Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

 
13.42 MB
2021-09-06 14:09:19
 
 

application/pdf
Nyilvános Nyilvános
54
185
Rövid leírás | Teljes leírás (157.77 KB)

Zala-Somogyi Közlöny 1863. 028-030. szám október

Zala-Somogyi Közlöny
Ismeretterjesztő lap a
szépirodalom, kereskedelem, ipar, gazdászat, tudomány és művészet köréből
II. évfolyam

A következő szöveg az újságból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével:

szépirodalom, kereskedelem, Ipar, gazdilszat, tudomány és nittveszet kflrébfll.
Megjolon o lap legalább ogy ivon julluz hó 1-től kozdvo mindon hó 1-ón 10-én ós 2?0-án. — Előfizotósi ár postán szétküldéssel ói holybon házhoz hordva ogésa évro 5 frt.} félévro 3 frt. Negyod óvro 1 frt 70 kr — Mindon olőfiectő n tulajdonol kölcsön könyvtárát a/. eddigi fonnlálló feltételűk mellett fél áron hassnállia^ja. — Nyilttér egy Potit aorórt 10 kr. — Hirdotóaok nógy hasábos Potit sorért 1-ör 1 kr., 2 or 0 kr. én mindon további beiktatásért f> kr. a bélyegdijért 8» kr. fizetendő. A beiktatási dlj a a lap koaolósót Ulotő mindon tárgy a kiadó hivatalhoz Nagy-Konizsára; a lap szellőm! tartalmát íllotő közlomónyok pedig, ugy mindon levelek
uórmontvo a szorkosztösoghoz küldendők Kaposvárra.
Kaposvár.
(títept. 26.)
© Említottllk már, hogy főispán ö ralga egy felhívásban többokot felkórt a megyében, részt venni azon tanácskozásban, mely az alföldi szUkölködük segélyezése érdokében volt tartandó.
A tanácskozás szopt. hó 19-ón tartatott a megye palotájában, főispán ur elnöklete alatt, egész nyilvánossággal.
Számosan jolontok meg a felhívattak kö-KÜl, ugy tekintvén a humanisticus Ügyet, mint bennllnket felobaráti szerotet és kötelességnél fogva egyiránt érdeklőt, melynél a politikai hit és elvklllönbség kérdésbe nem jöhet.
Főispán ur Üdvözlő bcszédo után SomssicU Pál ur adta az iránytadó eszméket, totte meg az indítványt, moly csekély változtatással cl is fogadtatott.
Hogy jolen vagyunk — mondá — mutatja a tárgy nagy szcrllségo, moly szivünkön fokszik; ugy tokintessék jelenlétünk, mint magán embe-roké, ]f.ik a felebaráti s/.oiotettöl ösztönöztetvo, eljöttek tanácsot adni, javasolni, segíteni, a végrehajtásé* felelősség Őket »j&m illethetvén,
Oly nagy a osapás — mond az indítványozó— bogy cgvcdlll az által gyógyíttathatok gyökeresen, ki a hatalmat közeli j s bár tudja, hogy saját zsebünkből foly, de azért örömmel üdvözli a hatalom tottét, ha ez kölosönt vosz fol, a nyomort gyökerosen gyógyítandó, valamint hálás köszönettel elismori ő Felségének aion legkegyesebb adományát, melynél fogva egy millió mérő vetőmaggal segittetnek a szűkölködők.
Proponálja: bogy az egyones pénz és gabna adományokon kivlll, helységenként Írassanak össze, ki, hány munkás kezet vállal el, eltartás végett; ki, hány munkaképtelent óh meddig? Somogynak 316 helységo lóvén, ha mindegyik csak 4 egyént vállalna is fel, 1000-
TÁRCZA.
Balaton.
Boldogság tüköro, oattat-tó, Balaton 1 Ugy állsa, miként örök üdv a gondolaton. Kezgö köny vagy a mit elsírni nom axabad. S a SBombo szebb idők oralókeül maradt. Míg hü szó/elemből, szép hölgyért, haláért Ifjú bajnok szívok áldoztak drága YÓrt. . . E ragyogó idők tündöklő sugára, Vot világot sötét romjaid ormára.
Körülod o romok, leggyönyörűbb t^jak, Némán beszélik: a magyar sziv mórt fájhat. Az Ur Isten kertjo, o szép magyarországi S virágit, fiai sirhalmára hordják . . . Szép vagy oh 1 Balaton, szép vagy gyönyörU szép. Mennyországhoz közöl van, ki partodra lép. Még is igy szóll hozzám o sok arága várrom: Fájdalommal nézzek végig szép hasamon . . .
Balaton 1 Balaton I Füred talán szívod . . . Ez sirja el titkon gyöngyöző könnyidet ''
8 a ki o savanyu könycseppokot issza: Talán ogy se gondol édes búval vissza . . . Felbuzgó bánatod könyoin vigadnak A világnak kodvot, csak más könyi adnak. I)o fényes tükrödön, ha zugnak a habok : Azt mondják : hazámra még szobb jövő ragyog!..
CSEPELI SÁNDolt.
nél több egyént mentettünk mog a nyomortól; ezernél több munkás kezet foglalkoztathatunk; b egy-egy községre egy munkaképtelent számítva is; 316 nyomorultnak adtunk kenyeret. Ha 8—10 hasonló anyagi állásban lövő megyo tenné ezt, mi szép lenne az eredmény ?
A derék indítványoké maga két egyénnek 200 napigi eltartását jelenté ki, azon ndomá-nyon kivlll, molyet már Főispán ur kezeibo letett. A segélyző bizottmányok felállítását nom pártolá. i
, Magáévá totto ozonícszmékot a tanácskoz-mány; a munkaképes jés képtelen egyének azonban nem ugy szóllíftntnak fol az idujöve-telro, hanem ki önként jő, rokonkobolre találatul.
Melegen szóllak njég a tárgyhoz: l''aiss Boldizsár, Kozma Sándqjr, Kaosóh L., Zichy Antal, Jakab ,T., s többek.
Elég garantiát látván jelonvoltak a hatósági orgánumokban a sejjélygylljtést illetőleg, sogélyző bizottmányokat nem ulnkítottak.
Moss/o vidékekről marhákat hozni l»o a megyébe tololtotés végett, a marhavész uralkodván szorteszét -7- yjWtéJiyesnek találta a tanácsit ozó közönség.
Jelen voltak a tanácskozásban: Somssich Pál, gr. Somssich József, Zichy Antal, Inkoy Zsigmond, Bittó István , Gaal Gusztáv, Gaál Alajos, Dornay István kegyesrondi jószágkormányzó, Christian Pilis, sz. Benedek rendi jószágkormányzó, Bárány Pál, Paiss Boldizsár, lk)gyai L., gr. Forgáoh Mór, Kozma Sándor, ft. Polák József esperes, Fokcto Lajos, Igmán-dy Benedek, Tallián Sándor, Tallián Manó, ft. Kócsóh Lajos cs|iercB, £t. Kómesz György ospcrcs, Matkovics György, Kis I^ijos, Kelemen Lajos, Bernát József, Szokolay Dániel, Szem-necz János, Maár Gyula, Jakab István, Mércy K., Vajda Pongrácz stb. stb.
A tanácskozás délutáni ogy óráig tartott.
Visszapillantás az 1863-iki balatoni idényre.
(Vége.)
Nagy Magyarországban alig van rogónyesobb fekvésű város Keszthelynél. Közolobbrül — mint a nagyomborok — igaz, hogy oz is sokat veszt, do azért tagadhatatlanul gyönyört! pontnak látszik, kivált a vasútról, a vízben ugy, mint a viz folett. Keszthely Festetics György müve. A nagy szollom nyomai még mindig láthatók. Itt a szép reuaissanco stylbon épült kastély, nagyszerű könyvtárával s füvószi tekintetben jelos körtével; amott a holicon, mely a magyar tudósokat fogadta bo egykoron 5 s mindonfclé a virágzó gazdaság. A voltairíauus nagy magyar, ki eszméivel annyira meghaladta korát, bevéste nevét 0 vidék hcgyoibo, szikláiba s nom törli le azt onnét még az idő som. „Nóvbon él, — do többé nincs jelen."
Koszthely a természettől fürdőholynok van szánva. Egyik részén a Balaton, a másikon a hövlz.
A hő viz Kesztholy, Páhok és Sít.-András határainak összeütközésénél fekszik. Nyolc» magyar hold tiszta raolog vlz törül el itt ogy holybon, moly-nek fénytelen kék foUzino számtalan buboréktól • szürko rodöktöl borittatlk ha a lóg megmozdul. Az utóbbi vegykómlotek ugy''találták, hogy sok olyfélo hiányzik 0 vízből, melyet előbb noki tulajdonítottak ; do azért nagyon csalatkoznak az, ki 0 miatt gyógy-hatását kisobbltoné.Ellenkozölog,tiszta hő vize, melyhez a fonók tőzeg pálatlóka kén részokot is ad, hatalmas fürdőt nyújts hasonlítGaztoin hóves forrásaihoz. A tó n hogyok lábainál szép sík róton fekszik. A tó
Az észszerű gazdászat.
l)r. Ldflrirr Károly után
KÉNYI REZSŐ. IX.
A fehér világosságnak a szögoszlop (prisma) általi szétbontása a fonebbi 0 fÖ- és moliékszlneket adja: veres, narancs, sárga, zöld, kék, viola szinokut. A meleg a vores színben nagyobb mennyiséggel találtatik. Ez onnan van, mert a meleg sttrübb a világosságnál, ■ mivel a szögoszlop központja faló otaké-lyobb vonzást érez a világosságnál, osokélyebh t trést is szenved. Tehát ismétlem, hngy ezen különböző vonzerő a moleg és világosság megoszlását okozza.
A sugarak kóbisönös vonzással birnak. A fényvesztés (Intorforenz) tüneménye innen származik. A világosság — mint minden anyag, bizonyos many-rnpnnyíségböl áll. Ha tohát a világosság sugarait egy bizonyos pontra összesítjük, ugy a szabadabb pontoktól egy rész világosságot elvonunk, azon világossághoz hasonlót, moly az összesítő ponthoz vitotett.Követ-kozéskép a körülfekvő és a vílágo»ságsugaraktól megfosztott pontok megfeketUlnek. Ezen tüneményt bebizonyíthatjuk, ha a viz fenekén saentlé\jük azon hatást, molyet cgy, a fűszál legvégső csúcsán nyugvó vizosopp a viz felszínén okoz. Ugyanez történik Newton gyűrűjével: * sima üvegen nyugvó domború (tvag két részro osztja a világosságot; egy rész visszatükrözött, a más podig áthaladó; mlg a sugarak eleinte a dombom üveg simáján áthatnak, kettőknél a domború folülot Utal szétszóratuak | obböl következik : egy fokoto pont a központban, és ogyközpontu (Con-centrlsch) a fenobbl azinekkol diszeskedö körök, melyek feketo vllágosságüros körök által válaaatatnak el, a melyek ismét egyrészt rorea, másrészt kékkői vegyülve köz veti tő álláspontot foglalnak. Mindezen Minős körök a vílágosságsugarak kölcsönös vonaáaiból erednek, szinoik pedig a bennök kötött moleg éa világosság töréséből. Ha a világosság o»ak átbocsáttatik. ugy a körök központja fehér, mert ea esetben » sugarak összotérnek (L''onvergonz.) Végro a természet-vizsgálók által * fényvesatésről adott kisérlotok határozottan mutatják a vílágosságsugarak kölcsönös vonzását, ha azok nem sflrüok.
Vizsgáljuk csak a napsugarak okozta tüneményt, midőn azok a légűrkörön (Hohlkugol dor Athmoa-phnoro) át földünkro jutnak. A sugárcsoport közepének fehérnek koll lenni, mert ott aaou kissé össa«-aitve vanuak. tízélén vereanok kall lennie, aztán
közopóbon vannak lorakva a fürdő szobák deszkából, nz ujabbak ológ csinosan. A fabódékbau aztán lövet kőzik a betog s kibúj a szabadba fürdeni 1 Zárt, fedett fürdő ninos. A parton ő szálloda van. Szép kis falusi házak, hat-hat szobával, az egyikben traitour. Kert, árnyék, sétány sohol. —Az ido soreglő betognk lognagyobb részű a szomszéd falvakból szállíngóz elő a fürdő órájára; kocsin, gyalog és mankókon. A Keszthelyen szálásolók jönnie fuvarossal, postával a mint b a mikor lohot, vagy ha a sors ugy akarja s kocsi ninos — hon is maradhatnak. A fürdő elég olcsó, a szoba s az étkezés igen drága s rosz. Egy megkésett „Ilon" és „Wandoror" szolgál szellőim élvül. A szétszórtság ogyébbkint megóvja a különböző álláau vendégek összovegyülését, mely a vidék körülményeihez mérve, ugy látszik nagyon holyesnok tartatik. Az északi hegyokről gyakran lozugó szél vagy eső, illu-soriussá teszi a gyógyrendot a a félbetogböl „Lázárt" csinálhat. Voila tout I
Boldog Iston I ha e kincs némot, olasz vagy c»o\ földön és kézon volna, minő paradicsom volna tuár itt! Hány hotel emelkednék itta partokon lombos árnyú parkok közölt. Minő gyógytormek, fürdő csarnokok fogadnák a beteget, az üdülőt. Árnyékot utakon hány omnlbus robogna Kctztholyro vissza) Emlékezzünk cszk Gloiohenbergre, Hohiczra, vagy osak Topliczára, Krapin''»töpliczre I
Ea miért nino« itt mindesekUI semmi? I)» miért ninos ugyszólva sehol 0 hazában ? 1
Üdvös lesz r.okünk magyaroknak ilyféle kérdé-sokon néha-néha elgondolkodnunk, kutatva 0 azo-inoru tünemény okát S ha megtaláljuk azt, ha felis-
*
<$ 120 Q>
sárgának, ngy kiknek a mellóklr.lncietokkcl; b o* falóban a szinok sora ugy az est-. mint a regg h^j-aűtUin, 0» é%ért is kisebb nagyobb mérvben vorc» n világosság r''íggol és este.
A világosság oine módosításai b a sziliek soro-kata a JpelegJés világosságnak a lóghoni aránytalan tűréséből származik.
Ilinél több meleget tartalmaznak az alsóbb lóg-rétegek, annál vörösebbnek kell a szélső, ós a lég ál-td felosztott sugaraknak lonni. Ez magyarázza meg nma tUzvores egot, molyot a fostök a forró égöv alatti t\rtoinányok oatjoinok adnak. Ellenben, az óg tulajdon salno kék, mivol a világosságsugarak, molyok onnan a napsugarakon kivül hozzánk jutnak, több világosságot mint mclegot tartalmaznak ; a kék majd a feketébe megy által, ha világosság és molog cgybo-kötése, a mint t. i. a magasabb légürbo omclkodlk, majd ogószon mcgszUnik.
A világosság ópon ugy minta meleg, sürüsíttet-hotik és mogköttethotik a növények által. Enólkül a növényélet tttnoményo nem tölthetné bo útját utolsó változásáig, vag/ inkább nőin is létezhetnék, mórt nőin volna mag, ly a növény olsö élotmozzanatait okozná a annak táplálékot nyújtana.
A növények a föld és légből szívják bo sajátos természetükhöz képest szükséges elemeket; ezen olo-mok bonnök nodv alakban koringnok ; a légonv,moly minden testet, moly nálánál könnyebb, szótoszlatni, s magát azzal, moly sűrűbb, ogyesitnl törekszik, ozon elemokot ogyrószbon fölemészti, velük ogyosül és egy részüket a növényok kipárolgása által elvonja, novo-zett.na szénsav alakjában; a világosság bofolyásu mollott a melog is a nedv keringésébe lóp s ozzcl ■ gyesül; maga a világosság is o koringésbo lép cgyo-eiil vele siinto és a növénybon a szénsavat mogkötl.
Nom mindon növény alkalmas malegot és léget ítu-gába fogadni, azzal egyesülni, s azt megtartani. Ncinolyoknok gyengéd zöld leveleik vannak j ozok meloget és világosságot ugy tartanak mog s azzal ugy •gyeslllnok, ha az által igen osokélyon omésztotnok. Mái ok igou sötétzöld lovolokkol bírnak ; ozok a mo-logot ós világOBságot oröson omésztík; mivol több világosságot bocsátva cl (amint kék-zöld vagy feketo szinüok) edényeikben, az az szorveikl>on többiuolcgot öBBzesitnok; a meleggel tölt edények monotét láthatni, veresok és ott hol koskonyednok aYorcs szinorösobb. így a fehér fürtü szőlőtőkék lovoloi halvány zöldek b gyümölcsük sárgaeöld, míg a kék fürtü szőlőtőkéknek igen sötétzöld loveloi vannak, s gyümölcsének vörös szino vagyon, melyot az a töko lovolelből egész orö-vei szívott. Ugyan cr. áll a veres ribiszkéről is. így a rozs, melynek lovoloi sötétzöld szinüok, ogyóbb mosol növónyoknél hamarabb érik, mert a világosság elválasztásánál több mclegot omészt. így a kelkáposzta is lovoloinck sötétzöld szinével azt mutatja, hogy sok mclegot omészt. Nagy emésztését a molognek lobot egy erősön trágyázott földön is észlolni: mivol a molog a szénhoz nagy rokonságban áll, azért összhatású irányát a növény tosto felé voszl, hogy azzal egyesüljön s élénkon oszlik ol a világossággal ogyotombon annak loveloin, molyok kékzöld, vagy sötétzöld szinüok lesznok. Az ez által okozott és Jelesül ismert liatá-sok ogyiko a kora érés is, ha a növény som szárazság som nodvcsség által nagyon nom szonved.
A növényben kötött világosság csík a növény olonyésztévcl szakad ol; ha azonbau ez mogfásul, ugy a világosságot sok ideig még megtartja; miután azonban a lovoloi tökélotlonül képezvék, ugy azok elébb feloszlásunk indulnak s az olomoknok anyagai-kat visszaadják. Ekkor látszanak a levelek zöld szinböl sárga, vores és feketébo átmonni. A világosság és tuolcg nem áll azon összeköttetésben a felosz-
___
mertük a sorvasztó göskör forrását, moly nálunk min-dfcnt ini a közt, a nagy közönséget« cz által az emberiséget érdekli, lefonnyaszt és leperzsel : akkor férfiasan vogyük magunkra azt, n mi minket terhol s kezdjünk egyszer valahára az ujabbkor cnzinóinok komoly tanulmányozásához.
A ki nem boteg, a szó komoly értclmébon, az nem megy a b ö v i z r o , hanem Kesztholyon marad a fürdik a Balatonban. Koszthelynél a Balaton partja nádas, a fonók iszapos, kollotnotlcn. Dn o hiányokat pótolja ismét az, hogy H. áosmester csinos fabódét tett a vizro, zuhanyokkal s minden fürdökésaülctok-kol. A szabad fürdő dtfa ruhával 24 kr, elég drága. A vendégek a városban szállásolvák ol; hol vendéglő csak kottő van, s a kottö nem ér egyet. A kosztho-lyiok aztán ugy fejtik meg a vendégokot; minők következtében ahíresztolt magyar Yondégszcretcttel eltolt publioum, évről évro kovosbül, miéit a jó keszthelyiek csodálkoznak.
A fürdő 16 pereznyi távolságban fokszik a várostól, hová u lojárás — o fő kényelmi kérdés — ogy meszes, kavicsos, sj-,ük uton történik. Ezon ut szép rétségen vonul ol, melyből villák, körtek omclkodhet-nénok, do nincs ott jcfonlog c#ak egy gyalog nt som, melyen az ombor békességben járhatna. A robogó kocsik közt bujkálvn, óktolon mészportól bolopvo halad azon részo a közönségnok, moly itt lovat tartani nom bir. Egyébként, ezen körülmény igen elmésen osztja itt fel a vendégüket lovasság- ós gyalogságra — kik már az nton megtanulják egymást kölcsönösön lo-nézni és irigyleni. — Noliány szálloda építésű a partokon, egy pár hold rétnek eladása vállalkozóknak,
l.lsnál, mint állott a növény élotélven ; söt inkább ol-lenkoző viszonyban: így azon lovelek, melyek a növény életében sötétzöldök voltak a feloszlásnál veresek losznok. Ha ogy növény, vagy egy levoloi közül, nnpsugárszurást szonvod''ott, akkor az élet rögtön szűnik s a növény többé világosságot nőin cniÓBzt; a világosság melyet kap, anélkül, hogy behatna, visz-s/.atükrözik és pedig fehér szinbon; aztán midőn o világosság és molog, moly a növény életo közbon benno kötvo volt lassanként gyarapodik, ós a feloszlás által kutforrásaikhoz visBzatérnek, sárga lesz s orro a nagyobb monnyiségÜ meleg miatt vores; végro ha a szén a növényben vagy lovólbon túlnyomó, fo-keto lesz.
így magyarázható a loveloknok tavasz- és őszkori színczéso.
A melog és világosságnak nagyobb omósztóso s a két testnek a növényokbeni tevékony cgyosttléso miatt díízolgnoka forró övnövényoi élénk színekben; inig a hidog tartományok növényoinok sziuo csak halvány ós zavaros.
Azon madarak és rovarok, melyek egyedül növényekből élnek, ezon táplálókban nagy mennyiségű világosságot oinésztouok meg; s miután ozon, a meleggel különfólo'' arányban összekötött világosságot tollaik, pikkelyeik és külső szerveik által ismét visz-Bzaa dják, kisebb nagyobb raértókbon élénk ós tarka szinckkol felruházvák. Ezért a forró öv alatti madarak változatos és élénk szinokbon fényionok.
Hövidon, az omborok és állatok uiolegot ós világosságot csznok és isznak.
(Folyt. köv.)
VI. Nyílt levél
¡Vagy-Kanlzsa váron kepviaelő területéhez.
(A népnevelés iigyóben.)
A családi, a társas és a noiuzoti élőt novolt honpolgárok nélkül nem biztos, mert a noveletlon, a mi-voltolcn nép a fonti élőt türvényoknok egyesítő kapcsát kivoti kötőgyűrűjéből, Bzéttépi az egyes kötszo-mokot és míndont halomra dönt, halomra Bzór törvényt, erkölcsöt, vallást, így hanyathoinluk taszítja a polgári állapot jólétének biztonságát, minélfogva folytonos lázas rázkód tatásban t irtja a családiba társas óh a nemzeti élőt valóját.
Csak az elfogult nom látja, hogy törvény, or-kölcs és vallás monnyiro sülycdéiiuk, s liugy ezeknek már már olonyészott bocso és órtóko ugy, hogy Isten és ember parancsának som ismortotik többé.
Ily lélek rázkódtató nyomoruságbau feltétlen szükséges, hogy a népnovelés védelmében nagyobb részvéttel fáradozzunk, mert valóban boldogtalan az a család, az a társadalom, az a nemzet, moly homlokán a novelotlonségnok, a mivolctlcnségnok jolképét viseli.
„A neveletlen, a mivolotlon népnek nincs észszerű akarata, csclokvényo, nincs és nem is lobot szorény, méltó véleményo. Olyan oz, mint a fölforgatott ton-
Í[or, moly harsány bömböléssol csapkod ido s tova, togy ezorokot érő vitorlás Ingókat tördolhosson millió darabokra; hogy százados kőszirteket téphessen szét egyos homok, kavics részlotokro csak azért, hogy ozeknok hcíyébo ujakat gy(\jthcsson ösbzo, olférgcdt mohrészlotckot rak hézagaiba , hogy annál ősobb tekintetet nyerjenek. — Hová a szeroucso fordul, oda hajlik az ő kogyo is. — ítéletével soha som marad közép uton. — Fölemel, vagy letaszít, imád vagy gyűlöl, hasonló ogy sokfejű állathoz, egy szüntelen apadó vagy áradó tengerhez. — Ha ogy novcletlcn, mivelotlon néptömeget tekintünk,
vagv néhány kert — nem 1 csak egy kaszavágás a
f;yaíogut miatti — mindez oly nagy roform, mi Kcszt-iclyon a lohctetlouségek közó tartozik. Nom lehet — mert nem lobot 1 Ismét azon szellem vagy inkább Bzcllonitolonség, melyol már a bőviznél találkozunk 1 Ez az örökké hátra pillogntás, ez az erőtlen kapkodás a rohanó idő korckeíbe, oz a gyümölcstelen takarékosság 1 szóval a* a kedves kérődzós az egyiptomi fazokakkal bővelkedő múlt időn I — utóbb is oz tesz bennünket tönkről Nem cgycsok ollon szólok, nem vádolom sonki szoiuélyét, do kívánom, oh^jtom, hogy o mindenben elmaradt szogény haza mielőbb szaba-dulion Önorojo által azon varázslattól, mely izmait merev ok ké, tagjait mozdulatlanokká, s épen o miatt orkölcsl súlyát ugyszólva Mommivé tetto — mind o napokig.
Kosztholycn több napot töltöttöm. Mognóztom a könyvtárt, néhányszor a színházat is. Az első romok gyűjtőmény a a borondozés ügyes kezek közt van. A sziliházban Szupor bohóskodott; még most som adva sommit azon régi jó tanácsra: no quid níuiís. Acasino csöndes és meleg volt mintegy üzde; doannál eievenobb a kávéház, moly az ottani börzénok mondható. Izrael fiai szcropolnok o helyt is, mint maholnap mindonűtt. Elovon nén, tanul, okul, tosz ós nyer. Ez lesz olöbb utóbb a mi középosztályunk; do ki is lenno más, szo-rotném tudni, mióta mi, a gontry, — mágnásoknak fölütöttünk. Azonban van ogy kis nehézség a dologban ; az iateuadták mind bugyogóban járnak s azt mondják, hogy feszes czifraruha nem üzlethez való. Do nincs igazad to kondorfejü ravasz ]>o fájti, okos I szemű zsidógyorok.. Avagy nom gciohltftel o magy,»r
hajlandók leszünk hinni, hogy cz egy ritka, egybo forrott merő ollcnkoaő elemükből áll össze. Úgy látjuk, hogy váltva állhatatoB és változékony, jóltovői • hoz ragaszkodó és irántok háladatlan, szolid és dühöngő, vezérelhető ós makacs, BzorotOtóbon kicsapongó ós gyűlöletében ong.isztolhotlon, nti neki tot-szik, a felett lármával határoz s nom órtolmos fonto-lássul. Az ily nép nem halkai, hanoin sobcs árként rohan a dolgokba. Tanács, okosság nélkül lóvén, önkény szorínt ítéli a legtö >b esetet, illedelem szerént keveset. Hajlandó a gyanuskodásra, könnyön hisz és mogrogad minden ujat, főkép ha kcdvctlonitö, u hallottakat bebizonyult igazság gyanánt veszi. Magasztalja és tulb''jOBÜli a jót, melyot mázok iránt mutat. kisebbíti azonban s feledi mind nzon szivességot, melyben részesült vala. Valódi háláját kovés példányban mutathatni fel. 0 hivtolon és állhatatlan gyámol, azért mindenre használható. — ¡Vem ¿rl fel Moha n HinbudsnK valódi fognlmut, HznI»ari»áK-Vyt kiáltoz a nélkül, hogy tudná miben áll ezt 0 vagy görbedvo szolgál, vagy gőgösen uralkodik. Nom tudja soha, hogy mit akar, nom azt, hogy mit koll akarnia. Itól ugyan, és még som tudja megkülönböztetni a vaiót a hamistól. On magának mindenben cllcnmond a nélkül, hogy ezt ószrovegyo. Min-donro képos, mert vad, mort vakmorő, éa mégis cl tud tűrni mindont, mort gyávn és ingatag. Miután jól kilármázta magát és hathatóan fonyogetődzött, végro haza oszlik és aztán míndogyiko bölcsnek akar látszatni. Soha nem gondol tovább, mint a monnyiro lát. Ha noki egy kia alkalom nyílik boszédro, teto-mcs dolgokat felojt el. Egy tüzes lármázó inkább hat reá, mint minden okoskodás. Többnyiro a szavak külszinén ragad meg és így gynkrnu még n hih-hndHágot ím elveaitl n sznbndHug neve alatt I — Csak annak barátja, kí használhat neki. Kcgyo ingatag, azért könnyen megnyerhető, és könnyön elveszíthető. Külső képessége soha sem elegendő arra, hogy reá csalhatlau lehessen támaszkodni stb.u
Ha tobát a ncvclotlonség ily jellemű népot képes létro hozni, mint hozott és hoz míndegyrn, akkor csakugyan szükséges, hogy mi összes képviselő testület egy népnevelő Mznkbisottmány létro hozatalára fordítsuk figyolmünkot, molynok legfőbb tcou-döjo lenno : nz lakol» flgynek védelme.
A népnevelési, illetőleg az iskola ügyét már csak azért is koll pártolnunk, mort az ember növelté, mívolté, képezotto csak íb rondcs iskoláztatással lőhet; íu adatik meg a tovább képzés, a tökély foló való haladás lclictségének olsö rugója, alapja, molyro épltetbotik a mivoltség roppant palotája.
A népnevelő szakbizottmány ál[jon 1 elnökből, 4 tanácsosból és 1 jegyzőből. Ez mindon esetro oly szakfórfiakból állíttassák összo, kik a népnovclés-lioz, az iskolaügyhöz szakavatottan értonok és érteni akarnak. A tanácsosoknak ogyiko minden osotro a híttanár, másika pedig orvos logyon. Ez utolsó azért szükségos, mort morülhetnek fel egészség-ügyi kér-désok is, melyokndk megoldására csak is ozt alkalmazhatni.
Alakultával o szakbizottmánynak, olsö toondő lonne, bizonyos ügykezelési szabályoknak kidolgozása ós megalapítása, mert o nélkül ismét csak a „titulus" mollott maradnánk „sino vitulo."
A szakbízottmány létro jővén, onnok logcsleg első teondöjo lenno egy népiievcló védegyletnek Hzervezéae, hogy ezzel egyotértÖlog annál gyorsabban és bizonyosabban balladhatna működésében.
A népnevelő Hzakblzuttiuáiiy teendői ezek lennének:
I. ÜK) kezelné az inkolnliúz épületét. Az iskola háznak nemcsak jól, szabályszerűen kell épülvo len-
nemes Oinbor szinte eleget, még pedig veletek ; én nom annál inkább-o b tÖblK)t-o, minél czifrább a ruha s magasabb n toll ? Az, hogy ti actív, hősünk pedig passiv szcrcpol, lényeges különbséget nein tesz —■ ugy hiszem.
Itt VAn Pétorfly vinozellérképczdóio is. A ta-nonezokat osak az utczán a némelykor a kortbon láttam. Csinos, becsület tudó ügyoa huk, mondiák, hogy jól is taníttatnak. Míndonesctro több bocsülotot szereznek tanáruknak—mint ogykor Hooibrcnk. Egyébiránt Pétorffy még él I még nom öltő meg őt valamelyik zalavölgyi hidulgo, azon inerónylötökért, melyokot az itteni ősi bálványok ellen elkövutott. olykor-olykor, a nyers hangú szerkesztő. Do a mi halad, nom marad. Ha ön a szabad szót, szabad sajtót, s a nomzati qunstlit a pipaszáron, csakugyan komolyan votto, akkor ., akkor .111
Végro mogorodtek a monnyoi csatornák és mi fürdő vándorok nyakra-főro haza aicttünk. Most szobámban oiulókoiubo varázslom fürdői utazásom, fény-ós árnyoldalaival irtán lo az idény éloiuónyoit.'' 11a azok mindon „közvotlenség" s „objcctivítils daczára" mégis unalmasok, — orról fole(jon a szorkosztő, ki a falusi nomos emberből is dolgozótársat akar rögtönözni.
BUKÓGÁTL*)
8 ivrmbűl kívánom, liogy Krllumdui tolU<l<UI mJ#Mbb, » minél ^Aki«bl>AU ta''Alkox^.k r U|lok t. olvmókoiöii^c.
Picrk.
nie, hanem elogondőnek is, azaz : oly soknak és kiterjedtnek, hogy ebben minden tanoncz helyet nyer-jon. Ha orro gond níra fordíttatík, ha az iskola húz nom elegendő számú és oly téres, hogy obbou az iskola képos gyermekek helyet nyerhetnek, akkor sok visszavonulni kénytelen, vagy ha nom is, kollvo nem kollve, az ugynovezott zug tévtanodákba szorul, melyekben a nevelés jobbára hézagosan történik.
11a kissé körül tekintünk, így is találjuk iskoláinkat, azért cgyro iuásra szaporodnak is azon zug képezdék, melyekben az Istenről csak szükségből történik az olmélkodés, okkor is jobbára inkább a novolö napi konyorcért, mint az isten dicsőítésére. Nom akarom ezeket névszorint megemlíteni, olég ha azt moudom: vannak itt zug növoldék, melyekben némely novolönök olyanok, kik az élet sikamlós torén már sokszor mogbotlának, és mint novolönök most a tanonezok közopotto oldalaik mellett logyez-gotik tévodt életüknek árva gyümöloaét, molyro a tanonezok morö ártatlanságból némán mutatnak 1 —
Az iskolák szaporítását nézetem szorént nem a G, 7. 8 latin iskolák létrehozatalával kellonék megkezdeni, hanem a ,,klakoruak iakolájával," mort első az, hogy alapot tegyünk le, minthogy alap nélkül semmi som létozhetik. Kn a kiskorúak iskoláját ember nemesítés! tanintézetnek tartom s azt hiazom, hogy a hol oz nincs, ott nem is lőhet általán Jól ké-pozett, kellően kimlvelt, nevelt a nép. A kiskorúak iskolájanak hiányát loginkább érzi az alanti és a közép oiztályu nép, mely gyermekeit napi dolgai- s foglalkozásánál fogva a véletlenségro kénytolon bízni, vagy kábító szereknek alkalmazására szorul s így teszi szeroncsétlenné azokat
Utczán, szokéruton, porban kénytolon felnőni az ily gyermek a társadalom botrányára, mások és nom ritkán önön szeroncsétlonltéséro, holott ha ily védtanoda léteznék, nemcsak lelki, hanem testi vódo-lomhcn U elovo korán részosülne, mások és önön szorencséjo biztosítására.
11a őszébe jutna valakinok, hogy az összes lakosságot onnekjó oldaláról és szükségességéről ca-
fiacitálná, legkisebb kétségem sincs, hogy cgyhangu-ag szavaztatnék raog tán miudon utczában egy.
Ily fontos hatással birván a kiskorúak iskolája a nópnovolésro, első teendője lonno a szorvezondö nóp-novolő szakbízottmánynak az,hogy az iskolaügy rendezését mindonosotro a kiskorúak iskolájának létrehozatalával kezdené meg, a többi toondÖkot csak ez után venné rendozés alá.
t. Rendezné éa védené a tanári teMflle-tet. A népnovclésnok ra''isik lolko az, hogy a tanári személyzet mindenkor a tanonezok létszámához lo-• gyen alkalmazva, az az : annyi, a mennyi szükségeltetik. Nagy hilm oz, midőn sok n tanonca, kevés a tanító, mort okkor te\jcs lehetetlenség a szellőm! képzésben minden cgyost rószcslvoni. Ily lényeges hiány szolgál később ínuokul ar.on balsejtelemnek és véle ménynek, mintha a gyermeknek tanulatlanság.\, tudatlansága, nevolotlensége, mivclctlcnsógo a tanár mulasztásában rojlőnék.
A mi iskoláinkban a gyermekek létszámához nem igon aránylagos a tanárok létszáma. Vannak osztályok, melyekben a tanár teljességgel képtelen megfelelni feladatának és egyedül azért, mort túlságos a tanonezok létsx.ima. Ilyon többek közt a leány növcldo osztály is.
A tanárok megválasztásában a szokhizott-mánynak határozó, eldöntő befolyást kellenék gyakorolni, mert csak így lőhetne romény ahhoz, hogv a tanszékekot mindenkor kiórdomlctt, derék tanárok s tanárnők foglalnák nl. Arra pedig nagy gondot kell fordítani, hogy tanárnak tökéloteson kiképezett, ta-
[»asztalt, b minden, egy nevelöhöz megkívántató tu-ajdonokkal bíró férfiú jelöltessék ki.
A nópnovoltf szakbízottmánynak kellonék fölügyelni aria, hogy a tanárok a tanórákat rendesen és pontosan megtartsák, ugy nomkülÖnl>oii, hogy ezek a tantárgyakat figyelőmmel adják elő s ezek mellott illően, méltányosan bánjanak a tanonczokkal, mort való az, hogy sok tanár csak a fizetésnok örvend és gyűlöli önáílását, hivatását, melynek következtében sok mulasztást és méltatlanságot kövot ol.
Próbatételek alkalmával arra fordítsa mindon törekvését, hogy a tanonozoknak szülői a lehetöségik mcgjclcnjenok, s a jolosok kitüntetésben részesüljenek, fölog ha ezok szogényok volnának.
S. A aépnevelennek leik« éa U tápja a jó hittanár. A népnevelő szakbizottmánynak egyik ne-vozotcs föladata az lenno, hogy a tanonezok részérő egy kiváló hittanárt jololjon ki, az az: olyaut, ki a testbe erényt ós orkölosöt képos önteni. Az oly hittanár mit som ér, kinek órái mindenre kiszámitvák, csak a valódi nópnovolésro nem.
4. Erélye« küzaégi előljaróná« nélkül a népneveléttut-k iiímcm, nem lebet védelme. Az elöljáróságnak orólycsségót abban értolmczem : „ Védje a törvényt, az erkőlcaüt éa vallást, mint a caa-iádi, a tárnán- éa a nemzeti élet boldogaágáuak Mttoaaágát.
5. A népnevelő szakbizottmány havonkénti üléseket tartson u tanácscsal együtt, s mindon véleményes javaslata a nagy gyűlés oló terjesztessék. Mü-ködéso életfogytiglan tartson. Fizetésű a hála olís-moréz legyen.
A népnevelő védegyletnek teendőihez tar-toxuáuak:
127
0) Egy oly tökónok alapítása, melynek kamatja a szegény szülök gyermekeinek védelmére fordíttatnék olyképen, hogy óvenkint 12 jól tanuló tiu és 12 leány vétetnék oltalom alá. Nyernének ezek egyenruhát ós részesülnének minden iskolai szükségletok fedezésében. Lohotnónok alapító éa segélyező tagok. A a alapító tagoknak névsora tartatnék a városház tanács termében, honnét o névsor csak nagyobb ünno-pokon függesztetnók ki a templomba, u. in. Vcnl sancto- és To Deum laudamus-kor, hogy a nép annál nagyobb buzgóságra gerjesztetnék ezok iránt. A so-gólyoző tagok dicsérő oklevéllel láttatnának ol, ha pedig ezok tanonezok volnának, akkor a férfiak viselnének egy szelőt nemzeti szalagot szivük oldalán jeléül, hogy ők is szivükön hordják szogény tanuló társaiknak Borsát; a leányok pedig hasonló szalagot hordoznának dorekukon, jeléül, hogy ők is derekasan védik azokat.
Betegség, vagy más szerencsétlenség esetében a vódogyloti tagoknak álljon tiszti hivatásában, hogy jolentés tétessék a népnevelő szakbízottmánynak, molyro a segélyzós, a fenforgó körülményekhez illöon történnék meg.
Logyon e népnovelő szakbizottmánynak és a védogylotnok egy zöld szalaggal körülszegzott foliór lobogója is, molyro ez írassék fel vörös hetükkel: ,Jójön el a népneveié* országa, hogy legyen boldog eaalád, tárMadalnm, nemzet én haza." E lobogót használja aztán o testület jelvényül mindon disz- ós g^ászUnnepélyon.
11a így fognánk cselokodni, méltán elmondhatnék : „megáldotta latén népünket, meg a nemzetet éa a hazát I TEltöANCZKY.
Megyei tudósítások.
Mohára, 1808. őszelő lH-án.
E sokat jolontö szavak: adakozzunk a szárazság által kemény eu sújtott hoiitestvóreluk részérő, mintatorony vószt hirdető érez nyolvo, bús zöngéssel áthatá nom csak honunk öszszcs lakosait, (lo még a külföld is résztvovö pillantást irányoz felénk. Mily szép s szivet oinolő a lapok hasábjain olvashatni, hogy a segélyadományok uilly izépon gyűlnek öszszel Illő is, hogy valahára testvéri jobbot nyújtson magyar a magyarnak, mort ogy anyának* Vagyunk gyermokei, egy közös érzés, a honszorotot, kölcsönös bizalom s noincB Bzivüség rózsaláncza fűzzön bennünket öszszo öröm b fájdalomban, ugy, hogy midőn az ogyik kö-nyoz, a másik pedig szárítsa könyolt Oyőr, Baranya, Zala- és Somogyinegyék igen buzgón végzik ombor-baráti kötelmüket, viylia más vidékokon is ugy gyűlnének ösbzo a könyörndoinányok. Kívánatos volna azonban, hogy a közsógelöljárók s kik az ily adományok gyűjtésével megbízattak, vatóbau lelkiismeretesen is járnának cl o szent ügybon, különösen a ter-mcBztményok eladásánál, mit az igazság s a szegény clkosorcdottok iránti noiucs czél követel.
Hallomás szorént a pesti hitelintézet néhány ezer mérő búzát szándékozik venni szinto a szegények javára, hogy könnyebb módon szerezhessék meg élol-müket s a jövő vetni valót. A szüret vidékünkön már némoly helyeken mogkozdotett. Nálunk a hatóság rondeloto ollon is, némely szőlősgazda szüretel. Szo* réntom kár, hogy a szőlő nom maradhat a tökén még vagy ogy hétig, mort biz sok holyon még éretlen.
A» uj bor, mint sok ftlzfapootu vorso, uoni üti meg u mértékot. Izo kesernyés vagy talán savanyú, mit tökóletoson nom lobot moghatároznl.
Az élelem száll fölfelé. Tisztabuxának mérőjét megveszik 4 frt 10— lf> krou. Kétszores 3 frt 40 kr. rozs 3 frt, árpa 2 frt 50 kr, zab 2 frt 20—80 kr. Ta-vali tengeri 3 frt 60 kr zsákonként, idői termés 1 ft, földialma zsálya 2 frt.
Színészeink o napokban Indulnak útra. Elég tapintatlanság az igazgatótól, hogy 22—28 tagból álló társulatát már két hét olött útnak nom indította, s azóta keresőt nélkül ogy bolyon tengődnek. Ott, hol az utolsó fillért is már kivették, hiába vannak azok a bizonyos fogások, mint p. jutalomjáték valamely szinész nevóro.iu ükedvelők föllé pto stb, ez mind nem ér soin-mit, csak adofioit,eza logbízonyosabb. Nem hagyhatom érintetlen az olőadott darabok fölötti észrevételoinet. Elősször is kevés szíihuü végződött korekdoden a ösz-szovágólag, hiányzott bennük a lélek, az olovenség, mintha egy bizonyos gépezet ráng itta volna előaszo-mélyekot a színpadra.
Mindegyik szinész (kovosot kivévo) ugy játszotta szerepét, ahogy neki tetszett. Szorepökot ritkán tudták, láthatólag a súgótól lestek ol mindon szót, amit pedig tisztán nem értottok, azt a rögtönzésok pótolák. De hiába, jó gyomra van annak a közönségnek, ha valaki nevetésro indítja, iniudont bovesz. Ertem »»rögtönzéseket, mik hajók — magam so vagyok ellensége, de csak igen ritkán használja a színész; *) do már ha túlzásba megy át, émelygőssé válik. Hát mit mondjak arra, midőn a színészek közti személyeskedés burjána is a színpadra lép, s mint idétlou szülemény a közönségnek magát, bomutatja. így történt „Poleskei nótáriusában, a midőn a szerecsen nejét Pesdemonát mogölni akarja, I''oleskoi a közönség közül előrohan s a színpadon a nőt megmenteni akarván, a jurátust hijja segítségül, ki azt fololó rá: „Ej, bátyám uram, rógon meg kellett volna már fojtani e nőt, mort
'') 8oh» ifin • »b»«l hMini''nU. H»erk
máskép ugy so döglik meg," I''. szép kitételre ígpn találóing felelt a színésznő: „ki''gyed szamár,u s azonnal eltűnt n színpadról.
Kár, hogy a szépészotro o társulat csak oly kevés gondot fordít, miért is ajánlom Pozsonyi urnák, hogy ily kíméletlen s émelygős rögtönzéseket színészei közt szigorúan tiltson meg; mort nálunk talán csak még megjárja, mert a közönség nem oly kiváló műítész, mint más hasonló provinozlális városkákban:do ha oz máshol történik, aligha nom fütty lett volna a jutalom. Pozsonyi Szigetvárra és Siklósra szándékozik innét menni, amitán tán még Kaposvárra is, ha csak előre meg nem Ijednek t. szerkesztő ur tollától, mely n jót megdicséri ugyan, do ax Ilv fordoségekut aligha köményen nom ostorozza. KUÖYEHAY.
A magyar bolondokról is van gondoskodva Bécs mellett.
L.......Mór orvos-tudor, a cs. kír, nyilvános
bécsi tébolydában sok évig első alorvos levén, hírlap utján hívja fol a bolondokat, hogy menjenek hozzá „Bécstől félórányira kies völgyben fekvő Laiucz helységben felállított magán-gyógyintézetébe, annyival is inkább, mort az igazgató magyar ember, a botegekkel anya-nyelven convursállmt, ezen Intézetet főképen magyar betörőknek ajánlja I"
Alázatos szolgája tekintetes L. Mór tudós orvos ur! Nemzetem nevébon fogadja sziveson azon javaslatomat, míszorínt e hoc se*, előzékeny ajánlatával maradjon meg Bécstől félórányira „Laliit« helységben, Hítzíng mellett" nom bánom habár harmadik ome-lotben is, és tartsa meg o nagyszerű tébolydáját saját örültjei kijózanltására, mort nekünk ilyesmire szükségünk nein levén, annál kovesbé oly állapolltau, melybon még velünk a tudós fórtiak is convorsálhat-nak, ha orro korülond valahára egészséges józanságunk, ugy akkor is inkább mogyünk a pest-budai józandába, mort nom kis okunk van félni, hogy amott nem akarva is csakugyan Lánozra kerülnénk.
Valeat, miantum valero potost, in nomino Dnminl rogni Hungáriáé. TKUSANCZKY.
Hirek és események.
A I.ikitos Sándor, ismort tánozszorzö és táncz-mester; Zala-Egerszegen o hó 14-én az uj teremben, egy nagyobbszorŰ tánczvlgalmat fog rendezni az alföldiek fclsngélyésére. Nagy-Kanizsára Is eljö, s a kodvolt táuczkoszorucskákkal fogja városunk fiatalságát mulattatni.
A Vasas, posta-oonducteur, ki néhány év óta a Nagy-Kanizsa s Péci közt járó postakocsit kozolto, hallomás szorént agyonlőtte magát.
A A szüret a kanizsai ssőlőliogyoken már általánosan mogkozdotett, mennyiség kevesebb a tava-linál, de minőségre nézve azt jóval fölülmúlja.
A A nem rég folfodezott koretyénl kőszén bányában levő szén, gonosz száudékból meggyújtatott.
A Mait hó 20-án Szöko-Dontson, Véssey Sándor volt szolgabíró Inkába f> fegyveres rabló tört bo; s több kegyetlenkedést véghez vivén — közel 1000 frtig raboltak. S tovább mint 5 óráig tártózkodtak anélkül, hogy a köznép bátor lott vclna őket megtámadni.
A A helybeli színtársulat, a szűkölködő alföldlek javára jótékony czélu előadást adott, molyből a tiszta jövodulom fele 16 frt 3G1/, kr,a városi tanácsnak fog át ulatni.
A Ismét ogy rnbló korült kurokm. A nagy-radai hegyen a csendőrök által elfogatott szökött katona, Horváth János — csufnéveii — Marcza Jancsi j E mákvirág Hajnalnak kedvolt omboro volt, s annak minden rablásaiban részt vett.
A F. hó 20-án egy jómadár került N.-Kanizsán lópro. Ezen jó madár novo Kerlrloozkó Antal, petrusi (Stoior) Illetőségű vándorló logény, ki o hó elején sz.-lőríaczi kerülethez tartozó Kunion községben —-Stájorhonban— ogy ottani birtokosnál koIdulvA*, midőn látá, hogy a szoba ajtaja nyitva van,abba bement s ogy az asztal mollott hevert fejszével az almái lomot felfeszítvén, f>5> db 100— monda : ötvonkílonez darab száz forintost és 11 db tallért felmarkolva, odábliállt. Elfogatása olött két nappal jött Kanizsára, s minthogy ogy ittoní kéjüzérnél roppantul költött, szomot »zűrt, s a hatóságnál! bejelontés folyt/.n elfogatott. Elfoga tása alkalmával ogy zsebkéssel jnpgát megölni akará, azonban ebben me ggátolUtotb O a té nyt bovallá, csak azzal a különbséggel, hogy vallomása szorínt nom Í>U db, hanem csak 2ti db lOOfrtoat, ós nom 11, csak 9 db tallért lopott. Minthogy nála 16 db 100 ft»'', 5 db 10 ftos, 2 db B frt és 1 db l ftos vagyis 1501 frt o. é. találtatott, felvilágosításul a tribbi j>énz hova jutása érdokébon clmondá, hogy a lopás clkövetéso után, félvén nehogy utólércssék — futásnak Orodt, s ingóin) rojtett l(X)-ai közül 0—7 db egészen s ugy összoázott, hogy azokat eldobni kénytolenittetott. Útját Krapina felé v''evén, hogy aprópénze U legyen, bement 0|jfy koreskodőbÖz • Ott fe.d" 100 forintost felváltatni akart, a 100-okat ott is bagyá azzal, hogy az apró i>énzórt vtsszajő, azoulmit midőn visszatart, a rendőr biztos is éponott volt, mitatolv<\j ószr.! vovén, százasainak otthagyásával elillant. Kanizsán 2 nap alatt 10« frtot költött cl. Elfogatása ttlán pár napra a inarbargí vizsgáló bírósághoz szállíttatott az oraotl
128
pénz maradványaival együtt Megjegyzésre méltó, hogy o« egyén a tuiilt óvlioi» szabadult ki 10 évi fog-»Agából, melyet egy emberölés olkövotéseért kapott s töltött ki.
A 8»opotkon a* újonnan ójiított tomplom boltozata a Iwfojezés olött lodölt, 2-flt súlyosan, 4-ot gyöngén sobesltott meg} egy lü éves leányt pedig agyonsújtott
Kaposvár.
0 A ki mlndonUtt ott van a jóban. Erdoruos b izánkfia, na. Somsslob Pál úrtól követkoző tartalmú levelet kantunk: „T. szerkesztő url Ön népilnno-pólyt rendezvén, móltánylom aa eszmét, a a szép czélra Ide aárok 6 frt o. ó. azon szivomböl jött kiván-*ágg«J> hogy at\jon az Iiten minél nagyobb sikert. Tisztelője: Sonissloh l''ál." Mi is azt kívánjuk szivünkből, hogy az Isten sokáig tartsa meg novez hazánkfiát a uép s a hazának.
• NzOroleraféltésből gyilkosság. Egy tohonts szoiet ijénél idegen legényt találván, azt meggyilkolta. Aligha ki nőm liül szerelme most a hűvösön.
* Azon nemes szivU adakozók névsora, kik a népünnepély költségeinek fedozéséro ajánlatokat tottek. Kényi Hezsö 1 ft. Hlttalor József 1 ft. Matus-slcli J. 1 Irt. Bzoboviea N. 1 frt. Kutassy 1 frt. Fodor Pál 1 frt. HönigJ. 1 frt. Fekete 1 frt l)r. Ueisnor l frt. Kégl N. 1 frt. Zajooz P. 1 frt Insolt 1 frt Sza-lay Oy. 1 frt. Matkovios Gy. 1 frt. Háry M. 1 frt. Ke lomon I,i\jos 1 frt. l)r. Németh Ki l frt Egy valaki 20 kr. Freistitdtler 3 frt. Csallay 1 frt. Zárka Oy. 20 kr. Leipzlg A» 1 frt Virányi: 1 frt, Ooiuasok J. I frt Heinor Jánosnö 1 frt. Stoin J. 1 frt. Uundi János 1 frt. Polák J. 1 frt. (Irünhut A 1 frt. Loposioh 60 kr. Sounovont 1 frt. Hűmmel J. 1 frt. Kútra 8> 1 f. Spitzor íl. 50 kr. Bchwarz I.. 60 kr. Kovács J. 1 frt. Komé»* Gy. 1 frt. Btern 8. 1 frt Egy valaki 1 frt. Heroczkno 1 frt Ntoin Jakab B frt. Stoiu L. 1 ft 00 k. Vissy Pál főorvos 4 frtot.
O A uépünnop szept. hó 27-én jó rend, nagy lelkesedés és részvét közt folyt lo. Sajnáljuk, hogy az idő rövidség« iniatt terjodolmesobb loirását jövő számunkra kell hagynunk; addig is logyon molog köszönet szavazva Somogy székvárosa közönsógónok, mely nem legjobb anyagi helyzete mollott is lelkesedéssel fogadta az ügyet; legyon köszönet azoknak, kik srgédk eset nyújtottak és rendozö mellett fáradoztak. A költségek levonásával 300 frt o. értéknél nagyobb a IKivétel. Kik a költségük fedezésére adakoztak s o lapból kimaradtik, neveiket szinte tisztelettel fogjuk megemlíteni.
• Kaposvár közolébon, az ugy novozott Klinker útnál 27-én éjszaka 12 Iávsürgöny rudat megrongált a villám, egyet pedig egészon összouiorzsolt A villámcsapás oly erős volt, hogy Kaposvárott a sürgöny hivatalban, a villanylap folott álló érozosucsok megolvadtak.
* Itt közöljük a kaposvári népünnop programúi-játi Népünnep. — Folyó hó 27-én vasáman délután a sétatéren népttnnopot rendezek az alfóldi szűkölködők részérő. Czólom volt, hogy a nép ártatlan
mulatság és élvezet közt gyakorolja a felebaráti szo-rctotot; s mlg a látványosságban gyönyörködik, kozo az oltáron legyen , hova Ínségben lovö véreinek nyiytja áldozatát. A nópüiinopdélután 1 órakor kezdődik, és pedig: délután 1 órakor 1 mozsárlövés a fi-gyolmoztotö : két órakor kél mozsárlövés, három órakor három mozsárlővés a készülődést, négy órakor Int mozsárlövés az indulót jelenti a t. közönség részérő, s a népünnop kezdetét Kákóozy induló mellett. Oyakori mozsárlövésoktől felváltva czigányzone,duda és kíntorna mulattatják a sétatér különböző részein a t. közönséget, hol alkalma loond látui a rózsaszínű kodvvel lejtett nóptáuozokat. Ot órakor lófuttatás; hat mozsárlövés jelenti a versonylovasok indulását, • a ki közülök legelébb a pályabirák olé ér, kapja a kitűzött jutalmat, s a népből o*y szén loány virágbok-»ótát tüz molléro zeneszó mollott. Ezután kövotkozik a magyar ügyesség, vagy is: hogy lohot egy hat öl magas fenyőfát megmászni, két drága kondöért, ogy makra pipáért s egy itozo vörös borért, molyok mind a fenyőfa sudarára losznok aggatva. Ki az éljon V az az: 12 vörös frakkos gyorok mozitláb jutalomért fut, s a ozélponton a jutalom kiadása után dudaszó mellet porsa tánozot jár. Ezok végoztóvol séta, zenében élvozhot a közönség, s étkozésbon; itt lesz Johan mint vásáros pocsonyosütő, ki dudaszó mellett osztja jó pocsenyo és murezíját —. pénzért; itt lesz Tho-íuich konyhájával, jó borával, czukorsüteményoivol, hol az asztal mollott zoneszó kisórotóbon vígadhatunk. Most jő a javai Estvo az ogész sétatér 100 színos golyóval ki lösz világítva, s hat mozsárlövés jolehti a tü^áték kezdotét, kézi, fogyvor, szálló- és krinolln-röpnentyük orogottotnok durranás és csillagokkal. Különfélo csillag és napok gyújtatnak, római gyertyák égnok. Csillagos röppontyttk orogotóso közt megjelenik a tüzombor, vagy Plútó a másvilágról, s tüz és szikratongorbon mutatja óghototlonségót, míg ogy durranás siralmas zeneszó mollott földro teríti. A tüzjátókot Aotua, Vozuv ét Hokla tűzhányó hogyok zárják bo, molyok magok fogják a mozsarakat ol-sütní, s ogy általános vivátot lőni a t. közönség meg-jelonésoért. Hogy szogóny ós gazdag ogyiránt részt-vohossoii az ünnoi>ólyon, a belépti dij csak 20 kr. o. ért. Jogyok előre válthatók L ö v, 11 u m in o L a j p-ozig és Hoisnor urak keroskodésóbon, s délután 4 órakor a pénztárnál. Folkérotnok Kaposvár minden rendű és rangu érdomos lakói a megjolonésro. —■ Ki a belépti díjnál többet adna. ax a pénztárnál fo\jo-jogyoztotík, s a jótétoinéuy hírlapok utján közöltetik. A népünnop végoztóvol teljes világítás mollott az Úgynevezett Paraplíban népvigalom losz 30 ,kr. bo-lóptidlj mollott; moly 0 óra után kezdődik. EU*n « haza Hl
Nyílt poata.
T. V-H»V i Wí* tein hQU t
11--y : M><g ulndlf tilrelomro k«ll Bal Mrnflnk.
,8iI|<-It Ar,* h»ll»<U. Hím •• ».

FolcltíH HzorkcHztö: ROBOZ ISTVÁN.
Gazdasági tudósítások.
iVagy-KniiizHü, szopt. 30. A galmaüzlotlien igen kovés változás tapasztalható, a forgalom — az izrao-líták még mindig tartó ünuo{>oi és az általánosan mogkozdott szüretelés miatt lassú, a gabnnárak többnyíre mogmaradtak előbbi álláHukban. Csak a rozs lett olcsóbb, zab s árpával élénk üzlet, régi kukoricza 10 krral javult. Huza 84 —85,80 —87 88 font: 4 frt 30 kr, 4 frt 60 kr—4 frt 05 kr. Itozs 7tf, 80, 81 82 font: 2 frt 80 kr, 2 frt 85 kr, 3 frt, — kr. Árpa 09, 70—72 font: 2 frt 60 kr, 2 frt 75 kr—3 frt 90 kr ; árpa 06—00 font: 2 frt 10 kr 2 frt 26 kr—2 frt 40 kr. Zab 45, 40, 47 font: 1 frt 96 kr 2 frt-2 frt 5 kr. Hadina 70—72 font: 2 frt 40 kr—2 frt 60 kr. Ku-koricza 83—84 —86 font: 2 frt 90 kr—8 frt, 3 frt 5 kr. Clnciuantin 88-89 font: 3 frt l6 kr—8 frt 20 kr.Bab fehér 4 frt 50 kr—4 frt 75 kr. Itopozo, téli: 0 frt 50 kr., 7 frt — kr. liopczo, Bárga: 5 frt — kr., 6 frt 26 kr.
Kapoavár, szopt. hó 20. Néhány órai eső üdítővé totto a léget, s most kolleinos, szép őszi napjaink vannak a szűrotolök átalános öröméro. A szürotjavá-ban foly, a must édességéről itólvo. Uniót kitűnő orojü boraink losznok, mi jó hatással losz borosgazdáink zsobjoiro, mórt a bor ára omolkcdolt, s a mustnak is több koresöjo van,inint tavai ilyonkor, jolonlog 4 frtn. szodik a jó must akóját. A votogotóst megkezdték, az eső — bár kovés volt — o tokiutotbon is jókor jött. Kukoríoza általában vévo közönségesen füzetett, a hajdinához — mig dér nom lesz, mindig van reményünk. Sok hízott sortvés vár oladásra, vevő azonban nincs; a sortvésok ára naponként omolkodlk. Az eleségár következőleg áll: Huza 4 frt, közönséges 3 frt 80 kr. Kozs 2 frt 40—60 kr. Árpa 2 frt Kuko-ríoza 2 frt 80 kr, 8 frt Zab 1 ft 00—75 kr. Egy mázsa széna 2 frt 2 —10 kr. Egy szokór szalma 8—4 frt egy zsák krumpli 1 frt 40 50 kr. Egy foj káposzta 20 30 kr. Zsír iozéjo : 60 kr. (m. p.) ,
Emberbaráti felhivAs!
Városunk egyik munkás polgára, kinek 0 no-yolotlon. gyermekről kell gondoskodnia, már óvok óta OP.úW.tö betegségben sinlődik, üzlóto pangása niia''t a logvégső szükségben szenved, s ha volna ia a j''clgyógyuláBhoz remény, a költség hiánya teszi azt lehetetlenné. Nom sok áldozatba körül cgyosok-nok u bajon segíteni; azért hivatva érezzük ma-
Íunkát egó-z tisztelettel fölhívni Kauizsa és vhlé-énck lelkes és jóakaró polgárait, hogy azon Ínségben szenvedő család fclsogéléséro könyőradománya-ikat no tagadják mog. E lapok kiadóhivatala szlve-son elvállalja a nyilvános számadás melletti gyt\jtést.
Adakoztak: F. Józsof 3 frt, W. József 2 frt, Riysz Károly 1 frt, Farkas Ferenc» 1 frtot.
Fesselhofer József
fűszer-, anyag-, festek- ós nürnbergi kereskedésében Nagy-Kanizsán egy vagy két jól nevelt növendék
fölvétetik.
Kgy MldbirtokoH, 300 db kttzönsdges fajit anyu juhokat vásárolni nom idogen. — Kiadni szándékozók — bdrmentea leveleiket M. U. betűkkel caimezve N.-Kanizsára Wajdits József kttnyVkereskcditetíbo küldeni sziveskodjenek.
Svágcll Mór
vaHkereskedtísóbeu e<*y gyakornok felvétetik.
ozon elősorolt bkoknak eddig még hallatlan gyors gyógyulását hozza létro. — Eion ir nemcsak magán-bizonyítványok által, hanoin a pesti m. k. állatgyógyin-tézot által megvizsgáltatott s valóban gyógyorojünok tapasztaltatott a hivatalos bizonyítvány által mogorőslttotott. —Miután ozon ir alkalmazásánál gyors és jó hatása mollott, som a szőr színének változásától vagy annak kihullásától tartani nem kell, és több évig is m gtartja gyógyorojét, tűért is ezen ir nemcsak Magyarhonban, hanem austriai birodaloraon tói is a legkedvezőbben fogadtatott és jó hatása miatt elismerésben részesült.
Ezen ir kapható, alulirt cziinom alatt, novommol ellátott pcosótnyomóvak lepecsételt kökorsókhan a használati utasítással együtt. Ára egy kis korsónnl 2 frt. 50 kr., nagy 4 frt. 60 kr., 30 kr. az olmálházás minden egyes korsótól. — Megrendelések csak az ir és elinálházási értéknek poata-dnmcntos mcgküldésévol azonnal pontosan teljesíttotnok. — Kapható és megrendelhető még Pesten ugyanazon árért mint nálam t. cz. Törők és Wagner gyógyszerész Korhnielatcr és Thalmayer gyógyanyagkereskedő, llollnsy Ttátverek kereskedő uraknál.
Külföldön London, Pária, Ilerlln, Frankfurt, a. M., Sx. Pétervár, Zürich és Ueiifbcn az ottani lapok hirdetései szoriut.
Kövotkovö uraknál, vidóken az áéa egy kis korsónak 3 frt. ogy nagy 6 frt.
llMsnilst «Iftti.
!U*inil»t után-
it
Lótiilajdonosok különös figyelmébe ajánltatik
az
OTTENREITER LIPÓT
cníz-dlenfis-irja lovak ttdtndra, Limm&iUutn anti-rfuumaticum equi.
Ezen hathztós szór mely a lovaknál akár frízén támadott, akár idültrok, kantságánál, vagyis azok lábainak csúszos-rlieumatícuB gyulladásánál, marjulások-'' rándulások és bokacuklásoknál, lapoolka s korcsat bénaságánál, vagy a moghül téa által olöídézett bárminő csúzos foszoaség és morovodottség ellen, indaganatná idősb elgyengült, vagy klcsígázott, kimerült és gyongo lovaknál alkalmazandó, és
Ar»<t: Pchlriiii£or ViIhh». lWMlrn i lUiior M. fcjigytu. tUJAu i C*«rn/vi Tcilrér«k. B. (ly»rin»t i 8lplor t. »Uírck. iWf» ! Willn.su « Krroylcr. Brltun i Kuhrtrh A. jun C»4»i (Kom. megye.) : Uor»«y
Dcbrecsrn : Kickl A. J. >''f^r : Wfiwljr JAnot, gj&gy. Klrsdi ltorvith Kor. UrsUi k''úcher A. Q)6r i I^>b''«> r Ker. lutbruck t Tsurtelif nlkaltr M. Kmm i Nov«l)y Hiutlor KUjfínA.rt! PkoU O. KulonvAr i WollT K. HyA^yn. KroiuU.lt: J„k< lltr« K. zjbmr. Krcnu: SrtJI U. Uuif«uloi«i M*ycr Károly
I-emberi; i llorllucr A. gfAgj**. I.ins : C\uol|r J. unokVVtoo, Losonci: llúthak A. M. Miskolci: HpiUlcr A. J. M.-HcWuWki (Icdult Kr.o.l. M»rm.-Silgvt: Suríln F. N*jf/-YAm<l: Kitt 8*m. Nagy-Klkln<t»-. (Ur4lgrnl>or >i JAroMj O.
Orar(vs«i (UiutA^b)! )tetk<-r 8. Orabuvli-tai (HUvoulf^i llor-
c*og P. OrotbAi«: Pnljrog Kilc. l''tm tova i KrsnctoviU U. Pkti JUlJork. r A. V. Poitonf : Walk.i M l''ri^.i LAnktr«It K. PiitnoVs Hie|x>t<y Hv-K/''V/" Uliuusouibalk i O. lUmtlUr lU«tsow. KliAJl«r J. it litM.
Sllmeghi ThAnh-ífTorS. Hi«thui«r : Wrlti J. S«o(r«t: 8«klftlng»r H. SicgtiAnl i GnUerA. S«.-KfWrv4ri ltottbtrK«r J. Stombftthcly i Kclcnivu S. A. Sopron i Mtíllor I*. HlocVcrtU! Diicbcndorfor J. T»(n: llrnncl C. XíujíhvAjr j Pollik P. UJ-»«ctc : Wagner Ker. i:j-Vl,lík: Schrílbor K«r«t. Vi''tipríin i Huttnrr JAn. WarntJ ■ AmbrontiU M. Wclsi W»11nor A» (''«Itcheck. WírschcU i Qnist Mih. /.»!a-K.Kvi»M J I Iltndusk Ittr. Eiulm : H<-kml<h O. Sombor i''Poflta István.
Nagy-Kauizaán egyedül csak Fesselhofer Józsefnél a főutcaában, a városházépü-lotóbon kapható, ahol az ár 3 és 6 frt. o. é.
Wajdita Jiízsof kiadó, laj>- 6» nyomdatulajdonoa Nagy-Kanisaán.
Kanható nálaiu azon más hircs és ismorotes Wagnor J. vegyész és gyógyszerész ur által készített öt külöufélo barom-, táp-, és gyd«ypnro , me-lyok lovak- és szarvasmarháknál, juhok-, disznók- és baromfiaknál logjobb sikor-rol alkalmaztatnak, ezen porok a m. k. állatgyógyintézet által megvizsgáltattak és hitelesen bizonyittatlk, hogy azok a gazdasági czélok eléréséro alkalmatosak. Az ára, mint a feltalálónál, egy nagy nyalábé «0 kr., egy kicsinyé 40 kr. o. é., haszuálati utasítással együtt Megrondelósok pontosan teyciittetnek.
Ottenrelter ULjpót:, oklevele» állatorvo«,
klt-lilil-ntcia 3. ti. V«,lá*ikUrt Atcllcnibfn * k. rfpo.t ut^n, öt.p^tl.U-uUi» 10 .i.
\rtgy-Kanizsa. II. évfolyam.
20. szftm. 1863. oktobor 1(
•• m ••
Ismeretterjesztő lap
\ ''A.
H
szépirodalom, kereskedelem, ipar, gazdászat, tudomány és művészet köréből.
ÜÜ.H...UU1.UJ1
Mogjolou 6 lap logalább ogy ivon juliu» hó 1-től kozdvo mindon hó 1-én 10-én 0» 20-án. — Előfizetési ár postán szétküldéssel és helyhon házhoz hordva egész évre 5 frtf félévre 8 frt. Nogyod óvro 1 frt 70 kr — Mindon előfizető a tul«\jdonos kölcsön könyvtárát a* eddigi fonntálló föltételek mollett fó l áron használhatja. — Nyilttér egy Potit «őrért 10 kr. — Ilirdotésok nógy hasábos l''otit sorért 1-ör 7 kr,, 2-or (5 kr. és mindon további boíktatásért f> kr. s bélyegdijért 80 kr. fUelondő. A beiktatási dij s a lap kezelését illotő mindon tárgy a kiadó hivatalhoz Nagy-Kanizsára j a lan szollomi ártalmát illolő közlemények pedig, ugy minden lovalok
bérmontvo a szorkcsztősoghoz küldendők Kaposvárra.
Néptiiinep Kaposvárott.
(ti*4Ft. hó 27-4h.)
Már, sajtó alatt volt lapunk múlt száma, midiin a kaposvári népUnnep lefolyt, s igy abban opnk ujdonsrfgi tudósítást hozhattunk róla, legyen szabnd most részletesebben megemlékezni, nem csak mint Ünnepélyről, hanem mint oly tényről, melyben a kaposvári lolkos küzün-ség óhlnzntkészségo ragyog.
A•/. llnnep kezdetét délután 4 órakor mo-zsárlüvésok hirdeték, s már 4 óra előtt ugy cl volt foglalva minden pont a sétatér körlil, hogy a* ostrom alá jUtt pénztárhoz nlig lehetett hozzá férni.
Az árnyas téren volt czigány zene, két dudás, kintorna; mindegyiknek volt közőnsé-go, moly nomzoti tánozunkat ogész eredetiségében lejté még tübb bámuló előtt.
Egyik szegletben pecsenyesütő sátor, odébb terített asztalok, bábos, bormérés, nemzeti lobogók árnyában; a hangos öröm és zajt csak a mozsarak durrogása multa fulUl.
Hat mozsár lövés jelenté a Bétatér előtti tágas téren 5 órakor a lóverseny kezdotét, mely-ro 10 lovas íratta bo magái. Biró László 0 éves mén lovával, Biró József 3 éves kanoza csika-jával, Jágor Mihály 3 éves kanoza, Berta Samu 4 éves, Bók János ö éves kanozájával — mind Aszalóból. Willingsdorffor Alajos 7 éves mén lovával, Kiba Lajos C éves kanoza, Tóth János 8 éves kanoza, Tóth János 8 éves kanozájával — Kaposvárról.
Az első jutalmat 1 db aranyt Biró László nyorto ö éves mén lovával, ki a néptömeg előtt ogy leány által megvirágbokrétáztatott harsány éljenek közt; a másodikat, 4 frt o. é. Biró Jó-y.sef 3 éves kanozájával. Mind kettő aszalói pol-
gár, kik a pesti gyoprŐl is hazaszerte ismorotc-sek, megérdemlik a kitüntetést, kik igy Illik a lovat b kik ily lovakat nevelnek.
Ezután futott gyalog 12 frakkos fiu; a komikus jelenetot hangos knezaj kisérto s megelégedés a nép részéről; első jutalmat nyerto Tomasek János, a másodikat Pál Mihály. A persa tánez nagyon is triviális volt, do ki pa-ranosol 12 szilaj gyermeknek, midőn duda szó mcllott majd két ezer (hozzá vévo az ingyen páholyokat is körhskörlll) ember nézi.
Most a sétatérre takarodott a közönség, hol lobogó kendőkért vonsonyt másztak egy 6'' öles fán, — de bizony a kendőt senki som ohl-ta le.
Jött aztán táncz után tánez, zajos vivát és élezos daloktól kisérvc, moly a sétálók egyhangú döngésében halt el.
Eatvo lOOszines lámpával ki volt világítva a sétatér, « a lWkóczi induló mellett megkezdődött a tUzjáték, moly majd egy óráig tartott, s a kiváló részleteket erősen tapsolták és éljenezték. Köszönetet kell itt mondanunk Németh Ignáoz urnák, kinek tapmtatteljes felügyeleto alatt Reizner, Sdhoffer és Kranso urak oly pontosan parancsoltak a magasba szá''ló röppentyűk, római gyertyák, csillag, napforgás és szétfolyó tUztengernck.
A tllzjáték után ismét táncz mindon pontján a sétatérnek, s az asztalok mellett zajos kedv, dal zeno kiséretébon, egész fél tiz óráig, midőn kezdődött az ugy novezett „l,arai)liu-ban a népvigalom.
Eddig a zaj-, kedv- és örömről bcszéltllnk, beszéljünk most arról — mi legnagyobb örömet ad, az eredményről.
A sétatér olőtti két pénztárnál, ugy a vi-galomnáli pénztárnál, a beléptidíjon kivllli ada-
kozásokkal egyUtt begyUlt 2G1 frt 10 kr. Löw Mór nr 100 db jegyért bovott 20 frtot. Rummel János nr 22 db jegyért 4 frt 40 kr. I>aj| czig A. ur 100 db jegyért 20 frtot, magán adako-zásokljól ugyan nála beg^lllt 3 frt 80 kr.- Özv. Hciznorné assz. 100 db jegyért 20 frt, magán adakozásból G0 kr. A népUnnop költségeinek fedozéséro összojött 61) frt 80 kr s egy db arany. Az összes jövedelem 309 frt 70 kr o. érték, és ogy db arany.
Ebből levonatván a vizsgáló bizottmány álltai helybenhagyott 84 frt 93 kr o. é. költség és egy db orany verseny dij, — marad alföldi szllkölködö véreink segélyzéséro tiszta jövede-lom 314 frt 77 kr o. érték.
Mindcn&fctrc oly eredmény, Kaposvárnak mind népességét, mind nyomott anyagi helyzetét tekintve, melynél fogva bUszkén hivatkozhatunk egész haxa előtt o nép lolkesedéséro, áldozat készségéro; s ezennel forró köszönetet mondunk a közönségnek szíves részvéteért a szűkölködők nevében; a megyei és.városi hatóságnak segédkéz nyújtásáéit; a kereskedőknek, kik szintű áltlomtóai fc'' /éaatvettek az Ünnep kivitelébon. , Béuoier E., Vaida I''., Iiónyt R., Fodor 1. pályabiráknak; Kutast E-nok, Zuzman J., Lajt (ív., Szigeti A., Nö-thig K. pénztárnokoknak, szóval mind azoknak, kik akár áldozat, akár fáradozásaik által a szűkölködő nép szeméről könyökét törölni siottok.
--ROBOZ.

Jevyzólcei .
azon k^nyöradományok^k, melyok a szárazság által ínségro jutott alföldiok felsogéléséro 18G3. évi szept. hó végéig Somogymegyébon befolytak: (Folytat»tó.)
Kapós Kereszinr **/»» mérő Laza, ,3/i» ni. rozs és 74 kr; Szt-llalázs 2 mérő kélsz rcs; Csoronfa 2*/n
ggeFJ1 i'' n''i au.; I.I»HB
TÁRCZA.
Koldus gazdag.
„Gazdag vagyok, nem rettegek nyomort, K pajzsos fértlut nem ismerom. A kőjkehely kezeinbon töltvo áll, Üritlictcm naponta s éjjelen.
Mindenfelöl örült» mosolyg fölém, ltakodtau áll előttem asztalom, Mit som toszok, s kihinti rám a sors Kincsét — paxur kezekkel, gazdagon.
Mind azt bírom, mit adhat o világ. A földi fény mosolyogva vesz körül. Nom snjt lo rám csnpásival a sors, Vágyó szivom jóllét ölén örül.
S ml fény az — a mi mcsszo tőlem, oly Tündéri szép bűvös sugárral ég? . . . Nem ismorom 1 — mely ugy aiot folé: Oltári lángnak hívja azt a nép.
Monzák, hogy » M ott soroglonok — A» áldozók nomcs, nagy »zollomek. Lelkükben * nagy cszmo lángja ég, — » ki ott van ? az moghalni som romog.
Áldoznak Ők, hogy vész s vihar között Hlntson sugárt a lelki szont orő, Ragyogjon a nap hosszú éj után, S romokból álljon uj világ olö.
8 nom balga az, kl föl, magasba tör, Ki földi jót keresni olfolud, Kit * közügy sxorclmo visz, ragad? 8 mi a közügy ? most hallom o nc.vet.
Nem balga nép oz, a ki itt ídöz — Megvetve a világi fdnyt, vagyont? Ki küzd, csatáz a lelki életért S éretto vért — ha kell — örömmel ont?
1
vájjon mit ér a lélek — a miért hloznak ük — ? hisz az nom földi kincs I ? ,Koldus az, n ki igy gondolkodik — lla gazdag is, mórt szlvo s lelko nincs.''
PAP OABOK.
London ismertetése.
(Mutatvány MtiH-ki uti rajzaimból.)
Bármily érdekkel bírjanak London novezetossé-ségei, — bármily élvet véljünk föllelni muzoumaiban és galériáiban,— itt is ott iu különös ritkaságokat s jólesnél jelesb műtárgyakat láthatván, — bármily emlékezetes benyomást okozzanak ezon világvárosnak nugyszorü látványai, — mindez a kikötő és docks-ok megtokintéso után háttérbe szorul.
London kikötöjo a világon a legélénkobb. Koz-doíét veszi a Londonhidnál „London bridgo" s nem mondhatni, hogy hol végződik, woi''t midőn a pompás vitorlások árboc« erdőikkel sUrün sorakozottan, — a meddig csak szemünk törjed — nThomso látkörébon clmosóilnak, addiglan azok egy részének hatalmas tömego a docU-okban pjhon, árboczaiknak csúcsai az azokat környozü roppant raktárak „Avarehuusos" fedelein tulcmolkedotton égfolé nyúlván.
A dooks-ok tílgasübltl vizmedonczék, melyok zsilipek által n Tlromsévol kapcsolatban vannak. A világ minden részeiből s annak minden nemzetei által összehordott termények s áruezikkok tilágwacza lóvén a londoni kikötő, azok, értékesítések előtt, a
docks-ok körül épitett „warohoíivw^-^^án V''rakat-rak, a dooks-ok tollát szabad ktv • töK, íi\olyokbon a hajók s tarliciH bisUi«. r.ionholyot találnok s ez utóbbiak vámmentesek mindaddig^ uiK''f^ozok áruba ^nom bocsájtntimk. . \
A kilenc» dooks küx&viv^át.i*.*. út Cat)isrino''s docks, London docks, \Vc«t''''jÍidia . ks, East-lndia docks, Oommcroial dooks, Victor''iV jcks, Deptford docks, Urand öurroy dooks és (Srönland docks, — csak a két elsöbbit tokintvén meg, azokat a látottak nyomán a szíves olvasóval megismertetni fogom.
St Cn t h a r i n o''s DooU. Ex a „(ionoral Nto-am Navigation Coinpauy" ti''Ujdona, mely társulatnak apró ln\jól a lotv. onl IV vfiífö közlekedést, ugy szintén a NémotaUV. , lklgtuin és Franoziaország folé utazók szállítását n tonj orou fenntartják, kiindulási pont lóvén n Thoinso partján lövő „8t Cathari-no''s Stcam Warf-nalk novetott állomási hely. A dooks 2á aoro-nyi (hr■'':-'':<■ 112Ő bécsi □ öl) föhlterü-loton, melyen azelötlV » hdx állott épitetott » a köz-" használatiak 1828-a". ir tatott át, a vizmedenexo hosz-szukás négyszöget képes s 10 acro-nyi területet foglal ol, moly kCrül gvünyörü „Quai" terülvén ol, nt a háttérben kormos kinézésű roppant raktárak „wn-rohouwcs" szegélyezik. A vizmomionexéhex nyíló kapuk s i''lotfilog zsilipek, oly mélységű vízen csukádnak, hogy azokon a dagály olőtt is GOO tonnával (1 tonna 18 máxsa) rakott hajók kényelmesen bo- ét kijárhatnak. A raktári csarnokokban 110,000 tonna elhelyezhető.
London Docks. Ex 90 acro földterületet foglal magában s 180b-ben négy millió L-nyi (L=l font storiing, mi folyó pénxünk sserint "mintegy 10 forint ''26 krt tésxon) VioVuissl épltotűtt, 4 zsilip nyitása van a Thotnsérc, vjy^irtamában pedig 300 nugy hajó elhelyezhető, a kvc''^bokot nom is számítván.
4ts<er«i; í''/u »«érő kétszeres; Bő-
níkV''A» mórÖ kétsxcroe, Gyarmat 2 frt; Udvar-¿T^mőrő rOxs os 2 frt; Bcllovár 6 mérő rozs: 5tnérU rozs; gf Széchényi Gyula Marczallból hnza é» 100 io. rozsi Kaposvár város 3%»
V m,sbu/i, »•/,, m. rozs ós 44 frt 40 kr; Komesa Gy. ^íj&rtres nr frt; Raab Jóxsof ós nojo B frt; Kapós-mérő község 8M/,, m. buza, 4 m. rozs ós 2 frt 61 kr; Kapossnjlak község 3 m. buza ós 1M/,, in. rozs; Szenna közsóg BM/„ m. rozs ós 2 frt 31 kr; Fészorlaki puszta m. buta és "/is r0" 5 Szt-Jakab község í frt} Talabór György teszéri plébános 10 frt; Toponár közsóg B m. kétszorcs; KapoB-Fürod 3 m. kétszeres; Juta közsóg 4"/„ m. buza, 4M/„ m. rozs és 14 frt 1 kr; Pécsi káptalan 25 frt; Nyárády szolgabíró ur járásául 2Bfrt BO kr? Tovoly Elok Ka-i)osvárról 0 W. rozs ; gf Fosztotich Dénos Toponárról BOm. buza és 60 m. rozs; Tóth Szt Pál községből 1 db aruny és 3 frt 20 kr; Boronka közsógböl B frt BO kr; Iharos-Borény közsógböl 2 m. buza, 4"/„ na. rozs és 4 frt 10 kr; Mi\jorios Foronox Sxt-Miklóslból 1 frt BO kr; özv. b. Rodonnö 100 frt; Simonfa község 2 m. kétszeres; gf Széchenyi Foroncz 20 m. buza és 20 jn. roza; Szili község 41*/,, m. rozs és 8 frt 4 kr; özv. Zichy Sándornő 2 db arany; Zichy Míhá''ynő 10 frt; Büxsák 1 m. buza és II ni. rozs; Tóth Szoi.''-Pál 12 ra. rozs; Boronka 4M/„ m. rozst Varja/kór 3 m. rozs; Csotnond 1 m. rozs; Moosolád 8*s/n mórü rozs és 10 frt BO kr; Gaál Kristóf ur 10 m. rozs; To-ponár 1 m. rozs és 4 m. kétszorcs; Simonfa 2 m. kétszorcs; Várda 24 frt 80 kr; Mernyo 12 frt; b. Wonk-hoim 100m. rozs; Szigoti járásból gabona mnrádvány C m. buza, S''Vii rozs és ll^/ia kétszorcs.
A már közlöttokkol összoson befolyt: 1038»/,» p. in. buza; 1093,J/i» P- ra. rozs; GB''/u p< ra. kétszorcs; 101 p. m. vegyes: 11M/,» p. m. árpa; 10 p. m. cs. kukoricza; 4084 fr* &?V| kr o. ért. és 3 darab cs. arany. (Folytatjuk.)
VII. Nyilt levél
Nagy-Kanizsa váron képviselő testületéhez.
(A városnak szépüészi és építészi biztonsága
ügyében.)
Nagy-Kanizsa a vaspálya által a világnak nagy részeivel jött érintkezésbe. A világ fogja o szerint kövotelni tőlünk, hogy szolloini és anyagi tokintet bon göz- és villanyorÖYol haladjunk olöro e tekintetheti is.
A haladásnak egyik jelképo a városnak szépség! és építészi biztonsága. A vándornak szomol mindenkor csakis ex értolomben tartanak szomlét, kore-ník a szépséget, a» islést és más e/Télét. Esőknek valójából itéli mog a lakónak mivolödésí haladását, mint egyik asszony a másikát, házának, szobájának, konyhájának szépségéből, izlotes clhclyhcztotéséből.
A mondottaknak védolmo a szépitészí és építészi szakbizottmánynak ker.olbo van lotévo ország-s/.erto oly községekben, molyoknek fényo ós jolképo, s''.óval: büszkesége, n korszerű haladás.
A mondottaknak értőimében mi is igy csoloked-hetnénk, hogy kiérdemelhessük a világnak méltó elismerését.
Alakult ugyan egykor e városban ogy hx/pítá, do nem alakult <fpít<V szakbizottmány, már pedig o két szakliixottmánynnk koll tcstot és lelket formálni, hogy valódi óloto legyen a vállalatnak, különben is-
4 130
mét csak hézagos, és puszta képzelet marad az eges/, bizottmány és onnok hatásköre.
Szépitészí és építészi szompontból még nom igon toho^jük fol a díszkoszorut, a babért, mórt o tekintetben csakis a sokfélo sxoglotosségokkol. jöYÜnk vérző érintkezésbe, molyok egyro másra a bárd, gyalu és faragókés után vágyódnak.
Az utexák jobbára tokorvénycsok, a hár.ak nem a legszabatosabb rendben következnek egymás után, a mellék utczák igon szükok, legtöbb bolyon a házak olojo bopalánkolva vaunak, földdel felszórva, agy, hogy sxokér és ombor esőben, sárban a sxokéruton alig képes egymást kikerülni: a házak montébon nyitott árkak, s mindegyiko előtt ogy-ogy híd vagy bürü van, molyekbon nngyon sokszorgyomrotkovorö Áporodott cső ló, konyha öntolék, döglött macska, vagy részeg, beteg ember hontorog. Járda csak itt-ott van, ex is több holyon oly rosz, hogy az idogon ha nom vigyáz,akár nyakát törhotl, mert midőn emez lépcsőzetes, amaz lejtős, itt sima, ott göröngyös, egyike keskony, másika szélos, onnok szabályos, amannak szabálytalan vlzvoxotöjo van; a védezövokok küllobb, bollobb lóvén clholyhextotve, ogyiko magas, másika alacson, sok helyen a járdák'' ily cxövckekkel elzárvák, a mint a házi urnák tetszett. Az utczák több bolyén folveruioltottok, clhordatván a föld, életbiztonság ollonl gödrök hagyattak visszn, hogy ombor és szokér egyaránt eshetnek, voszhotnok bolo.
A házak nom épen a legízletesebb alakban tíin-nok fol, sőt vannak utczák, melyekben a fa, »övóny házak mindegyro alakulnak, csorépro csak tűzvész után körűinek a zsuppot házak, mintha csak ugy kollenók lonni, hogy a szépítő és építő szakbizottmánynak szollomót a szolok szárnyai és a tüs vísolnó. Do a iuí önnél is több, most is vannak szalmával, deszkával fedett házak, melyeken deszka kémények szórják kl a tüzszikrákat. mint van az osot például a tixonháromvárosban a 423, a 420, a sopronyl utczá-ban a 880-dik számú háxakban, molyoknok látásán méltán mográzkódík test és lélok, m .«rt tudnivaló dolog: „i)Uod non speratur itt anno, arcldit In puncto," azaz: egy porcz rofivo, hogy ház és vagyon por-hamuvá égjenok.
A ház részlotoinok olhelyhoztotéséro épon som-mi figyelőm sem fordittatik, luksxoba, árnyékszék, istálló sok helyen cgy födél alatt van, vagy nom mosz-szo egymástól, ritka ház van aa útvonalnál magasabbra oiuclvo, a maitor is agyag és nom mész, azért van is olcgondő ingatag és nedves lakás, kémény nélküli ház, ouantum satis. Szalmát, szénát s más
Syulékony holmit az udvarokon bőségbon láthatni, 6 még a csoréppol fodett házakban is ugy, hogy sxo-lo» napokban majd nem Megőrül az ember aggodalmában, attól tartván, hogy egy elragadt tüx kanóc» olcgondő az ogész városnak hamuvá égéséro.
Sohol sem láttam oly épltéssi módot, mint itt. mert a háznak fatotő részletei a szoba gerendákkal rondesen összofüggésbo tótotnok, így ha a totőfa racggyulad, bo koll égni a szobának is, és elégni minaonnok. •
A tüzkészlotok som elegendő óvatossággal hely-hoztclnck ol, azért volt is esőt, hogy a kémény fala-zatávil érintkezésbe hozott épülotfák megégvén, a ház kigyuladt s leégott.
Igy áll városunk sxópltésxi és épitészi szempontból annak ellenóro, hogy bír ogy szépítő szakbi-zottnu''nynynl és ologcndő képexott építészekkel.
lla tehát o tokintotbon csakugyan elöro aka-
runk haladni, akkor egészítsük ki o bizottmányt olyképen, hogy szépitósxeti és építészoti szakbizottmány ogy test ogy lélok legyen, magában értetik, hogy o bizottmányt oly szakértő és orélyes férfiak képexxék, kik jogaikból egy hajszálnyit som engednek.
Kxépitésxi .izompontból azt szeretném, ha a városnak mindon ntezájn rondozott járdával bírna, ha a városnak utexái kővel lennének kirakva, kényszo-ritoni lehet és kell is a háztulajdonosakat ennek létre hozatalára, mort kölcsönös kövotoléssol kell lennünk egymás iránt, olykópen, ha csinálok én járdát másnak, ugy csináljon más nekom is. Es nem is hisxom, hogy ollonszegülésro, lohototlonségro találnánk, ha a dolgot a maga csinynyánál ragadnék meg. Kövezeti vámot lohotno fölállítani, igy nemcsak hogy pénzünk!» nom kortilno, hanom még jövedolmet is hozna. A nyitott vlzvozotöknok boboltozásáhox a házsoroknak rondbo hozatalához, s a többieknek rendezéséhez évekről évokro lohotno fogni, tohát időszakonként éi nem ogyszorro. Igy olvégro a város szép lohotno.
Mindon ly háznak építéso és a nagyobbsxorü javítás csak ugy ongedtetuék meg, ha a tulajdonos rondes és suabályszorü torvet mutatna fel »^szépítő és építő szakbizottmánynak.
Mindon jól rendezett városban ugy raogy az építés és a nagyobb javítás, hogy az építőmestor na építendő és javítandó házról két torvot vesz fel egy írásbeli kimutatással, molyoknok mindegyikét a tanács ölébe adja, hol o két torv Bzakbizottmányilag vizsgáltatik mog. Meghívatnak a tŐsxomsxédok, éa mogkérdoxtotnok, ha vájjon volna-o ellenvetésük vagy nom. Ily taglalgatás után a két terv vagy hely-benhagyatik, vagy nom, a vólomény aláiratlk, ■ ogyiko vissza adatik a tulajdonosnak, másika pedig a tanács kexoinél marad vissza,
A tanács különös figyolommol van a torv iránt: 1. szépitészí, 2. építészi, 3. tűzvész és 4. egészségi szompontból.
Ha ezok szerint a torv megállhat, akkor mog-kezdődik az építés, ha mog nom állhat, k^avitáa végett vissza adatik. A tulajdonosnak azonban jogában áll meg nom elégedés esetében, ügyét follobboxni.
Mielőtt a ház alapja lotétotnék, kijoleltotik a beépítondö háztolop. Az alap letételénél jelen van egy bizottmány! tag, ki u tanács által vissxa tartott terv sxorint tartja magát. Az építés folyama alatt gyakori szomlo tartatik, hogy a tervtől oltórés no törtéi\jék, molyért az épitőmostor mindonkor fnlolős. Elkészülvén a ház, ismét mogvizsgáltatik és egysxorsmind kijoleltotik a lakhatási idő.
A torvtőli oltórés ol nom néxotlk, mindon eltérés betiltatik, s ha oz később vétotik ésxre, az építő* mostor torhéro történik meg a hibának helyr« igazítása. Ezált''il aztán nom morülnok fol azon sokfélo utópanaszok, molyoknok jolonlog oly Igen nagy bőségében vagyunk.
Valóban nagyon szükséges volna, ha a tanács ogy átalános kötelezettségi jegyzőkönyvöt tartana, melyet a városban megtelepült és megtolopülni akaró építészek, kömives ós ácsmestorokkol Íratna alá oly formán, ha ezek n fonálló szépitészí és épitészi szabályok olloii mulasztást kövotnok ol, ki fognak tiltatni a városból. Az podig elvül mondassék ki, hogy csak annak engedtetik mog ax építés, kl a szópitészi és épitészi szab lyok szoros megtartására magát kötolozi.
Uaktáraib n 220,000 tonna portéka, az uzok alatt lövő pinc/.''helyiségekben l>edig 30,000,000 ouart (1 i|uart=;2 pint) l»or és egyéb folyadék tér ol. Némoly nap 3(HK) ember is talál itt foglalkozást, kiknek ösz-Hzecsoportulása re. geli ''/, 7-or, midőn a bejárások mognyilnak, saját»«ápj<i8 látványt nyújt, — nz ombor mindon f.ij.iiv 1 itt képviselve van, láthatni Itt fehér, barna és fuketo munkakorcső ogyénoket, kik minden ajánlat és bizonyíték nélkül azonnal foglalkozásra akadhatnak is, ha — izmos karokk .1 — melyek az igazolás egyodüli fökollékéül tokintetnek, dicsokedhetnok. A dohányépülot „tho tohacco dock" ponijwU raktár, hol azonban daczára annak, hogy ott a logtinomabb szivaroknak milliói fölhalmozvák, a dohányzás tilos, csupán a királyné dohányozik itt, azonban nom személyesen, csak pipája füstölög szünet nélkül. Ugyanis: a docksxomélyxot által azon gömbölyű kályhának füstölgő kéményo, molyben nagyrészt megromlott dohány, azonban más dugáru-czíkkek is, moly a háromszoros vám miatt a tulajdonosok által ol nom fogad hatónak tokintotík, itt föltü-zoltotik, exen kályha tehát a királyné pipájának „tho Queon''s }>i|»ou neveztetik — ugy hogy arról méltán elmondhatni: miszerint egész Európában a logérté-kcsb tilzanyag fölomésxtésévol kérkedhetik.
11a az ezen do ks-ot környező nwarohousoM-ok-ban lövő portékáknak töméntclon halmazát, novozote-son kávét, ozukrot, thoát, dohányt, selymet, látjuk — magam is körutamban cgy csupán roppAnt thoaládá-kat és egy csupán ananast kirakodó h^jó körül ogy időig ögyulcgvon •— a nquaiun fölhalmazott bőröket, lierxsen fát, indigót, számtalan nagyobb kisobb hordókat, málhákat és faládákatcsudálkozva szemléljük — i/ondoniiak a világ mind az öt részóbo kiterjedt kereskedéséről és iszonyú gazdagságáról csak okkor lehet némi fogalmunk.
Do tekintsünk a torjcdolraos pinczék érdekes helyiségeibe. Egy borkereskedő ismorottségo által megsxorczvén a bemonotro nélkülöxhotlon engedélyt vagy is „Fasting ordorut, annak olőmutatása mellett exon föld alatti zárt holyiségok az idogon előtt megnyílnak. A bejárástól jobbra van azon hivatni, hol a „Fasting ordor" bojogyoztotlk és igazoltatik, azon világosan száma és novokíirva lóvén axon pinezónek és hordónak, hol cx vagy amaz mogkóstolandó bor találtatik. A burgundi és rénusi ax olőosxtályban, a nohoxcbb borok pedig mint a Port és Shorrv tovább vannak. Ha „Fasting ordoru-ünk rondbo találtatott, belépünk oxon torjcdolmos föld alatti borzalmas és mégis költői helyiségekbe. Már ax olső lépésnél — a tág boltívek alatt nyugvó fölségos italok minőségéhez képost — sajátságos sxag hatja át érxékoinket, élénkbe jő a píncr.omostor s ujolag átvizsgálván az onge-délyt, voxotésűnkro ogy szolgálattevő egyént kirendel, oz a közel égő lángnál ogy kis oltylámpát meggyújtván, azt koxünkbo adja b maga is ilyonnol magát ellátván, volo vándorlásunkat mogkoxdjük. Utunk végnélkűlinck tetsző folyosókon át, mindkét oldalon sorakozott óriás hordok mollott vezet el, molyok-ro lámpánk kísérteties fényt áraszt; — itt-ott a pin-cxototőről alálógnak díszpéldányai axon csudálatos növény képexményoknek, molyok csak a boros pín-cxéknok sxoktak sajátságai lenni, s voxotőm által arról értosültom, hogy azok növését sonki nem gátolja, sőt inkább a borkoroskedő azon holyokot hol ox diszlik, legjobban kodveli már csak axért is, mort azok a London-dook píncxóinok sxontélyoiül s ísmor-totő jeleiül tokintotnok; — ha a világot fölomeljük vagy axokhoz a logkisobb léghuzam köxolodik, rezgő moxgásba iőnok s lámpánk világa elől parányi vörös Allatocskák nyilsobcsséggcl — mint a kigyó vagy gyik — szétfutnak, a ktcsinyitott alakban ordőt ké-
pező sűrűségbe menekülvén, hova okot üldözőjük nom követheti, s melynek nodves homályában—ugy látszik — honosultan jól érzik magukat. Mindon CBondes és hallgatag, — lépteink n puha homok föld-bon minden nyom és zörej nélkül enyésznek cl 8 n tág (írben nem hallunk egyohet, mint sxavaink tompa víszhangját. Mértföldnyire tetsző távolban csillagforma világos fény tűnik olénk, — ez a folyosó egyik végén munkájával elfoglalt egyén lámpájának fénye, moly ozon rojtélyes alvilág emberének valószínűleg máshovai távozásával szomoink olöl ismét oltüuik. A hordók hosszú ogyonos vonalokban, melyek az égitájak szerint számozva s hetükkel vannak jolölvo, vánkos-fáikon nyugosxnak, különben alig lenne lohotséges oxon hosszú soraikkal olágozottan mossxo terjedő pin-cxékbon — molyok nom csak a raktári épülotok de azokon jóval odább a szomszéd utczák alatt olnyúl-nak — magunkat tájékozhatnunk. Most azonban az óhajtott czólt elértük. Vezetőnk lámp<\ját földre teszi, zsebéből kivévén a műtéteiéhez szükséges kis fúrót ós tollszárát s miután a „Tasting-ordoru-beni bepillantás i)tán a hordó azonosságáról meggyőződött, munkájához lát s csokély idő múlván a bor molyet megízlelni akartunk, a kis nyitáson poharunkba csurgott, azonban ozon rop]>ant piucxoholyiségokben a hosszasb időzés nem valami nagy élvexot; a különféle szeszes italok erős kigőzölgóso miatt sajátságos mámorba jött érzékoínkol a távol lövő édes baxára gondolva, N^gy-Britanniára oly csáborővol biró nektárt mogixlcltük ugyan, — do azt utolsó cseppig kir inni tanácsosnak nem tartottuk.
KOVÁCS NEP. JÁNOS.
<0 131
Itt az idő, hogy a pályaudvar foló vezotő utmen-tébon az ujonan tolopitendő házikra figyolem fordítassák, mort raiyd itt is kurtán Jutunk a akkor gyűlik még bajunk, ha már a házak fonn állandnak. Eb ekkor már késő loond okosan szólani ax ügyhöz.
Forró óhajtása a lakosságnak az, hogy o városban telepítessék ogy sétatér azok élvezotéro, kik épon semmi gyönyört som lelnek a bor- s sorcsarno-kokbon:-az Ily hyilvánös helyokon. Méltó is, hogy meghallgattassák a népnek o kívánalma, mort nem tagadhatni, hogy a »unkában kifáradt ombomok és léleknok jól esik a sétatér. Legalkalmatosabb helyül lyánlkoxik pedig a kis tomplom mögötti tér. Áldást mondanók arra mindon esetre, ki ez ügyben sikerrel kozdené mog munkálatát. Itt az ősz, közolg a tói, vagyis a telepítésre alkalmatos idő.
TERSÁNCZKY.
A komló termesztésről.
T. Szerkesztőségi A k. in. aug. 28-ról a t szerkesztőségnek a komló termelésről küldött czikko-met, legkivált nz általam hazafias törekvése végett, annyira tUztcltZalamegyo gazdasági ogycsUloto mél-tánylata miatt, kérem b. lapjábi fölvétetni; miután azon Időközben a;«Hopfen Zoltungu-ban megjelent értokozlot, a köztudatáét még inkább mogérdomli, a komló '' termelésnok hazánkban történendő tüzetesb terjesztóso végett, és igy annak a t. Zalamogvoi gazdasági egyesülőt általi még inkább Yaló felkarolásért sletok azt ogész terjedelmében közölni:
„Mert ba a magyarnak Isten által annyira áldott föhyo és szerencsés éghajlata a világnak legelső borát képes előállítani? miért no birná a legjobb minó-müsógü komlót is mogtorerani) melynek ólotbon léptetése, és kellő mérvboni torjosztése, cgyro emelkedő mesés ára mellett, a hazában roppant kincsokot szivárogtathatna, és a magyarföldnok hirét a külföldön mégínkább emelhetné. — 8 ha a Hadacsonnak Promothousa órtotto borának n világ piaczán a yilág ismertetését megszerezni, miért no tudna értelmcs-ségo nagy terjedelmű birtokaiban oly talajt kikut-tatni, moly jövodolmos komló tormolésóbon a satzi komlón túl tonno, b a magyar komlónak az első helyet klérdomolnó Gambrir.us országában.
Halljuk tohát a komló újság lapot, mely ezt mondja:
A jolonlegi komló korcBkcdós összehasonlítva, az előbbeni évokóvol oly londülotot nyort, molyet a lúgvérmusobb ábránd remény sem inert volna gyanítani, mort midőn az ezelőtti tormelés ós fogyasztás, csak a bolybell vagy legközolebb városok szükségletének szűk határaira szorítkozott, most közlokodési intézeteink által annak értékesítésében, mindon utak tárva állanak az átalános világkorcskcdósóbon, minélfogva a legközelebbi, csak pár hét alatt a kom-lókoreskedésbon oly élőt fog ébredni, molyet som-mi más gazdaság- vagy industria-ágazatában nom várhatni.
Az 50 évos komló''ítormoléB történelméből csak egy példát:
Az 1828-ik óv az akkori Bzükséglct ób kolondő-ségro a torinós igon kedvező volt. A finom termésnek mázsája 5 fton kolt, mondom öt forinton, mig a silányabb termésnek fontja I krral fizettetett. Miért is ha mindjárt akkoriban, a karók ób a munkadíj, a jelenlegi költsógnok alig ''/j*nt totto; mégis a termelő nem lehetett kéj>c», azt a komló termelésének jövedelméből fodezni.
Az 1829-ik év volt a végzés által kitüzvo a termelő és a komló kereskedő ozon kárának kiegyon-Ütésére; mort a mondott évbon az 1828-ik évből fon-maradott komlónak mázsája 200 frt, az uj tormésé-nek ára pedig 240 frtra emelkedett.
Miután pedig azóta n sörkészltés szükségletet nek minden lcgnagynbbszorü koinlótermolésénok életbe lóptetóso ós terjesztése scin képoz oleget tenni, nincs a komló áránnk csökkcnlictésétől és visszaesó-tői mit tartani.
A jelenlegi állása a komlóültetvényeknok ki fogja mutatni, hogy az idén n komlónak ára mind a kot legutóbbi éviét felül fofja múlni, ha miiu\járt a komló termésről a logörveudetesbh tudósítások érik is ogymást, és nz augusztiiB, a termelésre, ha mindjárt a ledkcdvczőbb időt szolgálandja is annak szü-rotjéhez.
A Felső-Ausztriának ugynovezott Malom kerü-leiében (Mühlkrols) évenként'' 5000 mázsa komló ter-moltetlk, melynek mázsájáért 18G0-ik évbon 300 frt ( jolonlog 400 frt) fizottetott. — Mi szerint egy hold komló ültetés 2000 frt évi jövedelmet hozott, most pedig még önnél is többet. — Tohát nyakra fŐro, s mindon erőnk feszítésével, a komló, az annyira hasznos s oly mesés jövcdolmot hozó koralótormclés után legyon mindon értelmes és számító magyar gazda, a mollott, hogy a.komlótoriuoléshez még nom is kitűnő c''rös és zsíros föld kívántatik. ,
Id. rigiczai KOVÁCS JÓZSEF.
Megyei tudósítások.
Mohára, 18G3. okt. elején.
A bölcs Alkotó igon holyes ulapra foktotó a természot-rondszort, ugy hogy az évszakok mind-ogylko külön báj- s kellőmmel bír, mely kárpótolja a máskülönben torhűnkro vált napokat. A tavasz ifjú
ólotro ébred, a puha fűben oly jól esik pihenni a beszédes csermely partján, s színi a balzsamoB léget; a nyár rózsaloplot von a bokrok fölé, inig az ősz, a gyümölcsöt érlelő kodvcs évszak, a l>ájofl tavasznak testvére, tárt karokkal hívja az embert kójt ébresztő ölébe. A borszürotnél van-o kedvezőbb foglalkozás, midőn a szőlőtulajdonos érdokkol gyl^t minden bor-csoppot. kíváncsian vizsgálja hordóit, mint a kártyázó, ki a kezébon levő lapok értokét feszült figyo-lemmol szeinonkónt bujtatja elő.
A szüret nálunk már bevégződött. Fölötte kár, hogy a tulajdonosok oly korán szedették a szőlőt, mort még nom íb volt tökélotesen megérve, már a kádba gyűjtötték, holott a mostani kellemes napok a bor minőségére nagy előnyt nyigtottak volna. A korai szüret soha sem volt olöuyös. s ez okozza némely vldékon azt, ..ogy a bor nom is bor, hanem irgalmatlan rosz lőro. Az emberi ész találékonyságáról ismét tanúskodik az, hogynéinolv szőlőtulajdonosok a sző-löloYclokct takarmányul szedetik lo. A takarmány hiányt ezzel is pótolni óhajtják, s ha a tőkéknek az erőszakos koppasztás nem fog ártani, ugy az cbzó-lyos gondolatot eléggé holyesolni lehet.
Hetípíaczunkon a legutóbbi vásár alkalmával vagy két ozer zsák csöves tengeri volt összohalnioz-va. Egy-egy zsákkal 70, 75, 80 kron lohotott vonni. Morzsolt ty tengerinek mérojo 2 fton kolt.
A Duna vízállása roppant csekély, oly annyira, hogy a kíszáló partnál a ln\jók alig bírnak megfordulni. Luczciibachor hajói most aratnak ez óvben másodszor, nomcsak győzelmet a német hajók fölött, do anyagilag íb; mort könnyebb szerkezetüknél fognom ígónyelnok oly mély vizet, mint a Dunngözhajo-társulut hajói, b o miatt naponkint kétezer annyi utazó szállitatik rajtuk. KUíiYERAY.
Hírek és események.
A A Zala-Somogyi Népnaptár 18G4-ro inogj elönt és 5000 példányban a szétküldésre készen áll, a számos rcndelósokot tekintve, második kiadása rcraónyl-lietö. Nagy naptár kötött példányokban iró papírossal ellátva GO kr, fiízvo 40 kr, kis nantár 20 kr, színes czimla]>ján Deák és tíomssich arczképo látható, valamint Zala és Somogymcgyo czímerc is.
A A szüret a kanizsai hegyeken ho van fejezve, nom ugy volt mint régen, mikor hetekig tartott a ta-raczk és puska dörgés ; nom volt gazda, ki vondégc-kot no gyűjtött volna pinczéjébo, hol vctólkodtok a vondógszorototben ; most ugyan történtek mulatságok, do oly balkan, hogy a szomszéd szomszédját alig hallotta; lilába, érzi mlndm omber a nehéz napokat.
/\ A holybolyi gymnasiiimban a boirások valamint a tanulmányok megkezdődtök, az ifjúság szép számmal van jelen; o hó 12 ón az jzraolíták iskolája is megnyílt; említést ¿Vdoinel, hog^'' dőrék koresko dökot képez. E tanoda képzottoí Európa több nagy városaiban valamint hiros bankár házakhnn nyertek alkalmazást. Fölsőbb rondolot következteben nem szabad e tanodát keresztény gyormokoknok látogatni; a moly helybeli korcskedö gyermekét szinto kercsko-dönck kívánja nevelni, hogy örog napjaira az üzlotot átadhassa, más városba koll adnia, mi annyi kia-adásba körül, hogy itt holybon 5 gyormeket taníttathatna.
A E hó 12-ón tartatik mog N.-Kanizsán nz utol sóolötti országos vásár, moly a nagyobbak közó szokott tartozni.
/S. Végro csakugyan látjuk, hogy a Sopron-kanizsai vonal építése komolyabb akarat kíván lonni, b lia az idő ós körülmény ongedík, Luczaszók módjára tán el íb fog készülni — papíroson — és később a többi.
/\ A holyboli Dalárda-ogylot óhajt egy jótékony olőadást rendezni a szűkölködők Javára, miről már olőro is bátrak vagyank a t. cz. közönséget értesíteni, a további közlést fenntartva magunknak.
A A városi hivatalnokok lcözt változás törtónt, Barcs György ur novoztetett ki 2-od aljegyzőnok, Kuthy Emil tvszéki iktatónak, Plichta Károly írnoknak.
A Diwischovsky József, nagyszerű világkiállításával ide érkezett, s a „Zöldfa" vendéglőben van felállítva. E gyönyörű s termÓBzethil photographiai látványosság érdomcs a megtekintésre.
Kapoavár.
• Azon noinosszivü adakozók névsora, kik a népünnepély költségeinok fedezésére ajánlatokat tot-tok: Kelemen Lsyos 11-od alispán 2 frt (elébbi számunkban hibásan volt szedvo 1 frt), Roboz I. 1 frt, Nöthig K. 50 kr, Babóchay Oy. 50 kr, Hompola J. 50 kr, Ilác a megyei J. 1 frt, Kontrássy F. 1 frt, Szuu-ter F. 50 kr, llarsányi F. 1 frt, llarray J. 50 kr, Donnor M. 1 frl, Szávai J. 1 frt, Szokolay D. 1 frt, dr. Töltónyi J. 1 frt,.Strínovics 50 kr, Oazdag 50 kr, Appol 50 kr, llorsiczkinő assz. 1 frt, Kovács J. 40 kr, MarkiiBZ J. 1 frt, Lencz bO kr, Szalay Alico 5 frt, Takács Károly 1 frt. Elóbbi számunkban közlöttck-kol összeson (59 frt 80 kr o. é.
♦ Dr Vissy Pál főorvos úrtól követkoző lelkes sorokat vettünk : „A mai nap tartandó iótékouy ünnep költségeinek fodezéséro küldök ogy db os. aranyt. Isten áldásából jó sikort kívánva o lapok szerkesz-
tője nemes vállalatának. VísBy Pál főorvos." A szent Ugy érdekében, a szűkölködők novébon vegye forró köszönetünket a nemes ombeiliarát.
* Kiss Endro mérnök ur a népünnepen leien nem lehetvén, 2 frt o. é. küldött bo a lapok szerkesztőségéhez, mely köszönet mellett a kapoavári központi sogélyzö bizottmány rondclkezéso alá tétotott le.
* F. hó 12-én nyitja mog Hess János rnjzmos-tor a gymnasíum ugy a városi iskolában rajzclőadá-sait. Ajánljuk a szülök figyelmélio, kik gyerinckoí-ket boiratni óhajtjuk ; magán órákat is ad mérsékelt ár mellett.
* A Lajpnigfélo kávéház helyiségében 0-án vigalom tartatott jótékony czélra.
* Ismét szomorú jelentést kell tennünk a még folyvást dühöngő marhavészről. Ilároni bolyon dúl a vész, Il.-Herény, Fönycd és Vörsön; a három helyen a járvány kiütésétől fogva összesen megbetegedett 574 db meggyógyult 110 db elhullott szopt. hó utoljáig 433 db, egy db ugyonveretett. A három helyen megmaradt marba létszám 808 db. KőszÖnotot kell szavaznunk Víssy l''ál főorvos és gf Forgáoh Mór főbiztos uraknak, kik semmi fáradságot ós áldozatot nem kímélnok, hogy :i vész tovább terjedésétől megmentsék közsógolnkot; b a vész helyén orvosolják, Bzüntossék a bajt.
* A nmrczall gazdasági gyűlésen Ismét közakarattal m. Jankovich László ur kiáltatott ki elnöknok.
Myllt posta.
U. K. J-—nek, Kl^íc.An ; A lavá.b a említett kBaUmónrt kaptuk, ■ kSrilnl fórjuk.
Cs. 8~nak i Tudasd nt nk, hol vafy t hofy a ». pótdíjról I* a • erónt ri-ndclkcih« ti nk.
H. K. K<Wui«t róa.vótcdirti a napUrak Jól kehük; >i utóbbi most kerül kl taji''. al ''l.
„l.a|>daciok.- Ni-Mt volna bevonni.
V. O-nak , VArJ uk toraidat i a unplAr "<eg/ ta&modra.
I*. A Irgk''ítcl bbi marrta''l k/UI^i f -1 viIA^oaItj« öul.
„An Ó''.iS mtvolést* a''l.''uk.
.Ka''ótl adomik.* m«(Jirtik m*r Krtrdb^t or«EÍf«t.
N. K — nak ; Iga''a van Ónnak i at a bt onjro* inditviayoió maya ts bclilta Ure<U««ti 1» MSuk eiiraill, niafin levelet Írunk
aK#ppcntjrUk.* Ha ttn nem a lapba küldi, hanem a n4pUn-nepre, IccalAbb — fe^erextott Ik volna.
aHiromuorlt IkAiiujjmr." 1« lk most lumior U | ulintia.
.yirfll kora:« Jó ; Urvendllnk a taUUosUnak.
Ve*/prómbe: .(temed fónyo lelkem vonta — Jobb ■ oret-tlik volna, ha Kn ait Írja: ,a piacon h"(ry a busa T*
Kanlzaira, Saladnak: tudatta ¡ín viliink nevót, mitk^p nom lehet.
J. M. A bi-ttólyt vl.tiakUldtlIk.
T. nak, g*. rcjtrrkn vidéki lnvaleket nem dllashatunk, hanem ha üu hiven fcitl a vlrot ót vlilóket, lliitelet póldinrnyal • tlveten t/«lfAlunk.
Felöl«» HeorkcHütö: ItOllOZ íQTVAN.
Gazdasági tudósítások.
\«K) -KunizHn, okt. 7. A szorgos dologidő miatt hetivásáraink egészou üresek, s alig hogy a holyboli szükséglot kiológíthctö, mindamellett a buza és rozs olhanyagolt, a fözésro vuló árpa szinto kovés figyclemro méltattatott. Zab megtartotta árát, régi kukoricza csupán a sertés kereskedőknek jogyzott ár szerint eladó. — A ropcso már óvok óta nom volt ily lassudan, mintha a legtöbb gyárak megszűnnének dolgozni, árak névlogisok.
Az árak következők : Iluza 84—87 fontos 4 frt 25—50 kr. Itozs 79—82 fontos 2 frt 80—90 kr. Ari* 70 kr.—3 frt. Zab 4B—40 fontos 1 frt 00 kr.—2 frt. Kukoricza 83—85 fontos 2 frt 90 kr.—8 frt. Kopczo G frt 50 kr.—7 frt. Fehér bab 4 frt 80 kr. — 5 frt. 100 foj káposzta 0—8 frt. Egy zsák burgonya 1 frt.
Kapoavár, okt. 0. Legszebb őszi napok, az elvotott oloségck jól kolnok az cső és molog napok után s hibátlanul; a votegotés még egyro tart, sok gazda megkésvén a szárazság miatt mezői munkájá- 1 val. A szüretnok nagv részt végo; mennyiségben közép termés, minőségbe n mult óvboz hasonló. Idegölőink az eső és meleg napokra egészen megujultak,
{óbban néznok ki, mint n nyár közepén; kell is, lOgy a barmok sokáig kijárhassanak, mert ugy is kritikus tololtctésnck nézünk elébe. A hajdina kezd érni; sokan szodik a szölölovolot takarmánynak; a szükség legjobb gazda. Éjszakáink hűvösek, reggel őrös köd, azért estvénként mégis gyakran villámlik,
dörög is. Piacziárak: tísztabuza 3 frt 80 kr__4 frt.
Rozs 2 frt 30—45 kr. Árpa 2 frt 5 kr. Kukoricza 2 frt 80—90 kr, uj 2 frt 50 kr. Zab l frt 60 kr. Egy zsák burgonya 80 kr—l frt. Egy mázsa széna 2 frt 20 kr. Lgv akó must 4 frt. Egy kövér lud 2 frt —2 Irt 50 kr. Egy metszoni való borjú 8—9 frt. Egy itezo zsír 50 kr. Eg^ kenyér 40—50 kr. Egy foj ká poszta 10—15 kr. Egy itezo bivaltej 10 kr, tehéntej 8 kr. Egy itezo tejföl 20 kr. (m. p.)
Karád, okt. hó 5. Sz. Mihály napi vásárunk elég népes volt. do a kereskedők, kalmárok azért
Cmaszkodnak, íiogy alig vásárolták bo sokan az utí-öltségot, a pénzszűke soha som volt tán érezhetőbb mint jolonlog. Szegény ógottoink számára mi is szeretnénk valami ünnepélyt rendezni, ha olébb nem, a télon ; szerkesztő urat is várjuk. — Gőzmalmunk készül, nagy segítség lesz a vidékre; vetéseink a legnagyobb roményt is kielégítik, a kukoriczaszüret most kezdődik nálunk, hitcleson Írhatom önnek, hogy mind az uradalmi, mind a polgári földekon oly gazdag az a jolenlegi évhez mérve, minőt csak várhattunk, s hálával tartozunk az Istennők. KöMyt»j.
132
«K
fzlct helyiség változtatás*
iummel János
t ! ::> '' váltótörvenyszékileg bejegyzett
íííszcr- cs vaskereskedő'' Kaposvárott,
tisztelettel jelenti a nagyérdemű közönségnek, hogy kereskedései;, moly már évek óta a buza téren (íundi nr házában áll fenn, folyó évi oktober havában Hitaller ur házába fö-uteza 170. sz. a. átteszi; midőn tehát a t. ez. közönségnek újonnan és dúsan felszerelt fűszer-, csemege-, thea-, ram-, bor-, papir-, festók-, vas és rézaru-raktarat jutányos árak és a legpontosabb szolgálat ígérete mellett ajánlja, egyúttal arról is értesíti a tisztelt közönséget, hogy kereskedésében a mohácsi gőzmalomból Kaposvár és környékére nézve kizárólagos
létezik, s mindennemű liszt és dara ugyanazon folyó árért, mint az említett gőzmalomban kapható, azon különbséggel, hogy caak szállítási díj számíttatik fel — általánosan cl van ismerve, hogy minősége minden más lisztet fölülmúl — fölösleges tehát ennek további dicséréso.
Széna eladás.
Milláidon Somogymegyébon, van egy helyen 140—150 mázsa olső osztálya öreg szóna eladó. — Vonni szándékozókat e lap kiadó hivatala bővebben értesitendi.
Mind az öt világrészből felvett világkiálítnsnük u ra.
Európa, Ázsia, AíMka, Amerika és Australla MUSOROZATA
Párisból.
Kzon.ntormészot után felvett photographini látványok, tájékok, városok,
emlékek és tablaux-ok szerint
két felállításból áll,
t. i. Magyarország, Osztrák-, Steyer-, Tirol-, Cseh- és Olaszországból; továbbállóma, Nápoly, Florenz, Ve-lenczo, Belgium, Flandria, Frank, Savoya, Pyrenaek, Görögország, Törökország keleti része, Nubia, India, Jáva, Japán, Chilin, Algir, Timis, Tripolis, Fez-Ma-rokko, Angol-, ,Scót- és Irhon, Német, Helvét-, Svéd-, Oroszország, Észak- és Délamerikából, végre pedig néhány Australiahoz tartozókból, ugyanis Sumatra,
Kortra stb. melyek
n látogatónak egy optloal revolver segítségével mn-tattatnak, 8 egy csavar közremílködéso által mozgákba liozattatnak, ugy, liogy a széken lllíí az elszámlált tárgyakat kényelmesen szemlélheti.
ifi felkérjük a m. t. közönségot ezen kiállítat föl nem oserélnt n panorámával, minthogy ez a legújabb Sistema szerint Párisban állíttatott össze, s mely itt még sohasem láttatott, ennek következtében bátorkodunk a t. közönséget felkérni, hogy minél gyakoribb látogatásban részesítsen bennünket annál is inkább, minthogy a t. közönség ezen kiállítás által, mely néhány száz másolatból áll, szerfölött meg fog lopotni.
Látható N.-Kanizsán a Zöldln vondégltfbon reggeli 10 érától osti 10 óráig.
Belépti dij 20 kr.
Zala-Somogyi
1864. szökő évre. Szcrkcszté PAlVCZÉL PERI.
i dYt^m
<*jj t&ei •
''C-t- i "''
f
Patkó Biokik IMnvArói.
Néhány Duhaj moghnllvAn, hogy Pntkó megérkezett, fclkoresésóro indulnak.
Bátorkodom figyelmeztetni a t. ez. közönséget épen most sajtó alól kikerült, fenntezimzett naptáramra, több szép metszvén nyel s következő tartalommal: A) Naptári rész, u. m. hónapok, időszámítás. —A Felséges uralkodó ausztriai ház stb.
— A százesztendős jövendőmondó. B) Irodalmi rész: Beköszöntő 1804-be, költemény Koboztól. — Az üstökösökről, Littrow után, Hényitől. — Az ég. — Csillagok, bolygók s a naprendszer. — részaki fény. — A hold vonzó erejéről!
— Egy napom, költemény, A tálától. — Üt az éjfél . . . költemény, Tuboly V.-tól. — Későn érkezett tanú Dán bűnügyi esemény. (Fordítás.) — Népdalok, Fárnektól. —- Metszvények. — Egy rozzant hintóm, költemény, Pánczéi Feritől. — Arany mondatok, Nagy Lajostól. Kedves bokréta, költemény, Kuthy ,J.-tÖl. — Az állatok az idő változásának hirdetői, dr. Schreyértől. — Adomák. <J) Vegyesek: Törvényszéki hatóságok Pesten, a) A m. kir. Hétszemé-
tisztviselői, ügyvédek s orvosok névsora. — Orszá-
* v ■ • -"- — —-------r — </ / ---— • » v 4» i • M-áV l
lyes Tábla, b) Magyar királyi ítélő tábla, c) Váltöfeltörvényszék Pesten. — A nt. kir. kerületi tábla Kőszegen. ~ Zala-s Somogymegye tisztikarának névsora. — N.-Kanizsa s Kaposvár város tisztvií " gos vásárok. — Bélyegrovat. — Hirdetések.
Azon siker, melyet tavali naptáram kiadása eredményezott — lmtátfoztatta velem, hogy .ez évi naptáram kiállítását,
nem tekintve sem költséget sem fáradságot, az irodalmi részt ismert nevű irók mijeivel betöltvo, díszesen eszközöljem. _Ára á
(5 ivnyi naptárnak 40 kr., keményen kötve s irlapokkal ellátva 60 kr., kis naptár 26 kr. —* A t. gyűjtőknek minden 10 után 1 tiszteletpéldánnyal szolgálok. — Naptáramat a t. közönség szives részvétébe ajánlom. — N.-Kanizsán, I8l>3-ki okt. 10-én.
,______________________________________________WAJDITS JÓZSEF, a Naptár kiadó tulajdonosa.
Wajdits Jézscf kiadó, lap- és nyomdatulajdonos Nsgy-Kanizsán.
Nagy-Kanizsa. II. évfolyam.
30. szám. 1863. oktober 20-Úíj.
Ismeretterjesztő lap
H
szépirodalom, kereskedelem, ipar, gazdászat, tudomány és művészet köréWI.
Megjolon o lap legalább egy ivon julius hó 1-től kozdvo minden hó t ón lO-ón ó» 20-án. — Elöfizotési ár postán szétküldéssel ós helyben házhoz hordva ogész óvro
* * ■ ........... .................." '' " fél ár
ilyegdy
pedig, ugy minden levelek
5 frt.; félévro ft frt. Negyed óvro 1 frt 70 kr — Minden olőfizotő a tulajdonos kölcsön könyvtárát a* eddigi fenntálló föltételek mellett fól áron használhatja. — Nyilttór ogy Petit sorórt 10 kr. — Hirdotósok nógy hasábos Potit sorórt l-ör 7 kr,, 2 or 0 kr. ós minden további beiktatásért 5 kr. s bélyegdijórt 30 kr. fizetendő. A beiktatási dij s a lap kozolését illető minden tárgy a kiadó hivatalhoz Nagy-Kanizsára j a lap szellemi tartalmát illotö közlomények
bórmontvo a Bzorkosztőséghoz küldendők KajMisvárra.
Tisztelt szerkesztő or!
Bukdgát, 1803. okt. C.
Kapván önnek becses felhívását, f. lió r>-<5n berándultam Marozaliba, hogy mint a „Z.-S. Közlöny szerény referense résztvegyek n somogyi gazd. egylet nzoti Illésében, mely részint a küszöbön álló tisztújítás, részint nz egylet elnöke által már hónapok előtt szóba hozott somogyi vasút k érdé só miatt, elovo rendkívüli órdekeltségot gerjesztett.
Az 5-én tartott igazgató választmányi ülé-son, mely a vasút tárgyában bizalmas tanács-kozmányuyá alakult, — képviselve voltak Somogy legerőaobb osaládai ugyan nzok által, kikkel majd minden nevezetesebb mozzanatok alkalmával találkozni megszoktunk ; rajtok ki-vül az ujabb idők néhány embero volt látható még, kiknek jolenléto eszünkbo hozta a költő szavait: „andero Zeiten, andero Lieder."
A gazd. egylet néhány llgyei után, végro nzóba hozatott a vasút. Az egylet elnöko újból előadá, hogy Somogy jelenleg oly helyzetben van, miszerint ha önerejévől a megyo közpuntját vasúttal a déli pályával összekötni a oz által n kereskedési forgalmat a megye számára minden időre biztosítani akarja, — azon esetben, most őzen vállalat létesítéséhez szükséges tőke-jiénzek, jelzálogi biztosítás mellett, rendelkezésére állanak. A kivitel módja körülbelül abban állana, hogy a Kaposvártól akár lk>glár, nkár Marozali felé Keresztúrig, vagy Vésén át Komárvárosig építendő pályának meghatározott rayon-ába caő birtokok holdankint bizonyos összeg (4—6 frt) erejeig leköttetnének, azon 32—40 esztendők alatt törlesztendő tőkék biztosítására, melyok o vállalat létesítéséro klll-
k.apos\
földi házak áltul már felnjánltattak. Az elnök egy ily értelmll levelet fel is olvas, » nz Ügyet a tanáoskozmánynak molegen ajánlja.
Ily vérigható h nagyon komoly tormészetll tárgy kivált nálunk, nem számíthat on bloo elfogadásra, s a kérdés körlll osak hamar élénk vita kelotkozctt. Az elnökön kivül a foltétlen elfogadást csak egy törasökös magyar gazda pártolta, míg a többi vitatkozó inkább a kérdés kétes oldalát illustrálta. Végro abban történt megállapodás, hogy noveztessék ki ogy bizottmány, mely ez ügyöt adatokból tüzetesen tanulmányozván — az egyesületiek » ez által közvetve a közönségnek a kérdés minden esélyeiről s kiviteli módjától felvilágosítást adjon. E bizottmány következőleg alakult: Jaukovich László elnök, gróf Zichy János, SoiubsícIi Lő-ríncz, Freistildter Antal, Fekete Gábor, Tallián Pál, Tovcly Elek, Dornay István ;—Kaposvár részéről: Matkovios György, Suhaidl N., Krísz-tinkovios Antal, Spitzer Mór.
A mi már most referensi véleményllnket illeti, megvalljuk, hogy ha holyosnok találjuk in azt, hogy a közönség mielőtt ily nngy terhet magára vállal, háromszor is meggondolja a dolgot, » ha c miatt a választmány kinevezését eléggé természetesnek találjuk is: még sem ért-hotUnk egyet a nap győztes vitatkozóival, azon kiindulási pontokra nézve, melyet elfoglaltak, s azon indokokra nézve, melylyel támadtak és győztek. Az nnalysis hamar bonczkésaé lesz, mely szétbontja a szorvoket, az élotet, — do nem teremt soha. Ha a meggondoltság kétcly-lyé válik, már akkor közeledünk a toldáshoz.
Szerintllnk igy áll a kérdés: ak*rtok-o önerőtökből, saját mogyótek Piszé-
re, saját birtoktok értékesítésére vaspályát építeni; h ennek folytán képesek vagy készek vagytok-e az obből folyó indirect nyereséget — bizonyos tényleges áldozattol, leg-roszabb esetben — ennyivel megvásárolni?
Ha e felfogásunk helyt», akkor azt, hogy a vállalat jövedolmes losz-o, nem-e, hogy a forgalom statiskája előbb tisztába hozzattassék stb. felesleges volt vitatni. Az ellenvetés csak nz le-hotett volna—-„jó és szép do nembirjuk meg." Ha a statistika kedvezőn mutat, ha a jövedol-mezés bizonyos, ugy nem mesterség a biztosítás; ha pedig a biztosítás már megadatott, csak mellékkérdés az, hogy fog-e jövedelmezni. A kérdést leghelyesebben az fogta fel, ki egyenesen kimondta, hogy akar biztosítani, vagy ki határozottan megtagadta azt.
Akarjuk hinni, hogy a kiküldöttség a mienkkel hasonló nézpontból fogja a kérdést tekinteni, mert ellenkezőleg a választmányra utasítást alig tarthatnák egyébnek , minthogy nz nazmo no egyszerűen , hanem bizonyos d«co-rummal, scoundnm rogulas artis temettessék ol.
Igaz, hogy minden egy Uold földre 4—& ft bokoh''taAet? eher sok; igaz, hogy az eszmo — mÍ8Z5,jfev.. t,y magyar mogyo maga emberségéből ily nagyszerű vállalatot létesítsen, oly szép, fénye», minőre mi szegény magyarok csak vigasztaló álmainkban gondolhatunk: mégis vele végkép fclhngyni; » tehetetlenségünk uiabb osattanós beismerésére fanyarodni, mind ax ideig nem ukarunk, mig csak legkisebb romé-nyünk lehet az esxme valósulhatásához, opti-mismusurk nem osokély tápot nyer azon kö-
sejw
TÁRCZA.
Tekintetes szerkesztő or!
A Zala-Somogyi Közlöny mult évi 17-ik számában uti naplómat közölvéu, óbbon omlitém, hogy m. báró Waltorskirchen Vilmos nr Obcr-Thalli várában 60 volt római osászár mellképei festésben láthatók. — Idököabon szerencsés valók azoknak jelszavai (aymbolumaihoz) is jutni, melyekkel szintén a t. olvasó közönségnek szolgálhatni ohidtok, ha t, i. szor-kcsztö ur felvételro érdemesnek találandja.
Tiberiusnak Symboluma volt:
Maliua tondoro quarn d.glubero. A juhot megnyírván, jobb gyapját lohuzni, Mint vérét kivévén, azután megnyúzni. Pásztor a jó király nymára vigyázzon, így gyapjával magát fedezze, no fázzon.
Nérónak:
Ar km quaevlt torra alít. Tudományért vagyon egy darab konyoro, A ki abból szép rézzt önmagának nyoro. l)o a mollett som koll ugy lenni mint horo, Ámbár fel nem törik a bőlesnok tenyoro. ífalódnak:
Milet lef enditt, nou euiendut. A katonát nom koll mint barmot vasárl''ni, liánom ha kész önként a többihez állni, Mort igy mindonkoron nagyobb kedvvol harezol, Kemény ellouségnek bátran megáll s daczol.
Othoruik:
Unni pro mulli*. Nom oly káros egynek sokakért meghalni, Mint sokaknak egyért halálát javalni —■
Volt oly fojodolom, ki éltét lo totto Országa népeiért, s dicséretét Yetto.
Vxteliusnak:
Donus odor hoitlt, mellor elvi« occltl.
Ellenség vérénok méltán van jó szaga, Hazafinak inkább, ba ellenség maga,
Mort ez pártos lévén országnak kárt toszon, Molyct szegény haza ilyek miatt vészon.
Vespasiammuik:
Luerl bonut odor ez re quallbet.
Nyoroség jó szagú akár honnét vegyed. Moly ha van, mindonjk hasznára letogyod.
Te, hogy magad hizlald, nem osak azért lőttél, Mutasd mog, hogy mások hasznára születtél.
Titusnak :
Prlncept, Orbit amor bonut.
Világ kodvessógo a jó fojedolem,
Kegyolmcssógéhez, mert van hiedolom,
Jó uralkodónak mindenek örülnek,
Minthogy ö miatta kárba nem morülnok.
Antonius Pitisnak.
Mi llut térvárt) ununi, quaui ocrtdeio millo.
Jobb egy hazafinak éltét megtartani, Mint sok ellonségnok levágván ártani.
Ellenséged helyott sok ismét támadhat, Igaz nazafiat osak az Isten adhat.
Marcus Aurelitunak:
Heg ni clementU cuslot.
Király ba kegyelmes, no féltse országát. Mert ugy megtarthatja oz drága jószágát,
Az Isten iavallja a kegyelmességet,
Főronduek mindonnél az szül kodvosségot.
Fertinaxnak:
MillUmu*.
Ilarczoljunk orőson ml ellenségünkkel,
lliztatván magunkat jó reménységünkkel. Kikkel Isten vagyon, ki állhat ellenek ?
Egy győzede'' «nr< '' iujd másikra monnok.
/Hdtu^ JiUuintunak:
la prelto preUum. Ha oz, avagy más^k^an valami ára,
A ki rá mert
oda vinad az kárra,
— —- - '' '' r — — — —-
Mert a ntyM}'') tfe»o ''Mun el nom veszti, Ha ingyvhl kez^l azt kl nem ereszti.
Má*.
l''ecunlao obedlant omnla.
A pénznek egyaránt engednek mindenek. Förondok., szogények, ifiak és vének,
Pénz Bogltsépével sokra lohot monni,
A mid r/'' azon miniljárt lehet venni.
l''escemntunak:
V vnt tgo placoro volo, laudarl «ortnus.
Fő- és más tmbornek legjobb gondolatja, H • ugy törekedik minden indulatja.
lí'' • jlvón, mindennél kedveaaégben legyon, > a után ¡óla klkl jó azót tegyen.
Macrinutnak:
t''croudum, aa tperandum.
Terhedet hordoszad ; ha megváltoztatni Nem lőhet, a magadtól mesai« távoztatni.
De azért reménység erőt vasmacskáját
No bocsácsd el, nyújtván szép virágocakáját.
Helíogabalutnak:
Ruus tibl qaltqus haar«* optlmui.
Mindennek könnyebben hajlik maga felé A köze, ha arany azt bőven mogtelé.
.Ili;.Oí'' !''><f»''í,b> -Ví .Ilii . fi
rtllményben, hogy Fiolstiidly Antal bérl^ofy mnga 50,00(Lf.n, (»uto^tá-al ajánl)! íul.
Ma a gV^-^g'' rg/ttdüi* tisztvá! asztam ment végbe. Az igazgató választmány kevés b i vétellel |Jgy Vinarudt, mint volt. Elnök: Jan-l.ovich Lá.-zló; ajeliibl ök: ínley József, Csé-p''.n Antal; titkáv''az előbbi; pénztáritokká Bán Gilri) ár neveztetett ki. Gáspár ur mintegy <1000 hátralékot vesz át, nem | «pirosban, hanem csak jnpiroson! Mind ozekután pedig egy roppant nagy ¿m drága ebédhez Ultllnk , s miután M. Uórnák hratógépót kijáb^ottak^eladtilk, siotve kocsira Ultllnk u haza mentünk.
Lton bnnel. DUKÓOÁTI.
T. szerkesztő ur!
A Somogyban duló marhavész ügyében ¡górt tu-dónitásomnt kövotkozöklwn Vrljwitem: ezept 30-ról mnrndt beteg «3. 1-ső oktobcrtől 10. oktoberig bezárólag lyounnn betegedett 2-10 db s igy a botegek ösz-nz< » száiua 332. Ezekből meggyógyult 04, elesett 200, jelenleg uiég beteg 7;'' darab.
Az egész ragály-kór állása követkoző: aug. ?0-tól mint a kór kiütéitJől (ogva megbetegedett 877, meggyógyult 204, lobunkóztatott 1 db., elhullott G4U; s igy az összes marhavosztotég 041
abból áll.
A vész elvágyón terjedvo B. Berény, Fünyod, Vöm, Sávoly, R-lIjlak, B.-Szt.-György, Fol.ö Z.itfa óm Sámson községekre s azon nagy lapra, mely ezen helységek és a Balaton között elterjedt » melyon ny jratazaka (mint mondani azokás)o községek ridef? inurhújn legelőre ki vagyon bérelve. — A*on megtá-iiundott községek összes murlui létszáma a vész kiütése előtt 2H IO dhra mnnt, mi jelenleg 21U9-ro szállt.
A fentebbi kimutatás okt. 1—okt 10. időszaka al.itt a vész látszólag nagy haladást tett — mort a vész körébe bevonatott öt uj község u. m. Sávoly, B. Újlak, H.-Sz.Oyörgy, F.-Zsitfa és Sámson; azonban o terjedés esak látszólagos, mert a vész ezen helységeknek osak azon marhái között van, moly a fontobb ii.ulitett lapos legelőről a beálló őnz miatt, hol a marhának seinini enyhelyo nincs — a vészbizottmány rendeletéből haza boesújtatott — ugy értvén a szavát — hogy az illető helységek határaiba — hol lőhető szigorú clzárat alatt t irtatnak, eddig oly szerencsés sikerrel, hogy a nevezett községeknek a nyáron át, hon tartott marhái közül még ez ideig egyotlon ogy darab sem betegedett meg) sőt a haza hi\jtott inficiált f&lkákban íb, minthogy az orvos rendőri intézkedések tökéletesben hajtatnak véghez — a veszély nem oly hirtelen terjed, az általa előhozott kór is lefolyásában szelídülni látszik.
A legközelebbi, tudósításban érintett oltás nem felelt meg a várakozásnak, a bo nem oltott 95 mélt.
Akár ki magának szolgál öröruestobb
Mint másnak, inert orra minden ember restebb.
Alexandernak:
Qel t-mil vcdi''a! oportft.
Ki mit vett magának ngynnaz adja cl,
Sőt, ha igen káros magától hagyja el. Nein hasznos sokáig iw. ulyaunal lenni,
A mi kárt tesz, sőt jobb attól távol menni.
t''ordianus J-vak :
Omni* viU »upplldum:
Ember egész élte csupán vsak gyötrolcm
Mert testén, vagy szivén van gyakran sérelem, —• Az ombor születik nagy nyomorúságra, Kiég oka van hát a szomorúságra.
Corrtianns Hl-nak:
rrlmopi nilter qiirin lat« t verltan. Szegény feíedelom, kinok ar. igasság
Nom lőhet tudtára, haiiont hol mi gázsiig, Fejedelmi névnek az mog nom felolhot, Ki semmi tsnáotQt magától noui lolhot.
Philippusnak :
Maütla rrffiio Idonca. Ki nz embereken szeret uralkodni , Annak nem kell igon soha gonoszkodni, Ámbár hiba nélkül a fóur som lehet De azért magából jó wnbert is tehot.
Phi&ppus Ftlius-nak:
Multa itcr apta , Nem szükséges soha a sok beszéd, hidd cl,
Ha különben értesz, y.élo mit nyorsz vidd cl, A sok Wszédbon vun hiábavalóság, Ott nem lel magának helyet a valósiig.
<0 134 C>
•gróf FcslotiiVTasziló ur keszthelyi gulyájához tartozó dnrabl.ól a lefoj t 14 nap al^U 24 dur*b boltodéit m.-g határozottan, s obböl ol sott 14, meggyó-gy .lt 4, beteg maradt 0. A megbetegedett aránylag caekély, s az elhullottak nagy száma hihetövó teszi, hogy c inegb .togülés iukább a természetes megfertőzés, melynek az oltottak folytonosan kitévék — mint az olt.iiiak köyotkczményo — n:i annál valószínűbb, mort az ölt i» a marhák rondkivüli vadsága mellett nom történhetett elegendő praeeisioval; s hozzá az oltó nnvüg meg a lábbad.ozá« nagyon olőro haladt fo-kin létező darabból vót«Wb —''Igy a joleníoltáai ki> sérlot igon kovéa tanulságos eredményt s adatot nyújtván, uiáa alkalommal toondünk kísérletet, hogy az oltások 0 ragálybani hatásáról ön tapasztalatunkból mondhassunk véloményt.
Szlvoa volt Ön lapja legutóbbi számában rólam, s igm mogérdcmlctten mólt. gróf Forgács főbiztos úrról diesérőleg értekozni; ki valóban ritka erély-lyel, belátással a ernyedetlen azorg.dommal, s mondhatni béketűréssel küzd a vészt feltartani, adja Isten, hogy sikerüljön neki 0 tény, moly lUdáídua következményeivel a legszebb jutalmat, polgártársai méltánylását kiérdeinlcudné.
>11 ongem illet, ha főbiztos urnák jóakaratú szorgídmas, buzgó napszámosra lesz szüksége, bonnem tisztviselőn kivül még áldozatkész polgárra is bizton számolhat.
Mi romónyeinet a ragály jövője iránt illeti, azon vélcménybon vagyok — az tokélotcson tőlünk függ.
Meggyőződésen), hogy ezen nyavalya a lehelő legveszélyesebb mindon b''tegségek között; mi''ftz összes állati fajt látog.itja — de ragály lévén, ko-züukbun van azt majorjainktól távul tartani. Csak az a Bícroncsétlonség, hogy köznépünk — mely a ku-ru<slónak a legcaztclonobb babonát elhiszi, s tanácsára a legbohóbb eszközöket f.lhasználja, nekünk a 1 ''gtormészctosb s kézzelfoghatóbb igazságot nem hi-b :i, h ajánlott czélhoz vezető (rs/.közcínket—mert némi áldozattal m kényelmetlenséggel jár, nem csak megveti — do ki is játsza.
Azért az ételmiség feladata a népnél oda munkálni, hogy a rendőri intézkedések*) végrehajtásában az e-zzel megbízott orgánumok minél kövesebb akadályt találjanak^ meglehetünk győződve,hogy valamint azKuropát századokig duló koleti embervész (Pestis orientális l.ominum) a jól kezelt clkülönzés által kikiiszöböltc-tott ugy a marhavész is, mely hasonlag csak boho-■ott, nálunk soha nom koletkező ragály által, mely n lovcgő által nagy távolságra soha nem vitotik — terjeszkedik tovább,igen hamar nemcsak megyénkből— do honunkból is ki fog Irtatni. l)o erro ugy mint mindonro egyetértés és közöa jó akarat kívántatik. Quod fac, sínt supori 1 Dr. VISSY PÁL.
'') Melynek Umortctlijt ji''nö SíAniuiik ho«/a. Pxork.
Volusianusnak:
8Í110 vano ptibllra l\»ma.
11a ió hiro, novo valakinek vagyon,
Ilazug száj 110 költse, szükséges az nagyon.
Saját virtusoddal jó liirod szerozzed,
Hogy hasznát éltedben nyilván megérezzed.
Aiirelianttsnak:
Qno major, ro plafatlllor.
Ember monnél nagyobb méltóságban vagyon Az engesztelésre annál inkább adjon.
Jó, s kegyes fülöket, hogy khesson bizni
Kegyclinességéhcz, mely sok, nom csak Izni.
Muximianusnak :
M«li''ui morl, <iuain sibi vivőre.
Sokkal jobb meghalni, mint magának élni, Akár kinek erről ugy lohot Ítélni,
Ki csak magának ól, nom használ ¿enkinek, Azért ha olvész is, nincsen bánni kinek.
Constantinus jtitiionuik :
DÜÜcUIa tjiiac pulohrs
Nehéz rá szert tenni valami igen szép Mindon részoibon hibátlan, jó és ép.
A jó, b szép dolgokra sokan vágyakodnak Tegyék magukévá, azon tanakodnak.
Mas.
Crrt.-ouU) «uprrbia, <lccre»clt fvrtnn».
Hol a kevélység nÖ, a szoroneso ott fogy, Homénység oszlopa, ma szemlátomást''roL''y.
A kovoly emlwrnok az Isten ellent áll • Az áldás helyéb«, házára átok száll.''
Maffnentiu.1 Qallnsnak:
Puilor Jiivrnl <luuu, «. ni <I0<I< CU1.
Ifjúnak szemérem jeles ékessége,
Oreghoz nom illik, ha van ősz vénsége,
Kontárkodó ószrovótf^tölr |az ügyo-sen kószitett lapdacsok hatás nélkül maraílAsAra nézve.
A tapasztalás bizon) ítja/'' ''"így \ annak bo togségftk , melyeknek tnakaosíirtgh még a h-g-Ugvesebben készített gyógyszereknek is ellen áll, minthogy ezeket még mdködni sem engedik. Ilyenkor azt szokta mondani a boteg, hogy sciiimi baja sinos, pedig épen e nyilatkozat ejti kétségbe az értelmes orvost, scsnk akkor nyugszik meg. midiin a lwt<»g ''.ajKHi^lí ellebbent az első Jaj.- . --- -------
Ha aggodalomba esik az crtclmes orvos, midőn ily cg\es beteg baján kell segítenie, mekkora iába vágja fejszéjét akkor, midőn nem egyes ember, hanoin egész embertömeg ilyncmll gyengélkedésének orvoslását tllzte ki magának czélul!
Lássa, kedves tTorsánczky orvo« ur, én ugy vélem, hogy ön már több izbon gyógyított all''éle makacs bajokat, melyeknél azt mondta a beteg, liogy semmi baja sinos, ön azonban ebből következtette a baj nagyságát, s szorgalma által oléidézte a jajt és sikor^bon gyógyított. Ezt pedig következtetem abból, hogy ön a „Zala-Somogyi Közlöny" ez évi 28. számában már a li-ik dózist adja bo bct<gónck, s lám, a gyógyszer nem működik, a beteg még mindig azt mondja, hogy semmi bnja, pedig ön mégis igen jól tudja, hogy a baj nagy. Unnok gyógyszere nagy avatottsággal készlllt, némely dózis elég ct-ij ős alkatrészeket tartalmazott, de jajt még sem idézett elé, mort nem hallottunk mindeddig egy árva hangot sem, mely arra mutnt-na, hogy n gyógyszer működik.
En, mint alVélc kontár, megkísérlem önnek elmondani, hogy miért nom működhetik a gyógyszer, talán még is sikerlll majd önnek elvégre egy líeoipét készíteni, mely addigi fáradozásának eredményt adliut.
Annyit megenged ön, hogy a gyógyszer csak ugy működhetik, ha a tent boteg részeire hathat, 0 nélkül ereje olveaz. l''edig lássa, a Inj-rok, melybo ön lapdacsait takarta, olkorUli a boteg részeket, s hatáson kivlll helyezi.
Az az: ön a „Zala-Somogyi Közlöny "-Ion tette közzé avatott tollal irt nyílt leveleit, s épen azért tévesztették el hatásukat, mert Kanizsán azon lapot kövesen olvassák, s akik olvassák, azok önnel egy értelemben vannak, kik épen a/.t akarnák, a mit ön, s igy a jóakaratú tanács és figyelmeztetés fölöslegessé válik ozok-ro nézvo.
Akikre legjobban rájok férno, azok nom törődnek vele, szükségtelennek tartják, mond-
Nent buja ifjúban tiszt.\aág czimorc, Vénnek pedig kellett immár jutni erre.
Constantiusnuk :
JVtioní »it prliidplt iu^«. 1 .1 Mindent ínegliallgasson fojodolom füle,
Senki szomorúan cl 110 monjen tőlo, — Ezért dicsértetnek a kegyes királyok Mindentől u az áldás ugyan omol rájok.
Valeutinianusnak :
l''iiiuepj aervatur jnatua.
Igazat mivelvén ország fojodclmo,
Lakosoknak vagyon egész segedolmo, Jó nrok hüségo mind megtartja Őket, Nem bocsátván rájok, más ellenkezőket.
Thcodostusnak:
l''.ripoic (cluni, 110» daic ir«to ilofc». Haragod kezébo nom kell fegyvort adni, De ha leond, azt js hasznoa kiragadni. Férliu haragja Isten igazságát
Nom teszi, sőt sátán gonosz kívánságát.
Arcadiusnak:
•Summa culunt Slibito. A magasak szoktuk hamar loomolni,
Azután, hogy egyaster kozdqttok romolni. A nagy méltóságból hirtelen kicsik, Kinek veszedelmét igon sokan lesik.
Conslantinsnak:
Malo parturo, matu iIUjm tíI.
Hosszul szorzott jószág nem lésaon állandó,
Embornél, sőt attól hamar, megválandó. Ki ebül mit gyűjtött, ebül cl is yeszti, Másnak birtok alá szomorún ereszti.
(Folytatás köv.)
ván, hogy Knnizsn közügyeínok Bcmmi lmja. Pedig ön jól Ittdjo, hogy o baj nagy h azért n gáncsolódások daoziíru nem riad vissza a további működéstől.
Hogy tehát ön fáradozásának eddig semmi orodmónye, n% én kontár bolátásom szerint on-.''imk oz nsí oka,hopy ezen lapot épen Azok nem olvassák, kiknek ama jó tanácsokra igen nagy szükségük volna. Ha volt és van városnak szüksége közlönyre, ngy Kanizsa az, mert itt igen sok « megvitatni való. Do választhatunk-e e czC-lra egy fővárosi lapot, bizonyára nem, mert ni. országos érdekű levén, legfölebb rövid levélben veheti föl a vidékok novezetosb eseményeit, do korántsem azon egyes város, vagy vidék bnlszervezete s haladásának olémoz-(l.''tására okvetlenül szükséges értekezéseket. Vngy talán más vidék lapját válnszszukV pl. a Oyöri Közlönyt, Szogedi Híradót, stb. ezekbek elég dolguk vau otthonn, bár azt győzzék elvégezni. Tehát nem marad más hátra, mint Zala és Somógy egyetemes közlönye, mely eddig is s ezután megfelel n czélnnk ott, hol figyelembe veszik.
% Azonban az eddigi eredményeket tekintve bo kell vallanunk, hogy o lap legnagyobb részt Somogy közlönye, Somogy tartja fenn, h Kaposvárra nézvo tapasztaljuk is azon örvendetes jolonséget, hogy o lap igon jótékonyan hat a Somogyi közvéleményre, hiven visszatükrözi ngy a megyo, mint a székváros anyagi és szellemi érdokét.
Do mit látnnk a lop megjelenése helyén, Nagy-Kanizsán. Ha o város közügyét illetőleg valami jóakaratú megjegyzés merül lel, cléáll egy tábora az üres fejűgunyolóknak,» háttérbe Hzoritja azon szent akaratú töredéket, mely épen nmuzok miatt nem mozdulhat, l''edig jól meggondolhatnák azon hiú henczegők, hogy a lapban kimondott igazságot igen sok helyen meghallják, s ópon akkor, midőn a közügy érdekében tett buzdítást hutáson kivül akarják helyozni, a város jó hírét rontják, miután minden józanul gondolkodó olvadó átlátja, hogy u lap megfelelt hivatásának, do ki tchot arról, ho u jó akarat hasonlóval nem lett viszonozva.
Kanizsának közügyei nagyrészt az önérdek áldozotjoivá lesznek. Az izraeliták, kik ipon sokat tchctr.énok, jobbára saját községökben működnek a haladás elémozdításárn, s ez dicsé-rondő is, mort o szép eredményeket látjuk. Azonbnn, tisztelet a kivételeknek, többnyire cosmopoliták, inkább pártolják a külföldi iro-dnlmat h alig látunk nálok lépést, mely nrrn mntntna, hogy o nemzetiség ügyével is gondolunk valamit. Ho magvar művész látogat meg bennünket, mindig kedvesebb jelenség, ho külföldről jő be nagy zajjal; az intolligontia nem hiányzik, do nom Hoknt törődik a magyar iro-dulom s művészet felvirágoztatásával. A város más lakossága nagy rósfcben szintén nem gondol a közügyökkel, osok önérdekét iparkodik olémozdítani, holott azt sem teheti sikerrel, ha o közügy pang. Ez lánozolia lo azon lolkes töredéket, moly őszintén óhajtja itt o nemzeti szollom és haladás jobb jövőjét
így állván a dolgok, épen nem csodálkoz-hotunk rajta, ha a megyo közlönyo sokaktól nom vototik a kellő figyelombo, 8Őt igen sokan eltemetni szeretnék. Innét van, hogy Kanizsa olszik, mint tetszhalott, s lm ébredez is. Kaik mondása szoriut oisak azért nyitja fel szemeit, hogy egjftk oldaláról o másikra fordulv^ ismét tovább folytassa édes álmát.
Tehát a város közlönyének kellő figyclem-ro nem méltntáso oz ok mely gátolja, hogy ön kedvos doctor ur, ügyesen ordinált lapdacsai hatástalanul maradnak, b fognak is maradni mindnddig, mig o föntebbi ok megszűnik. Tehát arra koll önnek Recipét irnia, oz oz olyant, mely öntudatra ébreszt.
Jelen kontárkodásomért pedig szives elnézését kérem. h. c.
'' <§ 135 (3> Az észszerű gazdászat.
l>r. l.öfTlí r Károly után
UÉNYI UF.ZSÖ. X.
Hogy a meleg kénezi földünk központját, mint lehet nzt bebizonyítani ? h mint lehessen azt feltenni, hogy oly linóm test (mint a meleg) igon t-ürü tentekrt mint a vasat, ólmot, oztUtül, aranyat, platinát ób a földrétegeit hordhassa.
Véleményem szorént csak ogy törvény vagyon mely az anyagot kormányozza; 07, valamint az egészre ugy a részekre is alkalmazható.
A földtömege, magva, héjjá, lógköro azonban ogyílttvóve épen ngy mint a nap bolygóival sozek útjainak légkörével a naprendszerhez tirtóznak.
Ha már most a nan én a bolygók sűrűségét vizsgáljuk, azon eredményhez jutunk, hogy a sűrűség netovábbja nom a központi» an, hanem attól bizonyon távolságban van, és hogy a naprendszer hol vgúutjnit tekintve annak legvégBi) távoláig fokonként hanyatlik.
Itt következzék a nap és bolygók sűrűségének jegyzéke a földöt — l. véve.
Nap........0.230
Merkúr.......2.870
Vcnus.......1.047
Föld........1.000
A hold . . . 0.715
Mars........0.9.10
''Kisebb bolygók (ismeretlenek) Jupiter ....... 0.241
Saturnus......0.006
Uranus.......0.020
Neptun.......—.—.
V"> = —
Tollát a nap sürüségo csekélyebb a Jupiterénél, mely a naprondszor eddig ismert határán áll ugy-szóllván. A napnak központóli lökori\jo (Centralfu-galkraft) és sarkai kürdli forgása miatt a hozzá közel álió bolygók velo nem egyesülhetnek.
Kpon óként van a dolog földünkön, vonatkozva magára a földre, az az: tekintvo központját, clfog-lult erős állását és légrétegét.
Midőn az Isten rondbeszodó az anyagit, egy vi-lágossággóczokat kollo olöro teremtenie, hogy a vonzás központjait képezzék, » ezok napok valáuak. Aztán mivel minden ziir (cbaos) vala, kellett, hogy az anyag körök — vagy gömbökbo egyesüljék , amint t. i. a vonzás központja körül forogván, o felé rv sűrűbb anyag elemek mindinkább közeledtek. Talán uiaig sincs az egész anyag rendszerozvo. Kisértctbo jövünk ezt hinni, ha a számtalan üstökösöket, ostroi-dákat és légköveket tokíntotbo vosszük molyok a; tért bofutják.***)
Legyon azonban bár miként, földünk egymásután, lassan képződött, » fölo is lépcsőnként sürüdött. Ez földtanllag bizonyos. ,
Azon anyagok, -molyok a molognek közvetlen héjai voltak, ónon olyak, melyek a meleghez legki-Bcbb rokonságban állanak s épen az összeolvadásnak leginkább ellontállanak, t. i. timany (alumínium) és kovaföld (Kicselorde.) b valóban ozon ásványok képezik alapját a grar.it, mezeipát (Fcldspath,) bányavi-. rág ((¿uarz) csilla (Ülimmor, köznyelven macskaarany) paln- és sikkönek (Falkstcin.)
Ezen első földréteg mintegy védgátul szolgált a folülotéro lorakodott anyagok olvadásauak akadályozására. A tnologsóg tömegóben folyó állapotban lovö anyagok tohát ha olpárologtak ezen rétegen nü-süsödhottek. A moszony (Caloium) és szén voltak az olsö ásványok melyok élcnnyol egyesülve az olsö földrétegen megsürüdtek.
Midőn onnok kövotkoztébon mologsóggóoza többé nom sugározott ki oly orővol, az addig a légkörbon összesített felhő alakban létező vizeny az élennycl egyesülhetett s a földrétogokro bocsátkozhatott ott tengoroket képzendő; s miután a föld a nagy-mony-nyiségü vízgőztől fölszabadult, a nap sugarai is eljut-hátának a föld felületéig. E pillanattól kezdődik n növény- és állati élob Most minden anyag loüllopc-pedott a tengorok fonokéro, molyok nom valának inó-tyok h az egész földöt olboriták. Mindez azonbnn igen lassan történt.****)
*) Ezek ax ugynoroiott Altoroi lAk ; a/Annik ed.''.lgelA 7''.
Kinyi.
") A Centanr caillagtAlnak legfínyetb cMllaga k<l tudo-ni&sot a«, m-ly a fflldlirtx legkotvlebb; 01 ugyani» 6,161,020 millió goograph. mírfdld lAvoltAgra rtik. Neptun jxxlt^ 681,600,000 geogr. inírtfold mettiotAgbeii Ali. Van tchAt ok hinni a<t, hogy a Neptumon trtl míg niAt bolygók i« litexnek. Nem «ok lia mf„'' ogyot gondolunk. Ta''An erd« üvegek il§ egy rét- tlen »»gílyAvel folfridiixhetö len. TAvoltAga n napt.il 1200 egv''ta 1600 millió geogr. mírtfóld lenne, »ürii''go pedig n NeptnnánAI etekélyobb.
Kinyi.
A vttAg Itt felhoxott kololketUröll tan a Kant-I.apla-Cfl-ttle. Kik o tM*p eliníli-tít bavobl>on ismerni kivAnnAk nj^nln-iiAk Zlmmernianu : „l)lo Wunder der llrwelt/ ft Littrow ,l)lo Wu-tdor des Ilimmel«* jele« uiíiYelt. IWnyi.
••''•) Mily la««u lehet tt a k<tp<VI£a Ilnmbold HAu.lor 1V|-auerlkal uUtAaaiból tűnik ki, linl U ax 1769-ben tVmadt Jorullo novii TulkAnt 44 ¿r uiulvn meglAtoffatvAn, a IAvA» mijf ha<a.lrka-Iban Utónak talAlta, akínt, hogy e^y i/ivnrt aionual meggyújtott, Hehliiger 87 At múlva ugyaua''.t tapaxxtaiA.
Innen «xAmltva, miulAn a vulkán Által kivetett lAvAnAl a fdld trilllóaxor nagyobb tömeget kópét, ax^rt ennek h ''MnHiex "billió ívok ixiik«.^geltottok. Igen tanultAgoi Hin ln.lT t.niAr o/ ir-drinbeni siAmitixa, mély haxonló hUléaen nlaptxik, » mviybOl kitűnik, hogy a fóldnek mlg mo«Uul l^vmír«Jk< ig jutott 363,000,000 ívig kellett hűlnie. Kónyi.
Azon anyagok, melyek a ineleggóczától elpárologtak h a föld első kérgén megsürüdtek, szükfcég-kép kevesbítik :v központ tömegét s a megorösödött kóreg rétegeit töiniiritil; ós sürüsitik : ezon rótogok-nelc tehát sfllyedni kellett amint t. i. hullámzó alakot vettenek « szakadásokban mugnyiltanak, melyekből olvadó érezek folyékony állapotban történek elő: ez az vl»ő tengerpartok és hegyek eredete; ainii t c*oi okok az okozattal szaporodtak, a tengerek még inkább lemélyedt ik, a l|Ogycknck nagyobli ellenhatást kelletvén legyőzni, nagyobb erővel emelkedtek íí így nagyobb mtigasságoí íh értek; a vizek fekvésüket nagyobb orővol válto/taták s így nagyobb áltörébcket és az anyagok inóg nagyobb helvváltozását okozták, melyok o miatt igen nagy terjedelmű üllodéki t kó-peztok. így találhatjuk a fólJrctogoibcn egy vürza-varát a sziki ik-, érózek-, homok-,agyag- és krétano-uieknek, melyek részint ülleiicdúsek, vagy helyval-tozáRok, részint emelkedések, kitörések és kiömlések áltul támadtannk.
Itt következik a különl>özŐ ismert tebtok sűrűségének jegyzéke. Ezen táblázat szerint lehelne fg-galmat szorozni :\ fölkórgo c''s légrétegc felöl, ha t. i. a testeknek helytU azon rondben lmt;''roznók meg, mélyek azokut sü/üségük után illetik. Miután azonban o Bürüség különl>ö/.ö összekötések által módosit-tatik, ugy az ez irányban megállupitnndó sorozat a valónak nem fclclno meg.
Tényleges az, hogy: a kérgesedott tcfitok a azok különböző Ö8sz(d;ötései, melyek a föld kórgót képezik, sokszor a föld forradalmában helyükből kimoz-dlttattak, 8 mi a göznomil teztoket ilh-ti, ugy ezek sa-já os rokonságai számtalan összeköttetéseket engednek s különböző sűrűségeket, melyek isiuét nagy hullámzásnak nlávctvék.
I bég - - - - - —.
Nem mór- ( Világosság .---—-. legelhotőkí Meleg .... —,
) Vilbmyosság - - - —•
A száraz léget 0° mellett 700 mill. nyomás alatt mint egységet vévo.
Vizeny • 0.009.
Légkör I.égony ... - 0.971.
T, /7í>. Légony><0.971.=a=77A __ . ÍU)C.
Uq2I. Előny'' X1.100.=23.) = Um
..... / Eleny - UM-
Légkor ^ Hn,/ftny ((1llor) . . 2,470<
A vizet 4° mellett mint egységet véve.
/ Sznlajka (Pottascho) - - 0.87 \ Szikng (Sodlum) - - 0.07 _ Vizeny */»• térimében vagy
Viz. I Vlz
i''tíyban
11.11.
Földrétegek
A föld közopén mo-logbon folyékonyak
88.89. 1.77. 2.08. 2.50. 2.05. 8.68. 4.00. 4.95. 7.U. •7.20. 7.29. 8.85. 10.47. 11.35. 13.59. 19.23. 21.53.
sulyi
Előny ''/,. torimébon vagy
súlyban Villó (Phosphor) -Kén - - - -Timany (Alumínium) Kovany (tíilicium) Szón (gyémánt) Moszony (Caloium) Iblany (Jod)
Horgany (Zink) Vas Czln
Kéz -
Ezüst -i Ólom Higany Arany l''latlna
Miután ezok azon legsűrűbb tostok, melyek leginkább közelednek a vonzáB központjához, úgy következik : hogy az utóbb felsorolt érczcknek a föld központján folyékony állapotban koll lenni. Mint tarthatja azonban a különben oly hlg molcg ozokot úszóban ? Ezt fel- és szétoszlató erőjénél fogva eszközölheti. Mindazáltal nom lobot az érezoknok egész a központig jutni, mivol a középponti lökcrő attól azokat távol tartani törokszik, ópon úgy mint visszataszítja a nap azon bolygót, moly bizonyos határokat haladva felójo küzolodnék.
(Folyt, kövotkozik.)
Megyei tudósítások.
Zalából.
Zalamegyo hatósága augupzttiB hó 3-án tartott tiszti ülésében 2034. szám alatti rondelctét bocsáj-totta ki, mely által folyó évi szent Mihály naptól, mint a feles, mint a szegődményes birkatartás egész megyében megszüntetik.
A hirdetmény hővezetésül, mint az erkölcsi, mint n nomzet gazdászati szempontból taglalja a kórdóst óh indokolja eljárását és kövotkezondőkópon fejezi bo a rendeletet:
„Ennélfogva a baj gyökorcs orvoslázatokintcté-ből, a b/.átnoB napi renden lovö a személy és vagyon biztonságot fenyegotő gonosztettok szörnyének egyik agyarát véli a megyo kiszakítani,midőn a munioi palis élet alapján stntutoriua hatalmánál fogva elrendeli: miszerint minden szolgálatban levő juhásznak a mo-gyo területén akár szcgődsóg uz az szolgalati díj fejében, akár föle» egyezkedés mellott engedményez* tt birkatartása jövőben örök időre eltiltatik, s minden
<0 130
(tor a legközelebbi Bzont Mihály napra bármi alapon bírt birkáit eladni köteleztetik, — mert a
___e határozat kötelező erejo olól magukat kivonni
moréazkcdnónok, azoknak ily fajú jószágaik az illető fő- ás alszolgabiró urak által olkoboztatván s elárvo-rostotvén, us ebből befolyt összeg pénzül fog kezükbe adatni. A birkatartó gazdáknak pedig a/, úgynevezett tnrtásos juhpásztorok félfogadásától i őrízkedés szigorú kötelességül tétetvén, a száraz vagyis kéz-pénz ftzotéssel ellátott birkás száraadók és bojtárok inegssorcéséro és folytonos tartására utasíttatnak; ellenkező esetben ozon megyei végzésnek megszegésében vagy kijátszása kísérletében tapasztaltak, any-nyiszor, a mennyiszer. 100 frt az az egy száz forint o. ért. pénzbírsággal lesznek büntetendők. Kelt Zalamegyében 1803. augusztus 3-án Zala-Egorszcgcn tartott tiszt ülésben. Kiadta : Nurgóth Jen», megyei 2-od aljegyző."
Ezon intézkedés horderojo nagy, do csak akkor lehet hatása és állandósága, ha a megyei hatóság egész erélylyol lépteti élotbo rendeletét, szüntelen oílonörsi kivitelét és egész hatalmával támogatja n birtokosokat és védi a juhászok bossuja ollon.
Nemzet gazdászatunkra pedig csak az által lenne befolyással, juhászatunk csakúgy emelkedhetnék általánosan, ha a rxomszéd megyék hatóságai is, áthatva az ügy font<>.« Agától, Zalamcgyo példáját követnék és hasonló ié,;»on megszüntetnék a szegödmé-nyes juhturtást, ugj hogy ezon elv országszerte elismerést nyerno. T. A.
Mohára, 1803. öszhó 14-én.
Vidékünkön tartózkodik, vagy egy hót ÓU Ju-renák nevű bécsi vállalkozó, ki az áliadalmi papírgyár részére a néptől szedi ösase a kukorícsafuaslá-uyokat. Enditott vállalkozó 60 osor mázsára szerződött, látván azonban, hogy a szerződött mennyiséget nehezen szállíthatja föl íiécabc, f< Isőbb helyen 10 esor mázsa olengedtotott. Vállalkozó még a 40 ezer mázsát is nehezen szedi össze, mivel többnyiro Magyarországra számítván, itt még a szárazság miatt a tengő ri foszlányokat a szárral ogyütt takarmányul használják, kevés eladó találkozik. Ebez járul még egy adag vastag értelmetlenség, t. i. az, hogy a fol-világositlan nép között találkozik mindég olyan, viz-fejű kolompos, ki ty jó szándékot butaságból balul mugyarázván, készakarva konkolyt hint. Így történt helybon, amint a kapitány hatósági rendelőt szerint » népnek kihirdette, hogy a kukoríezalevelot az itteni vendéglőben szállásoló vállalkozók l fiijával mázsáját beváltják, — nóraelyok helyeselték, mások megátkozták a zsidót, hogy már a kukoriczaszártól is megakarják ökot fosztani. Sohaso hittem volna, hogy » jó szándékot annyi rósz akarat ellensúlyozza. Egy hold tengeri ad vagy 3 mázsa foszlányt. Ugyhiszcm, több gazdász meggyőződhetett, már arról, hogy a lábasjó-szág a száraz tongorí lovolet nem Igen eszi; okkép cs valódi nyereség * gazdára nésvo, ki onnok értékét eddig meg nout ismerto. Vidékünkön azonban mindon-esetre legnagyobb baj as, hogy a tengerit még a száron lofoaztják, s a megtisztított csövot viszik liaxn, mig l''est,- Fehér,- Vosspréiumegyékben azt tnpa»ztalám, hogy a tongoriröl a foszlányokat otthon szedik lo; o szerint a szár egésson elkülönitvo adatik a marha elé. Hiz kell még ahoz vagy ö—0 év, mig a nép ez uj s hasznos találmányt kellőleg méltányolni, s a belŐlo eredő iamoretlen jövedelmi forrást elismerni fogja.
KUGYEUAY.
A széna javltásAról.''
Anthoxantum odorntuiu nevű szagos fűtől a széna igen kellemetes illatot nyer; iniiitán pedig az ilyes füvol kovort széna as emésztést nagyban növeli, csen fűnek magvát igon hasznos a kaszállókra szórni. Id. rigiczai KOVÁCS JÓZSEF.
Hirek és események.
A Ha c« a szép Magyarország lenno a régi Görögországgá, benne Delphi bizonyára Nagy-Kanizsa lenne. Apolló templomál>an volt egy barlang, melynok száján utálatos, káhitó bűz emelkedett ki, ez bírta jóslásra a sxcroncsétlou nythiákut. Fölülmúlja csen barlangot a kanizsai israelita iskola pinczéjc, mert ez «gyszerro 4 pytbiát jövondöltotno, a monnyiben 4 ablakán leheli ki a természetes és nem tcrinészotos ha-J.Jbil kimúlt barmok azáradnxó köpönyoiből kipárolgó dögillatot, zavarván gyomrát az arra járókelőknek, borzasztó jótékonyan íntva az érdomes izraelita tani-J/>i kar a tanitványsereg egészségre. Azon utoza raeg-tehetiSs népes azokott íonni különben is, s igy a py-thíák számú igen nagy, kik aztán néha-néha czifra áldást jürendölgotnek arra, ki ason helyet ily polizei-ívidrig jóadáyá varázsolta. Figyelmestctjük az illőtöket, hogy esen boazantó körülmény megszUntoté-nW''I a számos hozzánk érkező panaszoknak clojét vegyék. (Jleküldctetl.) *
A Lakatos Sándor tánezmüvész által, Zala-Eg«rszegon rendeseit tánez vigalom az alföldi szűkölködő testvéreink javára 20 ftot jövedelmezett, mely összeg az illető helyre minél előbb el fog küldetni.
A Dicséretet kell szavaznunk az útfelügyelő-nok, kiro n város középutja vau bizva, mert valóban tisztán és evélsserücn van ren<l«*ve«
A Színészeink távozóban vannak, felhasználva az alkalmas időpontot. Csudálatos körülmény az, hogy ittlétők tartama alatt gyenge pártolásban részesültök, most azonban megjelont egy óriási majom, alias: bóka raöly égés* bajukból kisegitotto. Igy csak van koleto a nemzeti szinészotnok Kanizsán is.
A Horváth János, vulgo Mácza; zalavári szülotés, 23 éves, r. kat. sármelléki illotékü — közlegény a 48-ikl Emészt főhorczeg nevét viselő sorozrcdbÖl, bcsorozt tott ez évi május hó 13-án, s megszökött ugyanő hó 16-én a nagy-kanizsai katona-állomásról — b Hajnal rabló csapatához csatlakozott, s számos rablásban résztvott, különösön Szt-Lászlón Osztorhu-bor és Doák Foroncz uraknál. Szopt. hó 22-ón esti 7 órakor ogy czirkáló cseudör őrjárat által üldözőbe vétotolt s megsobcsiltctvén, elfogatott; szopt. 20-án Nagy-Kanizsára hozatván, kauott sebe kövotkeztébon f. hó 10 esti 0 órakor meghalt miután előbb 14-én, a tüdejében lövő hegyes golyót kiköhögte.
A Nagy-Kanizsán a sörházutezában ogy szegényebb sorsú csohombor egy korosmában ivogatván, reggelre az udvaron halva találtatott. Hihetőleg gutaütés okozta halálát.
A A kinek nincson tehetségében utázásokat tenni a világ öt részeiben, s még is ohi\jt idegen tájakat látni — anntk ajánljuk a Zöldfa vendéglőben 300 fénykénben kiállított gyönyörű világtárlntot megszemlélni; mely csak néhány hatosába kerül.
KnpoftvAr.
= Mólt. Méroy Károly főispán ur a székvárosba megérkezetl.
t Horti és Hígiozai idöshh Kovács József f. hó 0-án meghalt; szomorú kötelességet teljesítünk, midőn lapunk kedvelt, szorgalmas munkatársa, a hazai gaídászati irodalom fáradlifttlan művelője, az ép oly jó honpolgár mint családapának haláláról koll említést tennünk. Ugy volt szeretve, hogy a könyük könnyűvé teondik felette a hantokat. A ki elköltő tözött tcstbon, megmarad az emlékezetben ... Áldás legyen porain.
• Mólt. Méroy Károly főispán ur, jolon nem lőhetvén n Kaposvárott tartott népünnopon, 6 frt ó. é. küldött lw szerkesztőségünk hoz az alföldi sxükölkö-dök segélyezésére, mely a központi segélyző bizottmánynak átadatott. Vegye a neiues szivü adakozó mély köszönetünket a szenvedők nevében.
* A Siót o hó vége felé nagy ünnepélyességgel
; adja Ii
Isten ;
megeresztik (ha jól hallottuk 27-én) hogy soha meg no bánjuk.
* Kaposvárott több lelkes egyén azon működik, Imgy a székvárosnak rendezett Uuácsa legyon; megilleti, kár volt a kttxoli ifli»Ul>An is elszalasztani a jó alkalmat, sokan viszik a népei, s nem tudják hova?
* Gymnnsiumunk, melynek folópitéséro a buzgó adakozók oly szép áldozatokat tettek, gyorsan épül, több mint 120 ember dolgozik rajta naponként; mához egyévro —lm font is ugy akarják, mint itt alant — már hirdetik ben no azon igéket, molyoknok a nap után lognagyobb világossága van a földön, a tudomány igéi).
* Pozsonyi színtársulata SzigotvArott kedvoző sikerrel működik; pár tagot nagyiján dicsérnek.
* Láttunk almafát nom csuk virágban, hanom dió nagyságú gyümölcscsol; az ökörnyál is szépon úszik, tán teljesül a gazdák vágya — a hosszú ősz. Kell is ily takarmánytalan világban.
* Műkedvelő társulat alakul a székvárosban jótékony czélu előadásokra.
* A Kaposvártól vezetendő vasutszárnvvonal kiépítésére, 1* roistlldtlor uradalmi haszonbélő 6í>,000 frt o. ó. ajánlott fol. Érdomes, hogy ily ajánlatok nyilvánosságra hozassanak a közönség előtt.
* Mint halljuk, a Lajpnikfólo kávéház helyiségében rondozott vigalom 14 ftot jövodclmozott jótékony ozélra.
* Egyik földbirtokosunknak oly biyán nőtt őszi ronczéjo vari — hogy h* még pár hét ilyen lesz — mint mondá — lo kell kiszáltatnia, a magot is nyer. Minő különezségok a természettől I egyik bolyon kétszer is aratnak, mig más ponton ogyszor som volt aratás és köznyomor dal.
INTyllt posta.
Cs. 8. Pesten i flaiveacn tcljeiltjilk n leveledben kívántakat l * Upr.SI la IntAakidt ink, do a hA»*Am t ad.ilg a .üölgyfu-Ur'' t. saerkes aösAgAhm küldjük pAidAnyaldat,
E. 8~nak, S/ukAtaiban : a beküldött m(l remAnyt nynjt; tn.Lui» ön nevít velünk. A „Honfl»»A--ban több eorrectaAg, jobb klvllnl, mint a „Nofelejubea. V. Marlaka atemei Jobbakra la lelkesítik Unt.
P. O—nsks moat mAr uindAnt felhaitnAltunk, a jörö „kivitelivel, mely na binta virAg " Kllldj ujakat.
N—nek, Had*sonyban : aa (irmtts ¿do«, de a ver» keserli.
.A lúdtoll I* alant JAr a árelleni, mely veaetl.
DrAva parti tlllnkóanak i me^rkeaetl ; a többire : a mint 8n akarja.
J —K -nak t Rendiben v.fjruuks a WsjdlU «1« naptirra n<*are Írjon ön a kiadónak.
.Meleg van." Csudilatpa, bogy a yonlrAahan U klmrlejf-*/|k a« ember, hit a ixinttfttldttnl pedlff Itt önnek Jobb ara-lAar. van klIAtiaa. *
Tapol.aArai Adjuk, mihelyt rA J«n a tvr.
K. J—nak KlglciAo i Ugy leaii mint öu klvAnla.
IlukógAlinak i VArJuk a aonjcora bOa IrirAsAt j utoltA klil-demAnyrd megk^aett, ez a> «ka, hegy mAaik itAmra kellett hagynunk.
Felelő» HzerkeHztö: ROBO^I8TVÁN.~~
WnjdiU József kitvdó, lap- ós nyonidatulajdonoH Nagy-Kanizsán.
Gazdasági tudósítások.
Nagy KniiIism, Folyó hó 12-én tartatott országos vásárunk, a szép idő következtében igon népca volt. — A vásárról annyit mondhatunk, hogy tokintve a mostoha körülményt, a keresethiányt, s a pénzszűkét — jónak mondható, mort a kereskedőnek, iparosnak, s bár minémü üzlctbelinek, ha nom a csurgott, do caepegott; megemlítést érdemel azon oaot, hogy daczára az orazágazorto nagy azáraaaágnak u ká|K)szta szása G—8 frton kelt holott 20 frton alig reménylottünk kaphatni; cz onnan magyarázható mog, mivol Steyer- és Horvátországból rop^Mtnt szállítmányok érk<ztek. — A Somogyban több helyen dühöngő marhavész okozta, hogy a vásárra szarvasmarhát hajtani megtiltatott, erre azután a mészárosok iaaiottok felébb szabni a hua árát, a gabnaüzlotben ronuont levertség uralkodik, mert a külföldi általános jó termó-aok szükségtelenné totték a kivitelt, a igy a forgalom csjpán a lielfogyaaztásra szorítkozik —szóval semmi-félő torménynok nincs kcleto.
Időjárásunk gyönyörű, örül az embor ily szép napokat élvezhetni, az őszi vetések bofejoztottek, s a korábbiak oly magasra nőttek, hogy a nyulak is elbújhatnak bennök; a repcse is igen szép, s kedvező idővel tán még virágzásnak is indul. — A bor környékünkön több hegyoken a tavnllval egyenlő mor.y-nyiséget eredményezett, minőségét azonban forrásuk miatt majd később köxöljük; annyi bizonyos, hogy aki korán szürotelt s éretlen szőlőt szedett, az egészséges és jó bort no várjon.
A mi a heti (Ulotct illeti, majdnom pangónak mondható,az árak következők: lluza 84—87 fontoa 4 frt 25—60 kr. Itoza 79—82 fontoa 2 frt 80—90 kr. Árpa 2 frt 70 kr.—3 frt. Zab 46—40 fontoa 1 frt 90 kr.—2 frt. Kukoricza 83—86 fontos 2 frt 90 kr.—3 frt. Kopezo 0 frt 60 kr.—7 frt. Fehér bab 4 frt 80 kr. — 6 frt. 100 fej káposzta G—8 frt. Egy zsák burgonya 1 frt.
KnpoMvnr, okt. hó 1G. Folyvást gyönyörű őszi napok; pár órai eső, melegtől fölváltva; mintha a természet most akarná visszaadni, mit a nyár folytán elvett; késő, késő I A votegotés még tart az elevottok dúsan keltek, és zöldcinek. Látunk virágzó, sőt másodszor termő fákat. Az clcségár változatlanul áll, s mult számunkban közlöttekro utaljuk t. olvasóinkat. A zöldség jóval alább szállt, mint az ősz clsö napjain fenyegettek bonnűnket árával; a káposzta szépon borúi, korékrópa is lesz holylyol-helyíyel; sok speou-lans aligha fol nom sül, kik mosszo vidékokon jó drágán foglaltak lo káposztát, hogy itt majd rásózzák a publikumra; most már lohot vonni 10 frton százát a káposztának, k fogjuk vonni még alább is. A zsemlyék, péksüteményük még mindig oly kicsinyek, mintha készülnénk az éhonhalásra; aokan Somogyban is szeretnének szükséget Jósolni, hogy saját zsobjoi-ket megtömhessék, do az ugyan nem leaz. A szónaár az, mi néhány krral inkább omolkcdlk, mint som száll; o téron is megeshetik, hogy aokan oleaóblutn adnak el majd a tavaazszal, mint moet a hogy kórlk, s nom adják. (m. p.)
Vt''Hzprém, oktobor hó 14. Piaoznnkon soromi élénkség, mit annak koll tuliridonltnunk, hogy a ga*» dák a vctogctésscl vannak elfoglalva; az hoz termé ket, ki épon rá van szorulva. A kitűnő buza: 4 frt 60-00 kr. körönaégca : 4 frt 4 frt 16 kr. Itoza: 2 ft 80 kr. Kukoricza 2 frt 60—70 kr. Zab 1 frt80—90 kr. Egy zsák burgonya 1 frt 10 kr. Egy mázsajó axéna 2 frt 60 krtól 3 frt. Egy akó i\j bor 2 frt 60 kr. Időnk kcllomoa; az egészségügy kitűnő lábon, csak pénzűnk nincs. r>
A mdr itmert Mnwt cntlra ujabban adakoztak : Palin! Inkoy László 6 frt, Tárnok Alajos 1 frtot
JSTytXt tér. ♦)
Gyöngyösmelléki szomoreszk.
Gyöngyösmcllék nagy falu, nagy falu; IJonn1 a rózsám szomorú, szomorú, Azért szomorít rózsám,
a rózsám, Mort szerelmem felmondám,
folmondám l... Eszrovottom, hogy egy ur,
liogy ogy ur, A osalfaért lángra gyul,
lángra gyul} ,Megcsalsz engem éaeaem,
kedvoseni 1'' Azt mondta hogy: „sokaaora, sohasem lu
Megyek cgyazor caendesen, caendeaon; Ugrik az ur a körten,
¡•kortont ,Ki volt nálad Juliska,
Juliaka 1 „Sonki" — podig ott feküdt Molletto a — tiytpipa,
t(\j tpipa ...
jOrdvupaiii Tilinko*.
'') Itt mindenki kSxSIhrtl verseit, ha minden sorArt 7 krt
a etenkiviil a b/lyegdljt megAietl. flierk.