Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

 
13.77 MB
2021-09-06 14:01:01
 
 

application/pdf
Nyilvános Nyilvános
56
180
Rövid leírás | Teljes leírás (163.83 KB)

Zala-Somogyi Közlöny 1863 019-021. szám július

Zala-Somogyi Közlöny
Ismeretterjesztő lap a
szépirodalom, kereskedelem, ipar, gazdászat, tudomány és művészet köréből
II. évfolyam

A következő szöveg az újságból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével:

NagyKanizsa. II« évfolyam.
19. 1863. juliu» 1-éu.
Ismeretterjesztő lap
szépirodalom, kereskedelem, Ipar, gaz^ászat, tudomány és mttvészet kOréMl
Miijeién o lap legalább egy íven julius hó 1-től kozdvo minden hó 1-én 10-én és 20-án. — Előfizetési ár postán szétküldéstől és helyben házhoz hordv» egéss érrm. f> frt.t félévre 3 frt Negyed évre 1 frt 79 kr — Mindon olőfizctő a tulnjdono» kölcsön könyvtárát az eddigi fonutálló föltételek mollctt fél áron használhatja. — Nyilttór egy Petit «őrért ÍO kr. — Hirdotések négy h.isábos Petit «őrért 1-ör 7 kr,, 2 or 6 kr. 0« uiindon további belktatá«ért 5 kr. • bélyegdijért 30 kr. fisetendő. A beiktatási dij • a lap késelését illotü minden tárgv a kiadó hivatalhoz Nagy-Kanizsára j a lap szellemi tartalmát illető közlemények podig, ugj
bórmentvo a szorkosztőséghoz küldendők Kaposvárra.
ugy minden letelek
Szőlőművelésünk érdekében.
Mig a politikai téroni zsibbadság tart, melynek légkörében — fájdalom — nem egy nom-•eti Ugy van nyomás alatt, mely különválva amattól, előnyünkre volna fejleszthető, — ily viszonyok közt kettős örömmel vehetünk minden mozzanatot, moly a megyékben életlégot talál magának , mely kiirlll u jók egybesoregelvén, tosznek, hatnak, iparkodnak, vi rsenyt támasztanak, megmenteni a jövő Ktámára azt a kínosét, mit elveszni hagyni — nemzeti bíln.
A szőlőmívelés, borkezelés egyik legfőbb teendő, melyre utasítva vagyunk a jelentől, mert nemzeti anyagi gyarapodásunknak fő rugója. Hogy oddig is hátra maradtunk, szemrehányás illethet bennünket; mert ha kedvező éghajlat, föld b orővel megáldott bennünket az Isten, kit okozzunk, hogy a tormő kincseket — a világ piaozok kívánalmainak mcgfelclőleg — értékc-sítni elmulasztván, nem jelenhetünk meg a versenytéren, hol más népek nemcsak babérokat, de gazdagság és jólétet aratnak termékeik, verseny* és szorgalmokért.
Tegyllk mellünkrokezünkethvalljuk meg: a nmlnftxtáq a mi hibánk.
A gazdasági egyesületek vannak hivatva napjainkban, hogy vczérlobogóval menjünk elő azon utakon, melyeken jólétünk s gazdagságunk gyarapodása várható. Elhinteni a jó eszméket, melyek számára megvan a föld, csak szorgalom ösztön kell, hogy kikeljenek, virágozzanak.
Somogymegye gazdasági egyesületo egyik főteendőjének ismeré a szőlömivclés,borkezelés tanait hirdotui; e téren előmenni, serkenteni, oktatni, belátván: hogy gyönyörű vidékeink meg vannak áldva s kijelelve arra, hogy mennyi-ség és minőség tekintetében értékesített, s a külföld kívánalmainak is megfelelő — boraikkal érjék el az anyagi öngyarapodáa egyik lépcsőjét.
Kedves kötelességet toljosítünk hát akkor midőn a szőlészeti szakosztálynak működését hathatósan tanúsító jelentését ide iktatjuk melyet ez az igazgató választmánynak tett:
Tekintetes Igazgató választviány!
Egy évo annak, hogy n tisztelt választmánynak határozata szerént megalakult sznkosztályok mÜkÖdó-•okot megkezdették é« a gynkorlattéron munkálkodnak [ illő, hogy törekvéseiknek ezen idö alatt kivivolt eredményeit bemutassák.
A szülészeti szakosztály, melynek feladásai közé tartozik a borászat (lgyo is, ezen kettős tárgyat illető leg két szompontból inditá meg munkálkodásait: köz és uiagán szompontból.
I. Közszompontból szükségesnek tartá mindenük előtt a szőlészet és borászat állapotát, ugy a mint mo-gyénkbon mostozáll, megismerni, s c végre megkérto tagjait, hogy a megyét járásonként maguk között11 felosztván rovatolt jegyzék ssorént, mely rovata^ kövot-kezök: a)holység ós szőlőhegy vagy szölötoPuot nőve
b) szőllővol becsültotett tér kitorjedéso 1200 □ölével.
c) A bortermésnok 10 évi átlát szerinti mennyisége akókban. d) A bor akójának 10 évi átlát szerinti ára. c) Tiz évi átlát szerint vett helybeli fogyasztás akókban. f) Eladott bornak 10évi átlal szorént vett mony-nyisége akókban. g) Tiz év átlát szerént vett termo-lésnek holdankinti költsége, vagy kiadásai; orodmé-nyo, vagy tUzta baszna, h) T»lí\j, divatozó fiúok, fok-vés és egyéb érdokea holyi körülményoket illető ész-rovótolok.
A felkért tngok egész készséggel vállalták ol a nagy és fáradságos munkát, s közülük többon már nunikájokat l>o is adták, és rcménylenünk lehet, miként oz év folytán a még hátralevők is cl fogják azt készíteni.
II. Magángazd ászát szempontjából a szakosztály két alszakoBZtálylyá alakult egyik különösen a szőloszet másik a borászattal foglalkozandó.
Az elsőnek feladása lesz a szőlőnok, mint gyümölcsnek termelését, a csomók) ültetésétől kezdvo egész a szőlőfürt mcgórlolésoig a legokszorübben kitanulni, és megyénkbon divatozó módoknak czólszerüsé-
f;ót vagy ozéltalanságát folismorni; a létező akadá-yokat legyőzni, kísérleteket tonni, s azoknak erod-ményét felmutatni stb.
A másiknak folidaU a borá»»atnak hasánkba»
még iimorotlon, külföldön i« titko« és mindig tökáU-tosithető mesterségét tanulmányozni é» köstudooaásr« jutUtni stb.
Ezon két «>ako«ztálytól szép eredményeket reményiünk annál is inkább, mert a szőlészetben egye sok is nagy szonvcdélylyel kezdtek előre haladni. A borászatban pedig van mogyénknek «gr fia és ssakoss-tályunk tngja, ki maga költségén a külföldre uU«ván a raj na vidéki borászatot tiz hétig tanulmányozta, h a szüretelés és borfejtés körül magának 4ok tapasztalásokat szerzott, csélszorü pinoioeszközöket hozott é» azokat a közönségnok igen jutányosán által ongodi. Ea Hunkár István ur, ki már több pinozében fojtván borokat, arról, hogy a közönséges hazai kezelésnél töké-lotesebben jár el, sokakat már tettleg is meggyőzött.
A szakosztály ezen fáradhatlan munkásságu tagját ajánlja a közönség figyelmébo; ajánlja az általa húzott oszközökot, joleson : fejtő csapokat, kenőcsöket, borkóstoló csövokot, különösen pedig megtisztított kénjét, molyböl mindon mlreny (arsenioum) el levén tavolitva azt nagyobb mértékbon használni, és általa a bort tisztázni lehet.
Megyei borászközönségünknok nagy buzdítására szolgált az 1862-ík évi nov. hóban az országos gazdasági anyaegylot felhívása kövotkoztében Pestre szálll -tátott palaczkos boroknak Marczaliban történt össpon-tositása, s mintegy kiállítása; bovalósult ez alkalommal annak igazsága, hogy a találkozási vágy és ösztön, moly * magyarnak oly kitűnő tuliydona, már magában hordozza azon orkölcsl varázserőt, mely ax embereke» tettekro fölvillanyozni képes, « mintegy » versenyzés szülő anyjának tekintendő.
A boroknak Pestre szállítására nézve a tisztelt ogyesület mult évi Ösep. 80-iki gyűléséből nverrén kiküldetést, a szakosztályi olnöksóg a nyort kiküldetés kövotkeztóbon azonnal iparkodott nyomtatott fölhívásokkal a megyei borászközőnséget felszólítani, hogy a 802-iki évet megolőző jelesebb boraikból szivesked-ionok 0 palaczkknl tisztán megtöltve, • légmentesen bedugaszolva s jolvónyokkol ellátva elkészíteni; mely •> bői egy példány annak időjében megkóstoltatván. a többi példányok Postro az országos gazdasági egylol költségén clszállltandók.
Ezon megelőző felhívást — szintén nyomtatásban — a megyo borászközönségéhes intézett ogy másik utasítás kövottc, melybon tudtul adatott, hogy a
TÁRCZA.
X 8 6 3.
Letűnsz to is, mint annyi társaid 1 Előre hiyt enyészeted szelő ... Visz és sodor időnk — o nngy folyam, llely a dicsők könyévcl van tele.
Víhzcsz magaddal oly «"k szent reményt, Mennyit nem vittek hosszú századok, Sötét hon az, hová lossá.Mri velők ívfényüktől c sötét hon is ragyog.
Miért vivéd ol e reményeket Áldó valóul mért nem hagytad itt ? ldőfolyambn mért hullattntád A honfiaknak égő künycít?
Mórt nem lehelted n valósulá* L-.-lkét roményeink testéin* be? Most fojdiszednek hála és őröm Kónyekből állna mindon gyöngyszem".
Nem hoztad azt, a mit epedve várt, Melyért sohajtott millió kebel, Nem hoztad a valót — a sok reményt Valósitatlauul ragidtad ol.
„Letűnsz ... zuhogva hull reád a zord Idő folyója s mélyen eltemet. Emlék nem őrködik sírod felett Nem hozza vissza eltűnt képedet.
Csak a nagyoknak útját jelzi mog Hálás kezekkel az emlékezőt, To törpo és sötét vagy mint utad, Emlékezet sírodhoz nom vozet.
PAI* GÁBOR.
Levelek a mennyei birodalomból.
Pest, Jttn. hóban. I.
Mit sem találok sivárabbnak egy lapban, mint az olvasó türelmo által már megszokott, s a levelezők seregére nézvo leghálátlanabb levelezéseket. — Do ígértein és bováltom szavamat. Sajátos nézeteim vannak, « azok szerint Ítélők , igy vagyunk mindennel; mert például mig másnak az tűnnék fel, hogy a déli vaspálya hivatalnokai és szolgái ha németül szólít-i tatnak is meg, még is magyarul felelnek — oz velem, ki szándékosan több izben kísérletet tettem — megtörtént — addig én ebben — mert ennek igy kell lenni — megnyugodtam, hogy a vaspálya egy Fehérváron tuli állomásán meg-
botránkozzam ; igtm, mert a vaspálya tisztjei ha némelyiko töri bár, de legalább ha ninos » kötve hozzánk, szeretni látszik nyelvünket, mig emitt egy honboldogító, egész fészek apró csevegő, e haza előnyeivel élő osemetékkel, ugyancsak külföldisált, és mi jól illett a bugyogó • nyelvhez?! A magyar rulia tormészetesen ünnepre való bizonyos egyéneknél, kik csak ily alkalomkor magyarok, vagy akkor midőn Ősök érdemeire hivatkoznak, hogy árnyukban kedvük szerint pihenhessenek.
Tehát édos Bzerkesztőm, ha Linné és társai utazásaikban felfedezéseket tettek, én U fedeztem fel egy nemét az emberiségnek, mely-, ről semmiféle természetleíráa sem szól, a eze)í az ünnepi-magyarok, ad normám ünnepi vadászok , kik mint ezek vadászrongyaikból csak passióból néha-néha vedlenek a külföld burkai* ból, én idylli óráikban beazélik csupán azon nyelvet, melyen nma vérszentődéa köttetett, mi későbbi fejleményeiben korunkig egy hazát, jogot, még pedig általuk erősen követelt elŐj©» got és vagyont biztosított. — E sajátságos eip* berkék érettebbjeikben remélek; de as uj nen>* zedék egv része sajnálatos szegény és Üres gőgjével hová jut?
KI e képtől, oly lélekölőí
1.:»- i ».UáiiM .«•v"'' í w .'' í I
már elovo olkénsltott borok az illető küldők által hova szállítatssanak ? Ily előkészületek után borok mar-csaliba szállíttatván, s ünnepélyeseit»? «palaozk tW>-nyittatáss után dlogé?á»t^SWvá''v elkdl^r« nlkalma.ak TUMakrt^t^W,'' < pedíy &>fm*
Sándor egyleti tittt* órf^abilOw.. egyletitag
urak felügyelj alUt l\j«*te feíkUlOptotL KiM» minő évi termésűm külUtftteMcpyeuNKfrokW, ből kitűnik. A mi p9W az o részbeni költségeket il-loti, azok következők.
A költség olősoroltatván, azután az érdokus jelentés igy folytattatik :
Végro szabad legyen egy örvendetes körülményt feloulitepi: miszoyint ámbár köznépünknél, különösen a s?ll|htttV''4itfi,flőité&Kk''-4 Ősöktít öröklött, igen spk k4rtékoov nokás, ferde számítások, jól összeállított hegyrendŐrségi törvények hiánya, szorongatott pénzállapotunk, ügyszólván semmi borkoreskedésünk — szőlészetünk folott fojtó gőzként eláradó akadályoknak tekinthetők, — mégis némi megelégedéssel állíthatjuk, hogy Valamint egyobbütt, u^v o bolyon is vannak kivételek, s a látszólagos nem mozdulás általános hált tíbVi míndháfő''.
Láttuk ugyanis, mikép a szőlő felforgatása itt-ott foganatba vetetett; láttuk, míkép a szőlő ollók megszerzése, a must forraló csövok használata körül egyes vidékokon némi vorsony állott Imi ; tapasztaltuk, mikép a silányabb scőlőfaiok pusztítása iránt is ébredeznek a józan felfogásuk ; esupáu a szőlőrendekbon tenyésztőit gyümölcsfák irtása és kései szüret gyakorlatba vételo körül látszik még némi szunnyadozó állapot. Azonban valamint egyrészről ezt némiképon természetesnek tartjuk minthogy a nép zöiuo t. i. a föld népe maga saját érdeke —■ mintegy tengelye körül — rtrfgv t«M lótéro lassudan forog, — ugy hiszszük, hogy raiudtu!(]ken a példák utánzása, a forgalom élénkülése egy szóval a változtató nagy mester — az idő segíteni fog, kivált ha számításba veszszük: mikép az értolmosb osztálynál az ifjabb szőlőszeti s borászati tanok alkal-niázásba vétele, a« azok folctti észlolödés, vitatkozás nb. tispirendüokké lottók ; s nem is tehető fel, hogy Mta egyszer kitűnt jó síkor és haszon a köznépnél hu-tá»t téveizsücii.
''Érdekesnek tartjuk a megyei nzőlöhegyek betűrendes névjegyzékét a tisztelt választmánynak bo-nyújtani.
Utoljára forró óhajtásunkat fejezzük ki ismételvo ubbin: vajha évenként, szept. hó végével egy szőlő ós t>o rkíállitás megtartása olrondoltetnék."
SoiUHHich Pál
»zakoiitdlyi elnök.
Nagy LajoM
• $zako*zt(Uyi jegytti.
Anion! és ugy legyen! i, Ha ily szakavatottság, saját helyezetünk fölfogása, lelkiamerefes gond és irányadás mutatkozik bármi téren, — ott a siker és biztos aratás nem maradhatnak el.
llövid időn megfogjuk látni, hogy Toldiink gazdag termelő.ereje, melyet a szorgalom, kitartás és ész veszuok munka alá, csodákat mutat fel; » nem kell szájtátva néenUnk más elöro förö népok nyert babérait, hanem osztozni fogunk azokban. TI
Jtőjj el aranykor, jöjj! IlOBOZ.
* »8 ¥
Az észszerű gazdászftt.
T 5 I l)»V%i»írier Károly utáu
J. KÉNyi UEZtíŐ. r;
I.
) A Szellemi világon kívül minden anyag, s hozzá tass^m: n/. anyag különböző testekbon sajátos tulaj-(Ibhó kkal van felosztva, molyok azonban inlnd Ugyanazon törvényeknek alávotvék. E törvények föltétlo-nok. Az Isten eléggé hatalmas, szabályokat fölállitni, melyek kivételt nom engednek.
Az anyagmozgással blr, ez a mindenség rondjo. Az átolános vonzóerő törvényei szorint minden testrészecskék a tömeg egyenes arányában, távulságuk pégyretántk megfordított arányával vonzzák ogymást.
E törvények alapján a tiáp központja egy vonzerőnek, mely rcmlszoro esillagzataira befoly, és épen ugy mint az, a föld s egyéb bolygók, melyek a nap körül forognak, holdjaikat tokintvo hasonló (viszo-no''s) vonzerővel ellátvák. Mivel azonban a vonzerő hatása, ha egyedüli lenno, csak azt eszközölné, hogy minden gömbök a természetben ogy tömeggé egyesülnének; Newton felállttá az előrélelmot, hogy an égi testek orodetileg ogy lendítést egyenes vonalban kaptak, s o két erő közreműködéséből származott a Kepp-ler tőrvényei szorinti körmozgás. A bolygók és holdjaik o mozgása folytatólagos.
Magának napunknak kell snját kerengősén ki vül még egy haladó mozgással a térbon bírni, amint ezt az éjégycnlotck olőhnladáta, a sarkcsillag hely-változásai, némely csillagoknak megjelenése cn eltűnései tanusítni látszanak. Napunknak éve, nz az kör-mozgásábani forgása, az. éjegyenlotok olőlialadásának számítása nyomán 2f),HG8 évro lenno tehető. Fel kell tenni, hogy a napoknak, molyok csíllagalakban iün-nek fel nekünk, hasonló térbeni mozgás sajátjuk; e mozgás magyarázza meg némely csillagoknak nagyságuk körül észlelt változását, valamint azok feltűnését és előny-észtét. Egyébiránt fel kell ndni oz embernek ama hiedelmét, mintha a mindenség egyedül érto teremtetett volna. Elégedjék inog azon előnyös értelmiséggel, moly öt a s z e r v(c s lények osztályának leginagasbb fokára emeli, és szűnjék meg az Isten in e g m é r h e 11 o n müvét ó r z é-koinok csekélységével mérni » korlátozni.
Mi egyes részecskék vonzását (pnrány-vonzás: Mollccular Anzichung) illeti, czélja: a különböző tcstrószccskéknék egy tömeggé egyesltéso és a testeknek, melyek egymáshoz rokonok, ogymáshozí ösz szekötése. Vannak finomabb testek, melyek másokon áthatnak; ilyenek a lég, villany, meleg és világosság. Ezen finom testek a nap I»'' foíyá sa alatt szakadatlan mozgásban vannak, nnlyből minden testekre nézvo állapotukban! változások, vegytani visszahatások, uj összeköttetések és végre folytonos mozgás származik.
S valóban, .hidőn a nap világa a fold mclegévol érintkezik, elv jnja ezt ott, hol nom világit, és tulbő-ven viszi oda, hová »ugarait irányozza; a következés ebből az, hogy a világosság és meleg anyagának ösz-szeköttetéso, miután a közelébeni testeket áthatja, ezek teriinéjét szaporítja, s a többi folyadékos testeket kényszeríti, a megl>ontott egyensúlyt az átnlános vonzerő által ismét helyreállítani, az az, vngy a világosság által elvont, « más holyokro rakodott meleget pótolni, vagy a testeket, melyek a melegséget elvo-zíték, összenyomni. E folyadékok a villany, lég és viz. Innen a villanyos, légköri és tengeri hullámzások, melyek folytonosak, mint az ok, mitől származnak. Emo hullámzások az anyag szakadatlan helyvál-
!iu, / kitv > .1] .L''örá;»
t

! t.
tozását okoicák, s folytonosan i\jabb összeállításokat
hoznak mi a meglelj elomozé ''1Üív4>1 a vonzás a>«inegek e á'' fMfköt
onyolítja. arányában (ja szolgál, gck egészét szó), azon r''agot bizo-zást szen-térfoglalat-annyít tesz,
tOrtépik ás központjául
pgy világos az ,, hogjf 14 tekíntye (itt tulsjduftkóp ra, (9Idrö tostok , molyok £i*onj<«\ai£wiyi»i nyos térfoglalatban fogfs*«á^#öi vednok mint azok, molyok ugyanazon ban kovesobb anyaggal bírnak, mi hogy a sűrűbb tcstoknok a vonzerő központjához közelebb, a könnyebbeknek legtávolabb kell lenniük. S n valóságban csakugyan igy is van. Ezért könnyebb a lég mint a viz, s oz mint a föld. Egy és ugyanazon törvény kormányozza nz-*uy$gntL úlr«tii, is
álladékas akárhol tnláltág^ék.-AMfrhség ttót^rtértyé-nek a naprendszorro is koll alkalmazhatónak lenni. 11a a hosszmérésok óvköuyvoit vizsgáljuk, tapasztalnunk kell, hogy a bolygók csakugyan aürüségök szerint sorakoznak a nap körűi, miután a legsürüebbck ahhoz legközelebb állnak. .
Do bármi nagy legyen a vonzás ereje, mely bizonyos testüket összetart, még sem hátráltathatja, la-
{;ycnck azok bár egyszorü vagy összetett állapotjuk-«ui, hegy — mint font mondatott''^- más1 finomabb testek rajtok különböző mértékben át no hassanak, melyekkel a vonzás tekintetében, vngy máskép szólva, kisebb nagyobb közelségű rokonságban állnak. Igy az élony és vizony bizonyos összekötésben a tömör testeken áthat, s a tömör testek, sőt épen a via is az élonynok légenynycli egymás összeköttetésében áthntoltatnak, a viz és lég ismét a villany által. Ezen testeket 8 a villanyt a hőanysg hatja át, valamint ezt ismét a világosság. Ez a folyékony és légszcsznemü hajesövesség (cnpillaritas). Ez minden irányban fölülről alulra ób viszont működik, mindig a sűrűbb testnek a könnyobbhezí viszonyához mérve.
(Folyt, következik.)
Megyei tudósítások.
Péra én llóly vidéke, jun. hó utólján. Hírek és oscmónyek dolgában, — mást nem Is említve — körülbelül oly szegényen állunk, mint a nemzeti színház ügyei.
l)o hát sointni, éppen semmit Egyébiránt az nekünk mindegy — a levelezőnek Írni koll, különben penzionáljuk. Szól a szigorít, kérlelhetlen szerkesztői itólot.
Egy kis sétára hát, drága szerkesztői nagyhatalom ! Járjuk bo nz itt-ott szép reménynyel keesogtető téreket, a hol még a vészt hozó elem — nem aratott l Klöro bocsátván azt. mlszorint vidékünk, s tán egész megyénk is, kevés kivétellel, a jó Isten ktlíönös áldását élvezi. Ha olvassuk az alsó megyékből érke-zutt hírüket: helyzetünket, az omlítettukhcz mérve, szerencsésnek novezhetjük. Gabonáink szépen állnak kivált bz ősziek, a tavaszí már kissé silányabb; takarmányunk, ha nom is sok, do jóságra kitűnő; l>Qr a mint mutatkozik, alig fog elégséges hordót találni. Korti votoiuényolnk azonban nem éppen kielégítők,nagyobbrészt most élednek, a tavaszi szárazság miatt. Szarvasmarháink, bár kissé soványak, do vész nem mutatkozik ; nem ugy a sortvések--jysokat jól rocgdézmáltH az itt majdnem minden nyáron bekövetkozni szokott nyavalya. A legnagyobb Laj eddigelé a juhokat érto, nagy számmal döglenek vérbajban.
Nos, oz minden ? szól a szerkesztő ujolag. Do igon ; ha úgy tetszik, tovább haladhatunk O^t vau Pécs, llóly; elsőt amúgy is ismeri ön; s igy tog-fellobb azt omlithotjük meg, hogy Sziget! linro szin-
MenjUnk a nép közé, s vidám sllrgö-forgá uiestéVkéletlcn gyermekÜi''Hmeit koressllk fel.
Most ugyan Aggályos, mert mindenütt hzá-rAzságíól és kttvetkejjutényeitől fél, s válóban tekintve felső megyéink, és klllbnliöcn alföl-tlllnk jelen viszonyát — hol nz elszáradt legelők gazdáinkat kényszerítik egy juhot 25 kron eladni''-- okadatölt ama feszültség, moly még a kere-skedésheii is híutatkozván , a jövőt aggályosan várja.
Mi nagyvárosiak azonban csakhamar elragadtatunk egy szép és jé színésznő vagy lovarnő'' általi .
v .Jbs ez gyengénk, az idegenségig, nem véve ki még a fővárosi lapok különben erős idegzetű ujdondáwait som. Ezzel annyit akarok mondani, hogy el vagyunk ragadtatva Kenz lovar-köre,. bűvölve csinos lovaguöi, bájolva némo-lyiklink Mslle Moufroid, izzasztvaHtöckol ugrá-nai, s rémlllvo 13atty mutatványai által.
Jma mennyi aosthotioai érzelem, bll-báj, c^wUh''s, iszony , elragadtatás. — Nom élllnk ím valódi aöatheticai éíototV! Oh igen olany-njriira Hegelit, oly! elvontat, hogy nomzotisé-gUuket és még a »vemzeti színpadot is feledjllk mint sz. Fái az oláhokat, tfs miért íh ne? Nem vagyok az igazgatósággal megelégcdvo, mort vugyei''jeg) cit eUvié''díce n''-mely kritikustól —
kik ugyan köztünk szólva, nagy Jules Janin-isták, mert sokat hallottak róla, s ha kell olyanoknak beszélni, kikről tudják, hogy ellenvetést nom tesznek, beszélnek a dramaturgiától kezdve egész a legolcsóbb ponyvairodalini ly-ráig, mindent ócsárolva s mindenben hiányokat, sUlyedéfct, végveszélyt találva, és trombitálva — hiszen megértük azt is, hogy az „Ember Tragoediáját," ez oroszláni részét irodalmunknak, egy jó uraoska megrúgta. Do nom tetszik nekünk a színház nzéjt ijein, mert ott valódi nepotizmus, aristocratia, Ízléstelenség uralkodik, és ezért habár nem is épen oly nagyok — mint kikiáltva van —• a betegség tüneményei, még is szépen csorbo hagyjuk, elfordulunk onnan, vagy épen tánezosnöket szaporítunk a minden nemzet műveltségének hév-mérŐjcül tekinthető dramaturgia orősbítéso helyett.
lh minek is bizonyos uraknak a (Íratna? hiftfcqn ehhez tiszta érzésű szív és józan elme kell, mulatságaiknak pedig nemez borsa; és mi elfogult az, ki még a drámairodalom virágzásában képzeli nemzeti mííizlésénck palládiumát!! Oh a szegény, a szánandó! s a többit elhallgatom mint oly állapot- és illetőleg indu-latjolzökct, melyek nyoma e^y szókötéstanban sinos, bár már irodalmunkban e gészben is tü-
nemények vannak. Jól tudom, polf ¿bnosz mosoly töri el pálcrzáját''fölöttem, « kirepvo a kérdésből, felkiált egy némely: „hát az-e a hazafiság és kötelességünk, hogy a színházban nyáron is izzadjunk?!" E jó urak rendesen igy vágnak az egyenes mesgyén keresztutat, de jól tudom én azt, hogy se télen so rtyár''on nem izzadnak meg hazaíiságukban, s ezt követelnünk annyival kevesbbé lehet,, mort a cirkus orosz-lánai ínég csupa eshetőségből embert is elletnek meg előttök. Oh mi borzasztóan, és jnata-dórilag fenséges! Róma oirkusai jutnak eszünkbe , hogy képzelődéseink közt (iniiitescknek hidjllk magunkut a tömérdek cliens és szolga-szülött között, igy aztán edzett kebellel fordulunk el a görögös szinmüvészettől — mely mégis omborségesebb — s magasságunkból szé-dolgünk !...
Amig tehát a 15atty-lái kihűl, pihentetem tollamat, mert a közszédelgésben kiáltani vészes, nehogy egy tánezosnőimádó izzadásba jöjjön; akkor majd bőven egyébről, ha tetszeni log. Mit tetszeni? Az orvosság keserű legyen s óhajtom hatását azokra, kiket megillet belőlo bevenni. , Kalkuttai Kakat.
* 81. 4»
társulatát még Kéthy urambütyánk lííjttvetulo 6om birtn kirántani » részvétlcupég bjnárából. Míg a Pécs-Kanizsai vamitügy, mint balnak, megbukott; addig a ntoluWsi folyton szépjöved élőmnek örvend. A szomély-szállitás ugyan csekély; de a teher napról napra rop. ppnt mennyiségű .kőszenet szállít a pécsi kincs-, akarom mondani köszónbányából. Hej ha a világon mindenkinek oly aranyos volna a geschllftjo — no, ám no «Vigyoljük! Pécsett cgvébbiránt ugy áll a dolog: hogy mindinkább szaporodik a plundra; mig a nemzeti öltöny, mindkét nemen, majd alig lesz látható ...
Innen elvezetem önt Bólyba, hu már épen belé kiván harapni a kcsorÚ almába. Igen Bólyba, a fapapucs óa kékstrinüi «/oruzsnlomébc. Azt mondják : hol »»yagi jólét van, ott a szellemi is virul I Tessék csak körülnézni, vájjon itt is ugy áll-e a dologi Fejemet adoii) rá, liögy egész városban nincs tizenöt migyar lap; llaj pedig dc kerülne. Volt valamikor olvasó-, vagy társalgó egylet, az is megbukott. Több helyen, már a mint nz ily dicső körök szoktak lenni, van még ily féle társat» összejövetel, de a miről ott társolognak: a/.t nem féhet ide irni. Ilát még ha n falukra rándulnánk I Napokig kureshet ön, s kivéve lelkészt vagy tanítót, tíz faluban som fog magyar lnpot találni.
Nem régiben egy gazdatiszt barátom, ki üres idejét lapolvasással tölti s fölös filléreit az irodalom emelésére szánja, érzékenyen panaszkodott; lapjait egy héttel késöbbon kapja, do ez hagyján, hanem el-rondítva, összegyűrve, czimszalag nélkül kerülnek közeibe. Legnagyobb boszuság.ira a „f''saládi kört" itaajd tintával, vagy Vörös plajhászsznl bctirkáltun kapja; valami t ú 1 b u z gó oxpedítorka ronde-sun megfőj ti bon no a re buszokat, jóféle postai iui(lt*/lliil firkálván mindjárt a szélére a jelentőséget. Hol történik óz? Pécs, Mohács, vagv Szederkényben'', miután "nz illt*tő lapjai novezott postákon megy keresetül, s legutóbbi helyen adják ki. Bár orvosolható''volna o biy; rrioly az irodalomnak is nem esokóly hátrányára folyton nagyobbodik.
KURUCZ •
Veszprém, jun. 18.
A szent hajdankori Hiób hírnöknek szoiuoru szerepo jutott osztályrészeniül, s örömliirek helyett csnk buíesetek, s csapásokat, közölhetek. A leverő események, balesetek, csapások, bűntények stb. egymást váltják fel vidékünkön, szárazan s röviden iront le azokat, minek is színezné, miért ecsetelné élénken a levelező az oly lett dolgokat, melyekről szeretnénk ha az élet folszíuén soha meg nem jelentek volna? ...
•Még cl som tnult azon szomorú hatás, melyet azon szomoritó szükségesség idézett elő, hogy a büntető igazságnak 13 bűnOs ombor élete kioltatiísával kellett a megsértett törvény sérthetlcnségét kihirdetni... balosotok, s bűntények udták elő magokat én követtettek el vidékünkön.
A vörösberényí erdőkerülőt veszett eb marta meg s kellő időbeni föl nem jelentés miatt megkésvén nz orvosi segély, a szerencsétlenen kiütött a viz iszony, s életvilágát ki kellett oltani. Mult hó 21-én halt meg borznsztó kinok között, s 22-én nagy néptömeg kiséreto mellett temettetett el.
Mult hó 22-én két olaszfalni lakos halt bele n hajmáskéri határban levő bakonyszélí mély kútba. Először egyik ment lo közölök a kutlm állított fogas fán, — visszojövet — beleveszett, — a másik inenté-séro akart utána menni, és szinte helohalt.
A hajmáskéri ref. lolkésznek Pápán Vl-ik osztályban tanult kitűnő szorgalmú, jó erkölcsű, szolid inugaviselotü fia Kulcsár Imre a pünkösdi szünnnpokra haza óhajtván monni, mult hó 13-án kiindult Pápáról — állítólag egy maga, s a cseh én németbányái ortlők-bon, hol —" több mint egy hét lefolyása után találták meg halva — bevégezte életét. Még nincs kiderítve : törmészetcs vagy erőszakos halállal mult-e kiV bár ily rögtöni természetes halál, ha nem íh lehetetlen, do ritkaság .. s a hullának sűrűbe vonatása köpenynyol bo-takartsága, pénzének állítólagos hiánya erőszakos bajáit gyar.íttatnak. Az a fzállongó hír — mely lapba is átszivárgóit-i— mintha feje levágva h n hullára helyezve találtatott volna — nem igaz. A fej sértetlenül állott a törzsökön. A nyomozás folyamatban van.
l''V hó U-éu ri váinosiak,veszprémi határában levő malomban szblgáló bőt az ott levő katonai lövőldéro felügyelő katonák egyike agyonlőtte. Csak meg akarta ijfsztcrii .a nőt, Wm puskának — mely vélekcdéso szerint nem volt megtöltve — láfogása s ká|:szli|ának agyoncsattantása itltal... s a tréfának halál lett a szomorú yégo. A szivén találva rogyott össze, a katona fogva van.
F. Ló 10-ón rt vörösberényí holv. hitv. lelkész balatonbani fürdés közben görcsöket, mások szerint agy szólhüdést kapván, vizbe halt 6 llcressy János vörösberényí közbirto'' os és lmlás/gazdn, ugy szinte a kercssui halászok által a viz felett lebegő holt test ész--avótotvén, hpltan Yot?tett ki a hullámok közöl. F. hó 12. temettetett el, a temetési gyászünnO|>élyen képvi-solvo volt Veszprém, Zal v ós Somogy vármegvónek egyháai testülote. (A háznál Tntay S imuel papkeszii, templomban .Csonka Foroncz alsó eőri, a sírnál Pap Gábor litéri rcf. lelkészek tartottak gyászbeszédet és imát.
Vidékünket, rablók közolete tartja félelem és rettegés között. Állítólag a balaton fölötti erdőségek-
* Őivíndiiuk • f»l(iitillí»nek. « minél tóbbiiör ojisjt on <o-r«ir»l UUUoiui tutrk,
ben bujkálnak -- «Öt némelyek hirleléso szerint még a gabonavetésekben is. S igy a bí''ntető igazság élőt-oltó szigora nem hat vissza dőbbontőleg. Ovó, a bűntényeket gítló rendszabályok kellenek, — erkölcsi jó nevelés, mely gyökerében irija ki a bűnt. Népnovelésl jöjjön cl m¡elébb a 11 országod !
Gazdasági viszonyainkról sem irhatok örvendetest. Lfgtilrhetöbbok őszi vetéseink — sőt tokintvo az uralgott szeleket, most nagy hidegot— majd rekkenő meleget, melyek mindegyike t-zárazt, harmathiányt, a csekély — és csak is néhány határt áldó csőt — ínég szépnek is mondhatók. A tavasziak átalában silányak, mert a kevés kivétel oly fecske, mely nem csinál tavaszt. Takarmány kevés, alig tizedo a szokottnak, s a takarmányul vetett növények som kocsegtetnok jó terméssel. Legelőnk kopár, vizünk nincs, a marhák I''Tomlanak nz éhség és szomjúság miatt. A réteknek lesült felülete kevés kilátást nyújt sarjutermésre. A disznók hullatlak, a magméhek döglenek még most júniusban 1». A burgonya s tengeri az, melyhez még van bizodalmunk, de ezekhez is csak akkor, ha sz eső már nem késik, még pedig átható és tartós cső, mely lehasson a földbe, s lehetővé tegyo a kapás növények föltöltését, mint szinte rizugarnlást is, mert bár a mult éjjel jó csőnk volt, de ez seiu hatott még mélyen alá a kiszáradt földbe. v. r. 1.
Veszprém, jun. 19.
F. hó( 14-én részesültek egyet, határok sz eső áldásában. Gskön, Palotán, Inotúu, — a csopok-füredi voijalon, Sz. Fehérvár felé, — a veszprémi határban, — Oslbon meglehetős e»ő volt, az utóbbi helyen azonban, mint átalánosan beszélik, a vili .in is leütött a toronyba, h onnan a templomba csapván át ott a székeket örszelinsogattn. A népes gyülekezőt kovótsol a villám leütése előtt — távozott az Ur szent házából, mely körülményben az Isteni gondvjselés világosjelét látja a nép, imádván az örök jóságot, mely az annyi száz feje felett lobogott veszélyt kogyosen eltávolította Intő jel ez eset arra, hogy égiháború ideje alatt nem tanácsos a gyülekezetnek templomba gyűlve lenni, mert a torony — mint legmagasabb helyro könnyen leüthető villám által sok omborélot — ínég pedig ako-nyoret keresők életo van vcszcdelmozvo. v. r. 1.
i\ngy llnjoiu, jun. hó utolján,
Meglesz ön lepve, lm azt irom hogy a közelmúltban még a mi piaezunk is megélénkült, s a kereskedők ugyan csak futkoztak körülünk, még olyak is kiket soha sem láttunk. Az emhornek már lolko is örült hogy valahára kibontakozunk a pangásból, « legalább Olt óbb adhatunk azon, a mi padlás és magtárainkban van. Hamar végo lesz o kis örömnek is; mert most már megint kezd visszaesni miudon előbbi állapotába h az eleséget kínálni kell, hogy a tartott árbóli engo-dés mellett is vevőre találjon. A buza, melynek mó-reje 5 frton fölül is kelt, most 4 frt. A roxs 2iír4 lOkr Zab 1 frt GU kr. Gyapjúnk ára omelkedi;U Kobm* lycst do ez itt már nem sok gazdának hfis&uH lV.yvást erős szelek járnak, melyek csak a földöt szárasziják.
I''vhér megye, juu. hó 24.
Pár sorban küldöm tudósításom számodra. A szárazság minket is megviselt, s ha sok helyen látod a rónasá^oní tavasziaWWs a lelked is fái utánok. Az őszi gabona — ha Ii08*«ahh utat teszünk, s szeműgyro veszünk mindent — kör.ópszorüuok mondható; a julr évihez hasonló gazdog aratást soinnii áron Btriü várhatunk. Gulyáink sokat szenvednek, a legelők lesülvék, melyekon leginkább a 14-c körül két napi eső, s azó-tai hűvösebb napok segítettek némileg. Ué|«vetéseinlú! sem valami sokat ígérők ; a lapályos helyeken sok ku-koriéra tábla újra éled felében, do csak felében, melyeket a dér elvett. A búzaár itt is nagyot sülyedt «té-hány nap óta. A 85 fontos buza, moly fölment árban ti frt 20 kríg, — most 4 frt 80 kr 6 frton kel.
Zala meg)»j jun. hó 22.
A lapokban említett megyék sanyaruságaihoz ké peit mi még jól állunk az Isten áldásában ; í S.?sin kitűnő, do jó középszerű termésünk lesz. Tfikv szépen mutatnak; bár most is számt.lan níncso tömvy van borral; jó bort vehetsz akóját 4—p frtjával. A stájer felé vezető utak jolenleg nincsenek cllepvo bort hordó nagy torlios kocsikkal; örül a boros gazda, ha egy hóton 2—8-at lát. Az Osztorhubernél történt rablás szép madarai lassanként hurokra kertUnok. Egyéhbiránt még számos apróbb tolva» bandr* *un vidékeinken, melyek nyugtalanítják r> bé^és pol^.rokat. Punduraink talpú vaiuiak, s megálljt* hclyöket.
. A Sió mellékéről.jun. hó 21.
Az uj Sió csatorna e roppant . — Siófoktól, egészen Ozoráig kevés híján kész, s ne; • ¡salódon. ha arról értesítem ön olvasóit, hogy nov''. hó közepéig az egész munka Uj, lesz fojezvo. íti arról is beszólnék, hogy hajókázni akarnak rajtr., — majd ha fagy l Si
Mohács, 1863. nyárolő 20-án.
Amonnyiro másfél hót előtt a gabnaüzlot emel-kedott, s fölcsigázott áron as egész vidéken üzérok
által Összeszedetvén, ma annyira lehangolt, h«''gy a kl bir is néhány mérő gabtiát órezb^tŐ veszteséggel iparkodik rajta túladni. E hó 10^-ll-ike körül a tisztabuza mérőjét 86—88 fontos minden szállítás nélkül megvotték ö írtjával, s ez volt a legmagasabb ár. Heá 24 óra alatt, midőn a béosi piacz a kedvuzŐ árak hiréro elég bajorhoni torményokkel láttatott cl, a ]>csti terménykereskedők is más hírt pendítettek meg és ez időponttól fogva naponkint csökkent az lárkelet; ugy hogy a tegnapi holyi piaezon a tiszta búzának mó-rojo már csak 4 frton kelt. Ma már uj búzát és árpát is lehetett látni, do nem volt koloto. Hasonló változaton ment át a tengeri és zab.
Tengerinek mérője elértő már a 3 ÍVt, zab szint« 3ft, o torményok ára azonban még som csökkent anjJV~ nyira mint a bnzáó, mort utóbbi elég van forgalomban, mig ellenlxm tengeri kevesebb, zab alig fordul elő a helyi piaezon időnként 10—15 mérő. Ma a zabnak mérojo 2 fk-l 50 kr., tengerió 2 frt 76—80 kroa kelt. Takarmány, uj gyűjtés, mázsájn 2 frton kel, s igy is bácskai földészek sziveson veszik, hacsak kapnak. Biz igon mostoha napokat érünk; a znj biár megvan, haSonló a sobos árhoz, mely fókezhetlen rohan habzó tajtirtl czél- s irány talmiul, míg végre terében erős védgátr" nem talál. A zaj, miszerint az alvidé-ken n roppant szárazság iniatt a vetések mind kissá-radtnk s a lakosokat éhhalál fenyegeti, szerintem «■ utóbbi tán kissé nngyitottV Hála nz égnek , van még a magtárakban elegendő gabnakészlet, Hajorhonra sem kell szorulnunk, ml több, amint hirlik Baranya- és Somogyiuogyében oly dús nz idei termés, hogy az sl-vidéknek egy részét az éhhaláltól megmenti; n többi hiányban szenvedőket pedig szinto ellátja Erdély.
Mi a beviteli vámot illeti, agy látszik n m. kormány részéről gondoskodás történik o tekintetben. Némelyek ugy vélekednek, hogyha a m. kormány nngvobb áldozattal, más uton ségltené az alridékét, pl. Erdélyből sokkal fldvösb volnn, mint a bevitélí vám megszüntetéso; szerintem azonban hol a hzou» védő omberiség nyomasztó helyzetéről van szó, job'' ban s könnyebbon szenvedhet ezer gabnakereskodí> kik a beviteli vám megszűntetése által azért tönkro nem jutnak, mint tiz- és százezer szegény honpolgár^ kik a sors csapása által annyira sujtvák, hogy alir van meg a napi kenyorünk. — Egy hót előtt náluak is a városi tiszti hntósáp nyilvánosan kihirdettet*, miszerint hetivásár alkalmával D óra előtt üzéreknok semmit so szabad vonni. E tilalom azonban Igen kedveset eredményér.; me> t az eladók U óra előtt oly fölcsigázott árra tartják terményeiket, hogy a szegényebb sorsnak semmit sem tudnak venni, s csak azután élénkül minden, midőn már a kereskedők is szabadon vehetnek.
Időjárás változékony, többnyire esős s utána kellemetlen hűvös a lég. KUGYE|iAY.:,u
Hirek és események.
A AnKanizsai Dalárda" alapszabályai véglegesen mcgorősitvo visszaérkeztek a nm. magyar királyi Helytartótanácstól. Mint értesülünk, az ideiglenes választmány julius hó ö-éro az izraelita iskola helyiségében határozta a közgyűlést, melynek folytán őzen egylet crélyly«l fog működéséhez. Panaszok merülnek föl a tagok részéről, hogy a mestnromberi osztály épen nem akar lelkctülni az ügy iránt, holott állandóan Kanizsán lakó önálló egyének közülök kerülnének ki legtöbben, s a sok szép hang, mely gynkran a kollő mivelés hiányában hatástalanul vesíí cl, szabályozás kiképzés mollett sok élvezetet nyujtun* a közönségnek, azután miért sajnálok a fáradságot oly ügy előmozdítására, mely keyés anyagi kpltség mellett oly jótékonyan hat a társadalmi eletre, s iuü ködésóvcl jótékony ozélok a a közművelődés szorvol-nck gyarapítására nem kovés sikerrel közrcmüködHo'' tik. lleméljük azonljan, hogy az említett osztály sem fogja magát olvonni ezen szép és hasznos ügytől. '' =i A holybcli kath. algymná''sium jövőjul. hó f<;lytár tartja nyilvános szóbeli vizsgálatait. — 8-án a sz. Lélek ünnepélyes segélyül hívása után a val-Hstannal veszi kezdotét a vizsgálatok rende.
( Közvetitőlog a hónapnak 16, 17, valamint 20 és i. napját rendíti az ol«mi orrtályok vizsgálatai veszik igénybe. A— 24-én a loánynővondékck vizsgálata loend.
Mindezeknek koronája a zárünnepóly 31-én tar-taük a hálaadó nTo Doum" clzongéso után a tanulóknak szavalatai és érdemsorozatoknak fölolvasásával, mely alkalomra, valamint minden egyes vizsgálatra a tudomány és ifjúság barátait figyelmessé teszi s erről a fontos ügynek az ifjúság előtti érdekítése szempontjából értesíti az igazgatóság.
A Beköszöntött nz aratási idő, rég ncui volt már. oly bőség a kövér kalászokban, do van is széles kedv, különösen a kiskanizsai gazdák közt. Csapatosan vo^ nulnak végig az aratók a városon rikogatás s dalok közt, molyeknok harmóniája nom mindig érinti kcl-lomoson a hallérzéket. A kerti és mezei vetemények átalán szépük, reményt nyújtók, a szőlők vig szüretet jósoluak. Adja Iston I
A Orbán János novü szabó legény a napokban az ugynovozottmezci malomi vWébo ftlrdés közben beU halt. Mint mondják jó uszó volt s nzeroncsétleu haUJ; lanak az volt oka, Vgy Izzadó állapotban lovéti gyqrj snn lovetkőzött s azouual a vizbo ugrott Ismét itt/''gy szomorú jtólda arra, hogy mily voszélyos követkesmé-nyo lehet a könnyolmüségnok. A szeroncsétlen hűlt
^ 90 ^
tetőméit példás kegyelettel kitérték örök nyugalomra » helybeli sznbólogények.
A Hágán kft a Lnhg Fülöp iules baritonista Hol Inntlból haza érkozott még életben lovö szüleit mog-látogatni. A szép hangú fiatal egyén jóformán Festőn is fol fog lépni • nincs okunk kétkedni, hogy jó sikerrel. ,
A Muraközben kobelczolt Kottori m. városban valahára megnyittatott a rég óhujtott postaállomás.
A Standy Sándor zenekora hozzánk érkozott Szombathelyről, s előadásaival a „Zöldfakortu-bon fogja a közönséget mulattatni.
A Megérkezstt a „Családi kör" mülapja. A gyönyörű kép VVajdits József könyvkereskedésének kirakatában látható a „Bornemissza Anna egy órai uralmán ábrázolja. FigyolmeztotjUk reá a t közönséget Ugyanott olőfizetésok is elfogad Útnak.
A Bécsben mogjolont « „kis építész" (Trinkor, kl. Arohiteot), mely festott papirrészlotekböl állván, ezekot kis gondolkodással összo lőhet rakni, palota, templom, malom, s más épülotok alakja állíthatók elé belölök. Figyelmébe ajánljuk a serdülő ifjúságnak, a tanitók s nevolöknek. Minták Wiydits József könyvkereskedésében is kaphatók.
A I*mét szemoritó hirről értesülünk. A napokban Szentesen, Somogyban több fegyveres rabló tört be Lówy nevű kereskedő s vendéglős lakába, s miután ezt kirabolták s kegyetlenkedtek, befogatták ennok lovait s Komlósdrn hajtatván, berontottuk egy oda való lakóshoz, ki őket jóval ozelött feladta. A gazda nem lóvén honn, ennok nőjét irg.ilom nélkül meggyilkolok.
. i Sí. Istvánt zalamegyél>en volt mostanában Hajnal 4 fegyveros ozinkostársával, hol ogy nőt mog-becstulenitettok.
A A magyar müegyletnok Madarász által festett s Párizsban köre metszett ly képe az 18G3. évre Wnj-dits . óíjt''f ügyvivőhöz megérkezett. Az egyleti tagok u. m. Ádám Oábor, Boán Kálmán, Belus József, Doutqoh Simon, Gbenspangor Linót, Fnics Ferenoz, Halassy Aladár, Hegodüs József, Juhász Oyörgy, Kriszt- János, Moriozay Miklós, Mikolisch Samu, Flosszor Ignácz; b. Uiofelnö, Sxigritz Iiobort Stiberth Lothár és Újlaki Imro urak kéretnek, hogy a képeket «1 vitotiii s 1802-iki jegyeiket ujakkal kicsorélni szíveskedjenek.
A N/igy Anti (sz. mihályfai Zalál>ól) és Lakatos József (koppáni Zalából) rablókon valamint Mosi János (gr»czi) tolvajon m. hó 26-án hajtatott végro a rogtún-itélü hiróság ítélet«.
Kapoavár.
A magyar földhitelintézet vidéki bizottmányai térteit Elnökeihez.
KiviínatoH levén, hogy azon földbirtokosok , kik magukat a magyar földhitelintézettel érintkezésbe óhajtják tenni, tudhassák, a vidéki bizottmányok mely tagjainál és hol kaphatók * folyamodványi minták, és a teljes utasítást nyújtó értesítvény; felkéretnek ezennel a vidéki bizottmányok linziéit Elnökei: szíveskedjenek vidékeik körében ennok megyoileg leendő köröztetését eszközölni.
Kelt Pesten 18G3. juniua 21-én.
A magyar földhitelintézet elnökségo és igazgatósága meghagyásából
Csengery Antal
a m. földhitelintézet titoknoka.
* M. Mérev Károly ur, Somogymcgyo főispánja -r hallomás szorént — jul. 2. vagy 3-án érkezik a székvárosba.
* A Kaposvártól Mérő felé vezető Klinkor ut f. évi szept. hóig készen lcend. Bár rövid o vonal, de a tavasz ós őszi fonoketlon sárt tekintve, ez is roppant nyereség a gyors közlekedés- és forgalomra.
* Már városunkban is leállították a távsodrony fáit; mire e sorok világot látnak, nr. egész vonalon
Pécsig kóh/en h sínek a munkával. Vulóban nagy uyoreség a szókváros- és vidékére.
* Toronyóránk mutatóit nemcsak fölrakták, hanem ki is festették vörösro. A mutatókat most már ugyan látjuk, do hogy mit mutat, azt nem.
* 27-én indult el Somssich Pál vczórloto nlatt Ilnnoidor János veszprémi megyés püspök ö nagy méltóságához n küldöttség, élő szóval mondani köszönetet a lelkes föpjipnak, a kaposvári gymnasium építésére tott adományaért. A küldöttség 28-án dói-bon B.-FUrodon losz, ós délutáni órákban érkozik meg Veszprémbe. Innét Somssich Pál egyeneson a ko-ritniozai fürdöbo utazik, hol még azon kényelmet is élvezi, hpgy lyonnan építtetett saját házában lakik.
* Ertoeitettük bennünket, mikén legközelobb Szigligeton több — boraink jövőjét szivén hordó — hazafi mogjolont, tanácskozundók egy részvény-társulat alakithatásn órdomóbon, mely Zalamogyo láng borait a maguk nemességében juttatná a vovök közébe. Ez eszmo éltető lolko — mint halljuk— Knma-zottor, ki már több oltáron tott áldozatával mutatá bo, hogy az istenek megáldották.
* Még mindig kövesen látogatják aBalatonmol-lóki fürdőket; tán julius hó molegebb és gazdagabb losz ?
* Számtalan időjós a mult márczius hó 20-áni nagy köd következtében június hó 20-ra óriás forgo-teget, özőnviz és jéghullást jósolt. Azonban ugy látszik, ezek mind oly próféták voltak csak, kik — ke-nyoret esznek.
* Egy kis füzet jött kezünkbe következő czím-mcl: „Kiáltó szó a pusztában." Elég lesz belőle o pár sort idézni, molylyol a szerző füzetét végzi: „Tartsátok mcgl hogy az Iston megáldja bennotokot ezen világban, és hogy boldogok legyetek a másik világban. Loricsáner János, kiről tudakozódhatni a zom-bori kapitányságnál." Ennek is jobb volna ha kapálna.
* A mily örömmel jelentettük egykoron a rákói kőbánya felfedezését, most oly szomorúan Írhatjuk, hogy 600 öl kő nyerése után kifogyott. Nem csudálnék, ha zsob vagy tárcza volna I
* A régi gymiioniumot bontják.
* Foít Forencz és Sehönbauer Lajos fényképészek városunkba érkezvén, ugyancsak számosan látogatják mütírmöket; meg is érdemlik, mert a vándor photográphok közt, kik eddig koronként meg-megleptek bennünket, kitűnő helyet foglalnak el. — Egyóbiránt a fényképészet csak mellék foglalatosságuk, mort Feit a mily képzett történeti festő, társa ép'' oly ügyes aranyozó, fametsző. Lelkismorettel ajánlhatjuk Őket mind magánosok, do különösen a községek figyolmébo, hol a tomplomokban motszvó-nyek, aranyozás, oltárkép, vagy más olajfestvó-nyekro szükség van.
* A kaposvári gymnasium építésí költsógoinek növoléséro adakoztak ujabban : A tőiig Albrecht gyalogság helybeli cs. k. tisztikara 24 frt o. ó. Az april hóban rendezett műkedvelői előadásból (>2 frt 2 t kr. o. é. Hermán Manó 1 frt 36 kr. o. é. Inkoy Ferdinánd kamarás 100 frt o. ó. — Ilógibb ajánlás folytán az aluptöko neveléséhez járultak kötelezvényekkel: Paiss Boldizsár 100 frt. Kontrássy Feroncz lOOfrt. Bornáth József 1-ső alispán Dl) frt o. é.
* Egyik barátunk irja^ hogy léghajÓB készül a székvárosba. Kár neki ído fárndni; van a mai világban elég otnbor, ki belépti díj nélkül is a légben jár I
* Kaptuk a „Nefelejts" képes hölgydivatlap olöfizetési felhívását. A szerkesztő, Bulyovszky Oyula sokkal nagyobb kedvenezo az olvasni Bzerető szép hölgykoszorunak, mint sem itt hosszas ajánlatokra szükség volna.
* Dr. V. jun. hó 21-én viradóra kortjébon föbo lötto magát. Az ily esetek alkalmával szokásos hivatalos bonczolásnál oda nyilatkoztak az illető orvosok, hogy: „az öngyilkosságot a legnagyobb valószínűséggel örjöngési rohaml>an hajtotta végre." 22-én esti 8 óra után tetetett örök nyugalomra a temolö mellé számos kísérőjétől, kik — ha volna is megbocsátandó — mindont megbocsátanak a halottban... No Ítéljetek I...
JMyllti posta.
Y. K-nak, Ksnlttáai „KliAhot* a*M volt ■«•r«a<,»4ak
bir Uttuk volna. Ai utóbbi jínnl fog
SisbsdlmVi Mif uta Tolt ldBak vígig olr»tal| IrgkÖM-
lebb.
, Bxfre''em Udi-ss.* Lohot«tl«u, hogy oljrsn nchí» rolna, mlnönrk ön festi. Kj^blrént meg nem bocsitkstjok, hofj ,*itf »ng/»IAt* korainak it n«r»«l.
LItfri Oy''icyul.l meg. s U1J lréasiUlodkos.
,Kc»/|hí 1/i lerAl," olr boMiu, hogy norslUnak U r\tg volna; atUn gss UiáxI t<Mó»IU»b«u kl UlU a< Ily iSnileugísskst: ha bu<avlri)fi''in atemiitl Utnáia n ttlit köiöttt .. . No ug/au megköiiOnné t< • bl on/os.
K. K-nek, Muli&cf: MsgAnlovellInk olineut.
P. Ö-ni''k, Po»t«n i R. vAImioIuI fog mlmloura.
PA<»1 t. levele Snkoek i T t
,fl»iia''o».* Mit baamtl ha a Ters, még r»ik — rekruta.
.Iroilalmuuk <r«UWben." Tg* -.a van önnek , de a vlsaoujr^ jelenleg olyanok, hogy jobb, ha még riruak Tele.
I. U A |xin''. inogirkoxelt, a lapot magrendslt''ik.
.HArom a Unoi.''1 Ai ember mo«t egyet U neheten jir.
,Aí ntolió cs >k* — .Arctkípod ali'' — alhat >k.
,R>n.lre vAgUtn." Mir t. I. a flvet, ngy-e bir T ne aprítsuk egymA*t| ai volna (okibb kívánatos, ha minden bokorból egy magyar ember kil»iönt né.
K. T-nak i T. «»ók a csifolatot a»on lapba kU|Aenl, melyben sórtve lAtja magit.
L. J. Lnvelót nem vettük t legyen salves ujat kOldeal.
,Kgy Skla." Nem Ut.
H-nak t Jón-o a« Igóret T
.VadAsiunk • Majd szeptemberben. Egyóblrint verssel 18-
<18>ni önre nóxve akkor Is tilos.
D-naki A« utolsót adjak, ha rikerUI a sor.
»Kutyabdr.* Avas valami; napjainkban birsony, selyesa él vis''onba kolnrk.
O. Q. ót 0. K-nak : Hegbiiisuk folytin a lap meg van rendelve.
K. Oy—nek, Pesten i Mikor Jón a naptárba való t ssaj4 megkóiünk vele.
Felelüs Bzerkeszttf: ROBOZ ISTVÁN.
Gazdasági tudósítások.
Aingy-Kanlis«, 30. jun. As aratás egész vidékünkön kezdetét votto, molynok következtében heti vásárjaink igen néptolonek és hiszszük mindaddig nem fognak nagyobb élénkségnek örvendeni, míg i\j takarmány bo nem szállíttatik.
A mostani árak következők : Buza 4 ft 60 kr.— 5 frt. Kozs 2 frt 7ü kr.—3 frt. Árpa és zab nincsen. Kukoricza 2 frt 83 kr. Kukorioza apró szomü 3 írt 20 kr. Hajdina 2 frt 40 kr. Gyapjú 110—1&0 frt Hepczo 7 frt 50 kr.
Knpoxvnr, jun. hó 26. Hűvös éj , forró órák, kevés cső, szűnni alig akaró száraz, hűvös szolok váltják fol egymást. Az éjok boillonónok oktoborbe, a szolok meg böjtbe. E hót nom mondhatjuk junius hónak. Mi azonban n rendkívüli időjárás mellett is figyelmünket leginkább loköthoti, az az clcségárbani gyors dagály utáni még gyorsabb apály. A kereskedőket szállító kocsik midőn legközelobb is nihjd egy mást érték kí n falvakba bo a szókvárosba, — most újra pihenni látszik minden. Piaozunk visszakapta elébbi élónktelenségót, s mintha óroztók volna az ol-adók, legközelebbi hoti vásárunkra nem sokan jelontok meg. Az eleség következő árakon kelt: Buzr 4 frt 16 kr. Rozs 2 frt 50—70 kr. Kukoricza 2 frt 20 kr. Hajdina 2 frt 28 kr. Zab 1 frt 50—80 kr. Árpa nom volt koresott, s alig hogy odébb adhattak a no-hány mérőn. Kövér sorlvést már nom is igen mornek hajtani, mort rondcson tulajdon nyakán hagyják; a zsírral azért nem akarnak aránylagos árra leszállni; kiknek kozökhon van, jól megfizettetik ut itozójöket, mert mindenki nom vehot mázsa számra zsirt vagy szalonnát. Egy borjú 9—10 frt. Csirke 30—39 kr. Egy sovány liba 1 frt Egy konyér 46—60 kr.
(m. p.)
Veszprém, jun. hó 24. Buza 4 frt 59—65 kr. Hozs 2 ft 80 kr. Kukoricza 2 ft 60-75 kr. Zab 2 ft. Egy akó bor 4 frt 60 kr. A szálló eloségár mollott a repezovovésre mindig nagy hajlam látszik kereskedőinknél; az olxj mellett ugy látszik a pogácsa is nagyon számításba vetetik álulok, a jövő teleltotésre.
r. 1.
8sixrtvnr, jun. hó 33. Busa 4 frt Rozs 2 frl
50 kr. Zab 1 frt 50—6<Vkr. '' r. £
w
Árverési hirdetés.
F. Sogesdi urodalmi tisztség rdszdrol ezennel közhirrd tetetik; miszerint 18 db. rdszint borjas ruszint meddő gulynboli te-hi*n, 1 db. öreg bikn. 3 db. egy eves üszü folyó évi julius 10-án tartandó árvert''s utján, a legtöbbet Ígérőknek eladatnak; melyre n t. ez. vevők — az illető bánat pdnzzel ellátva — ugyan se-gesdi tiszti laknál reggeli 9-órakor tartaudó árverésre, tisztelettel meghívatnak. — F. Segosd junius 28. 1803.
Török János
''[2—lj kas/nár.
¿lázi gazda-asszonyok figyelmeztetnek a Wajdit Józsei'' könyvkereskedésében kapható
hártyapapír (Pergamentpapir),
bftíőt gyümölcs, üveg. edény ó«'' egyéb folyókonyság bekötésére, ive — csak Boeses rendeléseikért orré nézvo tisztelettel felkérve, lútorkodom egy uttil i\jánlani.lKigárvesztö prtpirt, qjész ivo 8, fél ív 4, nogyed iv 2 ujkr.
Halál és vész minden férgeknek!
Bizonyos halál. Csalhatatlan irtószer
patkányok, egerek, poloskák ós svábbogarak kiirtására,
mely szert alulirt bátorkodik a t. cz. közönség figyolmébo ajánlani. Alulirt az általa feltalált Irtrfxxerrnek sikere felől kénes, ugy magánosok, mint államható-ságok által kiadott bizonyítványokkal magát igazolni, minélfogva számos megrendelésüket remii.
E»on wter lü évig i» eláll 6n mégis «ikercson használható. Kapható Nagy-Kanizsán egyedül csak Fesselhofer Józsefnél.
Ara egy bádogBielenczéiiek, mely ItieHH (»uttmunn iiévperaeltel van vllAt-vn, mngyur vh német hiixxmilntl utnhUnM»»! együtt 1 frt 10 kr. o. é.
30 124-20] RIESS GUTTMANN, vegyin és Sí&badftlom-tulajdon.^.
Wajdit« J^znef kiadó, lap- <?» n\om<li)tulaj(lonoN Na^y-KunixHiin.
Nagy-Kanizsa. II. ¿vfolyam. 20. szám. 18(>3. julius 10^n.
Zala-Somogyi Közlöny.
Ismeretteqesztő lap
a
szépirodalom, kereskedelem, ipar, gazdászat, tudomány és művészet köréből.
■ H .1.1 JM''I — IMMWWW—-I ■ II I l .........III. 1,1 ........... |> .....I u.ijlj.j._______L.ix..ujajui.jTiBV..______I—^UU-XUl-Um
Megjelon o lap legalább £gy iven július hó L-től kezdve mindon hó 1-én ll)-óii ós 20-án. — ElőlUotési nr postán szétküldéssel és helyben házhoz hordva egész óvro 6 frt. 5 félé vro 8 frt. Negyed óvro 1 frt 7VI kr — Minden elölizotő a tulajdonon kölcsön könyvtárát a/, eddigi fennlálló feltételek mellett fél áron használhatja. — Nyílttér egy Petit sorért 10 kr. — Hirdetések négy h isábos Petit sorért l-ör 7 kr,, 2 or G kr. és minden további beiktatásért 5 kr. s !>élyegdijért ÍJO kr. fiz«t*ndtf. A beiktatási dij a a lap késelését illető mindon tárgy a kiadó hivatalhoz Nagy-Kanizsára; :v lap szellemi tartalmát illető közlemények pedig, ugy minden luvelek
bérmontvo a szerkesztőséghez küldendők Kaposvárra.
Tisztelgő küldöttség veszprémi megyés püspök ur, R&nolder János ő nagy méltóságánál.
Oly jól esik napjainkban érozbo vésni azon jelesek neveit, kik nagy és nemes tetteikben keresik földi halhatatlanságukat!
A hazát szolgálni; tehetséghez képest Üdvére dulgozni a száz ezrek, a nép millióinak. Feláldozni az „ónt" a közért, s megragadni minden perozet, minden kis alkalmat, mely közelebb visz azon hajnalhoz, melynek napja többé lo nem áldozik, mert a történeté — értem a népekre a felvilágosodás, szellemi tökély és érettség sugarait hintő napot, — itt kezdődik u löldi halhatatlanság...
Áldom az Istent, hogy a történőt múzsája naponként el van foglalva azon nemesek neveinek érezbe vésésével, kik a legsujtolóhb viszonyok közt is szolgálják a hazát, tudván: hogy n nemzet cenk önön fiaiban lehet nagy.
Szerencsés voltam azon tisztelgő küldöttségnek tagja lehetni, moly Somogymegyo köszönetét vitte meg a nagy érdemli egyháznagy-ru»U , ki » kapoHvári gynwjwmtmrn tett lelke* adományával csak orősebbro fílzto azon köztiszteletet, melyet öutettcivel alkotott.
A küldöttség jun. hó 26-án jött összo H-Füreden, tagjai kövotkezőkböl állván: Soms-sicli Tál elnöklete alatt, Paiss Boldizsár, Polák József, Kaoskovios Sándor, Kisovios .József, Kómosz György, Németh Ignácz, Tevely Klek, Nagy Jánor, Paiss Andor, Kováos Kálmán, s még ez nap ysteli 8 órára Voszpréinbo érkezett, a ft. kanonok uraktól — kiknél beszállásolva volt — a legnagyobb előzékenység és szive» vendégszeretettől várva és fogadva.
29-én reggel 9 órakor megjelent tostülo-tilog a küldöttség a vártomplomban tartott nagy misén, — melyen maga a n. m. pllspök ur pontifikált — mindenekelőtt hálát adni és dicsőítni azt, ki ntk keséből jő minden áldás, akarat, erő és maga az élet.
Az elfogadás pontban 11 órakor volt s a küldöttség élén Somssioh Pál ékes, szívből eredt s a hála-kötolosség érzőiétől áthatott be-
TÁRCZA.
Népnevelés.
(Felhurduldt a puutatzentldttlói rabldtra tmléktivt.)
Ősapáink vótko sokszor Sujtá már o nemzetet; Hogy napjára őnkozóvol Vonta a fellogzetct, — 8 hogy mint a fa maga táplált Kehiéi l>cn oly férgeket, Melyek után azt csudálom : Hogy élt annyi óvckotl
Visszavonás, pártviszályok, Lázongások ördögo 1 Oka voltál, hogy hazámnak Gyakran nyílt mcg.börtöno ... — I)o most, midőn egység, ipar Biztosítják létolünk ... Ki az a ki megtámadja Vagyonunk és élotünk ?
Ki az kjj a családszontély Kö»é nyul vakmorőon Y
széddel üdvözölte a nagy érdemil egyházna-gvot, köszönetet mondván a vallás, nevelés — s ezek szent oltalma alatt — az Isten és hazaszeretetben nevelt utónemzedék érdekében tett nagylelkű áldozataért.
A valóban tömőknek mondható üdvözlő beszédet többszörös éljen követte, molyro püspök ő n. méltósága válaszolt kenetteljes szavakkal, beszédének minden igéje áldást osztva a jelenlevőkre, s mindazokra, kik a gyinua-sium s a jövő nemzedékért fáradoznak. Istené a dicsőség — ugy mond — s nem onyim az érdem , hanem önöké, kik a vallás és növelés szent Ugyénok az iskolát vivágzásra fcmolik.
A nonies tett, mely megszokta, hogy az öntudat koszorúzza csak, — ily szavakban szokott nyilatkozni.
Az iskolai választmányi jegyző l''aiss Andor itt alább következő Bzavak mellott átnyujtá azon jegyzőkönyvi kivonatot, melyben százezrek nevében mondatik hála köszönet nagy méltóságú püspök urnák adományaért:
„Nagyméltóságú mogyés p(i«|)ök ur I Midőn mint az Excolloimád által oly példás bőkezűséggel adomi-nyozott kaposvári iskolait alapjára Ügyelő választmány jegyzőkönyvi köszönotnyilntkozatát tisztelettel átnyújtani szerencsém tfan, ezt azon buzgó óhajtás kifejezésével teszem, miszerint a mindenek ura még hosszú élettel áldja meg nmltgdat, hogy ily nemes tettek kltörölhctlon betüivol Írhassa bo tisztolt novét tiirtónotUnk azon szép lapjára, mely már hazai mive-lődésünk előmozdítása körül halhatatlan érdomoket szorzott annyi jolcs főpapjaink novót őrzi a feledé-konység ellen, és lelkesítő |iéldákkal tanítja a szép-, jó- és.nemc8Órt bővülni tudó utókort, hogy mint keli nz Isten kegyéből hyort orőt ós tohotségot a haza és omborisóg javára fölhasználni l u
Ezután a küldöttség tagjai egyonként bc-mutattattak ő oxcellontiájának, kikhoz kegytel-jcs szavakat intézni méltóztatott.
A püspöki palotából a ft. és ngH káptalanhoz ment a küldöttség, ennok nagy érdomü tagjainál is leróni a kötolesség adóját — meg-közönni azon áldozatot, melyet a kaposvári gymnasiumra tett.
Délután 1 órakor díszebéd ő oxcellontiájá-nál körülbelül 60 terítékre, melynél az ogy-háznagy lelkesítő felköszöntést mondott a kül-
8 meglopva azt, lopja hónát Ks gyengíti erőben ? Ugy is elég volt a rablás : Mult a jövőt rabolta ... S a polgári biztos létet A jelen igy tapodja ?...
• Irtsátok ki o rablókati Irtsátok ki emberek I Vessétek ki közületek, Mint hullát a tengerek ... Hiszen; ép test még o nemzőt, Minők rajta a fekély V ft igy az Isten előbb, utóbb Erőben is megsegél.
S népnovolés I jöjjön el inár Kgyszer a te országod I Gazdag bánya a né]), u mely . Fontnrtja az országot,
Kár o bányát ugy elhagyni I Aranyat igy nem is ád ; Vasat terom, s a vas sokszor Sújtotta már o hnzát I
TUBOLY VIKTOK.
.....
döttség-, s onnok érdemes elnöko, Somssioh Pálra. A lelket emelő felköszöntést PaisM Holdi/sár viszonozta; Kaoskovios Sándor pedig poliarnt omolt a ft. káptalanért. Minden fclkő-szöntést harsogó éljenek követtek.
A nagy és nonies tetteket méltán megilloti az „éljen."4 és pedig olyan somlai mellett, mely a londoni világkiállításon kitüntetéssel fogadtatott ; melyből Palmerston rendelt, s melynek drága cseppjeit még Kómában is ismerik.
Igy mult el az ünnop''; a tottokét ünnepelte a hála és tisztelőt.
Ily inegllnnoplondő tetteket követnek d azok, kiknek egyenesen uz Istentől vannak küldetéseik ! KOBOZ.
Somogy vármegye főispánja, mélt. Mérey Károly ur következő felhívást intézett a megye érdemes birtokos osztályához s lakosaihoz:
„Alig mult egy éve, hogy édes hazánk lakosainak nagy répzo a pusztító vizok áriái által a végső inségro jutott — » ime hazánknak ismét egy másik részo, legtormékonyebb vidéke a hosszabb ideig tartó szárazságból oredt nyomorral küzd.
Valamint akkor a nagy '' birodalomnak majdnem minden ogves polgára könyöradomá-nyával sietett felebarátja ínségét enyhíteni — s a polgári orényokbon dós, díszos megyénk lo-kosai is totomos áldozataikkal járultak a fole-baráti szeretet oltáráho* — kész, nemes koblü polgárok osztály, rang, vallás és nomzetiség külömbségo nélkül szorenosétlen hazánkfiai fel-segéléséro, ugy Somogymegyénok leikos lakossága, s különösen azon vagyonosabb osztálya, molynok olőkolő, hirnovos tagjait az isteni gondviselés nagyobb birtokkal ajándékozta meg — azon nomos kötolősségéről most som fog megfeledkezni, melyet ősoi nomos példájára mindon alkalomkor oly fényesen toljesítottek — könyörülni t. i. a szenvedéson, felsegíteni a szerencsétlent s felobarátinak könyeit törülni.
Uti rajzok.
München.
München a mind anyagi, mind szellemi tekintetben virágzó kis Bajorország fővárosa, a szép müvészotok s mesterségek — főkép az éroz-öntés, építészet, Bzobrászat s főstészot — valódi hazája, elannyira, hogy méltán újkori Athonnok novezhotő. Ninos város — ido nem számítva az amerikaiakat, melyo ka tömogos bevándorlások által gombaszerü gyorsaság, s Bza-porasággal omolkodnok földszinre — moly oly szomboszökő liirtolenséggel mutathatna föl minden részbeni gyarapodás, és előrehaladást : mint München. Alig félszázada egyszerű igénytelen boly volt, szűk, hosszú, inkább sikátor-utczákkal, góthizléBÜ összotömött, hegyos tetejű, s kaliczka nagyságú házakkal, BZÓval olyan, mint akármelyik ódon városa Németországnak, lakosainak száma nem ment többre 60 ezernél, míg jelonleg közel másfél száz-ozorro rug, ötven évvel ozelőtt építészeti styl nok alig volt némi nyoma, s ma már e tekin" i
j I • ■ " ( ■N '' %
ÍV''Ketttís sulylyal nehozkedik megyénkre ezen »zent kötelesség épen n jelen körülwiények közt hol azon pillanatban, midőfr Ifcton keze hazánk egy részét azThí® kínaival sttitja — megyénk tágas földjeit \irffó bőséggel áldja meg.
Meg liftén Minit győződve, hogy midőn e megyo főkWnái|yzói tisztemnél fogva ily szent ozélrai adakozásráVan szoronosém felhívni N. N. urat... asszonyságot... szegény felebarátaink'' számára egy oly scgedelmi forrást nyitok meg, melynek sok ozorok fogják könnyes szemokkel köszönni éhségllk és inségök enyhítését. .
, A jmogycUili járási tő és alszolgabirák d segcdelom gyűjtésre s azzali elbánásra általam egy úttal kellőleg utasítva levén, osak azt jegyzem még meg, miként nem osak készpénzbeli, hanem saemes gabnábani adakozás is szivosen — sőt''annál szivesebbon fogadtatik el, minél köny-nyebben esik az adakozónak az a részbeni készletéből"— a majdan nagyra növendő parányiságát természetben is kiadni." *)
Kiváló hazatiui tisztelettel maradván.
Kelt Kaposvárott 18(>tt jul. 7-én.
kész köteles szolgája IMércj'' Károly m. k.
Az észszerű gazd&szat.
Ur. LófTIcr károly után
KKN VI KKZSÖ.
II.
A testek tömör, folyó és gőzneinü állapotban léteznek. E hármas állapot egy kérdésuok három különböző oldalát turt.klma././.u, úgymint a sUrtUég kérdését.
A sűrűség az egy tümeget képező testrészocskék vonzerejének mértéke.
ll.i e vonzerő bizonyos test jwrányaí közt igen ertf^ u^y «¿nnok orc\jo egvgyó töiueuiti nzokai, miután luindo''n parány-vonzást magába fogad, hogy így nagyobb crCvol a Iliid súlypontjához tŐroke<\jék; innen azok sülübégo és súlya.
ITiv azonban o parányok más jelentéktelenebb vonzurojüekkel kovefvok, ugy kiivetkozik, hogy az iméutieknek vonzereje megoszlott állapotban van, mivel er.on orönok egy részo azon parányok által ollon-kozö irányba használtatik, hogy közös törekvósoikbo a kovosobb vonzerővel liiró parányokat is bevonják j innen származik özeknek lazább összokötésük.
Ezen átalánris vonzás törvényo szerint történik mindig; hogv az anyAg parányai ogymást a törnog egyenes arányában vonzrák.
Ax nbböl Bzáriuazó kovnrés- és összokötésoknél fogva a testok egy álUpotból másba léphetnek.
E tekintetben figyelni kell, hogy hasonló összo-Vflttjrésfk egy pontig terjedjenek, melyről mondjuk, hügy talűléa (SlUtigung) lép be; az az, hogy ezen pontnál, — ráivól a sürübb tost pur .nyainak vonzorojo uMolva van^ hogy vonzerejöknek egy részét a köny» nyobbs velők közlekedésbe lépett test parányaira fordítsák, — vonzerejük megmaradóit részo többé liem erősbb, mint a kftnnyohb testé. Ekkor a két test pirány vonzásában egyensúly áll bo ; követkozéskóp «4 i)M*ukütá>* megakad és fölösleges test parányai, in ilyekro többé befolyás nom gyakoroltatik, rendes
*l MMiin o folhivAat kií.ilj lk lapunkbau, artti r<Wnyilnk. tnífry * w»ry<> «''rilomf* birtok.ia oíttllya fá UkoMAjf* mAllú Ir^nd und» nqvíluj«, • » «¡bbi uu''yyúXkM vortonyoiul fog mutfliosui Al-''AoaslAt auet ollAnm, R''mii^ri1 lótott All<.''i4k a mennyi kiinyel Tol« «ilrlltnak n «(«nvukik arc<Ati, ¿pen annyi MáA»t hóinak ut ajakakra. C»<;rkciít.l»''K luk U «l|uga<l aila,kosAl«kat, « nyilt <»A-rnariA* melUlt rendeltetés k helyire »«AllKJ*. s a e r k.
« 02 +
I állapotjokat visszanyerik vagy önmaguk elfoglul-
• '' Bken alaptétolok következő kisérlotekkel bizonyíthatok : ,
1. Tegyünk egy darab caukrot üvegbe s tiilt-sünk rdá bizonyos monnyiségü vizot A ezukor ol fog olvadni. l)o nom a viz az, mely feloszlatja, hanem a ezukor omészti föl a vizet a vonzás törvényoi-nok alapján. Ili kevés rizzol kovortilk ugy az amint a ozukor-a vízzel érintkezik, a vonzás törvényeit kö* vetve, a ezukor parányai közé hat, s azokat egymástól eltávolítja. A ezukor darab ekként tömör testből syrup minőségbon folyékonynyá válik. Ha ollonben sok vízzel kövérjük (t. i. tulbövon) ugy a .vízparti« nyok fogják a ozukorralt érintkozésnél onnok vonzerejét érezni, s ozon orő mind azon pontig gyakorolja bofolyását, míg működni meg nom szűnik. A ezukor-parányok minu addig távoznak egymástól míg folyékonynyá válv.t, mind lazábban összo nom függnek.
E kisórlotbon egy tömör testnek a viz beszivása általi folyékonyítása tűnik föl. Van azonban egy más tünomóny is, moly ft folyékony tost sűrűségének ko-vesbltéso.
2) Tegyünk egy darab jogot ogy edénybe. E jégdara) lappangó höanyagot foglal marjában, azonban oly csekély monnyiségbon. hogy folyékonynyá nom
válhatik. Tegyük k i azonban a 0 alóli légnek ; ugy felolvad. Miután a lég hőanyagi tekintve az egyensúlyt, minden köróbon fokvö tárgyban magát érvényesítői törekszik, n jógparányokat eloszlatja, hogy saját parányait közbeléptesso; b ajógdurab tömörségéből folyékonynyá válik.
3. Tegyünk ogy vasrudat a légbo s az árnyókba. Ibír mi csjkély legyen is a légmérsék, mindamellett valami höanyaggal még is bir. Ha azonban e vasat a nap sugaraira toszszük, ugy önnek parányai a vonzás alapján a mileg- és vihígosság-parányaival, melyekkel a napsugarai ált il közlekodésbo lép, összeköttetnek. Végre azok onyésznok, hogy emezeknek bolyt adjanak s a vasrúd toriméjo növekszik, azon-Imii sűrűsége csökkenni fog.
Ha ekkor még orösbh meleg befolyása alá bocsátjuk, ugy parányai még inkább tágulnak, hogy a Inianyag paráuyainak még nagyobi» mennyiségét befogadhassa, míglen ozon mennyiség azon pontra jut, liol U3G0 fokot elér; s mivel a vasparányok egymástól igen elváltak ugy, hogy vonzásuk erejének egy részét olvasztó, az óroz folyékonynyá válik.
11a végro o folyó órozot még orösbb hőfoknak votjük alá, az midőn a höanyaggal oltolik, vízként fog elpárologni a fölösleges s a léggel ttsszektt/tött hö anyag befolyása alatt gÖz alakban tűnvén el
Hasonló kísérletek minden testtot véghozvl-hetők.
És megfordítva lehet a testeket .olyékony Ali i-potjokliól töinörlxi , a gőznomüböl ''olyékonvba vagy ismét tömörbo helyezni. Ez esetekben a meleg összpontosítása helyett, ft vizsgálat alá vett testekben ft megkötött melegség paráuyainak szétoszlása okozta-tik , legyon hogy o parányok a közös góezhoz, — moly a földnek központja — visszatérnek , vagy ft napsugarak közt foloszlanak , vagy azon testek pa-rányaival köttotnek ö$szc, molyok a Itöanyagnál erö-sobb vonzorővol bírnak.
Mindozokro a természetvizsgálók által véghezvitt kisérlatok bizonyítékot nyújtanak.
Az ismert testokon kívül van még három, mo-lyoknok lényegéről csak olövólolmeket állítottak fel a természettudósok. E három test: a villany, moleg és világosság. *
Ezen testok losajátsAgniról és lónycgökröli ol-mélot hiányában, fojtegetósoimet kissé terjedtebben kénytelonittetom előadni.
(Folyt, követk.)
1/11''! Tarsas életünk.
N<iyy-K4*ltta jul. tUjfa
A vidéki télnél togva a poli-
tika sikamlós ter4tW t4rol iuárad, holyesobbot és jobbat nom lőhet, mintái.körayókón^k *>^o..yait szem-ügyro vévén, anaiU Aróyr és fényóblolaí» kellőleg kiömöli, méltányoNi^''a is«iiól«zoHl», Szigorú rész-rehajlatlansággal kieinelvo a hiányosat és gánosolni valót. Ennok olőro bocsátása után romólom , hogy a Z. S. K. tisztelt szerkesztősége bocsos lapjának hasábjait a kövotkozö refloxióuak is mog fogja nyitni.
Azon egyotomi kútfő, molyböl az érző ós értő ombor élvezeteit meriti, kétség kivül a társas élőt ós együttlét; a kűltárj^yakW^iJlir kollepioscu hatoak ér/.ékeinkro, teljesedésbe SrtontHágyák ós kiölógitett szenvedélyek pillanatnyi örömet gorjoszthotnok keblünkben, do lelkünk östörvénye szerint „osak a vigadókkal vigad" i—- szóval, oszmocsoro ós osamiköilés füszorozi életűnket, ós társasólot az órtilm ?s embernek fökollóko. E kellék azonban koránsom fejlődött századunk szüleménye. Ősrégi az, sőt a világterem-téssol ogykoru; mort, hogy a szontirás szavaival éljünk, Adáin ősatyánkról azt wondá ivz ur „pom jó.a^ enJbornok magánlóti".'' Már ^)dig ftz első omffor1,''n mint tud luk, Éden ¡él», ft kéj és gyönyör
örökhonábaii, hol a tulsi''nít»» buju ton^észetbou, a kínálkozó élvezetek és''koblot dagasztó örömek közt a társaságot könnyen nélkülözhette volna.
Do annál mélyebben érezzük a inagánlét koserveit mi a paradicsomból kicsapott földi lóoyok, kik rövid napjainkat e síralom völgyén tölteni kárhoztattunk, és csupán paránylságlmkrn szorulva, szendoan-dalg.vsban csergedező patakokban és édoni kéjekben kárpótlást nem keresliotünk. Ö főleg a mogorva tél idején, vagy ha az ég gyftrlóságunk fölött siránkozva, könyeivol az utakatjáratlanokká tévén, a „szabad természet" lakóit hetok számára is távoltnrtja tőlünk. Akknr fl^zlgotelt helyzetünk fölött elkesoregve múltún fulsi»lu\j(juk : Oh I miért is szülöttem?
Erről elmclkcdvo és társas élotüuket tokiutotbo véve, akaratlanul azt kell kérdeznünk mi oka annak hogy társas életünk kötelékoi annyira tágultak, hogy no mondjuk elszakadtak? Ml oka annak, hogy me-g/énk nagy koreskodö városában, az órtolmiség gyül-lielyón, a haute Bnanoiors központján oly feszült a hang, oly tátongó az űr, mely ombort ombosttől, folokozetet fel '' kőzettől elválaszt? — fájdalom mintha a mindent magával ragadó korszellom csak bennünket hagyott volna érintetlenül, mintha a casták átok súlya alatt az őskor sötét örvónyébo sodortatnánk 11
Készben a kérdés magában foglalja mogfoitését is, mort rideg állapotunk föoka a pénsnek túlságos bálványozása, moly molochnak nemcsak a közjót do saját javunkat ísáldozni szoktuk. Atormósr.otbon gyak rnn találkozunk oly dolgokkal, molyek különfélekép alkalmazva kiílönfélo hatást idéznek elő; igy vau nz ''a pénzzel is, moly okszerűen használva valódi élotes-soncía, do rouzul alkalmazvi kábító méreg gyanánt hat. Ki nom ismori a pénz varázshatalmát, ha a forr., galotn és kereskedés omléséro, közhasznú czélokra fordittatik, midőn viszonosságba hozza a világ legtávolabb lakóit; éltető erőt nyújtván mindazoknak, kik volo érintkezésbe jönnek, és orős, felbonthatatlan köteléket füzvón az egyetemes emberiség körül? — Másfélről azonban, ha az éruiot vogy az azt képviselő papírszeletet kizárólagos használatunkra szentelvén, vagy lobilincselVo használatlanul hovorni hagyjuk, vagy önző otélokrtt, saomlegoltotésro fordltjuk, ha o papírszeleteket imádTft bohlogoknak osnk akkor óroz-zük magunkat, ha istonünkot kozünkbo szoríthatjuk, akkor termószotos, hogy mámorunkban, mindazou szerencsétleneket hetykén mogve^Űk, kik fnrtuna kegyére nézvo mivelünk meg nem tnérköztietno*. így emelkedik aztán ama égig nyúló ohinai fnl, moly az idő romboló fogaival még «okáig daczolnl fog.
Még egv másik sajátqágo«, do lónyogoa hibája városunknak, hogy a szorvotlcn testok tormószote
tetbon Nápoly- s I''árissal vetélkedik, —• szo-brászata az Ős lvófíhldiati l''éít^onységet támasztott, — a föstészetben már-már egy szinvona-Iöii ál^ az njabbkori me.strók fŐ fészkével Flo-renczc/el, — « hirnoves Schwantbaler ércz-öhtödéje páratlan a maga nemébon.
Mllncheíi egy terjedelmes iönsikón (I''la-teau) lekszik, két ré-Hzro hasítva a tyroli bava-Mök közlll rohanó Isnr folyam által, melynek egykét Oónos mulató kertté alakított szigete, kedvos kirándulási helye a rrtíndöp fogalmat tu''.luiladóan ¿¡Mrttzni Szerető fövárősi népnok.— Uttizái legnagyobbrészt amerikai modorban ópfti''ék, roppant széled és egyenesek, bennök tiz 6 és njabbkori éT''ítéHzct mindennemű genre-jal gyönyörű összhangzatbati vannak képvi-■iílve. —
Mielőtt Münohcii főbb novezetességeit fjenként megemlíteném ; nem lesz fölösleges tudomásul ventd, hogy mindazok gyakorlati k?vitele legnagyobb részt egy áldott jó ural-.kŐíIó érdetuf, 1/itjost —- n mostani király aty-
lll l''i! ''i (i-.: ! ''! U T
jáé —• ő épen az a bajoroknak, — leszámítva a hurezokat — mint nekllnk volt hajdanában Hunyadi Mátyás!...
Az alig három évtized óta mintegy varázs ütésre tömegestől cmelkodett épületremekek majdnem kizárólag hirdetik büszko homlokzataikon: „Építetto I. Lajos bajor király;" — no de szereti is őt a nép minden osztálya oly tiszta, oly benső ragaszkodással, a minővel az ösz-szes történelembon igen kevés uralkodó dicsekedhetik !... A többek közt legjobban meglepett egy nyilvános épületnél dolgozó egyszerű kőmives őszinte válasza, midőn kérdezem tőle, hogy ki csináltatja ezen nagyszerű müvet? „no hát ki más? mint Lajos a mi jó királyunk !" felelt ő eredeti bajor dialeotussal, s olyatén hangnyomatékkal, mely világosan azt látszott mondani, -— do ugyan már hogyan is lehet ilyesmit kérdezni?
Do nom iu. építenek ám itt iskola, cgye-temí tudomány « műcsarnokok helyett nyakra-
főre bastillc, eitudel^ arsenal s ^oazárnyákat,
mint egy máp VuS/mj^JB bjrodaloii fővárosban!

Münchennek minden tekintetben legszebb pontja a legújabban épultijjajos-utcza, gyönyörű palotái korinth, jónia, doria, góth és floren-czi stylben váltakozva készítvék, s mindegyik joggal egy-egy épitészoti remeknek mondható. 1K0U hosszú s 03 lépés szélességű utozát mintegy megkoronázva a Károly kapu zárja be. lölötte érczből készült négy tátongó oroszlány •Juuótól hajtva látható, mely valóban mester, mll. Lp oly nagyszerű s izlésteljos a Maximilián1 titcza, továbbá a Karolin tér egy érczből készült 100 láb maga» óriási obeliszkkel közepén azon harminoz ezer bajor emlékére állíttatva, kik I.Napolcon által elhnrczoltatván a Moszkva elleni hadjáratban vesztek el 1812-ben, az obeliszkcn csak ezen rövid, de megható fölirás van: „Auch sio starben ftlr dio Freiheit des
Vaterlandes".....ök u háza szabadságáért
luinyának ol.- NÉMETH KÁROLY.
* »3
«roriut nem belőlről k ifő lé növekedett, hanem honi tapadás által osak kívülről nagyobbodott. Hiányzik tehát itt ar. egyetértés, a közremunkálkodás és az összetartás, szóval miudas, mit szellouii ólotnok »zoktunk nevezni.
Még több volna e toklntetben kiemelni valónk, do emlékez vén ama igasaágra, hogy könnyebb gáncsolni mint jóvá tonni, tanáososnak tartjuk okoskodásunkkal odibb állni. SZABADI.
Egy kis vázlat az idei bácskai termésről.
minden féléről, többek közt megírom, hogy kelt a bu-za, hogyan űzetett hány ozal éi hány hüvelyk a zab, meg azután jár o sok cső V
Addig is tollát kérőm T. szerkesztő urat, megnő haragudjék, hogy ilyen ro«z stylbon irok, legyen tulajdonitható, hogy egy convenciós egyéntől oz is jó.
Vógro ha megengedi t. szorkesztő ur — minthogy én mindenhol járok kelők — egy olőüzotési felhívást rá ragasztok a szUröin hátára, mort nálunk sokan vannak, a kik csak közelről látnak.
A viszontlátásig t. ssorkosztő urnák alázatos szolgája. a hidvtyi ctiliz.*)
Kuanzentmiklús, jul. hó 5.
A szárazság folytonosan uralkodik, az égotő bőség csaknem ulvisoliietotlon , a termények tökéletesen elszáradvák; u h''gclő kisült, a barmok csaknem éhen szomjan vesznek el, rottentő szükségnek nézünk ölébe; földmives gvzdáiuk elvesztették minden remé-nyöket, a gabona nem adja meg az elvetott magot.
A piacziár folytonosan emelkedik; a tiszta busa p ''sti mérője 0 — 10 frt. a rozs 7—8 frt árpa 4—5 frt zab 2 frt agjr közönséges konyér a mi eddig 30—40 kr volt, most <0—80 kr. kukorieza, és burgonyához még van reménység, ha az Isten esőt adna, ez n ómi pótlékul szolgálna a konyér hiányában.
MenUon a jó ég mindon vidéket o isnyaru ólot-, tői. B.- K.
I. Nyilt levél.
Nagy-KattiiHa város képviseld testületéhez t
Szellemi és anyagi szempontból, hogy még min-dig pangásban vagyunk , nomdo nagyon is érezzük. Indokolnunk lehotno ezt ezer mindcnfólcíéggol, én azonban csak folytonos szogényszivtlségünket hozom omlltésbo , mint ama nyomasztó körülményt. mely kntforrása polgári állapotunk iobbléte pangásának,, vagy igazabban mondva, hanyatlásunknak. Szegény-'' «égünk kórjcleiből hozván kővetkoztetést, hitem szerint mi kétségünk sem lőhet a folott, ha eddigi izo-génysógünk pislogó szikráihoz ezentúl még csak egy cseppnyi eső jusson is, többé nom fogunk képesok lenni annyi anyagi és szellemi orőt kifojthotni, menynyi kívántatni fog polgári állapotunk, jobblétrei ver-gődhetésünk kifoitésóroés megvédésére, vagy ha Igen, akkor o mrtnka hasonló fog lenni az itélet napjához, midőn ég és föld irtóztató rázkodtatás közt össse-oinolván, egy uj világnak ad helyet.
E féltékenység mindonkor olegondő riadó, hogy talpra álljunk mint a jó katona, ós clovo korán észrevegyük a körülünk álarozában sompolygó kísértetet, moly inkább törokszlk veszteségünkro mint nyereségünkre mint a paradicsomkert! óriáskígyó, melynek incselkedésóböl áradt ol a világszerte meghonútvM óriási nyomorúság.
A terhes felhőknek kárt hozó zápora és ennek özönlő jege után hasztalan a jégkármontesltés, mint, hasztalan tüzvóiz után a porhamuvá égott épületnek biztosítása. Ez vezérfonala működésemnek, un.» véleményben , ha ovatosnk nem leendőnk közügyeink vezényletében, ugy örökro koldusok maradandunk testben ugy mint lélekben, molynek folytán ütni log az olkoseredés órája, de már többet tizonkettönél, molynek hallására ugy fogunk járni, mint járni Szokott földrengéskor a gyongo és bizontslan alapra fektetőit épület.
Hogy o boldogtalan állapotunkon mi módjával bihetno swgítavi, megfojtom folytatólag, foltévén, nogy o, vall-iüiinnb-.; többi képviselő polgártársaim által tAmog^uav^gok. TEKSANCZKY.
Mohács, 1863 nyárhó 1-én.
A csökkenésnek indult torménykoreskedés majd pangássá fejlődött, annyira megrongálta az üz-'' letet. Vovók Igen óvatosak, átalán a vételro kedvhiány mutatkozik. Mindönki az uj termést várja, s magam is azt hiszom, hogy az fog a piaozi áraknak lon-dulutet kölosouösni. A inai hetivásár alkalmával alig gydlt össze 30—35 mérő tisztabuzánál több; oka a nagyjmunkv», imoty most a földészt foglalkodtatja. — Már is sok iielyon aratnak búzát, bár még nem átalán érett a szem, de félnők igen a változó időtől, s a jolon száraz napokat mínuenki okszerűen akarja főlhass-nálni.
Uj árpának 1 ilájáórt 2 frt 80 kr —8 frt kérnek-Uj széna valóban kevesebb lett mint tavai • kinek tavai 12 kocsival tormát, az idén 6—6 kocsira valót gyűjtött. Mázsáj* 2 fr$& körül.
A napokba*, volt vi\'';0gy bácskai földbirtokos, ki takarocány hiány miatt 2 ezer solyomgyapjas juhot s 2 száz ökröt kínált cfö itteni birtokosnak feloérti el-,tartusáért. niár-v''^^mjiagy m> roidőp Talaki ónnyirojut.'' >
A szt/í^lés azokban még nom köttotott meg.
ML az »dőjár^.V.iloti, oly hőiég van nálunk, hogy napon ft hévmórŐ is 38—89 R. fókot mutat
A szölőszomok kozdonok hullani a tőről, tán árt nokik a nagy hősóg.
A Duna rogy 6 nap óta ismét nagyon árad, félni lehet, hogy a «igotot olönti. Legtöbbét árt azonban a várc4 rész< n^ii partnak, mort azt a mostani gőshigó kií-Aitásnál anuyira mossa, hogy néha 2—3 ölnyi szélen tér is .uihan a vízbe. Ha oz igy mogyon, megérem még azt, hogy a Duna elfoglalja az egész vaspálya tért ki oz országútig; no akkor csak kiönt bennünket mint az ürgét az osö. Már is el akarja hagyni a gő»\<t/;ji társulat a mostani kiszállás holyot, s a város ''lt>, részén akarja magát elhelyezni.
KUGYERAY
Hirek ós események.
A A" Magyarhonban mintegy két évvel ezelőtt müköd~nl:kezdett Phönlx biztosító társaság a hiányos kezelés miatt a közönség bizalmát elvosztvón, feloszlott. Most azonban, mint biztos tudósítást voszsxUk, hogy ezen vállalatot Klóin testvérek, bécsi nagy ipar-
Rigltsa, jul. 2-án.
Az o lapnak f. é. 17-ik számában 81-ik oldalon olvasható jun. 1-ről kelt hevesmegyei levélnek szo-morltó tartalmát basánknak legtermékenyebb vidékeit sorvasztó szárazság miatt eleget lehotott Pesten ismételve hallani, a mult vásár- és futtatásra érkezőktől.
Do midőn aztftán még az oly-kései fagyok - és derekről jöttek a lovorö ujabbi hírek, — igen aggódtam vidékemen az oly szépen mutatkozott szőlöfejlö-dós- s dinnyekeléson. Azonban a mint a gőzösön Bajára értem, s ott kertemben a fagynak semmi nyomát nom láttam, megnyugodtam.
Midőn Bajáról liazakoesizván, a Vaskutra vezető országútnak két oldalát ssegö sgg fáknak, — melyeket ifjúságomban ültetni láttam, s későbbi hi-vatoloskodásom Idejo alatt, magam is nagy szorgalommal ápoltam és a hiányokat pótoltattam, — gyönyörű sorai közt haladva, két oldalon a szép vetések tűntek szemeimbe. A vaskutl határban a helybeliek által megvott feltört legolőben, szőlők- ós káposztásoknak alkalmazott kitűnő ültetéseket, a garai határban a falun inneni résznok bőtormést igérö zabokat, végre a falun tul a rigiczai országidban dült kövér buzavetéseket, ugy a rigicsai.határban a virágos köz-legelőt látva — eszemben jutottak az elsült vidókokl — s hálát adván a gondviselésnek, megemlékeztem a diák adagium valóságáról: „suntbonaminta malis." Bigíczán pedig a hideg somminok sem ártott, s azóta egy pár nagy égiháború s zápor bámulatos fejlődést idéztek elő, melyot az egyszerro boáit annyira hideg napok megállítottak, hogy reggel nz ablakok izzadtak s a szikból jött levegő mint télen gőzölt, posztóruliá-kat öltöttünk s templomban a lakosság bundákban ju-lont meg.
Azóta az idŐ ismét minden káros kövotkezés nélkül felmelegedett s jótermóst, bátor kovés szénát várunk.
A napokban egy zoraborl zsidó beszélto nekem : hogy oz idői ropezót vásárolja 10 fr^jával pesti mérőjét, b hogy egy gikovai lakostól 65 mérőt vett, mely 3 hold földjén termett, tehát egy hold 1200 (j öllol számítva 220 frton felül jövcdelmozott. Ezt azután lobot termésnek és jó földnek mondani.
Még azt is kell felemlítenem, hogy a nohány év óta keveset korcsett pióozák most ismét nagyon ko-rostotnek a Baján lakó franczia pióoza kereskedők által, s jól fizettetnek.
Hir szorint közeliben Stamotz-Major bécsi bankárnak, jankováczi uradalmához tartozó kisszállási 22000 hold is pusztáján levő mindon majorsági földjeit, egyen kívül, a jég elverte, s mivel a földek as-secttrálva voltak, lesz az assecuratiónak mit tizotni.
Idősb rígiotai KOVÁCS JÓZSEF.
Siómelléki levél
T. Szorkesztő ur! Minthogy aláirásom kö-vetkoztóben látni méltóztatik; mikép ciőszi minőségben vagyok alkalmazva, azonban azontúl sz. fogadásom, hogy nomcsak azokat fogom el, kik, vagy a melyek a tilosba járnak; do vigyázni fogok minden mozzanatára korülotomnok, még azokra is, akik Somogyban ezen kerületben laknak, hanem azért a Z. S. közlönyt nom hogy járatnák, do hirét som hallották. Pedig édes jó Istonem! ez az áldott vármegye, molynok hogy anyagi erejét, bőségét mellőzzem: mert azt tsmori már mind a két tüstvérhasa — szellemi eroju is oly nagy, hogy óriási Orőt kifőjtott haladását sok ozoren megirigyelhetik s mégis ezen megyénok csaknom három része nom ismeri tostvórmogyónk olcsó, s áldozatokba kerülő közlönyoit legalább én mind affólo osősz ombor egy jó oonvontióért sz. Györgynap olöttaz ogósz Sió-mellókkol lo a mogyo fővárosáig összejártam » mintJ hogy uraknál korostoin alkalmazást de bizony — da-ezára, hogy ami közlönyünk egy óvo fenttAU — alig láttam belölo 50—60 példányt. No do bocsánat ez is újszülött 1 hanoin Kovács Pál bácsi rocipé^ét nálunk nem ismorték meg. Igaz, tisztelet, beosület, jár magyar lap akárhány a vidéken, csakhogy nom a miénk, kérdem tohát, ha a siómelléki intelligantia már egypár pesti lapot járat, miért nem tudná hrmadiknak, vi.gy olsőnck megyéje közlönyét is járatni.
BovozotósUl legyen onnyi elég, most úgysem tudok többot irni, mert ludak montok nz uj Sió kanálishoz, minthogy pedig azt már Ozoráig csaknom bevé-gozték s a viz foly is már imígy amúgy, vigyáznom kell, hogy bolo no osaanok, mort a különbfélo natiok (sióásók,)olyan hamar scartirozzák, aztán nckom kell a fololöségot kiáltanom. Majd írogatok én ezután is
Megyei tudósítások.
Kuiiaxeiituilklós, jul. hó 3.
Elértünk tohát valahára Kunszentmiklós mezőváros homokkal és szóksóval teljes határába; azt már földrajzból tudjuk, hogy kiskunságnak nincs semmi folyója és igy vízimalma sincs, hanem ezokot a városokban levő nagyobb mennyiségű száraz malmok, és a városon kivül emelkedő szélmalmok pótolják. Amint méltóztatik látni itt Kuuszonttníklóson is a város éjszaki és délnyugoti oldalán is omclkcdik hat szélmalom, benn a városban szintén több mennyiségű állatkínzó szarnz malom; ezeknél — az igaz jobb volna egy gőzmalom, mely részvényekre alapíttathatván könnyen épithotő lenne, hanem azután gözorökifojtó-sóro megkívántató tűzi anyag miatt lonno a fennakni dás, mert itt sem fa sem kőszén. Azonban nőin akarom ezúttal a város olőnyoit és hátrányait tárgyalul, majd a maga helyén ós romlón nem feledkezem meg erről sem: kanom ezúttal a város eredotiségóről akarok beszélni szerkesztő urnák, amennyibon t. i. nom az itteni hiányos és rondozotlon lovéltár után hanem egyes idősb értelmosb egyónok elbeszélései vagy némely históriai adatokból valami bizonyosnak tudomására juthattam.
Már 1861-ik évben az u. n. Szatmári naptárban megirtain dióhéjban szorítva Kunszentraiklós város orcüotót, do oz a későmbe iutott hiányos okmányok sőt az itt-ott hocsuszott nyomdai hibák miatt oly tökéletlen, miszerint szükségesnek látom az igazság érdo-kóbon o bolyon t. szoinélfől kijavítva ulbeszélni.
Élt itt Kunszentiniklóson oz elött — mint a hagyomány bizonyítja — ogy századdal bizonyos Bolyó János, oz a város uz eredetiségéről, telepítési koráról viselt Imrczias dolgairól versukbon ogy töredéket hagyott hátra, moly kéziratban itt többeknél „Kun-liuzta" oiirn alatt máig is feltalálható.
Miolött o „Kunlisztát" egész eredetiségében kö-ziilnök —• melyet már csak régiségénél fogva is megérdemel — részletezzük azt, vájjon ini fényt dérit Kuntszentmiklós város orodotisógéro.
Bolyó „tisztájából** az tűnik ki, miszerint Kunszentmiklós város keletkezésekor „Tatár Szontmik-lósnak neveztetett, moly még a mohácsi gyászos vész elött 200 évvel törtónt; tohát 1526 előtt 200 évvel vagyis 1300 körül. Azonban n 16-ik század vó $éu a törökök által folpcrzsoltetott ugyan, do csakhamar felépült; ujonanöö családdal tolopUtotvón mog: a mohá-e.si vész után 70 évig minden voszóly és kár nélkül fennállott. i
Ekkor újra: tollát 15%-ban nz egri t>/'',iík rabló-fészok lángja s durva rablása martalékává lön, Czeg-léddel és más holységokkel egyoteinl>en.
E vész után aiua fönehb említett 56 család utódai itt még mindig Tatárszentmiklóson újra letelepülvén, ozokrŐl mondja Bolyó tisztájában, hogy ahajaani kunok igazi maradványai voltak, és így, hogy kövoT-kozetosek logyiínk: ,a v^ros logkósőbbi telo|)iti!SÍ korától fogva (1590) o mai korig 2t>7 óv telt ol, Igen hihető: hogy a TotárszouJmiklÓHÍaknak azon kólbász-széki nagykunokkal kiizös szabadalmi oklovolűk, mely o vész után « feliég által njlxjl kiadatott — a város legutóbbi loromboláaa alkalmával veszett cl, mit is Hulyó ezen szavaiból joggal következtethetünk: „ezzel (t. i. a helység fölépítésével) diplomája többszörös folyamodványaikra csak 1631-bnn ós igy az újbóli építés után 35 évvel sikerült 2-ik Ferdinándtól t nyorliotniök, moly alkalommal n helység is „í''atár-szontmlklós" helyott „Kunszentmiklós" nak novez-tetni rondoltotik; — okkor kapott a helység csorosz--Iya alakú pecsótot is. (Tud. Gyűjt. 1821. k. 10.)
E város tohát KuuBzontmiklós névon 232 év óta ismoretos, — do:jegyozzük mog: hogy mint mozövároB aligha van mog 80—82 óvos.
Do térjünk saját kutatolózásunk alapján a fő kellókro a város kclotkezéaéuok kipuhatolására, szóljunk Tatilrssontmiklós erodotóről.
Miután erről Bolyó a maga Kun tisztájában határozatlanul szól, osak annyit tudunk utána, hogy oz a mohácsi harczilál idősebb 2iH) óvvel, — és oz oddig igaz is , hogy Tatárszontmíklós már 1326-ban megvolt Itoburt Károly uralkodása alatt, azon polgári szabadalmaival, miket Kun László alatt is élvezett; mit Horváth István történet ¡ró ia az 1281-ről nyíltan bevall; azonban itt még nem állapodhatunk mog: több indokaink vannuk Tatárszontmíklós történelmi uro-dotét fölebb nyomozni.
Kosdjük tehát ott hol kezdeni koll: ,dc cink a jövő alkalommal. •) BOlW KAROLY.
'') KtSrpiU a tilMko -.folt miníl ««M.i-ilr, » » ÍPTrlckbon nyeket. a iinrk.
*) 8»tvr»on v««;i « airrk.
<5 94 fr-
űzök, raagyoul^ni birtokosok ».vnshámortulí^donosok, továbbá Liobig János gyártulajdonos s magyarországi tóldbirtokos ón Horríng lovag brünnl nagy kereskodö vették át mint tulajdonukat a Pliönix ozim megtartásával. Alaptőkének 6 millió tótetett lo, az eddigi igazgatóság '' megváltoztatásával a föügynöksóg Ma-gyaror zág számára l''edten alakult szilárd szellemű s a közönség bizalmát biró magyar fórliakból. Zalainegyo részérő az ügynökségok Nagy-Kanizsán ós Keszthelyen Somogy részérő pedig Kaposvárott állíttattak fül. Biz-tositások már jelenleg is jutányos áron elfogadtatnak még pedig az idén tűz, jövőre azonban jógkár ellen is. Miután az omlitett vállalkozóknak birodalomszerto ismert nevei, valainiut a ^esti föügynöksóg jellomdús fórfiai pontosság ós lolkiismorotesség tekintetében, valamint vagyoni állapotuknál fogva elég biztosítást nyújtanak, legkisebb okunk sincs kétkedni azon, hogy a közönség bizalmát kiérdemelni fogják. Minélfogva legbensőbb óhajunk, hogy az emberiség boldogságára czélzott Ily némes törekvések no maradjanak sikorot-lontlf s a biztosítás áldástcljes eszméje népdnknél minél jobban oltorjedjon.
A Folyó hó 3. vitték a szóp Fábián Ilka klsasz-szonyt örök nyugalomra; meghasad asziv, midőn látja varosunk egyik kedvességét az élet tavaszán szülői karjaiból és baráti koszorújából elragadni, lehangol va,bánatteyes szívvel kisérték öt 12 hölgy fehérbe nós szinte annyi férfi gyászöltönyben temérdek nép közt a jobblétrc. 0 tőlünk távcz< tt, egy jobb világba szenderült , sírja széléro bucsu könyot hintünk — hisz virág fog nyílni sirja fölött — mert ő is virág volt; madárkák fognak a sir fUlöW lalokat zengoni, mertö is dalolt éltében — csak ha anyák keresik fol n sirt azokat figyelmeztesse, hogy u leánykákat, kik ol-ri.gadnl hagyják niAguknt a vigalom zajától, s a túlságos táncz miatti felhevülés közben nagy mértékbon veszik igénybo a fagylaltot b más hűsítő szorekot, — iparkodjanak az ebből orodhotö veszélytől megóvni. Nom állíthatjuk ugyan, hogy jolon osotbon kizárólag "8 volt az ok, do a figyelmeztetés nem árt.
A A „Kanizsai Dalárda" mult számunkban om-l''tett közgyülóso f. hó 12-óro halasztatott el.
A Járdáink ritkán dicsekedhettek tisztasággal, *aost azonban jött egy hatalmas seprő, mely megtisztította, még csak fizetést sem kivánt egyebet szomo-
ink s tüdőink rontásánál, — a száraz északi szél.
. i ■
A A szárazság aggasztó jelei nálunk is mutatkoznak, s mozei gazdáink, kik örömmel térnok haza ostönként a bö aratásról, elszomorodnak ha látják a • xóp roinénnyol kecsegtetett más torraényokot a nap hevétől fonnyadni — sárgulni.
A Vidékünkön a garázdálkodások daczára a hatóság erélyes intézkedésének, a gyakori kivégozto-tóseknek — épen nem akarnak szűnni. A napokban n Kanizsához közollovö szepotneki pusztán összeütközés történt a csendőrökkel. Erre néhány nap múlva kirabolták HalAssy Aladár urat Tóth-Szordaholyon a haramiák a már náluk szokásban lovö kegyetlenkedések közt. E hó 7 ón ismét összeütköztök a csondőrök-kol, mely alkalommal ez utóbbiak közül ogyot meg ís lőttek. Ezen verekedés a Kámahází pusztán volt, melytől azonban bővebb hitolos tudósításunk nincs.
K n p o m v « r.
* A karádi uradalomhoz tartozó ordöségokbon láttunk 200 darab tinót, moly a szárazságtól Bujtott Bánátból hajtatott. Nom tudom, ha igy tart ídöjárá sunk, Soinogyból meg nem koll-o majd máBltova hajtani?
* Kurádon rövid idő niulva gőzmalmot állíttat f.:l a veszprémi n. méltóságú megyés nüsnök ur. E gőzmalom valódi áldásn lesz a vidéknek, hol a szo-góny nép sokszor unpokig ellesi n malmokat, míg egy nierczo eleségét lekotyogja a garat; n t hotösobbok pedig a Veszprém-, Zilatnogyoi malmokra, sokszor a Drávára viszik oleségoíkot. Monnyi ídőinulasztás ? költség ? Nyáron viz nincs, télen a jég miatt nóm lobot őrölni. Most tollát segitvo lesz a bajon, b a régi szép népdalt igy dalolhutja Knrád ós vidéko:
„Karúdon van egy gőzmalom, Örömet őrölnek azon."
* B.-Füreden jul. l-ig körülbelül 400 vondég volt, Fújdnlommal tap isztaltuk, hogy e kis paradicsomban óVonként mogjclujni szokott birtokos osztály nagy része, az arístokriyjft pedig tömegestől visszavonult ez időpontig. Hol''koressük a bajt? ezt csak hosszasbb czikkhon lehetne kifejteni; do azért itt ¡8 megemlíthetjük azt röviden, hogy Mayor vendéglős a róffi szokás szorónt most is ugyan csak erősen — kefél!...
* Bibok Jjí\jo8, n dőrék n^yőrí Közlöny" segótl szerkosztöjo „Evkönyv"-ot''ós „Győri naptárt4 ad ki. Felhívjuk rá tisztelt olvasó közönségünk tigyelmét.
* A Balaton annyira boapadt, hogy midőn a „Kisfaludy" gőzösre szállítják a révészek a vondégo-kot, ugy koll tolni a ladikot a vízbon. Szép mulatság ily forró napokban mind a vondégok-, mind a révészeknek.
= Uram, uraiul Hunkár István uram, »zólunk az úrhoz. Ön a szőlőművelés , borkezolés tanulmányozása végett a Haj na vidókro utazván , — egész tisztelettel kérjük önt, mlja jelét — boraink nomoBÍ-téso érdoméboti — szerzett tanulmány- ós tapasztalatainak, hogy a tanulmány no legyen véka alá rejtett mécs. Ha un tanult, tapasztalt, mit hiszünk, a megyo gazdasági egyosületo segédkezet fog nyújtani tanulmányának kifejtésére. Különösön ajánljuk, hogy a hozott, 8 nálunk is alkalmazhatónak ismert pínozo-szereinok mintájára készíttessen minél többet; állítson fel bolölök a megyo torüloto két kiváló pontján raktárt, hogy az eszközök használatúval is minél jobban hathassunk boraink nomositÓBÓro. „Do a pénz, a pénz?" — kiáltja ön 1 11a van alapos tudomány és akarat, erős a reményünk, hogy a gazdasági egyesülőt — inolynok fö törokvéso o tóron minden jót és czólra vezetőt felkarolni — az anyagi segélyt is meg-Adja. Többen. (lhkuUletett.)
* A mocsoládi határra dőlő kisbári vágás, moly a karádi urodalomhoz tartozik, még 6-ón délután is égett a gyújtás kövotkoztébon. Most már any-nyira megvünk, hogy nomesak a kazal és házakat, liánom az ordöket is — gyújtogatják az istentelenek.
* Azon asztalos, ki .*öttsén biztosított házát fel gyújtani akarván Kaposvárra hozatott, a legközelobb tartott büntotö törvényszéki ülésen 2 évre ítéltetett.
* Hiteles forrás után Írhatjuk, mikóp nom igaz, hogy Sörnyón a marhavész kiütött volna,
* Batóban is építenek gőzmalmot.
üSTyllti r>osta9L.
F. K—nsk, K»nln\n: A nó|>djtokat haixuAInl fo„''|uk a naptArba, amint Írva volt. KUsxönot.
K. J- ok, KlgUuAn: Vcttik a bocucs sorokat, a. ír Uiu nom mlonk, hanem munkat\r»alnkó, k lldemínyolt adjuk.
T. V—nak, 8t. L-ón: At c!«<J sxAiura mcgkí»ott( rövid l>lön kapod lovcl ínk-t, ''* mindent tu>lnl fog»*.
D. J. .11''tértem a cxArdAba*. Jobb volna a templomba
8 — y-nak, ll-«m A káltoinóny i* a tornák a naptArban vllAgot FAtnnk: bec»e» muukAlkodAiAt vArjuki a k lldendö <J»»xeg. Art előre ¡» vegyn kfts/ttnet''lnket.
.DjhAnyom". Nem tudom hol »xedto 8n K»»»e, dn nagyon ctÖJ a f l.tjo. Ha kogyod iiltetvónyi;*, biionyAra U»bt>.-t j<Wod?lme< a roM Irka-firkAnAI.
„Naplód titkai- 11« mogongodtetlk a riWldM», — kSsttlhrtg.
„Hol a budim ld Meglehet vaUmsIylk lálogbAiba n. Nom igy koll örükitonl ai eltíinö maflryarvUeleUit.
K. J -niki A* .lm»* O''.lmiit akurstunk melleit »ein adliat-n''ikv a „kedvit bokréta'' axuubau — hn 3n 1» ugy akarja — bolo jlhvt n naptárba.
„KK<1 előttem, kiWl iitAnnm.
Klipem si-nkl mogno lAnon'' Ne Wljon »n, nom lAtJa senki!
»JWi»», «».»a" „ApAm dala'' — ,KI» korú'' — „UrAvai uípdnl" — k<5<ölhctlonnk| isudMjiik o bjIlorin<''''-t il/ssAr*. idiibon .Hirodm*. Meg fog Jelenni. „L>ka««Altiiuk4. örillduk rajta; t^r-m''iuctcn, a nJtet Artvo s nom a vem t.
„GajibuiA^l ogycililotlink''. — MAsodlk r^sso ndliató volua, ha sscrxöjo igy beloogyoxik.
Felelő» «zerlccHztö: IlOHOZ ISTVÁN.
—»—IIH I II ■ —Ws—————s—>
Gazdasági tudósítások.
\ng> -KjiiiIzmiiii, jul. 0* Jó darab idojo folyton száraz szeles napjaink vaunak, az aratás mindonütt foly, do píacztinkon Csend uralkodik; o hóban lioli vásárunk sem volt, sonkisom akar adás-vovésbo bocsátkozni míg az aratás s gabna hordás bo nout végződik, hogy onuok sikeréhez képest alkalmazkodjék ; azért biztos árt nom is jelenthetünk.
Knposvnr, jul. hó G. Ha még sokáig tart a rop-íiant hőség, tiszántúliak sorsára jutunk némi tekintet-bon, a monnyibon a legelők lesülnek; s sarjú kevés losz a zab lesül; répa, burgonya, kukoricza nem diszlík; pedig, habár ösziekboti gazdag aratás van is bizonyos vidékeken, a tavasziak hiánya azért nagyon meglátszik. A hőmérő délután 1 óra felé 24—27 fokát is mutat árnyókban; tegnap és ma hovos éjszaki szél, molv komor folhökot hozott, tn ilyek azonban oső nélkül oszlottak ol. Az aratás javában foly; hogy fizetnek a kévék, még a jövő titka; de jót romónylünk. A búzaára 4 frt 20 kr. Hozsó 2 frt 30—40 kr. Zab 2 frt. Hajdina 2 frt 16 kr kr. Nom lőhet örülni; a patakok és kutakból kifogy a viz. m. p.
A Hiú mellül, jul. b. Most logfotjobb az aratásról írhatnék ; búzánk szén és kitűnő nehézségük a mennyire nz aczélos szemekből következtetnünk lehet; a rozs szinte ép szemű, a kövér földekben sok helyett megdőlt. Fuvarozás, kereskedés szünetel, minden ember a mezőn van.
8*. l-''ejérvúr, jul. 4* Az olcsógár meglehetős szilárdan tartja magát; Buza 4 frt 50—60 kr. Ilozs 2 frt 00—80 kr. Zab 2 frt 10 kr. Szegény emberek már ly búzát is hoztak bo pár mérőt; szép ós aczélos.
......
Ha.mAlat tlölt.
HaiinAlat utAn.
Lótulajdonosok különös figyelmébe ajánltatik
az
0TTENREITER LIPÓT
csvz-dlcncs-irja lovak számára, Linimentum anii-rheúmaticum equi.
Ezon liatlutós szór, mely a lovaknál akár fríson támadott, akár idült rok, knntságánál, vagyis azok lábainak csúszos-rhoumatícus gyulladásánál, marjulások-rándulások és bokacuklásoknál, lapoozka s kereszt bénaságánál, vagy a meghűl tés által előidézett liármínö csúzos feszosség és merovcdoltség ellen, íudaganatná idősb elgyengült, vagy kicsigúzott, kimerült és gyenge lovaknál alkalmazandó, és ezen elősorolt bajokimk eddig ínég hallatlan gyors gyógyulását hozza létro. — Ezen ir nomesak magán-bizonyítványok által, liánom a pesti m. k. állatgyógyintézet által megvizsgáltatott s valóban gyógyorojünok tapasztaltatott s hivatalos bizonyítvány által mogerösíttotett. —• Miután őzen ir alkalmazásánál gyors és jó hatása mellett, som a szőr szinénok változásától vagy annak kihullásától tartani nom koll, és több évig is in gtartja gyógyerojét, azért is ezon ir nomesak Magyarhonban, hanem austriai birodalomén túl is a legkedvezőbben fogadtatott és jó hatása miatt elismerésben részesült.
Ezon ir kapható, alulírt czimem alatt, nevemmel ellátott pocsétnyomóvak lepecsételt kőkorsókban a használati utasítással együtt. Ara egy kis korsónál
2 frt. 60 kr., nagy 4 frt. 60 kr., 30 kr. az olmálházás mlndon egyes korsótól. — Megrendelések csak az ir és elmálházási órtéknek posta-díjmentes megküldésévol azonnal pontosan teljesittotnok. — Kapható és megrendelhető még I''eston ugyanazon úrért mint nálam t. cz. TíJrűk és Wagner gy/Jgys/.orész lí''orhnielHter és Thalmnyrr gyógyanyagkercskedő, llollúh) T< ut verek kereskedő uraknál.
Külföldön London, l''úrln, IJerlhi, Fninklurt, n. M., Hí. Pétrrvnr, Zürich és Ccnfben az ottani lapok hirdetései szerint.
Kövotkovő uraknál, vidéken az áóa egy kis korsónak 3 frt. ogy nagy 6 frt.
Arad: Pchleitnpcr Vilmos. Iladen : Haner M. gyógy«». HaJAn t C«ernyns Testvérek. H Gyarmat i Hiplcr testTÍrck. Híe#: Wittmau A Frroylor. Itr''inn : Kuboach A. jun Ctfi* : (Kom. megye.): Borfay
K- gr^gy*.
Debroeieu i ltickl A. J. Kgcr: Wetiely JAno», gyógy. Kiesd: HorrAth Kor. gyógy»». (Jratx : Kischer A. Qy8r: I.ehner Ker. Intbruck : Taiirschenthaler M. Ka»»a i N''ovvlly SAudur Klagenfurt: Hk<da O. KoloisvAr: WolfT F. gyógys*. Kromtadt: Jek< llic* E. gyógy. Krcmc 8» ii!l M.
I/Oinbergi ltorllner A. gyógy»». Mii* : Cusolle J. unokalieic»«. Loioncx : Húnbak A. H. Ml.kolcs: Ppuller A. J.'' M.-8ch8nberg: Otdnlt Frted. Harm.-Haigot: 8«ir»lu F. Magy-VArad: Ki»» Ham. Kagy-Klkinda: Oartlgrul>cr M. NylregyhAia: JAroxy O. Oravicia: (HAn»Agb): lWkerP. Orahovlcxai (Hlavonin) : Hor-
exog F. OroihAxa: 8nlyog Kde. Tanetova : Kranesovits O. l''éa, Hald eker A. F. Poxaony : Walko M. 1''rAga: Wnhardt K. l''utnok: 8x«pc»»y Gy. gyógys*. Klmaxxombath: C. Hanilliar Kxosxow. Hehaitcr J. f» tA.-sa.
8iimegli i Thanhoffer 8. Htathmar i Welsx J.
8*egcd : tkhlcsingvr H. 8xeg*xArd: Gutter A. 8x.-F. Wrvér t Koixberger 3. Hioinbatlieíy; Kelemen 8. A. 8«pron: Muller P. Htockeraui Dlsehcmlorfor J. Tata: Hcunel C. t''nirhvAr: PollAk P. l''i-Uci »e: Wagner Fer. l''J-VIdók: 8chrelb<r Ford. Vcsxpróm i Hnttner JAn. Wariud : Ainbrosaltx M. Wels: Wnllner 0» CsUeheck. Wersehetx: Gulit Uih. /ala-Kger»/.< g : Haudtok !»tr. Znaim : H. hmldt G. Zombor: Pupits UtvAn.
Ijau^cnloi» i Mayer KAroly Kagy-Kuiilzhún egyedül csak Fesselhofer Józsefnél a föutczában, n városházépü-lotébon kapható, aliol az ár 3 és 6 frt. o. ó.
B9* Kapható nálam azon más híres és ismeretes Wagner J. vegyész és gyógyszerész ur által kószitott öt kűlönfélo barom-, tnp-, és Ky<>K)''poro , melyek lovak- és szarvasmarháknál, juhok-, disznók- és baromfiaknál logj''obb sikerrel alkalmaztatnak, ozon porok a m. k. állatgyógyintózot által megvizsgáltattak és hitelesen bizonylttatik, hogy azok a gazdasági czélok oléréséro alkalmatosak. Az ára, mint a feltalálónál, egy nagy nyalábé 80 kr., egy kicsinyé 40 kr. o. é., használati utasítással együtt. Megrondolósek pontosan teljesíttetnek.
Otttínrelter IVlXíót, oklevele» «íllntorvoH,
ki»-hid-uti''ta 3. í*. VA<l/U/.kürt Atollcnéhcii /m kfríj»« ti utón, Öt-j)AC5Ífta-titt''KA 10 m.
Wftjclita József kiadó, lap- úh nyomdntulüjdonoR Nngy-Knniz8<tn.
Ül. szám. 18(5:1 julius 20-án.
Nagy-Kanizsa. II. évfolyam.
Zala-So
Ismeretterjesztő lap szépirodalom, kereskedelem, ipar, gazdászat, tudomány és művészet kOréliől.
Megjolon o lap legalább egy íven jullus hó 1-töl kozdvo mindon hó 1-én 10-én és 20-án. — Előfizetési ár postán szétküldéssel és holybon házhoz hordva egész évr® 6 frt.j félévro 3 frt. Negyed évre 1 frt 19 kr — Minden olőfizotő a tulajdonos kölcsön könyvtárát az eddigi fenntálló foltótolok mollott fé 1 áx^kaMnáíhatju. — Nyilttér egy Petit sorért 10 kr. — Hirdetésok négy hosábos Potit sorért 1-ör 1 kr,, 2-or 0 kr. és minden további bolktatásért B kr. s bélycgdijétt 80 kr. fiiotondö.
A beiktatási dij s a lap keselését illető mindon tár
gy a kiadó hivatalhoz Nagy-Kanizsára; a lap szollomi tartalmát illotő közlemények podlg, ugy bórmontvo a szerkesztőséghez küldendők Kaposvárra.
mindon levolok
M. Cormick arató gépének próbája Gombán.
A somogyi gazd. egylet még tavai rendelt meg egy M. Cormick gépet Pesten .lurenák bizományosnál. E gép az idén már júniusban megérkezett, de közbejött félreértések s baleketek folytán a próba osak ma tartathatott meg julius 13-án.
Ez idíí alatt Shnttlewortli Woodfélo gépo debattirozott N.-Bajomban, még pedig köztot-szés mellett, elannyira, hogy az odavaló com-poBsessor urak „hi Woodu jelszóval jelentek meg Gombán, hol gróf Forgách Móricz a gépészeti szakosztály elnöke Kund Vinozo úrtól rendezett próbához gabnáját, lovait, embereit felajánlotta, azon lovagias ügy- és vendégszeretettel , mely a korékkiszedő tempóktól oly nemesen különbözik.
A .gép főkereko, az első a 11-ki próba kezdetén eltörvén — osak az olŐtto való este érkezett meg, s ezért az előkészülot unalmas-sága némi türelmetlenséget okozott; ugy hogy bőven szemlélhető volt itt is azon apnthetikus kétely és Uitetlonség kifojotése, mely a magyar arozokon annyira ismeretes.
Végre d. o. 9''/, órakor a gép olkészült, megindult a mezÖfelé; rajta Jurenák Sándor, ugyanaz ki Megyeren versenyzett. A próbatér lejttís fekvésű búzatábla volt, hosszas négyszögben kijelölve.
A kót erős ló megindult, a gép zörögni kezd. A nyergesió tüzesen nyomul előre; a rudas, egy malitiosus fekete, nem huz sommit n lm biztatják — rug. A kocsis szokatlan Ülésében a pörgő motoláktól zavarva, az irányzatot ei-eltévoszti különösen a szöglet fordulóknál, b gabnát tiprat. A geroblye több markot kuszáltan vet le, a vasujjak itt-ott földet túrnak. A gépész „megálljt" kiált.
A Wood-guelfek rámutatnak a hibákra; a Cormiok-ghibollinqk kezdik rostelleni a dolgot.
Azonban „der zulotzt laoht eto. eto." néhány csavar meghuzatik, a gereblye megnyuj-
tatik, a kocsis lélekzetct vesz, még két lovat fog bo s négyesben ujrrf megindul.
A munka javul. A tarló tiszta, alacsony, a markok tömöttek, rendesek, a négyszög pedig hihetetlen gyorsan fogy! Közben a kasza a kocsisnak szíjjal borított aomfa ostornyelét darabokra vágja, cgy téglát kétfelé szel minden további kövotkozés nélkül; a 18 kötő nem győzi a kötést. 8 ez ugy megy egy óra hosszat. Ekkor a szakosztályi elnök megméreti a még fen-levő gabnatért, órájára néz, mely 5 perez híján 11-ot mutat s indulást parancsol. Ez a próba! A gép megáll 12 óra 16 perozkor, s 26G0 □ öl buza vetés a földön fekszik, a legrendesebb markokban.
Az eredmény felülmúlt minden várakozást. A próba sikerült!
Egy holdat 36 perez alatt letakarítani, szebben mint bármely arató, nagy eredmény még akkor is, ha a gép 4 lovat igényel, habár valószínű, hogy két pintzgaui szinte meg tudna neki felelni. Az ár 45 ft szinte nem nagy, » a kedvező esélyt még növeli a gép erős alkotása. I)o a szegény munkás nép?!! Légy nyugodt Brutus, még to írt (/assiiis! Nem bántja ez a népet. E gép 15—20 embert foglalkoztat naponként s százakat ösztönöz gyors becsületes mnnkára. E mellett ignz, hogy nehezebb lesz más kárával 3 héti rosz mnnka után az egész évi szükségletet megkeresni, de megrövidíti az egyik munka idejét s más ujabbra utasít. Nem veszi el a kenyoret, do szabályozza a munkás követelését a korlátozza szeszélyoit. — Erro pedig oz idő szerint nagyobb szükségünk van, mint a philantropiával takaródzó csökönyös-ségre. 11UKÓOÁTI. *)
Korszerű felhivas Kaposvár lakosaihoz !
(0) A félre nem ísinerhotő óriási eléhaladás, mely mindenütt mutatkozik, kereskedés « ipar-
'') ValahArs I Őrre Ildiink «»iWInkbfll • Ul/Uko/A»n«k, h* Ily c-rfik Umogstnak, bUtot a »Iker. Hűik.
üzletben, minket is serkentsen, hogy kezeink fogjanak a munkához s üzemeinket nyissuk l''el az alkotó újkor előtt.
11a már városunk nem részesülhetett a század egyik legfontOHb találmányában, mivel vaspálya még nem vezet határa széléhez, legalább m i no mulasszuk el, egyesített erővel s minden tőlünk kitelhető módon a közjót előmozdítani.
Már házaink előtt húzódik a villany sodrony h ma holnap, gondolatainkat Európának akármely novtejfes ^ÍC^rosávnl egy-két óra alatt közölhetjük^* »hrffimindenütt csak előmenetel s a jelszó „előre," mindenütt közszllk-ség, társaság s egyesületekre; inert már most két kéz nem elégséges, — valamint az egyesnek készpénze sem elég sokféle kiadását fedezni , avagy életét bíztosítani. Azért alakulnak az említett baj elkerüléso végett több igénytelen helyen is különféle egyletek; és — mindezek közt főkép az ugy novezott „Segély-Egylet" az, moly valódi arany gyümölcsöt hoz. Bátor vagyok tehát ezen sorokban t. kaposvári lak-társaimat ezen hossnos s nagy jövőt igérő intézetre figyelmeztetni, hivatkozva az ily intézetek tettleges eredményeiro Kis-Czoll, Szombathely, Győrött, Nagy-Kanizsán stb. stb.
Előlegesen megjegyzem ama többfélo c-lőnyt, melyet ezen egylet réHzvovőinok nyújt:
A) Csak 50 kr. hetenkénti bofizetéB által tíz egymás után következő éven át, a belépés ezen intézetbe mindenkinek lehotséges.
B) A bctételck, számítva legkevésbé 1000 részvényt, hetenként 500 frtra mennek, melyek csak egyedül a részvevők közt 67« oszthatók.
C) Ily módon évenként 26000 frt jönno forgásba, mely az uralkodó pénzszűkében a mestorember, kereskedőnek stb. vajmi hasznos lenne.
I)) Továbbá ezen egylet nagy segélyt nyuit rögtöni pénzzavarnál, fekvő vagyon vétőinél; gyermek kiházasitásnál, szóval minden Morult körülmények között, minthogy itt a pénz 6*/, kapható.
TÁRCZA.
TJti rajzok.
München.
(Folytatás.)
Mllnohen igon számos nevezetességeinek megtekinthotését nagyon megkönnyíti a rond-kivül olcsó, s gyors közlekedés, a továbbá, hogy a főbb érdokü holyiségok vasár, és ünnepük kivételével mindig nyitvák, s legnagyobb részt minden belépti dij; vagy „Trinkgeld" — borravaló — kunyorálása nélkül jut be az idegon, míg máshol ennek egész a szemtelenséggel határos tolakodásig van kitéve az utas, — főkép Salzburg, s Tirolban — se mellett a vizsgáló figyelmét is nem kÍ8 mértékben zavarja.
München nyilvános közholycinok clősoro-láaában minden esetre első helyet érdcmol a flo-renti stylben épült, oszloposarnokos gyönyörű könyvtár mely ozélszerü berendezéso által az első, — tartalomgazdagságára nézve pedig a • második hol vet foglalja el Európában, van ben-
no nyolez százozer kötet, s 22ozor kézirat a legújabb, s az emberiség ős időiből cgyiránt.
A legkiválóbb ritkaságok, egy o czélraszánt külön torembon, az ugynevozett „Cimeliensaal" ban őriztetnek üveg szekrényekben Itt láthatók a többek közt; egy vademberek által igen sajátságos hetükkel irt könyv, melyet I''foifer Ida — a híres német szinmti-, s regényíró nő — hozott magával déli utazásaiból, s ajándékozott a könyvtárnak, — Allarichtól a vestgóthok törvénykönyve nagy pergamenen, — egy magyar biblia 1446-ból, — egy római katona elboosájtó levél „Abschicd" igen''sajátságos modorban kiállítva Nero idejéből, — chinai rízspapír, meglepően szép, 8 ügyes készítmény, — egy nagy sanscrit könyv, — ős lombárd irás, — sténographia mégCicero korából, Thiro által jegyezve, — a „Nicbolungcn" dalok ogy kötetben a 13-ik századból, — a „Korán" két igen-igen piezíny példányban gazdagon aranyozva — I. Maximilián imakönyve a 13-ik századból, ily különös kezdő szavakkal pergamonro irva: Deuslibertás angolorum, et fabrioator mundi... Gutten-berg első nyomtatott bibliája 1450—55-ben, —
s végro a két roppant értékű regonsburgi aranykönyv, 870-ik évben irva, s töméntelen kincset érő drága kövekkol kirakva, stb. itt osak köveset soroltam elé a tömérdek kötet, vagy csomag közül, és csak főkép azokat, melyek a legnagyobb ritkaságok közé tartoznak, s melyeknek hamarjában alkalmam volt ozimöket tárczámba jegyezhetni. Még néhányszor megtekintém a kolosaalis könyvtárt, mindenkor alig birva mogválni tőle; s aztán a festészet, s szobrászat hírhedt csarnokait sieték felkeresni.
A több mint két ezer festvényt tartalmazó képtárlat két pompás palotában van művészi avatottsággal elhelyezvo az ugynovozott ó és uj „l''inakothokában." A száz meg száz remok közül leginkább föltűnnek Rubens óriás müvei a negyedik szánni toromben.
A „Glyptotheka" vagyis a logrégibb kéj>ek gyűjtemény helyisége annyiból igen nevezetes, hogy példányai a föstészet első korszakából, leg-többnyiro görög mesterektől valók, a igy olyanok; minőkkel a világon kevés képtár dicsekedhetik.
Van benno továbbá háromszázezer rézmet.
/
K) Idővel ezen egylet takarékosságra in »erkents pénzforrásai által szorgalmas munkásságra ösztönöz^ melyek —kivált mostani időkben — c.-ak ugyan az élet fenntartásához legfőbb felt ét (¡fok. ,
Ne ríaszszoif yísRza senkit azon eszme, „hiszen takarékpénztár alakult, .mely az elésorolt körülmények közt szintúgy megfelel a ozim-nek." Soha, mert a mennyibon ezen két intézet egymáshoz liasonlít, annyiban eltérnek ozéljaik, s hogy a mondottat bebizonyíthassam, azon luy^>niitást hozom hogy mfgja taka-
rékpénztár pénze a szállodák ama drága élelmezéséhez hasonló, melyot azok cgyo« utasnak nyújtanak, a sogélyegylet pénzo a kiszabott egyszerű életmód, avagy közasztal, moly az étekbérlők mennyisége miatt sokkal olcsóbba kerül. Továbbá: míg a takarékpénztárak csak üzlet természettel bírnak, — itt az emberi szőreiét segédkezet nyújtó.
Legyünk tehát mi is ezen idő- és embori-ségtől egyformán követelt, ugy városunkban közszükMgct pótló intézet megalapítása iránt fogékonyak, s a jövő megfogja mutatni, hogy valamint az egyes ember is csak az lesz, a mire magát képezte, ugy minden város b helység bizonyos jelentőségre csak akkor emelhető, vapy legalább anyagi romlástól az esetben biztosítható , ha minden rendű és rangú lakója felfogva a kortól mutatott irányt, haladást, nagy s szent eszméket, a közjólét jövője érdekéhen lerakja filléreit a közös oltárra.
Az észszerű gazdaszat.
l)r. LAftlcr károly után
KÉN VI REZSŐ. III.
A villany egy folyékony állapotban lovü test, inely minden ogyébb testekkel összoköthotőnek látszik.
Amely testekkel összekötve vnn, azoktól dörzsölés és vegyészi miitételekkel elvonható.
Dörzsöléssel 1-ör a villanygép által, mely miután egy körszÍYattyu listását okozná, ugy saját villanyosságát egy testtől, valamint ezét is a vonzás alapján a működés alatt elvonja, s az elvonó tcstbon, melynok az ugy novezett nemvozetők által szigeteltuok lenni kell, az elvont villanyosságot halmozza. Másodszor, oly dörzsölés által milyou az eloktrophoron történik. Harmadszor, a delejozésnól alkalmazott dörzsölésben hasonló dörzsölés által. Negyedszer, a rossolö és vésö-az érsekeni alkalmazása ált >1. Tudjuk, hogy ez utóbbi osothen n vas- és aozél reszelék a reszelő és vésőhöz tapadunk, mivel osok az elvont villanyosság egy részét magukhoz vették.
Vegyészi inütétclekkul elvonható a villany, mint aLoydeni pnlaczk és villany oszlopok mutatják.
Ugy látszik, hogy a villanyozó bizonyos testekre nagyobb vonzást gyakorol mint másokra. A vas és vi;r»i nagy vonzerejű okozza, hogy ezen anyagokat a villámhárítók készítésére használjuk; valamint az üveghezi csekély vonzása oka annak , miért ezt a testek elszigetelésére használjuk, inelyokbon a villany felhalmozva vagyon. A mézga és gyanta hasonló tulajdonnal bírni látszanak.
A villiny mint a meleg bizonyos testek által, melyekben már halmozva vannak, orősobbek megköt-hotŐk, az ns megtarthatók, mint mások által habár hason mennyiségben lennének is azokban.
M
Do legyen bár mi nagy is « visszatartó orő, még som akadályozhatja, hogy Idővel az ogyensóly helyro no állitossék. Az egyensúly utain törekvés okossá azon kölcsönös vonzásokat, niclyoknok hovossógo gyakorta az egyesülésnél azon lökósokot szüli, molyokböl a villámlás és monydörgés tünoményoi szármasnak.
A villany ngy látszik, hogy földünket kisebb nagyobb rétogokbon veszi körül, s ugy rakodik lo roá, mint különbon ogy olszigclt test felülotérc.
Igon nagy rokonsága vagyon a meleghez is. így például ha ogy delojozott érczct mogmologitünk, elvesszük dolejos orojét.
A molegszintonagy rokonságban áll a villanyos-sággal, amint ast bővobbon is kifojtoni fogom. A világosság által vonzott melogség, a napsugárosoport által földünkre vonzott közbe takarodik. Az egyonlltő közelében van a legnagyokb melegség; s ugyanott azonban legkovesobb n foldszínóni villanyosság. Az azt körző rnoleg által olvonatva a föld számtalan |>ont-jain omolkedik.s a molog folyamával felfelé törokedvén a magasabb légkörökbo vonul, hogy igy egyrészben az éjszaki, más részben pedig déli sarkoknak forduljon. lift a sarkakra érkezik, ott egyesül, s mintegy esernyő alakját véve fid bolterjében öregbedik, hogy az éjszaki fény tüneményét létcsltso, egy tünomónyt, mely ugyanazonos azzil, melyet egy villanyos tojáson a villanyfolyammal előidézni lobot. Ezen tünemény tanitja, mint egyesül a légfolyam által hozott villanyosság a felszínén lótczővol.
Mondám, hogy a villanyosság, a mclog és világosság által földünk egyenlítőjénél fekvő számtalan pontjaitól elvonatik; őzen tevékenység a sarkak irányában csak mind vészit Iwltorjéből, bizonyos a légmórsék által változó bolyokéig, hol aztán megszűnik. .
Könnyön érthotő özekből, miért van annyi vihar a forró öv alatt, miért a hideg övi tartományokban villámlást, monydörgést nom ismernek, s miért van az. hogy minél jobban közeledünk az egyenlítőhöz, annál huvesobbnek találjuk a viharokat is.
Mindez megmagyarázható a vonzás törvónyci alapján. Amint t. i. a melegség a napvilága által bővíttetvén, orejét számtalan pontokra gyakorolja, az ez által elvont villanyosság a légkörben törül ol. Ez ott réssben megkötött állapotban van s folyama nincs is. Két ollontétcs erő hat roá, amint t. i. az egyensúly utáni törekvés hozza magával a föld egyrészről, másról |>c-dig a napsugárcsoportban foglalt inolog. Mig a meleg erősobb orojo a villanyosságot magával ragadja, azon irányba vonván azt, mely a melegé, ha azonban a molog orojo hűtést szenvod és fogy — mi lég- vagy viz-foYyam, vagy a napsugarak nagyobb hanyatlása által okoztathatik, ha a légkör villanyosság által o'':telül — akkor a villanyosság a vontorő által a foldro lefelé vonatik. Követkozéskép délután, vagy a$ éj kezdetén lovosohbeknok kell a viharoknak lon;u, mint n nap más óráiban. Ez átalános szabály, -¡loly a kivételek által semmi csotro sem döntethetik tuog.
(Folyt, köv.)
II. Nyilt levél.
Mag)-Kanizsa város képviselő testületéhez!
ElsŐ lovolom kapcsában emlékeztetem a t. bizottmányt arra, hogy a városnak tiszti kara alkot-mányszerülcg lön megválasztva, folytán ennek az 184Vs''dik évi t. cz. XXHI. értelmében a tanácsot 1 — mi képviselő testület — tcszszük oly testületté, moly határozatokat hoz. Kövotkozésképon teljes joggal birunk arra, hogy közügyeinket ugy szabványoz-zuk. amint ezt a fennforgó körülmények a törvény értőimében kívánják és megengedik.
Én egész őszinteséggel mondom, hogy a közügyöknek eddigi kezelési rendszerével a közönség ogy általán nincs mcgolégedvo, azért a ki a nép közt forgolódik, mint ón is, bizonyosan sok olyasmit hall-
—— — 1 i ....... ———— i i I —m
szét, h kilonozezeron fölüli szabad kézirajz, öt különösen kitllnő, Ilaphaoltöl.
A mű kiállítási, jobbadán vas, és üvegből készült palota korinthusi stylben épitve, — az üveg föstő intézet, — az érczöntő műhelyek, melyek m>* már világhírre vergődtek,—s különösen a „Schwnuiithaler-nmzeum" a hasonnevű nagy művészről nevezve, moly érez, szobor müveivel elragadja a szemlélőt, továbbá a „Beliasea* a hangversenyek termo,''—- az, ó és nj királyi lak, — s végül az ujonan épült leir-hatlan szépségű sz. Ikmifaciusszékesegyháza; — ily egyszerűen fönsége», izlésteljcsen gyönyörű épületet sem l''áris, som Lóridon nem mutathat föl — mint meg annyi remekei az ifjú bajorlb''-várotmak.
Van még két igen nagy nevezotességo Münchennek, b mindegyik a városon kivül fekszik, Kgyik a „Ravaria" másik a Sondlingor déli kapun mindjárt túl fekvő „Gottesacker" nevű temető. Ha csak fél najwt időz is itt az idegén; o két utóbbi helyét, s a Bonifácz templomát megnézni el ne mulassza.
. üavjnria, a IMI láb magas éroz koloss,egyik
— m i i i i, i. i i ---- . —
o nembeli legnagyobbszcrü, s legtökéletesebb kivitelű mű, talajától a szobor főjéig — melybon hat, do nyoloz egyén is elfér — 6G lépcső vezet. Kzen gyönyörű nőt ábrázoló szobor cserkoszo-rút tartva jobbjában mintegy kiegészítő részo s koronája a mindjárt háta nicgctt elnyúló, do-ríai oszlopokra épített dics-csarnoknak, — Kuhmeshallo — melyben mindazon jelesek köböl faragott mellszobrai fölállítvák, kik bármely ágában a tudomány, művészet; vagy habár csak a kézi mesterségeknek is kitűntek!... Valóban nem lehet ennél okosabban kigondolt rugóját még képzelni som a kezdő fiatal ösztönnek.
Be megilletné Budapestet is egy ily „Kuhmeshallo" !!! főkép miután annyi jelesünk van, kik közül már sokan szerteszét porlanak a hazában, vagy azon kivül iw! —a nélkül, hogy osak egy ködarab is jelölné helyüket; mig itt az ökot elannyira megillető helyen legalább holtuk után gyűlnének egy nagy társulatba c nemzet vértanúi... s o nemzet apostolai: mint egykor a koresztény valláséi India zárt ajtai közt, vagy üldözés időjén a katakombákban.
A „Gottesaokor" czimü-temető méltó vo-
•<•¡Vi.il . t • . 11.
hat, ha uftinukot nom füh''ibo,^^Mikct itt elősorolni nincs helyén. AÍH»lcsönös bisi^lfliinak tormő bimbói nagyon ¡1*1* ssaggatv«,Imintha már
reményünk son^Jfohctiurjojjltjobb toj^shez, vagyis a kölcsönös bifalöptnak ftiaéti bplrror illithatásához. Ily fölforgatott.,testtől ''léfokljol arra kell iparkodnunk, ''oMiwrü szabványo-
zása értőimében mindent u városi lakosság javára, könnyobbségéro és boldogságára hajtsunk végro, s ha ezt tenni fogjuk, akkor nom is kétlom, hogy polgári állapotunk jobblétének biztonsági alapját meg-votvo ki fogjuk érdemelni n közbizalmat.
Azt mondám imént, „iparkodjunk a kölcsönŐB bizalom létrohosjat^n.^-Úgy Viftijlpieaem P0''*''*'' c,,<» hogy o válságot» Időbért SOhki scAirdúíjOii el a közügyek kezelőitől, mort tagadni nom lohot, miszerint sok oly dolog nehezül vállainkra, molyok elég fojráz-kódtatók lóvén, tónyezöi nem ők, hanem mí vagyunk, így inkább gyáinolítsuk tiszti karunkat, gyámolltas-suuk mi bizalmas ogyetórtóssel, közromunkálkodás-sal, mint som hogy clkönyökölvo, szájnskodva, bi-zalmatlankodva, gyauuaitgatva forduljunk ol egymástól s tápláljuk, szaporítsuk a gyűlöletet, mint a rokonszenvet, írtért átirtyf bizonyos, hol egpretórtós és kölcsönös bizalom ni^os,,olt, hasztalan minden ipar és jó igyekezet, voszvo van mindon és leginkább a közügy, mert ily csetbon az egész kezelés önző gó|>o-zet modorában történik, moly osctbon a dolog folyama csak is azon fordul meg, hogy csak a pénzcsládában logyon annyi, mennyi a havi vagy fortály évi fizo-tésro elegendő, a többit aztán olvihotí a gólya.
Ha tohát mi képviselő testülot a városi tiszti karral ogyotér.tvo fogunk a városi ügyök kozolésóhoz, do ugy mint kell, akkor iniudon esotro bizalomra fogunk vergődni, n bizalom kifejtéso losz a kőtőkanocs, moly a köl csöu nyert bizalmat a mí bizalmunkkní tartamija egységben. Bz loond aztán azon melegágy, moly csíráztatni fogja jobblétünk tsrmőf^ját.
A közügyek szahványozását a monnyíro lohot és szükséges, CBnk i& a fönnálló törvények értelmében kezdhetnők meg. TERSÁNCZKY.
Megyei tudósítások.
Tisztelt Szerkesztő ur 1
A „Zala-Somogyi Közlöny" szerkesztőségét kérem fel rajnai tapasztalataim közlésére, annál ia inkább, hogy mint Somogy szülöttje s lakója, utazásom alatt fötoendőmül tűztem ki, o két mogyébon létező talajok hasonmását felkeresni; ugy ezen tal(\jokoní művelését a szőlőtőkéknek, valamint a borok clszU-rését és kezotését tanulmányozni, — legfőbb törekvé-som volt. A szőlőművelés és ültetés körüli toondökot nagyságos Korizinics László gazdasági olnök ur oly hivon, ismorotdúsan irá lo a tisztelt olvasó közönségnek, hogy ehhez tenni, vagy elvonni belőle, — meri) lehetetlenség; azért a szőlötonyésztöknok nem marad egyéb hátra, mint a próbákat megtonni azon útmutatás szerint; ugy mint én — ha kiosiben is — a rajnai és pfnlzi sima vessző rakásokat óletbo lóptctém s annak idejében eljárásom s próbám vrodmónyéröl a t. olvasó közönséget értcsitoni ol nom mulasztom.
Mi pedig engem a nyilvánosság teréro kilépni kényszerít, — a pinezekezclés és szüretolés, bor for rás s többi velejáró mostorsógok ozélsaerü ugy okszerű kezelése. Minek oltauulására saját kedvemen és költségemen kivül legtöbbet köszönnötök nagyságos Somssich l''ál urnák, Somogymogyo borászati szakosztálya elnökének, kinek páratlan kitartó szilárd akarata és tovékenységo rövid idő alatt kozom-hez jutottá az utazásomra clkcrUlhotlon ajánló lovc-leket, a/, országos gazdasági Ogylct olnöko, Koriz* mics László ur köxbo jötto folytán, mik számomra mcgnyiták István főherczcg szorotott s yolt nádor urhozi oljuthatást, kinek irányombani magas kegye,
télytársa kicsinyben a hires páriái „l''éro do I^ichaiseunck: Ilyvművészileg vésettromekalak-csoportozatokat, ilv, a sziv motszö fájdalmát, s mély bánatát hiv<^ visszatükröző szobrokat sehol nem láttam ; mint itt. Po Münchon nemcsak a tudomány, s művészet kies hazája; hanom az anyagi jóllété ia, olcsósága meglepő. Álljon itt röviden példakép: én a legelőkelőbb, h látoga-tottabb vondéglők egyikében levén szállva, másodemcleti igen csinosan bntorzott szobáért minden szolgálattal együtt fizettem egy napra hatvan krajozárt a mi pénzűnk szerint, — ogy négy tál ételü ebédért két iteze finom bajorsőr-rel GO krt, két tál tartalmú vacsoráért saláta, s szinto két iteze sörrel 40 kr. A bérkocsik hasonlókép fölötte jutányosak.
Mü nchonben már divatban van, mint általán nyugoti Európában, hogy nöpinozérek udvarolnak, kik jobbadán igen fürgék. Bosinosak.
; " '' NÉMETH KÁROLY.
• ll !
4 07
Rajna jobb partján Eborbach, Houhhoim ós Rüdcslteim — u világ legnevezetesebb pinczóibo vezetett be.
Ugy szinte méltóságos gróf Zichy János ur magán lyúníó levelo juttatott hgMottornich ökcgycliucs-ségo szinte világhírű Johannesbcrgi cabinct pinczéjé-be. A moly nevezott bolyokon megjelenvén, ny. oltani főtiszt »traktól alapos utasításokat, tanításokat kaptam az ottan közölendő borokra uézvo. Itt láttam bo csok azt, hogy sokkal mélyebb, uagyobbszerü és fáradnimasabb elkezdett pályám, mint azt még itt honn gondolám. Olt létem első szakában volt elég, mit nézzok ; később mit kérdezzek ; utóbb mit tegyek ¿»jegyezzek. Itthon hazámban a nyilvánosság torón kötelességem hála köszönetomot nyilvánítanom Köop Alfréd, nossaui uralkodó horozeg udvari kamnrúsa-és föpinczemesterónck, ugy llorzinanszky János, Metternich berezeg tísztartójának, ozon buzgó oktatások és tanítások fáradalmaiért, melyekben csekély személyiségemet részositni szivesok valónak; ugy továbbá, Fidor, Schildknccht, Stahl, l''cch és az öreg veterán szőlészünk — Ekkert igazgató urak minden napi olöadás-xiórt. Ugy lluff Károly és HttfT Jakab ö-ik Ilorveili polgárok ama szívességéért, mint lehessen a törköly és soprö moslékot, még értékesebbé tenni a belőle nyerendő borkő és borolaj nyerése által.
Az itten elszámlált uraktól tanujt borkezelés lo-end összeírandó munkám tartalma, mikből t. szor-kesztó ur kÖzlÖHyóbon időről-időre fogok részleteket közölni.
Noha behitám hazatértem óta, mily nohéz h mily sikoB bár mi szakmában az ujitó állása, — sokat, igen sokat írhatnék erről: amikot még is arra az idő-ro fogok hagyni, mikor már o téren olísmoréssel s bizonyítvány nyal szolgálhatok.
Tűreliuot uraim, türolmot mindenben; orro oktatott ongem is nagy mosterom, mort lü akó bor ol-rontása vagy 5 akó ponószes bor jóvá nom készítése, nem olég ok arra, hogy valakiről (hacsak személyo előttünk nom gyűlölt) olmondhassuk : nem ért hozzá, nem tanult sommit. charlatán 1 — A munkás fáruda-lom b kitartás meghozzák gyümölcseiket; erősen hiszem, hogy n t olvasó közönség meg akar engem hallgatni, és ha sikerül rögös pályáin útját a ha ladó borász közönség olőtt csak némileg is járhatóvá tenni, — oléggó nyugodt loszek magamban, b meg hozta fáradalmam azt, miért vágyott leikom I
Mit ha bár avatlan tollal, do mcgérthctöen kívánok a t olvasó közönség oló adni, és ha köziéneim igénytelen tárgyakat hoznak magukkal, ezekre leginkább felkérem figyelmökot, mort a borászat és pinczckezelés igon könnyű valami, ha az időjében és gyakorlati fogással végoztotik ol.
En egyes részlotokot loszok bátor közölni t. szerkesztő ur lapjában, b a msnnyiro lobot, én azon idöbon, midőn ezek a gyakorlati tóron azonnal foga-natositáBba vohotök.
Beszéljünk elsőben is a pincze és ennek tulajdonairól. HUNKAR ISTVÁN. •)
Mohára, 18G3 nyárhó 14-én.
Volt ós van alkalmam naponként meggyőződni, hogy most, midőn a buza botakarltás, az ólotnok egyik főtárgya, még a hat óvob gyermok zsengo orejét is igénybe szokta vonni, — találkozik olég oly naplopó, ki a Duna partján inkább hasra fekszik mintsem öt garasnyival kovesobb napi dijórt dolgozzék, mint amonnyit ö kiván. Lehot-o azután sajnálni ily lomha népot, mely valóban még csak azt sem érdemli mog, hogy a nap reá süt.
Most természetesen, az ily naplopókkal, midőn a munkaadó őket koresi föl ln\j lók tikban, alig lehet szóba állni; s ha az ornbor nom ¡gór nekik najionkínt 1 frt 20 krt, tartást, bort pálinkát ín abundantia, csak amúgy félvállról pettyegnok néhány szót, azt is olyat, mintha tormát reszelnének az orr alá. Do alig mult ol néhány hét, midőn elbizakodottságuk mámorából a rideg valóra kijózanodván — már, s a panasznak 80 végo, bo hossza. így ódos atyafiak, való ami való, biz megélni nom lohot; mort nom lohot ám egyaránt mindennap húzni a nagy napi dgt, mint kútból n vizet; a kovács is addig üti a vasat, míg meleg, ha az már kihűlt, inkább eltörik, hogysem otl hajoljók meg, ahol akarjuk. Mert itt van a nagy munkaidő, aki ezt elmulasztja, azon még a legvérmesebb remény sem acglt. Tegnapi heti piaozunkon már lohotett látni uj búzát, súlya 88 fontot nyomott s szép'' öreg Bzomü, aezólos volt. Jelenleg a búzának határozatlan az ára, mert most van az az idő, mely tongelyo a jövő titkának, az uj torinényok a mostani úrkelotnél vagy olcsóbbat, vngy pedig toteraoson drágábbat hoz. — Vajmi siyútsúgos ogy eset az nálunk, hogy osténként, midőn az arató gazda aratóit a közeli földökről kocsin haza hozza utczahosszat, mlg haza érnok, vagy 20-szor egy-egy kanna yízzoI leöntik; otthon koromló köszöntő vár reájok, azon különbséggel, hogy a háziasszony az aratókat egyenként szitán át önti le. Ugyhiszom, nem igen kollemns lohot nekik, midőn szegények hatjylivot dalolva s kurjongatva, egyszerre csak azt veszik észro, hogy valamelyik háztól kirohan egy gonosz legSny. s ugy Önti Őket képen, nyakon, mint ürgét a lyukban- — A napokban ogy sima
'') Örömmel nyitunk tM 8n Upaixtalatal köilMrc; bir r«ak abban lelni ön uti firarialinal uUi) legnagyobb nyugalmit, Kegy tapaxtalatait é» e»*inilt — • mennyire helyi v|j*onyaink-ho« all.almaihatAk — inrghouoiithati. 8x«rk.
beszédű ur, állítólag a pesti nemzeti .színháznál volt augó, az olaggott színészek iavára, s mint az ily (szólok kivitelénél a „hazafias oltár" czégc alatt úhlozato-kat gyűjtött. Egyik barátom, kinek anyngi holyzeio valóban olyan, hogy minden krajezárt tizszer megszámlálva adhat csak kí, do azért liaBonlithatlnn nél-külözé s s önmegtagadással, a hol s mikor szükséges, úgyszólván annyit áldoz nemes czélokro, mint azon tőkepénzes, kinek évenként 6—G ezor forint ajöve-dclmo — érzékenyén panaszkodott, hogy a/, említett urnák 60 krt adván, miért is egy 10-od r., tán 2 ívből álló kia könyvecskét kapott, mely a színészek noVoit s egy színdarabot tartalmazott.
Gy(\jtö ur bíz a mcgtÍBztcltotÓ8ro olmondá, miszerint az ajándékot szivopoii clfoga(\ja, do a köny-vecsko ö nckiok is több 76 krban van, így tehát az 60 kr. mellett még 26 kr. veszteség marad az ogylot részére. Barátom nem is késett a t. sogélyzö-cgyletet azonnal kárpótolni, s a könyvecskét, moly alig ér tán 20 krt, azonnal vissza is adta. Do megfogadta egyúttal, hogy ö biz ezután pénzét inkább megíszsza, mintsem efélo hazafias áldozatokra nyujtsa. Tudtommal a pesti nemzeti színháznál elaggott szinérzok nyugdljt kapnak, miből tán mégis élhetnek. Mai nap híz nem igen lehet ám már azzal a szokásos hazafias czéggol szópot fogni, mely csak amúgy szóvirágos beszéd után szórja a pénzét, mintha ingyen kapta volnn. Szerintem, lm valóban szükségcB egy jótékony czélt előmozdítani, szerényebb ut és mód van a házalásnál, mely a népet az igazi, nomos czóltól csak elidegeníti. KUGYERAY.
Veszprém, július 16.
„Víg a magvető, hogy néki
Urczájának voritéki
Nem hiába hullának."
Bevégeztük az aratást, s habár kövesebb a ke-rosztok száma, mint a mennyire olovo számítottunk, termésünk még is középszerűnek 8 határunk — mely hónapokon át kimaradt eső és harinüf daczára is így terem : áldottnak mondha''ó. Három hónap alatt csak kétszer volt esőnk (május 14-én s június 17-én) ezek közöl is az elsőben több volt a jég, mint az eső... a pásztÓB esőzés áldásában csak egyos határok (Veszprém, Vámos, llajináskér, Oskö, Palota, Inota stb. útalúban a Bakony hegy közelében! helységek határai) részesülvén, ezek számításba sem vehetők. Harmat áldásában csak junius 8 a reggelén részesültek növényeink. Uekkenö melegség, most tikkasztó — majd didcrogtető, do mindig s/ároftó, 8 a földet mindon tápncdvéböl kifoBztó szolok uralkodtak, b bár a föld oly koménynyó égett, hogy az ugarok nagy részo szún-tatlan maradt, s a uiogszántliatottnk chnunkálása is roszul ment: gabona termésünk móg is olyan, hogy ily csapásos évben — s ily kedvezőtlen időjárás mellett az ének szerint víg a magvető, most bár szűkebb mértékben veszi az áldást, mint votto az olözö években, de azért csakugyan veszi, s arezvoritóko nom hullott hiába, mint n hazának súlyosan látogatott vidékein. Kereszt számra körülbclöt ''/j^szszel lett kevesebb termés a távolinál vidékünknek azon határain, molyok a pásztó» esők által kikerültettek, — s ott — hol pásztÓB CBÖk jártak, sőt még Konessén, l''apkeszi és Litór határainak egy részébon is mogtcWIití a termés a tavalít, főleg a korán vetott árpa és gabona csaknem annyi keresztet adott, mint mult »Ívben, do a későn vetett ősziek ritkák, nagy ürcik csor.nelylyel nőttek fel, mely a búzának értókét lerontja ... u kó-BŐi tavasziak aprók, ritkák s egészen ki som hozhatott kalászaikat szomotlonül aszalták mog a forró, égető napok.
Karnis növényoínk vobzö félben vannak. A tengeri levelo sárgul éa fonnyad, a burgonya szára rövid és száradó félbon van. 11a még mostanában osöt kapnának, akkor fölüdüliiotnénck.
LopBÓnybcn 20 hold, Csiyághon G hold vetés lábán égott cl. Amott — nem a kezdetben szárnyalt hir szerint—lövésről, liánom pipáról, itt gyújtóról — mely a nap sugaraitól gyúlt meg... támadt a tűz. A lepsényi mult hó 29-én égott el, s csak nagy erőfeszítéssel sikerült eloltani.''* A nagy mértékbon fenyo-getott Mczö-Sz.-Györgyiek is tömegestől tódultak oltani a tüz színhelyére .. Nagy szoroncso volt a szo-roncsótlonségbon, hogy a szél csillapuláBa a sok embernek lohotövó totto az oltást, mort. akkor még a gabnák nagy része aratatlanul fennállván, fölszámít-liatlan kárt okozott volna a vigyázatlanság. Vidékünk községoll>en a házak udvarai alakíttatván szérűkké, a jelenlegi átalános vízhiányban méltán retteghetünk a tűzi veszélytől, mort sok nyomtató és cséplő még az ágyásban som tudja nélkülözni a pipát. Kemény tilalom, b szigorít őrködés szükségeltetik, hogy a szerencsétlen pipaszonvedély százak s ezerek kezéből no vegyo ki egy egész esztendőnek kenyerét.
Szölöliogyoitik virágzás olőtt gazdag terméssel biztattak, mort sok fürtöt hoztak a tőkék, —- do a kedvezötlon időjárás melletti virágzás alkoliuával \ termésnek majdnem felét elrúgták a fürtök, sőt sok fürt egészen üresen maradt. Még a fokote kadarka, foketo Iwnor, s a jó tormö fehér szőlő is rugtak. A fehér kadarka csaknom minden termését elrúgta, a fehér bajoron is kevés maradt.
Büntónyrőli tudósítással zárom bo levelemet. F. hó 6-én ost foló a litéri határban levő — ugynovo-zott Szil-i dűlőben, » papvásárjai hegyek alatt egy
kepét meggyújtottak — valószínűleg hosznállásMl. Szerencsére sokan voltak a papvásárjai hegyen, a csak hamar észrevévén a tüz kiütését, n kepét szétszórták , a Yorös-Bpréuy felé torjedöleg égö tarlót földdel bctonieltók, s rtz egy kereszt oleséget hirtelen fölemésztett tűzet elfojtották. Ugyancsak ez időtájban benn u faluban B. Mihály szabadságon honn lövő katona Somogyi István bérest — kivol ogyütt boroztak — örog késsol ugy szivén szurtn, hogy az azonnal meghalt. A tettes rögtön elfogatett, s még azon napon Veszprém városba kísértotott. Vajha hasonló szomorít eseményekről no kellene többé tudósítást küldenem.
v. r. 1.
Nyílt levél Idősb rlglczai Kovára JóasiT urliox.
Nayy-Kttnízsit, 1803. jun. 11-én.
Tisztelt hazafit Ön a „Zala-Somogyi Közlöny" 17-ik számában, onnok 80-ik hasábján, junius hó 10-én, egy lovelet közöl o czim alatt „No bántsd a magyart," s benno oly dolgot hoz kisobbltósemro, melyet megezáfolni becsületem v^dcliuéro kénytelen vagyok.
En. t. i. Tersánczky József, ön ellon soha és semmiféle hírlapon som köröztettem bármifélét is, annál kovosbbó vettem Igénybe o czélra akár a „w. k. k. KrcísGericht Zoinbor," akár pedig » „Tomes-waror Zeitung"-ot, így kár is lett volna a „Waterlooi" modort ellenem igónybo vonni.
Mi a „gyoplözési" ítéletemet illeti, erro csak nzt mondom: tessék megolvasni a „Zala-Somogyi Közlöny" 0-ik szám 29-ík, a G-ik szám 34-ik hasábján hozott nyílt leveleimet, ezek mi\jd eléggé meg fogják gyújtani a világító fáklát, hogy ön magával egészen tisztába jöhessen. Ezekulán ismerje meg t. ur, miszerint most az egyszer tóvuton járván, nagyon is hibázott. TEKSANCfcKY.
Hírek és események.
A A „Kanizsai Dalárda" f. hó 12-ón tartotta közgyűlését. A választások erodményo következő: elnök llolus József egyhangúlag, alelnök Ebonspan-ger Lipót, karmester Goldstoín József, 2-od karmester s egyszersmind levéltárnok Rózsavölft i Antal, titkár Tóth Vinczo, pénztárnok Woisor József. Választmányi tagok : Albanich József, Hochraoh Gyula, Fischer Sándor, Horváth Sándor, Joannovits Ignácz, ltosenfeld Béla, Sohilffer Jakáb, l)r Schroyer I,ajos. Ugyan f. hó 13-án osto a dalárda tagjai éji dallal tisztelték meg dőrék elnökükot.
A E hó elején ogy holyboll uolgári állású nő orgazdaságról vádoltatott, minek következtébon az egészből mit som tudó férjjel együtt lön megidézve. A bir(>*íg >kott orólylyol toljesitotto a vizsgálatot, mit férj annyira szivóro vott, hogy család-
jától ói som búcsúzva szégyonóben felkötötte magát egy fúra.
A A napokban két barátunk sétált a városi temető foló. Nem kis bámulatra oly cgyénnol találkoztak, kinek külsejo kétségtelenné tette, hogy más nom lehet mint zsivány. A ritka szépségű s majdnem ölos egyénen bő ujju üng, gatya s csinos bttua volt, s a szemtanuk állítása szerint rovolvor is volt nála. Kényelemmel sétált föl s nU; barátságosan tisztolgctt, mintha ;>. m íh ő volna. Doníquo csak haladunk, még megórjürr, hogy a városon is uralkodni fognak.
A F. hó 8-án 3 duhaj mout bo a büdösfai (Baranya) Hovár novO iskolatanitóhoz s fegyvorót kérto, melyet azonnal átadott, do mivel a puska avult s cs»k egy osövü volt, visszaadták. — Innét a szomszédban lakó református lelkészhez Biró Fcrcncz úrhoz uion-tok át, b ablakzörgctéssel riasztván föl álmából, pénzt kértek s fegyvert, r.\nok következtében 8—10 ttot b 1 dupla fegyvc/t el^líjjek. Más nap reggol a lelkész ur egy írásbeli jct-ntéci «dott át a holység birájának, ki, nojJV tudni mi okból, napokig magúnál tartva azt, hallgatott s így oaak vjbi nap.eltolto után jött a dolog köz-tudomúsij V Ily luojlett aztán noli<*z zsiványt
fogni. )
A esi- kót csendőr b négy pandúr több a görhöi crdöboti''íai /ázó rablóra akadt. Keríteni kezdték őket, do sikorotlonül, mort egy kutyának ugatása folytán a haramiák egy nőtől értesítést nyorvón fegyverhez kaptak; egy pandúr lett a játók áldozatja. Az őrjárat podijj különben íb kisobbségbon lovón visszavonult.
A '' osto az Ung pusztamellotti Btölölicg)''-bv''yi 0 jol fegyvorkezett rabló tanyázván, az arra kocsizó palir.i építész kocsgát olvotték b tovább hajtottak Egor falun keresztül, hol a jegyzőnél történoteson néhány pandúr volt, kik közül kettőt megsoboBÍtettck. Íh Szabarba montok Polgár János plébánoshoz, ki oli/i llni akurván, kettőt földliöíiis vágott, do.a tpl-Viyomó orynek kénytelen volt engedni. Ekkor kegyetlenül megverték ós vóróbon hagyván, elraboltak 160 frt bankópónzt, 18 ozüst ovö, ós G kávés kanalat, 4 tallért 1G frlot húszasokban ogy arany órát s a tomplom pénztárából 60 fítot, ozok:után ogész kónyolom-mol távozván az ordő szólén ol-tüntok.
A Wajdits József kiadónál mogjoleut a „Homok-komáromi Émlény" czim(l könyvecsko, moly a ho-mokkomárt templom orodotót s történetét irjft le. Kis 8-ad rét, ára füzvo 20 kr. o. ó.
-<1 98 §>
/>. Akárki mit bessél, városunk napról napra ült! uingAra azon tulajdonokat, melyek a primae clai t>i« helyek közéfcmelik. Fddig az utczAknak novoi ¡b voltak, most már a haladás rohanó zápora lomosta a falakról, ha bejön egy idegen, tovább járkálhat a házkeresésben, mintha Londonban volna, ami szeles vagy esős időben igen kellemes nagyvárosias mulatság.
A Szombaton délutáni 1 órakor ttlzlárma keletkezett, a szerencsétlenség Kis-Kanizsán volt, a temető ntczábnn levő kovácsműhely megotti pajtA gyu-lndt ki, n lángok nz alszéltöl növekedve, 8 gazdának házát mellék épülutokkcl együtt hamuvá tevék, a szerencsétlen gazdák biztosítva nem voltak.
K n p o 8 v n r.
* A somogyi gazd. egyesület f. hó 29-én délelőtti órákban Kaposvárott a nagy vendéglő tormé-l>en tartandó rendkívüli közgyűlésére azon megjegyzéssel hívom meg ogycsületünk t. tagjait s az érdok-lott közönséget, miképen ugyanott o hó 28-án délutáni órákban igazgató választmányi tanácskozás fog tartatni. A tanácskozások különös tárgyai lesznek: a tervezett keszthelyi országos gazdasági tanintézet, s az őszi gyümölcs- és torménykiállitás ügye. Kelt Szőlős-Győrökben, 1803. jul. ü-án. Jaukovlch LhhiIó, egyesületi elnök.
* A gazdasági egyesülőt elnökségének felszólítása folytán o megye főistánja meleg szavakban hívta fel a községok lakóit, közremunkálni és segédkezet nyújtani a Keszthelyen állítandó gazd. tanintézet léto-sithotésérc. Meg vagyunk róla győződve, hogy mo-gyé ik minden rendű és rangú lakója buzgó apostola loeud azon szent eszine kivitelének, hogy a régi hírnevű, classicus földön álljon újra az intézet, melynek falai közöl nemcsak a hazai gazdászat felvirulására annyira ható mult ragyog elénk, hanoin egyszersmind a jövőt, — mint biztos zálogát — mutatja annak, hogy ez intézet egy lesz a nemzet azon kincsoi közöl, melyiket nagyratörő lclko által a jelen kortól kivívott.
* A kaposvári gymnasium újraépítési költségoi-nok növclóséro njabban adakoztak: Tal''án Lázár kanonok 300 ftot. Koroncz László kanonok és apát 200 ftot. Németh József kanonok 200 ftot Vchofits Endre 10 ft. Vlasics Ignáoz 5 ft. Kiofert 2 ft. Szil-vássy 1 ft. Fülöp Lajos 3 ft. Ágoston l''ál 1 ft. Csur-da József 1 ft. C''surda Lajos 1 ft. Mátéfi János 1 ft.
* A fő m. hg Eszterházy l''ál kaposvári urodal-mához tartozó regálékat áruba bocsátották.
* Mint irják nekünk, a déli Balaton parton jelenleg legnépesebb fürdőhelyek: Boglár és Siófok. As élet azonban itt is felotto egyhangú. (Vigasztalják magokat kedves fürdőink azzal, hogy jelonlog Füred és Keszthely is egyhangú a múlthoz képest.) Elfárad az ember, mlg annyira bemegy, hogy úsznia is lehet a viz sikérsége miatt. (Itt kint a szárason podig nyakig úsznak a nyomorúságban.) Nom kell naponként kétszer-háromszor öltözni, votkőzni (a sors ugy is eleget vetkőztet bennünket), mort a tulparti esti ví-galmak itt legfoljobb csendes családi, baráti körben folynak le. Szóval: cgéiz patriarohalis életi így van jól, nem azért megy sz orabor fürdőre, hogy hon-czegjon, fcszcskcdjók, egyik toiletto-ből másikba csapja magát, — hanem élvezzon szabadon, szórakoz-
gyógyulj«».
• 6000 ft o. é. 0 %-ra felvehető keljty biztosíték nyújtása mellett. Felvilágosítást u lapok szerkesztősége ad.
• A kaposvári távirdn állomás a inogyoházában
lesz.
• Somogymegye területén jul. hó 10-tŐl fogva a husárszabály kövotkozöleg állapltatott meg : Kaposvár, Szigotvár, Marczali ób egyéb katonai rended állomási bolyokon marhahúsnak fontja 15 kr., minden ogyób bolyon 14 kr. Birkahús fon(ja 10 kr.
• A 10-ik vértes ezred most vonul koronztül városunkon a Ltytha mollotti hadgyakorló táborba.
= Megjelent Rényi Hczső szorgalmas munkatársunktól „Tolokkőnyvi Példánytár." Ajánljuk az ügyvédok, községek figyelmébe.
== Iláromfa, megyénk nagyobb faluínak egyike, f. hó 8-án délután 2''/a órakor az erős éjsznki szélbon-midőn a lakosok mindnyáj in aratáson távul a határban valának, ttiz martalékává lett. 65 ház körülbelül még ogyszorannyi melléképület többnyire legvagyo-nosbb gozdák tuíi\jdona egyidejűleg égett. A szörnyű tűz alig volt megközelíthető, llogy a veszélytől a falu már felo megmentethetett, a szomszédos és közel helységekből összefutó nép és fecskendőknek köszönhető. Különösen mcgórdomlik Kényi Rezső, l''álti Zsigmond ób Szabó Sándor urak, hogy megomlókczzünk azon emberbaráti önfeláldozó készségről, molylyel a vész szinholyén fccskondővel ott teremvén, a tőszomszé-dos községi birkaaklot s a mellette levő korcsmát, önnek udvarán egy nagy szalma kazalt védve a tűz odább harapódzását toljesen ineggátolák. A vész folyama alatt 5 gyermek — kik hon maradtak — nom találtatván, mint át.ilánosan liivék nz elem áldozati lettek.
KTyllt posta.
K. Oy—nak: A boküldötl .vlléki tiidó.ÜA»« nem levél, hanem —Utantia -- öxönvl« előtti nyelven. •Tényeket kérünk, (■» pedig röviden.
K. K- nek, Mobict: rövid l.''.ön Atolvanuk; a többit - ha időnk engedi — magAn levélben.
O- nak, N Hajómban: TAn tc 1» a tarlón vagy t
.Kilrjct lőttem* l(a a* oly sovány volt, mint c ver», alig ililt meg » mag* »slrJAban.
.Illatosítsunk'' A naptAr s/AmAra megkésett; miutAn ugyan e tArgyrol inAr van kealink köít k''virat,
A .BArvlii levelek'' megkéstek; egyéhbirAnt úgyis min len blAbal lefS.ipuljAk bix a-t!
.Orlllt« A .Mit hAborgattok''T utAii vakmoiö |.t|>é* ; axou-ban a stróflkon itt-ott mutatkoiik némi jele a vés/.telji • beteg-i égnek.
a —nak, llées : Leveliink elment.
K. P—nak, T—on: A lapot tnegreudeUilk, mindig ott vagy a JAk köxött.
,Kelet népébo«4 — Oda. Ait hissi ön, ai óiiaii ugy terein mint a csibe; lerak at ember 4—5 tojAst, rA illeti a tyu ot a kelnek a S/Arnyasok I .. . ön ninci megilletve uAmy nélkül pedig lehet röpülni. Oa<dA*''atl tndésltAsait elfogadjuk.
P. O-nak A .Koldus gasdag''-ot jórormAu lapunkban adjuk. — többi jön a naptArban.
.Borul as ég* — .KxAut> daU" — .DrA^a kiucs* - hasinál hatók.
.Nem lAtit vilAgot- Jó < lö''.r/.cte volt IrójAnak.
,H >gy ga-''IAlkodunk* t Nem tArcsAba való; inAs helyen tAn has.nAlul fogjuk
Felelős szerkesztő: ROBOZ ISTVÁN.
Gazdasági tudósítások.
iNugi-Kniiizsnn, jut. 18. A hosszan tartó szá-razságot néhány jótékonyan ható esőzés váltotta fel, még különösen a kukoriczát felelevenített''!, a ini a termést illuti mindon jól fizet, gyönyörű búzánk, szép rozsunk, és mindenből sok. Áldás száll nz idén Znla, Somogy- és Vasmegyér<>, » buza nngy részo 8(5—90 font nehézségű; de u kereskedőim! viszonyok rosznl állnak, mindennek ára jóval csökkonik, a kivitel™ nem Bzámithatván, mert miiidonfclül az ogész külföldről bő termésről tudósíttattunk, ugy borunk, búzánk a hazában maradand, do a forgalom, munkás jutalma, a pénz, a pénz? A 17-iki hotl vásárunk kö-votkező árakat hagyott maga után : Uj buza 6 frt—-5 frt 25 kr- O buza 4 frt 60 kr.—5 frt. O rozs 2 frt 30—40 kr. .0 zab 1 frt 95 kr.—2 frt. Kukorioza 2 frt 70-90 kr. Hajdina 2 frt 10—25 kr. Repczo 6—7 frt.
Kaposvár, jul. hó 16. A rekkenő szárazság folyvást tart; a szél uralkodik, s ha csöndesen foly lo a nap, ekkor meg oly meleg van, hogy az omber majd ugy sül meg. Két nap nyugtán szép felhők jöttök nyűgöt és délnyugatról, do csőt nem hoztak. Burgonya, kukorícza, répa s egyébb kint lövő tavaszi votemó-nyokhez mindig kövesebb a romény; van olyan hajdina tábla, hogy két hét óta por alatt nyugszik az elvetett mag. Káposzta jó torinésro is gyengo kilátás ; innen-onnan beszorulnak a marhák a legelőről, s mi lesz a gazdából, ha az ugy is kovós télit már mást megeteti. Piaczui kon alig fordul meg néhány koosi olo-séggel, b igy jelenleg az ár biztosan nom is joloshotjük a nép a tarlón, szorto a mezőkön. Még folyton aratnak ; a nagy melegség ób uralkodó boros szélrohamok a lábán levő eleségbcn Bok kárt tottok; különösön a rozs fejek sok szemet kihullattak.
Veszprém, Sz. Fehérvár, Mohácsi t. levelezőink h/isonló piaczi élénktoleiiBégről tudósítanak azért ea alkalommal c tért üresen kell hagynunk.
Nyílt tér. *)
Drnvn parti népdal.
Gyöngyös mellett ég a falu, Mezőről fut be a hajdú. Galambjának a háza ég, Szeretik egymást nagyon régi
Egy fókában hatvan liba, Sétál Dráva Tamásiba. l)e mindnél szobb az a liba, Kién Buhog''a pántlika.
,Jöjj ki abból a fundusból, Pántlikás lányi mit ácsorgol ? '' „Vegye lo kond nyelvét róla, Az uraság szolgálója."
Drdvaparli Tilinkó.
''I Itt mindenki közölheti verseit, ba sorAért 7. a bélyeirdll
fejében 30 krt. fiiét 8wrk.
II i r d e t é s.
Nagy-Kanizsa város tanácsa részéről ezennel közliirré tétetik, liogy a községi vadászati jog a tilos alá vett városi területen f. 1863-ik évi augusztus hó 5-én a városi tanács nagy termében tartandó nyilvános árverés utján egymás után következő 3 évre a legtöbbet ígérőnek haszonbérbe fog adatni.
A bérleni szándékozók tartoznak 50 frt o. é. bánatpénzt lotenni, a bérlő pedig a haszonbért köteles fél évenként előre lefizetni.
A bérlési feltételek a városi kamarási irodában megtokinthetők.
Kelt Nngy-Kanizsán Julius hó 17-én 1868.
Wlassich Antal, városbíró.
Házassági ajánlat.
Megunván az egyedüllétet egy 32 éves, fedhetetlen életű 600 frt. évi jövödclem, s 52 hold tagosított birtok, lakházzal biró barna, magas egyén gyürüt akar váltani oly nővel, ki legfeljebb 24 éves; közép termetű, szőke kékszemmel; jó születési! s legalább hat ezer forint o. é. vagyonnal bír. A levelek Kaposvárra intézendök post rcstantc, Z—-y ozim alatt. Szigorú titoktartásról biztosítatnak az illetők.
^ Alul Írottnál találnak a kaposvári gymnasium építésénél jó szakértő kőmivesek és napszámosok huzamos munkát jó fizetés mellett. Kaposvár jul. 9-én 1863.
Heindlhoffer Antal, építő mester.
M A A 14 N A N D O R
okleveles állatorvos.
Tisztelettel értesíti a t. oz. közönséget, miszerint MGV KANIZSÍN megtelepedvén, állatorvosi működését megkezdé, s minden külső s behő bajokban szenvedő mindennemű gazdászati és házi állatokat gyógyít.
Továbbá a t. cz. vidéki uraságoktól egyes állatokat, melyek orvoslása hosszabb időt igényel, költség tekintetéből hajlandó az orvoslási időre saját ellátása s felügyelete alá is elfogadni.
Egyszersmind a t. közönség szíves pártfogásába ajánlja magát.
Lakása: Nagy-Kanizsán „Zöldfa" vendéglő mellett a „László" fürdőben 599. szám alatt.
|Két zongora eladandó.
Egy Beregszászi uj zongora, elutazás végett 350 ft. o. é. eladandó. És egy másik 6''/, oetávos 100 uj frt. I
Bővebb értesítés Wajdits József könyvkereskedésében kapliató. |
Halál és vész minden férgeknek!
Bizonyos halál. Csalhatatlan
irtószer patkányok, egerek, poloskák és svábbogarak kiirtására,
mely szert alulirt bátorkodik a t. cz. közönség figyol-mébo ajánlani. Alulirt az. általa feltalált irtószereitek Mikére felől kénes, ugy magánosok, mint államható-ságok által kiadott bizonyítványokkal magát igazolni, minélfogva számos megrendüléseket remél, zen szer 10 évig is eláll és mégis Bikeresen használható.
Kapható Nagy-Kanizsán egyedül csak Fesselhofer Józsefhól.
Ára egy bádogaxclenczének, mely IHchh Guttnianii névpecKéttel van ellát, vn, magyar én német liasználittl utaHitnssnl egjütt fl frt 10 kr. o. é.
30(24-21] RIESS GUTTMANN, vegyész és szabadslom-tuhydonos.
Wajdits József kiadó, la])- és nyomdatulajdonos Nagy-Kanizsán.