Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

 
2.59 MB
2020-05-26 11:34:41
 
 

application/pdf
Nyilvános Nyilvános
474
944
Rövid leírás | Teljes leírás (133.58 KB)

Cím: Szülőföldem, Kanizsa
Alcím: antológia
Szerz. közl: [összeáll. Tüskés Tibor]
Kiadás: Nagykanizsa: Önkormányzat + Nagykanizsai Városvédő Egyes., 2000
Sorozat: Nagykanizsai honismereti füzetek/24.
Eto: 894.511-822(439-2Nagykanizsa) ; 908.439-2Nagykanizsa(0:82-822)
Tárgyszó: Nagykanizsa ; antológia
Cutter: Sz 99
Nyelv: magyar
Oldal: 79 p.


A következő szöveg a könyvből keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével:


Tüskés Tibor
^Szülőföldem, Kanizsa
Antológia
>9
SZÜLŐFÖLDEM, KANIZSA
Szülőföldem, Kanizsa
Antológia
Nagykanizsa
Összeállította: TÜSKÉS TIBOR
Kiadja:
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata
ISBN 978 963 87161 4 9
Megjelent a
Nagykanizsai Honismereti Füzetek 24. kiadványaként 2000-ben
ELŐSZÓ
A középkori városlakó polgárt az kölönböztette meg a falun élő jobbágytól és az udvarházak, a kastélyok lakóitól, a nemességtől, hogy adót fizetett. Ennek fejében városfalat és rajta kaput (melyet reggel kinyitottak és este bezártak), piacot és vásárokat, éjjeliőrt és éjszaka gyér világítást, tűzoltót, csendbiztost, iskolát, kórházat, céheket és egyesületeket, esetleg kövezett utcát és járdát kapott.
Az újkori városlakót az teszi polgárrá, ha ismeri a település történetét, ha vállalja a város múltját, ha cselekvő emberként részt vesz a közösség életének alakításában és formálásában.
Nagykanizsa újkori történetében a legnagyobb változást Trianon hozta. A város elveszítette az Adriáig terjedő hátországát; határszéli településsé, vasúti végállomássá sorvadt. De sorsába bele nem törődött. Azzal gyűjtött erőt magának, hogy 1929-ben megszületett a város első átfogó monográfiája, Barbarits Lajos összeállítása.
Azóta újabb és újabb vállalkozások, könyvek, várostörténeti munkák, fénykép-albumok, különféle helytörténeti kiadványok keresték és fogalmazták meg a város jelentését.
E kiadvány is ezt a célt szolgálja.
Összeállítója tiszteletadásnak szánja a városnak, amelynek —- a magyar városok közül—talán legtöbbet köszönhet.
Anyai ágú őseim Vas vármegyében éltek. A család egyik ága innét indult el a 19. század elején Zalába. Anyám — az első világháború előtt — már Nagykanizsán találkozott az Őrségből szánnazó és a családnak nevet adó, leányanya dédanyám unokájával, apámmal. Családom mindkét ágon iparosként, mesteremberként, polgárként beépült a város életébe. Nevüket megtalálom Barbarits Lajos könyvében, a „társadalmi rész”-nél. Nagybátyámról, apám testvéréről, Tüskés Józsefről olvasom az asztalosmesterek között: „az ipartestület vezetőségének és a tanoncvizsgáztató bizottságnak tagja, három évet töltött fogságban”.
5
Nagynéném, anyám testvére, Szöllősy Erzsi neve mellett a női szabók között ez áll: „1905 óta önálló, három évig ipartestületi választmányi tag volt”.
Apám is, anyám is Kanizsán születtek, a kanizsai temetőben pihennek. Nagyszüleim, számos rokonom sírját is a kanizsai temető fogadta be.
Személyes tiszteletadás tehát ez a könyv az ősök előtt, akik a város polgárai voltak. És tiszteletadás ez a könyv a város előtt, amely fölnevelt, iskolákat adott, s ma is számontart.
Az összeállítás — olvasókönyv. Nem várostörténet, nem pótol monográfiát. De a szemelvények egymásutániságából kirajzolódik Kanizsa múltja, a város színes, gazdag és változatos élete. Szemelvényeket, vallomásokat, adatokat talál az olvasó a következő oldalakon, és ezek a részletek—reméljük — fölkeltik az érdeklődését a teljes művek, a város történetének átfogó megismerése iránt.
Kívánom, segítse a gyűjtemény, hogy minél többen mondják magukénak a várost, és vallják: Szülőföldem, Kanizsa.
T. T.
6
ZALA MEGYEI NÉPDALOK
PÉCZELY ATTILA GYŰJTÉSE
Jaj, de szépen esik az eső,
Eső után zöldell a mező.
Közepébe\' legel, tyuh...

Insert failed. Could not insert session data.