* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
23.84 MB | |
2023-03-24 08:07:44 | |
Nyilvános 144 | 278 | Rövid leírás | Teljes leírás (746.57 KB) | Zalai Közlöny 1881. 018-026. szám március Zalai Közlöny Nagy-Kanizsaváros helyhatóságának, „nagy-kanizsai önk. tőzoltó-egylet”, a „nagy-kanizsai kereskedelmi s iparbank”, „nagy-kanizsai takarékpénztár”, a „zalamegyei általános tanítótestület”, a „nagy-kanizsai kisded-nevelő egyesület”, a „nagy-kanizsai tiszti önsegélyező szövetkezet”, a „soproni kereskedelmi s iparkamara nagy-kanizsai külválasztmánya" s több megyei és városi egyesület hivatalos értesítője. Hetenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap. 20. évfolyam A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: 3? y v Í >; 1 / • /. X is-ik szám« E16fiíffté»!ár: e^ési érre ...... fél évre...... . negyed évre . ... . . ^ Egy szám 10 Jer. 8 írt. 4 . HIRDETÉSEK 4 8 hasábos petitsorhan 7, másodszor 6 s minden további sorért 5 kr. NYILTTÉRBEN • goroiiként 10 kiért vétknek fel. Kincstári illeték minden egyes hirdetésért 30 kr. fizetendő. V AYJOT73 XICI /. Huszadik évfolyam. i! A lap Hjílk^mi réstét illető közlemé-(1, .ujvk a sjcrkpsztöhúz. . anyagi: rvszót illető közlemények fu-dip n. ki;ulúho$ bérmentve intézendök : N A G Y • K AN I Z S A Wlasslcsház Hérmentetlen levelek csak ismert munkatAríaktól fogadtatnak el Kéziratok vissza nein küldetnek. Ní^-Kanizsaváros helyhatóságának, „nagy-kanizsai önk. tűzoltó-egylet«, a .nagy-kanizsai kereskedelmi s iparbank«, ,nagy-kanizsai takarékpénztár", a „zálamegyei általános tanítótestület", a nagy-kanizsai kisded-nevelő egyesület", a nagy-kanizsai tiszti önsegélyző szövetkezet«, a „soproni kereskedelmi s iparkamara nagy-kanizsai külválasfctminya'' s töbl megyei és városi egyesület Wratalos értesítője. , Heteaklnt kétszer, vasárnap- s csütörtökr>n megjelenő vegyes tartalmú lap. Kultúrmérnöki intézmény. E jeles intézményről egy érdekes czikk jelent meg közelebb a .Gazdasági Lapok és Magyar Föld* ctimö szaklapban, melyből közönségünk tájékoztatása végett hasznosnak véltük átvenni a következő részleteket: Harmadik éve már, hogy hazánkban kultúrmérnökök működnek, kik a földmivelési minisztériumhoz intézett megkeresésre bárkinek földjeit tüzetes szemle alá veszik, eldöntik, vájjon javitható-e öntözés, lecsa-polás, nevezetesen alagcsóvezés által, s ha igen, megkészitik józan számítással & részletes munkatervet és takarékos költségvetést, s ha a földtulajdonos a munkálat kivitelét kívánja,, a végrehajtás mikéntje fölött is fölügyelnek. Mindezt pedig a földmivelési miniszter intézkedése folytán teljesen nélkül eszközlik, -- de nemcsak ezt. Müködésök nem oly egyszerű, - mint a milyennek a fenti pár szó föl tünteti. Igen gyakran a földbirtokost reábeszélésset meg kell győzni annak előnyéről, hogy pár forintnyi beruházással földjeinek jövedelmét állandólag emeli; nehezebb a föladat, midőn több szomszédot, vagy éppen egész községeket ós vidékeket kell együttműködésre, áldozatok hozatalára reáüirni; óket higgadt érvelés és helyes példákra utalás által oda vinni, hogy szövetkezzenek nagyobb, gyakran több évre terjedő munkálatokra, az azokkal összekötött áldozatokra, de melyek a vidék jólétének, sőt gyakran — mint például nagyobb lecsapolások alkalmával — közegészségügyi viszonyaink javulá sában dúsan megtérülnek. Osupán az a tudat, hogy a közvagyon b a jólét fokozásához, a közegészségügyi viszonyok javulása hoz járult, képezi a kultúrmérnök áldásos működésének jutalmát; az ő munkája önzetlen és zajtalan is egyúttal, mert érzékkel nem láthatók művei, nem hirdetik alkotójának dicsőségét, mint a merész hidak, alagutak. A kultúrmérnökök eme vázolt működésének értékét a magyar gaz-daközönség is becsülni tanulta, s ma már ez intézmény alig három éves fönállása óta népszerűvé lett. A kultúrmérnöki intézm... |