Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

 
19.76 MB
2023-01-09 08:05:45
 
 

application/pdf
Nyilvános Nyilvános
8
15
Rövid leírás | Teljes leírás (496.09 KB)

Zalai Közlöny 1878. 010-017. szám február

Zalai Közlöny
Nagy-Kanizsaváros helyhatóságának, nemkülönben a „nagy-kanizsai kereskedelmi s iparbank”, a „nagy-kanizsai takarékpénztár”, a „zalamegyei általános tanítótestület”, a „nagy-kanizsai kisded-nevelő egyesület”, a „soproni kereskedelmi s iparkamara nagy-kanizsai külválasztmánya" s több megyei és városi egyesület hivatalos értesítője.
Hetenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap.
17. évfolyam

A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével:

NAGY-
, 1878. február 3-án.
DHzetéti ár egész évit . . ftl évre ... nogytfd évre .
! Eoy mám W kr
8 frt"
4
2
HlrSttézefc
„ 6 LkMÁbo* petitaorhnn 7, znii«<>ó«*or 6 s minden
további sorért 5 kr.
SVILTTÉBBRN
" *oronk<?at 10 krért vétetnek fel Kinc itári illeték minden begyes birdftéd/''-re kfllftn 0 30 kr ügetendő

unaen kfllttnf
Tizenhetedik évfolyam
1 A lap Kellemi réeaét W
Kellemi réeaét illető közlemények 1 szerketzt5h8z. anyagi ré-tét illetS VOxlemények pedig a | kiadóhoz bérmentve wtéxendök : NAGY-KANIZSA WlassJesház-
Bérmen tétlen levelek csak ismert munkatár-t&ktél fogadtatnak el.
¡Kéziratok riuu ne küldetnek
}Ké«ri
nemi
OOYI KOZLON T/
N.-Kani/^iváros helyhatóságának nemkülönben a „n.-kanixfeal kereskedelmis iparbank*, „n.-kanizsai takarékpénxtár", a „xalamegyel általános tanít6testölet«, a n.-kanizsai kisded-neteló egry^ölpf-. a „soproni kereskedelmi n Iparkamara n.-kanizsai kührálasztmánya" s tobb megye! és Tárod egyesület hivatalos értesítője.
Hetenkint kétszer, vasárnap- s esfllortOkon megjeteno vegyes tartalmú lap.
Az erkglcsl világ.
Az ember, a teremtés koronáit, magában egy kis világ s Sokrates „Nosce te ipsum* (ismerd meg magadat) bölcseimi mondásától fogra — a tudósoknak élénk vizsgálódási tárgyak-volt ez minden időben. Az anyag és szellem az embernek alkotó elemei. Anyagilag a természethez van kötve s e részről az anya-természet törvényeinek ép agy kódol, mint az állat-világ többi alsóbb rendű tagjai; de szellemileg fölötte áll a természetnek; a szellem nyilvánulása az öntudatos, szabad cselekvés, mely magasabb fejlődésében araija magát a természetet is. Az ember műveltsége kezdetleges fejlődési korszakában a természet uralma alatt volt, a mint ezt mai nap is látjuk oly helyeken, hol a természet őserejével az ember nem tud megküzdeni p. o. Braziliá ban, a roppant ős erdők alegbujább s legtermékenyebb természet hazájában a civi-lizatio az emberi szellem magasabb fejlődése ólom lábon jár; mert a roppant természeti erőkkel nem daczolhat; itt a természet uralkodik az emberen s még századok folynak le, mig a mindenható szellem legyőzi az akadályokat, mégfékezi a hatalmas természetet,-mikor az ős erdők helyébe aranykalászos szántóföldeket, kerteket, a rengeteg helyébe ligeteket varázsol.
Nálunk egészen más viszonyok vannak az ember és természet kőzött: itt az emberiség magas műveltsége uralkodik a természet felett; itt az ember teremt a természet által.
De nézzük közelebbről a teremtő eró e kis szikráját, a tevékeny emberi szellemet erkölcsi fejlődésben: miként lesz az
ember enijtarré. Itt nem ¿karoké amaittiá-lismus és spiritnalismus pro é£e<>ntra vitáiba keveredni; mind a kettő szélsőségre vezet
Az első t. i. a materíalismus tagadja az emberbea a szellemet, a lelket; szerinte a léleknek tnlajdonitott minden cselekvést az anyag végez, az agy önálló működése szüli a különféle gondolatokat: az agy a lélek. Ennek szöges ellentéte a spirituális-mus, mely az anyag nélküli szellemiséget vallja, szerinte nincsen talajdonkép semmi anyagi, hanem minden látszólagos tárgyat a szemlélő szelleme, képzete teremti oda. Sokszor a nevetségesig alátörpül okoskodásuk s egyikn...