* DjVu fájlokhoz használható szoftverek - A "Következő" gombra kattintva (ha van) a PDF fájlhoz juthat.
| 153.45 KB | |
| 2008-01-15 13:28:10 | |
 | |||||||
Nyilvános  798 | 3170 | Rövid leírás | Teljes leírás (14.8 KB) | A cikk a következő könyvből származik (325-327. oldal): Cím: 19/2., Zala megye kézikönyve=Handbook of Zala county Közös adat: Magyarország megyei kézikönyvei=County handbooks of Hungary=Handbücher der Komitate Ungarns Közreműködő: Hóbor József (1954) (szerk.) ; Béli József (közrem.) Szerz. közl.: [főszerk. ... Hóbor József] ; [a megyei és településtanulmányok szerzői ... Béli József et al.] ETO jelzet: 908.439.121(035) ; 050.8(439.121) Tárgyszó: Zalavár Szakjelzet: 908 Cutter: M 16 ISBN: 963-9089-19-2 Oldalszám: 488-1040 p. Megjegyzés: Lezárva: 1998. márc. 31. ; Bibliogr.: p. 470-472. ; Összefoglalás angol nyelven A cikk felismertetett szövege: OROSZTONY OROSZTONY Lakosság száma: 539 fő Külterület: 1722 ha Belterület: 123 ha OROSZTONY KOZSEG ÖNKORMÁNYZATA 8744 Orosztony, Szent Imre u. 1. Telefon: (93) 389-201 ".-1* XVI. században több birtok eladásáról tudunk. A század első harmadában 15,5 porta volt. 1542-ben a zalavári apátságnak 4 portájáról van tudomásunk. 1568-ban tulajdonosai a következők voltak: zalavári apátság, Oroszthony örökösök, Farkas István és Egri Péter. Ez évben a falunak 38 jobbágytelke volt. Még 1596-ban is teljesen puszta, a megmaradt lakosai a töröktől való félelmükben széledtek el. Szomorú évszám Orosztony történetében 1571. Alsó-Orosztony területén esett el Thury György, Kanizsa kapitánya. Az ütközet helyét az utókor Harc-kertnek nevezi. 1658-ban szólnak róla újra a források. Gróf Batthyány Ádám felhívja mindenki figyelmét, hogy az orosz-tonyiakat senki ne háborgassa, mert meg fogja őket büntetni. 1690-ben újra puszta, valószínű Plaquada császári parancsra égette fel, nehogy a török a várostrom alatt élelmet tudjon szerezni. A föld birtokosai Kisfaludy László és Bohasy János voltak. Pár év múlva azt írják a helységről, hogy még rétjeit is benőtte az erdő. 1700-ra már volt kevés szántója, de területének nagy része továbbra is erdő. Római katolikus templom BASIC INFORMATION • Accessibility: The village of Orosz tony lies on a highland 25 km north ol Nagykanizsa, on the Nagykan- izsa-Pacsa road. II is accessible on an access road buill in 1951. • Municipality address: 8744 Orosztony, Szent Imre u. 1. Phone: (93) 389-201 Mayor: Mr. Károly Vercz • Population: 955 « Characteristics: The first hint to Orosztony is a record dating from 1225. The name of the village is most probably of Slavic origin. Siiice 1960, the population has been declining. Today, the number of residents is 539. The problem of unemployment arose in 1991. Today, the number of the registered unemployed is 32, most of them unskilled. The municipality plán to build pavements and a sewage freatment plánt. They alsó want to renovate the old school building and make it intő a hotel, and to improve the bus service and the condition of roads. Agriculture has been important. Intrastructure: Apartments with water: 90% gas: to be installed phone: 20% sewage: in process paved roads: 100% A notable sight in the village is the statue of the Holy Trinity. ■lusztony Nagykanizsától északra 25 km-re, a Nagykanizsa-pacsai úton található. A külvilágtól évszázadokon keresztül el volt zárva, esős időben lehetetlen volt a megközelítése, köves utat is csak 1951-ben kapott. A község határa nagyon szép és változatos. Dombos szántókkal, szőlőhegyekkel, erdőkkel erősen tagolt. A falu nagy része fennsíkon épült, csupán egy utcája volt völ-gyes. A legnevezetesebb borterület a Po-gányvári-hegy. Történelem A falu első ismert írásos említése meglehetősen korai (1225: Vrustin, 1251: Orozton, 1261: Vrustun, 1335: Orosthon, 1340: Alsóorozthon, 1851: Orosztony). Bizonytalan eredetű, valószínű szláv név. Egy 1254-es adat szerint Wrustin-ról kapta a nevét a község, amely egy falu melletti patak volt. A víznevet felvette a település. 1225-ben volt temploma, papját Obuscnak hívták. MAGYARORSZÁG MEGYEI KEZIKÖNYVE119. OROSZTONY Alsó-Orosztony még 1726-ban is puszta. 1746-ban Pogányhegyen már szőlőt is telepítenek, ezért adómentességet kapnak. Négy év múlva 33 gazdát, 3 özvegyet és 4 zsellért írtak össze. A faluban 4 takács is dolgozott. 1752-ben a felső-orosztonyi lakosok a kevés legelő miatt a radai határban kapnak engedélyt a legeltetésre. 1750-ben fatemplomot építettek. Az urbárium kiadása utáni évben (1768) az egész telek 20 hold szántó, 8 szekérnyi rét. Ekkor sem Alsó-, sem Felső-Orosztonyban már nem voltak pusztahelyek. Földjeik jók voltak, legelőt azonban a szomszéd földesúrtól béreltek. Más jövedelemmel nem rendelkezett a falu. 1770-re minőségi változás történt a település életében. 90 családban 436 lélek élt, ezenkívül még 24 nemes is. A községnek volt tanítója (Beké Pál), 20-25 gyermekkel foglalkozott. Egyben harangozó is volt, a megélhetésével elégedett - írja a forrás. Szokás szerint a jegyzői funkciót is ellátta, ezért külön fizettek neki. Szoba-konyháskamrás lakása volt. Istállót is kapott. Az egyik szobája volt a tanterem. Házát Orosztony község tartotta (lakosság) karban. Inkey Boldizsár és a Farkas család tulajdona volt a település, amelyben 379-en laktak 1778-ban. A templomát ez évben építették újjá. A Szentháromság tiszteletére szentelték fel, az 531 lelkes településnek viszont nem volt papja. A XIX. század elejére a lakosság száma emelkedett (1802: 615, 1819: 557 és 76 ház). 1828-ban egy nemesi család is élt a helységben, 112 adózója volt. A 23 jobbágy és 38 házas, egy hazátlan zsellér adta az 594 lakost. 1832-ben kizárólag Inkey-birtok, a dombos terület és a völgyek jó lehetőséget biztosítottak a birkatenyésztésre. Tíz év múlva a 76 házban 425-en laktak. Nem tudjuk, mi volt az oka a nagyarányú lakossághullámzásnak, ugyanis 1848-ban 578 lélek élt itt. Magyarul tanítottak, a községnek segédtanítója is volt. Télen 65-en jártak iskolába. Ennek ellenére még 1870-ben is 446 analfabétát tartottak számon. A polgári fejlődés itt is éreztette hatását, 1910-ben 803-an tudtak írni, olvasni (1930: 1029). Már utaltunk arra, hogy a településnek két alapvető része volt, (Alsó és Felső Orosztony) a harmadik Baksaháza. (Székfalusi-kereszt földrajzi név egy a történelem során elpusztult Szegfalu községre utal.) 1908-ban megtörtént az egyesülés, azóta egy\'Orosztonyról beszélhetünk. A Nagyatádi-féle földosztás sok szegényparasztot juttatott minimális földhöz. A földrajzi névadás Proletár-főd néven illette a kiosztott területet. Az 1925-ös adatok is a fejlődést igazolják. Római katolikus iskolájában a két tanteremben 3 tanító oktatott. Nyolc szakmában 14 iparos volt a faluban. Egy gőzmalmot is találtunk itt. Az 1360 lakos döntő többsége római katolikus, közülük 1029-en tudtak írni és olvasni. Négy nagyobb birtokos volt ekkor Orosztonyban 576 gazdaság közül. A legjelentősebb a Pannonhalmi Szent Benedek Rend Győrszentmárton volt 704 kh-dal, de meg kell említenünk a legeltetési társulatot is. Thury kopjafa Szociológiai jellemzők A település képe hasonló a szomszédos helységekével. A telkek fésűs beépítettség űek voltak nagyobb hátsó kerttel és gyümölcsössel. A házak zöme zsúpos volt. A megélhetést a mezőgazdaság biztosította. Fejlett állattenyésztési kultúrájukat a megyén túl is ismerték. Iparos réteg csak a mezőgazdasági termelés kiszolgálására alakult. A népesség csökkenése a helységben az 1960-as években kezdődött, amely a tsz-szervezéssel függött össze. 1949-ben 3227 kh föld tartozott Orosztonyhoz, ahol 300 házban 1384 lakos élt. A hozzátartozó településrészeket is szükséges megemlítenünk: Aranyhegy (34 ház, 122 fő), Felsőhegy (19 ház - 68 fő), Barkócás (7 fő), Lőrincmajor (29 fő), Nyíresi-malom (16 fő), orosztonyi tanyák (33 fő), Örömhegy (48 fő), Pogácsahegy (49). 1962-ben 297 házban 1147 fő lakott. A község lélekszáma 1990-re 604 fő- re apadt. 1997-ben a 234 lakásban 539-en élnek. Munkanélküliségről 1991 óta beszélhetünk. A regisztrált munkanélküliek száma 32 fő, a döntő többségük szakképzetlen. Az oktatás a községben 1788-ban veszi kezdetét a katolikus egyház felügyeletével. 1948-ban részben osztott iskola működött, három tanterem és három tanító állt rendelkezésre. 1959-ben új iskola épült két tanteremmel és szolgálati lakással. A gyermeklétszám csökkenése miatt 1980-tól csak alsó tagozatos oktatás folyik négy fős tantestülettel. A felső tagozat Gelsére jár iskolába. 1992-ben sportöltöző és tornaszoba létesült. Az óvoda 1976-tól fogadja a gyermekeket, jelenleg 31 fő látogatja. 1960-ban művelődési termet építettek. A községben 1991-ben Ifjúsági Klub alakulta fiatalság kulturált szórakozásának biztosítása végett. A településen háromezer kötetes könyvtár áll a község lakói rendelkezésére. Mozivetítés 1993-ig volt Orosztonyban. Orosztony lakossága katolikus vallású, 1977-ig plébánosa is volt a községnek. 1960-ban orvosi rendelő épült a helységben, 1968-ban új helyet alakítottak ki a gyógyításra. Orosztony a székhelye a háziorvosi szolgálatnak, Zalaszabar és Kere-cseny községek tartoznak hozzá. Az ellátottak száma 1500 fő. A körzetben sok a mozgásszervi, szív- és érrendszeri megbetegedés. A sportolási lehetőséget egy sportpálya biztosítja. 1991-ben sportegyesület alakult, amely a fiatalság szabadidejének hasznos eltöltését tűzte zászlajára. Orosztonynak 1951-től van kövezett útja. A közutak kövezése 1959-ben folytatódott. Jelenleg a portalanított utak aránya eléri a 100 %-ot. 1996-ban 5 km hosszúságú szilárd burkolatú út építése történt a külterületen. A község úthálózata megfelelő. 1954 óta van a helységnek rendszeres autóbuszjárata. 1995-ben autóbuszöblöt és utasváró pavilont építettek. A vezetékes vízzel ellátott lakások száma eléri a 90%-ot. A bevezetés 1993-ban történt. Postahivatal is van a településen. A telefonhálózatba bekapcsolták a községet 1995-ben, jelenleg a lakások 20%-a ellátott a telefonnal. Nem megoldott Orosztonyban a szilárd és folyékony kommunális hulladék gyűjtése, elhelyezése. A község adottságaiból következően a lakosság a földből élt. Az 1945-ös földosztáskor a három nagybirtokból 1221 holdat sajátítottak ki. 622 holdat 191-en kaptak, azonkívül 35 holdat juttattak házhelynek. 1949-ben gépállomást hoztak létre Orosztonyban, amely munkalehetőséget is biztosított, és a nagyüzemi gazdálkodást készítette elő. 1950-ben alacsonyabb rendű -tszcs- mezőgazdaság jött létre. 1960-ban alakult meg a tsz, 266 családból 322-en léptek be. 1965-ben a Pogányvár Gyöngye Tsz-nek MAGYARORSZÁG MEGYEI KEZIKÖNYVE119. OROSZTONY 248 tagja volt, 1470 katasztrális holdon gazdálkodtak. 1972-ben a Gelsei Március 15 Termelőszövetkezettel történt az egyesülés. Az átalakulás során a Gazdálkodók Szövetkezete nevet vette fel. A rendszerváltást követően a tsz-ből kiválás nem történt, néhányan résztu-lajdonú földet mérettek ki. A szövetkezet Orosztonyban 25 főt foglalkoztató fagyártmány üzemet tart fenn, amely a volt gépállomás területén került kialakításra. A településen 1969-től a földműves szövetkezet szeszfőzdét működtetett. A községben nyilvántartott egyéni vállalkozók száma 12, az élelmiszeripariaké 4. Hárman folytatnak kereskedelmi - az ÁFÉSZ-bolt mellett két magántulajdonban lévő vegyesbolt kezdte meg működését (1993 és 1997) - öten szolgáltató tevékenységet. A község műemlék jellegű építménye a Szentháromság-szobor. Az idegenforgalom nem jelentős. A településtől délre fekvő Örömhegyen a Nagykanizsai Postás SE kulcsosházat tart fenn a gyalogos turisták fogadására. Emlékeznek első világháborús hőseikre. Emléktábla mellett fákat, tujákat is ültettek és zománctáblákra írták fel a neveket. A temetőben II. világháborús emlékmű is található. Nevezetes kopjafa Thury Györgyre hívja fel a figyelmet. A településfejlesztési terv szerint 1998-ra a mélybarázdás szennyvíztelep kialakítását tervezik. A következő évben autóbuszöböl kialakítása a Szent István utcában, valamint a régi iskola átalakítása a falusi turizmus fogadására szerepel. Az ezredforduló terve a járdaépítés. AZ ÖNKORMÁNYZAT TISZTSÉGVISELŐI: Vercz Károly polgármester Szöllösi Tiborné alpolgármester Tótivánné Kulcsár Erika jegyző A képviselő-testület tagjai: Csönge József, Gerencsér Antal, Horváth Zoltán, Németh Józsefné PÉNZÜGYI ADATOK: Iparűzési adó: 1,2% TELEPÜLÉSFEJLETTSÉGI MUTATÓK: Lakások száma: 234 Ebből önkormányzati: 4 Vezetékes ivóvízzel ellátott lakások: 90% Telefonnal ellátott lakások aránya: 20% Burkolt (portalanított) utak: 100% INTÉZMÉNYEK: 1 óvoda, 1 általános iskola, 1 művelődési ház, 1 könyvtár, 1 sportpálya KÖZSZOLGÁLATI ADATTÁR: Általános Iskola Szent Imre u. 1. Tel: (93) 389-208 Orvosi Rendelő Petőfi S. u. 37. Tel: (93) 389-207 Postahivatal Petőfi S. u. 15. Tel: (93) 389-214 NONPROFIT ADATTAR: Fiatalok Klubja Petőfi út 10. Képviselő: Egyed János Sportkör Petőfi út 10. Képviselő: Tóth László Tűzoltóegyesiilet Szent Imre út 1. Tel: (93) 389-201 Képviselő: Egyed János Orosztonyi lakóház GAZDASÁGI ADATTAR: Közép-Zalai ÁFÉSZ 17. sz. Vegyesbolt Kárpáti út 14. Tel: (93) 389-203 Március 15. Termelőszövetkezet Fagyártmány Üzem Szent Imre út 51. Tel: (93) 389-206 Zalavári Tsz Pincészete Pogányvári hegy Tel: (93) 389-209 Farkas Győző mezőgazdasági gépjavító Temesvári út Tel: (93) 389-225 bútor-iparcikk Kiss Károly fuvarozó, kereskedő Petőfi út 30. Tel: (93) 389-202 MAGYARORSZÁG MEGYEI KEZIKÖNYVE119. |
