* DjVu fájlokhoz használható szoftverek - A "Következő" gombra kattintva (ha van) a PDF fájlhoz juthat.
| 1.55 MB | |
| 2009-01-14 08:44:32 | |
 | |||||||
Nyilvános  799 | 3804 | Rövid leírás | Teljes leírás (151.68 KB) | Zala-Somogyi Közlöny 1863 004-006. szám február Zala-Somogyi Közlöny Ismeretterjesztő lap szépirodalom, kereskedelem, ipar, gazdászat, tudomány és művészet köréből II. évfolyam A következő szöveg az újságból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: Ntygy-Kaiiizsa. II. évfolyam. saner* "-r4:.w;Ám. 1863. február l-éir. 0© \' a % 00 - széitffo.itriam, lerésKeűe^-Jgír, gazdíszat, tuüunány ésjnümzet köréből Megélj b lap legalá^ égy_iveüjuliufl hó l-töl kezdve min^n hó . lörin\'é.. 20-án. - Elöfizetéaiár postáni szétküIdéBBel e. helyben házWhorW^ évre 5 frL, felevre.3 frt - Hűden egéaz óvca előfizető a\'laptabydoM. kBlcsön-könyvtárát ajréddigLeniálló feltételek melletrf él Arin ha^náíhatia.llt : ter egy Peüt .őrért 10 kr. — Hirdetések négy haaábo. Petit sorért-I4r 7 kr.( 2-or 6 kr. «U minden további beiktatásért 5 kr. h béJjegdiiérUJOicr. fizetendő — ¦ A beiktatási díj b a lap kezeléaét illető nundon tárgy a kiadó hivatalhoz Nagy-Kanizeára; a lap szellemi tatalmát illető közlemények Jedíg, ngy mindenlevetek -. ¦ bérmentve a Bzerkeaztöaéghezküldendők Kapoffráira. * - ¦ ~--- Egy megtört sügér. n^gré Íb szerintem, tudományos emberből lehet nagy kíiltö, de költőből- por excellunce tudományos soha !«*\' így nyilatkozik Mecsekháti, a „Fény- és Arnyollnlnk^ szeriittem, oly jelen festője, hogy igazán szép gondolatai nálam ¦visszhangra találtak/s csupán azon lángoló szeretetből, rnivel - lelkem a ¦költészetbe^ s á pár excellence, küt--töthoz; kiválúlag pedig mindkettő által legszebben neveli ifjúsághoz olvadva \\an: nem hagyhatom válasz nélkül fentebbi állítását. mp.gczáfolniT hogy -ál- lítsa annyira ellenkezik a tapasztalással, mi szerint a legtöbb tudományú ember, először költő volt; még pedig par excellence költő; a görögöket néni is említve, hol Homér volt a tudományok bibliája— elég\'Rousseau-, Voltai--rfei-Goéthe-i Schiller-, Kölcsey- a Eötvösre hivatkoznom; míg úgynevezett par \'excellence tudományos Emberekből, mint Aristoteles, Newton, Leíbnitz, Kant, Hegel, hogy nagy költök lettek volna — nem tudom. - De mivel ez az igazságok azon fogalmán, .lelkünk azon törvényen alapszik, ahonnét "ifjúság nevelésére, s annyira sürgetett tudományossá képzésére egy oly szép elvet vonhatunk, melynek alkalmazása által mondhatjuk, csak ^Mecsekhátival euzép jelszót: inhoe-vineét!- EgyédÜÍ ez ok az, a miért felszólalok, s a költészetet s tudományt, a nevelést s tanítást párhuzamba állítom < hogy e legszebb, .de leg-kevesbbé megérdemelt nevet -—„nevelt ifj u B legalább megértsék azok, kik ezt tartják méltán legszebb s legdrágább kincsöknek; a neveletlen czimnél leaJázóbb ugy sincs. ¦ Értsük meg hát először a szavakat. wUi.más a költészet,, mint az igazságok "szép alakban felfogása s előteremtése — ezen legeredetibb nevén: paesi s — mely tevést, az igazságok széppé ieváséi jeleníL2_- _ Mi más a -tudomány\', mint az igazságok elvont ismerete, a legegyszerűbb s világosabb szavukban s • jegyekben~elöaaasa, \' e/IegtaláiObb jelszava szerint : „simplex estjigiltttm veri!" . TÜg a poesas, a «olia tagÍ3ásba*nem"vett állítás szerint isteni adomány, ..mit csakjáfej-leszteni lehet ;~a tudomány "peaTg a taimlmX nyozás, clsitjátitás gytt^nölcse : ugyanezért a költészet — a nevelés; n tTtdnnyigy—- a tanítás körébe esik; s csak e kettő alkotja az ifjú teljes kiképzését, csak ily képzett ifjú érdemli meg a nevelt, — czimet. _ S mivel —t tapasztal ásom~uián^ondhatom — e Jkefctő_k_épzé_BÍ „rendszerünkben egyesítve nincs: ez az oka azon általános panasznak, mi a fény- és árnyoldalokban is rajzolva van: ho_gj actk a aen timentalis yer_B4 s tevés a komoly" tudományok utáni t ö r e k vés! — % így kimondva megérdemli, hogy ez életbevágó kérdés -fölött -alkahnilag egy p ár aiút váltsunk b eszm... |
