Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

 
5.27 MB
2020-04-09 11:52:44
 
 

application/pdf
Nyilvános Nyilvános
505
1070
Rövid leírás | Teljes leírás (95.35 KB)

Cím: Nagykanizsa Trianon előtt és után
Szerző: Vörös Andrea
Szerz. közl:szerk. Vörös Andrea
Kiadás: Nagykanizsa : Nagykanizsai Városvédő Egyesület, 2012
Sorozat: Nagykanizsai honismereti füzetek/39.
Eto: 943.9"19"Nagykanizsa ; 908Nagykanizsa
Tárgyszó: trianoni békeszerződés ; Nagykanizsa
Szakjel: 943.9
Cutter: V 97
Nyelv: magyar
Oldal: 54 p.


A következő szöveg a könyvből keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével:


E R
NAGYKANIZSAI
HONISMERETI
FÜZETEK
39
2012
VÖRÖS ANDREA
NAGYKANIZSA TRIANON ELŐTT ÉS UTÁN
943.9 V 97
• V ’ '
V t;l ?
Készült a Nagykanizsai Városvédő Egyesület támogatásával
Szerkesztette: Vörös Andrea
Lektorálta: Dr. Nag\> Mariann egyetemi docens
Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Történettudományi Intézet
Újkortörténeti Tanszék
Címlap: Zala megye térképe Trianon előtt és után Csengeti utca Nagykanizsán. (Képeslap, Thúry György Múzeum Tört. dók. tára)
/
Felelős kiadó:
Nagykanizsai Városvédő Egyesület Nagykanizsa, Erzsébet tér 8. Cserti Tibor elnök
Minden jog fenntartva!
Nyomdai munkálatok:
Kanizsai Papír-Nyomda Kft. Nagykanizsa
Brenner Árpád ügyvezető 2012
<C\G.L
T artalomjegyzék
Előszó 2
Bevezetés 3
I. Nagykanizsa a dualizmus korában 5
1.1. Ipar és kereskedelem 7
I. 2. Közlekedés 9
I. 3. Középítkezések, városkép 11
II. A háború kirobbanásától a békekötésig 12
III. Határrendezés a déli országrészen 14
IV. Gazdasági változások 16
IV. 1. Magyarországon 16
IV. 2. Nagykanizsán 18
V. Nagykanizsa helyzete Magyarország városai között
(1828-1925) 20
VI. „Nagykanizsa, a töretlen élni akarás városa” 29
Összegfoglalás 31
Mellékletek 33
Jegyzetek 46
Felhasznált irodalom 50
Korábbi kiadványok 53
Előszó
Nagykanizsa vásártartási joggal rendelkező település volt már a középkorban, majd a török kiűzése után újból, ami vonzotta az iparosok-kereskedök letelepülését is. S bár a lakosság zömmel szántóföldi termeléssel és szőlőműveléssel foglalkozott, a 19. sz. közepén már 13000 lakost számláló mezőváros Zala megye legnépesebb és legpolgárosultabb települése lett. Fejlődését a Déli Vaspálya Társaság vasútépítései még tovább serkentették, s a nagykereskedők ezrei a bank- és hitelélet (számtalan megnyíló bank-és pénzintézet) fellendülését hozták. Mindez a modern értelemben vett ipar létrejöttét is elősegítette. A gazdasági élet virágzása jótékonyan hatott a város kulturális és oktatási életére. Ezt a gyarapodó, nyüzsgő várost erőteljesen sújtotta, hogy a trianoni békeszerződés következtében határszéli várossá vált, elveszítette korábbi kereskedelmi központ szerepét.
A tanulmány azt vizsgálja, hogy milyen szerepet játszott Nagykanizsa Trianon előtt az ország gazdasági térszerkezetében és miről árulkodnak a számok a statisztikai kiadványokban: milyen súlyos gondokat okozott a város gazdasági fejlődésében az első világháborút lezáró Trianoni békeszerződés.
Dr. Nagy Mariann
-2-
Bevezetés
Trianon. (Mondhatjuk, hogy hazánk történetének legnagyobb katasztrófája.) Az első világháborút lezáró békediktátum véglegesítette a történelmi Magyarország széthullását, de a felbomlás kezdete visszanyúlik a 19. századra. Erről a folyamatról, a háborúról és magáról a békéről sokat olvashatunk. Viszont a szakirodalmak legtöbbször csak átfogóan az országról beszélnek, az országos adatokat, veszteségeket és hatásokat sokan megírták. Jelen dolgozatban arra keresek választ, hogy egy városra milyen hatással volt a béke, hogyan érintette a trianoni határmegvonás Nagykanizsa gazdaságát.
Ahhoz, hogy a következményekről beszélhessünk, tisztában kell lennünk az...

Insert failed. Could not insert session data.