| 739.36 KB | |
| 2006-10-30 09:51:25 | |
 | |
 | |||||||
Nyilvános  602 | 2304 | Freyung 4. Kinsky-palota | A Kinsky hercegi család városi palotáját 1713-16 között a bécsi barokk építészet Fischer von Erlach mellett másik legkiválóbb mestere, Johann Lucas von Hildebrandt építette át eredetileg annak a Daun grófnak a megbízásából, akinek a fia, Leopold Joseph Daum Mária Terézia egyik hadvezére lett Monumentális szobrok állnak a bejárat két oldalán és a bejárat felett; hasonló méretűek emelkednek magasba a harmadik emeletet szegélyező tetőpárkányon. Ha áthaladunk a bejárati kupolacsarnokon, két nagy belső udvar tárul fe előttünk. Az első udvart a palota barokk szárnyépületei állják körül. A hátsó udvart a palota még későbbi, már klasszicista stílusban emelt szárnyépületei szegélyezik. A lépcsőház a legszebbek egyike Bécsben. Az előcsarnok ovális boltozata fölött az első emeleten ovális alaprajzú a díszterem is, mennyezetén Carlo Carlone freskójával. Az első emeleti szalon mennyezetén négy kör alakú festményt helyeztek el, amelyek a művészetek szimbólumait jelenítik meg. Amikor Kinsky Ferdinand herceg volt e palota ura, Beethoven zenetanárként kezdett bejáratos lenni a házhoz; később a fényes estélyek vendégeit zongoravirtuózként és saját szerzeményei előadójaként is megnyerte művészetének. Midőn 1809-ben azzal a gondolattal foglalkozott, hogy elhagyja Bécset és Kasselbe megy, Kinsky herceg kezdeményezésére Rudolf főherceg és Lobkowitz herceg közösen életjáradékot biztosítottak a művésznek (ezen belül Kinsky adta a nagyobb összeget); a herceg feleségének, akiről Beethoven azt mondta, hogy „Bécs legcsinosabb és legkövérebb asszonya”, három, Goethe-versekre írt dalát ajánlotta a mester. |
