Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

 
23.22 MB
2020-05-22 12:49:47
 
 

application/pdf
Nyilvános Nyilvános
26
121
Rövid leírás | Teljes leírás (469.29 KB)

Zalavármegye 1924. 026-038. szám március

Zalavármegye
Politikai napilap. Zalaegerszeg.
1922 [ápr. 10 - 1932. dec. 31.]
Megj. [hetenként háromszor, 1925]: hetenként hatszor.
Szerk. 1924: Kakas Ágoston, 1925. okt. 2.: Herboly Ferenc, 1930: Kakas Ágoston, 1932. 146. sz.: Sylvester Péter János.
K. Zalavármegye Lapkiadó Társaság.
Ny. Tahy Rozália utóda Kakas Ágoston. - 2 r.


A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével:

111. évfolyan.

Zalaegerszeg, 1924 március 2. Vasárnap.
"■ \'■ "■ • ....................


Ara 400 Korona«
26 szaa.
T
|KfllEI.VVII PI*E1KÉPT BáBOffSm. Rftflutto 1 kéupra 4000 kor. íenetarro 12000 tor.
TÁRSADALMI ÉS POLITIKAI LAP.
Surkeuti: BÜHB AYULá,
Sserkesstfisée és kUMUvatal: SiUH«rneg, S»échenyl-tér S. itfn. Telefon 131.
„tttezrfc tfj Illőiben, hlmk rcjr tatában
Hlmk cgj itteni örök igAuAgban,
HU»fk MtAmadMban A***."
Hetenként.
Ennek az Írásnak arz eleje árnyas, sötéten boronuós, de a vége\' annál derűsebb. Mert aiinden rostban van valami jó is.
Szól pedig ez az irás - nem egy hétről, hárem tiz esztendőről, tiz esztendőnek a nyomo-iu*ánáról. Tiz esztendőnek a végtelen nyomorúba kellett ahhoz, hogy hozzájussunk egy kis előnyhöz. Mindjárt kisül, hogy mi az az előny, az a boldogság
A háborúnak végtelen pusztítása még nem is volt e ég. A sors tovább sújtja az ő nyomorultját. A nagy tél ugyancsak veszedelme a szegény •mbemek. Mimha az elemek is összeesküdtek volna, hogy mi vesztett tfrös felek igyuk ki ntár rgészen a keserű poharat.
M^g az ősszel jó reménységnek, .a., lejében ft)»rd ünk ; sokáig tartoitak a napsugaras napok; rövid lesz a tél, jósolgattuk s szén nélkül és fa nélkül sem fázunk meg De csakhamar megérkezel ijesztő fejér szakátával s dermesztő csont kezével, mint a halál képe, a hároni-bónapos tel. és ma március elsején méter-mauassSgu hóra hinti hideg csókját a fanyar napsugár, s csikorog a csókja, mint a megrozsdásodott kulc> s rpint a veszekedő vén asszonynak a fergettyüje.
Fázik a nyomorúság, éhezik a szegénység s itt-ott kopofftat a sárga halál; de leggyakrabban döngeti csontos Okiévei a kis házak ajtóit.
Megmondja voli király, hogy jön a végtelen nyomor és szenvedés Ö már előre tudta. S a végtelen nyomor és szenvedés megjön, de ugy látszik, hogy a vendégnői házi ur lesz; a lakókat végre feikergeti s adandó tanyát ó fog ütni a h."izb<tn
De még ebben a nagy\' bajban is van vigdsztolódás.
Akt ezi a végtelen nyomört és szenvedést kiállja, az megedződik.
Eltekintve azonban a fantasztikus elmélettől, a gyakorlati élet tekintetében is tudok találni jót ebben a rossz éleiben.
Ntm azt találom jónak, hogy sok a pénz, men ez minél több, annál kevesebb; azt sem nevezem jónak, hogy olyan sok ember dfnom-danumoz.k, „szoátézik." bálozik stb, mert én nem a gazdagokról, hanem csak a szegények rőt beszelek : a szegényeket akarom megvigasztalni egy jó sorssal Csudálkozom, hogy sem szóban, sem Írásban nem foglalkozik evvel senki.
Abban áll pétiig ez a jó szerencse, hogy mostanaban nincs vásárlási hitel, niaes adósság» tehát nincs szolgaság.
Tíz év óta nyögjük a nagy baji, de éppen t tiz év óta vag>unk felszabadulva az adósság járma alól. Az egyes kis embereknek élet-viszonyaira vonatkozik ez csupán.
Csak ez a hitel megszűnési szellem tanilja meg igazában az embert, mert kényszerűi rá, hogy csak addig nyújtózkodjék, ameddig a takaró ér.
Milyen szabálytalan és rossz erkölcsi élei volt az a sok adósság, amelybe belerángatta volf az embert — nemcsak a saját hiúsága és ostobasága, és rossz indulata, hanem még inkább maga a hitelező. Most nincs hitsl és én ezt
jónak tartom- , ... ■
Ha már a nemzet - bizonyos mértékben — nagy rabságban ...