Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

 
3.35 MB
2017-05-04 15:50:00
 
 

application/pdf
Nyilvános Nyilvános
632
1361
Rövid leírás | Teljes leírás (85.5 KB)

Cím: Krónika a Babócsay családról
Alcím: Nagykanizsa város XIX. századbeli története
Szerző: Halis István (1855-1927)
Szerz. közl: írta Halis István
Kiadás: Nagykanizsa : Nagykanizsai Ny., 1923
Eto: 929.2(439)Babócsay család
Tárgyszó: Babócsay család
Szakjel: 929
Cutter: H 23
Oldal: 83 p.

A következő szöveg a könyvből keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével:

KRÓNIKA A BABÓCSAY CSALÁDRÓL
Nagykanizsa város XIX. századbeli története
Irta :
HftLIS ISTVfíN
1923.
Nagykanizsai Nyomda és Lapkiadó Vállalat nyomása 33639
KRÓNIKA A BABÓCSAY CSALÁDRÓL
Nagykanizsa város XIX. századbeli története.
Irta :
HflLIS ISTVÁN
1923.
Nagykanizsai Nyomda és Lapkiadó Vállalat nyomása 33639
Mindazoknak, kik a hazai rög múltjáért lelkesedni tudnak s tudnak érte áldozatot is hozni, ajánlom - e munkámat. -
I.
Kanizsa város történetét egy teljes száz éven keresztül három Babócsay vezette, kiknek mindegyike a város első embere volt, s igy ez a róluk szóló családi krónika tulajdonképen Kanizsa százéves eseményét tartalmazza.
Nagy vihar dobta Kanizsára az első Babócsayt.
Ugyanis egy magyar titkos társaságot fedeztek fel 1794. évben. Tulajdonképen kettős társaság volt: a Reformátorok társasága, meg a Szabadság és egyenlőség társasága. S talán nem is volt titkos, mert már a verebek is arról csiripeltek Magyarországon, hisz minálunk nem tudnak titkot tartani.
A társaságnak nem állott rendelkezésére semmiféle katonaság. Fegyverei sem voltak. És mégis azt hitte, hogy Magyarországot köztársasággá teheti. Még pedig nagyon egyszerűen : öszszegyüjt kétszázötvenezer tagot,
4
azokat megszavaztatja, hogy Habsburg-királyságot vagy köztársaságot óhajtanak-e Magyarországon, s ha azok többsége a köztársaság got akarja, akkor az ország magától érthetőleg köztársaság lesz.
Bizony efölött a gyerekes naivság fölött ma csak mosolyogni lehet, de akkor rettenetesnek tüntették fel a Habsburg család tulbuzgó szolgái, s az eredmény az lön, hogy Martinovics Ignác szászvári apáturt, a társaság fejét, 1795. május 20-ikán négy társával együtt a budai Vérmezőn kivégezték, s egyelőre hatvan magyart börtönbe hurcoltak. A kettős társaság tagjai megrémülve futottak szét a veszedelem közeléből, s a vidéken lakók egy részének sikerült is elhúzódni a büntetés elől.
Ekkor menekült Kanizsára Babócsay József orvos, ki valahonnan Somogyból futott városunkba. Hogy Somogyban hol lakott, azt csupán sejthetjük nyomtatásban megjelent munkájából, mely „Boldog Zalavármegye! Keszthelyi-Hév-vizedről méltán neveztetel igy attól, ki ezen rendeket irta dicséretedre,"
5
cim alatt nyomatott Sopronban, s melyben a következőket irja: „a hévízi vizben nagy bőségben van Aer fixus, mely sokféle nyavalyán segit és melyet az 1790. és 1792-ik évben a török háborúk után Babócsán és Berzencén bőven italokban nyújtottam a Patétsos hidegleléstől (febris perniciosa) kínzott szegény betegeknek és ezzel olyanokat is feltámaszthattam, kikről már a Hus is rothadsága miatt lefoszlott." Vagyis ez adat alapján következtetve Babócsárol vagy Ber-zencéről kellett Kanizsára szöknie.
Külömben pedig ne higyjük, hogy fölösleges félelem űzte el lakóhelyéről, mert rettenetes büntetéssel sújtottak mindenkit, akit gyanúba lehetett fogni. így például, hogy Zalamegyében maradjunk, Szén Károly türjei ispánt Spielbergben hét esztendeig börtönben tartották minden itélet nélkül csupán azért, mert mint mondják „valami gyilkos eszközt (sicariam quamdam machinam,) készített kézibot formájában, mely alkalmas lehetett a király megölésére." (Mellesleg megemlítve a tanuk semmit sem tudtak a botról, s nem is
6
találták meg a rettenetes szerszámot.) S emiatt nem lehetett elitélni sem. De ugyanígy, járt Joachimfi György zalaapáti bencés pap is, kit szintén hét év...

Insert failed. Could not insert session data.