Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

 
14.11 MB
2021-09-06 14:04:04
 
 

application/pdf
Nyilvános Nyilvános
52
148
Rövid leírás | Teljes leírás (173.68 KB)

Zala-Somogyi Közlöny 1863. 025-027. szám szeptember

Zala-Somogyi Közlöny
Ismeretterjesztő lap a
szépirodalom, kereskedelem, ipar, gazdászat, tudomány és művészet köréből
II. évfolyam

A következő szöveg az újságból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével:

Nagy-Kauizsa. II. évfolyam.
25. szám.''1863. szeptember 1-én.
i i
rjivn ? •
Ismeretteijeszto lap
'' i'' fH?'' -
szépirodalom, kereskedelem, ipar, gazüámt, tudomány és művészet köréből.''
-r

Megjeleli e lap legalább egy ivón julius hó 1 iíil kezdvo minden hó 1-ón lO-én és »O-án. r> frt. I félévre 3 frt. Negyed '' "" ''
NXilttér egy I''otii »őrért 10 kr. — Hírdotésok négy hasábos Petit sorért l-ör 7 ki»,, 2 or ü''kr. én minden további beiktatásért 6 kr. s bélyegdijért 30 kr. flxojblidtt.
__ __ Elttíuotési ár postán szétküldéssel és helyben házhoz hordva egét*
6 frt. \ félévro 3"frt. Negyed évre 1 frt 70 kr — Mindon elöfizotö a tulajdono« kölcsön könyvtárát h* eddigi fonntálló feltételek mellett fé l áron használhatja. -
A beiktatási dij u » lap kezelését illető minden tárgy a kiadó hivaUlhoz Nagy-Kanizsáro j u lat) szellemi tartalmát illető közlemények p^alg, ugy mindon l''Wóvjfc
bérmentve a ízerkosztősóghe* küldendők Kaposvárra. ! ''
Uj előfizetés a
Zala-Somogyi Közlöny okt-decz,
rolyamóxa X Tt 70 nx.
Minden előfizető a kiadó kölcHön-könyvtárát fól árán használhatja.
A Zala-Somogyi Közlöny kiadó hivatala.
Pesteu, 1803. «un. lT-éu.
Mig Európának figyelmét a világ nagy eseményei foglalják el merőben; addig minket magyarokat, a hazánkra nehezült iszonyú Ínségnek gondjai sujtnuk mélyen! Aggódólag lóvén kénytelenek küszködni a szörnyű bajjal, tünődünk, miként lehetne azon csak némileg is segíteni?! hogyan megmenteni két millió embert uz éhen-hálástól, fenntartani ezer négyszög mértföldnyi területtől addigi gazdászati ir.dustriát, legalább nMgóvni amuik legelsőbb szükségll eszközeit éa beruházásait?! De minden okoskodás megtörik a bajnak iszonyú nagyságán, moly oly ve-«z«d4lttiü mag^s fokig hágott meddig egyesek és magányosok még összovotett vállal so képesek, csak volamonnyire is sikeres eredménynvel Ütni!
Könyöradomáuyok, hazafias áldozatok, ha azázezereket haladva szinte millióig növekednének is, osak egy osepp lennének a szomjúsággal küszködő sokattág számára; — ily adományok rendes időkben néhány községot, vagy megyék részeit ért szerencsétlenségen enyhíthetnek ; de midőn az országnak egy harmada, a különben oly dós és boldog alföld a szó szoros értelmében éhezik, — a másik rész pedig éppen C9ak teng, mig a harmadik részben kielégítő őszi aratás
mellett sainte silány tavaszi és takarmány termés volt, a s«rju pedig végképen kiaszott; —ily viszonyok között, miként nyújthatnának magánosok csak annyit is, a monnyi a legborzasztóbb következményeknek elhárítására elkerül h etlen ül és rögtön kívántatik.
Hy viszonyok között a legfelsőbb hatalom b annak nevébeu intézkedő kormány nyújthatja osak az eredményes segélyt!
Hivatalos számítás szerint 80 millió frt kívántatik az inség sújtott* nép segélyéré! —Lehet, hogy jó a számítás,— én megvallom, ke-veselem; mert ha igaz, pedig igaz, nogy ez idei ősztől kezdve, jövő aratatig legalább két millió ember élelméről kell gondoskodni; ugy ezoknok tartását naponként osak; 10 krajozárral számítván, ez már 200 ezor fri és »jövő aratásig csak 200 napot vévén, ez máif 40 millió forintot igényelne. Ámde maradjunk a hivatalosan kiszámított 30 millió frtnyi tbnzegnél, s tegyük fel, hogy 10 millió frtnyi keresetet fognak a magánvállalatok nyújtani, de ki volna képes 30 millió frtot — mely összeg rögtön szüksége« —előteremteni más, mint a magas kormány, mely ilyen nehéz kötelességeinek teljesítésére hasonmérvü testiséggel ia bir..
Ha a magas kormány ezen összegét r 8 g tön folyóvá tenné, és annak egy részét a munkát kereső osztály számára közmunkákra, másik részét pedig a kis és közép birtokosokat fel-segélő kölcsönökre fordítaná, meg lehetno óvni hazánkat a kétségbeesésnek borzasztó szerencsétlenségeket előidézendő következményeitől, melyek különben szükségké pen bo fognak következni, előjelei már is mutatkozván.
A felobaráti szeretetből eredő magánáldozatok szép és nemes müvének számára még mindig fennmarad az illő tér, különösen czél-szerll volna az ezen forrásból keletkező pénzo-
kot a kölcsön adott tőkék egy évi kamatjának fedezésére fordítani, mintán első évben at illetők kamatokat fizetni fg)átalában képtelenek lesznek.
Csak ne késsék a magas kormány, » min» denek előtt ne hagyja magát azok által megtévesztetni, a kik szeretvén mindig kellemes dolgokat mondani, váltig erősítik, „hogy az alföldi nyomor nem oly roppant nagy, mint rajzoltatik és az inség súlya nem iszonyú és olviaeltetleu, mint állíttatik" ; mert
az inség az alföldön oly nagy, miftt milyennél nagyobbnak az t leimi neh» lehet! — és
ha rögtöni segély, még pedij, ogéa* mértékben nem nyuj tátik, következményei borzasztók} és a XlX-dik szászad rnüveltségénok'' botrányára iszonyatosak lesznek. ■ • (P. N.) SGMSSICH PÁL.
Magyarország szegény Magyarország !
Van egy ország a vén éa müveit Európa kebo-ljin, mely dúsan zöldelő oázkéut torhd Kárpitoktól Ádrláig. Népe tostvér, az auvagi jólét bö oszUlék» közt szabadon mint az ifjú tnlgy növekedett • halad m Uranemzetek clrlliaatióta felé. Hókat iMnndttt m ország h rajta népe, majd önmaga szaggatta saját vaséit gyászos félreértéséin majd a tatár pusztította, a döntötte halomra trónját, majd a török uralta másfél századig; nyögött, imádkozott, remélt a jobb sorsra érdemes nemzőt, nem hngyta el hite, a pártos szivek cgygyó forradtanak közős Ínségükben, e nép, mely magát a nyugoti oivilUatió önzetlen s lovagias őreiül hagyta felhasználni, és nép a Magyar, cz ort>zág a Magyarok hazája.
.Szegény Magyarország I
Nagyok valáuak szonvedésoid, mélyek sebeid, köny üidtől négy határfolyód dagadt. Letörölte özüket szemeidről a gondviselés, behogoszté amazokataa idö, • lön belőled közmondásos Kldorádo, melyről arl beszélték : „extra Hungáriám non ost vitau.
TÁRCZA
Ufci naplómból 1863.
Budán vagyok. Végezvo a fürdésre megrendelt időt, Imádott hazám gyönyörű megyéjébe, Somogyba iudulandó, elhelyezkedém a gőzkocsin. Szép társaság gyűlt körömbe: hat férfiú | mind magyar öltönynyel, • szívvel. — Szorult kebellel néztem még egyszer visz-ara, a hajdan hírei várra; nagyot sohi\jték és gondolám 5 áll Duda még, de hajh nem a régi I három heti ittlétem alatt alig láttam élni a magyart annak körében. — Képviselve van ott majd minden nomzet öltönyében, nyelvében; osak a magyar fehér holló I Merengésemből a megindult mozdony fütyöléso és a vonat robogása omolt ki, do osuk akkor ébreatom fol tejesen, midőn u Gellérthegy alatti alagút vakitó setétéböl kibontakozva, láttam a szendp korányt. Gyönyörű regg vala. Felvidult a társaság és megkezdotott a magyarnál annyira otthonos bizalmas beszélgetés. Elején közönyös volt a tárgy, mely osak hamar a feletti vi-tatkoaásha nőtte ki magát: mikép lehotne legczélsze-rtbben fékein! n Zala-Somogyban dúló rablókat: és mi lenne a legbiztosabb óvószer jövőro azon aljas fércek e!len,-< melyek mig egyes családok nyugalmán rágódnak, a nemzet becsületén gyógyithatlan sebekot ojUnek.
Nemzeti hibánk pártra oszolni a véleményekben. Ka «s Jól van ; kölcaünö* esz moos erében fejlődik ki a valódi-jó gondolat. Volt, ki atörrényok szigorát keVé-e*lte, és aaok kezolöi elten kelt ki: mig egy másik párt a népneveién tökéletesbitése szükségit vftatU, és ák kezelőit hanyagságról vádolta. —
javában folyt, midőn egy tisztos agg, ki oddig hallgatott, egész szolidság, s illcdolemmol kért engedelmet a tárgyhoz szólhatísra, mint avatott: ki közel har-mincz évo fáradozik a népnevolés körében. Elhal* gattunk, s ö hangnyomattal kozdo szólni:
UraimI önökuek igazuk van részbon; s részben — bocsánat — tévednok. A törvények szigoráról, és azok kezelőiről csak ennyit mondhatok: bár ne volnának azok oly kömények, hogy élotévol lakolj
. _.A__t-/i__ir_______...__'' i______i ________
ion a
Es no jiyduljon fol a honfi kobol midőn a még feselő férfiak " .........
tettes bűneiért. Magyarok ugy is kövesek vagyunk. ------- kebel
korú férfiakat látja orötzakos halálra hurozoltatni ? Igaz: kinos hallani látni, söt érezni, midőn a fáradsággal szerzett, nélkülözéssel, ■ takarékossággal megőrzött vagyonától fosztva, saját csöndes lakában
tik az ombor: do nem lehetne ezen más, mint
meg-
halálos büntetéssol segíteni V Jusson eszünkbe: Amo-
aa úkoláV
A vita
kinoztatil
üntetéssol scgl rika gyarmatai kik által telepíttettek meg, és minő emberek fejlődtök azok unokáiból l —■ A halál bünto-tés megfosztja ugyan élotétől a társaságra voszélyea embert: do mivé lösznek annak árvái; ki, mire, és mikép növeli fol azokat ? — No higyjék uraim 1 hogy az olitélt társai elriadnak megszokott gaztetteik gyakorlásától sőt van rá példa, nogy a halálitélot végre hajtása perezoibon garázdálkodnak azok legborzasz-tóbban. Történt már az is f^jdaToml hogy az elitélt ártatlan voltl — Do hngyjuk ol o szomorú képokel; hozzánk ugysom tartozik: taláu majd loond gondja valakinok egykor orro is, ott a zöld asztalnál.
Lássuk a növelést. Hogy » népnevelés hiányos, igaz. Do itt legnagyobb hiba az. hogy kik a népneve-lésről beszélnek folytonosan, foíedik kikutatni a népnevelés alapját. Korholjuk a lelkészeket éi tanítókat, szomökro hányjuk a tanonozok bűntényeit, Oain-talan «ágát, piykosságát, itb. K* uraim roszul vau.
Az iskola nem alapja, hanem folytatása a szülök által megkezdett népnovelésnek; mintegy útmutatás
mekei
tgyobb tökélyetességre. A szülök teszik le gyéreik ártatlan keblébe a képezhotés szegletkövét, • ettől függ a jövő Unithatás lehetősége, és állandósága.
Vannak kivételes esetek, melyek a ritkaságok közé tartoznak : én itt átalánoságban beszélek.
Nem vitatom ezeket elmélctilogc holyen, úgysem végezhetném azon állomásig hol el válunk ; de a gyakorlati térről hozok föl néhány adatot.
Menjünk bármelyik népiskolába, és kérdezzük meg a tanítót: mikép jutnak a gyermekek gondja alá?-Lelünk olyanra, kit a jámbor szüle vezotobe, és iU&e» megkérto a tanitó urat: vegye szivosen atyai góndj* alá a kisdodet, és tanítsa azoretottel rokonult szigorral. Lelünk olyant is, kit az elbizakodott apa, a kényes anya így adott át: tanítsa mestraro, de meg na bántsa, mert num szokott durva szavakra, bánáara; mert: mert : van olyan is ki maga szántából ment W az iskolába, mig egy másikat szülői bottal kisérték oda. Nézzük meg rendro a tanulókat. Ott tt! etfy »zennyos, borzas mákvirág I rodöro szedett homloka alá monokültok földro szegzett szemei, ajkai kiduzzadtak, alig mer lélekzeni. Kérdezzük meg őt; hallgat! Mollotto van egy másik, ki olég szemtelen felelrtir amaz helyett; megvettilog, durva hangon. Vizsgáljak ikot lélektanilag, ugy találjuk, hogy enn«k
moi sz
ezet
eg e
ülői kicsinylőleg ugy szóltak a tanitó felöl, min* lábnak öregebb háabeliei ilye« t sitást adUk a meatram felöl; várj .,.. kőik«; awtfl*
bérosrfti; mig araáhnait öregebb házbeli«! Hye« tud*« sitást adtak a moi beadlak aa iskolába, hol a kemény szívd mester igy és amúgy elbánik volod : üt, dob, ver, nyúz, kól Innen van, hogy e* Unitóját nem is tudj* máaképtnh»» hóhérját képzelui i bizalmát eleve Yesstve, szive Ida-gen attól; mig amaz ugy tekinti a tanítót, mint olyal
1 w I i
i • i
-V|
m:s
Szegény Magyarország! !
Te voltál az éhezők anyW te épülőidből e-*Ht életet neui egy.n*w> lumpiak, to adtál tanyát gyakran
Edos bazárig fzertény Msgyarország! 1
Mivé leltél, J»ovájutunk?!
Dú» réjjáínk letarolva, termő földeink — népünk kincie — parburon hovornek, kik másokat é Ito-ténsk. a nép, vorqflékénok gyümolcso élnég !
Üresen állnak pusztáink, nem kölcsönöznok azoknak életet legelésző nyájak, nem a ¡»ásztor furulyák, vigananyjok körül szökdécselő csikók; nagy sárga térségeit elhagyta a gólya is, jobb hazában siratva szaaredft barátait. üres íuiudou, letérőit, kipusztult esek * íóttó na» sugarain reng még * délibáb, jiogy felkapjon egy i''alvat, hullámain mutatván, mi viszús a helyzet
Víszás helyzet biz az ott az alföldön, mert hová kanyérkeresni ment ezrével a nép, most onnan távozik gazda, házának ablakait betövlskezi, mintha a halál gazdálkodott volna, s 8 maga koldusbotol fogva, elhagyja apái hajlok át s vándorol a szomszéd Moldvába.
Szegény Magyarország!
Egy harmada éhezik, ogy harmada alig ¿1 meg, I ofek egy harmadán van még áldás !
No kívánják olvasóink, hogy tujv is szomorú napjainkban a gyászos képotegészen leloplozzük. — Nagy a nyomor bizonyosan, s a kik éheznek embertársaink, hazánkfiai.
Mi azt hiszszük, itt minden egyébb kérdés mellék«», minden ogyébb érdek a nincspscl azoiios. Azt hiszszük itt az idő, polgárosodásunkról kézzol fogható bizonyítékokat adni.
Szándoknnkat szent czél vezeti, s habár n megyék hatóságai erélyesen intézkedtek, mí is hivatottaknak érezzük magunkat, közreműködni a nyomor enyhítésére, magyarázva a holyzotot, fölrázva a notáni közönyt.
Nem tcszszük ugyan fol oz utóbbit senkiről som.
Mi mély sebet ejtő befolyása van podig az alföldön uralgó nyomornak nomzctgazdáezatunkra, s igy egypár érvel kezdett haladásunkra az ipar és kereskedelemben; mindenki belátja.
Mi lonno itt tohát a teendőnk ?
Non» tartjuk elégnek egyedül az éhség kónyüit felszáritní, hanem arról is gondoskodnunk kell, hogy a mindenéből Úgyszólván kivetkőzött alföldi gazda a jövőt ne vcszitso,az az: scgittcssék ki akkép és rögtön, hvgy a bekövetkező őszi niea*i inunkn idejére u lege miit maggal elláttassák.
Itt az adakozásokat nem lőhet — mint fökut-forrást — tigyclmon kivül hagynunk.
Ezekre nézve kívánatos sőt parancsoló szükség hogy azok ne szuinon- vagy iczénkén;, liánom mindenkitől, félretévo minden mollékos anyagi érdoket, — hová a netán bekövetkező gabnf vásárokból Ígérkező nyeremény kilátását is száinlt/m — félretéve, gyorsa p időnalasztás n é P. ü I történjenek.
Nein elég lia filléreket vetünk ; ott hol frtokatis adhatunk; a szükség oly nagy, gazdászatunkra oly égo-tü, hogy a legkisebb fillérkodés is a magyarországi gab-natermolést legalább néhány évro visszaveti, mi ebből az egész országra a következés ? a pénztelenség, vagyontalanság.
Félre tohát ogyénios kilátások és számításokkal, ha valaha, ugy most itt a mód, a köjyót, a uomzeti kőzetéit tettleg előmozdítani.
Zala-Somogy megyéink, bár több részen kísobb Uigyobb csapásokat szenvedtek, do átalában véve, — kUlöoöseu Somogyunk, gazdag, tcrjodolmos birtokú fő
+ 1U *
éj alf úblinemei^gc az aratásában áldásnak örvendhet« kiilitoOéen az Seaioket tekintve.
K két megye mindig áUozalk«*x tiai adhetjá^ legnagyobb mérvlAn « nyoiaornak azt, mire opedtre
vár.
Véleményünk szerint nem sokat kolleno megvonnunk magunktól, hogy magasabb emberi rendeltetésünknek elegot tehessünk. /
Azt hiszszük, velünk egyetértenek olvasóink, ha azt kimondjuk: hogy a mily nagy a veszély, oly nagyszerűek Icgyenok tohotségünkhöa mérve az elleni eszközeink is. ...
Mi részünkről sztveion lemondunk mindon ké-uyclom, mulatság, divatj képzelt szükségről, ha kell; erős hitünk, hogy testvérnsegyélnk velünk tartanak.
1U síutó embertársainknak segélyt — de hatha* tóst — nyújthatunk, ha ez által nemcsak emberi, de fenebbí elveinkkel vallott magasabb nomzetgazdászati czéljaínkat elérhetjük, nem áldozat a feleslegből a kényelemből, a tolt magtárból oltárra tenni azt, melylyel a közssüksógben véreink, s ezek segélvzése által a közhazának tartozunk, ha életünket a hazáénak valljuk, uirv siessünk vagyonúnkkal is a hazát fentartoni.
*3 W i. KENYI.
il
u.
V. Nyilt levél
\ag)-kauliMA város képviselő testületéhez.
Mult levelemben azt indítványoztam: „szabvá-nyoztassék oz árva bizottmány a szogény árvák és szttlöliagyott gyormekok védőimére," most odajárul véleményes javaslatom, szabványoztassék a gaidaNágl Hiakbliotfiiinny.
Igaz ugyan, hogy a gazdasági szAkbizottmány-nnk nem vagyunk hiányával, mégis ha jól mogfon-toljuk azon örökös jajgatásnak okát, hogy n* városnak soha sincs pénzo," orra a gondolatra kell fakadnunk, mintha a gazdálkodás még som meuno a legjobban, daczára annak, hogy a városnak clcgondő szép jüvődclmi kútforrása van. EztnomciAk én véleményezőm, hasonló véleményben van mindenki s a mi legnovezotosebb, ezt vallják bo maguk a gazdasági szakbizottmány tagjai is.
A napok olmulnak é* évekké válnak, a fizetési terhek évekről évokro súlyosbodnak, nyög ez alatt mindenki, én ugy mint más. E szerint cgyro másra a „f i z o s bu jelszó veszi rtldözőbo a „nincs pénz" szegénységet, biz isten nem lehet csodálkozni n fölött, ha valakinek oazébo jutott ogy jobb gazdálkodási módnak javaslatba hozatalára fordítani figyelmét.
Itt az idő, hogy lemondjunk minden színlelésről és sikra szálljunk a közboldogságért. Magam is inog akarván érteni a kornak intését, mindon erőmet arra fordítom, hogy legyen pénzünk, logyon a város gazdag, mórt ha oz szegény, ugy saját ingom gallérja som marad az enyim. Szegény urnák rongyos az inasa.
A gazdálkodás hogy nem legjobban megy, az bizonyos, valamint bizonyoB az is, hogy miért megy cz roszul.
Vau a városnak mintegy 2000 holdra moriü szép ordoje, szántó földjo, ré^o, liír Hok épülettel, korcs-ináltatással, tőkeponzokkol. legeltetési bérről, ób más oflclo javadalmí kutforráaokkaí; tehát nem tagadhatjuk cl, hogy van alap, kutforrás és Yagyon pénzszerzésre, h ha ily birtokból som tudunk kellő pénzhez jutni, akkfor csakugyan méltán mondhatjuk ol önmagunkról: hogy roszul, fonákul, hanyagul gaz dálkodunk, annál kovcsbbó lohot pedig o Bujtó vélo-
m o I
ik valljuk 1«
i''ujv aJtil szabadulnunk, movt ü| iflbáula».
flfegy mivkóft iWÉy ^fazdájifc ly hátrányo-aau, azt épen nem nol«éz megléjtaní.riii^küzségí java-d.dm«ki»k sok ura, temérdek )^ru»MKDlója van. és voltoképcn tuliydonoia még sincs, «^é^^ok az igény, kevés a munka, nagy n lárma, kovfl&"k haszon, e mellett ol végro az egész gazdaságnak megturósodlk a háta, mint a közös lónak. Ehhez járul Aztán nyomatékul még az is, hogy özeket n javadalmakat valaki ingyon, Isten novébon kozo|jo, annyi urnák véleményes javaslatához kötvo magát.
Szokás mondás: „uiógpz Iston koporsóját aom őrzik ingyen^ ( , » L Ú
Adjunk csak bizonyba haszonvétolt a kijelelon-dő gazdasági szakbizottmánynak, tapasztolni fogjuk évenkénti gyarapodásunkat, mórt főtoondöje fog lenni o bizottmánynak az, hogy még az utolsó falevélből is kre^jozárt teremtsen, igyekezni fog nemcsak a már rendos jövödolmi kutforrásokat hajhászni, hanem olyakat is fol fog fedezni, a minőkre o nélkül jelenleg még osak now is gondolánk. Szerezni fog és óvatos Toond a kiadásokban. (
Első az, hogy a szakbizdttbiányhoz szakértő egyének jelöltessenek ki, legyen önnek ogy oly ol-nüKé i ki a gftzdás/.nt minden nőmében gyakorlott, mórt o nélkül az oko« gttztTálkodáat létro hozni nem lehet. Ha r.tjtam fordulna meg ez ügy, én biz Isten ogy kormányzót fogadnék'' fd, fitfetném ozt, és ason-fólül a tiszta jövedelemből poruzent ltaiznot adnék noki. Vagy ha oz Jiom tetszik, adjunk ily perczent hasznot a gazdasági sznkbízottmány tagjainak olyké-pen, hogy a tisztft jővödoloinből a szorént részesill-jön, a mint omelohdi a közjövödelmnt. Mondanók ki például t hogy az olsü 100 ft tiszta jövödolomböl G ft; as olső 1000 ftbél 100 ft: :M első 2000 ftból 200 ft; az első 5000 ftból B00 ft; az olső 10000 ftból 2000 ft hasznot ongedünk át stb.
En azt hiszem, hogy cz olég lelket adn* a bizottmánynak. Do miért is nem tennők még oit, és miért is nem adnánk hasznot egy oly tcstületnek, melynek orélyosségétöl függ vagyonbiztonságunk. Ku mindenkor szívesen adok 25 forintot, liz valaki zsa-Ixcmbc nyom egy 100-zast amúgy ingyon fejében. Kf-dekkcl nagyon sokra vihetni mindon dolgot, sőt néha még lohotoUennok látszó dolgokat is valóvá tehetni.
Hej Istenem ! l>o sok szép hasznot lohetno behajtom, iia a gazdasági szakbizottmány éles ügyeimet fordítana mindenre.
Ha a gazdasági szakbizottmány ez értelemben jönno létre, logbölcsebbon oselokcdnék, ha szakértő erdészekkel tartana pzomlét hz ordőnok jelen állapota felett, b ha ezoknok véleményes javaslata czerént fogna az ordőnok rendezésébe-/., védőiem alatt tartván ozt mind az erdészeti, mind pedig a mezei rondőr t irvény érteimébon. Ha az jntna eszébe a gazdasági bizottmányunk, hogy az egész határt éa ar. erdőket körül iiltcsBO épület- és szorszámfával, ha a határnak minden nevozotesobb közlokcdési utoit, nz árkok jwrtiait sorfával látná ol, ha a tomotökot nyárfával övoaznó körül, ha a városnak szélesb utozáit sorfákkal rakná bo, ha ily fákból tolopltone egy sétatéri, ha a kis-kanizxaí sivatag homok mnzöt szölökarrónak való agáczfával ültetné bc, biz isten 18—20 év múlva csak ezen ártatlan módon is sok oxer forinttal omol«, _ hetné magasabbra a város közjövödclmét, és bizonyosan, rnort ogy kifojlott nyárfa 5, 8, 10 o. frtot is megér. Ez podig oly dolog, inolynok kivitőiére zoirt- '' mi okoskodás sem szükségea.
lla betiltaná például a köztelkeknek bitongolá-
k! volo nom parancsolhat. — Itt ül a szolid kis fin vagy leáuyka csinosan, tisztán öltözve örömtől dagadó kebellel, siiua homlokkal, nyílt szomokkol, losi a tanító megszólítását; bátriui, mosolygó iákkal, nyájasan felsi vgószon ártatlan őszinteséggel. Jele, hogy jámbor szülőitől csak jót és sok szépet hallott a tanitó bácsi felöl: ki szeroti a jó gyormokoket stl>. Uraim várhatunk egyenlő jó sikert ilyon különböző tanon-ozoWtál ? soha sóin !
Nézzünk most a családi körökbe. Külön i^jku, nemzetiségű, művoltségü, hajlamú, vallású omborek Ukuak egy helységbe» együtt. Tegyük ozok mellé M Ulép, érzelem, ús vagyonkülönféloségot. A gyor-ij»«kok kjsebb nagyobb mértékbon elsajátítják, és ártatlan szivokbo szívják a ház szellemét. így inonnek az iskolál>a tonubiil igy az utczára játszuní. Addig társalognak, mig össztvosznek, szidják ogymást, és oáufolják, mint az apai házban tanulták. Sőt össze vere ed vén hasa futnak panaszra az első bíró, édes mamájuk bor.. Van ekkor pör, káromlás, fenyegetés vádolás stb. és tort — még akkor is, midőn a kisdedek íeár kibékülve i\jra játszanak. — Legjobb osot-b*M ha a szülök összn nom vosznok, ilyszorü feddést nysr a gyermek : ugy kell, miért játszol azzal a kutya uáwetteT; pogány zsidóval; buU paraszttal; álnok küsráaual; goromba kálomistával stb. Üraim, ez igy vau, áa igen ígou rosszul vn». Így idegenül ol a liaj-Wkvwy gyermeki asiv társától, ¿a tonolja megvetni volo n«m ogyoulö; mert: nem úrfi, nem magyar) uo>a ugyana^ou vallású- H^jh mívó f^jul a H»eqgo a*»v «zen ¡dogousége a későbbi korban !
Ihi^»u a Uveleaés, a ozivakodáa, bántalmazás stb.
Uk»téVeJ>, ás azon kivül a tttdomáuyokbaui haUdáa ¿áVáayár*. Az álKpotra, uem<*»i»égre, vallásra hi-vetkoMa, lu^ázés, s iiiegvotéssel |iár«aulvA, in indán-
kor káros kövotkezésü. Jolcscn: soha aom tanácsos a tudatlan, tapasztalatlan gyermek olőtt szólni a vallás különbségről; hisz a vnllAs részes elvokot egy aom tartalmaz, ha azok alkalmazása értelmezése nem rosz. Azonban ne gondolják önök, hogy a vallásközönösség barátja vagyok! do azt sem szivolom, hogy valaki vallása miatt a gyermok olőtt gyfllötotesBÓ tétoaaók. Tanítsa kiki gyermokoit csöndes házi körébon aaját valláa a cl voi szerinti szelídségre, önzéstelen szorototro, nyájas társalgásra gyakorlatilag, annélkül, hogy tudatná az egytígyüvcl saját és mások közötti olvbeii külömbsóget. Lássa mindon cyormok aa ajiai háznál vallása szorínti áhitot gyakorlatát folytonosan : majd odasimul és résztveond abban önként. Idomítsa minden szülő édes övéit hogy a békés honpolgár, és hü honfi első kellékeit : a békoszorctotot, előzékenységet gyakorolni szokja meg mindon ombor iránt, személyválogatás nélkül. Igy adja iskolába, fogadom lesz jó nikor.
„On a vallásra helyezi népnoveléstlnk alapját? Fölszólal ogy férfiú. Igon: Uraim! a vallás csak maga kéjws kifejíoszteni a szellőmet ugy, hogy az nagyra törekedjék; a szivot, hogy az nemes érzelmeket ápoljon. — l)e itt nagyon óvatos legyen a szülő gycriueko olső képozéBábun. A vallás elvont tárgy, molynok fölfogására agyormoki ész elégtelen. Jó, ha gyakorlatilag Utja azt, mit tennio kell az ogély kívánatára, ha bár az okot, miért, egyelőre még nom tudja. Majd az iskola gonclia loond erre oktatni, és felvilágosítani. Szerintem oleget tett hivatása azent kötelmónok azon anya, ki ott az édes emlőn csüggő gyermekét rá>zok-tatja, a rendre bizonyos időben szoptatván azt; tisztaságra, mind szavaiban, társalgásában, wiud öltözetében :megbeosnli azokat, kik gyermekéről érintkeznek; hódol férjének, és cz nyájasan
viszonozza hölgye szolid hajlamát. Caond'' non fogadjon Bzót mind, ki áz apai bázbati vap, és o n g c-(1 o 1 m o b k o''dj 6 k a családfünok egész odaadással. Könnyön megszokja az erény ozon alapjait az öntudat nélküli gyormok; tiszta lelke, ártatlan azive elemeivé válnak egyszerűen, minden íiíüsfcjrfögások nélkül. l)e ha ol van mulasztva az oIbö alkalom, viyjmi bajos les/ ozt pótolni, ha uom mondom, Uhotetlon. Midőn már eszmélni kezd a gyormok ób olkéazitve van, könnyön mogtanulja, mikép teheti magát kodvcssó a''iok olőtt, kik a családi körön kivül vannak; mikép kell tisztolnio azokat, kiktől függnok szülői, éa ö. Mogta- . nuljtt, kit és miért kell bcoaüluio, nom owupán a csillogó aolyom köntösért, Uanom azon befolyásért, mely lólé-téro szükséges. Rokonul érzolmo a volo egyonlükkol könyörül a nyomoruak fölött, szánakodik a szegényen; undorral fordul el a pajkostól, csintalantól, szomto-lcntol, dühös indulatok rabjától.
Kzon, az erényes élet alapjait, csak az anyák tohotik le az ártatlan szívbo, és Ita letették, könnyen és örömmel fogadja ol az iskolai oktatást. A tanitó szavai jól olkészitctt földbe hullanak, és biztos leend a síkor.
A gép fütyölt, a mozdony mogállt: Eoliérrárou valánk. Utazó társaim egy részo kiszállt, és szívós kézszoritások között mludannyian odanyilatkozánk : Adjunk o szegény honnak jó anyákat, meglesz nyerve minden, ml a jé novoléshoz tartozik. Logyen azonban arra is gondunk, hogy jól rendozott népiskoláinkba válaszszunk olyan tanítókat, kikben a pályára! hivatás ékzlelhotő- Logyon a* »zolid, nyájas, kitttrő, seor galmat, lohoWleg tanult, és mi fő: viOláaos. DUazzUk öt ugy, hogy anyagiak utáni gondtél menta* élhess»*» . egyedül nagy fíilAdatának , — a népne«alé«nek. >
BUYAKI INCXE.
''■4 ti* *
»At, u. tn. a homok, földhordást, s ezt csak kárpótlás mellett engedné meg, »»venként szinte százukat vehetne l>e én jogosan, mórt a köztelkek bitorlásához »önkinek sincs joga. Ea ugy van, meri az épitőmes-lortk áz általán folvott háaépitéshoz ezer szokérszám hordják cl h homokot, ők mogfizottetík magukat és a várósnak ebből egy fillérnyi jövödelmot som adnak, llitang az egész me«Ő, mert nemcsak hogy a helybeli fuvarosok hordják ezét, hanem még nr. idogon köz-aégbeliek in, ez történik mindon lcgki»cbb kárpótlás nélkül évekről évekre.
A közfundusok elfoglaltatnak, felturatnak, el-hordatnak, do ugy, hogy a loghaszonvchotőhb területeken i» vermek ásatnak, melyeket elvégre ismét a váróit köapénztAr terhéro kell ologyonllteni. Tessék szemle alá vonni * városi téglagyár olőtti tért, Kis-Kanizsán a temető mögötti közlogelői részt, a zsigár-di UtVonalt és igy tovább. Eaekot a jól rendezett szak-bixottuiAny mindon esotre kellően szahványozná 8 a körülmények szerint jövödolmenövé tenné.
A községi épületokböl is több hasznot venne be, inert óvást tonno n kézalnttl Itasr.onbérbeAdáa] ellen. Nyilvános árverés utján adná ki a többet Ígérőknek stb. stb.
Száz szónak, U ©gy a Vé|« és M l szervezzük a gazdasági azakbizottmányt per-czvintjövödelmi alapra fektetvo, mort »«''«kii igy rom élhető ajobbéajövödol-m 0 « ö b b gazdálkodás, s ennek nyomán irwl g A f í á 11 a p 01 u n k j o b b 1 é t A n 0 k bizton* »Aga. TEILSANCZKY.
'' Az észszerű gazdászat.
• l)r. LlSlrr K«rol> után
KÉNYI UK/SÜ.. " "
VII. •
A napsugarak keletről nyugotnaK kiladiijik a föld felületén. Már fenabb omlitém, hogy a sz^razföldv (nyáron) mindig orősbben vau átmolegedve, infnt a teng''orok, hítsrt felületfik jobba megtertja uz elfogadott meleget, és mivel a napeagáreflpportvisszatérvén, a föld- és légV- rissznhagyott melege^ .isiidét megtalálja; inig a vla nagy mélységig, felemészti, a tengerár által messzire vezeti, s boltin a légkör számára csak igon csekély részt onged át. Ez magyarázzál meg az atlanti tongor ugyanegy szélosségi fok alatt fok vő partjain érezhető légmérsékkülönbséget. — A mondottakból kiviláglik, htigy a világosság sugarai* nak csoportja, Afrika szárazán áthaladva nágyol/bmc-legettalál, mintáz Atlanti oczeánon, s az afrikai partokon nagyobb is a hőfok mint az azokkal ugyanegy Hzélcsségi fok al »tti amerikai partokon. Ugyanazon arányú hatásnak kell lenni Amorika nyugoti ¿aÁzsia A tol len oa partjain.
l)e mit okoz a meleg — melynek zöme a fQltJ központjában vagyon, b moly vonzó orqjéuok követ-kezéskép a vele összekötött testeket a központhoz vonni kbll, — mint okoz ollonkozŐ hatást, midőn a folyékony vagy tömör tosteket elröpltl vagy midőn a inologobbé vált léggil folfolé száll? A« onnan származik, mert minden lég -»- vizparAáy stb. mivel nagyobb monnyieégü molog hatja át, torimében nagyobbodik, sürüségbon olloribun kovesbül. Ha okkor más síírUhb parányok Által felemeltetik ugy irányát a magasabb légkörnek veszi, magával vi a feloinész-totto, meleget, melyet emelkedése közt lassanként ölve szit.
A molog nem létezik cgyodül illékony (flUohtig) állapotban, ha a világossággal összekötve a inigsugár-csoportban halad, vagy mAs testekkel lappangó állapotban tartatik. Szón és világosság áltat a növényak-ben köthető.
Nein minden növénynyel köti niagAt egyenlő mennyiségben össze. Azon növények, melyek legtöbb ozukor és zsir (kövér) részekből állanak, logtöbb moleget emésztenek fel.
Minden növény, ha feloszlik , melegét visszaállítja. Ha egyes növény magában feloszlik, ugy a visszaállított meleg észrevehetlon ; ha ellenben több és egész zftmo a növényzetnek oszlik fel, mint egy domb szemét vagy friss széna, ugy az elröppenő molug igen érezhető. Ha a fdloszlAa rögtöni, mint a kandallóban meggyújtott tüzé, ugy a meleg igen erős és gafcdag, az égő Anyag mennyisége- és minőségéhoz képest''. Utóbbi esotben a melegít felhasznAljuk, midőn t. i. nz élelmi azerokhoz vezetjük, molynok pArá-nyAit Áthatja és megosztja, miből a főzés mestorségo áll; vagy lm valamely helylségro vezetjük, hogy annak lovegőjét melogitso. Az igon erős égés által fölszabadult meleg különben az iparban használtatik legyen hogy megoszlást, feloszlást vagy mozgást «kozeon.
A zsir- és czukortartalmu élelmi szerek az omésatéa Által foloszlAtván a magukba!» foglalt meleget kibocsátják, mely vagy a lélekzés áltAl olröppon, vagy a» élelmet magáho« vett lény szervezetébe át-monve «z Állati moleget idézi elö. Innen raagyarázhs tó a zsl*-, el^j-, műkor- és szesznek melogot '',Woz-batAat tulajdonsága; Jnnen magyarázható a hidog ég-övt lakoknak a legundokabb zsírok, olajok utáni vágya, a Az éjsaaklaknak a acenes italok iránti szen-vedélvo; é« <épen innen magyarázható viszont a melegebb égöv alattiaknak tarMakodása, söt undora a rftájok veszélyes husétkektöl, valamint azon vé»zt-liozA hatAs, mely esőknél a nagy mennyiségű szetizok
clvöietétől származik, végre a hús különösen a kövér húshoz) csekély étvágy, valamint a sec&ttfí iráni; kovés hajlam, mely a mérsékelt égöv lakóinál nyáron, és épon ezen anyagok iránti vágyuk, moly télen tapasztaltatik.
A vilAgossúg oly test, mely a többi testekkol hasonlug a vonzás törvényeinek alAvotve van.
Ka minden hasonnemü tárgyion egyenes vonal-l>an terjed. Oldalról nem látható, csak sugarainak egyenes irányában, jöjjenek azok magából a világos-ság góczábóí, vagy támadjanak azok törése, vagy visszaverődéséből. Töréao annnl nagyobb, minél sűrűbb oz az minél nagyobb vonzerővel bir az azt megtörő test. A megtörő tost vonzása az, moly a megtört világoshág sugarainak hajlását okozza, vagy párhuzamos, vagy elágazó vagy öíszotérö irányban. A vi-lágosságsugár, ha egy megtűrő teatbo hat, onnok központja vagy e közelébe irányul, s ha abból kijo, ugy ismét a központ felé vonatik, mi ujabban törését okozzp. Ez ismét a megtörii tost vonzásának hatása, moly a világossAgaugAr térését befelé h(\jlAssA vál toztAtja, mig annak beaug.irzása egy szöget képez, mely a törő testnek sűrűséghez képest különfélo. Egy átlátszó test sűrűsége tehát a törésszög fokaiból kiszámítható. Söt a tört sugarak irányából a világosság mint ntás testek Vonzóerejének iránya tekintettel sürUségéro meghatározható.
Ezen vizsgálódásunk alapjául a földünket világító napeugárcsoportot vegyük.
(Folyt, köv.)
Szóttekintós a vagyon biztosítása körül.
Nemzet csak ugy állhat fonn, léte csak ugy biztos, liabogy szellemi s anyagi téron arányosan kar-
Íiltve Halad; a''/, anyagi oléhaladottság ép ugy föltételo éténok, miként a szellemi, mert o kottő nem ikertestvér, do egy test és vér. H<)gy a közVAgyon meg-marada.sa, még pedig minkezünkbeni megmaradása, — ettiqwxotnek életfontosságú, eléggé igazolva van a földhitelintézet, gazdasági társulatok, a számos egyéb cgvosületok a vagyonbiztosító intézmények ko-4ötko»ío «Sltat , molyok nz önzésrŐli fogalmainkat tisztázták: mert az önzés polgári szempontból ma ''<inár csakis annyira kárhoztatható, inn avire akár a ■közérdek, akár inAgánosok érdeke aórtetik meg tür-vé&tolen nt^koi^Altnla.
v r í^HMidijn elemi csapátok Alt-xl okozott anyagi károk'' »gyoaékot tönkre tosznok, vagy a magán vagyont legalább érozhetőleg csökkentik a a jólét kifejtését gátolják, mi által közvetve vagy közvetlenül kisobb-nAgyobb mérvbon a haza is veszt: lehetetlon az általános bíziosltó társulat jótékonyaágát nem áldanunk. Mostoha vJszonyAink azonban kovoseknek ongedik lr.íif.t''irf hogy a voszélyzott vagyont az omlitot^ tár-ti&V- ♦. oalyainak minden méltányossága mellett is éveként biztosítsák; do imgengedik azt, hogy saját kebelünkben alakuljon társulat, melynek tagjai köl-Csönötien egyináa vagyonát biztosítsák.
A mechanikában nagy dolgoknak gyakran csekély föltalálója szokott lenni.
Megkísértjük tollát a föladást erőnkhöz képest megoldani, nézetünk vázlatát a kövotkozökbon kör-vonalozván.
I. Alakuljon egy társulat oly czélból, hogy tagjai c«»más épülotoit és tcrményoít tüz, illetőleg jég elleu iölc-aönüsou blztositaák.
II. Az o végre alakult társulat áltnU moghatára-zandó időben 4s alkalmas évszakokban — tavaszszal éa őazizel — ülésokot tart and, hol a társulati tagok, kik egész községek ia lehetnének, biztosítandó va-gyanukérté lét bovallják, a magukat a károsult kártalanítására a bevallott összeg aránya szerint kötelezik.
III. Ctfflibíi ''»Ag ollon elég védvlonne a bevallott ösiiogok jc^yzfc".^nyvó»-ok nyilvántartása; kártérítés esc tok . pcai|j ha a l>ovallott összog valódisága {ránt kéioly támasztatnék: a társulat mogbizott tagjai pótbejHÜt /^¿»közölhetnénok.
\^len ucaI csak az oszmo ólotr<~valósága
iráp.C c.^juK- .''..viguuk^t tájékozni. Tűzotes réazlote-zéa a 1 jógáink-:'' mdott társulat föladása loend. *)
3ZENTIKMAY.
A 11111. in. kir. Helytartótanácsnak f. 6. april 3-án 19234 ''U. a. kelt, s az om. Gazdasági fyycsílifthez intézett,
A vadaszati jog szabályozását czólzó leirata.
Art, hogy a vadászati jog régidök óta folyvást * l^rvónyhozáa éa az országos kormányszék őrködése vtt állott, az 1802-ki t ozlkken kivűl számos kor-„.ányszéki intézvényok tanúsítják.
Nom csak mint egy lovagias, és a némzot Jollo-mévol öWohangzó nemes időtöltés, do tekintvo az ártalmas vadak minél oredményeaebb pusztítását, — ollenbon az étkezésro használt nemes vadak azaporí-
'') lUrménnylrrt kirilnsto» i». ho«y mindon magln — mint o n<ina«t »»«lloml » nnjkfi jólétét ntvclö orO — * pu«*-tullí- it CMnisoktól mogvídoiiílc, — jolcn köriilnxinToiuk kiiit nem Utunk rVfr gnrantlAt arra, liogy c» < »»nic kivihető legyen
f, HiArkt l
tását — nemzet gazdasági szempontból n vaiUazati, jog a kellő gondoskodást s szabályzatot múltán ¡géu^li.
Mihez képest, miután az utóbbi években sok tekintetben változott viszonyok n vadászati jognak a/.a bályozására is lényeges behatással vannak ; — másrészt podig téve» fogalmakból a vadászati jog irányában azáuioa visszaélések merültek fal, melyokpok fékezése nem csak közgazdasági,, do kozbir.totxAgi., ugy mező- és erdőrondőraégi tekintetben ia kivána-tosaá vált: a kir. helytartótanács a közérdekűek, mindon ilgára kiterjedő hgyolmo által indíttatva, a v , dászatra nézve, a feunálló törvények és intézvényok alapján, egy a jelen viszonyokkal öaszhangzó id''íig-Ioiicb szabályzatot felállítani, részint ])edig 0tárgynak a jövő törvényhozás általi rendezésére nézvo, kellő alapok felöl gondoakodni óhajtván, bizalombóljeron felhivandónak találta az oraz. gazd. cgyoaületet, hogy ogyetértőleg a nemzeti lovarda egyesülettel, mind azon pontokat, melyek a vadászati jog, idő ós ezéf-szorü szabályozásira vonatkoznak, tanácskoziU aU vevén, annak műiden oldalaira a ágazataira íiézv/,; egv gyakorlatilag ozélazcrü, a a ielen viszonyokat kellőleg azámbavovő javaslatot mielőbb olötüvjys*tf^»jb a illetőleg a törvényhozás utján erro nézvo iiicgáHa-,, pltandó pontokat ia indítványba hozni sziveske^jék.
Az igazg. választmány a vadászatra nézVo tw,-;,! dig ia, inig a törvényhozás érdomlegesen intézkcíl,- , hetnék, a fennálló vadászati törvények szigorú vég- , rohajtását oln\jtja; egyébiránt a vadászat nagyon ki-vánatoB azal>ályozása felett behatólag tanácskozni, a közgAzdasági szakosztályt megbízta, s különösen l)r. l''oly a József választmányi tag urat fclk^rto, ki u tárgyban már évek előtt tüzetesen értekezett
Ohrytom, hogy o téren mielőbb a legkedvezőbb erodményröl nyilatkozhassak inküí firdhs.
Megyei tudósítások.
VcHipréiu, augusztus hól>au.
Hosszas hallgatásomat montse ki azon körülmény, hogy Hiób-posta nem szorctok lenni, s most
— mikor az országnak jelentékeny részéből nagy 1 mérvű természeti csapásokat rajzoló közloményokkol telvék a főlapok, az átalános fö\jajdulás rémes hang ját nom akarom növelni hasonló tartalmú, leverőn el-szomorí''ó közlcinényok által.
De mort a szerkesztőség közleményokct vár tudósítóitól, kérdőjeloi által sarkalva, röviden . ugyan
— mort szomorú köEloményokot lehetőleg rövidre kell összevonni — do mini a mollott is élothiven igyekezem rajzolni mogyénk helyzetét.
A közbátorBág még most sincs holyroállitva. 11a bár a veszprémi pAiidurok —a hirhedott rablóvezért — a polányi malomnál lelőtték, még mindig ta lálkoznak csajtatából oly társak, kik a vezér eíost<< vagy elfogatása csotén átveszik vezényletet. A leg- , véazcacbb a vakmoröbb rablók katonákból válnak. Lchotno itt okoskodni, ha egy életből moritott magyar példabeszéd vissza nom tartóztatna.
Veszprém városban már 19 embernok élotét ó]- ( totta ki a bűnt büntotö igazságnak sujtoló keze, ^ Leginkább meghatotta a vidéki lakosságot egy liatal férjozott nönok kivégoztotése, kit a katonai rögtön-itélö biróság gyujtogatáaért ítélt halálra, do a halálos itélot caak gyermek ágyából lett felgyógyulása után hajtatott rajta végre.
A ezárazság csapása folyvást sujtolja vidékünket. Már vau olyan község, molynok határábau nincsen viz, s 8/.oinszéd faluDÓl visz jténzon vett yuct. Hir szorint Ló-kut van ily szomorú ltfjyiietbou. Sok oly község vaii, molynok caak egy kutjában vau víz, ez is zavaros, a zár alatt tarják, csak akkor nyitván fel, mikor házi szükséglotro uieritcuek vizet, vagy u marhákat akarják megitatni. , ,
Burgonya, tengori, sarjú nom lesz. A rétek le vannak égve. A szőlő lesül, do azért a bor ára nem omolkodik. A szőlőket nom morjűk keverni, ások ím megbánták már munkájokal, a kik kikeverték a szt löt. mort nem csak a fürtök, hanem a tőkék U »ülnek a kikovert szőlőben.
Votottünk takarmány növény magyakat is u tarlóba, e^yik kölest, a másik moliart, a harmadik tongorit. Egyik ugy mint a másik benno maradt a föld ölében, mort éltető esőt nom kaphatott. „Szánd meg Isten a magyart
Halsora a kit régen tép Hozz rá vig osvitendöí Megbűnhődte már o nép A multat a jövendőt.14 (,Kölcsey,)
((I. i.) A f. hó 10-ki Veszprém városi marhavásár a lohotö lcgailányabb volt K,ovós sr.aryasiuai -hát Iníjtottak be, aDoveosor körül, Vilonyán, Zirczon kiütött marhavész miatt, b a bolnytottakon aom tudtak túladni tuljgdonosaik. Mindönki fél marhavótiJtol takarmány szükség óh marhavésr. idején. . . ■
Ló ia kevés volt, » szép lovakat csak aton két csoportban lehetett látni, moly eket alföldről halasi é<» czoglódi lúkiipuczok hajtottak. Párját 1^0—3<X) frt^a tartották 0. é. minőségök szerint, du u vavök nerii Ígértek többet a legszobb párért 100 írtnál, Vásárlás kevés, » ea is leginkább Idevaló silány lovak,közül történt -rr molyqknek j|)árja 20—40 frton kelt ol.
A fahérmegyei itt czirkált pondurpkiutk aike> rült olfogni azon czigányokat, kik Fehérmegyóböl több lovat vettek mog ötössel, b a veszprémi vásárba hajtották he.
Az eloségárak váltezitlanok. Csak a rozné emelkedett 2 frt 20 knyczáról 2 frt 80 krra. '' ''
Bor akója 3-4 frt. v. r. I.
Mohári», 1H63. nyárutó 20-án. *) '' Szomorú jdőkuok vagyunk tAnai''. Az ég ugy aka-rá, hogy az idoi sz Irnzságban, moly alföldi hontest-véreinket oly fájdalransan órintó, mink részt vegyünk, a nyiytott keserű pohárból kivétel nélkül no csak i^gyes vidék do átalán egész honunk lakosai Ízleljék nt örömcseppeKet.
Epedvo vártuk, sőt ínég most is várjuk az üdítő «sőt mint az elfonnyadt növényzet az árva harmat-cseppet, do hiábn.
A nagy hőségtől javában hullik alá a falevél, a rétek szárazak s lenerzselvók ugy, hegy midőn az ember rajtuk halad, láb alatt a száraz fii r ipog minta jígesedott hóréteg.
Kernelükben a konyhai zöldségnek alig van nyom», a virág-kortok pedig letarolvák, mint a learatott búzaföldek.
Nevezetes lösz oz év omlókünkben mint a haj-dunl hót «ovány ós hót hő esztendő, csakhogy az Isten a többi 6 tormékotlon óv tői mentson mug minket s jövőre oly bő ós tormókony óvot adjon, hogy nz idoi fölött« nagy csapást kipihenhessük. Do hagyjuk o szo-luorá valót, nem szándékom a logcsekólyobb részletig ecsetelni, mert éppen tollal nom lehet sem a fáj-dal(j(0, nz öröm lcgraagasb, fokát kifojezni, csak
homályosan kisérvén Mt, mint fényt nz árnyvonal.
'' A gaboiiaüzlet, vngy átalán a torroér.yek forgalma •gy lépcsővel ismét magasbra lépett, különösön rozs, tengeri, árpA ós zab.
Tegnapi hotipiaezunkon nagy monnyiségben, volt ÖsazeYifttmoiVA minden egyos nem az említett terményük közül.
Az árko^lrJtHT«tH«fö. (tolt:. Tiw»t|kbuzn, kilája 8 frt 80 krig terjedt; rozs 6 frt fiO kr, kétszeres 7 frt Arpr''ft frt 50 kr, tongóri 7 lYt, zab 4 frt 50 kr, bab 14-16 frt.
A sertvésok roppant drágák, s éppen ezt fel nem foghatom, t. i. az okát, hogy a roppant drága elosó^'' mellett « sertések is oly drágák. Egy éves süldőnek párja 28—30 frt; idősbeké 35—40 frt. Ml az igás Allatot illeti, azokat nom tudom mikép teleltetjük ki.
A »nrjuról lemondtunk ogészen, mi igen tormé-sz-tes; mert még alig néhány nap, s már nz őszi ídő-h/akba lépünk, s ez nem a tenyészetnek szaka. Más éwkbeji in ittoni földmlvelő nép a búzaföldeken a »¿almát otthagyta, s mondhatni, túlságos jó kedvében mt felgyújtotta; de notp ugy most egyik szokór a másikat én, n a Dunántúli szigetbo viszik, mert a tavaszra mindenki lolrhntlau ínséget vár. -r Jelenleg Pozsonyi t-t Varaxsdl igazgatók színtársulata működik nálunk.
Meglehetős rószvótollol van iránta a közönség. A napokban nz alföldi károsultak fölsegélósóro volt olő-ndás, sajnos azonban, hogy a tiszta haszon nagyon kevés volt; ma azonban n jótékony czélra ismét előadás rendeztetik, b romélni lőhet, hogy több lesz a jövedelem, inlvol épen s». István ünnepe lóvén, o noniaiti önm-p a közönséget a szegény károsultak iránt meleg résívétre buzditandjn. '' KUGYKRAY.
Alad-Dniiihtmi, augusztus hóban.
Jekintetes szerkesztő ur I Törtónt mostanában, hogy »-gy Rohiesról Kapronczám hazatérni szándékozó Izf. kereskedő n vasúton C''sáktornvu ós Kottori között meghalt. A kottori állomási főnök nzonnnl al-knlmatosaágot rendelt, elvitetni nkarván n boltit Kapronczám; összeesoportozott körüll>elül 50 umbor, n kocsist a kocsiról lehúzták, mondván: nom engedik u holtat innét máshová vitetni, mert a morro zsidó holt Wstet visznek, ott a jég mindenütt elveri a vetéseket, én ba mégis elviszik, a kocsi után fognak nyar-
Íalnl, é»''* jml elérik ott, a holtat ledobják a kocsiról, ll tevfl legyen most az állomási főnök, midőn hiába v«lt tnindeta szó, maga kocsira Ült, ós bevágtatott n bőségbe it plébánoshoz, a nép utána. Most a derék plébános csillapít >ni ós fölvilágosítani akarván nz embereket, hiába is volt minden szó, míglen azt nem mondta, hogy épen itt Kottoriban lesz nagy jégeső, n ssidót itt hagyják eltemetni. Tandem aliqunndo • Ivitték n holtat ..aproneznra családjához.
RÓZSAI.
Hírek é« események.
A Meglepotvo értesülünk, hogy mult számunk r liirok és esemónyok" rovatában a lövöldo megalakítása irAnt tett megjegyzésünk következtében azon vélemény nyilvánult, mintha mi városunk egész lakosságát pgy kathegoriábn helyoavo, a szellemi vállalatok pártolánától merőién idegenkedönok nyilvánítottuk Volna; még pedig annál nagyobb volt meglepetésünk, mivel mind multjok, mind jolenöknél fogva a Köztiszteletet méltán megérdemlő férfiak is kételylyel olvasták azon sorokat. Mi ugy vagyunk moggyőződve, hogy a hol rétikről van a szó, ott egészet épen nem érthetünk » valamint lehet egyik, másik rész, ugy MieU-ik » 44k Is.
IVíbbazör volt alkalmunk elismerőleg nyilatkozni Ktym»« közönségének nzou részéről, moly minden alkalmat felhiu*nAl a közügyök rlómozdítAs* körül, ki-

S jerk.
4 U6 t
kot mindig ott látunk a tudomány ós művészet uártolá-sábau, s kik volünk érzik nzon szomoritó körülményt, hogy fájdalom, igen sokun vannnk itt, kik az anyagi-ságba olmorülvo, a szollomí élvek, szükséglotok iránt semmi fogékonysággal som bimak s a hol lehet, használás holyett rontnnk, midőn nzon kevés lolkesokot is gunyolás s más nomtolon fogyvorokkol iparkodnak elvonni, oly tcttoktől, molyok a hazának igen, do az ő érdekeiknek véloményök szerint nem használnak.
Szándékosan hallgattuk ol őzen tisztelőt™ méltó részt azon véleményben, hogy mikor nz anyagiság embereiről szolloroöknok niugfelolőleg nyilntkozunk, az érdem ir/nti tisztelet s olismorós hangja no vegyüljön oda hovn nom illik.
Tudjuk, hogy vannak bukott lángeszek, kiknek a toll ijron nehéz, s lm bottal sem tudnának czélozni, lábukkal rúgnak a toll ellen oly irányban, n moly n dolog lényegével sammi összefüggésben sincs, do vésznmdárszerü károgásnik — s bár súlyos, do mógis nagyon óletlon fegy verők tői ópon nem |jodünk mog.
Novezetes körülmény az is, hogyha valakinek nincs inyo szerint beszédünk, n lap kindóját támadja meg, holott a kiadó csak az anyagi részt képviseli s e részbon tett áldozatni habár nem egycBok, do minden osotro n közügy órdokóbon történtek. Elvünk, kimondani az igazat, akit nem érdekel, nem fogja magára vonhl, az érdeklottok részéről pedig, ha valószínűleg szomélyos ellenszenvből származó Illetéktelen megjegyzések merülnek fol, az igazságért eltürjük, habár főjünk betörnék is.
Midőn o sorokkal n félreórtósokct megszüntotnl reméljük, azon óhnjunknt fejezzük ki ogyszorsmint, vajha Kanizsa közönsógónok a közügyökért küzdő részét no hátráltatnák a város haladásának olömoz-dltásábnn azok, kik fm Anyagi órdoknek „nzentiványi tűzőket rakva a szollomnok még csnk mécset sem képosok gyújtani lu *) •'' u ! Át tíjdonidgiró.
A A Knnizsn-pócsi postnkocsi járás folyó évi szept. 15-étől fogvn változik, Boglárnál csatlnkozván n vasúthoz, s megy mindónnap.
A Szent. 2-án a Kanizsai Dalárdn énokeltólyt rendezjlpártoíó tAglal számára, mely tánczkoszorúval l< sz egybekötve. Nom kétolkcdünk nzon, hogy a dalárda által rendezendő ilynemű ostólyek ncin megvetendő szellemi ólvot fognak nyújtani a pártoló közönségnek.
A Nagy-Kanizsának ismét ogy derék és szorgalmas polgára Németh János hunyt-el 78-ik óvóImjii s kísértetett örök nyugalomra, lléke hamvaim!
K a p o a v Á r.
• A távirdát o hó 18-án mognyltották Kaposvárott; 10 mföldig 20 szóért koll fizetni fiO krt. Ezentúl az ár n távolság és szótöbbség szerént változik.
* Somssioh Pál''megérkezett Simonfára, s már egy iskolai ülésbon elnökölt is.
• Az ópitondö gymnasium számára a f. m. berezeg tulajdonostól mognyorto Kaposvár közönsége a kivánt háztorülotokot; igy a gymnasium most följebb épitotik néhány öllol a mogyoház fúló, b a piacz szép kiterjedést nyer.
* Egy j>olg.ir mogszólltá a napokban társát:
— Hó sógor, látta ked már a tolográgyot ?
— Hogy no láttam volni sógor, orro megy r.z utjn ni! (A drótra mutatott.)
— Hát azon küldik oly sobeson azokat a lovo-leket?
— Ej, ojl — Csóválta fejét az egyik sógor, mlg szűrén egyot rázva, kérdezi:
— llát a fonyőrudakon minek vaunak azok a felié r cserepek ?
— Ceak Azért sógor 1 hogy ha erős az idő, ezek alatt húzzák mog magukat n lovolek, hogy mog no ázzanak.
*) Ugy hiszszük, c szavak: „Igon sokan vannak," még nom fejezik ki az átalánosságot azon osz-tálym nózvo, moly magát sórtvo órezte. Mindenütt, mindig volt, vnn és lesz nomcs, tisztelendő kivétel a tömegbon, moly nőin csAk szó, hnnom tottoivel is a hazáé; moly nemes töredék — habár roskadjon is — vállain liordin nzt n torhot, mit n tömegnek megosztva kolleno visoínio. Egy százakért, száz ororokórt teszi az áldozatot, fényt hozni a magyar nóvro.
De vannak ám aztán fülesbaglyok, kik a köz-részvét napjától irtódznak, h az „önérdek" sötétjében huhognak... Kik fUrblitnok, midőn a sajgó selnjk, az oltárok áldozatot várnak, s «gy knnesó Zalamegyeit nom adnak 100darab Roviczky-Zilahi áÜutinórl, mely a szűkölködők insógo onyhltósóre szerkesztetik. Kiknok hazaszorotet a „bakonbiró dobiis." „iwigy tettek som" a czlgány zeno ... s lm aztán ily gög''llor-kulesoket az iró órintoni mor, folfujják magokat mir.t a duda 11
Ily egyéneket Illetnek — erősen mog vagyunk győződvo — ujdonságirónk sorai. A haza boldogltá-sában fáradók előtt kalapot öinclünk » tisztolottel hai-lunk mog, milyenek Kanizsán is ssámosau vannak, — do a gőgis tudatlanság, uz érdemet váró tótlon-uég, a vagyonban dőzsölés, a Worthciinok felott ülő részvétlenség, a zone, l>or mollott handaUudázó, do a tott torén a nemzőt némáját játszó hátramozdítók, ugyan elismerést ós koszorút no várjanak. Tisztelet Azért Kanizsa órdomoseinek, s békesség lakozzék közöttünk. Szerk.
rozs:
9*. Somodor:
* Az alföldi szűkölködők segélyezéséhez járultak : Caokuya község 3 p. m. buza, 8 p. m. roiuizsal; Homok község: "/• p. m. rozs. Jád községe; 6p.m.
m. kétszoressol. M. Atád 8 p. m. búzával. 10 p. m. buza, 2 u. m. rozs a 5 frt 20 kr-ral. Hotcs : V/t p. in. buzA, 4»/i P- "»• ro«« » 2 írttal-Kapoly 17 frt ÜO krrnl. Ságvár: 34 frt 34 krral. Mar-czali Járásból újra boküldotett: 1<J4 frt 72 kr. o. é.
* Harkányból irják nekünk : itt az évi »ai»o-nok alutt 0—800 vendég szokott mogjolonni, a jövő-dolom 5—G000 frtra rug. A vondógok itt í» ivóvu hiányában szonvedtok, a szolgálat rósz, oz étkezés meglohotős.
* Mint halljuk, egyik szolidabb állású füsaer-keroskodöuk Rummol János i^jo>inai\,nyitAndó kores-kodósóbon nagy lisztraktárt In állit ainoháosl gőzmalomból. Illő is már valahára, hogy jó lis^ttql logyünk ellátva drága pónzórt, mert a minőt a »». mártoni a ogyébb malmokból s»állitn*k, „gözliazt" o«iro alatt többször, olyAt sok kotyAgó malom ia őröl. Ha ogy-szór a publikum drágán fizet, kapjon logalább jót; drága is, rosz is — oz nom járjál
NyUt posta.
T. V—nok — At i«m olvashattuk in^g ; Jil hltsUuk rárnak.
T. V—u»k, 8« Xj —óu i mir cJ«k rtg* u irkidUt él tn.k t mirt u«ui a''U» jeli ?
V, K—n*k; Mejfksptuk, ni«J<l kspal fo<Js ön a tí1m4», k««i»nj lk tulósftbit abban » kényes (Igyben.
T. A-nAk : KeiUnlih^i jött, adui fogjuk eg/mlsutin, !•-gyrn ön eiutin l> buxg& munkása lapun uaV.
P. 0—naki órrfnd luk h »g/ a otlkk Ulnett ; s annak oiAginkibb, hogy ¿p(U.-S<i adjon aa ^r txle nekt4»t.
.Hatahivam a regyrer.'' Ha önnek hatalma rau, ne ftfy-Térrel örlstei««, hantra Sieratett«) i Igy »okA fog uralkodni a r«a -Udi boldog«tgbau.
.Megy a kútra" | a yen meg a t''tare
.lládalok,* A naptirba kéittu érkoiteki különben ma Utik meg a mértéket.
Cs, H -nak: Megfrlfdkestél t
1''. A blrdeUseket egyenaion a kladAhoa te»Uk kflldeui.
h. K. éa H. P. k. a. V-ben l A kérdéses Uvelsk idttu (aJt<S alt Jönnek | IntUtunk nag aigtoknok | alöre Is köaaö-net a figyelem ét ^»«rétért.
H-y- P — neki Jönni fog.
Hí. K— nak, Kanlnin | Pro *t contra több leveUt kaptunk már: hagyjuk érlntotleuUl aton Ügyet, a lob ctak mélyebb leoue , kArJdk Önt, Írjon mi» tárgyban is.
,Ké»ön kelekJobb volna korín.
+ + nak í Kii 15 kr. ily torokért: „Tj vagy egyetlen Ague»«m I llldeg síromig mign*t«m. 8 ha van a síron tál is migue«, Akkor {• felé 1 háiok - AgneiV
A .Füredi emléket" igailtiital kö^ölhetnök rsak.
H t-uak, Gomb/b I Köri 1 Időn Molvaaeuk.
HukigAUuaki Tokiul« felénk ; aa lgirotuek ugy vad értik* ka tett kitéri.
.Ml lett a magyar nadrigbil'' 1 Tets uilkUl la aj4aL>u.uuJl'' litjuk, hogy ; pantallón.
K-nak, M—om T''gy jöhetnek a lovelek, mist a kél ntolsA. Kötxönct a siorgalonvért.
Wajdita .lázsef kiad^i, 1aj>- <5k nyonidatttlajdonoM Kagv-Kanizaán
Felelős Hzorkeaztő: KOUOZ ISTVÁN.
mmmmammmm^mmmmmmmmmmmmim^mmmmmmmmm»
Gazdusági tildósítások.
\ngy-KniilzMn, aug 2(J-én. Szép időnk daozára adabnnszállltátok igen gyórou mentiek mindamellett az árak csökkonöben vannak, lluza, rozs, csak ker«a-kedői spoculatióból vásároltatlk. Buza 3 ft 26—60 kr. Kozs 2 frt 76—i8f> kr. Árpa 2 frt 70-86 kr. Zab 1 t\ 75—90 kr. Hajdina 2 frt 80—40 kr. Kukorioza 8 frt 8 ft fi kr. Fehér l)Ab 8 frt 80 kr.—4 frt. Téli repca* 0 frt »0 kr.—7 frt Nyári ropozo 6 frt 60 kr.-^- 6 frt
KnpnAvnr , aug. hó 26. 12—14 óráig tartó jó esőnk volt, moly a földöt körülbelül ogy láb mélyon megáztatá. IgAz, hogy a haszon tekintetében óríáa u különbség, ha ezelőtt csak cgy hóval jön Is, — A*on-ban jó következmónyoibon most ia kiszámíthatlan. Jókor jött móg uz eső sok hajdinA táblára, korók-rópa vetésre, későn votett tuknrmáoyokra, szőlőre, legelőkre, malmokra, kutakra stb. — hiszen urans bocsásd, már majd pónzon kellett u vizot is von« nünk. Az csőre erős ójsznkkoletí »/.él kövotkeMtt, moly a lógót annyira áthdtó, hogy ki nár uapia r^i ingbon is izzadott, most budA ós farkusbunaában állta az idő szoszólyét.
A szántás most egész orövol foly, s több helyep a nagy hantokat fogasolják, melyok olboriták a nzáii-r tóföldoket, s mlattok a rnunkáltutás majd lohetlonné vált. Kazalokban, gArmadákban a ueiu is várt oső sok kárt okozott, do oz mind kovÓH a jótókouy hatást tekintve. Remény van, hogy a mogsanyart b<\j-dinák — ha korán dór nom loond — mogérhotiiek, ellenkező esetben legalább takarmánynak betakarít-hatók; a malmok most már őrölnek, a kutak adnak, s a szántóvető is jobb kedyvol lát munkája után. Eső előtt a rozs ót «ftbot. ÖsszelcApkpdták piacunkon, most lanyhább a kolet o két gabna noraro nézve; az elosógárban ipi\jd soinmi változás; kitűnő b izA 4 frt. A rozs 2 frt 40 kr. Zab 1 frt 60—70 kr. Nagybani cladáspkr^l szó sinos; tavalí kitűnő ku-koriczáórt igé*tok ogyik termolőnknoU ö frt 76 kr. kilájaért. A sortvós ára foljobb ment. A bort ino#t som ker^ii sonkl, Káposztánk ugy lösz, ,ha máahon-nét hoznak; a teheuok, molyok már majd elapadtak, újra kezdenek tojolnj; a szél megazűnto után a légmórnók tűrhető meleg. (m. p.)
Uj előfizetés a
Zala-Somogyi Közlöny
okt.-decz.
X Tt 701cr.
Minden eltffieettf a kiadó külcsün-könyvtárát föle árán liasználhatjn.
A Zala-Somogyi Közlöny kiadó hivatala.
azon könyöradomány oknak, molyok a szárazság által Ínségre jutott nlföldick folsogéléséro 18G8. évi augusztus végéig Somogy megyében* bofolytak: (Folytatás.)
LAbod község 5 frt, Göllo község 5 frt 80 kr. Szent-Gáloskér 24 kr, Gazdasági ogyc«ülot 200 frt, Korcsoligot 10 mérő busát, 18*/,, mérő rozsot, Oálo» 8M/„ mérő rozsot, Kováén Gábor Páninkról 60 frt, Bodonyi testvérek 10 frt, Ilochroiter Ambrus 10 frt, Alsók 1 frt 10 kr, Sarkad 1 frt, Paiss BoldizsAr Mar-oi »Itból 10 frt, Bábony közsé« 13 frt 50 kr, cr. Festetics György 25 mérÖ bua**, BO mérd rou*ot, ÍMU»»-calohi herozognö született Zichy grófnő 5<) mérő buzAt 50 mérő rozsot, IlarsAgyi uradalom 25 frt, Visnyoi község 1 mérő búzát, 4 mérő rozsot, Viszló 4 mérő búzát, 8 mérő rozsot, Sz.-LAszló 8 mérő buzAt, P/s mérő rozsot, 1 frt 27 krt, Csortö l''/s mérő buzAt, »/■ mérő rozsot, 8 frt, Boldogasszonfa ö mérő kótszorost, 4 frt 50 krt, Hárságy 5 mérő búzát, 1 mérő rozsot, 4 mérő kótszorost és 40 krt, Hatvan 5 mérő búzát. Magyar Lukata l»/s mérő búzát, */s m^ö rozsot, Tót-Kercsztur 2 mérő búzát, l"/( mórő rozsot és 72 krt, Pata 5 mérő búzát, 1 mérő kótszorost, Apáthi 2»/, mérő búzát. Hölbling Ignácz esporos ur 10 cs. kuko-ricza, Bazal 5 mérő búzát, 1 mérő rozsot, Mosgó 2''/»
mérő búzát, 1*/« mérő rozsot és 8 frt 40 krt, Babocsa község 2 mérő búzát, 9M/„ mérő rozsot, Bolbó 10 Pétorblda 7 mérő rozsot, Aracs 0 mérő rozsot, Ujnép M/,, mérő busát, 4 mérő rozsot, Horeszuyo 8 mérő rozsot, Komlósd 41,/i» mérfiibuzát, Szentes **/,, mérő búzát, 5M/n mérő rozsot, Béres 10''Vi» mérő rozsot, Löbod 4 mérő búzát, 8 mór<S rozsot, Visonta 17 mérő
rozsot, Kinya-lJílak 1 mérő búzát, 4M/n mérő rozsot, Baté 02 krt, Igal 20 krt, Tötük-Koppény lü*/„ mérő kétszerest és 8 frt 20 krt, Endréd 21 frt 10 krt,
Puszta-Szomos 5 frt,'' Szárssó 8M/ , mérő rozsot ós 5 frt 01 krt, Némot-Egres l''»/„ mérő búzát, 2 mérő rozsot és 60 krt, Boglár 8 ipérö rozsot, Bárány Pál Boglárról 10 mérő búzát, GyÖrOk község 8 mérő roncsot, Tóthgyugy 5 mérő s sz. Márton község
zsot, Orda-Oselií 9 mérő rozsot rozsot, Torvaj 8 frt 5 krt, Szilvás 4 frt 80 krt, Korcsoligot ÍQ''»/,, mérő búzát, 18-V,, mérő rozsot és 60 krt, Homok 1»''/,, mérő búzát, l"/1t mérő rozsot, Gálosfa 68l/i» mérő kótszorost, Bodrog község l''Vn mérő búzát, l}4/,, mérő rozsot, Eddo község G frt, Geszti l«/umérö |m*át és 2 frt, Polány
2 mérő rozsot és 2 frt, Motsolád 8 mérő rozsot ós 4 frt, Ecsony 8 mérő rozsot é«j 9 frt 60 krt, Momyo 0 mérő rozsot ós 9 frt, Aszalj 88 frt 70 krt, Mogyar-Egros 28 frt 76 krt, gr. Somssioh József úrtól a hotesi gazdaság részéről a központ! főbíró urnái felajánl tátott 30 mérő buza, Nouhausz tyatnu N.-Bajomból 1 frt, Vélsz Márk 1 frt — Ois»og: 227N/„ mérő buza, 836*/,, mérő rozs, 37"/1,mérö kétszoros, 8*/„ mérő vegyos, **/,, mérő árpa, lOks. kukoricza, 3929 frt ós 22 kr. *
Mvfijf gy aéi*-t
A25-ík okiratban foglaltakból olárvoreztotott az árvorést letiltó rendelet érkezte előtt: 34 mérő buza
3 frt 60 krjával = 119 frt, 12 mérő rozs 2 frt 00 krjával =31 frt 20 kr, 11 mérő kétszeres 2 frt''60 krjával = 28 00 kr, 10 mérő csutás kukoricza 1 frt 25 krjával = 12 frt 50 kr. — Marad az eladottak lo-vonAsAval 193"/n mérő buza, 323*"/,, mérő rozs, 20*7,, mérő kétszoros, 8*/,, mérő vegyes, mérő árpa, 4120 frt 62 kr.
Ki mihez nem ért, azt nem la tudja becsülni.
Az életben mutatkozó aránytalanságok közt alig van nagyobb, mint nz, mely a muukit valódi beoso s dijazása közt észlelhető » est az emberek mívcltídct»i foka, ebből eredő igényei okozzák.
Kimegy némely cgyllgyll ember n koloss-vári vásárra kis leányának piros csizmát vonui, megméri arasztjával a csizmák talpainak szélességét, ba valamelyikben ezen reá nézve fő-kellék megvan, megalkuszik h elviszi. Mondhatod noki, hogy ha ő maga felhúzza, lakó nélkül meg nem viselheti, nom birod kapaozi-tálni.
Átalán nézvo háromnomll foglalkozást — munkát — különböztethetünk meg: anyagit, moly az emberiség testi fentartánára szükséges készleteket tormcli, elkészíti, vagy a helyi szükségletekhez kéjeit saállítja, ké-szontartja; alkalmazót, mely a tudomány által deduoált eredményokot az anyagra, vagy az anyagi élet viszonyaira alkalmazza; és szellemit, mely a természet öröktől kiszabott tör-vényoibon búvárkodván, időnként biztos ored-ményokot iparkodik £el|juutatni, uzokat küué-toszi s felvilágosodást eszközöl.
Nincs oly egyszerű entbor, ki át no látná, hogy a foglalkozás — munka — annál több beososol bir, minél több szellemi erőt vott igénybe, könnyebb a kalamus, mint a kasza, kapa stb., do amaz mily nehéz sok embernek, hn-csak keresztet kell is csinálni neve után, hát ha teremteni kell vele valami okosat? — Véle-ményllnk szerint tehát igon helyosen tettlik a fenobbi felosztást s ebből bizton kövotkeztot hotjllk, hogy minél több szellemi orőt jgényo
TÁECZA.
Visszapillantás az 1863-iki balatoni idényre.
„írónak szülotni kell, szónokká lobot az ombor u mcgycgyUlósok frcquontálása által ís.u Ez oly régi bit és igazság, mclyot még senkinek so jutott oszébo szombo megtámadni. Azonban az uj idő, o kérlelhetetlen nivelláló, o thesist is rongálja már a gyakorlatban. Boldog istonl hány vidéki gouio izmosodott szónokká csupán a toaszt ivások studiuma mollott, s hány irót nem teremtettek már a szorkesztői pro-grammok. Tehát nom íróvá kell szülotní, Itanom általában csak szülotni kell, hogy ogy zaklatott szerkesztő humora által iróvá graduáltassék a legbéké-sobb honpolgár.
Ezen igazsággal akkor jöttem vóglogcson tisztába, midőn a „Z.-S. K." egyik számában, hangosan nevemen szólított a szerkesztő. Mint a bothlohomi pásztorokat ama nagy téli éjszakán az égi hang, — ugy lopott mog engem o kihívás a 29* molog káníku-láoan. Azonban indulni.kellett a szó után; s miután'' vorsei nom írok, mióta tudom, hogy Gootho G sorok verso többet ér sok 30 strófás balladánknál; novellákba bolokapni pedig azóta nem hagy a lolkísmorot, mióta az élotot ogy kovéssé jobban ismorom: nom volt ogvób hátra, mint épon czélba vett fürdői utamat tlrgyuf felvonni, s azon bonyomásokat, melyeket szerzondö valók, olovo a „Z.-S. K.M-nok felajánlani, még pedig ujty, a mint azokát „átéreztom" s a forrásból „ közvetlen" merítettem. — Ez a gonro az irodalomban a rococo divattal támadt újra fel, s az Ítészek nom Is késtok azt üdvözlcni, bárhol találkoz-
tak volo. A „közvotlonség," „valódiság, „naivság," „ódon zamat" mind oly műszavak, molyok azóta divatoznak. üdvözöllek, kövotlok, díctö divat, mely lehoWvó totto, hogy Fül Ion ti tudós hazánkfia viselt és soha nom visolt dolgainak loirása, Kutyafalvi úrtól, a „bölcs tirsaság" panorama utazójától, oly naiv és zamatos olvasmánynak jelentessék kí, mely tárgyilagosságra nézvo. ha nom íi a „Kalevalával" meg a „Niobolungoniiol" do a domatiadokkal mindon osotro ogy vonalon áll, a untig elegendő volt arra, hogy miatta egy egész venorabilís tostUlot csizmadiát fogjon.
Bocsánat o bevezetésért, do ezzel inár annyit nyortünk, hogy oz al itt a in—i postán u balatonpartra értünk a sz.-györgy-kosztholyi állomásra; honnét indulandó valék a balatoni ÍUrdök látogatására.
Mióta a vasút a külföldet közelebb hozta hazánkhoz s a követelő ivadék a hazai bajok ollonél>on érzéketlenül, Fürödét drágaságával, szontczólu koldulásaival, Pöstyént omészthetotlou disznópocsonyó-jóvcl, l''arádot primitív kényolmoivel s ino kány hö-soivol oröson unni kozdi; azóta fürdő alatt alig értünk kovosobbet, mint Ilohicsot, Glolohonborgot, Emset, üstendot stb. Csak mi zala-soinogyíak képezünk még kívétolt őzen átalános divatban. Nekünk .Isten adta a Balatont, és mi szorotjük o gyönyörű tavat tiszta tükrével, zajgó hullámaival; szorotjük a kék lopolbo burkolt hogyoket, a vidék ozon óriás tündéreit, kik mig lábaikat mossák a hflvÖs habokban, kaczéran to-kintgetnok a nagyszerű tükörbe; szorotjük o ligetes térokot alacsony partjaival, hol a Balaton üdítő lehol-letón éled és himbáfódsik lomb és kalász. Igon, mi szeretünk tégodot ó Balatoni s o szeretet — noha Füred és Keszthely gyakran próbára teszik BzivŰnkot — különösön bizalmassá s bensővé lesz Julíusés augusztus hónapokban, ölodbou heverészvén ilyenkor somogyi és zalai imádóul. Es ha támadtak is ujabb idfiben
hütlonok, kik mint egy vízkórost irgalmatlanul meg'' csapolni akarnak, óh gondolj ilyenkor Vaduay Budira s az öreg MóroczAra, kik nádadba kapaszkodva azt kiáltják : „nut sít utí est, aut non sltu
Ezen clan dúlod Ásómból az indóhás toromében egy alak vort fel; ogy férfiú felhevült arcsczal, haragos szemokkel, harsányan kérdezvén tőlem, ha vájjon nom jött-o ido X.— ö nagysági. Tagadó válaszomra az arcz elkomorult, a kéz ökölbo szorult, n a szomok vadul forogtak s a felvotott ajkakon egy rokodt sóhaj lobbont el. „Vájjon ki ö s morro van hazAjtt?" „Uram.— feblt az ismeretion — én „Szu-ronyszogezi" vagyok, domokrata hazafi és iró, a „páhoki társadalmi telograf" szerkesztőjének valóságos jobb kezo. Miután podig a szorkosztő lapja érdekében irodáját definitivo a vasúti vaggonok ogyiké-bon Utó fel, no csodálkozzék ön, hogy én ide lettem oxponátva, a mozgó szerkesztő ''» a mozdulatlan társadalom közt az érintkozést fentartandó. Egyébként én Noptun jegy alatt irok s várom X. ur Ö ngát, hogy üdvözöljem öt orro jártában, a nemzőt novében." — Uram 1 fololém hflsünknok — örülök hogy Y. szorkosztő urunk jobb kozót láthatom ! — bal kezéhez többször van szerencsénk lapjában.A vártn gy-ságos urat foledjo ön —az most az cgyszor nem jő orro. Hanoin ha ön domokrata létóro par foroo nagyságos urat akar fogni, ugy rohanja mog az olsö urlit, ki idevetődik , nagyságos ur less az mindenosotre, ha már a 10 évet túlhaladta. A mi pedig a Noptun jegyet illeti, arra nézve ugy látszik, hogy ön még a mythología vonatkozásait is reforméba, nem látszván önön és fohérruháján a Noptun eultusnak legparányibb nyoma som,1*
Do lm osong itnek ; nohány fütty a mozdonyból s én többé nom látom a ueptunisált Jobb kezet 1 Isten veled tréfa — lépjünk komolyan llvgié* istennő birodalmába I (Folytatás követ) '' BtWMi^TI.
Mogjolon o lap legalább ogy iven julius hó 1-től kezdvo mindon hó 1-ón 10-ón ós 20-án. —• Előfizetési ár postán szétküldéssel és helyben házhoz hordva egész évre 6 frt» félévre 8 frt. Negyed évro 1 frt 70 kr — Mindon előfizető a tuli\jdonos kölcsön könyvtárát az eddigi fonntálló foltételek mellett fél áron használhatja. —-NXilttér ogy Petit sorért 10 kr. — Hirdetések négy hasábos Potlt sorórt l-ör 7 kr., 2-or 0 kr. és minden további beiktatásért 5 kr. s bélyogd^ért 30 kr. fizotondő. A beiktatási dij s a lap kozolését illető mindon tárgy a kiadó hivatalhoz Nagy-Kanizsára; a lan szellemi tartalmát illotö közlemények pedig, ugy minden lovclek
bérmentve a szerkesztőséghez küldendők Kaposvárra.
mg o»
Ismeretteijesz& lap
a
szépirodalom, kereskedelem, Ipar, gazdászat, tudomány és művészet korébői.
valamely foglalkozás, annál nagyobb anyagi díjt föl tó tol oz. — A munka beose « díjazása küzti arány helyoWge esxkUali a népek anyagi » «zollomi folvirágfását, haladást: a mely népnél ezen anfetf fofdftoit, ftrtfc, öntudatra nem ébredhet, hátramarad.
De lássuk, ml lobot természetes oka a megfordított viszonynak ?
Annyi bizonyos, hogy a kovosobb értelmiséget föltételező munkának mindig nagyobb n köaönségo, mely b^osét, hasznát felfogja, míg a nagyobb értulmiségot igénylőé kevesebb. Tekintsük a favágót: csekély szellemi tehetség kell ahhoz, hogy ő a nagyobb fadarabokból kisebbeket csináljon, inkább testi ortf, do van-o józanészU embor, ki a favágás hasznos voltát iü no látná? Aztán szegény—gazdag kénytelen igényim vonni munkáját s illendően megfizetni; kivé\o azokat, kik maguk vágják (mint gyakran üri magam is) s igy a szorgalmas favágó anyagi és szellomi megerőltetéséért méltányos díjt kap. A földmívelőt megjutalmazza a föld, ha ma nom, holnap; aztán ennio mindenkinek kell, hogy ne vonnék meg tíílo a saját szükségén fölüli termést, hogy annak árával másne-mll szükségleteit füdözzo? A varga, szabó, kovács, kőműves, áos, asztalos stb., habár sok ember jár mozitláb, nem mindenki jár kabát,- és nadrágban, soknak kevés szüksége vnn vasmunkára, stb. tehát nincs akkora közönségük, mint a földuu velőnek,munkáik szükségességénél fogva igon méltányos dijt kapnak értelmi s anyagi megerőltetéseikért. A kereskedő vesz a termelőtől, eladja a fogyasztónak, nyerekedik mindegyiken s fáradozása nom marad jutalom nélkül. Tehát az anyagi foglalkozás lizet.
Az alkalmazó foglalkozásnak már kevesebb a közönsége, moly unnak becsét felfogja, do sxoro:< összefüggésben levén uz anyaggal, önmaga bírálja meg munkáját s szabja meg a dijt, jii6iy a szellemi fáradságért jár, s a kinek szüksége van reá, megfizeti.
Elvégzi a tanuló iskoláit, a diploma jogot ad a működésre. 11a vasiltat, házat stb. kell ¿pite.i, fűidet kimérni, megkeresik a mérnököt, építészt, ki a mennyiségtan által deduoált eredmények alkalmazása folytán tett működéséért bizton követelheti a dijt.11a beteg vagy, okvetlenül keresned kell, ki az orvosi tudomány vívmányainak igénybo vétele mellett veszélyes bajodból kiszabadítson. Ha vagyonodban valaki meg akar rövidíteni, fel koll keresned azt, ki ügyedet a törvény nyelvébe öltözteti s megment az excoutio fagya — vagy melegétől. Vannak omberek, kik igen kevés fogalommal birnak a szellemi müvek beoséről, do az alkalmazó foglalkozást jól megtizotik; mert legfőbb kinosök az anyag levén, azt gyarapítani, veszélytől meg-óni lőfeladatnknak tartják, nnmU kovenbbé szeretnek azok élvezetétől a kérlelhetlen halál által \alrtmely betegség elhanyagolása miatt idője tlŐU elesni.
)íind uvt anyagi, mind az alkalmazó foglalkozásnál a felfogott haszon » anyagi kénysze-rllltfcég ösztönöz a díjazásra. í)o nem igy van Vi Kiellemi foglalkozásnál. Lássuk ezt.
Vannak m''mderi nemzet kqblében oly egyénük, Vikot az alkotó szerencsésebb tehetséggol, « ulyebbro ható gondolkozást orővel s akarattal Idott meg, hogy örök törvényoU kutatva, ezek íetintlökélyesítaék magukat s embertársaikat. Temesítnék és*- és szívben, kipuhatolják azt, >min a többi nem törheti, a főjét, föltalálásaik által künnyítonokamódok h eszközökön, melyek az élet szükségletei megszerzését könnyebbéte-zik, iparkodnak a magasb hivatásu embert a •st- és lélekölő élYoktől elvonva, szelídebb gyü-vörökkel megharátkoztatní, szóval: ők az ut« ÜrŐk, kik léptenként világítják a tökély útját, naguk-ntán intvén a tömeget. Növekvő sarjai a '' ''vénynek, mely sudarával égnek emelkedik,do m lehet lotörpi a uélkül,hogy az egész növény sAüsatnyuljon. Ezen egyének a valódi hivatásu k, foglalkozásuk a szellemi foglalkozás, mely-'' k gyüraöloso az irodalom. Mit érne az ő mun-tságuk, ha elmemüveil^t meg nem ismortet-owtméikkel a ntm''zotfest jólétét elé nem u ; íMtanák, holt kincs volna az, melynek senki VI hasznát. I)e ha már nemzettestről bc-
* us
szálllnk, illő, hogy lelket is észleljünk benne, mely éltet adjon noki, melynek fejlődésével növekedjék, de el no vénüljön, legyen szellemo örök, mint uz, kitől származott! A nemzettest lelko a hivatott Íróknak aa irodalomban nyilvánuló szelleme, s azoké, kik ezen szellem intését felfogják, annak termékeit, az irodalmi müveket becsülik. A mely nemzetnek irodalma nincs, nem él, vagy ha él is, lélok nélküli szorvestest,vagy hasonló a csecsemőhöz. Öld meg, — do no, csak szeszes itallal kábítsd el az észt, a magas liiva-táfcu embert a kerékvágásból alig kilátszó győrinek is fellöki, kigúnyolja... Igy van ex egész néppel is. — Mindezekből világos, hogy a szellemi foglalkozás minden másnál több szellemi erőt, do testi fáradságot ís igényol s ennélfogva díjának ehhez kellene mérve lennie. Do nem igy van; itt a megerőltetés, az égro törő eszme alig bír annyi érvényro emelkedni, hogy tengesse azon porhüvelyt, melyben csak azért él, hogy másoknak világoljon!
Honnét van ez?
Említőm, hogy minél több szellemi erőbo korlll valamely foglalkozás, annál nagyobb díjra tarthat igényt, do az is bizonyos, hogy mii)él magasbra emelkedik az anyag fölött, annál kevesebb azok száma, kik becsülni tudják, a nagyobb rész nem érti, nem tudja becsülni, s ez az oka, hogy nálunk a legéletrevalóbb irodalmi vállalatok ís megbuknak. l)o próbáld csak mondani azon gazdag ombernok, hogy ő noki azért nem kell könyv s más effélo, mert nem ért hozzá, még fokosát is fejedhez vágja. Pedig még is ugy van. Mert annyi bizonyos, hogy ki mihez érts felfogja becsét azt szoreti is, »lmlobot, meg is szerzi, megszerzésétől csak is az anyagi tehetség hiánya vonja el. Do ha ez utóbbi volna nz ok, ugy felvirágoznék hazai irodalmunk, mort nálunk több szegény van az irodalompártolók közt, mint gazdag. 8 ez nagyon természetes. A szegény jókor megtanul gondolkozni, a gazdag helyett többnyire mások gondolkoznak. Iskolába is csak szokásból jár sok, csak a végét várja, hogy elpazarolhassa azt, mit. apái nagy gonddal összeszoroztok. Hozzájárul ¡i gőg, moly azt súgja: ur vagyDo hogy nübe/. áll ez, meg nem fejthetjük. Megveti az írót, az irodalmat, mely őt már rég megvotetto, csakhogy ez öntudatosan, amaz öntudatlunul; mert nom ért hozzá. Ezt ugyan, mint mondám, el nem ismeri, inkább kész az ütlegelésre; nincs meg a nosco to ipsuin, s azért gyógyíthatlan. ,
Vannak olyanok is, kik nem azért olvasnak, hogy tanuljanak, csak bírálni szeretnek. Ezek előtt mindenki buta, csak ők riz okosok; ha valamely halapi czikkben más hibát nem tar lál, azt mondja, hogy nagyon hosszú, pedig példát vehetne knbátjáról, mely csak ugy jó, ha tostéro illik, so szűkebb, se bővebb, mint a hogy kell, igy a mondatoknak is csak az eszmét kell kifojozniök, rövidebbek nom lehetnek, mint az eszme kívánja. Lássa kedves szerkesztő ur, öuc lapok hasábjain caíkkeorozatot közlött e ozim alatt: „Sebeink", s egy affúlo fUles bagoly kígyót, békát kiáltott azért, hogy mily összefüggésben lehet a fentebbi czimmeío részletes czim: „Drágaa napszám", „liosz a osoléd". stb. Mosolyognunk kell rajta, do boszankodnunk ís pgy-szersmint ily értetlenségen, mely elég vakmerő magát az inteligontiához számítni. De hagyjuk őket, vannak ilyenek sokan, esznek isznak a hazáért, szájaskodnak, de nem is tesznok egyebet, a hol lehet rontnak s veszedelmesek annyiból, mort urak, pedig verba (az irodaloméi) volánt, excinpla trahunt.
Mivclní a haza termékeny téréit, minél ka-matozóbbá tenni azokat, emelni ipart, kereskedelmet, anyagi jólótro vorgődni ugy egyeseknek, mint tömegeknek, hazafiúi kötelesség, de őzzel még csak a testet míveljük, kell gondoskodnunk a szellemről is, sőt csak is ezért kell anyagilag erősödnünk. Hogy szellomUnk ép legyen, a tosti egészség, jólét elkorülhetlenül szükségos, lelket mi vélni az embor hivatása, annál inkább a nom-zeté.
A nemzet szellemét mívelni csakúgy lehet ha az Íróknak lehetségessé teszszük azt hogy egyedül a szellemi foglalkozásból megéljenok, Wg podig ugy, amint fáradságuk mogérdomli.
Do ez nálunk ritkaság, az »ró csak akkor térhet u szellemi foglalkozásra, púkor á ktnyérkere-séuben már kifáradt, amitdolgozik • közügyért, azt ajándékba teszi, jem szégyen*« ez annyi százezoreknek,ittiily1 kev»Sí kfjjjfcno egytől egytől, hogy az iró ne panaszkodnék! az egyesült erő mily könnyen fentartaná a szellemi vállalatokat! Hanem épen az a baj, hogy áldozatnak nevezzük azt a fillért, melyet irodalomra adunk, holott legszentebb kötolesség, miután csak is oz az egy mód, moly által használunk a hazának, erősítjük lélekben. Ha a kártyaasztal asztal mellé ülnek sokan, vagy a dinom-dánom járja, ez nem áldozat, egy lapot tartani, melynek dijából alig jut minden napra egy-két garas, ez áldozat. Igafc, hogy annak, ki aldioz nem ért, minden krajezár áldozat s hiába mondjuk, hogy olvasson, ha jobb neki a kanosó, kártya, pipa, stb.
Ilogy tehát nz irodalmi termékeknek nincs kelendőségük, azt c-^ik is annak tulajdoníthatjuk, hogy számosan nem értenek hozzá, a hasznot pedig, mely mind anyagilag mind szellemileg az olvasásból meríthető, annál kovesbbé bírja felfogni a nagyobb rész.
Ennek oka pedig szintén a szellemi foglalkozás egyik kiválóbb nemének kicsinyre becsülésében rojlik, mint látni fogjuk.
(Folvt. köv.) ,
TOT1I VINf!ZK.
Napszámosok ügye.
A „Testi Napló" jül. 2t-ik számában a kocske-mótl iparegyesUlot nzon utánzásra méltó rondelkozése közöltetett, hogy az ogyosülot n kecskeméti kútárban találtató gyógyszerészi növényeket illő áron boveszi, és igyazinség által szenvedő népnok munka általi konyérkorcséaro ad alkalmat.
Örvendek az ily talpra esett terven, moly nem csak most envhiti a "szűkölködők Ínségét, dojövőro is a gazdálkodásnak uj forrást nyit és ha ozon ága a korosotnok megkcdvcltotik, miután ezt gyornio-kek, nehezobb munkára, képtelen Idősb emberek és asszonyok végezhetik, ezokot szorgalomra sorkonti — főképen pedig n gyormokeket korán munkára szoktatja. . ,
.Szükség a legjobb tanítói — Nom kételkedőm, hogy a kecskeméti szegényobb osztály, mely ezon ko-rcsetmódot most kénytolcnségböl felkarolja, később megkedvelni fogja, mi által talán a koroskedés uj forrása nyilik, és azon növények, melyeket Itthon lábbal toposunk, nem hozatnak többé drága pénzen külföldről, do talán ki ip vitotnek.
A kecskeméti iparcgyesület ezen eljárása által nagy érdemeket szorzott magának, mort felfogván hivatását, nemcsak a mostani sebre irt talált, do ogy-szorsmint a napszámom obztály neveléséről gondoskodott.
A napszámos Ugy mogérdomli, bogy a gazdasági osztály legnagyobb'' figyelmét igénybo vegye és mindenek előtt foglalkoztassa. Mindönki tudja, hogy több napszámost teremtenünk, nevelnünk kell, a mostanit több munkásságra, tovékenységro bírni, mert másképen a hon gazdasága, ipara nom fejlődhetik.
I)o melyek nzon módok, a napsz>lm<i osztályt, ott a hol nem kényAiWjj''iti a szükség, mint Kecskémé-ton, munkásságra frs Vovókeúysógro sorkonioni ?
Kz égő kérdés a fliufdáfjHttra nézvo.
A gazdaságban nem anuyira az olcsó, mint a biztos munkás kívántató, ugy, hogy az «fcükség oso-tében mindig kapltátó legyen. >— Ignz, hogy kevés honunkban a népség, do mégis sok ké« vnu munka nélkül, és a hon 0 legjolontékonyebb tökéje pavlngon hever, (.''sak o^yot emiitok például — a szarvasmarha legeltetését. Hány dologra képe« gyorköczo henyél egész nap A legelőn egy-két marha mögött, —• ott mulatnak társaságban töt mollctt, ott szokják még a munkátlanságot, ott to^vozik a''gyümölcs-, szőlő-, burgonyalopást, ott van a betyárság iskolája. Do még nagyobb botrány ha uraságokríál, hol gazdászati In-telligontiát kell feltennünk, ogy béres ökrolvel fc legelőn vesztogel, a holyott hogy a földet munkálná, mely bizonyára hájadatosan visszafizeti a reá fordított figyolmet. Dé gazdáinknál eltérők a nézetek a takarmány termés előnyeiről.
Gúnyos lonézéBsol dicsekedett egyik gazda szomszédom száz koroszt több termott gabonájával, arra ozélozva, hogy nálnm a takarmány, a kalászos növényeket kiszorította. — A végén csattan ftz o»tor j — „Uram bátyám legeltoti ökreit, mialatt én többet szánthatok — uram bátyámnál kint marnd « trágya, mialatt nálam az omésztöben gyül — majd lo»z még nekem is szőlő és lágy kenyerem; lesz majd a kisebb téron is több korusztom.
Do térjünk tárgyunkhoz. Véleményem szerint-a gazdasági fiók cjjyosfllotok'' hivatvák a napszámon ügy fontolóra vételéro és a napszámos osztály nerc éséro indítványt tenni.
Amint a kecskeméti iparegyesülct fonomlltett rondolkozésévol utat tör, ugy a vidéki cgyesÜlotok is módot talAlliatuak a napszámos osztály foglalkoztatására, a inunkár/ii édesgetésro. —A selyem tonyésztés előmozdítása a répa, a szŐlÖmivcIés, a cséplőgépek mollotti munka, mindannyi napszámos mivclö intéze-tok, molyok a nópot szorgalomra serkentik.
Do ogy ogész''mogyo gazdasági egyosüloto nom eroszkedhotik az egyes vidókok sztlkséglotoi kínuha-tolásába, azórt ozélsaorünok vólom, a már többször szőnycgro hozott vidóki bizottmányok alakulását élet-bo lóptotni, molyek mindannyi részei a nagy ogész-nok, vidékcnkint öszvegyíllvo és tanácskozva, legjobban ismorvén a körülmónyekot, legjobban elintézhetik ezon és más fontos Ügyet. Itt lehotne a napi bórt, a munka kezdetét, a Bzünórákat stb. meghatározni; arra hatni, hogy a bor és étel a szölö munkásoknál és aratóknál megszUntessók, hogy a nyirés alkalmával tartandó tivornyázásoknak végo vettessék. Ilycnekro a gazdák egyotértéso szükséges, és ezt csak ily vidéki gazdasági bizottmáuyok hozhatnák létre.
Sajnos, hogy annyi fölszólalás , mint Trefort Ágostoné például, olhangzik mint a szó a pusztában, semmi viszhangra, soniroi ollonvotésro, eszmecserére nem talál. Örülnék és örvendetes jolonségnok venném, ha ily felszólalatokból vita, iíovos vita, mon-nél hevesebb vita támadna, mórt ez által bebizonyul* na, hogy van érdek a tárgyhoz, van részvét a gazdaközönségbon — hogy ió legyen a bor, forrnia koll, és vitából, cszmccsoréből várhatjuk csak a nézetek tisztulását.
De sokáig voltunk gyám nlutt és ugy megszoktuk, hogy más intézko<yék rólunk, nálunk nélkül,— oly kénvolmcson éreztük magunkat azon időben, mikor korlátolt alattvalói eszünket erőltetni nem kellett, hogy mankó nélkül már nem állhatunk és nombizunk többé magunk orejébon, pedig van még erő bennünk, csak szánjuk ol magunkat a tevókonységro, a passiv álláspont politikában czéjszorü lohot, do a ki u gaz-dászathan, iparban megáll, az hátra mogy — itt a nyugalom — haláj l
Hogy magam mikén járulok tettel a napszámos osztály mivclésére, fölemlítem közolebbi eljárásomat, mely által a népet több orökífojtésro bírtam. Takarmány szttko miatt kénytelen vagyok birkáim számára ágakat szedetni. Összehivattam a zsellér asszonyokat, cseléd nőket, és mindon kóvo ágért igértom 1 uj kraj-czárt Erro sommíképen nom akartak ráállaní. Magam moutom ki volök, és napszámban szodottom sz ágakat, 30 krt ígérvén nnnonta. — Szorítottam, unszoltam és hatottam a munkásokat és a mint egyikök 40 kévét kötött, azt 40 krral kifizettem — kezdték átlátni az előnyt és olvállaliák a munkát. Most egyikök már fiO kovót szedett így nap, hajnalban állván u dologba, azt késő estig folytatván. így meg van törve a jég, reményiem, hogy jövő évben már olcsóbbért is szedik a faágakat, és az idei répa szedést mérő szám elvállalják, mit tavai nem bírtam kivinni. A mi a napszámfizetést illeti, azt minden 14 nan tol-jesltoni szoktam. A napszámos, kit elcinto, hogy hozzám kecsegtessem, mindon cstvo kifizettem, a vett néhány krajezárt rendesen a zsidóhoz vitto. Most már megismorik a pénz értékét — mert ezt koll megismertetni a köznéppel — és ha nagyobb öszvegot kapnak, vagy elteszik, vagy valamit• vásárolnak rajta; van köztük, ki dicsekedve omllti, högy őzen kendőt répa-kapálással szerezte.
Uttörőknok kell lennünk, és ha a jelon nomzo-dók nom is élvezi a hasznot, hazánk jövő jóléte bizonyosan gyarapodni fog — és ozon moggyözödÚH legyen az anyagi haszon helyett jutalmunk. T. A.
Az észszerű gazd&szat.
I>r. LöfTIer Károly után
UKNYI REZSŐ. . VIII.
A naptól kiinduló világosság sugarak oly sok egymáshoz nagy közel fokvő ponton érintik földünket, hogy ozon egymáshoz! közelségüknél fogva cg)- tömör folülotot kénesnek. Vizsgáljunk meg két napsugár!: egyet a föld felületén függilvonalbau, mást a tóid légkörének legvégső szélén. Az olső sugár ogyoncs vonalt kövot a földig a földközpontja felé. A legtávolabbi sugár eltyénto a köunyebb légrétegot találja, s ezáltal a föld központjához kovéssé hajló törést kap; ezen elhajlást követvo egy ujabb nom oly könnyű légrétegbe lén s \ylag egy még inkább a föld központjához hajló eltérést nyer; ezen ujabb irányát kövotvo ismót sürübb rétegbe lép, Irol ismét ujabb elhajlást nyer, és igy folytatólag a földszinéig, amint t.l. folyton sürübb rétegeken haladva át a törés (vonzás), azt mindig a föld központjához vezoti. A h^jnal-pirtól uz ostliajnalig ilykép világit azon világosság tömog, moly légkörünkbo lép. Miután pedig a légkörnek szükségkép nagyobb a felszíne mint a földgo-lyóé, ugy következik, hogy a föld több és nagyobb kiterjedésben nyor meleget, mint nyerno akkor, ha nom birna törésképcs légkörről. Ezen a légkör legszéléről érkező világosság .törései kövotkoztében igen gyenge , mlg n napsugárcsoport központjában igon erős. A légkörboni törékenységo miatt összpontosul ott m«ud mint egy domború üveg góczában; do mivel a meleg egyidejűleg nagyobb mennyiségben van
4 Ili) fr
clen, azért a lég lazább, ritkább n követkozéskép kovosbbó tőrékony, ha a földszlnét közolltl; föltéve, íogy a világosság sugarai, mielőtt a földszínét elérnék, részbon a közép, nom oly forró s azért sürübb és inkább vonzó légrétegok foló h(\jol: innon a délibáb tűnomény; innen azon messzetorjedö világosság is, mí végett nz egyenlítő közelében némely tongero-kot ólomtengereknok novoznok.
A nap és rendszerének bolygói mint részoí ogy egésznok tekintethetnek. Az ozon rendszerben közös egész világosságot ugy tekinthetjük, mintha annak központja a nap lonne, honnan mindon irányban elömlik épen ugy mint a föld mologo, inolynok gócza a föld központián lóvén , onnan a föld torjedelmóro kisugárzik. lín a nap folytonosan küldött világosságot, ugy nz bizonyos idöbon kimorülondott, vagy a világosság némely helyein halmozódott volna. Ez azonban nem lehet; nz anyag nem toroint, nem ront, csak rondszorcson mozog. Meg kell tehát engednünk, hogy a naptól kibocsátott világosság Ismét oda visszatér. Miután a világosság ogyonos vonalban halad, visszatérése azonban kiindulási pontjához és töréso nz az: vonzása tevékenységben maradnak, — megfordított arányban — ugy következik : hogy a világosságsugár visszatérténél mogfordltvn teszi útját, azon utat, melyen kiindulási pontjától haladt.
A csillagvilágossággal hasonló az eset»
A nap által n föld felé lövclt minden világosság nom jut egészen n földsainéig. Az átlátszó a különösen könnyű tcston nz aothoron áthaladván a légrétegekhoz ér, hol esokély visszasugárzása vagyon. Ezért láthatlan a csillagok nagy monnylségo még a legtisztább éggol is, ha sikföldön állunk, mlg ollon-bon láthatók akkor ha maga« hegyokro mászunk. E^y hegyen ostvo korábban, reggel késöbbon kell a csillagokat látni, mint egy közelfokvö síkon.
A központtóli lökerő (Contrífugalkraft) hatása folytán a föld az egyenlítőnél kidomborult. A viz, moly esokély sür(|$égónél fogva a földközpontja nem nagy orövcl vonatik, a lökorö hatását orősbben érezheti; következéskép n főidnél nagyobb kidomborodá-sánnk kell lenni; moly n lógiuérö által azórt nom mé-rothotík mog, mivel nz épen ezon befolyás alatt áll. A még kevésbbé sürü légnek cz orö bofolyása alatt még inkább koll állani. Kövotkozéskóp a földnek légkörével együtt mossziröl ugy kell látszani mint egy golyócskának a loncsoüvegben. Most lássuk a vilá-gosságraí hatás oz oknál fogva, mily tormészotü.
Az egyenlítő körül nohezebbon kell a villágos-ságnak a föld színóig hatni, mivel ott a légrétegek nagyobb torjcdolmük és tömörségük miatt kovósbbó átlátszók. Ezon a világosság beltorjébcni módosítást, annak tulbösógo s majd függölogcs iránya miatt nappal Jól észlolnUnk nom lohot ( mindazáltal a világosság ozon nehezobb torjedésénck köszönhotjük nzon tünoményoket, melyeket délibáb és ¿lomtenger nove-zet alatt ismerünk. Éjjel azonban a világosság csok''í -lycbb erőjét kivehetjük, ha a csillagokat vizsgáljv^y, molyok ezon tájakon (t. i. nz ogyonlítöéín) fényitL egy részét elveszteni látszanak azonfölül nem is lát* szanak oly csoportosan és számosan. A mérsékelt tájakon ollonbon s ha a sarkakho,? közelodűnk, sokkal élénkebbnek és tisztábbnak tűnik fol n világosság s azért éjjol fényesobbok és számosabbak is a csillagok.
Van még egy más tünemóií^is a világosségnak: nz t. i. hogy a nap-éjegycnloti tájukon a napsugarak a földro érvén, a fonebb cmlltottoöv lencseüvcg alakú légkör magasságán áthaladnak, s eí> által csokélycbb törést szenvednek, minők kövotkozéso: a hajnal-és csthajnalnirnak o tájakoni esokély kiterjedése, s sn-nak rövid tartama a különösön gyors és keletről nyugatra haladó napsngárcsoportot tekintve. F> világos-ságtünoménynek a nap-éjrgyenleti tájakon távolról
f;uln alakban kell f ltünni, mely két a sarkak foló ordított végén tompa. Oldalról, a sarkvidékekről tekintve a i.np-ójcgyenkor hosszú hajnal- és csthaj-nalpirt mutatnak. A mérsékelt égöv alól nózvo az éi-cgycnlctek irányában hárántékosan, mint egy hosszú világosságsugár tűnik olö, moly az ég háttorébon e.jy hegyes szögben onyészik el: ós cz az mit állatövi fénynek (Zodiaoollicht) nevezünk.
A világosság n meleggel ogyesülvén, érzékoink által felfogatik; észrovehotö lesz szemünknek fényo és szino, érzöszorvoinknok pedig azon jiieleg áltai, molyet tartalmaz. Ezért a világosság nem csupán világit, hanem mindig mclegit is. Hasonló tűnomény által lesznek az élcny és vizony is érzékeinkkel felfoghatók, midőn t. i. egyesülvén vízzé válnak.
A világosság eltűnhet szemeink elöl, aZonlan mint anyag létezni nom szűnik ínég. Ilykép tt.'' ik fol olöttünk n világosság, moly azon /vnyagokbnu -.öt-vo van, melyek gyertyát képoznek, hol is ha a gyertya moggyuj tátik, a világosság felszabadul a gyertya lángjától; nincs az a lángban s csupán ugy van b n-no, hogy az átmonctot okozza: a világosság a l^x''. • a lángon kivül terjed el. A világosság tehát csak látható, ha meleggel vanegylwkötve & elegendői .oio-nyisógben van jelon. ,
Vannak,«.estok. mint például az flv;g, molyek átlátszók, az az melyek a meleggel összekötött világosságot legalább részben magukon átbocsátják, mort még mindamellett jó mennyiség világosságot taszlt-nak cl. Minden vjlágosságsugár oz átlátszó test ine-gott Is megtartja erejét, leszámítva uzon részét, mely ezen test visszasugárzása által szótszóratik. lla ozon részek erejét megmérnök, ugy kitűnnék, hogy össz«-
f^Jk a súg írnak azon Összegével louno egyenlő, muly-yel bírt, midőn nz az átlátszó testbe lépett. Ebből következik, hogy a víz mint átlátszóbb test, foltévo, hogy csöndes — melogcbb mint a föld hasonló mélységben, ha a napsngira^ a viz fenekéig hasonló mélységet érhetnek. . . ''
A meleg sürüebb mint a világosság. A sűrűség ozon különl>özü volta, k bizonyos testekhezl különböző rokonság ongedik azt, hogy n világosság és mo-leg ha ogybokötvék, egymástól elválaszthatók.
A meleg- és világosságnak rendes viszonyok közti egyesülése a fohór szint adja. Legyen viszonylagosan több melog az összekötésben, ugy a szin veres lesz, legyen több világosság, ugy a szín kék. A sárgA szín mindig közén öeszekütósro mutnt, de mindig rondctlon viszonyokban. Mi n fokoto szint ílloti, az a melog és világosság toljon enyészetét tanúsítja, vagy a világosságsugaraknalc oly irányát is, hol azok lábatlanok lesznek.
A szlnok rondo következő, uiolybon a meleg boltorjo a voros szlnbon vagyon:
Veres, Márga, kék. Most kövctkozlk a hat szin , moly ta eredeti szinokböl s azok vegyületéből orcd:
1. veres. 3. sárga. 5. kék. (veres) 2. narancs. ^TTzöId. ti! viola!* Ezon fö- és müllókszínekkol, ha azokat akkép kötjük összo, hogy a vores, sárga és kék, mindegyike mcgfelolö mennyiségbon kovortotnek, lohot ismét a világosságot fohér szlnbon helyreállítani. Például: voros és sárga, sárga.és kék, kék és veres,
veres, narancs, sárga,
viola.
fehér, fohér, fohér, (Folyt, köv.)
V. Nyilt levél
\ngy-kaiiix.Hn város képvibcliV testületéhez.
(Folytatás.)
V-ik nyilt lovolom olojén nzt véleményeztem, legyen a városunk oly gazdasági szakbízottmánya, mely nz évenkénti tiszta jövodolomböl kapjon ¡w ezentet, mert o nélkül solja sem -frgödhetünk pénx-vagyonra, s igy mindig és örökön örökké csak a sok fizetéssel terheltetünk.
Azt különösön óhi\jtanám pedig, hogy u gazdasági szakbizottinány minden hónapban mogtartaná ülésoit és fö foglalkozási tárgyul tüznó ki n havonként vezetendő axánindnsok vizsgálatát, hogy .mi is tudnók valahára a városnak bovétoloit, kladá • sai*, activ ós passiv állását, mert csakis igy szólhat-nánk nagy igazán a vagyon kozolósóhez.
Hajói omlékszom 1853. óvbon vetottok vizsgálat a számadások utolszor, tehát 10 év Alatt ogyazor. vagyonkezelés mellett aztán nom csoda, ha a hátralék 15 — 20,000 forintot is folülhalad; igy nom csoda, ha a pótlék, a tiszti szállás óvókról évokrj sú-lyosblmn no nyakunkra a többi fizotésokkel egy« t. Azt mindon egyes képviselő fogja tudni, hogy rcudas számadás nélkül vagyont kezelni nom lohot, így van cz szokásban mindon uiagánvczotésnél és mindon nagyobb gazdaságban is. Megesnék annak a gazdának, vagy földes uraságnak, ki vagyona élvezetében ügykezelőjétől, gazdatisztjétől számot soha nem Áérno, vagy csak minden tíz óvbon egyszor, s ha cz a bovétolokkol és kiadásokkal Önkényt gyakorolna. Mi is épou ilykép vagyunk ! Van vagyonunk, jövö-delmünW. kiadásunk, és nom gondolunk a bovételek-ii''ik én kiadásokunk nyilvántartására, vizsgálatára. E tek.Mitotbjn nom marad egyéb hátra, mint n szor-vozondő gazdasági szakbizottiuánynyul a számad i-eoknak m''o''öbbi vizsgálatát megkezdotni olykép, hogy vi a.j:l«53-ik évben, mint utolján teljesítőt^ vi/sí;i.UitK- étöl xozdessék m.-g a számadás- és gazda! k^oWhoz alaposun értő még más több szakférfink által is. T>I''/¡történtével ennek az erodmény terjesztessék i. AV^.«e|öség tlébo, bog-,'' tudjuk vágyónál->o,tw '' '' mibenlétét. Nyomtatw.»y^kban kell ''''•>m4U nz orcdmé''nyt szótkübloni a lakosság közt, hogy (''• ét és nyugalmát leljo, ha orro méltó -— a (óuyúitadék. Igy logyou aztán jövöro évenként. r\ míg csak élünk és meg pciu halunk, mert oz valódi lelke a rendes, Kondtvijes, d''unéretre éa elianir-réwrc méltó gazdálkodásnaU ch biztonMÁK« pul-Kiri állapotunk jobblétéuck. Közel az óv vége, )''í;r.;dg az idő, mely alkalmat ad a nagyszerű vállaíai L''^gkczdéséro, melytől clállar.unk étalán nem lehot, nom szabad. Jó lesz cz aztán újévi gratulatiónak uru íntroduqtione. TERSÁNCZKY.
Mogyei tudósítások.
Mohács, 1808. nyárutó 31-én.
E hó 29-én, mint az lf)20-íki szerencsétlen oin-lékü csata évfordulati napján, a közös fájdalomhoz méltón, gyászünuepólyt tartottunk, szikem örült, midőn''látáin, hogy oly sokan résztvettek o nemzett ünnopélybon, nemcsak helybeliek, dc az egész környékből, a ki csak toheté, szoretott hontestvéreink feledhctlon sirhalmaihoz zarándokoltak. A szokásos istentisztelet s ezt mogelözö bárom különbözU nyel-venl sz. beszédek vallásos buzgalommal végződtek.
4 120
■ t
A magyar »*. beszédet ft. s tudós Knjdy Imro ur, a pécsi felgym. igazgatója mmuli. T. szónok ur romok n ék«»» nyelven irt beszédo Által érdemkoszori\ját egy horvadhatUn virággal szaporitá. A sz. miso alatt a holyi dalArdn működött a kerekdod, összevágó egyházi énekekkel omoló nz ünnopély fényét s díszét
Minthogy o nap a dalárda megalakulásának évfordulatí napja is. esto, az idoi szárazság által sújtott hontcstvóroink javára ónok-, szavalat- és zo-nooléadás rendoztotott. Aa eléadái után tánczmulat-ság következett. Itt önkény telon oszombo jut: vájjon nem-e szomboötlő szöglotesség az, hogy midőn valamely ombortársunkon sajnálkozni, fájdalmában részt-venni óhajtunk, o nomcs buzgalmat ugy fojozzük ki, hogy izzadásig ugrálunk, nap éjen át dőzsölünk. Igaz, magyar példabeszédként: a hány ház, annyi szokás, a hány foj, annyifélo ész; némely ombornok a közügyökről különös fogalma van, mint például énno-kom, ki szívesben látta volna nz előadást ugy: hogy a dalárda s a többi működő nomoskobltt honfiak s honleányok toliotségük szorlnt mulattatták, vagy inkább kárpótolták volna a közönséget a bclizotott csekély belépti dyért (mívol mai napság mindenért kár-
^ tolva akarunk lonni), azután vonult volna mindenki cására, már nzért 1», mivol a gyászünnopély móltóságával sommlkép som ogyoztothotő összo a vlg tánczmulatság. Ha oz történik, a költség csak alig nohány forln .ra rug, mert ezáltal a fölösleg«» zono s mulatotorom vlssltéso mogtakarlttatván, szegény hontestvéroiiik legalább 160fttal többet kaptak volna. A tiszta jövedulom hallomás szerint vagy 300 frt té-szon. No do már megtörtént a hiba, azt holyro hozni már nom lohot. A szegény slnlödök novébon ozonnol molog s hálás köszönetet mondok minden nomoskcblü honpolgárnak, kl az omlitott jótékony előadáson részt vön, a kegyeletes czélt tohotségo szerint előmozdította, ezáltal tán százak keserű könyüit szárítani segítvén. HUzcm, hogy az Iston áldása nem mara-dand cl. KUUYEKAY.
Hírek és események.
A A Kanizsai Palárd^ f. hó 2-án énokcstélyt rondezott pártoló tagjai számára, melyet tánczkoszoru követett. Az oléadott 5 dal átalán sikerültnok mondható, annál inkább is, mivel az ogylot működő tagjai tudtunkknl a primitív tanulmányozás torén működnek. A pártoló tagok szaporodásán méltán örvendhet minden mübnrát, mert tagadhatlan jolo az a szellemi élvek iránti fogékonyságnak, az anyagi segélyezés pedig szintén egyik fökollék. Azonban a fősúlyt mégis a működő tagokra kell fektetnünk, mort tulajdonképen a dalárda ozé\ja a dal mlveléso. Pedig fajdalommal kell tapasztalnunk, hogy a működő tagok száma a holyott, hogy növekednék, apad. Az izraoli-ták részéről nincs ugyan panasz, mort a legnagyobb rész közülök van, do- véleményünk szorlnt o szép tlgyot egyesült erővel kollono olómozditanunk, valamint miiulon közczélti vállalatát városunknak, mort hlgyjék ol önök, csak közös orővol nézhet városunk a haladás elé, különben az önérdek áldozatja lesz minden közügy. Jó nkarat, bocsüléso az érdomnek, bár honnét eredjen is az, n kölcsönös bizalom megtermi a maga gyümölcsét. Legszebb zeno az ombori hang, nem készítotto ozt semmiféle földi lény, csak maga a tormószot, s kinok sikerülne a természet müvét to\jcson utánozni? Ha valaki szép, tiszta har.ggal van megáldva, nem vétok-o azt olhanyagolnl ? Nom koll ahhoz uraim nagy anyagi áldozat, mi az a 2 frt. óvónként, liánom más itt a bnj, az akarat hiánya. Mort nómolyek igen nohozen tudják magukat rávonni arra, hogy a botonként kétszor vagy háromszor tartott tanórán megjolonjonok. Mások rangalulinak tartják a művészet tettlogos pártolását. Erro nincs mondani valónk. Tanulni soha som szégyon, kivált mikor olyan ügy van szóban, moly a városnak csokély i ldjxat mellott nagy diszéro válik. I)o legjobban ol-kodvotlorícdünk azon, hogy városunk szakértő tanítói közül alig látunk ott ogyot, holott ozoktŐl joggal lőhet követelni az ily ügyben való példaadást. Hogy kívánjuk mástél, ha azok visszahúzódnak, kiknok hivatása n tudomány és müvészot tottlegcs olémozdítása körül összpontosul. Do reméljük, s olvárjuk, hogy városunk oz ügyét ozután jobban fogják becsülni azok is, kik eddig somnnvcl som indokolható előítéletből vonultak attól vissza. — Az énokcstély után következett táncz is vígan folyt le/, s bizton olmondhatjuk, hogy a dalárda által ronaezondő ily vigulmak nem kis élvet fognak nyujtaui az ezen ügy iránt rokonszenvvel vUeltotő közönségnek.
A Nemrég ogy szívtelen anyát fogtak bo itt, ki megszülvén gyormokót, kővol agyondobta b oltometto.
A A kiskomáromi (irodalomban lo major a lángok martaléka lön.
A A I''ánczél Feri által szerkesztett zala-somo-
Íyi népnaptár octobor 1-én fog megjelenni, 5000 pél-ányban, azért tisztelettől figyelmeztetjük mindazokat, kik abba hirdotményt kivannak iktatni, ebbeli szándékukat Wajdits József kiadóval minél előbb tudassák. A beiktatási díj: ''/» lapra 2 frt, ■/, lapra 4 frt, 1 lapra 8 frt. o. é.
A Aa alföldi szűkölködők ezámára városunkban is szépen gyűlnek az adóhiányok.
A A petróleum lámpák nagyon lábra kaptak, mjndenfolé u/.t szoreznok a sokkal többo korülő mo-dertttenr helyett. A város kivilágítására tett obboli
lövő Bohyáki
kísérlet is szépen sikorült. Azonban »zobákbnn való használatnál nagy vigyázatot igényel, miután a kg-szesz tartalmú köoljy messziről gyulád. A napokban történt épon sztroncsétlonség egyik helybeli pinczé-bon, hol ogy hordóból vovén ki kőolajt egy ninezór tára* jelonlétébcn, az ogyik nagyon közel találta tartani a gyortyát, miro nz egész monynyiség a pinezo-lovegöjévol ineggyuladván, az egyik pinozér egész testében mogégott s már meghalt, másik is csak nagy biyjal monekülhetott. Az ott tormott kömüvosok gyorsan befalazták a pinezo lyukait b ajtaját, minők folytán további veszély nom törtónt.
A Fessclhofor József korcskcdésóbon, valamint Wajdit« JózBef nyomdájában is , nohány gyakornok felvétetik.
A Mult vasámap kis-Kanizsán az Olaszhonból visszaérkoző gyalogkatonaság ós az ott lovö dzsidások közt összekoczczanás törtónt, mely véres voreko-déssó fajult, a két fél úgyszólván csatarendben állt ogymással szemközt, h csak az odaérkező fötisztok-nok sikorült a kedélyokot csillapítani. Nohány Bcbo-BÜlt a kórházba vitetott.
AA nagykanizsa-soproni vasút építéso csakugyan kezdetét voszi.
A A nagy-kanizsai kcrcskodolmi cgylot vég-képon megalakult.
A E hó 10-én, reggeli 8 óra után — a palini uradalomban (bolga király tulajdona) tűz támadt, moly két szénával tolt pajtát — 20—26;000 frt értékben — ós ogy szalma knzalt tön hamuvá. Mind Nogy- ós Kis-Kanizsáról rögtön ment ki segítség, b a hclybeliokkol ogyosűlvo sikorült a tüzet ololtani; mely ha mindjárt meg nom történik, a tűz könnyen átkarapódzhatott volna a molléképülotokro. A tűz oka még nom tudatik.
Kaposvár.
— Somogyi gazdasági egyesülőt f. évi octobor hó 6-án délelőtti órákban Marozaliban tartandó közgyűlésére, melynek az elnökök b igazgató választmányi tagok megválasztása és a Kaposvártól a déli vaspályáig építendő vasút ügyo losznók novozo-tcBobb tárgyai, az egyesület t. tagjait b érdoklott kö-zönsógot azon figyclmeztotéssol van szoroncsém mog-hivni, miszerint a közgyűlést mcgolözö napon octobor í)-kén a novozott bolyon délutáni órákban igazgató-választmányi tanácskozás fog tartatni.
Kolt Szöllos-Üyörökön, szeptbr. 4-kén 1803. Jaukovlrli László sk., egyesületi elnök.
= A mogyo főispánja, m. kaposmórol Méroy Károly ur 6-én esto a székvárosba megérkezett.
* Örömmol jogyozzük fol azon tettokot, molyok érdemeseink novoit méltó hírben adják az ivadéknak.
Méltóságos főispán ur I
Folfogásom szerónt azon csapást, moly az alföldet b közvotvo hazánkat sújtotta, sikoroBon orvosolni csak a kormánynak áll hatalmában, egyedül oz lóvén képos ogy több milliónyi kölcsönt eszközölni, biztosítani, nz illőtök közt kiosztani s kollökép gyümölcsöztetni, stb.
Az ogyesok fillércinek ogyóbb czélja alig lohot, mint: a) az insógsujtotta vidék legszegónyobbjeinok némi pillanatnyi segélyt nyújtani, s b) n felveendő nagyobbszorü kölcsön első évi kamatjait fedezni.
E szompontból kötelességemnek tartom méltóságod bocscs felszólításának mogfolelvo, csokély to-hotségemhoz képest 100 frtnyl kis adományomat haladék nélkül hoküldoni, kórvén méltóságodat, hogy oz összeget rondolte.téio qzóljához eljuttatni kegyeskedjék. Egyébbíránt állandó tisztelettel maradok stb. Zichy Antal.
Istonnok áldása legyen nomcs barátunkon, b lolkcs adománya buzdítsa tettekro Somogynak minél több fiát.
* Még jól fol som jogyoztük a fentebbi sorokat, midőn az oinborbaráti szorotot s a nomos lelkeknek részvétbon nyilatkozó ujabb zálogáról kövotkozö'' ör-vendotcB hírt hallunk : ,<,
Az ínséggel küzdő alföldi véreink felsogéléséro örményi gr. Hunyady József ur 600 p. m. búzát kót-holyi uradalmában kimérondöt — adott; továbbá gr. FeBtotics Tasziló vezérőrnagy ur, a n. m. helytartótanácshoz már felküldött 1000 ft. o. é. kivül 100 p. m. búzát zsákostól, molyetaz uradalom saját orojén szállít a BaUtonparti vasútállomáshoz. Midőn hálakó-szönotünkot nyilvánítjuk a szonvodök novébon, oz érdemokbon kitűnő, két nagy novü hazánkfiának, egyúttal kérjük azt, kitől jő miudon jó, hogy sokáig tartsa mog ökot a hazának.
* Kacskovics Ignácz ur 200 frt o. é. ryáulott — bizonyos kíkötésok mellott — a kaposvári gymnasium építésére.
* Kaposvárról Mérő foló vozotö ut szopt. 5-ón nyittatik mog n közönség számára.
* Fajdalommal kell jolontenünk gazdaközönié-gűnk b gazdászatunkat nagyban si^jtó azon szomorú hírt, hogy mogyénk torülotén is kiütött a marhavész, Balaton-Borény bon. A szigoru hatósági rendeletek azonnal mogtétottek, s a megyoi főorvos a helyszinéro moat a harapódzó vészt — mennyire ombori erő gátolhatja — ezélszorü intézkodésok által, tovább ter-jodésébon akadályozni.
#\Vész "Wn vész 1 mint o sorok Írásakor értesülünk, I.átrány község nagy részo loégott roppant, • alig volt valami bíztositvn.
A kár
Wyllt posta.
K-nak, ltlgl<»án: A* ulíőben beküldőt! utlraj«,.''>l tmló«l-tottuk Uuti »/I utóbb kllia.lUel adjuk.
U-nak, Marciallban : Megleptél; kérjük n folytatást, » lapról Inté.kedvo van.
.Medvét lőttek."K t a medvét B«lgctvár vl«lékén mo»t lövik agyon 9-«d««nr, «.«ndálatoi medve.
lt. H i-nrk, 1''cnteni A* ulöá*«U»l Ivek mind «x/tkllldvík; bAr «iker koronAin^.
.Könyökölj ki »blskudb»." — Hát ha meglátja a mama T
Ii-ba : InkAbb levelet, mint ver««-».
.A »e(t#lybl*ottmAnyokróI.* — Ha nem mnlja Idejíl, adni
fogjuk, jobb lett volna cl<M>b.
XXX. Keszlholjre: Minlka ö»»*«bostílt rolna ön egyik mnukaUrtnukkal, mint l«gk»''.«lebb Utnl fogja; kellőt egytiorro nem lőhet, egyébiránt (a több humort »»eretníuk benn«.., a .vakaró" nagyon li erős, Mrjtlk továbbra is ön flgyolmét.
K4th«lyi Jó.
L-ynek, Kanlnán i >Wrt ké»lk ön t ,8em »»¿na; sem sarjú, >lit esiik a borjn t* Hyfa verset ni!
X. y. Z— N.-Kanlna í 8iive«en fogadtak Ön nyllalkot«-tit, * örtlIUnk rajta, hogy a szeg fejit UlMtnk; Umorjiik a kö»-vílemény köpenyét hordnini aieretö efféle iióltolókat. No aggódjék ön aa ily höaök Aialék-élettol bírnak; egy pillanatban ran élit- é> haUluk.
.Clalamb a hiron i" Hi|ön a sor.
H-nak, 8*ebcnbe : Csodálatot, ön levelét ctak most kaptuk,
H. Hotttii novellit n«m adhatunk.
8/.-L-raMt
„Pogélyt, fogélvl.* A vers mollelt küldhetett volna ön egy mérő butit it. meri a költemény nem segit I
M-nak: A népdalokból egy bevált.
T— ra: Megköi öni aa a blionyo» ,»*ép toremtóa" ai Ily sorokat i
„Arciod harmat, lábad 3té, Kgéii lényomrt leföxé." \
Képacljo ön ínég etekhea • ,ciedrns derekat" — ft „méicsháb ka-e»ókat" a .két kökény tsemet" — a< .aranysárga ho«i<u hajat* — Ha igy lefestené Barabás vagy l''otrle» Ideáiját, hogy né<ne ki.
Ca. 8—nak, Pápán> Köaaönjllk a küldeményt, ugy Intéi-kedlink, inl I Írtad; ha a mnxsák berkébe fog»g Jutni, nagybeestl igéretodre snáinot tartunk, a síivesség visaonoxtatnl fog tőlünk minden kitelhető (tővel. Fogadd UdvöxTet''inkct.
í''olelős szerkesztő: ROBOZ ISTVÁN.
Gtizdtisági tudósítások.
Nngy-Kónizsn, 1803. Bzc|/tcmbor 10-én. A heti gnbnaüzlct a multhotivol majdnem változatlan, csupán a középminőségü buzn vont magára kovosobb figyelmet, ltozs magasabban tartva. Kukoricza, inkább Stíría részérő kerostotott. Fehér babból kész-lethiány, magasabb árak. Fiaczi árak : Buza 84 —86, 80-87 font: 4 frt 36 kr, 4 frt 00 kr—4 frt 76 kr. ltozs 71», 80, 81 82 font: 2 frt 00 kr, 3 frt—3 frt 6 kr. Árpa 00, 70—72 font; 2 frt 60 kr, 2 frt 70 kr— 2 frt 86 kr ; árpa 06—00 font: 2 frt 20 kr—2 frt 40 kr. Zab 40, 47 font: 1 frt 90 kr—2 frt ll^jdinn 70-72 font: 2 frt 40 kr—2 frt 60 kr. ''Kukoricán 83—84 —86 font: 2 frt ÖO kr—3 frt, 3 frt 10 kr. Cinquantin 88—89 font: 3 frt 25 kr—3 frt 30 kr. Bab fohér 4 frt 50 kr—4 frt 76 kr. Rcpczo, téli: 0 frt 60 kr., 7 frt — kr. Itopczc, nyári: 5 frt 60 kr., 0 frt — kr. Itcpczo sárga: 6 frt — kr., 6 frt 60 kr. Lonmng 0 frt — kr.. 0 frt 50 kr. —Gubacs uj, obböl néhány részt itt olholyozvo, a minőség különösön szép, máig 6 frt—5 frt 60 krjával 102 fontos, vétetett. Méz, átalános szűk tormós. Nyersbőr 47—48 ft. A borüzlet változatlan.
Kaposvár, szopt 5-én. A régi tánezot .járjuk, a hőség i\jra kozdödött, b á ,,kutya-napok''''-nak ugy látszik, nom akar végo szakadni? árnyékban 24—27 foknyi hÖfég most som ritkaság, kint a szabadban piano alig tud az ombor mozogni. A jó eső hatásának nyoma sincs, hol a szól és sugár járj» iv mozÖkot, log-fcljobb az árnyas legelőkben; újra száraz letarolt minden ; á patakvízolc fogynak, a kutak nom adnak, a malmok píhonnok, — mind a régi nóta.
4-kén volt országos vásárunk nom sokat ért; sok volt az eladó, kovés a vevő; a pénztelenség tán soha som volt ércahotőbb, mint napjainkban. A ki eladott is valamit, zsobébo tetto a pénzt, s nem vásárin, tudva otthon százfélo szükségeit. Marha, ló elég luy-tatott, do alig kelt noháuy pár; a jármos ökör párja 200-250 frt. Egy jó tehén 60-00 frt, közönséges 30—40 frt A ló párja 50 frttól 300-ig állt; volt azonban 12—20 frt is párja, leginkább nyomtatásra valók. Mesterember özönnel/ volt azonban sok, kl fuvarját som kapta bo. Legkapósabb volta viz; az ombortö-meg, a tömérdek borom alig juthattak italhoz a roppant hőségben. Szomorú kép.
Káposzta fojo volt 20—30 kr.; gyümölcs, szőllő elég drága. Sertés olég, ára cmelkodoU, do itt is ko-vób vovő.
Az oloségárt kövotkezöleg jelezhetem: azép buza 4 frt 20 kr, közimséges 3 frt 80 kr—4 frtig. llozs 2 frt 30—40 kr. Árpa 2 frt 20—30 kr. Zab 1 frt 00 -80 kr. Kukoricza 2 frt 70—80 kr. Inkább holyi szüksegro történtok vásárlások s nagyobb mcnnyÍBÓgro boiii alku nem köttotik, som napp'' szállítások a vasút foló nom történnek. Gnzdáink Is — nom látva n jövőt — mennyiro lohet, visszatartják magokat az eladástól. — A széna mázsáját 2 frt 60 kron is megvoszik; a jó bor nkója 4—5 frt.—(m. p.)
Nxigetvár, szopt. 6. Buza 3 frt 80 kr - 4 frtig. Rom 2 ft 80 kr. Kukoricza * frt 00 kr. Zab 1 ''frt 00 kr. Árpa 2.frt 10—20 kr. r. I.
Wajdits Jt''zsef kiadó, lap- és nyomdatulajdonos Nagy-Kanizsán.
Nagy-Kanizsa. II. évfolyam.
y
27. szám. 1803. szeptember ?f-án.
Ismeretterjesztő lap
a
szépirodalom, kereskedelem, Ipar, gazdászat, tudomány és művészet kOrélWíl.
mmmmmmmmmmmmtmmmmmmmnm u|i
l-től kozdvo minden hó 1-én 10-ón ós ed évre 1 frt 70 kr — Minden előfizető a tulajdonos kOloj

20-An. — Előfizetési ár postAn szétküldééivl éa H»lyb«u házhoz hordva egész óvro gyed évre 1 frt 70 kr — Minden olőfixető a tulajdonos kölojön köny vtArAt az eddigi fcnnlAlló föltételek mellett ffcl Áron használItatja. — Nyilttór egy Petit sorért 10 kr. — Hirdetések négy hasábos Petit torért 1-ör ''i kr,, 2-or 0 kr. és minden tovAbbi beiktatásért 5 kr. s bélyfcgd ijért 30 kr. fizetendő.
Megjolon e lap logalább ogy iven juliua hó félóvro 8 írt "
Nei
5 frt. i riitu
A beiktatási dij a a lap kosolétét illető minden tárgy a kiadó hivatalhoz
Nagy-Kanizsára j a lai> axollomi tartalmát illető kőaloményvk pedig, ugy minden lovulek rmontvo a szerkesztőséghez küldendők Kaposvárra. í< m''? •

Uj előfizetés a
Zala-Somogyi Közlöny
okL-decz.
folyam ára X ft 70 ícr.
Minden előfizet« a kiadó kölcsön-könyvtárát fele árán liaszuállmtja.
A Zala-Somogyi Közlöny kiadó hivatala.
I ■ i i irli I n . .1 i, i ■ i ■
A somogyi gazdasági egyesület elnökétől.
A Somogyi gazdusági egycslllet f. é. julius 29-én tartott közgyűlésében azon eszmét, bogy megyénk székvárosa o megye szélén keresztül vonuló déli vaspálya valamelyik pontjával vasút által összoköttossék, magáévá tevén, engem tisztelt meg azon megbízással, hogy megyénk anyagi onjoléséro ozélzó ezen eszmének gyakorlati kivitelére »zükaégcs további lépésekről gondoskodjam; ,
• * >A vasnti vonalok épiténo »ok ncbésaéggel jár, különösen miiünk, hol ismert pénzviszo-nyainknál fogva, szükséges pénzerő vei nem rendelkezhetünk; azonban mégis rendelkezésünk alatt állanak azon módok, melyok által a nehézségekkel nemcsak megkllzdhotUnk, hanem azokat le is küzdhetjük, ha komolyan akarjuk, hogy a felkarolt eszme gyakorlatilag valósítva legyen. > .
Kísérletet teszek kijelölni nzon módot, moly által oly helyzetbe jöhetünk, hogy önmagunknak leszon vasutunk a nélkül,hogy annak gyümölcsét idegenek élvezzék.
Nem létezett eddig vasútvonal, mely ka-matbiztositás nélkül életbe jöhetett volna; azért minden vasútvonalra vállalkozó társulatnak szükséges a kormány különös kedveléseiben részesülni. llátor vagyok én íb remélni, miké-pen vállalatunk a magas kormány némely kod-vezéseiben szintén fog részesülni; de arranézvo nem kecsegtethetek, hogy o mellék, nagyon Hzük s helyi érdekekre szorítkozó vonal oly érdekűvé nőhetné ki magát, miszerint a nagyobb
országos és birodalmi érdekekhez kapcsolt vállalatokkal hasonló kanmtbl/.toHÍtásí kedvezésben részesíttessék. Annálft gV.v csak magunk erőjére támaszkodhatunk, h önerőnkben kell keresni és feltalálni azon biztosítékokat, melyek a pénzerő előteremtésére uélklllözh$tlcuek,do ha akarunk vasutat »aját erőnkkel felállítani, az ahoz szükséges tőkét megszerezhetjük.
Földünk megadhatja a pénzerő kiállítására szükséges biztosítékot; minthogy a vasútvonal a kezdő pont körül legkevesebb három mérföldre érezteti főleg jótékony hatását; » így Kaposvártól három mértföldig torjedő vo* nalnak 36 □ mértföldnyi földterület, — a három mértíöldön t»l terjodő minden egy mért-föld vonalnak .— jobbig és balra két és fél inértfÖldíg vonuló földterületet számítva — 6 LD métföldnyiföldtcrlllot adna bittositási alapot.
Megkisérlem itt r&vid ösasovonáslmn elmondani, miként történnék a biztosítás.
Tegyük fel, hogy egy mértföldnyi vasútvonal— minden építési ¿ollékckkel— 400,000 fiba korülno, az egész *onol J>cdig 2,400,000 ftba. \
Kzon összegből n''eUflnk nem Bzllkséges többet, mint másfél nfíllhtt bizfnsünni; h ba ez biztosítva van, nz építéshez szükséges egész pénzerő meg leszen nyervó. •
Ezen összeg biztosítására hat mértföldnyi hosszn vonalnál tekintetbevételével unnak,hogy a már létoző déli pálya két mórtföld távolságii szomszédságában levő birtokosok már élvezhető kedvező viszonyuknál fogva a Kaposvári vasúttal nem lehetnek érdokelve, s annálfogva tőlök biztosítást igényelni nem lehotno — esnék 41 □ mértföldnyi földterület, vagy 646,GGG— 1200 D öles — hold; egy holdra pedig esnék 4 ft, s nem egészen 39 kr; azonban biztosabb számítás tokintetéből egyromásra tegyünk minden holdra kerokszámmal 6 frtot.
A biztosítandó összeg a kölcsönadó tőzsér által betábláztatnék azon birtokokra, melyek a vasútvonal mellett s illetőleg két és fél mért-földro elterjednek, » a vonal tulajdonává válnék azon birtokosoknak, kiknek birtokai a szükségelt tőkét biztosították.
Midőn a vonal elkészül, h a közforgalomnak átadatik, a kibocsátott részvények cnrsust
TÁRCZA
Nem szeretsz...
Nem Bzorotsx! csak hadd hányják szememre, ''^utyák is ők, mi a szív szorolmo. Eraik is ők, mi mély az a bánat Mi két hU sziv elválásán támad. Eltem élto, no h^jts a világra,
Fői no vorjen álmodból e lárma.
te szépe:
Mintha angyal volnál a mennyégben,
Csak alu
orjon Anno ttfál, álm«
odjál te szépen, nál a
Csak itt tudják miként szeretsz ongom
N«w szeretlokl hadd rágalmazzanak, ''fudják is ők, a sziv mikor szabad. Erzík is ők, mi kin az az érzőt, Ha elzárva, migd meghalok érted. Csak to no hidd e rágalom szavát, Mit roám szór sok kétszínű barát... A mily »ötét lelkemen a bánat: Legyen oly szép, oly ragyogó álmod.
Csak itt lásd, mint szeretlek, imádlak
Ah! az a sziv, mit szorolmo égőt, Nem ismerhet távolt, messzeséget! Messze, messzo clvittok olőlom ; Nom vész cl a sugár a felhőbon ; Az égről is leszáll a virágra : En vagyok kók szomoid sugára ... Mit nokom a mély tó, a nagy hegyek V Mik elzárnak... ón utánad inegyok.
Csnk to lásd, ki titkon ily htin szorot...
CSEPELI SÁNDOR.
Visszapillantás az 1863-iki balatoni idényre.
(Folytatás.)
(Boglár, MÍred, Keszthely.)
A Balaton mellett nyúló vasút montébon, a somogyi partok ez idén is telve voltak vendégokkel. ltorény, Keresztúr, Fonyód, Boglár, Szoiucs, mind olyan pontok, hol óvónként sok boteg, sok elfáradt omber voti magát a Balaton habjaiba, használva, él vezvo n hullámos víz orösltö hatását. A somogyi part-
nyernek. A biztosító földbirtokos totszése wto rint az áltnla biztosított értékig vngy tart turg részvényeket h ok km a biztosítotok öi^xeget 32 részletben 32 év alatt fizeti visy«/vagy nem tart fenn magának H
részvények ctusrts szerint eladatván, a bistoSfló birtokos 32 részletben 32 év alatt cm»pátl totóit dilVerentíát lizeti ki, mely a résavényeJÉ out''sttn és névszerinti értéke között felmerül. •
Fentebbi számításomat hat mértföld Iiok*m» vonalra fektettem. Hosszabb vonalnál több építési költség, OSzerínt nagyobb tőke biztosítása merül fel, de szintén nagyobb földterület szolgál a tőke biztosítására; a számító* tehát ugyanazon végeredményhez vezet.
összevonva a fentebbi számításból folyó következést; hu minden holdru f» frt. biztosítandó tökét veszünk fel, h feltcszszük,— mit lel nom tenni lehetetlen — míképen a vaMttvonul körül fekvő •birtokok értékben a vasút által növekedni fognak, a a földutak növekedő'' értékét holdonkínt — közép számítással — nem veéxszük többre 6 frthál: nz ügy elemzésénél a végeredmény azón pontjához érünk, miszerint a kívánt biztosítási nlupot maga a vállalat adja rrwg; mert míg a föld biztosítási alapot nynjl n vállalatnak, addig a vállalata föld értékét emeli azon arányban, n minő arányban a föld biztosította a vállalatot.
Azonban a további taglalgatás hosszadalmas volna, miolőtt némely más kérdések megoldatnának, molyok szükségessé teszik, hogy e*/ érdekben minden érdokeltok együtt egy értekezletben részt vegyonok.
Tísztelottol felkérem annálfogva . . . hogy f. é. octobor hó 6-én délntáni, h körülmények Bzorint 6-án folytatólag Marczaliban a vendégfogadó helyiségében tartandó értekezletro megjelenni, h tanácskozásunkban résr.tvelmi méltóztassék.
Hazafiúi lldvözlottel és tisztelottel
Kelt SzŐllŐH Győrök bon szeptember 6-án 1863.
JaukovirU László sk.
l^JTS''lUl clllttk
nnk a fürdésre kétségtelen olőnyei vannak a zalai folott. A hullám folyam, moly rouuesou északról délre csap; a tiszta tömött foketo fövény, moly a fenéket borltja; s végro az ezen részről összhatásában élvezhető gyönyörű képo az ogész balatoni vidéknek —oly előnyök, melyeket Zala nom nyújt. E parton a fürdőnek határozott hasonlatossága a tongeri fQrdőkhőx szembeötlő.
l)o minél többot adott a természot, annál kevesebbet tott itt az ember. Különös, hogy a gondviselés általában szabályul állitá fel, bogy az omboriség csak ott emelkedjék munkájával, hol azt a természet elhanyagolta. Így kél ki a jóiét, kényelem, cmlisatio, a szükség érzetéből, Isten adváu ebben tanúságot a felöl, hogy az embor főhivatású a munka.
Mindönkit utolérnek o reflexiók a Balaton parton. Előttünk fokszik a gyönyörű tó l^Qmfttld nagysá-gAban. Az egyik parton kevés gabonAt terem a szik-lAs föld, de borával félorsságot kípos volna elbódítani. A másikon a gabona termesztés maholnap culmi-nál; do nincs köve, raolylyel a közlekedésnek utat nyithatna. Es mégis I — ez a víztükör oly csendes, oly háborítatlan I Csak néha surran ot rajta ogy fekete pont valamely nyomom komp, — mint a tiszt»
4 122
JetfyaKélce
nxon könyflradománvoknnk, melyek n szárazság által inségi» jutott nl/öUliek feUególfcdr® 1863. évi augusstn» végűig Bumogymegyében befolytak; (Folytatás.)
Zichy Antul ur Zalából 100 frt, Sso majom kös-•ág 13**/,, mérő roasot é» 12 frt 40 kr«, Jád 14 mérő rozsot, Ur. Festetlek Tssslló vosérőruagv 60 mérő busát, Uöllo község 2"/u m. buaát é» 4*/,J mérő ro-
iwt, Sst.-Gáloskér kösségl"/..bus.,Aosa4m. kétsse-roat, Haté 4 m. buaát, 0 m. rossot é» M/,. in. kétszerest, Igsl l*/.. m. buaát, 0**/ . m. rozsot, Kassok 1*/.. butát, 2 m. rossot és 1 m. árpát, Gyalán 2 in. kétszerest, Nagy- A ttád 14 frt 17 kr, llenéss 8m/.. m. két-ssofost é. 6 frt 90 kr. Kutas 3 jn. buját, 1*/.. jn. rossot ót 1 frt, Csököl 19 ta. ro«»ot, Gigo 4 m. rossot, Jákó 1 m. ross.,Kis-üi\jom buaát, 4M/.. rossot,
Nsabák 8 m. buaát, Nagy-Korpád lu/.. m. buaát, 6**/.. «.. rozsot, Bcleg 8"/.. »>• kétsserost és 40 krt, Kis-Korjád 4 m. buaát, Döröcsko 21 frt 90 krt, Szorosad Itt frt «0 krt, Kadarkát i"/.. m. búzát, 6 m. rozsot, Kis-Kovácsi 3 m. rossot, llencso 1**/.. m. rozsot és 18 krt, llodrahcly ö ru. rossot és 60 krt, Saulok kös-■ég 42 mérő rossot é« 8 frt 20 krt, Homok-Szent-György 1 m. buaát, 17 mérő rossot és 4 frt 40 krt, Káluiáucsa 2 m. buaát, 11 ra. rossot és 8 frt, Merenye 4 uí. buaát és 60 krt, N.-Ud l"/„ m. busát 6M/„ ui. rossot és 11 frt, M.-Lad 2*/.. ni. busát és 2*/.. m. roasot, Patosfa 2*/.. m. busát, 2M/.. m. rossot, Sst.-Benodek M/u m. busát, 2"/.. m. roasot és 30 krt, Bánya 1 in. roasot és 6 frt 70 krt, Bárd */.. m. rossot és 10 krt, Vnsdlnyoy Bél* Konéssről 6 m. roasot, Dessati Jóasof Kálmáncsáról 2 frt, Körmendy Sándor. Kálmáncsáról 2 ra. roasot, Márffy Dénes IlonosérÖl 10 m. rossot, Nagy Márton Kadarkutról 6 m. roasot, Gróf llunyady Jóssif 600 m. busát, Porrog-Sst-Király kösség «*•/.. ra. busát, ft''*/» >«• roasot és 6 frt, Msill H frt 4 kri, Mornye 7 mérő busát, 10 m. rossot, Kottso ''.)"/.. m. busát, 13 m. roasot, b''*/,, m. árpát és 7 frt 0 krt, Bonnya W V»/,» m. buaát, 3»*/.. m. roasot, 6 iu. árnátés 60 kr, Inko 0w/„ m. vegyest és 2 frt 20 kr, rath 3*"/.. ra. vogyest, Zenyér 1» in. vegyest, j Vrásaló 4 ra. vegyest, Oadány 2 ra. vogyest, Simonyi 4 m. Vegyest, Sogesd 7 ni. vegyest és 1 frt 20 krL Szakácsi 6 m. vegyest, Véső 11 ra. vegyest, Saob 16 in. vegyest, Geszti 8 ra. buaát, 8''V.. ra. roasot és l frt 72 krt, Zichy Antal Nágocsrél 200 frt, Saólád község 2 frt 00 krt, Mcgyor 4 ra. rossot, Nyim 2 m. kétszo-rost, Sonissich l''ál Siiuonfáról 200 frt, Fulső-Sogosd kösség 81 ra. vogyest. Böhönyo 7**/.. ra. vegyest és t frt 20 krt, Tapsony «»•/.. ra. vegyost és 2 frt 76«/» Bolhás ft ra. vegyest és 7 frt 46 krt Zador lM/„ m. busát, "/»« "»• rossot, Uy.-Mollék 1»''/.. m. busát 1 m. roasot és 00 krt, Kis Dobsán 1**/.. m. busát, m. rossot, Bdutctésből 6 frt, I.akóosa kösség 20 frt, Nó-met-Ujfalu 3 w. buaát, 6M/.. m. rossot. Görgeteg 3 in. busát, 7 iu. roisot és 1 frt 20 krt, Osokonya 2 in. busát, 17 ni. rossot és 2 frt, lUnya-Sst-KIrály 1M/.. ra. busát, 6*/.. ra. roasot, Bodvkiaa 4 ''*/.. rossot, Kls-Asssond */.. m. busát, 3**/.. ra. rossot, Darány 20 m. rossot, Osstopán 3 m. buaát, 7 ra. rossot és 70 krt, Somogy vár 8 m. busát, 17M/.. ta. rossot 4« 2frt 60 krt, Vámos 2 ui. busát, 4 m. rossot és 2 frt 14 krt, Pamuk 2M/..m. rossot és 1 frt 30 krt, Kis Tamási 1*/.. m. busát, 1 oi. kétszerest, Nomosko 11 */•• busát, u/.. »''• kétszerest, Szigetvár 10 ni. kétszerest és 39 frt 90 krt, Fftnmarsdás a fentobbi késségekből 3 ra. busa, 3"/.. ni. ross, Alsó- és Felső-Gyékényes kösség 12 «1. busát, 22 m. rossot és 2 frt, Zákány 4 ra. rossot és 1 frt +0 krt, Bolosna 8 m. rossot Osiosó 2M/.. m. rossot. Össsoson : 6tíÖ,M/»As »érő busa, 376»1/,, ni. ross, 27*V-,s kétssoros, 92*/„ m. vogyos, 11"/,, á»pa é« 728 frt 83»/» kr. — A már küslöttokkol össsoson befolyt 893u/n n>érő busa, 7UM/„ m. ross, 06''/u m. kétszeres, 101 m. vegyes, UM/„ m. árpa 10 es. kukoricás és 4068 frt 6*/» kr.
(Foljtotjuk.)
lelkismorot felett egy ogy fájdalmas emlék. — Nem nohcsuilom én tőlod ó Balaton,— hogy noha rn^jd két akkora vagy mint a bódéul, és sokkal ssobb mint s comói tó. »ég sem usslk rajtad 18 gősös mint amazon, s nbm vagy oly gyönyörű villáktól környesvo, mint ewi. Mondom est nom anrohondálom; — do ast, hogy a korányi fürdővendégek éhon ssouijnn vessnok, hogy a koressturiakat éjjel a poloskák as ágyban, nappal podig a bival- s disznócsordák a vis-ben háborgaOák; hogy végro Bogáron együtt für-dünk s lovakkal s drágábban élünk mlut Ktssiugen-l>eu t est sokon vessora tőled és n halaidból élő derék ll) romlatlan (?) népségtől.
Egyébként rondes s keresett fürdŐholylyé a novesettek közül csak Boglár loond. Itt már kesdö-dik is ogy kis előmunkálat. Néhány fal>ódé, tűrhető vendéglő, egy kis rendőrségi intéakodés, hamar ido szoktatja a voudágt^ket; s a sséplolkü S— gróf, kl idevaló compossessorrá lolt, roméltutl velünk, hogy Bogi ir maholnan kod vss hely lyó válik n Sora ogy lak előtt. A fürdő XOOsik, luinök Ostendébon s Ilelgo-laudb^n divatoannk, itt a csokély vis miatt nagyon inlvOsok volnának s a vállalkozók bizonyosan mog kapnák pcrcauutjciket.
Ki mihoz nem órt, ftz.t nom is tudja bocaülni.
(Vár-)
lín valaki érteni akar valamibe«, tanulnia
kell.
Igon sokan fogtak már tollat a tanítás és növelés ügyében, s fájdnlmokat fojoivo ki annak elhanyagolt volta l"ölött, kosorUségUkbc»n hul a tanítók kUst igon is gyakran találkosii kötele«-ségo felejtett egyénoket korholták, liol azoknak ros» anyagi állapotából iparkodtak kimagya-ráxni e»en stent Ugy pangását. Mindkét vélo-ménynok igaza van — résíben, azonban s»o-rény véleményem szerint minden bajnak otéreti szintén az az alapoka, mit már többszür omlf-tettem, hogy „ki mihez nom ért, n*t nem is tudja becsülni." Ebből aiármazik aztán a tanítók, tanárok silány díjazása, s ismét ebből ae, hogy a tanítiÍHsal foglalkozók klizt gyakran találunk olyanokat, kiknek jobb lett volna teljes életükben zsákot hordani. „Olosó hátinak híg n levo," mondjuk; s ez itt is áll.
A tanítás és nevelés hasznát már alig van ember, ki fel ne fogná, de osokély aeok sráma, kik fogalommal bírnának arról , mily kellékeket keress link a tanítóban, mit kíván ettől hivatása, s legalább hozzávetőleg, miro lehetne beoslllni munkáját
Hogy mily tulajdonok legyenek meg egy tanítással foglalkozó egyénbon, azt megmagyarázhatjuk anon tisztből, molyro hivatva kell lennie. A tanítás és növelés legfőbb kulcsa az éaz és hz¡v tanulmányozása, azon nagy feladat, melyet Sxókratészélotozélul tüzütt ki magának. Mort a hány embor, annyifélo; a tanítónak is-mornio kell, minden ogyes tanítványa eszét és szivét, hogy sikorosen működhessék. Hogy erro képes legyen, szllkségos nom mindennapi elmével megáldva lennie, mort o&ak igy r„ibrczhoti meg a kellő ÍHinoretokot. IX) ez még nem elég, nz ismeretekkel párosuljon higgadtság, mérsékelt-ség, részint azért, mort krrban nagyon különbözik tanítványaitól, részint az „imlulgoro ingenio" olkorüléso végett, init QuintiÜanusz nz irályban kárhoztat. Némelyek azt állítják, hogy u tanítónak, tanárnak jobb, ha gyöngébb eszo a kövesebb ismerete van, mert igy jobban alkalmazhatja magát tanítványaihoz, oz nem áll, a tanító ismorotoi gazdagok legyenek, do a türelemmel párosulva. A ki azon véleményben lép a tanítás és növelés terére , hogy diplomát nyorvo, s ezzel megelégedvo teljesítheti kötelességét, abból nem lösz tanító, csak hanyag napszámos. A tanító tanulmányozzon s gondolkodjék.
Lcgyon kodélyo derült, örökifjú, mort tanítványaié uz.
Legyen becsületes, oly értelemben, mint ozt o lapok 14. számában megjelent „Féns és becsület" czimü dolgozatomban szerencsém volt bővebben kifejtoni; é» végro éjien ez okból lo-gyon ogyszorsmint anyagi tekintetben fllgget-lon, érdektől mont.
Mindezen tulajdonok öszliangzása mellett tökélyosíti magát a tanítás és nevelés torén fáradozó folytonosan, hogy hivatásának tőlo kitelhető módon megfelelhessen.
Egy napon dolgaim V—o hittak. Délután 31/,-kor vasúton Szántódig, innét n „Kisfaludyn" Füredro montera..
Üdvösöllok Füredi Logyok-e oly vakmerő, hogy ogy ross tollal képedet fossora egy vidéki lap hasábjain ? Mostormü vagy to, mert mesterség kolfott hos-sá, hogy igy kivogyenek istonadta formádból. Házak kösé saorltott sétatérod, a haldokló jJatanokkal, pokoli nioleg szobáid kényelmetlen butorsatával; elővon kerítéseid, melyek a Balatont, parkod, inely a kios vidéket nem engodik látni, s napjában három-ssor öltösködő vendégeid s végro minden rondU számláid annyira vásottá varázsoltak már tégedet, hogy csak korhadt fáju fördőketrecseidből szomlélhoyflk a köaol nagyszerű terraésnotot Ráadásul itt van B—y U, n kávéház olött; T. G. korcskedéso a vácsi utczábóí amott: ha hallottad hovenyészni amazt s vásárlás* emettől, könnyön képzelhetőd, hogy Pesten vagy.
Egyébként Füreden a közönség nagy részbon dandykbŐl s ssidókból áll j s os utóbbiak nem pusztán henyélő mulatók. A magyar úrfi oly lény, kinek kot népfaj áll saolg.llatára — a zsidó és a czigány. Az elsőbbek surrogált bankok itt s a váltóüzlot igen
K/ok után non* «zükség «nymjUnoni, hogy a tanítóknak aztlMiil|®í''ek Jegtökáy<^bjeibő\koll lenniök J fc?
Do igy van»« <•»? Krm.
Igen sok tikuító 4 k^ayvet olvas-
gatja, melyből tanítványai'' tanttltink; megmutatja ujjával, hogy „innét eddig tanulod meg, folyjon mint a viz, mint a gombolyag, hiba nélkül" s ujján olvassa a hibákat, do hogy ér-ti-o a tanítvány, amit izzadalom közt bomagolt, azt nem keresi. Ha nem akadt n.eg, szólt mint u üípliída, kész a» o^iantia. Innét'' ?an, hogy »ok szerencsés elmét kiűz a tortia az iskolából, holott elméje s szive tanulmányozása mellett kifojlődhotott volna, do igy a könyv liolyott foj-szét, fűrészt, slltőlapátot stb. kell fognia; mert a szerencsésebb zsengo észnek mindenre van türolmo, csak magolásra nem, ez tanítója szájából tanul, onnét várja az élő szót,érteni akar, szóval minden, osak gép nem. Hányat megrontott igy a korbács, vessző! y
8ok tanító bir Ismerettől, do tUrolmetlon-ségo »ikoretlonné teszi Ugyekezetét. A ki türel-motlon, legyen muzsikus, vagy akár diplomata, csak tanító no, mort o hivatásban a szolídség, türelem elkorlllhetlen kellék.''
Vannak tanítók, kik mogorvák, élotuntak, szenvedélytől gyötröttok, elégülotlonok, holott a tanítvány dorült arozot — habár komolyat— kíván, a mogorvaság, komorság bizalmatlanná teszi.
De ez mind nem elég, találkoznak olyanok is, kiknek nn\jdnem főfoglalkozása a kártyn, bor, st. kik anyagimádók, pénzvágyók, s nem irtóznak a tanítás s nevelés »zent ügyét ozoii aljas ozélnuk eszközévé törpíteni. Ezeknél az a jó tanítvány, kinek szülei gazdagok,s o mellett adnak; akár szllkségos, akár nem, gyermekoi-ket külön órákra járatják. A szegényeket közönyösön veszik, do ongesztelhetlonek azok iránt, kik gazdagság mellott jobb elméjűek, s a különórákat nélkülözik. Ezek nom felelhetnek jól, ezek nom kaphatunk ominentiát, s tapasztaltuk, hogy sok rosz deák bámulatosan megjavult, mihelyt külön órát vett, pedig azon órán is azt mondta az érdoktelon tanító „tanuljar tok," miro amazok elkezdték a disharmonioua düngést, emez pedig szórakozás végett lábát kezdte mosogatni. Szomorú kép; do probatum ost, s hányan tosznok igy kisobb nagyobb mér* tékben?
Mindazonáltal nom kárhoztatom én o kis-lolküokot, olvégro is kivánhatunk-o egyobot tőlök, mikor még azt sem akarják átlátni,hogy az rosz. Pedig minden inkább mcgbooaáthntó a tanítónak, osak azt észro ne vegye a tanítvány, hogy ]>énzzol mog vásárolható. Jaj az ifjúságnak, ha ily kezek közó jutott.
l^pon nom csodálhatjuk, mondom, o kislol-küokut, ha nem toszik azt, amit tisztök mogki-* ván, hisz nincs rá hivatásuk, maguk nom tudják mi a kötolességök.
No bámuljunk tetteiken, ők nem okai, sőt még a valódi hivatásuak is gyakran elkedvetlenednek a fáradságos munkától.
Vannak omborek,kik szánalommal tokint-nok oly ifjat, ki már zsengo korában lúvatást
élénken foly Hygioa templomában. Nem hinné as om-bor, hogy naoa zwiokeres lovag amott, ki lábait a judokra rakva, oly importinons (ionnal gúnyolódik as clőtto sétáló csoportok fölött, mikép rimánkodott csak ogy nogyod órával olőbb ogy „százaséi tu ama csámpás Mauiohous előtt, és hogy oz minő föléuynyel faggatta, becsmérelto a fiatal uaplopót.
A cottoriak gyönyőrüondlsslonek. Kedély, fess-tolonség, mint még annyi pauvro tulajdonságok, innét száműzvék. Pompás toilettok, ssép fogatok, s szegény filisztort folytonos fossülUégben tsr^ják. Lövttl-döaésok, szelidobb j>árbajok, regatták. * programúihoz tartoznak. B >1 estenkint, do c«sk s „kék vér" számára. Szóval aa egéss ogy kis darab Faubourg St. Gormain — szabadolvü magyarokból. 11a mind ehhos hozzá vesződ, hogy dr. U— y Itt savóval, savanyu viszel és egyéb szorokkol legalább ssás betegséget biztosan kihi\jt a szenvedő omboriségből: akkor előt-tod áll az első magyar fürdő hü riyaa, ugy n mint ss volt a megváltó szülotéso után 1803 évvol.
Do nézzük Keszthelyt.
(Vége követkosik.)
BUKÓGATI.
érez tanítói j,ályára, mondván: „Hej ¿<1™ |m rátoin, verje ki fojúböl azon gzoronoaétlon gondolatot, a tanítói állá« majdnem a legutolsó!"
Fájdalom azt kolí mondanunk, liogy igaza van ; mert anyagi szempontból kiindulva, valóban a hivatott tanító — tanár az, ki legtöbbet szolgál meg a legkevesebbet kap.
Egy órai munkája annyit ér, hogyha az alkalmazó foglalkozás némely embere myati-ficálná, nagyon felesigázott díjt követelno érte. Ha figyelemmel kisérnök egy hívatott tanár foglalkozását, midőn éjet nappallá tévő búvárkodik, hogy szerzett ismereteit vonzó eléadással szivárogtathassa tanítványai lelkébe s azt méltányolni tudnók, nem igen hallhatnók az anyagimádók szájából azon szégyenítő megjegyzést, hogy a tanítás és nevelés ¡»ályája majd a legutolsó. Egy elemi tanítónak ha annyi fizetéso van, mint egy jóravaló gazda kocsisának szokott adni, azt véli a nagyobb rész, hogy bril-lansnl van jutalmazva. Ha a gymnasiumi tanár 6—600 frtot kap, az jól meg van fizetvo. Most már tessék ebből állásához illő lakást fogadni, öltözködni, élelmezni magát, kivált ha kis család is van mellette— ismeretek szerzése végett könyveket szerezni b más szUkBégeseket. Járuljon hozzá kis kárvallás, betegség stb. Eszünkbe jut itt azon jogász meséje, kihez atyja o szavakat intézte: rIIát hol van az a kc,\ garas, melyet kUldtcm tintára, tollra, papirosra plajbáezra snbíkszra és frakkrej>eráczíóra?"
L>o „sebaj" mondják az anyagimádók, szerezzen magának más jövedelmi forrásokat, ha falusi olcmi tanító, szántson vessen (ha van mit), n városi tanító, vagy a gymnasiumi tanár adjon privát órákat*) mozdítson meg minden jövedelmi forrást. Ugy o pompáa elmélet ez? TesBék megpróbálni. A tanító, tanár 4—6 órát töltött az iskolában, kifárasztotta elméjét, mellét, rnost no ia pihenjen, kozdjo újra, fáradjon még any-nyit, de azért mégia készen álljon n máa napi fáradozásra. — Vannak, igaz, kik sem honn, Bem az iskolában nom dolgoznak, egész tndo-máuynk az iskolai könyv, nz Ujakat balálra gyötrik a rccitálással, unatkoznak. Innét van aztán jobbára, hogy az ifjuBág hanyag, erkölcstelen a csak azt várja, hogy jöiön a boldog va-káczió, mikor összotéphoti, falhoz csaj dozhatja könyveit! A mit egyik hivatott tanár javít, azt u másik avatatlan elrontja, mert hol találaz szigorúbb birát, mint az ifjúság, a legcsekélyebb gyöngeséget is felfödözi s mindjárt kéaz nála a hasonlat a ezen ítélet: „Ha ő ezt teszi, kitől tanulnom kolleno, lm maga se tudja, hogy tudjam én?"
IV, mint mondám, őzen no bámuljunk, no is kárhoztassuk őket, csak azon lelkotlonok táborát, kik szintén nem fogják fel a tanító hivatását, munkáját nom értik, nem tudják becsülni. Kivánhatjuk-c a kialelkUtől, hogy önfeláldozó legyen, örüljünk, lia van, a ki mégis vállalkozik, hogy legalább névleg legyon. Ha pedig a hivatott önfeláldozó tanítói nyomorogni látjuk, pirulnunk kell, mert azon egy ember ezreknek áldoz, ajándékoz, s ha mi egy fillért adunk tanítási alapba, áldozni vélünk, holott bármony-nyit adjunk is, osak kötelességünket teljesítettük. Apáink, ogycs szent akaratú férfiak alapítottak iskolákat, noktlnk kötelességünk azokat a kor kívánalma szerint tökélyesbíteni, ha meg akarjuk érdemelni a hazafi novet.
A szellemi foglalkozás kellő díjazása virá-goztatliatia fol a nemzet lelkét, tegyen midonki tehetségéhoz ké}>est, szegény több van S^int gazdag, amazok krajozárjai fölülmúlhatják emezeknek forintjait, nincs oly ember, ki bizonyos csekély összeget no nélkülözhetne. Tanuljunk, hogy felfoghassuk a szellemi foglalkozás l>ecaét, anyagi támogatásunk* ké)>esítsu u hivatott férli-
*) MolLil.''k log/.''Q mondva, Íjmsu a piivii 6tkk aiok, melyek Irgtfbb kikl^iara adnak alkalmat, • »bbet rontanak a< Ifju uouiicÜktu, mint 4ru* uoi SMaeg, mrlylyel a Unité fticUaít Ja-v I tanúk ; mert k* a taulti rafy tauir teljeaitf kSUle»»if4t as la-kólában, magán^r áea aine* «aiikt^g , ka pedig utt meg nem tetii, a yrUitráu U caak annyit > telek»«lk, a ml idfeabli* ét ujreriei-k»<U», kivált ha meggoudol|iik a«», hogy egye> ■•ülök ugy I* cl''gg4 ki Tannak mrrltv« a readklviill tanítók Imini nyelvek, icuo >tb ) lUJaaiaa, kSuyvek vA»ArU*a «tb. Mtal A mely tanítvány a k»U''-U-.^irát hlrrn MjettlA tanitó l»kolal cM*4UAb.d ueiu racrlt auayil h >gy m<-gAllk*.»<m, ¡sm*tel|« a* ooUlyt, minUn . Im > u«lg nem t jio iiitt annyir«>, vagy ka lifen g onge • .«lleiul t. beI«Agil, tau van »Wg mi* pálya T V
-ö '' fr
akat arra, hogy fíkeresen világítlinssnnak előre, a ha ezen kötelességünknek eleget tettünk, csak ugy száműzhetjük a szellemi foglalkozás teréről a liaazonlcaőket, a tanítással üzérkedőket, mert meg lehetünk győződve, hogy nkkor avatottak, hivatottak fognak ezek helyett is kilépni a küzdtérro; kik különben a mostani viszonyok közt hivatásuk mellett is félnek azon pályától, mel yet nélkülözés a önmegtagadás mollott sem lehet ugy járni mint kell. Csak igy várhatunk jobb jövőt; mort aki Bzellemét elhanyagolja, nem érdomos az életro.
TÓTH VINCZE.
Megyei tudósítások.
Veszprém, szept. 10 én.
F. hó 1—8-ik napjain tartotta n dunántúli Ágostai hitvalló egyházkerület közgyűlését Voszpréin i A-rosában főt. llaubnor MAté auporintouilens, s tekint. Hadó L^jos fölügyelő urak clnökloto alatt.
A suporíntondons, kit szorotvo s tisztelve Isuior az orszAglakók nagy részo, kinél hitbuzgalommal, orős honfiúi érzőt pArosul, augusztus 31-ko éjjelén, körülbolöl 11 órakor érkezvén meg, nom fogadhatták a Veszprém városiak oly ünnopélyoson , a mint az mAr elötorvozvo Volt. Veszprém városa büszko Ilaub-norro, mort itt születőit és kezdott fejlődni o kitűnő férfi, — szeptember 1-én a gyűlés megnyitása előtt a helybeliok küldöttségo, s a vidékről érkozottok egymást váltva tisztologtok nz érdemekben őszült, s 09-ik óvo s átélt sok izonvedései r.ozára is folyvást orő-toljes s élotpiros areztt aggastyánnál. A gyűlés a Szont I.élek segédül hi.A.a mollott f. hó 1 -ón délelőtti 10 órakor nyílt meg... Főt. suporíntondons urnák megnyitó bcszédo órzókony, szivreható volt. Végigfutott rövidon önóleto folyamán, s meghatottan idézto vissza saját omlékozetébo a multat örömei- s szonvedóseivel, megihletödvo rajzolta, mint vezetto az istoni gondviselés láthatatlan szolloinkarjaival nz ő sorsát ugy, hogy az a kisded, ki egykor még öntudatlanul kötött o bolyon (az IJr szent házában) szövetséget a világ Üdvözítőjével, s az a 11 éves gyormek, kl hítorősl-téso alkalmával semmivel sem volt dorokabb confir-mált társainál, most — 58 év múlva — ugy áll o bolyon, mint sujKjrintondons, kiro nz istoni jó pásztor nyájából ogy részt rá bizott, oly ragaszkodó részt, inolynok bizalma és ezeroteto öt — a változékony élet-nok oly sok viszontagságai s küzdelmei után — o
Itolezru ós méltóságra 2-or is fölemelte stb. E meg.-mtó beszédro Kadó Li\jos föHlgyolő leikoson, ihlotet-tpn, s sziuto meghatottan válaszolt. Nom hatolok a gyűlés tárgyalásai közé, szaklapok közloni fogják majd azon érdokos tárgyakat, molyok itt szőnyogro kerültök, s csak annyit omlitok föl, hogy az uri társas egylot toromébon 9<) személyjv rondozott közol>é-don egymást érték n lolkos felkoszÖvVsok, melyokot ogyházias és hazafias érzés és sztárom lougott át. Kirchknopf Mátyás vosi fölső egyházmegyei csporos urnák élezés áldomásozásal deritöleg hatoltak, Schnol-lor Vilmos kőszogi lelkész a holv. hitv. ogyhéz híveiért emelt poharat, kiknél a gyűlés tagjai közöl ¿öbbon vondógszorető fogadtatásban részosültck, maga k főt. suporíntondons ur is a holv. hitv. Szarkn Sándornak házánál fogadtatván ol magyar szivélyosséggol és vondégszorotottel.
A gyűlés f. hó 8-án záratott bo d. o. 11 órakor rövid imával. A kegyeletes érzésnek azon szép nyilatkozatát, hogy mi túljárt a gyűlés megnyitása utAn, előbb — sem mint a rondos tárgyalás kezdetét vetto volna, n köztiszteletben s szorctotbon állott kőszogi volt felügyolő Hrabovszky János ur folott, Schnellor Vilmos kőszogi lelkész az olhunyt érdomoit —• s az egyháznak ós hazának az olhunytbani vosztoségét élénk sziliekkel s hűn ocsotolö ouilékbeszédot tartott — lehetetlen elhallgatnom. Ugyanekkor az olhunytnak arczképo osztatik ki — példánya 1 o. é. frt, oly czél-lal, hogy a bojövö összegből „Hrabovszky omlók" ozim alatt oly alap teremtessék olö, melynek évi kamat« mindig egy szegény gyülokozot segélyozéséro fordittatik. Valóban holyes gondolat, nz elhunythoz illő omlók. Kinok egész életo jótétemény volt, azt omlók dicsőíti igazán, molynok ezélja jótékonyság.
Egyik tűzi veszedelem a másikat éri vidékünkön. Néiaeth-Uornagh cz évben már 2-odszor égott ol, s a második égés alkalmával Magyor-ttornaghra is átcsapváu a tüz,o helységnek nagy részo is romokba'' . hovor.
Nagy VAzsonyban körülbelül BO ház, s az ágrí-tai hitvallók középülotoi is olégtok. Elhamvadt ^ régi Kinizsi vár is.
A herendi híres porozollángyár, melynek készítményei külföldön is dicsérő elismerésben részesültök f. hó 1-én kigyuladt s még más nap som tudták a duló tűzőt eloltani.
A marhavész is dühöng.....s a vízhiány mindenféle aggodalommal tölti el a keblekot.
Minő csapás vár még szogény hazánkra, mélyen sújtott nomsotünkro. llizony, ha valaha, most imádkozhatunk igy a költővel.
„Szánd inog Isten a magyart Kit vészek hányának Nyújtsd foléjo védő kart T U jerén kínjának.
Italsors a kit régen tép Hozz rá víg esztendőt Megbűnhődte már o nlp A multat * jövendőt". (Kölcsey)
A tehetséges költőnek, * jó fordítónak Jánosi (Jusztávnak halálát csaknem minden lap közölto s fájó részvét sugolta a közlemények sorait, örömmel Írhatom, hogy o halál hír alaptalan, n költő él, s súlyos hotogségéuok váltságos porczein átesvén, rövid idő múlva ismét látni fogjuk öt nzou szellem: harozosok közt, kik az irodalom lobogója alá esküvének. Eltesso öt hazánk s nemzetünk javára a jó Isten hossxu időig I
v. r. I.
I
Mohit -a, 1803. őszhó közopén. Múltkori Iovelomot, iu<-lyben nz idő inostohasá-a ollon oly nagyon kikeltem, a sors inogczáfolá; ej in ezt tudom, bíz egész nyáron lamentáltam, panaszkodtam volna az égnok, tán éppen ongom hallgatott volna meg. Már én olyan szorcncsétlon furulyás vagyok, hogy n sors tán különösen kís»omclt játék tárgyává, mort tegyek vagy gondoljnk bármit, bizonyos lehetők nrról, hogy midőn már a végozól közeledtét várom, az ellenkoző történik. A régon várt eső hála az égnok, mult hó végévol megérkezett. A föld jól átázott, s a természet uj élotnok eredt; bár sok részről olyan nyilatkozatokat lohot hallani, hogy olmarad-hatott volna, szükségtelen már," mintha biz az ég s közöttünk bizonyos egyezmény léteznék, hogy az időváltozatnnk mikor kell Jöui«. Siy''nos, hogy ennyi csa^iás között meg mindig találkoznak oly n\|ongók, kik maguknak külön cszinovilágot alkotnak, nem akarván elhinni, hogy az Isten büntotéso nyomunkban van.
A legutóbbi cső, igaz, kovóssó késott, do ott termett bő áldást, ahol nem is roméltük. Jótékonyan hatott a szőlőre, mely azóta hihotlon gyorsasággal duzzad; a földi almit, tongorl, szomben erősödött, kaszállók viránynyá változttik át, de főleg a lcgolők uj életro ébredtek.
A heti píaczon már lohot sarjút, uj bort találni} utóbbinak ára 2 frt. 40 kr. Az eleség ára totomosen csökkeni. Az újonnan alakult halotti egylet, a mony-nylro szaporodott, ugy, oly tömegesen halnak is cl közülök. A toinplomtoronyban igen gyakran ki Ynn tüzvo n halotti zászló, mely azt jelenti, hogy ismét egy tag az egyletből kimúlt. Homényí Ede, az országszerte elismert jeles hegedűművész, nemsokára vidékünkön átutazni i<záudókozik, a o kőrútjában nz Ínségesek ,1''SvArji "vngrorsonyt ndand. Hallomás szorint inüolö-.>^:*j#"''.»éoBott kezdi mog, Igon snjnáljuk, hogy Mo-í/^vVo.. kihagyja a t. művész, holott mily szivoson hallgattuk volna mi is hegedűjének varázshangjait, s hiszem, hogy a szogény szonvedök számára bizonyosan 2—300 jutott volna; hisz oz ugyan nom sok, do azért ol lohotett volna fogadni, mint a magyar |>élda-besuéd szorint, ha nom csurrnnik, tehát csöpponik. Szogény Moháos I még a művész is kikorül útjában ; nekünk csak a híréből jut valami, mi oly silány ólo-móuy, mint annak, ki a mózot üvegen át ízloli.
KUOYEUAY.
Hz rcncHétlciiMégek lláesiurgyébeu.
Nomoír Milltitsi AlfÖldy Lajos, nS. mllititsi köz-birtokos, s ogyiko o megyo jolontókonyebh j>óiiztohot-sógeinok, n mint a mull augustus 8-án útnak indult, sarkantyún valahogy a kocsin lövő puskájának sárkányát érto, a fegyver elsült, s a lövés karja végén korosztal iíjy i>;..ódott, hogy a fojtás a karján átmon-Vo égett. —■ K (•'' zol livö dákóra holységbon, a törött ccor..ok OsszoígasitAsában híres ottani lnkos Dvontsák a fo)j;Ó vért olállltotta, a sérülést moleg vízzel burp^.''A-í^té^b reá flastromot tott, ós összo-kötí^ k •''»jí.í-üt is illesztett; molyro r haza-vit^- K nol biir volt gyógyszerész na, az orvosokat «•gyrij hord^"^ ugy hogy a házban naponta 8—4 orvos is volt, uj mind a mollott nug 17 ujabb véröinlós állott dő, ós noha ozt, valamint a többször boáilott ujabb vérömlésokotis sikorült az orvosi tudománynak megállítani, mégis augustus végo felé midőn már fenő inutuck auiÍ kezdott, karja ulöbb félig, utóbb egészen olváf íj^it, do jobbulás nélkül, mert a szonvedő más nap ./.ágijait. — Hullája volt az olső, moly e vidéken a mort divatozni kozdő ékos érczkottorsóban teiuetto-tott ai:g. 80-án oly nagyszorílon, mily tomotést Mili-tits helysége még nom látott. Halálát öavegyo n<. Mandles asszonyság és hét gyormoko siratják. Héko .atnvainak I
Ugytzintoo vidékon,egy ló orővel dolgozó cséplőgépnél, a mint délbon a munka bcálllttatott, egy fttr-go magyar leány a gépet átugorni akarván, aa annak még járó rószlotoi által olkapatva nyomban agyon üttetett. Mig egy iná*ik segítségére indult loáfynak lábai szétzuzatUk. — Ugy ogy a gépnél alkalmazott nápszáinos is, ki szinto segíteni akart, ingó által olka-patott és csak az ingből rögtöni kilátás által sikerült a veszélyt olkorülni. .
Id. Uigiczal KOVAUS JÓZSEF.
Közéig a szüret, mit tegyünk ?
Vidékünkön már a ssüretolésről bossélnok, ugy levelik, hogy a szentgyörgyvári szőlőhegyen a jövölié-I leazcdik a szőlőt, pedig még fölénél több az érot-I E szőlőhegy birtokosai aaok, kik az egész vidé-
kor elsőben tépék 1« a fürtöket, letépik, mort jobbára félérottan kerül a puttonbft, szedni azért nem Is Icliot. .Meg i* ml|»k HZ. Arát, mert estikor és ««» kevés jut h hordóba, vagy legalább nem oi.nyi, mint a mennyinek bein kellene jutnia. Mcgfoghatlan, hogy még intelligens ember is «ok van, ki elbagyja magát ragadtatni az elhamarkodók által a helyett, hogy imponálna. Hisz az idő előtt letépett szőlöfürtőkből »avanyu. gyenge, egy szóval rosz, cgészség-cllonl bort kaphatni; az ily bor nyiyt alkalmat aztán arra, hogy ez czukorral, pálinkával, ólommal, kónnol b más effóló-vel hamísittassék óa az egészségnek ártalmasra ko-Keltessék a koreskedoloniben. Ugyan tohát mikor fogják fii már egyszor a szőlészetet a maga tiszta érett ségében?
Nom egyszer hallottam már többek kitöréseit a vendéglősök iránt csupán azért, inert savanyu, gyenge, romlott, rontott borral szolgált, pedig magok a fogyasztók okai önnek, mennyiben korán szürotolt, savanyu, gyenge, rosz l>ort adtak cl nekik. Kzt cselekedték a helyett, hogy magukat rázták volna meg orruknál. ,,
Denique, olyanok vagyunk mint a kis gyor-mokek, kik Önmaguktól még a ióra sem hajlandók, Inteni, feddeni, kényszt.í-MÚ kell őket.
Legyen tohát tigy. Imetcsaz illető hatosig, kinek kezélx?!» az erő é* liaUlouj, inort ugy kell annak megtörténni, hogy ft megtartandó szüretnek határidejét n fönnálló rendőrhivatal jelölje ki— ehhez értő egyének résxrehajlatlan véleménye s javaslata folytán, ettől aztán el nem kell állani: dúljon, fúljon a nép dühe bár miként, mert elvégro a rosszalást le koll győzni, ha azt akarjuk, hogy a linzai borok illő becsben állja-nak. Itt kellonék ám az országos gazdasági cgylotok-nek óriási erővel működni és befolyást engedni, különösen a szőlőhegyi mezei rendőr törvényok szabvá-nyozásában.
A hogybirtokosoknnk egyet kell érteni abban, hogy a ssttrot meghatározott időben tartassák meg. A megelőző ssQretolöt köményen meg kell büntetni. Ha azonban valamely birtokosnak korai szőlőfaja volna, minélfogva a szüretet korábban kellonék megkezdő-nio, ugy ennek a helyhatóságtól írásbeli engedélyt kelljen kieszközölni.
A birtokos ezen engedélyt köteleztessék felmutatni a hegypásztornak, hogy nln]>os oknál fogva no háboritlatiiaHsék munkálkodásábau.
Az úgynevezett kórészót é|>«n ugy meg koll büntetni, mint a szőlötolvajt, mert lehetnek guzdák, kik a kovosbé érett szőlőt szándékosan hagyják a tökén, hogy megérvén, ast később ssedhossék le.
A szüretclhetés idejét is szüret előtt csak ogy |>Ar, s nem több nappal kell meghat/rozni; okkor is figyelni kell az időjárásra.
Mcojegysendő , hogy a kései ssüretelésnek me^becsülhotlon hnszna vau. — A haszon abban áll, hogy a ezukor és illat — bouuuot — annál messzobb állnak egymástól, minél érotlonobb a szőlő és fordítva, vagy is minél késöbbro halasztatik a szüret, a ezukor és illat unnál inkább közelitenok egymáshoz. .Már pedig a bornak lelke csakis a ezukor és illat, mert ez ad szeszt, és zamatot, erőt és tartósságot, egyszóval értéket és mindont.
A megérett szőlőnek bogyói össKefouiiyadtuk, és mozsola szőlőt képoznok, a bogyóba ereszkedő csutka szívós és száraz, a bogyók magvai barnák , vagy ha orősb, rothadás merül fel.
K jelenségek nyomán a szőlőt érettnek és mog-»xürctelhotőnok nyilváníthatni.
Bár figyelemmel lennénk ilyosekre, hogy no kellenék oly sok ürömtolt poharat fejrázkodva kiüríteni. TEltóANCZKY.
Hirek ós események.
A F. évi szoptember 16-től kezdve a soproni igazgatóság 2024 sz. alatti rondolete folytáriVNagy-Kani xsi\ és Pécs közötti málhakocsijárat inegszüntet-tetvén, helyotto a l''ócs és Boglár közti lép életbe, mely ez utóbbi helyen a vaspálya vonalához csatlakozik : Ezen rnálhakocsik Pécsről délután fél egykor elindulnak és másnap reggel 6 óra 66 pereskor Boglárra érkeznek, továbbá Boglárról mindennap 6 órakor délután kiindulnak és más nap délelőtt 10 óra 60 Itorogkor Pácsro érkeznek. Kzon kocsik Kaposvárról ltoglár felé este 0 óra 60 perozkor, és Péos felé reggel 1 órn 40 poroskor fognak olindulni. Az utazók fölvétele a málhakocsikon létező ülések száma szorlnt a pécsi, magyarszéki, gödrei, kaposvári, öreglaki és boglári jK)stnhivntaloknál és nxöílöa-györöki postakiadóságnál történik. Az uti-díj Pécsről Magyarszékig ! frt 30 kr.; — Gödréig 2 frt 99 kr.; — Kaposvárig 4 frt 42 kr.; — Öreglakig 0 frt 89 kr.; — Szőllös-Oyörökig 7 frt 80 kr.; — és Boglárig 8 frt. 32 krt — tesz.
Aa utasók podgyászai 30 font súlyig és 100 frt. értókig diimontcs.
A K hó 14-én Ítéltetett kötél általi halálra Szé-koly Józsof híres rabló — M éves, r. k. szül.Dakofán Vasmegyében. Miut katona 1860-ben többszöri szökés és rablás miatt 20 évi várfogságra Ítéltetett, melyből kcgyolou utján 1863. évi máro. 23-án elbocsáttatván, május If-én Hajnal rablófőnökkel csatlakozott és résst vett t.''Oszterhuebor és Deák F. urak kirablásában Kzt.-I.ászlón, a szabari plébánosnál, a nagy-attádi molnárnál, t. llalassy urál I ót-8zordahelyen, s Iv*its
4 124 ^
• i
Fnooz molnárnál Berzonczéa; Hajnal agyonlüvésó-nél szinte jelenvolt. — A föntebbi ítélet ralta az nap délutáni 3''/, órakor több ezer ember jelenlétében, végro is hajtatott.
A Tanügyi értosités. A nagy-kanizsai algym-naaiumbau az 18G3/». iskolaévre Szept. hó 28., 29. és 30-án történnek a beírások ut. Vortlor Mátyás*) gyinn. igftzg. urnái. Oct. 1. tartstik mog ünnepélyeson a Veni-Sancto; a gyinnasiuraban a következő t. urak fogják a tantárgyakat előadni, u. m.: főt. Koucs N. János ház-igazgató, Balázs Sándor, Dolmányos György, Könyo Alinos és Janky Károly urak. A fő-elomi tanodákban Nucsots József, Párosy Kndro, Ré-choy György és Horváth Pál urak ; a 3 osztályú leány tanodákban pedig: Rózsavölgyi Antal, Horrn-löttor Mihály és Wagner Miklós urak milködondnok; a női-munkák tanításával Rózsavölgyi Ilon osszony-ság foglalatoskodik.
A Novolőül njálkozik fnlura, vagy mezővárosba nltanitóul egy jóncvolésü, kitűnő bizonyítványokkal biró fiatal ember, ki magyarul, németül, latinul és köveset horvátul is beszél. — Bővebben értekezhetni o lap kiadójánál N.-Kanizsán.
'') Tóbb tórt^iK-ti mUrvk »ior«3j«.
Kaposvár. Hmiiiok) iiicg) e fólnpáujától következő rendelet boranttatott ki.
Minden fő és alssolgabiró urnák.
Krtésoinro esett miként a logujabbi időkben tisztességesebben öltözőt'' kóborlók,az urasági kastélyokban és u polgárok házaiknál egyenként, vagy párosan mcgjclonvén, különfélo koholt ürügyök alfttt, majd képük árulása által — do mindenkor szemtelen tolakodás, és csalási szándék incllott — pénz-zsarolásokat követnők ol. — Miután az ily kóborlók som az áruba bocsátott, s többnyiro tiltott képek nok eladására fol ongodélyozvo, sem pedig közönségesen rendes utlovelokkcl ellátva nincsenek,szükségesnek találtam T. uraságtokat oda utasítani, hogy járásaikban és kerülctoiKbou az ily kóborlók mcglclonéséro szigorúan őrködni — s o rendeletemet a lehető legkiterjedtebben a helységekben közhírré tövén, a helységek jegyzőinek és elöljáróinak fohlősség torhe alatt meghagyni sziveskedjonek, hoey az ily, bár mit áruló vngy bár mi ürügy alatt kolduló kóborlókat nyomban olfogni, s biztos örizot nlatt az illető szbiróhoz kísértetni szoros kötelességüknek tartsák.
Az «st követő szabályszerű eljárás —• jelentés tétel mellett T. uraságtokat illotondl.u
A főispán Mérey Károly.
* A közeli éjszakák egyikén Gaál Alajos volt mogyoi föjogyző mngtára Kaposmérőbon kigyulad-ván, velo együtt hat ház hamvadt cl melléképülotoi-vei; az összes kár körülbolöl húsz ozer frt o. é. bo-csültetik, melyből mi som volt biztosítva.
• Az alföldiek sogólysósét vozotö központi bizottmány megalakithatása tekintetéből, in. főispán ur felhívást bocsátott, molybon a birtokos osztály, lolkó-szi kar- és |>olgárságból sokakat felkér f. hó 19-én a megye palotájában inogjoleuni, s a már begyült, s még bogyüleudő sogély felett tanácskozni. Biztosan híszszük, hogy a nagy megyo értelmisége somini alkalmat cl nom mulaszt, inelylyol rokonszenvét, nomcs áldozat készséget bizonyíthatja bo szonvodő rokonai irányában, és sokak a politikai olszígotoltségbou is találnak egy oázt, melyen a szív szoretet- ós mologé-. vol megjelenve, könyökét töröl és iuséget enyhít. — Tegyünk annyit, mennyit körülménycink é* erőnk ongednok, hogy a jövőből o téren is nyugodt öntudattal tekinthosson vissza Somogy múltjára.
* Hivatalosan van inegczáfolva azon hir, mintha a marhavész Lollo, Tóth-Gyugy és Látrányban is kiütött volna. Annál szomorúbban jolonthe^ük, hogy azon helyokon (B.-Berény és Fünycd puszta) hol a vész kiütött, ugyancsak pusztít. B.-Borénybon aug. hó 20-tól, szopt. hó 10-ig 320 db marha létszámból megbotegült 130 db, meggyógyult 28 db, olhullott 80 db, 1 db agyonvorctett. A főnyodi pusztán pedig 287 db marha létszámból mogbotegült 83 db, elhullott 30 db. A két helyon tefiat szept. hó 10-ig az összes marhavesztcség tett 120 darabot.
• Kaposvár és vidékén többen már szopt. élőjén megkezdték a bajor szüretet, csakhogy voltak olyanok is, kik nom olcgedtek meg a bajorral, hanoin mindont össseszedtok; tudunk olyan polgárt is, ki szőlejét 10-íg bo is kapálta. Igy készül aztán a lőre, s igy rontják számosan boraink hitelét, melyet a külföldi piaezokon hirro omolni, mcgalapitni, lelkisme-rotus kötelességünk, ha azt akarjuk, hogy hasznot huzzunk azon prodnctumból, moly földűiiK tormolő erejének ogyik leggazdagabb kincsoro. A föld megadja, h az embor elrontja, — nom bün-o oz saját magunk ellen? I
= E lajKtk szorkcsztőjo népünnepot rendez Ka-posvárott az Ínségtől sújtottak segélyzéséro ; midőn a nép ártalmatlan mulatságot élvez, sxórakozik, egyúttal jobb kosét az oltárra nyújtja, s jótéteményeiben Istent hivja segélyül a siytottsk számára.
* Hírlik, hogy színtársulat készül a székvárosba; jó lesz várni még vagy két havat I
# Már is sok illumiuált főt láthatni — murezitól.
Nyílt posta.
K J-n k, R — Imi A« •mllUtl k4»lr»»ot mejk.pluk , itt |.)*8 művek jdannk wrifndbeo, n* ««• ea (in* munkAI-
kudAaAbaU.
„KAJ, fát.* ön eaak azt dalolja, ■ mit »* K-nak, K-An: Kaptuk.
P. O— n»k i Ek/ i»»st a<ért Uy/tnuk kl, ui«rt uiist k». Ijrm U olvsatak.
,A utftfjrnr p»p«%r<5l." Ad*» lt»«.
8-nnk, II — n : A c*mn%|f k< siiiikho* jiiu j s kRMfttt vm,0 c^y klfo^Aüunk v»n, iol > .em/lywn rolns rltnlá bft<J i különben jó. A nsplir nx''^jclool, rtivid 1 Irtu kapja on
aBakt''gAtlh>i<." KI urui Allbalj* a« ll/*o «erlekrt | kell«», bo • U ö a földön nor«! jirnl, • fin » l^gbvu hordo.''ta. K^y4blrint kiistöujúk, bozr "KX »Ikorllll.
(Ilor.l< bau »t !,(»»»%.* Akkor og^r li > motra «j^»« W*. (fyarorsiA^on IfAiai^lcSl; kAr, hol1/h*ni»r |cr»apolJAk ei.-n On *Mrfnti t^aui.jot, i » gyoinorl»» mffjr, avm a fd-é«»<lybo A ■ apUrakat mof rendoltUk
Balatonpartra: KösiUnJ ík mtfhltAíoiUt] M««llr. let, ídot nmdol, *lK krdrot1
r A kOapoiitl iil-ottmány,* — mo(k*s<-tt. H-y, K-An: T ■trelem I mrpfji Imník. C''f. 8. l'' -Ani írd in«/, ndkor fo%n tArosni. al>iáf<aM.a 3\ h».lj3»i ldcj> kiul nd/iV. .KölU, kn!l«| Tult», tüt";-* » rlin n^(f nak mrfJárrA ; att kii -Sitik atc''sü so''a p<-n k<ill^«t itt a ver* Írója, mert i-a ba-UluiAban van
B. K-nak: ,A» a^arAaa r(fyl<-f holy*11 sJAnljnk a u»n!a. • A/i ftrylrli t, u :y ¡a i f.sl, 1''uttatAa v«a lulndoulVlő
Boldogít) onibrr, kinek most la »([Ár ''•« Mlllkom van «s-ibtn, mldOn ha t^As krs«Uuk vo''.ua la, mind «(-(^lyuyt''JtAtr» kollruo
hsssnálsl.
„Klb''ikoui ^n jú »«jtclmo voll. r>Vj<-m*«n t*ny, olött in kid." ««-({fordítva U. 1'', Kda»öu lUl Ycttltk: a« ld<it Uatou mondhatjuk Ui''Ki »< Urrgt t kttauinWa nev inkl.vii,
V. M-liak, N.-KanliaAn : .Mafysr- <<a Krdílyor««^ tiSrt^n«-t^urk KjrÖiiKjrAt4 At''apoiaak. K Krc li köatönol nomoi fira loiA-aiw''-rt.
Felelő» HzcrkcHzto: UOHOZ ISTVÁN.
Gazdiisúgi tudósítások.
.\nK)-Knnizsa, szept. 17. Az israeliták ünnepei közbejöttével bisonyos lazaság ta|>asztalható agab-naüzlotbon ; 84 — 86 fontos buzn 10—16 krjával, a gyengébb 6—10 krjával mérőnként könnyebben hozzájutható; — történjék, hogy a hitelintézet vásárlásait bcállitja, akkor a multheti árakat várhatják. Ross is olcsóbb, zab s árpával élénk üzlet, régi kukortcsa 10 krral javult. Buza 84 — 86,80 — 87 font: 4 frt 30 kr, 4 frt 60 kr—4 frt 06 kr. Rozs 79, 80, 81 82 font: 2 frt 86 kr, 2 frt 96 kr, 3 frt, — kr. Árpa 09, 70-72 font; 2 frt 60 kr, 2 frt 76 kr—2 frt 90 kr; árpa 06—00 font: 2 frt 10 kr 2 frt 26 kr—2 frt 40 kr. Zab 46, 40, 47 font: 1 frt 96 kr 2 frt—2 frt 6 kr. Hajdina 70—72 font: 2 frt 40 kr—2 frt 60 kr. Kukoricza 83 —84 — 86 font: 2 frt 90 kr—3 frt, 3 frt 6 kr. Cimiuantln 88—89 font: 3 frt 16 kr—3 frt 20 kr.Bab fehér 4 frt 60 kr—4 frt 76 kr. Repcze, téli: 0 frt 60 kr., 7 frt — kr. Ropcso, sárga: 6 frt — kr., 6 frt 26 kr.
Kapoftvnr, szept. 10. F.gyik éjjol gyöngén csott,''utána éjszakkoloti szól fújván,« lég meglohe-tőson áthült; sok völgyes helyen 13-áu virradóra dér is volt. Ha korán megjönnek az éjszaki dorek, a még virágban lövő hajdinának is vógo lesz, ml ismét érez-hetőlog sújtja gazdáinkat. Az osö kevés volt arra, hogy a szántóföldokcní hantokat elmoshassa, s Az őszívetést elösegitso; azonban az magában elég nyereség, hogy a másodszor is beköszöntött siroccói hőség szűnt. Az üzletbon lanyha hangulat; az olcségár is alig változott,s ugy hissszük nem is változik, kivált az emelkedésben, mig a megyóbőli kiszállítás nagyobb mérvben ol nom kozdödik ; do mikor lesz ez ? a szé-uaár folyvást emelkedőben, 2 ftra tartanak egy mázsát, b alig találni eladó készletet. Az iy bortól sokat várnak; általában ast hiszik, orőbon mit som fog on-godni a múlt évinek (hátha megvárnék a rendes szü-roti időszakot?) a biyor must adóját 3—4 fVtra tartják; oz azonban csak olyan előkVfstoló, s a jövő bor-árra mi hatással sincs. A burgonya b kukoriozát egyro szedik, mi máskor octobor hóban történt; monnyit nyerünk a mennyiségben, többet vesztünk a minőségbon. (m. p.)
Emberbaráti felhiváa!
Viíroaunk egyik munkás polgára, kinek fi neveletlen gyormekröl kell gondoskodnia, már évek óta emésztő betegségben sinlődík, llzleto pangása miatt u legvégső szllkségbön wenved, s bo volna is folgyógyulásábos ren»ény, a költség hiánya teszi azt lehetetlenné. Nom sok áldozatba körül cgyesoknek a bajon segíteni; azért hivatva érezzük magunkat ogést tisztelettel felhívni Kanizsa és vidékének lellyjs és jóakaró polgárait, hogy azon ínségben szenvedő osalád felségélésére könyöradományokat tagadják meg. E lapok kiadóhivatala ol váll alja a nyilvános számadás mellotti gyüj tést.
ne
szívesen
WajdílH Ji''zsef kiadó, lap- és nyomdatulajdonos Nagy-Kanizsán.