Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

 
13.26 MB
2023-05-03 15:18:18
 
 

application/pdf
Nyilvános Nyilvános
165
304
Zalai Közlöny 1885. 001-005. szám január

Zalai Közlöny
A nagy-kanizsai „Kereskedelmi Iparbank”, „nagy-kanizsai önkéntes tűzoltó egylet”, a „zalamegyei általános tanítótestület”, a „nagy-kanizsai kisdednevelő egyesület”, a „nagy-kanizsai tisztiönsegélyező szövetkezet”, a „soproni kereskedelmi s iparkamara nagy-kanizsai külválasztmány"-ának hivatalos lapja.
Hetenkint egyszer, szombaton, megjelenő vegyes tartalmú hetilap.
24. évfolyam

A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével:

MiiP. >885. január 3-án.

E16/ igetét i ár: •gés» érre . . . 6 fH-__
fél érre . . . . 2 frt 50 kr. negyedén* ... 1 . 25 .
Egye» %2ém 10 kr.
HIRDETÉ8EK 8 hasábos petitsorban 7, másod-sor 6, s minden további sorért 5 kr.
NYlLTTÉflBEM
soronként 10 krért vétetnek fel Kincstári illeték minden egyes hirdetésért 30 kr fixf-tendő.
Huszonnegyedik évfolyam.
A Up szellemi részét illető közlemények a sserkesztőséghez, anyagi résxét illető közlemények pedig a kiadóhivatalhoz béri. entve intézendők: X a jry-K a n 1 zsán Wlassicsház.
Bérmentetlen levelek nem fogadtatnak el
Kéziratok vissza iw küldetnek
A nagy-kanizsai „Kereskedelmi Iparbank-, ,nagy-kanizsai önkéntes tűzoltó egylet", a „zalamegyei általános tanító-
testületa „nagykanizsai kisdednevelö egyesület*, a „nagykanizsai tisztiönsegélyzö szövetkezet'', a „ soproni kereskedelmi s iparkamara nagy kanizsai kűlválaszt^ány* -ánrJc hivatalos lap ja ^
HETENKINT EGYSZER, SZOMBATON, MEGJELENŐ VEGYES TARTALMÚ HETILAP.
Felhívás előfizetésre.
Lapunk 24 évfolyamába lépvén, részint nyomdánk tulhalmozott munkái miatt, részint egjéb okokból elhatároztuk, hogy azt a jövő 1885. évi január 1-tól fogva he-tenkint csak egyszer jelentetjük meg.
Igen természetes, hogy ily módon sokkal magvasabb tartalommal adhatjuk azt t. olvasóközönségünknek. Mert egy hét leforgása alatt mégis csak nyújtanak a culturrlis és társ idaimi mozzanatok annyi anyagot, hogy egy heten kint egyszer megjelenő hírlapot érdekessé lehet tenni.
Azon czélzott »egyéb okok* között — megvalljuk őszintén — éppen az is szerepel, hogy társadalmi ólet&nk ez idő szerint nagyon csendes, mindenki — ugy szólván — elsiet, fut, rejtőzik a nyilvánosság elől, mely igen sokszor nem igazságos, annál kevésbé méltányos mérlegen mérlegeli a^ egyéni törekvéseket, s igy nem egysze szárnyát szegi a kőzjóe.t küzdők akaratának.
Ennek a jelenségnek okait ku* tatni nagy munkát és közzé bocsa-tani nagy teret igényelne. Ezt tenni nincs is szándékunkban; csupán azt akarjuk kijelenteni, hogy ez a sajtóra, a hírlapirodalomra sem marad hatás nélkül. Hol a nyilvánosság bárminő okokból korlátok közé szorul, ott a sajtó sohasem felelhet meg valódi hivatásának. Mert a saj tónak emeltyűje mindenkor a közszellem. Ha van közszellem, akkor a sajtóban is van élet, ha nincs, akkor a sajtó munkája csak vergődés.
A nálunk uralkodó nyomasztó állapotot, a rossz közszellemet, a széthúzó elemek kárhozatos munkáját ez előtt egy évvel is tiszta szemekkel láttuk ; már akkor szándé-
kunkban volt — éppen ennél fogva
— lapunk megjelenését egyszerire reducálni. Be más oldalról előttünk volt az országos képviselóválasztási mozgalom; s erre való tekintetből
— nem annyira a magunk, mint inkább közönségünk érdekében — meghagytuk lapunkat hetenkint kétszer megjelenőnek.
Most azonban semmi nagyobb szabású mozgalomnak küszöbén nem állunk; társadalmi életünk is csendes ; ennél fogva véleményünk szerint feladatunkat a nyilvánossággal szemben olyképen is teljesen megolthatjuk, ha lapunkat hetenkint csak egyszer jelentetjük meg.
^ .Nem mondjuk ugyan, hogy a viszonyok kedvezőbb fordultával uj ból kétszer nem jelentetjük meg, sót ha a körül mén jek, a társadalmi állapotok jobb irányban módosulnak a közügy érdekében még háromszor is megjelentetjük lapunkat; de a reducáló intézkedést most időszerűnek és szükségesnek találtuk.
Hiszszük és reméljük, hogy e csekély változás nem fogja csökkenteni a lapunk iránt eddig tapasztalt szíves pártolást Mi viszont azon leszünk. hoj,y a t. közönség pártolását megérdemeljük.
Ez ideig is sikerült derék, önzetlen dolgozótársakat nyernünk ; re-ménjünk szerint ezen túl is tömörülnek szerény lapunk köré oly tehetségek, kik munkánkat könnyíteni, 8 annak magvasabbá tételén velünk együtt-munkálni szívesek lesznek.
Lapunk előfizetési ára 24. évfolyamára nézve:
egész évre . . . 5 frt — -félévre .... 2 frt 50 kr. negyed évre . . I frt 25 kr.
Meg jelen minden s n o m-batoru
(Az előfizetési pénzeket lapunk kiadóhivatalába, Wajdits József könyvkereskedésébe kérjük küldeni!)
Az eddig tapasztalt szives pártolás fentartását. lapunk terjesztését és támogatását továbbra is tisztelettel kérjük !
A szerkesztőség és kiadóhivatal.
Az újév küszöbén.
Az egyiket eltemettök; itt van helyette a másik. Mennyivel lesz jobb, boldogilóbb ez, mint volt amaz, — a jövő titka.
Ha azok a magvak mind kicsiráznának, miket szerte-széjjel áldatlan kézzel az álproféták, népboldo gitók elszórtak, — bizony bizony szomorú napok virradnának ránk.
De vájjon az uj esztendőben támad-e erő, mely a vészes társadalmi forradalmakat lecsillapíthatná?! Lesz-e jobb útra terclójők az eltéveledet-teknek?
Annyi bizonyos, hogy megrázó események küszöbén állunk, társadalmi tekintetben, melyek semmi esetre sem maradnak befolyás nélkül az általános politikára, a fenálló sl-kotmányrendszerekre sem.
Félve gondolhat mindenki erre a processusra; melynek előjeleit tagadni nem lehet. Szomorú események, véres nyomok bee; óin eh arról, hogy az emberiség nagy milliói forrongnak, lázongnak az elégületlenség folytán. A föld felett áldatlan a munkajok; lemennek a föld alá; aláaknáznak országokat; megalkotják az alvilágot, a poklot. Ott dolgoznak, ott verejtékeznek pokoli munkákon, melyei itt-ott meg is termik a rettenetes gyümölcsöt. És nekik gyönyörűség az ilyen verejtékezés, mert legalább van gyümölcse.
Vészes kezekkel készíti aknáit a nihilizmus, anarchismus, commu-nismus, socialismus, antisemimitiz-mus, mely társadalmi iránymozgalmak egyre több több hivet nyernek az elégületlenek nagy millióiból.
Az elégületlenség pedig mind egyre óriásibb mérvet ölt azon aránytalanság miatt, mely mennyiség tekintetében a vagyon ős vagyon kőzött létrejő vagy fenáll.
Roppant nagy sulylyal van a fenemiitett társadalmi iránymozgalmakra nézve az a vagyon arány, hogy ma napság majdnem kizárólag csak gazdag és szegény osztály van. Az a nyomort kibékítő és mintegy megnyugtató átmenet: a középszerű vagyonosság, ez idő szerint alig léterik, s legfölebb helylyel-közzel csak látszik létezni. A létfentartás vagy nagy, ugy szólván emberi erőt meghaladó küzdelemmel jár vagy teljes gondtalansággal.
Éz a szembeszökő létfentartási állapot teremthette meg mindazen társadalmi iránymozgalmakat, melyek — habár különböző elnevezés mellett — mind a társadalomnak jólétben élő osztálya, a vagyon, a tőke ellen irányitvák.
Ez tette olyan elkeseredetté az exjsteacrialis* törekvéseket; ez hagyott nyomokat pedig véres nyomokat földrészünk különböző helyein; ez tartja forrongásban a szegényebb s különösen a munkásosztályt folytonosan ; ez virraszt ránk még előbb-utóbb szomorú napokat.
Igaz, hogy ezen társadalmi állapot folytán felszínre vergődött törekvéseket az egyes nemzetek kormányai, mint alkotmányaláaknázó mozgalmakat, — teljes erővel ügye-keznek elfojtani; mégis azt tapasztaljuk, hogy a legerélyesebb törekvés is megtörik a forrongok kitartó munkáján. Egy áldozatul e-ik; tíz nő helyébe, miutha a földből tereműének.
Igen természetes, hogy ezen mozgalmakat, miután elégületlenség képezi csirájokat, — akként lehetne legkönnyebben elsimítani, ha a vagyon és vagyon kőzött az egyensúly legalább némiképen helyreállíttatnék,
ha a vagyontalan, szegény osztálynak üres és teljesen felcsapott serpenyőjébe is juttatnának egy kis nyomatékot.
Erre nézve a vagyonos osztálynak, kiválóan a tőke képviselőinek tömörülniük kellene p. munkaadó társulattá ; melynek fő czélját képezné a munkaképes embereknek módot, alkalmat nyújtani közvetve vagy közvetlenül a tisztességes munka utáni megélhetésre. — E mellet oda kellene hatniok, hogy a munkaképtelen, beteges egyének kellő támogatásban részesülnének.
Ily módon legnagyobb részt meg lenne szüntetve az elégületlenség, mely mindenkor legnagyobb ellensége volt a tőkének; ez aknázta alá'' máskor, ez esküdött ellene most is.
De ilyképen még csak az anyagi elégületlenségnek vétetnék eleje. Még az ugy nevezett erkölcsi elégületie-neknek mindig nagy volna számuk. Ezek tulajdonlapén nem a munkás osztályból, hanem legtöbbnyire az anyagilag szegény honoratiorokból kerülnek- ki ; s egy-egy társadalmi iránymozgalomnak rendesen éltető szellemei, lelkei, fentartói. Ezek> helyezik a nép elé az ellentéteket; ezek csinálnak programmokat az anyagilag elégületleneknek, ezek alkotnak a törekvésekből rendszert. Ezeknek küzdelme tudatos, legtöbbnyire erős ar-gúmentumokkal támogatott.
És vájjon mi szüli ezeknek elégületlenségét, hogy nyilt értelemmel, tudományos képzettséggel egy-egy elitélt társadalmi mozgalomnak hiveivé lesznek? — Azon társadalmi visszásság, hogy az anyagilag szegény ho-noratiorok sokszor fényes képzettség és tehetség mellett is háttérbe szorulnak a tőke uralma miatt, hogy a tőke képviselői kellő honestatiót nem tanúsítanak a honoratíorok azon része iránt, mely a szellemi tőke mellett egyúttal anyagi tőkével is nem ren-
TÁRCSA.
A csárda rózsája.
Románca.
(A .Rongyos Becsület* csimü népies o per ette els6 jelenetjéből.)
Vén csárda ott a pussU belsejében, Vélnéd bizony egy tarka délibáb Körülötte 5szi szél süvöltve tánezol ¿a zörg a háztetőn az ócska nád.
A há» eresz alatt egy fecske fézzek,
Nincs benn lakó, már mess se költözött ás ndraron hever egy dőlt kntágaz, á egy béna gólya áll a rom fölött
Régente hajh! — jó csillag járt felette !
Gyöngyharmatot ítoU aranysngár, 8 a tiszta, légben vig pacsirta senge,
5 a zöld vetés között kis fOrjmadár.
S a eaárda bús beiyároknak tanyája,
Paradicsomnál édesebbje Tolt! Hová búbánatos, firömtelt szivük Vidulni gyakran elzarándokolt
Tfisbort ivának benne a betyárok, —
Mézcsókot ám a bátor kapitány ! Mert rózsa nyilott benne,. .. szűzi róaaa, Szép csárdarózsa, — barna kis lány !
. i 2
á rózsa a betyárt, s ez ast szerette ...
»8zereua-e híren angyalom ?-,„▲ sir ólén is élni fog szerelmem!. .*" [ folló madár koezog as ablakon.]
Így sutiogának csendes éjszakákon,
6 lehetnek-e m^jd egykor boldogok? Ezt kérdazék tekintve fel as égre,
De nem felilt«k rá a csillagok.
8 felelt a sors, as üldözöttek sorsa: (Nem járnak bas betyárok inni ell Ssép esárdaróssa őket megsiratta...) „ÜÓhér kesétől rátol vesztek el t"
Elhervadának a tavasz virági,
Leholltanak a sárga levelek . . . Sirdomb az ott a paszta belsejében, M»gnk alá mit eltemettenok ? —
Sirdomb. Egy árra rórsa alisik benne . .
Felette szél dalol ily éneket: „8zép csárdáról«.. ... barna lány hüs»gea! Bnbánatában szive megrepedt! . .
Bdlintffy Bálint.
A tél.
A „Zalai Köslöny" eredeti tárczáj-.
A nagy fekete táblára illeaztatt mértani ábrát as osztály minden tagju más-más alakban látja, a szerint a mint a tanító or, hogy melyik padba ülteit« a jövendő Archimrdesei''.
Mindannyian tanulók vagyunk. Iskolánk; a világ, tanítómé*''erűnk: a sors, padunk: társadalmi állásunk, nagy fekete táblánk: létUok és a mértani ábra : aa érte való kü delem.
A tel kiváló helyet foglal el ason do gok kósött, m*Ijeket mint leküzdendő akadályokat különféle oldalról tekin tünk; a téllel asemben a kedvességtől a gj ülő lésig minden erselemskálának meg van á maga szépszámú közönsége.
A termes«tó, % fogyass tó, a kereskedő, a parforce-vadása, as u.azű, a fuvaros é- a szegény ember mind mumái recipe szerint sseretné a telet mondva csinál tan és mindegyik a maga fazonja szerint vélekedik, egy kjmény, hideg téli nap felól. ''
A kandaló pattogó tűse által árass-tott langy melegségtől illatotó szobában enyelgő hásaapárnak más fogalma van a télről, mint a fuvarosnak, ki ablakjuk
•lőtt halad megrakott járművén. As as csak haladna, mert a súlyos rakományt a megfagyott és sikos rőgőn a hangos-gyűh, tüled, hozzád kiabálás és ostordurs rogás daczára sem bírja a gősölgő Fakó és Sárga tovább vonni. Nehéz dolcg is as, a patkó nem elég éles: csúszik; a tengelyen a kenőcs pedig meg van fagyva: a kerekek nem forognak, A lovak elál-lanak, a kocsis dühöng, véleményét a tél felől nem titkolja, minden arra menő halihatja.
Végre mégis bevégzi napi munkáját. És minél fáradaágcíabb volt as, annál jobban esik neki estende hasatérni, •hol meleg szobában sserető családja körében pipaszó mellett kinyugodhetja a napi fáradozást. És midőn as estebéd feltálalva megüti orrát a párolgó káposata és füstölt kalbáes illata, akkor még meg is dicséri a telet as, kinak száj a as imént osak a tél káromláaára nyílott.
Ma vannak a télnek a maga kelle-mességei, de ebből a ssegény embernek semmi, a gondból, vessődségből é? fáradozásból pedig igen — igen sokat nyújt. A tél a szegényre nésve as Ínségnek bő-ségssaruja. Minden akarata mellett sex fogadhatja meg ama tanácsot: .télen kenyeredet, nyáron ruhádat el na hagyd;* mivelhogy nincs mit elhagynia.
Eléggé ismeretes ason adoma, mely sserint a vékonyosan öltösött didergő csigány ruhásaiénak silány voltára fi-gyeim estet ve oda nyilatkosék : nem áss ruha vékony kérem álásan, hanem áss idő nsm álkálmálos.
Igy a szegény is. Ruhája silánysá gán, éleskamarájának fogyatékosságán, nem töpreng, hanem áhitsttal aaca kö-
nyörög, hogy ha már kell télnek lenni, legyen legalább enyhe; — ason esenke-dik, bogy ha már ruhássts, éléskamrája, fűtőanyaga nem a télnek megfelelő, hát legalább a tél legyen as ő késsletének — csigányként — alkalmatos.
Ha astán a tél minden esengés és könyörgés mellett kemény, akkor meg indul a ssegényeknek egées karavána, ki egy kis kötéldsrabbal, ki egy ssa-kasztó vagy előnthával, ki pedig caak puszta késsel felszerelve az erdőre fát ssedegetni.
Miféle égi erő is lakosik abban a fának nevesett anyagban? Pusztán a nyalábba ssedése, s hasacsipelése éltető meleget ad már. £ melegség mindenesetre olyan gyümölcs, melyet a ssegény fagyüjtő becsületesen megérdemelt, mig ason melegségnél, mely a düledeső dori kályhán álul füstöstől ssürődik a szegényes hajlékba, annál bisony jobbat is érdemelne.
A földhös tapadt ssegénység ée annak teli sanyarusága kifogyhatlan aranybánya — as irókra. Éhen halt és ráadásul megfagyott lényekről annyi kötet Íratott már ia, bgy fűtőanyagul felhasználva as ország össse» szegényeit egy eattendeig meg lehetne kímélni at erdőre való menéstől,
Pusztán egy oes''álya van as emberiségnek, mely kivánsága által nem akarja a termésset rendjét megbontani, melynek a léiről csak egy véleménye van, as, h^gy kellemes. Ei sí osstály a — fiatalság.
Városunk ason kellemes helyzetben van, hogy itt as évssakok köseled-í tét nemonak látni és éresni. de hallani
... 0
L.
\

hl
ia leint. A „perecset, friss pereczel* seng setes to elodiájs ós a „fagylalt — Gefro-renes* féle kiáltozás bistosabb időjós,mint a leveli béka éktelen lármája.
A „pereczet, friss perecset0 ismert vont hangjait már jó régóta éressük füleinkben recsegni; de a tél ha nem is ala. kílag, asonban naptárilag késett, mi végre decsember 21-én pontosan bep kössöntött.
örül is ennek a fiatalság!
As iakola padjaiból kinőtt, ax arany fiatalságot értjük. Msrt a fiatalságnak azon réssé, melynek iskolája még nem » világ, melyet a padba még nem a sors, hanem a ssülők kötélességsserü akarata ültetett, as még csak a — gyémánt fiatalság. Ez szintén örül a hónak, a jégnek; de a télhez, mint olyanhoz, semmi köse, nem vess róla tudomást, ignorálja.
Mit nekik a hideg ! eszik a jeget, puszta késsel markolják a havat épp ugy, mint a mama által ssives belátásukra bisott véka diót — karácsonykor.
Ejh! hány hótömböt varázsolnak ók élő szoborrá. Vésnek, faragnak (tis körmükkel) mint bármelyik Praxiioles. Phidiis, Michel Angelo vagy Canova, hogy a formátlan bótCmegnek emberies alakot adjanak.
E rettenthetlen sereg rnost még gyémánt fiatalság, csak későob fognak as arany fiatalság rangjába előlépni, vagy''<s tulajdonképen degradálódni, akkorra a jelenlegi arany fiatalság — ezüstté ószülve még egy évszakkal haladhat csak és a rideg tél kellő kösepén talá-landja magát, — tűnődhetik s fölött: mily megkapó allegória as ember s váltakozó évssakok jég képesésére, minő kö-

huszonnegyedik évfolyam
ZALÁI KÖZLÖNY
JANUÁR 3 án 1885.
delkezik ; - hogy ezen tiszteletlenség sokszor a sértésig szembeötlővé lesz.
Az ily sértett honoratior azután szövetkezik az anyagilag elégületlenekkel és erőt, életet önt azon mozgalomba, mely kellő szellemi támogatás és vezetés hiányában talán, ha felszinre vergődhetett volna is. életképessé nem izmosodhatott volna.
Csak higgadtan kell vizsgálni, kutatni a fenérintett mozgalmak erősödésének okait, és be kell mindenkinek látnia, hogy amiket elmondottunk, nem puszta és ü^es szók, hanem tények.
Mert igaz, hogy a honoratiorok nagy része tényleges részt egyik forongó társadalmi mozgalomban sem vesz; de passiv viselkedésével az ac-tiv működők munkáját mintegy helybenhagyja, szentesíti. Holott más körülmények között az elégületlenek megnyugtatására törekednék.
A józan társadalmi törekvésnek tehát oda kell irányulnia, hogy az elégületlenek mindkét tábora — az elégületlenség okainak megszüntetése által — az életviszonyokkal kibé-kittessék. Azután békében alhatik mindenki. A tőkének nem kell folyton rettegnie az erkölcsileg és anyagilag elégületleneknek sokszor bizony a legnagyobb szélsőségekbe csapó törekvéseitől.
Az elmúlt év már hazánkban is szomora tüneteket mutatott fel. Még teljesen nem harapódzott ugyan el nálnnk egyik iránymozgalom sem; de ha azokat hatásképtelenné tenni nem törekszünk, észrevétlen uralmába ejt ezereket; s akkor már késó leszen az ébredés.
Ügyekezzünk enyhiteni, békíteni, felejtetni; s az uj esztendő bizonyára szebb emlékekkel alkonyul, mint az elmúlt.
Adjon Isten a jótörekvéshez, békéhez minden embernek erőt és kitartást!
Városi közgyűlés.
Városi Közgyűlés volt m. é. decz. 30-án, melyen a városi képviselők szép számban jelentek meg.
Az ülés tárgysorozata volt:
1. Az állami fogyasztási adó megváltása iránti jelentés.
2. Az állatorvosi fizetés megállapítása iránti előterjesztés.
3. Az 1885. évi városi költségvetés a v. pénzügyi bizottság jelentésével.
4. A kaszárnya bizottság jelentése.
5. A számvizsgáló bizottságnak a katona tartási pénzalap megvizsgálásáról szóló jelentése.
seli rokonáig van minden kösöt», a mit.A dicső terméeset alkot.
Mégis, hogy a gyémánt fiatalság mindig idősebbnek szeretné magit hinni, mint amilyen valóban.
— Mama — mondja egy rapkaeli ssőke angyalka pityergőre fogván a dolgot — édes mamácskal mikor a másodikba irattál be, akkor 7 évosnek mondtál, most a harmadikba járok és még mindig hét esztendős legyek? te már sohasem akarod engedni, hogy idősebb lehessek ?
A mama mosolyog leánykája ked-ves együgyüségén, — mosolyog, mintha ast gondolná: éveinek ssimát most azért akarja a sseretett kis csemete, minden módon megtoldani, hogy mód n é 1-k ü 1 tagadjon el ¡-.előle férjhes menő korában.
Huss éves korában ment férjhe«, — mondja & farsangi almanach, boldog házasságának, tisedik évében halt meg— kesereg a vigasztal batlan férj, 38 évet élt — diktálja a kíméletlen gyászjelentés tehát a kortünet, hogy nyolcs évet gyorsan élt — vélekedik a maliciosus orvo«.
Ki fog ennyire a jövőbe pillantani. Vagy miért arany fiatalság hát, ha as alkalommal ne éljen..As 1884-iki tél a bő esősésen kivül arról is emlékezetes less, hogy alakilsg igen korán beköszöntött. Nem is csoda mikor a növekedő psupe-riamas folytán annyian kináljak a pere-oaet. —
A» esti sétán még enyhe őssi ssellő játssadosott a járó kelők orczája körül, a hold tisitán szelíden mosolygott, mintha osak pártfogásába vette volna sserelem-beo ssanvedő embertársainkat, hogy
6. Az újonnan épített kórház érdemébeni jelentés..
7. A tervezetbe''vett állami fel sőbb leányiskola iránti előterjesztés
8. Az 1885. évre érvényés legtöbb adót fizetők lajstromának kiiga zitására egy küldöttség megválasztása
Az állami fogyasztási adó meg váltása iránt helyeseltetett és clfo gadtátott a fogyasztókkal való közvetlen egyesség, mert ilyképen azok az eddigi zaklatásnak kitéve nem lesznek, a városi pénztár pedig 1960 frt illetéket nyer. — Az állatorvosi fizetést illetőleg Hertelendy Béla indítványa fogadtatott el, mely szerint annak fizetése 150 írt leend, minden mellékes díjazás nélkül. A vágóhídi díjak a városi pénztárba folynak be. Ha a megválasztandó állatorvos valóban szakavatott, lelkiismeretes és pontos ügyködőnek ismer tetik el, jutalomra is számithat. A hasszemlénél, valamint egyéb működésében a rendórbiztos által lesz ellenőrizve. — Az állás betöltése pályázat utján történik. — Az 1885, évre szóló költségvetési tervezet egész terjedelmében egyhangúlag elfogadtatott. Örvendetes tudomásul szolgál az, hogy a jövő évi pótlék 6 fcraj-czárral kevesebb lesz a tavalyinál. A költségvetés két oly uj tételt foglal magábin, mely az intéző köröknek dicséretére s a közügynek örömére van; névszerint a létesítendő színház alapjára évenkintre 1000 frt szerepel, továbbá a régi kórház földszinti helyiségében elhelyezett városi elaggott szegények részére létesítendő menházról is van abban gondoskodva. — A kaszárnyabizottság jelentése tudomásul vétetett és egész terjedelmében elfogadtatott. A jelentés így hangzik:
.Tekintetes városi képviselő testület! Aiulirt bizottság mint a városi képviselő testületnek 1577/84. számú határozatával a Nagy-Kanizsán tervezett tcatonailaktanya építésének keresztül vitelével megbízott küldöttség, jelentését a következőkben terjeszti elő: A tekintetes képviselő testület a már korábban előterjesztett adatok és hozott határozataiból arról, hogy a létesítendő laktanya a rendes hadsereg két zászlóalja és ennek méllékszükségletei részére terveztetett a beszerzett terület yala-mint az építési váz és összes tervek ennek alapján elkészülvén, azok a kiküldött vegyes bizottság által felül vizsgáltattak és helyben is hagyattak,már tudomással bir.— A keresztülvitel ezen stadiumában azonban az ő cs. kir. Felsége álul elrendelt uj béke elhelyezési beosztás lépvén életbe, Zalamegye alispánjának 14539 sz.
alatt kelt rendeletével a további eljárás, azon indokból mert a hivatkozott rendelet értelmében a közőshadsereg részéről Nagy-Kanizsán csak egy gyalogsági zászlóalj és egy zászlóalj kiegészítő kerete fog állandóan állomásozni, felfügge-ztetvén, a tervezetnek ekképeni módosítása állt eló. — Az alulirt bizottság részint kérelmezés, részint a honvédelmi mi-nisterur ó nagy méltóságánál küldő tt-gileg tett lépései által mindent elkövetett, hogy a tervezett építkezés az alapföltevés szerint teljesítethessék, azonban bár a magas ministeriumuál a legkegyelmesebb jóakaratot tapasz-talá, az fontos kőuülményeknél fogva elérhető nem volt. — Ily körülmények között az alulirt bizottságnak a tényleges helyzettel kellett leszámolnia és annak megfontolásával, hogy az ezen épitkezés keresztülvitele fejében ezen város közönsége már ez ideig:
Telekvéteiekre 83738 frt - kr.
Átírási százalék czi-
mén 3648 frt 88 kr.
A felvett kölcsön időközi kamataiban 10*31 frt 45 kr. Tervdijjazás, kerítés készítés és egyebekre 1284 frt 23 kr.
ábrándoshassanak fényes mivoltának látásán. As a gomblyukkórban ssenvedő vén ég, mely kispadhatlan aj rendjelek skvirálásában, egjetlen rendjelet sem hagyott a ládafiában mindannyit feltüste ha'' alma« mellé'' fedő kék zubbonyára.
Csak egy barna lányzó volt as est üde levegőjét elves<5 sétálók között, egy lány só : sseme égő ssén, arccá piro« rózsa, alakja a Janóé, vonásai as akropolisi Vé-ouaé egészen arra teremtve, hogy a férfi szivet kisökkentse sodrából, kiscsillagok csillámló csillogásából csigorgó hideget jósolt. Nem hiába barna as essemadta oly helyesen jósolt, akár csak kártyából nézte volna ki: reggelre jégvirágok borították az ablakokat; czifraságban Makár tot is megszégyenítők.
A virágnak megtiltani nem lehet, hogy ne nyíljék, ha jön a — fagy
Hol volt, hol nem volt, még a cor-són is tul volt . . . volt egyszer egy sarkon álló háa, abbsn lakott két nóvér, kik összetartás és harmónia tekintetében a siámi ikrekkel bátran kiállnák a verseny t. E két nővér kösött nagy volt as öróm, midőn reegel s dussadó párnák közői kibontakozv>, a jégvirágokat meglátták.
Nini EHa jégvirág ! Nemsokára korcsoly ázhatunk.
— Igazán Karola minő azép e virág, még csak illat kellene neki.
Képzelhető lány illatsser nélkül ? lehetetlen ! nyolcs óra után már három virág dissitette as ablakot és mindmegannyi illatos. Jégből való csak egy volt kösölök, még pedig a kevésbé ssép . . .
Hjal as arany fiatalság; illalott sd a jégvirágnak, életet a télnek.
A simára fagyott ló tükrét, mslj-Bek kösönségs különben s károgó varjak,
99502 frt 56 kr. fizetett ki.
Hogy Zalamegye közönsége az
összes költségeknek törlesztéséig a kötelezett katona tartási dijját szavatosságot válalt, a bizottság a laktanya építést a leszállított létszám daczára foganatosítani és a terveket ekkép módosítva keresztülvinni vélé. Időközben ezen bizottság a változott viszonyok helyreállítása iránti törekvésében más úron kívánván eredményhez jutni, a mikor honvédparancsnokságokkal is érintkezésbe lépert, min» k eredményeként jelenthetjük, hogy Hullán Ernő al tábornagy ar Óméitósága személyesen is megjelenvén, azon előleges megállapodásra jntotnnk, houy egy részt Nagy-Kanizsa város a már beszerzett telek egyrészére a fehér vári honvédlaktanya mintájára a közös hadsereg részére tervezett laktanyáknál csekélyebb igéuynyc! a helybeli két honvéd zászlóalj részére laktanyát és szükséges mellékhelyiségeit felépitendi, — másrészt a magas honvédelmi ministerinm a térszerinti beszállásolási illetéket 25 évre biztosit ja. — Mely ajánlat elJ fogadása «setére az eredet leg két zaszlóaljra tervezett épitkezés mind az épületek mennyisége, mind a beszállásolási illeték tekintetében kár-
as egyhangú csinkék és a telhetetlen verebek voloánsk, paradicsommá varássoljs ahol & sok bájos Évától as egynehány aczelszárnyra kelt Ádám rima helyett a sósperecs fragmentumait szívesen fogadja a »tudásra jutás" záiogaképen. Gyakran as ilyen perecztöredék Eris almává is váltosik.
Még a ssemlélő |s örömöt érez annak látásán mint repül a vígan korcso-l>ásó kis köstársaság szárny nélkül, miut lebeg a sok szép fiatal hölgy Syl-pbidekként • jégtükre f. lett, mint jel-sik a meréis fél és egéss köröket a ténye« scsél által metssett kigyódró fehér nyomok, melyek lassan-lassan kecses vonaltömkeleggé kussálódva, phaaUssti kuB arabesskákkal fedik be a jégpálya »gést felületét.
Tekintetünket különösen leköti mozdulatainak keresetien elegáncíáj», félköreinek szabályossága által egy kék ruhája magas szőke. Látására önkéntelenül esxör.kba jut Clythia, a görög ssobrássaj agyik remeke ...
Ha belemélyedünk a jégpályán nyilvánuló pessgő élénkség nézésébe magunk ia belevegyülünk a vidám csoportba, mely * testmozgás mellett a csipős élcnea, a kedélyes társalgásnak sőt távolsbO eső jégvidéken Ámor oltárára is áldos, akkor mi is as arany fiatalsággal ''a-tva, egy nésetünk less a télről, az hogy fölséges adománya a terméssé tnek. És ogy cseppet sem csodál kosunk, ha akad egy ugráacsi uraos, ki ismét gyermekéveit véli élni nevetséges szökdelésekkel settenkedik s ssép hölgykossoru körül és pathetikusan szavalja : oh mi ssép as élet, oh as élet mi ssép!
pótlást nyerend. Tisztelettel kérjük azért a tekintetes képviselő testületet, hogy jehutésflnket jóváhagyólag tudomásul venni és az alulirt bizottságot a közős hadsereg helybeni béke létszáma részére az egy zászlóaljali leszállítás daczára az építkezést elrendelni, továbbá a bizottságot arra felhatalmazni, hogy a helyben állomásozó két honvéd zászlóalj részére szükséges térhelyek felépítése iránt a magas honvédelmi minÍ8teriumhoz ajánlatát a fenntjelőlt feltétel mellett megt, tegye, és ennek keresztülvitelét a laktanya építésre nézve má*- 5537/79 sz. alatt adott meghatalmazás értelmében eszközölje, egyúttal, hogy a honvédlaktanyá építési váz. esetleg a tervek elkészítésének jutalmazha-tására Sav Ferencz építész részére a katonatartási alap terhére 950 frt oszt. ért. munkadijjat fordíthasson. A laktanya épitó bizottság: Ba bóchay m. k.
elnök."
A számvizsgáló bizottságunk a katonatartási pénzalap megvizsgálásáról szóló jelentése tudomásul vétetett és a felment vény megadatott.
— Az újonnan épített kórház érdemében Babóch*y György golgár mecter ur által tett jelentés tudomásul vétetett s a tanács működése egész terjedelmében helybenhagyatván, elfogadtatott A jelentés így hangzik :
»Tekintetes képviselő testület!
A városi képviselő-testületnek 1883. évi május hó 5-án 2935 és májns 23 án 3194 sz. a. hozott határozataival a városi tanács ugy a képviselő testület pénzügyi bizottsága oda utasíttatván, hogy a helybenhagyott és a magas belügymi-nisterium által felülvizsgált építési terv alapján egy Nagy-Kanizsán fel épitendő és közkórházi jelleggel ellátandó korház létesíttessék.
i^zen feladatának a városi tanács ugy a pénzügyi bizottság meg felelvén, a midőn az erről szóló számadás a számvizsgáló bizottságnak felülvizsgálat végett leendő kiadás és annak megérintésével bemutat tatnak, hogy az építkezési költségek 82,637 frt 67 kr., a felszerelési költségek 8000 frtba kerültek, mégis, hogy a Zalamegye közönsége által megajánlott 50 ezer frtból ez ideig csak 10 ezer frt foíjt be, a régi kórházi épületnek értékesítése pedig két megkísértett árverés daczára még nem sikerült,
— azon tiszteletteljes indítvány terjesztetik eló, hogy a nagyméltóságú m. kir. belügyminÍ8teriumhoz a fel-
Helioss, a megátalkodott szépet-tevő nap rámosolygott a jégre, mert irigyelte a korcsoly ásók tói a boldogságot. a jég bár nem nőnemű, de azért a kacér mosolynak nem állhatott ellent elérsékenyedett, aztán elolvadott.
Álhatatlan jég nem fogss ki rajtunk 1 igy gondolkodik as arany ifjúság. Héliosz kscsérságáért kárpó''ol bennünket Sylvester rendületlensége, a hideg jégért, a meleg chokoláde.
Leleményesek ők! amit a jég révén vessitnek, megnyerik a társas összejövetel — ezen saintén téli specialitás vámján. Itt aztán megbeszéli a napi eseményeket, csinál élvktani tanulmá nyokat, gyárt híreket, bonyolodott városi események et, bonczol, késenfekvő dolgokat fogas psychologiai rejtélyeket, kussá], ssimpla egyéneknek nimbust sső homlokára, csirájában levő érdemeket maró gúny tárgyává tess, rámslis és — tánczpróbákat tart.
A kedves bási kisasssony min denre talál időt. Egyik oldalon föiül-mulhatlan szeretetreméltósággal csinálj» a boneurőket, mig a másikon egy tán-czolni nem tudó nehézkes urat, ki az arany fiatalságot már néhány lófejjel meghaladta, tanit a lengyelke titkaira.
Uram és én Istenem ! est a soi dissant arany fiatalt táncsolni tanítani, borsasstó látvány! ssuve qui peut!
Ei lám miuő csoda történt! A tánc* megtanul tatot.
Hiába! A világ egy nagy iskola, amelyben a nők tanítják a férfit táncsolni, mert ők hivatott tánczmeeterek.
N. D''OR
szerelt épületnek megvizsgáltatása és annak alapján közkórházi jelleggel leendő felruházása iránt, valamint annak tekintetbe vételével, hogy a jelelt magas ministerium-hoz segélyezés végett tett felterjesztésre az anyagi támogatás csak a.on okból tagadtatott meg, mert ide fordítható alappal a magas bel-Ügyinini8terium nem rendelkezett, mégis, hogy építési és felszerelési költségek a fedezetül szolgálandó megyei segélyt és a kórházi alapot tetemesen túlhaladják, ezen fedezet nélküli összegnek a kórház évi megtakarításából leendő törlesztését meg engedni kegyeskedjék.
Egyúttal a kórház szervezeté nek megállapithatása végett javaslatba hozatik, hogy a kórház gyógyászati ügyeinek élén a kórházi orvos állván, az ápolás egy a városi tanács által kinevezendő és évi 200 frt díjjal, ugy egy szobából álló lakás és élelmezéssel ellátott férfi ápoló és egyelőre 3 tagból álló és az •/. alatt csatolt szerződési tervezet szerint díjazandó irgalmas nőre, a betegnek élelmezési ellátása a .//• alatt mellékelt szerződés sze rint eszközöl töt vén, a szolga személyzet egyelőre 1. házi szolga, 1. szolgáló és egy mosónőben állapit-tassék meg, a kórház pénzbeli tor-galma a városi pénztár utján az ./. alatti szerződés és a városi tanács határozata*, mégis anyagi része a kórházi bizottság intézkedései alapján verettessék.
Babóchay G-yörgy.
polgármester."
Az állami felsőbb leányiskola ügye elvileg elfogadtatott s a részletes kivitel iránti javaslat megtétele végett a pénzügyi btzottságna< kiadatott. —Az 1885. évre érvényes adót fizetők lajstromának kiigazítására Hertelendy Béla elnöklete mellett egy bizottság küldetett ki.
A Cassino .Sylvester" estéje:
Ha nem restelem vals ott, nyomban lehúzom kestyüimet s megírom je-len soraimat, de nem tehettem,mert ujjaim nagyon „federw9Íasu-osak voltak. Olyan volt a''cassinó összeg) ült közönsége e hó 31-én, mint a Balaton felcsapó hulláma. melyre-s nap est-r sugára hull alá. Pompája pillanatra elbájol asután elsimul s újra lá hailanná válik. De mit is mondjak. Zeneestély volt as »lap 8 tános letőste be világos reggelig.
A concertben közreműködtek Schers Berta k. a. kinek játéka csa. ládi körben teljesen kielégítő s ma a nyilvánosság elő t is sikert aratott. Sukkal nagyobb gyakorlatra s o itrabb fellépésre mutat: Kohn Hedvig k. a. játéka. Átmenetei biztosak, kese gyors & a hangjegyek váhosatossága ugy látásik nem bosta ki sodrából. Rosenberg Marcsa kisasssony szép megjelenésén kívül nem cssk válaaztéko» toiletijével, de játékbeli is, csia és tűssel is nem kevésbé ragadta meg a közönség figyelmét. Zerkovitz ur szép tehetség, a gyakorlat mesterré teheti. Büchitzky ur haogja fátyolosott volt, ug''y látszik » ködös idők az ő bangsserveinek sem jót tettek, mini akár az enyéimoek. Farkas Imre ur • „Simon Judi* szavalatából kitűnt, hogy ő nem asz monynak szüle-e t Mély hangján nehéz a kisdedeknek uölcsödaltsao-geni, mindazonáltal az érzéit tőle megvonni nem lehet. Legnagyobb hibája as alkalomsserütlenség, » éu azt huzem, ha előasör a humoros költeményt szavalja, a közönség alig kívánta volna „Simon Juditot* hallani.
Erre más nem is következhetnék egy rangos csárdásnál; smit rá is zendítettek vala. Én ugy voltam a caasi-noi táncsteremmel mint as egyszeri baka, akinek a világ mint hosssu, elég hosszú lett volna, csak hogy asélrsnek nagyon ssük volt.
Ott láttuk s 40 párból álló frsn-csia négyes sorában a hölgy világ szépeiből: Dr. Rápocbnő. D.\ Rutscildné, Guttm ann Vilmosné, Markbreitnr Lipot-né, Ebenspanger Lipótoé é« Wohlheim Richárdné úrhölgyeket. A rózsák bimbó neméből jelen voltak: Roseofeld Adót k. a. Rosenberg Marcsa éa Adél k. a. nővérek. Weilisch Ida k. a. Kohn Hedvig k. a. Weias nővérek. Fried Berta k. a. (Barcsiól.) Weiss Gizella k. a. Kaiserling Júlia (Bpestről.) Honig Jeni k. a. Récsei k. a. (Letenyéről.) Sommer nővérek. Wollheím Fanni. k. a. Englftodar Cilik* k. a. Lackeabaober
HUSZONNEGYEDIK ÉVFOLYAM
ZALAI KÖZLÖNY
JANUÁR 3-án 188?
k. a. stb. stb. »ok szép kisasszonyok, kik most as egyszer meg fognak bocsátani, ha rövid emlékező tehetségem miatt neveiket elfeledtem. Szóval a caasioó Sylvester estéje pompásan sikerültnek mondható tudja est sok ember s rajtam kivül még Monsieur Waxel is.
KÖRMÖCZI.
i r © tu
— Lapunk szerkesztője mindazon nagyon tias:elt ismerőseinek, kik őt újév alkalmából jókivánatukkal levélileg szerencséltették, őszinte zzivből köszönetet mond b visiont ugy nekik, mint a lap egész t, olvasóközönségének boldog uj évet kiván.
— Gyászhír. Sallér Pál, városunk egyik köztiszteletben állott agg iparosa uj óv napján, 72 éves korában, jobb létre szenderült. Az elhunyt teljes életében munkás, becsületes, derék tagja volt az iparos osstálynak. Elhunyta fö''ött 8 gyermeke ós 32 unokája ejt könyüt. Nyugodjék békében I
— Kérelem. A n. kanizsai kisded-neveiS egyesület táncskoszoruval egybekötött tombolya estélye január 6-án az „Arany Szarvas* fogadó termeiben megtartatni fog, mely alkalommal Horváth Laczi jóhirű zenekara működik kösre. Tisztelettel kéretnek mind azok, kik még tombola tárgyakat ajándékozni kívánnak, azt az egyesület nádor-utcsaí kidedovoda helyiségébe ssiveskedjenek küldeni.
— Egy rejtegetett lőfegyvert foglalt le a napokban rendőrségünk. A dolog igy tőr;ént. Bizonyos Tálosi István nevű, helybeli telekyutcsai lakós, földmivest följelentettek, hogy fegyvaren-gedély nélkül lőfegyvert tart. Az ügy megvizsgálása áttétetvén a kapitányi hivatalhoz, ide a nevezett meg íett idézve, hol a fegyver létezését nem Wgadta s azt mondta, hogy a kérdéses fegyver látóhegyi pi öcséjében van. Az asért kiküldött Molnár György és Pfeifer Miksa rendőrök mollé szolgáját oda is adta. hogy a hajlékot felnyissa. A rendőrök a fegyvert késhez iü vették, » ha-za felé indultak. A Molnár nevü rendőr atyjának, ugyaiaeon begyen birtoka és pinczéje lóvén, ez kulcsot vitt magával, hogv ott ecetleg megpihenhessenek. Oda csakugyan be is tértek. Alig tölthettek ott néhány pereset, bizonyos Fándli nevü hegyi csavargó baltával beállított s eleinte barátságit ssinlelt, de később kondás nyelven kijelentette, hogy azt a puskát abból a-hegyből ki nem viszik. A rendőrök a fegyyert át nem adván, csakugyan nekik rontott baltájával. A rendőrök egyike fegyverével felfogta as ütése» ket, mely ennél fogva teljesen meg lett rongálva. A csavargót azonban csakhamar lefegyverezték a megkötözve kisérték be Nagy-Kanizsára, hol már átadatott b vis&gálóbiróságnak. A két rendőr tagadhatatlanul nagy higgadtságot tanúsított, midőn veszélyes fegyvernemmel támadó ellen setivebb föllépést nem használta , holott erre teljee joguk lett volna. Szuronyos fegyverek, éles töltésekkel; voltak náluk s egyiket sem használták abban a gondolatban, hogy ketten majd osak vér nélkül is lefegyve-resik a csavargót; amint hogy le fegyverezték.
— Hymen. Kardos Sándor, készt helyi nyomdász, m. ó. deczember 25 én jegyet válto''.t Csáktornyán Löbl Fanni kisasszonnyal.
— A balatoni halász-szövetkezet a napokban tartotta alakuló ülését Siófokon. A megjelent birtokosok 80,000 kat. hold visterületet képviseltek, a bérlők szintén majdnem teljes ssámban vettek részt. Képviseltette msgát továbbá a földmivelési ministerium, úgyszintén Somogy-, Veszprém- ée Zala megyék alispánja, valamint ugyan e megyék gazda-sági egyletei is. Miután ifjú Széchenyi Imre gróf elnöki megnyitójában a Keszthelyen tartott értekezletből kiküldött bizottság működéséről lessámolt, előterjesztő a halász ati felügyelő által tervezett s a bizottság által módosított alapszabályokat, melyok esen módosítással egyhangúlag elfogadtatván, as elnök a szövetkezetet megalakultnak nyilvánitá. Ezután következett a választás. Meg válasstatott elnöknek ífju Sséchenyi Imre gróf, alelnöknek báró Putheany Géza, igazgatónak Nedeczky Jenő és még 12 >g«g»tósági tag. Elfogadlato t ugyanis amaz elv, hogy a birtokosok vízterület arányában, kat. holdanként gy fél kraj-csárral, a bérlők pedig a bérösszeg kél százalékával járulnak a kösös czél megvalósításánál felmerülő költségekhez. A szövetkezet eme jövedelméhez ssámitva as alapítványok kamatjait és a pártoló tagok által fizetett tagsági dijakat, kösel 1000 frttal rendelkezik évenkint. Es ősszeg szemben assal, hogy a halássati törvény t|p ár toló asabályrendelet S§-ainak kellő érvényt ssersendő, külön halássati őrség.felállítása tervestetik; nem mondható ugyan n gynak, de a földmivelési ministerium képviselőjének kijelentése •serint kilátás van reá, hogy a kormány a szövetkese tat támogatni fogja.
Irodtlonu
alatt közlött, vagy bárból kapúatók TMgy megrendel-könyvkereskedésében
(E rovat hirdetett munkák hetSk Wajdits József Nagy-Kanizsi n )
— A magyar gentry lapja a Szemle. A „Szemle" megindításakor kijelen tettük, hogy kizárólag a legelőkelőbb uri osstály számára sserkeastjük lapunkat oly csélból, hogy a magyar nemességnek a gentrynek érdekeit támogassuk első sorban. Rem ljük, hogy a magyar gejtrynek minden tagja méltá nyolja és előmozdítja törekvésünket. Társadalmi és irodalmi közleményeink érdekességét aszal növeljük, hogy mindene, valamint sport közleményeinket is a egelőkelőbb osztályok tagjainak tollából adjuk. Gazdasági rovatunkban pedig vállalat- te r v e k e t, eszméket és hasznos apróbb ismertetéseket adunk. Általános ssemlsés Nővilág rovatunkban csakis időszerű ée érdekes eseményeket közlünk. Ezeken kívül Szemle minden száma ssép képeket hoz. A Szemle a nemzeti önállóság, as Ősi erkölcsök a hazafiúi erények előmozdításának hirdetője kiván lenni. E czélok elérhetésének előmozdítását az igen tisztelt olvasók intelligensebb részétől várjuk. Reméjük, hogy a hazafiasan gondolkodó előkelőbb közönség e törekvésünket támogatni fogja, különösen ma, midőn annyira utalva vagyunk as össse tartásra! A főrendiház reform kérdésében mi pendítettük meg először sma népszerű assmét, hogy a megyebeli magyar nemesség válassson a főrendi bázba egy egy követet életfogy tiglan, kik mint ilyen főr*ndi tagok képviseljék a magyar gentryt a felsőházban. Eddig írtak a Szemlébe: Balázs Sándor, — Barcsay N., Barcsay János, Bemicsky G., gróf Bethlen N., Buda Ádám, Chernel István, főt. Dvorzsák János, gróf Eszterházy Pál, dr. Farkas. Mihály, Hanvay Zoltán, KáUay A., báró Kemény Béla,dr. Koroda Pál, Lakatos Károly, gr. Majlátb K, gr Migazzy Vilmos, — Majthényi László, Mikszáth Kálmán, báró Nyáry Gyula,
szőlő Gyula, Porzsolt Kálmán, Dr.
Prém József, Reviczky Gy., Szentiványi E„ L. i. gr, Teleky Sándor, Vajda Já no*, iíj. báró Vay Miklós, gr. Vay A., ifj. gr. Zay Miklós stb. A Szemle l/k évre 2 frt 50 kr. félévre 5 frt. A szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest Lövéss-utcza 5.Gr. Ziohy Imre gróf Kreith Béla szerkesztő kiadók.
— Minden vadászt és sportsmant érdekelni fog ama újdonság, hogy a ugrói Zichy és gr. Kreith által szerke ztett Szemle (B udspest Lóvéss-utcza |5.) mostantól k ctdve a sport minden neméből érdtik es közleményeket ós képeket ad. A még nyomtatásban meg nem jelent „Vadász ismerettár'' (Lexikon) szövegé nek ismeret terjesztő legérdekesebb részeit és illuBztrácziót a Szemle fogja közölni. Ezeken kívül a Ssemlében a sport minden neme u. m. athletika torna, evesén, kerékpározás, koreaoiyáaás stb. továbbá lóversenyek, ügető versenyek, lovas vadászatok, agarászatok, vizslaversenyek, vadtenyésztés vadóvás, vadásseb tenyésztés és idomitás, ragadozó v«dak irtása, bel- és külföldi érdekesebb vadászterületek és vadássatok ismertetése, halászat, a horgász sport és minden érdekesebb sport ismertetve less. Végre sport sseralét ad s Szemle as összes bel- éa külföldi lapok nyomán. A Szemle ezeken kivül irodalmi, társadalmi és gazdaaági kösieményeket iíjSd, ugy hogy a Szemlére előfizető v& dász és rportsman családja is élvezettel olvassa e lapot. A szemle előfizetési ára félévre 6 írt »/% évre 2 frt 50 kr. Szer kesstóség és kiadóhivatal Budapest Lö-vész-utcsa 5. Szerkesztők és kisdók gró Zichy J. és gróf Kreith Béla.
is
Lapvezér és kiadó: SZALAY SÁNDOR Folelős sserkesstő : TASS ÁLMOS. Laptulajuonos : - WAJDITS JÓZ8EF.
Nyilatkozat. 3&oo u. 884.
A .Zalai Közlöny" m. évi decs. 28-íki asámának nyiltéri rovatában ellenem s üzletem ellen irányult rossaka ratu közleményt határozottan visszautasítom, íróját mint jellemtelen hasug embert a közmegvetésnek adom át.
Nem igaz, hogy a petróleumnak kilóját 20 krért az sem igas, hogy a csukornak kilóját 40 krért adom; rei-des mértékben rendes áron adom.
Hogy Pápáról mint jöttem el ? ime a hivatalos bizonyítvány, melyet vak szemtelenség valakinek csáfolni akarni. Másolat 50 kros bélyeggel ellátott eredetiről.
159. 1868. Vógelbocsájtás. Pápa-város polgármesteri hivatala részéről ezennel hitelesen bizonyittatik, miszer''nt itteni illetőségű és lakos Toch H. L. kereskedő ur a hatóság tudomása szerint mind erkölcsi, mind politikai tekintetben magát becsületesen viselte. Ami adó és közterhekbeli tartozását illeti, — folyó évre an^ak mindenben pontosan megfelelt. Saját kivánata folytán e város kötelékéből elbocsájtatik. Kelt Pápán szeptember ll-ón 1868. Woita József m. k. polgármester. T. H.
Kanisssi állapotomra nézve elégnek tartok annyit czáfolatul kijelenteni, hogy tőrvényesen bejegyzett kereskedő czeggel birok.
Ami a zsemlét ille''i: igaz, hogy két darabot 3 krért adok és ezt örom-mel jegyzem meg annyival is inkább mert a Magysr-utczában Kohn M. urnái rég adatik. Egyébbiránt én a pékekkel rendben érzem magamat lenni.
Mindezek után ama közlemény szerzőjét, ki névtelenül más becsületének megtámadásától nem irlóziic, alávaló, hitvány, nyomorult gazembernek nyilvánítom.
Nsgy-Kanízsa, jan. 2. 1885.
_Toch L
Nyilatkozat.
Ason mélyen tisztelt kösönség együttesen és egyenkint: kik felejtbetlen szeretett atyám végtizzteletén be-ses személyükkel megjelenni és es által fájdalmunkat elosxlatni kegyeskedtek : fogadják a hátrahagyottak részéről bálánk és legbensőbb érzetünktől ereat kössönetflnk nyilvánítását!
Nagy-Kanizsa, 1885. január. 2-án.
Saller Lajos.
Nyilatkozat.
Alólirottak vonatkozással a .Zalai Közlöny 1884. évi 104. számában Deutsch Zsigmond ur megjelent nyilatkozatára, ezennel kijelentjük, hogy a Deutsch Zsigmond és Smerd Vilmos urak köst fennforgott becsületbeli Ugy, előttünk mai napon elintéztetett. ,
Kelt N&gy-Kanizsán, 1885. január 1-én.
Smerd. Vilmos ur részérói: Székely Tivadar s. k. Horváth Tódor s. k. Deutsch Zsigmond ur részéről: • Arvay László s. k. Nováí Nándor s. k.
Amresi Mrflelieiyi ftfoiat
As alsó lendvai kir. járásbíróság, mint tkkvi hatóság höshirré teszi, hogy Méssáros János végrehajtatónak Horváth Zsófia férj. Pál Ferencsoé végrehajtást ssenvedő elleni 200 frt tőke követelés és járuléksi iránti végrehajtási ügyéoen as alsó-lendvai kir. járásbíróság terű-létén levő Péntek falu kösségben fekvő a péntekfaluí 42. rstjkvben A I. 1. 3. 4. 6- sorss. a. felvett és */s részben Horváth Zsófia nevén álló és 357 frtra be-csüit ingatlan réssre. as árverést 521 írtban ezennel megállapított utóajánla tiiag beígért kikiáltási árban elrendelte és hogy a fentebb megjelölt ingatlan az 1885. évi január 28. napján d. e. 10 órakor Péntekfalu községben a községi bíró hásánál megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron álul is eladatni fog.
Árverezni kívánók tartoznak az ingatlan becsárának 10 százalékát vsgy is 35 frt 70 krt készpénzben vagy az 1881. LX t. ez. 42 §-ában jelzet árfolyammal számitott és az 1881. nov. 1-én 3333. sz. a. kelt m. kir. igazság-ügyministeri rendelet 8. §-ában kijelölt óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhes letenni, avagy as 1881. LX t. cz. 170. §-a értelmében a bánatpénz-A bíróságnál előleges elhelyezéséről ki-
állított szabályszerű elismervény t átázol-gáltatni
Kir. jbiróság tkkvi hatósága Alsó-Lendv»>n 1884. decs. 7-én.
Zellinger Lajos
fűszer, liszt és sókeres-kedő
ajánlja üzletét, hol is fűszer-, liszt só, cznkor, thea, ram stb, igen olcsó árért kapható a legfinomabb minőségben. 2354 3-3.
A
legújabb, egyetlen találmány sokszorosáéra iratoknak, rajsoknak, hangjegyeknek stb., ugy szintén tervek és rajzokat stb., melyek rézlemezre vannak készítve. Postabér mérséklés, mint nyomtatvány adható fel. Késsiet 8 Márka minden huszávalóval. Jegyzékek és minták ingyen és bérmentve. Clttac i. S. Carl Dammann. Inhaber d. D. R. P. No. 25393, Oe. U. Pr. No. 27134.
-A- A iir ilr iá
Az .ARANYSZARVAS'' szállodában
Hermann Világ- színháza
vasárnap 1885. évi január 4-én délután 3 órakor
nagy előadás
családok és gyermekeknek.
Ehhez kiválasztott műsorral gyermekeknek ugy felnőtteknek egyforma belóptidíjjal minden helyre.
««ff y\S/ény°es fe U CS U-fl I Ő íl A <i S Műsorral Számos látogatásért esd
az igazgatóság.
ivrylltté r\*) Nyilatkozat
Tekintve, hogy a temetéseken hivatalból jelen kell lennem: kérem az érdekelt feleket, miszerint a temetésre vo-natkosó adatokat alulírottnál ssemélye-sen, vagy pedig megbizottjuk]álta! jelentsék be, annyival is inkább, miután a helybeli H i 1 d S.-féle őségtől, mint magánvállalkozótól semminemű bejelentést el nem fogadok kivévén, ha arra Írásbeli felhatalmasása van, akkor is csak ugy, ha a stóla illetéket előre kifiseti, miután nevezett cségtől a kántori illetéket egyál talán rendetlenül kapom, as Ullman-féle temetés alkalmával pedig o»ak bíróság utján tudtam behajtani.
Nagy Kanizsán, 1885. jan. 1.
Rock János,
városi kántor-orgonista
Bár előítélet
és gyanúsítások hátráltatják — de valóban jó végre mégis utat tör. Hogy ez tény, bizonyítja a mindinkább növekedő kereslet a valódi horgony Pain-Expeller után. E régbevált hásisser a legtöbb családnál mint hatékony be-dörzsölési szer csús, köszvény, tag-szakgatás stb. ellen folyton kéznél tartatik és mindenki által,^tffci már használta, hálából másoknak is ajánl« tátik. Aki ennek valóságáról önma< gán tett használat ntján meg akar győződni, az csakis „RicLter-féle horgony Pain Expellert" kérjen és hamisítványt meg ne vagyen.-4£éi 70 kros árban a legtöbb gyógyszertárban készletben van. Bichter F. Ad- és társa, Bécs. — Főraktár JPrOgá ban az »arany orosslán gyógyszertárban, Niklasplats 7. .
SZABADALMAZOTT GÓZMOZDONY ES GÍZMOZDONYGYÍR
C. Schrancz és G, Rödiger.
Wien X. Dampfgasse No 15.
sjániák mint különlegességet mozdongaikat egy Jéltol egész 20 lóerőig. Ily mozdonyok 2 év óta 100-on Jelül vannak forgalomban s róluk több illetékes szak férfiaktól eredó bizonyítványok feküszuek kezeink között, melyek szerint ezen mozdonyok az ujabb kor legczélszerübb, legolcsóbb és legállandóbb üzemerejü gépei, melyeknek felállítása lakházakban s műhelyekben az 1883 évi márczius 1-én kelt határozat 68. §-a szerint, hatóságilag engedélyezve van.
Ezen mozdonyok nagy száma áll üzemben malmoknál, czementgy ár aknái, bányákban, deszka fürész gyárakban, géplakatos műhelyekben, és szövödékben, villamos készülékeknél, paszomány gyárakban, könyv- és könyomdákban henteseknél, hámorokban, surrogat gyárakban, szappan JŐzŐ-dékben, keményítő gyárakban, esztergálos miihelyekben, asztalos műhelyekben, czérna gyárakban, serj ¿vükben Cs kalap gyárakban. _
Bizonyitó iratok és elismerő levelek íomr: raordo-nyokrol és illusztrált árjegyzékek, ingyeil és bérmentve.
A LEGJOBB
CZIGARETTA-PAPIR
Csat ralóii
ha min^tn dobozon a gyárje?j : a sas és Moll sokszorosított czég nyo-
_____ mata látható.
Eaen porok tartó, gyógyhatáia makacs gyssur- éa altsstfcajsk, gyomor»»rcs és elaylákásodás, gyomorégés, rögaött dogalas, májbaj vértslulis, aranyér és a legkülönfélébb oá! betegségek eileu i>n év óu folytonosan növekedő •lumeré.ben rés^i Egy eredeti dobozbassnálati utasítással 1 frt. Hamlzltvásyok tirvéiysseo Üdlztetaek
a valódi
•) E rovat alatt közlSttért tem alaki, sem! tartalmi tekintetben nsm vállal fel*Jő*aég*t
LE HOUBLON
franczia gyártmány.
Gawley és Henry-töl Párizsban. Utánzásoktól mindenki óvatlk.
A czigaretta-papir csak akkor valódi,
ha minden egyes lap LE HOUBLON béljeggel és mindenik boriték az allant álló véd-jeggyel és aláivássai el van látva.
* rAMM/CA/rr*.
Scerk*
Fsc-Simlle de l''Etlqaette 17 Rm S«r»sftr à PAtUj
I 0 0
0 §
0 Á
Köszvény-.
mindeunemü haso. gatás és bénulás^ , faj-, fúl- és fogfa. a jás sikeres grőgyi. k tasáho* bedörzsö.
lésre; borogatásnak mindennemű sérülések és s»b«k, gynladások és daganatok el en, BeesMeg nzzei kevsrve, hirtelen betegedéi, hányás és kól ika ellem. Kgy üveg pontos utaaitással 80 kr.
Valódi, Moll védjegyével és névaláírásával.
Moll Á.
gyógyszerész császár királyi udv. szállító.
Bécs, Tuchlanben
Kaktárak : Nagy-Ksslz sa: Beins Jóasef gyógyszerész. Rosenfeld Ad. Fesselhoter József. Barcs: Dorner S. Caáktornyt : Gönci L. gyógy- Itapesvársít : Borovicx Ad. Keszthely : SchUífer fia. Körmend : Rátz János. Harozall : Isztl Fard. Szigetvár: Szalay József. Zala-Egtrszsg : Hollósy J. gjógysrerész.

huszonnegyik évfolyam
ZALAI KÖZLÖNY
• «1 >f i i K-i f < v I
január 3-án 1885.
I B 0 K T J 8 I K.
Singe r »t r n s e 15.
„gold Reichsapfel"
Vértisztitó labdacsok
PSERHOFER J-féle
h gyógyszertár
Bécsben.
eaelStt egy eteméi labdacsok neve alatt; es utóbbi nevet telje« joggal megérdemlik, mivel csakugyan síig létezik betegség, melyben s labdacsok csodáa hatá»ukat ezerszeresen be nem bizonyították volna. A legmakacsabb esetek ben, melyekben minden epyébb szer sikertelenül Alkalmaztatott, ezen labdacsok szánUlansror és a legrövidebb id« alatt teljes gyógyulást eredményeitek, 1 dobos lS labdacsceal 2l kr. 1 tekercs $ dobossal 1 frt 5 kr. bérmentetlen utánvét mellett megküldéssel 1 frt 10 kr. (1 tekercsnél kevesebb nem küldetik s«ét) Postaúton való megküldések 5 forinton alnl csakis as össsegnek posta*talváuy melletti beküldésével esiközöltetnek, nagyobb összegeknél utánvétel mellett is. 8zámtalan levél érkeaett, melyek iroi hálát mondanak a labdacsokért, melyeknek a'' legkülönfélébb ás legaotyosabb betegségekben egészségük helyreállítását kössönik A ki csak egyssei kísérletet tett velük, tovább ajánlja- A Számtalan kOszönS iratok közül is melhkelve közlünk néhányat.
Waidhofer az Ybbs mell. 1880. nov. 24.
Nyilvános köszönet!
Tekintetes ur I 1862-tói szenvedtem aranytree bántalomban és hugyrekedéaben ; orvosoliattam is maga-
mat, de minden siker nélkül, bajom mind rosszabbá vait, ugy, bogy idő multával bevés hasfájást is éreztem, (a be lek összezsugorodása következtében;) telje« étvágytalanság állott be, s mibelyest csak a legcsekélyebb étket vagy egy korty vicét nyeltem is le. alig bírtam a puffadaa. nehéz zihálás és fulladosás miatt egyenesen állni, mignem végre as on, csaknem csodálatos hatású vértisstitó labdacsai használatához folyamodtam, melyek nem tévesstették el hatásukat, s engemet csaknem gyógyithatian bajomtél tökéletesen megssabaditotak. — Minek következtében én a tekintetes urnák vértisstitó labdacsai s más egyéb eró-sitó gyógyszeréért nem győsöm hálám s elismerésemet ele-
folyásánál, rend ellen havi tisstulásnál, hugy reked ésnél, gilisztánál, gyomorgyengegség- és gyomorgörosnél. szédüléséi éa sok egyéb bajnál gyökeresen segítettek. Teljes bizalommal kérek még 12 tekercset.
Mély tissteletlel
Kander Károly.
gendöképen kifejezni. —
Kiváló mély lisstelettel
Oellinger János.
Tekintetes url Oly sserencsós volum véletlen as ön vértisstitó labdacaaihos jntbatni, melyek nálam csodákst müveitek 1 — Évek óta szenvedtem fejfájás és szélhűdés-ben, egy barátnőm as öo kitűnő labdacsaiból átengedett nakem 10 darabot s esen 10 darab labdacs engem oly teljes tökéletesen helyreállított, hogy as valódi csoda. — Köszönetem mellett kérek még 1 csomagot.
Priska, 1881. márcs. 13. Pár András.
Bielits, 1874. jnnius 2.
Mélyen tisztelt Pserhv*5r ur I En és sokan mások, kik as ön ,vertiss:itó-piluláini k" egészségünket köszönjük, irásban fejeszük ki legmélyebb hálánkat. As On pilu* Iái sok betegségben mely ellen semmi más szer nem használt, a legcsodásabb gyógyerót tanúsították. A nők vér-
Tekintetes url Előre bocsátva azt, misaerínt való szinüleg valamennyi gyógyszere hasonló jósággal bír, as ön híres fagy balssamávsl, mely családomban több idült fagyd»goak gyorsan végetvetett, daczára valamennyi úgynevezett egye''.emes szer iránti bizalmatlanságomnak elhatároztam magamat as ön vértisztitó labdacsaihoz tolyamodoi, bogy ezen apró golyóbisok segélyével megostromoljam rég idő óta tartott aranyeres bán-talmamat. Egy általában nem restelem önnek bevallani miszerint régi b jom négy heti hassnálat után teljes tökéletesen megssünt, s én esed labdacsokat istnerőseim körében a legbusgúbban ajánlom. As ellen nin<*s egyáltalában semmi ellenvetésem, ha ön esen soraimat. — jóllehet névaláírás nélkül — nyilvánosság elé óhajtja bo-csájtani. Mély tisztelttel
Bécs, 1881. február 20. C. T. T-
Csency, • 874. május 17.
Tekintetes ur I Minthogy as ön „vértisstitó -pllulái" feleségemnek, a ki évek óta idült gyúmorbsjban s asúz ban ssenveditt, nemcsak visszaadták as életét, hanem uj ifjúi erőt is öntöttek belé. más hasonló betegségekben envedók kérésére még két tekercs utánvétel melletti megküldésére kérem fel. Mély tisstelettei
8 p I s s 1 e k Balázs
Por lábbizadás ellen. B^^íiJ keletkező kellemetlen szagot épen taraja a lábbelit, és áitalmat-lan szernek van bebizonyulva. Egy dobos ár» 60 kr. Georgé Pate pektorale-ja, ¿°ttk nyálkásodáa, köhögée, rekedtség hurut, mell- és tüdőbajok, gégebántalmak ellen legjobb ét legkellemesebb aeged szernek általánosan elismerve. 1 dobos ára 60 kr.
Chinai toillette-szappan, ; terén. Használata ntána bór bársony sima lesz és igen kellemes slagot tart meg. Igen sokáig tart és kinem szárad. Egy darab 70 kr.
Tannochinin-haj kenőcs, STÍ^V*L ér£ kasok á''.tal valamennyi hajoövesitő szer között a legjobbnak elismerve. 1 csinosan kiállított narv szelénen 2 frt
F»crv.hftl7<a»m PSERHOFER J.-t51 érek óta lígbis A ^oj •UttlA8dUl, tosabb saernek ran elismerve min dennenü fcerbaiok éa idült «-bek s-h. ellen. 1 tégely 40 kr Egyetemes tísztitó-só, SSTÍÁZ^ vart eméaxtés minden következményei, úgymint fejfájás, ssé-dü''.és, gyomorgyöica, gyomorhéj, aranyér, dngulás stb. ellen. 1 csornai; ára 1 frt.
Elet-essenczia (prágai csepek, svéd /»«PTirmlr ^ megromlott gyomor rosi emésitéa, minden-CaCppCn.,; nBlntt ^^ bfcjok pUen kuanó báziszer Egy üvegcse 20 kr.
Amerikai kösz vény-kenőcs, ^„VaThf- tó, kétségtelenül legjobb uer minden köszvényes és csúcsos baj, nevezetesen háígwincabaj, tagszaggatás görcs, ideges fogfájás, fejfájás, fülsiagatás stb. stb. ellen 1 frt 20 kr.
f Valamennyi franczia különlegesség vagy raktáron tartatík, vagy kívánatra pontosan s a legjatányosabban beaiereiu-tik. "M
99" Postai küldemények 5 frt aluli megrendeléseknél csakis az összeg előleges beküldése mellett, na-gyobb összegeknél utánvéttel is eszközöltetnek. 2291 11 — 12
WajdUi Jóue/ könyvnyomdájából tfagy-Kaniuán.
Blöllzetéal íeinivAa
A J.OMKlZO-
szépirodalmi hetilapra.
Midóa «««lőtt negyed évvel lapunkat megindítottuk, prog* rammunkban hangsúly ostuk, hogy oaak oly müveket fugunk közöln:, melyek aa olvaaó ««el* lemét emelik ésnemesítik, így«* késni fogunk, hogy lapunk minden müveit magyar osalád nálkülöshetlen olvasmányává váljék éi aat minden anya bátran adhatta terdülő leánya ke-aébe.
Nem kímélve aemmí költséget, nem rettenvén viasza semmiféle áldosattól minden törekvésünket oda írányostuk, hogy kiadott programmunkat hiven teljeaitaük éa moat így évnegyed múlva bátran hivatkos-hatunk rövid, de már is nyo mothsgyé multunkra és önérzettel terjesathetjük elö eddig megjelent ssámaink tartalmát:
Regények: .Székely támad, Székely bánja" történeti re-
gény P. Ssatmáry Károlytól; .Izsák" társadalmi regény Ka sár Emiltől; „Palkó vitéz"humoros népregény Margitay De-ssőtól; „A parasst gróf flas Ssiklay Jánostól; „Ki I68Z ttZ orÖkda)'' Ilartmann-PlöntóL , — Elbeszélések és rajsok: „A megfejelt család" elbeszélés P. Ssatmáry Károlytól; „Egy magyar ördög" regényes kor* rajz és „A club" csevegések a megyei életből Mikszáth Kálmántól ; .Karácsonyest a ten-I geren" igaz történet Baláaa Sándortól. Asonkivül költemények: Komóosy Józseftől. Kiss Jósseftől, Reviosky Gyulától, Lévai Sándortól. Benedek Ala-dártól slb. stb.
E sserint munkatársaink as irodalomban jól Ismert, tisztelt nevek, kiknek legnagyobb ré-'' szével találkozunk a Kisfaludy és Petőfi tárnaság fölolvasó ülésein.
a „aondüzö" tehát az egyedüli taépírodalmí lap ha án kban, mely kivétel nélkül elsórangU Íróink áll*l támogatva, osélui tüate ki magáuak, hogy bármily áldozatokkal ia tolyiatni fogja as erkölcs éa asellem nemesitéaének magasatos föladatát.
As ösases hasai a»jtó nyílatkosata sserint a „QondílMÖ* szépirodalmi hetilap elaő rendű eredeti regény-tartalmát, csinos kiállítását éa oloíó árát tekint ve, páratlanul áll írodalmunkbau.
A . üoadűié"-bcn a -sa''.ád minden tagja mentalálja a maga olavsni valóját, mert a lelket és erkölcsöt nemesitó érdekes regényeken kivül, helyet Utálnak as IsmerelterJeastÖ közléttk, humor, elmésség és ssórakostató csikkek A ró zsaasin borítékon .A Mgyar tjanlaasMaay* caimü állandó rovat a caalid, kJuyha és kert asámára hoa nélktlIOshetleo és hasznot tudnivalókat, havoukint egytaer kimeríti divattudóiitást aaoukivUl pe l''.g adomákat ét talányokat, melyeknek helyes megfejtésére minden aaámbau tetemei értékű jutalmai tUsUalc ki.
Habár eddig a kesdés nehézségével kellé.is .kUsdeuttnk, asért lankadatlanul fogunk arra törekedni, hogy a legjobb Írókat egyesítve magunk körül, lapunkat a tökély lej magasabb fokáia emeljük.
A „GONDŰZŐ" újévi a aá mában egyszerre bárom eredi ti legényt kesdünk meg: Tolnai Lajes tói „Aa uj íCUpán", V ér te say A r i. o I d t ó 1 „Cslrlcaári Bertalan ur fi méltósága '' éa M a r g 1 t a y I) ez a 8 t 81 „A végaet" ozlmtte. kot. Azonkívül elbeazéléasket, humoresskeket, költeményeket ét rajzokat a Itgklválóbb hazai Íróktól.
Rendületlenül meg fogunk maradni eddigi pro grammunk mellett és kérjük haaai irodaimnak pártolóit, hogy a „OOKDÜZO'' elóflaetfiinek sorába lépve, haaa6aa vállalatunkat elSmoadltanl kegyeskedjenek, mert nem csupán 166 ivoyi eredeti regényt, bessélyt, költeményt h mellé nem csupán 25 ívnyi ssórakostató olvasmányt, adunk óvenkint csekély 6 írtért elófcetólnknek, hanem megválogatva a legjobb irók legkiválóbb mnukáiuak tárháaává Igyskaattnk tenni aat a 166 Ivet, melyek bekötve lö kötetet adnak ás mindenkorra meg fogják tartani becsét, a 20 Ívnyi boritókon pedig a vegyesek egéss tarka világát igyekssüok esyesiteni.
A .GONDŰZŐ" megjelen miuden vasárnap aürüen nyomtatott három íven, fél ívnyi taines borítékkal. -
Előfizetési ára:
■MÉRI Egy évre 6 frt, félévre 3 frt, negyedévre I frt 50 kr. ühmh
HENDKIVtU JUTALOM:
Hogy l. előfizetőinknek minden irányban kedveskedhessünk, nlhatárostulc, hogy nem kímélve semini költségei e téren is a lehető legnagyobb áldozsatot hostuk ét oly sserencaés helysetben vagyunk, hogy hirne vet basánk fia Munká.osy Mihálynak
„A &ás foetyér"
otímü, kitűnő ered> ti olajfestményéi kizárólag előfizetőink számára sokssoroaithassuk.
E kép aranyosotl bárok kerettel együtt 110 cm. széles, 84 cm. magas, éa aat előfisetőina csekély 6 frt árán megrendelhetik: Budapesten kivül lakó elóftsetóknek eseu kivül 1 frt csomagolási dijat keli fisetniök.
E kvpet mindegyik előfizető — még a negyedéve» la — azonnal megkaphatja, ml helytaz Illető elóflzotésl összeget beküldi
Mutatvány tsáraokat ingyon és bermeutve küldünk mindenkíuek, kik esiránt alulirt kíadőhoa fordulnak.
■V Gyűjtőknek 10 elótlsctS után tliateletpóldányt adunk I As elfiflaetési össsegek legcsólsserllbbou posta-utalványon kUldondfik a „Gsadúzl" kiadóhivatalába:
i SZÉKELY ALADÁR,
} A „Goudösó* ki^dó-tulajdouosa, i 1 — 1. Budaposton, VII. Dobutoza 14.
If aá, <
NAGY-KANIZSA, 1885. janoár 10-én.
3-Uc azákzn.
Huszonnegyedik évfolyam.
Elöfi»eté$i árt
égést évre . . . 6 frt.--
fel évre . . . . 2 frt 50 kr. negyedévre ... 1 . 25 „ Egyes szán 10 kr.
HIRDETÉSEK 8 hasábos petitsorban 7, másodsoré, s minden további sorért 5 kr.
NYILTTÉRBEN
soronként 10 krért vétetnek fel Kincstári illeték minden egyes hirdetésért 30 kr ¿zrtendő.
A lap szellemi részt'' illető kózle-
raényok a szerkesztőtéghez, anyagi részét illető közlemények pedig a kiadóhivatalhoz bérmentve intézendők: -Na^y-K&nlzüáu Wiassicshá*.
Bérmentetlen levelek nem fogadtatnak el
Kézlrstsk vissza nem küldttask.
A nagy-kanizsai „Kereskedelmi Iparbank,nagy-kanizsai Önkéntes tűzoltó egyletu, a „zalamegyei általános tanitó-testületa ..nagykanizsai kisdednevelö egyesület", a „nagykanizsai tisztiönsegély zö szövetkezet". a „ soproni kereskedelmi s iparkamara nagy kanizsai kűlválasztmány''-ának hivatalos lapja
, HETENKINT EGYSZER, SZOMBATON, MEGJELENŐ VEGYES TARTALMÚ HETILAP.
A vidéki sajtó ós a nyilvánosság.
Alig van vidéki lap, melyben felszólalás nem történt volna az iránt, hogy a vidéki sajtó kellő támogatásban és méltatásban nem részesül.
És ez a panasz: igaz is!
Kibocsátott előfizetési felhívásunkban — hol a lapunk megjelentetésében tett retrográd lépést indokoljuk — mi is érintettük röviden ezen, a vidéki hírlapirodalomra nagyon is nyomasztólag ható állapotot. Ott kifejeztük már, hogy nálunk a nyilvánosság nagyon korlátolt, legalább a sajtóval szemben az, A sajtó munkásai igen sok olyan helyről és alkalomból vannak mintegy kizárva, hol a sajtónak közérdekből okvetlenül képviseltetve keilene lennie.
Erre nézve akarunk jelen czik-kilnkben néhány őszinte szót elmondani, a nélkül, hogy vele valamelyik nyilvános hatóságot, egyesületet, testületet vagy éppen egyeseket sérteni akarnánk, csnpán az ügy, a vidéki hírlapirodalom érdekében. Éppen azért speciális eseteket nem is említünk.
Igen jól tudjuk, hogy a fen-emlitett kizárássá! sokat mondottunk s talán sok embei fejcsóválva kételkedik szavaink igazvoltán. Az pedig ugy van Atiár mellőzésnek, akár kizárásnak nevezzük; a dolognak csak neve iesz különböző; a lényeg ugyanaz marad.
Néhány városban örvendve tapasztalható, hogy a sajtót — bármily szerény alakban van is az ott képviselve — minden oldalról kellő méltatásban, sót jóakaratú támogatásban részesitik ; de ezeket — fájdalom! — könnyen meglehet számlálni.
Annyi azonban bizonyos, hogy ezen fölkarolás kiragyog a sajtó ottani termékeibőL A legjelentékenyebb mozzanattól a legcsekélyebbig, min-
den ügy hirlapi megbeszélés tárgyát képezi. Nyíltan megy minden ; a sajtó mindenütt képviselve van; az illető hely- és vidéknek culturális, társadalmi állapotja, haladása, a hírlapokban ennél fogva mindenkor hűen vissza is van tükröződve.
És ez a körülmény minden esetre fontos lehet bármely város közügyére nézve. Mert mi által volna hűbb kép nyújtható valamely város haladásáról, társadalmi életéről s egyéb viszonyairól, mint a sajtó által?! Éppen ennek belátása lelkesíti azon városok közönségét, hol a sajtó, a hírlapirodalom kellő támogatásban, méltatásban részesül. Ott belátják a hatóságok, egyesületek, testületek, sót az egyesek is, hogy városuk emelkedése, jó közszellcme szoros összefüggésben van a sajtó emelkedésével és szellemével. Mihelyt valahol valami nevezetes mozzanat készül vagy valami érlelődik; ha valahol összejövetel, nyilvános jellegű mulatság tarttatik, vagy egyik-másik hatóságnál nevezetesebb ügy lebonyolítása napirendre kerül: mindenkor értesitik a helyi .apok szerkesztőségeit, kivétel nélkül. A szerkesztőségek azután gondoskodnak, ily körülmények között goadoskodnioü is kell arról, hogy ott képviselve legyenek.
Az pedig nem közönyös dolog, hogy a sajtó ki áltai van képviselve; mert, hogy valamely ügyről mily széllé nü relátio aynjtassék, —annak megitélééshez kell bizonyos fokú tapintat. Ha a szerkesztőségek előre értesítve vannak, akkor módjokban van gondoskodni ahhoz értő egyénről s megbízzák a rendes munkatársak valamelyikét; de ha értesítve nincsenek, kénytelenek a laikust k által nyújtott tudósítással beérni. Ez azután nem egyszer ártalmára van az ügynek is, meg az intézőknek is. Érte azonban a szerkesztőséget vádolni sohasem lehet.
t A sajtó méltatása tekintetében
szép példát ad megyénkben: Zala- tézkedni mindenkor szívesek lesznek,
Egerszeg, a közeli megyékben: Győr, Szombathely, Pécs.
Ezen emiitett városok hírlapjaiból kivétel nélkül kisugárzik az a jó közszellem, mely bennök uralkodik ; s mely éppen azért mert jó, egyetlenszer sem zárKozik el az őt nyilvánossá tevő sajtó elöl.
Nagyon jó volna e tekintetben városunkban is nagyobb érvényre emelni a sajtót; mert azzal emel magán a város is. A sajtó a köz-, ügyekért van. Ha tehát a közügyek intézői, vezetői mind azt, ami a közügy előmozdítására hathat, felkarolják, tulajdonképen kötelességet teljesítenek ; ha pedig nem karolják fél, mulasztást követnek el.
Nálunk — tapasztalat szerint — az a felfogás, hogy a szerkesztőségek szimatoljanak: hol lesz valami mi lesz? Azután menjenek, járjanak otána a dolognak, hogy helyet kapjanak. Ez pedig olyan felfogás ami előtt a legnagyobb szerénységgel, de még a legőszintébb alázatosság mellett sem emelhetünk kalapot, mert az a sajtóra és annak — amúgy is ritkán méltatott — munkásaira lealacsonyító.
Hisz ha ezt a felfogást elfogadnék vagy elfogadtuk volna valamikor, akkor jelenlegi felszólalásunk szükségtelen, fölösleges volna. Akkor mennénk utcza sarokról utcza-sarokra hirdetményeket olvasni: hol, mi lesz? Azután neki indulnánk, bet$rtetnénk bármi nyilvános jellegű összejövetel helyiségébe a »szerkesztőség nevében." ''Na ehhez sokkal több kell, mint amennyi egy ''szerény vidéki hirlapiróban megvan,
Minitet nem a személyes jelenlét utáni vágy indított c felszólalás megtételére sem, hanem a sajtó és egyúttal a közügy érdeke.
Ha e felszólalásnak érvénye lesz is, s a szerkesztőségek képviseltetése iránt városunk különböző körei in-
— e sorok irója leszen legkevesebb-szer azon szerencsés helyzetben, hogy szerkesztőséget képviselhessen, mert azt több körülménynél fogva nem is tehetné; s igy e felszólalás ment a személyes érdek-, &z önzésnek még árnyától is.
E szerény czikknek czélja az tulajdonképen, hogy a nyilvános hatóságok, egyesületek, testületek és egyesek figyelmét a sajtóra irányoz zuk, beláttatva, hogy városunkban ez ideig egyik lap szerkesztősége sem részesült oly mérvű méltatásban és támogatásban, mint azt a közügy érdeke megkívánta legyen.
Egerszeg büszke az ő lapjara. Teljes bizonyossággal, mondhatnám: közvetlen tapasztalatból tudom, hogy ott a közérdekű adatokat önként nyújtják a szerkesztőségnek minden részről Minden gyűlésről vagy összejövetelről előre értesitik, hogy a kép-viseltetésről gondoskodhassék.
Na ha Eger szeg annyit képes tenni lapja érdekében, akkor Kagy-Kanizsa — mely Eger>zeggel szemben büszke s az is !ehet haladottságára - még többet tehet két lapja emelése, felvirágoztatása érdekében.
Hiszszük is, hogy felszólalásunk nem leszen pusztába kiáltott szó; megértik azok, akiknek szól s a szerint cselekesznek.
Majd meg fogja látni mindenki, hogy lapjaink szellemének emelkedésével mily mérvben fog erősbülni a társadalmi közszellem is s mi, Nagy-Kanizsa polgárai, lapjainkra, mint jó közszellemünk tükreire, majdan igazán büszkék is lehetünk.
Egyezmény a magyar-, nemet- és
szerb kormány közt a száj- és csü-löt (köröm) vésze-, Illetőleg a sertésekre nézve fennállott határzár meg-. szüntetésére vonatkozólag.
A rövid idővel ezelőtt Sserbia felől Magyarország felé elzárt száj- ős csülök
vész ügyében a legújabb időben örvendetes változások állottak be, melyekkel ason bajok, a melyek e vész után Sserbia sertéskereskedelmere s Magyarország sertés-kivitelére következtek volna, végre elháríttattak.
A „Pester Correspondenz" compe-tensforrásból a kővetkezőkről értesülünk:
A nevezett véss, mely először is Kőbányán, a szerb sertéseknél mutatkozott, mint a szerb kormány asonnal elrendelt utánjárásai bebizonyiták, B o 1 g á r o r-it á gból hozatott át Szerbiába. A magyar kormányra nésve ennek azon kellemetlen folyamánya volt, hogy a sertés-bevitelt Szerbiából szükségképpen el kelle tiltania egyidőre.
Azon körülmény folytán, hogy a sertéskereakedés Szerbiának egyik leggazdagabb jövedelem forrása, 8 hogy tudvalevőleg Magyarosság ezen sserb kivitelnek egyedüli s legkedvezőbb piacza, a szerb kormány indittatva érezte magát, a vész kitörte után rögtön nemcsak a legszigorúbb intézkedéseket tenni annak gyökeres elfojtására, hanem egyszersmind állat egészségügyi intézkedések által ily dögvész behurczolásának lehetőségét maradandói, n megakadályozni.
Egy ezen értelembed kormányunk sa szerb kormány között november 24 én létrejött egyezmény bői ezen elővigyázati s vé''íszabályok meghatározása következett, melyeket a szerb kormány azonnal, s a legnagyobb lelkiiame-reteféggel keresztül is vitt. Nsgyrószben a sserb kormány esen gondolkodásának köszönhető, bogy néhány hét előtt Sser-biában a ssáj- és osülök dögvész megszűnte kons Utáltathatott.
A magyar kormány erre nagyon természetes, sietett a behozatali tilalmat Szerbiával szemben e tény konstatálása után megszüntetni, s ez idő óta a szerb sortés bevitel tobb heti fennakadás után ismét rendes folyamatba jött.
A bierb kormány most, a magyar részről tanusitott előzékenységnek hálás elismeréseül felkérte a magyar kormányt, hogy Szerbiába képviselőket küldjön, hogy a N i 8 c h és a bolgár határokon elrendelt állat egészségügyi intéskedések czélszerüségéről meggyőződjék, amelyek által a kiadott rendeletek szigorú meg-tartása mellett a dögvéss minden ezutáni behurcsolása Bulgáriából, megakadályozható.
TÁRCSA.
Bolyongtam...
Bolyongtam déli-bábot szép rónán. Hallgatám a beszédet habokat...
Tova lebbenő csendet lágy szellőt,
Amist szlp halkan rólad susogtak..-
Hol bóbitás virágok mondanak Haldokló szélnél tandér-meséket. ..
Hol bokrok alján madarak zengnek Egymásnak zokogó, bús éneket...
Jártam az ábrándok országában Csillagokról csillagra lépkedve...
Képzetemnek bfibájos szárnyival Bolyongtam, te rólad tépelSdve...
S hallgatám as angyalok, cherubok Mámorító édes-bús énekét...
Lelkem égett »z égi gyönyörtói Egy kimondhatlan vágyat érezék. . .
Jártam az Istennek templomában,
Hol tömjénfüst stárnyán száll kegyelet.
Ar Dr felkent szolgája kezéből Megnyitni imánknak a mennyeket.. .
Hallgatám meghatva at orgona Áhítatra gerjetztő zenéjét...
Oltárnál a hivS néppel együtt
Térdre hnllva, imába mélyedék. . .
S midSn baliám a zúgó haboknak Szomorúan szép tündér- meséjét...
És a siró szellő lágyan susogását As angyalok mennyei énekét. . .
S a mint a templomban felcsendült as Orgonának megható bút dala. ..
Mindig csak a te nevedet ballám,
Mind-, örökké : Claritza, Clariss*!...
JMklőasy Károly.
Falusi tárcza.
Ha az ember irni szeretne és nincs alkalmas tárgya, fogja magát és ir tárcsát. Ennek az a jó tulajdonsága van, bogy nem kivin éppenséggel biztos tárgyat; lehet beszélni miudenről, ami csak némileg is érdekes. Egyáltalá ban a vonal alatti tér a kedélyes csevegésnek van szentelve. Azonban miről is akartam irni ? — Magam sem tudom de hát ma éppen kedvem van osevegni, tehát bessélea a falusi életről, jobban mondva örömek- és szenvedésekről. —
A falusi élet, nem is hinnők ! ilyenkor ugy ősz ós tél között a legélénkebb, mert a falusi társaság nemcsak alsóbb osztálya, mintegy beakarja mutatni azon kedélyállapotot, melybe az embert az uj bor, midőn a murczi és bor közti átmeneti stadiumban van, hozni képes. No a siker nagyszerű! Ctak az a kár, hogy olyan kevéssel áldott meg bennünket a mindenható. At ember kétségbe van ssve afelett, hogy a-;sok produkált jókedvet minek tuLjdoni;sa: vájjon a keves termés feletti búbánat elfojtásának-e vsgy az abbeli örömnek, hogy annak a kevésnek sínc* árt, tehát megmarad? — Est az utóbbit nem igen akarom elhinni, mert a végrehajtók szörnyű mód argumentálnak ellene kutyabőrön. — Milyen furcsa m-sst a világ! Egészen megfordultunk! Valamikor, nem is olyan régen, kutyabőrrel boldogították a magyart arra Írván nemesi oklevelét s most''? — kutya-bőr-szó mellett veszik el betevő falatját s nyomják kesébe a koldusbotot. Igasán meg — mi férfiak itt már felfordultunk — előbb a nő kegyeimeste férjét él
csakis annak akarata sserint cselekedett, volt is latszata, as anyagi gyarapodás és jó gazdasszonykodásban, míg ellenben most megfordítva yan ós a férj méf ráadásul kezet is csókol. No ennek is megvan a látszata: az anyagi sülyedés, a roz»s gazdasszonykodás már nem is újság. De erről nem akarok többet beszélni, mert még udvariatlannak találnak tartani. CsaK egy másik esetet akarok megemlíteni, de ne tessék azért azt gondolni, bogy antiszemita vagyok; csupán tényt ídé-sek. U. i. a apókban láttam, hogy egy ssídó egy öreg, őesbebomlt parasztot ssi-dott és szamarazott össza, valóban jeles féktelen ok miatt. Volt idő pedig, midőn ugyanazon ha-.afi, ugyanazon zsidót béreseivel lehuzatta, meri az betolakodva bugyorral hátán nemesi portájára, leányának piroaitóí kínált.
De már ez igy van az ég alatt. Igaz as a közmondái: jobbat sohase várj, Magunk vagyunk az oka, mert soha sem elégszünk meg azzal amink van, mindig mást, valami ujat akarunk és rendesten b''cstpődunk. Míg igy töprenkedem, ti juttok essnmbe kedves falusi hölgyek, kik most leginkább vágytok a városi élet u án ; ott most kezdődik a eaison. cáncz szinház mindennap. Istenim mily fölséges lehet as a városi élet ilyen kor. Kis bobók (akaratlanul csúszott ezen szó tollamra.) soh''*e vágyakozzatok oda. Ti azt hiszitek, mert ott meghívó meghívót ér a mulatságokra, asoknak egyetlen gondjukat csak az képezi, hogy melyiknek adjon előnyt? — Ne higy-jéteki Elmultak aaok * régi jó idők — megint egy példa, hogy megfordultunk ! — mikor a húszasok és lásaiáaok zsák-
számra állottak, akkor az as istenáldotta egyszerűség uralkodott, — míg most. mikor a bankó pénz még a legkisebb b n -2 y í 1 I á r i s t is alig tölti meg és a wertheim szekrények nagyobbrészint csak váltókat tartalmaznak: a fényűzés is feltűnési vágy ördöge vett erőt a kedélyeken. Maradjatok ti csak itthon, itt jobban mulattok és emellett olcsóbban. Nemde kedves leányos apák velem tartatnak ? A mamák persze nem, de nem csoda, — hiss azok is n ő k 1 —
Régen meg van irvs, hogy a falusi mulatságok sokkal jobban megérdemlik a mula''.ság nevtt, mint a városiak, m&rt a míg ott a fényűzés etikett szülte szeszély esség uralkodik úgyannyira, hogy az ember azt sem tudja melyik lábával lépjen először és sokszor megtörténik as is, bogy a megknaarazástóli félelemből eredő szivssorongással lépünk valamelyik feleziezomásott. hölgyecske elé, holoft később kisül, bogy az nem volt más, mint egy valamelyik ur proiegeja által a ssi-goruan zártkörű bál vagy koszorúcskába jutott kaszirnő, —■ addig itthon,itthon vagyunk: tudjuk hogy a* a barna leányka a Gizella emez meg a Mariska s:b annéi-kül, hogy a magunk körébő! lelépni kény-telaníttetnénk. Meg azután egy falusi mulatság nem ir egy, hanem háromból áll: i-azör as előkészület, másodszor a mulatság napja ée harmadssor a mulatság utánní napok sőt-hetek 1 Városon az ifjúság ( öbbnyíre!) csak egyszer mulat — ha! mulat, háíomszor csak a családatyának jut ki, de bezzeg nincs benne köszönet. A fiatalság az előkészületeket mint a már megszokottat csak gépiesen, természetes dolognak tekintve végzi, csak a
papák éretnek valami sejtelemteljes kedélyállapotot, látván a sok czifra ruhát stb. A bizonyos napon mulatnak mert hát muszáj! azután — hisz a másik nap m<*gint meghozza a magáét; a fiatalság nem is gondol a tegnapra, saak a papák élvesik az utójátékot:a számlák kiegyenlítését. Mily másképen van ez falun, a hol egy bál vsgy koszorúcska eseményt képez. Itt hetekkel előbb beszélgettek a végzetes est felől; segítünk hölgyeinknek as öltözék választásában stb. azután jól, igasán mulatunk-, élveszük a ritka élvezetet s ennek elmultával mulatunk mulatságunk felett, az édes visszaemlékezésben. Oly kedves, oly költői ez!— Hagyjuk tehát csak a városiakat, ők jobban irigyelhetnek bennünket.
Hát még ások a kedélyes téli esték — melyekről a városiaknak fogalmuk sincs ! — mikor a szomszédot és ismerősök teljes számban hol az «gyík, hol a másiknál összegyűlnek és körülfogják azt az imádott nagy kályhát, ott kedélyesen elbeszélgetve, tréfálkozva egy darabig és mikor ebbe beleunnak as öreg urak összeülnek egy asztal körül és gyengén eltarokkoznak s emellett bonyolgatjik as ország mindennemű állapotját, a mamák pedig, ez már természetes dolog, odatelepednek a kávés asztal koré és — no de minek him3zzek hámossak az igazság kimondásában, egy kissé megrostálják azokat, skik éppen jelen nincsenek ; a fiatalok pedig ? — azo* odtgyülnek a zongora köré és egy tánca vagy társas játék oly gyorsan van rendezve! Igy mulatnak azután mindnyájan kedvűk szerint, kedély essen, kedvesen. Egész babéli zűrzavar támad. As öreg urak asztalánál
HUSZONNEGYEDIK ÉVFOLYAM
ZALAI KÖZLÖNY
JANUÁR 1 1885.
A niijyír kormányé felszólításnak engedett, • ily küldetéssel L i p t b a y ministeri tanácsos it J m n í t s k y miniiteri titkár, mint a magyar kereskedelmi minis''-erium képviselői Szerbiába utaltak.
Sserbiában a kényszerbelysel mely magyar kormánynak ós a sserb sertések elleni behosatali tilalmit kötelességévé tette, jóváhagyólag elismerteietett, bármily érzékenyen sújtotta is esen intézkedés Szerbiát.
Terméssetes, hogy ehhez bostzájá-ralt a magyar kormány előzék eiy eljárása a uerb tenyésztőkkel »semben, kikuek sertés küldeményei a dögvés* kitörésekor Kőbányán veszteg sár alatt tartattak.
Eseknek t i. ss etetési költségek többlete, ''s as eladási ár lessállása megtéríttetett: oly előny, melyben a magyar kormány csakis a sserb teny ess tőket, nem pedig a hasai tenyesstőket ré—esi''é.
A sserb tenyésstők esért a szerb lapokban kössönetükoek élénk kifejezést adtak, a mi bisonyára a monarchiánk ¿» Szerbia közti barátságos »issony meg-crősbitésé''» hat. Romélbetó. hogy a trnns actiók, melyekre a magyar kormány képviselőinek Szerbiába uUzása Belgrádban alkalmat fog adni, biztosítékot siolgálÚtnak arra. hogy Magyarország ée Sserbia érdekei, melyek a két orsaág közti folytatólagos kereskedésbe! köt-vék, jövőben semmiféle hasonló veszélyeknek kitéve nem lesznek.
Hogy a most már bevégzett epizód által Magyarország érdekei is vészé lyestetve voltak, abból is látható, hogy a német kormány is a magyar réssről Szerbiával szemben elrendelt határzár után azonnal saját részéről ia a Magyarország felöl hozzá vitt sertések ellen a hatarsárt elrendelte. Németorsaág részéről a dögvész megszűnte után a legnagyobb előzékenység tanúsíttatott.
As itt levő német f ő k o n z u l gr. B e r c h e m hivatalosan meggyőződött Kőbányán, hogy a magyar kormány a legszigorúbb é* legkíméletlenebb intézkedéseket tette m-g. hogy a m»gyar sertéskeresk<*dé«t dögvés-, ellen mefédie és hogy a külföldiek a legmeg bizhatóbb biztosítékot szolgáltatta, hogy Magyarosságból csakis egészséges sertés vitetik ki.
Gr. B r e c h e m annak idején kormányának sürgönyileg (jelentést tett, Ezen tapasztalásból tett jelentés a nemzeti kormányra oly megnyugtató ée bizalmat gerjesztő hatással volt, hogy a német kormány szintén sürgöny utján jelezte a határzár megszüntetését.
Most már tehát, hála a magyar kereskedelmi minisz''erium éber gondoskodásának, Németország éa Szerbia kormánya által tanúsított méltányosságnak, a biviteli és átmeneti forgalom a szerb és magyar sertéskereskedésben ismét helyre van állítva.
Bűnügyi tárgyalások jegyzéke a zalaegerszegi kir törvényszéknél
1885. évi Január 8-áo.
3551. B/84 Let Horváth (Csec«) Jóssef súlyos testi sértéssel vádolt elleni ügyben 3-ad bír. ithird.
3568. B/84- Sz. 1. Szél József lopással ádolt elleni ügyben 3-ad bir. ítélethirdetés.
4580. B/84- S«. I. Tóth Gábor és társai lopással vádoltak elleni ügyben 3-ad bir. ithird.
bangsik a .kilenc* tarokk vagy p*gát ultimo'' felkiáltás j a mamák ürítgetik a kávés fiodzsákat és szörnyűködve ki ái''anak tel: ade ilyen islés mint a pati-kárusnéé ! ez szörnyű !u — (p-dig nekik sincs jobb ízlésük.) és a fia.álság csoportjaiból egyre más.a hallas k, hogy hisz .haragszom rad* stb., pedig dehogy ha-regssik ! — Nem ia ugy tekintenek egymásra. — Falun nem is lehet haragudni, csak dazsogn . Es is ritkaság. —
Milyen bohó az ember, mikor ábrándozik, nemde kedves olvdsóim?! öreg anyám beszélte hogy így volt ez, még csak nem is régen és én meg ugy irom mintha naost is így volna.
Édes Istenem pedig menő i<e másképpen van! Éppen ellenkezőleg :ca faluk in''elligenosiája bújik egymás elől. Örök csivódásban él Csak ugy három év múlva ssoknak némileg összeszokni ismét, de skkor meg bnkössönt s a jobb- és balpárt világ és a jóbarátságot felemészti a hasaóság. így megy astán ez tovább, tovább.
A voltaképpeni állapotokról máskor bessélek.
TUNKEL MIHÁLY.
3616. B/84. Ss. 1. Zakó Ádám lopással vádolt elleni ügyben 3-sd bír, it-birdetés.
3638. B/84. Let. Vertetics István súlyos testi sértéssel vádolt elleni ügyben 3 ad bír. ithird.
3673. Ss. L Illés Dániel hatóság elleni erőssak és halált okosott súlyos testisértéssel rádolt ellesi ügyben 3-sd bir. ithird.
Január 14 én.
2494. B/84. Sz. 1. ör. Horváth (Szamaras) Jóssef könnyű testisértéssel vádolt elleni ügyben végtárgy.
3042. B/84- Sz. I. Hittalter János
és társa sikkasstással vádoltak elleni Ügyben vég tárgy.
3193. B/84. Ss. 1. Márkus Péter és társa hatóság elleni erőssak bűntettével vádoltak elleni ügyben végtárgy.
3535. B/84. Ss. I. Moser Sándor hí
vatalos sikkasztással vádolt elleni ügyben végtárgy.
3510. B/84. Ss. L Tóth Antal lopással vádolt elleni ügyben végtárgy.
3596. B/84. Let. Németh (Próssa) István lopás bűntettével vádolt elleni ügyben végtár.
3658. B/84. Let. Markotán István ée társa lopással vádollak elleni ügyben végtár.
Január 15 én,
2302. B/84. Ss. I. Fehér István é«
társa rnaganlak elleni erőasak bűntettével vádoltak elleni ügyben végtárgy.
3365. B/84. Ss. L Istvándi Albert éa társai lopással vádoltak elleni ügybrn végtárgy.
3366. B/84. Ss. I. Pálfi György
sikkaistassal vádol: elleni ügyben vég-tárgy.
3418. B/84. L*t. Artner Péter es társai lopással vádollak elleni ügyben végtárgy.
3447. B/84. Ss. I Kovács István Orgazdaság miatt vádolt elleni ügyben 3 ad bir. ithirdet.
3476. B/84. Ss. 1. Horváth Csigány balált okosott autyos testisértéssel vádolt elleni ügyben 3-ad bir. itbirde és.
3461. B/84. Sz I. Hegedűs Jóssef emberölés bűntettével vadolt elleni ügy ben 3 ad bir. itbirdeiés.
3486 B/84. Ss. 1. Grünbaum Regi ns gyermekölés bűntettével vádolt ol-lrni ügyben végtárgy.
3498. B/84. Ss. 1. Neu Náthán hamis eskü miatt vádolt elleni ügyben 3-ad bir. ithird.
3500. B/84. Ss. 1. Magyar Gyula és társa súlyos testisértéssel vádoltak elleni ügyben 3-ad bir. ithird.
3579. B/84. Ss. I. Besse Benjámin és t*ra»i súlyos testisénéssel vádoltak elleni ügyben 3-ad bir. ith.
3678. B/84. Sz. I. Vadkerti Ferencs és Uraai magánosok ellani erőssak kai vádoltak elleni ügyben 3- d bir. itbirdeiés.
Január 2l*én.
2536. B/84. Ss. 1. Németh Vendel és társa súlyos testisértés bűntettével vádoltak elleni ügyben végtárgy.
2947. B/84. Ss. i. Németh József és ársa orgazdaság bünte tével vádolták elleni ügyben végtárgy.
3110. B/84. Ss. 1. Kosztbár Adolf ée társa lopassál vádotak elleni ügybei vég.argy.
3511. B/84. Ss. I. Markovics Gábor súlyos testisértés bűntettével vádolt elleni ügyoen végtárgy.
3522. B/84. Ss. I. Pap Vendel nu lyos testisértéssel vsdoJt elleui ügyb-n végtárgy.
3528. B/84. Ss. I. Zsömle János és társai lopással vádotak elleni ügyben vég tárgy.
Január 22-én.
3323. B/84. Ss. I. Major Gábor hatóság elleni eróssak bűntettével vádolt <tl-leni ügyben végtárgy.
3383. B/84. Farkas JákU János ssándékos emberölés miatt vádolt elleni ügyben végtárgy.
3499. B/84. Ss. 1. Tóth Jáno« súlyos losiiaér lessel vádoit elleni ügyben végtárgy.
3513. B/84. Let. Tóth Káaa Jóssef és lársai súlyos testisértéssel vedollak elleni ügyben végtárgy.
3523, 3601. B/84. Ss. 1. Steinekker Antal cs.la»sal vadolt elleni ügyben vég-tsrgyaláa. »
361 8. B/84. Ss. I. Verbán János és társai lopass«! vádolták elleni ügyben 3-ad bír. nhird.
3546. B/84. Ss. I. Köcse Mária könnyű ns''iaériésel vádolt elleni ügyben végtárgy.
3570. B/84 Ss. I. Vargi János és t*rs«.i lopással vádoltak elleni ügyben vég:árgy.
3578. B/84. Ss. 1. Németh Károly
éa társai súlyos testisértéssel vádoltak elleni ügyben 3 ad bir. ithird.
3628. B/84. Ss. I. p.ritl Sándor könnyű lestiaértésae! vádolt elleni ügyben végtárgy.
■ 3692. B/84. Ss. I. Nagy Jinos és társa hatóság elleni eróssakkai vádollak elleni ügyb n 8-ad bir. ithird.
Január 29-én.
3615 B/84. Sz. 1. Koroi c»*i István megvesstegetés miaf vádolt elleni ügy b«n 2-od bir. ithird.
3746. B/84 Ss. 1. Dani István és társai maránlak megsértése misit vádoltak elleni ügyben 3 ad bír. ithird.
3747. B/84. Ss. I. ifj- K.s F-rencz
orgazdaság miatt vádolt ellem Ügyben 2-od bir. ithird.
Zala Egerssegen, 1884. dtczember 31-én.
MUZSIK KÁLMÁN,
irodaigasg«ló.
Jegyzék
a nagy-kanizsai kir. trvszék büntető bíróságánál 1885. éri január hóban megtartandó régtárgyalás s ítélet
hirdetésekről. ^
/
Január 14-én.
3022. B/83. Lopással rádolt Novakovics János elleni bűnügyben régtárgy.
3235. B/84. Gondatlanság által okozott súlyos testisertés vétsé-gérel rádolt Fucskő Imre elleni bün ügyben régtárgy.
4018. B/84. Sikkasztással rá-dok Kosző Ferencz elleni bűnügyben régtárgyalás.
4077. B/84. Kamenics Lénárd-né elleni bűnügyben III. bir. it hirdetés.
4163. B/84. Szabó Antal elleni bűnügyben III, bir. ithirdetés.
Jannár 17 én.
3132. B/84. Sikkasztás és csalással rádolt Zsebe Anna elleni bün-ügyben végtárgyalás.
3162. B/84. Lopással rádolt Borbély István elleni bünügyben rég tárgy.
4016. B/84. Lopással rádolt Ironcsevics János elleni bünügyben végtárgy.
4076. B/84. Androsecz András s társai elleni bünügyben III. bir. ithirdetés.
4074. B/84 Kállinsics Anna s társai elleni bünügyben III. bir. ithirdetés.
4144. B/84. Pap Ferencz elleni bünügyben Ítélet foganatosítás.
Január 21-én.
3110. B/84.. Lopással rádolt Magyar József elleni bünügyben rég-tárgyalás.
3450. B/84. Súlyos testisértéssel vádolt Török János elleni bűnügyben végtárgy.
4193. B/84. Zogonecz György elleni büQŰgyben II. bír. ithird.
Január 24-én.
3109. B/84. Lopással vádolt Nóvák Pál s társai elleni bünügyben végtárgy. \ f
3975. B/84. Súlyos testisértés sel vádolt Óri István s társai elleni bünügyben végtárgy.
4236. B/84. Vas Károlyné elleni bűnügyben II. bir. ithird.
Január 26 án.
4188. B/84. Lopással vádolt Kis Gyára János elleni bűnügyben végtárgy.
Január 28-án.
i
3133. B/84. Lopással rádolt Skopál Erzse s társai elleni bünügyben végtárgy.
3451. B/84. Hatóság elleni erőszakkal rádolt Madlobí Pál elleni bünügyben régtárgy.
3954. B/84. Lopással rádolt Németh Ferencz s társa elleni bűnügyben végtárgy.
4237. B/84. Mészárics Mibályné elleni bűnügyben III. bir. ithird.
4404. B/84. Polanecz Fülöp s társa elleni bünügyben III. bir. ithirdetés.
Január 31 én.
3492. B/84. Sikkasztással vádoit Horváth József s társa elleni bünügyben végtárgy.
3550. B/84. Erőszakos nemi közösülés bűntettével rádolt Barral Istrán elleni bünügyben régtárgy.
4085. B/84. Szándékos emberölés bünkisérletérel rádolt Héder István elleni bűnügyben végtárgy.
4321. B/84. Rudolf fctván s társa elleni bünügyben II. bir. it.-hirdetés.
4281. B/84. Varga Ádám s társa elleni bűnügyben III. bir. ithir. | detés.
4247. B/84. Hermán Tamás s társa elleni bünügyben II. bir. ithirdetés.
Kelt Nagy Kanizsán, a kir. trvszék mint büntető bíróságnál 1885. január 7-én.
_ Kiadta:
Plánder György, kir. tvszéki irodát.
Jegyzökönyv
a soproni kereskedelmi s iparkamarának 1884. évi október hó 23 tartott rendes krcBs üléséről.
(Folytatás.)
289. Miután as 1884. éri XVIL t. cs. 87 §-a határozottan megáilapi ja, mi módon fedesend*. k a tanoncaiskolák fenn-tartási költségei; miután ugyanaion tör-rény 80. § a szerint mindenütt, . a hol legalább ÜO tanoncs van, ily tanfolyamok nyitandók, ennélfogva hat m egy ér e kiterjedő kamarakerületünkben ily iskoláknak nsgy száma fog keletkesni; mi után továbbá Sopron ss. kir. város k3sön-sége kérelmének teljesítése esetén oly praecedens alkottatnék, mely nemsokára valameunyí ily iskolát fenntartó várost és kősséget, haaonjogosultságu kérelmezésre bátorítaná; miután végre ksmaránk nem volns azon helyzetben, hogy esen követeléseknek csak kis részét is kielégíthetné: Sopron cs. kir. város közönsége kérelmének hely nem adható, miről fennthivatkosott átirata elintézéséül értesítendő.
X.
A zala-egerssegi kereskedelmi» kör elnöksége f. évi október hó 2-án kelt folyamodványában azon, a zalamegyei tanfelügyelőség által is melegen pártolt kérőiemmel fordult a kamarához: méltóztatnék as általa létesített alsó fokú kereskedelmi iskola föntartási költségei-bes bizonyos évi segélylyel hozzájárulni.
290. Miután s sala-egerssegi kereskedelmi kör áltsl életbeléptetett alsó fokú kereskedelmi iskola ason intésetek sorábs tartozik, melyeknek fenntartásáról az 1884. évi XVIL t. ci. B., fejezete értelmében, jkx illető község illetve város kö éles gondoskodni, folyamodó kör bizonyos évi segélyösszegre vonatkozó kérelmének fenn^kifejtettek alapján hely nem adható : tekintetbe véve azonban, hogy nevezett kör, a kamara segélyére ssámitva, ezen iskolát folyó évi október hó l«én már meg is nyitotts, egyszer s mindenkorra 50 frtnyi segélyössseg szavazta ik meg, miről folyamodó elnök ség oly hossáadáasa1, hogy a kamara a felajánlott felügyelő bisoilsági tagság betöltésére, a fennforgó vissonyok között magát illetékesnek nem tartja, értesítendő lessen.
XI.
As osstrák-magyar bank soproni, győri és nagy-kanizsai fiókintéselei ason kéréssel fordullak a kamarához, ssives kedjék as esen intéseteknél s f. 1884 év végével kilépés folytán megüresedő négy négy váltóbirálói tisztre, hat-hat esen állásra alkalmas személyi választásra kijelölni. ''
291. A kamara fenntí megkeresésekhez képest követkesó urakat jelöli ki, z megüresedő tiastségekre :
1. a soproni bsnkfiókintéretnél üresedésbe jövő négy válióbiráló tisztre: Bauer Ferencs, Pfeiffer Bódog, Rapprecht János és Steiner Ignács kilépendő tag urakat ujjólag, mégis BiHer Vilmos vaskereskedő urat, a Trinkl és társa őség tagját, és Buss J. B. kereskedő urat:
(Vége kör.)
ir e k.
— A kisdednevelő egyesület tom-
bolya-eatélye. F. bó 6 án este már hét óra után ssép ssámu közönség gyűlt egybe a .Szarvas" vendéglő termében, hogy filléreivel á''doszék a jótékony csél oltárára. A »agy terem asztalai meg. leltek a vendégek koaaorujáraU A disses nyeremény tárgyek küldői kösül igen sokan kitüntették magukat, melylyel as ügy iránti meleg pártfogásnak idták ssép tanú j«lét. Égy¡k küldő a practí-cum, másik as islés, harmadik, negyedik meg ma* csél felé törekedett Crinos rol< Knaassné Glocker Clotilt űrnő munka *as-tala, practicua Guttmann Vilmosné úrnő 100 darab jó ssivarja. Értékes nyeremény tárgyat képesett Plihál Gábrielba Űrnő 6 darab esűst evlessköse. Ssép ki-
vitelű máskának mondható Ossessly Ká-rolins elefántjs, Scherz Selina úrnő virágos dohány dobosa, Grünhut Alfrédné Úrnő vastartója, Blau Eugenia úrnő pa. pirkosara stb. stb. munkák mind vala-menyije ii a n;, erőknek szép emlékül fognak szolgálni. Jelen voltak a mulatságon a nők közöl Plihál Gábriellé, Guttmann Vilmoiné, Gtiadtnerné, Grünhut Alfrédné, Sehers Selma, Dauschné, Babó-chayné, Kemény Jóssefné, Bosenbergné, Gross Albertné stb. stb. úrnők. A ropogós csárdás és körtáocsokbsn résst vettek Belus nővér k. a. Bosenberg nőrér k. s. Wächter Etel k. a.(Ludbrég), Nowínsska k. a. Singer nővérek, Lackenbacher Irma k. a. Geiger Josefa és Lenke kia-asszonyok- a csárdás mesternói, Jack Mariska, Sehers k. a. Kánitz Begin k. a. Bosenfeld Adél, k. a. stb. stb. Két óra után jóéjt mondott a világ ; a lámpákat kesdették kioltani s mire én a betűsoroc névsort össseállitani akartam volna, már hátam megett állott a ssobaseprő, da-moklesi fegyverével és így szólott: .lódulj I vagy romlásnak indul fekete kabátba öntött hátadnak minden ép osont-ja!* Gondolván magamban, hogy ennek igaza lehet:
„ Azért tehát el kell mennyi, Mért? Mert rőndnek mussáj lönnyi!"
Bosen k rács. — Nyilvános-köszönet A nagykanizsai kisdedneveió-''gyesület választmánya által 1885. ^vi január 6«án *z .Arany szarvas" termében rendesett tombolyaestely alkalmával a követkesó úrnők éd urak voltak asivesek tombolya tárgyakat adományosni: Berényi Jóssef ur ezüst gyűrűt, arany gyűrűt és korál-fÜzért, Blau Eugénia úrnő papírkosarat, Dauscha Ottóné urnő bársony tekét,Dob-rin Benőné urnő porcselián tintatartói, Kisinger Heinrichné urnő bőrkosara'', idősebb Fesselhoffer Jóssefné urnő ala-bastrom sütemény tartót, ifj. Fesselhof-fer Jóssefné urnő virágkosarat és ma-kart képet kerettel, Garai Benőné ufnó szivar hamutartót. Gelsei Guttmann Vilmosné urnő 100 drb operas szivart, disz-pohsrat ós disskosárkát csukorral, mégis két kis leánya Lili ós Anna egy-egy babát, Goldstein Fülöpné urnC paní-lag párnát, Gnttmann Simonnéurnó tükröt, Grünhut Alfredué urnő vajtartót, Grünhut Heinrichné urnő kendő- ? és kesstyü tartót és két babát, Irmler ée Vágner urak 6 abroszt 6 szalvétával, Janda Károly uinő virágcsokrot, Juháss Emília urnő késicsengetyüt, Keő-müves Isidor Anlslné urnő üvegö-tát, Knauss Bolditsárné urnő, varró-asstalt, Kocsis Ferenczné urnő törülköső tsrtót, Lescner H-inrichoé ornő dohányzó asztalt, Lő?ing»r Friderika urnó kulcstartót, MiJhoffer Ödön ur csemege tálat, Oazeszly Antalbé urnő kelméből késsült elefántot és törólkőső la-tót, Plihál Ferenczné és Babóohay urnók hat pár esüst dessert készletet (főnyeremény) és tajt piros pipát, Bapoch Gyuláné urnő kosárkái két korsó ms-roskinával, Bosenleid Adoltné urnfi sütemény tartót, Schercs Albertné urnó csemege tartót, Schercs Selina urnő hímzett dobozkát, Schmi-d Frigyesné urnő nagy albumot, Smied Károly ur albumot, Schreier Lajosné urnó hat ezüst kávéskanalat, Stemmer Kálmánné urnő kávéfőzőt, SsukiU Nándomé urnő csemege tálat, Vidor Samuné urnő fedeles sörkancsót, Weiser Jóssefné urnó majolika gyümölcs tálat, Vittinger An-talné urnő két csokrot és dobozt ezu-korkákkal. — Ugyanez alkalomma: készpénzben ajándékozni, ragy felülfizetni kegyeskedtek: Galsei Guttmann Vilmos ur 9 frt. Hirschler testvér urak Aisó-domborúról 5 frt, Uilmsn István ur 5 frt, Vidor Samuné urnő 5 frt, Gyórfy János ur 4 frt 50 kr, Bapoch Gyula ur 4 frt, Weiser Jóssef ur 4 frt, Lesner Heinríohné urnó 2 frt 50 kr, Grünhut Alfréd ur Guttman Simonné urnő és Sommer Jóssef ur 2—2 frt. Dauscha Ottó ur 1 frt 50 kr. Knáuss Boldissá-né és Bláa Palné urnók ugy Babóchay György ur, Bosenfeld Adolf, dr. Schreier Lajos, Bosenberg Israel, Garai Benő, Kisinger- Heinrich, Lővínger Lajos, ar. Szűkíts Nándor, Sohercz I. M. és Sohmied Frigyes urak 1 — 1 frt, Gross Albert, Lackoer N., Ursiny Pál, N. N. L ví N.. Plihál Ferencz, N. K. Welisch Lajos, Englend&r OnÓ,B. Lajos, MartonJN. Dávid János, B''>senberg Richard, Wé-ber Richard, Vagner Károly, Rosne.-Károly, Jakabfy L«jos, Nyers Imre, Miklits György és Goldstein Jakab ursk 50-50 krt és N. N. 20 krt ösz-ssesen 65 frt 70 krl Tombolya kártyák eladásában táredosni szíveskedtek : Belus Anna, Belus Paula, Lábos Anna, Norinsska Leopoldina, Rosenberg Adél, Rosenberg Mari, Wächter Etelka kis-asssonyok, ifjabb Fesselhoffer Jóssefné, Plihál''Ferenczné, Schere* Albertné úr-nők és ifjabb Schmid Frigyes ur. Tombola kártyák vételénél ifjabb Fessel-hoffer Jóssef ur 1 kártyáért 5 frtot fizetett. Belus Anna kiaasazony 5 frt 10 krt felülfisetett, Sehers Albertné urnő 2 frt 90 kr. Noviaezka Leopoldina kia-
'' HUSZONNEGYEDIK ÉVFOLYAM
ZALAI KÖZLÖNY
JANUÁR 10-én 1885.
asssony 2 írt 30 krt, Belő* Paul* kis-asssony 1 frt 45 krt, Ssobos Anna kis-asssony 1 frt 20 krt, felülfis« lést gyűjtöttek: Bevétel: Beléptidijakbél: 81 frt, Hülfizetések éa adományokból 68 frt 70 kr. Tombola jegyekből 146 frt 20 kr. felülfisetéaéből 16 frt 75 kr. ÖMae« bevé el 312 frt 65 kr. kiadás összege 116 frt 74 kr. maradt tiasta jövedetem 195 frt 91 kr. Valamint a tombola tárgyakat adományozók, ugy a felülfizetők fogadják ai egyesület elnökaégének bálás kössönetét. Mindesek után mi még bozsá tesssük. bogy e jólékonycaélu társaseatély, mind anyagi, mind társa-dalmi szempontból kitüoóleg sikarülvén, tisuelt közönségünk iránt telje« elismeréssel vagyunk. — Ai alapnevelést terjesstő intézmény magasztos essméje iráni lelkesülni|.egssebbtulajdonaág; nincs itt sem politikai, sem vallási nézet, '' nincs itt egyéni magán érdek, midőn a közművelődés a kösjólét előmozdításáról van saő; örömmel nyilványitjuk, hogy exen tulajdonságot tiaxt. köaönaé-günkben ex alitalommal újólag :apaaz taltuk. Adja iaten, bogy mindannyiaaor tspasstaljuk, valahányszor e humánus intézményről van ssó, annyival is inkább, mert egy ujabb, a ssegények ssá-mára építendő ovoda nyitásáról veszűak tudomást, melynek sikeres keresetül vitelére a városi képviselőtestület költség vetésében évi 500 frtnyi subveueziot nevezett meg. A fentebb jelxett tombola-estély éjfélután négy óráig tartó táncs-koscoruval fejeatetett be. Általában derült jó kedély uralgott, a gyönyörű aaép tombola tárgyakat megnyerő axerencsé-sekoél sokáig élénk emlékexetbes marad.
— Öngyilkos katona. F. hó 7-én délelótt 9 órakor a gábor-utexai laktanyában bixonyos Hermann György nevü, 16. axázadbeli köxvités, sxolgálati. fegyverével axiren lőtte magát a rögtön meghalt. As illető előbb a 15. században szolgált, de onnét megszökött. A csendőrök visszakísérték, s ekkor osstatott be
16. századba. Fiatal ujoncz volt s a katona élettel sehogysem birt megbarát-kosni. Egy papírra csak ennyit irt ör-gyi! ossága előtt: .Minek ez a komisz élet; ugy sem ér többet 11 forintnál !" A polgári életben kőmives''egény volt Keszthelyen ; s ugy ott, vala minta katonaságnál catnd es, jóiavaló embernek is-menés ; s vele jól is bántak, Tettének oka tehát egyedül ap lehetett, hogy a katonai élettől más módon netn szabadulhatott meg.
— Esküvő lesx ma f. bő 10-én délután 4 órakor a városi (felső) templomban. Ekkor tartja esküvőjét T ó i a Emma kisassxonynval, vá.osunk egyik ismert szende scépjével, Viertl Jóxsef sümegbi kereskedő. Kisérjo őket sírig-tartó áldár !
— Deszkatolvaj. Bixonyos Sxem-lica Miska nevü, 11 éves, helybeli ass-talos-tanoncs a Hirschel Baohrschféle czég udvarára as Ujváryléle hás ud varáról szokott átjárni éjjelenkint dess-kát lopoi. Azonban megjárta, mert f. hó 2-;.n egy asztalos-/egényj meglátta s miután feltűnt neki, hogy a kávé-bárból éjsaakának idején desxkát hoznak. jól sseműgyre vatte a suhanezot s másnap följelentette a rendőrségnél. A gyerek itt bevallotta teltét.
— A helybeli önkéntes tüsoltó-egylet február 2-án ax .Arany szarvas" ssallóban, jótékony csélu, zártkörű táncs-vigalmat fog rendezni. Bővebb, tudósitast a meghívók adnak. 1
— Uorráth Laczl zenekara kiváló fölkarolásban réaznaül a fársangi tánc« vigalmak rende/ése alkalmával; igen sok helyre szerződtetik. Est a derék se* nekar mél án meg is érdemli ; mert fá-radhatlanul tanulja as új darabokat ; 8 játéka prilciaitas tekintetében valóban figyelmet érdemel. Szép, összerágó játékuk onnan ered, hogy a kar tagjai egy-kettőnek kivételével mind hangjegyről tanulja meg a darabokat ; ami osigány-zenészeinknél nagy és föl jegyzésre méltó ritkaság Melegen ajánljuk őket a közön s><g pár<fogásába 1
— Horrátasentmlklósl körorvossá a f. hó 3-an tartott válasz ás alkatmá val d r. R á t z Kálmán, orvos rá-
, lasstatott meg. Ellenjelöltjei voltak: dr. G e r ő J ó z s e f és dr. D i t r i c h s t e i n. E kettő kősói csak dr. Geró kapott 5 szavasatot| dr. Ráta 45 szavazata ellenébe. A választás ellen fölebbezés jelentetett be.
— Boldogemlékü Molnár Aladár emlékszobrára as eddigi gyűjtés eredménye Balaton-Füreden : 1348 frt 65 kr. Ebből a kiadás 115 frt 34 kr s igy a tiasta tőke 1233 frt 31 kr, mely össsrg a veszprémi takarékp nnárban van elhe-lyesve.
— Tolvaj lás. Rosenfeid Adolf helybeli nagykereskedő segédjeinek sióiból ismeretlen tettes egy öltösék
és egy nagy téli kabátot ellopott. A nyomozás folyamatban van.
— Konyak gyártelep létesült még október bú folytán Balaton-Füreden a „Magyar bortermelők orsxágos szövetkezete« kezdeményezése folytán. E gyár
— amint ottan* rendet tudósítónk irja
— f. bő 7-én kezdte meg működését. Részünkről szerencsét kívánunk esen, hazánkban uj üsieih''x.
— Roncsoló toroklobban halt «1 f. hó 4-én Jakics Gyula kiskomáromi vendéglős 3 éves fia. Másik két kis e-ánya ia torokbsjban szenved. As illetékes hatóság ssives figyelmébe ajánljuk.
— A „Zalai Tanügy" csimü ssaklap uj-évtői kexdve hetenkint egyss-r: vasárnapokon jelen m«g. Keszthelyen Kardos Gábor nyomdájában állítják ki s amint a magjelent 1* s>ám mutatja, igen csinosan. Előfiketési ára egésxévre 4 frt. Tartalmának érdekessége iránt kétség sem foroghat fenn, mivel részint me gyénkkól, réssint távolabb vidékről kitűnő munkás erők tömörü''nek a lap köré. Pártolásra ajánlanunk fölösleges, mivel as érdekelt ssakkörők annaz fontosságé'' éa szükségességét úgy ia érrik, belátják a igy nem is kételkedünk, hogy terjesztése éa virágos tatása cxéljából erkölcsi kötelességektől indíttatva, mindenkor résen áilanak.
— Bátorfi Lajostól megjelent már második kiadásban : , J a 1 i i k s'' csimü 3 telvonáaoe népssínmü ; mely érdekes oívaamáuynl szolgál és színpadra alkalmazottan még nagyobb hatáara számíthat. A mü szerzőnek sajátja. Ára (?)
— Hogy terem a csavargó 1 Ben-cze Gelencsér InWán. 19-évos, nagykanizsai lakós, egy katona köpeny t lopott s est becserélte bizonyos, Fandlt Jósaef caavargő''ól (attól, ki nemrég a látóhegyi asőlóhegyen a rendőröket megtámadta) egy kétcsövű fegyverrel, A karácsonyi napokban rendőrségünk elfogta a lőle fegyverét elvette ; de ez alkalommt.1 megugrott a elcsavargott a bakónaki aső-lőhegy felé, bel a ssőlópásztor kétcsövű fegyverét ellopván, azzal akarta folytatni kalandjait. De f. hó 2-án csavargása kös-ben rendőrségünk álul elfogatott s ax előnyomozás befejeztével átadatott a vizsgáló biróságnak.
— A .sümegh vidéki vörös-kereszt-egylet* sümegbi tapolczai é«s. sat.-gróthi fiókegylatéi évi közgyűlésüket Sü-meghea január hó 11-én 2 órakor a reáltanoda helyiségében tartják meg, -
— Fővárosi bál. ö csássári és királyi fen- igeik Józset főhercseg és Klotild főheresegasssony védnöksége alatt, a m. kir. honvéd-tiszti ösvegyek és árvák ellátási intézetének alapja javára 1885. évi január hó 22-én a fővárosi vigadó ter-
iben sártkörü bál tartatik. Gróf Károlyi Gynla, elnök. Ráth Károly, főpolgármester, Kamermayer Károly, polgármester, Gróf Zichy Jenő, orss. képviselő, Forinyak Gyula, tábornok. Alelnökök. Payr Vilmos jegyző. Ssilágyi Emil pénz. tárnok. Dr. Melichár Kálmán ellenőr. Dr. íssendrei Jánoa jegyző. Ádám Károly Ae-bly Adolf Aebly Frigyea Andaháxy László AndoHSy Károly gr. Andrássy Tivadar Antos János Ifj. Apáthy István Balassa István Bánó Zoltán Baráth Zoltán Bar-czy István Bartal Pál gr. Batthyány Gé-sa Benitzky Lajos Bethlen B. gr., hadnagy Bittó Aurél Bittó Kálmán Bogdán-ffy Ferencs Brásay Kálmán Buriin János Busbach Pé.er Cruss Miksa lovag százados Ceéry Lajos Csollich Géza br. Cairáky János gr. Darányi I^nács Dőry Jóssef br. esredes Ifj. Edalabeim-Gy u lay Lipót br. Egert József dr. Elek Ghasz táv ezredes Etnich Gusztáv Ernmer Kornél Ernyey Gyula gr. Essterhásy Dénes Fackh Károly Falk Miksa Ferdinándy Béla Fóldváry Miklós dr. Gebhardt Lajos Gerlóczy K. alpolgármester Gerlócsy Zsigmond Gicsey Samu Gombár Tivadar Grill Richárd Grimm Gábor Gschwíndt Mihály Gyulay Kálmán Halásxy Jenő Hamza Ágost Hegedűs K. dr. főhednagy Heinricb István Horánszky Nándor Hor-vá''.b Jenő, főhadnagy Ivánka Imre Já-lies Kálmán Jekkelfalussy L. őrnagy Jeazenaaky Pál Jorgovich Dusán Kármán Laj os<Kazaoaai Geró Királyi Pál Komlódy Gyula dr Kosztka Emil Kms-tinkovicb Béla Láaár Sándor, százados Légrády Károly br. Lipthay Béla Liss nyai Tihamér id* Laczenbacher Pál ifj. Luczenoacher Pál dr. Magyar Antal Mendl István Mérő Jánoa MézsárosTivadar dr. Morzsányi Károly Motnaz Géza főhadnagy Neményi Ambrus Nemeshegyi Jóssef id. Németh Antal dr. Or-azágh Sándor gr. Pálffy Rudolf Páify Victor br. Podmaniczky Fr. Pláoer Gyula Pogány Jóssef Prohaszka K. fóhadn. Pucher József Radooaa János Revicsky István Ruter István órnagy dr. Rohrer Aladár Rohrer Géaa Rónay László dr. Sághy Gyula Scheich Károly Smeksl Emánuel al*tr. Sorsicb Albert főhadnagy br. Splényi Ödöa Steiger Gyula dr. Sy poss Károly Gelléri Szabó János Ssoko-lyói Szabó Ede ifj Soeitz Ferencs gr. Széchenyi Emil Szilágyi Deuő Ssohuer Antal Tabódy Jóssef Taliián Jenő gr Teleky Jósaef Totth Mihály Tömöry Károly Török Jósaef Ttchögl Quastáv Tachögl Henrik dr. Várzdy Béla Wahr-mann Mór Weiss B. F. gr. Zichy Aladár gr. Zichy Rexső bisotuági tagok, Belépti jegyak e meghivó előmntatáaa mellett
válthatok : 18851 évi január bó 10-étől a bál estéjéig a bixottság irodájában (kis hid-uteza „Vadászkürt asalLda" I emelet) d. e. 10—1 óráig é< d. u. 3—5 óráig. — Felülfizetések köszönettel fogadtatnak és nyilvánozaa nyugtástatnak. Minden tndakosódása bál-bisottaági jegyzőkhöz (honvédelmi miniszteri pzlota) intézendő. Jegyek ára: Személy jegy 5 frt, Család-jegy 2 ssemélyre 9 frt, 3 személyre 12 frt, 4 ssemélyre 15 frt. Nagy páholy 40 frt. Kis,páholy 30 frt. Kárzati ülőhely : 6 frt.)
- Ya8 gereben hamvainak a bécsi (wáhringi) temetőből való fölvételét Nyári Sándor lapunk munkatársának utánjárására a hatóság már megengedte. Az ünnepély valószínűleg f. bó 18-án less, melyen résst fognak venni a .Vas Gereben-DÍzottság", a „Concordia", bécsi iróí egylet, a bécsi egyetemi magyar ifjúság. Ax ünnepély fényesnek és inposantnak ígérkezik. Róla lapunk annak idején kimerítő tndósitást hoxand.
— Temetól botráay. Két föld-
mi velő atyafi a napokban a vidoveexí korcsmában borosgatva a .kurázsira" is áttértek. Ax idő már későre járván, as egyik 10 frtban fogadott társára!, hogy a a vidovecsi temetőben nyngvó öngyilkos keresztfáját elhozsa. — A fogadás megtörtént és a vállalkozó a keresztfát csakugyan a korosmába hozta, megtekintés után pedig kidobta as ablakon a szemétdombra. As ese''ről á plébános értesülvén, erről illetékes helyen feljelentést tett. Igen helyes és hihető, hogy z .kurázsi"-beli kegyeletháboritó a btk. értelmében elveszi méltó büntetését.
L. j. Neva. A rendos tudósítókhoz intézett kérésünket szíveskedjék válásiul venni kérdésére !
Cx. Q fiyzla-Keszl Mindent, ami csak telik, V en pedig faireket.
L — B.-FBred. Vaítmi mindig csak akad. Mi; jelentett as a megcsíllsgosott két jelző?
Piaczi árjegyzék.
1885. évi január hó 10-én.
Buza 100 kilogram 7 frt 50 kr. 7 frí 20 kr. Rozs 100 kilogrim 7 frt 20 kr. 7 frt. Árpa 100 kilogram 7 frt 20 kr 7 frt Zab 7 frt 6 frt 50 kr. Kukori-czia 100 kilogram 6 frt 20 kr. 6 frt. Széna 100 kilogram 2 frt 50 kr.
Lap vezér és kiadó: SZALAY SÁNDOR. Felelős szerkesztő : Y ASS ÁX10S. Laptulajuonos : WAJDITS JÓZSEF.
o r.
Misu levelei.
i.
Draga Zörgexgyű Zuraoskam 1
Ne meg haragugya, hogy Miau ia irgya sujsagba. Misu van mar »okos gye. rik. Zolvasott Wajdicskt uracskam ka-lendrum. No bísum zisten, ssak abul meglehet sok tanulnyi. In valusagoaan megmondok : níkemnaz külőnsigeeen tetszette naptarrísslet. Aban ssak cailla-gasska uracaka, bácsikám hazudja egy kiotinyka, icika, picikát. Hanem zaaztan gyin sok tintanyalja urasagocska; hazudja aembernek, mit senki se nem hisz.
Sseginy jú Palcsika, bácsika, Királyi, az se nem hitt, hogy megirje ijen csudalatoa kitüntetia. Belegyin kalend-rumba, mit csinalja Wajdicska uracaka, % kalamariaabul. Iu hisaek : ssak sez killette sseginy Királyi urasagooskam nak. Hanem in hissek : es mig is ssak tissteaaágu*abban cainyalta nyomdass sinzs gyerek, mint a sü ssencsiges, ki-gyelmessi^es püspök urasagocskat, a sol multa seaxtendeiban.
álar xebul i« miltu:tatja latnyi, hogy Misu tugya: h«ny hit világ? sast is latok a mult hitben, hogy Baturfi iura-ragocskam, bácsikám kiadott Juliskáját. Zatracene! Mar maaodiksxor kiadott. Hm! Mir nem ^gya ju zisten nikemnak segy kis icika, pioika Juliskát 1 Bisum zisten egyszer se ki nem adnák. Maski-pen igasán mondok: nikemnak tetszete Juliska. Ziak saz fájja xaenyim szivednek, hogy minden Juliakat nem árulja Baturfi zuracskam.
Bizum zisten zaak in meglsnnik ju gundsaft.
J ij! Zatra cene! Moat gyutya se-nyim zeszedba, bogy Juliska, Marinka, Zsuzsika cainyalta nagy kancentrirung á sangyalkak baljában. Mig caak as lehette azip ! Csak axtat aaéretnik tonnyi: ki meg^cinyalja kisaassunykakat ha fájja nokiknak. Hm! Sseginy drótos Misu, nikednak nem dukalja reperanyi kis-asasony kakat l Mir nem letted duktorka!
Juj! minak i.« gyutetta xeasemba sxip kisasszonyok. Misu most nem tugya mit akarta mondanyi. Sseginy Misu, vsak odab. vidd el tranyiszrát í Mir bizum zisten, ha megfogja Wajdioaka uracskam, beletess kalendrumba egy Irány isxra bolondságnak.
Dragt Zörgezgyfi Zuracskam, ne haragugya l Mira másodikszor fogja Miau pennát, jobban megoainyaija levelat.
Aianlok magamat !
Alázatossagos azolgaja:
MISU,
drotoe-leginy.
Ön ast állitja és helyesen, hogy a temetéseken hivatalból kell önaek jelen lenni ; ugyan hátba ¿s önnek hi-vataloa kötelesség», kérdem ? a minapi felhívásomra miért tagadta meg a meg* jelenést, mikor máskor telhiváeomnak engedett és illetékét is tőlem szokta felvenni; nem de, mert a hivatalos kötelességből önnek ninos még rendes fogaima, — kérem a közönség érdekébon ismerje kötelességét.
Nagy Kanizsán 1885. jsnuár 6-án. HUd 8.
I-s5 nagy kanizsai temetkezési villa lat.
Kryiitté r.*)
EOCK JÁNOS urnák városi kántor orgonista !
Öa a .Zalai Köxlöny" f. évi 1-ső számában czégem ellen egy tartalmában valótlan nyilatkozatot tett köxxé, melyet midőn cxáfolatra méltatok teazem est pusztán a közönség érdekében.
Valótlan as, hogy ön tőlem a kántori illetéket rendetlenül kapta, valótlan, hogy as Ullmann-féle temetésnél as Önnek megjárt illetéket csak bíróság utján tudta béhajtani ; mert as elsőt illetőleg kezeim köst van a helybeli leikéss helyettes urnák egy 1885. óvi január hó 5-én kelt bizonyítványa, mely szerint a lelkészi illetéket rendesen fizettem, ebből tehát lehet következtetni, hogy önnel sem jártam el másként; a másodikat illetőleg pedig igaz, hogy as Ön nyughatatlsn termé szete ellenem 1 frtért panaszt emelt, de a panass alaptalan volt a tárgyaláskor ugyanis felmutattam a pósta-vevényt, melylyel önnek as illetéket utalrányostam, hogy ön ast fel nem vette, as nem as én hibám, de hisz ez esetben sem károsult, mert később mégis Jelrette, — a fisetési időben tehát csak ön válogatott és nem én.
*) E rovat alatt kCslBttért tem alaki, sem tartalmi tekintetben nem vállal felelősséget
Sserk.
Harcz méi a imMni
D.czára a sok gyanúsításoknak a valódi horgony Pain-Expeller ma mégis a legelterjedtebb is legkedveltebb házisser. Ezrek tudják saját tapasztalatuk folytán, hogy osúz, és köea-vény ellen jobb sser nem létezik, mint a valódi Pain-Expeller. Esért joggal tanácsoljuk annak megpróbáláaát. Ára 40 éa 70 kr. Készletben a legtöbb gyógyazertárban. Richter F. Ad. é8 társa, Bées. — Főraktár Prágában az „arany oroazlán" gyógyazertárhan, Niklzsplatx 7. 2350 1—6.
iirtinn aMM
Bizonyítvány.
Az alulírottak egy általuk eszközölt szoros vizsgálat alapján kijelentik, hogy a párisi Catcley és Henry urak franczia szivarkapa-pir-gyárából származó „LE HOUBLOK" szivarkapapirt kitűnő minőségűnek, minden idegen alkatrésztö különösen minden ax egészségnek ártalmai, anyagoktól is mentnek találták.
Bécsben, 1884,-i május 24.-én.
xi: Dr. Pohl J. L
T»ÍJ1 webBolocte njUo- taMÁn
»in kir. mSa(7«
aL: Dr. Ladwlg
L *
aa «rro« ». k. ajilo. ''»''«
X: 0r. Llppautafl L
a T«fyt«a r^k. la>Ára a Uo.
(Ftntabbl alilriaok hely«»*!« Dr. HomsuJ. «ai.a,
kir. if7zt ar ital B*cib«n biionj-lttalott. Faat^bl bliooyitTáoT aliiratott a eaiax. kir. kil»c7»''«l»*«^«» it a bíetl fraacila kSrtuit ¿Ital ISSi.-l a>ij»« tS.-<a.
bájábt ruhát
SZABADALMAZOTT GÚZMÜZDONY ÉS GAZMOZOONYGYAR
G. Schrancz és G, Ródi^er,
Wien X. DampfgÉUwe No 15
5lák mint különlegességet mozdongaikat egy Jéltöl egész 20 lóerőig. Ily mozdonyok 2 év óta 100-on Jelül vannak forgalomban s róluk több illetékes szakférjiaktól eredő bizonyítványok fekü8znek kezeink között, melyek szerint ezen mozdonyok az ujabb kor legczélszerübb, legolcsóbb és legállandóbb üzem erejű gépei, melyeknek felállítása lakházakban s műhelyekben az 1883 évi márczius 1-én kelt határozat 68. §-a szerint, hatóságilag engedélyezve van.
Ezen motdonyok nagy száma áll üzemben malmoknál, czementgyáraknál, bányákban, deszka fürész gyárakban, géplakatos műhelyekben, és szovödékben, villamos készülékeknél, paszomány gyárakban, könyv- és kőnyomdákban henteseknél, hámorokban, surrogat gyárakban, szappan Jőiö-dékben, keményítő gyárakban, esztergálos műhelyekben, asztalos műhelyekben, czéma gyárakban, serfőzdékben és kalap gyárakban.
Bizonyító iratok és elismerő levelek fennti mozdo-nyokrol és illusztrált árjegyzékek, ingyen és bérmentve.
DLL SEIDUTZ iDR
CsaUaM
ha minden dobozon a gyárjegy : a sas és Mail sokszorosított czég nyo-
________mata látható.
Esen porok tartós «yógyhatá« makacs „«Mr- íií
elnylákásodás, gyomorégés rög»6tt daflalás, máj baj vérteMáS, **
föníélébb aü betegsefe* eliec 30 év óu folyto^nsvek^ő.l^m^byn^l Egy eredeti dobos hasaniiati atasitással 1 írt. Kamlsltváayak tlrvésyasaa Ilálrtatae«.
Szerkesztői üzenetek.
Rendes tztfésltéiakat kérjük, hogr a rövidebb közleményeket levelező lapon, a nagyobb szabásukat pedig zárt levélben szíveskedjenek küldeni!
Ny. S. Bécs. Leveledet és levelezési lapodat megkaptam. Tudósításodat várom.
T. Gy- Pérlak. Ha megtalálom, megküldöm.
Sok L Lábid Nagyon kftsaSnöm. Becses munkáit mindenkor a .legnagyobb örömmel fogadjuk.
T. M. Paesa A munkák mind beérkeztek. Kgymásntán közöini fogjak szokat.
B. B. Csakteraya. *Hkaptnk a prózai dolgosától is. Alkalmilag elővessazflk.
B. M. Ksttzri. Köszöajük. Beeoroztuk, j A t. p. mafj
Köss vény-, csás. mindennemű haso.
gatás és bénulás ) fej-, fül- és íogfá. jás sikeres gyógyi. tasábos tieéirzsi.
és sebak, gyulád ások és daganatok el en, hányás és kól ika ellen. Kgy üvaf pontos
)4srabere«atásaak mindennemű sérülések Beaüélag vízzel keverve, hirtelen betegedés, utasítással 80 kr.
Valódi, Moll védjegyével éa névalálráeávaL
2068 48—5«
Moll A
gyógyszerész császár királyi ndv. szállító.
Bécs, Tachlaoben
9>:
Raktárak : N • | y
Fesselhofür József. BarüS Borovicz Ad. Ksarthely : Schleifer fia. Szifetvár: Szalav József. Zala-E«arS2S| :
kaalzaa: Balus Jóaaef gyógyszerész. Bosanfeld Ad. Dorner 8. Csáktsrzya :_öödcs L. gyógy. Kapa s v árett :
Hollósy J.
Ráu János, gyógysaeréaz.
Fard.
HUSZONNEGYIK ÉVFOLYAM
zalai közlöny.
JANUÁR 10-én 1885.
EDDIG MÉG FELÜLMÚLHATOM
a MAAGER W.-féle
es kir. szabadalmazott, valódi, tUzt*,
Csukám áj-olaj
Maager Vilmostól Bécsben.
Az orvosi tekintélyek álul megvizsgáltatott éa köny nyen emészthetősége folytán gyermekeknek ia ajánlhaió, mert a iegtiaztább. legjobbnak eliam««rt ezer: mell- tüde
íwyok, görrély, daganatok, kelések, bőrkiütések, ml-rigvbajök, gyengeség atb. elleu — egy üveg ára 1 frt. — kapható gyár. raztárb»n : Bécsben, Hetimarkt 3 szám ai.lt,
valamint aa Oaztrak-Magyar birodalom legtöbb éa jobb .evü gyógyaser-
táraiban. „ ...... *
Peoaett ltapható: Kováca M. «a bipócz látván
gyógytárában; Reeb Vilmo. - Spitzer Sándor es fiai kereskedésében.
bJ bJ 2320 5 — 12
Dr. Mikolasch Károly-féle spanyol Ch l a a-b o r Dr. Mikolasch Károly-féle
apanyol vastarts law cbiaa-bor.
Dr. Mikolasch Károly-féle spany ol papai a-b o r.
Dr. Mikolasch Károly féle
spanyol pcptoabor
Dr. Mlkolassch Károly-féle panyol rhabsrbara-bor.
A legjobb szer gyomor-gyengeségekben, hideglelés, iü-g bantalmak k utóbetegaégek
ellen kgj flveg ára I frt 50 kr. Kitűnő hataau azon betegaégekben,. melyek vérszegénység. v»gy roa« vér»ől ssármasnak,
Egy üveg ára I frt 50 kr Rendkívüli aaer mérgea daganatok, a gyomor laesu működése s ai ebből ssármasó betegségek ellen. Egy üveg ára I frt 50 kr. A legbiatossbb aaer a gyomor möködéaére nem ha>ó azervek felüditéaéül Egy üveg
ára I frt 50 kr. A legjobb szer gyomor- éa bél-katbarus, valamint egyéb betegségek ellen. Egy üveg ára I frt 50 kr.
Fóratíar Aosztria s Ma&yarorszafija nézve (Galicíia és Büíoriia tiTételével)
Haager YUaiosaáí, Bécs, 111. Heunarkf 3.
I R
T É S K K.

\
Közvetlen tengertuli küldés által ajánlom következő igen OlCSO árakon!
GTarigtírit ilelitatesset, iáiul
az
XXXXXXXXXXXXXXXXXXUXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX
postán bérmentve ott 5 kilo • osztr. ért.
Mocca kiváló finom, nemesfaj, tüses fn 5 00
Xenado kivá''ó finom oa^yszemü, b^rn« „ 5.00
Ceylon gyöngy legfinomabb, erfis „ 5.00
Karlsüaöi tevert i «rr°finora :
Plantag. Ceylon, nagyon aaép „ 4.75
Plantag. Ceylon, finom eróa „ 4.25
Cnba kékaőld, saép, erős „ 4.25
Dnnni VQVQTá | különösen finom . 4.30
DÜlűl lUfüll | finom . 4.00
Arany JaTa, nagyfisemü legfinomabb , 4.60
JaTa sárga, jóiaü . 4 00
Cnba gyöngy, erőa, szép , 4 36
Mocca gyöngy, jóiaü „ 4 00
Jara fc^ld, nagysz«mü. erős, ssép „ 3 75
Santos legfinomabb, zöld, erős . 3.60
Campinos, legfinomabb. kellemes ^ 3.45
Rio Talódl, erős tissta . 3.25
Mocca afrikai, kiaszemü, bsma . 3.15
Rizs asztali . . . . frt 1.15, 1 30 és . 1.50
Gyöngy-Sago, valódi keletindiai . 1.60
Snltán-malozsa, mag nélkül , 2.30
Marczipan-mandola, éd«s , 4.36
IC
xxxxx***xxxxxx xrxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx
ismert szolid kiszolgálás mellett
nnTrinn ) aj «Ibi nagyazemü, kilója ÜdVlui \ aj uráli, nagyazemü, kilója Tömött heringek, aj boÜaodi 25 c«. Zsíros heringek, uj nagy, 30 ca. Zsíros heringek, aj apró, 90 ca. Delikatess »ósheringek, legfin. kicsi,200 ca.
M íistilt Wm í 55 K.
Lazaczheringek, tartöaak. nagyok, 30 Iád.
Kíel. m. (Sprott)! rx ivr
Sardellák valódi Brabanter. kilónként Sardinla á la hnile v*g7 7a dofcoa Fr. Lachs ée Hnmmer 7a ko. doboz TJn Qphollf '' «ük. C-bliau <5 kii. fi, UUliUlll < Scholle (teng. ny.)jlád. Családi thea, fekete, kiv. finom, kilója Családi thea, fekete, finom, kiadós, kilója Jamaica Rnm, valódi, ó. 4 liter Arac de Goa. legjobb, legfinomabb 4 liter Cognaede Champagne, kiváiő finom. 4 liter Vanilie 3 tok. 30 kr., 6 tok, 54 kr.. 12 tok. Stearin-gyertyák 4, 5 vagy 6-oa, csomagja
osztr. ért
frt 2.00
. 3.00 . 160 . 150 . 1.30 130 175 150 1.90 1 50 350 1.50 430
3 60
1.15
400 350 5 00
4 00 7.00 1 00 030
Hurka, füstölt has, sonka, szárított gyümölcs, főzelékek és gabnatartvány, kétszersült stb.
SCHÜLZ E. H. Altoíiában Hamburgnál. Alapítva 1864-ben.
2323 4-6.
Kérem a czégH üzletem utánzóival nem felcserélni
-—


**x
% 8
e 15.
Singe r st r a
ZlUZl
,g«ld Relchwapfel'' Vértisztitó labdacsok
PSERHÖFER J.-féle
azért
Bécsben.
ezelCtt egyetemes labdacsok neve ez utóbbi nevet teljes megérdemlik, mivel
csakugyan alig létezik betecs^g, melyben a labdacsok csodás bata.ukat ezerszeresen be n-m bizonyították volna A legmakacsabb esetekben, melyekben mind-.n egyébb sser sikertelenül alkalmaztatott, ezen latdacsok szl "talanstor ez a legrövidebb id* alatt telje« gyógyulást eredményeztek, 1 dobos 15 lafcdacscaal 2l kr. 1 tekercs 6 dobossal 1 frt 5 kr. bermenutlen utánvét mellett megküldésül 1 frt 10 kr. (1 tekercsnél kevesebb nem küldetik s*ét.) Postaúton való megküldések S forinton alul csakis as össxegnek postautalvány melletti beküldésével eszközöltetnek, nagyobb összeg, knél utánvétel mellett is. 8zámtalan levél érkezett, melyek iroi bálát mondanak a labdacsokért, melyeknek a le ¿különfélébb ás legsutyosabb betegségei beu rgészségük belyr- állítását kSasOnik. A ki csak egysser kísérletet tett velük, továob ajánlja. A számtalan köezCnS iratok kösd! is mellékelve közlünk néhányat.
Waídoofer az Ybbs mell. 18S0. nov. 24.
Nyilvános köszönet!
Tekintetes url 1862-tői szenvedtem aranyeres báutalomban és bugyrekedéaben ; orvoaoltattam is magamat, de minden aiker nélkül, bajom mind rosszabbá valt, ugy, hogy idő multával 4|evoe hasfájást is éreztem, (a be lek osazezsugorodáaa következtében;) teljes étvágytalanság állott be, s mihelyest csak a legcsekélyebb étket vagy egy korty viaet nyeltem ia le, alig birlam a puffadás, nehéz aiháláa és fulladozás miatt egyenesen állni, mígnem végre az on, csaknem csodálatos hatású vértisztitó labdacsai használatához folyamodtam, melyek nem tévesztették el hatáaukat, s engemet csaknem gyógyitbatlan bajomtól tökéletesen megszabaditotak. — Minek következ ében én a tekintetea urnák vértisztitó labdacaai a máa egyéb erősítő gyógyssereért nem győaöm hálám a eliameréaemet ele gendőképen kifejezni. —
Kiváló mély ¡iaztelettel Oellinger JánoS-
Tekintetea url Oly azereneaés voluta véletlen az ön vértiaztitó labdacsaihoz juthatni, melyek nálam caodákat müveitek I — Évek óta szenvedtem fejfájás és'' szélhűdés-ben, egy barátnőm aa ön kitűnő labdacsaiból átengedett nakem 10 darabot a esen 10 darab labdacs engem oly teljes tökéletezen helyreállított, hogy aa valódi caoda. — Köszönetem mellett kérek még 1 caomagot.
Priska, 1881. márcz. 13. Pár András.
Bielita, 1874. juniua 2.
Mélyen tiaatelt Paerhofer ur ! En éa aokan máaok, kik aa ön .vertíaz-.itó-piluláinak'' egészségünket köszönjük, írásban fejezzük ki legmélyebb hálánkat. Aa On pilu-iái sok betegségben mely ellen semmi más sser nem bass-nált, a legcsodásabb gyógyerőt tanúsították. A nők vér-
folyásánál, rendetlen havi tisztulásnál, hugyrekedésnél, gilisztánál, gyomorgyengegség- és gyomorgőrcsnél, szédülésnél éa aok egyéb bajnál gyökeresen aegítettek. Teljea bizalommal kérek még 12 tekercset. A
Mély tisztelettel Kander Károly.
_ . i
Tekintetes ur! Előre bocsátva azt. miszerint való-szinüleg valamennyi gyógyazere hasonló jósággal bír, as ön hires fagybaliaamával, mely családomban több idült fagyd>gnak gyorsan végetvetett, dácsára valamennyi ugynevesett egyetemea szer iránti bizalmatlanságomnak elhatároztam magamat as ön vértisztitó labdacsaihoz folyamodni, hogy esen apró golyóbisok segélyével megostromoljam rég idő óta tartott aranyeres bán-talmamat. Egy általában nem restelem önnek bevallani, misserint régi b jom négy heti használat után teljes tökéletesen megszűnt, s én esen labdacsokat ismerőseim kö* rében a legbusgúbban ajánlom. As ellen nincs egyáltalában semmi ellenvetésem, ha ön esen soraimat, — jóllehet névaláírás nélkül — nyilvánosság elé óhajtja bo-csájtani. Mély tisztelettel
Bécs, 1881. február 20. C. ▼. T.
Caency, 1874. május 17.
Tekintetes ur 1 Minthogy as ön „vértisstitó-pilalái" feleségemnek, a ki évek óta idült gyúmorbajban s aaús-br.n szenved Ht, nemcsak visszaadták az életét, hanem uj ''íjui erőt ia öntöttek belé. más hasonló betegségekben • en védők kérésére még két tekerca utánvétel melletti megküldésére kérem fel. Mély tisztelettel
S p i 8 8 i e k Balázs.
Por lábbizadás ellen.
keletkeiő kellemetlen szagot épen tartja a lábbelit, és áitalmat-lan szernek van bebizonyulva. Egy doboz ára 50 kr.
Chinai toillette-szappan, ;
terén. Használata után a bór bársony sima less éa igen kellemes slagot tart meg. Igen sokáig tart és kinem szárad. Egy darab 70 kr.
Fao-v.hftWíiam PSERR0FER J-tR1 évek óta lagbiz r "UttlZfcdlIl, tosabb saernek van elismerve min*
George Pate pektorale-ja, ;°tak eéi-
nyálkásodás. köhögés, rekedtség hurut, mell- és tüdőbsjok, gégebántalmsk ellen legjobb és legkellemesebb segéd szer-nek általánosan elismerve 1 dobos ára 60 kr.
Tannochinin-hajkenőcs, ^IZo^L tí
knsok á''tal valamennyi hajoSvesatő szer kSzött a legjobbnak elismerve. 1 csinosan kiáilitott n«gr azeleneze 2 frt._
Egyetemes tisztitó-só, S^STS^
vart emésztés minden következményei, úgymint főfájás, saé-dülés, gyomorgyöics, gyomorhéj, aranyér, dugulás stb. ellen. 1 csornau ára 1 frt.
Elet-essenczia (prágai csepek, svéd Amerikai kösz vény-kenőcs, ^»¿¡"hí
Mpnnpk ^ magromlott gyom r ross emésstéa, minden- tó, kétségtelenül legjobb sser minden köszvényes és csúcsos reppen,; n«mü altesti bajok rllen, kitűnő báziuer. Egy baj, nevezetesen hátgerinezbaj, tagszaggatás görcs, ideges üve*cie 20 kr. [ fogfájás, fejfájás, fülssagatás stb. stb. ellen 1 frt 20 kr.
IjjT Valamennyi franczia különlegesség vagy raktáron tartatik. vagy kivánatra pontosan s a legjgúnyosabban beszereztetik. "WM
Po-Ui küldemények 5 frt alnli megrendeléseknél csakis az összeír előleges" beküldése meHett, nagyobb összegeknél utányéttel Is esiközöltetnek. 2291 12 — 12.
WajdtU Jóue/ könyvnyomdájából Nagy-KanUsán.
(: i.
NAGY KANIZSA, 1885. január 17-én.
Huszonnegyedik évfolyam.
Előfizetési ár:
égési évre . . . 5 frt — — fel érre . . . . 2 frt 50 kr. negyedévre 1 . 25 „
Egyes szám 10 kr.
HIRDETÉSEK 8 hasábos petitsorban 7, másodsoré. s minden további sorért 5 kr.
NYILTTÉRBEN
soronkí>.t 10 krért vétetnek lei-Kincstári illeték minden egyes hirdetésért 30 kr fiz tendő
A lap szellemi részét illető . közlemények a sserkesztöségbez, anyagi részét illető közlemények pedig a kiadóhivatalhoz bérme .íve intézendők: N a g y-K a n i z h á n Wlassicsháx.
Béraentetlen levelek nem fogadtatnak el
Kéziratsk vissza nem küldetnek
A nagy-kanizsai „Kereskedelmi Iparbank u, „nagy-kanizsai önkéntes tűzoltó egylet*, a „zalamegyei általáws tanítótestületa „nagykanizsai kisdednevelö egyesületa „nagykanizsai tisztionsegély zö szövetkezet*1, a 9soproni kereskedelmi $ iparkamara nagy-kanizsai külválasztmány''-ának hivatalos lapja.
HETENKINT EGYSZER, SZOMBATON, MEGJELENŐ VEGYES TARTALMÚ HETILAP.
protegálási mód azonban, mely napjainkban divik társadalmunkat alá aknázza. S ép azért, mivel napjaink protectiója helytelen irányban halad, lesz jogosulttá annak setétebb színekkel való ecsetelése s hirlapilag való szellőztetése.
Mit akarunk tehát ? Azt, hogy protegálásunkban legyünk mindig tekintettel a protegálandóra és a pro-tectio módjára. Ne protegáljunk olyant, ki azt meg nem érdemli és ne igazságtalan módon és eszközökkel. S hol az a gondolkodó fő, ki in abstracto ezen elv helyességét el ne ismerné, csakhogy midőn ezt a gyasorlati életben, in concreto kellene érvényre juttatnunk, ezen elv helyessége iránti fogékonyságunk mintegy varázsütésre eltűnik. Miért? Azért, mert a. protegálásban kizárólag a szivre támaszkodunk.
Két egyén pályázik, az egyik mellett jó bizonyítvány és szép mult szól, a másik ilyenekkel nem dicsekedhetik ugyan, de hát nagybátyja az alispán, vagy közeli rokonságban vau a törvényszéki elnökkel, s mi lesz ennek a következménye? az, hogy az előbbi elejtetik. Máskor ismét a vállá: azonossága, a női kegy, a kilátásba helyezett házasság, a vagyon, az előkelő származás stb. a suly, mely a mérleget az érdemetlenebb részére billenti le S kérdem: melyik közigazgatási, törvénykezési, törvényhozási stb. hivatal az, mely a pályázóktól kevesebb képzettség mellett vagyonosságot, kilátasba helyezett házasságot, családi összeköttetést s ezekhez hasonló személyi érdemeket^?) megkiván ? Az igazságosság hozza magával, hogyha már prote-gáluuk protegaljuk a méltabbat s ne legyünk személyi mellékkörülményekre tekintettel. Sok szemet láttam már könybe lábadni igazságtalan mellóztetés miatt, sok jeles elme elől zárta már el a protectio az
Protectio.
Hányszor halljuk az emberiség nagy többségének ajkairól elhangzani eme szavakat: a protectio és semmi más! — S hogy mennyire jogosult e panaszos sóhaj, arról meggyőződhetik mindenki, ki csak egy kevéssé is figyelemmel kiséri társadalmi életünket. E rákfene már annyira beleette magát társadalmi életünkbe, hogy alig van tér, a melyen e gyászos kinövéssel ne találkoznánk. A tudomány felszentelt csarnokait a protectio tőrpékkel népesiti be, s itt, hol előbb csak komoly munka, mély értelem, alapos képzettség szerzett babért, a felületesség is felütötte már tanyáját, s hangzatos frázisokban csillogtatja szellemi énjét. Szépirodalmi köreink kebelökre centrifugális. idegen nagyságot nem ölelnek-, a szépirodalmi antodidact, ki eszméit saját énjéből s nem a fővárosi légkörből meritve testesiti meg, eo ipso nem juthat el a szépirodalmi eldo-rádoba. Egy Gyulai Pál, egy Szász Károly vagy ezekhez hasonló nagy ságok teszik ama monopolizáló com-missiot, a mely a phí.retrára lépők fölött kimondja a szellemi tauglich-ot. De különben bárhova tekintsen az ember tétovázó szeme, a protectio árnya mindenütt kisért, s még ott is felüti fejét, hol azt legkevésbé sejtenók.
Különösnek fog sokak előtt feltűnni, hogy én a protectiot csak setét oldaláról, mintegy pessimisticns felfogással akarom bemutatni. Azonban azt hiszem senki sem fogja tó-lem azt rossz néven venni, annyival is inkább sem, mivel a protectio napjainkban a társadalmat nemcsak, hogy előre nem viszi, hanem ellenkezőleg kifejlődésében vajmi sokszor megakasztja. Az a protectio, a mely nem hallgat kizárólag a szivre, hanem az észre is támaszkodik, csak előnyéré van társadalmunknak, az \
utat, s sok nagy alakunk vétkezett mór ily módon társadalmunk ellen. Az iiyen protectio már azért is vétség társadalmunk ellen, mivel önzésből fakadva, önösségre vihető vissza, s mivel társadalmunk szivébe plántálván ekkép a corruptiot, azt önmagában teszi tehetetlenné.
Gondolkozzanak a fölött azok, kik noha a dolgok élén, mégis az emiitett protectio Briareus karjai között nyögnek, rázzák le e jármot, törjék át az elméjökre nehezedett homályt, protegálják azokat, kik a protectiot megérdemlik s látni fogják, hogy társadalmunk még sem oly te-: hetlen, mint a milyennek némelyek ! hinni szerelnék. A jó hadvezér azért tiszteltetik meg e jeizóvel, mivel ügyes hadászati terveket tud készíteni s a harezvágyat érti felébreszteni közvitézeinek kebelében, ily jó hadvezéreket válaszszunk minden tár sadalmi egyletünk egyesületünk stb. élére, s meg lehetünk győződve hogy társadalmunk szive mindjárt hevesebben fog lüktetni s több erőt fog kifejteni. De ily társadalmi vezéreket csak protectio nélkül lehet nyerni.- Sok társadalmi intézetünk élére az állam választja ki az egyéneket, ép ezért tőle is megkívánjuk, hogy választása méltóbbra essék, ne hogy a méltatlanabbak kinevezése által társadalmunk szellemi erejét megbénítsa. Ha tehát társadalmunk élet erősebb akar lenni ugy vagy helyesen protegáljon vagy egyáltalában ne protegáljon, mert a valódi érdemnek nincs szüksége protectiora.
Scher e r István.
Párbaj — öngyilkosság.
Ez a két kórság pusztít leginkább napjainkban. Ragályos mind a kettő; vészesebbek a choleránál; mert a lélekben gyökeredzenek. És még eddig nem akadt orvosa egyiknek sem.
A lapok megdöbbenéssel regis trálják az egyes eseteket. Párbaj öngyilkosság, öngyilkosság - párbaj váltakoznak tarka egymásutánban a napilapok hasábjain.
Képzett, müveit emberek valami tudományos kérdés fölött elkezdenek vitatkozni; a vége.....
párbáj. '' S
Méltudomáuyú orvos-tudor urak nincsenek, egy véleményen a halálnem constatálásában; a vitatkozás vége: párbaj.
Munkás és kedélyes hirlapiró urak eszmecserét kezdenek valami ügyben; a hírlapi vita számról számra mérgesebb alakot ölt; később átcsap személyeskedésbe, s a vége: bárbaj.
Jókedvű czimborák összejönnek, mulatoznak. Cseng a pohár; föllángol a kedv; valamelyiknek agyából kipattan egy találó élez; véletlenül egyik fölsziszszen; s a mulatság vége: párbaj.
A főnök komolyan figyelmezteti a mellé- vagy alárendelt hivataino-1 kot valami mulasztásra vagy hiány-J ra ; az őszinte jóakarat eredménye:, párbaj.
Ha jól emlékezünk, 7—8 év előtt az a botrányos komédia foglalkoztatta a sajtót, hogy valamelyik önérzetében (?) sértett egyetemi polgár tanárját provokálta.
És az ég tudja: minő nevetségesebbnél nevetségesebb alakban jelentkezett ez a kórság. Csak azon csudálkozunk, hogy a gymnasiumi ifjú urak valamelyikének eszébe nem jutott még az őt megleczkéztető tanárt iovagias^elégtételadásra fölszólítani.
Majdnem mindenki elitéli, kárhoztatja, mint a sötét és sok tekintetben embertelen középkornak, egy vad reliquiáját: de a kórságot legyőzni igen kevés ember képes. Józan gondolkodású s egyéb dolgokkal szem-
ben elveikhez, nézeteikhez hün, tántoríthatatlanul ragaszkodó irók hasábodat, könyveket irnak a párbaj ellen ; kenyértörésre kerülvén azonban a dolog, a ragály rajtuk is csak erőt vesz. Úgy van (ez legtöbb embernél.
És annak daczára, hegy a halálos kimenetelű párbaj nem mindennapi dolog, — ez a kórság mégis sok áldozatot ragad el.
Nem is hiszszük, hogy gyökeresen ez egyhamar megszüntethető legyen. Mind a mellett a józan tái-sadalom nagyon sokat tehet e tekintetben. Mert hiába: az tagadhatatlan, hogy vannak oly nyilvánosságra nem hozható sértések, — s ezek többnyire nem is közvetlenül érintők — melyek ez idő szerint csak is vérrel egyenlíthetők ki. Hanem azok a mindennapi, s többnyire kő zönséges becsületsértési (vagy ilyennek vélt) ügyek ^fk már éppen nem adnak a bárbajnak jogosultságot. A középkorban, mikor az igazságszolgáltatás a primitív állapotok legprimitívebbjén állott, — adhattak ily kicsinyesebb ,ügyek is jogosultságot annak; mert a sértett egyén előtt nem állott egyéb mód az elégtétel-vételre; de napjainkban már nem.
Éppen azért a társadalomnak
ezen ügyekkel szemben kellene megtenni az első lépést Egyletekben, testületekben, egyéb társadalmi körökben kellene alakulni becsületbiró-ságoknak, melyek az ily becsületbeli ügyekben döntőleg Ítélhetnének. És a társadalom azokat ítélné el azután, kik ügyöket nem a fórum utján kisérlenék meg kiegyenlíteni. Ez a mód igen megritkítaná azon eseteket, melyek fölött a komoly fő mosolyog, de a melyek nem egyszer azután véreskimenetelüekké lesznek.
Mihelyt az első lépés megtörténnék, a haladás biztos volna s később — lépésről lépésre — el le-
TlRG2á.
1 „mestere."
J00 arany egy poloskáért!-
V . ''
(Hamoreszk.)
Mill 6 bocsánatért es desem a fenti czimbeu egy nagyon is prósai szónak használatáért; de nem én tagyok a vétkes, ki e szói mások n:án leírtam, hanem igen is megrovást érdemelhetne tiszteli Kri«sch János profeasor ur Pesten, ki „Természetrajzában" ezt a caunya férget „ágyí poloska" (diákul „Acanthia 1*c-tularia" németül „Beltwanze") neveset alatt bó tudományosaággal ismer: eti. (Nem szerelnék a jó ur ágyában hálni I)
Tóvá''ob; meniaégemül (mivel nem csó tánt vagy svább<>garat írtam) még előre kijelentem miként a lentebb elbeszélendő történőikében egy szerelmespár földi paradicsom toak épen ez aa annyira gyűlölt poloska (újra és miodvégig bocsánat!) volt megállapitója.
De hogy a lehető legrövidebben elaaondbnssam elmondandómat, ennélfogva elbeaaélésemet (mint a regényírók) picsi .fejezetekre" osztom fel. Az „eló-szó" lehet a feotebbi néhány sor. Foly. tatom tehát annak rendje és módja szerin».
I. fejezetke.
Nagy-Muaaáj meaővároaa nemcsak arról volt nevezetes, hopy vala benne k3szörükő bánya, oserépfasék fabrika és bicskagyar, hansm hogy itt lakott Csiris Mihály uram ő kelme is. Itt született, s ■*lt lankadatlan monkásságábas.
Ó volt a régi világban az érdemes csizmadia oséhoek alapos ismeretei következtében egyhangúlag megválasztott
Ót ismerte el legfőbbnek a mezőváros tisenkilenCz csizmadiája. Szóval ő volt a legértelmesebb ember a maga nemében.
Hangya-, méb- és cserebogár szorgalommal dolgozott éjjsl-nappal nem egy, hanem (a „siket bába4 Böske néni tanu-sága szerint) tis legénynyel.
De meg is látszott gazdaságán as Úristen áldása!
Egy csizmadiának as udvarán se volt annyi kakaa, tyúk, csirke, kappany, pulyka, récze, — mint a Csiris Mihály uramén.
Egy csizmadiának a felesége se volt olyan kövér, mint Csiris Mihály uram hitvese : a jámbor Zsussanna awsony.
Egy csizmadiának .... node mellőzve mindezekét, vala Csiri« uramnak egy féltett kincse, egy ritka szépségű leány a : Tini kisasszony, kiről az egéss város ''''még az irigye is) ugy nyilatkozott, hogy ax maga a „megtestesült gyönyörű-ség" -
Pedig hát Csiriz uram is csak a „meztelenségről" vitte fel ennyire 1
Édes anyja korán elhalt. Az apja, idősb Csiriz Mihály lakatos volt, de mert nem igazságos kulcsokai csinált, hál elvitték lilavára, s ott jobblélre is szenderült. A kis „Miskát" pedig beadták a rokonok néhai Kaptafa Páter csizmadia uramhoz inasnak.
Itt négy évig nem a legjobb dolga vol*, mert többet evet „lábszijvirslit" mint spinát- és babcautpájzt.
De idővel mégis csak felnőtt, s saurgalmatossá^át derék gazdája is látván, belevette őt a férfiágon ővélo kiha-
landó, s a csupán még egyetlen leánya: Zuzsikábau é ő ősi Kaptafa családba.
Így aiapttá meg a kis „Miska gyerek" a nagyrabecsült Csiriz famíliát, melynek szintén egyetlen sarja Tini kisasszony volt, kivel is azvnnal megismertetem kedves olvasóimat.
II tejezetke.
Koszorús-bokrétát poéták ! adjátok ide egy kicsikét pennátokat, hadd írjam le mel''óan Tini kisasszony bájait! Mert hol venném én újonca piktor«» a pems lit, melylyel elragadóan festhetném le a 18 éves „incgtes esült gyönyörűség" való ban ideális arcsvonáaait, szikrázó szemeinek bűvös varázsát, ajkainak cseresnye biborsagát, gyöngyfogainak vakító hó fehérségét, hajszálainak fekete selyem-czérna finomságát ée minden porcziká-jáig elbóditó-mámoritó kellemeit!. . .
Eszel a gubacstintával ée lúdtollal — melyekkel most írok, nem merészlem lepingálni Tini kisasszouy külső széppé-geit; igy tehát csak belső miveluégét fogom ecsetelni.
Tini kisasszony igen nagy vonzalommal viseltetett a szépirodalom iránt. Olvasta a legújabb modern frsnezia-re-gényeke*.: Zolától, Montépin Xávertőlstb. stb. (Kölcsönkönyvtár volt a városban.) Olvasta topábbá Kotzebuo színdarabjait eredetben. (Mert a németnyelvet még Griesdorfban megtanulta, hol egy iakola-mesterhez három évig cserébe volt adva.) Járatta későbben a mama - ábeazéléeefolytán a papa engedelmével (mert a papa fukar egy ember volt, e ugy c rizte minden krsjezárját mint a hétfejű aárkány a fiait,) — az Űberlacd und Meer" czi-mü folyóiratot, s minden tűsét főzés nél-
kül mondhatom, hogy érzékeny lelke es olvasmányok által a legromantikusabb hajlamokra bilincseltetett le.
(Gondos anyák figyelmébe ée pártfogásába ajánlom a német és franexia regényirodalmat!)
A természetes végezete ennek az tál. aa lett, hogy ábrándozó ssivecskéje egyszerre csak lángra lobbant, („Zsarnok apa ... reménytelen szerelem !") — s ő még álmában ie szerelmi hűséget esküdözött a ssed»rfa ala''t, drága imádójának Gyúszú Friczinek.
ül- fejezetke. / Mély Hiedelemmel mutatom be Tini kisasizony bálványát : Gyűszű Friczit (talán ily boldog ifjú iránt érdeklődő) kegyes olvasóimnak.
De hogy becses kíváncsiságukat igen magas garádicsra fel ne osigászam, rögtön bevallom, miként Gyüszü Frigyes úrfi — Gombostű Jónás férfiruhakészitő „termében" mint ¿varroncs" állott alkalmazásban. (Megjegyzem, hogy „varroncs" nem Szarvas Gábor csinálta szó.)
Mint minden „varroncz^, ugy ő ;s rsabad ideiében (vaaárnap déiutánbnként) a szerelemmel foglalkozott. Volt neki egy szerelmi leveWő könyve: „Vedd ssive-met szivedért •" (megjelent N.-Kanizaán már a hetvenhetedik kiadásban, — ugy e Wajditc bácsi ?) — melyből a legragyo gőbb vallomásokat írogatta ki aranyos tubiczájáüak: Tini kisasszonynak.
Vasárnap délutánja van. Olt ül Fricti arfi . . . nini l a műhely egyik sarkában. Pelyhedtő kwbajuazácak hosszabb szálacskái a legíáinlosabb pedrővel vannak kibegyesitve.
Előtte egy kalamáris piros tinta s egy rózsaszínű levélpapir ; jobb kezé-i beu irótoll.
Szerelmi verset irt Tinikéjének. ; (A levelezőből már kifogyott. Bővebb kiadásban kellene majd szerkeszteni!)
Ide fűzöm az qredeti szerint ezen madrigálban írott zengeményt.
„Csiriz Antónia kisasszonyhoz !
A kisasszony énnekem Egyetlen egyetlenem ! Mindenem e világon : Üdvösség, s meny országom ! Szeressen is oly hiven, Mint önért ég én szívem .. . Liliomszál, angyalom ! Ragyogó szép csillagom !
Bazsarózsa, kisasszony ! Vigasztaló galambom! Adjon randevút nekem, A virágos kis kertben . .. Újra kérem, imádom ! öntől függ boldogságom I öntől édes szerelmem ! Tinikém — egyetlenem !
Gy. Fr,-
(Ezek után tőrténetkém gyors elbesaélé-séhez látok, mert beszélyem bőseit csak meg kellett ismertetnem !)
IV. fejezetke.
Az * év nyarán történt, bogy Csiriz Mihály uram több rendbeli bőrök bevásárlása végett vasúton a fővárosba utazni készült, min hogy a nagymuszáju zsidó, a „Gyarapszik", a bőrök árát igen magasra szabta volt.
Elbúcsúzott tehát édes otthonától s szemei könybe lábadtak, (Ebből is lát
HUSZONNEGYEDIK ÉVFOLYAM
ZALAI KÖZLÖNY
JANUÁR 17-én 1885.
E tárgy is sok tinta
hetne érni, hogy a legkényesebb természetű ügyekben is megszerezhető
volna a komoly elégtétel.

A másik kórság: az öngyilkosság, már sokkal több áldozatot ragad el.
fölötti elmélkedésben folyt ki a jóakaratú emberek tollából; de hiába és mindig hiába. Amint ürülnek a ka-lamarisok, oly mérvben nő az öngyilkosok száma.
Szomorú statistika beszél erről városunkban is. Az elmúlt 1884. évben Nagy-Kanizsán összesen 14 öngyilkosság történt.
Az uj évből, 1885.-ból, még csak tizenkét, nap zajlott le s már 2 öngyilkosság fordult elő.
Szomorú, nagyon szomorú !
Egyik szerencsétlennél ez az indító ok, a másikiíái r.maz. De ha komolyan figyelembe veszszük, agy tapasztaljuk", hogy legtöbbnek inditó oka egy kis — többnyire nem vétkes — könnyelműség. Adósság, melynek lefizetésére becsületszó kötelez. Néhány forint, melyet a bizalom a szerencsétlen kezébe helyezett s mely a megfeledkezés valamely pillanatában máshova lett fordítva. Az a czifra nyomorúság, mely szerény jövedelmű és fizetésű hivatalnokokat környez, hogy „tisztességesenélj, csínnal öltözködjél, végy részt a társadalmi összejövetelekben, egyél, igyál a közjóért; mert ha nem: tisztességtelen ember vagy.*
A kiket az ily körülmények visznek öngyilkosságra, azok mind megmenthetők volnának. Es igen kevés akadna olyan vétkes könnyelmű, ki ha — egyszer meg lenne mentve — újból visszaesnék hibájába.
E czélból kellene jótékony egyesületet szervezni; mely ne lenne egyéb, mint a kétségbeesettek se-gélyzó (de kölcsönképen segélyzó) egyesülete. Igen természetes, hogy ezen egyesületnek a segélykölcsőn kiadásában nem kellene olyan reális szigort tanúsítani, mint egyéb kölcsönző egyesületnek; s itt a kölcsön legtöbb esetben koczkáztatott kölcsön volna; de czélja nem is materialis levén, az anyagi haszonra súlyt fektetnie nem is volna szabad.
A kölcsönzés mindenkor gyors és személyi hitelre alapított levén, az anyagi zavarában öngyilkosságig kétségbeesettet felmentené attól az utánjárástól, mely — mert azt megtenni képtelen — legtöbb önérzetes embert halálba kerget.
Igen természetes, hogy ez a jótétemény az ismételten, tehát vétkesen könnyelműekre már nem terjedhetne ki.
Egyébként ehhez — fontosságánál fogva — még részletesen szólunk lapunk legközelebbi számában.
Jegyzőkönyv
a soproni kereskedelmi s iparkamarának 1884. óvi október hé 23. tartott rendes közösOiésóril.
(Folyt, és vége.)
2. A győri bank fiók intézetnél üresedésbe jövő négy váitóbiráló tisztre:
'' Nagd Benő, Rottberger Nándor, Wirtbl Károly é* Zink j4no« kilépendő tag urakat ujjoUg, mógi-í Silbersdorf Henrik magány tó ón Ehier Antal gabonakereskedő urakat.
3. A nagy-kanizsai bankfiókintéret nél üresedéebe jövő négy váitóbiráló tiszt-re: geJsei GutmannH., Hirachl Ede, Löv inger Ignátz és Stemmer Ká''mán kilépendő tag urakat ujjolag, mégis Som mer Sándor fa- és gabonakereskedő urat, a M-ix éa Sándor Sommer czég társát,
! <ovábbá Stern Jakab fakereskedő urat, a '' Stern J. M és fia cség társát; mely kijelölésről as egy es bankfiókintése''-ek, meg-kereséseik elintézéséül, értesítendő* less-nek.
XII.
ösvegy Husvéth Jánoené jelentést tesz a kamu rához, hogy a kamara f. évi augusztus bó 28-án tartó t rendes kösös ülésében Vossprémmegye ipartanácsába póttagul megválasztott férje, má}us hó 26-án meghalt. .. ._
292. Az elhunyt helyéba Czoilen-Mein Ferencz nyerges ur választatik meg a veszprémmegyei ipartanács póttagjául, miről ugy az ottani ai spáni hivatal, miot a megválasztott értesítendő.
XIII.
A költségvetési bizottság beterjesztvén az 1885. évi költségelőirányzatot, mely szerint a rendes kiadás 13.343 frt 80 kr. a rend kivüli kiadás 1000 frtban lón megállapítva, kéri a költségelőirányzathoz a kamara jóváhagyását
293. A kamara a kóltaégelóirány-zati munkálatotvhelyben hagyva, annak a magas minisztériumhoz leendó mielőbbi felterjesztését elrendeli.
A napirend ilyetén befejezése u:án elnök ur következő indítványt terjeszti a kamara elé:
.Tekintetes kamara !
A soproni kereskedelmi és iparkamara 1876. évi május 8-án. illetve november 20-án tartott rendes kösös üléséből ason kérelemmel fordult a magas e''üljáró minisztériumhoz : méltóztassék a vám - és kereskedelmi szövetség XIV. csikkét oly képen magyaráznia hogy a keres kedelmí utazóknak megrendelések és aláírások gyűjtésére iráojuló m&ködéze csak as Üzletvilág körére szoríttassák.
A kamara etárgjhani felterjesztése a nagyméltóságú minisztérium 1878. évi július bó 11 -én 14 348. szánT, alatt kelt leiratával elutasíthatott miután az 1878. évi XX. t. csikk által életbeléptetett vám és kereskedelmi szövetség XIV. csikké értelmében az osztrák kereskedők és iparosok jogositvák mindenütt megrendelése-ke1 és aláirásokat gyűjteni és vételeket eszközölni és ezen gyakorlat addig, mi^ as illetők áruikat eladás végett magukkal nem viszik, a törvény értelméb»!^ házalásnak nem nevezhető; miután to* vábbá esen jog nemcsak az osztrák alattvalókat, hanem mindazon nemzet polgá rait illeti a melyekkel e tekintetben szerződések f-nnállanaks miután végre sem a illető szerződések betűje szerint, sem pedig a dolog természeténél fogva az ily megrendelések gyüj ését csupán üzletekkel való érintkezésekre szorítani már azért sem lehet, mert a mai viszonyok köst és a kereskedelmi törvény szerint as üzletember és a magános kösti határvonal könnyVflk és''mindenki álul felis-msrhetőleg meghatározni majd lehetetlen."
A túlsó államfel kereskedelemügyi minisztériuma, legalább ujabb időb á, ugy látszik, a nagyméltóságú felette* minisztérium ezen felfogását nem osstja a mennyiben az osstrák belügyminisztériummal egyetértőleg 1884.'' szeptember 16-án következő rendeletet bocaátá ai : „ az 1852 évi november hó 3-án kelt miniszteri rendeletnek a kereskedelmi utazókra (vándorló kereskedelmi ügynö kökre) vonatkozó 9 zlO. §§. tárgyában az alsóbb hatóságok által hozott el érő határozatok alkalmából utaltatik arra, hogy a hivatkozott rendele''nek következő rendelkezései, és pedig ugy a bel mint a külföldi utazókra nézve, még érvényben állanak :
9. §. Az ügyDöki engedély feljogosítja az Ügynököt, hogy kereskedőkkel, gyárosokkal és iparosokkal mindkettejük üzleti czikkeire néave üzleteket kö bes-sen, bogy e<czélból nekik árumustrákat bemutathasson, m-gha''aimazója áruinak árát velük tudathassa, hogy tőlük ezen árukra megrendeléseket elfogadhsson s ezen megrendeléseket megbízójára átruházhassa, ugy annak S''ámlájára bevásárlásokat eszközölhessen. A megrendelt á-ruknak a megrendelő »aámára^leendó megküldése, nem az ügynök dolga.
10. §. Nem képviseltetheti magát más valaki által hanem személyesen kő-
teles üsleíeit lebonyolítani, s nem engedtetik m-g, hogy a mustrákon kívül még más arut is vigyen magával, áru- vagy más raktárt tartson, bármely árueladást gyakoroljon s oly személyekkel ''épjen ügynöki üzletekre, kik nem tartoznak sem a ae.««kedelmi, séma gyáriikörökhöz *
Fenti- léoyek aiepján már most azon indítván ynyal lépek a tekintete* kamara elé : méltóata^sék a kar skedelm* ügynökök működésének a kereskedelmi s gyári körökre leendő ssoritáaa tárgyában ujolag felterjess''éaael élni.
294. A kamara fenti índitványt egész terjedelmében magáévá, tévén, ily értelemben less a magas elüljáró minisztériumhoz ujjolag felírandó.
A tóssiget csilizközi járás szolga bírói hivatala, f. évi október hó 16-án 5584. szám alatt kelt átiratában azoo kérelemmel fordult a kamarához: szí veakedjék a kép •si''éshez kötött mesterséget üső győr-ssígelf iparosok né jegyzékét ipartestület alakítása CzéljábÓI Tele közölni, egyúttal pedig arra való tekintetből, miszerint Győrsziget község ki-I váló nagyszámú iparosainak consolidati-ója épen as iparérd-kek tekintetéből fe-. lette kívánatos, sőt szüksége«, a kérelmezett ipartestület engedélyezése iránt i kedvező véleményét és pártoló nyilat-j kozatát is színién, a kérvény fölszerelése végeit egyidejűleg megküldeni.
295. A kamara elhatározza, miszerint a gyórszigeti képesítéshez kötőit mesterséget űző iparosok jegyzékére vonatkozó kérelem telbétó gyorsítással teljééi endő ; á 2-ik kérelemre nézve pedig az első fokú iparhatóság utasítandó leszen, bogy as ipartestület engedélyezésére vonatkozó folyamondványt, a nagyméltóságú minisztérium f. évi augusztus hó 26-án 39,266 szám alatt kelt rendeletének IV. fejezete, 45. §-ában, az ipartestületek alakitáaár« vonatkozólag megállapított eljáráshoz képest, véleményezés s az illetékes törvényhatósághoz leendő továbbítás végett, küldje meg esen kamarának.
Seltenhofer Frigyes kamarai tag ur 0a főldmivelési mínisterium értesítője* czimü ministeri kiadványra hívja fel a kamara figyelmét. Ezen „értrsi''ó* a magas mínisterium 1883. Óvi márcsius hó 21-én 12,876. sz. alatt kelt rendeletével léptettetettéletbe,oly czélból, hogy agazda-k özön «ég az ország gazdasági állapotáról, a fontosabb gazdasági termények és álla tok áráról, valamint az azt érdeklő kormányintézkedésekről lehetőleg megbízható módon és minél tágabb mértékben értesüljön, mi végből ezen „értesítő* minden község elöljáróságának ingyen megküldetik, azon szigorú utasítással, , bogy annak oit. hol a többi, a közönségnek saást elüljárósági közlemények közzététel végett kifüggesztetnek, állandó helyet jelöljön ki s a rendes kifüggesztés iránt intézkedjék.
Ezen „értesítő* ujsbb időben valamivel megnagyobbított széllel jelenik meg, s as így nyert hely hirdetményekre használtatik fel. Szóló ezt nem helyeselheti, mert egyrészt ezen „ér''.esi őa, mint határozottan bívutaios kiadvány, nem lehet tere holmi mellékes üzleteknek, milyen a hirdetményi rovat; másrészt ezen kiadványnak terjedelmét czélja és rendeltetése korlátozz* a f-lvebető hirdetmények száma tehát csak igen kicsi lehet, ez p -dig ellenkezik a méltányosság elvével, mert egyáltakn nem indokolható, hogy egy állam költségen kiadott, hivatalosan az ország mind-n községébe megküldött s ott kifüggesztendő lap, néhány a központon lakó czégnek ily módon reklam-mot csináljon. Kéri ezeu körülményre a nagyméltóságú főldmivelé»} mínisterium magas figyelmét felhívni.
296. A kamara beismermerve esen felszólalás jogosultságát, elhatározza, miszerint ezeu ujabb időben lábrakapott hirdetési rovatta feihivandjaa magas elöljáró mínisterium figyelmét.
Végül elnök uKbecerjeesii. a czu- '' korfogyaastáai adó kivetése és behajtáaa körül ésslelt viszsaáaaágokra vonatkozó indítványát, kérve a kamarát, hogy az''. Űsete« megvitatás czéljából adja ki a kereskedelmi szakosstálynak.
297. Kiud*tik a kereskedelmi szakosstálynak. ''
Több tárgy nem merülvén fel, az ülés feloszlatott.
K. m. f.
As elnök: MÜLLER PAULIN s. k. A ti kár: SCfIINDLER FERENCZ s. k.
ható, hogy minden fösvénysége mellett puha, jó ssive volt.)
Mielőtt azonban a „etáczióa-hoz kiment volna : négyszemközt meghagyta drága hitvestársának, hogy a leányra, Tinikére ugy vigyázzon minta füle hallására; s ha az a Gyűszú Friczi erre merészelne kószálni, — be ne eressze a házba.
- Mert tudnivaló, miként ezen úrfi nem régiben megkérte az apától Tini kisasszony kezét, előadva ama tervét, hogy bár pénze nincs, de lévén két gyÜ-azús keze a munkára: egy önálló műhelyt nyitni szándéka. Azonban Gsiris uram őt lenézőleg kikosarazta, mert úgymond : „Az én lányomat csak „fakbéli" csizmadiának adom !"
(Valóságban pedig oly vőt óhajtott, ki egy strimpfl: tallért bír előmutatni. Ezért mondtam fentebb : „Zsarnok apa st''o.)
Felérve Csiriz uram Pestre, s ott bevásárolván a szükségelteket: hazafelé készülődött.
Midőn pedig sietve halad ki az állomáshoz, hát csak szemeibe ötlik egy boltajtóra kiragasztott hirdetménynek nagy, piros betűkkel nyomtatott eme sora :
„100 arany egy poloskáért 1°
Hamarjában kisilabizálja e t Csiriz uram és így kezd vélekedői: „Száz arany egyért l Itt bcáonyosan van valami a dologban 1 Tán orvosságot akarnak be lő''űk csinálni valami bet-g mágaásnak! No jó csak hogy tudom ! Mihelyt hasa értem, miodjárt össsekeresek a házamban annyit, amennyi caak less l Borzasztó sok pénzt nyerek én majd azon !*
Alig titkolható örömmel ért haza Csiriz Mihály uram csendes városkájába.
V. fejezet ke.
„No anyjuk I hoztam nagy újságot ! Pesten a poloskákat rémítő drágán veszik 1* . . . eme felkiáltással és egy nagy nyaláb bőrrel toppant be Csiriz uram a szobába,
Lett aztán vadászat a poloskákra 1
Az ágyak zzétssedottek, megvizsgáltattak , . . deaebol semmi 1 Jött sorjában kanapé, sifonér, mindig semmi! Végre a képek a falon fürkésztettek át, . . . s íme ! a „hit, remény és ssere''.et" képe alatt másskált valami. Jobban megvizsgálva kisült, hogy csak egy kaszás pók.
Nem találtatott az egész házban csak egy árva poloska sem 1
Már minden reményből kifogyott Csiris uram ; (az anyjuk a konyhában sirt, hogy mi érte as urát, talán csak nem sz esze zavarodott meg ? — Tiniké leosont a kif kertbe . , . ) z elfáradva egy székre rogyott, hol nagy cseppekben pergett le róla a verejték, (a munka bar matja) — midőn örömsugáraó szemekkel, egy zerge könnyedségevel beugrik Csiriz uram egyetleo leánya: Tiniké.
— Papa! bízzál a jó Istenben, s n«f csüggedj ! Az imént a kert alatt sétált Friczi .. . (lám hogy baaudik. pedig a kertben volt „randevujok*.) ■ megigérte, hogy ő hoz egy csomó poloskát, ha tetszik a papának, mert nála tele van az ágy, s éjjel mindig bántja ót a poloska ós a szerelem. (A kis hamis, hogy érti a czélaáat a kikosarazásra.)
Kevés vártatva megérkezett Gj űszű Friczi is, kit a papa a Iegkitüntetőbb szivélyesaeggei fogadott.
— Édes Friczi fiam I mutassd hát meonyi poloskát hoztál ? — Ha mind átengeded, «mit hoztál, akkor szerencsé sé teszlek, s még ma kihirdethetem Tini-kémmeli eljegyzésedet.
Friczi a fi pedig diadalmasan kivett a mellényzsebéből egy (pénztől mindig üres) bugyellárist, sátadta a papának, ki azt remegő kezekkel nyitá fel és as asztalon levő tányérra töltve megolvasá.
— ápp®n kerekes negyvenöt! No ezért aztán mennyit is kapunk ? Számítsd csak ki kedves fiacskám, Fricai-kém 1 Friczi rövid öt peres alatt kiszá-mitá, hogy mennyi dukál ért«:
(45 X 100 = 4500.)
— és szólt aztán ekképen: —
— D* kedves ipsm uram ! AJázs-tosan kérem, ha szeretett leányát > Tini
kisasszonyt nékem szánta, — kegyeskedjék adoi egy kis biztosítást, hogy a poloskákat átvette és hogy esküvőuk elé akadályokat gördíteni nem méltóztatik.
— Adok Fricsikém! adok, legyen meg a te kivánságod is.
Azonnal megíratott tehát a biztosító irás, mely a törvényszabta stempli vei is elláttatott. (Hátha perre kerülne a dcr-log!)-
Szólt pedig es imigyen : Nyugta és kötelesvény.
45 azaz : negyvenöt darab eleven poloskáról, melyeket aluliro-t — Gyüsrü Frigyes úrtól a mai napon átvévén, egy-szerismind leányomat Csiris Antóniái részére leendó hitvestársul ezennel biztosítván és beleegyezésemet adván arra nézve, hogy az esküvő mához hét hétre megtar-ható lévén.
Dátum stt).
Csi. is Mihály s. k.
Öröm napja lett a nyugja datuma a Csiriz tamiliának épen ugy, '' mint Gyüszü Fricainek.
Bú nélkül szendereghettek el ezen éjjel Tiniké és Friczi. biztosítva érezvén boldogságuk jövendő napjait!
Csiriz uram álmában egész éjjel a sok aranypénzt olvasgatta, (annyi volt mint a krumpli, szakajtóval mérte !) már kora hajnalban útra kelt a poloska szállítmány nyal.
Szerencsés utat l
VI. fejszetke.
Toporzékolt a rohanó vasparipa, gózmozdony; magával rántva a vaggono-kat, melyek egyikében Csiriz uram is szundikált. Felsók abai ja baizs-bében volt a már látott bugyelláris, s ebben elzárva <» negyvenöt poloska. A kupéban balja felől még egy „világlátott* gavallér is ült, kioek biúz szemei folyton a kabátzsebbői kilátszó bugyellárison té vedeztek.
As egyik állomásnál aztán eltűnt a gavallér útitárs, s véle együtt Csiriz uramnak poloskával telt bugyellárisa is.
Megérkezve Pestre, elezörnyüködve vevé észre Csiriz uram a ,kia
szény" hiányát (a pénzes bugyellárisa a belső kabátban ásítozott) — s éktelen lármát csapolt. De hiába volt minden fáradozása, mert a bugyelláris többé meg nemslrerült. Tévhitében ellopta amaz úrias útitárs, ki nem más, mint egy zsebtolvaj volt.
Szomorú arczal ment el mégis azon boltba, melynek ajtaján a felírást első-ízben olvastav s ott sserencsétlenségét mély keservvel elpsnsszlá.
De mennyire elámult, midőn ott nevetve adák tudtára, hogy a poloskákért egy fagaras'' se fizetnének, mart a kifüggesztett „an''nonsz" az általuk árult „rovarpusztitópornak" csak nagyított „reklámja," Ugyanis aki esen híres rovarport használja a poloskák elöiésére, s ott mégis teremnének ilyenek: annak minden egyes polo káért 100 arany fizettetnék ki, — ha agyán bebizonyítható lenne, hogy ennek a netán felmutatott poloskának az „irtópor" nem használt.
Mi volt mit tenni ? Csiriz uram is tréfára fogta a dolgot, (vett egy iskátulya irtószert kedves vejének ajándékul,) s haza érve vidáman beszélte el élményét, kalandját a bugyellárissal, s jóizüeket kaczagott az önmagát rászedett zsebtolvajon. —
Két hét múlva pedig megesett a lakzi, s most a Csiris Mihály uram czég'' táblája mellett ott lóg még egy nagy rézolló, hirdetve, hogy „itt lakik :
Gyüsrü Frigyes szabómester."
Zárstó.
Ezen valóban megtörtént elbeszélésemből láthatják nyájas ólvasóim (a kik ugyanis nem valának restek novel-Ucskámat átolvasni) — miként as any-nyira utált poloska is lehetett egy reménytelenségben epekedő sserelmespár óhajtótt bold» ságának (hogy allegorikus szavakkal mondjam) ¿áldástbozó fehér galambja !*
BálintiTV Bálint.
(SSÁBKM.
A czimbalom múltja, jelene és Jövője.
Egy évezreddel ezelőtt Ázsia síkjain verték a czimbalmot puszta vasbotocs-kákkal azon idők naiv „zene értői.*
* Még csak tisenöt évvel ezelőtt kizárólag barsa zenészeink szabadalmát képezte a keskeny testű czimbalom zengő bongó hangjával édesbusulásra fakasztani a vigadót.
Ma már kótába van szedve és biztos alakba, határozott ütembe varázsolva a régi, sokszor rendetlen, vad és még is oly andalítóan hízelgő és szenvedélyesen felvillanyozó m»gyar nóta. — Ma már nem csak napbarnított kezek vezetik a czimbalom verőjét, hanem gyakran finom ariatokratikus metszésű keseozkék. Ma már nem zajong e hangszer mint azelőtt, hogy a játszó nem értette meg saját játékát; mert a hangfogó akár egy zongoránál, ugy fékezi a mámorító hangokat. — Ma már nem csak kurta kocsmákban és kávéházakban járja a czimbalom, hanen a legelőkelőbb főúri ea onok és as elsőrangú ssinbazak nyílnak meg csábos hangjai előtt.
És midőn egy Liszt, egy Erkel, Huber, Alaga stb. foglalkoznak a cziro-balommal és hordják szivükön jövőjét, mikor nem csaz hazánk, hanem a müveit külföld is mindjobban megismeri kedves specziális hangszerünket: mily jövőt jósolhatunk neki akkor?
• • « «
A czimbalomnak Ázsia volt szülőhazája, amit as is bizonyít, hogy a csim-balomhoz hasonló hangszerek eredetét, régi kezdetleges alakjukban, primitív szerkezetükben, melyből később a mi czimbalmuok fejlődött, Ázsia különféle népeinél, így különösen Indiában és Chinában még ma is használatban vannak.
A velenczeí dogé palotának egyik legrégibb festményén, msz akkor dívott hangszerek me''lett, egy a czimbalomhoz teljesen hasonló hangszer is látható.
A londoni „Brittírch museum-''ban nyolez, szintén czim bal munkhoa hasonló sokkal kisebb, rendkívül művészi keleti modorban, pazar díszítéssel készült és Indiából behozott régi hanoszer láiha''ó ; mig a párizsi Luxénburg palota múzeumában egy, XIV. Lajos idejében azintén Indiából hozotv ily régi hangszer van kiállítva.
A magyaroknál honosult meg és fejlődött ki e hangszer leginkább, sőt Mátyás király idejében még udvarképes is volt — Karpfner Ferencznek Münchenben megjelent „Egyetemes zenetörténetéből* kitűnik, egy Willimen Tamás nevű, as időbeli velenczei követ Mátyás udvaránál már elragadtatással nyilatkozott ezen hangszerről, melyet «gy Márton mester nevű királyi művész kezelt. — Azóta mindjobban terjedt, de a valód, polgárjogot, a nagyobb elterjedést és iö kélelességet, mely által szalonképessé lesz, mindössze néhány éve, bogy elértei
Egy idegen hangzású névvel, de hazafias magyar érzelmű szívvel bíró derék iparos: Sohunda V. J. bucapesti udvaai hangszerész volt az első, aki es, addig elhanyagolt és a külföldön teljesen ismeretlené« akkor még Magyarországba» is lenézett haaftasrben felia&arte a
HUSZONNEGYEDIK ÉVFOLYAM
Z A LJA I KÖZLÖNY
JANUÁR 17-én 1885.
benne rejlő erőt és ssalonképeaséget. — 0 volt az első, a ki ujittásaival és javításaival lassan lassan a magasabb körök éa a küllőid előtt is kedveltté totte e hangszert. — Először a bécsi az itán a pari/ni viiáglá rtalaton okozott javított pedál czimbalmaival feltűnést, ma) Alaga Géza jeles xaoei szakiekély ünkkel szövetkezve, áldozatok árán egy czimbalom iskolát adott ki, mey m.. már több javított és bővitett kiadást ért meg, melynek segítségével a c*imbalom kezeléset bárki is könnyen elsajátíthatja, mely körülmény a czimbalom «erjedését ugy hadukban, mint a külföldöu is lényegesen előmozdított*.
Ma már nem csak hazánkban van kevés főúri szalon, ahol a pedál czimbalom hiányoznék, de Ausztriában is nagyon el van terjedve, "őt Schunda már Angliába, Francztaországba,Orosz-,Olatz-Spauyol- és Törökországba sőt Amerikába is szállított számos ily pedál czim-balraot.
Ha magyar-utcza 26. szám alatti üzletebe nyilunk, alig tudunk mozogni a xok elkészül'' és szállitásra váró c«im balomtői és egyéb fuvő, vonó és verő hangszerektől. — Nagy, tágas műhelyé ben egy egész gárda munkás dolgozik, de még több is elkélna, ha nálunk észak mab-Ii elég ügyes munkás találkoznék, mert alig győsia különféle hangszerekre, ide különösen a czimbalomra érkező meg reudelóseket effectuálni.
Ma a pedál csimba!om már oly tökéletes, hogy alig van rajta mit javítani é* bizton hinszük, hogy a májusban megnyitandó orsz. kiállítás után, melyen Schunda bizonyára méltán le«z képviselve és melyen miot értesülünk ismét egy kitűnő ujit-st fog bemutatni, ugy nálunk, mint a külföldön még jobban fog terjedni és l.issan lassan el fogja foglalni a többi nagy senekari és senoköltészeti hangszerek közt az őt méltán megillető helyet. ORPHEUS.
If 0
— A nagy-kanizsai általános ipar-társulat sz idén február 7-én tartja kedély essé^éről és családi vsságáról ismert Uncsviga''mát, segély-alapjának gyára pitása javára. Dicséretes cren testület eljárása e ^tekintetben, hogy amidón nemes czélra — elaggott czegény iparosok segélyezésére — törekszik némi alapot gyűjteni, másik főczélja hogy az ipa-rososstály, ée a vei* rokonszenvező tisztességes egyének reszére kedély* és olcsó mulatságot szerezzen ; ami a mai viszonyok között egyrészt takarékosság, másrészt silált társaséietüok szempontjából nagyon is figyelembe veendő. A mulatság zártkörű lesz, s az „Oroszlán" vendéglő termeiben Horváth Laczi zenekara mellett tartatik. Beléplidij : 60 kr. A meghívók névre szólván, másra átnem ruházhatók. Meg vagyunk bizvn tudatni, hogy akik esetleg meghívót nem kapnának és ilyeare igényt tart-hatnük, bármelyik ismertebb iparosnál jelentkezhetnek.
— A nagy-kani>sai önk. tűzoltó-egylet — amint már lapunkban jel estük— 1885, évi tebruár hó 2 án a „sególy-álsp javara" az „Arany szarvas" szálloda dísztermében két zenekar közreműködése meileit-zártkörü tánczestélyt rendez Belépti dij : személyjegy 1 írt. családjegy 3 frt, karzati személyjegy 1 frt Kezdete 8 Vj órakor. Felülfisetések kössóneltel fogadtatnak és hirlapilag nyugtáztatnak. A megbivó másra át nem ruházható «csakis ennek előmutatása mellett válthatók a belépti jegyek, este a pénstárnál.
— Hymen. Fischel Fülöp könyvkereskedő, városunknak előnyösen ismert, d-rék, munkás és tiszteli polgára f. hó 25-én reggel 8 órakor tartja esküvőjét a szigetvári izr. templomban, Ko h n R ö z a urhölgygyel, Kobn Ignács, szigetvári lakős leányával. Isten áldása kísérje frigyöket!
— öngyilkosság. Mult számunkban hirül húztuk egy közöshadseregbeli közvi''éz öngyilkosságát. Mindjárt rá következő napon Elnc8 Samu nevű, fiatal honvéd-hadnagy vetett véget éle-tenek. Szomorú tettének színhelyéül Lazsnakot valasnioita. Idí sétált ki:sa moataci Ckendőrkaszárnya közelében, az országútról a vasúti vonal felé vezető melléku on lőtte sgyon magát. Egy asztalos éppen arra ment s as országútról látta, amint leült. Azonnal figyelmessé lett, gondolván, hogy nem lehet valami rendes szándékban. És csak ugyan alitf tett nebány lépést, pisztolydörrenést hallott. Visszafu ott egyenesen a szerencsétlen öngyilkoshoz, db már balva találta. Bement a csendőrök laktanyájába s ott jelentést tett. A hivatalos vizsgálat megejtéseig őrizet alá Tétetett a hulla. Halála rögtön beállott, meri a baláu''ékon belőtt golyó ellenkező o''dalon a koponya csontot szakította ki, melyen az agyvelő mind ki-ömlöt''. Eldőlt állapotban találták, jobb kezében revolvert, balkesében egy félig «lége t virgioia-szivart tartott. A halál-
vívódásnak aemmi jele sem volt. A szomorú tett indokául zilált anyagi vi-szouyt emlegetnek.
— A helybeli tiszti önsegélyző szövrttkezet 18-an tartja közülését, mely utan a tagok iegnagyibb része társas vacsorára gyülena «gybe az „OroszUn" vendéglőbe, Az öassejővejel előre láthatólag kedélyes lesz, mart Torma Antal, jeles és köskedveetégü zenekara huzsa a szivet mámorító magyar nótákat. Igen helyes volt az intézők választása a zenekart illeóieg; mert hiába Torma Antal a mi igazi cziganyunk. Az ó zenekara folyvást köztünk él; jó világ ban elveszi a jókat, rosszvilágban eltűri, elszenvedi "a sok sovány napot; de itt nem hagy bennünket sem dicsőrégért sem pétisért. Nagy Kanizsának és vidékének kösönsége jól teszi és dicsére-et érdemel, ha e derék zenekarnak ssűlóhasájahos való példás ragaszkodását mindenk r és minden alkalommai azzal jutalmazza, hogy ezt a különben is kedvelt és népszerű zenekart fölkarolja és az elsőséget neki adja. — Mit is csinálnánk búnkban, örömünkben, ha ők is itt hagynák városukat, mint mas zenekarok ? I Azért hat pár olni kell szívvel. lélekkel és erszényből őket, hogy megédesüljenek közlünk az ö napjaik.
— Szökött katona. Nem Szíg-ligethy „Szökött katonáa-járól van szó, hanem H u d i t s 52. gyalogesredbeli tizedesről, ki mult héten a* ezredből megszökött; azonban a keresésére kiküldött altisztek — oh f turn 1 — pár nap múlva galléron ragadták a tisztelt két csillagos Marsfit s akarata ellenére bevitték ut ánstomba. A vizsgalat még nincs befejezve.
— Komén et omen A mezőhalasi járásbíróság átiratilag megkereste * nagy kanizsai járásbíróságot, hogy bi-zonyoj Weinberger Náthán nevü nagy kanizsai egyént tolv.«jláx miatt haladéktalanul fogasson el. A járásbíróság ezen átiratot áttette a csendőrörshös oly meghagyással, hogy nevezettet kerestesse meg és kisé-tesse be. A megbízott csendőrök kimentek városunk VI. VII. kerületébe (Kis-Kantzsa) s ott'' Weinberger Náthán szí tócaot letartóztatva, szuronyok között kisérték be a helybeli járásbírósághoz. Szegény Náthán, ki igen jóravaló becsülete« ember, itt elkezdett méltatlankodni, s árta''lanságát bizonyítani. Ekkor a rendóri hivatal megkerestetvén, kisült, hogy Weinberger Nátháné a „nagy ár-tatlen igazság." Azonnal szabadon bo csá''-ották ugyan, de • — amint halljuk— ö ezzel nem éri be, s meghurczoltatásaért elégte, elt kíván.
— Az njévi, koldulással egybekötött üdvöslések igen tág alkalmat nyújtanak aféle ragadós kezű suhanezoknak tolvajlasra, Két ilyen subancz az idei uj év reggelén beköszöntött T. J. helybeli orvos úrhoz is boldog uj évet kivánni. Néhány nap múlva a suhanezok egyike visszament T. úrhoz és két ezüst kanalat sdott át, melyet társa onnan eltolvajolt. Egyúttal elbeszélte, hogy társa több helyen is követelt el kisebb, n*gyobb tol-vajlást. T. ur a kanalakat átvette és a két suhanezot a kapitányi hivatalnál följelentelte. — Et az eset nem első ó« ugy hiszszük, nem 4« marad utolsónak. Győr városa mar es idén eltiltotta a koldulással egybekötött újévi üdvözléseket. Jó volnz, ez iránt nálunk is intézkedni, mert morális oldaláról tekintve a dolgot, semmi esetre sem tűrhető meg !
— A vadász-bálra a meghívók már szétküldettek. Akik tévedésből meghívót nemkaptak é« arra igényt tarthatnak, szíveskedjenek Merkly Antal se-gédstolgabirónál jelentkezni.
— Gyászhír. A következő gyás«-jeleatést vettük : „Barát Anna, a maga éa férje S«idl Ágost hercsegi könyvelő K**maronban, valamint az öasses rokonság nevében fájdalommal jelenti felejthetetlen nagy anyjának, Ösv. Barát Márkusné szül. Kamper Terésia asszouytak, hosszas szenvedés után f. hó 11-én esti 7 órakor a haldoklók szentségének ájtatos fölvétele meüe''t életének 74-ik évében tőrlént gyászos elhunytát. Kelt Nagy-Kanizsán, 1881). január 11-én. Áldás poraira !"
— Gyá8zhir. A következő gyászjelentést vettük : „Svast>ts Károly és nejeBogyay Paula ugy gyermekei : Zoltán, Geyza, Árpádka, Ida és Janka nevében ^tömörödött szívvel jeleotik szeretett leányuk illetőleg nővérük Svas-tits Margitnak meghűlés következtében életének 20-ik évében f. é. január hó 15-én d. e. 10 órakor történi gyászos elhunytát A boldogult bült tetemei f hó 17-én d. u. 3 órakor fognak Teleky-utcza 25. «z. házból Hild S. L nagy kanizsai temetkezési vállalata által a helybeli róm. kath. sírkertben örök nyugs-lomra tetetni. At engesztelő saent mi»e-áldozat ugyan az nap, azaz f. bó 17-én d. e. 10 órakor fog a szentFerencz-rendiek égyhás»ban a mindenhatónak bem u láttatni. Kelt Nagy-Kanisaán 1886 január 15-én. Áldás hamvai felett I" •
— Emberölés. F. hó 11-én bizonyos Száotó János nevü, nőtlen csapi lakós, töldmives egy társát a csapi begyen fejszenyéllel ugy ütöttefejbe, hogy as szörnyet halt. A hulla-bonczoiás 12-én megejtetvén, ugy találtatott, hogy a koponya jobboldali falcsontja a tetőponttól a koponya alapjáig keresztül-repedt nagy vérömleny kíséretében. — A tett elkövetésén .anuk jelen nam lev én, a tett i dókat csak a tettes vallomáaából lehet megtudni; ki is azonnal önként jelentkezett a helybeli törvényszéknél.
— Hymen. Málék Mátyás, perlaki derék ip.ros jan. 8. eijegyeate Szlámek Mariska kisasszonyt, Szlamek József a.-domborui kántor-tauár ur kedves leányát. —
— Betörés Al. Domborun f. hó 8 és 9 közti éjjel Neufeld Henrik kereskedő boltjába umerntlen tettesek betörlek, z onnét 200 forint értékű csikket vittek el. Egy mészárszék zjtaját is feltörték, bust akarván onnét vinni, de nem találtak. Végre Neufeld Adolf kereskedőnél vélték zsákmányukat megszaporíthatni; mi azonban nem sikerült nekik — miután a boltos idejekorán észrevette őket, és segély kiáltására megugrottak Különös, hogy mindez Alsó-Domboru legnépesebb utczájában történt meg. őrjárat mellett.
— A kÖYeskállai olvasó-kör, könyvtára javára az oltani nagyvendéglő termében január 18-án zártkörű lánczvigalmat rendez. Illés Ferencz, el nök. Szalay Károly, pénztáros. Választmányi tagok : Győrffy László, id. Vörösmarty József. Vörösmarty Dániel, Szakai Lajos, Győrffy Póngrácz, C«emez Elek, Győrffy Pé er, als. Pá ffy József. Rendesők: Győrffy Kálmán, Kenesey Károly. Kövesdy Károly Sebestyén Gyula, Vörösmarty Mihály, ifj. Vörösmarty József. Beléptidij: személyenként 70 kr. Kezdete fél 8 órakor. .
— Gyászhír. Kottorii levelezőnk írja: .F. hó 13. temettükel a hosszas szenvedés után az úrban boldogan elhunyt ft. Csismes ia Mátyás kottorii plébános s perlaki esperességikerület róm. kath helyettes tanfelügyelő urat. Benne iskolánk buzgó pártfogóját, szegényeink s nyomorullaink ietapolójokat, özvegyeink s árváink szerető atyát vesztették el. Lengjen béke és üdvösség áldott hamvai körül.
— Bezerédy Sándor ur, görbői birtokos 10 friot adott az Eítner-féle ünnepély alkalmával a rümegbi szegény elemi iskolai tanulók részére csizmára. Bár minden vígság között akadna egy-egy nemes szivü tanügy pártoló, akkor elérkeznék az óhajtott népnevelés országa. Árva és valódi szegény — csak emberbaráti segítséggel réssesülhet oktatásban. Okta''ás, nélkül pedig az emberi teremtmény nem lehet ember.
— 50. születésnap. Becsülette megfutott félszázad cem kis idő, szép és örömteljes akkor, ha a férfikor ezsn sta dinmaban ehhez érdemek is fűződnek. Élni a leütnek, a családnak — es kötelesség, — tevékenységgel közreműködni, hogy abból egysek, a társadalom, közvetve a haza is oszály részes legyen: ilyeu éiet bec-es, ilyen érdem teljéé. Álljon eiő a szegény aki segély nélkül távozott ünnepeltünk küszöbétől, nincs és nem találkozik. Megteheti igaz, — de eme ehetséget az ipar es gazdaság terén szerzettek teszik lehetővé; — hány vagyonos lakosa van városunknak s igy nem cselekesznek?! Jó tanácscsal, tettel a város és vidék érdekeiben, találjuk folyton elfoglalva, szabad idejét a közügynek szentelve peregtek sz évek mig, elérke-ze>t az 50-i'' . Igen az 50-ik szüMés évét tartotta meg Eitner Sándor nr^Sümegh-nt-k köztiszteletben álló polgára, iparos^ nagybirtokos, takarékpénztári igazgató a polgári önképzőkör elnöke st. — Áz ön képzókör helyiségében f. évi január 10-én lakházánál 11 én 70—70 tfriték körül foglaltak tisztelői helyet. Az Isten különös kegyelmét látjuk a társaság szemléleténél, — ott ül a törzs fő as ünnepelt atyja, 82 éves korú Eitner József, ott ülnek kereszt szülei Édeskuty Sándor 6e neje, — érdemekben őszülve, élvezik a nyugalom napjait. Az ő arczukról sugárzó öröm ujabb erőt szolgáltat ogy fokozódó tevékeny életre; — jó kivána-tok felköszöntőkben- a magyar embec természetéből kifolyólag, hiány nem volt A részieteket mellőzök, végezeteket ösz-szegezük eme rövid ismétlésbec: tartsa Isten családja, Sümegh város és a közjóiét előmozdítására még igen soká!
— Heksch Sándor, Ferencz, jeles német író, meghalt. A kibocsátott és hozzánk beküldött németszövegü gyászjelentés magyarul igy hangzik : „Heksch Katalin, min*, hitves, és Heksch Margit, mint leánya fájdalomtól megtörten jelentik barátjaiknak és ismerőseiknek a forrón szeretett férj, illetőleg atya, Heksch Sándor, Ferenoz ur-, iró-, a csász. otto-man Medjidé-rend. a királyi román „bene merenti" érdemjel tulajdonosa-, a szerb Takovo rend tisstikeresztes lovagjának haláláról a mélyen saomoríib
hírt; — ki hosszas, kinteljes szenvedés után 1885. január 9-én este 87a órakor, életének 49. esztendejében jobb lé''re szenderült." sat.
- Rajta csii , tolviy. Két baj-csai horvát asssony a napokban bement egy belybelyi kelme-kereskedésbe. Az egyik egy 15 krajezáros kendői Vásárolt, a másik pedig et alatt két darab kelmét csempéstett kosarába. A kereskedő azonban rajt osípte és jelentést tett (rögtön a kapitányságnál, hol a két asz-szonyt kihallgatva, az ügyet áttették a járásbírósághoz.
— Uj évi gratnláczló. Zalavárott uj év reggelén egyik utcza (Kis-Kanizsa) véres verekedés színhelye volt. — Ben-kő József (gyürkéz) ittani lakós, a megáradt salamenti berekből egy csónakot ellopott, s ast a Balaton melletti nádasba rejtette. — ¡A tulajdonos fölfedezvén a tolvajt, a csónak előállítását tőle követelte; de - mert es a fölszólítást fül-leg''yre sem vette. — uj év reggelén, — midőn Benkó marháit itatta — a csónak tulajdonos hz állal kívánt és adott Ben tőnek „boldog újévet," hogy egy cselő-cóvel mindkél kéz-szárát eltörte, hom okán pedig egy fejszecsapással mély vág-ist ejtet''. — Más egyén ily súlyos sérülést aligha lábolna at ; de Benkő-nek néhány hét alatt semmi baja nem lesz, mert az ilyen érvágásokat ó már megszokta,
— Sümeghen jan. 11-én délután 2 órakor tartotta a vöröskereszt-egylet közgyűlését. Sajnálattal vette tudomásul a közgyűlés, hogy a tapolczai fiókkörben az elnököt nemes törekvésében nem támogatják ; a jegysőséget nem vállalják el, — sőt a választmány tagjai sem jelennek meg gyűlésre. Amidőo a tapol czai kor elnökét Szentmiklósy Gyuláné úrnőt a gyűlés szívélyesen üdvözölte, a további, teendőkre felkérte; nevezetesen szükségesnek mondotta ki, a szegények segélyzését, — ha a választmány ebbeli intézkedésében cem nyújtana segédkezet, — rendelkezzék elnök becses belátása szerint, — eljárásáról a vidéki vá-lasstmányt órtesitse. Jelentés tétetett, h igy a sümeghi választmány lefolyt év ben 34 szegényt segélyzett; tárgyalta a budapesti közpootból érkezeit ily iratokat. — Uj választmányi tagok lettek: Reithoffer Ferenczné, Vinter Vilmosné, Tóth Györgyné úrnők. — A gyülée egyéb ügyei letárgyalása után Darnay K&jetánné elnök megköszönte a kitartást, további támogást kérvén, a gyűlés, mely érdekesen iolyt le, — befejezte.
Referens.
—Szerelemféltés- Zalavárott Párta Ferencz 48 éves földmives, f. ho 6-áu este felé — mert 47 éves nejét egy házbeli 23 éves fiatal embertől félti, fölakasztó ita magat, de fia idején észrevette és levágta; — igy öngyilko-t-jelöllüuket továbbra is emést''.heti a féltékenység ördö ge- -
— A pécsi jogászbál f. hó 10 én tartatott m--. A bal elég fényes volt, de anyagi ol alát tekintve egy kis de-ficzit-félével végződölt. As els3 négyest — irint levelesőnk írja — 42 pár tán-czolta. Ez alkalomra Jónás János pécsi jeles népzenész egy igen sikerült jogá<zcsárdást szerzett, melynek teljes czime : ^ 1885-iki jogász-c.árdás." A hozzá való szöveget V á r a d y Ferencs fiatal poéta irta.
— Alsó-Tidoveczen (Muraköz) f. hó 11-én megnyílt a postai állomás.
: _ a „The Gresham'' életbiztosító társaság az 1884. úvi juaius So-án lejárt 86-ik üzletévról az 1S84. évi deczember 11-én tartott közgyűlésen felolvasott jelentés szer ot a mult év üzleti eredménye igen kedvesó volt, a mennyiben 7340 biztosítási ajánlat nyújtatott be 63,992 215 frank erajéig, melyek közül 6264 ajánlat 51,979 875 frank ö««zegro. elfogadatott a a megfeleis kötvények kiállíttattak. A díjösszegből levonván a viisxbiz-tositásokért fizetett dijakat 13,685.855.84 frankra rngott, mibe az első üzletév 1,934.453 86 frank dijai is be vannak számítva. A kamatszámla 3,445.370.21 frankra rngott s a társaság évi bevételét 17,184.226.05 franra emelt«. A társaság a mult évben 6,124 323 23 frank élet-bi tositási össsegst űzetett ki. Kihásasitási és vegyes sreraődisekre, melyek határideje lejárt ''.'',670,177 60 frankot fizetett ki, szerződések visszaváltására pedig 1,144.108.86 frkot fordított A bistositási alap 3,712.522 19. frkkal emelkedett As aktívák as fisletév végén 87,284.420 frkra rúgtak. Ez össaeállitásn&l a vételárral felvett értékek ártéktöbblete nem vétetett tekintetbe, mivel e«ek as értékek nem realixáltattak s igy azonnali nyereség forrásnak sem voltak tekinthetők. Ez értéktöbbletnek nagy fontossága van. mert konzolidálja ama grasciákat, melyeket a társaság nyújt. A társaság tőkebefektetései a következek: 1,621.957.56 frank angol állampapírokban. 1,661.437 39 frank az indiai és gyarmatok kormányának értékpapírjaiban 16 millió 635,290 S3 frank más államok értékpapírjaiban. 1.600-148.2 frank vasúti részvényekben, elsőbbségekben és biztosított értékekben, 25,466.610-52 frank vasntj és más kölcsön-kötvényekben, 14.453.17865 frank hátbirtokokban, mihez a társaság bécsi és bndapesti házai tartoznak. 12,042.488 86 frank • jelzálogokban és 13,803.408 23 frank más biztosito-kokban
— Cj Tasnt-vonal. Mint lapunkat Pécsről értesítik, a budapest-pécsi vasút igazgatósága a közlekedési miniszterínm-hoz engedélyért folynmodott ¿gy''Stent-Lőrincztől Verpoljeig terjedő vasútvonal építésére
— Elgázoltatott Unge r Ádám 62 éves al.-vidoveczi (Muraköz) kis kereskedő egy megvadult ló által. 9 óráig vívódott a halállal. Nején kívül 5 gyermek siratja.
— Mura Szent Márián egy munkásra fadöntéskor a másik fáról leszakadt ág ráesett és szörnyei hal''.
— PécS választó polgárainak azá-mint illetékes helyről lapunkat
Hum o
Misu levelei.
IL \ Draga Zörgezgyü Zuracskam! Kívánok, hogy zenyim levelad fris egíszsigbe megtalaljon zörgezgyü zuracs-kamat. Ssegioy Misu nem meg jul van. Nagy csuda megtertint. Misu tudta innya szentgyrigyvarí termis, tudta is megriszegenyi. Is mondhatok zörgezgyü zurac8kamnak, hogy kan. volta anyira gyalazni zujsagban szentgyrigyvari termis. Zatra cene ! Megkinalta ingem Hajgatu Sandorkam, profeszorkam, zuracskam hat akusbúl, Bozse moje, — is az zsak van mig bor. Vagy talantán zsák hordó csinyalja !
Misu most csak sitaljs, sitalja; nem megcsinyalja fazikak. Vizsgalgatya kisasszonykak, nagy asszonykak, hogy mijén katrecz csinyaltak hatul. Bizum zistenkam, zsak az ju volna, ha kis-asszonykak, nagyassony kak drutbul meg-csicyalnak hatul felül ka''rtcz. Aztán Misu csinyalna mirtik nekiknak. Hm ! Ugy -e draga zuracskam, Misunak se nem vau rósz gusstuskaja.
De in aztot tartok : nem beszilem kisasszony kak rul, uagy asszony kakrul, m rt szomorú historijat akarom irnya zuracskamnak. Katina zuracskak pasainak puskapor ; lídezoek agyon) magi-kat. Bizum zistenkam csahul vagyunk, ha tegy kis zaduság miat igy gorombas-kogya mind tember magaval. Hat akor is Mogyer torszag lijen agyon magat; íb annak van zsak tadusag mint riten füabalacska.
Mig sok 8«eretnim irnya draga zuracsksmnak, de nagy ked fekidle zenyim fejedra. Majd ha elmulta dia-kocskak, zuracskak kanczentraja, akor irgya zsak mig Misu nagyhoszi levelat.
Ajánlok magamat draga zuracskam zsebecskijába !
Alazatosagos zolgacskaja: MISU. drotos leginy.
ma
értesitik, ez idő szerint nem több mint összesen: 1612. (Ezelőtt 6 — 10 évvel több mint 4 ezer volt a pécsi válasstó polgárok száma.)
— A t cz. szabómester urak kü-lönC-s figyelmébe ajánljuk. Grün Lajos Budapesten, Erzsébet-tér 2. Bt. a. lévő s legjobb birnek örvendő gyapjúszövet ée ezabóhe'';lékek gyári raktárát. Nevézett ctéggyári árakon árusít nagyban -ée''--kicsinyben o különösen feladatává tette, nagy választékú mintakártyák kiosztása általi a t. cz. szabóüester uraknak lehetővé tenni, bogy vevőiket jól és a legolcsóbban kiszolgálhassák, anélkül, hogy tetemes költséggel járó nagy posstórak-tárt lennének kénytelenek tartani A közeledő tavaszi és nyári idényre szóló mintakártyák f. évi február hó első felében küldetnek szét s azoknak megküldéséért közvetlenül fentnevezett czég at idő rövidsége miatt minél előbb megkeresendő.
tmMm*
(E rovat alatt közlött, vagy bárhol hirdetett munkák kapiiatók vagy megrendelhetők Wajdita József könyvkereskedésében Nagy-Kanizsán.)
— Magyarország közgazdasági fejlődésére kétségkívül nagy fontossággal bír a magyar tengeri kereskedelem. E körülmény nélkülözhetlenné teszi ma már egy oly hírlapi orgánum főnállását jogosulttá, mely a magyar kikötő városban összpontosuló kereskedelmiérdekeket figyelemmel kiséri,annak viszonyairól forgalmi fejlődéséről rendszeres tájékozást nyújt. A munkatársak diszes névsora elég biztosítékot nyújt Japunk jövő évfolyamának tartalmára nézve.Munkatársaink lesznek: gr. Batthyány Tivadar, gróf Bethlen Ödön országgy::lési képviselő, Brel«ch Ernó Fiume város főjegyzője, Berecz Antal, Csernátony Lajos orsz. képviselő, Czirer Lajos sorhajó hadnagy, Dr. Erődi Béla, Edelény i Lajos, Feet Aladar (Fiume történelmi viezonyairól,) Fromhold Artúr, Gellóri Mór, Gresiu Miksa, Dr. Gribovstky Jenő, Gonda Béla, György Endre orst. képviselő, Dr. Havass Rezső, Dr. Herich Károly, Jókai Mór, Dr. Kern Tivadar, báró Kaas Ivor, Dr. Kenedi Géza. Kodolányi AnUl, Lukács Gyula orss. képviselő, Líttrotv Henrik fregattkap lány, Neményi Ambrus orsz. képviselő, Nyirő Gábor teng. kapitány, Nicora Vincse, Dr. Rómer Floris apátkanonok, Rombaur Tivadar teng. .kapitány, Or-
HUSZONNEGYIK ÉVFOLYAM
ZALAI KÖZLÖNY.
'' JjtNÜÁR ''¿7-é. 1886.
dódy Lajos, Dr. Saicher Péter, gróf Zichy Jenő, Vi»i Imre orsz. képviselő. VrsnCsios Bódog, Kórösi S. ée mások. Gondoskodtunk e sserint oly ,zellemi erókről, me-|y«-kuek kö reroükodésével a magyar ki-kötó várossal kapcsolatos érdek-ágak u. m. a kereskedelmi és haditengerésaeti ti eionyok, .1 ip»r- a köslekedési ügyek, a történelem ée régésaet hajóaás és árotor-galora, kosigaagatás és társadalmi ügyek lapun* keretéhes mérten alapos ismertetések ben jusson haaánk olvasó kösönsége elé. Meg vagyuuk győsődve, bogy hazánk kösönsége, mely tényleg nagy ál dósatokat hos a magyar tengerésset érdekében tömeg- sen fogja támogatni as elsó és egyetlen magyar tengerparti lapo; nehéz föladatának teljesítésében. Lapaok a régi előfizetési ár mellett ezentúl heteo-kínt kétszer tog megjelenni. A lap előfizetési ára: Égést évre 6 frt fél évre 3 frt negyed évre 1 frt 50 kr. A Fiume sserk. e* kiadóhivatala. -
Szerkesztői üzenetek.
Cz G Gysla-Keszl A kérdéses lap nem
jár «rerke»ztŐ»e(fflnkbe. Egyébként néhány, hozzsck beküldött számából ismerjük ,
T. K Hodssas. As / rdemnek mindenkor szívesen adjak meg ax elismerést ; s ennél fogva kot''« ménjének is készséggel helyet sd-tunk A késé* sürgő« közlemények halmaza miatt tftrtent
Rendes tudósi tálakat kérjük, hog* uidó-sitasukat — ha<««k lehet — mindig csütörtökön estif hozzánk jntutni szíveskedjenek Asontul már''csak fontos ás halasztást nem türó közleményeket Tehetünk fel.
Piaczí árjegyzék.
1885. évi január bó 14-én
Busa 100 kilogr.m 7 frt. 50 kr. 7 frt 20 kr. R-.zs 100 kilogram 7 frt. 20 kr. 7 frt. Árpa 100 kilogram 7 frt 50 kr. 7 frt. 20 kr. Zab 100 kilogram 7 frt. 20 kr 7 frt. Kukoricsa 100 kilogram 6 frt. 20 kr. 6 frt. Széna 100 kilogram 2 frt 50 kr. ''2 frt. Ssslma 100 kilogram 1 frt 50 kr. 1 frt.
Lapvezér és kiadó: SZALAY SÁNDOR. Felelós szerkesztő : TASS ÁLMOS-Laptulajaonos: WAJDITS JÓZSEF.
ixry llttó r.*)
Yklasz.
Hild S. temetkezési vállalkozónak a „Zalai Közlöny« folyó évi 2. számában közölt caáfo-latára, (?) melylyel azt bizonyította be, — bogy nincs igaza.
I. U. i. On czáfolatában, helyesebben ,Öu czáfolatában''* — azt mondja: „Valótlan az, hogy ön tőlem a kántori illetéket rendetlenül kapta, mert kezeim közt van a helybeli lelkest helyettes úrnak egy 1685 évi január hó 5-én kelt bisonyitTánya, mely szerint a lelkészi ilieteket rendesen fizettem, ebból tehát lehet következtetni, hogy önnel sem jártam el másként." — Nagyszerű okoskodás! A kántori díj különvált a lelkészi dijtól, a mint amazt nem a lelkésznek, hanem nekem tartozik fizetni és hogy azt rendesen teljesítette-« arra nézve at általam aláirt i kezei közt lev5 nyugtákat hoshatta volna fel bizonyítékul; minthogy azonban az 1883. évi jnlius 26-tól egész 15*4. sng. 15 ég kiállított nyugtákkal nem mireszelt szégyen nélkül a nyilvánosság elé lepni, jobbnak tartotta a le késs által kiállított bizonyítványra hivatkozni, malybeu a káut«ri díjról még emlités sincs, de nem is lehet; köretkestetesét mégis e kaptára húsza: „Az általam rendezett tsmetések ajkalmával a lelkészt és a kántort Szetem, igaz, hogy külön-külön : de a lelkészt, kezeim közt lev5 bizonyítvány szerint rendesen fizettem ki, kö-vetkezésk~p a kántort is rendesen fizettem « Es is logikai csakhogy téres; ön természetesen ezt mar nem tudja fölfogni.
II. On • záfolatában ezzel folytatja: .Valótlan, hogy as Ulimann-féle temetésnél aa Ö.i-nek megjárt illeték» t csak bíróság utján tudta behajtani; igaz, bogy az Ön nyughatatlan természete ellenem 1 frtért panaszt emelt, de a panasz alaptalan volt á tárgyaláskor ugyanis felmutattam a pósuntalványt, '' mslylyeí önnek az illetéket utalványoztam, hogy Ön art fel nem vette; az nem az én hibám, de hisz ez esetben sem károsult, mert később mégis felvette, — a fizetési időben tehát csak Ön válogatott és nem én.*''
Lássuk csak. Az Ulimann-féle temetés 1584. évi sze; t. ho 17-én volt; ha kötelességét tudja és annak eleget akart tenni, úgy azt is tudhatta, hogy járandosagomat »zonual tartozik kifizetni, tudván, — hogy mindm további várakozást Önnel szemben már korábban határozottan megtagadtam ; dactára hogy n. a. hó 22. és 24-én voltak temetései, evek fajében járó illetéket meg is fizette, de régebbi köv*-telésemró még mindig haligatott, mig önt bárom hét letelte után, azas okt hó 7-éu Írásban felszólítottam, miszerint a fentebb említett temetési, illetőleg kerüléai díjat haladéktalanul kezemhez juttassa annyival is inkább, miután a lelkészi hivatal ebbeli követelésének már régebben eleget tett, — mellékesen legyen említve, hogy etaint- ott is vonakodott azt kifizetni, — (talán ezt is a felek ériekében ? 1) nekem pedig sem kedvam, sem akaratom, hogy fenforgo dijat önnek elengedjem ön erre mit tett? Eljött szállásomra, hol szembe saáliva velem kijelentett*, miszerint febt-bbi ''dijat nem fizeti meg. Mit tehettem egyebet, minthogy Ön ellen okt. hó d-áu as ,lletékes bíróságnál panaszt emel em. Nem tagadom, hogy ön még ugyanazon nap akart kielégíteni, sót okt.r hú 11-én póstán is utalványosta az 1 frtot, melyet mindkét izben vi«szauta*itottim elvi szempontból, meg pedig azért, miután Öntől eem könyoraaományt sem ajándékot nem kert-m, sem el nem fógadok, hanem azért;'' hogy'' kö-vetelésem jogosultságát "bebizonyítsam -, mely
•) E rovat alatt közlöttért sem alaki, sem tartalmi tekintetben "nem vállal felelősséget a
ömerk.
il
eljárásom, azt hiszem, min dac elfogulatlan gondolkozású ember helyeslésével fog találkozni
II?. Öd ezáfolatának harmadik tétale igy hangzik: Ön ast állitja és helyesen, hogy a temetéseken hivatalból kall ötmeít jeleu Unni ; Ugyan hátha ez önnek hivatalos köteles*ége, kérdem? a minapi felhívásomra miért taga-ita meg a megjelenést, mikor máskor felhívásomnak engedett és illetékét is tólem szokta felvenni.* El''eakeaóleg áll a dolog: én hívtam Önt tel. hogy mait évi decsemb hó 30-ki temetés alkalmával a bejelentésre való megbiaa-tását igazolja, hogy miért? ez iránt nem tartozom magamat ön előtt igasoloi, tesx em e*t ott, hol ide vonatkozó tetteimrőt felelősséggel tartozom 0» rem engedett jogos felhívásomnak, én pedig aea ''mentem el h temetésre, nélkül, bogy ezért bárki is kötelesség maiasz táasal vádolhatna, mert ez esetben is a vád csak önt terheli, melyet belátva, már a legközelebbi temetés alkalmával sietett a bejelentést igazoló meghatalmazás mellékelni Miért nem teljesítette est elsó ízben ist Mintán azonban azt tapasztalom, hogy jelen éa egyéb előfordult esetek leginkább azon hiányból és bossúból erednek, hogy a velem sáemben tar-totó kötelssségeit nem ismeri vagy nem akarja ismerni, közölni fogom as alább felsorolt poo-tokat azon hozzáadással, bogy ások betartását nemcsak, hogy elváron, hanem szigorúan követelem olyannyira, hogy bármelyikének elhagyása által kefetkeső zavart va*y kellemet lenséget önmagának tulajdonítsa
íme tahát:
1.) Hogy a bejelentési czédnláhoa a lelek által aláirt meghatalmazást mailékelje.
2) Hogy a b-jelentés a kellő időben
történjék.
3.) Hogy a stertarlás kezdetére vonatkozó idő nálam egyeső legyen azzal, melyet a plébánia hivatalban j''lent be.
4 ) Hogy mindazon változtatásokat, melyek a már felvett renótól eltérnek tudomásomra hozza
5.) Hogy a stóla HUtéket még a temetés elOtt pontosan és kíány nélkül kifizesse, mert ugy tapssxtaltam, hogy utóbbi leggyengébb oldala.
IV CzáfolatAnak (?) vége, mely tolakodó terméssetének egyszersmind fényes bizonyítékául stolgá'', következő: .Nem de, mert a hivatalos kötelességről önnek nincs még rendes fogalma, — kérem a közönség érdekében ismerje kötelességét."
Legyen meggyósődve, miszerint a közönség nem szorult ily hívatlan ás avatlan szószólóra, valamint nem szorult as Ön tolakodó pártfogására.
Személyemre tett vonatkozást, mint oly egyéntől eredőt, ki annak megbirálására egészen illettéktelen, egyszerűen visszautasítom; én a közönség iránti kötelssséceimrSI teljesen tisztában vagyok, törekvésedet oda irányítván, hogy annak sseréay tehetségemhez képest mindenkor és mindenben eleget tegyek. Elvem: .A Közönség érdékében mindent; ás ön érde .eben — semmit!
Hock.
6896.
1884.
Árverési hiriietmény*
Alulirt kiküldött végrehajtó sz 1881 évi LX t cz 102 § a értelmében ezeunel közhírré tesai, bogy a uagy-kaniasai kír járásbíróság 8896/84. s&ámu végzése által Zi jeezky Tincse alsó-lendr&i vakarekpéaatár vezérigazgató Tégrehajtó javára Kovác« Lajos nagykanizsai lakós ellen 595 frt. tőke, ei nek 1880 év deczember hó 9-ík napjától számítandó 6*/# kamatai és eddig összesen 54 frt. 08 kr. perköltség követelés ertjéig elrendelt kielégítési végrehajtás alkalmival bíróilag lefoglalt és 998 frtra becsült szoba bútorokból álló ingóságok nyilvános árverés utj*n elad atnak.
Mely árverésnek a S896 ss. 1884 kiküldést rendelő végzős folytán a helyszínén, vagyis alperes lakásánál leencő eszközlésére 1885-ik év január hó 29 ik napjauak délelőtt 9 óráia hatá-ídófll kítflzetík és ahhoz a venni • szán ¿kősók ezennel oly megjegyzéssel hivat-,nak meg, hogy az érintett ingóságok esen t árverésen, az l8dl évi LX. t. cz. 107. §-a értelmében a legtöbbet Ígérőnek becaáron alól is eladatni fognak.
1881
Az «lárveresendó évi LX L ca. 108
ingóságok vételára §-ábaa
feltételek szerint len kifizetendő.
mogálisp''.tott
\
Kelt Nagy bó 14-ik i apján
2374 1 — 1
Kanisaán, 1886 ik évi jannár
BARTS GYÖRGY kir. bírósági végrehajtő.
Támaszkodva á bízómra_
melyben a mi Pain-Expeller késsi -ményük Wbb mint 15 év óta a közönség által résseflittetik, szabadságot vessünk magunknak, asokat kik e ssert még nem ismerik, egy kisérlet tételére felhivm. Esen rég''lismert hásisaernek nincs ssüksége a reolamra, ei önmaga által legjobban ajánltatik, a mint ast egy próba igasoloi fogja. A Pain-Expeller bedörsöléare használtatik csús-és kössvény ellen. Ára 40 és 76 kr I egy üvegnek; készletben a legtöbb gyógyszertárban. Hamisítványok elkerülése végett,csakis „Richter-féle horgony Pain-Expeller* kérendő s semmi eaetre se más fajta. Rlehter F. Ad. és társa, Bécs. - Főraktár Prágá'' ban as „ raay orosslán'' gyógyszer tárban, NiklasplaU 7. 2352 1-6.
0 0 0 0 0 0 0
MOLL SEIDLITZPIIR
Csat ralóál
ha minden dobozon » fTárjegy : p sas éa Mell sokszorosított czég nyo-
1 átható.
■yeeisr- és alt*stka|ek, gyomorgörcs és májbij vsrtsJtlás, jxanyév és a 1-gkü-toaosan növekedő -1i«merésben részesni z használati utasitással 1 frt. Haalsltváayek tírvésysses Bldiztttaek
Esen porok tartós gyógyhatása makacs eln> lákásodáa, gyomorégés rögsött dsflalás, 1 önfélébb* kik ketSfaéflBk ellen 30 év ÓU folyton Egy eredét! dob " L----

Köszvény , cstiz-mindeunemü iiaso-catás és bénulá*^ fej-, fül- és fogfa. jás sikeres gvógyi. lazához Mirui.
Sérülések és Sebsk, gyulád ások és betegedés, hányás és kói ika ellen
mindennemű 1 keverve, hirtelen utasitással 80 kr.
Valódi, Moll védjegyével és névaláírásával.
daganatok el en, Egy üveg pouius 2068 43-bt
Moll A. Bécs, Tuchlaubeo
ndv. szállító. 7
Raktárak: N a | y - K a a I z s a : Belus József gyógyszerész. Rosenfeld Ad Fesselhofer Józ-ef. Baros: Uoruer 8. Csáktsrsys: Göncz L. gyógy. Kapesvárstt: Borovicz Ad. Kssztkely: 8chleif -r fia. Klraeed Rátz János. Haruall : Isztl Ferd. Szifetrár: Szalay József. Zals-E|srszs|: HoUósy J. gyógyszerész.
.SZABADALMAZOTT GÖZMOZDONT ES GiZMOZOONYGYAR
C. Schrancz és 6. Rödiger.
Wien X. Daínpfgasse No 15
ajánlák mint különlegességet mozdongaikat egy Jéltöl egész 20 lóerőig. Ily mozdonyok 2 év óta 100-on felül vannak forgalomban s rólak több illetékes szak férfiaktól eredó bizonyítványok feküBznek kezeink között, melyek szerint ezen mozdo ntyofc" az tjább kor legczélszerübb, legolcsóbb és legállandóbb üzemerejü gépei, melyeknek felállítása lakházakban s műhelyekben az 18«3 évi márezius 1-én kelt határozat 68. §-a szerint, hatóságilag engedélyezve van.
Ezen mozdonyok nagy száma áll üzemben malmoknál, czementgyáraknál, bányákban, detzka fürész gyárakban, géplakatos műhelyekben, és szövödékben, villamos készülékeknél, paszomány gyárakban, könyv- és könyomdákban henteseknél, hámorokban, wrrogat gyárakban, wappan fözö-dékben, keményítő gyárakban, esztergálos műhelyekben, asztalos műhelyekben, czérna gyárakban, serfőzdékben és kalap gyárakban.
Bizonyító iratok és elismerő levelek fennti mozdo-uyokrol és illusztrált árjegyzékek, logjeu éa bérmentve.
Uil

a d i t i
Pályázati hirdetméuy,
A Muraszombatban székelő .Délvasmegyei takarék-pénztér részvény társaságnál* üresedésben lévő 600 frt évi fizetéssel javadalmazott könyvelói állás betöltendő lévén, pályázni óhajtók felkéretnek, hogy ebbeli kérvényeiket az intézet elnökéhez legifjabb Gróf Batthyánnyi /.sigmond úrhoz FeUő-Leadván, 1885. évi február hó 2-áig nyújtsák be.
Megjegyeztetik, bogy a könyvelő 1200 frtot biztosítékul
a hivatal elfoglalásakor letenni ta:1ozik.
" Muraszombat. 1885. jannár 12 én.
2371 1 -2
Horváth György s. k.
igazgató.
< i
Meghívás
a nagy-kanizsai sególy-egyleti szövetkezet VI. cziklusában,
Il-ik évi rendes
ö ze: yülését
a helybeli városi tanács termében folyó évi február hó 2-án délelőtti 10 órakor tarUndja meg, melyre a szavazatképes üzletrész tulajdonosai tisztelettel meghivatnak.
üg) sorozat:
I. számodási jelentés
II. felügyelő bizottság jelentébe és inditványa
m. határozat a Urtálék alap javára fordiUndó öazeg iránt VI. jotékony czélokra fordítandó ősszeg meghatározása
V. az alapszabályok 26 és 27. §. értelmében sor szerint ki-lépett 8 választmányi tag helyett ujak. vagy ugvan azok 3 évre leendő megválasztása
VI. fölügyelő bizottság megválasztása
VII. indítvány az egyleti szövetkezet érdekében.
i
Kelt Ktgy-Ksabsia, 1885. éri j»nuár h»Tib»n.
23721-2 Az igazgatóság
I.*

i .i (
WajdtU Jóutf könyvnyomdájából Nagy-Karmsán.
\M;Y KA\IZSA, 1885. január 24-én.
Előtitetéti ár:
egész évre . . 5 frt--
fél érre . . . . 2 írt 50 kr. negyedévre ... 1 . 25 p
Egyes tzém 10 kr.
HIRDETÉSEK 8 hssálxjs petitsorban 7, másodsoré. s minden további sorért 5 kr.
NYILTTÉRBEN
soronkéi t 10 krért vétetnek tel. Kincstári illeték minden egye« hirdetésért 30 kr fizetendő.
9«''
A nagy-kanizsai „Kereskedelmi Iparbank4
Hnszonnegyedlk évfolyam.
A lsp szellemi részét illető cőzle-
mények a szerkesztőséghez, anyagi részét illető közlemények pedig a kiadóhivatalhoz bérmentve mtézendök: N a ;,''y-K a n i /. s a n Wlassicsház.
Bérmentetlen levelek nom fogadtatnak el
Kézlratsk vissza sea köldstssk
testület\ a
. nagy-kanizsai önkéntes tűzoltó egyletu'', a „zalamegyei általános tanitó-
.nagy kanizsai kisdednevelö egyesület«, a „nagykanizsai tisztümsegélyzö szövetkezet*, a 9 soproni kereskedelmi s iparkamara nagy-kanizsai külválasztmány''-ának hivatalos lapja
HETENKINT EGYSZER, SZOMBATON, MEGJELENŐ VEGYES TARTALMÚ HETILAP.
„Párbaj — öngyilkosság.«
Mihelyt elolvastam e lapnak legutóbbi számában a fenti czimen közzé tett czikket, — azonnal ajánlkoztam a szerkesztőségnél, hogy e tárgyhoz, melylyel lelkemben már régóta és sokat foglalkozom, — csekély erőm-höz képest én is szólok.
Ajánlatom szívesen fogadtatván, lei rom erre vonatkozó gondolataimat.
A párbajkérdést — megvallom őszintén — olyannak tartom, melynek megszüntetésére a társadalom némely rétege felfogásának és ítéletének ez érdemben való józanabb, higgadtabb útra terelése szükséges első sorban és minden előtt. Erre pedig nincs egyéb mód, minthogy — ha józan érvekre nem hajol — egyelőre daczolni kell vele, semmibe sem kell venni.
Ehhez nem kell ám olyan rettenetes ¡nartyrság, mint azt igen sokan gondolnák. Mert ha egyik ember magát — hevesebb szó- vagy Írásbeli vitatkozás közben — a másik által megsértettnek érezné vagy állítaná; — ha valaki egyesek elvi
egjéb álláspontjára nézve véleményt mondván, véleményét valaki sérelmesnek találná ; s ezek miatt elégtételadásra szólittatván, azt aféle tizenkilenczecik-£>zázadbeli lovagiassággal (? /) megtenni vonakodnék s az ügyet illetékes fórum eiött elinté-zendőnek nyilvánítaná: a társadalom komoly része eljárása fölött pálezát sohasem törne és gyáva, hitvány embernek sohasem tartaná, — ha egyébként jóravaló, becsületes embernek van elismerve.
De furcsa is lenne!
Még bizonyára emlékezni fognak e lap t. olvasói arra a szórnom incidensre, mikor képviselőházunk egyik jeles tagja a főváros nyilvános utczáján botrányosan megtámadtatott. Később a megtámadok egyike lovagias elégtétel-adásra szólította fel
a képviselőt. Mivel pedig ez az ily-féle elégtételadásról tudni sem akarván, még tárgyalásba sem bocsátkozott : kiállíttatott a szokásos s most már a nevetségességig hírhedtté vált .nyilatkozat* féle, melynek zá-radékjában a képviselőház azon jeles tagja, ki egyébként a tudományoknak is egyik kiváló föl kentje, elmondatott »gyáva,* „hitvány* embernek.
Most már szeretném tudni, hogy az a derék férfin vesztett -e csak egy csipetnyit is lelki derékségéből a komoly, érett elméjűek előtt ez által a »nyilatkozat* által. Igen természetes, hogy nem!
Azért mondom és állítottam fentebb is, hogy az aféle magánúton való elégtétel-adás megtagadásához nem kell valami nagy martyri erő, csupán csak higgadtság az egyes társadalmi rétegek ítélete fontosságának mérlegeléséhez. Mert ha az emelkedettebb gondolkozású társadalmi réteg valakit el nem itél, az, hogy esetleg egy-két vérmes vitéz pálezát tör felette, — jellemén, becsületén csorbát nem ejt soha.
Én tehát azt tartom, bogy ez irányban egyeseknek kell megtenni azt nttörő lépést; reactíoval kell fogadni csak egy-kettőnek a kórságos áramlatot, azután lassankint magától elmarad, megszűnik az aféle csélcsappárbaj.
Es én azt a módot, melyet a .Párbaj — öngyilkosság* figyelemre méltó czikk irója a párbaj-megszüntetésére nézve ajánl, t. i. a becsületbirőságok szervezését, nem az ily apró-cseprő ügyek megbirálására és elintézésére szeretném, mik akármelyik járásbíróság előtt letárgyalhatok, hanem azokra a .komolyabb és fényesebb természetű* ügyekre nézve, mik nyilvánosságra nem hozhatók vagy per tárgyát nem is képezhetik.
Abban tehát nem értek egyet czikkiróval, hogy kisebb dolgokban becsületbíróság ítéljen, fontosabb ügyekre nézve pedig hagyjuk csak még továbbra is a párbaj jogosultságát és várjuk a szentlelket, mely majd arra nézve is valami mentó-gondolattal megárnyékoz bennünket.
Szerintem a kisebb ügyekben vissza, illetőleg a törvényes fórum elé utasításnak, nagyobb, kényesebb természetű ügyekben pedig becsületbiró-ági tárgyalásnak van helye.
Erre nézve szerveződjenek a becsületbirőságok p. az egyes társadalmi egyesületek körében! *
Városunkban van négy őt társas egyesület. Ezeknek mindegyike szervezhetne becsűletbiróságot, mely a legkényesebb természetű ügyekben is ítélhetne a lovagias titoktartás szent pecsétje alatt.
E bíróságba csak a közbizalom emelhetné az egyes tagokat és ítéletük — bármily súlyos lett légyen — mindenkor megmásithatlan volna. És akik az eiött meg nem hajolnának, azokat kellene átadni a társadalmi megvetésnek.
Ez az én rövid, de határozott nézetem a párbaj megszűntetését illetőleg.
Aki okosabbat gocdal, mondja el! Nem haragszom meg érte.
Ami most már a reflectált czikk
t
második részét t. i. mely az öngyilkosság megszűntetésének, illetőleg gyérítésének kérdésével foglalkozik — illeti: erre nézve a humanitas szempontjából nem tartom ugyan elvetendónek azt a szép indítványt, hogy mentő szövetkezetek létesíttessenek, mik által legalább az anyagi viszonyok miatt kétségbeesők megmenthetők volnának, — csak hogy az általánosan szomorú anyagi viszonyok miatt a mentő-szövetkezetek létesítését kivihetetlennek tartom.
Mert nézzünk csak hideg szemmel végig az eseményeken!
N. N. reményteljes, derék, általánosan kedveit fiatalember agyonlőtte magát.
Általános megdöbbenés!
— Miért tette?
— Hjah, hát holnap lett volna a pénztár-zárlat és száz egynehány forint hiányzott.
— De hova tette? Iszen nem mulatott ; nem volt kártyás.
— Egy özvegy-anyja és beteges testvére Van itt és itt; azoknak szokott néha-néha segélypénzt küldeni. És nagyon rendes életet folytatott, csakugyan.
— Szegény barátunk! Már csak őszintébb lett volna! Szívesen összeadtuk, előteremtettük volna neki a hiányzó összeget.
Másnap a siránkozó barátok gyűjtik az öngyilkos jóbarát rava-tali koszorújára a filléreket. Alig jön be, csak nagy nehezen a már megrendelt koszorú ára.
Igy vagyunk a mai szomorú anyagi viszonyok között. Azért az az osztály, melyből azok a szegény öngyilkosok kerülnek ki, kiket a lét fentartás gondjai vagy néhány forintnak másfelé — talán éppen éhező szülő, testvér vagy rokon segélyezésére — fordítása kergetnek halálba: mentő szövetkezetet ez idő szerint nem létesíthet. A gizdagoknak meg
nincs módjokban.......ilyen
inpractikus dolgok felett gondolkozni, annál kevésbé van pedig kedvők törődni.
A kinek fáj, gyógyítsa.
Éppen pedig a tehetősebbeknek kel.''ene az ilyen eszméket felkarol-niok és keresztülvinniök. Mert az ilyen ¿ájta emberek, mint magam is vagyok, - hit csak gondolkodnak és írnak a társadalom érdékében; csakhogy a társadalom azon rétege,
hol a cselekvésnek kellene megindulnia, kényelmesebbnek tartja, ha az ilyen dolgot csak elolvassa vagy el sem olvassa.
KOVÁCS.
A megye székhelyért!.
Zala-Kgerszeg, januá; 17.
Tekintetes szerkesztő nr!
Ne nehezteljen, hogy ily elkésve küldöm csak tudósításomat; de sürgős ügyben gyorsan elutaznom kellvén, rendestndósi tói kötelességemet csak most s igy bizony kissé elkésve teljesíthettem.
Nálunk f. hó 13-án a közigazgatási bizottságnak ülés volt.
Erről óhajtok néhány sorban megemlékezni, megtartva annak lefolyásában a történeti hűséget.
Az alispáni nagyszabású jelentés felolvasása után a közigazgatási bizottság egyes albizottságai megala kultak.
Az 1877. évi XV. t cz. 216. §-a értelmében alakított gyámügyi fellebbviteli küldö^Sfcgnek hivatalból résztvevő tagjai: Svastits Benó alispán, Gtózony László főjegyző, Csesznák Sándor árvaszéki elnök, Árvay Lajos t. ügyész; a közigazgatási bizottság által választott tagok : Erdélyi Mihály, Epeijessy Sándor, Skublits István ; főispán úr által kinevezett tagok: Skublica G-yula, dr. Horváth Károly, Osertán Károly.
— Az 1879. évi XXXI. t. cz. 120. §-a értelmében alakított erdő-rendészeti albizottság tagjai: Svastits Benó alispán elnöklete alatt Skublics István, Háczky Kálmán.
1879. évi XXXL t. cz. 120. §-a értelmében alakított erdei kihá-gási Il-od fokú bíróság tagjai: Eper-jessy Sándor, Skublits István, Skublits Jenő, Háczky Kálmán rendes
TÁRCSA.
Dória cziklusból.
Esti alkony méla, halvány — Cs«nd, s homály föld nénz kertet ; Kis madár sir lombok alján Méla bútól szive reszket.
Park középen palotának Elmosódó, halványárny*; Alig, alig, hogy kiválhat — — Sfirübb lesz az est homály*.
Kastély falói édes ének Csengve rezdül lombról-lombra : Két szív titka égi vétek, Igy szeretve álmodozva
Dóriának hangja rezdül; Szive szólal balkan, lágyan: „ Ah I szeretlek szerelemből Édes vétkem, titkos álmám."
S sziv a szíven, ajk az ajkon ; Csók illan a néma éjbe — — Szellő lebben, rózsa hajlcng S izól a két sziv bús regéje
1L
Te vagy, Uvoltál édes Dóriám, Al ifjú vágyak napvilága-As ébred8 vidám t*va«z-virány
Meleg mosolya; fénye, bája.
• »
Madár esicsargé«, szálló suttogás; ájkad nyilík versenyre kelve — — A szívnek fáj s titkos hallgatás; Igy édes as egymást ölelve.
Igy : ajk as ajkon a sziv melegebb, Szentebb a bó. tisztább a mámor — 8 mindent mi íáj, mít51 a sziv beteg, E röpke perez menynyt varázsol.
ni.
S elcsendesedtek a dalok, Vigas« öröm már oda van; Tndjok egymásról szótlan is: Szivünk, szegény, boldogtalan
Akkor tndánk panaszlani: A rózsa nyílás idején. Hogy aemszép a virág s a dal S úgy hallgatunk most: te meg
én.
Most, hogy virág s dal haldokol S a földre sóhajt a levél ; Ab: hogy milyen szép ez nekünk; Nem is p*na*zlunk mi ezér''...
BÁTKY LAJOS.
Itt a farsang.
re-
Itt a farsang a a mama újra méoykedik, hátha! csak as egyszer ne hagyja cserbe Hymen, as Amor-ral majd csak meglesznek. De hogy is ne, es as ábrándos kis Iluska sötét égő szemeivel akár egy karthausit is képes volna elbájolni, mig a Mariska fürgeségével elevenségével akkor löpja be magát a ssivbe, mikor as ember nem is gondolja. Amannak ereiben költói vér pezseg, emes pedig oly lágy hangokat ver ki a fortepianos, mintha csak Chopin-nal akarna versenyre kölni. Valóoan ai egyik genio-nek, a másik virtuoz-nak született Igen ssép, ha a leányok a leendő anyák iiy magasröptű nevelésben részesülnek, csak-hogy—sebben rejlik a bibe, a dolog facit-ja —esek csak másodrendű dolgok,a melyeknek Hymen eiöti értékök nincsen vagy nagyon kevés.
Mit ér az iskolásolt hang. mit a crescendo-bél dccreskendóba átmenő andalító dar vagy moll-iene, mit ér a
múvéaaiesen ecsetelt tanolmányfő, ha a bibor piros ajkak nem tudnak házat vetetni, ha a gyöngéd kezek nem tudnak levest fósni ? Mit érnek e fényes talentumok ? Semmit vagy valamit, de annyit bisonnyai nem, hogy esek kedveért egy hivatalnok vagy középosztálya férfiú, a férfias lépéiek legférfiasabhjára: a háaas-ságra határossá el magát. S ép ezért mivel hölgyeink sem házat vésetni, sem levest főzni nem tudnak, megtörténik, hogy farsang után épen ott lesznek, ho! farsang előtt: pártában. A mamának re ményei ismét füstbe mentek, hiába volt a sok tr»ci*, dinom-dánom. mindhiába I ha egysser a férfiak szivei nem tudtak leánya: szépségétől szikrát fogni. Ép ezért dünnyög az anya • duzzognak a leányok fararng után.
Hogy a mamának ne legyen oka farsang után dünnyögni \ leányoknak meg duzsogni, egy-két jó tanácscsai fogok szolgálni; de aaértne haragudjanak, mórt bátran elmondhatom nem sokat adok hs-ragjokra, ha asavaim nem leesnek a pusztában kiáltónak saavai. ElsÖ és fókellék, hogy hölgyeink jó gazdaasszonyoknak neveltessenek, s ha ilyeneknek neveltetnek, ugy a nervus rerum gerendarumot, a pénst, a hozományt sem fogja oly annyira keresni nóatl''ni szándékozó ifjuságuuk. Ha azonban es a kellék hiánysik, ki fogná roess néven venni, ha a leendó férj, a feleség mellé a gasdaaassonyt pénsben kívánja. Ugyan s terra inoognita lévén a főzés és a hásveaetés mestersége a me nyecske előtt, először is szakácsnét és ssobalányt kell fogadni, kik eme szerepekben a ház asszonyát helyettesítik, s e helyattesrés belekerül r «akác«né ré-
saéról 100, a ssobalány résséról 60 forintba, a mely ösaaegek együ''tvéve ötös per-csent mellett 3000 forint tőkéi tételesnek fel. 8 ily körülmények köst, ki vehetné rosss néven, ha a nősülendő a delnő mellé 3000 forintot kér. E számokból esen-felül aais kitűnik, hogy szer forintos hivatalnok magasröptű nevelésben réssé sült hozomány nélküli hölgyet, már csak as esetlegesen leendó apróságok jövőjére való tekintetből sem vehet el.
Es aa oka, hogy annyi érdekházaság köttetik, a hogy a valódi sserelém, mely pedig egyedüli létföltétele a családi boldo gsagnak as érdek által háttérbe asoriltatik.a báaassig köréből száműzetett és ssámüsetik.
De elég ebbói ennyi, ast hissem minden anya, ki leányának boldogságai ssivén hordja, megértett, de nemcsak megértett, hanem saiát hatáskörében oda fog törekedni, hogy magzatja oe del-nővé, hanem gasdaasssonynyá legyen, s hogy ne legyen oly nebánta viriggá, melyet egy férfiú sem mer s nem akar keblére tüsni.
A fennírt kelléket azonban nemcsak egyik vagy másik osztály, hanem minden osstály hölgyeinél mint meglevőt vtgy elsajatitandót tételezzük fel és pedig azon egyaserü oknál fogva, mivel senLi tem tudja, mit bos a holnap. Ms terjedelmes gazdaság urai, holnap koldusok vagyunk ; m* vagyunk, holnap voltunk; ms bó források állhatnak rendel-kezésünkra, a holnap mioden forrás be dugulhat Hogy tehát a szerencsétlenség napjaiban a teher alatt össze ne roskadjanak hölgyeink, nagyon jó, ha eleve fölvértezi í magokat, a számba tartják a
szerencse forgandóságát, melyet Faludi Fereuca igy fest le :
.Jó kedve a kereke egyaránt jár. . Forgandó, változó: ma kincscsel vár Holnap lenyomorit Elhigyed bár: Jó kedve a kereke egyaránt jár.«
Ha pedig as erkölcsös nők a gazda-asssonyi szerepen kivül, még a ssépmft-véezetekben is jártasak, annyira! több okuk van a farsangnak örvendeni, a a férfi szivek lovagiasságára mely as oltárig s innen a családi tűzhelyig viasen, appel-lálni. Csakhogy első sorban sajátítsák el a szükségeseket, a hasznosakat, s csak ezután örvendjenek Beethoven sonatáinak, a müvéssek ecsetének, a költő tollának, s akkor megvagyok gyósődve, hogy sem as Iluska, sem a Mariska nem fog örökké páriában ábrándozni és a mama semíögja örökké * papát báli kontókkal gyötörni.
Neveltessék minden nő atyjarangjához és álláaáhos ménen,— a mesterember leánya ne sovárogjon alispán után, a hivatalnok leánya ne ábrándozzék grófi-, heícsegi palotákról, mert különben a '' nagysás ördöge veszi be magát ssiveikbe. Ismerek egy kis mesóvj^rost, bol körülbelül huss leány baflag a három X" felé. S miért ? A sért, mert szülőik rövidlátásból úgy nevelték, hogy a ssülóikkel egy-| rangú nem mer ajtójoknál kopogtatni, annyival inkább sem, mert a csifra báb, még ha üvegszekrénybe teszik is csak báb marad. Nem a osifra ruha nzere* vőlegényt, hanem igen is a gasdaasstonyi teendőkben való jártasság és as erkölcsösség. Esek kel a jó tulajdonokkal czicso-mázza fel magát minden nő, ha a férfiak táborában hódítani és airig lekötni akar.
Mai számunkhez egy féliv .melléklet" van csatoto.
\
HUSZONNÉGY!K. ÉVFOLYAM
ZALAI KÖZLÖNY.
JANUÁR 24-én 1886.
tagok; Csertán Károly, Koller István, Orosz Pál, dr. Horváth Károly,
póttagok.
Az 1876. évi VI t. cz. 52-• 53 §-ai értelmében alakított fegyelmi választmány tagjai: Eperjessy Sándgr, Cserián Károly, Árrai István. Radulovits Geró, rendes tagok; Bturm György, Háczky Kálmán
pottagok.
Az 1883. évi XV. t. cz. 12. §-a alapján alakított felszólamlást bizottság tagjai: Orosz Pál, Csertán Károly, Skublics István, Eperjeasy Sándor.
Az 1876. évi VI. t. cz. 38. § a értelmében alakított börtön vizsgáló bizottság tagjai a zala-egerszegi börtönre Svastits Benó alispán úr elnöklete alatt Skublics Jenő, Háczky Kálmán, Árvay István, dr. Mangin Károly; a oagy-kanizsai börtönre Svastits Benó alispán ur elnöklete alatt Erdélyi Mihály, Koller István, Eperjessy Sándor, dr. Mangin Károly. —
A zután következett -a . temetók felállítása iránti intézkedésekről szóló jelentések. Több járásból oly értelmű jelentések érkeztek be, hogy minden községnek megvan a maga szükséges temetője. Volt azonban egy két járás, honnan az jelentetett, hogy két három községnek is csak egy temetője van. Az ily községeknek a temető alakítása szigorúan megha-gyandónak mondatott ki; s erre azok bizonyos záros hat áridót kaptak és pedig 1885. junius 1-éig. Néhány járás szolgabiróságától, névszerint: a Keszthelyi, perlaki és zala-egerszegi-tól ez érdemben nem érkezett be jelentés. Ezek annak sílrgós megtéte-! lére utasíttattak.
Miután a letenyei uj hid kérdése is szőnyegre került, annak felül-vizsgálására Erdélyi Mihály ur küldetett ki.
Az árvaszéki elnöknek az 1884. évre vonatkozó kimutatásában legérdekesebb rész, hogy az év végén gyámság alatt maradt 20192 árva. Ebből látható, hogy mily nagyszámban vannak a megyei árvák és következtethető, hogy mily roppant
Farsang van, tehát ilyenkor olyasvalamit is elszabad mondani, a miért különben a nók neheztelését vonnókma-gunkra. Afrikában járt egyezer egy ke reakedó, ki avval caód>te:te rissze a népet, hogy 6 mindenkine* megmondja a fó-kívánságát, no tebat én ii megmondom a nők egyik de nem kizárólagosan Jókívánságát, s ez : tatszeui. S csodálatos noba minden uő tetaseni akar, mégis hány nő van, ki mindenkinek csak férjének nem akar tetaaeni. Pedig es olyan baj, mely nem egyaser dúlja fel a caaládi boldogságot. A térj, ki otthon nejében sohasemlát egyebet, mint egy ócska bútort vagy bacillusok téasket lassankint elidegenkedik attól, s mindenütt jobban érái magát, mint otthon. A nó pedig nembirja fölfogni, miért váltostak meg, férjének irányában táplált érselmei. Drága hölgyeink kevesebb csifraság as utcsán és báli terem Don, a több tisstaaág otthon, ea ama varázs, mely a férjet leköti, a a mely a nőt soha sem engedi a nőt ócska bútorrá a bacillusok fészkévé lenni. A nő akarjon férjének tetszeni, mert as a nő, ki férjén kivül mindenkinek tetszeni akar öntetazelgő, • nem ia érdemli meg férje szeretét, mint a melyről önmaga eleve lemondott.
Itt a farsang a mult emlékeivel s a jövőbe vetett titkos reményekkel, aaiv-lelje meg tehát a mondottakat nemünk szebb féle, a meglátja, hogy kevesebbén maradnak pártában, 8 a feleségek koaül is több fogja otthonában megtalálni a családi boldogságot s a férj sseretetét.
SCHEBER ISTVÁN.
vagy megyei árvaszékünknél az ügyforgalom, amint a jelentés egyes részleteiből az világosan ki is tünt.
Szőnyegre került Alsó-Bajk község ügye, mely afelsó-rajki posta kézbesítési köréből Gebéhez óhajt csatoltatni. Ez iránt a soproni postaigazgatóság megkeresése monda-ott ki határozatul.
Következett a kir. adófelügyeló jelentése. Ez szerint november végén volt az adóhátrálék, beleszámítva a deczember hóban eszközölt elő- és leírásokat 1.061,582 frt 30 krn deczember hóban befolyt 240,830 frt 32V, kr., >aradt az év végén hátrálék 820,751 frt 97''/, kr. Az
1883. év ''deczember havában befolyt 174,152 frt 12 krral szemben 66,678 frt 20 V, krral több folyt be. 1883. évben befolyt összesen 1.603,379 forint 49kr., mig 1884-ben 1.896,553 frt 26''/, kr. s igy 1884. évben 292,173 frt 77 krral több folyt be. Az 1883. [év végén volt az adóhátralék 786,716 frt 58 kr., 1884-ben 820,751 97 V, kr. s igy
1884. év végén a hátrálék 34,035 frt 39 V, krral nagyobbodott, ami annak tulajdonitható, hogy 1884. évben az adóelóirányzat 344,492 frt-tal több volt az uj kataszteri felmérések alapján, mint 1883-ban. — Bélyeg- és közvetlen illeték, szólódéra ma váltság, fogyasztási adó, had-mentességi díj ós egyéb tartozások czimén befolyt deczember hóban 282,228 írt 19 kr, mely szemben az 1883. év hason időszakában befolyt 244.673 frt 50 krral, 37,545 frt 69 kr. növekedést tüntet fel. Fizetési halasztás deczember hóban egy esetben, házadómentesség 3 esetben engedélyeztetett.
Legvégül |jött a tanfelügyelői jelentés, mely szólott az egyes iskolalátogatások alkalmával vett tapasztalatokról s néhány magánjellegű iskolai ügyről. A jelentés igen örvendetes képet nyújt megyénk tanügyi állapotáról.
Ha időm s terem engedné szólnék is e tárgyhoz, de most csak kivonatos közleményt atcarok nyújtani, ne hogy ismét elkéssem. Ugy is le-
szen még egyébkor arra mód, hogy
az egyes bizottságok működési ágá
ban felmerülő mozzanatokhoz véleménynyel járulhassak.
Aksorra hagyom reflexióimat.
Hazafiúi üdvözlettel vagyok sat
r. 1.
volt a tulföldi glória:.a fei egyaser látta, nem volt képes elfeledni.
Utolaó mulatságán, a asept. 25-iki lassnaki tánczvigalmon, mindenkit elbűvölt szépsége- és szeretetreméltó modorával, mindenki számára volf egy kedves mosolya, vagy leköteleső szava s mintha csak érezte volna, hogy ez lesz utolsó vigalma, jó kedve kiapadhatatl an volt. Most is látom rózaassinü szép toilettjében, hófehér karján arany karperecscsel — a mint tánczoaával vigan körültánczolja a termet. Ssemefénye volt szülőine k, szemefénye testvéreinek a rokonainak, bálványa a fiatalságnak. S most itt hagyott bennünket 1 Egy szüreti kirándnlá» alkalmával raeghüté magát s azóta hervadása .liliom hullás voit*.
A rideg halál nem nézte, hogy a sserető szülők éa testvérekre a fájdalom tengérét bocsátja, as iamerósöket pótolhat! an vess tőséggel sujujtja s a legvi-rulóbb bimbót ssakitja le: elrabolta
E mérhetlen veastea/g közepett a szerető szülők- és testvéreknek nyújtson enyhülés'', a magasztos hit és a mindenható akaratában való megnyugvás; adjon némi irt as ismerősöknek őszinte, igas részvéte. U már ott van a boldog hazában : „Oda lenn már nem fáj semmi".
Temetésén a város éa vidék réas-véte valóban impozáns módon nyilvánult; ott volt a vároai magiatratus, a képviselő testület nagy réssé, a törvény -ssék, járásbíróság, telekkönyvi és adó hivatal számoa tagja, as ügyvédi kar, Paliinnak majd egész intelligentiája, Lég-rád város küldöttaég által képviaelteté magát, a fiatalság több előkoiő tagja gyássfátyollal kiaéré.
A gyáasoló családtagok körében ott láttuk Svastits alispánt, Bogyay kir. ügyésst, Varga alesredest családjaikkal.
A pálma éa fügefa levelekből készült koszorúk egéss tábora boritá a szép fehér érez koporsó''.. As ifjúság pálma koszorúja fehér szalagja: .örök emlékül'' feliratul, a Bogyay családé: „Isten veled'', Vuoskiesé: .Tisztelet je léül« stb —--
S most kinnt pihen, Legyan álma könnyű .A béke saelid angyala lebegjen körüle! Rue*z Antal.
A Vas Sereben ünnepély Bécsben.
(a »Zalai Közlöny* eredeti tudósítása.)
Feltűnt a nagy nap, 1885 január 18-ika, itt volt i határa a sok küzdés és fáradsugnak, e napon köszönté utolszor a napságár ar idegenben nyugvó költő csendes sírját, E napon emeltetett ki Vas Gereben teteme a Bécs wáhringi teme tőből, bogy az anyaföldnek adassék vissza! Egy lélekemelő pillanat volt &c, midőn egy ujabb nemzedék állotta körül apostola tetemét, kinek tanait elsajátította, — kinek zengzetes szavait 8 emlékét örökké szivébe véste kiolthatlan betükkeL
Január 17-én hozta a bécsi sajtó a magyarokhoz intézett nyílt proklamátiót és az űnuepely reggelén számosan jelentek meg a magyarok és a vendégek a búcsún. Az esős napokat verőfényes regg követé s kora reggel vonult ki az egyetemi magyar ifjúság az egyetem „Arcad-hof''-jából a sirkenbe. Pontban 9 órakiemelték a költő tetemét, mely egészen épen találtatott, — csak a koponya volt ketté hasítva, mert Vas Gereben rögtöni halállal mult ki és eltemetése előtt bonczolás alá esett. A haj ép oly állapotban találtatott, mintha csak ''most fésülték volna meg; a magyar zsinoros attila. nadrág, csizma, aranyrojtos nyakkendő mind épen volt és a tetem azonosságát dr. Váli Béla és Aáron ur (Vas Gereben veje, ki Kolozsvárról jött el az ünnepélyre) rögtön constatálták. A tetem ezután érczkoporsóba helyeztetett, mi a fővárosi phisikus jelenlétében ónnal ös8zeforrasztatott. Az összegyűlt vendégek száma jóval felül rúgott a 3000 en. Képviseltette magát a bécsi .Concordia" írói egylet Weilen és Nordmann elnökök, a Bécsben élő külföldi írók egyesülete elnökük, a Carl-szinház: titkára, Castaldó ur által az összes bécsi sajtó, a pesti irók-és művészek társasága, a .Balaton vidéki kör" is képviselvevolt, — továbbá a „Nemzet*. .Egyetértés*, .Pesti Hírlap'', .Budapesti Hírlap", .Fővárosi Lapok*, .Pesti Napló*, .Harmónia* stb., végre a Vas Gereben bizottság és a bécsi magyar egyetemi ifjúság. A koporsó rava talra helyeztetett s ezt egyetemi ifjak vitték a sirkerti kis kápolna elé, hol körülvették a ravatalt, s Nyári Sándor biz. tag, a következő beszéddel adta át a pesti bizottságnak a tetemet, miközben a jelenlevők levették kalapjaikat :
.Vas Gereben, kinek teteme ma másodszor került ravátalra, aki korában nemződ irodalmunk egyik kimagasló alakja és a népköltészet egyedüli képviselője volt, aki hazáját és népét oly igazán és forrón szerette : nem képzelhetek szebb és lágyabb pihenőt, mint ama fold ölelő karjaira bízni kifáradt tettét, mely nek jóléte és boldogsága költói lelkületén feküdt, amely hazát ő gyönyörű munkáiban oly sokszor és szépen megénekelt.
És ha 17 évig idegenben feküdt is Vas Gereben teteme, eljött az idő, midőn a Kedvelt népiró vágyát nemzete sajátjává tette és kimondotta, bogy Vas Gereben teteme az anya földben helyeztessék örök nyugalomra! — Dicső halottunk! — A hosszú idő elmúlt és mi sietünk e mulasztást helyre ütni é? elviszünk oda ahol megpihenni tagytól. A Bécsben lakó magyarok nem fognak többé sírodhoz zarándokolni, nem vándorolhatnak többé e sírkertbe, s nem tehetjük itt többé sírodra - melyet mi szent sírnak tekintettünk — a honfiúi kegyelet jelét. — Kiváló írói
Svastits Margit emlékének.
Tehát meghalt? F''.aöitözött ó is oda, honnan nincs többé visszatérés? Alig akarja a kétkedni óhajió elme elhinni, hogy annak ravatalánál vagyunk, kit röviddel eselött viruló egészségben s ragyogó szépségében oly óssintén megcsodáltunk. Ezelőtt néhány évvel láttam őt először: abbán a rózsás hajnalálom-hos hasonló korban, mikor a leánygyermek legessményibb, legigésóbb. Két fekete szeme ragyogó volt. mint két nagy fekete gyémánt, saép kígyózó szemöldöke és szelíd, Mosolygó piros sjka maga
nagysagodat mi azért sohasem fe-ihatta el panaszát: az elsők közt
lejtjük el, megőriztük szent emlékedet, s lelked örökké közöltünk marad, hogy honfiúi érzelmeinket ápolja, dagaszsza !
Lelj örök nyugalmat a haza szent földjében ! őrködjék sirod lelett a magyarok Istene, s legyen feletted könnyű a hant, melyet oly sok honfi köny áztatott!
Én nektek tisztelt Honfitársai! kik eljöttetek hazánk szivéből a nagy halott tetemét átveendő.^ hogy ezt Budapesten helyezzétek őrök nyugalomra, — Vas Gereben tetemét a Bécsben lakó magyarok nevében ezennel átadom. Erős bennem a hit, hogy érdemeihez méltóan fogjátok ápolni azon író sírját kinek szelleme soha le nem tünő meteorként tündököl nemzeti irodalmunk, örökké kék egén !''
Ezen beszéd után dr. Sziklay János, biz. tag Pestről, vette át a szőt és következő beszédet tartá, átvévén a nagy író földi maradványait:
,Tmátveszlek drága halott, bogy haza vigyünk arra a földre, mely neked oly szent volt, melynek lakóiban kora ifjúságodtól kezdve boltodig élesztetted a haza szeretet nemes tüzet. Egy újkor gyermekei állanak sírodnál. Egy más kor fiai. a kiket nem egy nagy ügyért vívott harcz viszontagsága tanított meg a legfőbb honfi erényre, hogy mindent tudjunk veszteni, mikor honunk vesztétől félhetünk: hanem a kiknek a mindennapi <Met aprólékos küzdelmei közt kell törekedniök arra, hogy megérdemeljék a .nemzet napszámosai* nevet.
A te ifjúságod korában egy fényes ábrándkép lelkesített benneteket. Minket a világ népeinek megfizetett munkája kényszerit, hogy versenyre Keljünk velük a magunk és igy szeretett hazánk megélhetéseért.
Ti egy dicső jövőért küzdve szenvedtetek mártír életet. Nekünk c8*^ egy pillantást szabad vetnünk a jövőbe, hogy tudjuk az irányt, mely felé tartanunk kell, s a távol jövőnek biztató fényénél a komor, sötét jelennek kell dolgoznunk.
ó de nem Szizifosz munkája ez. A magyar nemzet erejében hitünk, hogy a minek építésében most ele nyészónek tetsző erőnkkel közremunkálunk, az örök időre lesz megépítve. A magyar nemzet eréjében bizalmunk, bogy a mint hajdan kardjával kerített messze határt birodalmának : ugy mai munkái által szilárd alapkövét rakja meg jövendő hatalmának. A jelen munkája szövi azt a jövőt, melyről Te és lelkes társaid a múltban áb rándoztatok.
De a fárasztó munkában, melyet ellenséges támadások, csüggedéstől való félelem nehezítenek , nincs e szükség lelkesítő példára ?
Igen. Az anyagiért való küzdésben kifáradt léleknek szüksége van egy eseményre, mely reményt adjon neki, megedzze a további harezra.
A lankadt test üdítője az álom.
A léleknek is kell álmodnia, íogy az ébrenlétre erőt nyerjen. A aövóbeiscsak tekintenünk szabad ma, de nem rászegezni folyton szemünket, hogy ábrándozásunk közben el ragadják a földet alóluuk. A jelen sivár, nehéz munkára késztő. Egyedül a múltban találjuk azt, a miből elkesedést, szent hevülést nyerhetünk.
Ne ócsároljátok azt a multat! Voltak hibái, de voltak fenséges erényei is. Okuljunk & hibákon, de tudjunk lelkesülni az erényeken. Azért, íogv a magyar csak önmagát sze rette, nem volt-e magasztosság szeretetében? Inkább szeressük túlságosan szülő anyánkat, minthogy közömbösek legyünk iránta. Legyen bár vétkes e szeretet; ámde ingatag soha.
A rajongó hazaszeretet, a határtalan nemzeti érzület volt a te nagy erényed dicső halott. Mikor nem volt szabad, hogy a magyar magyarnak hirdesse magat, csak titkon sir-
vollál, aki reményt leheltél szivébe hogy megfogja érni a virradatot. Daczot ébresztettél benue a kitartásra; gunynyal aláztad ellenségeit'' Bujdosója voltál szent ügyünknek; de nem hagytad abba a barc/ot, bajnoktársa lettél azoknak, akik nemzeti ügyünket ittbonn védelmezték. Egy kis, d • éles, világ bontó fegyverrel: a tollal. E kis szer.-zára mai. mely láthatatlanul csapolja meg a tunya ereket, hogy újra buzogjon bennük az egészséges vér s láttatlanban vág mély sebet a bántalmazón, mely soha be nem győgyul, örökké sajog.
Küzdéseid krónikáját olvashatjuk műveidben. Az izraeliták < gy szent könyvvé gyűjtötték össze prófétáik iratait, a mi nemzeti életünk szent történetében is helyet kell fog-lalniok müveidnek. Tanuljuk meg belőlük, miképpen kell érezni gondolkodni, beszólni, írni magyarul. Tanuljuk meg belőlük tisztelni a családi erény fenköltségét. -Idézzük vissza lapjaikon a patriarchális magyar élet, a magyar vendégszeretet elhomályosult emlékét. Mert a régi magyar családi életnek nem volt ékesebb ecsetú festője, min Te.
8 bog}- különös, hogy Te, ki a magyar vendégszeretetnek annyi bájos képét varazsoltad elénk rajzaidban : egy szomszéd országnak, egy szomszéd fővárosnak lettél halott-vendége. Tizenhét év után eljöttünk érted, hogy ószinte hálánkat leróva kegyeletes vendéglátóid iránt, magunkkal vigyünk. A mienk voltál szellemedben, légy haló poraidban is egészen a mienk.
Jól esik látnunk, hogy a vendégszeretet, melyben hamvaidat részesítették elkísér ide, a váló pontra is. De* tudjuk, hogy velünk kívánsz jönni, a baza földjére, a bol m^r készen áll nyugalmas otthonod.
Tisztelőid, lelkes híveid seregének nevében jöttünk, hogy elkísérjünk hozzájuk. Régi sírodnál a bécsi magyar ifjúság búcsúzik tőled; kegyelete azt mondja: megértette szózatodat. Uj sirod partján hazánk fővárosának ifjúsága vár koszo ujával. Legyen a koszorú ígéretének zaloga. hogy követni fogja nazafisá-got hirdető tanaidat.
És most, mint kisebb hazádnak, szülőföldednek, hű fia, mint annak az intézetnek volt növendéke, melyhez gyermekkorod édes tövises em lékei csatoltak: hadd szenteljek éu is egy igaz kőnyet emlékednek. Ott ahoi a te lekedben ébredt életre hivatásod sejtése: ott tanultalak megszeretni műveidből. Merte volna-e álmodni gyermeki lelkem, bogy én leszek az, kinek a szomorn, de egyszersmind fölemelő, magasztos feladat jut, hogy elbúcsúztasson az idegen helytől, átvegye hamvaidat a hazai közönség nevében és átadjon azoknak, kik békés otthont készítettek számodra?
Szülőföldem virányáról hozom e kőnyet. Költő voltál s a költő legdicsóbb jutalma, ha vannak a kik a síron tul sem szűnnek meg ót szeretni; a mit egész életen át óhajtott: koporsójára teszik a koszorúit, a kőnyet.*
Most Sgalitzer Gyula bécsi biz. tag lépett a ravatal elé s rövid szavakkal teti a bécsi egyetemi magyar ifjúság nevében egy pompás pálmaágakkal díszített koszorút a koporsóra, melynek nemzeti szinü szalagja a következő feliratul volt ellátva: .Vas Gerebennek" — ,a bécsi magyar ifjúság".
A „Concordía'' bécsi írói egylet részéről Weilen elnök tett egy pompás babérkoszorút a távozó kartárs koporsójára s annak fehér sza-ligjai a következő feliratot tartalmazták : v .Der Journalisten und Schriftsteller verein .Concordía*, den 18. Jänner 1885.« Weilen a kö-
,Foly tatás a melletcieten, ''
HUSZONNEGYEDIK ÉVFOLYAM
ZALAI COZ»LÖNY
JANUÁR 24-én 1885.
0 0 0 0 0 0 0 0 0 n
0 0 0 0 0 0 0 0 c 0 0 0 0
Csat ralódJ
ha minden doboson
é« Moll tokcsoro-•itott czég nyomata látható.
Ezeu porok tartó« gyójcyhatása makacs gyomor- és altestbajok, gyomorgörcs és elnylákásodá». gyomorégés. rógaött dugulás, raájbij vértolulás, aranyer és a legkülönfélébb Bél betogsegek ellen 80 ér óla folytonosai! növekedő «»li«merésben résaestll Egy eredeti dob..i használati utasitással lfrt. Hamisítványok tlrvéaysses öldiztstsek

/
Köszvény-, csík-mind ennem ü haso-gatás és bénulás, f»j-, fal- és fogfá. jás sikeres gyógyi. tasáboc betfrzs*.
lesre: borogatásnak mindennema sérülések ét ssbsk, gynladások és daganatok ellen, Beaíoleg vizael koverve, hirtelen betegedé«, hányás és kólika ellen. Egy üreg ponVs tuasiiássál 80 kr. 2068 44—5*
reszessi
k
o c 0 0 0
0 0 0 0 0 0 0
Valódi, Moll védjegyével ós névaláiráaával
Moü A.
gyógyszerész császár királyi ad?, szállító.
Bécs,^ochlanben
Raktárak: Nagy-Kanizsa: Bslos Jóasef gyógysseréaz. Rosenfeld Ad. Fesaelhofer Jói.of. Barcs: Dorner 8. Csáktornya: Gönc* L. gyógy Kapesvárstt: ^ Borov.at Ad. Keszthely : 8chl«ifer fia. KSraead : Rátz Jánot. Marezmli : Isatl Ford. Q Szifetvar: 8zalay J&aaef. Zala-Eger szeg Hollósy J. gyógysaerész.
SZABADALMAZOTT GÚZMOZDONY ES GáZMOZOONYGYÍR
C. Schrancz és G9 Rödiger,
Wien X. Dampfgasse No 15
ajánlák mint különlegességet mozdongaikat egy Jéltöl egész 20 lóerőig. Ily mozdonyok 2 év óta 100-on felül vannak forgalomban s róluk több illetékes szakférfiaktól eredó bizonyítványok feküsznek kezeink között, melyek szerint ezen mozdonyok az ujabb kor legczélszerübb legolcsóbb és legállandóbb üzemerejü gépei, melyeknek felállítása lakházakban s műhelyekben az 1883 évi márczius 1-én kelt határozat 68. §-a szerint, hatóságilag engedélyezve van.
Ezen mozdonyok nagy száma áll üzemben malmoknál, czementgy ár aknái, bányákban, deszka fürész gyárakban, géplakatos műhelyekben, és szövödékhen, villamos készülékeknél, paszomány gyárakban, k ö n y v- és könyomdákban henteseknél, hámorokban, surrogat gyárakban, szappan főző-dékben, keményítő gyárakban, esztergálos műhelyekben, asztalos műhelyekben, czéma gyárakban, serfőzdékben és kalap gyárakban.
Bizonyító iratok és eli«meró levelek fenoti mozdo-nyokrol és illusztrált árjegyzékek, ingyen és bérmentve-
10. V. 85. ad. 262 pzám. végrh. 188.
Árverési hirdetmény.
Alulirt kiküldött végrehajtó az 1881. évi 60. t. cz. 102. §-a értelmében ezennel közhírré leszi, hogy a letenyei kir. járásbíróság 2547. számú p. 84. végzése álul Kohn Lázárné, Fischer Etelka felső szemenyei lakós végrehajtató javára Kohn Lázár felsó-szemenyei lakós végrehajtást szenvedett ellen 4000 frt tőke. ennek 1884. évi deczember hó 19. napjától számítandó 6*/, kamatai és eddig összesen 222 frt 30 kr perköltség követelés erejéig elrendelt kielégítési végrehajtás alkalmával bíróilag lefoglalt és 1866 frt 26 krra becsült bolti csikkek, ruhakelmék, bolti állványok, vasne-múek, házi bútorok, ágynemüek és ruhanemüek stbból álló ingóságok nyilvános árverés utján eladatnak.
Mely árverésnek a 2572. sz p. 1884. kiküldetést rendelő végzés folytán a helyszínén vagyis Felső Szemenyén leendő eszközlésére 1885. évi január 30. napjának délelőtti 10 órája kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzés-» sel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok ezen árverésen az 1881. évj 60 t. cz. 107 §-a értelmében a legtöbbet ígérőnek becsáron alul is eladatni fognak.
Az elárverezendő ingóságok vételára az 1881. évi 60. t. cz. 108. §-ában megállapított feltételek szerint lesz kifizetendő.

Kelt Letenvén, 1885. évi jan. 15. napj&n.
Smidt János
2378 l-l. bir. végrsbajtó
folyó évi feör. 20 étn."
Bár elSitélet
és gyanusitások hátráltatják — de valóban jó végre mégis utat tör. Hogy es tény, bisonyitja a mindinkább növekedő kereslet a valódi horgony Pain-Expeller után. E régbevált hásisser a legtöbb családnál mint hatékony be-dörssölési szer osús, köszvény, tag-ssakgatás stb. ellen folyton késnél tartatik és mindenki által, aki már használta, hálából másoknak is ajánl-tatik. Aki ennek valóságáról önmagán tett haatnálat utján meg akar gyósődni, as caakia ,Richter-féle horgony Pain Expellert" ^kérjen és hamisítványt meg ne Tagyen. 40 és 70 kros árban a legtöbb gyógyssertárban készletben van. Rithter F. Ad- és társa, Bécs. — Főraktár Prúgá ban sz .arany oroaslán gyógyszer Urban. Níklssplatt 7. 2349 3-8.
xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx
x
Közvetlen tengertuli küldés által ajánlom következő igen OlCM árakon!
CyariatírU ütlUatissit halat
ott
o kilo
nemeafaj. tÜKee
rna
postán bermentve
Xocca kiváló finüiS Xenado kivá''ó finom na^yszemü, ba CeylOE gyöngy Irgfisómabb. erfls
KarlsbaOl Kevert l fiDom
PlanUg. Ceylom, nagyon asép Plán tag. Ceylon, finom erős Cuba kéksAld, asép, erós
Bécsi torért ! ~ .
Arany Java, nagysseinü legfinomabb Java sárga, jé''sil Cuba gyöngy, erős, szép Xocca gyöngy, jóizíi Java ZÖld, nagysznmü. erős, szép Santos legfinomabb, »öld, erős Cauipinog, legfinomabb, kellemes Rio valódi, erős tiss j* Xocca afrikai, kisszerna. b-rna Rizs asztali . . . írt 1.15. i 30 éa Gyöngy Sa®0, valódi keletindiaí Snltán-malozsa. mag nélkül Xarczipan-mandoia, édes
et<tr. ért.
frt 5 00 _ 5.00
5.00 4.60 4.30 4.75 4.25 4.25 4 30 4.00 4.60 4.00 436 4.00 3 75 3.60 345 3.25 3.15 1.50 1.60 2.30 4.36
MTtT
frt
az ismert szolid kiszolgálás mellett
HnUlflfl • QJ nagyazemü, kilója Udflul t aj uráli, nagyszemü, kilója Tömött heringek, uj hollandi 25 cs. Zsíros heringek, uj nagy, 30 ca. Zsíros heringek, uj apró, 90 ea. De likatess »ósheringek, legfin. kicsi, 200 ca
llíL Mt \MÍI ím ,''ud.
Lazaczheringek, tartósak, nagyok, 30 Iád.
[jel. lm. iSptt):^2''^
Sardellák valódi Brabanter. kilónként Sardinla a la huile */i 8/a dobo«
Fr. Lachs éa Hummer s/z ko. dobos Ur. Qnhnllf '' °«uka Cabiiau \ 5 kii.
fi, Uulluili * Scholle (teng. ny.)jláda Családi thea. fekete, kiv. finom, kilója Családi thea, feketi, finom, kiadós, kilója JamaicK Rum, valódi, ó, 4 liter Arac de Goa, legjobb, legfinomabb 4 liter Cognacde Champagne, kiváló finom. 4 liter Tanille 3 tok. 30 kr., 6 tok, 54 kr.. 12 tok. Stearin-gyertyák 4, 5 vagy 6-os, csomagja
ért-
2.00 3.00 1.60 150 1.30 1.30 1 75 150 1.90 1.50 3.50 1.50 4.30 360
1.15
4.00
3.50 5.00 4 00 7.00 1 00 0 30
X X X X X X X X
2323 5-6.
Hurkt. füstölt hus. sonka, szárított gyümölcs, főzelékek és gabnat&rtvány, kétszersült stb.
SCHULZ E. H. iltoüában Hamburgnál. Alapítva 1864-ben.
Kérem a coéget üzletem utánzóival nem felcserélni



Báli meghívók és falragaszok,
ugy t^ ncKrendek
s minden e szakmába vágó munkát, — s/.cp kiállításban és
olcsd árért a legrövidebb idő alatt 1|I|J|
! WAJDITS JÓZSEF könyvnyomdája elfogad ós
| pontosan el is készített.
HUSZONNEGYEDIK ÉVFOLYAM
ZALAI KÖZLÖNY
JANUAR 2 Í <n 1885.
I R ß K

A nagy-kanizsai
1 tcresleíflmi és iparbanb-részvénjlársulaí
XVII. raies Irnßtil
|
M
* folyó évi február 24-én délelőtti 10 órakor saját helyi-| ségében tarfandja, melyre a t ez. részvényesek tisztelettel meghivatnak.

A KÖZGYŰLÉS TÁRGYAI:
1.) Az 1884. üzletééi zármérleg előterjesztése h az erre vo-+ natkozó igazgatósági és felügyelő bizottsági jeWctések, ugy az igazgatóság felmentése.
2.) As osztalék meghatározása.
3.) Az igazgatóság inditváuya az alapaaabályok néhány §§-ainak
módosítása iránt.
4 ) A társaság hivatalos közlönyének kijelölése.
5.) Négy igazgatósági tag 3 évre, továbbá egy igazgatósági tag 2 évre, úgy szinte a háromtagú felügyelő bizottság egy évre leendő megválasztása. (Kilép«" igazgatósági tagok: BLAU LAJOS, BLAU PÁL, DOBÍUN BENTÓ, IUPOCH GYULA és VIDQ£ SAMU urak, H kiléoő felügyelő biaottsági tagok: BETTLHE1M GYÖZO, DEUTSCH MÓR és LENGYEL- JGNÁCZ ur*k.)
Nagy-Kanizsán, 1885. január 19-én.
Az igazgatóság.
A nagy-kanizsai kereskedelmi és iparbankrészvénytársulat t. cz. részvényeseinek!
• - 4
Van szerencsénk a t. cz. részvényes urak becses tudomására jutatni, miszerint — tekintettel arra, hogy intézetünk üztetfocgalma az utolsó években nagy mérvben fokozódott, — tekintve továbbá, hogy ennek következtében az eddig befizetett részvénytőke többé elegendőnek nem mutatkozik b a bank érdeke annak kiegéazitesét mulhatlanul szükségessé teszi, — igazgatóságunk az alapszabályok 12. és 35. §-aí-ban körülirt jogánál fogva az intézeti részvények teljes befizetését elhatározta.
A részvények 200 frt névértékről szólván, melyekre eddig 120 frt lett befizetve, a háfra levő 80 frt kiegészítése a következő módozatck szerint létesitendő.
Mindenek előtt az 1884. évi 8110 frt 20 kr. tiszta nyereményből — a közgyűlés helybenhagyásának fentartása mellett 8032 frt lő kr továbbá alapszabályaink 58. §-a értelmében e czéíra visszahagyott részvénytőke kiegészítési alapot képező 2857 frt 65 kr. s ugyanezeu alaphoz 1884. évre visszahagyandó 3110 frt 20 kr.
összesen 14000 forint
a részvényekre leendő befizetésbe betudandó.
Az ekként 134,000 forintra felszaporodott részvénytőkének 200,000 forintra leendő kiegészítéséhez 66,000 foriut, illetve minden részvény után 66 frt. szükségeltetvén, ez a részvényesek által három egyenWí, és pedig 22 frtból álló részletben:
az I. resztet 1885 évi márczius l-jéig, a 2. részlet 1885. évi június I jéig és a 3. részlet 1885. évi szeptember Ijeig
"esten befizetendő.
Tisztelettel felkérjük tehát a t. cz. részvényes urakat hogy részvényeik névszerinti értékének kiegészítésére a fentebbi módozatok szerint még kívántató 66 frt befizetését a kijelölt időben eredeti részvényeik feirmitatasa mellett pénztárunknál annál bizonyosabban teljesíteni szíveskedjenek, mivel a kitűzött határnapnál későbben történt befizetések után 6% késedelmi kamat lenne megtérítendő (alapszabályok 16. §-a.)
%
Ezzel a részvények 200 frt. névértéke teljesen befizetve leendvén, az ideiglenes részvények végleges részvényekkel fognak kicseréltetni.
Nagy-Kanizsan. 1885. január lü.
A nag}-k&niANui kereskedelmi és Iparban kréwz vény társulat igazgató** ga.
i
m
1 1
1.) A közgyűlésen réntvenni szándékozó részvényesek felkéretuek, hogy részvényeiket a még le nem járt szelvényekkel együtt a bank pénztáránál innen nyerendő téritvény mellett az alapszabályok 51. §-a értelmében f. évi február 16-áig letenni szíveskedjenek, mely térítrény igazolványul szolgáland.
2.) Az alapszabályok 49. §-a értelmében etak azon nagykorú férfiú-részvényes bir személyes szavaati joggal, kinek részvény» legalább is 14 nappal a közgyűlés előtt az 4 nevére van beirva.
3.) A szavazó lapok a közgyűlést megelőző napon, délután 3—5 óráig, a bank helyiségében átvehetők; ugyanezen időben mutatandók be a felhatalmazványok is, melyek alapján az illetők (alapszabályok 50. §-a értelmében) másuk megbízásából szavazni kívánnak, mivel későbben benyújtott felhatalmazványok tekintetbe nem vétetnek.

EDDIG MÉG FELÜLMULHATLAN
a MAAGER W.-féle
es. kir. szabadalmazott, valódi, tiszta,
C s u k a in a j-olaj
Maager Vilmostól Bécsben.
At orvosi tekintélyek ¿Ital megvizsgáltatott éa köny-ny«S emészthetóséne folytán gyermekekaak ia ajánlható, mert a legtisztább. legjobbnak elismert azer : mell- tfidó-
bajok, görvély, daganatok, kelések, bőrkiütések, mi-rlgfbsjok, gyengeség »tb. ellen — egy üveg ára 1 frt. — kapható gyári raktárban : Becsben, Heumarkt 3 szám alatt, valamint «1 Osztrák-Magyar birodalom legtöbb ¿a jobb nevű gyógyazer-táraibao.
PóOBett Kapb.ató: Kováca M. ée Sipíc« látván gyógytárában* Reeh Vilmo» — Spitzer Sándor é* fiai kereskedésében.
2320 6-12
Dr.
Dr.
Xikolaach Károly-féle
spanyol Ch I a a-b ar Sikolasch Karoly-féle
apanyol vastartalmú chiaa-bar.
Dr. Mlkolasch Károly-féle spanyol p e p s I n-b 0 r.
Dr. Äikolasch Károly-féle spanyol peptoobor.
Dr. Xikolaasch Károly-féle panyol rhabarbara-bor.
A legjobb azer gyomor-gyengeaégekben, hideglelés, ideg bántalmak & utóbetegaégek
•Ilon Egy flveg ára I firt 50 kr. Kitünfi batáau azon betegségekben, melyek vérazegénység, vagy roas vértfii saármaznak,
Egy üveg ára I frt 50 kr. Rendkívüli szer mérges daganatok, a gyomor lassú működése a az ebből származó betegségek ellen. Egy üveg ára I frt 50 kr. A legbistoaabb azer a gyomor működésére ne.n ha''ó szervek felüditéséül Egy Üveg
ár* I frt 50 kr. A legjobb szer gyomor- és bél-katbarus, -valamint egyéb betegségek ellen. Egy üveg ára I frt 50 kr.
Förattar Ausztria s lagyarorcam nezre (öaliczia és Btíorina tiyeteléyel)
langer YitoosMI, ®ées, 111. Heum&r&t S.
Egy jóhirü vendéglő
összes b e r e n d ez é s s e 1
2376 l—l. termikor átvehető.
Bővebb felvilágosítást lapunk kiadóhivatala ad.
3733. sz. tkv 884.
Árverési hirdetmény.
Az al8Ó-lendvai kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóság közhírré t< szi, hogy Pollák Lázár alsó-lendvti lakós végreh»jtatónak Eis-ner Ferdinánd pákai lakós végrehajtást szenvedő elleni 403 frt 20 kr tőke követelés és járulékai iránti végrehajtási ügyében az alsó-lendvai kir. járásbíróság területén levő Páka község határában fekvő, a pákai 325/sz. tjkvben A f 1-7 a^rsz. a. felvett ós 7a részben alperes nevén álló s 338 frtra becsült ingatlan részre az árverést 338 frtban ezennel megállapított kikiáltási árban elrendelte és hogy a fentebb megjelölt ingatlan az 1885. évi február hó 3-ik napján d. e. 10 órakor Páka községben a községi bíró házánál megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alul is eladatni fog.
Árverezni kívánók tartoznak az ingatlan becsárának 10%-át vagyis 33 frt 80 krt készpénzben vagy az 1881. LX t cz. 42. §-ban jelzett árfolyammal számított és az 1881. november 1-én 3333. sz. a. kelt igazságügyminiszteri rendelet \ 8. §-ában kijelölt óvadék képes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. LX t. cz. 70. §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgaltatni.
Kir. járábiróság mint telekkönyvi hatóság Aisó-Lendván, 1884. november 22.
2379 1—1.
I I I i I I i 1 I I I I I I i
Meghívás
a nagy-kanizsai segély-egyleti szövetkezet IV. cziklusában,
Il-ik évi rendes
közgyűlését
a helybeli városi tanács termében folyó évi február hó 2-án délelőtti 10 órakor tartandja meg, melyre a szavazat képes üzletrész tulajdonosai tisztelettel meghivatnak.
ügy sorozat:
I. számodási jelentés
II. felügyelő bizottság jelentése és indítványa
III. határozat a tartalék alap javára fordítandó öezeg iránt
IV. jótékony czélokra fordítandó összeg meghatározása
V. az alapszabályok 26 és 27. §. értelmében sor szerint kilépett 8 választmányi Mg helyett ujak. vagy ugyan azok 3 évre leendó megválasztása
VI. fölügyelő bizottság megválasztása
VII. indítvány az egyleti szövetkezet érdekében.
Kelt Nagy-Kanizsán, 1885. évi január havában.
2372 2~2 A* igazgatóság

Pályázati hirdetmény.
A Muraszombatba!: székelő .Délvasm^yei takarékpénztár részvény társaságnál« üresedésben lévő 000 frt évi fizetéssel javadalmazott könyvelői állás betöltendő lévén, pályázni óhajtók felkéretnek, hogy ebbeli kérvényeidet az intézet elnökéhez legifjabb Gróf Battbyánnyi Zsigmond úrhoz Felsó-Lendván, 1885. évi február hó 2-áig nyujtsák be.
Megjegyeztetik, hogy a könyvelő 1200 frtot biztosité-hivatal elfoglalásakor letenni tartozik.
kul a
IHuraszembat, 1885. jsnuár 12én.
WayMU Jóuef könyvnyemdájábói Nagy-Kamrán.
Horváth György s. k.
igazgató.
HUSZONNEGYEDIK ÉVFOLYAM
ZALAI KÖZLÖNY
JANUAR 24-én 1885.
leauyt e» menyecskét ós Horváth Laczi is ugyancsak huzts lelkesítőin a tslp alá valót. A hölgyek közül ott littuk : Welisch Ida, Sommer Lujza, Rozenberg Adei, Weiaz Gizella, Roz-nfeld Ilka
Péterről) Lackenhacher Irma, Scherz Berta, Rozenberg Marc«», Som-mer Malvin, Engländer Cili, Pollák Marc»», Kohn Hedvig, Leugyel Sarolta (Marczaliból) Reichenfeld Leopoldin, Schars Ti lka. Honig Zseni, Harimaon Jozefa, Weisz Gizella és Kayserling kisasszonyokat itb. továbbá Gelsei Gut-mann Vilmosné, Lesener Henrikné, Scherz Albertné, Rapoch Gyuláné, Markbreiternó stb. úrnőket. Reméljük, hogy a tornaegylet felbátorítva &z ezen mulatság siker« által, ezentúl többször fog a nyilvánosság elé lépni. A közönség támogatása el nem marud. —
— A nagy-kanizsai általános ipartársulat — amint már «mlitettük— segélyalapjának gyarapítása javára f. évi február hó 7-ón az „Oroszlán" vendéglő termeiben Horváth Lacsi kózked-veltségü zeuekara közreműködése mellett jótékouyczélu zártkörű tánczvigal-mat rendez. Belépti-ilij személyenként ÜO kr. Felü. fizetések köszönettel fogadtatnak és a „Zalai Közlöny" czimü lapban nyugtázhatnak. A meghívó masr* At nem ruházható. Ksidete es''.e 8 óra kor.
— Ertesltét A nagy kanizsai takarik-
ptüZtÁr részvénytársaság 1885. évi február hó 10-én tartandó közgyűlése tanácskozási tárgyainak sorrendje : 1. Elnöki megnyitás — A W''izgyillési jegyzőkönyv hitelesítésére 2 részvény« kijelölése. 2 Az igazg&tosigi és felügyelő bizottsági jelentésűek felolvasása. 8. A UiérK-g előtérj esntése — az osztalék megállapítása, — az igazgatóság és feltlgyelö bizottság részére * felmentvény megszavazása. 4. Az alapsmbályok értelmében sorrend szerint ki-lépő 10 igazgatósági tanácsos, ugy a 3 tagból ülló feliig) eló bizottság helyett ujak, esetleg aroknak isméti megválasztása — és pedig a borrendben levő Herényi József, Bláu Pál, D.ttiueberg Jakab, Gutmann 8imon, Maschanz-k< r Mór. .Sommer Sándor, Sommer Miksa, Stern I M., Scherz Alkert és Vágner Károly igazgatósagi tagok helyett 3 évre, a 3 felügyelő birottsági tag helyett pedig 1 évi idő tartamra. 6 Netáni indítványok — A t. c* részvényesek figyelmeztetnek, miszerint szavazó-lapjaikat folyó 1885. évi február hó 9-ik napjá délelőtt 9 — 12 és délután 3—5 óráig az intézet helyiségében átvehetik. — Jeyyzet: hogy az alapszabályok 54-dik §-a szerint sza-vaiati jogot cgak as igényelhet, kinek részvénye a köigyillést megelőzőleg 4 héttel nevére átiratett
— Misu, a drótos legluy a következő mentegető ie*elet intézte szerkesztőségünkhöz: „Draga Zörgezgyü Zuracskam ! Ne haragúgya, Misu nem meg tugya Jevil zírnya ; nagyot mulatta dijak ziftyu zurak kancentráj*-bao. Na mig zsak erul irgya Misu zuj-sagba trifacskak. Is addig türgye mogul Zuracskam. Zisten megáldjon 1 Jo-cakat kivanja: M''.sunak !"
— Azon Lársaséleti nyomorúság
kuzütt, mely városunkra — kivált egy idő óta — lidérc/nyomásként nehezedik, jól esik arról értesülnünk, hogy Hencz Antal vendégszerető házában f. jauuár hó 17-én este íényes n hozzá oly kedélyes ós fesztelen névnapi estély tartatott, mely sokáig emlékezete« marad, az ot,t jólmulatókra nézve. A huszonnégy teritékü gazdag lakoma lelkes toasztok, szavalat, ének — és a pezsgős palaczkok szűnni nem akaró durrogásai között — folyt le. A lelkes áldomások aorát Oroszváry Gyula nyitá meg, éltet>én a házi gaz-_dat. Utánna Tuboly Viktor a következő közf*t«zésben részesült áldomást mondotta versben:
.Ki ugy érti az építést
Hofcy Házának termeit
Vendéglátás és a jó kedv
Otzl >p gyanánt emelik.
S ki e rosz, í''Dzó világban Nem él csupáD magának, Haiirm él a barátságnak Közönségnek, hazáuak !
Megérdemli igyunk érte Egy őszinte áldomást; Adja Isten : sokszor lássuk Így épitve e lakást !
És e ház derék gazdája M<^g ugy aokmor épitsen, Hogy iiaxánk és e városnak Érdekein "segítsen!
S aztán ne csak házasodj ék, Hanem meg is nősüljön, Feje meg ne kopaszodjék, Haja meg ne őszüljön !
Kívánom, hogy számos évig Ünnepeljen e nappal — E''jen derék hazánkfia Éljen soká Hencz Antal!" A magyaros zamatu kedélyes viga-lomnak csak a reggeli órák vetetlek véget.
— A magyar szt. Korona országai vörös-kereszt-egy leiének nagy-kanizsai városi választmánya 1885. évi febr. hó 1. délután 3 órakor a Kisdedovoda nádor-utttai helyiségében tartaodja évi rendes közgyűlését. A kösgy ülés tárgy ai: 1. Elnöki megnyitás 2. Jelentés a lefolyt ¿»i működésről. 3. A számvizsgáló bizott-jelentése. 4. *A sorrendszerint kilépő • valamint elköltözött választmányi tagok helyett ujak, esetleg azok isméti megválasztása. 5. Netáni indítványok. *Kísor-solt tagok : Ebensvanger Lípótné, Hoff-
munn Mórné, Kürschner Ignáczné. Sommer Sándorné. Dr. Schreyer Lajosné, Weiss Henríknéurhölgyek ;— Blau Lajos, Ebenspanger Lipót, Fischl Pál, Henc« Antal, Hirzchl Ede. Pataky Aodor, Wachtl Zsigmond (elköltözött) urak.
— Biztos forrásból tudjuk, hogy a Vas Gereben ünnepély alkalmával Bécsben az összeB beszédek cenzúra alá esvén, kitörültettek mindazon pontok, ame>yek politikával foglalkoztak. Igy • beszédek jóval rövidíttettek és szépségük csorbát szenvedett.
— Vadász bálra karzatjegyek elő re kaphatók f. hó 26-tól a bál napjáig: Belus. Práger ée Mandák urak gyógy-azertárában.
— Mérgezési sset. Alig mait egy éve, hogy egy CiCtrt registráltuuk,mikor csokt ládé-czukortól több gyermek rosszul lett Már akkor intettük a szülőket ovatosságra és kértük illetékes hatóságunkat a többszöri vizsgálat megtételére; tót Teraauczky József járási or vos ur, lapunk veterán-munkatársa az alkalomból népazertt ismertetést irt a méregtartalma czakorkákról. A jóakaratú figyelmez U-tés, a kárelem, a szakértői toll munkája asonban eredménytelenül maradt, mert a boltokban most ia csak szabadon árulják a mé regtartalmu ezukorkákat s azokat felülvizsgálni eszébe sem jut az orvosrandétzet egyetlen közegenek sem Legutóbb történt is hal eset. Lapunk tulajdonosának, Wajdits Józsefnek legkisebbik tia egyik testvérjétől órát ábrázoló piros ezukorkákat kapott, melyből egyet megevett Nemsokára rosszul lett; gyom rában erős marást érezett. A segelyre hívott háziorvos mérgezést constatált s a megmaradt ezukorkát megvizsgálván, méregtartalmunak taUlu Szerencse, hogy a gyermek többet nem evett; nagyobb adag menthetlanül megölte volua. — A ezukorkák egy szatócabolt-bau árultattalr, hova ismét egy nagyobb üzlet szolgáltatta azokat A rendőri intézkedés megtétetett. Kár, hogy mindig a baj megtörténte után történik vizsgálat, holott szakértő kíséretében ast évente többször is meg kellen ■ tenni! orvosrendészet, jöjjön el hozzánk is a te országod!
— A csáktornyai állami taniió-képezde uj épületének fölemelése érdemében Svastits Benő megyénk alispauja és dr. Ruzsicska Kálmán kir. tanfelügyelő e bó 18-án Csáktornyára utaztak, hol egy-két napot löltöt ek. A varos egy 12 kai holdnyi lerületrt és husz ezor frtot ajánlott fel as uj képez-dei épület számára. Hogyha a kösokl. kormány — a jogérvéunyea szerződés mellőzésével — beéri ez tjáulatul, akkor az építkezésnek mi sem áll útjában, (öltévé, hogy a költségek hiányzó nagyobb részét is elvállalja. Alispán ur meglátogatta az áll. képezdót, s nagyon kellemesen lepte meg annak berendezése s a tanítojelöltek előmenetele. Dr. Rozsicska K. kir. tanfelügyelő ur másnap még a polgári és elemi iskolákat tekintette meg, s örömmel nyilatkoztatta ki elismerését a tapasztaltak fölött.
— A keszthelyi gazdászok segély egyleti bálja f. hó 17-éu tartaton meg az Amazon szálloda nagy termében. Már kora délután megélénkült a tő utcza az azon járó kelő vidéki szépettől. A bal anya töreki Töreky Aiadárné úrhölgy őoag)sága esti 1/K 10 órakor éikezett, kii a rendezőség é<én Mészár os Lajos bál elnök togadott egy gyönyörű élő virágból álló csokrot nyújtva át neki, ugy szinléo egy csinos művű tánezrendet. A Rákóczy induló elhangzása után kezdetét vette táncz, mely aztán tolyt szakadatlan jókedvvel, gyöngyvirágos hangulatban, ki-világos kivirradtig. Az első négyest 64 pár tanccolta s általaban mondhatni ritka az a bál, melyen szépeink annyit és oly jó kedvvel tánctollak volna mint ezen. A jelen volt szépek közül a következőket jegye-.hettük tel: Baán nővérek (Sza-bar,) Botka Ernesztina (Újfalu,) Csurda Lujza, Emecz Gizella, Erlich nővérek, Fülöp Katinka (Kis-Komárom,) Ga »1 A''»la (Pacsa) Gorró Anna, Garger Zseni. Király Lujza, Libos Mariska (Ollár,) Lerch Katinka (Kis-Komárom.) Kiáss nővérek (Szalapa,) Mojser nővérek (Sümeg,) Péczely Nettí (Kis-Komárom,) Rajky Anna (Felső-Rajk,) Reischl nővérek, Saáry Piroska, Ságváry Ilon (Kővágó Eörs), Stefaita nővérek (Nagy-Rada,) Schatten nővérek (K. Eórs,) Szabó Ilka (Tapolcza) Tomka Uoüa (Szántó,)Vértes-sy nővérek, Zdrávy Irma (Tűrje) úrhölgyek és Chernelné (Cs-b-Rend^k.) Czigány Károlyné (K. Eőrs,) Oltay Guidoné (Szt.-Györgyvar,) Hertelendy Józsefné) V.-Lak,) Poihő Lajosné (Val-lus,) Talcbér Károlyné, (L.-Tomaj) úrnőket.
— Blsmark herexeg uj vám uri-fája kedvezőtlen hatást azül országunkban. Ha a termény kivitelre nagyobb vám- ár azabatik. piaczainkon olcsóbb lesz a gabona, ekkint okoskodhattak a sü • megí pékek is, összesen hárman. Véd és dacz szövetségre léptek. Ezentúl egy osztrák piczuláérl nem ad egyiksem több süteményt (kis herczig kipfellit,) mint ötöt; — aki 1885. jan. hó óta — 10 krajezár ért régebb szokás szerim hatot mer kiszolgálni : az büntetést fi»*t. A szövetség különben még titkoe, de kiflit már csak ötöt kapunk.
— Gyászhir. Tanügyünknek s a népiskolai tan:estületnek gyásza van ; mindkettőt érzékeny csspás veszteség érte. A taejügy egy 39 évig ernyedetlenül buzgólkodó, jel ss munkását, a tanteatület
egyik általánosan tisztelt és szeretett tagját veszhette el Rózsavölgyi An-talné, szül. Tavasiy Ilonába n. A jólelkű és páratlan szelidségtt, kedves nő elhunyta nem jött ugyan váratlanul, mert hosszú idő óta betegeskedett, de éppen — mivel betegsége nem volt súlyos vagy legalább nem látszott annak — mindenkit megdöbbentett szomorú halála. Még közvetlen környezői sem tartottak annak ily gyors bekövetkezésétől. F. hó 19-én éjjel azonban egyszerre rosszabbul lelt, mellében fojtó fájdalmat éreze''t s ugy 6 óra tájban e szavakkal : „Itt hagylak benneteket" — csendesen elszenderült örökre. Kimalása is olyszelid, oly békés volt, mint egész élete. — Temetése f. hó 20-án délután ment végbe, melyen az elhunyt kartársain s a népiskolai növendékeken ki-vül a tisztelők és szeretők nagy serege vett részt. — A koporsót szebbnél szebb koszorúk borították.—Nyugodjék békével a munkás élet után 1 A osalád által kiadott, gyászjelentés igy hangzik: „Alolirottak ugy a maguk, valamint a boldogult rokonai nevében, mély fájdalomtól megtört sziv-vei jelentik íorrón szeretett neje, illetve anyjuknak, napa és nagyanyjuknak Rózsa* völgyi An''.alné ssül. Tavassy Ilona községi népiskolai tanítónőnek, f. hó 19 én életet ek 64. évében, hosszas szenvedés u án .órtént gyászos elhunytát. KeltNs^y Kanizsán, 1885. január 19-én. Rózsavölgyi Antal férje, Rózsavölgyi Gizella. Rózsavölgyi Gyula. — Rózsavölgyi Marcsa; férj Kocsi Samuné, Rózsavölgyi Szidónia; — Rózsavölgyi Borcsa, férj Rittuper Károlyné; — Rózsavölgyi Paulina. Rózsavölgyi Antal, gyermekei. Rózsavölgyi Gyulané, ssül. ^Madarása Rózsa, menye; — Kocsi Samu, Rittuper Karoly, vejei;— Rózsavölgyi Margit, Aranka és Olga, Kocsi Gyula, Rittuper Irma és Margit unokái.
— .Magyar Gyorsírás" czimen dr. Keie Antal ügy véd egy szak-folyóiratot szerkeszt és ad ki. Az elaő számot megkaptuk, a igen tartalmasnak találtuk ; ennél fogva igen melegen sjánljuk az érdeklődők figyelmébe. Julius és augusz tus kivételével minden hóban egyszer: 15-én, jelen meg egy ivnyi terjedelemben. Elófize''ési ára egész évre:''2 trt, félévre: 1 trt, mely a kiadóhivatalba (Nagy-Kanizsa, Szécheoyítér 6. sz.) küldendő.
— Veszedelmes őrült. E lapok 3-ik számában emiitettük, miszerint Zalavarott f. hó 6-án Párta Ferencz 48 éve« földmives — nejét féltvén — tölakasa''.oita magat, de idejekorán meg mentették. — Öngyilkos jelöltünk két napi betegség utan kilábolván a bajt, környezetéhez komoran viaelte magát; — 12 én reggel neje a szokásos reggeli imáját végezvén — a férj as ágyon ülve, a nőt hajánál fogva ierántá, a egy késsel előbb annak haját levagta, ar-czán orra környékét m-gkeri ette, orrát keresztül szúrta, valamint ¿zemo körül és ajkát veszélyesen ösaze-szur-dalta ; — nejének nyakát akarta elvágni, de az összefutott szomszédok és az illető gyermeeei e szándékában meg akadályozták, s a szerencsétlen nőt sikerült megmenteni. T ttén«k elkövetése u^án egykedvűen a reggelí elfc-gysattásá hoz készült, de e belyett gyermekei kidobták. Végre minden tette oda mutató . és mulat, hogy a szerencsétlen őrü^ési iob»mokban ssenved. — azért a kellő lepésekct már megtették.
— Mézga Ferdinánd, a hírhedt betörő tolvaj, — kiről a lapok tévesen Mártin név alatt közöltek értesitest, — a mult év október 15-én a Csáktornyái kir. járásbíróság börtönéből — illetve az őt börtönébe kisérő börtönőr elől, kalapját annak szemei közé csapván — megszökött, a mult napokban a varassdi piaezon — hol lopott ludakat árult — « m. kir. csendőrség által elfogatott ée Csáktornvára kiíórtetelt. Vele hozták kedvesót és ennek nővérét is, előbbinek hat évas leánygyermekével együtt, ket azonban a vizsgálóbíró ur — ellenük a kihallgatás folyamán terhelő körülmény fel nem merülvén, — egyelőre szabadlábra boosájto.t. Mézga c^egasö-kése óta Muraköznek, felvidéken csavargott és ott számos betöréses lopásokat követett el, melyeket részben be is vallott. Ezu tali kihallgatásakor több orgazdára eulvos vallomásoka'', telt, kik néki tiloe üselmeinél vétkes segédkezet nyujtának. A két nőt — Flesnyák Annát és Margitot. — kikkel korábbi ismeretségben állott, azon bisUtgatásokka], hogy ő Varazsdon mint n»p6zámos szerez magának keresetet, s ¿kei eltartani fogja : a Varazsd melletti Ternoveczre csábitá, ott tartván el őket a hébe-hóba nyújtott pénzeegélylyel. Azonban: „addig jár a korsó a kútra . . .*— addig járt Mézga ia a varazsd! piacira tol vaj 1 ott ludaival, — mig végre hurokra került. Szerencsétlen ! A további vizsgálat fogja kideríteni: vájjon hány.bússzivü ludnak kellett az édes szülei ket:ecztől a búcsúszó: elgágogni ? —
— Egy-egy sátort ütött Idegen,
hogy miképen gazdálkodik itt hazank-ban, élénken beszél róla egy tudósítás,
melyet seentgróthridéki levelezőnktől^ kaptunk. „A ssentgróthi birtok — íqa levelezőn* — valami porosz, vagy tudja Istes : minő náoaió k-iébe jutott. Ezek as itt gazdálkodó v mindent kigondolnak az emberek ret. 0vetésére. Allatokat agyon lődöztetnek, embereket korbácsolnak és gorombáskodnak uton-utfelen. A karácsonyi vásár alkalmával a jószág igazgató egy előkelő nőt nyilvánosan megtámadott, amiat egy nyilvánosan árult ée általa megvett kis karácsonyfát vi letett bast ; s ezt 6 direktorsága as i erdejökből lopottnak gondolta. Egy alkalommal récz evadászatol tartottak s mivel egy szegény, család-.* bojtár * vessé-lyes mocsárba menni nem akart, kutya korbácsceal össze-visszaverték s vadászat végeztével rögtön kihordatták. A napok ban az erdős az ő parancsukra egy embert, a tekenyei papnak egy tehenét ée egy lorat lőtt agyon ; agy fiúi peóig ön maguk szinte halálra korbácsoltak, As egész város roppant izgalomban van ellenük." Igy szól r. levelezőnk tudósitása. Mi valóbanjmegdöbbenéasel halljuk mindezt s véghetetlenül csudálkozunk, hogy a sérelmesek az ilyen eljárással és viselkedéssel szemben illetéke« helyen orvoslást nem keresnek.
— Az embersseretetnek és a tanügy iránti lelkesedésnek igen szép példáját gyakorolja Pecsek György tiskeszentgyörgyi (Muraköz) plébános úr. Ismeretes dolog ugyanis, hogy Muraköz Zalamegyének egyik legnépesebb vidéke ; a tulnépességnek természetes kifolyása az elszegényedés, es pedig a tanügy felvirágozásának legnagyobb akadálya. Nevezett plébános ur igazi lelkesedéssel fáradozik azon nehézségek leküzdésével, melyek tulnépes hitközsége tanügyét, leginkább a szegénység miatt, hátráltatják. Több ez érdemben tett nemes intézkedésének betetőzésére álljon itt legújabb, igazán nemes lette. Ssétssórt községeinek több ssegény tanulóját saját köl''ségén látta el lábbelivel, tankönyvekkel, csakhogy alkalmuk lehessen a távolabb levő központi iskolát látogatni,JA nemes telt dicséretre nem szorul, de elmulass''hatlan kötelesség e oeendesen működő emberbarátnak a sse gények nevében köszönetet nyilvánitani. Sok ily nemes szivü papot a hasának és a tanügy felfog virágozni. —S.
— 100 hold badacsonyi szóló-birtokot árvereznek el f, hó 26-án Ta-polczán, Mojzer Ferencz vnndéglős helyiségében. A birtok jelenleg Peczek Gyula és Ida testvérek tulajdona. Amint leve lezőnk értesít, a gyönyörű birtok részletekben fog eladainí.
— Fiugyilk08 apa. Apagyilkos fiukról minden hónapban olvashatunk a fővárosi lapokbau, de hogy apa gyil kolja meg a fiát es a maga nemében unicom. És mégis es eset is megesett. Ugyanis Varkonyban (Baranyam.) Hoaz-szú Marton vagyoaos polgár, saját fiát, mert nem viseltetett atyja iránt semmi tisztelettel, a e miatt Pécsett huzamosb ideig be is volt -árva — agyonütötte. A gyilkos atya elfogatott s ellene a törvényes vizsgálat meginditta''ott.
érdekes külföldi vadászati leirást olva sunk, mig az ismételő részben a külón->öző vadas-piacsok forgalmá-ól egy kimerítő szakavatottsággal irt közlemény nyújt tájékozást A fegyver töltény es őpor ismert rovatban a ^Barlschléle ujabban szabadalmazott töltény hüve-yek vannak kritikai bonczkés alá véve. A lövészet rovatban pedig melegen irt felhívást ojvaaunk, hogy a vidéki övész-társulatok egy országos lövész-a/övetcezetté egyesüljenek; indokolja ezen Üdvös mozgalom kezdeményezését különösen a honvédelmi «rsmpont. — De ézekben cswk a főbb csikkekről sKÓIlottunk, mert ugy a lap ezen száma, mint egész évfolyama 1 nagy gonddal tárgyalja a vizslászát, kopaszát kérdéseit ; érdekestermészetrajzi megfigyeléseket közöl az állatvilágból a a hasznos tudni valók minden részletére kiterjeszkedik; ezenkivül pedig a .kérdések és feleletek" rovatáoan concret esetekét tárgyal nagy szakavatottsággal. Végül tárcsáiban világjárta vadászok kül- és belföldi vadássatának érdekfeszítő leírásait közli szokott vonzó előadásban Ez évi utolsó számában a tárcza-részt folytatáskép „Egy elefánt vadász kalandjai Afrikában" képezi, mely szép leírásával b izgalmas vadász jeleneteivel bizonyára szívesen olvastatott. Ha még megemlítjük, hogy az előttünk fekvő szám is, hasonlóan az eddig megjelenő számokhoz, Magyarország és Erdély legkülönbözőbb vidékeiről mindig fris tudósításokat hoz a folyó vadászatokról, vadtenyésztésről, s közli az évi lelövés ered ményeít és hogy a lap iránya nemcsak tanulságos, de mulattató is : azt hisszük eléggé ismertetve van e kitűnő szaklap a melyre ezúttal t. olvasóink figyelmét felhivni óhajtjuk. — A „Vadászlap" Sárkány I. F. szerkesztésében Budapest ten minden hó 5. 15 és 25-én rendecen 16 oldalon jelenik meg s előfize.éei ára : egész évre 6 frt, félévre 5 frt. Megjegyez zük még. hogy e lap az „Országos magy. vadászati védegylet" a „Spor: egylet" éa f .Magyar vizsla-veradíy-egyesület" hivatalos lapja is egyúttal, s hogy a fenti egyletek tagjai a minden hó 15 én megjelenő számot egészen díjtalanul * kapják, a mennyiben pedig ezek a számokat is birni akarnák, ezekre egész évre 4 frttal fizethetnek elő. —
Lapvezér ée kiadó: SZALAY 8ÁND0R Felelős szerkesztő : YASS ÁLMOS. Laptulajaonos: WAJDITS JÓZSEF.
Itto&iX ome
(i rovat alatt közlött, vagy bárhol hirdetett muLkák kapiiatók vagy uiegrendfcl-hetSk Wajdits József könyvkereske délében Nagy-Kanizaán )
— Előttünk fekszik a „Yadász
lap" legutóbbi száma. Mennyire birja e ti tűnőén szerkesztett szaklap a vadászközönség rokonszenvet, kitűnik ama tényből, hogy e lap a jövő évben már hatodik évfolyamba lép. De ha tekintjük, hogy emez egyedüli magyar szak-közlöny kitűzött czéljait a vadászatot, s vpie rokon sport nemeket mily ala-poas&ggal tárgyalta kezdettől fogva, s minő érdemei vannak mai fejlettebb vadá-zati viszonyaink rendezése körül, melynek ugyszóllva egyedüli fejlesztője e lap volt ; hu figyelembe vesszük, hogy minden irányban tanulságos éstekezéeei és beható bírálatai által bármely német azaklappal bátran versenyre kelhet: ugy könnyen megértjük ama rokon-ssenves fogadtatást, melylyel e lap a hasai vadáaskörökben mindenkor ta-lálkoBott. Mily sokoldalú tárgyat ölel fel e különben ia igen ügyecen öasse-állitott lap s mennyire bír megfelelni a támasztott igényeknek, kitűnik már a legutóbbi szám tartalmából. Mindjárt a lap aiején egy a vadászközönséget közeiről é-deklő tanulságos csikkel találkozunk, mely egy korábban megkezdeti értekezés folytatásakép a ragf dosók caapdákkalí irtását tárgyalja. Mily fontos e tárgy a vadállomány érdekében, kilüoiL már abból is, hogy e tárgyal a legnevezetesebb szak-könyvek mindig bebatóau foglalkoznak, s minőn a ,Vadászlap" a különböző tapasztalatokéi öiuseg/üjtvs, könnyű áttekintésben tárjt. fel cz. olvasói előtt; bizonnyal minden vadászat kedvelő elismerésével találkozhatik. Az elbeszélések közt egj igen ügyes tollai leirt túzok vadászatott majg „A vadász-sport a gyémánt mezőkön" ozim atatt
Nylltté r.*)
Köszönet-nyilvánítás.
Azon örökbecsű kegyes résztvétért, melyet felejthetlek kedves Margit leányunk elhunyta és temetése alkalmával rokonaink, jó barátaink, ismerőseink és oly számos igen tisztelt közönség tanúsítani kegyeskedtek, fogadják együttesen ée egyenként fájdalomtól lesújtott szülői szivünkből fakadó hálás köazö-netűnk nyilvánítását.
Nagy Kanizsán, 1885. évi január hó 17-én.
Svastits Károly és neje.
Csak rövid ideig lesz láthatd!
Wajdits József könyvkereskedése mellett
Kelier Ignácz ezelőtti üzletében. ab óriás
Kati kisasszony
és a
kis Juliska nővérek Sehwelzból.
Látható reggel 10 órától este 9 óráig.
ÁRAK: L hely 20 II. hely 10 kr.
A LEGJOBB
CZIGAEETTÁ-PAPIR
a valódi
LE HOUBLON
franczia gyártmány. Cawloy és Henry-töl Párizsban. Utánzásoktól mindenki óvatik.
czigaretta-papír csak akkor valódi, ha minden ejryes lap LE HOUBLON bélyeggel és
mindenik boritt-k az allant álló véd-jeggyel és alájvássai el van látva
afac-Simile de TEtlquette
* rABUICAMTt
17 Kss Binagsr i Pitiig
♦) E rovat alatt köalöttért sem alaki, s*>ni tartalmi tekintetben nem vállal felelősséget a
Sserk.
„Melléklet a Zalai közlöny 1885. évi 4-ik számához."
vetkező, nagy tetszéssel fogadott, német nyelven mondott beszédet
tartá: '' ''
A bécsi hírlapírók és irók „Con-cordia1* czimü egylete nevében egy koszorút tettem a magyar kőltó koporsójára. A szellemi köztársaságban melyhez ó - tartozott,'' nem léteznek elválasztó korlátok. Hogy is
• t •
Luther: '' .,A nyelv egy hüvely, melyben a gondolat palló-a rejlik." A szellem lov&tjai a pallosról és nem a véletlen hüvelyről ismerik feT; egymást, melyben az pfhén. Önök eljöttek, hogy a régóta elhalt "kőltó földi maradványait haza vigyék. A gyenge ember meghal, de a költő alakjai élnek. Vas> Gereben esz-mér, költői''alakjai voltak azok, melyek a levegőben lebegtek, melyek a róla való megemlékezést ébreo tárták és Önöket rábírták, áldozatot és faradságot nem kiméivé, idejönni, hogy a %öltó bafandó'' testét is elvi gyét a hazáí főidnek. Nem ezt viszik Önök haza, mert ez azon élénk alakká valtoxott át, meiyek miatt most a hazába visszatérnek. Nyugodjék ott békében Petőfi szülóf meflett és nyirjtsoa nekik "a sirbaü kárpótlást azért, hogy nagy fiuk nem pihenhet náluk 1" '' '' '' "
A .Balaton vidéki kör'' üzenetét Kr ót* KiroTV mofndta el Itatásos szavakban, ki diszmagyarbap. jelent meg. mig végre Dr. Ka-n y u r s z k y György pesti • egyetemi" tanár n é m e-t ^ beszédben nttrtrdartt köszönetet a .Conoordia'' irói egyletnek, a bécsi sajtónak a szíves támogatásért és a közönségnek a kegyeletes megjelenésért. — Ekkor a koporsó a „Concordia'' temetkezési egylet(tisztjei által az ott álló négy fogatos üveghintóra emeltetett és a menet hosszú sorban kisérte a diesó halottat a belvárosig, hol az uj egyetem'' éTóCt feloszlott és a hintó a tetemmel az állami vaspályához robogott, honnét Pestre szállíttatott. A menet valódi diszmeneti volt. A wil-dingi fóut palotáinak áblakai nyitva voltak, a hőlg^ék kendőikkel''Integettek le. Egyszerre gyorsan nyílik fel egy palota ablaka, gyengéd női kéj dobott egy ritka szép babérágat a koporsóra.
Egy fipyelmes honleány elismerésre méltó kegy elete volt.
Rónai.
nedves hidegben, amisor a lüdóhurutos betegség mutatkozik, legjobb ovsserek-A mig a gyermek nem lázas, nem fuWdó légséae nem szapora meUében. torkában tajdalmat nem érez, mindig megbishetó ■■erek, utóbb a beteget orvosi felügyelet nélkül hagyni nem tanáoaos.
Meglettek, él.
Minden ember hivatva van keresetre ée ez oka anuak, hogy az éiemedet-Óekaél nokkal veszélyesebb kimenetű a tüdAhurut, mint gyermekeknél, mert éppen aaon körülmények nehézilik a rendes magatartást; miből ai következik, hogy minél korosabb valaki, annál szívélyesebben kell elkövetnie mindent a súlyos következések elkerülbstése czéljából.
A hurut körjellege.
Hurut (Catarrbus) alatt a nyakhártyák azon gyuJ adását kell érteni, mely azon hártyák felszínére lörtéoö nyák-, és genf- elválasztással jár. A nyákhariya vörösség« és megduzsadása ájul, továbbá a nyákhartya felüle''én képződő azurke szinü és zavaros vagy üvegsainü nyák vagy mtu esetben geny [által ismerhetni fel. Ej közben a nyákhárty» felületéül a felhímsejtek tömegesen leváltak, melyek átúlságosan kiválasztott nyákkal Összekeverednek. Némelykor a.nják, igen hig, vlzazerü és pedig a megbetegedett nyákc; hártya véred enyei női eredő savó hozzá-kbveredése folytán. Azon helyeken, hol a hámsejtek ievaltak, iapoe u*y nevezett .buraUi fek éljek'' támadhatnak, me{yek azonban könnyen gyógyulnak.
Lefolyása gyors és lassú vagyis heveny és idült.
E dióhéjba szorított részletezésem szolgáljon irányul a magatartásban azoknak, akik a légazervi (tüdő) hurutot ugy-s*ó váa semminek tekintik éa a helyettr hogy orvosi segélyt vennének igénybe, Jeléggé könnyelműek a fairagaszokon, nj-ágokban egekig magasztalt kontár sse-rekbenjreménykecsi. i azoktól gyógyulást várn i,
TERSÁNCZKY JÓZSEF,
Kanizsajárás orvosa.
EQészséflQfly.
— A. léfszervi^Vunitba^ietefeknek. -
A mult hdban, legkivált deczem,-berben igen''sók szenvedet ¿''légszervi ha-tarozottan mondás : „t üd 6 h u r*u t• b a n", mely betegség az uj évben is eléggé elterjeidt. Apraja, örege panaáákodik nátháról, kehóról ée többeknél nagyon is komoly sziiíezett>en rftutálkusó''T, mulat koztfc, mert sokuál ''''tlIá6>- mellhártya gyuladássá fokazűdoit. Indokul beszarni ihatni a gyafcop" ''."égváltozás''., a leve £Őnek, talajnak vizgőzsel, Vízzel :őnéol tultöltözkíjdését, tehát a mftgtiüléet.
Nem akarom én itt avorvosi teendőket réstleíetni, van a városban elég jól képzet V stofcgalatkés* orvos/'' esek megfogják tenni teendőiket, osak nem kell mulasstani időt a segélynek gyors, igény be vételével. Van példa elég, hogy az orvosi segélyben részesűMek szerencsé sen gyógyultak, midón a hanyagok;,köny-nyelmüek jobbára elvesztek, veszendők-. Csak azért szólalok fel e tárgyban e helyen, hogy a minden után kapkodni szerető feleket óvatosságra serkentsen, mert a tüdő huruttal tréfa űzni nem kell, sem gyermekeknél, sem fe nőiteknél. j Gyermekeknél.
A tüd''i hurut mindig figyelmet keltő betegség, eltekiutve végzetes lefolyásától, félhetnek a szülők, mert semmi, nem vetheti meg biz''ossbban a tüdő-gümősödóanek alapját, a könnyelmű mulasztásoknál, melynek a vég« utóbb tftdőt vész. Ebben kereshető igen sok haláleset, mely rendesen az élet legssebb korában vet végeta viruló életnek. Tapasztalhat-ták elegen.-
Orvosi, szülői gondviseléssel, többnyire kedveső a lefolyása, habár lassú ia a gyógyulása, de kevés kivétellel, bistes:
A megbüiée etienni óvatos magatartás, a ezu kort art alma szerek használása*).
GSARNÖK.
•1 '' _ '' 1
Eflröreg úr vijggéoy,, koratoi
(Elbeszéli nvotnácy szabadon.)
Blaxifvrm Márktói.
rMikor én még legény voltam, A kapuba fciállottam, Egyet-kettőt kurjantottam, Mindjárt ludták hogy ét) józtam.*
Atár szívesen hallgatják as urak, akar nem, már éu ii csak moaélek agyét ;
még pediglen nenc ír szerető, — hanem vőlegény koromból. — Ason időből, midőu még máskép fütyörésagettek ne-kem is a madarak !
No de, hogy igen kicsinyke kis fs-zekamnak, nagyon ís nagy feneket ne keritsek, történt egyszer vőlegény koromban, miszerint valami peres ügyben váratlan Pestre kellett utasnom. — Nem szívesen hagytam ott ősi fészkemet s legkivált szeretett mátkámat, mert megjegyzendő egész as;f{ft[é*ig nzerettem — nem am ugy mint Itigyelmetek drágalá-tosaim, kiknek ma ez — holnap másik, hanem igasán szerettem.
Pesten a egelső száliában szálltam meg, 3 rangomhoz illőén''bem is ktrfény-nyel éltem.
Nemsokára néhány előkelőbb házban is otthon éreztem magam, s mondhatom : nem roszul mulattam.
A nők olyaifok voltak, mint a minők most, s mert a módi- ée mulatságok élvezeteiről eléggé sokat tudtam csa-ósTgni, talán szerettek is. — A férfiakat bires ivó és:evő tehetségemmel szintén megnyervén pártomra, egy névnapom előestéjén csapott murival halhatatlanná tettem nevemet. Szegény feleségem, ha tudná, hogy még őlegény-koromban ís féniy jól mulattam nélküle, tüstént agyon-lármásna. (No de bízom az urakban, hogy egyik lem mondja el neki.) Pedig egyetlen egy nap sem tolt el, melyben ujabb-ét ujabb, Bzsbbnél-szebb ismeretségeket ne kötöttem^volna.
No de az igazat megvallani lérfi-dolga, mindezen dicsőségek daczára, nem bírtam ügyem borzasztó lssan haladásáért eléggé boszankodni. — Szívesen odaadtam volna Pestet asszonyostul leányostul, mulatságostul Erzsikém egy öleléséért, csókjáért.
Körülbelül már négyhétig lehettem Pesten, midőn ügyem már végefelé járva, közel íiasaérkesésemről akartam öregjeimet tudósítani, egy reggel belép hossám a postás s levelst bos onnét hazulról. Csu-déükofva bontottam fel az irist, de ki írja le fájdalmas meglepetésemet, atyám •gy ujabb ügy gyei biz meg, mely csak újra kéthétig volt engem Pesteo marasztandó.
Megátkoztam gonoss végzetemet a postával együtt, becsületesen, — de as-tán mit is tehettem mást, njbél neki álltam a munkának*, eljárogattam as ügyvédeket táblabirókat sorban, s nem telt bele két aap, ügyem már a javában folyt.
•) Felkérj tik ezikkixó urat: ssivesked-jék az érintett cxokortaxtalmu anyagokról "Jeles tollából eredöleg lukwsrt felvilágosítást adni! HizasOk, hogy a gyscmekaaerató astlők afjoa sxivasea.vMódik. Sa«rk.
Akkor járta igazán a mondás: „Kinek a háza ég maga lásson az oltáshoz, e mindjárt nem lángol oly mag«san.*
Egyik elte egy ismerősom lépett be hozsám — Szilvát«y Sáodor volt a neve, Isten nyugasztalja tcir meghalt szegény, együtt koptattuk vele''a pápai collegium padjait a gramatikában — s nam hagyta addig békémet, mig el neppi mentem vele egy Alarczosbálba.
Felöltözködtem s olyan . velenczei pátridus lett belőlem, hogy nem hissem, s Lágunák között terem e derekabb.
A vigadóba érve, szinte .hajam is égnek állotta maskurától. Egy kettőt meg is szóli''ék, d- azok majd agyon untattak haszontaianaágaikkal. — Oh mik voltak ezek mind az én Erzaikémhes képesti?! Végre unalmamban félrevonultam egy mnllékiefembe s elkezd em kártyázni, — Bankárunk valami rp»ter camaldttleuzia" volt, épen nem kellemes társaság, meri isten különös aldása van rajta — no de azérl a Fortuna még is osak nem á.tai.ot: hátat fordítani neki. s nem jálssottunk soká spre^gölve volt.
A. játékban nyertem, a épen bankot akartam adni, midőn valami kék zubbonyba bujtatott, nem tudom miféle mas-kura megveregeti hátamat s oda súgja fülembe : ,A 7- > sámban várja valaki, beszélni al^ar önnel. d>v haladéktalanul.''
Legalább v al a m^, mulatságos delog volna gondolám, olt hagytam, a kártyát s követtem kísérőmet. — Tudja a manó: mindea tilos gyümölcs.oly édes 1 — Ha akartain volna sena tudtam ellentálUoL — Nu egy-két csókot, ölelést még . vóie gény ís elCc^gadhat — talán nem veri meg
as isten érte ?
1 o *
Beiéplem a asobába, vezatőm belelte utánam a« ajtót és ellünt. — Már azt hittem hogy bécsapott valaki s visszamenni készültem, midőn megfordulva egy tündér alak állt előttem. — Hogyan jött be ? — Ott benn volt e már ?. azt még ma arm tudom megmondani. — Egy ezüsttel áttört balványrózsassin selyemruha foglalta be alakját, de olyanténkép, hogy testalkatának csodaazép arányosságát bizton ci lehetett venni, arcát felényire fekete bársony álarca, — felényire pedig aa.erről lecsüngő, sürü fekete fátyol fedte.
A második Eva, gondolám, jön kisérteni Ádámját, nem harapna-e bele as aj mába. Már-már v»lami nagyon különös fájdalmat kezdek hűségem — biztosíthatom az urakat — nem kevéssé kifejlett sservében érezni, de Ersaikémre gondoló* s minden elmúlt volt.
Szökni akartam, de ő maradást intett. — As ajtót ránk sár''a, a kulcsot kivette szárból s oly helyre rejté az érzéketlen vasat, hol amint látssott, valami nagyon érző lakolt, mely helyei más körülmények közt talán irigyeltem is volna tőle.
Kedvesem vo''.t állhatatosságomat próbára tennem, tehát csak vártam a következendőket.
Megfogta Rezemet a némán maga mellé ültetett.
Egy pillanatig csendeaea ültein, azt gondolván majd tán csak megszólal, ha megunja a hallgatást, de biz csak néma maradt, akár mint a bal.—Neki rándultam tehá'' én: »Ha bátor vagyok kérni, hogy álarozát leoldván, kedves árosát láttassa, ezt.csak kecses alakjának > tulajdonítsa, mely nem kisebb szellemi szépségre enged következtetnem." — Ó tagadólag rásta fejéi. — Beszéltem ezután még sO-kat, bogy talán caak megszólal, s hang járói rá ismerhetek, de bis csak hallgatott. —. ,Ön tehát nem / felel szépem, álarozát sem akarja letenni, pedig nagyon nehés pántomimikávai értekezni, anél|tOl, hogy js arcsot, a lélek tükrét láthassa az ember.*
Hozzám hajóiva egy képet nyom markomba s ő ie eltűnik. Erzsikéin ige», jól sikerült mimaturképe volt kezemben.''
Dórén bámultam a képre. — Értee ezt, aki érti, de éo nsm! — ,Múbámulod ast a hideg képet ? — K«re*d as eredetijét!* rikácsolta újra valaki fülembe. J— „Hol van V — Hol találom meg ?u — „Ott ni !'' rikácsolta tovább, s meg sem is nézhettem, ki volt, már eltűnt.
De mint szememet as adott irányba szegesem, igazan ott látom Pompadour marquisnémat egy spanyol grand karján sétálgatni. No most talán megtudok mindent gondolám s rajta vesd el magad fele jök sietek.
r Amint kőzelükbn értem, tisztán hallotlam, amint szépen reám mutatva e szavakat ejti: „Ez az !* Ebben a pillanatban a spanyol elhagyja a nő karját hozzám jön, karomat fogja s tova visz. — Amint az egyik ajtóhoz érünk,felém fordult e szavakat ejtve: „Ön követni fog uram!" s karomat elereszti. „Előbb egy-két ásót kell kisérónőjévei szólanom.* „Ün vele egyterombe be volt zárva, es nekem elég, hogy önnel mindenek előtt egy pár golyót váltsak." — „Esze ment el önnek?* — Nem ép ma a kellőnél is jóaanabb vagyok. Büntetlenül e nőhöz ma senki-sem köselit. — Egy barátom bizta reám, a <nak tartozom ason boszúval, amelyei jelenleg önön állani,, saáadéson».— Vagy ha. ön »lég gyáva volna, előlem kitérni, akkor ugy fogom büntetni, hogy szívesebben elfogadja a pisztolyt, mint e büntéet. — Ev.vel elfordult tólena s meni, én meg utána, A kaland kezde érdekelni. — A kijáró előtt egy kocsi várt reánk, a spanyol felült, én melléje, agy inas becsapta aa ajtót, a kocsis belecsapott a,lovak kösé, s kocsikáztunk en galopp körülbelül egy fél óráig.
Egyszerre csak megáilotiunk, én kiszahatn a kocsiból, as éo grandom uUnam s bemernünk a szállodába, Tudja a mauó miért, ep azon szailó előu állt meg kocsink,, a melyben én laktam. —
Megyünk felfelé egész »z első emeletig, az én maskurám egyenest lakásomnak tart, megnyomja a kilincset s im az ajtó, melyet en alig három órája bezártam felnyillik a belepünk.— Di ki írja le m«glepeie>teinei. midőn ott találom kedves Erssikémet ^nyjával együtt s még ráadá-ul atyámat is, éppen a thsához készülnek. — „Erzsi »z oka, ha alkalmatlanok vagyunk," — moadá később napam,— „mert ő kergetett tel bennünket a ó komponálta ezt a bolond játékot. Jóskám, caak ssídd meg jól.a —
„isten áldja - meg anyámasszony, Erzsikét ia, meg kegyelmeieket is, hogy eljöttek. Úgy is majd agyon unom magam ez átkozott nagyvárosban." —
„Látom, hogy mégis,, szerelsz" rebegte as Ölelóeeimben elpiruló leány.
egy oe Es alkalommal a felköszöntők sorát Nyuly György, a szövetkezet elnöke nyitotta meg egy valóban magvas tOMZttal, melyben a szövetkezet alapítóit éltette, — Rotmann Béla, szövetkezeti tag,Nyuly Györgyre* az er idő szerinti fáradhatatlan, iigybuzgó elnökre Krenauer Lajos, az alapitókra emelt poharat, melylyel kapcsolatban in-.''ítványoata, hogy ez alapítóknak a szövetkeze: tízéves fenáliása alkalmából távirati üdvözlet küldessék. Majd ismét Ny,uly György poharat emelt a vidéki (letenyei> tagokra, kik az ülésen — az at fáradalmait elszenvedve is — megjelentek. F r e í t a g (Letsnyéről) válaszolt a letenyeiek nevében, kérve a szövetkezet íiteni tagjait, hogy őket szerető sziv-vel öleljék kebelökre Ezutáu a felköszön• téaeknek vége «»akadt, s elkezdődött Torma Antal, jele« zenekaranak kedves magyar nótái melleit a „csendes busuló." — A> összejövetel általában jól si került. Az alap^egvetésébes Horváth József vendéglős kitűnő konyhája és pinczéje is nagyban járult.
— A helybeli ip«roe segédek beteg-segélyező egyesületében f. hó-''lS-áá volt az új választás, mely alkaiootmal elnök ké: Szalay Mihály, alelnökké: Assalay Gábor, — pénztáritokká : Millbofer Ádám,
— jogysővé : May er László, pénz''ári ellenőrökké : Mertz Mátyás é^Angyál Ferencz, — egyleti orvo«sá: Pic . Albert
— választatott meg.
— A nagy-kanizsai iparos segédek betegsegélyső egyle ének kimutatása, as 1884-ík évi január hó 1 -tői bezárólag 1884-ik évi deczetnb-r 3 l-ig. Bevétel: maradvány 1883-ik év vegével 802 frt. 44 kr. Beirataea és hnvi dijak tagoktól 295 frt. 35 kr. Visszafizetett gyógyszerekért 19 frt. 26 kr. Bál utáni jövedelem 2/11. 13/VII. 23/XI. 192 frt. 75 kr. Kamat 60a frt. Uian 2 évre 58 fr . 33 kr N.-K anj-isai takarékpénztártól ajándék 20 frt. Öoképtó egy leitől őrizet alatt maradt. 1 frt 07 kr. ÚMie* bevetni 1389 frt. 20 kr. A kiadás pedig 30(3 frt. 31 kr. Maradt 1884 ik év végevei 1082 frt. 89 kr. Kiadás. Betcgsegéiynzés tagok részére 259 nap 155 frt. 40 kr. Ápoldai ssámla 6 frt. Gyógyszertári számla 37 frt. 15 kr. Egyleti kiadáaok 30 frt 76 kr. Egyleti kiadáaok-30 frt. 76 kr. E<yleti orvos évi fize ése 50 fr4. Jrgysó é*i , járaléka 12 frt Waldberr Lajoa lemetkesési költsége 15 frK Összeg 306 frt. 31 kr. A ikimu. tátott 1082 frt. 89 kr, egyleti ragyon áll: fi dél-zalai-takarékpénztárba elhelyezve 600 frt; a nagy kanizsai takarék pénstár-ba 440 trt; — kezelés alatt 42 frt. 89 kr. Ezen ev lefolyása alatt 18 beteg tag segélyben részesült és egy tag elhalt. Szalay Mihály elnök. Máy«r László jegyző. Miilhofer Adam péaaiárook
— Szerencse. A jeles csárdás t> n-c»os Kozma Mariska kisasszonyt és testvérét, Margitot szerencse érte. Előbbi 1000. uióbbi 400 forintot nyert a kis lutrin. Úgy beszélik, hogy valamelyiknek álmában megjelent Bzegény öngyilkos Moncsilovics Emil főhadnagy s egy látogatójegyei nyújtóit át. Erre számok voltak írva, mikéi másnap meg is tettek ; s a szerencse baütöit Lett is asután a ternó hírére rettentő tolongás a lutris boltban. Mindenki tenni és nyerni akar. Persse ha, kedve volna Fortuna asszony-oak egymásután kaczérkodni I
— Hamis korcsmai üregeket foglalt le és kobozott el rendőrségünk e hé tnn. Olyan iiteree üvegeket is talált, melyeknek köbtartalma — még szinig tölt ve is 1 decsíliterrel kisebb volt. Nagyon helyén és idején volt tehát rendőrségünk résséről a kémszemle, mert bizony itt-ott sok panasz merült fel már. Nagyon jó volna ugyanily eljárást foganatosítani más helyen és más mértékekkel szemben is.
— A kabát-eliüntetés idáig csak a fővárosban volt divatban; városunkban nem igen fordult elő eféle vendéglói és kávéházi „ipar." Most már — ugy lát-szik — itt ós tért hódit. A közeli napok egyikén egy helybeli ur a „Hein" '' kávéházban tárnával beszélgetett teljes gond-talanaággal. Ezalatt egy ismeRllen tettes, — szegre akasztottjkabátját eltüntette. A károsult azonnal jelentést tett a rendőrségnél. A nyomozAs m-g lett indítva rögtön a azóta folyamatban is van, de nyomra akadni nem lehet. HiszHtük azonban, hogy az ilyféle „iparos* urak at ily szabadalom nélküli iparűzésen rendőrségünk ébrrsege mel''ett csakhamar rajta veszítenek.
— Herzfeld Samut, a gelsei raló-gyilkost, f. hó 2l-én szállították « helybeli fogházból Illavára sáncafogságra. Ugyanakkor kivüle még 9 rabot kísértek Lipótvárra.
— A f. hó 17-én megtartott tornaegylet tánczkoszorucska mindenekben megfelelt s hozzá -kötött várakozásnak. A nagyou srépen és isléaeses díszített Szarvas termében * megjelent szép számú közönség reggeli 5 óráig maradt együtt vidám hangulatban és fesztelen jóaedvbeu. A fiatalság nagyon sokat tánozolt, de semís cauda mert rég láttunk együtt annyi ssebbnél »sebb
Jab! uraim azok voltak aztán az idők I — — De hiába minden, romlott a világ ! —
Már pedig én még ia azt mondom, akár mit irjon is maga B . . . . url aki nyugal&as életet akar, az háza sodjék meg. —
„Igen aztán elmondhatjuk rá:
Nyugodj, rajtad üzé dölyfét a csalfa
szerencse,
S a békítő sir enyhe takarja porod."
At én kísértetem most már igen bizalmas kezde lenni, alabsutrom karjait nyakam körül fonván, megölelt. — No ez már egy kicsit sok volt! — Több mint, amennyit az én 25 esztendős vérein egykönnyen elbírt volna! — De Erzsi-kémre gondolék s újra erős voltam. — „Bocsánat kisasszony, de én vőlegény vagyok" — Az én szépem azonnal visszavonta karját, nem ugy mintha nyíltságom megsértette volna, sőt ellenkezőleg ugy látszik, azivesea hallgatta vallomásomat. — Ei kezdtem becsülni tündéremet, s kezét megfogván, ajkaimhoz aka-rám vinni, hogy egy csókot nyomok -3ája — persse k háladatosság csókját, amért oly elnéző volt gyengeségem iránt-, de ő kezemet melegen megszorítva felkelt, fogta a kulcsot s e szavakat mondva: „Még ma találkozunk!* —eltűnt. —
Én persze utána aieltem, de köd elöttrm — köd utánam, az én tündérem nem volt sehoL
Ide oda bolyongva a bolondok tengerében, egysserre csak megfog egy boszorkány „Kemény próbát állottál 1 ki ma fiam, de jutalmad is édes less !"
„Ismered tán a lényt, keresek
S i r ©
— Országos vásár less f. hó 26-án, városunkban.
— Meghívás. A nagy kanizsai önk. tűzoltó egylet f. évi febr. 1-án délután 3 órakor a városház tanácstermében tartja rendes évi közgyűlését, melyre a t. alapító, — pártoló és működő tag urak tisztelettel meghivatnak. Kelt Nagy-Kanizsán 1885. január hó 19-én. T á r g y s o r . I. Elnöki, és fő parancsnoki jelenlés. II. A számvizsgáló bizottságnak az 1884. évi egyleti ée segély alap pénstárra vonatkozó jelentése. III. A* 1885. évre vonatkozó költség előirányzat «segálapitása. IV. A lemondás folytán megürült főparancsnoki és az eltávozás következtébe* megürült. II. ssivatyus altiszt ós a tüsvédőr szakaaz parancsnok helyettesi tisztségek betöltése. V. A tüsrendészeti szabályok elké-ssilése, ugy a város különböző utcsái-ban felállítandó vizmedenczék helyének kijelölésére egy bizottság kiküldése. VI. Netáni indítványok. Jegyzet: Az indítványok a kösgyülésl ,24 órával megelőzőleg az egyleti elnöknél bejelsnten-dők —
— A helybeli főgymnásium ifjúságának f. hó 21-én rendesett hangversenye és a vele egybekötött tánezmu-lataág — amint hslljuk — minden tekintetben sikerült.
— A helybeli tiszti öns. szövetkezet tagjai f. hó 18-án es''e — amint már lapunkban jelenük, az ,Oroszlán" vendéglőben társas vacsorára gyűltek
NAGY-KANIZSA, 1885. január 31-én.
Előfizetési ár:
egés« évre . . . 6 frt--
fel évre . . . . 2 frt 50 kr. negyedévre ... I . 25 .
Egye» szam 10 kr.
HIRI»ETÉ8EK S hasábos petitsorban 7, más.-d-, s^r 6. s minden további sorért 5 kr.
NYiLTTERBEN
soronkéi t 10 krért Tetetnek lel Kincstári illeték minden egyes hirdetésért 30 kr fizetendő.
Huszonnegyedik évfolyam.
testületa
A nagy kanizsai .nagy kanizsai kisdednevelö egyesület
!
A lap szellemi részét illető közlemények a sierkesztő»éghez. anyag, réstét illető közlemények pedig a kiadóhivatalhoz bérmentve intézendök : N a z j-K a n 1 z .s á n Wlassicsház.
Bérmentetlen levelek nem fo gadtatnak el
Kézir
em küldetnek
,Kereskedelmi Iparbank,nagy-kanizsai önkéntes tűzoltó egylet", a „zalamegyei általános tanitó-a nnagy kanizsai tUztiönsegélyzö szövetkezet", a ,soproni kereskedelmi s iparkamara nagy-kanizsai külválasztmány''-ának hivatalos lapja.
HETENKINT EGYSZER, SZOMBATON, MEGJELENŐ VEGYES TARTALMÚ HETILAP.
Néhány szo a magyarosodási mozgalomról.
Nem lehet eléggé erélyesen hangoztatni azt, hogy ha a magyarság élni akar, nemcsak igazi nemzeti művelődésre kell szert tennie, hanem erőben, számban, hatalmi nagyságban és tekintélyben is gyarapodnia. A mely nemzet nem hat oda, hogy meglevő műveltségével a szomszéd népelemeket meghódítsa, hanem mintegy passiv és ignoráló magatartás sal csak saját magát dédelgeti: az igen könnyen letünhetik a történelem színpadáról an élkftl. hogy a későbbi kor által *a aha még mél-tányolta:nék.
A magyar nép hajdani fénykorában szintén nem gondolt arra, hogy hatalmát és műveltségét a többi uéppel szemben érvétyesitse, s hogy azokat hegemóniája alatt egységes nemzetté assimiiilja.
Pedig mi mai napsáp már nagy eróvel imponáló nemzet lennénk, ha chirfái falakkal nem izoláltak volna el magunkat a régi jó előidőkben. A mult mulasztásait a jelenkor csak a nemzetiesség eszméjének terjesztésével teheti jóvá.
Különböző eszközök állnak rendelkezésűnkre, hogy a hazánkban gras sáló szláv és német elemek megma-gyarositását lehetővé tegyük. Első sorban a népiskolák tekinthetők azon művelődési faktorok gyanánt, a melyek e tekintetben kiváló figyelmet érdemelnek. A népiskolák a nemzeti nyelv legtermészetesb terjesztői, melyeknek működési eredményei néha eclatansan meglepők. Népeknek egész sora veszti el néha 10 - 20 év alatt nemzeti jellegét, a népiskoláknak moralizálva olvasztó hatása alatt; indifferens (közönyös) vagy ellenséges indulata népek fiai éppen a nyelvcsere következtében igen gyakran a közös nemzeti czélokért lelke sedó hazafiakká válnak.
Dicséretére legyen mondva a magas kormánynak azon törekvése, mely a népiskolák felállításában mindig a nemzetiség eszméjét tűzi ki czélal; bölcsen cselekszik a akkor, a midőn a mostoha viszonyok közt élő hazafias érzelmű tótok és a duzzogó oláhok iskoláit anyagilag segíti, mert ezen segély czimén a magyarnyelvnek utat nyithat oda a honnan az eddig kizárva volt. Az állami és államilag segélyzett iskoláknak nagyobb számban való felállításával ma már oda jutottunk, bogy I a tannyelv a legtöbb hazai iskolánk-| ban magyar. Magyar levén a tannyelv igen természetesnek találjuk azt, hogy most már örvendetes haladás mutatkozik a magyarosodás terén, nemcsak a főváros németek lakta városrészéiben, hanem a vidé-, ken is.
Buda, mely- hajdan a németségnek nev. metropolasa volt, néhány év óta egészen megváltozott képet nyújt etnográfiái- tekintetben. Ha a régi idők nyárs polgárai esetleg feltámadnának, agy hiszem: bámulatukban nem tudnának hová len-| ni, az említettem változás következtében. Bizonnyal hallaniok kellene az iskolákból hazatérő gyermekek vidám csevegését, mely magyar beszéd alakjában kedvesebben csengne fülökbe, mint a monoton kiejtésű német szó, mely korántsem vetélkedhetik a magyar beszéd szépségével.
Tapasztalniok kellene továbbá azt, hogy minő büszke önérzettel e m le g e t i k dédunokáik szülői, h°gy gyermekeik e méltán madár -nyelvnek nevezett magyarnyelvet, mely annyi zeneiséget és zengzetességet hord magán már magtikévá tették. Sok szülő már igazán gyermeke kedve ért töri nyelvünkét, s ha eddig csak meatralis érzelmű lakója volt e szép hazának, most már annál buzgóbb apostola a nemzeti ügynek. Mindezekből levonható az, hogy az iskola
csodákat képes művelni a nyelv g*''-niasának és a közös haza érdekében; s eclatánsan bebizonyítja a?t, hogy .nyelvében él a nemzet.*
A magy?r nyelv és szellem terjesztése még társadalmi aton is eszközölhető, fóleg az által, ha a magyar honpolgárok felkarolják a magyarosodás ügyét szivüknek egész melegségével, s lelkűknek minden hevével - azaz: ha minden e téren történő mozgalmat magukévá tesznek. Ha ezt teszik, a magyar haza számára erős oszlopokat emelnek s lehetővé teszik azt, hogy a közel jövőben a Kárpátoknak vadregényes tájékától az enyhén léjtósödő szávamenti hegyekig nem lesz többé talaja a nemzetiségi izgalmak úszkének. Helyén lesz itt még azon magyarokról is megemlékeznünk, kik még folyton nagyra vannak családfáiknak schyta-eredetü voltával s hamisítatlan vérüknek ázsiai tisztiságával. E hazafiak a haza üdvét és jövő boldogságát nem az idegen ajkuakkal szellemben és érzelemben való egyesülésben találják, hanem a tökéletes elzárkózottságban. Ők többnyire megvetéssel ignorálják a nem magyar-ajku lakósokat, s igen gyakran éreztetik ezekkel nemzetiségi . fölényüket ; minek természetes következménye igen gyakran a magyarok iránti elkeseredés, mely főleg a tüntetésekben szokott nyilvánulni. A hazafiak egy jó része p dig egyenesen az erőszakot szokta felirni zászlójára a magyarosodás mozgalmában, mi ismét csak politikai és nemzetiségi villongásokra szolgáltat alkalmat..
Az úgynevezett .hospiték" flyen villongások alkalmával jajgatásban törnek ki, mely ki szokott hatni a külföldi anyaországba is, hol az résztvevő szivekre talál. Ilyenkor aztán felzudal az ellenséges indalatoknak zajgó árja a szélrózsa minden irányában a ,barbár" magyarok ellen; s felujul egyszersmind a szomszéd
államok népeiben azon régi gyűlölet is, mely véghetetlen keserűséggel vádolja a magyarok állítólagos szük-keblüségét és hatalmi vágyát. Hogy ezen a nemzeti egységre káros hatása viszályoknak elejét vehessük, rontsak le a netán köztünk fennálló nemzetiségi válaszfalakat s emeljük az idegen ajkuakat is testvéreinkké; osztozkodjunk örömeikben és bánatokban s értsünk egyet a haza iránti szereteiben. Hassa át továbbá e hon minden fiának szivét-lelkét a nemzeti önérzet, s ha netán egykor vészterhes setétség borul a magyar nemzet egére: a hazaszeretet legyen előttünk azon forrás, a melyből lelkesedést és erélyt meríthetünk; s cz legyen fel-ébresztóje azon önbizalomnak is, mely a történelem fényes bizonysága szerint sokszor valóban csodákat művelt. —
Ábrahám Gyula.
Az istentagadók.
Tagadhatatlan tény az, hogy a franczia tudomány, irodalom és művészet elérte fejlődésének ama fokát, mely fokra edd g még egy európai müveit államnak sem sikerült vergődnie ; de tagadhatatlan tény az is hogy a franczia társadalom, oly mélyen elmerült a hitetlenség örvényébe, oly mélyen elsülyedt az erkölcstelenség posványába, — hogy az egész franczia társadalmat csakis egy új társadalmi átalakulás mentheti meg a bukástól.
Párisbar a hetekben egy mozgalom indáit meg — és ez az utolsó lépés a bukáshoz, — melynek indítói társulattá szövetkezve fóelvül tűzték ki azt, hogy örökre kizárják szivükből az istenben való hitet, az isten iránti szeretetet. Ók megvetik a vallás tanait, a vallás törvényeit, a vallásos hagyományokat, mert ez szeri ütők nem egyéb az ókori fanatizmus szüleményénél, mert szerin-
tök az Istenben való hit nem egyéb mint egy rögeszme, mely nem fér meg a XIX. század előrehaladott szellemével.
i
Ma már nem csodálkozunk ily irányú mozgalmon, hisz a franczia nagy forradalom idejéből hasonlót jegyzett fel a történelem. A szabadéi vüségnek oly tág értelmet tuláj-donitott a franczia nép, hogy ellenkezésbe jött a vallással, az erkölcsi világrenddel, gyűlöletet hirdetett a vallás hirdetői, a papság ellen, a templomokat kirabolta, megszentségtelenítette, az oltárra egy kéjhölgyet állított és azt imádta, szóval az emberiesség és az erkölcsiség követelményeinek megvetésével Jiarczolt minden ellen, a mi a vallás és társadalmi törvények szerint szent és sérthetetlen. Százezrével hurczolták meg hitöket, elveiket és megyózó-désüket. S mindezt a szabadság, az ! egyenlőség és a testvériség nevében.
Ily jövővel áll ismét szemben a franczia nép, ha jó talajra talál szivében a hitetlenség magva, ily jövőnek néz elébe ismét a franczia nemzet, ha hódol az istentagadó elveknek.
Az actio reactiot szül, rég igazság ez. Az a franczia. férfiú, ki azt állítja, hogy a vallás csak té-vely, gyanitás és hazugság, ki ezen nyilatkozatával magas röptű szelleméről akar tanúságot tenni, visszaesik a tudatlanság tömkelegébe, visszaesik még pedig azért, mert elveinek következményei csakis olyanok lehetnek és lesznek, mint a nagy forradalom idejében voltak; pedig az akkor történtek a legnagyobb barbarizmus és brutalitásról tesznek tanúságot. Ez az pedig tisztelt olvasóim, a mi nem fér meg a XIX. század szellemével, ez az mi. a leg nagyobb mértékben megvetésünket érdemli ki, nem pedig az Istenben való hit, az Isten iránti szeretet.
Ti&GSA.
Teli éj
— Leoau után. — A hidegtől dermedt a lág, Csikorg a hó gyors lépteim alatt, Szakállam, bajszom csupa jég; Tovább, tovább, mindig előre csak
Mi ünnepélyes csend ödfing! Fenyőkön a hold éji fénys gyúl ; ft aa ágak árnya oda fönt Ledől a holt vidékre itt alol.
E forrongó, lázas «zivet
Dermeaxd meg oh! fagy. jég a mélybe lenn Hogy benn ia, mint e holt, hideg, Bús pusauuágon, végre csend legyen.
Bátky Lajos.
A fekete kos.
— (Pásztor rage.) — Irta: Weber Antal.
Tavasz van.
A ligetben csattog a csalogány • a zöld, kaláazbullámo. róna felett trillázva zeng hálaimát a pacsirta.
A langymeleg napaugúr virágsző-nyeggel vonta be a kopár göröngyöket, a a falébredt rovarvilág zsongva csókolózik a kankalin és ibolya bokrok köat s az illatos légboa oaalía játékot üs a pillangó aereg. —
A verőfény«« Tölgy ölén dsende»en legelész a nyáj. A juháas hosszú botjára támaszkodva ereget bodor füstöt széles karimájú kalapja alól Ki tudja: miről
gondolkodik! Talán a tovaazálló bárányfelbőket nézi; vagy a méla kolompazó ! juttat eszébe rég elmúlt időkből rég ol-'' mult vágyakat I —
A távol szőlőhalmokon fürge leánycsoport munkál, — üde ajkaikról érsőn cseng alá a dal:
.Szerettelek, nem tagadom, Caalfa lelkű aaép galambom. Ha elhagytál, majd meg bánod: Sohaaem lesz ily hfi párod, Sohaaem leaz ily hü párod." A juhász szemére húsza a kalapot s fájón secundál a távoli danára : „Hogyha kedves volt as élet, Nem volt másért, csak teérted S kivánod-e, hogy a sírban, Ou se pihenjek nyugodtan" . . . Lágyan ringnak tovább a völgyi magányban as édesbús dal elhaló hanghullámai s mint as aeol-hárfa utózengése, sóhajtja vissza a ligeti homályban szendergő visszhang a dal fájó végszavait : Ott ae pihenjek nyugodtan ? —
,Hejb. caak ne is volna olyan álnok, olyan csapodár aa a leányszivl" só-bajt a juhász, ráhajtja a fedelet a kialudt pipára s szomorúan dobja oda az ólmos botott néhány öklelőső kos kösé, mely az ő birka eazével nem tudja megérteni, hogy a gazdája szomorú. Pedig aaok nem okai semi leányoaalfaságnak.
Hanem as ólmos bot úgy talált fűl-tővön ütni egy jámbor birkát, hogy as caak kéiRser, háromszor megfordult á saját tengelye körűi, aztán szépen lefeküdt és nem ia kelt fel többet.
.Minek ia teremtett az Úristen birkát éa a birka mellé birkáatl Bolondul*. 1 volaa meg, aki ast a nemes mesterséget
feltaláltai — Ebből bizony kibujt s pára 1 — Hej, Rózsi, Rózsi, ennek is te vagy as oka!"
A birkasereg megriadtan iramúit tova testvérjük gyassor vesztfbelyérőL, a kolompos messze elől járt már, a hegyen valami csintalan danára gyújtottunkmunkás leárycsoport s aa annyira ingerelte a birkás..
Hogy is ne I Hisz ott kapálgat az ő egyetlene is. Aainek leghailéiconyabbdereka. legfÜrgébb kese van a munkában, az az ő Rózsija. Messziről megismeri piros rokolyáját.
Az imént is talán a felhők formátlan alakváltozatain gyönyörködött? vagy taián régi bajokat keresett búfelejtőnek tel ? — Dehogy ! — Azt a piros szoknyát, annak a piros szoknyának a viselője né-s«g*tte ő akkor ia.
És a juhász látja, hogy közeleg as ispán: tudja, hogy az a tréfás dal annak szól .... Hát még mikor megfogja a Rózsi gödrös ajakát s lehaogzik hozzá a csintalan kaczaj, mit törődik ő akkor, ha egyszerre minden birka, ami ezen as "gész világon csak vsn, követi annak a (esete kosnak a példáját?
Ped''g az is öreg hiba, hogy az a fekete birka elpatkolt. Az -uracág minden nap megszokja kérdeni:
.Pista, bogy van a fekete kos?"
Edd>g csat megfelelt: .Jó egésa-ségoek örvendezik, nagyságos uram." De mit mondjon ő már most annak ia?
Bizonyosan el lesz bocaájtv*. ...
És ó elmenjen erről a helyről, hol az ő Rózsija van?
Nemi Nemi SohaI Inkább beáll bakternek, hogy sem est mogcsolekodje.
Mélyebben lehúzza szemére a juhász a kalapját; akár ne is lásson többé sémit e ezudar világból. De azért csak oda nés, hol as ő Russija van ée aztán látja, hogy ölelgeti őt az ispán s a lány milyen azivesen engedi át magát neki...
Aat a nagy ssivkeserüséget, aat a nagy asivfájdalmat ki kell önteni; ki. Fogta as ólmos botot, es ősi ereklyét, mely emberemlékeset óta kormánypál-czája volt a vidék valamennyi birkájának s olyant buaott egy sugár jegenye derekára, hogy a jegenye is, meg a bot ia eltörött. Avval a marcona férfi végig terült a földön és sirt, zokogott lelke egész keservéből, ssive egész fájdalmából ....
Feikelt. Kitérülte kérges kézfejével a ssemeits halkan mondogatá: .Megbánja est valaki! Hej, megbánja ezt meg valaki!" —
A. birkák most már komolyan gondolkodóba estek, mi találhatta a birkás.? Egészen bealkonyodott már és ők még sem mennek hasa ? Mind felé fordultak, mind reája néztek.
.Megvárom azt a lányt, még egyszer szólok vele. Akkor hát legyen meg, aminek meg kell lenni"
Vidáman csevegve közelgett rövid idő multán egy fiatal láoycsoport; vállai kon ásó, kapa, — fejeiken rásakendő. Vezetőjük egyike a vidék lsgasebblányainak: gömbölyűén karcsú termet,őr»ény-iő fekete szemekkel, |nedvea, cseresznyepiros asájaoakával; pr.tyo atfehér árosára rózsás hajoalpirt fest a viruló egéisaég.
Mikor a juhasz mellé értök, az megszól itá a vesetőt.
— .Résai, állj meg kérlek egy asó ra.« — -
— Nem lehet. Sietős az utunk. —
.Rózsi, éo csak magaddal akarok
egy-két azót «áitani. A többi azért elmehet."
,De mi nem hagyjuk ám itt a Rózsit, Pista bácsi'', szólt egy kis szőke lány a többi közül.
„Hát akkor várjátok meg, édes lelkeim. *
— Szóljon hát hamar, mit akar? —
.Rózsi, édes Rózsi, hát igazán nem
szeretsz engem ?"
A leánycsoport pajsánul felkacsa-gott, Rózsi is nevetve szólt:
— Mondtam már, hogy nem harag szom magára. —
.Mért engeded hát akor megölelni magadat az ispántól?"
,Hát nem tudja Pista bácsi, bogy az a Rózsi kedvese ?'' kérdé a kis szöszke.
A leánycsoport összenézett, s kész volt a kegyetlen tréfára.
„Igaz ez Rózsi ?" kérdé hörögve a juhász.
— Hát azt még maga nem is tudta?
n .... Na Rózsi, fizesse meg neked
a msg»s Úristen ast, amit én velem tettél, dupplán, trrippplánn, ezzzerrr — —"A juhász elkékült arczán ujjdyi vastagra dagadtak az erek; az ökölbe szoruló kéz — s a kidülledő szemek őrjöngő taki-tte-tétől hetvenhétfelé futott szét a megrémült lánysereg.
Búsongva ballagtak haaa felé a birkák ; ennyi c s a p á ■ t még aoha nem kapuk, mint ma. — As utón eléjük került az uraság fogata.
.Hol voltak olyan sokáig esek a birkák, te Pista?« förmedt a juháasrs a hétasilvafái uraaág.
HUSZONNEGYEDIK ÉVFOLYAM
ZALAI KÖZLÖNY
JANUÁR 31 én 1886.
i &
Ezekből kifoljól&g istentagadó csak az lebet, kinek nincs egyéb feládata, mint romlottság a bűnig, érzéki elszóródás, melynek megoldását életczéinl tűzi ki magának.
Mi magyarok, kik folyton hangoztatjuk azt: .tanuljunka nyugattól* e tekintetben reactionariusok maradunk; utálattal fordulunk el ama tanoktól, melyek kiölik az emberiség szivéből a leggyöngédebb és legnemesebb érzelmeket, megvetjük azokat, kik szem elől tévesztik emberi hivatásukat, megzavarják a vallási békét a társadalmi rendet. Megmaradunk továbbra is a hit, remény és szeretet mellett, mert csak ez kölcsönöz erőt létért való küzdelmeinkben. A hit volt az, mely fen-tartott bennünket egy ezredévig, a hit nyújtja a reményt, hogy ezután sem fogunk elbukni.
Eperjessy István.
pedig, bogy a tápoedveket folyékonyab bá tessik, megkőnyitik egynttei a nedvkeringést is jelesen a veróosérreodsser-ben, a fodormirigybeo, de esen kívül megkőnyitik még aa epe- kiválasztás is; elveszik aa epének ason édes csípős tulajdonságát, mely elégsokasor alkalmat nyújt a legsúlyosabb epés jellegű pyomor- és bélbajokra.
A ciukorfélék a fémfele méreg-sserek által történt mérgeséteknél is jó hatással vannak, mennyiben a mérget beburkolják, s es álul as általuk előidézni szokott kinzó fájdalmakat mérséklik és ily kép ss élet megmenthelésére, időt engednek,
A mikép majnem minden jónak vannak roass tulajdonságai asookép a csukorfélékben sem hiányosnak, melyek ép ugy megfigyelendők, mint jótékonyba táauk.
Mé sókéit mennyiiógben haasnálva, jó hatású óvgyógyszer, mig ellenkező eseiben ártalmasak lehetnek, mennyiben mértéktelenül haasnálva, könnyen okoznak gyomor- és bélburutot, gyomor-savauyusagot, a fogakról lesaedik a mázat, fogfájáat idéznek elő, porhanyuvá és törékenynyé teszik a fogakat, eaekben fenéi okoznak. Feloldó tulajdonságaik- '' nál fogva, ba huzamosabban és paaaiul használtatnák, nagyon ia föloldo sák a különben is puha szerveket és képesek sülyt (scorbut) kifejteni első sorban a ssájüregben; mely káros követkesésekről ason szülőknek lehet biztos tudomásuk, kik gyermekeiketa csukorfélékkel majd nem agyő n etetik.
A czukorfélék mint tápsserek egóss-ségi ctélokra is felhasználtatnak, ez oka annak, hogy » konyhászatbaa a főzésnél, mint mellőzhetlen anyagok használtatnak fel és bizonyos, hogy más élelmi csikkekkel akár mennyi: lehet enni ártalmas következések nélkül.
A bélcsatornába a tápanyagokkal együtt jutnak a aservezetbe: a bélcsa-torn.''oan erjedés folytán részben tej és vajsavra változnak át, részben pedig változatlanul a vérb-i szivárognak és éleny felvétele által szénsavra, vízre bomlanak szét, miközben meleg fej ő-dik, rendeltetésűk tehát a h ő f j 1 e s z-téi —
Mint óvgyógyszerek jó hatást nyilvánítanak általán a nyákbártyak izgatott állapotában, asért is ssokás a cukorféléket a légszervek hurutos bán tálra iban jeleaen e hörglobban. a gége-, a légcső- és a tüdőgy uladaawan, a bél-huzam,a vizelet-el választó-és az ivarszerek nyák hártyáinak lobos izgatottságában; ason epés bajokban hassnálni,melyek alha-«i lobos izgatottságot,kólikát keltenek, név. leg: a lobos sárgaságban, as epés vérhasban, a hasmenésben, as epe bőségben ; továbbá midőn a verőctér-, a nyirk-és a mirigy rendszerben dugulások vannak, névleg * máj- és a bélfodormirigyben, a görvélyben ; végül a rés, (főleg a résrozsda), a higany, (főleg a maróhi-
gany), az arany- és az ezüst, (főleg a pókolkő) készítményei által történt mérgezéseknél.
cssk a telekkönyvet forgatjuk, mert ma 1 már nem feleség c«ak pénz. s nem férj — de aseretó kell. Éa cs igy mind jól ven, mert hát divat 1 . . .
H«jl de ki adná megmondani, hogy es a rohamos haladás as erkölcsi bukás felé hol fog megállsnil A. kormány p ol i t i k á j á n & k az ily fajta panaszokhoz semmi aöze, hirdetik az alliberaliaok donquicbotiádájukban mikor teh&t egyenesen magaokra vagyunk u''alva, hogy ezen veszélyes situ-atióból kiragadjuk a társadalmat, s mentsünk a mit l»het, csoda-e ha a csél eléréseért még az eszközöket is szentesítve látjuk. Tömött oszlopokban fejlődve kell azért megindítanunk a harczoi az egész vonalon. Rázza fel az án csatakiáltásom iethargiajából est a jobb sorsra méltó ma gyar társadalmat!
Saabó Béla.
(Folytalisa köveik.)
Divatos panaszok.
Oly igen sokan írtak mar elő tem a divatról „pro et Con ra," hogy szinte félnem lehet attól, miszerint jelen pana-azomra plágium bélyegét sütik rá azok, kik nem szeretik lekintelbe venni, hogy vannak olyan eszmék és fogalmak, melyek egy nap azaz meg száz féle alakban vetődnek felszínre anélkül, hogy listázva lennének. Nem is olyan könnyű dolog egy olyan megjegeczesedeit ross. azokás ellen mint,/ a divat, a melynek védelmezői azáma legío — aikra szállni, mert igen könnyen beletörik az ember bicskája, vagy legalább ia maga marad a küzdőtéren.
Korunk ezen legádázabb eilcuségé-nek, mely a társadalom minded rétegéből ijesztő mérvben szedi áldozatait, üzenek én ezennel hadat, a győselem édes remónyéb-n. Fagy verem lesz a keserű igazság, egéss meztelenségével; ss érvnek ezreit vezetem rohamra a régi erényeiben hanyatló magyar társadalom megmentésére. D-. hát hol velte magái es a divat, hogy «nnyira dominál a kosvéleményen, bogy oly erős actiot kell kifejteni ennek m egd ön lésére ? !
Talán rt ókorból? Nem, mert hiss* n akár as óteaiamentom, akár Darwin theoriáját fogadjuk «1, mindkettő kizárja, hogy első ssülőink hosták volna magukkal. Hol ríogaták hát koruok — ezen torzszülöt''jéuek bölcsőjét? Egyik v< gy másik nemsetre csak ugy per sundam — bundám rá fogni nem lehet, mert ez r em volna bizonyíték. Tagadom azt is, mintha a divatot maguk a nagy világváros ssa-búi csinálnak, nem. Késsen kapják ők ast már késükhöz, megteremti a corrup-lio a divatszülő anyja. Minél romlottabb valamely társadalom, aonál nagyobb rabja a divatnak, s a mely nemzet közvéleménye a divatnál nagyobb arat nem ismer, az a nemzet útba van az erkölcsi halál felé.
Egyiknek vagy másiknak talán semmi kifogáss sinc* a mai nők divatja ellen, mert as ha sine ira «rt etudio akarjuk megbírálni, tagadhatatlan — mondják sokan, — hogy a bemiderezeU, ''félig kivágott ruhából a női termet egéis plasstikailag domborodik ki. Ig«zuk van ! ? Csakhogy az már nagy baj, hogy m* fel sem tűnik, ha egytt vagy másik nő kellettnél jobban válogatja ia ki azt a ruhá'', mert hiszen — a párisi szabó is azt irta „mama" : es • divat 1 Szegény nő! csakhogy te nem tudud, mig hiúságod mámorában eifeiejtet''tél elpirulni, asalatt a há-tod mögött ballagók ajkán ké egy titkos sóhsj : „ne vigy minket a kísértetne!" És ma, annyifó e alakban jelenik meg előttünk a díva'', hogy a legélesebb memória sem tudná számon tartani, ha mindennap, lépten nyomon nem találkosnánk vele. Sírba viszi az apa vagyoná'', csődbe juttatja a férfit. Meglátogatja a ravatalokat,meg a templom ssentjeiuOti kisért a csecsemő hólesője fölött. Hódol neki mindén — még a költő lantja ia!
Kard helyett napernyő v»n a kezünkbea; tű helyett a pikáns regényeket forgatjuk. Eldobjuk a fősőkanalat, s mo hóu faljuk helyette a báli tudósítást, hogy nincs e a mi nevünk is az „ott láttuk" kösöti. Máskor gyermekeink nevelésére is fordítottunk egy kis időt, ma, a Sajó kutyát tanítjuk nyulat fogni, s a Muczi paripát pályabért nyerni. És ez igy mind jól van, mert hát divat! . .
Máskor hajtottuk a rokkát, pödör lük a fonalat, ma a hajunkat bodoritjuk, a az arcsfestés nemes művészetét prak^ ti-áljuk. Máskor pártoltuk as irodalmat is, ma nem kerül, mert a pénz kell: klakk, fr.kk, lakkra, kutyakorbácsra, forgópiszlolyra. Máskor adtunk a szegényeknek is valamit, ma nem kerül, mert a pénz kell ssinháara — mikor frivol operettel adnak, — álarczos bálra, tunikra, bodorra, pacsuli és piros hariaoyára. És ez igy mind jól van mert hát divat 1 . . .
Hol vagy Berzsmyink szelleme?! Hol késel az éji homály ban társadalmunk megmentő angyala ?! Oh I nn kérdezzétek. Az európai czivilisitio kitűzte lobo gójára a haladás eszméjét, ez aszal jár, — nekünk menni kell! . . .
Máskor jó volt a szűr, bunda, ma a föld népe isseiy em szoknya-, lakk csípőben jár. Eddig jó volt ha malmoztunk ku-kcricza szemmel, ma kártyázunk az ősi ''.elekre. Eddig eljártunk templomba is valamit tanulni, ma büsskén kiáltják : hiszen nem ko''csma aa, hogy mindig oda járjunk, És ez igy mind jól vao, mert hát divat! ...
Eddig jó volt a falóosa, saővöazék, ma dívány, aranyoa rámáa tükör disziti a paraszt viskó szobáit. Eddig tiazteletei parancsoltak a szülők ősz fürtjei, ma ki-rugjuk őket az udvarból, mert én vagyok as ur, s ki r.aked kenyeret sdok. Eddig nem kérdés ük: mi less feleségünk menyasszonyi bosománya, ms asm kérdsssük,
Egészségügy.
A ezukor tartalmú tárgyaknak, Illetőleg a czukor-féléknek részletesése
táp- ésgyógyczélokra. Irta : Tersánczky József kanizaa járás orvosa.
(A „Zalai Köslöny 4. számában hozott czikkemmel kapcsolatosan hozzám intézet szerkesstői'' megkeresésre.)
Ha nem is volt ssándékom a hurutot jellegű betegségekben hassnosnak tapasztalt .csukortarta.mu tárgyakat" eseknek gyógyhatását bon-czolgatni, a szerkesztőségnek bizalmas felszólítására teljesitem ezúttal, amikép következik.
Czukor tartalmú anyagokból gyártatnak a ezukor-féiék, melyek a növé-nyi ugy, mint az állati orssagban feltalálhatók. Ilyek a közönséges fehér (és az ebből gyártott sárga) czukor; a gyümölcs (vagyis a ssőllő) czukor, a nyák — ós a tejezukor, (a glycerin, a méz, a mannit és a tekete czukor.)
Általán minden ezukor-anyag mér sékelten táplál, jól burkol, enyhít és oldoz E tulajdonságaiknál fogva enyhítő és gyógyhatásúk a lég , as emésztő és a vizeie t»nl választó-szer vek nyákhártyái izgatott, lobos jellegű betegségeiben nyilvánul, mennyiben azoknak burutos és gyulladásos bántalmaiban enyhitők,csillapítók, elvégre gyógyszerek is, mert előmozdítják a nyálka el választás'', könnyű folyékonyságot adnak a nedveknek, rendben tartják a nedv keringést; megköny-nyitik, csillapítják a kehét, elősegítik a kikopást, a hurutnál felszabadítják a netáni nehéz légzés ; mérsékelten h*t nak a székletételre, az emvet (chymus), a tápnedvet (chylus) mosgóbbá. — a felszívásra alkalmasabbá teszik, asáltal
— A bőrükben voltak. —
,A bó—rük —ben?«
— Hát persze, hogy ott! —
.Aztán kivel bessélss te igy ? Élhetetlen semmihási 1"
Pista hallgatott, csak a szemei voltak őrjöngő villanáaaal as uraságra függesztve. — Ez a birkákat nézte.
.Hát a fekete kos hol van !''
— Agyoncsaptam. —
„Agyoncsaptad ? Hát mért csaptad
agyon. ?" Az uraság kivette a szivart a szájából és rábámult a birkásra.
Pista vállat vont.
.No ez hallatlan 1 Mi a béred ?■
— Tiz forint husz karajezár.
.Itt van a béred. — Józsi, szállj le és tereld haza a birkákat, a lovakat majd én fogom hajtani. — Te meg Pista a házamba be ne tedd többé a lábadat, azt megmondom 1 A ezókmókodat majd után-nad küldöm.
A parancs teljesittete''.t.
Pista visszament a helyre, hol uto''-szor bestéit Rózsival. A poros uton még látható volt a lány picsi lábnyoma; a juhász leborult a porba s megcsókolta a lábnyomot; a zokogásától felvert por oda szállt arczára, könnyeiből aár le''.t, de ő megkönyebbült s csendes szomorúsággal beszélt a látbailan alakhoz. :
„Agyondobtam érted a fekete koet, eltörtem apáim örökét, az óimos botot, elvesztettem miattad a kenyeremet ; most még csak életemet és becsületemet bírom, — menjen hát ez is a többi után. Hanem jaj annak, aki miatt én ezt megcselekedem," —
Aztán előkereste a ketté tört botot:
.Édes bottom, édes hú barátom, apáim hagyománya, mely lyel eddig csak kerge birkákat ütögetlek fejbe, csak most ennél as utolsó ütésrél légy erős! Csak még ennél az egynél ....!"
Másnap hire futott a faluban, hogy az ispánt agyonverték s a gyilkos, Bagi P sta, el van fogvs.
A szép Rózsi könyezett. Ki ludta : as ispánért-e ? a juháaaért-e? Hiss olyan
hadsereget vezérelni kőnnyü ahos képest mi egy rendező felsdata .... Egyetlen egy udvarias szavával ssás meg ss*s akaratot hajiit parancsánik »« igájába; egy késintése hadi jel, megharsan a sene a badoszlopok állnak fel szavára, majd ifimbe «sallva egymáaaal, repülnek lejtenek ...
A rendezőnek minden tekin étben Af csinos fiúnak kell lenni. — Legyen ügyes ''ánezos ée társalgó; tudjon bókokat mondani, de ez ne legyen vizenyős, hanem finom és talraesett .... Tudjon quadrilt rendezni kedves leleményességgel éa ügyességgel; legyenek mulatságos ötletei annélkül, bogy azok má^n-tk a rováaárs esnének .... íme es az mit mai nap egy rendezőtől megkövetelünk .... És ? .. .. Ét a mi rendezőink derekasan megfeleltek mindezeknek • legyen jatalmok hölgyeinknek amas általánoa szavaik, hogy .ilyen jól még aoh''ae mulattunk !" .. .
Vidéki leveiek.
Marapartján, 1885. jannár hó 24-éc.
Ha valaki L*ndva vagy Murapart vidékéről Letenye avagy Nagy-Kanizsára utazik, mindig ast halljuk tőle, aietnem kell a rád i part miatt. — De nem is slap nélkül.történik, mert es oly rémes bely, minő ss országban síig létesik.
Története pedig a következő : Le-ténye szomszédságában Rátaa község meliitt a posta avagy megyei ut egy nagyobb dombon veze''ett át, mely domb nagy része as úttal együt'' állítólag a közvetlen alatta folyó Mura, avagy egyébb természeti okoknál fogva óvek óta alá szállott.
Mivel egyik felől a Mura,másik felül anagy domb miatt az ut máshol könnyedén nem vezethető, a dombnak lefaragása által rögtönösgetnek körülbelül bárom méternyi széles
utat, az utazó tehát egyik felől a lefaragott domb, másik felől pedig a 20 me-er meredek mélység fele.t utazik át ugy 150 meternyi hosszúságban.
Ha most a lovak a dombról szakadozó fold vagy egyébb okokból megijednek, kész á repülés a mélységbe, miként az legközelebb egy horvát emberrel megtörtént.—Korareggel as irt helyen átutas-ni szándékozott, de valószínűleg as elma-lasztott hajnali álmot pótolni akarván, kocaiján szunnyadozott, s igy történt, bogy a lovak jobbnak látták a sarat kerülni a a mélyaég felé tartottak, a hová alá ia auhantak, de oly szerencsével azonban. hogy sem aa ember, sem a lovaknak baja nem lelt, mert sárba estek.
Hogy pedig a jövőben lerepü lendók ia ily szerencsések lesznek-e, az nagy kérdéa.
E veszélyes helyet évek során már vagy husz bizottság, főispán, alispán stb. megvizsgálták, rendkívüli veszélyesnek találták, tárgyalásokat tartottak, s mégis misem történik, holott a Marának elvesetése a as útnak alant leendő készítése ssak-értők szerint csak huss ezer forintba kerülne, mihez a községek a urodalmak, erőanyag-s pénzzel <a járulnának, a mégis miért marad el oly sok ember érdeke, megoem magyarásható.
Letenyénél a révveli közlekedés mindig biztos volt, mégia már másod ia-beu készítettek óriási hidat, kerüli pedig aa államnak vagy 150 eser forintjába, és hogy miért? könnyű kitalálni, tehát erről hallgatunk is. —h.—
különös, megfej;betlen talány aa a leány-sziv . . , . !
Vér vért kíván: Pís''a fejére kimondták a halált. A gyilkos megnyugodott sorsában s csak egyet kért a bíráktól: ast, bogy a helyet, hol az ítélet végre ''esz hajtva, ó jelölje ki. As esti szél már rég betakarta porral a picsi lábak nyomát, de megjelelte e helyet a kettétört j-g-nye sudár s sz a fris hantolás mely alatt a jámbor kos álmodozik örökzöld legelőről, ólmos bot nélküli pásztorról.
Itt állították fel a bekötött szemű istennő mérlegét : az akasztófát. Itt beszélt Pista utolszor Rózsival s itt rebegték el a''.ólszor örökre elnémuló ajkai a csalfa leány nevét.
A népbit ast tartja, hogy a felakasztott lelke az elhantolt birka hüvelyé be bujt be s most Pis''a fekete kos képiben ijesstgeti s világot.
Ha borongós őszi estén a kialvó pásztortűz körül elmesélget as őriző legénység s hirtelen össaeri.d a birkanyáj, titkos borzadálylyai susogják :
.Itt jár a fekete kos."
Ismét tavasz van.
A ligetben caattog a csalogány s i kalászhullámos róna felett ismét trilláz i pscairta.
A távol szőlőbalmokon fürge leány c«oport munkál, de az üde ajkak csengő danája nem zavarja a természet békés némaságát.
Csak ha a nap leáldozóban van, zengi rl szelid őrjöngéssel a tébolyult leány a régi édes búi dalt :
.Hogyha kedves volt aa élet,
Nem volt másért, cssk te érted.
S kivánod-e, hogy a sírban.
Ott se pihenjek nyugodtan .. , .
A ligeti viasabang visssasóhajtja a dal fájó végaas* \it : 0 t te pihenjek nyugodtan . , . .?
Ki tudja, hogy aki már ott lenn nyugssik, nyugodtan pihen-e? ! —
Keszthely, 1885. január hó 28.
(A. gazdász bál. — Társadalmi élet — Irodalom.)
Ég leszakadna«,Tisza Kálmán meg-bukhátik,Istócsy zsidóvá lehet, de én előttem s hét legnagyobb eseménye mig is csak a gasdász-bál marad Keszrhelyen. — Az volt mindég, as volt az idé la. — Mert hát nem mindennapi dolog annyi Szépei látni egy csomóban, aki mind szép akar és tud lenni. Ember legyen a talpán aki ellen iud állni. — Asért hát csak vissza te rósaás képzelet, abba as aranyos {gazdász bálba.....Újuljon, fel
előt em Millocker elriogott bűbájos keringője; lépjen elém as s d-li asszony, aki olyan komolyan járja ast a csárdás*, bogy ast hinné az ember c*upa szívességből teszi ast, csak mikor felüti asokat a bódító szemeit, lá-juk, hogy annyi lüz van abban, mely képes lenne egy félvilág alvó szivét lángra gyújtani. — Aztán
azok az ábrándos lánykák...... kik
midőn bejöttek a terembe oly félénken tették parányi kis lábaikát a tükörfényes parquettere mintha, félnének az elcsúszás tói s ss első csárdás u''án már meg is ve tik, csak kis fehér selyem czipőjük orrával érintik ast
*
Hus/onegy fiatalember állt s rendezőség élén s a fényes siker oroszlán része az övék. Rendező .... Ne tesaék oly könnyen átfutnia ásón, én előttem egy legkúebb rendeső ia van annyi mint bármely nagy hadveséri talentum miat Molike, Napoleon vagy akár H-nníbál..^ Egy jól frgyelmesett, katonailag képsett
Még csak két, tán nem is érdek-teleu eseményt óhajtok as elmúltgssdáss-bálról feljegyezni . . . As első, hogy nem kurjogattak oly túlságos mérbeo a csárdás alatt ós ez mondhatom'' nagy örömére asolgált a szemlélőnek. Pedig rz mai nap ritkasági Legtöbb bálban oly éktelen lármát ssoklak véghez vinni, mely inkább hasonlít bármi néven nevezendő négy Isbu állat hangjának aa u ánsásábos mint épen egy mulstó fiatal ember érselmeinek a ^tolmácsolásához.
Mert hát jól van ha van valami mondani valója, mondja meg a táncaoa nőjének, hogy ő boldog vsgy nem, de ne oly éktelen hangon engedjen magának kifejezést. Vagy hogy a caárdás azért voins, csárdás mintha ast ugy keihne tánczolni akárha caárdában volnának?
A második s cotillon veszte . . .
Azt mondják sokbs kerül. Álokos-kodás. — Takarékoskodjanak máson. Hiss acotillon oly kedves és szórakoztató mulatság;egyesíti s quadril tzslooias társalgását az andalgó keringő mélárátával, mi mellett még elmés ötletek és ssóra-kostatás kivételére is nyújt alkalmat.
Hiánya valóban kár volt ... és sok szép nő ajkáról hsllottunk sajnálkozást veszte fölött ...
*
Elmúlt a gasdáss bál is és még jóformán ki sem hevertük a „katz-u jammen" midőn hire jár, hogy valami készül K-azihelyen. — Valami n*gy, amit ég meg csup» barátságból megsúgok önöknek hogy ami derék nősgyletüok
rendez egy mulatságot ami.....no de
majd elszóltam magamat .... Majd kitudódik.
♦ ♦ a
Városunkban a közegészség igen roas lábon áll. — Eddig a közelebbi vidékekről hallottunk panaszokat, hogy a himlő járvány nagy mértékben < ralko-dik, most meg arra a szomorú va óra ébredtünk, hogy városunkban is öt-hat előkelő caalád gyermekei fekszenek himlő ben. — Társadalmi életünk viszont igen kedvesőtlen. Keez helyes szép teámban van as előkelőség és értelmiség képviselve. De mit ér ha nincs kösöt össse-tartás, ha egé.z kasztszerü elkülönödós látható közöltük. — Igy a nemrég megszűnt .olvasd-egyletünket'' halottaiból feltámasstani akaró néhány uri ember minden törekvése sikertelen vol , hogy egy uj egylet létrehozása cséljából a kellő számú tagokat összetoborozza. — Biz ez nagyon szomorú állapot: Adja Isten, bogy megv ihozzék.

Egy archaeolgiai füzet jelent meg a napokban Dr. Lipp Vilmos régész és a cao na-praemontrei-rendü keszthelyi kanonok ügyes tollából .A k e s z t h e-lyi sirmezőkről'' czimmel. Az 52 nagy folyólapra terjedő füzet 363 érdekes rajzzal van diszitve s * magyar tud. akadémia archacelogiai bizot''sága adja ki. A buzgó régésa Keszthelyen még s népvándorlási korból asármaaő, úgyszólván érintetlen temetők egész sorosa-tát találta, melyekről füzetének tartalma szól. Négy év alatt 3000-nél több airt ásott fel s esekben 4000-nél több arany, esüst, bronz, vas, csont és egyéb régiségeket talált, melyet fűt tében érdekesen ir le, megelőzőleg ismertetve a római emlékeket, sirmezőt, sírokat, urna airokat, csontvázak minőségét, fekvését, melyek nagy része le is van rajzolva s a mühös mellékelve. Az érdekes füzet ara 1 frt 60 kr. A régéezek kedvelőinek figyelmébe a legmelegebben ajánlhatjuk.
MIKLÓSSY K.
GSAfiKOSa
Temetési búcsúztató 1825 bői.
Kösh: Bálintffy Bálint.
Van az én szerény kis bibliothekám-ban egy, néhai óas Jánoa kónyí „pre-czeptor" uram által még a harmincast erekben írott vaskos codex, melyben
HUSZONNEGYEDIK ÉVFOLYAM
ZALAI KÖZLÖNY
JANUÁR 31-én 1885.
egy Z«la-Egerszeg vidékén az 1825. évben gyermekszülésben meghalt parasztasszony clieme éaéu ¿Itala mondott bucsuz utó is megvan.
* _ I
Ennek szövegt az eredeti Írásmód1
szerint a következő:
,Ob Ádám éa Éva — miért vétkeztetek A tiltott almából — jaj miért ettetek Az Ur Isten azért — ter«m ett bennetek Hogy hív engedelmea — szolgái legyetek''
i
De megbántottátok — engedetlenségget A ru torkosságnak — halálos bűnével '' Mely miatt az aogyai — kivertsieiBÓggei A paradicsomból — tüzes fegyverével.
j
Az<>n felül meg is — kelletett halnotok : A födnek gyomraban — porrá.változnotok -
íme éo nekem is — a torkosságook Halai- hozván ei kell — mennem után- ''
natok. —
négyect 114 pár tánczolta. Igen fénjas nő: öltöuyökr.t lehetett látni. Leginkább voltak kép «elve a chrém és fehér *zi-nü ruhák csipkével díszítve. A következő urhö gyek voitak jelen: Árvav Sándornó, Arvay Emilia, Belus Aooa ós Paula, Barc«_ György né, Bium Jó-zaefné, Bogyai Ödönné, Bachrach Lind-, Barabás N-né, Blau Eageuia, Bottfy Károlyné, Czenger Paulio, Ciement N-né, Clement Juliska, Csigaházi Gáborné Csigahazi J''iiiska, Darázs Ágostonné, Darázs Vil ma és Tiuka, Dszsenyi Eiek-né, Dénes Paulin, Eperjessy Djzsőné, Erdödy L«josné, Farnek Kalmánné, Farnek Liszlóoé, Farkas Józsefné, ifj. Fesse h^ffer József né, Fi»eber Józtetue, Friedl Eruesztin, Fülöp Katinka, Gulas Jenóué, Hertelindy Béláné, Heg««tüs Margit, Hertelendy Józsefné. Hertelendy Leonora, Horváth Anialné, Horváth Irma, Hoffmann Irina és Berta, Hart-manu N-ne, isztl Nándorné, I»z 1 Adél, Kaan Károlyné, Kaan Irma és Anna, Kerekes Laszlóné, Kerekes Etelka, Ke móny Berta, Kotsis Antónia, Kotsis Apolioma, Keindl Ferenc«, Keindl Irma es Anna, Kjlgyessy Kálmánué, Kova-csics Teresia és Róza, Kovacsics Giz-1-ia, Krobatu Antónia, K.robetti Malvin es Mariska, Knáusz Boldizsárné, Kreizler Máivin, Kvicsak Leopoldio, Lerch Au-talué, Lerch Katinka, Liszek Mari és Anna, Lilik Agosionné, Lsztner Józsefné. Lő-Tringer Bernátné, özv. Magerle Borbála. Mágerle Ilona, MantuauÓ Józsefné, Negreiii Oizkarné, N-grelli Mi czi, Né-metby N né, Br. Normanná, N ovinszka Loopoldiu», Plihál Ferenczné, Oazeszly Amlané, Pr^ngcr Károlin, Prang. r Erzsébet és Teréz, Pflanczer Gaborné, Prie-sz N-né. P andur Ferenczné, Piszkor Tamasné, Rátz Antalné, Rátz Ilonka és Aranka, Ritter Júlia, Somsaich Lőrinczné Soms-sic< Kaiinka, Sain Gabriella, Sain Bor-bál-, Spörer Mariska, Spörer Fridoliu, Stirling Sándornó. Samuelli Teréz, Selig-mannÁgostné, Szalmay Károlyné, Szalmay Térés, Sib«8ty ón M»riska, Schircz Vilma Scbercz Albartué Schercz Matild, Sch-írcz Lajosné, Schw arczenberg Zsigmondoe. Treiber Lujza, Tripammer Gyuiáné, Tripammer Betti, Wágner Károlyné, Wágner Aranka, Wajdits Józsefné,. Wajdits F óra, Wágner Miklósné, VioszN-ué Viosz Mariska, Welisch Katalin, Welisch Ida, Wel-sch Nina, Welisch Z<ófi, Z*du-baoszKy Lajosné.
— A nagy-kanizsai kath. tőgymn. | .doík segélyzó egye«ülaie" javára f. hó 21 én h-ngversennyel össz-kö ött zárt körű láncsvigalom alkalmával a jó é-kony czél iránti tekintetből fe-ü.fizet*ek : Nagys. Unger Alajos 5 frt. Hercz. Bat-tyanyi 1U frt. Cserei József 8 frt. 50 kr. P«p Jáuos 3 frt. 50 kr. Ham József 3 frt. 50 kr. Szeit* Alajos 1 frt. 50 kr. N. N. 50 kr. Bujk Béla 1 frt. 50 Szabó József 1 trt. 50 kr. Erdélyi Ká-roiy 1 trt. 50 k-. Berzay Elek 3 frt. 50 kr. Vörös Mátyás 1 frt. 50 kr. Dolmányos György 50 kr. Molnár Pal 1 frt. 50 kr. N. N, 50 kr. Knausz Boldizsár 2 frt. Virwatby Győző 1 frt. 50 kr, Seraet-ke Lajos 6 frt. N. N. 2 frt.S olc»er Gusztáv 1 frt. 50 kr. Mandák Gyula 3 fr . 50 kr. N. N. 50 kr. Bachrach S. H. 1 frt. 50 kr. Scheier N. 2 fr''. Sélley László 2 frt. Bettlheim Béla 1 fr*. Piszkor Tamás 2 frt. Kovács Bél a 3 frt. 50 kr. Ullmann 5 frt. Ebenspanger 2 frt. Hajós Mihály 2 frt. 50 kr. Gutimana László 8 frt. 50 kr. Nagy József 1 frt. 50 kr. Töttösy 50 kr Székely 1 frt. 50 kr. Ebenspanger Leó 5 frt. Vágoer 1 frt, Lilik 50 kr. Inkey László 5 frt. Plíbál Ferencz 2 frt. Gut-mann Vilmos 8 frt. 50 k«*. Fesselhoffer 3 trt. 50 kr. B«bocbay György 50 kr. Gyórfy János 5 frt. P. Gy. 2 frt.H«lis 1 frt. — Fogadják a nemes lelkű felü fizetők a segély ső egyesület köstöneiét. N.-Kanizs*n 1885. jan. hó 25-ón. Fülöp József e. pénztáros.
— Kimutatás és köszönetnyilvánítás. A helybeli kath. főgymn. segelyzó egyesülete nevében van szerencsém a n. é. közönségnek b.-csea tudomására boxni, hogy a főgymn. ifjúság alttl f. hó 21-én rendezett tánczvigalommal egybekötött aártköiü hangverseny összes bevétele 912 frt, mely öessegbŐl*a 402 frt. 85 kr. költség levonása után tiszta jövödelemül 509 fr«. 15 kr. marad, Ezzel egyetemben kedves koteleaségemnek tartom a u. é. közönségnek a nemes czél iránti szives részvétért köszönetemet nyilvaniiani N.-Kanizsán, 1885. jan. 25 én. A főgymn. igazgatóság
— A nagy-kanizsai torna gy let 1885. február hó 1-ón délután 5l/aórakor tartandja, — a polgári iskola tornatermében, — rendes évi közgyűlését. Az egy let tagjai felkéretnek számosan megjelen ni. —
— A nagy-kanizsai takarékpénztár részvénytársaság t. 1885-ik évi február bó 10-én délelőtt 10 órakor urtand ja — XL. évi rendes közgyűlését ; melyhez a L cz. részvényeseket az intézet hivatalos helyiségébe tisztelettel megbivja as igazgatóság. A közgyűlés tanacsko-sási tárgyainak Borrendje : 1. Elnöki
megnyitás. — A közgyűlési jegyzőkönyv hitelesítésére 2 részvényes kijelölése. 2. Az igazgatósági és felügyelő bizottsági j<tleu?ésnek felolvasás3. A mérleg előterjesztése — az osztalék megállapítása,— az igazgatóság és felügyelő bízottság részére a felmeoivény megszavazása. 4. Az alapszabályok értelmében sorr<»nd szerint kilepő 10 igazgatósági tanácsos, ugy a 3 tagból álló felügyelő bizottság helyett ujak, esetleg azoknak isméti megválást táaa — és pedig a sorrenden levőBerényi József, Biau P<tl. Danneberg Jakab, Gut-mann Simon, Maschansker Mór, Sommer Sándor, Sommer Miksa, Stern I. M., Sch''rz Albert és Vágner Károly igazgatósági tagok helye;t 3 évre, » 3 felügyelő bizottsági tag helyeit pedig 1 évi idő tartamra. 5. Netáni indítványok. A r. cz. részvényesek figyelmeztetnek, miszerint szavazó-lapjaikat f. 1885. évi február hó 9-ik napján délelőtt 9 — 12 és délután 3 — 5 óráig az intézet helyiségében átvehetik. — Megjegyeztetik, hogy az alap szabályok 54-ik §-a szerint szavazati jogot osak az igényelhet, kinek részvénye a kösgy ülést megelőzőleg 4 héttel nevére átíratott.
— Omágos vásárunk mely f, hó 26 án tartatott meg, igen gyéren volt látogatva. A marhavásár meg éppen olyan lanyha volt, h''»gy még soha i-lyen. — A Nagy- és Kis-Kanizsa közt levő ugyneve-.ett vari réten kijelölt marhavásár- térre egész d. e. 11 órá''g folyton érkezett marha és igy felhajtás nagy számban történt, szemmérték szerint lebete''.t ott 1000—1200 drb. szarvasmarha, s mintegy 300—400 drb. ló. Mindamellett az adás vevéire nézve a vásár meg sem mozdult. 1/ll2 órakor itt-ott egyes va«árláaokkal megkezdték ugyan & vásárt, de ez oly lanyhán ment, hogy órakor megkezdték a visszahajtást és 1/i2 órakor a vásártér már üres volt. Mint hiteles torrásból értesü lüak, ily lanyha orsz. vásár még sohasem volt. A temérdek felhajtott ló és marhaál''ományból «zen napon összesen 140 mond egyszáznegyven vétel történ'', a többi mind visszahajthatta jószágát. Marhakereskedók igen kevés számban voltak, b ezek sem igen vásáltak, mert a marha igen drága volt. Mi ieh-it ennek oka? Azt mondják niocs pénz. — Meglehet, hogy igiz!
-- Tanczvigalmat rendezuek a „H.:d S. első nagykanizsai temetkezési vállalat," szolgai febr. 7 én a helybeli „Sas-1 vendéglőben.
— Czlgány kezébe nem való ló-fegyver. Mult vasárnap Bagolán lakodalom alkalmával Burka Kálmán helybeli czigányzenész, kezébe vette egyik lakodalmasnak töltött pisztolyát és avval babrálva Dandí József nevű, 14 évesze-
|nész czigány gyerekot ugy talált arcz-ba lőni, hogy ez eszméletlenül összerogyott. — Szerencse, hogy a pisztolyban Csak vaktöltés volt, mindamellett a lőpor az arezbőrt lepörkölte és a fiúnak még most ¡8 fülzúgás» van; hallása gyengült. Hiába 1 czigány kezébe csak hegedű való és nem pisztoly.
— Péntek György pacsai kántortanítót, ki — mint az már lapunkban emlitve volt — leköszönt állomásáról, a vallás éa közöktut. ügyi miniateri''im 30 frt. evi segélyben részebitette. 54 évi szolgálat után 30 frtl Bizony szomorú! Fel-emlitésre méltó eset, hogy Pacsa községnek 100 év óta csak két tanítója volt, mert Péntek elődje szin''.én 50 évnél tovább működött ott.
Kopácsy Emerentia. az elhunyt édesanyja. Horvát József kincstári tiszttartó, az elhunyt sógora, Mernieh Adorján, Mersich Jenő, Meraich Flóra, Mersich Ella férj. Vímmer Edéné, az elhunyt testvérei."
Ti ugyan kiienezszáz — esztendőt értetek Sőt kilenczszáznál is — tovább eléltetek Oly üdős élettül — bucsut vehettetek Mmek utanuo mar — m«göregühetek.
1)0 éu csak 28 — esztendőmben voltam Éiteu.iiek ¡ogszebbik — korábon meghaltam —
Ebben az örökös — hatomban szorultam Miu; s-m teményleltem — hamaréb ki-
multam —
A végső órára — ti is készüllyetek Mind éjjel mind nappal — vigyasvo legyetek -
Neiu udom mit végzett — latén felülly-,
llyetek — Hogv enoyi Vagy annyi — üdőket érjetek. —
Jövel há'' Jézusom — leiköm drágo ára AUésad ügyömet — hatalmad jobbjára Az utclsó harezon — hogy ue essen kára segéld nyelvemet — a végbucauzáara.
tí*r csak most ajakim — ne zároltatnának —
Bár c-*ak most az egyszer — vigon azól-
ha''nának — Hogy végső tzavaim — vígon jarhotnának Kedve-» bü.vosömhöz — vígon siólbat-
nánatt. —
Vigasztallyon latén — a bus özvegységben —
Borbállya árvámmá! — maradgy békességben —
Ne legyek előtted — feledékenységben Megbocsáss hmtvosöm — ily jó egésség
ben.J—
Ti ''erhes asszonyok — valahol kik vagytok —
Kérjétek az Iueoi — és imádkozzatok (iyermek szülésekkel — hogy boldogultatok —
Mi ''örtént én vélem — erre ne jussatok.
Szerencse kereke — engem mint levete Mire hozott engem — Éva anyánk vétke öyrrmekszülés terhe — engem megemészt e — Iste.n igy akarta — áldott as ő neve.
Mind öetvó foglalván — as atyafiságot
Ko/el ó* távulyrui — való rokonyságot Keresztkomáimat — a jó azomasédaagot LissAk mindörökké — a Szent Három-
aágot. —
i
Hogyha mit vétettem — ast megbocaáa-
sátok —
Elmétekben tovább - kérlek ne tartsátok-
No
mar a Szen Mihály —xlovát indics-
" csátok — Mindent elvégeztem — as Isten hozzátok" -
i r e
— A dekk hangverseny és táncz-vigalom jaa. hó 2l én i&rtatott meg. Mint miuden évben ugy most is nagyon látogatott volt e mulatság. A hangverseny Vj8 órakor vette kezde óv. A műsorosat minden -gyik pontja kifogástalanul sikerült, mé^is megetnlitendók, minta me-lyek legtöbb tetszést arattak a .Czigány-nők kardala" Verditől éa a .Nászkar" Wágner ,Lohingrin" czimü dalművéből. A magán részletek is nagyon jól sikerültek. Hertelendy József 8. osz.. tan, zongorája ékával (Sonambula, Lai-bachtól) értelmes felfogásról és a kivitelben kitüoő technikáról tanúskodott Mátéfy János á melegen át-
érzett és jó hangazineséaae! előadott szavalatával (Zizim, Zalártól) aratott sikert. Welisch Ignácz 8. ós Schers Gésa 7. oszt. tanulók kettős h-gedü- és «on-gora-jáékukért tapaőltsttsk meg A hangverseny végeztével (9 órakor) a táncs kezdődött, amely ritka jókedvvel r°ggeii 5 óráig tartott. As els francaia
— Csáktornyán január 25-én szép érdeklődés me.ltiti alakult meg a kisded-óvó-egyesület. Elnök lett Samu József képeidei igazgató, alelnök Sárossy László-né, titkár Zrínyi Károly, pénztárnok Ángyán Kálm&n. Az értekezlet alapszabály tervezetet fogado t el, mely meg-erőrités czéljiból a minisztériumhoz fog felterjesztő ni.
— Gytózhir. Gordignani Ferencz széles körben ismert jó hírnevű s.-lendvai kereskedőt e hó 30 án kisérték örök nyugalom helyére. A közbecsűlósben állott szorgalmas férfi« hírtelen elhunytát nejer éa két gyermekén kívül számos jó barát- és tisztelője könyezi igaz fajdalommal. — L-ígyeu álma -ésendes és nyugodt.
— GyáSíhir. A következő gyászjelentést vettük. „Alulírottak a maguk, valamint a nagyszámú rokonság nevében is. fajdálomtól megtört ssivvel jelentik szeretett és feUjthetlen férje, édesanyjuk, illetve fia, testvérük és sógorának Mersich József, kös- és váltó-ügyvéd, Győr szab. kir. város törvényhatósági bizottsági tag és a „Győri Kös-iöny" volt szerkesztőjének f. hó 27-én reggeli 6 órakor, életének 44 ik, boldog básasságanak 14-ik évében, a végszentségek ájtatos fölvétele után, agyszélhü-désben történt rögtöni gyászos elhuny tát. Az örök. világosság fényeskedjék neki! Özv. Mersich Jóssefué asül. Peer Janka, az elhunyt nej-. Mersich Aladár, Mersich Lívia, Mersich Elemér, as elhunyt gyermekei. Özr. Mersich Ignácsnó «sül.
— A csáktornyai állami tunitóké-pezde növendékei részben a képezdt-i segély-egylet, részben a kisdedóvó-egylet javára 1885, évi február hó 7-én a wHattyú" vendéglő nagy termében hangver-8enynyel egy. e íiott zártkörű tánezmu-latságot rendé».^ck. Belépti-dij : személyenként 1 frt. — Családjegy 3 frt. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak és nyilvánosan nyugtáztatnak. Kezdete 8 órakor. Műsorozat : I „A vándor vasárnapja." Kreű^zer. K.-tói. Előadj* a képez-dei négye*kar. II. .Magyar népdalok." Huber Károlytól. Előadja a képezdei nógyeskar. III. .Az özvegy és fiai." Tompa Mihály tói. Szavalja Anarovits István IV. éves tan. növendék. ÍV. ,A vén czigány." Bereczky Zs.-tól. Előadja a képezdei négyeskar. V. „Kiért űritsem: e pohárt?" Thern K.-tól. E^őndja a képezdei négyeakar. VI. „A vándorlegény." Pe''.őfi Sándortói. Szavulj* Mészáros Ferencz III. éves tan. növendék. VII. ,.Liii-keringő." Bánfytól. Zenekieérettel. Előadja a képezdei négyeskar. Táuczreud : szünóra e őtt : Palotás-csirdás. Lengyel, ke. Rezgő-polka. I. Franczia-n égyes Gyors polka. Lengyelke. II. Franczia-négyes. Palotás csárdás. 8zü lóra utáni Lengyelke (nőválasz.) Keringő. UI. Fran-czia-négyes. Palotás-csárdás. Polka-fran-caisd. Lengyelke. Gyori-polka. Csárdás viradtig.
— A novai önk tűzoltó-egylet által f. hó 24 én a novai vendéglő nagytermében rendezett tánczvigalom kitűnően sikerült. Sokan ugyan nem voltak ; de a válogatott közönség ugy, a helybeli, mint vidéki, fesztelenül mulatott. Sokak ajkáról lehetett hallani : ilyen jól imr régen -nem muuttam, A uker ktvivasá-ban az oroszlán rész — a köztisztelet- s szeretetben álló tek. Botka Ferencz egyleti elnök urat illeti, ki fáradhatatlan buzgalommal törekedett a bált minél fényesebbé, kedélyesebbé teuni. — A terem oly impozáns volt, hogy a belépő valóságos földi paradicsomban kép zel''.e magát. ,Faráó ivadékai1'' ki világos kivirradtig húzták a talp alá valót, mit a hevesvérű fiatalság hévvel tánczolt, különösen a kedves ,,csárda*" volt «z; — melyet annyiszor m»g meg ujrázta«-tak. Az első négyest 20 pár 1-jtett-. — A jelen volt gyönyörű hölgyek kózül a következő diszes koszorút sikerült fonni : Petanovits Mariska, Guttman Hermin, Eppinger Berta, Lévay nővérek, Horváth Anua (Novaról) Pingiczer El-ma (S*t.-Adorján) Boros Jolánka (P Keresztúr) stb. kisasszonyok. — Lévny Isivanné, Petanovits Györgyné, Guttman Gyulané, Eppinger Sándorné, Zsoldos Józsefné, Kohn Józsefoé (Nova) Deák Józsefné (P. Keresz*u-) Hajós Lászlóné (Lenti) Schvarcz«nberger Mi-hályné (Karácsonfa) Verhás Gusz''.ávne (Nova) stb. De lehetetlen végre elhallgatnom, hogy a szünóra alatt mily pattanó toastokbau gyönyörködteté az al-parancsnok a diszes vendég koszom: T. b<erkesztő ur engedelmével megsúgom: mívél fűszerezte a novai t. o. egy!, alparancsnok felköszóntőjét, de előbb T. szerk. ur ígérje meg, hogy senkinek sem mondja el, csak b. lapjába teszi közzé. — mivel pedig előre is tudom, hogy kérésemnek helyt adaud, tehát ime kedves olvasóim — figyeljetek, bámuljatok a XIX. században, a köszöntő végszavai: .azon tűzoltók, kik e bálon megjelentek, az Isten éltesse, azok éljenek; — azok pedig, kik el n«;m jöttek .... ne éljenek l !!" — „Levele!" „Ab-zug!" .ElállI* — felkiáltások haugzot-tak mindenfelől a közönség köréből; mert mindenki megbotránkozott az alparancsnok i''y .jellemző" kifejezésén. De ez még nem volt ám elég!!! Hanem tele torokkal elkezdi : „A ki min-ke''v nem szeret, egye meg azegeretü!" Egyet ivott ő kelme, s igy folytatta tovább: „A ki minket meggyaláz, pokolba legyen kanáss 11!" A nagy közön-BÓg ítéletére bízom, hogy az illető felett pálezát törjön. De eme odiozus dolgok után annál is inkább fellvillanyozá a vidám társaság kedélyét tek. Lévay István urod. ispán ur tősgyökeres magyar felköszöntője, mely telve volt humoros élesekkel és zamatos ötletekkel. Végre azon óhajtásomnak adok kifejezést: adjon az ég máskor is ily jó, minden tekintetben v.került, kedélyes tánczvigalmat és minden tűzoltó egyletnek ily nemes, fenkölt szellemű, az egylet érdekét asivén hordozó derék el nőkét. Adja Isten : ugy legyen ! Lóky Jccaef, tűzoltó egyl. titkár.
Lapvezór ée kiadó: SZALAY SÁNDOR. Felelős saer kes«tő : YAS8 ÁLMOS. Laptulajaonos: WAJDITS JÓZSEF.
Nylltt ér.*) Ezek után ítéljen a t. közönség!
• Hock János, nagy-kanizsai rom. kath. kántor és orgonista a „Zalai Köz löny" f. é. 3. számában Hild S. temetkezési vállalkozó ellen egy hosszú védekező és támadó czikket eresztett meglehetősen üros lére.
Mivel az abban foglaltak nem főnökömet, hanem egyenesen engtm, mint az érintett czég megbizotját és üzletve zetőjét, czéloznak: az ellenem használt fegyverrel, a tollal, szemben hasonló fegyvernek, a tollnak, fölvételeis engem illet. Meg is teszem azt, m>irt kötelességem. Tartozom ezzel a reám bizott üzletnek, melyet Hock János a személyem iránt táplált ellenszenv miatt támadott meg és akart annak hirnevén csorbát ütni; tartósom ezzel önmagam nak is, irart a közönséggel való gyakori érintkezésem nem engedik, hogy még oly mrgjegyzóseket is tígyelmeu kivül hagyhassuk vagy hallgatással mellőzhessek, mikre egyéb körülmények között egyetlen tollvonást s^m szentelnék. —
Meg kell azonban jegyezuem, hogy ón Hock Jáuos városi kántor- és orgonistával semmiféle hirlapi polémiát folytatni nem akarok. Részéről irányomban oly viselkedést tapasztaltam, mely közlem és közte e megtisztelő módnak útját vágta.
írom e sorokat a t. közönségnek az üzlet és magam érdekében. Tudja meg a rideg tényekből, hogy sem a Hild S. czéget, sem «zerány személyemet vád nem illetheti. És ha az felmerült, csak Í8 a tehetetlen boszú éretlen vergődése, a megkárosításnak rosszul kieszelt és minden jól érező ember által elítélendő módja volt.
A személyem iránt táplált ellenszenv különböző . okokból keletkezett Hock Jánosban. Lehet, hogy ez a jó úr abban a véleményben van, miszerint az emberek a kántor- orgonistáknál kezdődnek. Eunél fogva azután előtte mindenki a földig törpül, ki hz ó fdlfogá>a szerint ott vagy fölebb nincs, ahol ő magaslik. Folyton tapasztaltam hogy ő velem képzelt:hatalmát éreztetni akarja; de én mint üzlet-ember nem vettem ezt tudomáíRl. egyébként sem tartván ezt a jó urat oly roppant horderejű egyénnek, kinek szemöldök-mozdulatától a vállakozók existentiája függne. Megadtam -a kellő tiszteletet neki is. Ugyekeztem a vele fenálló érintkezésben rendet, pontosságot tartani, hogy minden kellemetlenségnek elejét vegyem.
Fordultak elő dolgok, melyek el-mérgesithettók volna a dolgot; de oda hatottam, hogy azok nagyobb zaj nélkül simuljanak el.
Egy temetés alkalmával megtörtént p. hogy Hock János kántor, a neki átnyújtott emlék-gyertyát a gyászoló környezet nagy megbotránykozására, a tőle vagy 4—6 lépésnyi távolban álló kereeztvivő gyermek e é dobta ily megjegyzéssel : „Vidd a lakásomra, én nem czipelem!" — A jelenlevők akkor már felszólítottak, hogy ily eljárás ellen okvetlenül lépést tegyek. De én neki kellemetlenséget okozni nem akarván, nem tettem erről jelentést.
De eltekintve az ilyen apró inczi-denseket, melyekben Hock János uram kántori élete gazdag lehet, — áttérek azokra a vadakra, mik az üzlet hírnevének csorbítása czéljából lettek világgá bocsátva.
Legnagyobb hangon van emlegetve a nemfizetés. Hit én miut az üzlet-uek vehetője, ezennel fölkérem a t. közönségből azt, ki ez iránt érdeklődik,— szíveskedjék beigazoltatni Hock Jánossal : vájjon ezógünk egyetlen fillérrel tartozik-e neki ?t
Abban az időben mikor ő személyesen fölkért, hogy''ne fizessük apránkint neki a temetési dijakat, hanem ha több összejön ; e- néki is könnyebben esik, mint a krajezáros nyugtázás; — akkor igen íb megtörtént, hogy az üzlet terhére volt részéről is követelés könyvelve; de amióta az üzlet irányában kíméletlenséget tanúsított, semmi kedvet sem erezett czégüok Hock János városi kántor- orgonistának perselyt tartani. Addig is csak különös szívességből tettük; mert hz elképzelhetetlen, hogy czég ünk az ő 30 krajezáros hitelére szorult volna. Akkor is meg-kap''a járulékát nagyobb összegekben utólagosan. Ha a meghalandók temetésére is szokásban volna előlegezni, előleget is adtunk volna neki; de igy csak utólagosan fizethettünk.
Hogy azóta elmaradtunk volna, as föllehetetlen, mert hisz Hock János káu-tor- orgonista — ha méltóztattak czikkét
*) E rovat tlatt közlöttért soxp alaki, »em tartalmi tekintetben uom vállal felelősséget !a
I Szerk.
HUSZONNEGYIK ÉVFOLYAM
ZALAI KÖklőNY.
JANülB 3Ma 1&85.
hirdstésks.
olvasni — saját maga üti afelől a nagy dobot, bo§y minket 1 osztrák értékű forintért beperelt.
Egyébként ebbe« as egy forinthoz füsódik aa fi rettenti haragja. Hogy miben áll a dolog, elmondom. Ast agyao nem tehetem, hogy oévemlitésael a gyá-ssolók tán már hegedfi sebeit — mint as a jó or, föltépjem; ceak a tényt ¡rom le.
'' Volt egy temetés a vasúti utczá-ból. Es alkalommal a temető telé vivő Nádor- és Iskols-ntcsák ma nkélat alatt állván, a menetnek nolle-velle a 16-ntcs* felé kellett volt mennie. Éo e körülményt tudva, a költség jegysékbe a kerülési dijat nem vettem tel. Később a kántor által ann^k Isfise''éaére felszólíitatván, személyesen mentem el bozzá, hogy megtudjam : vájjon ily körülményben miért ssámit kerülési dijat, mikor másfelé menni nem lehet?!
'''' Tisztességesen köszöntöttem be lakába, s ott a tárgy fölött bestédbe elegyedtünk. S mikor a kerülési dijat követelte, ast mondtam, bofy asonnal" meg fogom küldeni. A nagy kántor ur asonbsn különben is izgatott állapotban levén, amint én Ülő tisstelettel ön-östem, egyszerre lábaival toborxékolni kesdett^ rám risdt, hogy „kikéri, fi nem ^n, hanem kántor ur!" Erre én azt feleltem, bogy alóezőr igy tis«-'' teltem meg s beszéd közben ha Snü-zöm, essél osak nem sértem meg. 0 e megjegysésemrs a lehető legpar^agiasabb modorban utasított ki ssobájábói.
Tőle távosva s követelt 1 frtot megvittem; segédje asonban oly kijelentéssel, hogy ast elfogadnia nem szabad, — vissssutaaitotta; később főnököm postára adta, de ő nem fogadta el. Minden áron perelni akart. A bagatell bíróság, nál bejelentette követelését, de mintán ott postai malvány-sselvénynyel iga* tol tátott, hogy a neki megküldött 1 ío rintot nem fogadta el, ennek következtében a per alaptalansága miatt a bélyegköltségben el lett marasztalva.
Na tehát as olyan egyén, aki minden áron veszekedni akar, igy jár. De az ily fajta veszekedési sportnak is akad embere; a bagatell-birőságnál nem is kerül sokba.
Legkomikosabb s minden eseira a t. kötönség előtt it legnevetségesebb nek tűnhetett fel Hook kántor aramnak as a nagyképűsködést, hogy egy meg-nevesett vállalkozó czég elé rendszabályokat ir 5 pontban.
Éppen ilyen pompásan tűnnék fel, ha p. a mi czégünk pontosatokat tüsne i, hogy a temettetni ónajtók igy éo igy tartoznak eljárni. Furcsa világ len ne az t. kötönség, ha a fizetett megrendszabályozhatna a fizetőt.
És még as as ur akar rendsssbá. lyotni, aki pontos bejelentés msllett már két isben félórát váratott |m*gára. (At időpontok is töljegyesvék nálam!) 1884. decz. 30-án pedig a temetéson egyátalán meg sem jelent.
Igy áll s dolog l közönség!
Éreshette at önvád súlyát nagyon jó kántor uram it, mikor ann> ira mosakodott egy aserény temetkesési vállalattal szemben.
Szerecsen-mosakodását eszel a fogas se a tantiával végsi: „Elvem: a kö aönség érdekében mindent, — az ön rdekében semmit."
Hát abbaa a L közönség is valdazi nüleg egyetért velem, hogy a temet* keaési vállalatok érdekét nem a kántor-orgonisták mozgatják, nem különben abban is, hogy a temetkezési vállalatok a köz«n»égnek a gyáazssertartásnál egyenes megbisottjai; s igy mikor valaki eteknek eljárása elé — habár ügyetlen furfanggal, éretlen kicsinyesksdémel is — akadályokat akar górditeni: az határozottan a kösönség érdeke ellen tess. A vállalkozó cségekre abból sem haston, s m kár nem háral.
Nagyon jól tndja a t. közönség is, hogy Hook János mit és mennyit szo-kott tenni érdekében ?! Csakhogy abból — ugy hiszazüz — nem igán kér.
A közönség érdekét kiáltozni, prédikálni nagyon kényelmes dolog; de ast szerény, csendes, ügybuzgó munkával előmozdítani már verejtéket kíván.
És hiszssük, bogy a közönség egyszer csak megsokalja ast a furcsa asl* dosatkéssséget'' as ő érdekében é* megtessi ast a lépést, mely majdan jogos igényeinek kielégítését bistosítandjs*
Hild S. I. nagy-kanizsai temetkezési vállalat rendezője és megbízottja:
Hild László.
fit 60 kr. ét 741 frt tíke, ennek 1884. év dsezember hó M. napjától számitandé 6*/, kamatai és eddig 5iz»e»«n 69 frt 95 kr. perköltség köretalél erejéig elrende t kielégítési végrehajtás alkalmával bíróilag 1« és felü''foglalt és 1590 írt 5S krra b. caOJt eaukor, kávé, pamut, rizs, mák, dara, lencse, lint, korpa, só, pótkávé, tmobabu''.orok. bolti felszerelés ás eg/ébb bolti C* kkekből álló ingóságok nyilvános árverés atján eladatnak.
Mely árverésnek a 197,199. 1885. ss. kiküldést rendelő végzés folytáa a helyszínén, vagyis Nagy Kanizsán alperes lakásán és bolti helyiségben leendS eszközléséi« 1885 ik év febniár hó SÁk ■ következő napjának délntán 3 ó ríja hatázidíttl kitfizetik és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, bogy az érintett ingóságok ezen árverésen, az 1881. évi LX t-ca. 107. §-a értelmében a legtöbbet Ígérőnek becsáron alul is eladatni fognak.
áz elárverezendő Ingóságok vételára az 1881. évi LX, t.-cs. 108. f-ában megállapított tz érint 1«
WILL MIIILITZM
Csat raiéii^
ha minden dobozon » IT» ár jegy : a tat és Mail sokszorosított czéf nyomata látható.
fal tételek
less kiázetendS.
1885.
évi janaár
Kait Nagy-Kanizsán, hó i7. napján. , ,
FÁBIÁN FEKENCZ, kir. bir végrehajtó.
244 szám 1886-
Árverési hirdetmény.
Alulirt kikaldöu végrehajtó az 1881. évi LX t.-rs. 102. } a értelmében "ezennel köthirré teszi, bogy a nagy-kanizsai kir. járásbíróság 197,199 885 számú végzése által Kobn Albert vínieai lakót végrehajtató javára Bteider Síiksa nag—kanizsai lakót ellen 4&9
Harcz mim a imMW
D*caárá a sok gyanúsításoknak a valódi horony Pain-Expeller ma mégis a legelterjedtebb is legkedveltebb hámser. Esrek tudják saját tapass talatok folytán, hogy csúz, és köst-vóay eí.-in jobb szer nem létesik, mint a valódi Pain-Expeiler. Étért joggal tanácsoljuk annak tnegpróbálását. ira 40 és 70 kr. Készletben a legtöbb gyógyszertárban. Riehter F.-Ad. és társa, Bécs. Főraktár Prágában az .arany oroszlán" gyógyszertárban, Niklaaplatz 7. 2350 2—6.
._ 0
Issrs; berofatásaak mindennemű sérülések és sebek, gyulád ások és daganatok el en. 0 Beasélsf vizael keverve, hirtelen betegedé«, hányás éskólik''a ellen. Kgy üveg pontes ntasitással 80 kr. 8068 46-5S
Esen porok tartóé gyógyhatáia makacs fyeasr- é> altestbajek. gyomorgörcs ét elnylákásodás, gyomorégés, rögaött dagalát, máj baj vértelziáa, aranyér és a legkülönfélébb léi betSfSSfek ellen 30 év ÓU folytonosan növekedő elismerésben részesül Egy eredeti doboz használati utasítással 1 frt Haaisltvázyek tirvéayossa ildlztetsek
Köszvény-, esáa-mindennemü haso-gatás és bénulás, fej-, ffil- és fogfájás sikeres gyógyi taaáhos
Valódi, Moll védjegyével ót névaláírásával.
ffloll A. «eb. Bécs, Tochlagben
0 0 0 0
Raktárak
ndv. szállító.
1
Naiy-Kaalzaa
Bolos Jóasef gyógytzerész. Eosenfeld Ad.
Fesselhofer Józssf. Bare«: Dorner 8. Csáktsrzys: Qöacs L. gyórv Kanaavárstt Borovicz Ad. Keszthely : Schleifer ña. Kór si esd Rátz János, iaínall71utlF.rd Síitetvár: 8zaiay József. Zala-E|srsz*|: Hollósy J. gyógysaerész.
♦WWW
SZABADALMAZOTT GÚZMOZDONY ES fiAZMOZOONYGYAfí
C. Schrancz és G. Rődiger,
Wien X. Dampfgasse No 15
ajánlják mint különlegességet a mellékelt rajzszerinti mozdonyokat l/a -töl egész 20 lóerőig, jlly mozdonyok 2 év óta 100-on jelül vannak forgalomban s rólnk több illetékes szakférfiaktól eredő bizonyítványok fe-k&sznek kezeink között, melyek sic '' rint ezen mozdonyok az njabb kor legczélszerübb, legolcsóbb és legállandóbb üzemerejü gépei, melyeknek felállítása lakházakban s műhelyekben az 1883 éri márczius 1-én kelt határozat 68. §-a szerint, hatóságilag engedélyezve van.
Ezen mozdonyok nagy száma áll üzemben malmoknál, czementgyáraknál, bányákban, deszka fürész gyárakban, géplakatos műhelyekben, és szövödékben, paszomány gyárak ban, villamos készülékeknél, könyv- is könyomdákban henteseknél, hámorokban, surrogat gyárakban, szappan főző dékben, keményítő gyárakban, esztergálos műhelyekben, asztalos műhelyekben, czérna gyárakban, serfőzdékben és kalap gyárakban.
Bizonyító iratok és elismerő levelek fennti mozdo-
Mér feftrair i-éa
a*---
„ , , ,TÍWEiavonhatlan huaáas,
a Deénen felépítendő magyar
NEMZETI SZÍNHÁZ
javára kibocaátott nagyon kedvelt
SORSJEGYEKNEK
Nyereményértéke 8000 torint.
A legkisebb nyeremények 5 forintét érnek. "Ml X sorsdegy csak &o kr.
6 sorsjegyre 1 sorsjegy ingyen.
K i n c s e m
sorsjegyek b.uzá,Hi
darabja 1 forint. •V 11 darab cnalc 10 forint. darabra, 1 drb. 50 kros sors}, ingyen.
10.000 nyeremény
főnyeremény
50 000 frt 20 000 „ 10000 „ «ti.
Minden nyeremény készpénzben fizetve lesz.
X
A „BUDAPESTI L L 0 Y D"
kiadóhivatalának bank- és váltó üzlete
Engel Zsigmond és Táraa
BUDAPEST. Dorotya utcza 5.
Előfizetési felhívás a .Budapesti Lloyd'' hiteles dósitóra. Egész évre bérmentes száilitás 2
sorsolási frt.
Foglalé nélkOl semmitsem küldünk.
A sorjegyek vagy nyeremény jegyzékek bérmentes beküldéseért 16 kr. bélyeg küldendS.
Egyenlítő Esztergapad
fúrógépek, gyalugépek stb.
legújabb szer kezetüek raktáron vannak. Reltbauer F. Wien
2. Xordbahnstrasse 5
A LEGJOBB
CZIGAÜEÍTA-PAPIR
a valódi
•( franczia gyártmány.
Cawley éz Henry-töl Párizsban. Utánzásoktól mindenki óvatik.
cxigaretta-papír csak akkor valódi, V5 ha minden egyes lap J\
fL Z HOUBLON bélyeegel és 111 mindenik boríték az »Hant áfió védjeggyel és aláivássai el van látva.

o. e. •
A. sor»)jegyek vaj» mint a sorsolás: jecT*ék portomén teasasflcflldáscoc]''
iából 15 fcr»¿ci».-
^fön^móny2O.OOO3-f5^eremónylO«OOOf0rint érL
tevtkM sysreaáejrek
5000 frt 3000 frt
A
A ters)e|ytt UfUtót:
HitTiai-Dioa BUDAPEST NemȆ Castao
n^ysrlntén Yalamennyi nl:6hiwUil lotto^fijtódéfc és silyanöisdéknel.
teváSkl aysrsiíátysk
2000 frt ÍOOO frt
o. e.
A wrtjefTtk valamint t sorsolási témák portom«»-te?mecr!Ud»«aál-jáMi 15 krajexár meOáUeM» a mee-
Minden nyeremény készpénzben kifizettetik
WajdUs Jótsef könyvnyomdájából Nagy-Kanizsán,