Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

 
2.52 MB
2020-04-21 13:45:34
 
 

application/pdf
Nyilvános Nyilvános
24
153
Rövid leírás | Teljes leírás (169.81 KB)

Cím: Kanizsa város tanácsának bírói tevékenysége a török uralom megszünése utáni évtizedben
Szerző: Rózsa Miklós
Szerz. közl:szerk. Rózsa Miklós (1924-2003)
Kiadás: Nagykanizsa : Nagykanizsai Városvédő Egyes. Honismereti Kör, 1996
Sorozat: Nagykanizsai honismereti füzetek/13.
Eto: 34(439)"16" ; 352(439Nagykanizsa)"169" ; 908.439Nagykanizsa
Tárgyszó: Nagykanizsa ; bírói jog ; 18. század
Szakjel: 340
Cutter: R 91
Nyelv: magyar, német
Oldal: 72 p.


A következő szöveg a könyvből keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével:


NAQYKANIZSAI
HONISMERETI
FÜZETEK
N AQYKANIZSA
13
1996
Dr. Rózsa Miklós
Kanizsa város tanácsának bírói tevékenysége a török uralom megszűnése utáni évtizedben
iHO
f,3l
Dr. Rózsa Miklós
KANIZSA VÁROS TANÁCSÁNAK BÍRÓI TEVÉKENYSÉGE
A TÖRÖK URALOM MEGSZŰNÉSE UTÁNI ÉVTIZEDBEN
Nagykanizsa
1996
Lektorálta Dr. Zlinszky János
egyetemi tanár
A Honfoglalás 1100. évfordulója alkalmából
kiadja
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata támogatásával a
Nagykanizsai Városvédő Egyesület Honismereti Köre
Felelős kiadó Dr. Cseke Ferenc
© Dr. Rózsa Miklós
ISSN 1216-3724 ISBN 963 04 6737-2
I.
A VÁROSI TANÁCS MEGSZERVEZÉSE ÉS A TANÁCS ELSŐ JEGYZŐKÖNYVI KÖTETE
A császári csapatok által körülzárt Kanizsa várát védő törökök a felajánlott kapituláció alapján 1690. április 13-án átadták gróf Batthyány Adám tábornoknak L a vár kulcsait. A források egyik része szerint 600, másika szerint 1600-1700 főre becsült török őrségből és lakosokból 400-an asszonyaikkal, gyermekeikkel, málhás szekerekkel 800 magyar lovas kísérete mellett elindultak - Légrádon át, és a Dráván hajóra szállítva - Törökországba. Kanizsa 90 évi török uralom után újból keresztény kézen volt. A törökök tekintélyes mennyiségű hadfelszerelést hagytak hátra. 241 török és az itt élt rácok közül 364 nem távozott el. Kanizsa lakói maradtak.2-
A várról és a városról az április 13-át közvetlenül követő időből csak néhány adat áll rendelkezésre. Ezek szerint a törökök elvonulása után gróf Batthyány „az undorodásig piszkos és szennyes várat” kitakarhatta, kijavítatta és gondoskodott a hiányzó és szükséges felszerelésről. Az uralkodóhoz intézett jelentésében a továbbiakra nézve parancsot kért, amely május 1-re meg is érkezett. Ebben az uralkodó Kanizsa város és környéke teljhatalmú parancsnokává nevezte ki és 1200 főnyi, zömmel magyar katonaságot rendelt alá. 3- Későbbi forrásokból ismeretes és következtethető, hogy a helybéli népességhez a visszamaradt törökökön kívül olyan magyar és német lakosok is tartoztak, akik már a török uralom idején is itt éltek. 4-
Az 1690. április 13-a utáni források egyik legfontosabbika a Városi Tanács 1690. június 16-i alakuló üléséről szóló bejegyzéssel kezdődő városi tanácsi jegyzőkönyvi kötet. Ez a Tanács őrizetéből ismeretlen időben és okból kikerülve, az 1. oldalon levő körbélyegző lenyomatból és a mellette írt leltári számból következően még 1926 előtt a Városi Múzeumba került.5-Az 1951-április 2-a óta Thury György nevét viselő Muzeum, ma a történeti dokumentációs leltárában szereplő gyűjteményi tárgyként 72.2.1 leltári számon tartja nyilván.
A kötet gazdag tárháza s ekként értékes forrása Kanizsa török uralom alól történt felszabadulása utáni múltjáról tudósító adatoknak. Ezek az adatok az általuk kínált lehetőségeknek azonban csak elenyésző részére kiterjedő érdeklődéssel kerültek eddig a város történetének feltárására irányuló törekvéseknél hasznosításra, s ekként úgyszólván teljes egészükben ismeretlenek. E jegyzőkönyvi kötet csak egy esadataira támaszkodva és néhány adatának idézésével igyekszik bemutatni várostörténeti
3
monográfiájában Barbarits Lajos a török uralom alól felszabadult v...