Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

 
5.82 MB
2020-05-20 15:40:25
 
 

application/pdf
Nyilvános Nyilvános
14
82
Rövid leírás | Teljes leírás (204.14 KB)

Cím: Nagykanizsa gazdasági fejlődése a XIX-XX. században a bankvilág tükrében
Szerző: Lovrencsics Lajos (1931-2005)
Szerz. közl: Lovrencsics Lajos
Kiadás: Nagykanizsa : Nagykanizsai Városvédő Egyesület, 2001
Sorozat: Nagykanizsai honismereti füzetek/25.
Eto: 336.7(439-2Nagykanizsa)"18/19" ; 338(091)(439-2Nagykanizsa)"18/19" ; 908.439Nagykanizsa
Tárgyszó: Nagykanizsa ; gazdaság ; gazdasági helyzett ; pénzügy ; 19-20. század ; bankok
Szakjel: 336
Cutter: L 85
Nyelv: magyar
Oldal: 88 p.


A következő szöveg a könyvből keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével:


NAGYKANIZSAI HONISMERETI FÜZETEK
25
2001
Lovrencsics Lajos
Nagykanizsa gazdasági fejlődése a XIX—XX. században a bankvilág tükrében
Lovrencsics Lajos
NAGYKANIZSA GAZDASÁGI FEJLŐDÉSE A XIX—XX. SZÁZADBAN A BANKVILÁG TÜKRÉBEN
Nagykanizsa
Kiadja:
Nagykanizsai Városvédő Egyesület
Felelős Kiadó:
——- - ----------kovrencsics Lajos
HAUS ISTVÁN VÁROSI KÖNYVTÁR
252044 *"
NAGYKANIZSA
© Lovrencsics Lajos
ISSN 1216-3724 ISBN 963 006615 7
Nyomdai munkálatok: Kanizsai Nyomda Kft., Nagykanizsa
Tipográfus:
Lengyák András
Felelős vezető:
Brenner Árpád
ELŐSZÓ
A több mint 765 éves város elviselte a magyar történelem tragédiáit napjainkig. A város fejlődése mindig —- mint másutt is — az anyagi eszközök meglététől, vagy hiányától függött.
A XIX. század elején, amikor a pénzvilág üzletté vált, amikor a pénz nemcsak hatalmat és uralmat, hanem gazdagságot, fellendülést, elesettségből való kilábalást jelentett, akkor Kanizsa lehetőséget adott a pénzembereknek, a vállalkozó lakosságnak, és a nemzet felemelkedését, gyarapodását igyekezett segíteni.
Ebben a küzdelemben a XIX. század második felében elindult a modem nemzetközi pénzmozgás. A század közepén Széchenyi és Kossuth megjelenése a magyar történelemben nemcsak a társadalmi reformokban és forradalmakban volt szerepe a városnak, de kiemelkedő volt Széchenyi gazdaságpolitikájának hatása Kanizsa gazdasági fejlődésére.
Most, amikor újra tollat ragadok, szeretném az érdeklődő olvasó figyelmébe ajánlani a város pénz- és banktörténetének megismertetését, alapozva az 1979-ben kiadott ilyen természetű tanulmányomra.
A 21 évvel ezelőtt kiadott banktörténeti és történelmi anyagot eredeti feldolgozásban meghagyva — mivel ennek hitelességét nem lehet vitatni — új szakaszt, új történetet teszek hozzá az elmúlt 21 évről, és összefoglalom a több mint 160 éves helyi banktörténetet azzal a céllal, hogy az érdeklődők kezébe tudjam adni.
Városunk évszázadok óta élő település, Magyarország déli kapuja, Dél-Zalának több évszázad óta kereskedelmi, közlekedési és kulturális központja. Ősi magja Corrhudunum néven már a kelták alatt is lakott település volt.
Történetének legkorábbi részét még homály fedi. Tárgyi emlékek bizonyítják, hogy a város mai területén kelták és rómaiak is éltek. A jelenleg folyó régészeti kutatások minden bizonnyal feltárják a feltételezetten gazdag őskori múltját.
A nagy népvándorlás korában e településen át vezetett az út a Mura és Dráva folyók átkelőhelyeihez. A város mai nevével egy 1245-ben keletkezett oklevélben találkozhatunk először.
A település jelentősége a XIII. századtól nőtt, amikor a Kanizsai család IV. Bélát, Zsigmondot és V. Lászlót szolgálta kitartó hűséggel. így került birtokukba az erősen mocsaras, de gazdaságilag mégis oly fontos terület.
Szigetvár eleste után Kanizsa királyi végvár lett, melynek híres kapitánya Thury György—aki jobbágysorból származott—örökre bevéste nevét a történelmünkbe.
A török 1600-tól 1690-ig tartja birtokában a várat, melyet Zrínyi Miklós, a költő és hadvezér többször megkísérelt visszafoglalni, de a Habsburgok ebben a törekvésé...