* DjVu fájlokhoz használható szoftverek - A "Következő" gombra kattintva (ha van) a PDF fájlhoz juthat.
| 2.06 MB | |
| 2009-01-26 15:01:14 | |
 | |||||||
Nyilvános  892 | 5146 | Rövid leírás | Teljes leírás (150.89 KB) | Zala-Somogyi Közlöny 1864 022-024. szám augusztus Zala-Somogyi Közlöny Ismeretterjesztő lap szépirodalom, kereskedelem, ipar, gazdászat, tudomány és művészet köréből III. évfolyam A következő szöveg az újságból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: Nagy-Kanizsa. Harmadik évfolyam. mm HÉ 22. szám 1864. augui széplrodaloin, kewskedelemJparrsizéi^a^fflpMBy ésjttftvfegget köréből. A^k^lF- j i 1 v kr-,rtHn<ie,tó":kí°é63, h"*i,MS Pe,it "*•\'»* T fcr,, 2or 6 kr. ífatoam-toTílW beiktttlíért.5 kzt*bélve|rtijéri 30 Ir. fcétemU. A betktatáe, d,j . » Up kiélését .lieto mindé- lárgv . kirfi hWitilho, N^v-Bjmiair», a kp. ».Uei^t«taliDÍt meW toUró^ek ^„isaai USait \' __ oérmentve a Haerkeilt8lígfieEkfllaen35k"KaposTÍr™r ~ —- _J=== =^í-^^^__— nmmiüm halottjai. tSzalRyLászld meghalt! Egyászhírszáguldá keresztül szegény hazánkat e lefolyt hét körill ; e gyászhírt susogta mindenajak: illő tehit, hogy -¦-e^eatvérniegyB tolmácsa is tegye le honfiai ajkáról-mégegyszer e fájdalmas hirt és szórjon, bár későn is, nefelejts virágokat nagy halotrmik nemzetgyászos síxdonibjára. ... - MuudjákVhogy Bonaparte családnak" van -egy szerencsétlen honapja jnlins: óh .ez évi _ jnlins AlflR llnnSnk nnyai lcálilén jg mély _SEb.e- ket-szskgatott föl jr nem pillanatnyira komorult-el fölötte;egy szebb jövő--reményének tiszta láthatára. Nemzetünk temetőjében három uj sír domborul 8 a sír alatt érdemekben gazdag s nemzetünk háláját toéltánjriktizdött há- _____rom magyar szendereg. ^ - 7 ~ K ne tudná e nagyot nevéiír? Szalay László hányt el közülök először, mégazon vigaszban, sem részesülve, hogy édes - hazánk viráuyain tört volna meg szeme fénye; pedig-haloltunk szerette"hazáját s tán e szerelem vitte őt^orán a sírba. g-^Biai»r^^m.-»pi^I9r wCletett Budán, LoTátyja^^KMságit^a^\'völt, Szülőföldén és Székesfenlrv^rott végezvén tanulmányait, ügyvéd lön, de nem maradt az.. A hazai körülmények s hazánk.fölkent bajnoka Széchenyi ;t&rekvése fölkelték benne a közreműködés szellemét, 6 elkezdett az irodalom\' térén szol-gálnPa hazának, főleg mélyebben tanulmányozva a hazai jogi, állami s történelmi viszonyokat,- melyelH$tachjsxának Jelejtheüenné tevék. Müveit eleintén nem pártolta a nemzet, aratott Elvei s tudománya képezték > későbbi idő vezéreit. Az akadémia 1856-ban levelező, ~\'1888-I^TfXa5^^»^TÍlia<totti. 184S— 1851 évek tevék pályájának legnevezetesb korszakát;mint történetírót ismerte meg (it a nemzet. 1848. Frankfurtba ment mint e ^sr-JBAf-kDldpttej 1849-ben pedig Svájciba vonult. S ezen időtől kezdve jelentok meg történelmi munkái, melyek reá a babért -örök-időkre-tütét--ü------------------- . 1861-ben Peatvároí egyik követe jelent meg—az országgyűlésén; __csakr egyszer. Büóno- - kolt, de ex annyira klaasikus volt, hogy felejt-hetlen marad mindannyi előtt, ki hallotta. Ezen időtájba esnek a horvátügyi röpiratok, melyek scnsatidt -idéztek «1«. E folytonos munkásságai akadémia körüli fáraóíozasá, melynek thv károltpll^T- e%yeDgitéijigreJjeteges _fé> -6ut, s a -nildbadi fürdő nem volt képes helyre-, hozni tépett erejét"Basájába, vágyódott,- dc Salzburgban útjában július 17-én szive, mely a hazának; oly. drága volt, megszűnt dobogni.-Sírjára ]egkoael*bb>.-J5otvös fogja szórniuk légdíszelbfvirágokBt. \'; -,-jr _ f ~ -TH% sijgott-oloza-seberjnidön ilmitegjr-^ászhirujítánieg* fájdalmakat. Viaka-tety UéU, jeles\'flaUl njstészunk, ki hasink őseit íjjaazuletvVttria sáemerplTelí juliu^JMn az Wk?BThy.ákáilBi» tUntel pályija\'közepén, 39 -ive* korában; sírját a részvétlenség a anyagi ryá^ly-hiánya, főleg r további .kiképeetetés gyében \'vettette mejfa^ Ben^^Jy^elet /estett el, mely a nőni festő-nftvészer-iolé koszorút tüzótt volna. Rajzai „A H... |
