Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

 
4.89 MB
2018-11-05 14:52:35
 
 

application/pdf
Nyilvános Nyilvános
9
50
Rövid leírás | Teljes leírás (63.22 KB)

A Nagy-Kanizsai államilag segélyezett községi nyilvános
Polgári Fiu-Iskola
tizennegyedik értesítője az 1885-86. tanévről.
Szerkeszté Morgenbesser János igazgató.
Nagy-Kanizsa, nyomatott Wajdits József könyvnyomdájában.
1886.

A következő szöveg a füzetből keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével:

A
NAGYKANIZSAI ÁLLAMILAG SEGÉLYEZETT
KÖZSÉGI NYILVÁNOS
POLGÁRI FIU-I8K0LA
TIZENNEGYEDIK
r _ _ ___ yv _
ESTI SIT 0 JI
AZ 1885-8«. TANÉVRŐL.
SZKBKESZTfi
MORGENBESSER JÁNOS.
IGAZGATÓ.
NAGY-KANIZSA,
NYOMATOTT VVA.1KITS JftZSKP KŐNYVNYOMI)A.lAr.AN. 188«.
A
NAGYKANIZSAI ÁLLAMILAG SEGÉLYEZETT
KÖZSÉGI NYILVÁNOS
POLGÁRI FIÚ-ISKOLA
TIZENNEGYEDIK.
értesítője
A Z 1885-8(5. T A N É V li Ő L.
SZERKESZTŐ
MORGENBESSER JÁNOS.
IGAZGATÓ.
NAGY-KANIZSA,
NYOMATOTT WAJDITS JÓZSEF KÖNYVNYOMDÁJÁBAN. 1886.
REV 98
HSV 2010
I.
A polgári iskoláról.
(Egy szó a szülőkhöz.)
A polgári iskola a magyar nevelésügy történetében a legifjabb intézmény. Az J 868. évi XXXVIII. t. oz. kifolyásaképen azon törekvésnek köszönheti létesülését, mely szerint a magyar polgári elemnek (a középosztálynak) meg kell adni az általános műveltség megszerzésének lehetőségét; módot kell nyújtani a középosztály gyermekének arra, hogy kellő elméleti ismereteket, általános műveltséget szerezvén, ha ezek után valamely szakpályára lep, azt kellő készültséggel tehetvén, könnyebben boldogulhasson.
A polgári iskolák czélját, fontosságát, fölötte nagy és két-ségbevonhatlan szükségét igen szépen fejtegette Csengery Antal, ki ez intézménynek tántoríthatatlan barátja és védője volt. az 1879. évi ápril 26-án tartott miniszteri enquéten, hol a polgári iskolák ügye is szóba került. E nagynevű hazánkfia, ki a közoktatási dolgokban első rangú tekintély volt, elengedhetetlen követelménynek tartotta, hogy Magyarország legszerényebb iparos polgára is az általános műveltség bizonyos összegével birjon. Magyarország ipari, kereskedelmi és gazdasági virágzását, gyorsabb fejlődését óhajtván, a polgári iskolát tartotta az e ezélhoz vezető legbiztosabb eszköznek, mely által akár az ipari, akár a kereskedelmi, akár a gazdasági pályára készülő ifjú legjobban és leggyorsabban szerezheti meg az e pályákhoz szükséges alapismereteket.
De ő társadalmunkat nagyon is rózsás szemüvegen nézte. Nem számított népünk ama hagyományos szokásával, hogy inkább néhány esztendeig a gymnáziumba járatja gyermekét, hogy az után, ha egyszer belátta, hogy gyermeke nem tudósnak való, ez mint az 5. esetleg 6. osztályból kikerült deák, ki addig egészen beletanult a nagyúri tempókba, valamely irodában ábrándozzék.
Különösen pedig nem számított népünk aristokratikus hajlamaival, melyeknél fogva bizonyos idegenkedést érez a „polgár" név iránt, mely névvel itt megtisztelik a földmives embert meg az iparost, de melylyel már nem elégszik meg az úgynevezett úri-osztály, mert ez a név neki csekély.
í*
— 4 —
Ennek következtében a polgári iskola ínég mindig mostoha gyermeke társadalmunknak; nem részesül abban a felkarolásban, melyet megérdemelne, nem abban a fejlesztésben, mely fennállása óta szükségesnek mutatkozott. De különösen ott folytat a polgári iskola erős létküzdelmet, hol gymnázium is van, s ahol oly közeli alkalom kinálkozik az olesó, ellenőrzés nélküli kritikára, s ahol a középosztály már téves felfogásánál és gondolkodási irányánál fogva (sohasem tekintve a gyermek tehetségét és hajlamát) a gymnáziumba küldi gyermekét, nem törődve vele, ha később nem is tudományos pályára szánva, más iskolába kénytelen küldeni.
Arra el volt készülve mindenki, hogy uj intézmény, minő a polgári iskola is volt, nehezen gyökeresedik meg a közvéleményben; hogy idő kell, mig életrevalósága, ezélszerüsége bebizonyíttassák ; mig fen...