Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

 
21.39 MB
2023-03-24 08:03:42
 
 

application/pdf
Nyilvános Nyilvános
180
336
Zalai Közlöny 1881. 001-009. szám január

Zalai Közlöny
Nagy-Kanizsaváros helyhatóságának, „nagy-kanizsai önk. tőzoltó-egylet”, a „nagy-kanizsai kereskedelmi s iparbank”, „nagy-kanizsai takarékpénztár”, a „zalamegyei általános tanítótestület”, a „nagy-kanizsai kisded-nevelő egyesület”, a „nagy-kanizsai tiszti önsegélyező szövetkezet”, a „soproni kereskedelmi s iparkamara nagy-kanizsai külválasztmánya" s több megyei és városi egyesület hivatalos értesítője.
Hetenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap.
20. évfolyam

A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével:

NAGY-KANIZSA, 1881, január 2-án.
l-faö szám.
Huszadik évfolyam.
Előfizetési ir:
egész évre.....8 frt.
fél évre ........ 4 ''r
negyed ¿vre ...... 2 „
ityi/ Ktiut 10 Jfcr.
HIRDETÉSEK
8 hisábos petitsorban 7, tnisodw.or C s minden további sorért 5 kr.
NYIIjTTÉR: EN soronként 10 krért vétetnek fel. Kixirstári illeti k minden egyes hirdetésért :;0 kr. fizetendő.
A lap szellemi részét illető kGzleiné-nvek a szerkcsztőbó*, anyagi részét illető kóxleinéuyek j>edig a kiadóhoz bérmentve intézendük : K A G Y • Iv AN I X S A Wlastfosház.
Bérmentetlen levelek csak isméit munkatársaktól fogadtatnak el
Kéziratok \issza nem küldetnek.

Isagy-Kanizsaváros helyhatóságának. ,nagy-kanizsai ónk. tűzoltó-egylet", a „nagy-kanizsai kereskedelmi s iparbank„nagy-kanizsai takarékpénztár", a „zalamegyei általános tanítótestület'', a „nagy-kanizsai kisded-nevelő egyesület", a nagy-kanizsai tiszti önsegélyző szövetkezet*, a „soproni kereskedelmi s iparkamara nagy-kanizsai külválasztmánya" s több megyei és városi
• egyesület hivatalos értesitóje. •
flfttenkfni kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap.
Lli! mm----

Előfizetési felhivás
ZALAI KÖZLÖNY
. huszadik évfolyamára.
Habár a lap nagyobbított alakban jelenik meg, előfizetési ára az eddigi, t. i.
január — márcz. negyedévre 2 frt. január - junius félévre 4 frt.
január -decz. egész évre 8 frt. mely összeg mielőbbi beküldése ké rétik, hogy a pontos szétküldésben fennakadás ne történjék.
KIADÓHIVATAL.
Uj évre.
Tán nincs az emberiség körében oly ünnepély, melyben az emberi kedély oly hangulatban volna, mint újévkor. Fájdalom s enyh, kél -ségbeesés s vigasz, öröm s bánat egymással karöltve áll.
Fájdalom, kétségbeesés s bánat dúlja az ember szivét, hisz bucsut kell mondanunk egy évnek, rövid életünk egy szakának, bucsut anélkül, hogy a viszontlátás reménye kecsegtetne, bucsut örökre!
Enyh, vigasz s öröm vonul szivünkbe, midőn az éjfél kongása az uj év születését jelzi. Reménytelten nézünk a jövő elé. hisz az ember természeti hajlamánál fogva, csak jót, szépet vár a jövőtől.
Egy év szállt a semmiség ör vényébe, egy éf rövid idő az ember rövid életében, parány az örökség ben, s mégis minő hosszú időszak! Hosszú időszak, különösen nekünk magyaroknak, urert ez az év is fekete betűkkel van szivünk mélyébe vésve, gyász émléke maradt lelkűnkben !
Öröm s bánat folyton váltja fel egymást az ember életében, fény s homály mutatkozik az emberiség
történetében, s ez nem is lehet másként, mert a haladás többnyire ke serü tapasztaláson alapszik, az egyén pedig szintúgy mint az egész nemzet haladasra van hivatva, s ha a kese rüségre a haladás, ha a tapasztalásból az óvatosság fakad reánk, édessé válik a bánat, mosolyoghatunk a könnyező szemekkel is!
Milyen volt az elmúlt év? Fölösleges erre a felelet, hisz mindannyian tudjuk, mindannyian átéltük, átszenvedtük ! S a szenvedés, az átélt inség tán óvatossá tevé e? Oh már saját kárán sem tanú! a magyar, a tapasztalat nem tesz okosabbá, a kár által nem leszün^ előre lat óbbak!
S miért nem?
Oh szégyen ránk nézve azt be vallani, mert közönyössé lett nemzetünk, népünk mint egy téli álmát aluszsza, érdekeit nem akarja telismerni, elhagyta önön magát!
De miért lett népünk közö-pyössé ?
Mondjuk ki véleményünket nyíltan, szabadon, ne szépítsünk a dolgon semmit.
Nem természeténél fogva közö nyös népünk,- hisz ezredéves történelmünk hós tettekkel telve, dicsó multunk nagy eseménye, hazánk nagyjai
ennek bizonyítékai; de nemzetünk-közönyössé lett téve, közönyös leit, mert tirsada lmunkban a hazugság, az önérdek hajházás kapott lábra, ez üzi az egyeseket, ez vezeti egész nemzetünket, ez minden tettünknek rugója.
S e bűnnek szüleménye a bün! Ki önérdek hajházás által nem lehet gazdag, ki hazugság által nem szerezhet magának befolyást, az kétségében fellázad fe''ebarátai nemzete iránt, és végre közönyössé lesz. De ha a föld népe látja, hogy azon fér fiak, kik vezérlő szerepekre vannak hivatva, elhagyják, eladják hazájuk
érdekeit, a példát követik; elhagyják mindannyian a hazát! ''
De miért nem ébred a nemzet téli álmából, közönyéből?
JSem ébred fel, mert a hibát mindig magán kivül keresi, az okot máson, s másban véli feltalálni; pedig a javuláshoz csak ugy lehet remény, ha mindannyiau szilárd akarattal Önmagunkon kezdjük el. a hibák felkeresését!
A régiek az idő istenét ,Ja nust" kettős arczczal ábrázolák, jelezve általa, hogy az embernek előre s hátra kell tekinteni. S helyesen, hátra a múltra tekintsünk. mert multunk jövőnek szülő anya, mul tünkből következtethetjük jövőnket.
És a lemult évből következtet-tethetjük e, hogy a jövő jobb leend?
Biz nehéz e kérdésre felelni. A mi némi vigaszt ad, az azon szomorú körülmény, hogy majdnem a véginség előtt állunk, hogy nemzeti, családi bajaink a netoválbjokat elérték. mindenki belátja, hogy hibás rendszerűnkön változtatni kell, hogy a hibás útról letérni, s a hazafiasság terére kell lépni.
Ez ad némi vigaszt, ez csepegteti a - remény enyhitő balzsamát sajgó keblünkre, ez nyitja fel ajkunkat az uj év üdvözletére!
. ÜQ vöz légy közelgő uj esztendő, üdvöz légy te csecsemő, melyre reménytelten néz az egész nemzet, melytől oly sokat várunk, melyhez annyi remény, oly sok várakozás köttetik; üdvöz légy!
De szabad-e az időtől valamit várnunk, nem-e mi nékünk kell-e az időt. a mostoha időt jóvá változtatni ?
Igaz, hogy a természettel da-czolni lehetetlen, hogy sorsunk Isten kezébe fekszik, de hatni, tenni, működni kell az embernek is, s mit a természet megtagad, azt a szorgalomnak némileg pótolni kell.
De szorgalom egyedül nem teheti még a hazát nagygyá; ámbátor igaz az, hogy a polgárok -jóvoltában a haza jórolta fekszik, hogy csak oly állam lehet gazdag, melynek polgárai gazdagok; de ez csak akkor áll, ha a nép szorgalmának gyümölcseit nem csak egyéni kényelmeinek beszerzésére forditja, hanem ha a hazát ö..r ga fölé helyezi minden ember, ha önérdekeit a haza érdekeinek alárendeli, ha a nyerészkedési, önérdek-hajházási vágyat kiki kitépi kebléből, ha minden honpolgár saját szive mélyébe vési szent elvül e szavakat: .Neked virulni kell oh hazám !''
Ha az uj évre mindenki e szent fogadást teszi, akkor kétszeres örömmel kiálltjuk: Üdvöz légy te uj esztendő !
Üdvöz lég)'' uj esztendő, légy harmadszor is üdvözölve, ha elóded-nek hibáit csak némileg is jóvate-szed! Nézd ott ama máskor viruló vidékek elpusztulvák ; nézd ott éhezó családok dideregve húzódnak össze hideg szobájoknak egy szögébe, nézd ott az elhagyott árvák, az elaggott öregek mint rimánkodnak egy ialat kenyérért, arezukon a kétségbeesés — s az éhség iátszik — s kik segíthetnek, a dúsak, gazdagok, szivüket jégkéreg vonja be, a szánalom nem férhet hozzá, nem olvasztja e jégkérget el a könyörület meleg nap sugára, mert e jégkéreg az önzés.
Legyen-e jövő év azon év, melyben a könyörületet- a szánalmat, tartsa a magyar honfiúi erényének, hogy a jótét gyakorlásában népünk-közt nemes verseny támadjon, hogy felebarátját mindenki testvérének tartsa.
S ha szorgalom, hazafiasság, könyörület leend a magyar erénye, akkor bátran nézhetünk jövőnk elé, erőnk erényünkben fekszik, s az eré nyesnek minden éve boldog uj év!
LÖB IGNÁCZ.
— A vadásztörvény módosítása értelmében, a tilalmi idóket tekintve, a vadászat gy. korlata tilosnak vélelmeztetik: a) szarvas-dámvad és őztehénre febr. 1-tól okt. 30 áig. b) Szarvasbikákra okt. 30-tól, dám-vadbikákra no''v. 15 tői jul. 30-ig. c) ózbakra jan. 15-tól máj s l éig. d) Fogolyra decz. 1-től ang. 15-ig. ezenkívül még a nyul vadászata is-megszorittatott. Vadászat alkalmával idegen területre átment vadászkutya kóbor ebnek nem tekinthető ; az ide-" gen területre ment, s 100 méterre elesett vadat ez utóbbi területink vadászati haszonélvezője annak, ki a vadat meglőtte, (t. i. a szomszédos vadászterület haszonélvezőjének) kiadni tartozik. A 32. § oda módosíttatott,> hogy a pénzbírságok azonféle része, mely eddig a község szegényei javára esett, ezentúl a község tanügyi czéljaira fordittassék. 5-ik fejezetnek az értekezlet felvenni ki-, vánja az adó-ügyet, és pedig a fegy= ver-adót, vadászati jegy-adót és vadfogyasztási adót. Az utóbbit át alánosságban a bécsi skála szerint kívánja nálunk is behozatni, mely minden tételében kisebb a bpestinél. Az eljárást illetőleg a 34. §. igen lényeges változással a következőleg vé-lelmezteíett: A vadászati törvényben meghatározott kihágásokat a közigazgatási, a községi, rendőri és pénzügyi közegek tartoznak feljelenteni, és ezekre a büntetések kiszabása végett az illetékes bíróság, a vadászat tulajdonos vagy haszonbérbe adó, avagy haszonbérbe vevő panaszára is, az eljárást hivatalból köteles megindítani.
— A jövő évi államköitségve-tési törvény értelmében január 1-tól'' a pósta és távitdaintézetek a közmunka és közlekedésügyi ministeri-umba osztatnak be; továbbá'' az ál-iamerdők kezelése.- a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszte
TARCZA.
lTj évre.
Nem kérem éu tőled uj esztendő, Hoyy benned I''gboldogabb legyek én; Ha üv Tngy k teiheluék szivemet, A uii vagyok, tán i.em ic érzeném
r.-m en legyen nagy palotám, S palotámb.in kincs, bor, legyen elég* Hol az OrAm varaza>énekélöl Sziv é» kebel o&ordullig kéjben ég.
I^egyi k neg.-ny mint voltam ekkorig. Élet
szomjam most is enyhítse más. . 0*k egyet adj aj"gérni énnek'' m, Nem bánom .után akár a sirba
Art add megérni ó aors énnekem, Hogy ezután nap helyet éj legyen. Igy t^n az a »ok szégyen lelki lolt, \ N• m fog meglátszani az emberen
Ki téptem én már keblem érz-iéi . Mely oly forrón láo„oil eddigelé Bizalmamat a mostan elmúló Hálátlan év magával elvivé
Mindent mindent vele temetlem el. • He/árra már keblemnek ajtaja Titoktelje» leszek mint *rcz-»«obor Mit me^ nem iügal az idó soha.
Ugy állok itt ez uj ív reggelén, Mint tündér-vár, a po«v»nyok felelt, Ki rám tekint, a porból alkotott Xüliö »zinoél nem láthat egyebet.
K ha még is volna Cájó érreménvim, Egysaer má«kor, kivel uiegosrtanim: Az csak te lem.él hazám nagy csillaga, Egyet>n egy e fOIdön még talán.
T GV.
Újév napjan.
vKarczolat.)
Az Ó év estéjén kiadod a parancsolatot Ferencinek (feltéve, hogy inasodat Ferencznek hivják, és feltéve, hogy — van) miszerint holnap röggel aenkít »•'' merjen -zobadba ereszteni, ellenk«sző r»ötben minden további kérdezősködés ntl-kül szedje össze sátorfáját és keresat,:? más gazdát. Szigorúan *dod ki a parancsolatot, mert h fényes portára nézve épenséggel nem fontosabb a dulcignói kérdés mikénti megoldása, mint rád nézve az, hogy inasod r. parancslnz alkalmazza magát. Továbbá megparancsolod neki, hogy ha valaki daczn.ru elutasit-tatásának, mégis beakarna hozzad menni, emelje fel a porozó pálezát, s annak segiuégével szerezzen azavainalt res-pek tust.
Mániiap reggel édes szendergésed-bői lélekemelő oratórium elhaló uccordjui-hoz hasonló elégikus hangzavar ébreszt fel. Szétlóveled szem*ugaraid»t, — ágyadat a lábly úmüvészetoek vagy busz dar»b még felkrue''.len, zsenge bajnoka allja körül, lélekzelvétel nélkül öuivén ki szivük túláradó jókívánságait, a egy csomó suvitcszos kéz közeledik feléd, mindenik egy köszöntőt tartva. Méltó örömre gerjedvn ily kitüntető szerencse íel ett közéjük röppen lesz egy nyájas pjóreggelt", egyidejűleg nem mulasztod ti ágyad mellől felvnnni a pipaszárt, mit tegnap ee.te tetfél oda, vagy ha uem pipáltál, a »isztíiletgerjeszlő farkói botot, mit elővigyázaiból ilve« invázióra okvet lenül oda helyeztél. A gyerekcsoport folylatja tovább szivbeli kívánságainak tolmácsolását,'' kívánják, hogy még élj háromszáz esztendeig stb., hanem mikor
látja, hogy irántuki gyengéd háládat lerovandó, ké*zülsz kiiépni az ágyból, természetesen auélkül, hogy a legkecsegtetőbb kilátásodra jogosító botot letetted volc *, iramodnak kifelé.
Szerettél volna e nap elől elmenekülni, de át vagy hatva humánus érzel-m-sktől, reggelizée után megnyitod ajló-d-1 az adakozáfnu-;. É* ajtód csakhamar kinyilik, beözöulik azon a már kora regg-l kikergetett suszlerhad. egy tuczat-trtl-szaporodva. Fela bc se fér a szobába. M ind ünnepi öltözetben ékeskedik. Egyik miigára öltötte a .legény" kaputját. Ujja akkor», hogy még három kölyök bizvákt Oole férne, a másik a „majsz.erué" tunikájába bujt, a harmadik a majszte.r mellényéi csente el, de mivel ez nagyobb, mint az ő rokkja, finom Ízlésének elvitáz-hatlan jeléül e fölé húzta azt. Üscicte jó-ki ánságuk kiséretében nyújtogatják a -biléte tfc. Coriosumképcn egyel kettőt megnézés* közülök. Egyikre e botük vannak nyomva.- rTankó János köz- éa váltóügy véd", a másikra : „FeUeDStoin Kebeka és €roldh»mmer Simon jegyesek." Megkérdezed, hogy kinek a nagyreményű növendékei, és valamennyi biztosit, hogy egytől egyig suszterod inasa, habár annak négynél nincs több.
Alig begy e csapattol megtisztult szobád, egy fólkezü egyén támolyog be. Látogatását azzal indokolja, hogy ezelőtt hasz évvel városi lámpagyujtogató minő ségben mozdította elő a társadalom jólétét, 8 igy a haza felvirágoztatása körül kétségkívül hallhatatlan érdemeket szerzett. Semirámis függőkertjét nem díszíthették pompásabb rózsák,'' mint aminők ennek orrabegyén virulnak, változatos azin-vegyületben. És ugy látszik, hogy a mii
kertészel e remekeit kiváló gonddal ápolja, mert körülötte a bor- és pálinkának oly érzékcsikUndozó vegyülékével telik meg a levegő, hogy az ember orra elcsavarodik tőle.
A látogatók lánczolatának következő szemét egy ismeretlen felebarát képezi. Siet becses személyiségét bemutatni: M.N. kovács legénye. Őrül a szerencsének, hogy ezelőtt nem régen tne;kovácsolhatta kocsidat, noha kocsid soha se volt az életben. Szónoki méltósággal elrebegi: ,hila isten megértük az
uj esztendőt"....... aztán egyet köhint s
mivel szivét a benne áradozó jókívánság annyira elfogulttá tette, hogy a szónoki tehetség megbokrosodott, a többit egy papírdarabra bizza, de ami vajmi keveset mond — ha ugyan megnéznéd — mert nincs rajt egyéb, mint egyik oldalán eg* kép, a másik oldalan pedig egy nyolcz-soros vers, mely minden fiatal és vén leánynak gazdag vőlegényt kivan az uj évre.
Aki ettől átveszi az ajtókilincset, phisioloeiaí ismereteid alapján azonnal kitalálhatod, hogy cí uéikülözhetlen társadalmi tényező. Phaniaslikusan fésült, illetőing összeborzolt hajzata után ítélve — ami akármelyik boronának kemény dolgot adna — v,lgJ félreismert lángész, kit a Muzaa elfelejtett homlokon csókolni, vagy pedig a hajnyirás és rázirozás fen-költ müvé&setéjíek oltárán áldozik. Nem sokáig maradsz bizonytalanságban kiléte iránt. Ü a helybeli tudományos borbélyegyesületnek — mely lankadatlan buzgalommal működik a fodrászat terén az egész müveit világra nézve századokig kiható reformok életbeléptetésén — válaszimányilag egy dül kiküldött tagja.
Önzetlen czél vezérelte űri lakodba, nem ■ kívánja önfelál lozó hivatásának anyagi elismerését, csupán saját ós az egye«ület ■jókívánságainak kifejezése végett bátorkodik alkalmatlankodni, s egyszersmind, nem mulasztja el felkérni, hogy becses látogatásoddal ezentúl is tiszteld ineg hivatásának szerény színhelyét, — ámbár otthon szoktál borotválkozni. Tekinvitel nemes foglalkozására, megkínálod igéuy-telrtn öt hstossal, mit sértett önérzettel és azon mentegetődzéssel fogad el, hogy r> minden mellékczé! nélkül jött «zive kívánságait élőszavakba önteni..
Következik utána egy, az előbbeni-•hez tökéletesen hasonló személyiség. Ugyanazón indokok vezették ide, mint az előbbit", ő a helybeli borbély-egyesületnek választmányilag egyedül kiküldött tagja. És utána még jön ilyen „egyedül" kiküldött tagja a borbély-egyesületnek féltuczat.
Aztán jön egy éltes férfi, megtört alak. Arcra nyitott könjv, tele írva nehéz élet küzdelemmel. Évekkel ezelőtt jómódú, keresett iparos volt, de a sors csapásai annyira sújtották, hogy tönkrement. Hubája rongy foszlány, egyedüli meleg öltönyét égy kopott, vékony nagykendő képezi, melylyel a könyörület födte be didergő tagjait Lesütött, könyes szemekkel kiván boldog uj évet, hogy ily lealázó* sorsra juurtt. Neki nem kiván senki, de meg hiába is kívánna, mert az ő életében egyik év csak olyan kinteljes, sivár, inint * máaik. Borzad becsületes lelke ily alamizsnáskodástól, de nyomorult életét tengetnie kell.
És hogy a kép árnyoldala annál sötétebb ¡egyen, még ez az öreg ember ki se ment szobádbój, máris be]ép egy
K& szamaiükk a ,Zalai Tanügy" U4k száma vau readss mellékletül csatolva.
HUSZADIK ÉVFOLYAM
ZALAI KÖZLÖNY
JANIJÁÉ 2-An ím.
riumba olvasztatott. Erről a közönség tudomásvétel végett oly megjegyzéssel értesitteiik, hogy a mondott naptól kezdve az itt, emiitett tárgyakra vonatkozó beadványok az illetékes minisztériumokhoz nyujtan-, dók be. __
— A pénzügyministeriuniban
befejezéshez közéig a földmivelési minisztériumnak átadandó allami erdők elkülönítése. Azon erdórészek, melyek gazdasági kezeléssel állanak kapcsolatban, tovább is a pénzügyminisztériumnál maradnak, csak a mi tisztán erdóbirtok, az adatik át a földmivelési minisztériumnak.
— Külföldi sorsjegye* eladása tárgyában a pénzügyministerium hirdetést tett közzé, mely következőleg szól: A hazai hirlapok hirdetési rovatában, hamburgi lottogyüjtók és bankezégek minduntalan íelbivják a közönséget külföldi, különösen hamburgi osztály-sorsjegyek megvételére Ezen sorsjegyek vétele és eladása a pénzügyi törvények és szabályok hivatalos összeállításának füzete 4. és 55. §. e) pontja értelmében lottójövedéki kihágást képezvén, a m. kir. pénzügyministerium figyelmezteti a közönséget, hogy ily tilos külföldi •sorsjegyek megszerzésétől órakodjék, mert tetten érés esetén a sorsjegyek elkoboztatnak és megsemmisíttetnek és a tettes az idézett törvények és szabilyok hivatalos összeállítása 58., 62., 64. és 74. §§-ai értelmében a betétek tízszeres összegétől ötvenszeres összegéig terjedő pénzbirsággal, -- behajthatatlanság esetén a megfelelő fogságbüntetéssel - fenyíttetik.
Az üj 10 forintos.
1881. évi január 3 án valamennyi bankintézetnél az osztrák-magyar bank 1880. évi május 1-ről keltezett 10 forintos bankjegyeinek kiadása kezdetet i «axi.
Ezen uj bankjegyek leírása a jelen nirdétroény függelékében fog közzé-tétetm. • »
A jelenleg a „szabadalmazott osztr. nemzeti bank" czime alatt forgalomban levő, 1863. évi január 15-ről keltezett i''tztrák értékű 10 frtos bankjegjek be kívántatnak és bevonatnak.
A birodalmi tanácsban képviselt 1. irályságok és országok cs. kir. kormánya és a magy. kir. kormány e t«kin-
vézná, beteges asszony, ölében egy csecsemőt t»rt, két kis gyermeket pedig vezet. Beesett szemeikből a véginség esdekel a szánalom filléreiért.
Vannak aztán olyanok is, akikben a felebaráti szeretet magasztos érzelme oly erős gyökere: vert, hogy négyszer is •''(látogatnak hozzád jókívánságaik kai.
Aki eantáu betoppanik, az senki .más, mint a levélhordoző. a kinek érdemeit eléggé méltányolni nem lehet. Szegény, ő .esőben és ro*z időben" egyaránt meghozza a várva várt hirt. Köz vetle.n utina jön u pénzes levé''Ihordozó. Ennek nem sok elismeréssel tartozunk, mart — fájdalom! — ig.-n kevés dolga volt vele az embernek az év lol?tán.
Moet már azon reményben ringa-tódból, hogy ennyi zaklatás után talán csak békét hagynak Azonban csalatkozol, mert még csak most jönnek az igazi újévi graiulacriók. melyeknek őszinteségében
ehetetl
len.
az Úgynevezett —
kétkedni kontók.
Szent borzalommal, ájtatos kegyelet tel nyúlsz értük, mint valami arany-kötésű, régi nvaugelíumhoz. Valami ki-magyarázhatlauul kéjes érzelem járja át az embert mindanuyíszor, valahányszor ilyent nyomnak a markába. Gyönyör ködve fél rrr* kongatod őket, fel nem bontogatod, mert az ebéd ideje itt van, az étvágyra pedig nagy a szükség.
Vannak eleven „bílétek" is. Nem is számitas* ma arra, hogy ezek is szeren cséllessenek. Alázatosan meggörnyedve kopogtatnak be. ajtódon, s mikor a gratulalós megtörtént, áttérnek a „tulaj-donképeni" tárgyra, nagyon lekötelezve éreznék mugukat, ha az ekkor és ekkor kölcsönzött 60, azaz hatvan forintot lennél szíves visszaszolgáltatni. Jelenleg nem ▼agy azon helyzetben, hogy kívánságukat teljesíthetnéd, hanem fenntartod magadnak a szerencsét a legközelebbi alkalomra.
Aztán neki üIbz az e''béduek. Rozi ÖMzeszedte minden ismeretét, amit ötven éves konyhai működ黫 alatt gyűjtött,
''íetben, egyetértve az osztrák-magyar bank főtanácsával (alapszabályok 89. czikke), következőket állapítottak meg 1. A jelenleg forgalomban lévő, 1863. évi jan. 15. ről keltezett osztr. ér tékü 10 frtos bankjegyek az osztrák-magyar bank fő- és fiókintézeteinól 1881. évi szeptember 30-ig fizetéa és kicserélés utján elfogadtatnak.
'' 2. 1881. évi október 1.-től — évi deczember 31 ig a bevonatni rendélt, 1863; évi január 15 ről keltezett osztr, értékű 10 frtos bankjegyek az osztrák-magyar bank főintézeteinél Bécsben. és Budapesten fizetés és kicserélés utján még elfogadtatnak ugyan, a többi bankin''ózet-nél azonban már csak kicserélés utján vétetnek át.
3. 1882. évi január 1-től kezdve, a bekíváut, 1863. évi január 15-ről keltezett osz:r. ért. 10 frtOB bankjegyek az osztrák magyar banktól többé fizetés gyanánt el nem fogadtatnak, ugy hogy 1881. évi deczember 31-vel a bekivánt osztr. értékű 10 frtos bankjegyek be-vonatásának végső határideje letelik. Ezen határnaptól kezdve azonban ezen bekivánt bankjegyek az osztrák-magyar bank főintézeteinél Bécsben és Budapesten kicserélés utján még elfogadtatnak. Ilyen bankjegyekért való kárpótlás a fiók intézeteknél csakis különös kérelemre az osztrák-magyar bank főtanácsának engedélyével teljesíttetik. Ezen engedély kieszközlése végett a megtéritendő bankjegyek a fiókintézetekhez jegyzék (Con-aignation) kíséretében nyújtandók be. -
1887. évi deczember 31-ike után az osztrák-magyar b*nk már nem köteles (alapszabályok 89. czikke), a bekívánt, 1863. évi január 15 ről keltezett osrtr. értékű 10 frtos bankjegyeket beváltani vagy kicserélni. Bécs, 1880. évi decz. hó 241én. Osztrák magyar bank.
az osztrák-ma^yur bank
1880. évi tizforintot bankjeyyéndc Uirdsa.
Az osztrák magyar bank 1880. évi május 1-jéről keltezett 10 forintos bankjegyei 132 milliméter Bzólességü A 90 milliméter magasságú rétformával bírnak, vízjel nélkül készült papíron kettős nyomtatást mutatnak, egy oldalon német, más rldalon magyar bankjegy-szöveggel.
A tulajdonképeni 122 raillimé''er széles és 80 milliméter magas bankjegy-kép közepén egy derékszögű, 58 milliméter széles és 40 milliméter magas, világosbarna al»pszinü irásmezőt mutat, sötétkék színben nyomtatott derékszögű kerettel beszegve, mely a bankjegykép összes többi terét teljesen elfoglalja.
Ezen sötétkék keret egységes rajzolásában nyolez mezőre való felosztást tisztán fölísmertet, melyek közül három-három egymás fölött csoportosuló mező a bankjegykép jobb- és baloldali részét arányos elrendezésben képezi, migatöbbi két mező az irásmezőt fölül és alul egész szélességében berekeszti és egyszersmind a keret két oldalrészét egy mással összeköti.
csakhogy kitűnő ebédet készítsen. • Az ételek ellen nem is lehet kifogást emelni mert Rozi született gastronomiai talentum és néked — mégsem izlik.
* Mindenütt öröm ütött tanyát, miu denfelé az öröm derült képe mosolyog. Akinek szűkön hullott a bőség szarujából, az örül, hogy a 365 nap közül neki is kerül egy jó nap, akit pedig a szerencse jobbkezével támogatott, azt azon öntudat boldogitjn, hogy szűkölködő embertársai t»ak juttatott abból, amivel megáldotta a sors.
Csak Pepi, a kávéházi „zahl-kell ner" és Rlncsics házmester nincsenek megelégedve. Egyik azért, hogy már mért nincs minden évben legalább is háromszor újesztendő, a másik pedig azért, hogy a lakók közül ma senki se akar késfln hazajönni. Hiába csukta be a kaput félórával előbb a szokott időnél, senki se csönget a kapun.
VIRÁGHEGYI.
Uj éri remiuisceiulák.
Üdvözlégy 1881.
Ismételten üdvözöllek.
Légy jobb mint elődöd, nézd csak 365 napig tart életed, aztán porba, feledékenységbe veled.
Mulandó vagy, mint mindéi-. Légy tehát jó. Hozz jót az emberiségre, hazánkra, minden igazlelkü honfi polgárra, sújtsd a rosszakat. ju.almazd a jókat, hozz áldást a magyarra.
1880 nincs többé. Csak volt Eltűnik a lapok, levelek, naplók sorából 1
Csak emlegetni fogják. Áldani vagy átkozni. ^
Nem jól mutatta be magát.
Mindjárt az első hónap véresen köszöntön be nálunk.
Festetich, Majtényi, Verhovay, Schvarz, Hajnal — véres demonstrátió I Ki emlékszik reá?
A bankjegy kép ezen kér, hármas felosztású, egymással egyenlő oldalréezé nek mindegyike felső derékszögű mezejében az arabs ,10* számot világos színnel kör alakú ékítményben, a német szöveg oldalán : «Zehn Gulden'', a magyar szöveg oldalán: „Tiz forint" körirattal tartalmazza. A két oldal rész ezen felső mezői a keretnek az irásmező fölött levő része álul köttetnek össze, melyben antiqua betűkkel világos színnel nyomtatva ezen szavak: „Zehn Gulden," illetőleg: „Tiz forint", hosszúkás díszített táblán mutatkoznak.
A bankjegy német, valamint magyar oldalán, a két oldalrósz középső mezőiben, kör-alaku keretben egy és ugyanazon eszményi női fő van elhelyezve ós pedig ugy, hogy az egyik oldalrész feje a másik oldalrészen levő főnek tökéletes tükörképe. A bankjegyen tehát egy és ugyanazon fő négyszer mutatkozik kétféle fordulatban és világításban, tekintetét mindig az irásmező felé irányozva.
A bankjegykép kó: oldalréazének alsó mezői derékszögű diszes ékítményben, mely az előbb említett fejrajzok kör a''aku kereteihez szorosan csatlakozik, a jankjegyek hamisítására szabott bün''e-téeről szóló törvényes batározináuyt mik roskopikus Írásban tartalmazzák. Ezen büntető határozmány szövege a német oldalon következőképen haiigzik:
„Die Verfälschung (Nachm:.cl.ung oder Abänderung) der von der österr -i-chisch-ugarischen Bank . ausgefertigten Noten wird in beiden Theilen des Reiches als Verbrechen der Verfälschung öffentlicher Krediispapiere nach den Bejtim mungen der Strafgesetze bestraft."
És h magyar oldalon következőképen :
„Ar. osztrák magyar bank által kibocsátott jegyeknek hamisítás* (utánzása vagy megmásitása) a monarchia mindkét részében mint nyilvános hitelpapírok hamisitásáuak büntóuyea büntető törvény határozmányai szerint büntettetik".
Ezen szöveg, a derékszögű ¿lap-formának megfeielőleg, ig''i keskany sötétkék kerettel van beszegve, melyből apró világos antiqua-irásbau ismételve a bankjegy német szövegű oldalán e kilétei: „10 Gulden" és a magyar szövegű oldalán : „10 forint* előtűnik.
Az összekötetés az oldalrészek két legalsóbb mezeje között a sötétkék bankjegy keret kiegészítése czéljából diszes éki''.mény által eszközöl lelik, melynek közepén tojasdad foglalatban monogramm látszik. Ez a német oldalon a német nyelvű bankezég „OE. U. B." kezdő-b tűit, a bankjegy magyar oldalán a magyar nyelvű bankezég nO. M. B." kezdőbetűit tartalmazza. A monogramm-tól jobbra és balra az aiitiqui betűkkel nyomatott „Zihn", illetőleg „Tu* s/. .vak ugyancsak diszes kikeritelt f<>gt..| t bau vannak elhelyezve.
Az összképet, melynek egye» disvit-ményei számos mikr< skopsku» ékítményekből ailauak, irásszalag szegi be
Zichy-Ferrai is, Vegli, Hainer, Hegedűs , Szörény-, Krassó-. NyitraiHegyu, corruptió és sikkasztás. Mar ki emlékszik rá?
Bezárták a némc< szinhaxau A nemzet tapsolt, a német dühöngött. Ismét kinyitották. Tapsol a német. E* a netn zet? Ki a pokolba törődik vele?
Még ez évben kellett annak történnie. 1880. öreg napjaira ezt a bűnt is elkövette, nehogy utódjára, 188 l-re essék a szégyen.
A német szinház kérdésével a magyarosodás ügyét hozták állandóan szőnyegre, és Rddig a nyilvánosság napi rendjéről nem is fog letűnni, mig teljesen feleslegessé nom válik.
Budapest óriási léptekkel magyaro sodik. Német Bzinhiznak, német lapoknak absolute semmi jövőjük nincs. (Sajnos, hogy még jelenjük van.)
Lejárják magukat, mint »szerencse-malacz vagy mint a főtt iák (legújabb divat) fogja magát lejárni.
Ez évben még egy foutos kérdést elevenítettek fel, a zsidókérdést. És ez nálunk azért volt l«*hetséges, mert á zsidók a többi embertnra''ól nenjcsik szokásra, nyelyre, hanem még névre is lény egesen elütnek. Nálunk a zsidó azonnal ráismerhető, mig Francai.*.- v agy Angolországbau épenséggel nem lehet őket megkülönböztotuí, annyira egybe olvadlak az ottani lakósokba, hanem hiszem, hogy a mieink észhez fognak már térni és akkor 100 Istóczy sem fog nekik ártani.
Tehát csináltam egy kis zsidókérdést. 1880 vidd magaddal azt is.
Nálunk példa alig van reá, hogy egy évben annyi szinÜázi újdonság került volna szinre, mint ez évben. Akárcsak Párisban képzelhet nők magunkat e te-
ezen so ¡szorosan ismételt szavakkal: „Zehn Gulden*, illetőleg „Tiz forint.'' Ez irásszaiaghoz végső befejezés gyanánt csípkeazerücn rajzolt ékítmény caatla kőzik, melynek szabályoaan ismétlődő részeiben mindiga „10" szám mutatkozik.
Egészben tekintve, a tízforintos bankjegy német és magyar'' oldala két hasonnemü kép gyanánt tűnik elő, mely csak a szöveg nyelvi különbségére ós az ékitményi részletek egyes csoportjaira nézve különbözik egymástól.
A bankjegy alapja, a mint az különösen a középső írásmozőn és a bankjegy szélén szembetűnik,-apró, egyen-méretü, harántos keresztecsk''ékből (X) álló világosbarna finom ékítményből áll, melyben a mikroszkopikus „10" szám számtalan szabályos ismétlődésben újra és újra előfordul
A szó szerinti bankjegy szöveg, melyet a i:émet és a magyar old^lou a ''bankjegy középső mezeje u -bank cz,;g-jegyzésével egyült larialmaz, a német szövegben kövétkező képeu hangzik :
„Díeösterreichisch uugarischc Bank bezahlt sofort auf Verlungeu dem Überbringer gegen dies» Anweisung bei ihren Hauptanstalten in Wien und Budapest Zehn Gulden ö»u»rr. Währ, in gesetzlicher Münze. Wien, 1. Mai 1880. Oesterreich ungarische Bank." (Aláirás.) és a magyar szövegben következőképen : „Az osztrák-magyar bank ez utalvány átvétele mellett bécsi és budapesti iöintézeleinél fizet legott kívánatra az előmutatónak osztrák értékű tiz forintot törvényes erezpénzben. Bécs, 1880. május 1 én." . (Aláirás )
A bankjegy német szövege fölött bz irásmezőben a sorozat megjelölése, a bankjegy magyar szövege fölött ugyan olyan helysn a bankjegy szama vörös színben látható.
liHyl liink,
— A nagy és kis-kanixsai
képviselő válasz''ás megtörtént. Erről hosszasan nem szólunk; mert aok kurio summái ment végbe ; különben „kifogástalanul* törvényesen ; megyénk tevékeny s köztiBzteletü alispánja decz.31-én Nagy-és Kis Kanizsa egyesülését tárgyazó jeles, szép beszéddel nyitotta meg a képviselő ülést ós az „uj" képviselő testületet m<-g erősítette. Tiszteletére délben díszebéd tartatott a „Szarvas" vendéglőben, mely alkalommal lelkesitó pohárköszöntést mondottak : Dr. Laky Kristóf a két város összeolvadását előmozdító alispánra, m^jd Simon Gábor a 48 óráig körünkben időző alispánra emelték poharukat; vála szolólag alispán ur virágzó szép szavak kai a diadalt aratott két város polgárias szellemének egy n tért ésszerű fejlődéséért emelte poharát. S/óltak még Kováts János. Piih-il Ferenc- M ily rögtönzött kod,vi_v e* disz ebéd alíspiu urnák "Ijenz-é« k >/.ií ol''.ávoztAXor ért vége*.
— Ur. Triptimmer Rez*ö ur
ügyvédi ir»dájai „Széciiuuyi-lér 7 megnyitotta.
ez.''
kintetben. Irodalmilag nagyon haladtunk tehát.
A népszínházban „A legény l)»loud-ia", .Tobo r*áa", „Szomszéd uram kakasa", „Borzáné Marcsija". „Titilla", „Székely Katalin", „Nótás Kaia". „A becsület szegénye" (ós még hany idegen termék). — A nemzeti színházban „Proletárok", „Mukányi", „A váltó", „Névtelen hősök", „A legszebb".
Bizony evvel meglehetünk elég-dv«:. mert habár kevés köztük maradandó becsü, ugy a legtöbb .mégis aJapjál kép«, zili jobb daraboknak.-
Ez év bátran nevezheti ő az emlékiratok évének. Kossuth, Pulazk) , Deryué ■•mlékiratuí ueaicaak a jelenre, hauem Késószazadokra, mint fontos hístoricus utmutaló adat ok li''ajuie.k bocs Hek
Eunyít 1880 ról.
Ha még hozzá teszem, hogy ez év-bon rövid volt a farsang, forró a nyár, hideg az ősr és meleg a tél (a mostani) és termés középszerű, akkor elmond''.am mindent, mi ez évnek .nevezetes ese ményei.
Elsoroltuk a halottnak minde.n\ér~ demeit éí hibáit, nuondjunk nekl-^gy utolsó búcsúszót:
Isten hozzá t!
Nyugodjál békében í
Nálunk az esztendői ugy temetik mint a kaukázusi zsidó a halottját (t. i. vigadva és tombolva.
Sylveazter napján mindegyik vigad, mindegyik örül. Örül, hogy ez évnek már vége. Örül, bog/.egy uj óv kezdődik. Pedig az egyik csak ép olyan mint a másik. Csak a nevük más. És ez is egyike az emberi gyarlóságoknak. A helyett, hogy kezüket szívre téve, megfontolnák e napon, mit és mennyi hibát, vétket követtek el és szent fogadást tennének, hogy ezentúl javulnak és most megujult erővel, kiki saját erejéhez mérten igyekeznék mások, az állass, az
A „Zalai Tanügy" jan. 1-én kelt száma utoljára mellékeltetik a „Zalai Közlöny" hez. A szerkesztő 128 frtot fizetett rá, hogy eddig mellékelé, miután mint hirdetésért kolle még a postai dijat is fizetnie; ennélfogva tisztelettel kéretnek mindazon tanügybarátok és tanitók, kik e valóban olcsó lapot járatni óhajtják s a mogyei tanügyi életet figyelemmel kisérik, előfizetéseiket mielőbb megtenni'', szíveskedjenek: Ára egész évre 2 frt, fél évre 1 frt., mely összeg a lapban nyugtáztatni fog.
— Curiosum. A 7árosi képviselő választás II-dik kerületében következő szavazó lap kézbesittetett hivatalos névjegyzék mellett, melyhez nem kell kommentár: Bsrts György, Pap Jánoj, Lengyel Ignácz, Dr. Ditrícbsteín Dávid, Hirschl Ignácz, Deutsch Sándor, Dr. Benczik Ferencz, Dr. Weisz Zsigmond, R-chnitzer Vilmos, Nucsetz József, Rítter János, Vőneky Pál, Maschanzker Mór, Kürechner Ignácz, Veisz Adolf, Pollák Arroin, Eichberg Adolf, Simon Gábor. Póttagok: T>»chauer József, Bachrach Gyula, Berényi József, Reioh Gotfrid.
— Igazolvány valamennyi népszámlálási ügynök ur részére. Az 1881. évi január hó 1—10 napja közt eszkoz-lendő népszámlálás alkalmával az adatok felvételi és felülvizsgálata végeit a népszámláló tigyuök ur rés/ére kijelölt h z-csoporibeli bá: mely lakásba és helyiségbe megjelenni jogosítva vau. A t. cz. közönség feihivatik, hogy a népszámláló ügj -nők.urak részére a népszámlálási ''adatokat szolgáltassa, esetleg azok valóságat igazoló okmányokat felmutassa. A nép számlálási ügynökök utasitvák, hogy netán tapasztalandó''ellenszegülés esetén a kellő rendőri segélyt azonnal kieszKözol-jék. Kelt Nagy-Kanizsán, W80. decz. ''¿S. A népszámlálási felügyelő Vágner.
— Kis-Kanizsán a megye bizottsági pótválasztás decz. 29 én megejtetvén, 176 szavazat közül 108 szavazattal Hegedűs László és 104 szavazattal Tuboiy Viktor választatott meg.
— .Laj/Mn&kiadótulajdono3:t nosz-szabb czikkben busz éves visszapillantással leirta e lap történetét, m^.ly alkalmi tárgyhalmaz miatt jövő számuukrn maradt.
— Zongora eladás. Egy jó karban levő, kijitazott zongora azab-td-kézből előnyös feltételek mellett eladó. Bővebben e lapok szerkesztőségi irodájában
— Faültetés. A sörháztól kezdvo az indóházig vezető ui egyik széle hársfával lett beültetve.
— Ujabb rendelet értelmében u postavonattal közlekedő katonai egyéniség fél kártya engedményét a gyorsvoua-ton is használhatja, mig a vegyes vonat nál is postavonati dijt fizet
— Ajánlkozás. Egy fiatal özvegy nő, ki a középszerű haztartas vezetésében teljesen jártas, ajánlkozik vidékre gazd-asszonyuak. Bővebbet e Upok kiadóhivatala.
emberiseg és a társadalom hasznára válni, személyi függetlenségét megóvni, szent meggyőződés szerint cselekedni, ígéretedet megtartani;, adósságot megfizetni. Vájjon volna-e akkor panasz ?
SzyIvcszter napja, miiyen magasztos, milyen nagyszeiü egy ünnep volna
Ugy-e ? e lap olvasóinuk ezemei már e soroktól elfordulnak, mert x«zd«k kiállhatatlan leuni, aztz morál1, prédicálni. No ne busuljana''-i. Éu i« csak bort iszom és vizet pr. dicálok. még adiáácue vásznánál sem vagyok sokkal jobb.
Hiába, az emb-r csak árral u»zik.
Előttem legkirívóbb szinb :o kínálkoznak vigadói, dalárdái, iparos- kereskedő egyesületek meghívói a Szylvesz-te''r eatélyre.
Hová menjek?
Nem rto''itá liabo/ok. A sok nbiva taloa" közt szemem egy fiuom kacs kartugós vonásokkal irt ''kéziratra esik, melyen a következőket olvastam.
Tisztelt uram I *
Szíveskedjék nálam Szylveszter-es''élyen megjelenni.
Következik a mama aláírása.
Alább: .
Tisztelt barátom!
Ha nem jön el, haragszom.
Mariska.
Lehet-e ily meghívásnak ullent-állni ?
Ugy e, hogy není V
Sietek csevegéseimet abba hagyni, mert sietek — — Mariska nagysámhoz.
Már kalapot és botol vettem, midőn estembe jut, hogy hiszen gratulálni is kellene.
Tehát gratulálok:
E lap kedves olvasóiuak, a szerkesztő urnák,. munkatársoknak, szedőknek és újság kihordóknak boldog nyugodalmas pénzes uj évet.
SALAMON ÖDÖN

Az olvasási dij bavonkiot csak 50 kr., negyedévre csak 1 frt 30 kr.
Előfizetés a kölcsönköny vtárra e hó bármely napján történhetik.
'' J
Tisztelettel Wajdits József.
f .
o Vasarnap Makár. ap.
3 Hétfő Gonovéva
4 Kedd Titus pk.
5 Szerda • Telesfor p
*6 Csütörtök Vízkereszt
7 Pért''ök Rajmund f
.1) Kai. és prot. ev. Meghalv Herod. Máté II. 19—23. Prot óv. Jin. I. 1—13.
E 28 JuL
Netzte Kr. 10 yt. Ka e. b. v Nagykar. £gip. fat.
8jSzombat |Erhárd pk. l8tván V.
Felelós szerkesztő: BÁTORFI LAJOS-
HUSZADIK ÉVFOLYAM
— TiaztujUds. A nagy kanizsai
polgári egylet tisztújító közgyűlés dec?. 26. d. e. volt. Elnök Darás Zsigmond, i.|-elnök Sanreber József, kíiuyvtárnok BaboBS László, titkár Tripauimer Rezsó és háznagy Knáu«z Boldizsár.
— A pincxe törzsek óvadjaban vagyunk. Alig van nap, hogy ily esetet ne hallanánk. A közel napokban törték fel közjegyző urnák a szentgyörgy vári he-gvn levő szőlőházát. Minden elvihető» eltol t ájolták, a pinczébe azonban mm tudtak behatolni.
— Gy/mzhir. Dr. Stőhr József pinkafői orvos decz. 22-én este 9 órakor élete 74 ik évében meghalt. Temetése d''-cz. 25-én n»gy réswéttftl történt. A gyógv''udoinánjTa nagy Veszteség elhunyta; a Löitiszleleiit férfiú a szem-gyógyáczat ittrén különösen kitűnt s ra-8«z- vidékre elhivták. Bécsbe kétszer ine^hi vatott tan»ri székre, de hazáját nem akarta elhagyni. Sormáson egy 6 évig vakoakod" egyént, Tóthszentmártouban egy 14 évig s/emheiegest operált szeren c?-ósen aat. A dicsőül'' érdem»*« veterán orvos Dr. Horváth Antal kanizsai ügyvéd ii''-k ip:ij i v.»It. Aidán emlékezetén, béke hamvain !
— önfjyilkotiság a zárdában. 1880. é>i d-a. 29-en az es:i órákban, SQmeghen a Szt. Ferenezrendüek kuk tája, (szakác-t segéd) eddig ismeretlen okból magái agyon lőtte
— Tapolcza, deczember 26 án. Borüzletütikben az utóbbi hetek ben nagy mérvű Jiaiiyatlá8 mutatkozik, minek oka részint a karácsonyi ünnepek, részint pedit: azon körülmény is, hogy a venni ttzándéxozök kíváncsian nér-nek az nj borok fejtés ut*ui fejlődésére és a szerint fogják szükségletűikéi fedetni. Igaz, hogy rendesen márczius havát-szoktuk a fejtés havának nevezni, szükséges azonban, hogy az idén azi már január hóban vé gezzük, mert a szőlő ro hadt voltánál fogva, rendkívül sok seprő levén, ha a rendes fejlés idejét bevárnók, a borra
. artalmas lehetne. A mostanában eladott borok imgyobbrészt urasági finom fajtájú borok, ezek fejtve 18 és 20 krjával adat tak el, könnyebb bor csak kicsiny mennyiségben vétetett 12—13 éa 14 krig, ó borok kevésbe kerestettek és nagyobb mennyiségben nem is vásárol tátott.
— Időjárás enyhe, tavaszias. Pénteken délelőtt jeges eső.esett.
— Árverés Zalamegyében. Zsup-páu József 485 trtra b. ingt. jkd. 22. Zala Egert>zegen. — SxflúricH Iván 2144 frtra b. ingt. jan. 20. Vukanoveczen. — Horváth György 1094 frt.-a b. ingt. jan. 21. Orosztonhan. — Galamb József 307 frtra b ¡Dgt. febr. 18. G-lseszigeten. — Ré i József 697 frtra b. ingt. jan. 11. Oroaztonbau. . ^
— H<iz<ti röirid hírek. A trón örókös menyegzője uián febr. 23-án jő Bpe*trc 28 ig tartatnak az ünnepélyességek. — A Raba szabalyozására pályázat fog hirdettetni. (Hát a Mura?) — A királyné Bpesi szüköikodőinek 3 ezer frtot adományozott. — A Gellérthegynél uj k eseriivizforrftara akadtak. — Petőfin-k egy 15 - áltó Írtról szóló adós levelét találták meg Pápán. — Tolnán női klub alakult a pipere ellen. — Erdélyből földrengéseket jcit:7tiek. — Magyarországon 5<>P lap jelcuik meg — Szabadi Fiánk líáczi operát irt « Parisba leüldé. (S»ép-n vagyunk.) — Rév-Komáromban a ko
ZALAI KÖZLÖNY JANIJÁÉ 2-án 1881,
i
porsóbol egy halott felébredt. — Pinnyón'' 766 ér m találtatott a földben. — A tró.törökös ezrede Posonyból Prágába rendeltetett. — Győrött amerikai disznó zsírt árulnak. —
— Külföldi rövid hirek. A
helvetiaí köztársaság elnöke öngyilkos lón. — 50 tagu bécsi zenekar utazott Ausztráliába. — Bécsben egy madárfejü leányt rauloga''nak. — Az angol bix losiió-tár.^Hság hazánkban beí/.üntette működéséi.
Irodalom
(E rovat alatt megemlített munka Nagy-Ka:iiz>án Wajdits J<W<ef kfinyi kcr.''ikodrso altal megreudeltu tó.)
— „Hymen" czimü heti lap fog Budapeateu megjelenni Szent irmai Jó''a*-f szerkesztése alatt. Ara egész évre 4 frt, félevre 2 frt. s negyedévre 1 frt. Az első szám 15 ezer példányban adatik ki.
— Hirháger Kdroiy kiadásában megjelent a magyar polgári konyha képes szakácskönyvének 2 és 3-dik füzete, mely a magasabb igényű háztartások számára in Íratott. Összeállították Pal kuvics Ede a budapesti mágnáskaszinó főszakácsa, Szekula Terezia veudéglósné Szegedeu és Gajdacai József szegedi halász. Ára 40- 40 kr.
— Múlt lapunkban és ezelótt sokszor már megemlékeztünk az .Apollo" zenefolyóiratról — e derék és olcsó vállalatról, mely minden dicséreten felül áll. Mai számunkhoz mellékelve van az „Apollo" előfizetési felhivása, melyet t. olvasóink különös figyelmébe ajánlunk.
— Kaposvárott a somogy megyei gazdasági egyesület „Népgazda" czimü s/akla pot ud ki Koboz István szerkesztése alatt. Havonkinl kétszer jelenik meg. _
fi
t egyes hirek.
— Diplomát a-alkusz. Gróf Mont-gelas, tanácsos a konstantinápolyi oszir.-magyar nagykövetségnél, állásától rögtön felfügge8ztetptt, a mi nagy feltűnést keheit. Mint Konstantinápolyból irják ez ügyben igen nagy bűntényről van szó. A köveiség irattárát. régebben Brumler nevü hivataltisst kézelte. Midőn Mont-gelas tanácsos Londonból Konstanti-nápolyba áthelyeztetett, azzal állt elő, bogy nem járja, miszerint az irattárt egy kis hivatalnok kezelje s arra vállalkozott, hogy e dolgot elvégzi ő ingyen. Brumler azonban nyomozni kezdte a dolgot 8 allitólag CAakhair&r konstatálta, hogy a gróf bűnösen visszaél a reá bizott hiva talos titkokkal. O személyesen adta fel a Lloyd gőzösökön mhgáoleveleit, s a feladás folytán elrendelt vizsgálat meg-állapitá. hogy a gróf az osztrák-magyar diplomáczia titkait «riadj* az angol kormánynak és b. R<.thschildn»k. Bécsbe bivták s állásától rög;ön felfüggesztették.
— Egy 103 éves ember. Déván és valószínűleg nagy területen ez idő szeriu''. Vigh Károly, Vigh Ferencz képezdei rajztauár édes atyja, a legöregebb ember, i 777 ben a VlI-ik hónap 7-ík napján született h mint mondja, 7-ik gyermeke volt szülőinek. Részt vett a monarchiának a század első felében viselt minden hadjáratában és már 70-en felül volt, midőn honvédnek állott be a magyar szabadságharca: idejében. Most 104. évét
H
ményesése folytán ugyanis fővárosi népzenészeink sokfélek ép üdvösnek tartván, hogy legyen egy társas-köruk, elhatározták, hogy rendes kaszinót fognak alapítani — s abba már valamennyi „banda" kijelentette belépési készségét. Egyelőre az üllői-ut 19. sz. alatti vendéglő egyik szobája a helyiségük, hova már is sokan szoktak összejönni és járatnak egy-két lapot is. Az alapszabályok kidolgozására egy jeles főv. ügyvédet kértek föl b a farsangi „munkaidő" elmultával megtartják az alakuló közgyűlést.
— Szomorú élezek. A török állapotokra nagyon sötét fényt vetnek a következő élezek, a melyeket egy konstantinápolyi hirlap közöl: Kérdés. Hogy lehetne b görög-török kérdést legköny nyebb módjával megoldani? Felelet. A kérdésben forgó tartományok kormányzását palota etendikre kellene bizni. Egy két év alatt eemmiféle országnak se fájna rájuk a foga, ugy kipusztulnának. Tudok éu jobb szert, szól egy harmadik: phana-rióta bankárokra kellene bizni azokat a vidékeket, azok még egy csontot se hagynának ott, amin a konstantinápolyi kutyák rágódhatnának. — A.: Az ex khedive dühös, mert a szultán nem engedte háremét Stambulban partra szállani B.: Minek is akarta az ex-kkedive a használt bútort a szultán nyakába sózni. — A.: VI-'' a ¿V,foghatatlan dolgok netovábbja? A török állampapír.
• Papírszeletek.
Khatckizátziora kellett járói x cigányoknak a paphoz. A legelsőtől, a mint felment, kérdi a pap: Nohát more, hány Istin Tan. 3, felel a czigány. Erre a pap dühbe jött s e kergette . a csigányt. Útközben találkozik «•gy «''¿lik V*igá»ynyal. Kérdi t51e: Na hát hibást, tudod hány Isten van ? 1, felel okosan a czigány. No akkor oda se menj, mondja a czigány, mert én 3-mat mondtam, az se volt -lég neki.
Jancsi inas asztal terítéskor elejtett egy tányért,, mely ekként darabokra tört. .Ez nem nagy mesterség, mondá ara; «zt én is tudom.'' — ,Hm, mosolygott Jancsi, miután én elébb megmutattam."
X. Y. helységeket egy patak választja el egymástól. Ax urasági orvos midőn egyik falulxW a másikba ment, a helyett, hogy az országúti nagy hidra nagyot kerdlt volna, inkább a falu végén lakó czigányok hátán szokta volt magit a patakon vitetni ált«!. Eeyszer midőn, ogy fél meztelen dade tetto ••zt a szolgálatot, az orvos ur jó kedvében, égő szí varával kiís-^ megsütötte a nyakát; mire a dadé mintegy neki bokrosodva igy szólalt meg : Ke sarkantyúzzon tekintetes ur, mert le találnám vetni.
Böics tanács, „Doktor ur, nem szives-keduék nekem egy adag stryehnint rendelni ? A patkányoktól uo:n tudok mit csinálni; szeretnék nekik golyócskákat szórni, melyek elpusztítanak.*
. „Ba>átom. ez nem megy; egyes, magán embereknek nem adhatok semmiféle mérget; hanem küldje ön cl nekem a patkányokat az intézetbe, itt attán öi ömmel fogom ol-pusxtitanK"
Jancsi felelete. „Micsoda idő van ott kint, Jsncsi !"■ kérdé egy ur szobájába lépett legényétSI. „ Bizony nem tudom ón, teens uram, felele Jancsi, mert ugy szakad az eső, hogy fel sem nézhettem."
Esküvóro ment az uj hízaspár. A »zo-kános kérdések közt az eskető ezt kérdé a czigány vőlegénytől : Soha cl tlem hagyod-e felesegedet? „Soha, volt a felelet, csak mikor hcdegilni megyek."
járja a tisztes aggastyán, hanem azért még most se tartja elvieelhetleneknek az élet terheit.
— Kossuth és az akadémia. Az akadémia második osztályához tartozó tagok körében hallottuk, irja a F. L., hogy a nagyjutalommai többen a Kossuth „IrataiB-t óhajtják kitüntetni. A nagygyűlés pünkösd hetére esvén, ez az ügy most még természetesen csak magán tervezés tárgya lehet egyes tagok között.
— Kezetlen ésldbatlnn ember. Ham burgban ritka természeti tünemény látható; egy ember, a ki láb s kéz nélkül jött a világra. Már az is csudálatos, hogy anyja gondosságának sikerült a gyámoltalan gyermeket fölnevelni, és még csudásabb hogy ez :<z ember oly testi ügyességet 8 játitott el, meiy képessé teszi őt a hasznos foglalatosságokra. A mit más egészséges emberek kezükkel végeznek, azt Kobelkow — igy hívják a nyomorékot, — szájával s meglepő kis jobboldali kar-csonkjával végzi. E-«zik, pisztolyokat süt el, c/érnát fűz a tűbe, sót ir is a nézők csudálkozása közt Oly ügyesen képes irni, hogy másfél évig egy orosz városkában mint ii nok működhetett. Kobelkow jó egészségnek örvend, két egészséges gyermek atyja és boldog férj. A hamburgi orvosok erősen foglalkoznak e ritka tüneménynyel.
— Az ezüst piaezon utóbbi időben feltűnő lanybasag vehető észre Hosszú ideig az ezüst uncia ára 52 d. én vagy valamivel azon fölül állt, de most az ezüst Londonban 52 d. alatt áll. Ezüstrud ugyanis 518/%> mexicoi dollár 50s/s d. je gyeztetik. Ezen hanyatló irányzatnak az az oka. hogy Észak-Amerika felfüggesztette a Bland bilit 8 n*m fogja folytatni az ezüst dollárveretést az abban fixírozott érték szerint Kiiátás van arra, hogy Amerikából évenként 50 millió írttal több ezüst fog ezután kivitetni, s ez okozza, hogy most az ezüstpiaezon ismét árucsökkenés van. Európára nézve mindenesetre nagy kár, hogy mikor Amerika maga ajánlotta az ezüstnek pénzértékébe visszahelyezését, ez ajánlattal szemben a hatalmak tartózkodó állásban marad tak. Amerikának most már annyi arany pénze van, bogy nem szorult ezüst pénzre, Európa azonban előbb utóbb kéftytelen iesz az ezüstöt pénzértékébe visszahe lyezni, mert aranypénze évról évre fogy.
— Deák egy kis fényképe. Az öreg ur Schwarz Ármin vasúti vállalkozó városligeti nyaralójában is töltött egy nyarat, kinek Etelka nevü kis leányát fölöttébb megkedvelte. Nem mull el egy istenadta nap, hogy a 11—12 éves kad-ves gyermek virágot ne szakított volna Deáknak. E szeretetreméltó szokásával azután sem hagyott föl, hogy az öreg ur többé az ő nyaralójukban nem lakott. A kis E''elka, fris virágaival, hiven megjelent Deáknál minden vasárnap, akkor is, midőn a tél beköszöntött, akkor is, midőn már betegen feküdt. Szabad be-meuetele volt hozzá, és ha délelőtti tíz óra tájban — mint rendesen tenn: szokta — nem jött, a nagy ember tudakozódott utána: Etelke nem beteg-e? E nemet-szívű gyermeknek ajándékozta Deák a sajátkezű aláírással ellátott arczképét, melyről a „P. N." után itt megemlé kezünk, s mely alá sajátkezülug irta uevét.
— Czigány-kaszinó. Ma még csak ideiglenes ugyan, de a farsang után szervezve lesz. A Kálozdy testvérpár kezde-
. /
A fösvény ember vendéget hívott ebédre, de biz az éhesen maradt. Ekkor kérdezi tőle a fSdvény : „Mikor lese ismét szerencsém e-bédre?" 3Akár; mindjárt," válaszolt az éhe* vendég.
Béres (vaktában benyit a gróf szobá-
jába:)
Nincs itt a kocsis ?
Gróf. óh, kérem alásan, tessék helyet foglalni! Odakinn van a kocsit az istállóban, a lovakat vakarja; majd mindjárt behívom.
Hivatalos placzi árak.
Nagy-Kanizsán, 1880. deez. 29. 100 kilogrammjával számítva.
• Bnza 11---1150. Rozs 9-9 50.
Árpa 7—.—750. Zab 5-50.6___Kukoricxa
5 50-— •— Burgonya —. —. Borsó ''—.—
30-—. Lencse —.—•—28''—. Bab .---9.—.—
Széna -—.-2 —. Szalma 1-20.
1 kilogrammjával számítva. Marhahús 48 —.52. Juhhus —•—.— Ser-
téshn* 58"--. Szalonna —.—86. Disznózsír
"—-—92. Vöröshagyma •—.—IS. Foghagyma •—-30. Czukor —.—M). Bors .—•—l"2ü. Paprika 1*—.—. Szappan •—.—40.
1 literjével számítva O bor 32-48 kr. Uj bor 20-28 kr. Pálinka 48 kr. Eczet 8,kr kiadta:
FARKAS, v. pia.cz könyvvezető.
Szerkesztői üzenet.
4420 T. .Dalok K.-hoz". Nem közölhetők. Mi az: Fájó szQmben gyökeredzik a fája, e virágnak a hazája a menyorszig ?
• 4421. Nagy-Kikinda. Elküldotett.
4422 N. Kálna. Bécsben van reides munkatársunk. Ajánlatát köszönjük.
4423. Sz. Bécs. Magáaj levelem szerint siessen intézkedni.
4424 .Vonós marhák". Kezdetleges dolgozat.
4425. Tisztelt munkatársainknak o helyen is boldog uj évet kívánunk !
Vasúti meneti^nd -
Indul Kanizsáról hova:
Vonat *zám ¿07 Eaaúk, Uubin 215 . 2"9 „ 202 Kim!»-Pestre
Doinbovár
Ora Perc. Idö 6 10 reggel 2 30 délut. 11 1
UH 212 31*
11 20
(gyorsvonat) (postavonat) * (vegyes vonat)
Bécibe (Kxomhfttlioly, SoprOD filé)
301 . 315 Sopronba 205 Prágerhof Eottori, Csáktornya 4 55 203 . . 2 47
201 . „ (gyorsv) w 10 50
éjjel 5 55 reggel
2 6 diílnt.
éjjel
6 15 ro»cg«.l 1150 ¿jjel 3 40 délut reggel délut éjjel
Érkezik Kanizsára honnét;
210 Zákány felől 216 , 208 „
211 l''..>da-Pe«tröl ¿03 201
302 Bé''-«tjől
■m „
316 Sopronból
202 Prigerbof felől (gyorsvonxt) 2»?4 206
5 27 reggé!
I 41 d~!b.
II 1 éjjel (vegyes vouat) 4 15 reggel
(postavonat) 2 5 délut (gyorsvonat) 10 30 éjjel 4. 1 reggal
10-15 Ajjel 52 5 délben 5 37 reggel 1 20 délut. 10 50 éjjel
Heti naptár.
Január 2-tól Január 8-ig 1881.
Hó- és heti e nap
Kath. és prot. naptár
A legolcsóbb és legkellemesebb időtöltésül ajánlja
WAJDITS JÓZSEF NA&Y-KANIZSKN
ISMÉT IGrEJNT SOK UJ MŰVEL SZAPORÍTOTT KÖZEL
4000 kötetből álló
KÖLCSÖNKÖNYVTÁR AT.
mmm
HUSZADIK ÉVFOLYAM
--r — u- V*1--
Z^ALAI KÖZLÖNY
v >T • » . T V • > '' j ''_ ''
JANUÁR 2-áD lgSl.
. . '' , < . > . . - »T»
HIRDET- ESEK.
Máirvar-franezia biztosító részvény-társaság
(FRANCO HONGROISE)
melynek 8 millió arany forintnyi részvénytőkéjére már 4 millió arany forint készpénzben befizettetett, biztosit:
1. Tűzvész-, villám-, gőz- és légszeszrobbanás által
okozott károk ellen.
2. Mnnkaszünetelés-, tiiz-, vagy robbanás folytán elvesztett kereset által okozott károk ellen (Chômage).
3. Jégkárok ellen.
vagy vízen
5. Szállítmányi károk ellen, szárazon
szállított javakat (>. Készpénz- és mindennemű értékpapír postaküldeményt szárazon vagy vizén, 7. Az ember életére, valamint járadék-, nyugdíj- és
4. Tükörablak zúzása ellen. kiházasitásokra.
A társaság élén álló férfiak, valamint roppant nagyságú tőkeereje elegendő biztosítékot nyújt a \t é. közönségnek, az előforduló károk pedig alólirt vezérügynökség által a leggyor | sabban rendeztettnek, legpontosabban és méltányosabban fizettetnek ki. |
Ez alkalommal a társaság alólirt vezérügynöksége a t. közönséget a társaság életbiztosítási feltételeire figyelmezteti, | melyek eddig még egyetlen hazai intézet által sem cultivált újításokat tartalmaznak és a biztosító közönségnek egy
más hazai társulatnál sem létező felülmulhatlan előnyöket nyújtanak. Többek között:
A magyar-franczia biztositó részvény-társaság
öngyilkosság vagy párbaj okozta halálesetre is kifizeti a biztosított, összeget, továbbá halálesetre vagy meghatározott * időre biztosított összeget évenkint magok a biztositó felek és kir. közjegyző előtt történendő kisorsolás utján, eset- t
leg már az első évben kifizet és a feleket minden további díjfizetéstől felmenti.
Nagy-Kanizsán, 1880. november hóban.
989 48-52
Zala-EgerszegeH POLIT ZER JÓZSEF urnái
Sümeghen E P S T E I N V. A.
Keszthelyen PULI JÁNOS
Alsó-Len dván TAUSZ FERENCZ
e r ü 1 e 11 -Q. g y n ölcsége le:
Tapolczán Csáktornyán
Telje* tisztelettel
A Magyar-franczia biztositó részvény-társaság
vezérügynöksége Nagy-Kanizsán.
G U T M A N N S. II.
V »
t I
BERGER JAKAB HIRSCHMANN* A
>irn:U

ÓS
Csabrendeken LOB I G N A C Z
» »
SCHAiUMANN GYULA-FÉLE
uttunu-nn:
i..
Eddíp elírhetlen hatásában a köny. tivebb megoldási a vonatkozólag uei.e-* ii emésy.''hett" étkekre, enié-ztés, vél-t>*/títá«, «ájiImImk é* tcstercnitésére Kz-által * n ipoukii li kétg''CM foljrloni * has/.nálat után mértékletes s/erlU használ in i: tnakaci b--teg. gnknét i''. u ni. cnnV,»t ''*, gyeiige.-ég-, zaba-égetés . viz-tóiulá* a hasgili-ziáitil, v<-''sztegiőség a beinél, taggyongség, xranyér szeuvr dé*, mindé remii görvér.y, golyva. fehérkor, fárgaság. ¡dilit bőrkiütés. időközii fő
• fájás," féreg- és kő! c-egségeknél. benyálkásodás a benőuköszvénynél és a gumótágnáK 1S6 2—fi
. Az ásványvizek (jyógys/.er gyanánti használat mellett, előtt« ép ugy mint annak használata alatt, vala-miut otóiagos gyógykezelésnél is kitilnő szolgálatot tesz
Kapható annak kéazirftjéjiél, uazdasági gyógysz«ré»z Stockeranban és a következő raktárakban : Ki*» „istván gyógysz Arail, Stech Lajos .gyógysz. Alteohl, Vanadv Istv , Minczcr Lipót gyógysz. Nagy • Ho sker.k, ,J)r. Rotacboek Km:l gyógysz. Dshreczon, Paii J gyógysz. Duna-Földvár, Kovác< Miliá.y, Sip c- ls!\án Kyógysz l''é''-«! Nyiry Györey gyógysz Nagyvárad, Práger Béla gyógysz. Xagy-Kahizsa, Mfllter P 1.. Sei;z y .pyógysz Karaesebes, Wau dm sebek C. pyógyvz Kassa, Kirchner M liyógysz. Komárom, Jóó Icnátz gyígysz M ária-The reaiopel, Dr Cz-ithi Szsbó gyógy»« Mískolcz, l''lavaio G , Grosainger B. N''eusau, Molnár "Lajos, Mezey Antal, Khudy József gyógysz Sopron. Török József, S-tupa és Kriegtier gyógys/. Pest Soltz Rudolf, Heinrici Fclix. Pisztory gyógysz Posony. Ihodatto» utóda iíyógy«z P^tervárai!, GOmbfís D. gyóevsz. Palota. Simon Ferencz, Lippoczy Miksa, Mehl''chmidt 1. gyógysz. Gyór, DieballaJ., Bratiu J,gy«iryíz. S/ékesíchérvár. T<?lcky Antal gyógy<7. Siklós, Barcsay gyógysi. Szeged. Tarczay Iatváu, J&hnL-r C. M. gyógysz. Temesvár, Bodrossy O. gyó;v«z Tercsovái-z, Bela Simon Ryó;rysz. Trencsén, Lam Sándor gyógy«*. ^Ungvár, B:--uer Ferencr, líorseli.tz J.'' Ung. Weisskirclion, Moldnwany A. gyógysz Werschotz, Waidiuger - A. S. Zombor, Holloay J. E. gyógysz. Zala-Egerazegon, valamint az osztrák-uiagyar állam .minden n»gyobb gyógyszertárában Egy skatulya ára 75 kr. Megrendeléseknél legkevo-obb két «katulya utánréttel küldetik
vv bU, b • n • m UUIlmlnnL fr| T M
AA Hogy »«ónban Jó I0r<»» WhaaiBnk, Io- » bar»-
r^T fftlibb e plirtolr írnak hlrom»«oro«M, oaak l ■ wjtj&flTtfK-5..,, „
vV Ulwirn 1«, kcllono kiadnunk.
A OiggonAuI-TMiknaftla ttJ-Mgplsttoly
AA (B»»t«it m«liett,H»denban), »UaJmat nyojl arr»| hofry
|f| lOnorro »«Jó kltdia n41k0l, U pl..tolyl0r4«i lohéiaQnk ^BSff^fk 44 X>«n klIOjiO, gyakorlatra Iffon alkalma«, fegyror nam durran <I II 16 u4torny i li»ol«4^r», r»10< haJUat u>4g ofyarövalad, hogy a nill.MC^«« VV pl.agydcaakiba.ímra.toelarnyl mílyaíg!« Jut, ragya golyó agy m ad »rai^^PJ AA kóp''''« magolni. A m«gttlt4a n«gy (4) fogtxal 4t Igen kOnyrn Tégbar Iholu. y ^ Kgy i»«ugyanaionnylI 1000 n4l tOhbiaer h»ainAlh»ló. A ti/tmoa alOUlHU, <«a-ív p*k t*glU4g4<r4l,l«h(ti4ke>i< U««l, hogy egy llrsn kltOnAtn • i»rr»i«tt, finom •• A A iartoian alnlckoH 6 nyíllal 4« 100 golyó''r»I «lillott piactól/, blriony tartóba«, ™ V oiik otitr.4rt.frt. 7.40 í rt. 4a b«rineuto«sn mrgkoMhotO ba KcrOlJon. KOIOnnylUk, áá lV,dutiadk4Blo»ttr. 4rLfrt.l.—, 4a kolöngolyók lOvO drb. »r»fo«»tr. 4rt. frt. I.— II A lAaiortakarltla m*Jdn»m holyraillllja a píntoly kJadial k0lU4g«k*t. BUlllU-W nUa»4Wl T. atóáa«l4il otjin tOrUnhatntk; » gjU JóUllUI nynjt.
♦♦ '' :'':» 16-24''-
Maria-czelli
GYUMOR-CSÉPPii K,
jeles hal.isu gyógyszer t -gyomor minden bántala«i eiJen,
•"•s frlQlreulb tl.in az élvágybiáuy , gvo nmríyeügi »ég. ros»»/.igu l«-h> llet, az^lek. s.ivanytiíVlbiifogés, kólika, gyomorbunit. gM.n''o''égC!'' . b gy ökép/,5 éa , tulsáj;"» iix álkakéfizíidéa. »ái^a-tig, undor bányát főfájá« (ba az a «i:n-ri''ól < redi, gyomor gör.-s WA-ksz >i ulat, a gyomornak- mlter-bflt ég<- ítf «''•■( ital által, giliszta, lép- és niá_,livli-i:iég, ¡iranyr«j<''> linntalizick ellen
W Egy üvegcse úr<i használati ul-sitAsjml együtt 35 kr.
Kapható : I''rági-r Béla nr gvógvszortárá-lihtt Nagy-Kaniz«án, valamim az osztrak-Ii:agyar birodalom mindun n-gyobli g\ógy-sxertárában és kereskrdéaebeu.
Kd/.ponti szítkuldési raktár nagyban, és kicsinyben 33IErL /V ~r>-7£T KÁROLY,
„« S ö r u n g y a Ui ÓZu cz''mzett -gyógyszertárában
64 .8—r.i Kremzierben, Morvaország.
ir82
—*— szam. 1880
Árlejtési hirdetmény.
Az alsó-maraközi egyházi kerülothez tartozó DekanoTetzi romai ksrth te in pl •> m meirna^yobbitAJiát a nagyméltóságú vallás- és kQioktatáií ministerium 1880 évi november hó 5-én kélt 3l66n az magas rendeletével 919S frt 63 krnyi összeggel és a hitközség álul természetben és Jngyeu szolgálandó 1594 kézi é, 679 igás nappal enged^lyezt-t«tt.
Üzen munka biztosítása tekintetéből a Dckanovetzi plébánia bi-vatal irodájában I8S1 évi jan. hó 26-án reggeli 10 órakor, Írásbeli ajánlatok elfogadásával p.irosult nyilvános szóbeli árlejtés fog tartatni, melyre a vállalkorni :uulékoz»k azzal hivatnak meg, hogy az árlej-téabeni résztvevős ••seinr.*, macukat a fent kitett összeg 5°|0-el mint bánatpénzzel ellássák, mely vállalkozás esőiében azouoal l0°/o hízto-sitékra lesz kiegészítendő.
Az irásb^h ajánlatok 1881. évi: január hó 2l-ig a kir. építészeti hivatalnál, azontúl Dekauovetzen fennt kitett nap reggeli 10 óráig fogadtatnak el ; ezekben az ajánlattevő neve, lakása és polgári állása pontosan kiteendő; továbbá számmál és szóval kiírandó azon száztóli elengedés, melyért ezen munkálatokat elvállalni szándékozik, világosan kifejezendő végre, hogy ajánlkozó munkálatokat és feltételek tartalmát ismeri és elfogadja.
Az Írásbeli ajánlatokhoz a vállalati összeg 10°L,-je készpénzben vMfy állampapírokban csatolandó.
A mfiszi-relrények <•» feltételek,a* alulírott hivatal irodájában a szokott hivatni»« órákban megtekinthetők (216 1—2)
Zala-Egerazegen, 1880. évi dcc*; hó 29-én.
A zálaéeőyei foagy. kir. épft&ze^i Hivatal
STÜKM GYÖRGY, kir. főmérnök.


A pallini Inkey nemzetség iháros-berény ága részéről közhírré tétetik:
1-azör. A lengyeltóti ha''árbeíi baUtoa apadás 1881 ik évi april 1-tól.;
2 szor. A szigligeti határbelí közös balaion apadás és nádláa 1881. raártiua* 1-től.
3-szor. A h Ácsi kôzaëgbeli bormérósi jog 1881. évi april 1-tól.
^•szer. A szigligeti halaazatjog 1881. mârczius 1-től, három óvre hsazonbérbe adHtuak. A bérleti feltételek «t éa a haazonbér mennyiségét Váry Elek ispán nrtól Bogáton (n. p. Kaposvár) tudhatni meg, ki is palliui Inkey Zsigtcund jóváha^yáaanak fentartása mellett a szerződést megkötni feljogosittatott.
Inkey Zsigmond,
211 3—3 . közós kormányzó.
------»...».»-vWwíiwJvvvi

Na^-Kanizsán, nyomatott a kiadó tulajdonos Waidits József gyorssajtóján.
! Majdnem elajándékozva!
A bukott nagy-MrU angol BRUTANlA-EZÜSTfiYÁR óriási raktárát a esfídgondnokság átvévén, nagyoltbazerll llzo-ési kötelezettségei és a helyiségek kiüresilé-e miatt 7ő százal/kkul a becsáron alul bocsátja Ariiba, to'' át majdnem ela.ándékoítatlk. Csak 6 frt 80 krért, ar«r. a puszta munkadíj értékének feléért kaphatni a követke»« igen csinos és tartós llrittnuia-ezllst asztáll Servie. melynek Ar« ezelőtt 30 frt volt, és mejynek tiszta fol óren maradásáért
25 évi kex<-H«éK viilnltatlk.
6 asztali kés kitűnő angol rtcxéilitppal 6 valódi britt. ezllst villa, 6 tUmOr „ . evő kanAl 6 . . . kávéskanál 6 . . „ '' teríték tartó 6 valódi angol kávéstáleza 1 , n. , , merltőkahal egy darabból
1 ■ u. • . tejesmerltókanál 4 angol „ ., yvermekkslAn
2 „ „ „ > tojásos serleg ii brittan) ezllst tojásos-kanál 2 uyönyörü ., ozuko tá''oza
1 ,. ozukor- vagy bors tartó
1 legfinomabb thea szüró
2 Igen szép gyerlyatartó legfinomMlilt nlaba»- om gyeriyídlsz
6 ti no in , , tálaló ISO darab „ 196 9- 10 Mindezen eltUorolt 60 mt\darab ára összesen esr.k
1 e Txrt 80 ítr. fm
Megrendelések p ^tal ut-nvéte||el vagy az ü»»z«gti< k be-kllldéiekor — a nípdd''g a készletből jut — elintéztetnek
BZauümann. Hormann
Brlllánia eaÜBlg) A a»< főr.tniAra által • ''
Bécs. Város, FleiHchmarkt fí.
fftgr- A köszönő és elismerő "hi.elok százakra menő axátna irodámban kftiszemléro vannak kitéve
___
NAGY-KANtZSA, 1881. január 6-án.
s-l is szám.
Huszadik évfolyam.
EJőiiietési ár:.; .
egész évre ...... 8 frt.
fél évre.......* *
negyed évre........ 2 „
Egy szám 10 kr.
HIROETESEK
8 hasábos pctitsorbau 7, másodszor C s minden további sorért 5 kr.
N YILTTÉR''EN soronként 10 kr«''rt vétetnek fel. KiucStári illeték minden egyes hirdetésért 30 kr. fizetendő.
A l;ip szellemi részét illető közlemények a szerkesztőin»-/., .-un. pi részét illetu közlemények pedig a kiadóhoz bcrnij-ntve
intézeudők : N A G V • K AN I Z-S \ Wlassicshaz
Rérmentetlrn levelek csak is íert . niitnkr.társaktól f gadtatrtak -1
Kéziratok vissza nem klikietnck.
Nagy Kanizsa város helyhatóságának, , nagy-kanizsai önk. íüzol tó-egylet", a „nagy-kanizsai kereskedelmi s iparbank", „nagy-kanizsai takarékpénztár", a „zalamegyei általános tanítótestület", a „nagy-kanizs.ii kisded-neveló egyesület", a nagy-kanizsai tiszti önsegélyző szövetkezet*, a ,soproni kereskedelmi ^iparkamara nagy-kanizsai -külválisztmánya" s több megyei és városi
egyesület hivatalos értesítője. \
Hetenklm kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap.
Előfizetési felhívás
ZALAI KÖZLÖNY
huszadik, évfolyamara.
Habar a lap nagyobbított alakban jelenik meg, előfizetési ára az eddigi, t. i.
január — márcz. negyedévre 2 frt. január— junius félévre 4 frt:
január —decz. egész évre 8 frt uiely összeg mielőbbi beküldése kéretik, hogy a pontos szétküldésben fennakadás ne történjék.
KIADÓHIVATAL:
A tisztelt közönséghez.
Legyen áldott az Ur neve! Ezen magasztos szavakkal bontom ki a máris sokat ''/.aklátott, de mindenkor s minden körülmény közt
tántoríthatatlanul eiőre küzdött la-
*
pom homlokának lobogóját : a húsza-dik évfolyamot! Lengjen c lobogó még számtalan évfordulaton át kedves magyar hazánk szellemi és anyagi jóvoltának előmozdítására, szép megyénk javára s haladó városunk díszére!
Habár lapunk a lapözönben -o keserű tengerben — parányi, mégis nemes feladata volt és van: a megye érdekét szem előtt tartani soha sem mulasztotta el; mindenkor főfeladatának, szent kötelmének tűzte ki : az érben tiszta vért lüktetni, hogy a központ, a szív egészséges táperót nyerjen; választási mozgalmak alatt nem hintett konkolyt soha, a népet, a munkásságtól nem tartotta vissza, hanem nevelt, ok-, tatoit, buzdított, minden szép. jó és
nemes eszmékért harczolt; igy óhajtott egyesülni a sok elhalt, vagy még élő laptárssal a közhaza jólétének elómozditására, a nemzet társadalmi életének javára.
tízen úgyis rövid emberéletben husz év valóban szép idő, s mégis 20 éve, honv lapom büszkén meg állta helyét:*''-''" „alad, épít s ha ki nem lehetett kerülni -- még daczolt is. És ime, itt áll lapom 20 év után is, a férfi kor elején, mint már érett ifjú a haladás szent zászlóját magasan lobogtatva, amely zászlói önmagának kitűzött.^ stner már sokat; ismeri • a küzdést, a szenvedést, a nélkülözést, a" guuyt és rágalmazást,, mert 20 év nagy idő, — csak egyet nem ismer: a kétségbeesést, a tespedést.
i
Mikor még e lap csecsemő volt, máris kemény idővel s körülményekkel kellp megküzdenie; csak emiékezzünk Yissza azon szomorú korszakra, mely a magyarok történetében gyász fátyollal van bevonva, köny, bánat és sóhajok közt feljegyezve és mégis kitörülhetetlen betűk. \ Bach és Schmerling korszakot ismeri minden magyar, hogy mily áldást hozó volt az a hazára, a nemzetre! Midőn tőlünk a legszentebbet, édes anyai nyelvünket akarták, szurony-, censor-, áraitokkal és cseh hivatalnokokkal elrabol-tatni, amidón minden lap betűjét egy-egy zsandár szuronya őrizte, agyondöféssel fenyegette, amidőn minden szerkesztőben egy Robes-pierret, minden lapkiadóban egy-egy Girondistat láttak, ily nehéz és súlyos körülmények között határoz
tam cl magamat .szülőföldemen éle tem és létem koczká/tatásával egy lapot hozni napvilág-¿.
Az akkori törvények és rendeletek értelmében a legelső teendő volt a megyei főnököt megnyerni, akinek kötelessége volt a budai kor mányt informálni. Szép reményekkel telve fel is mentem ala-Egerszegre a főispáni helyettes ó méltóságához a legszebb szavakkal kérve szives jóakaratát az ügy pártolására, de sajnos, gúnyos szavakkal utasíttattam »issza s remény nélkül bocsáttat! .-un el
Az akkori állapotokhoz képest boszantó volt ugyan ez. de a honpolgárnak fájó volt hallani azt is több befolyásos és tekintélyes egyéntől, hogy: órült gondolat provinczián, hazánk e rideg részén magyar lapot kiadni, annál kevésbé azt fentar-tani. Mily primitív fogalom uralgott akkor! íme a lap él, 20-dik évét éli, tehát a tény beszél s meg-czáfolja az akkori nyilatkozatokat. Sót az elhaltakon kivül két más lap szerkesztetik s adatik ki mellettünk. Világos jele ez annak, hogy itt van bizony egészséges magyar életerő, csak concentralni s nem gyengíteni kellene. Méltó ez állapot a mostani tekintélyes, befolyásos és higgadtan gondolkodók figyelmére.
Balogh A!ijos úrral megegyeztem hogy a lap vezetését, szerkesztései: vegye'' át, folyamodtunk, de Balogh ur ellen a katonai hatóság oly rosz informatiót adott, hogy a budai helytartóság kérelmünket megtagadta. Látván ezek után, hogy tervemet, iiy sok küzdés után sem
vihetem ki Zalamegyében lapot alapi tar dó, gondolám: nagy a világ terje. sok jó ember lakik benne, az ügy* érdekétől áthatottan s kény-telehségtól zaklatva átszállottam a. szomszéd megyébe, hol — csak ugy csendeseu legyen mondva tárt
karokkal lettem fogadva; és e jóakarat nekem rövid idő alatt a lap conCessióját „Zala-Somogyi Közlöny" czimre mégis szerző s igy e szép remény Fodor Pal felelós szerkész té*e és Roboz István vezetése alatt küzdötte át a néhány évet, később Roboz István ur j<»nak látta e lápot elhagyni s a „Somogy" czimü lapot alapítani; sajnos, hogy kétszeres erővel törekedett lapom élete elleír, pedig akkoron a küzdés és nehéz viszonyok közt szent kötelessége lett volna nem ölni a lapot, hanem jóakarólag segíteni, mert kevesen voltunk s- lapokra szükség volt a hazában. Nagy Széchenyi mondá: mi magyarok oly kevesen vagyunk, hogy még az apagyilkosnak.- is raegkellene bocsátani ! —
Kénytelen voltam a lap szerkesztését magam átvenni s minden törekvést* a lap élete ellen határozott erővel és szívós kitartó erélylyel vissza utasítani. Igy a iap szerkesztését több éven keresztül kevés segítséggel önmagam vezettem, mig 1867-ben Bátorfi Lajos ur hozzám nem jött, , ki egy ideig mint segédszerkesztő, később mint felelós szerkesztő most már 14 éven felül működik.
A lap csinos technikai kiállítása s pontos megjelenése temérdek áldozatomba került, és ssjnosan va-
gyok kénytelen felemlíteni,.hogy 20 éven keresztül nemcsak hogy egy árva fillért sem hozott a konyhara, hanem több ezer forintot temettem bele.
Most 20 év ntán • hazafias, nyilt önérzettel járulok Zala megye bölcs és tetterős vezetőihez: fogadják jóakarattal, méltó -figyelemmel e 20 éven keresztül taniorit-hatlanuL megyénk javáérl, szellemi dicsőségéért küzdő lapomat, hogy végre mondhassam: e lap a megyéé, és a megye a lapé. Hiszen a 20 éves férfiú véradóval tai lozik a hazának, 20 éves lapom is véres verejtékkel a megye javára küzdeni kész. Vegye a zalamegyei gazdasági egyesület jóakaró szárnyai alá mint a közgazdászat és közjólétnek hiven szolgáló lapot; végre kéróleg az egész megye m. t. iinelJigántiájához •apellálok, nyújtsanak csak némileg is segédkezet arra. hogy ezen 20 év óta lángolón, nélkülözések közt is oly szívósan küzdő lap. mely eddig hetenüint kétszer - pontosan megjelent, ezentu1 necsak háromszor, hanem Szeged, Arad, .Nagyvárad" sat. mintájára napilappá alakulhasson, melyhez nem több, mint a megye jóakarata kívántatik. Ezen nyilt kérelmem — óhajtom s hiszem méltó fig\ elembe vétetik.
Mindezek után amidón az év
■ r
"fordultával a lap jóakaróinak, törzs élófizetóinek s munkatársainak szivem mélyéből minden jót ''kívánok, szeressen Isten bennünket, hogy reánk s a hazára az uj év áldást hozó legven.
WAJDITS JÓZ.SEF.
TARCZA.
Z á g o r.
Kopár, moredt hegyormokon, Hol esti fényben ég a rom ; S az elmállott kövek felett, Busán m-j-eng tekinteted : És lelked messze visazs száll, Hevülni mult csatáinál : A rom mi már porig omolt. Egykor sasoknak fészke volt.
Kiömlő vért ivott a föld, A barc/.i lárma zajt «üvölt; Csatárul szól az. nti rög, X ha szélben a levél zörög : Panaszt sóhajt, s miként haló A;káu, ugy elhal itt a axó ; Mi még emlékül megmarad, Ma mái enyésző romdarab.
Nem igy volt mindoz hajdanán; A lomha hegyuok homlokán Állott a vár, s mint fergeteg Rohant le a vitéz sereg S hol most virágok kolyho nyit, E drága földnek téréit Harmat helyett vér lepte bo Máig se gyógyult m<-g «''ebe.
s
De uicly ágyában oda lent, A kő még álmodott, pihent; Mikor már itt a föld felett Az emb-r ember'' rabja lett. Apa fiút, lu apát, A báty a öcsének hadat 11a érte, dúlta szűntél. u : A harcz örök volt, « végtelen. /
egynek karja bén* lett, Ki mcgnyitotia a sebet; Helyette volt ezernyi más, Ki »irt a Honnak orvul ás De hós K e v é n o k karja ép, Es kardcsapáss. sajt, mikép A viliim, nem vártt hirtoleu : Ha njilt csatában, megjeloa.
Közel Budához volt a harcz, Hol elsápadt a barna arca ; A hol seohodten ősz Kéve, Ellenségit nem verte le Tárnoknak völgye gyászban áU, Vezére hQlt porr.íuál : Egé»x nemzetnek sirja ox, a hol e bős temetve lesz.
Körülte fáradt népe ott Hadúrnak nyomban áldozott, És mig a máglya ég, lobog; Leánya G i 1 d a sir, xokog. Do inig a Hun temetkezik S bánatba nillycd mindenik : ALongobárd s a Római, Vért vágyik uj a ontani.
A du- mezők fűszálai Alloitak-e csatázni ki ? Mint tenger árja zug a had, Ki él. ma éhre nem marad. Kettőbe válik a sereg: Az »gyík északon r.-meg, A más Göcsej határinál. A longobárddal szemben áll.
„Elő vitéz Hun nemzetem !* Zágor vezérül megjelen, Maga erős, mint hós Keve, Szolid Gildája van vele ; Ki hün kiséri min enü t, Sebet kötöz és sebre üt: Amazt a hun vitézeken, De ezt vad ellenségeken.
Ha puszta tájon szél rohan, Oly őrült rohanásba'' van Az ellen, de Zágor hada, Sokat elfutni nem hagya. Nem álmodá a Longobárd. Ki fényes győzelemre várt: Hogy bár előbb 6 verte le, Most ily had álljon ellene.
.Mi zűrzavar, mi lárma ez? Holtak feltámadása les»?* Elől futók, hátul jövők, Futottak, mosí üldöznek 5 k 1
Kiséri zaj a hun hadat, Megáll, egy lépt«t sem s<alad:-'' Két ellenség.-s had között, Az üldöző lesz üldözött.
A harczi kürt riadva zug. Miről a hir szól nem hazug : Nyilzápor száll a légen át. Kifogva a napsugarát. •S a két tábor mint két etem, Hozy annál véres -bh legyen : Egymással küzdve elvegyül, Lankadva, majd neki hevül.
Kevéa a nyil. üres tegez A vívódnak caak terhe le&z; Kihányva, a lui eddig várt ; Most riszt halált, a oatabárd. Sik földön árad vérözön, Ha elfogy uj patakba jön ; Ki sem virií & fü, virdg, Örökre föld alá tiprák.
Elől, s mindlltt hol jár a véss, Zágor pokolra űzni kész ; Körülte a vivó hadak. Halott halomra hullanr.it. Vezért keresve, küzdve jár, A hosszú harcz, lankasztja bár: „ttt egyikünk na ha va lesx!1 ''•Ondolja s a tömegbe vesz
Kezében, —.mint madár ha -záll, Oly gyurs az éles kópjaszál; A másban,rémes bárdja vág, Cxapásit fel nem foghaták. .Ki a vezér! Hol merre van ? Nyugodni vágyik nős hadam : Kiég a harca, ier vijj v-lern I Egy dárda s bárd a fegyverom."
Most kar — kar elien megszül, Két kézre fogja í''agyverül A pallost és agy irajt vele. Hogy érezsi&ak, paiu döng bele. Szikrákat hány s hová leüt. Nyomás vér serked mindenütt: De méltó társa, ellene, Ki -víni most állt ellene.
. Villámcik hogyha küzdenek, Ha zug, dühöng a fergeteg; ! Azoknak üsxko ugy ropog, Mint itt e sújtó pallosok. Az ar.-* kigynl, dagad az- ér, Kegyelmet egyikük so kór ; Csak küzd-n k, de állanak, Mint hegyfokon a szirtfalak.
Az ellenség vezére gát. Testén vezethet ut csak át ; És Zágor karja gyönge bár, Csak viv, kegyelmi szót se vár. •forgatja Longobáid vasát. Gyérebben vész, de többször ád ; Itt még -ró, «itt fogyva — fogy : S a Huu sebében ö>sserogy
Ds mintha bénult tost oióxog, Erében v«re h"grh& cok ; A had nem adja meg magát, Szégyent soha! inkább halált. Bosxaja lánghovébe'' vad, Az ellentábor szétszalad ;
S miié az este megj-lent : A győztes hnn sereg pihent.
A völgyön tábortűz lobog, Mint égen gyuió o»illagok: Kl-elkap egy azikrát a nzél, Tovább repül suttogni fél Kntók, küzdők lármája rég Elhangzott, hallg.tt a vidék: Csak a vezér van ébren és Sátrából hallszik halk nyögéa.
Leszáll az éj, körös-körül, A táj álomba szenderül; Észak felől a ixél süvölt, De álmodik nyugodt a föld. Alig van egy lomb zizzenéa, S ha a vezér pihenne és Kern hívná hü Gildát szava, Nyugodtan Tolna hős hada.
De n 6 j e Gilda nincc sehol, T-lán eUsve haldokol; Vagy ellenség vive rabul, Védetlenül, bosxeüanal.
„Hal e vagy él-e? Meglelem,« Vagv élve, vagy élettelen I* És Zágor mdu: hol hadak Hevernek és haldoklanrJc.
Friss harmattól a fü hideg. De véres harmat lepte meg ; Ezer — s ezer ki itt lehullt. Kiie örökre éj borult. Itt Leingobárd, i-tt Rum.ii Vitéz hadakn.ik romjai; Hunok közöl is sok halott: De Gilda nincs se'' itt — *e ott.
.s
Tul o;t a völgyön nagy tor áll, Tárnok -Nova határinál : Vigad a fáradt Longobárd, Ki futva addig meg sem á!lt Szétsz rva tarka sátorok, Benn koc*ka perdül, és forog ; Játékba háboritlarínl, bortól » vér, az arcz kigyúl.
Aranynyal ga»d*gon kivert Sátorban a ve«ér hevert ; Mellette Zágor nője Ül, Kit elfogott rabD<~jeül. Csatái, ax-relmet dall az ajk. De Gilda busau feli<ohajt : A tánex. zenén.-k nem örül. Vad ilien.ég ~örös-köri!l
»Va-aisital, igyál ne félj I E-tö. lobog a szenvedély, Leverve a hunok hada, S te boidog lettél általa " Vigyázz az e.tcn nem pihen ! r.lő-el" jön birtolen, Nyugat felől sötét az ég : Közel vihar'' viliima ég.
Távol már hallik a moraj, A tábor élőd mint a raj ; Zágor kiált: .Hamar, hamar I A mig ax ¿jbomály takar." S nyomába mint a fergeteg Eorgósxele, kel a seref, Fuss. még ha futhat« Longobárd, Vesztedre a hunt tneg ne várd.
HUSZADIK ÉVFOLYAM
V
ZALAI KÖZLÖNY
JANUÁB 6-án 1831.
— A közjegyzői rendtartás módosítása tárgyában tanácskozó bizottság kimondotta, hogy a közjegyző székhelyéről beleegyezése nélkül át nem helyezhető legyen. A közjegyzői hivatal elnyerése körül a bizottság azon ujitást javasolja, hogy az, ki 8 évi birói gyakorlatot tud kimutatni, közjegyzői gyakorlat né] kül lehessen közjegyzővé; ügyvédek lehetnek közjegyzők 5 évi-, "ügyvéd: és két évi közjegyzői gyakorlat után közjegyzői jelöltek pedig. 3 évi köz jegyzői gyakorlat utan. i
Kimondta még a bizottság hogy a polgári biró által a köz jegyző nem hallgatható ki oly ügyek ben. melyekben mint közjegyző járt el.
Yégiil kimondta a bizottság hogy ha a közjegyzői biztosíték bármi okból a törvényes mérték alá száll, a közjegyző, ha azt vett fölszólító után. zárt határidő alatt ki nem egésziti, hivatalát veszti.
— Az ujonezozás. A m. kir''. honvéd, miniszt. egy körrendeletet intézett valamennyi törvényhatósághoz, mely szerint az A radon. Beszterczebányán. Budapesten. Egerben , Fejértemplomban , Kassán , Komáromban, -Nagyváradon, Pécsett. Péter váradon. Pozsonyban, Sopronban, Szathmárnémetiben, Székesfehér-várott, Nagy Szebenben, Kolozsvárit, G-yuiafehérvártt és Brassóban szervezett álhndó vegyes felülvizsgáló bizottságok az 1881. évben, jan. 3-ik napján, február 1-só napján, nlarczius 1-só napján, április 1-ső és 2-ik napján, május 2-ik és 3-ik napján, junius 1-só és 2-ik napján, juiius 1-só és 2-ik napján, augusztus 1-só és 2-ik napján, szeptember 1-só napján, október 6-ik és 7-ik, úgyszintén 20-ik és 21-ik napján, november 2-ik napján és deczember 1-só napján fognak egybegyűlni.
A íiagy-kanizsai építkezési szabályok.
Első fejezet.
Az építési bejelentésről.
1. §. Semminemű uj építkezés, toldás. épület atalakítá» N-gy-Kanizai város és határában előleges bejelentés cs ennek folytát* nyerhető építési engedély néikül nem történhetik.
2. §. Mindaz ki uj építkezést, toldást vagy épüiet átalakítást tenni akar. köu-les ebbeli szándékát írásbeli kér vényL-yel h város tanácoanál bejelenteni.
3. § Minden építési kérvényben kiiüuteteudő az építkezés helye, ann*k nagysága és rendeltetése, továbbá az épitési »nyag uj épitfcezésnél épen ugy, mint a toldás vagy átalakításoknál.
4. §. Az épitési kérvényhez mindig be&atolaudó : _ '' . •
a) a telelt helyzeti rajza, a f-nailó epületek vagy uj épitkezés, toldás vagy átalakítás folytán elŐállandó helyzet, .b) az építkezés tervrajza 4 felvételben adandó be. és pedig: alaprajz a lakrészek .b :o z ásával, keresztme''8zet a tető szerkeze; kitüntetésével, homlokzatrajz és u icleklejtéií rajz; megjegyeztetvén, hogy a keresztmetszeteken es az összes rajzokon a s/elességi, mélységi és magas sáiri méretek. pontosan kilüntetendők, Va-
Késő. Riva''g a''kürt, a had Kifutna,- de ha megszalad: " Sem er.-e nincs. so'' arra ut, Miudíltt hunok közé szóm t Meg most is mámoros f«''j<-Miig mámoros bb lesz be!-;. Nero azzal kQzd ki "»ive árt" Epyniá-t ölj a Lo.igobárd
Jelül sötét ojoui felo''t, Tllz öl:« ít láig:.yelvcket;'' Recsegve <níl a ln''lszke töl.-y Csaták z íjától ,re.¡g a v<"> gy. Kél kézre fogja < * vasát. l)e visszavág a Lougobárd ; Amaz nyilát forgatja meg, . Melynelf hegyén halál lebeg.
\
Itt félvil''g csatázhatott, Oly rén.itó a sok halott ; Az emberhulla szerteszét Kedé a rétnek »öld fllvét. Megáradott a kis pat A. -Hallámin csonkított hadak;. Ne jöjj — ne jöjj még napsugár : Itt a halálnak éje jár.
''. ovábl. is vin» még * had, De nincs kivel, a hol halad : Ki él és futhat, megfutott, A többi mind csöndes halott. Tengerhullám se'' háborog, Ha «ltlinek t. ''v bárok : Zápornak-népe is mtgáil, S pihen Várasd hatái .uál.
lamint az alaprajtoknál aszomszédtclkek és épületek viszonyholyzete sziniéu kitüntetendő.
5. §. A részletes leirás és szüksége« mellékletek nélkül beadott épitési kérvények hivatalból visszautasitnedók s ha ezek nem pótoltatnak, sem tárgyalás el nem rendelhető, sem épitési engedély ki nem adható.
6. Rajz é« tervmcl lék lelek az építő áhal aláirandúk, a/ aláiró építő mester a felvétel és méretek helyes kitüntetéseéri pénzbírság mellett felelős..
7. §. Következő építkezések és tol dásoknál csakis a holyz-vi rajz becsatolása kívántatik, ha udvarokban deszka vagy lécz oldazattal fakamrák épittutnek vagy nagyobbittatnak, ha ugyan ily oldazattai c.''ürük, pajták és Kocsísziuek építtetnek vagy nnjryobbittatnak, ha ugyaníly olda zattul csűrök pajták és kocsísziuek építtetnek, kutak, árnyékezékek, trágyagöd rok udvari csatornák építtetnek vagy tol d-.tusik, ha az épüiet átalakítással a küla
'' ..''i és u magRssügt viszonyok nem változván. csakis közítlak építéséről, eltávolitá sáról vau szó-
Második fejezet. Építési elvek és tilalmak.
» 8. A város csinosodása, az egészségi viszonyok és az építkezések általáno-6au kötelező szabályait állapitani meg melyek a következő szakaszokban fogúivá k
9. Építkezés tekiutétében a vá ros területe négy korvonalra usztatik bt és p ;díg:
a) első körvonal: Főtér.
b) a Ilik körvonal: Foutcza, Vá ro6hái. utcza, Takarékpénztári utcza, Deák Ferencz tér, Király utcz.i, Znnvi u:cz.i csatlakozásáig, Magyar utcza, Baiori utcza csatlakozásáig.
c) a harmadik körvonal mely ma ¡iában foglalja a következő utczákut é< tereket: Zárda utcza, Nftdor utcza. Zriuyi utcza, Király uieza. I. kor. nem\.rtozó rés^.e, Bá''orí utcza, Kíní/si utcza, Szécse-nyi. tér. Kölcsey u''.Cz», Bajza utcza, iattvány utcr Iskola utcza. C^engery utcza, Kisfaludy u''cza, Eötvös tér, Hunyadi utcza, Kizioczí Utcza I. Magyar utcza I ker. nemturtozé része klínkerut tartamáig, Vörösmarty ucza. l''otóti utcza az Atilla utczáig. Vásártér és Szt.-g\«''»rtry-vári utcza, Szemere utcza, Tel .ki utcza Józsii utcza sarkáig.
u) negyedik körvonul minden egyéb más meglevő utcza és tér.
Az ujounau nyitandó utczák meU ik iörvonalba esnek, esetről esetre a sz» yozó bizottság határozza meg.
10. §. A körvonalakra nézve következők álluak általános szabálykép. Az első körvonalba eső telkeken kizárólag 2 emeletes épitkezések engedtetnek meg.
11. A második körvonalba eső telkeken az utczai vonalra legkevesebb egy emelet magas építkezés engedtetik csuk
<n-g-
III. Az első, második éa h^rm «dík körvonalon belül az utczára ''.tizfalak, nem ••ngedtetnek meg, részleges épiuezósek pedi^ csak kivételes ese.tben, olj épitke zések azonban, melyek a jó iziés és köz-csinosodAssal ellenkeznek, egyáltalán nem engedhetők meg.
E három körvonalban minden há< vízcsatornával látandó el, oly formán, hogy a vizfolyó csatornák kiömlése fedve vezettessék az utczai cs&toruába.
Mind a három körvonalon beiül 5 ¿vi időszak alatt a tanács által kijelelt terv iis sorrend szeriot a járdák és csatornák megépítendők, az épt és a háziuUj donost közteherkép illeti. Ugy sziutén a/, első, második és a 9. §. d. pontja szerint ■ zen két körvonalhoz beosztott uj utczák-o''an csakis tégla vagy kőből engedtetik meg az építkezés.
IV. A negyedik körvonalra nézrve csak kere«zt épületek engedhetők meg és
Kigynl a tábortOz kflrill, S hogy nyuübatik a Hun örül ; Vezére lélálomba ni ír, Most is kínozza bnja bái I),- h j, lei ¡ép be sátorán. Síit ét fürtil és halovány ? Iltl Gilda ¡Ott virasztani, Mík clrőpillnek álm. i
Jo ets/,, jöhetsz már uapsu^ár, Szeri''lmc» szív jöttödre vár; Hasadj fel haj iaí támadat, Elütni most az álmokat. Siess meglátni mÍDt repül Ajk-ajkra éi miként hevül A »ziv, hallgasd mfg mint dobog. Ila a vezér ébredni fog.
To\ább nem is megy már a had, Vi^''an mulatni itt marad , M-güli bárom nap torát, És haladuit Hadúrnak ád. Ma már, hol mindez egykoron Történ:, a vérrs hantokon Kuja virágos fU terein, S arany kalász a földeken.
Porrá lett már a hősi nép, De hire feuumarad mikép A nap ha rég leá.dozott, Az égen piros fényt hagyott. Máig hogyha kérdezed, Ki földje roit Varaid mcg«tt A té.-, válaszú, azt kapod: Hogy hajdan ott Z á jf o r lakott
HALASY. BÉL \
a többi modosniokra nézve es- tről-esetre a?, épitési ffn<;edély határoz, a d pontban körvonaUzott uj utciákbao csaki» i«z eset ben kezdhető meg a«, épiúecés, ha valamelyik utcza teljesen kinyittatott.
Ha valamely utcza vagy ''ér kinyit tása ellen akadály f.^nn nem forog, a ki-uyitástól számitolt egy év alatt az ujouuan nyitott utczába eső minden telek beltelket képe*; közieh érkép kötelesek tubáin telkek tulajdonosai egy. évi időtartam al»U telkeiket uz utczavonalra bekeriteni és megáll'' pi''Mtídó kerület szeriuti szabály zatokut telj-siteni.
V A n-gyedik körvonalon házak utczái tűzfallal, szalmával fedve nem épit hetők, réizlete^ telek beépítések és nyílt k-tpu ''bejáratok azonban meieiigedt":nek.
i 1. A városi szabilyoz-ni térképen zöld vonaliul megjelelve van aa általános épittési határvonal, ezen építési ha tárvonalon tul semmi nemű Uképülot építése m^g nem engedhető.
12. §. Sehol a városban szalmával fedve femtnmi nemű épület nem emelhető.
13. §. A jelenleg fenná''ló szalmávnl fedett épületekre nézve a következők allnak.
a) Ha valamely a városban levő szalmával vagy deszkával fedett épület oly nemű javitás alá esik, hogy a tetőzet n<-k y3 része javitandó, vagy újítandó lenne, ez esetben az egész tetőzetnek cse rép zsindelyre leendő átalakítása engedte tik csak meg.
14. §. Épület közök-szömszédok fe lüli caurgás építések meg nem engedtet nrk. A létező csurgó terület vagy épület-közök. beépítendők s ha a csurgót »* ópi tések a szomszéd egyidejűleg megszűnte''ni illetőleg beépíteni nem hajlandó, akkor xz építést kezdő szomszéd közvetlen a tar líg építhet, de a csurgó feletti tetőt jó bá dogcsővel ellátui köteles.
15. § Minden lakházra nézve, ma-assági minituutuok állapíttatnak m-g és
pedii; a II. és III. körvonalon a lukház külső magassági a járda ttiveantól az eresz széiíg uem lehet 4—5 méter&il alacso-nyabti, a hol a járda lejtős, e méret az épitendő ház közepétől veendő a szobák padlózatának a járda nivcaujáipL 45 centiméternél magasabbnak kell lenni, vula-míut a szobák belső mugassága az első s második kerületbon a szobák muganaátra
egalább 3 — 9 móter a III. IV. kerület pedig ellenbeu l.-galább 3 2 méter legyen.
Ki. Í5. Ké:nény nélkül Inkházakat épi''.eni tilos, a kémények c-»akis legalább va<:y kőből építhetők 15 cmt. vastag falai és kívülről erőien bevakolandók a telő Jatt is.
17. §. A kémények oly helyre, hogy azokon faanyagok fussanak át, nem épit-íelók
¡8. § Nyitott árnyékszék gödrök építése ti''os, valamint az árnyékszék göd rök az épületek vagy árnyékszékek alá nem építhetők, hauem azokiól legalább 1 méter távolságra legyenek.
19 § Trágya és árnyékszékgödrök a szomszéd t-lektői legalább 2 tnóter, és minden kuttól lehetőleg 9 méter távolságnyira essenek. "
20 § Mindazon beltelek, mely épü etek közt feksiik. közbiztonsági indokból a tulajdonos által bekerítendő éi pedig a (ültelek felé ''-ső rész-n és u szomszédok l''elé az u''czáról tekintve rendszerint a jobbról eső tósz kerítése ugv * bezáró kerítés terheli a tulajdonost. A mennyiben régibb szokás vagy utcza beszögeléseL: álul ez iránt kétség vagy eltérés támadna, a városi tanács állapítja meg a tulaj douos által fentartandó keríté» vonalát a* l. és II. kerületben az ez után felállítandó uj vagy teljesen átidomítandó építke<é-seknél az udvar kerítése kő vagy téglából építendő.
21. §. A tervezetben kijelölt utczák vagy tereken jelenleg illó épület>tk, ujabb építés esetében a kijelölt utcza vonalához itcpebt killebb vagy bellebb helyezendők .•a a nyerendő vagy vesztendő, tér kárpót landó. Ar ily telkeken az utcza vonalra eső részen som épület toldást s«in lényeges átalakítást se homiokzatemelést sem eme let fulrakást a szabályozási tervről eltérő-U-g tesjesiteni nem szabad.
Ha nr ily telken épület tetűret egészben ro-z karban léte miat! u jjí alak itandó volna köteles a tulajdonos az egész Utczai épüiet réuzt lerontani vagy az uj épületet a vonalig kihozni és a szabályozási térkép szerint az ott ine^állapitou utczavonalra szabályszerű uj építkezést teljesíteni.
Harmadidik fojezet.
Az épitési szemlékről és engedély okról
22. §. Az épitkezés] kérvény ha csak hivatalból vissza nem utasítandó, a városi középitési ügyek előadójának adatik ki.
23. §. Ez köteles megvizsgálni, vájjon e bemu''.atott terv az általáaos rlvekkel nem ellenkezik e? ha ilyennek találja vicczautasi:á8 czéljából a tanácsnak jelentést tesz.
24. §. Ha a terv a kellékeknek megfelel, az épitési előadó a szomszédok és két ha''ósági valamint két épitészeti bizottsági tag jelenlétében a helyszínén megjelenve felülvizsgálja; vájjon a bemutatott terv a telek viszonya szerint késsült-e és kereastül yitele lehetséges-e?
Ha azon egéswégi, rendőri, épitészeti v. gy közbiztonsági szempontból módosítást lát szükségesnek, ezt ac ¿pitinek ajánlja — a közös megállapodásról valamint a külön javaslatokról- külön jelentéét tesz és az ezt magáb »ti foglaló jegyzőkönyvet az összes iratok kai az építészeti bizottságnak es pedig véleményes jelentésével a városi tanácsnak mutatja be. Az építési bizottság a kép viselő testület tagjaiból a képviselő les tület által választandó 12 tagból áll, mely elnökét saját köréből választja, ki az épitósz-iti előadóval egyetértve a szükséghez képest a tagokat egybe bivjp.
25. § A tanács az ügyiratok felülvizsgalatával határoz, és határozatát u mennyiben elutasító végzés, — ha pedig helybeuhugyó építési engedély alapján az építészeti bizottság elnökével s az érdeklett felekkel közli, ha azonban a bemutatott terven változtatást határozott, e/.en változtatásokat a terven megjelölteti és arról külön Leírást közöl; az így kiigazított terv a tauáca által hitelesítve a félnek kíadatik.
26. Az építési ''engedély kézhez jutása éd jog.-rőre emelkedése előtt semmi uemü építkezés megnem kezdhető és az épitési engedélyben megállapítottaktól eltérni nem szibad. A tanács a végzést
14 nap alatt kiadni tartozik.
27. § A megkezdett építkezés időnkint u város mérnök által ellenőriz letik és a mennyiben a hatóságilag meg állapított tervtől eltérés történnék, azonnal építési tilalom ¿il be és esetleg végre hajtas utján az eltérő épités meg semmisítendő.
28. §. Midőn az építkezési tárgyalások alkalmával az érdekelt felek részérői tulajdonjogi kérdések válutnak vitássá ez esetekbon a tanács az építkezési engedélyt a mennyiben az a vitássá vált területre is vonatkoznék, illetőleg ez is beépíttetni szándékoltatnék, azon feltétel alatt adh.uja ki, hogy at építkezés csak ükkor vétethetik foganatba, ha az igényi támasztó fél tulajdonjogi ígéoyé-uek érvényesítése végett kcreselök vele szintén közlött építkezési engedély illetőleg végzés kézbesítésétől számítandó
15 nap alatt a rendes bíróságnál be nem nyújtotta, és erről a városi hatóságot íivatulos feleet felmutatásával nem értesítette, vagy ha az előbb emiitelt jatarídőben megkezdett per jogérvénye sen ítélettel befejeztetett.
29. §. A befejezeti építkezés a jóvá jagyott Vagy hatóságilag megállspitot eredeti építési terv felmutatásával a - köz építési előadónal bejelentendő, ki is 2 hatósági személyt, és a városi orvos maga mellé «■evén, a történt építést mog>-iza
álja s ha azt rendben — az épillettu akható áliapotbau találja — lakhatási engedélyt ad ki, — ily lakhatasi engedély nélkül a használatba vétel tiltva van.
Negyedik fejezet.
Az építési kihágásokról és bírságokról.
30. §. Épitési ki hág-is t követ «1:
a) Ki az építést előre be nem jeieuti
b) Ki az építést bár bejelentette, de az épitési engedély kinyerése nélkül az épitési megkezdi. ,
c) Ki a hatóságilag megállapított tervtől ehérőleg épit.
dj Ki az építkezésnél különösen az állványok felallitása és biztonsága körül mulasztást követ el
e) Azon háztulajdonos vagy épi''ő mester ez utóbbi önállóan elvállalt építkezésnél, ki az építési szabályok bármely )Outja ellen vét.
f) Ki a£ épülő''etlakhatási engedély nélkül hasxuáija vagy használni engedi.
31. § Mindazok, kik as épitési szabályok 30. § sainak a, B, c és e pont-
ait áthágják 10—100 frtig büntethetők.
32. §. Az építési állványok biztou sága elleni mulasztásokért a netáni kár térítésen felül az épitő mester 20 írttól 200 frtig büntetendő.
33. §. Ki lakhatási engedély nél-(ül az épületet használatba bocsátja vagy veszi 10 frttó! 100 foríutig büntetendő; ezen Müi ha egészség rendőri szempont-
ól károsnak mutatkoznék, a bevonult nkóknak kiköltöztetése is elrendelhető.
2865. B/cO. S«. 1. Gelicz imre é< társai lopással vádoltak elleni ügyben 2 od bír. ítélethirdetés.
2809,2ö7 . B/80.. Sz. 1. Kalóczy Autal sikkasztással vádolt elleni ügyben 3 ad bírósági ítélethirdetés.
2876. B/80. Sz. I. Döröcz Feret.Cz suly.-t. «értéssel vádolt elleui ügyben 3.„d bírósági ítélethirdetés.
. Január 20-án.
2968. B/80. Sz. 1. Molnár József suly. t. sértéssel vádolt elleni ügyben 2 od bír. Ítélethirdetés.
Január 21 -én.
2270. B/80. Let. K»posy Kat»lí„ gy er mek gy i I kossá gga 1 vádolt elleni ügy. ben végtargyalás.
ZAla-Egerszegen 1881 január 2-án.
MUZSIK KÁLMÁN
iroda igazgató.
A törvéio kezA* Köréből''/
Helyi birok.
— A hetedikl tánczvigalom egyik a legfényesebbnek s a leglátogatottabb-n»k igérkeaik; a karzati jegyek teljesen elfogytak ; szállások felül is élénk kérdezősködés van. Es idő szerint páratlan előnyt nyújt e, tánczvigalom széphiruevó hez az a ritka körülmény, hogy országos hirü Eácz Pali legkitűnőbb zenekara ilt játsza először a legújabb idei tánezdara-bokat. Rácz Pali s zenekara január 7 én a déli vonallal érkezik Kanizsája.
— Szomorú hirt van alkalmunk referálni. ZaUmegyének valóban tevé keuy és körültekintő alispánja Svas''.ics Benó ur egészségének helyre állítása, vé gett hivataláról leakar köszönni s a mi-gyei közélettől megválni. Ez oly megdöbbentő eset, minőre a mogye közönsége nincs elkészülve a nem is akar elkészülni, mert a köztiszleletü alispán ur 18 éves megy. i közszolgálati pályája biztos ga-rantia a jövőre nézve.. A megyei közügyek belye»|pÓ3 bölcs eliulézése alapos és értelmes egyénnél lévéu letéve, mély sajnálatunknak adunk kifejezés a nyil vánitott szándék felett s szivünkből óhajtjuk, bo^y drága egészségét visszanyerve ott lássuk, ahol látjuk, s ahol te vékenyen a közjólétnek a megye díszére működhetik Csak imént is Muraközbea oly tényt vitt végbez, melynek jótékouy eredménye nemcsak a megyére, de «/.
Bünüqyi tárgyalótok jegyzék* azal-.-eger-tzegi kir törvény széknél.
1861. január 7-én.
2967 B/dü. tet. Bohár Imre lopással vádolt elleni ügyben végtárgyalas
2929. B/80. Sz. 1. Pauer János csalással vádolt elleni Agyben végtárgyaláa.
Január 13*án. 2282,2370. B/80'' Sz. 1. Bláu Ignácz
életbiztonság ellen; vétséggel vádolt elleni üg} beu 2-o«l biró.iágí ítélethirdetés. •
2792. B/80. Sz. I. Eisinger Miksa csalással vádolt elleni ügyben 3-sd bir. itélethirde és.
2793. B/80 Sz. I. Kénesei Gábor lopással vádolt elleni ügyben"^ ad bir. ítélethirdetés.
2863. B/80. Sz. 1. Horváth Náray János s társa lopásÉhl vádoltak elleni ügyben 2 od bir. ítélethirdetés.
országra nézve is kétségtelenül hasznos és üdvöi. Erről egyéb<é;»t kizelebb tü''.e-tesen lesz alkalmunk ujolag szólui.
— A nagy-kanizsai tiszti önsa gélyző szövetkezet közgyűlése valószínűleg január 28. lesz. A módositott alapsza baly okkal késza kiküldött b zottság, mely nek felül vizsgalata a közgyűlés Által egyik érdekes pon''ot képezi.
— PliháiüeretlCS nagy kani zs»i kir, kö/jnjta következő levelet intézte a helybeli kisdednevelö intézet elnóknőjéhez: . Mélyen tisztelt Nngjaád ! A* újévi gratulatiók ms^szüntetéséro czélzó hatósági intézkedéseknek eredmé nye egyedül .a társadalom támogatasa mellett érhető el. Ezen elvből kiindulva az újévi üdvözletektől tartózkodtam és annak folytán arra érzsm tnagamat ösz, tönözve, hogy mélyen tisztelt Nagy«adat megkérjem, miszerint az ide mellékelt 10 fori ntoi a kisded nevelő ogylet javára elfogadni kegyeskedjék Mely tisztelettel vagyok Nagy-Kanizsán, 1881. évijauuár hó 2-án alázatos szolgája Plihál Ferencz.
— Közgyűlés* Az I. nagy kani zsai kereskedelmi ifjak önképző egylete olyó hó 4-én tarlá tisztújító közgyűlését, A valasztások következő eredmény nyel ejtettek meg: Elnök Lengyel Iguácz, alelnök Grünhut Henrik, igazgató Stern Ignácz, titkár Kaufmaun Béla, pénztárnok Reichenfeld Ede, könyvtáruok Keí-uttz József, válaszlmáuyi tagok Fischer Tivadar, Blumenscheiu Vümns, Neuman Adolf, Weiss Tivadar, Szamek Lajos, Siern Oskar, Reichenfeld Győző, Gráf István, Spitzer Benó, Schvrartz Sándor, Dobrin Jakab, Kohn Jakab, péttagok Rothschild Samu, Lóbl Miksa.
— Következő sorokat kaptunk : Tekintetes szerkesztő ur! Becses lapja f. évi első számának helyi hírek rovatában következő közlemény volt olvasható:
Curiosum. A városi képviselő választás UL kerületében következő szavazó lap ícézbesittetett hivatalos névjegyzék mellett, melyhez nem kell conimen-tár: Barts György, Pap Jánoí; Lengyel Ignácz, Dr. Ditricbsteín Dávid, Hirschl Ignácz, Deutsch Sándor, Dr. Benczik Ferencz, Dr. Weiss 2Jsigmon d, Rechnit-zer Vilmos, Nucselz Jó*«ef, RiUer János, Vőneky Pál, Maschantzker Mór, Kürsch ner Ignácz, VeisJ Adolf, Pollák Ármin, Eichberg Adolf, Simon Gábor. Póttagok: Tschauer József, Bachrach Gyula, Beré-nyi József, Beich Gottfried.- Minthogy o közlemény igj fölttletesén odavetve nemcsak megengedi, de egyenesen felkeltheti irányankban azok gyamját, bizalmatlanságát, kik bennünket nem ismernek, s kik személyek- vagy dolgok megítélésénél magukat a „Zalai Közlöny" máu is szokták tájékozni; ennélfogva annak kijelentése mellett, hogy tökéletesen meg-nyugszunk sorsunkban, bármi Ingyen is a tek. szerkesztő ur véleménye minden egyéb tekintetben egyéni tulajdonaink s
HUSZADIK ÉVFOLYAM
ZALAI KÖZLÖNY
JANUÁ 6-án 181.
egek alapján városi képviselőségünkre való hivatottságunk iránt, egész tisztelet
tel felkérjük, hogy a menny b :n idézett közleménye becsületünk, jó liirünk, szóval jeliemi tulajdonaink gyanúsítását ctélozná, legyen szíves ellenünk ez irány ban umasztható kifogásait, mindenesetre azonban jel-n levelünket bec-es lapjában kó/zotenni. Nagy-Kanizsán. 1881. évi január 4 én. Dr. Weiss Zsigmond h. ügy véd és városi kepviselő Simon G»bor Ügyvéd es városi képviselő. Di Bentzik Ferencz ügyvéd és városi képviso.ö Vőneky Pal k. r. tanár és városi képvi-sel}. P^p Jáu>-s igazgató é* v. képviselő. (Valamint a felszólaló, ugy a íei uem szólaló tisztelt városi képviselő urak jellem tulajdonainak g^auusitását n-in czélozza, nem c*élo/haija ama kö-lemény; nekünk h „szavazó lap* ellen, s nem az azou levő nevek tulajdonosai ellen lehet és van kifogásunk. Curioaum először az, hogv nxgy rés/t ¿más kerületből állitatott össze, melyet a törvény megenged ugyau. de ez vl >gos kortesfugás", pedig párszel l -mti-n alkotni-városi képviselőtestületet, n :m tarto/hutik az üdvíis ténykedések közé; nem politikával, .h»nem a váró« poigarai jólétének, a varos szellemi a anyagi érdekeinek előmozdításával kell ott foglalkozni. Curiosum másodszor az, hogy a candidáló bizottság e szavazó lapra két harmsdreszbeu izraelita polgár-tárat vett fel, pedig sutisztikaí adat sze riut a város lakosságának csak egy harmadat teszik, ez még hagyján, de hogy ez a szavazó lap hivatalos névsor mellett kezbesítieiett, valóban curiosum. Hát azt a helytelen eljárást minek nevezzük, hogy a törvényszék s járásbíróság tagjai teljesen ignoráltattak, holott a II. kerületben több háztulajdonos ia! Ezekből leiszik látni a felszólaló városi képviselő uraknak, hogy nem az ő becse* eg\éui-ségókre \ onatkozik közleményünk
Szerk.
— Sxylveszlerest. A , Társas -
Kör*-ben oly éiénken tartatott meg s oly látogatott volt, minőre meg eddig ne.in emlékezünk. 11 órakor vette a tombola kezdetét s éjfél mán 1 óráig tartott; e közben 12 órakor altalános üdvözlés és szerencse kívánás kifejezése történt. A „Korona* vendéglőben tartott estély szinte élénk s látogatott volt; érezhetővé vált azonbau az a körülmény, ho^y jó czigányzeue hiányzott. Más számos helyen régi szokás sz>-rínt szinte meg volt tartva az ó-évtől való elbúcsúzás; Jótékonyságról azonban semmit sem hallunk.
— Nyilvános köszönet. E vá rosból való távozásom alkalmával atalá bau a t. közönségnek s külön sen a t szülőknek s a mindkét nembeli ifjúság nak, kik engem szive» bizalmukkal kí liiu tettek, e.xcVuiel há''ás köszönetemet nyilvánítom, tiszteletiéi kérve, hogy en gem becses emlékezetokben továbbra is megt*rtani szi vesk ed jendk. Teljes tisz e lettel Nagy• Kanizsa, 1881. január 4 éu. Krausz Gyul» Wncz- és tlb-mtaniió.
— jÉrdekes volt a „Koron»" •gyík szobájában látni Ausspuz József ké'' év ólu KHnizsáu levő czukrasznak a trónörökös számira készített albumot, inelv kívülről vörös l>arsonyny»l vau bevonva, közepéa R. S. monogrammal és sarkain arany di«siiés*el. K-lül az osztrák és belga hyinnus''. játszó jármű mellett czukorból igen találóan és tinómon a je gyes par arczképe van készítve szinezet-teu középeit, alul ez osztrák és belga czimer, mellettük két kis angyaf a magyar és bulgx zászlóval, felül kél nagyobb angyal alak virágcsokorral, közepén az osztrák korona diszi''.mény nyel szeiuléi-belő, a itét kép magyar nemzeti sziuü Koszorúba van hely ezve. És ez mind Czukorból készült. Szakértelmes készitöj-azt mondja, 30—40 évig eláll és meg tartja sziuét. Av. összes kiállítási költség meghaladja a 200 frtot. *A héten már elszállítja, de Szombathelyen é* Sopronban szinte kiteszi közszemlére, melynek látásáért 10 kr. fizetendő u''i költségre. A mü valóban szóp ós dicséretet érdemel annak készítője.
— Gyászhír. Nóvák Pacificus széntfereuezrendi atya, kis kanizsailelkesz január 1 ón reggel öltözködés közben hirtelen meghal''. 43 éves volt. Temetése ja nuár 2. deluián történt, i
— Napfogyatkozás A mult év utolsó napján délután 3—4 óra közt volt az előre jelzett napfogyatkozás; azonban borult idő lévénf nem volt látható, de az eiseiétedes mégis észlelhető vala Ezen uap délelőtt villámlás és menydörgéssel esett az e$ú; mi valóban furcsa jelenség, hogy deczember utolsó napján villámlás és menydórgés legyen észlelhető ée pedig nyugat felől jöve.
— Hymen. Január 2-án délben volt a bpesti izr. templomban Hirschier Henrik barátunk esküvője a bájos Freund Ilona úrhölgy gyei, ki ez alkalommal ne héz fehér selyem ruhát vis«lt, nyakán és fülében drága gyémánt ékek ragvogtak, sötét fekete hajáboz feltűnően jói ílllet-tek. A nyoszolyóiányok fehér kasmír ruhát viseltek. Az eskelő rabbi kiiünő magyarsággal nagyhatású beszédet tartott ** nj párhoz. Tőlünk a következő alkalmi távirat küldetett:
Adja Isten, hogy frigyökei Ne bánják meg soba. Bold »gitsa Henriket A bajos Ilona;
S vis/out. Legyen éhük örömtelt. Keserv s bubánaitól örök ment. Ugyanez nap Alsó-Domboruban nagy nép-ünnep tartatott.
— O DonneUe Tamóczy Mai virul grófnő operettet irt, melyről szakértők nagy elismeréssel szólnak. Czime: Párisi soiibrette, a népasinbázban fogják elóaani, Üdvözöljük a reg b-llgató lelkos költőnőt ujabb műve alkalmából.
— Gyászhir. Dóry Imre, Deák Ferencz oldala melleit Zalamegy» ellenzékének egyik legfőbb tényezője Dombóváron deczember 22 éu meghalt. 1803-ban született, fényes nevet, dicsteljes em léket hagy hátra.
— Kiss Károly szentgyőrgy Völgyi segédlelkész nyerte el a n»gy kólkodi plébánia javadalmai; helyére Borsód y Janos s. 1. neveztetett ki püspök ur ó nmg* által.
— A Uipolczái ónk. tüzoiió egylet saját Créljaira jótékonyczélu táncz vigalmat rendez január 8-ác.
— Muraköxy Pál keszthelyi aegédielkéss Somogy roegyéöen levő osz-<«>páni plébániai javadalmat nyerte el.
— A keszthelyi m. kir. gazdasági tanintézet igazgatóságitól veszszü* az értesítést, hogy az intézet gazdasága ban legközelebb 10 drb 1 — 2 éves tenyésztésre alkalmas sertéskan fog sza bad kézből eLdás alá kerülni, melyeknek megszerzese különösen községekre nézve igen ajánlatos lenne.
— Csodaszillőtt. Korpaváron oly csecsemő született, kinek egyik lábfeje egoszen visszafelé van, másik lábfejen feltűnő kiuövés. Egyik kezén pedig egyetlen egy uj sincs. KI és különben jó ehető.
— Nemes tett. Reiscbl Venczel ur, Keszthely város érdemteljes birája s a keszthelyi Önkénytea tűzoltó egylet* alapító tagja az egyleti szerel vények beszerzésére 300 frtot kdomáuyozoll. Üdvözöl jük e nemes férfiút a nyilvánosság lerén s kívánjuk, hogy a mindenség hatalmas ura ót az emberiség és haza javara még sokáig élessé !
— Meghivás. A keszthelyi Bala ton fürdő részvény larsuLt mull hó 12 tartott közgyűlése alkalmával — elvileg — egyhangú ag elfogadtatott azon indítvány : hogy a fürdő 10 évre Hencz Antal ur részére szerződésileg átadasaók. Hencz ur által benyújtandó tervezet és szerződés végleges m -gkötése ügyében 188l-ik évi j*nuár hó 9-ik napjan délután 2 órakor a városház tanács <-rmében lanasdó folytatólagos közgyűlésre a t. részvényeséit azon határozott k¡jelentéssel hivatnak meg hogy e közgyűlés — te-kin el nélkül a nv''jelenő részvéuyesek szamára — a szerződés felett végleges, s miuden részvéuyesre ér^-éuyes határozatot hozand. Keszthely, decz. hó 25 1880 A közgyűlés m -gbizasaból: Poltz Pal, jegyző.
— A keszthelyi önként«« tűzöl tó-egylet szy lyesxteri lanczeatély« minden tekintetben kitűnően sikerüli. Az ott volt hölgykoszorú egyes v:r*gaii képezték : G*rg«r Eugénia, Lázár Helén és Laura. Feuchtenberger Viim< ^N gy Kanizsáró'') Kiss M*rgit, Qeiziuge.-- Guudi, Regens berger nővérek. Deutsch nővérek. Brey er Szidónia, Bock Berta. Weitn-r és Vajda nővérek, B-tum Mari úrhölgyek mégis Beck Vilmosné, Reicli Karoly ue, f)r. Snigerué, Nagy Pálné, Üdvardy Istvánné, Manovill Dávidné és Kiss Jánosné úrnők. A kedélyes tánczvigalom, melyen a négyeseket 45—50 pár lejté, «^¡.galj 6 óra tájt ért végei. A tiszta jövedelem körül belül 190 - 200 írtra tehető.
— Sümegben a nagy vendéglő termében tartott SzyIveszter-estély igen szépen sikerült, illetőleg a legjobb ke dólyben tartá a vigadókat 1881. év reg gei 6 órájáig együtt. Az élvtelje« mulat ságot részvényes fizet esek bői rendezé a tánczkedvelő fiatalság A frauezianégye a«k, melyet 34 pár lejtelt, a fesztelen szó rakozás miatta eiég bonyodalmasak voi tak; de annál tűzről pattanósabb kedv deritóen perdült a csárdás, vaiódi ma gyáros zamatul fűszerezve. A hölgyko szoru, miről először kellett volna említés: tennünk, díszes volt, képiselve a vidék szépei által is. Nevek elősorolásába nem bocsájtkozunk, miért? .mert többet lát tunk mint kellett volna! Estély, koszo rucska, báli toilettet ?1 Ugy IáUzik az egyszerűség elve nem tud felszínre jutni, pedig a sokat hangoztatott országos uyo-mor, gazdálkodás ezt követeiné. Külön b»o a jelenvolt hölgyek, ha házi öltözékekben jelentek volna is meg „Pírú* tetszésével talál kozandnak. Az előre bocsájtottak után azonban kénytelenek vagyunk „Aeris" almáját az egyszerűen óllözőtteknek egyenkint nyújtani: éljenek ! Referens.
— Pacsán, 1881. január hó 4-én. Főtiszteleadő Ujlaky József helybeli plé-oáaos ur megpendítette az eszmé'', hogy a társas együttlét fejlesztése és as önmi-velődés előmosditása czéljaból igen kivá-natos volna egy olvasókör alakítása és legott hozaáfogot'' az eszme keresztül vite-
léhez, még pedig sz-^p bittérrel. Hétfőn január hó 3 án szép számmal grültünk egybe a casino megalakításihoz — Először is a kérdés anyagi old >!a beszéltetvén meg, ennél egy érdeke* intermezzo történt. A vendéglős ugyani« megkérdez tetvén, mivel járul a helyiség felszereléséhez, kijelentette többek kozt, hogy az ott levő 12 széket is átengedi, mire azt jegyzi meg Qaál szolgabíró ur, hogy a székek az ő tulajdon ál képezik, é* hozzá is fogoit annak bizonyításához, híva k-»». ván a leltárra. As erre megindult vilát egy jelenlevő tag arzal akarván megszün tetni, kijelentette, hogy ,vitás tulajdonjogi kérdés eldöntése nem a casmó megalakulására, hanem a peres útra tartozik" ; szolgabíró ur hevesen feleié, hogy „mit jogi kérdés, mit per »« ut, itt én vagyok a jogi személy * — A t. szolgabíró ur alig s-j ette, r»;ly nagy dolgot mon dott ezzel. Ahrena, Schilling most mar demonstrálhatják Puchta, Pavigny, Un-ger és s jogtörténeti iskola egyéb nagy nagynevű harciasainak, hiába állítjátok, hogy jogi személy nem létezik, hogy i jogi személy csak fictió, bát Gaál szolga biró ur csak ficlio, hisz ez egy valóság'', san létező személy, Zalamegye pacsai já ráaáuak szolgabiraja. Az egy század óta folyó tudományos vitának szerencsésen £e szakadt. — A közgyűlés meggazdagodva e nagy ig»zságg»l, hozzáfogott a kör választmányának megalakításához. Elnökül a kör érdem-s kezdeményezője főt. Újlaki József választatott meg, titkárrá Szabó Pál ügyvéd, pénztárnokká ^Schütz Simon, jegyzővé Pandúr Ferencz, KÖnyviárnokká tisztelendő Kauzly káplán, háznagygyá R-ini z orvo», választmányi tagokká Sipos Imre, Erhardt Gyula, Placsek Miksa. Gaál szolgabíró, Botka Fereucz segédszolgabiró és Schlei fer Gusztáv urak. Egy tag azon kérdést tevé váljon kell e a casinóuak adót fi-r.etuie, mire egy tagtársa azt válaszolta „nem. mert hisz nincs tiszta jövedelme." A szolgabíró ur e szavakért hangosan letorkolta, hogy „hallgasson, ön nem tud semmit, igen is, nemcsak jövedelem után kell adó", fizetni.* Így bizonyította be a pén/.ügyi tudomány egyik alaptételének tarthatlanságát. Jövő közgyűlés január 5 én tartatik, melyen as alapszabályok és a koluégva''és fog megállspittatni.
Pacsai.
— Időjárás. Borult, esős, hétfőn délelőtt keveasé havazott.
— Htizai rövid hirek. Kapu-várott álUmi távírda állomás nyittatott. — Kis-Baczon határában karóba húzott csontvázai tálalta*. — 1849 ben az oroszok 11.871 embert vesztettek hazunkban. — Bezerédy Gyula Veszprémmegye erdemes alispánja meghalt. — Debre-czeu melle t számos franczia j-zsuit» óhsjt lel--iepedni. — A privigyel Casino minden német Inpoi kitilio''t kcireből. — At »-Ifiéit Kéler il..u . v...eg nye főb-lót''O maga-. — Szeg^zardon f g . inuasiu mot szauilékoznak lét-si *-ni. — Az uj 10 forintos b*nlcok be»zeileaet hírlik. — BU-hanéuak Splenyi baróhozi férjhez meue telel emlegetik. —
— Külföldi rövid hirek. Az írlandi felkelők m-gveriék az angol katonaságot. — Elszász Karácsouykor is Fraucziaország mellett tüntet«tl — Bl*n qui communista meghalt. — Olaszország nagy mérv ben fegyverkezik. — Egy 8 miilió frank értékű franczia hajó decz. végou kigy nladt s a tengerbe süiyedt.
^paprikát. Ekkor elment az inas & kalmárhoz, ¿s tartja tányérát, hogy mérjen bele egy font •sót. A mint bele méri a kalmár a sót, megfordítja tányérát és mondá, hogy ide meg egy garasért (két krajexárért) paprikát. A só termé»setasen a földre hullott. A meiamter odahaza következőleg kérdezte! Hát a sót hová
Kzzel megtör-
Volt egy kedves madara a n:igy uraságnak, ki elutazása alatt azt szolgájá-a bízván iffy szólt : „Jancsi, vigyázz madaramra, mert az el«5t. aki mondja hogy megdöglött, rOgtSn agyon lővflm."
Kiutazott as uraság'' elpatkolt a madár. Jancsi lót-fat, ide oda. Arra kóborga egy czi-gásy s megtudván Jancsi bubánatának oVát, mondá: .He hu»nlj, majd meg re Ondom én a nagyságos nrnak.* Meg jftn as ura''ág s első kérdése- Hát mit csiuál a uadiram?'' Csak megvan, f«lel a czlgány Ugyrál--?- Ugrál, lle uem magasat. „Énekel-e ?'' Fatrtll. de nem hangosat „Mi a patvar, talán m.-gdöglött ?• Lújje agyon magamagát, nagyté 0» ur! maga mon ita legelőször !
így segiteu Jancsin a czígásy.
nak érdekes czikke van oktatásügyünk
történetéből, valószínűleg ama terjedelmes
mánkájábói való, mely zz akadémia kia-
dásaban fog megjelenni. A czikk czime
Pest városának jogi tanintézete." fit a
jogi tanintézet, mikor a m.«eyar főváros , . . ..
J, * . '' , tetted? .Azt emlde tettem.
ban még nem volt egyelem l7o6- 17 í 1- >duj, , ^^ ég a paprika is a földre hullt.
ben állt fen, s a róma és a canon-jogot az osztrák származási Perghold Pál tanította benne, ki noha jogi műveket is irt latin nyelven eddig jog; iróink még névleg sem omlitették. „R -form vagy for radalom* csimen Beasic« Gusztáv az írországi forrongásról ir. s főleg a földbirtok viszonyokat ismerteti. Medvecky Fri gyestől „A bölcsészet authropolo^i »i alapja* fejezi be a czikkek soroza''át s végül könyvszemle következik. A füzetből külön megemlítjük még Petéiéi Isivau kis elbeszélését „Árva Loitit", mert sikerült mü és szerzőjében nem közönséges te heiséget ismertet meg. Egyszerű történetét/ de a közvetlenség oly üdeséggel adva elő, mely a fiatal iró iránt a legélén kebo várakozást gerjeszti. Ujabb időben a novella-irodalomban magvasabb tehetséggel, jobb elbeszélővel mint Palelesi István nem utálkoztunk. A „M- Szemle* előfizetési d i* egy évfolyamra 6 frt, negyedévre 1 i.» 50 kr. Egy füzet ára 60 kr. As uj lolyam Mehner Vilmos kiadásában jeleuik meg.
— A .&JMU Csalddi Lipok* 14-ik
számának ''arUima: Asszony szamara. Elbeszélés, irta Sümegi Kálmán. — Az év elején. Költemény Katangtól. — A nők az ó-korban. Kemenczky Kálmántól. — ujevi ajándék. — Annominata. Elbeszélés, írta Groch Román — Vadá szat. Egy csapásra két vadat 1 — Pásztorórák. — Szilveszter éjszakán. — A gamin. R»j* Füredi Albintól.Ráchel, mint virág-árui leány. M. B. — Humor: Szörnyű fenyegetes. — Tűnődés az állatsereglet előtt. — Apróságok. — MozaikEgy ve leg, — Szerkesztői üzenetek. — A hé; története. Képek : Az ujéví ajándék. — Pásztor-órák. — Szilveszter éjszakán. — A tengeri tüsköncz. — Tűnődés az állat sereglet előtt. — Szörnyű fenyegetéa. — Melléklet: A „Poste r-staute" cz. amerikai''regény 209 — 224. oldala. A borítékon : Hetinapár. — Palyazat talány készítésre. — Az unalom óraira. — Kérdések, faleletek, ajánlatok, stb. — Hir detések. E számhoz egy külön újévi mű melléklet van csatolva. Eiőfizeiesi ára egész evre 6 frl, félévre 3 frt. negyedévre 1 frt 50 kr. Az előfizetéi postautalvány óval Mehner Vilmos kiadóhivatalába (Budapest kalap-utcza 6. sz ) küldendő
KI nyert?
Temesvár, jac 1-éu: 16 25. 3. 18. 2. Bécs, „ „ 81. 64. 3. 57. 47
Grácz, „ „ 23. 36. 86. 1. 88.
Irodalom
Szeged város környékén punkaporos szekereket látott egy csigány.; as egyik megjegyzé: „,Dade te. de f ''rcsa vóna, ha most a meny-pörgts menkü abba a kocsiba bele it.;e." „Te iibas! izóllott a másik, hát hogy kipzset« magadnak ily samarat, h sen ott van a katona istrázs*
Pinczi árak.
100 kiloz. számitva KtPOSVÁK: Buza 10 30—11.50 Rozs
8 80—9.10. Árpa 5.30— 6.40. Zab- 6 20 - 6.50. Knkoiicza5 - 5.20
OVŐR Buza 11.20—11 75. Boz« 10.3O — 10 70. Árpa 7 10-7.30. Z»b 6 lO—ft/SO. Kuko-ricza 5.70 — 5.90.
BOPRON. Buza 11 30—11 90 Rost 10 — ¡0.50 Árpa 630 - 8.80. Zab 6.70 -6 8<>. Kuk .-ricza 66 1—7.30.
PÉCS. Bnza 10.40 -10.80 Rozs 9 —
9 30. Arpa 6.20—6.40 Zsb 5 80—6 5 > Kiko-ri''-za. 5—4 20
8Z»M l''.ATHELY. Buza 10.60—11.2O-Rozs 9—9.60. Árpa 6.60 —7 Z»b 5 80—6 Kn-koric/a 6 4"—7.
VESZPRÉM. Bnza II. 0—11.60. Rozs 9.30 9.e0. Árpa 7 —S. /.ab 6.20.-6.30 Knko-ricza 5 30 - 5 60.
^eí^)es liirek.
— Siittya nép vezeti, mint a központi lapok irjá1«, a budap-sti magyar k-resitedők e^yletenek ügyeit. Az uj tisztviselői kai b*n a kovetk-ző „m^g\ar* nev« fordulnak elő. Prot-k oiutk taiasz-t».toi'' : W»iirm«nn Mor képviselő, első e''uok nek Leyerer Sándor, másodelnök-uek B-rthold v. Goldoerger,"egyleti igazgatónak Hirscbfeld, első pénztárnoknak Her''tzka masodpenztá''noknak Hirschier, ügyvivőknek Roth. Hoffmann és Boten-stein. ellenőrnek Silberkraus, inspektor nak Pollák, Bioch, Herczog; választ-minyi tagek : Seemann. Kohn, Drucker, Godstein, Schöckl, Lőwy, Hirschier, Bäumel, Lohr. Dornaaer. Tseherne, Glasz, Rotmüller, Hoffmann, Spiegel, Rida, F«yer, Lamatte, Miltner, Rotthmaun. Itt " is elférne egy kis gyenge névmagyarosítás.
— A gaggenaui légpisztoly, a melyből daczára annak, hogy nem régóta létezik, közel 10.000 darab forog köz-
2o2 Pragerhcf felöi vgyorsvon«t) 5 óí.roguel 2*''4 „ . 1 20 delat
206 „.. B 10 60 éjjel
Vasúti menetrend.
Indtü Kanizsaról hova:
j
* i»ii*l szaru *>,„ P«rc. 1*1^
207 Kam«k, Muli---«, l»-.rvKovár 5 10 reggel
2.5 . . 2 .10 dilut.
2 ''9 „ „ . 11 I éjjel
202 HmU-Pwalre (gyorsvonat) 5 ">5 reggel i<»4 . (poilavonat) ''J li díiot. i 12 „ (vegyes vonat) I 20 * jel 31-t Bicabe (H»<>mi,*tli-ij. Sopron
felél 6 15
301 . 11 50 ¿j>l
J15 Sopronba 3 40 délot.
205 Prágerhof Kottori. Csáktornya 4 55 reggel
203 . 2 17 délnt 201 „ . (gyorsv) . 10 50 éjjel
Srkezik Kanizsára honnét:
•5 ¿7 reggel 1 41 dlb.
210 Zákány foló. 216 „ 2"8 „
í\ 1 rt <tm r»,irö! i<)3 01
30 t Bé «•■61 iU
316 ''•oprouuol
11 1 Ojjel
(.v.''gyo- vuusli 4 15 r-gg 1
( po.tavi.nat) 2 h delt;t
igyoraronat 10 >0 éjjel
4 l reggel
10 15 "íjel
12 5 lé beu
Felelős szerkesztő: BÁT0RFI LAJOS
r
H I R D É T
S.
25
1881
szám.
Árlejtósi hirdetmény.
Csáktornya város» képviselő testülete álul választott építészeti bizottság által közhírré tétetik, hogy a Csáktornyán felállított állami férfi tanítóképezde épületéhez szükséges összes anyag száHi-használatban, a legújabban hasonló rend- tás, ugy az össze« építési munkák árlej-sxer szerint létesült testvért nyert, még. ^ u,jin vállalkozóknak kiadatnak :
(K rovat alat: m.-gemlitntl munka Nagy Ka uz»án Wajdits József kűoy«kereskedése által megrendelhetó.)
— A .Magyar Sziir.U* első füzeto. mely már januárra szól, megjelent hetod-fél sűrűn nyomott iven. A mint említet tük, a negyedév óta pihenő „Havi Szemle" folytatása ez, és szirtén Bodnár Zsig-rmmd szerkeszti. Nagyon kívánatos, hogy irodalmi vállalataink, melyek komoly közönségse számítanak, izmosodjanak és terjedjenek, és a „Budapesti Szemle*, i „Magyar Sz-mle", a „Koszorú" tömege sen feltalálják olvasóinkat. Elég külöm-bóző csapáson járnak arra nézve, hogy é''dek összeütközésről ne legyen sxó kö-aotiük. A „Magyar Szemlé" be ugy látszik több jut bele a szépirodalmi közleményekből, mint a „Budapesti Szemlé*-be, de kevesebb mint a „Koszorú* ba, mely egy tissUn szépirodalmi társaság folyóirata. A M. Szemle eme füzetének tuinyomó része ssépirodalmi. Van benne két eredeti olbeszélés, az egyiknek („Bella"), mely a szerző megnevezése ueikül indul meg, még folyutáű következik; a másik: ,Árva Lotti" rajz. Psle-tei Istvántól. Ezt követi „Élsz* czimen egy terjedelmes költészeti darai), egy mysterium Vigny Alfrédtől, Hegedűs gondos fordításában. A szépirodalmi részt még pár fordítás egészíti ki, Mizra Shaffy dalaiból. Sziklai Somától, ki egy kötetet készül kiadni e djuokbóL Molnár Aladár-
pedig szabsdalmázott légfegyver alakjá ban, mely ugyanazon gyárból és vasanyagból, Gaggenau, b/ RasUdt, Baden-ban állitUtik elő. A lövés hasonlókép telj «sen nesztelen. A lövegköluég, mint a légpisztoiynál, megtakarítható és vele oly szabatosan lehet lőni, mint a legjobb techsnnol. E mellett a kezelés kiválóan egyszerű és a tartó néhány fogással meg van tőltv«. — As ár igen mérsékelt.
— Fontot gyomorttenvedöicMk. Schaumann Gyula gyógyszerész urnák Stockerauban. Örömmel tudósítom önt, hogy gyomorsójának alkalmazása álul egy a gyomornak ross emésztődése által szár m azo 11 p uff adás tói, összek ö t ve gy o mor égetéssel, 2 dobos elhasználása folytán megszabadultam é> hogy gyomorsóján><k folytonos alkalmazása által savartalan, jó emésztésnek örvendek, mely okból az ön gyomorsóját, az e b;.jban szenvedőknek egéss bátran merem, mint a legjobb gyógyszert ajánlani Tisztelettel Josephi Károly. Bécs, Í87P. márcz. 31. Kapható a mii készít <5 országos gyógyszerésznél Stockerauban és as osztrák-magyar biro dalom minden nevezetes gyógytárában Egy doboz ára 75 kr, ha legkevesebb 2 dobos rendeltetik meg utánvétellel.
Papírszeletek-
Bizonyos falában élt egy asztalos, ki inasát só- és paprikáért küldte. Kérdi t51e az inas. hogyan tegye a sót és paprikát egy tányérba, hisz nem fér bele ? De bele fér ; tedd egyik felére a sót, a másikra pedig a
1. Az árlejtés Csáktornyán a város ház tanácstermében 1881. évi febr. 14-én d. e. 9 órakor tartatik meg.
2. Az árlejtés szóbeli, de zárt írásbeli ajánlatok is elfogadtatnak, a melyek a szóbeli árlejtés befejezése után nyittatnak fel.
3. A ftlálliUndó épületh-jz szükséges összes anyag és munka 73,211 frt 51 kr. ra van előirányozva^ melynek 10az árverezők álul az árverés - lőtt, akár készpénzben, — akár tózsd-uleg jegyzett értékpapit ok ban a napi árfolyam szerint, — vagy jelzálogilag kellőleg bíz-lositott óvadék-levelekben teendők le, a városi pénr.tárnoknál.
4. A munka 1881. év tavaszán megkezdhető és az épület legkésőbb 1883. évi augusztus 10-én teljesen készen átadandó
5. Az áriejtés befejezté után * bizottság álUl a vállalkozóval kötött szerződésnek a képviselő testület általi jóváhagyása fentarUlik, — a képvisalő testület legkésőbb 14 napra as árlejtés jllán a szerződés felett határozni fog.
6. A felálliundó épület tervei, a költségvetési előirányzat és as építési szerződés összes feltétslei Csáktornya város tanácstermében naponként d. e. 9—12 óráig, d. u. 3—5 óráig betekiat-hetók. — ,r''"k
Csáktornyán, 1881. ja», hó
As építéssel! bizottság.
HUSZADIK ÉVFOLYAM
ZALAI KÖZLÖNY
H I R D E T E S E K.

rvihr \ -»
! \ Magyar-fmnczia biztositó részvény-társaság 1
(FRANCO HONGROISE) " f
melynek 8 millió "arany forintnyi rész vény tokéjére már 4 millió arany forint készpénz- %
ben befizettetett, biztosit: '' ^
/fi,
1. Tűzvész-, villám-, gőz- és légszeszrobbanás által ;>. Szállítmányi károk ellen, szárazon vagy vízen okozott károk ellen. szállított javakat. . ¿a
2. Munkaszünetelés-, tiiz-, vagy robbanás folytán el- <>. Készpénz- és mindennemű értékpapír postakiilde-vesztett kereset által okozott karok ellen (Chômage). ményt szárazon vagy vízen.
3. Jégkárok ellen. 4 " 7. Az ember életére, valamint járadék-, nyugdíj- és
4. Tükörablak zúzása ellen. kiházasitásokra.
'' j A társaság Síén álló férfiak, valamint roppant nagyságú tőkeereje elegendő biztosítékot I nyújt a n. é. közönségnek, az előforduló károk pedig alólirt vezérügynökség által a leggyor- | sabban rendeztettnek, legpontosabban és méltányosabban fizettetnek ki. j|
Ez alkalommal a társaság alólirt vezérügynöksége a t. közönségeta társaság életbiztosítási feltételeire figyelmezteti, ® melyek eddig még egyetlen hazai intézet által sem cultivált újításokat tartalmaznak és a .biztosító közönségnek egv
más hazai társulatnál sem létező felülmulhatlan előnyöket nyújtanak. rröbbek között:
A magyar-franczia biztositó részvény-társaság
öngyilkosság vagy párbaj okozta halálesetre is kifizeti a biztosított összeget, továbbá halálesetre vagy meghatározott időre biztosított összeget évenkint magok a biztosító felek és kir. közjegyző előtt történendő kisorsolás utján,
leg már az első évben kifizet és a fejeket minden további díjfizetéstől felmenti.
Nagy-Kanizsán, 1880. november hóban.
989 49-52
Te Ijea tisztelettel
A Magyar-franczi a biztosító részvény-társaság
Tezérügynöksége Nagy-Kapiiaán,
G XT T M A N N S. H.
Kerületi ügynökségek:
Zala-Egerszegen P 0 LITZ E R J « Z 8 E F „rnál ^ T,pol7zán BBB68R JAKAIi
Öt PUL Y VÀYO SA- : f HIRSCHMANN A
Alsó-LendTán TAUSZ FERENCZ „ & Csabrendeken LOB I G N A C Z
urnái

1782 18SU
szám
Árlejtési hirdetmény.
A* alsó-murakuzi egyházi kerülethez tartozó Dekannretxi romai kath templom megnagyohbitását a nagyméltóságú v * 11 á. - é« közoktatási raioísterium 188" évi november hó 5-én kelt Sl66<> sz magas ren-deletével 9198 frt 63 krtiyi összeggel é" a hitközség által természetben és in^ren szolgálandó 1594 Kézi és 6<9 igás nappal engedélyest vtt.
Kten munka biztosítás» tekintetéből a Dekanovetzi plébánia hivatal irodájában 1881 évi jan. hó 26-án reggeli 10 órakor írásbeli ajánlatok elfogadá*ával ]>art»«n lt nyilvános szóbeli ár lej tó* fog tartatni, melyre a vállalkozni szándékozok &*zal hivatnak mi-f, hogy az árlej-lésbeni résxtvevés esetén-, magukat a fent kitett ft.gzeg 5"J„-"-l mint bánatpénzzel «lláaaák, mely vállalkozás e&etében azonnal 10% biztosítékra len kiegészítendő.
Az írásbeli ajánlatok 1881. éri január hó 2l ig a kir építészeti hivatalnál, azontúl Dekanovetzru fe:int kít>-t° nap reggel! ;0 óruig fogadtatnak el ; egekben az ajáulattevő neve, laka** és polgári állása pontosan kitoendő ; továbbá számmal ós szövai kiírandó asun száxtólí elengedés, melyért ezen munkálatokat elvállalni szándékozik. világosan kifejezendő végre, hogy ajánlkozó rminkálatokat é» feltételek tartalmát ismeri és elfogadja. *
Az írásbeli ajánlatokhoz a vállalati összeg lO^-je kész pénzben vagy állampapírokban csatolandó.
A mfisserelvények és feltételek az alulírott hivatal irodájában a szokott hivatalos órákban megtekinthetők (216 2—2)
Zala-Egerszegen, 188" évi dec*. hó 29-én
A zalamegyei magy. kir. épitészeti hivatal
STURM GYÖRGY, kir. főmérnök.

Maria-c*elli
GYOMOR-CSEPPE K.
jeles hataw gyógyszer a gyoawr viadee káatalwai eilea,
és felaimulli:.tl*n au étvágy:iiáuy , gyo morgyengeaég, ro«* szaga l-h^-llet, szelek, savanyu felbüfógéa, kóiika, gyomornurut, groirorégé: , b''gjr őképző és , túlságos nyálkaképzSdó«. sárgaság, und«, r és hányás fotájá* ^ha az a gyomorból ered), gyomor görca. •lékttorulet, a gyomornak -.ulter-h*lt>ége étel és ital álUí, gili>jct, lép- és niájb.tegvég. aranyere» bántalmak ellen
•V Jfyrv H^rgcM* ára haHználaii vtnsitásaal eqyittt 35 kr.
Kapható : l''rág^r Béla ur g) ógyszeriárá Nagy-Kanizsán, valamint .-.z osztrák magyar birodalom umden n.gyobh gvójry-gzertáriban és kereaki-déaehen
Központi szétküldés! ráktár nagyban és kicsinyben
PL''üLi
trtn"}. i
Őrangyalhoz** czr-.nzett gyó;rya»ertáráb&n
64 3»—Rt Kremzierben, Morvaország.
A legolcsóbb és legkellemesebb időtöltésül ajánlja
WAJDITS JÓZSEF NAGY-KANIZSÜN
ISMÉT IGEN SOK UJ MŰVEI, SZAPORÍTOTT KÖZEL
4000 kötetből álló

(169 12 * i
K0LCSGNK0NYVTARAT
Az olvasási díj havonkint csak 50 kr., negyedévre csak I frt 30 kr.
Előfizetés a kőlesönköny vtárra e hó bármely napján történhetik.
Tisztelettel WajdítS JóZSef.
Kagy-Kanizaán, nyomatott a kiadó tolajdoiuw Wajdits Akiset gyor^eajtójáD
! Majdnem elajándékozva!
A bukott nagy-sern angol BRITTANIA-EZÜSTGYÁR óriás, raktárát a < hííiIgmi''''tiok-ág hivevéii, na/yolibszi rU fize''e»! kntelezetlséeei és « helyiségek kidronité-e min t 7-f nxA&ilfikkul u ftersáron alul bocHátJa árulta, te át majdn iu el«|Aadékoztatik < <ak fi frt 80 kréit, araz a puszta mutikadij értékének feléért kaphatni n követkesB Igen csínos ^^tjjr''ós Diittatiia-ezüst asztali »ervic. mely-nek ár* ezelőtt 30 fr{ volt, h melynek tiszta fehérei) maradá»á rt
1& évi kB*»*Ht»éK Y.''iInltHlik.
6 »(itali kés kítlllió angol nczéllappal
6 valódi In itt. «-tűst villa
6 tömör . evő kanál
6 . , , kávéskanál
6 . „ teríték tartó
6 valódi angol '' kavéstáloza
1 . n. . merltókanal egy dnrabbnl
1 . n. „ tejesmerltokanÁI 4 angol „ , „ gyermekkalAn
2 „ „ „ tojásos serleg 2 brittan! ezítst tojásos kanal -2 gyOnj »''(1 ,, ozuko tá oza
1 „ ozukor- vagy bors tartó
I l"i;öi''omaiib thea szUrő
''J igen szép gyertyatartó
V legfluoinahS alabaslioin gyertyaülsz
6 ll no in , tálaló
!)<» darab W In- 10
Mindezen elosorolt müdarah árn tl»iic<eii r»ak
ü 0 ft-t so kr. ü
Megremli léit''k po»tal llt inv£t<-|lel vagy sy. ó*sz> guek he. kultléli kor — a me.ld''g a késaletbíl jut — elllitéstetnek
Kaufmann Hermann
Briltania.eiOaig)á''a''< ISranfát* állal Béén, Váron, F(el*chm<irkl 0.
A kttMAnfi és elismerő l%>xlek hS^zakra meu/> száma Iro-dánibail közszemlére vannak kitéve
NAGY-KANIZSA., 1881. január 9-én,
3-1K szám.
Előfizetési ár:
egész évre ...... 8 frt.
fél évre . ......4
negyed évre ....... 2 „
. . Egy szám 10 kr.
HIRDETÉSEK
8 hasábos petitsorban 7, másodszor 0 s minden további soriért 5 kr.
NYÍLTTÉRIEN soronként 10 krért vételin k fel. Kinrstári illeték minden egves hirdetésért 30 kr. fizetendő.
Huszadik évfolyam.
A lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőhöz, any.igi részét illető közlemények pedig a kiadóhoz bérmentve intézendök : N AGY- K AN I Z r> A Wlpssicshaz
Bermentetlen levelek cs.:k ismert munkatársaktól f''/rtdtatnnk el.
Kéziratok vissza nem küldetnek.
Nagy-Kanizsaváros helyhatóságának, „nagy-kanizsai önk. tűzoltó-egylet", a ,nagy-kanizsai kereskedelmi s iparbank«, „nagy-kanizsai takarékpénztár a „zalamegyei általános tanítótestület«, a „nagy-kanizsai kisded-nevelő egyesület0, a nagy-kanizsai tiszti önsegélyző szövetkezet", a „soproni kereskedelmi s iparkamara nagy-kanizsai külválasztmánya" s több megyei és városi
• r
egyesület hivatalos értesitóje.
Hetenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap.
Előfizetésig felhivás,
ZALAI KÖZLÖNY
huszadik évfolyamára.
Habár a lap nagyobbított alakban jelenik meg, előfizetési ára az eddigi, t. i.
január — márcz. negyedévre 2 frt. január-junius félévre 4 frt.
január—decz. egész évre 8 frt. mely -összeg mielőbbi beküldése kéretik, hogy a pontos szétküldésben fennakadás ne történjék.
KIADÓHIVATAL.
Általános közgazdászat! hulyzet
A tisztelettel alulirt kamara 1878 diki főjelentésében kijelentette, miszerint a tényleges események, ugy az állami, mint a közgazdásza ti életbén, legjobb esetben csak rézig natióval engednek az 1879-diki évbe nézni. A kamara nem fűzött az uj évhez nagy reményeket s várakozást; és-''mind a mellett, ha most abba vissza pillantunk és minden jelenséget higgadtan birálat alá veszünk, megkönnyebbült érzéssel mondhatni véljük : hogy ezen jelenségek a dolgok jobbrafoiduhára mutatnak, a mi berniünket, habár szerény mérvben, azqji reménynyel töft cl, hogy a gazdászati életet bénitó és elfojtó tespedésnek végére jutottunk, hogy éltető fuvalat érezhető, mely hihetőleg rövid időn termékenyítő erőre fog fokozódni, és a kereskedelem, forgalom és ipar terén v örvendetes tevékenységet kelteni.
A közgazdászati letodület az 1873. évig addig nem ismert magaslatra emelkedett, azonban az ugyanazon év május havában beállott válság folytán szintoly mélyen, sülye-
dett is, és ezen hanyatlás nem terjedt ki csupán majdnem egész Európára, hanem Éjszak-Amfcrikára is. De a mint a természetben tavasz, nyár, ősz és tél megváltoztat hatían örök törvények szerint egymásra következik, ugy a világ gazdászati életének folyamában is megmásíthat -lannl a lendület és hanyatlás egymást felváltja. Láttuk a hanyatlásnak, a tespedésnek korszakát szemünk előtt elvonulni, most pedig ezen hanyatlásnak forduló pontján állunk, most ismét a gazdászati életnek tavasza kezd reánk derülni.
v
Ha egyes kedvezőtlen viszonylatok, legyes elemi események, rosz aratás, vagy egyéb mozzanatok az emelkedés irányát koronként fel is tartóztatnák, ugy mindazonáltal nagyban s egészben a földgömb mindkét részének cultur államaiban a gazdászati viszonyok általános javulása szorgalmas megfigyelés mellett léire nem ismerhető, és nálunk Magyar országban is több jelenség ezen javulásra mutat.
Ezen jelentésünk folyamában még többször fogunk alkalmat találni, ezen. jelenségekre utalni.
a mezei gazdaságra nézve az 1879-dik évben uralgott időjárás határozottan kedvezőtlen, volt. A gabouanemüok termése egyáltalán nem volt kielégitó, jobb volt a szüret mennyiség tekintetében, mégis a gumós és takarmány-növények termése, ugy hogy az által a silány gabonatermés némely vidéken legalább valamivel pótoltatotr. a mit ily kedvezőtlen termés, a hasonló szomorú jelenségeknek több éven át tapasztalt ismétlése folytán anyagi erejében amúgy is elgyengült és az adózásnak különböző neme által túlterhelt földbirtokosra nézve mond, az annyira lehangoló és reménytelen, hogy ezen osztálynak léte iránt méltó aggodalom támad. Csak meg kell
nézni a telekkönyveket és tudakozódni kell a hitelintézeteknél, és földbirtokosaink. kivált a kisebbek helyzetéről igen szomorú felvilágosítást nyerünk. Ennél fogva tartunk is attól, hogy a kisbirtokosok hitelintézete zen szorongatott néposztálynak csak kevés segélyt fog nyújtani, mert a segély nagy részénél már későn jó.
"A baromtenyésztés, illetőleg hizlalás az 1879-dik évben sem képes azon eredményt felmutatni, mely azt jövedelmezőnek volna képes feltüntetni s mely eredményt kiválóan földmivelést üzó országban elérnie kellene.
Az állam részérőíi hathatós segély és'' a gazdasági egyleteknek bölcs befolyása lesz szükséges arra nézve, hogy ezen termelési ágban gyökeres javitás eszközöltethessék. Mindenek előtt figyelem lesz fordítandó az egyes vidékek éghajlatának és talajminőségének megfelelő fajok kiválasztására, mely átalakulási pro-cessusnál főleg gazdasági egyleteink lesznek hivatva közreműködni.
Az erdészet általán még sok kivánandót, hagy. Vaunak ugyan a nagybirtokosok körében dicsérendő kivételek." de az erdészeti ismereteket nélkülöző kisebb birtokosok, főleg községek, erdeiket kíméletlenül pusztítják, anélkül, hogy azoknak isméti felneveléséről gondoskodnának. Az erdók utáni jövödelem tehát korán sem felel meg azon nagy térnek, melyet az erdők kamarai kerületünkben elfoglalnak. A kamara e tekintetben üdvös hatást vár az xuj erdőtörvénytől.
Mint Magyarországra nézve al ka''.mas és néme''y vidéken az erdei gazdászat előnyére meghonosítható iparág, a fasejt (cellulose) előállítása ajánlható. Annak termelésére a kerületünknek majdnem minden vidékén, fóleg pedig Sopron s Vasmegyékben, a Rozália hegység kiágazásain talál-
tató luez- és jegenye fényük . alkalmasak és arra mind idősebb, mind ifjabb fák 100 m. m. átmér tói kezdve használhatók. A fasejt főkép alkalmazást talál a papírgyártásnál s faszerü diszitményeknél; továbbá pótoltatik vele a viaszkos vászon s használtak kéregtalpak készitésére. Ameriíu ac. belőle hordók, vedrek és edénynemük is készíttetnek.
Az iparos-tevékenység az 1879* dik évben sem nyerte még azon lendületet, minőt az illető körök már évek óta óhajtva várnak. Az iparos osztály az ipartörvénynek igért revíziójától várja a segélyt s az már minden tekintetben elodázhat-lanul szükséges is.
Ta^rali főjelentésünkben kifejezett reményünk, miszerint azon rendelet, melylyel az ipartörvény értelmében a földmivelési, ipar- és kereskedelmi minisztériumnak harmadik fokozatban való elbírálásra fenntartott ügyek a közigazgatási bizottságokra ruháztattak, visszavonatni fog — nem teljesült.
Nfcm mellőzhetjük ismételni , mikép az iparosok nem találhatnak abban megnyugvást, hogy vitás ügyeik, melyeknek eldöntésétől sokszor egyesek léte függ oly hatósághoz vannak utalva, melynek összeállítása az elvileges határozatoknak következetességéért kellő biztosi tékot rem nyújt. Ugy szinte nem láthatják jogaikat oly testületnél, melynél olyanok is működnek, kik ugyanazon ügyben részben első, részben második fokozatban már Ítéltek, akként mpgóva. mint# egészen elfogulatlan, következve "tárgyilagosan itéló fórumnál. A> kérdéses rendeletnek visszavonása nem csak megnyugtatólag hatna az iparosokra, de az az ügy érdemében is felette kívánatos.
Az össz-monarchia keréskedelmi forgalma a hivatalos kimutatások
szerint az 1879-diki évben, az 1878-
fr _________-- ______
diki évvel szemben , - lényegesen javult.
Az összes bevitel tett az 1S78. • évben 33.355.000 métermázsát, az 1879. évben pedig 40,725.000 métermázsát.
Az összes kivitel vo.t 1878. évben 68,553.000 métermázsa, 1879. évben pedig 74,193.000 métermázsa
A vámbevétel volt az 1879. évb''-n 5,729.506 forint aranyban, 6:595.710 forint ezüst en és 360.752 forint bankértékben, és e bevétel az elóző évhez képest mintegy egy millió forint szaporodást mutat, miben az összes kereskedelmi tevékenységnek emelkedő iránya mutatkozik.
Kamarai kerületünkben a kereskedelmi tevékenységnek csak néhány iparczikk, u. m.: ezukor , szesz, keményítő, agyagáruk, gazdasági gépek és eszközök állanak rendelkezésére, ugy hogy többnyire a terményeknek kivitelére, vagy a gyarmat-, kézmű- és rövidáruk behozatalára van szorítva.
Általán az 1879. év, kamara? kerületünket illetőleg, a keieskede-lemre nézve még mindig kedvezőnek nem nevezhető, noha mint előzőleg konstatáltatott, némely czikk forgalmában némi élénkség és a kereskedelem össz-mérlegében lényeges javulás észlelhető.
Vámpolitikai tekintetben fel-jegyzendő Dataácziának, ugy Bosznia és Herczegovina tartományoknak az osztrák-magyar vámterületbe való belevonása és a kisebb szabad kikötök megszüntetése.
'' A kedélyeket feszültségben, tartó tárgyalások Németországgal , terményeink, iparunk és kereskedelmünkre nézve telhetőleg kedvező vám- és kereskedelmi . szerződésnek végleges megkötése végett, még mindig folyamatban vannak,- a nélkül, hogy valamely látható ered
TÁRCZA.
A nemzetről.
Mit is''izent Kossuth Lajus? Megfogyott a regimentje! Megfagyott in*, níert a magyar
■ O* jellegét levetette.'' — Féreg lett az oroszlánból-: Mind n ripők tipor- rajta. Egyszer villám, másszor ttszök, — Ilyen ez * magánk fajt*.
Gazda voltunk hajdanában, S n i vagynnk most ? osztrák cseléit A gyümölcsöt leszedi más, ''8 üres ágot dobnak eléd. —
■ örvény felé vi*z az utunk, Minden ember jaj veSzékel; De cg''yébre ninc* is eiőnk;
. Kle«ünk és — nem keiUnk lel ! .
Halljátok a másvilágról : .Talpra magyar, hl a hatal-Vagy talán már sriv. tok m>:c*. Mely a bo: ért feldobogna? Jó Petőfi, ha te látsz wo»t, " Átokká lösz mennyországod, • Hogy a régi dicsőséget Velünk többé nem talalod.
Sutba dobtuk; szövi a pók, Kz az undok közönyösség Kégi»égt»r lett belőle : .Érdekünk-t besöpörték. Betehetjük zászlónkat is : .Rongy* az immár, nem riiadaj. Haldokló sas úgyis éltünk, Kit a veréb szembe vagdal. —
Voltunk mi már katonák is ; Léha nyáj lott most belelünk .. Minden'', a mi fölemelne, Csak türelmet nem cserelUuk Könnyeinken fásotunk el, Mint h kiknek nincs reményük ; Mire megjöu ezredévünk, Önmagunkat eltemetjük...-
Mit is íren: Kos*uth Lajos? Megfogyott a regimentje! Megfagyott ma, mert a magyar Ós erényét elvetett''. — Lassú halál szunnyadása, l''edig ha már elenyészünk Hő* apáink hr.mvaihoz Le.gy.-n méltó t-metésünk ! —
itajgató Sándor.
Az első én.
A házss élet, ba bizonyos, ideig terméketlen, kész u kétségbeesés. A férfi hibát krres a nőben, a nő a férfiben, o* nem egyszer keserű szemrehányásokkal illetik egymást, sőt még az elválás >■»-he tőségéi sem tartják lehetetlennek.
D nperáczio semmiért!
Még ellenben, ha a boldog reményteljes állapot bekövetkezik, azt sem tud jak mit csináljanak, gyermekké lesznek h nagyok és szövik m jövendő uayiy álmait, szeretnék tudni a mit nem lehet.
A majia idejére minden megjön. De csak az egyiknek teljesül azives óhajtása, a másik csalatkozik. A csalatkozott azért mégis boldog, mert a kalendáriumból a kicsinek ő választ nevet.
A boldogság második fele is megjön, csak türelem, a mamának lesz lánya, a papának fia, azután boszanthatják sgy mást reggeltől estig, melyik kire hasonlít, kinevethetik a kék, a macskaszemet, egymás mellé állithatják a poétát a nagyénekesnővel. Teljék benne kedvök. Kár volna útját vágni a gyönyörű -isiónak, mert mindoyájan igy vagyunk vele, mindenki szereti fiát nagy embernek, lányát pedig világhírű művésznőnek látni.
Az idő laaaan halad-sával nem vagyunk meg e. éged ve. csak ugy lettük1
I azt az áldot'' pillanatot, mid''iD édes gyermekünk először maga ül fel. A? édes apa azonnal bejegyzi a kalendáriumban, a m*m» oedig sütni főzni kezd, örömére. Es a második keresz.elő.
Jaj csak már csúsznék, kívánják most. Megjön annak is az ideje. Akkor azután mi is tovább megyünk egy lépéssel: bárcsak jára* már. A járás elkezdése után ajka megnyitását, ajka meg nyílása után az iskolába való járását óhajtják. Ez igy fűződik tovább szakadatlanul, mindig vau valami kiván^águnk.
A gyermek azonban lassau fejlődik, nevekedését sieleitui nem lehet. Ső5 azt tartják az ör^g, tagüsztalt szülők, hogy azon gyermek, a ki id-je korán felettébb kifejlődik, az meg nem él, de ha m?g él, akkor érettebb korában némi bárgyúság észlelhitő minden cselekedetén, szóval visszaesik. Ezen nézet paedagogusok által is megerősíttetik. A korai kifejlődóttség természetes következménye az idő előtti hanyaiias, igy magvarázta ezt nekünk boldogult Dr. Tavasy Lajos tenár is, pél dákat is hozván fel. Magam sem Iátok benne semmiféle boszorkányságot
A gy«nmekek kifejlődése nem egy icejü, annyi azonban tény, ha csak valami rendkívüli eset nem adta magát elő, • leány gyermek jóval túlhaladja a fiu gyermeket. A raózee vallású leány gyermekeknél észlelhető ez leginkább, nem ritka, hogy egy tizennégy, tizenöt éves fiatal leány az édas anya minden kellékével bir De maikép áll ez különösen fel vidéki tótjainknál. Tizenkét-tiiennyolcz éves hajadon, még egészen gyermek, az édes anya semmi kellékével ueux bír. De viesonyt tény az is, a nők általában ha 1
marabb el is hervadnak mint a férfiak. Hervadásokat még mesterséges utón is siettetik az által, hogy sok vidéken az arcz festés nélkülözhetlen valami. Menynyire árt az areznak a festés, színésznő* inkre hivatkozom huszonöt barmincz esztendős asszony, mintha ötven esztendős volna, egymás mellett vannak homlokán a mély barázdák, arcza is minden irányban megránezosodott.
Én kél gyermekemnél azt tapasztaltam, külöoösen a mi a beszédet illeti, hogy kis fiam másfél évvel hamarább kezdett beszélni miu''t lányom. Ennek azonban meg van a maga szomorú oka, meljetmás helyeit bizonyára elmondok.
A gyermek minden mozdulata érdekes tanulmány tárgy, hanem hát ugy vagyunk vele, sohasem érnek rá a tanulmányozásra. a kik pedig ráérnének, semmi élvezetet sem találnak benne. -
Csak egy körülményre hivom fel minden szülő figyelmét.
Bizonyára minden szülő íapaaztalta gyermekei mellett, mily nehezen megy a gyermeknek ön megnevezése. B.a kárt tasz a kicsi, és kérdezzük tőle, ki tette ? arra háritja a kárt, a ki talán jelen sin c*en, de iegin&ább édes anyja, apja, és ha vannak testvérei, azokra mondja, magáról mit sem tud. 0 még nincs.
Mórt van ez? azért, mert a gyer* mek azonosnak hiasi magát minden körülötte lévő személy és tárgygyal, igy közte és édes anyja, apja, valamint testvérei között semmi különbséget nem lát. A megkülönböztetne az én kimondásával kezdődik* S ha akkor teáz a gyermek kárt és kérdeazük tőle: ki tette? hallgatni fog, nem fog senkit megnevetni,
h(*szu Dagy faggatás után bevallja, é n ! Az én kimondásával már megkülönböztette magát minden körülötte lévő dologtól, tudja, hogy''édes anyja nem ő, és ő nem édes anyja, ő egy külön álló lelkes lény, a kihez a külterméseetaek semmi köze. —
Az első én kiejtése nagy fontosság gal bir, mert ezentúl a gyermek lelkében felébred az öntudat, megtisztul az »-mlé-kező tehetség, egészen ujjá születik^ Vilá-go/ lesz előtte a kár tevés, .melyet az által mutat, ba valamit eltört, eldugja magát, és ba megkerül, sírással, könyörgéssel iparkodik engesztelődésre birni.
T Vrnnak szülők, a kik már a legnagyobb kíváncsisággal várják gyerm -kök első én-jétj-rannak a kik egész család: ünnepélyt rendeznek alkalmából, hogy sokat ne moodjak,csak boldogul''. Székács Dániel ev. supenntendensre hivatkozom, a ki gyermeke első én mondását a iegnagyobb családi ünnepélylyel koszorúzta meg.
y Figyel-smmel kísértettem éu. is, kis -leányom as első ént negyedfél éves korában.ejtette ki, előbb beszélni nem tudott, kis fiam azonban, már két éves korában.
VIDONXÍ JÓZSEF.
1881.
Eaernyolczszász nyolezranegy I Hát kend most már hova megy? Tudniillik hogy ezernyolczsxásx nyolezvaa ; Hej ! magára de sok panaszunk van ! Mosolyogva jött, hittünk szép szavásvk, De reméoyink meghiosalának ! Földünk csaknem összerogyott, Nyomor, ínség nótt, nem fogyott!
KIsnondani miket tett? Egy ''xuxssxai %st nem lehet! Csak .lagyjábat regi-ztráljuk Miát A kand vímU dolga;nak sorát.
HUSZADIK ÉVFOLYAM
ZALAI KÖZLÖNY
JANUÁR 9-én 1881.
Felhívás
a magyar korona tartományaiban levS t ex. gyógyhely ét átvdnyvit-ker tekédét intiieUkhex.
Köztudomáau ténynek tekinthető, hogy as ásványvizek már a legrégibb ''müveit népek ¿Ital gyógyessközöknek ismertetlek és italul vAgy fürdésre használtattak.
Habár nálunk ia rtár évszázadok óta ismert az ásványvizek gyógyereje, a azok italul éa fürdőnek használtatnak, mindamellett a voltaképeni fürdőélet a legjelentéktelenebb volt, a csak egy idő óta, a forgalmi eszközöknek szaporodása által lett hazánkban aok gyógy torrá» könnyebben hozzáférhetővé, a fejlődött ki jobban a fürdő élet ia éa született meg oly gyógy ipar, mely uemzetgazdászati szempontból tekintve, hivatva vau hatul maa tényezővé válni.
Fürdő intézeteink f«jlődóse eddig többé kevésbé az egyes gyógyhelyek he lyi viszonyaitól volt függő éa főleg csak inkább arra szorítkozott, mígnem h mindinkább nagyobb mérvet öltő ásvány viz-azállitáa ez állapotot meg nem szüntette, 8 a gyógyhelyek viszonyait oly forgalomba hozta, melyek legmesszebb" kiható értékesítésére a legnagyobb erélylyel kell törekedni.
A fürdő- és gyógyforrás-ipar ennek folytán kell, hogy az általános haladhat követve mindazt, amit a természet adott, a nagy közöuségre érvényesiise; törekedni keil, gyógyforrásokban oly gazdag hazánkat a szenvedők és gyógyulást resők gyülholyóvé tenni, s minden erejével oda hatni, hogy hazánk ós a K-let »ok ezerre menő egyesei azóvenkint milliókra rugó összegeket itt az országban költsék el, a nyugat idegen fürdőhelyei helyett, sőt igyekeznie kell lehetőleg, idegeu lókét js biztosítani a hazai lorgalomnxk.
Azonban hazánk gyógy- és forrás-tulajdonosainak, kik meg vannak győződve intézetüknek a helyzet magaslatára emelésének azükségességéről, ho-y, áldozataik és fáradságaik egyénlegét biztosítsák, első sorban elkerülbetlenül szükséges, hogy a magas magyar kormánynál oda hassanak, hogy az a külföld példájára, a hazai gyógyforráaok éa a tulajdonjog megvédésére időszerű, a mai jogtudomány színvonalán álló forrásvéd és véd-terülelet biztositó törvényt alkosson, lehetőleg még az országgyűlés jelen ülésszaka alatt, annál is inkább, miután bányatör vényeink nem elég kihatók a gyógyforrás-tulajdonjog, a az azzal összekötött visz azaélósek elleni biztosításra.
Hogy mily nagyfontosságú a forrástulajdonjoggal birás, azt a rómaiak már Juli*i« Cássr alatt bebizonyították, kiknél a fürdő-intézmény s az abból fejlőd >tt fürdő élet oly magasra fokozódott, minőt ma alig lehet képzelni. Az ujabb időkben feltalált, az akkor majdnem minden álta luk elfoglalt tartományban sok heiyn levő római fürdők maradványai azok nagyszerű fekvését és legfényesebb beren drzését tanúsítják.
Ha meg lesz a forrásvédelotn. akkor bizonyosan várható uálnuk ia. hogy az eddig ismert vagy még ismerelleu ter-méizetkíncsek érvényre jutnak, s a tudomány is megmutathatja, mily nagy lére van az emberiség szenvedéseinek enyhi lésére.
Ezen viszonyok .tekintetbe vételé vei bizonyára minden érdekeltre kellemesen fog hatni azon értesülés, miszerint az említett törvény létesithetése czéljából itt emlékirat szerkesztetik, hogy az a hazai gyyógy forrás- tulajdonosok Budapestre összehívandó gyűlése által megvitatta» sék és formuláztassék, s a magas m. kir kormánynak be''.erjeaztetheasék.
Kétséget nem szenved, hogy mindazon választókerületek képviselői, hol gyógy forráaok vannak, ezen emlékirat nak az országgyűlésen való sürgős elintézésére befolyásukat érvényesítendik, hogy az oly a hasonló esetek, mint minő a többi között legközelebb Tepiitzben (Csehország) az érdekelt körök hátrányára tör tént, h jövőre nézve lehetetlenné tétessenek.
Ezeknél fogva azon kéréssel fordulunk t. úrhoz, hogy 1881. január 20-ig nyilatkozatát a forrás-véd bizottság képviselőjéhez: Mandl Ármin ügyvéd úrhoz Budapest V., harminczad-utczn 6. srM — hova minden ez ügybeni neialáni tudakozódások és levelek czimzendők, — intézni szíveskedjék, hajlandó e az itt tartandó tanácskozásokban személyesen vagy fel hatalmazott megbízottja által részt venni s ily módon becses közreműködésével ez ügyet előmozdítani, mely nyilatkozat vé tele után az összejövetel határnapja külön körlevéllel fog tudomására ad «mi.
Budapest, 1881. január hó 5-én.
Mely tisztelettel
A FORRÁS-VÉD-BIZOTTSÁG.
A budai Rákóczy-forrás igazgatósága Loser testvérek.
Dr. He tnrich Kálmán a Rácz-fürdő igazgatója.
A Császár-fürdő igazgatósága nevében : Kerntler Ferenc*, mint a Marczibá-nyi-féle Császár fürdő alapítvány világi gondnoka
Az egyesült budai hat keaerüsófor-rás igazgatósága Mattoni & Wille.
A budai Erzsébet királyné keserüsó forrás kut- és íürdő igazgatósága Reimau.
Ferencz József budai keserűvízforrás «elküldési igazgatósága Hirschler Mór. /
Az Ungar Ign.-féle egyes, budai keserűvízforrások igazgatósága Ungar Ign.
A budai Hunyady László keserű-vízforrás kut igazgatósága Scharf Sándor.
IIHyl hirek.
— A heted i ki Miuczvígalom ki-tünőleg sikerűit. A karzat szorongásig megtelt, a lőrémben nem voltak annyian uiiul az előz-í években ! A III- dik franczia négyest 48 pár tánczolt», ott láttuk Bauss Regina éa Róza iharos-Berény bői, Beze rédy Ilonka Hencséről, Botka nővérek Hahótrói, Botka Irén Újfaluból, Forintos Irma Mihály firól . Francaik Nina Tapson) ból. — Hauny Mariann:. es Ketty B. Magyaródról, Hatczky Gizella Mihály-faról. Horváth Irma Zala Szeut-Mihálv ról, Her eleudy Pepsa Kuatányból, Kováts Etelka és Irén Nagy-Kanizsáról, Lerch Mariak* Kis-Komaromból, Rosetifeld Adel Nagy Kanizsától, Skublics Erzsike és Raíika Zala S^ent-Mihálvról, Svastics Margit Nagy-Kanizsáról, Welisch Bittí, Weisz Sabin Nagy-Kanizsáról, Weber Emma Paliuból sai. úrhölgyeket. Rácz | Pali kitűnő zenekara valóban kitünóleg! húzta a fülbe mászó szép nótákat. Nagy elismerés érdemli a faradhatlan reudező »éget ezen ritka élvezeiü féuyes essély reude''éseért. B.rjuk egyik munkatársunk igéretét, hogy e tánczvigalmat méltó ag leirja — Rácz Pali zenekarával
együtt másnap, szombaton a déli vonattal visszautazott Budapestre, hogy ez este még az .Európa" szállodai tánczvígalom-| b*n működjenek. Olvastuk a nála levő eredeti levelet, mely szerint fcoadonb* livatott néhány napra, megígérte elmenetelét, ha az összes költségek fedezése mellett még 14 ezer forintnyi tiszteletéi at k-pnak.
— A nagy-kanizsai két nőegy-et együttesen szándékozik tánczcz*! egy-j-íkötótt tombolaestélyt rendezni saját jótékonyczéljokra. ...
— Árlejtés» A délzalai takaréjc jénztár által a volt KUs-féle telken eme-endö díszes kétemeletes ház építését 3encz Antal és Hirschel Ede e czélra egyesült vállalkozók nyerték el a jan. 8-án délelőtt tarlóit ülésen.
— Nyilvános köszönet. Tekintetes Babochay György polgármester ur az újévi köszöntések megváltása alkalmaiéi a helybeli i*r. jótékony nőegylet ré szére 5 frtoi ¡ dományozotl, a jan., 1 én tartott ülésben köazönettel \ étetvén, ennek nyilvánításával a választmány réazó-
ől megbízat t>-.m. Dr. Oielrichatein D
ti.kár.
Kováts János nagy kanizsai ügyvéd urat, tisztelt munkatársunkat Stridón egyhangúlag megyei bizottsági taggá választották meg.
— Dr. Kovács Pál koszorús írónk a „Győri Közlöny8-ben f.j| fel sző a! igazi mag) aroa humorával; tárczaro Tatunkban közöljük ujabb humoros dol gozatát.
- Az uj tizes bunkókról a* a íir volt elterjedve, hogy technikai hibák oly tán vissza fogják vonni. Mint most egy bécsi lap illetékea forrásból jelenti, • úr teljesen légből kapott A« igaz, hogy az uj bankjegy kék ssine kissé enged, da ugyanea «¿^régí tízesről is megj-gyeshető.
A kék szint azért választották, mert azt photographiai uton nehezebb utánozni; ugyanez okból a német birodalmi már kak is kékek.
— A Csáktornyái társas k ör tisztikara a folyó évre következőleg jil». kult meg: Elnök Molnár Elek, alelnök Dr. SchMrarcz J., ti''kár Alszoghy Alajos, ház. nagy Szilágyi Gyula, pénztárnok Gönc/. LajoA éa könyv tárnok Schmidt Márton. — »Kikeriki* és .Presse" nem jár. (H^ lyes! annál több jár Nagv-Kanizsára •
Szerk.)
— Letenyén egy kocsis a napokban ismeretlen okból agyonlőtte magát
— Perlakon ja«. 2-án éjjel egy ruha nélküli egyént láttak haza menni, közbotrány azért íh, mert előljáró. Ár illető et éjjel a nagy korcamub-ui kártyázván, minden pénréi elvesztette e, leitta magát. Nyertes felei még ruháitól is megfosztották. Illő vnlnH, hí. a szol -a. biró ur szigorú intézkedést tenne.
— Árverés Zalamegyében. Kol-ür Mátyás 683 ftra i>. ingt. jan. 1 7. Tüsk''e-Szent Györgyön. — Pumsch I.ükács 663 ftra b. ingt. jan. 17 Hodoson. — Lakatos Katalin 440 fira h. ingt. febr. 10. Sümegben. — Varga István 560 ftra b. ingt. febr. 1. Zala- Egerszegen. — Iíorváh Jánós 416 fira b., ingt. jan. 11. Oroszton-ban. —
— Időjárás száraz, hideg.
— Hazai rövid hirek. Mileiics
a „Zaaatava* szerkesztését átvette. _
Liszl Fereuc. jau. 14 érkezik Bp-stre.— Kossuth Lajmt nagy beteg — Fiumében magyar lap indult meg. — Bpesteu a Gizellatéren k<zdik meg a telephonháló''.at készítését. — 88 ezüst érmet aj.io lékozon egy mískoiczi kereskedő a múzeumnak.
— A lemb''jrgi tiszti c-síno több magyar lapot is jarat. — A fó-.árosi zálogház"de-czemberi forgalma 78.222 darab volt 465.790 frt értékben — Pécsett egy kis lány a feldűlt lámpapetroleumuU összeégett. — Temesvári népszámlálás sz. rint több a szép nem. másutt is ugv van a mégis csúnyák vagyunk. - Szamoson Rutlkay M. amerikai párbaj következtében főbe lőtte magát. —
— Külföldi rövid hirek. K. rálynénk Angliában Cheshire spátsá^ birtokát bérelte k t vadászatra. — Hollandiában 40 taluí «döntött az árviz. — Hadai Loja fogságábau ügyes szab i L-ti.
— Vilmos c^ásznr újév reggelén art mondá orvosának : remélem, az idén nem találkozunk. — Berlinben n<''»tele.nek ''''¡;yt! sulftte alak ult. — Külföldön lö magyar egylet van. —
Ki nyert?
Jan. 3-''ki húzásban a hitel sorsje gyeknél követkr«.".sorozatok nyertek : 104 366. 428. 525. 759. 796. 806 J035. 1680 2251. 2376. 2647. 3010. 3549. 3616. 3632 és 4057.
Bfcivárosi sorsjegyektté! p dig -57 132. i94. 227 307. 578. 595. 9(>7. 1122 1439.1861 és 20 9
A conio sorsjegyek né! 20 ik sorozat húzatott ki.
Brüun. jan. 5-én : 8. 28. 30. 12 72. ''
Irodaiom
(K rovat alatt megemlített inuiik v Nagy-Ka iiz>an Wajdits Jóxsef kífűy\kereskodése által mogrendelhetó.)
. — Brankovies György szerkesztő sében s Hirliáger. Károly kiaditsában megjelent az .Olvasótár* 18 ik füzet-, mely iQ. Váncza MihAlytól, a szerkesztőtől, Dr. Parásztay P. Ferencztől, Fodor Józseftől, Reviczky Gyulától és Auer-bachtól hoz közleményeket. Ára 15 kr.
Vegyes hirek.
— Madórfejti lény. Bécsnek jelen-rendkívüli vendége van : egy 12 éves leányka, a Kinek akkora feje van,'' mint ugy egyéves gyrmeknek, 8 létele nagy-'' ban igazolja Darwin i.maz elméletét, hogy az ember, a mint azzá fejlődött a mi jeleuleg, épusy^fejlődhetik vissza emberi állapotából. — E mikrukeplial lánykát atyja Offeubachból hozta Bécsbe az orvosok kértó.-e. A gye-mek nagyon sajátságos alak. li-*desen kifejlett testalkatán parany i, madáréhoz hasonló fő nyugszik , melyet sűrű szőke haj föd. Neve Becker Margit, s lí>69-bon szüle to l Offenbachban, 8 gyermeke Becker bőr diszmüárusnak, második házasságából. — E házasság első gyermeke Heién szintén mikrokeph.il Vftlt, s születése után kilenczedik évében meghalt, s Bem be-szélűi, Bein járni nem tudott. ^Agy veleje, mint a bonczoláskor kitűnt. 219 gramm sulyu volt. A második és harmadik gyermek rendes fejlődésü. A negyedik e Margit. Feje körüle''e 33 ctméter, homloka hirtelen esik hátrafelé. Szeilemi mükö dése majdnem semmi, de környezetét megismeri. Beszólni csak bárom szót tud:, .mama", .papa«, „ja". Szemei tévetegek. arcza bamba, de nem visafcttaazitó, Kedélye szelid, csak nagyon ritkán és kevés ideig nyakaskodik. Arra képes, hogy etyjának intésére mindenféle szerszámokat előhozzon. Enni, o»*k bizonyos
ményhez vezettek volna, minek folytán ily szer ü szerződésnek létesülése iránti minden reményünk majdnem végkép elvész, miután a német kor-mánvnak törikvése egyedül oda iránt uí. hogv monarchiánktól messzeható kedvezményeket nyerjen, a nélkül azonban, hogy viszont ó is valamely nevezetesebb engedményt tenne.
Félreismerhetlek miszerint Ma gyarország, tekintettel földtermé-1 nyeibetli forgalmára s az attól függői nagyobb iparára, élénken érdekelve | van'', hogy Németországgal tarifaszerződés jöjjön létre.
Gaboúa- és -.lisztkereskedésüuk, b''irtei nielésüuk, állat-, ugy fa- és faárukereskedé-ünk megfelel«"» megoldást kivannak, h:i akarjuk, hogy e körüli érdekünk kiszámithatlan kart ne szenvedjen. És a mint Német-orszfiggal, ugy a Szerb fejedelemséggel sem jutottunk a kereskedelmi szerződés tekintetében eredményhez.
A közlekedésügyet illetve megnyugvásai említhetjük, hogy a vasutaknak áliami kezelésbe való át-vétéle iránt általunk már ismételten megpendített eszuie mindinkább érvényre jut s azon kellemes reményben vagyunk, h- gy néhány év múlva, • legalább a hazai kereskedelmünkre '' nézve legfoutosabb vonalak, az állam által fognak kezeltetni.
ÍNohá a vasutaknak az állam részéröli megszerzését idő kérdésének tekintjük, ugy mindazonáltal okvetlenül szükségesnek tartjuk, hogy addig is az államhatalom akár tör-'' vényhozási, akár közigazgatási uton a magán vasutak, ellenéber mind azon rendszabályokat s intézkedéseket végrehajtsa, melyek közgazdá-szati állapotaink javulására szükségeseknek mutatkoznak. Kétséget nem szenved, hogy a koruiány erre bármily nyomatékkal hivatkozzanak is -»ez «gyes vasuttársulatok az engedmény-okmányaiknak megfelelő maxi-mal-dijtételekre, elvitázhatlau joggal bir, mivel a törvényerővel biró vasúti üzletszabály 66. §-a világosan kimondja, hogy a kormány jogosítva van, a közérdekre való tekintetből a tarifa lételeket mérsékelni.
Magyarország belforgalmának gyakran panaszolt jelentékeny akadályát még mindig az oiszágutak állapota és a viczinális utaknak majdnem teljes hianya képezi. Nem akarunk ez érdemben ismételt panaszokba bocsátkozni, hanem csak megjegyezni, hogy a mull év óta misem változott. Igaz ugyan, hogy egyes megyék, milyenekül Sopron, Vas és Tolna megyéket nevezzük meg, majd-.nem erejükön tul igyekvők, az ut-hilózatot a forgalom szükségletének mogfelelöleg kiterjeszteni, .azonban e téren évek óta annyi a mulasztás, hogy a telhető legnagyobb áldozat és ? legnagyobb erőfeszítés az általános állapoton nem sokat változtathat. Ezen bajt csak tervszerűen
EbliTl is fényesen kiviláglik Hogy uralma, szégyenére % álik ! Előre mentünk vagy bátra ? Vádlott feleljen e vádra I
Fagy, jégeső pusztítóit, M-''-g rozsda is volt itt-ott. Szegény fOldönk falytoníi.an á»va, Volt.p Tisza, Rália regulázva? $»ó-ár sok, de víz-ár mó* több vala, Bánk tSrt a |>usztitás xftrii aneyala! l!or lett volna, de mit ér a''V Megitta a fílozera !
Lány elég vau eladó De'' mikor nagy az adó Ugy mint hajdan bizony at sem kél már ; Hisx a házasulandó miud kalmár, — Ott lehet a hölgy erénye, Iája : . Csak a telekkönyv a bibliája ! Abból választ feleséget. Hogy''ne lásson majd szükségei!
Hogy mi a kftzbiztouság? Err.» is van bizonyság Vitéz urak kifeut karddal kézben ^í ti tarják, hogy uszunk tejben, méxben ! Kgypár szabad tzóórt ránk rohannak. 8 ki érvvel védj msgát, j.ij annsk I Lehel a fürdő véres (s: Hallgat, alszik a Kemezis ;
Ami rongy volt, rongy maradt, .Nem használt jóakarat t Azt mondj* a nóta: tereiére! — 8 megszületik a hegy kis egere!
lés sürüu vont viczinális vasutaknak hálózata fogja orvosolni, és reményijük, hogy a jó elhelyezést, kereső nagy tőke í zen. az ország jövőjére nézve fontos kérdésnek megoldását felkarolni fogja.
A közmunkaleszolgálásáről szóló törvényjavaslat ez évben is javaslat maradt Habár a kamara kénytelen volt az ellco feszólalni, mivel annak értelmében kereskedelem és ipar túlterhelve lenne, s habár ennek fólytán nem sajnálhatja, hogy tör-l vénynyé nem vált: ugy mindazonál tal ki kell jelentenie, hogy ezen ügynek rendezése már igen sürgős I és gyors, ne a kereskedelem és ipar érdekét jobban méltányló megoldást kiván.
A viziutak és vizszabályozások tekintetében az 1879. év keveset hozott ugyan, de azért azon iszonjru csapás következtében, mely a/, iparkodó Szeged városát érte, annyiban hasztalanul még sem telt le, a mennyiben a Dunát illetőleg a Vaskapunak'' és a Dévény s Komárom közti résznek szabályozása élénken megvitattatott és a két kormány | közti tárgyalásokra vezetett, ugy hogy legalább a közel jövőtől ez érdemben már többször kifejezett óhajunknak valósulását várhatni véljük.
A Drávának akadálytalan hajóz-hatása czéljából i szabályozása a kamara által már számos év óta javaslatba hozatik; valamint állandó hidnak Barcsnál való felállítása is, mely utóbbi óhaj egyébiránt megvalósításához közelebb jutott
(t''oh tvtása követk. zík )
— A forgalmi statistikáról valamint a zálogra kölcsönző intézetekről szóló törvényjavaslatok a minister tanács által tárgyaltatván, e napokban ó felsége elé fognak terjesztetni.
- Az urbéri8egból ma még
csak az ital mérési jog áll fenn, melynek megszüntetésére nézve 1867-óta számos kérvény érkezett az országgyűléshez és a képviselőházban is minden alkalommal szóba hozatott ezen sérelmes ügy. A magyar kormány már huzamosabb idő óta foglalkozik e tárgygyal és az előmunkálatokat e kérdés megoldására nézve elrendelte. Ezen eló-mmkálatok be vannak feje/.ve és most már ezek alapjáu a belügy-ministeriumban a törvényjavaslat szerkesztésével foglalkoznak, mely e kérdésnek minden irányban való méltányos megoldását lesz hivatva létesíteni. A törvényjavaslat, mely az .italmérési jognak megváltás utján való megszüntetését czélozza, az uj év elején fog az országgyűlés elé terjesztetni, hogy még az utolsó ülésszak alatt törvényerőre emel-kedhessék.
Német színház, kávé- s rzukoradó : Istenem ! ez mind oly aúvrahaló. Hogy az ember ölömébe Csaknem élve száll az égbe ''
Kajánk satnynl, s huszárnak Alig vau ki beválna; Pedig ott van a hírei maláta, — Az sem használ, mert némi-t csinálta ! Hirdetik hogy nincs zörcs, nincs kopása fej A doktor ezsel is csak miuket fej ! Fajunk ifja s vénje smlő. Rontja dif^eritís a himlő!
Ez évben hát mit tegyünk. Hogy boldogabbak legyünk ? Szeressük egymást mint felebarát, Imádjuk a szent éa kedves hazát, A közjóért mindent feláldozzunk összetett készei caik imádko zuuk ! Nem kell az évek kogy- lme. Ha vau bennünk erű s elmo!
A miniszter jövőre Legyen a nemzet óre ! Nem uj bankot, jó törvényt csináljon, Mi a nemzet közhasznára váljon, --8 hoL-y közelégfllttég legyen nálunk, íme 1 egy jó ta ácscsal szolgálunk : Többet vegyen be, mti.t kiád, Akkor aztán majd lesz.— vivát!
Ügyvédnek kedves a per, De köztünk evvel nem nyer. Békét eszközöljön s egyetértést. De a nemzeten ne tűrjön sértést 8 ha fenn mégis Idegen ránk a»yart, Zrínyivel mondja: ne bántsd a magyart 1 Nem kell ide tok replika, Es a legjobb politikai
Orvos irjon rocsipét, De ne hosszat, kicsikét QyógyiU* híven a azé-lflgőket; Az üresen s hosszan beszélőket, A rangkúrost s szívtelen uzsorást S mindenek felett.: a rövidlátási I Lehet nagy, kicsiny a dózis„ Csak meggyógyuljunk attól is
A gazda legyeu résen, Szeme meg a ve»éa»n. Ha gabonát visz eladni: árát Haza vigye, igy nem látja kárát. Mindent legyőz a szilárd akarat, Konkolyt ne veaaen, ugy busát arat Sőt azt is jól mogpacsolja '' Hogy a rozsda meg ne fogja!
Mérnök vegye esirkalmát, " Mutassa meg hatalmát Szárazon agy, mint rohamos vízen. Ásasson árkot, gátot épitsen. Csapoljon ott, hol lát felesleget. Hol ninca: vezeaseu oda eleget. Várja Dana, Tisza, Bába; Mnukája nem lc-sz hiába!
S most kend ó év patmtuljou, A másik meg ájuljon! Kedvezőt vagy jót ettSl sem várunk. Lehet benn örömünk • tán több kárunk. Mindé gy 1 csak járjunk a magunk látián, Ne kérdjük ea éret, mU hoz vállán ! Hisz ez t^jong, amaz ásít: Kgyik olyan, mint a másik I
Dr. KOVÁCS PÁL.
s
ZALAI KÖZLÖNY
* HUSZADIK ÉVFOLYAM
kiválaszt»11 ételeket es/.ik. Nagy előaze-retetiel rajzolgat, krétával elóir vouala-kkt, • d-s épen semmi Üg\ ''-¿ege nincs hoz/.á. Hallani ¿8 lálui eléévé tud, járása botló a uéikül, hogy lab.ii érzéketlenek /''-oluának. — Társaságban sziveseu időz, s örül neki, midőn vele foglalkoznak. lJécabt-n atyja elvitte egy azerkesztő-aégbe: föl vett egy névjegyet éa ezt erővel a tyj^ zsebébe akarta gyűrni, aztán meg vizsgálgatott egy doháuydobozt, a jeluqlevóket b;«rátsago*au > sorra tekint gett«*, pacsit ia adva olyiknak, d«gyakran luiott atyjához, mintha férne valakitől Orvosok áliiusa sz-;rint agyának aulya legfóllebo egy otócU lobét annak, tnelya''. egy korabeli kifejlett gyermek agyveleje nyom. Becker ötödik gvermeko szintén mikrokeph-il. s még nagyobb mértékben, mint a szerencsétlen M*rg<t, mert nem lát. csak hall kissé, homloka még maga sabb, s minden tagja béna, meg sem ismer aenkit. Aludni sem tud, csak beíócsken-dett-.morphin segélyével. A h-tedik gyermek szinten mikrokephal volt. és születése után rögtön meghalt. E''s*> házassá fiiból született két leánygyermeke rennea {»•jlódéeü.
'' — Uj élj-írfit a lej lefölözésére. A teltovi gazdasági egyesület legutóbbi uiésén Bcckor Düsseldorf a tejnek egy általa fvitalalt és szabadxiniat nyert uj lefölözési módját mutatta be. Az eljárás abb^u áli, hogy a ''ej m«gas, tojásdad bídogedéoy-rkb^n, melyek fedöake* vuii nak lebontva, egy forró vízzel telt és szorosan elzárható faszekréujbe tétetik, melyben 2 ora alatt mintegy 40 — 48 R. fokra melegszik az fel. Ekkor a meleg vizet lebocsátjik s hideget öntenek helyébe, mindaddig, mig a tej 15 fok K.-ra uem bült le. Ezen hide^ vízben hagyják azután a tejet - állani, nviy wk képeu 4 —8 napig is eltartható Becker, ki kisérle eit rné^ folytatni száudékozik, megjegyzi, hogy a legjobb jraj az eiső 12 órálian felszálló tejfölből kapható, a mikor még a sovány tejből is igtfn jó svajc*! sajtol 1 het készíteni, melybek azonban a me^érésre hosszabb időre v;;n .szüksége. A Bucker-fól\! eljárás különösen a mező-•;ard*8ngban alkalmazh-itó sikerrel, ke véobbe alkalmas n-igy városok ellátására.
— A kuruzslás áLdozat''i. Komárom-megyében Imelyen legközelebb egy oda való földmives 15 éves leánykája rühes-ségbu . Sc .bics) esett. A falubau nem lé-vén»orvfS, a szomszédos faluban lakó örvös pedig a többnyire tót lukóscig állal csak ritkán vétetik igéuybe, egy vén aaz-szony lett a beteghez meghiva. A bölcs nő, ki már sokakat gyógykezelt Imelyen, készséggel vállalkozott aszeuvedó leányka ineggyógyKására és sietett kénből ó* hig-jjan vból álló szerekel alkalmazni. Midőn azonban a vári siker nem jelentkezett, azt ajánlotta a csodaorvob a szülőknek, hogy tegyék a gyermeke: egy sütő ke m^czébe s hagyják hosszabb időn át ott. A szülök, hogy pyermeköket megment sék a kellemetlen betegségtől, megfogad ták a vén asszony tanácsát, egy nagy kn nyérsütőben tüzet raktak és mikor már nagy mennyiségű parázs volt a kályhában, a ¡eáiiy. meztelenül egy deszkára és ezzel a parázshalomra állították. A leány kezdetben hallgatagon türt mindent, ké-főbb azonban a nagy hőség állal okozta
. fáj Julinak követkéz ében jajveszékelni kezdett. Az orvosasszony tanácsára azou-ban iiHgyuk a szegény teréin:ést jajgatni 8 a''háznép elszéledt a házkörüli teendők elvégezésére. Hcsszu idő muluval aztán megnézték a kemenczébe tett leányi s rétnüleiokro láltak-, hogy az össze vissza van égve h uem ád ¿lejeit. Élesztési ki «érietek tétettek, d-t eredmény nélkül. A kia b.ány megszüljél ni. Hírt Jauos eré-iye* községi jegyző tudom st vévén a do-logrói, sietett a s''zerencsétlenség színhelyére és h vétkesek befogatásál rendelte el. kik most a perbelei járásbíróság őri zete alatt vaunak s kiérdemelt büntetési) k''et várják.
r — Blaháné Debrecenben. Az ünnepelt művésznő — mi^t levelezőnk irja, — hé:főn délután . Defrrecz-nbe érkezeit. A várohbau rögtön híre ineot Blaháné megérkezésének, s eBte igen nagy közön-sé^ eéláll a piacz-utez^n, hol a művésznő, . nővére én báró Spléuyi kisére''.ében sétál * gutotl Az ottani igazgatónak minden rábeszélése mellett sem sikerült öt pár ven dégjáíékra bírni. — D®breczenben nyilvános ti okként beszélik ¡mar, hogy a művésznő férjhez megy Spléuyi ,b irohoz. 8ot vaunak, a kik h jegygyűrűről ¡B tud nak regélni. A művésznő mindjárt hz esküvő után, — mely már legközelebb meg fog tartatni, — visszavonul a színpadtól s állandó lukhelyül Debreczenbe < költözik.
— Megdöbbentő esetről értesít bennünket eperjesi levelezőuk: egy napon lörtéot két párbajról, melyBk egyike halálos kimenetelű volt. A Éuzséoszky és Szirmay családok között ínár hosszabb ideje forog valami örökösödési per, mely mindinkább elmérgesedett elannyira, hogy Szirmay Alfréd gróf sárló megjegy • ¡réseket t.,ti nővérére, Luzsóuazky baró-néra; e hölgy fia, Jó«ef báró ezért párbajra hivta Szirmay grófot, nagybátyját, ki azonban a pör eJdőléaeig vivői nem
akart. Luzsénszky báró a gróf segédei előtt Szirmay grófot gyávának nevezte, — mire az ügy becsületbiróaág elé került, mely Maríássy ezredes elnöklete alatt kimoud-í, hogy a párbaj itt igenis helyén van, de Luzsénszky bárónak meg k<;ll verekednie Szirmay gróf jószágigazgatójával, Gund-lfinger Gyulával, ki kú lödben távoli rokon«. A két parbaj megtörtént, a Luzsénszky bár/i előbb Szir may val váltolt golyót Eperj-s mellett, a czemétei iürdőbeu. A távolság 25 lépés volt, 5—5 Hvnnci lepés-el. Három golyót röpítetek -gymásnak, d-t sikertelenül: a negyedik golyó vállasnál Szirmay baltenyere kapott erős sebet. Szirmay gróf ezután rögtön Kassára utazott, hogy ott *gy orvos ismerősének tanácsát kikérje, min hogy azonban az orvoat honn nem tálalta, rögtön haza Uiazolt Szirma-Bes-setiyóre. Luzsénszky ugyan e nap dél uiánjáu megverekedett Gundelfiugerrel is, egyszerre lőttek, s mindketteu ugyan egy pillanatban buktak föl: Luzsénszky báró holtan, mert a golyó tüdejét verte keresztül, Gundelfinger ezombjában egy nehé* sebből. Luzsénszky holttestét még az^nup elszállítottak Sárosra, hol elteméi lék. — Ez eseményre vouatkozólag va m Magy arorizágnak* • nak azt írjak, hogy, Hodossy Ede államügyész már megindította a szigorú nyomozást; segédekül szerepeltek e szomorú esetnél G. L. baró G. M. — továbbá B. M. ós J. Cs Megemlíti még azt, hogy a haláll»! végződő párbajt egy vadásztársaság végig uéz^e, és az Eperjesen szállongó kósza hirt, hogy Luzsénszky báró két fivére folytatni akarja a párbajt. »Elli-nor".
— Qyógy<isz''iti levelek. III. Arany erek. Az aranyerek a tünemények különféle csoportját képezik.. Ha különösen azon fájdalmat vesszük tekiutotbe, melyek ról a betegek panaszkodnak. Mind a kínoknak, mind a panaszoknak jogos alapjuk van. Az ok a végbé'' és altcst vérhslmozasaban rejlik, hol aztán kisebb nagyobb vérrel lelt gumók származnak. Így legközeleb''oek az ülőrészek, az altesl s a gyomor, minek folytán a fajdalomban résztvenni kényszerűinek. F«»leg oly személyikét támadnak, kik kevés moz gást tesznek, 8 kik a sok ülés vagy más megerőltetés tik által uz alfélen szorult vértömegeket idéznek elő. A betegnek aggályos érzés«, székszorulasa, a gyomor és al''.esl feletl feszültsége, étvágytalansága, 87ÓkBzorulÓ8a stb. tao Etry időben jelentkeznek az ülésbajból eredő fájdalmak, melyek a d:tekon és hátgerinczen átvonulva, a kupát és há''só fejrészt is Kínozzák. Igen sokan ludtokon kivül szenvednek aranyérben éa oly szereket használnak a.x«miitett bajok ellen, melyek nem segíthetnek a bajon, minthogy a legfőbb szenvedésre be nem folynak, és sikeres gyógyítást ho/.ui, uem képesek. Az aItest ló szerét csak gyöngisó és ron cso.ó hatásuk, főleg erős széket okoz. Vannak ugyan gyógy oly anyagok, mellek az emiiiett sz-n védések ellenében, különös jótékonynak tűntek fel, s melyek az altest létsr.erérc hatva, azl enyhébb tevékenységre késztetik. Eddigelé a legkitűnőbb módon es legnagyobb sikerrel legjobbnak bizouyult a Brandt Ricíiardt gyógyszerész által Schafftiausen városá ban kiállított sveiczi pilula, melyek miudenült el vannak terjedve, hogy itt is, mint biztos ártaimatlHii. és miudenki-nek ajanlha''ó házi gyógyszer ineghono suljon. Nagy-Kanizsán B;lus József gyógy szer és ur van megbízva «z ügynök "éggel. A valódi Biaudl Kichardl-féle sveiczi piiula az összns osztrák-magyar birodnloin bármely gyógytárában, csak ''bádogdobozban, mely vagy 50 darabot 70 kr., vagy 15,darabol 25 kr. tartai maz, kapható. Ügyelni kell arra, hogy minden doboz, piros fii-''gvéuynyel, sveiczi kereszttel és Brandt Richardt gyógyszerész névjegyével van eilatva.
— Janwirhavi teendők. A szántó-fö;dekre trágyái hordatunk. A gazda ságunk körül rzüKség^s fannyagoí e hó napbau haza hordatjuk. A gaz<lasági eszközök javítását e hónapoan be kell fej-zni. A télire ellett zöldség- és főzelék •féléket megvizsgáljuk, a romlásnak indultakat kiválogatjuk. A burgonyá^meg kell tiszti tani a Csirahajtásoktól. A gyümölcsöst és faiskolát illetőleg keresni és pusztítani kell a hangyaféazkeket, különösen pedig a hernyófészkekel. A gyümölcsfákat tisztogatni kell mohától a m*s alkalmatlanságoktól. Legiauácsoaabb a nem-sitő- és oltógalyakat most beszerezni, melyeket használatilag n-dves piu ezé be teszünk el. A szőlőt is trágyázni kell. Gondoskodni kell, ha még nem volua elegend", szőlőkaróról. A zölúségea kertben a trágyát szét kell teritgetni. A meleg ágyakat déliajban szellőztetni kell, mig éjjeire gondosan befödni szalmával, gyékénynyel stb. A kora saláta, cxukor-borsó, kalarab, uborka magvait már e hónapban el lehel vetni. Az istálók szellőztetéséről ne feledkezünk meg. A tyúkot malátával, pörkölt zabbal etessük, annál hamarább elkezdik a «ojást. A méhesben a köpüket melegen kell tartani, az egereket szorgalmasan irtani.
— Közgazdaság. „The Gresham" Londonban. A körűi meny e* év jelentése
--1—*-
m. év június hó 30 áo elmúlt 32 ik üzlet évről, ezén Anaztria Magyarországban is létező bistosító-inlézelnek, mely m. év november hó 18-án a rése ényesek évi rendes közgyűlése alkalmával adatott be, előttünk fekszik. Ez*u jelentésből vesszük a következő jelentékenyebb pontosatokat, melyek ezen intézet virágzó állapotáról tanúskodnak. A műit év eredménye különösen kedvező » oh. Ezen évben 6205 biztosiiási bevallás történt 58,733.650 frank ér ékben , '' melyekből 4717 44.008.15<> frank biztosítási összeggel fogadtatlak el, melyekről szabályazerü kötvények £lli attak ki. A dij jövedelem, levonva a viszbiztosilásra fordított összeget 11.174.812,90 frank volt, mely ösz szegbe sz első '' biztosítási év dijai 1,424.034-45 frank kai b-leszámitvák. — A kamátszámla mérlege 2,903.172 2ü frankra fugott, és diji>evét«lt hozzáadva a társulat''be/ételét. 14,077.985-10 frankra emelte. Az éven át a társulathoz benyuj jott és kifizetésre elfogadott kötvények
összege 5 422.437-£0 fr ink, mely összegből 75 000 fran.''c biztosítva volt. A követelések kiállítási és Vt-gyes biztosítási be vallásokból stb., melyek esedékessé váltak 2,666-374 frank. Kötvények visszaváltásai 917,408-35 frank adatott ki. A bíz''ositási tartalék, melynek létezése a szerződési kötelezettségek kiegyenlítését biztosítja 4,408.267 frankkal emelkedett. A társulat á mult évben Budapesten és Bécsben házakat is vett 3,ü57.000 frank értékben, melyekben az iutézett irodai helyiségei léteznek. A realizált vagyon összértékeazüzletév végé vel70,623.179*50 frank voll. A vételárnál kimutatott többlet az értékel illetőleg tekintetbe nem vétetett. miután ezen ériékek még nem valósittatlak, tehát azonnali nyeremény forrásnak uem ia tekinthetők, tizen többletnek azonban jelentősége igen nagy: ősz-sziti a kezességet, mely a társulat által nyujtatik. — A jelentéshez a társulat egy körülményes vagyon kimufa:ása van mel lékelve, melyből a következő tőkeelh*-lyezések láthatók, — Az angol kormány biztosságában 3 714.9^9-80 frank, más államok biztosságában 11,616.083.45 frk vaauirészvények, elöbbségi éa törzsrészvényekben 1.135.119.70 frank, vasúti és mas adóslevelekben 20,889-274-70 frank, házbirtokbau 11,386.$37 80, zálogokban 8 601.611-65 és mas különféle butosité-kok bau 13,279 262-30 frao . .
— Hírlap staiiattika. Magyarországban ez idő szerint megjelen 49 napilap, 29 magyar, 16 német, 3 szláv és 1 olasz nyelven. Ezek közt Budapesten 16 magyar éa 5 német napiUpot nyomnak. Hetilap 327 jel-n meg, 190 magyar, 83 német, 1 fraoczia, 1 oia«z, 1 héber, 30 szláv és 19 román nyelveu. Ezek közül Budapestm 68 magyar, 44 német, 1 fran-czia és 1 szláv nyelvű hetilap adatik ki. EK»lapjaink szám a 16, 9 magyar és 7 német. Budape»teu 5 magyar és 5 német. A megjtíeuő folyóiratok száma 117 és p^dig: 93 magyar, 8 német, 15 szláv és 1 román nyelveu. Budapesten 63 magyar és 2 német folyóiratot .-zerkesztenek; összesen 509 lap jelenik meg a fővárosban.
- Hu mi» krajezárotok. A pénzha-ta isi tát mar a pénzn-iuek legkissebikére, a krajezárra is ki erj-^d. Jelenleg ugy a fővárosban, valamint a vidéken a hamis krajezárosokuak egész özöne vau forgalomban. A hamisítvány igen könnyen felismerhető. Előalapjáu az 1 es, és vere-tésének évszáma látható. Az A vagy B betű, mely a valódiakuál az évszám alatt van, itt teljesen hiányzik. Hátlapján a kétfejű sas német körirattal „k. k. österreichische Scheidemünze" van, éppen ngy mint az 1859 és 1860-ik évben veret-leknél.
— ''A király is Koituth iratai Kos suth iratai második kötelének megjelenése után ő feisége e napokban parancsot adott, hogy a könyvnek eádig megjeleut kötelét elébe terjesszék, hogy elolvashassa. A legbelsőbb környezetből néhányan, tekintettel a könyv ismeretes irányzatára, bátorkodtak tÍ8Zteie:teljes észrevételüket megtenni az uralkodónak, ki erre kijelentette, hogy mdja, mily meggyőződéseket vall Kossuth irataiban, mindazáltal határozott kívánsága a müvet elolvasni. Ezzel természetesen be volt végezve a dolog, a ő felsége kívánságának azonnal elég tétetett. Hpgy azután milyen arezot vág a király a* olvasás után : más-kérdés.
— .4 királyfi sem feledkezett meg. a karácsonyi ajandékról, és Stefánia hgnő részére .pompás diadémet küldött gyé mán tokból s rózsás gyöngyökből. A diadém arabeszkekkel dlszitetl; egy bécsi ékszerész müve. -A gyöngyök Izabella spanyol.királynő talajdonát képezték; a királynő ékszereinek egy részét néhány évvel ezelőtt adu el Párísban « a gyöngyök egy bécsi ékszerész tulajdonába kerültek. Ííem babonása királyfi?Izabellát az ékszerek régi tulajdonosát elzavarták a trónról, és . . és a történet néha néha ismétli magát.
— Komáromban törtint. — mint a BKomárom" irja — e nem egészen uj eset: Két odavaló házaspár családi köréből nagy viszály tört ki, mert egyikférfi nem volt megelégedve a maga feleségével, hanem a másikéra vetette szemét. Ebből az-
tán válás következett, minek az lett a vége, hogy a két férfi egyszerűen kicserélte a feleségét, s most állítólag mindketten meg vannak elégedve sorsukkal.
— Árterét csókra. Egyik kisebb toron tál megy ei városkából irják, hogy az ot''ani fiatalság a zágrábi földrengések által sajtoltak javára a napokban jóté konysági bazárral egybekötött tánezvi-gaimat rendezett. A mulatság alkalmával D. jarásbiróné, a bazárhölgyek e^yik szépe, egy csókot bocsátott közárverés alá, oly kijelentéssel, hogy az abból befolyó összeg a zágrábiak javára fordíttassák. A verseny nem volt óhajtott mérvű, fiatalság csekély számban volt s így az értékes csók B. E. ügyvédre veretett le 15 írt 11 krért. Következett a végrehaj tán. A jury egybegyűlt, á végrehajtást szenvedő i''.''ölgy férje elfoglalá az elnöki széket s k. dgr íbajtas a láuczterem közepén e czélra felállított álvanyon foganatosíttatott.
— Tragikus etet. Kiss, félegyházai földbirtokos tizenkét éves leányát hétfőn délután megvizsgálás végett a Rókus kórház megfigyelő osztályába hozták. Kél évvel ezelőtt a szerencsétlen leány felment a szülői ház padlására. Midőn ott apját felakasztva találta, iszonvu kiáltások közt közeledett a lépcsőkhöz, »avarában azonban eltévedt és lesuhant a padlásról. Nyolcz napig feküdt öntudatlanul a szegény ieány és midőn újra felgyógyult — őrült volt. Felhozták a tébolydába, a hon nét két hóuappal ezelőtt egéazségesen bocsátották el! Midőn hazaérkezett, egy megmagyarázhallan ösztön újra a padlásra vezette. A kis ieány maga előtt vélte látni apját és e halluczináczió következtében kitört rajta az őrültség, mely csakhamar dühöngössé változott. Baltát ragadott és mindent összetört, mí kezei közé került. A szerencsétlen leányt vissza fogják vinni a tébolydába.
— Egy haláljelentés követketminyei. Amerikai történet. Egyik nyugati lap szerkesztője elutazott és a lap vezetését rábízta egy fiAial emberre, ki mint segéd szerkesztő működött ugyau, de a hírlapírói páiyáu még ujouez volt. Mielőtt u<ra kelt volua, a legpontosabb útbaigazításokat adta és különösen kiemelé, hogy ne mulasszon el egyetlen alkalmat sem a lap tekintélyének emelésére és a csekély elő fizetési ár kitüntetésére. „Igyekezni kell a lap terjedését lehetőleg eszközölni és a hol annak reklámot csinálui alkalom nyílik, akkor üsse a vasat, a mennyire csak lehet. Az olvasókat folyton izgalomban és bámulatban-kell tartani, hogy azt higy jék, a mi lapunk legnagyobb Amerikában." A szerkesztő elutazott. A legelső éjjeL m''dőn a szerkesztő már száz mértföldnyire volt, neje azivhüdésb-in meghalt és a segédszerkesztőnek szomorú kötelessége volt ezt az olvasóxnak tudtul adni. Ráemlékezve a kapott utasításra, a következőket irta : Halva, de nem elfeledve! Oly holyzetbeu vagyank, mely küiönö sen nyomasztó és fájdalmas e lapok segéd szerkesztőjére nézve, kit a szerkesztő a legmagasabb pénzáldozatokkal szerződtetett lapjához, hogy azt Amerika vezér-lapjává tegye. A mult éjjel ragadu el a halál hirtelen tűzhelyétől (a legjobb tűzhelyek lapunk első oldalán ajánltatnak „kályhák és tűzhelyek" czim alatt) Burns Sarah Edit asszonyt, e lapok (előfizetési dij 3 dollár évenként) nagyszel lemü szerkesztőjének nejét. A legjobb anyát,-a legpéldásabb nőt! (a hivatal Coleman boltja fölött. Erősen kell zörgetni.) A temetés holnapután délután négy órakor lesz, a kiadóhivatallal szemközt fekvő házból, ö felrepült az ég ragyogó édenébe. hogy azonnal angyal legyen. (Régi eló£u-:tők, ha elhalnak, lapunk ingyen tart fölöttük búcsúbeszédet. Egyéb hirdetések ára: 10 cent egy hasáb sor.) A főszerkesztő, távirati ulon értesülve á halálesetről, a temetés napján jött haza. Alig olvasta el a számot, melyben a halálozás jelentelik, lekapja kétcsövű fegyverét és azt fé font nyulsöréttel meg tölti. A fegyverrel kezében, nagy csődületet idézve elő siet a szerkesztői irodába. A segédszerkesztő épen abban foglalatoskodott, hogy nagy falragaszt készítsen, mely ¿''halottas kocsi oldalaira lelt volua ragasztaudó, s mely azon szava kat tartalmazta: „Koporsót Simonnál vegyetek, a lap kiadóhivatala fölött." A szerkesztő belépténél a- segédszerkesztő elbalaványodott: Oly izgalott és fenyegető arezot nem látott még aohá. A főnök lassan fölemelte fegyverét és a fiatal emberre czélzott. A fiatal ember felordít, kiugrik az ablakou és a csendes tenger partjáig meg sem all. Azóta alap irodájában csak egy szerkesk*ó van. A azolgá nak azonban kiadatott a legszigorúbb parancs, hogy üssön ie mindenkit, ki a lap számára halotti jelentést merne hozni. Nem aj dolog, de nem is rósz.
Papírszeletek.
A fötvtoy ember veadéfet hívott ebédre de biz az ¿heaea maradt. Ekkor kérdési tőle afösrény: „Mikor lesz ismét sserenésém ebédre ?* „Akár »indjárt,■ válaszolt az éhes vaadőg.
JANUÁE 9-én 1881.
Béres (vaktában benyita gróf szobijába ''■) Nincs itt a kocsi«?
Gróf. óh, kérem alásan, tessék helyet foglalni! Odakinn van a kocsis az istállóban, a lovakat vakarja; majd mindjárt behívom.
Hamis eskQrés iniaU becsakták a czi-giaj bakát, mert esküdött arra, amit még sohasem látott. „Hogy mertél megesküdni arra, mit oem láttál ? Tndod e, hogy most elkárhozik lelked,L szólott hozzá «-gy lelkész. „Lelkem elkárhozsik ? Hisen nekem nincs lelkem.* „Hogy ne volna, neked is esik ugy van lelked mint más embernek " „Ugyan ne mondja, tis-teleudú uram ; hát meg mern rá eskidui, hogy nekem lelkem v&u." ,,Mindenkor." „Hát ti«te-lendŐ ur is megérdemli a bintetést, mert arra eskQdne meg. a mit nem látott "
„Ma minden bizonyny»l eső lesz," mondja Jinos gazda. „Hondán tudja ezt kend ? kérdú egy iskola kerfllS, sarkantynjat büszkén pengető fia a gasdag korcsmárosnak. ,,Hát amott a házt-.-tSn I<v5 szélmatató kakasról tn-do''m, felelt János gazda; mert, ngynond, ha mifelénk forda! akkor esót jrleut; hz pedig amarra, akkot jó időt lehet várni'''' — Néhány nap maivá ott terem az arfi a háztetőn, agy kötéllel kezében s igazítja, kötözni a kakáit, hogy jé időre álljon. „Mit csinál a« arfi ?*'' kérdi János gazda Hát a tárosba készülök, szép időre van szükségem ; nekem az a kakas esót ne hozzon?*1 volt az okos falelet.
Mar -aona kinézésű katona tiszt érkezett egy kocsmába s mivel egy hetes szakálla nagyon szúrta állát, mielőtt evett és irótt volna legeUőbben is aat kérdezte a kocsmárostólt van-e borbély a helységben ? A kocsmáros azonnal borbélyt hivatott H«j, mondá a tis»t a feszes borbélylegénynek, nekem nagyon finom bőröm van; ha ssépen megborotválsz két pengőt kap*z;ha pedig megrágsz, azounal átszúrlak, és pedig nem te leszeis az első. —A borbély legény elkezd-tt reszketni mint a kocsonya s felkapráa az aiztalra tett borotvát h&za iramodott, * az inast küldte. Ennek is elóadta a tiszt feltételét; de az inas nem rel tent vissza, hanem nyn^odtan beszappanozta a tiszt állát, a borotvájával oly könnyedén járdáit annak képén, mintha citorája húrjain billegetné ujiait. Midőn bevégezte műtétét, „hlla Istennek" szakadt fel kebléből. A tiszt most bttszk-n megállt az inas előtt és mondá: miként bátorkodlát te engem megborotválni holott tudtad, hogy agyonszúrlak, ha megvágsz ? a azzal uyajtá a 2 pongőt. Csak ngy aram! felelt az inas: el valék határozva, hogy ha megráglak, azonnal elvágom a gégédet, nehogy leszúrj Ekkor ijedt meg a ti»*t, s feltette macában, hogy toha sem fog borbélyokkal tréfáin L
A városban, a távirdácál, egy német hivatalnok volt szolgálatban, kegyszer oda megy eiiv magyar hr, aki táviratui akar, a mondja, hogy ez a bizonyos (a kinek táviratai akar) püspöki lakban lakik (azaz : a püspöknek házában). Erre a hivatalnok est mondja - Viel-leicht in Püspök-Ladány, weil Püspök-Lak existirt nicht. (Talán Püspök-Ladáoyban, mert Püspök-Lak nem l^ezik). Tehát ő aat POspök-Ladáujra küldte volna.
Hivatal ós piaczl árak.
* Nagy-Kanizsán, 1881. jan. 7,
100 kilogrammjával sxámilva.
Buza 1150-11-— Rozs 10--9-50.
Á.pa 7-50.—7—. Zab 6-60.--«—. Kukoricza 6.—*— •—. Burgonya 8"—. —. Borsó •—.— 30 —. Lencse —.——28—. Bab .—"9.—.— Szé»a •—2-—. Szalma .—1-20.
1 kilogrammjával számítva. Marhahús 48.—.52. Juhhus — • —.— Sertéshas 58-—.—. 8»alonna •—.—86. Disznózsír •—.—92. Vör&shagyma •—. — 16. Foghagyma Cznkor •—.—M). Bors .—•—120. Paprika 1*—.—. Szappan •—.—40. .
1 literjével számítva Ó bor 32—i8 kr. üj bor ''20-28 kr. Pálinka 48 kr. Eczet 8 kr. Kiadta:
FABKAS, v. piacz könyvvezető.
SC ©ti naptár.
Január 9-től Január 15-ig 1881.
Ró- és hetinap HLath. é* prot. naptár O ö rög ntptár ay
1) Kat. és prot. ev. Mikor Jézat 12 esztendős lett. Lak 11. 42 -52.
9,Va«iraap lOÍHétfő UlKedd 12 Szerda 13 Csütörtök 14 Pértek 15;Szombat B1 In exc ¡28 E 29 Nik. Marczián h 29 14000 a sz. Higyin p. v.> 30 Anlzia Ernő pk. 31 Melánia Godfréd gr. 1 Jan. 1881. Vidor hv. f 2 Szil veszt. Remete Pál 3 Malakiás K* 8 S* an
Vasúti menetrend.
Indul Kanissáról hova:
Voual szám Ora Perc. Idő
¿07 Eszék, Mohács, Dombóvár 5 10 reggel
215 , . 2 30 délut. 2<>9 „ 11 1 éjjel
202 Buda-Pestre (gyorsvonat) 5 {>5 reggel ¿04 . (postavonat) 2 6 délut. ¿12 . (vegyes vonat) 11 20 éjjel
313 Bécsbe (Hsombatlioly, Sopron
felé) 6 15 reg?e)
301 „ 1150 éjjel
315 Sopronba 3 40 délat.
205 PrigerLof Kottori. Csáktornya 4 55 reggé»
203 „ „ 2 47 délat 201 „ „ (gyorav) „ 10 50 éjj''il
Krkemik Kanlsaár* hormét:t
210 Zákány felől 5 27 reggel
216 , „ - 1 41 dilb. 2U8 „ 11 1 éjjel
211 Buda-Pestről (veg7»s vonat) 4 16 reggel
203 „ (postavonat) S 5 délat
201 „ (gyorsvonat) 10 30 éjjel 802 Bécsből 4 1 reggel
314 „ 10 15 éjjel
316 Sopronból 12 5 délben
202 Prágarbof felíl (gyorsvonat) 5 37 reggel
204 , . 1 90 délat
206 , . 10 60 éjjel
Felelős szerkeeztí: bXTORFI LAJOS-
HUSZADIK ÉVFOLYAM
ZALAI KÖZLÖNY
TT T R D E T E S E K
JANUÁ -n 181
V9^

\ Magva r-fra nczia biztositó roszvónv-tá rsasáff
$
(FRANCO HONGROISE)
melynek 8 millió arany forintnyi részvénytőkéjére már 4 millió arany forint
ben befizettetett, biztosit:
ti: ''
C**''. &
$
készpénz- Jjj -
1. Tűzvész-, villám-, ^
gőz- és légszeszrobbanás által okozott károk ellen.
2. Munkaszünetelés-, tüz-, vagy robbanás folytán elvesztett kereset által okozott karok ellen (Chóniage).
3. Jégkárok ellen.
4. Tükörablak znzása ellen.

5. Szállítmányi károk ellen, szárazon vagy vizén szállított javakat. jn
6. Készpénz- és mindennemű értékpapír postákülde- ® ményt szárazon vagy vízen, g .
7. Az ember életére, valamint járadék-, nyugdíj- és $ kiházasitásokra.

$ A társaság élén álló férfiak, valamint roppant nagyságú tőkeereje elegendő biztositélvot nyújt a n. é. közönségnek, az előforduló károk pedig alólirt vezérügynökség által a leggyor-f sabban rendeztettnek, legpontosabban és méltányosabban fizettetnek ki. |
Ez alkalommal a társaság alólirt vezérügynöksége a t. közönséget a társaság életbiztosítási feltételeire figyelmezteti, $ melyek eddig még egyetlen hazai intézet által sem eultivált újításokat tartalmaznak és a biztosító közönségnek egy
más hazai társulatnál sem létező felülmulhatlan előnyöket nyújtanak. Többek között:
A magyar-franczia biztosító részvény-társaság
öngyilkosság vagy párbaj okozta halálesetre is kifizeti a biztosított összeget, továbbá halálesetre vagy meghatározott ¿£ '' időre biztosított összeget évenkint magok a biztosító felek és kir." közjegyző előtt történendő kisorsolás utján, eset- £
leg már az első évben kifizet és a feleket minden további díjfizetéstől felmenti.
Teljes tisztelettel
- Nagy-Kanizsán, 1880. november hóban. A *agyaí''-franczia_ biztosító részvény-társaság
* Tezérügynoksége Nagy-Kanizsán,
:G U T M A N N S. H.
• 9S9 50-52 , _ 13L erületl ügynökségé lej_ ''
Zala-Egerszegen POLITZE R JÓZSEF urnái & Tapolczán BEfiGER JAKAB „ Xruál .
Sümeghec E P S T El NT. A. „ í Csáktornyán HIRSCHMAXXA
Keszthelyen PlLl ÍAsOo Alsó-Lendván TAU8Z FERENCZ
» »
V
v
Tapolczán Csáktornyán Csáb rendeken LOB IGNÁCZ
krnmmsmsm^s^s^msmsmim^^^^i^^

VADASZAT KEDVELŐKNEK
UJ ÉRDEKES KIADVÁNYOK!
Kiadásomban megjelent és nálam, valamint minden hiteles hazai könyvárusnál kapható:
A GYAKORLOTT VADÁSZ.
A íáczán- ós fogoly tenyésztés, ugy minden vad ismertetése
. írta: Nagy ülvedi ÖLTSDY KÁROLY,
oki. erdész, gyakorlott vadász, nébai cs. kir István főhcrczeg személye körüli testőr-vadász. Tartalma: Az uj erdő- és vadásztArvények-kel. valamint a kutyák betegségei és azok gyökeres gyógyításával hövi-tette egy tapasztalt vadász. Ezen igen díszes s 320 lapra tetjedo miinek
szinnyomatu borítékban és keiuénykötésben 1<U 4—* ára \ frt. S0 kr.
Kiiífin k tolásokban kapható:
''Az 1879. évi XXXI. törvényezikk. Az nj erdőtörvény Ara fűzve 40 kr.
Az uj vadászati tfirvény. Szentesítést nyert lS72-ik évi február hó 18-án. Ara fílzve 10 kr.
A kutyák betegstgeirtil és azok czélszerfi gyógyításáról-Irta: egy gyakorlott vadász. Ara fűzve 40 kr.
} ''adást naptár. A vadak párzási ideje cs tartózkodási • helye az év minden havában. Ára fftzve 12 kr
Továbbá gazdasszonyoknak :
Farsangi fánk. babakenyér (Kugelhupj) és
kétszer sQIt- készité3'' titk»
Irta : FOUQUET JAQl''ES. III-ik Napóleon udvari főszakácsa
Reményi toldalék- és szalonás pogácsa, jó kalács és szénarétes készítési módjával. Bővítette : EGY MAGVAK NÖ. E díszes kiállítású íníivecskénok ára 60 kr. Postai r«-udelések 70 kr. beküldésével ajánlva bérmfntesen küldetnek Ezen több magyar nőtől megpróbált és tökéletesen sikerült sütési módot ajánljuk hölgyeink figyelmébe.
Postai rendelések gyorsan és pontontn eszközöltetnek.
Nagy-Kanlzsat. W A J D I T S JÓZSEF kiadóhivatala.
!!! HALLATLAN OLCSÓSÁG!!!
Következő 10 rzikk cg}- díszes dobozban elhelyezve úgymint:
1. 50 iv levélpapír 2. 50 hozzá illő levélboriték. S. egy teljes doboz kitilnö aczéltoll. 4 három tolltartó. 5. három igen jó irón. 6. egy vonallap. 7. egy lap szivópapir 8. egy nagy darab pecsétviaszk. í) egy törlő gumi. 10. egy szép jegyzékkönyv aranvnvomattal. Ára ösz-szesen Bécsben 1 fij.és 5 kr. és NAGY-KA XIZSÁX
0(T Wajdlt» Józlef könyvkereskedőében csak 8.1 kr. "W
Postai ntalványnyali 1.15 kr. beküldésével l»árhova is ajánlva bérmentve szállíttatik.
M aria-czelli
GYOMOR-CSEPPE Iv,
jeles hatása gyógyszer a gyomor minden bántalmai ellen, ^r»-maw és felQlmnlhatlan az étvxgyiiiány ,, gyo
tnoruyencséir, rosvsxiga l-h-IIet, s/elek, s.ivanyn fr''lbttfugés. kóiika. gyomo: hurut. g\ omoréjrés , h- gy ükép/.G és, tűimig»* n\álkaképződés, sárgaság, uud«r és hányás főfáj»* (ha *x a cv<.ni9rt"U er*d\ uyomor gfircs. széksz''ii ulat, a cvom^rnak túlterhelt-ég<'' étel ék ital által. ciliszia. lé;-- és nijijbctCirséjr, srsnyffM hititalmaU ellen
W Egy ilvcgrse ára használati ui"sitással együtt .?<> kr.
Kapható: Prág«T Béla ur gt égvsceriárá-b.Mi N*py-Kani*sán, valamint uz imztrák-ti''Xgjar birod.tloni rainririi n-gyobb ógy-sxcrtárábau és kercskrdés-lien
Központi 8zétkül<U»3Í raktár nagyban és kicsinyben BRADY K A ROLY,
„az ö r a n g y a l U o x?'' csmazets gyűgysaeriárÁltau 64 40—r,í Krerazlerben, Horvaorszii^.
\k énei ezelőtt.
Egy nyert gyógyulásnak hű emléke ép ¿no8t érkezett Hoff Jáao« ce kir udvari
szállító urask Berlinbe Főraktár az »Áxtr.ai cs kir. államoJ'' kzjmar« It é c s, (iralien, • li r a u n e r m t r a h h ? 8. M t á ¡u . mely arról tesz tanúságot, mily üdítő és mily jób«tá*u lehet ama gyógyuyíj mely őket oly suiyos bajból kimenté és mely rajuk nézve oly jdlekony voH E* .■« I''r. Kraiike A. reáliskolai'' igasgatcUnár urnák irat;«, mc)v ij-. »«••I : Ujváro.» 1S77 okt. 9-ét:. Míd^n ll érv^l i selJ?t: Bi> d(.-iil.cn rájík <y gy e-c íl m.ilits kivonat Pcrs*«égi smét tűlilmfir hasrnáltAW I^on kérem n''ir''i:-rendeléseim t pou:n*an bekflld-ni, még pedig: I-sz-ir. 50 ílv.-c^o! ipKninak ki-in k czimo: Riebmitrop titkos tanácsos és l:ivcalf.inok u-n*k Ujvároi-ban K 2-^zor. Magam srxrnám Crll}i0 előbbi IskásomrA 100 ilv^gg-1, m.-lyot m-g .sí-t«»k b ráuűmmxl és callcíáimmal, I>r. Üiitíln-^i gyrau. i^azeató ur ai, ki m*. láta készítményének gyógyhatású és szabályos követkexiiényéi neién ús ünmai gán- ni. gki.iért-rtxi akarj*. Cellehen is fo''ytijn f.z ön i»nlát&-egészségi s.''irét hasz náltnnt, de most * előbbi módon közvetlen viszonyba nkatn -k önue! lépni s!b,
Hivatalos gyógyj''elentés.
Boriin, pionirstrisse-bon levő ujkaszárnyakórliázból A kitiinő Hoff-féle maléta-kivonat cgé»zségí sernek, m-ly a sr>bes(lltrknck oly jót tett. h(.¿y i.em szívesen uélkQlözik, tni«*lubbi ismételt küUiesét -az ápolónők uevébMti ké om
IlOON miniszter
Főraktár: Kcsselbofer József. Zaln-Egerszegi>n Hubinszky A. nál és * ¿róp?-
tr-rbao. Sopron: Millier P.. K-szthely Wünsch Ferenc/., Ka{>osvá- L\)pcxíg An ainsi. " v 4 1—4
25

1881
SzÁm.

:
Árlejíési hirdetmény.
Csáktorüvx vár««» képviselő testülete által választott épi- i téazeti bizoíUág által közhírré tétetik, hogy u Csáktornyán felállított állami férfi tnnitéképezd''; épületéhez szükségen öaazea anyag sr.áUítás, ugy as összes épitéai munkák Arlfjtés utján vállalkozóknak kiacUtnnk :
1. Az árlejtéi Csáktornyán a városh ir. tanác.stermében 1881. évi febr 14-én d. <». 9 órakor inrtHuk meg.
Ö. Az árlejtés szóbeli, de. zárt irá8b»-li ajánlatok is elfő gadtatnak, a melyek h nzóbeli árUjtés befej>-zése -után nyittatnak fel.
3. A felállítandó épületh-z xttikség''-s összes'' anyag és munka 73,211 frt 51 kr.-ra van előirányozva, melynek 100/0 az árverezők által az árverés előtt, akár ké*/.pé:izben, — akár tózadr.ileg jegyzett értékpapit okban a napi árfolyam szerint, — vagy jelzálogilag kellőleg biztositolt óvndek-levolrkbeii teendők le, n városi pénr.tárnoknal. 2 2_3
4. A munka 1881. év tavaszán megkezdhető és az épü let legkésőbb 1883. évi augusztus 10-én teljesen készen átadandó.
5. Az árlejtés befeje2te után a bizottság állal a vállalkozóval kötött szerződésnek a képviseli testület általi jóváhagyása fentartatik, — a képvisel/l teetület legkésőbb 14 napra az árlejtés után a szerződés felett határozni fog
6. A felállítandó épület tervei, a költségvetési előirányzat és az épf«ési szerződés összes feltétalei Csáktornya váron tanácstermében naponként d. e. 9— 12 óráig. A. u. 3— 5 óráig betekinthetik. — Csáktornyán, 1881. jan. hó 4 ón.
Az, építészei I bizottság.

mi hölgy sem
nélkülözheti toilletje választásánál
! ! divatlapját ! !
A most bekövetkezendő téli idény és «j január-márrziusi évnegyed Hcál tával \.in szerencsém * iiagvérd.''mfl hölgykoszorut figyellUezt-tni
arra, hogy könyvkereskedésemben mlndea hazai'' és külföldi DIVATLA- Jí>< PÓKRA elófcethetnl.
Minden divatlap boziám közvetlen a kisdótól postán köldftvín
be, azon kellemes belyzftben va-iyok. hoiry a lapokat már egy két nap-
paLrf m»gj-lenó''ük i,tin házhoz hordsthttom kl, Tagy vidékre póstaval küldbetem szét.
Magyar Bazár 2 frt 50 kr.
Bpesti magyar bjzár * 2 frt 50 kr
Hölgyek lapja 2 frt —
Bazar (berlini) 1 frt 60 kr.
Frauen/^itong l frt 60 kr. Fr -unzoUui.jj nagy kiadás 2 ftt 6<J kr.
Cornéli^ (béc«i) 1 frt 20 kr.
M -dei.welt frt 7f; kr.
évneg;edenként helybou és vidékre
évnegyedehkint; vidékre bérmentes
küldéssel 30 krrs/ több
r - i Í .1 .''-w.it j i ::
Na^y-Kanizsán, nyomatott a kiadó tulajdouus WajdiLs József gyorssaju''ijáu
MiúÁeii egytíb bárhol és bárki által hirdetett divatlapokra magjar, ni met és frximia nyelven ir előfizetések elfogadtatnak. Nagy-Kanizsán, deczember havában 1880.
i3S9_. Wajdits József.
NAGY-KANIZSA, 1881. január 13-án.
1 Előfizetési ár:
egész évre......8 frt.
fél évre ....... 4 „
negyed évre......2 „
Egy szám 10 kr.
HIRDETÉSEK^,
tí hasábos petitsorban 7, másodszor G s minden további sorért 5 kr
nyílttérijén
soronként 10 krért vétetnek fel. Kintstári illeték minden egyes hirdetésért 30 kr. fizetendő.
Huszadik évfolyam.
A lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőhöz, . anyagi részét illető közlemények'' pedig a kiadóhoz bérmentve intézendők : NAGY-kanizsa Wlauicsház.
Bérmentetlen levelek csak ismert munkatársaktól fogadtatnak el.
Kéziratok vissza nem küldet wk.
Nagy-Kanizsaváros helyhatóságának, „nagy-kanizsai őnk. tüzoltó-''egylet«, a „nagy-kanizsai kereskedelmi s iparbank-, „nagy-kanizsai takarékpénztár0, a „zalamegyei általános tanítótestület«, a „nagy-kanizsai kisded-nevéló egyesület«, a nagy-kanizsai tiszti önsegélyző szövetkezet'', a „soproni kereskedelmi s iparkamara nagy-kanizsai külválasztmánya" s több megyei és városi
egyesület hivatalos értesitóje.
Hetenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjeleni vegyes tartalmú lap.
• Előfizetési felhívás
ZALAI KÖZLÖNY
huszadik évfolyamára.
Habár a lap nagyobbított alakban jelenik meg, előfizetési ára az eddigi) t. i.
január — márcz. negyedévre 2 frt. január — junius fólévre • 4 frt. január—decz. egész évrt 8 frt. mely összeg mielőbbi beküldése kéretik, hogy a pontos szétküldésben fennakadás ne történjék.
KIADÓHIVATAL.
Általános közgazdászat! helyzet
(Folytatás és vége.)
A Sió csatorna állapota most olyszerü, hogy a magas kormány teljes figyelmét igényli. Ezen csatornának eredeti czélja volt, a fehérvár- tolnai »Sárrét" kiszárítása, a mi el, is éretett. Az 1863. év óta pedig rendeltetése az is volna, hogy a Balaton szabályozása folytán a Balatonnak — a Kaposon kivül — egyszersmind lecsapolási csatornájául is szolgáljon. A száraz évek korszakában ezen rendeltetésének megfelelni látszott is, a mennyiben t. i. a kisebb gáttörések által okozott áradásokat a parti birtokosok csöndes megadással viselték. Három év óta azonban ezen csatorna a helyett hogy • a Dunától a déli'' vasúthoz (siófoki állomás) természetszerű vizi uiul szolgálna, fokozatos növekvésben csak veszélyt és pusztítást okoz, mivel megrongált medrével és elhanyagolt gátjaival nem képes a Ka-osnak és Balatonnak tavaszszal megváló vizeit .magába fogadni, hanem Mnételten iégi árterét felkeresi és 7000 hold legjobb minőségű szántó-
földet s rétet elborit, a közlekedési utakat elpusztítja és a közlekedést hónapokig megakasztja.
Ez azon birtokosokra, kiket ér, súlyos csapás, a kereskedelemnek károsítása s az állami jövedelemnek csökkentése, miután adóelengedések mellózhetlenek. A Balaton tükre az 1863-diki szabályozás által 4 lábbal lejebb szállíttatott; és ezen 4 lábnyi magas víztömeg 20 □ mértföld területről, az átlag 8 öl széles régi csatornán fogjon le? Ez alig történhetik és kell, hogy -itt segély nyujtasséic. Azon eredeti eszme, hogy a Balatonból lefolyó víznek a Siócsatornában való időleges hiánya vagy feleslege közt az egyensúly helvre-állittassék és ily módon egy mindenkoron használható vizi ut a Balatonból a Dunába helyreállíttassák,
« *
— valóban méltó a szak férfiak alapos megfontolására.
A Mura, mely Stajerorszigot elhagyva, Petrócztól Légrádig Vas-és Zalamegyéket érinti, Stájerországban közköltségen szabályozva lett ; a szabályozott folyó medrében a hónak olvadása és tartós esőzések folytán növekedett víztömeg rohamosan tolul ezen folyónak szabályozatlan részébe melybon épen mert szabályozva nincs, rendesen le nem folyhat, hanem a partokat áttöri és áradást okoz és iíimételteii nagy pusztítást tesz. Ennek következtében a Murának szabályozása mulhatlanul szükséges, ha akarjuk, hogy a nevezett két megyének illető vidékei tönkre ne tétessenek. Dc ezeu folyóuak okszerű gyorsított szabályozása mellett még egy más szempont is küzd. Ugyanis Gráczban a Murának gőzhajókkal való bejárása terveztetik, azonban a gőzhajó-járatok a folyamnak nem szabályzóit részére ki nem terjeszthetők, pedig az a Drávával való közlekedéssel kapcsolatban kiszámit-hatlan előnynyel bírna, sőt eltekintve ezen tervtől, a magyar-stajer
kereskedelemre nézve lényeges haszon volna, ha a Mura a hajózásra alkalmassá tétetnék.
A Rábának szabályozásában sajnos fennakadás'' történt, és a fen-forgóv viszonyok mellett ezeu szabályozási műnek teljes felhagyása sincs kizárva. Ez sajnálandó volna nemcsak azért, mivel az c folyó mentében fennállott malmok cl távol iüisával nagy összeg elveszett, hanem főkép azért, mivel a nagy árterek jövőben az áradatnak kitéve maradnának, a mi a sújtottakra nézve kiszámíthat lan kár. Történtek légyen ezen folyó szabályozási elómunká''atainál bárminő hibák, ugy kell, hogy a magas kormány azok orvoslására erélylyel törekedjék, hogy a inár megkezdett, a jövőre nézve tagad-hatlailul üdvös mű,'' és pedig tekintettel a Rábának hajózhatóvá tételére, bármily módon, ha másként nem, országos költségein is befejez tessék.
Noha a Rábaszabályozó társulatnál tett tapasztalatok szerint azon meggyőződést nyertünk, hogy az 1871. évi XXXIX. t. czikk " alapján alakuló vizszabályozó társulatok, a törvénynek nagy hiányossága és tökélytelensége mellett csekély sikerrel működhetnek, ngy mégis .a Kapós vizének szabályozása körül érdekelteknek eljárása biztatóbbnak és hihetőleg czélhoz vezetőnek látszik, mivel igyekvők voltak a törvénynek hiányát a társulat alapszabályaiban pótolni, főleg pedig, mivel ez esetben az egyes érdekek inkább azonosak. Kívánatos volna, hogy a Ka-posszabályozó társulat a Siócsatorna szabályozását i< ügykörébe vonná.
Az áliam pénzügyi helyzete a bekövetkezett elemi csapások, áradások és rosz ;erm(5 folytán nem javulhatott és attól tartunk, hogy jövőben sem fog javulhatni, ha az államháztartásnak szükséglete a rendelkezésére álló eszközökkel teljes
komolysággal összhangzásba nem ho-zatik. Az állandó deficzij, mely folytonosan uj kölcsönökre késztet, tar tósan el nem viselhető
Az adóteher az idén oly súlyosan éreztetett, mint eddig nem, mivel együttesen összemüködó több körülmény az adófizetők nevezetes részének, fizetési képességét károsan befolyásolta. Az adóbehajtásnak több inségsujtott vidékén történt felfüggesztése államférfiúi ildomnak kifő lyása volt és általa számosan lettek a teljes tönkrejutástól megóva. A fényűzési adóknak részbeni megszüntetését különös megnyugvással említjük, miután azt több izben magunk is kértük és mivel ezen intézkedés. az illető iparokra, a jelenlegi sanyarú kereseti viszonyok mellett, csak jótékony hatást gyakorolhat.
Összes adóügyünk olyszerü re-formjn, melynek folytán a közterhek helyes felosztása elérhető volna, mindig sürgetőbbé válik. A jelen adóztatási rendszer, mely által sokan aránytalanul terheltetnek, fiskusi szigorával az üzleti tevékenységet több tekintetben gátolja és egyes üzletágai: megkezdését vagy nagyobb mérv bem kifejlesztését — mely üzletek sokaknak foglalkozást és keresete: adhatnának, — megakadályozza; de a közcrkölcsiségre is károsan hat, mivel sokakat a becsületesség ösvény éróli eltérésre csábit. Különösen áll ez ar harmadik osztályú kereseti adóra nézve. Véleményünk szerint ezen adónak rendszere téves alapon nyugszik» és az ugy az állam, mint az üzlelegyének többségének érdekében a progressiv-adóval — mely a kereseti adóról szóló törvényben sem ismeretlen, mivel a progressio a negyedik osztályú kereseti adónál tényleg létezik — pótlandó lenne.
Ha tagadhatlan, hogy az adóképesség mérve általán a jövedelem nagysága által képviseltetik, akkor
meg is kell engedni, hogy ezen "adó-képesség nem szám szerinti, hanem haladványos arányban növekszik, miután az adóképesség azon mérvben fokozódik, a melyben annak lehető-. sége*is közelebb hozatik, hogy az élet szükségeinek kielégítése után fennmaradó jövedelmi felesleg kevésbé szükséges kiadásokra fordítható. A kamara, mely megbizóinak az adók elviselhetlensége végett emelt panaszait folyton hallani kénytelen, ezen ügyet ismételten tárgyalván, a progressiv-adó behozását már ezelőtt tö b évvel a m^gas . kormánynál javaslatba hozandónak; találta. Ha a progressiv adóval -.minden egyenlőtlenség és minden nyomasztó nem is volna elhárítható, ugy mégis feltehető, hogy nagy mérvben kiegyenlit-ileg hatna. Az ekként alkotandó adótörvénynek ífcel-lózhetlen kellékéül tekinti azonban a kamara az adónak állandóságát any-nyiban, a mennyiben a megejtett jövedelem becsünek, ha időközben lényeges változás az üzletben nem történt, 3 vagy 5 évjg érvényesnek kellene maradnia.
; A hitelviszonyok az- 1879''. évben meglehetősen kielégítők voltak. Az osztrák:raagyar bank fiókjainak az év folyamában kerületünkben Győrött és Nagy-Kanizsán tőrtént felállítása általán a kamatlábnak, alábbszállása a vidéki hitelintézetekre visszahatott, ugy - hogy '' azok legtöbbjei kénytelenek voltak az áltáluk követelt kamatnak méltáu panaszolt magasságát mérsékelni. Az adott kölcsönök utáni kamatlábnak leszállítása természetszerűleg uiaga után vonta a takarékbetétek kamatlábának leszállítását is.
És daczára ennek a takarékbetétek kamarai kerületünkben uem apadtak, sót inkább azok az ''1878. évben volt 41,538.922 frt összegről az 1879, évben 44,918.387 frtra
TÁRCZA.
? A rémkirály.
(Goethe balladája.)
Ki jár viharban késő éjjel?
xt)''a ** ^i* gyermekivel, Lágyan 8h:lve védve tartja, Gondos karok között az apja.
Fiam, arezodra aggalom szállt? Nem látod-o apám a királyt ? A rémkirályt, fényüstökével 1 — Fiam köd leng ott szerte-.''zéJyel.
Te kedves gyermek jor vel''m, jer! Van itt is szebbnél-szebb játékszer, Szincs virágok ott a parsán, S anyámnál sok arany szövet van.
Nem hallod jó atyám még most som, A rémkirály mit xug csöndesen ? Maradj, maradj nyugodtan gyermek, Szélben levél, h&raazt zizegnek.
Akarsz-e gyormek" jCnui vélem ? L»-ányim majd ápolnak azéf.en, Majd elvezetnek éji tánezba, S reád
ott altató''dal várna
Atyám, nem látod ott a réilmck U-ányit, kik sötétben élnek ? —-bitóm fiam: a füzek árnya Az ott, borulva néma tájra.
Szeretlek, ingerel kii nrezod ; Nc.m jc«z? basznál erőszak, barcz ott I Atjám, atyám a rémkirály itt! Helém üté ölő fájllalmit !
Horzadva atyja gyermekéve! p,nti.M *okog, "é* szerte-szélyel; Kiéri házát végre gondban : I)e karja közt a ''gyormek bbltan.
. HALA8Y BÉLA.
A női világ
származása, társadalmi helyzete, öseredeti hivatása, nevelése és egyenjogúsítása.
— Jelesebb kútfők nyomán. —
Közli: Baboss László.
„Az ész a végett van adva, bopy általa az ember a létezőknek lényegét, azoknak erőit, törvényeit, czéljait megismerje, ■ ezen ismerőt által vezetve szellemi czéljait valósítsa.* „Logica:.
I.
A női világ.
.Az énben nem történeto, felületesen tekintvo a lógony mozgásaihoz hasonlít. Nem szűnő ingás szélsőségek kőzött, melyeknél az emberi u«m, miután *gy iráay-ban a legmagasabb pontot elérte, ellenkező irányban ismét sülyedni kezd.- Eötvös: Gondolatok
Évekkel ezelőtt, egy alkalommal engem bíztuk meg a nők fölött dicsbeszé dot tartani; akkor — legyen megengedve ismételnem — a következőkép szóltam : „Midőn nekem ama szép liszt jut ma. azok iránt fejezni ki érzelmeimet, kik-ről egy szellemdm iró azt mondj», hogy ők megvannak áldva mindennel a gon.l-viseléstől, mert ők birjík az Istennek adományát u.~m. :
„Testben symelriát, Lélekben barmoniát, Szívben sympathíát, Hangban melódiát, S mindennemű mágiát."
Ne csodálkozzanak — (beszélék tovább) — ba akadozni fogok beszédemben! Gondolkodnom kell azon, hogy lebete az emberiség remekeit Mahoraed-
kint kizárni az emberi >o£ok oaradicíomá bél, midőn ők egyedül azok, kik képesek azt nekünk megteremteni : Igaz! uem mi vágjunk éppen azok, kik 1-gjobbau fukar kodtunk irányukban, mert a magyar nő férjének felesége: felesegi-sége, és
hit-
vtni, özvegyi jogai a magyar magánjognak örökre legszebb s legkimagaslóbb része. De meg is érdemiik ők! Kct boldogsága van az embernek o földön: a lélek ¿3 a szív boldogsága, az az a tökély és a szerelem! S ki az? ki az elsőt lelkünkbe leheli! az anya?! Ki az, ki bennünket boldoggá tes>. : a hajadon?! — A régiek a boldogságot a fajdalom-nélküliségbe helyezték, s én igazat adok nekik, mert a szerelem a tökéletes fáj dalom nélküliség; b a nők a szerelem apostolaiJ — így szóltam akkor s érzém, hogy az emberek boldogságáról '' beszéltem, s igy szólok — habár hussiabb-in ezeu czikkecskéban — az emberiség boldogságáról.
* *
"a nő, mondja egy sarcaslícujan barbár iró: „Viri dcsiderium, fera conlu-bernalis, lenalect» soci.i, dracena cus-todita, vip?ra vss''.ita, pugna vo!.uutaria, bellum sumptuosum, dísponduro qu>ti dianum, hominum procr audorum offi cina, j»nimtl malítiosum, malum necos-flarium." Valóban, erős jellomz-isck ! Dj nagyrabecsüh Jókaink kibékítette u nőnemet, s jóváíe''.te elődének hibáját — következő párhuzamban emelve ki a nőt: „Milyen democraták vagyunk mi?* Füreden tartott felolvasásában :
,A férfinem sebeket ogzt ésharczol, a nőnem gyógyít és ápol.
A férfi, a haragban nagy, a nó c szeretetben.
A férfinem, keresi n. dic-iőségat, a !*ő szerzi a boldogságot.
o o
A férfiaké a kenyér irigység, a nőké a szánalom. A nő megosztja kenyerét az éhezővel.
A férfi megtud brtzájáért hallói; de » nő tud érte élni. Női haza árulót Magyarország történelme fel nem mutat.
A féifi h-fa a küzdelemben, a nő hős a szenvekiésben."
Minthogy fentebb már safcasticus és alább való jellemzésekkel éltünk, lehet-len, hogy Saphir humoroB megjegyzéseit is fel ae, hozzam egyszersmind, ki azt mondja, hogy a nó: „az élet szinmózo, ezukorborsó az ittlót hüvelyiben; zsir-szemek az élet higlevesén ; csukamáj a földi nagy böjtben, karácsonyfa az emberiség nagy sokadaímában, és csoda-teljes csavarrugó a nagy világgópben."
Ezekről tehát, a nőkről, az emberiség szebbik feléről — mint a költők , s jobbik feléről.— mint a bölcsek mondják szói jelen kis czikkecske. A nőkről, kik nck Schiller „Glocke* czimü költeménye o!y magasztos házi életét rajzolá; a nőkről, kikről a költők örök szerelmet éne kcinuk, a bölcsek szépet ós jót mondanak, a tudósok igazat tartanak, az irók boldogságot regélnek; a kikről a történé
kövolendő példákat, a az<-nlirás mar''yriumot, a kereszténység Vallási és felebaráti szeretet, türelmet állítanak fel, a természet p-^dig gyöngédséget, a bölcsészet: erkölcsöt és kedélyt; az emberek pedig „találós meséta jegyeztek fel.
Egy pillantást fogunk vetni a nők társadalmi helyzetére, történelmileg; kifejtjük, — amennyire szerénységünk engedi, — a nők hivatását és rendeltetését, természet bölcseleiileg egy jMes böl-
csész észelveí nyomán; megérintjük váz-latilag a nőnevelést több jeles férfi szempontjából, s végül átmenendünk a nő emancipatio fogalmára s fontosságára. Ismertetésemben a legjelesebb szerzőket Urtám szim erőit, s ha tárgyam mégsem illenék ama napi felvilágosodottság keretébe, unalmassá válnék,szolgáljon mentségemül, hogy akaratom jóra tör.
n.
A nők regetani származása; tanok a nőkről.
Mindenekelőtt a dolgok rendjével haladva azt találom, hogy nem fölösleges összfoglalni, a nők származását a mythoa szerint, s ama nézeteket, melyeknek koronkínt az emberek hódolának, már csak azért is, hogy visszaidézzük emlékez» üokbe azon szép én magasztos képzeteket, melyet az ő* időkkel vivő középkor barbarizmus fenUrtvu némi részben'' az uj és legújabb kor által, a régiek felfogásából Bzármazó magasztos fogalmak kai együtt, teljesen megeemminii«f»i * aláásni akart. A regék /ílágáb«n az vol-elterjedve, hogy a nő és férfi kezdetben egy személy, — tehát egy test éa lélek — valának, dfc az egyesült erőt, me!y-lyol az Iitenfck sem mérkőzhettek, kó sőbb »haragra lobbant Jupiter szétválasztotta: s igy lett a férfi és a nő! Azonban nő és férfi szerencsétlened valának igy, » boldogtalanok, megkönyörült tehát rajtuk Jupiter, látva a szétválasztott erők uyomorait, a elküldé Ámort, ki a -szerelem rózaa-lánczával Uraé''- egyesité őket.
Az ó-kor egy bölcsésze pedig ugy nyilatkozik, hogy midőn az alkotó a belső szépséget az emberiség számár» fentarUni elhatározta, teremté a nőt, kit külső szépséggel, éa finomabb érzékkel,
HUSZADIK ÉVFOLYAM
ZALAI KÖZLÖNY
felszöktek, következve 3.379:460 írttal szaporodtak.
Ezen körülmény indokolását találja egyrészt az 1879., év folyamában is "urklgott Üzletpatfgásban s a vállalkozási szellemnek ljiányában, másrészt pedig abban, hogy valamennyi értékpapírok árfolyama javult, minek folytán azokból sok, ré szint nyereség czéljából. részint a már meg nem felelő jövedelmezőség miatt eladatott és: áruk egyéb biztos elhelyezés hiányában egy ideig a hitelintézeteknél letéteményezte-tett. Miután pedig az értékpapírok árfolyama folyton növekedő irányban van és a hitelintézetek a készpénznek feleslege miatt a kamatiá-bot előreláthatólag még alább szállítani kénytelenek lesznek; azon remény nem alaptalan, hogy a tőke ismét az alkotó tényezőknél, az iparnál, gazdászatnál, az értékében csökkent'' földbirtoknál és az építésnél fog elhelyezést keresni. A kamarára nézve, — habár konstatálni kénytelen, hogy a tőkének bizalmatlansága mai napig sem szűnt meg. — Örvendetes jelenség, hogy kerületében az ismét feléledő gazdászati tevékenységnek kezdetére oly hatalmas tőkealap készen áll.
Hitelviszonyaink megszilárditá sát be- és külfelé a .valuta" rendezése tagadhatlanul lényegesen előmozdítaná. Kem akarjuk tagadni, hogy papír-értékünknek értékfogyatéka a forgalomnak bizonyos időkben kedvez és azt bizonyos czikkek-ben egyedül teszi lehetővé, azonban az értéknek folytonos ingadozása a szolid üzletforgalmat legfontosabb műveleteiben megzavarja és minden még oly óvatosan'' megiuditott üzelmei koczkáztátott vált alatti tesz, mivel minden számítás lehetetlen. Az értékingadozás tehát gazdászati betegség, melynek orvoslása minden tehető eszközzel valahára foganatba veendő.
•v.
A kamarai kerület posta-forgalma 1879-ben meglepő növekedést mutat.
A levélpostai forgalom volt: 1878-ban > 11,39(1.709 db
ellenben 1879 ben 11.778.366 db
tehát több 387.657 db A kocsi postai forgalom volt 1878-ban 122,631.918 írt
ellenben 1879-ben 126,939.324 frt
tehát több 4,307.406 frt Az utalványi forgalomban volt
1878-ban bevétel 10.321.669 frt
1879-ben bevétel 12,989.122 frt
tehát több bevétel 2,667.433 frt 1878-ban kiadás 4,769.007 frt 1879 ben kiadás 5.553.474 frt
tehát több kiadás 784.467 Irt Az utánvételi forgalomban volt:
1878-ban bevétel 1,855.518 frt
1879-ben bevétel _2,021.063 frt
tehát több bevétel
1878-ban kiadás
1879-ben kiadás
165.545 frt 301.779 frt 338.265 frt
tehát több kiadás 36.486 frt
Az elórebocsájtQttak szerint a postaforgalomnak minden ágában ne vezetes szaporodás észlelhető, mit méltán egyenlőnek vehetünk az általános kereskedelmi tevékenység fokozódásával. Legyen itt még megjegyezve, hogy észleletünk szerint ezen növekedésnek legnagyobb részét a borkereskedés terén kifejtett élénkség idézte elő.
Az 1879-diki távírda forgalom az 1878-dikival szemben csekély hanyatlást mutat. Az 1878-diki évben a kamarai kerületben kezelt sürgönyöknek összes száma tett
634.801 dbot az 1879-diki évben
pedig '' 628.445 dbot
melegebb ssívvel ruházott fel, átadva az erőt a férfinak. Sülön szerint az Istenek cuk kétfélét teremtettek tökéleteset: a nőt éa a rózsát.
A katholikus tan szerint Isten Ádámot elaltatva, egy csontjából teremié Évát, ki az emberiség ősanyja — ki a keresztény tan által oly salycs bűnnel vádoltatik, — s kit a szerint az összes világi bajok kutforrásának, és előidézőjének kellene tartanunk s kit Lucifer Madách ezen szavaival hálózott be: „Tudsz mint az Isten, azt ha élvezed." .Ettől örök ifjú marad kecsed." S igj az emberiség nyomora almával kezdődik. Elmúlván a római és görög nemzet dicső-•ége, 8 egyidőre vele a műveltség és szellem fénykora, a nő azért még mindig a tisztelet tárgya maradt. A középkor rajongással környezte, s lovagínsságában érdemeit is ismerte; nem nyilatkozha tunk azonban igy a legjobb akarat mellett sem a 17. századról. Röpiratokban kér déa tárgyává tétetik a nők emberisége, s abból, hogy a nő, a férfi oldalabói teremtetett, a nők alárendeltetnek, sőt mivel, minden nyomornak okozója a nő, emberiségüktől elméletileg megfosztattak ; ily tévtanoknak adtak kifejezést a német bölcsészek is (j¿Uh«t Leasing szerint nincs oly bolondság, amit nénx»t bölcsész nem állított volna) Fichte „Terméét jogában* mondja: „hogy a nők a férfi akaratának a legkorlátlanabbul alávan ren* delve"; Okén: A férfi oly magasan áll a nő fölött, mint amily magasan áll a nő-szövény a meddő, a fa a moha fölött.* A férfi több állatfajjal előzi meg a nőt. Csiga, hal, ázalék a nő; madár, emlős állat a férfi. A nő csak eszköz a természet cxéljaifa; a természetnek csak egy végczélja van ez a férfi. Bizonyára Schiller, a ki a nőket a természet remekeinek tartá, szintén tartott valamit férfiasságára, mert különben mi indítanáe felkiáltásra: ,Ich bin ein Mann, wer istes mehr?*. A szentírás is azt mondja, hogy az Isten igy szólott volna Ádámhoz: legyon a nő alá-vetve akaratodnak a légy ural Amott ilyeténként a nő erkölcsileg, emitt társa dalmilag lett lealacsonyítva.
Schoppenhauer ma is azt bizonyít gátja, hogy a nők képviselik e világban a gonosz elvet, hogy minden komolyabb dologbaja hasznavehetlenok, s őket alsóbb
T-hát kevesebb 6.356 drb. Ezen csökkenés részben a ter-ményüzletnek az év második felében beállott lanyhaságára, részbon a távirdai illetékeknek ezen évben történt felebbemelésére vezethet«"» vissza.
A kamara mult évi fójelenté-sében azon aggodalmának adott kifejezést, hogy a távirda-illetékeknek felebbemelése a bevételnek inkább apadását mint növekvését fogja előidézni és a postabér leszállitásáuak a levélforgalomra gyakorolt hatására utalva, a távirda-illetékeknek nem
rendű teremtéseknek tartva, a korlátolt ság bél vegét süti minden nő homlokára.
Igy Schoppenhauer, de hányan vaunak alcik a nőt csak szórakoztatásunkra teremtett lénynek tekintik, akik igy Schoppenhauer gynealegikus nézetétől nem messze maradnak el?l
Ha a régiek akként vélekedtek voiua mint a jelenkor, ha a régiek megfontolták volna, hogy legnagyobb férfiak épen anyjuknak kttszöuhetik mint lételü-ket, mint magasabb szellemi műveltségüket, bizonyára a férfiakkal ''méltó társadalmi polczra, szellemileg és erkölcsileg pedig alább nem helyezték volna
Hl.
A nők helysete és társadalmi állása.
Mindenkitől elismert elvként fogadja el a tudomány azt, hogy a kor műveltsége a nők helyzetével és állásával párhuzamot tart. A nők alárendeltsége, elnyomása, jognélkülisége, rabszolgasága műveletlen népeknél lehet; miudezek ellenkezője a culturállamokban, czivili-zált országokban található csak fel. A nő állása tehát, helyetsebben, a társadalom hőmérője. A legrégibb népeknél és a: alsóbb osztályoknál most is a nőt és fér fit hason rangban , állásban, majdnem egyenlő jogosultságokkal felruházva találjuk. Pederzani munkájában lapozva — a nol a nők története oly szépen rajzoltatik — azt találjuk, hoçy a vadnépek-oél a nő állása roaazabb mint a baromé; h nő csak eszköz és tisztátalan lény s férfival még nem is ehetik — a férfi több nőt tarthat, valamint több állatot. Síná-ban a nő rabszolga. Törökországban nem más mint az érték képviselője, a vagyon egy része, forgalmi ós csere eszköz, a férfinak mulatság», szolgálója,, akit minden pillanatban eladhat, megfojthat. A perzsa asszony mint teherhordó állat fut férje lova mellett, a magyar paraszt neje se más, ki készseggel enged ura kívánságának, s azt mintegy fentebbségének el ismeréseül ,emb*r*-nek szólitja. A zsidó né helyzet« kiválólag megtisztelt, mert férje, nejének miudenese, a zsidónő : urnő, ak in»-k dolog és munka helyett, kényelem és nyugalom nyarad, régentén azon ban máskép 1 eh* tett, mert az egyházjogban ráakadunk, hogy a zsidók meny-asszonyaikat vették, maaap alighanem a
felebbemelését, hanem leszállítását hozta javaslatba. Nem mellőzheti ugyanaion okokból a távirda-illetékeknek mérséklése mellett ismételten szót emelni.
Midőn a kamara 1879. évi alázatos főjelentésének általános részét befejezi, még azon óhajának kíván kifejezést adni, hogy jövő fő-jelentésében kerületének közgazdászai helyzetéről örvendetesebb képet nyújthasson.
Végre legyen megengedve, magára a kamarai intézményre vonatkozólag , még némely megjegyzést tennünk.
. A kereskedelmi és iparkamarák intézményének észszerüleg más czélja nem lehel mint az,, hogy az állam alkotmányos szervezetében oly közeg is létezzék,, melytől a kormány közgazdásza ti kérdésekben, még azoknak eldöntése eíőtt, a gyakorlati élet követelményeit megtudni akarja, hogy ezeknek lehetőleg megfelelni'' képes legyen.
Igaz ugyau, hogy a kamarák különböző, közbe-közbe felette íontos ügyekben, véleményük nyilvánítására felhivatnak. Azonban véleményük csak ritkán talál megfelelő* méltánylást és sok, a gyakorlati életre nézve fófontosságu ügyekben, póldául gazdászati törvényjavaslatok készítésénél, meg sem hallgattatnak.
Hogy ily körülmények közt a kamarák működése csak korlátolt lehet és oly lényeges eredményre nem mutathatnak, melylyel, mint a kereskedelmi és iparérdekek képviselői, az érdekelt körök rokonszenvét megriyeihotték, az közelebbi fejtegetést nem igényel.
A kereskedelmi és iparkamarák még mindig, noha tagjaik a választott képviselők minőségével birnak, — e^yik közigazgatási ágnak tekin-télyteleu osztályát képezik, felülről kevéssé megfigyelve és alulról kevéssé ismerve.
Habár ujabb időben mutatkoznak is oly jelenségek, melyekből következtetni ''lehetne, hogy felsőbb helyen a kamaraknak igénytelen, de annál élénkebb működése méltányol-
nak venrik meg férjeiket. A római jogból tudjuk, hogy a n<3 atyja hatalma Uti, h ierjóéb<-.u állott. A keresztény»ég. mely erkölcsileg mintegy ujjá alakított« a világot Krisztus tanai szerint egyenlőséget hirdetve, a férfit s a n.&t egyenlővé tette. A magyar nő férjóüeft felesége: felesegiuége, ugy a házasság alatt, mint a házasság után — jogai biztositva vaunak, hitbéro, hozománya sajátját képezi, sót közszerzemény czimén is van keresete 8 tulajdona; miurt özvegyet lakás tartás, kiháiasitás, illeti férje vagyonából; a régi gyámság, a melynél fogva ha férjhez nem mentek, örökké gondnokság alatt maradtak, megszüntetve és váltóképes séggel is felruházva a legújabb korban nálunk oly jogokat élveznek, melyek a jogi képesség legnagyobb eredményei. Az egyházban azonban természetesen hallgatnak a nők; tanuul azonban — kivéve a telekkönyvi okmányokat — alkalmazhatók és alfelpereskéut perben állhatnak, gyámok azonban az édes anyát kivéve nem lehetnek; mindaz azonban a mi a régi jogban „dignior sexus" ; (HK. I. r. 41. 3. §.) .örökös* alatt: a „férfiú maradék* alatt: „leány" értetett — ma elvesztette jelentőségét, s leszámítva, hogy állampolgári é* politikai jogokat nem élvezhetnek, köztisztviselők nem tehetnek ; a női egyenjogúság nálunk összehasonlítva a múlttal, nagy előhaladást tett. Nem igy gondoskodnak azonban a nőkről mas törvényhozások. A Cod'' Napóleon a nőket majdnem minden jogoktól megfosztja.
Nemes és nagyszerű azonban a harcz, melyet a nők a férfiakkal kezdtek s biztos, hogy a felvilágosodás fegyveré vei kezökben közös a győzelem. Adjátok meg mondja Isten: a császárnak a mi a császáré s az Istennek ami az Istené — tehát a nőknek is azt ami őket jelen korunkban, a társadalomban megilleti, a ami természetileg * rendeltetésükkel is megegyezik. Igy ki ne olvasta volna Dumas Filsnek a „Nők kik szavaznak s a nők kik ölnek* csimü legujabö müvét a annak második jeles részét, amelyben a „felhívás a nőkhöz'' czimü felszólítást megelőzőleg azt mondja: „Isten látja, isméilem még egyszer, hogy van elég olyan _®mber, aki majd megpukkad ne« eltében, ha asAlittatik, hogy a nők
tatni kezd. ugy mégis sajnálatul konstatálnunk kell, miszerint a kereskedők és iparosoknak nagy része még távol van attól, hogy ezen legközelebbi érdekükben létező intézménynek lényegét és rendeltetését megérteni s felfogni képes legyen.
Hogy pedig a kereskedelmi és iparkamarák saját megbízóiknál is oly csekély rokonszenvet találhattak, sót hogy ezen intézmény még mai nap is oly ferdén lesz megítélve, az csak azon körülménynek tulajdonitható, hogy nyilatkozatainak eddig oly csekély befolyás engedtetett s az államszervezetben ót jogosan megillető állása tőle még mindig megtagadtatik. -i*
Ha ez irányban változás fog beállani, ha a kereskedelmi és''iparkamarák véleményének meghal Iga tása nélkül gazdászati ügyek eldöntetni és gazdászati törvények alkottatni nem fognak; akkor az őket illető tekintélyt el is fogják nyerni és működésűk sokkal sikeresebb is lesz!
• Soproni kereskedelmi és , iparkamara.
Zalam<*gye
közigaigatáti bizottfigának 1881. ¿oi januári ilUsiböl. R>.dulovics Gerő Ztlanvgye kir. adófelügyejőjének btVTjeszlvényéből kó zóljük a következeket:
Az 1580. év deczember havára v«n szerencsém jelentésemet az áltálára képviselt közigazgatási ág állapotáról » következőkben előterjeszteni.
Egyenes ».dóhatralék maradt 1879. év végével - 902,226 frt 63Va kr. 1880 egész évi előírás tészen 1,611,587 frt 80 kr.
Összesen: 2,513,814 Irt 437a kr. hozzá adva az utólagos előírást 8 944 frt 23 kr.
Összesen: 2,522,758 frt t>6»/a kr levouva a leírást 2»>,759 frt ll1/, kr. m»rad helyesbített
tartozás 2,496,999 frt 55 kr.
Erre befolyt 1880. év jan. hó 1 tói nov.
hó végéig 1,462,026 frt 931/, kr. és I8ö0. év decz.
havában 159,118 frt 15''A kr.
Összesen : 1,621,145 frt 09 kr? maradt eunél''ogva '' hátralök 1880. év deczember hó végével 875,854 frt 46 kr.
Összehasonlítván az 1879. évi jau hó 1-tól . deczember hó „ vegéig elért
«így napon ugyanaron politikai jogoka: követhetnének a maguk részó''e miut a férfiak, és h»gv kibánnak a szavazás jo gát gyakorolni ugy mint azok. A .felhívás" p»*dig tartalmazza, hogy a férfi saját előnyére alkotja törvényeit: csopor tosuljunk, hogy követelhessük magunk nak a szabadságot, éj lehetőséget művelődésünkre, a lehetőséget függetlenül és dolgozva éloünk, hogy szabadou .választhassuk azt a pályát, melyhez megvannak szükség* s kellékeink.
„A társulási és nem az alárendelt* ségoi a házasságban.
A nők alkalmazását tanácsosi, polgári, bírói, esküdíi minőségbeu.
A valasztasi és választhatóság! jogot a községben és az államban.
De.mielőtt annak ventilatiójára térhetnék át, mi az mit egyenjogúsítás alatt emlegetnek, s mi az mit az ész . postula-tuma; ki kell fejtenünk természetbölcsé-szeti alapokon a nők hivatását, melyben Huprech bites természetbölcsészt illeti h babér szerintem akkor, midőn azok természetére fektetve vizsgálódásait, fejtette ki tanát és alapelveit. \
IV. X A nők őseredeti hivatása, liupreoht a háború borzadal mait festva munkája elején, kifejti, hogy a háborúk, daczára, hogy oly sok erőtől fosztják meg az országot, sok nőt férj telen állapotba, sok családot nyomorba döntenek — a jog és erkölcs törvényeit aértve uj gyűlöletet ós szükséget teremtenek; mégis a műveltsége'' és jólétet egy fokkal sem viszik előbbre; némely bol-. csészék áltanává lett a teremtői tevékenység tagadása, s az isteni gondviselés istensaerüségének, kétségbe vonása, ugy annyira, hogy nézetekben és állításokban az emberi fogalomzavar tetőpontját elértei* Mindezek *llen az óv szereket a benső természet vizsgálatában éa valódi ismeretében kell feltalálnunk — mondja ő — mert minden szerencsétlenség alapja nem az önzésben és az emberek természetében de nemük «gyoldaiu képezésében rejlik.
Ugyanis az állatvilágban mindenütt öröm, jólét, kinyomata mutatkozik, mert a hangyabolyban, a méhrajban több bóleseséget és észt találunk tenyészetére vonatkozólag, mint magában azon allam ban, maiyet as emberek asintén azon
3TANUÁE 13-án tóéi. - ,
1.489,076 frt 35 krnyí befizetési ei^d. ményt 1880. évi hai>on ídőszáki erei-ménynynl 1.621.145 frt 09 kr. mutat kozík, hoey 1880. év január hó l-^j deczember hó végéig több folyt 1>C
132,068 frt 74 krral. 1879. évdeczemb*-
havában befolyt egyenes adó fejében
156,12^1 87 kr. és 1880. év deczember havábao, 159,118 frt lő1/- kr., ennél, fogva *880. év deczember havában több folyt h* 2990 frt 28''/, krral. ''
Hídmentességi dij czimén 187$; évre kivettetett és előiratott 68,901.frt utólag előiratott . . 6.171 fa
Összesen: YO.072 fa" ebből leíratott 86 frt
maradi helyesbitett tartozás 74.980 ht erre befizettetett 33,751 frt
maradt hátralék 41,235 ¡^
Előiratott továbbá badmentességi dij fejében a c) összeirási és kivetési lajstrom alapjan 1880-ik évre 68,929 fr:. és d) lajstrom alapjan 1880. évre 7,718 fa!
Bélyeg és közvetlen illeték fejébea befolyt 1880-ik év deczember hav^ ban 24,949 írt 351/, kr.
szóló dézsma váltság
fejében 40 999 frt 39 b.
fogy asFtási adóban 14 031 frt Tü^kr. egyéb követelésekben 118,075 frt 60 kr.
összesen: 198 003 frt 08 kr A mult 1879. év hason havabtn befolyt és pedig bélyeg és közvetlen illeték fejében 25,128 frt 60Vakr. szőlő dézsmii váltság
fejében 33 401 frt247,kr.
fogyasztási adóban 10,4 9 .frt 55Y»kr. egyéb követelésekben 108 922 frt997a*r.
Összesen: 177,942 frt 40 kr. és igy az 1880. év deczember havábsn több folyt b« 20,110 f" 68 krral.
Minthogy tapasztaltam, hogy* ki alább nevezett községekben az adi''ifő-könyvek felette hiányos és elhány guit állapotban vannak és azokban a hatra lóitok összegei kűlönöseu az előbbi évek beli hiányos és hűtlen kezelés miatt leszámolás nélkül meg nem állapíthatók, ennélfogva ugy a kincstár, valamim egyes adózók érdekeíuek megvédés-! ve-gtítt az 1876. évi XV. t. cz. 39 § a alap. jan az egyenkénti leszámolást, a követ-k-zó községekre nézve rendeltem el, u. m.: >zoboiicza, Podturen, í5zt.-Mária, Galantbok , F«lső Szemenye , Kapuics, Tárnok, Nagy Lengyel, FeUő-Bagod ét Csány körjegyzőségekhez tartozó valamennyi községekre nézve, továbbá Kot-tori, Feiuö-Rajk, Bebes. Zala-Szt -Mihály, Pao4ar Tüttós. Zala Apátbi, "Hosszufalu, Horváthi községekre és Zala-Egerszeg városra nézve, és a kirendelt leszámoló biz-osok működésűket részint rnár .megkezdették, részint legközelebb nieg-kezdeni fogják sat.
Cí.élra szerveztek. Az egész állatvilágban uuy Találjuk, hogy a nő már eredeti szervezete állal is az érz<l (zarter empöa-deude) mint ilyen kizárólag va család jólétéről ós tenyészetéről, a fiatalok eleiéről gondoskodik; mig a him az egésznek szükségleteiről. A női elem is kűiönöaea éltető és fen tartó a fönebbibez hasonlóo is érző már eredeti szervezete altal, (most a szertítet-és kedély aélküii) mert benne tárul fel ama líötelók^Unyhasága, melyet a természetrend az 6 részéről kiván a természethez, s ezen kötelék egy érző kedely, a sziv, melynek alapja a benaó: a magasbnak f-jlesztése, az emberben, mig a külső, az előny létre hozása az észé* a férfié.
(Folytatása következik)
éjszakáim.
Mikor ®Dgom elkerül at álotn. Gonddal vetett klnoa uyoaxolyátnou, Kigondolom hooszn sorban végig Fájó bsivem kiuo3 szenvedőit.
S ha megszállják lolkemet e k^pek, A természet templomába lép«k, Czéltalanul járok kinn az éjben, Sseméimet fenhordora az rgen.
8 méla csendben holdvilágos éjjel Elta-rt-ngek némán »zerte-széjjol Megbámulom a ujrájas hold afezát 8 a ragyogó csillagos ég boltját—
Mikor pedig a csermelyhez é^-ek, Kettős Stinben látszanak e ké;>ek, Fent a- ékbolt csilUg milliárdj.i, Lenn tükrözik a habok fodraba.
S néha-néha csendes éji s.«ollet Száll lassacskán el a fázok mellett, • A melyek n part hunszábau állnak NSmán, mint a túlvilági árnjak.
K$zbi>-kö*bo gyérült nádas látszik, Árnyékával a csermelyhab játszik, 8 ha a »zelln közeiéhe téved, Ugy leng ottan, miut fcetét kisértet.
Ha elleng!-ttvmár a szellő szárnya, Újra titkos e-end bor 1 a Újra... 8 • aak ugy néha túri m g a csendet kuvik a korhadt füs mellett.
Nem törSdöm sokat jós^zavával, Visshangozxa bár szomazéd távol.. Leborulok a virágos partra, S átölel a ssendrrgésnek karja.
S.M álomban alszom.ekkor egyet A lágyan suttogó füzek mellett, 8 ujult szellő* csendé* suttogá«», Elragad egy boldogabb hazába.
.MAROSHALMI GYULA-
HUSZADIK ÉVFOLYAM
ZALAI KÖZLÖNY
JANUÁ -án 181.
Helyi hir«»k.
— Hogy a hetediki kitünőleg Bikerült tánczvigalomnak hü kópét nyújtsuk, előbbi közleményQnkhes pótlólag, közöljük a hölgykoszorú névsorát: Bezerédy Ilka (Hencse), Bogyay Antalné. Bogyay Elvira és Ilona (S.-Rendek). Botka Jánosné és Botka Polin (Újfalu), Botka Lászióné, Botka Erzse és An gyalka (Hahói), ClementLipótné ( Palin). Dam Hugoné és nővére (Szt.-Baláts). Forintos Kalmánné és Forintos Irma (Mibályfa), Francsik Ann» (Tapsony), Grutmuun Vilmosuó (N.-Kanizsa). Hátzky Gizella (S. Rend én). Hauny Andorné, Hanny Imréné, Hanny Márianna, Katinka és Ilka (B.-Magyaród), Herielendy imréné, Herielendy Pepsa (A. Kustány), Horváth Irma (Z.-Szt. Mihály), Keserű Ferenczné (Vörcsök), özv. Veszprémy-Perczel Katalin, Kovács Etelka és Irén ^Nagy-KanirBa), Lörch Mariska (Kis-Komarom), Merkly Gabriella (''Zala Szeut Mihály), Rosé^jfeld Adolfué. Rosen feld Adél (Nagy-KaÉizsa), özv. Skublics Gábórné, Skublics &»fi es Örzse (ZaU-Szt.-Mihály), Siocker Antalné és Stocker Vilma (Keszthely) Svasiics Károlyné é« Svastics Margit (Nagy Kanizsa), Szűcs Istvánue és Szűcs Vilma (Dergeci), V*s-dénny»-j Antalné és Vaaaéunyei Klemi (F.-Rxjk), Weiss Samuné és Weiss Sza bin, Wellisch Józsefné és Wellisch Betti (Nagy-Kanizsa). A karzaton: Aib-nich Kaimanné, Babochay Gyorgyué. Buu Nandorne, Bauss Zsigmondue és Bkuks nővérek (Ib. Bereu) ). B-tilbeim k. a., B..lka Rozsa (Újfalu), Csavics H-len» (N-gy-Kamzna), D«»bnn k. a., Erdódy L.Kjodué, Fabian Ferenczné, Gözony Marcs» Qrész Nandorué (T«rany), G->ld stein Fülopné, Grobetti Malvina, Halp hen " Mórué, Hofm»nné (Palin), özv. Horváth Mihalyné. Horváth Ferenczné, Horváth Tilda, Krosetz Jáno*né (Z*la Egerszeg). Lackenbacber Irma. Makay Dezsóne, Nagy Károlyné (Z. Egerszeg) Neuiwieh Nma. Oroszváry Luuiz», Pick Irma (Szombathely), Piskor Tamasné, Piihai Ferenczné, Ur. Pollák Lnjosné (KajJosvar), Rapoch Gyulán*, Rots László •ne (Haromf«) Schreyer L»jostié. Schrey-r B-cyt, Somsaich Lőrinc''-up, ivimssich
'' KflWTfca. Scherz íren, Stet*nita Ar»nka (N. Rada), Siemmer Kálmáuné es nővére. Szy L-um (Csáktornya), Ulimann Isi-vanué, Wachtel Zsigmondné, V«rg» Lajosné, Wuokits Jauosné, Zathureczky Zsigmondue (Palm).
— Svastics Benő *alíspán ur
kedden Nugy Kanizsán a képviselőket igazoló gyűlésen elnökölt. Krób Pal kir. tanfelügyelő ur Muraközbe utnzott az iskolákat vizsgálandó.
— Atter IApót hegedűművész a szent-pétervári zene-akadémia tanára, hazánk szülöttje, ós Schütt Ede zongoraművész Nagy Kanizsán I08I. január hó 18-án a „Szarvas" dísztermében hang versenyt rendeznek. Helyárak : Körszék I. sor ''A frt. II., III. és IV. sor 1 frt 50 kr., a többi 1 frt, karzati ülőhely. 1 frt 20 kr., földszint 60 kr., deák jegy 40 kr. Jegyek előre vál''halók Prager Béla ur gyógyszertárában és este a pénztárnál. -Kezde{e 8 órakor. Müsorozat: 1. Hegedű Concarl 1. szám Brach M. előadja Auer Lipót. 2. a) Nocturne (C moll) b) Etade 10 op. 4. sz. Chopin előadja Schütt Ede. 3. Adagio és Rondo: Vieuxtemp», előadja Auer Lipót. 4. a) Novelette: Schu
! mann, b) Románcz: Tschajkowsky. c) Ständchen: Schubert Liszt előadja Schütt
I Ede. 5. a) Melodie: Rubinstein, b) Ta rantella : Auer, c) Legende: Wieniawsky előadja Auor Lipót. 6 Magyar rbapsodia: Auer előadja szerző. A hirneves művészek bangverseoyének méltó pártolására | felhívjuk a t. közönséget.
— Hymen.- Schwarz Amália kis assxonynyal Vxrasdról jegyet váltott
ÍBettlheim Győző nagy-kanizsai keres redő. Kisérje boldogság a kötendó fri-ó7ot---
— Gyászhír. Egy ritka jó nő, gondos házias gazdaszony, szerető anya hunyt el a napokban. Általánosan tisztelt Semetke Lajos oy. tiszttartó ur kedves neje. A családi gyászjentés igy szól: .Semetke Lajos, maga és gyermekei Stefánia férjezett Mészáros Antalné, Géza, József, Mária férjezett Kamocsay Károlyné, vőjei Mészáros Antal és Kamocsay Károly, ugy ezek gyermekei Lajos, Ilona, Mária, Kálmán, Ells, László, ós Margit nevében szomorodott szivvel jelenti felejtbetlen nejének illetőleg anyjuk, napajuk és nagyanyjuknak Semetko Lajosné szül. Skvor Francziska úrnőnek 1881. évi január 10 én boldog házassá-ja 37., életének 53. évében rövid szenvedés után történt gyászos kimultát. A boldo gultnak hűlt tetemei folyó é"i január
12-én d. u. 31/* órakor fognak örök nyugalomra tétetni. Az engesztelő szent mise
13-án 10 órakor fog a szent Ferencz-rendiek templomába a Mindenhatónak bemuttami. Áldás és béke poraira! N.-K«nizsán, 1881. jan. hó 10 én." Temetése a jó nőnek nagy részvéttel történt. Fog«dja a mélyen sújtott család őszinte részvétünket!
— Tisztújítás. Zala-Egerszegen január 5 én volt a városi t sztviselők választássá Városbíró Miszory Ignácz, helyettes Hollóay Ede. Uaácsosok Theo doroviya Károly, Fi»cher László, C''inder Intvan. Adószedő Sánits Mihály, garda Nagy ihály, pénztárnok Jónás Orbán. Az uj tisztikar j n. lü én d-Melött tisztel gett főixpan ur ő mftltó*agáHal.
— Z^tla-egerMzegi kir. törvényszék uj elnöke Dr. Gyomórey Viucz* »ümegbi jarásbiró, egy izben Zalamegye
j»nuar 11 ón foglalta el állásat. Letenyei kir. aljarásbiróva Nunko vics Sándor z*l* eger«zegi kir. törvény széki jegyző neveztetett ki.
— A képviselőház január 10 ki
ülésében megyénkbeli 3 képviselő szólalt fel a csődtörvény ja vasi üt targvalásftban : Apáthy István előadó, Unger Alajos és Veszter Imre.
— Február 7-énZ Szt.-Gróthon
a lemondaa folytán megüresedett körorvosi állomás lesz betoltv«, hallomás szerint eddig két jelölt jelentkezett.
— Burxich Antal zala szent-ivani allom&nf.''iuök barátunkat és kedves csnladját méij szomorúság érte, öt éves szeretetre méltó Antal fi* a roncsoló torok lob áldozatául esett. A szülői fájdalmat enyhit»e a részvét, mely minden oldalról nyilvánul.
— Az idei ujonezozás márczius és április havakban történik meg Zalamogyo területén.
— A zala-sxt.-gróthi kórház alapjavára 1881. évi január hó 16-án a .Korona" vendéglő nagytermében táncz-czal egybekötött tombolya tartatik. Kezdete 8 órakor. Belépti dij : Személyenkint 1 frt. Családjegy 2 frt 50 kr. Egy tombolajegy ára 20 kr. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak. A t. cz. hölgyek kéretnek egyszerű öltözékben megjelenni.
— JKözgyűlés. F. hó 2-án a z. 8zt.-gróthi casinó rendes évi közgyűlését tarta meg, mely alkalommal az általános tiszteletben álló Perényi Antal kápián ur lett egyhangúlag elnökke választva.
— Szylveszter estéjén, mint e lapokban is jelezve volt, a zala szt.-grólhi casinóban felolvasások tartattak, s pedig következő urak álul: Perényi Antal ur ,A pénzről". Glazer Gyula ur „A dohányról". Koller Ernő ur .Az obsitost" Garaytól szavalta és végül Németh Zsigmond ur .Házasodjatok!" czimüdolgozatát olvasá fel. Mindannyian a szép számmal megjelent közönség részéről meg éljenezteltek*
— Következő serokat vettünk: Tekinte es szerkesztő ur! Becses lapja 2, számának helyi hirei között egy, személyemre vonatkozó, s a pacsai társaskör alakuló gyűlésén előfordult „érdekes in-termezzonak" jelzett közlemény tétetett közzé. Azon meggyőződéstől vezettetve,
miszerint a közlemény s ,Pacsai" álcsa alá rejtőzött lappaúgó genienek azon viszketegéből eredhetett, melylyel biigazolni törekszik, hogy több évi egyetemi látogatás után, — ha egyebet nem — néhány jogtörténelmi auotoritásnak ne vét ellesnie már sikerült: csakis a félrevezetett olvasóközönséggel szemben érzem a kötelességet, hogy at iskolaszagu kérkedő közleményére refiectáljak. Nem tartván részemről erkölcsi lehetőségnek azt, hogy az elburkolt, de itt mindenki által jól ismert közlővel polemizáljak, csakis azt vagyok bátor becses lapja közönségének tudomására hozni, miszerint a tarsaskör folyó hó 8-áa tartott megnyitó gyűlésén — ezen közlemény jogosulatlansága elnök ur által szőnyegre hozatván — a Segjelent tagok egyhangúlag kijelentették, miszerint ez ügynek a nyilvánosság terére történt vonszolásá-ért közlőt határozottan elitclik, s jegyzőkönyvileg határozattá emelik, miszerint a hibán kapott, s magához térni látszó Schwarz Adolf joghallgatónak azon tzán-dékát, hogy a társasköroől kilép — nem csak elfogadták, hanem a társaskör alapeszméjéből macára a körre nehezülő azon elodázhatlan kötelemnél fogva, mely magát a kiirt teszi első sorban hivatottá ily társas életi dudvak kipusztítására — nevezettnek a társaskörbeii kizárását is kimondják. Ezen erkölcsi elégtétellel szem benvmás iranyu nyilatkozat szükségességét nem látom — s az ügyet teljesen befejezettnek tekinteni kérem. Pac*a. 1881. j»u 9. Gaal Miklós szolgabíró.
— Időjárás. Száraz, fagyos. Szer dán egész i»ip gyenge havazás volt.
— Galambokon uj királyi posta hiva''al fog eleibe lépni, melynek veze té«ével K«rmendy Sándor ottani kör jegyző bízatott meg.
— H>iz<ii rövid hírek A m-d
gyesi börtön helyisében f-her/.aszo >eng meri üres — A zágrábi m»gán károk 600 000 fnra rúgnak. — A Deák-szobát uj évig 152 egyen latogaita. — Bpesteu egy levélhordó ellen merénylet követte-•ett el — Dr. Z amái Vilmos jan. 8 án üunepelte »ranymenyegzőjet. — Szegeden alUndó szinhaz épitesét tervezik. — Kassán jan. l én 360 uj caeiéd jelentkezett. — Halott égető kemenczéf akar nak Bpesten felállítani. — A királyfi lakodalma elhalasztatott. — Miskolczon névmagyarositó egylet alakult. — A nyítrai pütpök jan. 10 én ülte aranymisés jubilaeumát — Petőfi szobor ''javara jelmezbál tartatik Budapesten a redoutban.
Papírszeletek.
Ei szdleit nem szereti, igazán •em szeret
Dolgozzál nappal, hogy jogod éjjel czendet nyttgtlocira.
senkit
legyen
kx egész mindenség isten háu.
Ki liQ barátjai botlásait az elnézés leplével betakarni nem tadja, s lelke tiszta ta-kCrét a gyfitolet megmérgesitett lehellotével megkoirályositja, oh ! az méltatlan e • névre : ember. _<
Csak a rosz fiaknak vannak mostoha
anyáik.
Szerkesztői üzenet.
W26. L. S, Szeced. L. K. O. 0. V. Igló Sz L. Bpe.it. H. D U. o. P L. Győr. B. Ss. A és B P J. sat Szíves kőizőnrtl +427. Pr. Csak rövidítve UbeUtt.-4428. K. L. Bpest. Atolrasás után nyilatko*/. hatunk.
44 9. B. FL Nincs semmi bzj ; ami késik el nem marad.
4480 Sz. S. A pozsonyi is megérkezett, mind hármat átadtam
'' i431. A T. MegkOldöttük. 4482 .Világfájdalom* Más czimmeljő. A levelét azonnal átadtuk. A hegedű szólását meghallgatjuk.
Mennél »sebb a fiatal személy, annál t«bbet veszt, ha a stemérmesség ót te.''tréré-nek nem nevezi.
A rutón as eréoy szép, az Créoytelen-aég a legszebben r t
Egy ssalmafedeld kanyh<5, m«lyhen nevetnek, jobb azon palotánál, melyben simák
Nyilvános köszönet
Alulirott saját, ugy család m nevében a legmélyebb halaköszö netemet nyilvánítom mindazoknak, kik felejthetetlen nőm, a legkedvesebb anya végtiaztenségéuél mind a vidék, mind a városból megjelenni Bzivesek voltak, mi ál''al pótolhatatlan veszteségűnkben részvétet nyújtottak.
Ismételt köszönettel vagyok Nagy-Kanizsa, jan. ,12. 1881.
SEMIgTKE LAJOS.
A testi gyönyörűségek egyszersmind a jörend5 büntetések szülői.
A jé» tettek az ember legnagyobb és legálland frb gazdagságai.
Efcy szükf-g-s ismeretek nélküü ifjú soha magára figyelmet nem von, legyen ifja sáza m^g oly»n vi ágzó, termete még oly deli, származása m*g olyan előkelő : ő a szagtalan tulipánhoz hasonlít-
A hü eyenjfC. nag\^zivü s termé*-etes no a* ''</ ajándéka. H*za eke-^ge, térje bol-dog''ág* s nenie dic.-o«ege.
----¡210 Zakáuy felöl
. '' 216
A követválasztxs idején tört.''nt, ho^y » ( kBvetjelölt elő" es» tántorgó szavazófogó meg- ü''ix-fonlT^
jeleuvén azt mondja: „Uram, tegyen már valamit, mert nagyon ingunk.''*
DttJ»ántull piaczl árak.
100 kilo*, számitra
PÁPA Baza 10.80—11.50. Rozs 9.S0— ; 206
k.u-
Vai.autl menetrend-
. ?
• Indul Kanizsáról hova:
• onal «»ám «»,» K«re, l.lí
>07 Km.-k,. Muli»nn, Domhov*» 5 10 ro^gol 2 jj . . 2 >0 délut.
2 ''9 ''n * .11 1 ¿ÍJ''«?
201 Knöa-Pestre (gyorsvonat) ő 55 reggel
2tl4 (postavonat j 2 6 délut.
¡1-2 . (vegyes vonat) Ii 20 é:jel
31< Birsbe («»omlmtliely. Sopron
l f*lí) 5 15 ro^g.-l
301 . 1: :>0 ijjsl
315 Soproub» 3 40 délut.
205 Prágerbof Kottori, Csáktornya 4 55 reggel
2o3 __ p . 2 47 délut
201 - \ '' tgyorsv) . 10 50 éjiel
Erkozik Kanizsára honnét:
5 ii re^gol
I 41 d-lb.
II 1 éjjel (vegye- vouat) -4 15 raggal
(posUvonat) 2 5 di;lut (gyorsvouat) 10 30 éjjel 4 1 röggel 1U 15 éjjel 12 '' 5 ''léiben 5 37 regből 1 20 «iélut
10 50 éjjel
203 201
302 Bée.i.51
314 .„
315 ■"''opronból
202 PrAgerhof felől (g>orsvon»t) 2<4
KI nyert?
Budapest jan 8 án : 3-4. 72 16. 48. 87.
Líncz Trieszt
34. 60. 10. 73. 11. 50. 23. 35. 44. 7.
>10. Arpa 6.80-7.20. Zab 5 80—6.10. koricza 5 90—6.20.
VESZPRÉM. Muza 11.-0—11.80. Rozs
9.20 9.60. Árpa 7--7.80. Zab 5.80.-6.10
Kakoricz» 5.--5 20.
GYŐR. Buza 11.2(1—1135. Roz* 9 75— 9.90. Árpa 7.45-7.50. Zab 5 90—5.95. Kuko-
ricza^6.86 —6. —. „
PÉCS Bnza 10 40-10.80. Ror. 9 — 9 30. jvrpa 6.20—6.40. Zab 5.80—G.36. KuVo-
ricza. 5—.T 20. '' „
KISVÁR: Buza 9.60—10.40. Rozs 3 60-9.-. Árpa 5.30 -6.—. Zab 5.25- 5.40. Knkoricza 5 10-5.25.
Felelős szerkesztő: BÁT0RFI LAJOS-

m
Richter Eugenia Baum József
helybeli kereskedő jegyeseK.

W
I 1
HIRÖETESEK.
Maria-czelli
GYOMOR-CSEPPEK,
jeles'' balásn gyógyszer a gyomor minden biatalmal ellen,
és felaimulhatlan az étvagyhiány, gyo-morgyongesép, roszsxagu lehellet, szelek, savanya felbüfógés, kólika, gyomorhurut, gyomorégé«, h<igy*őképz5-!és„ túlságos nyálazképződés, sárgaság, ucdor és hányás fSfájae (ha az a gyomorból ered), gyomor gfirca. székszorulat, a gyomornak túlterheltsége étel és ital álul, gilivzta, lép- és májbetcirség, aranyeres bántalmak ellen, if Egy üvegcse ára használati ulHsitással együtt. 3ó kr.
Kapható : Práger Béla ur gyógyszertárá-bsn Nagy-Kanizsán, vitamint nz osztrák-magyar birodalom minden n»gyobb gyójry-gzertárában és kereskedésében.
Központi szétküldés! raktár nagyban és kicsinyben
-----~FC A----''
fta z őrangyalhoz^* czimzett gyógyszertárában
64 4L—Kremzierben, Morvaország. *
Berger''s medieinisehe
THEERSEIFE
Durch med Capacititen empfohlen, wird in den meisten Staaten Europ&''s mit glänzendem Krfolge angewendet gegen
Haut-Aussehläge aller Art
insbesondere gegen chronische ut.d Schuppenflechten , Krätze, Grind- und parasitlre Au»schlige, sowie geyn Kupfernase, Frostbeulen, Schweissfüfs«, Kopf- und Hartachuppen — Berger''s Theer seife enthält 40ck Holztbeer und unterscheidet sich wosentlicK rou allen übrigen Therseifen des Handels — Zur Verhütung Y0B TcnschangeB begehre man ausdrücklicL Berger''s Theerseifo und achte auf die bekannte 8chuUmarke.
Als mildere Tbeersetfe zur Beseitigung aller
Unreiriheiten des Teints ..
gegen Haut- und Kopfaussr.hlK;e der Kindor, sowie als unübertreffliche cosmotischo Wasch- und Baoeseife für den täfllioben Bedarf dient: . 6 1-12
Berger''s Glycerin-Theerseife
die S5% Glycerin enthält und fein parfümirt ist.
Preis per Stiok Jeder S«rte 35 kr. ia«»t Bretobüre.
Haapt-Versaadt: Ajwtbeker 8 HELL I« TrepaiiB
Vorrithig in allen Apotheken der Mo .archie. Haa/tdepots für ßr.-ICaalzza bei den Herrn Apothekern Präger and J. . Belus.
Cs ászár királyi osztrák szabadalommal
¿s porosz kir. ministeri jóváhagyással.
Dr. Borchardt illatos nSvénysiappan• a testbőr szépitesére és jobl>itát^ra elismert hatékonyságn minden bőrkiütéseknél, eredeti csomagocskákban bepecsételve 42 kr.
Dr. Koch - növényc*ukorkái, ismert jelességü házjszer hűtés, reicedtaég, nyilkásodás- és torok karesolásnál, stb. 70 és 35 kros eredeti dobozokban. Dr. Bt-ringuier zamatos koronaszesze érUkes illat- és mojdóviz, mely az életszorveket erősiti és üdíti ; eredeti palacrkokau a 1 frt 2ó kr és 75 kr.
Pr. Béringnior ngvénvi hajfestó-szeie, ralódiau rest fekete, bsj-na és szőke színre; teljesen felszerelve, kefével
és csészével 5 forint.
Dr.
Lindes tanár növény, radacs a baj fényét és ruganyos-egyizersmind az
kenőcse
»ágát lokozza és oldalhaj össreUrtásá.'' a is alkalmas ; eredeti darabokban 50 kr. Dr. Hartóng china-héj-olaja, a haj n5reszté,~ és szépítésére, pecsételt pohárban és bélye^xett üvegekben ára 85 kr.
Dr. Sóin de Boutem»rd »amatos fog-sxappaxu. a fogak és fogh u« éponur-tására a legáltalánosabb és legbiztosabb szer; »/« és ''/» csomagocskákban á 70 és 35 kr.
Balzsamos olajbogyé-tzappan, a b5r fanomsága és puhaságára éltetS és Urtós befolyása álul tűnik ki; 53
Dr. Béringgier fügy 5kér-haj olaja a haj és szakái sÖntésére és töuUrtására, 1 palaczk ára 1 o. é. frt.
Leder testvérek balzsamos fSldidié olaj-szappana, darabja 25 kr. 4 drb 1 csomagban 80 kr. Különösen családoknak ajánlható.
Dr. Hartnng nftvény-kenocse, a haj-növés felköltésére és felélesztésére, bepecsételt és üvegekben bélyegzett tégelyekben 85 kr.
Gyógyszeres Bcnzoe-»zapp»n. legfinomabb mojdöstappsn, u<yanazon eredménynyel bir, mint a Bsnxoe-tirktura; ára csomagonként 40 kr.
M e gr n i v éb s. /
A NAGY-KANIZSAI SEGÉLY-EGYLETI SZÖVETKEZET
folyó éri január hó 23-An délelőtti pont 10 órakor a tieiybeu Cj9LSIXÓ neucr termétoen
rendes
kros csomagokban.
CsáktoínlsTÍ-''i elT4rD,,,Í? /er tkitott ^ m*H*tt N -Kaalzsáa R«se«feW Adalf é. Roseaberg Fereaczaé! -Csáktornyán Bárón Lipótnál é, a magyarországi nagyobb gyógzxertárakban.
Ovás! Hsmi.itványoktól mindenkit óvunk, nevezetesen a dr. 8oin de BooUmard-fé!« fogpassU s a
tarvánv.,«.mta B^fchardt-féle i latos növény-szappao-ától, számUlan bami.itó s azok elám»it..i ÜélUttek
törvéujszerüleg már ekkoriig is ol érzékeny pénzbirságra. 81 10-10
Raymond és társ, <=»• kii. sxabadalom-toisjdonoí Berllebea
tartand, melvre a t. cz. szövetkezeti tag urak ezennel meghivatnak.
A targyalandó ügyek sorozata: 5 1-2
I. Számadási jelentés.
II. Határozat a tartalékalap javára megállapítandó ősszeg érdemében.
III. Jótékonyczélra fordiundó ősszeg meghatározása.
IV. Igazgatóság, és sorszerint kilépett 8 választmányi tag megválasztása.
V. 3 rendes és 2 póttagból álló íelagyelő bizottság leendő megválasztása. VI. Alapszabályok módosítása.
VIJL Indítványok az egylet érdekében.
Kelt Nagy-Kanizsán, 1881. jannár hó 9-én. Az igazgatóság.
Első pipaszó az obsitosnál
J-Jlsö látogatás u remeténél
Nagy-Kanizsán, nyomatott a kiadó tulajdonos Wajdits József gyors,sajtóján
H I R D E T É S E K.
Rudolf korona-herczeg.
Stephania korona-herczegnő.
WAJDITS JÓZSEF könyvkiadó hivatalában Nagy-Kanizsán
1SS1-IIC ÉArRE
lat ttlféle m kíállitásn iMír jelent dibi : számos ezer plifta
_ s kagtatá as ggésx ország Madea fcMyvárasfett és feSayvMtőiaél | a. mu;
WAJDITS JÓZSEF
nagy képes népnaptára,
bő tartalommal és temérdek képpel.
Ára kötve irlapókkal ellátva 50 kr., fűzve 40 kr.
WAJDITS JÓZSEF
kis képes nép naptára.
Ára fűzve 25 kr.
WAJDITS JÓZSEF
Szűz Mária, édes hazánk védasszonya
nagy képes népnaptára
vallásos, bő tartalommal és temérdek képpel.
Ára kötve iri apókkal ellátva 50 kr., fűz ve.40 kr.
WAJDITS JÓZSEF ;
S/iíz Mária kis képes iiépnaplára.
Ára f Q z v e 25 kr.
_■» \
WAJDITS JÓZSEF . ~
101, azaz száz és egy éves napiára
Ára kemény kötés b e n 90 kr.
Rév-komáromi E. kalendárium.
t Ára fűzve 20 kr. legregilbt) és le>g23.agry
EGYIPTOMI ÁLMOSKÖNYV.
Csizió, népszerű csilfagz ittaf és tobb érdekes és hasznos olvasmánynyal bővített uj kiadás temérdek képpel és szinnyomatu boritékkal. Ara 50 kr.
Postai megrendelések s^orsan és pontosan eszközöltetnek.

Hetenkint ketszer, vasarnap- s csűtörtökrtn megjelenő vegyes tartalmú lap.
Előfizetési felhivás
ZALAI KÖZLÖM
huszadik évfolyamára.
Habár & lap nagyobbított alakban jeleaik meg, előfizetési ára az eddigi, t. i.
január - márcz. negyedévre 2 frt. január — junius félévre 4 frt.
január —decz. egész évre 8 frt. mely összeg mielőbbi beküldése ké rétik, hogy a pontos szétküldésben frnnukadax ne történjék.
KIADÓHIVATAL.
Zaia-Egerszeg, jan. 10. 1881.
Glavina Lajos főispán ur ó méltósága a közigazgatási bizottság ülését személyesen megnyitván, az alsó-lendvai és nempti yradalmakbeli 5 erdó tiszt tette le az esküt az erdőtörvény 38-ik §-a értelmében. Az alispáni kitünó havi'' jelentés olvastatott fel. Következett a felebbe-zési küldöttség és fegyelmi választmány megalakítása, mely következőleg létesült:
A közigazgatási bizottság te-lebbvitcH küldöttség tagjainak névsora : Elnök főispán ur, alispán ur, főjegyző ur, árvaszéki elnök ur, tiszti ügy ősz ur. Választottak: Sza-lac«y Farkas, ftperjessy Sándor rendes, Skublics István póttagok. Főispán ur által kineveztettek: Árvay István, Molnár Elek rendes-, Thassy Miklós póttagok.
'' Fegyelmi választmány tagjai; Elnök főispán ur, alispán ur, főjegyző ur, Skublics István, Nagy Károly, Sturm György, Radnlovits Geré rendes, Hátzky KJUiuán, Krób Pál póttagok. ''
■ Ezek u''án a közigazgatási bizottsághoz felebbezett alispáni hatá-
rozatok tárgyaltattak, a tanügyi be-terjesztvények. adóügy, a katona elbocsátási- és házassági engedélyek, közmunka- és közlekedésügyi szak-beliek s végül a posta és távirda-ügyek intéztettek el.
Érdekes volt azon elvi kérdés vitatása, váljon a szóló ben levő bútorozott szoba mint lakház megadóztatható e. Adófelügyeló ur igen Meg, míg a többi bizottsági tagok tagadólag vitaták.
Az árvaszéki elnök nr jelentése és az ügyszámok kimutatása szomorú képét nyujtá az árvaügy helyzetének. 1879-ről hátralék maradt 4847 1880 ban kiosztatott 19.261, összesen 24.108. Ebből elintéztetett 16.862 és hátralékban maradt 7246. S mint hallat.ozik, még 1872-bol is volna hatralek. Ezen segíteni kell. Valamint főispán ur. ugy a bizott sági tagok is élénE érdeklődést tanúsítottak az ügy iránt. Eddig a ministerium egy pótülnök kinevezését engedélyezé, hogy a hátralékok feldolgoztassanak. Határozatba ment, hogy Horváth Bertalan ülnök urnák elismerés szavaztassék, mint akinek legkevesebb hatraléka van, a többi ülnök urak pedig buzgóbb működéssel hivassanak fel.
a községi és magángyámügynél 1880. évi deczember végén 53ö3 árva részére 1.093.642 frt 20 kr. van kintlevőségben. 54 nagykorúnak a lefolyt évben 12.210 frt utalvá nyoztatott ki.
A fentebbi főösszegből az év utolso barom hónapjabari a gyámi szolgabirák álul beszedve cumulativ kezeléi alá a központba beterjesztetett 61.540 frt 53 kr.
Kővágó-Eórsön, Podtaren és Dekanoveczen legközelebb postaállomások fognak nyittatni.
JeieavoUak e közigazgatási bizottsági gyűlésen:
Glavina Lajos főispán, Svastits Benő alispán, Gőzön y László íó
jegyző, Botfy Lajos I-só aljegyző, Czukelter Lajos Il-od aljegyző. Bes-senyey György kir ügyész, Radnlovits Geró kir. adófelügyeló, Man-hanit Mihály kir. postafónök, Krób Pal kir. tanfelügyelő, Sturm György kir. főmérnök, Dr. Grész János megyei foorvos. Rózsás Lajos megyei árvaszéki elnök. Bizottsági tagok: Árvay István, Eperjessy Sándor, Háczkv Kálmán, Horváth Mór, Nagy Károly, Séllyey László, Skublics István, Szalacsy Farkas és Thassy Miklós urak.
— Elhaltakra rótt hadmen-
tessegi dij Sok helyen vita tárgyát képezte, hogy váljon a folyó évben junius 1-seje. vagyis a dij esedekes ségének napja elótt elhaltra kirótt hadmentességi dij fentartandó-e vagy kitörlendó? Ennélfogva a pénzügy miniszter körrendeletet intézeti az illető hatóságokhoz, m -lyben kimondja, hogy ha hiteles halotti bi-zonyitványnyal igazoltatik. az elhalálozás, a dij mindig törlendő.
— A honvédelmi miniszter köriratban felszólitá valamennyi hatóságot, hogy az idei ujonczállitás körüli előleges rendszabályok elkészítéséhez azonnal hozzáfogjanak.
— A régi veretií arany és ezüst fémpénzek beváltásának köuy-nyebitése tárgyában a pénzügyminis ter elrendelte, hogy kir. adóhivatalok minden forgalomból kizárt arany és ezüst veretű régi pénzt, habár meg is van csonkítva, de a fémérték szerinti beváltás közvetítése végett mutattatik be, a hozzájuk forduló felektől elismervény mellett a bpesti kir. fémbeváltó hí vauinak küldjék be. A kir. fémbeváltó hivaUl a hozíá érkezett régi pénznek . fémértékét folyó pénzben megállapiUniv az illető összeget a fenténntett jegy-
zékben külön hasábban feljegyezni és azzal együtt a beküldő adóhivatalnak haladéknéikül átküldeni köteles. A kir. adóhivatal a beváltási összeget pénzügyi letéti naplójában bevételezni, továbbá ugyanott, kiadásban is elszámolni és az érdekelt félnek kiszolgáltatni tartozik.
— Magyar-horvát szövegű levelezőlapon. Az osztrák-magyar monarchia, valamint a Németországgal való csereforgalomra szánt egyszerű és válaszoló lappal ellátott levelező lapok Horvát-Szlavonország részére újévtől kezdve magyar és horvát szöveggel ellátva bocsáttattak forgalomba. K levelező-lapok bármely más. a magyar postaterületen uiüködó postahivata nál is feladhatok. —
- Az állami bevételek az
1880-dik év utolsó negyedében a következő eredményt-keí tüntetik fel mult évhez képest: Októberben 1.594 940 forint, novemberben 2.763,170 forint, deczemberben 1.551.980 frt, összesen 5,910.090 forintul több jött be. mint a megelőző év megfelelő időszakában.
Zalamegyc alispánjától.
Nagyméltóságú magy. kir. földruivelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztérium | Hivatkozáaaal a folyó évi deczem-ber hó 9 ¿u 37849. ssám alatt kelt ki-gyes rendeletére van szerencsém a muraközi lótenyésztés érdekében teljesített bizottsági eljárás eredményéről a követ kezű tiszteletteljes jelentést tenni, u. is: A fenthivatkozott magas rendelet 1 -só és 2-ik pontjában foglalt meghagyáshoz képest a lő szemle a csáktor nyai-, lendvai- és perlaki járások területén a megállapított tervezet szorint beható részletescéggel telj esittetvén, as esen alkalommal előveaetett összes kanczákról — valamint a közülök külön osztályozott azon kazczákról, melyek a muraközi nyugati igás jelleget képviselő minősé güknél fogva a vidék tenyésztésének fej-
lesztésére szolgáló törzsanyagot képezhetnek kőzségenkint az illető tulajdonosok megnevezésével szerkesztett és a 3 járásra nézve külön egybeállított össze -iráai kimutatásokat ''/. alatt mély tisztelettel felterjesztem; — ezen kimutatások tanúsítása szerint a csáktornysi járásra nézve kitűzve volt 3 szemlehelyen — n. m. Csáktornyán , Nedeliczen és Mura-Szerdahelyen — elővezettetett összesen 2299 kancza, melyek közül a kiránt czélu tenyésztésre alkalmasnak találtatott 457; a lendvai járás 2 szemlehelyén — Alsó Lendva és Bellatinczon — elő-vezettetett összesen 2139 kancza, teuyész tésre alkalmasnak találtatott 633; a per laki járás 3 szemlehelyen — Perlakon, Ssoboticzan és Turcsiscsén elvezettetett összesen 1880 kancza. tenyésztésre alkalmasnak találtatott 518; — vagyis összesen a nevezett 3 járásból elóve.zette-tett 631b kancza, melyek közül a muraközi igás jelieg tenyésztésére alkalmasnak találtatott 1618.
Továbbá
ugyanezen szemlék alkalmával megvizsgáltatta^ as£sssee elővezetett mének és azok közül »int a vidék tenyészczéljának megfelelő jó apaló'' külön jegyzékbe foglaltan alkalmatossága bizonylattal ellátatott a csak tornyai járásban 4, a lendvai járásban 10, « perlakiban 2, összesen 16 men; ellenben az alkalmatlanok
nak talált mének .a fedezéstől szigorúan eltiliatvan, azok szinte külön jegyzékbe foglaltan ha-ósági'' felügyelet és szigqru ellenőrzés alá helyeztettek.
Ezen lószemlék alkalmával a «eveseit 3 járásra nézve külön és podig (Jaákr tornyán, Alsó-Lendván és Poriakon as illető járásbeli több érdekelt birtok««, lótenyésztők, lelkészek és községi elóljá rók buzgó réaztvétévol a biaotuági értekezletek is megtartatván, behatóan megvitattalak as egykor virágzott muraközi lótenyésztés hanyatlásának okai, fejlesztésének legczéiszerubb módozatai s egy. álu Ián mindazon teendők, melyek as elől hivatkozott magas rendeletb a s különösen annak 3—4-ik poníjai aUtt elsorol-vák: midőn röviden megérinteni bátorkodom, hogy as értekezletek .¿uzditó hatása a lótenyésztés Eagy fontosságú Ugye iránt felköltott közérdeklődés örvendetes nyilvánulásában tapasztalható volt és az bizonyára jövőre is fennmarad, és hasznos tényezőül ssolgaland a lótenyésztés előmozdítására, as értekealeteknak mindhárom járásra né« re a lenvéssoxél és ér-
TARCZA.
Emlékazavak
nagyontistteUndö Viola János, merenyei LeLkétz urnák aranymitéje alkalmára.
Szép nézni a bünké tölgyet, a mit Hosszt! századoknak Zivatarja emlékül Hagyott a Megifjodott kornak,... így ué*Quk mi agg Í*r6u, tége,d Szemünk könynycl telik : De köoyínk * s*ir«t nyitó ftrOm Méhéből születik.
ötven évnek küzdelme egy pályán, Nagy szó, a k! tudja : Mit terem a verejtékütó lét Félszázados utja !
Aranykorral arany-útra léptél
Kells is sima-ága,
Hs, pillánkon fll már a szürkül-t
Éjt jelző homálya.
Hejh volt idó. — Én is emlékezem. -
Mikor még as évek
lf;u képpel, hegedűs só mellett
Vidám kodvb.-n értek.
Bi* akkor még jirta a t a k á C s tá n c «'',
Azaa. hogy te jártad,
Mikor még a bölcsőhö» volt kösel,
Nem a sirhoz — lábad.
Alszik régen ksdvss cremonaid; Nag} ritkán hozod már Alssik húrján rég a; ,Ci«ribo|ár, Sárga cserebogár.*
A m;t néha el is pöngetí* rajta, Csak egy töredéke A réginek, — a ssétsaaksdó bur Klhaió lenéje.
Hát a guitarre ? Tslán húrja sincsen ? Vagy, ha vau is, régen Roudás ssegsn basul a feledés Poies kftatösében.
Csak magában seneg elhagyottan, Merengvén a nótán ; — A mit sokszor hallott ajkaidról — .Hejh gy*re be róssáml*
Bis a vas is megvásik idővei;
Vsg> a rozsda marja.
Megtépi as óriási fákat
Zivatarok karja. ;
Éppen igjr te.» a bontó esyónet
Életünk fájával:
Letépvén as örömöket, elbán,
A töraazsel magával.
Szint* látom : mint vágod a földhöz
Kzt az irka firkát:
.Ne csinálj te, öcsém, én belSlem
Se vasat, se hikkfát !"._
Igftaad van, k>-dves. jó agg bajnok,
Ne uehnsielj érte,
Hogy nem ment«-m — sok poéta nyomán — Csillagért az égbe ''.
Tá" mi-rt soha ragyogni nem vágytam : Megszokta már ssemem. Hogy tárgyat as édes anyafBldnek Porában kerstsen. A csillag is fakó portömeg, ;sak Távolról van fény* ; Romba dőlne költészete, hog>aa Jutua..k köselébe
Bársony-székben, magas polexon, a kik Nagy fénynyej rag/ogaak, Közelből csak közönséges embert, Vagy azt sem matatnak. A föld mélyén rejlő arany fénye Közel b fll less nagyobb .... Bölcs tehát a végasmény, mely téjod Köseiankben hagyott.
Arany vagy ts — balált Oző kedvvel —
yeglörhftlen fényben
Áll»rn előttünk s élni fogsz ezerek
fcm lékeseté ben
Csak tréfa »olt, a mikrt eiiuondtam,
Hal'' Isten : másként van
Msfirva az — menjünk hát magasra I —
Fsnn a
Zeng még a dal, aeng s cremouai ; És a tán Cl is járná 1 A jóisü, nevető hámor sem Szállott még világgá. A lélek, mely játszi könnyűséggel Szórja a szikrákat. Van oly tOssel, hogy a jég-halálra Mosolyogva várhat.
Hogy por lessfick meg vsn irva igaz
Fenn a csillagokban,
De a mért te jó sokáig lessess
Vég is halhatatlan
lúmléküakbea, sz''vünkbec lesz a te
Napr föltámadásod ....
Asért hogyba majdan trombitálaak ;
Volytasd nyugton álmod !
8ZALAY SÁNDOR.
A női világ
ixdrmasáta, tdrmdaLmi lulytet«, ö»erod«t\ hivatása. nevelése ét egytnjoguntáia.
— Jelesebb kulfök nyomán —
Közli: Babosa László.
jPolytatás és vége.)
Kítüuő- fontosságú életünkben az emberi természetnek és nemünknek elkülönítése olyaténkép, bogy as nem csak alaki, de anyagi természetű is> Miként a hangyabolyban és mébrsjban eme megosztás mindegyiknek saját álláspontját s hivatás körét kijelöli ugy a bordák mennyisége,, alakja s női sgyvelő alkata egészen ős-tredeti különbsége'', mutatnak fel a férfival szemben, s Annak daczára, hogy a női részek a férfiéhoz hasonlók, mégis ős eredetileg különbözők. Minden szer, minden szerkezet oly elütő k ülonbséget tüntet fel, bogy az ellentét világos; egészen másként mutatkozik a különbség a gondolkodásmódban vagy «nnek következményeiben a nőnél, mint z férfinál, míg például a nő egén éjjen
át a legmélyebb bomlottságban -és szégyenben képes fetrengeni, mint vétkező; addig a férfi erre képtelen ; a mily magasan áll a férfi fölött a szerelemben, gyöngédségbon, képzettségben, élas ész ben, mégis egyesek sohasem jutottak el közülök ama szellem nagysághoz, -melyet mi nemünk nagy embereinél csodálunk. A nő szellemi tevékenysége mindig a gondolkodás első lépicsőin marad, melyet ók tökélyeteseu be is töltenek, eszély, különös gyors ítélő tehetség, élez sajátjuk, de azért a gondolkozás tökéletes ösz hangját az itéiet terén, vagy a gondolat mélységét elérni nem képssek. A kis agy (agyacs) legyező formája az mi náluk a gondolatok gyorsaságát — képzelmet és a makacsságot előidézi ^ miért is a nő már játékában különbözik a fiútól, mint asszony pedig rellenthetlon tarúazza leaz a babonának, előítéleteknek es vallási rajongásnak. S az érzés e jellegét vizsgálhatjuk mindenütt az egész lény világban, s a nő mindenütt a gyöngédség az érző kedély kinyomatával, mint be fogadó, megtartó s erőt szükségelő — a ferfiu pedig mint teremtő, kereső, elő-nyuó (vortheilsuchend) jelentkezik ; nem emberi számítás tehát, hanem maga a természet mutatja meg minden lénynek rendehetéei körét és pedig a magasabb fejlettségű világban a nőt gyöngédebb érzelmeivel, kedélyével mindenjórz, fogékonyságával mint s jólétet és tenyésse-tet követelőt állította fel, és ped''g a magasabb műveltség tekintetéből, itt válnak tehát el absolut férfi és nő. itt ömlik as anyagi természet fejlődési folyama as élet művelődési folyamába. Itt a sziv és kedély tőre, melyek as ei kői ősiségét és tenyészetet képviselve más
álláspontot vesznek as ¿szótól, mely az élet előnyeit fölkeresi; nug végre mind ketten a szellemi életei; közösen hozzák létre.
Ha tehát as ész a kedély vezetése nélkül marad, mitől melegét és irányát kapja, Ugy könnyen fog técelegni; népek tönkrejutasát s nemzetek szerencsétlenség gét okozza. Példát ssolgáltat erre a történelem, mily kevéssé van aaándékuk-ban as államférfiaknak, as államnál megvalósítása, a polgárok szaporodása, s igy hogy mily kevéssé fekszik az emberi természetben gondoskodni az öszeség: az embeetség javáról, boldogságáról. Világos ebből, hogy :U hiányzik a női elem befolyása, a lelkiismeret, s a kedély műveltsége. Mert ha a vizsgáló ész működéseire fordítják tekintetünket a haladásra, nagyon sokat majd rendkívülit lá tnnk téve, de ha a kedély s as erkölcs törvényeire csak tsspedést. nyomort 1 De ne csodálkozzunk ezen, hisz világunk-nak csak egyik réssé fejt ki tevékenységet, az ífjusag tanításában, eszének fejlesztésében, a másik íole, melynek hivatása a szivet művelni, a kedélyt kifejleszteni, a lelkiismeretet s erkölcsöt megteremteni as élő természetben az illetéktelen dolgok után törekszik, s es indíthatta jeles Eötvösünket azon mondáéra, melynek gondolataiban ad kifejezést: »Hogy napjainkban bizonyos nők arról panaszkodnak, bogy a férfiak ál''al egyenlőknek nem ismertetitek ei, s pedig éppen hu es valaha megtörténik, s a nők azon kivált? sagoktól megfosztatnak, meiveket azért élveznek, mert őket gyöngébbnek tartjuk — csak az nap kezdődnék elnyomásuk."
HUSZADIK ÉVFOLYAM
ZALAI KÖZLÖNJ
JANUÁR
16-án
I r* /
1881.
dek ugyanazono&aágában összpontosuló '' eredményét a következőkben van szeren csém előterjeszteni, u. is: ,
I. A muraközi lótenyésztés egykori virágzásának legközvetlenebb és legtöbb okát kétségtelenül a belyi körülmények, ezek szerint alakalt gazdasági viszonyok és a különben is szorgalmas munkás lakosaágnak a lótenyésztésre Való kiváló hajlama képesték, — mert Muraköz fekvésénéi fogva leginkább a tavaszi termelésre utalva levén, könnyebb munkát igénylő s nagy réssben sik föld-
Í''einek eredményesebb müvelését végeztette lovaival, s e mellett a fuvarozást is haszonnal Űzhotte, — e kettős irány lé ▼én lótenyésztésének főczélja, innét szár-mazik az eredeti muraközi lónak azonsa-ját jellege, mely azt ugy a nehezebb Steyer, valamint a könnyű keleti fajlo-" vaktól — mintegy azok közé helyezve — megkülönbözteti, s miutáa- a sikeres tenyésztésre szükségéé feltétekkel Mu raköz megáldva volt, tápdus növényzetű rétjei és legelőiben, s talaján a lóhere • és . egyéb tavaszi takarmánynomek jól disz lenek, alakosság élelmessége a lótenyésztés fejlesztését oly fokra birta emelni, hogy messze vidékekről, sőt külorazá gokból is igen keresett és nagy árou meg vásárlóit lovakat nevelt, — ehhez azonban az akkuri Zalamegyének valóban atyai gondoskodása is járalt, melylye^ az a magyar hazához oly példás hivséggel ragarzkodó horvátnyelvü muraközi lakosság érdekeire s igy lótenyésztésére is mint jólétének legjelentékenyebb'' fórrá '' sára kiváló figyelmét forditá, nevezetesen közlekedési érdekeire való tekintet bői Muraközbeo az utak már azon időben oly karba hozattak, minőben akkor még az utak más vidékeken sehol nem voltak, s tüzetesen a lótenyésztés czéljára a megye 60— 65 mént tartván az egész megyére, ezekből a muraközi fedeztetésre évenkint 27—30 darabot adott, melyek kizárólag e czélra leginkább a Jankóvics-féle tbereaováczi ménesből és részben más a muraközi tenyészjellegnek megfelelő csődörök vaaarlasa ál al szerez tettek be, s ezek után a lakosság is számosabb jé apalovakat nevelvén, ekként a muraközi tenyésztési igény ugy mennyi •égre mint minőségre nézve megfelelő apalovak tekintetében mindenkor kielégítést ajTL
As 1848-ik évben beállott politikai vfltozások és válságos viszonyok következtében azonban a megyei mének elko-boaiaivai!, ¿e Muraköz <« Majíj arornrágtól Horvátországhoz csatoltatván, a kellő figyelemben nem részesített és megszüntetett megyei partfogást is nélkülöző ma rakösi lótenyésztés ügye hanyatlásnak indult, ■ midőn ké»óbb Muraköz*(1861 ben1) Magyarországhoz ismét visszacsatolta tott és a kiegyezés folytán a magyar alkotmány (1867 ben) visszaállitatott, a lótenyésztés ügye más országos érdekű ügyekkel együtt áHami kezelés alá vétetvén, részint azon körülmény, hogy a fedeztetésre kellő számú mének nem datbattak, részint pedig és főleg azoknak a muraközi tenyészjellegtől eltérő s igy a tenyésztők igénylőiének megnem felelő minősége okozhatta azt, hogy a la
V.
A nőnevelés.
Aimé Márton, e jeles tudós azt mondja a nőkről irt könyvében: „hogy minden rosz; mit aj>ők teszuek s okoznak, tőlünk van, s minden jó a mi'', te ■sünk, tőlük van ! 8 ez vég elemzézben igazi A befolyása rendkivüli, az ember, a család, a társadalom, s az egész emberi •ég boldogságára; ki oltja a fejledező gyermek «zivebe az erényt, h tiszta erkölcsöt, a lángoló bonsaerelmei, az emberi •ég iránti legszebb eszméket, mint a nő?! A lélek — emez üres lap — nem a tani tők által emelkedik igazi műveltségre, hanem a nevelés által, pedig tudjuk, hogy agy különbözik neveiéi ■ tanítás, miként éss és kedély. Honnét hajt ki t> vallás mustár magja, ha nem az anya srivéből, s hounét minden más erény, ha flem család szentélyéből V! Ha elmondhatjuk ast, hogy a társaságban fejlődik a* ész magányban a jellem, elmondhatják azt is, hogy oskolában az ész, caaláuban s aziv! Szív, kedély, bizalom, akarat, r:r köles, a család, a nő erejéből; ész, értelem, jellem, a társadalom erejéből fejlődnek Az állam a családon, a család a nőn, s igy az egéaz mindenség a nők kezében nyugssik, mert ők teremtik meg a szivet, az erkölcsiséget, a kedélyt, mely az embert embertől különbözteti meg, mig az ész csak as állattél. ">
Mi hiányzik Frankhonban a jó nevelésből, kérdé Napoleon egykor Cam-pon asszonyt. Az anyák! — feleié ez Homer -ecsetelései után Göröghonban s nők ét hajadonok semmi esetre sem lehet tek • nem is voltak oly finomak és érzők mint jelenleg, de azért szép adatokat hoz íel róluk jellemük, — az» ük és józan eszükre voaatknzól <g. A görög nejében -as okos, s számító háziasszonyt, az anyát, gyermeke nevelőjét tiszteié, s ha becsülete vagy erénye kívánta védelmét, vwzélyi isrvs, harcsolt értük. Az emberi
kosság a fedeztetésre adott állami méoe ket alig használva, inkább egyes magánosok által nevelt ménekkel frdealelte kanczái«, s miután ezen magán mének felett egyáltalán semmi ellenőrzés nem gyakoroltatott, • tulajdonosaik a fedeatc tésl tisztás jövedelmi — nem pedig te nyéazési szempontból kezelték, a hibás apalovak utáni tenyésztés elkorcsosuláaa nak bekövetkezni kolle, mihez azon körülmény is járult, hogy a tagosítások és úrbéri birtokrendesés folytán a kozlege-lők megszűnvén már ez álul i« — de még inkább az os-rtályokkal létrejött birtok elaprózások által a lónevelé* szerfelett megnehezítve lelt és ámbár azt a lakosság mindamellett is a ló tenyésztésre való kiváló hajlamánál fogvaf dléggé je lentékeny mérvben üzle és üzi jelenben is, tény az, hogy a helyes irányú tenyésztés csökkent, s eszel satnyult a muraközi eredeti kitűnő tenyéazjelleg is és az előbbi jó lovakért nyert bő jövedelem megszűnésével a muraközi lakosság jő létéuek legjelentékenyebb forrása el apadt oly annyira, hogy már számosabb évek óta as általában lótenyésztéssel foglalkozó muraközi népnek ebből vett hasz nát leginkább és csaknem kizárólag az egy, »őt */t-ed éves méncsíkók eladása képezi, melyek évenkint közönségesen » soptember és október havi vásárokon a karinthiaiak-, aUjerek-, valamint Sopron és Vasmegyék őrségi ós vend Ukosai által megvásároltatnak; — de ennek is a tenyésztésre károsan visszaható két nagy hátránya van, egyik az, hogy a tenyésztők egyedüli igyekezetét a méncsikók nak elárusitbatás reményében l éves ko rukig való gondozására ösztönzi, azontúl pedig ugy azokat, valamint egyáltalán a kancza csikókat elhanyagolják, a másik nagy hátrány pedig az, hogy a seidülő mén csikók java eladatván, a megmaradt kevésbbé jó, sót hibásak közül neveli apa lovak a tenyésztés kárára van nak, minthogy a uép nzokat 2 éves koruktól fogva sőt előbb is fedeztetésre használja, más megfelelőbb mének hiánya mellett íól- g az-iu okból is, mert azo kéri a fedeztetés! dijai nem készpénzben, hanem rés/int terményben, részint mun-ka-szolgálmányban fizetheti.
A fennebbiekben lehetőleg hü kópét vázolván a muraközi lótenyésztési Ugy állásának és előadván okait sajnos hauvatlásának, ezekhez csak att vagyok bátor még megjegyezni, hogy a lótenyésztés virágzásával együtt jólétnek örvendett muraközi lakosság a legelók megvásárlásából eredő «dósság» terhei és a több évi roaz termés folytán jeleuben igen sujiott helyzetben van, és ép ez okból, valamint a sorsa javulására leginkább hatha''ó lótenyésztésének — melyre hajlamán kívül gazdasági viszonyainál fogv* is utalva van — kivánaios helyes irányú fejlesztését önerejéből eszközölni nem képes, ugy másfelől országos érdek JŐI is legfőbb ideje anuak, hogy a nem-zetgazdászati s egyéb állami tekintetből egyaránt kiválóan becses muráközi ló tenyész anyag megmentése végett ezen tenyéiztés ügyét a magas kormány gyámolító pártfogásába venni s annak fej-
lesztését bizto« és áldásosán gyümölcsöző sikerűléshez — égyszersmint ez által a aépel jcbbléie ziss/aayeréséhez eljuttatai kegyeskedjék.
Zms Eg''-rszeg. 1880. évi decz. 26
SVASTITSBENÓ .. k
al>*pán.
(Kohtatása köreik.«ik )
Elismerő 8 bizalmi nyilatkozat.
Hazafias ön.mmei közöljük a .Ve»zprem" nagyérdemű volt sierkeaztő-
jéhe* liilézett következő becsea nyilatkozatot :
Főtisztelendő Lévay Imre urnák
Helyben.
Ft"tisztelendőséged legújabb időben a .Veszprém« sserkesstőségétő! visszalépett; — mi alulírottak, kik szerkesztői működését élénk figyelemmel kisértük, ez alkalmat felhasználva lelkiismeretünk sugalta elismeréssel adózni elhatároltuk.
Önnek ót évi szerkesztői működése bebizonyította, hogy kellő tapintattal megtudta találni azon igazságos utat, melyen baladva a szépet és jót kiemelni, a rosszat és igaztalant pedig a journalísiica hatalmas fegyverével legjobban büntetni lehet.
Ily módon teljesített szerkesztői működés méltó uieguyugváasal töltheti el Főtisztelendőséged szivét, s ha ''ordultak is elő e lelki nyugalmat zavaró mozzanatok, legyen meggyőződve, hogy az igazak az on által lobogtatott zászló á''uyékabau voltak és vannak.
Fogadja e nyilalkozatunkat szívé ly-sen ék kérjük, őrizze meg számunkra szíves jóindulatát
. Veszpróm, 1881. január 1 éu. Dunst Ferencz polgármester. Pöschl Károly k. tanácsos Bezerédy Miklós püspök és nagy prépost.
Dr Palotay Ferenczfőtanfelügyelő. Véghely D:z*ö megyei főjegyző. Kleczár Ferencz szolgabíró. Dr. Peczek Gyula megyei fópénz tárnok.
Fodor Gyula ügyvéd. Kopácsy Árpád központi árvapéuz tárntík.
Békáasy Károly, országgyűlési táp-viselő
• - Hertelendy Béla.
Éhen László kir. törvényszéa i al-
jegyző.
Androvics Imre jár. utbiztoa. Hencz Ödön. P«rsait* Kristóf. B*l<>gh Divid. Németby L»jo*.
Keglovics Mátyás. .
Bercsák Boldizsár. Stally György kir. lanfelűgyelő. Dr. Bez redy Viktor m. aljegyző. Takács Adám m. árvaszék; elnök. Vida István ellenőr. Maróty Ferencz.
Dr. Keréuyí Karoly m. 1. főorvos Acs Rudolf m. levéltárnok. Szőke lguácz ellenőr. Mattok Kálmán köuyvvivó. Ányos László földbirtokos. Koller Sándor törvényszéki jegyző
nem történelmében a görögök nagyszerűségüket és magaeztossÁgukat anyáiknak köszönhetik.
A .tudós nők*«ben Moliére nem azt hirdeti, hogy nők maradjanak tudatlanok, házi foglalkozásukból soha ki ne lépjenek, csak azt óhajtja, bogy többet foglalkozzanak fürjökkel, mint a tudomnnynyal, s el ne kergessék a jó cselédet a mért nem tad nyelvtanilag szabályosan beszélni. „A nőnek — mondja ő — legyen fogalma minden körül*, de megkivínja egyszersmind, hogy arról amit jól tud, ne sokat beszéljen, a mit pedig nem tud arról hallgasion
Vigyátzanak azért a nők s imádkozzanak, hogy kísértetbe ne essenek, a mi máskép annyit tesr, nehogy izlésök-ben, eszökben elbizakodjanak, s a récieu-ses ridicules ök példájára jussanak; hogy hitvesi és anyai hivatásuk mellékes sallanggá ne váljék, mely a család bol dogságát felzavarva, boldogságát v»szé ly esteti! Vigyázzanak a nők, h<>gy Armanddá ne legyenek — (talán manap ép az ellenkezőtől tarthatunk) — s plátói szerelmükben oly negédesekké ne fajuljanak mint Armand, aki megesküdött, bogy sohasem fog „barmoskodni", s akik a házasságot a szerelem végének s szabadságukat elnyelő örvénynek tartották ! Pedig a szélsőségek korában minden lehető: a szélsőségek találkoznak. A nevelés terén találkozunk a legjelesebb auctorokkal a kik a nőneveléafontosságában — egyformán össze találkoznak nézeteikkel. Scheridán, egy nőnövelde alapítását következőleg támogatta: ,A nők kormányoznak b<''ooünket. igyekezzünk Uikéiyetesebbeké tenni őket, mert minél felvilágosultabbak lesznek ők, annál felvilágosodottabbak leszünk mi- is * ,A nők szellemi műveltségétől függ a férfiak böicsesége * Hogy ma még gv»k rwn történik, hogy magas képzetiségű. nagy polczon levfl < ¿jyénisegek, népek
sorsa fölött döntenek boszutól • kegyetlenségtől indítva, vétkeik bünsulyát az anya, vagyis a nevelés hordozza. Jelen korunk ismét a 17 század elé lépett, mert a nőnevelés haxÁnkban nem megfelelő, azon erkölcsis tárradalmi követelményeknek, melyeknek egy ország boldogságához aráryitva, létezni kellene, különösen á;l ez alsóbb né^osztályokra, de áll egye temleg is, h*bár azt vitatni nctn lehet, hogy a tanitónő képezdék, távirdai tan folyamok által, ugy alapjában, mint fent igen sok van téve ¿s ha nem is tévesztem szem elől amaz osztályzatokat, molyek szerint a nők hatásköre, hivatása, társadalmi állása s így. nevelése irányodik. Rousseau Júliájához hasonlítanak ma sok tekintetben nőink (igaz, hogy férfiaink-ról is lehetue ezzel szembse valumit szólnunk), kit azonban legtöbb esetben még sem közelítenek. Rousseau Zsófiája már ismeri a ház minden apróságait, forgolódik konyha és éléstárban, ismeri az éle lem «z«rek árát és minőségét, — ezt ma pedig vajmi kevesen ismerik — viszi a számadásokat. Csipke varrással is foglalkozik, mivel e munkánál legkedvesebb testtartása van, „Emii* 5 dik könyvében pedig ezeket mondja: ,A nő főieg arra való, hogy tessék férjének." — Maintenon asszony a»t mondja .hogy a nőket .kolostorilag« nem kell. nevelni0, .bár ez jobb a ro«z családnál, de szabadjára sem kell ereszteni őket«. Ifjabb Dumas ,férfi-nő"-jében társadalmi tekintetben ast mondja 3 féle oeztályzaia létezik nőknek, hogy a classícus kifejezéssel éljek: Veaztanők, kik legfölül állnak, Matrónák, kik kösépen, Háterák, kik alant, vagy szokottabb s érthetőbb kifejezéssel élve: templomi nők, házi nők, utczaí nők.
A szüzek mind templomiak, a férjnél ¡evők és anyák háziak, a kéjhőlgyek mind u-czaiak. Én akkor inkább két osstom a nőket; műveltek és
Viz Jínos telek könyvvezető. Tőltósy Mihály m. árvaszéki ülnök. Bohunicz kv ödoa Reviczky Ágoston jósság kormányzó Har:''b»sevszky Henrich adófel-tgyeló.
Szefrnn/ Jó »ef vezető asámtiszt. Püspök Mihály k. számtiszt. Auguszt Ferencz k. asámtiszt. Racskó Sándor. Németby Elek. Pap Gyula Bzolgabirósegéd. Pethő József.
Ssalay Mihály tbeol. Unár.
Kovács Gyula.
Cseh Alajos.
Rak János.
Horváth György.
Keserű Elek.
Vizner János.''
Szeiberlíng Mátyás
Kovács István.
Végh István.
Srili-Horváth Pál.
Körmendy József.
Szeuto Károly gyógyszerész.
Köves János k. törvényszéki biró.
Stoll Miklós.
Mórocza Zsigmond ügyvéd. Vargha Kristóf
Dr. Sáudoiffy Mtasa m járásorvos. Devics József k»nonok. Dr. Jánosik Sándor ügy«éd. Torma István kőnnyvvezotő. Spránszky Férchez kauonok. Vikár Lajos városi főjegyző. ACsády Sándor kir. mérnök. Csolnoky István kir. aljegyző. Vargha Lajoa kir. törvéuysz. bíró. Tischler Sándor. Próder József kir. tlkveselő. Petkó Ignacz kir. tlkvezető. Soos Ignacz k: törvéuysz bíró. Végh Sándor succentor. Szab''» Lajos praebendists. Fcrenczy Károly gyógyszerész. Kisovics József kanonok plébános. Szalay Ferenez.
Meszej Polikárp sz.-ferenczrendi ál dozár és tanító.
Rosos István káplán. Tamaskó Antal szent ferenezrendi zárdafőnök.
Herczeg Chryíolog hitszónok. Rozgyel Rescenz. Bezerédy Iván
Lakatos Lajos nyug. plébános. Késmárky József törvényss. elnök. Karácaon János k. törvényszéki
biró
Bód»y József m. főssámvevő.
Vogronics Antal kanonok.
Dr. Zankay.
Zsoldos Boldifaár.''
C-áuk Béla.
Méhes Kálmán.
Balleg András.
Koller Joztef.
Kenyeres Lajoa.
Scherer István.
műveletlenek, vagy máskép: erkölcsösök é* erkölcs teleinek, avagy még máskép: anyák és nem anyák, nők és nem aők, vagy mint Eötvös: „olyanok kiknek •ztvök van, s olyanok kiknek nincs!*
Válassaatok -bők, melyik osztályába akarjátok, hogy gyermekiek tartozzék, <>da-e hol az erkölos, megelégedés, a boldogság és jólét sorakozik, vagy oda hol az uipzhí nő*, a boldog''alanok, a rajongók, a babonások, a korcsok, a nem anyák tartoznak?!
Ragadjátok ki gyermekeiteket a tudatlanságból, de ne tanítsátok meg az erkölcs megvetésére, taniuálok háziasnak lenni, hogy uemlője legyen .szépség*. .kellem", erény", .okosság". Síi pia, sít prudeas, pulchra, padica, potens, mint a regiek kívánták a nőben; Fene-loi erre vonatkozólag ast mondja — egy nőhöz irt levelében — .jobb szeretem ha kegyed leánya as udvar mester azáma dáaatval foglalkozik, mint a tbeologusok nak az isteni kegyelem fölötti vitat-kozáaaival. A nő arra van rendelve, h»gy nevelje gyermekeit, fiait bizonyos korú kig, leányait mig biztos helyzetük nincs; vezesse cselédségét, erkölcseire és köteles •égéire ügyeljen, a gazdasági kiadásokat fedezze, • módját ejt»e, hogy a gazdaság takarékos, tiastes legyen.*
Annak felvilágosítására, hogy meny nyíre korholja a hivalkodó, fényűző, háziasság nélküli nőket, osak néhány •savát ídésera: .A legtöbb nő sst gon dolja, hogy a háztartás aljas foglalkozás, • megveti, a falusi élet már ugy tetsfcik előtte, mint a vadak élete!* Nincs utálatosabb szerintem, mint a féltudó« szeszélyes, hivalkodó, fényűző, szemérmet len és munkakerülő kaczér hölgy — és a gyermekét felejtő és másra bizó anya, sincs szebb, mint ezeknek ellenkesője as igazi nő
Tompa olajágában különösen szépen festi a aőiségst, s obbsú SB igasi nó-
llclyl hírek.
— Felhívjuk t. olvasóink figy.-l inét mai »z «munkban megkezd-tt alispáni
jeleniésr«, mely a muraközi lótenyé .zte.«i ügyei oly >üzetos-n s behatóan tárgyalja.
— Góuony Sándor csáktornyai kir. jbiróaági segéd telekkönyvrezetőt az igazságügyi minis''er ugyanoda telek-könyvvezetővé nevezte ki.
— Ludassy Ba/oeZjóhírü győri táncz és illemlanár február elején Nagy-Kanizsára érkezik, hogy táncziakolát nyisson. Habár Krausz ur az őszi idényben síkeresen • hosszabb ideig működött itt, Ludassy ur ide jövetelét mindkét nembeli ifjúság örömmel fogadhatja, mert a legújabb tánezok laniúsa melleit azá-mjs egyéb házi tornásia''b-li s illem-gyakorlatokat iaalaposan ad elő és gyorsan betanít.
— Kimutatás. A nagy-kanizsai iparos segodek önképző egyletéből a lkuit dalarda f.ilyó hó 1-én Urlott táncz-koszornval egybekötött dalcs élyéről. Az Assses bevétel 92 frt 12 kr. Felülfizettek : práger Bela 1 irt, Fároek . N. 50 kr, Oroaaváry Gyala 50 kr, István József 50 kr, Hell János 20 kr, Farkas János 50 kr, Pintér Sándor 15 kr, Konstantin Pocsucsán 30 kr, Czethofer Athanaa 30 kr, W«ber J. 50 kr, Schefer Róza 20 kr, Leipník Róbert 10 kr, Csizmadia József 20 kr, Szibora Ferencz 50 kr. Melyért fogadják hálás köszoneiünket. A rendezőség nevében K. G.
— 1200 frt értékű nagy kép van a zalamegyni gazdasagi egyesület zala egerszegi saját termében letéve. A mesteri kép .Lédá"-t ábrázolja. Ezt a képzőművészeti társ a lat sorsjátékán nyerte a zalamegyei nemesi pénztár választmánya s a gazdasági egyesületnek ajándékozta, ez pedig ismót a székvaroai „Deák szobor" bizottságának ajánlotta fel, melynek elnöke az alispán. Ugy értesülünk, hogy i-orsjáték rendeztetik e kép kijátszására s a bejövendő összeg a szobor fentartási költségének alapösszegéhez csatoltatik A f. évi májusi megyei közgyűlés idejekor a székvárosban eks és gépverseny kiállítás tarialik, helyes lesz, ha a sorsjáték is ez időben történnék meg.
— A Sümeghi .Népbank«, mint törvényszékil- g bejegyzett hitelintézet, a vele kapcsolatban levő segély, avagy törzsbeiéu egyletnek IX. osztályát 1881. év január havában éleibe léptette. Ezen osztály a többi négy oazlály mintájára alakittaiik, azon különbséggel, hogy ezen osztálynál résztvevő ''.ársfizetők két évig 8*/#, a tov*bbi 2 évben 6*/« r* nyernek köicaónt Részlegesebb felvilágosítást az intézet helyieőf eben Sümegben nyerhetni.
— GyáMuhir. A tapolczai iar. hitközség ssom<rrodoit szívvel jelenti, bold. Neahaus Ábrahám tapólczai ker. rabbi ur, éleiének 73 ik, áldásos lelkészi működésének 30-ik évében történt gyászos elhunytát. A boldogult hűlt tetemei mózesvallásu szertartás szerint folyó évi január hó 12 éh délután 3 órakor örök nyugalomra kísértettek. Áldott legyen emléke!
ket, midőn est mondja: .Valamint több tiasta és bájua hang szüli a szivet elragadó ösrhangot ea sok illatú virág sziromjáaak finom olaja egy üti adja, a drága kenetet, melylyél felszentelik a királyok fejét, ugy egyedül a gyengéd nemet illető min den szép ^alájdoo, erény, igaz népség a nőisegben. Ennek alkotó részei: gond és háziasság, tisztaság és szemérem, hűség, szelídség, mély kedély, jóltevóseg és vallásos lelkület s-ezeknek ama számtalan finom változata s kisugárzása, melyeket a női lélek — mint egy bümester — a kellő pillanatban felmutat • elővarázsol."
óvni kell a nőt a hanyagság és reslségtől, kedveltetm a munkaszeretettel, kiirtani belőtök a srép. jó, igaa iránti közönjt, és álssamérmet, felébreszteni bennük a szivet, a kedélyt, mert a mord kedvű asszony alatt még a föld ia megindul — mint a török kozmoudás tartja.
„Gyermekek képezik szüleik naplóját, a ffrfk atyja két, a leány ok anyjukét. Ha kél érát töltesz 16 éves hajadonnal, bisonyára 16 évet olvashatsz aqyja naplójából.* Alma nem esik messze fájától.
Legyen a nő nevelése a kedély és szellem netnssitéaére, a nőiség ápolására, a vallási és erkölcsi eszméknek a aziv-beni meggyökeresilésére iráuyozva, akként,hogy a felületesség hely ébe a mélyebb vagy gyakorlatibb oktatás iepjea, mely képességét •okoldalusitja, értelmét fejleszti, • nem átényteleniti, a kézimunka egyedüli, »okik által különben is igénybe veit gyarló kfereeei módra adni magát, a mely pálya egyszersmind a szégyen és gyalázat pályája io leggyakrabban a kis-lelklnk és •zűkölködŐKné!, mórt azt e!-kell ismernünk, hogy a nők szellemi qualificatioja nem ellenkezik sem nemük sem természetükkel, s csak igy érhető el, hogy egy lépéssel előbbre vitessék s társadalom, • jtdaaaék meg helyesen e; társadalmi kérdés, melyet Stuart
huszadik évfolyam
ZALAI KÖZLÖNY
JANUÁR 16-án 1881.
— AlHÓ-Lendvdn távírda állomás fog nyittatni, a korynány engedély* deci. 28 án k^lt. Alsó Lcnüválól Csáktornyáig 380 dar«b o-zlop tétetik 1«, melynek felállitá-át nagyrétben közmunkával es/közlík Elí»merés illeti a derék kezdeményezőket, különösen Hajé* Mihály ügyvéd urat. hogy e lég frie« hiányon argiteuek.
— A Csáktornyái nőügyiéi nap tőkéjének gya> *pit»aára 1881.január 24. Osáktoruyau a .Hattyú" szálloda termében zártkörű tánczkoszorucskát rend»-». Kexde.e 8 ómkor. Belépti díj személyen kiui 1 fr\ A felttlfiz''-tósek köszönettel fogad la''n*K, b hirlapilag nyugtáztatnak. Jegyek ..elór* válthatók Göncz Laji>s nf gyógyai-rtárAban (''«áktorny¿n.
— A xala-egerssegi pos tahival» f évi deci. 1 éli kincstárivá alakíttatván ál, » nagyobb Öszssegll postautalványok közvetítésére felhatalmazott postahiva-ulokkal való forgalom h*u a fentebbi időponttól kezdve 500 frtig terj^ő távirati utalványok felvételére éa kifize''é «ér- hai»im*zt»tott fel
— Léi/Vldon egy leány ¡»morét |.-n okból a D-áváb* Ugrott. Tettét azon bau megbánván, sseronc*ésen kiúszott.
— Kineresés. 4 k»f P<M-
ügyminister Stuckheil Guszláv kir. pénzügyi logaliu^zÓt a soproni kir. pészügyi igazgatósig mellett 2. osst. kir. pénzügyi titkárrá i;ev<-zte ki
— A Balaton vidéke vizveszély-biu. A B«la <>n vidékét, mint onnan ér-telítenek, nagy veszély fenyegeti. A Balaton vízallása jelenleg 143cm vagyis régi mér ék »seriül 4 láb 6 hüvelyk. Eerny ivei lépi tul a vii a szab»lyoz*s határát. Tizennyolc* év óta egyszer lem volt a Balaton vízállás* újévkor oly ma gas, mint ez idéui
— Balaton-tMobályouás. Bóné Géza Cé. k. kamarás, ,ali»pán, mist a Balaton-szabályozási kormánybiztos, a szabályozás kérdésével kapcsolatos panaszok leheld orvoslása, kiválólag pedig a niófoki uilip jelenlegi kezeiése kór ül — h valtozoit viszonyok kóve keztében szükségnek látszó módozatok megállapiiasa czéljából »z érdekközösségben áiló tár Bulatokat 1. hó 26 ik napján Siófok községben tartandó értekezletre hivta meg. Kívánatos, bogy az érdekeltek minél nagyobb számban megjelenjenek, mert Zala é* Somogy megyék rea/.éről 70 ezer hold területről van s/ó.
— A barcsi ifjúság f hó 22-én az „Orpbeum" helyiaégében a szig«trári dalárda szíves közreműködése mellett dalesié''ylyel egybekötött tanczkoszorut rendez. BeicpU díj «¿cméiycokiul 1 írt. ca»''á ij-gy 2 frt. Felülfizeiésök köszöuet-tel vetetnek és hirlapiiag nvugUziatnak. A tinzta jövedelem Baroot a vasúiul összekötő gyalogul kiépitésérefordittatik. Kezdete r> orakor. Műsorosai : 1. „Ualar-kedv mazur" Zsaszkovszky EL tó>. 2. „A kanyargó Tisza, mmten* éa .Nekem is íeaz egyszer* népdalok Szeatirmay-tól. 3 ^Ream tekint- DoDgókar Abt-tél. 4
'' „Vineta* A bt ''Ól. 5. .Marseillaise" fran-czia nemzeti induló.
— Sümegben a megaláz alt kor caolya egylet aggalya a fagy beálltával derűre változott; B<láton és folyóvíz hiányában is vigan korcsolyáznak a vis
alá eresztett réten. Rövidesen szánkók, .«ékek is készülnek, melyeken a nem korcsolyázók élvesheiik as edző lég kellemes hatáaát.
— Sümeg hena .Polgári önképzőkör" által adandó táncsvigalom f. évi jsn. hó 29 éa a nagy vendéglő termében fog megtartatni. Ezen a kör könyvtárának gyarapítására év. nkínt lartott mulatság miodig jói szokott sikerülni, miért l88l-ben ecen várakozással nézhetünk a kitűzött nap elébe.
— Benin a szólóhegyben Nagy Fereocz begy pásztor folyó hó 6-án esti 10 óra tájt agyonlőve találtatott. Nagy Fer-ncz n fenti napon esti 6 óra tájt kiment a stólób« s innét éji* 11 órakor kilóit fegyveréi azon hírrel hozták haza ósvegy anyjához: hogy fia a szőlőben agyonlő ve találtatott. A megejtett vizsgalatból kitűnt: hogy a halál oka a tegyver vigyázatlan kilövéséből asár maaolt.
1 — Eltűnt. Gőtz János, keszthelyi ssületésü s a Keszthelyen állomásosé 15. huszárezredben ssolgált közhuszár mintegy 14 nappal ezelőtt hirtelen eltűnt. A megindított nyomosások, es időig eredményre nem vezettek
— Gelencsér .fVWkeeztbely-feleó-msjori urad cseléd felesége a padlásról lejöttébeu a létráról leesett s pár pillanst múlva megszűnt élni.
— Árverés Zalamegyében. Vsrgs
Borbála 574 Inra b. ingt febr 9. Csa-pin, — Sxabó Imr^ 500 frtra -b ingt. jan. 25. Badacson Tomajon. — Novak János 875 frtra b. ingt. jan. 26. Z»la Szent-Lászlón. — Ssabó Ferencz 497 frtra b. ingt. jan. 24 Zala-Egerszegen
— Szálai Kriaaa 378 frtra b. ingt. jan. 22 éa Csicaón. — Matkovics (zyörgy 5l»6 frtra b. ingt. f«br. 28. Njigy Kauissan. — Iván György 800 frtra b. ingt. jan. 29. Fólán — Kránits János 600 frtra b. ingt. jan. 25. Alsó-Zsiden. — Horváth Jánosné 508 frtra b. ingt. febr. 7. Pacaán. — Kontó Ferenc« 811 fr ra b ingt. jau. 28 A. Kajkon.
— Hasai rövid hirek. Fatiká ros Ferkó fia orosz nőt vett nőül. — Promontor közelében 200 kiló salyu harcsát fogtak. — A katonaságnál ismét betiltalik a teljes szakái viselés. — A trónörökös Algírba utazik vadászatra. — A „Függetlenség* ellen a bposti katonai hatóság egyszerre 4 sajtópert indított. — As 5 frtos bankjegyek is német s magyar szöveggel újból fognak nyomatni. — vSomasich Pal jan. 13-án volt 70 évea. — A katonaság uj egyenruhát kap.
— Külföldi rövid hirek. A
boerok köztársasaga eróaen tartja magát. I
— ^n-Franciskóban uj tüzhitnyó hegy tűnt fel. — Karinihiaban tavaszi időjárás van. — Kronstadiban a azinház leégett.
— Felső Olaszországban nagy arviipusz-tit. — Gráczban is merényletet követtek egy levélhordó ellen. — Osman baaa külügy minister lett. — Az albán tölkelé-újra kitört.
Irodalom
fK rovat alatt megemlitatt inaoka N*cy-K> iia»áii Wajdits J<Sas<!r kAojr\ker«ak»<iAae által inegreudelb<-tó )
— A nZalai Tanügy" 12 dik smama következő tartalommal jeleni meg: Ma-
gyar nevelőnők. Polgár-é a néptanító vagy pária? Udvarhelyi Gyulától. A*m ált. tantest, novai járásköre ifj. Kovács Sándortól. A« isk. takp. ügyében. Weiss Bern t Ferencz úrhoz. R. Sándor nr a „Zala" névről Dr. Sterba Jánostól. Megyei hirek. Sseral«. Irodalom. Csarnok: A kövek fejedelme Varosv Mihálytól. Lapunk pártolói 47- 58. Üeenet. Ara félévre 1 frt. Egész évre 2 frt. Teljes számú példányokkal 1880. )aliustól szolgálhatunk.
— 2isst«Utfl felkérjük t. közönsé-gftnket a követkeiő felhívás becses pártfogására Előfizetési illetőleg megrendelési felhivás! Boldogult férjein Rákosi Láasló hálrahagyo.t ké''ira ai közt oly beoses munkálatok talaltattak, hogy scá mos baratja s liaztelói az elhunytnak arra asólitoitak fel, hogy rendeztessem sajtó alá és a bejövendő jövedelemből emeliea sek sirja föle emlekkövet. Megvallom, fajó szivemnek jól esett e bizalmsa felhi vas, hogy a dicsőülinek porai felett ön srorgalmának gyümölcséből emeltessék emlékkő, meiy hátrahagyott gyermekeinknek mutassa azt a helyet, hol édes lapjuk alussza örök álmát. Oh hogyne esnék etfen kegyeletes ténykedés jól ssi-vemnek, midőn és «zt nem tehetem; igénybe veazik minden erőmet s gondjaimat árván maradt éd<s gyerm-keimnek tisztességes felnevelése. Bizalommal járu lok tehát bol iogult férjem jóbarátai- és ismerőseihez, szíveskedjenek feltett jó szándékomban pártfogolni. A mü három kötetben jelenik meg szerző arcxképével és életrajzával. Ara a 3 kötetnek 2 frt 50 kr., ine!y Keszeg akár előre fisetendő, ak»r megrendelésre utánvétellel A gyűjtők s alatrók tisztelettel kéretnek a név olvasható írására, m»rt nyilt számadástétel végett közlöm a kegyes par fogók neveit a k őnyv végén. Előfizetések, vagy megrendelések akár hossám ^ Budapest, Pipa uicxa 24. ss. földszint), akár bizományosom Aigner Lajos ur könyvkereső kedétébe küldendők l8ól. évi február végéig. Gyűjtők 5 példány után tisztelet-példányban részesülnek. Mind s három kolet tavaszazai jelenik meg, s postai költség kímélés tekiutetéból egyszerre küldetik meg. Tápiaiom az édes reményt, hogy az „Alföldi pacsirta" két kötetét ki birja s szívesen hallgatott volt, jelei: kiadvány'' ia b''CSes pártfogásával ajándé kosza meg. Budapest, január 1. 1881. Mely tisxteleltel özr. Rákosi Tóth Lászlóné szül. Entz Emma.
— A humorinttikut könyvtár 8. és
9-dik füzete megjelent Dobrowssky és Franké kisdásában. B-fej-zi Kock Pál oak ,A szerelmesek utja" czimü regé nyét s megkezdi .A miliomos* czimüt E heteukint m-gjr.lenő folyóirat előfizetési ara egész évre 7 frt., félévre 3 frt 60 kr és negyedévre 1 frt 80 kr
— .Hym#n" czimü szépirodalmi hetilap első számat veliük. Tartalma : El hagyni léged. Kőkemény Ábrányi Emil tői. — hogy házasodott meg Fabius ur s hogy meni férjhes Tusznelda kisasszony ? Elbeszélés Baiazs Sándortól. — Ar első tarsang. Novollett« Pokorny Jenőtől. — A Hymen hírei: Eljegytásek, esküvők.
— Faraangi krónika. — Divattndósiiás.
— Mindenféle. — Adomák. — A házas ság előcsarnoka: ^Házas».\gí hirdetések;
az első szamtiun ötven házassági ajánlat.)
— Kérdések és feleletek. - Talányok.
— Szerkesztői gslambposta. — Külön cönyvalaku mellékleten: A kastély titks. (Angol regény.) — A lap közleméoyekat gér legnevezetesebb Íróiak (Lauks, Ba-ázs, Komócsy, Mikszáth) s költőink (Ábrányi, Pósa) tollából. — Előfizetési ára negyedévre 1 fr«, mely a .Hymen" s«érkezz tőségének, Budapest, Gy ht-U teza 15. szám alá küldendő. A ki előfizet, ingyen (ösölhet házaaaági hirdetést. — A lapot Sseniirmai József és Géza szerkesztik.
— Üj utmemüvk. Táborszky és nrsch zenemükereskedéséöen megjelent: Jelét dalok Makróczy Jánoa .A becsület sz*géiAye" czimü eredeti népszínművéhez. Sajó vize zsvaroaan. 2. Ez a kis láuy. Dalolj dalolj. 4. Mikor a leánynak itt at ideje. 5. Envim vagy te gyöngyvirág 6. Hej csak sós^a; énekhangra zoagora-úaérittel vagy zongorára külön szer-keazté t. P. Ara 1 frt.
nők rabszolgasága" (The Subjeetion of Women) cz:mü munkájában oly két-ségbeejtőleg tár elénk, midőn rajzolja: .»hogy a nő felületesen nevelve, érzelgé-sei. a férfiak Üres bise>gásei állal, mintegy annak tuancipiumabau, sorvasztja éleiét, mintha az lennejeiszava: i>őnek nzűlellel t''őzőkanál ás varróm rendeltetésed!
Aimé Marton a nevelési rendszerek hiányát abban találja, mert a bölcsészei alapelvei szerint az állatember nem külön-uóztetik meg a léiekembértől, pedig az értelmiség nem lévén az ember ebarze (nrifiiconja, a lelkiismeretet és erkölcsi kxabadaagot kell oriivriumnak f«lsilii»DÍ Ez utóbbit semuii al!atb«n uem talaljuk. mert ennélfogva sz etnfyc-r magát érzéki kéjelcbe merttheú, vsgy attól megtartó«-latja, válaast jó és rost közi és ezen #»• badság valtuzbaüan törvények alá veteti anyagban nem létezik, a hatalom, hogy inaganak törvényt szab az ember az anyagi világ semmi combiualiójában elő nem lordul. Világos tehát, — úgymond — hogy es az a lételem az emberben, mely az állattal nem közös, mely nem múlékony: anyag, hanem hallhatatlan: léUk ! Az embernek a lételeme volt nagyon elhanyagolva eddigelé a nevelés . ben. Pedig ez nem tanitás, hanem ihlet következtében fejlődik.
Vb
Az egyenjogúsítás kérdése. .Itt mi nálunk nem is hajnallott még Holott másból a nap már agy ragyog''.
PKTÓFT
Ifj Dumaanak jeles munkáját olvasva »agy Stuart Mili .Nők rabszolga-»•Hgat" tmultninyozva, vajmi nehéz helyes álláspontot foglaiai akkorís, midőn m»nap már mindenki el««n>eri, hogy a nők statisztikailag megállapított tulssa-porodáaa, a férfiak közönye, a korszellem, a kereseiképe«»ég késő elérése, a nők
hélyzete igazságos megoldást kívánnak m társadalomban. Azi láttuk, bogy Scbop penhauer és vele a nemet tudósok n m tartoznak azon nemes harcz zászló vivői közé, s kik a nők helyietén segiini akarnának ; Dumas, Stuart Mtll pedig éppen a másik szélsőségbe esnek, midőn s nőknek szavazati jogot viudicalnak.
Stuart Miil »Képviseleti kormány"-jában uryanis ezeket mondja:
.Én a politikai jogokra nézve oly lókéleieeen jelentéktelennek tartom a nemi különbséget, mint a termet vagy a hajszin köst levő különbséget. Minden emberi lénynek egyenlő érd-kében van, hogy jó legyen a kormány, mindenkinek jóléte egyenlően érdekelv« van általa és mindenkinek egyaránt szükséges, hogy szava legyen hotzá, hogy auuak jótéteiéiből a maga részét bizioaitsa. Ha van valami különbség az csupán az, hogy a nőknek ez még szükségesebb mint a tér fiaknak, minthogy testileg gyengébbek levén, s törvényiéi és a társadalomtól inkább függenek."
Dumas a uó emancipatio eszméjé vei foglalkozva, „A nők, a kik ölnek s a nők, a kik ssavaznakc czimü munkájában azt mondja ugyan, hogy a nő amidőn hzi kivsnja. hogy ne legyen többé a férfi rabja és midőa ugyan akkor azt képzeli, hogy a férfitől függetlenítheti magát: nincs igaza, de azt luvásja, bogy alkot tassék meg a nők szavazat jogáról szóló törvény.
De lássak minő érvek szólanak a nóemanczipatio mellett és milyenek ellene, hogy ítélhessünk. Az emanczipatio fogalma hármas értelemben szokott h»sz oaltatói — a teljes függetlentlés, tehát a szó tágas értelméhez^ a kiterjedtebb munkakör — a szó közép és a több jogosítvány — a szó magasabb értelmében.
A függetlenítés azon eszméjének, melv a nőt a férfinek — ugy neveseit — rab sága alul — a bol nincs — fölazabadi-taná, kevés, a maaodiknak, mely a nőnek tisztességes munkakört kíván, sok, azon eszmének pedig, msiy a nókuek több jogosítványt akar, azt gondolom mindenki barátja.
Az első kérdést msga Dumas oldja meg, tuidón azt mondja hírneves munkájában: .hogy a nő nem rabja a férfinak — csak ha ugy akarja ha hozzá megy feleségül és semmi törvény sem kénysaciiti őt a férjhez menésre. Azután nem is lehetne elkűiöoitett élete függel lenit ve a férfiétól, mert a férfi nem oly munkát végez, melyre a nő képtelcu." .A nő eszerint helytelenül áll elő azon kiváusággal, hogy bizassék meg a bírói és az eaküdli ügyek vezetésével, éppen ugy nem lehet ói felruhazai sson joggal, bogy kormáuyozza az államot, amint nem lehetne ól kényszeríteni annak meg védésére, legy -n előbb katona, lehel as-tan biró, tanacfOd éa esküdt."
A második kérdés mellett jelesen szól Stuart Mill „ nemzetgszdaságában" ugyan azon okoic, melyek hathatósan ssólanak a mellett, hogy a szegények ne függjenek többé a gazdagoktól, ugyan azon okok ssólanak a nók emancipálása mellett a férfiaktól s a legkevesebb a mit a jog éi méltányosság megkövetel aa, hogy a nők ne késyszerit*ssenek tovább ts oly állásban maradni, melyben egy örökség nélkül maradt nőnek alig lehet más utja magát fen tar tani, mint a férjhez menetel.
A harmadik a több jogosítvány, mely ellenzékre aem is talál.
De vissgáljok meg, vájjon mi adható meg mégis s nőknek a társadalomban éi mi az államban, ha ugyan valamit
— A korctolyáxdM áldozata. Tatán a napokban az ottani tavon nagy szerencsétlenség történt. Egy 14 éves fiu alatt beszakadt a jég, s a szerencsétlen nyom talanul eltűnt. Azóta fegyveres pandúrok ailnak a tó partján.
irrn
Szerkesztői üzenet.
4483 B. A. A rzUssaalac volt hibásan most aiár remélem rendban van 4434. K K. Hpest Meeküldetett. 4*85. Zalamegye numismatikájáhos szóié közlemény j5 A könyr. t mefkaldöttUk.
4436. O. P Hp«ttr8l lapunk bezártaig semmi -«ui érkezett
4137. O. 8. Berooy. Nincs azért baj. 4488 K. Nagy-Kőrös. A mslUkelteket kUszBuettel vsUem Cdrözlet!
4439 M. Csák tornya. Megy 444". Barci Nem uhetjtlk. 4441 Veszprém. 8»ire» fldvOzlst Intézkedtünk
meg. ugy 1
\ ep) es hirek.
— Gyomor tzenvedöknnk fontot. Schaumann Gyula gyógyszerész urnák Stockerauban. Gyomorsója, közvetlen Öntől hozatva, nem osak nekem, hanem más személynek is szolgál kitűnő hatásával, a miért kérem utánvétellel ismét 6 dobost küldeni. Hersenberg, 1879. febr. 10. Tisztelettől Hurnsus János. Kapható mükészitó, országos gyógyszerész urnái Stockerauban és as osztrák-magyar bir. minden nevezetes gyógytárában. Ha leg-cevesebb 2 doboz rendeltetik doboz ára 75 kr.
— A Konvíd *gy*nruhdk változta* tásaról tcljosen megbírható forrásból z következőkről értesül az „0. E.* A gyalogság; a vörös nadrág helyett, mely caatában messze kirívó czélpontul szolgál, kék nadrágot kap; a lovsss«gnál a zubbonyra ismét behozzák a zsinórokat, az orrospk a''tilája pedig kissé világosabb szinü posztóból lesz, ezen altila szabása azouban, valamint a gyalogság nadrágáé n*-m szenved változási s ennéltogv honvédl<>va«*ág zubbony ára és az orvos« k egyenruhájára nézve a lapokban megjelent eherő hirek és kombinácziók tévesek
— Különöt ctodasxülöttet hoznak nemsokára Bécsbe. Egy ik»rpár az, mely csodalato»ságbati meg a világhírű aiaraí ikreket is fölülmúlja. A kél test felső réaze a hatodik bordáiéi ugy nőtt össze, hogy as ikreknek csak két lábuk van. Az orvosi megfigyelés kiderítette, bogy a két fiúnak külön gyomra van, mig egyik alszik, a másik ébren lehet, as egyik nevet, a másik sir, a jobb láb, jobb testvér, a bal, a bal iker akarata szerint mozog. Mindegy ¡kök önállóan lát, hall, gondolkozik, emlékezik, oseveg eszik, iszik. A két gyermek egészséges, vidám, és ¡g-n jól mulaluak egymáaaal. Született piemontesiaiakés jelenleg bárom és egy negyed évesek. As olaszoknál szokásos élénkséggel beszélnek és sokat hadonásnak négy keseikkel. Fejeiket természetesen erősen oldalvást tartják Mindegyiknek meg v an a maga rendes tüdője és szive Anyjuk munkásnó, apjuk munkás, neve Tocci. Az anya jelenleg 22 éves'', csinos, csendes, szerény nő. A bécs orvosi hetilap az ikrek rajzát közli.
í
Hivatalos piaczi árak.
Naiy-Kanusán, 1881. jaa. 14. 100 kilogramm jávai saámitva.
Baaa 11--12 -. Rozs 9 50---.10.
Árpa 7 —,—8—. Zab 7—.—.—. Kukoricás " —"— ■—. Burgonya 3—. —. Borsó —.—
30 —. Lsncse —.— —28-—. Bab .--9__
Széna •—.-8 —. Szalma .—180. 1 kilogrammjára] saámitva. Marbahas 48— .82. Jnhhns -•-.— Ser-
téshus 56---. Saalonna •—. — 80 Disznózsír
—.—88. Vöröshagyma .—1& Foghagyma
•---80. Czukor • —.—60. Bors .—•- 1ÍO.
Paprika 1«—.—. Ssappan •——40.
1 lltarjével saámitva Ó bor 32-48 kr. üj bor 20-28 kr. Pálinka 48 kr. Ecaat 8 kr. Kiadta :
FARKAS, v. piacz kttnyvvemet*.
ta
Indul Kanizsáról hova:
Or« Ps.o. 1-Jíi
5 10 rsggsl 2 30 délat.
11 .1 éjj.l
6 A5 rsggsl 2 6 délat.
Vonat saam
J07 Ksaék, Mohtea, Domhovár
202 Kada-Psatre (gyorivoost)
"¿04 . (postavonat)
■!13 . (rsgyes vonat) 11 20 éij.l
31 ! Bérsba (Hmomhatl>«ly, Sopron <
falé) 6 15 raggal
301 . 11 50 éjjel 515 Sopronba 3 40 délat.
205 Prágerhoí Kottori, Csáktornya 4 55 reggel ¿03 . 2 47 délat
201 . . (gyorsv) . 10 50 éjjel
Érkezik Kanizsára honnét:
210 Zákány felöl 5 27 reggel
216 . i 41 dalb.
208 . . 11 1 éjjel
¿11 Buda Paatről (végre« rouat) 4 15 ragg-1
¿03 „ (postavonat) 2 5 délat
-01 „ (gyorzvonat) 10 30 éjjel
302 Bé -alifil • 4 l rsggel 314 10 15
316 Sopronból 12 5 ié
202 PrSgerhof fslól (gyorsvonat) 5 37 regi 2u4 „ . i 20 delat
206 , 10 50 éjjsi
S
Heti naptár.
Január 16-től Jaunir 22-ig 1881.
H7
és iieti-nap
Kath. é* prot. Görögi
naptár n->ptár [
Tpi
3) Kat. és prot. er. MenvekxSISn galiléai Kán »ban Ján II. 1-11.
16 Vassraap 1W Jé», nar
17 HétfS Antal ap. 18K«dd Piroska iV Szerda Üanut kir. >50 Ca«t6rt8k |Páb éa Seb. JllPértek ágnas ss 1 22 Szombat Via-sa An.
4 U ni apóst
5 Teopam.
6 Ëpiphao
7 Iván
8 Dominik
9 Folienkt 10 &argaly
m
m
&
&
n
m
kívánhatnak; mert, hogy egy j«ies író nézete épp oly egyoldalú lehet, mint akár másé as kétséget nem szenved.
Mit lehetne kifogásul felhozni a aők azavazatjoga, munkaképessége s egy átalán jogosítványaik ellenében.
Felhozzák a többi között kifogásu az egész nem ellen, hogy megszűnnék nő lenni; megfosztatnék lényének sajátkép jellemző részétől, mert más a nő jelleme, kedélye, szelleme, m>nt a férfié; felbos-zák, hogy a nő megszűnik a család eszméjének képviselője lenni; hogy a nő a közéletben bizonyos fokig állást nem vállalhat, hogy sp oialis hivatását el nem hagyJivija, mert számba% ételével snnak, hogy elete feléi Oly állapotban kell tölteni, mit ,természeti sajátságok" nevr alá foglalunk, mind meg annyian oly tartózkodást és kíméletet igénylő cselekmények, melyek a nő fele életét igénybe veszik; a UŐ testre is gyöngébb, agyveleje, izom ereje, idegessége pedig megtagadta tőle a férfiakkal való legfenaóbb értelembeni egyenjogúságra — a képességeket; a nő szellemi muokássága ellenkezik a nőies séggel — ezek ason kifogások nagyjában, melyet u egyenjogúsítás ellen felhosnak és ezekkel szemoen hivatkozom még Ruprecht fentebbi B&csészeti munkájában előadottakra is.
Mellette felhoszák, hogy a katona ság gyáripar, éveakiat mindig több nőt tesz önállóvá; egy n6 mindazon képzettségekkel bírhat, mint egy férfi, lehet birtokos; független, osaládfó, adófizető (es a szavazat melletti érv) a nő oly munkát végezhet mint a férfi, lehet költő, író, m&véss, kereskedő, iparos, földbirtokos, hástulajdonoa, bérlő; a nők választó képessége csak közoktatási kérdés; a nő képességekkel bir s a ki kép-eséggel bír, szabadsággal is keli bírnia. Idegei, izmai,
Felelős szerkesztő: BÁTORFI LAJOS.
esze képzés által osak ép ugy fejlesztheti mint a férfié, hogy z rérfiak is kivannak téve betegségeknek; nom vess el a nőiség és az erkölcs sem, mert az csak s jó neveléstől függ minden körülmény ok kösött.
Esek a pro- és coutra-érvek nagyjában, a melyek között mint Pharosi világító torony áll a párizsi alkotmányosé gyűlés 5. §-a: „Hogy mindenki munkaképes, de azon munka, melylyel a társadalomnak mindenki tariosik as nem a fizetett munka, hanem munka mindaz, mely a társadalom vesztesége nélkül — nem mellőzhető, azért s nő, ki idejét éa erejét annak szenteli, hogy kötelességének mint hitves megfeleljeo, t>s oly nő dolgozik a ssó legszorosabb értelmében".
A nő munkájz igy habár nem közvetlen is, nem szemlélhető, de eltagad-hatlan úgyannyira, hogy kénytelenek vagyunk beismerni, hogy még ott is, kik akár a természettől, akár magától a társadalomtól, akár hivatásuktól, babái" kivételesen is közvetlen munkára vannak u''alva, e munka — minőségileg nem, csak menyiségileg különbözik a férfié.ól. Igy a nőt munkaképessége tekintetében nem egyenjognnak nem mondhatjuk; ami pedig hivatal képességét, politikai jogait illeti, Dumassal tartok, mert nés»-tem: hogy á aő a család alapeleme és itt
L'' nő tökéletesen egyenlő jogot élves, oly ínyira, hogy annak elhanyagolásával megszűnnék nemcsak a családnak, de as esen álló társadalomnak is alapitója, éltetője és hasznos tagja lenni, mig megfordítva, annak nemtője, szelleme s az egész emberiségnek koronáját képezi a kiről elmondjuk Schillerrel: „Tissteljétek anözet,ők szőnek és fonnsk Mennyei rózsákat e földi bonnak."
ZALAI KÖZLÖNY
hirdetések.

A Magyar-franczia biztosító rész von v-tórsaság
(FRANCO HONGROISE)
| melynek 8 millió arany forintnyi részvénytőkéjére már 4 millió arany forint készpénzben befizettetett, biztosit: ;
5. Szállítmányi károk ellen, szárazon vagy vizén szállított javakat.
Készpénz- és mindennemű értékpapír postaküldeményt szárazon vagy vízen. T. Az ember életére, valamint járadék-, nyugdíj- és kiházasitásokra.
í*
S
1. Tűzvész-, villám-, gőz- és légszeszrobbanás által okozott károk ellen.
2. Munkaszünetelés-, tüz-, vagy robbanás folytán elvesztett kereset által okozott karok ellen (Chómage).
3. Jégkárok ellen.
4. Tükörablak zúzása ellen.
4 társaság- élén álló férfiak, valamint roppant nagyságú tőkeereje elegendő biztosítékot \l nyújt a n. é. közönségnek, az előforduló karok pedig alólirt vezérügynökség által a leggyorsabban rendeztettnek, legpontosabban és méltányosabban-fizettetnek ki.
fj Ez alkalommal a társaság alólirt vezérügynöksége a t. közönséget a társaság < ''etbiztositási feltételeire figyelmezteti, melyek eddig még egyetlen hazai intézet által sem cultivált újításokat tartalmaznak és a biztosító közönségnek egy
más hazai társulatnál sem létező felülmulhatlan előnyöket nyújtanak. Többek között:
A magyar-franczia biztosító részvény-társaság
öngyilkosság vagy párbaj okozta halálesetre is kifizeti a biztosított összeget, továbbá halálesetre vagy meghatározott JJ időre biztosított összeget évenkint magok a biztosító felek és kir. közjegyző előtt történendő kisorsolás utján, esetleg már az első évben kifizet és a feleket minden további díjfizetéstől felmenti.
Telje» tiaztelettel
Nagy-Kanizsún 1880. november h,.ba.. * Magyar-franczia biztosító részvény-tártaság
Tezérügjnöksége Nagy-Kaoixsán.
G U T >1 A N N S. H.
í j 51 -52 -BL e r_-üL 1 etl tt g y n. öle gégele:
% Zala-Egerszegen POLITZER JÓZSEF urnái w TanolMán . BERGEB JAKAB urnái
Süniedben EP8TEIN T. A. „ J
Keszthelyen Pl''LI JÁNOS „ %
Alsó-Leudván TAl''SZ FERENCZ „ # *
%
'' i
í !
Tapolezán . BERGEB JAKAB Csáktornyán . HIRSCHMANN A CRabrendeken L ü B IGNÁCZ
V T)

VADÁSZAT KEDVELŐKNEK
UJ ÉRDEKES KIADVÁNYOK!
Kiadásomban megjelent és nálam, valamint minden
hiteles hazai könyvárusnál kapható: ■ « 1
A GYAKORLOTT VADÁSZ.
A fáczán- és fogoly tenyésztés, agy minden vad ismertetése
Irta: Nagy Ölvedi ÖLVEDY KÁROLY,
oki. erdész, gyakorlott vadasz. néhai rs kir István föherrzeg szemelve körüli testőr-vadász. Tartalma : Az ly erdő- és vadásztörrénvek-kisminta Íratjákbetegségei és azok gyökeres gyógyításával bővítette egy tapasztalt vadász. Ezen igen diszess 320 lapra''teijedö miinek szinnyomatu l>oritékban és keménvkötésben
194 5—*
á ra 1 frt. 80 kr.
Kii lön kia iáiokbau kapható:
Az 1879. évi XXXI. törvényezikk. Az uj erdőtörvény Ára fűzve 40 kr
Az uj va<Uísz<rti törvény Szentesítést nvert 1872-ik évj február hó 18-án. Ára fűzve W kr
A kutyák bHegnégeiról és azok czélszerü gyógyitásáról. Irta : egy gyakorlott vadász. Ára fűzve 40 kr.
^odász naptár. A ví»dak párzási ideje és tartózkodási helye az év minden havában. Ára fűzve 12 kr.
Továbbá gazdasuoayekaak :
Farsangi fánk. bábakenyér (Kugelhupf) és
ketazer ailt készítési titka Irta : EOUQUF.T JAQUES, III-ík Napoleon ndvari főszakácsa
Reményi toldalék- és szalonás pojrácsa. jó kalács és széna-rétes készítési módjával Bővítette : EGY MAGYAR NŐ. E díszes kiállítása müvecskének ára 60 kr. Póstai rendelések 70 kr. bekfll-désevel ajánlva bérmentesen küldetnek. Ezen több magyar nőtől megpróbált és tökéletesen sikerűit sütési módot ajánljuk hölgyeink figyelmébe.
Postai rend*Usek gyortan és pontosan eszközöltetnek.
Nagy-Kaaizu. WAJDITS JÓZSEF kiadóhivatala.
!!!HALLATLAN OLCSÓSÁG!!!
Következő 10 czikk egy díszes dobozban elhelyezve ngrmint ■
1. 50 ív levélpapír 2. 50 bozxá illó levélboriték 3. egy teljes do boz kitűnő aczeltoll. 4 három tolltartó 5. három igen jó''iron fi ejrv vouallap. 7. egy lap sziTÓpapir. 8. egy nagy darab pecsétviaszk 9 egy- törlő gumi. 10. egy- szép jegyzékkönyv aranvnvomattal Áraösz-szcsen Bécsben 1 frt és 5 kr. és N A G Y - K A N1 Z SÁ N
tmr Wajdlta József könyvkereskedésében csak 8.5 kr. -mm
Postai utalványnyali 1.15 kr. beküldésével bárhova is ajáijra bérmentve szállíttatik.
25
TssF ■stin,
Arlejtési hirdetmény.
Caá kiornya városa képvi«f|$ tf-atü''Ht« altul választott épi tészeti bizo Uág »íikÍ közhirré tétetik. h«»gy « Csáktornyán fttláilitoU állami férfi taiiilóképezd- épül«iebez sziik»é.;<-a ó««/ea anyag azailiiáa, agy as össze* épi:esi munkák árlrjtés ¿JU''pn váiUikoeökaitk kiadatnak:
1. Az áriejtéi Csáktornyán a városház lanárauermébon 1881, évi febr 14-éu d. 9 órakor lariatik meg.
2. Az ¿rlej:ó* s/ób->U, de xart Írásbeli ajanlatok is elfő gadtatoak, a melyek a axobeli árlejtés betej-zése utáo nyittatnak fel.
3. A fölállítandó éptllelh-c i»züksét;''-8 nuz«« anyag é« munka 73.211 frt 51 kr.-r* van előirányozva, melynek 1C*/-az árverezik által az árverés előtt, »kár Ué»/pén<b«o, — akar t''.isdiiileg jegyzőit ér''ékpapiiokban a napi árfolyam szerint, — vagy jeizál''jgilag kellőleg biztoaitott óv»déK-lovel^kbeo teeodők
i le, a városi péoziárnoknal. g_3
4. A munka 1881. év «araszán megkezdhető és az épü Ut legkésőbb 1883 éri -ugmztu» lü-éo :elj«sen készen átadandó
f. 5. Az ári ejtés befejezte után h bizottság állal a vállalkozóval kötött azerzódéso«ik a képviselő test^üUt általi jóváhagyása feutartatik, — a képviselő lUtület legkéa.''.bb 14 napra az árlejtés után a szerződés felett határolói fog.
6. A felalliiandó épület tervei, a költségvetési előiráDy-ópi''é.: rzerződés össze, feltélel-i Csákioroya varo» tiapookrsot d. e. 9—12 óráig. d. u. 3—5 óráig Csaktoroyán, 1881. jao. hó 4 éo.
A/-építészei! bizottsíie.

14 bttbI ezelőtt.
Egy ayert gyégyaltsnak hfl emléke ép aiast érkezett HofT János cs. kir odvari
szállító ara«k Berlinbe Főraktár az asaztnai os kir. államok »zúüára ll*r>», (» r a 1» e n , Braaner»»lr«»í»e.8. « » á 11» , »ely arról tesz taaaaágat. mily Bdita és Mily jótetásr^leket ama gyéfyaayaf mely óket ofy saiyos bajból kimeató és mely rájak aézve oly jótékony vait r.x a |>r. Franké A. roáliokoiai i(r»*gat.)-t»nár árnak irata, moi/ igy »«••1 : Újváros 1877 okt 9 én. Midőn 11 ¿tt»>i rzelStt Bindfnben ralik, gjóg e e fl maláta kironat «>(fé»x«égi sötét töblxsfir használtam. Ifen kérem megrendeléseim t poiuo»an baknld ni, még pedi**: 1-•« kr. 50 ftr-eaei ipaotnak. kinek ezim*: Rirbnntrop titkot tanácaoi és liir^ialfúuAk u-nik Újvárosban, a R 2-szor. M.iki-» i»ámára Cellbe előbbi lakásomra 100 ÜT-gg-l, melyet mejoss-tok barátaimmal éí eollcicáimmal, l»r. Oltelngi ormn. igazgató orral, ki maláta ké«z tményének gyógyhatású és szabályos következményét nején ¿« Snma-^»11 in gki»ért-ni akarja. CeHebrn is fo''yton az ön maláta egéaxnégi alSrét hasi-náltam, de mo*t a előbbi módon közvetlen viszonyba akarn ;k önnel lépni <tb.
Hivatalos gyógyjelentés.
B^rliti, Pionir»tr»s*e-ben lev8 ojk^szJü-nya kórházból A kitűnő Hoff-f<*U maléta-kivonat e(fé«zségi sörnek. m«»ly a sebasülteknek oly jót tett, hogy nem ssiresen nélkülözik, mielőbbi ismételt kQl.lését az ápo>ónök nevében kérem
ROON mini«zter
Főraktár : Fesselbofer Jóssef, Zala-Et«rs*egen Hnbinssky A nál és s (fyóej-tárl>an. Soprou: - MUller P., K«-«»thely Wttnsch Farencx, Kaposvár Lsjpczig Ad •»Inal. 4 2-4
: zat és az i tanácstermébeo betekinthe.ők. —
Maria-czelli
GYOMOR-CSEPPEK,
jeles hatása gyógyszer 1 gyomor minden baatalmai eilea,
és felűlmalbstlan az étrágyliiány , gyo ''T>orgyenK«sé(C, roK^sz-iRu l-h>''llct, szelek, iiívanyn felbOfógéz, kólika, gyomorhurut, Á , gyomorégés , h"gy! őkép/5 és . tnlzágos
| nyálkaképződés, sárgaság, undor é» hányás fő fáj á* (ha as a (tyomort''ól ered), gyomor » görcs, «zékszorulat. a nyom-''rnak tnher-
beltiégf étel és ital által, giluzta, lép- és májbetettség, aranyere« bántalmak ellen-
Egy üveget* ám használati utaeUástKii együtt 35 kr. "W
Kapható: Práter Béla ur g> ^Ryszeri árában Nagy-Kanizaán, valamint as oastrák-tnagyar birodalom minden nrgyobb gyófry-SzertáHcban é« kereskedésiben
Központi szétküldésl raktár nagyban és kicsinyben -----^ ^----
„az őrangyalhoz" cs.mzett gróíyasertárában m Kremzierben, Morvaország.
Meghívás.
A nagy-kanizsai segélj^gyleti szövetkezet
folyó évi január hó 23-án délelőtti pont 10 óraker alxelybell OASIXC>iia«y termótoen
RENDES KÖZGYŰLÉST *
tarta»;d, melyre a t. c/.. szövetkezeti tag urak ezennel
meghívatnak.
A targyalandó Ogyek sorozata:
I. Számadási jelentés.
II Határozat a tartalékalap javára megállapítandó összeg érdemében.
III. Jótékonyczélra fordítandó összeg meghatározása
IV. Igazgatóság, és sorszerint kilépett 8 választmányi t&g megválasztás. ''> s-á
V. 3 rendes és 2 póttagból álló felügyelő bizottság leendő
megválasztása. VI. Alapszabályok módosítása. VII. Indítványok az egylet érdekében.
K8lt agy-Kanizsán, 1881. január hó S-én.
Az igazgatóság
»il*
ni •I
Nag.v-Kanizsán, nyomatott a kiadó tulajdonos Wajdits Juzsef gyorasajtóiio.
_NA6Y»gANIZ8A; 1881. január 20-án.
Előfizetési ár: ,
e/rész érre......S frt.
fél érre ...... V 4 „
negyed évre......2 „
Egy szám 10 kir.
HIRDETÉSEK
8 hasábos petitsorban 7, másodszor 6 s minden további sorért 5 kr.
N YILTTÉR H ES -soronként 10 krért vétetnek fel. Kincstári illeték minden egyes hirdetésért SO kr. fizetendő.
7 7 Ö A
e-ítt
A,. L A X
!/ A Y
fltiszMIk évfolyam,
A lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőhöz, anyagi részé^illető közlemények pedig a kiadóhoz bérmentve intézendök : NAGY-KANIZSA Wlasslcsház.
Bérmentetlen levelek csak ismert munkatársaktól fogadtatnak el.
Kéziratok vissza nem küldetnek.
Nagy-Kanizsaváros helyhatóságának, „nagy-kanizsai önk. tűzoltó-egylet", a »nagy-kanizsai kereskedelmi s iparbank«, , nagy-kanizsai takarékpénztár", a .zalamegyei általános tanítótestület«, a „nagy-kanizsai kisded-nevelő egyesület", a nagy-kanizsai tiszti önsegélyző szövetkezet«,, a „soproni kereskedelmi s iparkamara nagy-kanizsai kül választmány a" s több megyei és városi
egyesület hivatalos értesítője.
Hetenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap.
•i i
Megye.
A .haza* szó után, — a magyar nyelvben nincs lelkesitőbb e szónál .megye«.
A megyei intézmény nélkül, a nemzet a világ színpadjáról rég letűnt volna. — A megyei intézményben ragyogott a valódi magyar genius, ez volt bölcsője a magyar közlelkesedésnek, — itt fejlesztetett az őszinte, bátor, szabadságszerető, nagylelkű magyar jellem, itt emelkedett a zsarnokság által végbe vitt vagy megkísértett törvénytelenségekkel szemben a villanyszerü hatalmas „vető", ezen intézmény tartotta fenn ''a meglevőt, s visszaszerezte az elvesztettet, — ez szüntelen védan-gyalként lebegett vigasztaló arczával a nemzetnek sorsa, viszontagságai
felett. — miért is etalékét a nem-
- t
zetnek örök hálája, kegyelete fogja övedzni.
Habár e. világon alakilag minden a változandóság törvénye alá van vetve, de azon magasztos szellem, mely a megyei intézményt átlengte, nem fog körünkből távozni.
nem lehet távoznia, mert a nemzet-
* ''
tel őrök időkre van frigyesülve.
Ezen dicsőséges szellem meg-meg fogja értetni a nemzettel az idők intelmét, hogy most nemcsak védeni, de teremteni is kell, s a nemzet a beállott szükséghez alkalmazkodva, a formákon '' tágítani fog, tágítania kell.
A magasztos szellem a megyei termekből át fog költözködni a községek szerény kunyhóiba.
Ne higyjük, hogy e kunyhókban nem jól fogja magát érezni, sót ellenkezőleg égi eredetű lévén, az örömköny fog szemében ragyogni, hogy munkásságán^ uj, még nagyon is parlagon heverő- tér nyittatott. Minél többször s számosabban gyülekezünk itt körülötte, — annál kegyesebben fogadandja hódolatunkat. — Itt fogja ő a haza iránti szuny-
nyadozó közérzetet felébreszteni, -a rend, munkásság,- takarékosság, mértékletesség, jogtisztelet erényeit ernyedetlen buzgósággal lassanként meghonosítani, s a magyar közmi-veltségnek paradicsomát feltárni. A megyei védbástyáir helyett ezer s ezer — a kor igényeinek megfelelő védmüvek fognak előállíttatni, melyek mögött a nemzet a dühviharok közepén is bizton érzendi magát.
A megyei intézmény jelenlegi alakjában a nefnzeti erők gyors ki fejlesztésénél most már nehézkessé généi s más el nem hárítható fogyatkozásainál fogva tagadhatatlanul akadékot képez,- miért is alakjának gyökeres megváltoztatása elodázhatatlan szükséggé nótte ki magát.
A nélkül, hogy szerkezetének részletességeibe bocsájtkozhatnánk, jövőre a megye — főleg -- az állam kormány és a községek közötti gyors, erélyes, szakértelmes közvetítésével a buzgó félügyeletnek fáradhatatlan gyakorlataval fog hervadhatatlan babérokat szerezni.
Miután ehhez képest mi szakértelmes — kitartó tevékenységű működéseikben megbizható megyei tisztviselőket óhajtunk, miután a ne-potismus karjai'' közül a lehetőségig kibontakozni akarunk, miután a megyei hivatalok — ha c*ak magunkat mystificálni nem akarjuk — most már majdnem kizárólag ugy is csak keresetet képeznek, s az ügynevezett „nobile officium''-nak lenni megszűntek, — mondanunk sem kell, hogy csak az állam kormány általi kinevezést tartjuk egyedül czélsze-rünek. • »
GŐZÖN^ FEEENOz*.
soknak egymásközti esketését, valamint a polgári anyakönyv vezetését.
— A polgári házasságról szóló s legközelebb már ■ a törvényhozás elé terjesztendő törvényjavaslat szabályozni fogja a keresztények és nem keresztények közt ugy a nazarenu-
— Az uj tizes bankákról az
a hír volt elterjedve,- hogy művészeti hibák folytán vissza fogják vonni. Mint most egy bécsi lap illetékes forrásból jelenti, e hir teljesen légből kapott. Az igaz, hogy az uj bankjegy kék szine kissé enged, de ugyanez a régi tizesről is megjegyezhető. A kék szint azért választották, mert azt photographiai uton nehezebb utánozni ; ugyanez okból a német birodalmi márkák is kékek,
< •
- Az országos filloxera bizottságot a töldmivelési miniszter — mint az „Orsz. Ért." irja — közelebbről összehívni szándékozik. A bizottság teendője lesz véleményt mondani a jelen évi irtási eljárásról, valamint az Amerikában megrendelt és már Angliába megérkezett szőlő-vesszőkre nézve követendő eljárás módozatai iránt.
Tudnivalók mészárosok és marhakereskedók részére: Minthogy a keleti marhavész Horvát Rzlavon-országban és a Horvát-Szlavon határőrvidék területén rne&srünt, a földmivelés , ipar- és kereskedelmi minisztérium 37600 sz. a. kelt körrendeletével a szoros határzárt megszüntette, és megengedte l.hogy a Horvát-8zlavonország területéről származó kérődző állatok és ezek nyers'' termékei a határszéli belépti állomásoknál az 1874. XX. t -cz. 3-ik 7 szakaszában foglalt feltételek mellett az ország területér^ behozat-tathassanak. 2. A Hortát-Szlavon határőrvidék területéről származó kérődzők- és nyerstermékeknek behozatalához azonban minden egyes esetben a minisztérium külön előleges engedélye kívántatik meg. Ilyen
1 ''■ 1 1 1 "--
belépti állomások Baranyamegyére nézve az eszéki átjáró hid, továbbá a páiéi rév a Dráva mentén.
— A levélhordók biztossága érdekében a budapesti fóposta-igaz-gató a kővetkező rendeletet bocsáj-totta ki: Azon sajnos eset következtében, hogy egy budapesti pénzeslevélhordón hivatali kötelmei teljesítése közben rablógyilkossági kísérlet lett elkövetve, indíttatva érzem magam rendelni, hogy: 1. jénzesleve-let és értékes küldeményt, mely szállodában lakó egyénnek szói» a szállodai kapus vagy más szállodai alkalmazott jelenlétében kell kézbesíteni, ha pedig a czimzett nem volna otthon, vagy ha szállodai alkalmazottak részóról a ''közbenjárás megtagadtatnék, akkor a szállodai kapusnál értesftvény hagyandó a küldemény beérkezéséről, a küldemény pedig a postahivatalba hozandó vissza és poete reetante kezelendő. 2. Ha ilyen küldemény más, a városban lakó oly ezimzetthez van intéz re, kit a levélhordó nem ismer, akkor a kézbesítés a házfelügyelő jelenlétében eszkőzlendó, ha • pedig albérlőhöz van intézve, a kézbesítésnél a bérbeadó jelenléte szükséges. Ha ezen jelenlét lehetetlen volna, akkor ír fonnirt értesitrény állítandó ki, s a fönnirt eljárás követendő. Az érték-küldemények kézbesítése reggel 8 órakor veszi kezdetét és 6 óráig estve tart, mely idő után a levélhordó a nem kézbesített érték küldeményeket a postahivatalhoz tartozik visszahozni, téli időben a kézbesítés nem népes városrészekben este 5 óráig tart. A czimzett személyazonossága megállapítására vonatkozó egyéb szabály érintetlenül megmarad. Fölhívom a postahivatal főnökét, hogy ezen rendeletem pontos megtartását szigorúan őrizze ellen. Buda pesten, 1.881. év jánuár hó 7-én.
Zalamegyc alispánjától.
Nagyméltóságú tnagy. kir. földmivelés-, ipar- ái kereskedelenügyi minisztérium!
(Folytatás és vége.)
II, As említett czél elérésére mul-hatlanul szükséges teendők közt a megtartott hslyi értekezletek egyhangú véleménye «serint • első helyen 411 b mintegy alap feltételt képez az, hogy a Muraköz ben disdő nvugoti noriféle tenyészjelleg-nek megfelelő jó apa lovak hiányán segítve legyen, és ezzel együtt meggátoltassák a -tenyésztés kárára In vő korcsméneknek fedeztetésre használása ; — erre nézve minthogy s már fentebb jelzett okból a jelen viszonyok közt sem a községekot megfelelő apalovak tartására sem a tenyésztőket mentarió szövetkezetek alakítására megnyerni nem lehet, e módnak mint Iegczélszerübboak jövőre remélhető sikerei eszkö*őlbeteséig is — a ménezükséglet fedezése s a tenyésztés fejlesztése érdekében mulhatlRnu! ssükséges volna, az állami gyámolíiá&ssí segély zeudő tenyésztés a szemlét alkalmival s, muraközi jelleg tenyésztésére alkalmasnak talált és községenként ömeírt 16I8"drb. kanczákra suiat törzsanyagra alapíttatván, ezek Márnára biztositassanak ugyan a szemlék alkalmával ''megvizsgált s egyesek tulajdonában ievfi — tonyész jogosítványra érdemesnek ítélt 16 drb mének közül a vonatkozókimutatásokban megjelölt 9 drb mén tulajdonosaiknak már a jövő fedezte-tési idéayr? adandó 60 frt állami dij mellett oly feltéten«],hogy méneiket kizárólag az omütett kfcoczák fedezésére az illető megalakított járási lótenyécz bizottság felügyelete alatt s legfeljebb 2 frt. fedeztetést díjért közre bocsássék, ezeken kivül pedigkegyeskedjék a magas minisztérium ugyan az Összeírt tenyész. kanczák fedezésére még mulhatlanul szükségos 17 állami mént a kö/etkező fedeztetési állomásokra felállittilni, u, in.
Nedelíczre ''2 mén,
Mura Szerdahelyre . 2 mén, ..
Rácz-Kanizsára 2 mén,
1 í Bellatinczra 2 mÓD,
w Alsó Lendvára 2 mén,
Perlakra 2 mén,
Szoboticzára 2 mén,
Novakoveczre 2 mén,
továbbá ezea állami mének fedeztetési dija is 1 legfeljebb 2 forintban lenne megállapítandó, ugy, hogy ezen dij aratás a tán szedetnék be az illető községek utján a fedezett kanczák tulajdonosai tói,ellen ben
TÁRCZA.
Némán ülök .,.
Némán ülök ki« szobámban, Kandallómban a tüz serczeg, Tőrt kebellel számlálgatok Minden órát, minden perccet.
Körtllöttom tiri csend van, Künn vihar zug vad morajjal, Hallgatom e bő«z dalnokot, Mig danája messze elhal.
De szivemben a szenvedés Visszazágja ez éneket: » — Kit s «orz U megátkozott Boldog az itt már nem lehet 1*
\
Koldae bottal és xírtö szírről Járom be a fél világot, Ugy fáj a seb mit szivemen A zsarnok sors keze vigott.
Ugy fáj, hogy tán ina vagy holnap Éu is oda vándorolok, Hol nyugalmam nem zavarják, Csalfa képek, arany álmok 1 . . .
Nyil<5 virág ax ifjúság, Ragyogó gyöngy ez az élet, Az elhervad, s ez rabja lesz Az enyészet tengerének 1
MindakattS mulandó kincs 8 ax vége a virulás nak: — Kinak a ior« léteit adott, Annak egykor sirt is ásnak I —
HEBERLING DÉNKS.
fíárom lió titkai.
— Beszély. — Irta :
Szommer Sándor.
'' T. F E J E Z E T.
A kedves lakása. Bécsben a Lipótváros ogyik félreeső utczájának 3 emeletes házába két ifjút látuuk gyors léptekkel besietni. Gyorsan felsiet''ek a lépcsőkön a második emeletre s ott egy csinosan bútorozott szobába beléptek, hol gyorsan leveték köpenyeiket ésegy-ftgy .fouteuille* redobák magukat.
„Hadd lássuk mit tartalmaz c poste restante levél* — mondá az egyik egy kis levélkét vonván elő kabátja zaebjéből és felnyitá. —
„Olvasd hangosan, Béla, én ia sze relnék fartalmával megismerkedni!* — „Halld! a levél igy szól:"
.Kedves Bélám!« .Örömmel vettem tudomásul legkedvesebb soraidat, melyekben ujabban tiszta szerelmedről akarsz meggyőzni, — hiábu való munka az már kedvesem, mert állátt-m, hogy irániami vonzódásod s szerelmed tiszta mint a nap. — Meg vagyok hódítva, a győző te. vagy és igy egészen a tied vagyok, l4gy meggyőződve, hogy szerelemben lángoló szavaid visszhangra találtak keblemben, a tied vagyok örökké, mert kimondhatlanul szeretlek."
Fogadd a<fdig is igénytelen soraimat, mig kárpótlást leisz forró csókjaimban, már alig várom az alkalmat, hogy téged szeretett Bélám keblemre ölelhesselek. — De az idő még távol van, hét nap és ez valódi hót évnek fog előttem feltűnni. Az édes anyám azt mondta, hogy e hó 21-én a reggeli vonatul megyünk Bécsbe,
hol a díszmenet alkalmával ott fogunk maradni ha lehet rá fogom beszélni, hogy a nyarat is ott töltheasúk, amiért már Ká roly bátyám is megkérte.
Tehát e hó 21-én, — az este ott megérkező /onattal jövök, de csak ugy intézd a dolgot, hogy lead ki, melyik vendéglőbe szállunk és22-ép reggeli 9 órakor a kapunál várj, hol Erzsi szobaleányunk •tói — ki a titokba be van avatva — egy kis levelet kapsz.
A város nevét nem irom ide, honnan a levél jön, hogy elvesztése esetéa gyanút ne kelthoesen. —Pista barátodnál nyilvánítsd tiszteletem.
1879-ik évi ápril hó 14 én.
Isten veled ! Csókol
hü Irmád.
„A kedves angyal megjön — foly tatá Béla — hét ni.p vagy hót esztendő, mit szólsz hozzá Pisla ?•
.örülj, barátom a gondolatnál, hogy milyen boldog leszelsz,ha ilyen kedves angyal lest életed párja."
.Barátom! ha nem tudnád viszonyomat, akkor declamálhatJ^ék elegot róU, do tudod atyám .
„Tudom, hogy atyád a házasság ellen van; de te most ma holnap nagykorú, önálló és igy korlátlan vagy, — azt teszed a mi neked tetszik ói igy azt veszed nőül, a ki neked tetszik." —«
,ázt nagyon jól tudom, de az öre gek nagyon makacsok és én nem akarok öregemmel haragos viszonyban lenni.* — „Meglátszik, hogy egy együgyű, jámbor szerelmes vagy ; nem hiába még uem nősültél soha, nem is tudsz róla be Bzéini Meglásd, a házasság után öreged csak megbékül." —
.Mintha már csak te zcegházosodtál volna egyszer, épen ugy beszélsz íóla."
„No! megházasodni... azt épan nem mondhalaám, hogy megházasodtam volna már, de lap&sztalatbói, azaz inkább
hallomásból tudom az efféle históriákat.*
ff
.De hát mi mit is beszélünk a há-> zasságból, mikor előttünk röás teendők is vaunak előbb. Mond csak, kedves Pistám, hogy fogadjam a vasútnál Imáikat
„Hogyan? hát nem veszed ki a levélből, hogy csak in cognito jöjj elébe és tudd ki szállásukat, őrizkedned koll, hogy észre ne vegyen a mamáoakija, mert kü-lönbon végo van mindennek. Okvetlenül azükaéges, hogy veled menjek, mert különben még dugába dől a terv és meg van a sok vesződség sem mi és ismét semmiért*
• „Mikor is irta, hogy mogjCn ?
• Szórakozott fráter! hUzen kezedben a levél, nem olvashatod onnét ki? tudja Isten hol jár az eszed !*
„Itt a levél; azt irja, hogy e hó 21-én este itt lesz. A kedves angyal igénylelen-n«:k tartja sorait, midőn oly becsesek, oly kimoodhallan drágák" — mondá Béla, miközben a levelet (bókjaival halmozáol E pillanatban kopogtak az ajtóu. „Szabad !* kukák ifjaink. — Rnglöu feluyilbMi az ajtó,egy levélhordó belépett is kérdd :
„Kérem, itt lakik Vági Bélaszigorló orvos ur ?„
„Igen, ittl* ''.■■.■ 1
.Tessék c vovényt aláírni, és én egy..pénzes levelűt aduk.* -r
G-yorcan aláirta Bél* nevét és a kérdéses levelet átvette. — , •
„Ugyan kérem -v íoly taiá a levél.-, hordó — ide vafc c*imesvc SeiéJ.
szintén szigorló orvos urnák egy levele hol lakik?
„Adja ide, én vagyok — mondá Pista.« —
A levélhordó távozott. .— „Épen jókor jött es, ''— mondá Béla miközben a felnyitott levélből 6 darab tizes bankjegyet kivett — jó lesz költsé-. gekre." —
„Mintha csak összebeszélt volna az apájr az atyáddal, hogy nekem is most küidi a pénzt; hanem én jó gyerek vagyok, mindenkor elfogadom; reményiem te sem fogsz haragudni miatta ?
„Cseppet sem barátom! csak küldene az édes apám legalább két ennyit, inkább mégis köszönném nála külön le vél-
-bóD is." i-
„Most csak főzzük a taplót, forral--juk a tervet, mert a mi eddig nem volt: a pénz, az most meg van.«
„Igen, mag van addig, mig egy compagnia hitelező aem koezogtat.« : „N«m baj, pajtái! majd azon is túlesünk, csak dologra 1* —
„Hát mihez fogjunk legelőször? „Legelőször Károly bácsitól kellene megtudni valahogyan, hogy mikor jöa feí. Bécibe Irma; persze ezt ugy véletlenül kellene megtudni, — nehogy gyanút, keltsen.*
„Hát gyerünk Károly bácsihoz és egyszerüea megkérdezzük jón-e Irma Bécsbe vagy se?* —
»Nagyon heves vagy barátom és tanácsolnám, ha az egész ügyet reám biz-, nád, mert minUmár előbb mondtam, tartok lőle^ hogy elpuskázod.
,Hi,sj5 tudod, Pistám,hogy megbízom ■benned, teliát járj el belátásod szerint.
ifimmT1
mv
M
Z
A
LAI K ô Z L 0» N Y
.no
! MI
f m [ j.ÁStijüí
az összeírt s a muraközi jelleg tenyésztésére
xzánt ktfiiczák tulajdonosai is szigorua^l rltiltatván attól, hogy kanczáikat tenyés* jogositványnyal el nem látott ménekkel •fedeztessék, ennek sikeres ellenőrzése végett elrendelendő lenne, hogy;a kan-tízák tulajdonosai minden csikó ''után az apalovakat tüzetesen megjelelő igazol-váuynyal ollátassanak, s ezen igazolvány dJ< községenként nyilvántartatván, azok ab.pján h tenyésztést kárositó jogositfon mén -k használatáért a kanczák tulajdonosai is megbüntettessenek.
A feláliiiandó állami mének m nő seggre nézve s/üksóges, hogy ¿zokamur*-■kttóí ;enyétójMlegn<ék'' megfeleljenek,- mert t« nyésztók igénye határozottan ahhoz
t..rtj. magát, és csak is
oly ménekkel a teennyi,-
ki vái^ja íedtetetíii lutczájt, ben ipádig jelenben "ily apalovak elégséges számban r«ndelke*é»r«-sem volnának e tekintetben az értekezletben áítaláuo-- saú Ji.mgóztatott óhajtás" abban öszponto-• sült, hogy a felállítandó állami mének '' lehetőleg Burgund és Ardenni faj osódö-rök vásárlása . által, szereztessenek bs, melyek által a muraközi kanczák után a czélzotVjell g''tényésvtésénet síkére bizton várható. "''
III. Tekintve továbbá, hogy az,elől hivatkozott magas rendelet 4 ik pontja 8*1 rint 18 a csikóknak cZjélsxerü felneve lese — s tüzétesen a sikerült kancza esi-kók egy részéuek, tenyésztésre való meg-tai tása, valamint az apaló szükséglet jövő biztosítása érdekében a jó'' méncaikóknak észszerű tartása és gondos felnevelése a helyes irányú tenyésztés elengedhetlen feltétét képezi, ezen nagy fontosságú fel adat sikeres megoldása a bizottság^ kezletek beható megvitatása által ez idő-a/.erint csakis oly móddal tiinl ki lehet -8''.:geanek, hogy a Nagyméltóságú minisz-t''-rium kegyeskedjék azt mindkét irányban az áliami gyámolitás tárgyává tenni olyképen, hogy a muraközi jeliegnt jó minőségben képviselő kanczák sikerült Csikóira, valamint a tenyésztésre gondosan nevelt 2—3 , éyes muraközi kancza csikókra az évenkinti állami lótenyéaz díjazások alkalmával külön állami dijak tűzessenek ki, melyeknek buzditó hatása a jelen viszonyok közt egyedül képes — de remélhetőleg bizton fogja is a kivánt k^hasznú sikert eredményezni; a jó apaló szükséglet jövő biztosítására szol g iló méucsikók lel nevelését illetőleg pedig, miután ép e tekintetben foro^ fenn a helyi viszonyok által támasztott legfőbb szüksége annak, hogy az egyéves kort elért méncaikók felnevelése lehetővé léteasék, e czélra kegyeskedjék a nagy méltóságú mínisieríum a lótenyésztő alsó-leodvai és két muraközi járások közpon''-ján, remélhetőleg a csáktorsyzi uradalomtól méltányos bérért kinyerhető 50 — 60 holdnyi alkalma» téren állami goodózá* és kt-ielés alatt tartandó közös méncsikó legeltetést állíttatni, melyre a sikerült muraközi egyéves és azon felüli mén, esi kók 4 — 5 forint bérért elfogadtatván, észszerű tartás által a jövő tenyésztés biztosítására felneveltessenek;— megjegyzem itt, hogy erre a bizottsági értekezleteken nyilvánult érdekeltségi vélemény oly nagy súlyt íek-tei. miszerint csakis ily móddal látszik elérhetőnek az, hogy a muraközi jelleg fenntartására és fejlesztésére képes mén« csikók felneveltetvén, azoknak könny-ebb
beszerezhetése által z községek - szövetkezetek sőt egyes tenyésztők is mén-''¿ártízra 8Írrtínöstesset»ek, s ekként z jé apaló szükséglet jővflre teljes bistoaitást
nyerjen. ■ , .
Ezek ntán a Nagyméltóságú minis-toriam azon kegyes intézkedése eredmé-ayeül, melylyel Tanfi Gusztáv ministeri titkár urat mint vásárló biztost a Maraközben apzlovzkol előnyösen használható mének és cerdűlí méncsikók megvásárlására fslfcatalmasni méltóztatott, mély tisztelettel jelezte«, hogy a lószemiék al» kftlmával megvásároltatott 2 drb 3 éves mén, 4 drb két éves és 5 díb egy éves t^éncsikó, összesen 2125 frt vételárért.,
Végre, midőn a bizottsági értekezleteken as összes érdekeltség által kifejezett ¿álás.kőazőnétetjmfgyéip nevében is nyilvánítani szerencsém van a nagyméltóságú minisztérium azon kegy esszéért,, hogy a Muraközre oly nagy fontossága lótenyésztés ügyét kegyes pártfogásába fogadni méitóstatott, s midőn kifejezni bá • torkodom a méltán kiérdemelt elismerést azon tapintat és ügy buzgóságért, mely-lyel Tanfi Gusztáv ministeri titkár ur, raízriiiot Fadlalláh fcqvitány ur ez ügy-bcoi feladatukat oly nkeresen teljesítették; még rézsemról ismerem kedves kötelességemnek kijelenteni, azt, hogy a nagyméltósága ministeriam által ez ügy ben tiiendő intézkedéseinek leheti sikeres ée pontos foganatosítása képezendi leg-buzgóbb igy ekezetemnek tárgyát, minek biztos eszközölhetése végett már a bízott sági értekezletekén téuyleg roegalakiiat-tak mindbárom járásra nézve külön a ló-t-nyész bizottságok, névszer''nt gróf Festetics Jenő ur tbeli elnöklése és Ziegler Lajos gazdasági tanácsos ur ügyvezető elnöklése alatt — az alsó-lendvai járásra nézve Lenk Ödön , Zárjeczky Vincze, Horváth László, BMosits János, Kiss Béla, Szirmay József, Koczet Mátyás, Tóth Fülöp, Szeote Ferencz és Bátory Sándor, —. a csáktornyai járásra nézve ftdó Szele Ignácz, Túlér János, Báró Knezovics Konstantin, Vrana Frigyes, Szmodits Elek, — a perlaki járásra nézve Hegedűs Béla, Mesztrics Gábor, Glavina György, Szabó Imre, ftdő Molnár Isiváo és Tóth István urakból, kik is ügyérdekeltsógük és közvetlen a te nyésztók körébeoí közrehatásuknál fogva az Ügy előmozdítását sikeresen eszközölni képesek és fogják is.
Zala-Egerseeg, 1880. évi decz. 28. SVASTITS BENÓ s. k
, alispán.
Bécs, jauuár 16. 1881.
A „Zalai Közlöny* egyik múltkori számában egy czikk azon állítást hoz''.a, miszerint a német szinpadokon előadott darabok, mint „Fábriczius ur leány a ^ nem egyéb mint Csepr*ghy «Sárga csikója*, míg „Umsonst* Nestroy német iró által irt darab ugyanazoaos Szigligeti „Liliomfi0 darabjával.
Mint a .Zalai Közlöny* rendes levelezője és munkatársa kötelességemnek ismertem a dolog nyitjára hatolni éc megvizsgálni a tényállást. — A mult he tek egyikén a bécsi Károly szín házban .Neytroy hetet*, tartottak, emlékeöl an-nak, bogy épen akkor volt száz éve, hogy II. József császár a Károlyszínbáz-nak'' a szabadalmat megadta; tehát az egész hétea mind oly darabok adattak
„Jöjj TeTemTKftrőTy~b"ácsiBó''zl*""
.Gyerünk!* —
Útnak indultak, és alig egy nagyed óra múlva az úgynevezett .Taborstrasse* egyik épületébe léptek, hol az első emeleten megállapodtak.-. • ''i /
.MItt vagyunk, BéJ*, koezogtass és UfO" tégy> mintha ctak egyszorü > látogatóba jöttünk volna ; Irmáról szót se szólj, azt majd én kezdem meg." —
E peresben Béla koczogtatolt.
Néhány másodpercz elteltével pgy szolga feluyitá as ajtót és az ifjak belépteik. — \
„Itthon van Károly bácsi? kérdé a szolgától Béla."
„Igen itthon van, csak tessék besétálni a szobába." —
.Szerencséi jó napot, kedves Károly bácsi" — mondák Béla ós Pista egyszerre
v. szobába lépve. — , . .
„Szervusz, kedves öcséím ! No Isten adta rosx gyerekei, bizony miattatok meg halhatna az ember, - még sem jönnétek feléje; hol voltatok eddig aemmirevalók?"
.Ha tudná kedves Károly bácsi, — hogy milyen sok dolgunk van —. mondá Béla — ugy nemis venné mss néven, hogy
.Eh jaj! hiába való deák fogás, — szakitá félbe Károly bácsi — tudom, mi kor deák voltam, milyen kifogásokkal állottam gyakran elő ; ismerem az ilyen deAk tempót 1* "" ''
„Higyje el kedves Károly bácsi — biztositá Pista — legjobb aksrztunk mel-
lett is lehetetlen volt eljönnünk.* _
,Hát miért jöttetek ?''
,Ugyan ke''dvea Károly báczi, miért gyóntat bennünket, mint a pap?! -mondá liéla. - .
elő, melyeket néhai Nestroy Jáno« >>6 és akkoron a Károlyszínház tagj.a s később igazgatója irt; Nestroy János és Seholcs Venczel vílághirü komikusok voluk an nak idejében, —r tehát nem csuda, ha % -ház zsúfolásig megtelt és z részvét arra indította a Károfyszinház mosUni igazgatóját — Teweíe Ferenczet, hogy a darabokat még egy hétig „Nestroy Cyklus* név alatt adják.
1881. évi január 6-án csütörtökön adták pUnverhofft* 3. felv. színmüvet és txtász .Umsonst" 1 felv. színmüvet; első bennünket nem érdekol, az u<óbbiról pedig bátran kijelenthetem, hogy as a szó legszorosabb értelmében nem más, mint „Lilioinfi.« — A színpad''két szobát képez egymástol elválasztva, mint .Liliom fi*-ban; — a Profeeser ur szerepét itt egy Finster nevü regensburgi kereskedő viszi; az öreg kisasszony ugyan az Wispel Anastasia névvel és Steyer vá rosban történik mindez. — A tanár u gyámlcánya Busch Emma, Liliomfit pedig Arthur nevü ssinészazel cserélik el, a többi színészek Pitzel (Liliomfi társa; a főssergeri rí; nevét már elfelejtém, mert évekkel ezelőtt láttam z darabot), Meyer, Mülier, Fischer, — azután Wildner ágens. — A szó l^szorosabb értelmében szóról széra ugyanaz mint Liliomfi és csak ugy korcsosul 1 félvonásossá, hogy
— mikor a Professor gyámleányának Liliomfi levelét mutatja, melyben z leány itánti szerelmét semmisnek nyilvánítja,
— sőt, hogy már ő nős és a leány még a soroknak sem hisz; — ekkor a tanár behívja az ál Liliomfit és mikor ez megjeleli és a leánynak szemébe is megmondja azt amit irt, akkor látta a leány, hogy ezzel a csellel csak a Professor urat fony-ták be és szivéből kaczag. — Ekkor az ál Liliomfi a leánytól egy bucsucsókot kér utoljára, — de ez a hozzá közeledő elől megugrik, körülfutja &z asztalt ós beszalad a nyitott ajtón Liliomfi szobá jába, ennek ölelő karjai közé. — Az utánuk rohanó Regensburgi kereskedő est meglátta, fejét csóválta és lát''a, hogy fáradsága biában vun (Umsonst mit seice Mühe) neki adta a leányt. — Innen nyerte a mü „Umsonst* czimét. — Ezzel a függöny legördül és vége van a szinda rabnak; — tehát Szigligeti munkája adatott elő más iró neve alatt és pedig megkorcsositva, — min.hogy a 2 és 3 ik felvonás elmaradt. — E színdarabot i847. márcziuí 7-én adták elő legelőször,
— most az a kérdés ¿i lopott? — valószínű a német atyafi! — De kell & ezt tűrni, hogy az írói jog ilyetén módon é^ ily érzékenyen mat,-sért»»«cék ? -- H* megfordítva voina a doiog, akkor ók már bizouynya! szájhősködtok volna! —
Ami pedig .Fábrrczius ur leányát" illeti, azt csakis a császári burgszinházban adják elő; legközelebbi alkalommal ast U megnézem és as eredményt az olvasó közönséggel tudatni fogom.
SZOMMER SÁNDOR
llelyí litrvfe.
— Azon tisztelt családok és urak. kik afőgymnssiumi ifjúság által jan.26 án tartandó zártkörű tánczvígalomra meghi vót nem kaptak s arra igényt tartanak, z rendező bizottmány elnökénél (fógym-naaium) méltóztassanak jelent kőzni. A rendező bizottmány.
„Gyere ide fia, hadd lám nem dobog-e a szived ?*
.Valóban nem értem, hogy mit akar Károly bácsi! világítson fel, kérem ?«
■ .Hát a véletlen Bzerencse küldött ibost ide; vslakitől levelet kaptam, azt írja. hogy rövid napok malva megjön. — örülj Béla !* -
„Ki jön meg?" »Aki téged nagyon érdekel !*
■ „Engem ? Ugyan ki érdekelne- on-gem annyira?"
.No, no! gondolkozzál egy kicsit; hát valld meg öcsém, nem vágy szerelmes?"
„Ugyan ne izéljen Károly bácsi!* mondá Béla, miközben fűiig elpirult .és azemét szemérmesen süté le. —
.Csak lassan) ugy teezelsz, mintha egy 16 éves kis ártatlan szerelmes leány volnál, pedig tudom hányat ütött az óra; és azután is, hiszen már neked szabad
szeretni.* — •
.Hát ha tudja Károly bácsi, akkor megmondom, hogy én Irmát kimondhatatlan nagyon szerotem." —
„így sseretlek öcsém, csak légy mindig nyilt szívű, továbbra haladsz vele, mint titkolódsásaiddal; talán itt ma rad Irma as egéss nyáron ?* —
„Az Istenre kérem, ne ingereljen, jó Károly bátyám l*
„Itt a levél, olvasd t* mondá, miközben egy levelet nyujta át Bélának, ki szt fen hangon olvaaá:
„Kedves Károlyom!" Valószínű, hogy e hó 21 én zz esti vonattal megérkezem Irmámmal hozzád, megnésendő as ö felségeik 25 éves jubileumára rendezendő diszmenetet Irma azt akarja, hogy a »varat Bécs környékén
--------
töltsük; ez ügyben legjobb lesz veled tanácskoznom. —
Addig is Isten veled ! ölelő húgod
Mari. •
„Édes jó Károly bácsikám, mondá Béla a levél elolvasása végeztevei, ha egy kicsit szeret engem, akkor . . ."
„Légy meggyőződve róla öcsém, — szakitá őt félbe Károly bácsi, — hogy mindent elfogok követni, ami crélod -elérésére vezet. Miért ne? hisz jó, darék fin így, & szemmel kísérlek mióta z bécsi medicinát hallgatod; ma már szigorló or vos vagy s igy ma holnap már rigroza* mot kell ''enned — Belátom, hogy érdé mes vagy Irma kezére, csak bízzál ben nem, miat tulajdon atyádban!"
„E tekintetben jobban bízom önb«n, mint tulajdon atyámban kedves Károly bácsi, mert atyám .... * —
„Tudora a* egész históri U öcsém, de csak bízd azt is reám; atyádtól több rendbeli levelet kaptam, hogy legyek figyelemmel reád és bánjak veled az apa telje« szigorával, n szerelmi históriákat akadályozzam meg, már ő kíváluAztotU életed párját.* —
.Ugyan ki lehet as?* .Én nem ismerem a leányt, hanem ővalami tisztartóék Marcsájáról tesz gyakran említést; hát mond csak öcsém, te sem ismered azt a leányt ?
„De igenis ismerem; csakhogy, ~ amint már számtalanszor atyámnál is kijelentettem, ugy inost is kijelectem, hogy én őt nem szeretem és nőmmé nem veszem soha.* —
.Az baj 1*
, Az igaz, ztyám mindig szt mondja, a szerelem megjön a házasság után ; — csakhogy én as effélékre nem adok és azt vessem nőmül, aki nekem tetszik.* —
— Hymen. Jan. 15-én vezette oltárhoz Talabér László lipdti ispán lm rey Katicza kí»aszzonyt. -A dÍBzlakomáo, melyet z menyasszony ségora Smettena Ferencs, városi szili'' ibíáíos saját lakásán kiváló figyelemmel -deti, a város intelli-gentiája nagy számmal volt képviselje, pohárköszön lést mondottak Plihál Ferenc kir. közjegyző, Svastícs Károly szolgabíró, Szakonyi József városi főkapitány aat. A vigalom reggelig tartott. A násznép nagyrézse szánokon Lipótra, a vőlegény lakására kisérte az uj párt, hol ismét kedélyesen folytattatott a lakoma s csak harmadnap érkezett vissza a násznép, hogy ujabb lakodalomban vegyen részt. Jan. 19-én vezette ugyanis oltárhoz Kugler Róza kisasszonyt Hutter István Matuse-
vitzról. Kísérje boldogság mindkét frigyet!
• i
— Nizza, 1880 január bó 15-én. Tekintetes szerkesztő ur ! Elutazásom előtt megígértem tekintetességednek, miszerint
Nizzába leendő utazásunkról valamint Magyarország volt kormányozójánál teljesítendő tisztelgésünk felől a történteket levélbe fogom megírni, szavamat beváltva ezennel van szerencsém tudatni, miszerint Milanóba érve először a „Dai verme" színházba léptünk fel, hol is a legszívélyesebb elismerést nyertük as olasz közönség részéről, az olasz hírlapok igen szépet irtak felőlünk, valamint zenélésünk felől. Itt két előadást tartottunk mindig tele ház előtt. Harmad napon meghívott bennünket est ebédre a „3ocieté artistiqua patriótica/'' hol is ezen clubbeli urak velünk egy asztalnál vacsoráltak éstoasztot mou dottak reánk -— mit mi rövid szavakban megköszöntünk s éltetve beszédünk végén az olasz nemzetet. Innét január hó 7-óu elindultunk Turínba oda érve délutáni 5 órakor, hol is a Porta Nuovo féle állomásnál, hazánkfia MannyeyFe-r e n c z ur (azámvevő az alto Italia vaspálya társaságnál Turinban) várt bennün ket és, bemu''atta magát mint útmutatónak Kossuth Lajoshoz való eljuthatás végett (szükséges-emlitení, ^ogy Mennyey nrat Milánóból bizonyos Kutasy nevü ma gyar uri ember értestté sürgönyileg érke zésünket illetőleg) Mennyey ur bennün ket elvezeteit a Baraccone i vaspályához és már 6 órakor Baracconéba szálltunk ki, hol is Ihász ezredes ur és Gunst Adalbert ur vártak és vezettek bennünket Magyarország volt kormányzója Kossuth Lajos ur elé; — oda érve Kossuth Lajos bennünket a Lizában levő első emeleti dolgjró szobájában fogadott, rövid szavakkal előadtuk,miszerint tisztelegni jöttünk, mire Kossuth Lajos ezt válaszolta: köszö>-nöm önöknek jó indulatát, de bocsássanak meg, hogy zenélésüket rang nem hallgathatom, m«vel hogy a zeneballá* oly sebet tépne fel keblembe, melynek kellemetlen utóhatása lenne egészségi állapotomat illetőleg, már fiam« zongorázását sem hallgathatom néhány'' év óta. — Ezen szavak után megkínált bennünket,bogy foglaljunk helye? ós szívélyesen kezet fogott mindegyikünkkel. Jól esett látnunk, hogy Kossuth Lajos 78 éves kora deczára is még ép, egé8Zíéges ember — erre kérdé tőlünk hányan vagyunk, mire azt mondtuk 14en de egy harg véletlenül azt mondá 13-an, mire Kossuth azt felelte: a 13 mas szám szerencsétlen; de-ozen szót isméi egy má sik helyre vágta és azt mondá, hogy a banda létszám* 14 főből áll. — Ez után eltávoztunk és Mennyey, ki Kossuthtól
azon utasítást nyerte, hógy legyen utmu talónk ; elkísért bennünket a vaspályához és szívélyes elbúcsúzás után tovább utaztunk Nizzába,.hová 8-án est« megérkez tünk és most teljesítjük vállalatunkban kötelességünket: már kétszer léptünk fel a „Tbeatefr française" ben és egyszer voltunk C a n n e s b a, sz uri körbe s mindenütt nagy elismerést arattunk. — Szabad időnkben pedig élvezzük a tenger partján a jó tavaszi levegőt, mely délelőtti 10 órától déla''.«ni 4 óráig nyári levegőnek mondható Fogadja sat. Hor- '' váth Laczi, Hotel de la. R<»ue. 10 rue Mat-tené. — örvendünk a. s-/. reuojóyj utazás felelt s igen köezönjuk a megemlékezést ; kérjük továbbra is szíves tudositásit, bizonyáraérdekkel veszi azt t. közönségünk.
•'' i Szcrk.
— A Csáktornyái nőegylet alaptőkéjének gyarapítására 1881.- janaár 24-én Csáktornyán, a „Hattyú szálloda" termében zártkörű tánczkoszorucskát rendez, személyenkint 1 frt. belépti díj mel let. A feiülfizetések köszönettel fogadtat nak s hirlapiíag nyugtáztatnak. — Ugyancsak Csáktornyán, í. hó 22 ón az önkény-tes tüzoltó-egylet rendez zártkörű tánci vigalmat, melyn ík ti-zt;1. jövedelme a tűzoltói alap gyarapítására forditlutik s felül • fizetések köszönettel fogadtatnak. Belépti dij 1 frt
— Szinilgy. Jakabffy. Gábor színtársulata Csáktornyán f. hó 13-án a zágrábi földrengés által károsult ottani lakos ság javára jótékonyczélu előadást akurt rendezni, mely pártoláshiány miatt nem volt megtartható. Az ok, mely ezt előidézte, kétféle: először a kellemetlen, ze-gernye idó, erős havasássaJ;^- másodszor pedig azon körülmény, miszerint az a-mugy is csekély számú lakosságnak alig tizedrésze vehe''ó fel színházlátogató számba, ez a kis közönség pedig — ugy látszik — .már megelégelte a színpadot, elegendőt mulatott ; de más részről az erszények is megeléglik a színházat akkor, midőn az oly kevés Maeconásra szoritkoz hátik Innen van, hogy az első bérlet idoj» alatt folytonosan telt ház előtt játszhattak Jakabffyók, ma már csak olykor olykor telik meg a nézőtér félig meddig. Ebből az a tanulság, hogy ha valamely Rzintár-salat C-ák tornyán óhajt ^időzni, játizazék le egy 12 —15 számú bérletet s aztán vég.», ha nem akar a későbbi kalamitásokkal küzdeni, melyek természetszerűleg bekövetkeznek. Ilyenkor már a második bérlet derekán — alig akad darab, mely-kellő ingerrel halna a közönségre. Ezért bukott meg Ber-czík Árpádnak a.Háza sitókJ czimü kitűnő vígjátéka is aminap.
—i—r.
— A jánonházai .Berzsenyi kör" köny vtára gyarapítására 1881. január hó 30-áu s»ját nagy termében (Szedlár Fe-rencz»féle házban) tombolávalegvb&kö''ött fényes és zártkörű tánczvigaímat rHwJe-zend. Belépti dij : Személyenkint 1 fri. családjegy 2 frt 50 kr. Egy tombolajegy ára 20 kr. FelülfizeUkek köszönettel fogadtatnak és hírlapilag nyugtáztatnak. Kezde e 8 órakor. Jegyek előre válthatók Kohn Jakab, Kohn Mór, Salsberger S. örökösei és Marton Lipót urak kereskedéséiben; esle pedig a pénztárnál.
— A ztila-szent-gróUii kómáz :il.»p javára f. hó 16 án oi< gtartoti tombo Iával egybekötött tánczvígalom a várako záson felül sikerült. Igaz, hogy nagy ügy buzgóságot fejtett ki a rendező bizott-
„Tökéletes igazad van öcsém; de ha az öreg mégis ellene fog lenni «^s e há-'' r.asságba nem »gyezík, akkor mit fogsz tenni ?"
„Nem vagyok-e már nagykorú? és nem bírom a jogaimat érvényesíteni?,— .Ez mind szép! csakhogy elkerülhetetlen akkor a harag.* —
.Majd találunk egy jó Károiy bácsit. aki addig fog működni, míg az üre get megbékíti." —
„Csintalan fiút tudsz tn támaszt ke'' resni és találni, ha szükséged van reá. — Hanem a kedves, jó és meg még Isten tudja, milyen Károly bácsit csak akkor látogatjuk meg, ha szükségünk »-an r«;á, máskor, nemis ismerjük ; — ugy kedvem" voliit most bonneteket egytől egy¡g»-1 vir-gázni, hogy j öv őrt. gyakrabban jönnétek felém !"
„ Igérj ük,ígérj ü k, ho gy jöv őre gy a k -rabban jövünk!" — kíálták ¡íjaink. —
„No akkor jó, ha Irma megjön, tudatom veletek!*
„Isten vele Károiv bácsi!* — mondák a távezók. —
„Szervas, az Isten áldjon meg benneteket !*
Gyorsan távoztak ifj-«ink a h-izból és rövid idő mulv* lakásukhoz értek. 1879. évi április 21-ik van. Béla és Pista már korán reggel talpon voltak és vajmi unalmasan telt el nekik ezen nap, alig várván ez est közeledtét. —
Délután l/, 3 óra lájban a „Karme-liter Kircbett közeiében egy kocsiba szál lottsk és a kocsisnak aet mondák, hogy,, a déli vaspályához hajtson, mire az a lo vak közé csapkodott éc a könny ü jármű tovarobogott. *
„Már alig várom azt a pillanatot, amidőn azioi kídv^ja angyalt f^egpillant-hatom" — kezdé a beszállt Béla-
,En nem hiszem, hogy az«>n levél vélnie u''án ie valamit tauuhál volna?"
„Hát az csuda? hisz egy ilyen angyal ugy megbűvöli az embert, — bogy semmire sem képes."
„Sr.erencöétlen egy állapot lehet as a szerelm''-r állapot."
.Csak addig barátom, amíg az ember a vÍ8Zon»z€>relomről nincs raaggyó-zödvo; do ha azoe. ciár túlesett, akkor kezdődik még a valódi édeni élőt."
„Di: hiszen te meg vagy győződve Irina irániadi fcZ''-rolméről ? „Tökéletesen 1" . „Tehát ezt a nyugtalan életet, amelyet te folylatez, nevezess le édeninek ?„ „Nem ugy van az barátom, amint te gondolod; itt még két akadály van legyőzendő. — Először: az én ntyám, má sodszor: az ő anyja."
„Hohó barátom! hát igy vagyunk? még megérem, hogy az anya nem egyez bele a házasságba, vagy talán azért tartózkodik idejönni a nyáron lakni, hogy Irma és közölted az összejövetelt megaka-dály ózhassa!"
„ Alaptalnn gyanúid vannak barátom, mert Irmának édes anyja még ke-vtsbbé pedig gyauitja, hogy mi szereljük egymást," r
„Azután tudod édes Bélám, meglehet, hogy az ő anyja ő neki is már ráakasztott valami félő tiszttartó Bélát, mint atyád neked tiszttartó Marcsát! "
„Furcsa embr vagy ! ba mondom, hogy a világ kincseéri sem veszem el azt a leányt, — aki nekem nem tetszik, hát nemis veszem el!
HUSZÁÖlf'' ÍWÓLYAM
/
SZÁLAI ¿öítÓN
JANUlE 20-&n 1881.
ság az ügyben, de melynek gyümölcseit csakhamar téphették. A nagy terem, — mely bátran mondhatjuk ki, e megyében párját ritkítja — varázsoló Ízléssel volt feldíszítve, a parquet mind megannyi tükörnek tűnt átérnünk''elé. A csillárok egész légiója vetek fényüket a Terpsi chore istennőnek hodoló tánczoló közönségre. S vájjon kit dicsőitett e rítk* ízléssel ellátott decorátió? Én azt mondom a rendező bizottsági tagurakat! De mii csevegünk mi annyit! Foglalkozzunk — a mennyiben a gyenge nemhez mindig oda vonzódtcm — foglalkozzunk mondom a stop számmal cűegjelrtnt hölgykoszoru-val. kik oly édes kegyes hangon birták a tombolajegyeket reánk tukmálni, hogy
csak Isten igazába! — no! —--Ott
láttuk » többek közi: ([Gróf Battyány Guidót 2 fiával (Kustányból) Mgoa Nóvák Ferencz urat (Csdnyból.) Hertelcndy Bélát (Kustányból]) Erdős nővéreket (Tűrje)" Mussits nővéreket (Gógáufa) Bücbler k. a., (Zalabér) Mayer k. a., (Belovár) Botfi Mariska k. a. Koréin Beiti k. a., Németh Irin.» k. a., Wiener Giza k. a.,Steiner Eliz és Berta kisasszonyokat, Feiglstock Flóra k. a.,SteinerSarolta k. a., Hoffraann nővéreket. (Zala-Szent Grótbról), Wiener Irén k. a. (Körmendről), Klasz nővéreket (Zalupáról),Szului*sy nővéreket (Hármas-ről)j N^ubauer Gizalla k. ». (Gogánfáról), Herti-londy PepBa k. a. (Kuatánból), Strausz k. a. (Ziila-Egersregről), Schrei-ber k. a. (Sümegről). A férjes hölgyek ia szép számmal voltak jelen: u m. O uagys. Erdős Ferenczné(Türjéról), Herte-lendyné (Kustánból), Mehr orvosnő, Stei ner Ádámné, Németh Zsigmondné, Wiener Fülöpne. Glazer Móór Károly né, Holy Józsofné,G ulánö, KremRadónő, Morgen-8teru Ignácsné, Feigelsiook Dávidué, Steiner Salamonné, Szűcsnél, (Zala-Szent -Gróthról) Kozárynét (Zalabérből) Botfi Lajosnét (Zala-Egerszegről) s Fédelmannát (Türjéről). A franczía négyest 40 pár lejlelte. A mi e tombola anyagi eredményét illeti: Hzt következőkben registrál luk : Belépti dij fejében számítván a felül-fizetésekel befolyt 190 frl Tombola jegyek elárusi''áaából 06 frt., összesen 296 irt. Á tiszta jövödolem. mely « jótó kony czélra marad, tehát 200frt. Anyagi viszonyainkat lekin ölbe véve, ez meglepő eredmény. Fogadja a kórház alapitó bi zottnág a szenvedő emberisé*'' nevében
e> o
legforróbb köszönetünket.
— Falusi csetulélet. E hó 14-éu Csáfordou egy Kolman nevezetű »zolga, abbeli bánatában, hogv betegségéből felkelvén, arexán himlő helyek mututkoz tak — azivén lőtte magát. A szerencsétlen halva maradt a helyen.
— Hazai rőtrid hirek. Stefánia bgnő magyar nyelvmestere Stettina Ilona tauitónó lett.— A bposti mágnások elegáns gyeruiekbált rendeznek^. — Előkelő angol vadász ársaság jő a Kárpátokba — vadászatra. — Zágrábuak 28 ozer lakóea van. — A fehértemplomi városi kapitányt három csavargó megtámadta. — A szolnoki kapitányi tolluok egy ,,kőszivü leány''- miatt agyonlőtte magát.— O felsége a Verhovay Mujthényi párbaj tetteseinek megkegyelmezett.— Kolozsvárnak 30.869 lakosa van. —
„Én uekem elég jó beszélsz, csak Ott is ember légy a résen a hol kell; - mert nem nekem veazed a feleségei, hanem magadnak !"
„És én hiszem, hogyha Irma iga zán szeret engem, akkor máshoz csak nem fog nőül menni mint hozzám?!"
„Az is a körülményektől függ."
„Hogy érted ezt? világosíts fel !u
„Látod a nagykorú fiu az apa engedelme, tudta és beleegyezése nélkül is nősülhet; de a nő addig nagykora nem lehet, mig férjhez nem megy éa addig » szülői védnökség alatt állanak, azoknak engedelmeskedni tartoznak."
„Barátom! ha ném tudnám, hogy orvosnövendék vagy, akkor azt hinném legalább is jogász — ha nem fiskális — vagy, ugy érted a törvényeket I*
„Éfl te nem adat hitelt szavaim nak?"
„Tökéletesen hiszek; de Károly bácsi mindent megígért, hogy el fog bár mit is követni, hogy a nyarat itt töltsék és a többi magától jőn.
„Hányszor fogsz naponta hozzájok visitbc. menni ?"
„Nagyon sokszor!"
„Legalább alkalma leez Irma anyujának beléd unni."
„Soh''se busulj azon pajtás, nem fog alkalröa lenni belém unni, mert őt mindig Károly bácsival hagyom, mig ma gam Irma társaságába Beverem."
„A terv pompás, csak ugy sikerüljön is."
Legelőször Irmával kell tudatnom a legelső „légyott* helyét."
„iHátha nem is jön a mai vonattal?"
„Ugyan ne bolondozz I még két-«¿gbe találsz ejteni."
„No, no! csendesülj!"
E pillanatban a kocsi megállott
Ki nyert?
40/o"°" Tiszavölgyi sorsjegyek jan 15 ik húzásában következő 9 sorozat nyert: 686. 1091. 1296. 1771. 2040. 3158. 3515, 3819. és 4018. Főnyeremény a 2040 sorozat 56 számra eset1.
Temesvár, jan. 15-én : 1, 6, 23, 45, 61-Bécs, „ „ 48, 77, 34, 9,85. Grácz, „ „ 23, 49, 65, 7, 38.
Irodalom
(K rf.vxt alatt in>»ge u11fttTn«nka Nagy.. Ka.iixsán Wajdits Jósseí köny% kereskedése állal megrendeltn tő )
— Képei szakácskönyv. Díszes fi-állításban jelent meg Hirháger Károly kiadásában Budapesten Endrényi Lajos ós társa helybeli nyomdájából egy nagy képes szakácsköoyv öt első füzete. Az eddig a nemben.megjelent könyvök mind nyájánál az volt a sarkalatos hiba, hogy egyoldalúak valáuak. E nemben igazi speczialitás a most megjelent „Képes szakácskönyv", melyet minden háznál, a palotában ép ugy, mint a szerény pol-gári konyháknál czélaxerüen használhatni. Á^ könyv nagy terjedelménél .''fogva (30 nagy negyedrét füzet lesz) felöleli* az összes Európában ismert ételeket, különös tekintettel a magyar konyhára. E vé^b^lj nem is írhatta azt egyetlen egy ember, hanem hárman egyesiték ízlésüket. — Azt a részt, arait. az „urak" asztala igényel, Palkovics Ede a budapesti mágnás kasxiuő főszakácsa szolgáltatta, A magyar konyha kedvencz eledeleinek készítése módját Ssekula Terézia, a Szegeden remek ételeiről méltán elismert „sógorasszony", és a halétkek készitéséről messze töldön híressé vált Gajdacsi József szegedi halász komponálta össze. Az egész országban is, de kivált SzMgeden nagy kelendősége lesz az uj vállalatnak, melynek mindenik füzetében számos illusztráló kép mellett minden második füzethez még külön egy-egy gyönyörű szinnyomatu kép is lesz. Az első kél tüzet pompásan sikerült színes képei a kővetkezők; „Kisebb ozukoraü-temények." „Rosszabb minőségű marhahús és jobb minőségű marhahús. Rosz minőségű vese és jó minőségű vese." A könyv ára fÜzeteuként 40 kr. Ajánljuk azt a derék magyar hazai asszonyok meleg figyelmébe.
-- ,An&világ'' 5. füzete Brankovic* György fordításában éa Hirháger Károly kiadáüábauérdekes tartalommal jelentmeg E füzet Hind.oazlán néptörzseit ismerteti, s igen érdekes képet nyújt » hinduizmusról, bálványimádáaról. M»jd egyes hindu törzseknél szokásban volt özvegy égetést, leánygyilkolást és emberáldozatokat írja le, vonzó modorban s tanulságosan. Ezután a többnejüséget, a vegyes házasságokat, a (házasulandók vásárját) rajzolja, szóval minden tekintetben igen tanulságos és érdekes tanulmányl nyújt, a mi nagyon méltóvá teszi a tömeges pártolásra. Az előbbi füzetek a georgiái-,jCSerkesz-#tatár-, örmény-, görö?-, kurd-, nesztóríánus , nazarénus , arab-, druz-, beduin,, turko-mán-, üszbék , kirgiz-, kalralik-, afgán-stb. nők életmódjáról, társadalmi helyzetéről családi és nyilvános életéről, visele térő); a házassági-szokásokról stb. adtak érdekes, szép képekkel ¡Mustrált leíráso-
kat, különösen terjedelmesen tárgyalván a török háreméietet, a p''-néanők :éle''ét'' az (időre való) házasságot, a szh háremét stb. A gyönyörű kiállitásu fűzeteket any-nyíval is inkább ajánlhatjuk olvasóink s különösen olvwsónőink figyelmébe, mivel a német irodalmi müvek kösött ez az egyedüli, a mely igazságot szolgáltat a magyar nőknek, a mint aíta (Fővárosi Lapok) nem rég kifejté, s mivel hazai irodalmunkban ilyen vagy ehhez hasonló mi eddig még nem létezik. Ara egy. füzetnek 30 kr. 2 .
— Uj zenemii. Táborezkf és Parsch urak zeneműkereskedésében megjelent •„SphweitzoráaUB gendez-vou^/ j -pol^a. frafco*ile-zhtA:Oi''áraVi stersó ifj* íihYbáclf Fülöp. Ara 60 kr. A termékeny szerzőnek ez már a 151 ik zenemüve.
— ÜJ zenemüvek. Pirnttzer Frigyes fővárosi hangjegy kereskedésében .megjelentek Deutsch Wíllvtől ,,Sprechen Sie mit Mama" czimü polka mazurjcongorára ífva» ára 60 kr- Ugyancsak \ DeuUoh Willytől „Les Inséparables" marscb-polka zongorára írva, ára szinte 60 kr.
o * — Jstóczy Oyözo " 12 röpiratának Íag.45-ki IV'' dik füzete követkoaő tarta-lojbuial jelent meg: Újévi kivána4.. Kovács Károlytól — Araidé kereskedelem koldusbotra juttatj.i a keresztényeket. Ifj. ¡^árolyi Páltól: j —f :£szlölat»k >a ^ídi^sj életéből. Hídvégi G.-től. — Mull és jelen. Carmen-től. — A zsidók Olaszországban. Osman beyvtől. — Osman bey nyílt Je-. vele StHrckerhez, a némrt császári udvar prédikátorához. ~ A zsidókérdés a porosz képviselőházban.— Hangok a vidékről. Nyílt levelek a szerkesztőhöz: Berrgh-, Nógrád , Gömör- éa Zala-me gyékból, ''ugyszinte Ungvárról, Egerből és Veszprémből. Ara 50 kr.
vállrojtok fogják disziteni, mint a porozz hadseregben. A piros bugyogó nadrágot kiküszöbölik a helyette szürke nadrág less piros bőrbetéttel. A dragonyos legénység nem fog kabátot viselni; a zeke helyett világos kék zubbonyt fog hordani, melyet a mostani kabátok megkurtítása által fognak készi enl A zubbony fólé akasztja a bekecset; mint a tisztek. A dsidásoknál az ulánkára Ut sor gombot varrnak,s piros mellposztóvki szintén prémes bekeoaet fognak bordani A gyalogság egyenruhájának váitozáza még nincs »égleg elhatározva.
— Drága pünkösdi házastág. Há-ronfrév előtt Bécsbejött egy John Gould áevü britísh-burmahi, rendkívül gazdag ember, ki megérkezése után ;nemsokára egy Lais Róza nevű kisasszony nyal ismerkedett meg, ki bir már 28 évep volt, rendkívüli szépségével; csakhámar annyira elforgatta Gould fejét, hogy a leány atyjához Budapestre jött, megkérte a leányt s meg is kapta. Rózának már volt jegyeee, de erről lemondott azon feltétel alatt, hogy a szerződés aláírása napján 250,000 frtot fogíkajni fejétől. Az etküvő napján aztán kijelentette,-hogy ő ottken tölti az éjjelt.i nem férjével''» Gould engedett ez első (szeszélynek. Róza pedig átkocsizott a császárfűrdőbe, ahol találkozott előbbi je»v^évol. Másnap elutaztak Bécsbe s egy szállóban laktak, hol Rósa betegség ürügye alatt még mindig távol tudta n>a-gától.tartani férjét,%ejl.epben a volt jagyesse! folytatta a bűnös vl&''zony t Bócsbea ití. Gould végre tudtára jTFtt neje hütk''uiégé nek . s válni akart, .természetesen azon feltétel alatt, hogy nejétől az átadott negyedmilliónyi jegypénzt visszakapj Az asszony mit sem akart róla tudni. Gould aztán elvitte feleségét Londonba, honnan a drágalátos megszökött a sxerető vei, ki ods is követte, a köveikeső sorokat hagyva férjénél: .Minthogy az olyan fellépések, mint a legutóbbi volt, életemét veszélyeztetik, kénytelen vagyok visszatérni szüleimhez." Azzal nekiindult s élt z 250,000 forintból vigkn a pár, Eu róp* minden divatosabb városában és fürdőhelyében. A férj pedig elutazott Indiába. Két év múlva egyszer megjelenik az asszony —s a férjiránt, ki már hajlandó lett volna mindent^ megbocsátani, — ép oly elnyomorúUul -viselte magát^ mint eddig s kijelentette, hogy csak azért tért hozzá, mert innen pénzt i&ar küldözgetni rokonai részére. A botrányos dolognak i napokban vetett végett a'' bécsi törvény szék: elválasztotta a házas feleket, de az úrhölgynek még a válásért is sikerült 50.000 frtot kicsikarni. S az indiai nábob nak így belekerült e házasság félmillió írtjába:
— 1831. Ez évszámnak mint a „Frank. Ztg." kí«zámitott sok sajátsága van, miért is jogosan_,a „,9*-ik évnek lehetne nevezni. Összeadás utján nyerünk
1^8=9, 8 rl-9; 1V+-8 8 1=18;
áznz 1 t 8—3, mig48 2X9 tök az ered-ra^P&s; jBljF^S,£íJ^g!nt a^-ea^tám kétszer.) Ha 81-bŐI 18-at levonunk, ny«* rüuk G3*^t, mely számok összeadva ismét 9»et eredményeznek, sokszorozás ut '' *]án pedig.-7-szer 9 bői származnak. Ha 81 -et 18 aj elosztjuk, ugy a hányados-4 és a maradvány hidginl 9 Hasonló sajátsága vplt az 1863-ik évnek: Itt a négy szánt*'' Izorzata 1 8 6 3=144, mely öaBzeadva 9-ot ad,; ós ha 1863 at 9 el szo rözzuk,v u^y 207;et nyerünk,1 ''melynek
Vesres hirek.
Gyorsan felnyitá :i kocsis az ajtót és kalandos hőseink kiléptek, miközben Béla egy ezüst forintot nyomott a kocsis murkábs, mondván: *
„Erre a kocsira prenumerálok; váljon reánk, mig visszajövünk."
„Stolgálatára" —■• mondá kocsis alázatosan.
(Folytatása következik)
Bolrto^ urak.
A vigiignsk firftmzsjs.
Hallom olt benn mikónt tombol, ÖrUmnujjár
Mint árabXt fényt mindéit xr^zr.''»!, Mikóiit verőfóayet n.ipban A pHUngó tíj^sd rcpko-l, Olyan boldogan élnek ők : Srimuk r a áll éden élet. • Vig*djatok, vigjdjatok, Vigsdui hisz nektek lehet, A boldopsá^ hü angyala ÓrzBtt már bölcsőtök fülelt
KözelgicU-k kutiyhóli.kbox, I^-pjétí-k cuk küszöbünk át_ Szen>16ljót-k nyomornukat. Mint vett bú és kín i:t tanyát Örüm helyett nyomorúság Tölt el rniudrn kebl-t itten, Mi az élv ? nem tudja sonki, . Jajdul itt l>*j- s kíntól minden Vigadjatok, vigadjatok. Vigadni hisz nektek lehet, A boldogság hü angyala Őrzött már bylcsőtök fc!> tt
i ■ S ha ajtónkon kifelé mész, S kebled elég tág érezni, S meg gondolod, akit ¡tt lati«., Hasonmásod, ember kiki, Mogsxüonok tán vigxd*st6k, S kéj helyébe gondok szállnak. S meggonáolod, martalékja .1 .. ■ l o is leszesz a halálnak '' Vigadjatok, vigadjatok, Vigadnotok amig lohrt, JBn idő, hoTj nektek is csak Fojfa lesa^n sírtok felett.
KONDOR!
t.i''ij
ti.: ■
— Germaniz''ítt apáczák. Egy te-kin''élyea józsefvárosi polgár panaszko dik, hogy a pesti bölcsödé ügylet intézetében alkalmazott apáczák közül csak egy beszéli a magyar nyelvet, mig a többi nemcsak, hogy nem konyit hozzá, de emellett még egész indígnaczióval szokták kijelenteni a véletlenül azon "intézetben megforduló magyar látogató előtt, hogy ók ,,ez''. a nyelet" nem beszélik. A beküldő vétkes könnyelműségnek jelezi a bölcsödé elöljáróság indolencziáját az állam nyelve iránt, melyet elkövet azzal, hogy gondjai alá vett apró gyermekeket már bölcsőjüktől kezdve germanizáltatni engedi egy két apacza .kedveért, kiknek a magyar nyelv ép*n nem akar ínyükre lenni. Van elég d''-rék magyar apicza. kik szíveson teljesítenék nagyobb tapin tatossággnl és gonddal a kisdedek ápolását » legalább a közönség megnyugvást találhatna abba, hogy az ezen jótékony intézetben elhelyezett gyermekek magyar szellemben neveltetnek é* nem kényszerí-tetnok az-?rl az egy-két apácsa? kedvéért uémetekké lermi. > ;
— Az egyenruha kezdmm''den irányban divatba jönni. Az iga/sÁgügy miniszter közelebb rendelte el,'' bÚ£V az i''t; s iti ügyi hivatal szolgák -wnKi/ssítttA egyenruhát viseljenek. E rendelet sok gondot okozott a szegény hivatalszolgáknak s el is határozták, hogy ez ügy ben küldött-ségeX;inditanak Pauler miniszter j úrhoz. Pana-zuk legfókebb abból ail, hogy nem levén előkészülve arra, hogy az állami ruha ilyen rögtönősea fog részükre kiszól gáltatni, azon reményben, hogy a f. év elajéjiJ az előbbi Bzokáshoz képest, a ruha-á''alányi összeget megkapják, saját megtakarított pénzükön készitletíek maguknak ruhát, mely most, az''állami ruha ki-szolgálutasa után, teljesen hasznavehetetlen lett. Arra akarják tehát kérni a minisztert, hogy tekintettel arra is, hogy a fővárosban uralkodó drágaság közepette csekély fizetésükből ¡»lig tudnak megélni,
— részükre az idéa még — k>vétele»op
— drágasági póilék cziméo az egy évi ruhaátalányi összeg kiutálváöyöltaésélc/
— Kivilágítás Edison lámpával. — Mult hó 30-án este Edisoii nagyrrerü ki-világítási próbát tartolt Nevr-Yorkban, manlo-parki lakásán, a sajá'' maga fella-lálta lámpákkal. Az ünnepélyre meg voltak hiva Nevr York polgármestere és al-dermanjei. Ed boa megmagyarázta vendégeinek az egész készülékét, s a pénzkérdésre térve át, kifejté, hogy ^ 3000 gyertya erejű fényt 1.50 dollárért állii elő, mig most ugyan oly erejű gázfényt 2.25 dollárért ad a gáztársulat. A próba után nagyszerű lunch fogadta á vendégeket, melynél természetesen nem hiányoz^ lak a dicsőítő beszédek Edison lámpájára.
— A közös hadserey uj egyenruháinak megváltoztatását ő felsége már helybenhagyta. Különösen a lovasság egyenruháját változtatják meg. A huszárok ruhája alig változik. A dragonyos tisztekt kabátján két sor gomb lesz; a különféle szinü hajtókák megszűnnek s minden dragonyos ezred buzérvöröa.hajtókás lesz; a gombok pedig az ezre i számait fogják viselni. — A tölténytáskát* lisztek s*élea aranyszijon fogják viselni. A- kabáttm fölül a tisztek ddnfcLayjzerü öltönyt fog nak hordani bolyhos gaiiérral, mely a hu ftfeármqqtékéz fog •hasonlítani* A kabátok
hasonlóul a sonkák nagysága sserint ha-tároz tátik meg, átlagban azonban 4—5 hetet tesz. Innen levétetvén a sonka, még egyszer tisztára moaatik, s részint külső csinos nyerése, részint a bepiszkolód ás elkerüléró végett, durva vászon-ruhába lesz bevarrva, hogy igy aztán a forgalom • nak adassék át. A szállitáa olcsóbbitása szempontjából sokhely^ kiszedetnek, illetőleg elválasztatnak a csontok a lágy résektől; ez azonban a dolog lényegén mit sem változtat. Az itt leírt módszer szerint azonban osak a nagykereskedők, illetve hentesek dolgoaák fel a sonkát, mig az egyes westphálíai házaknál csakis konyhasó és salétrom képezi a bózó anyagot, az arány e keveréknél 6: 1 levén. A többi eljárás, a tisztogatást és füstölést illetőleg, teljesen megegyezik a f-int leírttal, s csakis a boróka bogyó és gályákkal való kezelés esik el. Mindkét esetben, t. i. a fahamuval ós a salétrommal való sósás esetében a feladat a sonkák szép piros szinét megtartani, illetve azt megadni, ''melyet mindkét anyag a bea. nök levő légenysav nagy oxigén tartal mánál fogva igen jól eszközöl, minthogy köztudomás szerint a Iégeny a piros vér-sejteket sokkal világosabbakká, teszi. A konyhasó pedig — mely időjósláara épen ez által válik alkalmassá, hogy nagymennyiségű vizet kép^s magába szívni — a sonkába» foglalt vis elvonása által annak felbomlását (rothadását) akadá-dályozza mtg. tartósabbá téve azt így. Xithaiuk tehát, hogy a sonka készítési tolód Dálunk is majdnem ugyanaz, 8 hozzá, miutáj eertéeünk busa izletesség tekintetében nem mögötte, de előtte áll a német sertésnek, láthatjuk szintén azt is, hogy egyáltalán nincs okunk a vrestpháliai sonka importálására, s hogy az azért adott péoz ki van dobva. Kr.
Papírszeletek.
RpartAbau valami idegen, midőn sarn-jál feliitttró egyik lábtra, másik féllábán állva tstte azt s igy ssőlt egy spartaihoz; Nem «on-dolnám. bogy te annyi ideig tndnál egy lábon állni, a meddig én tudek." -- „Megvallom — válaszolt a n>ag*«őlitoti, hogy nem tudnék: de nincs nálunk lud, mely azt ne tudná.''
Zgy heuczegÖ fiatal omber, ki a műveltséget illetőleg nem a legjobb hírben állott, beállít egy ba?átjáboz, hol több ismerősnek kelle ös«zejőni, s hetykén kérdi a fiatal házi-gaxdától ;
Hát azok az ökrök még sincsenek itt ?
— Nincsenek kedves barátom, te vagy kíxölflk az olsC it''^ szóla boszasau a fiatal házi gazda.
Egystemü fogadott a kétsxemüvcl, hogy többet lát mint az. A fogadást a kút ép szem me! bírd elfogadta. „Mok-nyertem a fogadást''« szólt az egyszemű j mert én ket^sx^m^t látom önnek, de ön csak egyet lát.*
— De édes feleségem, hogy nyithatod ki ax ablakot, mikor úgyis csak tizenkét fok'' meleg ran a sxobában. ,
— Odakünn négy fok van !• dea »érjem,-pü. beeresstem, akkor lesz 16.
Két lord találkozik London egyik szűkebb ntexájában. Mindegyik maga hajtván, egyik sem akart kerülni. Végre ax egyik üléso szélébe akaxxtá a gyeplőt, elővett xsubéből «gy njságot é* ''olvasott. A másikat ex Iegke-vésbbé -sem hoxta öt »odrából, hanem átkiáltott inkább:
Ha elolvasta, kérem majd az újságot
összeadása ismét 9-et eredményez.
Hasznos tudnivalók-
— Szivattyús kutaknak befagyása ellen Hei»s, landshuti szekrénygyáros a következő, gyakorlatilag kipróbál'', eljárást ajánlja: Vegyük körül a ku''.allvácyí egy szorosan elzáró szekrény nyel. s fúrjunk a Bzekrényen belül a kutföduiebe négy vagy. xninugy 5 cm. nagyságú^ nyilast. EVkor a föld melege, levegője xnetj » Íőit méi^ór\ fpiy tonow> . te^Lőd^kA eziií''lyú''cak» n" ''mini egy kéményen'' íél-''
Egykor három cxigáúy utaxott együtt s-.útjukban egy eHéveiysdett'' bárányt találtak.
— No more, ex azé lesz, aki lógna-yyobbat tud kzxadni, sxól az egyik.
A másik erre rögtön rágyújt a sxóra Hyeaképen: Az én apám nagyon nagyon gazdag volt, csxk ugy hányta a sok aranyat. Do jett.i nsgy bstegség i a pénx olyan beteggé leU,~Logy mind belehalt .... Meg olyan nagy lera volt apámnak, hogy a király őtexer bankót igért érte, ha neki ajándékozza.
Erre bosxoxas a másik két cxigáuy igy •kiált fej egyszerre : Nem igaz, hazudsz !
.. De mikor a bárányt nyugodtan felveszi » «©adja: no lássátok, milyet hazudtam! x bárány ax enyém ! — bűit el a többi s sxid-ták önönmagukat, hogy társuknak igy segitéliek a bárány elnyerésében.
emelkedik, .a a fvjantyfi. Uyiláaánál ki> áramlik: ''Az így ellátott'' kutat'' nem" kell bekötni.!
. — A westvhaliai''so^a kiszitéti módja. E híresnek!"keresztelt sbtllák ''ké*" szitési niódját^kivánom leírni, nem any-nyira''aií atántau megkönnyítő vagy lehetővé tétele végett, mint inkább -annak bebizonyítására, hogy mint, .sok másnál, ugy ennél is csak külföldi volta okozta oly kedveltté levését. A sózó teknő be háromnegyed rész közönséges konyhasó s egynegyedrész fabzmunak keveréke képezi az ágyat, melybe a sonkák sózás végeit berakatnak. Általábá**'' íelveszik, hogy 200 fontot nyomó disznótól nyert sonkának. 5- hétig kell a sózó teknőben feküdni; ennél nagyobbak hosszabb ideig —» hat héűg"— kisebbek pedig rövidebb j^eig hagyatnak, ^ma helyes/ Ha k0^ leg ativódtak a s^ levétől* yagy msgqózat-tak, azután borók|j>ogyó^ (Jupipeois communisXb^r^eeip^f elcfctá^ t^t^tnpk, melyből rövid ideig való állás után kívé-
''liit

316 Roprouból
Mivéo-ugyaucsak boróka-fa-galyaiból rvtó í«15l íg>or„vou»t}
kett-tázön fti»t«hetírekr nwg kissé." W
után langyos meleg vízzel tisztára mosatnak le s füstölés végett a keményben *ggatt*inak: íet A,- *&»tölés időtartama,
menetrend..
Izidul Kanizsáról hova:
l»onáf Vxkwi .V D„P,rr. M«-
207 Ksxúk, Mubtra, Dombóvár 5 10 reggel
•2l5 . -, . 2 30 délut.
■»>9 • í. f . . 11 1 éjjel
202 Hu<t»-Postrc ''(gyor.vonat) 5 "5
, (postavonat)
212 ■ »" " (vegyes vonat) 313 Birsbe ^»ouiliatlinly, 8opron
felé)
301 . 316 Sopronba
205 Prágerhoí Koltori, Csáktornya 4 55
203
201 '' I
íö'' 2 6 délat 11 20 éjjel
(gyorsv) .
Érkezik Kanizsára
210 Zákány felől 216 . 208 ,
411, Bjida Ps.tről
"203 ''
iOt ''
302 Bé^itiS -314ti./Uu•».!■. /
6 15 reggel 11 so •''•jjel 3 40 dílut.
reggel 2 47 délut
10 50 éjjel
honnét:
5 "¿7 reggel 1 41„ d Ib.
11 1 éjjel (vegyei vouat) 4 15 r«gg-l
(postavonat) 2 6 dclui 10 .0
(gyorsvonat^
206
éjjel 4 1 reggel 10 15 éjjel i2 5''léibeu J) 37 reggel 1 20 délut 10 50 éjjel
Felelős szerkesztő: BÁTORFI LAJOS-
HDBjjAglg^YAM
•r Z
alai közlöny

H I R D E T i S E K.
£ .......


díszes és izlésteljes
« v
> V*

** w
w

fCzértancz-jblvenyek
(COTILLON-ORDEN)
TA NCZ VIGALMI MEGHÍVÓK és TÁNCZRENDEK
í oagy választékban
A J D IT S JÓZS E F könyv kereskedésében |
igen olcsó árért kaphatók,

i

Maria-czelli
GYOMOR-CSEPPEK,
jele« batáto jyögyszer a gyomór minden báutalmal ellen,
és felQlmnlUatljin a* ctvágyhiány, gyo-morgyencoséjr, ro«*azago lehellet, szelek, savanyu felbüfögéz, kólikx, gyemorhurut, gyomorégét, hngyV5kópző Iéa , talságos nyálkaképződés, sárgaság, andor és bányái fSfájás (ba ai a gyomorból ered), gyomor görcs, sxcksxornlat, * gyomornak tnlter-heltségp étel és iUl álul, giliszta, lép- és máj betegség, arauyores bántalmak ellen.
Egy üvegcse ára hasztullati utasítással együtt 35 kr. ''SS
Kapható : Práger Béla ur gyógyszertárában Nagy-Kanizsán, valamint ax osxtrák- • magyar birodalom minden nagyobb gyógyszertárában és kereskedésében.
Központi szétkQIdési raktár^ nagyban és kicsinyben
__ '' ''
i—z i—£ A 1 I "V Z3^ NlOT« y
„as őrangyalhoz" «j''zimzett gyógyszertárában __
64 43—5? Kremzierben, Morvaország.

A Magyar-lranczia biztositó részvény-társaság;
(FRANCO HONGROISE)
melynek 8 millió arany forintnyi részvénytőkéjére már 4 millió arany forint készpénz
ben befizettetett, biztosit:
1. Tűzvész-, villám-, gőz- és légszeszrobbanás által okozott károk ellen.
2. Munkaszünetelés-, tűz-, vagy robbanás folytán elvesztett kereset által okozott károk ellen (Chőmage).
3. Jégkárok ellen.
4. Tükörablak zúzása ellen.
5. Szállítmányi károk ellen, szárazon vagy vízen szállitott javakat.
6. Készpénz- és mindennemű értékpapír postaküldeményt szárazon vagy vizén,
7. Az ember életére, valamint járadék-, nyugdíj- és ♦kiházasitásokra.
A társaság élén álló férfiak, valamint roppant nagyságú tőkeereje elegendő biztosítékot nyújt a n. é. közönségnek, az előforduló károk pedig alólirt vezérügynökség által a leggyorsabban rendeztettnek, legpontosabban és méltányosabban fizettetnek ki.
Kz alkalommal a társaság alólirt vezérügynöksége a t. közönséget a társaság életbiztosítási feltételeire figyelmezteti, melyek eddig még egyetlen hazai intézet által sem eultivált újításokat tartalmaznak és a biztositó közönségnek egy
más hazai társulatnál sem létező felűlmulhatlan előnyöket nyújtanak. Többek között:
A magyar-franczia biztositó részvény-társaság
öngyilkosság vagy párbaj okozta halálesetre is kifizeti a biztosított összeget, továbbá halálesetre vagy meghatározott időre biztosított összeget évenkint magok a biztositó felek és kir. közjegyző előtt történendő kisorsolás utján, esetleg már az első évben kifizet és a feleket minden további díjfizetéstől felmenti.
Nagy-Kanizsán, 1880- november hóban.
989 52-52
Teljes tisztelettel
A Magyar-franczia biztositó részvény-társaság
Yezérügynöksége Nagy-Katiizaán,
GÜT M A N N S. ül.
Kerületi ü.gy nölta égelL: Zala-Eger szegen FISCHER MIKSA urnái & Tapolczán
Sömeghen Keszthelyen Alsó-Lendván
EPSTEIN Y. A. PÜLY JÁNOS TAÜSZ FERENCZ
BERGER JAKAB
urnái
Csáktornyán HIRSCHHANN A. Csabrendeken L Ó B IGNÁCZ
Nacr-Kanúsáa, nyomatott a kiadó tulajdonos Wajdits József gyoresajtóján,
VADÁSZAT KEDVELÖKNEK
UJ ÉRDEKES KIADVÁNYOKÉI
Kiadásomban megjelent és nálam, valamint minden hiteles hazai könyvárusnál'' kapható:
A GYAKORLOTT VADÁSZ.
A fáczán- és fogoly tenyésztés, ugy minden Vad ismertetése
Irta: N.ftgy Ölvedi ÖL VED Y KÁROLY,
oki. erdész, gyakorlott vadász, néhai cs. kir. Istváu főberczeg személye körüli testőr-vadász. Tartalma: Az^j erdő- és vadáwtörvények-kel, valamint a kutyák betegségei és azok gyökeres gyógyításával bővi-tetto egy tapasztalt vadász. Kzcu Igen díszes s 820 lapra terjedő műnek ezinnyomatu borítékban ét keménykötésben
194 B—♦ ára l frt. 80 kr.
Ktllttii kla<i Ásókban kapható:
Ab 1879. évi XXXI. törrényczlkk. Az uj erdőtörvény. Ára fozve 40 kr.
Az uj vadászati törvény. 8zcntesltést nyert l872-ik\Wi
február hó 18-Au. Ara fflzvo 10 kr.
A kutyák betegségeiről és azok czólszcrü gyógyításáról''
Irta: egy gyakorlott vadász. Ara füzve 40 kr.
Vatlász naptár.. A vadak párzási Ideje és tartózkodás« helye az óv minden havában. Ara fűzvo 12 kr.
Továbbá gazdasozonyoknak: ,
Farsangi fánk, bábakenyér (Kugelhupf) és
kétszer 8Ilit készítési titka.
írta: FÖUQUET JAQUE8, Ill-ik Napoleon udvari főszakácsa.
Reményi toldalék- és szalonás pogácsa, jó kalárs és széna-rétes készitésí módjával. Bővítette : EGY MAGYAR NO. E díszes kiállitásu mttvccskének ár- 6l) kr. l''óstai rendelések 70 kr. beküldésével ajánlva bérmentesen küldetnek. Ezen több magyar nőtől megpróbált és tökéletesen sikerült sütési módot í\jánljuk hölgyeink figyelmébe.
Postai rendelések gyorsa" £» pontosan eszközöltetnek.
Nagy-Kanizsán WAJDITS JÓZSEF kiadóhivatala.
!!! HALLATLAN OLCSÓSÁG!!!
KöyetJíezQ 10 rzíkn egy díszes dobozban elhelyezve úgymint: 1. 50 iv levélpapír 2. 60 hozzá illő levélborlték. 3. egy teljes''doboz kitűnő aczéltoll. 1 három tolltartó. 6. három igen jó iron. 6. egy vonallap. 7. egy lap szivópapir. 8. ejjy nagy darftb pecsétviaszk. 0. egy törlő gumi. 10. egy nzép jegyzékkönyv aranynyomattal. Ára ösz-szcscn Bécsben 1 frt és ö kr. és NAOY-K A NIZS A X
fíW Wajdits József könyvkereskedésében csak 8S kr. tea
Pontal utalványnyali 1.15 kr. beküldésével bárhova ír ajánlva bérmentve szállíttatik.
NAGY-KANIZSA, 188L jannár 23-án.
7 V.
Előfizetési ár:
c,rfj évre......8 frt.
|,1 évre......, * n
u. gyed évre......2 „
Kyy szám 10 kr.
T-llC
A i . I / \
!<) , /
Huszadik évfolyam,
HIRDETÉSEK
8 hasábos petitsorban 7, másodszor G s minden további sorért 5 kr.
NYILTTÉRHEK
soronként 10 krert vétetnek fel. Kincstári illeték minden egyes hirdetésért 30 kr. fizetendő.
A lap szellemi részét illető közieméinek u. Merkesstöhúz, anyagi részét illetn kozleraenyek pedig a kiadóhoz bérmentve intc/.endök : . K AGY - KANIZSA Wlasslcshaz
Tlérm( ntetlen levelek c-ak ismert mnnkstámaktól fogadtatnak el
Kéziratok vissza nem küldrtnek
N?^-Kanizsaváros helyhatóságának, .nagy-kanizsai önk. tűzöltó-egvlet''«, a .nagy-kanizsai kereskedelmi a iparbank-, ,nagv-kanizsai takarékpénztár", a ,zalamegyei általános tanítótestület*, a ,nagy-kanizsai kisded-neveló egyesület", a nagy-kanizsai tiszti Önsegélyző szövetkezet'', a „soproni kereskedelmi s iparkamara nagy-kanizsai kalválaaxtminyt« s több megyei és városi
egyesület hivatalos értesítője.
Hetenkinljíétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap.
A zenészeit nevelésre
Napjainkban alig szükséges inir bővebben fejtegetni és elemezni, miszerint a zene minő üdvös hatást gyakorol az emberi kedély- és érzemény világra, s hogy e szerint min den jó nevelési rendszernél minó fontos szerepet játszik az ifja sziv és lélek kiművelésére.
Alig van müveit és gondolkodó ember, ki ma már át ne látná, hogy az embernek veleszületett ösztönei vezetése és kifejlesztésére, azok fen-tartása és nemesbítésére több igényeltetik, mint emberi és isteni természetünk paszta öutadata; a ki át ne látná, hogy az embert nemcsak a gyakorlati tudományok és gépies mesterségek gyakorlata nemesiti, tökéletesbiti magasztos feladatában, hanem az élet prózai szükségein Vivül esó szépművészeti és költészeti foglalkozások is; a ki meg. ne lenne arról győződve, hogy életünk czélja nem csak az érzéki, hanem a szellemi élvek kielégi lése, müvelése s a rokonérzelmek tel költése felé is irányai ; s. a ki ne érezné magában, hogy nemcsak az okos, számító erkölcsiség s az elvakult vallási buzgóság teszi az embert boldoggá, hanem a fÖidi életnek magasabb értelemben vett élvezete is, melyre a művészet, költészet, szóval: a képzelő tehetség szellrmi élvei első rendben sorakoznak.
Tévednek azok. akik -azt állítják, hogy a zene kiválóképen csakis a kedély kifejlesztését s változatos feltüntetését tünteti elő.
Minden tanitó, ki a zenén kívül bármely más tárgy tanításával foglalkozik, mindig csak a gondolkodási tehetségét veszi igénybe. A zene-tanitó ellenben a gondolkodás mellett tárgyának sajátlagos tényezőinél fogva — ininók a hang, rythmus, harrno-
Nem lehet tehát eléggé ajánlani a szülőknek, hogy zenetanitóik választásánál körültekintők- legyenek.
Az igazi zenetauitó nemcsak zenész, hanem egyszersmind nevelő is; ó neki nem szabad mellózni azon tényezőket, melyek egy zenei egyén megteremtéséhez okvetlen szükségesek, milyenek az izlésébresztés, az értelmi érzelem és az emlékező erő müvelése.
Az izlésébresztése végett oda kell törekedni, hogy a növendék minden elébe adott zenedarabon a külső alakot ugy fogja fel, mint a belsőnek, az eszmének, a gondolatnak hú kinyomatát. És ez nem is oly nehéz, mint első tekintetre látszik, csak a fokozatos lépcsózetet ne feledjük ki tanítási módszerünkből; ne a fenségesen szépen kezdjük a dolgot, hanem a legegyszerűbb és legérdekesebb érzéki szépen, pld. a magyar hymnusról ne csak azt tudja a tanítvány, hogy szép, hanem tudja és érezze, miként mily átalakuláson kellett nemzeti zenénknek keresztülmennie. míg azt a minden nemzet zenéjétől való elütóséget, azt a rythmi-kailag egyedüliséget elérte, melyen most áll.
Az értelmi érzelem ébresztésénél mihdig ugy kell hatni tanítványainkra. hogy azok bármely zenei tárgy tudásara, bármily zenei ismeret szerzésére jutottak el. abban találjanak örömöt, gyönyört és megelégedést; ezen megelégedett kedves kedélyállapot tovább fogja óket ösztönözni a zenei ismeretszerzésében, egyszersmind azt eszközli, hogy a zenei munka terén nem fognak minden csekély akadálytól visszarettenni, hanem a nagyobbaknak látszó akadályt is törekedni fognak ugy szellemi, mint testi erejökkel legyőzni, szóval az érte mi érzelem lesz ténye-
nia, nemzetiesség stb., még az érzéki j zóje az őnmunkásságnak, az őntevé-^s akaraterőre is igyekszik hatni. I keny tovaképzésnek is.
Az emlékező erő müvelése könnyüségben, hűségben, tartósságban és terjedelemben növekedjék; mint ilyen ne pusztán a külsők iránt való ingerlódéstól, vagyis a memória me chanikátul függjön, sót ne is egyes képek társításán maradjon, hanem a szellem öntevékeny munkásságát, a felfogast kell tűzni czéral.
Sajnálattal kell keresztül tekintenünk némely zenetanitó működésén. Megvan csaknem mindegyikben kisebb vagy nagyobb arányban a tehetség, a jóra való ügyekezet, de hiányzik bennök a türel m, a felvett tanmódhoz való tántorithatlan ragaszkodás.
Nem czélom a zenetanitásról értekezletet írni. hanem gazdag tapasztalatom tárházából erre vonatkozólag egyetmást előszedegetni, amikor is, mint e város lakosa, kötelességet rovok le a szülök iránt, felmutatván előttök a zenetanitásban köetett visszaéléseket, s azon eszközöket, — melyekkel alázatos nézetem szerint, egy megközelítőleg zenei egyént lehet alkotni, képezni.
A zenetauitásnál is — ''mint minden tanitásnal két prin-
czipíum áll egymással szemközt: a tanitó és tanítvány; az egyiknél a pénz, n nyereségvágy. a másiknál a hiúság, dicsvágy. hírnév a rugók.
Eddig még jól menne minden, de ha e kettó közé egy hirmallikis lép, a szülő, a ki sokszor egy szavával — csupa jó akaratból — megsemmisíti a tanitó egész működését, kétségtelenné teszi az eredményt, olyat kívánván tőle; ami talán tanraód jávai tökéletesen ellenkezik, akkor aztán áldozatul esik a tanitó is, a tanítvány is.
Számtalan csalad taníttatja gyermekét a zeuére. a nélkül, hogy ő-nönmagukkal tisztában volnának annak szükségessége és c/.élszerüsége fe''ól. Hány család, hány »yennek meg-
sínyli következményeit! ''A szülők reá erőszakolják gyermekeikre & zenetanulást, jövőben egy-egy Lisztet, vagy épen Menthcr Zsófiát látván bennök ; s midón téves nézetükből kiábrándulnak, már akkor oda van a hiában elvesztegetett idő és pénz.
Voltam családoknál, a hol a
gyermeknek egész órán kellett kö-uyörőgnöm, hogy játszék; ha én, mint magán tanitó szigort alkalmaztam, a szülők léptek közbe, mivel — úgymond — igy elriasztom a zenetanulás tói. Ilyen esetekben czél-szerübbnek láttam a tanítást iölmon-dani, de itt is veszítettem ; elveszítettem hírnevemet miat olyan, ki nem képes a zenetanitásra. Ha pedig kérdést intéztem a szülőkhöz,< hogy miért taníttatják gyermekeiket, mikor ugy sincs sem kedvök, sem tebetsó-gök a zenetanuláshoz, miért pazarolják rájok az időt és költséget? azt felelték: ,ez és ez a család is taníttatja gyermekét, csak mi nem maradunk tólők hátra, azt tartván felőlünk, hogy szegények vagyunk?"
Voltam családoknál, a hol a gyermekek egész szenvedéiylyel csüggtek a zenetanuláson, a hol kifejthető lett volna a zenetanítás a maga egész nagyszerűségében; itt is a szülök álluk előmbe akadályként, követelvén tőlem holmi: .Szűz imája'': .Balaton háborgása'' stb. izlésrontó művek Vfcgy inkább kontárságok be-t\nitását. hogy igy — felcsigázott képzelódésöknél fogva — minél előbb kiléphessenek a nagy világba, bemu; tatvan magokat művész-óriásokként.
De több esetben nem is a szülő; nem is a gyermek oka a rosz következményeknek, hanem a tanitó egyenesen, mivel többen közülők nem birnak a zenetanitáshoz szükséges helyes isAeretekkel, tapintatossággal és leginkább czélhoz vezethető me-thodussal; czéljok levén a pénzszerlés, a nyereségvágy, a minél több
óra beszerzés általi foglalkozás ; nem lehet előttök az a szeut czél, fcogy hivatásszerűen oktassák a gondjaikra bizott gyermeket, meghajolnak a sokszor roszra vezető szülői akarat elölt, s igy elveszítik önállóságukat.-
Alázatos nézetem szerint a következőkben lehet összefoglalni körülbelül azon szabályokat, melyek a zenetanításnál leginkább czélhoz vezethetnek, hozzácsatolva a, czikkem első részeiben emiitett dolgokat.
1. A zenemű értelmezése. Meg kell ismertetni rövid vonásokban a zeneszerző életrajzát; a megragadó s a további fejlődésre rendkívül ható epizódokat életéből elbeszélni ugy, hogy a zeneszerző mint-egy példánykép álljon a tanítvány előtt, hogy belőle mint egy nyitott könyvből olvashasson, az erkölcsi következtetéseket magának elvonhassa, a jókat követvén, a rosszakat eltávoztatván ; a szerző egyéb müveit is, de különösen a megtanulásra szántat legalább főbb tételeire szétbontatni és ebből kifolyólag mint egy hü képet teremtetni az egészről; az alaki tekintetben sikerültebb jnüvek mintájára egyes kisebb darabokat utánké-szittetni, és ba az elkészített mü rythmikaiiag helytelen is, de ösztönzésül szolgái a további munkásságra. Hol & vázlatul készen vagyank, könnyebben sikerűi a kivitel.
Egy technikailag keresztül vitt zenedarab tanításánál, aitna* díszítésénél — úgyszólván füszerszámozá-sánál találkozunk a ic&több visszaéléssel. Akár hány zenetanát ismertem, sSöt ism«rek városunkban, akiknek Iwntár-müködésök keserűséggel tölti ár ember keblét. Tanítanak ók szorgalmasan egészen az óra végéig, csakhogy növendékeiket nem szoktatják .ön tudatosságra, önállóságra, a kezeik, alól kikerült gyermekek valóságos gépek, műkődnek öntudatlanul; lepörgetik elejétől végig az eleibök
TÁRCZA.
Sorozáshoz.
*
Bort, bort elém, a legjavát 1 Hideg van ott kinn, zúg a uél; Melegre vágy a vér. a íziv, S ma már a hév caak borban él. , Ki ott te lelDÓ, »«ázsaor jaj neki : KebUn fagyaiitják élet-vá(ryait ; Sugár helyett ki^yókat ssór reád, Oh'', a világ gyűlölni m«gt»nit. —
Bort, bort eLém ; de lángolót !
Hadd gyujt-a fel, ki elbomlt;
Napot nem látni úgyse most...
Ború* a lég. nagyon borult
Sok benn'' az árny; ugy hittem: emberek;
Szegény való! — mi szebb, ha álmodunk;
Álmodni, hajhl de a sötét ebek
Fel-felzavarnak... ez nyugodt »orunk.
Bort, bort elém, « hozzá* czigáoyt! Nyelvük'' ne halljam min mulat; Huzd rá ! zenéd bullámival Temesd el őrült hangjukat. Lelkem repüljön a magasba fel, Hol «zent az űt, nincs zagyva söpredék ; Alant a sár uralg . . hisz'' por vagyunk; Ott siebb a lét, ki túl emelkedék.
Bort, bort elém, habsó kebelyt I A gyöngy úgyis ma oly kevés; S mit a világ szivünkbe ojt. Csak szánalom vagy megvetés. — Mámort nekem ! mely ringat, elbűvöl, Rozsát fakaszt a rét göröngy helyén Mámort a szívnek, hi»z'' mi volna más, Mi boldogít a gyászos föld Ölén ?l
Bort, bort elém, de lángolót 1
Hideg van ott kinő, zúg a szél ;
Rohan tovább, a mm; ^elé
A sok kofái ronh, becUL...
Hnxd rá czigány ! kaczagjon dallamod ;
Hernlui fog, csak húzzad és igyál !
tvöltaön más, mint tél, — i*vaazt nekem'' .
S bölcsebb ki volt?... feleljen a halál.--
hajüatü sándor.
Három hó titkai.
— Beazély. — Irta :
Szóra m er Sándor.
(Folytatás.)
Gyorsan felsietett Béla és Pista a váróterembe és alig egy negyed óra elteltével délután 1/%4 órakor a soproni vonat berepült a páljaudvarba.
Bélát szívdobogás fogta el és val» mit súgott Pista fülébe, miután mindketten kocsijukhoz visszasiettek.
.Siessünk Pista — mondá Béla — nehogy észre vegyenek bennünket, mert különben vége mindennek.
.Üljünk be gyorsan, — mondá Pista, miközben Bélát a kocsiba tolta — itt biztosak vagyuok*.
.Látod ott jön I — mondá Béla. — ,H<»1?"
.Ott! látod, a hol s 271. számú kocsiba beakar szállani.u
„Aha! azzal az éltes nővel ?"
.Igen,azaz!"
„Most tökéletesen reá ismerek, valódi angyal; a mamácskája hogyan sietteti a oeszállás.-a — Nézd csak de körül tekint, keres bennünket; add ide febér kendódet, az anya ül már és nem láthat meg bennünket, integess!"
Béla fehér kendőjével integetett.
A fürkésző nő szemei a fehér, lobogó kendőn .megakadtak és a két ifjat jobban szemügyre venni látszik, mig végre édes mosoly vonult végig arczán és egy fejbiczcxenléssel adá ¡íjainknak tudtul megelégedését.
Gyorsan beszállott a kocsiba és az tovarobogo''t.
.Látja azt a 271. számú kocsit?"
— kérdé Béla kocsisát. —
.Igen látom I"
.Mintegy száz lépésnyi távolság ban mindenütt kisérje.*
.Igenis'' — mondá a kocsis, mi közben a lovakat futásra ösztönré. —
Egy félórai kocsizás után Irmáé», kocsija a lipótvárosi „Európa" szálloda előtt megállott. —
„Megállj!* kiáltott Bél« kocsisának; — a kocsi diját kifizetvén, eltávoztak.
.Tehát itt lakik!* — mondá Béla Pistához. — .Itt!« —
.Várjunk, mig bemennek ?" .Igen várjunk''"
.Hisz már viszik a málhákat ; most megy az asszony a szobaleánynyal és az angyali Irma még a kocsinál áll, de jó volna tudtára adni, hogy itt vagyunk.* .Nem lehet pajtás! mert az asszony észreveheti: Irma ugy sem marad egyedül itt, mert rögtön hívni fogják.* '' .Ah! már megy.* .Látod, jobb a csend.* .Isten veled angyal a viszontlátásig!" .— mondá Béla hnUan.
.Távozzunk barátom a kedvesJaká-tól, mert előkészületeket kell még. ten-
nünk." ~ •
.Igazad van pajtás, a .kedves laká
tói" távozzunk !"
Mindketten gyors léptekkel siettek
haza felé.
ii. f ej lzkt.
A viszontlátás.
Az 1879 évi április 22-ik nap reggelén teljes pompájában ragyogott a nap
- szeplőtlen láthatáron, midőn 8/»9 ora-
kor két ifjút láttunk az .Aspern" uton az .Európa" szálloda felé felkanyarodni.
Az egyik magas, nyúlánk termetű; kondor fürtéit Kossuth kalap födé, arcsa barna, ssemeí feketék, míg szemöldökei kissé összenőve voltak. —Fekete bajusza alatt az ajkak fehér fogsort takartak, melyet barna arczsxine még érdekesebbé igyekezett tenni. —Arcsán és egyáltalján egész létén valami nyugtalanságot árul el és gyakran* sug valamit társa fülébe. — Ezen ifjú Vági Béla. -Most már kétséget nem szenved, hogy a mellette haladó ifjú Setét István, kinek nyílt tekintetén rf magyar deáki élénkség és^bumor azonnal észrevehető.— Gesztenye színű haját ssíntén Kossuth kalap födé,-mig arcaát pelyhedső szakái övodzé —
.Itt álljunk meg Pista!" — mondá Béla társához, amint as Európa szálloda közelébe értek.
.Itt legjobb helyünk is less; -— vi-szonzá emez, — '' mert ha a szobaleány csakugyan lejön, ugy innen könnyen észrevehetjük."
.Barátom te ugy beszélsz, mintha még most is kételkednél azon, bog* a szobaleány utján Irmától levelet kapok."
.Cseppet sem kételkedem azon barátom, és nemis akarom hinni, hogy Irma talán té£ed lóvá akar tenni; mert ba komoly szándéka nem lenne, akkor jőt''éről nemis tudósított volna-'' —
, .Igazad van; ha igy bessélsz jobban szeretlrk, ramt gyakori kétértelműséged d>»l. — Hanem mar-9 óra —folyUtá, miközben órájára nézett — és ő még nsm mutatkozik."— iu< • i«»
E pillanatban egy csinosan és isié« teljesen Möliösött ssobacsiczns forgjlód-r
zott az Európa szálloda kxpujában és nyugtalanul tekintgetett kórül, mintha valakit várna. —
.Nézd Béla azt a leányt az Európa kapujában — szólt Piata — nem as as ugynsvesett Erzsi szobaleány ?* —•
.Aligha nem ő az! De e^y kicsit messze vagyunk, nein bírom kivenni; ha közelebbről meglátom, száz között ia megismerem." —
E szavak után karon fogta Pistát és mindketten a kapu felé ballagtak. —
.Jöjj gyorsan barátom, — mondá
t
az: megismor-
Béla közelebb érve — ő tem." —
A választ be «¿m várva, gyorsan haladt as ifjú előre, társát magával vonszolván. —
.Erzsi, Erzsi!* — kiáltá Béla. — A leány az ifjúra tekintett. — „Szerencsés jó reggelt kivanok doc tor ur, -j- mondá örómsugárzó arczczal .— a kisasszony meghagyta, hogy itt önre várjak ée valamit átadjak" — mondá, mikósben kérdő tekintetet vetett Bélára. Patát gyanús szemmel kisérvén, r:
.Előtte nincj titkolódni valónk Erssi, 6 So.tét István ... *
.Ugy, -5 Setét István doctor ur ? — mondá élénken — a kisasszony, üdvözle-rét küldi önnek doc''.or ur* — folytatá, miközben Pistához intézé beszédét. —
.Fogadja forró kőszfinetem érte, és kérem jelentse ki a kisz^sszonynál vUzon''i legaláza''Oiabb tiszteletemet:" „ Kósxooöm. kflbiónfim !* .Dologra Erzsi , — sür^eté Bé''a — taaja, hogy ilyen ügyben rettt rendolkfl-lüaL sok idővel; azután még a? a baj is érhet bennünket, hogy h mamának* énzre-jsjí cselekedetünket.-1
HUSZADIK ÉVFOLYAM
ZALAI KÖZLÖNY

ísfr, / 7
rülmények kőzött tehát országos érdek, hogy a már megl^yői terhek enyhitesse-□ek és a kereskedelmünkre nehezedő akadályekíehetélég elhárítássá nak, vagy is, hogy inkábbá* ogjis elviselhetlenné vált adók terbei-könnyjtessenek, mintsem azok szaporításával a kíkerülhetlen nem zeti tönkrejutás közelebb bozattassék.
Ily és még számos már ugyÍ6 köz ismeretü érvek azok, melyeknek kapcsá ban és fenti határozatunkhoz képest t magyar országgyűlés11- mélyen tisztelt képviselőibe«-azért esedezünk alázatul, kogyssLh''íaÉSfc egén* tornyö«tiló:fellegek ezen njabbi villámcsapását, a csokor-, kávé és sörfogyasztási adónak szándékolt behozatalát elvetni, és a helyett a drága és rósz kormányzati rendszernek megváltoztatása'', s nemzetgazdászati politikánknak helyes irányba leendő terelése á1ta(|pi lagadhatlanttl aggasztólag fenyegető pénzügyi helyzet szánandó nyomo rából a nemzetet üdvös törvények alkotásával kisegíteni méltóztassék. EL m. f.
A népgyűlés határozata és megbízásából
ALBANICH JÓZSEF s. k.
népryOlétí elnök.
TUBOLY VICTOR s. k.
népgyűlési jegyző.
az
A háborúk áldozatai:
Az első Napoleoni harczok Franczía-országnak kerültek 3 millió emberbe és 26 milliárd frankba, 1800-tól 1815-ig a hadi költsége Olasz, Porosz, Ausztria, Spanyol- és Angliának, 93 milliárd frank, veszteség as emberben 6 millió 745.000 Anglia a maga részéről költött 12 milliárd 300 milliót; Görögország felszabadulásáért 3 milliárdot; az európai nemzetek 6 milliárdot.
A krimiai háború Francziaország-nak 200ezer emberbe és 2milliárd frankba, Angliának 22.000 emberbe és 5 milliárd frankba, Piemontnak 2000 emberbe és 175 millióba, Oroszországnak 630.000 emberbe és 4 milliárd frankba került.
Összesen az orosz háború Európának áll 809.000 emberbe, 11 milliárd 574 millió frankba.
Az olasz háború került Franciaországnak 80.000 emberbe és l milliárd és 100 millió frankjába; Olaszországnak 60.000 emberbe, 150 millió frankjába Ausztriának 120 000 emberébe éa 875 millió frankjába.
összesen 260.000 ember és 2 milliárd 125 millió frankba.
A mexikói háborúra Franczíaország áldozott 70.000 embert és 500 milliomot.
Á szíriai expediczío került F^n-cziaországnak 15.000 emberbe és 125 millió frankba.
A schleswigi háború Poroszországnak 30 000 emberbe és 75 millió frankba, Ausztriának 15.000 emberbe és 60 millió frankba, Dániának 12.000 emb^rba és 45 millió frankba.
Az 1866 iki Ausztria allén vezetett háború került Ausztriának 65 000 em berbe, 985 millió frankba; Poroszországnak 45.000 emberbe és 222 millió frankba. A paraguai háborúban Brazília vesztett
225.000 embert és 3 milüiárd 75 millió frankot.
tett zeBemüvet,'' sgysátörfa^''elöarál-
ják lélekzés nélkül, s ha az ember kérdi tőlük: tudják-e mit játsztak? egy örökös kérdőjel maradnak. Egyetlen zenészfcti jelt, egyetlen zenészeti műszót vagy kifejezést nem ismernek.
A zenemű betanításánál a rideg, a száraz technika mellett a kedvesen, . a kellemetesen ható ékítményekkel való játék is czél legyen. Mennyire élvezetesebben hat reánk egy dai-ab kenyér, ha mellé van egy kis csúsztató. Olyan a csupán technikailag betanult darab, mint a husieves, ha nincs benne fűszerszám, táplál ugyan, de nem élvezetesen.
A rosszul alkalmazott tanmód teremti meg a hibásan^ az értelmetlenül játszók légióit. Városunkban, az ily módon teremtett zenetanitók, sokaságával találkozunk, tanitnak a! nélkül, hogy tudnák mit, s az általuk teremtett zenei egyén bárdolat-ban, műveletlen, önállóságot ismerni nem merő és nem akaró dilettáns lesz.
K—m.
— A kereskedelmi és iparkamarák részéről utóbbi időben azon panasz emeltetett, hogy a szikviz és eczetgyártás egészségügyi szempont hói nincs eléggé szigorú ellenőrzés alá vetve. Ez okból a belügyminisz- j tor — mint értesülünk — különös ifikintettel arra, hogy a szikvizgyár-tás ós fogyasztás, nemkülönben az eczetgyártás is ujabb időben tetemes lendületet nyert és igy a kérdéses gyárak száma az országban jelentékeny módon szaporodott: utasította a hatóságokat, hogy ezen fontos ügyre kívi''ó figyelmet fordítva, az e tekintetben fennálló rendeleteket az illető közegeknek újból emlékezetébe hozzák és oda utasítsák, hogy a szóban levő gyárakat közegészségügyi tekintetben gyakran váratlanul vegyék szigorú vizsgálat aláí.s^az. esetleg azok körül tapasztalandó:. hiányok mielőbbi meg szüntetését szabalyosan eszközöljék, a felmerülő visszaélések megtorlása iránt pec-g a törvény s az ennek alapján fenálló rendeletekben foglalt
módon járjanak el.
% -
Felirat nz országg) üléshez.
Nagy-Kanizsán deöz. 26. 1880. tartott
népgyűlés határoz»iából. Unger Alajos képviselőnk benyújtotta jan. 18. 1881.
Mélyen tisztelt képviselőház.
Azon magüN/tog honfiúi érzettől áthatva, mely a magyar nemzetre nehezedő jelen válságos időben a haza minden
„Igaza van doeior ur!"
„Tehát miféle megbízásai vannak ?"
„Legelőször is itt egy levél a kisasszonytól" — mondá, miközben egy kis levelet vonszolt elő zsebjéból.
„Hát még?"
„Enyje! nemis hittem volna, hogy olyan türelmetlen legyen doctor ur.«
„Az égre kérem, ne ingerkedjék velbm?!"
„Tehát hallja tovább!"
„Beszéljen !"
„A kisasszony tegnap ax anyjával
Károly bacfaiéknál volt, hol megtudta, hogy Károly hácsi megmondta önöknek jövet*-, lünket: azt mondta, hogy önök ma délben ott lesznek, amikor mi is ott fogunk lenni."
„Csak beszéljen tovább!"
„A nagyságos asszonyt nagyon i. megörvendeztette a bir, hogy önnel mc találkozhatik."
„Ne mondja !"
„De bizeny, titzU való!"
„Es Irma?"
„Irm* kisauszony pedig a pereseket számlálja; minden parox egy óráig tetszik neki."
„Köszönöm Erzsi szívességét, majd megfogom hálálni: vegye addig e csekélységet — mondá, egy aranyat nyomván a BEub&cziczuB markába, mit az köténye zsnbjében rejtett el — és most Isten vele!"
„Még egy szóra doctor ur!"
„Mit kiván?"
„A kÍBaaszony azt üzenteti velem, hogy itt létük alatt naponta kilencz óra-kor itt fog találni engem és tőlom levelet átvehet, vagy nekem átadhat."
I,Hát még?"
„Igen szépen tisztelteti és esókoí-J.tatjai" _
.üdvözölje nevemben Erzsi, csókoltatom kezeit!"
í
Az áfengedési háború került Egyesült Államoknak 400.000 emberbe és 12 milliáid 200 millió ezüstjébe ; az abissíniaikkal való háború kerülrAngliának 25.000 emberbe, 255 millió fránkba; az assanti háború került Angliának 27 millió frankba.
Az Assemblée Nationale elé nyuj tolt jelentés szerint a franczia-német'' háború költsége a francziák részéről 9 milliárd 288 millió frank. Afranczia minisztérium nagy gonddal összeszámítí e háború általokozott költséget ¿8 veszteségeket, deneír számitá hozzá az átengedett két provinczia értékét, melyet 4 milliárd 333 millióra becsülnek. — Ha e számot a M a g n e ur jelentése szerinti 9 milliárd 287 millió hoz adjuk, 13 milliárd 620 millió frank nyi rettentő veszteségei kapjuk.
Franczi »ország e háború alatt 225.000 embert vesztett.
Az 1870-iki háború költsége a né motekre nézve sokkal csekélyebb, tekintve azt, hogy seregeik idegen területen mü kódtek 8 nekik nem valának váraik, melyeket élelmezniök kellett.
Bismarck itélt, az éazaki konfede-rácziónuk költségekre 1 milliárd 148 mii Hó frankot, de bátran lehet állitani, i költségek összegét, a németekre nézve 2 milliárd frankra. t
•» Ezea hadjáratban vesztettek a németek legkevesebb 300.000 embert, kik közül''190.000 a harezmezőkon veszeti el.
Bromng inemiig.
Hogy a rozsnok-nem e faja könnyebb vegyületü meleg, száraz talajon otthonos és a- magas fokú nyári hőnek s hosszú szárazságnak sikeresen ellentáll. Mágócson (Csongrád megyében), hol e növény honunkban először lett a szántóföld™ átültetve, évtizedek óta consiatált tény. Az árva rozs-nokuak felkarolását és terjesztését mezőinkben mindenekelőtt az indokolja, hogy e növény nem idegen klímának olyan sarja, mely magyar földön még* acclima tisatióra szorulna, hanem mint honi virá nyunk szerencsés lrlencze érvényesíti hivatását évtizedek óta mint takarmánynövényeink egyik legfontosabbika. — Ugyanis h legtartósabb aszálynak ellentálló szivósságátt kívül, ajánlja a Bromus íiierrnis azzal, hogy zölden és szárítva, aszóiból és legelőn mindenféle jószág nagyon szereti ; hogy magasra nyúló szá rajval és nagy széb-s leveleivel a kasza a lati gazdagon fizet. Mág*>cson volt eset, iugy egy vágásra 30 mázsa széuál adott /iOO Q ölről; tehát annyit, mint ugyanott a luezerna három vágásra szokott adni, e mellett erős tő veacdéséVel és számos évekre kiható tartósságával mint legelfifü is rendkívül jutalmazó.'' Mágócson egy hold ilyen legelő eltart '' tízenkét juhot, vui pedig ott tábla, mely már 13 ér óta szolgált, előbb mint kaszáló, utóbb mint legelő; nagy eőnye továbbá e füuek még a luczérua felett is az, hogy termő- s altalajnak «em lerraészetére, sem bumusztar-talmára Bem oly követolő : é* álló helye számára messze se kiván oly költséges és gondos előkészítést, mínt-ez utóbbi; végre hogy termesztésének sikere az által is biztosabb, hogy nincsen olyan veszélyes
-
A Bzobaczicsus eltűnt a bejáratnál.
„No most gyere haza!" — mondá Pisla."
„Előbb elolvassuk ezt a levelet."
„Iil az utczán?"
„És miért ne?"
.Lásd! ít* a szomszédok látrak bennünket egy szobacziczussal beszélni ét mit fognak gondolni, ha egy tőle átvett levelet itt as utczán elfogunk olvasni?«
„Igazad van, siessünk haza!"
Amint haza értek, egy kis kártya feküdt az asztalon.
„Károly bácsi kártyája" — mondá
Béla.
„Mit ir?"
„Kedves öcséim t — olvasá Béla — Irma édes anyjával megérkezett és a tiszteletükre adandó mai ebéden részt vesznek, melyro benneteket is elvár ölelő bátyátok
Nyiressy Károly."
No! ma megvagyunk híva ebédre — mondá Pista — és igy kikerülhetetlen a talál ka._
„Örülök rajta barátom !"
„Kiváncsí vagyok, micsoda benyomást idéz esz elő Ernyeynével ?*
„Majd elválik; egyébiráut nekemő úgysem kell, hanem csak a leánya."
„Ho, ho 1 csak lassacskán !"
.A: igaz a niamák kegyét kell mindig legelőször ¿lnyet^ éi igy juthatni csak czélhoz."
„Csakhogy egyszer mégis megengeded, hogy nekem is igazam van 1"
„Barátom! ha igazad v*n, én mindig igazat adok neked."
„Tudod mit Béla ?1 Ei megyünk most egyet körül tekintem"''* városban és amire kell, elmegyünk Károly bácsihoz."
rÉljen okos agyad sokáig!"
Karöltve hagyták el lakásukat
Déli 1 óra van.
Nyireesy Károly magányzó tőkepén ■es, egy „Fouteuille-be ereszkedve ké nyelmesen támaszkodott annak támlájá hoz; keresztbe vetve lábait tekintett maga elé, mig szájában hosszúszárú öblös pipából szívta a füstöt, melyet, mint akár egy felhŐtömeget fújdogált ki ezáján.
— Károly bácsi az ötvenes évek körül lehet, mindamellett hajfürlei már őszbe vegyülni kezdenek ; komoly arczán szabályos vonások mutatkoznak, melyről egyszersmjpd a magyar vendégszeret-t sugárzi^B
J^Bról mellette egy mintegy 40— 45 évefliö foglal helyet, kinek Károly bácsivali hasonlatosságánál fogva azonnal ennek nővére, Ernyey Pálnéra ismerünk.
Károly bácsi baloldalán Irma ül, kinek széktámlájára támaszkodva tekint maga elé, mig hullámzó ar«ny hajával Károly bácsi örömrepedő kebellel játszik.
Annyit észre lehet venni, vigcsevegésbe voltak elmerülve.
Egyszerre feltárul az ajtó és ki Írhatja le a határtalan örömöt —: Vágí Béla és Setét Isiváu szigorló orvosok azon beléptek. —
Egy pillanatnyi néma csend után annál viharosabb üdvözletek következtek, melynek végeztével ki-ki helyet foglalt.
„Valóban, váratlan kellemes meglepetés kedves nénikém reánk nézve, bogy önök a kedves Irmával meglátogattak bennünket; — tegnap itt voltunk Károly bácsinál és 4 tőle tudtuk meg jövetelüket." —
„És önök siettek bennünket látogatásukkal szerencséltetni kedves uram öcséim!" —
,,É« legalázatosabb tiszteletünket tenni!" — mondá Béla. —
^Nagyon szép! kedves öcséim; tehát akkor önöknek nem fog kellemetlenül hangzani, ha tudatom önökkel, bogy
az egész nyarat itt fogom Irmával tölteni " —
,,Ah! as nagyon is örömünkre fog szolgálni és kérem kedve* nénikém, engedje meg. hogy néha-néha lozalázatosabb tiszteletünket tehessük ?•''.
„Abba már nem egyezem bele; — kérném, szerencséltessenek naponta ben nünket s*ivea látogatásukkal!
„Igen alkalmatlankodnánk napon-tai zaklatásainkkal és . . ."
„Semmi és ? ha ér kérem ?"
„Akkor szívesen engedünk kérelmének ; hol fognak kedves néni lakni?"
„Károly bátyám nyaralóján „Dorn-bach" ban; valódzinüleg ismeretes lesz m4r ön előtt e hely."
„Nagyon kellemes nyaraló és bizto silóm kedves néni, nem fogja megbánni, hogy kiköltözik."
,Ezzel bíztat engem is Károly bátyám; továbbá Irma is szeretue itt Bécs közelében lenni a nyáron."
f. E Bzavaknál Béla ,éa -Irma édes pillantásokat cseréltek egymással.
„Ami az'', illeti — mondá Béla — Irmának igaza lehet; mert olyan kellemes itt, azaz künn a nyaralón az időt tölteni, hogy valódi paradicsomi élvezet."
rNó, íaten neki I — mondá Ernyeiné — mivel Béla öcsém is annyira ajánlj«, hát itt fogjuk a n; arat tölteni, de csak oly tel''étel alatt, ha Pista ós Béla öcséim gondoskodnak róla, hogy ne unatkozzuk magunkat."
„Ohl kedves Marim — mondá Károly bácsi — ezek u gyerekek eleven ma gyar deákok; csak az a kár, bogy kerü lik as embert, mini as ördög a tömjént."
„De bizony ón megkívánom, hegy naponta nálam legyenek kedves nrattj-öcséim!"
Csókolom kezeit kedves nénikém, ami engem illet, — mondá Béla — telje aen rendelkezésére állok."
ellensége, minő a lucernánál például az aranyka; &őt vegyesen vetve luczernával, ha e>cszélyes élősdit egészen ki nem ölheti is, terjedését legalább bizonyos határig gátolja. Lehetőleg korán tavaszszal tavaszi kalászos növényre szokták vetni tavaari búzára, árpára, zabra, mivel igy a földet jobban kihasználhatják, mintha a fűmagot tisztán vetnék el, miután az eUŐ évben a rozsnok ugy sem kaszálható, és legeltetni sem tanácsos, nehogy a legelő . marba lábával a gyenge növénynek föld-cvinén elterülő gyökereit kivágja. — Lejt i» ''"oüsnokot őszszel is vetni, sőt sok tekintetben az őszi vetés (novmberben) sikeresebb. Rendesen őszi buzira veti<. A fűmagot a felszántott, elboronált földre kézzel szórva vetik, figyelemmel arra,hogy -egy kis szélben történhessék a vetés, azon okból, mert a iümag könnyüoégénél fogva csendes időben csomósán hull a földre. Ha pedig kedvező mérsékelt szél fuj, akkor szél alá kedv szerint teríthető a földre. Ha ez megtörtént, akkor nyomban a sor-vető géppel a kalászos növényt vetik ugyanazon földbe ; igy a sorvető géppnl az előbb elvetett fűmag a földbe könnyedén bele boronáltatik ; magától értetik, hogy még a sorvetés után a föld tövis boronával elsimítandó. Ha az árva-rozs-nok luczernával vegyest vettetik, előbb a kalászos növényt (ha t. i. aluqzerna felül- ■ vetésnek történik)^ azután a fűmagot,, és utoljára a: luczernát vetik a fentebbi mó don sorvetővel. Ha pedig felülvetés nélkül ? teszik, akkor először a fűmagot beboro nálván kora tava&zszal, ennek kikelése után a luczernat reá sorozzák. A luczernával való vegyes .vetésnek az hz előnye van, hogy az aranyka terjedését meglehe tősen akadályozza. Nem gátolja ugyan meg az aranyka pusztítását, de terjedését lassitja; az arany kafolton a luezerna he lyett olt marad érintetlenül a fü, s ha idővel 4 — 5 év múlva a luezerna akár az aranyka pusztítása, akár a föld tulajdonsága miatt kivesz — vagy túléli magát . a fű még ezután is sok éveken át diadalmasan olt marad b a legjobb, legkitűnőbb kaszálóval fizet. Annyi sok évi tapasztalás után mondható, hogy ilyen keverve re- . tett íumagvas kaszálónál nagyobbazerii, a luczerna-rozsnok takarmánynál tápdu sabb nem létezik. A rozsnokmagból egy 1200O öles holdba kell: 25-30 kilo, luczeíuaval vegyest 18 — 20 kilo. Megte r«m ott, a hol a luezerna, de ott is, hol n iuczertia már nem díszlik. Egyáltalában nem követelő növény, nem is éli ugy a talajt,, mint a luezerna. Szereti a könnyű homok vegyületü, a kissé szikes kólö:t fekete iöldet egyaránt, és a mi fődolog, hogy i2 —15 évig is teljes erőben díszlik. Kaszálása akkor legczélnzerübb, midőn zabját (kalászát) kihányta virágzás előtt. Egy kaszálásra ad annyi szénát, mennyit a luezerna 3—4 kaszálás után. TáptarU-ómra a luezérnát sokszorosan fölülmúlja. A jószág igen szereti. H* netalán a rojta-uok nagy szárazság vagy más tényezők miatt ritkán kelne kí, akkor az első vágást akkor kell tenni, midőn már magjából egy keveset elrepített, igy önmagát megbokrositja. — Különben, ha magba íagyuk is menni, szénája azért megtartja értékét. Kkként hangzanak a mágócsi tapasztalatok alapján szer/.ott informátiok
„És Pista öcsém V" „Bocsánatot kérek, de én majusban kénytelen leszek Bécset elhagyni."
„Miért?" — kérdék kíváncsian. „Májusban rigorozuiuot teszek és szülőim kívánsága, hogy Magyarországba menjek orvosi pályámat megkezdendő."
„Ugy ? már májusban rígorozumot tesz? Hat Béla öcsémre inikor kerül a sor?" „S/intén májusban." „TehA öut ia elveszítjük májusban?"
„Ha nincs ellenükre, én a nyarat
itt fogom tölteni tt
„Kérem — mondá Ernyey oó — csakis örömünkre fog szolgálni; — de, :?ista öcsém májusig csak talán lesz naponta szerencsénk ?"
„L-azek oly bátor 1" „Tehát már m ijusban doctorok lesz nek ?"
„Igen!"
•„Ugy.''n fiatalvloctorok, alig 24 évesek !•
„Azután meg már talán megvan mindenkinek a kiválasztott lelkecsucscsa!" jegyzé meg Károly bácsi !
„Ugyan kedvdz Károly bácsi! maga mindjárt olyasmire gondol" — monda Béla szemérmesen elpirulva.
„No! édes öcsém abb m semmi sincs! hát mikor házasodsz meg? eugem csak megfogsz hívni a lakodalmadra?"
„Adjon kérem más themat beszéd-folyamul, mert ebben a tekintetben igen ügyetlen vagyok?!*
Ez pedig csuda, — mondá Ernyey né — mert a deákok szerelmesek azok tak lenni." *,f<,T ""
"'' „Dehogy is nem szerelmes — mondá Károly bácsi — csakhogy Bzemérm<yike-dik a galambom."
E beszéd elól kiakarván térni Béla, a szomszéd asztalhoz sietett s miután egy
egyes hü polgárának keblében olthatla-nul ég; folyó évi deczember W 26 ik napján Nagy-Kanizsán a kohnány által czéll*a vétkemkor , kávé- és sörfogyasztás! aóóíörvéc vjavaslat tárgyábán hely beli és vidéii''iaiosaág ezrei- által látogatott népgy ülés tartatván — midőn ezen gyülekezetünkben egyhangúlag hozott határozaluűk'' álapján a főnt említett adótörvényjavaalat elleni nyilatkozatunkat jelen feliratúnk £ital a mélyen tisztelt képviselőházhoz juttatni bátorkodunk, ünnepélyesen kijelentjük, hogy bár a hazánkat végvesséTgiréj egetó ál:aU* noi elszegényedés jelen pillanatában — midőn mindenki meg van győződve arról, hogy adóemelésről egyállaljában nem és legföllebb adóleengedésről íehetne csak szó — érintett nyilatkozványunkat bővebben indokolni szükségesnek nem tartjuk;, mégis az országos közvéleménynek ez''-n ügyben már számos oldalról nyilvánított jajkiáltását tri is egy őszinte hanggal emelni óbajljak, s emiitett törvény javaslatot határozottan rosszalván, ellenezvén, s nemzetünkre nézve károsnak tartván — fenti népgyülésűnk által és annak nevében át mélyen ''lisztéit képviselőháznak bölcs és kegyes törvényhozói figyelmébe teljes tiszteletid a következőket ajánljuk.
1-őr. A ezukor-, kávé- és sör fogyasztási adók behozatalával a nagy mérvben fenyegető pénzügyi deficit csak kis részben sem lenne fedezhető, 8 igy az — az ország pénzügyi egyensalyának helyreállítására legkisebb jogce kilátást nem nyújt.
2 or. Az ezen adók behozatalával fellépendő csempészet ellenőrzése a zár-vonal felállítása nélkül lehetetlen, és a csempészet míg egyrészről az államhatalom czéljával merőben ellenkező nemzeti arkölc-itelenilésre alkalmat nyújtana, másrészről am*z adókból várt jövedelmet uxgybun leszállíthatná, s a mennyiben az ellenőrzés lehetővé lenne is, az már maga a reménylett jövedelmet legnagyobb részben fölemésztené, de
3-or. A folytonos ellenőrzés, kutatás és faggatások rendszere, mely azon adókkal karöltve jár, az illető kereskedő ket elkeseríteni, a üzle''.kedvüket megtámadni lenne hivatva.
4-er. Mélyeu lennének sújtva álla Iában a fogyasztók, főleg pedig azon vá rosi szegényebb sorsú iparos polgárok, kjk nek háztartásukban a ezukor és kávé oly elterjedt élelmi ezikké nőtte kí ma gát ma mar, hogy ezekre nézve azoknak megadóztatása valóban naponta érezhető teherként jelentkeznek. É« végül
5-ör. Kétséget nem szenved, hogy az ezen adónemet lárgyazó csikkekre nézve föl morülendő forgalmi nehézség egy bilincscsel ismét többet verne már úgyis nehézkes és maholnap koldusbotra jut«) kereskedelmünk szabad menetére, b a már minden lépten-nyomon rongyokba szakadó nemzet testének foszlányait egy-gyel e*ak növelné!
Mer t hisz kereskedelmünk cosmo politicus rendszere majd kizárólag behozatalból áll, e a belipart lélekze''.hez jutni sera engedi; tengődik a«, belyzele nem productiv, s idegen érdekeknek van végtelen préda gyanánt oda dobva ! ily kö-
huszadik évfolyam
ZALAI K ö Z L ö N Y
JANUÁR 2 3-in 1881.
nob* » mágócsi termőföld nagyobb régben nemcsak könnyű és'' meleg, de ¿¿jssersmind televény tartalomban épen nem szegény fekete talaj is, mégis a tör-kísérletek bizonyítják és ezek alapján njilatkoiik 1876-ik évi márczius 14-én u országos gazdasági egyesület főldmive lési szakosztályában tartott felette érde kes előadásban hazánk első gazdái egyik<• Taoárky Gyula ur, hogy az árva rozs-nok háromféle homokba, sőt egyenesen fu-tűbomokba vetve, nem tagadá telette értékes tulajdonait. Azon páratlan nehéz helyiben, melybe a magyar gazdát aszályos éghajlata a mesterséges takarmány termesz tés«*:l szoriljs ; tnidőn az egész uövényor szág ezernyi f.jai közül csak egynehányat ismer, melyek közül előtte e tekintetben &I adott viszonyokhoz mért választás Dvitva áll, megérdemelné a fűfélék eme kiváló f»ja, bogv általánosan elfogadtassak é* hogy haszonhajló képessége tele-vén* ben kevésbé g»zdag könnvü talajokon. sót egyenesen sárga és futó homokon ;» beható kisérlotek tárgyáva létossék — Ilyn-mü nö - éoy magvak valódi minőségben Frommer Á H-rmann magkereske désében Budapesten Károly körút 9. sz. kaphatók. Ezen czég a tavaszi képes árjegyzéke is megjelent, és kívánatra ingyen
megküldeük
liolyi liirck.
— Nagy '' öröm érte Weiser József urat, lapunk törzselőfizetőjét; kedves neje január 13-án egészséges fiúgyermek -kei ajándékozta meg. A boldog apajan. 23-án a nagy casinóbau paszitát tart, melyre a varos iuielligentiaja ineghiva van. Emlékezetül Weiser ur a kath. éa ízr. szegényeknek 100— 100 frtot, az izr. iskola sz''-gény növendékeioek pedig 25 frtot adományozott.
, Kívánja az egész város: Ürömben ne legyen hiányos Sem a József, sem a János.
— A nagy-kanizsai fögymna ftiumi ifjúság segély és zeue«gylete javára 18ÖJ. jannar 26 an Nagy Kanizsa» a „Síarvaa* vendéglő nagy termében tancs-vigalommal egybekötött zártkörű hangversenyt rendez. A személy és karzatjegy 1 Irt. 50 kr. A kik uetalán tévedésből meghívót uem kaptak volna, sziveskod-jeuek ez iránt a rondező bizottsághoz íor-duíui. — A hangverseny músorozata a következő: 1. „ 1 m * d a 1, * Erkel „Bank bán" czim''ii dalművéb-"l.Előadja a főgym nasiűmi énekkar. 2 .Cavatina," Verdi „Attila" czitnü dalművéből. Előadja a főgymn. zenekar. 3. „Ábránd," tuvolára zongora kísérettel. „Lucrezia Borgía* czitnü dalmű tételeiből osszeállitá Bricci-aldi. Előadják Godma Lajos 8. és Fried Ödön 7. oszt. tanulók. 4. „Dal,* Bariton-Solo és négyh»»ngu énekkara Kunzétől. Előadja a főgymn. énekkar. 5. „Zrinyi Boldizsár ,* Illyés Bálinttól, szavalja Krób Károly 8. oszt. tanuló 6. ,.Erdélyi emlék '' Kováts Endrétől. Előadja a fő gymn. zenekar. 7. „Magyar népdalok" átirta Varitszky Ferencz. Etőadja a főgymn. énekkar. 8. „Kar" Weber „Preci-osa'' cz. dalművéből. Előadja a főgymn. ének- és zenekar,
— A nagy-kanizsai önkéntes tűzoltó egylet zászlófelavatási költségei -
olt heverő album megtekiutéséreengedel-met nyert, ott leült.
„Ejnye! de sok ismeretlen arczkép ez; ennek egy részét sem ismerem,"
„Hát ha megengedi én majd megnevezem őket!" —1 mondá Irma.
„Igen lekötelez vele, kedves Irma!" E szavakkal Irma egy széket vont egészen Béla mellé, melyen helyet foglalt.
„Hát te Pista öcsém ! nem vagy kíváncsi arra az albumra ?*
Pista, isi igen jól felfogta, hogy ez a legjobb alkalom a csevegésre a szerelmeseknél, nem akarta őket ottlétével zavarni, Károly bácsi kérdőiére valaszolá: „Bizony én nem vagyok reá kíváncsi kedves Károly bácsi; azután hiszen én már azt elégszer láttam.''
„Tehát én önnek mindent megfogok mondani" — mondá Bélához Irma.*
„Csak azután többet ne mondj neki a kellőnél'' — iagerkedék Károly bácsi.
„Ugyan kedves Károly bácsi, maga mindig más malomban őröl; mit akar azzal mondani" ? I
No! tudod olyan fiatal gyermekeknél, mint ti vagytok, gyakran mást súgtok a fületekbe, mint amit tulajdon képen kellene.*
(Folytatása következik )
Esti dal.
RepQlc izellőc»ke. — Bús a sosogára -Te tudod, hogy hányszor 8ohajtok utána.
Hegyi kis harangnak Szomorú csengése, Mondjad kedvesemnek Imádkozom érte.
Buzgón és epedSn Kérem Istenünket; Áldja és tartsa meg Örök szerelmünket.
S2ÖSZJCE.
nek fedezésére febr. Í2-én tombolával így bekapcsolt táuczvigalmat rendez To mbolatárgyak beszerzéséhez a bízott mány már is hozzá fogott. Felhivjuk különösen áldozatkész hölgyeinket, hogy nemeskeblök sugalUta szerint tombolatárgyakat ajándékozni kegyeskedjenek.
— A nagy-kanizsai takarékpénztár részvény-társaság* ,a b. üredi „Szeretetház* javára 25 frtot adományozott. A szeretet ház igazgatótanácsa hálás köszönetét nyilvánítja a kegy«« adományért. Nagy Aron igazgató.
— Országos vásár lesz Nagy-Kanizsán január 31 én.
— Hófavatagok miatt a csütör tök éji posta szombaton reggel erkezett meg, mig a pénteki déli postát lapunk bezárt aig sem kaptuk meg
— Zene-estély. A „Korona* szál-loda éttermében f. é. januáa hó 23 án Barcza József kaposvári zenekara közre müködend , melyr« is felhivjuk a t. közönség figyelmét én melyre számos látogatásért esd Szigritz Róbert vendéglő«.
— A nagy-kanizMii tiszti önsegélyző szövetkezet 1881. évi január hó 29 én délután 6 órakor Nagy-Kanizsán a polgári iskola helyiségében tarUndja évi rendes közgyűlését. Tárgyai. 1. Az igazgatóságnak a lefolyt évrőli jelentése s a mérleg előterjesztése. 2. A felügyelő-bí zottságnak az évi számadások és mérleg iránti jeleutése. 3 A felügyelő-bizottság vizsgálata alapján az osztalék irán i ha tározat. 4. Az 1880. évi január 24-iki közgyűlés határozatához mérten a módo sitott alapszabályoknak bemutatása s azoknak jóváhagyása. 5. Az alapszabályok 15. §-a értelmében kilépő igazgatósági ''agok, s. p. Győrffy János, Oszeszly Antal és Kántor Pál urak helyett ujak választása, vagy isméti megválasztása, ugy sziute 3 felügyelő bizottsági tag vá lasztása. 6. A közgyűlési jegyzőkönyv hitelesítésére 2 tagnak megbízatása. 7. Tisztviselők fizetésének megállapítása. 8. Netáni iuditványok. Kelt Nagy-Kanizsán, 1881. január 11-én. Az igazgatóság. Mér leg 1880. évről. Vagvon Péoztár számlá ban 118 frt 82 kr. Előleg kölcsön szám Iában 10884 frt 85 kr. Összesen 11003 frt 67 kr. Teher. Üzletrész számlában 8749 frt. Tartalék alap számlában 628 frt 59 kr. Fol n-m vett osztalék számlá ban (1879. évről) 27 frt 24 kr. Kölcsön tőke 1000 frt. 8749 frt üzleti tőkének 6 •/0 kamat eredménye 524 írt 9-4 kr. Tiszta nyeremény 73 frt iHD kr. 5«J8 frt 84 kr. összesen 1100» frt 67 kr. Kelt Nagy-Kanizsán, 1880. decz. 31 Krausz Vilmos m. k. szöv. olnftk. Knortssr György m. k. szöv. könyvvivő. Jelen mérleget a bemutatott fő- és naellékköny vekkel összehasonlítottuk a minden egyes tételében megegyezőnek találtuk. Nagy-Kanizaán, ¡881. évi január hó 11-én. I^endvay József m. k. .felügy. biz. tag. Komlósy Ferencz m. k. felügy. biz. tag Schmidt Káról v ra. k. felügy. biz. tag. Egyúttal tudomásul hozatik, hogy a mult évben 14 l*g 107-2 üzletrészszel kilépett, 16 tag 74 üzletréazazel pedig belépeti;
1880. évi deczember hó 31 én állomány 874-9 üzletrész 134 tag álul képviselve.
— JJj mise. Lélelemelő ünnepély folyt le f. hó 18-ár. Veszprémben. Nt. Horváth Gyula, nagy kanirsai születésű veszpr.-egyházmegyei áld<>zár tartotta első sz miséjét az irgalmas nővérek hazi kápolnájában. Vezetője Devich József helybeli kanonok ur ő n*ga volt. A derék főpap a legnagyobb áhítattal és meghatottsággal segédkezeti a tény magasz-tossága — s fenség»; megfontolása miatt elfogult zsenge áldozóuak. — Nem kevésbé volt szivet és lelket egyaránt mély meghatottsággal eltöltő a sz-rény nővé rek áhítata s az egész ünnepély alatt tanúsított viseletmódjuk. A lelki öröm jámbor arczaikról lesugárzott, mit különben tettleg is nyilváuitotiak azzal, hogy mindent elkövetlek, miszerint az ünuepélyt feltűnően széppé tegyék. A különben is díszes kápolnát ez alkalommal fényesen felékesítették, különösen as oltárt, melyet páratlan díszességüvé varázsoltak. Mise alatt egyik apáeza fiszhármoniált s a kis növendokek gyönyörű szivemeló duettet zengedeztek. — Mise után következett az áldás. Ismét az ahilatos apá czák tűnnek ki itl, kik azt oly szűnt ur zést és meghutottságot eláruló módon fogadlak, hogy a jelenvolt nagyszámú világi hivők nem titkolhatták el e fölölti raegilletődésüket. — Az uj áldozó «élje sen meg volt lépetve a nővérek áldozatkészségén, teljesen eiérzékeny ül ve hagyta el az örökre emlékébe fűződött kedves helyet. — Ennek nyilvánításául a növendék lánykaknak emlékképeket ajándékozott s az osztályokat külön-külön áldásában részesítette, — Adja Isten, hogy a megkezdeti nehéz pályán az el-kerülbetleu küzdelmeknek kitartó har-ezosa lehessen !!! K. V.
— Ujonezozás Zalamegyeben. Márczius 2 án felszólamlás 3 — 5 és 7 éu ujonezozás Letenjén; 9-én felszólamlás 10 — 12 és l4-én ujonezozás Perlakon: 16-án felszólamlás, 17 — 19 ós21- 22 én ujonezozás Csáktornyán; 24-én felszólamlás, 26 és 28 — 31 én ujonezozás Alsó-Lendván; apr. 25 én felszólamlás
26 — 29-én ujonezozás Nován; marczius 1-én felszólamlás Kanizsaváros uj sorozó járásra és 2 — 3 án ujonezozás Nagy Ka nizsán; 4-én felszólamlás a kanizsai járásra dézve 5 én és 7* — 9-én -ujoncaosás Nagy-Kanizsán; 11-én felszólamlás, 12-én és 14 17 én ujonezozás Keszthelyen ; 19-én felszólamlás 21 — 24 é< 26-án ujoncaosás Pacaán ; 28-án fel«sól*mlás, 29 -april. 2-án ujonezozás Zala Egerszegen, apr. 4 én felszólamlás, 5 — 9 és 11 én ujonezozás Sümeghen; 13-án felszólam lás 19 — 23-án ujonezozás Tspolczán.
— JBoskovicz hírneves bécsi optikusakanizsai vásár alkalmával"körünkbe érk ezik s hat napig fog a „Korona'' szál-¡oda 16 számú szobájában tartózkodni.
— Lexujtó fájdalommal vettük tisztelt barátunk a ..Vasmegyei Közlöny" derék szerkesztője s családjának következő gyászjelentését: Török Ernő és neje izületeit megyesi Megyessy Amália magok és leányuk. Honorka s a rokonok nsvébon is fájdalomlelt szívvel jelentik feledhetetlen kedves fióknak ifj. Török Ernőnek folyó évi január hó 19. napján délután 4 órakor 24 napi szenvedés után életének 3 ik évében roncsoló toroklob következtében bekövetkezett elssenderül-tét. A kedves hamvak pénteken délután 4 órakor a Kereszt-utczában a Matics féle házban fognak b"*zenteltntni és a szent-mártoni sírkertben helyeztetnek örök nyugalomra. Szombathelyen, 1881. évi jan. hó 19. napján. Játszál angyaltársaiddal oly korán tulvilágri költözött kicsike magzatunk 1
— Hymen■ Káli a v Nándor ur a fonciere pesti biztosító intézet felügyelője Keszthelyen jegyet váltott Glesinger Zsigmond gelsei orvos ur bájos és kedves leáuya Hermina kisasszony nyal. Kisérje boldogság frigyöket!
— Keszthelyen .Iparos ifjúság betog«»gél vző-és önképző-egyesülete* van alakulóban. Az ideiglorfes tisztikar következőleg választatott: Riersoh József elnökké, Mauheiin Adolf alelnökké, Licb-teiiwalner Forencz igazgatóvá. Fischer Pal jegyzővé, Har&sztovics István gond nokká, Gáldonyi Adolf könyvtárnokká. Ezenkivöl egy 24 tagból álló ideiglenes igazgató választmány választatott.
— Perlakról veazszük a követ kezA fura sorokat: Tekintetes ssorkesz''ő ur I A „Neu*s Pester Journal* f. évi jan. 1 l én 10-ik szám alatti lapban. „Buntes aus der Provinz* rovaton a „Zalai Kfiz löny"-re hivatkozással olvastam, hogy „ein P«-rl»ter Gemeindevorsteher", t. i. perlaki bíró. * ki j«lenlep én alulirt vagyok, r v<-ndég-fogadóban kártyázván, minden péuzemet eljátszottam, azután pedig ruhámat is, és levetkőztetvén kénytelen voltam „blösen* haza menni Tulajdon becsületem érdekében ezennel kinyilatkoztatni kérem, hogy ón csak hivatalos teeudőim alkalmával fordulok meg a vendégfogadóban, — de semmi nemű kártyajátékot nem játszom, követ kez<Meg január 2 án nem is játszottam. — A „Zalai Közlöny* lapban foglaltak tehát idélleo rágalmazótól származván, helyreigazitasa annyiban szükséges, hogy Reichwein Anta! községi esküdi közreműködött a játéknál, és azon tónynél. hogy L-gin Bódog bábosnak szerencsés játéka<miatt zsebre rakott pénzének erőszakkal való elvételét, levetkőztetéssel segité elő. Perlak, 18-1. január 16 án. Glavina András perlaki városbíró. — A tisztelt biró urnák nyilatkozata furcsa és szomorú. Furcsa, mert idétlen rágal mázénak mondja levelezőnket, holott a tényt teljes meztelenségében maga biró ur mondja el, mig mi szégyeltük a nevek közlését; szomorú, hogy Muraközben e hazafias vidéken nem magyar, sem horvát, hanem uémet « igy amint tetszik látni „hamisu forrás után olvassa a helyi eseményeket. Lapunkban mi nem „bírót* csak elöljárót említettünk, ez pedig es küdt is lehet, amint a tisztelt biró ur fentebbi nyilatkozatában kijelenteni szíves volt Ily furán járnak mindazok, kik sa ját viszonyaink ismeretét id-gen torrá sokból merítik és a helyi sajtót ignorálják és csak akkor emlékeznek meg, ha az „igazat" bár szerényen és elburkoltan jelzik. Egyébként közönét, hogy a tra-gicomoedia hőseit helyettünk megne vezui jóuak látta. Jövőre tulajdon becsülete érdekébeni ilynemű kinyilatkoztatásokat a „Neues Pester Journal* német lapban s n m a „Zalai Közlöny" magyar lapban tessék közölni. Szerk.
— Az országos Vörös-kereszt nőegylet zala egerszegi nók egylete f. hó 17-én lartá Zala Egerszegeu a megyeház nagy termében évi közgyűlését. Az elnök évi jelentése után a pénztárnok jelentése került szőnyegre, melyből örömmel con-statálhatjuk, hogy a fiatal egylet 706 frt 1 kr. évi jövedelemnek örvend, melyből az az alapszabályok értelmében egy harmada, azaz 268 frt 67 kr. Budapestre a központhoz szállíttatott, a fönnmaradt 437 frt 34 krból 93 frt frt 80 kr. a hely beli szegények segélyezésére és egyéb aprólékos költségekre fordittatván, a többi pedig a helybeli takarékpénztárba tétetett le kamatozás végett. A közgyűlés örömmel vetlq tudomásul a pénztár előnyös állapotát s a rendelkezése alatti
tesegből még a földrengés által károsult horvát testvéreink részére 40, az^z negy ven frtot szavazott meg, mely összeg a belügy minist erium utján haladéktalanul rendeltetése helyére küldetni határozta tott. Ezután a kisorsolt választmányi tagok helyébe uj választmányi tagok beválasztása szükségeltetvén, a beadott szavazati jegyek után ismét as előbbiek választattad meg. Póttagokul Horváth Miklósoé és Hajik Istvánné úrhölgyek választattak meg.
— A keszthelyi gazdászöálról. A keszthelyi m. kir. gazdasági tanintézet hallgatói által as intézeti „segély egylet" javára rendezett tánczvigalom folyó hó 15-én tartatott meg a Keszthelyen levő „Amazon" cz. szálloda nagytermében. A tánozvigalom, melyen a négyeseket 18 pár lejté, esti 8 órától reggeli 5 óráig tsr-tott. A tánezterem különféle gazdasági eszközökkel, zöld koszorúk és lombokkal gyönyörűen volt diszitve. A tánczvigsl mon megjelent hölgykoszorú egyes vírá gait képezték: Babochay Nina (Fenék), Bitté Ilka (Mesztegnyő), Csák Irma, Ehrlich Hermin, Gárger Eugénia, Kiss Margit, Kovács Irma és Mathild (Sümegh), . Péczely Emma (Kis-Komá-rom), Sólyomy Irma (B. Ederica), Stocker Vilma, Ss ibé Terka (Kaposvár) és Szabó N. (Maróth) úrhölgyek, mégis Gy«rfy PongrácznétKöves-Kálla), Kieffert An-talné (Maróth), N a g y P á I n é, Péczely Lászióné (Kis Komárom) és Ud-vardy Istvánné úrnők. Sajn álattal kell o helyen megemlítenünk, hogy a fárad-hatlan rendezőség buzgó tevékenységét a kellő anyagi siker nem koronázta,- s az oly fényesen sikerült tánezsstély után, a helyett, hogy tiszta jövedelem maradt volna, mint hallottuk, deficitje maradt a rendezőségnek.
— KUüntközsiigijegyző Schőn feld Károly koszthelyi jegyző a mult hó ban állását bejelentés nélkül elhagyta,* nélkül; hogy ezen idő óta hollétét tudatta volna. A keszthelyi szolgabíró felhi.-ja ennélfogva a nevetett jegyzőt, hogy 30 nap alatt elhagyott álláaában jelenkezzéW. különben arról lemondottnak fog tekintetni.
— Perselyek jóvödelme. A magyar gazdasszonyok országos egylete még 1878 ban Kralovánszky Istvánüé asszony indítványára elhatározta, hogy egyes csa ládoknál, üzletekben és intézetekben a „magyar gazdasszonyok országos egyletének árvái javára" feliratú persely - kel helyez el azon czélból, hogy emberbarátok könyöradományokat betehe-aék h-•okba. Hogv e határozatnak mily üdvös foganatja lett, bizonyítja, hogy már eddig ezerötszáz ilyen perselyt bocsátott ki, s hogy azokból 1880. év végéig — tehát két év alatt — hétezer ötszáz frtnál több folyt be az árvák javára. Az igy begyült pénzekből aztán alapítványokat létesítenek s a mennyivel szaporodik a növendé kek eltartására szánt alapítványok száma, annyival többt növendéket vehetnek fel az egyesülőt árvaháxába. Miután azonban még nagyon sok vidéken nem tudnak «zen perselyekről és az ezzel összekötött nemes czélcóLsemmit, as egyesület most f-lhivja oaihdazokat, kik ily perselyeket akarnak magukhoz fogadni, forduljanak es iránt való kérelmükkel az egyesület elnökéhez Damjanich János özvegyéhez, ki a perselyeket posta utján fogja részükre megküldetni. Ez»n perselyek közül a 331-dik száma szarkesstőségí irodánkban van letéve; lartaimssitására felhívjuk a nemeskeblüek figyelmét és pártfogását.
— A''silmegi „Polgári önképzőkör-saját könyvtára javára f. 188 l január hó 29 én a helybeli vendéglő termében zártkörű tánczvigalmat rendezend. Kezdete 8 órakor. Belépti dij személyenként *0 krajezár. Jegy váltásnál a meghivó előmutatandó, ét másra át nem ruházható, akik pedig a tánczvigalomba rész.venni óhajtanak és tévedésből meghívót nem kaptak, kéretnek a rendezőséghez fordut«i.
— A jánosházi „Berzsenyi-kör" bálbizottsága a nagy érdemű közönség szíves tudomására hozza, hogy a folyó hó 30-án tartandó ,,Berzsenyi kör" bálja alkalmával Bizi Gyurcsi keszthelyi hires zenekara fog közreműködni. A bálbizottság nevében Salzberger Mór, a bál bizottság elnöke.
— Külföldi rövid hirek. Londonnak 3 707.130 lakosa van. — Bécs kellő közepén as utczán egy nő éhen halt meg. —■*" Patti Nizzában egy esti felléptéért 15 ezer frankot kap. — Gambet''a Bécsbe jő. — Halottégető egylet alakult Bécsben. — Párisban ministerváltozások-rol beszélnek* ismét —
Ki nyert?
Brünn, jan. 19-én: 64.53.31.82.62.
Irodalom
(K rovat alatt megemlített manka Nagy-Kadiaaáu WajJits József könyvkereskedés« által megrendelhető)
— A magyar történelmi társulat becse« folyóirata .a „Századok" 15-dik évfolyamát is megkezdé, az első füzet megjelent. Szerkeszti Szilágyi Sándor. Tarialmát Salamon Ferencz, Thaly Kál-
mán, Szilágyi Sándor, Thallóczy Lajos, Kerékgyártó Árpid, Radvánczky Béla sat. közleményei teszik. A tagok e fűzeteket kapják, tagsági dij 5 frt.
— ,yA hazai ipar" mint társadalmi-és nemzetgazdászati szükséglet- Irány tanulmány. Irta Kiss Endre (EndLrefi). Ara 25 kr. Nyomatott Nyíregyházán. Szerző hazafias hévvel, alapos és czáfolhatlan érvékkel irja körül a felölelt tárgyat, óhaj-taudó, e helyes irányú ée nemes czélu muvecske minél nagyobb terjedést nyerjen. —
Vegyes liirek.
— Qyógyduatx UvtUk. IV. Szél-szorulások. A táplálék bevétele lég hozzájárulást is szül a gyomorban <ís onnét a a belei be. E vvel párosul a szóiszorulások kibontakozása. Egészségeseknél az ily szélssorutások elhárittatnak, még pedig természetes módon. Mindazonáltal akadály gördül a szorulásnak a bélcsatoruá-ból való távozása elé, vagy igen nagy tömegben fejlődnek ki, mire az emésztési készlef b iteges állapota nyújt ulkalmat, és ilyenkor bélgörcs féle bascsikarás áll eiő, a test felfúvódik, a beteg nagy fájdalmat érez a szomszéd lélszerekben és lestréssekben, sőt lélekzési szüksége, szorongása, ájuldozása, vértódulása, főfájása, makacs szorulása is van : a beteg egy jelentékeny kimerülést érez, m^ly a testre lorhesen hal és elhiteti a beteggei, hogy egy bftUő heves szón védéstől van megtámadva. Mindenesetre képes a szélszorulás, mely főleg az emészthetetleuségből és hasszorulisokból veszi eredetét, komolyabb bajt okozni A szélszorulás legjobban ápoltatik és legbiztosabban elhárítható akkor, ha az indító okot eitávolilani igyekbsünk és elillanásukat természetes módon engt djük történni. Izgatóan haté és erős széket okozó szerek minden kimé-let nélkül elvctendők, mert csakis azáltal, hogy a bélrészekre jótékonyan ós enyhi-töeu halnak ós a bél tevékenységét elősegítjük és erósbi jük, szabadulhatunk meg e terhes, gyakran veszélyes vendégtől, Azon orvos szerek között, melyeknek hatása orvosilag is a legkitünébbnek bizonyult, éa melyeknek anyag összetételében egy ártalmas szór sinc-», méltán fog lalhat első helyet a, Brandt Richardt schweiczi labdacsai. Mindazon betegek, kiknek, szenvedése az emésztési szervek megromloit működésében keresendő, mint például aranyér, hypochondria, gyomor és br.lkínok sto méltán ajánlhatók e biztos gy''ógysikbrü schweiczi labdacsok^ Ara oly csekély, hogy megvételéből a szegényebbek sincsenek kizárva, nevezetesen egy bádog dobozban, mely 50 labdacsot 70 krért vagy 15 labdacsot 25 krért tartalmaz, az oszt''ák-magyar birodalom legjobb gyógyszertáraiban kap ható. Braudt ur helyel''eso megküldi levél utján való rendelésre Belus József gyógyszeresr. ur van megbízva as ügynök •éggel Nagy-Kanizsán, ügyelni kell arra, hogy minden doboz , piros fÜg?vénynyoi, sveiezi kereszttel és Brandt Richardt gyógyszerész névjegyével van ellátva.
— Gyomor tsenvedökMk fontot. Schaumaun Gyula gyógyszerész urnák Stockerauban. Gyomorsóját próbára téve, a bevevés után tapasztaltam, hogy gyomorhurutom teljeses megszűnt és más uraknál és hölgyeknél, kik hasonló bajban szenvedlek, igen jó következményű volt. Fölkérem tehát e gyomorsóból 5 dobozzal küldeni. Maradok tisztelettel Insbruok 1878. aug. 11.
a „Kaiserj&ger* Reg. cs k. főhadnagy. Kapható mflkéssitő országos gyógy szerész «rnál Stockerauban és az osztr álmagyar birodalom minden nevezetes gyógy tárába. Egy doboz ára 75 kr. Utánvétellel, ha legkevesebb 2 doboz rendeltetik meg.
— A KVMakadimiából. A magyar kir. országos zeneakadémiában ez idő szerint nagy sürgés-forgás uralkodik Liszt Eerencs közeli megérkezése miatt. A világhírű zeneakadémiai igazgatóra számos meglepetés vár; a kormány, a közönség, tanári testület és as sJMdUHH* növendékei vetekednek egymással, hogy Liszt minél megelégedettebbnek érezhesse magát köztünk. A mester megérkezése után növendékekegy küldöttsége fog nála tisztelegni, mely alkalommal a férfi növendékek nemzeti szinü s feliratos ssalagu ► babérkoszorú^ a nő növendékek feliratos fehér selyem szalagu virágcsokrot fognak neki átnyújtani. A hírneves mester néhány nappal megérkezése után átvessi
a felsőbb tanfolyamok hallgatóinak son gora oktatását, ezen előadásokra Béu-bői, Münchenből, Grátzból, Bsrlinből, jktf a távolabbi külföldről is érkeznek b^li-/ gatók, kinek egy részé mári>e is iratkozott a zeneakadémiába rendkívüli hallgatójának, a másik része pedig ideérkezte-kor tessi azt. (
—- A mi Tóth Edit mtyölie. A „Falu rossza* felejthetetlen költője hagyatékából az „0 —g* igen érdekes apróságokat közöl, melyekből adjuk p körptke-^ sőt; Ma három évé (1872.) simsnkos. cudar időben egy nyári kabátban, 5 írttal indultam el tis mértföldnyire K. társulata után. l^gam voltam, mint as ujjam,
HUSZADIK ÉVFOLYAM
ZALAI KÖZLÖNY
kiaórőtárssm .-gy bot. Oh, mily karácsony volt hz 1 Éjféltájt egy uutzéli csárdához érve, ro&p^islogoU a mécse« odabenn. Bezörgeitfam éji szállást kérni, do az ivóban ké^ ol^ gonosz, képű paraszt erui»<-r
bororott, hogy ru^gX'' lankadtságom mailet '' is a továSbmene''.elre ha''ározván ma*
egy rántottat és egy meszely bort rendeltem. Más pénzem nem lévén, az ötös bankrfval kellelt fizetnem, melyből a zsidó korcsmáros, előbb utasításokat adván a követendő irány t illetőleg, négy frt hetv.-n krajczárt olvasott vissza. A bortól melegítve, uj erővel keltem utr-i » már jó darabot haladum. midőn szerencsére — mert koromsetét volt— megcsúszom és egy mély, száraz garádba zuhanok. A sánczból nem találván egyhamar kijárást, annak mentén folytattam utamat, mikor fölöttem a parton mr-gisme rém az útszéli csárdában volt egyik paraszt rekedt, sajátságos hangját: .Erre köllött mőnníe, kí nem szabadulhat a körmünkből !" A másik kedvetlenül fe lelte: „Ej. hátha másfelé ment. de négy forint hetven krajczárért nem is érdemes sokáig fázni!" Keszkedve lapultam a fa gyos földhöz. Semmi kétség, hogy engem várnak, 8 igy fekve töltöttem halálfélelmek közt két jó órát. mig üldözőim megunva a czirkálást, távoztak. Ez as éj szaka ölt meg. Azóta el nem hagyott a köhögés.
— öngyilkosok statisztikája. A „Contemporary Kewít-w"-ben Dr. Kuigh-ton gondosan összeállított és hiány a daczára érdekes slatisztiká?közöl az öngyilkosok számának gyarapodásáról. Adatai a következőn : Olaszországban 1864 tői 1 s"8-ig 30-ról 37-re, Belgiumban 1831 tői 187<»-íg 39-ről 68 ra, Nagybríttániában l>5t>ü-tói 1878-ig 66 ról 70-ra. Svéd- és Norvégországbun 1820-tél 1877-ig 39 ről NO-ra, Ausztria-Magyarországban 1860-tól I$78-Ig 70-ről 122-re, Francziaország t.an 1827-től 1877 ig52 ről 149'' re. Porosz ..razágban 1820-tól 1878 íg 71 ről 133 ra. Dániában 1836-tól 1876 ig213-ról258 ra, az Egyesült államokban 1845 iől l«7ft ig 107 ről 16.''J-ra s a kisebb német államokban ls35-től 1878-ig 117 ről 289 re emel kt-dettae öngyilkosok évi száma. Mint Utható.az emelkedés min denutt megvan.
— Magyar czigányok Koswthndl. Turinból írják: Berkes Kálmán zenekarát, mely Nizzába menet Kossuthnak is szere-nádot kés''zült adni Collegno la Baraceo-neban, az a kis baj érte Milanóban, hogy
a nagy bőgő eltörött. Ennek megcsináltatása végett a banda öl napig volt kénytelen Lombardia fővárosában vesztegelni, mialatt az egyik színházban hangversenyt
is rendezett, a melyet ugy jelenvolt rop pánt »záron közönség, tnrat a helybeli B-jló rendkívül kitüntetőleg fogadott. B r kesék e késedelem folytán nem tiszteleg hettek Kossuthnál újév napjÁn. hanem csak január 7 én érkeztek TurVuba e ugyanakkor este Boracconéba. Azonban Kossuth, ki jövetelükről érlesitve volt, intézkedett, hogy muzsika szóval meg ne lepjék. A barna fiuk l«hát a vasut-állo máson letették hangszereiket » üres kézzel vonultak in corpore (számra 14-en) a közeleső villához, hol a nagy hazafi őket dolgozó-scobájában fogad-a. Azt mondá nekik, hogy néhány nap óta beteges, de különben is fájón esnék neki annyi idő után a magyar dallamokat hallani; tehát jóakaratukat köszöni, de zenéjüket el nem fogadhatja. Aztán még néhány per-czig barátságosan beszélgetett velők s végül mindnyájokkal kezet szorított. — Ugy Berkes mint emberei teljesen méltányolták Kossuth okait s igy is elégedve távoztak, vivén magukkal kiegy galyscs-kát, ki pár levelet a kert bokraiból.
— Tóth Kálmán betegágya meifett c. immel Ábrányi Emil megható szép tár-czát közöl a „Magyarországában Átvesz-szük onnan a bevezetést: „Leirom azt, a mit láttam. Oh! bár ne láttam volna ! — Régi tisztelet, régi szeretet, ujabb fájda lom és részvét arra bírtak, hogy meglátogassam a nehéz beteg költőt, a ki Lipót-utczai lakásán hosizu, hossáu, gyötrelmes hónapok óta sinylik. Szivem elszorult, mikor kezemet az ajtó ailiucsére tettem. De mikor beléptem a szobába és meglát tam a beteg költő ábrázatát, — szivem össze volt zúzva! Még mikor a nyáron utolsó ízben láttam, külseje viruló volt a mostanihoz képest. Haja még egészen barna, arcza telt és karjai erősek. A szén-vedé» még akkor nem Bokát változtatott rajta. Ajkai körül feltetszett a régi mo soly, melyben annyi gyöngédség, annyi uyáj»4*ság volt; és a méla tekintetű sze | mekből még nem költözött ki egészen az élet meleg fénye. A különbség akkor ós ma közt rémitő. Ma csak e^y lélekző váz fekszik a betegágyon. A betegség, mint egy éhes kutya, lecágott arceáról minden húst és befestette halálos sárgasággal. A görcsösen remegő karok soványak, miat egy Lázáré ; a barna baj megőszült; a
szemek kilobbantak. Rom ! rom! Kerestem Tóth Kálmánt és — nem találtam'' Tóth Kálmán nincs többé ! Hónapok óta élő halott. Azt mondják, nem ismer sen kit Ha jó barát közeledik bozz-i, olyan,1 a kit szeretett valaha s a kivel gzebb na pokat élt együtt, egy pillanatra mégis mintha magihoz térne. De akkor is csak sejti, nem tudja, hogy az. a ki ágyához lépett, valaha volt. Egy perezro fölrezzen agoníájaból, mintha a bnrátí szemekből áradó delej működésre bírná m^grsibbadt idegeit. Azután megint visszasülyed komor állapotába s homályos szemeit a csöndes szoba falára mereszti."
— Hogy keü korán kelni. Az amerikai táviró társulatok, mint ottani lapok jelen tik, sajátszerű üzletágat honosítottak meg az ottani nagyobb városokban. Jó fizetésért felvállalják, hogy a cselédeket a magánházakban, 8 utazókat a vendéglőkben letszésszerinti időben korán feléb részük. A szobában, hol a koránkelés mániáj inak szerencsétlen áldozata alszik igen erői hangú harangmüvet alkalmazna*, mely bizonyos meghatározott időben borzasztó lármával kolompálni kezd, a legmegatalkodottabb hét alvót is eszméletre hozza a mindaddig dühöng, mig a szoba tulajdonosa fel nem kel éí a bot ránynak véget nem vet.
Papírszeletek.
— Hogy migráuben szenved szép c*u-sine, azt régóta tudom. de bogy Ny beteg légy o:iT valóbau nem hittem
— De cbor cousiu. Ön egész-. n líiegi-jeszt . . .
— Én ? Hát mért hintetett ma reggel szalmát a ház elé?
— Vagy ugy Tudja, to<uap cstv«. — (Hiába «okát vesztettünk) — eladta férjem kocsiját, lovát ; félek, uogy górcsőket kapnék, ha X né fogatát erre robogni hallanám.
r.raraios piaezl árak.
K&gy-Kanifán, 1881. jan. 19. tOO kilogrammjával «xámitva.
Bn.i 11----12-— Rom 9 50--- 10.
Árpa 7 — .—7 50. Zai. 6-.6-50. Knkoricaa 6 50— — Bnrgon• % 4 — — Bonó 30 —
30 —. Lencse--—28 —- Bab .- — 9 — —
Széna •--2 —. Szelni* •.—120.
1 kilogrammjavai saámitva. Marii aha« 48—.52. Jubhus —*—.— Sertéshús 58''—. —. Sxalonna —.—80. Disznózsír •—. -86. Vöröshagyma •—.— 18. Foghagyma •_._30. Czukor —.—WD. Bor« .—•—l-gO. Piprika 1''—.—. Ssappan .—40.
1 literjével számitva Ó bor 32—48 kr. Uj bor 20-28 kr. Pálinka 48 kr. Eeaet 8 kr. Kiadta:
FARKAS, r. piacz könyvvezető.
Vasúti iuenetrend.
Indul Kanizsáról hova:
V»na! iixm <>ra Perc. Idő
1-i7 Kax''-k .Malikra, DoinhovAr 5 10 reggel 215 . . 2 30 délut
2-9 . '' . 11 1 éjjel
202 Kúria Pf«t:e (gyorsvonat) 6 55 reggel •¿<14 , (postavonat) 2 6 délut
312 . (»ojryes vonat) 11 20 éjjel
313 Bét-sbe (Snoiutiatliely, 8opron
feié) 6 15 reggel
301 . 1150 éjjel
315 Soprouba - 3 40 délnt.
205 Prágerhof Kottori, Csáktprnya 4 55 reggel
203 , . . 2 47 délut I 201 . . (gjorsv) . 10 50 éjjel r
JANUABíS-án 1881: *
4444. E. M. A. Bécs. Sem használjuk
4445. B*. Egemxeg. Szivei. köszönet.
4446. K. L Leasing .Philotas'' es. tra-
go^diiját mielőbb elolvassuk.
4447. R. H TiszteleUelje» köszönettel
vettük. H. barátunk itt van; él és uralkodilc.
4448. 3. A. Pacsa. Miután Q*á! ur befe jezte a polémiát, oj provocatiónak tért engedni nem lehet. A- nyilttért igénybe veheti, de ex érdemben a kiadóhoz forduljon.
4449. R. Zs. Nem közölhet?».
44 i0. Sz. L .Czérna Péter" berukkolt, mi meg majd kirukkoltatjuk. Üdvözöljük f
4451. T. E. Szombathely. Fogadd őszinte részvétemet.
EL e tl naptár.
Január 23-től Január 29-ig 1881.''
Hó- és heti-.nap Kath. é« prot. ; A ö r ö g naptár 1 nsptár © Utj
4) Kat. és prot. ev. M>kor Jézus lejött a hegyről Máté VIII 1-13.
23 VasAraap 24 Hétfő 25 Kedd -''« Szerda 27 Csütörtök 28 Péntek f29 Szombat 2S.B3 Adorl.lll D 1 Tood™ 24 Timot pk v. 12 Tacxiina 25 Pál fordul. 13 Jermil 26''Polykarpp. 14 Railt sz. 27 Ar.sz.Ján, l:-. Th. Pál. 28 Margit a«.ll€ Pét. saab. 29 Sz.Ferencz 17 N. Antal
Felelős szerkesztő: BÁTORFI LAJOS-
HIRDETÉS.
A népszámláláskor. A temetőben, ügynök . Hány esztendős nagyanyám ?
— Azt nem tudom, kirrm szeretettel
— Melyik évt.i n született ?
— Mikor a nagy fergeteg vút
— Ügynök : Hogy hinak, kis fiam ?
— Azt nem mondóm meg
— Miért?
— Mert a inam* megtiltotta
— Hát a mamát bogy hivják ?
— Azt se mondo-n meg.
— M ért ?
— Mert azt a tata tiltotta meg
Vendégfogadó bérbeadása
Érkezik Kanizsára honnét: Vagy
5 27 reggé i .... | , i / i j /
i 4i d"b orok áron való cladasa.
210 Zákány felől 216 . 2<>8 „
211 i:.i.U Pextről X>3
Bé- el.ől
i <14
i 3|t> Sopr«lil>ót
| 2ll2 PrAgerViof felől (g) orsvou »t)
2* 4
i » •
206
11 1 éjjel
(vegye, vouat) 4 15 regg,-i, - A Magyar-utczában Nagy-Kani-
(postavonat) 2 5 délut zs^n iev5 ^Magyar Király"-ho/.
ígyorsvonat; 10 00 éjjel . , , , . ,. .
4 i re-ce! ^^^ vendéglő szabad kézből j
10 15 ijjei feltételek mellett eladatis, esetleg
12 5. léiben
o
5 37 reggel 1 20 délut
10 50 éjjel
Szerkesztői üzenet.
44»2 ,A községi bíráskodásról'' mielőbb
.1"
4413. Keszthely Jobb azt elhallgatni A népszámlálási ad «tért köszönet
béri.evehető. Csapiárosnak is átadatik. Bir 6 hálószoba, 2 ebédlő, nagy istálló s egyéb hozzátartozandókkal. Értekezhetni a tulajdonossal. — A/, átvétel akár 1881. február, akár az évi májusban már megtörténhetik.
HÍRDETESEK.
lí énei ezelőtt.
Egy nyert gyógyulásnak hü emléke ép most erkezett Hoff János c». kir advsri
szállító urnák Berlinbe Főraktár az ansztral cs kir. allaaok száaara H é v s, (¿rabén, H r a u ll «• r n ( r a * h v 8. N > a iu , mely arról tesz tanuaagot. «ily üditó és mily jóbatá<n lebet ama gyógyaayag mely okét oly suiyos Hajból kimenté és mely rajak aezve oly jétekosy v*lt t« a l>r. Krauke A. reálihkviai igaxgató-Unár urnák irat.i, mely i^y «.>1 Ljvaroi. 1877. okt. 9-éu. Midőn 1 1 érvel ezelőtt Bindenbeu valék «y..gy-ereö maláta kivonat egésx-égi gt.iét töl.!.««5r ha.ználUui. Igen kérem meg-rcuueléselmet poutORtn bektlld-ui, mégpedig: I-.z.V. 50 üv. guel iparúnak ki-nek czime: Kiebentrop titkos tanáenox és kivaulíóiiök urnák Újvárosban * R L-zor. M.\gun srámára Cellbft előbbi lakásomra 1(M) üv-gg.-I, m-lyet meg..«, tok barátaimmal és collegáimmal. Dr.* Übelngi gvmu. igazgató „rr*l, ki ma-Iata-kt''ftzittnényének gyógyhatású é* sxatályoa követkexménj ét nején é« »«ma-«au m. gki.frt-ni akarj». Celleben is foivton ax ön maláta eg.V''.égi sörét hasz-naltam, de moit a előbbi módon közvetlen viszoovl.a akam -k önnel lépni stb
Hivatalos gyógyjelentés.
Berlin, Pionir.Ui-ssr.l.en levő ujkaszárnya kórházból A kitűnő Hoff-f.-le mai».ta.kivonat egészségi sörnek, mely a sebesülteknek oly jót tett hogy nem szívesen nélkülözik; mi.-IGbbi ismételt küMéíét az ápolónők nevében kérem
,,, ROON miniszter
í-óraktar F. sselhofer József. Zala-Kserszege., Hubinszkv A. nál é> x gvógv-tarban; Sopron: Müller P„ Keszthely Würnch Ferencz, Kaposvár Laipczig As 200 3-4
y A le | WAJ1
A lesolcsótit] és lBglelleinöseliii Mótoltéslll ajánlja WAJDITS JÓZSEF Na^ry-Kanizsán
ismét igeu sok uj müvekkel szaporított közel
4000 KÖTETBŐL ALLÓ


Az olvasási dij havonkint csak 50 kr. negyedévre csaK 1 frt. 30 kr
[j Előfizetés a k ö 1 e s ö ii k o n } v í á r r a e hó bármely napján történhetik.

169 13—«
Tisztelettel
Wajdits József.^.
.<é
Maria-czelli
ÜYOMOR-CSEPPE K,
jeles hatása gyógyszer a gyomor minden bántalmai eilen,
és felalmulhatlan ax étvágyhiány, g;o morgyen^eaég, ros»szngu Ubellet, szelek, savanyu felbüfóg.''-s, kólika. pvoraorburut, gyomorégé* , h"gykőkép/.ő és , túlságos | jnyálkaképzödés, sargaiáic. undoré« hányás főfájás (ha az a gyomorból ered), gyomor fcörca. székszorulat, a gyomornak mlter-heltíége étel és ital által, gilifczla, lép- és niájbetegs.''g, aranyere» bántalmak ellen.
PV EfTV üvrgrnr ára használati utositással t^fyiltt -i''t kr.
Kapható: Práger Béla ur g>ógysx^riárá-l»»n Kagjr-Kauizsáii, valami.>t ax osxtrák-magyar biiodslom minden n«gyobb gjógy-sr.ertárál>an és kereskedésében.
Központi szétküldrsi raktár nagyban és kicsinyben
„az őrangyalhozu cz''.mzett gyógyszertárában
64 44~5í Kremzierben, Morvaország.
díszes és izlésteljes
FÜZÉHTÁ N CZ- J ELV ÉN Y E k
(COTILLON-ORDEN)
TANCZ\ Kí ALMI MEGHÍVÓK és TÁMCZRENDEK
nag-y választékban
WAJDITS JÓZSEF könyvkereskedésében
igen olcsó árért kaphatók.
»•p-Kinmán, nyomatott a kiadó tulajdonos Wajdits József gyorssajtójáa.
NAGY-lLVNTZSAí 1881. jannár 27-én.
Elófittési ár: .
OféSZ ........J frt
léi évre.......* •
ii«-gye<l évre............"
Egy 10 kr
HIRDETÉSEK
h;i.«ál»"!< jM-tiUorban 7, uiásotlitzor fi s minden további sorért U kr XY11.TTKK KN
soronként 10 krrrt vétetnek fel. Kincstári illeték uiudt-u egyes birüe-tcsért 30 kr. fizetendő.
8-ÍK szám.
Hflflwük éyjojjyam.
A lap szellemi részét illető köziemé nyelt a szerkesztőhöz, anyagi részét illető közlemények ]>e<lig a kiadóhoz bérmentve inu-zendök . NAGY KANIZSA WlassloshAz
Bérmentetlen levelek csak ismert munkatársaktól fogadtatnak el
Kéziratok vissza nem küldetnek
N Kanizsaváros helyhatóságának, .nagy-kanizsai fink. tűzoltó-egylet", a .nagy-kanizsai kereskedelmi s iparbank«, ,nagy-kanizsai takarékpénztár«, a .zalamegyei általános tanítótestület«, a , nagy-kanizsai kisded-neveló egyesület", a nagy-kanizsai tiszti önsegélyző szövetkezet'', a .soproni kereskedelmi s iparkamara nagy-kanizaaí kttlválasztmánya'' s töbL megyei és városi
egyesület hivatalos értesítője.
Heten kint kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap.
A kö/.ségl biránkodaxról.
Göcsej, 1881. január hó.
A magyar embernek egyik leg kiválóbb tulajdonsága a perlekedési hajlam levén, ezen nemes hajlamának,-sót mondhatjuk szenvedélyének, hol ápolására — hol pedig korlátozására már a régebben múltban is igyekeztek különféle törvényeket alkotni, mig végre különösen századunk második felének jutott a szerencse, hogy systematicus mederbe szorítsa és paragrafusok által kerítse be, korlátozza ezen szenve dély idószakonkint erősen ki-kitörő árjait.
Alkotmányos korszakunk hajnalán már meg lettünk ajándékozva a a „polgári perrrendtartás* czimü törvénynyel, melyben a többi érdekes pontok között- minket eeuttal leginkább érdekel azon rész, mely a községi bíráskodásról szól.
tízen rész ugyanis elmondja, hogy harmincz forintot meg nem haladó kereseteknél a községbiróság mint békebiróság működik; azonban, lia a biróság előtt megjelent felek közül az egyik kijelenti» hogy a községi biráskodást nem fogadja el vagy pedig ha a kereset egyezséggel nem fejeztetik be: ugy az ügy a községi biróság hatásköréből kilép és a felek szabályszerű peres eljárásra utasíttatnak.
Ezen törvény végrehajtása, gyakorlása igen kevés főfájást okozott a tisztelt községi békebiróságokuak ; teljesen * som más" - szóbeli — uton intézték cl az e törvény alapján hozzájuk beadott kereseteket és ritkán tordult eló eset, hogy „érdemleges'' határozatot, ítéletet kellett volna argumentálníok, mert a legtöbb esetben a febk nem respektálták a békebiróság bölcs belátását és nem fogadák el areopágul a községi bíróságot, vagy pedig — ha már a kiegyezkedes ,kérdéséig szerencsésen eljutottak volna is: ott
kedélyességük és engedem, enyém
már megszűnt .jussomat nem
fütty'' magyar — népies — jogi «ívnél fogva kijelenték a békebiróság szine eiótc, hogy igaz ügyüket tovább viszik és „fiskálisra« bízzák, napnái fényesebb igazságuk bebizonyítását.
Úszott tehát a híjsz krajexáros korcsmai adósságokról szóló per is szép csöndesen azon mederben tovább, melyben a több száz forintról szóló súlyosabb keresetek aktáit hömpölygeték az igazságszolgáltatás hullámai, e hatalmas folyamon kedélyesen himbálózva sajkáikkal — a jog védói, a „fiskális'' urak.
A „jussanak ezen bizonyitga-tápi módja azonban a pörlekedni vágyó közönségnek anyagi tekintetben financiális szempontból meglehetős kényelmetlenségeket okozván, a hosz-szas panaszol , feljajdulások odáig érlelték ezen ügy reformját, hogy a törvényhozás módokat keresve, olcsóbb és egyenesebb ösvényeket talált e kérdés megoldására s ekkép jött létre a baguell, vagyis a „kisebb polgári peres ügyekben való eljárásról'' szóló 1877. évi XXII-ik lörvényczíkk.
Kitűzött tárgyunkra — a köz ségi bíráskodásra nézve e törvény mar határozottabban intézkedik, a midóo a községbiróság fóruma elé tartozó keretek maximumai husz forintban állapítja meg ugyancsak, dc itt már kimondja, hogy minden esetben tartoznak a peres felek akár egyezségi uton, akár egész az ítélet hozatalig elmenve, ügyüket föltétlenül elintéztetni, természetesen fennállván felebbezési joguk.
Ám idáig — elméleti szempontból — csakugyan üdvös volna a törvénynek ezen intézkedése, mert a közönség előtt el van vágva a költséges és hosszura nyújtható régibb „sommás eljárású" perlekedés utja; nem kénytelen ügyvéd által védel-
meztetni kisebb ügyeit, sőt a köz ségbiróság ítéletét fellebezve is, még mindig saját labain járhat, tuneny-nviben a bagatell rendszer megen gedi, hogy szóbelileg intézze, illetőleg intéztethesse el a másodfokú bíróságnál ügyeit.
De az alap, melyre e kérdés gyakorlati megoldása van fektetve, lett tévesen megbirálva. az egyének, kikre a községbiráskodás ténykedése a törvény által ruháztatott — képességeiket , műveltségi helyzetüket tekintve, — ideális szempontból lettek megítélve. Ugyanis a törvény kimondja, hogy .a községbiráskodást a kö/.ség-biró gyakorolja az elöljáróság két tagjíval — kisközségekben; az irásb.íli teendőket, ha az elöljáróságnak erre alkalmas más tagja nincs, a körjegyző vagy he-lyetese, avagy egy e ozélra meghívott alkalmas községi lakos végzi."
Hangsúlyozzuk e szót „kisközségekben", mert hinni akarjuk, hogy az úgynevezett „nagyközségekben* az elöljáróság elég értelmi erővel rendelkezik, hogy az e törvény által reá ruházott tonl03 kötelességet alaposan teljesíthesse
Ámde kisközségeink elöljáróságai
- majdnem általánosságban — az értelmi fejlettségnek oly kezdetleges fokán állanak még, hogy legegynxe-rübb közigazgatási flgyeik elintézésére sincs elég képességük» annál kevésbé remélhetni te^át, hogy ott;
— hol az ide vonatkozó törvények ismerete elengedhetlen kellék — de kell ezenkívül némi gyakorlati itéló lehetségge!, kissé csiszolt gondolkodási képességgel bírni: tudjanak higgadt, megfontolt ité eleket mondani, egymás iránt ellenséges érzü-letü peres feleket okos tanácsokkal lecsendesíteni, kölcsönős engedékenységre birni.
Ám amennyire ismerjük a községi elöljáróság szervezetét, tudjuw, hogy a községi elöljáróság bölcs esz
m — . i . .''... i.. rr_
méinck feljegyzője, a tanácsban a községbiró után következő, — en nek alárendelt egyén köznyelven: „a falu pennája", mai rendszerünk teherhordója, egyszóval a községi vagy ujabb idioma szerint ,kör''-j''gyző elég képességgel, törvényisme-rettel bírna, hogy a községi areopág-nak a bíráskodási eljárásnál ítéleteket és ezeknek indokolását sugalmazza ; ¿le tárgyilagosan megfontolva szegény auodlibet helyzetét, okvetlen be kell vallanunk, hogy ím már roskadozni kezd a vállaira napról-napra hatványozottan terhelt suly alatt és inhumánus eljárás lenne, ha a községi bíráskodás teendőit is
— egészben — ezen ujabbkori Hercules vállaira segitenők.
Amúgy pedig az itélethozó községi testület törvénytadománya nett
terjed ki odáig, hogy bármely egyszerű ügyet elintézhessen, következőleg a husz forinton >alul perlekedni vágyó közönségnek vagy mérsékelni kell ebbeli ügvekezetét, (ami gazdá-szati, takarékossági szempontból mindenesetre elég jó eredmény;) vagy pedig a törvényhozásnak kellene intézkedni. hogy törvénytudó fórum gyakorolja a biráskodást.
Nehogy azont>an czikkünk kiszabott i méretea túlterjeszkedjék, az eddig elmondottakból egyszerűen levonjuk a zárköflgtke*tetéft. hogy : a községi bíráskodásról szóló törvény nemes Intentióját el kel! ismernünk, belátjuk, hogy az eddigi bonyodalmas. költséges perlekedési eljárást
— a kisebb pereknél — egyszerű sitette, egyszóval, hogy elméletileg kitűnő e törvény, de az életben, a gyakorlatban, a mi műveltségi viszonyaink között — e« idószerint — még gvakorlatiatlanrak bizonyult be és így nem felel meg a czélnak, melynek elérésére létt megalkotva.
— A htnvédeJmi miniszter
értesítette a törvényhatóságokat, hogy a közös hadsereg és m. kir. honvédség legénységének őrmestertől és ezzel hasonrangu altisztektől lefelé, az 1881. éri január 1-tól ugyanazon évi deczember hó végéig, átvonulás alkalmával a szállásadók által kiszolgáltatandó ebédért minden egyes legény részére kijáró 28 dekagramm vagyis 280 gramm marhahús árának a katonai vagy honvéd javadalmazásból leendő megtérítése fejében naponkint fizetendő összeg a közös hadügyminiszterrel egyetértó-leg következőkép állapíttatott meg: a Dynán inneni kerületben 19. a Dunán-tuli kerületben 21, a Tiszáninneni kerületben 16''/,. a Tiszántúli kerületben 17, a Királybágon-tul 18, .Budapesten 24, Pozsonvban 26, Kassán 21, Temesvárott. 21*y„ Kolozsvárott 19, Nagy-Szebenben 19 lA- Zágrábban 20''/,, és Fiúméban 24''/, krajezár.
• — Bécsi nemzetközi gabona ét magvás-ir. A bécsi terménytőzsde elöljárósága majdnem egyhangúlag elhatározta, hogy nemzetközi gabena-és magvásárok Bécsben efcután is meg fognak tartatni. Azon indítvány, mely szerint ez az intézmény addi<r álljon fönn. míg Budapesten ugyaníly szarázataránvnytl, elvette tett. Ezen különben a beavatottak nem csudálkozhatnak: nemzetközi magvásárok .Bécsnek hasz^ra, Buda pestnek kárára vannak
\t 1881-lk évi népszámlálás eredménye Zaiameg>ébun.
41653 40138 35589 34386 35423 33721 29050 27606
Tapoleui járás Alsó-lendvsi járás Porlaki járás Csáktornyái járás Sümeglii járás Zala Agermegi járás Kanimai járás Paesai iárás

TARCZA.
Bánat szállta.
Bánat szállta n eg »ivemet Ór&m rég el költözött. Balsors »ujt le caak engemet Lelkem gyá«zb* öltösött
Szánj meg engets ab, Ur»4»cet, Adj meg nékem in tavaszt! Krlém int már az enyészet Ék a hilál Ie»»akaazt''
Hadd derüljön bás sorsoura Ború után, hajnalpír, Hadd feseljen végnapomra, Arany remény, égi ir.
R. F.
Három hó titkai.
— Beszély. — Irta :
Bzommer Sándor.
(Folytatás.)
„Roaz Károly bácai !" — mondá Irma bamiakáaan.
„Dehogy rosz! tudom, mikor deák roltam, én aem voltam jobb.a
„De hát ¿0 nem vagyok deák !* „Te nem vagy, de Bála deák.* „Ne törődj vele semmit ksdves leányom! Károly bátyád csak ingerkedik veled: — légy szíves Béla öcsémnek fel-világosiiani, » képek kilétét.''
Kzzel a discursus véget ért. Ernyeyné, Nyireasy és Setét Pista különfélékről beszéltek; különös hévvel bessélt Pista as előkészületokról a diasme-nethes, mely alkalommal mindkét hallga-
tója figyelmét magára vonta teljesen. — ó csak est akarta elérni, hogy Béla ara badabb legyen Irmával.
Minket ugy aem érdekel az öregek társalgása és hiszem jobban cselekszünk,
ha figvelmünket Béla és Irmára fordit-juk ~
A szerelmesek tulboldogak voltak, hogy minden gyanú nélkül— lehet mon dani — szabad folyást engedhettek ér zelmeiknek. —
Amint Irma Béla mollett helyet foglalt, elninte magyarázatot tartott a fényképekről, mig a kölcsönös és különféle megjegyzések következtében szerelmi themsjukra tértek.
„Oh! milyen boldog vagyok kedves Irmám — kszdé Béla — alig vártam megérkeztedet.* —
„Hát én! minden perez egy óráig tartott nálam éa azt hitt-r», hogy soha ae.m fogom elérni azon boldog időt, a mi dőn kedves Bélám veled bes«élh«saek, téged megölelhesselek és megcsókolhas salak !"
„Köszönöm kedvrtH a ügyül, hogy csakugyan tiszta szivből szeretsz; d« most nem tudom hogy hol és mikor lenne legjobb egy találkát sdni, mindenesetre beleegyezéseddel ! ?*
„Látod" kedves Bélám ! «« most a diszmenet előtt teljesen lehetetlen, mert mindig anyám oldalánál kell lennem, de ha az el fog múlni, akkor könnyebb lesr a találka; hisz addig türelemmel fog»« lenni, nemde ?*
„Édes a fájdalom, amely addig gyötör, de miattad angyal mindent megteszek, mert nagyon, nagyon szeretlek !u r Köszönöm Béla, köszönöm t De hisz kéaőbb Dornbacfcban fogunk lakni
és ott naponta összejöhetünk mindaddig, amíg meg nem unsz! ''
„Angyal! téged megunni? feltehe-ted-e rólam, hogy becsület szavamat és eskümet megszegjem ?"
„Soha Béla, soha!0 „Tehát meg vacy győsődve róla, hogy szivem tiszta mélyéből és igazán szeretlek ?*
„Teljesen !«
•?Ugy nem fogsz ellenért" lenni egy taiálkanak ?" „Nem!« .Tehát....?«
„Légy meggyőződve róla, hogy amint a körülmények engedni fogják, azonnal értesíteni foglak róla; hisz már magam is szeretném!*
„Következtetésképen tehát a megjelelt helyen naponta várhalok egy rózsás ujjaid által irt levélre ?*
.Nem Béla! as Európa ssállodánál hiában várnál, mert Károly bácsi nem akarta megengedni, hogy ott lakjunk; áthozatta tnálháinkat s igy itt lakunk. — Ha tehát oly szíves akarsz lenni reg-gelenkint 9 ó-akor erre jönni, ngy Krz»i-től átvehetsz levelet vagy üzenetet!"
„Ugyan kedves angyalom 1 megbízható egyéniség e a szobaleányod ?«
„Teljesen megbízhatsz benne; ő hü
és jó leány.*
„Még most sem láttátok végig azo kat a képeket?* — kiáltá hozzájuk Károly bácsi. —
„Épen most végeztünk!" — mondá Béls, miközben mindketten a társaságba
elegyedtek. —
Ezalatt a terített asztalhoz ültek. „Béla, nekünk menni kell!* — mondá Pista as ebéd végeztével. —
„Igen barátom/a»együnk!* „ aradjanak még!" — mondák mindnyájan. —
„Lehetetlen kérem, dolgeak van!" „No hát eaak menjetek — mondá Károly bácsi —— nem akarlak tartöstatni benneteket; — de hát mikor jöttök ismét?" —
„Holnap ismét itt leszünk !" — .Magamat ajánlom!" — „Csókolom kezeit!" — „Isten önökkel 1« „Servus öeséiml" — Rövid boesn ntáa elhagyták a lakot, hol Bélát a viszontlátás oly kimoadha tatlan örömök böl«»ájéb«n ringatta, in. KKJLZKT A kártyajóspó. Mindesek után Béla aaponta meglátogatta Irmáékat. hol szivoaen látott vendég volt.
Az idő szépecskén haladott és m.ár el is mull az oly fényesen sikerftlt d<st menet; nem akarván hosszas fejtegetésbe bocsátkozni a felett, hogy a 16.. ssámu állvány IS. sz. ttlöhelyéoól ^y gyönyörű angyal fehér kendővel integetett a diszmenet felé, mely aem annyira azt, mist egy a deákok , Jtj>sül szintén integető! illetett, kiben azonnal Vághí Bélára ismerünk.
Nem akarjuk a május 1 ejei napol, illetve a kirándulást a ca. Práterben hosszabban megemlíteni, melyen az egész császári udvar részt vett, — hanem sietek beszéiyemot folytatni, mely csupán érdekel. ,t
Bála április 30 án reggeli 9. órakor Károly bácsi lakásának kapujánál Irma szobaleányától Erzsitől egy levelet vett át következő tartalommal : ; |. '',(1 >'' " '' ■ '' ? ••!'' <( I i. .i- O . 7 _
„Kedres Bélám!" Böviden értésedre aáom, hogy holnap május i-én délután 6 órakor anyám és Károly bácsival a Práterból hazatérek, amikor különféle (folgokat kell elvégeznem, — tehát a házból Erzsi egyedüli kitérőmmel eltávozom. Ha tehát a régen óhajtott találkát ki akarod essközölni, én szívesen beleegyezem ésssándékodat irás-belileg ezen levél átadójának e kitűzött helyen és időben kézbesítsd — . Tudasd a helyet és időt, ahol talál koshatunk; 6 órától kezdve bárhol is elvárhatsz. — Addig is légy ölelve, osékoló
Irmádtól. • » . .1
Béla gyorsan hazasietett és megakarta a levelet Piztáaak mutatói, de ez otthon nem volt. —
Ez épen ma találkozott néhány col-Iagájával is esek nem bocsájtótták el többé az amioét — Egész nap késő estéig velük volt és már közel tiz óra felé h*U-dott az idő, midőn végre hasa vergődött. „Jó, hogy jösas!" — mondá Béla. „Miért, mi történt?0 .Ugyan kérlek, hol voltál ma egész nap?" —
„Egy pár jó szivft oollega, kikkel ma reggel találkoztam, nem eresztett el egészen mostig." —
„Már reggeltől kesdve várlak !" — „Miért?" -
.Irmától levelet kaptam." _ „As n«m újság, nálad napirenden
vaol* — .
'' t <
„De amilyent ma kaptam, nem szokott napi renden lenni !* —
,„Talán lemondott rólad, vagy beléd unt? tpdtap, hogy <fz less a vége a sok látreat{»aak I" -
tít<éMK ŰfaölrflM
Z A jL A I KÖZLÖNY
JANUÁR Mréa 1881*
K -HZthelv; ikrásban i^o'' nye; jarásban
Novai járásban 22774
Nai^v-Kanizsa vár<>8 18393
Összesen: 3654-57
Egybtthaxonlitva az 1870. évi nep .•/ámlainoi eredményűvel, mely 333 237
k t-tt .x mutatkozik szaporodás
32 220
Varosok: 1S7<). iptpszáml. 1881. népszácal.
49 ff
• 5025 5341 5902 1906 3127 18393
24783 j Fe i »ó Pábok 21951
T 4< »81
>üin •^ll 4491
A. »/ hely : 5473
Z.-K -j , 1 5424''
A 1. •*. 1 < i v 1 1654
<'' •i ii \ i 23X4
K t,¡ 1 ■ » '' í Tv.
N .» g > - és í m-K
Kerntet.
I- iU 11. , • o69 366
III."" 241
IV. / 252
V. 389
VI. 533
VII. 519
vil 1 613
IX. X 673 2i''4
Nemes-Bol dogas»
Sármellék Égeoföld Zalavár
>zent-Györgyvár Kos-erényes Zala ssi.-László Alsó ¿s Felié Kustáoy Gy ala vész Ö "
113 284 283
37 126 124
fa 28 70 81
195 705 788
37 113 110
160 658 616
93 306 295
26 67 71
119 399 399
60 206 235
91 268 260
3895 12244 IS&39
XI
XII.
XIII.
XIV. XV
XVI
NiigV-KatliZ''-áu Kit>-Kaniz**u ''
Ö^sze^n: Együtt:
469 570 477 321 176 182 6636 2318
a n i z s a n
N fi 606 374 263 265 465 581 583 673 693 327 467 604 509 359 192 168 7129 2310
lérfi UŐ.
''1881.
A soproni kereskedem! a Iparkamara köréből. '' Hirdéti»4ny.
. 4 j «X.
9439
N-i<rv-KHinrsan
o -
8954 18393
.870-ben volt: 5454
Kis-Kanizsán 1985
Összesen: 7439 7686 Együtt: 15125.
Oss/.ehasonlitva az idei ósszeirá* eredményével: a szaporulat: 3268.
5674 2012
A keszthelyi járásba o :
Házi gyűjtő
lajstrom yárfl N8
Kesrthelv város 577 2145 2544
Kesz''heiy polg. város 68 312 346
C>erazeK "Tom aj 339 786 763
Vonyaicz Varhegy 19<> 458 438
Gy enes-Dias 266 493 511
Meszes-Győrök 129 339 340
Fel* Zsid 116 465 504
Also Zsid 89 360 345
Váll us 47 179 183
Zala-Szántó 282 1083 956
Vindornya-Lak 40 149 126
Karmacs 212 481 448
Köveskut 27 65 64
Vindoruya-Fok 46 144 161
lv:zi 174 533 594-
Xemes Bükk '' 145 356 351
fclgregy 49 164 141
Alsó-Páhok 140 480 466
rrré
„No, mos: ne tórd a fejedet, hanem olvasd át ezt a levelet és azután beszélj; ma meg megeresztetted a nyelved kerekét, tudja az Isten . , . " — .
„No, igeu ! szakita félöe Pista — coílegák egészségére egy kis papramor góva'' léptem szövetségre. — De hadd olvassam csak a leveiet. mit is ír osak ?" — „Lépj^ közelebb a lámpához, mert úgyis kettőzik a szemed a sötétben."
„No, nö! te esakugyan hiszed, hogy bevagyok rúgva, pedig nem igaz; ha attarod elolvasom fenhangon e levelet egy hiba néikül l" —
„Köszönöm Pista! tudom, hogy n«-m vagy berúgva ; hát csak olvasd ms gacinak, ón ugyís ismerem tartalmát." — „Micsoda „olyan igeu!" kikérek magamnak ilyen kifejezést; mert ón sem mit sem vagyok berúgva, csak ittam."
I .Azt elhiszem hogy ittál; — de csak csendesülj babám, mert feLvered a hati.epet. — Olvasd á levelet 1" —
Jfejaml Pista átoivasá a levél tartalmat. —.. i
„Barátom, felséges levél ez!" . Magam is ugy niszem!" — .Hisz itt találkáról van szó? „Ugy vau''." —
,Nos há; most mit fogsz tenni?" — ,E tekintetben értésére akarom a.im, hogy osztom nézetét; de, hogy hol legyen a kérdéses hely, azt valóban nem tudom elhatározni; mit gondolsz,"melyik «legalkalmasabb?* ''
„Néíeietn sserin'' s városliget." — „És »m ak melyik része?" _ .Mar eliévesztbctlenüi a Zelinka hz.ibi.rnál legjobban találkozhatnátok." — „Ellogadom indítványodat és sietek r on értesíteni Irmát."
.Most dí, irj; rá érsz holnap is, addig pedig még valami előadhatja m igát."
.N''etn tudnám, hogy mi adhatná magát elő holnap reggelig?" —
.Hat okvetlenül keli holnap írnod lrmáh''»z ?u —
.Természet*»«! hisz mar holnap lesz május elseje és ekkor délutáni 6 órától kezdve van szabad ideje, minthogy különféle bevásárlások czimen több helyre kell mennie." —
Parisban folyó évi augusztus l-től novemb-r 15 óig villamossági készülékekből rendezendő nemzetközi kiállítás fog tartatni.
Annak főbb tárgyait képzendik :
Természetes és mesterséges delejek. Irány tök.
A villamosság tanulmányozására szolgáló készülékek.
A villamosság alkalmazásai. Távirá-sz-itra, a hangtovábbítására, megfejlesz-té^r-i, világításra, jelzési szolgálatokra; bányákban, vasutakdál, hajózásnál; a szép művészeteknél, a galvauopiaatik>«ual, a müvegyéssetben; a mozdi lóerő előállításánál és átvitelénél atb. stb.
A kik esen kiállítás ír_nt érdeklőd nek és abban résstvonni kivannak szíveskedjenek azonnal at alulír: kereskedelmi és iparkamaráhos fordulni, mely nekik az általános szabályzatot és a bejelentő ivet megküldendi.
E mellett még megemiitu-tik, hogy a bejel-ntéseknek a nagy mélt. magy kir. késlekedés és közmunka ügyi minisz''eri umnál iöjakósőiib f. évi marcsias 10-éig be keii érkesniök.
Sopron, 1881. januar 26-án
136 ss
ggj Hirdetmény.
Londonban 1881. évi junius hótól október haváig nemsetkösi kiállítás fog tartatni, melyen a nyers gyapjú és mindennemű gyapjú késsitmény leend képviselve.
Ez oly megjegyzéssel hozatik as érdekelt körök tudomására, hogy a bejelentés f. é. april hó l-éig telj«sith -tó. Sopron, 1881.január 20-án A kereskedelmi <;g iparkamara.
Helyi hírek.
— "Népkonyha. A nyomor és nél tülösésben szeavedó emberiség 1 égnem* sb ótevői kösétartósnak kétségtelenül azok, lik a népkonyha felállítás.t eszközlik. Városunk ily nemeskeblü polgára Weiser József ur 100 forintot lett le alapul e szent czélra polgármester ur kezeibe, ki a helybeli nöegyietek elnökeit össsehíva, intéz
.És egysdül fog menni?® .Nem! Erssi a ssobaleány fog leuni kísérője." —
„Az baji"
„Dehogy baj! a leány a titokb* be van avatva és hallgatag, amint ezt nekem Irma mondá." —
.Bála! egy indítványom volna." — „H»lljuk!" —
„Nem volna kedved jósoltatni?" — .Jósoltatni 1?" — „Igen!" -
„Hogyan jut az most eszedbe?" — .Tudod, valami nekem ast súgja, hogy jósoltass magadnak; egyébiránt csak egy húszasba kerül az egó*z." —
„Már csak kiváncs:ságoól is megteszem; tehát hol jósoltassunk ? „Jöjj velem I" — „Mo*i a késő éjjel ?B — „Ez a legjobb alkalom. — A szél kissé fu éi a levegő hüvöe; nem árt ha köpenyeinket magunkra vessssük."
Essel csakugyan magukra vették köpenyeiket és gyors léptekkel elbsgyták a házat, mielőtt annak kapuját ahásmes-ter által felnyittatták. — Ssótlanal. ha Urllak egymás mellett as ifjak és amint a „Taborstraasen" végig menve a Ferdí nand hídján a Danán — hol a ssél hűvösebben fujt, — átmentek, köpenyeiket jobban össsehuaták. —
Itt jobbra fordultak és a „Hotel Metropole" baloldalán a „Salzgries" felé irányzák lépteiket, mig esen végig hs ladva búiról a „Tiefer Graben''-hoz értek. —
Itt a bolthajtás alaka iv alatt, mely felül az úgynevezett „Wipplingerstrasiset" képezi — elmentek és azonnal egy a jobb oldalon beljebb eső és igy alig éssre vehető lépcsőkön, mely a „Wächter" utczába vezet, felmentek. —
Szűk, nagyon szűk alagúthoz hasonló aton kellett keresztül menniök, melynek szélessége alig haladta meg as egy lépést. — Ennek majdnem a végén egy alacsony ajtó mellett megállottak. — .Czélnál vagyunk!" - mondá Pista. —
„Honnan jó« as a nehéz b&sös szag?" »Valószínű a pinczeí lakásokból."
kedni fog annak mielőbbi létesítésén. Fen tisztelt adakozó s kezdeményező fogadja a nyomorban sinlődő sokaság nevében emberbaráti cselekedeteért haz»fias elismerésünk mellett őszinte k<Vzönetün-ket. -
— Lapunk előbbi saámaban említettük, hogy Weiser Jósaef tevékeny polgártársunk apai örömében amellett, hogy több módon jótékonyságot gyakorolt, barátai * jó ismerősei részére paszi-tát rendezet. Mult vasárnap délben a lu-kul.''usi d-jeunes kitüuőleg sikerüli, mintegy 500 m-ghivott vendég töité be a nagv-casinö l*rm»ít. Rózsás kedvben volt a derék házi ur s rokonai, kik folytonos éberséggel figyeltek a kíkzolgálat pontosságára. Kedélyesbnél k-délye-«b pohárköszöntések mondattak az ujstü-löttre, édes anyja és édes atyjára, ugy a Szombathelyről megérkezett nagyszülőkre. Nagy hatást idézett elő Plihál Fe-rencz kir. kösjegyző hurnordus felköszön-tése, nem különben Kovács János, Garai Benő, Grossmann Ignácz. Hoffmanu Mór. Gósony Ferencz, Rosenherg Ferenc* sat. uraké. Az örök mosolyban fürdő W\i»er barátunk dörgő éljenzéesel kisért felkö-szöntése vendégei jólétére, "alóban lelek emelő volt, nem kevésbé nemes érzületérői adott tanúbizonyságot, midőn egykori tanítóját Horváth Pál igazgató Oarátun kat köszönté fel. A kedélyes együttlét alatt szamo« üdvözlő távirat érkezeit. a srélrózsa minden irányából. Egy Ameri-kaba küldött sürgöny váltás 29 frtba került. Adja Isten, hogy ti tisztelt c- Jad az újszülött honpolgi ban családi bol iog saguk fok''-zását érjék el s mint Garai ügyvéd ur monda, a h*z* benue hü és jó fiat nyerjen.
— 8vu*tics Benő megyénk koz-Mszteletü alispánj i január 25-in K«-szt helyen tartott személy»-* elnöklete alatt értekezletet a illaton szabályozz ügyében s illetőleg a siófoki nagy gyüiésen alkalmazandó miheztartás végett. Tudva levóleg a siófoki népgyűlésnek főfeltétele voIuk a Balaton ok- és ezélsz-rü szaiiál vo zása, azonban e gy ülésezés mint eddig, ugy alkalmasint most is inkább a Sió zsilipezés íeletli fő felügyeletet tárgykzzx míg Zala és Somogyinegyék érdekei ulig kerülnek «zőnyegre ; azért meleg«n üdvözöljük faradhaiian tevékenységű alispánunkat, hogy e nagyhorderejű ügy íeude zéséhez erélyesen hoz/.á látott. Bizonyára az érdekeltek sorakozni foguak mellé.
— Uytnen- Borookay Károly na gy-kanizsai főelem: tanító ur bájos és szellemdus leáuya, Amália kisasszony nyal Paisszegi Pats Endre králjeveczi posta mester ur január 22 én Jegyet vál''ott Boldogság kísérje frigyoke:!
— Magunkévá tef^szük Lévay Imre a „Veszprém" volt szerkesztőjének a .Pápai Lapok*-baa közlött következő sorait: Megbotránkozva tettem ma le a politikai lapokat. Az országgyűlés tegnap oly Ítéletet mondót*, a szegény vidéki
lapok felett, a mely Ítélet végig sérthetett minden önérzettel biró szerkesztőt és hirUpirót. Sem többet, sem kevesebbet nem mondtak ott fenn azok a jó bonatyák, mint, hogy a vidéki lapok — skandalumokból elnek. Nesze vidéki bir-iapirodxlom, teljesítsd azután felvilágosító, népnevelő, nemseti missiódat, mikor a törvényhozó atyák igy fejedre olvassák a szentencziátl A vidéki birlapirod: lo nagyobb és összehasonlithatlanal csösebb és hazafiasabb részének nevében tiltakoznunk kell (»zen felfogás ellen. Ha van a vidéki lapok közt olyan, a mely eladta lelkiismeretét, eladta meggyőződését, »nnak as okozóit ott kell keresnünk as országház falain belül, akik lélekvá-sárló hálóikat olykor olykor ki kivetik n szegény vidéki lapok egy némelyikére, hogy személyes érdekeinek közeget te remtsenek. As ilyen megesett lapok azu-tan nagyon természetes, mindig egy nótát kénytelenek dudálni és hogy az egyhangúságot el ne unja olvasóközönségük, kapva kapnak egv egy kövér skandalumon és még abban tarthat é<ies örömest azon rágódnak is. Ott fenn a hiba, uraim, Ott fenu kellene az ajtók előtt a morál.a söprüt olykor végig húzni! Több tkanda lumot csinálnak a tirztelt honatyák néha, mint a meuuyit a szegény vidéki Lpok egy év alatt össze körmöl nek. Sapieiita
p»uca!
— Nagy-K.aj>omi<ikról »rj lapunknak, hogv az ottani gőzer-jü őrlő malom heves fűtés kövMtk''-ztében szétrobbant, a téglák 50 - 60 öl messzeségre is hullottak. Az urodalmi vinczellér 12 éves ¡eán váa-k lábát törte el h ölében volt kisdednek pedig homlokát zúzta * kő be. Három hete szenvednek minden orvosi ápolás nélkül. Felhívjuk a hatóság fig el mét e vétkes gondatlanságra s az uradalmi jez-uita kormányzóság^zigoru felelet vételere.
— A CHákUrrrtyai társaskör
(eddig polgári egylet) tisztikara as uj alapszabályok értelmében következőleg alakult meg: Molnár Elek elnök, Dr. Schvarz Albert alelnök. AUzeghy Alajos titkár. Göncz Lajos péuztárnok, Szilágvi Ovula háznagy é-íSebmidt M-trton könyv tárnok.
— A.-Dombornyi f. hó 19 éu
zágrábi I drengé*«tltal károsultak javára tombola\ •> egybekötött vánczkoszorucska tartatot* melyet anny iból is tartom szük-ségesnek a t. cz. közönség elé hozni, mi vei annak t-n/ta jóvödolm<- után i''é''ve — szépen sikerültnek mondható. Ez való ban egy t''..lunak dicsőségére is válik, bogy nevezeit mulatság után a rendezőség 45 frtot tud -it az illetőknek elküldeni. De ez egyedül a buzgó rendezőknek köszönhető a Kiknek élén t. Prenner Teréz és Hirsehler Hermin úrnők áll«> t»k ; — nemkülönben Főtiszt. Molnár Antal. Hir*chler Lipót, Picbler Imre, és hely beií kántortanító urak min'', közreműködőitek, — valamint a tapintattal választott tombolakártya eladónőknek n evezet "»se n Dugovich Betti belyb. tanítón», Faics Gizella, Mandl Gizella és Gabriella úrhölgyeknek ia, a kik rövid kínálás után 200 dbo: eladtak. Tombo''a után következett a táncz. a -mely t. Hii''schler Ja kab ren''lezése folytán y legjobb kedélyesség mellett eltartóit reggeng Sz. J.
Ezzel az ajtón kopogott. — Mintegy tiz pereznyi idő mán lusta tipegést hallottak a lépcsőkön feljönni, mignem az egészen közel jött; ar ajtó sárban a kulcs fordult, az ajtó feinyilt ét hőseink dőtt egy vén anyóka állott, kezében égő ráklyadarabot tartva. —
Ruhája rongyos vólt és piszkos, arcza fekete összeszárudt. kezeiu pedig a húsnak semmi jele, csak csont és bőrből állván az.
Rövid köszöntés után hőseinket kérdezte kívánságuk miatt és midőt Pistától azt megtudta, ifjainknak int -tt őt követni.
„Tessék utánam jönni uraim! én elől megyek, hogy világithassak."
Mintegy 12 lépcsőn hal»d:ak ifjúink és egy terjedelmes üregben talaltak magukat. — Innen jött az a penészes pinczeezag, mert ez c*akugyan oly nedves fallal biró, bútorozatlan és "öléi hely ▼olt. —
„Csak jöjjenek tovább/'' — mondá az anyóka. —
Most balra kanyarodtak ós az egyik sarokban egy oszlop mögöti egy kis ajtói nyitott fel, honnan barátaágos fény áradott eléjük. — Beléptek.
A kis szobáoka jóval kisebb volt as előbbinél, de annál csinosabb volt. — Rendesen be vala bútorozva és ugy látszik, gondos kezek altai .ipoliat k. — Amott egy pamlagon két gyönyörű leány üldögélt, melyeket az öreg anyóka bugáinak nevezett.
,,Ki akar kányát vettetni?-'' k>:rdé az anyóka. —
„Ez az ur!4'' — mondá Pista Bélára mutatva. —
,,öu uram menjen a másik »subába, mondá Bélához és csak akkor jöjjön ki, ha hivni fogom. — Mari húgom ! vígy be egy gyeryát éi maradj oda benn, mulattasd addig az urat! —
Egyike a leányoknak felkelt, gyér-tyát gyújtott és Bélát karon fogva beve zette a másik szoDába. —
Béla, mint aki nem tudja mi történik vele, minden'' hagyott magával lenni és követte vezetőjét a hasonbutorzatu mellék szobába. —
,,Te pedig ezt az urat mulattasd. — mondá az anyóka az ottmaradt leányhoz, miközben Pistára matatott, — én egy negy ed óra múlva visszajövök." —
Ezzel egy kendőt véve magára, el hagyta a földalatti üreget, a két párt külöu-kíiión szobácskába rendelvén. —
Hagyjuk a párokat magukra; engedjük át őket szenvedély«* csel-kedete-iknek, legalább nem zavarjuk őket; te kintsünk az anyóka után.
,.Hogy ezt a két leányt megrendel •em. — mondá, miközben az utczára ért — nagyot fog vetni a latban. — Ok nenis gyanítják, högy tudom kilétüket, p«dig gyakran találkoztam veiük Nyiressy Kár-.ly házában, de ők nem ismernek reám. — Hogyan is? hisz nem méltatják a szegény koldus asszonyt figyelemre, midőn rangjokboz illőkkel vaj dolguk! Ámbár a fiuktól nem veszem rósz néven, de várj csak vén Nyiressy, most megbo szullak ! em.ékezetedbe hozom azt a napot, amikor szolgáid által a lépcsőkön ledobat tál! az igaz, neked igasad volt, mert goromba voltam, de azért a fájdalmat én éreztem — Vági Béla szereti Ernyey Irmát és ez őt; most a fődolog az, hogy ez a szereiem légbe menjeu. —
Ez pedig elérhető az ália'', ha aanak a növénynek a levét megita''om Bélával, mindenesetre Pistának is kell belőle inni, hogy gy»nut ne keltsen. - Haaleányek-kal mosl m-^férnek, *kkor sikerülni fog nekik az ifjakat megkinálui egy itallal és ezek — biazem — nem fognak kosarat adni — Hej! de bámészkodnak majd. ha ss-mükbe mondom, hogy ón Vagi B-íIaé* ön Setét István, mindketten szigorló orvos ur;ik ; hja! nem csuda, ha tudom, olyan egyéniség, mint én, ki gyakran mngfor dúltam Nyiresty Károly házában, gyakran hallok több effélékét. — Azután ai szoktatom magamat a nyaralóba „Dorn-bach1''- ha és egy tlgves tettem által Irmái is elküldöm imádottja után, de csak türe lein. Oh! mint fogok akkor kárörömet haliatni, hu Nyiressy Károlyt megbo szulva látom! — Ha, ha, ha, ha!" — ka-czagot''. és a közeli utcr-ában eltűnt.
Ezalatt ifjaink különösen jól feltalálták magukat, csak Béla előtt tünt tel
— A xaUi sxent gróthi kórház flgyc a annak bálja. Napjainkban olv gyakran fordul elő a szegény ügy, annak rendezése és helyes irányban történendő meeoldasa, hogy éppen nem csoda, ha sokakat foglalkoztat; nem csoda, ha egye.* helyek különfélo módokat és eszközöket ragadnak meg eme ügy helyes irányban történendő megoldasára. Zala-szt. Gróth közönsége is magáévá téve ez ügyet, már évektől fogva iparkodik szegényei sza mára oly létet biztosítani, mely reájuk nézve ha nem is édessé, legalább lüihetővé teszi az élet-»t s enyhili an nak önhibájuk néikül reájuk nehezült nyomorait és szenvedéseit E/.t leg inkább az által hitte elérhetni, ha számítva az emberbaráti részvétre s erészvét ald <rr*it készségére egy kórházal alapit, meiy menhelyül azo''.gal az élet üldöxöttei-ue* számara. Ami. reménylett, megleste sülés felé siet. midőn éveklől fogva gVÜj togetef fillérei ma már tekintélye* össze get képviselnek. — 6000 frtón felül s |eh"tővé teszik, hogy rövid idő malva me^kezdeudő épülete, a béke ós n\ ugalom iiliijága legyen szegényeinek, az adakozóknak pedig édes nyugta feláldozott filié reíkről, bogy uemes csélt segítőitek elő. A kórház ügyét mindinkább előmozdítani, annak tőkéjét szaporítani voll feudata a Z szt.-Gróthon e hó 16-án a bizottság álul a''kóriiáz alapjavára rendezett bálnak: mely köszönet a szép számban megjeleut közönségnek, valóban tetemes összeggel tryarapi''A a kórház alapját. Azonban épen a nemes czél, a meleg párlolás s a dus adakozan k. ó le less ege vé leile a bizottságnak, hogy a nyilvánosság utján adjon számol baljáról és jöv edelméről és mondjon a pártolóknak és adakozóknak hálá" köszönetet. — A bál lefolyásáról annak részleteiről, jelenlevőkről aZ*lai Kosion\ 6-ik »z ''.maban egy jelen volt tudositá*.i nak beküldésével már jeizé az eredméu\''. de ez nem zarja ki, hogy a retid*zó bi zottság számadásának telülviz.-gáiaU után a biztos ös-zeget ne jelezze. A bál nettn jóvödnltne, mely a kórh. bizottság pénz tárnokának »Uzolgállatott: 217 frt55kr. Fel ül tize léseket teltek: liaró Mikos u Mikosd 10 frx. Dr. Eichberg József ur Ztla-szent Gróth 4 fr''. GiófPejachevich Gábor ur Zaiabér 3 frt. Pály János espe res ur Kis Görbő 3 frt. Méhósg. Novak Ferencz ur C*ány 2 frt. Tavasz Jáno* ur Szt.-Grőth 2 frt. Grünwald Jakab ur Szt.-Gróth polgárváros 2 frt. L-ickenbacher Fülöp ur Szombathely 2 frt. Rechnilzer Leopoldina uruó Szt. Gróih 2 frt. Kl*«z József ''ir Zalapa 2 frt. Tavaszi István ur Szt.-Gróib 2 frt Lackenbacher Adole uruő
ez az egész eljárás talányszerüen. — Nem tudta miért küldik őt egy leanyoyal más szobába, minthogy ő neki ez nem volt szán deka; de végre is belenyugodott a sorsba és nem tagadta meg az auyóka kívánalmát. — Pista ellenben elejétől végig otthoniasan érezte magát csak uz volt előtte talány, hogy az anyóka mo*t miért távozott el, mn más alkalommal nem szokott leuni. —
Rövid idő múlva lassú, csoszogó éptek jelezték az anyóka jottef. —
Neh»ny%. másodperei elteltével" az any óka belepett a szobába és kialla : „Mari!"'' -
A mellékszobából Mari és Bel* kijöttek. —
„Vedd ezt!" — mondá Marihoz, mikösben egy papírcsomagot nyújtott at a leánynak. —
Ez azt felbontá e« belőle egy csomó különféle füvet vett ki, a másik leánynak egyet intett és mindketten elhagyták a szobát. —
„Tehát most magunk vagyunk — mondá az anyóka — micsoda lig_\ b :■» vessek kártyát?" —
.Éu szeretek valakit, — monda Béla — mit tartasz jó asszony e szerelmi viszony felöl és egész életein folyá*.ir<>í ?" „És önt fzeretí az angyal ?tf — „Igen." - • •
„Tessék ide ülni az asztal muilé, mindjárt kiyelem a kártyákat." — Ezzel kiraká a kártyákat. — .Hm!, az ön szerelméből misem
lesz uram
tu _
„Miért?"
monda felhevülve
az
Béla. -
„Nagyon ismeretlen előttem i* ok ; de csak adja ide kezét, hadd uézzein meg az élet árét?!" —
Béla odanyujtá kezét. — „Uram 1 lm-« elég erő* egy híri hallani. am«ly önt lesújtja? „Szólj, szólj I" —
„Az élet ere át van melazve és önnek meg kell halni!" —
, Mennyi idő alatt ?" — . í .Azt bizonyosan nem tudom : de hogy napfelkelte előtt okvetlenül megfeal, az szent!*— " ''
HUSZADIK évfolyam
ZALAI KÖZLÖNY
JANUÁB 27-én 1881.
C . Gróth 1 írt Soós Pongráox ur Sümeg , frt M»yer József ur Baltavári írt 50 kr. Lfcildorfer ur. Szépiák 1 frt. H&bartner ur 1 frt. Jedlitzka ur 1 frt. Csépi Zúg-mond plébános ur Sxt.-Lássló 1 frt Mayer ¡¿•»ló ur Zalabér 1 frt. Kellner Antal ur Zslabér 1 frt. Spiegel B«nő ur Koppány 1 frf. Perényi Antal ur Sst.-Gróth 1 frt. Mittermar«r Antal ur Szt.-Gróth 1 fit. Dublin Lajos ur Szt. Gróth 1 frt. Varg . K-roly ur Stt Gróth 1 frt. Tóth Vend I ur Sst Gróth 1 frt. N N. Szt.-Gróth 1 frt. KUst H»dó ur Bögöte 50 kr. Botfy Póier ur Sít Gróth 50 kr. Sieiner Ádáir ur S«! Groih 50 kr. Beck Zsigmond ur Szt.-Gróth 50 kr. F'':igelatock Dávid ur Szt.-Gróth 50 kr. Kocái Gyula ur Sat.-Gróth 50 kr. N. N. 50 kr. összesen 55 Jfrt. — E felülfi'' l,*,k fogadják hz egykor ókat áldok nevében a b.zot aág részéről még-egytt''r hálán köszönjünk«», • ne vonják a jövőben is e neme. czéltól aoha pártolásukat. A rendelő biz..t:»ág.
— Ha*a,i rövid hirek A duna-
gőzbajózási társulatnak 186 góxhajója vau - A Deákereklyék nagy számmál áporodnak. - J^on «gy 106 éve. t>i>yéo halt meg a napokban. - A katona''. határőrvidék Horvátországhoz csatol-tátik. — A horvát» delegátusok száma a ma^var törvényhozásban ez«ntul 40 lesz. — Liszt Fereúcx Bpes tre érkezett. — Szél! Kálmán lakására tolvajok törtek. — Gr. Erd''^dy Sándor Vépen meghalj — A Irjwámoló kis Franki Mór Szegeden van. — Szegeden 72 eser lélek lakik. — Deák Ferencz országgyűlési beszédeit Kóuyi Manó sajtó ala rendezi. — Gr. Fes''-etics Gy örgy és Gr. Autirássy Gyula a trónörököa mwunyogzőjekor herczegi koronát kapnak. — Lúgoson katonanrri vei kellett a uépszámlálast est közöl ni. — Az orsiágg) ülés bir szerint apr. 16 án tartja zárülését. — A hódmező-vásárbe lyiek küldöttségileg kézbesítek Kossuth nak a díszpolgári oklevelet. —
— Külföldi rövidhírek. Konstantinápolyt a törökök erősitík. — Athénben a háborút kikerülhetlennek tartják. — A .Hamburger Üorrespondenz*
1 150 óvá. — A sv^d király értekezést ir Hoiuerről. — Loidonban 8 láb magas hófuva''agok emelődtek. —
Irodalom
(K rovat alatt megemlített munka Nagy-K* nUii WajJit» Jó<csef könyvkereskedése által megrendelheti I
— TAbortzky ét Partch nemzeti zenemű kereskedésében Budapesten meg jeJent: „A szerelem sötét v.erem." Lttka-cay Sándor népaziumüvének legkedvel tebb dalai. 1. Rózsás kedvvel jöttem én. 2. Nem kell a szomorúság. 3 Hosszú sor ban száll a vadlúd. 4. Bús az erdő. 5 Repül a szán. 6. Ha én piros rózsa volnék. 7. Mért csalogatsz barna kis lány. Ének-Lnugra zongorakísérettel (vagy zungo rára külön) szerzé Erkel Elek. Ara 1 frt.
— At ,Oiva*ótér'' 2. füzete magjelent. Szerkeszti B-ankovios Györgt kiadja Hirha^er Károly. Ara egy füzetnek 15 kr.
— A .KÍpesCtalddi Lapok" 17-ik számának tartalma: Asszony szamara. Elbeszélés, irta Süm-ghi Kálmán. (Folytatás ) — A forradalom után Történelmi emlék, közli Dr. Ompolyi M Ernő. — Szomorú sora — Változás. Fóldváry lat ván költeménye. — Annommata. Elbe széles. Irta Groch Román. — Halottégető ház Milanóban. — A vigadó szegénylegény. — A ki-értés órája. — Franczia beszélyke. — Menyegző az eszkimóknál. — Humor; Sértett önérzet. — Czélsxerü találmány. — Adomák. — Moxaik: Történeti apróságok — Egyveleg. — Szerkesztői üzenetek. — A Lét története. Képek: Szomorú sors. — Halottégető ház Milanóban. — A vigadó szegényle gény. — Sértett önérzet. — Czélazérü találmány. Melléklet: A .Rejtélyes házasság" cs. regény 17 — 32. o''ld. *A borité-kon: Hetinaptár. — Kérdések, feleletek, ajánlatok stb — Hirdetések. E számhoz v»n mellékelve .Nővilág* cv. divatlapunk január havi száma. Előfizetési ára egész évre 6 frt, félévre 3 frt, negyedévre 1 frt 50 kr. Az előfizetés póstautalványnyal Mehner Vilmos kiadóhivatalába (Budapest kalap utcza 6 sz.) küldendő.
— Igen hasznot kis könyvecske hagyta el a sajtót a napokban s ez Ter-sánszky J. Zalamegye kanizsajárási tissti orvosa, orvossebéaz, szemész, és szülész mester által irt'' .Népszerű oktatás* i balesetek alkalmával szükségessé válan-flott segélynyújtásban, az 1876-ik évi 14-dik községügyi t. cz. első részének V-dik fejezete kifolyásából. E velős rövid seggel irt múvecskét a nép, néptanitóz, hajósok, halászok, mozdony és vonatvezetők, bányászok, rendőrök, halottkémek, halottakra felügyelők, betegápolók sat. használhatják. Ára csak ''20 kr. óhajtjuk, hogy minél szélesb körben elterjed jen, kívánatos minden caálád birlokaban tudni. Fáradhatlan szerzőnk teljes elis merést érdemel.
}— Orots Öuiztdv .Magyar ifjúsági könyvtárának" II. évfolyamában az 1-ső szám megjelent. E helyes irányú folyóiratot szerkesztúDr. Kaposy Lucián győri főgym. tanár. Minden hó elején egy-egy kötet jelenik meg kemény kötésben. Ára félévre 2 frt. 25 kr, negyedévre 1 frt 15 Míg egy-egy kötet 50 kr. A jelen füzet ,Az árvák atyja" czimü eredeti elbeszé lést tartalmazza, az ifjúság számára irta Dr. Stadler Károly. Ajánljuk e képekkel megjelenő vállalatot az ifjuaág barátainak méltó pártfogásába
4-
És éu? — monda Pista odanyújtva
kezét. —
.Szent Isten!" — kiálta fel az Knyúka rémülten. —
„Nos 1 mi történt ?• — „önnek is hasonió a sorsa." — „Az baj !" —
„Tehát u reggelt uem érjük meg?" monda kétségbeesetten Béla. —
„Nem fognak addig élni !" — ,És szerelmem ?" — „E szerint mitsem ér. — Ámbár ön is nagyon szerettetik és p dig ki által..." — mondá, miközben gondolatokba mélyedt. —
„Hát talán a nevét is tudod a leánynak, jó asszony ?" —
„Igen! de még az öuökét is megtudhatom !• —1
„Ha csakugyan megmondod neveinket, akkor hitelt adok jósló szavaidnak, különben nem 1"
„Azonnal meggyőzöm szavaim igazságáról* — mondá, miközben ifjainknak sokáig a szemei közé nézett, mintha on nan akarná leolvasni. —
„Öu 1 — mondá rövid szünet után Bélára mutatva — Vági Béla ur ; és ön Setét István és pedig — folytatá, miközben ifjainkat szemeivel végigmérte — mindketten szigorló orvosok." —
Béla és Pista bamészkodva tekintettek egymásra, de egy szót sem bírtak azólni. —
„És a leányról mit tud**?" — kérdé Béla. —''
„A kisasszony nem ide való!" —
„Az tény!'' —
„Magyarországi! —
„Helyes!" —
„Éa . . . —
„Nos ! és neve ?" —
Ai anyóka gondolkodott, —
.Aha! megakadtunk?« — kérdé
-Bek. —
A leány neve Ernyey Irma, ki jelenleg anyjával itt időz nagybátyjánál Nyiressy Károlynál! mondá az anyóka, büszke önérzettel tekintve Bélára. —
„S mit tudsz élete folyamáról ? vess kártyát!« —
Az anyóka engedelmeskedett. —
Vegyes hirek.
- - így akarjak a mi cselédeink ts-Egy amerikai lapban a következő apró hirdetést olvassuk: Egy Kis csalid egy csinos, takaros leányt keres, könnyű házimunkára, mosus nélkül. Főzésbeu a házi-
asszony segíteni fog neki, szenet és fát hordaui s tüzet rakni s hizigazd* fii fog. Hideg- és melegviz s v izvez <ék két csapján ömlik. A leány minden délutánjával szabadon rendelkezik, /asárnsp pedig egéss nap nincs semmi dolga, minthogy ekkor az ebéd korcsmából hoaatik. Ha séta helyett inkább baratja a zenének, a zongora rendelkezésére áll. Fisetés kitűnő.
— A finykiptait ujabb haladása. iottser nevű fényképésznek sikerült a tövetkező szép kísérlet: Minden általa evett sremélyről két negativet vess le; egyet nyitott s másikat behunyt szemek-tel s ezek egy á''Játszc finom papírra oly-képen ragaasUtnaV bo<y egymást telje sen befedik. Ha azután -zen kettős fény-kép egy lobogó lámpa fölé tartatik, a néxő előtt ugy rémlik, mintha as illető lefényképezett egyén pislogna.^
— A Kerctegprimát Esztergomban nsgyszerü palotát fog építtetni, mely végig fog vonulni az egész- telken. »ót s szomssédház kisajátitáaát is maga után vonja. A herexegprimás régi óhaja, hogy gyűjteményei, képtára, könyvtára stb. egy faépületben legyen elhelyexve, most teljesedik. A palota két emeletes less s építését Lippert lovag tervei sserint a tavaszszal kezdik meg.
— Blahání végre megkötötte a szerződést Evvával, a népszínház leendő
gazgatójával három évre, évi 18,000 frt fizetéssel s minden külön fellépésért 150 frt játékdijjal. Ide jegyezzük, hogy Bla-háné csakugyan br Splényi Ödön neje less. ki honvédhuszár századosi rangjáról alkalmasint le fog mondsni.
— Megtüketült a csóktól. Amerikában történt. Egy 4''J éves nő ült a zongo ránál. — Férje, ki hosszabb utasásból tért haza, nesztelenül mögéje lopódzott és fülön csókolta. Két nap múlva a nő éssrevette. hogy hallási szervei meg van nak támadva, a lassú beszédet nem hallja, a zongorajátékot fülaórtőnek és visitónak találja. Orvosa megvizsgálta és kijelentette, hogy a heves osók idézte elő a hal lási szervek e betegségét.
— Magyarost tág aOájának emelkedése 1838 —1877-ig. Weisz Béla ur érdekes st&tisstikú tanulmányt körölt e tárgyban a .Nemzeigazd. Szemlé''-ben Gondos -tanulmányra mutató adalaibó megtudjuk, hogy Msgyarország adój korszakonként mily rohamosan emelke dett. — l83S-tól 1847 ig fizettünk évig át Ug 10—20 millió adót. 1848-1857 7 ig fizettünk átlag 58 millió forintot. 1863 — 1877 ig szintéo foldieh»rmente-
sitési járulék nélkül átlag 100—142 millió rdó«. 1877 tői mai adónk évről-évre tetemesen emelkedett. Mig 1846-ban ós 7l0 adó forint (ken vencziós pénzben esett egy magyar emberre, 1877 ben < forint 90 kr. esik minden fóro Szerző adataiból a következő eredményeket vonja ki: 1. Az adóteher a hazánkban az utolsó 40-50 év alatt sokkal nagyobb mérv ben emelkedett m>nt más államokban
holott a -vagyoai jólét emelkedése fordított arányban történt. 2. Nemcsak ss adóemelkedés nagyobb mint bármely más államban, hanem a visaonlagos adóteher is. 3. Államhástartásunkban a kós-vetett adók emelkedése lassabb vol t, mig egyes adók roppant progresszióban emelkedtek.
Beküldetett . As illetők tán jobban megértik igy :
Folgenden teitgemtitoen Mahnruf an Han beútser entnehmen wir der jüngsten ''Nummer des Hannoverschen Koa-riers :
Uebt immer Eure Bürgerpflicht, Auoh wenn es schneit und friert, Vergesst das Aschenstreuen nicht, Sonst werdet Ihr notirt. Der Paragraph steht nioht sum Spass n Unaerm Ortsstatut, Jnd wer schos auf dem.... Pflaster sasa, Der weiss, wie weh'' das thut!
.Egy hónap eltelte előtt vagy megmérgezi magat, "vagy meg fog mérgez tetni !" —
,S ki lesz a gyilkos?" — „Egy boszuálló !" — „Tehát a kisasszony vétkes?" — „ó nem, de nagybátyja az; s igy az angyal halálával akarják megbőszülni az öreget. —
„S mi a neve a gyilkosnak ! hol lakik?"
,,Ast nem tudom !" — „Asszony ! ha megtudtad neveinket és Irmáét, akkor azét is tudnod kell ;mert különben jóslásod hamis !*'' —
.,Meg fog győződni igazaagáról " — „A gyilkos névéi kívánom meg tudni és lakását!"
,,Azt nem moudom meg. nem mondhatom meg!" —
,,De ismered?''4 ,,Ugy, mint önmagamat!" — , Csak egy napig élhetnék még, akkor kipréselném belőled asszony, de igy uem tc-hetem!" mondá Béla izgatottan.— Az anyóka kopogott az asztalon és a két 1-áuy egy egy csésze párolgó italt hozva, uzzal előbbi mulattalójukat megkínálták.
„Lássa uram ! — mondá Bélához az »nyóka azelíd hangon — az ön órái meg számlálvák és az oné is — moudá Pislához — tehái e néhány órát töltaék vidáman, hogy utolsó perczeik vidámak legyenek. — Ezek a jó leányok gondoskodtak egy kis meleg italról is, mert künn nagyot'' fuj a szél s hideg van ; mondhatom, holnap első májuskor novemberi napunk leaz. — Ugyan kérem ne kosarazzák meg e kedves leányokat, igyanak, hiszen tiszta saivból adják ! ? Hozzátok be a maradékot is!" — mondá a leányokhoz A leányok ismét kisiettek és épeu azon pillanatban az anyóka könyökével lelökött egy kanaJat, melyért lehajult. — Az időt, mig az anyóka a földöu időzött Pista felhasználván ós minthogy Béla mellett ült, sikerült neki magyar nyelven ugy, hogy senki álul sem lett meghallva fülébe súgni:
„Ne igyál ! mert különben véged
van! • —
Itt megemlitjük, hogy a conversa tió mindenkor német n^olven folyt min denkivel. —
Hiaba erőlködött az anyóka, hogy igyanak, az ifjak hozzá sem nyúltak csészék h-s.
,.Igyanak uraim, hisz szívből ad juk !•''-
„Tudom ! — mondá Béla, — de mi sem inni sem pedig enui jöttünk ide, hanem csakis a jóslásért; ezt befejeztük és most távozunk. — Egyébiránt azt sem tudom, hogy mi oknál fogva akartok épen ma bennünket tractálni, midőn es még soha senkivel sem történt?" —
„Azért uram, mert a leányok igen jól érették magukat az önök társaságában mi másokkal meg nem történt meg ; tehát megkérlek, hogy engedjem nekik as önök tisateletére egy kis meteg italt főzetni mert a hideg levegő künn különben meg ártana!" —
„Köszönjük a szívességet, mely ál tal nagyon is megtisztelve érezzük magún kat, de uem iszunk; elég meleg ruháink vannak, mely bennünket a hideg ellen védhessen." —
„Igyanak!?" „Nem iszunk !" — „Kell, hogy igyanak — mondá a^ anyóka kétségbe esve és szemeit forgatva miköaben arcza eltorzult — ha azépsége-sen nem isznak, akkor kénysseritsni fogom önöket reá" — vegzé, mikózbe vad állati dühvel nézett ifjainkra és hosszú karinu ujjait vakaráskeszea tartotta. — Béla gyakran hallván és tapasztalván a nagy városi rablások és gyilkosságok sokaságát, éjjeli kirándulásaiban rendesen egy revolvert dugott zaebjébe. — Most is nála volt, minek — menekülését is kö-szönhelé. — A kétségbe esett nő látása, az eltorsult vonások, a forgolódó szemek, a vadallaü tekintet, az éles bcsasu körmök, mind a végső tettre vihetik as asz szonyt. —
Gyorsan zsebébe nyúlt, a revolvert kivette, felvonta a kakast és s már feléje rohanó asszonyrs czéizott és kiáltott:
„Megállj ! vagy keresstül lőlek !«— Ár asssony egy pillanatig habosott, egy perexnyi gondolkodás után viassa-
Papirszeletek.
— Ml s katona? Valaki így határoata mec : .á katona egj anyasxtllte, doetor mef-riasialta, írajtsr megnyírta, káplár mefssidta, profontot* majsxoló, mezőket hajszoló,- hat krajexárt faszoló, sserssámot puexoló, parsastul trucscxoló, saakácsnMrt bomló, priesrs gyakran omló, dic»5s4fr«, kaaxárnya-snroláara s TÓgre valahára obiit-megkapásra tersintett istenter emtette. *
kilj kivitellel mág most is aralkodik ftale-tünkbea. A rételkedr, mint akkor , jelenleg is nagyon mérsékelt és csak a legközelebb flkséglet fedexésére szorítkozik. Hs ezen körülményekhez még hozaátesssdk, miszerint jobb árak reményében as »ladók is várakosó állást foglal.iak el, agy Osleti viszonyaink kedvezőtlen voltáról teljes képet nyújtottunk.
Basa csekély figyelemre talál és alárendelt minőségeken végkép el van hanyagolva.
Rom szintén lanyha irányzatot kOveti ; árai a»onban nem változtak.
''Árpa finom minőségekben valamivel keresettebb és ezekben jobb árakat is ér el ; kösép és aláreadslt fajtákban aaonban pang.
Zab csekély készletek mellett a belfo-gysaztás ssámára magasabb árokon'' vétetik.
Knkorícxa nsponta nagyobb mennyiségekben merül fel. As olcsó kínálatok, melyekkel kiválóképea Tolna- Baranya- és Fehér-megyék árasxták el eladási helyeinket, nem hibáz-haták el saját áraikra is hatásos reactiot gya-korolai, mely lényeges árcsökkenésekben nyilvánult
Babba» semminemű forgalmunk nincs, árak csak névsxerintíek.
Busa 10-50 —11.80. Boas 9 80.-9-50. Árpa 1■—.-8-—JZab5.85 —6-10. Kukorié»a6 tó-5.50
Cxinquxntin 6 80.—€ 60 Bab fehér 8 60.-.
Bab barna 6 50.--—. K. B
— A népsxámlátáskor. Ügynök: Mikor sxIlletett barátom f
— .Ebbe'' a hónapba.
— Hány ecxtend&s ?
— Hasson nyoe».
— Katona?
— Nem
— Hát mí ?
— HonTéd.
Kgy báli párbeszéd :
— Nésd csak Laura, M bankárnó so ránysága daczára milyen kivágott ruhában jelent meg.
— Csodálom, pedig mint bankár neje tudhatná, bogy minden deficaitet fedezni kell.
Szerkesztői üzenet.
4A5S E M. Mért nincs K—n aggleány"
MirlSbb j5. önend&nk. hogy berukkoltál. Kedélyes leveledre válascolni fogunk.
4463. .Petőfiről- miü kö»Mhet5 .Sok viruló leánysereg«. Hogy gondolhat ily badarságot ? -
, 4464. Pápa. Nen>; mi»15bb magánlevelet irunk Üdróelet''
4456 O. és B. Ssive* kfismőnet 4456. .A farsangi levél" közié,ét helyi Tiszonyok nem engedik. 4467. L. Köisönet. . 4468. . . . ánri. Megkaptak. Jó. 4159 B. EszkösöljOk 4460. Lendva Jövő ssáaban.
Egy másik :
— Ahl barátom. M. kisasszony ma etak QK7 ragyogl
— Nagyon terméssetes. Elhatároxta. hogy addig a báltermet el nem hagyja, mig magának férjet nem hódit.
— És sikerülni tog terve ? _ Már sikeríllt
— ÉU ki ax a férj?
— Másnak a férje
üaleti tuemle.
Nagy-Kanizsán, ltí81. jan. tó
Időjárásunk teljesen téli jelleget öltött, Drrü''t ''g mellett c«ip6> hidegek uralkodnak, ugy* hogy «gy — 10—12®-nyi hőmérséklet nem tartó sík nálunk a rítkasághos. Ax utóbbi hóesések nvrocsak a sxántófOldeket láták el jótékony- lepellel, hanem a késlekedésnek is lényeges hassnára váltak a n^idóc egy kitfluS sxáuutet alkotának.
Csleltlnk folyamata utolsó tudósításunk óta csekély váltoeásl .aienrrdett. Ama általános stagnatió, melyet apa^k idején jelezni kslle^etlen kötel<>s»é]c&nk Volt, ese-
ti menetrend. Indul Kanlssáról hera:
Vuual saáiti Or« Pero. tvlö
¿07 Kaa4k, Mukáes, Uonbovár 5 10 reggol
í;5 . , 2 30 délut.
** s . . 11 1 éj}»l
MU ÜuHa-Peatre (gyorsvonat) 5 S5 reggel A* . (postavonat) S 6 délut.
112. . (vegyes vonat) II 30 éjjel
31^ H»<-sbe lK»ami.«tl>elv-, Sopron
feU) • 1» reggel
301 . • 1150 éjjel
316 Sopronba S 40 délut.
3U6 Prágerhcf Kottori, Csáktornya 4 55 reggel SOS . , < , i 47 délut
*>1 . . Iryorsv ) . 10 60 éjjel
Xrkeaik Kanissára-honnét:
nyerte lélek nyugodts ágát és eseliden mondá:
,,Bocsánat uraim, bocsánat! én nem akartam valami ross sxándékot véghez vinni, dehogy esek a leányok megaosa-ráztatlak és muukájuk hiában volt, ez fáj nekem !" —
„Semmi KÖsőmhozzá,ki parancsolta, hogy fósset^k ? ''
„Senki i . . .«
„Tehát kinek az engedőiméből csinálták és ki részére?"
„Az éu engodelmemből, as önök réssére!" —
„Rendeltünk mi ilyen italt?" — „Nem rendeltek !" „Tehát, akkor nemis kellett volns ilyent késsiteni; egyébiránt mi már végestünk, s tudni akarom, fcagy mivel tartósom ; mert elmegyünk ? !''r —
Hallgattak v.-.lamennyien. — ,.Nos, mivel tartozom asssony ?!'''' — „összesen egy húszast ezüstben fizetnek ax urak!1'' — mondá tettetett mosoly ly»l. —
„Fizesd ki kérlek Pista! nekem a fegyvw vau a kezembon." —
''„Itt az ezüst húszas" — mondá Pista, mialatt egyet ss aastalra tett. — „3most — mondá Béla — megyünk, menj asssony elől és zárd fel az ajtót!"— As asssony szótlanul engedelmeske dék, a gyertyával elől ment és ss ifjakat kibocaátá. —
„Ex nem sikerült — dörmögé ax anyóka viséaafelé menve — no, de sebaj ! majd sikerülni fog a másik ; megölhettem volna most mindakettót, habár fegyvarok is volt, de csak hadd éljenek, legalább ők is fogják éresni a fájdalmat, amoiyet a családnak Irma kisasszony halálával okozok. — Magam is sajnálom asangyalt, de mindegy : ő lesz as áldozat." —
Azután bement a leányokhoz — „Menjetek aludni semmirevalók, nem tettetek aem mit!" —
„De mi mindent megtettünk kad vükre amig maga haza nem jött, és akkor szívesebbek voltak is mint moat; de mi nem tehetünk róla, hogy aem ittak" — mondák, miután mindkettőn a belső szobába sititek. —
210 Zákány felöl 216 . 208 .
¿11 K..da Pestről SOS »01 302 Bé- st.51 314
316 ^oprondól
202 Prigerhof felől (gjorsrou-t)
204
«06
5 ''¿7 reggel 1 41 ¿¿lb.
11 1 éjjel (vegye« voust) * 15 reggfl
(postavonat) 2 5 dc-lat (gyorsvonat1» 10 bO éjjel 4 l reggel 10 15 *jjel
12 5 Jélbeu 5 37 reggel 1 20 delnt 10 60 éjjel
Felelős szerkesztő: BÁTORFI LAJOS.
Ezalatt a fiatal orvosnövendékek ugyanazon as utón amelyen jöttek, hasasiettek és miatán a mai nap átélt események felól sokáig bessélgettók, elaludtak.
Másnap reggel Pista elóssőr ébredvén fel és as ágyban heveréssett.
Röviden reá Béla is kibontakozott Morpheus karjai közül és midőn meglátta Pistát oda kiáltott hoaaá: „Te Pista! még élsz*" — ,,Én élek! hát te is élsz?" „Amint látod én is élek !•'' -„Hát ilyen formán nem haliunk meg, pedig a kártya azt mondtál" —
,,Gondolom csak ugy lett volna igaz a kártya jóslata, ha a szívből eredő meleg italt megittuk volna." — „Ugy van \u —
„No, de most írok Irmának 1 . Ezzel leszállott as ágyról, felöltözött, as Íróasztalhoz ült és irt:
„Kedves IrmámI Kivánaágom és kívánságodhoz képest értékedre hozom, hogy ma 6 órától kezdve a városligetben a „Zolinkat szobor kösvetlen közelében elvárlak.
Ister. veled ! csókol igsz hived, Béla." A levelet 9 órakor átadta Erzsinek, aki azt rendeltetési helyére juttatta. — - Ugyanazon délutáni 7,6 órakor Bélát egyedül látjuk a Práterből léptekkel sietni a „Stubenringen* keress tül a városligetbe. (Folyt k$v.)
r Farsangi <1*1.
Hogy vigadok ux emberek 8 az élveket mint hajiásssxák! Dal és zeoa, vig »aj ¿s táccx Éjjel -nappal egyre járják.
Vidámságtól dagad keblök S aresuk ax örömtől lángol! -Sxemök pedig sxikrásik a Leirhatlan boldogságtól.
De nem csoda: hixx fársaag van. Ideje a inwlstsáfwsk ... Rajta tehát! most v*n helye, Most a földi mennyországnak.
Farsangi bál, farva^ Mi, Te sxivek xaarnok királya 1 Örömest lesz millió is Nagy hatalmad rabszolgája.
VÁROSY MIBÁI.Y
- !''.* r ^ »v i.1/ A • HUSZADIK ÉVFOLYAM
7 TI ö I <* >r • ! A .! /
zalai közlöny
JANUAÉ 27-éh Íá8Í.
HIRDETÉSEK
Családi csokoládénk

< g-c »a
i Ii— "«■ * * ■" . —
^mm « .»f jji
lía^M
minden csoniAffon fenti még ezen védjegy kai mazTS.
p*pirl>an I csortoag 50 kr.
1 . 70 kr.
1 . 80 kr. 1 . kr.
csak akkor vnlódi, ha aláírásunkon kivül van al-
Ara h jó tnjnúséguii-k finom „
. finomabb
legfinom. „
Raktár Nagj-K»nizi>áii: ROSENFELD ADOLF é* STRKM & KLEIN arak kereskedésében.''
Keskeny
UTIFÜ-MELLCZUKORKAK,
a tudó és mellbajok, köhögés, fojtókőhögés, rekedteég és tüdóhnmt biztos gyógyszerei. __
A termésxet ál »1 * «xen\«d5 tml enséi: javára teremtett megh c«Q het!en Vesia-ny ntiro
«■ón már eddig fel u<-m d- ritetl t''tW >< foglalja magában, n.i*x.-ri!it * g''g'''' •''* lé :etids*er
gyulladt nyakhár \ ájár* való ajonnuli gyors é* enyliitó hala!) jyrakurU-á :il az illeti! .Beteg »/.er vek gyógvolásat mind. n tekintetben lehetőleg elő«egtti.
Miután O''ártniáaynnkriál » '' -- — kor és ke.kepv tit.fűből tisxta ve»« fají¡r^fc.-/¿¿f ^W
likról k<-x*skedflnk. ItfllSu«« ff^yífem- ——~ ----^
he ajánljuk hatóságilag bejegyxett védjegyünket sat dobozon I -vo aláírásunkat, mert caak erek igutolják annak val di»á^át.
SCHMIDT YICTOR & FIAI
cs. tir. szali. £7árosot Bécs. Wíeden Alleegasse 48.
1 Blcatmlya ára 30 ltr.
Kaphatók : Práter Méla gyógyt Bein* J gv<">gyt. N.-Kanixain, Kálivoda J. Letenyén, i\i«« A gy^gyl Ai«''i l.end\án, Dnmer Kaj vasén fOsxerkete.kedvben Mltneglien, Werli M. gy.''.gvt Kapronezán, idősb Moxelt F. Vasvár..n, il«lló>y J. t*ef K g- ógyi. Zala Kcer-xegen, Berber M/,r (Somogyi Rr.ohh, Simon G>nla Sxoml.iithelv -_>3o 1—•
ItlttlXXttttXltt
SCHAUMANN GYU.LA-FÉLE
^dig eléri.otlen liaiáaÜ.an a küny. "J''Mi lurpillUara vouitkiit/i^c iieha-*''''•» eniim hel." élkek-e, eiré /.!.''•*, véi-t''»*''itÁ«, ''áplálás éa tevterő.ilé,,-rc {-;*■ állal n»|M»n-.i'' li V- ."l* eri folyt, „„,* kasxoáJat UtMamé. tékl''-tes « erili hasinál .. AT u V# um $ I ,ncf makac. l»ete(f,,Kek..él ¡s*a m
? ™ ........ i in ni 11 «é«<tét ■
tólnla« a hasgiliastánái, ve«xteglő»ée a beinél, ta^jryen(t--»é(r. aranyér ixenvcdé«, mindenemü eönrény. golyva, febérk6r]
aárjfaaág, idolt bőrkiütél, időköaü fg''. fájás, féreg- én kébetejraéirknél. benyálkiaodá* a benőttk«»Tvénynél <-s a (rnméaannál 18C 3—5
Ax ásványvixek gyógyaxer gyanánti használat mellett, «lótfe ép ugy mint ar.nak hasxnálaU alatt, valamint nt<5''»fr°"> rj^pykexelégnél is kitflnfl azolirálatot ti az ^ ,
Kapható annak kéazitSjénAI, Raxda«*«: gyégysz««ré»x Rtock-r«"ban A» a k.ivetkemő raktárakban : Kis* Lstván jtyógys* Arad, Stech Laj«v« cy^cy«» Alm«»»il, Vanady ¡»tv, Minexer.LipAt.(cjégys* Nagry-Be .kerek. I)r. R"l»chn«k F.mil ítyógysz. Dabrecxen. Pap J ify^Rysz. Dana-Földvár, Kovác-. Mibá.y, Sipoc* István CyApy«* Pé-a, Nv-ry Gy«r*y jryófrysx Nagyrársd. Práger Béla gyó|ry»z. Nagy-Kanixsa. Mflller P I. Sphi J. trv^iryRZ Karat.a.''be«, Wandra*rhok C. iryigrsz Kaa»a, Kircnner M gyógys*. Komárom, Jé^J ^nátz gyógy«* Miria-Thereaiop^l, l»r Cz»thi Sz^bé gyógy»* Miaitolc*, i''lavaio G. GrosHÍnjrer B Nen.atx, Molnár Lajoí, Mexey Antal, Khndv Jf imef jry6py$x Sopron. TíirBk J«ir»«f, S-tuf>a é« Kriegner gyógysx. Pest Soltz Rudolf. Heinrici Félix. Piiwtory pvéry**. Posony. l>jod»t«n« ntÁda nyúgyn P»urvárad. Gömbös D. gróeyaz. Palota. Simon Ferenrz. Lii«pocx.v Mik»a. MehUrtimidt 1 gró(ry*< Gy .r, Dieballa J , Braun J.gvógvsx. S/ékeslehérrár. Teloky Antal gyéjjy.z- 8ikl<s, Bar*«ay cy»Ky»'' Szeged Tarczay István. Jahner C. M jjy< gy«x. Temrsvár. Bodrosiy G gvégy*z Tereaovaez. Bela Simon gyó^y** Trcneaén. Lacn Sándor gy.''.gyzx Ungvár. B tier Farencx, Borsrbits J. Hug. W*ia»kirrben, Moldovrany A. gyógysz Werschetx. Wai^inger A. S Zomboi, Holloay J. K. r)''%sx. Zala Kgerazeger. valamint az osztrák-magyar állam minden n»iryobb gyógyszertárában Fgy skatulya ára 75 kr. Megrendeléseknél legkevesebb k«t skatulya utánvétU-1 küldetik

Házeladás Nagy-Kauizsán I
Nagy-Kanizsán a Batthyány utczában ("e/.elótt Gh bor-utcka) egy szép nagy lakisból álló, ni^g 9 é>ig adó mentes uj ház szabad kézből eladandó.
A Csengery-utczában egy még 3 évig adómentes öt lakásból álló nagyobb bérház szabad kézből eladandó
Bővebb tudositásokat Wajdits József könyvkereskedésében nyerhetni. * 232 : —3
OPTICUS.
Maria czelli
GYOMOK-CSEPPE K.
jele« kataaa Byi>gy»zer , gyomor minden bantalaai eilea,
én fellliniolh.il.*n nx étvágyliiány . gyO-morgyengeség. rosrszHgn | hellot, szelek, savanyu felbflfögéa, kólika. gyomorhurnt, gyomorégés, h gy őképxfí ím, túlságos nválkaképződé«. xargavág, undor és hányás fofajá« (ha ax a gyoin-.r''-.il ered), gyomor gívre«. székszornlat, a gyomornak tultnr-helUégf éte; és iUl által." pilii.xta, lé|.''- és májbetegség, aranyere, beutaltnak .-llén
■W £av üv*ffr*r óra /irzAználati 1U"Kxt/uwul tgy iUt 35 kr.
Kaphaté : Práger Béla ur gyógyszertárában Nary-Kanix«án, ralamii.t az osxtrák-magyar birodalom minden n»gvobh gvőgy-.— »x«rtárában és kereskedésében*
Központi szétküldés! raktár nagyban és kicsinyben ADY KLÁ
„az őrangyalhoz** cximzett gyógysaertáráb»..
ta u,—**. , Jíremzierben, MorraorHzág.
Ber^er''S medieinisclte
THEER8EIPK
Dur h in* ''I (''npxriijit p «am|»f«>hlf*ii. w rii in <1«*ii mo^t^n S:.-:ttft« Ktir«»|>a*j« mi* ¿Imh »«nd''n» Krftilg«- an -udot
Haut-Ausschläge aller Art
iitsb <i> dere tof.'' rli''onii Ii n ■! S.''bnj»'' . ull Ii ■■ , r *•»> Gri d in:d »raM''are Au -e la^e. i. Kupfer in» Kr ><t-
I» -ii''eii. So .«•>•! * K .pf und llf Urh ipi-eu E^rgpf''s Thesr
seife Iitnal- 40 | Holrtheer u:.d unters........ >t ..leli we e.itl''. l«
von .^Ileti Hh i|r 11 Th-r'' ifeu d- < Hand-I« Xu Verbütüng von
Täuschungen l.ej- »«• mx:i msdtilck »ob Berger''s Theerseif ''""''l aellle au! d e Itekai''nte S.-hutxlD»rke.
AI« atildere Tbeerseife tnr lte-eiücung a l.-r
Unreinheiten des Teints
lixot'' und iv.pfaua-ehUUe tl.-r Kiud«r, a-.w.e al« unübertreffliche <-0.luetische Wasch- nnd Badeselfe fnr den täglichen Bedarf di-nt: "i — I5i
Berbers Glycerin-Tbeerseite
d> • 55" c Glyeerin ent Rlt nnd fein parfflmirt ist
Prel« per Stück Jeder Sorte 35 kr. aa«m? Broschüre
Haupt Versandt Apotheker 6 HELL In Troppaa
VurrXtli.g in allen Apotheken, der Mo arohie Hauptdepota für Gr -Kanlzsa i»ei den H rrn \|.otHek"rn K. Präger und .1 Belli«.
ac
FONTOS messze-, rö?ifl- és iwj iáinál
A legjobb szemüvegekkel szolgál jótállás mellett
Ilelfy B. látszerész Nagy-Kanizsán
az „ARANY KOR( »XA''- szálhxla átellenében. Aneroid Barometerek. minden nagyságban
a töLlumqnrú /''.< me.tfloroIoqia i
ntezetböi vlzsgalv a.
{SSfr" Bor s borszesz legózolgó appara us
Szemüvegeimet es aneirod barométereimet 14 napi próbára adom.
Gazdatiszt-ajánlat.
Kgy gazdatiszt »jánlkoy.ik bármely gazdaság keze lésére, aki magát keszthelyi gazdasági intézetben és Bu d«n Kncz Ferencz igazgatása alatt a h&szonkertészet, szőlészet é< boraszatban kiképezte és már 12 évig mint Önálló gazdatiszt nsüködött 35 éves, nős, óhajt azonnal állásba lépni.
B vebb felvilágosítást Weiser János vask<Te>kedé-séb<!n Nagy-Kanizsán. asi i—•
frfr&J-X, ixte &&&&&&&& ......''V^VW^WW^''Xy!^^
DÍSZES ÉS IZLÉSTELJES II
IITÁ \ VZ-JFA AÚ\y i:K
(COTIJLLON-ORDEN)
TANCZVIG.ALMI MEGHÍVÓK és TÄNCZRENDEK
na§:y választékban
t
\ 1) I T S J 0 ZS I T könyvkereskedésében
*
igím olcsó árért kaphatók.
Na^y-JUaiaia, nyomatott a kiadó tulajdonos Wajdits József gyorsítóján
NAGY-KAOTZéÁ, 13881. január 30-an.
i )
Előfizetési ár:
c^ésT. évre ...... 8 fit.
tél évre................* -
„egyed évre.......2 „
Egy taám ÍO kr
Huszadik éyíolyam.
hirdetések
.s hasábos petitsorban 7, másodszor 6 s minden további sorért 5 kr.
NYII/rrÉRKEN
soronként 10 krért vétetnek fel. • Kincstári illetek minden egyes hirdetésért 30 kr. tizetendö.
zalái mm


A lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőhoz.
anyagi részét illető közlemények l>edig a kiadóhoz bérmentve intezendők :
NAGY KANIZSA Wlassloshar 1
Bérmentetlen levelek csak ismert munkatársaktól fogadtatnak el
Kéziratok vissza nem küldetnek
jjo-ry-Kani /.saváros helyhatóságának, , nagy-kanizsai önk. tüzoltó-egyl.''t". a a ,nagy-kanizsai kisded-nevelő egyesület", a nagv-kanizsai tiszti önsegélyző
nagy-kanizsai kereskedelmi s iparbank'', ,nagy-kanizsai takarékpénztár", a .zalamegyei általános tanítótestület", szövetkezet*, & .soproni kereskedelmi a iparkamara oágy-kanizsai külválasztmánya" 8 több megyei és városi egyesület hivatalos értesítője.
Hetmklnt kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap.
Január 38. DEÁK FERENCZ halála évfordulóján.
- Kr ».ihlt die Hiupier seiner Liebcn.
Und ».oh1 ii«m — ^ lk®«r®» Haupt*
Dicsó Eötvösünk nemzetünk kincsének a . szentelt fájdalmat« mondja.
Nemzetünk szomorú múltjában elég oly korszak van, melyet joggal a fájdalom korszakának mondhatunk; de kiválólag alkalmazható e kifejezés azon korszakra, mely szeretett -nagy hazánkfiának. Deák Ferenczünk halál.t óta az örökkévalóság tenge-''rébe lezajlott. A hosszú fájdalomnak rövid ideje! S mégi? mennyi baj. meuuyi veszély érte alatta ha-| iánkat!
Igaz, hogy történelmünkben vannak korszakok, melyek nagyobb vtot, nagyobb ínséget is hozának, de ama korszakok más nemzetek, idegenek- által keserítettek el, tétettek olv szomorúakká: s a szenvedé-• t
sek között mindinkább kifejlődött népünkben az összetartás, növekedett a.töcfkvés a haza sorsát jobbra fordítani, s amit egyrészt anyagilag vesztett hazánk, másrészt morális oldalról uyert. - Mert ugy mint egyesek életében. ugy a nemzeti létben is a szerencsétlenség ama próbakő, melyen az egyén értéke is-mertetik. nagy idők szülik a nagy embereket; s valamint * igaz, hogy az-ember mig csak él, addig reményi ugy a nép csak addig él. a mig reményi. A nemzet, mely reményiem megszűnt, az elveszté bizalmat önmagában, az elvestté létjogát is, arra a történelem kimondja : ,Wir werfen ihm zu d<-n Todten.*
. Deák Fereqcz halála óta ellenig nem dúlta hazáuk szép virányait, s mégis mennyi baj, mennyi szerencsétlenség ért minké». Az elemek esküvének össze ellenünk ! Tüz, viz, földrengés, minden-mindeu pusztította már e hazát. — Csoda-e. ha a nép
TARCZA.
Nem csodálom éu. ..
Nem. csodálom en ha bánt a Világ zaja, tarkasága,
És C*ak unt.t tégedet; Virágos part között folyő. Mély hollámu. csöndé« folyó Volt úgyis aa életed.
Ne jf törj a mnló fényre, Mái ily hazug üreaaégre T.lái. jobban érdeme« . Csillogó «zint, külső máxat, — Mi nem rálő, csupán JáUzat, A szerénység nem keres.
Maradj te csak rejtve nyilő, lllatoíó virágbimbó,
Virágozzál csak nekem ; Pompa s hirre én ne vágyom, Helyettem is vao ki vágyjon, A vágy úgyis gyötrelem.
Less nekünk is otthonunk ha G\üm&lcsözik majd a munka,
8 takarítunk jó korán : Majd ha tett áldása rajtunk, Víg mosolyra nyílik ajkunk, Kapni vágyak mámorán.
Folytassa más a kflzdelmet, A mi megöl saivet-lelket;
Birja mis a kincseket : Mult g jövőben elmerengve, Ésxítel élre a jelenbe''. Két ily kív boldog Jehet.
HALASSY BÉLA.
lankadni kezd, csoda-e, ha nemzetünk elveszti önbizalmát, ha kételkedni kezd önmagában, önson-ában, s a mindig oly büszke áhítattal emiitett .Magyarok IstenébenV
Nem csodálkozhatni a felett, mert ember csak ember ellen küzdhet sikerrel, s a legjobb akarat, a legszentebb törekvés is lankadni kezd, ha számitasba nem vehető akadályok merülnek folyton 8 folyton tel; emberi gyarlóságunk közé tartozik, hogy azt, miben több izben kudar-ezot vallottunk, oserben hagyjuk, legyen az bár a légiidvösb czél
De mert a történelem elég példát ad arra, hogy vannak a nemzetek életében inegpróbaUatási időszakok, melynek sikeres kiállta után iudul a haza virulásnak, s remény éljük, hogy édes hazánkra nézve e szomorú kor képezendi ezen időt, s mert azon tudat, hogy hazánk egy Deákot szült, egy Deákot bírt, kinek minden lehellete, szivének minden dobbanasa. létének minden per-cze e hazának volt szentelve, ezen tudat, mondjuk, elég bátorságot, elég önbizalmat önthetne szivünkbe, hogy nemzetünk élni, s virulni fog
Azonban ne véljük, hogy az, miszerint nagy, világhírű férfiúval bírtunk, oly férfiúval, minővel még egy nemzet sem dicsekedhetett, hogy ez elég kezesség volna jövőnkre nézve. A nagy férfiak emiléke csakúgy marad örökké, késő unokákra nézve is áldásom, ha azon elveket, melyeket ó vallott, tiszteljük, szent hagyománynak tekintjük.
S kérdezzük," Dcak Ferencz halála évfordulóján kérdezzük önmagunktól, szigorúan számot vetve szivünk titkos gondolataival is ; tettük e, követtük-e atyánk, a hon atyjanak példáját ? önzetlen hazafiasság vezérelte-e minden tettünket minden
'' «
lépésüuket? Kinek ne jutna eszébe Deákunk hattyúdala, utolsó szónoklata, melyet a testileg már megtörött,
— de szellemileg folyton . s örökké iQu — ember mondott? A vallásszabadságot hirdetve, vőn bucsut a magyar országháztól, melynek ujjá alaki tója ó volt, a magyar nemzettől, mely szabadságát néki köszön heti. S a nemzet, mely hááját ily ritka férfia iránt törvény által örökítette meg, bizonynyal tiszteli szo-retó atyjának végrendeletét, végszavát?
Vétkeznénk nemzetünk iránt, ha átlag e tekintetben elitélnók, ha nem mondanók, hogy népünk nagy mondhatjuk művelt része tudja, mivel tartozik e tekintetben hazánknak, Deákunknak; de fájlaljuk, hogy e hazának mégis akadnak oly rom lott fiai — éretlen gyermekek — kik megfeledkezvén Deákunk hattyúdaláról, a vállástürelmetlenséget szítják, a viszály magvát törekszenek elhiuteui.
Pedig összetartásra, egyetértésre van szükségünk.
Deákunk '' halálának évfordulója nemzetüukre uézve örökké gyásznap marad, mert hazánk reménye szállt sirba; büszkeségünk enyészett el; ő maga ezerekkel-ezcrekkel ért fel, vesztesége kipótolhatlan ürt képez, mely csak a nemzet minden nemes törekvéséuek összpontosítása által pótolható némileg.
Tettre tehát fel!
Régente a népnél mindig uj korszakba lépést jelentett, ha a nép megszámlálta magát. Nemzetünk is e nagy munkát végez é, névszerinti számlálás volt ez, a fájdal masan eshetett, midőn a nemzet elmondhatá: .Er záhlt die Háupter seiner Lieben und sieh5 ihm fehlt ein theures Haupt-, fájdalniás érzet ez oly fájdalmas, mint midón egy család apjuk koporsója fölött ölelkezik, mikor a drága halottól vég-bucsut ^vesz, s még akkor is kétségbe« sett pillantást vet, mintha nem akarftá a szomorú való&agot elhinni,
és ily szomorú pillanatban szent fogadást tesznek, hogy a fő elhaltával a részek nem fognak szétvállani. Boldog, ha ez valósul 1
Deák Ferencz halátla évfordulóján tegyen a magyar is ily szent fogadást; békés összetartás legyen a kapocs, mely a haza minden fiában, tartozzék bármely nemzetiséghez, bármely valláshoz, erős gyökeret verjen, s akkor a haza atyja, dicsőült Deákunk örömtelten nézend alá fiaira, kik nemesen fogák fel parancsszavát, kik értették végszavát.
Ekkor bármily vész kőzött, bármily veszély közepette megáll kemény szirt gyanánt a magyar, mert hazánk védője, Deákunk emléke közöttünk él.
LOB IGNÁCÉ.
- .A balatoni halászat ügyében. A földmivelés , ipar- s kereskedelemügyi miniszter ¿alamegye közönségéhez a következő leiratot intézte:
A balatoni halászat rendezése tárgyában folyó év márczius 22-én Keszthelyen tartott értekezlet meg állapodásai felett az érdekelt megyék által tett nyilatkozatok, nemkülönben a már előzetesen kihallgatott szakértők véleményei alapján értesítem a közönséget, miszerint az értekezletnek ugy a halászati tilalmi idő leszállítására, mint az úgynevezett „vejsz* háló használ hatására vonatkozó megállapodásait figyelembe vehetőnek nem találtam s e szerint a balatoni halászatnak gyakorlatáról szóló szabályrendeletek továbbra is érvényben maradnak.
Az értekezlet által hangsúlyozott ama panasz, hogy a tilos módon és időben gyakorolt halászás akadályoztatása tekintetében a hatóságok által gyakorolt ellenőrzés kü lönösen az utóbbi időkben nem kielégítő, a közönség által is alaposnak találtatott, ennélfogva ielhivom,
hogy saját hatáskörében tegyen meg felelő intézkedéseket arra nézve, hogy a szabályrendelet intézkedései szigo ruan végrhaj: - vak.
Budapesten, 1880. decz. 31.
B. Kemény, m. k.
— Az országos csendőrség
felállításáról szóló törvényjavaslatot a napokban tárgyalta és fogadta el a képviselőház Ennélfogva bucsut vehetünk immár nemsokára a sok-vita tárgyát képezett, de hagyományos ősi szokásaink keretébe mégis legjobban beillő .pandúr* intézménytől. Helyette a teljesen katonai lábra állított .csendőrség" fogja állami közbiztonságunk őrségét képviselni. Melyik volt s lesz jobb, azt majd az idő fogja megmutatni.
— A kártyabélyeg tárgyában aj javaslat tog az országgyűlés elé terjesztetni. Az eddigi bélyegilleték jélentékenyen fel fog emeltetni ós p*dig 32 lapig terjedő kártyáknál — különbség nélkül a játékkártyák-finomságára — 15 krra, 32 lapnál többel bíró kartyacsomagnál pedig 30 krra.
Zal amegye aifcpáui hivat alától.
KörrtndoUt valamennyi szolgabíró úrhoz.
-'' • -w
Stájerországból történt behurezo-Iá* következtében a himlő kór M*^!incz. Izsákóca,- é* Doklezsiu községekben, továbbá Káptalanfa é* a kauiztxi járás Újlak k<>zségében vándor c*igányo;t ál tal behurcz«»!va járványosán fellépvén, mintán e sok áldozat kivané járvány terjedésétől aleposan l;»h*! tartani: fölhívom szolgabíró urat, hogy a szóban levő járvány'' terjedésének megakadályozása czéljábél, a községi elöljáróságokat és körorvosokat, a csigán v ok, vándorló egyének és a községbe jövő idegenek faiett való éber felügyelésre, a kóbor czigányok nak a községekbe való be nem bocsátására azonnal srigoruan utasítván, egy úttal el mulaszt hatatlan kötelességévé tegye a községi elöljáróságoknak: hogy a köz-

Három hó titkai.
— Ueasély. —
Irta :
zimer Sándor.
^Folytatás ) IV. KKJEZKT A t a 1 a 1 k a.
Amint az ember Bécsben a »Park Ring" felől a városliget középső ajtaján bemegy, egy gyönyörű, nagy és köralaku puszta, de csinos téren vezet keresztül szemünk tekintete. —
Az utak jobbra és balra elágaznak és folytatódva különféle kanyarulatokban járjak át a ligetet, míg as inkább jobbra irányuló ut a kristály patakhoz v«set, melynek túlsó oldalán kősziklából ered a forrás, mely tompa morajt hallatvá, kis 7Ízesés alakjabau ömlik a tóba.
Esen tó nyugati részéről ''mintegy 20 lépésnyi távolságoan, tehát a finn é-rintett köralaku puszta tér teljes közepon, egy kissé emelkedett helyen ''van Dr. Zeüuka András Bécs város volt polgármesterének szobra felállítva. — Délután 6 óra van. — Egy fi* al ember, — kiben Bélára ismerünk — türometienül járja körül a tért, mindmegannyiszor óráját megnézi, körültekínt és ismét ninoseoek kielégítve vágyai, nyugtalankodik, mert Irma még
nincs itt. —
Most közel a bejáratnal egy padon
helyet foglal és szeo«ível folyton a hem-
,segő közönség kost czirkál. -
Egyszerre a bejárai felé VtnfU szemeit é- oh 1 öröm : Irma épen akkor lépett a ligetbe Erzsi szobaleány kíséretében. —
I Rögtön mellette termett, és mielőtt
még Irina által észrevéteteit volna, udva riaaan köszöntött. —
.Isten hozott, kedves Irmám !" — mouda Béla. —
„Jó napot édesem! tehát megvár tál!" — viszonzá Irma, miközben Bélának kesét ny ujtá. —
, Béla az odanyújtott kacaól ajkáhoi nmeié, egy forró csókot lehelt rá és monda:
.Tudod, hogy éretted mindent megteszek ! hát a kedves ta.álkát hogyac, mulaszthattam volna el ?" —
„Nagyon szép édesem ; de most leg először is valahova leüljünk!* —
.Szabad karomat ajánlanom ?* — kérdé Béla, miközben Irmának karát nyujtá. —
Irma as odanyújtott kart köszönete nyilvánításával elfogadta és együtt átmentek a patakon, hol nem volt annyira a liget népeiedett mint máshol, és egy terebélyes fa közelében ugy padon helyet foglaltak. —
„Erzsi!" — mondá Irma — „Tessék parancsolni!'' — válaszolt amaz. —
.Vedd m«g mindezt ami ezen a papíron irva vau; én itt megvárlak !« — miközbe a kérdéses papirt cs egy összeg pénsl a szobaleány nak átadott. —
.IgeUis !* — mondá ez, miközben sietve ellávoaott. —
.Kedves Innám ! szereUz-e még oly Igazán, amint egykor szerettél ?" —
„Édes Bélám! százszorta jobban, mint ezelőtt. — Minden nap, minden órában, de minden peresben eszemben voltál, egyedüli gondolatom te kedves Bélám, egyedül te voltál 1 nemde te is szeretsz?"
„S ezt még kérdezed?" — .Nem galambom, egy peresig sem akartam kételkedni igaz •serelmaden, mert megvalék győződve férfiasságodról és tudtam, hogy adott szavadhoz hü maradsz 1* —
.Köszönöm angyal, kössönöm!*- — .De régen nem öleltelek keblemre édes Bélám" — mondá egy kedveső al kálómmal, midón senki által nem vétet tek észre, Bélát keblére ölelvén és egy csókot adván neki, mit Béla viszonzott.
.Hogyan is lehetett volna, mikor én Beoben voltam, te pedig otthon.* — .Mindig féltem, hogy bódítani fogas és elfogod teledéi a téged oly forrón szerető Irmát; pedig látom, még sserelsz!"
.Kedves Irmám ! hidd el, itt a legjobb akarat mellett sem .lehetne valami szerelmi viszonyt kezdeni, mert itt egy áltáljában nagyon ritkák a szép nők ; *) — nincsenek ám itt olyan angyalok, mint az én drága gyöngyöm Irmám ; és ha vol nának is, nem volna annak a nőnek any-nyi varázs ereje, hogy engem tőled kedves angyalom elragadjon ; mert ismételnem kell azon száz és ezerszer telt nyilatkozatomat, hogy én téged imádott Irmám kimondhatatlanul nagyon nagyon szeretlek !u —
„Kedves Béla !• — .Igen Irma! sseretlek sokkal job ban, mint valaha és naponta jobban és jobban sseretlek ; ma már felnőtt ifjú va gyok, félre tehát a gyerekeskedéesel ! nem ég bennem egy 16 éves deák ss«-reftöi lángja, mely csak aa első felhevülő pillanatban lobban fel és ismét «lalszíjc,
H
*) Csakugyan igat • mondat tartalma.—
Stonn er.
hanem valódi szerelem és szeretet ég ben* nem irántad; ma már egy araaztnyi tér választ el az önállóságtól,egy ugyanakkor* as öngazdától. — Tizenöt nap alatt rigoro-zumot temek és ónátfó orvos fogok lenni* Tehát kedves Irmám te is már elég okos vagy felfogni mit tesz a jövő boldogságáról gondoskodni, itt as Isten szabad ege alatt ünnepélyesen kérdezlek, felelj: ké pes lennél-e életemet boldoggá tenni?* — Mély ünnepélyies c*end állott be ; Irma és Béla hallgattak.
A ossndet Béla savará m?g. .Irma te hallgatsz?" --„Ne csudáld kedves Bélám ! hisz olyan savart vagyok, hogy . ... .« —
.Tehát nem felelsz kérdésemre ?a — .Mit?" —
„Hát nem méltatod kérdésemet még válassra sem ?" —
.Mit kérdr-tél angyalom ?a — ,Ha birnál-e boldoggá tenni?* — .Hogy érted ezt?" — Egyszerűen gyöngyöm ! nőül jönnél-e hozzám?« —
.Ha én nőül mennék-e hozzád?* — .Igen 1" -
„Bélai komolyan beszélsz?" — „Komolyan és határozottan; felelj nőül jönnél-e hozzám? tégy boldoggá Irmai" —
j,Ha boldogságodat abban véled ei nyerni, hogy nőd legyek, akkor sajuállak kedve*. Bélám, mert csalatkozol; mert én nőd nem lehetek!'' —
„Nem? s nemis akarsz?" — ,Akarnék és szeretnék is; de lásd S sors minket nem rendelt egymásnak; bármint sseretnék is nőd lenni, habár Csak mini nőd vélem boldogságomat el-élnyerni, az, a valószínűleg általad is
is-
~ ; —. < vj* ''i • • *- • i
HUSZADIK ÉVFOLYAM
: ■ ''
«égbe érkező és himlő kórtól lepett ide geot tovább nem bocsátván, az elkülöni tett helyen azonnal ápolás és gyógyítás alá veendő.
Ha pedig a kozségbeliek közölt ¡ép fel himlő kór: minden beiegúlés -*Hei a községi elöljáróság által s/oigabiró uiu-k, a körorvos által p-dig a járás orvosunk tög''ön bejeién teudó, éa a szük • segea óv ó-. gyógy uiiézk''-dések szolgabiró ur a jarasé* kororvosok Által aleguagyobb pontossággal rögion alkalmazandók, külö nősen p''-dig h himlő betegek az «-gészsé gesektűi elkülönítve orvosilag gyógyke-z-lendők és oly egyének által ápolandók, kik mar joer-dményoyel beoltat''ak, vagy a terméazeiea himlőt kiáilották.
Szükséges léend továbbá az oly ház-ikat, melyek ben, himlő botegek vad nak, —r" könnyen felismerhető jelek ál tal megjeleltetuj, s a községbeli lakosságot, az il^- házakkal, a szomszédos községeké p«$ig a járvány lepte. községgel való közlekedéstől! tartózkodásra utasi-tani.. ^ .
Különös orvosi és íauitói felügyelés gyakorlaudó az iskolás gyermekek feletj. s azon esetben, ha azok kőzött himlő kór mutatkozik: a betegek az iskolától távol tartandók, sót ha szükséges. kz iskolának bezáratás» iránt bízzam rögtön jelentés teendő; jelentést várok még az esetben is, ha a járvány; nagyobb kiterjedése mia''.t, segédorvos '' alkalma-zás» volna szükséges.
Himlő kórbaui halai erteteknél halotti toroK tartása szigorúan eltiltandó, a hullák nem emberek által vieudők, hanem szekéren sz&llitaudók a temetőbe. — A himlő kór lefolyásánál pedig akár halállal, akár gyógyul áss iá végződött az, a fertőtlenítés szabaly szerűen teljeait-üudő. és a gyógyult himlő, be''egek osak J( be tegség teljes lefolyása, illetőleg tökéletes felgyógyulásuk 8 ruhaiknak fertőtlenítése után boceáthatók mások közé.
Mindezen óvintézkedésekre nézve, még a járvány fellépte előtt a községi .elöljáróságok, kor éa járásorvosok szolga biró ur által már most kellően ütasitsn dók: himlő kórnak tényleges előfordulta esetében pedig, az összes gyógy és óvin tézkedések azouuali életbeléptetése szolga-hi ró ur. azok pontos foganatosítása feletti folytonos felügyelés éa a betegek gyógykezelése azonbau a járás és körorvosok hatáskörébe tartÓKván. őzen fontos és nagy felelősséggel járó hivatalos kötelességnek leik ¡ismeretes pontossággal leeudó teljesítései ugy szolgabíró úrtól, valamim a járá«i és kórorvosoktól elvárom.
Végre a himlő járvány terjedése meggátljisanak egyik leghatásosabb eszköze a himló ojtás levén; a járási és kör-orvosok szolgabíró ur részéről arra különösen is utaaitandók, hogy magukat ojtó-anyaggal ózonnal ellátván, az ojtást főleg még b<- nem ojtotlakon, továbbá a mult évi himlőojtáatól elmaradtakon, a azokon, kikuél a himlő meg nem eredett, nemkülönben a viszont ojtáat is késedelem nélkül teljesítsék.
Figyelmeztetem még szolgabíró urat arra íb, hogy a himlő járványnak-járásában való fellépte esetében, mult évi 4943 számú itteni rendelet órtelmé-
ZALAI KÖZLÖNY
JANUÁR 30-án 1881."

ben szerkesztendő felvételi jegysőköny vet azonnal, a tudósító táblát minden ^ a jár^ány.^negszün-azonnal hozzám
DJ0
tevéi piédfg r zárjelen tést a
terjessze be
Zala Egerszegen 1881. évi jan. 22.
SVAST1TS BENÓ
alispán
mert oknál fogva teljesen lehetetlen!" _
„Ok ? micsoda ok ?" — „Hát te még nem tudod, hogy kicsoda jövendőbeli nőd?" —
„Eddig azt hittem te leszesz: de minthogy te nem akarsz, mást e világon •nem ismerek." —
-Oh! no mond Béla, hogy nem aka rok; lásd nekem is vérzik a szivem éa fáj, hogy tervem dugába dől ; de azért va gyünk mi nmberek, hogy tűrni és szén vr-dni tanuljunk. — Légy férfi és küzd le fájdalmaidat, nyugodj a sorsba ée meg lásd megtanulsz engem feledni!" —
„Irma mi lelt, hogy igy beszélsz? talán édes anyád ....?" —
„Oh! nem, édes anyám még mindezek felől mitsem tud; hanem más."
. „Kicsoda?? — „Az atyád!" „Atyám?" — „Igen!" —
„Mit tudBz felőle, mond; kérlek ne gyötörj annyira?!" —
„Hát még nem tudod, .hogy számodra kiválasztotta tiszttartóék Marcsá-
■ . A, .
J&Í f - , *
„Oh! te kis hamis, de reám ijesztettél; miattam spiritunba tehetik a Mar-csájnktit, még se. les-/, más az én oőm, mint t''. imádott angyalom!" — „És ha atyád ellenzi?" — „Akkor iu»jd találok módot, hogy beleegyezését kies/.közöljem ; de anyád ha nem egyezik bela ?" —
„Öt Karoly bácsira bízzuk; raínf nekem ro'';ndá, már veled beszélt ez ügyben!" -
„Oh! a jó Károly bácsi belátja leendő boldogságunkat és mindent igyekszik elkövetni, hogy egymáséi legyünk!"
„S az által hálás köszönettel tartozunk neki b annak idején nem fogjuk elmulasztani hálánkat tényleg is megmutatni !" —
^Mindenesetre 1" —
H^lyl liirck.
— Glavina Lajos főispán ur ő miga. jan. 20 án a nagy kanizsai kir. törvényszék fogházát hivatalosan meglátogatta. •
— A népkonyha ügyében .lapunk előbbi szamában közlött hirre vonatkozólag közöljük a polgármester úrhoz be t-rjesztott szöveget: „Azon sajnos tapasz lalatót ny-ryén, hogy at helybeli, szegé--nyék közt nagy nyomi r-uralkodik, melynek enyhítésére egyes adományok által a keljö segedelem el nem érhető, miután e nagy bajon itt Nagy-Kanizsán is. egy igen czélszerü, hazánk több városában mar mint általános ««redményü segedelem tapasztaltatott csakis alapítvány által leiét segiteni, bátorkodnám indítványozni e czél na egy népkonyhát a helybeli két nőegylet közbenjárása által „Stephanía »vlga királyi korona hgnő ó fensége ne.ve vagyis „Steph*nia-népkonyha~ czim alatt alakiiani. Ezen alapítvány hozzájárása-ul kérem idezárt 100 frt azaz száz forin tot elfogadni és e nemes czél elérésére már a nagy nyomor gyors enyhítésére szükséges teendők végett kellőleg intéz-kedui méltóztassék. Nagy-Kanizsa 1881. január 26-án. Kiváló tisztelettel Weiaer Józsefué bz Lőwenstein Hermina, óhajtjuk. hogy a nemeskeblü kezdemény ezóat méltó siker koronázza.
— A nagy-kanizsai polgári egy 1-ti választmány nevében Darás Zsigmond elnök ur által következő felhi vas bocsájlatván ki: „Felhívás a polgári egylet tisztelt tagjaihoz! A nagy-kanizsai poljglri egylet lelkea alapitói álul áldozatkész adakozáa utján szerzett egyleti égjilet egyrészt düledezett állapotban, másrészt az egyleti czélokra elégtelen levén, ennek újbóli megépitése elodázhat-lanná vált. Ezen körülményt felismerve, kz egylet közgyűlése elhatározta, az elfogadott építési terv és költségvetés ''szerint mintegy 18000 frtba kerülő épi''ést foga-natositaui. Hogy azonban az építés foganatosítása lehetővé váljék, a szükségelt összeg bizonyos részének a t. tagok áldo-za kész hozzájárulás val kellend egybegyűlnie, mely hozzájárulás, hogy a legkevésbé tehetős egyleti tagnak is lehetővé tétessék, 400 darab 20 forintos, a befizetőnek ö°/0 kama''ot hozó bekeble zéssel biztosított s évi kisorsolás • utján .isszafizetendő kölcsön-kötvény kibocsáj-tását határozta el a választmány, mely összeg az aláiró kivánatához képest egy év leforgása alatt ia befizethető." — Kíváncsiak vagyunk, mily eredménye lesz a felvihá^nak, s az újonnan nyitandó ut-czák harcza és a laktanya épités nem fognak -e még több nehézségeket gördíteni azon czél elé, mely a polgári egylet régóta vajúdó megépítését égető szük séggó teszi. Február elseje megfogja mutatni az aláírók számát s a kötvények
mennyiségét, a választmányé leszen az oroszlán rész, a foganatosítást haladéktalanul -karesstül vinni.
— A fögymnasiúmi ífjuaág
hangversenynyel egybekötött tánezvi-galma az idén is kitunóleg sikerült, a segély és zeneegylet részére mintegy 600 frt tiszta jövedelmet eredményezett. Az élénk s figyelmes rendezőség mosolyogva fogadta a város és vidék nagy számban összejött szépségeit s verették a te-emben levő ülbejynkro. A hangverseny váloga tott müdarabjait zajos helyesléssel s taps viharral kinérte a nagyszámban megjelent közöoség; Krób Károly kitűnő szavalata általános elismerést ara''ott; a törekvő ifjút vajha többször volna alkalmunk hall-íratni; Gödi na Lajos fu voUjátéka kellemesen hatott, biztos és könnyűd játéka hinnünk engedi, hogy nagy tökélyt ér el. Az ének és zenekar össznangzatos működése a derék tanárok helyes irányú tanmodorát mutatá. A magyar népdalok ''rissét ismételni is kellett. Elismerés Groszmann Ignácz és Venczel Rezső uraknak ! s köszönet a működő lelkea ifjúságnak, hogy a hasznost a kelIemeK8«l gy összeegyeztetni igyekeznek. A hölgykoszorú névsorát lapunk jövő száma hozza.
— TJgyanex érdemben köve''kez''« sorokat k»piunk : A hangver«!.ny végez tével Barcza kaposvári zenészek zenéje hangzott fel. Szeren''»én (c re uem láttunk a teremben bénát, mert ezt csakugyan sajnálhattuk volna, elgondolva szegény uek mély lelki fájdalmá:, mert biz< nv lehetetlen, hogy a jó barna legények h-v gedüjébe tűz ne lett volna. Terpsichore örvendhetett bepillantani díszes termünkbe, a ha Horváth Istvánnak igaza volna, hogy a görög a magyartól szárma zott, ugy T . . . .nek aok N«k;ártól kelle megfosztania jó kedvében Olympua lakóit látva mily élettel, mily kedvvel járták itt a csárdást. Ez volt csak a jó mulatság afiatalabbvirágszálak közöl, noín egy szólt az alkotáa ellen, hogy raont is oly hamar siet az idő. A helybeli és vidéki rózsák, virulóbb egyik a másiknál oly kedélyt mutattak, hogy örvendhetett a mámorít''as ifjusereg feléjök köze ledn*. nem szüneteltek az 1 órakor bekövetkezett szünóráig, mire szükség volt ugyan, de mindenki elengedte volna talán, ha. a gondos anyák, ámbár köszönet a ki vétel és kegyes türelemnek, kik tudták, hogy máskor is szükség le.sz még a lábra, ott nincsenek. De rövid szünóra után a lábunkban már majdnem ''''sarunokká vált szikrát a soupé-csárdás csakhamar fölóleszté bennüuk, újólag a terembe csalt s most már ki sem mehettünk, mert derék zenészeink (megérdemlik valőban a nevet) kitettek ők magukért nem ismertek batárt, nem fáradtak el ők, egyetértettek a tánczolókkal,húzták kivilágos kivirad-tig, ami nem csak szó hanem tett volt. Az anyák megérdemlik türelmükért előbbi szavaim, mert bizonyára örömmel, élvvel nézték a rózsás kedvü fiatalságod, 6 óráig cem zavarták kedves csemetéiket s hálával kötelezték le s.pitymállás miatt
bánatot öltött deákságot. K.....
— Spinen- Horváth Imre füer.er kereskedő január 27-én jegyet váltott Wajdíts Katicz* kisasszonynyal, Lendvay
„És most-imádott angyal engedd, hogy kérdezhessem és kérlek felelj : ha mindkét réazrőli beleegyezést megnyertük, boldoggá fogsz-e tenni, vagy tartóztat e ettől még valami vissza ?"
„Nem kedves Bélám! azután már nem tartóztat semmi vissza; örömmel nézek jövőm elébe, do attól tartok, hogy sajkám az élet hullámzó tengerén kemény szirtbe fog ütődni !" —
„Hogy, hogy! magyarázd meg éde sem ?" —
„Ha atyád megkívánja, hpgy azt vedd nőül, akit kiválasztott számodra, mit tegyüpk akkor ?u —
„Amint atyámat isinerem, szabad választást fog nekem engedni; de mi lánczol téged azon hithez, hogy atyám nem fog szabad választásomba bele egyezni?" —
„Az, kedves Bélám! mert atyád megígérte már a tiszttartóék nak, hogy amint rigorozumot teszesz, haza hozat és megtartják a kézfogot, neked mondván, hogy ez lesz a feleséged, minthogy ezt választotta ki számodra 1" —
„Már pedig kedves angyalom ! ha abból a kézfogóból valami csakugyan lesz 1 akkor az, az éti beleegyezésem é-i egyszersmind jelenlétem nélkül fog meg történni." —
„Jelenléted nélkül kézfogó nem tör ténhetik!" —
„Akkor az nemiB fog megtörténni soha!" —
„Hanem?" —
„Mint már előbb mondám ! egyébiránt nagykorú leszek ós jogaimat érve nyesitem fogom a legrosszabb esetben."
„De nem hiszem, hogy anyám beleegyezne akkor; mert atyáddal, mint különben is rokonával jó viszonyban van, tehát nem akarja a harag magvát köstűk elhinteni 1" —
.Hidd el kedves galambom I szépen is el fog végsód ni az egéss ügy, tniuden
harag nélkül és akkor oh! akkor......
majd meg kell őrülnöm a boldog gondolattól, hogy egy ilyen angyal fog tulajdonomba kerülni, amely angyal oly bol-doggá teendi eleiemet!" —
„Hidd ol ón ren Ikivül örvendenék, ha oldaladnál boldog ¡ehetnék !" —
„S akkor igy kölcsönösen boldoggá tennénk egymást!" —
„Hisz más czéiunk nincs, mint, hogy boldogak legyünk !" —
„Igazad van galambom!'' — Ismét egy forró ölelés; az ajkak sokáig pihentek egymáson és kölcsönösei! szívták a szerelem mézét. —
„Mikor költözködtök a nyaralóba „Dornbach" ba?" — kérdé Bóia.
„Valószinü még e hét-n; reménylem, naponta meglátogatsz bennünket?"
„A rigorozumig '' lehetetten, mert most kell as utolsó vizsgára készülnöm; de azután naponkint ki fogok menni." — „Mikor teszesz'' rigorozumot?" — „E hónapban." — .Sok szerencsét hozzá ; mert attól függ jövőd boldogsága!" —
„Köszönöm angyal, köszönöm! do ón hiszem Isten segítségével szerencsésén túlesem a gáton !" —
„Én is hiszem !" — „Igaz! láttad a -királyi családot ma a Praterban?" —
„Igen láttam! még azt i* észrevettem, mikor Pista barátoddal onnan a f i mellől fehér kendővel kocsink hoz int-ttél, hisz viszonoztam !?" —
„Igen angyal, köszöne1 figyelmed ért!" -
„Kisasszony ! — mondá a most odaérkező Erzsi — siessünk haza, meri 9 óra elmúlt." —
Csakugyan a csevegés közben nem vették észre, hogy már sötét lett és a gázlámpák felgyújtattak. —
„A bevásárlani valókat Erzsivel teljeaittetém, — mondá Irma, — hogy az
József kir. pénzügyőri biztps ur nevelt leányával. Az esküvő febr. 7 ér It*z. Is-teü ''áldárta kisérje frígyöket!
— Magyar 8*iné*xet. Gerőfi
Andor Székesfehérvárott működő kitűnő társulatafelruár közepén Nagy-Kanizsára jó s itt taft előadásokat húsvétig, örvendünk, hogy egy jól szervezett s a vidéki színtársulatok el«ője érkezik körünkbe.
— A kiM-kanizsai nagy vendéglő ¿érmében folyó évi február hó 1-ső napján zártkörű tánczvigalom fog tar tatni Szalay János zenekara közreműködése mellett. BeUptidij: 50 kr. Kezdete esti 8 órakor. Bérkocsik az .''0.*>HZ:ir.c czimü szálloda előtt (személyőr, -étit 10 kr.) te ¡álhatók.
— A Uipolczai tűzoltók táncz-vigalina A tapolczai önkéntes tűzoltó egylet folyó hó 8-án rendezett tánfezvi-galma fényesen sikerült, a rendezőség fáradozásait a kellő siker koszoruzt». A tánezterem különféle tűzoltó-jelvények kel volt diazitve. Fűzzük a tánczeatélyen jelenvolt hölgyeket egy koszorúba, s ismertessük e szebbnél-szebb virágokból össze,állított koszorú égyes virágait. Ott láttuk báj és kellemdua Schramm Emma úrhölgyet, továbbá Csébi Ilka, Vajd nővérek (Keszthelyről), - Moysor Mari, Adám Ilka. Nagy Mariska (Vitáról"), Siegl Emma Kovács Mari. Szalay Roza Lua tig Ilka, Hoffinaun Szídí. Marton Teréz úrhölgyeket, Újvár né Dr. I.öwe.isohnné L-szuerné stb. uruőket. A kedélyes tánczvigalom esti 8 órakor vett- kezde téi, a csak a késő hajnali órákban ért réget. Á keszthelyi önk tüzoltó-eg\let ¡"Zti.ura teljes disz egyenruhában jeleui meg, mig a tapolczaiak frakk ós cilinderben.
— Megfagyott egy élten -mbe. a mult héten Gyenes-Díáson.
— Egy xirkeresztet vitt el a te. metőből Mii.*». József k«nizthelyi zenész folyó hó 26 én 27 ík napjai közti éjjel K»-8z helyen egyik alsóbbrendű csapszék b-n Börze L*jos a tól>b"kkel borozgatván. azon vakmerő a mondhatni szemtelen fogadást tette, hogy 20 krért azonnal — éjfél utáni a/4l órakor — elm-gy a temetőbe s innét egy sírkeresztet el hoz. A íogadá» megköttetett. Czigányunk a dermesztő hideg daczára . — egy pohár bor kiü> ¡lése után — útnak indult s a város déli részén levő temetőből egy sírkeresztet hozott, s ezt, .imidóu a csapszék ajtaját benyitotta, ti jelenlevők elé az asztalra dobta. A sirkete&zt egyik oldalán : „Rozália", a másikon: „élt 32 évet" volt olvasható. A temető jelenleg egészen hóval van ell-pvé s igy a vak merő o ker.»8ztet egyik sorról «örheito le. Ajánljuk ez ügy szigorú megvizsgálását az illető hatóság figyelmébe.
— Kiigazítás. Az orsz. Vöröskereszt egylet zala egerszegi fiókegyletének választmányi sorába póttagul nem Hajik Istv-ánné, mint a múltkori szám bao említve van, hanem Árvay IstvAnné válasz''atott meg.
— A Csáktornyái nőegylet 24-ikí tánczko8zorucskáj« minden tekin tétben fényes sikert eredményezett. A díszes hölgykoszorú feltűnő elegantiája kctségbevonhatlan előkelőséget kölcsön zölt a vidám mulatozásnak; a szokatlan
alatt veled leheisok; otthon majd ugy mondjuk, hogy ketten visárlottuk — „Te jó angyal! — ~ Még egy ölelés és bucsucsók éa Irma Erzsivel, m:g Béla egyedül elleu-kozó irány ban elhagyták a városligetet.
Távozásuk ut*n mintegy tíz perez-c/ei egy öreg «nyóka lépett ki a közeli bokrok közül, kiben kártyajósnőnkre is merónk. —
„Mindent" hallottam! csak épiisétok a fellegvárai ''ubiczáím, majd az váratlanul fog összedűlni!" —
Ezeket és tobb efféléket fogai közt mormog- án, szín én alhagyá a ligetet. — V. FEJEZET. Ámor, mint mentő. Május végére járt az idő. — Béla és Pista kitűnő sikerrel kiállót ták az orvosi rigorozumot és nem mu Usztották el Ernyeyéket naponta meglá-togani. —
Később azonban Pista hazautazván szülőihez Magyarországba, tehát Bélának egyedüj maradt a kedves foglalkozás, a szép irmának udvarolhatni —
Régóta tervben vo]t Etnyeyék és Nyiressyéknél, e két fiatál orvos tiszteletére és sikeresen kiállóit szigorlat omlé kére egy ktB ünnepélyt rendesni, de ezt megakadályoztanzA körülmény,hogy Pis tának röglön el kelle utaznia, megigór vén azonban, hogy egy hónap elteltével ismét Bécsbe és egyszersmind D>rnbachba f«>g jönni, mely alkalommal készséggel fog a Béla éa az ő tiszteletér« rendezendő" ünne pélyon részt venni. —
Mint már említettük volt. Béla egyedül naponjk tiszteletét tétté a kedves csaladod D ornbuchbxn, hol nem egyszer voit alkalma az angyali Irmával egyedül társalgásba bocsájtkozni. —
Csak a hüs lombok, a gyenge reg geli vagy alkonyi napsugár, az éneklő madarak, vagy a méla hold, — ez a szerelmesek egyedüli és örökös kisérője, mely
mérvű látogatottság garancia volta reális siker iránt; a finom Ízléssel ékitett nagyterem kellemes benyomása pedig csak fokozta a törhetlen jó kedvet. Az egylet javara eső tiszia jövedelem iránt nincs« -uek megbizh>tó adaUiuk; de hol a né gyeseket 36 pár tanczolja: ott aligha kisért a deficit gonosz szellemei — A hölgy koszorúból a következő nevekre emlékszünk:. Bencsák nővérek, Bernyák Maicsi, Forfcterné, Gleimann Györgyike (Keszthelyről), Gréaznó, Her-zer Flóra. Horváth Berta (Lentiből), Horváth Délinké, Koiiyáryné, König Paula, Dr. Kraaoveczné, Sarossyné, Ssá-dár Mariska, Szy Laura, Tódorné, Za-kalné, Zíeglerné stb. stb. úrhölgyek, mindmegannyi fesió nyiló rózsái a koszorúcskának.
. - ZaUi- Eger szeg, 1881. január 24. A tüzohó-bál f. hó 22-éu az „Arany
Bárány" szálloda uagv termében vára kozáson felül sikerült. Rég lá''hátiunk e bálon aunyi és szépeb válogatott közönséget, mint jelenleg, mit leginkább annak merünk tulajdonítani, hogy a farsangi mulatságok '' közöl az idén a tűzoltóké volt az elsőség. A balanya, Tarányi Fe-renezné ő nagyság* pont ''nyoloz órakor lépett a terembe, férje és a rendezőség kíséretében, mialatt tűzoltók sorfalai képezvén, felhangzott az üdvözlő zene. A táuezot a tűzoltó főparancsnokok. Mayer Ákos és Kovác-« K-«rt)ly urak kezdték m-g. 1 -Ikes »-leven tűzdel, kitartással, mely akartnuly huaz éve« fiatal en.bérnek díszére val; volna A. közönség ezalatt mindinkább érkezett, a társaság mindig elevenebb szini nyertt mig végre tíz óra kor aunyira megielt.^a szépen disziteit terein, hogy >- tunczoiök tyúkszemei nem «.-seké''y veszedelemben érezték magukat. A hölgyek külöuös azép s/ámmal jelentek tu g; -rezaikon jókedv tükröződött, miliőt ri''ka bál alkalmival látható. De meg i* vol a maga oka; mert a rendező nég, a fiatalság oly derék ül viselte magát, miül jobban nem lehet; oly kitartóan, lelk-s-n Uucioli: hogy mindeu hölgy kebléb :ti « szavak támadlak: „Soha jobbxn nem mulattam !" A s#ep hölgykoszorú virágHiuak uevei ha emló kembe idézni tudnám, azerctnem mind ideir;ii;de minthogy ezt nem bírom és l.láu a tér szűke sem engedné meg; ugy csak néhányat Kötök a csokorba.Oa voltak Anísits Iza k. Z.-Eg''-rszegról; Farkas lika k Vasvárról ; Graii E zaiko k. a, Tahi Irmuk. a. Roseuberg Vilma k. a, Ros -nt-hal B -rta k. a, Zala-Egerszegről. Skublica Jeni k. a, Besenyőből. Skublica növérék ZaU Egerszegről. 8tern Meláné k. a. Bécsből Továbbá Mángin Károlyné, Mayer Ako-mé, Hajik Islvánné, Hoiváth Miklóttiió, Bődy Józsefné, Krosecz Jauoané, H<»llórty Józsefné, Roseuberg Sáudorné, VargH Viimosué, Rigót Ferenczné stb. 8lh. A zenészek húzták szakadatlanul,'' a mu lalság ki világos-ki viradtíg tartott.
— Háromszoros isienáldás. Gréz Károly natránfai bérlő urnák szeretetre méltó kedves neje Z*lu Egei szegen f. hó 21-én a szülői házban három igei. derék fiui.sk adott életet. Az anya, valamint a k is szülöttek is a legjobb egészségnek örvendenek. Az atya távolléte miatt nem lehetvén tanuja a váratlan meglep«-
olykor-olykor mosolyg ottozűstös arczával, majd pedig melanholicus fényével áraszta el a vidéket, — majd pedig az oly sok szerelmi titok birtokosa, az oly regényes kis bérezi patak hallgatta szerelmi ömlen géseiket, mely gyenge moraji hallatva, locsogva inostu a sziklás béreset és tova siklott kristály habjaival, — majd pedig \ a csintalan zepbir csente el tőlük titkukat, míg ő susogva, inajd nevetve járta át a fák koronáit és annak leveleit mozgatá, mig a forró nyári estéken le-lehajul a szerelmesekhez éa hüs lehélleióvel enyhíti, az égelő napiól forró köblöket, melyben ugy in a szerelem tiiza lángol. —
A gyönyörű villától jobbra elterülő kis park voit szereltriöraleugéseik tanyája elbeszélgettek a jövőről és múltról, szerel mük eredetéről és ha Isteu ugy akarja — leeudő*boldogságukróh —
Egy ily alkalommal szé''váltak egy-mástól, megígér, ón egymásnak azonban, hogy maanap » szokásos időben és helyen iamet cseveghetnek. —
Egy gyönyörű »nap délelőttjén Béla felült egy ló vonatra, moly őt Bécsből Dornbachba száliítoita. —
Leg''-Uő dolga volt, amint a Nyireesy • féle villát elérte, felsietni a termekbe. — A folyosón Karoly bácsi jött «lébe. „Jóuíp''tt adjon.Isten,Károly bácsi !" -- köszönté illedelmesen a fiatal ember » házi gazdát. —
„Servus öcsém! — hát csak gyore b<-; itt van Mari húgom is a terembon."
Béla szótlanul engedett a meghívás nak. —
.Csókolom keíeit kedves néni!" ,Isten hoz a Béla öcsém!" — vi-szonzá Ernyoyné Bélának kesét nyújtva.
Béla az ;>dauyüjtott kezet ajakához emelé éa egy csókot lehelt reája. —
„Hogyan méltóztatik lenni kedves néni?" —
„No! innyíra mennyire jól érzem magamat; Károly bátyám «lóggó gondos-
huszadik évfolyam
ZALAI KÖZLÖNY
JAÜCUlB 30-fci 1881. i
tésnek, haíaérkeztekor gyengéd *É*rttet-tel öleli« magáhor a kisdedeket, neie vi gasztalásá- m kijelentvén, hogy a legnagyobb b*< roncséÜ«n»ég csak amoo esetre érhetné, h* « három közül egyiket ia el-veszteué. Sxivl.ől üdvözöljük a szerető nzülőket én h kia Horaciuaokat.
— Süniegh lakósainak asáma aa 1881. évi felvét szeriut; férfi 23S6, nó 2639, öMx-aeu 5025 Nő több 254 el.
Híre j''írt, hogy Surd * idődén farka* kóborol. rendeztetett ia aton nal bajtóvadászat, azonban farkast nem találtak.
— Keszthelyről vesszük a következő sorokai: A .Zalai Közlöny-utolsó '' számában a „Keszthelyi -iparés-ifjuság önképző és betegsegélyzó egyleté"-ről irt közleményből a pénztárnok neve tán tévedésből kimaradt. Kérjük tehát i. »zerkesztó urat becses lapja közelebbi uzámában közölni : hogy a nevezett sgy-|et péu/-tarn.»kául Nagy I-s t v á n ur válasz ai<>tt meg. ''
— Ujonczosás. A cs. k. 76. gy. ezred kiege»zitő területéhez tartozó Sopron-, Mtfcony- -és Vasmegye járásaiban a folyó évi ujonczozás szokott mód szerint két Borozó-bizottság által fog eszközöl lótni és p dig: I. Csepregben márcaiua 2. felszólamlás 3 — 5. ujonczozás. N.-Mar Ionban<7. felszólamlás S —10. ujonczozás. Sopron járása 12. felszólamlás 13—17. ujonczozás. Sopron város 18. és 19- felszólamlás és ujonczozáa. Ruszton 21- felszólamlás és ujonczozás. Kis Marton váró« 22. felszólamlás ujonczozás. Kie-Mar ion járás 23. felszólamlás 24—28. ujonczozáa. Nezaiderben 30. felszólamlás 31.
april 4. Magyar-óvárolt 6. felszólamlás 7-10. uj«.nc*ozás. M agy ar-ó váró tt a Ragendorfi 11. felszólamlás 12—13. ujonczosás. Csornán 1$..felszólamlás 19 — 23 qjonczozás. Kapuvárolt 25. felszólamlás 26 -30 ujonczozás. II. Vasvárott 2. f-lszóiamláa .3—5. ujonczozás. Körmén den 7. felszólamlás 8 — 10. ujonczozás. Némel-Ujvárott 12. felazólamlás 13- 16. ujonczozás. Felső-Eőrött 18. felszólamlás 19—24. ujonczozás. Szombathely város 26. felszólamlás 27. ujoncxozés. Szombathely járás 28. felszólamlás 29-31. Ki* Czellben 2. felazólamlás 3 — 7. ujonczozás. Sárvárott 9. felszólamlás 10—13 ujonc/ozás. Kőszeg járás 19. felszólamlás 2()—22. ujonczozás. Kőszeg város 23. felszólamlás és állítás. Felső-Pulyán 25. felszólamlás 2tí —29. ujonczozás
— A barcsi ifjúság által e hó 22 c endezett táncckcszorucskának eredménye. Bevétel: belépti dijakról 119 frt, felúifizetésok 19 frl 41 kr. Összesen 138 fr:. 41 kr. Kiadások 16Q frt. 5l kr. Da czára h 22 fr . 10 kr. hiánylatnak a 19 fri. ós 41 krból álló felülfisetések, Barcsot a vasúttal összekötő gyalogút kiépítésére átadatott. — A t- felülfizetők névsora : Andrásovica István Barcs 1 frt. Stern A. B*rcs 1 frt. Dorner S. Barcs 1 frt. Klein József Barcc 1 frt. Engel Lipó* Barcs 1 frt Fried Dezső Barcs 1 frt. Bogensieder József Barcs 1 frt. Schulbof A. Barcs 1 frt. Krérazier Miksa Barcs 3 frt. Herzog Karoly Barcs 1 frt. Fürst Gyula Pécsről 1 frt. Kain tiszttartó Tarnócsáról 3 frt. VVeisz Bolhóról 1 frt. Kovács Antal C«k
kodik róla, hogy semmikép sem unjam magamat. — Tegnap délután, mint uram öcsém úgyis tudja, egy kirándulást lettünk .1 vidékre és ez nagyoo jót tett nekem I" .Tudtam én ezt mindjárt kedves néni ée ezért tanácsoltam is.* —
,At igaz! hisz értheti, ön már orvos." „Károly bácsi is vele volt?* — „Természetes 1* — „És Irma?" -
.Hát Irmát csak nem hagyom itthon, ha én elmegyek, azt tudhatja; de hol is van most az a leány ?" —
.Bizonyosan a kertben van!" — mondá Károly bácsi. —
.Igazad lehet ; minek szoktatod mindig oda le, hol a cselédek ol vannak foglalva!?* —
.Nem árt az annak semmit, édes húgom, legalább beletanul, ha a maga asszonya lesz a cselédek után nézni; — egyébiránt tudhatod, hogy as ilyen fiatal leaitykák szeretik a virágot s igy ne cau dáld," ha naphosszat a virágos kertben vao." —
.Irma a kertben van ?• — kérdé Béla. —
.Igen ! mondá Binyeyné — szeretném felhívatni, ha valaki most itt volna; legfdább tudtára adhatnám, bogy ön itt van." —
„Ha kedves néni megengedi, ugy én ér''.e megyek!" —
„Ha önnek ugy tetszik, szívesen megengedem." —
Béla kalapjáért nyúlt és távozott.— „Hol van Irma kisasszony?" — kérdé egy elibe jövő szolgától. —
„Az Erzsi szobaleány nyal felment a cseléd lakba!« — ví^xonzá eme®. —
A villától n ugotra mintegy kétsxáx lépésnyi távolságba egy egyszerűen épült cselédlak terült el, bosszaü elnyúló gyű mölcák és virágoskerttel övedzve.
''Ezen lak felé vette Béla lépteit,
tornyáról 1 frt Joó« János H. 8t György ről 41 kr. Engel Zsigmond St Lórincx 1 frt. összesen 19 frt 41 kr. A rendezőség nevében Deutsch Isidor.
— Árverés Zatamegy ébert. Tóth Agnes 755 frtra b. ingt. lebr. 19. Hahóion. — Vasa János 429 frtra b. ingt. febr. 5. Egeraracsán. — Varga Julianna 540 frtra b. ingt. febr. 28. Németfalun. — Demino Lássló 670 frtra b. ingt. febr 16. Oroaxtonban — Nagy Rozália 519 frtra b. ingt febr. 10. Felső-Kuatányban. — Raunko Mátyás 723 frtrsr b. ingt jan. 31. Tótb-Sxent-Márton-ban. — Boncr József 549 frtra b. ingt. m arca. 8. Nagy-Kanizsán. — Balogh István 1500 frtra b. ing. febr. 14. Köves-k állán.
+ -Hasai rövid hirek Budapestnek 365,512 lakósa van. — 128 gasd»sági egylet működik hazánkban. — Miklós látván lemondott képviselői állásáról. — A láneshidnál révpénaszedóűl két nő alkalmaztatott. (Államiszolgálat!) ''— Kassán egy szökött katona kivégeztetett — A fővárosi két iparegylet fusio aált. — A „Fővárosi Napilap'' megszűnt. - Győrött 21017 lélek lakik. - A béosi
bibornokéraek meghalt.
i I
kl oyert ?
Szeben jan. 26 án : 69.. 52. 10. Prága „ „ 72. 66.
13. 55. 52. 83. 4.
Irodalom
(K rovat alatt megemlített munka Nagy Ka itaxán Wajdits József könyvkereskedése által
megrendelheti )
— A „flytnsn" czimü szépirodalmi hetilap 3 ik szama követkeső változatos tartalommal jelent meg: A szépirodalmi részben: Est a fővárosban. Költemény Gáspár Imrétől. - „Huh!" Kalandos torién et Lauka Gusztávtól. — A táncx-teremből. Farsangi tárcza Gáspár Imrétől. — Karnevál. Karczolatok Satyrtól. — Vegyes közlemények: A „Hymen" hirei. (Eljegyzések, esküvők A _ Farsangi krónika. •— Divat-ludósitás. — Levelezés mindenről mindenkinek. (Kérdések és feleletek.) — Mindenféle. — Adomák. — A házasság előcsarnoka. (A Hymen házassági kis hirdetései. — Ta lány. Regény melléklet: A kastély titka. Angol regény. Érdekes indítványt tesz a „Hymen" szerkesztője lapja élén. azt, hogy az agglegények — 30 évein felüli nőtlenek — jöv delmük arányában megadóztassanak — Az élénken szerkesztett lap ára negyedévre 1 frt, mely Budapest, Gyár utcám 15. as. alá küldendő. Teljes számú példányok még vannak.
— üj xsnemü Bogdán Lajos tehetséges ifjú zeneszerzőtől Alsó-Lendván ujabban megjelent „Hajnalka" cz. polkám azúr, zongorára szersé és nagys. faranyi Ferouczné, született báró Riefi Mária úrhölgynek ajánlá A mű szerző sajátja s nála 60 krért megrendelhető. Bogdán Lajos es ujabb szerzeményét is eredetiség jellemzi s méltán megérdemli a zenekedvelők figyelmét s a zongorásók pártfogását. Müveit a szombathelyi zén« kar betanulta és az alsó-lendvai február l én tartandó tánczvigalojnban játszani
melyeket türelmetlensége folytán kettőz totett. —
Közel az ajtó melletti ablak előtt elhaladva,'' a nyitott ablakon egy tőr re pült ki, amely épen előtte majdnem tövig a földbe fúródott.
Lehajolt és felvette, midőn egyszerre az ablakon keresztül Irma kétségbeeset hangjait hallván, ki is kiáltá: „vissza nyomorult!" — %
Mindezek hallása után Béla rosszat sejtvén, őrült gyorsasággal sietett az5 —6 lépcsőn fel a lakba ée az illető ablak szobájának ajtaját felakarta nyittani. de az ellenszeget. —
Eddigi gyanúja erős gyökeret látszók benne verni, mire a kidobott tőr, a kétségbeesett kiáltás és a márt ajtó leginkább okot szolgáltattak. —
Egy hatalmas lökéssel felnyílt as ajtó és ő belépett.
Mielőtt elbeszélésünket tovább foly-tatnók, térjünk egy-két órával vissza a mult tengerébe. —
Reggeli 10 óra van. — Épen most éricesett meg a lővonal Bécsből az utolsó dornbaabi állomáson.
Az utasok kiszállottak, mindnyájan különböző irányba vették utjokat. —
Legutoljára maradt ■ figyelmünket magára vonta egy süteményárusnő, ki lassú tipegő léptekkel folytatta útját — Korára nézve már nagy.on ia öregnek nevezhető, mert a vaiehozott botra támass kodva ballaghat csak előre.. — Nyakán széles szíjon függ elől terjedelmes kosara, melyben különféle süteményeket hosott elárusitás végett; arcza már összeránczo sodott, mindamellett komor szürke szemeiből a boszu lángja lihegett —
Ez az asazony kétségen kívül kár-tyajósnőnk volt —
„Hála Istennek! czakhogy itt vagyok; — foháazkodék, miközben utjá^ folytatá — ma, vagy soha ! sokat járóig már ki éa bírom valamennyi kegyét -f]
fogják. Óhajtandó, hogy a többi zenekar is betanulja.
— Bari alít* limrt főváron könyvkiadó nyomdatulajdonosnál sajtó alatt vannak „Rejtelmes édes." Amolyan kicsi korrajsoló társadalmi tanulmányok czimü mfl, irta Szejkei Oszkár. Előfizeteai ára 2 frt A tartalomjegyzéket át olvasva, valóban élvesetes műnek mutatkozik. Továbbá:. A köxségbirói hivatalból" vagyis a községi birák hatásköre és teendői, törvénykezési és közigazgatási tekintetben irománypéldákkal a legújabb törvények és miniszteri rendeletek szerint Irta Kassay Adolf. Ara 1 frt. Napjainkban, midőn a törvénykezés, mind a közigazgatás szálai a köcségi biró kezén szövődnek át, midőn számos közigazgatási és polgári törvények keletkosnek, melyek az előbbeni szabályokat és ezekkel összekötött eljárást (a melyeknek ismeretét a községi birák már megszerezték), ujak* kai váltják fel, ugy bogy eseknek tömkelegében azon fonalat, melyet a biró hatásköréhez tartozó ügyekben követnie kell, nagy fáradtsággal lehet feltalálni. A ki tehát a törvények ujabb és ujabb alkotásait figyelemmel nem kíséri, azon tömkelegből, melybe a réginek aa ujabbakkali felváltása sodorhatja. — aligha bir ki bontakozni. Mind a törvénykezési, mind a közigazgatási eljárásnál e mflvel egy vezérfonalat kívántunk a községi bírák kesébe adni, mely nekik hatáwzerü eljárásaikban némi utmutatáat fog nyújtani. A községi elöljáróság hatásköre és teendői a büntető ügyek körűt. Ai uj büntető törvények és miniszteri rendeletek szellemében. Irománypéldákkal. Irta Kassay Adolf. Ezen mű a büntető cselekményeket a bírói illetőség aserint osztályozva adja elő, t. i., hogy a bűntényeken kívül, mely vétkesek tartoznak a kir. törvény-azékek, mely vétaégek és kihágások a kir. járásbirák, és mely kihágások a közigazgatási hatóságok hatáskörébe, mely osztályozás tájékozást nyujtand a bírói illetőség iránt — Továbbá; előadja a községi elöljáróságnak a büntető ügyek köHlli teendőit, t i., hogy miképen kell a kősségben elkövetett büntetendő cselekmények, a tettesek, bünnyomók és gyanús viszonyok felfedezése körül az uj bűntetőtörvények szellemében eljárni. — E mű tehát e tekintetben is nagy hiányt pótol. Ára 60 kr. Ezen köxszükségü mű szíves pártolására, és körébeni buzgó terjesztésére a t. községi és körjegyző urakat felkérjük. Mindkét munka február végéig okvetlenül megfog jelenni. A gyüj tőknek minden 6 példány után egy tiszte letpéldánynyal szolgálunk. Ax előfizetéseket kérjük fIggczélszerübben a mellé kelt postautalványon) alólirott könyvnyomdájába Budapestre, VIII. kerület, Eszterhásy-utcsa 12 szám alá küldeni. Budapest, 188 L jaguár bóbaa. BartaliU Imre kiadó nyomdatulajdonos.
— Mégjelent a Humorísztikua könyvtár 10. é^ ll. füzei», melyekben „A milliomos" czimü érdekes regény Dobrowaky én Franké budapesti könyv -kereskedők mint e vállalat kiadói csupa vig és mulattató regényeket nyújtattak abban as olvasóközönségnek, s az első évfolyamot a világhírű humorisztikus
Tegnap oh! tegnap legjobb alkalom lett volna tervem végrehajtására, de én nem is gondoltam reá és előkészületlenül jöttem ki; de ma, oh! ma meg kell neki történni, hisz fiyíra vagyolcj hogy aZ Krzsi szobaleánynak szagos olajat hozzak egy üvegcsével, de tudom," ha egyszer megszagolja, akkor azt többé nem fogja tenni. --- De előre, előre! mert ax idö drága és ha a kissámitott időnél később találnék jönni, akkor oda van a tervem ée a sok fáradságom. —
De csak bátorság és a pokol segítení fog; hisz ő neki is egy áldozatot hozok exen tettemmel és magamat megfogom bossulni. — Most vén Nyirassy Károly ! most fog ütni a bosxu órája és ax szörnyű fog reád néxve lenni; — megfogod ízlelni e fájdalmat és nővéreddel Irma anyjával gyásxolhattok örökké. —
Ámbár Vági Béla tudja e titkot, osal^a gyilkost nem isnjeri ; de sxűkség esetén magamat feljelentem, én agy is vén vagyok; őt nappal előbb vagy utóbb ha gyom el e világot, az nekem egyre megy. Sőt inkább néhány nappal előbb akarok meghalni, néhány napot áldozni akarok éltemből a boezu nak de meg kell bosxul-nom teltedet Nyiressy ! — én elveszek, de ti benpetek (örökké égni fog a fájdalom kiolthatlan tüxe leányotokért és oH! ha meggondolom a fiatal orvos lelki sxen-vedéaeit, ki már bixtosan nejének tartja Irmát, akkor igazán meglágy alhatna bo szuló kő szivem, de nem, anértsem! buk-,nia kell a gőgnek! —
Dq tulajdon képen miér« válaaatot-tam ki angyalt, es ártstl.M, szel iá galambot boszum tárgyává? nincs *enki má» as Ernyey vagy Nyíressy házban? oh! v«a. igeips van! de esek e?vesxt&e nem ok«2na alyan nagy és sl visel hatlen fájdalmat, -raint amilyent .Irma halála okos; — kiváliképen, midőn nem termé ssetes halállal múlik ki, hanem orysva fog meggyilkoltatni. -»-•'' >
regényíró Kock Pál regényeivel kezdték meg, melyekből aa eddig kiadett fűzetekben már „A sserelmesek utja" és „Egy férj aki nejét keresi" czimü két-két kötetes regények teljesen megjelentek, sikerűit képekkel illustrálva. — „A humo nsztikus könyvtár" czimü képes regény-folyóirat hetenkint jelenik meg, egy-egy négy ives füzetben. Előfisetési ára as egész évi folyamnak (52 fűzet) 7 trt; félévre (26 fűzet) 3 frt 60 kr.; évnegyedre (13 fűzet) 1 frt 80 kr. — Teljes számú példányok as első füzettől kezdve folyvást kaphatók. Megrendelések „Dobrowaky és Franké könyvkereskedésének, Budapest egyetem-utexa 2 sz. czime zendők." — Exen regény folyóirat füze-tenkint ia megsserenhetó bármely könyv« árusnál, egy füzet ára 15 kr.
Vegyes hirek.
— A balndógiai gyógy kincsek kösött melyeket a természet a szenvedő emberiség áldására teremtett, hazai forrásunk, a hadai Ferencz József keserüviz elvitázhatatlanul egyik első helyet foglalja el. Európai hirű orvosi tekintélyek, mint Korányi éa Késmáranky tanárok Budapesten, ép ugy Bamberger éa Letdesdorf Bécsben, Scansoni, Lenbe, Hirsch német klinikai tanárok, továbbá Immermann Baselben, mint szintén a párizsi gyógyáaxati akadémia ajánlják véleményesések és klinikai fölolvasásokban a Ferencz József keserűforrást amely ax által külön bönik minden ismert keserűforráatól, hogy kis adagokban (7a boros pohárral) kellemes is mellett biztos hatással bir és szervezetre még hosssabb használatnál ia legkevésbé hátrányos. A Ferencz József keterüforrás a legutóbbi párizsi világkiállítás alkalmával ki lett tüntetve; valamint az 1879-ki magyar országos kiáilitáson az arany éremmel, s a mult évi grácxí tartományi kiállításon pedig az érdem éremmel dijaxva örven detes jeléül baxai iparunk sikerének, a mely mindenütt ki bírta vívni a megérdemelt elismerést. Csalódások elkerülése végett különben ajánl tátik, hogy a gyógyszertárakban és kereskedésekben határozottan „Ferencz József" keserűfor-rás kéressék.
— Bartha Miklós orvosai, dr. Brandt József, a sebészet tanára, s assisstenae, dr. Benel János, a törvényszéki vixsgáló bizottság jelen létében mult szerdán álla pitották meg a szakértői vélemény t a sxen • védett sebesülések kövotkezmenyei felől s igy Helfy országgyűlési interpelláció, jára a mini»stftf*]n&k által adott válasz ama pooPtj», hogy az orvosi szakvélemény késése gátolta a vizsgalat befejezését s ezzel as'' ítélet meghozatalát, most már el van hárítva. Bartha Miklós, mint a .Kplet" jirja — Ibnn és künn jár s egész sége teljesen helyreállottnak möndhaló, de Kezeit majdnem semmire sem hass-nalhatja.
— 8xip9Ígr«ndeUtet csinált Wag ser Lajos birtokos, ki néhány nsp előtt halt meg. 80 000 frtot érő birtokát az „országnak* hagyta oly czélból, hogy abból Téthen és Kis Hartán javító intézetet állítsanak föl. Ha pedig ily ja/itó
Valóban csodálkozom magam felett, hogy nem boraadok e gondolatnál, amely még egy boszultí férfinek is sok volna;— de mindegy, roegmataVoiar-^ogy az asx ¿onyok éa tuduak véres bosxut állani I* Fogai közi ezekét mormogván Nyi-ressy lakához ért —
Gyorsan belépett a nyitott kapun ax udvarra, kémkedve tekintett körfll és örvendezve tapasztalá. hogy az udvarban egy öreg nőcseléden kívül senki sem volt jelen. —
„Hol van as Irma kisasszony szobaleánya Erzsi ?" — kérdé az árusnő a szol-
«A,6L .T,
„Aliért keresi?" — kérdé emez. „Rendelésak Jt tett tegnap nálam s ezeket végrehajtván, tehát köxolni akarnám vele ax eredményt." —
„Épen most ment a cselédlakba Irma kisaasxonvnyal ; valószínű, hogy még ott lesznek." —
„Akkor oda megyek ;" — „Várj jó asszony ! majd ■pgkérdem ulőbb hx bebocaájlhatlak-e, s na csakugyan igaz-e, hogy rendelés tétetett nálad.* „Ej ej l % le olyan gyanúsnak ta lálsx epgem, bogy tán vtlami rosx tettre képes voluék? már a szégyent és bünt öreg napjaimra nem hagynám nehezedni !" .—
„Ne csudáld jó asszony, hogy g> a nuskodom; mert napjainkban gyakran történnek majdnem hallatlan dolgok." —■* Ez^pi megfordulta, dielédlakbt, sietett. —
Néhány perexnyi várakozás után ismét kijött és kérdé . j
.Tulajdonképen mit hoxtál jó asz-azony —
^•Ejivve. d» kíváncsi vagy leánjrom ! no, de megmondom. — Eran szobaleány szamara sákgos ^Ipjat hoztam,; azonkívül süteménynyel kereskedem." — (Folytatása következik )
intézet felállítása cxélaxerünek nem bizonyulna, as ingatlanok eladhatók — 80,000 frton alul azonban semmi esetre és ax összeg árvaházak, leien ex házak és más jótékony osélokra fordíthatók lesznek. Asonkivül több ssás forintra menő össse geket hagyott Kis Harta szegényeinek és árváinak.
— A Bartha-Ugy a befejesés stádiumában áll. A végleges vizsgálatot a szakértő bizottság már teljesen be''ejeste. A meghivott orvosok konstatálták mindkét kezen as állandó nyomorékságot. E vizsgálat rendén kitűnt bogy csupán a balkés mutató ujja és a jobb kés hüvelyk ujja fogják visssanyerm teljes mozgási képességűket. A többi ujjak részint egészen basxnálhatlanok, részint izületi merevségek miatt esak kevéssé lesznek hass-nálhatók. Ezzel szemben dr. Brord egyetemi tanár aszal biztatja ''Barthát, hogy 3—4 hónap molva képes less írni.
— „Váljunk «1 f Az esztergomi fŐBxentazék előtt a lefolyt évben összesen 286 válóper volt folyamatban. A kibékülés egy esetben sem sikerűit Elintéz teteit e perek közül 56. A római pápához a hercegprímás utján s lefolyt-évben egy fél sem folyamodott dispensa-tióért
— Puokarobbanát. Csetinyéból jött táviratok snerint Antivári borzasztó rom bolás színhelye volt. Egy templomban, hol 150 hordó puskapor s vagy ezer láda töltés volt fölhalmozva, irtózatos dörgés sel párosalt robbanás történt A robaj még Csettiayében is ugy ballalszó tt,-mint hatalmas égsengés. Sok ház beomlott. — A halottak és sebesültek számát 40-re teszik. ''
— Baromi kissállitására vállalkozott egy aagol kereskedő s Fél agy házán és környékén nagy mennyiségben vásárolja össze a szárnyasokat s a tojást és ssálli-tatja kiAnglába.
— Debreczen oárota. Európa sserte hires méneséből tudvalevőleg két gyönyörű vadáaxkocsi-lovat nyújt Rudolf trónörökösnek menyegzője -alkalmából ajándékul. A két ló, a híres ménes két legremekebb csődör-cikója, ax ügetésben naponként saorgalrusan gyakoroltatnak, bogy nocsak mint kitűnő fajlovak, hanem mint jeles ügetők is me^nyeejék a trónörökös tetszését. Ezúttal'' megemlitjük József főherexegnek legutóbbi Debreczen-ben léte alkalmával a várta ménesére tett igen jellemző azon megjegyzését, a melyet a ménes megszemlélésekor Simonfy '' Imre polgármesterhez intézett: „Egyre figyelmeztetem,Édes polgármester ur! csak as istenért, ne semmesitsék ezt a ménest, hagyják meg azt csak a maga valóságában,"
—¿Matikóbcí hiviáJc. D—ky István honvédelmi miniszteri titkár Miksa csá szárral volt künn Mexikóban, s ott benső barátságot kötött egy gazdag bankárral, a ki Mexikó legnagyobb földbirtokosai kösé tartozott A baráti vixxony nem szakadt meg akkor se, a midőn Mikaa császár szerencsétlen vége után az önkény te-aek hazajöttek Msgrarurazágba. D. is eljött, hanem néha néha levélváltás utján fetttartotta s jó ismeretséget. A bankár bár év év után mult, nem birta elfeledni
^ «il» kép
Rrigoru idS van, sflrfl pelyhek esnek, S az egész vidéken szert^-szét repesnek. Mintha saiUjó pille .Ußgo ««najü sarrny á tavasz élében tündér tán»zot járna.
Fent a levegőben rxrjn csapat károg, •ftûrt) koaor Wfr ftà^dogàl.f^ok.. b áll az éhes farkas az uuzélí résen. Éhségtől gyötörve, martalékra készen.
S mint röpül* villám sebes rBptO szárnya. Repül nerie-saéjjel a sok csengó^száoka, Ltkzira s a "báfr:. ugy viszik a népet, Mintha mindmegannyi táltosok lennének
Vigalomban áll a ház kiesiny^e nagyja. .Egyiket a máai éppen férjhez adja Másiknak oieg tagnap valt a lakai napja
Még fejében most is bokrétás kalapja.
i
Szól a czigáay húrja, harsog a vig ének, Járják a rig keblQ lányok éa legény k És keres legottasL, kinek niucsen párja, 8 szépet sog fBlébe, édes mámorába''.
8 ha el mai a lakai, táltos pvipákon Röpfll a menyasszony át a pusxt iságon 8 Z szomszéd faluban takaros kis lélek Szeme fénye lesz as egész ház népének.
Szigorú id6 van, sflra pelyhek esnek. As egész vidéken szcrt.*-»z^t repennok. 8 mint rspfilő villám s.-bes rflptfl srárnyi. Repül szerteszéjjel a srtk ewengK ««unka
JégTirágok.
Mid5n a zordon téli éj beáll, ^ Sötét lepel borul a tájra le, & vad cjaxak'' romboló szele ^A^tij RíJCtt üdítve jár. Jrdlve rázza fel a kis lakot, Meg-meg rezzentve ajtót, ablakot Tovább dühöng... mig végro Bősz haragja csillapul
S a fergeteg után nagy hirtelen. lx éj ti^cos müvvsze msgjeU''n A. táblán hagy t6Tis s virágayomot, (Aa életi; lefesti?ott.; Jt; ezve ^ ho|3 életűnk , , -Toviz virtg között."''
MAROSHALMY OTUL.ÍV
A»*
HUSZADIK ÉVFOLYAM
Z A L A 3 )K>íö % h 0 K J
magyar barátját, ki azóta igából meglett emberré vált, ■ haja kö«é 6a« »álak vegyültek. Nem régiben kapott D—y mexi kói gazdag barátjától njra levelet, mely ben trt komoly ajánlatot tett neki, bogy jöjjön el horzá, s legyec ftasaes javainak fő igazgatója S mivel ily ti«*t«ég aovány díjazással nem járbat, évi 5000 dollár fizBt.óet ajánlott fel neki, a sxerződée 10 évrn volna megkoteodő az ajánlat elfo-Eadása esetén, D —yt a mily kellemesen lepte meg a távoli barát e »zép meghívója, ép oly fajdalommal utasitá azt vissza család, a rokonok, időskor— » a szegény magvar főid szeretete miatt.
— A föld legnagyobb fája. A leg gyobb sequoía (Wellingtonia) Kaliforni ában CalaverasGrovebanvan991Ö ozenti méter magas. — Pár év előtt Viktóriában kutatók sok röppent magas enealyptus-törzseket találtak, s az ország elaóerdész-hivatalnoka a Wats folyó partján meg is mért egy letört törzset s ez a gyökértől végéig 13.267 czentiméter (434 láb) volt. Ha azonban azt vesszük, hogy a fa begye le volt törve s hogy ez a törésnél még 270 czm. (9 láb) kerülettel bírt, ugy igaz az a felfogás, hogy a valóság''« magasság legalább 15,000 egész 16.000 czm, vagyis 500 láb veit. De a fa kihalt éa h* n»m is kétkedünk, bogy sokkal magaaabb volt. minden most feltalált sequoia-náJ, még se számíthatjuk a most élők közé Nemrég azonban Victoria Daadoning kerületében egy eucalyptns a magdalinns találtatott, mely a földtől ágáig 11.590 czm. (380 láb) magas volt és teljec magas »ága 13,725 czmt. (450 láb) számlált, tehát minden eddig ismert sequoia-t 125 lábbal multa felül. Törzskerülete 80 láb, vagyis körülbelül 2440 czentiméter.
— A következő, társada Uhunkat jel -iemzó esemény történt Lembergben. Egy fiatal ember, kinek szive oly sivár, mint
száaada, lelke oly nyomorult, mint egy divatbóeó, érzelmei oly vadak ée piszkosak. — mint évtizedünk szelleme, — a hős. Behízelegte magát egy becsületes öreg gróf kegyeibe, ki gazdag volt, tekintélyes is volt; de egyedül volt a világon. A gróf magához vette, atyailag bánt vele, bizalmas volt hozzá, mint csak egy oly szív lehet, aki aseret bennünket. S mivel jutalmazta e fiatal nyomorult, — nem a század piszkos szelUme, e szeretetet? A mint megveté lábát a birtokban az itju. amint kisae »zabádon mozoghatott, sacr-zett maganak orvosi bizonyítványok*t, melyekkel elmebetegnek nyilatkoztatta jótevőjét s addig vecztegetett, dolgozott, ármány kodott, míg az öreg grófot az őrültek házába oaakathatta, hol az gon dolkodhatott eléggé jóeága jutalmáról. Persze a fiatal ember gyöngy világot élt a szegény gróf vagyonával. Grófi czimet vett fel, költött, mulatott, vigalmakat rendesett. — Előkelő nőknek csapta a levet és épen kéasüiőben volt egy magasabb ranga hivatalnok gyönyörű leányát nőül venni. A gróf pedig az:. őrültek házában halálához állott közel. Mielőtt meghalt, a elkésznek elmondott mindent, s oly megindítóan beszélte el soraát, hogy ez hitelt adott neki a as orvosok véleménye ellené >en is beadta jelentését a hatóságnak. Pompás menyegzőre készültek az ifjú .grófnál." — Páris szépségei varázsoltattak a lembergi grófi palotába s a menyasszonyt Lemberg szépei környezték. A .gróf" büszkén lépett arája mellé, büszkén és elégedetten, mert ma éltesült. bogy as öreg gróf meghalt. Müve mag volt koronázva és be volt befejezve. Egyszerre szétnyílt az ajtó. Fegyveres őrök léptek be rajta, kik a vőlegényt bilincsbe verték. A mennyasszony sikoltva rogyott as ijedtségtől mngkövült környezet karjaiba.
Pftplrsze Jetek-
* >
_ Hát ¿4** feleségem, semmit s-m
tehetek, hogy unalmadat elüssem ?
— De igen _ Nos, kérlek ?
— Menj — »étái il
i >
Veszedelme* l>ók. De* kisasszony igasáa bámulatos — huss év előtt sem Iá''szőtt fia tilabbnak, mint most!
Két l>arát talá kőzik az uU-zán
— Mit vizxesz. Alfonz 7
— Egy tucsat kestyfit, Ninichnek, ui-évi ajándékul,
v -- Mit, keztydket? Hizs az előtt mindig ékszereket vittél neki ?
— Hja barátom, tudd m«g, hogy egy félév éta feleségem ,
— Mama .(haaulről távozva leányához s ennek vőlegényéhez): .Most isten veletek, nemsokára hona lenek ismét — de magatokra hagyhatlak bennetekat T •
Leány ; .Oh, kedves anyám ; ha aggó-dol, bát reánk zárhatod az aj tőt l''
1 literjével számítva Ó bor 82-Á8 kr. üjybor 20 28 kr. Pálinka 48 kr. Ecset 8 kr. Kiadta : .
FARKAS, v. piacz könyvveaetV
i 1
aetl r a p t ä r.
Január 30-től lebruar ¿-ig 18-1.
SrkescLk Kanizsára honnét:
Hó- és beti-_nap
TätiTTTTT^T
naprár
G 0 r ö n- plár
g j $> ¡utj
5) Kai. és prot ev Bemenvén Jézus hajóba. Máté Vili. 13-27
30 Vasára*» ,B4 Ador. IL Hétfő N. Péur h.
IS D2 N. At. 19 M&kár a. Ignác» p. v. 20 Euth a. Gy. n. B. A. n Maxim. Bálás p. v. 32 Timótb. András h. f «3 Kelemen. »Szombat ta^, #4 Xénia. u
Kedd SzsrtU
Csfltörtök Pértek
t
5Ht
H
**
210 Zákány felől 216 .
208 .
211 HndaPestrőI
203 „ 201
302 Béi-«>-5I 314 316 202 .204 206
5 27 reggel
I 41 d¿lb.
II 1 éjjel
(.vegye« vouat) 4 15 regg.-l.
(postavonat) 2 6 délut
(gyorsvonat 10 30 éj,.l
4 1 renget
Roprouoól
PrAgerhof felől (gyorsvonat)
10 15 *]jP| 12 ''5 délben
6 37 reggel 1 20 délut
10 50 éjjel
Felelős szerkesztő: BÍT0RFI LAJOS
INT y 11 ti t ér.*)
Szemüveget nélkülözőknek és színházbarátoknak!
már bogy ia határozhatta hogy a polgári származású
Grófnő : De el magát a bárónő, őrnagyhoz menjen nőttl ?
Bárónő: Hátcsak ugy mert azt gondoltam, — jobb egy fér; név nélkül, mint egy név férj nélkül
Szerkesztői -üzenet.
4461. T. r, .A távolból.'' Jő.
4462. L. 8. Válaszunk elment.
4463. .A boldogalt*. Eötvös hason tárgyú szép költeményére em ékeztet ,Még alig bojry láttalak.. • Elhamarkodott valami. Kevesebbet, de jobbat kérünk.
4<64 Rród. Nem kell.
4465. Kaposvár A czikk jő. A költeményt kikeressük
Hivatalos pi&czi árak
Nagy-Kanizsán, 1881. ja* 29.
.rpa
100 kilogrammjával számítva.
Buma 11---12.i-.Eoas 9 50---.10.,
7-—.—7 50. Zab 6-- .6-50 Kukoricás 6 50-— — Burgonya 4 —. — Borsó 30.—
30 —. Lencse--•—28-— Bah--9--
Széna •—.—2—. Szalma •....—1-20.''
1 kilogrammjával számitva Marhahús 48 — 52. Juhhus —.— Sertéshús 58--. S»alnuna —.—8o Disznózsír
■—.--86. Vöröshagyma •—. 18. Foghagyma
•----30. Czukor Rors .-■ 120.
Paprika 1*—.—. Saappan ---40
11 1 éjjé! 5 S5 reggel 2 6 délnt
Vavutl menetrend.
Indul Kanizsáról hova:
Vonal szám Hm H«rr. Mt
207 Ea*«k, Mohina, Dombóvár 6 10 reggel
2l5 . . 2 30 délnt. ** .
202 Hm4» Pestre -(gyorsvonat)
204 . "(postavonat) 212 . - (vegyes vonat) II 20 *ijel 31 3 HA.-«h« (Keombatliely, Sopron
felé i 6 15 rtggr)
301 . 11 50 ¿jjel
315 Soproni** 3 <40 délut.
205 Prág rhof KottOri. Csáktornya 4 56 reggé1
203 ^ . . . 2 47 délut. 201 '' . (<cyor,v ) - 10 50 éjjel ,
Országos vásárunk aiatt 30 év óta fenálló czég időz városunkban és elad
szemüveget papaszemet és távcsőt
a legjobb fehér üveggel bevágva, amely igazi fénynél a cs<Ms*erflnek bizonyult módszer azp. rint használva, a látási képességet nemcssk erósbiti, hanem teljesen tuerjobbitja. A raktár birtokostól távol vannal
színházi- és hareztéri látcsövek,
melyek egyaránt közelebb hozzák és nagyit-ják a tárgfckst. továbbá fém-lé«mérők, lámpák?
különféle bévwérfk., orvosi és minden e faj-táju bizonyítványok igazolják kitflnő hatásokat. é* e tárgyak kiváló olcsö áron kzphztók
A régi távcsövek kicseréltetnek.
Teljes tisztelettel
234 11 B0SK0V1TZ A.
látesovi-s Bécsből. Eladó helyiség az .Arany korona" vesgég/''-ben földszint
•) K rn..i *l«tt kft«lxtt4r'' foielősaífet n-ln TálUI a Srerk
HIRDETE8EK.
Házeladás N gy-Kauizsán.
Nagy Kanizsán a Batthyány utc^ában (ezelőtt Gá-bor-utcza) egy szép nagy lakisból álló, még 9 é*ig adó mentes uj ház szabad kézből eladandó.
A Csengery-ntczában egy még 3 évig adómentes öt lakásból álló nagyobb bérház szabad kézból eladandó.
Bővebb tudositásokat Wajdits József könyvkereskedésében nyerhetni. <j3S
OPTICUS.
Valamennyi keserűin közölt mint letkatfroiatt m eliunerre.
I)r. Korányi tsnár kir- Budaperten. .Külfinísen
V 1 az álul tűnik ki, hogy mir kis meny-
t nyiségben biztos hatáza van.«
l)r. Kezmárszky tanár f'',"11/6*1''11-
a legkedveltebb hashajtők »o-rába emelkedett.*
l>r. (lebhardt tmár 8,t-Rókha« kórh^ ¡gazg Pesten.
.A többi budai Tizekhez aránylag kevesebb mennyiségben he« ked-'' • T**5 eredményt létre *
Dr. Daranyi kérh. iaazaató Tirt>,i í50^« Aradon
a legjobb eredménvekst -p. sí, tűntette fel."
JL>r. Ambró bábaképzőint iaazo UnAr 1 UoA-
* csos Poz onyban. „A
beUgágyaaokn. >S mint kitflnő hashajtő szer ajánlható.* Budán .Jeles hatása ihal tOnik ki : gyomor és bélhumtnál, megrögzött székrekedéseknél, vérto-„ . „ li:lá«oknál, aranyóméi stb.u
«¿as ^''sftü^^Ar-- «
Bwssrjsrasís: •
FONTOS messze-, rövíű- és íím látóknak.
A legjobb szemüvegekkel szolgál jótállás mellett
Ilelfy B. látszerész Nagy-Kanizsán
az „ARANY KORONA" szálloda átellenében. Aneroid-Barometerek minden nagysagban
a Jöldmagneti és mtteorologiai
intézetből vizsgálva.
. Bor- s borszesz legézötgó apparatus *
Szemüvegeimet és aneirod barométereimet
Maria-czelli
G YOMOR-CSEPPE K,
>1|eÍM hatása gyógyszer a gyomor minden báatalmai eilen,
ís felfllmnllu i ''un nt étvágyhiány, gyo morgyeii|»r»őg, ru^s/ngu leln-llet, sxelek. s.ivanyti ftJbnfilgés, kőlika, gyomorhuriit, gyomorégés, h"gy ■ őképző lés . túlságos nyálkaképződéa, "árgasá^. und"r és hányái főfájá« (ha sr. a trvomor^ól ere l\ gyomor görcs, sxéksxornlat, .1 gvrunornak Inlter-heluége étel és ital által, giliszta, lé[>- és májbetegség, aranyeres bántnlmak ellen
PV Egy ürrgrur ára haszníllali ut''iHitáxMal rgyiUi kr. "M
Kapható: Prág.-r Béla ur gjógyszer:árá-lisn Nagy-Kanizsán, valamint az osztrák-magyar birodnlom minden n»gyobl> g>óg>''-szertárában és keroskedési-heu
Központi szétküldés! raktár nagyban és kicsinyben
f*a z őrangyal hoz** rzimzett gyógyszertárában
64 46—5« Kremzierben, Morvaország.
?29 2 -2
14 napi próbára adom
j»>i • • • • ». • • • •.:►:.y»:
Dr. Kiss kórh. igazgatt,
Gazdatiszt-ajánlat.
Egy gazdatiszt ajánlkozik bármely gazdaság kezelésérc, aki magát keszthelyi gazdasági intézetben és Budán Encz Ferencz igazgatása alatt a haszon kertészet, szőlészet és borászatban kiképezte és már 12 évig mint önálló gazdatiszt működött 35 éves. nós, óhajt azonnal állásba lépni.
B''vebb fel világosítást Weiser János vaskereskedésében Nagy-Kanizsán. 231 2_6
14 ÉVVEL EZELŐTT
Egy nyert gyógyulásnak h& ewléke ép most érkezett HoP János cs. kir udvari szállító urnák Berlinbe. Főraktár sz ansztr al 08 kir.
állasok számara
Kéc*, ísrnhen, KraunerNtrnMNo 8- *
■ely arról tesz tanúságot , mily üdítő és ally ,óbatásr lehet ama gyógyanysg mely őket oly suiyos bajból kimenté és mely rájsk nezve
oly jtftekoay vslt
Ez a Dr. Franké A. reáliskolai igazgatő-UDár urnák irata, fflíl.r igy szól: Újváros, 1877. okt. 9én. Míd5n 11 éw.-l -zelőtt Biud-nH« valék. gyógye.''ejfl '' maláta kivonat egész«égi sörét többször ¡.»sznsltto. Igen kérem megrendeléseimet pontosan beküld ni, móg p "¡diff: 1 -szor. 50 Öreggel ipamnak. kinek czime: Riebentrop titkos lanácso« és iiiv->-talfónök urnák Újvárosban, aR 2-szor. Magam számára Cellb» előbb> lakásomra 100 üveggel, melyet megosztok barátaimmal és coliegáimmal, Dr. Übelngi gymn. igazgató úrral, ki malát^-készitményém-k gyógyba:»»» és szabályos következményét nején és önmagán m-gki»ért»ni zkxrj*. Cellehen is folyton az ön maláta-egé«*ségi «őrét haatnáltam, óe mo«t a előbbi módon közvetlen viszonyba akarnók önnel l^pui stb.
Berlii
Hivatalos gyógyjelentes.
Pionirvtrasec.lien levő ujkaszárnya-kórházból
A kitttnö
Hoff-féle maláta-kivonat egé«zségi sörnek, mely a sebesülteknek oly tett, hogy nem szívesen nélküiftzik, mielőbbi ismételt knl.lését az ápolónők nevében kérem ROON miniszter
Főraktár : Fesselhofer József, Zala Eyer«zeg >n Rub nszky A..nál és a gyógytárban. Sopron: Mdller P„ Keszthely Wiln&ch Ferencz, Kaposvár Lajpcaig Antalnál. " 5Ö0 4—4
díszes és izlésteljes
FÍJZÉRTi NCZ-JEL Y É N Y i: K
(COTILLON-ORDEN)
TANCZVIGALMI MEGHÍVÓK és TÁNCZRENDEK
nagy választékban
w A J DI J S J ÓZSEF könyvkereskedésében
igen olcsó árért kaphatók.