Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

 
5.59 MB
2020-05-11 14:53:57
 
 

application/pdf
Nyilvános Nyilvános
19
124
Rövid leírás | Teljes leírás (59.4 KB)

Cím: A nagykanizsai evangélikus gyülekezet története
Szerző: Fónyad Pál
Szerz. közl: Fónyad Pál
Kiadás: Nagykanizsa : Nagykanizsai Városvédő Egyes. Honismereti Köre, 1991
Sorozat: Nagykanizsai honismereti füzetek/3.
Eto: 284.1(439Nagykanizsa)"18/19" ; 908.439Nagykanizsa
Tárgyszó: Nagykanizsa ; Evangélikus Egyház ; evangélikusok ; gyülekezeti élet
Szakjel: 280
Cutter: F 70
Nyelv: magyar
Oldal: 24 p.


A következő szöveg a könyvből keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével:


NAQY KANIZSAI HONISMERETI FÜZETEK
FÓNYADPÁL
A NAQYKANIZSAI EVANQÉLIKUS QYQLE KEZET TÖRTÉNETE
UQ
•?>ű
ELŐSZÓ
Örömmel és szeretettel ajánlom Magyarországi Evangélikus Egyházunk tagjai és gyülekezetei figyelmébe Fónyad Pál lelkészünk által elkészített történeti összefoglalást Nagykanizsa evangélikus gyülekezetéről. Szolgáljon a múlt tanulságul mai egyázépítő munkánk számára.
Különösen is fontosnak tartom, hogy ez az összefoglalás akkor jelenik meg, amikor évtizedes kényszerű leépítés és nehézségek után újra lehetőséget és szabadságot kaptunk missziói és nevelési, szociális és karitatív egyházi munkánk újragondolására és újraszervezésére.
Mennyi hit és áldozatkészség, szeretet és találékonyság kellett ahhoz, hogy maroknyi csoportként megszerveződjék és gyülekezeti önállóságot építsen ki Nagykanizsa evangélikussága! Hálás szívvel és Isten iránti köszönettel tartozunk mindazokért, akiken keresztül évtizedek alatt, mint lelkészek, felügyelők, presbiterek, tisztségviselők, gyülekezeti tagok odaadó munkáján kerekül elvégezte az egyház Ura, hogy éljen és fejlődjék a gyülekezet.
A zsoltáríró szavával köszöntöm a gyülekezetei: „Áldjad lelkem, az Urat és ne feledd el, mennyi jót tett veled! (Zsoltár 103,2).
Budapest, 1991. június 30.
Dr. Harmati Béla
püspök
— 2 —
A NAC/YKANIZSAI EVANQÉLIKUS QYOLE KEZET TÖRTÉNETE
I.
Mielőtt a nagykanizsai evangélikus gyülekezet történetéről szólnék, a város történetének vonatkozó adatait ismertetem. Szükséges, hogy a keretet is megismerjük, amelyben a mi kis gyülekezetünk megtalálta a helyét.
Hiteles adatokat D. Payr Sándor egyetemi teológiai tanár, egyháztörténész „A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története”, Sopron 1924. I. kötetéből veszem, valamint ugyancsak az ő munkájából „A Soproni Evangélikus Egyházközség története”, Sopron 1917. .1 kötetéből merítek adatokat Kanizsa és Sopron gyülekezeteinek a kapcsolatára vonatkozóan. Ö dolgozta fel Gamauf Teofil soproni lelkész gyűjteményét is. Ez segítségül szolgál. Felhasználom Rusznyák Ferenc soproni lelkész kéziratát is (1977.), valamint Horváth Olivér nagykanizsai lelkész feljegyzéseit és az irattárban talált adatokat.
II.
Az OSL nemzetségből kivált Kanizsay család a kanizsai birtokától vette a nevét. Kanizsát 1322-ben OSL Lőrinc zalai ispán foglalta el a németujváriaktól és I. Károly a várat az uradalommal együtt Lőrincnek adományozta. A család legkiválóbb tagja a középkorban Kanizsay János 1384-ben egri érsek és 1387. óta esztergomi érsek és főkancellár, Magyarország első prímása. A családból való Kanizsay Orsolya, aki Kanizsay László és Bélteki Drágffy Anna leánya, Nádasdy Ferenc nádor neje, a reformáció pártfogója volt.
— 3 —
Kanizsa a XVI. század első felében Nádasdyak birtoka volt.
A nádor és neje többször meglátogatták ezt a török által folyton fenyegetett uradalmukat is. Nádasdy 1556-ban — betegen — a Kanizsa melletti táborban időzött. A buzgó nádor-család oltalma alatt szilárdult meg a reformáció ezen a véghelyen, ahol hű pártfogókra talált a kanizsai várnagyokban és tiszttartókban. Hassághi Dénes kanizsai tiszttartó, Kanizsay Orsolya keresztapja és gyámja fiát, Ferencet már Wittenbergbe küldte egyetemre. Dévai Bíró Mátyás, a „magyar Luther”, itt találkozott vele és pénzt is kapott tőle.