Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

 
10.34 MB
2023-05-19 08:22:19
 
 

application/pdf
Nyilvános Nyilvános
141
266
Zalai Közlöny 1885 023-026. szám június

Zalai Közlöny
A nagy-kanizsai „Kereskedelmi Iparbank”, „nagy-kanizsai önkéntes tűzoltó egylet”, a „zalamegyei általános tanítótestület”, a „nagy-kanizsai kisdednevelő egyesület”, a „nagy-kanizsai tisztiönsegélyező szövetkezet”, a „soproni kereskedelmi s iparkamara nagy-kanizsai külválasztmány"-ának hivatalos lapja.
Hetenkint egyszer, szombaton, megjelenő vegyes tartalmú hetilap.
24. évfolyam

A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével:

NAGY KANIZSA, 1885. Junius 6-án.
<L
K10/ i zet és i á r :
evr* ... 6 írt. — — evrc ■ ... 2 írt 50 kr. iu*gy cdfvre . . 1 „ 25 „ Egyes sram 10 kr.
!1 I K !> tíTKSEK - :i.isabos petitsorba ti 7. másodszor
- miadrn tovaliiii sorért 5 kr NYILTTERBEN
,.uk ''•• t 10 krért v.''U-tnck fci a;u< >;;ir: illeti''k miiuicu egyes hirdetésért 30 kr ti/, tendő.
Hnszonnegyedlk évfolyam.
i
í(" síidet
A nagy kanizsai a „nagy kanizsai kisdednevelö egyesület1
A lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez, anyagi réstét illető közlemények pedig a kiadóhivatalhoz bérmentve intézendők: X a py-K anizsán Wlassiosház
Bémentetlen levelek nem fogadtatnak el
Kéziratok vissza nem küldetnek
Kereskedelmi Iparbank", ,nagy-kanizsai önkéntes tűzoltó egyletu, a „zalamegyei általános tanitó-
x nnagy kanizsai tisztiönsegélyzo szövetkezet*, a w soproni kereskedelmi s iparkamara nagykanizsai külválasztmány'' -ának hivatalos lapja
HETENKINT EGYSZER, SZOMBATON MEGJELENŐ VEGYES TARTALMÚ HETILAP.
*—------ - ■■ —- ^ -- -
Egy javaslat •
Talán soha uem foglalkozott a Közvélemény a magyar ipar ügyével annyit, mint most a budapesti általános országos kiállítás idejében s ngy látszik, hógy általános azon felfogás, mely szerint az ipar terén észlelhető bajok kútforrása a szakértelem hiánya, — s valóban igy is van — miért is leírhatatlan örömmel olvastam a ,Z. K-" 21-ik számában azon hirt, hogy Jágócsy Pé-;erffy József ministeri biztos egy N.-Kanizsán felállítandó ipariskola létesítésének czéljából az.iskolaszé ket ülésre hívta össze, de miútán ezalkalommal a biztos ur nem foglalkozott a kivitel módozatainak részletezésével is, legyen szabad nekem is ezen nagyfontosságú kérdéshez e becses lap hasábjain másfél év elótt közzétett s. bensó meggyőződésen alapalt azon szerény véleményemnek újból adhatni kifejezést, hogy a gya-• korlati élet követelményeinek szeres vezece hiányossága miatt megfelelni sem képes polgári iskolát alakítsuk it kizárólag az iparügynek szentelt spec''ális tanintézetté.
El vagyok készülve arra, hogy miként másfél évvel ezelőtt, ugv tín most is ezen közleményemért exy személyes érdekében megsértett polgári iskolai tanár ur ellenem szól, de én azt tartom, ho^y mindent nyugodtan el tnd az túrni, a kinek véleménye meggyőződésen alapszik. —
Igaz ugyan, hogy a polgári iskola életének és történetének rövidsége miatt nem lehet kedvelt és népes intézet; azonban rövid élete bőségesen elég arra, hogy hiányos és hibás szervezetét átlássuk; azért én módosult felfogásomban ott va-. gyok. ahol a tanférfiak egy kimagasló alakja, aki szerint a polgári iskola meghonosításánál csak az ezt igénylő körülmények és az ezt kö-
vetelő okok vétettek tekintetbe és nem tanulmányozták a hazai különleges viszonyokat és ezekhez képest nem idomították át ezen külföldet utánzandó intézményt s miután most kínálkozik alkalom az átidomitásra, azért az ipar érdekében kérve kérem az iskolaszéket, az elüljárósá-got, sót magát a polg. iskolai igazgatóságot is, hogy a kedvező p l!a-
natot el ne szalaszszák. ^
*
Ha csak nem akarunk szemet hunyni, el nem tagadhatjuk, hogy a polgári iskola sem az iparnak, sem a kereskedelemnek nem neveli ifja-inkat, sem a tudományokra nem ké-pesit, hanem az évi értesítőben szokásosan közzétett ministeri kedvezmények által, melyek szerint sok mindenféle lehet a polgári iskolás növendék — ha nem volna elég qualificáltabb ember is! — s elvégezve a hat osztályt nagy igényekkel, ambiciókkal eltelve lép ki az : életbe, iszonyodva minden munkától. , Csak felidézi ezen iskola az ngy is | aggasztóvá vált proletárság veszélyét : s csak szaporUjaTla qualifícált pro-i letárok különben is elég nagy számát. Ezen sajnos, de igaz tapasztalat alapján mondotta ki a legsnj-tóbb anathemat a polgári iskolákra dr. Lutter Nándor országos hirü tanférfiu és ez alapon emeltetett a főváros közoktatási bizottsága kebelében egyik közelmúlt ülésében azon vád, hogy ezen institutiónálunk soha „gyökeret nem verhet*, ezért a szentirás tanácsát követve, hogy : »mindeneket "próbáljatok meg, s csak a jót tartsátok meg" ; elérkezett az idő, hogy a polgári iskolát ne szüntessük meg, hanem alakítsuk át ipar-múhelyek kiegészítése által olyanná, melyekben a tanórákat ne-; üres el-jhéletek töltsék be, hanem legyeuek azok a practicus tudásnak szentelve.
Erős hitem, hogy ha gondoskodva lesz az ipari foglalkozás
értelmi niveau: emeléséről és intelligens műiparosok neveléséről, akkor nem csak azok lépnek e pályára, kiket a szegénység kényszerit rá, hanem a jobb módú szülők is gyermekeiket az iparéletnek fogják kiképeztetni, aminek a morális és phisicai hatása nagyon jótékony'' leend.
Ez az röviden, amit bátor vagyok javasolni, a mihez még csak annyi a megjegyzésem, hogy nem a közvélemény hajhászása dictálja nekem a meggyőződést, hanem a hazai ipar iránti lelkesedés.
Budavár, 1885. május 27.
Weber JPál.
Az erkölcsi orvoslásról.
Valamint a legszebb hangszernek húrjairól eredő zene, a legkitűnőbb játszótól előadva sem birja hatását megtartani, ha azt többszörösen ismételve halljuk, ugy annál kevésbé fog oly száraz dolognak elmondása az emberi lélekben érdekeltséget kelteni, melynek gyaktri hangoztatása már a legnyugodtabb kedélynek türelmét is próbára teszi. De fáj, amit érezünk s enyhül a fájdalom, ha azt mással is közöljük.
Mert igazán fájó érzelmek fogják el lelkületünket, ha kedves kis hazánk jövő állapotára gondolunk, naponként látva a megdöbbentő dimenziót, m e 1 y 1 y e 1 a fekete kóranyag az erkölcsbe evódik s éles emésztő fogaival az emberiséget a következményeiben elmaradhatlan pusztulás veszélyével fenyegeti.
Naponként feltüDtetye láthatjuk az újságok hasábjain mindazon szerencsétleneket, kik önkezük által igyekeznek megszabadulni a földi élet terheitől; hisz itt már ugy sem találnak vigasztalást megtört lelkiéletük, erkölcstelenségben kimerült vágyaik orvoslására. Szabadulni ''óhajtanak e zajos élet hullámai kö-
zöl — elég helytelenül — a boldogság hónát keresve. Miért? Mert hiányzik az erkölcs! 8 ami kevesen itt maradnak, a természetes halál követeli annak óriási százalékát és szedi áldozatait az emberiség azon osztálya közül is, mely még nem róta le ember s Isten iránt tartozó Kötelességeit; — hordja egymásután örök hónába a kijelölteket azok közöl is, kiknek valódi életet még csak ezután kellene kezdeni. Miért? Mert hiányzik az erkölcs!
A pusztító kóranyag egészen beevódö''ct szegény nemzetünkbe ,• ezt ma m;ir nem tagadhatjuk. Ennek eléggé okolt bizonyitékát mutatják a jelen ujonezozás alkalmával felmerült szomoritó tapasztalatok. Mindenütt halljuk a „jaj® szót, a panaszt, de orvoslására, segítségére nem sietünk; a munkától, melynek égető szükségét mind jobban-jobban érezzük, félve irtózunk.
S mi lesz ennek következménye? Mi várható egy testben lélekben s erkölcsökben mindinkább alá szálló ifjú nemzedéktől?
Az, hogy tudományban, haladásban bármily előre legyen is, — alakjában mégis csak korcs marad.
Mit szólnának óriásokká edzett őseink, ha sírjaikból feltekinthetnének? Szomorúan hajtanák le fejőket s kétszeresen fednék be szemeiket, hogy a törpe utókort még távolrórse lássák.
Hát meddig töprengünk még? Meddig nézzük még keresztbe font karokkal a fenyegető veszélyt, mely a nemzetet lépten-nyomon kiséri ? Mig a maroknyi magyar nép az erkölcstelenség posványába egészen el-sülyed ?
Későn lesz!
Kevés ember van, ki nagy életkorral dicsekedhetik manapság; 50—60 év rendesen a legnagyobb időkor, az ennél magasabb évszámok már csak a ritkaságok
közé tartoznak. Nagyot véthetett a nép önmaga s hazája ellen, mert büntetését önbönében hordozza.
Lapozzuk végig valamennyi nemzet történetének lap;ait, azt találjuk, hogy akárhány nemzet, mig erkölcsét megtartá, a józan ész és mértékletesség útjait követé, jólétnek örvendett; de szomoruau fájlalá bukását^. midőn erkölcstelenségben kimerülve, az biztosan bekövetkezett
Ily veszélyektől ma még tán nem tarthatunk, de gátot nem vetve a féktelenül növő erkölcsi sü-lyedésnek, az bizonyára el nem maradhat. ''
Hát vegyük fontolóra a dolgot, ne akarjuk, hogy minket terheljen a felelősség súlyának nagy része; tegyük feladatunkká a szükségelt teendőket, mi leginkább minket, tanítókat illet. Mi, mint a népnek tanítói, nevelői, annak fejledezó korában, — leginkább látjuk a hiányokat, a buijánt, mely magának a fészket már a gyermeki testben megveti, hogy a későbbi ifjn és férfi korban azt annál nagyobb erővel megtámadja s pusztítsa ; mit annak idejében egy kis jóakarattal, gondos körültekintéssel könnyen semmivé tehetnénk.
Ami tőlünk a mondottakra való tekintettel első sorban figyelmet s mély meggondolást követel, az a vallásérzelem különös fejlesztésére irányul, mert vallásosság nélkül erkölcsös élet nem ú, gondolható; ez minden erkölcsnek alapja. És éppen ma, midőn erre legnagyobb szükségünk volna, surranunk át rajta érintetlenül 8 nyomjuk el azt — jóllehet akaratlanul — de elég meggondolatlanul is önmagunk, emberbarátaink, jólétünk és jövő boldogságunk rovására.
Ápolnunk, fejlesztenünk kell ez érzelmet a legmagasabb töké-lycsségig, mely nem tűri meg maga mellett az erkölcsromboló anyago-
Az „Emma" cykiusbdl.
Künyezve valtunk el egymástól, Remegve borultál reám. A válás kínos mámorában A jó Isten »igasz csupán.
Hogy viszontláthatjuk-e egymást,. Megmondani ki tudja axt ? Csak égy, hogy nem foglak feledni, Ad nékem enyhülést, vig&ast.
II.
Xem tépem el kedves frigyünket A róesa-lánczot óh, ne félj ! Mindig igaz, érzo srivem volt; Nem lakta muló szenvedély
Óh, bárha míg jobban magamhoz Bírnálak fűzni téged én! Hidd, boldogabbakat minálpnk Nem lelne senki könnyedén.
E Szabó Lajos.
Levél egy házasulandóhoz.
Kedves Barátom és Baj áraam!
Tán nem fogsz neheztelni, hogy bajtársamnak is szólítalak. Hisz most már te is jegyet váltottál aszal a syrénnel, ki engem négy év óta czirógat: * házasói ott el. Kettőnk állapota közó:; azonban a lényeges különbség az. hogy ie még csak a hangját ball o d, mely bűvösen hiv, csalogat, en pedig a szerelmes markait é r e z c m, melyekkel üstökön tart. Te örömmel j ö s z, én pedig örömmel mennék. Hát bi* ez meglehetős lényeges különbség.
Mive! pedig én már benn vagyok, hát csuk engedd meg, bogy én a martyr, néhány szóvai fogadjalak téged, ki öntudatlanul rohansz a martyrinmba. Erre feljogosít az a tisztelet, melylyel leguiób^ bi leveledben kitüntettél. ,N a g \ s ág os"-nak és „S ze n ¡"-nek li''ulál.ál. Na hát kedves Bajtársam, rög''ön bebizonyítom neked, hogy semmit sem túloztál.
A keresztes hadjárat vitézeit lovagokká ütötték. Bizonyos tekintetben voltak is elvitázhatlan érdemeik. De kétlem, hogy hősi önfeláldozás dolgában a 19 század utolsó negyedének bármelyik bázasemberén is tultettek vol na. Az én t''szia látkör mben minden házasember keresztes vitéz, külön-bözvén a középkori keresztesektől any-nyiban, hogy önként fölvett keresztjók sohasem édes teher és egyátalán nem lehet szent-földre jutni vele. Éppen azért kétszeres minden keresztes-férjnek érdeme arra, hogy lovaggá ü-tessék. Ez lebegett-e szemeid előtt, midőn a lovag Bággal járó »Nagyságos" czimmel megtiszteltél, nem tudom! Nehezeu.
A „Szent" titulusra mindenesetre azon ideális gondolkozás késztetett, hogy mint nyugodt vérű házasember már szakítottam a poklokkal, s ellene mond* tam az ördögnea és minden kísértéseinek. Tőled, mint különben is ismert idealistától egyebet nem várhattam. Da ha csakugyan így gondoltad, rosszul vélekedtél. Ilyen értelemben szemen szedheted aszen-teket kjiőlünk.
Hauem ha ugy togtad volna fel a dolgoi — amint tulajdonképen fel kall fogni, — hogy minden férj, ki oldala bordájával négy kerek esztendőt pör-
patvar nélkül eltöltött, emberi erőt m (g haladó, aocratesí nyugalmáért már ée-tében kiérdemelte a szentik dícskoszo-ruját: akkor gratulálnék neked. Ctak-hogy akkor meg valószínűleg te nem kérnél a minden férjszentek koszorújából.
Különben azért ne ijedj meg, mert hátha neked más p á r t i e jut mint egyéb közönséges halaudónak. Bizonyos tekintetből örvendettem is neki, mikor jövendő sorsod felől Fáma úrhölgy gratiájából értesültem. Annyira azonban — megvallom ősziutén — még sem bírtam örömre gerjedni, hogy erről a szerkesztőséget értesíteni szükségesnek tartottam volna. Jóbarátaim partieczéduláját különben sem olvasom szívesen a lapokban.
Nem tudom: elmélkedtéí-e, aíárgy fontosságához képest jövő sorsod feletti Alighal Éppen azért egész készséggel ra-gadöm meg a kedvező alkalmat, hogy neked a házasul ás világraszálő ügye fölött egyet-mást elmondjak.
Hát tudod kedves Bajtársam, valahány ember nősül, annyi évszakot képvisel körül-belüi. Egyiknek élte tavaszán, a másiknak élte nyarán, egy másiknak őszén, ismét egy másiknak élte telén.... megy el az esze. Erre a bolondságra nincs a természetnek törvénye. Azért hát mikor csak egy egy házassági ügyletről hallok, önkéntelenül is eszembe jut — amit az egjos évbzakokban tett birtokvásárlásokról egy gazdasági író mondott. Határozottan a nevére nem emlékezem. Gondolom: német volt. így hát el is hallgathatom; mert jól tudom, hogy a házasulandók nem igeu érdeklődnek idegen források iránt.
Esen kútfő szerint: „ki tavaszszal

vesz fekvő birtokot, arra rendesen lázas és fcime»itő munka vár. Aki nyáron vág vételbe, az legtöbbnyire az aratáBt is megkapja anélkül, hogy szántott vsgy vetett volna. Áz őszi birtokvásárló nyerhet légtöbbet, ha oly birtokot vess, mely alég gyümölcstermő; bőven szedhet oly gyümölcsöt, mely nem az ő gondozásának, fáradozásának eredménye. Legkevesebb előnynyel jár a télen való birtok vétel, mikor is ha a vett birtok elég tfiz-anyaggal rendelkezik, mindössse is csak melegedni birunk, a jó tűznél. Ha pedig saját tüzanyaggal nem rendelkezünk, meg kell elégednünk az idegen tüzapyag-gal is, melyet pénzért vagy ajándékul legközelebbi barátunk tűzhelyünknek nyújt.''
Gondolkozzál e szakszerű vélemény fölött, alkalmazzd minden profanisatio nélkül, abból az ideális szempontból, melyből én vettem s be kell ismerned, hogy igazam van. Félre ne magyarázzda tisztaszándéku és nemes vonatkozást; mert habár nem a bibliából való is, igen sokféle magyarázatra adhot alkalmat*
Más és világosabb szavakkal is elmondhatnám neked, hogy mi a házaeság. Mondhatnám p. o. bogy a szerelem: álom,'' a házasság: az ébredés; hogy himporos virág a szerelem, s a szélvéss, mely a virág hímporát lerázza: a házasság; hogy bűvös hatalom az, mely növeszti dagasztja a szivet, még hűvösebb hatalom emez, mely legtöbb jó férjnek növeszt szarvakat. És igy tovább 1
De nem akarom meglevő magas illúziódat a .valóság árnyával sötétitní. Csupán arra kérlek, hogy ne fessd oly hévvel falra az ördögöt mint hossám irt
leveledben tetted. Párbajból beazélsz. Ne fé''j Bajtársam, még módodban leszen uri passiódat kielégíteni. Les« — quan-tum satis 1— párbajod a házasélet mezején. Ha sérteni akarss, ott lesz a feleséged. Ha elégtételt kiván a feleséged, — ott lészsz te. ''És habár tulajdonképen a hívás joga téged illetne is, mindenkor te lészsz a kihívott. Neked be kell érned azzal, ha legelsőben egyetlensxer te le-hetsz a s ér tő-fé I Azontúl akárhogy áll is a dolog, már állandóan te fogss tartóim elégtétellel; mit ha nődnek — amit hiszem is — kellő lovagiassággal megadsz, — végre csak te fogsz belefáradni. És vájjon minő érzés hatja át majdan idegeidet, ha arra gondolsz, hogy volt idő, mikor még neked is másként állott 1____
Na de most már bezárom soraimat Csupán arra akadlak kérni, hogy ne neheztelj rám majdan, ha házasember-korodban nem látogatlak ugy, mint 1 e g é_BLy i voltodbanl Megvallom őszintén: rabja vagyok annak a bölcs elméletnek, mely minden embert a nálánál okosabbhoz utal.
Mind a mellett nem szünök meg lenni résztvevő barátod
és bajtársad:
Öreg.
Pünkösdi levél.
Irta: Körmöcxi Lajos.
„Nincs szebb erény a szerénységnél", ezt mondják a bölcsek. Éppen ezért vagyok bátor kijelenteni, hogy a jó gondolatok hiánya- lett szülő anyja az én
HUSZONNEGYEDIK ÉVFOLYAM
ZALAI KÖZLÖNY
JÍJNIUS 6.-án 1885.
kat. hanem inkább megtisztítja minden kártól s hathatósan szolgál vigasztalóul az elkeseredés órájában még akkor is, ha már minden emberi törekvés haszontalan törekvésnek bizonyulna.
Mily sokan jutnak kora sirba olyanok, kik. ha egy jó vezér által vezettetnek annak idején, még ma is örülhetnének az életnek s nemcsak hogy élhetnének, hanem a társadalomnak hasznos tagjaként szerepelhetnének.
Tanítsuk meg az flju kort már korán munkálkodni s az életnek örvendeni, ugy nem les-nek sokan olyanok, kik tétlenségben, unalmukban az erkölcsrontó játékokban, az oly nagyon csábitó korcsmai vigado-zásokban keresnek és találnak egye dül szórakozást, hol a szől-ló nedvének s egyéb szeszes italoknak — amint az a különböző népeknél elég szomorúan, nagyon is észlelhető ! — butitó, testet s lelket ölő hatásának lesznek áldozatává.
Mily üdvös volna — különösen a kisebb helységekben — hol tanitó, mint a nép veze óje, lelke s mindene, vasár- és ünnepnapokon vagy. ha erre éppen alkalom kínálkozik, felhasználva az alkalmat, maga köré gyüjtené a helység nemcsak ifjait, de akár öregeit is s nekik valamiféle erkkölcsnemesitó, tauulsá gos felolvasást tartana, persze a nép nyelvén.
Azután szerezne magínak egyf kis könyvgyűjteményt, mely csekély j költséggel is megejthető. Nem be-! szélünk Eötvös, Arany műveiről. — j S bocsájtaná azt a nép rendelkezési sére. Alig hiszem, hogy ne akadna! egy-Ketó, ki e komoly, de hasznos szórakozást nem inkább keresné S ha ezt elértük, már megettük kötelességünket, csakhogy ennek folytatólagos cselekvésébe nem! szabad hamar belefáradnunk,'' hanem ösztönözni, vezetni kell a népet mindaddig, mig az a jó utat meg nem kedveli. Szóval maradjon a ta í ni tó tanitója, vezetője a népnek mindvégig, ha magát az ügynek szentel é, mert csak igy tölti be hi- j vatásából folyó kötelességeit lelkiis-. meretesen és igazán.
Nem mondom, hogy ezzel min- • den bajon segitve volna — nem ! De annyi tény, hogy már ezzel is és hasonló cselekvéseinkkel a hazának hasznára lehetünk. Él még né-
pünknél ezen kivül elég ferdeség, mely leginkább a családi nevelésben gyökeredzik; erről azonban más alkalommal akarok BzólanL
Brlich Károly tanitó.
Horváth Boldizsár levele.*)
Horváth Boldizsár ur nagy hasink fi» és önzetlen honatyánknak a f évi áprii hó 20-án a felsőház rendezése Ur gyaban tartott parlamenti szónoklatára, a melyhez hasonló as alkotmány védelme tekintetéből 1848-tól fogva nem rendi tette meg a képviselő házat, százezrek kebeléből ki lón verve, a szózatnak nap lángsugaraihoz hasonló bűvös erejével a senvedő közöny, a mely vesze-delmea társadalmi kórt, a történelmi jogok n«k egyenkéat lett feladása s azezek-Dől kifolyó érdek politika csempésztek be l»8«»nként zugkertéssek módjára a nem zet életkertjébe, a polgárok sziveibe s széle* e hazában egy érzelem támadt mind-n honpolgár kebelében a szózat nagy horderejű tartalma és nagy fontosságú iránya irán*.
A szombathelyit választó kerület öczetlen és független elvű polgárai is hasonló érzelemtől vezéreltetve magakévi »ették a nagyeszmét, Zámbony Rszső indítványára egy politikai tartalmú s mintegy 200-at meghaladó aláírással ellátott emlékirattal tisstehe meg e kerület emli tett polg&rsága Horváth Boldizsár arat, a n*gy honatyát és páratlanul álló önzetlen hazafit; dácsára azon torlaszolt visszavonásnak, a melyet ugy egyesek, mint több lapban avatatlan tollal a nagy hazafi érdnmei ellen gunyoros alakban tett megjegyzések által apuigárok köztes-idéztek.
Az emlékirat szerkesztésével és leírásával egy szintén elvhü polgár bízatott meg. ki ast a k«z óhaj értelmében volt szerencsés összeállítani. A mely emlékiratra Horváth Boldifcsár ur a következőkben válaszolt:
Nagyon tisztelt Zámbony úr!
Hálás köszönetet mondok Önnek és tájainak azon nagybecsű emlékiratért, a melyet ápril 20-án a felsőház rendezése tárgyában tartott országgyűlési beszéd-m-re vonatkozólag, hozzám beküldeni méltóztattak.
Éveken át kéoytelen voltam távol maradni a politikai téren az acűv szerepléstől, de azért folytonosan éber figyelemmel kisértem a közéletet és mély ha zafiui aggodalom tölté el keblemet, lát--a, hogy szellemi fejlődésünk mindinkább eltér azon nemes iránytól, a melyet az 1848-iki törvényhozás a későbbi nem-ztd^kek számára kijelölt. Kutatva a hanyatlás okait, azon meggyőződésre jutottam, hogy a baj főforrása, magában á Derűseiben rejlik.
0 £ közleményt Szombathelyről vettük azon kéréssel, hogy lapankhan tegyük k6szé. KöcOnségQnket ugyan nem érdekli kSsvetle-lenQ); de mert az ídekQldésre az iletőket tán az ottani sajtó-viszonyok kinyszerithették, helyet adtunk neki. Szerk.
hossza* hallgatásomnak De mosl & midőn a szellemi morzsák bennem egy egész kenyérré nőitek meg, kénytelen vagyok a legújabb eszme süteményt a tekintetes szerkesztőség elé tálalni.
Nagy dolog ar, ha «i ember egy szerkesetóoek tálal, mert ilyenkor ismerve annak gyengébb oldalát, bizvást tudhatja, hogy egy egész közönségnek is tálalt ''
De mit is akarok hát elmondani ? Talán azt mondjam el; hogy Szent Antal megjelenvén a földön, s a meg ért bűnösöknek aranyat szórt el, hogy őket megjutalmazza ? N-m ! Elmondom piros pünkösd napi éleményeme:. mely minden rövidsége mellett is elég hosszú
lesz arra nézve, aki szeret-----
unatkozni.
Tíz óra volt délelőtt, még pedig osztrák értékben, ami nálunk tisennyolcs perczczel többet jelent mint Prágában, mikor piros pünkösd napján magamat egy saráglyás kocsi első ülés be befészkeltem. A befészkeléenél már is két nagy szerencsém volt, először, hogy harmad magammal kerültem as ülésbe, másodszor, hógy nem két szép kisasszony közé kik az uj d i v a t s s e r i n t öltözködve, bizony csak héringgé lapított« k volna. Tehát hárman valánk együtt : én, Lajos bátyám, m*g a Mikló* kocsis. És a háuó üléobea? Ott egy boldog szerelmes pár csevegett, álmodozott a betoppanó jövőről. —
Olyan fényes volt a nap tányérja, mint a parádéra kisubiczkolt huszár o»is-ma, mikor ennek a mi nagy falunknak a végére értünk. Mindentől jobban féltem, mint a megbarnulástól; de attól, hogy az egész uton egy szót sem szólunk, még jobban tartottam, mint a vég elnémulástól. Egy darabig csak bámultam hallga-t^g uti társaimat, • jól metrfigyeltem a Miklós ItOCfist tetőtő talpig Fene formája egy ember ¡8 volt ő a .naga nemében. ''egk:vál: arejra nézvé.t Képe húszuk ás
koptsz. Bajusza ugy nézett ki, mintha valahonnét ugy melegében lop''a volna el. minden arra mutatott, hogy férfiúi díszét nem ugy vetették, hanem kapa után szálanként rakták felső ajkára. De azért ez a kevés is sokat mutatott, mert az orra alja ugy kivolt faggyúgyertyázva, mint akár egy pár szappanos minta. É> csak azon teltem el bámulattal, hogy a Miklós kocsis még prüsszenteni is tud. Hát a szájjá ? Ez kisded volt, ugy állt mintha fütyölni akarna és orra módtalanul he-gyes, égfelé nyiló lyukakkal. Csomolgós haját, mely balról feltenyerelve állt, egy piciin csárdás kalap takarta. Legjobb szokása az, hogy napszámra egy szót te szokott beszélni.
Lajos bácsi? Erről csak annyit irok. h<>gy már a kocsira ültünkkor szundikált és mulatságos foglalkozásából csajt akkor ébredt fel, mikor kocsink olyan hatalmasat zökkailt, hogy az én oldalbordámat a lecsúszástól csak csípőm sarka tudta megmenteni. Amint fölaesudtából méla tekintetét reám veté, ilyen meglepő kér-déít intézett hozzám: „Mondja meg nekem öcsém, miért jó a saláta?"
Na, goudolám magamban, ez fránya egy kérdés. Ezt csak ugy találhatnám ki legjobban, ha én is szundítanék egyet. Do most már Lajos bácsi nem hagyott engem békében, banem legnagyobb csodát kosását fejeste ki a felett, hogy én tanult ember létemre még ast sem tudom: .miért jó a saláta,"
Kíváncsiságom éppen a tető fokra hágott, mikor egysser cstk imigy fejté meg a rébust: .hát azért jó öcsém a sa-lá''a, mert meghajlik; hiszen ha meg nem hajolna, kibökné a szájjá padlását."
Na. esm már magam is nagyot kacagtam, s tán még tovább is kacsagok val*. ha fel nem tűnik a láthatáron egy fa u, melyre Miklós annyit jegysett meg: .Téns úr, ez itt Sormás! «
Rögtön gondolkodóba estem, váljon nem született-e itt valami basánk nagyja,
Közjogunk belügyeink rendesésére nézve teljesen önállóvá tette a nemzet t és a parlamenti kormány forma leghatalmasabb bistositék arra, hogy a nemzet saját akaratát érvényesíthesse. Ha tehát mindemellet a törvényhozás alkotásai nem felelnek meg as 1848-iki törvény-hosás ssellemének, ez oda mutat, hogy hogy vagy maga a nemzet tért el ason nagy törvényhozás hagyományaitól, vagy pedig, hogy a maga irányadó befolyását a törvényhozásra és a közéletre nem használta fel ugy, hogy hú kifejezést nyerjen a nemzet akarata. Mindkét esetben a vád fősuly* magát a nemzetet éri.
As alkoimány maga csak holt gépezet, annak a közszellem ad életet és erőt. Ou a hol ez hiányzik, vagy tév utakon jár, a legszabadabb alkotmány sem felel m»g a czélnak. A politikai jogok bsnyag, vagy helytelen kezelése megölheti magát a polgári ssabadságot is. A népek asolgaságát mindig értelmi é« er kölcsi sülyedéeük és a közügyek iránti közönyük szokta mege!ősni.
Ezért Vádoltam én f. évi Aprít 20-iki felszólalásomban nemcsak a kormányt, hanem as össses nemzetet. Parlamenti kormány forma mellett egy életre való nemzet, a mely politikai jogaival élni akar és élni tud, előbb vagy utóbb o''y kormlnyt ád magának, a mely vágyainak és szükségeinek megfelel. De ha legszentebb politikai jogait a döntő pillanatokban epbamer előnyökért könyelmüen áruba bocsájtja, vagy hideg közöny nyel fordul el a közügyektől, akkor ninos joga panaszkodni sorsa fölött. Igen, azért vádoltam fent emiitett beszédemben összes mindnyájunkat, hogy kísérletet tegyek felrásni a nemzetet zsibbasztó álmából, s megértetni vale, hogy csak magától függ közéletünknek kedvező fordulatot adni. Hogy gyenge szavam itt-ott, különösen p»díg Önök körében is viszhangra talált, biztató jela annak, hogy a nemzeti öo-tudat közeleg felébredéséhez.
De ha csalódnám is, — a mint fajdalom, már csalódtam többszőr, — vi-garstalást találok annak tudatában, hogy kötelességemet teljesítettem. Ha be''-egns ambitiók vezetnének, ugy tanácsosabb lett volna hallgatnom és ussnom, mint sokan mások, as áramlattal. De egéss politikai pályámon, a legnehezebb körülmények közt is meggyőződésom augalmát követtem, s ast amit igasnak tartottam, nyiltan kimondtam felfelé és lefelé egy aránt s as élet alkonyát nem akarom privilégiumnak felhassnálni arra, hogy eddigi elveimet megtagadhassam. Minden, a mire vágyakosom, as: látnom, hogy a nép a ssabadságot, melyet a kor szelleme és a kiváltságolt osstály nemes Islküsége vele I848*ban megosztott képes megbecsülni és megvédeni.
lamételve hálás köszönetemet és kérve Önt, hogy est as emlékirat aláíróival közölni ssiveskedjék, hassfici meleg üdvözlettel faradok
Budapest 1885. május 18-án hú polgártársa: Horváth Boldistdr s. k.

ireL
vagy volt-e már poéta, aki est a gyönyörű vicLéket valaha megénekelte volt. Emlékező tehetségem cserbe hagyott s asért megengedtem magamnak erről a dicső faluról kadencziálhatni ilyen formán:
.Óh gyöngy fekvésű Sormá» ! Vidéked nem t rmis. Benned a lány formás; Én mondom ezt, nem más."
Ami legjobban bámulatba ejtett, as a falu középen álló templomnak képzelt hsrangláb volt, amilyennel sok nagy város aem igen dicseked he''.ik.
Alig hogy elhagytuk Zalavármegye ezen sokban nevezetes faluját, jobb kés felül fel tűntek Össtörógnye tégla ke menetéinek büszke tetői, melynek kiváló neveisteasége abban össsepontosul, smint Lajos bácsi mondja: .hogy 1878-ban egy vőlegény farsang estéjén kilőtt as ablakon és szerencsétlenségére éppen egy gyúlékony isiálóba talál: lőni. melytől a többi palatetőzetü hásak is lángot kaptak és egy óra múlva az egész talu a <üs martalékává lón."
Ebból én azt a tanulságot vontam le és ajánlom mindenkinek figyelmébe: hogy az ember csak lakodalom Utáa és ne vőlegény korába lövöldözzön, hogy ember társaiban hibát ne ejtsen. —
Rövid fél óra múlva elértünk Bécsújhelyre, — akamm mondani, Becsehelyre. — Ez már eztán jelentőség teli város, mert itt igen jó bort és ízletes ebédet lehet kapni, sőt mi több, ha as embernek jó ismerősei vannak —___
ingyért. És ez a fő dolog. —
Óh Beesehsly 1 óh Becsehely 1 Légy megáldva borral, tojjál, S a mig él, ver e kebel, Sob1, — de »oh'' nem feled el. Borod jó volt, mint akár a méz. Erősbült tCle a kar, as é*z: Néped vendégségre hamar kész.
Többet is mondanék, de hátha rám fogják, hogy^megfizetett poéta vagyok. Azért, hogy uem fisettek semmit, jótállok,
— „Magyar irodalom- és mŰTÖ-ssetpártoló egyesület* rövid fennállása óta nemcsak helyben, de vidéken is nagyban megnyerte a rokonszenvet. Legutóbb egy igen kiváló és lelkes tagot nyert Beck Vílmosné úrnőben, ki a koszthelyi nőegyleinek köztiszteletben álló elnöke. Belépését egy — as ő feukölt gondolkozását fényesen tanúsító — levélben tudatja. — Nagyon, örvendünk a meleg érdeklődésnek és kívánjuk, hogy a kitűzött cséíjáért lankadatlanul küsdó szép jövőjű egyesülettel szemben, mentül többen kövessék a nemes urnő példáját I
— A nagy-kanizsai községi- felső és alsó népiskolák sárvissgálatainsk fel osztása 1885. évi junius hóban. 15-én d. e. I. II leányoss»., III. fiosst. d. u. L I. o. XV. fi-o., Pítőfi-u. I. fio. 16-án
d. e. III. IV. 1. o., párh. a) I. 1. o. d. u.
II. 1. o. pá«h. II. 1. o., Petőfi u. I. 1. o. 17-én d. e. párh. III. fi o. I. fi-o. Magyar-u. I. I. o, 18-án ,<L e. H. fi o., párh. IL fi-o.. Teleky-u. I. fi-o. d. u. Magyar-u. I fi-o, párh. b) I. I. o. 19-én d. u. Tornászat. 20-án d. e. VI. VII. kerületben. 21— 22-én. Női-késimunka kíállítás d. e. 9—12 ; d. u. 3—5-ig. *7 én Te Deum A zárvízxgálatok d. e. 7—és d. u. 2 órakor kesdetnek. Nagy Kanizsán, 1885. máj. 28-án. As Igasgstóság.
— A „Magyar irodalom- és művé-szet pártoló egyesület* ason ''agjai, kik a sene szakosztályba mint kezdők kívánnak felvétetni ssiveskedjenek hétfőn, f. hó 8-án esti 9 órakor, esetleg hangszereikkel Vencsel Rezső ur, a sene szakosztály elnökének lakásán (Kölesei utcss 13 s ám) megjelenni, hol is* szorgalmi órák ezentúl ké:saer, még pedig hétfőn is csütörtököo esii 8-10 ig fognak megtartani. Zerkovits Lajos sene ssak- osst. jegy ső
— A n. kanizsai izr. iskolában;
az es évi sárvi«sgálatok következő rendben fognak megtartatni: jun. l3*án d. u. torna a kerületi iskolában. 20-án d. e. torna as V. és VI. osstály ban és késimunka kiállítás. 21—22-én keresk. isk. 23-án d. e. I. fi o., d. u. 1.1. o. 24 én d.
e. IL fi.o., d. u. II. III. 1. o. 25 én d. e.
III. fi-o , d. u. IV. fi-o. 26-án d. e. IV. V. I o., d. u. V. fi-o. 28-án d. e. VI. I. o. és ének, d. u. VI..fi-o. A vissgálat nyilvános lévén, erre á» tanügy barátok ezennel tisztelettel meghivatnak. As igazgatóság. —
— A megyei tanítói járáskd-
rökhös! A n.-kanizsai Unitéi járáskör választmánya f. hó 3-án ülést tartott mely a már lapunkban is megpendített indítványt. a jelen évi megyei közgyűlé -elhalasztása iránti mosgalom-indítást tárgyalta. Az erről felvett jegyzőkönyv tudomásvével és egyúttal a töóbi járáskö-rökhöz intézendő felhívás végett bossánfc bekűldetvén, egéss te ijedelmében kösöl. jük. részünkről is teljes odaadással méltatva és helyeselve a — minden megj ei já-ráakör által pártolásra érdemes — rati-onális mozgalmat. A beküldött jegyzőkönyv igy ss61: .Jegyzőkönyv a „Zala-
megyei ált. tanítótestület" nagykaoizst1 járásköre választmányának 1885. jonim 3-án tartott üléséről. Jelenlevők: Haj. gató Sándor (jköri elnök), Ssalay Sándor (jköri jegyző), Boronkay Károly (j*. ráskörí pénztárnok), Bósssvölgyi Antal, Récsey György. Uorgenbeaser János Hoffmann Mór. Németh Ignácz választmányi tagok. 1. Elnök előterjeszti, hogy több oldalról jövő óhaj as, miszerint az idei 1885. évi megyei közgyűlés tekintettel a napirenden levő orsságos kíálli. tásra — miután a bennünket nem is oly közelről érdeklő bécsi világkiállítás al-kalmával már as akkorra esett közgyűlés elhalasztatott; — tekintettel továbbÁ arra, hogy az országos kiállítás mintegy kötelességsserü megtekintése részben * a tanítók, részben pedig a tanügyi czéío. kért anyagi áldozatok is készséggel hozó községek megterheltetése nélkül eszközölhető nem volna:—• a jelen évről jővő 1886. évre ha!a«ztassék el. A választmány ezei; előterjesztésben foglalt óhajt méltányos- é< jogosultnak találván, egéss terjedelmébeu magáévá teszi s határozza, miaserint h jelen jegyzőkönyvnek a .Zalai Tan úgy" és ,Zalai Köslöny« .-zttnü lapokban való kössététele mellett a többi megyei járáskörök is fölkéressenek ha sonló szellemű felterjesstésnek a központ-hos leendő haladéktalan beküldésére, hogy as a beérkezett vélemények alspján e tárgy ben még idején döntő határozatot hoshasson. K. m. f. Hajgató Sándor m. k. jköri elnök. — Ssalay Sándor m. k. jköri )<>gyző.
— Az Úrnapi szertartás óriási részvétel mellett folyt le f. hó 4-én. A szertartást inposáns8á tette volna a tűzoltói senekar szép játéka is, ha as s fülsértő bumberdó el nem nyomta volna az egé szet. Már egy temetés alkalmával fel-ssólsltank e tárgyban, de a ssak ér. t ő karmester ur — úgy látssik — nem akarja elhinni, bogy Ur-napj«n nem okvetlenül szükséges a nagy dobbal kirukkolnia.
,— Nyilvános köszönet Mindazoknak, kik feledhetlen fiam temetése alkalmával atyai fájdalmamat részvétükkel enyhíteni szívesek voltak, különösen pedig tn.1. gymn. tanár uraknak, a tanuló ifjúságnak, as elhunyt oastálytárssi-nak pedig a kegyeletes megemlékezésért is e helyen, lelkem mélyéből, köszönete; mondok. — Topolícs József.
— Sajnálattal vesszük a hírt hogy a Weiser-háznál történt szerencsétlenségről hozott közleményünk ason része mi-sserint as áldo.atok temetési költségeire táviratilag 160 forintot utalvány o s o t t, — téves értesülésen; arra nézve pedig, hogy azoknak hátrahagyott jairól gondoskodni ssándékosik. téves föltevésen alapult. As nem történt meg- eh-hes nincs remény. Annál valóssinübb azután, hogy as a catastropha sötét, átkos emlékként fog ahhos as épülethes füsőd-
de a vers jóságáért a SsentgyÖrgyvárí ssőllő tulajdonos jó barátom ssavstól, aki mindig ast mondja, hogy .A Kosenfeld kirakatába Egy segéd gombócaot, kirak a tálba.'' De még nem vagyok a kirakatban, hanem Beoseh?lyen. Itt, ebben a jóravaló községben, ahol én Antal bátyám nö mösí portáján olyan jelesül elvigadtam, hogy na! Itt már astán nem ugy éreztem ám magamat, mint a saráglyás kocsi ülésében harmad magammal. Mert hát Antal bátyám csak el-elkiáltotta magát, ha Lajos bácsi elsaunditott: .Mit is mondott a kabai asszony ?" Ilyenkor s mogorva jegyző urnák is két felé vágott kibegysett bajusza s homlokát ráncz ba kanyarintva bistatólag oda ssólt bíró uramnak: BHátha innánk komám ass-ssony ?'' Bíró uram pedig lesimitott őss-fürtein csendesen egy rátát a balkezével, s jobbal pedig ajkáhos emelte a poharat:
astán ittak mindannyian-----
csak én nem.
Hát még mikor a kisbíró elkesdte hatalmasan Petőfiből ssavalni astí
.Hányadik már a pohár? --Csak ötödik?«
Akkor ivott ám mindegyik nagyokat --— —--—csak én nem.
De hagyjuk el est a szomorú hia toriát és térjünk át as asszonyokra.
Hm! Egy falosi asssony, as ám csak a tetőtől talpig magyar asssony 1 Kedves, nyílt és őszinte, ami a szivén, as a nyelvén. Festetlen kívül,hamisítás nélküli belül; nem ám mint ami nagyvárosi dámáink akiknek ssínét a patyikus, as alakját meg a nőssabó csinálja 1 Csitt 1
„A virágnak megtiltani nem lshet," De elég is less ebből ennyi, majd legközelebb a kalandosabb résst mondom el a tek. szerkesztő urnák kit a sz-nt Antal még sokssor áldjon még, sok jó — friss egészséggel.
ni; de asért ast hiszszük: j ó 1 a I s s i k
ott majd a lelkiismeret.
— Kedélyes társaság gyűlt egybe május hó 31-én a Weissmeyer-féle ssent-györgy vári ssőlőbegyen, hol a házigazda : ifj Weiasmeyer vendégszeretetéből aranyssinben játszó nektár mellett víg órákat töltöttek a megjelentek. A vig dalokat és toasstokat mintegy megszentelte as a jótétemény, hogy a jelen voltak egy indítványára a Weizer-Láznál szerencsétlenül kimúltak hátrahagy obijai részére rögtönözve 4 forintot adtak össse. Ezen összeg sserkeastőségünknek átadatott. Vajha mentül több társaság emlékeznék meg a szerencsétlenekről úgy, mint ifj. Weissmeyer ur jókedvű vendégei!
— A nagy-kanizsai iparos-segé
dek betegsegélyzó-egylflte folyó 1885. évi junius hó 7-én a .Zödlfakertben" 0 áh Kihály helybeli zenekara működése mellet jótékonyczélu nyári tánczv?galmat rendes Belépti dij 40 kr. Felülfisetések kössőnettel fogad atnak s hirlapilag nyugtáztatnak, Kedvezőtlen idő esetén a .Korona* vendéglő nagytermében t»rta-'' tik meg. Kesdete este 8 órakor.
— A zalaegerszegi őnk. TQzoH-«•gylet 1885. évi junius hó 7-én Rozen krancz Jóss*f kerti helyiségében saját pénztára javára tekeversenynyel egybekötött tavasai táncsmulatságot rendez. Kezdete d. u. 4 órakor. Beléptidij tagok és családjainak 25 kr. nem tagoknak 40 kr. Tőkejegy 3 dobásra 20 kr. Felülfi*«tések köszönettel fogadtatnak s a „Ztlamegye* erimü lapban nyugtástatnak. Kedvezőtlen idő esetén 14 éo tartatik.
— Vidéki színészet. Sümegeo Ir-say B. Zsigmond társulata ált*! előadattak f. évi május 2l-én „As Isten kese* 23 án .Egy rossz ember" v*gy .hogy lehet hivatalra és feleségre szert tenni ?* 25-én ,A lót leány",25-én bérlet4.»Leóban : .A búzavirág" csimü darabok. Az igasgstó igyekssifc vígjáték- Ós népssin-müvel és élvezetes estéket sseressi, a közönség azonban páratlan közöny nyel olvassa a ssinlapotés marad otthon. Kisebb helyeken as igény is kisebb lehetce; egy törekvő társulatnál ne fessegessük folyton a hiányokat, énekesnő, díszlet stb. A ki Bupapest, Bécs és más nagy ssin-
HUSZONNEGYEDIK ÉVFOLYAM
ZALAI KÖZLÖNY.
JUNIUS G-in 1885
hiúkat nézhetett, vonjon helye« rónait t ^viszonyok kost is, tekintse inkább a művészet iránt mutatkozó jó «karakó:, tnblj Iraay Ursaltláuál bizODyoy*! meg van. Irs''ay, Krassóy, Ssabo''caj, Farkas Mariska, miut eddig magákat szer-peik-ben bimutat''-ák, bárki tetszését megnyerhette éa méltó dicséretet érdemelnek. A többek pedig «terep iu<iáa«al, elég igye-keaettel vannak az Ugj iránt. Sümeghen rgy kis l^aj v«o ; ha nincs szórakozásra alkalom, akkor még a regényes fekvésű városka is rostára kerJH ; ha van valami, oincs pártolás. Nem kiváo a v-déket mulattatni kiváno acintárantat sokat, csak négy vagy hat heti tartózkodási helyet és ennyi időig Sümegh intelligens közön -»ége képes egy társulatot fönntartani; kt akarat eddig nem mutatkozik, adjunk reményt a következő darabok előadásán*''. Későbbi kelettel a következőket Írják: A Ursuial egy két igen sikerlilten eló*doti darab után illő pártolásban részesül. F. évi május-30-án .Az ar.oy «m-ber", 31-én pedig ,A csókon szerzett vő- I *z l''gény" krrült színre. Mindkét előadás-b»" nemcsak a teheiősb, hanem a gyengébb Ugok is elismerést érdemelnek a tp''jes odaadással átérzett tüntető játékért. A közönség kihivás éa tapsokkal jutalmazta a szorgalmat. 30-án már bucsu (lapok hordattak szét, a sikerült előadások láttára többen uj bérletet irtak alá és a társulat továbbra marad még SQmeghen. Kitartás és igyekezetre siker követkelik. Kritikus.
kében és késspénztartalékokban31490875 frt 82 krt, mely is, mint azt a közzétett vagyon-kimutatás igazolja, teljnsen jó értékekben van elhelyezve. A tartaléktőkék ily busás gyarapítása mellett is, ar intézet abban a helyzetben van, hogy a 315 írttal ''»rfizetett részvények után 300 frankot vagyis 120 frt aranyban fizet osztalékai. Az intézet üzletének folytonos haladását és tartós fejlődését nagy mértékben elősegíti a már birt biztosító állag. Az elemi biztosítási ágban jövő években esedékes dijkötel''wvények 21.066,641 frt 33 krra mennek, az életbiztosítási ágban pedig 1884. év''< decsember 31-én 83.174,458 frt 78 krnyi tőke volt biztosítva.
Egy aggasztó betegség, melyben számtalan osztály szenved.
— Popp féle Anaiherin szájvíz több mint 40 év ó''a rendeltetik a legkitűnőbb orvosok áital, köztük a boldogult Oppolcer tanár által is. Drasche tanár is ujabban nafy eredménynyel alkalmazta a bécsi egyetemes kórházban, ugy szintén Schnitzler tanár is a ssáj, nyak, foghus és szájp dlás betegségeinél. És ezért sokak számára a Popp-féle Anatherin szájvíz, mely k«ph»tó N»gr Kanizsa minden gjógyszertarabau. éppen oljan biztos gjógyszer, mint nélkülocbetlen c*vószerre lett és leszmindeokinek, ki azt száj, torok és foghus betrgségében használt». Egy-td-üleg figyelmeztetünk esz^jvis szédelgő és gyakraj káros meghamisításaira, me- -lyek gyakran a kezelő orvost is megcsalják. Minden eredeti palacik ''nyakán ott v*n * védjegy, mely az eredetiségről ta-uuskodik. £ gyógyszer rendkívüli tekin-téiyn k és elterjedésnek örvend az osztrák határokon kívül és egész Európában sőt Amerikában és Ausztráliában is van nak csodálói , figyelmeztetjük továbbá Popp J. Q- cs. k. udvari fogorvosnak us- i therin fogtap^szár* és növény fogporára, ! mely igen alkalmas és híres fogtisztitó szer.
Exen beteg«ég jelentékteleu gjomorb&jja kezdődik, ha aaonban elhanyagnltatik kiterjed fgész testri», mectiaadjA a veséket, a máját, a melltnirigyeit, saór&l az egész mirigy-rend-szert, elannyira, bopy az általa meglepett valóban szomorú végzetnek van kitéve, mígnem régre a halál megmenti Iónjaitól. Ezen betegség igen gyakran más betegségekkel téveaztetik össze, de ha as olvasó az alább kOrelkexo kérdéseket intézi magához, akkor képi-a leend megítélhetni, ha vájjon szenved-e őilyenb&baa vagy sem. — Érzek-e én étkezés ntángyomoi-nyomást, fájdalmat vagy légzési nehéa«éget? Nem lep-e meg bizonyos tompa, nyomattó érzés, álmosságtól kisérve ? Nem-e sárgásuk »szemeim ? Nem-e gyülemlik reggelre az iljen és'' fogakon síirű ragadós nyák, rósz szájíz kíséretében a nyelv bevonva ? Nincs-e a jobb oldal felfavódva, mintha a máj meg volna dagadva ? Nincs-e dugulás jelen ? Nem-e szedülftk el, ba fekvShelyaetből hirtelen felegyenesedem? A búgy kiválasztás csekély és setét sxioQ-e ? s rövid állás után nem e hagy (Üledéket maga után? Nem-e poshad meg azétel a gyomorban mindjárt as evés után, a nem-e keletkezik puffadás és felbSfSgés? Nincsen-e gyakori szívdobogásom ? Esen különböző kórtaneket jólehete nem lépnek mind egyszerre tel, de a beteg egymásután sz-nved azokban, ar.on
mérvben, a mint a borzasztó betegség előbbre halad. Ha a baj már régi, akkor rövid száraz köhögés lép fel, melyet késóbb kiköpések követnek. A. kór nagyfokú előrehaladásával a felbőr piszkos barna szint ölt, s a kezeket s lábakat hideg tap-idós izzadság borítja A. máj és vesék ama kóros állapotának elSbbre haladtával csúzoa fájdalmak állnak be, melyeknél a rendes gyógykezelés már teljesen sikertelen. Ezen baj oméiztetlenségbGl vagy emésztési gyengeségből származik, melyet egy kis adag alkalma* gyógyszer bevételével elháríthatunk, ha azt mindjárt a. kór felléptének kezdetén alkalmazzuk. Ennél fogva felettébb fontos, hogy a baj mindjárt leg -Isó fellépésekor helyesen kezeitessék, miután »-kkor még egy kia adag gjrógyszer is elegendő a baj orvoslására : sőt még ha már a baj befészkelte volna is magát, a valódi helyes gyógyszerre még akkor is mindaddig fe) nenr kellene hagy ni, mig a baj legkisebb nyoma is el nem tflut, míg az étvágy ismét viss*a nem tért, s az emésztési szervezet ismét tökéletesen helyre nincs állitva. — Ezen betegség ellen a legbiztosabb a leghathatósabb szer elvitázhatlaaul a. „Bháker-kivonaf,. növényi ké»zitm*ny, mely az alább felsorolt gyógyszertárak mindegyikében megszerezhető. Eren kivonat a bajt alapjában támadja m*g, s azt gyökerestől kiirtja a testből. 2419 6—7
Oly egyéneknek, kik duguláxbau rza.i-vednek a „Seigel-féle hashajtó labdacsokra" van szflkségök, a „Sháker-klvonattal" kapseo-latban- A Seigel féle hashajtó labdacsok meg-gyógyítják a dugulást, elűzik a lázt és a meghűlését, megszabadítanak a főfájástól s elfojtják az epekiömlést. Ezek a legb.ztosabb legkeUemetesebb s egyszersmind a legtökéletesebb labdacsok minden eddig készítettek között. Aki ezekké'', csak egy kisérletet is tett azok használatát bizonyára nem fogja abban hagyni. Enyhédeden s minden legkisebb fájdalom előidézése nélkül hat.
Ara egy palaczk „8cbaker-féle kivonatnak", 1 frt 25 kr. 1 doboz „Seigel-féle hashajtó labdacsoknak" 50 kr. _ Magyarországi főraktár:
Budapest, T5r5k iózsef gyógyzsetára király utcza 12
Nagy Kanizsa : Belus József és Kandik 6y.
gyógyszertára.
550 frt. 18
íro-
Lapvezér és kiadó: SZALAY SANDOB Felelős szerke-ztő : YA8S ÁLMOS. Laptulajaonos: WAJDITS JÓZSEF.
777.82. 1885. ARLEJTES] IIIKI)KTTIF\Y. ^
1. A XX-ik kerület kir. főmérnöke a nagy-kanizsa tapolczai áilamuton 18—19 km. szakaszán 21. sz. áteresz njbóli építését f. évi május 30-án 26 sz. a. 481 frt. 87 kr.
2. A pozsony varasdi államat 188 —189 fcm. és 193—194 km. szakaszán le vő korlátos helyreállítását f. évi május 25-én 31. sz. alatt .... 139 frt. 82 kr.
3. A pozsony varasdi államntnn 209-210 km. szakaszán levő 219. sz. híd újbóli építése f. é. május 30-án 31 sz. a. 412 frt. 57 kr
a XIM tózépitészetí terület felügyelője
a pozsony varasdi államut 181 - 182 kilometer szakaszán levő 197. sz. nagy Zalahid kijavítását f. évi május 24-én
27. sz. alatt........
krnyi összeggel engedélyezte.
Ezen munka biztosítása tekintetéből alulirt hivatal dájában folyó-''1885 évi junius hő 18 áll reggeli 10 órakor írásbeli ajánlatok elfog dásával párosult nyilvános szóbeli árlejtés fog tartatni, melyre vállalkozni szándékozók azzal hivatnak meg, hogy az árlejtésbeni résztvevés esetére, magukat a fent kitett összeg 5%-al mint bánatpénzzel ellássák, mely vállalkozás esetében 10 9/0 biztosítékra lesz kiegészítendő.
írásbeli ajánlatok fentebb kitett nap reggeli 10 órájáig fogadtatnak el; ezekben az ajánlattevő neve, lakása és polgári allása pontosan kiteendó, továbbá számmal és szóval kiírandó azon száztóli elengedés, melyért ezen munkálatokat elvállalni szándékozik, világosan kifejezendő végre, hogy ajánlkozó a munkálatokat és feltételek tartalmát ismeri és elfogadja.
írásbeli ajánlatokhoz, melyek 50 kros bélyeggel ellátandók a vállalati összeg 10%-ja készpénz vagy elfogadható állampapírokban csatolandó.
A tervezetek, műszerei vények és féltételek alulirt hivatalnál a szokott hivatalos órákban megtekinthetők.
Zala-Egerszegen, 1885. évi junius hó 5-én.
Zalamegyei m. k. építészeti hivatal.
— Legyünk mindig elóvigyázók. Mindazok, kik sürüvérűek s ennek folytán bőrkiütésekben, vértorlodásokban — f«jre és melre —, aranyeres bajokban stb szenvednek, ne mulaszszák el a tavaszi tisztító kúrát, melj naponkint csak kevés krajezárba kerül, s a mely ¿Ital a test fel-fri-ül |s minden betegségtől ment marad. Erre nézve legjobb szer: aJBrandt R. gyógyszerész féle svájezi labdacsok, melyek a gyógyszertárakban 70 kr. kaphatók. Minthogy Magyarországban Brandt R. gyógyszerész svájezi lab-d-tcsainak különféle utánzatai léteznek, arra kell gondosan figyelni, hogy minden dobozon czégjegy ül egy fehér kereszt vö rös mezőben s Brandt R. névaláírása meg legyen.
Közgazdaság.
— A Trieszti általános bizto-sitó társaság (Assicurazioni Generáli.) Lapunk hirdetményi rovatában közöljük, ezen 1831-bsn alapított, nemcsak lagré-gibb, hanem egyszersmind a legnagyobb biztositó intézetekhez tartozó társaság 1884. évi, immár 53 évi zárszámadását és mérlegét. Az összdíj- és illeték-bevétel a most lefolyt évben as összes bisstositási ágakbao, kitett 13 758 097 frt 20 krt, a tőkék kamat« fejében pedig bsvételesste-tett 1.200 518 frt. 63 krt. Az 1884-évben 42.543 káresetben kifizetett kárösszeg 8 637 596 írt 13 kr s igy a Generáli ala-pitasa''Óta 558581 káresetben, 178.423.338 frt 51 krnyi kártérítést adott. Az 1644965 frt 25 krral kimutatott bő nyereségből első sorban is az ez irányban, igen óvatos társasági alapszabályok intézkedéseinek megfelelőiig, 316,296 trt 8 krnyi érték-
p«pirnyereség az árfolyam-hullámzások fedezetére alakított tartalékhoz csatoltatott, mely ennek folytán 845''574 frt 93 krra emelkedett; továbbá 300,000 frt as ing«tlan tartalékhoz íratott, mely ezáltal 707.145 frt 65 krra gyarapodott. Habár » jegbiztositási ág csak 154.244 frt 38 kruji nyereség«* mutatott fel, mégis kerek összegben 200.0<)0 frt fordíttatott jég biztosítási tartalék sUkitására, melynek az a rendelte é»e, hogy ezen igen veszélyes biztositasi ágban a rosszabb évek terhesebb vesztesége ellen némi fedezetet nyújtson. Adíjtartalék 1,100,200 frt 30 krral szaporodott, ugy, hogy az 1884^ évi decsember 31-én 20,176,592 frt 39 krnyi tekintélyes összegeiért el. Az intézet összes biztosítéki alapjai ezek sze-rnt. a lefolyt évben 1,974,521 frt 94 kral gyarapodtak és kitesznek réssvénytő-
ASSICURA3k5IONI GBNERAIJ 1884. ÉVI MÉRLEGtíí
bevétel.
Kyereség* és vessteség>>siada az 1) nérlegkett (1884)

A tétel sev*
t. DijUrUlAc a acalt ¿Tröl : »; t&xbUteiltáa . . . b) KilUtaSBTMxtotlU* .
t. Tarul ik oly kirokra, ce''.yok 1«SS. daca. Sl-4a mig nggSbtz Toltak:
a; röxblriotlU«..........
b axiUitBiaybfttMitáa........
'') JSjblztoalti*..........
1. Dijak a Wtl««»k leroaiairal:
a) tOablatoaliáa . .........
b •lAllltoányMitotiláj ........
c: jítb.itoilUj ..........
«. K- tTéaj.ll.tík.k:
m) taxMatoailáa . . b) «UirtmáarblstoaiU«
xtoaltis
e) Jéjcbl
17«««» S3 110177 75
6SJU1 »8 moss 97 46U S
usir+n is M< 01 88
S. Tök«"''.h»ljn«*rk J$ra<l«lB« :
a) É té .«kr« adott *lSU<rk k«n»Ü •• . . . b Aliaa- ci aii ért/kpap roa katsat a otstaKkal ej Kamatok ▼iltilanualtoliabil, folyó tzámlárél
íi ijló ... ......Ii
í
t. Xy«rrta4ar--t7''''nl»f kftlSntfW/rtfkMiUMk (olyiin . ?. Ax állata m tai* értékpapírok Mbblatérték« ai l>i(. dac. Jl- ki árfolyam txrriat aaámitra
Jl tSxbixto l.áal ásba bafodalrák a tOHrlrac bistoiitáabaa elírt eradsaáayak.
**etn «i
10481 u T7S3S se
«»81 J1SS<3 U
59134 90
b/xx«M a
6 c
frt
Cilet
1
m
▼KToa
1878811 58 _
SITIM »
10C95T06SS
334381 S9
J8S989 S 7548S <7
6?391 J7
frt
Ikr
Omet
1STSS17»
-H «m« >»
100957 «9«
334981
39
281989 » ÎS181 47
t
G9391 37
islii ul SJ 4178631 4 13S518S4 96
A tétel neve
K 1
frt kr|
u d ù a o k
frt~ [k:| frt
S 3144 89
1. VtsseatbUtoaitfal dijak
a) tSabUSocitia . . ..........H — ~
b) *iUltmAnybiito«ltái........t ««« "lj
«) Jighlctoxitáj...........¡L666531 89
1. Károk:
aUftxblxtoaltáa klflx. kár&usrfck frt Î^«V0«7X« ! |
tart mig kl sen fixât, károk fajb. . 48I.7T4J » 9»v98ll »,
I Ox et
346596 i
53
567511 51.
b) nállltmáaybixt. kif.hárfeaiestk fri n.70J.6« vot.mÀs kiaeo fir»:, károk f«)éb. . 173.-37.-S
e) lécbktoiitái klflx. kár uxacck frt 1,407.789 JS7 ; tart. mig kl nrzn fix t. károk faj. .__1,1*4-- 14 89 3 57
S. Díjtartalék 1SM. dieuaWr 31-én cég folyó Ma-f todtáaokért : g „
a) tbblatoa táa l Ii 1934-8 95
b) •fállitraáaybixtoalLáa/aiadsa Ukcrtil n«at. I_1066i6 01
4. Ax év folytán fixat«tt Ja alékok: a) tfixbixtoaltáa
b) axállitaiánybixtoaltáa e) Jérblxto-ltáa . . .
5. Kaxdéal i''luégek :
a) tü»bix-o«itáa . .
b) «xálMiaányblxtoaitáa
nyb táa
c) Jé<bixto.l
C. Adék ¿4 illetékek.......
a) tfixblxtoaitáa.......
b) ixálützáaybixtoaitáa ..... e) Jécbixtoaitáa........
7. A ayncdlj éa «1S1.K pénatár kaoatal . S. Két. » k..reUléa. k lelráaa ....
«. Uiráa a Ultárbél.......
Syereaéf Ônuz
I
I
57 468 40 55093 50 151374 73
654179 71 8767Î 41 111531 18
19S5 9 ST. 1578 14
».va "ï

4986Î56 38
2040G64 »T
77SŐ9S 63
863383 S3
«5671 ti
Tai« 20
Vi;yoB
I
34653>V) •''•»
11687 5v 614í2 2-î'' 35« —!
49962V
1 40664''^
77S''»3< 6»
863383 »
225-î71 23 1 ii"j%7 54 c14''.i V, X''AS —
351171 24 1u53 3 44
13114 1 427863 0» lSiSl^i ^
Nysroiés- 6. v«,at«.ÍK-a>4mla a B> mérlegbax. ^l«tt>l»to..lt&«l o««t&ly.
Halt «ri díjtartalék :
U : dijtanaléka« átadott rlxxoatblito«.iáira
Tartalék t&ggS károkért........
i baláloxáara aaéli blxtoaitáaokra . . [>iJb«Tétel i m*z*\iit-> 1x614 binoaitá.okra . .
y évjáraiékokra ni)6 blx''o« táiokra . KStréay dijak
17193580 51 j 308391 75 16891187 »8965
1747518 Sl" 45-V54S 86 8 758 ¿9
i- PUtarta''ék á''adott TUaoBtbUtoaitáaokra . . e. SUalyaxeU tíkék JSrod''ltae :
a ;t:úU{. kbTatrléMk kamatai ... 107014 Sl
b Értékaki« adott «131-o-k kacatal . . . 477.1 71
« JL:lam a ni> értékpapírok karoaial . . . 417*65 83
d) Foly» »sáraiák ............23488 53
t) As ingatlaaok tlaxta JSradalme . . 257419 54 Tj ÉUtbii''.oaitáxi kS:réoy«kr« adott alSlafak ka.
maiai ..... ......: 107637 51
Üaaxeaea . . . tl 917519 45
L»roaT» a taralék raada« jaUlékát..........T32226 41
marad . ■ ItóSűS 4
7. Myerrméay-rcyaal«; kniSnfélaértekeai.éaak folyt. — — S. Aa állam, éa mia értékpapírok lUblaii! téka .— 1 15*4. deci. 31-)ki árfolyam axerlat »xám.tra
919761 53
7311» 41
1&53 S 04 77109 89
146904 71
«5» nô:
16091187 7* 198965 77
,. ^ I i 8281817 rs 46101 K) S»761 53
751116 4i
1853 3 (u
77109 S 1469 <4n
1219034 59.
tart ilckb 324146 79
1 Vlirontbistoaitáal dijak . . I
2. Eaadéka* blxtoait. e»xköx5''.t fitetéaak
í halálait» axóló blxtcaitá.okért . I------ . „lo, _
l m*gi léa Maiéra asélé bU:oUláaokért 526551 «4 1501 67
\ Járídékokért ...... «S944 57Î 1177 64
fi 1879531 —t 480355 10
LaToara a TiwoatbUtoaltáaok f<0éb«i : '' 14000 —^ "10 > _
i 1865531 — S6»'',J5 1» i j 1865531 —
S. K8tTéar-TiaaxaTáaárláaok . . . ^^ | kJlu%
4. Dij éa\ Halálotáara axóli blitoaitá ,11889131 k81taéctart-> Macéléara xxóló bixfoxltá. : 4611578 1''»}. aaáial.'' Járadékblxtoxitáa . . . f U94S41
jSSMUS
Öaaxat''B . . Leroara a klecéaxltéal réaxleteket
ütUo tartalék . .
5. Orroai tiextaletd.)
S. Jotalékok ( ax ér folyamábaa
; 7. XSItaégak ? kltxatre . . .
8. Adó é. bélye» )
9. As élatb. biatoaltottak cyereaéayréaaa lt Kamatok anyareroéoraycl bUt. Urára U. Kamatok a toatiaablxtoaltáaok jarára 11. Lafráa kéte. kSrataléaakra .
. IS. Lalráj a laltárból . : ; .
ÖaMr.fB .
71. 38
a1
»5337 » 18696151 54 18991489 77 . 855561 35
173161 3 21176 »
99814 78
»34866 1«
290611 38
18135917 42 34841 92 «6277 56 351487 11 38843 50 5818150
59-1» 56
11520170 «1
-V-
9,JH-''4 7*
2134866
2WÎ11
1Ä315 68 518014 13454 17 S547 99 468916 56
41
ISI35917 92 v$il 5« 22i;277 11 VM4M7 59 3VU3 5 58102 (S 18315 24 5180 17 9i
3547 11 528248 OS
f
AZ .ASHCCUA^IONfoIZrCKRAU« VáGYONÁU^A 1884. 1««
TAGION
A._I jfes»<*en| 5
\ forint krl forint kr1 forint krJ W
TEEEB
509417 65 22CW.«578 ÎT
''összesen
''nriat kr
I
11 A réaxréayetek biztoxitott adóelaralal . f Iagatlaa birtok (minden tekertJl meatea) : I a) rároti telkek . . . .
b) földbirtokok jaxdaaáji leltárral S c) 18S4 decx 3i-4a m*c «I aem adott faxdaaári
i termékek a tánaeác fóldbirtokaibél
; a) KSleaóntk a Uraaiág élatblxtoeitáai kStréayeira ! b) AktiT életjáradékok éxjeltálog által bixtoxitott. a felek tőkék
18375 0 —I
vételár*
. Kamatoxé ielíálorilaj bixtoeit. tóke-kile*5nók inatlanokra * . <-«-/<-, 0iXt. urtox. kirételér. (alapéi. I cikke e) poat)
. KAlöóaók letéteménrexatt állam ée màa értékpapírokra , illám ée értApapirok (A. meUéklet) 7
Táltjk a tarctábao
Kéxxpénx táré
«•) pont
Í6 ixámláa kftlóab. bankoknál éa Sítaliatéxatek* éaxlet a Uiaaxti és velencxei igsigatóságok péns-
Elíleirak a jelialojr-ositály résxére alapsxab. 1. cx. 9 Péaxek folyó sxámláa kftlóab. baakokaal és biulintéxeuka
10 árában
M KAsxponi ké xlet a flékok prnxtárában . -
lt KaradTáay a.T sxontbia-oaiulk számláiból 13 . ez intézet fiókjainak sxámláiból
;; . xz A mérle; folyó sxámlalból
: a) Adósok kilóabósi cximak alatt
b. Letétek bixtosliék é- kexessér jyxaárt
119444 09 4131286 55 465573 30
131713« -1
48560 17 1 3129 53 514350 92 805917 49
378745 «I 5325 » 21
1S37S 0 —I 96750 '' • —
''"j
4615151 58 31038» Uj 7718981 71,
ic Díjtartalék átadott Tisxoat bixtositasokra 41etbixt«eitiaokaál • » Hatirxxt s »4»*x»krények a társi''á( ■ esz''s hiratalaibsn,
___r_.jlliv n.M.- ... .«Ami .tini . * ... r. . . .kk.a — —
"I exéetábis*. p»p Tórlatxtendv jaulé
i 1 i '' A> :s*4. J^crerabar 31. a jotó dijkitelexik é.-léke :
pspi oa nyomUivány ax.Aaaz«« r* ta.^kban
kül^seft
exéztáblák. .
lexxtendv jataltxok s tArlesxteado w rr -xési
I
¿rekre
T.«rxdó
errenyb
fii 31. -A 641^9 10SÎÏ45Î 88
113587 ''5 1873916 ®lj
59007 5>j
1942237 » 133987 95 9351400«
411117 54
178192 87
33205« 27095 46 S90J & 199649 75
wroi ;f
240224 11 326916 11 329761 5»
119587 89
il 1916914 41
194Ö37 » 159431 44 19482687 1) 465573 90 411117 54 1495618 88
S1766 14 130114 »9 513253 58 1005567 24 542701 Oi 616969 71 919415 31 3»T«1 5$
153 »95 41
S5SS4S48 IS
I
10
II Alsptéka . . • • - • • ......
1 TókeaiUtt nyereményUrtalík . - • • •
9 Ta-talék ax értékyapirok árrolyam-lnfadexáUnak fedexéeére
4 JéeblxUsitáa tartaléka ...........
5 Iantlaa tartalék.....-........
6 Tartalékalap kétes k.''.rstelések fedesérére . . . . . { 1 Kendkirftli raadelkezée alatti nyeraméaytortaKk
8 Aa 1M4. decx. 9l-éa »ét érréaybw larí bUto.it tanaié ka
Ax A aérlegea.........
X B mérlegen.......
9 Tartalék bejelentett, de 1884. deczember 91-éa még ki aem fiietett károkra:
Ax A mérlegen.........
A B mérlegen....... • •
Oaxtalékalap ax életbiitositáabaa ayertmiaynyel blxtoejtot i lak jarára ... .... ...
U A VIL toatica-oextály ragyona kamatbixtositással . . .
a) A hiratalaokok ayngdijpéaxtárának ragyoaa . . b> A hiratalaokok ellátási pénxtáranak racyona . . II Jelxilogbitelexók • • • • •...-••• IS Kgyealeg a ruioatbiitoejtók sxamUjáa ......
14 ax iatéxet fiikjniaak sxámlájáa......
15 al ífitelexók tftlóabóxó cxicekrn - .......
IS b) Letétek bixtoaiték ée kexaeség gyanánt . . . , . 17 A » mérleg folyó sxámlájának egyealege.....
IS OíJobí ........................
A-_B-_O—aa—
19 Felositkató nyerem, frt 517,S».7S írt»1^49.41 frtTSS^S». 18 ! Le '' ÁtTital a roaatkoxé
aye re m -tartalék járata . 96.HI Al . U.MS OS . 58,051.5» J
«25Û0U — 10703.79 76 232184 43 200 u> —
40 0 — 915635 -
16250 « -1040314 37
61329 5
707145 65
4 umHtl — 3156.15 —
1140664 97 - -
64169« 11 —

18135917 41
I J
r
S69.«5 1 <
9195111 149966 69!
596Î46 4S| 14 44 «9 665841 56 591509 11 54001 02 5071 »
I
4885»»
47S567 51 120296 73
1 151192 3661« 17
16 003 77 31691« 11
5.-50 0 — 2110694 IS M5574 93 20 0 0 _ 707145 65 «00 '' — 63127 -
1 40^64 07 18135917 41
61169« u 369395 10
47M67 50 120296 T3 91951 « 1499 6 69 1 1512 n 631861 60 23743 53 8S584S S3 919425 JJ 512701 5071 58
141113
53
frt 4»J18JS frt »».U5Jlfrt730.644.61
a jóró érekb. lejárandó MabbMétfal dijak : frt tl OO« Jll.S3 R »SU395 1,
» A társaság trtaaati káxáaak réUlárkatralcka kifixet- --00--41
tetett 18». februárba a. i
Dr CalabiH.. fioldachmled Mpót
730649 «1 85694848 JJ
Bővebb zár-, valamint kárkimutatÁsofe az alanti N.-Kanizsai fő ügynökségnél kaphatók. Ugyanitt felvilágosítások legnagyobb készséggel adatnak és biztosítási ajánlatok a tüz-, jég- és életbiztosítás ágazatokban a legszolidabb feltételek és legolcsóbb dijak mellett sze-közóitetnek. Scherz I. és Engländer.
HUSZONNEGYEDIK ÉVFOLYAM
ZALAI KÖZLÖNY
JUNIS -án 1885.
Újonnan díszesen berendezett szálló
a „VADEMBEr-tiez Varasdon
Hotel Zum „Wilden Maiin."
»
a
Van szerencsém a n é. kösönséget, fókép a kereskedelmi ügynök urakat és fürdő vendégeket értesíteni, hogy srállodámal ojonnan, a minden kívánalmaknak tökéletesen megfelelőleg rendettem be, melyet szíves figyelmébe ajánlok.
Kényelmes lakások, kitűnő konyha, friss italok
előzékeny szolgálat, kocsik minden irányban.
Tisztelettel
Wejdits tere
A RADELM SAV*«YUV1Z.
Európa legddsabb tartalmú szikeny-lavanyos savanyuvizeinek egyike
Hathatós és gyógyerejü alkatrészeit tekintve minden hasonló forrást jóval fölülmúl. 8 kiválóan lavany-tartaU ma által * tinik ki, a mely még eddig ily nagy mennyiségben egy ásványvízben sem találtatott.
Kzért a radeini savanj uviz különös - gyógyhatósa mindazon betegségekben és bajokban jótékonyan nyilvánul, melyek a hngyany tnlságos iölöslegén alapulnak, mint kÖ8Z vény, epebajoknál és hugycsötakárnál. Gazdag szénsav és szikeny tartalmánál fogva merem ajánlani ennek használatát különösen: gyomor- és bélhurut, sápkór. szűkülés, vesebajok, hurutok, mirigy daganatok, golyva és idegbántalmak ellen.
A radeini savanyúvíz savanykás borral vagy gyü-mölcs-nedwekkel vegyítve a legjobb 2454 4—5
ir ÜDITÖ SZER H
és jóval eléje teendő a mesterségesen készítetett szikvizeknek. —
A radeini savanyuvizek főraktára Ehrenstein Hermán urnái van >agy-Kanl%N&n Presburger féle ház és Knor-czer Károly ar vendéglője melletti boltban.
2518 2—3
száiióiuUjdunoa Waraedon.
BilBDSlát
i i minden re Is
''titkos betegségeket
gyífyit levél utján a kfllCnleges orvos dr. KILLICH Drezdában. — Ki a bekövetkezett számot sikeres esetért a pá-rizai tudományos e(fy»«Olettél nagy arany éremmel jutal-ma-tatott. — Egyetlen német orros sem bírja e kitüntetést m«rt egy sem kéoes hasonló eredményt felmutatni.
.4512 2—2
NAGY PÉNZ-SORSOUSi!
1,1 márka
mint legnagyobb nyeremény nyujtatik szerencsés esetben Hamburg államtól biztosított pénz-sorsolás által, illetve:
1 dij nyer. á. m. 300000
1 nyer. a. m. 200000
2 nyer. á m. 100000
1 nyer. á. m. 90000
1 nyer. á. m. 80000
2 nyer. á. m. 70000
1 nyer. a. Hl. 60000
2 nyer. á. m. 50000
1 nyer. á. m. 30000
5 nyer. K m. 20000
3 nyer. á. m. 15000
26 nyer. á. m. 10000
56 nyer. á. m. 5000
106 nyer á. m. 3000
253 nyer. á. m. 2000
512 nyer. á. m. 1000
818 nyer. 1 m. 500
31720 nyer. V- á. m. 145
16990 nyer. á. « m. 300
Éten legújabban. Hsmbu''fl ¿llam magas kormán yr álltai engedélyeset''- és az össze* államvagyonnal biztosított nrjy pénzsorsolás 100 00Ó sorsjegyet tartalmaz, melyekből 50.500 sersjefy tehát több mint
a fele a« ide oldalt jegyzett nyereményekkel hét osztályban folyUtólagosan «orsolás alá kerül.
A sorsolás alá boo»atott összes vagyon
9.550,450marka
K uasy pénzaora olásbaa kisorsolandó nyereméoyek dus Urtalma, valamint a pos-tos nyereoé ny-kifizetés iránti leintő legnagyobb garantia a sorsolásnak mindeuütt a legnagyobb kedreltaágei biztoritja K sorioláa a terv hatá-ozroáoyái azerint külön e oélra kinevezett v<-zériRazg*;ó»ág által intésteitek és az egész vállal»: az állam által ellenőriztetik.
E peazsorsoiásnak lényeges elónye abból áll, bogy az összes 50.500 ayereaeny s nég azonkívül egy elsibbségi nyereaény bét osztályba sorozva biztosai ktsorsol-tatlk.
Az elaS osztály főnyereménye 50,000 márka, emelkedik a második osztályban 60,000 márkára, a harmadik 70,000 a negyedik 80,000 az ötödik 90.0C0 a hatodik 100,000 a hetedik esetleg 500,000 de mi*-deneaetr* 300,000 200,000 márka st*. stb.
Ezen pénzsorsolás eredeti sorsjegyeinek eladására az alulirt kereskedelmi ozég lett megbizva s kéretnek muidai ''k kik az eredeti sorajegyek megváaáriáaánál részt venni szándékoznak, bogy megrendeléseiket kóivetleoül e czéghez küldjék.
A tisztelt megrend lök keretnek, hogy a megfelelő össseget esztr nagy. papírpénzben. vagy levélbélyegbea küldjék. — A pénzt postanta.lvanynya.1 is lebet küldtui, va.y kívánatra poitautánvétellel ia küldetnek sonjegyek. Az első osztálya syeremény-hazásboz
I egész eredeti sorsjegy osak frt 3.50 o. é.
I fél ___, . . frt 175 0. é.
I negyed „ . frt 0 90 o. é.
Mindenki az államezimérrel ellátott eredeti sorsjegyet kap és egyúttal hivatalos sorsolási tervet, melyből minden bővebbi nyeremény beosztás, a huzáa napja és a különböző oszt. betétei megtudhatók, a hazás után azonnal a megrendeli a hivatalos, az államczimerével ellátott nyeremény-lajstromát ka-, ja mely pontozan a nyereményeket illetőleg a kihozott számokat tart lmszza
A nyeremények kifizetése tervszerűen és pontosai állami létállással történik. Ha n«-talán a megrendelő nem volna megelégedve a sorsolási tervvel, akkor kész*éggeN. visszavesszük a sorsjegyekét hnzis előtt ét vísazafizetjOk az összeget, kívánatra előre 18 bekUldjük ingyen a sorsolási tervet betekintés végatt.
Miután ezen aj nyereménybuzáshor »zámos megrendelést várhatunk és bogy ezek pontosan teljesíthetők legyenek, kérjük a megrendeléseket leheti legkorábban mindenesetre azonban 2412 2_2
1885. junius 10 ike
előtt, az aiélirt «sorsolási irodához köiveüenOl elküldeni.
VALENTIN & C°
Königstrasse 36—38
H a. m b u r g.
Mindenki nálunk abban az előnyben részsül, hogy a sorsjegyeket közvetlenül és minden közvetíti mellőaésével vásárolhatja, ennélfogva nemcsak a hivaUlos nyeremény laj «romát kapia a lehető legrövidebb idő a att felszólítás létklt hanem az eredeti sorsjegyeket és a tervszerűen Megállapított áron minden felolfiaetés nélkül
Az első ozztályu huzaa hivatalozac ez evi janius hó lO-ére lett megálapitva
200, 150, 124 100, 94, 67, 40, 20
Ezen 50500 nyeremény 5 hónap tartalma alatt és pedig 7 csoportban következőleg huzatik ki.
MOLL SE1DLITZ POR
Ezen porok tartó* gyógyhatása m»kaca gyomor
elnylákásodás, gyomorégés, rógaött dagalás, májb*j ________,___,
lönfélébb női betegsegek ellen 30 év óta folytonosan n«vek*dö *li«meré»ben részesül Egy eredeti dob»z használati utasítással 1 frt. Hamisítványok tőrvényesen ildöztetnek
Csal ralôii
ha minden dobozon a gyárjegy: a sas és Mell sokszorosított czég nyomata látható.
é» altestbajok, gyomorgörcs és vérteiaiás, aranyér és a legkü-
Köszvény-, csúz, mindennemű haso-gatás és bénulás-fej-, fül- és fogfájás sikeres gyógyításához bedörzsö-
lésre; borogatásnak miudennem''l sérülések és sebek, gyuladáson és daganatok el en, Bensoleg vizzel keverve, hirtelen betegedés, hányás éskóiika ellen. Egy üveg ponto« utasítással 80 kr. 2*01 28—62
Valódi, Moll védjegyével és névalairásával.
Moll A,
gyógyszerész osászár királyi ndv. szállító.
Bécs, Tuchlauben
Baktárak: Nagy-Kanlz sa: Belua Józaef gyógyszerész. Rosenfeld Ad Fesselhofer József Barcs; Doroer S. Csáktornya: Göncz L. jtyógy Kaposvárott: Borovicz Ad. Keszthely : SchUifer fia. Körmend : Rátz János. ílarózali : Isztl Ferd. Szigetvár: Szalay Józaef Zala-Egerszeg: Hollósy J. gyógvs«erész.

BERGEKféie orvosi
KÁTRÁNY-SZAPPAN
orvosi tekintélyek áital ajánlva Ausztria-Magyarországban, Franciaország, Németország, Hollandban, Schveiczb&n, Bomániában s: b. már ti a év 6ta fényes sikerrel használtatik 2436 8 — 12
mint szinte az arezbór mindenféle tisztátalanságai ellen különösen a rüh, at idült és pikkely sömör ellen, • kosz, a sömör reptd-vény, a fej ée szakái ellen, a szeplő, raájtolt, úgynevezett retesorr, a fagyda*;, a lábitsadáa, a a gyermekek valamennyi külső íe]betegségei ellen. Ezenfelül mindenkinek mint a bőrt tisztító mosdószer ajánltatik.
Ára darabon kint hasznalati utasítással együtt 35 kr.
A Berger-féle kátrány szappan 40%-a tömény fikátrányt tartalmas felettébb g >ndo*an van készítve a lényeg«aen különbözik minden egyéb, a kereskedésnkben előforduló kátránj-szfcppanoktói.
Gs&íásök IkifiLerilése végett 55
a gyógysrertárakban világosan Berger-féle kátrány-szappan
kérendő s ügyelni kell a zöld csomagolásra. Egyedül helyettes a bel- és külföld részére •
A. HELL £íó£7sz. Troppau
A agyKanizsán : Pragtr Béla gyógyeier észnél.
I !
r
■ Fcnynereaiény esetleg
500,000
^ márka.
Anyeresienyek az állast által hlzt -sttatnak
__jelentés.
Meghívás a Hi-mburg állam által biztosított nagy pénskisorsolás
nyeremény - esélyein
való részvételre, melyekben
& millió SS0.45Ó márkán
felül okvetlenül nyeretik. Ezen elónyfis pénzkisorsolás tervsze-rüleg Bsszeáilitott ny-r^ményei, meiy^k csak 100,000 sorsjt-gyból állatiak a kővetkezők: t. i.
A legnagyobb «seileg 500 000 márka
1 dij 300,000 m. 253 ny. 2000 m.
i ny. 200,000 m. 512 SI 1000 m.
2 • 100,000 m. 818 m 500 m.
1 90,000 m 25 If 30" m.
1 • 80,000 m. 61 » 200 m.
2 » . 70,000 m. 60.000 m. 64 « 160 m.
1 31720 • 145 m.
2 «» 90,000 n. 3950 n 124 m.
1 0 SO,000 m. 90 • 100 m.
5 20,(XX) m 3950 * 94 m.
3 * 15,000 m. 3950 n 67 m.
26 • 10,000 m. 2950 « 40 m.
56 * 5.000 m 1950 « 20 m.
106 • 8,000 m. ejjészb en 50,500 m.
mely nyeremények néhány hónap alatt, bét osztályban okvetlen húzatni fognak
Az első nyereméoyhazás hivatalosan j uniós 10-ére állapitutou meg, melyhez 1 eg. ered sors. csak frt 3 60 v 6 m 1 fél ered. sors. csak frt I 80 v. 3 m 1 negy. , sorsj. csak kr. 90 V. I''/, m kerül. Ezen az állán által biztosított eredeti sorsjegyek (nem pedig tiltott Ígérvények) az összeg bermentes beküldésé mellett még a legtávolabb vidékre la szétkildetrek általam.
Minden érdekelt, eredeti sorsjegyek mellett tőlem az állam cximeté-vel ellátott eredeti játéktervet dij nélkül kapja meg, valamint búzás atán a hivatalos nvereményjfgyzéket miüden felszólítás nélkül.
A ayeremeny kifizetése ¿s szétosztása általam kBzvetlenül eszközöltetik a résztvevőkhez pontosan s a legszigorúbb titoktart ás mellett.
Bároni megrendelés egy «•gyszerű postautal rányon vagy ajánlott levéllel tehető.
Forduljanak tehát megbízásokkal bizalomteljesen 2480 8—*
f. évi janiüs 10-élg
SÁMUEL HECKSCHER «en.
bank és váhóBzIetéhez Hamburgban.
Harcz wéi a syözelemliBZ!
D<czára a Bok gyanusitáaoknak a valódi horgony Pain-Expeller ma mégis a legelterjedtebb is legkedveltebb hátiszer. Ezrek tudják saját tapasztalatát folytán, hogy csúz, és köszvény ellen jobb ster nem létezik, mint a valódi Pain-Expeller. Ezért jogeal tanácsoljuk annak megpróbáláaát. Ára 40 és 70 kr. Késsletben a ^ legtöbb gyógyssartárban. Richter F. Ad. és társa, Bécs. — Főraktár Prágában
az .arany orostlán" gyógyszertárban,
Niklasplatz 7. 2350 5—6.
GUMMI ES HALH0LYA6
c »k valódi parist, tuczaton-ként 1—5 frt, röv^d (Bouts amerícam») fi. 2 — Legfli»omabb párisi OTatossági szivacsoK (Sa-feti Sponges) testként 2. 3 frt, legfinomabbak 4 frt. Xú-mell (Gum-mí-mell) párja 6 Irt. Továbbá több rendbeli különlegesség. Magyar ár-jegyiékek ingyen ée bérmentve. Ssáliitás a legnagyobb titoktartás mellett (utánvéttel is).
WEISZ J. ián-,
BÉCSBEN III. Löwengasse 28 6.
A LEGJOBB
CZIGÀRETTA-PÀPIR
a valódi
LE HOUBLON
franczia gyártmány. Cawley és Henry-töl Párizsban. Utánzásoktól mindenki óvatik.
ciigaretta-papir csak akkor valódi, \
ha minden ej^es lap LE HOUBLON bélyeggel és j ; mindenik boriték ar 3Üant álló véd-jeggyel és aláivássai el van látva. Y6
rA»a/CAjrrt-
ac-Simlle de l''Etiquette IT R« B«ruf»r à PALí^
WajdÜs József könyvnyomdájából Nagy -Kámzsán.
. t . I
NAGY-KANIZSA, 1885. Junias 13-án.
.•f -«
Előfizetési ár:
évre . . . 5 frt.--
tel évre • . . • 2 frt 50 kr. negyedévre ... 1 . 25 , Egye* szán (0 kr.
H1RDETESEK S hasábos petitsorban 7. másodszor 6. s iniuden további -sorért 5 kr.
NYILTTÉRBEN soronkíi.t 10 krért vétetnek íel Kincstári illeték minden egyes hirdetésért S0 kr fiz. teű''dő.
Huszonnegyedik évfolyam.
A Up szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez, anyagi részét illető közlemények pedig a kiadóhivatalhoz bérmpntvr intézendők: X a gj-K a ii 11 s án Wlsssicshár.
Bénnent.-tlen Imreiek nem fo gadtatnsk í-i
Kéziratok vissza nem küldetnek
testületa
A nagy-kanizsai ^Kereskedelmi Iparbank", „nagy-kanizsai Önkéntes tűzoltó ■ egylet", a „zalamegyei általános tanitó-,nagy kanizsai Hsdednevelö egyesületa „nagy kanizsai tisztwnsegélyzö szövetkezet*: a „soproni kereskedelmi s iparkamara nagy kanizsai külválasztmány = -ának hivatalos lapja
HETENKINT EGYSZER, SZOMBATON MEGJELENŐ VEGYES TARTALMÚ HETILAP.
A magyar mezőgazdasági ipar kiegészítő ágai s a külföldre való kivitelük.
A magyar mezőgazdasági terményeknek ar. Orosz és az Európán kívül eső gabna szállítmányokkal vi-TOtt versenyében a legfontosabb szerepet azok az iparágak játszszák, me-lvek a mezőgazdasági ipart egészíti« ki olyformán, hogy a mezőgazdasági termények értékesítését és azoknak külföldre való kivitelét még akkor is lehetővé teszik, ha a gabnanemek kivitele más termelő országok versenye folytán nagy nehézségekkel van egybekötve.
A hústermelésen kívül azoknak a mezőgazdasági terményeknek a feldolgozása, melyek mint élelmiszerek, vagy mint iparczikkek nagyobb értéket képviselnek, a leg biztosabb utódját képezi a magyar .földművelés felvicágozásának. Az elv, melynek e tekintetben irányadóul kell szolgálni, igen egyszerű: a nyersterményeknek lehetői eg nagy részét olyan kereskedelmileg nagyobb értékű árukká kell feldolgozni, melyek elbírják a nagyobb szállítási költségekkel való megterheitetést, mialtal azután messzebb fekvő fogyasztó vidékekre is elszállíthatok /esznek. Az ilynemű magyar gyáriparban első helyet foglal el a buza és a rizs gyárszerü feldolgozása, illetőleg a magyar keményítőgyártás, mely az országos kiállításon első sorban az „Union "keményítő-gyár részvénytársaság által van képviselve. E hazai vállalat ezen a téren úttörőként és mint mintagyár működött.
Az iparcsarnoknak abban az alosztályában, mely a vegyi ipar termékeit tartalmazza, egy ízléses kiállítású obelisk alakú szekrény vonja magára a figyelmet, mely keményítővel- van megtöltve. Ez a budapesti „Union* keményítőgyár részvény-társaság kiállítási tárgya,
mely Ray építész terve szerint Thék András műasztalos műhelyében készült E keményítő gyár kiállított készitményei bizonyságot tesznek arról, hogy a modern magyar ipar e téren az angol és íranczia gyártmányokkal teljesen egyenrangú versenyképes termékeket létre. E vállalat készítményeinek jósága nemcsak Ausztria-Magyarországon, hanem a külföldön is teljes elismerésre talál; különösen pedig Ang liában, Spanyolországban, Belgiumban és Francziaországban a szövé-szeti ipar terén nyilvánul e keményítő-készítmény tisztasága és jól fizető minősége iránt érdemelhet elismerést és a mint elégtétellel tapasztaljuk az „Union'' keményítő gyár részvény-társaság gyártmányai megbízható és kitűnő minőségük alapján tengerentúli, illetőleg Európán kivül eső -fogyasztó területet is hódítottak.
Az „Union0 keményítő - gyár részvény-társaságnak három önálló gyártelepe van, melyek közül kettő buzakeményitó és-csiriz gyártásra szolgál, a harmadik pedig, mely újonnan és egészen sajátszerű rendszerben van feiszerelve, a rizs-keményitó előállítását eszközi. A két buzakeményitó-gyár 5.000,000 kilogramm buza és a rizske-ményitő gyár 1.500,000 kilgrm rizs feldolgozására van berendezve. A gyárban alkalmazott munkagépek hajtasát két 180 lóerejü gőzgép eszközli és a gyárhoz szükséges vízmennyiség beszerzésére egy nagy gózszivattyu szolgál, mely 500 méternyi távolságból óránként 40.000 liter vizet szolgáltat. Az összes berendezés úgy a gépészet, mint a mű-vegyészet szempontjából a modern technika színvonalán áll. A buza-keményitő gyárak 13 év óta vannak forgatóban., mely idő alatt ezek tetemesen nagyítva és lényegesen javítva lettek, továbbá a legújabb
tapasztalatok alapján rendeztettek be. — \
Ki kell emelnünk, hogy a keményítőgyártás terén az utóbbi 15 ev alatt szerfölött üsgy haladás konstatálható és hogy e tekintetben az „Union" keményítő gyár kiállítási készítményeiben e haladást tökéletesen kifejezve találjuk. Rend szeres fokozatban mutatják a kiállított készítmények, hogy" s fog1 asztok és külföldi vevők különféle követelményei miképpen lesznek kielégítve.
A háziasszony ügy minta nagykereskedő, a szövetnyomtató és a kékfóstó, a takács és a papir- és kartongyáros, valamint több más iparágak mindnyájan megtalálják itt a czéljaiknak legjobban megfelelő ke ményitófajt. Különösen fontosság tulajdoni andó annak a körülménynek, mely arról tesz bizonyságot, hogy ebben a magyar gyárban, mely egy kitűnő és tapasztalt szakember Bröss-ler tanár vezetése alatt áll, mily szorgalmasan tanulmányozták a kül földi vevők ízlését és a belföldi piacz szükségleteit. A nagy haladás, mely az emiitett iparágak mindegyikében az utolsó években érvényre jutott, a különféle szövött áruk magas tökélyre vitt módozatai, azok festésének és nyomtatásának változatai a szükség által parancsolt kényszerűséggel követelik meg, hogy a keményítő miuden idegen alkatrésztől ment legyen, anynyira, hogy gyakran esak mint vegyileg tisztán előállított szén-hydrát jöhet alkalmazásba. A keményítő gyárosoknak mindezek következtében arra keilett törekedniök, hogy félre tegy ék a mult idők tapasztalatait és hogy azokat észszerű tudományosan tökéletesített előállítási-módszerekkel helyetesitsék.
A magyar „Union" keményítőgyár részvény-társaság kiállítása arról tesz tanúbizonyságot, hogy ez a gyár olyan, buza-keményítő készítményt állit elő, melyről a szövóipa-
rosok elismerik, hogy tökéletesen semleges; már pedig a buzakeményitö semlegessége az előállítási módszer tökéletességét bizonyítja. A buza-keményitó-gyártás első rendű mellék termékeihez tartozik az enyv (másnéven susztercsiriz) amelyczikfc-nek a bőr, illetőleg suszteríparnál kiváló jelentősége van. Ritka tiszta előállításban találjuk e czikket az „l''nion" keményítő-gyár kiállítási osztályában. E t szta előállítású enyv-nek egészen olyan külseje van, mintha schellak, vagy legfinomabb fran-czia gelatin volna. Egy másik mellékterményt képeznefe a buzatokok, a bentük lev<) csirral, melyek mint előnyös takarmányanyag jönnek forgalomba. Nagyszerűen kifejlett kristályalakban, szokatlan nagysággal, tisztasággal és simasággal találjuk kiállítva, e gyár rizskeményitőjét, a mely gyár úttörő volt Magyarországon a mezőgazdászatot kiegészitő ipar létrehozásában. E magyar „Uui-on-keményitó" melynek elóállitási módszere a tőeéletesség olyan fokát érte el, a minővel külföldi gyár nem dicsekedhetik, a viiagpiaezon való megjelenésével még a régi jó hirü angol czégekkel is győzedelmesen állotta ki a versenyt; mert mint különlegesség mindenütt tért szorított magának. Ezt a magyar gyártmányt ugyanis minden mas czég készitmé nyével szemben, előnyben részesitik ott, hol a jobb minőségű czikket kellőleg méltányolni tudják. — Ab-solut vegyi tisztaság, nagy mértékű bófizeróség és e mellett kifogástalan simaság és fehérség jellemzik főképen az „Union" rizskeményitót.
A rizskeményitó gyártásánál is fordulnak elő jelentékeny meliékter-mények. A szárított rizsenyv és az úgynevezett közönséges rizskeményitó kiváló táperejű takarmányt képeznek. —
Az „Union* keményítő-gyár-társaság arról is gondoskodott, hogy
a keményítőgyártásnál visszamaradt viznek az a része, mely nagymeny-nyiségü szervetlen sót tartalmaz, felhasználható állapotba helyeztessék. Ez a viz ugyanis nagy mennyiséget tartalmaz abból a sóból, mely a szántóföldet táplálja; szükséges tehát, hogy ez a só a buza feldolgozásánál a magból kiválasztassák és a természet rendje szerint, a földnek vissza-adassék. A gazdasági vegyészet szempontjából tehát nagy fontosságú volna, ha e tápláló folyadékot a talajnak könnyű és oliisó szerrel vissza lehetne szolgáltatni.
- A „Coh-espondance de Pesth" azt irja. hogy a mezőgazdasági egyleteknek nagyon is figyelmébe ajánlható az a körülmény, hogy a termőföld ama szervetlen sóinak és tápanyagaínak rendszeres és észszerű í értékesítésével foglalkozzanak, melyek a keményítőgyártásnál visszamaradó vizekben talaltatnak, mert éppen a : termőföldnek ilynemű folyadékokkal , való trágyázása, Angol országban tett tapasztalatok szerint oly kitűnő eredményeket szolgáltatott, hogy a mezőgazdasági ipar ezen hulladékait Angliában a mezőgazdák rendszeresen alkalmazzák.
Héwizí fürdő-levél.
Keszthely, junius 9.
A sé''ányok kezdenek élénkülni. Idegen arezok, ismeretlen alakok jönnek szemközt, a vendéglők elfoglalva s megindult a lakásbajsza. Mert ezek Keszthelyen mind csak olyan futó vendegek, kik lakás és helynézőbe jöttek ide.. Csak az után az a fullasz ó poros levegő el ne ijeszsze a jámber látogatókat, mert, miután minden városnak megvan a magi ne ezetessége, miben túlszárnyalja a másik várost, ugy Kesz hely elmondhatja magáról hogy ritkítja a párját — t. i. a por tekintetében, Siet is szabadulni innen mindenki, szalad aki csak teheti .... ha egyébnek nem, hát a Balatonnak, vagy Hévviznek. Ez most nálunk az enyhülésnek Mekkája.
Amott a Balaton üditő hullámaiban
TÁBCZA.
A budapesti magyar dalcsarnok.
Azt mondják : a jó pap holtig tanul, m»g hogy: nyugta után dicsérd a napot. Két nagy igazság, s alkalmazható sok mindenre.
íme. én a mult héten elmentem hazánk édes szivébe, hogy ifja szép Budapestünket és a hamar nagy hirüvé lett m»gyar országos kiállítást szivem szerint megcsodáljam és misor már betelt a lelkem ezerféle gyönyörűséggel s majdnem sóbálványnyá bámultam magamat a városán és a városligeti tündér kertben látottakon, ekkor egy heti szünetlen kóborlás után kifáradtan, a mesés dolgokon elálmélkodva, a sok fény tói és művészettől Bzédüleiet álmodozásba ringatva egyszer megalltam egy zajos u''cza sarkán és ott a nemrég épült magyar dalcsarnok szines hirdetése ötlött káprázó szemembe.
El sem olvastam mi mindent igér; ugy elvoltam telve nemzeti büszkeséggel, önérzettel, hogy hazafias buzgóságomban elég volt a magyar vállalat czimét olvasnom 8 rögtön elhatároztam, hogy megnézem.
Magyar dalcsarnok? — Ej mit! Pártolni kell mindent, a mi magyar! Ez hazafias kötelesség! Oly sok kudarcz után iámét egy lelkes kísérlet, melynek a főváros magyarosításában derék missziója van: itt szoruljon háttérbe a nagy várakozás a müélvező érzék követelőiébe itt hazafioak kell lenni mindenek fölött! így gondolkoztam: eszembe jutott a régi jó Komló-kert, meg a Belesnay .. . Istenem
hányszor dupláztam meg itta taksát, mikor a magyar múzsa kiéhezett papjait és papnőit és szánalmas vergődéseiket megláttam. Aztán meg mi tagadás, rem zugok-e a megyei gyüléaeken elégs er hazafi*« dörgedelmeket a bizoitmáuyi tagok bedugott tűiébe; a otthon násznapkor, disznótoron és más ily hazafias alkalom-m»»l nem hangoztatom-e folyvást hogy : a haza minden élőit? Egy szó mint száz,— elmegyek a magyar dalcsarnokba a leg kisebb igény nélkül, csupán jámbor, nagy lelkű — hazafiságból!
S megkerestem a dohány-utcsa 4. számú házát, melynek homlokán a dal-csarnok kivilágított czégére jelezte, hogy jó helyen járok. Jegyet váltottiam és beléptem az első udvarra . , . Kőhnlmaz, hordók, szekerek, szerszámok ... na a dalcsarnok valamelyik sarokba van el-dugva — hazafiságom segíts! De ni, az udvar végén egy ősz szolga megállít és kéri jegyemet . . . s egy vasajtót tár föl előttem.
Ah I . . . Ab 1 . . . csakhogy el nem állt a lélegzetem. Minő kép!
Gyönyörű, nagy, szellős, cserjés kertbe léptem, melynek közepén óriási csarnok festett oszlopai emelkedtek, dél-czegen tartva a magyar dalcsarnok tetőzetét. Körül szökőkút, bokrok, lombos fák közt diszea kerék asztalok, két karcsú sátorpáholy, oldalt két sor. zárt páholy, pompás színpad, humorisztikusan festett szép függöny, jó Ízlés, tetszetős alak ... ah, ah! ez igazáu kedves hely ! Ugy látszik, nem bánom meg, hogy — hazafi vagyok I
L^ülte=- Finoman öltözött inas állt elém, nemzeti kokárdával a mellén s ét-
lappal kínált. Végig néztem. Lám jó és változatos összeállítás és — feltűnően olcsó árak! No, bizonyosan rossz lesz minden! Da megint csalódtam. Ugy megvacsoráltam, hogy leggurmánabb es peres barátom aszt-«lanái se lehetett volna különben. De hiszen ez mesés! Voltam én (szégyen biz'' az!) német sáogerajok ban is; de ott valósággal nyútnak, fosz fogatnak s borukat, ételeiket négy napig is megfekszi az «rabért Itt meg zamatos bort ittam, kitűnő aültot ettem, rá jó hazai sajtot . . . s egy garassal ae került többe, mint bármely tisztességes vendéglőben.
Ez alatt a zenekar a Hungária L nyitányát játszotta. Milyen zenekar! Micsoda karmester! Akármelyik színházba beillenék!
Kezdett melegem lenni. Ez a Sóly-mosi Elek, ez a jeles művész, úgy tetszik mégse azért fektetett bele a díszes magyar dalcsarnokba sok ezer forintot és 60 tagból álló személyzetet, magyar, franczia, angol, román éneklő, előadó ée tánezoló művészeket és 18 tagból álló kitűnő zenekart sem azért szerzód''etett, hogy látogatóinak csak hazafias elnézésére, hazafias nagylelkűségére számítson.
Meg is győződtem én erről csakhamar. De ne kívánja senki tőlem, hogy pontról pontra elmondjam, mi ragadott el! Csak annyit mondhatok, hogy egyik megUpetésbő! a másikba estem. Végül már szerettem volna as összes jelenlevőket sorba ölelgetni.
A rendkívüli változatosság, a művészi elrendezés, az egészen elömiő egészséges szellem, — mind azt bízonyitja, hogy Sólymosi Elek ambicziója és haza-
\
fi*s törekvése teljes tudatával, jeles ava-''.ottsággal és alapos ismeretekkel fogott nagyon ssép fel«data megoldásához.
A magyar dalcsarnok személyzete valóban kitűnő!
Karmestere E. dődy János, első ran gu zenei erő, aki pompásan dirigál és sok ízléssel tanítja be jó zenekarát; Bokor József, a derék, szakavatott művezető, egyúttal igen jeles komikus; DoboCiányi Gyula, a vidék egyik legismertebb színésze, kaczagta''ó kupié-énekes és nagyszerű zsáner színész; Lengyel Jótsef szép hangú népdalos; Nagy Jakab ügyes ti-linkózó virtuóz; Jeszenszky Lajos, a szép ballet karmestere, tűzzel, bájjal, kedélyesen rakja a lánczot. A női éoekkar megfelelő összhanggal énekel 8 gynjtó dalait el is játszsza, a mi még nagy színházaknál is szenzácziós tünemény lenn»*. És a női magán-szereplők mind képesek kielégíteni a legfölcsigázottabb várakozást is. Daily Lujza igézően mosilygó franczia énekesnő, igazi franczia eleganczia jellemzi énekét, ruhii'', mozgását. V rseuy-(ársa a magyar Berzsenyi Blanka, aki egyenlő kedvességgel és bájjal dalolja a magyar és franczia verseket. Schiff Sarolta, Beke Lilla 8 a többiek szintén eme lik a személyzet értékét, melyet megkoronáz a művész igazgató művésznő neje, Solymosiné, a társulat primadonnája. Ezekhez csatlakozik a négy román énekes leányka, kik kozfil a legkisebbik hat éves s magyar népdalaival zajos hatást, randkivüli tetszést arat.
Legutoljára Ira Paine t, az amerikai műlövó kapitányt említem. De már aztán ennél mesésebb csodát igazáo soha életemben nem láttam!
Ira Paine lelövi arany Órájáról a diót a nélkül, hogy as ¿"-¿oak baja esnék; lelő két üveggolyót, melyeket ő maga egyszerre dob a levegőbe; toló egyetlen fegyverből -x anéikül, hogy újra töltené — egymásután 16 üveggolyót, Í6 oi-sodpercz alatt; átlövi az élére állított papirost ; lelövi ragyogó szépségű nejének fejéről a diót menetközben, stb. stb. stb. Egy szóval Ira Painet elhomályosítja a mesék, legendák nagy bőseit, mert ''«ly csodás dolgot még a legmerészebb képzelet se bír alkotni, mint amit Ira Painet a valóságban szemünk láttára megcselek* szik. —
Mit irjak többet? Sólymosi igazga tó a világ mindenféle müvészritkaságait ezermestereket, bűvészeket, tánezosokat és rendkívülis geket sorra szerződteti; kiiünő borokat, kitűnő konyhát tart, sok oldalú előadásaival este 8 órától éjfélig szakadatlan egymásutánban a legszóra-koztatóbb élvezetet, mulatságot nyújtja. Azt mondom tehát, hogy nincs szükség semmi hazafias buzgóságra( a dalcsarnok magamagáért megérdemli a legnagyobb pártolást Aki Budap-sten jár, okvetetlenül menjen el a magyar dalcsarnokba, kellemesebben nem töltheti estéjét sehol. A budapesti magyar dalcsarnok a legkedvesebb s legjobb családi mulatóhely.
Mehes Mátyás.
Az elefánt szerelme.
— Humoreszk. — Irta: Ecetfy.
Aki azt hiszi, hogy egy olyanforma elefánt szerelméről lesz itt szó, mint Bar-num fehér elefántja — az valószínűleg
HUSZONNEGYEDIK ÉVFOLYAM
koros erősbülést id*gein«k, emitt a pompás sétányok árnyékában szíva ax éltető levegőt, talál testének, lelkének enyhülést.
Ameleg napok beálltával a Balatonban is megkezdtéK a fürdést s most már folyik javában, — ki tudja a jövő minő napokat rejteget, azért siet mindenki felhasználni az alkalmat.
Hévviz is kezd élénkülni, bár ax állandó vendégek száma még kevés, de a'' vidékről annál többen tesznek kirándulást n kiiő fürdőhelyhez.
Az utak, sétányok rendbehoxra, a vendéglők megnyitva, készen várják a vendégeket, kik ugy látszik ax idén sxép számmal fogják felkeresni e kitűnő gyógyhatású ós regényes fekvésű helyet. Ida jöjjenek a haza tehotősbjei, karolják fel világhirüvé, mert megérdemli ugy vizének páratUn gyógyhatása által — mely megbecsülbetlen csonttörés és kösx-vény ellen — agyszintón üditő jó levegője s pompás fekvése miatt, hogy az legyen. Az az bogy lehetne. — ha vérünkben nem folyna a külföld magasztalása és bámulata.
A közép osztály ugy is tömegesen keresi fel, évenkint mindig nagyobb számmal jönnek; di hol vaunak főuraink, — kik legtöbbet tehetnének érte, hiszen a kasztszellem már is szűnik, a ootteriák csapatai fogynak.
A fürdő igazgatóság is megtesz minden lehetőt, hogy Hévviz méltó helyét foglalja el többi fürdőink sora között. Da est csak a nagy közönség pártolása teheti lehetővé.
Hévvizen ez évben is több czélsserü javitás történt, egy szóval emelkedik, bár lassan, de fokozatosan.
Ki gyógyulást akar akár testének, akár lelkének — menjen Hévvixre; ki -idegeit szándékozik tdseni, mulatni, szórakozni vágyik, — menjen Balaton-Füredre. Bár -ezt mindkettőt Hévvizoa is feltalálhatja — egy résxt a Balaton közelségi (fél ót a) má3 résxt regényes, egészséges fekvése mindkettőre elég alkalmat nyújt.
Hévviz Füred meilett olyan mint a most fakadó rózsa; mig Hétvíz most kezd szépsége öntudatára ébredni, egyszerű, de bájoló kellemei által hatást kelteni, addig Füred az ő szépsége teljes ön tudatában igyekezik a figyelmet magára forditani
A jelenleg itt idéző vendégek jobbára mind betegek, kik iparkodnak is Hévviz gyógyhatását felhasználni. A vendégek szórakoztatására Sümeghről van itt egy elég jól össxeállitott czigány zenekar, mely napjában kétsser játszik, reggel és estve legújabb zenedarabokat.
A fürdések dija is aránylag igea olcsó. így van 4 —14 és 30 frtos fürdő. Etenkivül van egy kizárólagos iszap fürdő, melyben a bet-g tetszés szerint befúrhatja magát néhány lábnyira is, ugy, hogy a legnagyobb könnyűséggel ismét kiszállhat.
A fiatalabbak kedvéért mulatságok is szoktak rögtönöxtetni. így tombola, táncz s egyébb jótékony mulatságok na-gyon gyakoriak.
Az tdén Hévvizen a táncmulatságok sorát a gtxdáixos juniálisa alapitotU meg.
Azt mondják minden hétnek meg van a maga története, mely uralja, mely nevet ad neki, mielőtt a mult alakját öl-
tené magára. Ha ez igy van, ugy kétség : kivül a hét legnagyobb eseménye Keszthely a gazdászok eme mulatsága volt.
A gaxdász-bál mindig nevezetes volt arról, hogy találkája a környék szépei nek. Ugy volt ez az idén is. Már kora délután nagy sürgés-forgás volt látható, ismeretlen szépségek tűnlek eiő minden oldalról. Estére kelve aztán szépen megtelt a tágas táuczterem. A rendezőség mostani divatnak hódolva, fehér nyakravaló helyett kis vörös nyakkendőt viselt hasonló szinü vállszalaggal, f— A nCi táncxrendek is igen csinosak voltak, melyek WajditsJózsefnagy-kaniasai könyvkereskedő kezei alól kerültek ki. A táucz esti 8 órakor vette kezdeté: s a hajnalsugár már átszűrődött a fák lombjai között midőn még mindig húzták azt a jó talp alá valót,me)y ugy kezdődik :„kilyukadt a selyem kendőm*......
A táoczoló sxépek kossorujában ott Ittuk: Baán nővérek (Szabar.) Bezerédy i Miklósné. í>nyei Árpádné (Keszthely.) 1 Emecz Gizi (Keszthely ) Derv&ritsné Iá-'' nyával (Kilimánból.) Grobettí nővérek (N.-Kanizsáról.) Garger Zseni (Keszthely.) Halászi Károly né szül. Antal Mariska (Bükk) Hanny Ödönné, Hanny Kata (Kesxthely.) Hőbn Vilma és Táncxos nőv. (Igriczéről.) Mészáros Hona (K.-Komárom.) Kiss Margit, Mollnár Irma, Nyári Kálmánná (Pölöske.) Pebő Lajosné (Vál-lics ) Kummer Róza (Ke«xthe!y.) Reischl nővérek (Keszthely.)Saári Piroska (Keszthely.) Steianits Mariska (R<tda.) Schadl Józsefné (Keszthely.) Zdrávy Irma (Tűrje.) Vlasits Izabella, Vértessy nővérek, Talabér Károlyné (Keszthelyről.) Somogyi Flekné (Uj major.) stb. stb.
Hiklóssy Károly.
A közönség köréből.*)
Zalamegyei 1—ei járásanak helyettes segédszolgabirája több oapi távollét Után hazaérkezve, egy helyi csárdában
mulatg*tott majd alkonyig, amikor M......
ügyvéd meglehetős ittas állapotban a mulatókhoz csatlakozott, nem kis dicsek-véssel mondva el, hogy menpyire összevissza verle részeg kocsisát. De miután a vakmerő kocsis a verés elien pro estáloi merészelt, felkéri a helyettes s. szolgabírót, hogy kísértetné be. H. helyettes se-gédszolgabiró rögtön kiadja . az elfogatási paraccsot az épp jelenlevő őrsvezetőnek.
Az őrsvezető azxal mentegetve magát, hogy a nemrég hazatért csendőrök igen kivannak fáradva, nem a legnagyobb örömmel bár, de mégis axonnal teljosité a kiadott rendeletet.
Fájt parancs osztogatónak az őrsvezető mentegetödxése vagy mi; elég ax ahhoz, hogy eszébe jutott, miszerint a rajta levő hadnagyi uniformis nemcsak olcsóbb a vasúti utazásra, hnnam az auc-toritás fitogtatásra is alkalmas. Nosza neki, rendezett aztán egy oly jelenetet, mely bixony nem válik sem a tisztirangnak, sem polgári állásának díszére; mert elsőnek, ha aszal helytelen alkalommal kérkednék. ez csak árthat, utóbbinál pedig a megillető tiszteletet koczkáxta''ja. menynyiben axon a helyettes s. szolgabíró, mint a közrend őre van hivatva szerepelni
#) E rovat alatt kSzlSttért sem alaki, sem tartalmi tekintetben nem vállal felelősseget a
Sierk.
egy kissé csalódni tog, mert én bizony magam sem merem állítani hogy a 4 lábu s hosszú fülü elsfántok szerelmesek isj tudnak lenni, habír meg is vagyok győződve, hogy az elefánt könnyen tanítható, igeu okos állat, s pírja iránt állati ösztönnel is viseltetik, de miből ismét csak az következnék, hogy a mi elefántunk aligha fordul elő a termésxetrajs amaz osztályában, amelybe a természetbúvárok eme jeles állatot sorozni szokták; ami elefántunk egy Kamil-fó gyerek, sudár-magas, szépen felálló hajtattal, mint a milyen Perikies harcai sisakja, erős tagokkal mint Melanger, szabályos fejjel mint Adonis és vállakkal mint Perseus; mégis galamb sxelid szemekkel, jóságos izivvel, nevető arzzczal és furfangos észszel, mint Ulysses — érző lélekkel mint egy fejlődő leányka, sok kitartás éi türelemmel mint akár a trójaiak. Szóval egy valóságos Don Jüan, kinek csak az volt a baja, hogy sohse fogta még l*ány kezét, szerelmet nem vallott, a bort nem itta, kártyázni nem szeretett, amely árnyoldalai azután világossá teszik előitüuk azt i», hogy nem volt a mai fiatalemberek köxől való s igy fogalma se volt arról, hogy mi az éjjeli zpne, a st&adcben, a májusfa, az udvarláa. az ölelés és az e>-csuppaoó csók 1 ó a szerelmet o<ak köny. vekből s platói oldaláról fogta fel, e szerelme tárgyát nem az életből vette, hanem a lovagkorból, mely sz ideált a legmagasabb fokra, az eszményítés egébe helyezte; s ez volt szegény elefánthősünk megölő betűje.
Mert N. városkában nem volt a mi Parafay barátunknak más neve, miot — elefánt. És miért? Megfejti est helyzete,
szakmája, melylyel barátjait azok imá-dásában segélyezni aaokta. Igaz, hogy ő j neki ilyenkor a legrosszabb szerep jutott, — a mamák s öregebb nővérek mulatta tása, esetleg a kis cziczák dédelgetésee akik a Vilmicza vagy az Irmicza ölébn kívánkoztak, de ezt ő rendesen s bekéae-szokta megoldani a zsebében levő török, szilvák és giardinnttok felosztásával, mialatt X. ós Y. urak szívügyeiket rendezhették, vagy szerelmes leveleik átnyu|-tására alkalmas pillanatot nyertek; s ba néha felvillant is a hálateljes szem, mely elefántunkat jutalmazá — platói szerelmesünk megelégedett a boldogító nézés kéjes érzetével.
De a aors könyvében más volt meg irva az elefántról— mint hogy ő folytonos elefántoskodása mellett csak platói szerelemben töltse életét — ő reá is tavasz derült 1
Midőn a rórsafák nyiladoztak, a mezők kivirultak, a hársfák illatoztak, keblében is egy a szokottnál hathatósabb érzelem: a legerősebb s legreálisabb szerelem, a mely összerezzen, ha reánéznek, elpirul, ha hozzáérnek : vett erőt s ex elefántunkat atvil-toz:atá. Aki azelőtt erős volt mint egy Hercules, napról-napra vesztett terjedelméből, szemei beestek s visszahúzódtok öbleikbe mint ax apály, kezei kiszáradtak, mint a villámverte faág; egész kiné-xése olyan lett, mint egy bujdosóé, akinek a fejére nagy dij van kitűzve ,vogelfreiB-nek van declarálva és most szalad, fél, nem is esxik, nehogy &ldöxői valahol elfoghassák.
Pedig dehogy üldös.e elefántot sen-ki — üldöste maga a szerelem, mely as
ZALAI KÖZLN
Nyilvánosságra bozom flzt pedig ko rántsem azért, hogy aderék őrsvexe''.önek elégtételt adjak, megszerezte ő axt magának higgadt, önérzetes magaviseletével ; hanem igen is azért, hogy az axt illető felsőbb hatóság figyelmét felhívjam az ily jelenetekre, melyek a szolgabiróság tekintélyét nem hogy emelik, hanem aláássák, főleg ha nagyszámú polgárság előtt, nem józan fővel, kihallgatás nélkül az elfogatáa 24 órai vasra veretéssel éa 48 órai koplaltatásssl sulyosbittatik.
Az illető helybeliek nem kis megbotránkozással up*8ztalák, hogy a jogtalan Ítélet nemcsak végrehajtatott, hanem midőn az éhségtől kimerü''t kocsis gazdájához visszatért ér evés előtt dolgozni nem akart, attól újra összeveretett, hogy alig tudott a szerencsétlen ujabb rendeltetisi helyire vánszorogni, hol még 8 napig tű nődhetik szomorú igazságszolgáltatásunkon. —
Ismerve tekintetes szerkesxtő ur igaxságsseretetét, hisxsxük, hogy nem fogja a bár magába vonuló, de szigorúan ítélő közvélemény elől lapját,elzárni, mert csak igy remélhetjük az e nemű visszaélések orvoslását. Egy l—H-
Tföpvéayssé&í esaraofe.
Jegyzék
a nagy-kaniasai kir. tvzxék büntető bíróságánál 1885. évi márcz. hóban magtartandó végtárgyalás s Ítélet hirdetésekről.
Junius 17 in.
Emberölés vétségével vádolt Ősst-reicher Mátyás elleni bűnügyben végtárgyalás. — Súlyos teeti sértés bűntettével vádolt Tömpe Gábor elleni bűnügyben végtárgyalás. — Lopás bűntettével vádolt Szenyai Mihály elleni bűnügyben végtárgyalás. Balog István elleni bűnügyben büntetés foganatosítás.
Junius 19-in.
Csalárd bukás bünte tével vádolt Günsberger János elleni bűnügyben vég tárgyalás. — Lopás bűntettével vádolt Paufta Pál elleni bűnügyben végtárgyalás. — Lopás bűntettével vádolt Tocs-meis''.er Mihály és társa elleni bűnügyben vég tárgy alás.
Juniut 24 in.
Izgatás vétségével vadolt Jenk Ferenci s társai elleni bűnügyben végtárgyalás. — Lopás bűntettével vádolt Hor váth Pal elleni bűnügyben végtárgyalás — Lopás és orgazdasággal vádolt R>ga Mari s társa elleni bűnügyben végtárgyalás.
Juniut 26-án.
Sikkasztás vétségével vádolt Ssa kács Hompó György elleni bűnügyben végtárgyalás. — Lopás bűntettével vádolt Kroll György elleni bűnügyben végtárgyalás. — Sikkasztás s magánokirat hamisítás vétségével vádolt Horváth György elleni bűnügyben végUrgyalás.
Juniuj 27-én.
Hatóság elleni eróes»k éssulyos testi sértés bűntettével vadoh GrünwaldLázár s társa elleni bűnügyben végtárgyalás.
A n.-kanizsai kir. frvazék büntető bíróságánál 1885. évi június 12-én
Kiadta: * Plander György
kir. trvszéki irodatisat.
okosai butává, a butit okossá, az erőse*, gyöngévé, a gyöngét erőssé, a czigánynót Helénává, Plátót kékszakállá tessi.
Elefánt nem volt többé elefánt 1 Me rt elefánt, aki azelőtt velem szokott j járni, ez idő óta megszakította velem a barátságot, került s akkor érezte magát legjobban, ha nem látott — de nem ugy én! — v
A féltékenység sxázsxemü cxörny, a sxerelmes ember pedig féltékeny. Rettentő gondolat villant át agyamon, hogy mindaketten egyet: Tercsit szentjük, s ex szüli elefánt hidegségét. A szerelem nem igax, hogy nem sxámit, igenis számit; a szerelem nem igax, hogy vak, • szerelem éjjil is lát és én láttam, hogy e efánt a Tercsiók felé jár szünet nélkül, ott tartózkodik szüntelen — s ez a gondolat engem tetu-e sarkalt; megvallottam Tercsikének egy holdas este, hogy szeretem s ha hozzám jő, feleségül veszem. A pillanat elragadó, ax este bájos volt, Ter-csike az ablak vánkosára Umaszkodott, ajkaink összeforrtak; de minő iszony és rémület Követte e merész lépésünket s minő locscsaoás! Egy magas száraz alak ugrott el a harmadik abl&k alól, fehér an ugban, melyről csurgott a víz, a mintha gólyalábakon járt volna, vetette magát keresztül a kerítésen; a konyhaablak felől ezen szavak hangzottak : Zsivány,
tolvaj! Segítség 1!
* *
# ^
Szegény elefánt másnap kibékült helyzetével s velem is. megfogadva, hogy többé szobalányba so''hse less szerelmes !
Ez volt az elefánt szerelme 1
V.
Bűnügyi tárgyalások jegyzéke
zalaegerszegi kir. törvényszíkíől. Juniut 17-én.
JNIUS -án 1885
N.
A tegnapi nap, mely nagy pumpában
fénylett,
A mainak porban csútó szolgája lett.
Kercsmár Jván lopással vádolt elleni ügyben vég tárgy alás. — Késeli Károly lopassa! vádolt elleni ügyben végtárgy ttlás.
Juoiut 18-án.
Slenakker Antal caaláaoal vádolt elleni ügy b«n 2-od bir. it. hirdetés. — Szabó Elek gyilkossággá! vádolt elleni ügybeu 2-od bir. it. hirdetés. — Danc« Ferencz hamis esküvel vádolt elleni ügy ben végtárgyalás. — Horváth (Hosszú) György emberöléssel vádolt elleni ügyben 2-od bírósági it hirdetés.
Juniut 24-in.
Komáromi Sándor lopással vádolt eileni ügyben végtárgyalás. — Pál Imre súlyos testi sértéssel vádolt elleni ügyben végtárgyalás.
Juniut 25-in.
Moser Sándor kir. járásbirósági . Írnok elleni fegyelmi ügyben végtargyalás. — Piros János és társai magánosok elleni erőszakkal vádoltak eilení ügyben vég- '' tárgyalás. — Mészáros Antal súlyos testi | sértéssel vádolt elleni ügyben végtárgya-; lás. — Gönot Miklós lopás bűntettével vá- '' dolt elleni ügyben végtargvalás.
Ztla-Egnrsxegen 1885. junius 1-én. j
Mu*sik Kálmán
irodaigazgató
Ny.
A nyavalyák postán szoktak megérkezni, És legtöbb esetben — mankókon elmenni.
0.
As orvot hibáit a nap fényre hozza, Mig a föld azokat szépen betakarja
Ö.
Hók int elolvad az öröm, a hová a nap Sugarai sütnea, nem egyéb, mint iszap.
P.
Az igazság izzó a ezé I hoz hasonlit, Melyet a pörölynek ülése meggörbít.
B.
Valamint a vasat megeasi a rozsda. Úgy as irigység is testedet megrontja.

8.
CSARNOK«
Frankenburg reliquiái.
Az .Ország-Világ'' e legkitűnőbb képes hetilap, eltekintve a szokott gas- : dag tartalmától, rendkívüli érdekes re-liquiát is közöl a nemrég elhunyt Frankenburg Adolf irodalmi hagyatékából. E . reliquia egy eddig teljesen ismeretlen'' verz-cyklns) mely csak ugy sziporkázik Frankenburg sajátos humorától. ,Ábé-czés versek felnőttek számára8 csime a, versnek. Minden betűre van egy vers s sxólnak a követkexőieg :
A.
Keményen tekint rád az apa, ha sseret; Ssíntén ágy cselekszik a szerencse veled''
L
Az álbarát addig hü, mig szerencsés vagy : Ha a tél közelget, mint a fecske, elhagy.
B.
r
Láthatsz mindenfelől elég bolondtágot: Mint a nap, bejárja sz egész világot.
Ct.
Ctomdt köt a főben szegény ember gondja : A jótékony álom azt ismét feloldja.
Cm
Hiú ctictocyival van a lány ékítve: Nem egyéb ez, mint a szűziesség lepe.
D.
Igaz daliának csak ás nevezhető, Kinél párosul ax okosság és erő.
E.
Jobbao ápolgatja késő vénségedet A hiú reménynél a bú emUkeset.
É.
Ha as érdem koldus öltöny bea súáigat;|
Ezért a szerencse méltán elpirulhat.:
*
F. ^
Hol a félelem őrt állani nem szokott, A törvény sokáig ott nem uralkodott.
0.
Minden öröm, melyben a gasdagrészesül.
A szegény embernek könyeibe kerül. Qy.
A gyanú nagy kópé, mert oly rossznak
tartja
Felebarátját is, a milyen maga.
H.
Aki kedvét leli kUelgSk szavában, Megérdemli, hogyha ezek zsebében van.
L
Gyakran a legszentebb cselekvény : is
botrány.
Például ax teta a gazember ajkán.
J.
A ki jóUtem4v,yt szeret elfogadni, Érte jrabadaágát szokta odaadni.
K.
Gyakran a kössöntét nem asxemélyeknek, Hanem a ruhának szól, a mit viselnek.
L.
Legyen gazdag osak a lelkiismereted, Ne búsulj, ha mindjárt üres is a zsebed.
Ly.
Legnagyobb mesterség: betömni egy
lyukat,
S helyette nem ásni tüstént egy nagyobbat.
M.
Ki a mulatságot tűzte ki czéljáúl, Mindinkább messzebbre távozik magátul.
Ha a sor$ csapásit bátor szívvel tűröd, Idóvel a sorsot magát is legyőzöd.
őz.
Míglen szerelmed nem juthat diadalra, Ugy tetsxik az idő, mintha mankón járna.
T.
Történetet tartják legjobb Unitónak: Csskhogy igen kevés tanítványi vannak.
A tyúkszemek közt legerősben fájnak Azok, a melyek csak nyomnak, de nem
látnak.
ü.
Sok van, a ki otthon a a agy urat játszssa, Házán kivül pedig a legnagyobb szolga.
Ű.
Hogyha a szerelem üsSbe kezd venni,
iparkodj az észnél menhelyet keresur.
i
V.
Lassú vis, úgy mondják, partot Bzokott
mosni:
A róka is hallgat, ha bárányt megy lopni.
Z.
Zablya nélkül jár a szemtelenség ottan, Hol az igazságnak a száján lakat van.
Zs.
Ztuppfödelek alatt nagyobb bátorság van, Mint a legfényesebb márványpalotákban.
ír©
— Az „Angyal és ördög0 czímü beszély kötetemet, melyre már több oldalról megrendelést vettem, első szándékom szerint junius hó folytán nem adhatom ki, mivel abba függelékül „A Poklok felé* csimü pályanyertea beszélyemot is bele akarom foglalui a nélkül, hogy\ a megrendelési árt emelném. Mivel a.s»nbau ezt a ,M agyar .Állam'' juliusbau fogja közzétenni: a kiadási joggal részemről csak azután, tehát augusztusban élhetek. Az eddigi megrendelőknek szíves türelmét, s a további megrendeléseket kérem. N*gy Kan zsán, 1885. jun 11 én.
Szalay Sán lor.
— Iskolai értesítés. A nagy ka-cixsai 6 osztályú polgári fiu-iskolában az 1884/85. évi rendes vizsgálatok junius hó 18-án veszik kezdetűket és tarrtanak e hó 23-ig bezárólag. A magánvizsgálatok junius hó 24-én tartatnak meg. Ének-, szavalat- és a jutalmak kiosztásával egybekötött sárünnepály napjául junius 28-ika tüzetett ki. Mindezekről ax érdekelteket 8 a tanügy barátait tisztelettel értesiti N.-Kanizsán 1885. junius hó 9-én. As igazgatóság.
— Iskolai ért68itéa. A nagy-ks-nixsai polgári iskolai tantestület által ministeri eugedélylyel, — leányok sxámára rendezett tanfolyam 1884 —1885. évi zár-vi sgája f. junius hó 21 én reggeli fél 9 órakor intézetünk rajztermében fog megtartatni, mire a t cs. szülök és tanügy barátok eaennel tiaztélettel meghivatn»k. N.-Kanissán 1885 junius hó 9. A polg-isk. tantes Ület.
— A helybeli polgári iskolai ifjúság f. jumus hó 27-én d. u. 7 ''/a Órakor tánczczal egybekötött zene- és dal-estélyt rendez, mit a nagyérdemű közönség beoses figyelmébe ajánlani bátorkodunk. Ha valaki as erre vonatkozó meg-hivót bármely okból is, eddig meg nem kapta volna éa erre igényt tart, szivrs-kedjék Schultz Karoly rajstanár úrhoz fordulni. Műsor: I. .Ima- V >rdí J-től; előadja az énekkar.II. .Grandé Fantssie Meyerbeer-től ; két zongorán előadják Weisx R. és Pollák Sx. kisasszonyok III. a) .Csendes az éj- Saelieri-tó! b.) .Ősszel" Web*r K-tÓl; mindkettőt előadja as énekkar. IV. .Alla Mazurda« Golterm.nn
HUSZONNEGYEDIK ÉVFOLYAM
ZALAI KÖZLÖNY
JNIUS -án 1885.
G.-tfil gordonkán elóadja Wajdita J. VI. o. unuló. V. »Egyvoleg« ciimbilmoo elő ,dja Hajgató Bél» 7 éves Unuló. VI. „ A felébredt gyöogy virág- m.gyar ábránd jíiiller J tői; fongorán előadja Pollák Ss. k. a. VII. „Népdal egyveleg- *Iőadja u ¿onekkar. VIII. „Il-iémo Rh.paodies boDgro»»«* Liszt tői; zongorán előadja \V-i»í K k. a. IX. „É lap- Z-illoer K-tól
előadja énekkar.
— A nagy kanizsai községi felső ¿i .Isó népiskolák tárviugaUtainak sorrendjét — mivel múlt saámunkbau tii-bi».n lett kibocsátva — ez -úttal újból gőzöljük. A vizsgalatok következő reod-bjo tartatnak meg e hó folytában: junius lő-én d. e. I. IL hslső-lbány osztályban, III. fiósst. d. u. I. l.-oszt., IV. fiosst., Pe-tófi-u. I. fiosst. 16-áu d. e. III. IV. I. o. pirb. a) I I. o. d. u. IL 1. o., párh. II. 1. 0. párb. II. 1. o., Petőfi-u. I. I. o. 17-én d.
e. párb. III. fi-o., I. fi-o., Magyar-u. I. 1. o. 18-án d. e. II. fi-o., párb. II. fi-o., Te-|eky-u. I. fi-o. d. u. Magyar-u. L fi-o., p*rb b) I. I. o, 19 én d. u. tornászat. 20-¿od. e. VL VII. kerületben. 21—22 én D£i késimuok» kiállitAs d. e. 9 —12 ; d. u 2-5-ig- 27-én Te Deum. A «árvizsgáltok d. e 8— é''d u. 2 órakor kesdetnek.
— Vfcrosunk szépítése körül szép érdemeket szeres maganak, mint magáo-eober i», T ó t b Lajos ügyvéd ur, kioetc gyönyörűen raodezeités Ízléses kerti |»kuC*kakkal diazeskedő parkja legvon-(Óbb. pót in óját képeei városunknak .— JJ /sBok s»ép rásiletk öiött is kivá ikott rgy p.tnpás rózsalugas. mely valóban órdi-tn-í a megtekintésre, mert párját voszti D gy,messse főidőn. As érdeklődőknek a m-gnyerő. tősgyökeres magyar modorú psrk-tulajdonos — tudtunkkal — igen szívesen ad módot a megtekinthelétre, amit elmulasztani kár volna, mert mozi »»u éppen legszebb "virágzásban - afiatal h»j-UíOk rura vannalc eser meg eser rózsával.
— Gyászhír. Súlyos veszteség érte Koau&z Boldizsár urat, a D<sl-salai takarékpénztár főkönyvelőjét, for-j róu sseretet édes-anyjának elhunytával. A bóldog ultnak bUlt tetemei f. bő 5 én tették örök nyugalomra, a helybeli kalb. ».rkertbe, A gyászszertartás hatását nagyban emelte azon gyász quartette, melyet a népiskolai tantestület a ravatal felett H o c k János polg. iskolai zenetanár ét városi orgonista ur vezetése mellett telje* prácisitáasal énekeit el. A temetói alkalmival általában igen szép részvét o/jJrinult. Vigasztalja es legaUbb némi ]eg* vesztes lelkét!
— NéTmagyar08Ítá8'' Hartmann Fülöp IV. év«» joghallgató és Hartmaon Simon IV. éves t&mtóképezdei növendék, vezetéknevüket ,K e m é n y, re változtatták.
— Nyári mulatságot rendez a nagy-kanizsai önkéntes tüzol tó-egylet saját zenekara alapja javára fc évi juoius hó 14-én a »Z ö 1 d t a*-kert helyiségében; kedvezőtlen idő esetén következő vasárnapra, vagyis juniu« 21 ére balasstatik. Kettős zenekar fog mú&ödni, a kert helyiség izlés •■• kivilágításáról kellőing gon doskodva van É elek és italok jóságáról a vendéglős kezeskedik. Belépij-díj 30 kr. felüifi«etések azonban köszönettel Lg diatnak s hirlapilag nyugtáztalak. A jóczélu nyári mulatságbani részvételre lelhivjuk a t. közönség figyelmét s buzgó pártfogását.
— Hazard-tekézók. Helyből keltezve és ismeretlen kéztől eredve a kö-ve kező sorok kötlésére kérettünk fel : „A ssarvaikerti tekepályán majdnem na« pont« ¡több fiatal ember, kiknek nevét megnevezni nem akarom, valóban csak ugy szórja a pénst. Egy dobásra 10—15 forinttal fogadnak ; pedig van kóstük néhány, kiknek szülői alig bírnak betevő falattal. Nagyon kívánatos lenne, ha e ha-tard-játékosokat egy alkalommal a r?od-őröit alal szétugrasztanák." Köszétettük • io-szólalást, mert ha tény, akkor csak ugyan megrovást édemel. Részünkről aaoob«n a beküldőnek azt az ajánlatot tesuzük, hogy értesítse jóakaratulag as il-''ető kiskorú urak érdekeltjeit is.
— Kilincs tolvajok. Sajátságos Belléakereseti módot talált ki néhány ¡•u gyerek. Ezek ugyanis éjnek idején rtt-kapukilincseket valami feszítő vassal í«törd»lve. néhány garasért értékesítőtek. — Rendőrségünk erős bajszát indított ezen extra mesterséget üző úrfiak ellen és sikerült is f. hó 7 én az érdemes tolvaj urakat Tasner Lajos és Wemovita Vil mos lakatos inasok személyében késre-keriteni. Átadattak a vizsgáló bíróságnak.
— Vasúti baleset A kanizsai állomáson f. junius hó lO-tól ll-re átmenő éjjnl vonattola''.ás alkalmával Szeitl József °e»Ü kalauz bal kese összesuzódolt. Be-"xállittato^t a városi tó-házba, hol valószínűleg amputálni fogják.
— Szerencsétlenség. An-k György kia-k»uizeai földmí es f. hó 10 én a för-héuczi hegyre szénát szállított s lerakodás közben szénás szekeréről oly szerencsétlenül suhantle, hogy azonnal szörnyet balt. — Fia halva szállította haza. Szegény rtreg már 97 éves volt.
— Tüx rolt Horrát-Szt.-Miklóson,
f. hó 9-én délután, melynek 4 lakház és
több mellék-épület lett martalékává. A tűzoltás körül kiváló tevékenységet fejtettek ki a nagy-kanizsai önkéntes tüz oltók, kik a vészjelre sebes futással men tek a tüz színhelyére. Nem hsgybatjuk azonban megrovás nélkül a szeutmiklóai elüljáróságot, kik még kocsikról sem gon« doskodtak a vész pillanatabao. hogy tűzoltóink kocsin érkezhettek volna oda, nem pedig gyalog-futva, fuladotva, kimerül ten. Továbbá — amint értesülünk — a helység lüzifecskendőji is oly rozoga állapotban volt, hogy azállitás közben összetört. Mindez azután nem valami kedvező színben tünteti fal az ottani állapotokat.
— Értesítés. Az alsó-lendvai államsegéllyel fentartott polgári fin-isko Iában a folyó tanévet bezáró nyilványos vizsgálatot junius 15-től 20-ig bezárólag tartatnak meg. Junius 21-én reggeli isteni tisztelet után a tanév ünnepélyes bezárása, a jutalmak és bízonyitványok kiosztása. Ezen nyilvános vizsgálatokra és sárünnepélyre a t. cz. szülőket, tanügybarátokat s -z érdeklődő közönséget tisztelettel meghívja. Alsó-Lendráo, 1885. junius 9. Az igazgatóság.
— Pr08zt János kir. aljegyzőt, ki junius 1 én érkezett Budapestről visz-sza Sümeghre, barátai lelkesen üdvözölték, miután a bírói szigorlatot sikeidú >o l*tettt. Sümegben a* aljegyzői nlláa megszűnik s helyette még egy albiró fog működni, eme tisztségre a sümeginek igen ssivesen neveznék ki Proszt urat, ki szép tehetsége és művelt, barátságos modoráért köztiszteletben áll.
— Egy 8ikere8 iskolai vizsgálatról értesítenek bennünket a következő sorokkal : .Tekintetes Szerkesztő Ur! Folyó évi május hó 28-án a geiaeszigelhi községi iskolában elnökletem alatt a tanuló növendékek vissgája megtartatván, nem mulassthatom el a nyilvánosság előtt elismerésemet kifejezni a növendékeknek renkivüli előhaladásáról. A jol-n volt iskolasséki tagok és szülők is Örömüket fejesték ki a gyermekeikhez intézett kérdésekre tett szabatos feleletekért. A dicséret ié elismerés mindenesetre Dudás Sándor tanitó urat illeti, aki nem kiméit fáradságot s a legnagyobb szorgalom mellett igyekezett a kezelése alá adott növendékek tanításával elismerést kiérdemelni. Kívánunk neki a jövőben is kitartást! Midőn e sorok közzétételére Tekintetes szerkesztő urat felkérném, maradok igaz tisztelője: Stingly, Károly iskolaszéki el-n k.«
— Balaton Füreded a pozsonyi jó
zene-társulat gyönyörködteti j«ies darabok előadásával a fürdő vendégeket U^y látszik, hogy a budapesti kiállítás a magyarországi fürdők vendégeinek számát apasztani fogja. B.-Fűreden mai napig a fürdő vendégek ssama 178 »olt kik közül különösen kiemelendő a szentmártoni főapát Vaszary Kolos ő méltósága, aki, hogy mennyire szereti B.-Füredet, megmutatta aszal,hogy főapáttá tör téntkineveztetésevel járó ünnepélyes fogadtatások s több rendéhez tartozó kolostor megvizsgálása utáni fáradalmainak kipihenésp végett8 napra B.-Fü edre jött. E bó 5-én vávozott körünkből. Ajanlotuk neki, hogy egészségi tekintetből menjen külföldi fürdőre; de ó kijelentette, hogy 6heti fürdó idényét a már számos éven át hassnált s neki jót tevő B.-Füreden fogja tölteni Mi. kik 18 év óta vagyunk sserencsések ismerve tisztelni e főpapot, azt gondoljuk, hogy most is a győri főgymnásium áldott lelkű igasgatója jár köstünk a sétatéren, mert noba méltóságban emelkedett, ő előzékeny Szerénysége megmaradt s el-j mondhatjuk, hogy B.-Füred as ő főnöksége alatt lesz igasán nagygyá. Megígérte ő mél''lsága, hogy as úgynevezett ó-für-dóházat az ősszel lebontatja, a mai igé nyeknek megfelelő díszes épülettel fogja belyettesitni; továbbá kisde>dovodát állíts azt 4 apácza veze ésére bisza, akik egyúttal betegek ápolására is bízatva leszneki" — Továbbá irja tudósítónk: „A „Balaton-egyletnek" igen sikerült kirándulása volt e bó 3-án Budapestről B.-Füredre, est annyiból mondom sikerültnek, mert — nohac-aköl személy vett részt benne — nemcsaak budapestiek, ha nem hazánk több megyéjéből és Erdély* bői. sót külföldről is néhányan jöttek megnésni magyar tengerünket és fürdőnket. Mindannyian teljes megelégedéssel távoztak."
TÚZ. F. é. junius hó 4-én Csab-Reod^ken a templom kigyuladt, s leégett egészén, elhamvadt még hat lakhás is Azt sejtik, hogy as urnapi körmenet alkalmával legények pisstolylyal is lődöztek, ez lenne a veszély okosója. — A ve zzély helyén megjelent Soós Pongrácz szolgabíró; Kondor József sümegi város biró. s általában Sümeghről többen tevékeny rési.t vettek as oltásnál. —
— öngyilkosság történt ismát Caáktor^yán f. hó 8-án. Egy vén a«i;-gyártólegény akasztotta lel magát az er dőben. Nagy ¡ehetett szivének elkeseredettsége, hogy e ,már ugyan nem szokatlan úton'' küldte lelkét a másvilágra. Drávai kötél, pisztoly, tőr, gyufaoldat, cziankál, stb . . . íme .korunk tükreIf —
— Popp féle Anstherin isájviz
több mint 40 év óta rendeltetik a legkitűnőbb orvosok által, kőztük a boldogult Oppolcer tanár által is. Drascbe tanár is ujabban nafy eredménynyel alkalmazta a bécsi egyetemes kórházban, ugy Bzintén Scbnilzler tanár is a száj, nyak, foghus é< szájpadlás betegségeinél. É< ezért sokak számára a Popp-féie Auailierin szájvíz mely k*ph*tó Nagv-Kauizsa minden gyógyszertárában, éppen oljau biztos gyógyszer, mint nélkulózheilen óvószerré lett és lesz mindenkinek, ki azt száj, torok és foghus betegségében b .sználta. Egy-ideüleg figyelmeztetünk e «zajvíz szédélgó é* gyakran káros meghamisításaira, melyek gyakran a kezelő orvost is megcsalják. Minden eredeti p*lactk nyakán ott van a védjegy, mely as eredetiségről tanúskodik. E gyógyszer rendkívüli tekin télynek ¿s »-Iterjedésnek örvend az osztrák határokon kívül és egész Európában sőt Amerikában es Ausztráliában is van nak csodálói , figyelmeztetjük továbbá Popp J. G'' cs. k. udvari fogorvosnak ana-tberin fogtap»szára és növény fogporára, mely igen alkalmas és hires fogtisztitó szer.
Szerkesztői (kenetek.
E Sz. L. Bodspest. A köJte»ényét tartalmazó és jelen számot mefkü!d,ak T. p. azonban — legnagyobb sajnálatunk™ _ most nincs rendelkezésünkre. Ha esatleg flrssedés len, azonnal.
Rendes tudósítóinkat, a vidékeken előforduló eíoménj -kről adandó gyors tadósitáira e belyín is tisztelettel felhívjak.
S. L. Balaton Füred. Az a levél, melyet érint, — nem jutott el hozzánk. Postai pon-tosiág és reod jöjjön el a te országod! Leg-ntóbb as .Egyetértés* egyik cssrepeldányával Fiamét is megjáratták s csak úgy került kezünkbe.
Fésy ét ársy. A fóur fia b.lezzeret a jobbágy leányába, ez fényoldala s derék ÍSori fiúnak Az apa — mikor e viszonyt megtudja, kiátkozza fiát; — ez az apa á r n y o 1-dala, ki korának fonák fetfogásán felülemelkedni nem bírt vagy nem akart. Ezért azután
a fiu megöli az apját és — mi többi _ o-
r zva; azután síróban kedveaébaz, és — elég udvariatlanul ! — éjnek idajén bedönti a báz-ajtot, megöli kedvesét, megöli magát Az apának pedig ott nyomban meghasad a szive. _
Mindez együttvéve elég á rnyo 1 d a 1 a a unkának. Hol van e rémséges drámában a lélektani indokoltság?!
A tul&jdonképenl ezen országban uralkodó betegeég.
Mint valamely tolvaj, éjjel lep ez meg bennünket Némelyek mell- és oldalnyilalásban olykor derékfájásban is szenvednek; bágyadtság és álmosság á:t* lépetnek roe*, Siájuk i/e rósz, különösen reggelenkint; a fogakra bizonyos tapadós nyák rakódik le; étvágyuk rozz, gyomrokban bizonyos zsibbadtságot érea-nekx mely étkezés által el nem oszlatható. — Szemei beesnek, kezei s lábai hidegek s ta-padóaak ; kis időre rá köhögés áll be, eleinte csak száraz, néhány hónap multával azonban bizonyos zöldes szinü kiköpéssel párosulva ; az illető folytonos bágyadtsagot érez, a* álom nem hozza meg neki a kellő pihenést; azonfelül idegessé, ingerültté s roszkedvüv/ válik, bal sejtelmek gyötrik; ha hirtelen felkel, szédülést értő, s az egész világ keringeni látszik véle; belii eldugulnsk, bőr» c lykor száraz és forró le»z vére roegsürüdik s megal<zik, szam fehére megsárgul; vizelete csezély s setét-szinü, s hosszabb ideig való állás mellett ü -ledék válik ki b-lo!e; továbbá az érel gyakran felböfög, mi közben néha édeses, néha
pedig savanyus ízt érez, mit gyakorta szív-dobogás követ; !ltá»i elvész, .szemei előtt setét foltokat Iát, • * Nsgsagyobb foka kimerültség és elg/e»i£aí''is .»*sz r*ju erőt. — Mind ezen kőrt&a«tek felváltva lépnek fel, s bizton felvehet?-, bogy az ország népességének majdnem egy harmada ezen betegség egyik vagy másik neaiében szenved. — Tapasztaltatott, hogy ezen betegségek lényege az orvosok által gyakran félreismertetett; némelyek által májbaj gyanánt, mások által mint emésztetlenség, ismét mások által mint vese-bsj stb lett gyógykezelve, aoélkfl'', hogy ezen különböző gyógykezelések közül csak egy is sikeres lett volna, míg ellenben a .ShKker-kivonat" ezen beteg.éget minden egyes esetben tökél-tesen elhárította. Ezen kitflaS gyógyszer valamennyi alább felsorolt gyógyszertárban megkapható. ^420 5—7
Oly egyéneknek, kik dugulásban szen-Aedtiek, a Seigel-féle hashajtó labdacsokra is van szükségök, a „Sbiker-kivonat.tal* kapcso latban. A Seigel-féle hashajtó labdacsok meg gyógyítják a dugulást, elűzik a lázt és & meg hülést megszabadítják a fófájáatól s elfojtják az epekiömlést. Ezek a legbiztosabb, legkelle-metesebb s egyszersmind a legtökéletesebb labdacsok minden eddig készítettek között A ki ezekkfl csak egy kísérletet is tett. azok használatát bizonyára nem fogja abban hagyni. Enybédeden 8 mindéi legkisebb fájdalom előidézése nélkül hat.
egy palaczk .Sháker-féle kivonatnak- 1 frt 25 kr., 1 doboz „Seigel-féle hashajtó labdacsoknak" 50 kr.
Magyarországi főraktár: Budap st, Török József gyógyszertárs király-
utcza 12.
Nagy Kanizsa, Belus József és Kandik G
gyógyszertára.
Hiv. piaczi árak.
18Sr. junius 10.
Busa 8 frt 50 kr. 8 frt. — Rozs 7 frt 20 kr. 7 frt. — Arpa 6 frt 20 kr 6 frt - Z*b 7 frt 40 kr. 7 frt — Kukoricsa 6 frt 20 kr. -- Burgonya 2 frt — Sténa 2 frt 1 80 kr. - Ssalona 1 frt 60 kr 1 fr''.
N y i I t t é r.

líTÖKÜbfc éjtiajn
SkWW
legjobb asztali- és üdítő ital, -
kitűnő hatásúnak bizonyult köhögésnél, géöeUjoknál, gyomor- és hólyagho-.;•> rútnál. t>
lilttoni Kdiri!:, farfsbaá és Budapest
Lapvezér és kiadó: SZALAY SÁNDOR Felelős szerkeszt/l : TASS Í.LM08. Laptulajgonos: WAJDIT8 JÓZSEF.
Hlrdetésok.
o
o
'' s
Mai utijeo
Lelf Arnoldnál
Bécs, I. Pestalozzi utcza 1.
Közvetítés ingyen.
r E szakban a legrégibb
czég.
Gsaí Talőál
ha. minden dobozon a gyá.rjegy : a sas és Moll sokszorosított czég nyo-maU látható.
Kz«u porok tartós gyógyhatása makacs gyssisr- é> sltsstbajok, gyomorgörcs és elnylá.kisodá.1, eyomorégés, rög»C:t dugalás, májbaj Vértolnlás, aranyér és a legkülönfélébb dói betegsegek ellen 30 év ót* folytonosan növekedő xli«meréiben réssesdl
Egy eredeti doboz használati utasiULssal lfrt. Hamisítványok törvényesen üldöztetnek.
_______
Köszvény-, csúz, miadeonemü haso-gatás és bénulásfej-, föl- és fogfájás sikeres gyógyításához bedörzsö-
lésre; borogatásnak miadeunemU sérülések és sebek, gyuladásoK és daganatok el en, Beasöleg vízzel keverve, hirtelen betegedé», hányás és kói ika elleu. Kgy Qveg ponton utasítással 80 kr. 2401 29-62
Valódi, Moll védjegyével és névaláírásával.
Moll A.
gyógyszerész osászár királyi udT. szállító.
Bécs, Tuchlaubeo
Baktárak : Nagy-Kaaiz S a : Belus József gyógyszerész. Koseofeld Ad Fesselhofer József.Baros; Doruer S. Csáktornya: Göucz L. gyógy. Kaposvárott: fíorovicz Ad. Keszthely : Schleifer fia Körmend : Kátz Jáno«. Marozali : I&ztl Ferd. Szigetvár: Szalay József Zala-Egerszeg: Hollosy J. gyógyszerész.
A toroatálmacyai |asdasá(l kiAllitáaoa l884->«zi EZÜST DISZ-OKUEVELET nj*rt. A Kosi 1883. évi ssustk. KT ¿KT*»- kiAllitison EZÜST ÉRMET nyasrt. A trlaarti 1882. évi klAllltAaon BROWZ-ÉRMET
A gxácxl 1880-Qc éri orssáfoi kiállítás oi
ELISMERÉSI OKLEVELET

mohM
egyik lesszénsavdúsabb
í j
TJVI
kitűnő szolgálatot tesz főleg az emésztési zavaroknál s a gyomornak az idegrendszer bántalmain alapuló bajaiban. Általában a viz mindazon kóroknál kiváló figyelmet érdemel, melyekben a szervi élet támogatása és az idegrendszer működésének fölfokozása kívánatos.
Borral használva kiterjedt kedyelíségnek örvend.
Kizárólagos főraktár
Édeskuty L.
HLlűr.iidY. szállítótól, Budapesten.
Úgyszintén kapható minden gyógyszertárban, fűszer kereskedésben és vendéglőben.
Az 1884.1k évi elszállítás
. ! ^ ; * 1 f
palaczk.
bapliató: JFe&*elhoffer József, Bosenfeld Adolf ^ ét Schvarx & Taxiber uraknál. 2241 9-12
HUSZONNEGYEDIK ÉVFOLYAM
ZALAI
JUXI''TS 13-án 1885.
Újonnan díszesen berendezett szálló
i „VADEMBER"-Hez larasflOD
Hotel Zum „Wilden Mann."
a
Vau »«erenct^m »n é. kő.őnwSget, fókép a kereakedelmi ügynök arakat éa fürdő vendégeket értesíteni, hogj «¿llodámat újonnan, a minden kívánalmaknak tökéletesen megfelelőlep rendeltem bn, melyet aaivea figyelmébe ajánlok.
Kényelmes lakátok, kitűnő konyha, friss italok
előzékeny szolgálat, kocsik minden irányban.
Tisstelettrl
2518 3-3
Wtjäits ím re
siálló''ulajdoooa Waraadoo.
xcej
139 frt. 82 kr.
412 frt 57 kr.
550 frt. 18
irlBjtíisi MrflBtmény.
1. A XX-ik kerület kir. főmérnöke a nagy-kanijsa tapolczai államaton 18—19 km. szakaszán 21. sz. áteresz njbóli építését f. évi májas 30-án 26 sz. a. 481 frt. 87 kr.
2. A pozsony varasdi államut 188-189 km. és 193—194 km. szakaszán le ró korlátok helyreállítását f. éri má- -jns 25-én 31. sz. alatt ....
3. A pozsony varasdi államnton 209-210 km. szakaszán levő 219. sz. bid újbóli építése f. é. májas 30-án 31 sz. a.
a Ilű-it tözépitészeti terület felOtyelóje
a pozsoDy varasdi államat 181 -182 kilometer szakaszán levó 197. sz. nagy Zalahid kijavítását f. évi május 24-én
27. sz. alatt........
krnyi összeggel engedélyezte.
Ezen munka biztosítása tekintetéből alulírt hivatal irodájában folyó 1885 évi június hó 18 án regéli 10 órakor írásbeli ajánlatok elfog dásával párosait nyilvauo« szóbeli árlejtés fog tartatni, melyre vállalkozni szándéko/ók a''zal hivatnak meg, hogy az árlejtésbeni résztvevés esetére, magukat a fent kitett összeg 5*/c-al mint bánatpénzzel ellássák, mely vállalkozás esetében 10% biztosítékra lesz kiegészítemó.
írásbeli ajánlatok fentebb kitett nap reggeli 10 órájáig fogadtatnak eL; ezekben az ajánlattevő neve, lakasa és polgári all^a pontosan kiteendő, továbbá számmal és szóvá! kiírandó azon száztóli elengedés, melyért ezen munkálatokat elvállalni szándékozik, .rttágosaa kifejezendő végre, hogy ajánlkozó a munkálatokat és feltételek tartalmát ismeri és elfogadja.
írásbeli ajánlatokhoz, melyek 50 kros bélyeggel ellátandók a vállalati összeg 10%-ja készpénz vagy elfogadható állampapírokban csatolandó.
A tervezetek, műszerei vények és féltételek alulirt hivatalnál a szokott hivatalos órákban megtekinthetők.
Zala-Egerszegen, 1885. évi jnnias hó 5-én.
■ ZalaiBOfii m. i épitészeü Ml.
VALÚOi
orvosi
r.
MALAGA-SECT
A kloaierneuburgi ca. k. borkiaérleti állomé* Vegyelem''éaei »«érint
kitűnő, jé. valódi malaga
mint kitönő er&itő-asnr elerótle-nedett betegek, üdülők, gyermekek §''b. »tárnára, a vérszegénység éa gyomorgyenices^g ellen i»gki önóbb b-taau. 7i é« Va "r d-ti palacskokb»o a törvé
nyesen bejegyzett védjegy alatt«
a
Y1KAD0R SPAKYÖL BORKERESKEDÉS^
BÉCS
frt 2^0 é* 1.30 eredeti árak mallett
K-phatók továbbá: Igen finom külföldi borok eredeti palaczkokban — és eredeti áron 2494 4-5
Nagy Kanizsán: M á n d ákGy. 8 án-
d or ur gyógyszertárában, Schwiri k T a u b • r Te(tye»kere»k«>dá«*b«n, K no r t se r Frigye« vaud''glfijáben éa Bogenrieder I. vaauti vendéglői-nél. ...
Zala-EgeruafM: Kaixter Sándor gyógysaertárában iiHobioitkj Adolf vegyeakereakadéaében.
A jegyre YISADOR, valamint a védjegyre kérjük különösen figyelni, mert csak az ilyenekkel ellátottak a valódiak, melyekért jótállást vólalhatunk
Harcz reyén a oozelemliez!
D-caára a sok gyanu«itáaokn»k a valódi horgony Pain Expeller ma mé-gis & legelterjedtebb ia legkedveltebb básiaaer. Eirek tudják saját tapasztalatú* folytán, hogy caóz, éa köa«-véoy elien jobb acer nem létesik, mint a valódi Pain-Expeller. Érért joggal tanácsoljuk annak megprobáláaát. Ára 40 éa 70 kr. Képletben a legtöbb gyégy«c»r:árban. Richter F. Ad. és társa, Bécs. — Fórakiár Prágában as „arany oroealán* gyógvasertárh«n,
Niklaaplati 7. '' 2350 6—6.
t bármily tulajdona legyen ^ ia, ka.Onöson pedig a A .omlott »•• odvas fogakat, egy pillanat ♦ alatt és gr0ker-s«r. g ógyit as ♦
indiai kivonat J
melylyt-1 a fájó fog bekenetik Miért ia X e kiiűnó sxern-k agy családnál wm ^ ssabad hiáovos> ia. Kredati N Kaniz»án 7 egyadSl SCHWaRCZ ^sTaüBER ke-T raakedéaében kapható 35 krlrt T
A LEGJOBB
CZIGARETTA-PAPÍR
a valódi
LE HOUBLQN
franczia gyártmány.
Gawley ée Henry-töl Párizsban. Utánzatoktól mindenki óvatlk.
▲ cxigaratta-papir csak akkor valódi, ha minden egyes lap
LE EOUBLON bélyegül
mindenik boríték az allant álló védjeggyel éa aláírással el van látva.
Az 1885. szeptember 1-én megnyitandó
Pozscnyi Kereskedelmi Akadémia
értei tője, paly eeen nyilvános kereakedelmi aaakiakoit Szervezetét, tantervét a a felvételi feltételeket réaaleteaen ismerteti, a Kereske delml Akadémia igazgatóságához Pozsonyba caim-aett megkeroaéare kénéggel megküldetik.
As intésetet illetíleg felvilágoaitáe-aal bármely iránybanasive-
JÜSAS JílfDS-
»11 S—« igaxgaó.
♦ ♦ ♦ ■:■
UMMI ES HALH0LYAG
G-_
C ak valódi pariai. tucsa''on-ként 1 — 5 frt, rftvid (Bouta americaioa) fi 2 — Legfinomabb párisi ovatosságl szivacsok (8a-
feti Spongea) testként 2 3 frt, l«g finomabbak 4 frt. MÚ-melI (Gum-mi-m*>il) párja 6 trt. Továbbá több rerdbeli különlegeaaég. Magyar ár-jegyeékek ingyen ée bérmentve. Ssáliitáa a legnagyobb titoktartás mellett (utánvéttel ia).
WEISZ J. junior,
BÉCSBEN III. Löwengasse 28 a
ISI 6
©
1lejrmélyebb *
— -.si -I
" láJJ y^J^tcr) g
fernSB^a vav^vatsaai
íor ás
f Pettrncz á maraszombati í járás T utolsó posta Regede.
>
Vogler József tulajdonos. Kapható minden nagyobb íüszerkereskedésben.
ZZH Hamisitdnok kikerüUt* ctiljdból a dug/isznak a ! í «is feli fordított rétze .Petdncz'' körirattal van J | °
ellátva. T
Nagy tévedés volna, a savanyúvíz jóságát egvedftl a ^ pezsgés után megítélni. Azon savanyavizek, melyek az oly á -nagyrabecsalt és gyógy hatásos savaknak (alkalium) csak cse- Ts kély mennyiségét tartalmazzák, mi által a bor kellemetlen sava kótve* és igy az kellemes-édeskés izQvé válik, — rendszerint erősen habz&oak, mert a kevés mennyisége szesz (szénsav) majd semmi álul megtartva vagy kötve nem lesz és igy á gyorsén pezsegve elpárolog.
T Ily vizekről azt szokás mondani, hogy a bort sa-
T va nyitja. Azonban egészen megbízható felvüágositást a savanyúvíz értékéről nyújt a vegytani viz9galat, a mikor a legnagyobb suly a legbecsesebb részekre: szénsav, szénsavas nátron, Chlornatrium és Lithionra lesz fektetve. Azon savanyúvíz, mely a ienntieket legdúsabb mennyiségben tartalmazza, a legjobb.
A szombathelyen megjelenő „Volksfreund" 19 száma „Magyar savanyúvíz" czimmel a következő közleményt hozza: ^ . . . Nem kétkedünk, bogy rövid időn ezen hazai termék, 4§ » mely Budapest, Bécs- és Berlinben tudományosan megviz»-t ^ gálva, Bécsben és Triesztben kitüntetve lett, végre is legyőzi £ ^t hason minőségű stáíer vetélytársait, a melyeket tartalmá-•¿Tiiál fogva felttl is múlja; legyőzi daczára a sok viszontag-? ^ Ságnak, a mellyel nálunk minden uj vállalatnak küzdenie kell. £ 1 Mi részünkről hazafias kötelességünknek tartjuk: minden ha-^ zai vállalatot, mely bennünket a külföldtől távol tartani van hivatva, felsegíteni, annál is inkább, mivel a jelen esetben még azon előnyben is részesülünk, hogy a „Széchenyi-forrás* létezése óta fél annyi árért kapánk savanyuvizet.
óvá«. Az ujabb időben nagy Utrmáral fellépett két aj stájerhoni knt WoriUchanban ((¿izeUa-for &h é* az úgynevezett »Radkersbursi savatiyu-knt," mely azonban Kadkersbnrtrtól 4 község távol-aágra, tehát není 1» a radkersburgl ke ületben fekszik.) K kutakban pedl? kizárólag csakis vas cfiőwk vannak igen helytelen&l alkalmazva, melyek használata Xaryarországban a savanyu kutaknál int egészség Artabntuuik tiltva van
«g- Magyar savanyúvíz.
^PPPíS*
N.-Kanizsa, nyom. Wajdits Józsefnél 1885.
Kitüntetve Bécsben
es
^ Triesztben
A MIMM SAVANYÚVÍZ. |
Európa legdúsabb tartalma szikeny lavanyos savanyuvizelnek egyike
Harhatós és gyógyt-rejü alkatrészeit tekintve minden hasonló f«»rrásr jóval fölfllmnl, s kiválóan tavany-tartal-ma által lünik ki, a mely még eddig ily nagy mennyiségben egy ásványvizbeo sem találtatott.
Ezért a radeini savanyúvíz különös gyógy hatása mindazon betegségekben és bajokban jótékonyan nyilvánul, melyek a hngyany túlságos fölöslegén alapulnak, mint köszvény, epebajoknál és hugycsotakárnál. Gazdag szénsav és szibeny tartalmánál fogva merem ajánlani ennek használatát különösen: gyomor- és bélhurut, sápkór, szűkülés, vesebajok, hurutok, mirigy daganatok, golyva és idegbántalmak ellen.
A radeini savanyúvíz savanykás borral vagy gyű-mölcs-nedwekkel vegyítve a legjobb 2454 6—6
«r ÜDITÖ SZ
és jóval eléje teendő a mesterségesen kés/.itetett szikvizeknek. — ,
A radeini savanyuvizek fóraktára Ehrensteln Hermán urnái van Xagy-Kanl»N&n Presburger féle ház és Knor-czer Károly ur vendéglője melletti boltban.
x+*+x+***+x+x+x+x+*+*+x+*+**
A poloska és úgynevezett sváb + bogár tökéletes kiirtása egye- X dül és kizarólag J
* +
X +
X +
Zacherl poloskapora *
által érhető el. A valódi gyártmány eredeti úve-
? «
gekben név- és védjegygyel eltátva kap- ^ jg ható. A valódit csak azon kereskedők árusítják, hol az erre ^ ^ vonatkozo plakátok a kirakatban láthatók. . ||
| 2406 S-4 Védje« : |
+X+X+X+X+X+X+X+X+X+X+X+X+ x++
WajdiU JáueJ könyvnyomdájából Nagy-Kaniuán.
\A(;Y-K1MZSA, 1885. Junius 20-án.
Huszonnegyedik
Előfizetési ár: cvrr . . 5 írt — — „•1 r-vre . . . 2 frt 60 kr.l „^(jyfdfvre . . 1 . 25 Egyet S7ám 10 kr.
HIKDBTÉ8KK -i hasábos pttitsorban 7, másodszor!
6. s minden további sorért 5 kr NYILTTÉRBEN
?<>ronk<-'' t 1U krért vétetnek fel Kincstári illeték minden egyes hirdetésért 30 kr öz tendő.
|A lap szellemi részét fllető közlej
mények t szerke«zt5sJ»ghez. anyagi részét illető ktetlrmények [pedig a kiadúbiva-alhoz bérmentve
intézendűk : . X a £ y-K an izsán Wassicshár.
BérmentetltfU levelek nem fogadtatnak el
Kéziretok vissza nem küldatnekj
te
síi''det
a
A nagy kanizmi „Kereskedelmi Iparbank-, „ nagy -kanizsai önkéntes tűzoltó egylet-, a „zalamegyei álialános tanit<$-" i _¡—
.nagy,kanizsai kisdednevelö a m9ag9 tivtiöneegélyzö Vetkezet*, a .soproru terestetem s iparkan^ranagy-kan^ Hvatalos lapja
rxn/TurT ^ „ „__— . _ _ _ ___ ______.. J iJ
Tjy —-uuati nivaiaios la
HETENKINT EGYSZER, SZOMBATON MEGJELENŐ VEGYES TART A L M ü HETILAP.
A magyar erdészeti kiállítás ós a külföld.
I'' »: BEI>Ö ALBERT.
Magyarország föerdő mestere-
A nagy kőzőuség és a sajtó összhangzó véleménye szerint országos kiáll itásnnk egyik fénypontját a magyar állam erdőségeinek gazdag, szép és változatos terményeiből nagy gonddal rende/ett erdészeti kiállitás és az ezt befogadó erdei vagy vadászkastély képezi, mely az iparcsarnok déli homlokzata és a királyi pavillontól a gépcsarnok felé vezető ut közti területen emelkedik.
Már a kiállítási tér főbejáratának sarkait képező nemzeti színre festett és a görgényi állami erdőkből hozott óriási árboezok felköltik a látogatók figyelmét, kik kíváncsian keresik a hírből már úgyis ismert és magasztalt »erdészeti pavillont*, mely előtt büszkén lobog és messzire . hirdeti az erdészeti kultura előrehaladt fokát a 37 méter magas. barnakérgü búsfenyószálra feltűzött magyar erdészeti zászló, meiy-nek ötágú zöld tölgylevél-csokra, fehér mezője és i''iros szegélyzete a magyar erdészek jelszavát: a bátorkor, bcczületet és munkát hirdeti.
Daczára annak, hogy az erdészet az őstermelés egyik kiváló ágát képezi, története hazánkban mégis igen uj, s csak néhány évvel ezelőttre kell visszatekintenünk, hogy meg találjak azt az időpontot, melytől a magyar erdészetnek öntudatra ébre dését számithatjuk, s melytől kezdve az. kiszabadítva magát az idegen befolyás alól, a kor színvonalán nlló szakférfiak vezetése mellett tisz''a nemzeti alapra állva, örvendetes fejlődésnek indult. Ezen ébredési korszak egybeesik az alkotmányos élet vissza állításával. A magyar állam rendszeres tevékenységének és külö-
nösen az 1879. évi törvényhozás nak érdeme az, hogy felismervén az erdőgazdaság kiváló jelentőségét, meg alkotta az 1879. évi XXXI. t. cz.-ben foglalt erdőtörvényt s ezzel együtt érvényre emelvén az államnak az erdők feletti felügyeleti j"gát, uj irányt szabott ki az államerdók kezelésére s azt 1880-ban a pénzügyministerium tárcsájától elválasztván a földmivelési minisztérium alá helyezte.
Kiállításunkon is az államerdészetet érte a «épviseltetetésnek főfeladata, melyet, hogy miként sikerült megoldania, azt az általános, elismerés és azon látni valók tanúsítják, melyek részint az erdészeti pa-villonban, részint pedig körülötte a szabadban vannak elhelyezve.
Nigy jelentőséggel birnak a 1 magyar erdőgazdaság körében a faanyagok szállítására szolgáló sokne-mü szállító eszközök, nevezetesen pedig a nagyfontosságú viziszállitásnál alkalmazott különféle építmények, u. m. a tűzifa,
¡rönkőfa csúsztatok, gerebek, csatornák, zsilipek, gátak s mindazon egyéb szerkezetek mintái, melyek t fának az erdőből a rakhelyekre, utakra és vízpartokra lehozatalát könnyítik és egyúttal olcsóbbá teszik.
m
Ez építmények pontos kivitelű mintázatai gazdag változatosságban mutatják be az erdészeti pavülonban, hogy mily sokoldalú dolgok van az ¡erdészeknek a hegyi vizekkel s hogy nem hiában hasonlít sipkájuk a tengerészekéhez. Az erdőkincstár 2,800.000 katasteri holdat kitevő erdóbirtokának mintegy */10 része a hazánsat koszorúzó hegységekben illetve a Kárpátokban fekszik., melyeknek egyébb közlekedési utaktól gyakran igen távol fekvő s néha szinte hozzáférhetetlen völgyeiből kell kiszállítani az erdők nehézkes termékeit, mely körülményt még
terhe ebbé tesz a termelésnek nagysága. Az állam kőzve tien t u-lajdonába levő erdőkből évenként 2 500.000 köbméternyi famennyiség vágatik le, mely termelés nagyságából és a szállítás rchézségeiból következtethető, hogy milyen mér-vüeknek kell leüniök azoknak az intézkedéseknek és szerkezeteknek, melyek a fák lehozatalát könnyítik és lehetővé teszik.
A mtsterséges szállítási eszközök, melyek építésénél a modern technikai vívmányai minden alkalommal igénybe vétettek, a szükségnek megfelelően leginkább a zsamóczai, beszterczebányai, liptóujvári, soő^ári, ungvári, kolozsvári és szászsebesi általában hegyes domborzati viszonyokkal bíró erdőhatóságok terüIe tén találnak alkalmazást s legnagyobbrészt a vizuek, mint a legolcsóbb szállítási erőnek fel használását czélozzák.
Sikerült mintáit láthatjuk a kőből épült s faszerkezetű uszógá-taknak, melyek az usztatáshoz és tutajozáshoz" szükséges viz gyűjtésére szolgálnak, míg a folyókon keresztül épitett gerebek a szabadon úsztatott rönköket vagy hasábfát fogják fel. Ritka eset azonban; hogy a fa szálfa-alakjában találjon az ország hátárán tul kivitelt, hanem rendszerint, mint félgyártmány (deszKa, padló, gerenda, donga, parqnette) exportáltatik. Miután a külföldre való faki-vitel a legnagyobb fontossággal bír,, a Correspondance de Pesth a fran-czia, angol és német sajtóban az által, válhatik hasznára a magyar érdekeknek, hogy a magyar erdészet viszonyait behatóan és szakszerűen ismerteti, mert a magyar államnak érdekében van, hogy a magyar mezőgazdaság és erdóipar viszonyai a
külföldi szakemberek és érdekeltek
i
előtt ne felületesen, hanem ki-
merítő alapossággal az igazság sziné"beir legyenek ismertetve.
A magyar erdők fatermékei keresett czikkeket képeznek a világ-p:aczon. A mármarosszigeti és bus-tyaházai állami fürészművek által kiállított metszett és hasított áruk fókivi''ele Franczia- sőt Spanyolország felé, részben a Rajna vidékeire irányul, mig a slavoniai állami tölgyesekből eredő dongák és butordeszkák úgyszólván kizárólag F r a n c z i a országba vitetnek s csak a nagyobb méretű, de teljesen s hibátlan hosszában ketté fürészelt tölgyrönkök piacza van Angliában.
Nemzetgazdaságilag rendkívül foi''.tos fakivitelünk néhány évvel ezelőtt még Triesztből irányult, de az utóbbi években ezt úgyszólván egészen magához ragadta F i n m e. A fiumei tengerészeti hatóság által a kereskedelmi minisztériumhoz beterjesztett jelentés szerint Fiume tengeri kivitelének legfontosabb cikkét a fancműek'' képezik''. "Ebből a jelenlésből idézzük a következő számokat: 1884-ben kivitetett tűzifa 14,517 köbméter; tölgy, haszon- és szerszámfa: 37,890 köbméter tölgydonga: 33.936.500 darab donga parquette: 655,600, bükkfadonga: 5,21 í,000, fenyő donga: 1.713,000; összesen 41.516,000 db. Talpfa: 348,200 db., bükk-és fenyő deszka: 1.409,700 db., fatábla: 3.159,500 db., négyszögletű fa: 36,500 db., lécz: 572,600 db., árbocz-fa 746 db., ienyőszálfa : 12,400 köbméter.
A bükkfából előállított tavo-letti és testőri nevü deszkácskák déli gyümölcs ládák gyártására Paler-moba és Messuiába vitetnek, a gesz-tenyefa-dongák pedig Spanyolországba fügehordóknak. >:
A kincstári erdők fenyveseiből származó rönkóriisok, melyét"*"leg-8zélról a királyi pavillon felé van-

nak elhelyezve, méltó bámulatra keltik a szemlélőt, nemcsak a rendkívüli mérték, hanem a ía kitűnő minősége által is, melyet, hogy a külföld kellőleg tud méltányolni, tanúja annak azon sok ezer szálfa, mély a suer: csatorna építésénél lett felhasználva.
Ezen erdők termékei az erdók helyrajzi fekvésénél fogva leginkább Németországi felé kfereStetnek,''» jóllehet az ide irányult kivitel a favá-mok felemelése által most már csökkent. Az államerdóknek mintegy 15 százalékát a tölgyfa, 25 százalékát a fenyőfa és 60 százalékát a bükkfa képezi, melynek értékesítése Magyar országon sok gondot okoz az erdésznek. Épületfárá kevésbé alkalmas, mint tűzifának értéke aránylag csekély s nem bírja el a hosszabb szállítást, s azért legnagyobb részt sze-nesités alá kerül, s az e körüli eljárást ábrázolják a pavillon északi oldalán elhelyezett s igen ügyesen készült szenesitési minták. A szene-sités legnagyobb mértékben űzetik a szászsebesi és ungvári királyi erdőhatóságok kerületeiben, mely utóbbiból 30—40.000 métermázsa faszén szállíttatik a tiszolczi vasművek részére.
Az államerdók intensiv kihasználásának emelkedésével karöltve jár az egyes kiválóbb fanemeknek fokozott értékesítése finomabb áruk előállítása által, mint bútor-, borító lemezek és a házi-ipartermékek — leginkább gazdasági termékek — bő kiállítása hasonlóan a belterje-sebb erdőgazdaságra utal.
Az államerdészet keretén belül nem mulaszthatjuk el felemliteni a
selmeczi m. kir. erdóakadémia kiállitá-
'' i i .i
sát, melynek kiváló érdeket kölcsönöz azon grttfikaikimutatás, mely az erdé-szetrszakoktátásüak fejlődését ábrázol | ja, s ncmeottk ae akadémia növendékei -nek szaporodására terjed ki, hanem
TÁEGSA.
Dória emléke.
» . i
L
Meg-nn-gvonulni erdők rejtekén Itry-Díriám, kettesbe'', te meg én, l''gyaoaz eszme, érzés valami — Mi von, mi? ha In tudnám mondani?
Valami abból, mi lepét, roadárt Lebegni készt, ha messze, tora szilit Ha nire eszmél, az:t, vér, Öntudat. 8 mig lenni érzi; látni nem szabad.
Egy »lóval, hanggal óh!.nem mondtam ón: Steretlek tóged édes kia tfnyém ; Csak egy kuít, mely szivbe gyúl, oson : Te vagy üdvöm, hitem, magasetosom.
Te vagy én vétkem szép egyetlenem: Ciok Ciókra csattan márvánc kebleden S mig ajkam édes bünbárása óg: Dórim, bocsásd, ha érted vétkesek.
II
kés a késben, < skQ oh ! minek : Te az enyém vagy, éu meg a tied! R mit sziv megszentel, lélek megbocsát Ne íajlald, ha gúnyolja a világ. —
H* mig iBvSnknek fátyla titka iot, Jer tüzzQk i»y a .holnap" álmait; Ah] mert a mait. ha ködbe tűnve rég, Ha van — csak buja s tán emléke szép.
j?y álmainkban, szépen, csendesen; öregszünk is már ¿de, kedvesemi Dér harmat aaáll holló bajunk kSrfil — 8 egy kis családon szivünk ugy örü1.
Te a ielent .ott" elregélgeted 8 az én szivem csak mélán bolcseleg: Aludjunk most már; hüs az est: megárt — 8»ép álmokat, csendes jóéjssakát.
III.
Most már te alszol halvány kedvesem, »(ian é« oly némán, csendesen — —
Oh I mondtam énóht mondtam: has; megárt; 8sép álm kat, csendes jó éjszakát.
S«iv vétek, hit — a mi fény, árny angyalom, Egy posrta sóhaj, csendes sirhalom, — Mehetnék bár! oh 1 vársz-e odaát ? Szép álmokat, csendes jó éjszakát
- v. '' • • _ |
Ah, mintha szállnék föl föl magarán ; Ifjú sziv kéjjé, láncza oda van.
Ég5 aeyam lágy enyh'' karolja át--
Szép álmokat csendes jó éjszakát,
i
Bátfcy Lajos.
„Kl8hegy"-eii.
— Karczo.''at. —
Aki Markó Antalt, a nagy-kanizsai állomási főnököt közelebbről ismeri, az tudhatja, míg lehet gyfisödve, más jóravaló atyánkfia meg."csak ugy rá nézve is elhiheti, hogy pompás asfiHőbirfoka van a Balaton mentén. Nem a salai oldalon, hanem a somogyin. A lel lei határban fekesik. De gonoaz, keresttónygyújtó nedve van is ám !
Ast a kies hegyoldalt, mely zöld fürtös fejével olyan barátságos mosoly lyal nési a szeszélyesen játszó Balatont, — úgy hívják, hogy .Kishegy*. Hát iazen kicsinek nem éppen kicsi, nagynak sem éppen nagy, hanem magasnak elég lótüdóre szóló. Nagy messzeségbe látni el onnan apompás gabonát termő somogyi és a velőiéget* bort adó salai orsságrésseken. Olyan pompás sz a kilátás, hogy én jámbor. igazhitű keresstény, ki még az antí-semitismuBsal szemben is hiszem as ördögöt, — abban a vélekedésben vagyok, hogy as ón kedves névrokonomat — mi-elou a ssidókinsott kereszténységnek
egyik megváltójává szegődött volna — bizonyosan ,Kishegya-rj vezette fel a sátán és megmutatván néki a világnak minden tájait, imigyen ssóla: «Nézd, Imre barátom, mindeneket, amiket itt látaz — belcértvo a boglári zsidókat is — oeked adok, ha engem imádss és — nem tttöd a zsidókat!"
Es hogy Szalay Imre meg nem szédült ott a magasban, ettől a remek ajánlattól. as csak azért történt, mert abban a boglári zsidók is benne voltak. Mind járt a fuks inra gogdolt; eszébe jutott Wahrmann és megmaradt.... antisemi tának.
Már Bátorfi barátunkban nem vala bátorság a Sátánnal tartani. Mikor a mi csendes ksravánunk Markó vezérlete mel-l«*.t megindult, — lemondott a partiéról, ó ugyan semmi kedvet sem érez magában as ördöggel játszani. Ott maradt, m*gült a pincze árnyékában, egy gyékényen a látrányi plébánossal.
Nem hiába sejtette Lajos barátunk az ördögöt, a papot estére kelve csakugyan el vitte aa ördög;... ti. elment basa. Annyi azonban bizonyos, hogy másvilágra ballagtában nagyon nyugodt lehetett a.....gyomra; na meg a lelkiismerete >s, mert — ámbátor sok vala — még a légynek sem vétett.
Magunkról, kik ott maradtunk, nem mondhatom ugyanest; ast asooban igen, hogy éjfél-tájban nekünk is csak ki kellett békülni a világgal.
,Éj van, csend éa nyugalomnak éjei'' Fél-ébren, fél-álomban vagyok.
As álomba ringató éjszakéi csendet nem savarja semmi.
Majd lassú, elhaló mennydörgéshez hasonló kisérteties morajIás hangja rezdül, minths nagy-nagy, fülfárasstó mes*> a«»ségt>Ől jönne. Egyr''e nÖve, egyre erős bülve.
Fölkélt a Balaton — gondolom. As ébredő habok titokzatos, lelket mámorító beszélgetése as. Hallgatom. U&y képzelem; minths kis csónakon feküdném ée a hullámok ringatnának lágy karjaikon, csevegve, beszélgetve édesen, kéjt lehe-
lőn az elmúlt — — —--mózeBhe-
tekról.
Milyen régen is voltak azok!
Évek elrepültek, evek elrepülnek és a mésea heteket nem hozza vissza aem-mi, aemmi! És as álom? 1
A hullámok visznek lassan, csendesen, tovább, tovább. Eiernyi csillag as égen.
A tó fölött gyöngéden lebben el a szellő, szelid, simulékony, mint kibékült szerelmes ölelése.
Milyen édes ez a ríngás nekem I Ilyen édes lehet as ébredő lelkű kisded^ nek s bölcsőringás .... és olyan édes a bölcsődal, mint nekem a szelid hullámok altató zsongása.
Hova visztek kedve« habok ?'' A habok nem felelnek; d* viszik csónakomat tovább . . . tovább!
Egyszerre nagyot zökken csónakom, nagyot locscsanak a hullámok; megállok
ét----f&lébredek. ''
Körültekintek. Alkony van. Utasásom legköltőfbb réesét hát alva tettem
w. <
meg. Kezdtem boszankodni magamra. Ki látott ilyen prózaiságot! Ha könyvkiadó volnék, hát Isteu neki. De én kö* sönségesebb földi halandó, kinek teritett aaztal hoiycit a nappal, holddal, csillagokkal, a zefirekkel, meg ha a körülmény ugy .hozza, hát e kötelességtudó éjjeli bakterokkal való önkéntelen fraternitas-ban kell töltenem legtöbb időmet, mégis csak megrovást érdemiek, hogy a sokszor megénekelt balatoni alkonyt átaludtam.
Kedvem lett volna visszafordulni ; de akkor jat eszembe, bogy én aznap a postavonattal Szántódig jöttem s ott csónakot bérelve, Tihany felé eveztem .... jegyesemhez, a rám epedve váró Con-stantiáhos . . .
• , Még figyelmesebben kürülnézek. Hát a hullámok nekem jó barátaim ; elhoztak evező nélkül a tihanyi partra. Ott voltam a tihanyi földnyelven. Fölöttem állott méltóságos képjel „csendes kolostorával as urnák szent temploma."
■Csakhogy aai jegyeséhez megy, az nem bolondult meg, hogy ezeréves nyomokban gyönyörködjék. Az én lelkem első rebbenése, első gondolata: Constan-tia volt. Az Ő karjaiba csak, azután állhat ott a kolostor sötét, viharlátott képével, zúghat a Balatoni Az ő hangja, az ő ölelése feledtetrVelem mindent, mindent !
Valaki abban a pillanatban bcfogia szemeimet. Megérintem'' keaeit. A bársonyaimé kacsók nem lehetnek máséi. Te vagy, egyetlenem 1 Megfordulok, ó az. Várt rám. Karjaimba zárom. Czirógatom selymes fürtjeit. —
Hátunk mögött egysserre vslami szokatlan zaj támad.
HUSZONNEGYEDIK ÉVFOLYAM
ZALAI KÖZLÖNY
JJNIUS 20-án 1885.
magában foglalja a tanszéket s az anyag fokozatos emelkedését is. Ezen Akadémia hallgatóinak száma a három évfolyamban 300 növendéket foglal. Figyelmet érdemel az erdészeti pavillon alsó helyiségében az „országos erdészeti egyesület'', a magyarországi szakegyesületek ezen egyik legtevékenyebbike — kiadványainak kiállításával, ott található a magyar erdészeti irók munkáinak gyümölcse, még pedig elég nagy számban és kiterjedve az erdészeti szak minden ágazatára.
Ez egyesület különben — tudomásunk szerint — anyagilag a legerősebb erdészeti egylet Európában s tagjainak buzgóságából már 200,000 frt tőkével rendelkezik 8 minden évben több erdészeti irodalmi pályadijat tüz ki. Alakult 1866 végén s akkora kezdet anyagi nehézségeivel küzdve, csakhamar üdvös fejlődésnek indult.
(Folytatás követkesík.)
Az országos kiállításról.
Két esemény tölti be a lefoly kíál-litási hetet és egy harmadik, ai előbbiekhez jelentőségére nézve hasonló esemény, szintén már előrevstí árnyékát agyán e hét befejező napjára. A két előbbi alatt a kiállítók disalakomáját és a bécsi kös-ségtanács testületi látogatását, az utóbbi alatt a bécsi írók éa művészek egyletének, a Concordiának Budapestre való le-rándulását értjük.
Az utóbbit illetőleg a főváros minden intézkedést megtett avégből, hogy a szellem lovagjainak e raját a legünnepélyesebb fogadás érje és hogy részők legyen mindama megtiszteltetésekben, a melyekre méltán tarthatnak számot azok, a kik a szomszéd osztrák álUoi szellemi életét intézik. A bécsi községtanács tagjai, hogy saját szavaikkal éljünk, „dicső napokat töltöttek Badap*sten.u As a szi-vélyasaóg és lelkesedés, a melylyel fogadtattak, nem csekélyebb mértékben lepte meg őket, mint a hatalmas kiá.litás, a melynek kedveért jöttek körünkbe és a ma yben egy gazdaságilag is egészségesen fejlődő nemzet guxdag és változatos alkotását ismerték meg.
A harmadik esemény, a melyről e sorok elején sióltunk, azonban egyenesen politikai és társadalmi jelentőségűvé emel kedett azáltal, hegy as ez alkalomból Magyarország intéző államférfinak ajkáról felhangzott ige ünnepélyes és velős alakban kidomboritá a kiállítás hivatását és cséljait, egyúttal megjelölve amaz irányt, a melyben hazánk gazdasági fejlődésének haladnia keli, ha nem akarjuk, hogy hiábavalók legyenek azon áldozatok, a miket Magyarország anyagi viszonyainak megszilárdulása érdekében ho-«ott. ^
A kiállítók nagy dissebédjén a miniszterelnök kimondta ama nagy szót
Ki az? Kijár itt? Egy minden idegcsomót megrezdití stentori hang felel:
„Nem isztok egy kis szilvóriumot?8 Valaki erősen megfogta kezeimet. Megrázkódtam és fölébredtem. A mi kedves Markónk, a páratlan vendégszerető házi gazda állott ott humoros mosoiylyal. Két kezemet meg Bá-torfi fogta, hogy valami gyöngédtelenül meg ne czirógassam. Mert ó vala as, akit öleivé csirógaték. f
Mi a kőnek is fektettek minket oda abba a duplára vetett jegyesi nyo-szolyábal Persze arra nem gondoltak, hogy mi olyan fajból valók vagyunk, kiknek »z álmadáshoz legkevésbé sem szükséges közvetlen hatás.
Egy csöppet sem bántam meg, hogy álom volt az egész. Mert föltehetetlen, hogy Tihanyban — ha mindjárt a je-^ gyewég költői egéből, a már kevérbé ragyogó, de éltetőbb legü házaséletbe hullott feleségem ott lett volna is — olyan jó franczia szaftos ehettem volna, mint minőt a mi kedves gazdánk aranzsirozot*.
Hát hogy mással ezt az állítást ne bizonyítsam, csupán Pflanozer Gáborra hivatkozom.
Kérem, nekem még teljes világ-életemben sem volt módomban elégült képű festőt látni. Pflancser Gabi volt az elsó, kit mosolygó képpel láttam a prózai ebéd hatása alatt. Ez ugy hiszem — Markó részéről óriási vívmány, ha vésésük: művészeti szempontból is.
A többiről fölösleges is ssólanom. Volt ott egy földbirtokos, aki olyanét-▼4eygy»l evett és ivott, mint hat elóka-ssás. Voltak ott szerkesztők, akik emésztettek, mint a legveszetebbül működő amerikai gyowsajtó; vasútiak, kik tlsen-
hogy kirhosatosnak tekintendő minden törekvés, mely a közgazdaság egyes agait — kereskedelmet, ipart ós főldmivelést — egymástól elválasztani, sőt egymással szembeállítani akarja és hogy a kiállítás egyik főérdeme éppen abban áll, hogy minden kétséget kizáró módon kimutatta a solidaritást a közgazdaság minden egyes ága kö*-
E szavakban erélyes tiltakozás rejlik mindama separatisticui törekvések ellen, melyek — idegen földből hosatván be országunkba — néhány évvel ezelőtt erélyesebb módon, utóbbi időben igaz, hogy mindinkább gyöngülő erőkkel oda irányultak, hogy mesterséges ellentéteket állítsanak fel egyrészt a földmivelés, másrészt a közgazdaság egyéb ágai között, mely törekvések lehet ugyan, bogy jó és dicséretes szándékon alapulnak, de végeredmény ök ben mégis csak oda vezethetnének, hogy elvonnák magától a czéltól: Magyarország gazdasági regen srácsíójá-nak nagy feladatától azon erőket, a melyeket a gazdasági tényezők egymás ellen folytatott haroza okvetlenül megemésztene. Az agrárius túlsók és as egyéb néven nevesendő separatisticus töredékek bísonyára megjegysendik maguknak eme leoskét, valamint félre nem érthetik ama dörgő lelkesedést, melyet a kormányelnök eme lendületes ssavai as összes ünnepi közönségben költöttek, mely utóbbiban a kereskedelem, ax ipar és a mezőgazdaság egyaránt voltak képviselve.
Fölemlitendő továbbá Széchenyi Pál gróf miniszter felköszöntője as or-szág iparosaira, mely toasst mintegy il-lusstrácziója volt Tisza Kálmán beszédének, mivel azon államférfiú ajkairól hangzott, a ki a gazdasági tényezők egységének élő jelképe gyanánt tekintendő, minthogy as ó kezében összpontosul a kereskedelem, az ipar és a földmivelés legfőbb vezetése.
A k állítók fényes disslakomája tehát már e nyilatkozatoknál fogva is még soká emlékezetes fog maradni mind''ama körökben, a melyek szivükön viselik magyar hazánk gazdasági felvirulását.
A méhészet az orsz kiállításon.
A méhészeti osztályt a mezőgazdasági csarnokban, a dé''nyugoti kapun be-menve, a j<>l>b>lda!i szegletben látjuk elhelyezve 320 Q méternyi területen.
« H«aanko«n a méhészei a hatvanas évek végéig oly elaléltságban volt, hogy szinte — majdnem egészen elenyészett. Oksz-rü méhészeiről akkor ájt hallani is alig lehetett.
A dél magyarországi méhész«gylet tUste ki legelőbb hutánkban az okssarü méhészet zássiaját; majd azután a békAs megyei és aradi méhéstegyletek Leg''öbb tevékenységet a dél magyarországi egylet fejtett ki. Azonban működése mégis hazánknak osak egy kisebb részére terjedt ki, holot szükséges lett volna as egészet felölelni. Éreztük egy országos méhéss-egylet hiányát. Az öreg marosmenti méhész intézett legelőbb felhivást a hazai méhész«khes egy országos méhészeti egye. süiet alapítására. De szava elhangzott Majd Krlescb János műegyetemi tanár, mint as országos gazdasági egyesület mé-
két atmoszférával dolgoztak, és így tovább. —
Mindenki fölött nagy munkában és haladásban vala Meszlényi Bódi barátunk, aki arról nevezetes, bogy ssép a felesége és jó badacsonyi bort szokott tartani, a vendégei meg sohse'' adják, hogy a felesége gyönyörű szemétől vagv badacsonyi bo rától ittasultak-e? És e''x igen jó lelkiis meretnyugtaió körülmény lehet nemosak Meszlényi barátunkra, hanem a vendégeire nésve is.
Rajta ugyan ez a nyugalom nem valami erősen látszott meg, mert mikor a „esti csillag halovány fényt hintegetett," hiába integetett a mi kedves házi gazdánk bisalmasan, mint a legbarátságosabb búzakalász: as én Bódí barátom föllódított bennünket a kocsira; megragadta a gyeplőszárt s ugy vitt bennünket a boglári állomás felé, mintha tűzzel abrakolta volna meg házigazdánk két ssép „arabs* lovát. Hjah a azóp asszony, a szép asszony! Na meg & bada .... akarom mondani kishegyi bor!
A szép asszony várt reánk, (pardon!) Bódi barátunkra. Nagy szerencséje volt Bátorfi Lajos cóllegámnak, velem együt'', hogy a bor erős és az est sötét vala. Nem láttak azt a két csendes-tükrü Balatont, melynek mélyéből csábos tündérek hívogatnak édes ...... másvilági álomra.
Hosszú fütty.
A gyorsvonat prüszkölve robog be a pályaudvarra.
Boglár, hét perez! Bessállunk. As ajtó besárul. A vonat elrobog velünk. Alom sárja le ssempilláiakat. As elröppent való is álommá less.
Álmodjunk hát! Jó éjssakát!
Bmalay Sándor.
hészeti szakosztályának elnöke, rendezett méhésseatéljeket, melyeken ő a méhészetből érdekes feolvasásokat tartott. MindjobbanJ szaporodott as érdeklődók száma.
Ezen estélyeken vettetett fel az eszme, egy országos méhészeti egyesület alapítására. S kezdetben ki merte volna reményleni, bogy az ezen estélyeKen összegyülekezni szokott szerénykor.rövid öt év alatt helyét derekasan megállja, sa hazai méhészetnek nem remélt lendületet adjon. A vállalkozás nem részesült eleinte nagy biztatásban, de hozzáfogván a munkához^ sikerült 1879-bea az orszá gós, méhésseti egyesületet megalapítani. Kezdetben alig volt kéuzáz tagja ma kózel van tagjainak száma a kétezerhez
Az egyesület térj észté az okszrüs méhészet tudományait a havonként megjelenő méhészeti lapok utján. Buzditá a hazai méhészeket « haladás felé. l''ováb bá a „Méhészeti káté" kiadásával vezérfonalat adott a kezdők kezébe. Majd 1882-ik évben Budapesten méhészeti kiállítást rendezett. Nem vallott vele szégyent; az a külföldiekéital i* elismerésben résse-sittetett.''Síkerült as egyletnek továbbá a fóldmivelési minisztérium támogatását is kieszközölni. Kezdetien csak az egylet anyagi segélyben való részesítése által ; majd a vándortanitóí intézmény felállítása által. A vándortanítók bejárván ke-rületeíket, a méhészet tudományát minden egyesnek mintegy a helyébe vitték.
Az eredmény azonnal szemlátomást mutatkozott* As egyesület tagjainak száma oapról-napra szaporodott. At 1883-ik évben Békés-Gyulán megtartott méhészeti kiállítás íznusitá a haladást. És íme most as orsz. kiállításon oly rendkívüli haladást, a melyet a méhészet tüntet elő, hazánk egy iparága sem képes felmutatni. Rövid tiz év alatt majdnem a semmiből elővarázsoltunk oly méhészetet, mely hi vatva van európai országok méhészeteit túlszárnyalni. Ma már ax a kérdés : hova tegyük azon temérdek mézet, a melyet a magyar méhészek termelni képesek. Di csak legyen is mentül több. P>aczot majd lelünk annak: osak legyen mit eladni.
Ám de beszéljenek a szamok:
Kiállító jelentkezett az állapdó ki állításra 198 egyén. A 2280 dar.b kiálii tott tárgyból esik az irodalmi és tanul mányi részre 951 drb. Kiállították Saját müveiket*
Dömötör László: Méhészeti eiőadá-sa 1882. A méhtenyésztés okszetü gyakorlata sa amerikai rendszer szerint. 1882. Méhész naptár az 1884 ik évre. Méhész naptár ax 1885-ik évre. Kalauz as ok szerű méh''enyésztésben. 1885.
Károlyt Gyula: Közönséges és müméhéxzet. -
Kovács An''al: A méhészet elemei.
Kühne Ferencx 304 Upon levő herbáriumát.
Kócsi Mayer Gyula természetrajz gyűjteménye.
Méhelyi Lajos: A méh boneztanát megvilágító 100 darab m:kroskopi»i pra-paratum.
Ssilassy Márk Gyula 133 darabbői álló herbáriumát.
Különféle szerkezetű méhlak kiállíttatott 135 drb, melyek nagy része keretes kaptár.
Lépüritó gép kiállíttató t 20 darab. Kisebb méhészeti eszköz 616 darab Més üvegekben és keretekben, ugy viass és propolis, össsesen 1104 drb. ömzesen tehát 2820 tárgy van kiállítva. Ha tekintetbe vesszük azt, hogy nekünk magyaroknak egyáltalában nem természetünk azzal, a mink van, kérkedni, bátran elmondhatjuk, hogy ez osak halvány képe annak, a mi tényleg létezik.
Hazánkban minden községben vac méhésset. Vannak a kik 5-10-20 kassal méhésskednek. De vannak sokan, i kik 70—80, sőt ssásakra menő méhtör seket bírnak. Vannak a kik inkább kel lemes időtöltés kedvéért bíbelődnek a méhekkel. De a nagy rész a méhészetet mint rendésiiásznothajtó iparágat folytatja; százakat vesznek be abból évenként.
Hazánkban — amint est a kiállítás is igazolja — a méhtermények — més és viass — kitűnőek s oly mennyiségben termeltetnek, hogy azok igen fontos kiviteli czikket fognak majd idővel képezni. — Azonban a magyar méznek még nincs meg a jó híre. A régi rendszer sserinti méhészek a "méheket őszssel lefojtván, a Iépeket a kasokból ki vagdosták s ugy mindenestől, döglött méhekkel, kukacsokkal együtt, hordókba lecsömöszölték s ezen zagyvalékot kiprócelve adták el mint mézet. Természetesen ezen méz a meleg hoszájárulásával felforr, megsava. nyodik, elromlik. Ilyen mézet vásárolván a külföldi kereskedők, nem csoda, na a magyar méznek rossz hirét költötték. Most arooban már as ujabb rendszerű méhészek tiszta színmézet állítanak elő. Esen méz majd idővel meg fogja lelni piaczát. De ahhoz idő kell U az «gyes termelőkre as telette nehéz feladat. Reméljük azonban, hogy a minisztérium e téren is érvényesitendi hathatós támoga tiaát.
Hazánk dűs virányát tekintve, bátran felvehetjük számítási alapul, hogy minden 10 ¿katasztrális holdnyi földön egy törzs méh megél. A mintegy 60 mil-Síg katasztralis holdnyi földüakön tehát feiegélne még egy millió törzs méh hazánkban. Ezen 1 millió törzs méh. 3 írtjával számítva, 3 millió frt jövedelmet ad. De tarthatnánk 6-szor eanyit és a jövedelmünk 6-szor ennyi — 10 — 18 millió forint — lehetne. Megérdemli tehát a méhésset, hogy az mentül jobban fejleszssük.
A minisztérium alig tehet hasznosabb befektetést, mint a mit mz oksserü méhészet fejlesztésére tordit. Áldásos és okszerű működését igazolja ezen - kiállításunk is. '' ._
A vidéki magyar lapszerkesztők
országos congressusa Budapesten.
Az alábbi ssépczélu felhivást vettük: „Az ország vidéki magyar lapszerkesztőinek még nem volt alkalmuk, hogy találkozva, egymással kezet szőrit va megbeszélhették volna azon fontos okokat melyek bénitólag sőt aoyagi tekintetben nyomasztólag hatnak a vidéki lapirodalom vezetőire.
Az országnak számos testülete, egylete, intézete talál alkalmat, hogy megbeszélje mindazon tényezőket, orvosolja a*on bajokat, melyek erkölcsi s anyagi fejlődése, haladására irányadók; csak a vidéki journalistika élén állóknak nem jutott még eesökbe: hogy sebjeiket gyógyítsák, nyűgeiktől szabaduljanak s le-ránsák magukról azon kénysser-helyze-tet, melylyel nyerészkedő vállalkozók hátráltatják anyagi erősbülésük s hatalmi áTásuk megizmosodását.
Ha többet nem említenénk, maga elég volna azon elszomorító tény, hogy a hirdetési irodák a hirdető hásak és magánosoktól össszehalásszák, kunyorolják jó árért a hirdetéseket s odadobják — mint kegyelem kenyeret — a szerkesztői irodákba, melyek csak lehulló morzsák a gazdagon teritett, halmozott asztalok ról. Pedig ha egy lap magából hirdetéseiből nem fedezi legalább is nyomdai, papír, bélyeg kiadásait, — ez már intőjel annak anyagi hanyatlása s róvid éle ére!
E''ért buknak halomra a vidéki la-1 pok, melyekben — ha jól vannak ve- i zetve — a közművelődésnek egy-egy o*z-lopa dől romba; mindig a haza kárára.
Sem ''«-hetaég, sem irodalmi készült-aéggel nem bírók tanyát ütnek a parnas-su«on, f-)ics»paak szerkesztőknek és sárral dobáljak az ünnepelteket; cégért tűznek ember-szóllaaból; a közügyeket deresre fektetik, s ilyenekre — fájdalom mindig akad olvasó, aztán rövid idő alatt irodalmi csődöt mondanak a többi lapok tekintélyének rovásárai
Több lap pedig magas politikát üs, s elhanyagolja miatta a társadalom, közgazdaság és művelődés terén szükséges teendőket. Magas politikát üz biztosíték nélkül, mint nem politikai lap.
íme a vérző sebek, a sok közül csak néhány, melyeket leginkább az össze nem tartás, as egymást megnem értés ütnek rajtunk!
A vidéki lapirodaiomnak majd minden hóban van halottja; a temetés folyvást tart, s nincs rájok feltámadás ? Ma már a vidéki lapirodalom fontos tényeső a nemzet életében.
Mi fogjuk tel — különösen a határszéli pontokon - -a nemzetiségek első támadásait. Mi vagyunk az őr szemes, kik jelt adunk a központra, hogy az ellenfél szellemi fegyverekkel támadóban ? Hogy hol vau a bajok forrása ? hol az öröm és megelégedés tanyája ? Hogy áll nak a cultara. a mezőgazdaság? as intézetek, ax iskolák ? Mint a viharra és j ó időre egyformán kitett hőmérő, jelezzüka hideg közönyt, a lelkesedés és tettek hő tokát, a vihart és szélcsendet ; folytonos isgalomban, mosgás és barozokban ott állunk az események köz'', hogy igaz. és szorgalmas munkásokat lásson bennünk a központi sajtó s meghúzza a nagy harangot, ha bsj van figyelmeztetni tanácsolni, orvosolni fel és lefelé.
Lspjaink kis folyók bár a vidéken de híreik, eseményeik forrás ávsl mind beleőmlenek a nagy tengerbe, a központi sajtóba, hogy as erős, hatalmas legyen s elbírja a nemzet nagy gályáit: a közvéleményt ét ítéletét.
A vidéki sajtó utat egyenget, éleszti a lelkesedest, apostola a könyvek, lapok, folyóiratoknak, hogy a nap után a legnagyobb fény, a betűk világossága behasson még a szegény viskók küszöbén is. Előfizetőket gyűjt a becses irodalmi termékekre, jótékony czélok oltárán meg-gyujtja az áldozatok tömjénét; a művészet előharozosa, az intésetek támogatója a nagy eszméknek talajt készít, hogy magjai dus kalássokat hajtsanak; hű tükör, melyben a fővárosi sajtó as ország képét nézi.
Szóval, hivatásunk nagy, ha be akarjuk tölteni.
Éppen ezért gyengék nem lehetünk, s osak as egyesülésben vsn erőnk.
Fontosnak találom tehát a vidéki magyar lapszerkesztő országos congressu. Sát : megbeszélni bajainkat, sérelmeinke'' Megmutatni a sokféle országos tanácsko-sás közt, hogy mi is élünk.
Habár a congressus összehívására felkértek is, még is »okáig gondolkodtam megtegyem-e? Hiszen vannak sokkal ¡1. letékesebbek, mint én; s csak egy bentakl. tam tisztelt kedves Collegáim elnézésére biztatást: hogy 21 év óta szerkesztem * „Somogy" politikai lapot, tehát az egy lap melletti folytonosságot s időt tekintve — tudtomra — a magyar hírlapirodalomnak legrégibb szerkesztője vagyok az országban
Sz ad némi megnyugvást, hogy érdemes társp.im nem veszik szerénytelen-ségnek, ha bajaink orvosolására én ndora meg — szíves támogatásukkal — az eliú alkalmat.
Maradván collegiális tisztelet és nagyrabecsülésem mellett
Tisztelt hazámfiának
Kapo>várott junius 12-én 1885.
( ''J szerkesztőtársa:''-- -
Roboz I 8 tv á n
a „Somogy" politikai lap szerkesztője és tulajdonosa.
i r e k.
Közbejött technikai akadályok miatt lapunk jelen száma megkésett, melyért a t előfizetők szives elnézését kérjük.
— Szép kitüntetés. A hiv. .Bu dapesti K."-oen olvassuk: Ö csázsári Ás királyi Felsége Erzsébet királyné, a magyar szent korona országai vörös ke reszt egyletének legfőbb védasszonya, ezen egylet körül szerzet'', kiváió érdemek elismeréseül legmagasabb sajátkezű aláírásával ellátott diszokmáoyokat a következő egyleti tagoknak méltóztatott legkegyelmesebben adományozni: bethleni gróf Bethlen Józsefninak Török-Bécsben, Sissány Erzsébetnek Temesvártt, Bihari Sándornak Marosvásárhely a, szentm-rtoni Darnay Kájetdnné Eitnet Máriának Aradon. Kun Miksának Hódmezővásárhely tt, id. szolnoki Scheftsii Istvánnak Szolnokon, Spillnuer KarolyvÁ voldorfi Benedek Annának F«''gar»«on. zágoni báró Szentkereszty Steph''mienak Kózd ivásárhely t*. Széli Károlynak Kar ccagon. Sztarek Ferencznf Eptrjesy Krisztinának Nmregyhazau, Ojl"ki J«n8nek Iglón. sárvári XJlmann Istvánnak Nagy-Kanizsán, tabódi é< fekésházi Ta-bódy Józsefnek Bád-p«s>en. Kett Bnda-pes en 18B5. évi junius hó 8 an Tisza, s. k. Öi''ömteljes büszkeséggel üdvözöljük a városunkban köztiszteletben és szeretetben álló derék, ügybuzgó férfiút: sárvári Ollmann István ura'', hogy lankadatlan buzgalmával a400 vöröskereszt-fiókegylet közöl a nagy-kanizs-.it >s a kitüntetettek sorába emelte, mivel as ő kitüntetése fényt sugárzik magára as egyletre is. Iaten sokáig éltesse !
— FelhÍVá8. Lapunk munkatársait fölkérem e helyen, hogy 1886. évre kiadandó naptáram számára nepies nyelven irt rövid elbeszéléseket, adom»kat( gazdasági, és közhasznú tudnivalókat, érdekesebb és szövegezett képeket beküldeni szíveskedjenek ! Az alkalmasnak talált dolgozatokat tiszteletdíjban részesítem. — Nagy-Kanizsán 1885. jun. 19. Wajdits József. .
| A boldogult rabbi F«mI H. B.
sir emlékét f. • hó 14 én leplezték le s helybeli irz. sírkertben megható ünnepi-ess^ggel. Az ünnepély kezdetéül az énekkar egy zsoltárt énekéit. Erm dr. Neumann Ede, a jelenlegi rabbi mondott egy valóban remek és nagyhatást keltett emlékbeszédet, fényesen méltatva az elhunyt érdemeit. Befejezésül a kar ismét zsoltárt zengedezett. A helybeli izt\ bit község e kegyeletes ünnepélyén óriás'' hallgatóság volt jelen ós pedig vallás különbség nélkül.''
Nyári mulatság N-Kani»» város éa vidéke uri fiatalságának több tagja által folyó hó 17-én sáncikertbeo rendezett nyári-mulatsága a lehető legszebben sikerült, mert habár a „tayasi-hullámok" egész nap kavarták is a p»r'', este felé a szói alább hagyott, ós az est a legssebb szentírási éjjé változott, a melyen bizony át a sok fiatal ember álmodta át s legszebb álmot. A kirt ünnepi fényben ragyogott s a zöldgalyakkal körülfont tánezbely csakhamar rózsákkal lett tele. Körülbelül 40pár tánczolta a négyeseket; ott láttuk Árvay Minkát, Belus P»''''1»1 Glavina Rozsikát, Grobetti Malvinát, rázs Málvinát és nővérét; Dezsényiék«» (Mórichelyról) Hegedűs ^Margitot Horvát Lilit, Horváth Irmát, Kvacsák kisaaszonyt Liszek Annát, Morgenbeaseréket, Me*«*r Matildo'',, Novinszka Tincsit, Rác to.tvé-reket, Riderókct. Somsioh Ka-inkát, Sn<* Ilkát Sigrits nővéreket, Tschirtz Fannj k*'' T. etter M.rit, Vagner Ar.nkát, Viozi M»; riskát, stb. továbbá Árvay Sándorn^
huszonnegyedik évfolyam
ZALA I«K Ő Z L Ő N Y.
JUNTUS 20-án 1885
Bopyay Odönnót, Darása Gosxtinét, De-gk Ferencrnét, Erdődj Lsjosoót, Horváth In»ánoét, Vezekónyi Horváthnát, Dr. Horváth Aotslnét, Merkly Antalnét, Som-" sicb Lőriucznét, Oíssessiinét, Plihálnét, Pongrácsnét, Ssigothioét, Szita Gyaláuát, Slicknét, Rídernét, Vágnernét atb.; A rendezőtég teljesen megérdemli fáradozásaiért, s kifejezett . buzgóságá leköte-y lelő figyelméért az elismerést, hogy e y közöny telt városban -Íj szép közSnségte képe» volt összetoborzani; ama részvét tadaia mellett is,a melylyel az itteni ma-jztságok, tancosflatalok és jó táncosok biáDyába.. megküzdeni szoktakj: a közös tisztikar különösen kiemelendő ez atka-lommal, mint akiknek a mulatság teljes sikerülte érdemül róható. — Sajnos ugyanis, hogy a mi fiatalságunk jó réssé az ily hásias természetű mulatságokat épp ugy mint a hátókat kerüli, s nem rsgadja meg az alkalmat, hogy Kanizsa elókeió családjaival, összeköttetésbe lép hozzám; sót ideje* a torgó-sátor körül s más ily mindennapi mulató helyeken tölti; — a nemesebb élvet a tánco: pedig idegességével össze nem egy egyezőnek véli. A közönség pedig — azt véljük meggyőződött, hogy Kanizsán az e tajta mulatságok a legjobbak kösé tartósnak, és hogy egyedül Sáncs az a mulatóhely, a hol teke, kártya és táncs, ételek s itslok mellett, — kitűnő levegő s igazi magyar vendéglő van. Ajánljuk est mindazoknak a figyelmébe is, akik Lass-nakért és a lövöldéért rajongnak, — s ''. ezt egyedüli moaopolisált mulató helynek tartva — bossuból sáncsrs rá se néznek I — Látogassuk meg sáncsot minél többször, egy-egy nagyobb társaság bá ran rendezhetne oda minden hé ten kirándulást. Hova megyünk — ha se fürdőbe, se ssentgyörgyvárra nem mehe:ünk s mi van közelebb hozzánk, a hol por nincs, meleg (és még valami) nincs — hacsak nem Sáncai vissoniá-tásra 1 Többször ! (Nemo.)
— A „Jézus szent gyermeksége műre" társulat részére ujabban M a n-tuanó Jenő, 250 drb. elhassnált lévé bélyeget küldött be sserkesstőségünk-hös. Köszönjük.
Hova jutunk i a ,jó Isten tudja, ha igy haladunk. Megint egy ujabb eset merült.fel, mely megdöbbenthet minden jó érzésű embert- F. hó 17-én reggel ELin-Kanicsán, bizonyos Reisner János nevű 14 éves suhanc* szedrezett. A izomszédból egy 4 éves lányka is oda ment a fához szedret enni. A gaz-lelkű fiu a kislánykát hásukba csalogatta — hol kivülök egy lélek sem vo.t, mert a básbeliek külső munkán voltak. Az egyedüllétet arra használta, hrgy a lánykát vadállati ösztönének áldozatává akarta tenni, a össze-vissza vérezte. A romlott fickó ellen meg van inditva a bűnvádi eljárás. Tagad ugyan, s azt vallja, hogy a lányka boronába esett, de a jelek ellene bizonyítanak s megerősítik a gaztettet. Legjobb az ilyeneket javitó intézetbe küldeni.
—Kossuth arezképe. Kossuth Lajosnak első természet után festett arcképe, melyet Parlagi Vilma, a külföldön is nagyhírű magyar festőnő Turin-bao feste-t, Budapesten Andrássy-ut (ezelőtt sugár ut) 124. sz. a., a Bulyovszky-iéle nyaralóban ki van állítva. A hazafias hódolat, melyet a magyar nemzet Kossuth iránt mindenkor érzett, valóságos búcsújáró h. lylyé tette a Bulyovssky-féle remek nyaralót; a közönség nag^ tömegekben tódul a Képet megnézni. A mmt-kmü, melyről a turini festészeti akadémia tanárai oly dicsérőleg nyilatkoztak, osztatlan tetszésben réssesül a közönség részéről. A magas ari s t ocra t iát ó l a munkásig mindenki egyaránt elmereng a szabadságharca apostolának arexvoná-sain s nem ritkák az oly jelenetek sem, hogy 48-as honvédek térdre borulnak •»lőtte s Kossuth tisztelői könyökre fakadnak a megstólamlásig természetű kép láttára; ajánljuk városunk közönségének, a kik az orsz. kiállításra a fővárosba rándulnak, ne mulaszszák el a nagy honfi arczképét megnézni, mert e kép után igazán szivébe vésődik az agg honfi emléke mindenkinek.
— Gazdasági állapot. A mult hóban volt jótékony esők némileg helyre hozták az őszi és tavassi vetésekben a mit a május havi hideg időjárás miatt esek szenvedtek, mind a mellett is a középszerűt őszi vetéseink meg nem halad ják sőt általán véve a középen alólin ik mondható. — Hely lyel kösel még is látni jó gabonákat is, melyek ha a mostani ssá razság meg nem ssoritja, — elég jó ara tást ígérnek. Takarmány különösen öreg széna ugyan csak vékonyan takarul, melyet már a téli száras időjáráskor várni Inhetett. Szerencsés gazda az, a ki bükkönyt sokat vetett, és tavai vetett lóbe-resse is van, mert ezek majd még is any-nyira menny ire szénában a hiányt pótolni fogják, hogy a szarvasmarhái ós lovai szükséget nem látnak a takarmány dolgában. Szilva, alma s egyébb gyümölos félék szépen kifejlődtek s ha a mostani rekkent forróság miatt majd le nem hull, — jó gyümölcs terményt várhatunk. A
ssőliőtők is, kivéve az alantabb helyeken fekvő ssőllőket, melyek a máján hideg időjárásban sokat szenvedtek, szépen mutatnak s meglehetős szüretet reményelni engednek. A kukoriczák és egyébb kapás növények azonban, ha mostanában meg nem ázhatnak, nem igen, sok reménnyel kecsegtetnek. Még idáig a konyhakerti növényeink is ig- n jól néznek ki, csak a jótékony eső ne késsék sokáig, a konyha kerti terményekben sem leendszükségünk Házi állataink közül, melyek a legelőn élnek. már is n*gy hiányt éreznek a fűben és vizben, mert a források kiapadnak: ha a pásztor és marhás gazdái elegendő víztartó kutakról nem gondoskodtak. azt most a legelőn levő barmaik fogják sinyleni.
D. Romilla Zonerora készítő és hangoló lakását a Huayadi-utczába (kereszt utcza) Horváth Boldizsár-féle básba helyezt* át.
— A f. évi Péter és Pál ünnepen Vagyis jun. 28-án Schrökl G, bécsi első utazási intézetének hírneves kéjvonata indul Kaoizsáról Fiume. Trieszt és Ve lencsébe-, ez utazásnál megtekinthető a villanynyal világított világhirü adelsbergi barlang. — Bővebb felvilagítást nyújtanak a falragaszok, valamint minden vasút állomáson és posta-hivatalnál ingyen nyerhető műsorosatok.
.....Bérmálás Letenyén. E hó «lején ért Letenyére Hidassy Kornél ssom-batbelyi püspök ő méltósága, hol 3 napig időzött. Az első napon a helyiek részesültök a bérmálás szentségében, as utolsó nap a környékbeliek. As ezen két nap közé esett Űrnapon ő méltósága misézett négy papi segédlettel, személyesén veset-Ve a körmene e*. Dicséretet érdájnel Freitag Géza ur, ki a helyi tartalékosokat összegyüj é; kis csapatja as ürnapi gyakorlat után — valóban meglepett mindenkit a sikerült lövésekkel. Említsem e hogy a három nap Letenyénken ritka élénkfég vo t ? Külön sen Űrnapján, majd az ngész fára Letenyén volt. No de ez ép oly természetes, mint nem mindennapi, hogy az intelligentía is megjelenésére méltatta ac Isten házát. Jó volna a . sűrűbb püspöki látogatás, akkor azok ismegssok-nák a templombajárást, kiknek csak ki váló alkalmakkor jut as eszökbe. ö méltósága távozásakor többeket emlékkel tisztelt m-g, igy közszeretetben álló mes-terüoket is. — (P.tyíkus.)
- Meghiúsított öngyilkosság.
Sáfár Lina f. ho 9-én a leteoyei kastély kertben sétálgatva, egyszerre csak a patak felé tartott, hova elssántan bele is ugrott; de a közellevő emberbarátok kimentették. Okot az öngyilkosságra állítólag a rossz bánásmód ssolgáltátott, mely ben fivére házánál réssesűlt. Feltűnő, hogy as öngyilkossági kísérlet mintahősnője kenyere javát megette már.
— Rossz idők járnak Letenyén a disznókra, illetve »tulajdonosokra nézve, mert a torokgyik nagymérvűn pusztít a sertések közt.
— Dezső JánOS urodalmi számadó kanász edddig csak szép feleségéről volt nevezetes, kinek makacs betegsége közsajnálat tárgyát bépezte; de e nevezetesség most illeti csak meg igasán s ssám-adói felsült veudégazereteteért. As elmúlt hét *gyik napján egy paraszt suhancz állit ba hozzá, bojtárnak adva ki magát, éjjeli szállási kért, mit meg is kapott hátul a ssinben. Mily nagy volt asonban a básbeliek csodálkozása, midőn reggelre kelve as éji vendég nem volt sehol; nagyobb és kellemetlenebb lett a meglepetés azonban akkor, midőn észrevették, hogy a vendéggel együtt a gasdának zsebórája, 3 frt kéazpóoze, egy egész öltözet teljtsen uj ruhája » »cselédek többféle holmija is eltűnt. Az illető ugy megugrott, hogy az eddig tett erélyes nyomozások a legeseké lyebb ere Iményre sem vezettek.
— TÜZ volt f. hó 18-án délután Felső-Rajkoa, mely alkalommal 52 hás lett a lángok martalékává. A nyomor és ké''ségbeeeés leírhatatlan. Temérdek osa Iád hajléktalanul maradott. Jó volna szegények érdekében valamit hatósági uton tenni!
Irodalom.
<E rovat alatt közlött, rxgr bárhol hirdetett munkák kapliatók vagy megrendel-tetők Wajdits József könyrkereske délében Nagy-Kanizsán.)
Vettak az „OlTasókör" képe. regény folyóirat 2-ik kötetét, mely a „Párisi vérJrá-
ma" nagyhatású regényének folytatását hozza. E regény rendkirtll érdekes tartalma s díszei kiállítása mellett még azért is ajánlhatjuk olvasóioknak, mert beane a dCí erány a legra gyogóbb diadalát ali az emberi romlottság szőtte ármány fölött; szarai valódi erkölesae-mesítS és sxirképzS ol rutáinjt nyejt Mutatvány szám midsnkinek ingyen és bérmentve küldetik ki eziránt egy l«velezólspon a kiadóhivatalhoz fordul mely staczio—utcsa Sl szám van (Budapesten).
Egy csodálatos
orvosi nete.
műtét tőrté-
Az amerikai nagykövet Kasson ur Bécsben, kormányának nemrégibea egy csodálatra méltó orvos sebészi műtét érdekes tndóaitisát küldte meg, mely ezelőtt nem rég BUlroth professor ar által I5n végrehajtva Bécsbea; ez egy csodálatra méltó módon történt gyomorkivágásból állott, melynél a gyomornak csaknem egyharmad részit kellé eltávolítani, s a mi még csodálatra méltóbb a beteg ismét felgyógyult, oly eset, melyen eddig még soha eis nem fordult- A betegség, mely miatt esen műtétet alkalmazni kelle, gyomorrák volt, mely as alábbi kórtünetektől kisértetik:
As étvágy felettébb rotz; a gyomorban valami sajátságos, leírhatatlan, felettébb gyötrő érzés uralkodik, melyet leginkább valami meg nem határozható ziibbadáin&k lehetne nevezni; a fogakra különösen reggelankist bizonyos tapadó« nyák rakódik le, mely igen kellemetlen utóixt hagy maga után; táplálékok élvezete nem látszik ezen sajátságos zsibbadt érzést eltávolítani, sót ellenkezőleg azt inkább még fokoszák; a nemek beesnek, s megsárgulnak, kezek és lábak hideg s tapadósakká válnak, mint egy hideg verítékkel fedve A beteg folytonos bágyadtságot érez s az álom nem ad neki nj erőt; nemsokára rá a beteg ideges ingerült « roszkedvűvé válik; bal sejtelmek gyötrik; ha fekvő helyzetéből hirtelen felemelkedik, elszédül, falzugást kap S meg kell fogóznia valamibe, kogy össze ne rogyjon; belei eldugulnak, bőr^.legtöbbryire száraz és forró less, Tére m»-g«üríuSk s alvadékossá válik s nem czirknlál rendesen. Későbben a beteg az ételt evés után csakhamar ismét kihányja, melynek olykor savanyns poshadt, néha pedig édese* ize van; gyakran szenved szivdobogás-ban s azon hiszemben van, hogy szívbajban szenved; végre azonban már semmiféle táplálék nem marad meg benne, mintán a bélcsa torna nyilása vagy már tökéletesen vagy leg alább nagy részt egész el van dugulva.
De bármily elriasztó legyen is ezen betegség, mind a mellett a fenti kórtünetekben szenvedők még se csüggedjenek el, mert ezer közül kileuczszáz kilenczvenkilencz eset ben nem szenvednek gyomorrákban, hanem pusztán csak emésztetlenében, oly betegség-be.i, mely igen könnyen g>ógyithatÓ, ha helyesen gyógyfcezeltetik. A legbiztosabb s legjobb szer ezen betegség ellen a „Sháker-ki-vonzt4- növényi készítmény, mely az alább felsorolt gyógyszertárak mindegyikében megszerezhető. Ezen kivonat a bajt alapjában támadja meg s azt gyökeresen kiirtja a testből.—
Oiy egyéneknek, kik dngnlásban szenvednek, a Seigel-féle hashajtó labdacsokra is van síükségök, a „Shíker-kivonattal" kapcsolatban. A Seigel-féle -baabajtó labdacsok meggyógyítják a dugulást, elűzik a lázt és a meghűlést, megszabaditnak a főfájástól s elfojtják az epekiömlést. Ezek a legbiztosabb, legkellemetesebb s egyszersmind a legtökéletesebb labdacsok minden eddig készítettek között. A ki ezekkel csak egy kísérletet is tett, azok használatát bizonyára nem fogja abban hagyni. Enybédeden s minden legkisebb fájdalom előidézése nélkül hat.
Ára egy palaczk „Shlker féle kivonat nak''-, 1 frt 25 kr, 1 doboz „Seigel-féle hashajtó laddacsokn&k" 50 kr.
Magyarországi főraktár: Budupest, Török József gyógyszertára király-
utcza 12. 2418 6-7 Nagy Kanizsa: Belus József és Mandák 6. gyógyszertára.
V
SESHHU-TKJJT
Iftffieífc asztali- és üdítő itat, kitűnő Hatásúnak bizonyult köhögésnél, gégebajoknál, gyomor- és hólyaghu- í rútnál.
fiattOüi Henrik, KarM is Budapest

Vasúti menetretid. , m KaiMréL
Reggel.
Pragerhof & óra 20 pereskor postavonat Barcs & óra 45 „ postavonat Budapest 6 óra 28 „ gyorsvonat Budapest 7 óra 20 „ vegyesvon. Bécsújhely 6 óra 35 „ postavonat. Délben.
Budapest 2 óra — pereskor potavosnat Pragerhof 2 óra 45 „ postavonat Sopron 2 óra 15 „ postavonat Barcs 2 óra 25 „ postavonat. Este.''
Pragerhof 11 óra 20 pereskor gyorsvonat Zákány 11 óra 5 „ postavonat Budapest 12 óra 15 . postavonat Bécpujh. 12 óra 5 , postavonat.
Étaztt KaiMra.
Reggel.
Bécsujh. 4 óra 8 pereskor postavonat Budapest 4 óra 45 „ postavonat Fiume 5 óra 25 „ postavonat Pragerhof 6 óra 17 . . gyorsvonat.
Délben.
Sopron 1 óra 48 perczkor postavonat Pragerhof 1 óra 15 p postavonat Barcs i óra 40 , postavonat Budapest 1 óra 59 „ postavonat. Este.
Budapest 9 óra 50 perczkor vegyesvon. Bécsujh. 10 óra 26 „ postavonat Budapest 10 óra 55 , gyorsvonat Pragerhof 11 óra 35 „ postavonat Barcs 11 óra 25 , postavonat.
Lapvezér ee kiadó : SZALAY SÁNDOR Felelős szerkesstó : VASS ÁLMOS. Laptulajaoeoe: WAJDITS JÓZSEF.
■ ■II'' ii TT ím fi ■ ——— m mi mmi tmmmm immmm — r ■ wi r i rr——t--it
mraetéseis.
iüTenó! Teri! Teri!!!
Jóltevóm, a cemesszivü emberbarát Mé hallk János úrhoz, Budapest, kerepes! ut 74 &z. I. em. 7. ajtó intézem jelen soraimat iránta v&Id őszinte tiszteletem és hálaérzetem legcsekélyebb jeléül. — Őrömtől reszketó kézzel írom e nyilatkozatot, hogy legcl»ő köUsles-ségemnsk mielőbb megfeleljek, hogy Mihaiik János árral eiottal leghálásb köszönetemet tudassam azon aagy szerencséért, melyet az S szives segitségével, az ő bölcs tanácsa ¿Ital érhettem el. Ki Írhatja le örömét eKy nőnek, ki még tegnáp szegény lévén, ma azáltal, hogy Mihaiik Jáaos úrtól közölt 1. 9. 12. számokra a £. hó 8-im megejtett Br&nni húzásban terno nyereményt ért el, — 3020 frt-nyt összeg birtokába jutott. — Nem találok oly szót, hogy örömömnek méltán adhatnék kifejezést 1 Nem találok szavakat, Mihaiik János urnák köszönetemet kellően mondhatni, ki szegénység és aggodalmak helyébe páratlan elhlbázbatían számképletei segítségével jólétet örömet varázsolt — Bár mondhatnám meg mindenkinek, mily nagyszerű, páratlan Mihaiik nr számfejtési tehetsége és mily jól cselekszik sz, ki bizalommal fordul e bires Mathe-matikus-hoz ! — Mindenkinek saját érdekében az tanácsolom: csakis Mihaiik János úrtól Budapest, kerepesi nt 74. sz. I em. 7 ajtö kérjen szerencse számokat, mivel csakis ő egye-dfll képes balsorsunkon »egiteni, örömteljex kellemes jólétet alkotni. — Áldja meg ót az ég nemes tetteiért! Éltesse az Isten még soká felejthetetlen jóltevőmet I — Hadd legyen általa még sok szegény ember boldoggá, mint lett örökké hálás ószinte tiszteltje
RINKOWSKI MÁRIA Hussovitz 178. szám u. P. Brüon (Morvaország. i 2525
Mihaiik János ur lakik Budapest, kerepesi ut 74 sz. I. em. 7. ajtó. — Kérdőlevelekhez 3 drb 5 kros bélyeg csatolandó.
ÜHH3 Ö-HIRÜ KÉNES FÜRDŐ
VARASD-TEPLITZ
2628 1—3
(Hsrvátsrszig.)
A déli vaspalya csáktornyai állomásától 2 és fél órai távolságra. Magános közös bérkocsik a vaspályától. A 45° R. melegségQ forrásoknak és a kénes iszapnak felüimulhatlan hatása van csúz-, köszvény, izOlet-bajoknál stb. Ivó kúra mellbetegek számára. A gyógyintézet a legnagyobb kényelemmel rendelkezik. Orvosi felvilágosítással szolgál Dr. FODOR. A.
MT Leírást ingyen küld a

. ▼ , ▼ ▼ ▼ ▼ . ▼ a a . . i ▲ a



► ■ ♦
WALSERFERENCZ
első magyar gép- ós tüaoltósserek gyára, harang- ós órcaöntödóje BUDAPESTEN, Bottenbüler utcza 66.
Ajánlja gyártmányát, mint magyar különlegességet kutakban és mindennemű szivaty-tytikban elvállal teljes vízvezetékek berendezését varosok, földbirtokosok, ipartelepek, ármentesitő társulatok és magánzók részéről modern teehnihai
2522 l-5o
alapon es kedvező feltételek mellett ajánlkozik köz-éo magánfürdők felszerelésére, szagmentes ürszékek felállítására és minden vizmű vi muukálatok gyors ds pontos kivitelére képes árlapok és részletes költségtervezetek kívánatra díjmentesen küldetnek.
Egyetlen belföldi szivattyn-gyár.
Fesselhoffer József Nagy-Kanizsán, Göncz L gyónyszerész Csáktornyán, Klein József Barcson, Kika-ker K^ Kircb M. Szombathelyen stb. ajánlják t. cz. veviknek JL A C H E R L" legnjabb kiválasztott porkülönleges-ségét, mely erőre és biztonságra minden eddigi szereket fölülmnl
„Z ACHERLIN"
mioden ártalmas és alkalmatlan rovar teljes elpusztításáért és kiirtására, mist poloskák, bolhák, svábbogarak, mo lyok legyek, tetük, hangyák Stb. Különösen arra kell figyelmeztetnem a t. cz. közönséget: uZacherlinu-t nem összetéveszteni a közönségesrovarporral! "Zacheriin" csak eredeti üvegekben, de sohasem becsomagolt papirosban vagy nyíltan mérlegelve lesz eladva. Az eredeti üvegnek névaláírásommal és védjegyemmel kell ellátva lenni 2404 b-12

\
s
HUSZONNEGYEDIK ÉVFOLYAM
ZALAI KÖZLÖNY
s
JUNI''TS 20-án 1885.
1
S S Kr
82S829-857

1
WWWJWUVWWMVfl"
2524 1-2 J"
1835 ^
5
s
s %
ÂrlBjtési kiriitiíiT.
A ffll-it tözépitészeti terület tel felügyelője
A pozsooy-varasdi államnton a mura szerdahelyi kir. ut- ^
mesterségben 218—226 km. szakaszán szükséges 832 db. J"
tölgyfa kerékvetó felállitását 1S85. év junius 7-én 31. sz. ¡J
alatt........... 906 frt 88 kr.
5
545 frt - kr.
776 frt 47
2. A pécsváradi államut letenyei kir utmes-terségben 161 — 162 km. szakaszan szükséges 500 db. tölgyfa kerékvető felállitását 1885. évi junios 7 én 32. sz. a. . .
2. A pécsváradi államut 186 - 187 km. Csáktornya melletti szakaszán újból építendő 301. sz. híd helyreállítását f. évi junius 12-én 33. sz. a. . . , . . krnyi összeggel engedélyezte. ■
Ezen munka biztosítása tekintetéből alulirt hivatal iro- Jj dájában folyó 1885 évi junius hó 30 án reggeli 10 órakor irás- -beli ajánlatok elfogadásával párosait nyilvános szóbeli árlejtés fog tartatni, melyre vállalkozni szándékozók a^zal hivatnak meg. hogy az árlejtésbeni résztvevés esetére, magukat á fent kitett ^r összeg 5%-al mint bánatpénzzel ellássák, mely vállalkozás eseté- ■ ben 10% biztosítékra lesz kiegészítendő. ^
írásbeli ajánlatok fentebb kitett nap reggeli 10 órájáig ■ fogadtatnak el; ezekben az ajánlattevő neve, lakása és polgári ■ állása pontosan kiteendő, továbbá számmal és szóval kiirandó azon száztóli elengedés, melyért ezen munkálatokat elvállalni -szándékozik, világosan kifejezendő végre, hogy ajánlkozó a munkálatokat és feltételek tartalmát ismeri és elfogadja.
írásbeli ajánlatokhoz, melyek 50 kros bélyeggel ellátan- ^ dók a vállalati összeg 10%-ja készpénz vagy elfogadható ál am- ^ papírokban csatolandó. L
A tervezetek, műszere!vényt k és féltételek alulirt híva- t tálnál a szokott hivatalos óráiban megtekinthetők. B^
Zala-Egerszegen, 1885. évi janius hó 14-én.
VALÚDI
orvosi
| MALAGA-SECT j
A klosit-rneuburgi c*. k. borki*érleti állomá'' V*gyf)*m-ó>ei sz-rint
kitiinő, jó, valódi malaga
mint kitűnő erősitó-e«rr elerótle-nedett betegek, üdülök, gyermekek s-b. számán». * vérszegénység ¿* gyomorgyenees«''g ellen l-gki ün>*>bb h«tOru. Vi ''/a er- deti palaczkokb«a • törvé nyesen bejegyzett védjegy alatt
Y1NAD0R SPANYOL BORKERESKEDŐNEK
BÉCS HAMBUR6
frt 2..J0 és 1.30 eredeti árak mell. tt
K»pha«Sk további: igen finom k&lfoldi borok eredeti palaczkokban - és eredeti áron 2494 4-5.
Nagy Kasizsás : M á n d á k G y. Sándor ur gyógyszertáriban, Schwarz & T a n b e r vegyekkere^déa^beo. Knortzer Frigyes vend''glőjében és Bogenrieder I. tzsuií vendéglői-
Dél.
Zala-Eger szegei: Kaszt er Sándor gyógyszertárában ésHubin«zky Adolf vegyeskereskedéoében.
A jegyre VINADOR, valamint a védjegyre kérjük különösen figyelni, mert csak az ilyenekkel ellátottak a valódiak, melyekért jótállást válalhatnnk.
Zalamegyei i. i építészeti li?atal.
Csat ralöfli
ba minden dobozon a g várj egy: a sas és Mell sokszorosított ezéK nyomata látható.
Eieu porok tartó« gyó<yhirá«A makacs gyontr- és alteitb ajok. gyomorgörcs é» elnylákásodás, gyomorégés, rögaött dugulás, inájbaj vértaislas, ''aranyér és a l»*gkfl-iönfélébb női betegsegek ellen 30 év óta folytonosan oövék-dő •U<mpré«b«''n rómesfil Egy eredeti doboz basanálati utasítással 1 frt. HanisitváayBfc törvényesen üldÖztetBlk.
1 Ifi 1 I M. VI I fjiinji

Kösrvény-, csúr, mindennemű b&so-gatás és bénulás-fej-, fül- és fogfájás sikeres gvógyi-tasához bedörzsö
lesre; borogatásnak mindenneml sérülések és sebek, gyuladásoR és daganatok el en, Bensoleg vizsel keverve, hirtelen betegedé«, hányás és kói ika ellen Kgy üveg ponto* utasítással 8U kr. 2401 30-62
Valódi, Moll védjegyével és névaláírásával
v
Moll A.
gyógyszerész osászár királyi ndv. szólító.
Bécs, Tuchlauhen
Baktárak: Nagy-Kaniz • a: Belu« Jó«s?f gyógyszerész. Rosenfeld Ad Fesselhofer József .Barcs; Dorner S Csáktornya: Göncz L. gyógy Kaposvárott: Borovicz Ad. Kttztbely : ScMeiftr fia. KÖmtfld : Rátz Jánpi. íarozali : Jsztl Ferd Szigetvár: Szalay József. Zala-Egerszeg: Hollósy J. gyógyszerész. "
GUMMI ÉS HALH0LYA6
c ak v»lódi pansi. mezonként 1—5 frt, rövid (B»uU americain«) fl 2 — Legfinomabb párisi ovatossági szivacsok (Sa-fetí Sponges) teztként 2 3 fr». lrg finomabbak 4 frt. Mú-mell (6um-mi-meil) párja 6 frt. Továbbá iftbb rerdbeli különlegesség. Magyar árjegyzékek ingyen és bérmentve. Szállítás » legnagyobb titoktartás mellett (utánvéttel is).
WElSf J- junior.
BÉCSBEN UI. Löwengasse 28 6.
2ÓU 4—5 •
(Wife
G •o
mai éwj
elf j^rnoldnal
Bécs, I. Pestalozzi utcza 1. Közvetítés ingyen.
E szakban a legrégibb
czég.
Az összes Hitvány rí'' vizek
királya.
^ Magyar savanyúvíz
Széchenyi-forrás ^tf-Sp
TYruészetos. nem inesterségileg előállított íorrasriz
ötszörösen vegyMemezve. Ö^p- Kstünö asztali víz
Orvosi kitűnőségek álul ajiniva. Tartalma:
T
zsasssssosMBsi
Széchenyi forrás
S «
acssss ssssMssssassss
i S
t» x -

— lm ££ ï £ 2
.97

— a
fl il
£ s

j-
I
= 5 u S
"S ë
s
—>
J
S :
* 2 * s
H
79
84 ! 48
48
43
~ i * a. jO,
. ; ím ~ . ^ ^
^ — t C o S? c

Vogler József tulajdopos. Kapható minden nagyobb füszerkereskedésben''
= Hamiritdiok kikerüli»* ctiljábAl a dugasznak viz feli farditott része „Petríncz• körirattal van
ellátva.
Nagy tévedés volna, a savanyúvíz jóságát egyedül a ^ pezsgés a tán megítélni. Azon sav&nynvízek, melyek az oly « | 5
ma ^.«UamaU r. - i-.w---Acob rco. m V-
szerint erősen babzanak, mert a kevés mennyiségű szesz (szénsav) majd semmi által megtartva vagy kötve nem lesz éz így gyorsan pezsegve elpárolog.
Ily vizekről azt szokás mondani, hogy a bort sava n y i t j a. Azonban egészen megbízható felvilágosítást a savanyúvíz értékéről nyújt a vegytani vizsgálat, a mikor a legnagyobb suly a legbecsesebb részekre: szénsav, szénsavas nátron, Chlornatríum és Lithionra lesz fektetve. Azoo savanyúvíz, mely a feuntieket legdúsabb mennyiségben tartalmazza, a legjobb.
A szombathelyen megjelenő „Volkafreund" 19 száma „Magyar savanyúvíz" czimmel a következő közleményt hozza: . . . Nem kétkedünk, hogy rövid időn ezen hazai termék, mely Budapest, Bécs- és Berlinben tudományosan megvizsgálva, Bécsben és Triesztben kitüntetve lett, végre is Tegyőzi hason minőségű stáier vetélytársait, a melyeket tartalmánál fogra felül is múlja; legyőzi daczára a sok viszontag-sagnak. a mellyel nálunk minden uj vállalatnak küzdenie kelL Mi részünkről "hazafias kötelességünknek tartjuk: minden hazai vállalatot, mely bennünket~a külföldtől távol tartani van hivatva, felsegíteni, annál is inkább, mivel a jelen esetben még azon előnyben is részesülünk.''hogy a „Széchenyi-forrás* létezése óta fél annyi árért kapunk savaDyuvizet.
Óvás. Az ujabb időben nngu Uirmávai fellépett két nj sttijrrhoni kut Woritschanban (<;izella-foriá.s é» az úgynevezett BRadkersbur^i savanyu-kut,-mely azonban Radkersbnrgtol 4 község távolságra, tehát nem Is a radkersburgl ke ületben fekszik.) K kutakban pedig kizárólag csaki* van £*6cek vannak igen helytelenül alkalmazva, melyek - - -
használata Magyarországban a savanyu kutaknalf^ Jf, Jf
mint egészarg ártalmasak tiltva ran. .
^ kitüntetve
Btc*ben
\ 1
I ________
♦ ♦ "WW W W ▼^▼▼▼▼▼▼▼T TT ▼▼ ▼▼ W VWWV W -WWWW ▼▼ » -
KWÍ^WHWÍÍÍV?????^
♦ _____ ______
közelgő Péter és Pál ünnepek alkalmá-yal vasárnap, f. junios 27 és 2S-án
UiTOMtDt Müni
|{ r, R (« KKféie orvosi
KÁTRÁNY-SZAPPAN
orvosi tekioiéiyek által »jáni.a Ausztria-Magyarorsságban, Prancaia-ország, Németország, Hollandban, 8chveiczban, Bomániában síb. már tíz év óta fényes sikerrel használtatik 2436 8-12
mliiűlennemü. t)örl£üteffelc
mint sainte az arezbór mindenféle tisztátalanságai ellen különösen a rüh, az idült ée pikkely sömör ell»<n. a kosz, a sömör repod-vény. a fej és szakái ellen, a azeplő, májtolt, úgynevezett rez^aorr, a fagjdau. a lábizzadáa, s a gyermekek valamennyi külső (ejbetegségei ellen. Ezenfelül mindenkinek miut a bőrt tieaiitó mosdószer ajá^ltatik.
Ira darabonkint használati utasítással együtt SS^kr.
A Berger-féle kátrány szappan 40*/o-a tömény fnkátrányt tartalmas fe''ettíbb gondosan van készítve s lényeg-sen különbözik roind-n egyéb, a kereskedésekben előforduló kátrány-szappanoktól.
22 Ssaíásofe: fcitöraiésö végett B
a gyógyszertárakban világosan Berger-féle kátrány-szappan
kérendő s ügyelni kell a zöld csomagolásra. Egyedül helyette* a bel- és külföld részére:
A. HELL inim Troppau ^
hagy-Kanizsán: Prager Béla gyógyszerésznél.
%
i
*u
S
S %
■k s
s
s
§
a asgbizáztk ét tadakszè dàsok is kBldendik.
majdnem felére leasáilitott menetárak mellett Kanizsáról Bécsbe, iod. 28-án 12 ö. 15 p. d. e. továbbá Kanizsáról Fiume-, Triesst- és (gís-bajón) Velenezébe indul 28 juniuaban 5 óra 20 perczkor reggel.
Kanizsáról Bécsbe II. oszt 10 frt 10 kr III oszt, 6 frt 80 kr.
n Fiume v»gy
Triesatbe s vissza II. „ U . 10 , XlL r 10 . 30 , , Triesst és
Velenezébe „ II. . ¿6 , 40 . 111. . 18 . 80 .
A trieez''i, fiumei és velenczei utazásnál megtekinthető a villanynyal viligitott világhírű adelzöergi barlacg.
Bővebbet a kimeríti ós mindenütt látható falrAgassok, továbbá minden vasútállomási portásnál műsorosatok ingyen kaphatók. —
S %
1 %
% \
S
s
i
th» bfesi Btaitrt ixtxUJa, L Kolowitóing t.
Wajds Jef könyvnyomdájából Nagy-Ksán
mw-umm, jhqíqs 27-en.
Huszonnegyedik évfolyam.
í
1
1
\
Elöt izetébi ár:
.•gés« évre . . . 5 írt- — — fel évre . . . . 2 írt 50''kr. negjtf«ie«"e • • 1 . 25 . *> Egyes szam 10 kr. ''
11 I R l»KTES EK .
H basái''"* petitsorban 7, másodszor s minden további sorért 5 kr. NYILTTÉRBEM
soronkéi.i lo krért vétetnek lel Kincstári illeték minden egyes hir detcsért 30 kr fiz tttndö.
A lap szellemi részét illető közlej
menyek a szerke»ztőséghez, anyagi részét illető közlemények ju''dig a kiadóhiva-alhoz bérmentve intézendők : N a pj-Ka n i zs á n WUssicsha*
Bérment''ilen levelek nem fo gadt&taak el
Késrlratst vissza nem küldatnek
A nagy-kanizsai testületa „nagy-kanizsai kisdednevelö egyesület",
Kereskedelmi Iparbank„nagy-kanizsai önkéntes tűzoltó egyletu, a „zalamegyei általános tanító-
i
nagy kanizsai tisztiönsegélyzoszövetkezet*. a „soproni kereskedelmi s iparkamaranagy kanizsai külválasztmány*-ának hivatalos lapja.
HETENKINT EGYSZER, SZOMBATON MEGJELENŐ VEGYES TARTALMÚ HETILAP.
A magyar erdészeti kiállítás és a külföld.
Irt«: BEDÓ ALBERT.
Magyarország föerd&mestcre.
(Vége.)
Az országos erdészeti egyesület most már nemcsak az irodalmi és gazdasági téren szolgálja az erdészeti érdekeket s őrködik felette, hanem az erdészeknek, azok özvegyeinek és árváinak is tetemes segélyt nynjt.
Az erdészeti Akadémia Kiállításán nk szomszédságában találjuk az 1883-ik évben felállított .Szeged királybaimi magyarországi első erdőóri szakiskoládra vonatkozó 8 az ottani növendékek előmenetc* léről és tauitási rendszeréről tanúskodó adatokat. Magán és előbirtoko-saink közül kivált Koburg és Pál ff y herczegek uradalmaik állítottak ki sikerült gyűjteményeket.
A pavillonban elhelyezett va-"dászati kiállítást Rudolf trónörökös áUatgyüjteménye képezi; és ennek agancs példányokat küldtek be: gróf Szé henyi Béla, gróf Festetics Taszilló, Eszterházy grófok és a gödöllői korona-uradalom va-ci&ati hivatala, mely utóbbiakat a ¿irály Ó felsége ejtette.
Méltán vannak képviselve az ország minden részeiben szétszórt 102, 376 k. hold kiterjedésű közalapítványi erdők saját pavillonjuk-ban, s ámbár -ezek kiállítása sem gazdagság, sem pedig a méretekben az államerdészetével nem állhatja ki a versenyt, mégis az erdők rendszeres és okszerű kezeléséről ad számot.
Az árvái uradalom pavillonjá-ban áthelyezett gyűjteményes kiállításból nem igen lehet képet alkotni az ottani rendszeres erdőgazdaságról, melyet egyedül a falakon elhelyezett erdészeti térképekből sejthetni.
diplomaticai képviselőinek előteremtéséhez képest a magyar országos kiállításnak erről a részéről kimé ritő s/aktudósitást fog kieszközöl-tetni és e czélbói egy kiváló francia szakembert fog Magyarországba küldeni. —
Az egyes részletek leírása elótt egy dolgot kell különösen kiemelnünk, azt tudniilli«:, hogy a belterjes és rendszeres erdőgazdálkodás elérésére szolgálnak az erdőrendezési munkálatok, melyeknek szakavatott kéresztülvitelénél & vezérszerepet az államerdészetnél találjuk. mely az élén álló szakférfíak tapintatos és erélyes vezetése mellett ki tudta magának vívni az első helyet az országban, s támogatva az erdőtörvény rendelkezései által, buzgó követőkre talál az ország minden birtokosainál.
Üdvözöljük a magyar erdészeti tisztikart, hogy szakavatottsága, buzgalma által s Ízlésével megteremtette országos kiállításunk ezen legérdekesebb csoportját s megösmer-mertette erdeink gazdagságát, melyeknek termékei nemcsat a mi. hanem a külföld figyelmét is felfogják kelteni, minélfogva erdészeti kiállításunk bizonyos irányban nemzetkőzi érdeket nyer.
Különös figyelmet érdemel a .beszterczebányai magyar királyi erdőigazgatóság* kiállítása. Igen tanulságos a vízduzzasztó vagy viz-íogó gát miniature alakban.
Ez egy kőépítmény, mely arra szolgál, hogy alacsony vízállás mellet a tutajozásnál annyi vizet fogjon fel, hogy nagyobb fatömegeket is lehessen rajta szállítani Ki van állítva még egy másik vizfogó gát is, mely a báró Kemény-féle gátat tünteti fel.
Magára vonja továbbá figyelmünket az .ungvári főerdóhivatal*
Igen érdekes Albrecht fó-herczeg. a rimamurányi-salgótarjáni vasmúrészvény társaság, továbbá a horvát-szlavon pavillon körűi felhalmozott erdotermékek kiállítása, s élénk képet nyújt hazánk különféle részeiben fekvő erdők nagy gazdaságáról. De bárhova tépjünk be, hol erdészeti tárgyak kiállítása található, a termékek változatossága mellett mindenütt találunk egy hasonló irányt s ez az erdők bel''erjes és rendszeres kezelésére vonatkozó törekvés.
Magyarország erdészete és a külföld
Az erdészeti kiállítás szakszerű leírásánál a „Correspondance de Pesth* megjegyzi, hogy a haladás az észszerű gazdálkodás terén és a hazai fateiméuyek kitűnő és megbizható minősége éppen ugy magára vonta a külföld kiváló figyelmér és éppen ugy kivivtá a külföldi szaktekintélyek teljes elismerését, mint az a meglepő előmenetel, mely a mezőgazdaság terén tapasztalható. Miután a magyar erdészeti- és fatermények-nek Francziaorszag a legjelentékenyebb vevője, a franczia nagykővet Touchet de Careil gróf a kiállítás ezen része iránt is ugy, mint a mezőgazdasági osztálynál kiváló figyelmet tanúsított.
Igen jelesek, úgyszólván mintaszerűek azok az eredmények, melyeket az erdészet, illetőleg ebbe a hatáskörbe tartozó felsőbb vezetés elért és megérdemelik. Európa minden szakemberének osztatlan elismerését, ugy, hogy ezeknek az eredményeknek a megítélése nehézségbe ütközik, mert még a szakszerűen képzett látogató is az elébe táruló anyag bámulatos sokoldalúságánál fogva bi-zoa^os „embarras de richesses*-be jut. A franczia kormány éppen ezért
által kiállított gereb-utáiizat, mely arra szolgál, hogy nagy fa-szállításoknál az egyes facsoportokat rendeltetési helyüknél tovább ne engedje a patakon leúszni. E czélbói a gerebbel tetszés szerint elzárható a patak és az egyes fatömegek a kitűzött helyen szárazra vitetnek. E gereb el van látva leszerelhető vasjármokkal, a mi jégzajlás csendes lefolyását eszközli. Az eredeti gereb Ó-Kemenczén van felállítva és 550 méter hosszú.
A ,kolosvári erdőigazgatóság" kiállítása az óriási tutajozást tünteti fel, a midőn 50 — 60 talp lesz egymáshoz kötve, ugy, hogy 8-900 szálfa is szállítható.
E csoportban látható a „tor-dai" bakgereb utánzata; 30 ilyen bakból alló gereb zárja el az Aranyos folyót. Ősszel, ha a fausztatás be van fejezve, a bakokat leeresztik és a folyó medre egészen szabad lesz. —
A kolozsvári erdőigazgatóság kiállításához tartozik még az abrud-bányai csapókapu, mely által a vízállás rendszeresen szabályozható. E csapó kapunál maga a víznyomás az, mely a fölösleges vízmennyiség kibocsátására szolgáló kapu kinyitását illetőleg bezárását eszközli.
A „szászsebesi erdőigazgatóság" kiállítása az óriási tutajozáshoz alkalmasan szabályozott patakot mutatja be, mely kétoldalt fafalakkal van ellátva, hogy ezeknek a ruga-nyossága a súrlódást ellensúlyozza. Azonkívül el v n ^tva a patak czélszerü zsilipekkel, melyek tavasz-szal a nagy esések alkalmával elvezetik a vizet, hogy a patak rohanása meg legyen akadályozva.
Igen szépen van továbbá itt feltűntetve a különböző lánemeknek a vizén való usztatása, úgynevezett csuszornyákon. így láttunk ott tüzi-facsuszornyákat, szálfacsuszornyákat, stb. —
Nem kevésbé tanulságos az erdészeti kiállítás azon része, melyben a szenesitési módok vannak feltüntetve. Szemeink előtt látjuk, miként szállíttatik le a fa a hegyekről, hogyan lesz összerakva és máglyába állit va. miképen veszik körül törmelékekkel és milyen különbség van a kőzött, ha a tót szenesitési módot alkalmazzák, t. i. ha alulról gyújtják meg a fát és . fölfelé terjed a tűz, és a között, ha ola«z szenesitési mód szerint fölül gyújtják meg a íát és lefelé terjed a tüz.
A „soóvárj és,. bpstyaházi er-dóigazgatóság" kerületei leginkább az ottani faipar által vannak képviselve a kiállításon, a zágrábi er-dóigazgatóság kőzet - minták, háziipar, tölgy makkok, gubacs, és egy dús tartalmú herbárium által vau képviselve és a „liptóvári erdőigaz-gatöság" az ottani faraktár mintája által. Ilyen érdekes képet nyújt a „liptó oszodai8 pisztráng tenyésztést feltüntető kiállítási minta, nemkülönben a soóvári erdőigazgatóság fa-kirakó mintája, melynek eredetije arra szolgál, hogy az úsztatott fatömegeket egyenletesen rendezze el a parton.
í
Kiválóan figyelemre méltó a »zsarnóczai* csemete-kert mintája és a z8arnóczai légfűtésre berendezett magpergető, mely arra szolgál, hogy a fenyőmagot a tobozokból mesterséges hőfejlesztés által ki lehessen szedni. A tobozok rézsodronyokon fokról-fokra melegittetnek és ennek folytán pikkelyei leválnak. A bustyaházi erdóhivatal a fentebbieken kívül jeles minőségű hangszerfát állított ki czibulya és luczfe-nyóből, a beszterczebányai igazgatóság cserzésre szolgáló kérget és a Tanin előállítására szolgáló anyagot.
Igen tanulságosak továbbá at erdészeti pavillonban felfüggesztett dombortérképek, melyek részint a

TÁRGSÁ.
Ha majd megzendül az ének...
, i Ha majd megrendül az ének
Koporsóm felett, — Ne siras«on, ne sirasson akkor
. Senki engemet. —
A részvétkSny nem enyhíti tsbbé
A halott szivét . .''. . Mert mit ér a harmat a virágnak, Mit vihar kitép!? ....
Ha életem ¿ordm vihariban
Meg nem védtetek, Miért halina sirom fövenyére. Készrétkönyetek ?
Kömíves Imre.
Téli séta.*)
Irta: Munkácsi Kálmán.
Hidfi; novemberi est van. Az égen oehéz ólomszürke fellegek"csüngnek, melyekből sűrűn hali alá a hó. A csípős éjszaki ssél pajzánul játszik a szallingó P''iyhekkel, a járókelő ss^me közé szórva azokat. A légszeszlámpák nyugtalanul ayujiog«tják fényes lángnyelvüket, mint ha ők is fáznának a >ékony üvegburok *la''t. Néha-néha fagyos lovalom- fut az utczikon, csodálatos cailingeléat vive véghez a sötét ablakok üvegei között. A síkos járdán alig jár ember; pussta, elhagyott most az egéss főváros; csak éu bolyongok C''éitalanu! fel s alá, hogy elüssem a hoaz-
*) Mutatvány szerzőnek legutóbb meg jalant baszály-köwUből.
szu téli est unalmát, habár ezahidegoem a legjobb unaloműző.
Milyen jól esik ilyenkor a asemuek az a finom gőz, az>- a vidor fény látása, mely ott amaz ódon ház ablakaiból a piros függönyökön átszűrődik, csalogatva belépésre az embert. Ismerem jól e helyiséget, a hiree „Piros bugyelláris" sörház az. Most is zene szól benne, szilaj ének, pohárcsengés, lárma, rekedt kurjongatás hangzik ki. . . . Brr! talán mégis jobb idekünn a hidegben, mint odabenn t^fojtó, füledt levegőben.
De most wgyszerre nyílik az ajtó, *gy férfi lép ki az ivólerembóJ. Fején be ütött ozilinder, nyakán piros törökkendő, kezében''esernyő, bosszú kaftánszerű köpeny lóg testén, melyet ide-oda libegtet a szél. A tántorgó alak jobbra-balra csusz-log a járdán miközben rekedt hangon dádolja: „Bort ittam én boros vagyok."
Felém közéig; már látom duzzadó homlokerei'', viaszsárga arczát, egyre jobban kiveszem dúlt vonásait, kidüledt, tűzben forgó szemeit, miközben egészen hoesám ér.
Megrázkodom, — én est az embert ismerem; hisz ez Kovács Páli.
Istenem, hát ennyire képes oly rövid idő alatt sülyedni az ember 1
Három éve lehet, hogy megismerkedtem vele. Kolhgák voltunk, egy torma nagyurak, miniszteri fogalmazók mind a ketten. Szelíd, jó fiu volt, komoly természetű, nagyon szerettem társalogni vele. Egy alkalommal panaszkodtam előtte, hogy unom esténkint magamat. Azonnal meghívott egy kis barátságos vacsorára, „aa ő paradicsomába", mint mondá.
En elmentem s nagyon jól éreztem a kis család körében magamat. Kedves este volt az, mit nálok eltöltöttem, soha sem fogom elfeledni. Kicsiny, de barátaá-gos szobában voltunk, hol olyan egyazerü volt minden s mégis olyan kedves: a nagy fiókos szekrény, a vörös bársony karszék, a azürke kandalló, hófehér függönyök, de főleg a szende háziasszony a kis Marié. Jól emlékezem, lenge fehér otthonkát viselt kék virágos beszövésekkel. Arany szinü haja rendezetlenül omlott le vállaira és keblére ö.szebonyolulva a kaczér kis csipke főkötő elszabadult kötőiveL Arcza nem volt valami különös 6zép, de csodálatos jóság, vonzó szelídség tündökölt rajta. A vidoran lobogó kandalló mellett sok mindenről elbeszélgettünk itt: időjárásról, drága házöérról, Jánosról meg Jónásról, egy kicsit a politikáról, no meg a múltról is.
— Lássa, ur»m, milyen rossz a világ; — mondá többi közt Marié nekem; — mikor Palihoz nőül mentem, mindenki megtámadott, hogy mehettem én egy ilyen könnyelmű, korhely emberhez. £s bigyje meg, aram, két éve már, hogy együtt vagyunk s sem volt egy este sem, mikor Pali távol lett volna tőlem. Világért sem megy sehova nélkülem, csupán a hivatalba S képzelje k&rem, még azt a fél pohár bort is délben nekem kell bele erőlte nem mindig ott hagyná különben.
Csendisen aiegvacsoráltunk s a vacsora jóságát egy kis érdekes czivódás is fűszerezte. Pompás, petrezselymes rántott csirke került asztalra, mire Pali nagyon haragos képet akart vágni.
— Már megint kirántott cairkel —
fordult szemrehányólag Mariehez, — minek csináltatod oly gyakran, édesem? hiszen te nem szereled az«.
— De mikor te azereted, — felelt engesatelő, nyájas hangon a nő, megsimogatva a duzzogó férj összeránosolt homlokát. —
— Látod pajtás, ilyen nő as én feleségem. Elvon, megtagad mindent magától, csakhogy nekem kedveskedhessék. Legyőzi minden vágyát, hogy az enyéimet teljésithess*. Eltitkolja minden óhaját, nehogy a ok tejesítése engemet terheljen. Annyira sseret, hogy még a kis Jenőre is féltékeny. Hidd el, én nem tudom őt eléggé szeretni.
Erre a hízelgő szavakra azután következett egy hosszas versenygés, melyik »zereti jobban a másikat.
Vacsora után a háziasszony titok teljes mosoly lya! intett felém s a szoba egyik szögletébe vezetett, hol szétvonva a kék selyem függönyöket, nádfonatú, bölcső tűnt elénk, melyben dagadó párnák között egy iczi-picsi emberke píbent. Arczocskája fehér volt, mint a hó, szemei kékebbek, mint a nyári ég s mosolygó szája nem nagyobb, mint egy szem cseresznye.
— Ugy-e, egészen a férjem? — kérdé Marié az anyai boldogság hangján tőlem.
— Nemde, szakasztott az anyja? — sietett közbe vágni Pali.
Azután újra élőiről kezdődött az előbbi vita.
Mint egy pillanat múlt el ez est, s mikor távoznom kellett, úgy fájt a szivem itt hagyni est as igaai boldogságot.
És alig mólt el pár hó, egy rövidke év, hogy Marié temetésén voltam. Két koporsót vitt a halottas kocsi, két egyforma koszorút;, ,Marié" t»a>rv. yJenőSnek s a kocsi után egy dúlt arcza, rendetlen ruházatú ferfiu bandukolt főidre asegzett szemekkel, merev tekintettel, akiben alig birtam Kovács Palit feliamerni.
— ür isten, mi történt itt? — kér-dém elrémülve, mire astán egy barátom elmondá a szomorú történetet.
Egy napon, késő este Budán volt dolga Kovácsnak. Visszatérőben hózivatar lepte meg, ugy hogy kénytelen volt az első sörházba, melyet útjában ért, bemenekülni a ez esetleg éppen a „Píros bugyelláris* volt. Leült itt egy asztal mellé, hozatott, csak úgy puszta illedelemből, egy kis üveg bort s kezét tenyerébe hajtva, elgondolkozott. Kellemetlenül érezte magát e helyen , mert egykori könnyelmű életmódjára emlékeztette . mikor mindennapos volt itt, másrészt, mi vei aggódva gondolt arra, mennyire fog neje félni kimaradása miatt. De lehetetlen volt haza mennie, valóságos iatenkisértéa lett volna áz ilyen borzasztó időben.
I
Komor merengéséből egyszerre ismerős hang savarta fel a hátratekintve, egyik régi czimboráját, egy czégérealumpot, pilantotta meg.
— Szervuaz Pali, — esett az neki, — hát te meg élsz? Ugyan mondd csak, hol voltál: eddig ? Híredet se hallottuk, pajtáal Bizony nem szép tőied, hogy ugy meg tudtál feledkezni rólunk.
— Én otthon voltam, — felelt Kovács kedvetlenül, — nekem családom van, annál tart kötelességem ¿a szivem.
HUSZONNEGYEDIK ÉVFOLYAM
alai közlöny.
JUNIUS 27-én 1885
sclmeczi akadémiából, részint a zágrábi kir. erdóigazgatóságtól kerültek ki. —
Kivül a pavillonon vannak elhehezve a hatalmas szlavóniai tölgyfák, a kolozsvári és a már-marosszigeti fenyők, továbbá a szlavóniai dohányhalmazok, a soóvári tölgyrönkök, a liptóujvári fűrészelt fenyők és az ungvári, gödöllői, lu gosi és kolozsvári csemetekertek ki csinvitett alakban.
" A magánkiáilitók közül különösen figyelmet érdemelnek a Fülöp Szász Kobtfrg góthaiherceg és a gróf Andrássy herdáti uradalmának kiállítása; továbbá az esztergomi érsekség kiállítása mezei munka eszközökben; Pál f fy Miklós herczeg malaczkai uradalma, mely erdei terményekkel, útburkolási "fakoczkákkal, bükkfa lé-czekkel, a kátrányolaj különféle nemeivel, erdei fenyómaggal és íenyő tobozokkal van képviselve; végre gróf Waldstein Wartenburg E r n ó boros-sebesi uradalma, melyet mindenféle erdei fák képviselnek.
A katasteri bizottság működése a Kanizsai járásban.
Jegyzőköny
felvéve a nagy-kacizsai járás kat. bizotuágá-uak 18S5. évi májas 20 án és folytatva tartott bizottsági ülóieiről 1835. évi májas 20 --
I.
Jelenvoltak: Kovács János bizottsági elnök; Etl Iu''-váo. Séllyay László, Heiden Mihály, Ta-labér Zsigmond, Talabér Kálmán, Blau Pál, Tóth Imre, Molnár Farkas. Baán Kálmán bizottsági tagok; Ritter János becslő biztos. Elnök a kataszteri igazgatóság 905/85. számú átiratának felolvasása után a bizottsági tagokat fontos hivatásuk betöltésére és a higgadt, érett megfontolást igénylő összmüködésre leit figyelmeztetés után az ülést megnyitottnak kijelentette és a felszólalások megvizsgálását a kiküldött utazó küldöttségek jelentésének beadására felszóllitotta.
Baán Kálmán bizottsági tag a kül döttség nevében jelentését bemutatja, .znely jelentés ./• alatt foganasitva ezen jegyzőkönyvhöz becsatoltatik.
Minthogy pedig a jelentés átalános-ságban szól és annak egyes kitételei nevezetesen ujabbi küldöttségnek a szőllő hegyi birtokok részbeni felül vizsgálatára irányozvák és mivel ezen bizottság nem érzi magát feljogosítva arra nézve, hogy a tárgyalásnak felfüggesztésével ujabbi küldöttség kiküldetését eszközölj*, a jelentést tudomásul veszi ós az a jegyzőkönyvhöz csatoltan az igazgatósághoz beterjesztetni határoztatik.
Ezután a tárgyalás tartamára Ta-labér Kálmán és BlauPál a jegyzői teendők vezetésével megbizattak, s ezzel kapcsolatosan a 76,140/83 számú utasításnak a most folyamatba levő tárgyalásra vonatkozó tételei felolvasása után az egyéni felszólalások felet''.i határozat kezdetét vette és Nagy Kanizsa város birto-kossága által beadott felszólalások vétettek tárgyalás alá, — azok a felszóllalás
B II. rovat 1—306 folyó «zánnáig letár-gyaltattak.
Mely tárgyalás során a bizottság meggyőződött, hogy ott, hol a küldöttség véleménye a kir, becslő bi tos indokolásától eltér, r kir. becslő biztos fenntartott osztályba sorozási indokát nem körvonalazta, mint ilyen indokolatlan álli ám a bizottság tárgyalás alajpául el sem fogadhatta.
A fesszóllalási B II. 253 folyó száma alatt Gutmann S. H. által tett f-1-szóllalás a bizottsági tagokat a nagyobb fokú eszme cserére késztette, mart a kérdéses ingatlan mint külön bekerített terület udvarával együtt pajta helyiségül használtatván, mig egy felől esm terület minden mis miveléstől elvontan a tulajdonos által csak esetlegesen az azon található füvek lekaszálására használtatik, unnak pedig semmi nyoma, hogy azon takarmány- elhelyezés w eszközöltetnék, észlelhető nem voit. igy azt a vele szomszédos szán''ó földek osztályának m-gf-v lelő osztályába helyeztetni kellett.
Ezzel k{ipcaojatosan oinók felwue azon kérdést, hogy mi történik a gazdaságok vezetéséhez megkívántató csüróa kertek és a gazdasági állatok tenyésztésére megkívántató aklok udvar helyiségével? Határoztatot t,: bárha az 1875 évi VII. törvény 5-ik §-a as ezen gazdasági épületekhez csatolt udv rokról külön nem rendelkezik, miután azonban ann*k b) pontja alatt Kitüntetett ezen tétel: „a beépített háttelkek és az udvarok" nem értelmezhetők másként, mint az udvar-t-rü elfoglal; térfogntak. mint adómentesek tekiatendők, s mint ilyenek az adómentes rovatba lesznek hely zendők.
K. m. f
(Folyt, következe*.)
A közönség köréből.*)
Tekintetes szerkesztő ur I
A „Zalai Közlöny" f. évi 24 ik Kzámában egy közlemény jelent meg Egy I — ei aláírással. E közlemény személyemet is érintvén : engedje meg tek. szerkesztő ur. hogy arra észrevételeimet megtegyem.
Bátor vagyok mindenek előtt az esetet, mely a közlemény írójának kezébe tollat adott ag igazsághoz hiven előadni.
Zalamegye 1 — ei járásának h. s-géd-szolgabirája több napi, alispánilag engedélyezett távollét után hazaérkezve B — czán, hova a I — ei uri közönség n>»gy része is szórakozni szokott járni, a korcsmában — a szolgabíró és h. e».géd szolgabíró mindennapi étkezése helyén — vacsorált, a mikor M . . . . ügyvéd a korcsmában megjelenvén «¡mondá neki, hogy kocsisa, ki.a mult pünkösdi üno-pek alkalmával holt r&zeg-n jött haza elany-nyira, hogy teendőit is másnak kellett végezni, ma engedelem nélkül hazulról ismét eltávozván — miután a szomszédos községek határában kíverekedte magát, késő este becsipetten jött vissza, s'' midó. őt e mia''.t megdorgálta, neki hetykén ezt felelte: „Azért én elvégzem a dolgomat." E''rm ndá neki, hogy e szemtelen magaviseletéért őt 3-azor arezuiesapta s végre, hogy a kocsis ennek következtében összeszedve holmiját helyét otthagyta, kéli ót ennek folytán : szíveskedjék intézkedni, hogy a kocsis szolgálatába visszaveZet-tessék.
Régi életmódommal* már rég szakítottam, most is csak a vihar kergetett be ide.
— Lám. lám; hát olyannyira papucs alá kerültél, Pali. hogy még egy kis murira sem kapsz engedélyt olykor-olykor? Ki hí''te volna? No de most az egyszer legalább kimulatbatod magadat ked /ed szerint. Igyunk is ám pajtás ennek örömére!
És a jó pajtás addig unszolá Palit, '' mig hosszas vonakodás után ki nem itták együtt az üveg bort. Akkor azután újra zaklatni kezdte, hogy még egygyel hozasson, s Kovács Pali nagy nehezen érre is ráállt, hogy megszabaduljon a zaklatástól. E közben több régi czimbora gyűlt köréje, a kik rábírták a harmadik üveg kiürítésére A harmadikra következett a negyedik és igy tovább.
A jég meg volt törve.
Másnap reggel Kovács Pali mámo ros fővel tért haza.
A naptól fogra azután kezdett Pali megváltozni, a régi emberré lenni. Most már nem dicsekedhetett Marié, hogy mindig körülötte van férje, hogy tulfi-gyelmes iránta.
Egyre gyakoríabbakká váltak az est; kimaradások, Pali egyre keve8«bbet gondolt a családjával, a mit a hü nő hallgatagon, némán szenvedve tűrt.
Egy este megint ast mondta Pál, hogy dolga akadt a hivatalban, oda kell mennie, nem tudja: visszatérhet-e vacsorára.
Most as egyszer azonban felszólalt
*) E rovat alatt kSslOttért »<-ra alaki, som tartalmi tekintetben nem vállal felelőseget a
Sterk.
a nő s könyes szemekkel vezette férjét Agyban fekvő gyermekükhöz.
— Nézd, Pali, a kis Jenő beteg, nagyon rosszul van. Nem marathatnál az este mellette?
Az apa rátejtte kezét a lázban égő gyermek homlokára,
— Az ám, rorró a bomlotal Bizonyosan nem vigyáztál reá, meghűlt valahol. Jó lesz neki egy kis hársfat«át adni. Vagy tudod mit, elmegyek én orvosért.
Azzal megcsókolta n^jét, vette ka lapját és e''távozott.
Lehet, hogy valóban szándéka volt elhívni az orvos:, mert még nem halt ki egészen szivéből a gyermeke iránti szeretet, hanem mikor a „Piros bugyelláris" elé ért, egyszerre megfeledkezett mindenről, orvosról, gyermekről, bement, leült és elkezdett inni.
Éjfélre járhatott az idő, midőn egyszerre neje rohant be hozzá, vékony nyári ruhában, minden felöltő nélkül, a hideg tői kipirult arczczal, a sietéstől ziháló mellel és megragadta karját.
— Pali, az istenért, jöjj hiz* 1 A kis Jenő haldoklik. Siess, siess!
És azzal ránczigálni kezdte székéről.
Pali fölkelt, egy ideig bután maga elé bámult, min. a ki mély álomból ébred, azután felkapta a félig kiürített pa-lactkot, démoni kaczajjal felhajtotta s félkarjával megkapva remegő neje derekát, elkesdé dúdolni: .Bort ittam én, boros vagyok.*
És a gyönge női.ok volt annyi ereje
A hely. segédszolgabiró a korcsmában teVéző őrsvezetőhöz fordulva inkább felkérte. mint hívta, hogy egy cwndőrt a koci" bekiaérésére küldjön''ki. A derék, higgadt, önérzetes magaviseletű!?! őrsvezető ngv Utazik zavarva érezte magát a tekézAiben a felindult hangon e azavak kai: .Az Istenét! nincs emberem, e* a* egy van csak — rámutalva a j«lep~vo1t caendőrre ki ép most jött haaa fáradtan« válaszolt.
A h. segédszolgabiró e szokatlan vá-laaxrA a felen volt c«endőrhrtz fordulva őt hívta fel a ««eléd elfogására A caendőr bejelentve távozását as őrsvezetőnek — aaonnal távozott s pontosan taljeaité is a reá bízottakat.
Ennek megtörténte után « h. aogéd-■zolgabíró figyelmeztette az őraveietőt. hogy máskor meghagyását pontnaabban a nagvobb tisztelettel teHeaitse. mire a« őrsvezető feleselni k**dett vele a végre Wijelentefte. hogv neki a segédazolgabiró nem parancsol.
Ekkor a h. aegéd»»olgahiró. tartalékos hadnagy. tiaati egyenruhában lévén, mint V«ton<> nfaaítoMa őt rendre. a követelj fői« hosv a he''vet. hol e*ek történtek. elh*<rvjft. A d»rék ór«ve*MŐ azonban e felB»dlíti«r« sem hederített a megtagadva a« *n£ed*lm»<iftéeet A «e^dazolcabiró val 8T*m(rö*t leült. mire a h. «egédazole*-bíró M . . . . ií^vvéd több nri e-nberrel a korc.amából eltávoztak. A* őrav*z»tő ellen fnlramatb* t»tt vi*«gálat feladata kideríteni m»nnvir« nW''fl maffá* azahály-««erfien. mint katona a h ae^édavolgabiró. mint far''alékoa hadnagyival avemben.
A vaaárnap »atA bekíaért kocsi* kedden regééi a avolcrab''rót hivatal elé ál''itatvan. mintán Viielenté bogv helyét nlfo$*lalni Wéar. azabadon bocaáítatott ree-g*li fi érakor E napon déle''öttí H órakor
b-állit iámét M . . H»vvéd irodáiábc a
t«bb«k ielenlétében arólt borrá : .En • r urat ilven Vnaztért torább n»m azol-fálom " Oardiia őt dolgozni kü''dötte a az irodából távOzáara iamételve felazóHtván. mintán n«m «no''edelraealrpdett. őt «ervszer niból arcTnloaapta a a* ajtón kí''ökte.
A kopaía Arntán leült az udvar kö-vepén, mit eáxdái* é«*revévén íamételve munkára bírta őt fel. de eredménv nélkül. A <rA*dft felielentéat tett - matravi-■ »l«t* rr»iatt a aToleabiróaágnál minek VövAtkertében a b. pegédatoleabiró őt 8 "«n! elráráar«. ítélte. — E* a való tényállás.
Nem ismervén az érintett közlemény szerzőjét egyátalán nem gondolhatom e!, minő indok vezethette, midőn a tényeket, különösen a helyettes a-gédssolgabírót ¡11 tőleg oly elferdítve, arczátlanul, mert őt lealacsonyítólag adja elő. Mutassa be magát s megmagyarázom.
Szemtelenséggel azól akkor, midőn a h. segédszolgabiró több napi távollétét húzza fel anélkül, hogy azt igazoltnak is jelezné; szemtelenül beszél, midőn ez rendes étkezése helyéc, hová e napon őt események bekövetkezte előtt alig Va Órával érkezett, mint a csárdában mulat-gatót mutatja be ; még szemtelenebbül midőn a határozatot nem józan fővel hozottnak állítja; legazemtelenebbül. midőn a hadnagyi uniformist, mint az olcsóbb vasúti utazásra és az auctoritás fi" togtatására alkalmas eszközt állítja a nyíl vánosság elé Hykép csak az szólhat ki, nincs a képzettség azon niveau-ján. melyről megítélhetné azt, hogy mivel tartozik alatt való, felsőbbségének, alsóbb rangú katona, a magasabb rangbelinek, s ki
hogy letépje magáról az ittas férj karját, hogy újra kirohanjon a hideg éjbe, haza szaladjon, felkapja gyermekét s egy utolsó csókot nyomjon a haldokló ajkaira.
Másnapra azután ki volt terítve mind a keltő; egyiket megölte a láz, másikat a nagy meghűlés és szívfájdalom.
Pali a neje- halála után eleinte ma gába szállni látszott; egy ideig tisztességesen élt, tartózkodott a dőzsöléstől. de csakhamar visszaesett régi életmódjába. Talán lelkiismeret furdaláaaitól ajcart ily módon menekülni a szerencsétlen.
Különben ast mondják róla, hogy nyáron többnyire ugy a hogy megbecsüli magát, iparkodik javuln:, kerüli a korcsmákat, de ha jön a tél, mintha kicserélnék őrjöng, iszik, dorbézol folytonosan Iszo nyu emlékeket is kelthet fel a tél szivében . . .
--A .Piros bugyelláris" zöld
lámpája rég elmaradt már mőgöltem: de a részeg ember dadolása még egyre hal latszik. Nagyon lassan haladhat előre. Most egyszerre egészen elnémul. Bizonyosan elvágta magát valahol a sikos kövezeten* Elég ideje van még feltápászkodni reggelig.
A szél hidegen zúg el fülem mellott, behúzom magamat felöltőm prémjébe, fü lig levonom sapkámat . . . Olyan rosszúl hatott reám es a találkosás, olyan szomorú emlékeket keltett föl ssivembeo. Fázom, nagyon fázom. Jó lesz haza sietni a meleg szobába, a kandalló vidoran pattogó tüze mellett talán majd újra felvidulok
nem tudja megítélni, hogy egyes polgá roknak a kösrend és kösjó érdekében mi kötelességeik vannak a közhivatalokat viselők.zemben !
Tauulja meg czikkiró a polgári kötelességeket s jövőben — ha van becsülete s jó akarata — ily arczátlansággal szólni nem fog; olvassa el a cseléd rend tartást a akkor nem lesznek oly zavart fogalmai a gazda és cselédnek egymás iránti jogai s kötelezettségeiről s nem kesereg ok nélkül szomorú igazságszolgáltatásunkon; kérdezze meg másoktól jelentőségét s kifejezésuek : .összevisszaver o, hogy alig tudott a srerencsé''.len ujtbb rendeltcteai helyére vánszorogni" s akkor az arezulütést e cathegoriába nem sorolandja.
A czikkiró a közvéleményre appel-lál. midőn sorai közlését a nyilvánosság elé bocsájtaní kéri, s mégis, — mig egyrészt azokat, a kiket a n*gy közönség előtt meghurezol, eléggé felismerhetőleg állás ós neveik kezdőbetűinek kitételével megjeleli : addig ő az ,Egy 1—:eia aláírással mutatja be magát. Az az ember, ki magát a közvélemény hívatott ora-culumának tudja s egy helyi közönség nevében szólni bátorkodik: nincs jogosítva ily lemesbe burkolódtni, kötelessége magát legalább is oly felismerhetően bemutatói, mint a hogyan másokat bemutatott a nyilvánosságnak. Hogy miért?... azt hiszem czikkiró ía könnyen elgondolhatja. — Add''g is kijelentem, hogy ó fel tolakodott álapostola a közvéleménynek. —
Tetteimet, melyek mások irányá-bani eljárásomat tiüntetik elő, eltagadni, fedezgetni soha sem szoktam, mert nincs okom azokat azégyenleni s mivel ugy hiszem mások is hasonlóan gondolkoznak, ugy vélem nem túlságosa nagy közönség és önmagam érdekében azon kérelmem : < mutassa be magát czikkiró a téren, melyre lépett.
Fac, et salvKvi animam mearo !
L''s enye, 1885. jun. bó 16-án.
Malits János,
a megjelent czikkben érintett flgyvéd.
i r ©
— A félév elteltével ismét
előfizetést nyitunk lapunkra és kérjük ennek barátjait, miszerint mentül szélesebb körben terjesztenie szíveskedjenek. Nagyhangií Ígéreteket tenni vagy végzett munkánkra hivatkozni szerénytelenség volna. Úgy ¿s jól tudja, jól ismeri a vidéki sajtónak legtÖbbnyire kinos és kényes helyzetét minden müveit hirlapolvásó; éppen azért országra szóló igényeket velünk szemben nem támasztanak. Elvünk ezentúl is a hivalkodás nél kuli, szerény, csendes munkálkodás leend. És reméljük, hogy igy Lapunk barátokat nyerni igen, de veszteni nem fog.
Előfizetesi ár: félévre 2 frt 50 kr.
negyedévre I frt. 25 kr.
Az előfizetési pénzeket a lap kiadóhivatalába (IVlassics-ház) kérjük küldeni. Tisztelettel: a szerkesztőség és kiadóhivatal.
— A gazdaasszonykodástan okszerű, életreható, gyakorlati tanítása mellett, hogy mily szép és meglepő eredményt lehet felmutatni, — ast örömmel tapasztaltuk városunk felsőleányiskolájának f. hó 15-én tartott vizsgálatán. Es alkalommal a növendékek talpraesett, ér telmes feleleteket adtak a Tersánczky-féle .Gardaasszonykodástan" ból; s hogy az abból tanultakat a gyakorlati éleiben is alkalmazni tudják, igatolásu! mindegyik növendék egy vagy több prodactumot mutatott be. Egy pompás kis gazd&ass-szonykodási kiállítás volt as. Állítottak ki pedig : az I. felső leányosstályból: Dreven Anna: túrót, salátát, gőzben főtt cseresznyét, vajat ée keményítőt; — Feich-tenberger Berta: kenyeret, keményítőt, vajat, túrót, kuglófot; — Fehér Paulina: ecze''-et. — Ficsner Gizella: kuglófot, keminyitől; — Geiszl Mari: kenyeret, ecsetet, ezukor-borsót, süteményt; — Orosz Vilma: eczetet; Gruner Emilia: keményítőt, dughngymát, czakor-borsót;
— Halasy Karolin: kenyeret; — Hor váth Anna: eczetet, túrót és vajat; — Horváth Fáni: gőzben főtt gyümölcsöt, eczetu, kalácsot és kézmosó-szappant ; — Jálice Mari : ecsetet, szappant, ksményí tőt és gőzben főt gyümölcsöt. — Juck Etelka: vajat, túrót, süteményt, kenyeret és selyem gubókat; — Kluger Katalin: ecsetet, kenyeret és süteményt; — Mantuáno Gisella: kenyeret;— Marko Irma: süteményt és keményítőt; — Per-ger Etelka: gősben főtt gyümölcsöt és kenyeret; — Plandtr Karolin: kény eret;
— 8tern Etelka: gőzben főttgyümölosöt;
— Strasser Janka: eczetet és túrót; — Szabó Julcsa: kenyeret és kuglófot; — Tiber Szidónia: kenyeret, eczetet, kugló. fot, epnr-befózöttot és gőzben főtt cseresznyét; Weber Mari: túrót és eczetet; — a II. felső leányosztályból: Ács Mari: kenyeret; — Ber&es Iza: borecze''et; — Dezsgyek Anna: kuglófor; — Hochstüd-ter Anni: boreczetet; — Knorczer Amália : kenyeret; — Kozu Anna kenyeret;
— Lublicz Malvin: kenyeret; —Mattot Gtzella: baromfiakat: Nagy Teréz: ke-nyetetés túrót; — Ratz Gizella: kuglófot és befőzöitei; Rauehbaúer Emília: kanyeret és kuglófot; Reiner Mari: kenyeret; — Rotenblüh Emilia: eczetet, gőzb-n főt meggyet és süteményt; — Seber Gizella: kenyeret; — Szakonyi Györgyike: kirti terményeket es tortát;
— Szilvágyi Eszter: kenyeret; — Varga Irma: süteményekrt; Weisz Berta: kenyeret. — Ezen kiállított tárgyakat a helybeli kisdednevelő egye ület réazéről Vidor Samuné m. elnök és Knausz Boldi-zsámé alelnök úrnők is megtekintették szakértői szempontból. Ugy ó-nagyságaik valamint a jelenvolt vendégek teljes megelégedéssel szemlélték a szép productumo-kat. Részünkből is örömmel üdvözöljük e szép eredményt. Ebből fényesen kitűnik egy részről, hogy Tertdnczky József ur tankönyve teljes szakszerűséggel é* a gyakorlati élet követelményeihez képesfelölel mindent ami a jó gazdaasszonyko-dás körébe vág; más részről a benfoglaltés nagy gonddal kidolgozott elmélet pedig a tanulóknak annyira vérökbeivódik,oly alapossággal lesz szellemi sajátjokká, hogy annak gyakorlati alkalmasását szíves készség gel megkísérlik és abban szép eredményre is jutnak. Bizony nagyon kívánatos -volna hogy ezen valóban hézagpótló s tan-irdalmunkban e tárgyat illetőleg mondható páratlan tankönyvet mentül széles sebb körben iamernék meg és alkalmaznák tanférfiaink. Nagyon, nagyon szép eredményt produkálhatnának általa népoktatásunknak eddig iegpangóbb irányában. — A felső leányiskola vezetésében -a tanítást általában életrehatóság jellegzi.
ezért örömmel adjuk meg az elismerést Rózsavölgyi Antal és Hajgató Sándor tanár nraknak. A szépen folyt vizsgálatból még ki kell emelnünk Kozu Anna II. felső leányosz''álybeli növendék szép és átérzett szavalatát. Pelőfiuek ,A magyar ifjakhoz'' cimü költeményét oly gyönyörűn, oly nemes hévvel szavalta el, hogy a hallgatóságot teljesen l-biüncselte.
— A n.-kanizsai vörös-kereszt-egy-le£ választmányak f. évi június hó 2l-én idl Fesselhofer Józsefné úrnő elnöklete alatt tartott gyűlésében Ebenspanger Li pót egyesületi alelnök ur lelkes szavak kíséretében nyújtotta át sárvári Uilmann István urnák, mint a n.-kanizsai vöröskereszt-egylet eln5kének, az egylet érdekei körül szerzett érdemeiért nyert, ö cs. kir. felsége Erzsébet királyné mint as orsz. vörös kereszt-egylet legfőbb védasszonya 8 aj át kezű aláírásával ellátott dicsérő diszokmányt. Sárvári Uilmann István ur átvéve a díszokmány , kiemelé miként a kitüntetést nem tekinti mint kizárólag az ó személyét illetői; nagy része van ebben az egylet buzgó válassl-mányának, mely őt törekvéseiben támogatva, lehetővé tette, hogy egyesületünk ason kevesek között foglal helyet, melyek as országban létező mintegy négyszáz egyesület közül esu''tai kitüntetésben részesültek; miért is köszönetet mond a választmánynak az egylet érdekében tanúsított ugy buzgóságért, kéri azt^a jövőben is gyakorolni. Végül legmélyebb hóűolatá-nak adva kifejezést.''élteti as egyesület leg főbb véd«88zonyát ö cs. kir. felsége; Erzsébet királynét.
— A Welserház építésénél szerencsétlenül kimúltak családja részére ujabban 11 frtot küldtek be szerkesztőségünkbe, mely egy kedélyes társaságban, jótékony czélra, csók-árból gyűlt egybe. A szép összegű gyűjtést e helyen nyugtássuk s egyúttal abbeli óhajunkat fejez-sük ki: vajha a wókok több kedály" társaságban is ily nemescsélra szánt áron kelnének.
— Nyilvános számadás. As 1885 junius 17 én Sánczban tartott ¡nyári mul-latságró. Bevét: 27 réssvényes után á 2 frt: 54 frt. Kiadásazámlák és nyugták szerint 54 frt 70 kr. Tisztelettel Baboss L.
— KImutatá8 a nagy-kanizsai iparos segédek "betegsegélyső egyletének 1885. junius hó 7-én a Zöldfa-kertben tartott nyári mulatságáról: 240 belépti-jegy eladása á 40 kr : 96 frt. felül fizetések 11 frt 76 kr. Össses bevétel 107 fit 76 kr. Az össz*« kiadások pedig 75 frt 69 kr. Igy marad tiszta jövedelem 32 frt 07 kr. Felül fiietók: Augenfeld Z»ig mond 60 kr. PoJlák Ármin 60 kr. Ábrahám Zsigmond 60 kr. Csizmadia Jóssef 20 kr. Kohn fivérek 1 irt, Puer N. 20 kr. Berger István 10 kr. Pickl távirdatisst 20 kr. Kohn A. B. 10 kr. Kiló Örz.e 10 kr Konyi N. 10 kr. Aszalay Gábor 50 kr. Nagy József 20 kr. Weiser építésze 20 kr. Neu ée Grünbaum 20 kr. Mersíts Ede 20 kr. Huber Gusztáv 20 kr. Klucsay N-60 kr. N. N. 5 kr. Ssilág Andor 10 kr
huszonnegyedik évfolyam
zalai közlöny
JDNIUS 27-én 1885.
Nagy N. 10 kr. Takács Endre 60 kr. ifj. H»iv»x kalapos 40 kr. Kásztner János ! frt GO kr. Ketler Mátyás 40 kr. Kovács János 10 kr. Heio Mibály 60 kr.- Szépe Boldizsár 60 kr. Németh János 20 kr. Mittli^Fereocz 11 kr. Wajdit* Józsefi frt. ÖMsegH frt*6kr.V«m szerencsénk a n.ér-j denJÜkösöni^nek ugy a lizatelt feÜilfize-tőknek hálás köszönetünket nyilvánítani, •valamint Aszalay Gábor és Geraenits István urak fáradságos ker.díszítéséért is kö-gjöneiüuket nyilvánítjuk. — Magunkat továbbra is a n. é. közönség szíves pártolásába ajánlva, maradtunk tiss telek tel : ,rendezőség.
— A „nagy-kanizsai tanítói járáskör4'' válasstmányának azon indítványa, bogy az idei megyei közgyűlés elhalasztatván, az arra Bzánt költség és ¡dó inkább ''as országos kiállítás megtekintésére fordittag8ék, — a szomszédos sajtóban is visszhangra talált. Derék laptársunk. a,Vasmegyei lapok" ¡gj ir A vidéki tanítók és a kiállítás. JU v»n a nagy szünidő, amikor a nemzet napszámosai, a néptanítók is szabadok. M&s években e két hónapban szokták megtartani a megyei közgyűléseket, mint, éppen a vasmegyei tanitótestület as idén is junius 30 án Kőszegen fog gyűlésezni. Vájjon nem lett volna-e jobb, ha az elmarad, s © helyen a közgyűlésre járó n»pi- és fuvardijt fölvéve, a kiállítást tekintették volna meg ? Nem akarunk levonni a közgyűlések értékéből egy bajszálnyit is, de azt hiszszük, hogy sokkal többet érne tanítóinknak a tanügyi kiállítás tanulmányozása. Óhajtandó, hogy tsnitóink közül minél többen látogassák a kiállítást, e végre követendő szép példával ment elő N. Kanizsa, Keszthely Deb-reczen stb., a mely városok tanítóikat Elküldték a kiállítás tanulmányozására. Reméljük Vasvármegye nagyobb községei, is hasonlókép fognak ''cselekedni, g meghozzák ez áldozatot a magyar nemzeti tanügy érdekében."
— A pallini iskolában f. hó 22-én
volt az évi sár vizsgálat, mely alkalommal » tanulók ugy a vallástanból, valamint a többi közhasznú ismecetekből. oly talpra esett feleleteket adtak, hogy a jelenvolt iskolaszéki elnök 8 a szakértők is őszintén üdvözölték Magasi József urat, az o''.tasi ritka buzgalmi, derék tanitót, s oda nyilatkoztak, hogy iskolája a falusi iskolák mintaképe lehet. Ezen elismeréshez mi is örömmeljáruluok s a buzgó .''áDit^.urat a tanügy nevében üdvözöljük.
—Az országos kiállításra — amint tiszteltlaptársunk: a „Z*-l a i Tan ügy" írja — városunk iskolaszéke 6 tanitót küld ki 180 forinttal, a keszthelyi iskolaszék pedig 4 tanitót 120 forinttal. Hát ilyen formán meg volna Keszthely és Kanizsa között az arány ; csakhogy mi meg ugy tudjuk, bogy Kanizsáról minden tanitó elmehet s kap 10 forint uti költséget. Ez nálunk körül-belül 300 forintot tesz ki. Hogy a kedvezményt a kenyér-töréskor hányan veszik igénybe, — nem tudjuk.
— A kiállításra menők figyelmét lapunk egy tekintélyes barátja felhivja a Pobl-féle aörcsamokra, mint a hol igen jutányosán és jól lehet étkezni e mely még arról ís nevezetes, hogy főpínczérje, bitónj ós Gruber nevü bécsi, — német-volta dacára sem akar másként mint csak magyarul beszélni. Ha németül szólnak is hozzá, magyarul felel. Ez a mai világ ban elég ritkaság arra nézve, hogy a kiállítás egyik érd*ke*ebb individuumául tekintessék.
— A legfiatalabb tanár az országban, ugy irják a budapesti lapok, Murányi Ernő, ki Győrött 1869, szept. 11-én született, az idén már jeles sikerrel kiállotta as érettségi vizsgálatot s nyomban utána gyorsírászati tanárvizsgálatra jelentkezett s ezt is sikeresen letevén a 15 éves ifjú tanári oklevelet nyert. Bennünket az ífju tanár annyival inkább érdekel, mert irodalmi téren is működik s több fővárosi lap közölte már dolgozatait. Nem hisszük, bogy volna még fiatalabb tanár is a világon.
— Bolt feltörések, A f. hó 25-éről 26-ára átmenő éjjelen ismeretlen tettesek Jack óraműves és Stessel magyar-utezai borkereskedő boltját feltörték; azéból 6 uj nickel és 9 javításra adott ezüst órát; étéből pedig 2 frt néhány krnyi készpénzt tolvajoltak el. A Jack-féle üzlethelyiségnél a betörésnek volt némi nyoma, de a Steesel-félénél semmi. Rendőrségünk részéről a.nyomozás teljes erélylyel foly.
— Porköpenyt talált egy rendőr a Teleky (Soproni) utcában. A tulajdonjog beigazoláaa mellett átvehető a kapitányi hivatalban.
— Balaton-füredi levelezőnk irja: ,A szeretetházzal kapcsolatos vincsellér-képzőben f. hó 23-án tartatott meg a zár-vizsgálat. A jelenvolt számos érdeklődő meggyőződött, miszerint — dacára, hogy esak 2 tanerő működik, s hogy* nagyterületű szóló minden munkáját a növendékek maguk végezik — oly szép sikert mutattak fel elméletileg is, mely mindenkinek megelégedésével találkozott. A fő-érdem mindenesetre K. Gy. igazgató uré." Azután pedig szomorú hirttl a kővetkező-
1 ket irja: „Sajnálattal újságolhatom, hogy a fillokszéra vidékünkön is terjed. Mult héi«u a vászoli szőlőhegyen észleltetett.*
— Tánczvigalmat rendezta helybeli építészeti segéd «•gyl''it jul. 5 ón a .Zöldfa kertben" saját egylete javára. Felhivjuk a mulatni vágyók figyalmét reá.
— A zala-egerszegi iparos IQak
önképző és betegaegélyző egyletet« tőkéjük gyarapítására 1885. évi julius hó 5-én vasárnap a Rosenkrancz kertben zártkörű tánczmulatságot rendez. Kez dete d. u. 5 órakor. Belépti-díj: sze-mélyjegy 40 kr. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak és a ,Z »lamegye* czimü lapban nyugtáztatnak. Kedvezőtlen idő esetéo a tánczmulatság vasárnap, julius hó 12 én Urtatik meg.
Egy aggasztó betegség, melyben számtalan osztály szenved.
Ezen beteg«ég jelentéktelen gyomorbajja kezdődik, ha azonban elhanyagnltatik kiterjed az egész testre, megtámadj* a veséket, * máját, a mellmirigyeit, szóval az egész mirigy-rendszert, elannyira, hogy a* általa meglepett valóban szomorú végzetnek van kitéve, mignem végre a halál megmenti kínjaitól. Ezen betegség gyakran más betegségekkel tévesztetík Össze, de ha az olvasó az alább következő kéidéseket intézi magiboa, akkor képi-a leen l megítélhetni, ha vájjon szenved-e 3 ilyen baibao vagy sem. — Érzek-« én étkezés után gyomor-nyomást, fájdalmat vagy légzési nehézséget? Nem lep-e meg bizonyos tompa, nyomaztó érzés, álmosságtól kisérve ? Nem-e sárgásak a szemeim ? Nem-e gyülemhk reggelre az ilyen és fo ;»kon sűrű ragadós nyák, rosz szájíz kíséretében & nyelv b»*vonv» ? Nincs-c a jobb oldal felfav-''dva, mintha a máj meg volna dagadva ? Nincs-e dugulás jelen ? Nem-e szédülftk el, ha fekvőhelyzetból hirtelen fe''egyenesedem? A húgy kiválasztás csekély és setét színü-e? s rövid állás után nem e hagy (Üledéket maga után? Nem-e poshad meg az étel a gyomorban mindjárt az evés után, s nem-e keletkezik puffadás és íelböfögés ? Nincsen-e gyakori szívdobogásom ? Ezen különböző kórtüneket jólehete nem lépnek mind egyszerre tel, de a beteg egymásután szenved azokban, azon mérvben, a mint a borzasztó betegség előbbre halad Ha a baj már régi, akkor rövid száraz köhögés lép fel, melyet később kíköpések követnek. A kór nagyfokú előrehaladásával a felbőr piszkos barna szint ölt, s a kezeket s lábakat hideg tapadós izzadság borítja A máj és ve>ék ama kóros állapotának előbbre haladtával csúzos fájdalmak állnak be, melyeknél a rrndes gyógykezelés már teljesen sikertelen. Ezen baj emézztetlensigből vagy emésztési gyengeségből származik, melyet egy kis adag alkalma* gyógvszer bevételével elháritr hatunk, ha azt mindjárt a kór felléptének kezdetén alkalmazzuk. Ennél fogva felettébb fontos, hogy a baj mindjárt legelső fellépéseko-helyesen kezeltessék, miután «-kkor még egy kis adag gyógyszer is elegendő a baj orvoslására : sőt még ha már a baj befészkelte volna is magát, a valódi helyes gyógyszerre, még akkor is mindaddig feJ nerv kellene hagyni, míg a baj legkisebb nyoma is el nem tűnt, mig az étvágy ismét víss«a nem tért, s az emésztési szervezet ismét tökéletesen helyre nincs állítva — Ezen betegség ellen a legbiztosabb s leghathatósabb szer elvitázhatlaoul a ..Sháker-kivonatnövényi ké«zitm«ny, mely az alább felsorolt gyógyszertárak mindegyikében megszerezhető. Ezen kivonat a bajt alapjában támadja meg, s azt gyökerestől kiirtja a testből. * 2419 6—7
Oly egyéneknek, kik dugalásbau szenvednek a ,,Seigel-féle hashajtó labdacsokra" van szQkséicök, a „ShSker-kivouatial" kapseo-latban. A Seigel féle hashajtő labdacsok meggyógyítják a dugulást, elűzik a lázi és* meghűlését, megszabadítanak a főfájástól s elfojtják az epekiöuilést. Ezek a legb ztosabb legkeMemetesebb s egyszersmind a legtökéletesebb labdacsok miieden eddig készítettek között. Aki ezekkel csak egy kísérletet is tett azok hjsználatát bizonyára nem fogja abban hagyni.*Enybédeden s minden legkisebb fáj. dalom el<¿4érése nélkül hat.
Ára egy palaexk „8chiker-féle kivonat n»k", 1 frt 26 kr. 1 doboz „8eigel-féle has hajtó labdacsoknak" 50 kr.
Magyarországi főraktár: Budapest, Török József gyógyzgetára király ateza 12. >
Nagy Kanizsa : Belns József és Mandák Gy
gyógyszertára.
Hiv. piaczi árak.
1885. jnaius 24-én.
Buza 8 frt 50 kr. 8 trt 30 kr. Rozs 7 frt 30 kr. 7 frt 20 kr. Árpa 7 trt 60 kr. 7 frt 30 kr. Zab 7 frt 50 kr. 7 frt 20 kr. Kukoricea 6 frt 80 kr. '' Széna 2 trt. Szalma 1 frt 50 kr. Burgonya 2 frt 50 kr.
Lapvezér és kiadó: SZALAT SÁNDOR Felelős szerkesstő : TASS ÁLMOS. Laptulajaonos: WAJDITS JÓZ8EF*

N y i I t t e r.

Hirdetései!.
i ''
Van szerencsém a n. é. közönség tudomására juttatni, miszerint helyben több kisebb-nagyobb épület eladására, illetőleg közben járásra kérettem föl; minélfogva a birtokot vásárolni szándékozók megkeresésére felvilágosítással szivesen szolgálok.
Értesitem egyúttal a t. közönséget, miszerint ujépitkezésekre, régi épületek átalakítására és javítására, valamint e szakba vágó mindennemű költségvetések és tervrajzok készítésére — helyben és vidéken — szolid feltételek mellett vállalkozom.
Becses megkeresések: Tóth Ml— hály épitó vállalkozó czim alatt N.-Kanizsára küldendők.
v i
Tisztelettel 2526 1—4 Tóth Hiliály.
o o o
o c o
oooo ooooooo
O 3 ©
!!! Temö! TerílMöü!
Tekintetes Mihalik János mathematikus nrnak Budapest, kerepesl út 74. sz: I. emelet 7. ajtó. — A Budapesti országos kiállítás már számtalan embernek hozott áldást és szerencsét, mivel a kiállításra jövők kös&l igen sokan felkeresik a híre» magyar mathe-matikust Mihálik János urat, Budapest, kerepes! ut 74. szám I. emelet 7. ajtó, — hogy tőle szereccteszámokat kérjenek. — Sokszor csapatonként zarándokolnak a nyerni óhajtők e feialmnlhatlan számmflvészhez, ki mindenkit kQlömbség nélkül nyájasan fogad, és a legna gyobb készséggel azon iparkodik, látogatói mindegyikét szerencseszámai közlése áltál jóléthez és gazdagsághoz juttatni Az országos kiállítás megtekintése végett budapesti tartóz kodásom alkalmával nekem is volt szerencsém e kitűnő számfejtő urnák bemutattatni és tőle a BrQnni húzásra szerencseszámokkal részesít-tetői melyek a f. hó 17-én megejtett BrQnni húzásban ki is húzattak, * igy látogatásom nem csekélyebb mint őlOO forintnyi összeget jövedelmezett nékem, mindjárt a második betét ntán. — Ezáltal azon meggyőződést nyertem, hogy e jeles férfi tudománya, kitűnő szellemi tehetsége és éles elmtlsége a többi ma-thematikusét mind messze túlhaladja. — hogy Mihalik János úr mSvelet^i ieltilmulhatlanok, a világon egyedüliek — Bár kéme az országos kiállítás minden látogatója Xihalik úrtól sze-rencseszámokat. akkor minden bizonynyal ezer meg ezer embertársam velem együtt azt mondaná : csak egy bires tapasztalt mathematikus, csak egyetlen egy jóltevője a szegény emberiségnek létezik a világon, s ez Mihalik János ur Budapesten, kerepesi ut 74. szám I. em. 7. ajtó. -
Kiváló tisztelettel
KLABÜN DEL H. gépfelszerelő.
Kolozsvár, belső széna utcza 28. szám.
^
A fentmondottakról az adott helyes csim alatt mindenki bármikor meggyőződhetik-
Mihalik János úrhoz intézett kérdóleve-lekhcz 3 drb. 5 kros. bélyeg csatolandó.
NESTLÉ HENRIK GYERMEK TÁP-LISZTJE
Tizenötóvl eredmény
21 kitSstetés, melyből , „ . Számtalan
8
bizonylatok
0______
©© OOOOOOOCOQ ©OOOOOOOOOOOOOO©
első rangú
8 arany érem. ^^ $ orvosi tekintélyektől.
gylei jegy.
Tökéletes tápszer kis gyermekeknek.
Teljes kárpótlása az anya-tejnek ez elválasztásnál, -könnyen emészthető éa tápláló, miért is igen alkalmas a felnőtteknél i«, kik gyomorfájásban szenvednek, mint tápszer.
A védjegyhez — a számos utánzás és hamisítás végett — minden sselenczére a feltaló, — NÉSTLÉ HENRI — neve és a fedélre a főgyá-ros neve:
B E R L Y A H F.
iratik ösmertetésül az eredetinek.
Egy dotoOz 9o lcr.
NESTLÉ HENRI sűrített teje.
© oc
¡0
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
X+*+*+X+X+X+X+X+X+X+X+X+X+X+
+
s
s
n +
u *
n «
A poloska és úgynevezett sváb bogár tökéletes kiirtása egyedül és kizárólag
Zacherl poloskapora
által érhető el.
A valódi gyártmány eredeti üvegekben név- és védjegygyei eltátva kap-
hol az erre
£ ható. A valódit csak azon kereskedők árusítják, vonatkozo plakátok a kirakatban láthatók.
* + *
2406 4-4
Védjegy:
! t
S *
*
x +
X *
* *
+X+X+X+X+X+X+X+X+X+K+X+X+ x+x

Az 1885. szeptember 1-én megnyitandó
Pozsonyi KeresWelmí Ákaflemja
érteitője, mnlv «zen nyilvános kereskedelmi szakiskola Szervezetét, tantervét « a felvételi feltételeket részletesen ismerteti, a Kereskedelmi Akademiá igazgatóságához Pozsonyba czimzett megkeresésre készséggel megküldetik.
Az intézetet illetőleg felvilágosítással bármely irányban szive-
,6n "olg41 JÓNÁS JÁNOS
2511 4—6
•OOOOOOOOOOOOO
igazgató.


torontálmofcyoi Basdasági kUllftáaon 1884-ban EZÜST DISZ-OKXJEVIXET nyert, béoal 1883. ótí nemietk. gyógy«*- kiállításon EZÜST ÉRMET nywrt. trieaati 1882. óv1 kiállításon BRONZ-ÉRMET nyert. Kráozi 1880-ik évi oraaágoa kiállításon
elismerési oklevexet
«/•rt.
yio^l
haaánk egyik leg^zénsavdúsabb
TT ~V I
kitűnő szolgálatot tesz főleg az emésztési zavaroknál s a jjvomornak az idegrendszer bántalmain szapuló bajaiban. Általában a viz mindazon kóroknál kiváló ii<ryelmet érdemel, melyekben á szervi élet támogatása és az idegrendszer működésének loliokozása kívánatos.
Borral használva kiterjedt kedvelfségnek örvend.
Kizárólagos főraktár
Ëdeskuty L.
m. klr. nflY. szállítónál,
legjobb asztali- éá üdítő ital,
Itítönő hatásúnak bizonyult köhögésnél, gégebajoknál, gyomor- és hólyaghu-rutnál.
Mattoni Henrik, Karlsbad és Bodapwi
Úgyszintén kapható minden gyógyszertárban, fQszerkereskedésben és vendéglőben.
Az 1884-ik évi elszállítás
«r1,500.000
palaczko
Xagy Kanizsán ltapliató: fesselJioffer József, Rosenfeld Adolf *
és Schvarz & Tauber uraknál. 2214 10—12
HUSZONNEGYEDIK ÉVFOLYAM
alai közlöny
JU5IUS 27-¿n 1885.
ï
í S I
828829-857 1885
sz.
iíltjltsi lillltlíl).
i
A XIM középitészeti kerület tel felkelője V
1. A pozsony-varasdi államuton a mura szerdahelyi kir. ut- ¡P mesterségben 218—226 km. szakaszán szükséges 831? db. ¡> tölgyfa kerékvetó felállítását 1885. év jnnins 7-én 31. sz.
2. A pécsváradi államut letenyei kir utmes-terségben 161-162 km. szakaszán szükséges 500 db. tölgyfa kerékvetó felállítását 1885. évi juuias 7 én 32. sz. a. . . 2. A pécsváradi államut 186 -187 km. Csáktornya melletti szakaszán újból építendő 301. sz. hid helyreállítását f. évi junius 12-én 33. sz. a. ,
^ krnyi összeggel engedélyezte
906 frt 88 kr. ¡Jj
545 frt - kr.
5
776 frt 47
Ezen munka biztositása tekintetéből alulirt hivatal iro-
SÏ— EjíKU UlUUha UIÍlVSIia.5* IC&IUWWWl <mu*h<. ""
dájában folyó 1885 évi junius hó 30 án reggeli 10 órakor írás-
beli ajánlatok elfogadásával párosult nyilvános szóbeli árlejtés ■
■ fog tartatni, melyre vállalkozni szándékozók a/zal hivatnak meg ^ - hogy az árlejtésbeni résztvevés esetére, magukat a fent kitett ■
ősszeg 5%-al mint bánatpénzzel ellássák, mely vállalkozás eseté- ^
ben 10% biztosítékra lesz kiegészítendő. ■
írásbeli ajánlatok fentebb kitett nap reggeli 10 órájáig ■
gr fogadtatnak el; ezekben az ajánlattevő neve, lakása és polgári t
? állása pontosan kiteendó, továbbá számmal és szóval kiirandó ■
■ azon száztóli elengedés, melyért ezen munkálatokat elvállalni
■ szándékozik, világosan kifejezendő végre, hogy ajánlkozó a mun-
■ kálatokat és feltételek tartalmát ismeri és elfogadja. t h írásbeli ajánlatokhoz, melyek 50 kros bélyeggel ellátan- t
■ dók a vállalati összeg 10%-ja készpénz vagy elfogadható álam- ^ ^ papírokban csatolandó. m^
A tervétetek, műszerei vények és féltételek alulirt hivatalnál a szokott hivatalos órákban megtekinthetők.
Zala-Egerszegen, 1885. évi junius hó 14-éc.
s Zaiameoei ni. I énitmti Mvatal. í
ww^vywywwwwMM


CsairaM .
ha minden dobozon a Rjárjegj: ■*« ¿a Moll aoktaoro-
•itott cxéjj nyomata látható.
Exen porok tartó» gyógyhatája makac» gyomor éa altestbajok, gyomorgórcs éa elnylákáíodái, (tyomorégós rö(?»Cit dugalát, rnájbij vértoiulas, aranyer it a legkülönfélébb női betegsegek elleu 3<> ér óu folytonoaan n«vek-d5 •li-merésban ré«ae«fll Kgy eredeti doboz baaanálati utasítással 1 frt. Hamisítványok törréayesen üldöztetnek.
MOLL SE1BLITZ POR
Kösrvény-, csúx, mindennemű halogatás és bénnláa-fej-, ffll- és fogfájás sikeres gyógyi-t&sáhos bedörzsö-
lesre: borogatásnak miudennemU sérQIések és s»>>ek. gyulád ások és daganatok fl .-n, Bentóleg vixael keverve, hirtalen betegedé«, hányás éskólika ellen. Kgy üveg pontos utasítással 80 kr. 2401 3l—02
Valódi, Moll védjegyével és névaláírásával
Moll A
gyógyszerész császár királyi ndv. szállító.
Bécs, Tuchlauben
Baktárak :Nagy-Kaiizaa: Balu« Jóaaef gyógyaaerés*. Rosanfel<P Ad Feaaelhofer József .Bare« ; Dorner 8. Csáktornya: Gönc« L. gyógy Kaposvárott: Borovicz Ad. Keszthely : Schleifer fia Köramd : Ráu János. HtrozaJi : laztl Ferd Szifítvár: 8zalay József. Zala-Egerszeg : Hollósy J. gyógys««rész.
— vnúpi
orvosi
| MALAGA-SECT |
A kloaterneuburgi c*. k. borkiaérleti állomás Vegyelem/éaei saeriot
kitiinö, jó, valódi malaga
miot kitűnő erfiait6-a«er elerótle nedett betegek, üdülók, gyermekek aib. számára, a vérszegénység és gyomorgyengeség ellen Ugki ünőbb hatású. 7i & ''/a eredeti palaczkokbao a törvé • nyesen bejegyzett védjegy alatt
a
Y1NAM SPAKYOL BORKERESKEDŐM
BÉCS HAMBUR6
frt 2.Ő0 és 1.30 eredeti árak mellett
K-phatók továbbá:
igen finom külföldi borok eredeti paiaczkokban — és eredeti áron 2494 5 -5
Nagy Kanizsán: M á n d á k Gy. S á n-
d o r ur gyógyszertárában, Schw ar z A T a a b e r vegyeskereskedés^ben, Knortrer Frigyes vend/glfijében és Bogenrieder I. vasúti vendégl5s-nél.
Zala-Egerszegea: Kaszter Sándor gyógystertárában ésHubinszky Adolf vegyeskereskedésében.
A jegyre VINADOR, valamint a védjegyre kérjük különösen figyelni, mert csak az ilyenekkel ellátottak a valódiak, melyekért jótállást válalhatunk-
_ ___
GUMMI és halholyas
c ak valódi párisi, tuCzatoo-ként 1—5 frt, rövid (Bouta americaina) fl. 2 — Legfinomabb párisi ovatossági szivacsok (Sa-feti Spongea) testként 2, 3 frt. leg finomabbak 4 frt. Xú-mell (Gum-mi-mnll) párja 6 irt. Továbbá több rendbeli különlegesség. Magyar árjegyzékek ingyen és bérmentve. Saáliitáa a legnagyobb titoktartás mellett (utánvéttel ia).
WEISZ J. junior,
BÉCSBEN III. Löwengasse 28 6.
tsts
0
o
1
Mai ém
elf A.rnoldná,i
Bécs, I. Pestalozsi utcaa 1.
Közvetítés ingyen.
E szakban a legrégibb
czég.
IOO oo ooooo OOOOCOOOO
WAL8ERFERENCZ
első magyar gép- és tüzoltószerek gyára, harang- és éroaöntödéje BUDAPESTEN, Botcenbiller utexa 66.
Ajánlja gyártmányát, mint magyar különlegességet kutakban és mindennemű szivaty-tyukban elvállal teljes vízvezetékek berendezését varosok, földbirtokosok, Ipartelepek, ármentesitő társulatok és magánzók részéről modern technihai
2522 2-50
alapon es kedvező feltételek mellett ajánlkozik köz-é8 magánfürdők felszerelésére, szagmeu-tes ürszékek felállítására. és minden vizmű vi muukálatok gyors és pontos kivitelére képes árlapok és részletes költségtervezetek kívánatra díjmentesen küldetnek.
Egyetlen belföldi szivattyú-gyár.
I
^ Az összes fsavanyn-í vizek ^ királya
CO
*« rr
IS
Magyar savanyúvíz;
Széchenyi-forrás
Természetes, nem niesterségileg előállított forrasvi* ötnxörösen vegyeletnezve
Kitunö asztali víz.
Orvosi kitűnőségek által ajánlva. Tartalma:

Széchenyi forrás
ssiss sum^aauJt *
S4g s «. r c 111 í i •B a S 2 St — • — £ s, X •S ■ 1 ». 3 — s , e ■ il H <i cï aa es : ti S at a = : _ *- * ê li -m » X « 9 ; tô »î s"i é¿ 3 s II Vi ti g u 5 i a ¿m* í" "3® -lï II X
97 79 84¡48 ** 43 ; 41 J .50 1 68
TX
O
=r n
3
I «-<


CM
>o
CM
legmélyebb
forrás (40 raetor) scssssxcitaasass:
i *
Vogler József tulajdonos. J Kapható minden nagyobb füszerkereskedésben.
ZZZZ Hamiritátok kikerülite cziljából a dugattunk vix feli farditott rétze „Petdncz'' körirattal van
ellátva.
Nagy tévedés volna, a savanyuvir jóságát egyed Ql a pezsgés után megitélni. Azon savanyúvizek, melyek az oly nagyrabecsalt és gyógyhatásos savaknak (alkalium) csak csekély mennyiségét tartalmazzák, mi által a bor kellemetlen sava kötve és igy az kellemes-édeskés izüvé válik, — rendszerint erősen habzanak, mert a kevés mennyiségű szesz (szénsav) majd semmi által megtartva vagy kötve nem lesz és i^y gyorsan pezsegve elpárolog.*
Ily vizekről azt szokás mondani, hogy a bort sava nyitja. Azonban egészen megbízható felvilágosítást a á ^ á savanyúvíz értékéről nyújt a vegytani vizsgálat, a mikor a leg-3 a nagyobb suly a legbecsesebb részekre: szénsav, szénsa-T t vas nátron, Chlornatrium és Litbionra lesz felc-á | ^ tetve. Azon savanyuviz, mely a fenntieket legdúsabb mennyi-ségben tartalmazza, a legjobb.
A szombathelyen megjelenő „Volksfreund" 19 száma „Magyar savanyuviz" czimmel a következő közleményt hozza: , . . Nem kétkedünk, hogy rö»id időn ezen hazai tennék, mely Budapest, Bécs- és Berliuben tudományosan megvizsgálva, Bécsben és Triesztben kitüntetve lett, végre is legyőzi hason minőségű stáier vetélytársait, a melyeket tartalmánál fogra felül Is múlja; legyőzi daczára a sok viszontagságnak, a mellyel nálunk minden uj vállalatnak küzdenie kell. Mi részünkről "hazafias kötelességünknek tartjuk: minden ha-CT vállalatot, melv bennünket a kűlfögtől távol tartani van SL hivatva, felsegiteni, annál is inkább, mivel a jelen esetben ? ! C 111 ég azon előnvben is részesülünk, hogy a „Széchenyi-forrás" Ti t » létezése óta fél annyi árért kapunk savanyuvizet.
óvás. Az ujabb időben tuigy l/irmával fellépett két A » i o} stájer honi kut Woritschauban ((ílzella-f®rt ás
J T és az úgynevezett „Radkersburgi savauyu-kut,"
y ^ mely azonban Radkersburgtol 4 község távol-
Á sápra, tehát nem is a radkersbnrgl keiöletben
t* fekszik.) E kutakban pedig kizárólag csakis vas
c* övek vannak igen helytelenül alkalmazva, melyek használata Magyarországban a savanyu kutaknálj mint egészség ártalmasak tiltva van.
^ Petáncz
f» muraszombati I járás T utolsó posta ^ Begede.
'' | t i 1 ^ ^AAAi
4$ Magyar savanyuviz
Kitüntetve 4 Bécsben ^ es ^
Triesztben
Ö-H1RÜ KÉNES FÜRDŐ
Tavirda.
VARASD-TEPLITZ
2523 2-3
(.Horvátország )
x
?A déli vaspalya csáktornyai áJlomásátol 2 és fél órai X távolságra. Magános közös bérkocsik a vaspályától. A 45* R. A
§ raelegségű forrásoknak és a kénes iszapnak felűimulhatlan ^
Q hatása van csúz-f köszvény, iz ület bajoknál stb Ivó kúra m q mellbetegek számára. A gyógyintézet a legnagyobb kényelem- Xv jj mel rendelkezik. Orvosi felvilágosítással szolgál Dr. FODOR. A.
^ Leírást ingyen küld a \



4-500 foríitflt Mlnező
állást keres egy jó bisoojitvánjokkal el látott egyén. Kívánatra 200 forint bizto sitékot ia nyáj ihat Köavetitő 30 torint jutalmat kap.
Bóvebb felvilágosítást ad
Perepatlts Károly Pápán.
i
Postamesteri állá
oooo
megvételre kerestetik -- nem vasút mellett, — hol 25—30 hold földet, vagy örök árbaD, vagy legalább bérletre megszerezni lehetne fentartva a tekintetes postaigazgatóság jóváhagyását. Szives tudósításokat e lap kiadóhivatala közvetít. 2527 1—3
Hirdetmény.
Néhai Nucsecz Já-nosflé hagyatékát képező magyar utczai 825. sz. lakház, a hozzá tartozó telekkel együtt, szabad kézből azonnal eladandó.
Bővebb értesítés We-ber József kávésnénél a főtéren nyerhető.
Maisa 1885. itt 25.
Az örökösök.
Wajdiii Jáuef könyvnyomdájából Nagy -Kaniuán