* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 8.23 MB | |
| 2020-05-11 10:39:48 | |
 | |||||||
Nyilvános  435 | 1110 | Rövid leírás | Teljes leírás (174.47 KB) | Cím: A Szent Miklósról elnevezett nagykanizsai görögkeleti szerb egyház Szerző: Lazar Bogdanović Szerz. közl: Bogdanović Lázár ; ismeretlen személy által készített fordítás ; [a szöveget gond., a bevezetőt írta és a kiadványt szerk. Rózsa Miklós] Kiadás: Nagykanizsa : Nagykanizsai Városvédő Egyes. Honismereti Kör, 1997 Sorozat: Nagykanizsai honismereti füzetek/14. Eto: 281.961(439Nagykanizsa) ; 908.439Nagykanizsa Tárgyszó: Nagykanizsa ; szerbek ; görögkeleti szerb egyház Szakjel: 280 Cutter: B 73 Nyelv: magyar, szerb Oldal: 84 p. A következő szöveg a könyvből keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: NAQY KANIZSAI HONISMERETI FÜZETEK Bogdanovic Lázár 14 A Szent Miklósról elnevezett nagykanizsai "(997 görögkeleti szerb egyház Bogdanovic Lázár A Szent Miklósról elnevezett nagykanizsai görögkeleti szerb egyház Adalék a magyarországi görögkeleti szerb egyház történetéhez Ismeretlen személy által készített fordítás Nagykanizsa 1997 A szöveget gondozta, a bevezetőt írta és a kiadványt szerkesztette: Dr. Rózsa Miklós Kiadja: Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata támogatásával a Nagykanizsai Városvédő Egyesület Honismereti Köre Felelős kiadó: Dr. Cseke Ferenc © Praefatio: Dr. Rózsa Miklós 1996. ISSN 1216-3724 ISBN 963 03 4209 X Kanizsai Nyomda, Nagykanizsa 97 Felelős vezető: Brenner Árpád TARTALOM BEVEZETÉS BOGDANOVIC LÁZÁR TANULMÁNYA (FORDÍTÁS) I. Nagykanizsa II. A szerbek Nagykanizsán III. Állandó lelkész megjelenése Nagykanizsán IV. Kanizsa első és második temploma V. Egyházi-iskolái igazgatás Kanizsán. Az egyházközség ingó és ingatlan vagyontárgyai VI. Az emeletes ház építése. Szerződéskötés özvegy Dobrovicné, Jelenával. Az egyházközség megalakulása a cs. és kir. Rescriptum alapján. Egyesülés a Varasd-i egyházközséggel. VII. Egyházközségi gondnokok 1804-től a mai napig VIII. A kanizsai lelkészek 1780-tól a mai napig IX. A kanizsai lelkészek és a varasd-kanizsai plébánosok dotációja X. A kanizsai kán tor-tanítók és azok javadalmazása XII. Görögkeleti szerb temető Kanizsán és Csáktornyán XIII. Parochial ( : Párbér (?) : ) XIV. Az egyház (templom) jótevői, adományozók és hagyományozok XV. Azon helységek, ahol volt egykor görögkeleti hívő, és ahol a lelki szükségleteket a kanizsai lelkészek elégítették ki XVI. Templomi (egyházi) pecsétek XVII. Szertartási könyvek és Szt. Miklós réztábla/rézmetszete TÁJÉKOZTATÓ A TANULMÁNYBAN ÉS A MAGYAR NYELVŰ FORDÍTÁSBAN SZEREPLŐ HELYSÉGEK ÉS VÁROSI TERÜLETEK HOLLÉTÉRŐL. 3 BEVEZETÉS 1. Ma már kevesen tudják, s az idő múlása folytán mind kevesebben emlékeznek arra. hogy Nagykanizsán volt görögkeleti szerb egyházközség, és hogy az Erzsébet tér 20. sz. alatti ingatlanon görögkeleti templom és papiak is állott. 1810-ben Bronyevszkij Vladimír Bogdanovics, a földközi-tengeri orosz cári flotta tengerészhadnagya alakulatával április 10-én Nagykanizsán átvonulásakor érdemesnek tartotta útinaplójában feljegyezni, hogy a görögkeleti templomban - amely, mint írta, „egészen szegényes” - nagy áhítattal készülnek a húsvéti ünnepekre, és éneklik tiszta szlavján nyelven himnuszaikat.1 A m. kir. Helytartótanács 1823. évi rendelete alapján a Zala vármegyei főbb utakról, és az azok mentén fekvő helységekre vonatkozóan gyűjtött adatokat tartalmazó, és a Helytartótanácsnak 1832-ben megküldött „ÚtkÖnyv” Nagykanizsát ismertető leírása szerint „a városban levó\' jeles épületek” egyike a „nem egyesült Görög-Vallásbeli Templom és Plébánia Lakás”.2 Nagykanizsa 1929-ben megjelent monográfiájának a kanizsai egyházak történetéről szóló fejezetében csak görögkeleti vallású lakosok számáról olvashatu... |
