Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

 
1.54 MB
2020-04-21 11:08:39
 
 

application/pdf
Nyilvános Nyilvános
14
101
Rövid leírás | Teljes leírás (64.21 KB)

Cím: A háztartás- és családszerkezet változásai Kanizsán (1743-1787)
Szerző: Rábavölgyi Attila
Szerz. közl: Rábavölgyi Attila
Kiadás: Nagykanizsa : Nagykanizsai Városvédő Egyes. Honismereti Kör, 2010
Sorozat: Nagykanizsai honismereti füzetek/31.
Eto: 314.6(439.121Nagykanizsa) ; 314.6(439.121Nagykanizsa) ; 314.6(439.121Nagykanizsa) ; 314.6(439.121Nagykanizsa)
Tárgyszó: Nagykanizsa ; családszerkezet ; háztartásszerkezet ; Kiskanizsa ; Lasletti háztartástípusok
Szakjel: 301
Cutter: R 10
Nyelv: magyar
Oldal: 48 p.


A következő szöveg a könyvből keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével:

NAGYKANIZSAI
HONISMERETI
FÜZETEK
31
2010
RABAVÖLGYI ATTILA
A háztartás- és családszerkezet változásai Kanizsán (1743-1787)
K
Készült Nagykanizsa Önkormányzata és a Nagykanizsai Városvédő Egyesület támogatásával
Szerkesztő: Horváth Ilona
Lektor:
Dr. Kaposi Zoltán egyetemi tanár (Pécs)
Címlap:
Hadtörténelmi Levéltár. Katonai felmérések. 1782-85. Colonne V. Sectio 2122. A felmérés éve: 1784.
Felelős kiadó:
NAGYKANIZSAI VÁROSVÉDŐ EGYESÜLET
Nagykanizsa, Eötvös tér 8.
Cserti Tibor elnök
Minden jog fenntartva!
ISBN 978 963 89018 1 1
Készült a Nagykanizsai Szociális Foglalkoztató Nonprofit Kft. nyomdájában 2010
Ügyvezető: Dr. Berlinger Henrikné
\\\\ {0
A háztartás- és családszerkezet változásai Kanizsán (1743-1787)1
Bevezetés
Korábbi népesedéstörténeti kutatásaink2 kínálták azt a lehetőséget, hogy a népesség-összeírások adataiból Kanizsa háztartás- és családszerkezeti viszonyait is feltérképezzük. A vizsgálat időintervallumát azok a római katolikus népességre vonatkozó lélekösszeírások határozták meg, amelyekből a 18. század társadalmi alapegységei jól körvonalazhatóak. A nemzetközi és hazai kutatási eredmények felhasználásával igyekszünk "képet adni a mezőváros jellemzőiről attól a korszaktól, amikor a Batthyány család birtokba vette a kanizsai uradalmat. A mezőváros történelmében jelentős ez az időszak, ugyanis a végvári funkció megszűnésével új kihívásoknak kellett megfelelni - keresve a jövő lehetőségeit.
1 A dolgozat egy része 2006. szeptember 16-án hangzott el az Együtt Kiskanizsáért Egyesület és a Nagykanizsai Városvédő Egyesület által szervezett „Örökségünk” című helytörténeti konferencián Kiskanizsa háztartás- és családszerkezete a 18. században (1748-1787) címmel a nagykanizsai Halis István Városi Könyvtárban.
In: Kanizsai antológiába. 4.131-142.
2 Rábavölgyi (2006): 113-147.
1
A 18. század elején a kamarai adminisztráció tevékenysége nehezítette az etnikailag és vallásilag heterogén, szerény lakosságszámú település lehetőségeit. Időszakunk a stabilitás feltételeit hozta el, a gróf Batthyány család földesurasága megteremtette az új funkció, szerepkör betöltését, A város központi, a környezetére is meghatározó ereje, továbbá a természeti és geostratégiai háttér együttesen járult ahhoz, hogy a mezőgazdaságra támaszkodva a kereskedelemi funkció folyamatos megerősödése/megerősítése bontakozzon ki.
A Kanizsára érkező 18. századi utazók leírásai, valamint a statisztikusok3 összegzései tájékoztatnak a korabeli mezőváros szerkezetéről, utcáiról, házairól, az ott élők szokásairól, etnikai összetételéről. Néhány épület, közintézmény kivételével a település inkább falusias, semmint kisvárosi vonásokat mutatott. A ,kiváltságolt város” fekvése azonban rendkívül kedvező volt, olyan hadi, posta- és kereskedelmi útvonalak találkozási pontját jelentette, ahol megteremtődhettek a feltételek egy sokoldalú piacközpont kialakulásához. Itt futottak össze ugyanis az Eszéket és Pécset Pozsonnyal és Béccsel, a Pestet Zágrábbal és Trieszttel
3 Korabinszky (1786): 277-288.; Vályi (1796-1799): II. kötet 275.
összekötő katonai...