Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

 
8.23 MB
2020-05-11 10:39:48
 
 

application/pdf
Nyilvános Nyilvános
20
118
Rövid leírás | Teljes leírás (174.47 KB)

Cím: A Szent Miklósról elnevezett nagykanizsai görögkeleti szerb egyház
Szerző: Lazar Bogdanović
Szerz. közl: Bogdanović Lázár ; ismeretlen személy által készített fordítás ; [a szöveget gond., a bevezetőt írta és a kiadványt szerk. Rózsa Miklós]
Kiadás: Nagykanizsa : Nagykanizsai Városvédő Egyes. Honismereti Kör, 1997
Sorozat: Nagykanizsai honismereti füzetek/14.
Eto: 281.961(439Nagykanizsa) ; 908.439Nagykanizsa
Tárgyszó: Nagykanizsa ; szerbek ; görögkeleti szerb egyház
Szakjel: 280
Cutter: B 73
Nyelv: magyar, szerb
Oldal: 84 p.


A következő szöveg a könyvből keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével:


NAQY KANIZSAI HONISMERETI FÜZETEK
Bogdanovic Lázár
14
A Szent Miklósról elnevezett nagykanizsai "(997 görögkeleti szerb egyház
Bogdanovic Lázár
A Szent Miklósról elnevezett nagykanizsai
görögkeleti szerb egyház
Adalék a magyarországi görögkeleti szerb egyház történetéhez
Ismeretlen személy által készített fordítás
Nagykanizsa
1997
A szöveget gondozta, a bevezetőt írta és a kiadványt szerkesztette: Dr. Rózsa Miklós
Kiadja:
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata támogatásával
a Nagykanizsai Városvédő Egyesület Honismereti Köre
Felelős kiadó: Dr. Cseke Ferenc
© Praefatio: Dr. Rózsa Miklós 1996.
ISSN 1216-3724 ISBN 963 03 4209 X
Kanizsai Nyomda, Nagykanizsa 97 Felelős vezető: Brenner Árpád
TARTALOM
BEVEZETÉS
BOGDANOVIC LÁZÁR TANULMÁNYA (FORDÍTÁS)
I. Nagykanizsa
II. A szerbek Nagykanizsán
III. Állandó lelkész megjelenése Nagykanizsán
IV. Kanizsa első és második temploma
V. Egyházi-iskolái igazgatás Kanizsán.
Az egyházközség ingó és ingatlan vagyontárgyai
VI. Az emeletes ház építése. Szerződéskötés özvegy Dobrovicné, Jelenával. Az egyházközség megalakulása a cs. és kir. Rescriptum alapján. Egyesülés a Varasd-i egyházközséggel.
VII. Egyházközségi gondnokok 1804-től a mai napig
VIII. A kanizsai lelkészek 1780-tól a mai napig
IX. A kanizsai lelkészek és a varasd-kanizsai plébánosok dotációja
X. A kanizsai kán tor-tanítók és azok javadalmazása
XII. Görögkeleti szerb temető Kanizsán és Csáktornyán
XIII. Parochial ( : Párbér (?) : )
XIV. Az egyház (templom) jótevői, adományozók és hagyományozok
XV. Azon helységek, ahol volt egykor görögkeleti hívő, és ahol a lelki szükségleteket a kanizsai lelkészek elégítették ki
XVI. Templomi (egyházi) pecsétek
XVII. Szertartási könyvek és Szt. Miklós réztábla/rézmetszete
TÁJÉKOZTATÓ A TANULMÁNYBAN ÉS A MAGYAR NYELVŰ FORDÍTÁSBAN SZEREPLŐ HELYSÉGEK ÉS VÁROSI TERÜLETEK HOLLÉTÉRŐL.
3
BEVEZETÉS
1. Ma már kevesen tudják, s az idő múlása folytán mind kevesebben emlékeznek arra. hogy Nagykanizsán volt görögkeleti szerb egyházközség, és hogy az Erzsébet tér 20. sz. alatti ingatlanon görögkeleti templom és papiak is állott.
1810-ben Bronyevszkij Vladimír Bogdanovics, a földközi-tengeri orosz cári flotta tengerészhadnagya alakulatával április 10-én Nagykanizsán átvonulásakor érdemesnek tartotta útinaplójában feljegyezni, hogy a görögkeleti templomban - amely, mint írta, „egészen szegényes” - nagy áhítattal készülnek a húsvéti ünnepekre, és éneklik tiszta szlavján nyelven himnuszaikat.1 A m. kir. Helytartótanács 1823. évi rendelete alapján a Zala vármegyei főbb utakról, és az azok mentén fekvő helységekre vonatkozóan gyűjtött adatokat tartalmazó, és a Helytartótanácsnak 1832-ben megküldött „ÚtkÖnyv” Nagykanizsát ismertető leírása szerint „a városban levó\' jeles épületek” egyike a „nem egyesült Görög-Vallásbeli Templom és Plébánia Lakás”.2 Nagykanizsa 1929-ben megjelent monográfiájának a kanizsai egyházak történetéről szóló fejezetében csak görögkeleti vallású lakosok számáról olvashatu...