Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

 
13.02 MB
2021-09-06 10:13:36
 
 

application/pdf
Nyilvános Nyilvános
35
115
Rövid leírás | Teljes leírás (153.46 KB)

Zala-Somogyi Közlöny 1863 004-006. szám február

Zala-Somogyi Közlöny
Ismeretterjesztő lap a
szépirodalom, kereskedelem, ipar, gazdászat, tudomány és művészet köréből
II. évfolyam

A következő szöveg az újságból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével:

Nagy-Kanizsa. II. évfolyam.
4. szám. 1863. február 10-én.
¡i-Soiiio<j
Ismeretteijesztö lap %
• ■ a
szépirodalom, kereskedelem, Ipar, gazdászat, tudomány és művészet köréből.
—■ . i—h.ulj.j1 —

Megjeleli o lap legalább egy iven július lió 1-töl kozdvo minden hó 1-én, lO-én én 20-án. — Előfizetni ár postáni szétküldéssel és helybon házhoz, hordva egész évre 5 Irt., fólóvro 8 frt. — Minden egész óvcb olőfizetö a lnptulajd onos kölcsön könyvtárát az eddig fentálló feltételek mellett fél áron haftználhntjn. — Nyilt" tér egy Petit sorért 10 kr. — Hirdetések nógy hasábos l''otit sorért 1-ör 7 kr., 2-or t> kr. és minden további beiktatásért f> kr. s Ixilyegdyért 30 kr. fizetendő. — A beiktatási d\j s a lap kezdését illető inindon tárgy a k''mdó hivatalhoz Nagy-Kanizsára; a lap szellemi tartalmát illető közlemények pedig, ugy minden levelek
bérmentve a szerkesztőséghez küldendők Kapósvárra.
Egy megtört sugár.
I.
„Végre is szerintem, tudományos omberből lehet nagy költő, do költőből par excellunco tudományos solia !
így nyilatkozik Mecsekháti, a nFéiiy- és árnyoUfalok" szerintem oly jele« festőjo, hogy igazán szép gondolatai nálam visszhangra találtak; 8 csupán azon lángoló szeretetből, mivel lelkem a költészethez, s a par excellence, keltőkhöz; kiválólag pedig mindkettő által legszebben nevelt ifjúsághoz olvadva van; nem hogyhatom válasz nélkül fentebbi állítását.
Nem akarom pedig megozáfolni, hogy állítása annyira ellenkezik a tapasztalással, mi szerint a legtöbb tudományit ember, először költő volt, még pedig par cxcellencc költő; a görögöket nem is emlitvo, hol Homér volt a tudományok bibliája— elég Ilousseau-, Voltaire-, Goethe-, Sohiller-, Köloscy- b Eötvöaro hivatkoznom ; mig úgynevezett par e*rsellonflo tudományos emberekből, mint Aristoteles, Newton, Leibnitz, Kant, Hegel, hogy nagy költök lettek volna — nem tudom.
De mivel ez az igazságok azon fogalmán, . lelkünk azon törvényén alapszik, a honnét az ifjúság nevelésére, s annyira sürgetett tudományossá képzésére egy oly szép elvet vonhatunk, melynok alkalmazása által mondhatjuk osak Meosekhátival o szép jelszót: in hoc vinces!
Egyedül oz ok az, a miért felszólalok, s a költészetet s tudoniám t, a nevelést h tanítást párhuzamba állitom, hogy o legszebb, de leg-kovesbbé megérdemelt novet — „nevelt ifjú" legalább megértsék azok, kik ezt tartják méltán legszebb s legdrágább kinosöknek, a nevelőt Ion czimnél lealázóbb ugy Binos. i Értsük mog hát először a szavakat.
Mi más a költészet, mint az igazságok
szép alakban felfogása s előteremtése — ezen legeredetibb nevén: p o e s i s — mely tevést, az igazságok széppé tevését jelenti ?
Mi más a tudomány, mint az igazságok elvont ismerete, a legegyszerűbb s világosabb szavakban s jegyekbon előadása, e legtalálóbb jelszava szerint: „simpUx est siyillum veri!u
Mig a poesis, a soha tagadásba nem vett állítás szerint isteni adomány, mit csak kifejleszteni lehet; u tudomány pedig a tanulmányozás , clfli''játitás gyütnöloso : ugyanezért a költészet — a nevelés; a tudomány — a tanitás körébe esik; s csak o kettő alkotja az ifjú teljes kiképzését, csak ily képzett ifjú érdemli meg a növelt czimet.
8 mivel —^ tapasztalásom után mondlmtom — e kettő képzési rondszerünkben egyesítve nincs: ez az oka azon általános panasznak, mi a fény- és árnyoldalokban is rajzolva van: hogy sok a sentimentalis vers, s kevés a komoly tudományok utáni törekvés.''
így kimondva megérdemli, hogy ez életbevágó kérdés fölött alkalmilag egypár szót váltsunk s eszmét cseréljün...