* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
5.27 MB | |
2020-04-09 11:52:44 | |
Nyilvános 505 | 1070 | Rövid leírás | Teljes leírás (95.35 KB) | Cím: Nagykanizsa Trianon előtt és után Szerző: Vörös Andrea Szerz. közl:szerk. Vörös Andrea Kiadás: Nagykanizsa : Nagykanizsai Városvédő Egyesület, 2012 Sorozat: Nagykanizsai honismereti füzetek/39. Eto: 943.9"19"Nagykanizsa ; 908Nagykanizsa Tárgyszó: trianoni békeszerződés ; Nagykanizsa Szakjel: 943.9 Cutter: V 97 Nyelv: magyar Oldal: 54 p. A következő szöveg a könyvből keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: E R NAGYKANIZSAI HONISMERETI FÜZETEK 39 2012 VÖRÖS ANDREA NAGYKANIZSA TRIANON ELŐTT ÉS UTÁN 943.9 V 97 • V ’ ' V t;l ? Készült a Nagykanizsai Városvédő Egyesület támogatásával Szerkesztette: Vörös Andrea Lektorálta: Dr. Nag\> Mariann egyetemi docens Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Történettudományi Intézet Újkortörténeti Tanszék Címlap: Zala megye térképe Trianon előtt és után Csengeti utca Nagykanizsán. (Képeslap, Thúry György Múzeum Tört. dók. tára) / Felelős kiadó: Nagykanizsai Városvédő Egyesület Nagykanizsa, Erzsébet tér 8. Cserti Tibor elnök Minden jog fenntartva! Nyomdai munkálatok: Kanizsai Papír-Nyomda Kft. Nagykanizsa Brenner Árpád ügyvezető 2012 <C\G.L T artalomjegyzék Előszó 2 Bevezetés 3 I. Nagykanizsa a dualizmus korában 5 1.1. Ipar és kereskedelem 7 I. 2. Közlekedés 9 I. 3. Középítkezések, városkép 11 II. A háború kirobbanásától a békekötésig 12 III. Határrendezés a déli országrészen 14 IV. Gazdasági változások 16 IV. 1. Magyarországon 16 IV. 2. Nagykanizsán 18 V. Nagykanizsa helyzete Magyarország városai között (1828-1925) 20 VI. „Nagykanizsa, a töretlen élni akarás városa” 29 Összegfoglalás 31 Mellékletek 33 Jegyzetek 46 Felhasznált irodalom 50 Korábbi kiadványok 53 Előszó Nagykanizsa vásártartási joggal rendelkező település volt már a középkorban, majd a török kiűzése után újból, ami vonzotta az iparosok-kereskedök letelepülését is. S bár a lakosság zömmel szántóföldi termeléssel és szőlőműveléssel foglalkozott, a 19. sz. közepén már 13000 lakost számláló mezőváros Zala megye legnépesebb és legpolgárosultabb települése lett. Fejlődését a Déli Vaspálya Társaság vasútépítései még tovább serkentették, s a nagykereskedők ezrei a bank- és hitelélet (számtalan megnyíló bank-és pénzintézet) fellendülését hozták. Mindez a modern értelemben vett ipar létrejöttét is elősegítette. A gazdasági élet virágzása jótékonyan hatott a város kulturális és oktatási életére. Ezt a gyarapodó, nyüzsgő várost erőteljesen sújtotta, hogy a trianoni békeszerződés következtében határszéli várossá vált, elveszítette korábbi kereskedelmi központ szerepét. A tanulmány azt vizsgálja, hogy milyen szerepet játszott Nagykanizsa Trianon előtt az ország gazdasági térszerkezetében és miről árulkodnak a számok a statisztikai kiadványokban: milyen súlyos gondokat okozott a város gazdasági fejlődésében az első világháborút lezáró Trianoni békeszerződés. Dr. Nagy Mariann -2- Bevezetés Trianon. (Mondhatjuk, hogy hazánk történetének legnagyobb katasztrófája.) Az első világháborút lezáró békediktátum véglegesítette a történelmi Magyarország széthullását, de a felbomlás kezdete visszanyúlik a 19. századra. Erről a folyamatról, a háborúról és magáról a békéről sokat olvashatunk. Viszont a szakirodalmak legtöbbször csak átfogóan az országról beszélnek, az országos adatokat, veszteségeket és hatásokat sokan megírták. Jelen dolgozatban arra keresek választ, hogy egy városra milyen hatással volt a béke, hogyan érintette a trianoni határmegvonás Nagykanizsa gazdaságát. Ahhoz, hogy a következményekről beszélhessünk, tisztában kell lennünk az... |