Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

 
13.47 MB
2021-09-06 13:56:26
 
 

application/pdf
Nyilvános Nyilvános
53
180
Rövid leírás | Teljes leírás (158.26 KB)

Zala-Somogyi Közlöny 1863 010-012. szám április

Zala-Somogyi Közlöny
Ismeretterjesztő lap a
szépirodalom, kereskedelem, ipar, gazdászat, tudomány és művészet köréből
II. évfolyam

A következő szöveg az újságból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével:

Nagy-Kanizsa. II. évfolyam.
10. szám. 18<;;j. április 1-óu.''
Ismeretterjesztő lap
a
szépirodalom, kereskedelem, Ipar, gazilászat, tudomány és művészet köréből.
''!-''---1-■■■■■■———■----1-----II I ——U-L-l-....... . 11 .11 J. .................... I ÉfÉ—P———— 1 '' T
Megyeien o lap legalább egv ivon július hó 1 -töl kezdve minden hó 1-én, lü-ón <•« -M án. — Elüflzctóai úr postáni azótküldóssel ós holybon házhoz hordva ogós» óvro 5 frt., fólóvro 3írt. — .Minden egósz óvos olölizoto a laptulajdonoa kólosön könyvtárát a* eddig fontálló feltótolok niollott fél áron használhatja. — Nyílt tór egy Petit sorért 10 kr. — Hirdetések négy hasábos Petit Sorért 1-ör 7 kr., á-or (5 kifea minden további boiktatásórt 5 kr. • bólyegdyórt 30 kr. tizotendö. — A beiktatási dy 8 a lap koxoléaót illuttf minden tárgy a kiadó hivatalhoz Nngy-Kaljizsára; a lap szellemi tartalmát illető közlemónyok púdig, ugy minden lovolok
bórmentve a szerkesztöaéghoz küldendők Kaposvárra.
„Aurea simplicitas."
Ily ozim alatt olvasható a Zala-Somogyi közlöny ez évi 5-ik számában egy illotékességot követelő közlemény, mely az irodalmi aftorkri-tika fölé Zcüsz fellegeit gyűjtögeti, ki nem felejtve Ileino ostorát.
Távol attól, hogy o különben sok tekintetben becses lapok hasábjait polémia toróvó akarnám változtatni, — Titánokkal harczolni még nem érzek erőt magambam,— do a fönnovozett ozikk tondentiáját (Kényi ur mindon tiltakozása daczár«) a Zala-Somogyi közlöny olvasóival megismertetni szükségesnek találom annál is inkább, minthogy az egy lapot comprotnittál, mely a Kousseaubnn boldogult l''éosi Lapok sirja fölött oly eszményi pívgíummot plántált. Ennélfogva lüwtom, hogy a sértett igazság » katolikus órKÜlet e lapokban is elégtételt talál, miután ezek a botiányra segédkezet nyújtottak
Az irodalom, mint elvont tárgy, igen jó apostoli köpeny az uj világosság hirdetők számára, h lia itt-ott szakadozott, azt bizonyosan a kere&tt aaegei okozták, vagy egy vakmerőn odaért durva ba.nUkjiuir.su. Nomh-het tehát osndttfni liogy a hivatott redemtorok (?) mindazt oritioas-tornek bélyegeik, ki elég merész az irodalmat tisztán vallási szempontból megitélni; ez inqui-»itionália vérengzés természetellenes bün.
Kényi ur ozikko kétségtolonül ily szint vall,ki vallástalanságot ostoroz az irodalomban, az Kényi ur szerint Apelles fontoskodó vargája, álpróféta, s övé a sötétség és romlás világa. Nem kételkedőm Kényi ur classicai műveltségén <le a vallás torén megengedjen — no ultra cro. pidam.
Mellesleg ido mondhatjuk, hogy Kényi ur a magyar irodalom emelkedését az „Ember Tragoediája" megjelenésével bizonyítja.
1 I)e cz csak bevezetés, mint czikkiró is mondja, a tárgyalás most következik.
„Volt egy kor, midőn az eszmék, az igazságok, a kényszcrboldogítáa csuklyakoronázott igája alatt nyögtek; midőn egy Galillii csak súgva inondhatá: o pur si mouve. Ez azon kor,
melynek géniuszáról .Jules Janinnal bátran (!) elmondhatjuk: inintclligonto etformidable puis-sance, ])uissanee oceulto et saiis nom; pareil a ccbourreau voilé, qui monte sur réchafaud pour fairo tomber la této d''un roi, — és ezen befejezett (lefejezett?) királya gondolat- az eszme világ volt. — Ez azon kor, mely mig egyrészt barbarság ellen hivatva épen a barbárság sötétébe fojtá meg az óvilág hanyatlásából felderengő hajnalt: másrészt a kedólyhok s igy a művészeteknek szárnyát szegvo, az ókornak ezekbeni „csendes nagyságát és nomes egyszerűségét, mely materiális irányú volt ugyan, a spirituulismus sojtelnies homályában takarta és elnyelte.u
így kezdődik a tárgyalás; s o kezdet az előzmények után senkit sem lephet meg. Ezen annyiszor eltört nádparipát, luijól emlékszem, a» „Ember Tragoediája" is dramatizálta, s igy mi torup''szetesb, miut_hogy czikkiró azt dönt-, hetién érvül használja. Egyébként divatos szólam, legyor meg czikkiró öröme. De megengedi nekünk is, ha e játék közbon nagyon kezd szemetelni lábunk alá j orozni fogy vertelen szemünk közé, a jóakaratú figyelmeztetést, mi-szerént tessék magát mérsékelni. Az elfogultságot meg szoktuk sajnálni, de a rosz akarat, u hálátlanság megérdemli, hogy pírt idézzünk arczára; ha lehet.
Minden hódolatot kivánó — már magában gyanús elutasítás daczára (érteni a negélyzett pogányosdiságot) Kényi ur ozikko egy nevezetes reaotor szavaival jellemezhető : „—a hivékony középkor folytán meggazdagodtak, ti legszebb jószágokat körmeik közé \
h roppant jövedelmeiket dőzsölvo lccsérloüvk el a Ji e n y o — fráterek." ,
A szerzetes rendek a katholicismuH legszebb, legillutosb virágai, s mivel mindig és mindenütt az önmegtagadás, az önfeláldozás szellőmé fakasztja őket, L*«£nosak, szükségesek az emberiségnok. Az önz».ís, hogy llalmés szavaival éljek, akar közöttünk mindont fölemészteni, melynek ők (a szerzetesei) világos cl lei.-, t é t o i. Változnak az alakok, de a működő apos-
toli erő egy. Egyszer földöt művelni, máskor tanítani, most butegoket ápolni és hitetleneket téríteni —- mindig jók voltak. Ximenos, kitől czikkiró oly gúnyosan retteg, egyszerű feren-czi-barát volt; és mégis higyje el, habár az egész Olympot segítségül hívja is, a nagy bibornok és országlár önnek mindig igen-igen mugas lesz. Komát, Ferenoz, Domonkos, Ignáoz Vinoze tudjuk mint hatottak kortársaikra. A lelkes gróf Montalabert mondja: Ezek (a szer-zotosek) adák a katholicismusnak legnagyobb pápáit, logjelqsb tanárait, legszontobb püspökeit, legbuzgóbb apostolit. Monte-Í''assino az olasz félszigeten, Némethon déli részén S t. Gallon, közepén Fulda, északon a szászok közt Corvey sokáig szolgáltak -növényisko-lául erény és tudomány által kitűnő férfiak képzésére. Nagy említsem Mer no apát iskoláját Keichenauban , vagy ennek tanítványát II érni annus Cojitractust a jeles zenészt? Tudja czikkiró, hogy a gyűlölt barátokat „az idők eleven nyomdáinak" nevezték; hogy llar-douir a classicusok utánzását akarta rájok fogni, mort ők mentették meg az óvilág kincsét, melylyel Ön most annyira büszkélkedik? A német dráma anyjának ¿¿hoswitha szer-zctesnőt mondják; a ferenezrendi Kogerliu-uo századánaklegnugyobb természettudósa volt, —- De mit folytassam? Ki elfogulatlanul tekintett a középkorra, ezt tudni fogja, a ki nom akarja tudni, annak hasztalan irunk könyvekot is. Eszembe jut l''ascal találó hasonlata: Len enfauts qui s''effraient du visage qu''ils ont barbouillé;
Legyen ez megjegyozvo, tudja a jó Isten hányadszor már „a kényszorboldogítás csuklya koronázott igája" ellenében; a közmondásos „inintclligont" gúnynév fényesen van mog-czáfolva, s ha .Jules Janin legyilkolt gondolat-s eszmevilága eredményét akarnók korunkig lovozotni, akkor czikkiróra olyan applioatiót ragaszthatnánk, nielyot nom vonno kedvesen. Matorialis volt ezen ocoulto puissanoo, mert a ltajna vadon partjait bőtermő vidékké, regényes panorámává varázsolta? S ezen matoria-
TÁRCZ A.
Ifjúság.
Volt vad idö, hol egy szörnynek
Szép szüzeket áldozának. S Bzóp ifjakat foglaltak lu
Hót harezok, szent zálogának. Szorul a sziv, fi''ij a lólek, E vad, sötét korra nózvo . . . S örül, hogy o világosság Századában, ennok vógo I
Szóp ifjúság! o rövid lót . Egyszer nyiló, báj virága. Áldott a azlv, — ez a kín por, Mit veled az óg mogálda. 11a a kebel templomában Legszebb érzőt egy imádság : j^z mondja el, ki boldogan Elto át szóp ifjúságát.
Boldog szivok alkotója!
Ily imádság száll-o hozzád ? Erozi-o a« ifjú szív,
Hogy bonno van, a monnyorazág ?
Érzi-e, mi szópet, dicsőt Torcint a nagy kvltük álma . . . Ez, mind, mind a szóp itjuaág Eisraxinü szivárványa! . . .
Ez a világ, aötót világ,
Ez az ólét, aötót ólot, A boldogság virágának.
Az ifjú sziv szerelinónck. E magasztalt világosság Azórt van, hogy jóiban lóssók, A csillogó külszín alatt A l''Un anyja — a sötótsóg. t
Ugy van, mint volt: foláldozták
Egy szörnynek, a legszebb szüzet. A legszebb hölgy, ma is azó
A ki órto többet tizet. S kinek a aok ódcssógtöl Móroggó váll mindon vóro. A legszebb lány is hozzá megy Legyen gazdag, hogy megkérje.
Szóp ifjakat foglalnak lo
Hót harezok, azent zálogának, Az ingerek rablánczain
A hölgyek, kik kiSlyro vágynak. -Itt ólik át az ifjú azlv Szerelmes szóp küzdelmeit;
M
Es órdomül mutogatják Itt kapott sok rút sebeik.
V
\ata világ sötót világ, '' A. ~E» •as ólqt sötót ólét, .V «.oldogság virágának
Az itju sziv azorolmónek. világban, ily óletbon l''í ''iuóg egy kis boldcgtág V"; .un boldog, ki, hűn szeret, S hün azoretvo — meghal ifjan.
CSEPELY SÁNDOR.
A Zala-Somogy megyei Inkoy cb»-ÚAdboH kövotek, fő- s alispánok u három utóbbi században.
Midőn Zala-Somogymegyo országgyűlési követeit, fő- s alispánokat, ezen — a késő unokákat tisztelotro gerjesztő nevekot — a legrégibb időktől a 18-ik század végéig o lapokban ismortotém; nem véltom egészon érdektelen dolgot oselokodni az által, hogy olhatárzám magamat mindon lehető kutforráí» igénybe vételé-
^ 46 V
Ii8mu8t a spíritualismus sejtelmes homályába burkolta, mort oly sublimU dootorai, sasröptü
költői voltak«?
Ha Kényi ur GaliUl i viszonyaivjJ tisztában akar lenni, olvas*» az akkori róirtai évkönyvöket, Galilili tartózkodását a Trinita (lei Monti palotában, s nyilatkozatát. Miért nem tette hozzá (ez volo szokott járni), hogy a pápa szemeit is kiszuratta? — Hát azt tudja czikk-¡ró, hogy a világhirll Keplert saját hitfclci elhagyták, s a katholikus Hcrwantban talált pártfogóraV Hogy a kálvinista Guizot előadásait a párisi egyetemen megtűrték?
Nyertilk a romantíoát, mondja czikkiró, V vesztettük a formát, az „Áurca simplicitasu-t. A költészetnek kitárult erkölcsi világot nyero-ségnok tekinti czikkiró is; ez igen szép. lin pe-dig hozzáteszem: hol o morális világ az ezer darabokra tépett igaz, szép és jó rongyaival fertőztetett be, ott nem is volt úgynevezett romantica, hanem egyes secták a gombaként clő-tUnő fanatikusok ábrándjai, honnét a classioi-tás már anyagilag is távol volt, hogy lehetett volna tehát az alak a „csendesen nagy h nemesen egyszerit" alakja? Do másrészt, hol az igaz, szép és jó eredeti fönségében ápoltatott, ott megmaradt a olassicus alak is. Kik egész élőtökben classicusokat másoltak, ezeket a majdan hálás (?) utókor számára őrizték, bizonyára jól ismerték a rimplex alakot és sajátjokká is tették. Vngy tán azt hiszi ön, hogy az egyház, mely a logmagasb költészotet realizálja, nem képes a olassicus alakhoz méltó tárgyat adni? Az álmndozó s földhöz ragadt mythos tisztább ,álakban nyújtotta költőinek az igazságot, mint a revolatio ? — A leggyengébb egyházi hymnus '' igazolja szavaimat.
Az előzményekből okvetlenül következik, hogy mi koránsem irtózunk a vak Moconidától, sőt n.eg vagyok győződve, hogy papjaink és szerzeteseink között szivélyesb fogadtatásban részesül, mint bárhol; csakhogy persze saját értékérc helyezzük.
A mi jelen irodalmunk cpithotonmaniáját s bombastjait illeti, tökélycscn egyetértünk czikkiróval; a fölülctesség, tulterjedtség oly általános, miszerint tagadni nem lehet. De az indoklásnál igen-igen olvototte a sulykot. Mi az irodalom? Testimorty of wit, of mind, of soul. Az irodnlom a tiszta értelem, nemesült kedély s fölszabadult lélek tllkro. Ha c jelzők változnak, ugy változik az irodalom. Hiszem bővebb fejtegetésre nincs szükség.
Ha a visszaélésükre vagy azon szerzetesekre hivatkozott volna czikkiró, kik a witton-l>orgi üstökös farkába kapaszkodtak s fölrúgtak könyvet, képot, szobrot: nem szóltam volna.
„így vannak ezek az urak az érzelem világával is. Oly szépen leírják, mit nem éreznek, fájdalmaikat; hányat dobban szivök, ma-thematikai pontossággal adják; mily gonosz a világ elmondják — világos, mert nem hagy
magán furulyázni, mint Hamlet---így
ír végo felé. Kivételesen sontimentalis, világ-
\ol o téren még több nevet is felmutatni, s mintegy folytatni korunkig. Mielőtt azonban azon rovat alatti jegyzéseimet folytatnám; a két megyében, s a haza előtt köztiszteletben álló, s ma is virágzó Inkoy osalád azon jeleseit igtatom ide, kik — mint méltó fiai az ősatyáknak— tetteik által érdemelték ki az „apák" nevét.
Inkcy Koron ok, 170f)-iki Rákóczi által aKákosra összehitt, később azonban Széosényro Nógrádmegyébo áttett országgyűlésen, — melyen Kákóczi közakar attal fejedelemmé, s a szövetség főnökévé választatott.— Zalamegyo kö-voto volt. Követ volt az 1707-bon tartott ónodi gyűlésen is. Kunok fia
János ifjabb, 16Ö5—1715-ig Zala-, Somogy* éö Vasinegye, 1715—1725-ig pedig csupán Zalamegye első alispánja volt. Az 1714-ben szeptember 8-ára Pozsonyban összehívott, s 1716-ben junius 10-én berekesztett 272 napig tartott országgyűlésen pedig Hevenesy Istvánnal és Jakositu Andráabal Zala-, Somogy- és Vasmegyék követe volt. Követ volt ő az 1722-
fájdalomban szenvedő egyénekre nézve igaza lehet; do általán vévo ez oly mindentudóságot — roncs ot corda sorutnns— affeotáló ráfogta, melyért czikkiró felelő» nem csak saját lelkiig merete, hanem azon számtalan nagy ombor olőtt, kiknok feddései és oslorai a világot hálára kötelezték.
Hogy a „Messiás" épon nem (utógondolat nélkül mondja Kényi ur?)érto utol Hornért formában (sic!), megengedjük; do az „Ember Tragocdiája" legalább csak elért Olymp fele útjáig ?
ú Egy jegyzete is van czikkirónak, melyben ezt is mondja: „gonosz ember volt az az Istenben (!?!) boldogult Heine." Ez élezre nincs megjegyzésünk, a ozímnck egészen megfelel.
Lehet, hogy illetéktelenségét árultam cl föllépésemmel az „Atirea simplicítas" (mint ozikk) ellenében; do eleget tettem saját meggyőződésemnek az által, hogy az igazságot akartam védeni.
Czikkiró pedig gondolja meg, ki és mily mértékben mondhatja cl magáról (ha akarja, legyen Jules Janin szavaira rofrain) azt, mit egy Mirabcauval Széchenyink mondott: ina tétc est atissi uno puissancc." MECSEK11ÁTI.
A gazdasági kerületekről.
(Vége.)
Negyedik a fegyelem ozélszcrütlcnségc. Mindegyik gazda kiváltságos jogának tekinti cselédjének önmaga hatalmávali megfenyítését, azonbon haa cseléd ismételt megintés után még kisebb hibáért is rendes bíróság által p. o. a helybeli szegények részérc fizetendő bírsággal fenyíttetnék : Bókkal nagyobb hatása lenne, mint az örökös viszályok és elégedetlenség forrását magában rojtő gazdái hotaloin alkalmazása.
Ötödször a fizetés különbözése.
Nem akarom ez által a cselédek fizetésének talán mesterséges''nyomások általi leszállítását értoíii —1 de a fizetésnek a cseléd* osztálynál aránylag egyformának kell lenni, hogy állandóság és megnyugvás eszközöltessék körében — egyébiránt a kitűnő hívséget, szorgalmat, erkölcsiséget külön jutalom által kell kitüntetni.
Hatodik az eddigi szokásos jutalmazás módjának ozélszcrütlcnségc.
A jutalomnak önzéstől tisztának, nyilvánosnak és nyugdíjazásra irányzottnak kell lenni, a cselédség szoros lokötelczéso leginkább azon öntudat által enyhíttethetik, hogy élchnéro nézve élte fogytáig biztosítva van, mi a nyugdíjazás szükségére vezet; míg más részről a fizetés feloincléso által szokott jutalmazás azon kötelezéssel, hogy a cseléd szolgálatjában megmaradjon, némi nyomást foglalván magában, rendesen nzon ellennyomást szüli, hogy a felemelt fizetés utóbb mint kötelezettség tekintetvén, idővel oly sokra és átuláuosságrn cmolkc-
ki 350 napig tartott pozsonyi országgyűlésen is Nitzky Ádámmal. *) Ennek nagybátyja
János öregebb, testvér bátyja Korencz-nek, kuruezvezér Kákóczi Kercncz hadainál. Muraszenlahelynél Kabutin osztrák tábornok-kali csatában hősi küzdelem között elesik 1704-ki mároz. 10-én. Másnap (mároz. 11-én) a kapitánysága alatt volt Csáktornya várkaput nyitóit a császáriaknak. **)
Inkey Holdizsár, ifjabb János fia 1755—1757-ig Zalamegye első alispánja.
Károly, ifjabb János unokája 1804— 1807-ig Somogymogyc alispánja s királyi tanácsos," továbbá követ az 1805-iki Pozsonyban tartott s 25 nap múlva feloszlatott országgyűlésen, Armpruszter Imrével.
Antal, Károlynak fia 1807—1810-ig so-mogymegyei alispán.
Imro, Boldizsár unokája 1825—1829-ig Zalamegyo alispánja.
'') Ntgy IvAu „M. 0. Cl.* 6-ik kolot Ul-ik l«|>.
. i] 6-ik k8tct 168-
ik U|< íi Kr,f KArol/i 84u<K>r öiiílclirW
dik, hogy azt végro a gazda uom csekély bajjal ismét megszüntetni kénytelon/ttetik.
Történjék azért a jutalmazás h kerületben nyilvánosan,némi ünnopélycwéggol, igazságosan minden megszorítás nélkül átokra is kiterjesztve, kik szolgálatjokat változtatták 5 —10 forint és illotőleg nagyobb összegben is, do mindig takarékpénztári kötclozvénybon, melyet a jutalmazott korához mérvo 5, 10—15 vogy több évek múlva tőkésített kamataival együtt felvehessen.
Az első nagyobb összeg, melyet ns$ c pze-rint jutalmazott cseléd fölvenne, örökös hatással lenne a cselédség megnyugvására és javulására az egész kerületben.
Második szükség mindon gazdánál a tettleges, okszerű gazdálkodás.
E részben a földészet számos ágazataibaji csak a vetés forgatásra és kitűnő magok beszerzésére kívánok hivatkozni.
Mindegyik gazda csaknem újból kezdi gazdaságát, üti, véti földjei mívclését; és ha szoros számot vet magával, termését alig tudja G—10 magra holdanként felemelni átalában — míg más rénzről majdnem minden vidéken vannak gazdák, kik kipróbált votés forgatás által másfélszer, vngy kétszer annyit is termesztenek telkeiken; az olső kerületi összojövotelnél egy pontos számításon alapult kimutatás elegendő lenno a vidék nagy részébon a logjobb váltók létesítését eszközölni.
A kitűnő legjobb minőségű magvak mog-szerzéso belső fogyasztással nem biró országban, mely külső koroskedésébon nyors terményeivel a félvilág versonyzését kiálloni kénytelen, nagy fontosságú dolog.
Azonban o részbon is a gazdák mostani isolált állapotában, mely miatt még szomszédjuk, termelését sem igen ismerik, kevés előhaladás történik; do a hiányon a gazdasági kerületek könnyen s biztosan segíthetnének.
A juhászatoknál a pásztorok rendezése, és gyapjú termőién egyenlő figyelmet érdemlőnek.
A pásztorok rondozénét n gazdák, maguk a pásztorok érdoko, sőt a belső bátorság, és ezzel összekötött nemzoti becsület ogyiránt megkívánják.
A gyapjú termelés a juhászatoknak egyenkénti szoros mcgbirálása alapján meghatározandó javítások alkalmazása áltril nyerhet csak szilárd emelkedést. Mind a két föladat oléréso kerületenként legbiztosabban oszközöltothotik.
Harmadik szükség a gazdáknál a szakértő egyéniségek inegtolopítése.
A gazdászatnak földészeti, borászati, ker-tésznti, gépészeti és más számos ágazatai egyes gazdáknak minden ágakbani tökéletes kikép-zettségét majd nem lclífctetlenné teszik, a szakértő férfiak alkalmazása tehát elkerülhetetlen.
E részben egy betanítatott pintér vagy gépész egész körületek szükségeit elláthatná.
Ezek és sok más nagy fontosságú tokintetek a gazdasági kerületek alakítását kívánatossá teszik.
Inkev Koroncz, 1811-ikí augusztus 25 én Pozsonyba összehitt és 1 «12-iki május 26-án feloszlott 270 napig tartott országgyűlésben Zala követe volt. *)
Inkey Zsigmond. Az 1847-iki pozsonyi országgyűlésen Somogymegyo követe volt Szegetiv Sándorral.
Inkey Imro az 1847.-iki pozsonyi országgyűlés főrendi táblájánál mint Zólyommegye főispánya volt jelen. Meghalt 1848-iki febr. 10-én. Ennek fia
Kor din and, Kőrösdmcgyénck 1861-ben első alispánja s a zágrábi országgyűlésen ugyanazon megye egyik képviselője. Alispányi hivataláról az uutonom megyék megszűntével lemondott.
Inkey Ádám, az 1861. pesti országgyűlésen Zalamegyo Csáktornya kerületi képviselő.
Tehát az Inkoy család 1704—1861-ig 157 év alatt adott a hazának í) országgyűlési követet, 1 fő- és 5 nlispányt. Közli TIJBOLY VIOT.
•) N.jfy Irán ,M. O. CY» 6-ik Xtitet 246-ik lati .«« 8lí-ik t. ciikkclyck.

Síit biztosan cl lehet mondani, miszerint a gazdasági kcrlllctcV a mostani állapotban mozdíthatatlan , szakadozott gazdaközönséget egy orÖs, szilárd, tevékeny testté ¡alakítván ; a gazdasági egyesület vezérlete alatt a gazdászat felvirágzását, és a közjólétet hatalmasan előmozdítanák — és azért a közfigyelmet és pártolást méltán megérdemlik.
Egy faluli gatda. *)
Nyilt levél
ld. rigirxni Kovács Jóxsef urhox.
A jelenkornak egyik felhívó jelszava „a szőlészet," mint a gazdászatnak igon fontos én ncvozete« ága. Ezt könnyű i« mogltélni, ha tudjuk, liogv Magyarországban ezelőtt csak 15 évvel is 1.344,108 hold szőlő létezett; ha tudjuk, hogy minő nagy becsben állnak boraink a külföld legjelesebb szakfértiai előtt; ha tudjuk azt, hogy Magyarországnak a liortormelósro a legalkalmasabb földvogyllloto ós térképi fekvése van. —
lla Bzázezcreknek kenyoret, s az egész országnak jövedelmet kópcB adni a Bzölőmivelés, — akkor épen nincs okunk, hogy o tárgyat ogész hidegvérü-m könnyelműséggel taszítsuk el magunktól. Kiben esak egy csepnyi életro való vór foly, kötele« az ügynek vódelmóro bármiféle eszközt is megragadni.
lla u gazdászatnak üzen ága móly fontolgatás tárgyává tetetik, kónytelon — kelletlen kell bcvalla-nunk, miszerint a jelen ideig annyira cl volt hanyagolva, hogy azon nemcsak álmélkodni, do siynálkozni is lehet: milliókat vcsztott a nemzet mind a szőlészetnek, mint pedig a borászatnak meggondolatlan elhanyagolása által.
Sok joles hazafi mólyon látta a nemzetnek o veszteségét, azért találkozának is többen, kik az ügyet tüzetesen rugadák meg és vevéj^ védelmök alá.
Tudjuk, hogy 1812-ik évben ü Felsége 1. Fo-rcncz császár kibocsátott rendcleto által a magyar k. helytartótanácsnak moghngyta: „hogy az elhanyagolt 8zölömivelé»nok javítását, és a borkezelésnok a vegytan szabályai szorinti kezolósét a lohctősógig eszközölni iparkodjék."
Gróf Széchenyi István elég érthetően adta tudtára a nemzetnek, miként a bortermcsztés ügyében jó hirünk, nevünk napról napra alábbszáll; SchaniB Foroncz, gr. Andrássy György, berezeg IJrcczenhcim, Török János, Szabó József kitünöleg voltak érdekelve o nagy fontosságú ügy iránt, is szőlős gazdáink csak nhtnfcékony tétlenség jelenségei közt mivelték szőlő-jökot, míg elvégre az átaláuos terhek rcityok nehezültek, melyek mint kényszerítő eszközök csikarják ki testükből, lolkökből az uj élet, uj eszmék fojlesz-téaét.
A londoni, müncheni s párisi világ mükiállitások alkalmával a magyarországi boroknak jeles tulajdon-Hágai felismertetvén, magasztalásban részesültek, s miután cz megtörtént, do még inkább mivel látta a nemzet, hogy a külföldi nagy borkereskedők nagy monnyiségü mogrondokseket fittek országunkban, szőlősgazdáink megértvén a kornak intését, saját ér-deköknél fogva is ezélszorílbb szőlő- és borkozolés módjáról kozdének gondolkodni. > )
Meggyúlt most már a szikra, csak fujtatni kell, hogy lángra kapva, ugy torjedjon cl, mint minden józan cszmo és ipar, mint a napnak sugara, mely cgy-iránt izgat, hevit és éltet mindenkit és mindent. A nemzeti gazdászatnak ezon üdvhozó bimbaja, hogy a maga egész díszében is fejlődhessék nyilt virággá, öntözni kell, részvét- és szorgalmunkkal.
A fejlődésnek egyik eszközéül tekinthetni a tapasztalati adomáknak véleményes kisórcttcli nyilvántartását, mert a szölőszctnok ugy is igon kovés orga-numa van még az országban. A gazdasági szakkönyvök csak felületesen foglalkoznak ezzel. A szőlészet czimo alatt Összorakott sznkkönyvocskék is igon, do igen sok tekintetben nagyon hiányosak, bennök az eszmék gyakran homlokegyenest állnak ellentétben, melyek a kovésbbé jártas szőlészt c»ak ugy vozetik, mint részeg a részegot szokta vezetni. Ez annyit tesz, hogy a szőlészet és borászat nom olyan mint a favágás, hanom tudomány. Tudományos alapra kell tollát foktetni a szőlészetet ugy, mint a borászatot.
Ha tehát kedvességednek is ugy fogna totszeni, mint nckom, akkor ragadjuk mog a szőlészet körüli mlltétclek alapját, magjarázzuk mog a tárgyalandó dolgoknak okát, irányoxzuk az olvasó figyelmet n tor-mészet törvényoi szorlut, a mennyire képesek löszünk. Ecltovén, hogy a t. olvasó o tekintetbon móltányos, a tapasztalt szakférfiú pedig közreműködő társunk le-cnd. Iston önnel. — N.-Kanizsán 1803. márcz. hó.
TEKSÁNOZKY JÓZSEF.
IVagy-llnjoiii, márcz. hó 2G.
Hogy e becses lapban vidékünk is legyen kép-viselvo, midőn Időm ongedi, felkorcscm önt soraimmal, bár innét bizony nom sok novozotcsségct írhatni.
Az egykedvű farsang után, melyet egy reggelig tartó vigaiommfll zártunk bo a fogadó termében — nagyon íh böjticBen élünk; kivált* a hir- és csomó-nyekbon valób an böjtölünk ; a gazda egész napon át
'') A mieMbiii uUlkoiátt kiri '' » 8 i o r k.
^ 47
gazdasága után lát; n kereskedő kereskedik, « igy a nohány otthon illő nem csinálhat akarva is valami nagy ztyt. Derék gazdáink küzdve a sors és nehéz időviszonyokkal — már majd végezték a korai tavaszi vctéBckot, mert az idő kitűnő, b földünk talaja nagy részt homokos levén, könnyen müvelhotö, s az cső után BOtn sokáig várakoztatja a gazdát munkájával.
Votésoink nagyon szépok, s ha a véletlen hideg által meg nem sanyartatik, gazdag aratáBt ¡gémek; hány táblát ellepett már a buja zöldség; etetni kell, ha a május nedves leend.
E körülmény nyomasztólag hat piaezunkra is; az olcségár inkább alább száll naponkint, n alig találunk vevőt. A buzi 3 frt 16—30 kr. Rozs 2 frt. Zab l frt 30 kr. Kukoricza 1 frt 80 kr.
Midőn máskor városunkon át majd egvnjást érto n gabonát vivő kocsi Kanizsára, — most hasonlítani sem lehet napjainkat a múlthoz; fennakadt minden, s szép omber, a ki tömött tárezával jár. Hanem azért barátságos estéken el-el mulatunk , beszélgetünk, s fumigál juk a világot a jó borok mellett, melyek közt a badacsonyi óh lühöuyei ugyan csak deritik a kedvet! Ha lesz inni való, majd felveszem a tollat, addig is Isten önökkel. o. /. *)
*) Hiiviííii l.''itja önt n Rxork.
Szigetvár, márcz. 24.
Röviden. Az ujonezozás nálunk a legközelebbi napokban lefolyt, — most jiedig egyre másra szántunk, vötünk és — Mieflozünk. A szölömunka is javában foly; több szőlőgazda inár a metszést is elvégezte. — Iloraink jók, de senki nom veszi; néhol zavarosak, do még nom romlanak — hála az égnok. — Ha önöknél Kaposvárott oly drága a zsír és kövér sertvés, jöjjenek ide, itt a zsír itezéjót meg lolict vonni 40 kr-ron, s 30 frtért olyan makkon hízott sortvóst, hogy legalább ad 00 iteze zsírt.
Vetéseink igen jól állnak; a tavasz kitűnően viseli magát, a szénaformésre is van reményünk a legközelebbi jó esők után. Eleségárban alig kÍB változás; itt is mindenki adna, do senki sem akar venni.
Az országbírói váltói értekezlet nagy reményt nyújt itt az üzletvilágban ; sok ember áll nálunk is a — bukáshoz közel; egyszer miy''d e.Bak több helyre beüt a mennykő. Hárítsd cl uram a vészes villámokat.
A viszontlátásig I r. ¡,
'' Mohács, 1808. tavaszelő 20-án.
Ébred a mosolygó tavasz, téli álmából, h mintha varázs erő színá föl az illatos füvet a föld öléből, ugy emelkedik az ki uton útfélen. Önkényt cazombo jut az egyszeri czigánynak élezc« megjegyzése, miszerint a gyenge fiiszál, tavaszkor, ha kalapácscsal verik is vissza, a földből azért még is kikél. A régen várt cső hála az égnek megjött; vagy- másfél hét óta szép, verőfényes meleg idövol váltakozva ázik a föld. Az oiö A talán jótékonyan hat a kül-vetések « kerti vetemó-nyekre.
A gyümölcsfák javában virágzanak.
„ Az ártalmas tavaszi lég mintha kövessé cnyhül-no;"n betegek száma már csökkenni kezd.
Az őszi vetések meglepően széjwk, az utóbbi oaőro pedig nagyon is megnyúlnak.
A Duna igen árad, do még nem veszélyes. E hó 18-án a heti piaezon a forgalom kovéssé lanyhának látszott. II
uzakereskedők, ugy látszik, jelenleg pihennek, s a politikai viszonyok további fcylődéíét várják. A gabonának értéke, mult lovelom óta, tán néhány krajozárral visszaszállt; most leginkább csak a molnárok veszik. Tiszta búzának kilója 0 frt 50—60 kr. Rozs 4 frt 10 kr. Kétszorcs 5 frt 20 kr. Zab 8—3 frt 20 kr. Széna mázsája 1 frt 90 kr.—2 frt. Bort. fehéret a legutóbbi heti piaezon akóját 2 frt 40 kron is le-hotett venni; a veres 2 frt 00 kr.
A helyi újdonságok közül tán azt lehet fölvonni, miszorint a hatóság városunk utezáit szabályozni akarván, elhatározák, hogy telhetőleg a föutczák hosszában vad-gesztonyc fákat ültetondnok. lliz nem is ártana, ha valahára czélszorü intézkedések tétetné-nok, mort biz utóbb ugy ellep bennünket a sár, hogy nom birunk belőle kiszabadulni. A fasorok ültetése pedig több oldalról igen üdvös: egyrészről fölségesen disziti a várost, másrészt pedig o''lapályos helyen ar. egészségre nagy hatást gyakorland.
KUGYEHAY.
Hirek ós események.
— Zalamegyo gazdasági cgylotének földészeti szakosztálya folyó évi apr. hó 10-én a sz. gróthi nagy vendéglő teremében ülést tartami, melyre annál inkább bátor vagyok a szakosztály tisztelt tagjai figyelmét felhívni, minthogy ezen ülés tárgya a gazdaságban legnagyobb fontosságú szántás versenyek körüli intézkedés leend. If. gr. liotthy<in>ji Ztigmoná, szakosztályi elnök.
— Zalamogye gizdasági fgyletónok állattenyésztési szakosztálya f. é. apr. 10-én tartamija mog ülését Sz.-Uróthon a nagy vendéglő teremében, melyre a szakosztály tagjai tiszteieltel moghivatnak. Hotka Mi-hdlij, szakosztályi elnök.
— A zalamegyei gizdasági együselcte f. é. apr. 13-án Zala-Egerszegen igazgató választmányi ülést tart.ind, miről n t. cz. választmányi tagok ezennel ér-
tesíttetnek, s szive« résztvételre tisztelettel fclkéret-nck. Ilrvtflendtj Kdlmdn, az egyesület vezető elnöke.
(T.) Mult hó 28-án tartott Frank Ignácz ba-konyvidéki néphegedfi« « számos valódi magyar szellőmben irt ciárdásaink «zerzöjo egy hangversenyt a „Zöldfa" nagy terinébon „hangbalom" kiséreto mellett Ez estélyen kedves élvezet jutott ki a t. közönség azon ré»?ónok, mely a magyar zene tekintetében helyes Ízléssel hir, mort Frank Ignácz müvei eléadá-sában is fénycsőn igazolta azon őszinte nyilatkozatot, melyet halhatatlan Mosonyink a „Zenéstett Lapok" 1801. évi 25. számában róla mondott; „Midőn Frank Ignácz úrról, mint magyar zonoszerzöröl h müveiről akarunk mogomlékozni, nem kívánjuk használni azon nálunk nagyon is pazarul használni szokott dic«öltö opithotonokat, inelyro sokszor elpirul a valódi önérzettol bíró tehetség, minők pl. isteni, romokmü, f ö 1 ü 1 m u 1 li a 11 an stb. stb. Elég legyen rövidon, egyszerűen, do tiszta meggyőződésből n meleg rokonszenvvel annyit nyilvánítani mindenekelőtt, hogy Fr. Ig. ur mint magyar zoncszorzö, igazán kitűnő tőbe t s ó g." E szavuk valódi érvényét CHak az foghatja föl, ki a nevezett lap kérklhetlcn szigorát ismeri. — Legnagyobb tetszés-zi\jjal fogadtatott „kanászdala," melynek eléadása festői volt, s nn;)yct közkívánatra ismételt hasonló tapsvihar közt. — Őszintén meg koll vallanunk, hogy valahányszor művészt hallunk jőni városunkba, — kivált ha a magyar jollcin természetében rejlő zajtalansággal közéig, — mindannyiszor bizonyos aggodalom tölti ol köblünket, vájjon nem hánntja-o meg vele a részvétlenség, hogy bonnünket fölkeresett? Ezen sejtelmünk nom először valósult oz alkalommal is, mert csak in azon ihleteiteket láttuk ezen hangversenyen, kik kevesen vannak, do folyton látjuk ökot a müvészot fárad lintlin pártolásában. A közönség legnagyobb részét valószínűleg Frank lg. h társa Holla Gábornak feltűnő magyaros öltözető ijesztetto el. Közreműködtek a hangversenyen l''irin-ger llóza k. a. ki b-zal>atoB s csinos zongora játékával kellemes benyomást okozott a halig ¿lók kedélyére, valamint Farnek ur is megérdemelt tnpsokat aratott terniészotes könnyüségü szavalataért. Mayer Károly Béla ur volt a hangbalom kezelője, kitől ügyes olvasása mellett több ihlettséget kívántunk volna egypár magyar dal eljászábábnn. lklla Gábor esin « magyar dalokat énekelt, do nem tudtuk mire magyarázni a hidegséget, molylycl azokat eléadta. Végül inegonilít-jük Grüiihaum József zenekarát, mely lelkes játékával nyitotta meg s végezte l>o az estélyt.
A A „Kanizsai dalárda" felsőbb helyről kijavítás végett visszaküldött alapszabályai ujolag fellep jesztetvén, most inár a vépképeni mognlakulást bizton várhatjuk. Ajánljuk azonban a működő tagoknak nak a gyakorlatokon való szorgalmas megjelenést, mert az előleges pontatlanság oly Bzünjolokot okozhat később, melyek az ügynek nem kis hátrányára lőhetnek.
A I^akato» Sándor anril 0-án nagyszerű táncz-koszorut rendez, moly közuen legjobb tanitványaí köztit 10-an az általa uiost szerzett „Zala Somogyi Ixiká-zó" cziniü tirsustánezot fogják ellejteni.
A Mult hé 21-én CBto 8 órakor néhány jól fegyverkezett rabló tört bo a palini urodalomban Kanizsától s/|-ed órányira fekvő Helga király jószágára. Elsőben a Bchwoizoreshcz mentek, kegyotlenül megkötözték az öreg urat b pénzét kicsikarván felmentek egy magyarul nem tudó fianczia föiguzgatóhoz (Ge-ncral-Dircctor) kitől szintén nagy mennyiségű pénzt vQvón el, a két egyéntől mindössze elvettek mintegy 2tX)0 ftot s egy igen nagyértékü zsebórát.
A Zala megyében az ujonezozás lx fejeztetett.
A Gózony Fcronoz kapornaki járásbeli főszolgabíró Zalamegyo 1-sö alispánjának novoztotett ki.
A Mártin» hó 30-án 10 rablót hoztak a helybeli rögtönitélő biróság elé, kik fölött a tárgyalás már foly. Vádol.vannak, hogy a mult évi június hó 3-án Tőszón Vendel lelkésznél Muraközben történt rablásban részt vettek, továbbá Nedeliczen szép. lö-ón Sártory földbirtokost és Schcrf plébánost Ailerhcilingenbon és több rablások Muraközben.
A Hogy városunkban sili''ny rend van, nz régi dolog s nem is igen mutatkoznak a javulások, de hogy még nagyboton is nyakra föro muzsikálnak némely fogadókban, az már igen-igen nagy rendi den-«ég.. Előbbi óvókban tapasztaltuk, hogy a feltámadási körmenet alkalmára legkevesebb sönrés sem történt — hát ozuttal jó clevofigyelmébe lyánijuk «•< illetőnek; mert bizony maholnap odajutunk, hogy ily figyelmetlenségek a hatóság ré«zéröl még a szűrös emberből is kiverik a vallás iránti kegyolotet, kaputos ember ugy sem igen jár a templomba — innét magyarázható az is, hogy e tekintetben nálunk semmi haladás nem történik. Vallás, tanitásügy tisztelete, hol késtek az éji homályban 1
A Egy ködmencs atyafi Frank Ignácz hangver-«onyo közben a folyosón álló Urakhoz menvén, azt kérdezto, hogy merre kell menni, miro eaek a karzat ajtajára mutattak. „Hiszen már onnan lejöttem, úgymond, do azt mutassák meg, hogy merre kell lemenni V" Egy máhik pedig egész lolkehtllé«sel tudakozta tőlünk: „Ugyan mondják meg a tons urak, hogyan kürtölhet áz az ur a hegedűn !"
— Légrádtól Zágrábba vezotővasut terve. Körö« iucgyébon egy hicottmány alakult, mely feladatul tüute ki, egy Légrádtól, Kopreinicz, és Körösön keresztül Zágrábim vezető, és a llinla-l''rcgor-hof, valamint Steinbrük-sisseki pályavonallal össze-
4 -18 +
kótö vasút építtetését kieszközölni. Ezon bizottmány már futamodott ia aziránt, hogy ezon vonalokra néz-vo az előmunkálatok megkezdethessenek. (Hon.)
Knpoavár.
* Többé nom kell félni, hogy a kritikus termelésit korékrépával fontakadjunk, mint a legközelebbi öszszel is történt, midőn 2 frtért vettünk egy p. mérőt, s igy ia ritkaság volt. Ellátnak ezután bennünket — u termés itt roszul ütvén ki — Laibachból, honnét Boglárra szállítva, hordóstól 2 krba jön fontja.
* Mólt.-kapusmóréi Móroy Káruly főispán ur által, a kaposvári gymnasium ópitósi költségeinek növelésére adatt vigalom jövedelmezett 1460 frt 78 kr. o. ó. Ugyan az ö intézkodéso folytán adakozásokból begyült 20-13 frt 22 kr. o. ó. ós négy darab arany; igy az eddigi begyült összeg tosz MOöfrto. ó. ós nógy darab aranyt.
* A lengyel felkelő Vezór Lurovszki, kiről állít-ják, hogy a miochowi csata után agyon lőtte nngát, lK4C-tól -lri-ig a moabiták cella börtönébén tartatott fogva és Micronlavszkival együtt 18-17. dcc. 8-án halálra itóltotettj 1848-ban megkogyclmozvo, l)uk mellett egy jószágán ólt, melyet 1860-ban 30,000 rubelórt vett. Langinvitz a porosz ogyotomro ment mathema-tikát hallgatni. Ekkor tostvórónok gyámpénzébtil ólt. Sulvos szembajban szonvedvón, s tollal nom foglalkozhatván a legnehezebb számtani feladásokat fejből oldá meg. Eolüdülvo Párizsba mont, hol Milboiz tábordokkal — mint ennek segódo — Nápolyban Garibaldihoz csatlakozott, s onnok törzskarában foglalt állomást; később tanár volt a lengyel katonai iskolában üunooban melyet a niomonti kormány Oroszország iránti olőzákenvíégből feloszlatott. (N—ts.)
* Garrard, londoni koronaókszerészt az előkelő világ nagyban látugatta a napokban. Ott ki vannak állítva azon ékszerek, miket a walosi hg. menyasszonya Alexandra k. dán herczegnő ajándékul hoz. Az ékszerek közül a ügyeimet különösen magára vonja a gyémántok és,f£yöngyükböl készült nyakék, melltd*, és fülbevalókkal. Az összes ékszor készlet 2000 gyémánt és 118 drága gyöngyből áll, A két legnagyobb gyöngyíU a belga király a rault londoni kiállitás alkalmával vette, Tiorégy londoni ékszerész a hircs Ko-hinoor gyémái t mellé állította ki.'' Az ékszerdiszitmé-nyok többnyire középkori minták szorint készültek. Egy gyürüt nagyon moguéznek, melyben hat drága kő van, és pedig oly rundben, hogy a kövok noveinek koztlő botüi „llortiou-t jelentenek. (Az „Albortu név kiesinyitőjo) A kövok következők: Heryll smaragd (emorald). rubin, türkis, hiacziut (jaoint) s isiuét smaragd. (N—ts.)
* A na]M>kban kövotkoző czimll lovél érkezott a j>óstán KajKJsvárra : „Kérteién Fusohkalusch Janusch-nak," o helyett: Hertelendi János fiskálisnak. Ily czimmcl ellátott lovelok aztán nom csuda, ha megjárják az operencziát is.
* Frank lgnácz, n bakonyvidóki néphegodüs, s egyik ismertebb zeneszerzőnk bennünket is meglátogat rövid idő múlva, bomutatni „Hangbalomu-ját
* Az érdemes kogycs rendű szerzet gazdatiszti karának évi lizetósót tetemesen felobb emelte, s jövedelmi százalékot is húznak.. Meg is érdomlik ; ott biztos a siker, hol a hűség és szorgalom illőleg jutalmaztatnak.
• A legközelebbi időben iyra rablás törtónt Szon-náb&n; az oda való lelkésznek vitték el néhány ftját. E gnzomborok melyik bandához tartoztak, — nem tu-datik?
• A kaposvári uradalomhoz tartozó ordőségokbon a tél folytán 63 db őz esett cl. Itt uztán nem puifogut-tak hiába!
• Az urodalom bérlöjo megkezdte nz ölfaszállí-tást a Kapós vizén. Az úlfát ráhányják a vlzrc, néhány, omber késóri s igy haladnak a lbina felé. Olcsó szállítás. Hanem arról hallgat az irás, hogy habár vi-zon úszik u fa, mennyi szárad el bolölo az uton?!
• Újra kezdték folműlegílni a hirt, hogy a zseli ezi ordőkbon majmot láttak, hihetőleg Kaposvárról inalt ki, mert biz itt van néhány példány.
• Egy somogyi ismerősünk szép meglepetésre ment ki pinczéjébu. Három darab 6 akós hordóján következő feliratokat talált, krétával irva:
1-ső hordón ez volt: „Ezt nom veszszük meg, mort nagyon dohos." Felbontja a tulajdonos, az Üres hordó csakugyan dohos volt, helyette a tele jó hordót eleinelték.
2-ik hordón: „Ez sem koll, mort ez meg nagyon nyúlós." Folüttotik nz /»kóra, a hordó üres, s a bort belőle csakugyan — kinyújtották, t. i. a pinczeajtón.
3-ik hordón : „Ezt sem használhatjuk, nagvon tiszta a fejtés." Az az egy cseppig elvitték belőle a bort.
Elképzelheti az érdemes közönség, hogy mekkorát néz ilyenkor az ember ? !...
Nyílt posta.
Turulnak, IV«»«ni n k''lld-m^nyt míg tt iilSIjf nem írt luk rA itolvfttnl, »»ónban minden j''it hiaitink. A. mtwcuiui »óUknf in(«Ubb «Ivlrjuk. A Uutuaoknnk 1« a''lj» ttn át (lilröilettlukflt,
I*. U — u»k Literi llmvól ntAn U k iMlietrd ; do me».no no hallMid | uiindou tekintetben rid vau biiva a vúlmulíj. M>(k lovclUuk mvjy.
T. V-uak, 8«. L -ón i Nom J»n a vAla««. C. K-nak, KArmonden i Ugyan o«t ii< -ujuk. K. Kdiuck, Mohii« i A nyílt poita elíbb lett irra. mint, Ön p4nxoi le»clo moir''rkrirtt | Innét a tíredí». A* uj küldcnxhiyt »líff nem ulvMtnk At i krtittiuct ön bilije''»igáért. A na|H>kban kapja ön levelünket.
Ha laciou) ban, Nem nda, llmlal o ver» keterdbb lenne uu-klluk, mint a küldendő lirmU*.
N. Hajómba, o—I - nnk : Jobb leli u Icv.O ; vrriilnk tigy ii annyi van, ho((y Aralttl.''d főiünk ; a kiliagyAnokat tenni kollett, mert lókat uiugprüdftgtotelt volna.
K. (>y -nak Pettcn : .Krgye''.iue Inek r<1^ pihen a prnnAj*'' A lialAtlTti torta ki>/gyl»*t okoiott.
1'' 8 —nak; Viliért irm Irhet! a lap *utm ne bint»a <lnt, a lap i> jól ill, meg a kiad > U eddií. A Vc»i|>r>\mi lap tervo pihen \ cIík inni van a provIhfiMton, bír eteket lőhetne teUpiteui. .FiJ, rtj.« - Ue kinek no fijua 1 1
A „l''o (ti Hölgy Ül vállad* t. «¿«rkuwtttsjg^nek i Ai vit.''.UÓ két aiitnol nom kaptuk
,I.*ingyol dal.* Ily l«lk«»ittf mellett nrhiíi volua ctatAkat
nyerni.
I> nak : Mlh.''lyt rA .''r''luk, vAla.íolni fogunk.
A llalatonpartra i Megkéreti; eUbb »xlveiun hallgattuk volna a muitika uót.
, A nag/ok arciké-.ci* irúJAuak; hogy inerto ön műtermét felillitanl : van-o «xah^dalma a .nagyok*-tói.
-¿«írerélrlek * Adhatók i hAr kiitó ><Ara<.
.Rigyujtottf .n a pipAra* Ka ön kiaArti a IAngvl>it ?!
U. K—na''/Kauiits: Kaptuk, de ai idtf ponton még vAla-• lolhatunk.
Felelős Hzerkcszt«: FODOR PÁL.
Gazdasági tudósítások.
\ngy-Knuis»n, tuárczius 30-án tartott országos vásárunk várakozásunkon földi ütött ki, a mennyiben eddig általános pangásról kellett panaszkodnunk. — Gabona kevés szállíttatott ugyan bo, do más áruezik-kokbon é|>en uem volt hiány s kelendőségnek örvendettek. Hendkivill nagy volt a boliajtott marhák mony-nyiségo, azonban itt vevők nem igen volüik, csak a mészárosok válogattak a javából.
Uttra 3 frt Hü kr. — 4 frt 10 kr. ltozs 2 ft 20— 40 kr. Árpa 1 frt 80 kr.—2 ft 20 kr. Zab 1 frt 50— Üí> kr. Kukoricza 2 frt 20—30 kr. Hajdina 2 ft 10— 20 kr. Burgonya HO kr.
KnpnHVÚr, Márt. 25. Újra volt csendes esőnk ; utána meleg • nap, bár az éjszakák hUvösro fordultak. Az eső most oly gyakori mindig, hogy ritka nap, molyon ki nem vori a munkásokat a dologból; pár hoto kértük,jelenleg uokalni is kezdjük. Szemlátomást nőnek a vetések, s ha ily kedvező idő marad, va^yotot-ni, vagy sarlózm kell több helyon, mort megdől buta ós rozs. Kik még visszatartották is cleségökot, készek árba bocsátani, az idő upy rájok ijesztett; a piarozi reményeket még lejebi) hangolta; ugyan szép ombor legyen, ki spokulátiora nagy vótolbo ereszkedjék. Természetes, az ilyon időjárásban a gaz is bőven nő; losz tehát konkoly, ha nom irtunk.
A kegyes rendű szerzőt mornyoi uradalmában hallottunk gyapjuoladásról; 20 frttal olcsóbban kelt, mint tavai; ez évben mogvotték ugyanis nem gazdaságbeli gyapjú mázsáját ÍKö frt és egy aranyon ; jelenleg eladatott l(jö frt és egy aranyon ; az urodalom gyapjúja tinóm, és évenként 2Ü0 mázsa körül nyírnak, kisebb gazdaságokban máig sincs gyapjuvovŐ; könnyű lesz kiböjtölni a szegény pény.tolen gazdát. A» olcsógárakat igy jolozhotoin : Huza 3 frt Ü—8 kr. Uozs 2 frt. Kukoricza 1 frt 58—GO kr. Árpa 1 frt 55 kr. Zab 1 frt 25 kr. Egy öl f.i 7—8 frt. Egy mázsa széna
1 — 1 frt 20 kr. Egy k«>cfti szalma 3 frt. Egy akó bor 4 frt. Egy zsák burgonya 1 frt 5 kr. A kövér sértvén ára némileg szált, de azért a zsírnak 50—60 kron kel itezéjo; Ezt már megkell vonni a kanosvári fogyasztó népnek, ha törik ha szakad; s igy akarván a lientsek és kofák ; szegény fogyasztók ! I (nt. p.)
VeHipréftt, Márt. 24. Nokünk is több jó esőnk veit, mi a pinreziárakra nem a legkedvezőbben hatott; volt többször alkalmunk látni Somogyi eleséget itt, mi a Balaton parti vasút vonal elkészülése óta ritkán történt; jele: hogy oda lent boiu valami aranyosan megy az élet a kereskedés és forgalomban. Időnk nagyon szép; mindönki, kinek künn túctidőjo van, a mező körtés szőlőkben van olfogjnlva; kávéházak, casinó nappali órákban majd üresek, ha csak az cső vagy r«)«z iilő be nom korget lwmnünket; sok a torok bf\j, do veszély, nélkül. Elcsógár : Duza 3 frt 80 kr. ltozs
2 frt 20 kr. Ar|>a 1 frt <J5 kr. Zab 1 frt 60 kr. A jó Ivornak nkója 4—5 frt., igy sincs vevő; mindig félnők még a romlástól, bár a hűvös pinczckbcn, fejtés óta szépen tisztulnak boraink. r. 1.
Sxlgftvnr,, Márt. 25. Búza: 3 frt 24-30 kr. ltozs 2 frt 5 kr. Arixi 1 frt l>0—G5 kr. Zab l frt-iOkr. Kukoricza l frt Ko kr. Széna mázsája 1 frt 15 kr. Oly kitüuők őszi Vetéseink, milyenre ritkán emlékezzünk.
r. 1.
MárcziuH 2G-t«l fogva a „Korona" vonclt^lö melletti volt Svágell Nándor röfíte kereskedőben 5% gyiíri úron alul
végleges eladás
tartatik, mely ezennel a t. ez. közönségnek közhírré tétetik.
I Friss vetfimagvak u. ni. I
| j Lóhere, vnlódi franezia luezerna. j:
;|f Lóhere, stiíjer vörös. p\
.. Róti here, fehér hollandi. i í
, j Perje, (Keygras) angol s franezia. I
íj Baltaozim, (líspareet). I A
| ji Czukor- s takarmány-czékla-rópa. | |
rf Tarlórópa, fehér kerek. | j
|| Bükköny s mohar. §
||j Mezei komacsin, (Timoteusgras). M
m Akaczfa, s különféle erdei famagvak. | m
!| Kürti veteménymagvak. f
if * Tovétt»t»A; lj
Im Marmarosi murhasó, fekete. f
■ '' Tengeri marhasó, vörös. M
Paraffin kocsi- s gépkenőcs. '' !§} Angolna, sardina s más különféle halak.
■ |j Sajtok, strachino1 parmazán, ementitli, groyi, schwar-
. 1 zenbergi sat., jó minőségben s jutányos áron kaphatók: II
I Fovsselliofer József kereskedéNéhen, I
(a városház-épületben) N.-Kanizsán. [6—6)
A vrászlói urodalom közhírré teszi: hogy Somogyinegyében kebelezett Simonyi, Pa ti és Vraszlói korcsmáit, hozzá tartozó épületekkel, belsőségekkel, szántóföldek- és rétekkel, és az úgynevezett uri-jogokkal együtt örök áron f. é. april. 27-én reggeli 1) órakor, és a reá következő napokban az urodalmi vrászlói irodában, hol előre is a feltételek megtekinthetők, elár-vereztettni fognak. Vrászlón márczius 21-én 1803. 12—i)
Az urodalmi tisztség által.
W K
t
s z
p e 11 z. -Tflp^
Földbirtokobok (■« gyártulajdonosok, közHiígck, tostületck és niagányzók, kik elógöégos biztoaiték mellett, kölcsönt kívánnak felvenni, igen kedvező feltételek alatt, kész tököket felvehetnek. IJérnicnte» felszólításokra közelebb tudósítást adnak,
Frimont Henrik és nemes Angeli József
Bécsben, Wandl szállodában 149. ajtó. [4—4]
LAJPNIK EMÁNUEL
kaposvári kávés
njánja mn^át a t. cz. köziinRég szives figyelmébe, kiivetkozökro nézve:
Mimi n nála megjelenti helyl>eli é» vidéki HzámoH venilég, mind Somogy én » Hzomszéd megyékben terjedt ¡»merotesség é» lovelezési körénél fogva, azon kel-lemoB helyzetben van: hogy a t. cz. nagy köztintiégnok szolgálatára lehet ingatlan fíVldkirtokok, házak Bzorzése-, cserélése-, eladása- vagy haszonbérbe szorzésé-ben. liiztos tudomással szolgál vételre eladásra, legyon az erdő, ttlfn, göbül, lovalt, gyapjú, Juh, «ertvés, elpség, takarniáii>< épüU tfa, g<?pek, bor, igavonó HzarvaHtliarhák vagy bármely az Uzlot, kereskedés és gazdászat körében olöfordulé tárgy. Szerez vételre, eladásra nllnin- iparpapir és oorajegye-ket, s mindezt parányi dyért.
Azért felkéri cgé.sz tisztelettel fentnovey.ett mindazokat, kik bármely tárgyat venni, eladni, cserélni vagy haszonbérben birni kívánnak, magyar vagy német nyelven irt, s bérmentesített leveleikkel hozzá forduljanak. Hol koll, a szigorú titoktartásról biztosíttatnak az illetők. (6—6)
Wajdits Jézscf kiadó, lap- és nyomdatulajdonos Nagy-KanitaAn.
Nagy-Kanizsa. II. évfolyam.
c,
11. szám. 18G3. április 10-óh.
ojjyi Közlöny.
Ismeretteijesztő lap
a
szépirodalom, kereskedelem, ipar, gazdászat, tudomány és művészet köréből.
r"-r--- ■ . ;—• ■ ''j-•.... ....................... '' írj ,.i. . 1 ......_________ _______, „... i UI. J .1 - .1 ,. . ,■■■,. ^.JJ
Mogjelen o lap logalább egy íven julius hó 1-tól kezdvo mimlon hó 1-én, 10-ón és 20-án. — Előfizetési ár postáni szétküldéssel 0» helyben házhoz hordva eKész évro 5 frt., félévre 3 frt. — Minden egész éves olöfizotó a laptulajdonos kölcsön könyvtárát a» oddig featálló feltételek mellett f é 1 Áron használhatja. — Nyilt tór egy Petit sorért 10 kr. — Hirdetőiek négy hasábos Potit sorért 1-ör 7 kr., 2-or C> kr. és minden további beiktatásért 5 kr. s bélyegdnért 80 kr. fizotendö. — A beiktatási dg h a lap kozolését illotö minden tárgy a kiadó hivatalhoz Napy-Kaniz*ára; a lap szellomi tartalmát illotó közlemények pedig, ugy minden levelek
bérmentve a szerkesztőséghez küldendők Kaposvárra.
Fénysugarak Mecsekháti üt „árnyoldalaidra.
I.
l)ic grosKon starken Goistor, llescIiHint oft ein Schulmoistor; l)nr in dem Ilirtenamt, Von rcinem Kifér Hninmt.
üehubart.
Sokilig töprenkedtem rajta, vájjon csak ugy négy szem közt, vagy nyilvánosnak meg-fclolő nyilvános uton tegyem-e meg jÓRzándéku — do nézetem szerint nom épon fölösleges — nícgjegyztahnet a „fény-és ámyoldalok" IV. czikkéro?— Összevetett pro ot contrák titán az utóbbiban állapodtam meg, mert oz uton köny-nyü szerről nlkaimat vehetek magamnak, beleszólni a hazánkban átaliin, •— s igy megyéinkben is annyira szükséges, ép azért gyakorta szőnyegre kerülő tanügyök körüli eszmecserébe.
Népnevelés! — száz meg százszor leihozott, újra ismételt, sürgetve szorgalmazott, megtestesülésére váró oly i g o, mely egyszerű kiejtésében is magában hordja már felkiáltójelét.
Népnevelés? — jövőnk kulcsa, kincseink* bányája, reményeink záloga, jólétünk, boldogságunk napi kenyere...!
Nem osuda, ha annyian, oly lelkesedéssel
rántanak kardot mellette, annyi szakavatottsággal , figyelmes körültekintéssel, oly részletes bonezolgatással szólalnak fel érdekébon.
Ezt teszi Meosekháti baráton) is „fény-és árnyoldalai" IV. ezikkében, midőn a „Vezér" leveleiből, illetőleg azok egynémely pontja ellen kiindulva, nagy tapintattal, egyenesen a dolog volejébe, a népncveléssel ex oiVo foglalkozó iskolamesterek állomása bonozolga-tásába vág.
„Itt látom én a bajt és ) edig —ad portás" mondja
''Igen helyesen! —• mig magát a zavaros forrást meg nem tisztogatjuk, hasztalan szomjasunk üdítő italra; mig magát a beteges gyököt meg nem nyosegeijük, hiába tördeljük l''aty-tyu növéseit; mig szorgalmas öntözgoléssel a törzsöt magát föl nom neveltük, sikertelen sóhajtozunk ágai gyümölcsei után. A hol baj van, gyökeresen orvosolandó az, mert elvégre is kiüti kóros fejét ujolag, ha elevenére nem hatunk, — ha magát a oriusá causao-t alapostól ki nom pusztítjuk.
Jól felfogta ozikkiró a nevelésügy fő-fő szükségletét; tudja, hogy nem ónak az oleaster, de még az olvetett olivá is — oleastcrnek növekszik, csak, ha törzsébe nem oltjuk a szolid oliva nemes ágacskáját.
A nevelés ügyében első a tanító ügye.
E tanitó-ügyot, illetőleg annak „árnyoldalait" bonczolgatva -ozikkiró, egypár tollhibát szalasztott ki, melyeket — csak csupán sajtójavító szerepében — szabadjon néhány észrovétellel kísérni.
Nézeteit mintegy summa summarumképen ezen szavakba látszik összevonni: „egyszóval tessék nekem mogongodni, hogy a tani t ó mostoha h o 1 y z o t ó n c k a 1 o g t ö b b esőt bon épen maga a tanító oka, ogyik vagy másik tekintotbon,
Gravis est íűo sermo! — semmiképen som lehet helybenhagynunk. Vakmerő állítás, moly ot ha oz utóbbi szavak „egyik vagy in á s i k tekintotbon" parányit szelídítenek is; do az a „legtöbb" — „épen maga" oly erős, árnyoldalon kitételek, melyek helyett untig elég volna a „sok" — „épen maga is" — untigelég! Ez azon pont, azon árnyoldal, melynek némi szelídítése végett akarok felszólalni.
A „legtöbb" bizonyos monnyiségnek legalább háromnegyedét szokta tenni, — legalább! már pedig Somogy-Baranya megyékben — mert csak is innon következtet ozikkiró — az őzen értelemben vott „legtöbb" nem lel elegendő véd vekre praotioo. — az árny oldal ok ÍV. ezikkében nem lel olyanokra theoretico.
Mily szomorú holyzotbon tengődik sok is kolamcster, úgyszólván mindönki előtt ismeretes
TÁRCZA.
igazság!
Mind hijábanl a világgal Azt már ol nom hitethoted; Érdek nélkül tud lángolni Igazságért szeretetod 1 Az igazság almafáján A ravasz ész — ez a kígyó, liármi bölcsen, céak.igy sziszeg :
Kí igaz: mort nekem igy jól
i
Eh habár az igazságért % Keserves, szép halált halnál: & hiszi a bölcs szerelmcdot; Igy szól: de nagy bolond valál 1 Kottö közül választani Kis észszcl is nem oly nehéz: Elj s halj mog az igazságért, Mint bolond — vagy magadra nézz 1
Ez titka a bölcseségnok,
Annak a mély tudománynak,
Mivol nohány üres fejű
Urak oly nagy képet vágnak 1
Mig mások ugy magasztalják
Ezt az észt — én ugy lenézem I
Választottam: az igazság
Es koldusbot — osztályrészom!
CSEPELY SÁNDOIt.
Viragbokrótak
a snla-MoiuoK) I hölgyek számára
KEMPELEN OYŐZÖ-ttfl. II.
Ismét egyszer egymás mellett ültünk, én és szép barátnőm.
Kandalló parázsa mellett lelkesedvo szóltunk a szívnek szent frigyéről.
Egyideig alig luiltók egymás szavát; szűnni nom akaró kocsi robaj tanusítá, hogy a fiatalság ismét tánozvigalomba megyon, találkozni, is-
merkedni, lélokfrigyet kötni, közöl hozni szívókét egymáshoz, egymásba tenni szerető kezet.
A szív, ha szeret, de ugy, mint szeretni kell, mélyen, forrón, igazán, változhatlanul, oltár, melyon csak szentnek van helyo; gazdag föld, melyben csak balzsamillatu ritka virág terem; égboltozat, melyon nap tündököl, a boldogság ragyogó napja, és fényes csillagok, a megelégedés, a hála. az üdvözülés csillagai; onyho borok, melyben csalogány dalolja mélabús panaszát, vidor zengeményét; terebélyes tölgy, sasnak, vércsének helyet nem adó, csak szerelmesen bugó gerliozénok; tengorszem az érzelem legmagasb tetőjén, mely fogas csukát nom, csak aranyhalacskát tíír meg kristálytiszta forrásvizében.
Olyan szivek, melyokot a szomnok büvölo-tes ragyogása maga hangos dobogásra késztet; molyokot az ajak rózsapiros szino, büvös-bájos hangja, lélok nélkül birtokvág-yra ingerelni képos; molyok kiosiny kéztől, apró lábtól, li-liomdoréktől elragadva, mondják, hogy szorot-nok, —• téves uton járnak.
Szövetkezés lehet obből megismerés nélkül ; szövotkozés hosszú élőt hosszú napjaira, megvásárolt virágtalan mező, puszta nagypén-toki oltár; szürkcszinü csillagtalan égboltozat, üres borok, kopár béreztető, minden, minden, csak a szívnok való, igaz frigyo soha!
Reménynok szép, ozorszinü szivárványát kell, hogy mogolőzzo virágot elővarázsló, csöndes harmat eső; szivek frigyét kell, hogy meg-olőzzo lélek frigy kötése.
Legszebb palota ledől, ha nincsen alapja;
nyúló jegenyefa leomlik, ha. nincs gyöke-ro; szív frigyének egyetlen alapja, életadó gyö-ko testvérlélok szeretető, becsülete.
Szerelem a szívnok viruló tavasza; minden lépten áldás tekint felénk.
•yv
Szerető szív tava/jj t^ napján virágot megy szedni erdőbe, mozóre.
Szebb a jáczint, mint egyébkor; sötét zöldjo reményt mutat; patak partján kis ne-folcjts állandóság felől beszél; rétnok karcsú lilioma szűzies szemérmet lehel; rózsa nem tetszik, iroldnak fordultával mindig újra nyilik; pillangó, könyelmü rovar, egy virágról másik felé szállong.
Szereti szív tavasz el&J napján, holdvilágos estén szabadba megy osillagtongert nézni; osthajnali csillagfényben ragyog; jiem is egy o csillag, hanem kettőnek egybeolvadása; nem tudja még, milyen nagyon szereti mégis azt gondolja , a csillag egyik folo lolkbm, másik folo az ő lelke! --
Szerető szív tavasz első napáin kyíja fl''le-niile bi''is panaszát; örömdalimk /tetszik neki; elhagyatott árva gorlc. panaszos bujr^i szore-lemnok, boldog szerelemnoV''. bang/Q ; . ^gyadt fényű szentjánosbogárka, Ítf-U^s o«I&»g fény-viszhangja.
Szellem látliatára öntu.latlr.w .águl; ész munkája könnyebben foly; kéznek dolga nem oly fáradságos.
Érzelemnek tiszta lápgján megdicsőült, magasabbra emelkedő PhőnUmadár minden iszív, ha valón, mélyeit, íorri'',vés igazán szeret. ,
I''hőnixmadár neu; keresi1 rózsát, soklovelü, sokszor nyiló rózsát; kelet ritka szép virága, kertek kinoso, nagybecsű aloe, száz évben csak egyszer virágozó, onl^l^lett vágyainak ozélja.
Es mikor a két egyszer találkozik, mennyi öröm, mennyi bűbáj, mily édos édep, mi toljes mennyország!
Hallgat az ajk; a lélek tükre, a szív visz-hangja, a qzem, beszél^osupán.
Egyik mondja: En szeretlek; a másik: Én is. Egyik: Régen szerettelek, osak nom
dolog; mint áldozza, inint nm&zti fel állomásában önmagát osak az tudhatja, a ki látta, hu láttam, pedig nem egyot, láttam többot. Nagy tapasztaltsággal ugyan magam sem állhatok elé, de annyit jólélekkel elmondhatok, hogy sok iskolamester óloto szakadatlan áldozat, szakadatlan küzdés, pályája kezdetétől a sirig. Ez önfeláldozásnak, ő maga legfőbb oka —
mért nem hagyja oda hálátlun pályáját, mért nem Voros kevesebb l''áradságu s nagyobb jövedelmit állomást! Naphosszat szivni a göz-büzŐs lovogŐt; reggeltől délig, innen estvélig elvesződni emborfölötti türelemmel, a műveltség lehető legalsóbb fokán lövő, igen sokszor mindon faraghatóságra tökéletesen alkalmatlan söpredéknek söpredékével; megizzadni facsaró vizig, kibeszélni lóikét, mindennéven novezendő fordulatot, taktikát előszedni, inig a csemetéből csak annyit kivehet, mi novo? törni magát egész áldott éven át, s fáradságának som szellemi, sem anyagi hasznát sokszor egész áldott éven át nem tapasztalhatni — valóban nem lehot egyéb önfeláldozásnál. — Mikor végre teendőit végzi, vigaszt lel tán csendes családi körében ?
Boldog tanító, kinek csendes családi köre van; mily sokszor megifjodik benno, felüdülve testben lélokbon, — mily sokszor megmenti e/, öt a kidöléstől, végelcsllggcdéstől!
Do hát mikor a szegény család künn izzad a mezőn, ásva, kapálva, mint az utólsó napszámos
— mikor ez sincs hon, hogy magát legalább kissé kibeszélgethessc vele, mit tesz?
Előkeres egy heverő kapát, maga is kíbn.l-lag a mezőre.... Kapálgat csendesen maga is,
— és eszébe ötlik a gondolat: ugyan nomvolna-e tanácsos soha vissi''a se térni többot ama terhes foglalkozások közé, hanem itt maradni a mezőn, tördelni a szívós göröngyöket, molyok legalább hálásan visszafizetik a tízszeres magot —- mogtermik a szükséges napi kenyeret.
Mert a nép ritkán termi ám mog a ráfordított fáradság tízszeres magját; bár a mindennapi kenyeret adná meg jó szívvel, panasz nélkül.
Kényszeríteni kell rá:
Kár volna szegény népért, mikor amúgy is oly ügyefogyott, saját magával is jótchefotlon
— sóhajtja a kifáradt iskolamester, —és tovább kapál.
tudtam. Másik: lívok óta to vagy gondolatom; minden vágyam lolked rokonszenvo, szivednok rokonérzclme. Egyik: Tehát szoretsz ? Másik : Hiszen tudod! Egyik: Mi boldog vagyok! Másik: Üdvözülök.
E perez a föld mennyországa, a valódi tökély.
A két szív megkötötte frigyét.
A remény szivárványa még az égnek egyik felén; a másikon már a nnpnak tiszta ragyogása . . .
E percztől, mint „Vadon fiának" ihletett költője mondja, érzelem határán belül megszűnik az egyén, két léleknek egy lesz gondolata, két szívnek egy dobbanása. *
„Csöndes a ház — irja Vörösmarti — ah do nincs nyugalma; fölveré azt szerelem hutai ma!"
Jellemszilárd, csataedzett férii gyermekké lesz; egy szó, egy mosoly boldogítja lelkét; lábához borul nem a leánynak, hanem a gondviselésnek, mely ennyi sok édes érzelemmel megáldotta; leány elé azért térdel csupán, mert a gondviselés áldását ő benne látja; komoly ember, gondolkodás, észlelődés higgadt fonto-lás embere bársony kéznek érintésén összerezzen.
Gyöngo, gyöngéd, kedélygazdag ábrándos leányka szilárd szirtté válik, melyen mog kell törni minden csábnak, minden vágynak, minden érező szívétől idegen reménynek.
Mikor két szív irigyet kötött, nincsen egynek saját gondolata, másiknak meg nincs külön reménye; a mit egyik beszél, gondolta a másik, kivánja ez, miro amaz vágyik.
A leány ifja szemével néz, míg ez kedvo-Bének ajkaival beszél; a szív csak jóra képes, szépre és nemesre s ezt is nem önmaga teszi; szent érzelem oltártüzo minden tettének forrása.
Tiszta nyári napon forró napsugára vilá-
f>0 fr
Hányan nem tudják, mit tesz iskolamesternek lenni! Megvetik a szegényt, kinevetik ho*z-8iu tágas kopott kabátjában élezoskodésök gánytárgyává teszik — „jőj fel,kopasz,jőj fel" ! kiabálják a kor neveletlen gyormekoi a népnevelés kopaszfejü, aszott arczu Elizeusának — miért oly balga, hogy feláldozza magát haszontalan pórsihederok sikertelen novolésévol ?! miért nem tesz csudát, miért nem készíthet agyagból porczcllánt, rézből aranyat: legalább divatos atillát is viselhetne!
I)o mit tohet aztán róla, ha a pórral egy rangra jutott; ha megvedlott ruhája, — moly még a régi jobb kor emlékeként tityeg világ diosŐségévol jóllakott életuntsággal gazdája tagjain — elpirult szégyenletében amannak czif-ra szllro mellett? Mit tehet róla, ha ily s hasonló kíll- és bclállapot akaratlanul is a „porig hajló popularitás" soha nem óhajtott regiójába vetette?
S o mostoha helyzetnek vájjon legtöbb esetben ö maga volt-e oka?
Nenulo nem annyira fény- mint inkább árny oldalok ?!
Pedig nem ogyes egyén, hanem egész osztály szánalomra méltó tükre ez. lía nem hiszitek, menjetek, kérdezzétek az elaggott, megőszült őszinto öregeket — nem fogják nagyítani a dolgot, sőt el is hallgatandják tán a legvérzőbb sobot — mégis elég, sok is lesz a mit látni, hallani fogtok. TU1UJL.
A Hooibrenk rendszere, vagy a sző-lőnövóny magas metszése ellen tett kifogásokat illető észrevétel.
A szőlőtermelésről jeles, ós minden szülő tulajdonos tíizoteSb olvasására oly igon érdekes munkát irt, s igy n honi szőlészet torén magának nem kis érdemet szorzott Oaál Alajos urnák o lap 7. és 8-ik számaiban a Hooibronk rendszere ellen okadutoltun megjelent torjodclmos felszólaláséra; miutin én, nyil-tan megvallva, ezen rondszert csak elvileg ismerem, do gyakorlatban látni még alkalmam nem volt: azért ez érdainbnni ollonszélást o téren szakavatottnbbakra bízván; addig azonban ozon fölszólalás megczáfolá-Mtlrn, részemről őzen kozolés tekintetében elegendőnek tartom, a szőlő physiologiájában magának jeles ismereteket szorzott Lukácsynknak, a „Kerti gazdaság" 2l-ik számában 8<)2-ik lapon olvasható nzon mugjegy-
gítja háznak fehér falát; fehér falról világsugár visszalövel átelleni házra; szerotő szív napvilágnak önmagát nem tartja soha; kedvesének drága lelke örömének fény világa; ő a jót az áldásost csak visszasugározza.
Éltem élte, szivem szívó, lelkem lelke, világom világa, — mondja egyik a másiknak, pedig megszűnt lenni külön szívök, külön leikök és világuk rövid múltban,jelenükben,hosz-szu hosszú örök jövendőben.
Mikor a féríiu félve, vágyva, tartózkodva, sovárogva ajkát érinti a lánynak » a leányka elpirulva, szégyonkodvo főjét ifja kebelére hajtja; mikor egyik szív a másik --dobbanását érzi, mindkét szempár földöntúli boldogságban ragyog földi^vágyak nélkül: mogkötvo a szívnek frígyo nem mától a jövő napra, nem az^élot egyik korszakára, hanoin egész jövondőro, om-borélot tartamára, siron innen, siron túlra.
Bzükebb lelkű embortömeg nem hiszi a Bzív frigyének tartósságát.
Fa is kétszer hoz virágot meleg őszi naj>-sugámál; ordő minden évben újra lombot ereszt; kort és rét virága nem csak egyszer nyilik.
Őszkor virágozó fának nem érik gyümölcse; kétszer rügyező bokornak sárga lombja; kertnek diszo , rét virága nyár multával bágyadt szinti.
Igaz, lehot kétszer is szeretni, ravatal ha emelkedik élő s halott kedves közé; a melyik a földön maradt, szive újra lángra gyúlhat lui-sonlóért, jobbért, nemesebbért; lelkében szent marad elköltözött szívtestvéro iránt kegyelet oltára.
Ez az érzelemnek földön uj föltámadása nem. a léha csapodárság, mely virágról virágra száll; egynek szinét megbámulva, másnak bársony levelin pihenve, harmadiknak szívja mézét.
zését : hogy az illotén kezelésre „a* élénkobb növésű o k| ni in dc n o s o* rc a j áo l^i a tó bb ak.u
— Mit én is mondhatok ft maga» metszést kizárólag számos évek »ltfli alkalmazásom «utAn.
1)0 még bővebb tanúságot ftdháierről fáradhatatlan Lukácsynknak ugyanazon lap 24wiik számában 344-ik oldalon olvasható megjegyzése, a Hooibrenk szőlőmivolési modorának, a társulati kertboni eredményéről; — melyet ha felszólaló ur figyelméro mél-tataiul, bizonyára észlolul fogja, hol kelljen ezen rendszer orodmónyóbon mutatkozó hiányok okát koresni? •
Részemről tehát az általam gyakorlatban ugy som látott Höoibronk rendszere mcllott jolonleg egyenesen szót emelni nem akarok; do miután az ozon rendszor olloni felszólalás az általam számos óvokon át kizárólagosai! alkalmazott, és a llooibronk rendszerén niég messzo tul tovő magas metszésomot sújtja;
— annak védelmében olvileg felszólaló úrral harezba bocs áj t kőzni ninos szándokom , mivel elégségesnek tartom Uaál urat fölkérni: tegyen maga kísérletet néhány tőkével a Hooibrenk rendszor alkalmazásával, s figyolmezzon munkálatainál Lukácsynknak alapo» megjegyzésére.
Továbbá, hogy magái fnlézólalásának valódiat-lanságáról a postoriori még bővebben meggyőzhosso, kisértso meg mindjárt az ón rondszoromet is. Melyről is utasítást adni itton azért helyén találom : hogy azt más ügybarátok is megpróbálhassák, ós a folott itél-hcBscnok.
Választassanak azért valamely élénkebb növe-lésü p. o. szagos- vagy biyortőkék, csak no kadarka, moly arra épen non» látszik alkalmatosnak, azért mert ezen faj a meghozott szamosi) fürtjének érlelésébon elmaradni általam is tapasztaltatott. — Ilagyattassék mcyj ozon tőkókon két-három vonyigo-luytás. a többi mind eltávolíttatván, ós ozok mindjárt a legközelebbi száraz időben vigyázva, földszintesen loliajtatván, földdel takartassanak el, mely azután tavasz kínyiltá-val széthuzatván, folcgyenosittcssonok és fölUl ösz-szcköttcB«enek, a karó is elmaradhat, legkivált ott, a hol az nincsen szokásban. A mint azután a termés mutatkozik, a venyigék luijtásrügyoiböl s a hatásokon már több fürtfejlödé» nem várható, mit onnét lehot tudni, ha a fürt után már nom fürt, do csak lo-volek mutatkozunk, akkor mindjárt a logutolsó für-töcsko utáni levélnél valamennyi vonyigo-hajtás lecsípendő, s ha a töko fejéből venyigohajtások találkoznának, azokból a két legizmosabb meghagyandó, a többi kiszakítandó. — Mennyiben a töko fején hajtás nom len no, — a tavali és most termő vonyigolnytá-sok logalsóbb rügyoikből kifakadt két ly hajtás végei nem lecsinendők, sőt szabadon fejlődni ongodtetott-vén, miueK következtében a tökénok egész orojo a fürtök izmosodására, és a két vonyigoluytásra maradván, a kimerülésről szó nom lehot.
Hogy pedig ozon meghagyott vonyigo-hajtások
Igaz szív a ravatalon innen egyszer sogyet tud szeretni csupán.
Csalódás vagy megcsalatás nem ok nrra, hogy mást s ismét mást szorossünk.
Szegény ember egy kincscsel bir, az a kincs egy fényes gyémánt aranyba foglalva, gyönyörűen tündökölve. Fényes gyémánt földro esik, darabokra zuzik; minden ember látja, tudja, hitvány üveg darab volt csak. Ám a szegény ember megsiratja drága kincsként. Neki igaz gyémánt vala, annak tartá, annak hivé; igaz gyémántot vesztett el benne.
Menjen cl az üvegeshez, vágasson helyére más üvegdarabkát? Végo öröménok, elveszett bizalma; veszteségét másik igaz gyémánt sem pótolja.
Könnyedén könyolmü, gondtalanul gondolatlan hiszi csupán, hogy az ember szive többször virágozó rózsa, lombját megújító berek, újra kizöldelő mező.
Tiszta égnek búzavirágszínű boltozatán ezer csillag ragyog; véges omber véges szemmel hullni látja csillagokat; véges észszel ugy gondolja, csillag esett le az égről.
Tiszta égnek millió örökfényü csillagsze-mo közöl egy sem hull a földro soha; ami esik, látszat csupán, egyes világ fényének tvdáradása.
Változó uv.ív érzoményo állandólag fényt nem adó, változandó, elmúlandó csillaghullás.
Igaz szivek való frigye oly virágból köt bokrétát, solm el nom horvadandót, minők tavaszon tul, nyáron innen nyílnak, öröm- s boldogságnak mezőjében . . .
A tűz kialudt a kandalóban; gyortyánk elfogy; figyelmeztet, hogy a fövényóra éjnok másik felét jelzi.
Menjünk nyugalomra; álmodjunk a szívnek illatadó világiról, legközelebb a kéznek szent frigyéről beszélgessünk.
4 M
annál nagyol»!» erővel fejlődhosionek, a kacsaik is lo-csípendők, do no mindjárt a rügynél, mort okként ezen rügyok hajtásnak indulnak, s vógo a jövő tor-raósöknck, mit ón az ólónkohh hajtású szőlőknél p. o. a zöld szagosnál, augusztusban is tapasztaltam, hanem na első 3—4 kacsnál a lecsipés a 3-ik lovól után történjék, a többi 3—4 kacsnál a 2-ik s ugy azután a többi kacsoknál az clsö lovól után mindjárt tótothotik. Kzon meghagyott vonyígo-hajtások azután jövő óvro adandják a tormóst, ha a szűrőt után a termést hozott tavaii venyigók lovagdaltatnak. Ugy azután ozon uj termelésre hagyott vonyigohajtások őszszol ismét ovatosau chakarandók.
Ez mostanára elég legyen Oaál urnák meggyőződésére, különben utasítom mind Oaál urat, mind llooibrcnk urnák több más ollonolt, a külfUldl lapok, és jelesül a Frauondorft korti újság 43-ik Bzámáru. molyok llooibrcnk urnák Frankhonb*ní fogadtatásáról b különösen a franozia császár tüntotésoiről szólanak.
Ezekből látni lehot, a növény- ób terméke kozo-lés tudományának oly magas fokozatán álló frauezia nomzot törokvési nagyságát: mort nemcsak a fran-czia nomzot, do annak az egész világra is oly nagy hatáBt gyakorló uralkodója is annyira utána van a nomzot gazdagságának é» jólétének, a termelés bövit-hotéso általi emelésén, és azért megfoszitott erőjével iparkodik, magának a növények termelése körül bö-vobb ismereteket szorozni!
Mert inig nálunk egyetemünkben a növény kezdés tudományozása, a lohotö legszűkebb határok közé szoríttatva pang, — miután oz, az amugyis egyes ós még rendkívüli ooconoiniao ruralis tanárának feladata;— addig, mint ezt nekem Széchenyi Róla grófnak marczali kertésze Oarnier János is mondotta, Pá-risban minden jclcsh növény kozolésénok tanításában, különös egy azzal kizárólag megbízott tanár fá-radoz, mint p. o. a baraczktormolés tudományát, a monrcuiki baraczktonyésztÓBbcn világhirro kapott Lo-péro tanitja.
Egyébiránt ha kívántatnék, kÓBZ vagyok a szőlész közönségnek további utasításaimmal szolgálni, nemcaak a tökéken létező venyige-hajtásoknak meghagyásából, még bövobb termest is nyerni, do ozon termést még a következő évben is még magasba omolni, ób pedig a tőkék kára nélkül.
Az magától értetődvén, hogy a trágyázás ezen kezelésnél nem nélkülözendő; miután a „Kerti gazdaság f. é. 30. és 31. bz. a. lapjaiban különöseu a kirándulás Kajna vidókciro felhozott jeles és oly érdekes czikkóből kitetszik, hogy a trágya még a világhírű rajnai bort adó Bzölök kezelésénél is alkalmaztatik.
Különben nagy nyereségemnek tartanám, lm az általam igon tisztelt Oaál Alajos ur saját tapasztalásából meggyőződnék arról: hogy a növények közt talán '' a legnagyobb termelő képességgel biró szőlő a tormó-Hzottöl nora ok nélkül adományoztatott inog azon erővel, minélfogva annak a magas metszés ártalmára nem lohet, értetődvén czélszorü kezelés mellett és ö is Inkább törekednék szölészoti képességének felhasználása mellett segédkezet nyújtani a szőlőtermés öregbítésében. ,
Kigicz&í idősb KOVÁCS JÓZSEF.
A kaposvári gymnnsiumi igazgatósághoz érkezett kövotkeztf utasítást, mint a szlllök- és tanulókat egyformán érdoklöt — jónak láttuk o helyen közölni:
A gymnasium 1-ső osztályába fölvételre vonatkozólag m. ó. oktobor 12-én 05609. bz. a. kiadott h általam ugyancsak m. é. oktobor 28-ról 401. sz. alatt közlött helytartótanácsi íntézvény némely gymnasiu-mi igazgatóság által akkép értolmoztotvén . mintha ezentúl a gymnasium 1-bő osztályábai felvételre a 4-ik elemi osztálynak nyilvános tanodábani l>evógzéso okvetlenül kívántatnék, — so czélra a kívánt készültségnek és ismereteknek magántanulás utjáni megszerzése nom olégitotnék; minthogy továbbá tapasz-'' taltatott, hogy a gymnasiumbai felvételre vonatkozó szabályok pontosan mog nom tartatnak s o részbon oltérő etyárás kövcttotlk : a inolyórt m. k. helytartótanács szükségesnek látta ez ügyben a gymnosíumi igazgatóságok részére a kövotkezŐ utasítást kiadni:
Minthogy a közép tanodákra vonatkozó ideiglenes szorvozésj szabályzat 00-ik g-nak 2-ik pontjából világosan kítllnik, hogy a gymnasium l-,*ő.o»ztályá-bal fölvételre igényelt, az elemi iskolákban olöadandó tantárgyakat az iuető ifjú magánúton is tanulhatja, a gymnasium 1-ső osztályábai fölvételre, egyedül csak az kívántatik, hog)'' akár nyilvános olomi iskolában, Akár magánúton tanult légyon, a fölvétolro igényolt készültséget és ismereteket az illotő tantárgyukból nyilvános elemi iskoláknál leteendő vizsgálat felöli bizonyítványát iga/.olja.
Ott, hol négy olomi osztály lótozik, s a gymnasium 1-ső osztályúba fölveendő ifjú nyilvánosan tanult, o fölvétolro a 4-ík oleini osztálynak bevégzése okvetlenül kívántatik; s ha ily bolyokon valamely ifjú a 3-ik osztályl»ól kívánna közvetlenül a l-sö gra-matioalis osztályba fölvétotni, minthogy oz csotbon két Uuév összo vonati)ó|c, ez ogycdül csak. kivételes esetekben n in. k. helytartótanács különös ongedoltno mellett ugy eszközölhető, hogy a fölveendő ifjú a 4-ik oloini osztály tantárgyaiból magánvizsgálatot letenni kötoleztotík.
Ott, hol a három clomi osztályú iskola akkép van Bzervczve, hogy a gymnasiumbai fölvételre szükségolt tantárgyak már ezeu három évi tanfolyamban előadatnak s ezon iskolák a gymnasiumbai fölvételre órvónyos bizonyítványok kiállítására jogosltvák, a kérdéses fölvétel a 3-ik osstályból is történhetik.
Végro megjegyoztotik, hogy minden esetekben az cleini tanodákban letett vizsgálatrni tokintet nélkül, az említett szorvozésl szabályzat OO-ik g-sa szo-rint a gymnnsiumi igazgatóságnak jogában áll, miszerint a fölveendő ifjút, hogy kollő képessége és készültsége felől magának meggyőződést szorozzon, úgynevezett fölvételi vizsgálat alá vonhassa.
Ezen utasításnak s illetőleg a gymnasium 1-ső osztályábai fölvétolro nózvo fóntálló szabályoknak szoros megtartása végett a in. k. helytartótanácsnak f. é. január 20-én 0170. bz. a. kolt intézvényo folytán az igazgatóság özönnel folhivatik.
Kolt Győrött 1863. mároziu« 12-ón.
Kádas Rudolf, k. tAnácsos, győri tankerületi főigazgató.
HIkí^ia, márczius hó utolján.
Nagy szerencsétlenség érto bácsinegyoi lovolo-zőnk tudósításaként az ottAni uri osztály néhány tagját: ugyanis inig egy szerencsétlen párbaj következtében mind a két fél életéhez kevés a remény, addig a veszély a hymen aUg kötött koszorúit is tépni kordé? mert az ünnepélyes esküt követő nap folytatott dalidónak egyik höso az uj fórjro lf> pohár bort, ugyanannyi kávét b t. c. f. köszöntvén — a minők az szerencsésen ura is lett, do vesztére, mort reá oly dühbe esett, hogy megkötözni és öntözni kellett annyira, hogy még javulásának hiro seni szárnyal. — Ez ismét egyik szomorú példája az nlvidékí szokásos ivási vitézségeknek.
A líácsmcgyoi Szivacz helységboni uj forrás. A mult télen hírül adatván nekem, hogy némely rígiczai lakosok Szivacz helységében támadt, b némi hírre ía vorgődött forrásból hordókban vizet hoztak, és azt az itteni lakosok széjjel hordogutva, külső- és bclsőkóp használták, és pedig némi orodmónynyel.
Hogy tohát a valót megtudhahsam, irtain az ottani rcf. lelkész urnák, régi ió barátomnak, kinek válaszát alább közlöm a t. olvasó közönséggel, hogy abból a valót mogérthcsBO s láthassa íh az itteni posták rendetlenségének egy példáját.
„TokintotcB ur, dzorctvo t. barátom uram ! E f. óv febr. 10-án kolt, b "nom olóbb mint márczius 10-én kézbesített hozzám ozimzott nagybecsű levele által magamat lekötelezve érezvén; vagyon szerencsém a felhozott tárgyra vonatkozó válaszul imo ennyit irni:
„Ugyanis a mi az olhircsodott forrást jlleti, — annyiban érdemes a közligyolcmro : hogy az több év óta létezésének jelét adva — különösön téli napokban
— a midőn a fold színét hó fedto, — bármely hó ma-gasságltan — legott olvadásba ment azon boly — hol most napjában viz bugyog fol — még pedig tompa moraj kíséretében. /-.
„Nyáron által'' bármint száradt is ki környo-zoto — mindig nedvoson maradt, azonban oly süppedékes : hogy a bordás Alkalmával nom kovés hátrányt okozott, kellő közepén állván az udvar ozon részében, hol szokás szerint a nyomtatás végett szérű alakult. E>en bajnak olejét voondö azon szorb lakos
— kinok birtokában volt — a novozett kis torfllotot téglavetőnek akarta használni; — do iniud híjában, mort a kitörendő forrás, magának utat akarván nyitni, az ellenében votott gátot oBtrom alá vottc.
„Azonban csoro utján sikorült egy némot ajkú r. katholikus atyafinak — az elébbi lakossal ogyoz-kední, s ennek következtében a lapis oft''cnsionís ásásához fogott a legközelebb mult nyáron, s mihelyt 1''/, ölnyire lehatott, — és szemei előtt viz csillámlott meg, működésével azonnal felhagyott, igénybe vévo egy hoszukás kocsilétrát, molyon szolgálatra kész gyor-mokoi a csudaviznok keresztelt zavaros rámpáshoz hasonlító folyadékát folhozandók, le- és foljárkáltak.
„Mindjárt kozdothon a szárnyra kelt hir csáberejének engedvo — családommal a hely »zinóro mon-tom, és már akkor íb a vidékről — nohány gyengéi-kedővol találkoztam: kik gyógyulta után epedő áhítattal itták azon vizet, melyből korsóeskájokat megtöltvén — távoztak — miközben jó száutokból, egy bádog itezóbe nohány krajezárt vetettek.
„Jolonlogl működési gyarapodását a forrásnak az mutatja, hogy napjában tizszor is folbugyog, s annálfogva mindig szolgáltat vizet, inolyot már a Dráván túliak is kezdenek hordani, s minekutána különböző kül- és belső bajok a vcloélé» által (állítólag) megszűnnek : a rögtönözött nádfedél alá jutott kut-alaku forrás a szerbek által egy szent képpel ajándékoztatott meg.
„Annyi bizonyos, hogy a viz mintegy ohy vegyített nyulókonysággal bír, s annálfogva ifco a rendes kuti vizétől nagyon elüt—nzért íh inogérdemlonó a szakértők búvárkodását — maradtam Uj-S*ivaofou 1803. márczius 20-án Btb. minit végig hálás igaz szolgája Oózon Zsigmond m. k."
Ennyit tohát tudnánk az érdemes lelkész ur értesítéséből, ozou hírhedt forrásról; mely legkivált oli\jfonna vegyitékü vizénél fogva mogérdmuloiió igénytelen nézetem szerint nemcsak a magas kormány figyelmét, annyival is inkább, hogy a kincstári jószág területén létezik, de mindenesetre az orvosok általi
vizsgálást s kitűnően az ország főorvosának ínél-tánylatát.
Mort vajmi dicső lenne és országos nyeremény, ha a hajdani a váezi hegyeknél kezdődött s Trajan római császár által a vaskapu megnyitása által locsu-polt édes tengernek •) egykori pArtjaí, a Rácskának Katymár mezővárosa határában kezdődő, és még Kula mezővárosa határain is tul terjedő, Jolccskának nevezett emolkedés tövében mutatkozó forrás még tán a Spaahi világhírű gyógyvízzel gazdagítaná a gyógyvizek torjcdolmcB lajstromát; b a természettől úgyis annyira áldott Rácskának zsiros rónáin még tán világhírű orvosi visot is állítana elő, mely korsókban loszurkolvA még kereskedelmi csikké is válhatna, « valamint a gyöngélkedő emberiség üdüléséro, ugy egyszersmind országos jövedelmi forrásul is szolgálhatna.
Do más részről: miután ozon forrás időnkénti morajjali folbugyogása, s vizének omelkcdéso már mAgában íb nom mindonnapos tormészeti tünemény, a posti magyar ogyotem természetvizsgáló otztályáimk íh minden tigyelmóro méltó; azért szüksége» lenne, hogy az cgyoteinnok természetvizsgáló osztálya a« orvosokkal ogyütt müködvo, a bníysziuón — Szívacz hely»égól>en — ezen uovozetes forrásnál vizsgálatot rundozno, melyben a magyar akadomiának is képvi-solvo kellene lennio.
Es valójában különös, hogy ezon annyira novo-zotcH esemény a megyei hatóságnak méltó tigyobnét eddigelé kikortilto ? Do ha tekintjük, hogy a megyei hatóság a jelen rendkívüli komoly körülményük éa nyomós teendői által igon olhubnokvii van, ezen mulasztás igen menthető. Azért csak most a szakértolom vizsgalatával no késsók. ,
Idősb rigiozai KOVÁCS JÓZSEF.
Mohács, 1803. tavaszelő 4-én.
A legközelebbi hotivásár a kövotkoző orodmónynyel végződött
Eladó csak igen kevés voltjelen, melynek tán oka az, hogy a vidéken a szölőuiunkúval foglalkoznak. Tiszti búzának kilája koltO ft 30-T-60 kr., rozs 4 ft, zab 3 ft 3 ft 20 kr., kukoricza 3 ft 80 kr. Széna mcglohctőscn alább szállt, s mázsája 1 ft 20—40 kríg terjed. Időjárás igon hűvös, január közoj»én melegebb volt. Tegnap kevéssé havazott nyoma azonban maradt a hónak. Ejenkint a szalud ég alatt n viz jéghártyát kap, moly néha oly vastag, mint ogy jó erős pa-pirlcmoz. Nappal azonban mcglohetős meleg, hogy az ember szinte feledi az éji csipös hideget. A fagy ínég oddíg nem ártott som a szőlőnek, sem ogyéb kerti vető mónynek. .
A gyümölcsfák az idén nom virágzanak oly dúsan, mint tavai; az idő som kodvoz reájuk, uiort gyakran napokig tartó szélvész dühöng.
A helybeli fő-clomi tanodákban az clsö félévi próbatétek bovégezvék. A tanítók fáradozását meglehetős sikor koronázta. A napokban temettek el egy to-lictŐB ¡»araszt gazdát, ki félig-meddig ittasan át akarván ovoxni a Dunán a szigetbe egy toknyŐforma kcs-kouy ladikon (itt lélokvesztőnok íb nevezik), a roppant nagy habokban clvcszott.
Utóbbi levele m óta egyéb novozotoseég alig történt, minthogy a kikelettel magyar hölgyeink fején oly kalapok mutatkoznak, melyek a „Handabanda" szerint bo'' 47, so'' 481 KUOVEKAY.
Hirek és események.
A F. hó 3-án esti lo óra tájbau Lanesák AnUl, Kaesakí József és Uövid Oyörgy csavargók mentők*» csapi erdőben levő Strauss erdőshöz baltákkal fegy-vorkezvo s agyonütésscl való fenyegetések közt kértek enni, amit megkapván, elrabolták a kunyhóiakétól 50 ftnyi kész pénzét s ogy sólyom nyakkendőt.,— Innét a csapi pusztára menvén, elragadtak 3 birkát, melyeket a szőlőhegyen lemetszettek b miután ¡ellaktak, a birkák bőreit a Ran csárdába vitték olodr.i, do utközbon Összevesztek Sárszeg körül s Lanesák bűntársukat agyonvervén, elásták. •— Iiövid Györgyöt a hadrondőrség elfogta « a kanizsai rögtönitélő bíróságnak adta át. De Kacsakit még nem sikerült hurokra keríteni.
A A mult számunkban említett 10 rabló fölött még most is foly a rögtönitélő biróság tárgyalás«, ötöt igon nehéz bün terhel. — Van köztük Raíogh József novoaotü Patkóféle czímbora, osak az kár, hogy még veszedelmesebb tcHtvéro Ralogh Antal í>»orouc»é»on elillaut.
A A húsvéti ünnepek kodvozö időjárás mellett igen szépen b épületesen folytak le, ugyan o napokban botrányos vorolcedés U>rtént. Ugyar.is húsvét vasár-napjA estéjén egy Bzeruluiuféltő kováeslegény fölke-rcsto vetélytársát, cgy asztaloslegényt ,« hoves szóváltások következtében ezt többszörös kósszurártsal fölfl-rotorítotto. A tetteH befogatott. A megsobeiültnok ol-d dán 4 lyjnyi mély seb tátoug s igy felgyógyulásálior. kovés a remény.
A F. hó 18-án fog kéíboíittíltni Fassl főrabbinak uz Arany érdoinkerosst a városház'' tanáestoriné-bon egész ünne{»élyoBséggcl.
•*) Hítfy puJi/ rgeu vi''l/k.''t rgykoron trnjpT biultolU, ml tw)< A liMoria J^igotiylljai <lo til m^jf mou »WTPietcl ur uiénr 1» ki^xrt l''uf;li»t ivA ti''«<l : hog/ niMOii ft J»l< n »/4>» I rlej^a u> Itteni Krrrnci <.»*!.)rnij» Wtutl, aJikoron « kulai »m»lk. <U*< k nlall n tol.I ^ouiritx>l IcDgrri f»t..r. t( Ulilt^Uk.
MoljreV wjuu* kug/ cuiiék«ictilt fumi uou uiuiuk.
A Wajdits József uidkcrozkodézibeu szemlél-Imlrt Ainn műegylet! kép, molyot 1802-ben a j*e»«i mü-<;gylet tagjai kapni fognak. Á kép egy ujonozozási jo-lonotet ábrázol Than Mér iuüvo után. Egyúttal fölszólítjuk azon tisztolt tagokat, kik az cgyloti dnjal még hátralékban vannak, hogy annak bofizetésévoluokés senek, miután a húzás e hó végo felé fog történni.
A A vioezollórképozdo javára rondozott sorsjáték főnyeroményo hir szorint egy Várasd mollott lakó tisztartóuak jutott.
A Furfangos csalást vitt mostanában véghoz itt ogy nő. Több glökolö egyén irását utánozva, a kereskedésekből mindeufélét hordatott magának más nővére, »öt pénzt is kéregetett kölcsön, ugy hogy az illőtöket nom kis zavarba hozta egymással szemben. Most azonban már ió kezek közt van.
A Nagyon torhos körülmény az Kanizsán, hogy haosö van, a sárban úszni lehet, lia pedig szép idö van, a szél gyakran — mint jolenleg is — ugy felkorbá-osolja a pert, hogy valóságos szem- és tüdővésa fe-nyogoti az utezán járókat. Tavai összeszólalkozott néhány koreskodö s már 100 frt gyűlt összo a végből, hogy az utczák öntözésére valami történjék, do az elöljáróság a dolog élére nem akarván állni, a bofolyt összeg más ezélra lön fordítva. Bizonyára sonki som sajnálná hozzájárulását az ily ezélhoz, kivált a koros-kodöknek van az érdekökbon, miután nyáron nyitott boltjaikban az áruezikkoket vastagon belepi a por, melyhez néhány porczcnt szóm- és tüdökár járul, Kzuttal ismét több áldozatkész egyén novében intézzük felszólalásunkat a t. hatósághoz azon roményben, hogy lesz sikoro.
A Wi\jdit* Józsefnél megjelent az általa kiadott s könyvkereskedésében kapható kézi énekeskönyv a kath. ifjúság számára, csinos aranynyomotu kömény kötésbon. Ara 60 kr. Ezen énekeskönyvnok, mely több vidéki kántortanító véloményének kikérésével állíttatott össze, föezélja az, hogy miután az o nemben jtáratlau, kántorok számára kitűnő szakavatottsággat szerkesztett s Egerbbn megjelent Tárkányl féle kán-torkönyv szerint némely vidékeken divatozó egyházi énekek fölvétele mellett van szorkosztve, a t« tanító uraknak az egyházi énekek betanításánál könnyebbségül, az ifjúságnak pedig alkalmas kézikönyvül szolgáljon, kikorültetvén általa azon kényelmetlenség, hogy az énokot, mielőtt betanittntnék, lo kell írni. Aján|juk különösen a falusi tanító urak figyolmóbo, mint oly könyvet, mely az egyházi népének müvolé-sét igen nagy mérvben olémozdítja.
Kaposvár.
* Mint értesülve vágjunk, a logközolobbi múltban Baranyától Homogyhoz visszakoblozctt népes tíél-lyo községben plébánia fölállítása terveztetik m. Főispán ur szorgalmazása folytán. Halljuk, a nép örömmel fogadta a szép eszmét, s minden áldozatra kész ennek kivitoléro. l)o hogy az oszmo tosttó váljék, s a nép akarata szontesítvo legyon, — ehhez a tulajdonos hg. Batthyány Fülöp ő nagy méltóságának Jóváhagyása szükségeltetik, kiről hiszszük, hogy őseitől öröklött s oly buzgón gyakorlott erényeit; a haza és nép érdekében olkövotett nemes tettoit ez ujjal fogja tetézni. Adja meg az Isten I
* A Kaposvár - öreglak! postant kiépítésére szükségelt termőkö szállítása érdemében egy liirdotés olvasható lapunk o számában. A kő Mánfáról, Baranyából lenno szállítandó Jutára — a postaut egyik ¡unitjára. Jónak látjuk a T. hatóság figyelmét felhívni, mikép Boglár mellett 150 köböl termőkö van összo-halmozva, mely vevő és szállítóra vár. Boglár jóval közelebb van Jutához, mint a Mánfa; a termökő ép oly ló, ha nom jobb, mint a baranyai 1 a szállítás sokkal könnyebben s olcsóbban történhetik, mert a vasútállomásra tohort vivő sok fuvaros örüinmol s fél árért hozna visszafelé tohort osak bizonyosan kapna midőn többnyiro üresen kell visszatémio. Ha közmunkában szállíttatik a kő gazdáinknak nem esik a szállítás
Boglárról oly torhökro, mint Mánfáról; s ők is többször küldonok eleség s más terhekot az állomásra, midőn edényeik mindig kővel inograkódtan térhetnek a postaut építendő pontjára. Ili a kő nom drágább Bogláron, mint Mánfán, — mindenesotro az elsőt ajánljuk.
* A kaposvári gymnasium építési költségűinek növeléséro következő ujabb ajánlatok totottok :
Nagy Ljyos ügyvéd a tőkéhez 100 frt. Jakab István ügyvéd az épitésro 100 frt. Kund Gusztáv BO frt. A kegyes Tanító rend 200 frt. Kis L»yos 20 frt. Vajda
r»2 +
János nagy atádi pracsidens utján G frt. .Szilágyi Gás-pár tisztartó Győrből 100 frt. Továbbá: Mélt. Méroy Károly főispán ur által rondozott tánczvígalom ós ezzel összokötött sorsjáték után pótlólag még befolyt 466 frt 78 kr. Ugyan ő méltósága által az alábbnovo-zett községokbon eszközöltetott gyűjtés kövotkoztébon bejött 9f>8 frt. 67 kr. o. é.; és pedig Keroselíget községtől 2 frt. üáloBfa 2 frt. Homok 2 frt 50 kr. Löwi Albert Szontesröl 20 frt. Szomajom 5 frt 18 kr. N.-Bsjom 7 frt 80 kr. Vráo.ik s Sárd f) frt 80 kr. Csok-nya 6 frt. t''sombárd 2 frt Bodrogh 2 frt. Eddo 19 frt 20 kr. Mernyo G frt Ü3 kr. Aszaló 2 frt 86 kr. M. Egres 1 frt 08 kr. Várda 6 frt 25 kr. llctos 5 frt Iháros Borény 8 frt 42 ki. Iháros G frt 96 kr. C''sicsó G frt 30 kr. Szent l''étor 2 frt 84 kr. Szent-Miklós 10 frt. Surd 6 ft Belezna 5 ft. Liszó 6 ft. Szonta 6 ft. Por-rogh 6 ft. Bagola Sánca 10 ft. Csurgó 20 ft 30 kr. Bílkösd 6 frt. Pátró 6 frt Szent-Pál 6 frt. Tilos 6 frt. Gyöngyös mellék 6 ft. Német-Újfalu 5 ft. Magyar-Újfalu 6 ft. Teklafalu 1 ft. Lakócsa 17 ft. Tóthujfalu
13 ft. Potony 7 ft. Szent-Borbás 6 ft. Dr. Tamási/ 2 ft. Dombó 2 ft. Gárdony 2 ft. Zádor 5 ft. Istvándi 5 ft. N.-Dobsza 6 frt. Kis-Dobsza 2 frt. Pettend 2 frt. Szörény 2 ft. Várad 2 ft. Nagy-Berény 6 ft. Karád 10 ft Kapoly 5 ft. Megyer 5 ft. Bábony 6 ft. Tab
14 ft 19 kr. Som 4 ft 75 kr. Torvav ö.ft -15 kr. Ság-vár 8 frt 32 kr. Zala 3 frt 76 kr. Kiüti 13 frt 40 kr. Falu-llidvég 6 ft. Zamárdi 3 ft 10 kr. Endréd 10 ft. •Város Ilid vég 6 ft. Szigetvár 10 ft Zsibót 2 ft. Mos-KÓ 6 ft. Almamellék 6 ft. Tóth Keresztúr 2 ft. Szent-László ü ft. Szulimán 6 frt. Csertő 2 frt Basal 2 frt. Boldogasszony-fa 2 ft. llárságy 5 ft. llétz 2 ft. Hatvan 5 frt. Vlszló 6 frt. M. Lukafa 2 ft. Apáthi 2 ft. Pata 2 ft. Poklosi 2 ft. Tótli-Szent-György 2 ft. Molvány 2 ft. Kia-Tamási 2 frt. Nomosko 2 frt. Holudy 5 frt. Vitnyo 2 ft. Adáud 5 ft. Bálványos G ft. Kőröshegy 10 ft. Szólád 12 ft. Szárzó 10 ft. Szorosad 6 ft. Köttso 16 ft. Török Koppány 20 ft. Nágots 10 ft. Néinet-Egres 10 ft. Miklósi 10 ft Amlots 14 ft. Séllyo 10 ft 58 kr. Gkorág 3 ft. Drávafok 4 ft. Dr.-Keresztur
1 ft. Kóhfaltt 42 kr. Sztáro lft. Jád 2 ft 50 kr. Gorzti
2 ft 50 kr. Polány 2 ft 50 kr. Ecseny 2 ft 60 kr. Bö-hönyo 20 frt. Tapsony 20 frt. Vése 8 frt. Szenyér 8 ft. Bal. Borény 8 ft. Bal. Szont-Gvörgy 4 ft. Vörs 8 frt Tikos 4 frt. Fönyed 4 frt. Ilollád 4 frt. (Zákány 8 ft. Nemes Vid 10 ft. Szökő Dönts 8 ft. Zsitva 4 ft. Horváth Kut 4 ft. Nemes Déd 10 ft. Mesztognö 10 ft. Gadány 4 ft. Kelovrt 4 ft. Bizo 4 ft. Inko s Antalfalu 4 ft 82 kr. Bolhás 4 ft. Fehér egyház 6 ft. Sámsom 8 ft. Sávoly 5 ft Felső-Sogesd 10 ft. Alsó Segcsd 8 ft. Szakácsi 20 ft. Névtelen 83 kr. Gaál Lőrinci részéről 100 ft Ks így R méltósága a táuezviga-lom és gyűjtés utján át szolgáltatott u múltkor már közlött menny is égKel együtt 3600 ft és 4 db aranyt.
* Provinoziákou nagy szerepet játszik a be''viter, a mennyiben az esti időjárást biztosan jelzi; Kaposvárott is nagy szükség van rá, mert ha m/r nappal egyik óramutató dolot mutat, a másik la''ég ugyan akk or hat órát, a másik részén pedig a toronynak ''/* 8-at; a varjú és egyéb madaraknak ozon direktió-ját még csak eltűrjük, do estvo megkívánjuk, hogy az éjlör no a templom léposözotón nyújtózkodók, hol az óraütés után oí is kiáltja magát, hanem illető járásában mindenütt megjelenjék. Egyébiránt is, nem egyedül kiáltás a szerepe, liánom az őrködés is. Még mogérjük, hogy a kaposvári baktor is ugy jár, mint Vas Gorebenó; felfekszik a Gundi fogadójában valamelyik kocsira, és Bi\jom vagy Mornyén kiáltja cl a tizoncgyet.
* Szávai János mérnök és Noszvadbn építész által bonyiytott torv fogadtatott el az iskolai választmányi ülússon a gymnasium építésére. Az építést ki fogja magára vállalni, rövid idő múlva megírhatjuk.
• Somssioh Pál f. hó 10-én Postro utazik.
• 7-én ostvo volt Frank Ignáoz hangvorsonyo. Mi ugy találtuk, sokkal jobb zonoszorző, mint játszó Frank. Különösön a moly vidékekon Reményit hallották, hangvorsongzőnk nyirottyüjo nom mozdít kövo-kot. Bandában jó primás volna, do mint magánhego* dös halhatlanságot alig szoroz a jeloulog élő zonocele-britások közt. Azért is qányuk Frank barátunknak, teromtson minél több jó magyar dalt s a deszkaszálakat hagyja ol. Kully I.ina k. a. szépon, s jó fülfogással szavalta Vörösmarty nHüségu-ét; mogérdomelto a tapsokat; már a műkedvelői előadásoknál kitűnt a szavalónő ritka tohotségo. A Stuttgardban feltalált, s a londoni mükiálliUtson aranyérmot nyort „hangba-lomu (?) egyositi magában az orgona és zongorát. — Hangja szívhez szól, s a vallásos énokok, hymmisok
kísérésére nagyon alkalmas. Kisebb falusi templomokban lehetne orgonának használni; könnyen hordozható, s ára 0—700 ft. Bolla Gábor játszott volna ri\jti, csakhogy midőn „hangbalmozott" játszani nom tudott, midőn dalolt, hangja nem volt; nom értjük müutazásának ozélját. Schröder Gyula, hangbalom ki-séroto mollott szavalta (hát ez mifélo találmány?) Tóth Kálmánnak „a honárulóu-ját. Sokkal jobban szaval, mint játszott a mükedvolői eléadásoknál; iparkodjék az egyhangúságtól szabadulni. Szép közönség.
* Ugy halljuk, hogy u legközelebb tartott városi tanácskozásnál 5—G hold különbségért eldobták azon szép eszmét, hogy a n. m. hg tuh\jdonostól mognyert, s a jelenlegi kaposvári urodalmi haszonbérlőtől csőrébe átengedett fundusra építessék a gymnasium. So: kat nyort volna a piacz nagyságban, s a gymnasium tér- és szépségben. Ur Iston, ki bánja *zt mog?l Még tán lesz alkalmunk visszatérni o tárgyra.
INTylIt posta.
Turnluak, Pdt«u ■ „Kiixltvrünk'' ugy. amint vsa, nebint* virAg; .lo hs vAltoitatAit ciigfilon, Krimiméi adunk t/rt tiimAra lapunkban. Kórjuk ont újra a min/l tiibbíiöri talAlkoilira. 0u ki''t/licn j>> fo|»y ver a toll. MegiudiUuk-e ön uimAra lapunkat T vilatit vArunk.
Krtitholyrc, Horninak i mindenek oltttt önnek novét kelt tudnunk, • mi a MitV.e» caikMrt. tltitelt munkaUrtunk nevében eltfre i» felvc»i»illk akc««tylit, c.akhog''y toll kilidjiin toll ellen, nem dorong, mihe* nagy kiIAU« van Rn levele folytAn.
K Oy —nek, Peito-i K»»«8njllk meffemUlke«<Wlet a Wl ■negye «t^iiei nevében la ; at ibolyÁt ugy at«r<tn4k aokan foltUanl, a nem elküldeni i utóbbi Ígéreted tvíjcaltMt vArjuk.
11--r- n. k, KaniaiAn : Megkaptuk aa utóbbit la, do Időnk nem engedd aa Atnii^at ei drAlg.
P K-8-- en j N»m lehet I
„Vli»/a"iol.''kei.''«id.- KóiQltetni fognak. Leveleket is tsi-veicn vcaa a aacrkrait&v''g.
,Paminer Yer*'' — Klinnyen foly, do uIik« Wnno aalkra. mely gyújt; pedig itt aa a f«; volt 8n a fóUpAnl lakoinAu I8í0-bant
.KUidUr." Nagyon alkoa.
.DrAga, drAga, drAga, drAga I IIArom ujloriut at Ara. Un boltjAban vettem vAiAroltam, H<\<«Amnak ajAud^koitam." Ha tndnA l>n róatAjn e veraet, vlaaiaklildenA a vigauót ; nem Igy terem a n/pdal.
T. V—uak, Ra. L—ón.: Oyero bo róx^Aiu, gyero bel
0. M -nak: Dot aAnat ! de Álnevet fclfodoinl, lovagiatlan-a.Vt; volna bArmely aicrkeaatotdl.
.MAny Mt a vIlAg 1* >lrgfeleltok orro mAr a vlaöiöukor j nem kUaiUlu tU.
RlbolyAlm " Nyílni fognak.
K. K. J—nek UigictAn : M>''gkaptuk, fogadja Un ftradoaA-•aórt lldv»alotUnkot. Aa utóbbit m-m olvaahattnk móg el. A ki -rlataakiildte a aielloiulckut, bliuuyoun at4ft tette, meit paprikAa volt neki aa ¿tel.
Felelős szerkesztő: FODOR PÁL.
Gazdasági tudósítások*
\ngy-Knnlz»a, april. 8. Gabnaüzlotünk folyvást |>ang, még kilátás sincs jobb üzleti viszonyokra, a vásárlások csak is a fogyasztásra szükségelt gabna-mennyiségro szorítkoznak — mig a kivitel ini\jd semmi. Megrendelések nem érkoznok, a vidéki kereskedők sem látogatják városunkat. A mi a beszállítást illeti, Somogyból igen keveset hoztak, mi a munka-iilő b ünnepekből okndatolható. Időnk folyvást szép volt eddig, most azonban változó, mint aprilisban szokott lenni. Esőnk is volt, igon jótékonyan hatott1 vetéseinkre; melyek bő termést Ígérnek, ha baj nom éri ezután. Mui hetivásárunkon az árak követkozŐk voltak : Buza 3 ft 20 kr.—4 ft 10 kr. Kozs 2 ft 40— 50 kr. Kukoricza apró szom 2 ft 40 kr., örog szem
2 ft 20 kr. Zab 1 frt 50 kr. lliydina 1 frt 40—00 kr. Uj bor 3 ft, ó bor G ft. Gubaes G ft 50 kr. Széna 1 ft 50 kr. Gyanju és méznek jó idojo nom fordult elő ára, s igy nem határozhat mog.
Rnpoavnr, april 7. Ismét kollomosro fordult időnk, do csak nappal, mort az éjszakák többnyiro hűvösek; pár éjjol jól mog is göbörödött s hihetőleg a baraczkfák már is gyászolják több helyen. FJszaki s dunai szelek hideget szoktak hozni, s a közelebbi napokban fiyt. A bundák elérukkoltak ismét. A votogo-tés foly. Vetoményoink szépek, néhol sok gnz mutatkozik. A piacz élénktelen, az alkukötést tokintvo, holott elég embor nyüzsgött rajta. .Búzát tartották 3 frt 24—60 kr. s kelt 3 ft 20 kr. ltozs 2 ft. Árpa 1 ft 00k. Kukoricza 1 ft 70—80 kr. Egy zsák burgonya 1 frt 20-30 kr. Egy kövér lud 3 ft. (1) Egy font fogas 30 kr., ogy font süllő 30 kr. Egy szokér szalma 2—
3 ft. Egy mázsa széna 1 ft 10—20 kr. (m. p.)
A vnísidói urodalom köjjhirrd teszi: hogy Somogymcgyrf-bon kebelozott 8imony í, Páti ds Vraszlói korcsmáit, hozzá tartozó ¿fülűtekkel, belsőségekkel, szántófóldek- ds rétekkel, és az úgynevezett uri-jogokkal együtt örök áron f. 6. april. 27-én reggeli 9 órakor, és a reá következő napokban az urodalmi vrászlói irodában, Jiol oltfre is a feltételek megtekinthetők, elárvereztetni fognak. Vrászlön márczius 21-én 1863. (i—2]
Az urodalmi tisztség által.
H i r d e t é s.
Kgész tisztelettel értesítem a somogymegyei nagy érdemű gazdaközönséget, hogy kiknek az építendő jutái postautra követ kell szállítniok, -r- nlulirt a kőszállítási elvállalom, s 64 ft. o. értékért egy köböl követ elszállíttatok Mánfáról Jutára. Kik tehát ezen általaim szállítattást igénybe akarják venni, — ne terheltessenek bérmentesített leveleiket következő czimmel hozzám intézni: „Zohr Hornmnnak, Baköezán, Baranyában."
Wajdita Jéí$cf kiadó lap- és nyoindatulajdono» Kíagy-Kanízsán.
X
Nagy-Kanhsa. II. évfolyam.
t,
12. szám. 1863. április 20-án.
Ismeretterjesztő lap
szépirodalom, kereskedelem, Ipar, gazdászat, tudomány és művészet köréitől
--b——fb—____ii___ili. -1 .! 11 !«.".. — .......i ■ ....... ■ •-------fi
Megjoloi) o lop legalább egy ivenjttliiu hó 1-töl kezdvo minden hó 1-én,. 10-ón és 20-án. — Előfizetni ár postáni szétküldéssel és helyben házhoz hordva egén. ovro 5 frt., fólévro 3 frt. — Minden egész éves ulötizotö a lantulajdonos kölcsön könyvtárát az eddig fentálló feltételek mellett fél áron használhatja. — Nyilt tér egy Petit sorért 10 kr. — Hirdetések négy hasábos Petit sorért 1-ör 7 kr., 2-or"G kr. és minden további beiktatásértb kr. s hélyrgdyért 80 kr. fizetendő. — A beiktatási dy u a lap kozolését illutö miudoii tárgy a kiadó hivatalhoz Nagy-Kanizsára; a lap szellemi tartalmát illető közlemények pedig, ugy minden levelek ■ bérmontvo a szerkesztőséghez küldendők Kaposvárra.
Aurea simplicitas.
II.
Gyakran teszi le tollát az ember a hitben; hogy mit mondott, vagy inkább megirt, a jóta-karóktól megértetni íog; és legtöbbször kénv-szorül azt, mint az elébe vetett kesztyűt felvenni.
Ilyenkor megtörténik az is, hogy egynémely kihivó sorokban, saját eszmemonotünkot nom osokóly effrontoriával kicsavarva, ér-telmozvo, ».amint t. i. ellenfelünk megtámadásainak logalkalmasb, — szétrakva még ujraösz-szoállítva kell találnunk.
Csak az a szerencse: quod faotum est in-feotum fieri nequit, a mit írtunk azt megírtuk, « valamint az eseményekről tények, ugy a gondolatról írott betUk is —■ ha csakugyan leírattak
— tanúskodnak, s igy önmagán Ut sebet mindazon értekezés vagy válasz, mely elég gyenge gyet''ínoki fttrórral kilépni, s képzelt ellenének
— talán beszámitás alá nem vehető viszketegböl
— eszméit ferditni, ott is ördögöt keresvén hol az nvnüa.
Az ifjúság mindig hajlandó a szép és jó iránt; jól tudom, ho^y az özek felé törekvő ifjúnak mindig a nomzeto legjobbjai közé lohotő emelkedés dicsérotos törokvéso: de ez sokaknál
— szomorít, do kornnk maniája — oda vezet: hogy alig törlik le szájukról az anyatejet; alig hogy becsületes, tudós tanáraiktól enoyklopcdiai rövidségben öröklött tanokat —inkább elveket
— jóKroszül magukévá teszik : már is önhitton lihegnek1 önnön képzolödésök toremtetto dios-kör.bon, s hirtelen akarván élni, uiuseumi Uros
idejöket,— hiszen szép és dicséretes, de a világban mondhatlanul kevés--szellemi énjök oxpo-sitiojával töltik.
Ez a kisérlotok, az iskolai gyakorlatok kora. Boldogok kik e foglalkozásaiknál a „no-num prematur in annunt" maximát nem foledik. '' Vegyenek ezok példát az aloeről; századig nő, míg virágzik: do okkor virága bámulókat csődít.
„Der nícllts hat, kannniohts geben" mondja Lossing, és hozzáteszi: „Ein junger Monsoh, der erst in dio Welt tritt, kann unmöglich die Welt kenuén."
Átalában áll ez;.de egy kivétel nem som-míti meg; és egy Hugó Viktor még nem argumentum: hogy minden fiatal erő lángész.
Hová tévedek, pedig nem akarnám elmondatni magamról:
„Nel mcz/.o dol cammin di nostra vita Mi ritrovái in una silva oseura üve la dirittn via ora smarritu."
Azért egyenest ki a szinnel! En Meosokháti urnák a Z. H. Közlöny 10-ik számában adott „Aurea simplioitát>*árau lolelek.
Előrebocsátom: indulatoskodni nem fogok; morf. meggyőződésem szerint indulat közt okosat mondani nem lehet.
A „Mecsekhátiu-félo czikkok álarezozott Írójára — nem tudom szerénységét okozzam-.e alakosdiságaért, de infallibilitast lihegő gasoo-nade-jaiból nom ezt gyanítom — azon észlolotom van — és többnek is — hogy mind megannyi átalánosságban iratik, és soha egy valódi praog-nans gonduluttigyeddé nem válik. Nem is lohot az máskint; ki az élottel nem tanulta bármi hal-
maz ismereteit ogybehasonlitni, aizal egvgyé-forrasztani: mérhetlenlll átalánosnak kelllennie, a specialitas mindig a tudomány alkalmazását involválván.
liocsánat impurismusomért, sert olvasóin -tol kérem.
Ezekután édes Mecsekháti nr kér lom: meggondolta-e jól, mit beszéltotott önnel az indulat V ''''
Czikko hővezetésénél azonnal gallimathiast fogott; mert azt állítja, hogy én „tiltakoztam1'' czikko ollon. Igaz-o ez?! Hiszon ön ozik-ko ugy jött elém, mint egy váratlanul szőrösen és fogakkal szült szörnyeoske! En tiltakozni, midőn a sajtó szabad''?! Do uram ilyen ráfo-g ásnak a. világban oly novet szoktak adui, melyért kinek szive helyén vagyon, elégtételt kolleno vennie.
Vagy ozikkem oly tormontnm volt rtnrri, hogy alkalmazni lehet: mentietnr qui feiro po-terit, mentietnr qui forro non potorit?
De nagyobb itt a baj; mert annak L; magát a báró do Maux professiójába oly jeleiül érti, csakugyan meghányjuk minden szavát, mivel kötve hiszünk, kit egyszor rajtaértünkvi Miután a negélyzott „igazság" arozán ragyákat fedeztem fel, a többire azt móndom Juvenalissal: „rem pulchratn praostas Zoile Si bonus csu —
Fiícyebfti -itotem az olvasót M. ur ama paa-susára fáii föy ''azól: „Riínyi ur ozikke oly szint vall: ki vallástalanságot ^storoz, az álproféta" Htb. s hozzá teszi „a vallás dolgában no sutor ultra oropidam."
Vájjon nem ezt lehetne-e alkalmazni; M.
-■H.Ü-.;. jk
TÁRCZA.
Török csapások 1664-ben.
történeti képek. Egyházasbükki DERVAItICS KÁLMÁNTÓL.
Szegény, szegény Magyarország 1
Do sokat szonvcdtél már, mióta a magyar nom-aotet táplálod kobleden. luyh I do mennyit fogsz még azonvodni, hányszor kollond még kiüritned a kcsortl-ség poharát?
Vájjon miért irigylik a magyar nemzetnek o hazát? talán azért, mert termékuny fól^o van V tor-mékeny igaz 1 hi\jh 1 do azt U saját könyo és véro totto oly tqrmókonynyé 1
11a a.föld oly sson\jas nem lett volna, mint minő volt, u magába nom szívta volna a tengernyi könyot és vért, mit a honfiak hullattak, vájjon most nem vér borítaná''? o földöt? mint a hogy a teremtés előtt viz boriul: olőbb mintsem a Mindenható alkotónak egyot-len intésére, gyönyörű oázként bontakoxék ki a föld a véghetetlen világtenger mélyéből ?
És még U> annyi szenvedés után sem hagyják pihenni, nyligodni o szegény nemzetet, az ellenség egymásután jő zaklatni a irtani öt, mint egy elátkozott faját aa emberiségnek I
r Szegény, szegény magyar nemzőt II...
Még alig pihent meg a kar, mely orős próbát ki-állott a csatákban, még hullámzott a kifáradt honfi malloj afogyvorok még gőzölgtok a vértől s a bősz sobok csak most kozdonok hegedni, már ismét hiro Járt, hogy a-hon keblébon a pártviszály ördögo ragga-dott fegyvert, künn pedig az ollenség készül kiirtani a magyar nomzetot s tomotővé dúlni e szép hazát!
Istent'' népek hatalmas Istenei légy védöjo s ha-Ulmazója a szegény nomz«tnok a hnrost>an)''béko ido-
jén pedig szent lángot gyújts agyában, hogy az ész világánál megtalálhassa az ösvényt, mely jóí.ftro s boldogságra ver.''t, hiszen ő a Te felkent néped, s viszont o népnek To vagy örök laton« 1
Rettentő nagy a te hatalmiul oh Isten! s rettono-a To büntető kezed, áldnssék neved mindörökké ! I
jcs
I. KauizHa vára.
Magyarországon a legjelesebb pontok, és várak többnyire mind az erejében elbizakodott s vérengzése és kegyotlonkedéso miatt rettegett török közében voltak, ezokot kellett tehát ismét visszaszerezni, hogy a már is véghetetlenül sokat szenvedett magyar-noinzet nyakáról a rabigát lerázhassa.
A magyar nomzot o véres viadalmában oly óriási prőt fojtott ki, és Zrínyi Miklós a költő horvátbán s a magyar-horvát egyesült serog vezéro oly fénye» gyö-zelmokot nyert az ellenségen. hogy azt egész Európa a kereszténység védbástyájánaíc nevezte cl, Zrínyi novo pedig oly ünnepeltté lőu, hogy Európa fejöveiméi vo-télkcdtok egymás közt ötot minél fényesebben s nagyszerűbben kitüntetni, maga Lipót király is birodalmi herezoggó novozto ki őtot '') inely méltóságot azonban Zrínyi szerénységből s hazafisági ól el nem fogadta; a magyar nemzet p''díg „törökverő" melléknévvel tisztelte meg öt *) s tetteit a dicső emlékű Hunyadiak hőstetteivel kozdé összehasonlítani.
Kanizsától lefjlé egészen az eszéki Drávahidig mlndohütt az ő rottonotes kezének nyoma látszott, a Zrínyi név maga is pedig oly rettegett volt, hogy ennek csupán hnll.\tára is a Mohácsi, Nádasdi, Zicéi, Hattai és Szegszárdi várakból oszoveszotten futott ki uz ellenség s). . fft . , .
A magyar sorognek ily fényes gyŐzelmo, Zrínyi dicsőségo, s babérjai megdöbbenték az uralkodáv.a, gyönge s tohetotlou Lipót királyt környoző s Aiko^ ^r-
1) K«tv. Hlit. K«got. Hon*. Tom. in. Ltbr Nono. p»g. 7 ¥>l»t«r Q(»ch. <\. llnjcurfi'' IX. Thtll. Sellő. ISI. ») Mnr«v|<Wkl hagyominr «eflnl. 3) Kepler. Oí«h.d..Un«. IX. Th. B«lt«. t40.
Hiányokat szövő kormányt, molynok fojo Portja és Lobkowitz valának. n
Mindk^ö halálos ellonségo volt a magyar nemzetnek s réf>i tervök volt azt tníndonkép gyöngíteni s fogyasztani, hogy így, ha ez sikerül, mint gyöngét h megfagyottat a/, orökos tirtomáoyok mintájára kényu-raliuok és szeszélyeik bábjátékává tehessék.
S hogy gonosz^ torvöknek biztosi) sikoro logyen, isteni s emberi törvényt mogvotvo lábbal ^lportik az erényt, melynek rouyVi közó az igazság, és lx*csület ír eltemetve lőnek. Szinti Wi ö művök volt a később bekövetkezett eperjesi nki^aárlás is, ugy az istentelen Taraffa, Heísler ij> C<jl-->nak vértfagyasztó tettei, a kik v(vígban mir.don emberi érzést levetkezett véryug-ző bakói valának az üldözött s halálra szánt
magyar nom-''etnek.
Zrinyi csakhamar kifürkészte *
kormány civwiit s gvnkran Iiécsbo is ment a királyhoz s pa;iM»< lkodoií''.,V. óvást is tott a magyar nemzet ősi jogainak és Mentesitott törvényoiuek.ivogsórtéso b lábbal tapodása ellen, do mindoz, ugy a jkormúuy körében alkalmazott magyar tanácsosok esdeklés^ és tanácsolása.sonj vala képes Portia és Lobkowitz kényuralmát meging ttni s a képzelödós-szülto előítéletekkel kl^dö kVílyra oddig is gyakorolt befolyásukat gy6.;í''rtOni. •{
Zrínyit ilom kábltá ol a dicsőség, roelv őtot kör-nyozó, « ahelyett bogy, mint más vezér szokta, babérjain pihenne, mint hazájának hü és hős fia sas-szt-mekkel''fkkődött nemzete fölött s nem szűnt még miii-den át .odaműködni, hogy a törökök az egész ország -ból Vitessenek.
'' A Mura s Dráva mentében még csak Kanizsa-várát birta az elleniég, mely pedig Horváth é« Stijet-lion ugy Ausztriának is kulcsa volt *) ozt kellott tehát kezéből kicsikarni, hogy az azon országokba s tartományokba már rég ótn tervezott betörései moghi''iíH-tassangk.''Ez volt nézete Zrínyinek, a ki is a vár rtst-
4) 0. o. 8tHo Hl.
úrról n szépmüvé.v/.etek és aesthetioa torén ? uiajd meglássuk!
Mindenekelőtt kérdem a ligvclmos olvasót, ki a Z.-S. Közlöny f>-ik számát olvasta, ijfnz-e M. ur következtetése?
Isn otKizt taondtam a költészetről, mint minden szépmUvéajtetről értvo, hogy: ha azokat classioai példákkal illustráljuk, a kinövésekot nyesslik, ott nem kell a pogány míithosz vísszaohajtását feltonni, mert hasonló feltevés mejlctt azt bizonyítja az illető, hogy criticaster, s ftz''Uyenok azután az álproféták.
Ezenfölül hogy azt ismétlem, hozzáteszem most: hogy a szépinüvészctckbcn vallásos szempontból műitészkedni egyoldalúság, s annyi mintha az archimedesi quadratum hypothonu-sae-félo theoria alapján ukarnánk theologious igazságot nyomozni; az egyoldalúság már magában véve gyengeség, mely logicai hibákat szül.
Vallási szempontból itészkedni annyit tenne, mint a művészeteket a vallás szolgáivá tenni, A művészeteknek azonban függetleneknek kell lenni, s egyedül ozéljokul a szépet, mely tisztán érzékeinkro hatván, azt éreztetik velünk, kell köielítni.
A régi idők.óta kétfelé váljk a művészetük utja ott, hol azok a vallás woigálatába is szegődtek, h olyankor tiszuiu csak is a vallási követelményeknek igyekoztok megfelelni ott, hol ez vala ozéljok, s a szépet a» ideált alárendelték ; mig másutt ezt kiemelték. — így másként faragták p. o. Bachus szobrát az oltár, máskép a nyilt terek számára. Emoz szép ideál, amaz szarvakkal ellátott isten volt. Es ezt a későkor müvéazoteibon is megtalálhatjuk.
Minden szépmUvészctben tisztán a vallási ihlettségot keresni akarni, bizony iconoclastriára vinne. -<- Ej édes M. ur, ön nagy puritánus!
Lehet valamely mtí vallásos, mint sok száz hymhosz; do hibázik bonno az, mi az „est deus in nobis"ra mutatna; és viszont lehet valamely inti antioathollOus, azért még neiiw vallástalan, s még is absolut mübeoscscl biró. Erro példa nem kell.
Minden költészet™ a kor philosophiája hat, osak abba kell magunkat betanulni, hogy kellő álláspontról szemlélődhessünk. így Dávid gyönyörű zsoltárai a mohotheismus remekei; az Indus világnézlotot Sakhontlmla; a görögöt Homor képviselik.
'' De ami M. urnák ezen ismételt ráfogásából élesen kitűnik, az: hogy ő a vallást annak szolgáival azonosítja.
U.-.1- .1.1 II ! ————— — JIÜL-Uuau—8»!
romihoz torvet készitott, melyota gráczi kormányszék ugy a lteg^nsburgban együtt tanácskozó német rendek is helyben hagyták, Európa többi fejedelme s a romai Szentszék pedig pénzzel és sereggel ígérte ezen üdvös vállalatot támogatni.
Zrinyi Istenben s Magyarország Védasszonyá-ban helyzott erös bizalommal hitte, hogy, ha az ost-rotoot egyesült erővel s akarattal, egy szívvel s lélok-ke! kezdik meg, a bizonyos sikor cl nom maradhat. Kedvező körülményük voljak, hogy a mint ahirállltá, Kanizsa vára csak egy havi élelemmel van ellátva ós segélyezése in lehetetlen, mort Kis-Komáromban Esz-torházy Pál őrködik csapatjával, Sogesd, Babóosft és Berzenczo pedig szinto magyar őrséggel van ollátva, melyek ekkép a kanizsai várba szorult török örtrég-nek mindon közlekedését elzárták. Ezonkivül Zrínyinek sikorült a várparancsnokot, egy korosztény szülőktől Bosniábau születott basát pénzzol megvesztegetni, a ki''Zrinyinok kedvező alkalommal kozébo ját-szandja a várat; végre még azon körülmény is kedvo-zott a magyar seregnek, hogy Ahmed köprill roppant seregévol Bosniában időzött s igy nagy időbo s fáradtságába került Volna a kanizsai várba szorult Őrnégnok segltségéro jönni, mert az eszéki Drávahidat, melyet a török dícsőségcsillaga és fénye Szulejman építtetett, Zrínyi az utólsó hadjárat alkalmával leégoté.
Ily kedvoző körülmények közt tollát Zrinyi — ugy a magyar tauácsosok csdekléséro Lipót király beleegyezett Kanizsa-vára ostromlásába s ezen ostrom vozolésóvol Zrinyi Miklóst, a ki azon vidékot hadtani tekíntotből is legjobban Ismcrto, bizta meg. Zrínyinek o kitüntetése csak ellenségeinek számát szaporitá. Portía, Lobkowitz, a fel^ő Magyarországi soregek vozére Montecueuli és Zrinyi táborában Ilo-honloho a birodalmi hadak vozéro ugy valamennyi t^sztia felzúdult Zrinyi tervo ellen, azonban Lipót király kimondott szava mellett állhatatosan megmaradt, s minthogy a stajor rendek is megérték, hogy faltörő ágyúikkal • egyéjjb harczi készletoikkol segít-
4 m *
Ezt mint katholikus is, vallásom érdekébon kikérem — tisztelet a vallás kezelőinek,— de ezt szó nélkül nom hagyhatom, nehogy éret-lenség járját tűrni kénytessük.
Önnek M. ur éloson kellene megkillönböz-tetni, mi a \állás, s mi a szolga?
így van az, ki a hetük közt olvas és írhatnék hántja; nom szokott az,„sícut Aristotcles querero pugnam, non tomero et casu, sod certa rationc atque consílío" —hanem fakarddal ugrik a circusba.
'''' Mennyire van tovább igazam, bizonyítsák M. ur sorai. -
Czikkénok közopén igy szól: „Matorialis volt ezen „ocoulto puissanco" mert a Rajna vadon partjait bőtormő vidékké, regényes panorámává varázsolta?" — azt por so indulatának sebes futtában átnézte: hogy én az ókor művészetének csendes nagyságában és nemes egyszerűségében észlolék materiális irányt. — Auoh gut.
Azonban, hogy bebizonyítsa M. ur, menynyire sérté catholicus érzetét ozikkem — sajnálom; do az idő gyógyít — többek közt, midőn én aesthoticai téren mozgok, betér az egyház érdemes atyái közé , s azok háta uicgé bi''tva stentorkodik: „hát ez nom feddé a világot? hát emez nem ostorozá az erkölcsöket?" liényi c-zert felelős vagy lelkismereted előtt! — Csinos kis jelenés biz ez édes M. ur; do nem épületes a tudományra, midőn ön egyházunk bölcs és szent atyáit erőszakkal hurczolja elő, hogy kö-ponyük alól beszélhessen, s bizony kár; mert a szépinüvészotek felőli ismorctoinok, s átalában aesthoticai érzékénok meztelenségét azok nem fedik, do sokkal tisztoletro méltóbbak is, hogy o profanus harozba bevonhassa.
Mert végro is midőn én a roinantíoa iskola hibáit szellőzgottcm, non beszéltein én szent Ágoston és sz. (Jhrysostomusról, nem Origoucs, Tcrtullianus és Lactantiusról, nem voltak ezek költök, hanem erkölcstanárok, valamint az ön által felsoroltak sem; do példát a szoÜdségben, az indulatok fékezésében önnek is követendőt hagytak.
Vagy a scholasticusok táborát akarja ön érteni ? Igen, hisz munkásságukat majdnem egokig emeli.
Legyon meg öröme; do hallja mit mond egy jolos bölosészünk róluk: „a vizsgáló történetirónak szemébo ötlik egyszesmind, miként ama tudomány éjét — t. i. midőn a scltolasticu-sok kezelték a tudományokat, moly kor a tudományok hanyatlásának kora is volt — rottentő
ségóro lesznok Zrinyinok, Lipót király komolyan meghagyta neki mikép a szükséges készületeket mielőbb megtegye, hogy az ostromot april hó vége foló megkezdhesse. 4)
Zrinyi örömmel fogadta o parancsot s ámbár óriási akadályokat kellett loküzdonie, az ostromot april 28-án még is megkezdette; ezt azonban csak Zrínyi önerejének s erszényének lohotett köszönni mortn kitűzött napra sem a stájerok nom érkoztok iuog ágyúikkal s n Kanizsa vára körül oltorülő széles ós fono-kotlon mocsárok betöltésóro azükségos homok-zsákok-kal •) som a Zrínyinek igért sogólycsapatok, ozoijki-vül az ostromló sorog számára még az élolmi szerek som voltak elegendő mennyiségben bcszorozvo.
Zrinyi Miklós s öcscse Péter, ugy Ilohonloho a birodalmi segélyhadak és Strozzi a császári soreg vo-zóroi körültáborolták a mintogy 20.0()0Tőro inonő összes seregükkel a várat. Kanizsa jolos erősség volt, a hasonnovü patqk, melynek partjai igon alacsonyak va-lának, itt szélos''és feneketlen mocsárt képozott, melynek közopén az őrös kőfallal s karózattal (paliand) bo-keritett vár és belváros omelkedott ki hogyes kupozatu karosa tornyaival 7) E feneketlen mocsár három mértföldnyi hosszúságban Pölöskótöl egész n Muráig terjedőit s két partjai közt a közlekedés Bajcsán alul egy az idő viszontagságai által mogviselt korhadt hid által tartatott fenn, Ilohonloho is ezen vezetto át sorugót, melyet a sártongor l>alpartján Kanizsa-várával szembon állított fel, Zrinyinok, ós Stozzi podig kolotröl, a mocsáron innen vőnek állást szembon a várral kapcsolatban lövő belvárossal; Ilohonloho és Zrinyi tábora közt tehát a közlokcdés csak az emlitott bajosai hídon: át történhetett a mi már magában rondkívül nohozltó hadi működéseiket
A seregek olhelyzéso után esti 4 órakor Stozzi a külváros megtámadásával kezdé meg az ostromot, o
6) Ka*y. I.lhr. i.ono. pag. J0. «).J''tj»ler. sxerint i 8»ud"
»ícke. 7) KsnisM »ár rsjiii krt.ll W«gnsr Dolin»»llo provintU-rum Pknoonlk*. Augtburg 1634.
villougások háborítotok: értjük,iskolás littl-csclkodőknek elkeserítő czivakódásut, hasztalan szőrszálhasogatását, üns fogalomji\tékát és sok képtelen műszavait."
Ez a bölcsészet körüli érdemttk. No ott ugyan'' szép lábon lehetett a költérak is, mely
az olsővel karöltvo jár!
De midőn a scliolasticusok munkásságát, — mely mindössze is az ókor iratajnak másolásából, különböző meddő éa hideg, nom ritkán elferdített, de sokszor szép és igaz magyaráza-tábóL is áll, — felsorolj^, ojy Világosan ad bizonyságot arról, mitől IToráozaPisókat inti,hogy „ne desinat is pisccm mulier formosa superno."
Harduin igaz, hogy a barátokra a olassicu-sok utánzását akarta fogni; do az is igaz, hogy azok — kiknek köszönjük az ókor müvei megmentését, utánoztak w holmi alkalmi versezetek- és müvekben ; de mi legigazabb, az: hogy hasonló utánzás r- servuin pvcus — még nem művészet, nom költészet.
Aristotcles a természet szép utánzásának, Bimonides beszélő fostészetnok mondák a költészetet. Plató pedig állítja: hogy az „a költő fogalmainak tükre, a fogalmak a tárgyaké, a tárgyak az ősképé, moly az isteni észben létezik."
Aristotoles dofiniált, Plató részletezett, s együtt egyet mondának.
Az őskép íUrbild) az, melyet a költő isteni szikrája ad, s előállít egy ^zúpot — kérőm nem nőről beszélek — moly az idea mása, mely volt, lehet és leend, ha nem láttuk is soha, do érozni, felfogni tudjuk.
Amely költő ilyet nom mutat, az eo ipso-nom költő, s a ki meg utánoz, másnak ősképei után ecsotol, annak agyában, a legremekebb eredeti, hogy Jean Paul Iiichter-rel fejezzem ki magam, csak „dumtno Loicho" fogantatik.
Ila tehát a másolások, magyarázatok, utánzások nom költészet, ugy a scholastiousok ér-domo csak is azon háláig dovalváltatik, mennyivel tartozunk azoknak, kik az ókor kinoseit megörzék.
IIol azonban csak másolnak, ott bármint ismorík is a költelom technikáját, legyenek bár-'' mi tisztában annak szépségoivol, do ha nom teremtenek, ha „non oalcscimus agitante illo" — t. i. dco — bizony ott nem is teremtünk költői iskolát.
Azért téves M. ur azon nézető , mintha a romantica a klastromok munkásságának eredményű volna. JRÉNYL (Vógo köv.
külváros a mocsáron innon állt, s a bolrárossal egy a mocsáron átvonuló, .sánctokkal és k»róz£tokkal védott szűk töltés által közi ikedett — azonban nom sokra mehetett, inert a törökök a házak közt igon makacsul tartották magukat h a mely házat eladni vagy feladni kényszerüllek, ozt, mielőtt az (>»tfcúintót elfoglalhatták volna, felgyujták *) s ekkép a dühöngő szél által it élesztett lángok lehetetlenné teszik n sikert, molyot az ostromló sereg annyira ohajtott;* 6 támadásnál Strozzi-nak kabátja is keresztül löyotett do azért rottont-hctlcn bátorsággal folytatta a támadást o külváros ol-lon, melyből a törökök végro is a belvárosba és várba visszavonulni kényszoritvo lönok, s maguk után tüx-. zcl vassal pusztíták a külvárost s a mocsáron átvezető töltést. Egy lángtcngor kavargott a külváros házai íb-liitt s mire a nap még egyszor kelt csak rom ós pusztaság jelűié előbbi helyét.
Zrinyi kissé alább a vár felé a mocsár nádasa közt töltést és sánozokat hányatott, itt volt logszükebb a mocsár s a vár is o részon •♦•olt legkevosbbé rtíogorő-sitvo és a mi több, a vár külső bástyájától egy szük földnvolv is nyúlt bo a nádas kbzé, ozt igyekózett Zrínyi elérni, hogy a mogvesztogetoU várparancsnok in-téséro vagy joladásara résen lehessen s nyutandó alkalom által a várat megvihassa.
A túlparton ismét Ilohonloho mílködött, s már 7(i() lépésnyiro Iwhatott az ingadozó lápra ezer bajjal s élötvcszólylycl épített töltósokenj és mégis még a várfalain kívül a mocsár partjára fölhányt töröksánozo-katsem érto ol, ezonivül a nappal készított töltésokot ójjol a várŐrsóg rondoson fclégoté s olpusztitá s igy mindon reggol lyrn kellő« a munkát kozdoni, melyet azonban a várőrségnok gyakori kirontáia is totettio-sen gátolt s Igy az ostromló had sorog már már csüggedni is kezdott és osak Zrinyi lelkesítő szavai s biztatásai tárták meg bonno az erőt s bátorságot
(Folyt, köv-)
-:---- , t
8) HungsrUch-Tiirkilckc. Chronlk. i,i»nkfkrt. u«<l. L*ip-,if. 1084. XII. O»pitol. Solto. «8«., 8) U. o.

4 ''r>5 >
Fénysugarak Mecsekhati ur „ árnyoldalai "-ra. II.
Ilyenek az árnyoldaluk, —valóság,melyet takargatni igen, do eltagudni nem lehet. Példával illustrálhatnám állításom igazvoltát, melytől CRak az tartóztat vissza, mert nem akarok már-már hegedő sebeket újra íelszaggatni, nem akarom az érdekeltek nevét nyilvánosságra hui''czolni. /
• Hát még hol a tanítói állomással az alig-mult időben — az ugy nevezett régi jó időben — holmi egyébb tisztség p. lmrangozóság is volt egybekapcsolva! A zivataros ég első meg-dörrentére futnia kolle a tanítónak, — lett legyen az szurok sötét éjnek idején vagy nappal jég- és esőzivatürban — kongatni a harangot erejp szakadtáig, mert a nép nagy része azt tartotta, hogy a lármáH harangszó eloszlatja a felhőket, elháritja a jégverést. — Szegény tanító! midó''n innen átázva hazavergődtél, akkor vetted észre, hogy csurgat a szobád teteje, nyakadba foly a viz, kiönt lakodból mint az ürgét; ha értesz vala a házfedéshez, megfeded magad titkon, holdvilágos estve, hogy a tekintély is fon n m a r a dj o n, szobád se csurgasson.
Sok, igen sok eset volt és van ilyen, melyben bátran megfordíthatjuk a következtetést: „rongyos iskolaház, üres véka, mellett ronosolt a nevelés, hanyag s rondszornélküli a tanítás. Amilyen az adjon Isten, olyan a fogadj Isten" !
Igen természetes, hogy ebből laza viszony fejlődött ki — de melynek oka nem logtöbbnyíre maga volt a tanító. Nem is szentelheté magát hivatalára egész lélekkel, erő s figyelemmel, a kinek az anyagi mostoha helyzettel, szükség- szűkölködéssel is meg kellő küzdenie. A szükség nagy mester, hatalmas ur!
Azt mondja továbbá czikkiró: „láttam Somogy b Baranya megyék több igen szegény falvaiban oly iskolaépülotot, mely mind külcsín mind belső kényelem tekintetében valóban meglepett."
Igen. Csakhogy mindez legnagyobb részben földesúri protcctio — kik hála az égnek, kez-donok ez Ügy iránt lelkesülni — s már az ujabb kor vívmánya; do hogy mégsem oly igon gyakori, mutatja azon körülmény, hogy beszélőt ez meglepte, igen megszokott, köznapi dolog nem szokott senkit meglepni. Ha az „igon szegény falvak" Írásánál a „fény-és árnyoldalok" festőjének netán elméjében forgott volna M... igen szegény falu is—hol szintén van már ilyen kényelmes tanítói épület —- emlékezetébe hozom azon őszhajszá-lakat, molyok Annak felépültéig a régi roskatag fedél alatt gondtelt életben meggyültek; emlékeztetem azon törődött testre, kifáradt lélekre, mely maholnap sokkal más, hálásabb lakással is meg losz elégedve, mint melyet a kifogybatlan küzdelmek pályája, a világ adott neki fáradsága niegérdomclt jutalmául.
„Ily vén, egyszerű nicsferurpiméknt mindig BÓlwjtva lehet visszakívánnunk."
Ezek az árnyoldalok; itt vannak a sebek melyeket gyógyítanunk kell — elfelednünk nem lehet, nem szabad — otthagyták a múlton nyomaikat, rájuk találunk könnyen, lopho-t o g r a p h i r o z t á k saját torzábriízatukat a régi jó idők camcra obseurájában.
Mily eredményt, mutathatnak fel majd az ujabb kor diplómaticus paedagogusai ? a jövő titka még. Hogy készültebb egyének lépnek sorompóra — ebben nincsen semmi kétség; csakhogy igaz az, miszerint, „csudálatos módon választják el a tanultakat és tanulandókat gyakorlati énjöktől."
Pedig praxis nélkül mi a theoria?
Rejtett kincs ezer meg ezer ölnyire a föld alatt;* melynek,#enki sem veszi hasznát. Minek akkor a képezde, jpinok a könyv? Menjünk ki inkább aZ életbe, tanuljunk ott praxist, mert „egy nap közben, melyot emberek körében tölténk, többet tanulunk az életről mintha egész könyvtáratat plvasnáuk keresztül" ■— mondja Eötvös a nagy lélekbúvár.
A tanítónak pedig élettapasztalás kell,
inert tanítványait ugy szólván a vad természettől veszi át, s az élet számára tartozik őket nevelni. Ha a holt betli a tanító agyában csak holt betli marad, megöli vclo tanítványait is, magát is, mcrt„a betli megöl, a szellem megelevenít."
In der Praktik lebt die wahro Kunst!
E végből, a tanitók minél nagyobb kiké-peztethetéso érdekében indítványozza Mecsek-háti hogy „határozott reális vagy gymnazialis előtanulmányok s a méltán kívánható érettebb kor nélkül, senki se vétessék fel a képezdébe."
igen korszerű indítvány, méltó, hogy tekintetbe" vétessék minden képezdében, mert jó sikere mutatja életrevalóságát; do azon képezdében, melyet indítványOzó közelebbről ismer, inditványa első része nagyrészt, — másodika pedig egy pár kivétellel majdnem m í n d i g mogtartatik jelenleg is pontosan. Hogy valaki nagyobb költséggel hosszabb előtanulmányokat végezzen reáltanodák- vagy gymnásiumokban,az eddigi, nem épen fényes állás, nem szerfelett kecsegtető jövő miatt alig volt szigorúan megkívánható:
Mit tehetünk róla, ha az élet nagy kalmár? — ha nagyobb tökét tesz le, megvárja, hogy annak idejében bővebb kamatokat hozzon. Ha a tehetségesebb fiatalember ilyes hosszabb előtanulmányokra szánta magát, erőt s kedvet "érzett magában, azt tovább is folytatni s a veréb helyett túzokra tenni szert. Majd ha eljő az idő hogy tisztabuzát is arathatunk e mezőn : többen lesznek a szorgalmas aratók is. — „Hatalmas orvos az idő; előbb utóbb minden sebet befog."
A mi pedig az indítvány másik részét illeti, mint mondom, oz már életbe van léptetve; ritka eset, hogy 18—20 éven alul levő legénykék kibocsájtatnának a felvilágosodás lámpájának meggyujtogatására; s azon egypár fiatalabb is oly ügyesen osztatik cl szakavatottak oldala mellé, hogy itt legalább e tekintetben tökéletesen elég vau már téve az indítvány pontjának, mert „a kezdő altanító mindig bő tapasztalatú és a nevelés, tanítás terén már tökéletesen jártas tanítóhoz jut" minthogy o megyékben legalább, mindig kinevezés utján helyeztetnek el a tanfolyam-végzett ifjak, nem pedig a régi rosz szokás szerint „ki ad többet "-féle káros alkudozások s protcctionális cononrsusok után.
Okos emberek állunk ott az ügyek élén, a kifyegynémelyikéröl méltán elmondhatjuk, hogy képezde vezetéséro született, mint a költő a dalra. Ismerjük őket mindketten.
Végül, — meg no bántsanak barátom! legtisztább szándoku megjegyzéseim, melyoktöl távol legyen minden sérteni vágyó rosz akarat, távol, minden szeretetlenség. Fessed továbbra is az élet „fény- és árnyoldalait" — van fény-de van mégtöbb árnyoldal az életben ; jólétünk napja nem hágott még a délpontra, a mig pedig kelő, vagy alkonyodó félben áll a világító nap, kevés fényt, hosszú árnyakat vet az elébe akadó tárgyakra. Szólj a nevelésügy ér-dokében, mert kiskorúak vagyunk még, igen igon sok uevelésro van szükségünk.
Vajha, adja az ég, megyéink ügyeiben fá-radhatlanul küzdő „Zala-Somogyi Közlöny "ben elmaradna mi hamarabb ozikksorozatod czimé-nck utólsó fele, hogy-ezentúl csak azt Írhassuk, olvashassuk, a mi az élőt „fényo 1 dala!"
TURUL.
Érdekesnek találjuk közölni n hozzánk beküldött csurgói növendékek
„önkópzö kör czélja"-t.
Az önképző kör ezélja: a szép irodalom terén a korhoz s tehetséghez képest a legnagyobb előmenetelt kifojtoni, a szónoklat gyakorlati részét a lchoto legjobban megismorni és sajátjává tenni.
\x tínke''psö-kör »ierkeicte.
A kör felett őrködik a T. tanári tCbtülot ós nt. inspootor ur.
A kör áll egy elnökből, ki a kört igazgatja: egy titoknokból, ki a beadott niÜvokot osztályozza s bírálat végett kiosztja, s a kör pénztárát kezeli. Négy biráló tagból, kik a beadott dolgozatok folett Ítélnek: egy rendes jegyzőből, ki a kör mozzanatairól jegyzőkönyvet vezet, « egy tiszteletbeli jegyzőből, ki a ron-des jegyzőt elmaradásakor helyettesíti; végre rendes tagokból, kik két félék, olyanok kik dolgoznak is
szavalnak is; és olyanok kik csuk szavalnak. A kor elnöke mindig iskolánk legfelső osztályának magyar irodalmi tanára; egyéb hivatalnokalt saját kebeléül választja; és tinzteletbeli tagokból.
Az Anképxö-kŐr oluijn.
Azon időben, midőn már a kor erejo annyira növekedett, hogy fellépése által Jó hirfi íntóaotünk be-cBÍilotét csak növelhetné: engedtessék meg néki«'' »za-valati estély rendezése, hogy így a kör az ebből megtakarított összegecskévol anyagi s/.ükségletoit köny-nyebben fedezhetné.
Al önkepzö-kör törvényei.
A) Tngtdgi törvény.
1. Az önképzö-körnek tagjaivá lehet középtano-dánk bármelyik osztályábóli egyéne, megjegyezvén, hogy az első é» második osztálybeli pályatársaink, csak szavaló tagokul írathatják be magokat.
2. A körtagok évonkint, mig a kör pénztára szükségletei fedezésére más uton pénzt nom teremthet elő, t''igsági dijt 80 krezárt fizetnek.
3. A körtugok mint bent a körbon ugy a körön kiyül is illedelmesek, szerények, munkások, jó or-kölcsüek tartoznak lenni, kik önviselotökkel a hazafias ós tudományos szempontból alakult kört, meggyig láznak, azok először privátim az olnök által, másodszor nyilvánosan a kör gyűlése által megdorgáltatnak, harmadszor is megkísértvén a roszat, a körből kizá-ratnak, miről a T. tanári kar tudósítandó.
H) A mürekot tt axok birdlutdt HUtö törvt''ny.
1. A kör dolgozó tagjai havankint legalább egy müvet gonddal, csinnal írva, a tikoknokhoa beadni tartoznak; ezenkívül az önkényt«** munkák szerzői készíthetnek tetszésök szerint Íiármíly müvet, novo-kot egy pecsétes lóvéikéi» zárva.
2. A bírálóknak kirtolességök a titoknok által hozzájok küldött müveket lelkiismeretesen az illető mUvészet törvényei szerint a titokban lbvö személy bántalmazása nélkül, megbírálni, s birálatjokat szépen, gondosan leirva, a iiiÍUiük csatolni. Elleneseiben eljárásokért a kör gyűlése által inegrovatnak,ismételt OBetbon bírálói tagságokat elvesztik.
3. lla a biráló tagok valaiyely mü mellett és ellen egyenlő részt képeznek, ez esetben az elnök is szavaz.
4. A jónak talált mü a kör albumába beiratik.
(!) A gyllUti illető törvény.
1. A kör nyilvános gyűlését tartja vasárnaponként reggelt 8 ^rától a templomba menetel idqjeig. In az olnök elnököl, távollétében a titoknok. Rendkívüli gyűlés az elnök tudta és beleegyezése nélkül nem tartható.
2. A hallgatóság, ha zajong a gyűlés alatt, ki -dtaslttatik.
3. Föltévén "z elnök a megvitatandó kérdéseket, mindenki nyugodtan , megfontolva tartozik azokhoz szólni: átalános gyűlés előtt, alatt, mindenki legszc-szerényebbon tartozik magát viselni.
4. A gyűlés ideiének utolsó részo szavalásra fordítandó. A szavalókat az elnök novozi ki egy héttel előbb.
5. Ki valamely tárgyról rögtönözni akar, az fellépési vágyát az öblökkel tudatni tartozik, az jelt adván, beszélhet.
6. A gyűlésből ok nélkül kimaradt körtagokat, akként fegyelmezi a kör, mint a tagsági törvény 8-ik pontja alatt említetteket.
1)) A tagok joga.
Az önkénző-kor hivatalnokai választásában önálló, szabad levén, annak minden egyes tagjának joga van, a hivatalnokok választásába befolyni, s a gyűlésben az elnök felhívására volauiely dolog eldöntésében czavor.ni.
Helyben hagyták a kő.- tagjai : Nemes Feri, H-nök; .Szakácsi Csorba Ede, titoknok és pénzt. ; Somogyi Géza, jegyző>'' Kovács Zsigmond, t. jegyző; C''igler Kálmán, Rarla Szabó Sándor, Rarla Szabó János időig]., Molnár Istv/n, bírálók;'' Kocsis Hándor, a rondos tagok nejében ; Lengyel Lajos.
.:•" ?.. i.''j; r:*y
.Mohar*, 18t>3. tavaszhó 10-én.
E hó elején egész 7-ig kellemetlen hideg idő levén, sőt éjenkínt a szabad ég alatt erős fagy is mutatkozott, a fákon s apróbb növényeken a fiatal hajtások tetemesen szenvedtek. A gyümölcsfák az idén nem viselnek oly dús yjrágkoron''át mint mult évben. A csípős fagy, gyakorta dühöngő éjszaki szél a gyümölcsösökre károfmn hatott, de ti szőlőt riiég nem csipte meg.
A gahnaüzlct tán a húsvéti ünnepek miatt »errt-mi lendülettel seui hírt, » naponkint alább »sáli. Tegnap vagy 5 perez li.oszszáig valamivel nagyobb mint egy kukoriczaszem nagyságú jég esett; éjjel azonban csöndes cső következett rcái — A zeicszerzft szabadi Frank Ignáoz o hó 12-óro zoao-, épok- ,é» szavalat! akadémiát hirdetott Frank urat je(y« csárdáaaíról eléggé ismerjük, miért is személye*-^lőadásaít igen kíváncsian várjuk. *)
Kár, hogy az itteni dalárda-egylettel elébb nem értekezott, mert az még lfi-én nkarja évnogytyjj <fW-adását adni, s ha így egyesülnek, sacrintom Frank
V l''rsnk ur*| in»* l»hM lisllgiiul, >1« I«l«n m^nUí ■>•( nnftket hftngbslinn» ¿a fc/líUJI, kit n^y hlvii«V : h yfy i Moll»,
( WMfAtí
ur több jövedcloturo számithataudna. Az eredményt «mink idején közölni fogom.
A húsvéti ünnepek a szokott vallásos ájtatosság-gnl ünnepeltettek meg; húsvét másod napján azonban nagy zajjal végződött az ¡dón is azon népmulatság, melyet a helybeliek n vallásos jelkénü „Emaus" színo alatt a történoluii nevezetességű Csele partjainál éven-kint tartani szokott. Vájjon eszébe jutott-o csak ocy-nek is a hajdani szomorú emlék, mely oly «Ötét fbilo-goket húzott honunk egéro?!
Do mit is törődnek sokan a régi omlékekkel?!
Elég oly szomorú emlék tűnik föl a napi eseményekben, mi azonban az utókornak nem dicsfényűi, hanem homályos képlotűl szolgálatid. KUUYEKAY.
Hírek ós események.
A Folyó hó 16-én szép számú közönség gyűlt Össze a városház tanácstorméoon, hol II. 1). Fassl helybeli főrabbi urnák ünnepélyesen nyiytotta át derék városbiránk az arany érdemkeresztet velÖs magyar beszéd kísérőiében, tnolyro nevezett főrabbi ur német nyel von felelt. Végro í''ressbnrger orvos ur fejezte bo az ünnepélyt szintén német nyolveu mondott szép beszéddel.
A Vettük Jámbor Endro Férfidivatköti ö-n y é t, ajánljuk különösen a szabómesterek figyelmébe. Előfizetések Wajdits József könyvkereskedésében is elfogadtatnak.
A A szép időt már élvezni kezdi a közönség a mulató kertekben, melyeknek cgyíkélxin minden vasárnap egy állatot leliot nyerni — kuglin. Az első egy róka volt, a második egy kecske, hanem hogy egész nyárou minden vasárnap és ünnepen más állatot lo-liossou nyerni, okvetlen valami állatsoroglut tulajdon»-sával kell szerződnie az illetőnek.
A Hiro jár, hogy Kanizsán még ogy temetőt akarnak létre hozni a mi valóban szükséges is volna, do hogy birnak mi\jd a kettővel, mikor az az egy is oly szánalomra méltó állapotban vau ? Meglehet, hogy azért nom találják szükségosnok a kerítést, hogy a benne nyugvók olszökésétöl nom tartanak.
K « p o h v n r.
* Folyó hó 16-én ostvo tíz órakor — hihetőleg liergám vozérloto alatt — 6 rabló borontott Selyén az urasági váriakba, Ind ópen hat egyénból álló társaság volt julon; a tisztái-tótól követelték a enssát, ós elvittek 3000 frtot, egy dupla puskát; az urodalmi ügyvédnek 300 frtot érö aranyláncz és zsebóráját levették mollényéről; a kasznártól két karpcroczct, egy gyűrűt egy budát s egy kalapot. Kint hárman álltak őrt, s a rablás után a rájuk várakozó kocsikon eltávoztak.
* A böjtben feltört tojások kOzt egyet olyant találtak, molybon másik kisebb ép tojás volt. Mindegyiknek meg volt fohéro és széko.
* A napokban itt is hűvösre tettok egy izraelita kereskedőt, mint biztos kútfőből hallottuk, hamis bukásért. 11a meggondoluk azon számtalan csalást, melyet egyesek si\ját anyagi jólótök biztosítására, a közhitei csökkentésére s a hitelezők elrémítésére véghez vittek — enk helyeselnünk lohot a törvény szigorát, mely magát a bűnös egyént is üldözőbe veszi. Hiszen már mf\jd mindennapi volt a csőd, bukás, végeladás, elkerülhetlen körülmények miatti bolt bosárást stb. hir-dotö falragasz. A fűző, sz. János kenyér, szíj- és ostorral koroskedö kis boltos megbukott falun, s ogy év múlva nagyobb kereskodést nyitott városon más firma alatt. A városi kolmo kereskedő megbukik kétszer, háromszor: hitelozőit mogrémiti, kiegyezik volök, s boltjába néhány hó múlva boállitja sógorát, testvérét
4 56 fr
i
vagy nőiét s a kereskedés kétszer annyit is ér, mint ért u bukás előtt. Szóval, sok v gyón bukott van, ki bukása közben néhány darab t-zázast, vagy ezerest — vagyoni állásához mérve — zsebre telt, s már köz-sxólnssá vált: „megbukott?" — „N<> legalább gazdagabb lesz." Ily «-gyénekot aztán nem kár hűvösre tenni, kik a hitelen alapuló anyagi jólét, közbizalom lán-uzát nom hogy erösobbro vernék, hanem — csak az alkalmat lesik — hogy egy-egy szomot kiszakíthassanak belőle.
• A vidékről tudósítanak bennünket, hogy ismét barangol pár czifrn szűrös oharlatan, kik olcsón ösz-szedett nevesebb embereink arezképoit jó drága pénzért a jó lelkűek nyakába sózzák, bizonyos jotéknny czél örvo alatt. Hámn\juk a jó hiszemü magyar közönség türelmét, hogy az ilyfélo madarakra rá nom ismer tolláról, s ki nem toszi számukra a lépveszszöt.
• A megyei kórházban jelenleg 40 beteg ápolta-tik legnagyobb gond- és hIkiismoretos szorgalommal. Isten áldja meg a fáradozó orvosokat. >
• N. N. Balatonmollóki helységben lakó ismerősünkhöz bekopogtat nom rég egy vándor művész, ki Mayer küldöttjének vállá magát, s egész rábeszélő tehetséggel ostromolta a házigazdát, hogy vetesse le magát, potomabb olcsóságot már képzelni sem lehet, mint 100 darab arczképet adni 6 ftért; a mit ö egy 24 óra alatt kiszolgáltat, vele lóvén valami camora obseu-ra-félo eszköz.
— Do hát ha nom talál ol jól az ur? felelt ismerősünk.
— Egész a megszólamlásig liivon.
— No a bagó rúgja meg, tegyo hát h*eszközét, hadd nézzek l>elo.
A boldog hívő alig ült egy tojássültig, midőn a Oauklor egyet-kettőt csavarint eszközén, s felkiált: egészségire váljék 1
Ezután jói besunkázott, murcsizott a photcgrnph s elment — mint mondá — szállására a korcsmába.
Estvo felé az arozképeztetőnél terem, s kér tőle 3 ftot holnapig, midőn az arczkópeket haza fogja vinni.
Kikapja a 3 ftot, s ezzel bucsut vesz. Másnap várják a pfiotograpliot, mind hiába! sem arczkóp, sem arczkopező. Világcsaló volt, s odább-állt a 3 fttal.
így aztán nemcsak leül az ember arozképozété-hoz, hanem — fel is ül! I
• Ma 18-án lesz a kaposvári iskola javára ron-dezondö hangverseny, midőn a főispán ő méltósága által gyűjtött nyeremény tárgyak is kijátszatnak. A hangversenyre még visszatérendünk.
• Mind inkább valószínűvé lesz, hogy Patkó csakugyan — elpatkolt, kapott soboi következtében. Havak óta semmi hír róla.
• Altalános ijedség én felindulás fogta ol a város minden rendű lakóit; az a hír szárnyalt ugyanis, hogy Holla vissza jő hangbalmozni és é;.ékelni. No vigy uram a kísértetbe I
• Itt most foly javában a farsarg, a mennyiben leányaink széltiben monnok oltár elé. IJgy kell nekik, bárcsak ogy so maradna párta alatt egész Magyarországon.
K. L-naki Ha kaptuk volna,! blionvAra ni«g,i»l volna r%Ma, kMdJs bo Ka ujr*.
,A boh''H-i.* A valódi boh^c» rt''m Ijry gyújt ¿leiéivel. .A »«gíny*Sr A''dW - JiWml fog, r»ak ki» t relém, (ly-nrk, 1'' An ; Eiutaiott limit n>Ar J<S idej«, . tflhbit magánlevélben
. Hangbalom." Ön min.llg njcpk^nlk. K. K. J-n<''k i Kérünk valami ujat. , AratAi.- IiAkor II a s~>r annak iende siorint. 1). Oy-nak, II An : Hol a lg<<r«t f
0. N U -ómba : Ön tét* ¿*4r« bt suk; Já lm iftiuíl gyakrabban.
.Ke»* bor." A* lehi-tetlen, hogy inoit ion bor U a»t kuWnben »cm éid-m » ms^Aii*k«!nl.
MxbA.ira; llol a «lokott gyorsaság ?
.Mikor nAIa t voltain* -- ,K«gy Ilon vagy" — ,£tth©g a nAd'' — „Gyertya világ* — clrall ve ««k k»»íil a harmadik vt-lAgra Jön Önre néiv> 1» Jobb igy <d. » dalnokom I
J_ V-nak i Akartuk ml, d« nom lehetőit j kHlönbeu it «1-ve»*tett* inAr hatAiAt.
Cs 8-nak, I»— An ; A rrplika mellett mAira U gondolj-A. I. Kger i Do «''hagyott «n benn nket I) 8-nak : Tr»»ík mAsknr hgalAbb bélyegem! a levelet, mert ugy bntiu''j''ik m. g, hogy kiadjuk » óról-»xóra k lld<-ro4ny4t, melynél- m^g le/kl»ebb baja, hogy htm »»cg a nycWhlbAtól, « akkor bu a marad ui«„'' a ri I6k'' n.
,lto,-y tcrsni a j • bor t" Ksl uiAr »:cretjlik.
Ka|H »vAr ninltja.- Alig vArJi k hogy v^glg olTa»ha»»uk. hanl »A.a: ,1''taiAioni.* Nngvon hosstA| igy wlut vau tán a Jdvtt f.MAvbon s<lhatnók. 11a kt»Án|a Ön, YÍ»»iaklildJUk. ■ m 1 11 1 ■ ■ aw—swa—w 1 ■■ —s——tmma
Felelő« Hzorkewstő: FODOR PÁL.
Nyílt posta.
K. K. I-nak, Psstfn 1 Occ»«» IrvoUt vrlfk; »ajnAljuk a k.''llometlomé/.-t, » ipa-kodutik — ha l>Ar mAi okolta it JóvA touui rövid időn A ini-grrr.dclt lapokat fddig nem kaptuk, kgyrn ■ iiv«< utAua nAiiii. U Ivníltt önn< k.
C. K-nak, Körmenden: Mf/A.kciett, felfogjuk haxinAInl a< Illett} helyi-kcn MiU<lyt a« 11J paradicsomban Itu ön, Umrii fel benn''inkct kedves soraival. A lap IrAnt ugy rcndelkcit..nk, mint Ön irta. v
P, U-nak : KiAban i^it Jk a po»Ut.
G azdasagi tudósítások.
\ng\ -K«iiiXHit, april 18-án. Időjárásunk állandón szép, ami april bon ritkaság, gyönyörűen mutatkoznak a vetések, do bezzeg ]>ang a gabnafnrgalom, napról napra aggasztóbb. K mellett a fogyasztók is árcsökkenést várunk a szép vetésekből. A szőlőgaz-gák méltán örülhetnek a vesszők blmbainak, do savanyu kép<it vágnak a bor árának szálltilra, mokt már 2 ftra beszélik akaját. Snnn gyí kocsik igen gyérek píaczunkon, kevés áruozíkk szállíttatik l>o, a gyapjút illetőhg épen nom b-het árt hntiirozni, hanem annyi bizonyos, hogy olcsóbb lesz, mint az előbbi éveklten. A repezéro nézve egészen megnkndt a szorződésí flz-li-t, esiik egyetlen bécsi házat omleg >tnok, m<dy 2000 mérőre kötött szerződést 12 ftjávai 2"/<t tetézéssel. A nyersbörüzlet teljesen vesztegel, szilva, pálinka, gu-Utcs, méz nem kerestetik. A gohuaárak KÖvotkezŐk : Buza 3 frt 60 kr.-4 frt 10 kr. Itozs 2 frl 10—26 kr. Árpa 1 ft 80 kr.—2 ft 10 kr. Zab 1 ft 60—tlOkr. Ku-koricza 2 ft 10—20 kr. Hajdina 2 ft 10 kr.
KnpnHvnr, apr. 10. Sem a gabnaforgalmat illo-tőleg, som az üzlet világban valami különöset nom jelenthetünk, van minden, a mint volt -+- pnngásUan ; Idában Hülyéd az agió, azért sem pénzt, sem korosko-dőt nem latunk, s a termékek ára — pár krajezár kivételével— változatlan marad. Az utolsó napok, egykét szélrohamot nom értve, csendesen folytak lo, a mennyiben a rettegett fagy még eddig elkerült, bennünket; egyik órában nagyon is meleg van, a másik már hűvösre változik; majd esik s ugy mennydörög, hogy julíusnak sem válnék szégyenére: pár raásod-porezig liópolyhet is látunk — valóságos april; járja az idő bolondját, csak aztán mivelünk meg no járass«. Több helyről |M\naszt hallottunk, hogy a rendkívüli időjárás daczára is ritkák az clcségek, » a közeli esők még jókor jöttek a bokrosodásra; más vidékeken túl -bigának festik a voteményekot. Közeli hetivásárunkon a legszebb minőségű búzát vették 3 ft 20 — 46 kr. A rozs kelt 1 ft 8p—86 kr. Kukorlczn 1 ft 60—68 kr. Zab 1 ft 30 kr. Ai |>a 1 ft 40 kr. A kövér sortvés 30 —00 ftig. Egy akó bor 4 ft Egy mázsa széna 1 ft 26 kr. Egy itezo zsir 60 kr. (ni. p.)
Kert megnyitása N.-Kani/.sáu.
F. ó. május elsején az újonnan rendezott „Polgári egylctkert" egy közkedvelt zenetársaság müködéso mellett fog megnyittatni; miro a t. ez. közönség tisztelettel meghivatik.
Jő ételek és italok különös valődi friss peatl l£Öt)Ó;-nyal aörröl fog gondoskodni.
Zaufall JAnos a veiuleglő«.
Egy szép kert közoptín fekvrt chíjios
lakház
hozzá tartozó istálló-, 2 »zin-, különös c«eh{dluíz- óh ogy ezer akót befogadó pineztível együtt, Somogynak legazebb vidékében, az országút mellett rögtön váratlanul beállt viszonyok miatt jutányos árban és jó feltételek alatt eladandó.
Közelebb tudósítást á(l e lap szerkesztősége Kaposvárott.
Márczius 2(>-tól fogva a „Korona" vendéglő melletti volt Sv&gell Nándor rőfös kereskedésében ö''/# gyári áron alul
Ifflr* végleges eladás
tartatik, mely ezennel a t. ez. közönségnek közhírré tétetik.
A vrászlói urodalom közhírré teszi: hogy Somogy megy á-ben kebelezett Simonyi, Pa ti és Vr asz lói korcsmáit, hozzá tartozó épületekkel, belsőségekkel, szántóföldek- és rétekkol, és az úgynevezett uri-jogokknl együtt örök áron f. é. april. 27-én reggeli 9 órakor, és a reá következő napokban az urodalmi vrászlói irodában, hol előre is a feltételek megtekinthetők, elárvereztetni fognak. Vrászlón márczius 21-én 18(13. —31
Az urodalmi tisztség által.
LAJPNIK EMÁNUEL
kaposvári kávés
ajánja magát a t. cz. közönség szíves figyelmébe, következőkre nézve:
Mind a nála megjelenő helybeli és vidéki számos vendég, mind Somogy és a szomszéd megyékben terjedt isineretesség és levelezési körénél fogva,, azon kellemes helyzetben van: hogy a t. cz. nagy közönségnek szolgálatára lehet iugAtlun földbirtokok; házak szerzése-, cserélése-, eladása- vagy haszonbérbe szerzésébon. biztos tudomással szolgál vétolro eladásra, legyon az eidft, ölfn, *rAMH, I »vak, gyapjú, Juli, Ht«rt\és, »«loHcg, takarmány, épült|fw, K»5y*''k» bor, igavonó HzarvMsmarhák vary bármely az tizlot, koroskedés és gazdászat köré-Im''11 előforduló tnrgy^ Szerez vételre, eladásra állaiu- Iput pupli és bornjenyc-ket, s mindezt parányi díjért.
Azért felkéri egész tisztelettől fontneyozett mindazokat, kik bármely tárgyat vonni, okádni, cserélni vagy haszonbérben birni kívánnak, magvnr vagy német nyelven irt, s bérmentesített leveleikkol hozzá fordnljaoak. Hol koll, a szigorú titoktartásról biztosittatnak aB illetők. (fi—0)
Wajdita József kiadó, lap- és nyomdatulajdonos Nagy-Kanizsán.