Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

 
12.31 MB
2023-05-19 09:39:32
 
 

application/pdf
Nyilvános Nyilvános
32
70
Rövid leírás | Teljes leírás (332.44 KB)

Zalai Közlöny 1885 040-044. szám október

A 40. szám 1. oldala hibás, nehezen olvasható.

Zalai Közlöny
A nagy-kanizsai „Kereskedelmi Iparbank”, „nagy-kanizsai önkéntes tűzoltó egylet”, a „zalamegyei általános tanítótestület”, a „nagy-kanizsai kisdednevelő egyesület”, a „nagy-kanizsai tisztiönsegélyező szövetkezet”, a „soproni kereskedelmi s iparkamara nagy-kanizsai külválasztmány"-ának hivatalos lapja.
Hetenkint egyszer, szombaton, megjelenő vegyes tartalmú hetilap.
24. évfolyam

A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével:

UGT-ki VUSJL tm. UMkr y
BKIMUJNI htlfjlUL
uj 11» "♦a. ii mrr.t: i. tr j
«WL''TSRfct^
«rniu* " 31 ""«"tli-l
I, .,,-<3: ili''''.t*ii BiniiMrt nr-
(WMB XI C IC 1-lltU
»& mj mx-''ltrm wo« ílxtí -élucm--Tu-tív* i 52-—«c.-^niwnnn1«
laiMif —«z-r il*«i iínanaBsarveíCi pi-iijf •» caniiurx uhut irawwi ini-sc-nuiit
Vuainiuu
ÍW7BI-JP Ifi. HUWtHl ÍME «• pxmxtIIM «1
. 4
— ttíim~Lc.i. Sar^CfiCeüru. jjicrviarutr ^nam--¿cr-.rrxr- TnűxnaBr . c ^¡cütnumvtE ahuuíiu» tanai- ! -
^túfT- c „-uam-tztns=Ma: tzMiaaiievaU «mffisriuar* c jwon ccrnzzxcz -í<zü''irum^pHbazi amrezcrz«^ c tuhh ¿cgam ^¿«Fpff.^^-jffinf "»»rfntfir
hetenkiht egyszer, szombaton megjelenő vegyestartalmü hetilap.
uiíniLii:^ tű tiiciiractsaut--:-tíi «aijiiiirihai icint" «téieiwui; 5jj;ée«»M ti»*Td lejtsüiHst «1 A erçiairiiîiahsaçEB- actiStvt ic jjrwiaiKSítóc : tnuf az ««£ a Dt¡mv fluitô-^ vsn terve natr-t.
-auk. lu- -açyfs ampucui
jpájT i n;iLHHC.¿{ 4 «ei"»''tíDÍ «mBer -
¡r m na ipartHiac sapeen.. 4 mç} -□ii**-ük, a ÍTUK^iikij len. unie t osptnTwiait* t: t^unc îc-^cuti-jiüíT t «ifc* ttir -ütifláita * ueins: arsszrw aruersor mer — m œt t«^: ím. u. mer "SeK^ «CT^t-
q^.s'' h T*rna»£ — aaAdnt. «tt-ui«.. UÇIj. ^ A Ü2*:.tiuut» -kikilkkl~ 1* liBl fc - - t ~ií£»xLW. i 1»'' l k''ín'' fcT i7 jnauanff mv»irn"''in t farttt: *-j*ikí «i-
Tu-usimi: a^iik7**a t: tai »rs2ír«i«i íKOUfir *er*t
Hiún- t^j "7 tucmzti n*ti??&k i _ icium ktfu. — « JÓI fijœrnc lillli
-srrífec i nnoiCaf uitr c-a-
IUJ ej»fcj*C KiiHtL IDUlICttSlili. s tut viÇV luaií-.u i. uereiiaezü szti. seeTwaefli. a ~h.7~ irsuf,r çuiuii»
íMi;,-: ¿k. ittahifei k in apta ^o» aim* Ar fc w« tiükt me 7 t BW*-«<r t l.ilji»u uñí ÍHiírerLi Jtúzecst ¿h-tin». ti Ép''* !* «K«t! tóaaagacs yuk * jttacituatíA iu-~cnno. — ,TiriiiL *t tsp rntoveái «iiiiKruris i «Én7« t* 3» tt&eáoe. maciu. «t íac e-ieñe: juul ¿14:1*1 ¿ftiifec *"ta. *
.~*oaiu. ui tiLmmHZnoinakiti
ÜT*ííí r.ytry^ II. nH*7 tille HZ ÉÙ-
x.uirf * ttur «mer: *¿«mua»rf jelteptfcf».
y rr^n im£- óm crrttoat man
t sojriJiu iei»tr~<k-. p«s tir-
n.jfvitn ükL t: ücmiciszraciuiiikiif
£iuiiL uiMBuiiaiiiji IUZIIH mi* 5HL 1.1.11k niCkiu moeím «e bi-iuli u»t i i(i-p.iiai 07 uraa img? üu£7 ííiuun Hfiy.l^hH JlfLT» i ABIMISI «4
£3IIIUÜOU.X rtszesü" iK^&pfX szuiu.
_. v
t*»tn£¡* W^i.-w r, 4 r - f t,
Í^Í-.Í wn csti un£7 lií''.a. miuc at luseoEt, ib MZ cees: insaunui. -ertiüi Sunipkini. híc vnc ««r. uugr ; JLZtoli-HU- sm- HI£Z( llfllspíS S 7UÇt-ÍHT «17a : jói perméin, ¿fv-
El * l«lWtJ£ÍHi. ÍU7 iHtó BkîîÇ-
friniñuniiC : mirr H-ÍHÜ iHût''iz^f^«. t8tt et air timar acmaiHcmciiiiud» iir^eiitf^ fczBie-». t «-.i Hninminii — ■» -ai h- wmtr*i nmickz. 4a a fcir-lutz. ligiHHOiccrû u-jtítnm —
iu«r]t îaint-t veaeaait *çx ZKs^vat hhhî£ iras: çiaiDucsc i^ot èr kr SÇ; -STÍTHKÍC SinSX Taftfgr .fiTPfips m j—hÜMBia ntgT IHHL
lypi c.
H» icn -mien r. « a Amor «.if- »-îr-ntai''M^^T^ ipm
jt-TSfc.. ïu. i»«in£ fivi^s uf^ ím: ''iu* * űz ici tru»
mm t-ffi iiBifci ruS * -t
*•«; r - Lif maânt tepeut&pmàii ifusri^s « * : , Liefest mit
klBBA*
A veri« ttuuîs -f TriiUmma ttti''iJ''Uiü^k inra Ilii.
**fciüiauri i^stam. & kurituic.
1 -
£ i;k£7 iH*c*i ut ¿f ic sunft-Uki » - uiVKTUt^jA ¿.eumoaiu rattt---üíoju.1 V mv flhli hasa * r^rat tar:
«T» fcimtoiHii 3 innai: jdsç, mf.-}-wni saerzlçpma. «H.«.'' ti-e-rtH. 1471.1 LH KS bftE7 I -er1 t''M» 1±
TttDfri ttiDin t: int£zuL nixr s tísramniu. rtairtkiàm. %. zs^rcerxkttux: JC » ion»** rcautnlrz -. iiugt h*-17-fciiii. sz:ir.'' tf.v^i. tgtmaûÉBiakB& K".x Si iu7*wT»fîitta tf kî jsthokcbi s mstcicç^ph.. ta ikiCif i«7ízr»t«- mah« a\«œ)-
tmrr :t tETirtan. ti lt Ci3 ¡»ÊiSiîfur-retjH.:i üüiL k^KUkC. at xu^j m i iSi^ui îpiiHûôilrt îpmiieái-çtxetiriiiûw: -e «¡rúetHe.
szbttltfa k3di dut x
5arcc.ini inf mue: üt tiJouf.iíE.. t».''. u''-Bf ûi-r-Aj.; 1*1 3ur»c. a nett tittiesmàL.
ül ir*. H^JdïTVir £ ¿v''tiEmiUImt itictffi-skçu''. r^iiüirüicr: îa iniuesBEC âf k ÜÜÜ7 w iiwí iiTisjba.:- acsriLStai tgnnîi &udx *ic ttici mer x i f 5 t î 1 *«3ya -trr<t- ittitîin
mac l liitiiu mer: aut
ttWT gfci-''ffy" jjHE-x y KtlliL Hf-CHkC ES «SZL nilfH t Cii^C «ZÍ-
nie s ù^tscsi. fî>C nn^izz az klinuieptó lit tnc imKcçti teresu.
ük ^ffigtriMwioiiniuL a ukÇf-ca-1I3SO- ■». ji iïrrirrm: i*?wi7¿7,2nit«c udkstfT. urezi" lier aiki zsqw&-U.uai>i.tiL i:a-l)LJi JL rr liZHL-ûtîXL ü''/t-rac. * -nona*- îMiT^-wiat T«Hn-■tîtit -»i nmn XEL mtr: Bniu»-yt*ï«i "ññn wnilÛMii t sarmnnu:'' ttjaciien tt ü»TB-»t TÍLL mien » jö tirxiíi IUÍ£7 x HL ifi n ¿f-jc xjtf Htm (erósmi: maç
az: a ci»«rtOB*. eh; 7« a ¿•t* rtaezE-fiziikC. men
a -ra. AÇ7 .111017. imí? i. i. ttîrûsai. Atic-xatL c» rioj '' nnii.- »«ci-m^hni . -i.1 i ¡.a.?- u i^^c.: u
lutKzaLnxm. imjr a of sk^Am IT. «BBau^EûM i-fin njif ii»r~«nci.a cím ^^^ u<uura)x«r-JCÛI «MIMAÉB «jiraç-
■ycnifiCucH
liir^^Pfct n»nr uen co^cvcl'' iui£7 a i aioaik^^iia*
virKikju. ti irtí leía...rurj^^^taH idijiil iuç-a.; iHCuni: n^rj iirciiiacii: kzhsuű. tt ic ni x í1 tlt-dslu.1 r lii iJilttj. I Ttttig!?• taHbftRliffl rttgvuz. ítitc- ;i»ca.in a Qf 007
EX KCHuóita iisgtiiLsáic -ÜT1 IÍ~EL
c a tfeinwitopa! « azmLL ccttini
L_ _ ■ -^Z _ . m • j
xr ÚOt Jf^BPfC « SZUlJCC
niDZCkj: ; ttn.istai sz iüCiiuám. fct-i vöáaH rjkcirii » az: « com. íc-iint trr,^gTni>gErri''îiic^ íuciciciczéí: ^fiif
■» « JDÜ-JST: 2stat|R ¿iriju>r « «at-t»^ nttn 3tuacK*u£ J*ttioű.Ub*fc-
xm. m.
ük- «löfizrnrvf enauacec: <íl icíi-saurfnübl a cszmumo. tetrutf -elet iik~czn.x. nniou. •mifpgr^t^ nimóbt inr«tir LIuol xaniirptmtic. It«nà*tr«. ihuüc.iu.1 a tticnuniikl-
íit.c mer t írr isctuauo. zmn n»ítr-Kiiiiusn&Ki^a ». aiLíil? n-é-iaiT-iiiii îirttTfi LiLiu-''
{mtcex. tloecucuef. ¿t ít"»^ ilcfîh. iii»£7 «2: müt laax fci »»f:^ "»•"rtncji f bjn yficíiéhticfll mz jübttil a
ítjendftcutü ih sts -eszei. ia.nfm fitas sztnu«: a itít^ficht* ; ût s i.íirauhlü. -^oica*. eh«£s7.ir*izkss ^ea vuiufc itf.ntcf. «garxa. finn üd xz yr«atriH- dû iiaf i»»"k."utsü£r". cssr-niiuliua iurytiiid» «ze.i t«: un ae 4ir-IS «• í 1 -tdincíc: «rfdieite. uciua^o. iiiir5 a ihén—Bfaa (ü^aiet itrta. itrt . i-zz L c a tíiürtióeL a an* JtttíCta. Toguüttpemt: ne » uJiicUkiL
,HU£7 «nyr* juestuiaciit 1 rfiifn ÍDSL. aieyiKif su büveui.. raa-21K szi»rrciii: immL irtr rrínun»*; xT»n t: 1 idn(P% — mi«-: > n.i.u.11 jgz ukM.ta.rn Jim? «ata ¡nu...a.i
adktac mz a kecnuCMJ. tkk^kf 17-n-Î. 2is.fr i -rvirujL t* u^^Bn
Ibmíée S SetfdhK v-Jt^^m
julL.
«
[yiixri trutt <sp-*i«i-nuíwi«4t tm»« imsmsb v«u. x. m szibctiuC:«: mxi»hmo tirii-ai-mj- ima o«liil,» «üt rra.
«p un fc-el Qiuui'':iauu fcicuuuUun, E u «Et "b 4!tiüt laitciiuc súiux>4. tü uii aacai latmnjcm: £ m -«kl rv Tu-ni-v». imâip
xdtaöm • ir=»u im-<(2h(?npm «rx—«ueimu^uk. X^*-tiiw*u»Ht > «i*BMs-iüi .niTrati — t«in*. »nii-tt mtr-»» ra-rur -»nna. m»c.iumu liltwriTi''jr" aaMüLsrump » -vviMUmtani. iuri
» C /
.•fig. ii;rauoL ¡U. ra-imi« a&tr * ti nn « rx*. «faaac
kóriiMk. afcnjji (0 ixx mi __.. Tiwi
cn* :
Trtwamtw.. iisaaÚHC üs Krn. ttot: mi. s un».« ami nBiiijt niimauiL «treemustn. r''«c: —lMáj* * wialiiuÉÉUi^t — t»£T-imnm;* J''UÍT'' C4C-1» MUi <«»»C Ifclite Crtr w: LÇ-rtil''r ïiTiíTtm «itc nitict» »«u. mikc tísax tt''^ n..x<M>t lrat.imilCÍtSl> Si lilák, «a tW iCXTk llkDNTkiit «Skiuthi ftü flfr « ipMMt »Hif
-«cím -n 11« i''«; * ^ir^t m in i"* «c » ówi ««»a « muufc 4 r • ~T-tnrrrf Strt-OM.U «iiii.t«i niMpiiL • '' i"wp? rm imrçir miiy.iU: uu ». k imtiiHWhnmi —
''•■"fiii n.ait. - —.....tyt ^t''
HIW* — ImDlORki T -niUi^ UMlt* ûr M— vm.Ç«T4JMU. trau. i nrrini
jiuT»., * juui..irai:.«isuir «.Lera»
ijM''lll .«-iII- L^fc.«. JBUMC «TX.
''.k«:uim. iliiui j nimli ^m. nnr
« fc. «tflM- «.«OKSltOMi . VopTfi. I''Hj^t. tsw-n>ra>i>*a ^ td^t''u*. !
<Cm*£ * «tusi cumtiiau A
txiOMr. * x wt»«3*»u-uti» c.
¿-CfeHiutmc il«]» sirmu;. zhu» hím « * 1»*. çfrl>i iintiiiiob». jiiu» ji^L-<a:c ai*«, uftKuii kfc. »bimii ianmé
írvr-iur*. t«nc ttwnuii <aar. m^
amciç »UÍ.J A rbwan«K» tirvtut-
OQÇw -m k i iQtm irt. U- üi^-MttUk Bl-
DioB*u>ia «. Buti '' »-j Macii
tnmi»~n£ DU*. ».uUu.1 KI ti i kfttMOllfc
m .iwfwi", J: iM.t4tBUB.tt uaumcft
mt «iram • iiHcurrt. «AI. ic • ti D«j-i«tiitu««. siutib*a.. n>r »ÁV vUitli_u Síim. i MMÍr 31iÍ£.uT-ílir jmum r-iiitr liu». (tbc nmj — «mai: «rró, rt^- .-miJU UIllk MiUBt KÇ..C. '' 1 —mi «oc ^ mm =Hfiut''i. «r*» .
ÍLnulírj tilia. W l 3U lrrtU ítíp" -."U 4.(Çm. i>utp*. niw u^tir uickcrs^-Ml * «-tlin.rtO. «HH.ra)L «.iiîilfi
xOr«ni"iii. i-»,îijtiliir gr iiia^o''rhua ..* prrt» ur iH.iiu» ««rck tki-umt utq«i:iic« krau «min — imtgmst naçi i-
finL. «Oll«4ilr]Itt!''i «KTlMt HtJW IflDD.
«r t iáim - k iutia___ii-«nii» «.ûtm>in>i»
«mi^ti it>t-f* t- -»»i rm«—»■ ■írífr-
4.lu » n»i''~ «''WirrirTa MMTM—ttft f
■^uritOtmt «e i» : Trí-fum.''^-m: 8Í:x<r<9< o •"■>■■ tr~ m ; i tal qp— ^ -ryTyT
Tiacii., . 1
ii uiucm. nner HMUC • k «
.iILStei IttilUI ID XiilB. JÛ. CWO.
i. a» » ^-"..iimi. —Mim^wiH" â«ill»nr
^ ?i:;iimii.-ihki. or Alrruf «C ""V
''i«-i"iii nm¡T rrrr"!*rw mi* fc œd«''«î: Iwr-''ii- iKSMfc iîv HMM» "T pDBuHIt ''
mrnnex. IUHI: f +x ••iilaiŒ umai c. nue ~ yMurr&mn. ''
" in kttattk te «lustra.
" <if»j- u T*¿tí s V HHT IÚUL-iniuaumm. (pininkinnit "HiWtlt .--
ét ''"pim rwinn -r— j
ù» a.irum rra. «s uumc TnnwjmUK
iç. anenarn» i«gfnfc » jinni*
^ mnnB cnnçr M0x«.iof atepeKT«-
ïuj>''iniiii xtua. iuhu»; non ''iiimpsK. t uaintM BWiff i«wnr *»:vi'' n»r
f
''^•ruttxrr iitrvi máj- a. nu^»«: rimât n« mii.:v.
^ «niv u* «nfj«. *■ kl nwr«niM u
i.—.-¿ vut anffli? «rat. «c mm içiip»«»
"^Tuaxiii 1MB as. ttiBUf «
i^j j. ^^ fc^HWt t-''iç a® » àra»en» kji.ar A ""Mu- k sdk fin» ■om i>t
^«.urmrm innr iasta. » 3BÜ«
Sz«Bt viapt.
— 2.i/f*t< é*ti —
• > t , £ L L A. .
3Lj vtàm:. * jua> «upriu r t. -Ht^''f. moç * ittits^toittL mtoo-j nui miidtft miuk^-Tittr. nr anwuri^uii.
tvue* « Jdtctr«. * iiiur». lift il««l U. 4KC «t iiiiiuk. r*? £ t-Tiuuik.ik ». MU.
luç i»*- «r » « JIIIIIM—uuikt. Uh umik 1 inrrr rii n «itncr» nus*-''-** i.iair rj tâ A 2tfeiA.aU. iUSu^i mmniii i
Oltjpit -BÛaO) tMkMBÏt * Mi. ÍJ ifilu tî ll''TÏ ''''"f''tit k MI I mfllt • tltulil''
itfuxai uriicrr * tissu.}■vr BmùMX-m- «r MOI miu: mr^ruutMiH jnçj vL
» aE.>int. uup» wm<mmmm, X^tuartr * kir*«. tiiU&MK cniunuit«
Dr-«
¿T¿ &iia«riç * mfkniNa r-aittw j>Ml>-c--k I }>iru -v* ï»ct tiikOat «.aluK * í ruin nanuL loç —Aé fcaimw * a-t» ii..jmpi -s* Mufciiia • mmnkj»
nene, irrtupi TAfT awwriL «
1MJ wm lut.» Üug? «« » »r-iu-nr.
wL i — ¿bu* ^
iű M. k j nu icr» sriii—f âm*;, «u2L * Tommm tvmw. atqfrâtoûtiit
atiMii.^ ; ta iui mm. mer nma ■ '' îtinei ^"■niy • * mûr- rrufMk. «C»
miánmt t«- ar-H-itc: -ri.^r- tumo - kx.
«e * Trjin^fc.
»
A liH^1 Uli-n -t 3Lu». kos. )TT ¿■RUiDk.ia- ''-^tM «sh«c: —Ct». 7''rmr.úia: ac k kér«
nusmtc xniic «-wcti ^nkanakic
■¿■rmiiosnitti 1 if-iTTTiigmir — cnwe * tr: iBimiMQr>**Q ómig
i«an fcü—i—»cin-aM- .tn ^rt ■tuíiririaoiii >u.
''TIt'' ictmic utx. Jüuttűt* ni-g eu-
A imiidnpieii-üc -itfiin apaicaik r«saat S>t]£^iiiu. • Hcztiifii it itrri ''iimtpr fr: «mát: tt^ ut^t imgi Ixmpi^pa i! nt twu: :WR. • jbtar 4«TMB«OÍ
«1 «iuautuaL - om ogr wraljni, ¿ntai X^íCwat: «x «.itia> «oit .: fcM— ■*
•mnr kuqr mmi)*k<xtga * íiajiitini. « «xnnmbia.1 pr-imgin—■ iiniat SBOBU JSl iitttrm aa T«»uri *.iss: IUC^ u OTSf ac we *uc ni) m I»anrninr í
— tértin, duniic xn. imctm *c ojuuilué*. " nr 1mg* Ztnupnroc
jkitaa «k
L tu su^uiiiC «c rrniTiCTfcit tmriri 11 t~ —H~I ■" Jiit£3 I f.uctítaz; kkiAOa.'' mik, i''T* fa iD5£ «K: niifp"''"1 au^uikf f ÉÉ—i ■ ir lll^* ~ wrifwtr-r 3«. miit auc *
— ÍLh- ÓUBK ~inmifeii flt £.mf
tv t imt- JUtUL Srt^ > 71HHCL
y^u.—t liqpx hot *lc mne sha
»ikMHÉB?
nf MZ Kamauicvtt»: aiutk ifct ic aiau T-mbuí. "•■c.
^LX nw-it os iuru- jnn^ik-uj. k.»-—mrw nitrc; kng* nuk i» tiüt-imet
_ ^tci «.Utttiurím. íjnMOi&aC tn*^
« ana iiçwoui! « aiiiinniiniir.
— a xuutc jdu«»í
V • * ^^
^Snitt. luuilin. tu. lik. fc. 3r|«i«»ciflrr
kL«.*
— TtOi-- k-iwiium. iu»Ç-..m*.".
'' JÉ* k /»
tanúin» ttmXMt k jrmciiikiiAnii
& j va ucrk"u» taninsr. Xxvr «t4.ar uçt«a ima «ífcüif 2iuiO<i£U»4*t-ei- t^-C Z''-iu^t--It^ ïiuçj fnf-pfCtttS. nitlik ta « ÍBOtíj. miiiii''c rMcac kerutur« ti
wajmái
Timi iiiiii'' i n _»taif«.
i* ktilltm*»» iŰKÜC. UikOHIU J 4-lTJl^Xt»
innurtt «nir» liuiiixa y ^''ÇkpitCk * îiv> T1"* iiurrrup* nr— . 1 nu m 1 un n—1 »
fklikBTkt Wjt a^Hk ttltTitglC: BHkŒW* CklkSOinDUL.
• r ; £.iiri]iiimv»g MrtflttttaMamil
i''riui« vu Inapte t*»:* nuç--i mtmöí «a-
juamn. mis -t^x''it u 10*.na 11 urina vue
t-ir^jr» t«mtii iL Í». »"t *
A lamaiLii tiHÍüüBiiOÍ tflasxc £iru«poB «
OH« tfCÛik VUÇUXJ*. * k. tlùoapx-tcj Ttu«r
jfr oiia^BU k ikiim.
m sui^a îs * on^im ?*
— Tcnit. jrtdtinatn» "nç jariiu Sk mcui ima irr. psiaii^ia. — X*r în^m. îimitutuiat * »Hw^nsant
ügt 1—jttthimT binimc HrtmzlM-Tims&nz. «»ñtttt kjnkc œsc t usaui- *
FtMKÜC 4. x-iOiauimgpfc. MBM «1 kum. 5itu¿kj7 pli.toiw mu t-4 tittn«s
-» U*. tsgr BÍ. - - tl£T- HUtaiIlC HMQM^
«a «1 rsc rftatD- inn*jnir £Ii*.
«o 4 1 tí*-tur Q^t-uiu m siw^a m bou
ai«£ " X-t ¿ ¡WBBfi ÍT«. ranL 40Di-aiaOMOur. m.tir TADK —uuims
| wmu.
¿Artrunt iH^ T-oh • tñBfat
— P«Hwqptat. — A.tibie.
r^fctlf-UKt. sr. t ««UUU UDDBlit iU-UBtit £!>» k iziki**t 1 I2L 2i4 uctt túal fciwv uauí)* .. mcmisuiitc *orj siUtu^r» «k-
«Í4DBU4 I «HtU klSHinrul Mil f tOOTC niniíOii—; ,irriiii»tA — Ldcuac «B mmr tsuisa * flatatHÍitr>.
^UÉHWMnr.. utas 4 .tNSUi&it Bfc ~ *añi£ xn swic tsC7 V^ puiar vuur*rmk.
<Zhr-«B- 3Kta!«s «UiirnUc «x anfc.-4-
A* Anunit- aütgmt me wnr »t<ui.— ns tit iUBc : — m ——ttfafl ssk •
^ twMwi ''fftit % tí BK, yMii4 ii
ts-iMHanUt. i iifer-T ia mr-ts « f nv-
^u: * id tiu ti»¿K: a min tur T azak.4 la-Muai.
TLufeZnuÉt «» mát» íi^Mtltrans . mar. imn ja— *-fe»»jiit) t¡c auiarirt V
5 os? itiftin : ": j—. mu: a>t«c-uc igtdnfeife-x «m: 3B«fei>c. enuii Smc» taá.. mt» j-it *. ji^Miiiii cz fe tarano. ?s
jf. mu.ir ^vaítm amiupcCA mnp at ui imu ü- fe mfi .Vit «s
nrrsa f ml. A UTítíj mimn-5pnc. X^rar mi auhn ai r i.uimi» suñrc iaman. aiir ■nka
___ÜSteaukh*. 5 U4 fe iju^ic w
tan. tai iu-iuBpr uan. mten ac r—rngx-fex mar kattaou» 11 tm .j háa fe ltiMalI ■ —k
HUSZONNEGYED ÉVFOLYAM
ZALAI KÖZLŐN
Y
OKTOBER 3-án 1885.
kívüli .emberészeti" kiállítást varázsolt ide a mi országos kiállításunk, ahol — notabene — még szüntelenül járj» v „hegedűszó, furulyaszó, csimbalom", mert biz ott még ekkorig sem fogytak ki a bufelejtő bankettezésből.
A legutóbbi nagy eszem-iszom — ha nem csalódom — az volt, amit a kohászok és bányászok cselekedtek. Hja, jól esik változatosság kedvéért, rémledező bányaüreg helyett pezsgőtől habzó serleg lenekére pillongatni.
Színházainkban nagy dolgok vannak k¿szülőben. Kezdjük a Szikszay . . . pardon I a nemzetinél! Egybegyűlt ajra a „jeles kompánia", mely meglehetősen széjjelszóródott a rekkenő napokban. Jászai Mari, Helvey Laura a ködös Londonból, az örökifjú Prielle CornéWa a fenyvesekkel vadregénye« Tátrafüredről, jó Szigeti bácsink svábhegyi szőllejéből, ragyogó Csillag Terézünk a Margitsziget susogó tölgyei alól és hős Nagy Imrénk a — nemzeti színház bérházából, mind; mind összetalálkoztak újra hatalmas munkakedvben. Jókai „arany embere" arany szezont teremtett a nemzeti színháznak, adja Isten, hogy most gyémánt szezonná avanzsiroztassa legújabb,regényből gyűrt drámájával a „fekete gyémántok"-kal ! Igaz ugyan, hogy valamint a politikai horizonon, ugy a nemzeti színház szemhatárán egy sötét pont kezd mindinkább előtűnni, de tudom, hogy nyomban vidámabban lélekzenek t. olvasóim, ha megsúgom, hogy Csikynek egy uj drámája az a „Sötét pont."
Ördögadt» népszínháza még mindig az ördög piruláival traktálja közönségét. Pedig már a kaczkiás menyecskévé lett Hegyi Aranka is ott csicsereg benne f No de majd beköszönt már e napokban újra régi fészkébe valami parázs nótával a mi dicső Blahánénk és tudom, hogy hamarosan veget vet az ördög uralmának az országhitü Angyal Lisska.''
Politikáról mitsem írok. A Sándor-utcza taja ugyan nem néptelen már, össze-ültek a patres consscripti — de nem történt még semmi. Hiszen még Csanády bácsi sem szólt oda „Tisza Kálmán urnák", hogy : hiába rázogatja fejét a miniszterelnök ur !" Majd irokjakkor, mikor felmordulnak a dörgedelmes szónoklatok, aiertectikáznak a lobogó „pártvillámok", kigyúlnak a honatyai arczulaiok . . . majd akkor, akkor!
FövcLro8Í Levelező.
TSrvéaysxéM mrató.
Jegyzék.
A nagy-kanizsai kir. trószék bűnt. bíróságnál 335. évi ektob«r hóban tartandó végtárgyalás és ítélet hirdetésekről.
Október 7-én. 2055. Rágalmazással vádolt Kluger József elleni bűnügyben végtárgyalás. — 1743. Lopással vadolt Markovics András -.elleni bűnügyben végtárgyalás. — 1860. Magánokirat hamisítással vádolt Hoífman Henrik s társai
megöntözöm. Ha a feleségem kérdi : hová menek ? az a felele''em : virágot öntözni; pantomimíkával mutogatta, hogy melyik virágot érti ?
Furcsa egy virág is az ! A gyomrot kell öntözni, hogy az orron nőjjön.
Vacsorára hívtak. Érthető izgatott-•ággal foglaltam el helyemet az asztalnál, átellenben a ház asszonyával. Az ótel nem ízlett; különben sem szeretem a disznósajtot meg a krumplis nudlit. Elteltem annak a leirhatlanul kecses alaknak a szemlélésével.
Szelíd, cdendes fájdalom borongott hófehér arczán, lesütött fekete szemeiben, oly megható szép. volt, mint Coreggio bűnbánó Magdolnája. Csak ha mosolygott, hajnallott át szelídpir alabaatrom arczán; ajkainál apró gödröcskék támadtak, szemeiben epedő tűz gyúlt ki és nevető piczi szája: rózsabimbó fakadása volt. Ilyen csábos mosolya lehetett Évának a paradicsomban. — És mellette az az idétlen tömzsi fej, emberietlen arczvonásaival. Csak most vettem éaare, hogy oly nagyok ée ugy állnak a fülei, mint Mercurius sisakján a szárnyak. Az óriási ellentét a házastársak közt, egéaz tragoediát beszélt el.
A társalgás a férj részéről elég elénk és kedélyes volt, mely asonban lassankint a túlságos mennyiségben bevett bortól frivolitásba játszott át. — Egyszerre a kedves férjnek előre csuklott a nyaka, az asztalra dőlt és harsány horkolással elaludt.
.Hála Istennek !* — sóhajtott fel keserűen a nő. — Lássa, ez mindennap
m»gy,
— Es igy kellett-e minekünk találkoznunk, Ella ?
A nagy, velókig égető szemek tüzét két nehéz könycsepp oltotta ki e kérdésre. A korallajkak szegély-gödröcskéi ideges rángáasal fojtották vissza a szenvedő nő aokogását, vonagló árosán lassan végig
elleni bűnügyben végtárgyalás. — 3188. Lopással vádolt Kovács (csiuge) László elírni bűnügyben végtárgyalás. — 2079. Perko József elleni bűnügyben II. bir. it. hirdetés. — 2732. Láng Német József s társa bűnügyben II. bir. Ítélet hirdetés.
Október 9-én. 1780. Lóiopásaal vádolt Borbély István elleni bűnügyben végtárgyalás — 1992. Gondatlanság által elkövetett súlyos testi sértéssel vádolt Pollák Gáspár elleni bűnügyben végtárgyalás. — 2050. Lopással vádolt Stand Pál és János elleni bűnügyben végtárgyalás. — 2088. Súlyos testi sértéssel vádolt Horváth József elleni bűnügyben végtárgyalás. 2770. Pap István elleni bűnügyben II bír. it. hirdetés. - 2771.Horvá''h Mihály s társa bünügyben II. bir. it. hirdetés.
Október 14. 2148. Emberölés vé -eége miatt vádolt Farkas József elleni bünügyben végtárgyalás. — 2232 Lopá* büntetővel vádolt Bedó Ferencz elleni bünügyben végtárgyalás. — 2240. Súlyos testi »értéssel vádolt Borát Mihály elleni bünügyben vég''árgyalás. — 2426. Sik-kasstás vétségével vádolt Bucsolics János elleni bűnügyben végtárgyalás.
Október 16 1149. Lopás bűntettével Vörös Imre elleni bünügyben végtárgyalás. — 2l83.*Sülyos teati sértéssel vádolt Benczik Ferencz elleni bünügyb-n végtárgyalás. — 2292. Méhmugsai elh«j-táasal vádolt Sir l ka elleni bünügyben végtárgyalás. — 2343.Lopis büotettével vádolt Szántó (nyári) Kálmán elleni bűn ügyben végtárgyalás.
Október 21. 2485 Súlyos testi sértéssel vadolt Barta Mihály elUní bűnügyben végtárgyalás. — 2384. Lopás bűntettével vádolt Csemenka István elleni bünügyben végtárgyalás. — 2634. Sikkasztással vádolt R-ichenfeld Lipót s s társa eljeni bünügyben végtárgyalás.
Oicto^er 23-án. 3084. Lopás bűntettével vádolt Márkus Jakab s társa elleni bünügybeo végtárgyalás.
Október 28 2875. Halált okozó súlyos tes isértéssel vádolt Pintér Jáno» s tár^a elleni bünügyb-n végtárgyalás. — 3237. Közokirat hamisítással vádolt Pesti Ftrencz elleni bünügyben végtárgyalás. — 2483. Súlyos testi sértéssel vádolt Balassa István elleni bünügyben végtárgyalás. — 2765.Sikkasztással vádolt Kőhordó József s neje elleni bünügyben végtárgyalás.
Október 30-án. 2883.. Súlyos testi sértéssel vádolt Caigli F-rencz elleni bűnügyben végtárgya''á*. 2972. Lopás bűn teltével vádolt Tar János r tárnái elleni bünügyben végtárgva ás. 3065. Sulyo* testi sértéssel vádolt Skoroic- József «lien ■ bűnügyében végtárgyalás. — Krc«ian István elleni bűnügy ben II: b. it. hirdetés.
Kelt N. Kanizsán a kir. trvszék bűnt. bíróságnál 1885. évi szept. 30.
Kiadta:
"» PLANDER GYÖRGY
kir. trvszéki irodát.
gördültek u s«iv gyöngyei: a könyek s szorongó fájdalomtól fuldokló hangon szólt:
„Ez a te müved.''
— Ella, mit beszélsz az Istenért ?
„Igen, ez a te müved. Mért tépted
szét e''szivet és annak bizalmát az emberekhez ? Mi voltamén neked? Játék tárgy, melyet ha meguntál, kérlelhetlenül elhajítasz. És mi volt nekedssegény nővérem, Blanka ? az a szelíd, angyalssépségü ser dűlő lány ? Az, a mi én voltam. Hajh. ő már boldog; fenn van az égben. De én, de én .... 1 ? Keseit fejére kulcsolva nézett fel könybdn uszó szemeivel a magas, csillagos égre. -
— Ella, édes Ellám, térj magadhoz!
„Az az átkom, hogy rem tudok megtébolyodni I Lelkemben ki nem alvó bűn vádjával a meggyalázott női büszkt-segnek, szivemben e''í nem oltható utálat
a férfi iránt, kit férjemül ismerek, hitem j ben megingatva az Istenség igazságossága iránt, ki egy önfeledt pillanatban elkövetett vé.kémért a poklok összes kiszenve déseit mérte rám, élek itt meghasonulva az Istennel, világgal és őnmagai.imal és folyton tépelődöm azon: miért kellett ennek igy lenni ? Kinek a bűne ax, melyet az Őrök Irgalom én bennem bőszült meg. Vagy akkora bűn a szerelem, hogy egy percznyi mámorát egv élet szenvedéseivel kell megfizetni!? — A Mindentudó mindent tud ; tudta azt is, hogy szeretlek téged, — és nekünk, ha megbotoltunk, mindegy baj, akár az Istentől származott az, aki próbára tett, — akár az ördögtől, ki kísértetbe hozott, mondja Diderot. — Nézd őt! ^Jtálom és neje vagyok. De elkísértem az oltár elé. mert tudtam, hogy nem lehet hozzám hűden. És ekkor is a lobogó arafátyol ártatlanságomat hirdette s szivem borzadt a tudattól, ho^y esküm hamis. — Kl ennek az oka ...!?"
Ott térdeltem a hölgy lábainál, ki gyúlt arcscsal, lángoló szemekkel állt felettem, mint egy megbántott arkangyal,
A .Budapesti Hírlap''.
A hírlapok fiatal óriása Ot éves és máris mind a harmincakét foga kinőtt ; harapott is azokkal már eleget, a nélkül, hogy egyetlen fogát kihúzni engedte volna. Az egyetlen lap, melynek már megindulásé előtt 500 előfizetője volt, mely két hél''el megindulása után fölvitte 2000 eiőfisetőre s melyet ötödik évi fönnállása után 15,000 példányban nyomnak s egy példányra számítva csak nyolcz olvasói (holott kávéházakban 50 — 60-an olvassák, kaszinókban 15 — 30-an s minden családnál 5 —6-an olvassák s aztán még kölcsönkéri a szomszéd) mindennap száz-huszezeren olvasnak. Meg is engedhette magának a „Budapesti Hírlap8 azt a fény ütést, hogy Páriából hozatott 40.000 forintos gépen nyomatja lappéldányai''; °''y melynek összeállításává] 2 írat czia 5 hétig bajlódott. Az igaz, hogy ez a gép 500 darabra szétszedve érkezett meg s a darabok közt oly finomak is voltak, melyek akármelyik zsebórának becsületére váltak volna.
De sok kell ám odáig, hogy ez a gép nyelje a papirt és dobálja a lapot. Már késő éjszakára jár az idő, mikor m gkezdi a káprázatos munkát, melynek eredménye egy óra alatt 10,000 darab Budapesti Hírlap. Addig működik a másik gépez-t, melynek neve: „újságírás.0 Szedjük szét egy kicsit innék a kerekeit. Vegyük pl. a Budapesti Hírlapnál divatozó rendszert.
Délután 5 kor berohan a szerkesztőségbe „lapunk egy barátja«, „Lapunk egy barátja'' többnyire olyan fiatal uri ember, ki a sznrkesztŐság egyik másik tagjával baráti visszonyban áll, bejár a redakczióba diskurálni, ha-tud friss hirt, elmondja, vállalkozik unalmas színi és műkedvelői előadások megnézésére, zászló »zentelési szögbeverésekre. táncmulatságokról szóló ¡''udósitások megírására, s bankettek végig evésére. Ezekkel nagy szolgálatot tesz a munkatársaknak, s jutalmul kinevezte ik .lapunk barátjá"-nak, „Lapunk barátjai" nak főerénye, hogy közülök valaki mindig jelen van olt, ahol valami történik.
Tehát mint említők, berohan, s jelenti, hogy a sugáruton egy hás összedőlt,
8 az összes lakókat eltemete. A négy nagy teremben dolgozó munkatársak számszerint tizen, összefutnak, s tála g»t-ják a halottak ftcamnt. A *zerk«-az ő parancsot bocsát kij s három rauti- at-tra fi*kkerb~n elrobog a szerencsétlenség sziu h-iyéie, lakunk Darájának kalauzolása, m a helyi reporteó vezetése mellett, aki mindeu szálkát inmer a fővárosban (s a mas szemében.) Odaérve, azonnal lá''ják, hogy „csak" egy piafond szakaat be, az igaz, hogy maga alá temetett 3 embert, d amilyen peches idő jár most a zsúr-nalísztákr*, b''zonyoaan életben marad mind a három. L.punk barátja, épnek látva a rombadőlt házat, elpárolog, ott marad a helyi reporter maga, a két munkatárs omnibuszon visszatér a szerkesz-
ki az Ítélet napján a bűnösöket langp«lo-sával megbüntetni jő. A könveimben megtörő szemsugár m-»rtyrkoszo ut font e sokat szenvedett nő angyalarcra körül, ki kétségbeesett pillanatában a felmagasztosult fájdalomnak,szembeszáll as Istennel és ssámon kéri a sorstól szenvedésének okát.
Lehajolt hozzám és megcsókolt. „Ha nem akarod, hogy még többet szén. védjek, menj el tőlünk"
Hahaha! hahaha ! dejól tud beszélni ezaz éu kis feleségem.Kár, hogy nem lettél ssinésznő ! — Mindent hallottam. Hahaha ! — Most majd mi ketten játszunk tboatrumot. Hahaha !! Szóit és kaczagott borízű (hangján a csu''.orafejü Adonis oda lépett az elalélt hölgyhöz, felbomlott hosszú hollóhaját kezére osavarva, óriási Üiést mért annak''halott halvány arczára.
Mint megbántott őrült, ragadtam meg a creatura gallérját s a fékevesztett szenvedély hatványozott erejével felkapva őt, úgy dobtam a kerítésen át a sínek közé, hogy ott inaszakadtan elterült a földön.
Másnap sürgöny n-ján áthelyeztettem Selmeczre, megint csak valami háromszáz kilométernyire onnan ahol szereltem volna lenni.
És ötöd nap egy gyászkeretü lapot kaptam Dengelegről ....
Ki tudja most már megmérni a távolságot, mely örökre elválaszt tőled sse lid áldozatja a szerelemnek, szegény, sokat szenvedett ElUm ? Az álom könyörül c«ak rajtam : elhozza angyal arezodat csendes szomorú mosolyával, s könytől ázott párnáimon én élem azokat a kínokat, melyekben te egykoron oly sokat ssen-ved tél. — Hol less és milyen a találkozásunk ?! - Isten veled! Istaa veled! 1
tőségbe. (Jellemzi a hangulatot: fiakke^ ren jöttek és omnibuszon mentek.) Bent a szerkesz őségben már együtt ülnek a f/''•muftik : Kaas Ivor báró, Rákosy Jenő ¿s Csukássy József, s éppen ason tana* kodnak, hogy ú <n kellene-e manapság divatozó széde.''^í inszolid, csak külsőségekre fek eteit építkezésekről egy vezér-czíkkét dörögni. A báró már fogja a tollat, mikor omuibusz áll meg a kaiap-utca 16-ik szám előtt, s a ké: munkatárs leszáll. A leszakadt piafond agyonütötte a vezér-csikk ibémát; marad a pénsügyminiszter expozéja czikk tárgy nak.
A helyi tudósitó azonban működik, mint a hadvezér a htrezmezőn. Öt perez múlva már {el van jegyazve nála az eltemetettek neve. kora, családi állapota, » háziúr, hz építész, a pallér, az odasietett rendőrtiszt és rendőrorvos neve. Már egy csomó munkást kikaligatp t, a pallért keresztkérdésekbe fog.a, s elősietett két-ségbebeett családtagokat vigasztalt^, a vigasz szavai közben is ügyes kérdésekkel kivévén belőlük a tudósításhoz szükséges részleteket. Kezdődik az eltemetettek kiásása. O akkor már a szerkesztőségbe siet, s megírja a nagy balesetet. Nem szól senkihez, csak „dön''.i a kutya-nyelveket", vagyis szaporítja a teleirt hosszú szelet papírosokat. Ezeket a szerkesztő á''olvassa, s az inasnak adja, ez zárt táskába pakkolja, s átviszi a nyom dába, hol a föszedő (műnyelven metron-pAz* „mettear en page") darabokra vagdalja, s kiosztja 16 szedője közt. A szedők mindegyike odavissi b^üszekrénye mellé, s elkezd a belük után kapkodni. Fertályóra alatt a tudósítás ki van szedve, a főssedő a szedést összeállítja, bekeni festékkel, pApirost fektet rá. egy hengert végig gurit rajta, s készed van a kefelevonat. Ezt e késirattal együtt átviszi a korrektorokhoz, kik este heuől éjfélutan kettőig egyebet sem tesznek, mint ir''.jak a sajtóhiba'', a roasz szedés javítják. Ha egy-egy csikkel kéazen vannak, azt visz-sza küldik a szedőkhöz, ott egy azedő hegyes árral neki áll, a javítás szerint ki piszkálja a hibákat, í jó betűket rak helyébe* Most újra tiszta papirosra búzzák a szedést a újra átviszik a korrektorokhoz, most tessék átolvasni ! S ezek a javithat-lan emberek újra hibákat találnak benne. A korrektoruk as úgynevezett „kényszer-olvasók"; nekik muszáj a lapot végig olvasni, akár tetszik, akár nem. A .Budapesti Hirlap"-nal tonént egyezer, hogy egy kor> ».ctornak a politikai nézetei nem egyxatek meg a lap nézeteivel, s mindig az l--tt a vege, hogy ő a saját nézeteit b-le korigáita a csikkekbe. A szerkesztő ermésze esen megmagyarázta neki. hogy őt korr-ktorna^ a nem caikkirónak szerződtették, — s elküldte őt.
Mikor a kiszedett betütömeg szépen oldalakká van rakva, mint amekkorák a .Budapesti Hírlap" oldalai, akkor e>vi-ssik azokat az u. n. sternotipába, mely ismét egy külön berendezett helyiség, külön személyzettel. Itt az oldalakra ke mény papirost raknak, s beleverik, ugy hogy a betütömeg bele nyomódik, a a papirUpok adják a nega iv tormát. Est most eg/ ládaformába teszik, s olvasztott ólmot öntenek rá. IJjra kijön a pozitív forma, mihelyt az Ólom megkeményedik. S most a lap átv*l''0«ik akkora ólomdarabokká. mint amekkora a „Bud. Hírlap" egy oldala. Ezeket az óloml»pokat átadják a rotáczios gép személyzetének, az a hengerekre ráfekteti, s a masina pokoli forgással megindul. ^
Halt ! Még nem ! A helyitudósitó azt irta, hogy a 3 eltemetett közül kettő meghalt a kórházban. Éjfél után egykor kikocsiz a Rókusba, s arról értesül, hogy mindahárom életben van. őrülten vágtat be a szerkesztőségbe, m^girja as igazítást; s most á lapnak azt az ólom-old>lit, melyen a szerencsétlenségről szóló tudósítás v«n, bedobják az olvasztókemenccé-be, újra szednek, korrigálnak, öntenek, s as egész oldal újra készül. Folyik a munka egész éjjel: újságírók, szedók, gépészek vállvetve dolgosnak. Végre a gép elvégezte munkáját. Akkor 20 lány egy nagy teremben hozzálát a lapok ösa* szerakásáhos, csimszalagosásához, erős legények eserével kocsikra rakják, s a postára vissik. Majd megjelennek a ki-hordók, kiki megkapja a maga lapját, s viszi szét a a főváros nagy területén.* A reggeli kávé mellett aztán olvashatja mindenki nyugodtan a plafondbeszaka-dás történetét.
íme ez a uagy gépezet, mely naponként mozgásban van, s ez az u*, me-1 lyet a lapban megjelent minden dolog megtesz. A „Bndapesti Hírlap" mintegy 70 embernek nyújt állandóan kenyeret, s több százra rug azok száma, akiknek belőle nyereségük van (pl. az elárusítóknak, hirdetés közvetítő ügynököknek stb.)
A tulajdonosok : Csukássí József és Rákosi Jeaó, olyan emberek, kiknek privát vagyonuk volt, mielőtt a lapot megindították volna, a e vagyon által bistositott teljes függetlenség mindenkivel szemben hatalmas erőt kolo öuzöu e vállalatnak, hatalmasabbat minde t kormány, pénzintézet, részvény társulat támogatásánál. Teleki Sándor gróf (a ki
csupán a „Budapesti Hirlap"-nak ir) mondottá egyszer a szerkesztőnek: .Tudod mi as én ideálom ? Hogy Magyarország olyan független legyen, mí^t a „Budapesti Hírlap." '' V
A „Budapesti Hirlap-nál" uralkodó kollegiális szellem példabeszéddé lett a fő. városi zsurnalisztikában 8 kőzirigylés tárgya. A munkatársak testvérekként szeret tik és támogatják egymást s a sserkest. tők és kiadók minden friss, fiatal erőt fölkarolnak a gárdát nevelnek a „Buda-prstí Hírlap" köré, mely igy mindig megmarad ifjúnak, frissnek, élénknek és mozgékonynak.
i r ®
— Az 0rszág08 kiállításra tervezett tömeges felrándulás okvetlenül megvalósul. A Délivaspályatáraaságtól >8 megérkezett a válás?. Most már határozo Uu írhatjuk, hogy a kirándulás útiköltsége — ha 300 vállalkozó lesz — 5 forintba kerül. Ebben.v n három napra a szállás (tisztogatás) s a belépti jegy ára is. Ha 300-on felül lesz a felrándulók száma, még több kedrezményt lehet kieszközölni, mert ami azontúl befoly, azt %* összeget népszínház látogatási és egyéb kedvezméoyre fordíthatja a rendezőbízottság. Részvételre jelentkezni lehet a rendező bizottság irodájában. „Szécheny-tér. Tuboly-ház.) Az indulás lesz ok''óber 15-éo reggel 6 órakor a helybeli pályaudvartól; visszafelé, Pestről, pedig október 18-án esti 6 órakor. Hiszszük. hogy e Valóban kezdvező alkalmat párosunk és vidékének köaönsége örömmel ragadja meg.
— Az idő októb«r 2-ára virradóra egyszerre szeles hideggé lett. Valahol minden esetre havazásnak kellet lenni.
— A halandós gra nézve ig«n
kedvező statístikai adatot szolgáltát nálunk a lefolyt szeptember bóuap; melynek második felé elmúlt ugy, hogy városunkban halálozási eset alig fordult hIő Ebből is látható, hogy a száraz ősz mily egészség-«,
— Gyászhír. Balog Ardád színigazgató neje.* GrószB-irbála három napi kinoi szenvedés után, szeptember hó 28-án, Sümeghen jobblétre szenderült.
— Újlaki HIrschler Lipót «/»ó-
dom borút -nagykereskedő egész családival áttér a rom. kath. hitre. N-j i azonban megmar dt a möz. valláson.
— Cftuda tőrtént a buc-*u alkalmával RadnAn — irja az „Arad és Vidéke" — és p-d-g a Szüz-Mária ol ár előtt. A bucmban résztvevők erősen állítják. hogy egy aoya a Mária-kép elé vitte 5 évrs siketnéma gyermekét s addig mondotta előtte a Mán.» nevét, míg a nyertnek egyezerre csak elnevette magát és nemcsak a Mária nevet mondta ki tisstán, de még egy „hiszekegyet" is elmondott ráadásul. E megható jelenetre az összes jelenlevők ~sirni kezdtek és a csudála''os módon meggyógyult gyermeket összevissza csókolták.
— Színházunkban e hét folyt*''n több érdekes darabot játszottak. Közönségünk különösen nagy érdeklődéssel várta Binytini, Harmath Emma föllépését. Mikor meg''örtént, minden várakozást felülmúl.. A ritka élénk, temperamentum, a szépen iskolázott hang s az érzéssel teljes, elragadó d«lok a jeles művésznőt ritka kedves szinpadí jelenséggé teszik. Benne és Szathmáryban sek a varázserő arra, hogy tele házat biztosítsanak. A legutóbb előadott újdonság a ,Bip Fan FinWe" meg is töhötte zsúfolásig a házat. És a közönség jól mulatott.
— Jegyző választás Csáktornyán f. hó 1-én jegyzőválasztás volt ,mégpegig csupán ket jelölt között; ugyanis n>-m volt egyébb pályázó, mint Gréss Alajos kir. jbiróaágí aljegyző, és Kollay L-m''oj kir. közjegyzői segéd. A választás eredménye az lett, hogy Grész László 78 szónyi többséggel .^Csáktornya város (nagy község) jegyzőjévézaegválasstatott.
— A győpmester urat caak nem birja .megrendszabályozai" a kapitányság. A sok és folyton ismétlődő felszólalás daczára is megteszi, hogy esti 10 órakor viteti végig főutcsánkon az őszüreti eredményét. Szeptember 30 án is megtörtént ez, mikor a színházi közönség éppen ha zatérőben volt • még igen sok sétálót is lehetett látni. Nem akarjuk hinni, hogy a kapitányság est illetőleg már rendre ne utasította volna a gyöpmesiert; de es, mintha csak ily. módon akarna kaczér-ktdni erélyes rendőrségünkkel, azért is teszi. Azt mondja, hogy teheti, mert ;yÖp-mester.
— A lazsnaki mulatsagról következőket irja levelezőnk: Tekintates szerkesztő ur ! A palini urodalmi bérlők és tiss''ek altai szeptember hó 26-án L<>»~ nakban rendezett táncsvigalom kitünősn sikerült; s a midőn e szép sikert levélírói tisztünkhöz hiven corsiatdljuk, nem mu baszthatjuk el a belőle vont conse-quentiát is jelezni. Ugyaais N.-Kanizsán és vidékén általános a panasz, hogy rossz a társas élet, hogy as együvé tartozó ele-
huszonnegyedik évfolyam
ZALiI KÖZLÖNY
mek nem tartanak össze, hogy midőn
minden részében a közművelődési mozgalmak s a társadalmi éiet minden n«mu érlüktetései oly üdvösen megindul-uk, nálunk c**ndes nyugalum honol, at cgetz megyében semmi életjel. A fólüle-tateo g '' "lolkodók az oko: a társadalom betegségei e hárítják, pedig dehogy beteg %t. hiii a hol egy nagy vidék tár.adal-D*nak elitje oly igénytelen helyen • oly életkedvvel mint Lazsnakban megjelen, 0u oem lehet kórtűoetről asólni. S valóan caak kezdeményezni kell, csak lépjenek a ''ezé térfiak elő-érbe s a mi tár-i^élsliiiik is üdvös lendületet vesz. E tekintetben ki Unó elismerés illeti a kis Palin d.»°ék intelligentiáját, kik közt Clement, Zathureczky és Götze urak minden azép jő és nemesnek meleg barátai s ts utóbbi e körben tanulta megszeretni a magyart s lett maga is magyarrá. De térjünk a mulatságra. A lazsnaki vendéglő nagyterme alig volt kép-» helyt adni az elegáns társaságnak. Ott volvak a szép leányuk soraiban : Somssích K. Hegedűs M*rg- N.-Kanizsa, Vieber Linát és Níes-oer Fannit Palioból, D«mm Annát és £irs Nannit S»t. Baláaaról, Kvapíl Marikát és Annát Kaposvárról, Hartman linkét Bicskából. Rác« Ilonát és Arankát, Kassai Etelkát és Irmát, Belus kis-»«f*onyt. Táncsos Gizát és Irmát Rádról, Hohn Malvint Igritzéröl, Darázs nővéreket, Viosz Arankát, Tuooly nővflraket, Horvát Lillát, Vagner Arankát N.-Ka-oitsáról stb. Az urnók közt voltak Cement Lipótoé, Plihál Ferenczé, Z»>bu reczky Z«idmondné, Sebestyén Lajoané, Vágner Károlyné, Muaaett F«-r«ncstié, Tuboly Vikttfrnó, H-rtmanné, Somasich I/írinczné, Damm Hugóué, Vi-ber F-reoczné, Rátz Antalné, Kassai Antalné, Horvátbné stb. A lankadatlan jókedvnek i taneznak csak a világos viradat vetett véget. Szívélyes köszönet a paliniaknak s keüves muiatsagért. r. I*
— Stept. 29-éll szt. Mihály n»p-jáu Sümeghen igen sokan tisztelegtek Nagyságos Hild Mihály város plébános s j prépostnál névünnepe alkalmabó! a legjobb kivánatokn k adatott kifejezés. Ad-| ja Isten, hogy még soká maradjon uj méltóságában, melybe a veszprémi püs pök s-pt. hóban Sümegben beiktatta. El-j»n hívei és tisztelői örömére mint Apát
S prépost is !
— Dühös férj. Ándri Vilmos hely-11 beli lakos állami utkopró szerény fizetési azon a garaton szokta leeregetni, mely aur anyi családot a nyomorba taazitott e« mivel felesége e miatt neki keserű aaeitorebány azok at tett és kérte, hogy tekintse négy gyermekét e feleit a caa-ládfenntartóMrágalátos apa any.ira dühbe jött, hogy kést rkn Ta eló azzal feleségének mellét a jobb emlő felett megszúrta. As előhivott orvos szerencsére a sértést könyü testi sértésnek minősítette. — Szomorú állapo''ok biz ezek, a hol a családfő hol négy kis gyermek vár kenyérre, enyíre sülyed és akasztófáravalóságát hitvestársa vérével akarja szépre mosni. Valláserkölcsi n-velés lenne hivatva as ily gyakori dolgok megszüntetésére.
— Rablógyilkosskg.. A vidéken fegyveres tolvajok, tehát rablók keade^ nek garázdálkodni. Az eset következő: Hermann Dániel pákai lakos (Novai já-rái) — istállójába f. évi szeptember 24-ről 25-ére á menő éjjel ismeretlen egyének behatoltak és az ott álló négy lovat kivezették. A dolgot észrevette Hermán Dániel vóje, Rátz Mihály ki nem ijedvén meg a maga árnyékától, a lókötóknek útját állta; mire ezek egyike őt hssba lőtte. Midőn ez a lövésre összerogyott, a gazemberek ő'' egyszerien ott h»gy ták és a 4 lóval odáob állottak. A f*lun kívül a mezőn dolgozó cselédség azouban a lövésre figyelmessé léve a fa luból menekülő lókötóket észrevették és kasza fejsze vasvilla és egyéb azers ám-»al a gazembereket derekasan üldözőbe »ették. -- Ezek tartva a burokra kerüléstől, mind a négy lovat ott hagyták, futva menekültek a közeli erdőbe, hol az éjjeli sötétség leple alatt el is tűntek. A lovak tehát megvannak, de a derék vő Rv.« Mihály a hasába kapott lövés következtében még azon napon — 25-én «aeghalt.
A vidéki színészetet ig«o szépen karolta.fel Sümeg városa ; de a sárga halálbút okozott. Balogh Árpád igazgatónak •«¿p é< fiatal neje még szept. 24 »z Üdvöske czimü operettben köstetssésben részesült és 28-áo reggel már görcsök és hrshártya gyulladás következtében ki «''■nredett. Temetése igen nagy réasvét, számos koszorú letétele mellett 25-én délután 5-órakor ment végbe; megérkeztek e szomorú időre a kedves halottnak sziléi Mohácsról is. Nyugodjék as úrban!
— A gelaels.-tanító ur Horváth Pál a pölöskefói községi iskolához r. tanítóvá választatván, ennek követkej lében a gel-B«i segéd anitói állomás megüresedett. Ezen állomással 12 hóra 100 frt. készpénz fi izélés és egy szobából áHó lakáa a Brükaéges bútorzattal az alólirotná) eljes étkezés és moaatás élvezete van összekötve. Ágynemű s világítás as illető gondja
Lehet akár okmányok azonnali elküldésével^, akár egyszerű levél által október hó 15. is alóln ottal értekesni. As állomás azongal vagy legkéaőbb norember l- ig elfoglalandó. Gelsén Zala m. posta- s vasúti állomá* helyben 1885. szeptember 25-én.
Rumszauer Simon kántor-Laoitó.
— A borvásáriágra kétaégkivül legolcsóbb és legjobb forrás as orazágos miatapincse. Ez az állami kezelés, a kereskedelemügyi minisztérium veretése alatt álló nagysserü intézet íennái áaának aránylag igen rövid ideje alatt kiterjedés és üzlet dolgában óriási d> menziókra tett szert, ami egyaránt örvendntes ugy a magyar boroknak, a túlhajtott ésjnsaolid konkurrenczia s a számtalan hamisítvány következtében már-már iUuzóríussá vált jő hírnevének, mint a fogyasztó közönség érdekeinek szempontjából. Az országos minlapincze a magyar borkereskedés fejlődésében uj, egé<rségea epochát van hivatva megteremten''. Legkitűnőbb bortermelőink, kiknek már neve is úgyszólván garancziát nyújt termel vényeik jósága mellett, odakbldik legjobb vidékekből eredő boraikat. A minlapinczében ezeket valóban mintsszerüleg kezelik és olyan olcsó árakon bocsájtják a közönség r-ndelkezésére, hogy a többinek ugyaa-csak össze kell szednie magát, ha meg akar állni a miotapínezével való versenyhet. — A mintapmczéből gróf Andráasy Aladár, gf. Andráasy Gyüa, gf. Sstár-y, br. Kemény Gábor. Kerkapoly Károly, Koppély Géza, gf Nádaady Ferencz Tisza Kálmán stb saját termésű bora kerülnek eladásra, még pedig rgymlő árakon a nagyban és kicsinyben v» ló eladásnál.— Varosunkra és vidékére nézv- mindenesetre kellemes hírt regisztrálunk, e helyen is felemi tvéo, hogy az orsz. minta-piucse Z «la- as Somogy-várm-gyék saá mara vezérügyuoks^get léieaiteit Nagy Kanisaan Rosenberg Ernő és Richárd uraknál, kik a megrendeléseket eredeti árakon közvetítik. A lapunk mai számá hoz csatolt árjegyzéket p*díg különösen ajánljnk olvasóink szivea figyelmébe.
— Vége a kataszternek. A kataszteri hivatalnokok közöl mindazok, kik a földadó nyilvántartáshoz mar koráb ban ki nem neveztettek, kivéve továbbá az igazgatói iroda személycetét, oktober elsejére a pénzügy m nisslenum egy legújabb rendelete állal hivatalos működések alól felmentetlek. Az igazgatói iroda szeméivze''e még a f. év végéig marad együtt.
Nyilttér.
SMKSWKffT
legjobb asztali- és üdítő ital,
kitűnő hatásának bizonyult köhögésnél, gégebajoknál, gyomor- és hólyaghu-
r írtnál.
MattOlli Henrik, hM és Budapest
5141/886
Árverési hirdetmény.
( " : \ Alulirt bírósági végrehajtó as 1881.
évi 60. t. cs. 102 §-sa értelmében ezen-ntl közhírré teszi, hogy a nagy-kanizsai kir. törvényszék mint csődbíróságnak 5141/85. szátnu végzése alapján, — Heis-ler Amália fér). Lausch Jakabné vagyon bukott n -kanizsai lakosnál a csódieltáro-zas alkalmával összeírt 462 frt 90 krra becsült különféle ssinü magyar dolmányok, melléoyek, nadrágok, asövetek, ssob.tbmorok s egyebek nyilvános birói árverésen elfognak adatni.
Mely átverésnek a fenti számú végzés folytán a helyazinén. vagyis N-Kanizsán éa pedig a ruhanemüek a városház udvarán, — a~ szobabútorok pedig va-gvonbuao''t iá« asán leendő eszkóslé*ére
batáridőül 1885. évi oktober hó 12-Ik napjának d. e. 9 e« kovoikezó órája kitü-zetik és ahhoz a venni szándékozók oly megjegyzéasel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok ezen árvereaen becsáron alai is e.fognak adatni.
^-Azelárverezendő ingóságok vételára készpénzzel lesz fitetendő s as árveréa Ba-boss Láarló helyoeii ügyvéd tömeggondnok közbenjöttévei fog megtar atni. N.-Kauizsán, 1885. okt. 1-én.
FÁBIÁN FERENCZ,
bir. végrh.
mmm
Vasúti menetrend.
Iniol Kanisáról.
j
Reggel.
Pragerbof 5 óra 20 perczkor poatavonat
Barcs 5 óra 45 Budapest 6 Óra 28 Budapest 7 óra 20 Bécsújhely 6 óra 35
postavonat gyorsvonat vegyesvon. postavonat.
Délben.
Budapest 2 óra — parczkor potavosnat
Pragerhof 2 óra 45 Sopron 2 óra 15 Barcs 2 Óra 25
postavonat postavonat postavonat
Este.
Pragerhof 11 óra 20 perczkor gyorsvonat Zákány 11 óra 5 _ „ postavonat Budapest 12 óra 15 , postavonat Bécaujh. 12 óra 5 . postavonat.
Êrteziï Kanmara.
Reggel.
Bécsujh.
Budapest
Fiume
4 óra 8 pereskor postavonat
4 óra 45
5 óra 2&
Pragerhof 6 Óra 17
Délben.
postavoaat postavonat gyorsvonat.
Sopron . 1 óra 48 perczkor postavonat
Pragerhof 1 óra 15 ,
Barcs 1 Óra 40 .
Budapest 1 óra 59 a
postavonat poctavonai postavonat.
Este.
Budapest 9 Óra 50 pereskor vegyes ^on. Bécsujh. 10 éra 26 , postavonat Budapeat 10 óra 55 . gyorsvonat Pragerhof 11 óra 35 „ postavoual Barcs 11 óra 25 . postavonat.
Lapvezér es kiadó: SZÁLA¥ SÁNDOR-Fel..''ős szerkesztő : TASS ÁLMOS. Laptulajaouos: WAJDIT8 JÓZSEF.
Terío! Teri Teno!!
Tekintstes Tóth Anna úrnőnek a for-] tuna lotto szerencseszámok kiadójának Budapesten, vámház körút 2. sz.
Ha borban fekszik az igazság, ugv álomban as élet. Anuyi igaz, hogy az álom a valósággal szorosan össze kepcsolva, mert vagy tényleg megtörtént, vagy ezután meg-tötténendő dolgok foglal«oztatnak álmánkban bennünket.
Hogy ec tökéietessen igaz. bizonyitja alábbi eset, melj rajtam történt meg ás a melynek tönb ismerősöm és barátom tanúja.
Mait héten telvén le három éri katonasági időm, szerencsés hazatérésem alkalmából, kis társaság volt nálank ismerőseink köréből, a kik ezen örömteljes szabadulás Ünneplésére különbnél kdlönb jókívánsággal állítottak be Javában boroztnnk már, midőn a társaság egyik tagja Kiss Vincze ur helybeli polkái és kidármestsr poharat emelt egészségemre, azt kívánva,, hogy most már szabad levén, aegitseu az Isten valami vagyonhoz, hogy magam kezdhessek önnállóan üzleteit. A köszöntő atáu egyik is másik is ajánlotta, hogyan lrhet vagyonhoz jutái, míg végre fent nevezett ur azt ajánlá, hogy fordaljak az újságokban hirdetett Tóth Aona úrnőhöz s kísértsem meg es uton szerencsém. Röviddel ezután távoztak vendégeim
Lefekvém, gjorsac elaludtam s álmomban előttem állott aa egész tirsaság Ugyanúgy mint mikor Kiss ur kössöntójét monda. Különösen a Tóth Anna név hangzott felém többsxörö«en s felébredve asom>al írtam Tóth Anna úrnőnek, ki szives volt rögtön vála-azolni s az 6, 52, 7o. számokat már összeállítva átküldeni.
Hogy unalmas ne legyen, röviden tudatom, hogy a Temesvári, u urason fenti, Tóth Anna úrnőtől kapott számokkal 9600 frtos ternot nyertem, mely összegből már kis üzletet állítottam fel s reménylem, hogy boldogulok vela.
Köszönetemet nyilvánosan kívánom leróni, oly módon, hogy közzé teszem e való esetet, felssólitva egyúttal mindenkit, ki ez uton kiván boldogulni, hogy teljes bizalommal forduljon Tóth Anna urnőhaz Budapestre vám-házkőrut 2. sz. alá, mert a rajtam megtörtént eset (n«m tekintve a számtalan bámálatos eredményt, melyeket nevezett arnő elért) világosan bizonyítja azt hogy Tóth Anna urnó lottoszerencseasámainak összeállítása, minden e téren ismeretes mávézsetett fölülmái.
Hidas-Rév 1885 szept. 20-áa
Kiváló tisztelettel KERTÉSZ MIHÁLY kereskedő cs. k. tartalékos tizedes.
Tóth Anna úrnőhöz czimsett levelekhez 8 darab 5 krros levélhélyeg melléklendő válaszadásra.
too! Teno! Tinó!
Tekintetes Mihalik János Matbemathikus urnák Budapest Kerepesi ut 74. sz. I. em. 7. ajtó.
A szenvedő emberiség javára, polgártársaim boldogítása ccéljából juttatom soraimat köztudomásra; nem tarthatom vissza
magamat, hogy ne lelkesítsem, ne buzdiuzm embertársaimat, miszerint tartózkodás és haladék nélkül bizalomteljezen forduljanak Mihalik János világhírű matbematikas árhoz, ki egyedül áll a művészet azon fokán, hogy tudománya álul bánat, gond és bútQl megóvjon bennünket. — 8 mindez néhány sornyi levélbe k alig ki* csekély költségbe kerBL Ki fogja elmulasztani az alkalmat, hogy azonnal e bámulatos müvéazetü nemezszivü árhoz fordul jon, ha ezennel nevem és teljes esimem slá-irása mellett kijelentem, hogy Mihalik János számfejtő úrtól egyszerű kérelem után nyert 81, 2, 45, számokkal a Bécsi húzáson í. hó 19-én 7200 frtos ternot nyertem.
Szívesen kész vagyok, bárkinek is felvilágosítással szolgálni aki szóval vsgy iráabelileg kérné azt tőlem, mert MihaÜk ur iránti táplált hálám és elisme<éiem oly határtalan, hogy «ziwel lélekkel zzereiném kikiáltani az *géiz világba, hog^r én vagyok aion szerencsé« ember, aki Mihalik János ur tudománya révén juto''tam szerencsémhez mert az ő .egitsége folytán vagyok elégedett boldog ember. — Ne becsmérelje senki « sorokat mivel azokat a tiszta valóságot tartal mázzák, te jes hitelt érdemelnek mindenkit, aki hasznát akarja venni, boldogítanak. — A világ valamennyi művelt n''peinek uj csodaként tűnik fel Mihalik ur bámulatra ragadó tudománya minden osztályát a népeknek örömmel tolt/« el ason gondolat, hogy végre sikerűit egy embernek élez esze és fáradhatlan tanulmánya álul a számmüvészat legfelsőbb fokát elérni, mely őt képesíti arra, hogy a lottóban húzandó számokat «lóra kiirámitani képes.
Legkfllöaösebbea a szegény osztályt érinti e tudat, s valóban örömteljesen dobban szive a vagyontalannak, ha meggondolja, hogy csekély költség és fáradság mellett kérheü a szerencséi számokat, «melyek jól- tet és boldogságot biztosítanak számára. És ezén i«mételten szólitok fel mindenkinek ki ez nto . óhajt azerencsés lenni. Vegyék figyelembe e sorokat, haladék nélkül azonnal forduljanak bizalommal Mihalik János matbematikas úthoz, mert hiszen a''ig kerül fáradságba s elenyészőig csekély, — majdnem semmi költ-•égbe — A szerencse, bol logság, elégedettség és minden földi javak birtoka c»akis és egyedül Mihal''k János or művészete ctján érhetó •1. Ki Lem fog iparkodni ? Ki fog késni & levéllel ? Ki nem iordui rögtön Miüalik úrhoz ? Ki akar ön sserenc»éjének ellensége sírásója lenni? Bizonnyára senki. — Ott hol költséget sem kell tenni s biztos nyereményben részesülünk, nem lesz senki, aki ké.sen a hires mat-hematikus Miha.ik János úrhoz szerencseszámokért folyamodni.
Hslás szívvel maradtam
Burger János, kárpitos.
Uj Bésan. i''erencz-otcza 4 sx a korona káv^báz mellett
Mihalik János úrhoz Bndapest. Kerepesi ut 74 st«m I. em. ^jtó
alá czimzendő levtlekhoz 3 drb 5 kros. bélyeg mellékl^ndŐ választás czéliából.
Erven Lucas Bols,
k. k. Hof Lieferanten, k. nied. Hof-Lieferanten.
Alapíttatott 1875. Amsterdamban.
különlegességük
Curacao-Anisette,
az ország első üzleteiben Készletben vannak. 2615 1-10-
OKTOBER 1885 3-án
oooooooooooooo
VALÓDI
orvon!
MALAGA-SECT
A klosterneuburgics. k. borkiaérletí állomás Vegyelemzései sserint
kitílnő, jó, valódi malaga
mint kitűnő erósitö-««er elerótle-nedett betegek, üdülök, gyermekek stb. számára, a vérszegénység és gyomorgyengeség ellen l*-gki üuőbb hatású. 1/l és 7a eredeti palaczkokbao s törvényesen bejegyzett védjegy alatt
mm SPANYOL MKERÍSMSM
BÉCS HAMBUR6
frt 2.50 és 1.30 eredeti árak mellett
Kaphatók
Nagy Kanizsán :MándákGy. Sándor ur gyógyszertárában, 8 c h w S r z
éc T a u b e r vegyeskereskedéaében, Knortzer Frigyes vendéglőjében és Bogenrieder I. vasúti vendéglősnél. Rosenfeld A. vegyeskereskedésében
Zala-Egerszegen: Kaszter Sándor gyógyszertárában.
Kapba.fi továbbá :
igen finom külföldi borok eredeti palaczkokban — és eredeti áron. 2616 2-6
A jegyre VINADOR, valamint a védjegyre kérjük különösen figyelni, mert csak az Ilyenekkel ellátottak a valódiak, melyekért jótállást válalhatnnk.
OOOOOOOOOOOOOO
fflfflfflm
Ferd. Stade
ELLBERFELD (Rheinpreussen)
Agentur-Géschdft ersten Ranges.
Különlegességek: Hüvelyes terményekben.
MF* Ügynökségek felállítását kívánjuk.
2653 1—3.
¿ill II I I I I I I I I
XXXXaXkXXMtMUt
jj^wjww^wjw^^vwrtvjy
HIRDETMÉNY.
Az üzlet felosztása végett mindennemű
arany-, e^üst- és látszerész áraknak
a bevásárlási áron aluli
teljes végeladása
csak november l-ig.
HELFY B.
»
látszerész és ékszerész.
1

o o
8
lOOOOOOOOOOOOOOl
Üzlet-mepyiíás.
Van szerencsém ezennel a n. é. közönség becses tudomására hozni, miszerint a helyben már több mint 30 éven át fennálló
ROSENBERG ÉS WELISCH-FÉLB
gyarmat-, faszer-, festet-, liszt- és sótasMést
^ *MARTON ADOLF
tökéletesein újonnan berendezve és felszerelve
lsltűnö csemegéin és vetömagvaJt
raktárával bóvitve megnyitottam.
Ismerve a n. é. közönség igényeit, azon biztos reményben vagyok, hogy hosszú évsoron át ezen szakmában szerzett tapasztalataimnál fogva ezeknek minden tekintetben megfelelni
képes leendek.
Magamat a n. é. közönség becses jóindulatába ajálnva, kérem minél gyakrabbani szives megrendeléseit, melyeknek reményében vagyok kiváló tisztelettel
MARTOBT
HUSZONNEGYEDIK ÉVFOLYAM
ZALAI KÖZLÖNY
OKTOBER 3-¿n 1S85.
i
T É S I
Hirdetmény,
Méltóságos tolnai gróf Fastctics Tasziló ur somogy-megyei taranyi uradalmában legelón hizlalt jó karban levó 379 ürü és 433 darab nőstény
m u a t r a b 1 r k
eladó. —
Bővebb felvilágosítást ad az uradalmi tisztség Taráuy-ban (Somogymegye posta helyben).
Kelt Tarányban, 1885. szeptember 19 én
teljes tisztelettel
HORVÁTII JÁNOS

WALSERFERENCZ
első magyar gép- ós tixxolWerok gyára, harang- ós órcaöntödóje BUDAPESTEK, Eottenbiller utcaa 66.
*. . » ■
alapon es kedvező feltételek mellett ajánlkozik köz-és magán fürdők felszerelésére, szagmen-tes ürszékek felállítására és minden vizmű vi muukálarok gyors és pontos kivitelére képes árlapok és részletes költségtervezetek kívánatra díjmentesen küldetnek.
Ajánlja gyártmányát, mint magyar különlegességet kutakban és mindennemű szivaty-tyúkban elvállal teljes vízvezetékek berendezését varosok, földbirtokosok, Ipartelepek, ármentesitő társulatok és magánzók részéről modern technihai
2522 16—50
Egyetlen belföldi szivattyu-gyár.
és nyomdai részvénytársaság könyvkiadóhivaulában Budapest, V 0 kecskemétl-utcaa 6. 8Z. megjelent és Ugyanott, valamint raiod^SF''kőnyv- Q
0 0 0 0 0 0 0
árusnál kaphaló :
A BUDAPESTI ARU- ES ERTÉKTŐZSDE
XJJ 2619 2 -3
ÁRUÜZLETI SZOKÁSAI
(ÁLTALÁNOS ÉS KÜLÖNÖS HATÁROZATOK.
0 FüggeUkiit. a tőzsdei váluszlott bíróságokra vonntkozó töroÁnyek, a Buda-
0 0 0 0 0
o
pesti tözsdebirósdg uj eljdrdri szabályai s a tőzsde alapszabályai. JEGYZETEKKEL FLLÁTT\
DR. FÉLEGYHÁZY ÁGOSTON, ÜGYVÉD
a budapesti áru- és értéktóssde jogügyi titkára.
Második tetemesen bővített és javított kiadás. Ara 2 frt
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
WttWi I i I I i I II I I I 1 I I I I III-
Dr. Msidlager taaár ur ¿Ital feltalált és kizárólag szabadslaazott gyár
Meidinger-kályhák
előállítására.
HEIM H. Felnő Döblingben Bécs melietr.
RAKTÁR : Budapest, Thonet-udvar.
CS. KiR. *Z 188t
A legelső dijakkl jutalmazva: Bécs 1673, Caa>ei .«77, Pári« 1878 Se. h< hau- 1877, Wels 1878, Teplit* 187», Récal880, Eger 18S1, Tm»t 1882.
R. a ü t á, r a K :
BÉCS BUKARESZT MEILAND
Karntnerstr. 40,42. Strada Lipscani 96. Corso Vitt. Emánuel« 38
Legjobb Mülről''Qtő szeleiével ellátott kályhák lakásoknak, iskolák-és irodáknak stb, egyszerű és elegáns kiállításban. Egy kályhával több saoba filtbetó. Körponti légfűtés egész épületekre, szá-¡tó-készülék ipar- és me«ő-
gazdasági czélra.
As osxtr. magyar birodalomban 263 tanodában 1824 van a mi Meidlinger-kálybánk-ból használatban, e«ek kö«t 74 tanodában a bécsi kerületben 508 kályha, 47 tanodában 820 kályha a budapesti kerületben.
A mi Meidinear-kályhánk előrye nemcsak a cs. k. hivaUlokosn, orsaágos intésetek-ben ás városi hatóságoknál, papirendeknél, kórháiaknál, vasutaknál és gőzhajeknál, pénz-íntézateknél és biatositó társaságoknál. iparvállalatoknál, szállodákban, kávéházak és ebédlőkben nagy számban, hanem több mint 20,000 magán hátakban vannak a mi tfeidinger kályháink használatban.
Budapesti r a
KIÁLLÍTÁSI sorsjegyek^
- iooe
nyeremény
J° hl
E/.en horsjegjek kaphatók Nagy-knni/uin

Wajűlta József könyvkereskedésében.
Azon magkedvaltetést, melyet a mi kályháink mm- . denűtt kivívtak. többszörös utánzásokra aduk okot. _ Fi- | gyalmeatetjflk tehát a t közönséget saját érdekében is játSZOtt ZOngOráfc becseréltetnek ntalva gyári védjegyünkre — hogy óvja magát mindennemfl
A gyár védjegye:
[ HEIDIN6ER-0FEN ..................v_ _.....,...
\Jcjf U U C t ü VX hírneve» és ismert gyártmái ynnk utánzásaitól, habár ások j Ift»''"'' 11 b 1 m egyszerűen .Meidinger-kályhák- vagy pedig javított
Meidinger-kályhák gyanánt ajánltatnak is. ''
A mi gyártmányunk ajtajának belső felén g/ári védjegyünk bele van öntve.
W Prospektusok és árjegyzékek ingyen és bérmentve. 2579 7—51
♦Iiiiiiiii w:w»h 11111111
oooooooooooooo xuttxxxxttxxxxxz
Zongora raktár. XXítXXXXKXXXXXX
Árverezés
&
Nagy választék uj zongorákból a legjobb bécsi gyárakból. Régi át-
Rosenberg Adám
Tek. Tóth Lajos ügyvéd ur házában.
2617 2-*.
OOOOOOOOOOOOOO
ML XEIDLITZ *
Csat valódi
ha minden dobozon
» gyi''j»»*: *
is Hall sokasoro-sitott czóg nyomata látható.
??rok l*rtó* «''¿Urhit*«» makacs gyomor e» altestbajak, gyomorgörcs és fx V-rA.w° zVv,£Jon,or<ífÍ4> rö«»ett d«8«lá». ''"ájbij vérttluiás, aranyér is a legkil-j ketegssgek allaa 3<> év óta folytonosai! növek-idő ^¡«»érésben résiesni i-g7 eredeti doboz haaználati utasítással 1 frt Haaisitváayok tírvénysses Bldöztetnek
Kö»»vény , esáz, mindennemQ haao gatás és bénulá«-faj-, fül- és fogfájás sikeres gvógyi-
taaáho. Mimi _
borogatásaak mindennemQ sérülések és sebek, gyuladá. k és dagaaatoá'' »Ilon.
""e1, keverve, hirtelen betagedés, hányás és kólika ellen Egy Qvee pontos utasítással 80 kr. 24Gl 43 52.
Valódi, Moll védjegy évtsl és név aláírásával
gyógyszerész császár királyi udv. szállító.
Baktárak: Na|y -ftaaiz I a: Balua Jóasef gyógv«eré«. Rosenfeld Ad. Fsaselhofer József .Barcs; Dorn^r S. Csáktarnya: Gönc L. grógv Kaposvárott: Borov,« Ad Kosztbely : Schleif-r fia Kicmná : Rátz Jáno«. Marozall : Isztl Ferd. 5ö|«trar: Szalay Jozaaf. ZalaEgerszeg: Hollósy J. gyógys.eré.z.
Moll A.
Bécs, Tuehlauben
bármiiv tulsjdonu legyen ^ is kQlönöson pedig a A omlott cs odva*-fogakat, egy pillanat ^ ♦ alatt éa gyöke''r-sea g ógyit aa ♦
T iadlai kivonat J
j ^ melylyel a fájó fog bekenetik. Miért is T ^ e kitünó szemek egy családnal sem J X siabad hiányoznia. Kredetí N -Kanizsán 1 l J egyedül SCHWARCZ é, TAU8ER ke- J J reskedésében kapható 35 krért J
xxxun***xxxuxx
Gyakorlott ügynökök,
törvényesen megengedett állami a városi nyeremény sorsjegyeknek bi-zomány kép való eladásra
nagy díjazás mellett
minden vidékre kerestetnek.
Ajánlatok igy czimzendók: F. 677 an Rudolf Mosse, Breslau.
XXXXXKKXXXXKXX
i
alkalmi val rendkívüli olcsó ár mellett megszerzett 1650 drb kitűnően szabály zott. pontosan járó, és min-de:a anyag nélkül önvilágitó
ÍR2fa-órát
har angütesü- ébresztővel,
2 araoyosc-ttaulyiyal, és iogóval fflszerel-vq, általam mától fogva tövid ideig csak
2 frt 45 fep.
leszállított ár mellett áruba bocsájtatnak.
Ezen pompáa és fölötte kitünó órák, disaes nagyszerű diófa, gömbk**re tekbe foglalva, minden saoba diszére válik, és az aranyárnyékkal számoxot számlap önvilágitási eröert
10 évi kezesség vállaltatik.
Megrendelések csak egyedül általam esa-kötöltetnek, utánvétel mellett aztgoru pontos* ággal, mivel más oldalról birds-tett eff Sle érák érvénytelenek. Csoma-goiáai díj csak 30 kr.
Dbd dt LBUcKfiaflBT UHrBn^EKETE*
Wien. 5 Be?. Hundstburmstrasse 18.
xxt txxxtxxxxxxxx x xt txxxxxxxxxxx

xxxxxxxxxxxxxx

«0
«5
X
¿métái ÍÍÍIÍ
elf Arnoldnál
Bécs, I. Pestalozei utcza 1.
Közvetítés ingyen. E szakban a legrégibb czég.
xxxxxxxxxxxx+x
Wajditt Jóuef könyvnyomdájából Nagy-Kamiján
\AGY-KA\IZSA, 1885. Október 10 én.
«-vro :il évre
negyedévre - -
Ejjyes szam 10 kr.
H I K I'' K T K SKK * has»'',os petitsorb.m 7. másodszor 6 s wídí''oii további sorért 5 kr.
NYILTTERBEN t„r<>nk-''- t 10 krért v.-tf>tnok fol. ¡^jnrstári illc-té-k minden egyes hir ¿élesért 30 kr fizrtendk.
Hnszonnegyedik évfolyam.
i
A lap szellemi részit illető közlemények & szerkesztőséghez, anyagi részét illető közlemények pedig a kiadóhivatalhoz bérmentve intézendök : N ajry-K anlzKán Wlassicshá*.
Bérmentetlen levelek nem fogadtatnak el
Kéziratok vissza nem küldetnek
A nagy-kanizsai „Kereskedelmi Iparbank,nagy-kanizsai önkéntes tűzoltó-egylet", a „zalamegyei általános tanitó- " ustŰkf, a ^nagy-kanizsai Jcisdednevelö egyesületa „nagy kanizsai tisztiönsegélyzö szövetkezei'', a , soproni kereskedelmi s iparkamara u nagy-kanizsai külvdlasztmány''-ának hivatalos lapja
HETENKINT EGYSZER, SZOMBATON MEGJELENŐ VEGYES TÁRTALMU HETILAP.
A munka.
„Munka, az erény forrása ; Munka a vér balzsama " > H»rd«r:
Czivilizált századunk, mai mo-ier0 világunk egyik fattyuhajtását, i jggis/.tó kórtünetét képezi sok embernek. sőt nem ritkán egész osztályoknak azon lázas törekvése: hogy komoly, becsületes munka, jóravaló igyekezet nélkül semmittevésben és az'' élet Különféle gyönyöreinek kiaknázásában tölthessék napjaikat.
De igaz lévén az a magyar közmondás, hogy .henyélés szegénység" ritka azon halandók száma, kiket a vakszerencse annyira tenyerén hordana, hogy ölükbe hullassa a jólét és gazdagság gyümölcseit. így aztán csakhamar eljönnek a szűkölködés és nyomor napjai és mivel ily emberek a becsületes munkától irtóznak, vagy könnyelműségükben a bün lejtős útjára térnek, ahol csakhamar utoléri okét a büntető igazság szigorú keze; vagy késégbeesésükben a komoly küzdés napvilágát önként cserélik fel a halál nyugalmának éjjelével, kezet emelnek önmaguk ellen és gyilkos kézzel vetnek véget életöknek, a legnagyobb nyomorban hagyva hátra
családjaikat.
És ismét hány olyan erőteljes anber van, ki a munkára nevelve és arra kezdettől utalva, egyszerre elveszti munkakedvét; mint valami rossz daemon megszállja ót az élvhaj hászat és elűzi a munkától be a a mosolygó könnyelmű világba; a nap munkaidejét elfecsérli, az éjek. t dorbélozással tölti, a helyett, hogy valamit meggazdálkodnék, a meglevőt is eltékozolja, a helyett, hogy tekintélye növekednek, a becsület is elvész; a helyett, hogy öre^ napjaira valamit félretenne, adósságot adósságra halmoz ; a helyett, hogy az államnak hasznos polgára lenne, növeli a csavargók számát; a helyett,
hogy magának boldog otthont alapitana, még örülhet, ha öreg napjaiban a kórházban talál menhelyet.
Es mindezen inség, nyomor és szégyen onnan van, mert nincsen kedve a munkához !
Egyedül & munkakedv '' és józanul berendezett háztartáson alapuló rendszeres munkásság a jólétnek áldásos forrása. Egyedül a becsületes munka — legyen ez akár a legdurvább kézimunka — teszi az embert emberré s a társadalom hasznos tagjává.
Mert elmúlt már a vak előítéletek kora, midőn még a munkát a becstelenség egy nemének, a szolgaság jelének tartották.
Manapság — hála az uralkodó felvilágosultság ¿s humanitás szellemének — a munka mindinkább emelkedik becsben; a munka ma az ember főkötelessége és főérdeme.
Ma a törvény előtt mindenki egyenlő, legyen az akár szegény munkás, akár gazdag fóur — egyszerű kézműves vagy milliomos tőkepénzes.
Ma a darócz ruhában járó munkásnak és finoman öltözött uracsnak, a tudósnak es napszámosnak, mindenkinek, a ki munkálkodni tud és akar, egyformán igénye van a társadalom becsülésére és elismerésére.
0 Igaz ugyan, hogy a mi viszonyaink közt e tekintetben még sok kivánni való maradt fenn. De az aj világ ebben is sokkal előbbre van mint mi. Ott mindenkinek, ha csak a közvéleményre valamit is ad, valamely hivatást kell választania. Légy a mi akarsz: földmives, ökörhajc-ár, napszámos, ügyvéd; vagy áij szolgálatba ... Mindegy! Légy ez, vagy amaz; csak légy ember, vagyis dolgozzál, munkálkodjál és a társadalomnak oly hasznos és becsült tagja vagy, mint bárki más.
Egy amerikai tábornok hazatér a gyózelmessen kivivott csatából. A diadalkoszoruzott hós kalmárüzletet
nyit, kék fonállal kereskedik és meg van győződve, hogy ez által nem tesz olyat, mi méltóságán aluli volna. — De ez még nem mi? dl Az őserdőben egv favágá vigen: fütyörész. És mit gondolsz, fejszével széles vállán minek megy elébe? A köztársaság elnöki székének, és senkinek sem fog eszébe jutni, a favágó tenyerén levő bórkérgeK számát megolvasni. Jöhet az óra és ezen emberfia a föld leghatalmasabb embereinek egyike lehet és a demokráczia dicscsarnokában Washington mellett becsülettel töltheti be helyét.
Mindezeket csak azért hoztuk fel, miszerint lássák olvasóink, hogy az uj ^iiágban miként becsülik a munka emberét; és ha minálunk ez talán nincsen is egészen ugy, mégis be kell látnunk, hogy ott, hol a föl-világosodás jótékouy szelleme üli uralmát, elismert dolog, miszerint a becsületes munka, a kitartó szorgalom teszi az embert igazán emberré és egyedül a munkásságon alapszik az egyén, a család és igy az egész haza jólete, gazdasága.
Tehát félre a henyéléssel és fel a munkára! Mert a munka nem teher, hanem annak, ki belőle családját tartja, csak öröm és gyönyör; a munka a szerencse és megelégedés forrása: a munka a gát, mely azon magyar közmondáshoz képese : „a szorgalom gazdagság, a henyélés szegénység" — minket a szegénység és inség csapdosó hullámai ellen megvéd; a munka a legszebb polgári érdemkoszoru, melyet tisztelet és becsülés környez.
K—k.
A Idkiallitás.
Országos tárlatunk keretében e hó 5-én nyilott meg a nemzetközi lókiállitás, melyen nemcsak népies lótenyésztésünk van méltóan képviselve, hanem a nagyobb és kisebb
ménesek tulajdonosai is bemutatják, állami lótenyész intézeteinkkel karöltve, országos lótenyésztésünk színét-javát, és így bizton remélhető, hogy magasabb értékű, nemesebb vérű, fényűzési czélokra szolgáló lovaink jobb értékesítésének és nagyobb kivitelének ujabb csatornái fognak létesíttetni e kiállításon.
Nagy munkába került az e feladattal megbízott rendezőségnek a kiállítás sikeres létrehozatala; de hogy mily fényes eredménynyel oldatott meg a nehéz feladat, azt szemlélheti á nagy közönség azon öt nagy istállóban, melyeknek kapui ma megnyílván: összesen 830 kiállított lóval oly képet mutatnak, mely azt hi szük — méltó a nagyszabású kerethez, s a mű megalkotására minden oldalról hozott áldozatokhoz.
Az egész lókiállitás — eredeti programm szerint — három lócso-portra oszlik.
Az olső csoport a ménesek col lectiv kiállítása, hol a nagyobb ménesek tulajdonosai külön keretben kívánják bemutatni méneseiket.
Itt méltán első'' helyet foglalnak el kir&lyank ő felségének lipiz-zai és kladrubi magánménesei 10 lóval. Az uralkodó ezen két ménese nagy befolyást gyakorolt országos lótenyésztésünkre is. Ezen ménesekből fejedelmi kegy folytán számos törzsmén került e század elejétől fogva a mezőhegyes! állami ménesbe s a méntelepekbe, a legújabban a fögarasi ménesbe is. hol csupán csak lipizzai vér ienyésztetik, melynek alapforrása a Trieszt mellett a Karst hegységben 300 év óta fennálló li-pizai udvari ménes.
Második helyen szerepelnek az ausztriai állami lótenyész-intézetek, a radauezi állami ménes és az örökös tartományok méntelepei 24 lóval.
Ezen istálló másik'' oldalát a magyar állami lótenyész-intézetek kollektív kiállítása foglalja el. A ki
ismeri azon fontos, sót döntő szerepet, mely Magyarország lótenyésztésében az állami lótenyész-intéze-teknek jutott, a ki tudja, hogy ezek képerik lótenyésztésünk eddigi haladásának s jövő felvirágzásának alap-forrását, az természetesnek fogja találni, hogy az állami lótenyész-inté-zetekben tenyésztett minden egyes fajtát és törzsöt méltóan kellett képviseltetni ezen országos tárlaton; mert hiszen az országos lótenyésztés teljes képét akartuk bemutatni, s a geográfus is, ki egy nagy folyam leírását tervezi, annak alapforrásait tartozik részletesen kimutatni.
Minden fajtából és minden törzsből ki van állítva az illető -ménesnek l-l törzsménje és két törzs-kanczája s azonkívül a méntelepek létszámából is törzsek szerint 4 — 4 fedező mén. Általánosan megjegyezhető, hogy nem egyes legjobb példányok választattak ki, hanem olyanok, melyen az illető törzs általános minősége leghívebben képviseltetik.
A II. sz. istállóban találjuk egyéb magasabb angol vérű magánménesünk kollektív kiállítását, valamint néhány angol telivér verseny-paripát és tenyészanyagot.
A III. sz. istálló különféle fajtájú és termetű méneseink gyűjteményes kiállítását tárja elénk.
Ezen két utóbbi istállóban ösz-szcsen 33 ménes 256 lóval van képviselve.
Magyarországban összesen mintegy 100 oly magán ménes létezik, mely a „ménes" nevet a benne tenyészett nemesebb és constansabb vérnél fogva valóban megérdemli.
Tehát harmadrésze van képviselve szám szerint, de minőség szerint — kevés kivétellel — méneseink legjavát fogják e tárlaton képviselve látni.
A második csoport lókiállitása azon kisebb tenyésztőknek, kik néhány kancza után, nem ménesben,
A.
Szivek világa.
(Elbeszélések.)
Irta : JVeber Antal. II.
LEÁNY FILOZOFIA.
Kinn borong az őszi est; ködŐB ho-tnályáu csak alig bír átszűrődni a szolid holdvilág * a félénk csillagaagár. Az el-•irgult falomb zizeg a hideg szélfuvásban, mely egyei leveleit messze elhordja az «oyatörzstől. A háztetőről félelmesen hal-Jia alá baljóslatú sikoltása a halálmadár-osk: cauvik, cauvik.
Benn a ssobában el-elsetétül a mécs *iíá.g; a ház ereszlékein besü*itő szél •ofogtalja azt, mintha ki akarná oltani, hogy az ottlevők ne lássák azt a szomorú jelenetet, mikor a balál a törzset választja el leveleitől: — hogy eltakarja az anya halálküzdelmét zokogó gyermekei elől.
Hajh, pedig hiába asarja azt a szél 1 Nem a köny telt szem: — a szerető szív osztozik a haldokló kínlódásában.
A beteg bobilokán már kigyöngyö-zött az utolsó küzdelem verítéke, arczán ott ég a halál rózsája, melyet*'' nagy kaszás minden áldozata arczára oda fest, nem tudni : hogy önmagát csalja-e meg? Vagy hogy a haldoklót?
A küzdelem egy pereire felhagy, a beteg visszanyeri öntudatát s körül néz. Ott látja árva gyermekeit, kik most már báromszoros árvák lesznek : nincs sem »pjok, sem anyjok, sem egy jó barát, a ki segitse őket biztató szóval, édes hü ri-gaulaiáa&ai.
Ez a tudat ugy elszomorítja a hal-t dokló anya szivét.
Egyszerre paripa robaj hallik; a kutya félhagy kísérteties vonitásával s ugatni kezd; a halálmadár ijedten rebben el a háztetőről és nem csuvikol többet, — de nincs is arra már szükség, ugy is tudja mindenki, hogy halott lesz a háznál.
A lovag belép az ajtón. Amint meglátja a szomorú jelenetet, amint megérti a haldokló sóhaját: Ki viseli most már gondját az én szegény ^gyermekeimnek ? megilletődve megfogja annak elfonnyadt ránezos kezeit s elfogult hangon szól:
— A te árváid az én gyermekeim lesznek. Ezután én fogok rájok gondot viselni, meg a jó Isten, ki az egekben lakik.
A haldokló kintorsuit arczára még egyszer kiült a boldog mosolygás verőfénye. Hajh, pedig ha látta volna megdöbbeni leányát, annak elhalványult ajkait, bizony százszoros halálkint érzett volna utolsó öiön&e helyeit,
A fiatal lányka összekulcsolt kezeit magasra emelve, könnytelt szemekkel felnézett ac égre, mintha kérdené: Hány keserű poüarat küldesz még le számomra ez estén, örök. mindenható Isten ?!
Az anya még egyszer megölelte gyerm6l sít, megáldotta a nem várt jótevőt sazt kérdé elváltozott; sírbolti hangon:
— Mitizentek apátoknak?
A felserdült lány eszméletet vesztve rogyott össze e bérdésre.
A bete£ az o ozott zörejre fel akart kelni fekhelyéről, de a haláltusában kimerült test visszahanyatlott párnáira, szemei elfordultak, ajka nyitva maradt s elbúcsúzó lelke látta csak ágyánál térdelő
gyermekeit s azt az ördögi mosolyt, mely-lyel a nem várt jótevő keblére öleli elájult leán vát s álla ias szenvedélylyet csókolja ann»k halotthalvány arczát, szinevesztett ajkait.
Milyen utja lebe''.ett elreppenő lelkének a másvilágon? ... 1 *
Reggel van.
A magasan járó nap sugarai megtörve az ablakok rózsaszín selyem függönyein, kellemes félhomályb«n tartják a pazar fénynyei butorsolt boudoir terét, melynek rózsa szinü falain Salvator Róza tájképei függnek, regényes ábrándokra csalogatva az blniorengőt. _
Nem csak a besütő b»jnalsugár, a függöny és * falak, de az ; egész terem bútorzata rózsaszín ; csak egy van benne fehér: a szomorú úrnő arcra
H»;h mikor a gunybóban lakott, akkor a szoba falai voltak fekt''rek s az ő arcza rózsapiros, most a szoba rózsaszín b az ő arcza fehér.
A livreés »zolga n»gy ezüst tálezán hoz minden kigondolható melléké''.ket a párolgó theábos s magát a szótlan urnó előtt mélyen meghajt™, tiszteletteljes alázatossággal szól :
— N gjság*, kérem, hova parancsolja a reggelit ?
A nő nem felel; nem is hallja, hogy szólnak hozzá.
Néhány perez multán ujr* kezdi a szolga ;
— A reggel t nova méltóatatik parancsolni nagyságodnak ?
A hölgy nagyra nyilt szemekkel bámult a komornikra, mint aki nem tudja : miről van szó ?
— Hol parancsolja Nagyságod, hogy a reggelihez felteritsek ?
A nő feláll, szétvonja a függöny őket b kir.éz a parkra.
— Ez az én úrnőm vagy süket, vagy néma, vagy mind a kettő egyszerre.
Már éppen igen hangosan akarta elmondani a mondókáját, mikor egy titkos ajtó kinyílt s azon a házi gazda lépett be.
— Jó reggelt, Mariskám 1 Felébredt? Álmodott-e valami szépett? s a hölgy arczára egy csipcsókot akart adni, talán hogy attól legyen egy kicsit pirosabb ?
Hanem a hölgy olyat húzott legyezőjével a hízelkedni akaró kézre, hogy az mentem feldagadt.
A megbántott nagy ur dühösen for> dult a azolgihoz :
— Te marha ! Hát nem az ebédlőben kell felteríte? Ebbe a szobába töu''oé be ne tedd a lábadat, mert máskép az egész házból kirúglak. Te Bálám szamara!
A szolga iparkodott a há:ával elérni az ajtót: hogy magában mit gondolhatott, azt nebéz eltalálni.
— Ha a hölgy megüti a férfit, ez mindenkor dicsöiég a férfire nézve, mert az ilyesmi miodenkor szeretetből történik. Hanem maga irgalmatlanul szerelhet engem, kedves Mariskám; a legyező nvoma egészen meglátszik a kezemen. Nézze csak.
— Nem vagyok rá kíváncsi.
— Ne legyen ily kegyetlen ho>zám, Mariska.
— Lebetek-e más ?
— Hát csakugyan nem szerets* engem egy''kicsit is ?
— Szeretni ? — Én ? — Önt ? Hát lehet ilyen embert szeretni, mint maga? ki elrabolja a lányt, bezárja nágy fal közé és azt kívánja tőle. hogy ezért szeresse meg? Ha volt volna is bennem szeretet, azt is kiölte volna e tettével. Kinaaasal vagy könyörgéssel még nem bírtak szerelemre leányt.
A férfi elragadtatva nézett ¡a lány kipirult arczára.
— Igazsága van, Mariskám. De lássa, én nem tehetek arról, hogy oly őrületes szenvedélylyel szeretem önt; irigylem másoktól, hogy önt lássák. Legyen könyörületes és bocsásson meg szerelmemért.
Olyan benső hőséggel voltak mondva e szavak, hogy a lány arczczal fordult a beeielő felé.
-- Ha olyan nagyon <teret, hát adja ▼issza a gunybómat.
— Azt nem lehet, kedves gyermekem. Megígértem szegény boldogult any-,. jának, hogy gondját viselem.
— Est a gondozást értette alatta ?
— Megérdemlem ezt a szemrehányást. íme a titkós ajtót b-«árom : a kulcsával ön rendelkezzék. Én mindaddig nem jövők e szobába, míg azt az ajtót nem ön nyitja ki. Fogataim reodelkez-1-sére állanak. Van bal ezer hold birtokom, ezen kocsikázhat, sétálhat tetszés szerint, csak arra kérem, hogy jószágaim határain ne menjen tul. Az ön szülőháza is e teri-toriumon fekszik. — Meg van velem elégedve?
A lány köB&nyöseo mondott köszönetet.
HUSZONNEGYED ÉVFOLYAM
ZALAI KÖZLÖNY
OKTOBER 1-én 1885.
hanem gazdaságilag tenyésztenek. Ide soroltattak egyes lótulajdonosoknak nem saját nevelésű lovai is.
Ezen csoport a legkisebb, amennyiben csupán 110 lovat foglal magában. Képviselve vannak benne * legkülönbözőbb fajták és keresztezések, kezdve az angol telivér lótól egészen a nehéz, nyugoti nóri, ardenni, suffolk és clydcsdalei munkás fajtáig.
Külön osztályát képezi ezen csoportnak a nyugoti nóri jellegű nehéz igas lovak osztálya, melybe negyvennégy ló van sorolva: még pedig részint magyarországi uradal mak, részint bel- és külföldi kisebb tenyésztők istállóiból.
A nóri vér nemesebb, könnyebb fajtával keverve majdnem kivétel nélkül használhatlan korcsokat ad, de homogén vérrel tenyésztve s megfelelő természeti és gazdasági viszonyok között megbecsülhetlen, s jelen leg világszerte aránylag legdrágábban fizetett munkás lovat ad. Bizonyítja ezt az általános csoport mellett egyöntetűség kedvéért ugyanazon istállóban elhelyezett zalamegyei, muraközi és muramelléki népies collec tiv kiállítás huszonnégy lova. A Muraközben ugyanis öt év óta csupán nóri jellegű (pinczgaui, percheron félvér és ardenni) állami és magán mének alkalmaztatnak apalcvakként; minek eredménye az, hogy a muraközi foldmives tenyésztő, ki azelőtt a sokkal nemesebb és jobbvérü, de nóri kanczáira nem alkalmas angol, arab, nonius és norfolki apalovak után származott éves esi kait legfeljebb 80—100 írtért adta eí, mosta nóri mének után származó választott csi-kait 5—6 hónapos korukban 150 — 200, sót egyes esetekben még drágábban is eladhathatja.
A harmadik csoport-a lótenyész-bizottmányok által rendezett megyei collectiv kiállítások csoportja.
• Ezen csoportban huszonkét vármegye lótenyésztése van képviselve összesen háromszáznyolezvan lóval mely szám egvtól-egyig csupán foldmives tenyésztők istálóiból került ki.
A megyei collectiv kiállítások rendezésének főczélja az volt, hogy az országnak kiválóbb tenyésztéssel biró vidékei különböző jellegük szerint jó példányokkal képvise.ve legyenek e tárlaton; mely e szerint hivatva van az országos lótenyész tésnek oly nagyszabású és hű képet mutatni, a jninő még soha egy keretben nem volt.
A legkülönbözőbb tényezők ügybuzgó s összevágó közreműködésére és jelentékeny anyagi áldozatokra volt szükség, hogy ezen a maga nemében uj és páratlan csoportos kiállítás tényleg megalkottassék; de szükség volt reá azért, hogy ugy
A nagy ur a kacsók után nyúlt, de egy komoly tekintet elég volt, hogy szótlanul távozzék.
S hogy kiment a jótevő, & lány iérdeire vetette magát, kebléből egy mU niatur arczképet vont elő s hevesen össze-csókol''a azt.
— Mért nem lehetek » tied ? Oh, miért nem szabad téged szeretnem ? !
Váljon kinek az arczkópe lehetett ax ?
Elmúlt egy nap, elmúlt egy hót, elmúlt egy hónap, de a titkos ajtó zárjában csak nem akart megfordulni a kulcs. A nagy ur sorsa nem volt irigylendő, kit imádata, őrült szerelme tárgyától alig bárom lépóe választott el, de ezt * három lépést nehezebb volt megtenni, mint háromszor körüljárni a földet.
Nem használt itt sem a sok azép ajándék, sem a könyörgés az ajtón át, molyet őrületes pillanataiban a felizgatott fantaziáoak a nagy ur átsugdosott a kulcslyukon. — A menoyország kapuját nem ostromolják erősebben a kinn rekedt bűnösök, mint a nagy ur a titkos ajtót ostromolta. Csicsergő nevetép volt csak arra a válasz.
Eljött végre a megengesztelődés ünDepe : a karácsony.
E napra egy kis meglepe ést tartogatott a gazda a leánynak. Egy bekeb-Uzési iv volt az, melylyel a gunyhót s az a körül levő birtokból ötszáz holdat átíratott a lányra. Ennek majd bizonyosan
magunk is megösmerjük, valamint a külföldi közönséggel is megismertessük országos lótenyésztésünk jelen állapotát, s ezzel törekedjünk arra, hogy lovaink jobb értékesítésének mérveit szaporítsuk.
Az országos lótenyésztés ügye ugyanis nemcsak honvédelmi szempontból felette fontos nálunk, hanem a magyar mezőgazdaságnak jelenleg egyik legjelentékenyebb és legjövedelmezőbb tényezőjét képezi
Az egyes megyék collectiv kiállításánál nem az volt a czél, miszerint a vidékenként egyes gazdáknál található nemesebb vérű, szebb, de a vidék átlagos lóminóségétől eltérő példányok küidesseneic fel; hanem azon czél tartatott szem előtt, miszerint minden egyes vidék lóiét-számának átlagos minősége e csoportban néhány jobb ló által képviselve legyen.
A minő lovat tehát az egyes vármegyék kiállításában szemlélünk, olyat nem találunk ugyan minden pillanatban százankint eladásra készen az illető vidéken, de igen is megtaláljuk az illető vidék tenyésztőine'': istálóiban százankint, sőt ezrenkint is oly mérvű anyagot, melyből oly lovakat lehet nevelni és megfelő gondozás. mellett oly conditióban a vásárra állítani, mint a minő példányokat a kiállításon szemlélhetünk.
Számos tenyésztő remélhetőleg meg fogja tanulni e népies kiállításon azt, hogy a megfelelő tartás és felnevelés nélkfclözhetlen kiegészítő ré-pzét képezi azon jó vérnek, mely Magyarország lótenyésztésének megbecsülhetlen kincsét képezi, s ha ezen elv általános elterjedést nyer tenyésztőink körében, akkor megfogjuk érni országos lótenyésztésünk aranykorát
A mint a lókiálLitás három főcsoportjának a fentebbiekben foglalt rövid jellemzéséből látható, a kiállítás összes anyaga egy szerves egészet képez, és országos lótenyésztésünk egységes képét mutatja nagy keretben és erős vonásokban.
A külföld megfogja tanulni belőle hazánk lótenyésztési viszonyait, tenyésztőink pedig megismerik a '';a-zai anyagot minden izében és levonhatják belőle ama hasznos tanulságokat, a melyek megszivlelésétől várható országos lótenyészetünk fölvirágzása.
A kézimunka tanításáról.
A „Zalai Közlöny" folyó évi szep-tember havában megjelent 38. számában Túlterhelés a női kézimunka tanításában Nagy Kanizsán" czim alatt valószínűleg szakértő tollából egy kiváló érdekessé, ü közlemény jelent meg. Csak némi tekintetben fogok e közleményre reflektálni.
megörül a kicsike és örömébe engedékeny a lány.
Pedig hát ez sem használt semmit ; a titkos ajtó csak nem nyillott fel.
Az uj év napja aztán igen sok bajt hozott a szegény nagy ur fejére. Hitelezői felmondták a kölcsöneit, valami titkos összeesküvésbe keveredett s az állam a kastélyán kivül összes vagyonát confis-cálta, végre egy este tűz ütött ki a kastélyban s az is földig égett. Azt rebesgették, hogy a felgyujtás megbízatásból történt, ez azonban akkor már teljesen mínd-egy volt a volt nagy úrra nézve.
És ekkor Mariska visszaadta a szegény urnák gazdag ajándékait.
„Eddig te voltál gazdag, óo szegény s szereiőddó.akartál tenni; most én lőhetnék gazdag, te szegény ét rabszolgámmá lehelnélek. Különben is az vagy már. Itt vannak ajándékaid ; légy t« ur, én majd megélek valahogy.
— Mondok én'' te néked valamit Mariska. Azt mondom én , te neked Mariska : ne menj te el sehová se dolgozni, hauem majd megélünk mi szegényesen ketten is.
— Ilyen életet nem akarok tovább
élni.
— Légy hát te nekem az én édes kis feleségem.
A leány arcza kipirult e szóra, szemei lángolni kezdtek t önfeledt boldogsággal nyujtá kezét az örömében elbódult férfinek.
— De hisz est már régen megtehettük volna.
Tagadhatatlan, hogy a népiskolában igen fontos tárgy a késimunka, a mennyiben fejleszti a gyermek szépérzéket, buzdít az önmunkásságra, felébreszti a rend, a tisztaság és a szabályszerűség érzetét. A túlterhelést illetőleg teljesen egyetértek a t. czikkiróval, a mennyiben a népiskola csélja nem lehet az iparoktatás által mesterembereket s a kézimunka tanítás által varrónőket képezni, mert szerintem a kézimunka a népiskolában csak „o e-veléiM eszköz." Ugyanis munkára munka által kell szoktatni, illetve nevelni. A kézi munka tanitása által különösen a munkakedv érzetét ébresztjük fel a gyermekben. A mi pláne azt a kérdést illeti hogy a IV. osztályban a kézimunka 12 órán át tanittassék, midőn a 4. osztályban a rendes tárgyakra 24 óra van kiszabva, határos a lehetetlenséggel, vagy ha eddig megtörtént, akkor csakis a rendes tárgyak rovására történhetett.
A ¿Zalai Közlöny" folyó évi octo ber 3-án megjelent 40-ik szamában a fentebb idézett czikkre valószínűleg nem ssakér''.ő tollából egy reflekszió jelent meg, melyben szerző szerint a kézimunkára nagyobb súlyt kell fektetni, mint a többi tárgyakra, egyut tal szerző a túlterhelést nem éppen a kézimunkában, hanem a gyermekek értelmi túlterheltetésben látja.
Czikkiró azt állitja továbbá, hogyha összehasonlítja a fővárosi leánygyermek oktatást a nagy-kanizsaival, a tanítás helyesebben vezettetik ott mint itt, mert Budapesten több népiskolában a kézimunka Unitásmajdnem teljasen mellőzve van. Ilogy a főváros közönsége által fen-tartott iskolákban ha nem is heti 12 órán át de a paedagogia és az egészségtan követelményeinek szemmel tartásával legföljebb 6 órán át, a kézimunka taníttatik, arról biztosítom a t. czikkiró urat; de azért, hogy valamely iskolában majdnem mellőzik a kézimunka tanítást, azt állítani, hogy ott a tanítás nem vezettetik helyesen, engedelmet leérek, ez már kissé „furcsa."
A mi » iV-ik osztályban „Az örökösödési törvény" czímü olvasmánytillé''i, talán mégis csak tévedés lesz a dologban, tisztelt czikkiró ur. Először is az olvasmány terjedelmére nézve nem két, hanem csak egy oldal és hat és fél sor, másodszor a modern paedagogia kövefelménjei sze rin% ma atanitó megköveteli tanítványaitól, hogy azt az olvasmányt a melyet az iskolában érteimeztekés többször elolvastak, otthon ismételtén többszőr elolvassák, hogy a következő napon az olvasmány tarcalmá'' a gyermekek tehetségeihez képest segédkérdésekkel vagy azok nélkül folyékonyan elmondják. Mert nemcsak az a czélja az olvasástanításiak, hogy a gyermek olvasni tudjon, hanem hogy az olvasmány tartalmát értse és el is tudja mondani azt, a mit olvasott.
S ha nem igy van a dolog mégis jó volna tudni, ki az a tanitónő, ki ily megbotránkoztató dolgot cselekedett, már t. i. a többi t*ni:ónó reputatiója érdekében. A t. czikkiró azt is mondja továbbá, hogy mindenki, a ki a .közoktatásügyi pavil-Ionban volt s figyelmes szemlét tartott, az önérzettel eltöltött kebellel láthatta, hogy a kétimunka tanitás terén megelőztük a külföldet
Erre én a következőket válaszolom: Mindenki a ki a „Nemzetközi szabadalmazott gépek" pavillonjában volt, elragadtatással csodálta ama gépeket, melyek kel egy perez alatt monogrammot varrnak zsebkendőinkre, a mi kézimunkával
** alán egy negyedórát is igényel. Vannak ''ott uram oly tökéletes és könnyen kezelhető női |munkagépek, melyek makolnap teljesen kiszorítják a női kézimunkát s akkor lesz az, a kézimunka a népiskolában, a minek tulajdonképen lennie kellene t. 1. „nevelési eszköz."
Ezeket elmondani szükségesnek tartottam, részben azért, hogy komolyan visszautasitsam ama vádakat, melyekkel ''a tisztelt czikkiró a fővárosi népiskolákat iílettve, s részben hogy a kézimunka tanitás tulajdon képeni czélja felől — azoknak kik e tekintetben netalán tévedésben vannak a helyes irányt megadjam. Bádavár, 1885. okt. hó 6-án.
EPERJESSY ISTVÁN.
— De nem tehettük volna. „Ha én hozzád mint gazdag emberhez megyek nőül. téged bolondnak nevez a világ (és nem is mondott volna vele valami nagy bolondot) engem meg egy olyan lelketlen szörnyetegnek kiáltottak volna ki, ki sohasem szeretett téged, csak a nagy gazdagság által hagyta a szemét elkápráztatni : csak érdekből követett, az oltár elé."
— Ugy beszélsz, mint aranyszájú szent János. De most már mutasd meg, kinek az arczképét viseled a sziveden ?
A lány minden habozás nélkül elővonta kebléből a miniatűr arczképet s oda mutatta vőlegénye elé. —'' Ez bámulva ismerte meg saját képmását.
— Te igazán kegyetlen voltál hozzám, ssólt keblére ölelve a gyöayörü leányt. Hát est mért nem mutattad meg ?
— Mert nem lehetet''.
— Már mért nem?
— Mert akkor mi lett volna e tár-czának a vége ?
— Igazságod van. — Menjünk a paphoz.
Az esküvő után e szavakkal adta vissza férjének a titkos ajtó kulcsát :
— Ne mondja, hogy kérlelhetlen vagyok, im a titkos ajtó kulcsát is visszaadom. Rendelkezzék vele tetszése szerint.
Csakhogy akkor már nem volt meg a titkos ajtó.

Bűnügyi tárgyalások jegyzéke
zala-egerszegi kir. törvényszéktől.
1885. Oktoher 7-én.
2474. O bán létrán lopással vádolt elleni ügybW. Vég:árgyalás. — 3056. Effenberger János szándékos emberöléssel vádoltak elleni ügy ben. Végtárgyalás.
¡Október 8-án.
3081. Horváth Nagy János gyilkos kosság és lopással vádolt elleui ügyben Végtárgyalás. — 3115. Fekits Károly sikkasztással vádolt elleni ügyben. 2-od bir. ithird.
Október 12-én.
2440'' Samu Vendel es társa súlyos testi séttéase! vádoltak elleni ügyben. 2-od. bir. ítélethirdetés. 2487. Farkas István és társai elleni ügyben. 2-od bir. ítélethirdetés.
Október 28-án.
2859, 3099. Hergert Lajos lopással vádolt elleni ügy ben. Végtárgyalás. — 3145. Nagy Ágoston ós társai elleni ügyben. Vógtárgyalás.
Október 29-ón.
2368. Kálmán József ée társa súlyos testi sértéssel vádoltak elleni ügyben. 3 ad bír. íthir. 2744. Molnár Péter hamis esküvel vádolt elleni ügyben. Vegtargya-lás. 2805. — Vas (Vaeki) József magánokirat hamasítással védőit elleni ügyben. Vég tárgyal ás.
Zala-Egerszegen 1885. okt. 1-én.
MUZSIK KÁLMÁ.N
irodáig" zgató.
Kutya macska harcz.
— Karczolat —
Ha Csokonai nekiált és megénekelte a béka egér-harezot, szeretném tudni, mért ue zenghetnék a kuty a-macska barcz-ról én, kit egy csomó rokon már is félreismert geníenak tart ? !
Már erre magam is azt mondom, hogy: hml Hanem azért fogjunk hozzá. Hát először is van szerencsém, bár eti-qudtte-ellenes, bemutatni Ürmösné ő
Ürmösné őnagysága legszebb éveiben levó úrhölgy; a''helyikávéakadémiák azonban beDizonyitották, hogy a legeslegszebbeken már jó ideje tul van. Ezerhetes korában vette őt nőül a gazdag Ürmös ur, aki azonban nem ideig óráig tartó boldogságra vágyván, kapta magát, és saját jóssántából elköltözött ebből a siralom völgyből oda, hol örök a boldogság.
Ürmösné őnagysága igy, természetes özvegyen maradt. És mivel nem volt aenki „se hajts ki. se hajts be"-je, hát azt véghetetlen szeretetet, mely elől fórje is megugrott, a macskáinak ajándékozta. Hanem kérem ásean, Ürmösné őnagysága legjobban mégis csak őnmngár- szerette, szeretetében tehát a második helyei foglalták el a macskák, melyekhez Talami láthatlan természeti kötelék, hogy ne mondjam : sympatia kötötte. Ha ő aludt, macskái is Morpheus karjai közt hevertek; ha ő eveit, azok is elemozsináztak.Szóval a mit ő nagysága tett, azt tették macskái is — és ezt Üssék meghinni, igen köny-nyen tehette meg a legostobább macska is — mivelhogy semmit sem tett.
Ha ő nagysága promenirozott, hát üstökösnek nézte öt mindenki, nem ugyan as újságaik, mert annál kövérebb volt, hanem a csillagnak, melynek farkát a macskák képezik. Ürmösné őnagysága nem látogatta a színházat, neki nem kellett sem dráma, sem opera, annál kevésbé népszínmű: e részben hasonlitott a kanizsai publikum nagy részéhez, mert hát szó a mi sző: macskái előtte pótoltak minden szini-előadást. Talán a kanizsai publikum nagy részének is ilyen kárpótlása van ?! Oh hanem, ha volt panoráma, bűvészi előadás, zengeráj — ast el nem mulasztotta megnézni, akár s — de hallgass ssám: nem fáj fejem.
Továbbá van szerencsém bemutatni Mézes urat.
Mózes ur gazdag ember volt, sok volt a pénze, nem tudotWele mit csinálni. Hát kapta magát : belebolondult a kutyákba, és a hűség s négylábú szeméiye-silóiból összevásárolt egy^egész ármádiát. No amint Ürmösné őnagysága társaság hiányában szegődött a macskákhoz, ugy Mézes ur pénze bőoége miatt lett a kutyák pátronusává.
Mézes urnák egyetlen öröme : maga meg a kutyái voltak , a kutyáknak i* egyetlen örömét saját b. személyök meg a gazdájok képezte.
Karczolatcmnak négylábú sserep-lóit, — sajnálom — de ndm tndom közelebbről bemutatni (még nem tanulmá* nyóztam a négylábú lények osztályát) meg ugy hiszem t. olvasóim fel is mente nek es alól. A személyeket annyira mennyire ismerjük, hát megindulhat a cselekvény.
Mézes ur sokat gondolkozott a bibliának azon passusán : „és sokasodjatok." Utóvégre is belátta, hogy ez nem a kutyákra vonatkozik. Tehát elhatározta magát, hogy elveszi Ürmösné őnagyságát kiről csak annyit tudott hogy igen gazdag.
Tudtával, világéletében sem látta
— no de ez azért nem akadályozta ót abban, hogy halálosan beleszerelmeskedjék. — Mindazonáltal nem ábrándozott a holdvilágnál, csobogó viz partján, suttogó lombok közt madárconczert mellett*, nem is irt szerelmes verseket „Hozzá" — a mi igazán csodálatra méltói -Iianem kapta pennáját, körmig belevágta kalamárisába
— és házassági ajánlatot irt őnagyságához — a legolvadékonyabb szerelmes le-velazőbő''.
Urmöané ő nagyságának szive a levél olvasáskor akkorát dobbant, mintha vagy egy tuczat macskája egyszerre csinált volna saltó-mortálét az almárium tetejéről. Dobogó szíve aztán az íróasztalhoz vonzotta. A válasz el&észült. Benne az érzelem kánikulai hőaégü hangján lón meginvitálva a férj aspiráns egy szerelmes kettősre, melyen — de pszt!
Oh 1 vagy Ah l amint tetsuk — ha Ürmösné őnagysága tudta volna, hogy Mézes ur milyen üröm cseppeket potyo-g«t élete kelyhébe, bizonyára máskép választott volna.
A pásztor-óra elérkezett. Mózes ur mindent ideális színben látott. Azt a pirosított gombóezot, mely ködlében úszott
— képzeljék csak! — napnak nézt*. A csípős hideg szelet — daozára nyárin kosztümjének (tetszik tudni, az izgatottság a legjobb tüzelőfa) — nem érezte. Lábai ugy jártak, mintha beyyolizett volna. Rózsás kedve volt, noha nem is öntött fel. MeQt mendegélt hát vigan, mint mikor kutyáinak jó lakomára esett kilátásuk, e négylábú cliens serege, illetve nimbuszaitól kisérve — jövendőbelijéhez.
Bájos olvasónőim és bájtalan olvasóim bizonyára csodálkozva kérdik : A szerelmes kettőshöz Mézes ur mért viszi magával a kutyakart ?
Aflzongys a német: „Geduld bringt Rosen" ezt ne te&sék feledni és mindjárt megtudják.
Mézes ur, a kutyabarál, még otthon bevágott egy dikeziót, melylyel szive vágyai megtestesült fizimiskájához beállítandó vala. E dikezió = vallomás. A vallomás végén, á-la szokás, a hűség küje. Ebben az esküben eredeti akart lenni és azt akarta, az én szótáramban meg nem levő szavakkal kifejezni és kézzel fogható és szemmel látható kutyafüzér argumentummal támogatni, hogy valamennyi zsinegre fűzött kutyája hűsége ezakkumpakk, az ó leendő hűségéhez képest : „s i f 1 iB.
Es volt a haditerv, mely szerint Napaleonként a fővárost, a szivei egy rohammal akarta bevenni.
Ürmösné őnagysága légyott idejének közeledtével macskái közt foglalt helyet,velők társalgott, jövőjükről beszélt ós érzelmektől meg hamis előnyöktói dagadozó szívvel ígért nekik mindent amit őa házasságban feltalálni '' vélt t. i. a mennyországot. De gyenge kopogás hal-latssik, Ürmösné őnagyságaLichtensteín hercsegségben szélnek is beillő sóhajjal mondja: szabad. Az ajtó feltárul, Mézes ur lép be — azaz hogy : pardon 1 rohan be négylibu kísérőivel 1 — Volt rá eset. hogy egy macska bókén megfért egy kutyával, hanem sok kutya, sok macskával nem 1 nem ! — soha 1! 1 Pláne Mézes ur kutyái és Ürmösné őnagysága maoskái között absurdum lett volna Őrök békét biztosítani. A négylábú vendégek,természetesen, alig pillantották meg a nyiválkó gyülekezetet, már is mintha közmegegyezésből történt volna, gazdájukat magukkal ragadva rontottak a mennyországbdi candidátusokra és olyan szít ée fülszag-gató tragédiát rögtönöztek, amilyet még Schakespeare se tudott irni.
Eleinte ugy hevertek egymáson, mint a túrós mácsik és megalkották a bonyodalmat, aztán gyorsan a
kifejletbe* foglak éa párosával viaskodtak.
Volt itt zavar, amilyet még vidéki rendezők sem képesek teremteni l
Egy macska, mely szerencsés v>lt ellenfél nélkül maradni, az ablaküreget keresztültörve as utczára ugrott ki. A
Hl SZONNEGYEDIK ÉVFOLYAM
ZALAI KÖZLÖNY
OKTOBER 1885 3-4a
cW.»mpol« ablaküveg, a kutyák és maca-
Iák csataordítása. " ájuldoao ürmöané
¿„agy»*gán*k jajveszékléae olyan harmo-
]ib» olvadt össze, minit ua ország egyet-JeB egy tiisoltó bandája sem kópea pro-
duk''Ál0''-
Mézes ur meg ott állt a harc* menjen mint «gy bódító, és kutyái vitéaaége íe|ett való őrömében majd a bőrét néste gerendának divatoa p-pként. A kutyák -r««« kirántották belőle adikcaiót, elfe-Itdte ; » látogatás czélját detto ; ae hallott látott as extázistól.
Ürmösné ő nagyaága pedig, már as ftÁg ked7eért ki kell mondanom, hogy 8,1 ordította : Barbár! Vandal! vesse vé ¿él enoök a tragöediának, mert kikaparom • bagó szemeit — — — és hamia fogai csak ugy hulottak mint zápor, a oint feledékenységből csikorgatta azokat.
— Oh — bá«- Jóssue volnék — vá-jpiolá Mérés ur - hogy megállíthatnám » ospot, mig a győzelmet kivivni látom.
Ürmösné őnagysága az utolsó esz-kftzhósnyúlt, hiveinek megváltója legyen. ^ mellékszobából különféle húsnemeket hordott elő s a jogtiprók, t. i. a kutyák dobta. Mikéot a spanyolok Mexicóban, ffl:(j''D a vadak aranyat hoztak eléjök," »bbsu hagyták a gyilkolást, ugy'' Mózes ufcliensei is a hus láttára otthagytak aa Áldozati barmokat. És lőn jubibum — miuíben a budapesti kiállítás rendesői ,em részesültek! A macskák a fegyver-u&oet alatt a mellékszobába illantak, melvoek cberubinjául a düh lángpalloaá-T»| Ürmösné 5ni>gy»nga szegődött.
Mézes ur a lakoma végeztével össze füite uiitáraait és királyi léptekkel hagyta (| « csatateret.
Vele Ürmösné őnagyságának utolsó reméoye is, a férjhez menést illetőleg eltűnt. Én csak a macskákat aajnálom.
HABEK SAMU.
i r ©
Október 4-én a király nevsnapján hivatalos íatenitisstelet volt a helybeli iwntíerenczrendiek templomában, mely-Díq s katonai és polgári hatóságok szépen voltak|képvia«lve.
Országos vásár lass hétvőn, okt. 12-én Nagy Kanizsán.
Arányi jön! A mi közönségünk kedvelt komikusa, a a kifogyhatatlan búmon társalgó, a magán-életben is közszeretetben álló színész, Arányt Dezső — kiaiit értesülünk — városunkba jő, JKi/ósy színtársulatához. Előre örvendünk sióknak as élvezetes estéknek, miket ő jekiink szerezni fog. Isten hoasa mielőbb !
— »Angyal és ördög" című be-uélykötetem készen van. Teljes 15 ívnyi, ira: 1 frt. Megszerezhető Rosenfeld Lajos urnái, a-»Magyar irodalom- és mü-részet-pártoló Egyesület- köny vtárnoká-lál. Megrendelést szívesen közvetít Waj-dits József ur könyvkereskedése, kész-léggel közvetítek magam is. A munka jö védelme a »Magyar irodalom-és művészet párleló Egyesületé." N. K»aízaán, 1885. okt. 9. — Szalay Sándor.
— Wajdits József nyomtulajdonoa urnái legutóbb három munka jelent meg. Az egyiknek cime ; ,BiUzónoklatok ét buzédek.'' (Irta: dr, Neumann Ede, nagy-ksnizsai főrabbi) a másiké: »Angyal ét ördög" beszély kötet (Irta ; Ssalay Sándor) » hermadiké: uToplictaiemUkek'' (Irta: Blau Jótsa.)
— Színházunkat e bét folyamán is kevesen látogatták. Pedig megint azapo rodolt a vonzó erők száma Kutasi Jankában Garzón Hermínben. Ulóbbi erőteljea, "ép hanggal rendelkezik és ügyes jáUsó. Nem értjük hát közönségünk közönyét. A darabok is ügyesen és tapintatosan voltak megválasztva ; a műsor mindenkit kielégíthetett. Az igazgató folyton jobb jobb erőket hoz ; a közönség mégis következetesen demonstrál a távolléttel.
— Megerősítés A vallás és kösok-tAtásiigyí m. kir. miniszter, dr. Rus icska Kálmin zalamegyei kir. tanfelügyelót jelen állásában végleg megerősítette,
A segesdl izr. iakola fölsserelésé-ta Deutsch 30 frt és Bing 10 frtul voltuk szívesek járulni. E szép tettért kő-uőnetet mond a segesdi hitközség.
— Délivaspklyatársaság mindenkor nagy gonddal volt hivatslnokairak existeatiájára, jövőjére. Ssiveaen ia lépett °da szolgálatba bármely kitűnő készült-
tehetséges egyén, mert as a asolgá-biztos jövőt igért. Annál nagyobb Megütközéssel értesültünk legutóbb, hogy 4 helybeli állomásnál egy fiatal egyént oinden kihalgatás nélkül — tehát minden bizonnyal hát mögötti rágalmasáa »lapján — állásától felmentetett. Es úttal nem bolygstjuk mélyebben e dolgot; csu-Pin arra hívjuk fel az igazgatóság szíves % elmét, hogy a kenyér-kérdés igen aok "»«tben életkérdéa; és ennél fogva: ha »Tói van ssó, hogy valamely ssolgálat-°»n levő egyénnek kenyere vétessék, legalább halgassa ki a vádlottat is. Kihalga-S»táa nélkül nem lehet igasaágos ítélet A szigorú igazságosság pedig a társulatnak ia érdeke ; mert ahol a gysrló emberi dolgok felett vakon ítélnek, oda tintea,
önérzetea ember nem adja fejét. Egyelőre csak ennyit ohajtottunk megjegyezni „si-ne ira et stúdió*. Ilajazonban a|körülmény ugy kívánja, megbolygatjuk a dolgok mélyét a akkor módunkban lesa fáklyát adni a t. igazgatóság kesébe.
— Hymen Kemény Dezső, Kemény Mór helybeli tanár fia jegyet váltott Joel Regina Joel Adolf nagykereskedő mii-veltlelkü leányával Budapesten. Ssivfri-gyük tartós legyen !
— A zala-egerszegi polgári iskola tanulói között mozgalom indult meg égj Mgély-«gyl«t alakítása tárgyában. Az egyesület caélja volna azegény szorgal-mas és jóvíseletü tanulókat a aaükséges tanszerekkel, aőt ruházattal elátni. egyes vidéki jóvíseletü szorgalmaa tanulók élei-meséséről gondoskodni.
— Kinevezés. A vallás ás közoktatásügyi m. kir minisztérium által dr. Krasoveca Ignácz megyei tiszt, főorvost a csáktornyai állami tanitőképeső intését-hez az egészség és életmentéstantan — Markovits .Sándor az egerasegi polg. iskolához songora- és francsianyelv tanítójává — Loncsárícs Vilma és Mállasa Ignácz okleveles tanitók''aetridió állami népiskolához rendes tanítókká nevestettek kii
— Écsy László kitüntetése. A hivatalos lap e legfelső kéziratot hosta : Ssm.iélyem körüli magyar miniasterem előterjesztése folytán, Écsy László balatonfüredi fürdő-igazgatónak, sok évi üdvös tevékenységi eliameréseül, a királyi tanácsosi czimet díjmentesen adományozom. Kelt Schönbrunnban, 1885 évi ssep. tember hó 22-én Ferencz József s. k. B. Orcsy Béla, s. k. — Gratulálunk as ér-demdút férfiúnak e ssép kitüntetéséhez.
— A tenger szine fölött. Supka
Jeromos zircsi apát ur ő nagyságának azep-. hó 30 án tartott névünnepélyén döntötte el ft.Rozmanicb Richárd pannonhalmi perjel ur, a zirczi perjel és a b&-konybéli apat ur közt egyszer felderült'' azon vitás kérdést, melyik hely íekssík magasabban : Zircz- e vagy Bakony bél ? Dr Palatin Gergely benedekrendi physi-kai tanár ur most július hóban-tett azá mi láss szerint Zirca 385 m. Paaonhalma 276. m, Bakony ból pedig 272 m. rntga-aan fekszik a tenger szine fölőtL
— .Cholera-növény" Tarkestan-ban mint szentpétervári .Novoje Vremja„ írja, nemrég Fodcsenko oroas tudós egy növényt fedezett fel, mely szerinte a cho-lera és typus ellen hathatós gyógyszer volna. A. növény melynek tudományos neve »ferula sumbul" a benssülöttek mindennemű betegség ellen használták, as európaiak előtt azonban egészen titokban tartották.
— Körözött szökevény. Krausz Samu pápai vendéglőst, ki legutóbb Németh Jánosnak a »Zöldfához* csimzett vendéglőjét vette át, mult csütörtökön a pápai rendőrség letartóztatta. Krausz legutóbb Nagy bajomban, később Mar-csaliban volt vendéglős, innen azonban több rendbeli lopáa és sikasztáa elkövetése uton megszökött, miért a marczalii jbí-róaág nevezettnek orsságsaerte ''leendő kö-röstetését elrendelte. A körözvény a Rendőri Köslöny 212. számában lett kösölve. Az ott kösölt személyleírás után fogta el a rendőrség, vagyonát pedig fenyitő zár alá vette. Krausz mult hó 26-án kísértetett fedezet alatt a veszprémi kir. ügyész-zéghez.
— Roppant elterjedésnek, a
milyet más hasonló szer megközelítőleg sem érhetett el, örvendenek manapság az általánosan ismert Brand R gyógyszerész-féle svájczi labdacsok. S ez csak ugy történhetett meg, hogy kitűnő hatásoknál fogva p. o. emésztési zavarokban stb. majá mindéi család gyorsan megkedvelte s háziszerül elfogadtatván, «minden más szert, mint Rhabarbara, gyomorcsep-pek, keserűvíz stb. kiszorított. Minden valódi dobozon (a gyógyszertárakban 70 kr. kapható) czégjegyül: egy fehér kereszt a vörös mezőben s Brand R. névaláírása látható.
Szerkesztői üzenet.
S. A. PéDS. Minkcttő menni fog. A lapot illetőleg egy alkalommal — amint most érte-! s Öltem — ön a kiadóhivatalnak irt, hogy e ''lapot — mig újból nem ir — Peetre küldjék Egvetlen példány sem érkezett vissza. Hogy ki fogta pártul ? — Azt nem tudjuk.
Vasúti menetrend. Indül Kanisárdl.
Reggel.
Pragerhof 5 óra 20 perczkor postavonat Barca 5 óra 45 „ postavonat Budapest 6 óra 28 , gyorsvonat
Budapest 7 óra 20 „ vegyesvon. Bécsújhely 6 óra 35 . postavonat.
Délben-
Budapest 2 óra — perczkor potavcwnat Pragerhof 2 óra 45 „ postavonat Sopron 2 óra 15 , postavonat Barcs 2 óra 25 , postavonat
Este.
Pragerhof 11 óra 20 perczkor gyoravonat Zákány 11 óra 5 „ postavonat Budapest 12 éra 15 » postavonat Bécsujh. 12 óra 5 » postavonat.
Értezil Kanizsára.
, Reggel.
Bécsujh. 4 óra 8 perczkor postavonat Budapest 4 óra 45 „ postavonat Fiume 5 óra 25 B postavonat Pragerhof 6 óra 17 , gyorsvonat. Délben.
Sopron 1 óra 48 perczkor postavonat Pragerhof 1 óra 15 . postavonat Barca 1 óra 40 » postavonat Budapeat 1 óra 59 „ postavonat. Este.
Budapest 9 Óra 50 pereskor vegyes on. Bécsujh. 10 óra 26 , postavonat Budapest 10 óra 55 , gyorsvonat Pragerhof 11 óra 35 „ postavonat Barcs 11 óra 25 , postavonat.
Lapvezér és kiadó: SZALAY SÁNDOR Felelős szerkesztő : TASS ÁLMOS. Laptulajaonoa :< WAJDITS JÓZSEF.
Nyilttér.
— 5 frt jutalom annak ki okto-ber kó 6-án éite a pályaudvartól a vámházig egy bőröndöt talált, mely tartalmazta a következőt. 5—6 drb fehér ing-3—4 alaó nadrág 6 — 7 fehér gallér 3| pár keselő, 4—5 pár csípő kapcss. Nyomtatványok e névvel »Kari Her-mann" továbbá i jeg yzőköoyv kereskedelmi jegysetekkel. Jelentkezni a kiadóhivatalnál lehet.

legjobb asztali- és üdítő ital,
kitűnő hatásúnak bizonyult köhögésnél, gégebajoknál, gyomor- ós hólyaghu-rutnál.

Mattoni Henrik, Karlsbad a Budapest

5339 885
Árverési hirdetmény.
A nagy kanizsai kir. törvényszék tkví osztálya, részéről közhírre tétetik, hogy Garai Horvát Jóiaef Z la-szent-Mi-hályí lakós végrehajtatónak Kovács (bábos) Ferencsné Szentkuti Katalin végre-hajtást szenvedő gelsei lakos elleni 200 frt tőke 1876 évi január hó 28 ik napjától jiró 8% kamatok 24 frt 90 kr. per, 6 frt 85 kr. végrehajtás kérelmi 9 frt 50 kr. jelenlegi s még felmerülendő költségek iránti végrehajtási ügyében a fent nevezett kii. törvényszék területéhez tartozó gelsei 574. sz. tjkben A 1 sor. 1337. hraz a. f''lvett s 324 frtra becsült ingatlan 1885 évi november hó 2 Ik napján délelőtt 10 órakor Gelsén a kösségbíró házánál Dr. Tripamer Rezső felperesi ügyvéd vagy helyett se kösbenjöttével megtsrtandó nyilvános árverésen eladatni fog.
Kikiáltási ár sfentebb kitett becsár.
Árverezni kivánók tar .óznak a becs-ár l0°/8-át Készpénzben vagy óvadékképes p¿pírban a kiküldött kezéhez letenni.
Vevő köteles a véielárt három egyenlő részletben még pedig az elsőt az árverésjogeróre emelkedéséből számitandó 1 hónap alatt a másodikat ugyanattól 2 hónap alatt, a harmadikat ugyanattól 3 hónap alatt, minden egyea réssiet után ss árverés jogerőreemelkedésétőlasámitsndó 6*/e kamatokkal együtt az árverési félté telekben meghatárosott helyen és módónok sserint lefizetni.
Ezen hirdetmény kibocsátásávsl egyidejűleg megállapított árverési feltételek a hiva''aloa órak alatt a n. kanizsai kir. trvasék tkví osztályánál a a gelsei köss ig elöljáróságánál megtekinthetők.
Nagy-Kanissán a kir. törvényszék tkví osztályánál 1885, évi augustlus bó 17-én.
Terié! Teri Teríoü
Tekintetes Tóth Aana úrnőnek a for-tuna lotto szereocseszámok kiadójának Budapesten, vámház körút 2. sz.
t
As ember fódisse, — as emberi szít legbecsesebb cselekménye, a legnemesebb csél melyet ember magának kitűzhet, határozottan a jóte-vési érzésből fakadó. szeoTedS embertársakért önmagát feláldozó segítség, főleg a gyors segedelem a nyomorban, mert aki gyorsan segít kétszeresen segített Ugyanezen ezélt tűzte maga elé a híres és nemeskeblfl Tóth Anna arn6, midSa elhatározta magát egy játéktervet dolgozni ki, melynek segítségével minden szegény ember javitaatja a maga és övéi sorsát és csendes boldog napokat biztosithat magának.
Boldog as aki Tóth Anna úrnőnek, az emberiség boldogítójának játéktervét használja, mert egyedül ez matatja meg azon otat, melyen a szegény ember szerencséjét felleli, egyedül ennek használata jattat bennünket biztos ternónyereményhez.
A Tóth Anna úrnőtől kapott ezen játékterv szerint összeállított 17, 25, 43, számok segélyével nyertem a f. hó 23-án tartott Brünu: hozáson 8600 frtos ternot mely engem boldog emberré tett, mintán annál-; Qzletett nyitottam magam ura lessek tehát nem vagyok kénytelen idegennél szolgálatban lenni.
Mily OrOmmel pillantok ma családomra mily boldog tudat es, hogy képes vagyok gyermekeimet tisztességesaen felnevelni mflvelt emberekké tanitattni ! És e sserencaét csakis a nemes és jótékony Tóth Anna kapott játék-tervi számoknak köazfinhetem, kit száz és ezerszeresen javadalmazzona gondviselés ! Senki még a legszegényebb ember se maiassza el Tóth Anna arnőhez fordulni.
Gondolja meg mindeaki, hogy e nemes hölgy segítségét bárkinek i> megadja.
Gongolja meg mindenki, hogy csekély fáradság és költséggel biztos nyereményt ér »1.
Gondolja meg mindenki, hogy e jótékony hOlgyhOz folyamodók minden gond és bánattól megóvatnak, biztos segedelme folytán, és ha minden kSr&lményeket megfontolta, akkor nem fogja elmnlssatani s szerencse ez isten n 5 j ének oltalmát felkeresni.
Kiváló tisztelettel Wissenthsl, Herrengasseno. 17, 8chulzt Márton
kereskedő. Tóth Aana arn5h&z czimzett levelekhez 3 darab 5 krros levél^ólyeg melléklendő válaszadásra.
CSERESNYÉS elnök.
KOVÁCS
jegyző.
Teri! Térné! Terii!
Ami manapság a világot leginkább ejti bámulatba, az kétségkívül a híres mathemati-kus Mihalik János nr számfejtési művelete, ki
Budapesten Kerepesi nt 74 sz. I. em. 7. ajtó alatt lakik.
Negyvenkét terno éretett el a Mihalik János ar által legbiztossabban kiszámított számok áltál egy hét alatt 1
Ezen soha sem hallott bámulatba ejtő tény a bel és kfllföld összes lakósaága kőzött mozgalmat okozott, a minfft eddig senki sem látott, mivel Mihalik János nr az egyedüli a vi -lágon, ki oly kitOnó iazbeli tehetség felett rendelkezik, ki oly csodálatos müveket visz végbe számfejtéaei által. Mekkora azon szerencsés nyerők száma, akik már évek óta kérnek és kapnak szerencsehozó számokat e hires mestertől ha c apán egy hét alatt 42 egyén nyert általa ternót? Hol nagy a baj, közel a segítség. Ezen példabeszédnek még talán soha iem volt any-nyi jogosultsága és soha annyi igazszág nem foglaltatott abban, mint most, midőn ipar éa kereskedelem panganak most midőn munkaerő ezrével van feleslegben, mert mankahiány vas midőn esrek néznek a nyomor elébe, ebben a szoiongatásban küldött Isten gyors segítséget, ezen nehéz időben jelent meg egy szereucse-csillag a szegények egén, egy eddig soha nem hallott tehetséggel bíró ember, kinek határtalan tudományát a világ csodálja.
Ezen ember Mihalik Jáuos ur, kinek fenkölt eszéhez mindenki bámulattal tekint fel az emberiség segitő nemtóje és boldogítójaként jelent meg. 20 levél és 22 sürgöny, melyek egy hét alatt érkeztek be az ország legkülönfélébb részeiből, mindennemű köszönet nyi vá-tó tartalommal igazolják a világ bámulatát. Ezen hálaleveleket bárki megtekintheti M.ha-lík Kerepesi-ut 74. sz. I. emelet 7. ajtó alatt
Óhajtom, hogy ezen esemény, melyet ezennel nyüvánosságra juttatok, mindenkinek utmatatóul szolgáljon,hogy ez nton közeledjék szerencaéjéhez, a mennyiben mielőbb forduljon mindenki Mihalik János nrhoz azon szerencse-számokért, melyek álul szerencséjét, boldogságát és jövőjét alapítja meg. Mindenki azon tudatul irjon Mihalik urnák, hogy ¡szegénységének vége szakad atkor -nidőn e felelett megérkezett.
Teljes tisztelettel
Raudensdorf nr. 402 8csmideg Ferencz
rézöntő
Mihalik János nrhoz Budapest. Kerepesi ut 74. szám I. em. ¿. ajtó.
alá csimseadS levelekhez válaszadásra 3 drd 5 kros bélyeg melléklendő
iirileíes nimm teli sertésleieltetés iránt.
Kibéreltem a bérősszeg előrefizetése mellett drávántnl a közel Ferdinandoveczi, Kozároveczi, Bertavai, Brakoveczi 10660/1200 Q hold makk és vadgyümölcsös, bükk, tölgy gyergyán stb. magvaserdőnek téli sertés legeltetését 1886 marcz. végéig a talaj vastaglevelese alatt télen lenem fagy, mindenfelé elég viz, árnyék sertésnek pásztornak ingyen szállás és tüzelőfa jár. Csendőrség, négy kir. Erdész kötelesség szerüleg ntasitva felkérve ott hol -egyébként is lopásnak hire sincs, mégis saját embereim vigyázata mellett elég biztonság van arra, hogy sertés lopás nelehcssen. Tehát oda veszek az egész legelő időre hajtáskor előre lefizetendő átlag malacz es nagy sertés darabját egy forint legelő bérért, ha valaki előbb visszahajtatna is.
Minden község, egyesek, öreget, aprót, feljegyezzenek csendőrségnek, erdősöknek általam átadás, nyilvántartás végett, minden kauász kap az oda hajtáskor — mert ott fogok lakni — tőlem igazolványt, hogy elfogatás nélkül más azon erdőkbe nemehessen.
A sertés szállítás vasúton, vagy hajtva a kapronczai, gólai, vízvári, babócsai barcsi vasútállomás és átjárónál történhetik. minden darab után 2 kr. átszállítási díj küldendő, kivévén Kapronczát mert ott nincs Dráva, a kanászok élelme vasúton Vizvárállomásra nevem s az illető czimével történhetik mivel az oda közel erdőkbe átvihető.
A legelő dijt tekintettel az olcsó gabona árra számítottam, melynél otthoni sertés kitartás a kevés takarmány miatt tiz annyiba is kerülne.
Mégis közvetítőknek minden egy forint bérután ha megkapom fizetek őt krt fáradságukért.
Bérmentve mindenki levelezhet velem, itt hol még lanom. Posta, Szomájon, Somogy-megye.
KOMÁBOxMY KRISTÓF.
Cs. tir. túarólaE. szabadalmazott. Teke asztal- és teke golyó-gyár
KNILL KAROLY
Bécs IX., Rossau, Rothe Lövengasse No. 5 —7
Alapíttatott 1807-ben
Ajánlja különösen saját, általa újonnan feltalált tekeasztal falat nevezve
Excelsior-banden"
»y
a legfinomabb angol kautsebukon. melyek tekintve jónágát és tartósságát minden más tekeasztal falat felülmúlnak és a mellett a bizonyai csudás olcsó tekeasstaloként csak 45 írtba kerül.
As én cs. kir. kizár, szabadalmazott Teke golyóim, me lyek az elefánt csontuakkal teljesen egyre megy, ajánlom egy évi jótállás melleit következő árakért. 60 — 62 mm. ig 5 frt 63 — 66 mm. ig 6 frt. 67 — 72 mm. ig 6 frt 50 darabonkixi\ Árak és rajzok teke *8z-Ulokról ingyen és bérmentva.
xx9
HUSZONNEGYEDIK''''ÉVFOLYAM
ZALil''KOZLÖNY
OKTOBER 10-én ,3.
8 T £ 8 1 K.
Méltóságos tolnai gróf Festetics Tasziló ur somogyinegyei taraoyi uradalmában legelőn hizlalt jó karban leró 37y ürü és ^33 darab nőstény
m u a t r a 1 r lt a
eladó. —
Bővebb felvilágosítást ad az uradalmi tisztség Tarány-ban (Somogymegye posta helyben).
Kelt Taráayban,'' 1885. szeptember 19 én
teljes tisztelettel
HORVÁTH JÁNOS
~7 ''
2621 3-3. szamtartó.
Jt x/tx ^x jx_x^x X- X x X

WALSER FERE1VCZ
első magyar gép- ós tuxoltosxerok gyÉira, harang- ós órcaörtödóje BUDAPESTEN, Rottenbillw utcsa 66.
Ajánlja gyártmányát, mint magyar különlegességet kutakban 68 mindennemű szivaty-tyukban elvállal teljes vízvezetékek berendezését varosok, földbirtokosok, ipartelepek, ármentesirő társulatok és mfaganzók ré-Rzéről modern technihai
252 2 17—50
alapon es kedvező feltételek mellett ajánlkozik köz- és magánfürdők felszerelésére, s z a g m e n-tes ürszdkek felállítására és minden vizmű vi muukálatok gyors ds pontos kivitelére képes árlapok és részletes költségtervezetek kívánatra díjmentesen küldetnek.
ooooooooooooooooooooooooooo
§ Czleí-mepyilás.
Van szerencsém ezennel a n. é. közönség becses tu- , domására hozni, miszerint a helyben már több mint 30 éven ( át fennálló I
ROSEXBERG ÉS WELISCH-FÉLE
ml, faszer-, fest-, liszt- és sd^eresteöést
— -« MARTON. ADOLF ET
tökéletese;) újonnan berendezve és felszerelve
bltűnö osemegék és vetőmagvak:
raktárával bővítve megnyitbttlm.
Ismerve a n. é. közönség igényeit, azon biztos reményben vagyok, hogy hosszú évsoron át ezen szakmában átérzett tapasztalataimnál fogva ezeknek minden tekintetben megfelelni képes leendek.
Magamat a n. é. közönség becses jóindulatába ajálnva. kérem minél gyakrabbani szives megrendeléseit, melyeknek reményében vagyok . kiváló tisztelettel
Egyetlen belföldi szivattyu-gyár.
tii ni! 11 i 11 n 111111111111 **************
Dr. Meidiager Uiár ur által feltalált tt klzárélag szabadalmazott gyár
Meidinger-kályhák
el&áilitására.
HKIM H. Felső Döblingben Bécs mellett.
RAKTÁR : Budapest, Thonet-udvar.
C8. KIR. HZABAD. 1884. A legeU5 dijak*] jutalmazva: Béca 1878, Cassel 1877, Piri» l878(<Sechs-h«u< 1877, Wels 1878, Teplita 187«, Béctl880, Eger 1881, Trieat 1882.
Raktárak:
BÉCS BUKARESZT MEILAND
K&rntnerntr. 40,42. Strada Lipscani 96. Corto Vitt. Emanuele 38.
Legjobb felniről ¿»5 «zelélővel ellátott kályhák lakájoknak, iskolák-éa irodáknak stb, egyszerű és elegáns kiállításban. Kgy kályhával tőbb szoba füthetó.
Köxpouti légtüté* egéaz épületekre, száritó-kéfcsülék ipar- és me«S-gazdasági cxélra.
A* oastr. magyar birodalomban 2G3 tanodában 1824 van a mi Meidlinger-kályhánk-bál használat ban, e/.ek köxt 74 tanodában a Wcal kerületi), a 508 kályha, 47 tanodában 820 kályha a budapesti kerületben.
A nv Meidineer-kálvhánk elő''ye nemcaak a cm. k. hivatalokban, orsságoa intézetek-beo és rároai hatóságoknál, papir«mdeknál, kórházaknál, vasataknái ¿a gőzhajóknál, pénzintézeteknél és hictoaitó társaságoknál. ip »itáliaiatoknál, ssállodákban, káréházak és ebédlőkben nagy számba«, hxn-m több mint 20,000 magán hásakban vannak a mi Meidioger kályháink használatban. ,
A gyár védjegye:
0 A. PAT..LA8
0 irodalmi ¿a nyomdai réeavénytáraaaáp kőny^kiadóhivatalában Budapest, 0 0 becskeméti-ntcsa 6. 8Z. megjelent 4a ugyanott, valamini minden könyv- Q
0 0 0 0 0 0 0
árusnál kapható:
A BUDAPESTI ARU- ES ERTÉKTŐZSOE
- XJJ 2619 3 — 3
ÁRUÜZLETI SZOKÁSAI
- (ÁLTALÁNOS ÉS KÜLÖNÖS HATÁROZATOK.
0 FUggeWcül a tőzsdei választott bíróságokra vonatkozó törvények, a Buda-0 Petti tStsdsbirósdg uj eljárási szabályai a a tőzsde alapszabályai. 0 JEGYZETEKKEL ELLÁTTA %
0 I>R- FÉLEGYHÁZY ÁGOSTON, ÜGXVÉD
0 » budapeati ára- is ¿rtáktftude jogügyi titkára.
01 Kásotfik tetemesen bóvrtett és javított kiadás. Ara 2 írt
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
Azon megkedvolteUst, melyet a mi kályháink min-denfltt kirinak, többasörOs utánzásokra aduk okot. _ Fi-F UFiniUCrD ftrtn gyalmeatetj&k tehát a t közönséget saját érdekében ia
( ■LlUlNDLIV''Urcn Ptalva gyári védjegyünkre — bocy óvja magát mindennemű
gs II C I i| V.X hirneves''éa iamert gyártmái yunk utánzásaitól, habár aaok n L I i egyszerűen „Meidinger-Kolyhák- vagy pedig javított
- - Meidinger-kályhák gyanánt ajánltatnak is.
A mi gyártmányunk ajtajának belsS felén g/ári védjegyünk bele van öntve
0Qr> Prospektusok és árjegyzékek ingyen és bérmentve. "M 2579 8—51
i 111111:11111111111111111111»
oooooooooooonxoooooooooooooo
ha minden dobozon a Kjárjegy: a sas és M«U sokszoro-aitott czég nyomata látható.
??r Urtó* makacs gy«a«r- ét alt«atbaj*k, gyomorgörcs és
^ C«norág*«, róg»ört dogaláa, májbaj v ért a I alá*, aranyér ¿« a legkü-
¿«nfölébb női betegségek ellen 30 év óta folytonoaan növekedő .liameréaben réaseaül í*y eredeu doboz hassQála(i utaaitásaal 1 frt. Haaiialtváayok ''.írveayeies Qldiztetaek.
* t . t I K
Köaevény , esús, Jniud^unemil haao
ßtäa éa bénnlás-J-, fül- és fogfi 4ás sikere« gvógyi" taaáhoc bedörzsö
^•r«; borogatásaak mindenuemQ sérülések és aebék,; gyuladá» k és daganatok ellen BMtilai v.zsel ke* er Ve, hirtelen betegedés, hányás és kóUka eHen. Egy üveir pontos utasítással 80 kr. - 240 l
Valódi, Moll védjegyével éa név aláiráeával.
Moll A. Ä Bécs, Tocblauben
t , Btktárak :üi|y-l|||z||: Bolus Jó««ef gyógysserés*. Roseufald Ad. r esaelbofer József Baros; Dorn^r 8. Caáktemya : Oöuca L. gyógy KapMVárett: Borov.cz Ad. Keaztliely : Schleifer fia. Kiratad : BáU Jáno.. Marozali : lazü Ferd. Szigetvar: Szalay Józaef. Zala Egertzef HoUóay J. gyógys.erész.
o <o
T)
AiBrftai É\m
tj
elf Arnoldnál
Bécs, I. Peatalosmi utcia 1.
Köxvetité* ingyen. r E szakban a legrégibb czdg.
XXKH*HXKKX*X+X
A legjobb
czigaretta-papir
a valódi
LE HOUBL0N
t
'' . <io
franczia gyártmánya.
Cawley és Henry párizsi
Uuinxásoktól óva tik.
Eten papir meg-viugáltátott I)r. JJ. Pohl, Dr. E. LudTig, I)r. E. Lippmaun bécsi vegyészeti tanárok által, kik a legjobb ajánlatot adták, ugy a kitüaő minőség, valamint az egéstságre nem ártalmas tiszta voltáról, s hogymint ilyen, a maga nemében egyelleu.
Budapesti
kiállítási sorsiegyek
EAen sorsjegyek kaphatók Nagy-Kanizsán
könyvkereskedésében.
d* T.''itriQrin-n! 17. rat B/H39«*. J PllIS
OOQ OO
Erven Lucas Bols,
k. k. Hof Lieferanten, k. nied. Hof Lieferanten.
Alapíttatott 1875. Amsterdamban.
különlegességük
Cura- ao-Anisette,
az ország első üzleteiben Készletben vannak. 2615 4-10
I * * I I IIiI II 11 +
xxxxxxxxxxxxxx ++++++++*+++++
i. / ''
! »4 .-. f i Ferd. Stade''
ELLBERFELD (Rhetnpreussen)
Agentur-G e schä/t ersten Ranges.
Különlegessége* : Hü velyes terményekben.
--

tgynöknégek telAUitánát kívánjuk.
2653 2-3.
IIIÜIIIIIII»
WajáUi Jóuej könyvnyomdájából Nagy-Kaniuán
\ 1G Y-K A XIZSA ,1885;x Október 17-én.
\ ————
Előfizetési ár: ^n* ••vr»> . • 5 frt. — _ u-i érre . • 2 frt 50 Ict.
1 . 25 . Egyes szám 10 kr.
II l K 1» B T K 8 E K
$ hasábos pptifsorban 7. míuodszor 6. s miuden további sorért 5 kr.
NYILTTÉRBEN joronk^i t 10 kW-rt wtntnek lel. Kiucstári illftck minden egyes hir-üetMért 30 kr fia u-n''dk. ''
A
Huszonnegyedik évfolyam.
A kp szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez, anyagi részét illető közlemények pedig a kiadóhivatalhoz bérmentve intézendők: X a f?y-K an Íz* án Wlassicsháx
Bérmenteüen levelek nem fogadtatnak el
Kézirstek vissza nem küldetnek
A nagy-kanizsai „Kereskedelmi lparbanku, .nagy-kanizsai önkéntes tűzoltó-egylet"x a rzalamegyei általános tanítótestület'', a „nagy-kanizsai kisdednevelö egyesületa „nagy kanizsai tisztiönsegélyzö szövetkezet* ,/a 9soproni kereskedelmi ¿iparkamara" nagy-kanizsai külválasztmány*-ának hivatalos lapja
HETENKINT EGYSZER, SZOMBATON MEGJELENŐ VEGYES TARTALMÚ HETILAP.
Zalamegye statistikája.
„Magyarország népességi statistikája" ez czime ama kitűnő s a hazai szakirodalomban eddig páratlan műnek, mely még a mult évben hagyta el a sajtót. A müvet, mely-ue'': első része a népességi, a második gazdasági, a harmadik a kulturális és politikai statistikát foglalja magában Keleti Károly és Je-kelfalussy József két kiváló statis-tiku*unk közreműködésével Láng Lajos országgyűlési képviselő és egyetemi tanár szerkeszté.
Az első rész nagyérdckü fejtegetéseket hoz & statisti kának mint tudamánynak kezdetéről, annak, fejlődéséről, jelenlegi helyzetéről, a né • pesség tanáról, illetve az álló. és mozgó népességről. Magyarországra nézve az összes adatok különösen az 1869. évi III. trvcz. által elrendelt általános népszámlálás eredményei az ujabbi adatok pedig az 1880. és 1882. évi népszámlálásból valók. Az itt elősorolt adatok pedig a szerzők fent nevezett müvéből valók.
A szerző a statistika fogalmát akként határozza meg, hogy ez azon tudomány, mely az ember társadalmi t? állami életét a tömegészlelés alapján vizgálja. Tagadhatían tény ugyanis, hogy a statistika mint tudo^ máoy ma már méltó helyet foglal el a többi fejlődésük magaslatán álló tudományágak között. Ugyanis 6ta-tistikai adataink bú képét nyújtják illetve élénken jellemzik álló és mozgó népességünk viszonyait állami és társadalmi életünket, kulturális fejlődésünket, közegészségügyi viszonyainkat.
Kétségtelen tehát, hogy oly mű, mely a statistika segélyével élénk világításba heiyezi a magyar nemzet beléletét, valóságos nyereség irodalmunkra nézve, mit eléggé bizonyít ama kedvező fogadtatás, a
melyben e mü megjelenése után a fővárosi sajtó által részesült. Tárgyalási módja tiszta, szabatos és könnyen érthető, a mí a laikus olvasó számára is élvezhetővé teszi e művet.
Azt hiszem nem lesz. érdektelen olvasóim előtt, ha e műben levő különösen Zalamegyére és Nagy-Kanizsára vonatkozó adatokat a fent idézett műből közlök. Részletes fejtegetésekbe ezúttal nem bocsájtkoz-hatom részben mivel ismertetésemet a laikus közönség számára irtam, részben mivel az ilynemű fejtegetések igen hosszura nyúlnak a mit pedig; e lap kerete meg nem en gedhet.
Zalamegye területe 5121-63D km. ebből egy községre esik 8-74 □ km. Az összes lakosság 359,984 lélek, melyből egy □ kméterre jut 70-29 lélek s egy községre 614*31 lélek. Ez adatokból kiviláglik, hogy Zalamegye aránylag nincs sürüen benépesedve. A megyében tartózkodik más megyebeli illetőségű 9111, más megyében zalamegyei illetőségű 8114.
'' r \
A lakosság nemzetiségre nézve :
Magyar: Német: Tót:
Horvát és szerb: Oláh
Külföldi nyelvű:
261,662 lélek, 7606 „ 235 . 70575 „ 170 „ 497 .
tehát 79083 nem magyar nyelvű tartózkodik e megye területén. E számok kétségtelenül azt bizonyítják, hogy a nagy-kanizsai irodalom és művészet pártoló-egyesület, kivált ha a magyar nemzeti szellem ébresztését és a magyar nyelv terjesztését egyik főczéljául tűzte, ki, e megye területén is nagy szolgálatokat tehet a hazának, a magyar társadalomnak.
Nagy-Kanizsa összes lakosságának 90-1% képezik a magyarok.
A mi a felekezetek közötti arányt illeti Zalamegyében a római katholikusok túlnyomók, van: -327,584 róm..káth.-13 gör. , 42 , keleti \ ?49 ágostai 11, 226 református 3 unitárius 13,724 zsidó
139 egyéb vallás felekezetű.
A katholikusok után a legnagyobb számot az izráeliták képezik, a mi Nagy-Kanizsa nagymérvű kereskedelmére enged következtetni.
— A lakosok n e mü k r e nézve 177,990 férfiú és 181,334 nő tehát 1000 férfiura esik 1022 nő. Az állapotra nézve:
jelez. E városban 1000 lélekre esik 7 házasság, 33 születés, 1000 születésre 154 töryénytelen, 1000 lélekre 29 halálozás,; 1000 halálozásra 334 gyermekhalálozás és 1000 születésre 377 gyermekhalálozás.
Zalamegye területén |van: 332 elmebeteg, 440 hülye, 510 vak, 560 süketnéma vagyis 10 000 lélekre esik 9 elme-beteg, 12 hülye, 14 vak és 16 süketnéma.
Eperjessy István.
A visszakért
I''
Jjefly.
nőtlen - 103972
hajadon • 93260
nős 69089
férjes 68773
özv. férfin 4647
„ nő 13459
tőrv. elv. férfía 47
, nő 64.
1S82. évből házasság 3784 va-
gyis 1000 lélekre 10.. Élve születelt 16123 vagyis 1000 lélekre 44 ebből esik törvénytelen születés 1000 lélekre 106-
A születéseket a halálozásokhoz viszonyítva 1882-ben 1000 halálra esik 555 gyermekhalálozás és 1000 születésre 425 gyermekhalálozás. Nagy-Kanizsán 1000 születésre esik 370 gyermekhalálozás. Átlag az egész országban 1000 újszülöttre már az első hónapban" 100 gyermek halásozás esik.
Nagy-Kanizsa lakossága 1869-ben volf 11128 lélek, 1880-ban 18398, ami 1869-hez viszonyítva 7270 vagyis 65.339/0 szaporodást
Szokásban van a fővárosban is, a vidéken is, hogy a nagy közönséget érdeklő ós a nyilvánosság elé tartozó dolgoknál a sajtót képviseltetik. Igen helyesen. A sajtó a .közönségért van; közérdeket szóigál. Ha mellőzik, a ayilvánósságot zárják ki, és nem csupán a sajtót sértik meg, hanem a közönséget, mely az őt érdeklő, az általa támogatandó, pártolandó ügyről tiszta, leplezetlen képet óhajt. Ezt pedig egyedül a részrehajlatlan, elfogulatlan sajtótól várhatja.
A színészet ügye szintén közügy. Ezért van az, hogy úgy a fővárosban, mint vidéken a sajtó képviselői, a szerkesztők, a szini előadások látogatására úgy nevezett „szabadjegy "-et kapnak. A sajtó Képviselői azután az előadásokon megjelennek s azokról referálnak vagy ha úgy tetszik (a körülmények szerint) kritikát is írnak.
Ez kötelesség első sorban a közönséggé!, másodsorban [a színtársulattal szemben. De egyúttal ez joga is a sajtónak! Meg is szokták ait tenni mindenütt a szerkesztősé-gek. E kötelességre, illetőleg jogra nincsen befolyással, nem is lehet befolyással semmi mellék avagy magán-érdek.
Megtörtént ezelőtt két évvel és., éppen Nagy Kanizsán, hogy az itteni lapok kiadói — mint nyomdatulajdonosok — az által, hogy az akkor itt működött színigazgató a szinlapokat egy má3 vidéki városban nyomatta, érdekeit sértve látván, értekezletre hívták meg a szerkesztőségeket s azt kívánták, hogy a szinielóadásokról egyetlen betűt se írjunk.
Ezen kiadói óhaj teljesülésbe is ment volna, ha eHene szerkesztőségünk részéről erélyes tiltakozás nem történik. Szerkesztőségünk részéről határozottan ki lett jelentve, hogy „mi ily magán-érdeket nem támogathatunk, sem pressiót azért senkire nem gyakorlunk s ha megállapodásukhoz a kiadók ragaszkodnak és a szini referádákat sértetlenül nem hozzák, — a fővárosi sajtóhoz fordulunk.*
Megtörtént más oldalról az is, hogy mert az igazgatónak vagy a színtársulat néhány tagjának nem volt szája ize szerint való a szini kritika — a kiadó utján akartak szerkesztóségönkre hatni, holmi gyönge — inkább a kiadói erszényt fenyegető — okoskodásokkal. Ezt éppen annyiba vettük, mint a kiadói compTottot.
Mi különben is nagyon szelid
élvet követtünk mindenkor a szini
i
referádákban. Ismerjük a vidéki színészetet. Tndjuk, hogy helyzetüket, viszonyaikat tekintve, sohasem sza bad a szigorú kritika szemüvegén át mérlegelni őket. — Azért mi a jót kiemeljük, a rosszat —hacsak botrányosan nem rossz — el-) illetőleg agyonhallgatjuk. Ez azonban csak a mi elvünk. Hogy tetszik-e a színigazgató uraknak vagy sem?\— az ránk nézve nagyon közönyös dolog.
Igen sok, s itt — a színtársulatok iránti tekintetből — elő nem
TÁEGSA..
Csüggetegen.
i.
Ott fönn. ha a« éj hajnalra kigjúl, Lel komról az álom fátyla leboll, — S bir alezik a völgy, »«ellő «e lebeg : Fáradtan a n<<pt útra kelek.
U.
Í* mint kit élet terhe lenyom, Uegcaukük a térdem az uearou, 8 mig enyhet adó ér hí vidoran, Hév «romiamat oltni erőm oda vau
in.
I gy nézem a lég vándor madarát, Mely néma csapatban száll ma tovább; Nézem mereven távol köd alatt Mig fénye törött, sz»m könnye fakad.
VI.
Ab! ilom ez; álom — képzeletem Mély jajduló búból festi nekem, S mi szép a való : dalos kikelet Oyfibgyharmatos, enyhe májoai regg.
V.
Mit 5«z, ha lehullott, tél lefagyaszt Tavaszra jnt újból kezdeni azt: Fakasstni virágot, zöld levelet Mámort, örömöt, dalt, tissta hitet.
VI.
Ki festni a pasztát, száraz avart, Rozsába temetni csipke bokort — S szellód madárnak sagva beszél: Meghalni öiön ki majd megin él.
VII.
Monkás zsivajon vidúl a határ S jámbor ssivek áhitó hite száll: Derűs ma a nap; sugára mi hév: Jól biztat ez a reményteli év.
vni.
8 oh! sziv, ha a végzet porba aláz
Hiába neked kedvre ha vársz,
Ha lenni jogod van számba se jón,
Újból, — ha mi mait, — nincs kezdni erőm.
BÁTKY LAJOS.
Szivek világa.
— Elbeszélések. —
. Irta: JVéber AntaU HL
A bfróék Juliskája.
(Népmese.)
Megint elmúlt egy nap; bealkonyult a vidék.
A lábas jószág már betakarodot'', ahol az a nagy porfelleg látuik, ott mennek azok már; ide hallik még a gulya kolompja, meg a kondás cserditése. A földműves felrakta szántóvető eszközeit • ballagU. szép lassacskán a tanyája felé; a haza siető lánykák énekszóval kérdezgetik a berek sséJén álldogáló gólyától :
Madár, madár, gólya madár, Moúdd meg nekem: mikor lesz nyár? Fellegteleo, tiszta az ég? Hat a rózsám szedet-e még ?
A* pedig nem tnond meg smemit.''
Az egyik lábát felhusza • teljes egy kod-vOséggel néz körfii -nedves birodalmán. Bika-halál lesz ott még ma.
Végre egészen beselétiil. Az alkonypír is elenyészett már a láthatáron s a félénk csillagok őrködnek csak a szendergő föld felett. A kertek alatt megsaó-lal a furulya s ha egy perezra elnémul az, hallani lehet, mint felelget síró hangjára egy eltévedt csalogány. Az álraadozó világ álmodozásához a békák egyhangú zsivbja képez álomdalt.
Minden alszik, minden álmodik már, csak egy van ébren: az aki oly szivhez szólón tudja fújni a tilinkót. Nem hiába temetÓbéli szomorúfűz hajtásából faragta ki ast a sipot, de szomorúak ám a nóták is amiket elbilleget rajta, hogy sokszor önmagát is megríkatja; — akkor többet fújja az orrát, mint a tilinkót.
A minap is, hogy ott az irtási dűlőben szántogatott, többet vigyázott a pacsirta csicsergésére, mint e.z eke szarvára. Hát ursmfia, egyszer csak előveszi a sípját, aztán éppen azt a nótát fújja, amit a pacsirta, hogy az végre is megunta a dolgot és nem fütyölt többet; gondolta magában, ha te jobban tudss mint én, hát csak furuglázs.
Már as igaz, hogy nem is igen foghatja meg az ember, hogyan lehet valaki annyira szerelmetes, mint az a Csura Józsi ? Igaz, hogy értik egymást a biróék Juliskájával, de mi haszna, ha az öreg Andri-Takács Estók bátyámnak olyan kemény a feje.
Mert hát ha meg kell vallani a tisz ta igazságot, az a Juliska gyönyörű egy teremtés, nagy darab földet kellene be-
járni, mig találna az etnber egy hozsá foghatót; de az is igaz ám, hogy a Józsi is megtermett egy legény, a határban nem igen akad párja,
De hiába beszélik ezt az öreg ''Bírónak, nem törődik az avval egy csipetet sem; igen nagyra lát a lányával.
Hej pedig de szomorú vége lesz ennek I Meglássátok, de szomorú vége lesz ennek!
Mig az öreg Buzsáki Lvczi bácsi igy példálósgatott a levelező diófa alatt az ő pihenő családjanak, addig a holdfényes vidék némaságában mindig szomorúbban szólt a furulya. Hej, hogy olyan sok rósz keméuyszivü embert teremtett az Isten 1
Pedig Juliska ki is nyitotta az ab-lahját, félre rakta a rozmaringos csere* peket, kikönyököt az udvarra és lassan utánna dúdolgatta a ssomoru dal szomorú szövegét a szomorú furulya szónak :
......„Fell«gtelen tiszta ás ég,
Hát a rózsám szeret e még?"
Pedig tudta azt ő nagyon jól, hogy; az csak úgy él-hal utánna. Dd jól esik a szerető lány aaivének, ha kedvesével együtt szomorkodható.
Jaj, de mikor nem szabad neki kimenni oda, a hová a szive húsza. As apja tűs;ént kolbássnak aprítaná, ha oda kimenne. Nagy nehez vaspántokkal van 8* ajtó bezárva.
A furulya meg egyre hangzik, pedig már igen sokat kukorikolnak a kakasok: innen oanan kihajnalodik as idő,! de azért Juliska csak hallgatja a furulya
s^ót, még csak nem is lett álmos mellette. Hej, pedig de nem jó as ilyen fiatal lányoknak a furulya ssót hallgatni 1 Az a sók édes keserűség, meg az a tok keserű édesség belopja magát a ssivökbe. Pedig ha lány egyszer neki busulja magát, ast aztán nehéz megvigasztalni.
A napkeleti csendességet nem'' zavarja sem a kanász tűlkölése, sem a gulyás ostorcserditése, nagy ünnep van ma: pünkösd zent űnuepe, azoknak ia kell egy esztendőben egy nap; szent misét meg predikácziót azoknak is csak kell hallgatni ilyen nagy ünnepen.
Pedig as állatnépség nem törődik semmit az finnepp 1; a disznó éppen úgy rí, az ökör meg a tehén éppen úgy bőg ma is, mint máskor szokott,mintha semmi ünnep nem volna. De édes Istenem, hiszen éppen azért oktalan állatok azok.
Még alig pitymallott a hajnal, Juliska megfogta a bugyoga fűiét ■ elment vízért a patakra; <*géaz éjjel úgy sem aludt egy szemhunyást ia, nem kellett neki korán felébredni.
A Szent Flórián képe előtt keresz tet vetet magára és lelkét Istennek ajánlotta arra az esetre, ha a mai szent napon vslami baj találná érni. Hej, pedig ha tudta volna, hogy baj hossa meg számára a földi üdvösséget, nem imádkozott volna, hogy fordítsa el ast a fejéről az Isten.
A harmat már leesett, fú, fa csak úgy ragyogott a hajnali napsütéstől, a söld vetésben már pitypalatyolt a pity-palaty s a magasban reggeli dalát fütyörészte a pacsirta, mikor Juliska elment a patakra visért. Az akáczfa levelé''-ől kérdezgette egéss uton: Szeret-e? ssivből-e? fájdalommal, egy kicsit vagy semmit ae ?
A mai szamunkhoz van csatolva Klapka György emlékezéseire az előfizetés i iv.
huszonnegyedik évfolyam
ZALÁI KÖZLÖNY
OKTOBER 1885 17-én
sorolható okokból óhajtandó volna: vajha a vidéki szerkesztőségek mindnyáj? n ezt az irányt követnék. Még egyszer mondjuk, hogy csak óhajtandó volna. Mert e tekintetben a sajtó utján való véleménynyilvánítás szabadsága éppen olyan sérthetetlen, mint a legnagyobb fontosságú ügyekben. Ha a sajtó képviselője szigorú és semmit el nem hallgató kritikát ir, az ellen jogosan senki sem emelhet szót. Azt tartozik mindenki tiszteletben tartani, ha mindjárt szintársulati igazgató is s ha mindjárt Miklósy Gyulának hivják is. Mert az ily irányú kritikus is elv szerint és meggyőződésből irja azt, amit ir. A tisztességes sajtóról sohasem szabad föltételeznie senkinek, hogy egyéui érdekek vagy indulatok szolgálatában áll, hogy szeretet vagy gyűlölet vezeti munkájában. De Miklósy szintársálati igazgató úr nem igy gondolkodik. Szerinte a sajtó nem azért van képviselve a szinielóadásokon, hogy részben a saját, részben a közönség véleményét határozottan, minden teketória nélkül leírja, hanem hogv a szintártulati igazgató érdekében — akar érdemli, akar nem — verje a nagy dobot tollhegy-szakadtáig, fís aki ezt nem teszi vagy aki a té nyeket leplezetlenül tárja a közönség elé, attól vétessék el a ,szabad-
jegy-''
Ez Miklósy úr elve. És ennek a páratlanul álló, magas gondolkozást mutató elvnek szellemében meg is cselekedte, hogy a .Zala" szerkesztőségétói, mert kimondta, hogy Miklósy úr nem váltotta be nagy dobszóval hirdetett igéretét, mert nem csupán a jót emelte ki, de a rosszat sem hallgatta el: egyszerűen visszavette a szabadjegyet!
Ez qualificálhatlan eljárás a sajtóval szemben. Megvalljuk őszintén, hogy nem is hittük e! puszta szóra. Gsak akkor fogadtuk «1 valónak, mikor azt a ,Zalá*-ban olvastuk.
t* > i .
Hát mi az ilyen gyerekes »add vissza a babaruhámat "-féle eljáráshoz nem vagyunk szokva. És kötelességünknek tartottuk megbotránkozásunkat nemcsak a helyi sajtó, hanem a közönség nevében is kifejezni. Ezzel az eljárással Miklósy úr nemcsak a sajtót ütötte arczon, hanem a közönséget is, melynek érdekeit az szolgálja.
Váltotta volna be ígéretét! Adta volna elő azokat a darabodat, miket az előleges szi ni jelentésben hirdetett; akkor a sajtó elismerése sem maradt volna el. Jött volna olyan társulattal mint a mostani! A jó kezdet jó véget biztosított volna.
Régi ember; tudhat diákul is ; ismerheti ezt a jeles mondást: „Di-midium facti, qui bene cepit, habét.*
Hanem most már bizony aligha1 későn nem kapkod. ?
Felültetett publikum. Gyerekes boszú! Ezeknek az emlékével mehet majd tovább, sót igen messzire is. Miklósy úr, de sokra sohol sem vergődik. Amint hogy itt sem ment éppen ezek miatt semmire !
De azért tanácsul adjuk neki, hogy ha valahol megint kedvet kapna játszani a komoly sajtóval, jusson eszébe, hogy a z már tul van a gyermekkoron.
Látogatás Komócsy Józsefnél.
Meg vagyok győződve, hogy váro-sank intell''gentája élénk örömmel emlékarik vissza 1884 február 16 an Komócsy József álul a Keresk" ifjak egylete meghívása folytán városunkban tartott „Gűoy és gúnyolódás" czimü felolvasására, de még nagyobb örömmel magára a felolvasóra, cinek társalgási modorábau meg van azon varázserő, hogy egyszerre me/-hóditja magának nőket, férfiakat, öregeket és ifjakat;a meghódítottak pedig késs-ségesen hódolnak azon férfiúnak, ki nem kíván fáradságáért sem jutalmat sem babért. banem szerénységében megelégszik azzal, hogy nem feledjük el. ismerve e nagy költő ezen szerénységét, a fővárosbani időzésem alkalmával bátorságot vettem magamnak ót f. hé 8-án déli 12 ¿ra-kor vas-utcsai lakásán felkeresni. As aj tót zárva találtam, meghúztam a csenge-tyüt. mire megnyílik az előszoba ajtaja és előttem áll Komócsy Jóssef kitűnő szinb n tökeletesen megifjabbodva ; no de hát ez nem is lehet máskép, hisz mióta nálunk volt, egy szeretetre méltó kedves lényt emelt magához, kinek nemes torakvései-nek egyike, hogy szerető férje folyton ifjú maradjon. Komócsyi az eisO pillanatban nem ismert meg, de alig ejtettem ki neve met, melegen átölelt és vszetett be azon szentélybe, mely a költő valódi otthona ugyanis a dolgozó szobájába. Van itt babér többnél több, a babér kossoruk egész serege diszlík a falon, arra emlékeztetve a belépőt, hogy egyik koszorús kohónk mokkája ez.
Komócsy azon kérdésére, hogy mit csinálunk Kanizsán, réssletestem neki a kanissai társadalmi viszonyokat, kiterjeszkedve as itten idóző ssintársuiat kedvezőtlen állapotára is. Sajnálatomat fejeztem ki, hogy Pálmay Ilka nem jöhet segítségére a tártulatnak; különben mondám, tán Pálmay sem lenne képes a nagy közönséget a színháznak visszahódítani, annyira el van kedvtelenitve. Komocay erre azt válaszolá ;
"Barátom! Pálmay kétszer végig sétál az utczán, meg van hódítva a közönség !
Beszélgettünk ezután a „Magyar irodalom- és művészet- páltoló egyesületről, melynek alapszabályait köszönettel fogadta tőlem, filénk szavakban a-dott kifejezést, hogy egy ilj egylet alakult; ast mondá: ezen egylet maga nemében első az országban, a városnak erkölcsi kötelessege est felvirágoztatni, mert a város tekintélyét semmi jobban nem emel
Hát amint megmeríti a korsóját a patakban, előjön ám a csalitból a Csura Józsi, átöleli a karcsú derekát, meglocsolja hideg vizzel, megcsókolja forró csókkal csattanó piro8 orczáját a biróék Ju» liskájápak. Píros pünkösd reggelén az már igy szokás. Aztán hogyan • eltudtak egymásnak örülni. Istenem, de kevés kell & szerelmes embernek, hogy boldog legyen!
A gól) a ott a kútágas tetején kedvtelve nézegette a csókolózó fiatal párt, talán rá gondoit a saját fiatal korára, kelepelt is egyet-kettőt örömében és meg-meglibbentette a szárnyát, mint ha meg akarta volna áldani ¡a boldog azerelme-seket.
Hej, pedig de kárbaveszett a gólya áldásai Látta ám est as egészet a Sánta Juli is. Hát nem vitte éppen akkor arra az ördög ? Dehogy nem. Az pedig nem azért hirharangja a falunak, hogy el ne híresztelje mindjárt as egéss dolgot fűnek, fának.
„Te anyjuk — mondja a biró a feleségének — nézz csak ki az utczára. Azt a sánta bojzorkányt látom errefelé jönni, > be ne ereszd! Korán reggel vénasszony
szerencsétlenséget hoz a házba. - i'' Hiába mondta biróné asszonyom a -<> Sántának : ne menjen be, ne menjen be, m imáért az csak mégis bement.
i< »Na, hiszen elmehetnek már kend-? »ttíWm lányuk szép hírével Tudtam én, S em^ptudta ss egéss falu is, hogy nem biá-—bs-furagláa s kertyük alatt minden este a Csura Jósai..."
heti, mint ezen culturalis intézmény virágsása. Kérdezősködött a tagok száma atán, sajnálta hogy ezek neveivel nem ismerkedhetett meg : azt kívánta látni hogy ki hiányzik még a nagy ti* borból; megígértem, hogy legközelebb megküldöm neki a tagok névaorát.
Majd kereskedelmi ifj a k egyletére tértünk át. Komocsy nagyon melegen tu-dakozodott nevezett egylet elnöke é.* alelnöke hogylétök felől; megbízott, őket nevében sokszorosan üdvösölni,, nem különben többi czimboráit is, mert így nevezi ő itteni ismerőseit. Ezután azon kívánságomnak adtam kifejezést, hogy szeretném az általa szerkesztet »Hírmondót,, látni. Komócsi felkelt s a mellékszobiból csakhamar nevező'' t lapnak néhány példányát hozvu azon megjegyzéaael nyujtá át nekem : Barátom az én lapom a népnek van Bzánva! És valóban néplap is ez: olyan egyszerű és mégis zamatos irálylyal csak Komocsy rendelkesilk, az összes iratokban nem találtam oly passust, mely a tiszta valóság 09 meggyőződés jellegét ne hordosná magán, valóságos Komó csy stylus őszinte és bizalmas, mindenki megértheti, és ezt Komócsy a szerkesztő mindig szem előtt is tartja.
Egy óra £>lé járt az idő, midőn ajánLni kezdtem magam sokszoros engedelmet kérve au alkalmatlankodásomért ő visszautasította ezen kifejezésemet, s unnak jeléül, hogy nem vette látogatásomat alkalmatlankodásnak, többszörösen meghitt alkalmilag ismés felkeresni. Én *zon reménynek adtam kifejezést, hogy előbb fogjuk őt itt Kanizsád üdvözölhetni, mint énismot Pesten leszek. Tudja mit kedves öcsém válaszolá, jövő hónapban én is lakást változ''atok, ha már rendben leszek ugy deczemberbsu, akkor meg fogom egyesületüket látogatni. Köszönettel fogad''am ezen megtisztelő ígéretet, és legszívélyesebben bucsut véve egymástól, elváltunk a minél előbbi viazonlátás reményében.
ROSENFELD LAJOS.
— De ast mondoia én magának Sánta Juli, hogy ilyeneket ne mondogasson már korán reggel nekem a saját becsületes házamnál, mert máskép még az--az egy fogát is kiütöm, a melyik a szájában van.
„De bizony ne üsse ki az éo fogamat a biró gazda, mert nem beszélek én a levegőbe; becsületes, igás asssony voltam teljes világéletemben, most sem jöttem én ide csak úgy áubotából.
Lementem a patakra, mondok: meritek egy kis vizet, hát kit látok ott, mint a maga gyönyörűséges lányát, amint csókolózik a Csura Józsival. A nagy Ölelkezésben feldfintötték a bugyogát, letörött a füle, azt is elhoztam magav-mal. Ihol van ni!
— Az ám, ez a mi korsónknak a füle. Hát még is igas! Istennem, Istenem, de meglátogattál engemet. Hanem majd elém kerül még as a lány; majd elém kerül.
»Már az igaz, hogy nem tud az ember eléggé vigyázni az ilyen felserdüli lánygyermekekre. Romlott a világ, biró gazda, romlott. De máskép volt az én lány koromban; de máakép volt! Akkor is megverték a rosz lányt, meg lehet azt verni most is."
— Verje meg az Isten, nem én. —
Éppen most jött be Juliska. Arcza, szeme még lángok as örömtől, de a korsót már cfeafc a nyakánál fogváat hosts, mert nem volt meg a fogantékja.
GSAR KQK.
Egy kaczér hölgy.
i
Nyugodt éc csendes életet folytattak B.— helység lakosai. Egy napon az a bir járta be a kis helység segét zugát, hogy N. kasznár családjával ide költözött s itt állandó lakást bérelt ki magának. E hir magában véve még nem lett volna nagy jelentőségű az egymással agyetér-tésb -n és békestégben élő lakosokra nézve, csak meg ne zavarta volna a békésséget, fel ne bontotta volna .»* egyetértést as elgondolható legrövidebb idő alatt s na valtoztatta volna meg a helyzetet, mely a kasznárcaalád ideköl tőzködésével oly rohamo»ao átajakult.
Pedig történt ! Oka volt ugyanis a később megtudandó^ változásnak és a későbbi egymásközti meghasonlásnak — ragyrgó szeme egy szép asszonynak, a csábítóan bájos kanznárnénak, ki férjét nem szerette. És ezt nem egészen alap nélkül tevé, mert férje kevés figyelmet tanúsított szép scemeinok és nem tudta megadni a szórakozást, mit egy ifjú hölgy férjétől — legalább a házasság első éveiben jogosan megkívánhat. Családi életük nagyon egyhangú volt. Igy a nő inkább ákarta mások hódolatát s a hódolók egéas seregét lábánál látni, mintsem férjének egyhangú, unalmas társaságát
— Megjöttél te gyönyörűséges mákvirág, te Istentői elrugaszkodott vászon-cseléd! H»t kiölelkezted magadat a pataknál? ki ? Még a korsónak a fülét is letörtétek ? Csak pusztulj a szemem elöl, hogy többet ne is lássalak.
„De édes jó Apám... !"
— Nem vagyok én már a te apád, ha ekkora csúfságot hoztál az én becsű létben megőszült .fejemre. Húzassátok meg a harangokat; legjobb, ha már engem elevenen eltemettek.
„Éd es jó apám, bocsásson meg !tt
— Pusztulj a szemeim elől,hámon* dom és ne becsmérelj tovább is avval, hogy apádnak his«.
Juliska as anyja keblére akart borulni, de as is elfordult tőle.
Most ünnepélyes lábcsoasogatások hallatszottak a pitvarról, aztán belépett az öreg Buzsáki Laczi bác<i meg még egy pár jómódú polgár ember éi megkér ték a Juliska kezét a Csura Józsi részére.
— Nem bánom éu ha mindjárt elviszik is.
A jó öreg Buzsáki bácsi aztán elmondta egész iga-bogát a nagy, uehéz szerelemnek, ami kiengesztelte a biró gasda szivét és három hét alatt megtartották a lakodalmat Annak idején perese a gólya sem feledkesett meg a boldog szerelmesekről.
Ha meg nem haluk, moat is élnek.
türjii és esdeklő kéréseinek engedni. Neíc-többre vágyott, mint hálójába keríteni a helység valamennyi férfiait, akik as ő igéző szemeiben tetsző benyomást keltenének, s furfangos cselszövések álul bódítani meg mindasokat, kik édeskés beszédeinek figyelmet kölcső-nösni hajlandók nem volnának.
Legelőször is a helység fiatal orvosa ellen vetette ki hálóját, hogy majd őt, trint gyakorlott tettető, képzelt betegségével legelőbb magához csalogatja és engedelmes rabszolgájává avatja kárpótlásul férje hidegségének. Hivatja tehát férjét és előtte érzékeny fájdalmakról lamentál, mire nézve az orvos szakértő figyelmét kéri igénybe vehetni, sürget vén annak azonnali megjelenését. A fér] ellenvetésekkel igyekszik baján enyhíteni a feleslegesnek találja aa orvos megjelenését.
Izgatott haraggal vetette magát a pamlagra és keaergé panasszal ejte ki szavakat : „Oh ti férfiiak, úgyis tudom, ti néktek nincsen szivetek; ti a szána kozást nem ismeritek és egy gyengéd nő fájdalmait csak gúnyolni és rajta mosolyogni tudtok." Lábával adva nyomaté kot e szavaknak: »As orvost akarom !''
És erre már nincs ellenvetés. Egy erélyes női hang szigorü parancsának ki mernn elinni mondani, egy asssony kér-lelhetlen haragjával ki merne asembe szállni?
Az orvos megérkezett. Jelentették, kit csakhamar külön teremben fogadott as asszony.
„Asszonyom hivatott, én N. N. orvos vagyok."
„Igen — oh igen orvos űr? Feleié as asssony vonratott erőlködő nyájassággal és remegő félelemmel. »Van sseren-csém! Tessék helyet foglalni la Széket tolt eléje és következően kesdé: »Látja, látja kérem doktor ur, mint remegek egéss testemben. Már több nsp óta heves ráskódtatás bántja idegeimet s okvetlenül igénybe keile vennem ssakbeli gyakorlottságról ismert ügyességét."
»Kérem, kérem''-veté ellen az orvos aserény meghajlással, miközben a nő pulzusát vizsgáié. „Hiszen kérem — dadogá as orvos nagy meglepetéssel — ón egy kis felhevült állapoton kivül semmit sem tapasztalok, mit rendesen hirtelen meglepetés ssokott előidézni; ez csak muló baj és komolyabb követkesmények nélkül ssokott maradni.a
»Igen ?! — Annál jobb!" Válsssolt a hölgy félig komoly és félig mosolygó hangon, miközben gynjtó ssemei hamis kacsintásaal fúródtak az orvos szemein keresztül egész ssivéig s ott keresték magyarázatát az »igen" szó értelmének.
Az orvos elérté a czélzást, de pillanatnyi felindulása nem engedé szóhoz jatui s miutin hivatalának formáit vé gezé. as asszonynak ama kérésére, hogy hivatalos látogatását másnapon is ismételje — igennel válaasolván, eltávozott.
(Vége köv.)
szi veaen itthon maradtak. A visszaért zés 18-án éjfél után 2-óra 32 p-rc," kor lesz, Isten hosza óketl Egyebekró* majd jövőre bővebben.
— Szerencse jelentés czimü hir-deté ün-tre, mely id. Heckaher Sámuel jé hírnevű hamburgi bankház sorsjegyeit illeti, ajáljuk a t. közönség figyelmébe már csak azért is, mivel Ösmert dolog, előfordult nyereményeket pontosan kifizeti
— Az építő Iparosok tanfolyama. Ar álami középipartanodában a télen szünetelő épitőiparosok, kőmivesek, ácsok és kőfaragók, számára rendezett taufoyam f. é7Í november hó 3-ik napján fog meg nyittattni A tanfolyam négy «éli félévre ier. jed, a évenkint november hó elejétől már-czius hó végéig tart; e Unfolyamon n illető épitő iparosok rendsseres szakkike-peztetést s annak sí keres bevégzése után jogérvényes kőmi ves-mes terí bizony it vánt nyernek.Tanulókul felvé:ettnek a 14-ik élettévet petöltött azon kőműves-, ács-és, kőfaragó segédek, a kik folyékonyan ól. ''vásni irni és ssámolni tudnak s legalább egy évig a gyakorlatban működtek1 A felvételre jelentkezik erkölcsi bizonyi--ványt, továbbá főnökeiktől igazolványt tartósnak előmutatni arról, hogy mely idő óta müködoek agyakorlatban és melyik szakban dolgoznak. A beiratások az intézet helyiségében (VIII. kez. főherczeg Sándor tér. 4. az. ) november hó 2-ik napjáig a köznapokon este 6 tói 7-ig, a vásár es ünvepuapokon pedig délelőtt 10-órától l2 ig taratnak. Budapest, 1885 oktober hóban. As állmi. kö/ép ipartanoda ipazgatósága
— Szökevény katonák. A belügyminiszter kővetkező körrendeletet intét''.e a töjvényh lóságokhoz: „Ismételten p»-naszok m-rültek fel az iránt, hegy hadköteles egyéneknek külföldre, kölünösen Szerbiába és Romániába atssökésél nagyban elősegíti azon körülmény, bogy valamely nt-izó őket cselédjeiként kiadva, anak útlevelébe mint u ttárs vétetnek bes igy a batáron átbocsáitatván, többé hadköteles korukban »zországba vissza nem tér-n-k. Utasítom ennélfogva a törvény ható-ssgut, bogy a briügyminisztériumhoz fel-terjesztendő utleve''ekbeo mint útitársak ne vésessenek fei, hnnem a ok rendes külföldi titlnvelek megszf-rtéjére köteleztesse^*.0
KP0
— Az Or8ZágOS kiállításra u''.asók 1-óra után szerencsésen megérkestek. Komárvárosnál egy kocsi rugója elpattant, de baj nem történt. A budaváii állomásnál megyénk országos képviselői Apáthy, Inkey, Uoger, Vesster stb. fo gadtak. Apáthy beszéddel üdvözölt bennünket. mire Svacstics Benő alispán ur felelt. Mindnyájan elvagyunk szállásolva 900 vagyunk. Van öröm, jókedv és megelégedettség.
— Véres verekedés. Folyó oktober hó 15-én Pöcze János, Szabó István és Hajmási József össtörögnyei lakosok as ujbortól verekedhetnémségre feltüzelve neki mentek az esztregnyei csordásbojtárnak és azt baltáikkal ugy össze-vissza verték, hogy számos életveasélyes sebektől bori''va kelle hasa ssálliUni. A három baltás vités urat pedig a csendőrök bekísérték Kanizsára kvártélyra.
Szőkevény hitestárs. Fábiáh Fe-rencs felsőrajkí lakos £, é. szept. 25-én arra ébredt, hogy kedves felesége Tóth Juli 20 frt. készpénz viselő ruhájának ma-gához vételével eltüot Mintán a kedves oldalborda máig sem ért visssa a férj annsk körözését elrendelte. De kár !
LÓlop&S. Haláss Márton ssepetki lakos (zalaegerszegi járás) folyó hó okt. 1-re virrad tára arra ébredt hogy sárt ietá-lóból 2 lovát sserssámmal együtt ellopták. A tetteseknek ''se hire se hamva de a nyomozás erélyesen foly.
— Az országos kiállításra utazók számra 900-an f. hó 15-én reggel 3/4 7 órakor legszebb rend és elég kedvező időben induluk Budapestre. A vidékről már 14-én délután beérkeaett a nagyssámu jelentkezők zöme. kiknek egy réssét a betelt ssám miatt albizottság el sem fogadhatta. Volt is azu áo hazafias üzérkedés a jegyekkel, 7, 8, 10 fion is adták al azok, kik a vidékiek kedveéri
Színészet
*
Egy izben a közönség köréből egy osikkecilce jelen: meg lapunkban, melyben elkeseredett hangon biralta«ott meg as itt időző ssintársuiat működése a panaszhoz »sonban azon remény ia fűződött, hogy végre valahára a ''árrulst csak szervezve less és Miklósy mélt-nyol-ni fogja a közönség jóakaratú pártolásai? örőmmei tapasztaltuk, hogy ezen remény mindinkább teljesülésbemenend, Miklósy Ursálat nspról napra javul a repesioir élvezetessé vált s ha Miklósy olyan előadásokat muta''ott volna be idfjöuekor mint jelenleg, nemhogy a színházat látogató közönség elidegenedett, hanem határozottan mondhatjuk, mindinkább nagyo bodott.aaem a közönségnek sem Miklósy-nak panasza nem lett volna.
Miklósy utóbbi időben megtette mindaat, amit és amennyit egy műértő közönség kedveért megtenni leheta nem hiszem, bármely vidéki város, meg ne elégednék ha elismert jó darabokban a fősserepek oyan kezekben vannak, mint ¡Kutas« Janka. Szirm»y JÓzefín, Mándoky, Miklósy, Szatmáry (dráma és vígjáték) Gar zó Irén, Csatár, Nagy Pista (operett-, dt városunk közönsége ugy latszik sem feledni, sem megbocsátani nem akar és e zen v>lóban csodálkoznunk « ell Várocunk intelligens közönség*, soha nem sárko-zott el pártolni ast, ami pártolásra méltó s Miklósy társulata jelenleg határozottat ilyen. Miklósy legszorultabb helyzetben jóvá teendő hibáját és a közön ég iráori nagy becsülésből személyzetét annyirt tökélettesbitette, hogy most már a közönségnek válik kötelességévé, Mikló»J erélyét elismerésben részesíteni, as elit-mérés pedig legjobban nyilvánul s asin ház megtelésében.
Mint halljuk, héttón e- hó 19 éo Mándoky Béla juulomjátékáal "Ármány és sserelem, Schiller nagy tragédiája kerül színre* E ónk örömmol nézünk ezen előadás elé, melegen ajánlak a nagy közönségnek figyelméb», meggyőződve 1®*
vén, hogy ritka élvezetben fog részesülni.
R-»-
trodalonu
(E rovat alatt magemiitett minkák kaphatok Wajdits József könyvkereskedésében, vagy általa magreadelhetSk Nagy-Kanizsán.)
— Vettük dr. Neumann Ede helybeli fórabi »Hiuzonoklatok és beszédek czimü munkáját, mely valóban megér-demlené, hogy minél nagyobb elterjed*'' nyerjen. Azoa, kik as tar, bitfelekezeib* tartoznak, örőmmei vehetik kéabs ***
HUSZONNEGYEDIK ÉVFOLYAM
ZALAI KÖZLÖNY
OKTOBER 17-én 1885.
muokát, büszke önérzett mondhatják : „tok ¿«0° ▼»Hásnak, melyet mi követünk, jg.ti tanai, a nem azok, melyek rosszakaróból tökéletesen elferditvé a Tilágb» röpiiteitnek : megszűnt a sötétség, és lön viistjossájí, est látjuk minden egyes alkalmi szóooklat és bissédéből. E nagy tudo máuyu férfiú összes beszédei abban össse-poptosulnak : vallásososság szükséges az emberiség f-mártásához. közművelődés az ¿{talános jóléthez cs h haza felv rágzásá-hot. Vajha miodennütt ezen tanok hirdet telnének A kitűnő munkát, mely Wajdits Józsefnél tetszetős kiállításban jelent meg fa órn 1 frt. 40 kr, mind világi mind egyházi férfiaknak legmelegebben ajánlhatjuk-
— A „Magyar Háziasszonyok
Jíaptára" 1886. évre már magjelent ós ét beküldetett szerkesztőségünknek. As az áltklános elismerés, melylyet e naptár tavaly, első megjelenése alkalmával találkozott, éi az a fényes, a magyar irodalomban úgyszólván páratlan siker, melyet miodenfe''é aratott, csak arra buzdította a «Magyar Háziasszony* szerkesztőségét, hogy naptárját, melyhes e nemben hasonló »z egész világirodalomban nem létezik, minél tökéletesebbé tegye. A .Magyar Háziasszonyok Naptára*'' nemcsak gondos vezető és tanácsadó a háztartás minden ágában, hanem asámas szépirodalom! közleményével kellemes szórakozást is fog nyújtani A diszes kiállítású 232 oldal terjedelmű nsptár tartalma következő: I. Csillagászati rést. II. Altalános érdekű: A felséges uralkodó h*z. — József főherczeg és czaládja. — Világ /vrféne''.i útmutató.
— Névnapmuta ó tábía. — A magyar K''irályok genealógiája. V Hölgy nevek jelentősége. — Hazunk nagyobb városai né pe«égi aráuy szerint IIL szépirodalmi és ismeretterjesztő rész, melyben a következő sz«rzők művei jelentek meg: Polgár Vilma, AndreaInczédi Lástó. Sikor Margit, Lakos Gyula, Tölgyesi Mihál,D-ngi János, Dr. Murányi Armia. Petri Mór, Grosz Lajos, Kisteleki Ede, V. Gaai Karolin, Barsy Ireu, Murányi Ernő, Győry Hona, Lipóvszky Róz-. Király-Kálmán, Than Gyula, Csáktornyay Lajos. Madarassy László, L^ukaGusztáv. Mi''kóIzidor, Perényi Kálmán,Szászvárosy W. Jenő. Bacsó Ferencs, Városy''Mihály R. Érdy Róbert, Móry Káról, Feledy Kornél, Mászik Pál Barsy Etelka. Kapellen István, Szedlarí* ívván né, Sziklay P Gyula, Westely Ödön, Szalmás Arnold, Halász Djzső. Kenézy Csatár, Sirisaka Andor é* Kiss Ferennz. IV. Kony-. bászati rész. Mit ^főzünk egy éven át. (Étlapok az rgész évre.) — Külön é.lap az év összes ünnepeire. Csiszér-Ugróczy Idá''ól. Külön étlap ax év minden hónapjára ja vendéget kapunk. Csiszér-Ugróczy Idától. — Kis szakácskönyv. V. Ker lészeit rész: Az egész évre havi teendők a konyba-, a gyümölcsös és díszkertben. -Hasznos kerti tudnivalók. VI. llaztanásí rész: Havi teendők az egész évre. — Hasznos háztartási tudnivalók- — A mit n»m szabad elf lejtenünk. — Háztartási leltár
— rubanemüek leltára. — Mit adunk a mosásba, (januártol —deczem^ erig ) — Cseléd napló (Januáriéi —deczemberig/ VII. Könyviteli rész: Utasítás a háztartási hzámadas helyes vezetéséhez. Andreá tol.
— Táblázatok a napi kiadások részletes bejegyzéséhez az egész é&e. — Táblázatok a havi és az egész évi leszámolásokhoz.— T. Olvasóimhoz. VII. Hirdetések. Ara fűzve 1 frt. Diszkötésben 2 frt. Vidékre
. bérmente* ajánlott küldésért20 krral több Megrendelhető (legczélszerübben posta utalvány nyal) a .Magyar Háziasszony* kiadóhivatalába, Budapest nagy korona-uicza 19.
Pragerhof 11 őr* 20 perczkor gyorsvonat Zákány 11 óra 5 „ postavonat Budapest 12 óra 15 „ postavonat Bécsujh. 12 Óra 5 „ postavonat.
Értezii Kanizsára.
Reggel.
Bécsujh.
Budapest
Fiume
Hivatalos piaczj árak.
1885 okteber 14.
Buza 7 frt 20 kr. 7 frt 80 kr. Rozs 6 frt 6 frt 30 kr. Árpa 7 frt 7 frt 50 kr Zab 6 frt 50 kr. 7 frt. Kukóricza 7 frt. Burgonya 4 frt. Széna 3 frt 3 frt 50 kr Szalma 1 frt 1 frt 50 kr.
4 óra 8 perczkor postavonat
4 Óra 45 „ postavonat
5 óra 25 „ postavonat Pragerhof 6 óra 17 „ gyorsvonat.
Délben.
Sopron 1 óra 48 perczkor posU.vona: Pragerhof 1 óra 15 . posta-onat Barcs i óra 40 , p.>stavou*i Budapest 1 óra 59 „ postavouat.
Este.
Budapest 9 Óra 50 perczkor vegyes ont Bécsujh. 10 óra 26 „ postavonat Budapest 10 óra 55'' . gyorsvonat Pragerhof 11 óra 35 r posta von». Barcs 11 óra 25 „ postavonat.
Lapvezér és kiadó: SZALAY SÁNDOR. Felelős szerkeszt« : VASS ÁLMOS. Laptulajaonoa : WAJDITS JÓZSEF.
Nyilttér.
SHMíWKÖT
legjobb asztali- és Üdítő Ital,
kitűnő hatásának bizonyult köhögésnél,
gégebajoknál, gyomor-rútnál.
ós hólyaghu-
Hátion! Henrik, faisbd ti Botest
**************
Vasúti menetrend.
IncLul KanisárőL
Reggel.
Pragerhof 5 óra 20 perczkor postavonat Barcs 5 Óra 45 „ Budapest 6 óra 28 , Budapest 7 óra 20 Bécsújhely 6 óra 35 „
postavonat gyorsvonat vegyesvon. postavonat.
Délben.
Budapest 2 óra — perczkor potavosnat
Pragerhof 2 óra 45 „ postavonat
Sopron 2 óra 15 • postavonat
Barcs 2 óra 25 . postavonat
Este.
Ferd. Stade
ELLBERFELD (Rheinpreussen)
Agentnr-Ge schajt ersten Banges.
Különlegességek: Hüvelyes terr ményekben.
MF" Ügynökségek felállítását kívánjuk.
2651 2 -3
tfltfttttttttt
Teri! Teri! Terié! *
Tekintetes Mihalik Jjnos műszámfejtö nrnak Budapesten Kerepesi-ut 74. szám I. em. 7. ajtó. <
Egy kimondhatlanul szerencsétlen, a balsois áílal gyötört ember fordalt uraságod-hoz szerencse számokért, miután köztudomásu hogy kegyed bámulatos tudománya és elérhetetlen mQveszete á''tal ezreken segített, ezreket mentett meg a nromőr és inség karjaiból. Igazin mondhatom, hogy soha sem kerestem szerencsit a lottóban csupa p-Snzvágyásb''l soha! csakis azon hiedelem vezérelt, hogv az emésztő nyomort)! szabadulhassak; és daczára a sok tételnek, daczára ások számfejtőknél tett kísérletnek nem bíztam semmi cxélt érni minek folytán nem hogy nyertem, de még károm is volt belőle Csakis midőn tudakozásaim folytán, melyeket a sok szerencsés nyerőknél tettem.
Tudtam meg, hogy őn az egyedüli aki hivatva van határozó medon igazgatni a szerencse változó kerekét; csak akkor, sajna ! ily későn tudtam meg, hogry őn az egyedüli tehetség, az emberis g egyedali jóltevője, csak ekkor fordultam önhöz segedelemért. On szíves volt a szerencseszámokat átkaidéul valóban arany számokat, oly számokat, melyeknek nj életemet kSszönőm, melyek szerencsémet és örömömet alapiták meg.
Keresetemet hiába vesztettem a lottóra mert mindeddig» nem értem el a nyereményt, nem megbocsáthatlan gyengeség • e, hogy rögtőn önhöz nett foiyamodtam Öuhöz kinek világraszóló neve v<m, ki annyi szegényt és nyomorultat adóit vissza a jó életnek.
Az öntől kapott számokkal 6000 forintos nyeremén yt értem el, 6 igy kárpótolva vagyok még az elóbbi veszteségeimért előbbi bánatom és gondomért is.
Mennyire sajnálatra méltók mindazok kik az ön nagyszerű és páratlan számmüvéaxeti eredményeiről tudomá-sal nem bírnak. Miért is jelen sorok nyilvánossá tételével azt iparkodom eléruí, hogy felhívjak mindenkit, ki segítséget í ''Ukséggel, mi szerint mielő''-b forduljon Mihalik jános úrhoz, mint azon legmegbízhatóbb szára művészhez ki mindenkin segíteni nem csak akar, de bámulatos t-''dománya művészete által segíteni is képes.
Teljes tisztelettel
Budapest IX. ker. Pauolder-utcza 11 sz. Csermák József szabó.
Mihalik János mathematikus úrhoz, Budapest Kerepesi ut 74 sz. I. emelet 7 . ajtó .''Iá czimezendó levelekhez válaszadásra 3 drb 5 kros bélyeget mellékelni« kéretik.
Fősye remény
esetleg 500,000 ■árka.
K nyereménye az állam álta blztosttatnak.l
jelentés
Mcghiváts a Hamburg állam által biztosított nagy pénzkisorsolás
nyeremény - esélyein
való részvételre. melypkb<>n
9 9 millió SS0.45Ó márkán
felül okvetlenül nyeretík. Ezen el.*>nyös pénzkisorsolás tervsze-rüleg összeállított nyereményei, meiy<*k csak 100,000 sorsj-gyból állauak a kö-^etkezók: t. i. .y
A legnagyobb <se leg
llllllllllf
m-é
díj ny.

300,000 m. 200 000 m. 100,000 ra.
90.000 m. 80,000 m. 70,000 m. 60 000 m. 50,000 m
80,000 m. 20.000 m. 15,000 m. 10,(>00 m. 5.000 m. 3,000 m.
500 000 márka. 253 ny. 2000 m.
512 81» 25 61 64 31720 3950 90 3950 3950 2950 1950
1000 m. 50" m. 300 m. 200 m. 150 m. 145 m. 124 m. 100 m. 94 m. 67 m. 40 m 20 m.
egéstb-n 50,500 m.
1 1 2 1 1 2 1 2 1 5 3 26 56 106
mely nyeremények néhány hónap alatt, hét osztályban okvetlen húzatni fognak.
Az «U5 nypreményhuzás hivatalosan június 1^-ére állapíttatott meg, melyhez 1 eg. ered. s»rs. csak frt 3 60 v. 6 m 1 fél eied sor.«, csak frt I 80 V. 3 m-necy. . sorsj. csak kr. 90 V. I''/, m. kerül. Eze-j ar. állam áítal biztosított eredeti sorsjegyek (nem pedig tiltott ígérvények) az összeg bérmentes beküldése mellett még a legtávolabb vidékre Is szétküldetrek általam. ;
Minden érdekelt, eredeti sorsje-nyek mellett tólem az állam czimeté-vel ellátott ered-ti játéktervet dij nélkül kapja meg, valamint búzás után a hivatalos nyereményj-gy*ék«t mii den felszólítás nélkül.
A nyeremény kifizetése és szétosztása általam közvetlenül eszközöltetik a résztvevökhöz pontosan s a legszigorúbb titoktartás
mellett.
Bármi megrendelés egy rgyjzerü postautalványon vagy ajánlott levéllel '' tehető.
Forduljanak tehát megbízásokkal bizalomteljesen 2638 1—*
f. évi október 30-áíg
SÁMUEL HECKSCHER sen.
bank és táltóQzletéhez Hamburgban. ''
5141. 85.
Árverési hirdetmény.
Alulirt bírósági végrehajtó az 1881. évi 60 t.-czik 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a nagy-kaniasai kir. törvényszék miut csGd bíróságnak 514Í/85. száma végxése alapján Heisler Amália férj, Lausch Jakabné vagyonbukott nagy-kanizsai lakosnál a leltározás alkalmával összeirt 462 frt 90 krra becsült különbféle magyar dolmányok, mellénynek, nadrágok, szövetek,szobabútorok s egyebek nyilvános bírói árverésen elfognak adatni.
Mely árverésnek a fenti számú végzés folytán Nagy-Kanizsán az alsó pia-cson leendó eszközlésére határidőül
1885. évi október hó 21-dik
v
napjának d. e. 9 órája kitüeetik s ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzés mellett hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok ezen árverésen becs-árron alul is elfognak adatni. 1
Az elárverezendő ingóságok vételára készpénzzel less fizetendő s as árverés Babosa László ügyvéd tömeggondnok közben jöttével fog megtartatni.
Nagy-Kanizsa, 1885.. október hó
hanem polgártársai szívében is állandó emléket em«lt magának, Mindonnütf ahol szelleme óriási tényei hatolnak, bámnlAkat és barátokat szerez. Eleinte kevsbé volt ismeretes tevékenysége most már európai birü. Minden szegény e hagyatott ember Mibalik úrban támaszt és és segélyt talál. Én is részesülte«n e nsgy férfin segélyében a mennyiben számfejtései oly nyereményhez jutattak, hogy engem gazdaggá tett, és életemet msly előbb tíher volt valósá-go* paradicsommá változtatta.
Az Iste i tartsa meg Mihalik urat, mint a sinlő emberiség valódi megvá tóját, aki már annyi jót t*tt embertársaival. Akisxeiived, aki nélkülöz, forduljon bizalommal Mihalik úrhoz mert csakis itt találhatja mentését a balsors üldözései elől.
KíváU tiszte''cttel Hobatsek József Budapest Szondy-utc** 55. szám.
Mihalik János úrhoz, Budapest, Kerepe-dési-ut 74 sz. I em. 7.»jt^ czimzendő levelekhez válaszadás czéijából 3 drb 5 krros bélyeg melléklendő.
12-én.
FÁBIÁN, O végrehajtó.
ittíttiiiiini
TXXTTTTTTTTTTT
Ternó! Ternó! Tenó!
A szenvedő emberiséghez!
Nem az első eset ho?y alkalmam van annak a nagy tiszteletnek tanuja lenni, mely-lyel Magyarország lakossága az ő hires mat-hematikusát Mihalik János urat körülveszi. Azon kijelentés daczára, hogy a kislotió izám-tételeit előre meghatározni lehetetlen, ma már számtalan szerncséc* nyerő örvendhet a jólétnek Mihalik ar ««ámképlet^i alapján, úgyhogy, e számmüvész régi elleneiből őssinte barátok lettek, kik nem győzik dicsérni, Mihalik nr párat-Itn számfejtéseivel nem csak a történelemben,
Ternó! Ternó! Ternó!
Tekintetes Tőth Anna úrnőnek, „Fortuna,, lottó szerencseszára ok kiadójának Budapest Vámház-kürut 2. sz.
A sors viszontagságaitól gyötörve menekülést keresvén, önhöz fordultam tanácsáért Önt Isten eszközének tekintvén és folyton a-zon mezgyőződésben voltam hogy ön által nékem is jut oly szerencse, mint más sok hasonló sanyarú helyzetben élő szegény embertársamnak jntott az ön nemeslelkü készsége által. És csak ugyan nem csalódtam! Isten kegyes akaratával előérzetem teljesült. A Mindenható megkönyörült rajtam és a jó útra ve zetett,'' hol szerencsémet lelhetém Szivem sugallatát követtemj biztos nyereményhez veze tő Fortona szerencseszámait azokat utolsó pénzemmel. Prágai húzásban megtévén és a legnagyobb meglepetésemre egy 1440 forintos teno nyereményt értem el.
Tudom, hoey tekintetes Tóth Anna nrnó neve eléggé ismeretes, tudom hogy nagylelkűségéről és jótetteiről .eléggé elterjedt a hir mindenfelé de mindamellett még sem mulaszthatom el önt a tisztelt olvasóközönségnek legmelegebben aján''ani, s az egész világnak hírt detni, hogy ön az ki egy szegény elhagyott nőt szives pártfogásba vett, hogy ön az ki engem szerencséhez juttatott, hogy osakis Tóth Anna urnő képes a Szenvedő Ínséggel küzdő emberiségen segíteni, gyötrelmeit eny-hiteai s azé t ne mulassza «1 senki Tóth Anna úrnőhöz fordulni tanácsért. Azon tudattal hogy velem együtt ezer meg ezer szesencsécs nyerő fohászkodik az egek urához árasztanád a föld minden kincsével nemeslelkü joltevőmet Tóth Anna nrnőt maradtam örökké hálás tisztelője
Ober Georginthál bei Brück 98 sz.
Kőnig Anna.
Tóth Anna úrnőhöz intézet levelek Bu-dape*t vámházkörut 2. sz. eximzendők, s kéretik válaszra 3 drb. 5 kros bélyeget mellékelti.
ÓOOI

KOI

Méff csak ehém ipban
jBadapestinnpmn | kiállítási üűJH Ifcsatjfrt
Főnyeremény készpénzben 100.000«
MM 20.000M 10.0005000 frt ért. sft. 14000 nyeremény
Kiállítási sorsjegyek-kezefósége, Budapest, Andrássy-út 43. sz.
Ezen sorsjegyek kaphatók Nagy-Kani/sán Wajűlts
könyvkereskedésében.
OOOOOI
r •
I
k
i
i
i
i
VIDATS-EKEÜ
Vidats-féle egyéb gépek és azok pótrészei
i
ezentúl az eredeti Vidats-féle minták (modell) szerint csakis az alább irt gyárban kaphatók, mely az összes mintákat a vidats-féle csődtömegtől megszerezve, azokat is gyártja.
A Schlik-féle vasöntöde és gépgyár-részvénytársaság
gazdasági osztálya.
Központi iroia: Mimi fáczi-M 51. szám.

j >
HUSZONNEGYEDIK ÉVOLYAM
ZALAI KÖZLÖNY
OKTOBER 1-én
H
© g T I S E S,
EDDIG MÉG FELÜLMUIHATUN
a MAAGER W.-fél<>
cs. kir. szabidulm iAorf, valódi, tiszt»,
C s u k a m á j-olaj
Maager Vilmostól Bécsben.
Az orvo«í tekin''Ólyek által megvizsgáltatott és könj-nyeu emészthetősége folytán gyermekeknek is ajáolhaló, mert h l-g i«zUbb. l-sjobboftk elismert szer: mell- tíldo bajok, göryély, daganatok, kelések, bőrkiütések, mi rlgybajok, gyengeség stb. elleo — egy üveg ár* 1 frt. — kapható gy^ri raKtárb .a : JBécsben, tMeumarkt 3. szám »la-«,
v. amint az 0«ttrák M-gyar birodalom legióbb és jobb nevü gyógyszertáraiban. .
KTagy-BLanlzaáii ]£apb.at6: Rownfeíd -.Ado f és Rosenfeld Ferencz kereskedő uraknál.
2640 1-12
Dr. Xikolasch Károly-f^le ;
spanyol Ch Ib a b o r Dr. Mikolasch Károly féle j
spanyol vastarUlnn china bor.
Dr. Mikolasch Károly-féle spanyol p e p 81 o-b o r.
Dr. Mikolasch Károly féle spanyol psptsibor. Dr. Mikolasch Károly-féle
panyoi rhabar bara-b o r.
A legjobb szer gyomor-gyengeségekben, hideglelés. ideg bántalmak f, utóbetegségek ellen Kgy üveg ára I frt 50 kr.
Ki>ünő hatású azon betegségekben, melyek vérszegénység, v*gy rosz vór''ől származnak,
Egy üveg ár* I frt 50 kr. Rendkívüli szer mérges daganatok, a gyomor la»sti működése s az ebből származó betegségek ellen. Egy üveg ára I frt 50 kr.
A legbir. 08«bb szer a gyomor működésére ne.n ha''ó szervek felüditéséül Egy üveg
ára I frt 50 kr. A legjobb szer gyomor- és bél-katharus, valamint egyéb betegségek ellen. Egy üveg ára I frt. 50 kr.
Fórattár Ausztria s Manaromagra nezve (Galiczia és Bníoráa tiyételérel.)
x x x
:
x
t bármily tulajdona legyen ^ is, különösön pedig a A
»omlott és odvas fogakat, egy pillanat ♦
alatt és gyökeresen grógyit az ♦
Indiai kivonat ♦
melylyel a fájó fog bekenetik. Miért is X e kitünó szernek egy családnál sem 7 szabad hiányoznia. Kredetí N -Kanizsán J egyedül SCHWARCZ és TAÜBER ke- T reskedésében kapható 35 krért ^
Erven Lucas Bols,
k. k. Hof Lieferanten, k. nied. Höf-Lieferanten.
Alapíttatott 1875. Amsterdamban.
különlegességük
Curat ao-Anisette,
az ország első üzleteiben Készletben vannak. 2615 5-10.
Is, _tir. tizárólag,
szabadalmazott. OXXXXX*
Teri! Terno! Teno!
Tekintet es Tóth Anna úrnőnek .1 for-tuna lotto szerencs»««ámok kiadójának Budapesten, vámházkörút 2. sz
Tóth Anna úrnő aggodalom és gond helyébe szerencsét és örömteljes jólétet varázsolt. E páratlan nő, aki a - lotto számrejtély híres megoldója, csaknem természet kívüli éles«lmü-sége segítségével oly játéktervet állított ö»«" melynek használatával mindenkinek okv^t euül nyernie kell, úgymint éu is a Tóth Anna nrnó-tól kapott számokkal 7200 írton ternónyere-ményt értem el. Valóban egész vagyon ezen összeg oly emberre nézve aki ezelőtt szegényes visronyokbau élt s a sors viszontagságaival küzdött! Hány szegény, jóravaló ember lehetne boldog Tóth Anna úrnő által ha tudomása volna e nemeslelkü hölgy jótékony működ veiről! Mennyi inség nyomor harittat-ék el, ha szegény embertársaim minélelőbb fordulnának Tóth Anna nrnóhez biztos nyereményhez v«-zeto számokért.
De nem is csoda, hogy a„Fortuna" lottó sierencseszátuok hire még nem eléggé terjedt el a közönségben ha tekintetbe vesszük, hogy a mint személyesen meggyőződni, 3 napi rörid id5,alatt 28 szercnc»és nyerőtől érkezett köszönetirat, m-lyek közt huszonnégyen kéi ték Tóth Anna úrnőt, hogy leveleiket különféle adatok miatt sebocsássa nyilvánosságra és éppen itt rejlik a hiba, mivel igy nem terjedhet el kellóképpen a hire Tóth Anna urnő roppant éle»-elmüséggel összeállított, nemében egyedüli .Fortuna- lotto játéktervének.
Azon meggyőződésben, hogy szecveJ" embertársaim boldogitisát némileg elő idézhetem, tét«te*> közzé jelen soraimatU felszólítom egyúttal a tisztelt olvasó közönséget, ne maiassza el senki a most kínálkozó jó alkalmat egy bisto, s keves költséggel szerencse megállapítására felhasználni; Fordiljon mindenki haladék nélkül Tóth Anna nmőhez oly kitünó számokért, milyenek által engem is boldogított agy, hogy örökké bálás emlékezetben fogom tirtani jólétem alapitóját, Tekintetes Tóth Anna úrnőt.
Kiváló tisztelettel Orenburg. ROLLER 8ÁNDOR
fómérnök
Tóth Anna urhnőhez Budapett vámház-körűt 2 sz. czimzít lelevelekh. z J darab 5 kros bélyeg melléklendő.
A legjobb
czigaretta-papir
a valódi
LE HOUBLON
franczia gyártmánya.
Cawley és Henry párizsi
Utánzásoktól óvatik■
Teke asztal- és teke golyó-gyár
KNILL KÁROLY
Becs IX., Rossau, Rothe Lövengasse No. 5-7.
Alapíttatott 1807-ben
Ajánlja különösen saját.» ¿Itala újonnan feltalált tekeasztal falat i>ev. zve
„Excelsior-banden"
a legfinomabb .angol kautschukon melyek tekintve jóságát és tartósságát minden más tekeasztal falat felülmúlnak és a mellett a bizonyai csudás olcsó tekeaBztaloként csak 45 írtba kerül.
Az én cs. kir. kisár. szabadalmazott Teke golyóim, melyek az elefánt csontuakkal teljesen egyre megy, ajánlom egv évi jótállás mellett köte''.kető árakért. 60 - 62 mm. ig 5 frt 63-66 mm. ig 6 frt. 67 — 72 mm. ig 6 frt 50 darahonkin''. Arak ós rajzok teke asztalokról ingyen ós bérmentve.
&en papir megvizsgáltatott I)r. JJ. Pohl, Dr. E. Ludvig, Dr. E. Lippmann bécsi vegyészeti tanárok által, kik a legjobb ajánlatot .adták, ugy a kitűnő minőség, valamint az egészsigre nem ártalmas tiszta voltáról, a hogymint ilyen, a maga nemében egyetlen.
»ac-kixiu: nx L''irrivi''Krrfc ÍJ. ra. S''fiíjf . j PAilS
<5 I
CO
O 5»
Által É\m
elf A.rnol<aná,l
Bécs, I. Pestalozzi utcza 1.
Közvetítés ingyen.
F- E szakban aleicrégibb ezég.
I0000000000000000500000000000

1858.
WALSER FEIIElYCZ
első magyar gép- ós tüzoltószerek gyára, harang- ós órczontödóje BUDAPESTEN, Rottonbillor utcza 66.
Ajánlja gyártmányát, mint magyar különlegességet kutakban és mindennemű szivaty-
tynkban elvállal teljes vízvezetékek berendezését varosok, földbirtokosok, ipartelepek, ármentesltő tarsula-tpk és ;n^g^nzók részéről modern technihai
2522 18—50
alapon ea kedvező feltételek mellett ajánlkozik köz- és magánfürdők felszerelésére, s za g m e n-tes ürszékek felállitá-
r
sára és minden vizmű vi muukálatok gyors és pontos kivitelére képes árlapok és részletes költségtervezetek kívánatra díjmentesen küldetnek.
o o o o o o o o o o o o o
o §
o
Egyetlen belföldi szivattyn-gyár.



lOOOOOOOOOOOO
Dr. Meidlnger tanár ur által feltalált es kizárólag szabadalmazott gyár
I
gax<iasági cxélra.
Meiding-er-kalyhák
előállítására.
HEIM H. Felső Döblingben Bécs mellett.
RAKTÁR : Budapest, Thonet-udvar.
CS. KlR. *Z.\EAD. 1884. A legelsS dijakkl jutalmazva: Bécs 1878, Casseil877, Páris 1878, Sech$. hans 1877, Wels 1878, Teplitz 1879, Bécs 1880, Eger 1881, Triegt 1882.
R a t á r a K :
BÉCS BÜKARESZT MEILAND
Kirntnerstr. 40,42. Strada Lipscani 96. Corso Vitt. Emanuele 33.
legjobb felülrőlffltS szelelővel ellátott kályhák lakásoknak, iskolík-és irodáknak stb, egyszerű és elegáns kiállitásban. Egy kályhával több szoba füthetó.
Központi légfűtés egész épületekre, szárító-készülék ipar- és mető-
A* osztr. magyar birodalomban 263 lanodáHan 1824 van a mi Meidlinger-kilyhánk-ból használatban, ezek közt 74 tanodában a bécsi kerületben 508 kályha, 47 tsnoilib&o 820 kályha a budapesti kerületben. J
A mi Meidineer-kályhánk előr.ye nemcsak a cs. k. hivatalokban, országos intézetek, ben és városi hatóságoknál, papirendeknél, kórházaknál, vasutaknál és gőzhajóknál, pénz-intézeteknél és biztosító társaságoknál. ipirvállaUtoknál, szállodákban, kávéházak és ebédlőkben nagy számban, hanem több mint 20,000 magán házakban vannak a mi Ueidiager kályháink használatban.
A gyár védjegye:
(JÍEÍD1N6ER-0FEH HEIM^
Azon megkedveltetést, melyet a mi kályháink mindenütt kivívtak, többszörös utánzásokra adtak okot. Fi-gyelmextetjük tehát a t közönséget saját érdekében is ntalva gyári védjegyünkre — hogy óvja ma^át mindennemű hírneves és ismert gyártmányunk utánzásaitól, habár atok egyszerűen ,Meidinger-kályhák- vagy pedig javított lfeidinger-kályhák gyanánt ajánltatnak is.
A mi gyártmányunk ajtajának belső felén g/ári védjegyünk bele van öntve.
Prospektusok és árjegyzékek ingyen és bérmentve. 2579 9—5l
wwtftwniii111111111111
| ffirifites mwm téli sertésleoltetes iránt.
Kibéreltem a bérösszeg előrefizetése mellett drávántul • a közel Ferdinandoveczi, Kozároveczi, Bertavai, Brakoveczi 10660/1200 Q hold makk és vad gyümölcsös, bttkk, tölgy gyergyán stb. magvaserdónek téli sertés legeltetését 18ö6 marcz. végéig a talaj vastaglevelese alatt télen lenem fagy, mindenfelé elég viz, árnyék sertésnek pásztornak ingyen szállás és tüzelőfa jár. Csendőrség, négy kir. Erdész kötelesség szerüleg atasitva felkérve ott hol egyébkéut is lopásnak hire sincs, mégis saját embereim vigyázata mellett elég biztonság van arra, hogy sertés lopás nelehessen. Tehát oda veszek az egész legelő időre hajtáskor előre lefizetendő átlag malacz es nagy sertés darabját egy forint legelő bérért, ha valaki előbb visszahajtatna is.
Minden község^ egyesek, öreget, aprót, feljegyezzenek csendőrségnek,, erdősöknek általam átadás, nyilvántartás végett, minden kanász kap az oda hajtáskor —""mert ott fogok lakni — tőlem igazolványt, hogy elfogatás nélkül más azon erdőkbe nemehessen.
A sertés szállítás vasúton, vagy hajtva a kapronczai, gólai, vizvár, babócsai barcsi vasútállomás és átjárónál történhetik. minden darab után 2 kr. átszállítás- dij küldendő, kivévén Kapronczát mert ott nincs Dráva, a kanászok élelme vasúton Vizvárállomásra nevem s az illető czimével történhe-tik mivel az oda közel erdőkbe átvihető.
A legelő dijt tekintettel az olcsó gabona árra számítót" tam. melynél otthoni sertés kitartás a kevés takarmány miatt tiz annyiba is kerülne.
Mégis közvetítőknek minden egy forint bérutá^n ha megkapom fizetek őt krt fáradságukért.
Bérmentve mindenki levelezhet velem, itt hol még lasom. Posta, Szomajon, Somogy-megye. £
KOMÁROMY KRISTÓF. £
Csat yaM -
ha minden dobozon a gyárjegy: a sas és Moll sokszorosított czég nyomata látható.
Kzeu porok tartós gyó^ybtiája. inaicitcs gyomo"- és altestbajok, gyomorgörcs é» eluvl-ikásodás, gyomorégés, rögaört dugulás, májbaj vértolaias, aranyér és a legkülönfélébb női betegsegek eüeu 3<> é* óta folytonosan növekedő olismerésben részesül Egy eredeti doboz hassuálati utasítással 1 frt. Hamisítványok törvényesen üldöztetnek.
MOLL SEIEITZ POR
Köszvény-, ct,úz, mindennemű haso gatás és bénulás-fej-, fül- és fogfájás sikeres gyógyításához bedörzsö-
lesre; borogatásnak mindennemű sérülések és sebek, gyuladá» k és daganatok rlien, Beasöleg vizxel keverve, hirteleu betegedés, háuyós és kólika elleu. Egy űvee postos utasítással 80 kr. 2401 44-52.
Valódi, Moll védjegyével ós név aláírásával.
Moll A.
gyógyszerész császár királyi udv. szállító.
Bécs, Tuchlauben
Baktárak : Nt g y - K « a I Z S « : Belus József gyógyízerész. Rosenfeld Ad. Fesselhofer József.Baros; Dornjir S. Csáktornya: Gönc« 1». gyógy. Kaposvárott: BoroTÍcz Ad. Keszthely : Schleifer fia. Kornend : Rátz János. Marózali : I«tl Ferá. Szigetvár: Sxalay József. Zala-Egerszeg: Hollósy J. gyógyszerész.
Wajüs József könyvnyomdájából Nagy-Kasán
NAGY-KANIZSA, 1885. Oktober 24-én.
I__L '' ---
Huszonnegyedik évfolyam.
K löt izet.cs iár:
.-vn* 5 frt. — —
.,-1 2 írt 50 kr
,„.2\cili-vre I . 25 .
Egye* »ram 10 kr.
, HIKnKTKSKK
hasábos p^titsorban 7. másodszor ó. s iiiiiiHfii további sorért 5 kr NYiLTTERBEN
viri''uk-- t U) krfit v.-u-ui.-k lel
Kuustari liU-tt-k uinui«-n «-i;\eh hír drtruert 3U kr lk U-iulk

■ ''
■ ? •
A lap j>z»»ll»-ini részét ill-tö közlemények a ?zerkf«ztőségbez. anyagi r>-*7J-t illftö kí.zlrmények pedip a kiadóhirs''»lh«v. bérmentve intézendők : X a jr v-K a u ix»á u
\Ylassicsbáx
Bérui"iit-tl«*n levelek nem fogadtatnak el
Kéziratok vissza nem küldetaek
* HB ■ I
A nagy-kanizsai „Kereskedelmi Iparbank-1 y »nagy-kanizsai önkéntes tűzoltó-egyLet-, a rzalamegyei általános tanító-estMet \ a „nagy-kanizsai kisdednevelö egyesület«. a „nagy kanizsai tiiztiönsegélyzö szövetkezet*, a ,soproni kereskedelmi s iparkamara11 nagy kanizsai külválasztmány''-ának hivatalos lapja.
HETEN KI NT EGYSZER, SZOMBATON MEGJELENŐ VEGYES TARTALMÚ HETILAP.
A nők társadalmi állása.
A nőnek az emberek között, már phizikai alkotásánál fogva is, olvannvira fon''os szerepkör jutott, bogy egystalában nem tekinthetjük Derev okoskodásnak és érdekünkön kivül eső dolognak, ha az emberiségre nézve minden tekintetben oly nélkülözhetetlenné vált nőnek, a társadalomban is elfoglalt, illetőleg elfoglalandó állására czélozunk.
Tán nem túlozunk, ''ia kocz-káztatni merjük azon állítást is, hogy a nő a legfontosabb tényezője, úgyszólván éltetője, fenntartója az emberiségnek, — persze a szónak korlátoltabb értelmében. E szempontokból kiindulva és felfogva a nő jelentőségét, méltán első hely illeti meg őt az élet színpadán és kiváló tisztelet kell. hogy környeze őt minden irányban. Mert mivé válnék és minő reményekre jogosítana*egy oly emberi társaság, melynek gyökeres kihullása a világ birodalmából csak
idó kérdése volna.
• *
<Tán az itt elmondottak nem is tartoznának szorosan tárgyamhoz, mert én voltakép a nő társadalmi állásáról Ígértem szólani.
Azonban mielőtt ezt tenném, vessünk egy futó pillantást a nő házi körébe, családi otthonába is, és vi zsgáljuk meg: minő hivatás-, kört tölt be családi életében és nem szenved-e megszorítást azon jogokéban, melyek őt mint nőt megilletik.
A nő ngyanis viseli a tertné-szet által ^eki ajándékozott anya szerepét és végzi az anyai kötelességeket ; viseli a ház körüli gondokat. Neveli, gondozza gyermekeit és boldogitja családját És teljesiti mindezeket édes lelki örömmel, mert gyönyörű hivatás jutott neki osztályrészül, melylyel senki más nem dicsekedhetik.
Még is kapja ezért megillető jogait, mert hisz a férfiadéval egyenlő jogokat ruházott reá az emancipatió, mely a nő és férfi közti hosszas egyenlőtlenséget megszüntető örök időkre. Ma már különbséget a kettő között nem is igen ismerünk csak annyiban, hogy az egyik nő s meg van a saját hivatásköre, a'' másik férfi s végzi kötelességeit. A jogok semmiben sem térnek el egymástól. Ók sem szenvednek rövidítést, mert élvezheti* a — csak bizonyos fokban korlátolt — szabadságot és az ehhez szegődő határtalan tiszteletet, melylyel — érdem szerint — minden időben és irányban találkozhatnak.
Es e jogokat ki is tudják maguknak vívni minden időben, hivatkozván a rájuk nézve oly fontos lé-nyegü emancipatióra. De vájjon érvényesíteni tudják-e és érvényesitik-e az emancipatió törvényét ott is, a hol ma nekik is nagy .tér jutott, hol őket is szívesen látják, hol nekik is részt kell venniők: — a társadalomban ? I
Az a többi közt a mai haladó kor elmaradhatatlan kívánalma, hogy a nő is helyet foglaljon a társadalomban !
Azonban minő helyet és minő irányban? ez a kérdések kérdése, melyre részben felelni akarunk.
A nő saját házi, családi életében sokat ronthat, sokat építhet és alakithat, aszerint amint hivatását jól, vagy kevéssé jól fogja fel. Vannak nők, kik ezreket képesek a legrövidebb idő alatt elpazarolni, mig mások egyedüli őrangyalként állanak a férj támasz nélküli oldala mellett és valódi eszközlői, megteremtői a család anyagi jólétének.
Azoban a társadalomban több oldalról lévén összeköttetésben, bal-
lépésének vagy f-záudékplt mulasztásainak súlyát mások is érezik, azért korántsem szabad kicsinyes dolognak tekinteni, minő szerepet foglal el s miként ¿ölti be azt.
Lépjen be a társadalomba! Hasznára is lehet a társadalomnak, de belépése komoly és határozott legyen, áthatva női méltóságának tudatától ! Ugy jelenjék meg ott, amint női hivatása rendeli. Legyen e megjelenésben kellem és alaki méltóság, de ne büszke és gőgös fen-héjázó uralkodni vágyás, elkapatva azon hiedelemtől, hogy most minden teremtett lény csak az ó nagyságát és tarkábbnál tarkább ruháit bámulja. Legyen a megjelenésben egyszerű, nyájassággal és fesztelen magatartással imponáljon és szerezze meg a tiszteletet, mely ót megilleti! Tudjon hatni és hódolni annak ideje és módja szerint, de ne ügyekezzék feltűnni és győzni, minden lehető alkalommal!
Óvakodjék a .divat hölgy*-gyé válástól, mert ez csak bizton romlását és bukását eredményezhetné.
Ha igy lépi át a társad xlom úgyis eléggé sikamlós küszöbét, akkor méltán helyet ioglalhat annak bármelyik rétegében is és mindenütt szívesen és kalap leemelve fogadják.
És ha itt már helyét elfoglalta, tudjon tenni és cselekedni is. Képesítse magát mindenekelőtt azon ismeretekben és tudományokban, melyek okvetetlenül feltételezvék, ha a .művelt nő" czimré reflectalni akar. Nem szólunk franczia, angol és más nyelvekről, sem zongoráról vagy lovaglásról és a sportnak. akárhány neméről. Mind szép, ki mit tud, de első és elengedhetetlen feladata az legyen, hogy tudjon magyarúl, tanulja meg első sorban a szép magyar nyelvet beszélni, érteni és ismerni, de jól!
Terjeszsze ki hatáskörét ott és akkor, ahol és amikor erre tér és alkalom kínálkozik. Mutassa meg, hogy nemcsak a konyha körül tud forgolódni, hannm a társadalomban is méltó helyet tud elfoglalni, folytonosan képezett nyilt szelleme és fáradhatatlan tettereje, törekvő buzgalma által mindenben, ami szép, jó és nemes.
Alakítsanak a nők egyesületeket és társulás által hassanak oda közös erővel, hogy az egyetértést, jólétet és boldogságot itt is megte remtsék, mint a családi életben. Tudjanak szánakozni és részt venni és el ne maradjanak filléreikkel ott, hol a nyomor adakozásért nyújtja kiaszott kezeit. Minden erővel hassanak oda — fejlesztvén, pártolván az ipart és a közművelődést, — hogy hazánk mentül virágzóbb, mentül boldogabb lehessen. Ne szoruljanak se kicsinyes se nagyobbszerü szükségletért a külföldre és ne ámittassák el magukat a külföld mesés hirdetései által! Hiszen, a magyar nőnek, első sorban kell a hazai terményeket és a külfölddel már versenyezni tudó — iparunkat pártolni. Ha ezt elmulasztja a haza iránti kicsinylés és megvetés bűnébe esik.
Adja az Ég, hogy magyar nőink, ha egyszer helyüket elfoglalják a társadalomban, mint ielkes s buzgó honleányok, azt mindnyájan meg is állják s be is tölt sék !
Ehrlich Károly.
Miklósy Gyula színigazgató egy hónappal ezelőtt városunkba jött. Az »előleges szinijelentés" nagy port vert. A »Magyar irodalom- és művészetpártoló Egyesület" lelkesedése lángra lobbant és 248 frt ára jegyet vett át tőle. A sajtó melegen üdvözölte Miklósit is, meg a lelkes és mondhatni: erején túl lelkes egyesületet is. r
A társulat ide érkezett. Nagyok voltak a kilátások a közönség részére is, meg Miklósi részére is. 60 bérlet kelt el. Olyan számban, aminővel egyetlen itt működött szín • társulati direktor sem dicsekedhetett.
De mi történik?
A közönség az első erőadásokon meggyőződik, hogy nagyobb a szele, mint aleve, a lelkes egyesület vezérférfiainak pedig elborul a homloka. Gyönge erők, elnyűtt vagy kétes értékű darabok untatják a gyéren szállingózó látogatókat és tartják távol a közönség nagy részét. A közönség felültetve, a művészetpártoló egyesület — mely pedig még maga is hazafias pártolásra szorul — megkárosítva mintegy 120—30 frt erejéig.
A helyi sajtó képviselői közöl a „Zala", színházi referadáiban sürgeti új erők szerződtetését és határozottan kimondja, hogy Miklósi színtársulata nem felel meg az itteni igényeknek. A mi lapunk a „Zali Közlvőny", biztatja a publikumot, hogy csak pártolni kell az ügyekvő színtársulatot addig is, mig új erők érkeznek. Dicsérő-leg nyilatkozik a csak kis figyelemre is méltó tagokról. Lelkesít, buzdit. — A »Magyar irodalom- és művészetpártoló Egyesület" aggódó szemmel nézi Miklósi vergődését......
és Nemtórc gondol. Kz meg is érkezik Grünfeld Alfréd személyében, ki megígéri, hogy a szépezélú Egyesület javára hajlandó lesz hangver-
A fővárosi és vidéki sajttó figyelmébe !
Sok megtörténik ebben a mi élénk városunkban. Van feljegyezni való elég! De Nagy-Kanizsa krónikása aligha jegyzett fel még olyat, minő legközelebb lejátszódott.

TÁBGSA.
Nézd meg az anyját I*)
— Eredeti beszély. —
Irta: SZALAY SÁ2SDOB.
Jelige: Vedd el a lányát.
Magyarország egyik igen olvasott lapja, a „Budapesti Közlöny" már két nap óta asztalomon hevert, falbontatlanul, érintetlenül. Ebben *z újságban egyébként engem csak az a rész érdekelt, ahol as „érdé m"- és .tehetség'' szerint való kinevezések voltak megírva bibliai egyszerűséggel. Állami szolgálatban levő aspirans voltam; s azért a rovatért járattam.
Azt folyton el is olvastam; mivel már véghetetlenül szerettem voltam nevemet is ott látni oly formán, hogy: »Vágó
Béla,joggyakornokabuda-p e b t i törvényszéknél, az egérlaki járásbírósághoz
aljegyzővé.'' ... és a többi. Mind*gy lett volna nekem, akár Magyarország szélére, akár közepére disponáitak volna. Mert tuiajdonképen nem fizetés kellett, hanem jog, titulus a házassághoz.
Megyjogyzendő ugyan is, hogy as usus vivendi alapján a házasságot illetőleg : ami 1 i c e t s törvényszéki nótáriusoknak, non 1 i C e t a patvurial^kuak.
És én pedig szerettem kimondhatatlanul, epedőn, mint ahogy csak pat-
•) A , Magyar H áziasssony" pályázatán dicséretre méltatott pályázó munka.
varista szerethet, kinek még »tilos as asszony." Ábrándoztam, mint a holdimádó poéták, hol önkéntelen búba merülve, mint a necrologot író reportőr, hol ujongva, mint egy diurnista, kinek déli tizenkétórára elmegy as étvágya. Szóval abban a stádiumban valék, mikor psychologiai szempontból bizony vajhmi nehés megállapítani: vájjon a lángelmékhez van-e közelebb az emberfia vagy a bolondok házához? . . . Miután olyankor verseket is szoktunk irnil
Nem tagadom: én is irtam! »H o z* s á." Az én aranyos Giapilámboz, kinek gyönyörű fekete szempárjában egy tu czat esztendőre való sötétséges éjfél lakott; aranyos kii eper-ajkában meg százszor anDyi volt az édes méz, mint a mennyit Göndöca Benedek ó-nagysága teljes világ-életében produkált.
Oh azok a piros ajkak, beh sokszor megrészegítették az én epedő lelkemet!
Hát azokat a csüngő holló-fürtöket oda adtam vo''ua e a világért, — mikor őt ölelve, szivem fölé omoltak lágyan, simán, szeliden mint szomorúfűz lombja a sír fölé.
Most is mily édesen elmerengek, ha rá gondolok! Bizony pedig régen volt már —----—----v
Na áe hogy fo ''alat xne veszítsünk, menjünk csak v sssa a »Budapesti Közlöny "-höz!
Hát igen. A lap már két nap óta hevert asztalomon érintetlenül. Az alatt Margitszigeten voltam tanulmányi kiránduláson____Gizella ott időzött
nagynénjével......A Judith kisasz-
szonynyal!
Jaj, az-a Judith kisasszony !
Bibliai névrokona, ki tudva ievó-leg Hollofernesnek tejét vágta volt le, még nagyon gyöngye teremtés lehetett bossi képest.
Gisella ennek gondjaira volt bizva I Szüleit helyettesitetto, kik egy balatón-parti faluban laktak. Csak néha jöttek fel. De egyszer se találkoztam velők.
Hát nyugi dt lelkiismerettel elmondhatom, hogy Julius Caesar, Cicero, Titus Livius, Virgil, Horác, Homer, Demosthenes, Pithagoras, Archimedss, Galilei, me* a történelmi korszakok valamennyi bölcse és tudósa sem okozott nekem annyi fojlörést teljes diák-életemben, mint ez s Judith kisasszony, ez az ötven tavasznak barmatosan maradt virág».
Hugo Viktor polypjai csak gyÖDge pókocskák lehették hozzáképest, ki száz szemmel és ezer karral őrizte Gizéllát.
Valami felsőbb tanintézetbe járt az én kis galambocskák. Ez volt szerencsém. Néha-néha volt alkalmunk valamelyik uicza-szögleten egy-egy pásztor-perczet kilopni az idő nagy végtelenjéből.
A nyarat rendesen Margit-ssigeten töltötték. Oda el-0lmentem én is egy, két napra, mint buzgó fürdői vendég. Ilyenkor túljártunk Judith kisasszony eszén.
Akkor is a azigetről jöttem, mint már emlitém. Elaö dolgom volt a hivatalos közlönyt megnézni.
Többfelé folyamodtam jegyzői állomásért.
Reményem nem igen volt; mart hát minő relatiot adhatott itteni működésemről az elnök, mikor amióta Gizellát imádtam, két kerek-esztendő óti, tulajdonképen tehát amióta jog-gyakornok voltam, nem töltöttem summa summá-rom 9—10 hónapnál többet hivatalban. Ha protectiom nem lett volna, mát úgy is
ol • • • • a •
Eh mitl Hátba! Az ördög nem aluszik.
Fölnyitom a lapotV Oiv*som azt a .kedves" rovatot.
Mindjárt legeiül ott vau:
„ Vágó Béla, s a t, s a t a keszthelyi járásbírósághoz aljegyzővé'' sat.
A lapot örömömben a földhöz vágom és kalap nélkül rohanok le a lépcsőkön.
„Hé fiakker, fiakker!«1
Házigazdám kiugrik a nagy robajra.
„Az Istenért Vágó úr. mi történt?
„Fiakkert! Nekem fiakker kelll*
»De hát itt hiába kiáltoz. H>csak ki nem megy a térre, itt nem"......
»Mit ? én? Gyalog? Olyan nincs!
»Na majd hát elküldök.-
„Az már más!
A hogy visszafordulok, jön a li rvél-hordó, s egy irgalmatlan nagy le» felet és 300 forintról -szóló utalványt n yujt át. Nagybátyámtól jött mindkettő.
Izgatottan bontom fel. Egy arc7 ;kép s egy másik levél hull elém. Sietve kezdem olvnttni a levelet.
.Kedves öcsém! Ne haragúd Ijal, hogy most irok is. Mióta gyámság ;om
alatt vagy, ez az első levelem. Minek fárasztottalak volna az olvasással?! Úgy is tudom: eleget izzadtál,'' szegény öcsém, a hivatalos akták között. Látó-gatásra se szólítottalak fel, hogy legalább szóval beszélhettem volna veled; mórt mi ördögöt csináltál volna ebben as én fatornyos falumban; iszen Pesten kedvedre mulathattál. Az igac, bogy nekem annyira van Pest, mint neked Pahok; mért nem látogattalak még én? Ugy-e öcsém ezt is mondhatnád. Csakhogy nem volna igasad; mert te gőzösön utazol; én pedig arra a veszekedett jószágra fél-or6>.ágért se bíznám az életemet. Tisztességes módon, tengelyen utazva, oda, vissza hat napi ut. Ez már nagy sor volna az én öreg csontjaimnak.
»Hanem hát*, tudod öcsém, segítettem a dolgon. Eddig már ugy is torkig lehetsz azzal az ebadta patvaristaaággal. Gondoltam egyet. A Tivi, a ministertek, conscolarisom volt; jó barátok voltunk. Írtam neki, hogy van egy kócos öcsém ott a budapesti törvényszéknél; ha uii nisterí tárczájának veszedelme nélkül megteheti, tegye ide valahova kötulembe, mert másként kitelik tőle, hogy csak a búcsúztatómra jön el vagy pedig egészeu másvilágra hagyja a viszontlátást.
»Tivi nagyon jóravaló, derék fiu volt diák-korában is; most is az lebet. Éppen ma kaptam tőlo levelet, bogy téged Keszthelyre disponált aljegyzőnek. Azt irja, hogy csak diligentiara in''selek ; majd azután ő sem fog megfeledkezni rólad. Különben ehol van, ide teszem a levelét is ; ha nem rösteled, olvasd el!
.Hanem hát kedves kis öcsém, ''most már kinőttél ám a gyerek-sorból.
HUSZONNEGYEDIK ÉVFOLYAM
ZALAI KÖZLÖNY
OKTOBER 1885
senyezni, de csak az „Arany Szarvas" nagytermében; tehát, hol a színpad áll.
És mit cselekszik Miklósi?!
A „Z a 1 á"-tól— mivel nyil-tan és leplezetlenül kimondja azt, ami a közönségnek is jogos óhaja volt, — viszakéri a szerkesztői szabadjegyet. Az irodalom- és művészetpártoló Egyesület részére adandó hangverseny alkalmára pedig az általa kibérelt szarvasi nagytermet egy estére 150 frton alul semmiképen sem adja át. E miatt elmarad az a hangverseny, melynek révén a Miklósival szemben szenvedett veszteség pótolható volt volna.
Miklósi e viselt dolgai után — különösen pedig, hogy a szabadjegy gyermekes viszavétele által a sajtóval packázot: a mi lapunk is szot emelt olyan hangon, aminőt az cfajta eljárás érdemel.
Elvi kérdéssel állottunk szemben. Azt akartuk Miklósi Gyulának tudtára adni, hogy a sajtó véleménynyilvánítása szent és tiszteletben tartandó. Hogy a szabadjegy nem reklam-dij! Hogy a sajtó jogai nem eladók! Hogy mi is csak azért nem irtunk és irunfc szigorú kritikát, mert a vidéki színi- kritikákat illetőleg az az elvünk, hogy a jót kiemeljük, — a roszat pedig — ha csak botrányosan nem rossz — el-illetőleg agyonhallgatják. Tudtára adtuk Miklósinak, hogy mi sem voltunk megelégedve társulatával- H gy felültette a publikumot! Hogy olyan társulattal kellett volna jónie, mint a jelenlegi s mar eleinte olyan darabokat szinre hoznia, minőket legutóbb szinre hozott. Hogy a £omoly sajtóval szemben tanúsított magatartását elitéljük s azt qualificálhat-lan eljárásnak tartjuk.
Érre Miklósi tőlünk is visszavette a szabadjegyet a következő sorokkal :
N.-Kanizsa, 8S5. Okt 18.
Tisztelt szerkesztő ur !
A komoly sajtót mindig tiszteletben tartottam és meghajoltam előtte — a piszkolódó sajtótól legcsekélyebb mit joggal kívánhatok, hogy saját pénzén piszkolódjék.
Miután az ön lapja is a ;Zfla" nyomdokaiba lépett, nem tehetek egyebet minthogy Öntől is visszakérjem a babaruhát akarom mondani a jegyet. — Tudatom, hogy már a mai előadásra nem lesz érvényes tisztelettel
Miklósi.
Hát minket ez legkevésbé sem lepett meg, mert tudjuk, hogy va-
Feleség után kell nézni, nehogy megma radj te ia ilyen magamfajta rideg embernek, kinek már a méz is keserű. Astán, tudod, a hires. neves Vá. ó famíliának □em szabad kihalni.''
.Már szemeltem ki számodra. Ehol van egy fotográfia. Ha ez tetszik, elveheted. Na, Béla öcsém? 1 Mit szólsz hozzá, he? Ugy-e hogy jó gustusa van a te vén nagybátyádnak? Erre már, ha fából nincs, hát megmozdul a szived. Jó ia, ssép is, gazdag isi Haltod-e kópé, ennek fele se bolondság.«
Nem bírtam tovább olvasni a levelet. Kíváncsi voltam, hogy mrféle angyali teremtés az, kinek láttára, nagybátyám szerint, hacsak fából nincs, hál nagyot kell mozdulni a szivemnek.
Kézbe veszem az arczképet.
Szent és mindenható Isten 1
Káprázat ez vsgy való ?
Oly női arcz volt az, mely valóságban gyönyörűbb lehetett Venusénál, angyalibb az arkaogyalénál, «őt talán is-
teDÍ u....... .....egy negy^dszá-
ssd előtt.
Erős haragra gerjedtem.
Hisz ez kímélntleo mélyen sértő guny nagybátyám részéről I
Talán hírét vette szerelmi víszo-nyomoak * moat e fotográfiával azt akar. ja mondani, hogy nekem még nem feleség, hanem édes-anya való.
Na bát ilyen kíméletlenséget még nagybátyámtól sem.tűrhetek. Végre is a gyámság alól már kinőttem. Van önállóságom, yan vagyonom. És ha e kettő
lamint vannak emberek, akik teljes, életűkben következetesek fölfelé, úgy vannak, kik minden testükben következetesek lefelé. A mi saját álláspontunkat illeti, mi az ilyen melegházi „nebántsd-virag*-okat már megszoktuk és csak mosolyogjuk. Megmondtuk véleményünket! Ha a komoly véleménynyilvánítást Miklósi piszkolódásnak tartja, csak azért mert ővele foglalkozik, arról nem tehetünk!
Ez az ő részéről mindössze is helyes önismerést árul el.
De ez megint ujabb arczulttsa-pása a nyilvánosságot képviselő saj tónak s ennél fogva oly sérelem, mely érinti elsó sorban annak úrnőén közegét, másod-sorban a nagy közönséget, melynek érdekeit, jogait a sajtó őrizi és védi. Mert végre is hova vezetne az ilyen Miklósiféle eljárás? Hova jutnánk, ha a szin-társulati igazgatók szabadjegyekkel vértezhetnék magukat és ugy vélekednének — mint Miklósi — hogy a sajtó komolysága a vergődő szintársulati igazgatók érdekében irt reklám cziktreknél kezdődik és végződik?!
Az ilyen felfogást nem szabad tűrni, sem a sajtónak, sem a közönségnek !
Azért tudtára adj ok úgy fővárosi, mint vidéki laptársainknak, hogy az iiyen, a sajtó méltóságát mélyen sértő s a szabad véleménynyilvánítás korlátozását czélozó eljárás ellen ők is szót emelhessenek.
Egy kaczór hölgy.
(Folytatása és vége)
Gondolhatjuk minő érzelmek foglalkoztatták az orvos lelküle''ét, midőn az utczára ért és szabadon lélekzett — Nem tudta eleggé magyarázatát adni azon körülménynek, mely a nő hangulatát később az övével annyira azonositá. Ifja«, szivét nehéznek érzé s bizonyos gyanús saj tel en nyugtalanitá. Csak most gondol; tisztán az esaményekre és küzdött egy gondolattal, mely őt az álomból, melyben magát kezdetben hitte, valóra ébreszté.
„És lehetséges ez" Kérdezte magá-tói. „Az első találkozásra, az első látásra,
Hogy mennyiben volt lehetséges, szt abból láthatjuk, hogy másnap első dolga volt a tettetett beteget meglátogatni.
Midőn a beíeg szerepét jól játszó kasznárné látta, hogy mennyi gyengédség rejlik a ''mozdulatban és cselekvésben, melylyel az orvos feléje közeledik, örömtől dsgadoztak rózsapiros gömbölyű ar-csáí s a győzők diadalával gondolámaga-ban ; „Ez már as enyím" !
Rövid idó alatt napos vendéggé vált a fiatal orvos a kssznárék házánál.
Midőn az asazoftyláftá* hogy madara már eléggé biztos sár alá va n helyez-
között kellene is választanom, minden habozás nélkül a vagyont vetném el.
Fölvettem még egyszer a ievelet, hogy talán less abban néhány szó, mi ezt a gonosz tréfát enyhíteni fogja.
El volt ott mondva, hogy iparkodjam áj állova ásom elfoglalására ; de előbb Páhokra menjek, hogy bemutathasson annak as angyali szép és jó leánynak. A 300 forintot is azért küldi, hogy ügyeimet mi Jobb rendezzem.
Végsorai esek voltak : „Eddig úgy is tudom: összeszidtál ezért a terjedelmes irka-firkáért; mert mint aféle törvényszéki patvarísta nem igen állhatsz atyafiságos lábon az olvasással. Na de legaiább most az egyszer kedvem szerint kibeszélhettem magamat, és hozzá megvan még az a gyönyörűségem is, hogy replicát se kapok rá mindjárt s így elég időm van a megírtak fölött örülni.
^»Már azután kedves öcsém te akar moaolyogsz, akar káronkodol, az mindegy. Áldjon meg az én Is''enem 1
Szerető nagy bátyád: Vágó Gedeon." Na. sorvus Bélai Ezért hallgatott hát két álló esztendeig a te Gida bátyád. Azért küldözte két esstendeig néma utalványokkal a havi gázáét, hogy most egy beszédes levélben, visszafojtott epéjét egysserre kiöntse. ^
Eh különben mit nekem mindez! Elhatároztam, - hogy rögtön Margitszigetre rándulok és tudtára adom Gizellának ezt a bolond komédiát. Megmutatom neki a tisztes arczképet, melynek ttt-
ve, hogy as orvosnak iránts való szerelme már tetőpontját érte, hogy imádottja már eléggé térdhajtó és földöDcaussó gépezetté változott, hogy a szavak már tettet is követék csapongó szive más áldozat után is vágyott, más rabot is ohajtott kalitjába, másnak is megakarta rabolni nyugalmát, mert egy kacsér hölgynek nem elég csak egyesek hódolata, ó százakat akar látni lábainál, százaknak akarja elvenni nyugalmát s ugyanannyinak akarja megtörni lelkét s dönteni avessély torkába, mert szerelem után kejelgő lelke hamar megunja az imádókat és köny-nyelmüen veti el azoknak egész seregét, hogy játékát újból kezdhesse.
Egy kaczér hölgy szerelme veez-delmeí.
Második áldozatául a helység derék tanítóját szemeié kí hősünk reményével azon biztos győzelemnek, hogy ennek meghódítása jobban mondva önkényt való meghodolása sem fog nagyobb nehézségekbe ütz köni ; őt is elfogja jól szövött hálója, benne is imádóinak számát lá-landjo nagyobbitva, ő is esdve fog lábai aló leburulní és szerelméért könyörögni. Oh hiszen ez fölséges ! "
De-de, hogy kezdje, meg játékát ? Nem kelle sokáig gondolkodnia. Neki nem lóvén gyermeke egy te tvérének leányát vevé magához s őt akarván felhasználni biztos eszközéül kíelégíthetlea óhajaínak, vágyainak, az értetlea teremtést, a kristály tissta leányt.
A tanitót előhivatá s őt a leánykának adandó magán leczkeórák elfogadására kérte, Ez kezdetben elég sikeresen épité tervéhez szükséges szövevényeket, mert mindig talált ürügyet arra, hegy a leányt a leczkeórák alatt hazulról távol tartsa s azokat as ó saját lényére és szórakoztatására használhassa fel.
A lelkiismeretes tanító kezdetben semmit sem sejtett a fondorlatokból s a csábító asszony előérzékenységét és barát ságát jóhiszemüleg a kssznárék jóságának tulajdonítá s inkább a fér) kedvéért tevé'' ha néha a leczkaőrán kívül is megtísstel-te őket látogatásával.
Azonban a nő csélját akarta elérni a leczkeórák által, mi jólehet már hoss-szabb idő óta tartott, még távolról sem biztositá annak sikerülésérői. Látva a eredménynélküliségét, nyílt vallomások által nyugtalanitá a szerény és erényes lelkű tanitót, ki jóval is inkább becsülte és tisztelte a férjét, hogysem a nő csábsza-vainak engedett volna magát az asszony furfangos szeszélyeinek, miért is minden alkalommal tagadó válaszszal vetett véget a nő bizodalmas nyillatkoza''ainak.
Midőn kisérleteít meghiusulva látta boszucselhez folyamodott s as orvos a tanító ellen bőszité, kiről rágalmakat koholt. Az orvos sst. írásként hitt az asszony szavainak miből astán közte és a tanitó közt heves szóviták keletkeztek, minek meghasónlás leit a vége.
Ezzel sem ért csélt, tehát férjét ámi-tá el hsmis vádakkal a tanító ellen, kinek a férj rögtön felmondta a leczkeórát kat annélkül, ihogy a helyzet bővebb megvizsgálásába bocsátkozott volna.
A nyugtalan lelkű asszony már most ujabb tervekot kovácsolt. A legfőbb szellemeket kísérté, romlott lelke nem ki-mélé meg msgát a szentséget s elhatározta, hogy a helység papján fogja ujabb kísérleteit megkezdeni s rajta bístosan győzedelmeskedni fog.
lajdonosát Gida bátyám az én szivem ki rálynőjéül választotta. Képzeltem már előre azt a kedves kacsagást, mely aj kairól cseng, ha meglátja a tisztes anyai arezot.
Indulóban voltam már, midőn házigazdám szolgálója bejöttjelenteni, hogy a fiakker lent vár.
Az arczképet magamhez véve, távoztam s tél óra múlva a szigeten valék.
Alig tettem pár lépést a sétányon ; a legelső padkán Gizellát pillantottam meg. Ott űlt iehajtott fővel, gondolatokba melyedten, halványan, Bzomorúan, mint »gy szenvedő angyal. Kezében nyitott levelet tartott.
Valami pokoli érzés markolt ssí-vembe.
Hahl Egy levéli Gondolatokba mélyed fölötte. Ssemeibe könyek lopóznak.
Árulás, ármány, csalás, csalódás!
Megvagyok csalva 1 Oh csak es j kellett még nekem. Hány okleveles ör-j döggel támadott ellenem a pokol?
Az én lelkemet is megszállta Bels.v-bub secretériusa, kit a novell*-iró urak „soldszemü szörnyetegének keresztelték : a féltékenység.
Lassan, cseudesen, mint a martalékra bistosan kúszó kígyó, közeledtem '' Gizellához.
Egészen háta mögé lopózkodva, a nyitott levélbe pillanték, sápad''an, ördögi vágytól lángoló tekintettel. Férfi-: kéz vonásai.
Olvasom.
„Kedves Gizellám 1«
Nem tudta miként kezeje meg bis. tosan győzelemre < vesető üldözéseit. Hosssss gondolkodás után végre abban állspodott meg, hogy egy előre átgondolt csel segítségé ''el a papot Írásban hívja megmagáhos'' mihelyt erre kínálkozó alkalma lesz.
Férje délután hazulról hivatalos ügyben eltávozott s így a nőnek tőbb órai egyedüllétre biztos kilátása lehetett. A kedvező alkalomnak engedve, íróeszközt, tintát és papirt fogott és reá aj következőket irá: „Tisztelendő lelkiatyám 1 Egy mély bánat terheli lelkemet, mitől csak töredelmes megvallás után azabedul-hatnék. Délután férjem távol less s erre az időt legalkalmasabbnak találom az ő távollétében. Remélem, hogy egy bánkódó nő kérelmének engedni fog és jóakaró részvéte és vigassa által fájdalmaimat enyhíteni fogja. Tehát három órakor . ..
Alázatos szolgája K . .. • B . . - Rózsa
Az illatos levélkét összehajtá boriiékába sárta és cselédje által az illetékes egyénnek elküldé.
A tisztelendő mély megütközéssel 8sakiíá ketté a borítékot és ísgalmas lelki állspot fogta el midőn a levélke tartalmát átfutá és a jól ismert neve. találta a sorok írójának.
Mély ítélő tehetsége és komoly gondolkodás módja cselt látott s a nélkül, hogy elhatározásra bírta volna magát, fogta kalapját és a levéllel kesében a tanítóhoz sietett, ki jó barátja lévén, előtte a kasznárékkal való viszonya s hirtelen megszakítása ismeretes volt.
.Kedves barátom — vevé fel a szót — szabadítson ki kényes helyzetem ból !'' s a levélkét átnyujtá . A tanitó e sorok olvasása után látva az aláírást önkénytelenül felkiáltottajabb kísérlet! hogy e kétes hírű nő-fegyverét ön feje ellen irányozta Mindkét esetben győsni fog. Ha elmegy hossá mit semmi esetre sem ajánlhatok, rossz következményei lehetnek, ha nem megy e). ákkor boszuha-ragját fogja felkelteni, mi szintén veszélyeket hozhat, mert e nő ezer alakban tudja bossait kiterjeszteni s nem irtósikja a legbünösebb cselekményektől. Mit fog tenni ?
A tisztelendő hosssasan gondolkozott. Elmenjen egy ross hírben álló oó lakásá ra ? Est hivatása nem engedheti. Félt attól is. hogyha a kérelemnek eleget nem tesz, s nő bossuja fogja őt sújtani. Végre abban állapodott meg, hogy inkább a legsúlyosabb követkesményeknok-néz e-léje, sem hogy hivatalát megsértse s as asszonynál való megjelenés hirébe essék.
A nő türelemmel lapozgatá egy az ő érdeklődéseit kielégitő könyv leveleit s várta a megjelelt óra elközelgését. Minél közelébbre jutott a mutató az óralapján á háromhoz, annál nyugtalanabbá lőn az olvasás, annál inkább fokozódott izgatott sága. Valami mégis nyugtalanitá. ... A könyvet letette és azon gondolkozott, miként fogsdja majd a tisztelendőt. D<* hiá ba volt várakozása, hiában is számlálta a perczeket ; három óra elmúlt és oégy is, de a vigasztaló éo gyóntató'' lelki atyja nem érkezett.
Es önérzetében >aló mély (sértés izgatottságát a legnagyobb fokig felcsigáz ta és megsértett érzetében gonoss bosza-terveket kezdett forraln*. Néki es csak játék lévén, tervével csakhamar késsen volt.
Midőn férje hasa érkezett siránkozó és panavzló hanggal sietett eléje, hogy már régóta tapasztalja, férje vele keveset gondol őt nem szereti egész délután ke-resstül magára hagyja, minő küzdőimé, ken kell átesnie, mert : „Képzeld kedves férjem, folytatja as álnok asszony, __ tudva azt, hogy t« távol vagy, folyiooot háborgatásnak vagyok kitéve; így ma j, hogy te távol voltál, a délutáni órákban bizony os.ürügy alatt, mert jól tudod, hogy távollétedben senkit sem fogadok — jött be hozzám a helység tisstelendője és téged magakart csalui, engem megakart gyalázni. Férjem ez boszut kíván!"
A férj, ki nejét szerelte éi beárulá-ssit valónak bitté, boszut esküdött, hogy nejét megnyugtassa és egy hü férj jog»it szeretett neje irányábsu védni tudja. A nő fél elégedettséggel hajtále fejét pároá. ira és várta a boszu óráját. Ast hitte, hogy férje legalább is pisstolylyal fog elégtételt kérni á tiszteiendő''-ől, merényletéért, mit annyira fejébe szedett, hogy költött szerepét maga is valónak hitte.
Másnap a férj nem szólt nejének és kötelossége tudatában az egész dolgot Tíd-levél alakjábao elküldé a kerület ezpere-sének.
A jóságáról és igazságáról ismert esperes haragjának egész súlyával olvasá a vádakat és csalódás hangján ejté ki eseket: Hát ennyire vetemedett voloa védenczem. az én nevelt fiam, kit mindig tissta erényünek és szilárd jellemüoek ismertem ? Nem ezt nem hihetem.
A tisztelendőt magához hivatá.
A tisttelendő félig ismervén a m*g-bivás okozóát, tudatában ártatlanságáosk vevé magához a levélkét s a tanító kíséretében az espereshez indult.
Az esperes komoly redőkbe *ont ábrázattal fogadá és következően ssóütá meg : Kedves fiam I Tudod-e miért hivattalak? Szomorú híreket kell felőled hal-lanom — fájdalom ! — holott én mindig erényesnek és kötelességtudó hü pásztornak ismertelek, na es ellened beadott vádak igazak, ugy mától fogva eltaszittslak magamtól, mert vétkeidért az Urnák iu-lyos átka fog vállaidra nehezedni s igy nem maradhatnáltovábbra is védencssm. Mit hozhatsz fel mentségedre ?-
Isten látja lelkemet — felelés ■''/«»-telendő — én ártatlan vagyok és (»remet a legkisebb bün sem terheli, mttt w egész csak rágalom és egy csalfa as»v«j bossujánsk ostora. íme itt a bizonyíték* Erre átnyujtá a levélkét, melyet neki » a kasznárné irt. „Egy másUélö tanuvsl is bizonyíthatom.ki kün várakozik reám.''
Behivatá a tanitót és meggyőződött a vád alaptalanságáról, mely védeoczét terhelé, mely csupán egy szeszélyes ass-szony veszedelmes játéka.
Az esperes örömtől ságárzó mosolygó arcsal öleié keblére as ártatlan tisztelendőt és a szeretet haogjan mondá: .Hiszen nem is hittem felőled!"
Hogy azonbau magát sértve érzett férj előtt is az ügy tisztázva legy«n, as esperes magához hivatá.
"Ugy saját, valamint a vádolt egyéo érdekében, a komoly ügy elintézése végett személyes megjelenését mulhatl nul a legrövidebb idő alatt elvárom."
A férj megjelenésekor a tisztelendő és a tanitó is jelen voltak. Az esper*» rövid de nyomatékos szavakban leplezte le neje álnokságát és hoszá való hűtlen-
'' Hab! Tehát már „kedves!« Tovább olvasom. „Édes-anyád ma irt levelet Judith nénédnek, hogy 28-ára okvetlenül hasa hozsou. Alig várom a viszontlátást. Végre, szorgos tanulmányaidat végezvén,
egészen az enyém."........
Nem birtam tovább olvasni. Mindent értetlem.
A féltékenység, a düh rúlfeszité idegeimet. Reszketve, ökölbe szorított kezekkel léptem Gizella ele. Ijedten, ré műit arcscsal ugrott fel ő ültéből.
„Gizella, kegyed engem ámilott. Azt az embert én megölöm. Megölöm......
ó vagy éc! Egyikünknek vessni kell."
Többet nem birtsm szólni. A levelet kikaptam keséből és kegyetlenül kezdtem marcangolni.
Gisela el nem bírta gondolni: mi lelt; csak nésatt rám könyázott szemekkel. —
Végre megszólalt: „Béla, — az Istenért! — mi lelte? Valaki elámította. Szóljon! Lássa úgyis válnunk kell."
„Elámított valaki! Válnunk kell ! Ée mindest kegyed ilyen hangon mondja még most is? ! Hahaha ! Milyen irgalmas szív! Mennyi jóság ! Hát azt hiszi : még tovább is játszatja velem az őrültet?! Hahaha! )
Talán még moat is ott kaczsgnék a margitszigeti sétány ama bisonyos padja előtt, ha Judith kiaasszony interventiója félbe nem szakit. Es uttsl nem maga jött, hsnem a komornál küldte; aki különben éppen olyan respeciálandó ellen-
ség volt a sserelmi stratégia szempontjából, mint úrnője, sót — amennyiben a végzett csaták oktatólag hatnak — még (ha nem csalódom!) respeotálandóbb.
Ez úttal ő is megdöbbenve állott meg tisztes távolban, meghajotta magát és elhsngicsálta komornai bájjal, hogy ?■
„A nagyságos kisasszony kéreti a nagyságos kisasszonyt, hogyha hasa mél-tóstatnék sétálni, mert a nagyságos kis asszonynak pakolni méltóztatik."
Ott azután bárkinek is bsjos volt volna valami érsékeny jelenetet inscaeoi-rosni „Romeo- és Jniiátt-ből.
Gizella is csak kesdt nyújtotta « kézfogás közben súgva mondta ; „írjon ! A válaszban mindenről fölvilágosítom-''
Azután eltávoztak mindketten. É° meg néztem utánuk keserves képpel, fel* dult ssiwel. Nem maradt egyéb nekem-mint Máriusként sírni álmodott boldog, ságom romjain.
Megcsalatva, elhagyatva!
A megaláztatástól imbolygó léptekkel távostam.
Meg-megkapott a gondolat, hogy elbúcsúzom a világló'' éa megkeresem * nyugalmat mélységes Dunánk fenekén ; de visszatartott u boazú gondolata.
Várjatok!
Ha ti velem jobbtól, balról játékot űztök, majd megmutatom én, b<>gj ügyesebb játszó vagyok. És én fogok U''oljára kaejagni.
(Vége köv.)
huszonnegyedik évfolyam
ZALAI KÖZLÖNY
OKTOBER 24-én 1886.
gégét, mit a tanító ia erősített a figyelmes ieté a megcsalatott férjet, hogy neje életét jobban ssemmel kisérje.
Nagy megütkösé8sel hallá a férj e „»rakaiéss következőkhen válaszolt : Uraim önöa nagyon csalódnak, Én sok-¡(»I jobban ismerem nőmet, aemhogy i ]yet> nlaptalan híreket felőle elfogulhatnék. Kérem ennek fontos bizonyítékát, kuloobeti én önökat rágalomért vádolni
fogom.
Midőn látta nejének saját kézírását, megdöbbenve visszariadt, a lóvéikét ki-ejté kezéből, mély elkes-redés tükrözött vissza arczárói s szemei elborultak. Alig ba-lha''Ó hangon kért bocsánatot és eltávozott a levélkét'' magával vivén.
Ai-Ő otthon semmit sem sejte.t az ,t lefolyt eaemÓDyekről ; de arról volt tudomás*, hogy férje minó ügyben tivo-tott hazulrói. Heves nyugtalansággal várta tehát megjelenését és min: rendeden színlelt, mosolygó nyájassággal ment eléje, midőn hirét vevé megérkezésének, ¿e a férje komor dult arczvonásai vészjósló felhők közeledését sejtette vele.
A férj egyenesen szobájába ment ¿s as ajtót elzár>a. Leült egy székre és gondolatokba merült. Csakhamar felkelt és pisztolyait vizsgálgatá. Egyet kiválasztott a többi közül és as asztalra helyeié. Arczárói lepörgó veríték cseppek bensőjében'' hívesen küzdő elszántságról tanús-kodénak, midőn a pisztolyt zsebébe tevé és neje szobáj»ba ment.
A nő egy -könyv olvasásával volt elfoglalva és az asztalnál ült Hirtelen felállott és kérdő tekintetet vetett férjére midőn ez feldúlt arczczal és ijesstő haraggal eléje állott.
A férj minden bevezető részletezést mellőzve, a levélkét vevé elő zsebjéből s a nő elé tartá e szavaakal : ''Ismered ez irást ?„ A nőnek - egy elfojtott ja
hallatszott az irás megpillantásánál é< tompa remegő hangon feleié : „Isme-
rem"
•Mi csélja volt ennek a levélnek ? Semmi .« . ...
Tudni akarom ! Feleié a férj erélyes bőngon. "Nem felelsz, ugy felelek éo !• Mindent tudok, hiában is tagadnád, Te engem megosaltál, meggyaláztad, hírbe hoztad házamat s megsemisitéd becsültünket, megzavartad mások nyugalmat és előidézted saját vesztedet. Ezért meg kell lakolnod ! . . . . Számolj le élteddel ! S a pisztolyt előragadja zsebjéből
Lajos 11... kiáltá a hölgy b két-«égbeeset-en rogyott a férj lábai elé.
Mindent meg-----— —
Szavait már nem végezheté, mert a pisztoly durranása félbe szakitá és a golyó végzetes csapása örökre elnémitá.
Midőn s férj szeretett nejét elesni látta hangos kiáltásban tört ki: „Mit tettem !" a pisztolt saját szivének irányozá de czéit téveszte és szive helyett mellébe fúródott a golyó, miközben hörögve ro gyott a padlóra.
A kiállásra és duiranáwa befutott cselédek és szomszédok az asszonynak már csak élettelen testére akadtak és a férj alig hallható hangját ballottók :
•Bocsássatok meg ! — A gyilkos ón vagyok I
E .. . K ...
ITÖ
— Meghívó. A nagy-kanizsai tanítói járáskör f. évi november hó 12-éo reggeli 9 órakor a, nagy-kanizsai polg. 5»k. nagytermében tarandja rendes őszi közgyűlését, melyre a kör tagjai tisztelettel meghivatnak. Tárgyai: a) folyó ügyek «limézése ; b) „Bírálatok a tanítói üléseken- csimü, Weber Antal tagtárs ur által kidolgozott tétel megvitatása; c) gyakorlati előadások: Boronkay Károly ur a magyarnyelv- s Altmann Mór ur a ftiátntanból; d) Netání indítványok. Kelt Nagy-Kanizsán, okt. 22. 1885. Hajgató
Sándor járásköri elnök.
— Leszámolás. A kiállításra rándulás főrendezősége résaéről as alábbi jegyzőkönyv köslésére kérettünk fel: Jegyzőkönyv. Felvéve Nagy-Kanizsán, 1885. évi oktober 21-én Széchenyi tér 8. szám alatt, az orsz. kiállításra 5 frt. rész-vét jegy mellett 3 napi budapesti tartózkodásra alakult társaság pénztárának megvizsgálása tárgyában. Jelenlevők aa alulírtak. A kirándulók törzskönyve átvizsgáltatván, kitűnt, hogy 4 tiszteleti jegy adatott ki, továbbá, hogy 631 tag után á 5 írt bevételestetett.... 4656 frt. melyből kifizettetett: 1.) Külön vonatén 2313 frt 54 kr. 2.) Lakásért 830 frt. 3.) Belépti jegyért 375 frt 40 kr. 4 ) A külön vonat kieszközléséért kiküldött »zimlájára 40 frt. 5.) omnibuszért 453 frt 75 kr. 6.) Bérkocsiirt 25 írt 90 kr. 7.) kártérítés 9 frt. 8.) Nomtatványokért 38 frt 40 kr. 9.) Jelvényért és elkészítéséért 48 frt 56 kr. 10.) Bolépti-jegyek víss a váltásáért 24 frt. 11.) Jutalmasá-%ó\ r. 20 frt. 12.) Sürgöny, levelezés, leírás, expediálás és egyéb költség 61 frt 58 kr. vagyis összesen 4140 frt 13 kr. mi leszámít!.tván a befolyt összegből, marad többlet 414 frt 87 kr. asas: négyzsáa
tizennégy frt 87 kr. Mely többlet msrad-vány a főrendesőség megállapodása folytára az alábbi jótékony czélu intezetek közt osztatott fel: a.) a megyei szegényeknek 100 frt, b.) a felső-raj ki tüská-roauhaknak 50 frt, c.) a n. kanizsai szín« ház alapnak 100 frt, á.) a asidí tüskáro-•ultaknak 34 87 kr. e.) az erdélyi közművelődési egyesületnek 40 frt. f.) a kanizsai árvaháznak 30 frt g.) a „szabad-Ság- szoborra 30 frt. h4) az irók segély egyletének 30 frt. vagyis 414 frt 87 kr. azaz : négyszáztizennégy forint és nyolcz-vanhét krajcxár. Ezzel a jegyzőkönyv annak megemlítésével, hogy e jótékony czélokra fordítandó összegnek rendelte tésük helyére leendő továbbítására dr. Tuboly Gyuln társasági pénztárnok ur kéretett fel, bezáratott és aláíratott. Kmf. Horváth Károly s. k. Dr, Tuboly Gyula s. k. Baboss László s. k.
— Kemény Gynla városunkban is jó hírnevének örvendő táncatanító megérkezett, s a táuczfolyamot az Eiúnger-féle uj épületben e hó 25-én megkezdendő A beiratási Knobloch Frigyes urnái Axentí házban eszközöltetnek. Ajánljuk a tánczkedvelők pártfogasába.
'' — Az országos kiállítás tömeges megtekintése a körülményekhez képest jól sikerült. A felérkezésről már mult szamunk hozott tudosisást. A budai állomástól társas kocsikon vonult az egész társaság az alagúton, lánczhidon és Sugárúton át a regi lövölde épülethez. Ez alkalommal többen — mivel jól értesítve nem voltak — a viteldijat kifisették, holott az ssíntén be volt az 5 forintba jzámitva. A szállások legnagyobb részt a lövölde-épületben azon kivül a Su?ár-uton és Kispipa-utczában voltak. Az érkezés utáni napoo 9 óra után, mind a 900 felránduló egyszerre mecnt a kíálli tás megtekintésére Svastits Benó alispán úr vezetése mellejt. A kiállítási igazgatóság pavilicmja előtt Schnirer, minizterí tanácsos fogadta a társaságot és kifejezte, hogy ily tekintélyes szám* ban -még egy helyről sem érkeztek látogatók. Majd a főváros pavillonja előtt Báth Károly üdvözölte a látogatókat. Kár, hogy a fővárosi közönség és sajtó helyes értesítést nem kapott. Mindenütt mint az egész Zalamegyéből egybegyűlt látogatókat, emlegették a felrándult társaságot, holott csak Nagy. Kanizsa és vidéke volt ott képviselve. — Az ünnepies fogadtatások után ki-ki tetszése szerinti irányban ment a kiállítási pavillonok megtekintésére. Délben egy kisebb banquette volt, melyen vagy 20 —25-en vettek részt. Ott volt Ki-rályi Pál,. Unger, Halvax, sat. képviselők. Királyi gyönyörű toasztot mondott a felrándulókra. Ha eleve értesítve lettek volna a felrándulók, minden esetre imposantabbá lehetett volna tenni a társas ebédet is. De itt már kezdetét vette a széthúzás s ettől fogva ahány Iá togató volt, annyi felé ment. Éa a tömeges találkozás és együttlét csupán 18-án este ismétlődött újból...... a hazainduláskor. Volt akkor savar, visszaélés, zúgolódás I A rendezők csak óriási erőfeszítéssel birtak parányi rendet is tartani» 7 óra, után volt as indulás. Kanizsára hajnali 3 órakor érkezett a vonat. Mindenki örvéndett a hazaérkezésnek, de különösen a rendezők. Va lami édes emlékként nem igen őrpí senki e pár napot, mert ami as ottléteit legkellemesebbé tette volna, a tömeges együttlét nem volt meg.
— A kirándulás áldozatja. A le-tenyei szolgabíró, Zárka, szintén több egyént toborsott össse járásában, hogy az országos kiállításra a Nagy-Kanizsát ól induló tömeggel ránduljanak fel. Ót magát komolyan intette orvosa, hogy ne menjen fel, mert lábsebje volt és tartott as elmérgedéstől. Zárka azonban min den áron részt akart venni a kedélyesnek ígérkező kirándulásban, a fel ia ment Pesten a még alig hegedt seb a sok járás miatt viaskodni kezdett; ő fel vakarta, 8 ennek folytán elmérgedt. Barátai ajánlották, hogy menjen klinikára ; de nem fogadott szót. Hasa jött egész Kanizsáig; itt azonban rosssul lett, lába megüszkösödött 48 óra múlva kimúlt. Még, fiatal 23 éves volt; s nagyon tevékeny tisztviselőnek ismerték. Rögtöni halála mindenfelé megdöbbenést és álta Iánoa részvétet keltett. Tetemeit f. hó 21-én szállították el városunkból. Legyen könnyű neki a föld 1
— Gyászhír. Szabadságharczunk egyik kimagasló hősének, nhi L»nkey Károly honvéd ezredesnek csaKdját gyász érte. — A nagy hazafinak özvegye, ki számos éven át elvonult magányban, a hü férj és hazafi gyászának élt, talán egyedüli volt már, ki az egykor magasztalt honfi emlékét kegyelettel őrsé; — igy asokott az lenni nagyjaink-kal midőn az események ssinteréről lelép — feledésbe megy. íme nemzeti történelmünk korssakalkotói egyik önfeláldozó hősének neje elhunyt, s a kiérdemelt kegyeletnyílvánulássának vajmi csekélyjele. Talán meghozza az idő.—|A család által kibocsátott gyásslevél, mit nem
csak azért, mert as elhunyt 48-diki hós és nejének egyetlen fia, as előnyösen ismert Lenkey Károly távirda-tiszt városunk lakosa, teszünk közé, — de mert hazafiúi kötelességünknek is ismerjük, — a következő: „Zádorfalvi lenkei Lenkey Károly mintfia, Lenkey Emma férj. burai Böck Bertalanná mint leánya, ugy saját mint gyermekeik és számos rokonaik nevében szomorodott ssivvel jelentik : néhai zádorfalvi és Lenkey lenkei Károly 1848/9-iki honvéd ezredes özvegye s^iletett: Preidigó Máriának folyó évi oktober 1-én délelőtt 11-Órakor élte65 ik évében, szívszélhűdés következtében történt gyászos elhunytát. A boldogult hült tetemei folyó hó 3-án délelőtt 10 órakor fognak a tísza szaióki róm. kath. sírkertben, örök nyugalomra tétetni. Kelt Puszta-Ta^kony, 1885. október hó 2 án. Béke hamvJrsl''
— órült ügynök. Napokban egy ügynök (állítólag cseh-Bzármasá&u) járt városunkban. Innen vasúton tovább akart utazni , de a vaspálya-állomástól a a kapitánysághoz vezették, mert mint r indes utazót nem vehették fel. A kapitányságnál egyeőlre a rendőri szobában helyezték el, de itt sem soká lehetett bagyni, mivel kabátját, mellényét levetve gubattan ült le egyik sarokba és folyton jajgatott valahányszor egy rendőrt meglá. tott, — (hogy ~~őt felakarják szabdalni. Rendőr-orvosi vélemény alapján beadták a helybeli kőzkórház megfigyelő osztályába. Ide sem ment el fegyveres rendőrrel, hanem egyik tisztviselőnek kellet barátságos bessélgetés közt a kórházba kísérnie. Ugy látszik üldöztetési mániában szenved szegény, övéinek távirati értesítést küldött a rendőrség
— Gyászhír A következő gyászjelentést vettüa: Nagy és kis barkóczi Barfcócsi Károly és neje Forster Vilma Irén, Elek, László és István nevében is. szomorodott szívvel jelentik felejthetlen leányuknak Ilonának Sümegen október hó 10 én. eletének Z-ik évében , hörghurutban történt elhunytát. Béke hamvaira!
— Épen most vesszük azon ör-v índetes hirt, hogy Kiss József, hírneves költőnk a kereskedő ifjak önképző egyletének meghívása folytán november 7-én azaz szombaton felolvasást fog tartani. Bővebbet csak jövő számunkban kö zölhetünk ; azonban már ma is figyelmeztetni akarjuk olvasóinkat az érdekesnek ígérkező estélyre.
— A gyurő-gydgymódszer ''''másságé) ujabb idóben legkiválóbb orvosaink által igen jó eredménnyel alkalmaz-tatik zsugorok, bénulások és csúzos bántalmak elhárítására és megszüntetésére s e czéira legjobb hatásúnak nyilvánítják a Brázsy-féle sósborszeszt. Erre vonatkozólag dr. Lőrinczy Ferencz ur a k. k. orvosokéra*. egyesületének titkára, düdő és bzí«gyógyász, a kővetkező levelet in tézte Brázay Kálmánhoz: „Budapest, 1885. márt. 12. T. Brázay Kálmán nagykereskedő urnák Budapesten.Osusos(rheu matikus) bántalmaknál, as ezen betegsé gek következtében gyakran fejlődni sso kott szívbajok elhárítása czóljából, valamint számos betegségnél, egyébb gyógy-hátán; mellett igen csélsserü as úgynevezett bedörzsölós-kenő-gyuró gyógymód (massage) s ezen műveletnél as ön által készített kitünó összetételű sósborssesst minden esetben igen jó eredménynyel ssoktam használni, s igy azt mindenkinek ajánlhatom.
Nyilttér.
Lapvezér és kiadó: SZALAY SÁNDOR. Felelős szerkesztő : TASS ÁLMOS. Laptulajaonos: WAJDITS JÓZSEF.

legfőbb asztali- és üdítő ital, kitűnő hatásúnak bizonyult köhögésnél, Bégebajoknál, gyomor- és hólyagbu-gt rútnál.
Battoni Henrik, Karlsbad és Budapest
I I I I II I I I I I I II
Főnyeremény esetleg
500,000
■árka.
Any ereméi; az állam ál biztosttatsak
jelentés.
Meghívás a Hamburg állam által biztosított nagy pénzkísorsoláa
nyeremény-esélyein
való részvételre, melyekben
9 millió 880,450 márkán
falai okvetlenül nyeretik. Ezen előnyös pénakisorsolás tervsze-rüleg összeállított nyereményei, melyek csak 100,000 sorsjegyből állanak a következők: t i.
A legnagyobb esetleg
300,000 m. 200.000 mJ
100,000 m.
90,000 m. 80,000 m. 70,000 m. 60.000 m.
50,000 m. 30,000 m. 20,000 m. 15,000 m. 10,000 m. 5.000 m. 3,000 m.
egészben 50,500 m.
1 díj
1 ny.
2 . 1 , 1 „ 2 , 1 * 2 . 1 „ 5 . 3 .
26 „ 56 „ 106 ,
mely nyeremények néhány hónap alatt, hét osztályban okvetlen hnzatni fognak.
Az első nyereményhuzáa hivatalosan jnnina 10-ére állapíttatott meg, melyhez 1 eg. ered. sors. csak frt 3 60 V. 6 m-l fél ered. sora. c«&k frt I 80 v. 3 m negy. * sorsj. csak kr. 90 V. I''/» B kerül. Ezen a< állam által biztosított eredeti sorsjegyek (nem pedig tiltott Ígérvények) az összeg bermentes beküldése mellett még a legtávolabb vidékre ls szétkfiidetrek általam.
Minden érdekelt, eredeti sorsje-nyek mellett tőlem az állam czimeté-▼el ellátott eredeti játéktervet dij nélkül kapja meg, valamint hutás után £ hivatalos nyereményjegyzéket minden felszólítás nélkül.
A nyeremény kifizetése (ét szétosztása iltala*n közvetlenül eszközöltetik a résztvevSkhöz pontosan s a legszigorúbb titoktart ás
mellett.
Bármi megrendelés egy egyszerű postautalványon vagy ajánlott levéllel teheti.
Forduljanak tehát megbizásokkal bitalomteljesen 2638 1—*
f. évi október 30-Mg SÁMUEL HECKSCHER sen.
bank és váltóflzletéhez Hamburgban.
UiUllMUl
Erven Lucas Bols,
k. k. Hof Lieferanten, k. nled. Hof-Lieferanten.
Alapíttatott 1875. Amsterdamban, különlegességük
Curacao-AnÍ8ette,
az ország elsó üzleteiben készletben vannak. 2615 6-10.
YYYYYYYYYYTm
11111111 ii 1111

[ég csak ehoMphan
Főnyeremény készpénzben
100.000
o
o 8 8 8
T«t»20.000& nnnoiii [)5000lift ót sttjiOOO ím
1 Kiállítási sorsjegyek-kezelősége, Budapest, Andrássy-út 43. sz.
Ezen sorsjegyek kaphatók Nagy-Kanusan
könyvkeres ke désében.

HUSZONNEGYEDIK ÉVOLYAM
ZALAI KÖZLÖNY
OKTOBER -é
I R ß E T t S

«» r r
Védjegy. 319. és 320. szim
RAKTARAK NAGY-KAN1ZSAN: Rosenfeld A , Schvartz & Taaber, 8trem k Klein, Fesselboffer Józsff. Beins József, Má..dá* Gy 8. Pretlmayer és Deutsch, Marton és Haber, Práter A.
Figyelmeztetés.
Ax általánosan ismert, jó hirnévn«-k örvendő s több oldala''** kitüntet*» iósbor,sess ké«»itménjem — kelendőségénél fogv* — sok utámisnak lévén ax utóbbi időben kitéve, elhatároztam, hosy azokon czímjecye met módosítom » arra kék nyo matbür. saját házam knl 6 alakját veszem tol, bejegyeztetvén sxt ory**-r»mind véd-j. cyként a budapesti iparkamaránál.
SO^B.QRSZESZ 2642 1—3
gyor* en> hitést e«7.kö«5l:
csúzos szaggatás, fagyás. f»g- es fejfajdalmak. szemgyengeségek. beaulások stb. stb.
ellen ; de különösen a tredlrzsWés-lre ó gyúróijyógyBÓdBál. (nasságe) ¡icen jó hatásúnak bizonyult. 1
Fcgtúztitó sserül is igen »janihaló, a mennyiben a fogtak fényét elősegít: a foghiiít erősbili (• a száj tiszta, szartaian izt nyer a szesz elpárolgás» után Tala-mint ajánlatos e szer felmosásra in a hajidegek erősítésére, a fejkorpa képxSdos megakadályozására éi annak eltávolításán.
Ara egy nagy flyeggel 80 tr, egy tisebi) öyeggel 40 ti
Használati ttasitás magyar vagy német nyelven, bizományosaim névsorával ellátva, minden üv< ghez ingyen mvllékeltetik.
Brázay Hláiim&n,
Budapesten. IV. kerület, Muzeum körút 23. szám
Kapható Csáktornyán :
Tódor József, Strabia testvérek, Grauer testvérek,
Fink J G , Emmer J.
ViS) ATS-KK Kk
Vidats-féle egyéb gépek és azok pótrészei
ezentúl az eredeti Yidati-féle minták (modell) szerint csakis az alább irt gyárban kaphatók, mely az összes mintákat á vidats-féle csődtömegtől megszerezve, azokat is gyártja.
A Schlik-féle vasöntöde és gépgyár-részvénytársaság
gazdasági osztálya.
Közpoati irofla: Budapest, múiml 51. szai.
4
!
« | I » I I I I I i I I I I I I I I I I I+*
* Dr. Meldtofer tanar ur által feltalalt es klzárélag szabadalmazott gyár
Meidinger-kályhák
előállítására.
HEIM H. Felső Döblingben Bécs mellett.
RAKTÁR : Budapest, Thonet-udvar.
C8. KIK. SZABAD. 1884. A legelső dijakkl jutalmazva: Bécs 1878, Cassel 1877, Pári« 1878, Sech». hauH 1877, Wels 1878, Teplitz 1879, Bécs 1880, Eger 1881, Triest 1882.
Ft a k t á, r a k :
BÉC3 BÜKARESZT MEILAND
Karntnerstr. 40,42. Strada Lipscaui 96. Corso Vitt. Emanuele 33.
Legjobb f-lülről''ütő szelelővel ellátott kályhák lakásoknak, iskolák-és irodáknak stb, egyszerű és elegáns kiállitásban. Egy kályhával több szoba füthetó.
Központi légfűtés egész épületekre, szárító-készülék ipar- és meső-gazdasági czélra.
Az osztr. magyar birodalomban 263 tanodában 1824 van a mi Meidlinger-kályhánk-ból használatban, ezek közt 74 tanodában a bécsi kerületben 508 kályha, 47 Unodában 820 kályha a budapesti kerületben.
A mi Meidineer-kályhánk előnye nemcsak a cs. k. hivatalokban, országos intezetek-ben és városi hatóságoknál, papirendeknél, kórházaknál, vasutaknál és gőzhajóknál, pénzintézeteknél és biztos tó társaságoknál, iparvállalatoknál, szállodákban, kávéházak és ebédlőkben nagy számban, hanem több mint 20,000 magán házakban vannak a mi Ueídínger kályháink használatban.
A gyár védjegye:
[ MEIDIN6ER-0FEN
|&H. HEIM^
Azon megkedveltetést, melyet a mi kályháink mindenütt kivivtak. többszörös utánzásokra aduk okot. M Figyelmeztetjük tehát a t közönséget saját érdekében is utalva gjiri védjegyünkre — hogy óvja magát mindennemű hirnevea és ismert gyártmányunk utánzásaitól, habár ások egyszerűen .Meidinger-kályhák- vagy pedig javított Meidinger-kályhák gyanánt ajánlUlnak is.
A mi gyártmányunk ajujának belső felén g/ári védjegyünk bele van öntve.
IV Prospektusok és árjegyzékek ingyen és bérmentve. 2579 10—51
:i 11111111111 n 111 m-m-
Birka bőr eladás,
Gróf Festetics Tassiló ur Ó méltósága ollári és vasvári uro-dalmaiban 1886-ik évi jauuár 1-tól l*88-ik év deczember 3l-ig az as. 3 évig szaporodó mindennemű birka bürök nyilvános árverés utján eladatnak. Az árverés 1885. évi november bó 5-én reggeli 10 órakor fog Vasváron az urodalmi irodában megtartatni. Árverezni kívánók kellő bánatpénzzel ellátva tisztelettel meghivatnak.
OLLÁB, október 18-án 1885. SövegjártÓ LajOS,
2641 1—2. kormfcnjzó ssámt»r<ó.
r
C Cs. tlr. iizarolag. szabadalmazott, leke asztal- és teke golyó-gyár
KNILL KÁROLY
Bécs IX. Rossau. Rothe Lövengasse No. 5—7.

Alapíttatott 1807.ben.
Ajánlja különösen saját,| általa újonnan feltalált tekeasztal falat uev«re
Excelsior-baiiden"
M
WW
a legfinomabb angol kautschukon. melyek tekintve jósigát ¿a tartósaágát minden máa tekeasztal falat felüimuln ik és a mellett a bizonyai caadás olcsó tekeasstaloként csak 45 írtba kerül.
As én cs. kir. kizár, asabadalmasott Teke golyóim, melyek az elefánt csontuakkal teljesen egyre megy, ajánlom egv évi jótállás mellett kötetkeafi árakért. 60 — 62 mm. ig 5 frt 63—66 mm. ig 6 frt. 67 — 72 mm. lg 6 frt 50 darabonkint. Irak és rajiok teke asztalokról ingjen és bérmentve.
A legjobb
czigaretta-papir
a valódi
LEHOUBLON
francai* gyarimanya.
Cawley és Henry párizsi
Utánzásoktól óvatik.
E*en papír megvizsgáltatott Dr. Ji. Pohl, Dr. E. Ludrig, Dr. E. Lippmann bécsi re-gye«r.fi tanárok álul, kik a legjobb ajánlatot adtak, ugy a kitűnő minőség, valamint az egészségre nem ártalmas tiszU voltáról, ■ hogy mint ilyen, » maga nemében egyeden.
tix+mujt dt i''tnqm ti lj.rs« Mnapr. a PUB
•o
i
a
3
Ainibi úm
elf A.rno ldnál
Bécs, L Pestalossi utcza 1.
Kóxvetités ingyen. E szakban a legrégibb czég. ''WV
Hirdetés mwm lélí sertésleieMés irat.
Kibéreltem a bérösszeg előrefizetése mellett dráváotul a közel Ferdinandoveczi, Kozároveczi, Bertavai, Brakoveczi 10660/1200 □ hold makk és vadgyümölcsös, bükk, tölgy gyergyán stb. magvaserdónek téli sertés legeltetését 1886 marcz. végéig a talaj vastaglevelese alatt télen lenem fagy, mindenfelé elég víz, árnyék sertésnek pásztornak ingyen szállás és tüzelőfa jár. Csendőrség, négy kir. Erdész kötelesség szerüleg utasítva felkérve ott hol egyébként is lopásnak hire sincs, mégis saját embereim vigyázata mellett elég biztonság van arra. hogy sertés lopás nelehossen. Tehát oda veszek az egész legelő időre hajtáskor előre lefizetendő átlag malacz es nagy sertés darabját egy forint legelő bérért, ha valaki előbb visszahajtatna is.
Minden község, egyesek, öreget, aprót, feljegyezzenek csendőrségnek, erdősöknek általam átadás, nyilvántartás végett, minden kanász kap az oda hajtáskor — mert ott fogok lakni — tőlem igazolványt, hogy elfogatás nélkül más azon erdőkbe nemehessen.
A sertés agilitás vasúton, vagy hajtva a kapronczai, gólai, vizvárl, babócsai barcsi vasútállomás és átjárónál történhetik, minden darab után 2 kr. átszállítás'' dij küldendő, kivévén Kapronczát mert ott nincs Dráva, a kanászok élelme vasúton Vizvárállomásra nevem s az illető czimével történhetik mivel az oda közel erdőkbe átvihető.
A legelő dijt tekintettel az olcsó gabona árra számítottam, melynél otthoni sertés kitartás a kevés takarmány miatt tíz annyiba is kerülne.
Mégis közvetítőknek minden egy forint bérután ha megkapom fizetek öt krt fáradságukért.
Bérmentve mindenki levelezhet velem, itt hol még lasom. Posta, Szomajon, Somogv-megye.
KOMÁBOMY KRISTÓF.
*
1858.
WALSER FERENCZ
elaő magyar gép- és tüzoltósaerek gyára, harang- ós órcsőntődóje BUDAPESTEN, Bottenbiller utcaa 66.
Ajánlja gyártmányát, mint magyar különlegességet kutakban és mindennemű szivaty-
tyukban elvállal teljes vízvezetékek berendezését varosok, földbirtokosok, Ipartelepek, ármentesirő társulatok és magánzók részéről modern technihai
2522 19—50
alapon es kedvező feltételek mellett ajánlkozik köz- és magánfürdők felszerelésére, szakmentes ürszékek felállítására és minden vizrnű vi muukálatok gyors cs pontos kivitelére képes árlapok és részletes költségtervezetek kivánatra díjmentesen küldetnek.
belföldi szivattyu-gyár.
Csal iaM
ha minden dobozon a gyárjegy: » és Mail sokszorosított czég«, nyögi aU lát Kató.
Kzeo porok tartős győ^yh^tása makacs gyomor- és altestbajak, gyomorgBrcs és elnylákisodás, gyomorégé*, rög»Ctt dugulás, májbaj vértolul*«, aranyér és a legkfl-!5afAlább aói feetsysegek ellen 30 év óta folytonosan nfivekndő elitmerésben részesül Egy eredeti doboz használati utasítással 1 frt Hassisltváoyok törvényesen 8ldöztetaek
MOLL SEIDL1TZ POR
K''.szTéiiy-, czúz, zsíndennemü naao gatás és bénuláa-fsj-, fül- és fogfc-jás sikeres győgyi-"«ábo. bedörziö-
l?8re , borogatáaaak mindennemű sérülések és sebek, gyuladás a és dagauatoa Bens leg vízzel keverve, hirtelen betegedé*, hányás és kőlika ellen. Egy Ove* pontos utasitáosal 80 kr. * 3401 46-62.
Valódi, Moll védjegyével és név aláírásával.
Moll A.
gyógyszerész császár királyi udv. szállító.
Bécs, Tucblanben
Baktárak Nagy-Kaaizsa: Belu« Jőssef győgysseréaz. Eosenfeld Ad Fesselhofer József Barcs; Dorn^r S. Csákteraya. Oöncs L. gyógy Rapsrrárett Borovicz Ad. Keszthely : Schleifer fia. KSrstesd . Rátz Jáno«. Mtrczall : IszU Ferd. Szifftvár 8zalay József Zala-Egerszeg: Hollósy J. grógyswésa.
Wajdüs József könyvnyomdájából Nagy -Kanizsán
I
\AGY-KA\1ZSA, \$m Oklober 31-én.
4:^111 BZám,
Hnszonnegyedik évfolyam.
#/<3/itetési ár:
egét* ,Tre . . 5 frt. — — íél évre ... 2 frt f>0 kr. uegyedívrf l . 25 .
Egye» szám 10 kr.
HIR!»ET ÉS E K t» hasábos petitsorban 7. másodszor 6. s unii^en további sorért 5 kr.
NYILTTÉRBEN gorouk^-1 10 krért vétetnek fel. Kincstári illeték minden egyes hirdetésért 30 kr iiz-teűdk.
fitt
A lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez, anyagi részét illető közlemények pedig a kiadóhivaialhoz bérmentve intézendök : X a^y-K an izsán Wlassicsház
Bérmentetlen levelek nem fo-gadt&tuak el
Kéziratok, vissza nem küldetnek
WttsbWH« ■ I
A nagy-kanizsai mKereskedelmi lparbanku, „nagy-kanizsai Önkéntes tűzoltó-egyleta „zalamegyei általános tanítótestület", a „nagy-kanizsai kisdednevelö egyesületa, a „nagy kanizsai tisztiönsegélyzö szövetkezei*, a „sopronikereskedelmi s iparkamara" najy-kanizsaikülválasztmány''-ának hivatalos lapja
HETENKINT EGYSZER, SZOMBATON MEGJELENŐ VEGYES TARTALMÚ HETILAP.
A kegyelet Qnnepe volt hajdan. E napon kimentek a csendes temetőbe azok, kiknek egy-egy kedves halottjok pihent a fold alatt. Meggyújtották a szerényke mécseket a sirokon, s imádkoztak, emlékeztek azok mellett. Balzsam volt a sajgó szivekre ez a megemlékezés, ez a csendes, zajtalan társalgás sz elhunytak szellemeivel, azoknak alvó porai fölött. /
Akiknek messze földön pihentek vesztettjeik, azok otthon családi körükben töltötték imádkozásban, elmélkedésben ezt az estét.
A haraDgok szomorú zúgása hirdette a kegyelet ünnepét. Mementó móri!
A hivalkodás, a tündöklés ünnepé manapság!
Ma is kigyúlnak a sirokon a mécsek;, ma is kimenek a temetőbe ezeren, meg ezeren. Talán imádkozni ? Talán emlékezni? Elmélkedni ?
De hogy! Hirdetni, mutogatni, hogy még a halaiban sincs egyenlőség.
A gazdagok sirszobrai fényárban úsznak. Ott díszelegnek a pénzen vett elsőség sorában, megállítva a mellettök haladókat, hogy „íme, mi ragyogtunk az életben is, ragyogunk, tündök-
lün k a halál után is!"
f
A szegények jeltelen, bedőlt sírhelyén nincsen tény. Ott omladoznak az ingyen adott sírhalmok
3zomorú ^raibau. Az k is beszélnet. „Szegények, elhagyottak vol
tu n k
Jetünkben;azok
vagyunk itt is.*
Ilyen ma halottak — napján a temető. A bíbornak, a gazdagságnak gyújtott fény mellett ott sötétlik a szegénység, a nyomor.
A gazdagok elviszik vesztettjeik sirjára a hiú fényt, a ragyogást. A szegények elviszik könyeiket, imá-jokat.
De ki bírna ott csendesen imádkozni?! Eljönnek a részvét nélküli szivek ezerei bámulni a fénjt és szórakozni.
Vásári ¿aj! Tolongás! Arczát-lan élaek! Kaczagás! Ugyan ki birna ott Istenéhez emelkedni ?!
A hallottak csendes birodalma előtt sátort ütnek. Foly az rdás-vevés. Éktelen zaj tölti be a temetőt.
Azok a szegény jó lelkek, kik imádságot, könyet hoztak hallottjaik sirhalmára, visszatérhetnek. Nem bánatos, nem emlékező, kegyeletes lelkekkel találkoznak ott, hanem vígan csevegő, hahotázó néppel, akik oda jöttek elfeledni a halált.
És alig van, ki megbotránykőznék ezen. így a divat!
De ha találkoznék, ki letérdelne kedvese sirhalmára s elmondaná ott imádságát, azt már igen sokan megbámulnák. Az szemet szúrna! Az nem divat.
Minek is hát ez a profanizálás ?!
Jobb volna ezt az előbb kegyeletes szokást teljesen beszüntetni egyházilag. Nem kegyelet ez ma már, hanem megszentségtelenitése a holtak sirhalmának.
Aki kegyeletesen akarja ez estét megülni, úgysem keresi fel a temető kufár zaját, hanem elmegy Isten házába vagy otthon marad csa-
ládja körében s olt végzi ájtatos-ságát.
Mért ne lehetne hát teljesen beszüntetni ? ! Egyetler jóérzésű lélek sem ütődnék meg rajta. Mert így — amint ii:a-napság különösen a városi temetőkben lefoly — nem a kegyelet, hanem a vérlázító botrányok ünnepe!
A miniszterelnök jubileuma.
A napokban üli meg Tisza Kálmán tizedik évfordulóját ama napnak, melyen a kormány élére lépett. Hogy Tisza Kálmán miniszterelnöki múdödését teljes mértékben méltányolhassuk, szükséges visszapillantanunk azon időre., midőn ó a kor mány vezetését magára vállalta.
Hazánk összes viszonyaiban feneketlen zavar uralkodott és ama reménykedés, mely az alkotmány helyreállításának első éveiben túláradó tetterőben nyilvánult vala, akkoriban átalános pessimismussá fajult, mely a közélet minden terén
stagnatiot hozott létre.
\ "
A pénzügyi zavarok aláásták volt a magyar állam létalapjait, a közgazdasági romlás kézzelfogható jelekben nyilvánult. Magyarország politikai jelentősége a monarchiában mélyre sülyedt és Ausztria centra-listikus pártjai mind nyíltabban készültek Magyarország politikai önállósága és a paritás elve elleni harcz-ra. A nemzetiségi viszonyok kú-száltak és ziláltak valának. Horvátországhoz való viszonyunk szintén meg volt lazulva és nem akadt a horvát pártok között egyetlenegy sem, melylyel egy egészséges viszony helyreállítását meg lehetett volna kisérleni. Mindehez súlyos bajként még az is járult, hogy a Deákpart a maga hivatását immár betöltvén, feltartózhatlanul gyors feloszlásnak
sietett eléje, az ellenzék pedig, minthogy közjogi oppositióját fel nem hagyta, nélkülözte egy aktuális kormány alapjait. — Ez volt Magyarország helyzete azon időben, mikor Tisza Kálmán a kormányelnökség súlyos terheit magára vállata és miniszterelnöki tevékenységének jellemzésére nem szükségei egyebet tennünk, mint összehasonlítani a jelenlegi helyzetet és viszonyokat az akkoriakkal.
Nemzeti életünk e tiz évi kormányzás alatt nemcsak extensiv módon fejlődött, de, intensive is tetemesen erősbödött. A magyar állameszme mindenütt győzelmesen érvényre jutott, a magyar kultura diadalait aratja a társadalomban fenn és alant. Az állam pénzügyi consolidá lása hatalmasan halad előre, az államháztartás rettentő ziláltsága régen ki van heverve, s az uj bevételi források, melyek a nemzet számára megnyittattak, elég dúsaknak mutatkoznak arra nézve, hogy jogosnak lássék az a remény, melyet a nemzet az állam pénzügyének végleges rendezéséhez füz. A gazdasági élet uj impulzusokat nyert, és a mi egy évtizeddel ez előtt csak merész álom volt, t. i. a nemzeti ipar megteremtése, az mindinkább megvalósul és a reményteljes kezdet, melyet ez irányban tapasztalunk, egészséges továbbfejlődést helyez kilátásba. E mellett Magyarország súlya nem csupán Ausztriához való viszonyunkba, de az európai politikai kérdésekben is lényegesen gyarapodott. — Osztrák részről rég elpihent már az a harcz, a mely közjogi létünk ellen volt irányozva; az európai politiká ban pedig Magyarország ismertetik el jelenleg a monarchia döntő tényezője gyanánt. Ha még tekintetbe veszszük, hogy e tiz év alatt a keleti kérdés elég hevesen kopogtatott a monarchia kapuin, mig ugyanazon időben az Ausztriával való kiegye-
zés is napirenden állott, ha . elgondoljuk továbbá a törvényhozási alkotások ama sokaságát, mely mindezek^ daczára létrejött, ha — eltekintve mindeu egyébtől — szem előtt tartjuk a közigazgatási reformot és a főrendiház ujjá-alakítását, ugy ezekben Tisza Kálmán kormány-elnöki működésének oly képét nyerjük, mely megmagyarázza ama jelenséget, hogy ez államférfiú ugyanoly mérvben látja népszerűségét gyarapodni, a mely mértékben kormányzásának évei szaporodnak, és hogy ő — ritka sors az alkotmányos miniszterek történetében — annál szilár-dabbul és rendithetlenebbül áll, minél tovább tart kormányzása. Hiszen tartózkodás nélkül konstatál-''hatjuk ama tényt, hogy .1 rokon-,8zeuv nem igen lelkes módon röpült Tisza Kálmán elé azon a napon, melyen ellenzéki állását feladta, hogy a Kormány élére álljon; sok mindenféle előítélettel és elfogultsággal I kellelt neki megküzdenie s ha ma '' mégis Magyarország egyik legnépszerűbb alakját latjuk benne, kit épugy követ a nemzet helyeslése, mint tá-'' mogatja őt a korona bizalma, ugy |már magában ebben oly kézzelfogható jelét nyerjok az ő sikeres munkálkodásának, hogy felesleges volna annak bővebb taglalásába bocsátkozni.
És mi által éretett el ez a siker? A legszerencsésebb államférfiúi tulajdonságoknak a pártvezér személyes előnyével és minden izében magyar politikus rendithetlen hafiságá-val való egyesülése által.
Tisza Kálmán jubileuma tehát oly esemény, mely meszsze túlmegy a személyes jelentőség határain. Tisza Kálmán és vele a magyar nemzet Magyarország győzelmes előnyomu-lását ünnepli ez alkalommal egy konsolidált, erőben és tekintélyben egyre öregbedó európai kultur-áilám
TÁRSSA.
Betegemhez.
Jer, hagyjak itt kicainy ssobáukat, Jó betegem nyújtsd karodat 1 Sétáljunk ki, hová az enyhe, Meleg verőfény csalogat. A kikelet, mely megjeleut már ErdSü, mezón és berkeken, Meghozza egészségedet majd, Gyógyulj csak édes gyermekem!
Nézd, a fák amott a kertben Milyen szép zöldek, árnyaaak! Pedig minap tarok voltak még, S ma már lombosán állanak. A napsugár, a mely kicsalta Zöldjót a galynak — hidd nekem — Meghozza egészségedet majd, Gyógyulj csak édes gyermekemi
a légben zümmögő bogárka, Madar a lombos ágakon, Kis ér, a mely seelid morajjal Az ábrándok hónába von Dal, illat-ár a levegőben, A szívben ég6 szerelem .... Meghozza egészségedet majd, üyógyalj csak édes gyermekem !
Ki pillangót bocsájt a rétre, 8 a fauak lombos árnyat ad, Aa ember csüggedő szivébe Önt újra édes vágyakat. 8 egy «zebb reményt mely virággal, Dal, napsugárral megjelen . . . . Meghozz» egészségedet majd, Üyégyolj csak édes gyermekemI
E. SZABÓ LAJOS.
Nézd meg az anyját!
— Eredeti beszély. —
Irta: SZALAY SÁNDOR.
Jelige: Vedd el a lányát 1 (Folytatása és vége)
Haza érve, elővettem as arczképet.
Elnéztem hosszan, soká 1 És ugy tetszett, mintha nem lett voina as olyan megvetendő. Szabályos, kedvesen mosolygó arcz, szelid szemek, derült homlok, ezépea záródó ajkak. Csak néhány hívatlan vonás, mit reá az idő, ez a kíméletlen szobrász, vésett; — árulta el, hogy annak a megnyerő kedves arcának tulajdonosa már régen tul van élte kies tavaszán.
Mindegy ! A terv már megfogam zott agyamban. Keresztül akartam vinni minden áron.
Tollat fogtam és írtam Gida bátyámnak. iizives gondoskodását megkö szön/e, tudattam vele, hogy 5 nap múlva már karjai között leszek. Négyheti szabadságot kértem. Erről is tudósítottam s egyúttal kifejez''em véleményeme'', hogy ez éppen elegendő lesz az általa tervezett boldog házasság megkötéséhez.
Megbánja még ezt a tréfát az ón Gid* bátyám! — gondoltam magamban; az levén föltevésem, hogy annak a tisztes matrouinak udvarolni fogok teljes hévvel, mini egy Don-Jnan s meg is fogom illő ásztelettel annak rendje ós mód
ja szerint kérni, de...........Gida
bátyámnak. A? leaz még csak a generális viczcz I
Ha rá gondoltam, majd földig ka-czagtam magam.
Egy másik levelet Gizellának szándékoztam irni, hogy megköszönjem a kettAnk által lejátszott komédiában való részvételét 9 tudtára adjam nős&lési szándékomat, gratulálva egyúttal neki a jeles és nagyreményű partiéhoz,
Lássuk csak még egjszer ! — gon-colám — ano.k az érdemes ficzkónak levelét.
Elővettem és végig olvastam.
Azt hittem, hogy megbolondulok ......örömömben. El kezdtem ka-
czagni, tombolui; mi közben öklömmel vertem az asztalt. Szemeimből csak ugy hulltak a könyek nevettemben.
A levé! igv végződö t:
.Siess hát kedves Gizellám { Epedve var téged
a te hón szere ő atyád: Arácsy László."
Ez már egyik oldalról egészen más és kedvezőbb fordulatot adott a házaau lási komédiának.
Gizellának irtam ugyan,, de egészen mAs tartalmú levelet. Megírtam neki Gida bátyám száudékát vagy helyesebben gúnyját. Az arczképat is mellékelve, arra kértem, hogy pár hétig levelet ne Írjon ; én sem fo^ok irni. Ez alatt nagybátyám gyauuja eloszlik ; az általa hal lottakat mende-mondáuak fogja tartani s tervem keresztülvitele még könnyebb leszen. Tervemről is részletesen értesítettem.
A leveleket borítékba zártam és póstára »dtam.
Egy hét elteltével már útban voltam Gida bátyámmal! Négy gyönyörű
sárga röpített bennünket menyasszony-, nézőbe.
Neki roppan''ul tetszett az én ame-rikais elhatározásom. Ha a menyasszonyjelöltről emlitést tett, egyre csak sunyor-gatott, ravaszkás mosolyiyal vetve hoz zám egy-egy kérdést!.
; „Hát csak tetszik a fotografis, öcsém, he? ]
„Már hogy ne tetszenék !"
„De jól megnézted ?"
aMeg én, Gida bátyám !"
„He, he! Tetszel te nekem, Béla."
Azután elhallgatott. Úgy vettem éazre, hogy szeretett volna belőlem valami őszinte szót kicsalni, példának, okft-ért hogy: ugyan ne- bolondozzon Gida bátyám; csak nem vesztem meg, hogy fiatalember létemre feleségül vegyem az édes-anyámat.
Beláttam lelkébe. Félvilágért se árultam volna el, hogy nem valódi ér deklődéssel viseltetem a kiszemelt hölgy iránt. Inkább ő legyen lefőzve mint én.
A négy sárga villámlábakon vitt bennünket.
Tuiajdonképen biz'' én azt se tudtam: hova megyünk. Ha név vagy lakhely után tudakozódtam, Gida bátyám csak mosolygott.
— „Majd megtudod öcsém! Nem tartozik a dolog meritumához. Neked a fotografia tetszik; a többi egészen mel léke«.*
Jó dar«b földet hátra hagytunk már; Gida bátyám megint megszólalt:
— „Béla te! Te nsgy kópé vagy! Tele vagy girbs-görbe paragrafussal.41
— „Uram-bátyámnak ninct oka ilyen véleményt táplálni felőlem.0
— „He, be! T* kopé! Te *vibák( te! Hát igazán ssived szerint mondod hogy tetszik neked a fotográfia, he t* "
— »Ugyan Gida bátyám, mért faggat? Határozottan kijelentettem'''' már, hogy tetszik s ezzel vége. Elvenni-is kész vagyok. Most már csak nem kételked-hetik szavaim őszinteségén !"
„Hát iszen jól van, na! De te Béla, nem szerettél te már valakit talán jobban mint azt a fotográfiát, he? Már ne neheztelj öcsém, hogy tisztás akarom látni szivedet, vesédet!"
„Persze, persze, hogy szerettem ! De az csak aféle ifjúkori hóbort volt; inkább szórakozás, m<nt komoly dolog."
„Ebe, ehe, most már értelek. Aféie margitszigeti kirándulások, ugy-e? he!"
„Mi ... mi ... . micsoda Margitsziget." ......
„Na hát tudod, csak úgy mondom. Juriatakoromban az a Margit-sziget igen kellemes kirándulási hely volt. Pompás fák, hulló levelek, illatos virágok, susogó szellő, madár-zengés, csobogó habok! Igazán pompás hely volt! Hát azótaI Hallom : most már propelleren jártok oda. Igazán pompás, kényelmes dolog! Ugy-e te Béla?"
„Biz as nagyon kellemes és pompás!" — feleltem kelletlenül, nagyot ásitosva. Hogy pedig minden faggatásnak véget vessek, lezártam szempilláimat.
Félóráig haladtunk szótlanul, mialatt — őszintén megvallom prózaiságomat biz én egyet jót aludtam.
Kocsink egyszerre megállott.
Gida bátyám figyelmeztetett • félkönyökével.
huszonnegyedik évfolyam
ZALAI KÖZLÖNY
czéljai felé. Tisza Kálmán jogosan azonosíthatja magát e művel és ebben rejlik az 6 történelmi jelentősége és dicsőségének záloga a jelenben és a jövendő nemzedék szollemében.
Egyesületi élet.
Jegyzőkönyv
felvétetett a kanizsai járáa községi és kör«
jegytők egyletének Légrádon tartót; köz-gyülésében 1885 szeptember 26-án.
Jelen voltak:
Stingly Károly egyleti elnök, Grün Md József egyleti jegyző, Ferenczy János kis-komáromi, Wehofsics Adolf szt.-balássi, L»posy Béla légrádi kör — illetve községi — jegyzők. — Faár József sárszegi, Kurmics Ferencz légrádi okleveles segéd jegyzők, Komlósy Józaef szol-" gKbirói irnok, okleveles jegyző, — egyleti rendes t«gok.
I. Elnök a gyűlést megnyitja, fájdalomtelt szívvel megemlékezik Glavma Lajos főispán úr ó méltósága elhunytáréi, — indítványozza, miszerint a hátra maradt csaladjához részvétirat intéztessék.
Az indítvány elfogadtatott és a részvét írat szeikesztése és átadásával elnök bizatik meg.
il. Elnök a folyó 1885. évi május 7-én Langvizen tartott közgyűlés jegyzőkönyvét jegyző által felolvastatja és annak hitelesítését kéri.
A jegyzőkönyv azon észrevétel mellett, hogy Wehofsics Adolf szt.-balázsi körjegyző, egyleti rendes tagnak Lang-vízen megtartott körgyüléseni meg nem je^enhetésére vonatkozó és levéliley. mar akkor közölt, de bővebben ki nem fejtett indokai alapján elmaradása nem igazoltatván — megrovatott, — ez alkalommal szóval tett nyilatkozata és indokainak bővebb kifejtése után igasoltnak mondatik ki, — tudomásul vétetik és hitelesíttetik.
III. Hoffer Ferencz, Talabér Gyula, Pandúr Ferencz, Dénes Ferencz, Dénes Béla egyleti tagoknak elnökhöz intézett és elmaradasukat igazoló levelük, jegyző által felolvastatik, ezutval elnök jelenti, hogy Unger Alajos langvizi körjegyző egyleti rende. tag elmaradását nem igazolta.
A fentebb megnevezatt tagoknak — a levelükben felhozott indokok alapján — elmaradásuk igazoltnak mondatik ki; Unger Alajos ki elmaradását igazolni elmulasztotta, felhívandó, hogy azt utólag teljesítse, külőmben a közgyűlés ha tározata folytán 2 frt birságban less el marasztalva.
IV. Elnök bemutatja Ülés Lőrincz megyei jegyzői egylet elnökének meghívását a folyó szeptember hó 29-ére a jegyzői nyugdíj szabályrendelet módosi-. tása iránti tárgyalásra való megjelenésre; egyúttal előterjeszti, hogy fontos ügy miatt a tárgyaláson nem jJenhet meg, egy egyleti tag kiküldését hozza javaslatba.
Elfogadtatott és a tárgyaláson való megjelenésre Grünfeld József egyleti tag bisatott meg.
V. Elnök azon indítványt terjeszti elő, miszerint a kanizsai ]árás jegyzői egylet tagjai úgy az országos mint a megyei jegyzői egyletbe, rendes tagokul lépjenek be.
Az indítvány azon határosat mellett fogad tátott el, hogy - az országos és megyei jegyzői egyletekhez fizetendő tagsági dij ugy as évkönyvre járó 25 krt
mind azon egyleti tagok után kik évi tiz forint dijat fizetnek, az egylet pénztárából fedezteasék.; a belépő tagok név-jegysékének elkészítésére és a megyei egyleti elnökhos leendő elküldésére pénztárnok felhiválik, nemkülönben a fizetendő tagsági dijak 1886. évre a kör-gyűlés által megssavaztatnak és azoknak a megyei egyleti ¡.énstárnokhoz leendő eljuttatására s intén pénztárnok uta«it-tatik.
VI. Pénztárnok jeleuti, hogy Fülöp Mór sárszegi elhalt egyleti tag 20 frt — a járás területéről eltávozott Erős István egyleti tag 5 frt tagsági díjjal vannak hátralékban, melynek behajtása megkísértetett. de minden eredmény nélkül, — annak törléaét hozza javaslatb .
Elfog*dtatik és pénztárnok utasitta-tik, miszerint Fülöp Mór után 20 frt — és Erős István után hátralékban maradt 5 frt tagsági dijakat leirásba hozza és nevezetteket a tagok névsorából törölj*.
VII Elnök a jövő gyűlés helyét és idejét m*gá!lapitani kéri.
J A jövő gyűlés helyévé Gelse — idejére 1886. évi május hó eUő fele álla-piaatik meg.
Egyéb tárgy nem lévén a jegyső-köny v bezáratott és aláíratott.
Kmt.
STINGLY KÁROLY, -
egyleti elnök.
GRÜNFELD JÓZSEF,
egyleti jegyző.
„Béla te! itt vagyunk már!''
Gyorsan rendbe szedődtem.
Alig léptünk ki kocsinkból; a kas-tély fő -ajtaja megnyilt és előttünk állott mosolygó, kedves arczczal a fotografia tulajdonosa.
Gida bátyám teljes bizalmassággal fogott vele kezet, meg is ölelte, meg is csókolts.
— „Jó napot, kedves komám-asz-szony!
— „Isten hosta. kedves koma! Is ten hosta1''
— .Hát a Lacsi koma?"
— .Férjem még a mezőn van."
MicsodaV Férje? Azt hittom hanyatt esem. Tehát neki férje van ! Hisz akkor én rettenete eu rá vagyok szedve. Minden tervem dugába dőlt. Agyamban kezdtek me jkuszálódoi a gondolatok.
Gida bátyám nagy garral bemutatott :
.Ebol van kedves koma-asssony, as én Béla öcsém. Derék gyerek, amint tetssik látni.''
Elhalaványodva közeledtem az úrnő felé és udvariaaan kezet csókoltam neki; ami nagyon teiazelt Gida bátyámnak, mert moaolyogva fordult az úrnőhös :
„Hát as én kis muczikám, as aranyos kereszt-lányom ?''
Abban a pillanatban felnyílt a kertajtó és pajtán kedvteléssel futott felénk. . . ...........Na ugyan elta-
Fővárosi levél.
Buda-pest 1885 oktober 15.
Nem volnék jóravaló pennás ember, ha nem Jókaival kezdeném meg heti referádámat. Illetőlega Fekete gyémántok-ka!, melyeket egy, Aristotelesi szabályoktól megcsömörlött, feldühödt kritikus-had iszé porrá akart törni ! Nagy balságnak tartom, rózsaszín tárgyakat fekete pápa-szemen át observálni — de ha már ugy cselekednek a mübiró uramék, akkor a viszontság kedvéért a feketét rózsás ókularén át vizsgálják. De hát — kérem szeretettel — micsoda okoskodás as, a fekete gyémántokat is ugyancsak sötét szemüvegen át nézik! Denique 1 azért tapsban még sem volt hiány . A '' közönség kivált a fiatalja nem rejté véka alá lelkesedése lángját Jókai előtt. De! Jókai emlékesni is fog arra as estre — és '' Márkus Emilia a is megemlegeti azt az estét.
A szép, bájos Márkus Emilia, ki Jókai müvének hősnőjét Ssemélyesité, valóságos boszorkányságot fejtett ki, ezúttal játékában. Mert hogy valaki szerepé-nek utasítása szerint szőke avagy 1>árna fürtű legyen, kopasz vagy púpos legyen
— as kösönséges dolog. Da már az különb virtus, hogy a vzép Emilia dévaj, nefelejcskék szemeinek — szerepéhez hi-ven — olyan fekete volt a ragyogása, bőgj egynémely rajongó uracska előadás utáu hazaballagtában azt a nótát dudo-rázta, hogy: .Fekete sz m éjszakája, azon csalóka hiszemben, hogy ő most s Márkus Emma szemeiről ábrándozik. Pedig hát annak a szeme olyan kék, hogy kékebb se kék! ,
Megemlegetni pedig azért fogja e premiert, mert mialatt ő odaben a szin-padon a Jókai fekete gyémántjait adta azalatt az övét meg valaki elvette — a kölcsönösség kedvéért. És — kérdem én
— miért ne legyen ssabad egy jónevelé bű tolvajnak ily kedélyes (alkalmi tréfa elkövetése ?____
Ha k ulti válója lennék as ugyne-vett .szörny játékoknak'' azt mondanám, hogy Budapestet e héten herczigo-
v i n á n a k kellett 7olna nevesni — ugy hemzsegett benne ások berezeg. Itt volt Rezsó trónörökös, a walesi herczeg, Vilmos porosz herczeg. Frigyes főherczeg, Coburg herczeg, Don Miguil brag v»zi her cteg, Izmail basaax egyiptomiex-alkirály és kíséretében Ibrahim Hulmy berezeg s még néhány eisotikus hercsegecske ! Szóval, roppantul elókelősködtünk e héten még a nemzeti színház is a .bagdadi here regnőt adta.
Rezsó királyfi a .körösi lányt" da lolta el Blahánéval Izmail Aidát adatta eló az operában , Don Miguel meg rókát hajszolt a megyeri határban.
Á herczegi zajgás azonban most már majdnem egészen szertefoszlott, Dd azért ne teseék hinni, hogy s f { h s r-caeg Sándo r-uteza is csak ennek okáért csupa kollegialitásból lett halgatag-gá az imént. Nem uraim, hanem igeois azért, mert honatyusaink ismét pihenni térlek egy kis delegált vakáczióra. Jőltek és elstéledtek, szaporán mint a fergeteg Mikszáth Kálmán ki oly passióval figurázta ki az ó j,t. Ház.-át a Pessi Hírlapban. sarokba csapta kalamusát és búnak ereszté fejét Nem csoda mikor olyan kegyetlen kedvében volt és ime alig ejthetett azon a gyáva Házon egypár derekas karcsolatot 1. .
ós Buda várának diátrumáról kell még egyet mást elmondanom. Beleütött a a közügy ! A nemzeti és népszínház mutyiban játszanak benne. Paulay, ki Madách nyomán színpadra szabta ¿din apinkat (ai írás szavai szerint ugyan Adám teremtve és nem ssabva lőn) tehát röviden ngyanas a Paulay most a hamis Évával trafikál odaát. (Ej ej.)
„Hát ti mit csodálkoztok azon, hogy a színházba is belecsapott-a közügy (át-koztaseéktaz ő neve!) mordult fel Csanády bátyánk hisz tudva-levó dolog, hogy Ti-ssa Kálmán ur lakását várbeli palotájában foiyósó köti össze páholyával a szomszédos színházban;! Nos tudjátok-e már merről fú a szél ? Azon a folyóson ke resztül szivárogtakát azok a dualistikus elvek !" Háiha ig aza van ?.♦...
t
A vígadóban is történik ^alami. Élelmes német művészek a csillagos ég ti>kaii, jelenségeit tárják föl gyönyörű optikai muta ványokban a közönség előtt, me lyeket érdemes és tanulságos dologjmegte-kinteni !...-. Dd a falragaszok egy kissé piripócsosan lettek megfogalmazva. Nem furcsán hangzik e ? hogy a mennyei események bemutatását birde ik ökölnyi betűkkel a nagyérdemű publikumnak ?
Fővárosi Levelező
OKTOBER 31-én 1885.
lálnák-e önök : ki!
Hát persse ! As én aranyom, ad én Gisám !
Kacsagott, mint a legkedvesebb kscsagó galamb.
Gida bátyámnak kezet csókolt; as őt homlokon csókolta.
Nekem nagy kaczagva nyújtotta gyönyörű kacsóját, s a nevetéstől szaggatottan kérdé:
.Na, hogy tetssik a meoyasszony,
Béla?
Mindhárman szivök-lelkükből nevettek
Én kissé rösteltem a dolgot és savanykás képet vágtam Gida bátyám felé. Az ő öröme határtalan volt, hogy ilven pompásan sikerült a tréfa.
.Na ne sanyalogj te svihák 1 Hál iszen azért küldtem azt a fotográfiát« mert mindent megtudtam. Úgy akartam) hogy nézd meg az anyját, aztán vedd el a lányát.1*''
Gizellához vezetett.
Pirultunk mind a ketten. Hanem azért még is egypár lettünk s három hét múlva már ssabsdon megcsókolhattam, sssbadon megölelhettem as én kis feleségemet, as én kis Gisallámat.
As egészben az tetszett akkor nekem legjobban, hogy mindezt a Judith néni is látta és többé nem tiltakozhatott.
A soproni kereskedelmi ós iparkamaratol.
4741/885 ss. Hirdedmény,
A magy. kir. államnyomda kiadá-aában jelenleg egy az allam egész területét 1. 360, 000 méretben Í2 nagy lapon ábrázoló a magyar állam kÖsigasga<así térképe czimmel általános földabrosz jelenik meg, mely a nagy méltóságú földmi-velés, ipar és kereskedelemügyi magy. kir. minisztérium értesítése ssetmt .ugy nagy terjedelménél, mint művészi ¿civile lénél fogva a közönség igényeinek min-denben*megfelel," miért is a legmelegebben ajánljuk ezan hézagpótló kiadványt, kamarakerületünk és érdekelt köreinek figyelmébe. v.
Kelt Sopronban 1885 október ha vában.
A kerületi kereskedelmi és ipar-kamara.
irek.
— A „Magyar Irodalom és mü-| vészét pártoló egyesület" f. é. november '' hó 8-án d. u. 3 órakor a városbáa nagytermében rendkívüli közgyűlést tart, melyre a t. egyesületi tagokat meghivja a választmány. Tárgysorozat 1) A megerősített alapszabályok bemutatása 2) Az uj helyiség kibérlésének jóváhagyása és ezzel kapcsolatban ennek mikénti bebu-torzása. 3) A megürült tisztségek ujboli betöltése. 4) Netáni indítványok.
— Halotak estéjét nov. 1-én ¿ártja meg a kereszténység. Szép volna es. ha illó kegyelettel folyna; csakhogy nálunk igen sok botránynyal azokott megtörténni. Jó lesz rendőrségünknek kel» ló éberséggel lenni, hogy legalább nagyobb botrányok ne forduljanak elő. As volna legjobb, ha as ilyen botrányra szolgáló alkalmakat beszüntetnék egy-básilag.
— A nagy-kanizsai iskolaszék f. hó 29-én tartott ülésében kimondotta, hogy a kézimunkatanitáara naponkint csak egy óra leszen fordítandó, a szerda és Bsombat napok kivételével, mikor is — tekintettel arra, hogy a növendékek azok délutánján úgyis szünetelnek — 2 óráig fog tartani. — Az iskolaszéknek ezen helyes pádagogiai nézetre való intézkedését — miután ast lapunkban is sürgettük — örömmel üdvözöljük!
— v'' .''Szhir. Lapunk dolgozótársát LengyVl Gézát, súlyos veszto-ség erte. 4 éves egyetlen fia: Ákos. toroklobban elhalt.
— Köszönetnyilvánítás. Többen felkértek bennünket, hogy az országos kiállításra tett tömeges fetrándulás rendező-bizottságának a szives ós önzetlen fáradozásért e helyen köszönetet mond-junx. Örömmel teljesítjük ezt; meri be kell ismernünk, hogy sokat tettek, sokat fáradoztak s egyeseknek — tán ép» pen saját járatlanságukból eredő — elé-gületlensége az általános hangulattal szemben egyátalán nem iehet mérvadó.
— A „Jézus szent gyermekségének műve0 társulat részére M a n t u á-n ó [Mari 180 elhasznált bélyeget adott be szerkesztőségünknek, illetékes helyre juttatás végett. Köszönjük !
— Dr. Geró József előbbi lakását megváltoztatván, jelenleg a városház-utczában özv. Bettlheim Márkusné há-zábrn. a régi kórház átellenében lakik
— „A helybeli Polgári Egyesület" uj helyisége teljesen elkészült s a tagok már használatba vették. Valóban ugy külsejét, mint bereudezését illetőleg disze városunknak. Ugy halljuk, hogy * most már példás közssellemü egyesület űunepies megnyitást is ssándékosik tartani. - <3
— Tanulok veszedelmére, van az hogy a városi gu''ya mindennapon a polgári és elemi-iskolai épület előtt halad ki a legelőre és pwdig reggeli 1/2 8 és 8 óra kösött, mikor a tanulók legtömegesebben érkeznek iskolábs. Jó volna ebben a dologban intézkedni, mig valami szerencsétlenség n*m történik.
— Simpllcius, illetőleg B.rcza Jó zsef és veje Rigó I. kaposvári, városunk közönsége előtt is előnyösen ismert zenekara körútra indulván, először is Nagy-Bajom váro.át érintette, hol f. hó 17-én kitűnően sikerült hangversenyt adott. A magán- és összjáték kitűnő voltát a nagyszámú közönség lelkes tapssal és anyagilag ia egyaránt méltóan hálálta meg. A hangversenyt reggelig tartó táncs-és bor-vigalom követte. Onnan Marczaliba mentek.
— Téres verekedés. Hol tör ént ? Hát hol történhetett volna másból mint Kis-Kanizsán, hol a föIdmiveH ifjúság ban annyira duzsadozik a vitézi (?) eró. F. hó. 16 ról 17-re átmenő éjjel a hires legények utczai verekodést rendeztek, mely alkalommal Maucsek István fejébe kést szúrtak, mely bent is maradt s midőn haza ért otthon vette ki. De a sérülés nem veszélyes a kéa csak a bőr alá asorult. Kellermann József pedig állítólag mint békéltető akart köziböj: menni, de pórul járt szegény, mert egy póznával oly ü ést kapott karjára, hogy azon. a bőr 8 czentm. hossuságban felrepedt, A vizsgálat a garásdálkodók ellen kiknek főmajssterjok, bisonyos Szokoli József vo!t, megindatott.
Rendőri hirek a vidékről. Folyó bó 10 én Gáspár Imre kis-szigeti lakós egy 130. frt. értékű lovát a logolórOl, valószínűleg vándor czigányok, ellopták. Folyó hó 7-én víradora Grósz Lajos dióskáli lakós kocsmáres udvaráról 7 drb. birkát, valóssinűleg a szüreti alkalomra elhaj''ottak. Folyó-hó6 án virradóra Bokán István sormási lakóshos ismeretlen tettesek behatollak s a zárt kamara ajtaját kiemelték, onént több darab viselő ruhát, vásznat, vajat, egy dunnát és egy ponyvái elemeltek, azután pedig észrevétlenül távoztak.
— TŰZ VOlt a lürjei p-épostságoak apsai majoijában f. hó 14-én este 8-9 óra között, melynek az egész major martaié ka lett. A tűz állítólag a juhász gondatlansága folytán támadt. Becsípett állapotban volt s csak hajszál tartotta, hogy maga is a lángok között nem maradt, az ott veszett 290 birkával. As oltásnál Szalapa község és több türjei lakós — Hock Pál derék Unitóval élükön — tűntek ki.
— Rossz járda. Dr. Horváth Antal és Dr. Rits Antal egymásmellett levő házaik előtt a gyalogjárda oly állapotban van, hogy ott fényes nappal is csak gym-n asz ti kai ugrásokkal lehet elhaladni, sötét este pedig valóságos istenkísértés az ott való járta s a kit a sors véletlenül arra veset, inkáb b letér bokáig érő sárba ésaszekérutra, semhogy darabokba,vitesse haza lábait. Nemsokára megjő a zúzmara és fagy, akkor less még csak jó ut a két ház előtt. Sajátságos, hogy est még semmiféle hatósági közeg észre nem vette. Vsgy talán jóless megvárni, mig valaki ott kitöri a lábát ? (Beküldetett.)
— A rámsli hazárd játék-e í Igen nel feielt e kérdésre a tapolczai járásbíróság. Még a mult évben egyik tapolczai kávéházban a csendőrök megleplek egy rámslisó társaságot s a já''ékban résztvevőket a járásbírósághoz feljelentették. A tárgyaltat a mult héten tartotta meg ez ügy bon S. L. aljárásbiró a a ramslit hazárd játéknak minősítvén, panasslottakat fejeakint 2 frt birságra ítélte. Tudósítónk
megj^y*1''. hogy az aljárásbiró ur nem szokott kártyázni és hogy ítélete „rámlií. zó körökben" n»gy feltűnést okozott.
— Milliomos örökség. Egy Va. gyonilag tökéletesen tönkrejutott nyereg, gyártó lakik Tapolczán, vagyie inkább a városon kivül levő régi, elpusztulf lőpür-toronyban, miután fizetésképtelenség,, miatt laktat sehol sem kapván, itt huzt* meg magát több tagból álló családjával együtí. folytonosan a legnagyobb nyomorral küzdve és lengetve életét. És ¡me nem rég levelet kap egy ssatmármegyei ügyv dtől, melyben tudósítják, hogy egy gyemektelen távoli rokona: Szentpéterváron (Oroszországban) elhalt báró Stig. litz Sándor után több millió rubel Örökség maradt hátra, melyből ő reá, mint a nagyszámú oldalági rokonok egyikére legalább is fél millió háramlik. A boldog örökösnek legelső gondolata is as volt hegy mihelyt az örökséget megkaphaj» azonnal elveri — feleségét.
— Kinevezések, ó felsége az igaz-ságügyi miniszter előterjesztésére B a um-gartner József sűmcgh" járás-birósági albirót a zala-egerszegi kir. töi-vényssékhez bíróvá nevezte ki. A vallás-és közoktatásügyi miniszter N á s i n * z-ky Józsefet a zala-egerszegi polgári iskola mellé felállított középkereskedelmi iskolához segédtanítóvá kine-vezíe.
— Véglegesítés. A vallás- és kö-zoktatásügyi m kir. miniszter Ferk Gyula tapolczai g.zdasági felső uépiskolai igazgató-, Danitz Sándor rácz-kantzsai és Vugrincsits Ferencz orebovc.sáki álla mi népiskolai tanítókat jelen állásukban végleg megerősítette.
— öngyilkos. A,Triesziből Nagy-Kanissára jövő 1. zámu vonalon f. hó 29-én egy férfi utazó agyonlőtte magit. Csak Pragerhofnál vet ék észre. Revolverét még akkor is görcsösen szorította. Kilétét nem sikerült megtudni, mert egyetlen nyomra vezető irta sem volt náia található.
— Statistika. A zalai és somogji horvát köszségekben a magyarosodás és szaporodás, valamint ezekkel egybekötve a haladta is igen kedvezőnek uiál.stott. A többek közül csak Vizvár községei emeljük ki- Nem-e kedvező a következő kimutatás: 1883. évben a tankötelesek száma 98 volt, mely 1884-ben márl&4-re szaporodóit s az idei tanévben pedig a nevezett szám 42-vel ismét nőtt. Erre uj tanterem íl-od tanítóval állíttatott fel. S most két derék tanerő fáradozik, különösen a magyarositta nehés munkáján.
— Szigorú télre való kilátás. Egy
atyafinak birtokán fedetlen kut állott, Tőrtént pedig, hogy az udvaron vizet hiába kereső ructák, az alacsony kútba szálltak. Erre aa. atyafi logikáját azössze-csőditett lakosok köst következőleg adá elő: tudva levő dölog kedves komáim, hogy mindenki által ismeretben levő — bocsánatot kérek — récze cselédségünk a a hideg télben is sserteszokott portyásni.
iám márég a kútba jár melegedni — hát később — pedig tudjuk a régi Öregektől — kiknek minden szavuk jövendölés — bogy a madár nép«ég nagyon megérzi a szigorú telet. Tehát én e tekintetben azt mondó vagyok, hogy jó lez ezt tudomásul venni s jól eleve a hegyi földpin* czéinkbe költözködni, hol kevesebb költséggél kitelelhetünk, mert több alkalmunk lesz a zord téi.el megküsdbetni; mivelhogy ¿tudva levő dolog hogy ott nem csak kívül, — de belül is füthetünk. E valóban páratlan logikai jósltat a díszes hal-gató közönség dörgő éljenzéssel fogadta.
— Országos vásárok megyénkben november hóban : 1-én Szen t- Antal fán,-Karmacson; 2-án Nágy-Kapornakon ; 5-én Bellatinc.''on, Köveskállán, Zala-Lövőn, 11-én Gyula-Keszin. Keszthelyen, Szent Gróion, 10 én Sümegen; 23-án Kis Komáromban; 25 én Csáktornyán; 29-én Bánok Szt. Ggörgyön; 30 án Koi-toriban, Zala Egers*egen.
Oktober hó 7-én déli 12 óra körűl Kus''án J mos becsehelyi lakosnak távolléte alkalmával szoba- és két kamara aj* taja ismereti >n tettesek által álkulcscs*l kinyittatott beható''va két ládát összetörtek és abból 50 rőf vásznat e^y selyem kendőt és 2 frt. 50 kr. elloptak. A tetteseket nyomozzák.
— „Első Akkordok« czimu költemény kötetre hirdet előfizetést E. Sxsbo Lajos- E költemények egy része a fő*** rosi és vidéki sajtóban látott napvilágot-F. év november hó elején kerül ki a sajtó alul 8—9 ivnyi terjedelemben, a 1°K* szebb amateur, vastag, sárga Telin p»p>* ron, divatos elzevir betűkkel. Előfise^1 ára egy fűzőit példánynak bérmentes küldéssel 1 frt, 20 kr. Dus aranyomtau diss. példánynak ajánlott küldéssel 2 frt. Szives gyűjtőknek 9 példány után egy tisztelet peldánynyal szolgál a''szerső. A« előfizetési pénzek f. hó november hó l5-«g egyenesen hozzá (Budapest II Csalogány utcza 13. ssám) küldendők, hogy m^-gát a nyomatandó példányok szám» iránt tájékozhassa- Dírék munkatársunk müvét melegen ajánljuk olvasóink gyeimébe 1
HUSZONNEGYEDIK ÉVFOLYAM
ZALAI KÖZLÖNY
OKTOBER 31-éo 1885.
— Kútba fult. Hirschl Fáni tapol-ctai lakos a kútba esett • mire megmentére jöttek, már a kútba fult.
t
— Kereszt-szentelés. Vízvár plébá-flíáhoztartotó Heresznye faluban Horváth Mibály atyánkfia, több évi betegeske-déaéböl némileg föllábadván az, Isten dicsőségére egy csinos kőkeresztet állíttatott. E*en kereszt fölavatását a vizvári plébá „ui volt hajlandó elfogadni s oktob-r hó 18 án processíóval vonult Visvárról He-ressnyére éa a falu legszebb helyén álló keresztet püspiiki engedélylyel az egyhá-(i szertartások magasztos módja szerint főUvatt». Rokszándits György Vízvár érdemes lelki pásztora ezen kereszt-szent ftép alkalmi szóooklattal fíizte egybe.
— Tolvaj betörő. Csáktornyán Grész Lás ló városi jegyző lakásába a közvetlen szomszédságban lakó Drazsé-novícs Károly 25 óvea, karlovici születésű borbély legény tolvajlási szándékból betöri, terve azonban rosizul sikerül'', m.vel a háziúr észrevette s gallérjánál fogva az ajtón kidobta. Az eltojva jolt értéktelen tárgyakat még azon éjjel tulajdonosának visszaadták, őt pedig a cs9ndőrök>gondozás alá vették.
— TÜZ. Gutorföld a köszség tulajdonához tartozó és Wéber Katalin által bérben birt korcsma f. hó 12-én délután ] órakor ismeretlen okból kigyulladván, leégett. A kár mintegy 2000 frt. Biztosítva mintegy 1050 frt. ártók volt.
— Hirtelen Halál. Schreck Anna zalabéri lakós 70 áves özvegyasszony só goránál, egy jómódú főldmivesnél, volt ebéden, a hol ez alkalommal több rokon is egybegyűlt és vidám beszélgetés és tréfálódzás kost folyt le az ebéd, midőn az öreg asszony *gyik tál ételhez fogva, egyszerre ájultan rogyott össze. A rokonok megrémülve keltek fel as asztaltól s ijedségükben mit sem tudtak tenni, majd a körörvosért elküldtek, de mire ez megjött, már csak a halált constálhatta.
— Halál egy pohár bor miatt.
Szokoli András mábomfai lakos a kerka-teakándi hegyen lévő pinczéjében Barta-nics Miklós ugyan máhomfai lakossal borozgatott, midőn Borsos József lenti-izombathelyi kanász bojtár Horvát (Faragó) József mumori lakossal a picczébe meutek és káromkodások között bort követeltek. Szokoli Borsosnak adott is egy pohárral, azonban Horvá''nak azon kijelentéssel, hogy »ilyen hitvány embernek, mint te vagy, nemswiok." — bortadni vonakodot''. Horvát (Faragó) erre haragra lobbant, kezében volt buzogányát megfordítva. Szokolit megütni készült, B*r-tanics közbelépésére azonban nem sikerült. Bartanics a két jövevényt a pinczé-ből kitolta, az ajtót pedig bezárta; ekkor a kint levők az ajtót kezdték verni s bekiabáltak »megállj az uton is agyon Csépellekbenneteket!" Bartanics az ajtót ismét kinyitotta, mire am.zok berohantak, 8 dulakodni k -zdt-k, miközben Borsos B.rauicsut rgj k-aróval, Horvát (Faragó) bedig buzogány áva\ ütötte; utóbbi fején oly súlyos sérüléseket kapott hogy rövid idő múlva — még a helyszínén — meghalt. Tettesek elmenekültek, azonban Bartanics vallomása alapján Borsos az éppen arra czirkáló csendőrség által elfogatott, ki tettét bevallotta. Horvát (Faragó) pedig jelentkezett, belátva, hogy bujdosása czélboz nem vezet és előbb utóbb az igazságszolgáltatás és a büntető nemezis karja utoléri.
Vasúti menetrend.
Iiiöul Kanisáról.
Reggel.
Pragerhof 5 óra 20 perczkor postavonat Barcs 5 óra 45 „ postavonat Budapest 6 óra 28 „ gyorsvonat Budapest 7 óra 20 „ vegyesvon. Bécsújhely 6 óra 35 , postavonat.
TI
Délben-
Budapest 2 óra — perczkor postavonat
Pragerhof 2 óra 45 „ postavonat
Sopron 2 óra 15 w postavonat
: Barcs 2 óra 25 . postavonat.
I Este.
Pragerhof 11 óra 20 perczkor gyoravonat Zákány 11 óra 5 „ postavonat Budapest 12 óra 15 „ postavonat Bécsujh. 12 óra 5 „ postavonat.
Értezii Kanizsára.
Reggel.
Bécsujh. 4 óra 8 perczkor postavonat Budapest 4 óra 45 „ postavonat Fiume 5 óra 25 „ postavonat Pragerhof 6 óra 17 w gyorsvonat.
Délben.
Sopron 1 óra 48 perczkor postavonat Pragerhof 1 óra 15 . postavonat Barcs 1 óra 40 w postavonat Budapest 1 óra 59 „ postavonat.
Este.
Budapest 9 óra 50 perczkor vegyes ont Bécsujh. 10 óra 26 „ postavonat Budapest 10 óra 55 . gyorsvonat -Pragerhof 11 óra 35 „ postavonat Barcs 11 óra 25 m postavonat.
Lapvezér és kiadó: SZALAY SÁNDOR. Felelős szerkesztő : YASS ÁLMOS. Laptulajuonos: WAJDIT8 JÓZSEF.
Hirdetmény.
A m. Esztergomi Főkáptalau zenyéri urodalmában a tapsonyi határban fekvő egy egykerekű vizes malom; továbbá a zenyéri határban fekvő egy kétkerekű vizes malom; végül a tapsonyi községben fekvő urodalmi korcsma épület mészárszék az urodalmi bormérési joggal 1886. évi Szent- György naptul több évre bérbe adatik. Mire nóeve az árverési időül
1885. november hó 12.
napjának délelőtti 10 órája tűzetik ki.
A föltételek előbb is megtekinthetők Tapsonyban a tiszttartói irodában, hol a hirdetett árverés is tartatni fog.
Tapsony, október 30-án 1885.
Sólyomi Lipót,
urod. tísrttsrtó.
(E rovat alatt megemlített munkák kap-Latók, vagj megrendehelSk Wajdita József könyvkereskedésében Nagy-Kanizsán.)
— „Alohinai fú." Az „Egyetemes Regény tár ez. vállalatból, melyet a Singer és Wolfner czég indított meg, vettük a-harmadik kötetet, mely Mikszáth Kálmánnak „A lohinai fü" cz. uj elbeszélésétartalmazza. A magyar olvasó közönség sokkal jobban ismeri és kedveli a jeles írót, semhogy külön ki kellene emelnünk, hogy irodalmunk ismét ssikráső humorral irt, elejétől végig érdekes, zamatos művel gyarapodott. Meg kell azonban emlitenünk a mii megjelenési módját, mely sserencsés ujitást képez könyvpiscsunkon. A nevezett vállalat ugyanis tiz ivre terjedő köteteset közöl, melyek csinosan bekötve, ötven krjával áruitatnak és ezen ár mellett a vállalat kiadványai oly példányszámokban kerülnek a közönség közé, melyek nálunk.nem közönségesek. így pl. Mikszáth elbeszélése néhány nap alatt több mid háromeser példányban kelt el. A vállalat ilyformán a magyar irók müveinek az eddiginél jóval jelentékenyebb olvasókört fog bóditani és forditott. regényeivel a husi könyvpiacéról le fogja szorítani a hasonnemü német vállalatokat, melyek ott nagy elterjedésnek örvendtek. Az .Egyetemes Regény tár" uj kötete Mikszáth elbeszélésén kívül Welten Oszkár-nak egy víg novelláját tartalmazza.
2499/tk: 1885. április 8-án.
Árverési hirdetmény.
A nagy-kanizsai kir. törvényszék telekkönyvi oi-z''álya részéről közhirré tétetik, hogy Jadits Márton merenyei lakos végrehajtatónak Horváth János és Hőcs Katalin merenyei lakos végrehajtatást szenvedő merenyei lakósok elírni 40 frt tőke 1881 évi márczius hó 20-ik napjától járó 8% kamatok llfírt 50 kr. per, 4 frt 80 kr. végrehajtatás kérelmi $ frt, 50 kr. jelenlegi s még felmerülendő költ ségek iránti végrrhajtatási ügyében a fentnevezett kir. törvényszók területéhez artozó mermyei 57. számú tjkv''ben A I. 1—4. 7—9 sor é< f2 sor 673. 3 sor 677. hrsz. ingatlanokra Horváth János és Hőts Katalin merenyei lakosok nevére s javára felvett tulajdon és szolgalmi jogi ingatlanok a 135 hrsz. a. felvett 80 frt a 138 hrsz. a. 28 frt 164 hrsz. 17 frt 228 hrsz. a. 164 frt 476 hrsz. 17 frt 614 hrsz. 48 frt. 754 hrsz. 94 frt. A f 673 hrss. s. 368 frt. A t 677 htsz. a. 584 frtra beesült ingatlanok külön, külön
1885 November hé 19. napján
délelőtt 11 órakor a merecyerei község bázánál Simon Gábor felperesi ügyvéd, köbejöttévéi megtartandó nyilvános árverésen eladatni fog. Kikiáltási ár a fennebb kitett becsár.
v Árverezni kívánók tartoznak a becs-ár l00/° át készpénzben vagy óvadékképes papírban a kiküldött kezéhez letenni. Vevő köteles a vételárt három egyenlő részletben mégpedig az elsőt, az árverés jogerőre emelkedésétől számítandó I hó* nap alatt, a másodikat ugyannattól 2 hónap alatt, a harmadikat ugyanattól 3 hónap alatt, mindenegyes részlet után az árverés napjától számítandó 6% kamatokkal együtt az árverési feltételekben meg-hatarozott-helyen és módosatok szerint lefizetni.
Ezen hirdetmények elbocsátásával egyidüleg megállapitott árverési feliéte-lok a hivatalos órák alatt a nagy-kanizsai kir törvényszék telekkönyvi osztályánál s a merenyei község előjárőságáná megtekinthetők.
Nagy-Kanizsán, a kir. törvényszék mint te''.ekkvi hatóságnak 1885. évi április hó 17-ik napján tartott üléséből
CSERESZNYÉS s EVVEL
elnök. jegyző.
XXXXXKKXXXKXX* XXXXXXXXXXXXXX
< »
bármily tulajdona legyen is, kalSn&scn pedig íomlott és odvas fogakat, egy pillanat alatt és gyökeresen gyógyít az y
Indiai kivonat ♦
melylyel a fájó fog bekenetik. Miért is e kitűnő szernek egy családnál sem szabad hiányoznia. Eredeti N -Kanizsán egyedül SCHWARCZ és TAUBER kereskedésében kapható 35 krért
:
: :
Főnyeremény esetleg
500,000 márka.
Anyeremésy az állam általi blztosttstsak
jelentés.
Meghivás a Hamburg állam által biztosított nagy pénzkisorsolás
nyeremény - esélyein
való részvételre, melyekben
9 millió §30,450 márkán
felQl okvetlenül nyeretik. Ezen el/ny98 pémkisoraolás terráterül eg Összeállított "byer^ményei. meiy^k csak 100,000 sorsjegyből állanak a következők: t. i.
A legnagyobb ••*e:loc 500 000 márka.
1 dij 300,000 m. 253 ny. 2000 m.
1 ny. 200 000 m. 512 » 100U m.
2 100,000 m. 81S * 50" ni.
1 ja 90,000 m. 25 300 m
1 1* 80,000 m. 61 m 200 m.
2 f* 70,000 m. 64 w 150 m.
1 «i 60.000 m. 31720 . 145 m.
2 50,000 m 3950 r 124 m.
1 J» 30,000 m. - 90 • 100 m.
5 20.000 m. 3950 94 m.
3 » 15.000 m. 3950 • 67 m.
2ti • 10,(»00 m. 2950 * 40 m
56 a • 5.000 m 1950 20 m.
106 » 3,000 m. egészb •n 60,500 m.
mely nyeremények néhány hónap alatt, hét osztályban okvetlen hozatni fognak
Az első nyereraényhuráa hivatalosan junius 10-ére állapíttatott meg, melyhez 1 eg. ered sors. csak frt 3 60 V 6 m 1 fél ered sor«, csak frt I 80 v. 3 m négy. „ »orsj. csak kr. 90 v. I''/, m kerül. K*"u ar. állam fcita! biztosított eredeti sorsjegyek tuem pedig tihott ígérvények) az ősszeg bérmentes beküldése mellett még a legtávolabb vidékre Is szétküidetrek általam.
Minden érdekelt, eredeti sorsje-nyek mellett tólem ax állam cximétével ellátott eredeti játéktervet dij nélkül kapja meg, valamint huxás után a hivatalos nyereménj j (tyxék- t mi. deu felszólítás nélkül.
A nyeremény kifizet se é» szetosz
tása általam közvetlenül e.-zkú-zölfetik a résztvevőkhez pontosan s a legszigorúbb titoktartás mellett.
Bármi megrendelé* egy • gy»r.erü postautallányon v.igy ajánlott levéllel tehető.
Forduljanak tehát megbízásokkal bizalomteljesen 2638 3 — *
f. évi november 20-á.ig
SÁMUEL HECKSCHER Ben.
bank és váltóüzlPtéhez Hamburgban.
XXXXXXXXXXXXXX XXXXXXXXXXXXXX
111111111 un*
Erven Lucas Bols,
k. k. Hof Lieferanten, k. nied. Hoflieferanten.
%
Alapíttatott 1875. Amsterdamban, különlegességük
Curacao-Anisette,
az ország első üzleteiben sészletben vannak. 2615 7—10.
■M-l I I I I I I I I I 11
xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx
A már 50 év óta Bécsben
fennálló s jó hírnévnek örvendő nagybani szövet czég
„ZUM GÜTEN HIRTEN,"
vorm. Vineenz Strohschneider,
WIEN.
I., Rothenthurmstrasse 14.
eladja összes készletéi
VALÓDI BRÜNKTI
gyapot szövetekből,
egész férfi öltözetre való maradékok
teljesen elég egy egész öltözethez, és pedig, kabát, nadrág és mellényre,
mindenféle azinben és elromlatatlan minőségben a követaező két legolcsóbb-ra megszabott árakért ugyanis
Il-rd minőség egész öltözetre — — — — — 3 frt 50 kr. I-ső minőség „ , — — — — — 4 frt 50 kr.
Ezen maradékokból mintát nem küldhetek, de kötelezem magamat itt nyilvánosan a nem tetsző árukat visszavenni.
A küldése a fennti szöveteknek a csomagolás felszámítása nélkül történik, a pénz előleges beküldése vagy utánvét mellett. 2646 1—4

XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX
művésznövendék által minden
életnagyságú képek fénykép
után kréta rajzban készítettnek,
melyek bármely folyadékkal moshatók aunélkül, hogy a kép legcsekélyebbet is szenvedne.
1 darab ára § frtól felfelé.
Megrendeléseket elfogad WAJDITS JÓZSEF
könyvkereskedése Nagy-Kanizsán.
í i •''
Vidéki megrendeléseknél legczélszerübb, ha egy fénykép beküldetik az árnak megnevezésével, hogy mily kiállításban kivánják, ugy szinte az ár felének beküldése is kére tik, minthogy csakis sikerült képek adatnak ki.
A képekre üveg nem szükségeltetik.

Pályázat.
Az alulirt takarékpénztárnál pénztárno'':i állás, — mely évi 500 frt fizetés, — jutalék — ó idővel fizetés-javitással levén egybekapcsolva - ürülvén meg, ezennel pályázat nyittatik.
A pályázóktól megkívántatik, hogy 1000 frtnyi biztositék nyujtassék, s kellőleg felszerelt pályázati kérvények, a melyben az évkor, s eddigi foglalkozás ¡8 kitüntetendő, legkésőbb
folyó évi november hó lő-éig
az alulirt igazgatóságnál nyújtandók be.
Bellatincz, 1885. évi október hó 22-én.
A Bellatincz vidéki takarékpénztár 264« l-l. igazgatósága.
HUSZONNEGYEDIK ÉVTOLYAM
ZALAI KÖZLÖNY

OKTOBER 1885 31-én
I
E T I S
Védjegy. Si9. ét 320. szám
Figyelmeztetés.
Az áitslánosaa ¡»«nert. jó hírnévnek örvendó 8 több oldalulag kitüntetett lósbortzesz készítményein — kelendőségénél fogvi — »ok utinrásnak lévén as utóbbi időben kitéve. elhatároztam, hory as»kon czímjegyeimct módosítom » arra kék nyo matban saját házam köl 6 alakját veszem föl, bejegyeztetvén azt egyszersmind védjegyként a budapesti iparkamaránál.
SOíüBORSZESZ 2642 2—3
gyors erv bitest eszkösöl: csúzos szaggatás, fagyás. fog- és fejfajdalnak., szngyengesegek. bénulások stb. stb. ellen; de különösen a bedirzsdlés-ke.iő-gyúró-gyóg.vaódoál. másságé) igen jó hatásúnak bizonyult.
Frgtii-ztitó smerül is igen ajánlható, a mennyiben a fegnsk fényét elősegíti a foghust erisbiti U a száj tiszta, szaetaian izt nyer a szesz eloarolgása után valamint ajánlatos « »*er felmosásra is a hajidegek erősítésére, a fejkorpa képződés megakadályozására és annak eltávolításán.
Ára egy m íTenel 80 tor., egy Mi) öreggel 40 fr,
Használati utasitás magyar vagy német nyeíven, bizományosaim névsorával ellátva, mmden üveghez ingyen mellékeltetik.
Brázay K^lmá,n,
Budapesten. IV. kerület, Muteum körút 23. szám.
RAKTARAK NA6Y-KANIZSAN. Ro.enfeld A., Schvartz & Taaber, fttrera KaphatÓ Csáktornyán :
& Klein, Fess.lhoffer József. Be!« József, Mándák Gj. 8. Preilmayer Tódor József, Strah.a testvarek, Oraner testvérek,
és Deutjch, Ma-ton és Hnber, Prager A
Fink J
Emmcr J.
VIDATS-EKÚIí
Vidat8-féle egyéb gépek és azok pótrészei
ezentúl az eredeti Vidats-féle minták (modell) szerint csakis az alább irt gyárban kaphatók, mely az összes mintákat a vidats-féle csődtömegtől megszerezve, azokat is gyártja.
A Schlik-féle vasöntöde és gépgyár-részvénytársaság
gazdasági osztálya.
2689 3-6.
Központi írofla: Bitest, váczi-M 51 szám.
Birka bőr eladás,
Gróf Festetics Tassiló ur Ó méltósága ollári és vasvári uro-dalmaiban 1886-ik évi január 1 tói l>88-ik év deczember 3l-ig azaz 3 évig szaporodó mindennemű birka bőrök nyilvános árverés utján eladatnak. Az árverés 1885. évi november ho 5-én reggeli 10 órakor fog Vasváron az urodalmi irodában megtartatni. Árverezni kiváaók kellő bánatpénzzel ellátva tisztelettel meghivatnak.
OLLÁR, október 18-án 1885. SövegjártÓ Lajos,
2641 2 — 2« kormányzó számtartó.
1
C&. tir. ^ szabadalmazott. OXXXXXTJ
reke asztal- és teke golyó-gyár £ KNILL KÁROLY
Bécs IX., Rossau, Rothe Lövengasse No 5—7.
A legjobb
czigaretta-papir
a valódi
LE HOUBLON
fr>iiiCíiK gyanmAuya.
Cawiey és Henry párizsi
TJlánxátoktól óvatik
Alapíttatott 1807.1*30.
Ajánlja ktilöuösen saját.: általa újonnan feltalált tekeasztal falat nevezve
„Excelsior-bandeii"
&
a legfinomabb angol kautsebukon melyek tekintve jóságát és tartósságát minden más tekeasztal falat felülmúlóik és a mellett a bi-sonyal csudás olcsó tekeasstaloként csak 45 frt''oa kerül.
As én cs. kir. kitár, szabadalmazott Teke golyóim, melyek as elefánt csontaakkal teljesen egyre megy, ajánlóra egy évi jótállás mellett kötetkeső árakért. 60-62 mm. ig 5 írt 63 — 6(1 mm. ig 6 frt. 67—72 ma. lg 6 frt 50 darr bonkin*. Árak és rajzok i«ke asztalokról ingyen ét bérmentve. 2664 5 — 20.
£/.en papír megvizsgáltatott l)r. JJ. Pohl, l>r. E. LndTig, Ur. E. Lippmann bécsi vegyészeti tanárok álul, kik a legjobb ajánlatot J adták, ugy a kitűnő minSség, valamint az j egészségre nem ártalmas tiszta voltáról, s hogy mint ilyen, * maga nemében egyetlen.
VAC-sninji dk i''tngunt 17. rat Btraijr. 1 PiiB
■c
I
t
O
m
2! ?5
M nttíegr
elf ArnoldLná,l
Bécs, I. Pestalozzi utcsa 1.
K&zretitéx ingyen. K szakban a legrégibb
czée.
iocsoooooooooooooooooooooo
WALSER FE11ENCZ
elaő magyar gép- és tüzcltósserek gyiira, harang- és érezemtödóje BUDAPESTEN, Rottenbillor utcza 66.
Ajánlja gyártmányát, mint magyar különlegességet kutakban és mindennemű szivaty-
tyukban elvállal teljeH vízvezetékek berendezéseit varosok, földbirtokosok, ipartelepek, ármentesitö társulatok ós magánzók résziről modern technihai
2522 22—50
alapon es kedvező feltételek mellett ajánlkozik köz- és m&gánfürdfík felszerelésére, szakmentes ürszékek felállítására és minden vizmű vi muukálatok gyors ds pontos kivitelére képes árlapok és részletes költségtervezetek kívánatra díjmentesen küldetnek.
Egyetlen belföldi szivattyu-gyár.
»» ♦ r

LOO
I IIIIIIIIIIIIIIIII¥*++++++++
Dr Meidlager tanárfur altal feltalált es kizárólag szabadalmazott gyár
Meidinger-kalyhák
előállítására.
HKIÍ H. Felső Dobllu^beii Bécs mellett.
RAKTÁR : Budapest, Thonet-udvar.
CS. KiR. HZ^BAI). 1884. A legelső dijakkl juUlmaava: Bécs 1873. Casscll877, Párí. 1878, Sechs. ham 1877, Wala 1878, Teplítz 187», Bécs 1880, Eger 1881, Triegt 1882.
Raktára^:
BÉCS BUKARESZT MEILAXD
Kirntnerstr. 40,42. Strada Lip«cani 96. Corso Vitt. Emánuel* 33.
Legjobb felfllról''Qtő szelelővel ellátott kályhák lakásoknak, iakolák-és irodáknak stb, egyszerű és elegáns kiállításban. Kgy kályhával több szoba fütbetó.
Központi légfűtés egész épületekre, számító-készülék ipar- é* me>S-
As osztr. aagyar birodalomban 263 tanodáhan 1824 van a mi Meídlinger-kOyháok-bél használatban, esek közt 74 tanodában a bécsi kerületben 508 kályha, 47 tsnodábso 320 kályha a budapesti kerületben.
á. S ''
A mi Meidineer-kályhánk elő''ye nemcsak a cs. k. hivatalokban, orsság >s intésetek-hen és városi hatóságoknál, p«pir»ndekné'', kórházaknál, vasutaknál és g"zhaj >knál, péoz-intézet*knél és bixtos tó társaság knál. ípirvá 11 alatoknál, szállodákban, kávéha-tk es eb''d-lókhen n i(jy számban, han-m tOob mint 20,000 magán házakban vaunak a mi Meidiuger kályháink használatba«.
A gyár védiegve:

Azon magkodveltetést, melyet a mi kál; háink qío-denQtt kivívtak töbhk*nr5s utánzásokra adtak okot. .. Ki-gyelmeatetjük tohát a t közönséget saját érdekében it utalva gyári védjegyünkre — hogy óvja magát mindencsmtt hírneves és ismert gyártmá<yunk utánzásaitól, habár ások «gysr.erüen .Meidíngrr-kályhak" vagy pedig javított Meidinger-kályhák gyanánt ajáuitatnak is.
a mi gyártmányunk ajtajának belső felén g/ári védjegyünk bele van öntve
IV Prospektusok és árjegyzékek ingyen és bérmentve. 2579 11—51
«EIDIN6ER-0FEN H. HEIM^
:i 11111111111111111111
EDDIG MÉG FELŰLMULHATLAN
a MAAGER W.-félo
ch kir. szabadalmazott, valódi, tiszta,
Csuk a in a j-olaj
Maager Vilmostól Bécsben.
Az orvosi tekintélyek álul ine^riz »gáltatott és köny-nyen emésrthetósftge folytán pyerni^köknrk is ajinlb-tó, mert a Ug''isstább,-Ugjobbnak elimn-rt sz^r: mell- tÜdÓ-bajok, gŐTTÖly, daganatok, kelések, bórkiücések, mi
__________rigybajok, gyengeség stb. fli«n — egy üvo^ ár* I frt.
— kapható gyári raKtárb-n : Becsben, Heumarkt 3. sz/un alatt, v* amint as Ojztrák-Msgyar birodalom legtöbb és jobb nevü gyógyszer-taraiban.
IffagySanlzaán ltapliató: Rissnfe''.tl Adolf
és Rosenfoid Ferenc« kereskedő uraknál.
2640 2-12
Dr.
Mikolasch Kiiroly-ftle
»panyol Ch i n a b o r Mikolasch KáralT^féle
sp»oyol vasla-talaa chins bor.
Mikolasch Károly-féle spanyol pepainbor.
Mikolasch Károly f^le
xpaayol peptifl bor.
Dr. Mikolasch Károly-féle
panyol r habarbara-b o r.
Dr.
Dr
Dr.
A legjobb szer gyomor-gyengei-é^k ben, hideglelés, ideg bántalmak b utóo»ítrtgségek
ellen gy üreg ára i frt 50 kr. Kitünfl hatású azon betegség-k beu. melyek vérszegénység, vagy ros* vér''«M azanuazuak , Egy üveg ára I frt 50 kr
Rendkívüli szer mérges daganatok, a gyomor lassú működébe s az ebből sz*rm»zó betegségek ellen. Egy üveg ára I frt 50 kr.
A legbiztosabb szer a gyomor mfi édesére neo> ható szervek felüdt''éséül Egy üveg
. ára I frt 50 kr. A legjobb ster gyomor- és bél-k atharus, valamint egyéb betegségek ellen. Egy üvep ára I frt. 50 kr.
Fórattár Ansztria s Magyarországra nézre (Galiczia és Mm iíTételével.)
Eaagir Yitoösaál, Béesf Iii aa^taarfet S*
ML SEIDLITZ POR
Csak ralóii
ha minden dobozon a g>árjegy: a sas éa Moll sokszorosított crég nyomata látható.
Ezea poron tartó« gyógyh\tá«a makacs gyoaor- a altestbajok, gyomorgörcs ¿s elnylákásodáa, gyomorégés, rög»ött dagalis, májb*j vértoiuias, aranyér és a legkülönfélébb női betegsegek ellen 30 it óta folytoaus&u uövek <ló -li«m-résben réssesfll Egy eredeti doboz használati utasítással 1 frt. Hasiisitváayok törvényesen üldöztetnek
Kögrvény-, csúz, niitidenuum j haso gaiás és hénnlás-fej-, fül- ¿s fogfájás sikeres gvógyi-tasáhos bedörzsö-
lesrs: aorogatasnak míndenuema sérüléseit és sebek, ttymiua» a é. ^k«..^. •i.«»-Bensoleg vizsel keverve, hirtelen beteg^dés, hán)ás és kólika elleu Egy üvee pontos utasítással 80 kr 2401 48 -tó-
Valódi, Holl védjegyéről es név alairásával.
MoU A.
gyógyszerész császár kirkirl ndr. szállító
Bécs, Tuchlauben
Baktarak : N» g y • R tal z s i: Belns Jó.sef gyógyszerész. Rosenfeld Ad. íesselhofer József Barcs; l>orn^r 8. Csáktornya: Oöaís L. gyógy Kaposvárott: Borov.cz Ad. Keszthely : Schleifer fia. KÖrneod : Rátz Jáno«. Marczall : Iutl Ferd. Szigetvar: Szalay József. Zala-Eger»z«|: Hollósy J. gyógys.erész.
Waj Je könyvnyomdájából Nagy -Kanián