* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
4.89 MB | |
2018-11-05 14:52:35 | |
Nyilvános 507 | 1570 | Rövid leírás | Teljes leírás (63.22 KB) | A Nagy-Kanizsai államilag segélyezett községi nyilvános Polgári Fiu-Iskola tizennegyedik értesítője az 1885-86. tanévről. Szerkeszté Morgenbesser János igazgató. Nagy-Kanizsa, nyomatott Wajdits József könyvnyomdájában. 1886. A következő szöveg a füzetből keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: A NAGYKANIZSAI ÁLLAMILAG SEGÉLYEZETT KÖZSÉGI NYILVÁNOS POLGÁRI FIU-I8K0LA TIZENNEGYEDIK r _ _ ___ yv _ ESTI SIT 0 JI AZ 1885-8«. TANÉVRŐL. SZKBKESZTfi MORGENBESSER JÁNOS. IGAZGATÓ. NAGY-KANIZSA, NYOMATOTT VVA.1KITS JftZSKP KŐNYVNYOMI)A.lAr.AN. 188«. A NAGYKANIZSAI ÁLLAMILAG SEGÉLYEZETT KÖZSÉGI NYILVÁNOS POLGÁRI FIÚ-ISKOLA TIZENNEGYEDIK. értesítője A Z 1885-8(5. T A N É V li Ő L. SZERKESZTŐ MORGENBESSER JÁNOS. IGAZGATÓ. NAGY-KANIZSA, NYOMATOTT WAJDITS JÓZSEF KÖNYVNYOMDÁJÁBAN. 1886. REV 98 HSV 2010 I. A polgári iskoláról. (Egy szó a szülőkhöz.) A polgári iskola a magyar nevelésügy történetében a legifjabb intézmény. Az J 868. évi XXXVIII. t. oz. kifolyásaképen azon törekvésnek köszönheti létesülését, mely szerint a magyar polgári elemnek (a középosztálynak) meg kell adni az általános műveltség megszerzésének lehetőségét; módot kell nyújtani a középosztály gyermekének arra, hogy kellő elméleti ismereteket, általános műveltséget szerezvén, ha ezek után valamely szakpályára lep, azt kellő készültséggel tehetvén, könnyebben boldogulhasson. A polgári iskolák czélját, fontosságát, fölötte nagy és két-ségbevonhatlan szükségét igen szépen fejtegette Csengery Antal, ki ez intézménynek tántoríthatatlan barátja és védője volt. az 1879. évi ápril 26-án tartott miniszteri enquéten, hol a polgári iskolák ügye is szóba került. E nagynevű hazánkfia, ki a közoktatási dolgokban első rangú tekintély volt, elengedhetetlen követelménynek tartotta, hogy Magyarország legszerényebb iparos polgára is az általános műveltség bizonyos összegével birjon. Magyarország ipari, kereskedelmi és gazdasági virágzását, gyorsabb fejlődését óhajtván, a polgári iskolát tartotta az e ezélhoz vezető legbiztosabb eszköznek, mely által akár az ipari, akár a kereskedelmi, akár a gazdasági pályára készülő ifjú legjobban és leggyorsabban szerezheti meg az e pályákhoz szükséges alapismereteket. De ő társadalmunkat nagyon is rózsás szemüvegen nézte. Nem számított népünk ama hagyományos szokásával, hogy inkább néhány esztendeig a gymnáziumba járatja gyermekét, hogy az után, ha egyszer belátta, hogy gyermeke nem tudósnak való, ez mint az 5. esetleg 6. osztályból kikerült deák, ki addig egészen beletanult a nagyúri tempókba, valamely irodában ábrándozzék. Különösen pedig nem számított népünk aristokratikus hajlamaival, melyeknél fogva bizonyos idegenkedést érez a „polgár" név iránt, mely névvel itt megtisztelik a földmives embert meg az iparost, de melylyel már nem elégszik meg az úgynevezett úri-osztály, mert ez a név neki csekély. í* — 4 — Ennek következtében a polgári iskola ínég mindig mostoha gyermeke társadalmunknak; nem részesül abban a felkarolásban, melyet megérdemelne, nem abban a fejlesztésben, mely fennállása óta szükségesnek mutatkozott. De különösen ott folytat a polgári iskola erős létküzdelmet, hol gymnázium is van, s ahol oly közeli alkalom kinálkozik az olesó, ellenőrzés nélküli kritikára, s ahol a középosztály már téves felfogásánál és gondolkodási irányánál fogva (sohasem tekintve a gyermek tehetségét és hajlamát) a gymnáziumba küldi gyermekét, nem törődve vele, ha később nem is tudományos pályára szánva, más iskolába kénytelen küldeni. Arra el volt készülve mindenki, hogy uj intézmény, minő a polgári iskola is volt, nehezen gyökeresedik meg a közvéleményben; hogy idő kell, mig életrevalósága, ezélszerüsége bebizonyíttassák ; mig fen... |