* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 5.82 MB | |
| 2020-03-31 08:25:10 | |
 | |||||||
Nyilvános  140 | 485 | Rövid leírás | Teljes leírás (121.39 KB) | Cím: Nagykanizsa rend. tan. város szervezeti szabályrendelete Alcím: a II. és III. foku határozatok szerint kiigazított példány Kiadás: Nagykanizsa : Zala Ny. Rt., 1916 Eto: 350 ; 908.439Nagykanizsa Tárgyszó: Nagykanizsa ; szabályrendelet Szakjel: 350 Cutter: N 32 Nyelv: magyar Oldal: 63 p. A következő szöveg a könyvből keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: NAGYKANIZSA REND. TAN. VÁROS SZERVEZETI SZABÁLYRENDELETE (A II. ÉS III. FOKÚ HATÁROZATOK SZERINT kiigazított példány.) NAGYKANIZSA, 1916. ZALA NYOMDA RÉSZVÉNYTÁRSASÁG. I. RÉSZ. I. FEJEZET. A város neve, címere, pecsétje és színe. 1- §■ Nagykanizsa r. t. város, mely az 1886. XXII. t.-c. értelmében Zalavármegye törvényhatóságához tartozik. \' 2- §• A 71411/1. a 903. sz. Bm. határozattal megállapított címere a következő: Ezüsttel és vörössel vágott paizs felső ezüst felében kiterjesztett szárnyú fekete sas, fejét jobbra forditva, csőrében olajággal, balkarmában lefelé forditva ezüst félholdat, a jobbon kivont ezüst pallost tart, mig az alsó vörös mezőben zöld alapon természetes szinü várbástya nyitott kapuval látható. A paizsra arany koronás rostélyos sisak van téve. melynek foszlányai mindkét felöl vörös és ezüst színűek. 3. §. Hivatalos pecsétje: a város címere „Zalavármegye Nagykanizsa rend. tan. város 1902“ körirattal. 4- §• A város színei: vörös-fehér-(eziist) II. FEJEZET. A város joga és hatásköre. 5. §. Nagykanizsa r. t. város az 1886. XXII. t.-c. értelmében a törvény és törvény erejű rendeletek korlátái között önállóan intézi saját beliigyeit, végrehajtja a törvénynek, a kormánynak és Zala- - i - vármegye törvényhatóságának az állami és törvényhatósági köz-igazgatásra vonatkozó rendelkezéseit. 6. §• Hatósága — a törvényben megjelölt kivételekkel — kiterjed a városban és a város területén lakó vagy tartózkodó minden személyre és a város területén létező minden vagyonra. 7- §• A városi közigazgatási szempontból 3 kerületre osztatik; az I-ső kerületet képezi a városnak a pécs-varasdi országuttól és a principális csatornától délre, il-ik kerületet az északra eső része, a Ill-ik kerületet képezi a principális csatornától nyugatra eső városrész. 8. §. Nagykanizsa r. t. város önkormányzati jogát képviselőtestülete által gyakorolja. II. RÉSZ. t. FEJEZET. A képviselőtestület. 9. §. A képviselőtestületet az 1886. évi XXII. t.-c. 32. §-a értelmében a községi képviselők és a szavazó joggal biró elöljárók alkotják. 10. §. A képviselők száma 200, a kiknek felerésze a legtöbb egyenes állami adót fizető nagykanizsai lakosokból vagy nagykorú birtokosokból, illetőleg a város területén fekvő ingatlan vagyonuk után legtöbb adót fizető nagykorú hajadon, özvegy vagy törvényesen elvált nők és jogi személyek meghatalmazottjaiból, kiskorúak gyámjaiból és gondnokság alatt állók gondnokaiból, felerésze pedig a választóközönség választottaiból áll. 11. §. Szavazó joggal biró elöljárók a következők: a polgármester, a rendőrkapitány, a közigazgatási tanácsnok, műszaki tanácsnok és gazdasági tanácsnok, a főjegyző, a főszámvevő, az árvaszéki ülnök, az ügyvezető orvos, az I. oszt. aljegyző, az ügyész, a mérnök, a számvevő, az adóügyi számvevő, a pénztárnok, a 2 kerületi orvos, a II. oszt. aljegyző és az aiszám ve vö-közgyám. 5 12. §. A legtöbb adót fizető városi képviselők névjegyzékének megállapítása az 1886. XXII. t.-c. 33. §-a értelmében kiigazítás utján történik, melyet a képviselőtestület által évenkint választott 5 tagú küldöttség teljesít. II. FEJEZET. A közgyűlés hatásköre. 13. §. A képviselőtestület jogait közgyűlésein gyakorolja. 14. §. A közgyűlés hatásköréhez tartoznak mindazon ügyek, amelyeket a törvények és szabályrendeletek a képviselőtestület hatáskörébe utalnak. Ezeken kívül hatáskörébe utaltatnak : 1. A városi intézmények fölött való felügyelet. 2. Az adósleveleken alapuló és a bér és haszonbérösszeg behajtását célzó pereken kívül minden más per megindításának vagy beszüntetésének elhatározása, egyezségek kötése. 3. Kegydijak és állandó jellegű segítségek, valamint 200 koronát meghaladó összegű rendkívüli jutalmak és segélyek megszavazása. 4. Rendkívüli fizetési előlegek megszavazása. 5. A tisztviselők és egyéb városi alkalmazottaknak 6 héten túl terjedő szabadságidő engedélyezése. 6. Díszpolgárok választása. 7. A tanács által minden tavaszi első rendes közgyűlésre beterjesztendő évi jelentés és ezzel kapcsolatosan az összes városi hivatalok ügy- és tevékenységi kimutatása feletti határozás. 8. A 71., 78., 84. és 88. §§-ok eseteiben az ott megnevezett elöljárók összeférhetősége kérdésében való döntés. III. FEJEZET. 15. §. A képviselőtestület évenkint négy rendes közgyűlést tart, a melyek Zalavármegye törvényhatósági bizottságának közgyűléseire való tekintettel lehetőleg február, május, szeptember és december hónapokban tartandók. 16. §. A közgyűlések délután tartatnak s a mennyiben a kitűzött napon a tárgysorozatba felvett ügyeket le nem tárgyalnák, a köz- — 6 gyűlés a következő napon a megszabott időben folytatandó. Az igy több napon tartott közgyűlés is egynek veendő. 17. §. A polgármester a képviselőtestület tagjait a rendes közgyűlésről 3 nappal, a rendkívüli közgyűlésről pedig legalább 24 órával előbb a tárgysorozatot is magában foglaló meghívó utján értesíteni tartozik. IV. FEJEZET. A tanácskozás rendje. 18. §. A közgyűlés rendes elnöke a polgármester. 19. §. A gyűlés a kitűzött időben, tekintet nélkül a megjelent kép- viselők számára, megnyitandó. 20. §. Elnök a közgyűlés megnyitása után kijelöli a jegyzőkönyv-vezetőt, a 4 hitelesítőt s azt a jegyzőt, a ki a megjelenteket s a szólni kívánókat följegyzi s a jelentkezés sorrendjében felhívja. 21. §. Ezen kijelölés után rendes közgyűlésen az interpellációk következnek. Rendes közgyűlésen a gyűlés bármely tagja jogosult a napirend előtt a polgármesterhez önálló interpellációt intézni. A polgár-mester, ha a válaszadásnak akadálya nincs, nyomban válaszol. Amennyiben az interpelláló az interpellációjára nyert válasz-szal nem elégednék meg, — a válasz tudomásul vétele felett a a közgyűlés vita nélkül határoz. Ha a választ az sem venné tudomásul, az interpelláció tárgyalás végett a legközelebbi közgyűlés napirendjére lesz kitűzendő. Rendkívüli közgyűléseken interpellációk, illetőleg a napirend előtti felszólalások csak a közgyűlés engedélyével terjeszthetők elő, illetőleg történhetnek meg. —Az ezek feletti határozathozatal az előző bekezdésben foglaltak szerint történik. 22. §. A tanácskozás alapját a napirend, vagyis a tárgysorozatba felvett ügyek összessége képezi. Fontosabb ügyek soronkivüli tár- 7 gyalását az elnök, valamint a közgyűlés bármely tagja is indítványozhatja, mely indítvány fölött a közgyűlés vita nélkül határoz. 25. §. A közgyűlésre kitűzött ügyek tárgyalása a v. tanács javaslatának előadásával kezdődik. 24. §. Előadók a tanácsnokok, főjegyző és aljegyzők. 25. §. Ha több részből álló tárgyról van szó, akkor a határozati javaslat fölött a részletes tárgyalás előtt általánosságban kell határozni, vagyis ilyenkor külön általános vitának és részletes tárgyalásnak van helye. Úgy az általános vitában, mint a részletes tárgyalás alkalmával az egyes pontoknál s általában bármely ügynél mindenki egyszer szólhat föl. Az elnök és az előadó többször is felszólalhatnak. Ezeken kívül felszólalhatnak azok is, a kik személyes megtámadtatásra válaszolni, vagy félremagyarázott szavaikat helyreigazítani óhajtják, vagy akiknek az újabb felszólalást a közgyűlés megengedi. Az indítványozó a tanácskozás berekesztése előtt záró szóval élhet. Szólót beszédében félbeszakítani vagy zavarni nem szabad. A közbeszólót az elnök első Ízben figyelmezteti, ha ismételve közbeszól, meginti, sikertelen megintés esetén rendreutasitja. Az elnök a tárgyalás zavartalan menetének biztosítása végett a közgyűlést felfüggesztheti, szükség esetén a le nem tárgyalt ügyek tárgyalását a következő napra halaszthatja. 26. §. Ha elnöki felhívásra szólásra senki sem jelentkezik, az elnök az ügy tárgyalását, illetve a tanácskozást berekeszti, annak eredményét röviden egybefoglalja s a kérdést szavazásra fölteszi. A kérdést akként kell feltenni, hogy arra igennel vagy nemmel lehessen felelni. A képviselőknek joguk van a kérdés megállapításához egyszer hozzászólni. Véleménykülönbség esetében a közgyűlés egyszerű szavazással dönt. Ha valaki napirendre térést indítványozott, mindenekelőtt erre kell szavazni; ennek megtörténte után, vagy ha ilyen indít- 8 ványt nem tettek, a tanács javaslata, annak el nem fogadása esetén a hozzá közelebb álló módositványok, végül az ellenindit-ványok s ennek módositványai kerülnek szavazás alá. Ha a szavazás tárgyát képező ügy több önálló részből áll, szét kell osztani s minden részre külön kell megejteni a szavazást. 27. §. A közgyűlések nyilvánosak, azonban kényesebb kérdések tágyalásánál közgyűlési határozattal zárt üléssé alakulhat. A hallgatóságnak a tanácskozást zavarni, vagy abba beleszólni tilos. Ha a csendzavarás megintés után sem szűnnék meg, az elnök a csendzavarókat, esetleg az egész hallgatóságot eltávolíttatja. V. FEJEZET. A közgyűlés jegyzőkönyve, a határozások kihirdetése. 28. §. A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni. 29. §. A közgyűlés rendes jegyzője az I. oszt. aljegyző, akadályoztatása esetén a polgármester által kirendelt tisztviselő. 30. §. A jegyzőkönyv a következőket foglalja magában: 1. a közgyűlés idejét, 2. az elnök nevét, 3. a jelenlevő elöljárók és képviselők nevét, 4. a jegyzőkönyvvezetők és hitelesítők nevét, 6. az interpellációkat s az azokra adott válaszokat, 6. az indítványokat, 7. a felszólalások rövid foglalatát, &. névszerinti szavazásnál a szavazók nevét, 9. a hozott határozatokat, a melyek évenkint újra kezdődő külön folyószámmal látandók el, 10. a záradékot. 51. §. A jegyzőkönyvet az elnök és a jegyző írják alá s a hitelesítőül kijelölt négy képviselő hitelesíti legkésőbb három nap alatt. A hitelesítők a közgyűlésen mindvégig jelen lenni tartoznak. 9 Ha a hitelesítő a közgyűlésről el akar menni, ezt az elnöknek bejelenteni köteles, a ki helyébe más hitelesítőt jelöl ki, mely körülményt a jegyzőkönyvben rneg kell jegyezni. Ha a hitelesítők a jegyzőkönyv aláírását megtagadják, azt a jegyzőkönyvvezető a megtagadás okának följegyzése mellett a jegyzőkönyv záradékában megjegyzi. Ha két tag a jegyzőkönyvet hitelesíti, az aláírás megtagadása a jegyzőkönyv hitelességére befolyással nincs, ha pedig 3 vagy mind a négy megtagadná a hitelesítést, a jegyzőkönyv hitelesítés végett a legközelebbi, esetleg e célból összehívott közgyűlés elé terjesztendő. 32 §. A közgyűlés határozatai jegyzőkönyvi kivonat alakjában adatnak ki, a melyeket a jegyző hitelesít. 33. §. A közgyűlésen hozott közérdekű határozatok és szabályrendeletek a városházán levő hirdető táblán 15 napon át kifüggesztés által hirdetendők, a magánosokat érdeklő határozatok pedig a feleknek hivatalból kézbesítendők. A kihirdetés a határozatokra vezetett záradékkal, a kézbesítés pedig átvételi elismervénynyel vagy tértivevénynyel igazolandó. III. RÉSZ. I. FEJEZET. A bizottságok. 34. §. A képviselőtestület a saját és a tanács hatáskörébe tartozó ügyek előkészítése végett bizottságokat alakit. A bizottságok az ügykörükhöz tartozó ügyekben — akár kezdetnényezőleg, akár megbízásból járnak el, — csak véleményező, javaslattevő hatáskörrel bírnak. 55. §. A bizottságok a képviselőtestület választott tagjai felerészének újraválasztása után és 3 évre alakulnak. A képviselőtestületből időközben kilépő tag helyett a legközelebbi közgyűlésen újat kell választani. — 10 — 36. §. A választás a tanács javaslatának előterjesztése után felkiáltással, vagy ha ennek utján az eredmény meg nem állapítható, titkos szavazással történik. A titkos szavazás akkor is elrendelendő, ha 10 jelenlevő képviselő írásban kéri. Szavazás esetén az elnök a szavazás tartamára a közgyűlést felfüggeszti, annak befejezése után pedig újból megnyitja és a választás eredményét kihirdeti. A szavazatok feljegyzését, a szavazólapok beszedését s a szavazatok összeszámítását az elnök által kinevezett egy vagy több 3 tagú küldöttség nyilvánosan eszközli. A megválasztáshoz viszonylagos szavazattöbbség elégséges. Szavazategyenlőség esetén sorshúzás dönt. 37. §. A bizottságok alakuló ülésének elnöke a polgármester vagy helyettese, a mikor saját kebelükből elnököt s a szükséghez képest alelnököt választanak. A bizottságok jegyzője a polgármester által kirendelt tisztviselő. 38. §. A bizottságokat az elnök szükséghez képest hívja össze, a polgármester vagy a tagok többségének kívánságára azonban bármikor köteles összehívni. A meghívó a tagoknak az ülés előtt legalább 24 órával kézbesítendő. 39. §. A bizottsági ülések rendszerint nyilvánosak, a tagok kívánságára azonban az elnök zárt ülést rendel el. A határozatok egyszerű szótöbbséggel hozatnak. Bármely tagnak jogában áll külön véleményét jegyzőkönyvbe vétetni, de azt tartozik megokolni. 40. §. Valamely indítvány tárgyalása esetén az indítványozó is meghívható, aki azonban, ha nem tagja a bizottságnak, a határozat-hozatalban részt nem vehet. Joga van a bizottságnak szükség esetén kebeléből szükebb körű bizottságot kiküldeni s kebelén kivíil álló szakértőket is meghallgatni. Ha azonban a szakértő meghívása költséggel járna, a tanács vagy a képviselőtestület előzetes hozzájárulása kikérendő- A városi hivatalok és tisztviselők kötelesek a szakbizottságnak a kért felvilágosítást és adatokat megadni. — 11 A bizottsági ülésekről a jelenlevők nevének felsorolása mellett jegyzőkönyvet kell felvenni s azt 48 óra alatt hitelesíteni. A jegyzőkönyvet az elnök és a jegyző Írják alá és egy tag hitelesíti. A jegyzőkönyvből a határozatokat, illetve egyes véleményeket magukban foglaló részes kiírások készítendők. Az alakítandó bizottságok a következők: 41. §. 1. Jogügyi bizottság. Hivatalból tagja és előadója az ügyész. Választott tagjai 12 v. képviselő. Feladata a közgyűlés, vagy a tanács felhívására köz- és magánjogi ügyekben, valamint szabályrendeletek alkotásánál véleményt adni. 42. §. 2. Pénzügyi bizottság. Hivatalból tagja és előadója a főszámvevő. Választott tagjai 24 v. képviselő. Pénzügyi, számviteli és háztartási ügyekben ad véleményt. A számvevőség által összeállított évi költségvetést, zárószámadást és vagyonleltárt részletesen átvizsgálja. Uj kiadásokat igénylő indítványok és kérvények fölött, uj adók behozását, uj jövedelmi források létesítését, a létezők megszüntetését, a törzsvagyon szaporítását, elidegenítését vagy átalakítását , követelések elengedését, vagy behajthatlan követelések leírását, kölcsönök kötését, a közvagyon és közjavadalmak hasznosítását, értékesítését, bérbe és haszonbérbe adását és a városi vagyon és üzemek kezelésének megváltoztatását célzó előterjesztések fölött véleményt nyilvánít. 43. §. 3. Számvizsgáló bizottság. Tagjai : a v. képviselőtestület kebeléből választott hat szakértő v. képviselő. Feladata a számvevőség ügykezelésének, a város háztartásának, pénzkezelésének és számvitelének, a számadásoknak és a vagyonleltárnak tüzetes megvizsgálása. 44. §. 4. Építési bizottság. Hivatalból tagjai: a műszaki tanácsnok, a mérnök, rendőr-kapitány, ügyvezető orvos s a tűzoltó főparancsnok. — 12 — Választott tagjai: 24 v. képviselő. Hatáskörét s ügyvitelét az építési szabályrendelet állapítja meg. 45. §. 5. Erdő, legelő s mezőgazdasági bizottság. Hivatalból tagjai: A gazdasági tanácsnok, a városi állatorvos sav. m. kir. állatorvos. Választott tagjai: 24 v. képviselő. Hatáskörét s ügyrendjét a mezőgazdasági bizottságról szóló szabályrendelet állapítja meg. 46. §. 6. Közművelődési bizottság. Hivatalból tagjai: az ügy előadója, a rendőrkapitány, a műszaki tanácsnok, a tűzoltó főparancsnok, és a helybeli tanintézetek igazgatói. Választott tagjai: 12 v. képviselő és a közművelődési ügyek iránt érdeklődő városi lakosok közül választott 12 egyén. A bizottság az összes közművelődési kérdésekben a képviselőtestületnek, a szinielőadások engedélyezésénél, a helyárak megszabásánál és a műsor megválasztásánál a tanácsnak véleményt ad, a szinielőadásokat, hangversenyeket és egyéb nyilvános előadásokat erkölcsi és magyar közművelődési szempontból ellenőrzi és minden közművelődési intézmény létesítését és vele kapcsolatos építkezési ügyekben véleményt ad. 47. §. 7. Villamos ellenőrző bizottság. Hivatalból tagjai: a műszaki tanácsnok, a mérnök, a rendőr-kapitány. Választott tagjai: 12 v. képviselő. Előadója a műszaki tanácsnok. Feladata a villamos üzem ellenőrzése és a közvilágítás körül felmerülő szükségletek megállapítása. 48. §. 8. Kórházi bizottság. Hivatalból tagjai: a v. közkórházi és a v. tiszti orvosok. Választott tagjai: 12. v. képviselő. Előadója a v. közkórházi igazgató főorvos. Hatáskörét és ügyrendjét a közkórházi szabályrendelet állapítja meg. - 13 - 49. §. 9. Szegényügyi bizottság. Hivatalból tagja: az ügy előadója, a gazdasági tanácsnok, a rendőrkapitány és a szegényház gondnoka. Választott tagjai: 12 v. képviselő s a városi lakosok közül választott 6 egyén Feladata a szegényügy rendezése, a szegények elhelyezése, tartása, gondozása és segélyezése s esetleges foglalkoztatása tárgyában véleményadás. Hatáskörét és ügyrendjét közelebbről a szegényügyi szabály-rendelet állapítja meg. 50. §. 10. Főgimnáziumi bizottság. Hivatalból tagja: az ügy előadója. Választott tagjai: 6 v. képviselő. A bizottság az oktatás kérdésének kivételével véleményt ad az intézet dologi ügyeiben, a tanulók tandíjmentesség iránti kérelmei és az ösztöndíjak s jutalmak odaítélése tárgyában. 51. §. 11. Egészségügyi bizottság. Hivatalból tagjai: az ügyvezető orvos és a kerületi orvosok, a városi állatorvos, a képviselőtestület által kijelölt gyógyszerészek, a lelkészek, a főjegyző és aljegyzők, a rendőrkapitány és minden tanintézetnek egy-egy tagja. Választott tagjainak száma 5 (öt). Ügyrendje a következő: Az egészségügyi bizottság negyedévenként egyszer, de ha szükséges, többször is gyűlést tart. Az elnök 3 tag indítványára vagy az egészségügyi hatóság felhívására 3 napon belül a bizottságot összehívni tartozik. A bizottság saját kebeléből felállás utján szótöbbséggel elnököt választ. Az érdekeltség elkerülése végett elnöknek nem választható a v. t. orvosa, állatorvosa és a gyógyszertárak vezetői. Az elnök képviseli a bizottságot, ő hívja össze a bizottságot, elnököl, kimondja a határozatokat és azok végrehajtása iránt intézkedik. Szavazat egyenlőség esetén az elnök szava dönt. A bizottság előadója a v. ügyvezető tiszti orvos. Az írásbeli teendőket a városi 11. oszt. aljegyző, ki egyúttal a bizottság jegyzője, az elnök utasításának megfelelően végzi. A bizottság indítványait, véleményeit, tapasztalatait a városi polgár-mesterrel közli. - 14 - 52. §. A felsoroltakon kivül működnek még a törvényen és miniszteri rendeletén alapuló bizottságok. 53. §. A városi képviselőtestület a fentebbi bizottságokon kiviil a felmerülő szükséghez képest egyes kérdések és ügyek előkészítése végett alkalmi, úgynevezett ad hoc bizottságokat s bizonyos ténykedések végzésére küldöttségeket választ. 11. FEJEZET. Bizalmi férfiak. 54. §. A képviselőtestület a saját kebeléből az egyes kerületekre bizalmiférfiakat választ, kik a hatósági közegeket eljárásukban támogatják. A bizalmi férfiak választása az általános tisztujitáson történik s mandátumuk 6 évre szól. A 111. kerületi bizalmi férfiak száma 4, azaz négyben álla-pittatik meg, inig az I. és II. kerületben szükséghez mért számban választatnak. IV. RÉSZ. Elöljáróság. 55. §. Az elöljáróság tagjai: a polgármester, rendőrkapitány, a közigazgatási tanácsnok, műszaki tanácsnok és gazdasági tanácsnok, főjegyző, főszámvevő, az árvaszéki ülnök, az ügyvezető orvos, 2 rendőralkapitány, I. oszt. aljegyző, ügyész, mérnök, számvevő, adóügyi számvevő, pénztárnok, ellenőr, a 2 kerületi orvos, a II. oszt. aljegyző, levéltárnok, állatorvos, az adóügyi alszámvevő és az alszámvevő közgyám. 1. FEJEZET. A tanács szervezete. 56. §. A tanács elnöke a polgármester. Tagjai: a rendőrkapitány, a tanácsnokok, a főjegyző, az ügyész és ügyvezető orvos. - 15 - Előadók: a polgármester, a tanácsnokok, a főjegyző és aljegyzők. Jegyzője a polgármester által kirendelt jegyző. 57. §. A polgármester vagy tanács felhívására a tanácsülésben bármelyik tisztviselő megjelenni s a szükséges felvilágosítást vagy véleményt előterjeszteni tartozik. II. FEJEZET. A tanács hatásköre. 58. §. A tanács hatásköre önálló és véleményező. 59. §. Önálló hatásköre kiterjed: 1. Általában mindarra, amit a törvények és szabályok odautalnak, 2. a képviselőtestület által hozzáutalt ügyek végrehajtására, 3. a költségvetés keretén belül való utalványozásra, a rendkívüli és sürgős szükség esetén, a midőn a késedelem a városnak és magánosoknak kárt okozna, a tanács a saját felelősségére a költségvetés keretén kívül is utalványozhat, köteles azonban ezt a képviselőtestületnek a legközelebbi közgyűlésen bejelenteni és intézkedését s jóváhagyását kikérni, 4. a képviselőtestület felhatalmazása alapján a számvevőség meghallgatásával a költségvetés egyes rovatai között a hitel átruházási jog gyakorlására, 5. Katonai férhelyek bérbevételére s a város ingatlanainak hat évnél rövidebb időre nyilvános árverés utján való bérbeadására, 6. a polgármester által az őt megillető utalványozási jog körén kívül sürgős esetekben utalványozott fizetések felülbírálására és jóváhagyására, 7. adósleveleken alapuló s a bér meg haszon bérösszegek behajtását célzó per megindításának vagy beszüntetésének elrendelésére, 8. a főgimnáziumi tanulók tandíjmentesség iránti kérvényei feletti határozathozatalra oly korlátozással, hogy a tandíj csak a tanulók 25° «-ának engedhető el, 9. segélypénzek kiosztására, — 16 10. 200 koronáig terjedő rendkívüli segélyek és jutalmak megszavazása és utalványozására, 11. fizetési előlegek utalványozására, 12. hat hétig terjedő szabadságidő engedélyezésére, 13. városi javak kezelésének felügyeletére, 14. a város kezelése alatt álló pénztárak felügyeletére és megvizsgálására, 15. a pénztárvizsgálatok eredményéről a képviselőtestületnek félévenként teendő jelentésekre, 16. szinielőadások engedélyezésére, 17. a szerződött alkalmazottak minősítésének vagy gyakorlati képességének megállapítására, 18. rendőrök és szolgák fegyelmi ügyében ll-od fokban való határozathozatalra. (Ezen ügyekben 111. fokban a közig. biz. fegyelmi választmánya határoz.) 19. a szerződött alkalmazottak napidíjának kiküldetés esetén való megállapítására, 20. kiküldetés esetén a kiküldötteknek előleg utalványozására, 21. okiratoknak és értékeknek a levéltárban való elhelyezése s abból való kiadatására, 22. a temető s egyéb alapítványok felügyeletére, 23. végül minden oly fontosabb városiügy intézésére, a mely a képviselőtestületnek fentartva vagy egyes közegek hatáskörébe utalva nincs. 60. §. Véleményező hatásköre kiterjed minden olyan ügyre, a melyben a döntés joga a képviselőtestületet illeti, kivéve a tisztviselő segéd és kezelő személyzet választását. III. FEJEZET. Árvaszék. 61. §. Az árvaszék szervezetét, hatáskörét és ügyvitelét az 1877. XX. t. c., az 1885. VI. és 1894. XVI. t cikkek, valamint a vonatkozó miniszteri rendeletek (1902. évi 128000. és 1903. évi 53200 sz. Bm. rend.,) szabályozzák. 62. §. Elnöke : a polgármester, akadályoztatása esetén a képviselő-testület közgyűlése által az 1877. XX. t. c. 182. §-a értelmében kijelölt helyettese. — J7 Tagjai: az árvaszéki ülnök, a közigazgatási tanácsnok és a főjegyző mint ülnökök, ügyész, aljegyzők, a közgyám s a képviselőtestület által a saját kebeléből választott árvaszéki ülnökök, a kik közül az ügyész és közgyám szavazati joggal nem bir s az aljegyzők csak akkor, ha ülnököt helyettesítenek vagy ülnöki teendőket végeznek. Előadó az ülnök akadályoztatása esetén az elnök által kijelölt közig, tanácsnok, főjegyző vagy aljegyző. Az árvaszék jegyzője az elnök által kirendelt aljegyző. A közgyám jogait és kötelességeit az 1877. XX. t. c. és az 1902 évi 129000. sz. Bm. rendelet szabja meg. Kezelői és irodai munkákat a tanács és polgármesteri kezelő hivatal személyzete végzi. A város első tisztviselője a polgármester. Jogai és kötelességei a következők: 1. Eljár az egyes törvények és miniszteri rendeletek által ráruházott ügyekben. 2. A város közönségét köz- és magánügyekben képviseli s mint ilyen, őre a város pecsétjének; átveszi a városhoz érkezett rendeleteket, átiratokat és megkereséseket, kérvényeket és előterjesztéseket, a város részére küldött pénzeket és egyéb értékeket. A város nevében aláirja a szerződéseket, adósleveleket és egyezségeket. Aláírja a bizonyítványokat és a polgármesteri hivatal által készített kiadványokat. 3. Vezeti az elnöki ügyek iktatóját s intézi az elnöki ügyeket. 4. Végrehajtja az állami és törvényhatósági közigazgatásra vonatkozó rendeleteket, intézi és vezeti a város közigazgatását, szellemi, erkölcsi és anyagi haladását és jólétét előmozdító intézkedéseket tesz s az ezekre vonatkozó javaslatokat a tanács és képviselőtestület elé terjeszti. 5. Elnököl a közgyűléseken, tanácsi és árvaszéki üléseken. 6. A közgyűlések tárgysorozatának összeállításáról s a meghívók idejében való szétküldéséről gondoskodik. 65. §. 64. §. IV. FEJEZET. A polgármester. 65. §. •i — lő - 7. Felügyel a községi háztartás törvényszerű vitelére, a költségvetésnek és zárószámadásnak kellő időben való elkészítésére, a községi adók, illetékek és egyéb jövödelmek kivetésére és beszedésére, a költségvetés pontos betartására. 8. A költségvetésben fel nem sorolt előre nem látható kiadások terhére 100 korona erejéig saját felelősségére utalványozhat. Ezen utalványozás a tanácsnak bejelentendő. A költségvetés keretei között csak halasztást nem tűrő sürgős esetekben s a tanács utólagos jóváhagyása mellett utalhat. 9. Mint az elöljáróság feje vezeti és ellenőrzi a tisztviselők, segéd- és kezelőszemélyzet s egyéb városi alkalmazottak működését, azoknak a törvények és szabályrendeletek korlátain belül hivatali megbízásokat ad, bekivánja az egyes hivatalok és tisztviselők időszaki és egyéb kimutatásait s legalább félévenkint egyszer személyesen vagy helyettese által megvizsgálja a városi hivatalok s intézmények ügykezelését. 10. Megállapítja a felek részére s a tudakozódásra megszabott időt. Ellenőrzi a hivatalos órák pontos betartását. 11. Megállapítja a polgármesteri hivatal tisztviselőinek, segéd-és kezelőszemélyzetének munkakörét s a városhoz érkezett köz-igazgatási és árvaügyi darabokat az előadóknak, illetve ügyosztályoknak elintézés végett kiadja. 12. A tisztviselőknek, a segéd-, kezelő- és szolgaszemélyzet tagjainak s egyéb alkalmazottaknak 8 napi szabadságot engedélyez s gondoskodik ezeknek s a beteg tisztviselőknek a helyettesítéséről. 13. A város kezelése alatt álló pénztárakat az ügyésszel, a főszámvevővel s a képviselőtestület kiküldötteivel együtt havonta váratlanul megvizsgálja, ezen vizsgálatok eredményét a tanácsnak bejelenti. 14. Alkalmazza, illetve felfogadja és elbocsátja a dijnokokat, a szerződéses és a szegődményes alkalmazottakat. 15. Kinevezi, véglegesíti és előlépteti a rendőrkapitány előterjesztésére a polgári biztosokat és a rendőrlegénységet. 16. Magánfeleknek megengedi a levéltári okiratok betekintését és a lemásolását. 17. Résztvehet a bizottságok üléseiben és tanácskozásaiban, kivéve, ha olyan kérdésekről van szó, amelyekben mint 1. fokú hatóság van hivatva határozni és amelyekben eljárása ellenőrzés alá esik. 18. Eljár az egyes törvények és miniszteri rendeletek által ráruházott ügyekben. — 19 — 66. §. A polgármestert akadályoztatása esetén a főjegyző, ennek akadályoztatása esetén pedig a közigazgatási tanácsnok helyettesíti. V. FEJEZET. Tanácsnokok és főjegyző. 67. §. A közigazgatási tanácsnok és a főjegyző intézik a polgár-mester által hozzájuk utalt ügyeket s azokat a tanácsban s a közgyűlésen előadják. A műszaki tanácsnok a tanácsban és a közgyűlésen a műszaki ügyek előadója s egyúttal a mérnöki hivatalnak is főnöke s az itt körülirt előadói teendőkön kívül teljesiti a 85—88. §§-okban körülírt kötelességeket is. A gazdasági tanácsnok a tanácsban és a közgyűlésen a gazdasági ügyek előadója s egyúttal a gazdasági hivatal főnöke s a fenti előadói teendőkön kivül végzi a 89—92. §§-okban részle-ezett teendőket. VI. FEJEZET. A jegyzők. 68. § 1. Az 1. oszt. aljegyző a közgyűlés és a nyugdíj-választmány üléseinek jegyzőkönyveit vezeti, a közgyűlési jkvek kivonatait, illetve közgyűlési határozatokat aláírja s hitelesíti, azoknak idejében való kifüggesztéséről, kézbesítéséről gondoskodik. Nyilvántartja a felsőbb helyekről érkezett s a jövőre nézve követendő rendeleteket. Kezeli az elöljárók részére fentartott szakkönyvtárt, törvényeket és rendeleteket s azokról leltárt vezet. Ezenkívül mint elöljáró intézi a hozzáutalt ügyeket. Akadályoztatása esetén a II. oszt. aljegyző helyettesíti. 2. A II. oszt. aljegyző vezeti a tanács, valamint az árvaszéki ülések jkveit s az I. oszt. aljegyző akadályoztatása esetén végzi az ő jegyzői teendőit is. Teljesiti az iparbiztosi teendőket. Mint elöljáró intézi a hozzáutalt ügyeket. Ezeken kivül a polgármester megbízásából az aljegyzők az 1895. évi 95465. sz. Bm. rendeletben megszabott díjak mellett végzik a haláleset felvételt és hagyatékleltározást. — 20 — VII. FEJEZET. Községi bíró. 69. §. Az árvaszéki ülnök egyúttal községi biró is. Ezen feladatkörében az 1877. XXII. t. c. rendelkezései szerint jár el. VIII. FEJEZET. Az ügyész 70. §. Az ügyész tagja a képviselőtestületnek, tanácsnak és az árva-széknek. Előadója továbbá a jogügyi bizottságnak. Mint a város jogi tanácsadója, minden ügyben, a melyben a jogi szempont a döntő, határozathozatal előtt véleményadás végett meghallgatandó, ezen ügyekben az esetleg szükséges előadói tervezetet is elkészíti. Hatáskörét és kötelességeit egyebekben a törvények és szabályrendeletek állapítják meg. 71. §. A város pereiben az ellenfél ellenében megítélt s attól behajtható perköltségek az ügyészt illetik. Ha a perköltség be nem hajtható, továbbá oly esetekben, a midőn a bíróság az ügyésznek munkadijat nem, vagy a város ellen állapit meg, a város csak a kész kiadásokat téríti meg. Az ügyész magángyakorlatot is folytathat, de nem lehet ügyésze, igazgatósági vagy felügyelőbizottsági tagja oly vállalatnak vagy intézetnek, a milyet vagy a melyhez hasonlót a város létesített és fentart, vagy a milyennek vezetésébe a város mint részvényes befolyhat. IX. FEJEZET. Az egészségügyi szolgálat rendje I. Az ügyvezető orvos. 72. §. Az ügyvezető orvos a város területén a közegészségügy első őre, az I. fokú egészségügyi s rendőrkapitányi hivatal mint egészségrendőri hatóságnak első tanácsadója s szakközege, az egészségügyi bizottság előadója és az egészségügyi személyzet főnöke és ellenőrzője. — 21 — 73. §. Hivatását és kötelességeit a törvényben és rendeletekben foglaltakon kívül a következők képezik: 1. Az első fokú egészségügyi hatóság részére az előadói tervezetet elkészíti. 2. A képviselőtestület, a tanács, a polgármester, a rendőr-kapitány vagy az egészségügyi bizottság felhívására a közegészségügyeket érdeklő kérdésekben jelentést tesz, szakvéleményt vagy indítványt terjeszt elő, de a saját kezdeményezéséből is indítványt tesz, valahányszor azt a város közegészségének érdeke megkívánja. 3. Rendőri vagy városi szolgai állásra pályázókat, a nyugdíjazásra vagy végkielégítésre szoruló és a beteg tisztviselőket s egyéb városi alkalmazottakat szolgálati képességükre díjtalanul megvizsgálja. 4. A közellátásért és segítségért folyamodókat megvizsgálja s a vizsgálat eredményéről a polgármesternek jelentést tesz. 5. Felügyel a szegényházra és a népkonyhára. 6. A rendőröket és tűzoltókat az első segélynyújtásra kioktatja. 7. Felügyel és ellenőrzést gyakorol a kerületi orvosok, bábák és fertőtlenítők működése fölött. 8. A kerületi orvosokkal a közegészségügy állapotáról való tájékozódás és az egységes szolgálat érdekében havonkint értekezletet tart, átveszi, nyilvántartja és elintézi az orvosi szolgálatra és általában a közegészségügyre vonatkozólag hozzá intézett rendeleteket és megkereséseket. 9. Vezeti az orvosi hivatal irodáját, gondoskodik az összes nyilvántartások pontos vezetéséről és az előirt jelentéseket kellő időben megteszi. 10. A rendőrorvosi teendők ellátása végett a rendőrkapitányságnál a rendőrkapitány által megállapított hivatalos órát köteles tartani. 11. Mint kerületi orvos a saját kerületében a kéjnők megvizsgálásának kivételével végzi mindazon teendőket, a miket a szabályrendelet a kerületi orvosokra előír. 74. §. Az ügyvezető orvost akadályoztatása esetén a rangban idősebb kerületi orvos helyettesíti. — 22 — II. Kerületi orvosok. 75. §. A város egészségügyi szolgálat tekintetében három kerületre oszlik s ezen kerületek a 3 közigazgatási kerülettel azonosak. 76. §. A kerületi t. orvosokat az egyes kerületekbe a polgármester jelöli ki, amely kijelölés ellen a képviselőtestülethez felebbezésnek van helye. A kerületi orvosok kötelesek kerületükben lakni, lakásuk utcai homlokzatán nevüket, tiszti állásukat s a rendelő órákat feltüntető táblát alkalmazni. 77. §. A kerületi orvosok hivatása és hatásköre a következőkre terjed ki: 1. A kiküldött rendőrközegekkel együtt naponkint felváltva teljesitik a piac megvizsgálását. 2. Felügyelnek a családápolás alatt levő nem közveszélyes elmebetegekre, hülyékre, vakokra és nyomorékokra. 3. Az ügyvezető orvos kivételével a bordély-ügyről szóló városi szabályrendeletnek megfelelőleg havonkint felváltva végzik a kéjnők és a bordélyházak megvizsgálását. 4. Teljesitik a halott kémlést, még pedig az 5. pontban felsoroltaknál és a város költségén eltemetendő szegényeknél ingyen, másoknál 2 korona dij mellett. 5. A város bármely részéből jelentkező, fizetésre képtelen szegény betegeket orvosi tanácscsal, esetleg rendelvénynyel látják el. A nem saját kerületéből jelentkező szegény betegeket állandó kezelésben csak szükség esetén tartozik részesiteni. 6. A v. szolgákat és szegődményeseket díjtalan gyógykezelésben részesítik. 7. A saját kerületükben lakó szegény, súlyos vagy fekvő betegeket a saját lakásukon felkeresik és gyógyítják. 8. Baleseteknél első segítséget nyújtanak. 9. Közreműködnek az életmentő eljárásnál. 10. Szükség esetén nagyobb műtéteknél a kórházi orvosnak segédkezni kötelesek. 11. Az ügyvezető orvos vezetése mellett fölváltva végzik a boncolásokat. 23 — 12. A város által létesítendő intézményeknél a polgármester rendeletére végzik a szükséges orvosi teendőket s vizsgálatokat. 15. Felügyelnek a kerületükben működő hatósági s magánbábák eljárására és azok eszközeit s működési könyvét negyed-évenkint megvizsgálják. 14. Hivatalos vizsgálataiknál szerzett tapasztalataikról az ügyvezető orvosnak havonkint jelentést tesznek. 78. §. Úgy az ügyvezető, mint kerületi orvosok magángyakorlatot folytathatnak, azonban olyan állandó fizetéses állást vagy megbízást, mely őket hivatali kötelességük pontos teljesítésében gátolná, elfogadniok nem szabad. 79. §. A város külterületén teljesítendő hivatalos működés alkalmával a városi pénztár terhére kocsit vehetnek igénybe. 80. §. A távollevő kerületi orvost az ügyvezető orvos és a másik kerületi orvos helyettesíti. III. A bábák. 81. §. A bábák kötelesek a szolgaszemélyzethez tartozó városi alkalmazottak nejeinek és a kerületükben lakó szegény szülő nők-nek ingyen, a nem szegényeknek pedig a vármegyei szabályrendeletben megszabott dij mellett bábái segítséget nyújtani. 82. §. A bábák tartoznak kerületükben lakni, lakásukat cimtáblával ellátni s a magán bábák működését figyelemmel kisérni. A tudomásukra jutott szabálytalanságot kötelesek a kerületi orvosnak haladéktalanul bejelenteni, továbbá mindazt pontosan teljesíteni, a miket a törvény és a Bm. rendeletek a bábákra nézve általában előírnak. X. FEJEZET. Helyhatósági városi állatorvos. 83. §. A helyhatósági, városi állatorvos hivatása és hatásköre általában az 1900. évi XVII. t. c. által a v. m. kir. állatorvos hatás- — 24 — körébe nem utalt állategészségügyi és állatgyógyászati teendőkre, főleg pedig a közvágóhidi állatorvosi szolgálat és a husvizsgálati teendők ellátására terjed ki. i Teendőit részletesen az 1888. VII. t.-c., a vonatkozó miniszteri rendeletek és a közvágóhidi szabályrendelet írják elő. 84. §. A helyhatósági állatorvos magángyakorlatot folytathat, azonban csak oly mérvben, hogy a hivatali szolgálat érdekei sérelmet ne szenvedjenek. XI. FEJEZET, Mérnöki hivatal. I. A mérnöki hivatal hatásköre. 85. §. A mérnöki hivatal hatásköre általában műszaki ügyekre terjed ki. Feladata különösen a következő: 1. A víz-, ut-, hid- és középitészet körében szükséges építkezések terveinek és költségvetéseinek elkészítése ; oly nagymérvű épitkezéseknél, melyek tervei és költségvetéseinek elkészítéséhez más szakértők alkalmazása szükséges, eziránti javaslat előterjesztése és az előmunkálati adatok összeállítása; 2. a városi építkezések művezetése, felülvizsgálása és költségeinek leszámolása; 3. az építkezések vállalati feltételeinek kidolgozása, az építés vezetésének és végrehajtásának ellenőrzése, a vállalkozók kereseti kimutatásainak átvizsgálása és a felülvizsgálatok megtartása; 4. kisajátítások esetén terv és összeírás készítése ; 5. magánépitkezések terveinek átvizsgálása és az építési és lakhatási engedély kiadását megelőző helyszíni szemléknél közreműködés, az építési bizottsági tárgyalásokon való részvétel, a városi építészeti szabályrendelet, valamint a városi tanács által jóváhagyott tervek betartásának ellenőrzése; 6. a város tulajdonát képező épületek, viz- és utépitmények, továbbá gépek jókarban tartására való felügyelet, s intézkedés szüksége esetén a polgármesternek teendő jelentés; 7. a városi üzemek fölötti műszaki felügyelet; 8. a városi térképtár őrzése és a középületek és középitmé-nyek, üzemek helyrajzi nyilvántartása, továbbá a magánépületeknek — 25 — nyilvántartása és ezeknek a mérnöki hivatal számára rendelt térképen való kitüntetése; 9. az utczák és terek szabályozásának tervezése és ezek végrehajtásánál szakszerű közreműködés; 10. az utcák neveinek, a háztelkek változásainak és házszámainak nyilvántartása; 11. az utcák, terek, átjárók és a városi ingatlanok előtti járdák jókarban tartására való felügyelet és a magánosok telke előtti járdák jókarba helyezése tárgyában hozott tanácsi határozat végrehajtásánál való közreműködés ; 12. a villám világítás jóságának, fényfokának, a villamos oszlopok és vezetékek biztonságának ellenőrzése, a közvilágítás érdekében célszerűnek mutatkozó intézkedések indítványozása s uj lámpák felállítása végett a tanácshoz javaslattétel; 13. a városi közmunkának természetbeni leszolgálása iránt való előterjesztés; 14. a nyilvános kertek és sétautak felett való műszaki felügyelet; 15. a mérnöki hivatal szakköréhez tartozó évi költségelőirányzatok készítése; 16. a város építési övezetében fekvő városi ingatlanok, valamint közutak és terek határainak ellenőrzése; 17. a városfejlesztés és városrendezési tervezetek készítése ; 18. végül a képviselőtestület, a tanács, az árvaszék, vagy a polgármester által hozzáutalt műszaki ügyekben való eljárás. 11. A mérnöki hivatal szervezete. 86. §. A mérnöki hivatal személyzetét képezik: 1. a műszaki tanácsnok; 2. a mérnök; 3. a dijnok. A műszaki tanácsnok a városi tanács tagja s ott a műszaki ügyek közvetlen előadója. A műszaki tanácsnok a mérnöki hivatal főnöke s mint ilyen a hivatal ügyköréhez tartozó teendők helyes és pontos ellátásáért felelős, a hivatalához tartozó személyzettel rendelkezik, teendőiket megszabja s azok pontos ellátása körül közvetlen felügyeletet gyakorol. Sürgős esetekben, ahol közbiztonsági tekintetekből rögtöni intézkedések válnak szükségessé, saját felelőssége és utólagos bejelentés mellett azonnal is intézkedik. — 26 — A hivatal főnöke a közművelődési, közegészségügyi, villamos és építési bizottság tagja és a két utóbbinak előadója. A helyszíni szemléken a mérnökkel felváltva jelenik meg. tr 87. §. A műszaki tanácsnokot akadályoztatása esetén a mérnök helyettesíti. 88. §. A műszaki tanácsnok és a mérnök az 1912. LVIII. t. c. 24. §-a értelmében és korlátái között magángyakorlatot folytathatnak. XII. FEJEZET. Gazdasági hivatal. I. A gazdasági hivatal hatásköre. 89. §. A gazdasági hivatal feladata a következő: 1. Az üzemtervek szoros betartása mellett a városi erdők szakszerű kezelése, az erdei munkálatok vezetése és teljesítése, az erdészeti napló s könyvek vezetése. 2. Kezeli a városnak a gazdaság vezetéséhez szükséges ingóságait, továbbá a házi kezelésben levő ingatlanait s az összes ingó és ingatlan vagyon biztosítása iránt előterjesztést tesz. 3. Gondoskodik az erdő és mezőgazdaság körébe tartozó ingatlanok hasznosításáról és azok határainak, valamint utainak fentartásáról. 4. Felügyel a város gazdasági udvaraira és fogataira, végrehajtja a tanácsnak és a polgármesternek a gazdaság kezelésére vonatkozó rendeletéit. 5. Felügyel a városi templomokra s köztemetőkre, a nyilvános kertekre, a város fasorainak és faiskolájának rendszeres kezelésére. 6. Felügyel a szegényházra és kifizeti a heti segélyeket. 7. A szerződésileg biztosított árukat átveszi, egyéb cikkeket, valamint a szükséges állatokat szükség esetén szakértő közben-jöttével beszerzi. 8. Felügyel a város tulajdonát képező épületek s az előttük levő járdák rendben és tisztántartására s a mérnöki szaktudást, munkálatot és közreműködést nem igénylő kisebb javításokat tel- — 27 — jesitteti. Lakások, illetve bérlők változása esetén a helyiségek átvételénél s átadásánál közbenjár. 9. Teendőit képezi a terek, utcák, utak, hidak és vízlevezető árkok, valamint a csatornák és a város tulajdonát képező ingatlanok előtti járdák rendben és tisztántartása, öntözése, szeméttől, sártól, hótól és jégtől való megtisztítása. 10. A feladatát képező munkálatokról minden év julius havában a következő évi szükséglet tervezetét és költségvetését s az erdők jövedelméről s kiadásairól szóló költségelőirányzatot elkészíti. 11. A biztosításra kötelezett munkásokat a kerületi munkás-biztositó pénztárnál be- és kijelenti, a bérlajstromokat összeállítja és a számvevőség ellenőrzése mellett a béreket hetenkint kifizeti. 12. Végül ellátja mindazon teendőket, a melyek a város gazdasága szempontjából szükségesek, amennyiben ama teendők más jogkörébe nem tartoznak. II. A gazdasági hivatal szervezete. 90. §. 1. Gazdasági tanácsnok. 2. Városgazda, 3. Kertész. 4. Segédkertész, erdő- és mezőőrök, városi kocsisok, temetöőr, utcaseprők s napszámosok. 91. §. A gazdasági tanácsnok a v. tanács tagja s ott a gazdasági ügyek előadója, az erdő-legelő s mezőgazdasági és szegényügyi bizottságoknak hivatalból tagja és előadója; a gazdasági hivatal főnöke s mint ilyen a hivatal ügyköréhez tartozó teendők helyes és pontos ellátásáért felelős. Helyettesét a polgármester jelöli ki. 92. §. A városgazda és a hivatal többi alkalmazottja, a munkások és napszámosok a gazdasági tanácsnok közvetlen felügyelete alatt állanak s neki vannak alárendelve s teendőiket az ő utasításai szerint végzik. — 28 — XIII. FEJEZET. Számvevőség. I. Hatásköre. 93. §. A számvevőség a város számvizsgáló, ellenőrző, nyilvántartó és számfejtő közege. Feladata a város vagyonának és a kezelése alatt álló intézetek, alapok, alapítványok, vagyonának nyilvántartása és kezelésének, valamint a városi adóhivatal működésének ellenőrzése. 94. §. Flivatása és hatásköre különösen a következőkre terjed ki: 1. a polgármester, a tanács, az árvaszék és a képviselőtestület felhívására számadatokkal támogatva véleményt ad ; 2. saját kezdeményezéséből jelentést és javaslatot tesz, valahányszor azt a város érdekében szükségesnek látja ; 3. teljesiti a közigazgatási számvevői szolgálatot és pedig: a) ‘érdemileg és számszerűleg megvizsgál minden olyan ügydarabot, mely utalványozást igényel, vagyis a pénztárból teljesítendő fizetéseket érvényesíti. Ez okból a vagyonváltozást és utalványozást igénylő ügyek érvényesítés végett az utalványozás előtt hozzá utasitandók. Az esetben, ha valamely kiadás a költségvetésileg megállapított előirányzatban, vagy hitelben nem talál fedezetet, vagy ha a számvevőség véleménye szerint az utalványozás meghaladja a tanács vagy a polgármester hatáskörét, vagy pedig törvénybe, szabályrendeletbe ütközik, vagy ha nyilvánvaló tévedés forog fenn, a számvevőség köteles erre az utalványozót figyelmeztetni. Fia az utalványozó az utalványt ennek ellenére is fenntartja, a számvevőség köteles azt számfejteni, de erről köteles a képviselőtestületnek azonnal jelentést tenni. b) Teljesili az utalványok főkönyvi előírását, a költségvetésileg megállapított előirányzatok vagy hitelek felhasználásának nyilvántartását és ellenőrzését. c) A fizetést megelőző pénztári számfejtést. d) A naplók részletes könyvelését. 4. Nyilvántartja a város vagyonát, követeléseit és tartozásait. A hátralékok behajtása és a kölcsönök törlesztése végett a tanácsnak kellő időben előterjesztést tesz. — 29 — 5. Nyilvántartja a bér- és haszonbérleti szerződések lejáratát s újból való bérbe vagy haszonbérbe adás végett a tanácshoz a szerződés lejárta előtt kellő időben előterjesztést tesz. 6. Teljesiti a pénztár által vezetett naplók számszerű megvizsgálását, valamint a várossal szemben számadásra kötelezett hivatalok, intézetek és vállalatok naplóinak és számadásának megvizsgálását. 7. A pénztárak és számadásra kötelezett hivatalok s vállala-latok rovancsolásánál, átadásánál és átvételénél közreműködik. 8. A városi adóhivatal működését ellenőrzi s ügykezelését legalább negyedévenkint megvizsgálja. Az adóhivatal vezetőjétől azonban bármikor is felvilágosítást kérhet, aki azt megadni köteles. Ha a vizsgálat során hibát vagy mulasztást tapasztal, a polgármesternek azonnal jelentést tesz. 9. A fogyasztási adóhivatal fölött felügyeletet és ellenőrzést gyakorol. 10. Az évi költségvetési, esetleg pótköltségvetési tervezetet elkészíti, a vagyonleltár elkészítésénél közreműködik és a zárszámadásokat felülvizsgálja. 11. A háztartás állapotáról a tanácshoz negyedévenkint részletes kimutatást terjeszt be. 12. A városi nyug- és kegydijasok jegyzékét vezeti. 13. A felek részére főkönyvi kivonatokat szolgáltat ki. 14. A közellátásban részesülőket és az elhagyott gyermekeket nyilvántartja. II. A számvevőség szervezete. 95. §. A számvevőség személyzetét képezik: 1. Főszámvevő, 2. a számvevő, 3. az alszámvevő, egyúttal közgyám, 4. az írnok. 96. §. A számvevőség számviteli ellenőrzés tekintetében önállóan működik s működéséért csak a képviselőtestületnek felelős, a mely fölötte ellenőrző jogát a számvizsgálóbizottság utján gyakorolja. A számvizsgáló bizottság a számvevőség ügykezelését tüzetesen megvizsgálja s ennek eredményéről a képviselőtestületnek jelentést tesz. 97. §. A számvevőség élén a főszámvevő áll. A főszámvevő, mint hivatalfőnök, a számvevőség működését irányítja, az ügymenetet s munkamegosztást megállapítja, a hivatalhoz érkezett ügydarabokat, valamint az egyébb teendőket a személyzet között kiosztja, az elintézett ügydarabokat felülvizsgálja s aláírja, a számvevőségi ügykezelés és a hivatali rend fentartása fölött őrködik. A főszámvevö a pénzügyi bizottságnak hivatalból előadója. Akadályoztatása esetén a számvevő helyettesíti. 98. §. A számvevőség többi tisztviselői számviteli szolgálatuk tekintetében a főszámvevőnek vannak alárendelve, a hatáskörükbe utalt teendőket a fennálló törvények, szabályrendeletek és utasítások értelmében végzik. 99. §. A pénztári ellenőr ezen hivatalának ügykörén kívül a számvevőségnél végzi a naplók részletes könyvelését s ezen kisegítő tevékenységénél a főszámvevő alatt áll s utasításait követni tartozik. XIV. FEJEZET. Az adóhivatal. I. Hatásköre. 100. §. Az adóhivatal, mint a városnak adóbehajtó, kezelő és elszámoló közege, önálló hivatalt képez. Ebből kifolyólag külön pecséttel rendelkezik, külön iktató, kiadóhivatal és irattára van. Az adóhivatal az állami, törvényhatósági és városi adókat, illetékeket és díjakat a fennálló törvények és szabályrendeletek értelmében kiveti, könyveli, nyilvántartja, behajtja és elszámolja. A közmunkára kötelezetteket összeírja s a vál\'ságösszeg beszedéséről és behajtásáról gondoskodik. A közadók módjára behajtandó követeléseket, igy a legelőbéreket előírja, nyilvántartja, behajtja és elszámolja. Az ingatlanra vonatkozó birtokváltozásokat nyilvántartja. — 31 — II. Az adóhivatal szervezete. 101. §. Az adóhivatal személyzetét képezik: 1. az adóügyi számvevő, 2. az adóügyi alszámvevő, 5. a kataszteri nyilvántartó, 4. az adótiszt, 5. az Írnok, 6. dijnokok, 7. 2 végrehajtó, 8. 4 becsüs. 102. §. Az adóhivatal élén az adóügyi számvevő áh, a ki közvetlenül a polgármesternek van alárendelve. Akadályoztatása esetén az alszámvevő, azt pedig az adótiszt helyettesíti. 103. §. Az adóügyi számvevő hatásköre kiterjed az összes adóügyi teendőkre. Az adóhivatal részére érkezett ügydarabokat átveszi és a tisztviselőknek, illetve alkalmazottaknak kiosztja. Az adóhivatali személyzet működését irányítja és ellenőrzi. Felügyel az adóknak és közadók módjára behajtandó követeléseknek biztosítására, behajtására, elszámolására s illetékes helyre való juttatására. Az adóügyi panaszokat és kérelmeket felveszi s elintézéséről gondoskodik. Az adóbizonyitványokat, adómentességi igazolványokat és adófőkönyvi kivonatokat kiállítja. Méltánylást érdemlő esetekben a fizetési halasztás megadása, illetőleg a végrehajtás felfüggesztése végett a polgármesternek előterjesztést tesz. Az adóügyi számvevő köteles az adóügyekben a számvevőség részére felvilágosításokat adni s a községi pótadó kivetési lajstromokat felülvizsgálás végett bemutatni. 104. §. Az adóhivatal többi tisztviselői s alkalmazottjai a hivatal-vezető által megállapított munkakörben a fennálló törvények, szabályrendeletek és utasítások szerint végzik hivatalos szolgálatukat. - -2 XV. FEJEZET. A pénztári hivatal. 105. §. A pénztár kezeli a város tulajdonát képező, valamint a város felügyelete alatt álló alapok, alapítványok, a kiskorúak és gondnokoltak pénzeit és pénzértékeit, az állami, törvényhatósági és városi adókat, illetékeket, dijakat és a közigazgatás bármely ágában előforduló letéteket, nyilvántartja a kezelése alatt álló értékpapírok szelvényeinek beváltási napját és a sorsjegyek huzási napját és idejét, végül teljesiti a befizetett vagy beküldött pénzek és pénzértékek bevételezését s nyugtázását és a kiutalt pénzek és pénzértékek kifizetését. 106. §. A pénztári hivatal áll a pénztárnokból, mint hivatalfőnökből és az ellenőrből. 107. §. A pénztárnokot akadályoztatása esetén az ellenőr, ezt pedig a polgármester által kirendelt számvevő vagy alszámvevő helyettesíti. 108. §. A pénztárak kulcsainak egyikét a pénztárnok, a másikat az ellenőr őrzi, az alapok és óvadék külön pénztárának harmadik kulcsa pedig a polgármesternél van. 109. §. A kifizetések csak közgyűlési, tanácsi, árvaszéki és polgár-mesteri utalványokra történhetnek. A be- és kifizetések kizárólag csak a hivatalos helyiségben és hivatalos órákban történhetnek. Az összes bevételek és kiadások okmányokkal igazolandók. 110. §. Az ellenőr vezeti az ellenőrzési naplókat s a pénztárnokkal együtt késziti az összes zárszámodásokat s ezen, valamint az általános ellenőrzési teendőkön kívül a számvevőség részére teljesiti a naplók részletes könyvelését. — 33 — XVI. FEJEZET. Közgyám. 111. §. A közgyámi teendőket a számvevőséghez beosztott alszámvevő a 128000/902. és az 55200/905. sz. B. M. rendeletek értelmében látja el s végzi ezeken kívül mindazon teendőket, a miket részére a főszámvevő kijelöl. XVII. FEJEZET. A levéltárnok. 112. §. A levéltárnok teendői a következők: 1. a városi levéltár őrzése, kezelése s rendben tartása, 2. a polgármester engedélyével hitelesített másolatok kiadása, 3. a levéltárosi teendők mellett teljesiti az irattárnoki teendőket. XVIII. FEJEZET. A rendőrkapitányság. A rendőrség hatásköre. 113. §. A rendőrség hatásköre és feladata a város területén a személy- és vagyonbiztonságot megóvni, a közrendet és közbiztonságot fentartani és biztosítani, az esetleg megzavart rend és köznyugalom helyreállításáról gondoskodni, a véletlenségből, a gondatlanságból vagy bármely természetű mulasztásból és szándékosságból eredő veszélyeket és károsodásokat elhárítani, illetve megakadályozni. 114. §. A rendőrség e jogkörében a saját felelősségére és a törvény korlátain belül függetlenül jár el, azonban a rendőrkapitányi hivatal fölött eljárásának törvényszerűsége, ügyvitelének szabatossága, a hivatali rend és fegyelem érdekéből a polgármester ellenőrzési jogot gyakorol. 115. §. Végrehajtja a törvények, a kormány és helyhatósági szabályrendeletek által hozzá utalt teendőket. Mint a város közönségének végrehajtó közege, a képviselő-testület, a tanács, az árvaszék és a polgármester határozatait, i — !U — megkereséseit és fölhívásait a mennyiben azok ügyköréhez tartoznak, felelősség terhe mellett végrehajtani és teljesíteni tartozik. 116. §. A rendőrkapitány hatáskörébe tartozik mindaz, amit közigazgatási, kihágási és bűnügyekben a törvények, törvényes rendeletek és szabályok oda utalnak. Ezeken kívül hatáskörébe utaltatnak a következő teendők : 1. Felügyel az utcák, terek, gyalogjárók, parkok és udvarok tisztaságára, a gyalogjáróknak hótól, .sártól való megtisztítására, öntözésére és télen homokkal való behintésére. 2. Felügyel az utak, hidak, közutak és járdák használhatóságára. Hiányok esetén a polgármesternek azonnal jelentést tesz és a mérnöki hivatalt értesíti. 3. Felügyel a városi közvilágításra s a tapasztalt hiányokról a tanácsnak jelentést tesz. 4. Felügyel az építkezésekre s a hatósági engedély nélkül vagy annak ellenére való építkezést megakadályozza és erről a tanácsot értesíti. 5. Az állami közrend érdekében ellenőrzi az egyesületek, testületek és társulatok működését. . . . 6. A személyi, családi, erkölcsi, vagyoni és kereseti viszonyok igazolására szolgáló hatósági bizonyítványok kiállításához szükséges adatokat kiszolgáltatja. 7. Felügyel a közfürdőkre. 8. A bejelentő és kézbesítő hivatal keretében eszközli a törvények és rendeletek szerint megmagyarázást igénylő, valamint a kényszerkézbesitéseket és az igazságügyi hatóságok határozatainak kézbesítését. A rendőrkapitányság szervezete. 117. §. A rendőrkapitányság személyzetét képezik: I. a rendőrtisztviselők: 1. rendőrkapitány, 2. két rendőralkapitány, II. segéd- és kezelő személyzet : 1. a rendőrtiszt, 2. a nyilvántartó, 3. az írnok, 4. a két polgári biztos (detektív) ő. dijnokok, III. rendőrlegénység : 1. a rendőr-őrmester, 2. négy rendőrtizedes, (akik közül egyik mint detektív szolgálatra beosztott altiszt polgári ruhát visel) 3. 40 rendőr s egyes intézmények őrzésére alkalmazott zsoldos rendőrök. IV. Szolgaszemélyzet: 1. két szolga. 118. §. A rendőrtisztviselők, a rendőrségnek intéző, a rendőrtiszt, a biztosok és a rendőrök pedig végrehajtó szerveit képezik. A rendőrkapitány. 119. §. A rendőrség élén a főispán által kinevezett rendőrkapitány áll, a ki a rendőrség összes ügyeinek pontos vezetéséért felelős. Rendőri és szolgálati ügyekben a rendőrség összes személyzete neki van alárendelve, a rendőrlegénység fölött pedig a szolgálati szabályzatban előirt fegyelmi hatalmat is gyakorol. A rendőrkapitány a tanácsnak, az építési, közművelődési, egészségügyi és szegény ügyi bizottságnak hivatalból tagja. 120. § A rendőrkapitány állapítja meg a hivatali személyzet munkakörét, a szolgálati rendet és ügyvitelt és ő osztja fel személyzete között a hivatali és szolgálati teendőket. Feladata gondoskodni arról, hogy a rendőrkapitányi hivatalhoz beérkezett ügydarabok és egyéb szolgálati ügyek gyors és megbízható módon elintéztessenek, illetve elláttassanak és hogy a rendőri szolgálat minden fennakadás nélkül nappal és éjjel folyton teljesítessék. 121. §. A rendőrkapitányt a rangban idősebb alkapitány s ennek akadályozása esetén a másik alkapitány helyettesíti. Rendőralkapitányok. 122. §. A rendőralkapitányok a rendőrkapitány által megszabott munkakörben a fennálló törvények, kormány és szabályrendeletek értelmében végzik teendőiket. Mint a rendőrkapitány helyettesei önállóan és saját felelősségük mellett járnak el. A rendőrségi segéd- és kezelőszemélyzet. 123. §. A rendőrtiszt a rendőrséghez tartozó rendörlegénység közvetlen felügyelője, vezetője és parancsnoka s e minőségben a rendőrkapitány rendelkezése és irányítása szerint vezeti a végrehajtó rendőrség szolgálatának beosztását és ellátását, közvetlen vezénylését, teljesiti a közvetlen felügyeletet és ellenőrzést, ezenkívül végzi az őrszemélyzet elméleti és gyakorlati kiképzését és oktatását. Teendőit, jogait és kötelességeit közelebbről a rendőrség szolgálati szabályzata írja elő. 124. §. A polgári biztosok (detektívek) feladata a közbiztonság és közrend fentartása érdekében a felügyelő, megelőző és felfedező szolgálat. Közvetlenül a rendőrkapitány rendelkezése alatt állanak s a szolgálati szabályzat értelmében járnak el. 125. §. A rendőrséggel kapcsolatban szervezett bejelentő és kézbesítő hivatal teendőit a rendőrkapitány által megbízott segéd- és kezelő személyzet látja el. Az iktató, kiadó és irattárnoki teendőket ugyancsak a rendőrkapitány által kirendelt segéd- és kezelőszemélyzet látja el. 126. §. A rendőrtisztviselők, a segéd és kezelő személyzet tagjai és a rendörlegénység, a detektív szolgálatot teljesítő 2 polgári biztos és egy polgári ruhás rendőrtizedes kivételével egyenruhát tartoznak viselni. A jelenleg használatban levő egyenruházat megváltoztatása a képviselőtestület hatáskörébe tartozik. 127. §. A napidijasokat a rendőrkapitány előterjesztésére a polgár-mester fogadja fel s gondoskodik a szolgák kirendeléséről. Pénzkezelés és ügyvitel. 128. §. A rendőrkapitányi hivatalban pénzt és egyébb értékeket csak a rendőrkapitány vagy az általa megbízott tisztviselő kezelhetik, a köteles a bevett és kifizetett pénzekről szabályszerű bevételi-, kiadási- és letétnaplót és pénztári főkönyvet vezetni. 129. §. A pénzkezelő őrizete alatt állanak azok az értéktárgyak és értékpapírok is, amelyeket a város területén találnak, vagy a letartóztatott egyénektől megőrzés végett elvesznek. 130. §. A kihágási büntetéspénzek kezelésére a 127900/903. sz. Bm. rendelet az irányadó. 131. §• A zenélésre, táncmulatságra, hangversenyekre és egyébb nyilvános előadásokra és különféle mutatványokra kiadott hatósági engedélyek után beszedett pénzeket szabályszerű elszámolás mellett a városi pénztárba havonkint be kell szállítani. V. RÉSZ. A városi alkalmazottak szolgálati viszonyai. I. FEJEZET. A városi alkalmazottakról általában. 132. §. Városi alkalmazott mindaz, a ki Nagykanizsa r. t. várossal, mint jogi személylyel szemben szolgálati viszonyban van. 133. §. A városi alkalmazottak: A) rendesek. B) szerződöttek, illetve szegödményesek. 134. §. Úgy a rendes, mint a szerződött alkalmazottak ismét I. állandóak, II. ideiglenesek. A) A rendes alkalmazottak. I. Állandó alkalmazottak. 135. §. Az állandó rendes alkalmazottak szolgálati viszonyairól az 1886. XXII. és az 1912. LV1II. t. cikkek s a jelen szabályrendelet intézkednek. - 5K — 13(5. §. Az állandó rendes alkalmazottak a következő három osztályhoz tartoznak: 1. az elöljáróság tagjai: a polgármester, a rendőrkapitány, a közig, tanácsnok, a műszaki tanácsnok, a gazdasági tanácsnok, a főjegyző, a főszámvevő, az árvaszéki ülnök, az ügyvezető orvos, a két rendőralkapitány, az I. oszt. aljegyző, az ügyész, a mérnök, a számvevő, az adóügyi számvevő, a pénztárnok, az ellenőr, a két kerületi orvos, a II. oszt. aljegyző, a levéltárnok, az állatorvos, az alszámvevő-közgyám, az adóügyi alszámvevő. 2. a segéd- és kezelő-személyzet tagjai: a rendőrtiszt, a rendőrségi nyilvántartó, a katonai nyilvántartó, a kataszteri nyilvántartó, az adótiszt, a két polgári biztos (detektív), a városgazda, a 7 írnok, a 2 végrehajtó, a 2 bába. — 39 3. A rendőrlegénység és szolgaszemélyzet tagjai: a rendőr-őrmester (altiszt) a 4 rendőrtizedes (altiszt) a 40 rendőr, a városi mérlegkezelő, a városházi házmester, a főgimnáziumi házmester, a kézbesítők, a közvágóhidi szolga, a 12 szolga, az I. oszt. erdő-őr, a 6 erdő-őr. II. Ideiglenes alkalmazottak: 137. §. Ideiglenes alkalmazottak a szükséghez képest vétetnek fel s szolgálati vétség esetén azonnal, egyébként egy havi felmondás mellett bocsáthatók el. A dijnokok szolgálati viszonyait a Vili. fejezet 174—183. §§-ai szabályozzák. B) szerződött, illetve szegődményes alkalmazottak. 138. §. A szerződött alkalmazottak szolgálati viszonyait a kereskedelmi s ipartörvény vagy a velük kötött szerződések, a szegődményes alkalmazottak szolgálati viszonyait pedig a házi és gazdasági cselédekről szóló törvények szabályozzák. II. FEJEZET. Minősítés. 139. §. Rendes tisztviselőül, segéd- és kezelő-személyzeti tagul csak az alkalmazható, aki az 1912, évi LVIII. t.-c. 21., 22. és 27. §§-okban megszabott minősítést igazolja. A VII. és Vül-ik fizetési osztályban az elméleti képzettségen felül annak megszerzése után eltöltött két évi gyakorlat is igazolandó, mely gyakorlat a jogi képzettséghez kötött állásokra nézve — 40 akár bíróságnál, ügyészségnél, akár valamelyik közigazgatási hatóságnál, közjegyzőnél vagy ügyvédnél tölthető el. A műszaki tanácsnoktól és a mérnöktől mérnöki, vagy építészi oklevél követeltetik meg. Egyiknek közülök építésznek keli lennie. A gazdasági tanácsnoknak erdőmérnöki oklevéllel kell bírnia. Rendőralkapitányokká csak jog- vagy államtudományi képesítéssel biró egyének választhatók meg. 140. §. Rendőrré csak az nevezhető ki, aki magyar állampolgár, legalább 24 éves, feddetlen előéletű, erkölcsileg kifogástalan, csőd vagy gondnokság alatt nem áll, a magyar nyelvet szóval és írásban bírja és tényleges katonai szolgálatot teljesített. A szolgaszemélyzet tagjaitól a katonai szolgálat igazolásának kivételével a többi feltételek szintén megkívántainak. III. FEJEZET. Törzskönyv. 141. §. Az összes városi alkalmazottakról törzskönyvet kell vezetni, a melybe a születésükre, vallásukra, családi állapotukra, elméleti képzettségükre, nyelvismereteikre, hivatalba lépés előtti foglalkozásukra, hivatali esküjükre, a betöltött állásra és előléptetésükre vonatkozó adatokat pontosan be kell jegyezni. A törzskönyvet a polgármester 2 példányban vezeti, a melyeknek egyik példányát ö, a másik példányát a v. főszámvevő tiiz-mentes szekrényben őrzi. IV. FEJEZET. A hivatalos órák. 142. §. A hivatalos órák száma az elöljáróság tagjainál s az anyakönyvvezetőnél naponkint 6, a segéd- és kezelőszemélyzetnél 7. Ha a közszolgálat érdekei megengedik, a polgármester a segéd- és kezelő-személyzet hivatalos órái számát egy órával megrövidítheti, viszont ha a szolgálat érdekei megkívánják, a polgár-mester a hivatalos órákat meg is hosszabbíthatja. r* — 41 143. §. Azt, hogy a hivatalos órák az év január, február, március, április, május, szeptember, október, november és december hónapjaiban egyfolytában vagy pedig délelőttre és délutánra megosztva tartassanak-e, a polgármester állapítja meg, az év junius, julius és augusztus hónapjaiban azonban a hivatalos órák egyfolytában tartandók meg. 144. §. A hivatalszolgák és egyéb alkalmazottak munkaidejét a hivatalfőnökök úgy állapítják meg, hogy senki túlterhelve ne legyen. 145. §. Karácsony, husvét és pünkösd első napján és a nemzeti ünnepeken a hivatal szünetel. A halaszthatatlan teendők azonban ezen napokon is elvégezendők, mely célból ügyeletes szolgálat tartandó. Vasárnapokon és a Gergely naptár szerinti ünnepnapokon a hivatalos óra délelőtt 9 órától 11-ig tart. V. FEJEZET. A magángyakorlat és mellékfoglalkozás. 146. §. A városi tisztviselőknek, a segéd- és kezelő személyzet tagjainak, a rendőröknek és szolgáknak, ebbeli minőségükben magánfelektől ajándékokat vagy bármily cimti anyagi előnyöket s kedvezményeket sem közvetlenül, sem közvetve, sem személyesen, sem hozzátartozóik utján elfogadni nem szabad s a hivatalok elé tartozó ügyekben egyáltalán, egyébb ügyekben pedig díjazásért beadványokat készíteni vagy egyébként közbenjárni tilos. Az ügyész, az orvosok, az állatorvos és a mérnökök magán-gyakorlatára nézve a 71, 78, 84 és 88 §-ok az irányadók. VI. FEJEZET. Illetmények. 147. §. A rendes tisztviselők, segéd- és kezelő személyzet fizetése és lakáspénze az alábbi táblázat szerint a következő: —. 42 — Fizetési Évi fize- Lakás- Szemé- Állás tés K- pénz lyes osztály fok. bán K-ban pótlék 1 6000 VII. 2 5400 1120 2000 Polgármester 3 4800 rendőrkapitány 1 4400 közigazgatási tanácsnok VIII. 2 3 4000 3600 910 műszaki tanácsnok gazdasági tanácsnok főjegyző főszámvevő , árvaszéki ülnök (egyúttal községi biró) 1 3200 ügyvezető orvos 2 rendőr alkapitány IX. 2 2900 700 * \' ■ I. oszt. aljegyző ügyész mérnök 3 2600 számvevő adóügyi számvevő pénztárnok X. 1 2400 ellenőr 2 kerületi orvos 11. oszt. aljegyző levéltárnok állatorvos 2 2200 630 alszámvevő-közgyám adóügyi-alszámvevő 3 2000 rendőrtiszt rendőrségi nyilvántartó katonai nyilvántartó kataszteri nyilvántartó X., 1 1800 1600 560 adótiszt 2 polg. biztos (detektív) 2 városgazda 7 Írnok 1400 3 2 végrehajtó 148. §. A tisztviselők, valamint a segéd- és kezelőszemélyzet tagjai az egyes fizetési osztályokba választás, illetőleg kinevezés utján jutnak. A választás vagy kinevezés csak az illető fizetési osztály legalsó (3-ik) fokozatába való sorozással történhetik. 149. §. Meghatározott számú szolgálati évnek (várakozási idő) megszakítás nélkül ugyanabban a fizetési fokozatban való eltöltése magasabb fizetési fokozatba való előlépésre ad igényt. A várakozási idő mindegyik fizetési osztálynál 4 év. A magasabb fizetési fokozatba való jutásra igényt adó szolgálat kezdetéül a hivatali eskü letételének napja tekintendő. 150. §. A jelen szabályrendelet hatályba léptéig eltöltött szolgálati időt a fizetési fokozatokra vonatkozó igények megállapításánál úgy kell számba venni, mintha az a szabályrendelet hatályának tartama alatt telt volna el. 151. §. Az a városi tisztviselő, akinek részére a képviselőtestület a jelen szabályrendelet meghozatala előtt személyes pótlékot állapított meg s a jelen szabályrendelet 147. §-ában kitüntetett fizetés nem éri el az általa már élvezett fizetés és személyes pótlék együttes összegét, ezen személyes pótlék élvezetében továbbra is megmarad, akiknek részére pedig fuvarátalány állapíttatott meg, azok ennek élvezetében mindaddig megmaradnak, a niig a város a fogatot természetben rendelkezésükre nem bocsátja. 152. §. Azok a városi alkalmazottak, akik részére a v. képviselőtestület természetbeni lakást jelöl ki, lakáspénzre igényt nem tarthatnak- 153. §. A tiszti- segéd és kezelőszemélyzet tagjainak az 1912. évi LVill. t. c. 18 §-a értelmében az 1912. évi XXXV. t.-cikkben megjelölt módon és korlátok között családi pótlék is jár, a melynek megállapítására, utalványozására és beszüntetésére vonatkozólag az utóbbi törvény rendelkezései irányadók. — 44 - 154. §. A rendőrségnél alkalmazott tiszti-, segéd és kezelőszemélyzet az egyenruházati költségek és az éjjeli szolgálattal járó kiadások fedezhetése végett szolgálati pótdijban részesülnek és pedig: a rendőrkapitány évi 800 koronában az alkapitányok w 600 rendőrségi nyilvánt. 480 a rendőrtiszt 480 az írnokok V 360 155. §. A rendőrlegénység illetményei a 41500/X11. 1913. sz. B. M. rendelet értelmében a szolgálati idő szerint három fizetési osztályban 4—4 fizetési fokozatban állapíttatnak meg. A várakozási idő 5 év. Vagyis: Fizetési Évi fizetés Lakáspénz Állás osztály fokozat koronákban koronákban 1. 1700 t 2- 1600 rendőr- 1500 280 őrmester 4. 1400 ! i. 1400 n 2- 1300 rendőr- IL ! 3. 1200 280 altisztek 4. 1100 . 1 1. 1000 ■" 1 900 800 280 rendőrök 4. 700 A polgári ruhás altiszt 240 korona ruhaátalányban részesül. A rendőrlegénység többi tagjai egyenruházatot s 60 korona cipő, illetve csizmapénzt kapnak. 156. §. A 156. §-ban felsorolt szolgaszemélyzet illetményei 2 fizetési osztály szerint 4—4 fizetési fokozatban állapíttatnak meg a következő táblázat értelmében. — 4*> r Fizetési Évi fizetés koronákban Évi lakáspénz koronákban Állás osztály fok. városi mérleg- 1. 1100 kezelő, városházi I. 2. 5. lUoU 1000 280 házmester, gimn. 4. 900 házmester, 1. oszt. erdőőr 1. 800 közvágóhidi TI 2. 750 oön szolga, szolgák 11. 3. 700 ZoU és kézbesítők, 4. 600 erdőőrök A várakozási idő 5 év. A fenti táblázatban felsorolt szolgaszemélyzet a fizetésen és lakpénzen kívül megfelelő egyenruliázatot s 60 korona cipő illetve csizmapénzt kap. A városházi és gimnáziumi házmesterek ezen illetményeken kívül téli időszakra kisegítő munkás tartására évenkint 120—120 korona pótdijban részesülnek. 157. §. A szerződött alkalmazottak sem fizetési osztályokba sem fizetési fokozatokba nem osztatnak. Illetményeiket a képviselőtestület megállapítása alapján a velük kötött szerződés tünteti ki. 158. §. A fizetés havi előleges részletekben a hó első napján, a lakáspénz pedig negyedévi előleges részletekben február, május, augusztus és november hónapok első napján fizetendő ki. Az ideiglenes alkalmazottak illetményei utólagos havi részletekben, a napszámosok napibérei pedig hetenkint utólag fizetendők. 159. §. A törzskönyv alapján a számvevőség az egyes alkalmazottaknak a magasabb fizetési fokozatra való igényét nyilvántartja s a v. tanácsnak az utalványozás végett jelentést tesz. 160. §. Lemondás esetén a fizetés annak a hónapnak, a lakáspénz pedig annak a lakbérnegyednek utolsó napján szűnik meg, a melyikben a lemondó hivatalától felmentetett, illetve azt engedély nélkül otthagyta, fegyelmi vagy bűnvádi utón hivatalvesztésre Ítélés esetén pedig akkor, amikor a hivatalvesztést kimondó határozat (Ítélet) jogerőre emelkedett. Nyugdíjazás, végkielégítés, vagy elhalálozás esetén a fizetés annak a hónapnak, a lakáspénz pedig annak a negyednek utolsó napjával szűnik meg, melyben a nyugdíj vagy végkielégítés megengedtetett illetőleg a halálozás történt. Napidij és útiköltség. 161. §. A város határán kívül fekvő helyekre való kiküldetés esetén az alkalmazottaknak vagy egyéb kiküldöttnek napi díjra és útiköltség megtérítésére van igénye. A napidijak az egyes fizetési osztályok szerint a következők: 1. A polgármester és helyettesének napidija 15 korona. 2. A VIII. fizetési osztályba tartozó tisztviselők, továbbá az ügyész és ügyvezető orvos napidija 12 korona. 3. A IX. fizetési osztályba tartozó tisztviselők, a kerületi orvosok és állatorvos és a városi képviselők napidija 10 korona. 4. A X. fizetési osztályba tartozó v. tisztviselőké 8 korona. 5. A XI. fizetési osztályba tartozóké 7 korona. 6. A dijnokoké 5 korona. 7. A rendőröké és szolgáké 4 korona. A vármegye határán túl való kiküldetés esetén kétszeres napidíj számítható fel. 162. §. A napidij a kiküdött részére az utazás célja és körülményei által indokolt távoliét tartamára jár s a naptári napok szerint számittatik. 163. §. Útiköltség címén a következők számíthatók fel: 1. A használt fogat bére. 2. A vasúton fizetendő viteldij. A polgármester a vasúton 1. osztályú, a többi tisztviselő s a városi képviselők II. osztályú, a szolgák és rendőrök III. oszt. viteldijat számíthatnak fel. - 47 Azok az alkalmazottak, a kiknek féláru vasúti menetjeggyel való utazásra jogosító arcképes igazolványuk van, a rendes vasúti menetdijnak csak a felét számíthatják fel. 3. A helybeli vasútállomásig és vissza, valamint a rendeltetés helyének vasúti állomásától a szállóig és vissza, valamint a kiküldetés célja szerint ezenkívül is szükséges bérkocsidija. 4. A szükséges podgyász viteldija és minden be- vagy kivagy átszállásnál 50 fillér hordárdij. A 3. és 4. pontban felsoroltak a rendőröket és szolgákat nem illetik. 164. §. A város területén magánérdekü ügyben történt kiküldetés esetén fuvar- és napidij számítható fel. Közérdekű ügyben fuvardíj csak a város külső területére és a város központjától (városháza) 2 km.-nél távolabbi helyre történt kiküldetés esetén, napidij pedig csak akkor számítható fel, ha a kiküldetés 6 óránál hosszabb időt vesz igénybe. 165. §. A 164. §. esetében a napidijak a következők: 1. A polgármester és helyettese részére............10 korona 2. a VOll. fizetési osztályba tartozó tisztviselők, to- vábbá az ügyész és orvosok részére ... 8 „ 3. a IX. fizetési osztályba tartozók és az állatorvos részére.....................................,6 „ 4. a X. fizetési osztaiyoa tartozók részére .... 5 „ 5. a XI. fizetési osztályba tartozók részére ... 4 6. dijnokok részére...............................3 „ 7. rendőrök és szolgák részére....................2 „ Ezen dijak a kötelezett felektől közaüók módjára hajtatnak be. 166. §. A napidijakról és útiköltségekről szóló utiszámlát a működés befejezésétől számított 15 nap alatt kell benyújtani. 167. §. Az ügyvezető orvos vagy helyettese hullaszállitás vagy kiásás alkalmával teljesített vizsgálatáért és ellenőrzéséért a magántól terhére 6 korona napidijat számíthat fel. — 4« 168. §. A helyhatósági városi állatorvos a vásárokon teljesített állategészségügyi rendőri közreműködésért hetivásár alkalmával 6 kor., országos vásáron pedig 10 kor napidijra tarthat igényt. 169. §. Az 1—II. kerületi bizalmi férfiak esetről-esetre 5 kor. napidéban részesülnek, a III. kerületiek pedig évi 800 kor. napidijáta-lányt élveznek, mely előleges egyenlő havi részletekben fizetendő. 170. §. A rendőrkapitányságnál alkalmazott tiszti, segéd és kezelő személyzetet és rendőrlegénységet, valamint a hivatásos tűzoltókat, a nyilvános mulatságoknál és előadásoknál teljesített ügyeletes szolgálatért a felek terhére ügyeletes dijak illetik meg és pedig : Az ügyeletes Nyilvános mulatságok stb. megjelölése segéd és tisztviselő és kezelő-személyzet altisztek rendőrök tűzoltók dijak koronákban éjfélig éjfél uíán éjfélig éjfél után éjfélig éjfél uián éjfélig éjfél után Bálok, táncmulatságok és tánccal egybekötött mulatságoknál .... 4 6 5 5 2 4 Népdal és kabaréelőadásoknál 4 5 2 Hangversenyeknél . . . 4 — 5 — 2 — — — A rendes szinielőadások-nál (az ügyeletes tisztviselő v. s. személyzet részére rangjának megfelelő hely biztosítandó 1 1 Műkedvelő szinielőadá-soknál 4 6 5 5 2 4 2 Lovarda, cirkuszelőadásoknál 4 3 2 2 Uránia és mozgófénykép-szinházaknál a film első lejátszása alkalmával . 3 2 1 1 További előadásoknál — — — — 1 \' 1 — — 49 - Fizetési előlegek. 171. §. Azok a tisztviselők, továbbá a segéd-, kezelő-\' és szolgaszemélyzet azon tagjai, a kik önhibájukon kívül szorult anyagi helyzetbe jutnak, amennyiben ezt igazolják és szolgálatuknak minden tekintetben megfelelnek két havi fizetésüknek megfelelő kamatmentes fizetési előleget kaphatnak, a mely fizetésükből 12 egymásután következő havi részletben levonandó. Ennek megtörténtéig újabb előleg nem adható. Az elhalálozáskor még hátralékos előleg az özvegy, vagy árva ellátásból nem hajtható be. VII. FEJEZET. Szabadság. 172. §. Az alkalmazottaknak megokolt kérelmükre 8 napot meg nem haladó szabadságot a polgármester engedhet. 173. §. Amennyiben a közszolgálat érdekei megengedik, a tisztviselők, a segéd- és kezelő személyzet tagjai évenkint szabadságidőt nyernek. A tanács tagjainak 6 heti, a többi elöljárónak 4 heti, a segéd- és kezelő személyzet tagjainak 3 heti szabadságidőre van igénye. Az időszaki katonai fegyvergyakorlaton töltött idő fele a szabadságidőbe beszámítandó. A polgármesternek 15 napnál hosszabb időre terjedő szabadságot a képviselőtestület, a többi tisztviselőnek az előző szakasz korlátái között pedig a tanács ad. Hat hétnél hosszabb ideig tartó szabadságidőt csak a képviselőtestület engedhet. Az a tisztviselő, aki az év folyamán a szabadságidőt igénybe akarja venni, köteles erre irányuló kérelmét közvetlen hivatali fe-iebbvalója utján az év május havának 1-ső napjáig a tanácshoz beterjeszteni. Rendkívüli szükség esetén a közszolgálat érdekében a szabadságon lévő tisztviselő visszarendelhető. Ha azonban a rendkívüli szükség megszűnt, hátralevő szabadságidejét az év végéig még igénybe veheti. 4 - 50 — Vili. FEJEZET. A dijnokokról. 174. §. A dijnokok számát a képviselőtestület állapítja meg. 175. §. A dijnokokat a polgármester fogadja fel és bocsátja el és ő intézkedik szolgálati beosztásuk iránt. Az értesítéssel ellátott dijnok az elbocsátó polgármesteri határozat ellen a v. képviselőtestülethez felebbezéssel élhet, mely végérvényesen határoz. 176. §. A napidij a megengedett kimaradás eseteit kivéve, csak a tényleges működés után jár. Igazolt betegség esetén azonban illetményeik a betegség kezdetétől számított 3 hónapon át megjárnak. 177. § A dijnokok napidijai általában a következő kimutatás szerint állapíttatnak meg. Napidijasi minőségben eltöltött idő napidijas napidija Egy évi próbaszolgálat tartama alatt 2 K — fül. Az Értesítés kiadásnak napjától kezdve s 2 éven át 2 „ 50 „ Az alkalmazás 4-ík év. kezdve a 6-ik év. bezárólag 3 „ — „ A 7-ik évtől kezdve a 10-ik évig bezárólag 3 „ 50 „ A 11-ik évtől kezdve 4 „ — „ A dijnokok rendszerint a legkisebb napidijjal, mint kezdő fizetéssel alkalmaztatnak és a magasabb napidijak élvezetébe rendszerint fokozatosan szolgálati idejük szerint lépnek elő. Azonban a polgármester az alkalmazott dijnokok nagyobb előképzettségére, vagy már meglevő gyakorlatára való tekintettel, a megállapított napidíj fokozatoktól eltérhet s magasabb fokozat szerinti napidijat is megállapíthat, a hanyag dijnokokat pedig az előléptetésből meghatározott időre kizárhatja. A mérnöki hivatalnál alkalmazott műszaki teendőket végző dijnokra ezen §-nak a napidijösszegét megállapító rendelkezései nem terjednek ki. Ezeknek napidijait a polgármester esetről-esetre állapítja meg. A polgármesternek a dijnokok illetményeit érdeklő kérdésben hozott határozatai ellen a városi képviselőtestülethez, onnan a törvényhatósági bizottsági közgyűléshez lehet felebbezni, amelynek határozata ellen az 1896. XXVI. t. c. 27. §-a értelmében köz-igazgatási bírósági panasznak van helye. 178. §. Azt a dijnokot, aki kötelességeit ismételt niegintés után sem teljesiti, az előléptetés kizárása mellett a polgármester a nyugdíjalap javára 10 koronáig terjedhető rendbírsággal büntetheti, súlyosabb beszámitásu szolgálati vétség (hivatalos titok megsértése, az engedelmesség megtagadása s ismételt hanyagság) esetén pedig felmondás nélkül azonnal elbocsáthatja, a mikor a dijnok összes igényeit elveszti. 179. §. A dijnokok szolgálati idejét az alkalmazottak törzskönyvében a számvevőség tartja nyilván s a jogosultság esetén a magasabb napidij folyósítása iránt előterjesztést tesz. 180. §. A dijnokok szolgálatuk megkezdése előtt a polgármester előtt a következő fogadalmat teszik le: „Én N. N. ünnepélyesen fogadom, hogy alkalmaztatásommal járó kötelességeimet lelkiismeretes pontossággal teljesítem, s a hivatali titkot megőrzőm.“ A fogadalom letételéről jkvet kell felvenni, melyet a dijnok aláír. A dijnok szolgálati ideje átlói a naptól kezdve számítandó, amikor a fogadalom letétele után szolgálatát tényleg megkezdte. 181. §• Az a dijnok, aki szolgálati kötelességeinek a fogadalom letételétől számított egy éven át minden tekintetben jól megfelelt, a következő kedvezményben részesül : 1. Igazolt betegség esetén a 176. §-ban megállapított 5 hónap leteltével napidija beszüntetendő ugyan, de a szolgálatból csak akkor bocsátandó el, ha további 3 hónapon belül szolgálattételre nem jelentkezik. 2. A nyugdijszabályrendelet feltételei szerint nyugdíjra van igénye. 3. Rendszeresített állásra való megválasztás esetén az ezt közvetlenül megelőzőleg napidijasi minőségben megszakítás nélkül eltöltött szolgálati ideje a nyugdíjazásnál olykép számittatik be, hogy a dijnoki minőségben eltöltött két hónap egy hónapnak tekintetik. A két hónapnál kevesebb idő figyelmen kivül marad. 4. A mennyiben a szolgálati viszonyok megengedik, 2 heti szabadságra van igénye, a mely alatt valamint az időszaki fegyvergyakorlat idejére napidijainak élvezetében marad. 5. Ha elbocsáttatása nem saját hibájából történik, egy havi felmondási időhöz van igénye, amig a kedvezményekre igényt nem szerzett dijnok 2 heti felmondás mellett is elbocsátható. 182. §. A megelőző szakaszban tárgyalt kedvezményekre igényt szerzett dijnok a polgármestertől a következő értesítést kapja: Értesítés. N. N. született....évben községben, Nagykanizsa r. t. városnál...év..........hó......napjától mint dijnok alkal- , mazásban van s ezen idő alatt szorgalma és alkalmazhatósága által megszerezte a szervezeti szabályrendeletben biztosított kedvezményekre való igényt. *• 183. §, A szabályrendelet életbeléptetése idején alkalmazásban levő rendszeresített dijnokokat a 177. §-ban foglaltak alapján a polgár-mester fizetési fokozatba osztja be s tőlük a fogadalmat haladéktalanul kiveszi. A szolgálati idő a jelenleg alkalmazásban levő dijnokokra nézve szolgálatuk napjától számit. VI. RÉSZ. Átmeneti intézkedések. 1. FEJEZET. 184. §. A rendőrkapitányság főnöke a hatóságot képező rendőrkapitány, miután azonban a városnak most működő kapitánya kinevezési okmánya alapján rendőrfőkapitányi címet használja, ezen címet továbbra is használhatja. — 53 — 185. §. A 139. §-nak azon rendelkezése, hogy a műszaki tanácsnok és a mérnök közül egyiknek építésznek kell lennie, továbbá a rendőr-alkapitányok minősítésére vonatkozó rendelkezés a jelenleg alkalmazásban levő mérnökökre, illetőleg alkapitányokra nem terjed ki. 186. §. A jelen szabályrendelet törvényhatósági jóváhagyás s jogerőre emelkedés után azonnal életbe lép, a mikor az 1912. évi május hó 25-én alkotott s Zalavármegye törvényhatósági bizottsága által 22201 ni 1912. jkv. 1508. sz. alatt jóváhagyott szabályrendelet hatályát veszti. * Tárgyaltatott és elfogadtatott 86 jkv. 23273 1914 sz. a. a városi képviselőtestületnek 1914 évi november hó 7-én tartott közgyűlésében azzal, hogy a 11. §. második sorában a „közigazgatási tanácsosok1\' helyett „közigazgatási tanácsnok" „műszaki tanácsosok" helyett „műszaki tanácsnok" beírása, a 14. §. első sorában „a következő ügyek" szavak törlése, a 29. §. első sorában „az I. aljegyző" helyett „az I. oszt. aljegyző" beírása, a 43. §. második sorában „öt" helyett „hat" beírása, a 65. §. 13. pontjának első sorában „a számvevővel" helyett „a főszámvevővel" beírása, a 68. §. második pontjának első sorában a következő szavak „és a bizottsági" törlése, a 69. §. első sorában „1“ helyett „Az" beírása, a 77. §. 4. pontjának első sorában „a 15“ helyett „az 5“ beírása, a 181. §. 3. pontjának harmadik sorában „év egy szolgálati évnek" szavak helyett „hónap egy hónapnak" beírása s ugyanezen §. 3 pontjának 4 sorában „évnél" helyett\'„hónapnál" beírása s végül a 181. §. 4 pontjában „(13 vagy 35 nap)" törlése a v. képviselőtestület fenti számú véghatározata alapján történt. Kiadta : Dr. Krátky István s. k. v. főjegyző. (P. H.) * 54 — Zalavármegye törvényhatósági bizottságának, Zalaegerszegen 1915. évi február hó 8-án tartott közgyűlése Jegyzőkönyvéből: 24088. szám. ni. 1914. jkv. 28. Tárgy: Nagykanizsa r. t. város képviselőtestületének a város szervezési szabályrendelete tárgyában hozott és dr. Rátz Kálmán és dr. Goda Lipót nagykanizsai lakosok által megfelebbezett határozata. Véghatározat. Nagykanizsa r. t. város képviselőtestülete az 1886. XXII. t. ez. rendelkezéseinek szemmeltartása mellett 1914 évi november 7-én hozott véghatározatával kimondotta, hogy a jelenleg érvényben levő városi szervezési szabályrendelet 49. és 50. §-aiban fölsorolt * állások közül az árvaszéki előadó tanácsosi-, egyik közigazgatási tanácsosi-, 6 kültanácsosi-, a segédgyámi-, a segédgyám-, ellen- ^ őri-, a segédmérnöki-, az erdőtiszti-, a közvágóhidi, felügyelői- és a számtiszti állásokat megszünteti; az aljegyzői állást I oszt. aljegyzői állássá-, az adóellenőri állást adóügyi számvevői állássá-, a rangidősebb városi orvos állását ügyvezető orvosi állássá-, a másik városi orvos állását kerületi orvosi állássá-, a könyvvivőit ellenőri állássá-, a közvágóhidi állatorvosit helyhatósági állatorvosi állássá- és a rendőrbiztosi állást rendőrségi nyilvántartói állássá átszervezi; a polgármesteri-, főjegyzői-, rendőrkapitányi-, közig, tanácsosi-, ügyészi-, pénztárnoki-, számvevői-, mérnöki-, levéltárnoki-, adótiszti-, 7 irnoki-, kataszteri nyilvántartói állásokat és a 2 bába állását továbbra is fentartja s végül uj állásokként a műszaki tanácsnoki-, a főszámvevői, árvaszéki ülnöki, mint egyúttal községi bírói-, a gazdasági tanácsnoki-, 1. kerületi orvosi-, II. oszt. aljegyzői, alszámvevői-, közgyámi-, adóügyi számvevői-, rendőrtiszti-, katonai nyilvántartói-, 2 polgári biztosi-, város-gazdai- és 2 végrehajtói állásokat szervezi. Kimondotta továbbá, hogy a műszaki tanácsnoki, gazdasági tanácsnoki és főszámvevői állásokat a VIII., az árvaszéki ülnöki-, az ügyvezető orvosi-, az I. oszt. aljegyzői- és az adóügyi számvevői állást a 1X-, az ellenőri-, a két kerületi orvosi-, a Il-od al- 55 jegyzői-, az alszámvevö-közgyámi-, az adóügyi-alszámvevői-, a helyhatósági városi állatorvosi-, a rendőrtiszti-, a katonai nyilvántartói- és a rendőrségi nyilvántartói állást a X-ik, a két polgári biztosi-, a város-gazdai és a két végrehajtói állást pedig a XI. fizetési osztályba sorozza. Kimondotta továbbá, hogy a tisztviselők, segéd- és kezelő-személyzet részére a fizetési osztályok egyes fokozataiba való elö-lépés kedvezőbbé tétele céljából a várakozási időt az 1912 : LXV. t.-c.-ben megállapított 5 év helyett 4 évben állapítja meg és hogy a rendőrségnél az eddig érvényben volt s a szabályrendelet szerinti javadalmazások közt levő különbözet csak az államsegély terhére és annak arányában nyerhet kielégítést. Végül a képviselőtestület ezen határozattal az előbb előadottak figyelembevételével megalkotta a Nagykanizsa r. t. város szervezeti szabályrendeletét. Ezen véghatározatot megfelebbezték dr. Rátz Kálmán és dr. Goda Lipót városi /. orvosok. Felebbezésük a megalkotott szervezési szabályrendelet 73. %-ának 11. pontja, a 77. §. 3. pontja és a 75. § ellen irányul. Egyéb részeiben a szabályrendelet felebbezve nem lett. A vármegye bizottsági közgyűlése Nagykanizsa r. t. város képviselőtestületének ezen határozatát, illetőleg az azzal megalkotott szervezési szabályrendelet a fentemlitett felebbezések-, de az 1886 : XXII. t.-c. 24. §-a alapján hivatalból is felülvizsgálván: a határozatot, illetőleg a megalkotott szervezési szabályrendeletet a felebbezés elutasítása mellett jóváhagyja a következő módosításokkal: 1. A 21. §. 2.-ik bekezdése megtoldandó a következő rendelkezésekkel : „Amennyiben az interpelláló az interpellációjára nyert válasz-szal nem elégednék meg, a válasz tudomásul vétele felett a közgyűlés vita nélkül határoz. Ha a választ az sem venné tudomásul, az interpelláció tárgyalás végett a legközelebbi közgyűlés napirendjére lesz kitűzendő. Rendkívüli közgyűléseken interpellációk, illetőleg a napirend előtti fölszólalások csak a közgyűlés engedélyével terjeszthetők elő, illetőleg történhetnek meg. Az ezek feletti határozat hozatal az előző bekezdésben foglaltak szerint történik". 2. A 31. §. 1 bekezdéséhez hozzáfűzendők a következő szavak: „legkésőbb 3 nap alatt". — 56 — 3. "A 42. §. 4. bekezdésében a következő: „zárszámadást és vagyonleltárt1\' szavak mellől a zárójelek elhagyandók. 4. A szegényügyi bizottságról szóló 49. §. következő szavai: „hivatalból tagjai: az ügy előadója" után beszurandók : „a gazdasági tanácsnok" szavak. 5. Az 51. §. 5. bekezdése 6. sorában „Ő hivatja össze" szavak helyett „Ő hívja össze" kitétel írandó, az ezen szavakat követő ,,az aljegyzővel" szavak pedig törlendők. 6. A 65. §. 17. pontjául felvett ezen rendelkezés helyébe: „Hivatalból tagja az összes bizottságoknak" a következő rendelkezés lesz felveendő : „Résztvehet a bizottságok üléseiben és tanácskozásaiban, kivéve, ha olyan kérdésekről van szó, amelyekben mint 1. fokú hatóság van hivatva határozni és amelyekben eljárása ellenőrzés alá esik". 7. Ugyanezen szakasz 18. pontja törlendő. 8. A 65. §. következő rendelkezése helyébe „A polgármestert akadályoztatása esetén a főjegyző és a közigazgatási tanácsnok rangsor szerint helyettesítik" a következő rendelkezés lesz felveendő. „A polgármestert akadályoztatása esetén a főjegyző, ennek akadályoztatása esetén pedig a közigazgatási tanácsnok helyettesíti". 9. A 73. §. 8. pontjának utolsó sorában ,,a közegészség-ügyre vonatkozó rendeleteket" kitétel helyett a következő szöveg veendő fel „a közegészségügyre vonatkozólag hozzáintézett rendeleteket". 10. Ugyanezen szakasz 9. pontjából ezen szavak „annak" t. i. az orvosi hivatalnak a felszereléséről szavak törlendők. 11. Ugyanezen szakasz 10. pontjában a „rendőrkapitányságnál" és „hivatalos" szavak közé a következő szavak szurandók: „a rendőrkapitány által megállapított," — továbbá ezen bekezdés utolsó szava elé a „be" szócska. 12. A 77. §. 5. pontjának első sorából a „kéjelgésről, illetve bordélyházi" szavak törlendők, helyettük e szavak lesznek a szövegbe felveendők: „a bordélyügyről szóló városi . . ." 13. A 85. §. 1. pontjának harmadik sorában „elkészítéséhez" és „szakértők" szavak közé a ,,más“ szócska szúrandó. 14. A 97. §. első bekezdéséből a következő kitétel : „aki közvetlenül a polgármesternek van alárendelve" törlendő lesz. 15. A 112. §. első bekezdéséből a következő kitétel: „közvetlenül a polgármesternek van alárendelve" szintén törlendő. — 57 — E bekezdés tehát a következő szövegezésben marad meg: „A levéltárnok teendői a következők 16. A 116. §-ból a 8. pont egészen törlendő. Ennek következtében 8. pont lesz a 9. pontban fölvett szöveg. 17. A 146. §-hoz uj bekezdésként a következő rendelkezés fűzendő: „Az ügyész, az orvosok, az állatorvos és a mérnökök magángyakorlatára nézve a 71., 78., 84. és 88. §-ok az irányadók\'1. 18. A szabályrendelet 25. oldalán a 161. §. az ezen szakasz cime: („napidij és útiköltség") után teendő. 19. A 164. §.-nak első bekezdése elé a következő kitétel veendő fel: „A város területén . . .“ 20. A 165. §. első bekezdésének következő: „a napidijak a következők" kitétele elé szurandók ezen szavak: ,,A 164. §. esetében . . 21. A 175. §. második bekezdésében „a tanácshoz" szavak helyett „a városi képviselőtestülethez" szavak szurandók, „felebbe-zéssel élhet" szavak után pedig e bekezdésbe még a következő kitétel lesz felveendő „amely végérvényesen határoz". Ugyanezen szakasz utolsó bekezdése pedig törlendő lesz. 22. A 177. §-hoz utolsó bekezdésként a következő rendelkezés lessz hozzáfűzendő: ,, a polgármesternek a dijnokok illetményeit érdeklő kérdésben hozott határozatai ellen a városi képviselőtestülethez, onnan a törvényhatósági bizottsági közgyűléshez lehet felebbezni, amelynek határozata ellen az 1896. XXVI. t. c. 27. §-a értelmében közigazgatási bírósági panasznak van helye." Indokolás: Nagykanizsa r. t. város szervezési szabályrendeiete csak a fenti módosításokkal volt jóváhagyható a következő indokokból: ad 1. Az interpelláiási jogra vonatkozó bővebb rendelkezéseknek a 21. §-hoz való beillesztését a közönség érdeke és azon körülmény tették kívánatossá, hogy a képviselőtestületi gyűléseken a szólás szabadság korlátáit illetőleg mindenféle vita elkerülhető legyen. ad 2. A hitelesítés határidejének a 31. §-ba való felvételét azon körülmény teszi indokolttá, hogy a hitelesítés mielőbb megtörténhessék és hogy a hitelesítés határidejének esetleges kitolása i- 58 a sürgősebb természetű ügyek további intézésénél akadályul ne szolgálhasson. ad. 3. A 42. §-ból a zárójelek elhagyandók, mert a zárjel közé vett zárszámadás és vagyonleltár nem tartoznak a költség-vetés fogalma alá és igy nem tehetik, mintegy magyarázatot zárjel közé. ad 4. A 49. §.-nál a szegényügyi bizottság hivatalból való tagjai közé a gazdasági tanácsnok felveendő volt, mert ez a szabályzat 91. §-a értelmében ezen bizottságnak szintén hivatalból tagja. ad 5. Az 51. §. 5. bekezdésében ,,Ő hivatja össze“ szavak helyett „Ő hívja vissza“ kitétel volt beillesztendő „az aljegyzővel" szavak pedig abból törlendők voltak, mert a bizottsági elnök hatáskörébe tartozik a gyűlés összehívása, az pedig, hogy az összehívást az elnök mikép eszközli, az aljegyzővel iratja-e a meghívót vagy sem, nem képez szervezeti kérdést. ad 6. A 65. §. 17. pontjának módosítását azon körülmény tette indokolttá, mert a bizottságok között vannak olyanok is, a melyeknek a polgármester tagja nem lehet azon okból, hogy ellenőrzés a feladatuk és igy működésűk a polgármester felelősségére is kiterjed, de viszont szükséges, hogy a polgármester a többi bizottságokban nem ugyan mint tag, hanem mint a város első tisztviselője, akinek a feladata őrködni a felett, hogy az összes ^ közigazgatási szervek minden működésében a közérdek, a törvényszerűség, az összhang, az egyöntetű eljárás biztositassék, részjegyen és mindazon fölvilágositásokat megadhassa, amelyeknek szüksége a bizottsági tárgyalások alkalmával felmerül és ezzel az ügyek előkészítését úgy érdemben, mint alakilag az egyszerűsítés és gyorsítás szempontjából előmozdítsa. ad 7. A 65. §. 18. pontja törlendő volt, mert az azonos ezen szakasz 1. pontjával. ad. 8. A polgármester helyettesítésére vonatkozó rendelkezése a 66. §-nak szintén módosítandó volt és pedig olykép, hogy a polgármestert a főjegyző, ennek akadályoztatása esetén a közigazgatási tanácsnok helyettesíti. Ugyanis a szervezési szabályrendelet ezen szakaszának eredeti szövege a polgármesternek, a főjegyző és a közigazgatási tanácsnok által való helyettesítésénél a szolgálati időt nem kivánta figyelembe venni, hanem csak a rangsort. Ámde a rangsor alapján a fizetési osztályba való beosztás képezi és mivel a főjegyző és a közigazgatási tanácsnok ugyanazon fizetési osztályba vannak sorozva, tehát ugyanazon rangsorban is vannak, az eredeti szöveg alapján nem dönthető el, hogy a polgár- mestert akadályoztatása esetén ki helyettesítse ? A módosított szöveg szerint azonban e tekintetben vita nem merülhet fel, de meg az eddigi gyakorlaton is alapul az, hogy első sorban a főjegyző helyettesítse a polgármestert és csak a főjegyző akadályoztatása esetén szálljon e jog a közigazgatási tanácsnokra. De külömben is a módosított szöveg felel meg a határozat indokolásában is említett fokozatos helyettesítés elvének. ad 9. A 75. §. 8. pontja azért volt módosítandó, mert a köz-egészségügyre vonatkozó rendeletek átvétele, nyilvántartása és elintézése a polgármesterhez, mint I. fokú közegészségügyi hatóság hatáskörébe tartozik. Az ügyvezető orvos mint az 1. fokú közegészségügyi hatóság szakközege ily rendeleteket csakis a polgármester utján vehet át és azok elintézésére csak véleményt, illetőleg tervezetet készít, amelyet azután a polgármester, mint 1. fokú közegészségügyi hatóság intéz el. Minthogy azonban az ügyvezető orvos az I fokú közegészségügyi hatóságtól is kaphat rendeleteket, azért vétetett bele ezen pontba, hogy a hozzáintézett rendeleteket veszi át, tartja nyilván és intézi el azokat, mint ügyvezető orvos. ad 10. Ugyanezen szakasz 9. pontjából az ügyvezető orvosnak az orvosi hivatal felszereléséről való gondoskodás kötelezettségére vonatkozó rendelkezés töröltetett, mert a város köteles az irodák teljes felszereléséről gondoskodni és nem az alkal- mazottak. ad 11. Ugyanezen szakasz 10. pontjába beszúrandó volt, hogy az ügyvezető orvos a rendőrorvosi teendők ellátása végett „a rendőrkapitány által megállapított" hivatalos órát köteles betartani, mert a szervezési szabályrendelet 120. §-a értelmében a rendőrkapitány, mint a hivatal vezetője állapítja meg a hivatal személyzetének szolgálati rendjét, de különben is ő lévén felelős a szabályzat 119. §-a értelmében a hivatal összes ügyeinek pontos vezetéséért, ennélfogva a hivatalos órák betartása ezért nem bizható a rendőrorvos tetszésére. ad 12. A 77. §. 3. pontjába „a kéjelgésről illetőleg a bordélyházi" szabályrendelet szavak helyett a város által alkotott ezen szabályrendeletnek ott megnevezett neve vétetett föl. ad 15. A 85. §. 1. pontjába beszúrt „más“ szócska a világosság okából vétetett fel. ad 14. és 15. A 97. §-ból és a 112. §-ból a főszám vevőnek, illetőleg a levéltárosnak a polgármesternek közvetlen való alárendeltségi viszonyára vonatkozó rendelkezések mint fölöslegesek, tör- — 60 — lendök voltak, amennyiben a polgármester jogkörére vonatkozó 65. §-ban ezekre van rendelkezés. ad 16. A 116. §-ból annak 8. pontja egészen törlendő volt, * mert a haszon és tenyészállatok összeírása gazdasági és nem rendőri teendő és igy nem is tartozik az a rendőrkapitány hatáskörébe. — Ugyanis az 1894. XII. t. c. 102. §-a értelmében mindazon ügyekben, amelyek ezen törvény szerint hatósági intézkedést igényelnek, a kihágási ügyeket kivéve, intézkedni rendezett tanácsú városokban I-ső fokon a polgármester illetékes. A haszon- és tenyész-állatok összeírását pedig ezen törvény 23. §-a rendeli el. A polgármesternek kell tehát e tekintetben saját közegeinek felhasználásával az intézkedéseket megtenni annál inkább is, mert hisz a városgazda személyében erre alkalmas közeg is áll a rendelkezésére. Az ebek összeírása szintén nem tartozik a rendőrkapitány hatáskörébe, mert az ebtartásról szóló 5615/ni. 914. jkv. 45. sz. vármegyei szabályrendelet értelmében, melynek hatálya a r. t. városokra is kiterjed, az ebek összeírását a r. t. városokban a városi adóhivatalok teljesitik. Természetes nincs annak akadálya, hogy amennyiben az összeírás foganatosításánál egyesek részéről az összeírás ellen akadály emeltetnék, a rendőri segédlet igénybe vehető legyen. ad 17. A 146. §-hoz fűzött uj rendelkezés a vitás kérdések elkerülésében leli indokát. ad 18. A határozat rendelkező részének 18. pontja külön indokolást nem igényel; a szervezési szabályrendelet beosztásán alapul. ad 19. és 20. A 164. és 165. §-ok módosítását a szabály-rendelet ezen szakaszainak a félremagyarázására adható szövegezése tette szükségessé. Ad 21. A 175. §. második bekezdésének eredeti szövege szerint az értesítéssel ellátott dijnok az elbocsátó polgármesteri határozat ellen a városi tanácshoz élhet felebbezéssel. A polgármester e tárgyban hozott határozata ellen felebbvitelnek nem a városi tanácshoz, hanem a képviselőtestülethez lehet helye, ez okból ennek megfelelőleg lett a szöveg módosítva azon megtoldással, hogy a képviselőtestület végérvényesen határoz, — mint ez a megyei szabályrendeletben is kimondatott. Ugyanezen szakasz utolsó bekezdése pedig egészen törlendő volt, mert a dijnokok elbocsájtása tárgyában hozott minden hatá- — 61 — rozat kivétel nélkül II. fokon az említett módosítás folytán a képviselőtestülethez kerül elbírálás alá. ad 22. A dijnokok illetményeit érdeklő polgármesteri határozatok szintén felebbezhetők. Minthogy a szervezési szabályrendelet 177. §-a, amely a dijnokok napidijairól szól, e tekintetben rendelkezést nem tartalmaz, ezen szakaszhoz szükséges volt utolsó bekezdésként felvenni azon uj rendelkezést, hogy ily határozatok is a kédviselőtestülethez felebbezhetők, innen pedig, tekintettel arra, hogy az 1896: XXVI. t.-c. 27. §-a a r. t. városi alkalmazottaknak azok illetmény ügyeiben hozott törvényhatósági bizottsági közgyűlési határozatok ellen közigazgatási bírósági panaszt biztosit, a törvényhatósági bizottsági közgyűléshez, melynek határozata ellen bírósági panasznak van helye. Ami végül dr. Rátz Kálmán és dr. Goda Lipót városi orvosok felebbezését illeti, az elutasítandó és a szervezési szabályrendelet szakaszainak általuk megfelebbezett pontjai érintetlenül voltak hagyandók, mert az orvosok fizetése az uj városi törvény folytán emelkedett, mert azok jövedelmező magángyakorlatot folytathatnak; mert nincs törvényes akadálya annak, sőt a közkiadásoknak a közfeladatok növekedése arányában való folytonos emelkedése rá is utalja a várost arra, hogy a közegészségügyi szolgálat keretébe tartozó egyes teendők ellátásáért megszabott dijakat a közegészségügyi érdekek megvalósításával járó kiadások fedezésére fordítsa; mert a város uj bordélyügyi szabályrendeletébe is, felvette a felebbezett intézkedést, amelyben a lörvényhatóság őt nem korlátozhatja és a mely nem is érint szerzett, illetőleg olyan jogot vagy gyakorlatot, amely nem volna megszüntethető. Ami pedig a felebbezés azon részét illeti, amely szerint sérelmes a szabályrendelet 73. §-ának 11. pontja, .amely kimondja, hogy az ügyvezető orvos mint kerületi orvos a saját kerületében a kéjnők megvizsgálásának kivételével végzi mindazon teendőket, a melyeket a szabályrendelet a kerületi orvosokra előír, valamint a 77. §. 3. pontja, amely szerint az ügyvezető orvos kivételével a bordélyügyről szóló városi szabályrendeletnek megfelelőleg a kerületi orvosok végzik a kéjnők megvizsgálását, szintén nem volt figyelembe vehető a szabályrendelet felülvizsgálatánál, mert az ügyvezető orvosnak kötelessége a kerületi orvosok működését is ellenőrizni, e tekintetben tehát csak helyeselhető ez a rendelkezése a szabályrendeletnek annál inkább is, mert ezen intézkedéssel az ügyvezető orvosnak a vizsgálattal járó teendői elmaradnak és igy - 62 - azon kifogása, hogy jövedelme csorbítva lett, teendői azonban szaporítva lettek, szintén nem bir alappal. Végül ami a felebbezésben a 75. §. ellen felhozott azon észrevételt illeti, hogy ezen szakaszban még azt is ki kellett volna mondani, hogy az újonnan megválasztandó kerületi orvos tartozik a VI—VII. (Kiskanizsán) lakni ép a városi közegészségügyi szolgálati érdekre való tekintettel nem volt figyelembe vehető, — mert az esetben, ha az újonnan rendszeresített kerületi orvosi állást betöltő egyén lakhatása csak Kiskanizsa területére korlátoztatnék, kérdés, vájjon akadna-e pályázó ezen állásra, mivel bizonyára jóval kevesebb jövedelmű lenne, mint a többi kerületi orvosi állás-És ha nem akadna, ebből a közegészségügyre nagyobb hátrány keletkeznék, mint abban az esetben, ha az orvos a részére kijelölt egészségügyi kerület bármely részében lakhatik. Ezen véghatározat ellen a kézbesítés napját követő 15 nap alatt Nagykanizsa r. t. város polgármesterénél előterjesztendő felebbezéssel lehet élni. Erről az iratok kapcsán további eljárás végett Nagykanizsa r. t. város polgármestere értesittetik. Kmft. Kiadta: Czobor Mátyás megyei tb. főjegyző. * Magyar királyi belügyminiszter 125900 111. a 1915. szám. A válaszirat alapjául szolgáló jelentés száma 24552 1915. Tárgy: Nagykanizsa r. tan. város szervezési szabályrendeletének az 1912. évi LVHl. t.-c. értelmében történt átdolgozása. Zalavármegye közönségének Zalaegerszeg. Az 1915. évi február hó 8-án tartott közgyűlésében 28. kgy. szám alatt hozott határozatával, a határozatban részletezett módosítások mellett a vármegye közönsége jóváhagyta Nagykanizsa r. tan. város képviselő-testületének 1914. november 7-én 86 kgy. szám alatt hozott azt a határozatát, melylyel szervezési szabályrendeletét az 1912. évi LVII1. t.-c. rendelkezései következtében átalakította. E határozatnak illetőleg az azzal jóváhagyott szervezési szabályrendeletnek 73. §. 11., 75. §. és 77. §. 3. pontja ellen dr. Rátz Kálmán és dr. Goda Lipót tiszti orvosok nagykanizsai lakósok felebbezéssel éltek. E felebbezések következtében a határozatnak és a szabályrendeletnek vonatkozó rendelkezéseit felülbirálat alá vévén a következőképpen határoztam: A 73. §. 11. pontjában foglalt azt a rendelkezést, mely szerint az ügyvezető orvos teendői sorából a kéjnők megvizsgálása kivétetett, — a határozatban foglalt indokok alapján — 6,1 — helybenhagyom. A 75. §-nak felebbezők által kérelmezett olv irányú kiegészítését, hogy az újonnan rendszeresített kerületi orvosnak lakási kötelezettsége a felebbezésben VI—VH-el jelzett (kiska-nizsai) kerületre — tehát a részére kijelölt egészségügyi kerületnek egy meghatározott részére korlátoztassék, a törvényhatósági bizottság elutasította. A határozatnak ezt a rendelkezését indokainál fogva helybenhagyom, annál is inkább, mert a kérelmezett ez a kiegészítés a szabályrendelet 76. §-ának 2. bekezdésében foglalt rendelkezéssel összhangban nem állana. A 77. §. 3. pontjának azt a rendelkezését, mely szerint a kéjnök vizsgálásáért fizetendő dijak a várost illetik és azok közveilen a városi pénztárba fizetendők, törölni rendelem. E kérdés a város bordélyházi szabályrendeletében nyer megoldást. E szabályrendeletnek jogerőssé váltáig az eddigi gyakorlat, illetőleg a városnak ez ideig érvényben lévő bordélyházi szabályrendeletének ide vonatkozó intézkedései az irányadók. Általános közegészségügyi szempontból megjegyzem azonban e helyütt is, hogy kívánatosabbnak tartom, ha a kéjnők vizsgálata a tiszti orvosoknak hivatalból folyó feladatává tétetik és az orvosoknak a vizsgálathoz nem fűződik anyagi érdeke. A kéjnők vizsgálatát tehát díjtalanul teljesítendő hivatalos feladatnak kellene minősiteni. Ha azonban a városnak a bordélyügyről alkotott szabályrendelete az abban részletezett dijak szedését előírja és megengedi, azok csak a vizsgálatot végző orvosokat illethetik. — Budapest, 1916. évi április hó 6-án. A miniszter rendeletéből: olv. al. miniszteri tanácsos. |
