* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
17.32 MB | |
2022-10-24 12:57:51 | |
![]() | |||||||
Nyilvános ![]() 97 | 253 | Rövid leírás | Teljes leírás (78.6 KB) | Emlékek szülőfalumról - Papp Valéria Sarolta - Nagybakónak, 1997 A következő szöveg a kéziratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: Szülőfalum múltja után 1946-47 telén kezdtem érdeklődni. Akkor még élt néhány 90 év feletti ember. Közöttük legértelmesebb volt Horváth János. Egyszerű napszámos ember létére okosan el tudott beszélgetni a régi dolgokról, pl. az iskolaépítésről 1976-77-ben. Tudta, mi az „alapítólevél," meg tudta mondani, hova építették be. A nép között élő mondákat, szokásokat a tanítványaimmal gyüjtöttük. Előre bocsátom, csak laikus ember munkája, amit és ahogyan leírtam. Mindazt, amit rögzíteni tudtam, a szülőföld iránti szeretet, a szülőfaluhoz való kötődés íratta le velem. Nagybakónak, 1997. Papp Valéria Sarolta nyug. mat.-fiz. tanárnő „Nem tudhatom, hogy másnak e tájék mit jelent, nekem szülőhazám itt e lángoktól ölelt kis ország, messzeringó gyermekkorom világa, Belőle nőttem én, mint fatörzsből gyönge ága S remélem, testem is majd e földbe süpped el." (Radnóti M.) Forrásmunkák: a./ Holub József történész: „Zala megye története" b./ Kisbán Emil: „A magyar Pálosrend története" c./ Dr. P. Gyéressy B. Ágoston: „Acta Paulinorum" II. kötet; latinból fordította: Krugné Fehér Magdolna gim. tanár d./ 1761-ből plébániánk anyakönyvi feljegyzése; latinból fordította: Dr. Gasztonyi Ferenc nyug. háziorvos e./ Dr. Kerecsényi Edit múzeulógus gyűjtése a faluról f./ A nép ajkán élő emlékek g./ Saját emlékek Köszönetemet fejezem ki azoknak, akik segítségemre voltak munkám elkészítésében. A mai elnevezés Nagybakónak, az eltűnt Puszta néven ismert falu vagy puszta - ma már csak egy dülő neve - helyén épült "Száka" és Bakónak egyesülése után, a XIX. század közepe óta használt falunév. A falu elnevezései a különböző korokban a Megyei Levéltár feljegyzései alapján II. András uralkodása idején: 1203. Baconuk 1226. Bachonuc IV. Béla uralkodása idején: 1259. Bakonuk 1270. Bakolnuk Károly Róbert uraik, idején: 1320. Bakonuk 1322. Keth Bakonuk 1326. Bakolnak-Bakonuk 1339. Duas villás Bakonuk 1340. Bacolnuk-Bakolnuk Nagy Lajos uraik, idején: 1363. Egyházas Bakonuk 1366. Bakonuk super et inf. 1372. Egyházasbakonok 1373. Bakolnok 1381. Also''u Bakonuk-Felseubakonuk Mária és Zsigmond idején: 1382. Bakonuk 1387. Bakonok 1389. Bakonuk 1401. Kysbakonok 1405. utraque Bakolnok 1409. Bakolnuk 1428. Nagbakonok Mátyás uraik, idején: 1483. Felsewbakonok II. Lajos uraik, idején: 1519-21-24. Felsew Bakónak, Bakolnok Alsó Bakonok I. A falu földrajzi elhelyezkedése: Nagykanizsától ék-re fekszik. Van egy pontja a határának, amelynél 7 község határa találkozik. Nagybakónak, Újudvar, Gelsesziget, Gelse, Orosztony, Kerecseny, Zalaujlak. Ezért ezt a területet „Héthatárnak" nevezik. Keletről Zalaújlak, Csapi, délről Nagyrécse, nyugatról Újudvar a szomszédunk. Dombok között, a domboldalakon és a völgyben épült, ezért látszik rendezetlennek, mert az utcáknak is követniük kell a domborzati viszonyokat. A falu helyén nagy tölgyes és bükkös erdők voltak. A két falurészt mocsár választotta el, amelyet a múlt század második felében, az 1848-as szabadságharc után csapoltak le. A levezető árok neve Bakónak pataka, másutt Bakónaki patak, amely összegyűjti a környék vizeit, és Légrádnál ömlik a Murába. II. Visszatekintés Holub József és dr. Kerecsényi Edit volt múzeum- igazgató munkája alapján, és a nép között élő monda felhasználásával. A nép Könyves Kálmán uralkodásához fűzi a falu nevének eredetét. Bakónak és Zalaújlak között akkora patak folyt, amelyre Bakó molnár malmot építhetett. Egy alkalommal Könyves Kálmán királyunk erre utazott Dalmáciába, amikor a királyi hintó kereke eltörött épp... |