Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

 
17.56 MB
2021-09-06 13:58:54
 
 

application/pdf
Nyilvános Nyilvános
33
111
Rövid leírás | Teljes leírás (209.21 KB)

Zala-Somogyi Közlöny 1863 013-015. szám május

Zala-Somogyi Közlöny
Ismeretterjesztő lap a
szépirodalom, kereskedelem, ipar, gazdászat, tudomány és művészet köréből
II. évfolyam

A következő szöveg az újságból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével:

Nagy-Kanizsa. II. évfolyam.
13. szám. 1803. május 1-óh.
Ismeretterjesztő lap
>i
.szépirodalom, kereskedelem, Ipar, gazdászat, tudomány és művészet köréből.
hím
.iu.'' ii
Megjelon o lap legalább egy iven julíus hó 1-töl kezdvo minden hó 1-ón, lü-ón ós 20-án. — Előtízetési ár postáni szétküldéssel éí holyben házhoz hordva evre 6 frL, félóvro 3 frt. — Mindon egész éves olőtizotő n laptulajdonos kölcsönköuy vtárát az eddig fentálló feltételek mellett fél áron használhatja. - Nyílt tér egy Petit sorért 10 kr. — Hirdotések négy hasábos Potit «úrért 1-ör 7 kr., 2-or t> kr. óh minden további beiktatásért 5 kr. s bélyegdyórt 30 kr. fizetendő. -A beiktatáai dy u a lap kezelését illető miudon tárgy a kiadó hivatalhoz Nagy-Kanizmára; a lap szellemi tartalmát illető közlemények pedig, ugy minden lovelek
bérmentvo a szerkesztőséghez küldendők Kaj>osvárra.
Aurea simplicitas.
IL
(Vége.)
Amint a keresztyén vállá« az embert, ki eddig u külvilághoz tapadt, önmagához visszavezette, szellemi ozéljaival inegisinortotto, mint varáiara tűntek el a materialis irányn költök; do helyökre nem lópett senki. Mindönki lolki üdvével lön elfoglalva , jöttek a téritéhek , a müthoHz és rcvolatio küzdelmei, a testiség vesz-tett harozai a szellemi tanok előtt, moly rajongássá vált. Kz azon kor, midőn o rájongás erőt vett nemcsak a politikai életen, hanem''a művészeteket is egyedüli czéljoktól oltéritó. Nom festettek itt többé szép emberalakot; azon művész, ki minél fájdalmasabb arozot, minél több sebbel födött, megszaggatott, » a nyomor ezernyi csapásainak esetlegességeivel összefüggő képet teremtett, boldognak érzé magát; részvétet akart gerjeszteni szemlélőiben s olérto czélját ; de a szépet az emberen hová tevéV! Alig hiszem, hogy ily véres képeknél no éreztük volna, miszerint a szivet feláldoztuk más mellékes czé-lért, mely szollomi volt ugyan, do eszközeiben inásként is elérethetett volna. így tartott ez a művészetek bon mint tudományokban a renaissance koráig.-"Az erkölcsi énjökot megismerő lelkek, a classioitás ismoretei, a népvándorlások, a kereszteshadak, ezeknek lelkesedettsége, a inegbővült vihígnézletok mind megannyi tényezők az uj iskola sarjadozására.
Nom a zárt falak közti vorölényon, hanem a világban, az ogyháztanok meleg ágyában ngyan, vort gyökoret a romantica.
M. nr szerint pedig az állana: hogy a kla-stromoklmn született, s l''ogy „a gombaként előtűnő fanaticusok ábrándjai túrták távul mai guktól a classicitást."
A fanaticusok közéi bizonynyal valláselle-jieinket számítja M. ur — félroisniorhetlenül —; do épen az a bökkenő, hogy az elfrancziásodott német irodalmat Ixüising, a protestáns, classicüs tudományai alapján újrateremti, s ennek nyomán Goethe, Bcliiller egy nagy német irodalmi templomot épiténok. — Kz csak bebizonyításjíra annak, hogy a classiousokat nem csak klastro-mokban értotték.
Még azt voti hozzá M. ur, liogy tán azt hiszem, miként a valld? sem képos tán a olassi-ous alakhoz méltó tárgyat adni? „Az álmodozó h földhöz ragadt müthosz tisztább alakban nyújtotta az igazságot mint a revelatio Va
Ez a M. ur azt, hiszi, hogy a theologia mindeii ismorotpk zöme, s azzal akar demonstrálni ott hol annak köro szűnik. De állításait a következtetéseit tekintve, megvallom ni no* tisztában azzal, mi a olossicismus, mi a romantica, mi az anyag, a kitejezés, mi az alak és hányféle az a költészotbonV liocsánat M. ur, do ön ez egyszor „do tormontis" beszélt, midőn én másról okoskodtam, s ilyen aestheticai ismerethiány már boszantó is kezd lenni.
Nom a rovelatióban, nem a niüthosz...