| 926.48 KB | |
| 2007-05-12 19:10:20 | |
 | |
 | |||||||
Nyilvános  289 | 890 | Kecskemét, Kossuth tér 5. Szent Miklós-templom | Kecskemét legrégibb építészeti emléke a Városházával szemben álló Szent Miklós–templom. A képen a templom Kossuth téri kerítésfalán levő, 1792-es évszámú Tisztítótűz dombormű látható. A második világháborúban eltűnt mellékalakjai helyett egészítették ki a temetői Kálváriáról származó szobrokkal. A templomot első formájában a XIII. század végén, vagy a XIV. század elején építették. Többször átalakították és bővítették. Barokk belső tere az 1777–1784 közötti évekből származik. Copf stílusú tornyát 1799-ben emelték. A reformáció kezdetén a templomot a katolikusok és a reformátusok közösen használták. Az erről szóló megállapodást 1564-ben a város akkori főbírójának házában kötötték meg „az pápista Körösztyénök” „az Luter Körösztyénökkel”. Kecskemét első embere abban az időben egy bizonyos Végh Mihály volt; elképzelhető, hogy azonos az irodalom– és zenetörténet által Kecskeméti Vég Mihály néven számon tartott zsoltárfordítóval. Ő magyarította a nevezetes LV. zsoltárt: "Mikoron Dávid nagy búsultában...". E zsoltár szövegét felhasználva komponálta meg Kodály Zoltán egyik fő művét, a Psalmus Hungaricust. 1644-ben a templomot a ferencesek vették át, akik 1644-ben telepedtek le Kecskeméten. A templom mellé 1702 és 1736 között kolostort építettek (lásd: Kecskemét, Kéttemplomköz 1.). A fénykép 2006 augusztusában készült. Felh. irod.: Heltai Nándor: Kecskemét. Kecskeméti Lapok, 1998 Orosz László – Füzi László: Kecskemét irodalomtörténete. Kecskeméti Lapok, 2003 |
