Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

 
22.3 MB
2023-01-09 08:08:56
 
 

application/pdf
Nyilvános Nyilvános
225
391
Zalai Közlöny 1878. 018-026. szám március

Zalai Közlöny
Nagy-Kanizsaváros helyhatóságának, nemkülönben a „nagy-kanizsai kereskedelmi s iparbank”, a „nagy-kanizsai takarékpénztár”, a „zalamegyei általános tanítótestület”, a „nagy-kanizsai kisded-nevelő egyesület”, a „soproni kereskedelmi s iparkamara nagy-kanizsai külválasztmánya" s több megyei és városi egyesület hivatalos értesítője.
Hetenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap.
17. évfolyam

A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével:

NAGF-KAffIZBA, 1878. márczius 3-án.
Y Vi ö A
Tizenhetedik évfolyam.
Előfizetési ár:
egész évre . • 8 frt. i fél évre • • * ■ : negyed évre . • 0 Egy ftzAm 10 kr
Hirdetések
6 hasábos petitsorban 7, másodszor 6 3 minden további sorért 5 kr. NYDLTT ÉRBEN
soronként 10 krért vétetnek fel Kincstári illeték minden "[egyes hirdetésért külöoj í 30 kr fizetendő.
ÍAU,
* JllotK
iixét r
lap steUemi részét illető^ köaleménysk a werkesa tőhöz,
anyagi rétxét illető közlemények pedig; a kiadóhoz bérmentve intéaendök : NAGY-KANIZSA Wlassioshaz.
Bérmentetlen levelek csak ismert munkatár- | .iáktól fogadtatnak cl.
előbb
özlOn
Kéziratok viasza nem
küldetnek. — —>
NT-Kanizsaváros helyhatóságának nemkülönben a „n.-kanizsai kereskedelmis Iparbank®, „n.-kanizsai takarékpénztár*, a „zalamegyei általános tanítótestület", a n.-kanizsai kisded-nevelő egyesület", a „soproni kereskedelmi s iparkamara n.-kanizsai k ül választmány a* s több megyei és városi egyesület hivatalos értesítője.
Heteukint kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap.
A vas a népek fejlődésében.
Zalaraegye rendkívüli közgyűlése.
— Zala-Egerszeg, febr. 25. 1878. —
Ürményi József főispán ur ő méltósága délelőtt 10 órakor rövid üdvözlő beszéddel a közgyűlést személyesen megnyitottnak cyilvánitá.
Felolvastatott a kir. államépitészeti hivatal terjedelmes beterjesztvénye az 1878-ik évi közmunka ügyben, majd az állandó választmánynak e tárgy bani véleményes jelentése, E közben Glavina Lajos bizottsági tag ur, mielőtt úgymond — a hosszabb időt igénylő részletes tárgyalásba bocsátkoznék a közgyűlés, országos dolgokról kiván szólani, hallomás után kérdést tesz a főispán és alispán urakhoz, van-e tudomásuk arról, hogy Muraközben a lelkészeknek meghagyatott, miszerint az anyakönyveket s egyéb e tárgyú iratokat csakis horvát nyelven vezessék, holott a horvát kormánynak semmi hatalma sem lehet ily intézkedésre, Főispán ur kijelenté, hogy itt hallja először e kellemetlen meglepő hírt, mig alispán ur jelenti, hogy ő személyesen győződött meg ez ügyről s azonnai intézkedett is, erre felolvastatik a lapunk mult számában közlött felterjesztvén}- a ministerelnöksbel-ügyministerhez. mely felterjesztvén)- több pontjánál zajos helyesléssel s éljenzéssel fogadtatván, egyhangúlag magáévá tette a közgyűlés s Glavina ur kijelenté, hogy ót, mint interpellálót kielégíti s bevárandónak hiszi a miniszterelnök intézkedését.
ííovák Ferencz bizottsági tag ur ő méltósága a közbejött interpcllátió e<zme-lánczolatánál fogva, ő is interpellálja azon elnöki intézkedést, hogy a mult gyűlés végén, a törvény rendelete ellenére oly ügy
tárgyal tátott s intéztetett el, mely sem 8 nap , sem 24 órával előbb bejelentve nem volt. Ez ügy a szombathelyi püspökségi urodalom erdóterületéni favágatás volt, melyre nézve főispán, alispán s Skub-lics László urak felszólalása után az ügy sürgőssége kitűnvén, ebből precedens jövőre nem alkotható kijelentéssel elintéztetett.
A közmunka rendezés ügy részletes tárgyalása következvén, a bak-regedei útvonal változására szóló kérvény helyszínén nyerendő s a májusi közgyűlésre beterjesztendő véleményezésére alispán ur elnöklete alatt Horváth Mór, Isoo Alajos, Orosz Pál és Szily Dezső urak küldettek ki.
Főispán ur ajánlja a bak-regedei utügy sürgős rendezését annyival is inkább, mert tudomása szerint ez utügy a ministeriumban most tárgyaltatik.
Árvay István ur még a küldöttséget is ellenzi arra nézve, hogv a már rég pre-cisirozott keszthely-regedei útvonaltól eltérés történnék.
Séllyey László megjegyzi, hogy a mostani kérvény nem uj, a páka-novai ut rendezésére már egy bizottság kiküldve volt. —
Id. Skublics László ur Zala-Egerszeg utczáinak rendezését óhajtja.
Nagy-Kanizsa városnak megadaték ismét, hogy közmunka erejét saját határában levó utakra fordítsa, melyhez alispán, Isoo Lajos, Kováts János, Sk ublics László Séllyey László és Glavina Lajos urak behatóan felszólaltak.
Pakod és később Sz.-Gróth község kérvényéhez Koller plébános, Nóvák Fe-
rencz, Pály János, Skublics László és alispán urak hozzászólván alispán ur elnöklete alatt Skublics István s Isoo Alajos urak küldettek ki.
Domború és Perlaknál nagyobb munkaerő felhasználása szükségeltetvén Svastics Benó alispán ur megbízatott a kellő intézkedések megtételével.
A közmunkaváltság dij felemelése többek felszólalása után elrendeltetett és pedig a kétfogatú 1 frt 60 krról 2 frtra, az egyfogatú 1 frt helyett 1 frt 20 krra s a gyalogos 40 kr. helyett 50 krra.
Nagyérdekü volt ezután azon felmerült kérdés tárgyalása, váljon a honvédlovak után, melyek egyesek által használatra az államtól kikölcsönöztettnek, szolgáltas-sék-e a közmunka ? Hosszabb vita után szavazással az határoztatott, hogy: igen.
Alispán ur kijelenté, hogy saját tapasztalata szerint az igás marha állomány felette hiányosan van összeirva, jövőre nézve erélyes intézkedést tesz, éljenzéssel fogadtatott. Egyik bizottsági tag ur indit-ványozá, hogy a hanyagul intézkedett községi elöljárók 25 — 50 frt pénzbirsággal büntettessenek, mire Gózony László megyei főjegyző tapintatosan megfelelt, hogy a bizottsági közgyűlés nem büntethet, de igen a körülményekhez mérten fegyelmi eljárás alá vonhatja a községi elöljáróságot is, melyet Nóvák Ferencz ur ó méltósága is helyeselt s főjegyző ur felszólalását magáévá tette.
Végül Dr. Tuboly Gyula megyei tiszteletbeli aljegyző és Szily Dezső tiszteletbeli szolgabíró urak tették le az esküt.
Az embernek életmódja, gondolkozása, már eleve magával hozta, hogy a mindennapi élet apró körülményeiben előforduló akadályokat bármily módon vagy eszközzel leküzdeni igyekezzék, s tervének kivitelét könnyűvé tegye, alkalmas eszközöket szerezvén munkálataihoz. Mint minden egyébben, ugy a kézimunkák gyakorlásához szükséges eszközök feltalálásában is csak fokonként, lassú lépcsőzeten emelkedett az emberiség a tökéletes felé. De még eleinte nem is voltak oly sarkaló igényei. Igen természetesen, a faág vagy a kődarab utan nyúlt legelőször akár védelmi akár más szempontból a töld szellemes lakója, mert azokhoz legkönnyebben hozzáférhetett, ott feküdtek előtte, közvetlenül.
De nem is csodálhatjuk, hogy leleményessége nagyszerű eredményével azonnal, és oly sokaig^wmeg vala elégedve! Fából épité fel egyszerűen lakhelyét, mely pompás menhelyet nyújtott a? eső és zivatar eilen; a fütykös vagy dorong pedig örökös védelmére szolgálhatott. Midőn pedig lassankint megszokta öntudatos fővel körültekinteni a természet dúsgazdag kertjében, és szemlélődései azon ötletre vezeték, hogy a pazar külvilág bőkezűségét saját hasznára kiaknázza; midőn határozott eszmek születtek m°g a külbenyomások által működésre kényseeritett és gyakorlott agy belsejében. s a kényelem utáni törekvés vette kezdetét: gyarapodó igényei födözésére más, elrejt«ttebb anyagok kutatásához fogott, melyek segélyével erejét nagyobbith*tta, s u<-alnodását a föld nagyobb részében, egyéb terményeire is kiterjeszthette.
így jutott az ember a réz eszközök készítéséhez, s a könnyen alakitható fém ig''ín alkalmasnak látszott arra, hogy a korábbi kő eszközök helyét pótolja. Gyakoribb volt azonban a réz ötvényének, a bronznak használata, ami az ipar emelkedésének kétségtelen jele volt. Európa és Ázsia szétszórt sirhalmai-ban, az atlanti tenger partjaitól az Uraiig s Oroszország határaitól a csendes tengerig, végre Szibériától Hindos/.tánig a föld íelület e nagy
TÁRCZA.
Remény!
Üdvözüllek földi éltem botja Üdvözöllek téged oh reményi
Hogyha éltem bánat és bú fogja Mentő eszközt benned látok en .
Rád kustik föl szent hitem virága
Szfimön a világ sebet ha vága.
Horgoujnl szolgálsz a kilzkodönek Földi létnek vészes tengerén.
Kit barátok bujdosóvá tSuek Te vilxgitsx utián égi lény !
Hogyha éltünk napnyugotra válik
Akkor it benned bízunk egy szálig.
Ott lebegsz te hol halál kaszája Rendre váj? le itjat, véneket ;
Irt csepegtetsz azüukre és nem fáj a Seb, bár tudjuk, hogy be uem heged.
A midőn a lányka félig már holt
Róssapirbó! ads* arczára fátyolt.
Üdvözöllek leghívebb barátom
Csak te állsz mellettem baj ha ér;
Hogjha tervein semmisítve lávom S árulómmá lett barát, testvér.
Jöjjenek rám óriáa vesaélyek
Bírva téged , semmitől se félek !
GYUROJÍ.
Piczi lábak.
Világért sem értenék egyet az unalmas német bölwlő Schopenhaurrel, a ki — irásai után ítélve — nemcsak a szellemi képességek hanem még a szépség dolgában is udvariatlanul elakarta perelni, szemben a férfival, a gyöngéd nem egyenjogúságát, illetve fölényét. — Nem! sőt, bizonyos korlátok között, m<-h ek
a természeti rendeltetésre viendők vissza, ész tehetségre nézve a férfival egy vonalon állónak tartom — formai tökély, meg szépség tekintetében pedig habozás nélkül mindenek fölött, a mi él és mozog, legméltóbbnak vélem a dicsőség pálmájára.
Mi a szép lényegileg ? ezt a kérdést nehéz volna eldönteni. — Annyi azonban bizonyos, mikép az idomok plasticitása, a részek arányossága, a kifejezésteli szemek, dús hajzat, friss kedély, a benső és külső harmóniája » szépség fogalmának hiány.ozhatlan elemei — Ks mindezen előnyös tulajdonok nincsenek e meg Éva leányaiban, nincs-e ezek által attraetiv, delejes hatalmuk biztosítva a férfi fölött?
A thea, selyem, bambus és rizs hazájában — a chinaiaknál — az elszámlált vonzó sajátságokon kivül a szép nőben még valami kíván
tátik meg......a piczi lábak! — Ott a kis
lány lábát faczipő&e préselik s viseli azt, mig nagy lány lesz belőle, — sőt még azután is. — Mikép lett e részben egy kenyeres jó pajtásom szinte chinaivá, azt a kedves olvadó engedelmével a mint tőle hallottam itt elbeszélem:
Nemrég, egy vasárnap ebéd után. szóUŐ, öblös csibukomra gyújtva, valódi angol kénye lemmel helyezkedtem el ócska kerevetemen. Künn hideg éjszaki szél süvöltött, szilaj kedvében néha ajtót, ablakot ki akarván forgatni I sarkaiból. — Szobámban, ennek mintegy kel lemes ellentétül, kandallóm felgyuladt tüze vigan ropogott. — Szemeim a magasra szálló dohányfüst bizarr, gyorsan változó alakjain tévelyegtek, gondolatim pedig — tudj'' isten merre — szanaszét a nagy világban. — Tagjaimon lassankint kellemes mámor és bágyadt-sag veitek erőt.
Egyszerre aranykalászos mezőn, virágos réteken jártam. — Aaután sötét erdők, kisérte ties hegy nyílások, zuhogó patakok és szurtos sziklahasadékokon át, kifáradva, szomorú, magányos völgybe jutottam. — Inaim nem bírtak már, egy az ég villámaitól megronceolt százados hárs tövében le kelle feküdnöm.
A nap lenyugodott; gyönyörű holdvilágos est vala. — A tropicus bujasággal tenyésző erdei növényzeten a csillagok sugarai rezgének. — A mély csendet csak a közeli sziklák közül alá rohanó patak moraja háboritá. — A megilletődés sajátos neme árasztá egéaz valómat el a természet e fenséges magányában. — Mélán bámultam magam körül s borzadás futott vé gig, midőn a közeli sürü száraz ágai és levelesének zörgését észrevettem. — A zajt egy felém siető roskatag nőalak léptei okozták. — A mint a sűrűből kibontakozott, a hold reá veté homályos fényét. — Tetőtől talpig egyet len fekete lepel födé, mely alul csak barnult, redős arexa, tört fényű üveges szemei és aszott kezei voltak kivehetők. — A mint a különös teremtés előttem szótlanul megállt és üveges szemeit reám szegzé, valamennyi kisértet és boszorkány mese, mely egykor dajkám ajkairól elhangzott, egy pillanat alatt népesité be emlékezetemet.
Ki vagy kósza madár ijesztő, kérdezőm végre őt a jobb meggyőződés erejével ós mit kívánsz tőlem ?
Semmit, viszonza, siri, remegő hangon ; de — ha terhedre nem leszek — jól esnék nekem, ha pár szót válthatnék voled 1 Bámullak e helyen ily késő éjszaka, s titkos ösztön sugá, hogy megismerjelek.
— Beszélj tehát, csupa fül vagyok, felelém.
Ifjú valék — igy kezdé — és szép is va laha. Voltak, kiken szerető szivem egész hevével csüggtem, kikért kész valék életemet áldozni. — Keményeim és hitem azonban egymásután semmisültek meg, szétfoszoltak, mint nyári kőd az első napsugár érintésére. — Kétségbeesve győződtem meg, hogy az emberben bizni kábaság. — Feledni a világot, gyászolni önmagamat jöttem sok évvel ezelőtt e vadonba. — Rejtekhelyemet csak ily tiszta, rsendes éjjeleken merem elhagyni, hogy a nyugvó természet csodáiban és isten szép egében gyönyörködjem. — A szemlélődő ana-choreta élet, egy jó szellemmel kötött barátság, a csillagok járásának megfigyelése szemeimnek köznapi halandó előtt ismeretlen élességet kölcsönzőnek, ugy, hogy a mult és jövendő fá-tyolán áttekinthetek. — Nyújtsad kezeidet, hadd lássam bennük történetedet, jövő sorsodat!
Gépiesen, önmegadással keltem fel a-pázsitról s oda tartám szemei elé jobb, majd bal kezemet. — A chiromantiához nem értek, nem tudom tehát, mit vizsgált annyit tenyereim ág-bogas vonásain ; pár perez múlva azonban átszellemült arczczal reám tekintve imigyen szóla: Multad örömei ürömmel kevervék, a jövőre épített merész ábrándjaid pedig teljesület-len maradnak ; de rosz hajós az, ki a viharban sUlyedni készülő bárkája fölös terhéért kétségbe» esik, midőn azok kih''ányása által a becsesebb részt és Önéletét is megmenthetné. — Nehéz tusa az élet és mégis, kinek esze és szive helyén van, férfi erővel gyűri le az akadályokat, hogy ezután, előbb vagy utóbb, győzelmesen keljeu ki belőle. — Mindenben a kezdet, az első lépés határozó; jer-velera, ennek megtételében őröm-m»l leszek támaszod !
tizenhetedik évfolyam.
ZALAI KÖZLÖNY.
i f> uj
marcztus 34b. 1878.
résrén mindenütt akadunk a történelem előtti korszak tenmaradt emlékeire — mini a dolmenek, croralechek, menhirek sziklasirok — melyek ben számos, különböző időszakból
eredő, gyakran díszítéssel ellátott brona fegyvereket és eszközöket leltek. Különösen Magyarország és Irland gazdagok a rés eszközök
gy üjteméuyében.
Hogy a réz és a brons mily hatalmas eszközök lehettek az emberek kezében, bizonyítják Ázsia szikla-templomai, isten szobrai,
Afrika üregei, s óriási, idomított kövekből rakott pyramisai, melyek nagyobbrészt a bronzkorban emeltettek.
Mily sokáig nélkülözhette hát áz emberiség a vasat! Mikor és mily módon jutottak e rendkívül hasznos fém birtokához, nem tudjuk ; sőt fellépési helye is bizonytalan, noha maga a természet Afrika térségeire utal, hol az szabadon szétszórva egyes darabokban a külszínen is előfordult, s így leghamarabb, s legegyszerűbb uton megszerezhető volt.
Sok időbe került, mig % vas gyakorlati hnsznát fölfedezték. E fém azonban már rég ismeretes lehetett a nélkül, hogy azt alkalmazni megkísértették volna. Az időszak, mikor s vas állandóan befészkelé magát egyes répek iparába, közéletébe, as emberiségre nérve az ifjúkor fejledező korszaka volt. Megelőzte ezt a kezdetleges kőkor, a neoiith vagy csiszolt kőkor, továbbá a bronzkor, mely szükségkép az eddig általánosan ismeretlen réskort követé. A bronz azonban még sokáig uralkodott a vas felett, s mig ennek ára nem csökkent, mindig szilárdan tartotta magát.
A svájczi tavi lakások közül, melyek nagyobbrészt a kő és bronzkorból valók, csak in a binnniés a neuíchateli mutat tel vaakészitményeket.
A vas behozatala a népek történelmében az ipar és szellemfejlődés emelkedésének tanú bizonysága : s mint Labbock mondja, a vassal vhIó bánni tudás a polgárisultaágban kétségkívül nagy előhaiadottságra mutat. Ez azonban korántsem zárja ki, hogy némely vad állapotban élő népek a vasat egyáltalában ne ismerték és használták volna; pl. a hottentották, noha egész vndak voltak, a vasnak nem csak alkalmazását de gyártásmódját is gyakorolták.
Nem lesz érdektelen leírni, miként jártak el a vadak a vas k¿olvasztásánál, legalább némi anologiát nyerünk arra nézve, mily módon vitték végbe ngyanast a történelem előtti korszakok műveletlen népei. Est Kőiben (History ot the Cape of Good- Hope I. kötet id. h. 239. 1.; következőkép adja elő: — Valamely emelkedett helyen e czélra akkora lyukat vájnak a földbe, hogy benne kellő mennyiségű vaskő elférjen. E lyuktól mintegy másfél lábnyira a lejtős oldalba valamivel
Tölgyek és fenyvesek komor árnya alatt, penészes esőszakadékokban, emberektől soha nem járt ösvényeken keresztül egy barlang nyilasához vezetett. — Itt — suttogá alig hallhatólag — ez odúban, egy drága kincs, egy nyiló liliomszál van elrejtve, mely ifjú képzel-med kártyavárainál, a hiu dicsőség és hírnévnél, mit az élet adhat, sokkal többet ér. — Ór-zi ugyan, még pedig féltékenyen, egy nyakig vasba gombolkozott, középkori óriás lovag, ki goromba, szívtelen; de bízom büvöe hatalmamban és minden fajaukótól meg nem ijedek.
Belépvén az üreg nyílásán, vezetőmet a derengő félhomályban csak lassan követhetém; lélekzetemet a füledt, nyirkos lég roppantul megnehezité. Az öreg anyóka intett s ujjaival előre mutatott. — Valóban czélnál valánk. A félel mes, tepsziképü, macskaszemü porkoláb ott gunnyasztott egy roppant nagy, lapos szikladarabon. — Midőn éasre vette közeledésünket, szája tajtékzani, ssemei szikrázni kesdtek b iszonyú lándzsáját dühösen forgatá. Azonban vézna jóakaróm néhány értetlen szavának varázshatás* alatt henczegése kárba vessvén, csakhamar kábulva rogyott nyughelyére, — a szikla mögött levő rácsajtó piiig sörögve tárult fel.
Egykét lépés, s gyönyörű parkban valék. Földjét kristály-vizű, ezüst-hullámu patak szel-delte ; levegőjét hársfák, aloe, agavé, leanderek és a rózsa ezer faja, kezdve a halvány sárgán egész a haragos pirosig, tevék illatossá. Középé o szeszélyes ízléssel épült kiossk. melynek tetején egész sereg galamb sütkérezett a reggeli nap verőfényében.
A sárga homokkal finoman hintett uton haladva tépelődtem, — vájjon ki lehet e kies paradicsom birtokosa, s hol lehet a drága gyémánt, mit nekem az öreg lidércz kilátásba helyezett? Körül nézek, hogy kérdőre vonjam; de íme észrevétlenül, nesztelenül elpárolgott mellőlem. Balekká tett, felültetett a vén áspis bizonyára, gondolám magamban s már ugyancsak keszültem elhalmozni ót áldásommal, midőn egyszerre bűbájos ének hangjai ütötték meg füleimet, Mintha most is hallanám :
rJár a szellő édesen susogva;
Vágy, szerelem ressket ajakán;
kisebbet csinálnak. Azután a felső íjakat elóra áthevitik, • mikor kalló meleg lett, tele rakják vaskövekkeL E fölé azután nagy tűzet raknak • addig folytatják a tüzelést, mig as olvadt vastömeg egészen le nem mlsd as alsó üregbe.
A vas felismerésének, használatának villanyos hatása volt a cuhurnépek iparára és kereskedelmére.
E fém minden kigondolható szükségleteiknek megfelelt; abból kéaniték fegyvereiket, házi szereiket, sem a földmiveló, sem a kézműves nem nélkülöz heték azt munkálataiknál.
Ha vas nem létesnék a szárazföldi közlekedés és a nagyszerű világkereskedés, soha sem fejlődött volna ennyire, s ennélfogva as egyes népek is tovább sinlödnének tudatlanság és nélkülözés között elszigeteltségükben.
Liebig szavai szerint, a világkereskedés mint óriás polypszörny fonja körül karjaival a földet, s mindenütt szabad utat nyit as ipar forráaainak , s mi hozaá tehetjük, hogy e karok vasból vannak!
Jelenleg a vas és ácséikor idejét éljük; bár lenne as egyesek és egész népek jellemes ilárdsága, elvhűsége is oly edsett és tartós, mint e fémfejedelem, s oly gyorsan terjedne a könyőrület és emberi kötelesség lángja egyik szívtől a másikig, mint a vas mily hsjlandó a hő tova vitelére!
KOSSÁR MÓR.
Helyi liirck.
— Svastics Benó köz tiszteletű alispánunk febr. 28 án a városi képviselő választás alkalmával Nagy-Kanizsán levén, a város ösz-szes polgári s elemi tanodáit meglátogatta, a kisdedovodában másfél óráig időzött, melynek czélszerü berendezésén, helyes és meglepő eredményű nevelési módszerén nemcsak teljes megelégedését, de őszinte örömét fejezte ki; dicséret és elismerést szavazott az egyesület hölgy bizottsága s elnökségének, hogy a családoknak gyermekeik ily msgasztos alapnevelése által mily édes örömet szereznek.
— Muraköz, 1878. márczis 1. Hazafias örömmel fogadjuk mi muraközi hazafiak Zalamegye erélyes slispánja t. Svastics Benő urnák Murakös iránti érdeklődését, de engedje mpg a t szerkesztőség, hogy a mélyen tisstelt alispán urnák f. évi febr. 25-én tartott megyebizottsági közgyűlés által helyeselt és a n ml gu magyar kir. ministerelnök úrhoz Murskösre nézveati íelter-jesztvényére s szükséges észrevételemet becses lapjába megtehessem. A t alispán urnák figyelmét bizonyosan kikerülte a zágrábi egyházi
Le-le hajtja szép fejét a rózsa, Sok neki a boldogság talán !u
Akárki légy varázshangu csalogány, szavad csengése mély bán*t és szenvedély teli és fenséges, mint a sphaerák zenéje 1 Figyeltem. A közeli ligetből sugár, karcsú ifjú lány lépett elő. Se nem ssőke, se nem barna szögfürtei, ingerlő, csábos ibolya kék ssemei, as egéss lényén elömlő keresetlenség és kellem, mintczin-két a lép, ugy fogták meg szivemet. — A mint az enyhe szellő a termetén lobogó könnyű pongyolát félrelebbenté . . . „láttam a kis lábat* és — imádásig belé szerettem.
Kedves arcsán mennyei moeolylyal sietett felém s karonfogva vont magával egy gyeppamlagra. — Te voltál az bájos arany-virág, ragyogó tündér? — kérdezém — éne kelj tovább! Lásd, — jól esik hallsniédes hangodat!
Örömmel, ha óhajtod — visaonaá — de elébb ölelj meg i
így ! s most halljad:
.Szerelemnek lágy ölében oly jó
A mi bántott elfeledni mind 1
Lelkünk mint a habon ussó bimbó
Letörve is élni kesd megint."
Alig, hogy az utolsó szót kimondá a kedves ajak, egy ajtó csattanás és......felébredtem ! Jucsika, a tűsről psttant szobalány pördült be hozzám megnézni, hogy ég-e még a kályhában?
Haragudtam, szidtam, mind a bokrot szélességéért ; de hiába 1 a képzelet csodás egéből leestem immár a rideg és véghetetlen prózai valóságba.
Hanem hát a „Budapesti kis barna" kezdetű dal — igy ssóla végül jó barátom — ez a piczi lábak rövid, de kedves apotheosisa, asóta igen tetszik; akár esersaer is elhallgatnám egymásután.
8TRAÜ8Z L.
hatóságnak 1877. évi decsember 21 én XV. romai szám alatt a hatósága alá tartozó papságból ki bocsátott 3627. száma rendeletének azon világos kitétele: .hogy • plébániai anyaköny-vek a zágrábi érseki megyének Horvát-Slnvon részében" — in parte Archi-Dioe-oeais Croatico-Slavonico — (tehát nem as érsekség magyar részében — Muraközben) horvát nyelven vwettessenek. Nem áll továbbá as sem, mintha a fentérintett egy-házi hatóeági rendelet Morakösben tettleg foganatba vétetett volna, mert a muraközi mezőségi alesperesi kerületben, melynek vezetésével jelenleg én alólirott vagyok megbízva, de bizton hiszem, hogy a hegyi al esperessé gben is ss anyakönyvek ma is mint 1844-ik év előtt és később 1858 ik év óta mind ez ideig latin nyelven vezettetnek. Láposy Q. Márton helyettes alesperes és perlaki plébános.
— Di&zestély. Zalamegye uj alispánja, tekintetes Svastics Benó ur hivatalos működésében febr. 28 án szerencséltette először Nagy-Kanissát. A város polgarsága, tisstele tére as .Arany Szarvas" vendéglő dísztermében estély t rendezett, melyen számosan jelentek meg. A pohárköszöntések hoeszu sorát Be tus József polgármester ur kezdé meg, éltetvén a király, királyné ő felségeiket, ugy a ko ronaherczeg ő fenségét, melyet felállva hallgattunk s zajos éljenzéssel fogadtunk. Dr. Laky Kristóf kir. ügyész költői színben érzelmesen dicsőité Zalamegye szépségét s rokonszenves meleg hangon üdvözölte körünkben e szép megye lelkes alispánját, mire Svastics Benó alispán ur as ékesszólás elragadó érzelmével vá-[aszolt s szűnni nem akaró helyeslés közt éltette e viruló város összee polgárságát. Tuboly Viktor vidor versekben mondott nagy tetszés közt pohár köszöntést két ízben is, melyeket lapunk mai tárczájának végén közlünk. Waj-dits József, mint iparos alispánunkat, mint építőmestert éltette, ki a 60 as évek elején a megyei gazdasági egylet titkáraképen annyi nemes és fontos dolgokst épitett tolla s tevékeny sége erejével. Roffmann M. Belus J. érdemdús polgármester úrért, Bátorfi as alispánnak, honleányi s női erényekben tündöklő neje ő nagyságaért, Isoó Alajos ügyvéd e város jóléteért. Plihál Ferencz Svastics Károly szolga bíróért, ki viszont lángszavakban barátait éltette, Tuboly Szalay Lajos városi főjegyzőért, Simon Gábor a két Kanizsa egyesitéseért, Plihál Isoó Alajosért, az alispán a testvér hatalomért Dr. Laky s Plihál urakat megemlítve, majd a n.-kani-zsai törvényszéki elnökért s a törvényszék bírói tagjaért, Dr. Freund a bírói karért, kiemelve a jelen volt Erdődy Lajos albírót, Simon Gábor a városi tanács tagjaiért. Szakonyi József a főispánért, majd Martinkovics Károlyért, Kováts János ügyvéd igen tapintatosan
Pohárköszöntések
at alispáni diszestélyen 1878. febr. 28-án.
I.
Első voltam, ki 0 helyen Megjósoltam alSre, — 8 áldomást mint alispánra Ittam Svastics Benőre.
TaYal volt. Ka im mily hamar Testé rállott az Ige : KCrnyeri őt ma már számos Tisztelője éa hire.
Hivei k3xfc el«5 sorban Foglal helyet Kani»» a — Kívánom, hogy pályájának Yiráfit itt szakítsa,
Kívánom, hogy ssáp megyéjét 8 vele egy fitt Kani»át Na sxereese jobbaa mint mily B8n Kereti a hazát.
S valahányszor köcflokbe jön Ooodját skasssaa szegre, 8 •Mflfften tárjen vissza Mindenkor Égerszögre
Kívánom, hogy emelkedjék Tettben hírben előre : — feljan soká mint alispán Zala Svatties Benője !
n.
Mondatott itt toaact Egész agy rakás.
Ugy, hogy szinte rengett
Belé s lakás.
#
De azért nem történt Miatta blamás ; Hanem annál nsgyobb Volt ám a hatás.
Éa bár elmondatott Minden egyébb más Nem mondta senki, hogy Éijan a Darás.
A mai sok beazéd ügylesx hát egáas : Kívánom éljen a dsrék Várost ügyész !
TUBOLY VIKTOR
i
Berzay Elek s rendtársaiért, mire főtisztelendő házfőnök ur nemes hévvel válasaolt s rajzolta a rend hsrsfiaa működését önfeláldozó tevé k*nységét, Lendvay József a szabadsajtéért sat. mindasnyiazor a meg-megajnió lelkesedés vil-úuiyozta a kedélyeket. 11 óra után alispán ur zajos éljenzés közt eltávozott.
— A kisdednevelő egyesület marczius 9-én délután as ovoda helyiségében közgyűlést előkészítő válsaztmányi ülést tart.
— A Miségi bíráskodás mikénti be-hozatala éa alkalmazása ügyében tartott febr. 27-ki közgyűlésében Nagy Kanizsaváros képviselő testülete egyhangúlag elfogadta a kiküldött bizottság véleményes jelentését, mely szerint Vágner Károly városi tanácsos ur jeleltetett ki.
— Gyászhír. Rába-doroszlói és rumi özv. Rumy Ignáczné szül. Feichtinger Jozefa saját, nemkülönben menye rába-doroszlói és rumi Rumy Miklósné szül. Ssládovica Emília és unokája Mariska nevében fájdalomtól megtört ssivvel jelenti kedves egyetlen fiának, illetőleg feledhetlen férjének és pótolbatian szeretett atyjának rába dorosslói és rumi Rumy Miklósaak f. hó 22-én d. u. 5 órakor, rövid, de nagy szenvedés és a haldoklók szentségének áj tatos felvétele u''.án, életének 52-ik, boldog há sasságának 29 ik évében, Bécsben történt vá ratlan, gyászos elhunytát. A boldogultnak Bécsből ide szállított földi maradványai a Nt. sz. Ferenczrendüek zárdájából hétfőn, azaz f. hó 25-én d. u. 5 órakor tétettek a szombathelyi sírkertben örök nyugalomra; — az engesztelő sz. miseáldozat pedig f. hó 28-án d. e. 10 órakor foga sz. Ferenczrendüek egyházában a Mindenhatónak bemutattatott. Szombathely, 1878. évi febr. 24-én. Áldott legyen emléke!
— A% orsx. m. daláregyesiilet rend kívüli közgyűlése, f. évi febr. 17-én tariatott meg a nemz. zenede helyiségében Királyi Pál elnöklete alatt 8 a tag»gyletek nagymérvű érdekeltsége mellett. Az egyes. 32 tagegylete közül 24 egylet volt abban képviselve. A közgyűlés 22 szavazattal kettő ellenében fentar-tani határozta az 1876. szrgedi közgyűlés határozatát az idei pécsi orsz. dal- ós zeneünnepély megtartására nézve s meghízta, illetőleg felhatalmazta aközp.ig. választmányt, hogy tegye meg a szükségelt előmunkálatokat s intézkedéseket az ünnepélv művészeti részét illetőleg, hogy az egyes, tagegyleteinek kellő idejük legyen ugy a verseny — mint a kösös előadásra szánt müdarabok betanulására. — A közgyűlés tekintetbe vévén a netalán kedvezőtlen fordulatot vehető politikai viszonyokat is, melyek a hazai társadalmi a művészeti mozgalmakra szintén zsibbaszlólag hathatnának: felhatalmazta az ig. vál. egyszersmind arra is, hogy ez esetben, belátása szerint s minden további közgyűlési határozat nélkül as ünnepély ez idei megtartását lemondhassa s egy évre elhalassthassa, mely esetben, az egyes, tagegyletei közt való aolidaritás, valamint a jelenlegi ig. vál. mandatumának is egy évre való meghosszabbítását szintén határozatilag kimondotta. — A közgyűlés, ez alkalommal, as ünnepély megtartási határozatával szemközt több utasítási határozatot is hozott az ig. vál. figyelmébe ajánlva. — Az ünnepély napjait aug. hó 14 — 18-ra tűzte ki. — A szegedi dalversenyi módozatot s ünnepélyi sorrendet fentartani határozta. Az ig. vál. a dalcsarnok ügyét s egyéb az ünnepély részleteire vonat-kozó intézkedéseket Pécs városa hatóságával s a pécsi tagegylettel egyetértőleg, kenőbben fogja körülírni s érvényesíteni. — A közgyűlésben résstvett pécsi képviselők nyilat kozata szerint, ott ama terv mellett sorakozik a közvélemény, miszerint az ottani tágas tornacsarnok alakitassék át, ez alkalomra dalcsarnoki helyiséggé. — Az ünnepély megtartására nézve általános az érdekeltség ugy Pécs városa köreiben, mint a tagegyletek közt.
— A siófoki dalárda febr. hó 24 én daleatélyt tartott. A müsorozat a kővetkező volt: .Talpra" induló előadva a dalegylet által. .Balaton háborgása" zongorán játszá Dr. Sztredáné ő nagysága. »Hamletból* gondorkán Sxalai Miklós, ur ezt kisérte zongorán Perczel Lajos ur. „Fekete szem éjszakája'', előadva a dalegylet álul. .Szobában" soló, éneklé Bognár János dal egyleti tag. .Mi fénylik oly szé pen a hegytetőn* a dalegylet által előadva „Souvenir Demapotria" zongorán játazá Dr. Sztredáné ő nagysága. .Sárga csikó és Szomorú fűz ága" előadva a dalegylet által. „Magyar darabok* gordonkán zongora kísérettel játszották Saalai Miklós ós Perczel Lajos urak. Végül .Marseille* franczia induló előadva a dalegylet által. Az igen szép számú vendégkoszora kedélyes fesztelenséggel mulatott. Igenr nehés volna a sok szép s kedves hölgye kbtf csokrot ömeállitani, különben is e sorok irója nem is oly illetékes s szakavatott, bogy azokból csokrot állítson össze, mert megtörténhetnék, hogy gyöngédségből vagy tán szentből kifolyónak tekinthetnék; megemlitendók mégis Kalnper-ger Mari, Tóth Böske, Tóth Nioa, Bárány nő-vérek, Bujtor Mariska ssok mások kit, a hölgy-
tizenhetedik. évfolyam.
ZALAI < KiÖ Z li Ö N Y.

marc23us 3án. 1878.
koszorú fényét képezték, e^ysserü s mófcis atép Ízléssel késtült öltözékük a bájos modoruk által leginkább emelték a vigalom fényét. A táncz reggeli 6 óráig tartott. A pénztárnokságot Zsigrainé ő nagysága, Bárány Ida, Gerber N. kisasszonyok válaltak magukra, miben ritka tapintatossággal jártak el, az eredmény 109 frt 80 kr. lett. Felül űzettek Tóth Ignác« 1 frt 50 kr. Dr. Neutnan 1 írt. Dr. Neu 1 frt. Pilinger György 1 frt. Klosz Ferencz 1 frt. Tóth Zoltán 50 kr. Szigeti Nándor 50 kr. Keserű György 50 kr. Palocsay Gyula 50 kr. N. N. 50 kr. Bojtos István 50 kr. Göndöcs József 50 kr. Zvikker N. 50 kr. Slezinger N. 50 kr. Szabó József 50 kr. Róthauter Lipót 50 kr. Morgenstern 50 kr. Bayer Antal 50 kr. Nofi-czer N. 50 kr. Miért is fogadják az általán megjelent vendégek 8 különösen a felülfizetők « dalárda iránti jóindulatukérti őszinte köszönetet. Széptóth János tanitó éa dalárda-vezető.
— Az 18tí4-ki államsorsjegyek márc*. 1-én történt húzásában következő sorozatok nvertek : 511. 567. 1337. 1516. 17>-5. 1967. 21Ö1. 2557. 2971. 3254. 3819. 3893 és 3914.
— Színészet. Sümeghen Balogh Alajos azintársulata által f. évi febr. 26 án adatott: rA tiszteletesur keservei.- Vígjáték 4 felvonásban. K-neisel ulán magyarosilotta Mátray B. Bei*. A darabnak számos bonyadalma élénken köté ie a közönség figyelmét, a sikerült játék pedig kiválóan :íokozá a vidám hangulatot. Midőn az összes előadóknak elismerést szava zunk, kiemeljük Ligetit, (Robot Mátyás) ki foljtoo, ide értve a mimikát is, Rzerepébe igen helyesen beleélve magát —ha szükség volt vig, ha kívántatott komoly helyzetben maradt. — 28 án megtartandó zártkörű tánczvigalom vé gett szini előadás csak márcrius 2-án fog tartatni. Vidéki műpártolók tájékozásául ide je gyezzük a színre kerülendő darabok sorát. Szombaton emiitett 2-án. .Próféta'' (Tóth Fe reocztől) — 3 án: „Falu rossza" 4 én: „Finum Rózsi leánya" 7 én: „Egy szó a birodalmi tanácshoz- 9-én: Balog Árpád jutalmául: „Mór Karoly és a haramiák" Irta: Scbiller. C.
— Sümegben február havában a helybeli takarékpénztár, valamint a népbank t. igazgató választmánynak előterjesztése folytán a közgyűlés jótékonyságát iámét a nevelés felé irányozá; a takarékpénztár — az elemi tanodának 70 frt. reál könyvtár javára 20 frt. a népbank pedig — kath. iskolának 20 frt. az isr. népiskolának is 20 frt. volt szíves megszavazni. A nemes tettek önmagokat dicsérik. — Szintén Sümeghen febr. 23-án nsg. Ramasset-ter Vincze maga köré gyüjté városunk összes tanszemélyzetét, — diszes lakomával ünnepelve meg az általa alapított reál tanoda 22 ik évfordulóját, mely alkalommal a lelkes felköszöntések nem hiányzottak; házi úrra mint a tanügy lovagjára; — jelen volt iakolaaaéki elnökre — viszont a tantestületre atb. egyszóval az együtt lét kedélyes volt. Számos évet még a íauügy lelkes barátjának ! —y.
— Zákányi tánczestély. Hogy nemcsak Kanizsa, de vidéke is tetBZŐ áldozatot tud hozni Terpsychorénak, azt megmutatta a zákányi estély, melyet az ottani délvnint hivatalnokai rendeztek február hó 25-én. A vig estély t egy műkedvelői előadás kezdte meg, melyben Postl és Neumann urak tűntek ki, kik nagyban hozzá járultak a kedélye*éget felhurozni; azonban a felpattanásig Kovács Gábor zenekarára feszült ki, mikor is elkezdtük a kivüágos kiviradiig tartó tánczot. Egy órai fegyverszünetet a tombola rendezőség kért ki, hogy sikerült humorával kedélyüuk Tschatal-dsche ját is elfoglalja, mire véd és dacz szövetséget köttünk az unalom ellen reggeli 5 óráig Az estély vidámságát befolyásolta Kanizsáról Tschirtcz Viki, Stoczek Sidi kisasszonyok szeretetre mélt<$eága, bár a köszönet oroszlánrészévé! Postl urnák tartozunk, ki azt tapintatossága s vendégseeretŐsége által a lekötelezettségig kiérdemelte. S. K.
— Zala-Eger szeg és vidéke fiatalságának m. hó 23 án Zala-Egerszegen rendezett bálja fényesen sikerült. Az igazán gyönyörű hölgy koszorúban ott láttuk a bájos Sümeghy nővéreket Söjtörról, S*abó Emília k. a. Pusz-takoveczrúl, Báró Rieffel Róza k. a. Belesnáról Botka Paulina k. a. Újfaluból, Marton Róza k. a. Anisits Iza k. a. Szcenderovics Mari k. a. Egerváry k. a. Hajikné, Somogyné, Thassy Miklósné úrhölgyet és még sokat a megye deli hölgyei közül.
— Keszthelyen február 26 és 27 közti éjjel Nieszner vendéglős éléskamráját és egy mészáros boltot vertek fel, az előbbiből több sonkát, szalonnát s más effélét, utóbbiból vagy 30 kg. hust loptak el. A hus már meg van. A tettes azonban megugrott.
— Keszthely, 1878. február hó. Engedje meg t. szerkeszti nr,hogy a „keszthelyi i p a r o s-i f j a s á g* neve alatt SchiUnszfcy Károly ar „Amazon" szálloda tulajdonosa által folyó hó 23 án rendezett tánczestélyről pár •«óval megemlékezni szerencsés lehessek. Nem tagadhál)ak, hogy egy ily féle iparos tánczvigalom kivitele szép gondolat volt s elmond-
hatjuk, hogy ez igen szépen sikerült ». Az iparososrtály nagyban volt képviselve. A tánc* esti 8 órakor kezdődött s reggeli 6 órakor ért véget. A négyeseket 40 pár, tánczolá. Ott láttak Szép Lászlóné úrnőt szokott kedélyességével s mindig megnyerő modorával, továbbá Böhm Endréné es Broskóné úrnőket; mégis Lipsits Mari, Mester Anna, Krotser Jozefa, Maszlakovics Lujza, Laáb Ottilia, Pintér Julcsa, Linter Lina, Nyers Betti, Horváth N. Neu-mark, Rosenber és Bisztrovics kisasszonyokat. Habár kitűnően sikerült is a tánczvigalom, a mi mindea esetre a rendezőség erélyességé nek tulajdonitható, azért mégis vsn valami észrevételünk a rendezőség magatartását illetőleg, hogy a rendezésre nevét adó iparos ifjaság, nem gondolt arra, hogy egy-egy ily iparos bált jó-tékonyczéllal is üdvös volna össsekötni. Hány ssegény s mondh» tni nyomorral küadó iparos van Keszthelyen s mily jól esnék ezeknek egy kis segítség.
— RŐvid hirek♦ A íegy verretaóWtá* falragaszokon fog történni a közös tartalékosokra. A szöveg már elkészült. — A bécsi lottoigazgatóság főpénztárnokát Leitnert, ki 10,000 frt el sikkasztásával megszökött elfogták. — A földgömb vasuthállózata 30.677,000,000 földrajzi mértföldre rug s 33 miliárd és 120 millió forint van belefektetve. — A romai Szt Péter templomba 54.000 ember fér. — A persa schahot Oroszország nagy előzékenységgel fogadja europ»i útjában. — A méhcsipés által okozott fájdalom s daga natra legjobb enynitőszer a petrezseiem nedve. — Az újpesti rablógyilkosokat: Rózsa Istvánt kötél általi halálra, Rózsa Gyulát 20 évi börtön büntetésre ítélte a törvényszék. Mindketten fellebbeztek. — Szapáry gyilkosa Tóth Ferencz hadnagy felett is itélt a haditörvényszék, a halálos Ítélet tegnap hajnalban hajtatott végre kötél álul. — Gróf Sándor híres lovagló. Bécsben meghalt. — Az ezüst árkeletpó''lék márczius hóra 58/o- — Arany János a »Tetemre biváa* czimü balladájának tiszteletdiját (50 frt) a bölcsészet-ha ligátok segélyző-egyletének ajándékozta. — Ma-nasses az ál-Petőfi 5 évre Ítéltetett.
— Háborús hirek. A „Standard" ugy értesül legjobb forrásból, hogy Oroszország el
j van határozva a keleti kérdésnek egyszer mindenkorrai eldöntésére és még egy Anglia és Ausztria elleni háborút is készebb lenne elfogadni, mint követeléseiből csak egy betűnyit is engedni. — A Constitutiónel állítja, hogy a persa schah látogatását Szentpéterváron Anglia érdekeire nézve igen veszélyesnek Urtják. — Angolországban erősen készülnek a háborúra s rósz néven veszik Auatria hallgatását Angliá val szemben.
dwságok," „apró hirekj" és a boríték»: tar j talom, Hymen, sakk rejtvény, képtaliny, írik-rák, a szerkesztő nyilt válaszai.* — A derék vállalkozók gondoskodtak, liogy e lapból márczius hónapon át mindig szolgál hassanak teljes száma példányokkal. Ezattal ismét megja* gyeczük még, hogy e szép s tartalmas lapot Benedek Aladár szerkeszti s a lap mutatvány számaiból kívánatra ingyen küld a kiadóhivatal (Budapest Wilckens F. C. és fia könyvnyomdája, korona-herczeg utcza 2. hol a «serkentői hivatal is van. Ára e lapnak évnegyedre különben 2 frt; félévre 4 frt; egéss évre 8 frt s az év végén az előfizetők egy 3 frt értékű Lip cséből rendelt színes nyomása elegáns jutalomképet kapaak ingyen s minden csomagolási díj nélküL
Irodalom.
— Uj zenemű Táborszky és Parsch urak zeneműkereskedésében megjelent s beküldetett hozzánk „Reiasaua* gy orapolka zongorára szerzé ífj. Fahrbach Fülöp. Ára 50 kr.
— Mehner Vilmos kiadásában megjelent Févalnak Mártonffy Frigyes által fordított „Ördög Fia" czioTJ érdekes regényének 16 ée 11 ik füzete. Ara 25 — 25 kr.
— PelÖfi S<mdor összes költeményeinek harmadik képes diszkiadását, nagy költőnk élethű arczképével és a szöveghez tartozó 80 képpel füzetekben eszközli Mehner Vilmos könyvkiadó hivatala. 34 iiizet előfizetési ára 12 frt. Egy füzet 40 kr. a vállalat igen helyes s üdvözöljük Mehner urat ez intézk»-désértl
— Erdemet statistikusuná Körösi Józseftől ép most jelent meg Ráth Murnal a már tőle megszokott szép kiállításban : „A magyar vámkérdésh ez". A jeles szerző a magyar országi önálló vám hive levén, begyőző érveléssel igyekszik annak érvényt szerezni. E nagy fontosságú kérdés iránt érdeklődők figyelmébe ajánljak a 24 lapnyi tartalma röpiratot.
— Megjelent. Wajdils Józ»ef gyorssajtónyomásán „A nagy áldozat". Irta Tóth Mike Jézustársasági tag IV. kiadás. Ára a 123 lapra terjedő 16-odrét füzetnek csak 18 kr. Díszesen kötve 28 kr.
— Dr. Falk Miksa kesztl.elyjárási országgyűlési képviselő s kitűnő publicistánknak a bankkérdésben mondott nagyérdekü beszéde külön kiadásban megjelent.
— A .Csöndes órák'' mutatványszáma e napokban jelest meg oly diszes kiállításban, minőhöz valóbaa nem vagyunk szokva. Tartalma is gazdag, változatos s minden érdeket körülölelő. Különben szóljanak a közlemények, melyek így következuek: „A gyógyithatlan seb" (eredeti regény) Feodortól (egy ismert író álneve;) „A szerelemátka* (Peiófi Sándor költeményéhez müvéssi becsű illustratióvsl-) „Kit a szerelem megszelídített," (Vaoano Emil M. elbeszélése;) „Nem vénülünk" (Beranger költeménye,) Szabó Endrétől; „A holdkóros" (hu moreszk) Imrefi Ivántól; „Társadalmunk s a jövő" BorosfyániNándortól; ,üti emlék" Rud nyánssky Gyulától; „A farsangról* Farkas Antaltól; »Világi hirek, adatok/ .Vegyes uj-
Vegyes hirek
— A muszka barbarizmus egy vérlázító példájáról értesitik a „Hont" Oláhországból Petroaányból. A levelező irja, hogy Frateatin naponkint számtalan török foglyot látott. Alig van rajtok valami melegitő öltözék, csak éppen, hogy testök van befedve, de véleményem szerint jobb volna őket ottan mind agyonlőni, mint Fratestin as éhség álul megölni. Láttam Fratestin több mint 500- 600 szegény török foglyot egymásra hányva, meghalva, mind az éhség által; de ez még nem elég, bementem a török kórbétba ée magam meggyőződtem azon hihetetlen kegyetlenségekről, a miket a szegény törökökön a muszkák elkövetnek. Midőn beléptem a kórházba, láttam ottan vagy ezer török sebesültet, kik beléptemkor azonnal vizes és fagyos fekhelyükről felkeltek és karukat az ég felé tartva „Alláh* és „ekmek" (kenyér) szavakkal hozzám fordultak; én a leirhatlan nyomort tovább nem tűrhettem, tehát nekik vagy 100 frankot adtam, de a muszka őr hozzám fordult és szidalmakkal elhalmozott és a pénzt a szegényektől elvette; a szegények kenyeret kértek, de a muszka kórházi felügvelő vette fegyverét ée néhányat belőlök a puskatusával agyonütött, míg a többiek e«t látva, kénytelenek voltak hallgatni; azatán az őr hozzám fordult és pénzt követelt, de én vonakodtam neki adni, mire ő a puskát reám fogta, hogy agyonlő, „mert én is török vagyok,* tehát kénytelen voltam neki 50 frankot adni. — Itt uton útfélen lehet török foglyokat éhen meghalva vagy megfagyva látdh, a kutyák a szegényeket széttépik ; leírhatatlan a kegyetlenség. Ez a kép valóban vérlázító.
— Az orosz vérbíróság. így nevezhetni — olvassuk egy berlini lapban — a szent-pétervári bel ügy ministeri um hírhedt „harmadik o s z t á 1 y á t." E* az eredeti szláv intézmény még a kegyetlen Iván czár korából szármánk. Mérges lehellet gyanánt terjeszti ezen vérbíróság iszonyaita központból egy egész országra. Mi több: hatalma t ah erjed még az orosz határokon is. A legcsekélyebb gyanú elégséges, hogy a gyanusitott ezen retteget bíróság elé kerüljön. Nem ritkán megtörténik, hogy gyanusitott embereket éjjel ragadnak ki ágyaikból valahol az ország belsejében s egy csendőr kíséretében a fővárosba hozzák, hogy a „harmadik osztály "-ban kihallgattaasék. Csinosan bútorozott szobában helyzik el s a legjobb ételekkel látják el az ily embereket, kiket — ha a
•gyanú alaptalannak bizonyul — udvarias bocsánatkéréssel helyesnek szabad lábra. — De ez csak egyik oldala as éremnek. A kihallgatásra siánt szoba padozatán sülyesztő van alkalmazva. Mihelyt a dehquens erre rálép; a sülyesztő megteszi feladatát, a halálra ijedt ember akkép sülyed el, hogy caak feje látásik ki. Alant aztán várakozó rendőrszolgak ragadják meg, megfosztják ruháitól a a kapott parancshoz képest ennyi vagy annyi kancsuka ütést mérnek rá- E büntetés után a sülyesztő ismét félemeli az áldozatot, kit a vigyorgó inquisitor atyai intéssel fogad. Miklós czár idejében esan negbscatelenitő büntetést a legkiválóbb férfiakon is végrehajtották. Maga Puskin, Oroszország legkitűnőbb költője is ezen sorsban réaaesült. E«en iszonyú rendőr bíróságnak közegei szerte az országban a csendőrök, kiknek hatalmáról nehéz fogalmai alkotni. A zsandár föl van jogosítva bármely magas állása hivatalnok vagy tábornok elfogatására ... Ez egyik intézménye azon Oroszországnak, mely a humanismus álczáját veszi csarnok arcza alá.
Lotiohnsás«
tartja kedvező folyamát, jövő héten már kezdetűket ▼eszik. Az őszi vetések állásáról minden jó hal. latszik <
• ~A* üzlet a ffifiiaczok jobb hirei daczára ná-lttok nem sokat javalt, sőt egyes czikkek további ellznyhulátnak engedtek helyt- Vevőhelyeink nagyon pasai v magatartásnak vzláóak és a forgalom a vetés — és alárendelt kenyérgabnában való belszük-séglet fedezésére redukálta magát.
Búzában lanyha volt a hangulat, árak megint 10 kr^jczárral hanyatlottak.
Rozsban mérsékelt Uilet volt; árak csak ne-héskesen tarthatták magukat, (mult hó.)
Árpában élénk kereslet volt; jobb minőségekért legaaagazabb árak ajánltattak.
Kukoricáiban szilárd hangulat uralgott, árak 10—15 krajczárral emelkedtek.
Zab is, hosszú nyugvás után e héten némi figyelemnek Örvendett, árak azonban változatlanok maradtak.
Bükkönyben a küszöbön álló vetési idény alapján nagyobb élénkség fejlődött.
Minőség szerint:
Buza .... 10.--1120--kr.
Bo»s .... 7.50 — 7-90----,
Á*pa .... 850 —10 20 ---„
Zzb .... 6-70 6-70 --— ,
Kukoricás . . 8 — 8 45 - B
Bükköny 5-80 6-35 ---„
K. B.
Szeben, febr*. 28 án : 65, 64, 56, 18, 32. Prága, . „ 53„ 2, 55, 43, öO. Lemberg, „ 87, 90, 14, 37, 1.
Üzleti szemle.
Nagy-Kanizsa, 1878. máreziaa 2.
Időjárás, fi bét nxgyobb réaxét pompás derült napok tölték be ; méltó iursaondoi a közelgő terasznak. Caak tegnap volt egy kis ssŐzéa; este felé azonban kitisztult ax idő. Mindenütt előkészülések tét ötnek a mezei munkákra, melyek ha ac idő msg-
Papírgzeletek.
— Az 186*-évben történt, hogy egy baloldali gazdatiazt bugyogóban jelent meg egy társaskörben Ott volt épen egyik akkori élezlap munkatársa is. ki rögtön r/förmed t »Várj csak te ilyenadta bugyogós osztrák magyarja 1 majd föladlak lapomnak".
— Jaj az iaten áldjon m*g, rsxk azt ne tedd, inkább oda adom a bugyogót egyszer megtöltve jó magyar dohánynyal. Én ugy tett miként beszéle.
Pihentetni kell. Egy patvarkodásairól hires a»«zonyság panaszra ment a város vén orvosához hogy i eki a nyelre fáj, mit használjon orvoságul ? — Pihentetni kell asszonyom, — felele a jó öreg ur.
A tábori kórházban.
— v»gan — baiátim kiált egy tiszt, be-
i lépve a betegágyakkal megzsufolt terembe, — a j miéink ma reggel ismét fónyes győzelmet arattak.
— Éljen ! — felelt gyönge hangon e«ry sebe-1 sült, aztán szomszédjához fordul : — Fényes győ-
zelem 1 N''o n»o*t még jobban össze kell szorulnunk, pedif^máris alig férünk ei a kórházban 1
Szerkesztői fizenet.
2681. Sz. J 8iófok. Mindenkor szívesen ve3z-sz&k becses leveleit, sőt kérjük.
2682. „Én és a cigarette''1 humereszket közöljük.
2683 „Adél* a jövő számban. Üdvözlet !
2684. R. M. Sajnáljuk.
2686. P. A másik részt kikelle • hagynunk, kicsinység a nyilvánosság elé.
2686 „A tpénztár állása« nem közöljük, módosítással — igen !
2687. Gy. A. Leheteti en volt az utazás ds asért a rövid leírást kérjük.
2688. Ő. H. Gy. A könyvet megküldöttük.
Vasúti menetrend.
Érvényes május 15-től 1876.
A Iroda-pesti id<5tmntató óra szerint,
indul KanisnÁrő!
Vonat hova. :
«»ám OraPerc. Id5
206 Eszék, Mohács,Dombovár s Fiúméba 4 48 reggel
215
2 30 délut.
2l2 Buda-Pestre........ 4 58 reggel
202 ........... 2 6 délut.
20á ...........11 30 estve
JlSBécshe (Szombathely, Bécs-Ujhely felé)5 8 reggel 3Í)1 » .........11 48 estve
315 Sopronyba ........3 38 délut
208 Triesztbe és Pragerhofon keresztül
Grácz és Bécsbe 7..... 4 50 reggel
201 Triesztbe és Prágerhofon keresztül
Gráca és Bécsbe ...... 2 47 délu.
Érkesik Kanizsára
honnét:
216 Essék, Mohács, Dombovár s Fiúméból 1 41 délnt 206 , , , 11 11 estve
208 Buda-Pestről........4 20 regge
„ ........2 5 délut.
211 „ ......... 9 44 estre
314 Bécsből (8zombath. Bécs-Ujhely)felől 10 27 estve 302 „ „ „ ,45 reggel
316 Sopronyból ........11 53 délel.
tU Béeeből Grácz, Marburg, Pragerhof
..."...... 4 12 reggel.
20t Triesat- é* Bécsből Marburg, Pragerhof felől.........1 21 délut.
204Triezzt-és Villachból Prágerhof felől 11 — estve. Marburgba csatlakozás Villach és Francestestbe » « a „ Fiancesfestból
Máreziiii 3-tél «árezig« 9-ig 1878
Hó- éa hetinap
Kath. és prot. naptár
Görög naptár
»
atj
9. Jézus világtalant gyógyít meg. Lukács XVIII.
Vitárnp
Hétfő
Kedd
Szerda
Csütörtök
Péntek
Szombat
F. Qainq Theophil Húshagyó Hamvas f Aq. Tam. Ist. János Francziaka
19 A MtUop
20 Leo c.
21 Timoth.
22 Eugen.
23 Polyk.
24 Xénia
25 Ján. fej.
"S
**
fft H
Felelős szerkesztő : Bátor fi Lajas.
TIZENHETEDIK ÉVFOLYAM.
ZALAI K ö Z L Ö N T.
-. y
MAHCZIUS 3-áfa 1878..
oooocooooooooooooooooo
i
Kesztheh városban egy jó hirben álló sütöde, mely fehér- ós kenéiM"ilé>sel valamint lisztkereskedéssel foglal ko/.ik s a mi fú alkalmas jó helyen áll, kedvező f e 1 t é t e 1 e k mellett bérbe adandó.
Minden további felvilágosítással Keszthelyen a háztulajdonos Laal) Antal szolgál. (552 3-8)
O

MATTONI féle
BlIUAI királyi keserűvíz
lesz »7. elaő b-I- ós külföldi gyógytárból miuden megrúg töt: székszorulás éc minden ebból kifolyó betegségek ellen a legkevesebb utóhatás nélküli hosszabb használatra is a legmelegebben ajánlva.
Maltoni és Wiíle, cs. kJr. udvari szállítók,
talajdoioui 6 egyesűit kir. bsdil-keteri-forrásnsk :
Deák-forrás, Hunyadi Mátyás-forrás,
Henrik-forrás, Hildegard-forrás,
Szécheny-forrás, István-forrás.
Gyó?y-l8iratok é* brocharok ingyen.
BUBAPEST, Dorottya-utcxa fí *x. Raktár Nagy-KanizsánSwaT2 és T aube T n ki.

z
1
u
U5
C
Kőbányai sör raktár
DREHER ANTAL sörödéjéből
Blanksnberg Vilmosnál főtér (gabona piarcz) Kaiserfele hazöan.
Mindennemű sör 25. vasy őö literes hordókban és 25, vagy ">ü palac/kos ládákban a legjobb minőségben kapható. — Helybeli palaczksör megrendelések, házhoz szállítva. mindenkor jégbe hűtve és különféle minőségben esz-kö/öiictnek. (423 31 -»)
Wajdits József
köuyvkeieskedésében Nag}r-Kanizsán
következő uj regények füzetekben kaphatók u. m.
A Gályarab vagy a velenczei rémes éj. Irta Brükl G. a füzet 25 kr.
A házasságtörés drámái, társadalmi regény. Irta Montepin
X. a füzet 25 kr. Háború krónika a füzet 30 kr.
Pór és mágnás vagy az újkor rabszolgái. Történ, regény.
Irta Dr. Rafael a füzet 25 kr. A Kalóz király és gályarab Marinelli Marino, vagy a velenczei Bertalanéj a füzet 25 kr. Az ördög fia és a három vörös ember. Társadalmi regény.
Irta Féval Pál a füzet 25 kr. Az ördög asszony vagy az élve eltemetett, a füzet 25 kr. Szuleika a harem gyöngye, agy a Sztambuli fekete leány rabló. Irta Brükl G. a füzet 25 kr.
Minden fentebb regényhez 2 — 3 diszes olajnyomatu kép széles arany keretben a melynek értéke 10-12 frt csekély utánfizetéssel tartozik az utánfizetések minden hátulsó oldalán látható, postai rendelések, gyorsan eszközöltetnek.
Továbbá megrendelhetők még ugyanott : Monumenta comitialia regni transvlvaniae.
III. kötet Erdélyi országgyűlési emlékek 3 frt. V. kötet. Magyar országgyűlési emlékek 3 frt. Fenyvessi Adolf. Az uj vámtarifa 80 kr. Régi magyar költők tár I kötet 2 frt. Történelmi tár. ''/« folyóirat 1878 I. 1 frt. 40 kr. Eródi B. Gyakorlati török nyelvtan 1 frt 50 kr. A m. k. belügyminister által kiadott ügyrend az árvaszékek'' részére 90 kr
A Gyámsági és gondnoksági ügyet rendezéséről 40 kr.
Malot H. Ida és Carmelita. Szegény 1 frt. GO kr.
Fehér Ipoly. A vegytan rövid vázlata 80 kr.
Kovács Ödön. A vallás bölcsészet kézikönyve II kötet
2 frt. 40 kr. Bizonfi F. Angol magyar szótár 4 frt. Zollner — Talabér. Egyházi beszédek I kötet 3 frt. Háború krónika 8. 9. füzet a 30 kr. A kisebb polgári peres ügyekben való eljárásról. (Bagatell törvény.) 40 kr.
Bansbourgh Zs. Angol olvasókönyv 1 frt. 60 kr. Somogyi Ede. O''asz társalgási nyelvtan 2 frt. Toldy Z. Magyar szent Erzsébet élete kötve 1 frt. Dillnberger E. Gyógyászati vény /^cl)kon j v 1 írt* Javaslat a közép iskolai rendtartás módosításához 50 kr. Korn P. A. die Sympathien für die Türkén in Ungarn I. 50 kr.
IIngo Victor. Egy bün története I. 1 frt 80 kr.
Dönyt vény tár. M. kir. ccria semmitószéki határozatai
XVII. folyam. 2 frt. Dárdai S. közigazgatási Döntvénytár II. folyam 2 frt. Ügyrend az árvaszékek részére 25 kr. Vámbéry A. Indiai tündérmesék kötve 2 frt 40 kr. Nagy papok életrajza 2 40 kr. Mangold Lajos világtörténelem I. Ókor 3 frt. Vajda J. Találkozások. Budapesti életkép 1 frt 20 kr. Arbot J. Álmok álmodója 1 frt 60 kr. Menyharth Z. Kalocsa vidékének növény tenyészete. 1 frt 40 kr.
Mindennemű irodapapir;
1 rizsma finom irodapapir csak . . . . 2 frt 20 kr. 1 „ rovátkos, duplán enyvezett . . . 3,10,
1 „ fél minister.......4 „ 20 ,
1 „ egész minister . . . . 8— 9 „ — • 100 nagy negyedrétü lenboriték egész név és lakhely kinyomásával együtt 1 frt 10 kr. 500 példány 2 frt 50 kr. ezer példány 3 frt 40 kr. Havanna papiron 1000 példánynévnyomással együtt csak 3 frt 50 kr. Továbbá
Bámulatos olcsóságu
levélpapírok és borítékok.
25 franczia levélpapír 25 borítékkal egy csinos tokban fran-czia felirattal 30 kr., angol 60 kr., 25 levélpapirés boríték szines kerettel 60 kr. Gyászkeretü levélpapír borítékkal
60 kr.

A:

I ~ I v
a 3 o H 2 5 *
¿ " isi

O o
c .
. s
I''- •»

I

i?c ? jt a

k k. conc. Bureau für .Sprengterhnik
Preisherabsetzung
ron
N o b e Ischen Dynamiten
und Zündmitteln
ron 1 Marx 1878. an Dynamit pr. 100 Kilo ab Fabriken
Nr. I. II. III. IV.
Fl.
153."— 127. — 98. — 78. —
Ausführliche Preislisten und Mahlers Handbuch für Spren?-
technik gratis. Vor den pt-fiilirlichen nnj unvor!är.SÜchen N*ch-ahmatigen unserer Dyuamite wird gewarnt. (?>55 1—3)
Mahler & Eschenbacher
Dm. m''t fabrikni''.tcu iu tlugarn u Böhmen Wien, Walifischgssse 4
"1 . .
Díszes és izlésteljes
FUZERT ANCZ-JELVÉNYEK
(C o t i IX o a-0 r d e a)
tánczvigalmi meghívók és tánczrendek
bő választékban
WAJDITS JÓZSEF könyvkereskedésében
Olcsó árért lcapüatók.
Kagj''-Kanizsán, nyomatott a kiadó laptulajdonos Wajdits József gyorssajtóján.
Hirdetmény.
«
Miután mi >''i,ry na k> •»«••ríl alpncoa ezlist müvet ¡mt»><n á r.*»r t v, tüliik um''jj h imntli»Ky Kv.inink-
Iimi iniiiilcnkot (i.''l K''"*íí,''|,«*t )i''lúl|ilu Iim^vuiiIc. iin'' y allal inutik.il>> i<mi t .kai nioi/tiikirituuk >■ • áitui il.>nliiril g ámuk ¡i>l»nli; azon koll cinét I ciy/.-il><>n van 11<><• y alpacca eziinllinket 32 / >>!< Imii iniiií»««({re bzcMi- ós joliliHii ¿Ziillitliuijnk, iniuf eil>liif. I>f>:ii ÍKiiuirct>>") ti>iu>lunki rn''ití. ii• • j»v alpncoa esUstjeink "ilm «ir.lMlonyOk''rt ol u•• n; vrsisit k. i,i Ujjy mint "li > moRnem i>>/.mI,i <><li>ukt mlroi mi irásilaq jótallunk.
Leszállított árak.
Elöbh Most .lit> alpacca ezüst kavéskanál .... 1 20, UWt, 2. , 2 00 85, 115, 140, 180
0 „ . . evokanal .... 2.—, 2.60, .H.40, , 6 — 1.40. 180, 2 30.'' ü 40, 4 —
1 n „ - levesmerö lümüU t 60, 2 4<), 2 90, 4. , f».— I—. 1.60, 2.50, 3.40
l „ „ tejmero ..... 1.- , 145, 2 30, 3.20, 4.— 70, I.—, 1.60, 2.10. 2 60
jl / evííe»»köy. kóh, villa ango
() Dal* ú» nlpncca- 4.50, 5.H0, G.80, 7 :»0, 9.— 3 10. 3 70, 4 40, 5—, 6.20 X ««(lat markotattnt. / (loíiscrt cvöe*/.k«ií, kó* vüla () par a"Ko1 ¿fi Hl. 3 50, 4 80, 5 50, « U"> V.40, 3 20, 3 80, 4.75
X pacca ezOM luarkolnttai. Er.okell kivlil elunni anauli gyurtyRtai tók, pilronkint 1.—, 2 .10, 3.— ; néniék: 60. 75. 80 k> 1 —, 1.40; ktivó vngy llip/t knniiAk 2. — , ''2.50, 8.—, 4.— ; karos »rg)''*tart<S pAronkint 8.60, 10.50, 14.— , 20.— ; c«ukfir»ito)eiicták 2.—, 2.80, 4. — , 5 50, 7.- ; czukorhiuttf 60, 75, 90, ].— ; ecztt ¿* olaj álváuy 2.50. 3 8o, 4 26, 6— ; vaj«*elenc*o 95, 1.70, 2.80, 3.25, 4 — ét azAmtalan uiá* t*r-Hyuk ; miuden 32% olosóbban mint eddig. (585 5-12) Tartományi megbiiriaok uiánvóttul a logponloaabbaa telj«»iitetnek
Blau és Kaim érczáru raktáruk által;
llécn. Hi»h»i»bí»riterMtr«»»Hf 1. *siitti.
ffAGY-XASraSA, 1878. márczius 7-én.
Tlzenlietedfk évfolyam.

Előfizetési ár:
¿egész évre . • 8 írt
fél évre . . • 4 „
negyei! évre . - .
Egy mám K> Ar
TTu
Siót f

Hirdetések
fi hasábon petitaorban 7, másodszor <5 s minden további sorért 5 kr.
nvilttkrben
soronként 10 krért vétetnek fel Kincstári illeték minden legyes hirdetésért kíilönf Í 30 hr fizetendő. ^ Svív^-N -----
S.-Kanizsaváros helyhatóságának nemkülönben a „n.-kanízsal kereskedelmi s iparbank", ^n.-kanizsai takarékpénz tár*, a „zalamegyei általános tanítótestület", a kisded-nevelő egyesület", a „soproni kereskedelmi s iparkamara n.-kanizsal kul választmánya" s több megyei és városi egyesület hivatalos értesítője.
ap szellemi rostét illető közlemények a szerkesztőhöz,
anyagi részét illetS frttxlemények pedig » kiadóhoz bórmentve iiitéíendók : NAGY KANIZSA Wlassfcsház
előbb:
O Z
O INT
Bérmentétlen levelek
csak i«inert munkatársaktól fogadtatnak t-l.K
^Kéziratok vissza nemi i küldetnek. &
- —- ^^Sgi
n.-kanizsai
Hetenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap.
Nagy-Kanizsa, m&rcz. 2. 1S7S.
Nagy-Kanizsa, mint rendezett tanácsú város képviselő testületének választott tagjai sorából a törvény értelmében kilépett f>0 képviselő helyébe uj választás eszközöltet vén, az febr. 28-án követ kezűleg történt : az első kerületben szavazott 170, a ll-dikban 175. a III-dikban 113 és a 1 V-ikben Gf>, összesen 523 egyén. Megválasztanak az I-só kerületben Oszeszly Antal, (iőzony Ferencz, Tárnok Alajos, Kovács .János ügyvéd, Rosenberg Fercncz. Wolhrim Krnő. Kollarics János, Musquit-ter Károly, Masanczker Mór. Kürschner Ignátz. Weisz Adolf és Eichberg Adolf, póttagokul: Schwartz Adolf. Lengyel Lajos, Grachfg Gyula. Juhász György. Nagy Károly vendéglős, ifj. Bay György és ifi. Maninger József; a 11-ik kerületben: Lengyel Ignácz, örg. Jack Frigyes, Valbach Mór, Juhász György, Bartos János, Plosz-.szer Ignácz. Somogyi Henrik, Löwinger Lajos. Szukics Zsigmond, Weisz 11. 1., Wohlheini Félix. Dietrirhstein Dávid és Rosenberg Sándor, póttagokul Hartmann ignácz. Sallér Lajos. Szalay Károly, Horváth Boldizsár, Pichler József, Maár Nándor és Kollarics János ; a 111-ik kerületben Kasztner János. Herczeg György. Bajor László. Borzay Klek, Horváth András, Samu József, Muraközi József, Yass Károly. Naev Károlv szabó Benedek József. Var-ga János és Horváth J. csizmadia, póttagokul Herczeg István, Hofman Jakab. Bet-telheim Márk Kngel Adolf, Stern Károly és Blau Lajo>: a IV-ik kerületben Gödör-házy István. Oroszváry Gyula, Smettana Ferencz. Tuboly Gyula, Vóneky Pál. Dávid János, Hirschl ignácz. Bordin Márton,
TÁRCZA.
A (1 é 1*
Csaták zajában, száguldó <«*r. g közt Keres''«? ifjú hősünk a halált ; Ahol a vósc vad, bősz viharja r.ug<»lt, Ahol a veszély «3gy volt oda állt. Meghalni vágj ott a mióta lelke Olyan sivár lett, olyan elhagyott. Ue a halál kerülte őt szünetlen S midőn közel volt, elhagyá legott
ELatalmas lett. Vezéri polezra jutott, N''agy úrrá lőn, — élet — halál nra ; Halált, keheimet osztott két kezével S csak ő koldult egyedül élett-t. Lelke megőszült, elhagyott, sivár lett, Nem volt reménye, vágya, órürae. Mint elhagyott s*er*lmes gerle-párnak Érzéketlen folyék le élete.
Kgy ízben ifj" nő jött elzárt lakába S a vezér ntán tudakozódott ; Berendy elfogadta őt; de szive Keblén gyorsabban föl nem dobogott. Adél volt. — Lehull elébe s vágyón Tekint a hősre... majd ajka zokog... rBerendy ! ildvöm ! oh ismersz-e még. vagy Kifeledtél már V. . én Adél vagyok."
A hőst egy fájó emlék rázza meg, és
Lenéz a hölgyre, némán, hidegen
p Adél ? On Adél?... volt nekem is egy,
De az m/r meghalt !. . . önt nem ismerem.
Oh miut szerettem én „azt'' ar. Adélt
I>e neki nem volt szive asszonyom .. .
I>e bagyjok er.t... mondja, miért jö hozr.ára,
Miért kereste föl szerény lakom ?*
.Miért? — szól Adél őrjöngve boxtá — Szeretlek... Adé''.nak vau szive... Vétettem .. ámde megszenvedtem érte. Fájdalmam nagy volt nem birtím vele; Eljöttem :''.e hozzád, hogy csókoljam
Tóth György, Horvát J. vendéglős, Simon-sics Antal, Markovics István és Szakonyi József, póttagokul Gzelczer János. Tibolt József. Szalay Lajos, Bartos .lános, Simon Gábor és Csóka Rudolf. Azon megjegyzéssel, hogy az 1871 -ki XVIII t. cz. 52. §. értelmében a választás napjától számított 10 napig tartó reclamationak vannak kitéve.
Márczius 2-án délután 4 órára összehívott képviselő-testület majdnem teljes számban megjelenvén elnöklő alispán tekintetes Svastics Benő ur nagy figyelmet gerjesztett s a helyzethez szakavatottal] mért kitűnő beszéddel üdvözölte a képviselő-testületet s azt megalakultnak jelenté.
Az általános tisztújítást márczius 28« ik napjára tűzi ki, felhiván polgármester urat, hogy addig a szükséges intézkedéseket megtenni szíveskedjék. Polgármester ur lelkesüli szavakban köszönte meg alispán ur szives fáradozását s a város érdekeinek hathatós előmozdítását ajánlotta figyelmébe, mire alispán ur zajos éljenzés közt kijelenté, hogy Nagy-Kanizsa város érdekeinek megvédése s előmozdítása kötelességének kedves tárgyát képezi.
Eperjesy Sándor bizottsági tag urnák azon felszólalása, hogy a póttagok megválasztása nem a törvény rendes utján ment volna, Darás Zsigmond városi ügyész s egyik választókerületben elnök ellenmondá-sa után, elnöklő alispán ur igen helyesen s tapintatosan nem a jelen képviseló-testü-leti'' közgyűlés elé tartozónak jelentvén, utasította az ügy elintézését az igazoló választmányhoz, s ez után szűnni nem akaró éljenzés közt a teremből eltávozott.
Belus József köztiszteletü polgármes-
ter ur az éljenzés lecsillapultával érzékeny szavakban köszönte meg a kilépett képviselők buzgalmát, melyet a városjólétének előmozdítása ügyében tanúsítottak s mély érzelemmel üdvözölte az uj képviselőket, felhiván őket, hogy a város érdekeinek hü megvédésében s a jólét előmozdításában szilárd egyetértéssel hatni s ténykedni törekedjenek.
Az előbbi közgyűlés határozata értelmében két bizottság alakíttatott, és pedig a) városi szabályrendeletek kidolgozására kirendelt bizottság: Darás Zsigmond, Ebens-panger Lipót, Eperjessy Sándor, Juhász György, Laky Kristóf, Oszeszly Antal, Plihál Ferencz, Rátz Antal és Szalay Lajos; (határidő: mart. 21.) bj Árvaszéki bizalmi férfiak : Csemics Károly, Gáspár Ferencz, Gödörházv István, Hertelendv Béla,
* * I m J
Dr. Horváth Antal, Laky József. Lövin-ger Ignácz, Rechn itzer Vilmos, Rosenberg Izrael, Roth mann György. Sanveber József, Dr. Schreyer Lajos, Stern I. Mór, Dr. Tuboly Gyula és Ujváry Illés.
Ezen bizottságok kinevezése után szóba hozatott a tisztujitá3 foganatba vétele. melyben Eperjesy Sándor, Darás Zsigmond, Oroszváry Gyula, Hencz Antal urak s még többen hozzá szólván abban történt megállapodás, hogy magáu értekezlet tar-tassék.
Közöljük még az 1875-ben megválasztott s még 3 évig maradó képviselők névsorát I. kerületben: Stolzer Gusztáv, Geisl Mór. Rechnitzer Vilmos, Blümlein Frigyes, EbenspangerLipót, Gyórfy János, Kai-ser Sándor, Veisz Samu, Kocsis Ferencz. Dr. Laky Kristóf, Engländer Lajos. Csemics Károly és Farkas László; II. kerü-
Lábad porát . . mf-rt «''n őrült valék ; Berendy ! üdvöm, végy vissza szivedbe S bocsáss meg . . oh én sokat szenvedek.*
Berendy megrendült Adél szavára 8 egy könyeaepp gördült bús arrrára le, Aztán elkezdett vére felbuzogui, Szerelme ébred, gyorsan vor szive. Ránéz. . . . kinyújtja két kezét s magái.oz Vonja Adélt .. csókolja sxép sremét. „Legyen feledve minden, én -zeretlek. Nem vetlek el . . . öielj meg jó Adél . . *
Kéjes mámorral fonja át ar. itjut Adél. — Szivében vágyak árja zajg, n két jziv újra összeforr és hévvel Tapad egymásra a két csókos ajk. És elteié inek boldog mámorokban Mindent . . szivük szerelemben ég, lobog. A kik nnjd megtűrték egymás lelkét Végtére mégis . . . mégis boldogok.
V. SÁRFFY IGNÁCZ.
* Készlet hasonczimfi költői beszélyből.
Liszka kisasszony.
Irta: Tobak B^nó.
Az öreg emberről mondja a római költő, hogy letüot korának dicsérője. Pedig ugy vagyunk azzal életünk egyéb korszakában is. Az emlékezés — mint a nyugvó nap végsugarai az elhagyott vidéket — rózsá.8 színben mutatja az eltűnt napokat, s szinte vágyat kelt azokat újra élni át. Bizonyos meghatottság, fájó érzés fogja el szivünket a gondolatra, hogy az a szép idő verőfényes nspjaival, édes örömeivel, bol-dogitó ábrándjaival soha többé viasza nem tér. Lelki szemeink előtt elmotódnak az árnak, csak a visszaidézett képek fényoldalát tünteti elénk a hízelgő emlékezés. Különösen serdülő korunk, ifjuságunk első évei gazdagok ily emlékekben.
letben: Bátorfi Lajos, Topolics József, Wajdits József, Schuiid Fülöp, Iíoffmann Mór, Nucsecz József, Sommer Miksa, Wlassics Ede, Németh Ignácz, Halfen Lázár, Welisch Samu és Altman Mihálv; III. kerületben : Matasics János, Leber Ignácz, Ritter .lános, Csányi Ferencz, Stern Vilmos, Ungar Mihály, Barcs György, Knausz Boldizsár, Paál Sándor, Szeidl János, Hilcz Pál, Albanich József és Czapári János; IV. kerületben : Mikó János. ifj. Kránicz József. Rothman Boldizsár, Horváth István, Kiss József, Herczeg István, Benczik József, Komlósy Ferencz, Kiss György, Fischer József, Pintér István és Németh Mihály. 4
Végül közöljük a legtöbb egyenes államadót fizető (virilis) képviselők névsorát 1878. évre, Dr. Pressburger Jakab orvos, Ka^*zag Béla, Karczag István, Tóth Lajos ügyvéd, Rosenberg Izrael Gelsei Gutt-man Henrik, Blau Lázár, Horváth Lajos ügyvéd, Babochaj György. Blau Pál, Dr. Szukics Nándor orvos, Lövinger Izrael, Weiser József, Wlassics Antal törvényszéki elnök, Vágner Károly mérnök, Weisz Manó, Berger Sándor, Stern J. Mór, Dobrin Beni, Grünhut Fülöp, Ujváry Illés. Mártinko-vics Károly ügyvéd, Gróf Hugonay Kálmán, Hertelendv Béla ügyvéd, Veszter Imre ügyvéd, Eperjesy Sándor ügyvéd, Welisch József, Löwinger Ignácz, Hirschl Ede, Koch Mihály ügy véd, Tersánczky József orvos, Plihál Ferencz kir. közjegyző, Schönfeld Mik^a, Schertz Jakab. Hauser János. D.irá Zsigmond ügyvéd, Olop Samu, Dr. Práger Henrik, Bauer Miksa. Dr. Horváth Antal ügyvéd, Reichenfeld Márkus. Vucskics János, Gáspár Ferencz.
Ki nr> gondolna éd-s érzelemmel tanulói pályájának élményeire? Mennyi küzdelem, mennji nélkülözés közt folytak le ezen évek!
S mégis alig van, ki azon éveket visszaidézni iie óhajtaná. Elfelejtet lük a szenvedéseket, nfm látjuk többé az árnyakat, csak att a csillogó fényt, mely életünk tavaszának napjait megaranyozta. Látni óhajtjuk magunk körül azokat a jő barátokat, kiket az élet szélágazó u''jai szerte vezetlek a n:igy világba, — és azt a kecives lánykát, kihez az első szerelmes verset zengedeztük s ki ezért jutalmul lágyan ölelő karjaival iont körül éá csókjaival árasztott el.
Boldogságunk mámorában azt hittük, hogy az a kedves angyal mi értünk szállott a földre elkárh -zni, s első szerelmünket első sze-reime viszonozza és azok az eperajkak most nyíltak az első csókra. Oly epedő volt tekin-tete, oly odaadó egész lénye. N^m csoda, sokszor eljátszotta ő már ezt a szerepet. Meg kell vallani, jól is értette. A hányszor változtak a „diákszoba" lakói, annyiszor ébredt újra láoyka „első" szerelme.
Koppanné aeszonv egy jámbor sajtáraiénak volt felesége. Á sajtárulás tulajd<mképeu csak mellék foglalkozás volt, mert igazi üzle-töket a „diáktartáa" képezte. Nem is maradtak diák nélkül az ő szobáik évtizedeken át, mert mindig volt a háznál szép leány.
Négy leánya volt Koppanné asszonynak b mire egyik elvirul''., a másik már virágzásnak indult. Mikor én ismertem őket, már a harmadik virágszál is kifejlett bimbójából, de még teljes diszeben pompázott. .Liszka kisasz-szony" caak tizenhét tavaszt látott még akkor. Szép termete, hamis mosolygásu szemei s pajzán kaczérkodásával sok bódítást tett; még a
„más diákjait" is elbájolta, nemcsak a magukét.
Szomszédjukban lakott egy ábrándos természetű ifjú, a ki most gymuasiumi igazgató valamelyik alföldi városban. <)rákig elleske-lűdött, hogy Liszka kisasszonyt ha csak egy pillanatra is láthassa. Alig mult nap, hogy egy-egy szép verset ne irt volna hozzá, melyek tele voltak epedéssel, lángoló szerelemmel.
A hamis leánv örömmel fogadta a ver-
• O
seket, mert — el kell ismerni — szépek voltak. Aztán meg melyik leány hiúságát nem ébresztette volna fel, hogy verseket írnak házzá? Hanem Józsi barátunk kevés jutalmát vette kiontott tintájának.
Nem is dalol oly szomorún a párja vesztett madárka, mint a mily bánat.s, kesergő hangon zokogta el a szerelmes ifjú fájó szivének édeskinos érzelmeit.
„Liszka kis. sszony* pedig az alatt vi-doran kaczagott, udvaroltatott magának s a csókkal sem fukarkodott.
Mihelyt észrevette, hogy nem üres a „diákszoba,* azonnal ott termett. Egyik diáktól ar. algebra rejtélyét tudakolta, a másiktól görögül akart olvasni tanulni. Persze, hogy a7.tán ő sem tanulhat, meg a diákok sem s s könyvek ott maradtak az asztalon érintetlenül. Érdekesebb dolgokat lehetett olvasni Liszka kisasszony mosolygó szemeiből; hálásabb volt pihegő keblére hajolva az ő szive dobogását hallgatni, mint az unalmas tudósok száraz okoskodásait. Karcsú derekáról alig bomlott le egy ölelő kar, már ismét másik fonódott körüle. Járt kézről-kézre. Olyan áldott jó szive volt, hogy a ki szerelemmel s bizalommal közelitett feléje, nem tudta elutasítani; szivéből mindenkinek juttatott.
És egyiknek sem jutott
tizenhetedik évfolyam.
ZALAI KÖZÖNY.
marcus n. 1878.
Fischel Fülöp, Löwy József, Belus József gyógyszerész, Fesselhofer József, llátz An-tal orvos, Dr. Schreyer Lajos orvos, Eben-spanger Leo, Hentz Antal, Tauber Alajos, Dr. Freund Zsigmond ügyvéd, Vaics Sándor Bettlbeim Samu, Kiss József, Petrics Ferencz, Sanveber József, Vértesy Miklós mérnök, Dobrovics Döme, Eisinger Henrik, Klein Illés, Knortzer Károly, Axenti György, Fürst Simon, Gregorios Gergely. Keichenfeld Ignácz, Laky József, Schlesin-ger Gyula, Weiszmayer Mór, Tuboly Yic-tor ügyvéd, Richter Mór, Dr. Engel Ármin orvos, Sommer József, Knortzer Frigyes, Keller Ignácz, Friedenthal Jakab, Práger Béla gyógyszerész, Gross Miksa, Práger Lipót, Sommer Sándor, Rottschild Albert, Kilík Ferencz, Ladislau Mór, Weisz Ignácz, Kürschner Miksa, ör. Bay György, Nagy József ügyvéd, Rosenfeld Adolf,''Blau Nándor, Mersch Ignácz, Rott-man György, Benczik Ferencz, Daneberg Jakab, Fasciatti Bertalan, Gross József, Kohn Fülöp, Hoch Fülöp, Schoiber Ignácz. Schertz Albert. Póttagok: Eichberg Adolf, Stemmer Kálmán, Weber Samu, Boronkay Károly tanitó, Osemics Károly, Walbach Jakab, Nentvich Gyula, Heim Mihály. Schwartz Samu, Jack Ede, Neu-sidler Pál, Kürschner Ignácz, Dobrin Gyula, Kronpacher István, Merkly Antal ügyvéd, Rosenberg Ferencz, Weber Mihály, Ro-senberg Sándor, Varga Lajos ügyvéd, és Szigricz Róbert.
BuDílgyi tárgyalások jegyzéke
zala-egérszegi kir. törvényszéktől.
M á r c z i ii a 7-é n.
2912/B. 877. Sz. 1. Hozián András és társai emberöléssel vádoltak elleni ügyben kir. táblai itélet hirdetés.
27.4/B. 878. Sz. I. Fehér János súlyos testi sértéssel vádolt elleni ügybe» kir. táblai itélet hirdetés.
307/B. 877. Sz. 1. Krányecz János és társai tolvajlással vádolt elleni ügyben kir. táblai itélet hirdetés.
375/B. 878. Sz. 1. Szakonyi György és neje elleiszegülésBel vádoltak elleni ügyben kir. táblai itélet hirdetés.
eszébe féltékenynyé lenni e miatt. A nap is egyformán árasztja mindenkire világító és melegítő sugarait és váljon jut-e eszébe valakinek ezt másoktól irigyelni?
Gyakran megtörtént, hogy anyja benn termett a szobában s csak akkor ve''ték észre midőn már eleget látott. Ilyenkor gunyoros hangon csak annyit szokott mondani: szép élet, csak soká tartson! No, nem is lett vége addig, mig Liszka kisasszony ki nem vénült a szerelemből. Mert ha egy nap háromszor kihivták a diákszobából, bizonyos, hogy még bement negyedszer.
^Mindezekből Józsi barátunk mit sem sejtett. O egészen megközelithetlennek hitte eszményképét, kit halandó lehellete még közelről nem érintett. Reszketeg hangon, elfogódott szivvel rebegte el a néhány koczkáztatott udvarias kifejezést, melyet hozzá intézni merészkedett.
És az a csintalan lány, ki minuenkit megszólított, kitől oly könny ü volt csókot kapni gyönyörködött az ábrándos ifjú tévedező fé-lénkségén s a világért fel nem bátorította volna semmi bizalmaskodásra.
Szokásos volt a diákok között farsangban „maszk"-ba öltözni. Egymást érték az ut-ezákon az álarezos csoportok csaknem esténként, melyek sorra járták az ismerősebb diák lakásokat, főkép pedig a leányos házakat. Ilyen álarezos menetekben oly kor nők is vettek részt, kik szintén belátogattak a diák lakásokra s nem ritkán oly figyelmesek voltak, hogy a lassan pisladozó fagygyu-gyertya kanóczát is elkoppantották, s némelyik olyan ügyeltenül, hogy sötétbeu maradt a társaság, s csak ugy „tapogatták* egymást.
„LÍ9zka kisasszony'' az ilyen mulatságból nem szokott kimaradni soha. Hiába szidta anyja, még az ütleg is sikertelen maradt. Az álarcz alatti éjjeli csatangolás olyan ingerrel birt reá nézve, hogy nem birták otthon meg-őrizni. Ha vacsorázás közben észrevett egy üres tálat vagy tányért, azonnal sietett kivinni, s aztán maga is künn maradt, szépen meg szökött, csak az éjfél vetette haza, vagv ha kicsnkták, hát a reggel.
A diókszoba lakói szivesen adtak neki jelmezeket: pörge kalapot, pitykés dolmányt,
M á r c z i u s 8-á n.
2759/B. 877. Sz. I. Soós József ujoncz szökevény elleni Üfyhen. Végtárgyalás.
2760/B. 877. Sz. 1. Horváth Ferencz ujoncz szökevény elleni ügy ben. Vógtárgyalás.
2764/B. 877. S«. 1. Baki József ujoncz szökevény elleni ügyben. Vógtárgyalás.
2783/B. 877. Sz. 1. Kovács István ujoncz szökevény elleni ügyben. Végtárgyalás.
2758/B. 877. Sz. 1. Sebők József ujoncz szökevény elleni ügyben. Végtirgyalás.
2956/B. 877. Sz. 1. Fekete József ujoncz szökevénv elleni ügyben. Végtárgyalás.
47Ő/B. 878." Let. Sós (csira) István tolvajlással vádolt elleni ügyben. Végtárgyalás.
M á r c z i u 8 14-é n.
228/B. 878. Sz. 1 Holy József és társa csalás illetve abbani bűnrészességgel vádoltak elleni ügvben. kir. táblai itélet hirdetés.
202/B. 878. Sz. 1. Kustáu Hajmás János súlyos testi sértéssel vádolt elleni ügyben kir. táblai ítélet hirdetés.
351/B. 878. Let. Molnár György tolvaj-lás bűntettével vádolt elleni ügyben kir. táblai itélet hirdetés.
M á r c z i u a 15-é n.
2757/B. M77. Sz. I. Kis Ágoston újonca
szökevény elleni ügyben. Végtárgyalás.
2955.29S2/B. K77. Sz. 1. Fabics János ujoncz szökevény «''llení ügyben. Végtárgy alás.
134/B. 878. Sz. 1. Bodnár János ujoncz szökevény elleni ügyben. Végtárgyalás.
256/B. 878. Sz. I. Dézsi András sikkasztással vádolt elleni ügyben. Végtárgyaláa.
431/B. 878. Sz. I. Vizsi Pál súlyon testi sértéssel vádolt ellen: ügyben. Végtárgyalás.
462/B. 878. Sz. 1. Nátrán József ujoncz szökevény elleni iigyben. Végtárgyalás.
471/B. 878. Let. Kovács József tolvajlással vádolt elleni ügyben. Végtárgy alás.-
M á r c z i u s 21-é n.
2668. 1/B. 877. 878. Sz. I. Bazsó György csalás és bírói zártöréssel vádolt elleni ügyben, kir. táblai i''élet hirdetés.
403/B. 878. Sz. 1. Németh Vendel ujoncz állitás alóli törvénytelen meneküléssel vádolt elleni ügvben. kir. táblai itélet hirdetés.
406/B. 878 Sz. 1. Halá Takáts János szülői bántalmazással vádolt elleni iigt ben. kir. táblai itélet hirdetés.
M á r c z i u 8 28-á n.
306/B. 878. Sz. I. Göncz Imre es társai súlyos testi sértéssel vádoltak elleni ügyben kir. táblai itélet hirdetés.
309/B. 878. Sz. 1. Tóth József és társa súlyos testi sértéssel vádoltak elleni ügyben kir. táblai itélet hirdetés.
magyar nadrágot, sarkantyús csizmát, makra pipát. (A magyar viselet volt a divat abban az időben.) A dohányzacskót is oda igazították a nadrág zsebbe. Még öltöztetni is segítettek.
Józsi barátunk ily öltözetben még nem látta eszméuyképét. De szentségtelen gondolatnak is tartotta volna, hogy az a sajátságos, de kétségkívül érdekes és szép metszetű idomokkal biró gavallér talán éppen az ő megénekelt eszményképe.
Egy este már jó későre járt az idő, midőn a nyitott könyv felett elmélázó ifjú ajtaján halk kopogás hallatszik, s nyomban egy „mask" lép be rajta.
— Servus barátom! Ugy-e milyen későn jövök ?
Kár, hogy későbben nem jö''íél; most akartam ajtómat bezárni.
— No ez szép fogadás: nem ilyenre számítottam nálad; talán nem vagyok „szép maszk" ?
— Elég csiuos legény vagy, hanem kissé mégis furcsa alakod van. Melled domborubb, derekad karcsúbb a szokottnál, s mintha alsó tagjaid is gömbölyűbbek volnának. Ah most látom még, hogy a hotszu haj kalapod alá van felkötve. Igazán „szép maszk" vagy. De én nem szeretem az ilyen tréfát. Tisztességes nő nem kalandoz éjjel, s nem látogat cl egyedül egy ifjú szállására, Most már hallottad nézetemet. Eredj el hadd felejtsem el a meggondolatlan tettet; örülj, hogy nem ismerlek, legalább nem kell előttem pirulnod, ha valahol talál kozunk.
— Nem megyek. Akarom, hogy ismerj; ledobom ez álarczot ¡9; így ni . . . Ugy « most már nem küld el ön ? Nézze, itt vaunak levelei és szerelmes versei szivem felett. Választ hoztam rájuk.
Es szenvedély esőn j>da vetette magát a meglepett ifjú karjaiba, s elárasztotta csókjaival.
— Hát ön . . . ön meg sem csókol ? Nincsen egy szava hozzám?
Józsi barátunk nagy nehezen összeszedte lelki erejet, és elszorult hangon dadogta :
— Eddig bálványoztam kegyedet,de e meggondolatlan tettével széttépte ábrándképeimet. Én nem egy kalandhajhászó nőhez írtam verseimet, hanem egy magas eszményhez, kit
511/B. 878. Sz. 1. Torzsa József súlyos leatí sértéssel vádolt elleni ügyben, kir. táblai itrflet hirdetés.
Kelt Zala-Egerszegen 1878. évi már-czius 3 án.
MUZSIK KÁLMÁN,
iroda igazgató.
Helyi hírek.
— A nagy-kaniz8ai y*xM egyl«* jó-
tékonyczélu tánczvigalma e hó 2 án szép sikerrel tartatott meg. Élénk, felvidámító hatást gyakorolt a kedélyre a fesztelen egyszerűség, mely az estélynek oly kedélyes, otthonias szi-inezetet adott; az önfeledt, őszinte öröm csillámlott mindenütt azarezokon s elmondhatjuk, hogy az idei Carneval egyik legsikerültebb vigalma volt ez. A táncr „kivilágos"-ig tartott, a legszebb rendben s ezért, valamint a terem megkapó szép földiszitéseért méltó dicséret illeti a rendezőséget. Itt nem mulaszthatjuk el kiemelni ez est szép emlékei közül azt, hogy a kedélyes tánczvigulmat példás buzgalmu alispánunk Svastics Benő ur is meglátogatta Belus József és Martinkovics Károly urak kiséretében s igen jól mulatott; e körülmény hazafias lelkének ismét egy szép vonását — az ipar s annak munkásai iránti nemes érdeklődését tünteti ülőnkbe s e nagy becsű figyele mért mély háláját s köszönetét fejezte ki a szép számú vigadó közönség, midőn derék alispánunkat megérkezése és távozásakor lelkesen megéljenezte. A vigalom anyagi eredményéről jövő számunkban foguuk megemlékezni s a felülfizetéseket is köszönettel nyugtázni.
— Neileliezrol veazszük a következő Borokat: Tekintetes szerkesztő ur! Az igazság érdekében ki kell jelentenem, hogy felső Muraközben az anyakönyvek, valamint eddig,
! ugy jelenleg is. latin nyelven vezettetnek, mert a fő magasságú és fő tisztelendő zágrábi bibornok érsek ur XV. római szám alatti köz-intézvényét ugy magyaráztuk, hogy az a | Matriculák horvát nyelven vezetéséről. Muraköznek nem szól. Kelt Nedeliczen, márczius | 2 án 1878. Tettes szerkesztő urnák alázatos szolgája Nóvák Károly cz. kanonok esperes-plebános.
— A béke Orosz és Törökország közt megköttetett s igy egyenlőre a háborús hírek rovatát mi ia beszüntetjük, a fontosabb politikai mozzanatokról majd a rövid hírekben értesítjük t. olvasóinkat.
— A párifti magyar egylet által épi-tendő menház telkének megvételére kibocsáj-tott 100 frtos kötvények elvállalásában Nagy-
fájdalommal látok most a föld porában fetrengeni. Távozzék kérem, hagyja csendesen megsiratnom csalódásomat ....
— On egy bolond képzelődő, ki hold világnál, csillagfénynél álomképeket alkot magának, s mikor idejön a leány, kibe fülig szerelmes, akkor megijed tőle, s álomképei mögé rejtőzik . . . ha, ha, ha! Szégyelje magát e gyávaságért . . . Hajtsa keblemre fejét, hallgassa mennyire dobog szivem. Minden dobbanása azt mondja: szeretlek , szeretlek , szeretlek !!
— Liszka kisasszony még egyszor ismétlem : én nem igy képzeltem kegyedet, s nem is akarom többé ismerni.
S ezzel kirohant a szobából, egyedül hagyván Liazkát, a ki ilyeu fogadásra nem volt elkészülve.
— Csak fuss előlem hóbortos bolond; elegen vannak, a kik utánam futnak. Ugy is csak azért szerettelek, mert szebb verseket irtál hozzám, mint a többiek.
Felkapott az asztalról egy irónt, és a nyitott könyv szélére két szamáriület rajzolt, s azután eltávozott,
Józsi barátunk szomorú képpel sompoly gott vissza szobájába. Amint a szamárfüleket megpillantotta, a csalódás keserű hangján beszélt öumagával: Utolsó gondolata is gúnyolódás volt; tehát már pirulni sem tud . . .S én elég vak voltam ilyen leányért rajongani, ki nem ismer női erényt, csak kalandot hajhász, érzéki élvekén sovárog, szemtelen ledér -séggel akar hódítani! Azt hittem, az életben nem oly gyakoriak a ledér nők, mint afranczia regényekben, 3 ime ily kegyetlen kiábrándulást készített számomra a sors. De kitöröllek emlékezetemből kaczér leány, mert emléked is folt lenne lelkem szent eszményein. Nem mételyezed meg szivemet bűnös érzelemmel; nem ingatod meg a női erényben vetett hitemet Te csak menj az érzékiség lidércze után a bűn posványába; engem szivem tiszta lángja — hiszem — a boldogság paradicsomába fog egykor vezérelni !
Kanizsa város és a zal a-egerszegi takarékpénztár is részt vett, mindegyik egy-egy kötvényt vásárolván meg Nagy-kanizsa azonnali, utóbbi pedig részletfizetés mellett. E hazafias nemes *4ny magamagát dicséri.
— XJj imakönyv. Wajdits József könyvnyomdájában megjelent : „A szent keresztúti ájtatosság* irta Sze-mányi Ágost Sient-Ferencz r. áldozár. Ára képekkel s czinosan kötve csak 28 kr.
— A sümegi-népbank V.-ik évi Üzletének zárszámadását 1877. évre megkaptuk, mely szerint a pénztári forgalom : 661.879 frt, a vagyon számla 127.205 irtot, a nyeremény 4295 frtot tesz. Egyes részvény után az osztalék 8 frt. A tartalék tőkéhez 430 frt csatoltatott.
— Zala-JCgerszegen f. évi február 27 én a csapó utczában egy koldusleány élettelen összerogyott és orrán száján nagymennyiségű vér tolult ki, ugyanannyira, hogy a földet a melyen a leány feküdt egészen ellepte. A háztulajdonos, kinek háza előtt a leány összerogyott, és a szomszédok állítása szerint, már akkor, midőn hozzájok alamizsnáért folyamodott, vért hányt.
— A csabréndeki m. kir. áll. népisko-la szegény tanulói között tek. BarczaSán-d o r ur 11 öltözet ruhát és 8 pár lábbelit volt szive* kiosztani. Miért is a nevezett tanügybarátnak már több ízben s jelenleg tett atyai gondoskodásáért, a tantestület és tanulók névében legmélyebb köszönetet mondok. — Csabrendek, 1878. február 20-án Gosztony József, igazgató-tanitó.
— A női segélyegylet által Zala-Egerszegen 1878. évi február 2-án a helybeli szegények javára rendezett tombola estélyen szép számú közönség jelent meg. Itt is megmutatták a jöszivüségröl általánosan ismert egerszegi hölgyek adakozásukat a szegények irányában: mert a tombolán miut«gy 112 db. kijatszandő tárgy gyűlt össze, meljek részint kijátszattak, részint,aszünőra alntt, árverés utján eladattak. Tombola végeztével, mintegy 11 óra tájban Kontó Sándor és zenekara által játszott darabok hívták a serdiiit fiatalságot a lelkesítő tánezra. Kitűntek báj- és kellemben: Rosenberg Henriett», Somogy Jánosné, Weisz Izi-dorné, Hajik Istvánné, Dr. Mangin Károlyné, úrhölgyek, — Rosenberg Vilma, Rosenthál nővérek, Pámer nővérek, Rechnitzer nővérek. Rosenthál Berta, Krizmanits nővérek, StrauBZ és Nemes Mathild úrhölgyek. Felüifizettek : Bozsán Emil 50 kr, Isoó Alajosné 1 frt 50 kr, Veisz Katalin 1 frt, Bűchler N. 50 kr, Czukelter Lajos 50 kr, Mojzer N. 50 kr, CVrtán Károly 50 kr. Farkas Dávid né 5 frt, Zalcer N. 50 kr, Pamer N. 50 kr, Talián N. 50 kr, Heinrich Miksa 50 kr, Weinberger N. 50 kr, Kaiser József 4 frt 50 kr, N. N. 50 kr, Rigó N. 50 kr, Gráner Miksa 2 frt, Árvay Lajos 50 kr, Gold-berger N. 2 frt 50 kr. Schütz Sándor 50 kr, Deutsch 50 kr, Rosenthál N. 1 frt, Deutech N. 50 kr. Rechnitz N. 50 kr, Skublits Arthor 50 kr. Braunstein N. 50 kr, Szabó József 50 kr, I)r. Mangin 4 frt. N. N. 50 kr. Kummer 50kr. Garay (Kanizsa) 1 frt 50 kr. Goldberger Róza
1 frt 50 kr. Rosenthál 50 kr. Berger 50 kr. Kaiocsay 50 kr. Bozsán Ödön 50 kr. Isoó Ferencz 5 frt. Bartos Béla 1 frt 50 kr. Heinrich Vilmos 1 frt. Österreicher Zsiga 20 kr. Vág-ner 20 kr.Thassy Kristóf 1 frt. N. N 50 kr. — Tshirtz 50 kr. Beküldöttek: Mayer Klrger (Szt. Iván) 2 frt. Martonfalvy Carolin (P.-s ) 5 frt. Ollopné (Kanizsa) 3 frt. Bozsán Katahu
2 frt. Grünvald Józsefué 2 frt, Eisenstiidter 5 frt. Sövegjártó Lajosné (Ollár) 5 frt. Taráryi Fereuczné (Puszta-Szt.-László) 5 frt. Szeker. n-né (Bak) 1 aranyat, Kováts Károly ügyvéd 1 frt. N. N. 5 frt. Öszszesen 82 frt 70 kr. és egy dar.*b arany.
— Zala-Eger szegről irják: Egy Weisz nevü pápai kereskedő a „Zöldfa* czimü vendéglőben szobát kért éjjeli szállásra egy iszákos piuczértől ügy 12 óra tájban, ez azonban rea förmedt s mindenféle guny szavakkal halmozta el őt, Weisz nem vette a dolgot tréfára, e szemtelen modor ki hozta sodrából s tel akarta kelteni a vendéglőst; ezt megakadályozandó a píoc:ér s a házi szolga reá rohantak s tettleg bántalmazták s üldözték éktelen lármával városhosszat a menekülőt, ugy hogy a zsivaj fölverte az alvókat is. A rendőrség még csak másnap fogta el őket de nem sokára jótállás mellett szabadon bocsáj-tattak.
— JiőrUi hirek• A dunán ismét meg-nyilL a közlekedés. — A Va»- és Zalamegyé-ból a budapesti egyetemet hallgató ifjak „Vas-zalai ifjúság" czimen önművelődési táraa* kört alakítottak. — Francziaországban Montreveiben v«n egy töigy, melyet a természettu dósok két ezer évnél idősebbnek állítanak. — Berlinben chinai színházat állítanak fel, melyben csak chinai művészek fognak szerepelni.
— Secchi jezsuita páter korunk leghíresebb csillagásza meghalt. — Békés Csabáu állandó színházat építettek, mely 80,000 frtba került.
— A katonatisztek árváit s özvegyeit segélyző Ferencz József alap vagyona 1.302.404 frt. —
tizenhetedik évfolyam.
ZALAI KÖZLÖNY.
harczius 1-in. 1878.
A párisi világkiállítás tartalmára több rendbeli mérsékelt menetjegy hozatik be. — Akosfal-ván (Erdély) egy leány kapával agyonütötte sajat édes anyját. — Fardokon egy szűcsnek
22 élő gyermeke van. — Nagy tüz vesz volt e hó 4-én Uj-Pesten. — Makón földrengés volt tt napokban kétszer oly mérvben, hogy számos kéménv lehullott
Irodalom.
— „Tiz év emlék* Z altiban'' 1867—1876 kiadvány IV-dik kötete következő tartalommal jelent meg: (1871.) Egy falevél titka. — Karácsonyra.— (1872.) Bírósági kinevezések. — [jj k«>r. uj élet. — Zalamegye tisztujitá-sáu. - Törvényszüuet mán. — Eötvös üuue-pély. — A Murahid megnyitása. — Az
országgyűlés megnyitásakor — Miniszterválto-
z£s — Badacsonyi szüreten. — Királyi Pál képviselőjelölt körútja a baksai keriiletbeu. -Zalamegye uj főispánjának beigtatási ünnepé |ye. _ (IS73.) (Jj év első napján. Egy egy kötet ára 1 Irt.
— Hartleben A. kiadásában megjelent Straiialm Ferencznek nagyszorgalommal készi tett ,Politisch-statistische Tafel der Osterr I3ng. Monarchie-. Harmadik évtolyam. Ara 50
]*>7<S. .Január. Egy tekintetre az egyesített icét »illám, katonai, művelődési s általános ismerete szembeötlik s nagy szolgálatot te*z. (,''sak a.:t sajnáljuk, hogy a kiadóhivatal nem refl«*t%ál azon törvényes intézkedésre, hogy „Wicn-Pest" helyett „Wieu Budapest" et hasz nalna. Jövőre kérjük törvényünk respectálását. A kiállítás szép és nagy, 96/68 centimeteres.
— Nyilvános kérelem hazánk m. t. hölgyeihez: P a 1 o t á s y János az országos uevü zeueköltő, kiuek magyar nótii ban Bihary, Csermák, Lavota és Rózsavölgyi szelleme sokszorozott tényben ragyogott — nincs többé! O kiről Mosonyi Mihály azt mondta, hogy müveinek rnindeu iiteuye arany bánya, melyből a késő utókor is kincseket meríthet — saját kezével oltá ki életét. — S mi e szépleikű fértiut idáig vitte: zilált vagyoni helyzete volt; súlyos gondok gyötörték hosszú évek során át, gyönge alkotásit testét s aggasztó szembaja megvakulással fenyegette. — S akik utánna maradtak ; agg apa, butört özvegy és kiskoru ti a gy ászkeservök mellett még a holnapi nap anyagi gondjaitól sem menttek. — Azért fordulok lelkes hölgyeinkhez, kiknek világa az érzelem, kik szánni tudnak és segíteni törekszenek minden szenvedőn; mert a szeretet s a magyar honleányi föllobbanás bizto sitják kérelmem sikerét. Van ugyanis a megboldogultnak általam zongorára alkalmazott hallgató magyarjaiból 15 válogatott mü egy kötetben, mely leszállitott áron 2 frt. békül üése vagy utánvét mellett nálam Jászberényben megszerezhető; ez^n egész befolyt összeget l''alotásy szerencsétlen családja anyagi felse-gélésére fordit*ndom. Addig is mig Palotásy Ö6szes müveit sajtó alá bocsataudom, — azon biztos reményben ajánlom nem^slelkü hölgye iuknek kérésemet, hogy egyiknek zongorájá riil sem hiányzaud hazánk legszebb magyar zenéje, s hogy becses ismerőik körében buzgón lógják ezt ajánlani. — Kelt Jászberéuyben 1878. február hó. hódoló tisztelőjük Riszner József, zeueszerző. nönevelde tulajdonos.
— Uj zenemű. Genialis zeneszerzőnk Szé kely Imrétől megjelent Táborszky és Parsch urak nemzeti zenemű Kereskedésében Budapes ten. (Nagy Kauiz^án Wajdits Jó/setnél is kapható.) 29-ig Magyar ábránd. 1.) Ereszkedik le a íe)hő."2) Hej beh fényes csillag ragyog az égen." czimű népdalok felett. Ara 1 frt 50. Kiállítása gyönyörű.
— Uj könyvek. A Franklin Társulat kiadásában Budapesteu, ujabban megjelentek: Falusi könyvtár 25. és 26. füzet. Egy-egy füzet fűzve 50 kr. 25 füzet: A gazda, kertesz és erdész leghasznosabb barátai az állatok között. L>r. Gloger L. W. C. hasonczimű német munkájának hetedik kiadása nyomán írták Spór zon Pál és Kbuer Sándor. 26. fűzet: Gazdasági trágyaisme vagyis a trágyázás alapelvei. A magyar gazdakozönsíg számára irta L)r. Nyáry Ferencz. Kis n?mzeti muzeum 39 — 41. füzet.
eKy füzet 50 kr. Tartalma: Pestalozzi Henrik. Lénárd és Gertrúd. Könyv a nép számára. Magyaritotta Zsengeri Samu. Három kötet. A szerző életrajzával. Pestalozzi ezen mestermüvét, nielv már majdnem minden élő nyelvre le van fordítva, mi is uagy nyereségnek mondhatjuk a magyar nép- és paedagogiai irodalomra nézve, különösen azért, mivel a magyarító ebbeli feladatát dicséretesen megoldotta, a mi csakis a bő Peutalozzi irodalom Bzorgos tanulmányozasa és a magyar és német nyelvnek tökeletes kezelése által sikerülhetett neki. E könyvnek egy iskolai vagy népkönyvtárban sem volna szabad hiáu) óznia. Olcsó könyvtár 47 — 39. füzet. 47. füzet: Leoui Leo. Regény. Irta Saud György, francziából fordította Visi k e. Fűzve 50 kr. 48. füzet: L«n gyei- és Oroszország. Kosciunko legendája. Irta Michelet Gyula. Francziából fordította De üe
rando Antonina. Fűzve 30 kr. 49. fűzet: Kölcsey Feroncz. Irta Flegler Sándor. Németből fordította ifj. Szinyey József. Fűzve 20 kr. Történelmi könyvtár. A magyar népnek és ifjúságnak ajánlva. Czimképpel. 40 — 43. füzet. Egy-egy füzet 40 kr. 40 füzet: A svájczi szabad köztársaság alapítására. Irta Vértesy Arnold. 41. A rótszakállu Frigyes császár története. Irta Vértesi Arnold. 42. füzet: A normannok. Történelmi rajz. Irta Dr. Lázár Gyula 43. füzet: Zrinyí Miklós, a szigetvári hós éle tének története. Irta Sebestyén Gyula.
— „Uj Budapesti Napilap'' jelenik meg márcz. 9-től kezdve, a független irányú lap előfizetési ára egész évre 12 frt. A fiatal írói nemzedék kiválóbb tagjai támogatják, a felelős szerkesztő ismert jeles journalistánk Po-korny Jenő lesz.
— Mehner Vilmos könyvkiadó hivatalában megjelent Féval Pálnak Mártonffy Frigyes forditáaaban „ Az ördög fia regény 1 9 és 20-ik fü zete. Ára 25 — 25 kr.
— Előfizetési Felhívás. Bodon József elbeszéléseire. Szépirodalmi lapjainkban koronként megjelent elbeszéléseim jóakaratú figyelemben részesüllek ugy az irodalmi körökben, valamint az olvasó közönségnél is. Ez a körülmény okot és ösztönt nyújt, hogy dolgozataim egy részét összegyűjtve, önálió alakban bocsássam a t. közönség elé. A 20 — 21 ivre terjedő kötet előfizetési ára 2 frt. Á Franklin-Társulat által díszesen kiállítandó kötet f. évi májú» hó végén fog megjelenni. Gyűjtőknek 8 előfizető után egy tiszteíetpéldány jár. Az előfizetési pénzek és megreudelések f. évi április hó lc^ig lakásomra (Budapest, Mária-utcza 13. sz.) küldendők. Budapest, 1878 február 26. Bodon József.
— Az „Apollo" zeneműfolyóirat legújabb száma következő tartalommal jelent meg : 1) Prélude, Feigler Gézától. 2) Két dal a „Veres-haju'' czimű népszínműből, zongorára átírta Kapi Gyula. 3) Lányka tüuőffése, ieugyelke Fanzler F. J.-tói. 4) Induló Demjanovics Endrétől. 5) Gyermekkörben : I. Reggeli ima. II. Holt pillangó, Wachtel Auréltól. A zongorázok és énekesek számára igen ajánlható folyóirat előfi zetési ára egész évre 6 frt. félévre 3 frt. a jelen szám ára 50 kr. mely a kiadóhivatalhoz (Budapest, vár országutcza 94 sz. a.) legczélsze-rübben postautaiváuynyal küldendő be. Még folyton előfizethetni az egész évfolyamra. — Kívánatra a lap utánvétellel is küldetik.
— Előfizetési felhívás „köszöntő költemények" czimű 15 ívnyi (240 lap) munkámra, mely újévi, névnapi, születésnapi s egyéb alkalmi gratulácziot tartalmaz. A mü ára egy forint. Kettőre egy tiszteíetpéldány nyal szol gálok. A fent nevezett könyv ára f. é. április hó 3-ig előre beküldendő hozzám. B.-Lippán (Temes m.) 1878. évi márczius hó 3-án Városy Mihály, polg. isk. tauár.
— A lefoglalt kit ökör. Egy p.... polgárnál beállít a« adó exekutor ós a becsüs —
foglalni. Jól ebédelhetett a törvény ezen kót embere; mert nyájasan kérték, hogy jelölje ki azon tárgyakat, melyeket adójáben lefoglaltatni szeretne, mivel ők azokkal tökéletesen meg lesznek elégedve. Erre a jó humorral bíró -polgár kijelentette, hogy a házába épen bejött „két ökröt" irják be. Be írták. Az exekutor urak elégedetten távoztak s csak kint jutott eszökbe — az ökrök után kérdezősködni, — mivel tudták, hogy az illető sohase tartott „ökröt" s igy utóvégre kisütötték, hogy kit értelmezett az illető a két ökör alatt. Elssógyenülve sompolyogtak vissza s foglaltak „a két ökörhöz" még valami realitást.
— „A hivatalos kimutatás'' Magyarország áruforgalma a külfölddel (beleértve a külföldbe Austriát is) nerezetesebb áruczikkek szerint részletezve 1868 — 74-ig" ezen adatokat szolgáltatja kezünkbe : Magyarország behozatala a külföldről átlag egy évben tesz 481 millió 380 ezer forintot. Ebből jut: Divatczíkkek-re és piperére 60 millió 429 ezer frt. (Ezt nem a koldusasszonyok vise-1 i k). 2. Selyemárukra 34 millió 598 e. ft. (Ez sem koldustarÍBznyatakarónak használtatik.) 3 Nürnbergi áruk, gyermekjátékokra 56 millió frt, (csupán a gyermekeinknek játszószeréül behozott bádog katonákra és fapuskákra többet kiadunk mint az össes honvédségünkre.) 4. Drága prémekre, bunda és diszmü bőrökre 15 millió .849 ezer forint. Ez a négy tétel egy üt 166 millió 876 ezer forint. Tehát csupán a semmi mulhatlan szükséget nem képező luxus-czikkekre kiadunk évenkint csaknem annyit mint az összes magyarországi fekvő birtokokra
I betáblázott hypothecaris magánadósság ösz-szege. Alig van összesen több betáblázott adóssága a magyar birtokos közönségnek, mint a mennyit évenkint és minden évben a luxua-czikkekre kiád.
I Szobaleány: Már pedig az 5 volt Kék
1 kabátban, fehér nadrágban ¿a . . Szakácsné: No mi még? Szobaleány : Egéazen részegen. Szakácsné: Akkor már 5 Volt!
— Ugyan édea öcsém mért nem házasodol meg? Liaz te el tudnád a feleségedet tartani?
— Igen, eltartani csak tndnék egy nőt, de ruházni, ruházni I
Lottohuzá*.
Bécs, már. 2-án: 44, 34„ 49, 61, 43. Grácz, „ „ 64, 3, 9, 75, 18. Temesvár, „ 57, 12, 41, 3, 54.
Papírszeletek.
— Megtörtént. Köt szohactirzna találkozik az utczán x nőegylet bálja után
— Te. Tera, el volt a gazdád tag-nap a bálba. - KI, el, — hanem caak ugy jellem nélkül!
Jelmezt akart mondani az ártatlan.
Vegyes hírek
— Nagy szerencsétlenség történt múlt hó 24 éu Parmában. Egy tüzértiszt hat emberével kísérletet tett, hogy egy a sétatéren álló öreg gesztenyefát dynamit segélyével húzzon ki gyökerestől. A tiszt hanyagsága folytán azon-bau a dynamit szétrobbant megölve hat és megsebesítve hatvannégy embert. A megöltek kozt van maga a tiszt, két katona és két gyermek; súlyosan megsebesültek négy főúr s szá mos polgár kik sétaközben jöttek a vészes helyre, megnézeudók as érdekes kisérletet. A sebesültek közül többen aligha tognak fölgyógyulni.
— Szerelmi dráma. A S. A. Uj hely tői alig egy óra járásra fekvő Ladmocz községből irják a „Budapest"-nek : Egy jómódú gazda embernek egyetlen fia beleszeretett egy vagyontalan, szeretetre méltó kis leánykába. A szerelmi viszony — ugy látszik — már régibb eredetű volt, mert a tiu titkolta azt szülei előtt, s csak tegnapelőtt nyilatkoztatta ki előttük, hogy ő szereti a szegény leányt, s nejéül akarja venni. E vakmerőség hallatára a szülők rá förmedtek fiukra, a mindenáron le akarták beszélni szándekáról; d* az mit sem használt. — Tegnap a szerelmes fiu meglátogatta szive választottját, s miután értésére adta szülői ellenkezését — egy pillanat müve volt és meg-.örtént a vf''gtnegáilapodás: ha ez élet bennem, ugy a túlvilágon legyünk egymáséi. Ezzel a nő és a legény egy-egy mely késvá^ást ejtettek nvakukon ; a leány azonnal szórnvet halt, a
w '' * ff
legényt p''dig élettelenül hozták be a mogvei kórházba; az orvosok véleménye szerint nem soká éli tul aráját.
— Hamis eskü miatt msgőrillí. Kovács Agues, egy vaskuti foldmives leanya, a bajai kir. járásbíróságnál ferdítő ügyben egy tanu-kép kihallgattatván, atyja unszolására hamis vallomást tett és erre meg is esküdött. A tárgyalás nyilvános lévén, midőn egy másik tanú által vallomásának hamisságára akként figyelmeztetett, hogy nem fél e az igzaágos isten sújtó boBzujától, a szerencsétlen leány anyira szivére vette a dolgot, hogynehány nap pal kihallgatása utan megtébolyodott.
,Nem tetazik fázni kedves ragyaám" — nyájaskodik kezdetleges bókolással a caupasz szájú, de jól in-lnlt és szép reményekre kilátást nyújtó if-joncz dandike. ,Di fázni fázom, hanem nem tetszik* — volt rá a kurta válasz az eszemadta cain-talán kis hamiskától.
Utazók névsora
N.-Kanizsán, 1878. február 20-tól 1878.— február 27-ig.
A „Koron á"-hoz czimzett szállodába: Nagel H. Prága. Scherner N. Conburg. Peitacher K. Béca. Ujlaky I. Domború. Koblman D. Kaproncza. Neurnan I. Szombathely. Vesey I. Vése. Leuér S. Marczali. Deutach M. Bpest. Kurtner A Bécs. Kiéin F. Bécs. Rigó I. N.-Atád. Kohn I. Bpeat. Kostyál F. Csáktornya. Kis L Marcsali. Fodor K Zákány. Schnll I. Veszprém Kraaer I. Gelse. Feiger K. Béca. Mayer 8. Bpest. Korner 1. Béo» Genger I. Veszprém Weiaz A Vizvár. Trank I. Béca. Hirsch M. München. Vrantaita K. Csáktornya. Pek K. Keszthely. Kohl N. Béca. Barabás I. Székesfehérvár. Huber M. Bécs. Horváth Gy. Bécsújhely.
A „Szarva s«-hoz czimzett szállodába: Kovács N. Z.-Egerszeg. Schufly N. A.-Lendva. Lackenbacher N. Sopron. Singer N. Béca. Musner I. Bécs Böhm A. Prága. Auer P. Szeged. Pálöy E. PölöakefŐ. Bándy K. Bpest. Grünvald A. Bpest. tto-senberg K. Szeged. Kasznel N. Becaehely. Schwar-senberg N. Z.-Apáti. Weisz A. Z.-Egerszeg. Mubay N. Z.-.Egerszeg. Konrád A. Bpest. Hakl A. Sopion. Gál P. Temesvár. Deszith G. Szobb. Grünvald N. Becs. Leuk ü. A.-Lendva. Schmidt N. Pola. Haderer N. Grátz. Keisz K. Linz tiautich i. Bécs. Scuertz N. Boglárd. Szil borg N. Bpest. Engl N. Prága. Steinzdorfer N. Bécs. Zakály Gy. Letenye. Köváry B. A -Leudva Franki N. Bpest. Pfeiffer N. Bpest. Szabaokay N. Bpest. Lang O. Bécs. Weisz K. Bpeat. Wirth N. Becs. Güczberger I. Boglárd. Lipthay I. Bp«at. Dobri G. Královecz. Schorr K. Béca. Klíma. M. Bpest. Svin L. Bpest. Neubauer H. Bécs Viz-matliy N. Dombom, iloluár N. Csáktoruja. Balog I. Inke. Szalacsy F. Vente. Farkas P. N.-Atid. Soucuberg H. Cilii. Kaiser L. Bécs. Pollák S. Béca. Holczer N. Bécs. Zigler H. Csáktornya. Nagy F. Veszprém. Kremmer Z. München. Klein M. BpebL Fehér Gy. Bpest. Pepper K. Bpest. Weisz M. Bécs. pfahm N. B.-ca. Fren L. Bpest. Leugyel B. Boglárd. Ob lat N. Párig. Steinberger F. Béca Hocüsiuger F. Kaposvár. Fleischer M. Bpeat. Roheim M. Moháca. Vargajfo. Qjor. Wellep 1. H.-M.-Vásárhely. Kaffer N. A.-Ähdva. Hajoa H. A.-Lendva. Hirachler M. Dombom. Wimmer K. Béca. Kováts I. Buest. Stern N. Baltavir.
Az „O r o s z 1 á nü-hoz czimzett szállodába: Czlgány B. Letenye. ürausz H. N.-Bajom. Musinu A. Trieszt. Buer I. Prága. Spitzer I. Bpest. Káhbach F. Béca. Mayhofer A. Dombóvár. Weisz I. Szigetvár. Grausz H. Bécs. K.Ss Zs. Gratz. Fiseher A. Grátz. Kosetti G. Trieszt. Ballog N. Barcs. Böhm V. Kőszeg. Singer A. Bécs. Gruber Gy Molnári. Böhm V. Sopron. Heker A. Soprou. Beru i. Prága. Gefimer I. Scombathely.
Újévi ajándék.
Egy zsémbes éa rut nő kérdé férjét, mi lenne, neki legkedvesebb ujéTi ajáudéknl ?
— Tudod mit ? — feleié a férj, — csináltass nekem egy pipát, melyre arczképed legyen kifestve. Le akarnék szokni a dohányzásról.
A holdban nem laknak emberek. Szőnyegre került egy társsaágban azon kérdés: .Vájjon laknak e a holdban emberek ?* Mire egy fiatal magát tudósnak atfectáló egyén fölugorva nagy tűssel kiáltott : — Ugyan kérem, hogy lakhatnának benne emberek ? Hát hova lennének mikor a hold elfogj- ?
— Egy jó adag hiúsággal biró egyéniség azzal ■licsekedett, hogv 5 mindt-u haszontalanságról egész könyvet tud irni. — „Igen kérem tehát—mondá egy elmés hölgy — szerencséltessen bennünket mie-lóbb — biographiájával.
— Szép mulatság. Egyik világ-város utctá-ján irgalmailanal vert egy poUár egy 12 év*s fiút künn a báza előtt Egy arra menő kérdi, miért veri oly kegyetlenül szegény fiát ? — „Ez nem as én fiam — feleié a polgár — hanem kis öcsém, csak ideiglenesen van nálam mulatság végett"
— Egy va''aki szomszédjával összeveszett és ekkép főzte le: ön azt várja, hogy gazembernek nevezzem, és az án becsületsértéssel vádolnaa«on, de öq csalódik, én nem mondom, hogy ön gazember.
V a su t 1 menetrend.
Érvényes május 15-tól 1876. A buda-pesti idótmutató óra szerint.
indul KauixMáról
Vonat hova :
««ám (),-,, r>er,.. [,«»
200 Eazt-k, Moh&rs.Dombovát * Kimnél.* 4 4>S re^ful
215 » * „ •> 30 (télut 212 Huda Pestre........4 rc^»«)
X>2 , . .........2 6 <lélut.
204 ...........n 3o „tv*
31:S Bécsbe (Szombathely, Bécs-Ujhely felé)5 á ro^e''
301 . .........11 J3 ..Mtve
315 Sopronyba ........3 38 aélut
203 Triesztbe éa Pragerhofon keresztül
Grácz és Bécsbe ......-t f>0 reggel
201 Trteratbe és Prágerhofon keresttül
Grácz és Bécabe ......2 47 déln.
Érkezik kaniz^.tra
frontiéi :
216 Eszék, Mohács, Dombovár s Fiúméból 1 41 aélut 206 , , . „ 11 11 estve
203 Buda-Pestről . ...... 4 20 regge
201 .......... 2 5 déiut.
211 „ .........9 44 estve
314 Bécsből (.Szombath. Béca-Ujhely)f.MŐI 10 27 estve
302 „ ,, . .45 reggel
316 Popronjból ........11 53 délel.
214 Bécaből Grácz, Marbnrg Przgerhof
felől . .....• . . 4 12 reggel.
20á Trieszt és Bécsból Marbnrg, Prager-
hof felől .......1 21 déiut.
•*>4Tri azt-és Villachból Prágerhof felől 11 — ''.«tv*. Marbiirjfb* <*satl*kor.á* Villnoh é< Krxucftnieslbe . . . Ki aiu-Msfesth.''il
— Mit nem kell tennünk az életben ? A havat nem kell elbáujnunk, mert magától is elmegy, a láuyn&k n*m kell férjet adnunk, utóbb maga vesz egyet éa végre orvost nem kell hivnunk, ha ember annélkül ia meghalhat.
í^lelós szerkesztő ßäterfl Lajos.
az i
— A g-i faluban két ablakos tót a templom kórusnak ablakait csinálta s midőn már kéaz volt, a falu birája nyugtát kért tülök, melyet az egyik tót következőleg irt : .Mi alulirtánk hitelesen bir.o-ryitá.k, hogy a templom kóius megablakuz>tt Ubriga Janó és kz enyém pajtás.
— Gróf: Hál ficzkót beérek innen félóra alatt a faluba ?
Kanász gyerek : Be ám. de akkor ugy szaladjon kend, mint a sertések ha«afe!é.
Szobaleány : Róza, ma láttam a maga
káplárját
Szakárané : Lehetetlen ! azt mondta, hogy ma órt fog állni.
Hirdetés.
Totalisateur telivér angol mén lo.
Mélt. ifjabb Gróf Zichy Ödön ur surdi istálója részére, — az ozorai ni. kir. mén telepből béreltetvén ki, — néhány idegen kanczát, darabonként tiz frt díjért fedezhet, — bővebb értesítést ád a Zákány uradalmi számtartó, u. p. Zákány.
(552 1 — 3)
TIZENHETEDIK ÉVFOLYAM.
Z
K Ö
S Y.
MÀRCZIDS V*Ù im
Lllll MARGIT-FORRÁS
legtisztább szikéleges ásványviz.
Hazánk ea^n vegyi összetételénél fogva nevezetes gyógyvizét a lélegzési, emésztési és imsryszervek hifiit hurutos bánUlmainál, torok-gége légcső- és hf>rg-bet<*gségekben kiváló sikerrel használták éa
használok: ~I)r. h''oráuyi Frigyes, — Dr. Kováts Sebestyén.Endre, _ i)r. (iebhárdt Lajos, - Dr. Navratil Imre, — Dr. Poor Imre, — Kétly Károly, — I>r. Barbils József egyetemi tanár és közkórházi Morvos urak. — Ezen tekintélyek nyiUtkozatai szerint a Margitforr ks nemcsak méltó versenytársa s Seltersi — Gleichenbergi — Gieshübli — Radeiul — Yiebi — Fmsi « n-ison össz-tételü vizeknek, hanem gyógy hatásban azokat több tekintetben felül is múlja. A Margit-forrás gyóg hatását igazoló bizonylatok kivánatra bárkinek megküldetnck.
Borral használva a legkellemesebb és legegészségesebb italt
nyújtja. ~ (556 1 — 14) J)r. Karlovszlsy utót!a forrán-igazgatósága, f Kizárólagos főraktár _
Edeskuty L.
m. k. udvari ásványviz szállítónál
BUT>i?LPBSTE]Xr, Brzsétoettérl. sz. a,.
Kapható minden gyógytár és ffcszerkereskeílésbeu.
Wajdits József köny vkereskedésében
Nagy-Kanizsán megjelent
és minden könyvárus és könyvkötő által megrendelhető :
A nagy áldozat.
Irta Tóth Nike
Jézus-társasági t a g.
Ára fejtve
díszes arany nyomással
Szent Keresztúti
ájtatosság. ; Irta: Sses&é&yt Ágost
Sz. F. r. áldozár.
Kötve díszes arany nyomással ára 28 kr.
Postai megrendelések azonnnal teljesíttetnek.
A
lialioriiliíiii
szerencsétlenül járt törökök javára
STBAUSS A.
első fehérnemű- és kelengye gyára
Bécsben, Rotheutliiirmstrasse 21.
a keleti háború miatt k«T«ntvc érezé magát n konstantinápolyi i''.s ndossai roppant fiókraktárait, melyek u r i és it ö i fdliórneniüok-liül, vászon- és asztalnemllekl «¡1 stl>. állnak, Mécshe helyezi át, melyek gyors kelendőség elérése végett valóban mesés olcsó árakon árusittatliak el. A jövedelem "J ''/,,-ju a háborúban szerencsét-lentil járt türÜkük javára van szánva.
.Az egyáltalán való ''»«''tó» ós kitílnö minőségekért! jótállást a czég magára vállalja. A további és teljes megnyugtatás végett az igényeknek meg neui felelő árnk készséggel kicseréltetnek, vagy kivánatra bérmeutes viiyr/aküldés mellett még a pénzösszeg is, postautalvány mellett, vísgzatéríttetik.
Neme szama I 2 3 4 5
1 hirting uriing sima vagy red is
mellől ít 1 !•/, 2 — 1 angol trikot-mellény vagy nadrág
lehér és színes ¡tl 1'' , 2 2xt — Ili elegáns batísztkendő szim''s széllel, beszegve ír 1 1 ,/J 2 21— 12 háromrétű gallár legújabb idom tt 2 2''L — 1 horgolt nöi ing a legjobb hirtiiigbül tt 1 l''|4 1— I elegáns nói lábravaló gzcgély-ili-
szítésnel ít 1 T|4 1", — 1 finoin aliirting éjjeli körzet szsgé-
lyekkel legjobb minőség ft 1 l''|4 1'',^ — — 12 liliom vátxonkendo, valódi vászonért kezeskedünk tt 2 2''!, 3 81 , 1 I vászon uri lábravaló ít I 1 ''¡t 11 t — 1 elegáns francaid körzet dns hímzéssel ít 2 2''h ^ 3'',., 1 fin. fczines kreton-ing, szavatolt valódi sz. ít I''L 2 2''Ij — — 1 fi''ltér uri-ing sim i háromrétű uiollel fc 1''j, 2 t — — t dúsan diszitett nöi ing legjobb minőség tt 1'' , 2 — — — 1 legün. hímzett uííi lábravaló, ele-
szabás ít ív, 2 2''|; :i — 1 tiri lábravaló, valódi rumburgi vászonból ít 1''/, r|, 2 — — 1 angol oxford-Ing, vagy franczia
eretou ít 2 2''^ 3 — — 1 legfinomabb hímzett báli ing kézi
hímzés, legújabb szabás ít 2 2''L 3 — —
ö pár fin. angol kézelő legújabb sz. ít 2 2''j, 3 — — 1 finoman hímzett női ing v. Angot
dúsan disz. ft 2 2''/« 2''|, — —
1 finom nöi alsószoknya dúsan díszítve ít 2 !í''|, 3 — —
1 nöi lábravaló hímzett fodrokkal ít 2''|, 2''/i 3 — 1 uri ing, rumburgi vászon valódi,
sima v*gy redós a legfinomabb, ft 2 23 3''— 1 uri ing, valódi ruinburger fantasíe,
hímezve a legfinomabb, ft 4 4''/i &Va 1 nöi lábravaló a legtinobahb zsinórból, sima és dusau díszítve, ít 1''/» 1''Ij 132 — 1 szoknya a legjobb zsiuorharket sima és dúsan díszítve ft l''L 2 2''/j — — 1 korzett a legjobb zsinorbarket sima és dúsan díszítve ít l''|, 2 2\ — — 1 női ing valódi vászon, sima és fan. logí. ít l1/» 2 2''(j 3 — 1 nöi ing valódi vászon, hím. a legf. ft 2''h 3 3 |, 4 4 1 női ing valódi vászou kézi hímzett ít 3 3''|| 4 5 ü 1 db 80 röf zsinorbarket a legfinomabb ft 7 ^ 8 öl|, 10 11 1 korzett himzett fodrokkal legfinomabb ít 3''h 4 4 ''|, 0 ij 1 db % széles lepedő varrás nélkül ít 11 12 — — — ü db "j, széles lepedő varrás nélkül
tiszta vászon leünoinabb ít 14 15 1 »5 17 10
asztalnemű Őszemélyre,fehér és szines ít 3 3''^ 4 4''|4 5
asztalnemű 12 személyre,fehér és sziuts ít í) 10 12 )4 Ili
db 30 röf M, széles házivászon ít 0 7 b
db 4G röf Jj, széles kroaszvászon ít ltí 17 1<J 20 22 Kímeritö képes árjegyzékek valamint kelengye előirányzatok kívánatra ingyen és bérmentve.
R ít a <1 a s:
25 frtos számlánál 12 zsebkendő. (182 7 -♦) 50 frtos számlánál egy 6 személyre való damaz aszialterlték, 75 frtos számlánál 24 darab nagy asztalkendő, too frtos számlánál egy darab 30 röfös házi vászon.
Megbízások a pénz beküldése vagy utánvét mellett e czlm alatt kéretnek:
Wásche-Brautausstat-
tunflS-Fabrik von A. Strausa,
lUcs HothentburmstrAH^e 21 sr.
ooooooocoooooooooooooo
Sütöde bérbeadás.
Keszthely városban egy jó hirben álló sütöde , mely fehér- ós kenyérsütéssel valamint lisztkereskedéssel f<»glal kőzik s a mi fó — alkalmas jó helyen áll, kedvező feltétele k mellett bérbe adandó.
Minden további felvilágosítással Keszthelyen a háztulajdonos Laab Antal szolgál. (552 4-S)
INGYEN
¿peQ most jelent Tneg a maga nemében eprctlen mfí
„A Z Ö > b E tí É L Y"
hfi és megbízható tanácsadó a nemi résrrck minden betegségeiben Dr. Ernszt L. hasouszenri orvostól.
E mii mindazokuak oktatást és segélyt nyajt, kik kora ííjusápnkban titk-os büat vagy tulságn* kicsapongásoicat követtek el, s jelenleg gyöngeség-, és szétbomlott idegrendszerben szenvednek, korai tehetetlenség által vannak utolérve, vagy ennek közeli bekövetkeztétől tarthatnsk.
Azok is, kik hajhullásban, bőrkiütések-, bujasenyves köszvény-. hólyag bántalom-, nebiz légzés- és emesztes-hianyban szenvednek. vagy, pedig kiknek te-te túlságos higany készítmény-adagolás által el vau gyöngítve, szenvedésükben telje8 gyógyulást találnak.
Ezen könyv ugyan minden könyvkereskedésben 2 frtért kapható, do azok. kik anaak értekéről meg akarnak győződ«!, abból kivauatra igea érdekes, képekkel ellátott kivonatot kapnak tőlem ingyen beküldve. (530 8—#)
Dr Ernst L. Budapest, kétsas utcza 24.
Sohase ve-se magit alá a bet^jr semminemű rvrvosí gyógykezelt«*-tésnek, mig ezen ingyea-kivonatból tanalaagot nem merített.
ING
E
N I
■M
Wichtig für die Herren Schoeideraeister ! Die Tneh- und Sehafwoll-Modenwaren Niederlage
des Johann Günzberg in Graz
hält ri <»*se Vorr-Ithe der nen< steil und ileganteaten ModestotTe auf: Röcke. Hosen und ganze Anzüge für Herren und Knaben zu
äusserst billigen l''reis<n.
Diejenigen Herren, welche cen. t^t w.Hr« n spätere Bestellun-g«''n gegon Nachnahme des Betrages Zw beziehen, erhallen auf Wonach eine grössere Musterauswahl unentgeltlich (558 1—6)
Pór és mágnás vagy az njkor rabszolgái. Történ. regÓDy. #
Irta Dr. Rafael a füzet 25 kr. A Kalóz király és gályarab Marinelli Marino, vagy a ve
lenczei Bertalanéj a fiizet 25 kr. Az ördög tia és a három vörös ember. Társadalmi regénv.
Irta Féval Pál a füzet. 25 kr. Az ördög asszony vagy az élve eltemetett, a füzet 25 kr. Szuleika a hárem gyöngye, agy a Sztambuli fekete leány rabló. Irta Brükl G. a füzet 25 kr.
Minden fentebb regényhez 2 — 3 diszes olajnyomatu kép 8ZÓIe8 aranykeretben a melynek értéke 10-12 frU csekély után fizetéssel tartozik az utánfizetések minden hátulsó oldalán látható, postai rendelések gyorsan eszközöltetnek.
Továbbá megrendelhetők még ugyanott :
Monumenta comitialia regni transylvaniae.
III. kötet Erdélyi országgyűlési emlékek 3 frt. V. kötet. Magyar országgyűlési emlékek 3 frt. Fenvvessi Adolf. Az uj vámtarifa 80 kr. Régi magyar költők tár I kötet 2 frt. Történelmi tár. ''/4 folyóirat 1878 I. 1 frt. 40 kr. Eródi B. Gyakorlati török nyelvtan 1 frt 50 kr.
^XfeíXte^WÍXÍWWWfc^ ^ m- k. belügyminister által kiadott ügyrend az árvaszékek
részére 90 kr
A Gyámsági és gondnoksági ügyei* rendezéséről 40 kr.
Malot H. Ida és Carmelita. Szegény 1 frt. 60 kr.
Fehér Ipoly. A vegytan rövid vázlata 80 kr.
Kovács Ödön. A vallás bölcsészet kézikönyve II kötet
2 frt. 40 kr.
Bizonfi F. Angol magyar szótár 4 frt.
A Cr<lvurih r»«rr o á t f u .., , n Zollner — Talabér. Egyházi beszédek I kötet 3 frt.
a uaiyarao vag) a elenczei remes éj. Irta Bruk G. a rr-, , .. Q . OA ,
füzet 25 kr Haboru krónika 8. 9. füzet a 30 kr.
A , . . . .. w , , . , A kisebb polgári peres ügyekben való eljárásról. (Bagatell
A házasságtörés drámái, társadalmi regény. Irta Montepin törvénv,) 40 kr X. a füzet 25 kr.
Háború krónika a füzet 3ü kr. i^yyyyyy^^^
Wajdits József
könyvkereskedésében Nagy-Kanizsán következő uj regények füzetekben kaphatók u. m.
Nagy-Kauizsàn, nyomatott a kiadó laptulajdonos Wajdits József gyorssajtójáa.
Er Je he int in ¡00 illujlr. Lieferungen k ii kr. ö. W. =: Pf.
Yorrithlg b«l allea Buchlimdlungou
iu Gr. KanizaK in J. Wajdits. Buchhandlung
ffl&r-K''ANÍS&i*, 1878. márczlos 10 én.
Tfjtóitheiedlfe éTfoIytn.
Előflzetesi ár:
logé.iz érre . . * frt-1 fél ívre. . . • 1 * | negyed évre . . - „ Egy *záiu JO kr
Hirdetések
6 hasábos petitirtrlian 7, macodsxor t> s mi en további sorért 5 kr. SYILTTÍRBEN
«őrönként 10 kiért vétetnek fol. Kincstári illeték minden [Vgyes hirdetésért kíüönf j 30 kr Sietendő. *
-^as
A lap ssellemi réseit ¡Ufitfl közlemények a szerkesztőhöz, anyaga részét illető f közlemények pedig a kiadóhoz bérmentve intézeudők :
NAGY-KANIZSA Wlasaloaház
Bérmentetlon levelek csak ismert muukatár- , saktól fogadtatnak el.l!
lKéairatok vissza küldetnek.
méairi
nemi

előbb: ,Z A L A-SO M O Q YI KÖZLÖNY.1
N Kanizsavároft helyhatóságának nemkülönben a „u.-kanlzfeai kereskedelmi s iparbank*, „n.-kanizsai takarékpénztár", a „zalamegyei általános tanítótestület", a n.-kanizsai kisded-nevelő egj*H&letft, a ^soproni kereskedelmi a iparkamara n.-kanizsai kiiIválasztmánya- s több megyei és városi egyesület hivatalos értesítője.
HetenklDt kétszer, vasárnap- s csütörtökül) megjelenő vegyes tartalmú lap.
Bíráink sorsa.
Magyarországon az igazságszolgáltatás papjai: a birák, a régi időkben kiváló tiszteletnek örvendettek, a társadalomban ők foglalták el az első helyet, magas állású férfiak is kitüntetésekkel halmozták el őket, gazdag és szegény tisztelettel szólt róluk, amerre mentek, hódoló tisztelet fogadta s elismerés kisérte óket; nem is lehetett ez másként, hisz a bíróságnak hivatása a jogrend megvéd.''se, fentartása. Ez oly feladat, melynek sikt res megoldásáért méltán megilleti óket a legnagyobb tisztelet és elismerés.
Ma mir mindez egészen máskép van; a régi szép idők eltűntek s a birák társadalmi állá a és sorsa nagyban megváltozott. Hajdan a birák „benepossessionati" voltak, ma már a nemzet napszámosainak nevezik őket, s ez utóbbi elnevezésben meg van irva sorsuk s aggasztó helyzetűt; ne csodáljuk tehát, ha nem övezi óket a hajdani dicskör s nem hangzik feléjük az elismerés szózata.
A nőkről azt szokták mondani, hogy azokról csak halkan s tisztelettel kell szólni, különben a női hirnév elveszti zománczát, frisseségét. Mióta divatba jött, vagyis jobban mondva politikai divattá vált a birák eljárását kávéházi s korcsmai discussiók tárgyává tenni, hol nem is keresve a biró eljárásának indokait,''laikus szájhősök mondanak Ítéletet oly egyének felett nem ritkán, kiknek saruit sem méltók megoldani: azóta megszűnt a birák iránti tisztelet, kiket a közvélemény ma már csak zsoldosoknak, napszámosoknak tekintvén, mindenki jogosítottnak érzi magát óket sárral dobálhatni. Magyarország bíróságai jelenleg ily iszonyú
helyzet suiya alatt nyögitek, meggörnyedve a terhes munka alatt, anélkül, hogy mellettük egy védő szó pmelkednék vagy feléjük a jövőből egy reménysugár is derengene.
De ezen az igazságügy nagy hátrányára
szolgáló helyzet előteremtésében nagy része van a magyar törvényhozásnak is. Midón 1872-ben a birói szervezés nagy munkája keresztülvitetett, midőn törvény biztosította a biró függetlenségét, elmozdithatlanságát, sokan biztos jövedelmű tisztességes pályáról mondottak le s elfogadták a még biztosabb jövővel kecsegtető birói állást. A tőrvényhozás, mint a következés megmutatta, hibázott az alap lerakásánál s igy az egész épületnek halomra kellett dőlni. A törvényhozásnak drasíikus eszközökhöz kellett nyúlni. hogy az uj intézményt legalább töredékeiben megmenthesse: kimondotta, hogy a biró többé nem független s akkor mozdíthatja el ót a kormány, mikor neki tetszik s ezzel az igazságügy és a birák sorsa felett el volt vetve a koczka.
Merész lépés volt ez nagyon s végeredményeiben — ad Ja Isten, hogy ugy ne legyen ! — meg fogja bőszülni magát.
Az óta megindult s nagy részt be is fejeztetett az irtó háború a törvényszékek és bíróságok ellen ; száz és száz család hontalanná, kenyértelenné lett e hazában. Ki felel Isten elótt mind e nyomorért s vele igazságügyünk tönkrejuttatásaért ?
Valóban törvényhozásunk eljárása a szervezéstől kezdve a végbefejezésig a tájékozatlanság jellegével bir s arczulcsapása a politikai bölcsességnek. Európa jogállamai jót nevethettek rajtunk, és méltán; mert mind rosz gazda az, ki a már elkészült uj
épületet lerontja csak azért, hogy a mutatkozó hibák miatt azt újból felépítse.
Mind ennek természetes folyománya lett a blpák nyugdíjazása, végkielégítéssel elbocsátása; áthelyezés az ország egyik szélétől a másikig s méltó elkeseredés és aggódás országszerte!
Ezek elóre bocsájtása után azt kérdezzük, kinek legyen Magyarországon kedve a birói állásra, hol a biró túlhal mázott teen-dói közt nyomorú fizetés mellett folyvást Damocles kfirdja alatt áll, lábai alatt pedig folyvást inog a talaj? Honnét nyerje a biró ily viszonyok közt az ösztönt a kitartásra,
y j J
a hozzáférhetlenségre; honnét merítse a munkakedvet ez aggasztó helyzetben, hol azt látjuk, hogy munkaképes becsületes birák minden indokolás nélkül nyugdíjaztatnak, csak azért, mert holmi dédelgetett ke-gyenczek számára helyet kell csinálni; ez a sorsa a magyarországi bíráknak, az ily eljárás teszi tönkre igazságszolgáltatásunkat s állami hitelünket, ez idézi elő majd, hogy minden önérzetes férfi visszalép a bírói pályától s hogy ekkor mi fog bekövetkezni, azt minden józan gondolkozású fő előre beláthatja. Végre csak sajnálni lehet azt a derék fiatalságot, mely tanulmányaival arra vesztegeti a drága időt, hogy Magyarországban a birói szerepre vállalkozzék.
Az elmondottakban rejlik tehát oka, hogy miért nem környezi a mai birákatarégi dicskor, a régi tisztelet; ebben rosz példával megy elől a törvényhozás és a kormány, s óket a dolog természeténél fogva követi a közvélemény.
Mindezek mellett még legszomorúbb az, hogy bagatell és nem bagatell ügyekkel ujabban ismét anyira elhalmoztatik a biró,
iiogy a kényesebb természetű pereket phi-sicai lehetetlenség] tanulmányoznia s ennek keserű levét a nemzet, az igazságért sóvárgó nép iszsza meg.
Szóljunk-e még arról az úgynevezett »gyufa gazdálkodásról* ? Takarékoskodni óhajtván a jelenlegi kormány, egy-egy törvényszéki körből 10—12 rendszeresített diurnistát küld el s az elintézett akták expediálása várja a feltámadás napját nagy csendesen. Vagy tán egy szép reggelen az az ukaz jó : a végzéseket másolják magok a bírák.
De már erre — leteszem a tollat.
Deák Ferenez hagyatékának árverése.
Deák Ferenez hagyatékának örökösei a fővár fiu éa leány árvaház, a szegények háza, a magyar irók Begélyegylete éa a ba!aton-fü-redi szeretetház. Ez intézetek alólírt meghatalmazottjai az eladandó tárgyakat két módon óhajtanák értékesíteni.
Először az által, hogy önkénytes alkudozások segélyével Deák ismertebb bútoraival és némely apróbb tárgyakkal egy .Deákszoba" akként rendeztetnék be, hogy az emlékeztessen Deáknak az „Angol királynő'' szállodában ismert nappali szobájára. E czélra a főváros a városházán egy szobát készséggel felajánlott, a kijelölt tárgyak megvételére pedig az adakozások folyamatban vannak.
Másodszor akként, hogy az e szobába fenn nem tartott tárgyakat oly hazafiak vennék meg, kik azokat egyszersmind emlékül kegyeletesen megőriznék. E végre az alább közlendő tárgyaknak a helyszínén (akadémia palotája) árverés utján első eladását f. é. már-czius 23-dikának d. e. 10 órájára tüztük ki azzal a kijelentéssel, hogy személyesen meg nem jelenhetők részéről Írásbeli ajánlatodat is elfogadunk. Tisztelettel felhívjuk tehát-ku-lönö8en a vidéken lakó venni szándékozókat,
TÁRCZA.
A távírás fejlődéséről.
írta és a kolozsvári orvos-természettudományi társulat febr 9-ki estélyén Kolozsvárott felolvasta
Urandpierre Károly.
A mióta az ember eszmélni kezdett s kifejlődött benne a képesség örömét és tájdalmát, érzelmeit éa gondolatait másokkal közölni; egyszersmind meg volt szivében a vágy éa tö rekvés eszméit oly magához hasonld lényekkel közölhetni, kikkel nem léphetett közvetlen érintkezésbe. E törekvésnek a természet két hatalmas, első tekintetre Jegyőzhetlennek látszó akadályt gördített útjába: Az időt és a tért. Az elsőt az iráa és könyvnyomtatás feltalálása által már régebben sikeresen leküzdötte, a másodiknak a villám delejes táviró által csak a legújabb időben lett urává az ember.
Jóllehet a „t e 1 e g r a p ha messzeiró. elrontva táviró, görög szó csak a mult század utolsó tizedéből ered s azt az ó-kor népei még nem ismerték, biztos adataink vannak a felől, hogy már a legrégibb időkben is létezett a táv-iráa egy neme : t. i. a tüzjelek, melyekkel előre látott, várt vagy rettegett események bekövetkezését, nagy távolságokra is hirül tudták adni egymásnak az ó-kor népei. Erre nézve nem egy adatot találunk följegyezve a régi költők és irók ránk maradt müveiben.
így Aeschylos Agamemnonában a következőket találjuk Trója elestére vonatkozólag :
Kar:
Megsemmisült a város V . . m>>nd mikor!
Klytemnestra: Az éjszakán, melye napot azülé :
Kar :
S ki volt a hirnek ily gyors meghozója? Klytemnestra :
Hephaistoa. Ó Idáról fényaugárt Küldött. Lemnosnak Hermea orma Athos hegyére ülteié a fényt; Aranyszinben repült a tengeren át És ragyogott a vándorláng világa.
Lángok világiták a tengeröblöt, Lángok, melyektől a felhő megizzott. — — — 3 Arachnaionról Fényár özönlött Atreus lakára.....
Tehát Trója elestének hire egy éj alatt ! jutott el Kis-Ázsiából Árgusig, mintegy 56 földrajzi mértföld távolságra.
De előre nem látott eseményekről is tudtak hirt adni éjjel fáklyák, nappal lobogók, póznák segélyével, melyeket elóre megállapított számban és módon különféle csoportokba álütol- ! tak öaaze. Erre nézve p. o. Aristoteleanek a „lélekről és világról" .rt munkájában egyebek közt a következőket találjuk feljegyezve : „A persáknál a rend különösen a tüzőrök közt, kik a tűzjeleket sorban adták egymásnak a biroda lom határától egész Susaig éa Ekbatanaig, — oly nagy volt, hogy a király egy nap alatt mindent megtudott a mi Ázsiában történt. Nappal a jelzés hang által is történt, a a király rendeletei ily módon Diodor szerint egy
nap alatt 30 napi járó földre is eljutottak. A jelzésnél alkalmazottakat a „király füleinek" nevezték.
Hasonló intézmény Herodot, Thukididea éa máaok szerint a görögöknél ia létezett; Po-lybios pedig egy hydraulicus messzejelzőről tesz említést, melyet 60 évvel a peloponesusi háború után Aeueaa Tacticoa talált fel.
A fáklyajelzéat a görögöktől a romaiak is eltanulták. A jeltüzek alkalmazása pedig egyes nevezetesebb eaemények hirül adására némely helyt a legújabb korig megmaradt. így Schweitzban, hol a Teli Vilmos legendájában is jelentékeny szerepet játszik : Hochwachten, Scociában „need fire", nálunk „lármafák" néven ismerte a nép s e lármafákat, magaa, szurkos szalmával körülfont s a hatóságok által ki-jelölt helyeken felállított fanyóoszlopokat, miket ellenség közeledtekor meggyújtottak, a székelyföldön még az 1848-iki függetlenségi harcz-ban is alkalmazták.
A középkorban a vészjelzésnek caak is ez a módja maradt fenn. A fáklyákkal, lobogókkal stb. való jelzés azonban, az ó-kor oly sok máa vívmányával egjütt feledésbe ment. A középkorban legalább sehol sem találunk ilyes kísérletekről említést, s caak az ujabb kor kezdetéu teáz Porta nápolyi tudós „mágia naturalÍB" czi-mü müvében holmi kísérletről teáz említést, mit 1553 körül a távjelzésben két, állítólag sympa-theticus delejtüvel tettek volna. E távjelzőről Galilei Galileo a világrendszerről irt párbeazé-deiben, sőt még 1788 ban Barthélemi abbé is megemlékezik, Cabei Nikola ferraraí jezsuita pedig e meseszerű távjelző külaő alakját is leírja, de minthogy szerkezetét nem ismerjük, nem tudjuk mit tartsunk felőle. A leírás után
Ítélve nem lehetetlen, hogy valamely középkori tudós felfedezte a villanyosaágnak a delejtüre gyakorolt hatását, de felfedezését titokban tartotta, vagy talán azért nem merte nyilvánosságra hozni, mert félt, hogy máglyára kerül.
A 17-ik század elején a teleakop feltaláltatván és tökéleteeittetvén, az opticai távjelzők számára szélesebb tér nyilt. Worcester marquis, Hook, Bergstráner a mások kü-; lönféle módszereket hoztak javaslatba, de törekvésük nem találván pártfogásra, sikerre nem vezethetett; s a nagy franczia forradalomnak volt fenntartva, hogy mint annyi más nagy és szép eszmét, a távjelzést is a gyakorlatban érvényre juttassa.
1792. márczius 22-én ugyanis Chappe Claude mérnők a (monda szerint volt barát) igen egyszerű, de elmés készüléket mutatott be a francza conventnek.
Chappé készülékét „Telegraph''-nak" keresztelte, habár vele távolra csak jelt adni, de írni nem lehetett.
Szerkezete a következő: függélyes pózna, melynek felső végére 3 — 5 méter hosszú lécz, az úgynevezett szabályozó, volt erősítve vízszintes tengely körül függélyes körben szabadon mozgathatólag. A szabályozó mindkét végére egy-egy 2 meter hosszú lécz a mutató vagy szárny volt illesztve, melyet ép ugy lehetett a szabályzó körül forgatni, mint ezt a tő pózna körül, ugy, hogy a szárnyak a mutatóval szemben tetszés szerinti helyzetbe hozhatók voltak. Az egészet caig*sor, megfelelő zsinegek és a külaő jeladáshoz hasonló, de sokkal kisebb készülék segélyével egy ember igen könnyen kezelhette.
A szárnyak és a szabályozó különböző
tizenhetedik évfolyam.
ZALAI KÖZLÖNY.
MRCZIS 1-én. 187.
szíveskedjenek ajánlataikat márczius 20-káig Vörösmarty Béla végrendeleti végrehajtó úrhoz ( Budapest, reáltanoda-utcsa 14. az. a.) beküldeni.
Az eladand6 tárgyak ai akadémia palotájában vannak elhelyezve.
A személyesen meg nem jelenhetik tájé kozására közöljük a márcz. 28 ikán eladandó
tárgyaknak a következő, bár nem kimentő jegyzékét :
Két pamlag, hat nádszék, egy támlás-szék, több szekrény és kisebb-nagyobb /aazta-lok, vagy tíz pamlag-vánkos, szobaszőnyeg, asztalszőuyegek, mosdószekrény, pipa-asztal, papírkosár, kandalló, több truraeauszekreny, több szoba csengetyü, képok, kisebb tükrök, ágyak, könyv-állvány, tiz darab különböző értékű szivartárcza, szivartartók, különféle levélnyomók, dobozok, tajték-pípa, kártyaprés, külöpféle photographiai képek, számos toll, irón, levélpapír, több tinta- és porzó-tartó, spanyol viaszok, számos kés, toll-kés, faragó eszközök, beretvák éa beretva-tokok, különféle gyufatartók, hamutartók, utazó toillette bőrtáska, utazó szivartáskák, utazó óra tokban, egy arany zsebóra lánczal, (az, a melyet a rablók Deák Ferencznek visszaadtak,) két ezüst kanál, ezüst gyertyatartók, saktábla, hévmérő, diszalbumok, könyvek (185 munka, ezes. között három „Corpus juris" és egy teljes példányú Katona) stb.
Amaz egyéb különféle tárgyak, melyek emlékül nem igen szolgálhatnak, előzetesen fognak egy a lapokban közzéteendő napon elárvereztetni.
MOLNÁR ALADÁR,
a balaton-füredi szeretetháx elnöke.
V ADN AI KÁROLY,
a magyar írók segélyegyletén«?k titkára.
KAMERMA VER KÁROLY,
polgármester, mint a fővárosi fi- * leány-árvaházak és a szegéuyek házának képviselője.
A fővárosból.
(liyáíz é» öröm, Szigligeti és Arany, a nemes fiatalság, a német napilapok, Ambrus bácsi, az árvák mulatsága.)
Márczius hó.
Budapest vigad és szomorkodik.
Gyászolja a pápát, búslakodik a török és maga fölött. Dalolja a „Sárga csikó" gyönyörű darabjait.
Az élet gyász és öröm keveréke.
Szigligeti Ede elhunytát fájdalommal érzi a szinészet. Irántai kegyeletének akarván adni kifejezést a nemzeti szinház, a költő egy rég nem látott müvét a „Trónkövetelő"-t
állásaiból az egymástól legkönnyebben meg-kttlönböz telhetőket a betűk, számok s egyes gyakrabban előforduló szavak megjelölésére használták, p. o. I = a volt.
Chappe találmánya abban az időben nagy sajt ütött s egész Európát bámulásba ejtette. A convent belátta fontosságát s Páriából Liliéig feállitotta a szükséges tornyokat. Az egész vonal 1794. augusztus 29-én készült el és Chappe, kit igazgatójává neveztek ki, e napon következő hirrel lepte meg a Conven-tet: „Coudé vára megadta magát a köztársaságnak, a helyőrség hadi fogságba esett"
A convent rögtön felelt: „Condé neve ezentúl Nord libre legyen. Az északi hadsereg érdemessé tette magát a haza hálájára* s a convent még együtt ült, a midőn Chappe már jelentheté, hogy értesülése szerint e rendelete Liliéből Nord librebe már elküldetett.
E bámulatos eredmény a conventet arra birta, hogy a jelentékenyebb határszéli és kikötő városokat Párissal mielőbb összekösse a nemsokára egész Francziaország be volt hálózva távjelző vonalokkal s minden hegyeau cson, dombon, tornyon kétablakos tornyocs-kák emelkedtek, melyeknek erkélyéről távjelző póznák meredeatek ég felé.
Az adott jeleket csak a főbb állomások értették, a közbeesők csak gépiesen adták tova. A hirzés elég gyorsan történt, p. Liliéből Párisba 2, Calaisból 4, Straaburgból 6 perez alatt; gyakran megtörtént azonban,hogy hirtelen esős, ködös idő állott be s a jelek épen ott maradtak ki, a hol az értesítés a legérdekesebbé kezdett válni s az akkori hírlapírók ilyenkor kénytelenek voltak hireik befejezései a szó szoros értelmében kedvezőbb időre elhalasztani.
E bajon ugy igyekeztek segíteni, hogy a Kárnyakra homorú tükröket, színes lámpá •okat stb alkalmaztak. Gauss heliotropját ajánlotta fel, mely a nap képét vagy a Dru-mond féle fényt több mértföldnyi távolaágra veti viasza. Ily elveken alapuló" messzejelzők a franezía hadseregben és az amerikai meg aognl hadihajókon jelenleg újra alkalmaztat" a»k s velők a kösben fekvő ellenséges tábor
tűzte ki előadásra nagy színműírónk asületés-napjára: márczius 8-ára.
A költészet Arany Jánost ünnepli. Az egyetemi ifjúság esüst babérkoszorút nyújtott legnagyobb Aranyunknak, ax országos örömet tolmácsolva újbóli megszólalása alkalmával és a nemzet óhajtását fejezve ki a koszorú ünnepélyes átadásakor: hogy a Mindenható még sokáig tartsa meg ót a bus magyar gyönyörűségére!
Busul a magyar.
A megexequált hazafi nagyot hallgatva iszik és szidja a kormányt ; a nemes fiatalság a zöld asztal (biliárd) mellett gyakorolja magát, vagy a bornak csúfolt fővárosi keveréktől hajlandóságot érezve egy nemzet boldoggá tételére, danolja :
„Olyan kell minékünk, Ki megáll a lábán : Nem kell Tisza Kálmán !«
Bizony, ha a rögtön felhevülő fiatalság szavazna az országgyűlésen: Tiszát régen létezik, aőt utána is már négy öt kormányt megbuktattak volna.
Az egyetemi hallgatónak, a haza leendő oszlopának ünnepje van most, a hónapnak első napjaiban.
A „gage" megérkezését ünnepli. •
Cabanust füstöl ibulyacsokur diszeskedik gomblyukában s a Kosuth kalapot félrebillentve sétál végig a corsón. Büszke tekintete mintha azt mondaná minden filisttíruek : „Ktiyém a világ, benne te csak zsellér vagy!" — Később aztan szokatlan tettvágytól dagasztott kebellel m®gy a ,Szabadi"-ba vagy a „Kecskeméti" be, houuan még reggel is kihullik a nóta :
„Csárdás kis kalapot veszek,
Mellé rozmaringot teszek;
Szagos lesz az utcza merre járok
Kacsingatnak is rám a leányok !"
Pedig, ha az utczán merészlí az ifjú szittya megereszteni jó kedvét: ott terem a constabler, hogy jó kedvének gátot szabjon. Ilyen iniuriára ki ne tartaná kötelességének a constablerrel gorombáskodni ? Csoda-e, ha ilyen jogsérelem fellázítja az ifjú jogász vérét, kit a hó elején szépen egymásmellé fektetett
bankók az ellenállásra tüzesitenek ?
t
A gyönyörű tavaszi napsugár nemcsak a farügyet csalja ki, hanem kicsalogatja a főváros népét is a kávéházak nyomasztó légköréből az ébredező természetbe.
A Duna jege régen elolvadt, s a gőzhajók
fölött is lehet mértföldnyi távolságokra tudósításokat küldeni.
/ Francziaország példájára Angol, Svéd, Német és Oroszországban, Ausztriában sót Tö rökországban és Indiában is kezdték alkalmazni különféle módosításokkal és javításokkal a Chappe találmányát és hazánkban is foglalkoztak e kérdéssel. A cs. kir. kormány ugyanis 1833. május 14-én táborkari tisztekből álló bizottságot rendelt ki egy Andreán Károly által bemutatott a Cbappéhoz hasonló, de ennél egyszerűbb távjelző megvizsgálására. A kísérlet a Szt.-Gellért hegyéről tétetett iyi0 mértföldnyire a budai hegyek közé. A hivatalos közlemény alig néhány másodpercz alatt jutott rendeltetése helyérc. De gyakorlatban e készülék soha sem jutott alkalmazásra.
Az emberiség az opticai távjelzővel elért fényes eredménynyel azonban nem elégedett meg s még gyorsabb hirszállitó eszközök feltalálásán törte fejét. Mi kínálkozhatott volna alkalmasabb eszközül e czélra a villanyosságnál, melynek sebesssége a 40, sőt Wheatstone mérései szerint a 60000 mértföldet másodper-czenkint meghaladja.
A villanyosság terén már a mult század vége felé igen nevesetes felfedezéseket tettek. Franklin kimutatta, hogy az electricitás és a villám egy és ugyanaz, csakhogy különböző fokú hatásban nyilvánuló erő és Galvanít a azerencsés véletlen a villanyosság előállításának uj, eddig nem ismert módjára vezette rá. A rézkompókra fűzött s vasrácsra függesztett békaezombok, midőn a rácsot az eső megnedvesítette rugdaiódzni kezdettek. Galváni ezt a béka crombokban rejlő állati villanyosságnak tulajdonította. Volta azonban bebizonyította, hogy a villanyosságot a két különböző fém nedves érintkezése hozza létre és összeállította a róla elnevezett oszlopot. Cahrlísle éa Nichol-son 1800-ban felfedezték a villanyosság vegy-bontó hatását stb. s mégis ha valaki akkor azt merte volna mondani, hogy az az erő, mely az oly uéltán rettegett fenséges természeti tüneményben a villámban és menydörgésben nyilvánul, mit az ókor népei csak legfőbb isteneiknek adtak keiébe fegyverül s mit népünk még ma ia Isten nyilának nevez: alig néhány évtized múlva az ember rabszolgájává lesz b paraucaára a gondolat gyorsaságával
| mély barázdákat hasítanak vizének szőke tű : körén. A főváros megszabadult a vizár aggo-I dalmaitól. Csak as .önkény tea mentő társulat'' egy-egy reményteljes tagja emlékezik rá imigyen: „Hej minő isteni mulatság lett volna ast a gyönyörű kis Irént habtermetével az ablakon kiemelni és megmenteni!''
Hja! az ifiurnak mulatság lett volna a vizáradás; hisz mai napság — miként Vas Gereben megírta — a „miatyánk* ban a „min dennapi kenyeret" as orvoanak lábtörésre, az ügyvédnek czívakodáara, az ácsnak tüzivesze-delemre, s az üvegesnek jégesőre kell ma gy aráznia.
A fönti cathegoriába sorozható a budapesti német napilapok „mindennapi kenyere* is. Bárhol történik egy-egy rémes orgyilkosság: sietnek hozni a vitéz orgyilkos urak arczké-peit, s lehetőleg a gyilkolás miképeni kivitelének rajzát. Kapkod ják is azon számokat a kocsisok, napszámosok és csavargók. Sőt a dohánytő-zsöknél kiakasztott „Politisches Volksblatt" és „Neues Politisches Volksblatt*-nak számai előtt egész csoport csőcselék áll össze, ámulattal tekintve az újságban megörökitett hősök képeire. Szapáry Imre gyilkosának, s a mákvirág Rózsa testvéreknek hiressé tétele a buzdító hatást nem is fogják eltéveszteni. A nép nemesítését igazán szivökön viselik ezeu lapok szerkesztői. /
A népszínház újdonsága Abonyí Lajos „Ambrus bácsi"-ja. — A bírálók azt találták egyik hibájának, hogy nem a Bach korszak alatt íratott, mert akkor nagy hatása lett volna. De ezen szorult időben is eddig tele ház nézte, jeléül, hogy vau hatása, és jeléül, hogy a közönséget érdekli a német sógor felsülése, mert a sógorraí most is van bajunk. Csakhogy nem igen mondhatjuk el a darabbeli becsületes ti-mármesterrel, hogy : „Csizmadiát fogtál aógor !*
A farsang elég vígan és rangjához illó bolondsággal telt el. Volt ilyen reclam is: „A képviselőház f. évi február 32-én ülést (nem) tart, de az álarczos bál a vigadóban márczius 5-én megtartatik."
A vigalom napjaiban megemlékezett a főváros az árvákról is.
A Frő-bel egylet a „Hungaria* dísztermében gyermek ünnepélyt rendezett, s Rákosi Jenő — az árváknak örömet szerzendő — az árvaházak növendékeinek díjtalan belépést enge dett a népszínház csütörtöki (febr. 28.) előadására.
JURATUS.
fogja tova szállitni hireít nem ismerve sem gátot aem akadályt; hogy száz meg száz mértföldnyi távolságból a végtelen oczeánon túlról jövő értesítéseket nemcsak jelekben visszaadni, hanem lenyomtatni vagy vonásról-vonásra le másolni, sót a mi több a zenét, éneket és még az emberi beszéd komplikált hangjait is hiven ismételni fogja, bizony az ilyen rajongót aligha őrültnek nem tartják vala, pedig mai napság a villamosság hihetetlennek tetsző távolságra jelt ad, mechanicai erőt fejt ki, hőséget, világosságot hoz létre, az összetett testeket alkatrészeikre bontja szét, nyomtat, ír, rajzol, zenél, énekel, beszél, fütyöl a szerint a mint parancsoljuk neki, sót igazi rabszolga módjára még gyilkosságra is fel hagyja magát használni, felrobbantván a tenger fenekére siilyesztett torpedót s a légbe röpítvén még a hatalmas pánczélos hajót is legénységével együtt.
Már 1753-ban, a midőn még csak dör zaölés által tudtak víllanyosságot előállítani, találunk egy javaslatot a villanyosság felhasználására távjelzésre. Tudták, hogy a villamosság, kellőleg elszigetelt jó vezetőn — a gondolat gyorsaságával terjed el és hogy a villamossá tett test a könnyebb testeket magához vonza. Scott magazinja 15-jk köte tében C. m. jel alatt, Charles maghal 1753. február havában javaslatot tett,'' miként lehetne e tulajdonságokat távjelzésre felhasználni. E javaslat szerint a betűk számának megfelelő számú, gyantával egymástól tökéletesen elszigetelt sodrony lett volna, mázos cse rép csövekben egyik állomástól a másikhoz vezetendő. E sodronyok végére érczgolyóca kák lettek volna függesztendők, melyek min denike alatt betűvel jelzett papirdarabka állana. Ha már most az ado állomáson a sodrony vége, betűkkel jelzett billentyűk által, a villanygép vezetőjével érintkezésbe hozatik, az egész sodrony villamossá válik s másik végén a megfelelő betűvel jelzett papirdarabkát ma gához vonza, majd ismét eltaszítja. A felvevőnek csak a betűket kell sorban leírnia, a mint azt a golyócskák magukhoz .vonzották és ismét eltaszították.
Hasonló módon számosan kisérlették meg a dörzsölés által nyert villanyoasággal a távolba értesítéseket küldeni; de a gyakorlatban alkalmazásra egyik javaslat aem jutott.
Helyi hírek.
— Királyunk ő felsége édes atyjs, Ferencz Károly fóherczeg márcz. 8-án délután 1 órakor meghalt.
— Magyar sxinészet. Gerőfy Andor jeles társulata Nagy-Kanizsára érkezett, üdvözöljük körünkbea óhajt juk hogy a legszebb siker koszorúzza ittlétüket.
— A tiszti önsegélyző szövetkezet, ma március 10-én esti 6 órakor tartja rendes évi közgyűlését Nagy-Kanizsán a városház nagy termében ; a szövetkezet tagjai tisztelettel felkéretnek a megjelenésre.
— A „Társaskör* vigalom-rendező bizottságának húshagyó kedden tartott táncs* estélye, a minőhöz hasonlót minden két hónapban szokott rendezni, elég élvezetet s szórakozást nyújtott, de mégis inkább csak a farsangtól elbúcsúzó szűkebb körű házi mulatság mint általános vigalom volt czélja. Gtt láttuk : Pli-hál Ferenczné, Gózony Marcsa, Stemmerné, Erdődy Lajosné, D. Horváth Ferenczné, Gu-lyásné, Krug kisasszony, Schertzné, Kis Gold-s einné, Rosenberg Zsófi, Blau Ferdinándné, Blau Kamilla, Dauscha Ottoné, Koch Zsófi, Zathureczky Zsigáné ürhölgyeket s e szép koszorú körében nem igen jutott eszünkbe szomorkodni. hogy vége a farsangnak.
— Férj gyilkossággal vádolt ösv! Vanotti Pálné elleni bünügyben a n. kanizsai kir. törvényszéknek 1877. évi márczius hó l-ső napján megtartott végtárgyalása alkalmával a kir. törvényszéki orvos Dr. Schreyer Lajos fel* hivatott, hogy vádlott nőn eszközölt észleielei alapján, annak egészségi állapota tárgyában adjon véleményt; — mire a kir. törvényszéki orvos kijelenté, hogy ő vádlott nőt a togházbfut harmadlagos siphilisből gyógykezelte, a mély betegséget a meggyilkolt férj hulláján esskö-zölt bonczoláskor tapasztalt májszemcsésedósból következtetve — vádlottnő férjétől örökölhette. Az eljáró kir. törvényszék ezen véleményt »z ítélet hozatai alkalmával figyelembe véve, — lélektani alapon, mint enyhítő körülményt vette beszámítás alá, a mennyiben egy ilynemű betegséggeli megfertőztetés csak ellenszenvet és undort gerjeszthet a megfertőztető irányában, s ez alapon vádlott nőt 20 évi aulyos börtön elszenvedésére ítélte. A kir. ítélő tábla azonban ezen körülmény figyelmen kívül hagyásával vádlott nőt a férjén mérgezés utján elkövetett orgyilkosság bűntényében mondotta ki bűnösnek s az első bíróság ítéletének megváitosta-tása mellett kötél általi halálra ítélte. — A legfőbb ítélőszék az ügy érdemének elbírálása alatt felhivta az országos közegészségügyi tanácsot vélemény adás végett arra nézve, hogy
A dörzsölés által előidézett villamosságnak az a rosz oldala van, hogy vele folytonos egyenlő hatást nem lehet elérni. Az úgynevezett galvanicus két különböző fémnek érintkezése következtében keletkező villamosság, ha a két fémet jó vezetők által egymással ösz-szekötjük, folytonos egyenlő áramot ad mind-« addig, míg a villamosságot létrehozó ok, — a két fém érintkezése a savakkal meg nem szűnik. A Volta féle oszlop általánosan ismeretes. Minden egyéb villamos telep ugyan arra az elvre van alapítva és rendszerint nem áll egyébből mint két különféle fémből, melyek nedves vezetők által vannak egymással érintkezésbe hozva. A távirásnál leginkább a réz és horgany használtatnak villáminditókul, ujabb időben két különböző folyadékban, kénsav és réz-gáliczoldatba elhelyezve, hogy a villamfolyam által magában a telepben okozott vegybontás-nak, mely a villanyos áram erejére káros befolyást gyakorol, eleje vétessék. A kiálló rézsarkon az igenleges, a horganysarkon a nemleges villanyosság gyül össze, folytonos villamfolyam azonban csak akkor jön létre, ha e-két sark egymással jó vezetők által össse van kötve. Az igy összekapcsolt kört, zárt galvanicus körnek nevezzük, melyben folytonos villanyáram circulál, ez azonban rögtön megszűnik, ha a kört valahol megszakítjuk.
A galvanicus folyamnak legelébb is azt a tulajdonságit használták fel messzeirásra, mely szerint az összetett testeket, ha rajtuk keresztül vezetjük alkatrészeikre bontja.
Ha vízen vezetjük keresztül a villamosságot, a vegybontás azonnal megkezdődik, mihelyt a galvanicus kört zárjuk. Az igenleges sarknál oxygen (éleny) a nemlegesnél hydro-gen (köneny) fejlődik és pedig abban az arányban, minőben a vízben egyesülve vannak: t.
i. még egyszer annyi hydrogen mint oxygen.
%
Sömmering müncheni tanár 1809 ben a villamfolyam e hatását használta fel távjelzésre.
(Vége következik.)
■ I
tizenhetedik évfolyam.
ZALAI KÖZLÖNY.
MCZIUS 1-. 187.
rain<5 befolyást gyakorol az emberi test szervezetre h harmadlagos bajakór; a közegészség-tigvi tanács erre határozottau oda nyilatkozott, miszerint a nevezett betegség tagadhatlanul
befolyást gyakorolt vádló tinó kedélyére. — Minthogy pedig az egészségügyi tanács ebbeli véleménye az «;lsf> és másod birósági Ítéletek keletkezése után adatott; ez szerint a körülmény a két rendbeli ítélet hozatnia elótt még ismeretien volt; ez alapon a legfúbb Ítélőszék 1S78. január 14 én 78. szám alatt kelt végzésével a két első bíróság határozatait feloldva, ar összes bűnügyi iratokat az eljáró kir. törvényszékhez visszaküldte azon utasítással, hogy a közegészségügyi tanács szakértői véleményének figyelembe vételével hozzon ujabb Ítéletet.
— Az ez alapon 1S7*>. évi márczius 7-én meg-tártott tárgyaláson, a kir. törvényszék az ügyet ujabban vizsgálata tárgyává tévén özv. Va-notti Pálnét a mérgezés által elkövetett férj gyilkosságban mondotta ki bűnösnek s ezért 15 évi súlyos börtönre s a felmerült költségek elviselésére ítélte azon indokból, mert jól lehet, hn<jy nx elővizsgálat adatai kétségtelenül kiderítették ugyan, hogy a férj-mérgezést Vanotti Pálné szándékosan követte el, mindazáltal a biintí-tés kimérésénél tekintetbe kellett venni,
vádlott nő a törvényszéki orvos vélemé ovest-rint idült harmadlagos bujakórban szen-
mit és hogy ezen súlyos kór befolyása Jojrtfl«''i — az országos egészségügyi tanács vé-jriuénv e szerint — vádlottnő kedélve tagad-hatlanul befolyásoltatott s igy — jóllehet az elővizsgálat során nem mutattathatott ki oly mazzaDat, — a mely vádlottnónek e bűn-lett elkövetése alatti zavart elmüségét tanúsítana: minde7;iltal a közegészségügyi tanácsnak irányadó — és határozott véleménye alapján nines kizárva azon lehetőség, — hogy e suly>>s kórnak kedélyrei, illetve az agy idegrendszerrel bohatása —> vádloitnűnek elhatáro zásánál, a cselekvési szabadságra csökkenóleg hatott, a mely feltétel jelen esetben annyival inkább indokolt, miután — hason főbenjáró bűntény elkövetésének titkos elóvigyázatával ellenkezőleg — vádlottnő mérgezési szándé kat, de sót ennek véghezvitelét is cselédjének úgyszólván tudomásával tette, a mely kö rülményt, az előzmények után, ily nagy bün tény elkövetéséuél mindenestre a kedély re gyakorolt befolyásnak — illetve a cselekvési függetlenség idegen behatás általi korlátozásának kell tulajdonítani. Tóth Gyula tanácsjegyző.
— B. Eötvös Józxef emlék Er csibén. A nevezett helyen, hol a halhatatlan iró, enropahirü férfi, 8 jeles status férfiú hamvai nyugszanak, egy bizottság alakult „b. Eötvös József emlékoszlo p-ü gyi bizottság" neve alatt, ama nemes czélra tör, hogy Eötvös sírhelye fölött egy emlékoszlopot állítson. L''zéijának megvalósítására az ország főpapjait i mágnásait szóilit ja föl szives részvétre. Minek ínlrtan a fennevezett bizottság e czélra 3100 írttal rendelkezik már. Többek között a bizottság foiszóllitá a nagy-kanizsai izr. hitközséget ia: a telszóllitást érdekességénél fogva közöljük: nNagyt*kiutetü hitközség! Ercsiben Szögvényi László ő nmélt. Fehérmegye érdemdús főispánjáuak vezetése alatt megalakult
Eötvös József emlékoszlop ügyi bizottság" ama országszerte tapssal s élénk érdeklődéssel fogadott nemes czélt tűzte ki magának, hogy a halhatatlan b. Eötvös J ó z 8 e f, európai hírű lángész, jeles status férfiú, iró — szóval: imponáló erkölcsi hatalom — boldog emlékű hamvai fölött Ercsiben a dunapartmagaslatán egy monumentális emlékoszlopot állítson, mely is kedvező természeti situatiójánál fogva hivatva volna a nagy férfiú sírhelyét — a nemzet büszkeségét
— egy felvilágnak hirdetni. Midőn a fen-nevezett bizottság e nemes czélra tör, eleget törekszik tenni a haza becsületének, teljesít egy elodázhatlan oly kötelességet, melynek elmulasztását a cultur népek nagy nemzeti bűnnek tartanának. Ismervén a nagy kanizsai nagy tekintetű izr. hitközséguek minden erkölcsi igyekezetet támogatni kész kegyes hajlamát, bátor a fennevezett bizottság a nagy-tekintetű hitközséget ünnepélyesen e nemes czél megvalósításának közreműködésére teli bizalommal s tiszteletteljesen föUzóllitani, mely is kedves kötelességének fogja tartani a leleplezendő oszlop lálainál a nagyérdemű hitközség iránt az egész hazát lekötelezni. FI. za-fiui üdvözlettel, a bizottság nevében Barnafy Balázs b. elnök, Szádz Károly b. jegyző. Ercsi 1878. márcz. hó 1-én.'' E sorokhoz nem kell eommentár, a dolog természetében fekszik, hogy a hely, hol a haza egy nagy térfia nyugszik, emlék nélkül nem állhat.
— Szép példa, t helybeli első takarékpénztár választmánya, a mult évi jövedelemből jótékony caélra szánt összegből, a közgyűlés jóváhagyása reményében, 100 forintot szavazott meg a Széchenyi-tér befasitásának költségeihez. Az ily szép tett nem szorul dicsérgetésre. így van ez megírva a vasmegyei lapokban honnét e szép példát lapunkba átvenni el nem mulaszthattuk, mert Kanizsán is van Széchenyi-tér
és takarékpénztárak, tehát a szép példa követésé? mi sem gátolja. H.
— A zaUi egerszegi ügyvédi kamarából megyei tisztviselőkké történt megválasztásuk folytán kiléptek Gőzony László letenyei, Braunstein Pál és Oaertán Károly zala-eger-szegí ügyvédek.
— A Balaton jege a hétfői szél által összedaraboltatván a somogyi -partokra hajtatott a nélkül, hogy valahol kárt okozott volna, a vízállás valamivel kisebb a mult évinél, de még mindig nagyobb kellettnél.
— A letenyei fiatalság által f. évi márcz. 2 án a nagy vendéglA termében a helybeli jcgkárosultak javára rendezett zártkörű tánczvigalom várakozáson fölül sikerült. Váló gatott hölgykoszorú jelent meg s igazi jó kedv uralkodott a társaságban, mely kivilágos ki viradtig kedélyesen mulatott. A hölgyek között különösen kitűntek. Hetényi Matild Z. Egerszegről, Rady Gizella Letunyéről, Liaziák Ilka Perlakról, Zakál Irén Letenyéről, Nyáry Kálmánné Pölöskéről, Keeserü Ferenczné Vörcsökröl, Haydenné Csempess Vilma éa Dauscha Ottóné Nagy-Kanizsáról. — A bál díszét emelték még: Zakálné Blazkovics Vilma, Koch Zsófia, Tuboly Victorné Nagy-Kanizsáról. Filipics Jánosné, Folly Bernátné, Kalivoda Jánosné, Szemesy Vendelné, Békessy Kezsőné, Bertóty Gusztávné, Heinrich Mórné és Vizmathy Terka Letenyéről. Kovács Szidi, Vilma és Tinka Tót-Szent-Mártonból, Léránt Mari és Juliska Szent-Liszlóról , Czigány Bertalanná és Náday Ferenczné Szen''-Ador-janból, Bors Róza és Regina Lispéről, Herdy Katinka cs Minka Vétyenből, Kovácsevics Emília T. Szt. Györgyről, Tkalcsics Elekné, Vrukasevit8 Gizella és Tóth Karolin Hodosánból.
—> A kis-komáromi márcz 2-án tartott tánczvigalom jövedelme jegyek után 139 frt. felül fizetés 12 frt f>0 kr, és pedig felül fizetek : Semetke Lajos tiszttartó 3 frt 50 kr, Deszáth Géza 2 frt. Garay Sándor 1 frt 50 kr, Papp Károly 1 frt, Talabér Kálmán 1 frt, Lerch Antal 1 frt, Semetke Lajosné 50 kr, Fülöp Kázmér 50 kr, Szokolyi István 50 kr, Düm-mert József 1 frt. Összes bevétel 151 frt 50 kr.
— Keszthelyről irják nekünk : Egy oly estélyről akarok referálni, meiy a farsangot mintegy megkoronázta, kérem tehát, szíveskedjék becses lapjában soraimnak csekély tért nyitni. F. hó 5 én t keszthelyi ra. kir. gazdasági tanintézet hallgatósága, hogy a farsang legu olsó uapja se múljék el egyhangúan, ha-nem hogy legyen fűszerezve édes, drága — s mondhatnám a multakat latba vetve — feled-iiotien pillanatokkal, kiküldött kebeléből néhány buzgó tagot, kik a város színe, javát, virágát s legszebb gyöngyeit a rögtönzött estélyre személyesen meghívták. Este 8 órakor Bizi Gyurcsi talpcsiklandó zenéje a plevnai csárdás sal teremté meg a kedvet a mulatni vágyó ifjú nemzedékbe — 8 aztán húzta pogányul kivilágos kiviradtig — s húzta volna még tovább is, de fájdalom a mamák .menjünk — menjünk" parancsoló szavának ellentállani semmiféle esdeklő szó, hang nem bírt, — hiába való volt „csak egy rövid csárdás" stb. stb. semmi
— semmi sem használt. Méltán elmondhatjuk, hogy a hölgyek a fesztelen egysserü öltósetbe egy egy angyalkaként tűntek fel — helyén látnánk itt a karton bálokról is tenni említést, de fájdalom Keszthelyen még nem korszerű ez eszme s megérném, hogy rózsás ujacskáikkal még megczibálnák üstökömet, ha beleeresz keduém bővebben a dolog fejtegetésébe (hagyjuk jobb időkre). — A ki ott volt, az legjobban ítélhet a sikerről s hogy „Amazon terme" nem látott egyhamar ily válogatott díszes közönséget, azt elismeri mindenki, a ki megfordult gyakrabban ilyetén alkalmakkor benne, — S most összefűzöm minden válogatás nélküi egy ékes koszorúba a hölgyeket, kikre egyenként ellehet mondani a köl tövei: „Szép vagy mint a szépség maga oh leány ! Szemeidnek pillantása éltető mint éj után a regg — korány." Ott láttuk: Szép Lászlóné, Vértessy Ivánné, Pethő Janka, Kugler nővérek, Vlassícs Izabella, Szabó nővérek, Keiser Irén,Lérmann Irma, Gleiroann Györgyike, Garger nővérek, Vünsch Ilonka, Pataky, Veltner, Beck nővérek, Stokker Vilma, Nagy nővérek, Magyar Felici, Meaoer lika Lupersbek, Grőber, Régeusperger, Kohn nővérek, Illés Lujaa, Grünhnt N. s Lenhárd Kornélia úrhölgyeket. S most e nagy munkát megtéve — utalok még egysaer fenti szavaimra,
— hogy a koszorút minden válogatás nélkül fűztem együvé. Jelen alkalomkor nem mulaszthatom a hallgatóság részéről köszönetem nyil-váuitni Zsilinszky ur azon sziveeségeért, hogv a termet ez este ingyen engedte át.
— Névsora azon t. fel ül fizetőknek kik Letenyén 1878. évi márczius 2 án a helybeli jégkárosultak javára rendezett tánczvigalom alkalmával felQjfiseltek: Schvarczenbe''ger Dávid Z.-Apáti 5 frt, Stern Zsigmond Pördeföld 5 frt, Svastits Benó Z.-Egerszeg4 frt, Svastits Károly N.-Kanizaa 4 frt, Kovács Dániel T-Szent-Márton 3 frt, Málics Ferenc« Felső Sze-menye 2 írt, Mocsáry János Bellstincz 2 frt,
Léránt Alajos Szent Liasló 2 frt, Tőttfey Béla Letenye 2 frt, Málita János Letenye 2 írt, Tamás Ádám Letenye 2 frt, Kálivoda János Letenyo 2 frt. Kovács Károly Z.-Egerszeg 1
frt, Czigány Bertalan Set. Adórján 1 frt, Kovács Lajos N.-Kanizsa 1 frt, Erdélyi Mihály T.-Szerdahely 1 frt, Stelzig Alajos Letenye 1 frt, Blau Pál N. Kanizsa 1 frt, Knezovits Ferencz Becsehely 1 frt, Freund Róbert T.-Szt. Márton 1 frt, N. N. Letenye 1 frt, Osztrich Lajos Letenye 1 frt, N. N. 71 kr, Hajgató Lajos Letenye 1 frt, Összesen 46 frt. 71 kr.
— Gr. Bruncxwik Teréz hazánkban az első ovoda alapitójának gyönyörű olajfestmény ü
arczképe Flencz Lajostól ovodánk számára megérkezett. Bővebben jövőre.
— Rövid hirek. O felsége Lasser belügy ministertszemélyes látogatásával tisztelte meg. — Bulgária organisatora Cserkawski herczeg Sau-Stefanoban szélhüdésben meghalt.
— A fővárosnak egy finn vendége van Dr Genetz Arvid egyetemi magán tanár és nyel véss, a finnel rokon magyar nyelvet akarja elsajátítani.
— A tenger víztömege hatszázezer billió akót tesz. — IX. Pius meghalt anélkül, hogy as Olaszország részéről számára kijelölt 3,200,000 frank évi rentéből csak egy fillért is igénybe vett volna. — A legvénebb czigányt marcz 5-én temették Nagy váradon, Szűcs Józsinak hivták s hét évtizeden át kezeite a vonót. — Kis-Maróton egy házas pár gyémánt menyegzőjét ülte meg a napokban, már 75 év óta élne* egy üt boldog házasságban. — A badeni erdő ségben egy elvadult embert fogtak el; teste egészen szőrrel van benőve; emberi hangot nem ad, hsnem üvölt mint a farkas.—''Hántson egy legény elhagyta kedvesét; a megcsalt Júlia boszujában levágta fülét a csalfa legénynek.
— Párisbsn egy marqaise hűtlen imádóját korbácscsal verte végig az utczán. — Egy angol 6 nap alatt 1000 angol mértföldet járt be velocipeden. — Crispi olasz ministér két-nejüsége miatt támadt közbotrány következtében lemondani kényszerült. — Az uj Presse szerint a congressus létrejövetele Berlinben bizonyosnak tekinthető. A Bosniába 8 Hercze-govinába bevonuló csapatok parancsnokává báró Phillippovics főtáborszernagy szemeltetett ki. — IX. Píus szentté avattatása rövid idő alatt meg fog történni.
a nagy-kanizsai takarékpénztár részvénytársaságának
1878. évi február havi forgalma.
M -- —
BEVÉTELEK. fit* ft. kr
Pénztár maradvány 187*í. jac. 16; /1 40 f
SÍ-én ...... 64,770 55
Pénztár számla
17 Hitelezőnek.
Betét számlának 68,512 29
Váltó | 52,962 34
Kötelezvény » 3,885
Kötvény és váltó kamat számi. 8,067 05
Előlegezést . 6,868 —
Bélyegilleték , 10 70
Beiratási dij , 38 50
Késedelmi kamat . 12714
Költség '' „ 214 98
Százalék 63 03
Házjövedelem „ 601 30
Kintlerő kamat . 3323 59
Váhó kamat _ _
Betét kamat 3°/o illeték 23! 70
Házbér hátralék 88 08
Frank betét , _ _
Értékpapír „ _
Betét arany - — —
Arany kölűön kamat - -
Frank költsön __ - 1
Frank kölcsön „ | -1 -
!* lioe H
1 - 149776 20
KIADÁSOK : 14 Adós Pénztár számi.
Betét trátnla
válté
Kötelezvény ,,
Betét kamat >t
Költség
Kötvény éa váltó Házjavedelem Tiszti fizetéa E15lege«ési Betét kamat Betét kamat 3°|c Bélyeg illeték Százalék
Krtékpapir szelvény
Osztalék
Vegye*
Arany ¿» frank kamat Arany betét Franc betét
6
kamat ar
"zárnia
illeték
rq
Pénzkészlet 1878 tebr. 28-án Ömim forgalom.
TT7
I l<X>
46,258 19
70,322 38
16,264 —
781 »0
6994
805 45
41 49
375 —
7383 —
14 >5 87
90 —
22960
-U 388378
40816 4*9193
11 39
50
Üzleti szemle.
Nagy-Kaaim, 1878. márcziai 9.
£ héti idSjáráannk nagyon változékony, de miadamellett általánosan enyhe, át a aOréaysetre ébresztő hatása rolt ▲ viruló rétek, a rdgyezS fák éa bokrok diadalok, melyeket rohamban, de aligha nea egy kissé korán vit ki a tavasz zord testvére felett. Tagnap éa teguapelött tivatarunk volt, mely es évszakban mindenesetre ritka tünemény. A mezei gazdák a vetési mnnkákkal teljesen el vannak foglalva.
Ax üzlet a lefolyt héten egészségesebb alakot vett fel helyünkön és majdnem minden gabnafajban szilárdabb irányxat jutott érvényre.
Bazában mérsékelt szállítások voltak; árak mintegy 10 krral fellebb hágtak.
Rozsban jelentékenyebb forgalom volt; árak azonbsn nem változtak.
árpa csak vetési czélokra vétetett.
Zabnak is jobb keletje volt ; kissebb partiek 10—15 krral jobban fizettettek.
Kukoricfában élénk üzletünk volt; ezen czikk-nél i* 10—15 krnyi árjavulás jegyezhető.
Bükkönyben színtér jobb hangulat volt, mely a vetési idénynek köszönheti eredetét. Egyes meny-nyiaágekért teljes árak engedélyeztettek.
Minőség szerint:
Buaa .... 10.--11.30---- kr.
Rozs .... 7.60 — 7 90----,
Arp» .... 850 —10*40 ---B
Zab .... 6-70 7-----.
Kukoricza . . 8-— 8 50 -
Bükköny 6— 6-40---"
K. B.
Papírszeletek.
— Nem keresett valaki, Miska?
— De igen, egy kliens.
— Mit hozott ?
— A b.z eg-y kis malaczot.
— Hát aztán hová tetted?
— Nem akart sehogy sem maradni, aztán, hogy elhallgattassam, betettem oda a sifon aljába, azóta ajtán el is csendesedett, bizon/osau ott a csizmákkal játszik.
Nagyon durczás felesége volt a p-i embernek ha ráérett a har^gzás bárom nap se szólt, cs»k az • ajtót csattoztatta. Egjszer épen ilyen széles jó kedvében volt as asszony, s a férj nem szól -emmit csak lámpást gyújt s elkezd keresgélni ; kutatja áf7*lját, ládát, szekrényt és a többi rejtek helyeket Egyszer nem álihatia az asszony rákiált a gazdára : ,.Ugyan mi a lelkét keresi kend már no Hála istennek feleségem ! meg van a mit kerestem, azt gondolUm, hogy elvesztetted a nyelvedet, mart már harmadnapja nem kelepeltél vele.
Utazók névsora
N.-Kanizsán, 1878. február 27-tói 1878.— márczius 6-ig.
A PK o r o n á"-hoz czimzett szállodába: Winter A. Bécs. Tyúk P. Bpest. Galambos I. Bpest. Vizváry 8. Yizvár. Kostyál T. Csáktornya. Meszes I. Lovas. Horváth I. Bpest. Sós I. Székesfehérvár. Nagy F Egerszeg. Steiger T. Bécs. Kercsajtér A. Sopron. Ney J. Bpest, Hoffmann S. Keszthely. Pe-terfy L N.-Váiony. Káhn I. Bpest Hermán Q " Bécs. Lulnbeter A. Kaproncza. Hirsch N Bpest. Kronfeld A. Zágráb. Sós F. Szt.-Iván Schenk M. Zágráb. Gpr-ber D. Veszprém Timer G. Debreczen. Hermán Zs. Klagenfurt. Schönmann N. Béca. Kurer I. Temesvár. Tröder B. Szigetvár. Scholczer G. Bécs.
A „Szarva s4-hoz czimzett .izállodába Haaser N. Bécs. Lööv F. Bpe3t. Baranyai G. Bpest. Pfanderer N. Bem. Svastica B Z.-Egerszeg. Frisch L. Bpest. Kohn F. Bpest. Spitzer I. Kaposvár. Hau-szer L Ütvöa. Mangin F. Z.-Egers*eg. Spitzer F. Ka-poa»ár. Hajós F. A.-Lendva. Herrn F. Zágráb. Mil-hoffer M Kaposvár. Tausaik N. Szobb. Szalacsy F. Vent^s. Fróf Nitxky Gy. A.-Lendva Győri A. Bécs. Hajik N. Z.-Egerszeg. Rogacsy I. Sopron. Lengyel A. Boglárd Hirschl M. Domború. Brauastet.er A. Z.-Egerszeg. Kohn A. Bpest. Schüller A. Bécs. Zloba A. Sopron. Schnell A. 8opron. Kohn A. Légrád. Kardos A. S«obb. Kasztner M. Bécs. Nedetzky I. Kus-tyán. Szillé A. Bécs. Kisfaludy N. Prostony. Bre-neofeld F. Győr. Schreyer A. Lincz. Lusztig N. Székesfehérvár. Storm A. Z.-Egerszeg. Albreibt F. 8opron. Lázár D. Keszthely. Hedinek N. Bécs. Wei-senburger F. Bpest. Blum I. Becsehely. Wieber N. Paiiin. Lenk Ö. A.-Lendva. Schlesinger N. Bécs. Khon G. Bécs. Steiner A. Zágráb. Deszáth G. Szobb.
Az ,0 t o s z 1 á na-hoz czimzett szállodába : Gr. SchlitUnbach Várasd. PilUbach M. Karlstadt Kafel 8. Bécs. Altberg L. Bécs. Rosu I. Kaproncza. Kothaaser M. Veszprém. Stratti I. Marburg. Spithof I. Kaposvár. Malitc« J. Letenye. Berhard I. Veszprém. Hofman A. Bécs. Pfugeler I. Zágráb. Venik E. Bécs. Weiax L Marczalii Brauod B. Varazsd. Miki I. Pécs. Kasa A. Prága. Sefsil K. Bpest. Os-terman E. Prága Hoffer E. Prága, ßeihhard E. Sopron. Malner I. Bécs. Nefi M. Eszék. Schvarzenberg M. A.-Hahót. Hamer I. Veszyrém. Mónik A. Grátz Trattner I. Bécs. Mayhofer H. Domború. Spitier M. Zákány. Mariul I. Sopron. Grosz S. Bp«;st. Szig.-thy N. LeUnye. Schraibach L Barcs. Blank 1. Grátz. Hofman A. Keszthely. Lázár H. Keszthely.
Mároziua 10-tH nározlas 16-ig 1878.
H6- és heti-nap
Katb. és prot. naptár
Görög £ naptár Qtj
10. Jézus megkísértetik a lélektől. Máté IV.
10 11 12
13
14 16 16
Vatáraap
Hétfő Kedd
Saerda Csütörtök PéaUk 8combat
F 1 Invoc. Heraklius Gergely Kántor f Mathild Kristóf f Henrika f
,26 A 8ürop.
27 Propir
28 Basilius
1 Ó Márt.
2 Theod
3 Eutrop
4 Geras.
?ht n
3* B*
Felelős szerkesztő : Báterff Lajos.
TIZENHETEDIK ÉVFOLYAM.
ZALAI KÖZLÖNY.
MAÉCZIÜ3 10 ¿o 1878.
Wajdits József kön v vkereskedésében
Nagy-Kanizsán megjelent
és minden könyvárus és könyvkötő által megrendelhető :
A nagy áldozat.
A magyar nép számára
Irta Tóth M I k e
.1 é z h s-1 á r s a s á g i tag.
Ára
díszes arany nyomással
Szent Keresztúti
ájtatosság,
A magyar nép számára.
Irta: S^máayl Ápst
Sz. F. r. á Időzár.
Kötve <lis,es arany n>omással ára 28 kr. Mindkettőt együtt véve csak 50 kr. ^H
Postai megrendelések azonnal teljesíttetnek.

Totalisateur telivér angol mén ló.
Mélt. ifjabb Gróf Zichy Ödön nr snrdi istálója részére, — az ozorai m. kir. mén telepből bércltetvén ki, — néhány idegen kanczát, darabonként tiz frt dijértfedezhet, - bővebb értesítést ád a Zákány uradalmi számtartó, u. p. Zákány. (557 2— 3)
Kőbányai sör raktár
DREHER ANTAL sörödéjéből
Blankenberg Vilmosnál főtér (gabona piarcz) Kaiserféle házban.
Mindennemű sör 25, vagy 50 literes hordókban és 25, vagy 50 palaczkos ládákban a legjobb minőségben kapható. — Helybeli palaczksör megrendelések, házhoz szállítva, mindenkor jégbe hűtve és különféle minőségben eszközöltetnek. (425 32 *)
-- i
Sütöde bérbeadás.
Keszthely városban egy jó hirben álló sütöde , mely fehér- és kenvérsiitéssel valamint lisztkereski''déssel foglalkozik s a mi fő — alkalmas jó helyen áll, kedvező
feltételek mellett bérbe adandó.
Minden további felvilágosítássá! Keszthelyen a háztu-
lajdonos Laab Antal szolgál.
(552 5-8)!

Határozott óvás hamisítás ellen! 27 éven át kipróbálva!
Dr. POPP J. G.
cs. k. udvari fogorvos Bécsben. (Rognergasse 2.)
Anatherin-práparaliimai,
üres fogak kitöltésére
nincs hatályosabb és jobb szer, mint fogónja melyet mindenki könnyen és fájdalom nélkül belehelyezhet odvas fogaiba, mely aztán a főrészekkel és foghassál teljesen egyesül s a fogakat a további elromlástól óvja s a fájdalmat csillapítja.
Anatherin-szájviz
üvegben 50 kr , I frt.. I frt 40 kr. * legkitűnőbb szer, csúzos fogfájdalmakban, gyulladásoknál, a foghns daganatai és sebeinél ; fölolvasztja a létező fogkövet és megakadályozza annak aj képződését ; az ingó fogakat a foghu» erősítése által szilárdítja ; ■ midőn a fogakat ¿a fogbust minden ártalmas anyagtól megtisztítja, a szájnak kellemes frisseséget kölcsönöz és már rörid hásználat ntán eltávolítja a kellemt>:len szagot.
Anatherin-fogpasta.
Ezen készítmény a lehelet frisseségét és tisztaságát featartja : azonkívül a fogaknak hófehérséget kölcsönöz, azok romlását meg-akadályozza és a fogbast erósbiti. — ára 1 frt. 22 kr
Dr. Popp J. G. növény-fogpora.
A fogakat olv szépen tíaztitja, hogy aanak naponkénti használata által nemcsak a közön-séges fogkó eltávolittatik, hanem a fogak zománezs, is mindinkább tökéletesbül. F.gv doboz ára 63 k o. e.
Popp aromatikus fogpasztája.
Sok ér óta a legbiztosabb ívétzersek fogfájás ellen és a legkitűnőbb szernek van elismerve a szájüreg és a fogak ápolására és f:-nt*rtására. Kgy db. ára 35 kr.
Figyelmeztetés !
Előforduld hamisítások kr.vttkeztében bátor vgyok a t. ct. közönséget figyelmeztetni, hogy minden palaczk az ótásjegy kivttl még egy czimmel : (Hygea és Anatherin p r X-p a r a t u m a i» ellátva van, melv egy tisztán átlátható víznyomáson az álamí sast és a czímet mutatja. (6&3 I. 1 —10)
INGYEN
f
Epén most jelent meg a u.xga nemében egyetlen mfi
„A Z 0 > S E G f] L Y"
hfi és mPubizható tanácsadó a nemi rés/.ek minden betegségeiben Dr. Ernszt L. Imsonsxenvi orvostól
K mii mindazoknak oktatást és segélyt nynjt, kik kora ifjnságukbau íitKo* bilnt vags1 túlságos kirsapoxijjáíokst követtek
«-1, s jelenig gyöngeség-, es szeUnmlott idegrendszerben "ienrp i-nek, korai tehetetlenseg által vannak utolérve, vajjy fiiuek körfii bekftveik«-7.:étől tartlmlnik
Azok is, kik hajhullásban bőrkiütések-, bujasenyves köszvény , hólyag bántalom . nebéz légzés és emeaztes-hlanyban s^n-vední''k, vagv. pedig kiknek te«te túlságos higany készítmény-adagolás áltaí el tan gyöugitve, szenvedésükben teljes gyógyulást találnak.
Ezen könyv njjyan minden ki»nyvkerenkedésben 2 frtért kaphat«;, de azok. kik anaak értékéről meg akarlak győződni, abból kivauatra igei érdekes, képekkei ellátott kivonatot kapnak tőlem ingyen bekflldve. (530 3--*)
Dr. Ern8t L. Budapest, kétsas utcza 24.
Sohase vesse magát alá a beteg semminomíl orvosi gyógykezelte-tésnek, míg ezeo ingyen-kivonatból tanulságot nem merített.
INGYEN!
Ajánlat.
Egy jobb családból való önálló kath. nó, ki minden nói kézimunkában jártas, a varrógép kezelését is érti, ügyes a háztartásban, beszél magyarul és németül, átveheti a gyermekek kezdő tanítását . ily minőségben foglalkozni kíván. Minden közelebbit e lapok kiadóhivatalában tudhatni meg. a hová levelek A. H. 14 SZ. alatt küldendők.
(559 1 -*)
Wajdits József
könyvkereskedésében Nagy-Kanizsán következő uj regények füzetekben kaphatók u. m.
A Gályarab vagy a velenczei rémes éj. Irta Brükl G. a füzet 25 kr.
A házasságtörés drámái, társadalmi regény. Irta Montepin X. a füzet 25 kr.
Háború krónika a füzet 30 kr.
Pór és mágnás vagy az újkor rabszolgái. Történ, regény.
Irta Dr. Rafael a füzet 25 kr. A Kalóz király és gályarab Marinelli Marino, vagy a velenczei Bertalanéj a füzet 25 kr. Az ördög fia és a három vörös ember. Társadalmi regény.
Irta Féval Pál a füzet 25 kr. Az ördög asszony vagy az élve eltemetett, a füzet 25 kr. Szuleika a hárem gyöngye, ^agy a Sztambuli fekete leány-rabló. Irta Brükl G. a füzet 25 kr.
0
Minden fentebb regényhez 2-3 díszes OlajnyOOiattl kép széles aranykeretben a melynek értéke 10—12 frt csekély utánfizetéssel tartozik az utánfizetések minden hátulsó oldalán látható, postai rendelések gyorsan eszközöltetnek.
Nagy-Kanizsán, nyomatott a kiadó laptulajdonos Wajdits József gvorssajtójin.
Hirdetmény.
Miután mi egy nagysaerü alpaoöB-eziiít mövat potom árért vettünk meg h minthogy gyárunkban mindenkor üli gllngépet talállltva hagyunk, mely által munkabéren sokat megtakarítunk,ez által világhírű gvárunk jelenleg a/.ou kellem« halyzethen van, hogy alpaoca ezüstünket 32°/g olcsóbban, minőségre ssebb- és iobbnu saállitliatjuk, mint eddig. Igen in ismeretes mindenki előtt, hogy alpaoca ealUtjelnk si.hu uzllstfényükot el nem yO}*itik, ép ugy miul jolia uieguem rozsdásodnak,
mirtfi ml lr&«llag jótállnnk.
mr Leszállított árak.
Előbb. Most
Íi drh. alpaooa ezüst kavéskanál .... 1.20, 1.60, 2.—, 2.60 85, I 15, 140, I 80
6 „ , . evőkanál.....2.—, 2.60, 3.40, 5.-, 0.— 1.40, I 80, 2 30. 3.40, 4.—
1 „ „ levesmeró KimJltl l 60, 2 4«), 2 00, 4. , 5.— 1—, 1.60, 2 50, 3 40
1 „ , tejmerő ..... 1.1.45, 2.30, 3.20, 4 - 70,1. , 1.60,2.10, 2 60
. ^ » evőestkOz kés, villa ango
(> Dal* »«,»*lPB,»í*v*1 é" alpncoa- 4.50, 5.30, 6.80, 7 00, 9 — 3 10, 3 70, 4 40, 5--, 6.20
Jl eeilst innrkolnttnl. • I f des»ert- evőcs/.kNa, kés villa
() par A"tfo1 AC>úl(iuii^vel és al- 3 50, 4 80, 5 50, 6.9", *.40, 3 20, 3 80, 4.75
I. jiacca-ezllst markolattal. Kiteken kivlll elegáns asxtali gyertyatartók, páronkint 1.—, 2 50, — ; csészék : 60, 75. 80 kr. 1. —, 1.40; kávé vn^y tinta kannák 2. —, 2.50, 3.—, 4.— ; karos gyergyatarté páronkint 8 60, 10.50, 14.— , 20.— ; cBukorsxolenezók 2.—, 2.80, 4.—. 5 50, 7.- ; osukorhiutö 60, 75, !•(), 1.— j ei:«et é<. olai Alvány 2.50, 3.80, 4.25. 6—; vajsuelenczu í)5, 1.70, 2.80, 3.25, 4 — és snámtalan más tár-gyak; minden 32''V„ olosóbbatx mint eddig. (585 6—12) Tartományi rnogbiaások uiánvéttel a legpontosabban teljesíttetnek
Blau és Kaim érczáru raktáruk által;
Héf>M HaLnBihAPurprulrAMHe 1. Hlállt.
Wichtig für die Herren Sohneidermelater 1 Die Tuch- und Hehafwoll-Modenwaren Niederlage
des Johann GUnzberg in Graz
liitlt grosse Vorrilthe der neu» sten und « lfgantesten Modestofte auf: Rücke, Hosen und ganze Anzüge für Herren und Knaben eu
üussiMSl billigen Prelsrn.
Diejenigen Herren, welche geneigt wilr< n spätere Bestellun-geti gegen Nachnahme d«-s Hetrages /u In-nieliwu, eihaü<-n auf Wunsch eine grössere Musterauswahl unentgeltlich (558 2—6)
K. k. conc. Uureau für SpreiiK(e«''ln»ik
Preislierabsel/img
von
Nobc Ischen Dynamiten
und Z ü n (1 m i t t e 1 n
von 1 Miire 1878. ftu Dynamit pr. 10O Kilo ab Fabriken
Nr I 11. III. IV. Fl. 153. — 127. — 98. — 78. — Ausführliche Preislisten und Mahlers Handbuch für Sprenp-techuik gratis. Vor den gefährlichen und nitverliUslichen Nach-ahmnngeti unserer Dyuamite wird gewarnt. (555 l—3)
Mahler & Eschenbacher
Dynamit fabrikanten in Ungarn u Dühmen Wien, Wallllschgasse 4
l''.L

NAGr-KÀXIZSA, 1878. márczius 14-én.
Eléflistésl ár :
«vre . . 8 frt-î
t''ól érre
4
2
negyed évre . 11 Egy szám 10 kr
" I
!!
Tizenhetedik évfolyam.
ÎT7.
i illat?
lap Kellemi rtazát illet5 közlemények a «»rkeaztShflí. • • :[ anyagi réizét illető I k«Bl*mAnyek pedig a
kiadóból bérmentve iotéteadők : NAGY-KANIZSA Wlasaloihaz
Bérmentetlen levelsk csak ismert munkatársaktól fogadtatnak el.
Hirdetések
6 hasábot petitsorbao 7, másodszor 6 s mi--l«n további sorért 5 kr. NYILTTÉRBEN
I soronként 10 krért vé- i tetaek fel. Kincstári illeték minden legyes hirdetésért különí
i 30 kr fisetendS.
---
N.-Kantzsaváros helyhatóságának nemkülönben a „n.-kanizsai kereskedelmis iparbank", „n.-kanizsai takarékpénztár", a „zalamegyéi általános tanítótestület", a n.-kanizsai kisded-nevelő egyesület", a „soproni kereskedelmi s iparkamara n.-kanizsai kül választmánya" 8 több megyei és városi egyesület hivatalos értesítője.
Hetenkint kétszer, vasárnap^ s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap.
előbb :
^Kéziri
lKéziratok tíssz* nemi küldetnek.
f
Ferenez Károly tőherczeg
»ittléteit 1802. ilep*. T ; meghalt márczius d
Koronás királyunkat bánat érte; jó atyja meghalt. A veszteség nagy és pőtol-baiarlan, a fajdalom mély, és nem lehet megvigasztalni. Mikor a halál a szeretet kapcsait széttépi, akkor azéletet megfosztja értékétől. Legkedvesebb íöldön embernek a család, legnehezebb azt a sirba fektetni. &s e bútól nincs mentség, nincsen kivétel; a gyász elborítja a bibort és feketére festi, felmegy a trónra és lesújtja a fejedelmeket, leveszi a koronát a királyok homlokáról és könnyekbe árasztja szemeiket. Halandó testtel születtünk mindnyájan, s gyöngéd érzésű sziv lett o>ztályrésze a nemeseknek: a király nak meghalt szeretett édes atyja, a király szivét szomorú siralom epeszti.
Őszinte részvéttel tekiutüuk felséges uralkodónkra. Fájdalmát megosztják alattvalói, mert királyukat tisztelik s szeretik. Ki népeivel él és népeivel érez. azt mindennap és minden körülmény közt, örömben és balsorsban követi a nemzet közrészvéte, í-jü gyönyörűen a „Pesti Napló".
F e r e n c z K á r o 1 y fó he rezeg ur s magyar királyi berezeg, nemesszivü. kedélyes öreg ur volt, s jótékonyságáról hircs vala. Nyájas modorral, egyszerű beszéddel megnyerte azokat, kikkel érintkezett. Élete nyugalmas idyll volt inkább, mint fényes pálya és császári pompa, mert tiszta lelke a politikai arabitiót kerülte, s el nem fogadta két nagy országnak nehéz koronáját melyekre születése feljogositá. A trónteremnél inkább szerette az alpesi völgyeket, udvarnál inkább a csalndi kört. Fiait, uno-
káit ha láthatta maga körül, ilyenkor val*
boldog.
Most az atya és nagyatya lehunyta
szelid szemét, s nem gyönyörködik többé a fejedelmi sarjadékban. Busulva s hajtott fővel búcsúznak tőle gyermekek s rokonok a ravatalnál. Mindannyi közt egyet szeretett ő legjobban, mindannyi közt egynek lelke fáj leginkább a gyászolók között — ezen egy ember maga a király.
Megilletődünk ezen fájdalomnál. Vigasztalja meg a kegyelmes Isten a szenvedőt. Bánata mindnyájunk szomorúsága.
A bécsi capuciuusok kriptája megnyílt. A legelső európai dynastia, a Habsburgok egy tagja temetkezik. A dicső ősök koporsóinak hosszú sorába fekszik utolsónak. Övé a pihenés, ivadékáé az életnek küzdelme. Övé az örök béke a mennyben; fi;inak jusson szerencse és diesőség a földön sokáig.
Istenben boldogult Ferenez Károly föherczeg emléke legyen áldott!
.4 eaüssedés napjaiban.
^Bfi.) Nagy napokat élünk, pedig kis emberek vagyunk. Európában az „egység" eszméje már harmadik ágban diadalmaskodik; nagy eszme, dicső eszme! A világpolgár igy üdvözli, de nem a hazafi.
Nemzetek kelnek ki százados álmaik ból. tán jobban mondva keltetnek ki s nemzetek tűnnek el a föld szinéról, -lebukva a hatalom óriási polczáról, hogy vérével fesse a földet, melyen megállani nem tudott, melyet megvédeni nem birt.
Az egységes eszme diadalmaskodik, pirulva látják a népek, hogv nornaműveltség szelid, hanem a hatalom kétélű fegyverével. Tehát ez az a kor, melyért miliók
epedtek? Nemí Ezután jó. Csakhogy a küzdésben nagy rátörő nemzetek vesznek el, s elpuhultak ébrednek fel
Sajátságos biz ez !
lg}- volt hajdan, igy van most is, de ezután nem lesz igy.
Nagy rázkódás után mély csendeség következik.
Népek istene! hozzád fohászkodunk : adj türelmet a csüggedés napjaiban, hogy szerényeu munkálkodva viruljon a családok, nemzetek egyetértése.
Közéig a tavasz, virulni fog a termé szet, százezrek csontjai közt feslík a szerény ibolya s lágy inogással csókolja a hazájokért elvérzett derék nemzet fiainak jeltelen sírjait. Bus zokogás közt nézi a vándor elpusztult házak csendes boldogságban élt, kihalt, kiölt, kikergetett lakóinak helyeit, virágzó városok rom-maradványai közt,üvöltő vadak tanyáján borzadva rohan át.
Fgy év előtt élet uralgott, egy év után a halál ütötte fel rémes diadalának
kétségbeejtő zord jeleit s ettől fuladt a levegő; kétkedve teszi napi munkáját a családapa, csüggesztő tekintetet vet az ara kedvesének borongos homlokáras reszketve öleli az édes anya kebelére gyermekét, midőn elgondolja napjainkban a kétes jövőt, a borús láthatárt látva, a kitörő vihart szemlélve.
Csüggedés mindenütt.
Van okunk erre ?
Van, de nem szabad gyáván meghunyászkodnunk.
Tomboljon a vihar, jöjjön aminek jönni kell, edzett karokat talál.
Munkásság, szorgalom az, mely erót, tápot ad a csüggedés napjaiban.
Nem gondolnak a méhek a viharral, esendes munkássággal gyűjtik a mézet, mi is a tavasz közeledtével szokott módon haladjunk tovább, a munkásság, a törékenység örömet szül s a csüggedés maró hatását enyhiti. '' -1
Isten velünk van. S ha Isten velünk, ki ellenünk!?
A kerületi jegyzők állapota.
Nincsen a világon olyan gépezet, melyet, ha tőle rendes és jó járást kívánunk, el ne kellene látni minden legkisebb szükségesekkel. De nem elég csupán ellátni, hanem gondozni is kell azutáu, hogy vagy el ne kopjék, vagy ki ne dűljön a részlet, mely az egésznek is vesztét ered méuy ezheti.
Az állam a kormányzat ia egy géphez hasonlít, melyben egyik kiváló szerepet visz a közigazgatás, meiy ismét sok apró résziéiből áll, sok egyénen keresztül valósíttatik meg. Ezek között nem kicsiny szerepe jui a szegény községi jegyzőnek. A titulus, mely alatt a rendeletek a szolgabirótól, vagy az alispántól jőnek, mindig a községi bíróhoz szól ugyan, de az elintézés legtöbbször » jegyzőt terheli. Olyan a szegény jegyző, miut az órában a rugó, mely a kerekek mindenikét, az összes községi elöljáróságot, mozgásba hozza ; ha ez uincd : fennakad minden működébe.
Szóval, hogy összes közigazgatási törvényeink vidéki végrehajtása rendesen a községi elöljárók,^lletőleg a jegyzők vállasra nehezedik, azt ugy hiszem ma már mindenki tudja.
Valahány87or egy ily törvény végrehajtása elrendeltetik, legtöbbször félre tesz akkor a jegyző mind-n egyébb teendőt és siet azt, sürgősségéhez képeit a lehetőleg egészen jól, vagy kevésbé jól azonnal végrehajtani. De hogy is ne íietne, mikor báta inegett a mumus, (értem alatta a közvetítő hivatalokat,) kezében lángostorral s 8—10 nap alatt kiiiömbeni pénzbírság, felfüggesztés, kiesapás saí. terhe alatt rendeli azok eliutézését. Hogy ezek ekképen való teljesítésére van-e aztán physíkai lehetőség ?
TÁRCZA
A távírás fejlődéséről.
irta ín a koloKJvári orvos-termésaettutlomriuyi t.''urtu-lat fehr 0 ki estélyén Kolossrárott f«»l»lraata
Urandpierre Károly.
(Vége.)
A vevő állomáson keskeny Ű7egmeden-özébe, a másik állomásról jövő 35 vezetősodrony aranyozott hegye volt bevezetve. E sodronyok mindenike egy-egy betűnek vagy számnak felelt meg, hegyük fölé üvegharangcsák voltak borítva. A sodronyok másik vége az adó állomáson betűkkel jelzett billentyűkkel állott kapcsolatban oly módon, hogy ha két billentyűt egyszerre lenyomtak, az egyik sodrony a telep igenleges a másik a nemleges sarkával jött érintkezésbe. A galvanicus kör ily módon zárva lévén, a vevő állomáson a víz szétboctása rögtön megindult. A melyik csőben hydrogén tehát több a gáz fejlődött, az az első, — melyikben kevesebb tehát az oxygén, az a második betűt jelölte. A vevő állomás tisztviselője figyelmének felhívására ébresztő szolgált, mit a felszálló gázbuborékok által megindított szélkerék hozott mozgásba. Eme készülék leginkább azért nem vétetett gyakorlati alkalmazásba, mert 35 sodrony elvezetése, kellő elszigetelése stb. sok bajjal én sok költséggel iárt volna.
Nagyobb lendületet nyert a távírás 1820-tól kezdve, a midőn Oerstedt copenhágaí tanár a villamf.dyamnak különben már 1803-1 ban Romagnesí trienti természettudós által •
felfedezett tulajdonságát, hogy a szabadon függő delejtüt helyéből eltéríti, — részletesebben megismertette. Ampére a törvényeket, melyek szerint az eltérés történik, megállapította, Schweig-ger és Po Egendorf pedig az úgynevezett a"k-Hzorzó tekercseket, t. i. selyemszálakkal elszigetelt vékony rézhuzaioknak a delej tű körül való többszörös elvezetését felfedezték, mi által a víllamfolyam hatása sokszoroztatok. Már Ampér javasolta, hogy sodronyt vezetvén valamely távol lek vő helyiségbe ugyanannyi függélyes delejtiivel kapcsolják össze; a mulató a víllamfolyam állal elhajlillatváu s a mögötte rejlő betű láthatóvá tétetvén, leírandó lett I voln8.
Canatadti Schilling báró eleinte, ö. később j
3, végre egyetlen delejtüt használt távjelzésre, ; melynek változó számú elhajiásaiból hol jobbra, hol balra alphabetet állított öszsze. E készüléket 1835 ben, a német természettudósok Bonban tartott gyűlésén be is mutatta s az meglehetős elterjedésre vergődött különösen Angliában, hol némely vasútnál még pár év előtt is használatban volt.
Nagyobb távolságra legelébb Gauss és Wéber Qöttingában használták az általuk feltalált delejtiis, jobban mondva delejrudas távjelzőt, mert a víllamfolyam által elhajlitott delejük 25 fontot nyomott s a sokszorozó tekercs 2700 láb hosszú sodronya 270 szer volt körülette elvezetve. Villaminditóul előbb Volta féle oszlopot, később azonban állandó delejt használtak s vezetékük a csillagvizsgáló toronyból a delejes observatoriumig. innen pedig az ''/* mföldnyire fekvő természettani műteremig szolgált.
Különös, hogy az eddig leirt készülékeknél a víllamfolyam visszavezetésére mindig külön sodronyt használtak, ámbár a föld vezető képességének a dörzsölési villamosság gyorsaságának megmérésére Winkler által 1746-ban, Wheatstone által 1757-ben s mások által tett kísérletekből már ismeretesnek kellett volna lennie. A nedves föld e képességét Steínheil müncheni tanár fedezte fel újra 1838-ban a mindőn Steín és Furth között kísérletet telt nem lehetne-e a vasút sínjeit távirdai vazető-kül felhasználni.
Ugyau Steinheiluak sikerült a delejtü elhajlása által állandó, írott jeleket állíttatni elő. Két delejrudacakát állított ellenkező sarkával szembe, de kissé oldalt egymástól, megfelelő sokszorzó tekercs közé. Mindenik delejrud végéhez hajszálerében végződő {értéktartót alkalmazott, ezek alatt pedig óramű segélyével papirosszalagot vezetett el.
Minthogy a delejrudak ellenkező sarkakkal állottak egymással szemben, egyszerre csak az egyik hajlittatott a papir felé, hol « hajszál-ctőből kiszivárgó festék nyomot hagyott hátra. Á másik delej tű elhajlitására ellenkező irányú folyam volt szükséges. A delejek sarkai oldalt állottak egymástól. A pontok tehát két sorban jelentek meg ; e két sor pont csoportosításából volt összeállítva az a, b, c. P. . •. = a, •. • — v ; *• .. — z, stb.
A villamosság azonban nemcsak az állandó delejre, hanem a lágy vasra is ''fakóról bizonyos hatást. Arago ugyanis 1820-bau azt tapasztalta, hogy ha a lágy vas körül villám folyamot vezetünk el töbszörös körülcsavaráa-ban, a Ugy vss, addig míg a folyam xárva van,
erős delejjé válik, delejességét azonban rögtön elveszti, mihelyt a folyamot megszakítjuk.*.
Egy sokszorzó tekercsbe helyezett lágy vasat, mely körül t. i. a villanyosság számtalan tekerületet képző, selyemszálakkal jól elszigetelt finom rézsodronyon át, többszörösen elvezethető; villany delejnek nevezünk.
Ilyen villamdelejt legelőször Cook Vil-liain használt, nem ugyan távirásra, hanem ennek segédeszközéül. l83li ban ugyanis de-Ittjtüs távjelzőt készített s elibez ébresztő készüléket, melynek záró emeltyűjét villám-delej segélyével emelte ki, mire a rugó által hajtott kerékzet mozgásba jött és oly módon, mint az ismert ébresztő óráknál, zajt ütvén, a vevő állomás figyelmét felhívta*
Cook később ugyan e hatást, az ugy nevezett mutatós távjelzőkben egyenesen távirásra is felhasználta.
A mutatós távírókat rendesen ugy szerkesztik, hogy a folyam minden zárása és nyitása egy óramű fogas kerekéből a ketyegőt oly módon emeli k), mintáz ingás óráknál az inga egy egy lengése, s a mutatót ily módon eg7"egy betűvel odább mozdítja. A folyam nyitására és zárására fogas kerék alkalmazható, melynek minden egyes foga és berovása egy-egy betűnek felel meg. A kiálló íogak egy rugó lenyomása által a galvanikus kört megszakít jak. A mint a fog a bevágásba ér, a rugó vissza-csapodik előbbi helyére s a kört zárja'';'' a. felvevő állomáson a mulató mind azon betűkön gyorsan szökdelve áthalad, melyek az adó
• Itt megj*£Txem,''ho£y áz ácséi ¡8 delejjé változtatható ily m¿ion, csakhogy az a foiyrnn me*»«akitása után sem vs«ti állandó
dsUjii ralik........: , . . - ,
tizenhetedik évfolyam.
ZALAI KÖZLÖNY.
MÁRCZIUS 14 én. 1878.
as itt nem képe«i kérdés tárgyát-, itt meg
kell lenni.
Ha egy-egy ily esetnél a« illető jegyző, esetleg fényes eredménynyel járt el: a« érdem a közvetítőké ; ha pedig ellenkezőleg járt el: no akkor jegyző uram félre minden mentséggel ; csak tarUa a hátát.
Jelenben ai nj adó törvények végrehajtása, illetőleg etek alapján as uj adók összeírása ét kivetése van folyamatban; mely munkálatoknál csak ugy ütköznek egymásba a kösve titók rendeletei (tisztelet a kivételeknek). A jegyző alig kezdhet bele az egyik összeírásba, tuár a másikra érkeznek az uj nyomtatványok egy ujabb, alig 8 napi munkaidőt szabó rendelettel ; mely rendelet az elóbbeni munkálatot már bekivánja Pedig az utóbbi munkálat most má- az előbbeni nélkül nem eszközölhető. De nem ritka eset az sem, mikor az eredeti rendelettel már egyszerre kapja az illető jegyző a fenyegető sürgetést ; sőt néha az előleges dorgálást is.
Ha önzéstelen, becsületes éa szorgalmas munkát akarunk, kivánunk : akarnunk, megadnunk kell a módokat és alkalmakat is, melyek mellett ez igazsággal és joggal kívánható.
Méltányosság kell lefelé és felfelé egyformán. T. I.
Helyi hírek.
— Holnajj nagy nap vau, márczius 15-ke, a szabadság, a sajtó szabadság születésének nagy napja. Szelíd emlékezettel ugyan, de benső örömmel Ünnepeljük e napot, nehogy a szelid öröm közé keserű ürömcsepp kevertesaék. A guny mosoly elől ma elrejtezünk s csak kevesen imázunk az oltárnál, hol a honszerelem tiszta lángja ég: mindenség istene! tartsd életét e megfogyott, de meg nem tört nemzetnek, mely magát még magyarnak nevezi.
— A letenyei tánczvigalom 63 frt, tiszta jövedelmet eredményezett, mely összeg a kanizsai járás tekintetes szolgabirói hivatalá hoz lett további intézkedés végett beküldve.
— Gelsei Giitmann Emma, férjezett Pollák Lajosné urnő ő nagysága Bécsből betegeskedő édes anyja látogatására Kanizsára jővén, márcz. 12-én délután nővéreivel az ovo-dát szemlélte meg, melynek alapító tagja is; legnagyobb örömmel időzött majd két óráig a vidám kisdedek közt 3 élénk érdekeltséget tanúsított, meg is örvendeztette a piczinyeket, mert ismert jószívűsége folytán valamennyi egyest édességekkel ajándékozott meg. Az ovo dáról szölTán, nem hagyhatjuk érintés nélkül
állomás betűs kerekének forgatása közben a folyamot zárják és nyitják. A mely betűt le akarunk íratni, annál valamivel hosszabb ideig kell időznünk.
Ily mutatós távjelzőket készítettek Breg-guete, Froment, Simens-Halske, Kramer, "Whe-atston stb. kisebb nagyobb módosításokkal. De sem ezek, sem pedig a delejtüs távjelzők nem jutottak oly széles körű, mondhatni általános alkalmazásra, mint a Morsé Sámuel északamerikai festő által feltalált és még ma is az egész föld kerekségen mindenütt használatban levő készülék.
Szerkezete mondhatni bámulatos egyszerű. Patkóaiaku villamdelej fölött áll egy kétkarú emelytünek egyik karja, melynek végébe egy henger van foglalva lágy vasból. Az emeltyű másik végében kissé tompa aczéiazög létezik, melynek hegye a fölötte álló rézhenger berovásába talál bele. A rovásos henger felülete érdes és egy másik szintén érdes felületű hengerrel áll folytonos súrlódásban; e két henger között keskeny papírszalag van keresztülhúzva s az alsó henger óramű vet megindítjuk, a papírszalagot az egymáshoz snrlódó két henger egyenlő sebességgel előre tolja és pedig a már említett aczél szöf hegye fölött, mely midőn nyugszik, a papirasalaggal nem érintkezik. Ha azonban a készülék villamde-lejébe villamfolyamot bocsátunk, raamagva erős delejjé válik, az emeltyűbe foglalt vaiat magához vonzza s as emeltyű másik karját felemeli; a szög hegye a papírszalagba nyomul s mivel a papír e közben tovább halad, a szerint a mint a folyamot rövidebb v» gy hosz-szabb ideig tartjuk zárva, hosszabb vagy rövidebb jelt nyom beJé. E hosszabb és rövidebb jelek csoportosításából áll az a, b, c, a számok, írásjegyek stb.
Feladásra a billentyűt használjuk, melynek alsó kúpja a teleppel, tengelye pedig''a külső vezetékkel van összekötve. Midőn nem dolgozunk, a billentyű első karja, az alatta levő rugó hatása következtében nem érintkezheUk a teleppel összekötött kúppal, a folyam utja tehát meg van szakítva. Fia a billentyűt lenyomjuk s ez által a tengelypontot az első kúppal fémes érintkezésbe hozzuk, a galvani kör záródik s a folyam a billentyű első karján és tengelyén át a külső vezetékbe, a szomszéd állomás villamdelftjének sokszorzó tekercsébe, innen pedig a földön át a telep ellenkező sarka
ama kellemes meglepetést, melyet a kisdedeknél Gróf Brunszvik Teréz gyönyörűen sikerült arcaképének elaő megpillantáaa előidézett, mindegyik azon disputált, hogy Brunszvik néni ő reá néz. Kegyeletes szép érzelmet tanúsít derék nevelőnk, Ranezay József urnák azon intézkedése is, hogy a munka-teremben naponta eléneklik vonzó áriában a következő találó kis verset:
.Brunszvik Teréz nagy bonleány !
Neked hangzik ez ének.
Kisdedeknek őrangyala!
Legyen áldott emléked.
Legyen áldott, legyen áldott,
Legyen áldott emléked l''
Minő kegyeletes érzés, mily tiszta háiaérzelem gyengéd virága ültettetik, ápoltatik ez által a kiadedek fogékony szivebe, melyet az élet fcüz delme soha onnan kiirtani képes nem lesz, valóban Deák Ferencz szavaival élve: ,Az egymásra keletkező egyletek és intézetek sorában egy sincs oly nemes és szent czélu vállalat, mely a közréwsvétet ugy megérdemelné, mint as mely az alapnevelést terjeszti."
— Vidékünkön több helyről kaptunk értesítést, hogy f. hó 8 án délután erős villámlás és dörgés volt, több helyen jég is esett.
— A gőzfürdőben a télen át csak szombat, vasárnap és ünnepnapokon lehetett fürdeni, april hó elsőtől kezdve azönban mindennap lehet, miről a tisztelt közönség ezennel értesíttetik. Mi ugy halljuk, hogy még most is deficittel küszködik e közegéezségi intézmény, pedig igyekeznünk kellene önmagunk iránti jóakaratból, hogy az meg ne bukjék.
— Meteorologiai észleletek a nagykanizsai főgymnasiumnál 1878. évi február hóban. Közép légnyomás: 753 65 millimeter; legnagyobb légnyomás: 7607 mm. 22-én reggel 7 órakor; legkisebb légnyomás: 741-8 mm. 11-én délután 2 órakor. — Közép hőmérséklet; -4— 1*64°C; legmagasabb hőmérséklet: -f~l2''3°C 26-án délután 2 órakor; legalacso nyabb hőmérséklet: — 9 l°C 5-én reggel 7 órakor. — Közép páranyomás: 453 mm. — A levegő közép nedvessége százalékokban: 86-8°/0 ; legcsekélyebb nedvesség: 55% 26-án délután 2 órakor. — Közép felhőzet (0 tói 10 ig számítva:) 64; egészen derült ég (0-val jelölt) észleltetett 8-szor, teljesen borult (10 zel jelölt) 32-szer. — Közép szélerőség (0 tói 10 ig számítva): 1*3. — 84 észlelet közül jegyeztetett összesen 74szél, és pedig: északi 18, északkeleti 3, keleti 5, délkeleti 9, déli 28, délnyu-
| gati 6, nyugati 1, északnyugati 4; szélcsend pedig 10 szer. — A légköri csapadék (eső, hó, 1 köd) havi őeszege: 5-2 ram. Eső esett 2 napon, havazott 2 napon, köd volt 7 napon. A hónap eleje hideg volt s télies jellegét, csekélyebb változásokkal, megtartotta 15-ig; de már ezentúl tavaszias volt as időjárás végig. A mezők téli hótakarója e hó 7 én kexdett megszakadozni, 20 ika körül pedig már legnagyobb része eltűnt. 13-án délután 2 óra 3 perez kor gyönge földrengés észleltetett, mely észrevehetőlegészak-ról délnek haladt F.
— Táncz-tanitási felhívás! Alulírott mély tisztelettel értesítem a nagyérdemű közönséget, hogy Nagy Kanizsára érkeztem és minden divatazerü magyar és külföldi társasági ós magán tánezokban e város területén oktatást fogok adni és mindenekelőtt a t. cz. családok figyelmébe ajánlani bátorkodom, hogy a tanfolyam alatt a növendékek mindkét nemből nem csupán a jelen divatozó tánezok betanításában fognak részesülni, hanem a test mozgás és kézi iskolai gyakorlatokban is a mely az alapos tánezok tatáshoz tartozik, mert ezek által nyerhetnek a pövendékek helyes és illedelmes magatartást, test-képezést, főképen fi-I gyermekeknél, kiknél nem annyira maga a táncz, de az illemes magatartás és mozgás mint a müveit társadalmi élet egyik kelléke megkívántatik, egyszóval tanítványaim oly oktatást nyerendnek, mely a jelenkor igényeinek tökéletesen megfelel. A rendes tánezokon ki vül külön kívánatra, — külön órákban a magyar magán Cracoviene, nagy maxur Katsuka Steyer táncz ésMenuetben is nyerhetnek oktatást. Ez alkalommal az ifjúság figyelmébe ajáa-Mom mig az ujonan felkarolt és divatazerü „körmagyart," melyet ez idén a fővárosi lelkes ifjúság újra kezdett lejteni. Azon reményben vagyok, hogy a t. cz. szülők és az ifjúság rövid ittlétem alatt a kínálkozó alkalmat figyelembe venni és elmulasztani nem fogják, hogy a társadalmi táncz és férfius magatartasban felsőbb kiképeztetést nyerhessenek, az én főtö-rekvésem pedig oda fog irányulni, hogy a t. cz. közönség igényeinek méltóan megfelelhessek. Tanítási dij egész idényre, mely hat hétig tart 7 frt! A táncrórák e szerint osztatnak be: a tanuló ifjúság számára 5—6 ig, a kereskedő ifjúság számára pedig 8 —9-ig Midőn magamat a nagyérdemű közönség kegyes pártfogásába ajánlanám, mély tisztelettel vagyok : Marosy Lajos táncz tanár Székesfehérvárról. Kelt Nagy-Kanizsán, márczius 12. 1878. Lakásom : Batthyány utcza, 16. számú Komlóasy házban. Mint rendes és
oz,— mely szintén a földbe vezetendő, — tér vissza A vevőkészülék villamdelejének magva delejessé válik, a felette levő vasat magához vonja, az emeltyű másik karját fölemeli a szög a papírba nyomul s abban, aszerint a minta billentyűt rövidebb vagy hoszszabbideig tartjuk lenyomva, rö-idebbvagy hosszabb nyomothagy vissza. Mihelyt abillentyüt elbocsátjuk, a folyam megszakad, a villamdelej közöm bössé válik, a vasat elbocsátja, az emeltyűt egy rugónyugvó helyzetébe húzza visszás a szögöt a papírtól eltávolítja.
Minthogy Morsénak egy más, szintén az egész föld kerekségén mindenütt érvényre jutott találmányát is bátor leszek bemutatni, előre kell bocsátnom, hogy a villám folyam annál többet vészit erejéből, minél hosszabb és minél keskenyebb az ut, melyet meghaladnia kell. Ha tehát igen nagy távolságra kell távirnunk, könnyen beállhat az az eaet, hogy a legerősebb villanytelep is végre megtagadja a szolgálatot, a villamfolyam elgyöngül, kifárad és nem képes többé annyi erőt kifejteni, a mennyi szükséges volna, hogy a Morsé irókészüléken a papírba mély, olvasható jelek nyomuljanak. E bajon segít a Morsé által felhasznált úgynevezett jelfogó v. jeláttevő. Szerkezete ugyanazon elvekre van alapítva, mint az író készüléke, s ezé-tői caak annyiban tér el, a mennyiben sokkal finomabb és igy sokkal gyöngébb folyam által is működésbe hozható ; a gyöngébb folyam álul hosott jeleket felfogja; s midőn emeltyűjének első k arja az alatta levő éreny-kuppal érintkezésbe jön, egy uj, a felvevő állomáson elhelyezett erős telep folyamát bocsátja az irókészülékbe, mely, csak igen rövid utat kellvén megtennie, elég erős arra, hogy as irókészüléken hathatós jeleket hozzon létre. Világos, hogy haaonló módon nemcsak az állomásba, hanem azon tul is lehet uj erős folyamot küldeni akkor, a midőn az eredeti folyam annyira elgyöngült, hogy a következő állomáson már a jeJfogót sem volna képes kellően lezárni. Csak ily módon lehetséges, hogy aránylag gyönge telepekkel bármily nagy távolaágra lehet távirni; mert ott a hol az egyik folyam kifárad, még mielőtt nyugodni hagynók, vagy végkép kimerülni engednők, friss folyamot fogatunk be általa, mely a jeleket átveazi és késedelem nélkül tovább szállítja, p. o. amidőn Bukarest Budapesttel egyenesen dolgozik, a bu 1
karesti folyam csak Brassóig jön, itt jeleit áttevő segélyével uj folyam veszi át, Temes-várott ismétlődik ugyan ez az eljárás, mindamellett azonban ugyan abban a peresben, a melyben Bukarestben a billentyűt le nyomják, a budapesti írógép is rögtön megszólal.
Most még csak a betűnyomó ós másoló készülékek ismertetése volna hátra, s hogy ezt tehessem a tisztelt hallgatóság képzelő tehetségét kell igénybe vennem.
Képzeljünk tehát magunknak a két egymással közlekedő állomáson egy-egy kereket, melyet megfelelő gépezet tökéletesen egyenlő körforgásban tart. E kerék kerületén az a, b, c, betűt domborodnak ki s vele szemben papírszalag áll, mely azonban csak azután mozdul egy betű helyevei eíőre, miután már a kerék valamelik betűjével érintkezett. Legyen mindkét állomás kereke ugy állítva, hogy betűik egymásnak tökéletesen megfelelő helyzetet foglaljanak el. Ha p. o. az egyiknél az A van a papírszalaggal szemben, e betű a másiknál is ugyanazt a helyet foglalja el. Ha most villamdelej által a papírszalagot a kerék e betűjéhez nyomjuk, s a kerék, mielőtt odáig jutott, nyomdafestékkel itatott párnácskához súrlódott, a betű lenyo mata a papírszalagon fog msradni, mire aztán a gépezet a papírszalagot egy betű helyével kiebb húzza. A két kerék körforgása synchronicua, és mindenik kissé complicált gépezet által akként van egy, a megfelelő betűkkel jelölt billentyűzettel összekötve, hogy ha p. az A billentyűt lenyomjuk, nemcsak saját papírszalagunk jön a betűs kerék A betűjével érintkezésbe, hanem egyúttal villamfolyam megy a szomszéd állomásra, mely ott villamdelej tekercsen futván keress tüi, ennek segélyével az otUni papírszalagot is az A betűhöz nyomja.
Ilyen formán történik a betűk nyomta tása. A gépezet természetesen sokkal bonyolultabb, időm pedig sokkal rövidebb arra, hogy részletes leiráaába bocsátkozhatnám.
Hogy valamely kéziratot vagy rajzot a villamfolyam által lerajzoltathassunk, szükséges hogy azt olyan festékkel irjuk rosz vezető papírra, mely a villamfolyamot jól vezeti. Az eként írottat aztán tengelye körül forgatható hengerre erősítjük, a hengerrel fémszöget hozunk érintkezésbe s a villamos telepet ugy kapcsoljuk be, hogy valahányszor ^ henger
szakértő táncstanárt, ki Székesfehérvárott rég. óta általános tetszés közt múködik, ajánljuk az érdekeltek figyelmébe, megjegyezvén, hogy kívánatra vidéken is hajlandó tánezórákat adni.
— Nyilvános köszönet. A nagy-kanizsai általános ípartársulat által 1878. évi márczius 2 án tartott tánczestélyén felül fizetők névjegyzéke: Svastics Benó alispán ur 4 frt, Belus József polgármester ur 4 frt, Karctag István ur 4 frt, Ebenspanger Leo ur 5 frt, Oszeszly Antal ur 2 írt, Knorczer Károly ur 2 frt, Stangl F. ur l frt, Szmettana Ferencz ur 1 frt, Mantuano József ur 1 frt, Juhász Péter ur 1 frt 10 kr, Sallér Lajos ur 1 frt, Stolczer Gusztáv ur 1 frt, Wolheim Ernő ur 1 frt, Heim Mihály ur 2 frt, N. N. 1 frt, Reiner Hsnrich ur 60 kr, King Pál ur 50 kr, Samu József ur 50 kr, Kocsis Ferencz ur 50 kr, Killer Heinrich ur 50 kr, Csemits Károly ur 50 kr, Mesz^ri Ferencz ur 50 kr, Fischel Fülöp ur 1 frt 50 kr. Összesen 36 frt 20 kr. Élnem mulaszthatjuk itt föntirt felülfizető uraknak köszönetünk nyilvánítását, kifejezni, főkép Szigritz Róbert vendéglő« ur hazafias érzületét kiemelni ki mind ujonan belépő tag, táneztermét viíá-gositással egy üt díjtalanul vok szives a jotékony czél nagyobb emelésére átengedni, miisezennel kijelentjük elismerésünket a jó ételek éa italok jutányos ároni kiszolgáltatásáért, s ajánljuk őt, mind városunk mind pedig a vidéki közönség figyelmébe, az igazgató választmány nevébe Kápli Antal társ. alelnök.
— Öngyilkossági eset fordult elő Nagy-Kanizsán f. é. márczius 10-én u. i. P. J. kolompár mester a nevezett napon esti 8 órakor háza ^aJlásán egy gerendán felakasztva találtatott. A holt-bonczo lási jegyzőkönyv tanúsága szerint nevezett egyén nejével már régtől fogva folytonos viszályban élt s őtet gyermekeivel együtt több ízben agyon veréssel fenyegette s nem egyszer tettleg bántalmazta. A tett elkövetése előtti napon is, 9-én reggel megtámadta nejétaegy tompa eszközzel ugy főbe ütötte, hogy a nő eszméletlenül rogyott össze; de a szomszédok, kik segítségére siettek, kimentették a nőt a ferj kezei közül s elrejtették. P. J. e tett elkövetése után eltávozott a háztól; de még az nap este 7 órakor megérkezett s gyermekét az anyjáért küldte; azonban sem a gyermek, sem az anya nem mentek haza; e közben a cseléddel is gorombáskodott, a ki megijedve szin-téa elmenekült a háztól. P. J. azután az ajtókat magára zárta s hozzá fogott az öngyilkoiás iszouyu tragoediájához: másnap nem ment senki a ház felé, hol a legnagyobb csend uralkodott, a dolog gyanússá lett s este 7 óra után a rend-
körülforgása közben a fémszóg a vezető festékkel irt belükre vagy rajzra ér, mindannyiszor villamfolyam menjen a másik állomásra, midőn pedig a szigetelő papírral ér;ntkezik, a foiyam utja ez által megszakittassék. A felvevő készülék szerkezete épen olyan mint az eiőbb leirt, csakhogy itt a hengerre jól vezető s a villamfolyam által fölbontható folyadékkal itatott papir van göngyölitve. Ha p. enyvezetlen papirt cyankalium, sósav és telitett konyhasó oldat keverékkel áztatunk meg, e folyadékot a villamfolyam felbontja s közvetlenül a fémszög hegye alatt sötétkék, csaknem fekete szinűvé változtatja. Minthogy pedig folyam csak akkor van, a midőn a másik állomás fémszöge a betű vagy rajz alatt elvonulo részével érintkezik, annak minden vonása a vevő állomáson sötétkék színben lerajzolódik.
Ilyen készülékeket Bain, Gintl, Caselli s mások is szerkesztettek. A Caaellié. Páris és Marseille közt hosszabb időn át működésben is állott. De mindamellett, hogy nagyon elmés szerkezetű volt, nem felelt meg teljesen a hozzá kötött várakozásnak.
Igyekeztem főbb vonásban és nagyon vázlatosan kimutatni, miként jutott el az emberiség az egyszerű tüzjelektől a jelenleg használatban levő valóban bámulatos messze író készülékekre. Most a vezetékekről fogok pár szóval megemlékezni. A villamfolyam tova-szállítására háromféle vezeték szolgál, a föld feletti, a föld alatti és a tenger, vagy víz alatti. Eleinte különösen Angolországban ée Ausztriában, később Németországban ia leginkább föld alatti vezetéket használtak, mert már akkor igen helyesen fel tudták fogni, mennyire ki vannak téve a földfeletti vezetékek az idő minden viszontagságának, szélnek, viharnak, esőnek, hónak, villámcsapásnak, árvíznek st''o., minek ugy vélték elejét vehetni, ha a sodronyokat, valamely szigetelő burokkal körülvéve a föld alatt vezetik el.
E czélra vulkanisalt guttaperchával elszigetelt rézaodronyt használtak, 1—2 lábnyira a föld alá sülyesztve.
E földalatti vezetékek eleinte igen jó szolgálatot teltek, később azonban annyi zavar keletkezett miattuk, hogy a pontos, rendt-s távírás igen gyakran egészen lehetetlenné vált. E zararok oka részint abban rejlett, hogy a j vulkanizált guttaperchába vegyitett kén a sod-I rony rezével egyesült s a guttaperchát lassau
TIZENHETEDIK ÉVFOLYAM.
őrség felkutatta a házat a a padláson megtaláltatott a szerencsétlen hullája. Az orvosi vélemény az agyrendszerben előforduló kóros változások és savós izzadmányokból elmeza-varodást constatált s hogy az agynak ezen kóros állopota a szokványos iszákosságból eredi; tehát végeredményében a mértéktelen bor ital volt az, a mi őt ily szomorú végti sorsra juttatta.
— Dr. Sclvreyer Lajos ur a .Társas K.ör" helyiségében márcr. 17-én délután 4 órakor felolvasást tart; czime: „ Az egészséges lak-ház" ; a nagyérdekti felolvasásnak örömmel nézünk elé, s felhívjuk t. közönségünk figyelmét.
— Kovát* Gábor ujonan szervezett zenetársulatával, melylyel a nyári idényre Margitszigetre megy, mult szombaton játszott először a „Korooa" termében. Erőteljes társulat lett, szabatos játéka hatást gyakorol. A magyar zenevilágnak büszkeségévé fog válni, csak az egyetértés fészkelje be magát állandóan küzéjök.
— Álarcxos-bált rendezett Keszthelyen f. hó 3 án Schillinszky Károly az „Amazon" szálloda tulajdonosa. Közönségünk nagy azámmal jelent meg e tánczvígalmon. Az ottlevő vagy 15 álarczos közül leginkább kitűntek: egy tirol leány (Szabó Matild), egy virágárus leány (Gleiman Györgyike), egy kártya-vetónó (^Pataky Mariska), egy paraszt leány ^Szabó Vilma) és két arató leány (Kayser íren ¿a Lehrman Irma.) A mult években tartott ál-arcioa bálákból a közönség teljes megelégedésül távozott, de a mostaniból nem, mert a teremben már 10 órakor oly nagy veres por támadt, hogy a terem egyik oldaláról a másikra oem lehetett látni. Figyelmeztetjük a vendéglő tulajdonosát, hogy más a, lkalommal a t«rera padlatára valamivel nagyobb gondot forditson.
— A keszthelyi templom tornya kiépítéséhez már hozzá íogtak. Az alap ásását e héten kezdték meg. A beadott tervek közöl Geizl N. n.-kanizsai épitészé fogadtatott el. Az épitéat azonban Laskay Ferencz ur, keszthelyi épitész nyerte el.
— Zala-Eger szegtől néhány órányi távolságra fekvő Gellénháza nevü falu végén egv agyonvert embert találtak f. hó 6-án; ki f hó 5-én azaz húshagyó kedden, vele mulató két társa áital, midőn a szőllőből haza jöttek, — agyonveretett. A tettesek elfogadtak éa alkalmasint a hóhér kötele várreájok.
— Szulejmati Mayer orosz fogság ból megszökött török katona e hó 5-tól 6-áis: Z. Egerszegen időzött, hol szívélyes vendég-
ZALAI
KÖZLÖNY.
»
MÁRCZIUS 14-én. 1878.
lassan lágy, kocsonyás anyaggá változtatta,
mely többé nem bírt szigetelő tulajdonsággal. E mellett az egerek patkányok, vakondokok lerágták a guttaperchát és a szigetelést ily módon megszüntették, sót egy akkori bécsi tudós szakember az áskát (gry llotalpa vulgáris) is ¿vanuba fogta, egy rakást összefogatott, üvegharang alá helyezett és adott nekik enni . . . . guttaperchát; de biz azoknak sehogy •em iilett ez az exotikus eledel és a vége az lett, hogy vissza kellett térni a földfeletti vezetékre, fa, vas, kő oszlopokkal, előbb üveg, később porczellán elszigetelőkkel. De e cserén n-''tn nvertek valami sokat, mert habár ezeket az egerek stb. nem rágják is meg, van velük másnemű vesződség elég. Egy-egy hatalmas zivatar vagy árviz 50—100 oszlopot is kidönt: a villám egyszerre 20— 30-at is szétforgácsol, a hidegség télen a sodronyokat oly erővel összehúzza, hogy igen gyakran több helyen elszakadnak ; a pásztor gyermekek nagy örömet lelnek benne, ha a szigetelőkön a kődobásban szerzett ügyességüket kitüntethetik, s ezerekre megy évenként az általuk eltört szigetelők száma : az ökrök, bivalyok hozzá dörzsölődnek az oszlopokhoz, s ha ezeknek tövét az idő viszontagságai kissé megtámadták, ki íb törnek ; sőt ki hinné hogy a vadludak éa vadréczék is ellenségei a távirásnak.
A Duna ós a Balaton mellékén épen nem tartozik a ritka esetek közzé, hogy a sodronyokba ütközvén azokat összekuszálják s hosszan tartó érintkezéseket idéznek elé; a mi nem egynek közülök életébe is kerül, s a Balaton mentén a vasúti őrök nem egy szárnya vagy nyaka szegett ludat, réczét vagy szalonkát szedtek már fel az összekuszált táviró sodronyok alól Szóval senki sem képzeli, mennyi mindenféle bajjal jár a távirás földfeletti vezetékeken. Ezért a legujabbidőben, különösen Németországban, ismét a földalattiakhoz kezdenek .viaszatérni; csakhogy elszigetelőül most már tiszta guttaperchat használnak, ezt kátrányozott cse-püvel fonják körül és óvó vassodronnyal boritják, sót asphálttal is beöntik, hogy az egerek, patkányok atb. hozzá ne férjenek.
A vis, illetőleg tenger alatti huzalok haaonlitnak a földalattiakhoz. A vezető sodrony 5 — 7 sőt 11 réz szálból van összefonva, ezt szigetelő guttapercha bontja 3 —5 rétegben. E rétegek közt a likacsokat betöltő másnemű finom szigetelő anyag van. A guttapercha burok, kátrányba áztatott kenderzsineggel van körül
aseretettel fogadtatott. Lövinger Adolf ur bnsgón fáradozott a aeegéu v török ellátása és
költségeinek némi fedezéséhez járulhatni és irgalmas barátként járt gyűjteni, mely fáradozás nak sikere is volt, mert török barátunk ki haza utazik, teljes útiköltséggel láttatott el. Török barátunk a pénz átvétele alkalmával könnyes szemekkel köszönte meg irányában tanúsított részvétet, áldást rebegve Magyarország és annak lakóira és meleg köszönetét fejezve ki mindazok irányában, kik a szegénység oltárára áldozatait: letevék és rajta mint hontalanon segítettek. — Állítólag hadnagy a török hadseregnél. Beszél az anyanyelvén kívül még 5 más nyelven és némelykor egy egv magyar szót is ejt ki, melyet utaztában tanult. Z.-Egerszegről 6 án este indult el. A felvett pénzösszeg általa megnyugtáztatott és iráailag kérte fel fentnevezett gyűjtő urat köszönetét köztudomásra hozni.
— Siófokon márcz. 9-én délután tűz ütött ki, a nagy szél daczára ia sikerült a gyors segélynek elháritni a bajt.
— Somogy megyében nagy lendületet vett az ovodák iránti lelkesedés ; nagyon helyes ! Soldosné asszony Kaposvárra jő, hogy az építendő kisdedovoda javára a műkedvelőkkel előadást tartson. Sziliben márcz. 19-én táncz-estély lesz az ottani ovoda javára. Államsegélyt nyert a kaposvári ovoda 500, a nagy-atádi pedig 200 frtot.
— Söjtörön f. hó 7 én este felé tűz támadt és Stoiczer urnák, — amint értesülünk — miuden takarmánya ós pajtája elégett.
— Nyilvános köszönet. Elmulaszthat-lan kötelességemnek tartom tisztelt Póltz Pál igazgató-tanító urnák, nemkülönben özvegy Emeczné asszonyság, Oppenheim Katalin éa Nagy Mariska kisasszonyok, községi tanítónőknek a folyó hó 4-én általam rendezett gyermek-szini előadás alkalmával tanúsított segédkezé-sükértlegmélyebb köszönetemet kifejezni. Készt* helyen, 1878. márczius hó 10 én. Reich Miksa, községi tanitó.
— Sümeghen márcz. 13-án kezdődött a folyó évi katona sorozás.
— Nyilatkozat és kérelem. Nagykanizsai születésű Klein Zsigmond circa 16 éves, volt ügynököm, nyugtáim klboosájtá-sával többrendbeli csalást űz, kijelentem, hogy eddig valamint ezentúl is nevem alatt általa kibocsájtott és kibocsájtandó nyug-tiUm érvénytelenek és mintán már a helybeli vkrosl főkapitányság ugy Is körözteti, felkérek mindenkit, ki róla hírt tud, vagy
fonva, ez pedig védelmül kívülről jövő megtámadás ellen aczélsodronynyal, bádogszalaggal, vagy náddal van körül csavarva.
A legelső vizalatti vezetéket 1845-ben Esra Cornell vezette át a Hudson folyón Amerikában. Utánna 1849-ben Brett Jakab kötötte össze Calaist Doverrel; egy évvel később 1850-ben Velenczét is összekötték Triesttel a tenger alatt; de e huzalok még nem voltak a fennebb leirt módon készítve s a ceél-nak nem felelhettek meg. A legelső használható, és mai napig is használatban levő tenger alatti huzal Dovert köti össze Calaivel és 1851-ben készült.
Európa és Amerika köz. 1855 ben kisértették meg egy Cabel lerakását, de e kísérlet valamint az 1857 ben és 58 ban tettek sem vezettek kielégítő eredményhez s csak 1865-66-ban sikerült végre Európát Amerikával távirdai vezeték által állandóan összekötni.
Befejezésül még néhány adatot közlök tiszteit hallgatóimmal, annak megvilágítására, minő gyoraan terjedt a táviró használata feltalálása óta a mai napig, a midőn mondhatni általános mindennapi szükségletté vált. Ezelőtt 20 évvel ugy szólván még nem is létezett a ma már az egész föld körül van hálózva eodrony azálaival.
Ausztriában a legelső táviró vezetéket 1846 második felében állítottak fel Bécstől Brünnig; a következő évben meghosszabbi tották egyfelől Olmüzön át Prágáig, másfelől Pozsonyig; a pozsonyi állomást azonban 1848-ban felhagyták s csak 1849 végén nyitották meg újra; ugyanezen évben Pesten is állítottak fel állomást ós Bécset Triesttel kötötték Össze, sőt elhatározták Bécsből négy különböző irániban a birodalom haláráig vezető drótokat lerakni.
Minő fontosságot tulajdonítottak eleinte a távirónak, kitűnik abból, hogy annak főigaz-gatáaával, mint mellékes foglalkozással a bécai dohánygyár főnökét bízták meg és eleinte csak állami és a vasúti szolgalatra vonatkozó táviratok váltását engedték meg a vonalon; magántáviratokról egyelőre szó sem volt, sőt kezdetben igen nagy befolyású hangok emelkedtek as ellen, hogy a távirás a nagy közönségnek megengedhető-e? 1850 ben azonban még is csak megengedték, de korántaem gondolták, hogy as valaha a közönségre nézve nélkülözhetlen mindennapi szükséggé váljék. A mondott évben Magyarországnak csak
Telem tudatni, vagy mint csalót • hatóság* nak feljelenteni. Kelt N. Kanizsa, márez. hó 1878. W^jdlts József.
— Rövid hirek. Kiewben egy bankigazgatótól vánkosa alul loptak el 900,000 rubelt. — Marcsius 15-ikét a magyar szabad-ságharcz három évtizedes forduló-napját a fővárosban nagy ünnepélyességgel szándékoznak megülni. — Konstantinápoly környékén táborozó katonáknak halál büntetés terhe alatt tiltatott meg a városba menni. — As Uchatius ágyuk mind elkészültek; van jslenleg 1640 tábori ágyú és 820 tartalék ágyú minden hozzá valóval. — Beocsinban egy korcsmáros őrültségében megölte szolgálóját és 3gyermekét.
— Kolosvárott márcz. l5-én leplezik le as Aradi féle Petőfi-azobort. — A török fővárosban hihetetlen drágaaág a ennek követkestében nagy nyomor uralkodik. — Uj lőport fedezett fel egy amerikai kapitány, melynek négyszerte nagyobb ereje van a mostaninál. — Efy négyeser éves papiros is less kiállítva a párisi tárlaton, melyen!egy egyptomi királyné temetési krónikája van megírva. — Bécsben a februári lakás negyedkor 10,000 lakásfel mondás történt.
— Rómer Flóris jeles régéssünk meghall. — Egy párisi kalapgyár papirkalapokat készít. — Serbiában 1800 össseesküvőt fogtak el s Topiában 300-at halálra ítéltek. — A török foglyok haza szállítását márczius 16-án kezdik meg. — A szultán yacchtja márcz. 26-án fogja Odessából elhozni Ozmán pasát. — Somogy megy ében a közelgő választások alkalmával a Sennyey párt nagy agitatiót fog kitejteni.
Színészet.
Geröfy Andor ».zintársulata, mely valóban a vidéki társulatok egyik legkitűnőbbje, mait szombaton kezdette meg Nagy-Kanizsán előadásait ,Gí-rofle-Girofla" kellemen zenéjü operette-el. Az előadás kifogás nélküli, vonzó és tapsra keltő volt. Gerőfyné gyönyörű hangja, elegáns megjelenése nagy hatást idézett elő. A a „bymnus* éneklese nagyszerű volt.
Vasárnap, Abonyiuak nem a legsikerültebb darabja „8zegóny legény és a debreczeni leánykérők" került színre tagadhatatlanul élénk igyekezettel. Ballácé könnyűd táncxa mindkét darabnál zajos tapsot aratott s ismételnie kelletett.
Hétfőn, márcz. 11-én: „A fekete orvos" regényes színmű adatott elő. Geröfy élénk bensőséggel s érzéssel oldotta meg nehéz feladatát.
Közönség mindannyiszor, de legkivált hétfőn csekély számban jelent meg ; nem értjük, mindig az a panasz, hogy gy enge társalat nem érdemes a pártolásra, ime most büszkék lehetünk, hogy ily jól szervezett, jeles tagokbol álló szintársalat időz falaink kött « hiányzik a részvét, óhajtjak, hogy jövő számainkban as ellellenkezót Írhassuk.
két állomása volt még, csak Possony és Budapest a Budapesten 1850. október egész havában mindössze csak 72 drb. táviratot adtak fel. Kolozsvár tudvalevőleg csak 1858-ban kapott táv. állomást. Ez előtt 8 évvel sem volt több
1 vezetékénei, jelenleg pedig 14 vansévenkint feladóit táviratainak szama a 25,000-et meghaladja. Ma már Magyarországnak több mint 900 állomása van. A Lajthán tuli tartományoknak 2200-an felül, s a Budapesten feladott táviratok száma naponkint megközelíti éa igen gyakran meghaladja az 1000 drbot. Hasonló elóhaladás történt a fold kerekségén mindenütt, ugy hogy p. o. Európában 1875. végén 24,600 táv. állomáson több mint 44,000 távírda tisztviselő állott a közönség rendelkezésére (a vas uti tiszteket nem is számítva.) A táviráara használt sodronyok hossza csak Európában megközeliti az 1 millió kilométert, s ehez jőnek még a tengeralatti huzalok, melyeknek száma ma már 56 J-re, a tengeralatti aodronyok egész hosszúsága pedig több mint 16,000 tengeri mértföldre rug, s csak Európa éa Amerika özött 7 huzal van as atlanti oceánon átvezetve.
Az Európában 1875-ben feladott táviratok száma meghaladta a 74 milliót s as érte bevett dij a 109*/* millió frankot.
Ha most már elgondoljuk, hogy a távirás egészen uj intézmény, mely még korántsem emelkedett a tökéletesség elérhető leg-magassabb fokára, sőt ellenkezőleg, alighogy gyermekkorából kilépett s még kisaámithatlan fokú tökéletesedésnek néz elébe: a mint, hogy nem múlik el egy év sem anélkül, hogy e téren valamely uj felfedezést ne mutasson be a világnak; ha tekintetbe veszarük minő lendületet adott az iparnak, kereskedésnek, miként változtatta nie^ a hadviselés módját, hogyan reducálta földünkön a lehető legkis»büre a távolság fogalmái, miként hozta közelebb egy máshoz az oly országokat ia, melyeknek nép^i ezelőtt hírből is csak alig ismerték egymást, s kezdette meg a nemzetet nemzettől, országot országtól elválasztó ohinaí falak lerombolását, valóban bámulatosoak kell mondanunk a hódítást, mit a tudomány és annak helyes alkal mazása a messzeirásban aránylag oly kevea idő alatt tett, és bátran mondhatjuk, hogy a haszon, mely általa az emberiségre háromlik, oly nagy, hogy az*, számokban kifejezni nem lehet s csak akkor válnék igazán érezhetővé, ha véletlenül a világ valameuyi távírda állomáaát egyszerre bezárnák.
Kadden márez. lS-éa. ^Petaod király udvara" vig operett* került színre. Hatalmas, egybevágd karánekek mindvégig tapsvihart arattak, Gerú-fyné asszony vonzó, csengő szép hangja, Fehérvári, Ssombaty, Ssép és Balogh urak vidor játéka különösen kiemelendő. Matascbek karmester ar teljes dicséretet érdemel. Az előadás kitűnően sikerült, kár hogy csak as első kát sor telt meg közönséggel. Ismételve felhívjak a közönséget, hogy ez élvezetdus előadásokat látogassa, mert szégyenünkre válnék e jeles társalat iránti folytonos kösöny nyilvánnlás.
Irodalom.
— MajŰUnyi Flóra az általa oly élénken s tapintatos buzgalommal szerkesztett »Magyar nők gyermek lapját" apr. 1-én „Kis tolmács"-ra változtatja s az annyira hasznos franczia, angol nyelvek előadásához még az olasz? nyelvet ia veszi, mely a kereskedői pályára készülőknek felette előnyös less. Ára évnegyedenkiut 1 frt 50 kr. Ismételve ajánljuk as ifjúság figyelmébe.
— Tuboly Victomak országos sensatiót keltett „Adóvégrehajtó" csimü humoreszkje külön kiadásban is megjelent.
— Uj ténemü. Táborszky és Parschurak zenemükereskedésében megjelent s Wajdits József kereskedésében is kapható: Wo mann singt 1 Walzer zongorára szerzé ifj. Fahrbach Fülöp karmester. Ara 80 kr.
— Pokorny Jenő szerkesztésében megjelent az „Uj Budapesti Napilap" első száma, élénk, változatos tartalommal; a legjobb fiatal erők működnek közre. Ára felette olcsó, nagy napilap levén, mégis egész évre 12 frt, félévre 6 frt, évnegyedre 3 frt, s egy hóra 1 frt Rendesen april 1 én fog megjelenni, addig az előfizetések beküldendők Budapest. Servitatér 5. ss. Ajánljuk tisztelt közönségünk pártfogásába, kívánatra mutatvány szám is küldetik-
Papírszeletek.
Delaő; Oly büszke vagyek leányaimra ! a bonnetól oly pompásan megtanultak franczíául, ngy csevegnek, mint igazi franczia hölgyek; a gouver-nantnétól a legszebb német nyelvet tanulták meg s a nyelvmesterrel a legtökéletesebb angol nyelvet beszéük.
Ur *. Éa magyarul ?
Delnő ; Ah, mí a hazai nzelvről sem feled-keaünk meg, és magyar cselédeket tartok azoktól tanáltnk leányaim magyarul.
Házi ar: Nos hát mi lesz ? még most aem fizet Lázbért, már megint két hét mult el.
Lakó : Bocsánatot kérek de e rost időben alig tudok családommal tengődni, s még eddig nem tadtam összekuporgatni annyit.
Hásiur: Ostoba beszéd ! ha nem tudja a házbért fizetni, hát vegyen magának házat » menjen abba lakni.
— Ha még sokáig tart ez a szárasság ugy minden barom oda lesz! — szólt az ur öreg gazd-astzonyához.
— Oh, csak nagyságodat tartsa meg a meny-beli ur Isten ! fohászkodott az öreg nő.
V a 8tt t 1 menetrend.
Érvényes május 15-től 1876. A buda-pesti idótmutátó óra szerint, iodal Kauiznárói Vonat hova :
■«ám üra Perc. IdŐ 206 Eszék, Moháes,Dombovár s Fiaméba 4 48 reggel 81Ö . „ „ 2 30 délat. 212 Bnda-Pestre........ 4 58 reggel
202 .....................2 6 délut.
204 .......... . 11 30 estve
313 Bécsbe (Szombathely, Béca-Ujhely felé)5 8 reggel
801 . .........11 48 estve
315 Sopronyba ........ 3 38 délat
tOS Triesztbe és Pragerhofon keresztül
Grácz és Bécsbe ...... 4 50 reggel
201 Tneaatbe és Prágerhofon keresztül
Gráos és Béosbe ...... 2 47 délu.
Érkezik Kanizsára
honnét:
216 Essék, Mohács, Dombovár a Fiúméból 1 41 délut 206 , , . w 1111 estve
203 Bada-PestrSl........ 4 20 regge
201 ...........2 5 délut.
211 „ ......... 9 44 estve
314 Bécsből (8zombatb. Bécs-Ujhely)fel5l 10 27 estve 302 „ „ „ ,45 reggel
816 Sopronéból ........11 53 délel.
<14 Bécsből Grácx, Marbarg. Pragerhof
felől ......... 4 12 reggel
20* Trieszt- és Bécsből Marburg, Pragerhof felől.........1 21 délut.
2<>4 Tri-azt- és Villachból Prágerhof felől 11 — *stve Marborcba csatlakoiáa Vili »eh és Francesiestb e • , . Ki ano*af«isth<1
trtak •>« vaitofo ya«», márcz. 13-án
% uoultq.i^ 64 20; 5%
••«in » oi<—ö
66 80 186 * ki áiladmiin *•>!<''.*.>.. 110. —: bank* réazv 840.: hitnliiiuj»«''., ,|V . 213*75 ;
.oD«H»< 118.10. n»gy*x í tl l''.e.irtrin u esi vény 77 25: te-nesvári földtehnrmnntem kot *»nt 76.— ; erdély i földteherinnniHrti koivgui 77 50 • hürvni juih ód földtrtherm^u<<hv«íui £5.50; esüst 104.90; cs. kir. aranv 56 5''/a ; N*p«leond''or 94 71/,; arany jár. 74*50 ; márka 58.50.
yetelós szerkesztő : Bátorfl Lajfts.
MARCZIÜS 14 én 1878
TIZENHETEDIK ÉVFOLYAM
■TbTBT"
Wajdits JóZSCf könyvkereskedésében
Nagy-Kanizsán megjelent
és minden könyvárus és könyvkötő által megrendelhető :
A nagy áldozat. A
A magyar nép számára.
Irta Tó th Miké
Jézus-társasági tag.
Ár« kot?©
díszes arany nyomással 28 kr.
Szent Keresztúti
ájtatosság.
A magyar nép számára
Irta: Ssamáayi Ágast
Sz. F. r. áldozár.
Kötve díszen arany nyomással ára 28 kr.
Mindkettőt együtt véve csak 50 kr.
Postai megrendelések azonnal teljesíttetnek.
LUHI MARGIT-FORRÁS
legtisztább szikéleges ásványviz.
Hazánk ezen vegyi összetételénél fogva nevezetes gyógyvizét a
lélegzési, emésztési és húgyszervek idült hurutos bántalinainál, fórok- gége légeaó- és hörg-brtegséfjekben kiváló sikerrel használták és használják : Dr. Korányi Frigyes, — Dr. Kovát* Sebestyén Endre, — Dr. Uebhárdt Lajos, — Dr Navratil Imre, — Dr. Poór ím-re, — Kéliy Károly, — Dr. Barbas József egvetemi tanár és közkórházi főorvos urak. — Ezen tekintélyek n ils-tkornUi szerint a Marglt-foms nemcsak méltó versenytársa « Seltersi — (ileichenbergi — lüeshiibli — Radeini — Vielii — Emsi* h-.aon össz^tetejii vizeknek, hanem győgyliatáshan azokat több tekiutetbeu felül is múlja. A Margit forr ás gyógyhutásál igazoló bizonylatok kivánatra bárkinek megkü''detnek.
Borral használva a legkellemesebb es h-gegészaé^esebb italt nyújtja. 1^550 2 —12)
Dr. Karlovszky utóda forrás -igazgatósága. f o. Kizárólagos főraktár
m. k. udvari ásványviz szállítónál 13 / HKSTBN, Brzsétoettér 1. sz.
Kapható minden gyógytár és füszerkereskeílésben.
Totalisateur telivér angol mén ló.
Wichtig für die Herren Schneidermeister !
Die Tuch- und Sehafwoll-Modeuwaren Niederlage
des Johann Giinzberg in Graz
h*it grosse Vorriithc der neuesten und elegantesten Modestoffe auf: Röcke, Hosen und ganze Anzüge für Herren und Knaben tn
äusserst billigen Prois»;n.
Diejenigen Herrun, welche geneigt wären spätere Bestellungen Regen Nachnahm«'' des Retraces zn beziehen, erhallen auf Wnnseh eine grössere Mnsteranawahl unentgeltlich (f>.r»8: -6)
Mélt. ifjabb Gróf Zichy Ödön ur surdi istál<>ja részérc, az ozorai m. kir. mén telepből bérelletvén ki, néhány idegen kanczát, darabonként tiz frt díjért fedezhet, — bővebb értesítést ád a Zákány uradalmiszámtartó. u. p. Zákány. (557 3 — 3)
1208 187 8
Hirdetmény.
Dijaztatott 1S67-ben Parisban!
Fehér m e 11 - s y r u p
G. V A. >layer-tól lloro-zlőbaii és Bécsben.
M a y e r G. A. W. nrnak Boroszlóban.
Temjilin, au^iistn* 14-én 1871.
Hoj-y én egy kis üveg («. A. W. M ay e r-féle f fi Ii é r m c 1 h y r Ii p használása után jelentékeny köhögéstől, mell-sz omlástól és kiköpéstűl tök-''-letonon nu-p vagyok gyógyítva, ar. ignasvig szerint ezennel •''zivesen elisnien-m.
S t r n u s s, kanue.iter.
A (1. A V. Milyenféle mHl-syrup valódi ni in őségben N -Kanirsán Práter Béla gyógyszertárában kapható.
SiHőde bérbeadás.
Keszthely városban egy jó hírben álló sütöde , mely fehér- és kenyérsütéssel valamint lisztkereskedéssel foglalkozik s a mi fó — alkalmas jó helyen áll, kedvező feltételek mellett bérbe adandó.
Minden további felvilágosítással Keszthelyen a háztulajdonos Laab Antal szolgál. (552 6—8)
A zala-egerszegi kir. törvényszék részéről az 1874. XXXV. t. cz. 15 és 22 §-ai értelmében közhírré tétetik, miszerint e kir. törvényszék kerületében lévő sümeghi kir. járásbíróság területén szervezett közjegyzői állomá;ra kinevezett Szűcs Tál kir. közjegyző elhalálozása i folytán helyettesül Takács Jenő tapolczai kir. közjegyző rendeltetett ki, ki is e minóségbeni közjegyző irodáját folyó évi márczíus hó 16-án fogja megnyitni. (561 1 — )
A kir. törvényszék Zala-Egerszegen, márczíus 7.1878.,
Millutinovics Svetozár,
elnök.
Barthodeiszky Emil,
jegyző.
Wajdits József
könyvkereskedő Nagy-Kanizsán ajáulja
3000 kótetból álló
magyar-német
kölcsönköny vtáráí.
Olvasási dij havanként csak 50 kr.
üagy-Kanizsán, nyomatott a kiadó laptulajdonos Wajdits József gyorssajtóján.
KOLLARITS JÓZSEF és FIAI
<
legelső ,
kész fehérnemű, vászon, asztalnemű és szövött áru gyári raktárukban . az YPSILAIM TI"-Hoz
tturiapesteii, v&czi-utc/a 4. sz. alatti áruházban
kaphatók
mindennemű kész férfi-, nol és gyermekfehérnemttek, vásznak és
a s z t a 1 n « m ii e k
a Icgnagv i>bb válatztékbftll és kitűnő minőségben n lugjutáuyosb árakon
Férfi ingek, rumburgi, hollan<li *agy irlmidi vászonból, darabja ¿1, 3 5n, 1.50, 6, 0, 7, b, 10, 12 frt. Férfi Ingek, hímzettek, madapolamból. melle vaszou, dar*l>ja 3, 1, 5, 0, 7, 8, 10, 12, 11—20 írtig. Férfi madapolan-lngek, darabja 2, 2.60, .», 3.60, 4 irt.
Férfi színe» Ingek, 1.60. 2, 2.50, 3 írt. Két
külön gallérral 2.60, 3 Irt. Férfi szines angol oxford Ingek, darabja
2.50, 1.75, ket külün gallérral darabja 2,
2.Ö0, 0 frt.
Férfi gatyák, magyar, félmagyar vagy frau-
cxia szabásra, pamutból 1.20, 1.30, 1.50, vászonból 1.50, 1 »¡0, 1.7% 2 írt. rum-burgi vászonból 2.25, 2.6o, 3, 3 Irt 50. Ferfl feherharlsnyak, pamutból fehér vagy
szines tuczatja 4, 1.50, 5, 5.50, 0, 0.50. 7, 7 60, 8—14 írtig, cxémáboJ, fehér tu-ozhtja A 60, 4, 4.50, £>, »5, 7, b, ü frt, 14 írtig. íélharisnyak, íehéritetlen vászonból varrottak, tuczatja 4 50, 0, 7 írt. Férfi zsebkendők, íeh< r vászon lueaatja 3, 3.50, 1, 1 60, 5, 0, 7, b, 0, 10, lJ frt. 20 frtig
Férfi zsbkendők, vászonból, fehér spines s/.élkl ti, tí, 1«) írt. batis/.tbói siinis szól-lel 7 frt b frt 00, b/incs p.''tiimtzsebken-dök dhja 3<l kr, 36 kr, 40 kr. pamut .batiftztZBbbkC''i.dők »/. íies széliéi luczat-ja A frt.
Férfi gallérok, minden tormában, iegtino-
inubb tezatja :t írt, 3 írt 50. Férfi kézelők, tuctatj», 12 pár 6 nt. 0 írt Nól Ingek, rumburgi vászonból, slmn, dbja 2.2.r», 2.60, 3, 3.5»», 4, 5 írtig, 6lingeit
3, 3.50, 1, :*» irt g íranczia mellvanáíSal es liinizottek 3.60, 4.50, 5.5<>. 7, S, lű írtig, madapolambói *iiua 1.">U, 2 írt nlin^elt 2.50.
Nöi háló oorzetlek, madapolamból egynre-rllok 1.ÍJ0, 1 50, dii/.,t«ti 1.75, 2.25," 2.50 3, J.5ü, 4. 4.50, 6, 10 írtig. Nöi labravalók, madapolaniból, siuia gre* . gólyactt, dbja 1 00, blingolt 1.00, ili«zit»tt
2.Ü0, 2.25, 3, 3.60, 6 írtig. Nöi alsoszoknyak, madapolamból, nzegélyek-kol éi duzitéísel, darabja 3 50, 3, 3.25, a 50, 1, 4.60, 6, 15 ínig, Ubzálylyal 4, 5, •), 7, fj, 20 íttig. Nól harhnyak, pamutbúl kitOuö niiuóségben tűizatja ''J, 7, í), 10, 11,12, 14, 21 forintig színesek pamutból, pária 75, bO, 00, kr. 1 UO, 1.30, 1 50. h.50 krig. Nól zsebkendők, löhér vászonból, tuezljn, 2 60, 3, 3.50, 4, 5, 7, u; frlig, angol czóri.ubatisztból, fehér, 4, 1.50 5, »>, 7, 8. 30 íiti<. Nöi franczla derék fUzök 11 ioilor,) dbja
1.30, 30, 2.75, y. y.''.o 4 fit .''»0 kr;^. Fiu Ingek, «i évesek a/ámúra inadapohmb«''!, dbja 1. 1.40, szinoá, 1 írt 25, 1 10, vá-tzonbél ''J 10, 2.40, jélmagyar gatyák 1 10, 1.20, b évesek u uk iiig-.-k inadiipo-lamból l.lo, 1.50, szinesek 1 26, 1.55, vászonból 2.20, 2.45, g.Uyak, I 20, 1.40; 10 évesek 1) o k, madu|)olamb«S| 1 26,
1 05, f/.iiiösek 1 00, 1 75, vadonból 2.30,
2 00, gatyák 1.35, l.CO, 12 é v énüknek,
ingek madapolamból 1.3''», 1 «0, saineaek
1.06, 1 00, vánzouból 2 irt 40, 3, 3 50, C
galyúk 1.65, 1.80; 14 6 v o » e k u e k in- J
g« k madapolamból 1 frt 40, 1.00, usioc- J
sek 1 75, 2.10, vásaonbol 2.05, 3.16, 4 C
frt, gatyák 1.05, 2 frt; 10 é v e • • k u e k /
madapolamból 1 50. 2.10, színesek 1.75, 1
2 2U, vátzonból 3, 3.60, 4, 4 50, gatvák I
1.75, 2- 2.20. I
Kész fehérnemüek leányok számára, minden 1
nagynágban és minőségben, ugyszintu
csecsemők számára, melyekről kivánatra |
árjegyzékünket bór mentesen beküldjük. 1 Továbbá ajánljuk nagy rakláruukat vásson * és asztalnemüokben. i Rumburgi vászon, 42 méter (54 rőf) vége ] 23, 24, 25, 20, 27, 2b, 30, .H2, 36, 3b, 40, 42 46, 50, 120 írtig. d Hollaudl vagy Irlandi vászon, 31» méter (60 ] röJ) 22, J3, 24, —, 2» , 2b, 30, 32, 34, 1 »8, 40, 45, 50, 100 frtig. i Hollandi vászon, gyermek-í-liéruemUokro és 1 iigyiifmüekre 32'' 4 méter (42 röf) vége [ 10, 17, 1b, 19, 20, 21, 22, 23, ''¿4, 20, i 2b, 30, 50 frt. ; Creas vászon 23''/^ méter (30 röf) vége 10. ,0, 11, 11.50, 12, 13, 14, 15, 16, 17, i lö, 10, -J0, bO frtig. Lepedó vászon egy szélben, 20 méter (3b { rüí) ÍJ lepedőre v0ge 33, 30, 38, 40,42, i 44, 46, 4b, 50, luo frtig. Fehér pamutoslavat, ágyuemUekre, 1 méter ( 3b, 4ü, 4b, 60 kr. j Madapolam vagy ChifTon, vé<« 40 méter '' (5l''/, rőf) U.20, 10.40, 10.8o, 12, 13.60, { 14, 17, lb, 21. ( Színes kanavatz, 23''/« méter ^30 rof) 9,
U.CO, 10. 11, 12, 13, 14, 15 ín. < Színes ruhaperkálok, dus vaiasztékbau 1 (
méter 36, 3b, lb. 6", 62, 61. 60 kr. Vászonzsebkendök, hölgyek és urak számá- 1 ra, tuc.zatja 2.50, 3, 3 5u, 4, 5, 0, 7, b, { 0. 10—20 ínig. Töríilköz ik, tiszta vái/.on tuesatja 6.80, 0, ''
O.OO, 7.5 », 8, 0, 10, 20 írt. Asz(a| Kendők, tiszta len, tuczatja 4, 4.60, 6.6''», ''5 30, 7, b, í>, frl, abroszok 6, b, 1 10, 12. lb, 24 személyre, darabja 1 frt 90
Úrtól 14 fi t''g. Damast asztali teritök, ''» wzemélyre fl.60, 0. 0.50, 7. 7.50 1», 10, 24 frtig, 12 személye 12, 12.50, 13, 14.50, 15, lö, 18, 20 40 irt»«- 18 személyre 26. 23, 82, 4b írlíp. 23 személjr- 32,34, 10, 50, 63, 75 frtig.
Kávéskendők, »í1»** í''cli^r, darabja 3,
3 (in 5. 5.50, 11 frtig. csemege-keudCk
tuex^tja 3.50, 4.50, 5.53 kiig. Csipkefüggönyök, t ablaki« 3, 3.50, 4, 4.60,
5. 6 50, 0 50, 7, b, 0, 10, 15 írl»#. Ágyteritók. darabja 4.50, 5, 0, linóm rlps. b''»l 9.50 ; asztalterítők 3.b0, 4, 5 , frt, rípsböl 7 frt 60 kr. Agypokróozok, 4.50, 0.50, nagyobb 6, 0 60, 7 so, 8 5o, 11, 14 forint 50 Kr. Meuy-
asszonyi készletekkel 180 írtól ISOO frtig és feljebb, kész fehérnemű és vászonban a legszebb kiálli''á^bau szol-, gáihatunk, ezekről árjetryzáiíünket kiváu-> H<gra bérmentesen küldjük.
Ar. áruk legiutúiyosbaii B7abMtak s ha valami a megvett vajry rend»-lt tárgyakból akár mi oknál lógva tetszé«r« nem lenne, 14 nap alat'', ha sz ánzelvényünkkel el van látva, nemcsak szive-.ou ki^sorélteiik, do kiváltságra az érte lltetett üssttg is visszaadatik.
Levél áltr.li mfgrendelések még az uap, melyen érkeznek, külünös figyelemmel és pcntostkii fcf>zkOi ülteinek ts eiomagoláfi dijt nem száariituiik. (5G0 1—•)
NAGY-KANIZSA, 1878. márczlos 17-én.
Tizenhetedik érfölyam,

•a Előfizetési ar:
J »>gész évre . • S frtl
fél é?re . • • * «•
, o
negyed erre . • - »•
Effy mám JO kr
Hirdetések
6 hatábos petitsorban 7 on»od«*or 6 s mir..!en további sorért f> kr NYILTTÉRHKN
soronként 10 krért vétetnek fel Kincstári Illetek mindeu Tegye* hirdetésért külön^ í 30 kr fizetendő. £
¡szét f
.L. . I
A lap szellemi részét
Illető közlemények a
saerkosztShöz.
anyagi részét illető || közlemények perii? » jj kiadóhoz bérmentve intézendók :
NAGY-KANIZSA Wiastioihá7
Bérmentetlen levelek csak ismert munkatár- 1 saktól fogadtatnak el. i
»Kéziratok vissza küldetnek.
előbb: ,25 A H. A.-S O M O O Y I KOZLÖN" Y.4 J
V-hnni/saTiiros helyhatóságának nemkülönben a „n.-kanizsai kereskedelmi s iparbank*, „n.-kanizaai takarékpénztár", a „zalamegyei általános tanítótestület", a n.-kanizsai kísded-ne?eló egyesület", a „soproni kereskedelmi s iparkamara n.-kanizsai kfilráUsztniánya" s több megyei és városi egyesület hivatalos értesitéje.
Heteiikint kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap.
Tájékozás kisebb jelentőségű polgári perekben.
, A nem jog-végzett közönség figyelmébe !)
A kisebb polgári peres ügyekbeD való eljárásról szóló 1877. XXIT. t. cz. 1878. év niárczius hó elsején lépett életbe. Ezen törvénv 34. §-a értelmében a feleknek ugyan jogukban áil magukat ügy véd által is képviseltetni, de miután a törvény 36. ¿-ának világos rendelkezése következtében a meghatalmazott által való képviseltetés folytán felmerült költségtöbblet az ellenfél terhére meg nem állapitható, és az ezen eljárás alá esó ügyek a követeló felet terhelő költségeket el nem bírják, a perlekedő fél saját érdekében fog állani, hogy kisebb jelentőségű ügyében vagy személyesen vagy pedig a törvény által meghatározott megbízottja által járjon el. A törvény 34. §-a értelmében a perben álló fél helyett külön írásbeli megbízás nélkül megjelenhetnek : a házastárs házastársa helyett, a nagykorú fiu szülője helyett v. viszont, a gazdatiszt a helyett, a kinél alkalmazva van.a keres-kedösegéd vagy iparos segéd főnöke helyett. A törvény 28. §-a értelmében a panasz szóval, vagy Írásban terjeszthető elő. Tekintve azonban azon időveszteségre, melyet a panasz szóval való előterjesztése esetére különösen nagyobb forgalommal biró városokban a pa-naszttevó és illetve iparos vagy kereskedő segéde szenved, és mely azokra nézve, kik a bíróság székhelyétől távol laknak még fokozottabb mértékben forog fenn és különösen tekintetbe véve, hogy nagyobb forgalmú helyeken a panaszt tevőnek vagy helyettesének előreláthatólag néha órák hosz-
szat kellend várnia, míg a sor reá jön és panasza felvétetik, mindezekből folyólag,
különösen a rendszerint több ilyen panaszt emeló iparosra vagy kereskedőre nézve a panasznak irasban való előterjesztése ajánlatosabbnak mutatkozik.
A kisebb polgári peres ügyekben való eljárás alá esnek a törvény 11. § a szerint a következő ügyek:
1. Pénzköveteléseket tárgyazó keresetek, melyek összege járulékukon kívül (mint kamat, költség) 50 frtot meg nem halad.
2. Ingóságok vagy munkateljesítés iránti keresetek, ha a kereset tárgyának értéke járulékukon kívül 50 frtot meg nem halad.
3. Ugyanezen összeg erejéig a kamatok, életjáradékok, tartási és élelmezési kötelezettségek iránti keresetek, de csakis akkor, ha a főkötelezettség birói ítéleten, egyezségen vagy közjegyzői okiraton alapul vagy az adós által kétségbe nem vonatik.
4. A mezei rendőri ügyek 100 frt erejéig.
5. A bérelt laknak (tehát nem üzleti helyiségnek) vagy tartozmáuyainak kiürítése vagy ugyan ezeknek abérló részére való átbocsátása iránti keresetek feltétlenül; (vagyis az összegre való tekintet nélkül) , lakást és tartozmányait nem képező más bérelt helyiségek (mint péld. raktár, üzlethelyiség stb.) kiürítésére és átbocsájtására vonatkozó keresetek pedig csak akkor, ha az évi bérösszeg Budapesten 400 trtot.inás helyen pedig 200 frtot meg nem halad.
6. Haszonbérletek visszaboesájtása iránti keresetek, ha az évi bérösszeg 50 frtot meg nem halad.
7. beesületsértési ügyek.
8. A vásári bírósági Ügyek az országos és heti vásárok ideje alatt 50 frtig.
9. Mesgye igazitási és sommás vissza-helyezési ügyek a törvényben foglalt korlátozás mellett.
Telekkönyvi, váltó, bánya, úrbéri és kereskedelmi ügyek (mint péld. továbbeladási czélból vásárolt áruk vételárából származó kö vetelések) ez eljárás alól minden esetben kivévék.
I. Ha a kereset tárgya 20 frtot meg nem halad (községi bíráskodás).
a) A kereseti példányra jön egy 12 kros bélyeg.
b) A tárgyalási jegyzőkönyvre iven-kint egy 12 kros.
c) Az Ítélet hozataláért szintén egy 12 ktos bélyeg.
II. Ha a kereset tárgya 20 frtot meghalad:
a) A kereseti példányra jön egy 20 kros bélyeg.
b) A tárgyalási jegyzőkönyvre egy 30 kros bélyeg.
c) Az Ítélet hozataláért egy forintos.
Magától értetődik, hogy a kereset benyújtásánál csupán a kereset levélre cső bélyeg hasznalandó föl, míg a többi bélyegek a tárgyaláskor rovatnak le.
Az 1878. év február hó 5-én kelt. ministeri rendelet 8. §-a értelmében a mezei rendőri ügyekre és a vadak által okozott kártérítési keresetekre vonatkozó eljárás bélyegmente?.
Kimutatás
Nagy-Kanizsa város kapitányi hivatala által 1877. évben tett munkálatok és elintézett ügydarabok felett.
A városi kapitányi hivatal által az egész évben a személy éa vagyonbiztonság a csend éa rend fentartása tárgyában letartóztatott gyanús egyén 1239 ezek közül a kir. törvényszéki vizsgáló bírósághoz áttétetett 23 a királyi ügyészséghez 1 a „ járásbírósághoz 37 idegen hatóságokhoz 6 rendőrileg megfenyíttetett 724 teljesített nyomozás éa vizagá-lattétel után egyszerűen el-bocaájtatott 144 kötött menet levéllel a városból
kiutaaitlatou 28
N.-Kanizsáról tolonczoltatott 276 Más hatóságok által N.-Kanizsára 130 egyén tolonczoltatott, kik innen illetőségük helyére továbbiltattak.
Kórházba ápoláa végett küldetett 285 kik közül 176 bujakórban, külön féle betegségben szenvedtek 109 eu. A tárgyalási jegyzőköny .szerint '' 1804 más hatóságoktól beérkezetthi-vaUloa megkeresések folytán pedig 1939 összeseu 3253 ügy darab intéztetett e hivatalnál öl, hátralékban van 13 drb.
Bűnügyekben és rögtöni nyomozások végett sürgönyöatetett 63
A mezei rendőri ügyekben elintéztetett 27 ügy Igazolási jegy kiáll itatott 180 Cseléd könyv kiszolgáltatott 120 A cselédekről vezetett nyilván -tartásba bevezettetett 1318
Az iparos segédek nyilvántartásába bejegyeztetett 146
TÁRCZA
Á vádlott.
Együtt ül a törvény-birák Tisztes ifja. 8re*e ; At igazság mérlegevei Kell ma ajb.^1 mérnie
Vár parancsolt némasággal A kíváncsi néptömeg. Hogy mi less a vád ítélet, Mert a bfine rengeteg !
Áil a vallott stemlesütve, Látni : mélyen szenvedő. Borzadály, mi most nralg a Vétkes im egy gyenge nS.
Asszony, asszony, mit cselekvél, Mondd : kié e gyermek itt ? Álnokul ki dobta vésiuek Kingyötörte tagjait ?
Ah ! nememre éj verődik, Nem, nem, én nem ismerem : Zúg a lég, a föld megindul; Végzet atyja, légy velem !
És a kisded sirva mordul, Hangja oly kísértetes ; Kis kacsói felremegnek : Ápolót, anyát keres.
vMély sóhaj kel, majd haragra Lobban az érzelem ; Rőt haial a scmalenre, Jincs bűnéhez védelem !
Valld bi tetted, átkos asszony, Rajtad im a sors kete ; Kebled jég poKol, mely annyit, Jdint a rad ntn óreze!
Hah. uem úgy ! sivall a nőnek Vérfatotta ajkain Menny e sziv, efjy uap he révei, Könnyek égnek lángjain :
Özvegyen, beteg soromban Jött felém ac éhhalál .... Kotdulék, hogy árra lényem Élt« majd kónyört talál.
S nem talált, oh emborek ti ! Nem fopadta serki *em Én tevém ki, gondolám : így Mentve lesz a gyermekem.
Bőröm árán, oh nagy Isten ! O enyém, jó emberek !
Érte nyal most ölbe z»rja — 3 földre hull . . . Ítéljetek !
HAJGATÓ SÁNDOR.
A zab-gyerek.
— Be«zélyke —
Irta: Yirkghegyi.
I.
Egyét mondok, kettő lesz belőle.
Anyagelvi napjainkban három dolgot tartanak fődolo^nak. u. m. I.) a pénzt, 2)apénzt, 3. a pénzt.) Aki ert nem birja, az az életben megvetett, lenézett; aki bővelkedik benne, annak hatalma éa tekintélye biztosítva van az élet esélyei ellen. Bizony ! szépen ragyog az az arany, meg az az ezüit. Ha müveit, fölvilágosult, vagyonos egyének könnyedén sárba tiporják miatta becsületüket, eladják érte lelkiismeretüket, b végre belefalnak a legundokabb vétek ''bíihzödt posványába, akkor csoda e, ha olyan egyszerű, közönséges embert, mint a saegeny János, ki nem réazesült nevelésben, ki az
:skolát caak kívülről látta, ki minden emberi érintkezéstől elszigetelve egész nap a ludakat őrizte, ha ilyen egyszerű, tudatlan embert elvakított, s a bün Ösvényére vitt. Hej ! pedig a bün utja igen lejtős. Aki egybzer rá lépett az arról vissza oem jöhet. Megy, csúszik rajta, mint a sima jégen . . . S ha visaza is akarna rajta jönni, már nem ''ud, nem lehet, mert fölfelé nagyon meredek.
De hát ki volt az a szegény Jánoa? — Egy magáról megfeledkezett aaazony erkölcs telenségenek gyümölcse. Takargatta, rejtegette mindenki szeme elől becatelenségének e szégyenfoltját. Mikor már felnőtt akkorára, hogy tudott kenyeret kérni, akkor a szivteleQ anya kidob''a h* erdőbe, hogy veszazen el éhen, hogy többé soha ne lassú undok bűnének ez árta<lau zálogát. De az éj; nem könyörült a nyomorulton ! Emberek jöttek-m*nt-k arra; «gyík megszánta, fölvette. Gyönge vállai még el se bir?ak" a dolog terhét, máris reggeltől estig nem volt szabad pihennie. Ha panaszkodott, ha sírt, hogy nem birja tovább a munkát, hogy m-gszakad alai a. — kegyetlen korbscsnlmaal alli:ották el szegény kének könnyeit. Á sok, súlyos dolog megbéniiotta: egyik keze kitörött. Többet nem vehették hasznát, mint fölösl^e* terhet elkergették. »Isten hozzád* helyett azt mond ák neki: .takarodjál, föl is ut, aláisut." Szót kellett fogadnia, elment. Ment, de maga se tudta, hova meddig? Se apja, se anyja, se rokona! most mar nemcsak szegény, hanem nyomorék koldu» is volt. Ki fogadja be, ki-nek kellene egy, munkaképtelen Lázár, egy nyög? Siránkozása meglágyította egy fóevény embef szivét; befogadta. Anyja bűnének bélyegét arczán hordozta: rut volt. Nem szabadott ''a
családdal egy asztalnál ennie, nem szabadott velük egy födél alatt laknia; az istállóban evett, ott hált.
Kigúnyolták rútságát, testi hibáját. Jánosnak nem volt fegyvere ellene; békével kellett tűrnie a csufolódásokat. Senki nem fogta pártját. Ha megverték a fiuk, s ezért panaszkodni mert apjuknál, ez vérig ütótte-verte, mért panaszkodik.
Ha végig ment az utczán, a pajkos gyermekek caoportosan kísérték, meghajgálták, ujjal mutogatták rá, a gunyoros megjegyzésekkel illették rútságát, bénaságát. És nem volt hóvá-fordulnia, nem volt, a kinek baját el» panaszolja, mert senki a« törődött az elhagy atott árva»»!
Hogy a fösvény ember kimutassa, hogy immár teh«r a hatnál, hogy jól tenné, ha odább állna, — száraz kenyeret dobott neki. Azt is napjaban egvetlen egvszer. Ha nem lakik jól, ott a szemétdomb, keressen, kapar-j jn magának rajta. Elég gazd i''lan eb el tud azon élődni, ő is találhat lerágott cson''okHt.
U óvégre azi « B7áraz l • nyere i* meg a«juíü»«k tői*, zord tél id-jén »^-«-rteK. a házból.
Mar e''muU 10 esendő«, é* ar. iskolát caak hirébői-nevéből hallotta. Nem Uni''OttáK írni, olvasni; sem a vallásról, sem az erkölcsről n-m volt fogalma. Ugy nőtt föl, akar az oktalan állat.
Mindennek hiányát azonban ő legkevésbé sem érezte. Nem mentek előtte tanulsagos példával, azt gondolta, hogy ennek igy kell lennie.
Az évek multak. Testben növekedett, de ^szellemileg annyit se fejlődött, mint egy tör-zseben levágott fa.
tizenhetedik évfolyam.
ZALAI KÖZLÖNY.
MCZIUS 1 8.
Tanonczok felvétetett, és fel-szabadiutott 63
az ideiglenesen Nagy-Kanissáa
tartózkodókról vezetett nyilvántartásba felvétetett egyén 1696
Megjegyzendő miszerint minden egyes bejegyzettnek egy elismervény vagy tartózkodási engedély szolgáltatott ki.
A házalókról vezetett nyilván tartásba házaló belejegyeztetett 164
Külső országba szállítandó nyers termények és szarvas marhák szállításánál az egészségi vasúti szem lélő bizottság által vezetett jegyzőkönyv szerint elintéztetett 4 142
A vásári bizottság által as országos és heti vásárokon vesetett jegyző könyv szerint eladatott és mind járt átírt marha ós sertések száma összesen I08''o4 és
ezek után s befolyt átiratási díj ti 14 írt 10 kr. birság illetőleg bünte tés tejében befolyt a szegény alapra 430 frt ós 70 kr, mely Összeg a városi pénztárba szállitatott.
A vezetettjegyzőköny v sserint a helybeli kereskedőknek eladás végett beszállitatott 1075 kilogram lőpor.
Az ebj egy ékről vezetett kimu tatási jegyzőköny v szerint ebtartási védjegy 536 db.
másodlati védjegy pedig 130 db.
szolgáltatott ki:
A közbiztonság 1877. évben kedvező levén csak egy rablásí kísérlet történt, a tettes • városi rendőrség áhal rögtön letartóztatván, a helybeli kir. törvényszéki vizsgáló bíróság uak további intézkedés végett átadatott; nagyobb bűntények nem fordultak elő.
Nagy-Kanizsán, 1878. február 4 én.
SZAKON YI JÓZSEF,
kapitány.
Elismeréssel közöljük e kimutatást, mely tényes tanúsága annak, hogy a kapitányi hivatal''fontos teendői avatott kezek által szak-buzgalmasan vezettettek. Óhajtjuk, hogy jártassága-, avatottsága- s szorgalmáról általáno aan ismert Szakonyi József város kapi tány ur ez ügynek ujolag megnyeressék. Szerk.
Darwinismus az iskolában.
Hárkel jenai tanár beszédének ismertetése, melyet
» német természet vizsgálok 4« orvosok &0-ik ülésén tartott Münchenben seept. 27-én 1877.
Több egy évtizednél, hogy az általáno« figyelmet és érdekeltséget egy tan seflí keltette fel annyira, egy un sem támadja meg annyira legfontosabb meggyőződéseinket, mint sz ujonan felállított fejlődéstan (Entwickelungslehre) és az azzal összekötött bölcsészet as egység elvéről (monistische Philosophie). Mert általa minden kérdések kérdése, azon alap kérdés, minő az ember állása és helyzete a természetben meg« oldható.
Darwinnak köszönhetjük s fejlődéstanának, mint tudománynak behozatalát, ó volt az,
Beszegődött libapásztornak. Fizetése any-nyi volt, hogy még kenyérre is alig futotla ki. Ha olykor-olykor bekullogott s faluba könyör-adományért, azzal söprüsték ki mindenünnen : „czoki, elég fizetésed van, érd be vele."
Aztán hónapokig se látott emberi lényt. II.
Egy vasárnap délután egy ismeretlen férfiúval találkozott sz erdő ssélén.
— Melyik ut visa Ardára ? — kérdésé tőle a vidéki.
János készséggel megmutatta as utat.
—- Köszönöm — mond az idegen, telt erszényéből egy hassast véve ki, hogy a tsegény rongyos libapásstort megajándékozza.
A« utas erszényéből aranyak csillogtak János szemeibe. Elsápadt, egész testébea remegett, s mintha a föld megingott volna alatta, ugy érzé. Annyira elkábalt, hogy még a .köszönöm" et se volt képes kiejteni. Mozdulatlanul, szobor merevségével állott helyén, a húszast önfeledten tartotta markában. Egyszerre fölriadt, mint aki nehéz, delejes álomból ébred löl, s jobbra-balra nézegetett, ha vájjon nincs-e valaki közelében, ski elleste volna rettenetes gondolatát. A fényes húszast hosssasae elbámulta. Keze annyira reszkedett, hogy s húszast kipotty antotta belőle. A ludsk gágogtak, röpködtek, mintha láthatatlan ssellem zavarná őket. Kezét homlokára nyomta, melyen nagy verejtékcsöppök gyöngyöztek. Feje ssédeigett; ezerféle gondolst kavargott benne. Szemeit mind tágabban meresztette as utas után. Utána akart futni, de mintha valami atját állta volna mindannyiszor hirtelen visssahökkent.
Az utas eltűnt a beJáthatlan erdő sűrűjében.
János a réteken keresstftl-k*sal szaladt utáns, magukra hagyva a nyugrslanul gágogó ludakat. As erdőben került minden járót-kelőt,
ki 18 évvel ezelőtt, as előítéletek rideg jég kérgét eloszlatta, átszellemülve a világ egységes fejlődésétől, meiy a legnagvobb gondolkodókat, ások élén Kántot s Göthét, már egy század óta foglalkoztatta.
Még 1830 ben egéss 1859-ig a termé ssettndomány két ága, a földtan (geologia) és a természetrajz két ellenkező irányban mozgott. Mig a geologiában Lyell azon elve tört maginak utat, hogy földűnk nem természetfölötti teremtés által jött létre és nem ment át mysticus eredetű forradalmakon; hanem a lassú szakadatlan kifejlődés tételeste fel termé •zetazerü fokozatos kiképzését. Addig a természetrajzban megállapodás sőt hanyatlás mu Ütközött. A föld élő lakóinak fejlődés-történetében a régi észszerűtlen rege maradt érvényben, hogy as egyes növények, állatok, valamint az ember, egymástól függetlenül teremtettek és hogy egész sora a teremtményeknek minden eredtető (geneticus) összefüggés nélkül, egymás után származtak. A két tan között létesett ellentét Darwin álul 1859 ben le döntett, a geologiában térfoglalt néset javára.
Azóta világos, hogy földünk élő lakóinak átváltozása és átalakulása a mechanikus fejlődés ugyanazon nsgy s örök törvényét kö veteli, mint földünk maga és az egész világ egyetem.
Darwin fajok eredetéről szóló Una uj irányt adott az Összehasonlító boncztannak és ontogeniának, '') az állattannak és növénytannak. Aunak tudásában magyarázható meg s szerves slskok egymáshozi titokszerü viszonya. A szerves alakok hasonlósága, az átöröklés (Vererbung) természetes következményéül tűnik fel a közös ősalaktól, — azok különféle sége, a hotásimulás (Anpassung) következményéül, a különféle életfeltételekhez. A fajok eredetéről szóló tau magyarázza csak meg a természeUzerü tüneményeket és tényeket a palüontologia 3) chorología s) és ockologiában '') csak általa értjük meg a rudimentär szervek existentiáját; a szemeknek, melyek nem látnak, a szárnyaknak, melyek nem repülnek, az izmoknak, melyek nem műkődnek; mint haszon nélküli testrészek, melyek a czélt kereső tant (teleologia) a leghatározottabban meg czáfolják.
Häckel beszédében kifejti, hogy minő átváltozáson ment át az alaktan (morphologiaj és csira Un (ontogenia) Wolf, Bser, Remack és Schleiden után. Mindkettő vívmányául felemlíti, hogy ha egy tyúk tojást mesterséges uton költetünk ki, és abból 21 nap alatt egy csirkét látunk kikelni, ma már nem bámuljuk annak csudálatos átváltozásait, melyek az egyszerű tojássejtből a kétlapu gastruiáhos, ''*) ettől s féreg alakú és koponya nélküli csírához
'') A lények fejlődéstörténete. Magában tog-laljs ac ébrény tant (embryologia) és z metamor-phologiát.
*) Őslénytan, ősvilági&me.
*) Szervestestek föld és helyrajzi elterjedéséről szóló tan.
*) A szerves testek háztartás, életszokás és egymásho*i viszonyaikról szóló tan.
b) Hackl „az ember fejlődéstörténete" munkájában a csira második átváltozását gastrolának vagy ősbélállatnsk nevezi.

a bozótokban bujkálódott, mint akinek lelkét iszonyú bűntudat mardossa.
As utast látta egy csárdába betérni. Azon vette észre magát, hogy ő is a csárdában vsn. Lesütött ssemeire ráhuzU kopott, silány sapkáját, hogy föl ne iamerje.
— Igyál egy pohár bort, Öcsém — szólitá megás utas.
János nem mert ránésni; összerázkódott e ssivélyes hangokra.
— Nem iszom — mormogá János, s vad tekintete találkosott as utaséval. János nem bírta ast kiállni, mélyebben húzta a sapkát ssemeire.
As atas fizetett, s elbúcsúzott Jánostól. János nem tudott sséhos jutni; reszketett as utas éles tekintete előtt. Egysser csak egy két érinté durván vállát. János összereszent.
— Hej, Jancsi, mért vagy olyan szomorú ? Másnak sincs ám különb sorsa, mint neked. Maradj becsűUtes, mint eddig, aztán ne busulj, mert as a jó Isten nem felejtkezik ám meg a szegény emberről se, csak legyen becsületes — szólt hozsá a csárdatulajdonos.
János komoran, hallgsUgon bámult maga elé. Olyan szomorúan sóhajtott föl, hogy a fukar csárdstulajdonos megszánU e félig meti-telen alakot, éa megkinálUegy pohár borral.
— Isten vele — Iiten áldja meg — susogU János zavarUn, s őrültként szaladt ki a csárdából.
Az erdőben néhány fiúval találkozott, kik „béna kutya'' — „rut Jancsi* gunynyal halmosták el, s kődarabokkal raeghajgálták. Máskor ha a gúnyt hallá, visssacsufolts őket, elkeseredett, s most ugy érté, hogy e gúnyt megérdemli, hogy nincs jegában visszautasítani. i Nem merte a gúnyt visszavágni, s a köveket I visszadobni.
és innen a többi csira alakokhoz vezetnek, melyek fokozatoaan a hal, hQllő és végre a madár sssrvesetét (organiaation) matatják. Mi ebből inkább a tyúk őseinek, esen átváltozásoknak megtelelő sorosatát következtetjük, melyek as egy sejtü amoebatól a gaatraeáhos és továbbá férgek, koponya nélküliek, halak, hftllők osztályain keresstül, egéss a madarakig vesetnek. A tyúk csira alakjának fokosa -tos átváltozása, nekünk hft képet ád as ő valódi őseiről.
Hickel a tudatlansággal vádolja asokat, kik esen tények ellenében a desr.endent-the-oriának még bebizonyító okokat is kérnek, de teljesen viszásnak tartja, ha annak exact vagy pedig tapasztalati bebizonyitását követelik; mert a természettudománynak csak azon része exact, mely a mathematika által alapitutott meg, minő a csillagászat, a vegytan, azonban az élettan (physiologia,) alaktan (morphologia) egy nagy része nem exact és mégis elismert tudomány. Valamint a történetíró a chronikák, bi-ographíák és levelek segélyével élénk képét tárja elénk az elmúlt eseményeknek, valamint az archeolog, a szobrok, fel iratok,hyeroglophiák, házi eszközök tanulmányozása által egy rég letűnt nemzet műveltsége állásáról szerez tn-domást, valamint a nyelvész az összes rokon nyelvek összehasonlításából azok eredetének egy közös ős nyelvből leszármazását követ kezteti; ép agy a természettudós a phyloge-netikus okmány, as összehasonlító boneztan, ontogenia és palüontologia kritikai kizsákmányo lása által az előzmények megközelítő ismére tére jut. A szerves testek eredetének történetét azért oly kevéssé lehet exact és tapaszta-latilag megalapítani, mint annak társát a geológiát. Es ez utóbbinak tudományos értékét senki se fogja kétségbe vonni.
Csak a tudatlan mosolyog még azon hitetlenül, hogy az alpesek nagyszerű hegyián-czai, melyeknek hóval Ukart gerinczei már a táróiról felénk világítanak, nem egyébb, mint a tenger megkövült iszapja. A réteges hegységek szerkezete nem enged raás-képeni megfejtést; és még se lehet exact be-bizony itani. Azért, ha a geologia ily hypothe-siseket felállíthat, anélkül, hogy azon valaki megütköznék, mért ne saabadjon a szerves testek történetének felállításában hy pothesisek-kel élni, de mely éppen azért hypothesis, mert nem exact, azonban minden más lehetőséget kizár.
fí&ckel ezután átmegy ac ember eredetére, és megoldottnak látja azon őarégi kérdést, hogy honnan származott az ember természettudományi értelemben.
Mert ha a fejlődéstan tudományos alapon nyugszik, ugy az ember a gerinczes állatok törsfájáből származik le, az emlős állatok rendéből, a majmok osztályából. Linné már 1735 ben az embereket a majmok és denevérek egy rendébe sorozta és ha utána a zoologok közül senki se merészelte az emlősök osztályából kivenni, ugy ezen egyhangúlag elismert systematikus állás az embernek leszármazását az állatok ezen osztályából jelenti. (Vége köv.)
A nap leáldozott, éa János még egyre szaladt előre, még mindig üsté az a maga előtt is megfejthetlen, eddig nem tapasztalt rettegés, irtózatos vágy. Szüntelenül szeme előtt lebegett, a sok arany, csábító fényével . . . Nem tudott ssabsdulni azon őrült gondolattól, hogy elveszi tőle, mei? ő szegény, igen szegény, neki nincs kenyere, nincs ruhája, smivel meztelen tagjait befödhetné. De as utas nem adja neki;
akkor----János itt halálsápsdt lett s
ha egy-egy levél megsördült, elborzadva nézett köröskörül, — és kúszott előre a bokrok közt.
A hold sséthinté baljóslatú fényét. Olyan nyomasztó csönd honolt mindenfelé, mint éj félkor a temetőben.
Egy peresre ledőlt. Árnyékát odavetette a hold a bokor mellé. Zilált gondolataiból föl-ijedve, asját árnyékát véres szellemnek vélte, — ssemeit elfödte sapkájával, rémülten fölugrott és futott e halavány árny elöl.
Egy fa alatt halk hortyogást hallott. Megdöbbent. Az utas feküdt a fa alatt; el-nyomta az ut fáradalma.
Azért sietett lélekssakadva, hogy elérje, és most, hogy ez megtörtént, életét adu volna érte, ha egyszerre ludjai közt teremhetne, ha ne látta volna azokat a csillogó aranyakat! . .
A hold vékony felhőfoszlányok közé bujt, — mintha csak gyáasfátyolba burkolózott volna, — s János szinte megkönnyebbült, hogy nem láthatja annak fenyegető arczát.
Odaesett az utas mellé. Lélekzetfojtva körülnézett, s kínos tusa után előrántotta kését. A távoli kápolna harangja imára kongott; János a kést izzó vasként kiejtette keséből.
A hold ismét előbukkant kísérteties arcsával. János elissonyodva a fa mögé rejtőzködött előle, és a csillagok elől, melyeket miudmegannyí áruló szemeknek látott.
| Helyi hírek.
'' — A nagy-kaniasai tissti önsegélysó
f ssövetkezet f. hó 10 én tartott III-dik évi rendes közgyűlésén a folyó évre megválasztattak igasgatósági tagoknak : Op. *iu Péter, Greger György, Ondrus Ágoston, Cimponeriu Dénes, Donáth Lajos, Horváth József, Tóth István, Tersánszky Gyula és Mannhardt Mihály ; póttagoknak: Nyuli György, Simon Károly és Kuthy Emil. Felfigyelő bizottsági tagoknak : Zók Nándor, Kántor Pál és Lendvay Jósset. Pénztárnok: Sok ál József; könyvvivő: Kre-nauer Lajos. A tagok érdekéből jónak látjuk közölni, hogy az igazgatóság alakuló gyűlésen elnöknek Oprisíu Péter, alelnöknek pedig Ondrus Ágoston választatott meg. A rövid előlegek engedélyezése ezentúl kisárólag az elnök hatásköréhez tartozván a tagok netáni igényeikkel bármikor egyenesen hozzá fordulhatnak ; megjegyezvén, hogy az elnök a szövetkezet helyiségében minden keddi napon délután 1—2 óráig hivatalos órát Urt. A szövetkezet könyv-vivője és pénstárnoka pedig a minden hó hat első napján délután 1—2 óráig tartani szokott szolgálati időn kivűl a nevezett időben még minden héten kedd, csütörtök és szombati napokon a tagok igényeinek kielégítésére külöo hivatalos órát Urt.
— A Csáktornyái kir. járásbírósághoz írnokká nevezte ki Gorzó János n.-kanizsai lakost és Keszthelyről PlichU Ferencz írnokot helyezte át ugyanoda az igazságügyminiater.
— Kérelem. „Zalamegye évktíayve" czimú kiadványt rendeztem sajtó alá, er érdemben tisztelettel felkérem a megyében levő társulatok, minden rendű egyletek elnökeit, hogy as elnökség, választmány névsorát, as alakulási időt s minden oly körülmény leírását, mely az egyesület életét, czélját tünteti eiő mihamarább, legkésőbb f. évi april végéig hozzám küldeni ssiveskedjenek. Magában foglalja as évkönyv, Zalamegye közigasgatáai, a megyében levő állami hivaUlok tisztikara névsorát, iskolák, közintézetek sat. lehetőleg hü leírását. Nagy-Kanizsa, márcz. 15-én 1878. Bátorfi Lajos szerkesztő.
— Nagy-Kanizsa város tisztujitása nem márcz. 28, hauem 26 án történik meg.
— Az I, nagy»kanim9ai kereskedelmi ifjak önképző egylete 1878. évi márcsius 20-ún a .Korona" szálloda nagy termében az egyleti köny vtár javára zártkörű tánczfüxérkét rendez. A meghívó másra át nem ruházható, és jegyváltásnál élőin utaUndó. Belépti jegyek kaphatók: előre a dohány fótőzsdében és este a pénztárnál. Belépti díj : személyekint 60 kr. családjegy 1 frt 50 kr. Tekintvén a czélt, melyre e vigalom tiszu eredménye tordittatik, szíves felülfizetések köszönettel fogadtatnak. Kezdete 9 órakor.
— Felhívás az utazó közönséghez. A budapesti „Haladás" czimü szabadkőmüvesi-páholy" által kezdeményezett olvasott újságoknak gyűjtése, a nyilváuos kórházakban fekvő betegek számára, már eddig is a legörvendete-sebb eredményekhez vezetett. A testi bajokban szenvedők »s olvasásban Ulslnak szellemi enyhítés ós üdülést. A vasúti igazgatóságok már
A rengeteg őserdő magánya, a titokteljes, kísérteties halálcsönd elzsibbasztotta agyát. Az alvóhoz rohaut .... egy perez,--és a vértől párolgó kéatönki vületben dobU a bozótos;»».
— Megöltem! . . . Gyilkos! . . . Isten --suttogta tompán, egy élve eltemetett kínjával.
Aztán lázas sietséggel, reszkető kezekkel kirázta a holt erszényéből az aranyakat, még egy borzasztó tekintetet vetett a hullára, — és futott, menekülni akart véres árnyától. De ez íoly vást sarkában volt, s minél inkább futott tőle, annál jobban űzte......
A felhők összetorlódtak. Az eső szakadt a föld megrázkódott a meny dörgések tői, s a» üvöltő szél it*-ott kitépte a fákat gyökerestül. De az ádáz elemek e bősz harcsizaját talkiál-totU Jánoa lelkében egy rémséges hang: „gyilkos . . . jaj! . . Magához szorította sz aranyakat, hogy elnémítsa azt a hangot, ámde as szüntelenül kiáltozta: „gyilkos! gyilkos!"
III.
Másnap a vásárra menő emberek egy hullát láttak függni egyik fán. Levették, s kikutatták. Nyolcz darab véres aranyat találtak kendőjébe göngyölgetve. János volt. Felakasztotta magát.
Szegény János ! Égbek iái ló bűnét csakis neveléshiánynak a földhöz tapadt nyomorának lehet tulajdonítani s az igazságos ítélőbíró moj.l » nagynapon meg fogja neki bocsájtani.
A természet előbb-utóbb megbőszülj« magát a rajta elkövetett sérelmekért, a * szülők bűneit gyermekeikben ostorozza
Hí a szívtelen emberek száműzték ie » társadalomból, azért a tisztító tűz után bemeey abba az édenbe, hol a boldogságot, mit a földön nem isméit, élvezi örökön Őrökké. "
tizenhetedik évfolyam.
ZALAI KÖZLÖNY.
MABCZIüS. 17 én. 1878.
megengedték az ujság-gytijtrt szekrények felállítását a pályaudvarokban éa as uta7Ó közönség naffy jótéteményi teljesit, ha az utazás közben kiolvasott újságokat a pályaudvar elhagyásakor a gyűjtő szekrényekbe dobja.
— Lapunk 14-ik számában emiitett Swart Gyula és Grünfeld Alfréd urak hangver seuye f. hó 31-én a városház termében tar tátik meg. Támláaszékre jegyek «lőre válthatók Práter Béla ur gyógj, szertárában.
— Tilxvésx volt tolyó hó 13-án Potu-rcnben (Muraköz). Mintegy 400 épület lett a romboló elem martaléka. Hír szerint egy pajtában játszó gyermekek voltak a tiiz oko7Ói.
— Gyászhír. Vettük a következő gyászjelentést: Eger váry Károly hites ügyvéd magr. és ueje aziil. Tuboly Emili», ugy leányuk Mária, mégis Egcrváry Miklós ügyvéd és jó-azági£*zgató maga és neje szül. Natry Fánni, u^v Ödön, Gizella férjezett Bejczy Ödön ügy-védné és Irma gyerm.-keik uevében, végre néhai Egerváry Lajos fia Egerváry Gyula a kereskedelmi mínisteriumnál számtiszt — elszomorodott szirvel jeleutik forrón szeretett édes »óvjuk, napúk és illetőleg nagyanyjuk özv. tlgerrán Eger váry Mihály né szül. Korchmá-ros Polix^nftuak folyó évi márczius hó f) én déU órakor áldásos életének 83-ik évében Szombathelyen a haldoklók szentségei áhítatos •(.jretele után végelgyengülésben történt gyá-tZns elhuny tat. A megdicsőült hlilt tetemei folyó évi márczius hó 7 én délután 1 órakor tétettek a szombathelyi sírkertben örök nyugalomra, az engesztelő szent mis« áldozatok pedig érette folyó évi márczius hó K-án reggel 10 órakor Szombathelyen a n. t. szent ferencz-rendiek egyhazában a mindenhatónak bemu-Ut?att»ik. Áldás és béke hamvaira! "
— A zalaegerszegi ügyvédi kamarának f. hó 9-én megtartott tisztválasztó ülésére a szavazatok kellő szamban be nem érkezvén, h annak folytán a választás megnem történhetvén második t i s z t v á 1 a s z t ó gyűlés határnapjául í. 1878. évi april hó 13-nak reggeli 9. óráját tűzöm ki Zala-Egerszegre, a kamara helyiségébe, s a tisztelt tagokat felkérem, hogy az 1874. 34. t. cz. 22. 23. 24. §§. ertelmében a választásba minél nagyobb számmal befolyni szíveskedjenek. Zala E^erszeg, 1878. márczius 10. Árvay István m. k. elnök.
— A keszthelyi községi elemi népiskola 4 ik leányosztályába járó tanulók által az iakoJ»i gyermekkönyvtár javára hétfőn, folyó évi márczius hó 4 én, a községi leányiskola ^uj utcza) női munka termében ének, szavalat és tánczczal összekötve adatott: „A jó nevess gyümölcse.a Színdarab, 2 szakaszban. Irta: Fekete Szabó Ida. Személyzet: 1 só szakasz: Muakamesterné Grőber Róza, Nelli, Gizella, Vilma, ílka, Kis Irma, Julcsa, Petronella, Emma, Beila, Róza, Irma egy nevelő intézetben növendékek Emecz Gizi, Vass Helena, Vértesay Jolán, Práger Emma, Gerstl Ilermin. Kummer Róza, Saáry Piroska, Schwarzenberg (iizi, Sujánszky Irma, Oszmán Kata, Lipschitz Dóra. Zsuzsi, szobaleány Sujánszky Mari. 2-ik szakasz : Eeaedi Gizella, uy ug. tiszt leánya Vafs Helena, Ilkányi Julcsa éa Vilma egv kereskedő leányai Kumm?r Róza, Vcrteasy Jolán. Irgalmi Rózsa, földes ur leánya Grőber Róza. Gálli Bella, gazdag gyártulajdonos leánya Sujánszky irma. Erdy lika, ügyvéd leánya Práger Emma. Csillag IrmH, orvos leánya Emecz Gizi. Zau zsi, szobaleány Sujánszky Mari. Történeti hely Pesten egy leány nevelőintézetben. A 2-ik szakasz hat évvel később, egy volt növendék szobájában. Szavalatok : 1. Azelső szakasz elején : .Hazámhoz," Szász Károlytól: szavalja : Vér-tessy Gizeila. 2. Az első szakasz végén : A rCsak" szócska, párbeszéd; előadják: Szabó Örzae és Kovács Elvira. 3. A második szakasz elején: „Egy anyját Ölelő gyermekhez," Szász Károlytól; szavalta: Breyer Lujza. 4. A második szakasz végén: „Az árva gyermek.4 Király Sándortól; szavalta: Kohn Ilermin. Ill-ik osztályi tanulók. Az első szakasz utolsó jelenetében előforduló franezia négyest tan czolta 8 leányka; rendezte Vértessy Jollán. Pontban 0 órakor, amikorra t. i. a kezdet kitűzve volt a terem zsúfolásig megtelt; a zenekar egy darabot játszván, egy negyed 6 órakor az előadás kezdetéi vette. Elismerőleg kell Reich Miksa úrról, ki a kis leány kákát oly iigyeaen betanitá, nyilatkoznánk. Ez cltame-rését a közönség is kimutatta az által, hogy őt a szindarab végén kihivan, megjelenését élje-nezéssel fogadta. Fogadja Reich ur nemes törekvése és buzg.0 fáradozásaért legbensőbb köszönetünket. De térjünk át az előadásra. Jól!« het a kis leánykák mindnyáján igen szép ügyességet fejtettek ki, de kötelességünknek tartjuk mégis Vértesay Jolánt kiemelni, ki ügyes és tapintatos előadása mellett a darabban előforduló franezia négyest, melyet 8 leányka tánezoit, oly gvönvörüen rendezé, hogy ennél szebb rendezést akármely fényes bálban semlá''hatni. Továbbá Sujánszky Mari és Emecz Gizelláról megemlékezni, kik előadásttikban igen szép ügyességet tanúsítottak. Mint lapunk bejárta-
kor halljuk a tiszta jövedelem a könytár javára 25 frt 51 krttett.
— Rövid hírek. A láncxhidat a budai oldalon tatarozzák. - Tóth Ferencz fölakasztott gyilkos holttestét, a jászberényi temetőből lopva kiásták s elvitték. — A romaniai lapok egyhangúlag tiltakoznak Bessarábia átengedése ellen — Gerster Etelka legközelebb Berlinben fog vendégszerepelni. — Jánosháza körül Csögör János papai marhák upecznek 226 frt ját elrabolta két bobázi ember. A tettesek fogva vannak. — Pozsonyban egy nap az ujoncz állításnál 254 sorozott közül csak h a t vált be. — A congressuson Görögország is képviselve lesz. — 50 ezer emberből álló török csapat fog legközelebb bevonulni Bosniába. — A boszniai hadsereg parancsnoka Ozmán pasa lesz. — A román kormány kinyilatkoztatta, hogy Oroszország béke feltételeit nem ismeri el. — Gödöllőhöz tartozó kis boghi erdőben egy erdő-segéd fehér szalonkát lőtt. — Egy félelmes rablót Kraja Miskát fogott el a mult héten egy trencséni pandúr. — Gráczban egy mükertész már idei caeresnyétárul, szemenkínt 20 krajczárjával. — Szulejman paaáról az a hír kering, hogy áruláaáért zaákba variák s a tengerbe dobták. — A szakácsi erdőben 5 szökött katonát fogtak el, kik rablásaikkal sokáig nyugtalanították a vidéket — Egy vén kömives Prágában szerelmes lett egy gyönyörű fiatal lányba s mivel ez nem viszonozta szerelmét, életlen borotvával elriszálta torkát.
Színészet.
— Mám. 19-án részvéthiány miatt nem volt
előadás. ''
— CsU tört fi kön, marcz. 14-án azonban asáp
sr.ámu közönség jelent m«*jr és ar. előadás hatirozot-tan sikerült volt Előadatott a .Három pár czipő* német vigjáték Ürömmel halljuk, hogy a ráros m-telligentiája tömörül e jeles sziatárniat pártolására nézve; elismerés a tény«edóknek, ezáltal megmentik & rárost azon szégyentől, hojry a jú magyar színtársulatnak bukással kellene bocsut venni tőlünk.
— Sfiroeghen f éri márczios 9-én Balogh Alajos igazgatása aJatt működő társalat által Balogh Árpád jatalomjátékánl adatott : „Moór Károly é* a haramiák- Schiller gzomorn játéka Ily nagyobb szabású darabot a heh i körülményekhez viszonyítva, e szerint eltekiutve a hatást előidéző kellékektől — »z előadás sikerfilmek mondható. Kiemeljük a jutal-mazottat, (Károly) «inpadra léptekor koszorú é? virágcsokrokkal Ifin megtisztelve, mit méltán meg is érdemlett ; Kétszeri (Maxmilian) tökéletes szerepében a veterán bajnok, valamint ifj. Balogh többször mp^ taps oltattak. Igazgató (.Ferencz) inkább helyén látszik lenni comicum és sálon szerepekbe^ miut intriquában. Ligeti ^Schweiczer) Szerepe nem n«ey, de átérezve hfin j&tszá végig. Közönség igen szép számmal. Örömmel emiitjük fel, hogy Csab-Rendek-ról kfllönösen az intelligens osztály is kezdi pártfogolni e társalatot.
Vasárnap 10-áu: .Schneider Fáai- népszinmfl. Irts Tóth Ede Az előadás élénk kedélyben Urtá a közönséget énekes a& nélkül is. Bár egy ki*sé erős kapkodása a szövegnek, hogy a különben félénk, fegyvertől irtózó — magáuyzA — elszökött aráját kivont karddal, majd mint őr parancsnok egv csapattól kísérve keresi — még is mindezt élvezetessé varázsolá játékával Balog Alajos (Akósi) ki a félénk, Szerelem ittas, pén* kapzsi, végre a sorsban megnyugvó Agglegényt oly kitűnően személyesité. Elismeréssel emiitjük még Tóth (Szellő) Tóthné (Ida) Balogné iFáni) és Ligetit (U''zczu) játékukért. Az előfordult dalokat kitfinő hegedű kísérettel emelé ifj. Bslog. — Közönség meglehetős számban. C.
Irodalom.
— Szigligeti Ede síremléke javára Szig ligeti albumot adunk ki. A mely nép nagy fér-fiait meg tudja becsülni, Öomagát becsüli meg. Kis nép vagyunk, kitéve ellenséges érzelmű népfajok örök ostromának, nem kell-e százszorosan hálásnak lenni azok iránt, akik nagygyá tesznek bennünket? S midőn évróUévredőlnek ki harcsás soraink közül a legjelesebbek — nem kötelességünk-e emléket állítanunk azon a mezőu, molyen munkálkodva eatek el? Szigligeti Ede a szellemi hareztér legújabb halottja. Azon a téren kell neki — habár nagy . nevét alig megközelítő emléket emelnünk, a melyen érettünk küzdött, az irodalom mezején. Élete, müködéae már századokra szóló emlék, a mi nemzetünk díszére; a legszentebb hála sugallja most, hogy az ő porának nem szabad pihenni jeltelen. Szigligeti a magyar nemzetnek állított érczoszlopot a népszínmű megteremtésével — a magyar nemzet kötelessége Szigligetinek látható emléket állítani. R czélra szerkesztjük a Szigligeti Albumot, melyben a nagy halott egész élete és működésének jó nevű íróktól eredő i*mcrtetéeén kívül a magyar irodalom legjobbjailól közlünk költeményeket, albeszé léaeket és czikkeket. Oly irodalmi kört nyertünk meg a nemes czélu vállalat számára, mely minden tulhajtás nélkül biztosítja az album kiváló érdeaefségét. Arany János koszorús ősz költőnktől kezdve, kitől Tengeri-hántás c.7Ímü gyönyörű népié« kölleményt kaptunk — a fiatalabb nemzedék tehetségesebb tagjaiig eddig munkákatadnak: Abonyi Lajos, Ágai Adolf, Ábrányi Emil, if) Ábrányi Kornél, Bartók Lajos. Beöthy Zsolt, Bodnár Zsigmonc^ Ceiky Gergely, Erödi Bels,Gyarmathy Zsigán é, György Aladár, Gyulai Pál, Harracb Józaef, Jókai Mór,
Kárfty Titusz, KazárEmil, E. Kovács Gyula, Ko-mórsi József, Knliffsi Ede, Lauka Gusztáv,
László Mihály, Mezei Ernő, Neményi Ambrus, Palástby Sándor, Paulay Ede, K. PappBlikláa, Szabó Endre, Szán Gberő, Szász Károly, Tóth Kálmán, Tófs Kálmán, Vadnai Károly, Zichy Gésa, gr. Hasai festőink pedig Szigligeti Ede arczképén, nagyváradi szülAhásán és rákosi tuakulánurnán k-i*fii népszínmüveinek meg-kspóbb mozzanatai közül rajzolnak képekel az album számára. Biztou reméljük, hogy a magyar közönség örömmel áldos annak air-emlékére, ki egész életét a magyar közönségnek áidozá. Az album melyet legelső irodalmi intézetünk, a Franklin Társulat a legdíszesebben fog kiállítani, negyedrét alakú tizenöt-tizenhét ivre terjed. Ara illustrált borítékkal fűzve 3 frt; fényes díszkiadás 5 írt. Az előfizetési pénzeket a Franklin-Társulat (egyetem utcza 4. szám) fogadjt el. Az előfizetési pénzek beküldésének határideje legkésőbb ez év márczius 31 dike. Sümegi Kálmán, Váradi Antsl, a „Ssigligeti-Album" szerkesztői éa kiadói.
— lstácty Gybtö orss. gy. képviselő apr. 1 én politikai Ispot indít meg.
— Petöji Sándor költeményeinek ujsbb képes diss kiadása Mehner Vilmosnál gyönyörű alakban s mesteri képekkel jelenik meg, eddig 4 füzet adatott ki, egy egy fütet 40 kr. A képeket legnevezetesebb hasai művészeink készítik u. m. Barabás, Ben csűr, Bőhm, Greguss, Jankó, Keleti, Licsenmayer, Lotz, Mészöly, Rauscher, Székely, Wágner, Weber éa Zichy. Ismételve üdvözöljük Mehner urat e vállalatért, mely lyel alkalmat ad jutányosán megszerezni Petőfiörök becsű müveinek teljes kiadását. A füzetek megrendelői két művészi nagyképet is Icspnak jutányosán .Batthyány — utolsó menetét* 3 frt 50 kr, és „Népdal" — czimüt 4 frtért, amannak bolti ára 25, emennek 30 frt.
Vegyes hírek.
— A kártya áldozata. Egy nagyszebeni magasabb állású törzskari tisst a mult ásom haton egy ötven forintos bankjegyet adott aaolgá-jának, hogy a havi koszt-dijt a vendéglősnél fizesse ki. Történetesen ugyanazon nap délutánján a vendéglő előtt menvén el, betért tudakozódni, hogy megkapta-e a pénst. Nem kis csu-dálkozására tagadó válaazt kapott. Roszatsejtve rögtön haza ment a a szolgát keresve saját sa-lonjában fölakasztva találta. A mint később kitűnt, a nzolga elkártyáata a pénzt a a büntetéstől való félelmében vetett véget életének.
— Oda van a borjú ára 1 Egy r.-keress-turi paraszt gazda két borjút hajtott a budapesti marhapiaezra, lul is adolt az egyiken szerencsésen, kapott érte 60 pengőt. Persze rögtön megitta az áldomást. Jó kedvre kerekedve, dalolva ment végig a nagy kereszt-utczán, közbe közbe botjával hadonázott. Szerencsétlenségére a bot egyik vége kávéház nagy üveg- I tábláját érte s az üveg eltörött. Rögtön meg- j csípték az atyafit és fizettettek vele majd 1 akkora summát, a mennyit a borjúért kapott. Bezzeg káronkodott keményen, szidta a maga ügyetlenségét, a botot, meg a pestieket, „kik csak azért csináltatnak oly drága ablakot, hogy a szegény emberen megveheasék a dufla árt." Majd talán jobban fog vigyázni, ha a másik borjú ára a zsebében lesz.
— Orgyilkofág, Monokról írják, hogy az ottani postamestert, Klein Ignáczot ismeretlen tettes márcz. 5 én, esti 7 — 8 óra között az udvaron levő ablakon át agyonlőtte. Mellette Qld édesanyját is számos erős serét találta, minek következtében 12 óra múlva az is meghalt.
Üzleti szemle.
NsfyHasizta, 1878. máraúos 16.
Az időjárás lefolyt héten ismét elzordalt. Többnyire zavaros szeles napjaink voltak erősehb éji fa* gyokkal és több isbeoi csekély hóeséssel.
Üzletünk engedett mnlt héti ¿lénkséfébSl. A hangnlat, szerény forgalom mellett, bágyadt volt ás csak tengeri és egyes vetési czikkek tuláltak jó kplendfiséget.
Minőség szerint:
10.--11.25---- kr.
7 60 — 8-------„
. . 9--10-20---„
6-80 7----- ,
8 — 8 60--
8 10 «-40---,
K. B.
Buxa Rozs Árpa
Zab . . Knkoricza BükkSuy
Prága márcs. 14 Szebsn „
Lemberg „
Lottohains.
46. 72. 74.
37. 21. 41.
49. 57. 17.
67. 62. 62.
60. 20.
73.
Utazók''névsora
N.-Kanizsán, 1878. márczius 5-töl 1878. -márczius 13-ig.
A „Koron á*-hox cximxect száiiodábc : Löwinger K. Prága. Lendvay S. A.-Leadva, Rotha-rihat J. Qráta, Klein A. Tríesat, Elein A. Marbnrg. Krarnmer M Nürnberg, Rnbb J. Szókesfehárvárott, Krausz I. Bécs, Franki Zi. Pác», Kottyil F. Csák-
tornya, Qossáv E. Klagenfurt, Lugztig H. Szalzbnrg» Ssüts M. Bpest. Volf F. Bécs, Scholcz B. Marburg» Varta K. Barcs, Lakatos E. Székesfehérvár, Mindi K. Bécs. Lisiayak H. Perlak, Vártasy K. Kasitheiy. SxalxS F. Saombathely, Erifar J. Bécs, Bartl F. Bpest, Csierer 8. Csnrgó, Frat E. Bécs, Licbtenfrtd L. Botovs, Player S. Sopron, Souner S. Bécs, Schnei-der S. Szalzbnrg, Mayer S. Barcs.
A „Szarva s''-hoz czimzett szállodába: Eohn A. Bpest, Nwnnan F. Saombathely, Bandy F. Prága, Boronkay K. Somogy, Pollák F. Szigetvár, Freidman N. Béca, Weisz A. Barcs, Rosenfeld N. Mohács, Kardot F. Pölöske, Franki N. Siófok, Csahollak F. Bern, Schmidt N. Pollán, Zakál Oy Le-tenye, Weisz K. Viavár, Spitaer F. Zágráb, GerSfj N. Páca, Stadler N. Saombathely, Hönig 1. Szemes, Schuhmán N. Prága, Orünhut L. Bpest, Tnboly I. Hahót, Sehnmán Zs. München, Stadler N. Szombathely, Spitaar F. Bpest, Hirschfeld M. Csáktornya, Emeresae N. Sopron, Stnrm A. Z.-Egerszag, lüu-ker K. Saombathely, Hoffmann N. Bdcs, Fandl F. Zágráb, Molnár E. Csáktornya, Schmidt N. Bpest, Molnár F. Pécs, Pollák N. Bécs, Goedlio H. Béca, Tuschák H. Bpegt, Rosenberg, H. Vasvár, Wincze N. Tapson, MaziOvifi F. Keaathely, Koniger A. Ká-mánháaa, Kümmell F. Müncheo, Kehrn F. Lipik, Sároasy M. Pécs, Sochachek K. Sanerbrnn, Warga A. Budapest.
As „O r o s z l á nb-hoz czimzett szállodába : Weisa 8. Oyőr, Winer H. Zígráb. Schmit A Eszék, Nefi L Bajom, Spitzer A. Bpesl, Honig L. Marburg, Schansr A. Klagenfurt. Nagl I. Béca, Lakits I. Pécs. Lfltner I. Gráts, Malik F Grátz. Czigány B. Le-tenye, Böhm W. Eszék, Kleh I. Gassiog, Malics I. Béca, Nedik K. Prága, Szadlsr 8. Csahorsrág, Weiter H. Zágráb, Szombatby V. Kassa, Takács l Pécs, Wailler M. Pécs. Drncker I. Sopron, Wohl M. Bécs, Surn I. Dombóvár, Weiaenberg S. Marbnrg, Kohn H Szegxárd, Lamberton I. Lipcse. Stern A. Veszprém, Hofman I. Babócca. Weisz A. Pozsony, Hal-bert E. Bécs, Malics J. Gy6r, Pah''D-.Bécs, Koto-lin L. Görtz, Eohn M. A.-Lendva, Polák A. Bpest. Hircai F. Bécs. Lanmbaner K. Gráts, Peuchner L Grata, Granst M. Saigetvár, MajleDder M. Z.-Eger-szeg, Has L Potsony, Ofenbek M. Bécs, Medgyesy L Veszprém, Maskovita S. Csurgó, Hofman 3. Domború, Fischer I. Bécs.
Szerkesztői üzenet.
2689. „ Marihoz" — „Ne nézz rózsám!" ozimű költemények gyengék a közlésre.
2690. K. sajátságosaágánál fogva ime közöljük :
Rózsáatál.
„ Adj egy caókot — még egyet .. : Édeset éa erCset, Caak agy leszesz galambom ; Csókolj meg hát ha mondom !*
,Nem marlak, mart meglátják Éa utánam kiáltják: Ez a leány már csókját A legénynek adja át/
.Ne félj édaa kia kincsem Nem lát mag itt s«nki sem, Ha látnak is, — szeretlek Úgyis tndod : elveszlek."
,Ne hát vedd tőlem béred Ne... ezzel csak beéred!? Itt van még egy kamatnak, .....Távozz, mert már kopognak.4
2691. L P. Budapest. Niacs azért semmi baj. A tárcxacaikk folytatását kérjük.
2692 L. Szeged. A jelzett leveleket uem kaptuk meg. Sem a táriratot, jél lesz eziránt ott kérdezősködni.
Vasúti m e 11 e t r e n il.
Érvényes május 15-től 187G. A buda-pesti idötmutató óra szerint,
indul KnuisMnröl Vonat hova:
"ám ()ra Perc. Idő
206 Eszék, Mohips.Dymbovái s Fiúméba 4 48 reggel
215 ■ „ „ 2 30 délut. 212 Buda-Pestre........ 4 58 reggel
202 , . . . ....... 2 6 délut.
204 ........... 11 30 estve
S13 Bécsbe (Szombathely, Bécs Ujhely felé)5 3 reggel
301 „ .........11 48 estve
315 Sopronyba ........ 3 38 délut
203 Triesztbe és Pragerhofon keresstill
Grácz éa Bécsbe ...... 4 50 reggel
201 Trieaatbe éa Prágerhofon keresztül
Grácz és Bécsbe ...... 3 47 délu.
Érkezik Kanizsnra honnét:
216 Eaaék, Mohács,Dombóvár s Fiúméból 1 41 délat. 206 . . II 11 estve
203 Buda-Paatről........ 4 20 reggel
201 ..........2 5 délnt.
211 ,, .........9 44 eatve
314 Bécsből (8iombsth. Bécs-Ujhely)fel8l 10 27 estre
302 . „ „ „ „45 reggel
316 8opfonjbíI ........11 53 délel.
»14 BéeabőJ Grácz, Marburg, Pragerhof
felől ............4 12 reggel.
202 Trieszt- és Bécsból Marhnrg, Prager-
bof falől.........121 délut.
204 Trieszt- éa Villachból Prágerhof felül 11 — estve.
Marbargba eaatlakozá« VUlach és Francesiestbe „ „ • . FtancesfestbM
stl naptár
Mározias 17-«* nirozlst 23-ig 1878
Hó- és heti-uap
Kath. éa prot. , Görög J naptár ) naptár utj
t--^--—
11. Jésna színeváltozásáról. Máté XVII.
17, Vasáraa» , F. 2 R«min
18 HétfŐ Sándor
19 E«dd , Jóstef 20f Szerda Nieetas 21 Csütörtök • Benedek •22. Péntek ürUrian >3, Ssombat j Viktória
TöA 1 böjt ^
6 42 rért
7 Baaili ^ ! 8 Theofll
• 9 42 v*rt i 10 Kodrat |cjg lf Sopbr. jog
Pelelós szerkesztő: BátOrfl Lajos.
TIZENHETEBIK í ^FOLYAM.
ZALAI KÖZLÖTT.
MÁRCZTDS 17* l«7t«
Wichtig für die Herren S«hae:der®eister !
Dir Tuch- nnd Schafwoll-Sodenwaren Niederlage
des Johann Gfinzberg in Graz
halt ;r»iie Vorräthe der nenesten und elegantsten Hod—taM» nuf: Ricke, Hihi ort «Mre Aaz8«o ffir H«rr«i m4 Rju»m zu
äiiMerit billigen Pr.iaeu.
Diejenigen Herren, welche g«neigt wären spätere Bostellnn-grn gegen Nachnahme des Betrages in beaiehen, erhalten auf
Wnuach eine grössere Musterautwahl unentgeltlich (ftf>8 4 -G)
Moll seidlitz - pora.
Csak akkor valódi, és a« én sokszorosított eaégem van
lenyomva.
Büntető bírósági Ítéletek ismételten conslatálták cxégem és védjegyem megbamisittatását ; azért óva intem a közönséget a« ilyen hami-sitványok vásárlása ellen , minthogy axok csak ámításra vaunak
számítva.
Egy lepecsételt eredeti doboz ára I frt. o. é.
Valódi minőségben az x-el jelölt cxégeknél.
SÓVAL.
A legmegbízhatóbb flns«frél)z6 s*«r« a aas.nvedó «mberiségnek _ minden belső és külső gyulladásnál, a legtöbb betegség ellen, mindennemű sebesülések, fej-, fal- és fogfáján, régi sérvek és nyilt sebek, rákfekélyek, üszök, szemgyülladás, mindennemű bénnlás és sérülés stb.
itb. ellen.
Üvegekben használati utasítással együtt 80 kr. o. ó-
♦ ♦
♦ ♦
♦ ♦ ♦
♦ ♦ ♦ ♦
Valódi minőségben a f-tel jelölt ezégeknél.
ORSCH-HALMÁJ-ZSIROLAJ.
Krohn M. és társától Bergenben (Norvégiában .
Ezen haimáj-atirolaj valamennyi, a kereskedelemben elófor-i dúló faj között ax egyedüli, mely orvosi rxélokra használható.
Ára egy üvegnek használati utas tással I frt o é-
Valódi minőségben a *-al jelölt cxégeknél
D
Raktárak : N.-K a * i t s a (x) Práger Béla gyógy. Bosenberg
Jóis. (x) Fesselhofer Jóxs. (x) Rosenfeld Bare a (x) Dorner S. Csáktornya (x) Göncz L. t. gyógy. Sir ád Bernatzky A. gyógy. Kaposvár (rf») Kohn J. (x) .Schröder Sándor gyógy. Kaproneea Werli M. gyógy. K ó s * e g íx*) Csaesinorica Ist. gyógy, (x*) Küttel Ist. gyógy. Keszthely (x) Schleifer A. (x) Wünsch F. Körmend (xf) Ráts Ján. Szombathely (x) Pillich Ferenc* gyógy. Sopron (x) Mexey And. gyógy, (x) Molnár gyógy. Ver 5 cze (x*) Bec» J. K. gyógy Bánó k-Sx.-György (x) A. C. Fibic gyógy. Zágráb (x) Mittlbach 8. gyógy, (x) Irgalmashoi gyógy, (x) Hegedűs Gy. gyógy. (x#) Perklet Ján. gyógy. S«alónak (x) Schwarx Gasztáv gyógy. Karad (xj Rochlitx Ist. (x) Betnátzky A. (562 1—40)
Kőbányai sör raktár
DREHER ANTAL sörödéjéből
Blankenberg Vilmosnál főtér (gabona piarc2) Kaiserfóle házban.
Mindennemű sör 25, vagy 50 literes hordókban és 25, vagy 50 palaczkos ládákban a legjobb minőségben kapható. — Helybeli palaczksör megrendelések, házhoz szállítva, mindenkor jégbe hűtve és különféle minőségben eszközöltetnek. (425 33 -*)
A valódi Dr. Popp-féle
Anatherin-szájviz
A legbiztosabb gyógyszer fogfájás ellen.
POPP J. fi. urnák
ch, kir. udvari fogorvos Bécsben, Stadt, Bognergasse 2.
Roppant fogfájás által hirtelen megkapatva, megkisérlém
önnek jó hírnevű A n .1 t h e r i n-s z á j v i x é t, mire a fájdalom axounal megszűnt.
Knuélt''ogva uagy hálára köteleivé érx<»m magam ön iránt, s Anatheri n-s z á j v i x é t, miuden fogfájásban szenvedőnek a legjobban ajánlom.
Z a r a, 1869. január 1. (ü53 II 1-iíl
Dr. Hartlnov Ant, Miklós.
Kapható: Nagy-Kanizsán : Práger Bél* gy-^gyszerésa nrnál, Rosenberg és Fesselhoffer Jórsef füsxerkereskedésükben. — Pápán : Tscnepen J., és Bermüller J -nél — Keszthelyen: Pfiszte-rer gyógyxxerésx. — Zala-F.gyerg«egen : Isóó F. gyógysterésx. — Kapronrzán : Werli gyógysr.erész. — Varasdon : Halter gyógy««
— Sümegben . Dorner Kajet. — Szombathelyen : Pillich Ferencx es Rudolf gyogysxer. — Határőrfidéki Sz -Oyürgyön : Fihic E. C
_ Veszprémben Taszkon és Társa, Guthard Tivadar és fiainál,
ugy Ferenczi gyógyszerész — Székesfehérvárott : Braun J., Broaz-mann. ét Dteballa győg_vs* — Lovas-Berényben : Heislf-r gyogysx.
— Kalocsán : Horváth K. gyógyszerész. — Pakson : Flórián J gyóg)szerész. — Körmenden : Horváth J Somrenreud gyógyszerész — Kaposvárott Kohn J. Schrőder éa Darás gy''gysz. Szeg-szárd : Brahsay gyógysr. — Bonyádon : Kramolin J. — Baián : Michitach St , H«isfe-ld fiai, és Bosxek gyójfyxz. -- Pécsett: Zsol-uay W. és B„ Zách, Kuné, Kovács, és Sipocr. gyógysx. — Ká-rádon : Z iduUáiisr.ky gyó ysz. — Marczaliban : Kiss gyógyss. — Tolna : Fichtl 8 gy-''gysz — Dunaföldvárott : Lukács gyógy**.
— Szeut-Györg) ön : Xöthig. — Alsó-Lend án : Kis« gy"''fysx. — Rohonczou : Simon gvógysxarácx nraknul.
Sütöde bérbeadás.
INGYEN!
Rpeo moat jelent mag a maga nemében egyetlen mtt
„A Z Ö > 8 E 6 É L Y"
hfi és megbizbató tanácsadó a aemi réssek minden betegségeiben Dr. Eriszt L. hasonszenvi orvostól.
E mű mindazoknak oktatást és segélyt nyajt, kik kora ifjúságukban titkos bűnt vagy túlságos kicsapongásokat követtek el, • jelenleg |yia«Mé«-, ss uetáenUtt idegre«dszerben s«enve<(-nek, ktrai tehetstleaseB álul Vannak Utolérve, vagy enuek közeli bekövetkeztétől tarthatnak.
Azok is, k.k hsjhallasbaR bírklitések-, bujaseiyvts kösz véiy , hólyag báiUloa , ackéz léfzss- és eaéutes-Uánybaa szenvednek, vagy, pedig kiknek te^te túlságos higany készitmény-adagolás álul el vau gyöugitve, szenvedésükben teljes gyóg)-n-lást Ulálnak.
Exen könyv ugyan minden könyvkereskedésben 2 frtért kapható, de azek, lük neak értékarii ueg akartak fyizMri abbéi kiváuttra i«ee érdeke«, kéfeUtei sllátott kivonatét kapnak töle« ingyen beküldre. (53<) 10—*)
Dr. Ernst L. Budipest, kótsas utcza 24.
Sohase vease magat alá a beteg ismminemfl or?o«i gyógykrxelte-tésnek, eri| ezen i«ty—^iveaatbél ta—Isaget mm «writett.^
Keszthely városban egy jó hirben álló sütöde , mely fehér- és kenyérsütéssel valamint lisztkereskedéssel foglal-kőzik s a mi fő — alkalmas jó helyen áll, kedvező ■ ifelt. ételek mellett bérbe adandó.
Minden további felvilágosítással Keszthelyen a háztulajdonos L&ab Antal szolgál. (552 7-8)
MATTONI féle
ING
Y hü
E N !
BUDAI királyi keserOvi/,
Matton! és Wille,
lesz az első bel es külföldi tárból minden megrÖ£.
zott aíékazorttláa és minden ebből kifolyó betegségek ellen a legkevesebb utohatas nélküli hoaaaab''íi h:ieznaUtrH is a legmelegebben ajánlva.
(544 4-9) cs. kir. udvari szállítók, taiajdenessi 6 egyesült kir. budai-keserü-forrásnak r Deák-forrás, Hinyadi Mátyás-forrás,
Henrik-forrás. Hildeganl-forrás,
Szécheny-forrás, István-forrás.
Oyóey lőiratok és hrochnrok ingyen
BUDAPEST, Dorottya utcza C> az.
Raktár Nagy-Kanizsán: Swarz ÓS Taubernál.
Wajdiís .József
könyvkereskedésében Nagy-Kanizsán következő uj regények füzetekben kaphatók u. m.
A Gályarab vagy a velenezei rémes éj. Irta Brükl G. a
füzet 25 kr. v
A házasságtörés drámái, társadalmi regény. Irta Montepin
X. a füzet 2f> kr. Háború krónika ;t füzet 30 kr.
Pór és mágnás vagy az újkor rabszolgái. Történ, regénv.
Irta Dr. Rafael a füzet 2.5 kr. A Kalóz király és gályarab M^rinelli Marino, vagy a velenezei Bertalanéj a füzet Í5 kr. Az ördög fia és a három vörös ember. Társadalmi regény.
Irta Féval Pál a füzet 25 kr. Az ördög asszony vagy az élve eltemetett, a füzet 25 kr. Szuleika a harem gyöngye, agy a Sztambuli fekete leány-rabló. Irta Brükl G. a füzet 25 kr.
Minden fentebb regényhez 2—3 diszes olajnyomat!! kép széles aranykeretben a melynek értéke 10 — 12 frt csekély utánfizetéssel tartozik az utánfizetések minien hátulsó oldalán látható, postai rendelések gyorsan eszközöltetnek.
Továbbá megrendelhetők még ugyanott:
Monumenta comitialia regni transylvaniae.
III. kötet Erdélyi országgyűlési emiékek 3 frt. V. kötet. Magyar országgyűlési emlékek 3 frt. Fenyvessi Adolf. Az uj vámtarifa 80 kr. Régi magyar költök tár T kötet 2 frt. Történelmi tár. ''/ folyóirat 1878 I. 1 frt. 40 kr. Eródi B. Gyakorlati török nyelvtan 1 frt 50 kr. A m. k. belügyminister által kiadott ügyrend az árvaszékek részére 90 kr
A Gyámsági és gondnoksági ügyeK rendezéséről 40 kr. Malot H. Ida és Carmelita. Szegény 1 frt. 60 kr. Fehér Ipoly. A vegytan rövid vázlata 80 kr. Kovács Ödön. A vallás bölcsészet kézikönyve II kötet
2 frt. 40 kr. Bizonfi F. Angol magyar szótár 4 frt. Zollner - Talabér. Egyházi beszédek I kötet 3 frt. Háború krónika 8. 9. füzet a 30 kr. A kisebb polgári peres ügyekben való eljárásról. (Bagatell törvény,) 40 kr.
A fent emiitetteken kivül bármely lapban hirdetett folyóiratok és müvek minden ár felemelés nélkül
Látogató-jegyek
angol, franczia. bristol, szines és gyászkeretü 100 példány diszes tokban 1 frttól kezdve 2 frtig. A leggyönyörűbb
ievélp&pirofc
20 levélpapír 20 botiték és tokkal 30 kr., szines monogrammal csak 50 kr. — 50 levélpapír 50 borítékkal csinos tokban 100 szines monogrammal együtt 1 frt 50 kr. — 25 levélpapír 25 borítékkal gyönörü arany monogrammal díszes t-ban 1 frt 50 kr. Végre
3000 kötetből álló
magyar-német
köles öoköny v tárát.
Olvasási clij havanként csak 50 kr.
Ajánlat.
Nagy-Kanizsan, nyomatott a kiadó laptulajdonos Wajdits "József gyorssajtóján.
Egy jobb családból való önálló kath. no, ki mindrn , női kézimunkában jártas, a varrógép kezelését is érti, ügyes a háztartásban, beszél magyarul és németül, átveheti a gyermekek kezdő tanítását, ily minőségben foglalkozni kíván. Minden közelebbit e lapok kiadóhivatalában tudhatni meg, a hová levelek A. H 14. sz. alatt küldendők.
_J__(559 2
Hirdetmény.
Miután mi *gy "•gyszerü alpaooa ezüst művöt potoui árért vettünk meg . minthogy gyárunkban mindenkor 68 gCzgépst felállítva hágjunk, mely által munkabéron sokat meítakHritunk,*« által világhírű gv árunk jelenleg asou kellemes helyzetben van, hogy alpaoo« eziistUnket 327 olcsóbban. minÖ-égre ssebb- és jobbau szállíthatjuk, mint eddig. Igen in ¡«merete* n.lu.lenki el&tt hogy alpaoo« esBstlolek soha ezüstfényttket el nem vesaitik, ép ugy mint soha u.egn.m rozsdásodnak miről ml Irésflag jétAllénk.
MT Leszállított árak.
Előbb Most.
6 drb. nlpaooe oziiot kávéskanál .... 1.20, t.On. 2 60 85 115 140 180
6 « • » evőkanál .... 2.—, 2.«0, 8.40, 5.-, 6 — 1.40, I 80* 2 30! 3 40, 4.-
1 .. » ^ lovoemoró tümüti 1 ÖO, 2 4o, 2 90, 4. - , 5.— | _ I 60 2 50 3 40
1 - '' t''j"ÄrÄ ,..... L .1^,2 30,3.20,4 - 70,1.-, 180.''2.10, 2 80
0/ evoesckUs kés, villa ango
Dar »««álpengével és alpncca- 4.50, 5 30, G.80, 7 50, 9 — 3 10, 3 70 4 40 5 — 6 20 1 ezllnt markolattnl. '' '' '' r dossert nvóessknz, kén villa
) Dal'' R,,Ko1 *rB^lpwogévei és al- 3 50, 4 80. 5 50, 6 9''. Y.40, 3 20, 3 80 4 75 1 pacca ezüst markolattal.
Ezeken kivül ele^ns asstali gyertyatartók, pároukint 1.—, 2 60, 3.— ; cséssék : f»0 75 80 kr 1 -
1 40 , kávé vagy tllMM kannák 2.-, 2.50, 8.—, 4.—; knros gyergyatartó páronkint 8 60, ÍO W),''
•7i1T"r o0un"lí"t,<lí 2_» 2''80'' 4 7- i czukorhlutö 60, 75, 90, 1.- ; eczet és olaj álvány 2 5.) 3 80 4 25 6 - ; vajszeleucz» 95, 1.70, 2.80, 3.25, 4 - és számtalan más t4r-gyak ; minden 32°/0 olosóbbna mint eddig. (^85 7 -12)
Tartományi megbisások uiánvóttel a legpootoaabban teljenittMinek
Blail és Kann érezáru raktáruk által;
___ItécN. HnlnmbfruerwtraHHi1 1. *»«áni.
NAG V-KANMBA, 1878. márczius 21-én.
.7
Tizenhetedik évfolyam.
f^*^Etfflzeté«! ár:
^•ué« ttf • • 8 frt-
«vr«- . . - 4 -
negyed évre . . 2 .
fcgtf tczAm JO kr
Hirdetesek
fi ¡i.i«Aho¡» ¡>etítf«orh*ii
- m**<xU>KOr fi S II»!-"-1»*!!
i.ivál''hi sorért 5 kr SVlI.r |''KRRF.N
wronkínt 10 krArt v.~
jetiirk fel fcinrltári illetek inimién >Píres hirdetésért kiilönf I ''3(J kr fir.etendü. i
Ifl^---
előbb:
1 A lt
lap «ellem i rétiéff
ill-tfi kftzlemények a «zerktfMtfihfi*. anyuci réséét illető knzlemrfttyflk pedir a Ict&ilóboZ bérmnntv intér-eiidök :
NAGV K NIZ.S V Wlasslcshar
B«Vrinentutién levelek os.;k untért mmikatár-«a kt<M fogftdtxtuak el.
L
JO —
Kéziratok vis«*» uem¡ küldetnok.
V -Kanizsaváros helyhatóságának nemkülönben a „n.-kanizsai kereskedelmi s iparbank", „n.-kanizsai takarékpénztár", a „zalamegyei általános tanítótestület", a n.-kanizsai kisded-nevelő egyesület", a „soproni kereskedelmi s iparkamara n.-kanizsai köhálasztmánya" s több megyei é8 városi egyesület hivatalos értesítője.
Hetenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap.

221G.
n 17 1878.
Hirdetmény.
Nagy-Kanizsa rendezett tanácsa városi tisztújító székének megtartására, az 187 1. YIlT-ik t. cz. 09 §-a alapján, f. 187S. ] V i márczius h ó 26-ik napját oiy megjegyzéssel tűzöm ki. hogy az emli-tet[ napon a városi tisztújítást eszközlendó képviselő testületi gyűlés d. e. 9 órakor a városház nagytermében fog általam megnyittatni.
Kelt Zala Egerszegen, 1878. márczius h''» l4-én.
SVAST1CS BKNÜ s. k.,
alispán
Meghívás.
A „nagy kanizsai kisdedneveló egyesület" évi rendes közgyűlését 1878. évi április 7-én délután 3 órakor az ovoda termében tartja, melyre az egyesület tagjai
tisztelettel meghivatnak.
Tárgysorozat:
aj Az évi költségvetés megállapítása (11 $ a.)
bi A lezárt évi számadások felülvizsgálása (11 £ b.)
ej Netáni indítványok tárgyalása
(H§e.)
d) Az alapszabályok lő. ^-sa szerint kilépett 10 választmányi tag helyett uj választás. (17 §. a sorrendszerint kilépő tagok újra választhatók.)
e) Az igazgatóság megválasztása. v22-ik Az igazgatóság minden 3 évben
újra választatik.)
Nagy-Kanizsán, 1878. évi márczius
0-én tartott választmányi ülésből.
MART1NKOVICS KÁROLYNfi,
egyesületi elut>k.
A n é p.
Mint a nép gyermeke sokszor megfordultam s megfordulok jelenleg is a szalma-födelek alatt; nem takarnak titkot előttem : együtt osztozom a nép örömében, bujában. 8 bár csak örömében osztozkodhatnám oly gyakorta mint bánatában ! De az öröm virága, mely a gunyhók tájékát előbb ugy szerette — elenyészett ott is. Eltűnt az az őszinte bizalmas tekintet, 37 a nyílt, mosolygó öröm, mely előbb a szalma-házak küszöbén fogadott; mogorva, gyanús, bizalmatlan tekintet ül az előbb oly vidám szemekben s az életpirosság helyett a gond és csüggedés halvány színe borong az arezokon. Hol előbb a jólét s megelégedés lakott: ott most az inség s a földhöz tapadt nyomor kandikál elő minden szegletből. A nép n^gy része tönkre ment. Ha betérsz egy szűrös ismerősödhöz, egy-egy István bátyádhoz még a gyermek-korból, alig ismersz reá a czifra dolmány, pörge kalap s hegyes orrú csizma egykori gazdájára ; egy az élet ekéjével, a gond boronájé val fölszántott arczu, őszbe csavarodott hajú, a sok csapás alatt meggörnyedt emberi alak áll előtted'' rongyos bocskorban, vagy mezitláb; az a dolmány van rajta, a melyet még gyermekkorodban láttál, hanem annak eredeti posztóját egvmás hátára rakó« ezer szinü fót
váltotta föl; azóta nem vehetett ujat. Egy bunda-sapka van fején télen nyáron, melynek szellő nyílásaiból ősz hajszálai kandikálnak elő, mint mikor a széna baglyát a szél felborzazza. Ha jó napot mondasz, egy-egy sóhajtás szerű „adjon isten" lesz rá a felelet oly savanyu s aggódó arczkifejezés-sel, melyből azonnal megérted, hogy István bátyád nem ismert meg s bizonyosan valami adóvégrehajtó félének gondol. Csak mikor tenyerébe csapsz barátságosan s megmondod neki — ki vagy, mosolyodik el; de ez a mosolygás olyan mint mikor a nap süt és az eső esik egyszerre: egy könyet törül le kérges tenyerével szeme pillájáról s e köny s e mosolygás téged majdnem sírásra fakaszt. Nem tudsz szóhoz jutni, valami
nyomasztó érzelem köti le nyelvedet, szinte « •
fáj, hogy szegény ismerősöd emlékezetét fölébresztetted megjelenésed által.
Végre megszólal régi ismerősöd, tele panaszkodja füledet, szádat s oka van reá : mostoha idők nehéz járma alatt nyög a szegény néposztály. A sok terméketlen esztendő belerántotta a legjobb gazdákat is abba az örvénybe, honnan nehéz, igen nehéz kikapaszkodni — cz az adósság. Szánt, vet s kapál a szegény ember hajnaltól estig s mikor aratásra, vagy szüretre kerül a dolog ott terem az uzsorás — elviszi kamat fejében a gabna s bor javát s a munka emberéuek véres verítéke jutalmául ott hagyja a konkolyt és seprűt. Hogyan éljen családjával egy hosszú éven át?! Ismét csak kölcsönre szorul s mily könnyű az ily szorongatott egy ügy ü népet hálóba keverni; kap 100 frtot egy évre; de ugy, hogv a kötelezvénybe 200 frt lesz írva s természetes, hogy ennek zsíros kamatja sem marad ki,- mit tegyen a szerencsétlen , élni kell neki ! Abban bizik. remél, hogy az isten majd jobb termést ad s akkor kifizeti adósságát: de ez mindig csak remény marad. A kamatot sem képes fizetni utóbb. Firymás után vezetik ki az istállóból ökrét, lovát s tehenét kamat törlesztésre: majd az egyik, majd a másik földje kerül dob alá; szőlője a hegyvámban úszik el; utolsó holmiját az adóvégrehajtó pakoltatja össze s egvszercsak arra ébred fel, hogy földön futó. S hány eset fordul elő ilyen; láttam mikor a gyermekes családnak utolsó ágyneműét húzták ki alólluk. Ide jöjjetek- ti népboldogitók s győződjetek meg saját szemeitekkel, hogy az általatok annyi mézes szájú beszéddel magasztalt igéret földe helyett, mily iszonyú pusztaságba vezettétek a népet. Egyesek meghíztak s dáríusi kincseket szereztek a nép zsírjából, de e hon zöme a köznép a végső nyomorral küzd, melyből a legüdvösebb intézkedés sem képes egyhamar kiemelni ; az egyszer elrontott betegséget nehéz gyökeresen kigyógyítani — az örökre a szervezetben marad. Lehetetlen elfojtani a keserűséget s a panaszt, előtör az akaratlanul s még hála az égnek, hogy ezt tehetjük, hogy a panasz nincs még adó alá vetve. Keserű vigasztalás, épen olyan, mint mikor a tótnak ellopták ládáját, melyben mindene volt s mikor figyelmeztették rá, hogy elviszik ládáját azt felelte, hogy: hadd vigyék itt a kulc*. A szegény nép osztály ngy meg van törve,
ugy el ven fásulva, hogy már nem törődik semníivel, mint a fájdalomtól elgyötört beteg nem bánja ha él, ha hal. Bizalma elveszett minden szebb jövő iránt s,nem egyszer hallom helyzetünk Iegszárkázmusabb iróniájaként — a Bachkorszakot visszaóhajtani. Mire vezet mindez nem tudni még, a nyomasztó légkör vihart jelez: Isten óvja nagy csapástól mi magyar hazánkat.
KELEFY GY.
Jegyzőkönyv,
a „zalamegyei ált. tanító-testület* központi vála *ztmanyának 1878. január 12-én tartott üléséről.
Jelenvoltak :
Elnök: Schmidt Károly, Morgenbesszer János, Roaenblüh Lajos, Horváth Pál, Hajgató Sándor, Hoffmann Mór, Tóth István, Venczel Rezsó, Lisztner József, Juhász Péter, Szalay Sándor, Zánkay Zsigmond, Váry József, Berecz Imre, Rózsavölgyi Antal, Vith Fülöp Schulcz Károly és Németh Ignáez választmányi tagok.
A mult ülés jegyzőkönyve felolvastatván, hitelesíttetik.
I. Olvastalik a központi választmány „könyvtári szakosztály*-áoak 1877 deczember 7-én tartott ülési jegyzőkönyve, mely a kővetkező pon''okst tartalmazza: 1-ször A könyv tári állomány megvizsgáltatott s a kör tagjai sajnálattal vették a nagyon csekély létszámot. A szaporítást illetőleg a következő javaslatok tétettek a .központi választmány ■ elé terjesztés végeit.
a) Utalványozzon a „központi választmány- » legközelebbi jövedékből néhány értékes s a korszerű paedagogia követelmén vé-n^k megfelelő szakkönyv beszerzésére bizonyos összeget.
b") Tétessék kisérlet a nagyon is csekély létszámú könyvtárt gyűjtés atján szaporítani,
c) A nagy-kanizsai községi iskolához küldött „Néptanítók Lapja* egy ik példányának átenge^se végett kerestessék meg az igazgatóság, illetőleg a tantestület.
2-szor. A i egyes járáskörök részéről ugyan ez ideig n*m történtek megkeresések a könyvek kiadásR érdemében; mindazonáltal fölkéretik a „kötp*>nti választmány" e tárgyban hntáruzatoi h<»zni; nehogy később kelle metlenségek merüljenek fel.
A vaiasztniái.y a jegyzőkony vet egóaz-terj^d elmében magiévá tevén a szükséges intezkedéneket teljesíti.
II. A1 „pénztári szakosztály* n»k 1878. január 4 én tartott ülési jegyzőkönyve. mely a következőket tartalmazna, — vétetett tár-gyalas ala:
1 A szakosztály elnöke sajnálatát fej-ízi ki a pénziar silány állapota felett, mire annak tagjai következő javaslatot hozzák :
a) Kérvény intézteaaék a megyei kir. tanfelügyelöséfrhez a kerületében levő közaégi tani ók névsoranak megküldése érdemében, hogy igy megtudva a tagok létszámát éa neveit levelező lapon r választmány megbízottja felszólítaná a tagokat egyenként a hátralékok befizetésére; továbbá arra is hogy hányadik év*ól tagja az ált. tauitó-testűletnek, január 1 tői bezárólag.
Ha pedtg ez is eredménytelennek látszanék, akkor kénytelennek érzi m gát a választmány, a megyei közigazgatási közegekhez folyamodni.
b) Hogy lehetne ezen előzmények alapján a hátralékokat mégis könnyű szerrel behajtani? erre a következő javaslat hozatott: Mindazon tagok, kik hátralékban vannak, kötelewk legyenek 1878. jannárl tői havonként 50 krt hátralékaik fedezésére mindaddig befizetni, mig tartozásuk le sem hajol. Ennek
megtörténtével pedig a tagsági dijak évnegye-denkint fizettessenek be.
c) Azon israelita tanítók, kik a gyűlésen megjelennek ugyan, de a tagok sorába folvéve nincsenek, kéretnek ebbeli tartozásukat illetve kötelezettségüket leróni. Megjegyezve azonban, hogy ezen határosat a pénztárnok miheztartása végett eszközöltetett.
A központi választmány a jegyzőkönyv egész tartalmát jóváhagyó tudomásul veszi ós az 50 kros havi befizetéseket egyhangúlag helyesli.
III. Elnök bemutatja a pozsonymegyei ált. tanítótestületnek — az országgyűlés elé terjesztendő — s hozzánk pártolás, illetve csatlakozás végett áttett kérvényét, a nyugdíjaztatás érdemében. Tárgyalás végett ki-adatik a „pénztári szakosztály" nak
Egyéb tárgy nem levén az ülés bezáratott. Kmf.
SCHMIDT KÁROLY,
a „zalamegyei ált tanítótestület'' elnöke.
Jegyezte: NÉMETH IGNÁCZ,
tantestületi főjegyző.
Jegyzőkönyv,
a nagy-kanizsai általános ipartársiilat választmányának 1878. évi márczius hő 1-én tartott rendes üléséről.
Jelenvoltak:
Elnöklő : Kápli Antal; ügyész: Lengyel Lajos; a választmányi tagok közül: Gáspár Ferenez, Fehér György, Nagy Károly, Dávid János, Rnhman György, Benczik József, Ko-ronya Gergely, Kiss Ignácz, Földy Ferenez, Kopfbmahler Károly, Vasa Károly, Pál! Sándor, Eogel Adolf, Pichler József, ¿¡sémita Károly, Knorczer Károly, Sallér Lajos és Szeidl Ágost urak.
Tárgy a i:
1 Ülvastatik a tek. városi tanács által az iparos tanonezok szegődtetése és szabadítására jóváhagyott szabályzat.
Köztetszéssel fogadtatván, a választmány azt egész terjedelmében magáévá teszi, azonnali életbeléptetésri kimondja, miről az illető várOHÍ tanács jegyzőkönyvi kivonattal értesíttetni határoz tátott. Közzé tételél pedig a választmány egy legközelebb megtartandó gyűlésen eszközlendi.
''2. A városi tanács végzése folytán, az iparos tanonezok nyilvántar''ási főkönyvéa^k a t. kapitányi hivatalnál leendő betekintésére és a tanonezok kiírására.
Ügyész és jegyző küldetnek ki.
3. A bál rendoző bizottság jelentébe elfogadtatott.
4. A disz- ós temetkezési zászló bizottság költségvetési tervezete bemutat''atván :
Kápli Antal alelnÖK urnák a számításba kitett költségek mtkép".ni beszerzésére vonat kozó indieványát s euunk kapcsában egy közgyűlésen kibocsáj^andó gyüjtőír körözését a válas/.traány ell«ovetés nélkül elfogadja.
5. Dávid Jáuos tagtárs neje temetkezési jutalékat kéri utalvanyoztatni,
mely neki 15 frtban hosszas vita utan megszavaztatott^ kifizetőiére pénztárnok uta-sittatik.
A báli ruhatárhoz Aigner Nándor szolgáló
mester mellé ellenőrnek
Vasa Károly kijelöltetik, avégre, hogy a befolyandó jövedelem 10 frt levonásával na alaptőkéhez csatoltatik.
7. Egy szükséges pléhcassa beszerzésével
Kápli Aotal alelnök bizatik m-g.
8. A b»li meghívók kihordásánál segédkezett Axter Ágost részére egy családi jegy díjmentesen kiada ni határoztatott.
). Dants Kálmán iparosnak a társulatba leendő felvételét jelenti alelnök.
Felvétetett. Kcnf.
Jegyzette: JUHÁSZ PÉTER,
táraalati ]e«y*5.
KÁPLI ANTAL,
alelnök.
tizenhetedik. évfolyam.
ZALAI KÖZLÖNY.
MÁRCZIUS 21-én. 187«.
Darwlnismus az iskolában.
Háckel jenai tanár beszédének ismertetése, melyet a német természet vizsgálok és orvotok 50-ik ftlé-
ncn tartott Münchenben «xept. 27-én 1877.
(Folyt, és vége.)
A lélek kérdésénél a sejtek tanára matat. Mióta Schleiden, ezelőtt 40 érrel, a növények s«jteit mikroskopilag megvizsgálta, tanulmányozta, nagyhírű theoriáját a sejteknek felállította, és Schwann azt átvitte az állatorsaágre; azóta a sejteknek ünnálló individuális életét ki* mondottuk, és hogy azok többé nem szenvedő (pussiv) épiilet anyagai a szerves testeknek, ha-neru annak élő, lelkes, tevékeny po''gárai. Ez*n felfogás megerősbiiit az ázalsgok, amvebak és mas állatok egy tejtü szerveik tanulmányozása áltai. Mert ezen egyes, elkülönítve élő sejteknél a lelki élet ugyanazon nyilvánuláaait, as érzést, mozgás és akaratot találjak fel, mind a magasabb, számos sejtekből összeállított állatnál. Az atomok „gyűlölete és szeretete-, a tömecsek (raolecül) voncása és eltaszitása, a sejtek mozgása ée érzése, a sejtekből össseállitott organis-musok akarata, as ember öntudata és gondolata — ezek az aniversalis lélektani fejlődés pro eessusainak különféle fokozatai.
A mostani magaslatán álló fejlődéstant a különféle tudományok összekötő kapcsának te« kinti Háckel. A mint az orvosi tudomány, mint rokontudománya a természettannak, ugy a jogtudomány és a theologia, melyek a bölcsé szet Kiegészítő részét képezik, nem fogják nélkülözhetni a fejlődés tanát, és snoak befolyása alól nem menekülhetnek. Sőt azon meggyőződését fejezi ki, hogy az, ezen tudományok te rén a legjelentékenyebb emeltyűje lesz a tudo. máuy baladásának, és nemesbitó műveltségnek. Mivel pedig az iskola a műveltség s tu domány szülő anyja, a fejlödé» tana az iskolában is jogos befolyását érvényesíteni fogja ludni, mint fontos eszköze a műveltség elterjedésének.
Hogy a/elődét tana minő alapvonásokban, 8 minó sorrendben adassanak elő az ő fonto-sabb ágai: a kosmogenia* az állatok és nö vények phylogeniája, az iskola különféle osztályaiban, azt meghatározni a tapasztalt paeda-gogoknak engedi át Hückel. Ezen irányban a tanügy gyökeres reformálását elmulaszthat-lannak tartja, melyet a legszebb siker koronázna.
Nyerne az értékben a nyelvtan ha az, összehasonlitólag adatnék elő, a földrajz, ha az, eredtetőa (geneticusan) a geologiával köttetnék össze. Mennyi kedvvel tanulná a tanoncz az unalmas, s sár az systemátikáját a növény és állatországnak, ha ugyanaz agy magyarástst-nék, mint különböző ága egy közös törsfá. ak! és minő más értelmet nyeméaek minaenek előtt saját szervünkről, ha as többé nem a my-thologia homályos varásstükrében mint képselt hasonmását egy anthropomorphicus teremtőnek, hauem a phylogenia tiszta megvilágításában mint az állatország legkiképzett alakját ismer-uék el: mint egy oly organizmust, mely sok millió év leforgásában magát mindinkább kiképezte, őseinek, a gerinczes állatok rendéből és minden rokonát a létérti küzdelemben mesz sze túlszárnyalta.
Az erkölcstan ugyanaz fog maradhatui az iskolában, a nevelés fő feladata ezentúl is, a vallási meggyőződés és az erkölcsi jellemnek kiművelődéae marad.
Téves nézetnek mondja, hogy ha a fej-lödéttan ellene mond némely dogmának, ezáltal a vallás és az erkölcs veszélyezre volna. Ezen nézet csak az észszerű terméssetv állát és a dogmaticus egyház vallásnak összezavará sából ered. Az össze hasonlító egyháztörténet, mintegyik fontos ága asanthropologiának, megismerteti velünk ason sok és különféle vallási nézeteket, melyeket népek és idők mindig individuális jellemők és szokásaikhoz mérten vettek fel. Megtanít arra, hogy aa egyházi vallás dogmaticus tana folytonos és szakadatlan fejlődésnek van alávetve. Uj templomok, uj felekeze:ek alapíttatnak, régiek elvesznek; s a legjobb esetben csak néhány eser évig tartbalja fenn magát egy vallás, néhány ezer év, minő cszrevehetlen Kicsiny idő a földtani pe-riodok aconák sorozatában..-
Végre megtanít az összehasonlító művelődés történet, hogy minő kevés valódi erkölcs van kötve bizonyos vallás formához, gyakran az erkölcsök elvadulása, a legiszonyúbb durvaság a mindenható egyház absolut uralmával karöltve halad; csak gondoljunk viszsza a középkorra! Más részről pedig az erkölcsi tökély magasabb fokát, oly emberek érik el, kik minden vallástól függetlenné teszik magukat.
Minden vallástól függetlenül, él az ember keblében a termitzetvalUít csirája, mely as ember legnemesebb oldalával vau elváiaszthat-lanul összefűzve. Első parancsa a »seretet, természetes önösségünk megszorítása, embertársaink javára és a társadalomnak, melynek tagjai vagyunk. Eseo erkőlcei törvény régibb,
* Teremtéstan, a riláf í<«d«téről »»ólé tan.
I mint minden vallás, az állatok sociális össtö-néből fejlődött ki. A hangyák, méhek ée más ! társadalmi állatok bámulatos culturalis állásuk, i eredetileg a legnyersebb keadetlegességből fej lődött ki, mint saját emberi cnltaránk.
Tárol tehát attól, hogy a fejlődéetan befolyása vallási meggyósődésúmkre, erkölcs törvényeinket megrázkódtatná ée Önzésünk káros emanesipatióját idézné elő. Sőt helyzetünk s állásunk megismerése által belátnék szükségszerűségét régi uralgó sociális kötelmeinknek.
Mint az elvi öaatudomány, ugy s tapasztalati bölcsészet és a paedagogia ezentúl fon-tosabb alapelveit nem ss állítólagos kinyilatkoztatásból hanem a fejlődéstan természetszerű ismereteiből fogja lerezetni. A monismus győ-selme a dualismus felett mint erkölcsi, mint íntellectuslis'' kifejlődésünk határtalan haladását engedi reményiem.
Esen értelemben üdrözöljük Darwin fej-lodéttanát, mint legfontosabb előmozdítóját ősz-tudományunknak.
SZÁSZ JÓZSEF.
4 Helyi hírek.
— J>r. Schreyer Lajos ur megtartotta mait rasárnsp délután ralóban nagyérdekü s köshaaznu felolvasását a „Társas K«r''-ben, őszintén ssjnáljuk, hogy kevés száma közönség előtt. A nagy szorgalom s itt ott vidor ke-délylyel irt szöveget lapank tárcsájában az érdemes szerző szívességéből közölni fogjak.
— Meghívás. A dél zalai tak arékpénz-tárrészvénytársaság keblében szervezett .gyűjtő- s önsegélyző ssövetkeset" évi rendes közgyűlését inárczius hó 3l én d. e. 9 órakor a városház nagy-termében tartandja meg, melyre a t. részvényesek tisztelettel meghivatnak. Tárgysorozat: 1. Elnöki jelentés. 2. A felügyelő bizottság jelentése és ennek alapján a számadások jóváhagyása és az igazgatóság felmen tése. 3. Az alapszabályok 11. § ánsk módosítása. 4. A szövetkezeti elnök, ugy az alapszabályok 24. § a értelmében kilépett ti igazgatósági tag helyett ujak választása vagy isméti megválasztása 5. A felügyelő bizottság megválasztása. Kelt Nagy Kaoizaán. 1878. évi márczius 9-én. Az igazgatóság.
— A dél-zalai takarékpéustár részvénytársaság közgyűlése 1878 évi március 25-én a városház nagy termében tartatik meg.
— Színházi repertoir. C sütörtökön márcz. 21-én »Mátyás első sserelmi kalandja és a szép török leány." Eredeti népszínmű S fel. irta Szigeti József. Szombat, márcz. 23-án ,Fstinicza 7agy az orozz török háborua nagy o perette 3 felvonásban. Vaaárnap. márcz. 24-én ,Falu rossza" népszínmű 3 fel. Hétfőn, márc*. 25-én »Nagyon szép asszony" frsnczia vígjáték 3 felv. Kedden, márcz. 26-án .Herczeg asz ssony" nagy operette.
— A nagy kanizsai iparos ifjak betegsegélyső egyletének alapszabályai a nm. m. kir. belűgyministeriumtól hitelesítve f. hó 16-án megérkeztek. Mint hírből halljuk ezen egylet végmegalakulása után egy iparoe ifjúsági önképző kört ssándékozik alakítani a hely beli iparos ifjak néhány ügybuzgalmu tagja. E korunkkal haladni akaró nemes törekvés felett csak gratulálhatunk a derék iparos ifjúságnak s sok sikert, lankadatlan kitartást kivánank ügyük keresztülvitelére! (t — a)
— Gyászhír. Következő gyászjelentést vettük: Alulírottak szomorodott szívvel jelentik maguk s távollevő rokonainak nevében Kovács született Kacsmarik Sarolta magyar ssinéssnő-nek élete 27-ik évében folyó hó 18-án reggel 7,1 órskor a halotti szentségek ájtatos felvétele után két évi súlyos szenvedéssel, mellbsjban történt gyászos kimultát. A boldogultnak hült te''emei folyó hó 19-én délután 5 órakor tétettek örök nyugalomra a Hunyadi utcza L2-ik számú házból. As engesztelő szent miseáldozat pedig folyó hó 20 án reggel 87, órakor a helybeli szent-Ferencsrendiek templomában mutattatott be. Nagy-Kanizsa, 1878. márczius 18 án. Mezőmadaraai ss. Korács Elemér, mint férj. Kacsmarik Jlonka, mint nőrér. Béke hamraira! Megható rolt a ssintársulat összes személyzete által elénekelt gyász-bucsusó a sírnál. melynek öszhangzatos bus hsngja mély megilletődést keltett.
— Himfy Lajos Gyöngyösről a zalaegerszegi kir. törvényszékhez aljegyzővé neveztetett ki.
— Székesfehérvárott 1879 ik évben országos ipar , termény-és állatkiállitás rendeztetik. A kiállítás 1879. május 10 én nyittatik meg és tart junius l-ig. A kiállítási bizottság a fehérmegyei gazdasági-egyesület tagjaiból, Fehérmegye és Székesfehérvár törvényhatóságának bisottsági tagjaiból és Székesfehérvár iparos és gazda közönségéből alakult meg, s már a szervezeti munkálatokat befejezvén, a régrehajtó bizottság működését megkezdte. A kiállítás hivatalos közlönyéül a „S z é k s s fehérvár és Vidéke" caimü hetenkint kétuer megjelenő Isp válas*tátott, mely a
kiállítás érdekében történendő minden mossa-natról hő és gyors tudósítást hosand.
— Veszprémből Írja levelezőnk: A ressprém i káptalan a mult héten 4400 azaz négy ezernégyszáz forintot szarasott mega veszp-rém városi elemi ugy nevesett László-iskolának egéssen újból raló építésére, mely ösz-sseghes ugyancsak a káptalannak egyik tagja, ki egyelőre nevét nem akarja a nyilvánosság elé hosatni, 1000 asas ezer forinttal járult A« iskolaszék pénteken, márcs. 15-én, köszönte meg küldöttségileg a nemeslelkü adományt.
— Keszthelyről veszszük a következő czáfolatot: f. hó 3-án megtartott álaiczos bál alkalmával több álsrezos ismeretlen maradt. Ennek folytán gyanúsítások jöttek létre, melyeknek szon következménye lett, hogy X-y ur udvaristlanságot követett el; t.-i, hogy ott nem lévő hölgyeket nevesett volna meg. Ezen oknál fogra a „Zalai Közlöny" 21 számában közzé tett hölgyek névsorát követeljük ason úrtól , hogy vissza vonja kivéve (a két Szabó úrhölgyét) a kik levették álarosakat. Kérjük még ason illető urat arra is, hogy máskor nők irányában több udvariasságot tanúsítson ; és udvariasságot tanuljon.
— Olvasmányt a népnek, A ponyva irodalom kiirtására segéd keset nyújtott a minden Üdvösért lángoló férfiú Nsg. Ramasetter Vincze. ki Sűmeghen az ismétlő fi tanfolyamot látogató Unulók között ki osztandó népirodalmi olvasmányokra: öt forintot volt szives adományozni. Fogadja utánzásra méltó tetteért hallgatóim nevében is köszönetemet. Sümegh marcz. 16 án 1878. Bánfi Alajos előadó.
— Zala-Ege rsxegröl irja levelezőnk, hogy (ioldberger Ignácz táneztanitó tánczisko-Iáját Z. Egerszegre helyexte át és azt f. hó 23-án nyitja meg. Annál is inkább ajánljuk fen nevezett táneztanitó urat a n. é. közönség be cses figyelmébe, mert rendezett táncziskolát vezetvén, általánosan ismert buzgó táneztanitása
. mellett tanítványát még az udvariasság rend-ssabályaival is megismerteti.
— Rövid hirek* A franczia akadémiában Renan törekszik az elhuny t Claude Bemard helyére. — Kölcsey Ferencz kiadatlan müveiből egész kötetet fedezett fel Ferenczy József az akadémia kézirat tárában. — Rousseau halálának százados ünnepélyére készülnek Genfben. — Francziaországban a Rothschild család 1.207,330 frank jövedelmi adót fizet. — Össsesen 39 vidéki színtársulat van. — Az amerikai Edison egy beszélő gépet mutatott be a párisi t. akadémiának, mely nagy feltűnést keltett. — Nagy-Váradon egy hásnál nem a cseléd ssökött meg gazdáitól, hanem azók ő tőle magukkal vivén a ssegéoy cseléd bérét is. — Káromkodási egylet alakult Legényesen: minden káromkodásért 5 kr. büntetést kell fizetni. — Egy szenvedélyei lutrizó hslt meg Bécsben (Perger Ádám) négy nagy emeletes hása volt s valamennyit a lutrira rakta s négy zsák lutriczédulát hagyott hátra. — Londonban két uri ember fogadást tett, hogy egy esstendeig sinkihez sem fognak egy kukkot sem szólni. - Grátzban Huber városi tanácsos egy ház harmadik emeletéről leugrott s egészen összetörte magát. — Északamerikában van a „kövérek egylete"; a klubnak 15 alelnöke van, kiknek öaazes súlya 3450 font. — Uj öt forintos bankjegyek fognak rövid időn forga lomba jönni az eddigiek kicserélése mellett. — A népszínházát Rákosi Jenő ismét kibérelte 3 évre 10,000 frt évi bérért.
Színészet.
— Szembe ton, márcr.. 16-án .Rerciej a ■ • z o n y" Off*nbachnak bohózatos operetteje adatott elé kiváló sikerrel és szépszámú közönség előtt Gerőfyné asszony mint mindig, most is elragadó kellemmel énekeit, különösen az a b e-ét kedves naivsággal, könnyUds*ggel adta elő. A többi szereplő is igyekezett as öszhangzatot fentartani ; egyik nagy előnye e társulatnak a karénékek nagyszerűsége, hatalmas a hangárnyalatok alkalmazása ; kedv, kedély játszi vidámságban nyilvánul.
— Vasárnap márczius 17-én adatott a .Sárga csikó," népszinmfi irodaimnak legújabb s kiváló mfi-beescsel bíró terméke. A nagyszámú közönség lázas kíváncsisággal s fezsült figyelemmel várta az előadást és várakozásában nem csalódott, nagy hatást s maradandó benyomást gyakorolt a kedélyekre a darab | annak élethű, ssabatos játéka, melyet előny Csen ismert színészeink, minden agyes szerepben mfivésxileg oldottak meg. A mQélvezet gyönyörétől elragadott közönség többszörösen megtapsolta Oerű-íynét, kinek megnyerő alakján kedres játékán csakugyan van mit bámulni és tapsolni ; egyképen megérdemli Eris almáját s Thálta koszorúját; tapsot aratott még Gerőfy, ki a csikós gazda intricos szerepében csakugyan remekelt. Ugy szintén Balogh, kinek szép játéka s színpadi alakja van, de kár, hogy hangja nincs kimfivelve, ssép jövő várna ugy rá.
— Kedden, márcz. 19-én: ,A 8z5vet»é-geeek" franczia vígjáték. Sajnos, hogy igen kevés kösOnség jelenlétében folyt le e mulattató vígjAték. A bérlet elsS számú előadása volt ez. Gerofy jelesen szeinélyetité a fürge szerkesztőt, Mészáros, Fehérvári, Balla elismerést vívtak ki, Rott Mari nagy k&njildséggel, Qyörfyné jól alakító bensőséggel játszott.
Sűmeghen Balog Alajos társulata által már-z. 1''2-én sdatott: aEgy jzó a birodalmi tanácshoz" sainmfi irta: Berg O. F. magyar axinre alkal-mssta: Mikié«* Gy — A darab ■ «ellem« át c«apoog s hassadik századba, — már az slsŐ szaksa« gou-
I dolat menetéből elengedjük as irányzatot, . melyből ■ ily kisebb város lakóssága számára nem kérflnk többet. — A szereplők mindnyájan köztetszőlef feleltek meg a várakozásnak, — még is ki kell emelnünk Balog (Ravaszi), ő a könnyelmű, as elégedetlen és végre a sor: kese által megtört férfiút mint a módon mutatá be; elismeréssel nyilatkozhatunk : Balogné (Emma) Tóthról, (Gyula), kik hftn mintegy átérwvs játszottak. A gyermek sz«r«p«kr« kis műkedvelők vállalkoztak. Közönség szép sxámban.
14-én .Okos bolond" részvétlenség követk.''Z-tében elmaradt Balog társulata több pártolást érdemelne !
16-án: annál nagyobb közönség «lőtt került »sínre a már aálnnk máskor is látott : .Zsidó hon véd;" — n»»m !s annyira a darab, mint a jelesen szervezett se.-gróthi zeretársulat közben működésének volt tulajdonitható a tömeges megjelenés. Eltekintve Váradi zavarát, ki egész darabon keresztül apa s végén fiától fiának kéri magát ismételten ce-veztefni — az előadás sikerültnek nevezhető. Váradi bennünk meg lepett — ő máskor hiven szokta feladatát megoldani, sßt egyes alkalmakkor kitűnőn i* Többszöri tapsban részesült Balog (Izsák) Balo?n^ (Anna) Tótomé (Eizter) a színi közönség kedveltje, ¡íj. Balog (Dávid ) Előadás után a jó zene tánczr* lelkeiité a fiatalságot és a srép hölgykoszorut.
C
Irodalom.
— A ,Magynr Jogd»tm (és Curiai Értesítő) jogsiaki és közigazgatási III. évfolyamú napilap mindenekelőtt a magyarországi ügyvédi kar vesxélyeztetett érdekeinek buzgó védője, a helytelen codificátió erélyes ellenese. Érsett hiányt pótol a jogszaki irodalomban, és főleg as ügyvédi osztályra s bírákra nézve mutatkozik valóban nélküiözhetlennek, a mennyiben mindennap teljes kivonatát adja a „Buda pesti Közlöny "-nek, közli a kir. táblán, a leg főbbitélőszéken és a semmitőszéken előadandó ügyeknek jegyzékét kifüggesztésük előtt, ugy a már elintézettek lajstromát az előadást követő napon, a miként történt eldöntés megjelölésével. Tájékoztató czikkek, tartalmas hírrovat. a külföldi jogélet nevezetesebb mozzanatainak ismertetése, curiai döntvények, törvényszéki csarnok stb. képezik a „Magyar Jogász" (és Curiai Értesítő) többi tartalmát. A lap előfizetési ára negyedévre 4 frt, félévre 7 frt 50 kr, egész évre 15 frt. Az előfizetési pénzek Budapest, József-tér, 3. szám alá küldendők.
— Tettey Nándor ét Tárta kiadásában Budapesten megjelent Reymand Lajos „Clarisse* ozimíl regénye, francziából fordította Nyáry László. A vonzó és érdekes olvasmányt nyújtó könyv ára 80 kr.
— Oj német népkönyvtár czim alatt az ujabb német jelesebb népköltők ■ irók müvei adatnak ki heti, mintegy 180 füzetben, ára 25 kr. Megrendelhető Faesy és Frick bécsi udvari könyvkereskedésében.
— A .Ctöndet órák" 2-dik száma következő tartalommal jelent meg: „A gyógyithat-lan seb", (erede''.í regény,) Feodortól. — ,Nagjszellemek szózata", (eredeti költemény,) Benedek Aladártól. — „Történelmi emlékeink egyike", (a .Korona-kápolna", képpel), Csorba Ákostól. — .Kit a szerelem megszeliditett", (V a c a n o Emil M a r i o elbeszélése.) — .A kis mama" (SacherMazoch rajza.) — „Tenny son két költeménye", Szülik Józseftől.— .Társadalmunk s ajövő" II., Boros-tyáüi Nándortól. — .Tavaszi prae-ludiák" (S a p b i r után.) — .Két gyermekkori barátnő", N.-tól. — „Emléksorok", P e t z tői. — .Nagyvilági hirek, adatok". — .Apró hirek". — A borítékon: tartalom, Hymen, vidéki élet, ssütk rejtvény, képtalány, szikrák, a szerkesztő nyílt válaszai.
• — A mFÖvdrori Lapok" f. évi 8. számiban következőleg nyilatkozik a Mehner Vilmos könyv- és mü- kisdó által rendelt festményről: .A népdal." Ez a csime és tárgya Jankó János ismert mü véssünk legujsbb festményének. A faluvégi füses alatt kedves jelenet tárul elénk. Ismos, barna, ssép juhászlegény, vén füz tövében ülve, fájja tilinkóján a legújabb nótát, nyilván aa éd«a maga csinál mányát, mely ott merült föt lelkében, midőn Ngyapes hanton furulyáit s legeléasett nyája." Elhailatssott a kender-áztatóig s a vászonnépet egész as öreg f&sfáig csalta oda as uj dal. A tér kösepe táján egy kedves mosolygó arczu asszony telepedett le; karjaiban egy kia atfke szopós kapálósik nagy boldogan, ölében a kifeszült kötényben meg a nagyobbik kis lánya terpeszkedik szeretetreméltó gyermeki lomhasággal s fülelve az uj hangokra. Áss any* mögül egy fiúcska nyújtogatja ki kedves-figyelmező arczát. A csoport mögött, a surtt árnyékában, félig a vén fához, félig kampói botjára támasskodva, egy ősz parasztomba, a ssám»dó juhász hallgatja, elmerengve a|me»*z* múlton. Balról két fiatal p*rasztnő> egy barr* piros menyecske s egy hsmiskásseóke állnak • titokban már ki is eszelik hozsá a verset. A lány'',-bizonyosan, a ki — ugy látszik — nem nsgyon bánná, ha as a juhászlegény c-*upáu csak neki fújná a dalt. A fiatal nők lábánál egy süheder fia hever, kezében szintén tiHn • kóval, a ki s fiatal pásztorlegényben láthatólag nagy mftvésst bámul msg. Fogadni Is bet ri,
tizenhetedik évfolyam.
ZALAI X Ö JZ L Ö N Y.
* ? » > i > « t .1 i
MARCZIUS 2Uo. 1878.
hogy sípolásától egész éjjel nem fog »Ihatni otthon a ház népe. Hátul, a Kanyargó patak vizében, csinos falucska tükröződik, távolabb virít a vetés, s kalandozik asbrte a nyáj. A nap épen leáldozott, meleg, arany.csillámok vegyülnek az ég szelid kékjébe s az előtérben levő alakok körül átlátszó árnyék szövi csodás világit. Valóban azt leket mondani, hogy a népdalt színekben és vonalakban énekelte itt a művész. Szükségtelen mondanunk, hogy ez alakok minden izükben magyirok, a mi azt is ielenti, hogy igazán és költőileg vannak ábrázolva. Jankó e testménvét Mehner Vilmos derék kiadó rendelte, hogy kiiltöldre küldje, hol az ujabb időkben nagy tökélyre vergődött saioes kőnyomat által fogják sokszorosítani.
_ JJj zenemű. Taborazky és Farsch
urak zeneműk ereskedéaében megjelent „Pluie de Perles" zongorára ezerzé Behr Ferenci. Ára a czimképea kiadásnak 80 kr.
— * Kis-komáromi emlék." Deszáth Gézá nak ajánlva diszes kiállitásban megjelent. Szövege Bátorti Lajostól, zenéje Horváth Fábiántól. Ara t>0 kr. kapható Wajdíta József könyvkereskedésében.
— A „Gazdasági Lapok" 11-dik száma két sűrűn nyomatott íven a következő gazdag tartalommal jelent meg: Emlékbeszéd Károlyi György gróf felett. Galgóczy KárolytóL (Arcz-képpel. — Kereskedelmi magvaink értéke. Deininger Imre. — Orsz. magy. gazd. egyesület közgyűlése. Szakegyletek működése. Baranya-megyei, hevesm. es jászker, azepeamegy sí, erdélyi gazdaaági ogyletek. — Tanügy. Liplo-ujvári földm. iakoia. Statiatika. Európa mult evi gebonatermelése. — Szakirodalom. Die Sojabohne. Falusi könyvtár. — Személyi hirek. — Bel- és külföld, üózcsépló korüli munkások. Rizstermesztés szárazon. Tiszavölgyi tataulat központi bizottság ülési. Székesfehérváriált. gazdasági és iparkiállitás. Borszabályozó. A monarchiában létező gazd. gépgyarosok. Párisi Világkiállítás. Gazdatiszti egyesülés. Porosz áliat-egészségügyi működő tanács. Németországi gazdák clubja. Gazdaaági szaktevékenység. Caalanmiveléá. Buzértermeiéa Francziaországban. Gabonakereskedés megbízhatóságát veszélyeztető csalás. Dohány adó kérdéae Németországban. Uj gazdasági bizományi iroda. — Gazdasági tudósítások. Sárrét Balasaa Gyarmat. Veszprém. — Vegyeaek. A burgonya különféle használata. A szarvasmarha jegyzése. — Kérdéaek éa feleletek. — Szerkeaa-túi éa kiadói üzenetek. — Betöltendő állomások (J gazdatiazt, Ü gyakornok, 1 erdész, 1 szám- * vevő, 1 pénztárnok, 1 szólókezelő, 1. kertész)'' és szolgálati ajánlatok. —.. Határnapok. — Jelentékenyebb vásárok. — Üzleti tudóeitás. — Hirdetési rovat. Melegen ajánljuk ezen, kitflnó szakerők támogatasa mellett Mórócz István és Máday Izidor álul szerkesztett legnagyobb gazdaaági közlönyt a gasdaközönség ¿gyeimébe. Előfizethetni fél évre 3 Írttal, egész évre 6 frttal Budapesten a Köztelken.
Az „Apolló* zenemüfoly óírat legújabb száma következő tartalommal jelent meg: 1) Esteledik, alkonyodik („Ne menj el," a „Sárga csikó* népszínműből a legkedveltebb dal,) Ma-guránvi József átirata. 2) Menuetlo Mozart 3 dik ^Eadur sinfoniajabói. 3) Vig perczek, polka francaise Nagy Bélától. A zongorázok ea énekesek számára igen ajánlható íolvoirat előfizetési ára egész évre ö fri télévre 3 frt. a jelen szám ára 5ü kr. mely a kiadóhivauihoz £3udapeat vár orazágházuteza 94 sz. a.) leg-czéiszeriibben posta utalványnyal küldendő be. Még folyton előfizethetni az egéaz évfolyamra. — Kívánatra a lap utánvétellel is küldetik.
— „Ördög fia" czimü regeny folyóirat 21 és 22-ik száma megjelent. Irta Féval Pál, francziából forditotta Mártonffy Frigyes. Kiadja Mehner Vilmos. Ára 25—2f> kr.
— A »Falun Könyvtár* Ii-ikévfolyamának 12-ik könyve szinte megjelent; ez olcsó és igen hasznos kiadvány Illik évfolyama némi alakváltozás alá esik.
Vegyes hirek
— Iszonyú gyilkosság és öngyilkosaiig. Tót-Nyárasd faluban Varga János jómódú gazda másfél éves lánykájának gyomrába azura tőrét ugy, h"gy az hátán is keresztül ment; a kis ártatlan nemsokára kíadá lelkét. A gyilkosságra aztán saját beleit fúrta keresztül. Még él ugyan, de orvosi vélemény szerint a haa éa bélgyulladás elkerülhetetlen bekövetkezte után legiöivbfc 36 óráig láthatja a napot. Állítólag nejét akartm meggyilkolni a szerencsétlen, de azt a szolga eltávolitá, aztán a kisgyermeknek ment, mert — úgymond — ól ia el akarja vinni magával a másvilágra, mivel anyja nagyon roszüi bánt vele. Egészen észnél vau a határozottan rendelkezett vagyonáról. Indító okul •ok mindent emlegetnek.
— Az ttlsb magyar általános biztosító társaság f. bó 18-án tartandó közgyűlésén a résarény^sek e társaság mult évi Üzletének oly eredménye felől fognak tudomást nyerni, mely • mint a részvényesekre nézve örvendetes, ugy
tekintve az általános nemzetgazdasági viszonyokat, a biztosítás tétén ex időben valóban meg-lejjő. De ez eredmény nem csak a részvényesekre nézve Örvendetes csupán s eaekre nézve is nem
csak annálfogva örvendetes, mert a mult év osztaléka minden egész részvény után 192 frt, de örvendetes ez*»kre, valamint a biztosító közönségre s általában a hasai vállalatok minden barátjára nézve főleg annál fogva, hogy e társaság a jelen mostoha viszonyok közt is e£7re gyarapodik, emelkedik, ssilárdabb lesz, emelkedik anyagi erejébe« Sa tekintélyben. — Ennek jeléül, mi a mind nagyobb körben terjedő bizodalom tanújele is, megemlítjük hogy az 1877 ik évben az elemi biztosítás készpénzbeli dij bevétele 362.1G4 frttal ha ladta meg az L&76. év hasonló bevételét, liugy e bizalom mennyire igazoU, hogy e társaság igazgatósága mily elvek alapján vezeti ez intézetet a készíti el évenkint a mérleget, szem-beszökőieg tanúsítja a készpénzbeli díjtartalék, mely a függő koczkázaiok fdezetéül a jövő (az 1878.) évi számlára elóvezettetett. E dij tartalék, a viszontbiztosítási rész s a szerzési költségek levonása után 1,107.342 frt, vagyis a tüzbiztositási tiszta dijak 45°/0-ja, oly a minél magasabbat, sót batran állítjuk, a milyet a kül- és a belföldi társasagok egyike sem tart vissza. A többi évre szóló biztosításoknak dij-kötelezők által fedezett, s ^,630.694 frtramenő dijai a mérlegben a társaság vagyonához nem adattak. Es mind e nagy eredményt a társa-Bág üzlete inind amellett is elérte, hogy a mult évi elemi károk fejében saját számlájára kifizetett összeg 566.422 frttal haladta ia meg a megelőző év ily nemű öaazegét, át 1877-ben kifizetett ily kárösszeg 2,181.447 írtra emelkedett. Azt tartjuk, olvasóink érdekkel fogjak fogadui a lapunkban is(a közgyűlés után) egész terjedelmében megjelenendő mérleg-éa vagyonkimutatásból a következő kivonatot: Az életbiztosítási osztály nál a m. év végevei 27,972.385 frtnyi biztosítás volt érvényben. JEz '' oaatály évi díjbevétele tett 1,086.371 frtot. Halálesetek éa lejárt tőkék íolytán a m. évben kifizet tetett 510,464 frt. — A díjtartalék ez osztályban 5.716,226 frt. Emelkedett tehát 1877 ben 252,822 forinttal. A részven; eaek tulajdonát tevő nyeremény tartalék ez évben 251.656 frttal gyarapodott ugy, hogy az jelenleg már 867,307 frt, mig az árfolyam különbözetei kü ''-Mi tartalék 16«,607 friot teáz ki. A hivatal noki nyugdíj alap a m. évben 34 225 fritnl növekedett s így 276,319 írtra emelkedett. Ez alapból máris 66UO frt fizettetik évoukíut nyugdíj fejébea hivatalnokok, özvegyek és árvák részire. A társaság vagyona,összesen 10.650,000 frt, a legbiztosabban van befektetve, ingatlanokba, záloglevelekbe, elsőbbségi és állampapírokba, valamint szabályszerüieg leszámított váltókba és értékpapírokra adott kölcsö-nőkbe.
— Iszonyú jelenet folyt le a mult napok egyik hajnalán a bécsi Lipótvárosban. A Prager Reichatraase 166. szám alatti korcsmában, melynek földszinti épülete egy három emeletes uj házhoz tamaszkodik, a múltkor, mint farsang vasárnapján, kedelyea táncz-vigalom volt, melyen mintegy kétszáz a munkás és katonai osztályhoz tartozó mulató vett részt. Reggel 4 órakor egy katona a szoba-tetózetról lefüggő gázlámpát lehúzta, hogy szivarra gyújtson. A légazeazC4Ő ez alkalommal még jobban megserült; a gaz kiomlott, megkapta a terem gályákból es papirosból készült dissitményét s par pillanat alatt az egész házacska lángba borult. A pusztító elem csakhamar továblt barapodzott, elősegítve a gyúlékony ao)ag éa az erőa szél által. A korcsma vendégei eleinte maguk akarták eloltani a tüzet, de látva fáradozáaaik sikertelen-Bégét, vad falásban kereatek menedéket. Ez alatt a tus meggyújtotta, a szomszéd háromemeletes háaat, hol eddig minden csendé« maradt. A szörnyű lárma, a roppant hőség, a., vakító tüzfény és a sürü füst foirazta az alvókat álmukból. Borzasztó jelenet fejlődött ki most. A háromemeletes haz lakói nem tudtak menekülni, mart a lépcsők szintén lobbot vetettek, a szobában, a bútorok, ajtók ablakrámák sőt még az ágyak is, a m lyekben a gyermekek aludtak, mind lángbau állottak. Sehol kimenet sehol menekvés, velólrázkodtátó sikoltozás verte fel az utcza csendjét, a hoi időközben sürü néptömeg csődült össze, anélkül, hogy segíthetett volna. A lángok mind magasabbra törtek, a veszély a legnagyobb fokra hágóit. A tust behatolt Samann Auna czipéaznó harmadik emeleten levő lukasába. A szerencséden ha»van éve« asszony, az elégé» veszélyét kikéi ülendő, az ablakhoz rohant s borzasztó kiáltassal az utczára ugrott, hol szétzúzott tagokkal fekvg maradt. íSamaun Anua után 27 éves szomszéd-nője Testuria Antónia következett, kin^k ge-rínczcsontja eltört. A két aszony halálos serüléseket szenvedett. Mindez alig negved óra alatt történt. Végre megérkeztek a tűzoltók ós hozzáfogtak biztos munkajoghoz, melyei visszafojtott lélekzettel nézett a lömog. A fejye-geteii hás legtöbb lakójál sikerült megmenteni
néhányat azonban csak súlyos sérülésekkel, így Samann Antal 60 éves czipész, 25 éves leánya, öt éves unokája, Breska Jóssef 32 éves munkás, Anletsky P. 31 éves magánzó, Wes setzky 24 éves zenész ée Wíslik Jóssef 58 éves munkás életveszélyes sebeket szenvedtek, három más egyén könnyebb sebet kapott. A Sebesülteket as irgalmattok zárdájába szállítottak. a tüzet 7 órakor nl''ották el. A nyomor rendkivül nagy, minthogy e lakók minden vagyona a lángokba veszett. Marx rendőrfőnök mindjárt 50 forintot osztatott szét a szerencsétlen- k között
— Tőrök écx. Miklós nagyherczeg főhadiszállásán — irja a Pol. Corr. — sokat nevetnek Ssavfet pasa egy sikerült éieze fölött. Mielőtt Drinápolyból elutazott, Miklós nagyherczeg egy ebédet adott, melyre Ssavfet pasát is meghívta. A caemegénél nagyherczeg a jobbján ülő pasától ezt kérdé: „On a oublié de vous servir dea glaces (Elfeledték önt hűsítővel megkínálni?) mire az élezés török államférfiú így felelt: Laisser cela, Monseigneur, je suis dejaglacé! (Hagyja fenséged — már eléggé le vagyok hűtve.)
— Vérfagyasztó szerencsétlenség történt Slatkowó muszka ialuban. Egy ottani pálinkafőző gyárban a gépész elaludt a gép mellett. A gőz túlságosan meggyült a kazánban, a néhány éra múlva a gépészt erős zuhogás ébresztette fol álmából. Ijedten ugrott föl, • a kazánhoz sietett, hogy a gózcsapot megereszsze, de már kéaó volt. A kazán azon pillanatban irtóztató csattanással szétrobbant. Abban a szobában mintegy harminczan voltak. E közöl a harmincz közöl egy sem maradt életben. Egy részüket a szétrobbant kazán darabjai ütötték agyon, a többieket a forró gőz égeite agyon oly borzasztón, hogy némelyek csontjairól azonnal levált a hus. Maga a gépész annyira összeroncsoltatott, hogy még ráismerni is teljes lehetetlen volt.
— Egy vasmegyei kovács nejének viszony a volt egy erdéssazel, a szerelmi panaszait közölte egy czigány asszonynyal, a ki rögtön adott tanácsot éa — egy csomó mérget is hozzá. A kovácsné fánkot sütött, s küldött abból egy tányérral az erdésznek ia, azon irott megjegyzéssel egyetemben, hogy az a felesége számára valö, ő ne egyék belőle. Otthon pedig este. két tányér fánkot tett az asztalra, egyet a férje, egyet meg maga elebe, és azzal kiment a szobából. A kovácsnak feltűnt az, hogy az ő fánkjai jobban meg vannak pirítva mint a többiek, valószinü az is, hogy gyanakodott már a feleségére, elég az hozzá, hogy elcserélte a lányérakat. A mint az aaszony bejött, mind a kellen enni kezdtek, de rövid idő múlva a kovácsné oly heves görcsöket kapott és annyira elkezdett dühöngni, hogy meg kellett kötözni. A mint a kovács gyanújának alaposagáról meggyőződött, feljelentette az esetet a bíróság nak, a mely a vizsgálatot meg is inditotta.
— Borzasztó gyilkossig történt Som mereim az osztrák-magyar hntái-on, Bruck mellett levő fítluban. A he!yseg:ől alig negyed óránvira egy *rdő szélén * Gatettner házaspár korcsmája áil. Ezen hástspárun kívül még Gstet ner 21 éves mostoha leánya s a 14 éves Arndt Katalíu szolgáló lakott a korcsmában. Szombaton Diughoff Jóísef kőf^j''ő a korcsmába ment s a három nőt találta ott. Egy negyed liter bort kért a midőn a korcsmárosné már oda akarta adni a bort, fölugrott, pisztolyt vont elő zaebé-ből s a korcamárosnéra lőtt. Ezután a kamarába sietett, az olt levő korcsmárost tizenké'' kés-azuráaaal megölte, azután a ket megfutamodott leány után iramlek, a korcsmáros mostoha leányát utol is érte s leszúrta. A szolgáló megmenekült. A gyilkost épen a határoknál fogták el.
i
ban mint ss angyalok énekelnek ás hétfőn mint as ördög agy hazudnak!4 prédikálta nem rég egj new-yorki pap.
Legojabb bécsi vitás. Angolorsság politikájáról mondják a 1>écsi börsén: »beszélni estist ás hallgatni arany; de előssör beszélni, azntán hallgatni, mi as ? Britannia (hamis arany.)
Mihes lehet egy divatos uracsot legjobban hasonlítani ? A fahéjfáhos, mert annak is csak a héja ér valamit.
Az ifja hölgyek közt bizonyára van sok olyan önzetlen, ki szivesen odaadná szivecskéjét, csak találkoznék ki elvenné.
Fő főrendö bach-hivatalnokot visz a paláez gyerek, s keményen csapkod hátrafelé ^ostorával. Ez egy darabig csak türi, de végre nem állhatja tovább, s megszólal :
— Na, na l nem csapokai az ostor, mert kiütni szem.
— Een leszek akkor a hibás — felelt a legény nagy magabistában.
— Te tán még azt sem tudod, kogy hol kötötték meg a linczi békét ? — kérdé a tanár a gyönge deáktól.
— Dehogy aem ? ! Hát : Pozsonyban ! felelt az bántódva.
Egy vidám 5r»g katonatiszttel sok bohóságot követtek «1 barátai, igy egy reggel a mig aladt. mezetlen jábaira felcsatolták sarkaatyait. Midőn
fölébredt, nagyot kxezagott ennek láttára.
— Nézzétek, — mondá — az a szamár ina*om este caak a csízmáimat húzta le s a sarkantyúkat a lábamon felejtette.
Egy falasi pap húsvét előtt fölolvasott as
evangéliumból a nagyszámmal összegyülekezett nép épülésére.
»A keresztet fölállították vala kilríria hegyén, és- — olvasta a pap s a könyvben fordított, egy lap helyett véletlenül azonban kettőt s minden fönnakadáa nélkül olvasta tovább — „a hajó fenekét jól bekené vala kuhmaszal.
— Komé ! ha kendet felakasztanák, mit csinálna az skasrtófán kérdi egy polgár a másiktól
a mint az akasztófa mellett elmentek
— Hát szégyenletemben talán mindjárt ször nvet halnék — feleié a kérdezeit.
— Egy uracs, ki arról volt nevezetes, hogy elszokta dobni a sulykot — azzal dicsekedett, hogy 15 mérföldet lovagolt be 6 óra alalt ; — Váljon képes lenne-e ön ennyi idö alatt ennyit lovagolni ? — kérdé egy mellette üió tiszttől.
— Loragolni ugyan nem -, de hazndni én is tudnék — teleié a tiszt.
I
Szerkesztői lízenet.
2693. Névtelen sorokat kaptunk a helybeli postán feladva, P. L esetét illetőleg; amit irtunk, mind az a bonczolási jegyző«önyvben van. Különben névtelen levéli e nt-m r -flectálhat >nk.
2694 F. V BndapeNt Köszönettel vettük, a pénzt a kön» vekkel eeyütt küldjük.
2695. V. H. .Petőfibet.- Nem közölhető
2696 Mu ay 877. évi jun. 16-An kelt I-velét, 1S78. év- márcz. 16-án kaptak me;, tehát 9 hónap után. Koc*ai.at, hogy az akkor érdekes közleményt most már uem huzbatjiiK.
2697. r. r. Közegészség körüli éstlelerek Köszönettel vettük.
2698. O. P. Alexindria. 1 lap küldése felől intézkedve van.
Papírszeletek.
— Kocsis gazda, jöjjön segitsen összehajtani est a plaidet; mel*g van, az ülésbe akarom tenni.
— Ejnye, de csak deiék e*y darab jószág! De jó volna ez nekem is
— Ugyan már mire használná kend ?
— Hát a mire ar. nrfi : lovat takarni.
— „Uram !" kiáltott egy hirtelen haragn nri ember társának, ki által sértve hitte magát „ezt csak vérrel lehet kiegyenlíteni." „Jó* — felelt a másik — „vérrel, egyenlítsük ki a dolgot vérrel, de hideg vérrel."
— ,Orvos ur épen jó hogy jöü, feleségem ismét félre beszél. Egy óra óta folyvást engemet kj-vsn, ezt különben soha se szokta tenni.''
— Egy valaki beszélte, hogy egy iszákos embertől pofot kspoit. „Mi !- mondja rá egy társa, „és te nem adtad azt vi.«sza neki ?" „Nt-m"'' mondja rá az illető ,én egy mást adtam neki."
— Egy okos és tetszeni vágyó nőre azt a megjegyzést tette egy elméncs, a midőn arról volt a szó, hogy férjhez megy e nő valaha: „Bizony nem, sohasem less belnnd oly férfihoz nőül menni, a ki elég bolond, hogy őt nőül kérje.*
«Vannak itt emberek, kik vasárnap a tempiom-
Vaautl menetrend.
Érvényes május 15-től 1876. A buda-pesti idótmutató óra szerint,
indnl KatiisNárő!
Vonat hava:
•sÁm Ora Perc. Idő
205 Eszék, Mohács,Domhovár s Finméba 4 iS reggel
215 . „ „ „ 2 30 délat. 212 Buda-Pestre ....... 4 58 reggel
202 ..........2 6 délot.
204 , ..........1130 estvs
313 Bécsbe (Szombathely, Bécs-Ujbtly felé)5 8 reggel
801 „ .........11 48 estre
316 8opronyba . . ..... 3 38 délot
203 Triesztbe és Pragerhofon keresztül
Qrácz és Bécsbe ...... 4 50 reggel
2<>1 Triesztbe és Prágerhofon keresztül
Grácrs és ............a 47 dél a
Érkezik Kanimára
honnét:
216 Eszék. Mohács, Domhovir s Fiúméból 1 41 délot.
206 , „ „ 11 11 estve
203 Buda-Pestről.......4 20 reggel
201 „ ........2 5 délat.
211 „ ......... 9 44 estvs
314 BécsbSl ^Szombath. Bé«:s-i;jhely)Mől 1() 27 estve 302 „ . „45 réggel
316 Sopronyhól .........11 58 dél»l.
?14 BécsbfH Qrácz, Marburg. Pragerhof
felől ......... 4 12 reggel.
202 Trieszt é< Bécsből Murburg, Pragerhof felől .........1 21 dtíut.
204 Triesst- és Villachból Prágerhof felől 11 — estvs.
Marburgba csatlakozás Villach és Frauceslsstbe „ a , a Fiancesfestb ól
Felelóa szerkesztő: Bátor fi Lajos.
TIZENHETEDIK ÉVFOLYAM.
LUHI MARGIT-FORRÁS
legtisztább szikéleges ásványvíz.
Hazánk ezen vegyi összetételénél fogva nevezetes gyógyvizét a
lélegzési, emésztési és'' húgyszervek idült hnrutos bántál mainál,
mk- í''íg« légcső- és hör£-bet*''gségekben kiváló aik^rrel haaroálták és használjak : "l)r. Koríinyi Frigyes, - Dr. Kovát« Sebestyén Endre. - Dr. Gebliárdt Lajos, - I)r. Navratil Imre. — Dr. Poor Imre, _ Kétly Károly, — Dr. Barbas József egyetemi tanár és közkórházi főorvos urak. — Ezeu tekintélyek nyilatkozatai szerint a Margit-forras nemcsak méltó versenytársa s Seltersi — Glelchenbergi — (iieshi''ihli — Radelni — Ylohi — Emsi a hason összetételű vizeknek, hanem gyógy hatásban azokat több tekintetben felül Is múlja. A Xargitforrás gyójyhatását igazoló bizonylatok kivánatra bárkinek megk iild^tnek.
Borral használva a legkellemesebb és legegészsésesebb italt nyújtja. ~ (556 3—12) I)r. Karlovsuky utóda forrás- igazgatóntiga f Kizárólagos főraktár _
Edeskuty L.
m. k. udvari ásványvíz szállítónál BUDj^PBSTBlxr, Erzsétoetter X. az. a.
Kapható minden gyógytár és fiiszerkereskedésben.
Wajdits József könyvkereskedésében
Nagy-Kanizsán megjelent
és minden könyvárus és könyvkötő által megrendelhető :
A nagy áldozat.
Á magyar nép számára.
Irta Tóth M i k e
Jézus-társasági t*g.
irtt
díszes arany nyomással
Szent Keresztúti
ájtatosság.
A magyar nép számára.
Irta: Sg@ini&yi i
Sz. F. r. áldozár.
Kötve díszes arany nyomással ára 28 kr.
Mindkettőt együtt véve csak 50 kr.
Postai megrendelések azonnal teljesíttetnek.
■V/AV/iVWWW^iW
Sutodé bérbeadás.
Keszthely városban egy jó hírben álló sütöde , mely fehér- és kenyérsütéssel valamint lisztkereskedéssel foglalkozik s a mi fó — alkalmas jó helyen áll, kedvező feltételek mellett bérbe adandó.
Továbbá
s
Wajdits József
könyvkereskedésében Nagy-Kanizsán következő uj regények füzetekben kaphatók u. m.
cárion levélpapírok és borítékok
(50 drb jávai) monogrammal 1 frt 50 krtól 5 frtig.
Pecsétjegyek aranynyomással
a
Minden további felvilágosítással Keszthelyen a háztulajdonos Laab Antal szolgál.
A köszvény és csúz gyökeres
gyógyítása
Számtalan kísérlet után és orvosi tskJstély S€-gltségevel • ikerftlt valahára a köszvény és csúzban szenvedőknek egy mentó szert nyújtani Etfn szer által már az elévtiit. vagy a csirájában levő, vagy ) pedig oly bajok in, melyek ellen sehol sem találtatott .«egedpiem, 5rök idókr« kigyógyítani.
Hogy ezen gyógymód az ily betegségeknél szokásos ezer én ezer kmuzslással semmifele kapcao-lathan nincs, eléggé bebizonyíthatom azon számtalan hála- és elismerő iratok által, melyek szerem feltalálása ót* birtokomban varnak Igr némelyek kózülök jelentik, hogy gyógymódom kezdetétől már az első napon a csuklóban a fájdalmak enyhültek, a daganatok elenyé hitek. sőt erős meghűlés után is mentiek maradtak ezen makacs bajtól. Mások, kik már régen lemondtak egészségük helyreállásának reményérdi, és V tségb^esetben néztek a jí''.vGbe, mely f>r«k bénaangot Ígért számul a. azt irják, hogy bptegaégük már néhány nap múlva könnyebbült, hogy a köszvény-gumók rfSvid idő alatt meglágyultak én feloszoltak, röviden, bogv xz f-gészen merev és használhat].™ tagok rí''.víd idő folyt ín rendes mükrtdésükre alkalmasakká Uttek. C««k néhány példa ez ezen szerek bámulatos gyógy erejéről Hozzátehetem még. hogy ezek nemcsak egyes esetekben, hanem a köszvény valamennyi tflnetei-nel én ezek kíséreténél, legvenek azok egyes testrészeken vagy egész testen elterjedve, rendkívüli hatassa! vannak a betey szervezetére, azokat normális állapotukba visszavezetik, és igy ^ beteget a lehető legrövidebb idő alatt kigyógyítják. A Hom-burg féle sr.erek legkitűnőbb hatásaaknak bironyultnak fej-kösz venyael. és a makacs csipó fájdalom ellen Egyúttal a gyógyke /«lés .1 legegyszerűbb, es sem nem akadályt», sem használata nem okoz fájdalmat A kik gyógynlánt keresuek, legyenek szive-sek nekem nem a betegség okairól a neta''án már használt gv.''.gv-szerekről, hanem inkább arról Írni tllzetmen, hogy testük, mely rénzf''iheu én mióta lappang .i fájdalom, egyuttal lakhelyflket pontosan kftfftloi
Kívánatra kész vagyok a gyógykezelés előtt ennek meg-bizhatóságáról kiváló binonyitvánvokkal szolgálni, melyek egyut-f*l * esek éiy költségrőt is dicséri tanúságot tesznek, a melyekbe egész gyógykezelésük kerül. ;f>54 2—s)
Holzgraben, Majnái frankfnrtban
Szabó urak
m é b e''
f I g y e
Günzberg János
posztó és gyapjn-divatáru r^ktáraban (¿rácsban
nagy «lőlétben tartatnak a ¡egujabh é« legcsinosabb divatszőve-
t tek kabát, nadrág és egész öltözeteknek «rak es gyermekek
számára a legintányosabh árakon. / Azon nraknak kik hajlandók volnának későbbi megrendelé-
^ sekket az ttstzeg ufánvéti beküldésével eszközölni, kivánatra w ogj uaaryohb minták ¡vonatot díjmentesen kitldfln''c. (f»"»8 .">—6
6)1

A Gályarab vagy a velenczei rémes éj. Irta Briikl G főzet 25 kr.
(552 7— ! A házasságtörés drámái, társadalmi regény. Irta Montepin X. a füzet 25 kr. Háború krónika a füzet 30 kr.
Pór és mágnás vagy az újkor rabszolgái. Történ, regény.
Irta Dr. Rafael a füzet 25 kr. A Kalóz király és gályarab Marinelli Marino, vagy a ve- • J
lenczei Bertalanéj a füzet 25 kr. Az ördög fia és a három vörös ember. Társadalmi regény.1
Irta Féval Pál a füzet 25 kr. Az ördög asszony vagy az élve eltemetett, a füzet 25 kr. Szuleika a hárem gyöngye, ^agy a Sztambuli fekete leány-, rabló. Irta Brükl G. a füzet 25 kr.
Minden fentebb regényhez 2 — 3 diszes olajnyomatu kép széles aranykeretben a melynek értéke 10—12 frt csekély utánfizetéssel tartozik az utánfizetések minden hátulsó oldalán látható, postai rendelések gyorsan eszközöltetnek.
Továbbá megrendelhetők még ugyanott: Mandl A. Verpfuscht. Polka franc. 50 kr. Münzer II. Im Wiener Genre „ 30 kr. Kaulich I. Jenny Polka franc. 30 kr.
„ Immer Grün Polka-Mazurka 50 kr. , Masken Polka 50 kr.
In voller Wichs. Walzer 90 kr. In der Waldmfihle v 90 kr. Minnellieder - „ 90 kr. Vis a vis Quadrille 80 kr. Münzer H. Reischach. Marsch. 50 kr. Rnslein K. T. Touristen Marsch 60 kr. Mandl A. Csak előre. Marsch. 50 kr. Zimay L. Rhapsodia magyar népdalok felett l frt 20 kr. Tarnóczy M. Eredeti magyar hangok 60 kr. Wolf M. Potpourri aus : die Portraitdame, Komische
Operette 1 frt. 20 kr. Mendelssohn B. Márchen v. d. sehőnen Melusine 4 ms 60 kr. Hochzeitsmarsch 18 kr. „ Rondo Capnccioso 30 kr.
Andante &*Variationen 4 ms. 72 kr. Ruy Blas 30 kr. 6 Kindenstücke 30 kr. Frühlingslied 18 kr. Liszt F. Petőfi szellemének. 80 kr. Ábrányi K. 111-ik magyar ábránd. 1 frt 50 kr. Doppler Ferencz. Ilka 1 frt 50 kr. Bátorfi Horváth kis-komáromi emlék 60 kr.
1000 darab 2 frt 40 kr ;
Dombórnyonyomással mint a mellékelt minta
«> J »
Végre
3000 kőtetból álló
magyar-német
kölcsönköny v tárát
Olvasási dij havanként csak 50 kr.


ranczla ezüst-komposltió.
valódi Christofle-félö systema, mely ősszehasoni tásba sem jöhet a China- ezüsttel.
Osztrák-Magyaroszágban raktárral
egyedül
&
jó hirnevü czége bir. Jelenleg Nagy-Kanizsán, az urodalmi épület, előbb Singer
kereskedésének boltjában. Ezen raktárban az eredeti gyári áron, és pedig 40 százalékkal olcsóbban, mint más kereskedőnél lehet bevásárolni. Sót olcsóbban, mintha Parisból közvetlenül agyárból rendeltetnék meg mert a vitelár, vám és az arany agi« elesik. — (564 1 —•)
A czikkek lajstroma:
Evőeszközözök, burnótszelenczék, halkések, vajtartók, kom-póttálak, kenyér s gyümölcskosarak, ezukortartók, kávés-findzsák, tejkannák, levestálak, gyertyatartók, só-, magyar-bors- s paprika tartók, tányér-kendő gyürük, thea, kávé- s czitrom szűrők, ezukorfogók , zseb-fogpiszkálók , pohár, angol, franczia. bristol, színes és gyászkeretü 100 példány üvegfartók, táloló-tálak, ételmelegitők és sokféle asztalt disres tokban 1 frttól kezdve 2 frtig. * j készülékekre való czikkek.
Látogató-jegyek
f^i
^agy-Kanizsán, nyomatott a kiadó laptulajdonos Wajdits József gyorssajtóján.
.1878. márczius 24-én.
.Y
Jti Y ( TI
Előfizetési ár:
;egész évre . . 8 frt tél évre . . negyed évre . Egy Hzám 10 kr
4
2
Hirdetések
6 hasábos petitaorban 7, másodszor 6 s minden további sorért 5 kr HOLTTÉRBEN
soronként 10 krért vé-
tetnek fel. Kincstári illeték minden »egyes hirdetésért különf
30 kr fiaetendő.
---"
Tizenhetedik évfolyam.


1 A lsp «elletni részét e
r illető közlemények a 7
szerkeaztőbfit.
anyagi részét ílI^tS köalemnnyek pedig a kiadóhoz bérmentve < intéxendök :
NAGY KANIZSA I U ■
Wlsssicahaz.
B^rmentetlen levelek caak ismert munkatár- , a .ktúl fogadtatnak el.
Kéziratok viasza n«m| küldetnek.
j "30 kr fiaetendő. i előbb i ,Z A L A. - S O M O G Y I KOZLÖN Y/
jj .Kanizsaváros helyhatóságának nemkülönben a „n.-kanizsai kereskedelmis íparbank*4, „n.-kanizsai takarékpénztár", a „zalamegyei általános tanítótestület", a n.-kanizsai kisded-neveló egyesület", a „soproni kereskedelmi s iparkamara n.-kanizsaí k&lválasztraánya" s több megyei és városi egyesület hivatalos értesítője.
Ueteukint kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap.
Felhívás előfizetésre!
Az elsó évnegyed e hú végével lejárván, tisztelettel felkérjük mindazokat, kiknek elófizetésök e hó végéig tart, hogy azt mpgujitani szíveskedjenek ideje korán, nehogy a szétküldésben hiány merüljön fel.
Előfizetési ár: apr—jun. évnegyedre . . . 2 frt. apr -szept. félévre . . . 4 . apr —decz. 3 évnegyedre . . 6 „
Nagy-Kanizsa, márczius 23. 1878.
A „ZALAI KÖZLÖNY" kiadó hivatala.
Wajdits József könyvkereskedése.
A sajtószabadság.
Márczius 1.O-ére.
Nagy nap van ma, midón e sorokat írjuk. Harmincz éve annak, hogy a sajtószabadság első gyümölcse napvilágot látott. Harmincz éve, hogy nemzetünk szabadságának védelmére kelt, hogy késznek nyilatkozott a haza. a szabadság, a királyért vérét ontani. Nagy nap. nagy esztendő vala az, sokat hibáztunk, sokat akartunk; de a mit akartunk, az oly szent, oly nemes vala, hogy midőn nemzetünkben a tullelkesedés, a vak önhittség lecsendesült, hogy ma is harczra szállnánk érette. Mert a mit akkor akaránk, nem volt más, mint nemzetiségünk s emberi jogainknak épségben tartása. Csak a mod .melylyel azt elérni akarók, az vala elhibázva. De ki ne hibázott volt az 1848. esztendőben; hisz a hiba abban az évben oly emberi vala. Midón majdnem egész Európa lángolt, hazánk a lelkesülés, a nagy-
eszmék hazája, nyugodt nem maradhatott. És most 30 óv után véres könyeket sírnánk, ha akkor, midón Európában a népek moraja, zeneként hangzott, s a lelkesülés lángja szövétnek gyanánt égett, rémes világot! vetve az ágyuk bömbölése, a kardok süni csattanásai közé, mond, sirni kellene, ha akkor nem lelkesült volna hazánk.
A véres dráma lejátszva, leégett városok s falvak újra felépülve vannak; a honfiak csontjai fölött fü zöldéi, a but, ha nem is öröm, de nyugodtság váltotta föl — s mi kegyelettel nézünk vissza e nagy napon. a még nagyobb esztendőre.
Harmincz év hosszú idó egy emberi életben; kik mint felnőttek éltek, nagy részben sirba szállottak, kik akkor gyermekek, vagy ifjak valának férfiakká váltak ; de bár a még élő aggok s az »ifjak érzése között nagy különbség van ; még is egyben érzésük e nagy napon találkozik, hogy egy könnyet sirnak szabadságunk mártyrjai fölött, és egy sóhajt, s egy hó imát küldenek a menybe az édes haza boldogsága s fel-virulásáért.
És ha sok 30 év egy ember életében ; kevés egy nemzet életében; oly kevés, hogy nem lehet várni, miszerint a vetett mag gyümölcslé fejlődjék. Ne csodáljuk tehát, hogy mind az, mit akkor akaránk, miért patak gyanánt folyt a drága honfivér, mind nem teljesült; ne csüggedjünk, reményt ne veszítsünk, nézzünk önbizalommal, mert nemzeti életünkben ez főszerepet játszik, — a jövő elé és teljesülni fog, teljesülni kell mind annak, miért hazánk jobbjai vérüket áldozák.
De nézzünk egy példát a múltból,
hogy reményt szivjunk, látva egy-egy gyümölcs vagy mag fejlődését.
Szóljunk a sajtószabadságról !
Minden hatalomnak kell, hogy ellenhatalma legyen, ha nem akarjuk, hogy a. természetes rend meggátoltassék. Az embernek, illetve az emberi vágyaknak termé-szetiségükben, ellenhatalma, a kar erőssége vala, a zsarnokság hatalma ellen a törvény jött létre — de mi a törvénynek ellenhatalma? Mondják tán a nép? Oh nem, ez nem lehet, mert a nép egy szerfeletti ruganyos testhez hasonlít, mely nagy nyomást bir ki; delegyen e nyomás, egy cseppnyivel több. visszalök ; de akkor dönt s ront, emészt és pusztit. nem törődve azzal, ha önmaga is elenvész; hasonlít akkor a mesebeli lénv-hez, mely öntestét emészti fel.
Mi legyen tehát a törvény ellenhatalma, mi legyen e fontos, nagy horderejű faktor; nem más, mint a sajtó.
Az iró azon ember, ki őrködik a nemzet jogai fölött; ki a hatalmasok tulcsap-kodásai ellen védő fal gyanánt áll.
Az irónak ily szent, ily nemes missió jutva, felelőssége oly nagy, hogy majdnem sok egyes embereknek. Ebből aztán köny-nyen kitalálhatjuk, hogy miért nem tűrték sok államban a szabad sajtót; főleg, ha egy-egy zsarnoknak alkalmatlanná is vált. Megfujtották a sajtószabadságot; eb gyanánt lánczra verték az irót, kezeit megkötve, gondolatit lebilincselve a censura által.
Joggal tették-e ezt?
Mindannyian, még a legnagyobb zsarnok is, nem mondhatott mást, mint: „A gondolat szabad" de tevék hozzá, mihelyt a gondolat kimondva, vagy leirva van, akkor megszűnt már gondolat lenni. Szép
okoskodás, ha ebből azt akarják kifejteni, hogy az irott, vagy mondott gondolat okvetlen vizsgálat, hatósági vizsgálat alá tartozik. Hasonlitna ez ahhoz, ha valakinek nagy pénzösszeget adnánk, de kikötve, hogy semminemű rendelkezési joga nincs. Minek a gondolat, ha nem szabad többé, gondolattá maradnia. A szellem eltompulna, az ember állattá fajulna.
A gondolatnak szabad kifej ezhetése, a beszéd, s irás szabadság az emberi jogok közé tartozik.
Nem akarjuk ezzel mondani, hogy korlátlan szabadság ez, oh nem, mert jól tudjuk, hogy a mily jóltevő, ép oly rontó hatalommá fajulhat ez.
De mi legyen a korlát ?
Némelyek azt mondják, hogy mind az sajtó alá bocsájtható: mi. nem állam, vallás s erkölcs ellenes. De mi ellenes? Mások azt állítják, mindenki irhát a mit akar, ha csak a felelősséget elvállalja. De késó már akkor lelelósség alá venni, ha a hiba már megtörtént s következményei már mutatkoztak is.
Kell tehát egy észszerű sajtótörvénynek lenni.
r-
Ki ne tudná Richelieu szavát, ki álli-
t r* ''
tá, hogy bár ki ellen sajtópört indíthat, ki öt szavat ir 1$. Valaki erre azt felelte: „Kettő s egy az három." — „Boldogtalan! — kiállta a nagy államférfi — ön a háromszentségben kétkedik; fogságba önnel."
A sajtó ily elcsavarhatása daczára, nem történt hazánkban egy jogtalan elitélés sem. .Ezt büszkeséggel mondhatjuk elj biztos jele, hogy a szabadság nálunk meghonosult.
TÁRCZA.
Jó az isten ....
Jó aa Isten! — addig ia,
Mig a föltámadás jönne:
Ád ő itt feltámadhat;
Nem a csontok fölkelését,
Porhadó test ébredését,
Ah I nem. mút — egészen mást ''
Itt a lélek ébred, kél; Sejthető csak átmenése, Mint egy csöndes légvonat, Mint a húrok halk rezgés«, Mint at alv''í szívverése : L''gy vonul a légen át
Ámdo ezt uem érsi meg, Caak a ki szeret valóban,
Kinek lelke úgy remeg : Mint a húrok halk rezgése, Mint az alvó szívverése, Csak nz lát föltámadást
MAJTHÉNYI FLÓRA.
Az egészséges lakház.
Irta s a nagy-kanizsai „Társas-kör''-ben felolvasta
Dr. Schreyer Lajos.
Igen tisztelt hallgatók ! Ugy biaz^n : nem hibaztam, midőc mai előadásom tárgyául az egészségéé iakház»t választottam ; mert ezen toa-tos napi kérdés nenactak az orvost mint egészségi tanácsadót, nemcsak az építészt érdekli, kinek azakmájába vág; hanem általában minden gondolkozó ember érdekeltségét érdemli; mert kétségtelen; miszerint a kényelmes és tgetzségea lakás nemcsak egyes emberek egész-
ségének egyik alapfeltétele, hanem va''atne.y nép műveltségének éa jólétének legbiztosabb mutatója. A művelődés történetebői lathatjuk, hogy minél nagyobb volt valamely nemzet jóléte é« műveltsége, annál nagyobb gondot tor-ditott a nyilvános és mngány házak kényelmére és :ulzás nélkül muu dhatni, hogy az emberi ség haladása egyenes lépést tart lakása kényelmével; — nem akarok az ősemberekről beszélni, kik barlangokban laktak, sem a még létező vad népekről, kik szabad ég alatt vagy föld alatti kunyhókban tartózkodnak, a ván dorló és vadász néptörzsekről, kik mint még most is a vándorczigányok sátrakban laktak hanem inkább ha azon nemzeteket veszszűk tekin tetbe, kiknek magas műveltségi fokáról a régi emiékek tanúskodnak . azt találjuk, hogy a lakhár. hü képe volt ezen népek szellemi képességének és hogy már az ókorban a művelődést képviselő népt-k. mint az egyptomiak, továbbá a görögök, a rómaiak nemcsak nagyszerű és igen díszes nyilvános épületeket építettek ; hanem a magánlakások bau .s kényelmes berendezést ismertek, — a mint ezt részint ábrák és leírások, de leginkább a Pompeji és Herculunum kiásatásánál talált maradványokból kitetszik.
Az egyptomi Ukház régi ábrák szerint emeletes volt, a házfödelek verandával ellát-vák, a babyloni lakhá* kicsiny volt kúpalakú tetővel, a görögök és romaiak lakháza az ut-czára egyszerű kopasz és ablaktalan volt. de belül annál csinosabb és barátságosabb.
A pompejii kiásatásoknál ilyen háznak, melynek képét itt tisztelt elnök ur szivessege folytán bemutatni van szerencsém, rendesen két udvara volt, az eíső az üzlet, a cselédség, az
idegenekkel való érintkezésre volt berendezve — a másik udvarban a tulajdouképi lakház a család belső szentélyét képezé. A szobák az udvarra nyiltak, mely oszlopokkal volt körülvéve, az udvar közepén virágok, ugrókut, viz-medencze — minden háznak volt külön vízvezetéke, fürdője és elvezető csatornája. A hálószobák kicsinyek, de a nappali szobák tágasak és rendesen vagy lepedők, vagy szőnyegek képezték egy oldalukat. Ezen termek padlója gyönyörű mozaik volt, ¿nig a falakat vidám tárgyú freskók fedtek. Ilyen volt ezred évek előtt a lakház Pompejiben és mindenütt, hol görög és romai művelődés terjeszkedett.
A középkorban a folytonos hóditóéa irtó háborúk következtében — mikor s művelődés nem haladt, előre hauem visszament; a szegény nép nyomorult kunyhókban lakott, mig a jó módúak biztonság kedvéért erősségek és várakba vonultak vissza, hol hiányzottá világosság, a tisztaság a jó ivó-viz, mi által akkor pusz-ti tó járványok a pestis, fekete halál támadtak.
Azujabb korban amelyben a műveltség és emberiség terén jelentékeny haladást tettek, a lakásokra mindenütt nagobb figyelmet kezdenek fordítni, különösen Angolországban, mely ország, más tekintetben is a többi európai álla mokat fölülmúlja. Utt még a köznép házai is rendesen legalább egy emeletesek, szárazak, tág ajtók és ablakokkal, világosak és jól szellőztethetek. Minden ház rendesen egy család nak lakása, a szobában nem hiányzik a kandalló, a kandallóban a pattogó tűz. a tűzön a gőzölgő thea-főző kanna, az egész kényelem éa otthoniasságnak képe. A gazdagabbak lakásai ugyanoly Berendezéssel bírnak, és hallatlan do-
log még az óriási Londouban is, hogy egy épületben egy családnál több lakjék.
A házakban rendes dolog a jó vizveze-tós, a fürdő, a water closet stb. — a ház mellett, vagy a szabadon álló ház körül gyakori a virágos kertecske.
Ilyen szabadon álló csinos házakat és pedig jó hosszú házsorokat volt alkalmam Grácz uj városrészében látni, más városok ban ia elvétve ; de inkább a városokon kivül — mint Budapest és Bécs kornyékében, de a városok közepében már inkább kaszárnya szerű házaki kert és udvar nélkül láthatók.''
Kétségtelen, hogy ott, hol a lakház ké nyelmes és egészséges, hol ezen kedvező feltételek következtében a jókedv és egészség uralkodnak, a családtagok szívesen otthon maradnak és a családi élet legszebb alakjában mutatkozik : ellenben midőn a lakás szük éa egészségtelen, a családtagok összezsúfoltak és betegesek, ott nem igen szívesen időznek és hozzá azoknak a füsttel telt kávéházak és korcsmákban szórakozást keresni; hogy pedig ez ismét mennyi idő és munkaveszteséggel van összekötve és a közjólét és erkölcsiségre hátrányos, azt bővebben szükségtelen kitejteni.
Nálunk, midőn már annyira haladtunk, hogy nyilvános épületek épitéséuél a közegészségi szabályokra már némi figyelmet forditnak, esetleg szakértő orvosok tanacsát kikérik; addig sajnálattal látjuk, hogy a magányzó — ritka eseteket kivéve — háza építésénél és lakása b-osztáaánál, nem annyira egészségi szempontból indul ki, mint olykor szokásból ugy épit, mint öregapja épített; némelyek inkább az olcsóságra néznek, mások legtöbb figyelmet a külső csínra fordítanak; kik pedig bérházakat
tizenhetedik évfolyam
ZALAI KÖZLÖNY.
MRCZIS 2-én. 187.
A hála szavait rebegjük tehát azon férfiaknak, kik a sajtószabadság alapítói lettek hazánkban, néktek köszdajdk a szibad-
ságot, a zsarnokság alóli felmentést. Legyen áldva emléktek!
De a sajtó h i v a t á s é;* nem csak ellenőrzői, hanem tanitói is, mert a sajtónak nem csak megtámadni, hanem teremleni s létre hozni is kell. Mert mi sem könnyebb a kritikánál; a korcsmák minden asztalánál lehet ezt hallani, a sajtó ha egyrészt az okadatolt kritikát üzi, más részt ranitania keli, hogy egykor valóban szabaddá legyen hazánk.
Hogyan áll e tekintetben a sajtó hazánkban? s minő viszonyban áll hozzá a sajtó szabadság?
Átlag véve mondhatjuk, hogy kielégítő; a mennyiben a sajtó oly irói kezekben van, kik nemes hivatásukat felfogták ; de sajnos, a nemes növényzet közé mindig gaz is vetemedik, iró körben, ily gazt képez a ponyvairodalom.
Rut önérdek, nyerészkedés vágy szülte e kártékony kinövést, mely sajnos, leginkább a nép közé fészkelte magát, ott butítva működik.
Ha a sajtószabadság ezen gyümölcsét nézzük, akkor majdnem kétségbe ^ve, kiáltjuk: „hiába folyt a véfc, hiába haltak hazánk ezrei; csontjaik s vérükből hazánkra üdv nem fakad ; mert tudatlan nép szabad nem lehet.4
El tehát a ponyvairoda 1 o m m a 1!
A sajtószabadság annyira nem ter-jedhet, hogy egy állam nézze, miszerint azt, mit ó iskolákban oly tetemes áldozat mellett létre hoz, egy nyomda tönkre tegye, megsemmisítse, tudatlan firkálok, írókat megszégyenitsenek; elcsüggeseszenek.
Minden szabadság, melynek korlátai nincsenek ártalmassá válik.
Szabadságunk, sajtószabadságunk 30 évfordulóját szebb, nemesb tettel nem ünnepelhetnénk meg, mintha a ponyvairodalom ellen törvényt alkotnának, mert joga a kötelessége minden államnak eltávolítani, tönkre tenni mindazt, mi kárára van.
Hogyan tehetnénk ezt, anélkül, hogy a sajtószabadságot megsértenók, tán visz-szatérünk még erre ?
LÖB IGNÁCZ.
jövedelmi forrás nyerése ciéljából építtetnek, azok épen jövedelmük szaporítására, minden más czél figyelmen kívül hagyásával építenek, és így az egészségtan szabályainak tökéletesen megfelelő magán lakások a ritkaságok közé tartósnak.
r
Ha tisztelt hallgatók egysser kikísérnének falusi kirándulásaimban — p. o. falahelyen olykor még jómódú gazdáknál is legtöbb lakás egy szobából áll, melyben gyakran 5—10 személy, ifjú, öreg, fi és leány, ember és állat, tyúk, liba, kutya, macska és malacz tartózkodnak, e mellett esen hásak alacsonyak, ablakaik kicsinyek, és így nem csoda, hogy ott a levegő tisztátalan és dohot; képzeljük, hogy ilyen családban beteg, sokszor járvány alkalmával, több beteg egy »serre előfordul; — emlékszem, midőn himlő járvány alkalmával három gyermeket találtam egy ágyban és pedig egy himlós gyermeket két egészségessel, — hogy télen erősen fűtenek, és meghűléstől félvén, az ablakokat soha sem nyitják, képzelhetni milyen levegőt szívnak lakói, és hogy ilyen lakások különösen alkalmasok a ragályos betegségek terjesztésére.
Nem kevésbé egészségtelenek s uagy városokban divatozó pincse lakások, melyekben Budapesten 20,000 ember tengődik; — ezek ugyan nálunk ritkák; tudtomra Nagy-Kanizsán csak egyetlen egy hásban van ilyen rendőrellenes pincselakás, de annál gyakrabban találunk még istállónak sem alkalmas udvari épületekben, többnyire egy szobából, vagy inkább kamrából álló lakásokat, hol számos családtag összezsúfolva tartózkodik, hol azonkívül fősnek, mosnak és ruhát szárítanak, hol az eső a födélén becsöpög, az ablakok homályosak, a tti piszok és füsttől szürke; — es szomorú kép de nem túlzás, mert Upaaztalás-ból beszélek. A vagyonosabb ossUlyaál ismét nem ritka, bogj csakugyan több szobából álló lakás felett rendelkeznek, de ason hibába esnek,
Ültessünk fákat t
; Több évek óta minden alkalommal sür-
getem N.Kanizsa városának megfelelő ízül letétek általi díszítését és még eddig nem találkozott számba vehető ellenfelem a ki bebizonyította volna, hogy a faültetés ralamikép haszontalan, vagy kellemetlen, vagy kttltzéges, vsgy káros lehetne; annál inkább sajnálom és csudálom, hogy évenkinti felszóllslásom kiállté szó a pusztában, mely elhangzik eredmény nélkül.
Egy esek itt ott ültetnek ugyan fát házaik előtt s ez által mutatják, hogy pártolói az ügynek, — de az ily elszórt terv nélküli mü ködés nagyon kevéssé szolgál a város díszére, mert hol a fák kicsiny és beteges mivolta, hol az ültetés és ápolás czélszerütlensége a sorok hézagosságát vonja maga után, hol viszont a fasor szabályos, egyenes vagy isépen görbülő vonala bagyatik figyelmen kivül és majd igen sűrűen, majd felette ritkán helyeztetnek el az egyes fák.
A várót hatóságilag is ültetett ugyan fákat a főtéren és a Csengery utcsa egyik szakaszában, de oly kevés és oly kicsiny fákat, hogy esek inkább tsegénységünket mint erélyes törekvésünket a város csinositása iránt bizonyítják.
Pedig hiába emlegetjük, mégit haladt Kanizsa városa 10 év óta, ha a faültetés álul egyedül elérhető általános csínosodás dolgában hátra maradunk. Az, hogy néhány utczát kiköveztek és a hajdani híres tárt, valahogy sikerült elfojtani még nem várót tzépitéa ; a nyitott csatornák beboltozáaa, egy két uj utcza nyitása, néhány nagyobb ház felépülése mind még csak kezdetét képezi a csinosodásnak, mely kezdeten más városok már régen tul haladtak; mindezek szükséges dolgok, melyek szépsége vajmi kevésből áll és legkevésbé sem gyönyörködtető, ha hozzá gondoljuk milyen drágán van az megfizetve.
Ha valaki egy táncztermet épít és aztán vígalmat akar rendezni: nemde kifényesítteti a padlót és képekkel, tükrökkel, zöld ágakkal díszíti a falakat és függönyöket illeszt a nyílásokba ? mert világot dolog, hogy ily olcsó díszlet nélkül a terem még akkor sem otthoniss ha különben szépen meg van építve. Városunk egy ily terem, melyen a díszítés annál it kívánatosabb volna, mivel eredetileg minden islés nélkül épült és sok nem szép szeg, luk, ferdeség és kopottság van rajta, melyat palástolni kellene és lehetne olscóáron zöld ágakkal, faültetés álul.
Bátorkodtam ez ügyben ujabban a városi kösgyülésen is felszólalni t azon vigasztsió felvilágosítást nyertem, hogy a faültetések eszközlésére már 1876. évi november 25-én lett egy bizotmány kiküldve, még pedig a városi ügyéss, mérnők, erdéss, kapiUny és kertész urak személyében, hogy ültetni való fa van-e készletben, szt csak hallomás uUn tudom, hogy annyi van, misserint s városéi is ád belőle, hogy azonban maga a város mit akar az idén
hogy a tágasabb ssobákat, as ugy nevezett látogató vagy parádés ssobát, majdnem az egész esztendőn át üresen hagyják, és kizáró lagosan szük és többnyire az udvarra vagy szemét gödörre néző háló vagy gyermek szobákban Urtóskodnak.
A földszinti lakások nálunk többnyire alscsonysk és nedvesek, ugy hogy a bútorokon és ruhákon penész rakódik le.
Valaki azt fogja mondani, hiszen ez mind nsm uj, azt mindenki tudja, hogy ilyen lakások egészségtelenek. Igenis az mindenki tudja, de csak addig, míg érdekével össze nem ütközik, gondolja magában: hiszen olyan lakásokbtn már őseink megöregedtek; igy tehát még tem lehetnek annyira egészségtelenek; vannak ugyan oly erős tesulkatok, melyek mindezsn hátrányokkal dacsolnak, sőt földalatti börtönökben is megvénültek már emberek, de végül a káros hatás nem marad ki, különösen gyengébb slkatu gyermekek és nőknél ; idővel különféle bajok: görtvélykór, köszvény, gumőkór fejlődnek ki ét járványos betegségeknél ilyen lakásokban legnagyobb izokott lenni a bete-keskedét és halábzás.
Azzal, hogy az ember maga egészséges lakást szeres magának, némileg ugyan, de nem egészes segített a bajon ; mert mit használ, hogy saját kása nem ssenved ezen hátrányokban, midőn a szomszéd házbsn a betegség kitör és ragály ossága által házunkba is átterjed. Ezsel éppen ugy vagyank, mint a tűzveszélyes zsuppot házakkal; mit használ ha házunk téglával födött, midőn a gyúlékony anyagból ké-tzült szomszéd viskóból s tüz átterjedvén azt is eleméssti. Ennélfogvs minden gondolkodó emberre nézve az egészséges lakások kérdése kös vetlen, vagy közvetve igen fontos életkérdés.
Melyek tehát as egészséges ház kellékei ? Mintán s levegőben — hacsak légvárakat épi teni nem akarunk — nem építhetünk, (pedig as építésnek esen neme olcsósága álul igen ked-
I Ültetni, arról nem kapUm felvilágosítást: azért j is félek, hogy ismét egy Uvsazt mulasztunk. Polgártársaim az idő drága I ne hagyjak elmúlni tétlenül! a fiaültetés a legolcsóbb ás legháladatosabb dolog, óhajtjuk azt mindnyájan, tehát lássunk hozzá erélyesen! Ne várjunk, ne halogassunk, tegye meg mindenki a mi tőle tellik é« a mi magányosoktól nem várhaté, sst intézte el a városi hatóság, hogy emlékét áldással emlegethesse ss utókor!
HENCZ ANTAL.
Jegyzőkönyv,
a nngy-kanizsai általános ipartársrdat választmányának 1878. évi márczius hó 9-én tartott rendkívüli üléséről.
Jelenvoltak :
Elnök: Kápli Antal, ügyész: Lengyel Lajos, a választmányi tagok kösül: Kollarits János, Benczik József, Kocsit Ferencz, Koronya Gergely, Dávid János, Muraközy Lajos, Weinberger Zzigmond, Szommer Károly, Sallér Lajos, Schável János, Hartmann Ignács, Cte-mits Károly, Topolíts József, Nagy Károly, Földy Ferencz, Kopfmahler Károly, Vaas Károly, Weber Mihály, Bartos János, Engel Adolf és Szélig AnUl vendéglős ursk.
Elnök.''Kápli Antal Üdvözölvén a megjelent tagokat, figyelmeztetvén őket a mai gyűlés tárgyai fontosságára, a gy ülést megnyitja.
Tárgyai.
1. A bálrendező bizottság pénztárnoka bemutatja számadását, s számadás megvizsgáltatván ebből kitűnt, hogy a bevétel: 149 frt 20 kr. a kiadás 63 frt 80 kr. így a nagykanizsai ált. ipartársulat szegényebb tagjai felsegély esésére az ez évi márczius hó 2 án tartott tánczvigalom 85 frt 40 krt. eredményezett.
Választmány a bemutatott számadást jóvá hagyja, pénztárnokot a további felelősségtől felmenti; a bálrendező bizottságnak pedig fársdhatlan buzgó működéséért köszönet nyilvánítását jelenti azon reménye kapcsában, miszerint ily nemű tisztségüket adandó alkalommal felajánlani szívesek leendnek társulatunk előnyére.
2. Elnöklő: Kápli Antal kérdést intés a válasstmányhoz, hogy vájjon az első pontban felmuUtott 85 frt 40 kr. titsta jövedelem, mint alaptőke mikép kamatoslassék ?
E tárgy hosszas viUrs adott alkalmat, azonban a választmány sbban állapodott meg, hogy a nevezett tőke kamatozás végett „A nagy-kanizsai ált. iparUrsulat" csimen a helybeli Ukarék-pénztárak egyikébe helyeztessék el.
3. Elnök figyelmesteti a választmányt, misserint a közgyűlésen oly fontos ügyek leesnek tárgyalandók, melyek a közgyűlés napjának mielőbbi meghaUrozását égetően sürgetik.
Közgyűlést a választmány egyhangúlag
veit,) mindenek előtt szükséges, hogy azon telek, ováépiteni akarunk —egészséges legyen. Erre pedig szükséges, hogy azon telek vagy talaj rothadási anyagoktól ment legyen ; régi házak lebontásánál és pincze ásatásoknál sokszor azt veszssük észre, hogy s föld bizonyos mélységig fekete szinü és porhanyós, — világos jeléül snnak, hogy ott valaha rothadás jött létre, hogy oda többnyire árnyékssékek, csatornák tartalma átszivárgott, ilyen talaj mint hu-mus termésre igen jó, de ha ezen Ulajra építünk, akkor ez oka lehet annak, hogy as épített ház fennállás* óta egészségtelen marad.
Esen rothadási snyagokkal telt Ulaj kétféleképen gyakorolhat káros behatást a ben-lakókra; — először az álul, hogy a kuti víz, mely a szennyezett talajon keresstül szivárog, szintén ssennyss less; pedig a szerves snyagokkal tiasUulan vis valóságos méreg és U-pasztalatok szerint különösen alkalmas a ty-phuss ragályát terjeszteni.
De más módon is károsan hathat a szeny • nyes talaj a felette lakóra — legújabb időkben kísérletek által bebizonyitutott, hogy a föld felső rétegeiben bizonyos mennyiségű légnem van jelen, mely folytonos mozgásban ki-áramlik és időnkint eltölti as udvarok, utczák
— különösen a lakszobák légkörét. A talajlég tehát, ha szennyes ulsjbél ered, rothadó anyagokat vesz fel, melyek álul megfertőzteti ast, ki ezen levegőt bessivja.
Hogy a talajlég csakugyan a házakba hat, onnan is kiderül, hogy télen nagy városok bsn olykor a föld alatt a gázvilágitasi csövek megrepedvén, a gáz a földön keresztül a szobákba ömlött, mi álul ssénköneny gáz általi halállal is végződő mérgezések jöttek létre. Legközelebb néhány hete annak, hogy ilyen eset Pécs városában fordult eiő. Ha tékát látjuk, hogy ason talajon veszélyes építeni, mely rothadási anyagoktól szennyes, akkor legjobban teesssük,
— ha válogatni tudunk, — hogy ason halyen ns
folyó évi márczius hó 24-én d. u. 2 órára határozza megtartatni, miről a tagok meghívókon értssitendők.
Felvétetett Kmf.
Jegy este: JUHÁSZ PÉTER, tárául «ti jegyző.
KÁPLI ANTAL,
alelnök.
Helyi hírek.
— Ö felsége megengedte, hogy dr. Kádas Rudolf premontrei rendi kanonok, kir. tanácsos és győrUnkerületi kir. főigazgató állandó nyugalomba helyeztessék. A népnevelés e lelkes bsjnokát őszinte tiszteletérzetünk kiséri nyugalomba lépése alkalmával; ki annyi nemest és szépet tett a népnevelés terén, annak emléke áldott!
— A páritl világtárlat látogatása czél -jából már alakulnak az utazást rendező bizottságok, eddig a legolcsóbb s legelőnyösebbnek mutatkozik az, mely május 16-án esti 9 órakor indul Bécsből. A jegy oda és visssa I. oszt. 85 frt. II. oszt. 60 frt. és III. oszt. 40 frt. A váltott jegy 30 uapig érvényes. A menet zártkörű, de visszajövet tetszés szerint idóshetni Nancy, Straszburg, Carlsruhe, Stuttgart, Mün chen és Linsben. Van oly menetjegy is, mely-lyel 14 napi teljes ellátás van Párisban, ára összesen 150 frt. Ily jegybirtokos fele áron látogsthatja a párisi össses szinhásakat tat. Egyébként e lapok tserkesztője is kiutazván, bővebb felvilágosítással lapunk tisztelt előfizetőinek készséggel ssolgál.
— Hymen. Pollák Ignács ur Zala-Szt.-Qróthról f. hó 20 án jegyet váJtott városunk egyik kiválóbb szépsége, Pollák Jakab helybe-lyi kereskedő ur leányával. Boldogság ez nj frigyre ! S. S.
— Az ixr. farnavg <Turim) <*z idén i<* élénken folyt le, támogatva gyönyörű szép es ték által. — Főtéreinket már korán roppant néptömegek töltötték be, a melyeken szép szám mai felszínre kerülő álarczosok cssk nagy nehezen bírtak keresztül menekülhetni. — Az ilyenkor régi szokásként dívó hási-soiréek mindinkább apadó félbe látszanak lenni. A jó kedv lassankint tért vészit, űzőbe vette az általános kritikus helyzet komolysága. S. S.
— Tilt volt mult szerdán délután Hor váth Szent-Miklóson t ha a nagy-kanizsai de-rék tűzoltóság, élükön Hencz Antal parancsnokukkal ideje korán ki nem sietnek, ment-hetlenül leég fele község, igy a roppant nagy szélben 22 épület esett marulékul. A tüz keletkezését kenyérsütés melletti vétkes gondatlan-tágból eredtnek mondják.
— 8vert Gyula gordonka müvéts é« Grünfeid Alfréd songora művész urak hangversenyének mötorosata, mely f. hó 31-én a városház nagytermében tarUtik meg a következő: 1. „Változatok," zongora és gordonkára Mendelsohntól Grünfeid és de Svert urak. 2. a) „Serenade," de Sverttől b) „Lestoq ábránd,* Sservaistől, Svert Gyula ur. 3. a) ,An-
épitsüok. vsgy pedig, ha más hely nem áll rendelkezésünkre, akkor legalább a szennyes talajt lehetőleg mélyen ki kell ásni és helyét tiszta földdel kitölteni. Fontos továbbá a ulaj fekvése; mioél magasabban fekszik, annál szárazabb ét minél kisebb fokban lép fel a rothadás benne; városunkban is tapasstalbatjuk, hogy a magasabb fekvő várót részekben az egészségi állapot sokkal kedvezőbb, mint » mélyen fekvő utczákban. Ha tehát választani tudunk, válaszszuk a ház építésre a magasab ban fekvő telket.
Továbbá ha válaszUni tudjuk a telket, vsgy más aksdályok nem tiltják, czéltzerü, hogy a ház homlokzaU inkább kelet ét délnek, mint éjszak és nyugatnak legyen irányozva, amennyiben a reggeli nap sugarak nyáron nem anyira melegítik a ssobát mint a déluUni meleg, és télen az éjssaki szél a legzordonabb és leghidegebb.
Hs már a telek es egészségtani szabályoknak megfelel, kérdés milyen házat épít sünk?Nagy házat vagy kicsinyt, mely épen egy családnak megfelel. Már inkább as utolsó bir előnynyel, a nagy házakban — levonva azon kellemetlenség, hogy a czivódás olykor a legjobb akaratul éa türelemmel ki nem kerülhető, legyen a házban csak egy czivakodó — pletykálkodó egyéniség; — hogy ilyen asszonyok is lehetnének, azt mondanunk nem szabad — azonkívül sokszor hiában Urtjuk tisztán lakásunkat, ha a szomszéd a tisztasággal nem törődik; de legnagyobb veszélylyel járó dolog, hogy ragályos betegségek kitörésénél, — vegyük styphust, diphteritist nem tudjuk családunkat egészen elkülöníteni; mert ha mi is távol maradunk ilyen betegektől, mégis a cselédek álul, vagy más ezer és ezer uton a betegség átszivárog lakásunkba, — míg ha külön házban magunk lakunk, ettől nem keli annyira félnünk. (FolyUtása köv.)
tizenhetedik évfolyam.
ZALAI KÖZLÖNY.
MARCZTUS 34-én. 1878-
*
d»nte/ F. Dur Beethoventói b) „Qavotte," Bach tói c) „Lutzov''s vad vakraerő vadászata," K.alaktól Grünfeld ur 4, Kettős dal, „Fauszt" etimfi dalmű első felvonásából Gounodtól,
éneklik: Biachitsky éa Eckatein urak. 5. a) ,Andante religioso." Servaistől b) .Ali'' Unga-reae " Schuberttúl de Svert ur 6. a) „Gavotte,*
Silastól b) „Nocturn,* F. Moll Chopintói c) Margaratha a rokkán." Schubert Liszttől d) Katona induló," Schubert TaussigtőlUrünfeld ur. Jegyek előre válthatók Práger Béla ur „yógysxertérában éa este a pénztárnál Helyárak: borszék 1 -só aur 2 frt., — második éa harmadik s0r i frt 50 kr., — Zártszék é* karzat 1 frt. ___ poldszint 60 kr. Kezdete 8 órakor.
— Mult szerdán e hó 20-án tartotta me£ az I- nagy-kanizsai kereakedelmi itjak önképző egylete a „Korona" szálloda nagy termében táncz-füzérkéjét, melyet könyvtára jrvarapitására rendezett. E mulatság, m*Iy jó-t''ormáu az évad tánczvi^almai utóőreét képezé helyünkben, még egyszer, és igazán bájos fényben varázslá elénk az alig múlt farsang vigéle-tét, nem egy ifjú kebelben ebredhetetta kissé nevetséges és szülőket kétségbe döntő óhaj, hopy : .Bár csak mindig faraang volna." Hölgyvilágunk ámbár nem volt dúsan képviselve, de álhit kivánni hagyott hátra a ^uanútáa, azt gazdagon rápotlá a qualitáa, éa tKre«kf<ielrni ifjúságunk, melynek e két arány megfontolása szokott dolog, örvendett a jó „gescbkft" en Valóban netn gondolhatunk gyönyörűbb collectiót szőke éa holló fürtöknek, szikrázó bogárazemeknek éa azeode nerelmi czillagoknak. a hozzá való mennyei fcl»kokkal, mint a melyet a szerencaéa jelen-voltak élvezetére öaszecaoportozott egy édes véletlen. — A táncz, mely Kovára Gábor jeles leDeksrn kiaériete mellett a legvidorr.bb kedv-ve! Ejtetett, csak pittymálláskor vett véget. A tuita eredmény a mai viszonyokhoz képest kielégítő volt; a fel ül fizetések is meglehetős nMieg''íCskét képviselnek, és a nemes lelkű adakozókon kiwil. még Szigritz „Korona** veüdéglős ur íb teljes dicséretet érdeme], mely termét önként, és bérkövetelés nélkül átengedte az egyletnek. Kaufmann Béla.
— Változások a veszprémi egyházmegyében. Koioaváry Ferencz, Pápa kerületi, Menyhárt István, Següsd kerületi, Jakab Ká roly pedig Füred kerületi esperesekké lettek. Sakladányi József, szápéri plébános, paloznaki, Adám János, buesáki káplány, marczali, Szíjártó János, kéthelyi káplány, kercseligeti, Matkuvica Antal, mernyei káplán, nyárádi, Néger Ágoston, egri megyei áldozár, pápai plébáuos-aá neveztettek ki. Fülöp Antal, gyalakeszi káplány, Tomajrt, Vörös János Tomajról, Keazibe Fekete Gergely Marczaliból, Kéthelyre, Jak Józset Leagyel Tó''iból, Marczaliba , Szanyi József Szeni-Békal járói, Lengyel-Tótiba, Bog-nár Károly Káptalantótiból, Buaaákba, Vajda János Felső Örsről, Káptalantótiba, Szíjártó Károly PsWnakról, Felső Örsre, Kálmán Józset ujmisés pedig Szent Békaljára küldettek káplanyokul.
— Gyászisteni tisztelet tartatott szerdán folyó hó 20 án Keszthelyen a rom. kath. templomban Ferencz Károly főherczeg ü fen-aégeért, melyen a cs. kir. 4*ik huszár-ezred tisztikara, a közigazgatási szolga bíróság, a városi hatóság, a gymnasium tanárikara és tanulóifjúsága, a polgári felső nép és elemi iskolák tanitókara és tanulóifjúsága voltak jalen. A közönség nem tadjuk mi okból csak kevés számmal volt jelen.
-- Bellntinczról irjftk nekünk: Vidékünkön is végre a hoaszti téli időt kellemes tavaszi napok váltották fvl, utaink azonban na^v részt még roszak, a megyei utakat sem véve ki, de hát nem is csoda mikor a megyi küzmunkaeríj oda is fordittatik, a hová nem kellene. — Ugyanis Bellatinczon a lendva-re^edei útvonalban mintegy kétszáz öl hosszú, rendszerént mindég rósz karban létező, valóságos állatkinzó magán vámos ul vezet keresztül, és minthogy híd sincs rajta, melynek csinál-tatása a fentartása a vámtulajdonosáriHk költségébe kerülne, tehát nincs értelme, hogy minek a fejébe szedetik a vám, következve nem is egyébb az, mint szabadalmazott kizsebelése azoknak, kik emez uton járni kénytelenek. — Különben ily eset több is van Magyarországon, legközelebb Dobronakou is. — Ezen telette sajnos helyzetet végre a mi derék szolgabiráuk Nagy József ur is ugy látszik raegsokallotta éa hát a panaszolt vámosutal a helyett azonban, hogy annak jó karba helyeztetését a vám-tulajdonosnak kötelességévé tette volna, a mult napokban éa pedig daczára ama többiz bel i baratságos figyelmeztetésnek, hogy ezt ne tenné, — a közönség nem caekély megbnírán-kortatására megyei körmunkaeróvel ugy, ahogy megtataroztatta. — Valóban sajátszerű pljárás! — ^Mi ugy gondoljuk, hamar van kimondva az ítélet, mikor a közönség javára ^»intézkedéssel tétetnek valamit, mint ajelan esetben, csak helyeselhetjük ast. Mindenesetre °ka van, hogy ai intézkedés i g y és most történt. Szerk.) »
— Héi viz A Kessthely mellett fekvő Hévviz fürdőhöz .fürdő intéióré« Pohloncz Alajos ur neveltetett ki a jelen évre. Amidón e kinevezés felett örömünket fejeznők ki, egyszersmint tudatjuk a hévvizi jótékony hatású gyógyfürdőt haainálni óhajtó n. é. közönséggel, hogy a netán megrendelendő szállások ügyében intézendő, akár magyar, akár német nyelven irt megkereséseiket a nevezett úrhoz, ki a fürdő megnyitásáig Keszthelyen lakik, szíveskedjenek czimezni.
— A %zala-szt~gróthi dalárda" néhány műkedvelő szives közreműködésével 1878. évi márczius hó 31 én Zala Szt-Gróthon »„Magyar Koronához* czimzett vendéglő nagytermében tánczkoszorucakával egybekötött hangversenyt rendezend, melynek tiszta jövedelme a dalárda alap felsegélyezésére fordittatik. Mü-sorozat : I. 1. .Szózat ". Énekli a dalárda. 2. .Kuuok" Császártól. Zongorán játszák : Borger Vilma, és Viener Szidónia kisasszonyok. 3. „Későn van már" népdal, Tariczky F. tői. Énekli a dalárda. 4. „Biró gazda" magyar ábránd. Hegedűn játaza : Berger Jenő ur kis Dőgő és brácsa kísérettel. 5. .Beteg leány" romanze Egressitől. Férfi négyes, éneklik: Berkovics E., Singer J. Szűcs J. és Rindermojzer J. urak. II. 6. Potpourri rTraviatából" Verditől. Zongorán játazaSteiner Eliza k. a. 7. „Plevna dal" Ssentir-maytól. Énekli a dalárda. 8. „Rákóczy induló" Liszt F. átirata. Négy kézre, zongorán játazák Szalmási Karolina k. a. és Glazer Gy. ur. 9. Vadász dal" Huber Károly tói. Énekli a dalárda. Kezdete 8 órakor. — Belépti dij 80 kr. Jegyek előre válthatók Lakenbacher Sámuel urnái éa este a pénztárnál. — A t. hölgyek kéretnek minél egyszerűbben megjelenni. A dalárda mü ködő vagy pártoló tagjává lenni óhajtók méltóztassanak annak elnöke tek. Németh Zs. urnái jelentkezni.
— Rövid llirek, Ferencz Károly főherczeg 30 millió értéket hagyott örökül. — A legfóbo itélőtörvényszék Vágner Lászlót 3 hónapra ítélte a segédeket felmentette. — Uj Bulgária 25o2 négysz. mfd. 3.820,000 lakóval, köztük 1.430,000 mohamedán. — A 60 millianyi hitelt a delegafió megszavazta. — Nagy Mihály református püspök Komáromban 90 éves korában meghalt. — A bagymáz az armeniai muszka hadseregben borzasztó pusz titásokat tesz. — Bukarestben egy czígány rablógyilkosság miatt halálra ítéltetvén a törvényszék előtt gyilkolta meg magát egy el rejtett késsel. — Deák Ferencz hagyatékának árverését márczius23-ról 28 ikára halasztottak.
— A háború eshetősége ismét előtérbe lépett: az oroszok és az angolok erósen fegyverkeznek.
— Lonkay elvesztett« sajtóperét Jósikával azemben. — A Feleki pár Győrött vendég szerepel. — Mollináry lembergí főparancsnok leaz. — Kajlán 3 gyermeket azült egy szegény asszony, mindannyian egésrségesek. — Paris bau egy bankár neje tarka madár tollakból varrt ruhabao jelent meg. — Florencz város 125 millió lira adóssággal csődöt mondott. — Dr. Miletics feleégáruláai hüuperében a kir. tábU helybenhagyta az első bíróság ítéletét. — Gr. Andrássy helyére külügyérnek Gr. Potoc kyt — Galliczia helytartóját — emlegetik. — Petheó velenczei pezsgőgyárába egy éjjel betör tek. — Az orosz török békekötés márcz. 2l-én kihirdettetett. — Buffaloban sikeres kísérletet tettek, hogy gőzzel az egéez város fűthető.
Színészet.
— Szerdán, márcz 20 án: „K i s Msnjecjkt* ▼ig oper«>tPe adatott elő közép «zámn közönség el8tt. Gerofyné * czimszerepben érzel intsen ¿s elragadt1) bájjal én«?ke>lt, öltözete, mint mindig elegáns volt. Balogh Áipád gyönyörűen használta kelleme« caongő hangját, Tolnayné aajos tapsot aratott (terepébe* Í1I5 kaczér játékával S*ép János me*terileg oldotta meg a podesta szerepét. Általában hatá«os előadás tartatott. A fegyvertánc« a szük belyhes képest sikerült. A jelmezek készítésiben Nagy Dezsőt elismerés illeti.
— Csütörtökön, márcz 2l-én .MAtyá* Király első szerelmi kalxndia" Népszinmfi Ssig»-ti Józseftől. 6erőfy Andor (Mátyás) igen szép alak volt * biven jellemezte. Korács Elemér ellet''ben gyenge Szilágyi Mihály volt igaz, hogy szerepe nem kid >mborit<>tt egész. Geróíyné asszony aokat n-retett, jut áll ugyan neki, de a szerep hatását csökkenti a nézóné'' ; a dalok nem hatottak, pedig a* igyekezet es/revehető volt. A második felTouásDan a darab legszebb jelenete van, mikor a török lát>y első csókját élvezi a király, mint Mátyás deák. Közun«ég közép számmal.
Irodalom.
— „Tiz ív emlék« Zalában" czimü kiadvány utolsó része V és VI. kötete megjelent a következő tartalommal: (1873) Dologra fel! — A bécsi világtárlat. — Királyi Pál körútja a baksai kerületben. — A nemzetközi juri Bpestan. — Jókai Mór ezüstmenyegzőjén. — (1874) A zalavári apátság. — Felhi vás n szent László egyházi zárd» s templom üdvében. — Az erdélyi dalárünnepély. — Nyilt levél Hertelendy Kálmánhoz. — (1875) A tűi. — Királyi Pál beszámoló beszéde Baksán. — Csengery Antal N.-Kanizsán. — Követválasztás előtt én Után. — Halottak emlékezete. — Mihály J. Endre halálozásakor. — (1876) Deák Ferenc«. — A helyiet. — Nyilt levél
Belus Józsefhez. — Ürményi József főiipán iiwtaliatiója. — Tartalom. A egén kiadvány
ára 5 frt.
- Előfizetési Felhívás % .Magyar Fürdőlapok" csimü, f. évi april. 1-től megjelenendő hetilapra. Szerkeszti: Dr. Lőrincsí Ferencz, budapesti gyakorló orvos. Kiadja Zilahy Sámuel könyvkereskedése, Budapesten váczí-utcza 9. sz. Sajnos és köztapaaztalatu tény, hogy a fürdőre járó magyar közönség kót-harmadrésze, honi kitűnő gyógyerejü vizeink daczára, a külföldi fürdőhelyeket látogatja, minek folytán a mieink el hanyagoltatnak, kiüresednek, oly annyira, hogy egyik-máaik hazai jeles fürdő fentartása ma már majdnem kérdésesaé vált, a pártolás hiányában vég-beszünéshez közeledik. E nemzetgazdászati szempontból is káros körülmény oka a többi közt az, hogy a magyar közönség a hazai fürdők körül nincs eléggé tájékozva, azok -vizeinek gyógy hatását nem ismeri, a közlekedési, helyi, égalji s egyéb fürdő viszony okról mit sem tud, számos megbecsülhetlen gyógyforrással biró hasai fürdőnek nevét sem hallotta, mig a külföldi fürdőkről könyvek, folyóiratok, czirculáré k, vagy fürdőlapok utján elég kimeritőleg értesülhet. Erre nézve, több hazai fürdőtulajdonos felszólítására, egy f. é. spril. 1-étől szept. hó végéig, vagyis a teljes fürdőidény tartalma alatt. Budapesten megjelenendő s „Magyar Fürdő-lapok" czimen oly diszes elegáns kiállítású, a mulattató stórakoztatáa miatt egy negyediéazben szépirodalmi s három negyedrészben fürdői szakszerű hetilap szerkesztését véltem czélravezétőnek, mely egyes számaiban az osazes hazai fürdőkről, egy üttesen és külön, azok egyetemes gyógyászati viazonyai-ról. a magyar közönség számára könnyen érthető, világos nyelven irt ismertetést, orvosi ajánlast stb. közölne, hogy ez által társadalmunk valamennyi osztálya mindenekelőtt a hon áidáaaival ismertetvén meg, a külföldnek csillogó bár, de sokszor kevésbé gyógyhatású fürdőitől elvonható lenne. A „Magyar Fürdó Lapok" f. é. április 1 tói az idény (vagyis szeptember hó) végéig hetenkint egyszer diszes kiállítású nagy 4-rétben fog megjelenni. Előfizetési ára az egész idény tartamra: Buda-peaten házhoz hordva vagy vidékre postai küldéssel 5 forint. Az előfizetési pénzt (leg-csélsserübb postai utaWánynyal) legkésőbb f. évi április l-ig kérjük az alólirt kiadóhivatalba (váczi utcza 9. sz.) beküldeni. "Budapest, 1878. márczius 15 én. Zilahy Sámuel könyvkereskedése, váczi utcza 9. az. a „Magyar Fürdő-lapok" kiadóhivatala.
gyárat, melynek mind a három tulajdonosa fél szemére vak volt. Nemcsak a rosz lég ártalmas a szemre, hanem a parányi érezdarabok is, melyek gyárak körül sürün röpködnek, s megfosztják a munkást szeme világától A készített szemekből legnagyobb keletnek az azúrkék színűek örvendenek. Egy ssem ára közép-számítás szerint 10 dollár.
— A kongressus tagjai — a Schl. Ztg. jelentése szerint — következő diplomaták lesznek : Németország részéről Bismarck hg. birodalmi kanczellár, akadályoztatása esetén Bü-low államminister és dr. Busch követségi tanácsos; Ausztria-Magyarország részéről Andrássy gr. külüg/ér s Calice báró; Oroszország részéről Gorcsakoff hg. államkanczellár, akadályoztatása esetén Ignatieff tábornok és La-banoff-Rostowsky hg. Francziaország részéről Waddington külügyér és Staint-Vallier gr. berlini tranczia nagykövet; Olaszország részéről Depretis és de Launay gróf; Anglia részéről Lyona és Odd Russel lordok, végül Törökország részéről Savfet pasa és Ssadullah boy. — Az; tehát már tudnánk, hogy kik fognak tanácskozni a kongressuson, csak azt nem tudjuk még, hogy less e — kongressus ?
Vegyes hírek.
— Mustka-tSrök dolgok. I. Miben halt meg Cserkaszky herczeg? Erre a kérdésre felelve az orosz lapok azt írták, hogy hagymásnak lett hirtelen áldozata a híres kancsuk a-hós, Lengyelhon czivíliaátora; olasz Upok megmérgezésről tudtak egyet-mást. Egy konstantinápoli levelező azonban a hirtelen halál okául azt adja, hogy a herczeg egy lakomán száz darab osztrigát evett s attól csömört kapva — meggebedt. — II. A muszka vendégek. A török főváros körül portyázó muszka katonák a mindenható Damad pasa titkárának, V e f i k beynek kastélyát kirabolták s földúlták. Ugyanily portyázok feltörték az angol dragoman anyó-aanak san-stetanoí palotáját s abban száüást nyitottak a muszka caapatoknak. Az angol dragoman a történtek hirére azonnal egy helyi gózössel Stetanoba ment, de alig lépett partra, lgnatieff tbnok parancsára mint kém elfogatott s csak szöké* által menekülhetett - a halál torkából. L a y a r d nagykövet azonnal érte-sité a londoni kormányt az esetről. — III. Srulejman pasa eltűnt Konstantinápolyból, hol haditörvényszék elé akarták állítani. Most senki sem tud felőle, hol lehel. A nép azt beszéli, hogy a selyemzsinór s a Boszoorus feneke mondhatnák meg, hogy hol van Szulejman ?
— Halál ellen — lesz már orvosság. R. darmstadti vegyész bejelentette hatóságának, hogy ő egy uj szert talált föl, melyet ha a növényeknél alkalmaznak, azok a növények örökéletüek lesznek, s soha aem száradnak ki. Az érdemes vegyész egyszersmind ast is bejelentette, hogy jelenleg a halál elleni szer folfödözésével foglalkozik s alapos reménye van, hogy sikerülni is fog, még csak különös deitillácziót kell eszközölnie.
— Gyártott stemek. Az Egyesült Államokban évenként 8000 — 10,000 művészi szemet adnak el. Egy szemkéazitó az egyszemüeket ugy arányitja az éplátásuakhoz, mint az 1-et a 125-höz. Ha tehát 42 millió lélekre becsülik a lakósságot, ugy a köztársaságban 336 000 egy szemű ember lakik, kik közül 10,000-en eme hiányokat művészi szemmel palástoljak, míg 2''25,000-en nélküle is megélnek. Ol/sn városokban, melyekben aok a gyár és öntöde^ s Jioi a lég koromtól é* füsttől van mételyezve, nagyon sok as egyszemű. A azemkészitö ismert egv
Lottohuzás.
Brünn, márcz. 20-án: 39, 28, 84, 75, 4.
Paplrszelet.
— Alig van lap, moly a sajt ¿hibákkal, e szarvasgombákkal, ne bajlódnék, igy oUassnk egyik vidéki kollegánk idei márcz. 20-ki lapjában Nyiltér. Aoony oktober hó 187d. sat.
Üzleti szemle.
Napy-Ksaizss, 1873. márczins 22. Miuoség szerint:
Búza .... 10.--1125----kr.
Rozs .... 7 80 — 8 15----.
Árpa .... 8 50 -10-----„
Zab .... 7-— 7 20 --— ,
Knkoricza . . 8 — 8 50 -
Bükköny 6— 6*20---,
K. B.
A gyapjsvisár Budapesten gyenge volt, leginkább karouaposzto gyapjúra törtónt vásárika; a tavali árakhoz képest 3—5°/0 árcsökkenés van.
Utazók névsora
N.-Kámzsán, 1878. márczius 13-tól 1878. — márczius 20-ig.
A ,K o r o..n áu-hoz czimzett szállodába : PoUák M. Bonyhád, Klennik I. .Laibach, Tóth S. Székesfehérvár, Katter E Veszprém, Kark I. Bpest, Szab* F. Szombathely, Berthlan K. Mohács, Ho.-b-fln» H. Saigetvár, Koseotual F. 8zicetTár, Deutsch F. Béci, Nenman Zs. Szombathely, liezerédy N. Csáktornya, Gott H. Bpest, Szeidl K Varasd, Stein F. Bécs, Farkas I. Z.-Egerszeg, Eros S Győr, Wiert P. Bpest, Hoffmann S. Gratz, Glük N. bécs. Kádár A. Bpest, Wertheim I. Pé<-s, Keitermayer F. iiécs, Ujváry S. Bp>»t, Nem^s I. Csongrád
A „S z a r v a s--hoz czimzett szállodába: Kohn M. Vizvár. Kohn M. Bécs, Seckely K. Bécs, Koller N. Bpest, Velleaz Zs. Becs, Schlick I Prága, Takaca N. Bécs, Gombos I. Bpest, Göncz F. Bécs, Petbrics F. Bpest, Veiler N. Szigetvár, Lázár a. Keszthely, Kiskomáromy I. Fehértemplom, Rosen-berg Gy. Z.-Egei*zeg, Memeiy I. T.-Becséu, Ilöuij S Siemes, Bá*u K. Szabar, Horváth Gy. B^lezna, Tarányiné Z.-£gerszeg, Báró Rieffl Belezna, Hajos N. A.-Lendva, Garay Körmend, Pieiffer N. Bécs, Zakál Gy. Letónye, Lusztig F. Bpest, Bodonyi F. 8omogy, Rosenberg F. Kaposvár, Spitzer A Bpest, Szedeluaayer L Zala, Keserű F. SzSrcsök, Wienner A. Bécs, Neubaner M. Gyfír, Schlesinger I. Bécs, Fischer A. Gyor, 8vastica B. Z.-Egerszeg, Záhn A. Bécs, Töpfer F. Lincz, Nagv Gy. Bpest, Dömötör I. Bpest, Palffy E. Pölösketß, Fehér F. Vent«, Gróf Esiterházy N. -Léka, Hakker F. Lackenbach, Kardos I Szobb, Spitzer A. Bpest, Horvát N. Cstsztreg.
Az B0 r o s z 1 á n"-ho* czimzett szállodába : Sidon M. Bécs, Lemáki H. Zágráb, Laszner G. Prága, Blang I. Kőszeg, Leók A. Raombatuely, Wei?« L. Kaposvár, Kohn S. Kaposvár, Hofman H. Bpest, Steiniez I. Barcs, Veisxkopf I. Bécs, Drugorics K. Varasd, Wiener M. Bpest, Mesko A. Grátz. Werner 1. Sopron, Kohn A. Veszprém, Halber I. Prága. Franki R. Bécs, Steiner M. Szombathely, Fuschak F. Vasvár, Sturm A Egerszeg, Weisz H. Vízvár, Szabó J C.rnrgó, Molnár E. Csáktornya,Walih I. Zágráb, Fink R. Marhurg. Haker I. Pécs, ''Giviger H. Grat» Hofman A. Pécs, Petrits K. Prága, Goldstern L. Szombathely, Friedman I. Bécs, Tanzek M. Marburg, Mihálovic* G. Grátz, Weisz V. Böhmen, Mesner rí. Bécs, Wágner I. Bécs, Weisz A. Dombóvár, Gido-como R Trieszt, Lipit* I. Prága, König A. Szegzárd,
MárezHia 24-tll «ározhi« 30-lg 1878
Hó- éa hetinap
Kath. és prot. aap tár
Görög naptár
9
12. Jézus ördögöt iii ki. Máté XVII.
24 Vstárasf F 3 Ocnli
25 Hét.0 6y. s. bn Kedd
26 27 ¿8
29
30
Szerda Csütörtök Péntek Szombat
Manó Rupert Gojstáv Cyrillui Quirin
2 a2 Theof.
13 Nicet
14 Bened ¡15 Agapia 16 Sabina :17 Elek ¡18 Cyrill
a
.m &
fik

—-
——
Felelős szerkeisztó: Bátorfí Lajos.
TrtfcftH ErííOr* ¿VALTAM.
Z A L A 1 KÖZLŐN T.
HAPPZIW 24-* 1878.
Kőbányai kör raktár
BREHER ANTAL sörödéjéből
Blankenberg Vilmosnál főtér (gabona piarcz) Kaiser-féle házban.
Mindennemű sör 25, vagy 50 literes hordókban és 2f>, vagy 5() palaczkos ládákban a legjobb minőségben kap- j ható. — Helybeli palaczksor megrendelések, házhoz szál-1 litva, mindenkor jégbe hűtve és különféle minőségben eszközöltetnek. • (425 34 -*)
Weiszmayer M. hírneves uri ruha-raktára Nagy-Kanizsán,
M
OLL SEIDLITZ - PORA.
ajánlja a taraiéi idényre jól herendezett raktárát mindennemű
legújabb diratn
uri- és gyermek-ruhák,
valamint gazdag raktárát a legtijabb n legjobb kelméből
kabát, nadrág, mellény, ós egész
Öltőzetekre szokitlan olwó arou. llgy.iuott m<»ifr«ndelé*t*k (nindfn módon uri ét |yenaek-ra-hák. Ilvrék stb a legjobban ós legolcsóbban le**n«k kereaztfllvive. Nem külőnbeu ajánlja gazdag válasz1 éku legújabb
uri- é* gyermek-ing. «allét én kézelő, nyakkendő, kextyü, plaid, esőköpönyeg és esoeniyök stb. készletét.
Aron rendkívüli elouyfts helyzetben levén, hogy
ruha s egyébb áruit 25% a rendes áron aiul
olcsóbban adhatja. Az üzlet és raktárhelyiség a r Korona'' »rálloüa átellenébe
találtatik. (568 1—5)
íi -ulr uL''lrnr vnlÁrlí minilf>n donoz o/imlapján a sas V^ciK. ahaOl fviutllj At ¿f| joksr.oronitott oaégem van
lenyomva.
Büntető bir«)«ági ítéletek i«mét?llrit «-i.n<t*t-iItik rr.égem éj véd-rnegiiamisittat.isát azért éra intt''m a közönséget az ilyen hamisítványok vásárlása »Hen , minthogy azok csak ámításra vannak
h'' nmitva.
Egy lepecsételt eredeti doboz ára I frt. o. é.
Valódi minőségben az jelölt bégeknél.
SÓVAL.
A legmegbízhatóbb önsegélyző »tere a sz«?nvedó emberiségnek minden bels» és külső gyulladásnál, a legtöbb b<-teg*ég ellen, mindennemű sebesülések, íej-, tül- és fogfájás, régi sérvek ¿9 nyilt sebek, rák fekélyek, üszök, szemgyülladás, mindennemű bé»nlás és sérülés stb.
stb. ellen.
i vegekben használati utasítással együtt 80 kr. o. é
Valódi minöjéghen a t tel jelölt rrégeknél
lORSCH-HALMAJ-ZSIROLAJ.
D1
Krohn M. és társától Bergenben (Norvégiában).
Ezen halmáj-zsirolaj valamennyi, a kereskedelemben előforduló faj kfizött az egyedöli, mely orvosi rzéiokra használható.
Ara egy üvegnek használati utasítással I frt o- é.
Valódi minőségben a ''•''-al jelölt ctégektiél
Raktárak : N.-K a « i z e a (x) Práger Béla gyógy, (r+) Bozenkerg Ji>y.s. x) Fesselhofer Józs. (,x) Rosenfeld Barcs (x) Dornar 8. Csák-Tornya (x) Göncz L. v gyógy K a r á d Bernatzky A. gyógy. Kaposvár (,xt*) Kobn J. (x) Schröder Sándor gyógy. Kaproncza (x+*) WVrli M. gyógy. Kószeg tt*) CNa sinovícs Ist. gyógy, (x*) Küttel let. gyógy. Keszthely (x) Schleifer A. (x) Wünsch t Körmend (xf) Rats Ján. Szombathely (xj Pilhch Ferenc« gyógy. S o p ron (x) Mezey And. gyógy, (xl Molnár h. gyógy Ver Reze (x*) Beci J. K. gyngy B á n o k-S z.-G y ö r g y (x) A. C. Kibic gyógy. Zágráb (x.i Mittlbach S. gyógy, (x) Irgalmashoz gyógy, (x.) Hegedűs Oy. gyógy. (x#''j Pi''rklet Ján. gyógy. Sza lónak (x) Schwarz Gnsztáv gyógy. Karad (xi Rochlitz Ist. (x) Be.nátzky A. '' (562 2—40)
Az építészeti évad kezdetén v.nn szerencsénk köztudomásra hozni, miszerint magyarországi megbízottunk SartorI Oskár ttrnak N.-Kanizsán az egyedüli elárusitást
hydraullcus-mész,
Román-cement
valódi k o r 11 e m a-c e ni e n t
kiTiinTi minőségben cementártik mint : járda- és padoznt-cenient fekt-t* é* vörös termeszeti szjubeti, kulontel« nagyságban templom, előház. folyosó, udvar istálló é* járdák kikövezésére ; ceraent-fedzaindely, lépcső, vizszi vatytyu csővek, kanaliaok, ló-vályukstb. tűzerós téglák és más tlizerős anyagokat nyugat Magyarország réazére átadtuk. (ööo 1—6)
Ugyan e szállító eredeti gyári áron száliit a a vag-gon szállítás is eredeti leszállított áron számíttatik.
Steinbrücki cement-gyár.
Bérbeadás!
Zala-Istvándi 4. kerületi Zala vizi malom, az eddigi bérlő elhalálozása következtében f. évi april. 24-tól folyó három évre bérbe adatik ki. Válalkozni kívánók april l-ig jelentkezhetnek a tisztségnél Ollárban utolsó posta Zala-Szt.-Irán, hol a bérleti feltételek is Megtekinthetők.
(566 1-3)
INGYEN!
Eyen most jelent meg a maga nemében egyetlen mfi
„A Z <3 > 8 E G É L 1"
h& és megbízható tanácsadó a nemi részek minden betegségeiben Dr. Ernszt L- basonszenvi orvostól.
E mű mindazoknak oktatást és segélyt nynjt, kik kora itjunágukban titkos bÜMt vagy tuisagos kicoapongásokat követtek el. S ielenlög gyönaoséQ-, és szótkoMlott Idefroadozerben szenvednek, korai tebotetioooéf által vannak Utolérve, vagy ennek közeli bekövetkeztétől tartbatnsk.
Azok is, kik tujfcalláotaa, Mrkütésok-, bojasooyves kitz-veny , hólyag bantaloM-, aokéz légzés- éa eaóaztes-liláayfcaa szenvednek, va^y, pedig kiknek te«te túlságos higany kéazitmény-adagoiás által el vau gyöngítve, szenvedésükben telje* gvógyu-lást találnak.
Ezen könyv ugyan minden könyvkereskedésben 2 írtért kapható, do azok, kik aaaak értékór« oeg akarnak |ylzid«< abból kivaaatra igoa érdekes képekkel ellátott kivonatot kapaak tőle« ingyen beküldve. (530 11—♦)
Or. Ernst L. Budapest, kétsas utcza 24.
ohase vease magát alá a beteg semminemű orvosi gyógykezelte-tésnfk. aig ezen ingyea-kivonstbo! tawlsáqot vm »erltott.
^ I N Q Y E ÍTÍ
Szabó
ebe
arak figyel
Gtinzberg János
posztó és gyapjn-divatám raktáriban Gráciban
nagy előlétben tartatnak a loguj&bb és legcsinosabb dívatazöre-tek kabát, nadrág éa o«Óóz iltfzotekro arak ét lyonKkok számára a legjucányosabb árakon.
Azon uraknak kik hajlandók volnának késóbhi megrendelé-V »ei-et az »ssteg utánvéti bokflldé^vel eazközftlni, kivánatra •gy nagyobb minUkivonatot dijmentoson küldünk. (558 6—6)
Az ártalom
a hamisított Anatherin-szájviznél
mindig nagyobbnak bizonyul, mint a minőnek az
ember gondolja. D r. POPP J G.
cs. kir. udv. fogorvos urnák
Bécs, Stadt, Bognergasse Nr.
Tisztelt ur l
Fölkérem önt, Ifgyen szíves posta utánvétel mellett az ön kitűnő A na therin-száj vicéből számomra négy üveggel küldeni.
Azért fordalok egyenesen önhöz, mert tapaszaltam, hogy más eladási üzleteknél ily nevezet alatt gvakran c**k bamtsitot-tak kaphatók. (553 III 1-3)
Illő tisztelettel
Titz Kornélia,
cs. kir. alezredes neje Graz, Attemgasse 1010.
Kapható: Nagy-Kanizsán : Práger Béla gyógy«»eré«z urnái, Rosenberg és FesselhofiTer József füszerkereskedésükbeu. — Pápán : Tschepen J., és Bermüller J.-nél — Keszthelyen : Pfiszte-rer gyógyszerész. — Zala-Egyerszegen : Isóó F. gyógysteréiz. — Kapronczán : Werli gyógyaeerész. — Varaadon : Halter gyogysz.
— 8ümeghen : Dorner Kajet. — Szombathelyen : Pillich Ferencz es Rudolf gyógysxer. — Határőrvidéki Sz.-Györgyön : Fibic E. C.
— Ve»*prémben : Taszkan és Társa, Gathard Tivadar és fiainál, ngy Ferenczi gyógyszerész. — 8«éktzfehérvárott : Braun J., Broaz-mann, és Dieballa gyógysz — Lovas-Berényben : Heisler gyógyzz.
— Kalocsán : Horváth K. gyógyszerész. — Pakson : Flórián J. gyógyszerész. — Körmenden : Horváth J. Somzenrend gyógyoze-rés* — Kaposvárott : Kohn J. Schroder és Darás gyógysz. Szeg-szárd : Brahsay gyógysz, — Bonyádon : Kramolin J. — Baián : Michitsch St., Herzfeld fiai, és Bőszek gyógysz. — Pécsett : Zsol-nay W. éa E., Zách, Kunz, Kovács, és Sipócz gyógysz. — Ká-rádon : Zadabánszky gyó^ys*. — Marczahban : Kis« gyógysz. — Tolna: Fichtl S gyogysz — Dunaföldvárott: Lnkács gyógys*.
— Szent Györg) ön : Nöthig. — Alsó-Lendván : Kis« gyógy««. — Rohonczou : Simon g) ógy«/erész araknál.
Pályázat.
L^grád mvárosban (Zalamegye) 300 frf. évi fizetéssel egybe kötött város orvosi állomás f. évi april hó 15-én választás utján betöltendő.
A feltételek élőszóval vagy levélben alulírottnál megtudhatók.
Orvos tudoroknak előny nyujtatik. — Pályázni kivánó orvos urak felkeretnek felszerelt folyamodványaikat legkésőbb f. évi april hó 13-ig alulírottnál benyújtani.
Kelt Légrádon, 1878. márezius hó 20-án,
(567 1 -*)
Haller István,
k. postamester és bizottsági elnök.
i _
J
Hirdetmény.
Keszthelyi vásártéren egy korcsma ház nagy udvarral, kocsiszínnel, istállóval folyó 1878-ik év április hó 6-án délután 3 órakor Kéz alatt eladatik, a venni kivánók a háztulajdonosnál bővebb tudósítást nyerhetnek Keszthelyen.
________________(565 1-2)
Wajdits József
könyvkereskedésében Nagy-Kanizsán
következő uj regények füzetekben kaphatók u. m.
A Gályarab vagy a velenczei rémes éj. Irta Brükl G. a füzet 25 kr.
A házasságtörés drámái, társadalmi regény. Irta Montepin
X. a füzet 25 kr. Háború krónika a füzet 30 kr.
Pór és mágnás vagy az újkor rabszolgái. Történ, regény.
Irta Dr. Rafael a füzet 25 kr. A Kalóz király és gályarab Marinelli Marino, vagy a velenczei Bertalanéj a füzet 25 kr. Az ördög fia és a három vörös ember. Társadalmi regénv.
Irta Féval Pál a füzet 25 kr. Az ördög asszony vagy az élve eltemetett, a fü*et 25 kr. Szuleika a hárem gyöngye, agy a Sztambuli fekete leány-rabló. Irta Brükl G. a füzet 25 kr.
Minden fentebb regényhez 2—3 diszes olajnyomatu kép széles aranykeretben a melynek értéke 10—12 frt csekély utánfizetéssel tartozik az utánfizetések minden hátulsó oldalán látható, postai rendelések gyorsan eszközöl-tetnek.
Hirdetmény.
Miután mi egy nsgy«.erU alpaOOa-ezBst «fivet potom árért vettünk meg « minthogy gyárunkban mindenkor 63 gőzgépet felállítva hagyunk, mely által munkabéren sokat megtakarítunk,ea által világhírű g)árunk jelenleg azou kellemes helyzetben van, hogy alpaooa eaUstUoket 32°/ '' olcsóbban. minőségre szebb- és jobban szállíthatjuk, mint eddig. Igen is ismerutes mindenki elfitt, hogy alpaOOa-eiBstJelak soha ezüstfényöket el nem veszítik, ép ugy mint soha mernem rozsdásodnak miről ml iráallag jótállunk.
MT Leszállított árak. "Ml
Elébb. Most
»5 drb. alpaooa ezüat kávéskanál .... 1.20, t.öo, 2 —, 2.60 85 115, 140 180
ü « . • evőkanál.....2.—, 2.fl0, 3.40, f>.-, tí — 1.40, 180, 2 3o! 3.40, 4.-
1 « n » letreaaier* tömött 1.50, 2 40, 2 90, 4.-, f>.— |.60, 2 50, 3 40
1 » . teJ»*ri..... 1.-, 1.46, 2 30, 3.20, 4 - 70,1.-, 1.60,210, 2 60
/ evoessköa kés, villa ango
O par »cs^lpengétel és alpacca- 4.50, 5.30, G.»0, 7 50, 9 — 3 10, 3 70, 4 40, 5.- 6 20
X ezüst markolatul, yfc / desaert evóessköz, kés villa
ö PUr a,,8o1 pengével és al- 3.60, 4 80, 5 50, 6.9» ?.40, 3 20, 3 80, 4.75
X pacoa-exüst markolattal. Ezekon kivül elegáns asztali gyertyatartók, páronkint 1.—, 2.60, 3 — ; cséssék : 60, 75, 80 kr. 1 — 1.40 ; kávé vagy thea kannák 2.—, 2.50, 3.— , 4.—karos gyergyatartó páronkint 8.60, 10 V U.-, 20.— ; czukorszelenesék 2.—, 2.80, 4.-, 5 50, 7.- ; ezukorhintö 60, 75, 90, 1 — ; e« tet és olaj álvány 2.6J, 3 80, 4 S5, 6— ; vajszeleucze 95, 1.70, 2.80, 3.25, 4 — és számtalan más t4r-gyak ; minden 32°/0 olosébbaa «lat eddig. (535 8-12) Tartományi megbisáaok utánvéttel a legpontosabban teljesíttetnek
Ulau és Kann érczáru raktáruk által;
___ Hérs, HabonbergerNtrasNo 1. *anni.
yí 17V1878. márczius 28-án.
Tizenhetedik évfolyam.
gr" - - w?/*
''J Előfizetési ár: jö
,egé*z évre 8 frt
fél évre . . . 4 „ negyed évre - „
F.gy szám 11) kr
Hirdetések
6 hasábos |>efirsorhan 7, másodszor 6 s mir.-len tovabtu sorért í> kr
NYU.T l''KRHEN
,¿őrönként 10 krért vétetnek fel Kincstári iiU-t.-k m''.tijeii W»yyes hirdetésért különf J 30 kr fizetendő. r-
hs**--*-------"" "S6
ROZLONY
fTlap
lap szellemi részét illető közlemények * szerkesztőhöz.
L
anyagi részét illető közlemények pedig a • kiadóhoz bérmentve intézendők :
NAGY-KANIZSA Wlassfcshaz
Bérmentetlen levelek csak ismert munkatársaktól fogadtatnak el.

előbb:
Kéziratok viáaza nemil küldetnek.
meziri
OQYI K O Z L o IVT Y.''
N.-Kani/.HHTáros helyhatóságának iieiiikfilöuben a „n.-kaníz.sai kereHkedelmi s Iuarbank* n -kaui/«*ai t&V^íh^^i « .........—■ ..................-............... .......
Heteuklnt kétszer, vasárnap- s csiiiöriokoii megjelenő vegresjartaim u lap.
Felhívás előfizetésre!
Az első évnegyed e hó végével lejárván, tisztelettel felkérjük mindazokat, kiknek előfizetősök e hó végéig tart, hogy azt megújítani szíveskedjenek ideje korán, nehogy a szétküldésben hiány merüljön fel.
Előfizetési ár: apr - jun. évnegyedre . . . 2 frt. apr — szept. félévre 4 „
apr decz. 3 évnegyedre 6 „
Nagy-Kanizsa, márczius 2-1. 1878.
A .ZALAI KÖZLŐNY« kiadó hivatala.
Wajdits József könyvkereskedése.
Nagy-Kanizsa város tisztújítási közgyűlése.
Márcz. 26 áu délelőtt 9 órakor köz-tiszteletü alispánunk tekintetes Svastic3 Benő ur díszmagyar ruhában kardosan élénk éljenzés közt a városházi nagyterem ben megjelenvén, szokott ékesszólással üdvözölte a szép számban jelenlevő képviselő testületet, jelezvén, hogy a legfontosabb feladat várja szerencsés megoldását a törvény értelmében a képviselő testületre ruházott tisztújítás alkalmával, óhajtja a legtisztább jóakarat, hazafiassag vezényelje a bizalom kifolyását, mely a polgári önkormányzat teljesítésében találja létjogát, hó óhajtása, hogy a választás a város jövője, polgárainak jólétére a legsikeresebb legyen, e szellemben a tisztújító széket megnyitottnak jelenti ki.
Relus József polgármester nr megköszönte a hat évig tanúsított jóakaratot
s bizalmat maga s tisztársai nevében ezennel lemond.
Alispán ur a városi tisztikar lemondását tudomásul vévén a hat évig teljesített hü szolgálat felett elismerését fejezi ki s szűnni nem akaró éljenzés s helyeslés közt örömét tolmácsolja, hogy az elismerés nyilvánítása a közérzületben vi«zhangra találr. A választási időtartamra ügyészül Dr. Freund Zsigmond urat s kapitánynak Tarródj József urat nevezi ki. Szavazatsze-dési bizottsági tagokul pedig a virilisták részére: Kováts János, Somogyi Henrik, Lengyel Ignácz és Gáspár Ferencz urakat, a választott képviselők részére pedig Dr. Tuboly Gyula, Csemics János, Schwarz Adolf és Yolheiin Bt>dog urakat nevezvén ki.
Következett a tulajdonképeni tisztújítás.
Poigarmesterréeg} hauguiag Babochay György ur választatott meg. székének elfoglalására elnöklő alispán ur altal felhivat ván Eperje-sy Sándor, Albanich .József, Weisz Manó és Fbenspanger Lipót urakból álló küldöttség neveztetett ki.
Babóchay György ur megérkeztekor zajos éljenzéssel üdvözöl tereit s mielőtt az esküt letette volna, kijelenté, hogy a választást elfogadja, biztosítván a képviselő testületet, miszerint a benne hehezett bizalomnak teljes erejéből megfelelni igyekezik, jól tudja a ffladat nagyságát, de ismeri a város viszonyait, állásának követelményeit s bizik. hogy annak teljesítésében a polgárság támogatni fogja, annyival is inkább, mert ót sem guny, sem egyéb kö rülmény igazságos erélyes működésében tántorítani vagy megingatni nem bírja. Köszöni választóinak bizalmát s kéri tárnoka-
o
TÁRCZA
Plevna eleste.
Fölragyog a hajnal — Szép pi.os palásti.s — S néz merően széjjel, Mi történt az éjjel : Plevna vara körül Ali e még a bástya ''.''
Ali t''irfitten, car>nkáti Véreső bulit rája ; Honfi vérrtl vagyon Mindenütt vastagon A szent honszerelem Fölírva falára
Ktlnn a muszka tábor Mint a tenger oly nagy : Plevna csak kin szig t Itt már nem segíthet Hősi snv csodája : Kivesz ma, vagy holnap.
Ott belül a várba Kitkui a hős csapit. Mindenütt a nyomor ÍL* az io*ég honol, Kz pusztítja, — « « szám Mindig jobban apad.
Az utolsó :xlat Kifogyott már régen A tti^groncaolt sereg Fázik, éhes beteg „Szebb a hsrezi sikon Halni meg mn.t ¿hen "
Így szói a vezér a Hősök-hósd Ozii.an Hóai szire imaz, Mint egy I eouidá«z — Ma meg $s őzni, avagy Halni szán ékozván.
Áll kötiile némáu A spártai csapat ; Csak a szivük dobog Megverik a dobot, Klszáut honfi keblük Harcri vágytól dagad
Majd szól a vezérnek Lelkesítő ajka pKlv.-szett már minden. Csak a becsület nem : Küzdjünk a halálig Fiaim, r»ak iaitau
_ Hőnil^g niegAlltuk Kddig a helyünket A zsxrnr.k had ell-«n Ks most se az ellen, — Az éhség a a nyomor, Ar trtrt meg bennünk.-t."
,Itt nincs maradásunk,
Kihagyjuk e helyet,
Kirohanva titkon
Viil felé a bidon
11.>1 ¿jf"»ngi*n, gyáván áll,
A bolgári ser. g."
„lit a végső óra. Sorsunk ma elválik ; A tnig a kar szabad. Csüggedni nem szabad : Küzd, remél a bátor Kg ész a halálig."
„IV rablánczra minket Nem kötöz az elien • Ott a ok tat»or,
Utánam, ki bátor : Vsjy kiküzdjük magunk, Vagy oie^hr.ltok velem
végső tusára Kirohan a török l.''ta'' t.''ir magának. Iszonya barcz támad ;
tását. Erre az esküt letette s székét elfoglalta.
Főkapitányi állásra szavazat történvén 99 szótöbbséggel Szakonyi József választatott meg.
Az árvaszéki elóadó-tanácsosságnál szinte szavazás történt Vágner Károly és Faics Lajos urakra. Végeztével éles vita fejlődött ki, eredmény az lett, hogy a nem választó polgár választott tisztviselő nem lehetvén az egyik szavazat eredményét elnöklő alispán ur semmisuek jelenté ki, Vágner Károly lett első tanácsos.
Előadó tanácsosi állásra candidáltak hasonlóan semmisnek jelentettek ki 10 pereznyi szünet után a hirtelenében candi-dált Máninger József t. aljegyző választatott meg.
Első kültanácsos Kollarics János lett egyhangúlag, második kültanácsos Bartos János nevezetes többséggel.
Ügyész Darás Zsigmond 86 szavazattal, Oroszván- Gyula 63 szavazata el-I lenében, tehát 23 szótöbbséggel; megjegyzendő, hogy Oroszváry ügyvéd ur az árvaszéki előadó tanácsossági candidatiótól visszalépett.
Számvevő Juhász György egyhangúlag •
Mérnök Plosszer Ignácz nevezetes többséggel;
Pénztárnok Lang Henrik többséggel; Ellenőr Oszeszly Antal egyhangúlag; Közgyám Berényi József egyhangúlag;
Adótiszt Kichberg Bertalan neveztetett ki, mivel a többi candidáltak mint nem választók nem bocsáttattak szavazásra;
Alkapitány Tarródy József egyhangúlag ■
o ö •
Könyvvivó Seidl Ágoston egyhangúlag ;
Szállásbiztos Szmettana Ferencz egyhangúlag ;
Rendőrbiztos Albanich Kálmán többséggel ;
Állatorvos Fürst Lajos nevezetes többséggel;
Erdómester Botfy Károly egyhangúlag lett megválasztva.
A levél tárnoki állás betöltése másnapra halasztatott, mivel a candidáltak szinte mint nem választók, nem valának választhatók.
Az orvosi állás pedig a közegészségügyi törvény értelmében pályázat utján fog betöltetni.
Elnöklő alispán ur kijelenté, hogy e szerint a tisztikar megválasztatván, óhajtja, miszerint az uj tisztikar minden tagja buzgón és sikeresen mozdítsa elő e város haladását, polgárainak jólétét, mihez midőn szerencsét kíván, élteti a tisztikart, a képviselő testületet s a város polgárait! Éljen-zések közt kijelenti, hogy másnap délelőtt 9 órakor folytatólagos közgyűlés tartatik.
Szerdán délelőtt 9 órakor alispán ur szíves üdvözlettel a gyűlést megnyitottnak jelentvén, az előbbi napról felvett jegyzőkönyv felolvastatott s helyben hagyatott.
Az uj tisztikar letette az esküt.
Elnöklő alispán ur a levéltárnoki állás ideiglenes betöltését ajánlván a tényleges választást a képviselőségre bízza. Szívélyes szavakban bucsut mondván polgármester ur megköszönte alispán urnák tapintatos igazságos működését s a várost továbbá is hathatós pártfogásába ajánlja.
Éljenzés közt a gyűlés feloszlott.
Ezer puska ropog, Ezer ágyú dörög.
Küzd oroszlán módra Ozmán dicső nép*. S már-már nyitva az ut Az ellen futva-fut, — — Haj, de árulás áll A hős nép elébe !
Mint a tengeráram Mindenünnen jönnek Az elrejtett hadak -S ók fogva maradtak : Plevna lett halala A szegény töröknek !
Plevna, Plevna 1 milyen Szomorú egy szó ez; Ha hall;a e nevet A zsarnokság — nPvetj Az igazság és a Szabadság meg könyez!
KELEFY GY
Az egészséges lakház.
Irta s a nagy-kani*áai .Társas-kör''-ben felolvasta
Dr. Schreyer Líyos.
(Folytatás.)
Miután a telek és a ház minősébe iránt tisztában vagyunk, kérdés milyeu anyagból épi-aünk ? Münchhansen ugyan elbeszéli, Bogy n nagy p*U>tátigeu olcsó anyagból — légkövek-bfil épített, átnbár már sikerült ugyau a azJn-a:ivat folyó és tomür alakban, de ujabb ideben még a léguemü élenyt és köneuyt is csepp formában előteremteni, még sem »ikt-rült eddic lev*g/»bwl kövfkeí készíteni'', de a levegő mégis nagy szerepet játszik az épitő anyagok válasz tasáná''. T. i. egészségi szempontból oly anyaguk
legalkalmasabbak a házak építésére, melyek lyukacsosak, a küllevegót átbocsájtják, és az építésnél használt víz elpárolgását engedik.
Igen tévednénk ba azt hiunűk, hogy a falak képesek volnának a kül és szoba-le7egót egészen elkülöníteni; a legvastagabb falakon is keresztül hat a levegő ki és be a lakásba, és ezen légcsere különösen ott hasznos, hol kellő szellőzésről nincsen gondoskodva. Ismeretes, hogy a levegő éleny és légenyből áll, az éleny az mely a tüdők által felszivatván a vért oxydálja, az oxydált részek részint vízgőz részint szénsav alakjaban kileheltetnek, a szénsavval túlterhelt levegő pedig légzésre nem alkalmas és bóditólag hat. A szoba levegő tehát az emberek által kilégzett szénsav által igen hamarmegromlana; ennél fogva a légcserére nézve olyan anyagok legczélszerüebbek építésre, melyek lyukacsosak és az építésnél használt viz elpárolgását nem akadályozzák. Abból az következik, a talak ne legyenek túlságosan vastagok,— legjobb anyag a száraz tégla, homok kő; míg a mészkő, a tömör szikla, a czement légátjá-ratlan falakat adván, már nem ajánlhatók.
Miután tudjuk, hogy a falakon keresztül folyton légáram és folytonos szelőztetés jön létre, még fontosabbnak tartjuk azon körülményt, hogy a beható levegő tiszta legyen és hogy a szomszéd lakásból, ha tisztán nem tartatik, a bűzös és ártalmas anyagokkal lelt levegő átszivárog, miből ismét az következik, hogy a kaszárnyaszerű szü-k és sötét bűzös udvarokkal és mindenféle lakóktól zuifolt házakbani lakások mennyire károsak az egészségre nézve s milyeu előnyös szabadon álló külön házban lakni. Engedjék meg, hogy most alakások &zá-rassága éa nedvességéről bővebben értekezzem ;
tizenhetedik évfolyam.
ZALAI KÖZLÖNY.
MÁRCZIUS 2n. 187.
Nagy-Kanizsa, márcz. 23. 1878.
A képviselő testületnek mai napon tartott ülése a lefolyt hat évi időtartamban
az utolsó volt.
Elnöklő polgármester Belns József nr üdvözölvén a szép számmal megjelent képviselőket, a gyűlést megnyitottnak jelenté ki. Jegyzőkönyv hitelesítésre Tuboly Viktor s Kechnitz Vilmos urakat ajánlván, elfogadtatott,
Dr. Freund Zsigmond élénk színben tünteté elő a lelépő s magány életbe visz-szavonult köztiszteletü polgármesterünk, Belus József, ur kiváló érdemeit s indit-ványozá a képviselőség elismerését, köszönetét jegyzőkönyvbe vétetni s Tuboly Viktor indítványára azon hozzáadással rendeltetett jegyzőkönyvbe vétetni, hogy sajnálat fejeztessék ki az iránt, miszerint ujolagos megválasztásra nézve magát candidáltatni nem engedte. A zajos éljenzés elhangzása után megilletődött hangon válaszolt a polgármester ur, megköszönte az iránta tanúsított bizalmat és nivatalos működésében tett támogatást ajánlván továbbra is, hogy a képviselőség hasonló mérvben mint eddig hasson a város fejlődése és felvirágzásához.
Felolvastatott az alispáni leirat, mely szerint a tisztújítás nem márcz. 28. hanem márcz. 26-án tartatik meg.
A zalamegyei gazdasági egyesületnek köszönet kifejezés határoztatott, hogy az idei juliusi gabona és borvásár, ugy tenyész állat kiállításra nézve ismét Nagy-Kanizsát vaiasztá.
Elfogadtatott a tanácsi előterjesztés, mely szerint a hivatali atadások eszközlésére Hertelendy Béla, Martinkovics Karoly, Knáusz Boldizsár, Ebenspanger Lipót és Stolzer Gusztáv képviselők albizottságképen küldessenek ki.
Felolvastatott a márcz. 2-áu tartott közgyűlés alkalmával kiküldött bizottság által kidolgozott városi szabályrendelet, mely hosszabb s zajos vitára adott alkalmat, hozzá szóltak Kováts János, Plihál Ferencz, Tuboly Viktor, Farkas László, Darás Zsigmond, Györfy János, Hencz Antal, Ebenspanger Lipót, Tárnok Alajos, Valbach Mór sat. Elvben általánosságban elfogadtatott a szabályrendelet, de részletes tár-
A lakások szárazsága vagy nedvessége a beüt la kók egészségi állapotjára nézve igen tontos. Sckan azt hiszik, hogy a talaj nedvessége a nedves lakások egyedüli forrása ez esetben kétségtelen ;de nem mindig.
Ha nedves talajon lyukacsos anyagok használtatnak a falak épitésere, nébány mészkő és homokkő bir leginkább ezen tulajdonsággal, akkor ezekben a nedvesség hajszál cső vonzódás következtében a falakra terjed; — ilyen épületeknél, a földszinti helyiségek különösen ha a szobák padozata a körüllevő földnél mélyebben fekszik, nedvesek szoktak lenni.
Nedves talajon tehát épiteni nem taná csos vagy pedig ha kikerülhetlen, akkor vagy czölöpökkel, vagy alapczövekezés által a nedvesség eltávolítandó, vagy pedig az alapfalak cze-ment vagy asphaltra rakandók és az egész épület pinczével elláttassék, mindenesetre pedig az épitő anyagra nagy figyelem fordittassék.
De a nedvesség a falakon kívülről is hathat be esó vagy hó által; azért szükséges a födélén a viz elvezetésére czélczerü vizvezető cső, e tekintetben a meredek fedél czélszerübb mint a lapos fedél, továbbá fontos a fedél minősége, a jó pala, vagy tégla födél, a nedvességet nem oly könnyen ereszti át.
Az épitésre használt vízminősége is nagy befolyást gyakorol az épület nedvességére, ha a vakolat készítésére használt viz sok lég savas salétromot és halsavas sókat tartalmaz, akkor soha sem alkalmazandó építésekre ; ilyen vakolat, nedves idő járásnál a lég nedvességét felszívja és igy oly kor száraz, olykor nedves, minek következtében könnyen leesik.
De tiszta vízzel épített és teljesen kiszáradt falak ilyen sókkal az által telhetnek meg, hogy az árnyékszék csatornák tartalma a falakhoz átszivárog, mi által ^ammoniak és salétromos sók támadnak. Az által is, ha a lakások kellőleg nem szellőztetnek, a falra nedvesség gyül ösaze különösen szűk helyiségekben, mi után ismeretes, hogy egy felnőtt ember huszonnégy óra alatt másfél kiló vizet vesz a tüdők és kültakarók utján, hozzá járul, hogy sok la-
gyalása csak akkor történhetik meg, ha előbb kinyomatva a képviselők közt kiosz-tatik. A fizetések megállapítására nézve; noha a megyehatóság által jóváhagyott idei költségvetés szerint eltérés történt, szinte megállapodás jött létre, melyről azonban még tartózkodunk referálni.
Ismételt ovatiók s éljenzések közt búcsúzott el szeretve tisztelt polgármesterünk, kinek annyi sok szépet és jót köszön e város.
Éljen !
Nem másként tapasztaltuk T . Sz........
községben, hol <gy muraközi kuruzsoló ragályos betegségben ainlődő lovakat kuruzsolt.
r. r.
Közegészség körüli észleletek.
Vau közegészségügyi tor vényünk, h ezen 1876. évi XIV törvényczikk a mult 1877. évfolyamában életbe is léptettetett, s igy ezen törvényczikk értelmében több rendbeli intézkedés is történt, ugyanis: a községi — illetőleg körorvosok egykét megye kivételével — az egész ország területén rendszeresítettek, — a törvényhatósági s községi egészségügyi bizottságok megalakítanak, stb. Ezen törvényszerű intézkedések daczár* ha körültekintünk, s a közegészségügyi mozzanatokat csak uémil-g is figyelemmel kisérjük, sajnosan észlelhetjük s tapasztalhatjuk miszerint az életbeléptetett törvény daczára, mivel sem haladtunk előbbre, s mint szokás mondani a törvénv S ai a
« O
papiroson hevernek.
Általában meg kell vallauunk, hogy igen sok szabály rendeleteink s utasításaink vannak, de mit ér az, ba annak végrehajtása, ellenőrzése elhanyagoltnak.
Kérdjük például a N. Kanizsan alakult egészségügyi bizottságot, mi észleleteket s indítványokat tett körülbelül egy évi fennállási ideje alatt a közegészségügy körül? volt-e értekezésük, gyüiesük, melyen jelenléseket s indítványokat tettek volna? tudtunkkal nem; — még kevesebb életjelt mutatnak a kis- és nagy községekben létező egészségügyi bizottságok.
Szólhatunk például a törvényeink « rendeleteink daczára, javas nők s kuruzsolók által egész szabadon a megbotránkozásig folytatott ámításon alapuló zsarolással párosult kuruzsolasról.
Csak egy pár hét előtt tapasztaltuk miszerint Sz . S . . . . pusztán egy ebnek veszett neve költetvén, az ott lakó cselédség egy Somogyban N . D . . községben lakó javas asszonyt hivatott meg, s ott az embereknek s állatoknak veszettség elleni szereket nyújtott. — Mi több ezen kuruzsoló asszonyt helj ben egy elsőbb rangú csaladhoz is meghívatva láttunk.
Helyi hírek.
— Ferencz Károly főherczeg lelki üdveért Nagy Kanizaán mult szombaton tartatott meg a gyász isteni tisztelet. Nagy számú katonai s polgári hatóságok jelenlétében.
— Lucullusi paszita volt t. munkatársunk Dr. Schreyer Lajos urnái mult vasárnap, melyen az intelligentia roppant számban jelent meg. A kedélyes toasztok hosszú sorát Kováts János ügyvéd kezdette meg éltetvén az újszülött fiút s köztiszteletü szüleit. A boldog családapa igen tapintatos és többször zajosan helyeselt pohárköszöntéssel felelt, éltetvén a vendégkoszorut, később pedig Dr. Wlassics Gyulát, kinek születésnapján született az ő fia is, óhajtván, hogy hasonló tudományos s alapos képzettségű hazafi váljék az újszülöttből is. Plihál Ferencz az apai öröm mellett szépen fejtegette a jogokat is, míg Kováts Béla ur elmé sen replikázott. Tuboly Viktor talpraesett versben köszönté fel az újszülöttet. Blau Pál zajos tetszés közt szólalt fel, jelezvén, hogy a bank termeiben ily vidor alakban ülés még nem volt, kívánja, hogy többször ismétlődjék. Mi is kívánjuk, hogy a köztiszteletü család elsőszülött figyermekök fejlődése s felnevelésében sok örömet és boldogságot élvezzenek.
— fáklyás zene. A polgári erény legszebb kitüntetése értő hétfőn este általános tisztelet és szeretetben részesült Belus József urat, ki, midőn annyi érdem közt viselt polgármesteri állásáról visszalépett, fáklyás zenével tiszteltetett meg; imposans volt, látni az intelligentia tagjait faklyákkal kezökben, a tűzoltóságot díszben s a dalárdát megjelenni az est derengő homályában, az utczák hullámzó néptömege fényesen jelezé, hogy szeretet s tisztelet környezé azon férfiút, kit e kitüntetés ért. A dalárda eléneklé a Szózat két versszakát érzelmesen, gyönyörűen s ezután városunk főjegyzője Szalay Lajos ur következő üdvözlő beszédet mondott:
Szeretve tisztelt polgármester ur! városunk érdemdús polgára !
Meghatva s mélyen érzett fájdalommal veszünk bucsut ezentúl városunk, de különösen, hivatalunk lángbuzgó főnökétől, ki közügyeink iránti mindenkori nemes törekvése által sziveinkbe a legbensőbb hála és elismerés hervadhatlan emiékét hagyá és azon meggyőződést, hogy városunk jólete és haladása körül kivívott érdemei felejthetlenek !
Nem akarunk ezek felsorolásába bocsájt-kozni, hisz számtalanok azok és mindmegany-nyi fényes tények, melyekért az elnyert köz elismerés és háboritlan öntudat legyen a leg-
kásban a konyha mosóhely gyanánt használtatik, még oly házakban is, melyek különös mosókonyhákkai eilátvák.
Ismert tény, hogy az ujonan épült házak kezdetben jó ideig nedvesek szoktak lenni; ez nem is lehet máskép, ha meggondoljuk, hogy egy közép ház épitesére legalább 80—90)00 liter viz szükségehetik ; mennyi idő alatt szárad ki ilyen uj épület, az igen változó; ez részint az épitő anyag, részint az évszak, az időjárás és a szellőzéstől függ.
Az egyszer nedves-fal. még azon háirány-nyal bir, hogy uj nedvesség forrása, amennyiben a körüllevö levegőnél mindig hidegebb, és a légpárákat csöpp alakban magára gyűjti, azonkívül a nedvesség a levegő áthatását akadályozván, késlelteti a falak kiszáradását.
Városunkban, különösen az alacsonyabban fekvő város részekben a házak 2/s-ában a földszinti lakások nedvesek szoktak lenni, és arra, hogy az uj lakások, jól kiszáradjanak, nem igen szoktak ügyelni, vannak ugyan szabályrendeletek, hogy hatósági szemle nélkül uj lakásokba hurczolkodni nem szabad, de mint még más sok ilyen rendeletek is csak papiron, gyakorlati foganatosítás nélkül.
Arra, hogy egy ujonan épült ház egészen kiszáradjon, tapasztalás szerint 1 — 2 esztendő volna szükséges, de ritkán történik, hogy ezen határidőt bevárják a behurczolkodással.
Arra nézve váljon valamely lakás kiszáradt-e, elég jó irányadó lehet érzékünk ; ned ves lakásokban kellemetlen mészszag érezhető; különösen midőn az ajtók és ablakok hoszszabb ideig zárva voltak. A faiakon foltok látszanak és már Mózes a bibliában oly házat, melvnek falain foltok kiütnek, tisztátalanoknak nyilvánítja és szigorúan tiltotta, mig a foltok el nem enyéaatek, ilyen házakban lakni. Ilyen lakásokban a só nedves és a ruhanemüek, különösen a bőrczipők penészesek lesznek.
Ha már mégis kénytelenek volnánk uj. jonan épült házban lakni, akkor igen fontos, hogy ast majdnem folytonosan szellőztessük. Fűtés által azonban szellőztetés nélkül nem
igen szárad a szoba, mert a meleg által a lég viz gőzzel megtelik és ha ez az ablakok és ajtók által ki nem eresztetik, akkor mihelyt a a szoba meghűl, csöpp alakban a falakra visz-szaesik; azonkívül a gőzzel telt levegő már nem képes a nedves falakról uj nedvességet elvenni. Betett ajtók és ablakok melletti fűtés a nedves lakást nem szárítja, legfölebb a nedvességet a kályha közeléből a szoba más részébe hajtja. Ezt magam is tapasztaltam, mi-dőu mint szakértő ilyen nedves állapotban kivett Itkást megszemléltem; a több nap óta a házi ur által fűtött szobában a fal a kályha mellett száraz volt, mig a többi részeken a viz cseppekben fénylett. A házi ur mégis azt állította, hogy ezen lakás száraz és lakható.
Igen veszélyes ilyen fűtés által száradó lakásban tartózkodni a mennyiben a nedves és meleg levegő a testet különösen a bőrt, tüdőt, légcsőt elkényezteti és aki ilyen rögtönzött gőzfürdőből a sokkal szárazabb hideg levegőre kilép, könnyen meghüti magát, ilyen lakásban nátha, tüdő- torok- és szem- hurut nem múlnak el, olykor nagyobb bajok gyuladások, rheuma, ésgorvély kór támadnak azért veszélyes és haló ságilsg tiltva volna őszszel ujonan vakolt nedves házba hurczolkodni.
Az építkezési anyagoknak még egy fontos szerepe abban áll, hogy a lakás meleg-ségi viszonyát czélszerüen kormányozzák. A nálunk használt építkezési anyagok : kő, tégla és fa rósz melegvezetők, azért lassan melegednek meg, de lassan hűlnek is ki; ennélfogva télen a nappal fűtött szobák éjjel nem hűlnek ki egészen, és nyáron a nap melege nem melegítette át a falakat, midőn éjjel ismét kihűlnek. Jó meleg vezetőkből, mint p. o. vas vagy más fémből épült hásak télen igen hamar kihűlnek és nyáron igen forrók.
Átmegyünk a lakásra szükséges helyisé gekre; ezek a lakszobák, a konyha, kamara, lépcsők, folyosó, pincze, padlás, árnyékszék stb. — A lakszobák, a nappali szoba, a háló szoba, a gyermek szoba, dolgozó szoba,.étterem, beteg szoba, fürdő szoba, cseléd szoba; már ezeknek
| főbb jutalom; — csak határtalan és őszinte • tiszteletünknek szerény kifolyáss az, hogy mi | most itt vagyunk áron leghőbb kérelmünkkel, fogadja e tisztelgésünket zálogául örök vonzalmunknak, legyen városunknak ezentúl is — a mi fölött nem kétkedünk— buzgó és tevékeny polgára, engedjen nemesen érző szivében a városi tisztikar emlékének egy parányi helyet s engedje az ég, hogy ön e város és szerettei körében folytonos jólét és megelégedés között még, igen de igen sokáig éljen !
Szűnni nem akaró lelkesült éljenzés után Belus Jóneí ur sz ablakon kihajolva meghatottan válaszolt, rezgő hangjában a tiszta érzés fensége hatott s emelkedett szellemű beszéde a meghatottság feledhetlen érzetében gyújtott. Leirhatlan lelkesítő éljenzés közt monda, hogy a bizalom nyújtotta pályáról visszalép ugyan, do mint közharezos e város jólétének, fel virágzásának előmozdításában egész erejével, teljes jóakarata s önzetlen honsrerel-mével működni lug. Derék dalárdánk eléneklé még a hatásos .Dalra* czimü éneket s teljes rendben vonult vissza a fáklyásmenet, szívélyes üdvözlettel áldást kérve istentől a tisztelt nemes férfi ura s családjára.
— Gyászhír. Özvegy (Jrachegné szül. Schmidt Anna, Gracheg Anna férjezett Hrzié Hrzié Simon törvényszéki tanácsos és gyermekei Hrzié Velimir, Aurelia, Emília és Alexandrine mélyen szomorodott szivvel jelentik forrón szereteti fia, fivére, sógora illetőleg nagybátyjuk Gracheg Gyula urnák ♦őméltó-ságu herczeg Batthyány GuBZíáv erdőmestere és okleveles erdész mérnöknek, folyó 1878. évi márczius 24-én reggeli 4 órakor, 31-éves korában, szívbajban történt gyászos elhunytát. A boldogultnak hull tetemei f. 1878. évi márczius 2ö-án d. u. 4 órakor tétettek a nagy-kanizsai sírkertbe örök nyugalomba. — Az «n-geszíelő szentmise-áldozat pedig f. 1878. évi márczius 27-én d. e. 10 órakor a helybeli szt. Ferenczrendüek templomába a Mindenhatónak bnmutattatott. N -Kanizsán, 1878. évi márczius 24-én. Áldás és béke lebegjen hamvai fölött!
— Próbatét. A nagy-kanizsai fegyház iskolájának évi rendes vizsgálata márcz. hó 25-én dicséretes eredmény nyel tartatott meg. — Dr. Laky Kristóf kir. ügyész ur maga is több kérdést intézett a fegyenezekhez, kiknek ügyes feleletei Juhász Péter tanító ur alapos szakavatottsága és kitartó buzgalmáról eléggé tanúskodtak, mint ügyész ur is végbeszédében méltó elismeréssel hangsulyozá, — s ki ez alkalommal 3 legyszorgalmasabb fegyeuez-tanulónak fejenkiut egy egy ezüst forintot ajándékozott. Sokszoros elismerés e humánus intézményért a magas ministeriumnak, ugy azoknak, kik azt a szerencsétlen embertársak javára oly lelkesedéssel értékesíteni iparkodnak.
Egy jelenvblt.
— Gyászhír. Tóth Lajos ügyvéd és
kellene lenni minden jómódú családnál; azonban minálunk a viszonyok olyanok, hogy csak kevesen képesek ezen helyiségek felett rendelkezni ; pedig a sok és különböző rendeltetésű szoba nem csak kényelem, hanem egészségi szempontból is előnyös. A ki ugvanason szobában kénytelen nappal és éjjel tartózkodni, a ki lakásában nem képes a beteget az egészségestől elkülöníteni, az nemcsak kényelmében, hanem egészségében is szenvedni fog. Ilyen lakásban a levegőt tisztán tartani nem lehet, ott a beteg veszélybe dönti az egészségest is. A ki kényelmes lakásra adja ki pénzét, feltéve, hogy a lakrészeket helyesen is használja, — egészségei vásárol magának és családja számára, az egészség pedig legdrágább kincs. Legczél-szerübb lakház az Angolországban szokásos egy emeletes ház, a melyben alul vannak a nappali és az emeletben az éjjeli helyiségek.
A falakat bemeszelni, vagy/esteni, vagy festett papírral szokták bevonni.
A meszelés anyiban előnyös az egészségre, amennyiben általa a falak felületére ragadható szenny, olykor ragályos kór anyag fertőztelenittetik. A mész fehér szine ugyan a szemet izgatja és nem is igen szép, azért tanácsos azt egyszerű olcsó színnel vegyíteni, és ilyen egyszerű festést gyakrabban ismételni.
A közönséges szobafestés azon hátrány -nyal bir, hogy drágasága miatt csak ritkán — évek után ujjittatik, ez alatt azonban roppant levegőt rontó szenny gyül meg a falakon.
(Folytatása köv.)
fl...y J..ő sírkövére
Márcz 9. 1878. Angyalra volt saOksége tán ac égnek ?
Hogy itt-hagyUd kedves testvéreid . . . A bns szülök szemébe könnyek égnek
Mi vigasztalná őket más — a hit: Asért kéred majd fenn a* ég urát, Hogy éveid miket nem érhetél el Öröm években nékik adja át.
GYUBOM.
tizenhetedik évfolyam.
ZALAI KÖZLÖNY.
MÁRCZIUS 28-án. 1378.
|Mftnv« T-Hh Marosa férjezett Hérics Jáuosné, veje L>r. Hérics János királyi törvényszéki elnök és ennek gyermekei Lajos. Jenő és Jolán mélyen szomorodott szivvel jelentik forrón szeretett fii. fivére, sógora illetőleg nagybátyjuk Tóth Nándornak folyó 1878. évi márczius 25-én reggeli 4 órakor .''Í4 éve» korában történt gvászns kimultát. A boldogultnak hult tetemei 7. 187S: évi márczius 2<>-án d. u. f> órakor té tettek a nagy kani''/sai sírkertbe örök nyuga lomba, — az engesztelő szentmise áldozat pedig f. 1878 évi márcziuB 27 én reggeli 9 órakor a helybeli szent Fereuczrendüek templomában a Mindenhatónak bemutattatott. Nagy-Kanizsa. 187H. márczius hó 25 én. Béke ham
vaira
— Megdöbbentő izgalom uralgott a le-tulyt napokban Nagy Kanizsán, alig ocsúdtunk tel az egvik-másik rémhir metsző fájdalmának ainos hatásából, n.ár ismét közelgett a másik. Kedden reggel Ángyán Jáuos egykori járásbi-rosági díjnok lőtte magát szivén saját lakásán ü Vörösmarty utezában, mireRátz Antal orvos ur odaérkezőit a gyors segély sem segitheiett ioár. Nőt s hat gyermeket hagyott hátra. Mint mondják zilált anyagi viszony vitte a azereu-.•aétleiit megdöbbentő cselekedetre.
— A nagy''kanizsai „Társas Körinek kettős gyasza vau, kedden délután két halottját kisérte ki örök nyugalomra, Gracheg (íyiilát és Tóth Nándort; mindkettő életének Wszebb idejében, a férfikor nyarában hanyatlott a sirba. örök gyászt hagy va hátra rokonaik b barátaik szivében. Daczára a komor időuek, a nielr mintegy osztozkodni lá''szott a közrészvétben s eső könyet hullatott, — nagyszámú közönség, a város kicsinye nagyja néma fáj dalom s mély meghatottsággal kisérte a gazdagon felkoszorúzott érozkoporsókat, a gyász zene siró dallama s a harangok bucsu hangja közt az enyészet ölébe. Béke lebegje körül sir-halmaikat, legyen zavartalan töldalatti álmuk ! Méiv megilletúdést okozott különösen T. N. esete, ki buskomolyságból hétfőn hajualban halántékon lőtte meg magát. Lapunk jövő számában a korán elhunytnak utolsó dolgozatát közölni togjuk s egyebekiől is értesítjük a közrészvétet keltett esetről t. közönségünket.
— Színházi repertoir. Csütörtökön, márczius 2H-án : Julea Verne világhírű regénye után irt jelt-8 látványos azinmü nagy kiállítással e színpadon elŐBzör. A népiziuházban 100-szor adatott eg másután nagy tetszés mellett. „S t r o-g o f í Mihály utazása Moszkvától 1 r k u t a i g". Irta Bereghi Jenő. Szombaton, inárcz. 30-án e szinpadou először Mdatik Lecotnj kellemes zeuéjü és mulattató rhinai operett«*. — Uj, chinai jelmezekkel. PA chinai rendőrség a 19. században és bájvirág.41 Nagy operett« Ö felvonásban. Vasárnap, inárcz. 31 én e szín-púdon először adatik legújabb 1000 írankosju tatomban részesült eredeti népszinmü. »Polyva ^Petia táltos, vagy a világ csúfja". Irta Palotás Faustin. Zenéjét Kiss Gy.
— Keszthely, 1878. márcz. hó 24 én. Válasz, e becses lapok fölyó évi 23 ik számában megjeleut czáíolat-félére. Nem tudora, ki azou boldogtalan egyén, ki e Lpok lentebb érintett száma hirek rovatában holmi „k ó t y a-v e t y e", s „nesze semmi, logd megjól" téle szedett-vedett irka-l''irkác eresztett meg; melyet azután nagy hűhóval elnevezett, a Keszthelyen, folyó hú 3-án tartott alarczos bálról e lapok 2l-ik száma „h i r e k" rovatában megjelent rövidke közlemény czáfolatának. Bárki legyen is azon egyén, részemről csak sajnálatomat kell kifejezni éretlensége felett. Nekem nem czélom a jám&or atyafi kilétét tudakolni, de elmondhatom, hogy irályából uem csak, hogy semmi tapintatosság, de legkisebb műveltség s« m látszik ki. Eu ugy hiszem, kár az idő- és a papírért, melyet reá vesztegetek, de még nagyobb kár ama helyért, P.slyet e becses lapok hasábjain elfoglalva, r*á mintegy elfecsérelni kell. Nevezett ur négy köztiszieletben álló úrhölgy — kiknek nevei az álarc.os balról irt közleménybén „zá r j e 1" alatt jelentek meg. — védelmére akar kelni, de ép akkor, a midőn védőkép lép fel, meg feledkezik arról, hogy a kérdéses hir közlője oly egyén, a ki nemcsak azon négy úrhölgy-, de a velük volt, s dominóba öltözködött úrnő nevét is tudja ; s ugy látszik a czáíolat irőja esze sokkal kurtább, hogy sem megtudta volna gondolni azt, hogy haszontalan íecsegésének káros következménye az lehet, hogy az ötödik álczás hölgy uevét is a nyilvánosság elé kell az érintett hír kozlőjenek hozni. Hogy nevezett ur, czáfolatot írhasson, ajánlom neki mindenek előtt a magyar nyelvtanbani fogalmazás begyakorlását : ha ezt megtette, akkor kezdje egy más alkalommal czátolatát azon úrhölgyek megnevezésével, akik az ő szeréuy (?) állítása szerint az álarczos bálon pem voltak jelen. Addig, mig íz elébbi pontban érintetteket meg nem s rosta -->1 i bujtatott nevét irka tirkájának alá nem írja, az általa kivánt nevek visszavonása nem történhetik nieg. Az utolsó pontra vouatkozólag ^sak ezen szerény meg-
i ^y?ésem van ; hogy kívánhat udvariasságot egy oly egyén, aki maga a megtestesült udvariatlanság. Végül azt ajánlom önnek, hogy jövőben ne ajtóstól s álarcz alatt rohanjon be a házba, hanem tárja fel kilétét, hogy a nagy közönség önt ne valami álarcz alatt lappangó „in u ni it a" nak nevezze, hanem, hogy tudhassa velem együtt azt, vájjon ki azon bagoly, mely a verébnek mondja nagyfejű. S most, ha ugy tetszik, a viszontlátásig! ... Az ön által X y-nak nevezett r. 1.
— A hérnizifürdőnélfényképirdát
áll it Boross Imre keszthelyi fényképész. Boross ur az itt emiitett fényirda felállithatására az engedélyt a keszthelyi urodaloni jószág-kormányzóságától — hova a fényirda tervrajzát bemutatta — már megkapta s az építési előmunkálatokat meg is kezdette.
— Tánezkoszorncska. Bonyhárd Manó Keszthelyen levő táncz oktató folyó hó 23-án az „ A mázon* szálloda nagytermében tartott tánczkoszorucskája nagyon gyér látogatásnak örvendett. Sajnáljuk, hogy ez iparkodó táncztanitó, ki a tánczoktatásban oly alapos ismeretet tud adni tanítványainak ily csekély pártolásban részesült.
— Nyilvános köszönet. A keszthelyi polgári olvasó egylétnek folyó hó 24-én tartott választmányi ülése alkalmával Lénárd Ernő ur olv. egyI. elnök azon örvendetes hírt hoata a választmánynak tudomá ára, hogy a helybeli takarék pénztár az egylet könyvtára javára 15 Irtot volt szíves adományozni. A választmányi ülés a keszthelyi takarékpénztárnak e nagyrabecsült adományáért jegyzőkönyvi kö-Bzönetet szavazván, ezt a lapok utján egyszer-smiut a nyilvánosságra hozni is elhatározta. Kelt Keszthelyen, 1878. évi márczius hó 24-én. A választmányi ülés megbizásából. Pöltz Pál, olv. egyl. jegyző.
— Zala Egerszeg városa lásittatik, hogy ez által néhány év múlva Egerazegen járók enyhet találjanak, a tikkasztó hőségben a fák árnyában ; nagyon kívánatos még, hogy kanalizálnának és a nyaktörős járdát igazíttatnák.
— A zala-egerszegi nőegylet f. hó 24 én tartotta a helybeli izraelita iskolaház ipartermében, tisztválasztó közgyűlését, mely alkalommal, a jótékonyságáról általánosan ÍBmert Kosenberg Henriette urnő újólag elnöknővé mégválasztatott. A szegények ezen jótevőjét az Jsten sokáig boldogságban éltesse és a zala egerazegi uőegylet pedig, szép előmenetelnek örvendjen.
— Két huszár Keszthelyről a mult hét vége felé nyomtalanul eltűnt. Felkeresé bükre őrjárat küldetett ki, de eredményre még eddig ez sem juthatott.
— Iiövid hirek. Magdeburgban él egy ember, ki ősz hajjal született a most öreg korában kezd a haja feketedni. — A budapesti postaigazgatósági kerületben 41 nő van alkalmazva. — Négyfelé fürészeltek Khinában egy mandarint, a ki azt merte mondani, hogy a császár is olyan ember mint más. — Az arabok közt foradalom tört ki a zultán ellen.
— Bulgaria fejedelmévé Chartres herczeget emlegeiik. -- Bukarestben a hagy máz erősen dühöng. — A méreg keverő Simmernélő évre ítéltetett. — A dunahajózás Galatxig megnyittatott. — A madócai pusztán egy juhász legény egy kocsist agyon vert azért, mert az rágalmazta őt szeretője előtt. — Szathmár-Némethin már egv éve, hogy elveszett egy ember s most találták meg egy kazal szalmába az egerek által egeszen össze rágva. — Olaszországban véget ért a kormány váltság, melyet Crispi ur három felesége provokált. Elnök Cairoli lett.
— A béke okmány megérkezett Bécsbe, Urussov herczeg hozta el, 29 pontból áll s az összegezése az. hogy a török birodalom szűnjék m^g. a legyen helyébe egy fiók Oroszország. — Boszniából a napokban 279 menekülő érkezett Zágrábba. — Totleben tábornok súlyosan megbetegedett. — A perzsa sah e hét végén kezdi meg n*gy utazását. — Rudolf trónörökös köze l<-b!> Olaszországba utazik. — A kormány taviratilag betiltotta, kogy a fium-i Whitchead-féle torpedó-gyár Oroszország részére továbbra ne szállítson. (Jókor!) — Uchátius ágyukat s egyéb hadi szereket szállítanak Erdély felé. — A janosházi rablási bűnügyben a szombathelyi rögtön bíróság határozott, az idősebb rablót László Mihályt kötél általi halálra Ítélte; de ő feUege neki megkegyelmezett; az ifjabbik rendes perutra utasíttatott.
Színészet.
— Jol esett szón m»ggyttzodés, hogy kfizSn-séaetink lelkesedése nem halt ki egészen a magvar syinögy iránt : bizonyítékát adá asomb*ton márcriní 23-án, midőn & terem a szószorns értelmében zsufo-lyasig megtelt, mely alkalommal színre került
Patínicza vagy a tfir.lk és orosz bábom é* Kancsn-kolT orosz tábornok ; harcxias operelte". A közönség kedélyes éléükséggel élvezte az előadott darabot; ktl''ttiitfsen kiemeljük Gerőfyné, Tolnajné, Balog Árpád. Szép János és StomKatliy Vilmos szabutos játékait, melyeknek a közönség zajo* taps által adott kifejezést
— Márczius 24-én, vasárnap adatott a ,Kalu rorsia". Daczára annak, bogj városunk
közönsége már többször gyönyörködött e jele", minden mozzanatában megragadd népszinmü előadásában ; még is talált abban műélvezetet a as érzés gyönyöre ép ugy elragadta, mint első ízben ; mert a valódi szép hatása örök, egyforma, épen ugy mint a napfény, melyet naponta látunk ragyogni s még sem unjuk meg, sőt szomortiak vagyuDk, ha caak egyszer is felhő takarja. Az előadás eléggé sikerült, szülészeink mint mindig nagy buzgalmat fejtettek ki, csakhogy a nagy igyekezet nem ritkán erőltetettséget szül, & mi megesett a különben jeles tehetségű Bsombatyval a bakter szerepében, egy két helyen Sokkal szerencsésebben, művészi biztossággal játszott Geröfyné Finam Rózsi szerepében s a kedély búrjait az elragadtatásig tudta hangolni, a mikor tapsviharban tört ki az érzelem, érzéssel játszott Balogh is Göndör szerepében és Rott Mari, ki as ártaüan gyermeteg lélek Úszta szerelmét Boriska személyében hiren kifejezte.
— Márcz. 25-én közkívánatra másodszor „A sárga csikó." — Általában sikerült Kiválóan szerepeltek mégis üerőfy Andor (Ciorba Márton, csikósgazda) Gerőfyné (,Erssike) kár, hogy kellemes énekét a figyelmetlen xene kiséret ugyancsak megzavarta. — Igen jól alakítottak Kovács E. és Pegti Béla (koldusok) valamint a czigányok is. Közönség sxép számmal.
— Sümeghen Balog Alajos színtársulata által márcz. ]7-én adatott: .Miatyánk Isten karácsony éjjelén* Lakácsi Sándortól.
— 19-én „A néma menyasszony", melyben Tothné utolszor lépett fel — Tóth pár távoxtát midón sajnaljuk — egyszersmind hisszük, hogy igazgató társulata ujabb szervezéséuél oda fog mőküdni, miaztrint jó hir neve továbbra is fenn maradjou ''
— 23-ára a repeitoir szeriirt „Petőfit" vártuk, azouban hihetőleg a várt tagok elmaradása következtében , Házasság a BtistiUeban* franczía vígjáték került szikre, melyen a rögtönzés nagyon is meglátszott Sserepébvn otthonos volt Balogné (Maintenon) második jeleuésben igen helyén volt Ligeti ^Lá Koche), jól alakitolt Ligeüné ^Montespau mar<iÍ8nő;. — Közönség közép számban. - C —
Irodalom-
— Véttér tábornok a szent irás védelmére könyvet irt, mely közelebb fog megjelenni. Az előfizetési felhívást Tisza László országos -képviselő bocsátotta ki. A munka czélja kimutatni, hogy a szentírás és a tudományok között nincs lényeges különbség. A kötet a következő részekre oszlik : 1. A teremtés. 2. A teremtés körüli feltevések. 3. Kijelentés. 4- A halál. 5. Az özönvíz. 6. A yilág örökléte. 7. Az utóvilág állapota. 8. Jehova csodálatos és felséges intézkedései. 9. Az isteni kegynek a tudomány által megáliapitott bizonyítékai. 10. Gondolataink éa tetteinknek a mindenségbeni terjeszkedési képessége. 11. A szentiráa bebizonyítása a tudomány által. A gonddal kiállított munkának előfizetési ára 2 frt, bolti ára magasabb lesz. Megjelenik május hó végén.
— Uj zenemii. Megjelent Taborszkv és Parsch urak zenemükereskedésében Bu»'' pesten s N.-Kanizsán Wajdits József küuyvkeres-ketieseben is kapható: Bayer J.-től kezdők szémára HosziniiTell Vilmos operájából a legszebb kivonat. Ara 50 kr.
— „Ördög fia" czimü regény folyóirat 23 és 24 ik füzete Mehner Vilmos kiadasnban megjelent, ára a képes füzetnek 25—25 kr.
— Képek a tengerészéletböl. Irta Kom polthy Tivadar. A tengert 8 tengerészéletet magyar közönségünk csak alig ismeri. A külföldi irodalom e szakba vágó jobb munkáit hazai fordítóink mintegy szándékosan mellőzik s ha Cooper, Bell Currer után birunk is néhány regényt, melyek tárgyai a tengerószéletból merit-vék, legföllebb a középkori angol- vagy amerikai tengerészetet ismerhetjük meg belőlük, anélkül, hogy magyar tengerészeti viszonyainkról csak fogalmilag is megközelíthető ismeretet szereznénk. Eveken át voltam a tenger munkása.
[ Saját raegfigy«léseim ; közvetlen tapasztalataim j után ismerem e mérhetlen világot s a tengerészéletet, minden örömével éa keservével. Naplójegyzéseim után 20 önnálló képben vázolom e tapasztalataimat. írtam ugy e müvet, hogy abból akinek műveltségi igényei a mai tengerészélet ismeretét bizonyára szükségessé teszik, vagy akinek tán ez életpálya választásához érdemleges kalauz kell, hü képet nyerjen a tengeri világról. — A „Képek a tengerészeiből" finom, tiszta nyomású papiron, vastag 8-ad rét kötetben, díszes czimképü elegáns boritókban május elsején fognak megjelenni. Előfizetési ára fűzve 1 frt; díszes arany metszetű kemény angolkötésben 2 frt. A« előfizetesi pénzek a illetve aláírási ivek legkésőbb ápril hó 15 éig szerző nevére (Budapest, belváros, szervi-tatér 5. sz.) küldendők. (A mü könvváruai ára nagyobb lesz.) Szives gyűjtők 8 előfizető után tisztelet példányban részesülnek.
Vegyes hírek
— A hármos fogadó csodaszülntte. Ila az utas Kolosvárról Tordára rneKy,a„í i -nos"-ba rendesen beszokott tekinteni, mert <t uó bort mérnek. Most egy furcsa emlékkel gazdagabb. A napokban a hármos fogadónál egy izraelita nő fiueraü magzatot azült, mely a rnaganemé-ben páratlan; a mellett, hogy a törzs, mell, és végtagok a legteljesebben ki vannak fejlődve, a fej teljesen hiányzik; az alsó állkapocsnak nyomai még kivehetők, s a nyelv, de a szájpadlás, orr, homlok, szemek egészen hiányzanak. A ritka természeti eltérés az orvosok véleménye szerint ily alakban még nem észleltetett s hogy a tudományos világ előtt ismerve, legyen, a kolozsvári egyetem jeles tanárának, Generzich urnák küldetett be.
— Nngyfontosságii magyar falálmány-nyal tettek próbát a napokban Budapesten a Gregersen-íéle nyul-utczai üzlet helyiségeiben. Jelen voltak : Péchy közlekedési minister, Oetl osztálytanácsos, De Maiatre a kassaoderbergi vasút igazgatója, Horváth a magyar államvasutak főfelügyelője, Stoczek József és Bielek Miksa a polytechnikum tanárai, számos technikus és vasúti szakértő. Banovita Kajetán, a vasúti és gőzhajózási felügyelőség tagja által szerkesztett vasúti jelzővel te''tek complikált kiaérleteket, melyekből a jelenvolt szakértők arra a meggyőződésre jutottak, hogy az eddigiek közt ez a legjobb készü.ék, mely minden kivánságuak megfelel és a mely a párisi világkiállításon ké''ségteleniil az első rangot fogja kivívni Magyarország számára. Ez az első vasúti jelző, melyet Magyarországban találtak föl és itt készítettek.
Ertek és váltófolyam márcz. 27-én
5% metaliquea 64 20; 5% nemz. köl^ó.. 66.80: 1860 ki álladalmi kölcsön 110.—: bank-részv. 840.; hitelintézeti részvén vek 213 75 ; London 118.10: magyar földtehermeméai kötvény 77.25; temesvári foldtehennentéai kot vény 76.— ; erdélyi foldtebermentési kötvény 77 50; horvat-slav on töldtehermeutéisi kotvéiiv 85.50; ezüst 104.90 ; cs. k ir. arany 56.5''/2 ; Napoieond''or 94.77»; arany jár. 74*50 ; márka 58 50.

Felelős szerkesztő: BátOrfi Lajos.
a i fi
i
Lllll MARGIT-FORRÁS
legtisztább szikéleges ásványvíz.
Hazánk ezen vegyi összetételénél fogva nevezetes gyógyvizét a lélegzési, emésztési és hugyszerrek idült hnrutos bántalmalnál, torok-gége légcső- és hörg-betegségekben kiváló sikerrel használták és használják : Dr. Korányi Frigyes, — Dr. Kováts Sebestyén Endre, — Dr. Gebhárdt Lajos, — Dr. Navratil Imre, — Dr. Poórlmre, — Kétly Károly, — Dr.Barbas József egyetemi tanár és közkor házi főo rvos arak. — Kzeo tekintélyek nyilatkozatai szerint a Margitforrás nemcsak
méltó versenytársa • Seltersl - Glelchenbergi - Gieshöbli - Radeini - Vichi — Emsi « hason ösazetetelű vizeknek,haneui gyógyhatásban azokat több tekintetben felül is mnlja. A Margitforrás gyógyhatásál igazoló bizonylatok kivánatra bárkinek megkü dotnek.
Borral használva a legkellemesebb és legegészségesebb italt nyújtja. (55ö 4—12) Dr. Karlovszky utóda forrás-igazgatósága.
f Kizárólagos főraktár
Edeskuty
m. k. udvari ásványvíz szállítónál BUIiA Érzsébettér X. sz. a.
Kapható minden gyógytár és fűszerkereskedésben.
Tf 7 F.N H F. TE DOC'' ÄVFOI.YAM
zaUí * '' 0 z t ö k
vabffl m:
felső-lendvai faiskolákból
(vasútállomás Gyanafalva) az l*78-ik évi tavaszi idényre még több ezer darab
nemes faja 4-5 éves alma fa eladó.
Ara 100 db 30 frt., egyenként 40-60 kr.
(569 1-3)
Pályázat.
Légrád évi fizetéssel
utján aldl-
Hirdelmény.
Keszthelyi vásártéren egy korcsma ház nagy udvar-
ral. kocsiszínnel, istállóval folyó l<S''7S-ik év április hó 16-án délután 3 órakor kéz alatt eladatik. a venni kívánók a háztulajdonosnál 205 bővebb tudósítást nyerhetnek , (567 2 - *) Keszthelven. (r>G«r> 2~2) -
mvárosban (Zalamegye) 300 frt. egybe kötött város orvosi állomás f. évi april hó 15-én választás betöltendő.
A feltét''-lek élőszóval vagy levélben írottnál megtudhatók.
Orvos tudoroknak előny nyujtatik. — Pályázni kivánó orvos urak felkeretnek felszerelt folyamodványaikat, legkésőbb f. évi april 13-ig alulírottnál benyújtani. Kelt Légrádon, 1878. márezius hó 20-án,

Haller István,
k. postamester és bizottsági elnök.
ccooo

Bérbeadás!
Zala-Istvándi 4. kerületi Zala vizi malom, az eddigi bérlő elhalálozása következtében f. évi april. 24-tól folyó, három évre bérbe adatik ki. Yálalkozni kivánók april l-ig jelentkezhetnek a tisztségnél Ollárban utolsó posta Zala -Szt.-Iván, hol a béri«.-ti feltételek is megtekinthetők.
(566 2 — 3)

X G. Á. M .Mayer fehér mell-syrupja. J
:Dija7tatott Parisban 1SG7. évben. ♦
Kitűnő gyógy- é* enyhítő szer. rendkívDIi kedvező sikere
^ által 2<> év út* magas kegyben áll a n. é. közönségnél. Min-
▼ den rangu e* minden int''v«*Ita»;gfokn magas és alrendíl állású
: egyénektol, nenikfilfinben «ok orvostól is, a kik ezen szert gyakorlatukban alkalmaznak, elism.-rt mint biztos gyógyszer köny-
♦ nyebb meghfiu-seknél. bárminő köhögésnél, benyálkásodáanál,
♦ rekedtségné'', torokb^joknál. a torokdió és a gőgsip gyuladásá-
♦ nál, és hurutnál ; — elismert továbbá mint segítő- és enyhitO-^ szer a mell és lélekzo-szervek idillt bajainál, asr.kórnál, kítlö-A nősen köhl.unitnál, minden gyermekbetegségeknél-, melyek to-^ roklobbal vannak ,">ss«ekötve, vérk<~.pé«nól és mellszorulásnál. Á Valódi minőségben kapható egyedül : Práger Béla ^ gyógyszertárában Nagy-Kanizsán. (332 IV. 3—*)
Wajdits József
köny v k ereskedésében Nagy- Kan i zsán
következő uj regények füzetekben kaphatók u. m.
A Gályarab vagy a velenczei rémes éj. Irta Brükl G. a füzet 25 kr.
A házasságtörés drámái, társadalmi regéuy. Irta Montepin
X. a füzet 25 kr. Háború krónika a füzet 30 kr.
Pór és mágnás vagy az újkor rabszolgái. Történ, regény.
Irta Dr. Rafael a füzet 25 kr. A Kalóz király és gályarab Marinelli Marino, vagy a velenczei Bertalanéj a füzet 25 kr. Az ördög tia és a három vörös ember. Társadalmi regény.
Irta Féval Pál a füzet 25 kr. Az ördög asszony V3gy az élve eltemetett, a füzet 25 kr. Sznleika a hárem gyöngye, agy a Sztambuli fekete leányrabló. Irta Brükl G. a füzet 2"> kr.
Minden fentebb regényhez 2—3 diszes olajnyomat!! kép széles aranykeretben a melynek értéke 10—12 frt csekély után fizetéssel tartozik az utánfizetések minden hátulsó oldalán látható, postai rendelések gyorsan eszközöltetnek.
Továbbá megrendelhetők még ugyanott : Mandl A. Verpfuscht. Polka franc. 50 kr. Münzer H. Im Wiener Genre „ 30 kr. Kaulich I. Jenny Polka franc. 30 kr.
Immer Grun Polka-Mazurka 50 kr.
'' >''agy-Kanizsau, nyomatott a kiadó laptulajdonos Wajdits József gyorssajtóján.
39C Jfc^y-,
A háború
mely által tetemes szállítmány keletre visszamaradt arra készteté
STRA.USS A.
IcIii''I''iiiiiiü- és kelengye gyárát
(IlécH, I RotlienthnrmKtrasso 21.)
összes férfi-, nöi- és gyermek-fehérnemű, valamint vászonból álló visszamaradt
kisebb s nagyobb azállitmány&t,
hogy a roppant raktárt mielőbb kimerítse, az utóbb kijelelt valóban csekély áron eladja. Az igényeknek meg nnpt felelő áruk készséggel kirseréltelnek, vagy kívánatra hértnonte* visszaküldés mellett még a pénzösszeg is, póstautalváuy mellett, vinsa&tórIttotik.
Két toriut helyett csak egy.
I uri alsónadrág azelőtt 1.50 csak ít —7fi
12 ailgolhatíszt kend1"» szines szegélylyel , 2.— -jak ft 1 — 1 angol trikut-mellóny vagy nadrág íe-
hér és szines „ 2.— c»ak tt 1.— >2 elegáns batisz*kendő szines széllel
beszegve . 2.— ónak t''t 1.-—
0 ujdivatu háromrétű inggallér . 2— csak ft 1.
1 horgolt női ing a legjobb sliirtingh il v 2— ••■ak t''t 1.— 1 elegáns uői lábravaló szegély-díanzcl , 2.— csak t''t 1.— 1 finom sliirting éijili kerr.et
lyekkel legjobb minőség . 2.- csak ft 1.— 12 linóin vászonkeudö, valódi vászonért
kezeskedünk , 2.— v»ak ft .—
1 fi bér un Ing siina háromrétű mell«-! . 2.— csak ft 1.—
1 vászon uri alsónadrág „ 2— csak l''t 1 —
1 fin. szín kreton-iug, szavatolt valódi sz. . 3.— csak ít 1.60
1 dusau díszített női iug legjobb minőség „ 3. - csak ft 1.60 1 li''gfin. hímzett női lábravaló, oleg-iu«
szabás 3 — ««ak ít 1.60 1 shirting/iői alsó «»oknya. legjobb snab. „ 3 — ít 1.60 1 mi lai/ravaló, valódi ruinburgi vászonból . i — csak ít 1.50 1 angol oxford-ing, vagy fmii.xia
ereton , 4 — csak ít 2 — I uri ing, valódi romburgei fan''asie,
hímezve a legfinomabb. , 4 — csak t''t 2.—
0 pár tiu. angol kézelő legújabb sz. r I — f<»ak Ít 2 —
1 tln-iman himzitt n<"'': ing dtisAn disz. . I — *>k ft 2.--
ram zia !« r7< dus himzé^cl , » — jt 2.— 1 linorn női alsószokuya dúsan diizitve „ l.— ií^''í tt 2.—
1 schifToh, oxford, v. creton 1, 1.25 2.50
1 nri sitfoning, dus mellszegélylyel 1,50 2, 2 60,
I féiti ing sitVon íantaise mellel 2, 2 50 3. ít
1 uri sitV vi''son „ 2 50. 3, 3.50, 4, 4.50 t''t.
12 uri harisnya fehér v szines 3, 4, 4 50, 5, 0 It.
1 uri ing, rumburgi vászon valódi, «ima vagy redós, a legfinomabb
2.5«, ÍJ, 3 50, 4 ít 1 uri mg, valódi runiburger fant. és hímzett legfinomabb 3 50, 4, 4.5o, 6 ft
1 női ing valódi vászon, hiin. a legí. 1 50. 2, 2 50, 3 ft. 1 női ing valódi vászon kézi hímzett 2. 2.50. 3. 3.o0, 4 ít. 0 drh * , széles vászonkendö szeg. nélkül 0, 10 ít.
0 drb ":4 széles vász. szegé* nélkül tiszta vászon legfinomabb 13.50,
14 50. 10.50 kr
1 asztalnemű 6 személyre, fehér és szines 3. 3.50, 4, 4.50, 5.50.
1 asztalnemű 12 személyre febér és izineu 8 50, 10, II, 12, 14 ft. 1 drb 30 röf "4 széles házivászon 6.60, 0.60, 7.60, «J iL 1 drb 40 röí irt széles kreavászon 16, 17, 1*. Irt 60.
I drb 60 rőf sz irlandl és hollandi v. lr< 10, 20, 22, 24 27, 30 ít.
1 drb 54 rőf ''/« széles rumburgi vásson 24, 27, 30, 33,80,40, 6 >. 12 drb asztalkendő csinvat és damasz 3, 3.50, 4, 5, 0, 7 frt.
Arleeinged.éaül: 1 batazeinelvre való damuHz asztalién lék, vagy 24 zsabkundö, 50 frtuyi vAbár-IAh után.
Megbízások u pénz bekrthlése >agy utánvét mellett e czlm alatt kéretnek: (4H2 8 - 24)
Wá8cheBrautau88tattung8-Fabrlk von
strauss
B é c», KotheuthurmatraBBe 21. be.
KOLLARITS JÓZSEF és FIAI
i
legelső
kész fehórnemü, vászon, asztalnemű és szövött áru gyári raktárukban az „ YP8XI.A JM TI1 íiok
lUidap«kHfcn, váczl-ulc/ii 4. sz. alatti aniha/ban
% kapiiutúk
miiulonuemU kész térti-, nöi és gyerinekf''ehérueiuüek, vús/nnk és
f a m z U I u o iu il e k
•■» !••£!''>«){) obb vala>ztekban « s kitűnő mínú»ét''H«ji a legjntány-''Sb árak''-n
Ferfl lntjtk, ru:i.burgi. hollandi vagy irlandi Yi,«»ónból, darabja 3, 3 50, 4.50, 6. 8, 7, S, 10 12 Irt.
Férd Ingek, lnn>*<>lt»k, madapolamból. melle viksoii. darabja 3, 4, 5, «1, 7, 8 10, )2, ¡4—20 irtif
Férfi madapolan ingek «Iroabin i, 2.*>o, 3, 3 M>, 4 frt
Ferfl aiinei Ingek, 1.60. 2, 2.50. 3 frt. Két külön gallérral 2 50, 3 írt.
Ferfl símet angol cxford Ingek, darabja
2,óO, 4 76. kél külön gxlléfi al darabja 2, £ SO, 5 írt.
Ferfl gatyák. magyar, fó maiyar vagy f(an-••zia aaabáai ), pamuibiíl 1.20, l.Jlu, I 50, váswonból I.j''iO, I 00, 1.75, 2 frt rum-bnrgi vászouból 2.26, 2 60. 3, 3 Irt 50.
Ferfl-febérkarlanyák, pamutból fehér v>g> szmea tueaatja 4. l.RO, 6, 5.60, 0, B.6<). 7. 7 50, 8—14 írtig, rxémábol, fehér tu-czatja 3 60, 4, 4.50, 6. 7, H, 1» frt, 14 iriig. félbaiianyák, íehéritetlen vászonból varrottak, tuczatja 4 50, 0. 7 frl.
Férfi taebkendok, fehér vásaou torzaija 3, 3 50, 4, 4 60, 5, 0, 7, H, 9. 10, 12 írt. 20 frtig
Ferfl zabkendők, vászonból, fehér szine» széllel 0, ö, 10 írt. batisztból sziiu-s saél-b''l 7 frt H frt 50, színes panmtzsehkeii-
dük dbja 30 k<( 35 kr, 40 kr. pamut I.aiis*tisebk>r.d6k színes széliéi tuczatja 8 frt.
Férfi gallérok, minden formában, legfino- | mahb U «nt|a 3 frt, 3 frt 50.
Férfi kéielök, tueiatja, 12 pár 5 frt. *> írt
NÓI Ingek, rumburgi vászonból, sima, dbja 2 25, 2.60, 3, 3.60, 4. 5 írtig, slingelt
3, U.60, 4, 5 írt g francsia mellvarrással éa himsottek 3.60, 4.60, 5.5(1, 7, b. 15 frtig, mndnpolauiból siiua l.5(), 2 frt slinge.t 2.50.
Női háló corzettek. niadupolainb<>| egyszerűek 1 30, 150, díszített 1.76, 2.*6," 2 50 3, 3.60, 4, 4.5«», 5, 10 írtig.
NŐI labravalők, madapolamból, siina s*e-liélvzett. dbja 100, slingelt l.HO, di«»it>tt 2 20, 2 25, 3, 3.50, 6 frtig.
N6I alaóazoknyik, madapolamból, aaegélyek-kel és díszítéssel, darabja 2 50, 3, 3.26, .3 60, 4, 4.60, 6. 15 frtig, ui,zálylyal 4, 5, 0, 7. 8, 20 frtig.
NŐI harlanyák, pamutból kítünö minőségben tmzatjR »1, 7, 8, it, 10, 11,12, 14, 22 forintig szinesek pamutból, párja 75, 80, 00, kr. 1.20, 1 30, 1.50, 3.50 krig.
NoI zaebkendok, fehér vászonból, tuoaija, 2 50, 3, 3.50 4, 5, 0, 7, 8, 10 frtig. hii-i(ol czérnabatisziból, fubér, 4, 4.;''»0 5, 0, 7, 8, 30 frtig.
Ndl franozla derék fUzök, iMíeder.) dbja 1.30, 2, 30, 2.75, 3, 3.50 4 frt 50 krig
FiU ingek, 0 évesek számára madapolamból, dbja 1, 1.40, színes, 1 frl 25, 1.40, vászouból 2.10, 2 40, félmagyar gatyák 1 10, 1.20, 8 éveseknek iigek madapolamból 1.10, 1.50, színesek 1 26, 1.65, vászonból 2.20, 2.46, gatyak, 1.20, 1.40 ; 10 éveseknek, madapolamból 1 25,
1 115, szinesek 1 60, 1.75, vásaouból 2.80,
2 00, gatyák 1.35, 1.60. 12 éveseknek,
ingek madapolamból 1.3", 1 80, szlnesi''k 1.6*», 1 í»o. vászonból 2 nt 40, 3, 8.60, gatyák 1.65, 1.80} 14 éveseknek ingek madapolamból I f''t 40, ].<H), szín* -sek 1 75, 2.10. vás/.oub. l 2.<>6, 3.15, 4 frl, gntyák 1.06, 2 frt ; l''i é v c a o k u e k madapolamból 1 60. 2.1", színesek 1.75,
2 20, vászonból 3, 3 60, 4, 4 50, gatyák 1 75. 2- 2 20.
Kész frbéraemüek leányok számára, minden nagyságban é* minőségben, ugyssíuttt c*e<-st''jn<"''k számára, melyekről kívánatra árjegyzékünket bórmenteaeu beküldjUk.
Továbbá ajánljuk nagy raktárunkat vászon és atztaliiemilokben.
Rumburgi vaazon, 42 méter (54 > öf) vóge 23, 24, 25, Jl), 27, 2b, 30, 32, 35, .Itt, 40, 42 45. 50, 120 frtig
Hallaudi vagy Irlandl vaazon 3« méter (5<> rŐI) 22, -23, 24, -, 2», 28, 30, 32, 34, 38, 10, 45. 60, 100 frtig.
Hollandi vaSZOn gyermek-lehernemückrf cs ágynemüekre 32"/, méter i 12 rőf) vég« 10, 17, 18, 19, 20, ''21, 82, 23, 24, 20, 28, 30, ön frt.
Crea8 váazon 23''/, méter 30 rőí^ vége 10.60, II, 11.50," 12, 13, 14, 15, 16, 17, lö, 19, 20. 3d frtig.
Lepedő váazon egy szélben, aO métev (38 rŐI) 12 lepedőre vege 33, 36, 38, »0,42, 44, 46, 48, 50, 100 ír t g.
Fehér pamMtgfiavat, ágynemiiekre, 1 méter 38, 40, kr.
Madapolaafi vagy Chiffon vége 40 méter (5i •/} rőf) 9.20, 10.40, 10 8(1, 12, I3f>0, 14, 17, 18, 21.
Szines kanavAsz, 23''/t méter (30 röf; 9.50, 10, ll, 12, 13, 14, 15 írt.
Sziaea ruhaperkákk, dus választékban i méter 36, 38, 60, 52, 61, 50 kr.
VáazoNzaabken^ók, hölgyek és urak xzamá-ra, tuczatja 2.60, 3, 3 60, 4, 5, 0, 7, 8,
9, 10—20 frtig.
Törülközők, tisxta vászon tuczatja 6.80, 0, 0.90, 7 60, 8, 9, 10. 20 frt.
Asztal kendők, tiszta len, tuczatja 4, 4.60, 5, 6.5«, 0 30, 7, 8, 9, fit, abroszok 0, 8.
10, 12. 18, 24 személyre, darabja 1 írt !K> krtól 14 fit g.
Damaat asztali teritök, 0 személyre 5.60, 0, 0.50, 7. 7.50 9, 10, 24 írtig, 12 személyre 12, 12.50, 13, 14.60, 15, 18, 18, 20, 40 frtig. 1H s/.emélyro 25. 23, 32, 48 frtig. 23 személyre 32,34, 40, 50, 53, 75 frtig.
Kávéakendők, színes és fehér, darabja 3,
3 60, 5, 5.50, 6, 11 frtig, csemege-kendők tuczatja 3, 3.50, 4.60, 5.53 kiig
Csipkefüggönyök, l ablakra 3, 3.60, 4, 4.50, 5, 5 60, 6 60, 7, 8, 9, 10, 15 frtig.
Ágyteritők, darabja 4 50, 5, 0, finom rip«, bői 9.50 ; a s z I a I t e r i t ó k 3.80, 4,- 5 frt, ripsböl 7 frt 50 kr.
Agypokróozok, 4.50, 0.60, nagyobb 6, 0.50, 7 60, 8 50, II, 14 forint 50 kr. Menyasszonyi készletekkel 180 frtól 1800 frtig és feljebb, kész foliérutmtt éa vászoubau a legszebb kiállításban szolgálhatunk, ezekről árjogyzákilnket kiváltságra bérmentesen küldjük.
Az ái uk legjutányosban »zaboltak n ha valami a megvett vagy rongelt tárgyakból akár mi oknál fogva tetszésre nem lenne, 14 nap alatt, ha az árszclvényllnkk el el vau látva, nem< sak rsíveien kicseréltetik, de kívánságra az érte fizetett Összeg is visszaadatik.
Levél általi int gtendelések még aznap, melyen érkeznek, különül figyelemmel és pontoson rpzköí Ültetnek éa csomagolási dijt nem számituuk. (560 2—*)
NAGY-KANIZSA, 1878. márczius 31-én.
Tizenhetedik évfolyam.
ir: P . « frt.[
Elóflzstesi a
¡evvlt évre
t. lé. övr« ... 4
e- ryed év e . . ''J
<#nt> JO kr
Htrdstsssk
t tiasábe» potitmrban 7, másodszor 6 3 mir>-lei) t»vábbi sorért 5 kr
'' nyii-ttArhen
»Of .kéüt 10 krért vé-4. tatnak fel
K.ucatári illetek miud« HefTje» hirdetésért külöi 30 kr fisetendS.
I
/
rrr.
i illat)
"I
]eg7« &
különf
lap aa»11 ami rUtÜ illető közlemények JM(t«BCtSböS
Ül«5 pedig a ti*i6hos bérmentve intéaendők :
NAGY- KANIZSA WiMttofcár
I Béraentetlen levelek csak iamert mankatár-aaktót fogadtatnak el.
VKáai rátok viaasa nem/ i küldetnek.
előbb: ,Z AL A-BO MOOTI KÖZLOMT.''
N^IüuitzftATároR helyhatóságának nemkülönben a „n.-kanizsai kereskedelmi a Iparbank*, „a.-kanizsai takarékpénz tár*, a „zalaraegyei általános tanító testület, a n.-kanizsai
kUded-oereió egyesület*, a „soproni kereskedelmi s Iparbamara n.-kanizsai kftlválasztmánya* s több megyei és városi egyesület hivatalos értesítője.
Heteiikiut kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap.
Felhívás előfizetésre!
Az első évnegyed e hó végével lejárván, tisztelettel felkérjük mindazokat, kik-QCU elófizetésök e hó végéig tart, hogy a?.t megújítani szíveskedjenek ideje korán, nehogy a szétküldésben hiány merüljön fel.
Előfizetési ár: apr—jun. évnegyedre . apr —szept. félévre apr — decz. 3 évnegyedre . .
Nagy-Kanizsa, márczius 23.
A „ZALAI KÖZLÖNY" kiadó hivatala.
Wajdits József könyvkereskedése.
2 frt.
Ö n
1878.
Két ifjúról.
„Küzdés az élet!" mondja Kölcseynk, ha nyugodtan nézzük a társadalmi élet szakadatlan lánrzolatban hullámzó embertömeget, valóban egy egy mély sóhaj tör eló szivünkből s a lélek égi ihletében csendes imává magasztosul
Küzd a szegény, küzd a gazdag, oh mert az isten képére teremtett lények nem ismerik egymást, pedig bölcsek, pedig nagyok. Tökéleteseknek hiszik magokat pedig nem azok.
Igyekezetnél egyéb nincs birtokában az emberiségnek, hogy bölcs, nagy és tökéletes legyen. Igaz, eróködünk egyeseket azzá tenni, hogy szégyenünket takarjuk, kiemeljük az óriási tömegből, mert érdemet igyekezett szerezni az által, hogy önmagát feledve, a közjóért törekedett, a közüdvért lángolt; de mi ez? egy-egy halvány sugár az éj sötétében, egy-egy nemesb szikra a
megmételyezett érzés világából, egy-egy elhaló gondolat az őrök időben . , . .
ftlethajónk küzd a lét tengerében s szirthez érése közeledtén ily gondolat tompítja a sziv verését. Nem csoda, hisz megfásul az ember kebele az élet küzdésében akkor, midőn az igyekezet, a tanulmány, a tehetség füstbe megy, állván egy ifjú koporsójánál , kinek nemes tulajdona vala mindez.
„Társas-Kör*ünk épületén gyászlobogót láttunk lengeni.
E szép figyelem sokat magyaráz, a tény beszél, és én hallgatok, de tollamnak beszélnie kell, hisz ez keserű végzetem, szomorú sorsom.
A , Társas-Kör* egyik buzgó alapitója a fiatal, de jeles képzettségű, társadalmi finom modoráról ismert s általánosan szeretett, tisztelt Gracheg Gyulának koporsójához sereglett Nagy-Kanizsa város intel-ligentiája, leróni a végtisztelet gyászadóját. Számosak zokogása, elfojtott fájdalma a kora elhunyt veszteségen egyesült a bus zene hangjának szomorú rezgésében . . .
A „Társas-Kör "-nek másik halottja is van, ott már nem szól a zene bus hangja, mert e város szülöttjének utolsó útjában az apai ház minden porszeme, a porrá tört ifjú ágat némán veszi körül, a szellócsókolta fák terebélyes lombjai susogva intenek bucsut azon reményteljes ifjú felé, ki gondtalan gyermekéveinek szelid boldogságát ezek árnyában élte le.
Végzetes temetés; ha a kegyetlen sors ama törekvő ifjat el nem sodorja közülünk, valószinüleg eme szép jövőnek elónézó férfi sem megy utána. Hisz megvolt benne az akarat, mutatják könyvei, melyeket élete
nj pályájának tanulmányozása végett be szerze s a sajátkezű jegyzetek, melyeket most tompa fájdalommal szemlélünk.
Tóth Nándor, e város szülötte s leen-dett főkapitánya emlékének vannak e sorok szentelve. /
Egyetlen fiu volt, gazdag sorsban nevelve, az életnek nyomasztó terheit nem is meré, pedig ezt meg kell ismerni, s akkor becses az élet í Legszebb korában kereste sirját, mint édes atyjához irt utolsó levelében irá:
»Kedves jó atyám! Egy iszonyú betegséggel, az öngyilkossági hajlammal küzdök már hónapokon át.....Megfeszitém
minden lelki erőmet, hogy ezen iszonyú bajt leküzdjem, megkisérlettem mindent, hogy tők meneküljek, dő erőm megtört, nincs menekvés ... Szenvedéseim borzasztók ... ember többet nem szenvedhetett,- hónapok óta nem éltem már, hisz nem volt perez, hogy agyamban az öngyilkosság gondolata fel ne ébredt volna, ezen szörnyet űzni, leküzdeni vágyni és megtörve érezni erőt, akaratot ... Kerültem önt kedves jó atyám, féltem, remegtem, szótlan voltam, hogy szenvedéseimet hallgatásom el ne árulja, gyomorbajról panaszkodtam, — vagy talán e baj idézte eló iszonyú betegségem. Mindenható könyörülj ... Bódult vagyok, hisz továbbra az élet csak elviselhetlen szenvedés volna nekem és teher... nincs többé remény ezen iszonyú állapotból menekülhetni ... Áldja meg a mindenható önt kedves jó atyám! Borzasztó, nem tudom többé érzelmeimet, gondolataim közölni — ... de természetes halál is mielébb elválasztott Yolna tőletek, érzem egész organismusom beteg, életerőm kimeritve; de mért nem
keresett fel a halál idején ... Távol akartam kimúlni, de nincs többé erőm e szobát elhagyni. Bocsássatok meg . . . imádkozzatok érettem és ne átkozzatok. Oh Istenem, ki eltűröd borzasztó tettemet, légy családommal. Atyám kedves jó atyám, véreim isten veletek nem —nem — * Itt megszakadt az utolsó levél s megtörtént a szörnyű katastrofa.
Hogy uj pályájára komolyan készült s mégis mily lelki küzdelemben élte utolsó napjait, mutatja a következő beköszöntő beszéd, melyet fíjkapitánynyá.leendő megválasztására készített s hogy ezt irta, nem csodálható, mivel uj élet, uj pálya nyilt volna számára.
„T. közgyűlés.
Szerencsésnek érzem magamat szülővárosomat szolgálhatni s azért őszinte köszönetet mondok a megtisztelő bizalomért, mely engemet ,a város kapitányi állásra
helyezett.
Már hosszabb idő óta foglalkozom a közigazgatás és közrendészet jogának, feladatának czéljainak tanulmányozásával, — mégis mikor állomásomat köszönettel elfogadom, nem annyira ismereteim tudata nyugtat meg engemet, hogy állásomat be is tölthetem, mint inkább annak az ismerete, hogy oly férfiú oldala és kormányzata-mellett hivatom meg a város kapitányi tisztre, mint polgármesterünk Babóchay György ur, kinek tudományából kimerítő gyakorlati ismereteiből mindig bízvást meríthetni reményiek, mikor teendőim útba igazitót keresni tanácsolnak.
ót jeles életpálya jelölte ki tisztjére és az a polgári Önmegtagadás, melylyel kitért előle e város érdemdús volt polgár-
TÁRCZA
A szerencse.
Már mind pihennek, kikkel által éltem
Kz ifjúság aranykorit; Vidám tavasából őszre fordalt éltem
Zsémbeakedés mit e kor ád. A vig kedélynek bánat lőn kamatja A tora kincaét csakis bolondnak adja.
Vigasztalást pályámon hol reméljek?
Naponkén*, bu, kin gyötrelem ; Ar. élet nem más mint kétágú mérleg
A mely alá, fölstáU velem. Jla rátenuém összes kincaét az észnek Azok a sora súlyára! fel nem érnek.
Kik távol álltak messze ón utánnam — Ési, éa jellembea koldaaok — E törpe népet mind előttem látom
Míg én nehéz igát hurok. Nem hisxem, életem bogy azt jelentse : Egy font észnél jobb egy kia lat szerencse.
GYÚROM.
Az egészséges lakház.
Irta i a nagy-kanizsai „Társas-kör»-ben felolvasta
Dr. Schreyer L^jos.
(Folytatás.)
Más, nagyobb ártalma lehel a festésnek, hogy nem ritkán a festék méreg tartalmú, a «öld festék többnyire mirenytartalmú, a mireny lassanként leporlik, ée miután ismeretes, hogy ezen ásvány igen kis adagban is mérges, hosszas «zenvedés forrása; ilyen zöld festékkel teatett szobák lakóinál főfájáaok, émelygés, gyomor és bélbetegségek mutatkoznak minden uknélkül és addig nem szűnnek mig az ártalmas festék nem távoljttatik ; ilyennemű s idült mér-
gezések még halálos kimenettel is fordultak elő. Különösen mérges az u. n. schweinfurli zöld, de általában vegyi vizsgálat nélkül a zöld azin a szoba festésére kerülendő volna. A papir szőnyegek te sokszor férges festéket, mirenyt tartalmaznak; azonkívül könnyen menedéket nyújtanak az ismeretes vérszopó állatkáknak, de az által is hátrányosak, hogy a falakat légátjárhatlanakká teszik.
Következik a padló, nálunk legazoká-sósabba fapadló: legczélszerübb a kemény fából készült parquet; ezeknek csak egy hátránya van, hogy a deszkák közötti réaben szeny, por és féreg gyillhet öaaze, azután a puhafa padló felmosásánál, — a mi különben tiastaaág szempontjából elkerülhetlen, a repedésekbe ható víz által ac ott öaazegyült azenny-anyag rothadáaba megy át. A repedések bezárása tehát tisataaág ós egéazaégi szempontból kívánatos volna, — amire, valamint a padló fényeaitéaére többféle anyag különöaen a parafin volna legalkalmaaabb.
Figyelmet érdemelnek továbbá az ablakok, melyek a lakáa vilagitáaa, szellőztetése és melegitéaére nézve igen fontos tényezők.
A világosság szempontjából szükséges, hogy az ablak elég nagy legyen ; a szellőzésre nézve szükséges, hogy az ablakok könnyen és teljesen nyithatók legyenek; olyan ablak, melyen csak egy harmada nyitható, a szellőzésre nem elegendő.
A azoba melegségére nézve nagy sxerepet játszik az ablak, amenyíben télen az ablak gátolja a szoba kihüléeét, de csak akkor, ha jól zárhatók; nyáron az ablak táblákra a nap süt, a meleg sugarak átmennek, de maguk az ablaktáblák megcuelegesznek és különösen a
kettős ablakoknál olyan meleget terjesztenek, mint a legjobb kályhák : pedig nyáron fűtött szobákra nem szorulunk.
A fa redőnyök roazabb meleg vecetők lévén, mint az üveg táblák, annál czélezerüb-bek, minél vastagabbak, és más készülék által nem pótolhatók ; már az által is czélazerük, hogy nyitott ablak mellett folytonos légcserét engednek.
A függönyök, a vékony iécz- vagy szalmaredők a kívánt czélnak nem felelnek meg, különösen zárt kettős ablaktáblák közt igen hamar megmelegeaznek , — inkább használnának, ha aa ablakon kiflii — oűat aat a boltok éa kávéházak előtt látják — ki volnának feaaitve.
Az ablakok tiastitáaakor azok kiemelése éa beakaaztáaa magas házaknál — nem ritkán baleaeteknek okozója, azon azempontból, befelé nyíló ablakok ccélsaerüebbek.
űli ajtó a lakházra nézve nem olyan foatoa, axintén a szel lézéare alkalmas. Nyilvános helyeken — p. o. templomokban, színházban, azükségea, hogy minél tőbb kimenet legyen éa hogy az ajtószárnyak kifelé legyenek nyithatók, miáltal tolongáaoknál — különösen tűzveszély alkalmával szerencsé''lenségek ki-kei ülhetők.
A bútorok berendezése ízlés dolga, a bútorokkal tullelt szobákban azonban a levegő el van zárva, azonkívül nem tanácsos a háló szobákban sok virág, melyekből éjjel sok szénsav kipÁrolog, to7ábbá kutyákat és más állatokat tartani, mig a lakszobákban némi elevenséget keltenek.
A lakáa berendezésnél, már emiitettük azon hibát, «melyben a közép osztály esik,
hogy a legszebb és legtágasabb azobá} sálon-nak tartják fenn, és az év nagy réazén haazná-latlanul hagyják, mig háló vagy gyermek szobának a legsetétebb udvari szobát választják. Aki ugy cselekszik, merényletet követ el önmaga és családja egészsége ellen. ''
A háló szoba tágas és jól szellőzhető legyen, azért az — úgynevezett ágyszoba (ál-koven) — általában nem helyealendő; a haló szobaban ha csak tulaágos hideg nincsen, nappal az ablakok nyitva legyenek; fűtetlen szobábani alvás egéazságaMbb, mint fűtött azobábaa, mivel a. hideg Uwgő tisatább és •ftriUfeb, éa »aaélfogva tőbb éionyt tartalmas; a háló vagy gyermek szobákban éjjsli lámpákat égetoi naa agéatiéfBi, mivel aa olaj a levegőnek élenyét égés alkalmával elemészti.
Nem csekélyebb gondot kell fordítani a gyermek szobára, mert a gyermek a nap legnagyobb részét szobában tölteni kénytelen, tehát különöaen ki van téve a azobában létező károa behatásoknak. Itt is mindenek előtt jó levegőre van szükség, az éltető napsugarak el ne legyenek zárva; arról kell gondoskodni, bogy a gyermek az ablakból ki ne essék, a i padlón el ne csuszék, hogy a lámpánál, vagy j kályhánál meg ne égjen. Minden családnál, hol több gyermek van, beteg szobának ia kellene lenni, mert ragályos betegségek kitörésénél a beteg másképpen el nem különíthető ; a betegszoba tagas és jól szellőztethető legyen, bútorai egysz<írü^k, és legczélszerübb, ha a falak bemeszelve vannak, h >gy a betegség megszűntével a ragály-anyag uj meszelés állal, a padló éa a bútorok mosás által tökéletesen fertőzlelenitteaaenek. (Vége köv.)
tizenhetedik évfolyám
ZALAI K & # Ö N Y.
MÁRCZIUS 31.én. 187«.
mestere Belus József nr, kitannyiaD, mondhatom mindnyájan szeretönk 8 tisztelünk.
Oly jejenség ez uraim, mely szintúgy előnyét kópi»i-Í^4kolmáDyos Önkormányzati rendszernek, mint felmagasztalja a visszavonulót s a visszavonuló által is vállra emelt férfiút.
Hivatali elódflm szakértelme, hosszas szolgálatai alatt szerzett gyakorlata is bátorít , — hogy midőn Szakonyi József ur helyébe lépek, oda uj nézeteket, törekvéseket viszek; egy rendezett hivatalt fogok találni s abban megkönyebbitve láthatom saját működésem sikerre jutását.
Mindezek daczára, üdvös működésem legfő, — nyiltan kimondom, alap foltételet az képezi, hogy tudom-e majd a tisztelt képviselők bizalmát irántam ápolni és fen-tartani.
Míg tetteimmel arra érdemet szerezhetek, legyenek várakozó jő indulattal irántam, támogassanak engemet hivatásomban s én ezentúl fogadom, hogy kötelességemnek ismerem: mai nap nyilvánított bizalmukra — mindenha érdemes maradni.
fcljenek.*
Készséggel közöljük ez utolsó dolgozatot helyi lapunkban, mert a sújtott család mélv bánatában rokonszenves érzelem mel osztozik az egész város és messze viJek.
A pútolhatlan veszteség feletti fájdalmat envhiti a közrészvét, melv a tisztelt
% lm
család iráni oly nagy mérvben nyilvánul.
BÁTORFI.
nyoknak, alig 7 éri fönnállása óta a szenvedő emberiség gyámolitására 10.000 forintnál többet áldozott, mely a« őn vétke nélkül nyomorba sülyedt Ínségesek támogatásához oly önzetlenül járul, általános pártfogásra nagyon is méltó. Midőn tehát vár-ónunk nagylelkű polgárainak becses figyelmét az egy let áldásos tendentiójára irányoznék, fölemlítjük még, hogy pártoló tagok hetenként 10 krt, vagyis negyedévenként 1 frt 30 krt fizetnek éa igy sránylag csekély anyagi áldozatul tagjai lehetnek oly egyletnek, melynek egyedlli czelja á sors sujtotu embertársaknak enyhítő vigaszt és segélyt nyújtani.
| hez tartás végett a helybeli iparos segéd egy-• let elsőkének is megküldi.
Egyébb tárgy nem lévén a gyüléa-be-fejestetett.
Kmf.
Jegy este: JUHÁSZ PÉTER,
társulati jegyző.
KÁPLI ANTAL,
alelnök.
A nasy-feaui/iSal ált. betegsegélyző
egylet
ez évi márczius hó 24-én tartotta rendes évi közgyűlését. Löwinger ignácz egyleti elnök ur a jelenlevőket rövid, de mele^ szavukkal üdvözölvén, kinyilatkoztatja, hogy miután az ugyan e hó 17-ége egybehivott közgyűlés a megjelentek csekély száma miatt meg nem tar tilthatott, az alapszabályok 15. §-a értelmében a mai közgyűlés minden esetre kötelezöleg határozni fog.
A határozatképesig ily képeni consta-tálása után fölolvastatott Somogyi egyleti titkár álul az évi jelentés, melyből következőket emiitünk fel: Pénztári maradvány 1876. évi decz. 31-éről 72 frt 75 kr. heti befizetések 1513 frt 95 kr. beiratási dijak 12 frt 60 kr. késedelmi kamat 4 frt 90 kr. nyomtatványokért befolyt 2 frt 70 kr. szelvények jövedelme 9 frt 3<> kr. adakozások 82 frt. a n -kanizsai takarékpénztárból kivétetett 50 frt. Az egylet összes bevétele e szerint 1748 írt 20 kr. Ennek ellenében áll a kiadási rovatban. A betegek ápolása, gyógyitásu és segélyezése 1149 trt 45 kr. kezelesi költségek 381 frt 65 kr. temetkezési költségek 6 frt 76 kr. a takarékpénztárnak visszafizettetett 30 frt, maradt készpénz 180 frt 34 kr. A közgyűlés e jelentést tudomásul vette és egyhangúlag kiadta a fölmentvényt, Löwinger elnök urnák pedig az egylet érdekében tanúsított buzgó fáradozásáért köszönetet stavazotl.
Ezek után L. elnök ur sajnálkozással kijelentette, hogy a kényszerítő viszonyoknál fogva az egylet vezetésétől visszalépni kénytelen. EkínyiUtkotUtás valóban lesujtólag hatott a gyülekezetreVmtrrt köztudomásu dolog, miként a kezdetlegesség-stádiumából alig kibootako-sott egylet szilárdulása és Örvendetes -fejlődése nagy részben, hogy ne mondjuk kizárólagosan L. ur áldozatkész erélyerf/^gy buzgó és lelkiismeretes eljárásának köszönhető. E szerint igen természetesnek találjnk, ha- a jelenvoltak e meggyőződéstől áthatva a rábeszélés minden fegyverével ostromolták L. urst, őt lemondásának visszavonására birandók.
Végre miután minden törekvés sikertelennek mutatkozott, az egyleti titkár kővetkező indítványa elfogadtatott.
A mai közgyűlés uj választásba nem bocsátkozik, hanem a választás czéljábol legkésőbb ez évi május havában uj közgyűlés egybehívandó, mely időig L. ur az elnöki teendőket ideiglenesen viendi.
Ez indítvány egyhangulagos elfogadása és a választmány által beterjesztett két javaslat határozatra emelése után — a napi rendén egyéb tárgy nem lóvén — elnök ur a gyÜlést befejezettnek nyilvánitotta.
Nem zárhatjuk e sorokat anélkül, hogy ezen valóban üdvösen működő egyletet a nagyérdemű közönség szíves jóakaratába ne ajánl- f juk: mert oly intézet, mely szerény jövedelmi '' forrásai mellett és daczára s mostoha viszo-
Jegyzőkünyv,
a nagy-kanizsai általános ipartársulatnak 1878. évi márczius hó 24-én a városház nagy termében d. u. 3 órakerr tartott rendkívüli közgyűléséről.
Jelen voltak :
Elnök: Hencz Antal, ügyéjz: Lengyel Lajos, alelnök: Kápli Antal, a tagok közül 65.
rtl t
1 argy ai:
1. A mult nagy gyűlés jegyzőkönyve fel-olvasUtván ; hitelesíttetik.
2. Olvastatik a nagy-kauizsai általános ipartársulat elnöke Hencz Antal úrhoz az iparos tanonezok szegődtetése és azoknak a tanonczi áilapot alóli felmenteiése érdemében a t. városi tanács által hitelesítve áttett eljárási szabályzat. Életbeléptetése a választmány álul már megelőzőleg kimondatván, elfogadutott. — Minek kapcsában alelnök a közgyűlésen jelen-volukat a tanonezok szorgalmas iskolázta''ására hathatósan serkenti.
3. A temetkezési és disz zászlónak a választmány által jóváhagyott tervezetét adja elő alelnök, — s felhívja a közgyűlést a hozzá szóllásra.
HatározUtott misserint az említeti zászló mielőbbi beszerzéséhez a gyűjtő iven befolyt és befolyandó összegen kivül a fedezendő hiány, kölcsön által egészíttessék ki.
4. Jelentetik, miszerint Hild Ferencz tagtárs ur,- boldogult neje utáni temetkezési járulékát fent érintett zászló alaptőkéjéhez ajánlja fel.
Valamint a választmány, ugy a közgyü lés, nevezett urnák ebbeli nemes ajánlatát su lyos családi vesztesége feletti legőszintébb rész véte mellett mély köszönettel fogadja.
5. A zászló jelvény és felirat elkészítésére Perkó Péter tag ur minden díj nélkül vállalkozik. Eljenzéssel fogadtatott.
ő. Pénztárnokot felhívja elnök, hogy az ujabban megválasztott szolgáló mester által be szedett temetkezési pénzösszegről értesítse a közgyűlést.
SaJlér Lajos tudatja, miszerint a hátralékban levő 140—150 frtból csak 25 frt adatott be.
7. A temetkezési hátralékok beszedésének mikénti eszközlése hozatván szőnyegre,
Muraközy Lajos tag indítványozza, hogy Kollarits János ur, mint városi tanácsos a kerületekben levő tagok névsorát szolgáló mesternek kiadni szíveskedjék, a ki ennek alapján a> hátralékosoktól az áluluk aajátkezüleg bejegyzendő összeget mielőbb beszedendi.
8. Az ács és kőmives czéhek által ado mányozott 4 db. lámpát az iparegyesület 8 frtért átveszi. Kifizetésére pénztárnok utasittatik.
9. Bartos János ur indítványozza, hogv a nevezett czéhektől lefoglalt s a városi pénztárban elhelyezett 41 frt 56 kr, 1876. évi decz. 11-én tartott választmányi jegysőkönvv kivo naU szerint tutajdonjogilag az egyesület részére keressék ki. Ennek mielőbbi eszközlésére ügyész ur Önkényt váfalkozott.
20. Az''5 frt beiratási díjnak 2"frtrí le-endő szállítása inditványoztatván Henéz Antal elnök ur okadatolása folytán a közgyűlés érintett 5 frtot fentartja azon kijelentéssel, hogy szavazat utján szegényebb sorsúnak beismert tagok felvételénél a beiratási díj válssztmány által 2 frtra könyitessék, mely kedvezményben ezúttal Dants Kálmán, Czelczer János és Mun-kácsy Nándor ípsros társak résseltetnek.
11. Datler Jóinef Ug ur bemondjs, miszerint Kopfmahler Károly az egyesület érdemes alelnökét bizonyos helytelen eljárási gyanúval terheli.
Ezen alaptalan rágalomért az illető magának rendes per uton veend elégtételt..
12. Muraközy Lajos pedig Kopfmahler Károly könyvtárnok rendetlen cautió pénzkezelési módja ellen emeli panaszát
Könyvtárnok ennek folytán az 1 fri könyvbíztositékok visszaszolgálu''ására jegyzőkönyvi kivonattal utasittatik.
13. Olvastatik b. csabai munkakiállitás végrehajtó bizottságnak átirata.
A közgyűlés magáévá tevén azt mellékletével együtt több példányban kiosztja és mi-
Helyl hírek.
— Gyásxisteni tisztelet UrUtott csütörtökön márczius 28-án Zala Egerszegen a rom. kath. templomban Ferencz-Károly főher-czeg ö fenségeért. Jelen volt ő méltósága Ur-ményi József ur a főispán, az alispán, a megyei és a törvényszéki tisztikar.
— Uj polgármesterünk Babochay György urat szerdán este fáklyás zenével üdvözölte a városi tisztikar; az ídŐ kedvezett és roppant számú közönség jelent meg. A dalárda gyönyörűen elénekelte a „Hymnust" s Szaka-nyi József városi főkapitány ur tartott alkalmi beszédet, melyre polgármester ur zajos éljenzé-sek közt válaszolt röviden, de hatásosan, mondván: hogy a város minden polgára bizalommal forduljon hozzá, mert nála baráti szívre talál s erélyes, igazságos intézkedést fog gyakorolni, a város érdekeit híven védi s polgárainak boldogságát előmozdítani igyekezik. Derék dalárdánk énekelte még „Szent az érzet" és „Dalárkedv" induló elzengése után a legszebb rendben távozának. Tűzoltóink s dalárdánk működő tagjai a „Korona* vendéglőbe jővén Kovács Gábor kitűnő zenéje mellett a terem csakhamar zsúfolva lett. Egyszerre a polgári ünnepély e színhelyén zajos éljenzés tör ki, mert az uj polgármester személyesen jelent meg. A jó kedv fokozva lón s megkezdődött a a pohárköszöntések hosszú sora. K lapok szerkesztője mondá az első pohárköszöntést az uj polgármesterre, idézvén az ünnepeltnek saját szavait, Kováts János az uj tisztikarra, Tubely Viktor elmés versekben a dalárda s tűzoltókra, Plander György a képviselő-testületre, Bartos János a a város polgáraira, Szakonyi József a város hölgyeire, Lendvav József igen tapintatosan Nagy- ós Kis-Kanizsa egyesülésére, Rothman Béla a dalárda pártoló tagjaira, Hám József a neveié» barátaira, Simon Gábor a nép jóte-vőjeire, Grossmann Ignácz az egy elértésre, Bá-torfi a szállásbiztos Szmettana Ferencre, Szakonyi József a tűzoltóság derék főparancsnoka Hencz Antalra, Bay György a polgármesterre stb., emelte poharát, melyek mindegyikétzajos éljenzés kíséri. 11 óra után a polgármester ur a Rákóciy-induló hatalmas hangjai mellett szűnni nem akaró dörgő éljenzés közt eltávozott, míg a jókedv által fogva lettek, csak 3 óra felé oszladoztak.
— Dr. Németh Antal rendelkezés alatt álló kir. Unfelügyelő neveztetett ki Dr. Kádas Rudolf, a győri tankerület nyugalomba vonult érdemdús főigazgatója helyébe.
— E lap szerkesztőségi irodája a főtér, Wiassicshás udvari épületébe helyeztetett át.
— A Zala egerszegi kir. törvényszéki börtönhez fogházfelügyelővé Tóth Péter neveztetett ki.
— Bogyay Ödön kaposvári királyi alügyész a komáromi kir. ügyészséghez helyeztetett át.
— Gyászhír. Gyöngyös-apáthi Hanny Kálmán maga és családja — ugy Nándor, Andor, Imre, Mária, férjezett Koiscs Lajosnő, ezek családjai és Gábor testvérei nevében szomorodott szívvel jelenti forrón szeretett testvérüknek illetőleg sógoruk és nagybátyjuknak Gyöngyös-apáthi Habny Károly, cs. k. nyug. alezredes és a dunántuli lóverseny egylet titkárának, kedden, 1878. márczius 26 án, délutáni 3 és egy negyed órakor a halotti szentségek felvétele után, életének 60-ik évében történt gyászos kimulUt. A boldogult hült tetemei csütörtökön, 1878. márczius hó 28 án, délutáni 4 órakora Szt. György-utczai 15 ik sz. háznál beszenteltettek és a Stt.-Mihályról nevezett r. k.;teroetőbe örök nyugalomra tétettek. A gyászmise pedig pénteken, 1878. márcsius hó 29 én, délelőtti 10 órakor aSzt.-Lélek templomában a Mindenhatónak bemuUtUtott. Sopron, 1878. márczius hó 27-én. Béke hamvaira!
— A Zala folyó hídja Zalavár községnél letört s a közlekedés rajta egy lőre beazünt.
— JPaceáról írják lapunknak : Szebb törekvést, nemesebb czélt alig tudok képzelni, mint midőn valaki törhetlen kitartással, szent buzgalommal a nevelésügyének felvirágoztatásán munkálkodik. Tagadhatlan, hogy ez előtt nálunk el volt hanyagolva a népnevelés ügye, há voltak is néhány lelkes támogatói, szószólói; de az óhajtott eredmény mindig csak a reményé maradt, Pátó Pal mondásaként: Ej, ráérünk arra még. A szegény néptanítóval keveset törődtek ; a szellemi munkásnak alig volt megevő kenyere. De Istennek hála a hét sovány esztendőnek vége,£főtiszleleodő Ujlaky József plébános urrsl uj nap virradott e vidék nevelés ügyére a jobb sors derült szegény tanítóira; dolgozott, fáradott, hogy a vidék értelmiségét
magába ölelő tevékeny iskolaszéket alakitksa-son, s a törhetlen. akarat győzött Pacsán és F.-Rajkon jelenben szent ügytől áthatott oly munkás iskolaszék alakult, mely gazdag kárpótlást nyújt a multakért; mely áthatva a kor intő szavától, oly üdvös rendszabályokat hoz, melyek a Unügy felvirágzását biztosítják; nem feledkezett meg a nemzet napszámosairól, a tanítókról sem; a f.-rajki kántor-tanitó fizetése, mely előbb oly csekély volt, hogy midőn ez állomás betöltésére pályázat nyittatott — a jelentkezők a meg nem élhetés miatt vissza léptek, — tetemesen megjavíttatott. Pacsán egy segédUnitói állomás szervezését haUrozta el az iskolaszék, a mi csakugyan égető szükség a Unköleles gyermekek nagy száma miatt; czélszerü faiskola helyiségről is gondoskodva lett De minek sorolnám elő apró részletekig szokat a? üdvös intézkedéseket, melyek eddig a Unügy érdekében tétettek; tudja itt men-denki, hogy mióta a hitközség élén ily törekvő lelkipásztor van, azóta felébredt a tetterő e vidéken ;az uj templom, a paplak a jól szervezett iskolák szebben beszélnek mint én. Áldja meg az Isten őt, kinek minden működése áldás a népre. Péntek György tanító.
— Gyászhír. A zalavári sz. Benedekrend Konventjének tagjai fájdalmas szívvel jelentik, főtisztelendő Berger András, szt. Benedekrendü áldozár, alperjel ós szeretett rendUrsuk, f. évi márczius hó 26 án reggeli 8 órakor a haldoklók szentségeinek ájUtos felvétele után, élte 69-ik, áldozárságának 44 ik évében történt gyászos kimultát. Hűit tetemei márczius 28-án reggeli 10 órakor tétettek az örök nyugalom helyére ünnepélyes szertartással, — szokott engeszteli! áldozatok mellett. Ö. v. f. n. Apát és Konvent.
— A zala-eger szegi dalárda apríl hó 6-án a ^Zc''dfa- vendéglő aagy termében táncz czal egybekötött Il-ik dalestélyt rendez, melyre a t. c.z. közönséget tisztelettel meghívja a rendezőség. Müsorozat: 1. „Szózat" Vörösmartytól előadja a kar. 2. „Olyan a te dalod" Hu-bertől éueklik négyen. 3. .Harseilles" előadja a kar. 4. Egyveleg „Ördög Róbert" és Teli Vilmos^-ból előadja fuvolán Katona Pál ur. í>. „Te-vagy te-vagy barna kis lány" Egressitől előadja á kar, 6. „Magyar nép dalok" Tilinkón előadja Pais Géza ur. 7. „Sárga csikó — sárga lovam" előadja a kar. 8. „Bordal" Eruani ope rából eladja a kar. T. Pais Géza és Katona Pál urak az egylet iránti szívességből müköd-uek közre. Belépti díj nem tagoknak 60 kr. Tánczjegy 40 kr. Kivétel nélkül. Kezdete ö órakor.
— jDeiirbányl Elek Murakös egyik jeles ügyvéde folyó hó 29-én hosszas beteges kedés után jobb létre szenderült. Béke a nemes férfiú hamvain!
— Rövid hírek. A párisi közkiállitá son lesz egy olyan léghajó is. mely kőtélen Urtva több egyént a magasba visz és ismét visszahúzható gőzgép segélyével. — Veszprémben egy 18 éves ifjú apró szögekkel töltött pisztolylyal lőtte magát főbe. — Viktória angol királynő közelebb Bécset is megfogja látogatni. — Szent Pétervárott egy munkást bebörtönöztek azért, hogy az utczán elkiáltotta : „a czárnak is meg kell halni." — Bazaine tábornagy Mac-Mahontói egy kis pénzbeli megemlékezést kért, de nem kapott. — A san stefanói béke-szerződés ara nyos téntávai van irva; a szultán keleti szokás szerint nevét nem irta alá csak a pecsétjét nyomta rá. — Budapesten négy napszámos fult a Dunába. — Eurydice angol brigaWight-sziget körül elmerült s több mint 300 ember veszett a hullámokba. — JgnatieffBécsben időzik különös küldetesben, a császárnál kihallgatáson volt. — A tőrök minisztérium, Achme: Vefik pasa kivételével, Oroszországgali szövetség mellett nyilatkozott, melyet a szultán in elfogadott. — Ezüst árkeletpótlék apr. hóra 7% az összes vasúti s gőzhajózási vállalatoknál.
Színészet.
— Márczius 27-ón adatott ,A nagyon szép asszony* franc zi a vígjáték, mely a jeien - társadalmi életből merített * eomikwi helyzeteivel, humoros nyelvezetével élénken mulattat, miközben azon m*g győzödésre ébredtlnk, hogy- egy-nagyon szép asszony valóban «ok galibát s apró kellemetlenséget szerezhet férjének; kár, hogy comicnma némely helyen két értelaO sikamlós kifejezésekbe burkolódzik s alámerül, a mikor elveszti nemesítő hatását ; inkább szeretjük a fehér galambot az őt megillető magasabb faágon «zemlálm, mint a föld porába játszani ; így van a költészetben is. Színészeink élethűen, szépen alakítottak ; különösen Gerőfy, Fehéfviiy, Dezséri, Balla ; elég kellemmet játszotta Rott Mari is a nagyon szép aszonyt.
— Csütörtökön márczius 28-án adatott Strogoff Mihály utazása Mosíkvától Irkntakigfc látványos nagy szinmü. A helyzet a körülményeknek megfelelőleg kielégítőnek mondhatjuk az. előadást, báo a készletek sok kívánni valót hagytak hátra; dr ez nem it lehet másként, a lét fentartásért Strogoff-ként küzdő vidéki színészet nem áldoxbat a »aehi-nák előteremtésére sokat s nem ia kívánható, hogy erején felül tegyen, ilyen szempontból véve a dolgot csík dicsérettel szólhatnuk színészeink buzgalmáról hogy a menyire tehették iparkodtak megfelelni -a* igényeknek. Köztetszésben részesült Gerftff, fltrogoá szerepében; élénken megtapsolták BalUnét is * „nagy magán-táncz"-ért.
tizenhetedik évfolyam.
ZALAI KÖZLÖNY.
MARCZIUS 31 én. 1878.
Irodalom.
— Könyvismertetés. Vau szerencsém a főtisztelendő lelkész urak becses ügyeimébe ajánlani YVajdits József nyomdájában megjelent ily czinul munkát: „A nagy áldozat;" irta Tóth Mi ke G. 1. Amint a czim is mutatja a munka csakugyan Dagy, azaz: a szentmise áldozatról szól. A szerző előszavában lzaiásként elsírván afölötti fájdalmát — mi egyszersmiut ót e könyvecske megírására bTrta. — hogy a keresztény hivek közöl mily aukxu elhanyagolják az egyház által a leg-szigoruabban megparancsolt vasár- és ünnepnapi szent mise hallgatást, azonnal azól a vasárba ünnepnapi szent mise halgatás kötelességéről/idézvén az anyaszentegyháznak ide vonat kozó egyes büntető törvényeit is; ezután előadja a régi hivek e köteletség teljesitésébeni rendithetlen hűségét és buzgalmát, majd ismét azon Ígéreteket és tenyegetözeseket, melyeket Isten e szigorú kötelesség hü teljesítőinek vagy megszegőinek tett, erre felemlíti példákban a jutalmakat és a büntetéseket melyek e parancs megtartóit vagy áthágóit érték; ezt végezvén kifejti : mi « szent miseáldozat; kimutatja világosan, hogy ez először engesztelő, másodszor hálás harmadszor könyörgő áldozat; befejezésül pedig felhozza s megczáfolja azon üres mentségeket. melyek nz e tekintetben lanyha, sőt Ytnkes^u hanyag keresztények által szoktak felhozatni. Ezekbői látható, hogy az általam íV-nnebb t-miitett különben is számos példákkal fűszerezett — s ép ezért olvasmányul k-dves — uéu-y i vre terjedő, csinos kiállítású, — csak is''vailY díszesen kötve 2S kr. áru — könyvecske« kath. népnek nemcsak fölötte hasznos, je — a nem kis tapintatossággal iró s a szent névért fennen lángoló szerző dicséretere legyen mondva — szükséges is; annyival is inkább mert ilvnemü munka — legalább a menynyire tudom — egyszersmint hiányt pótló magyar egvház- irodalmunk terén. S midőn ezek után ismételve is a főtisztelendő leik-5*?, urak meleg pártfogása éí szivi s felkarolásába ajánlanám e munkát még csak azt jegyzem meg, hogy a megrendelések (YVajdits József könyvárus, Nagy Kanizsán. Zala megye) azonnal díjmentesen eszközöltetnek, s minden tizet egy tisztelet-példány követ. Antal lelkész.
— „Uj Budapesti Napilap" czimmel egy uj politikai lap indul meg s első száma *pril 2-án adatik ki, a mint a mutatvány számból kitűnik a terjedelmes lap mindent magába ölel, a mi a világ esemény i s k iViönösen a hazai viszonyokra vonatkozik, tiszta áttekintést adva a politikai mozzanatokról s ugyancsak hivatva van vezérszerepet vinni nagyobb napi lapjaink sorában a szellemi barczok terén «jelszó i latt: A haza minden előtt! Reméljük, hogy a magyar olvasó közönség nem fogja figyelmen kivül hagyni s pártfogását megvonni e laut(fc, melynek egyedüli czélja e nemzet javára működni. A megrendelések alkalmával postai zavarok elkerülése végett kéretik a lap egész czimét kiirni.
— Telte.y Nándor és Társa könyvkereskedésében megjelent: A kisebb polgári peres ügyekbeni eljárás magyarázata. Számos iro mány példával. Községi bíróságok, békeüirák, kir. járásbíróságok és szolgabirák számára. Gyakorlati hasznalatra irtak : Balázsovich Kai mán és Petrovics László budapesti ügyvédek. Ara 1 frt.
— „Jövőnk" czimü közgazdászati és társadalmi hetilapra előfizetési felhívást bocsátott közre a laptulajdonos és felelős szerkesztő Istóczy Győző, országgy. képviselő, melyben ecseteli anyagi pusztulását, elszegényedését nemzetünknek , mely anyagi elerőtlenedés a történelem bölcselete szerint erkölcsi süly édesre, értelmi s politikai hanyatlásra és végül állami bukásra vetet; ez ellen küzdeni, az anyagi romlást, ha még sikerül, feltartóztatni leend feladata, törekvése lapjának, mely szent czélra a nemzet jóakaró pártfogását kéri. Mindenesetre nemes válaiat, melynek valósítása csakugyan kell, hogy szivén feküdjék annak, ki szereti hazáját, megérdemli mindnyájunk szellemi s anyagi támogatását.
— rBoloiul Istók'''' czima élénk humorisz-tikus lap uj czim''táblával jelent meg s gazdag, változatos tartalmat ad. Szerkeszti Don Pedrő. (Bartók Lajos,^ a fiatalabb iróikar egyik szép-tehelségü tagja. Előfizetési ára évnegyedre 2 frt. A mai komor időben bizon elfér egy kis vidámitó olvasmány is.
Vegyes hirek
— Nagy Mihályról, az elhunyt dunán-tuli püspükról a következő életrajzi adatok fo-küaznek előttünk : Nagy Mihály Győrmegyc ben Rétalapon 1788 ik évi decz. 14-én született, tehát ar idén már 90-ik évebe lépett. Rétalapról azonban a család csakhamar Ajkára, az anyai jószágra költözött. Tanulmáuyait l''ápán végezte, hol Tóth Ferencz s Márton József ia tanárai voltak. Szorgalmas tanuló v°lt s az iskolai -zokott hivatalokat is viselte, l^lo-bau végezvJn az iskolai seniorságát, meg-
választatott apápai fótanoda történelmi tanárává,
de oly föltétellel, hogy előbb a külföldi tanintézeteket látogassa. E czélból Péczely József s lletényi János, később nagyhírű kortársai kíséretében, külföldre utazott s a becsi, .jénai, göttingai és marburgi egyetemeket látogatta. Rendes tanárságát 1815 ben kezdette meg s 1821-ig folytatta, a mikor a komárommegyei vagyonos és népes Kócs helység egyháza bivta meg rendes lelkészül, 1822-ben a tatai egyházmegye jegyzője, 1827-ben esperes lett. Ezen időben vette nőül Thaly Ágnest, Komárommegye egyik előkelő családjának tagját. Az 1839 — 40-iki országgyűlésre sz egyházkerület részéről hitszónokul választatott, hol gr. Teleky József, b. Vay Miklós, id. Pázmándy Dénes, s Paloczy Lászlóval benső baráti viszonyban élt s minden oly követi értekezletbe, melynek tárgya a vallásügyi viszonyok rendezése volt, bizalommal hivatott meg. Az országgyűlés végeztével az egyházkerületnek egyházi főjegyzőjévé s végre 1845 ben Tóth Ferencz halála után superintendenssé választatott. Világi elnöktársa azon időben id. Pázmándy Dénes volt. Ugyanezen évben a komáromi egyház első lelkészi állomása megüresedvén, ő választatott meg s itt iktattatott be superintendensi hivatalába az akori debreczeni superintendens Szobosziai Pap István által. Pár évvel később ő iktatta be Török Pált superintendensi hivatalába. 18G5. őszén hivatalba lépésének öO-dik éviordulóját Komáromban a magyarországi protestánsok nagy fénynyel ünnepelték meg. Az agg ferfíu azonban ezután sem vonult vissza 1873-ban a magyarországi protestáns egy házak budapesti conventjén megjelent s itt a tiszteletbeli elnökséget is vezette.
— Borzasztó feleséggyilkosságot követett el Antwerpenben egy Mestag nevű kőfaragó. 1875-ben vett nőül egy Asselberg nevü özve gyet, ki husz évvel öregebb volt nála. Az asz-szonynak egy kis vagyonkája volt, erre vágyódott a kőfaragó. A hatóság által megkezdett vizsgálatból, a tanuk vallomásaiból es a vádlott elbeszéléséből hajmeresztő részletek tűntek ki. Mestag egész nyugodtsággal mondotta el, hogy meggyilkolván feleségét, apró darabokra vagdosta, hogy az emésztő gödörbe bocsáthassa. A csontokat kiszedte a húsból, hogy ez annál hamarább enyészszék el és a csontokat máshol rejtette el. A vizsgálatból eddig az derült ki, hogy 153 darabra vagdosta feleségét. Állati tettéről egész nyugalommal beszél a törvényszék előtt mint valami egészen természetes
n
esetről.
— Yérláziió brutalitásról irnak zemplén-niegyéből, oly brutalitásról, a minőt tételes törvényeink nem képesek eléggé megtorolni. Az eset röviden ez. Márkus Sándor, a mádi hat osztályú polgári iskola tanitója, 32 éves és nős egyén, a növendékei között lévő 12—14 éves leánygyermekeket, hetenkint több izben, különböző ürügyek alatt visszatartotta a tanteremben és az ajtót elreteszelvén, megbecs-telenitette. A szerencsétlen gyermekeket aztán ígéretek és fenyegetésekkel oda kényszeritette, hogy hallgatni voltak kénytelenek : mig egyik tanitvanyának betegsége nyomra vezetett* — A város jobb érzelmű lakói megakarták kövezni ezen emberi szörnyeteget, a ki azonban jobbnak látván az eleblábolást. az elöljáróság oltalma alá menekült, a hoiy mint fogoly bar, de néma resiguatió val vársa, mig kegyes barátainak sikerült a felháborodott érzelmeket lecsen desiteni és őt a büntető-igazság keze alól elvonni. E hó 19-én kihallgattattak a megfertőztetett szerencsétlenek.
— Soldosné Kaposvárott. Kaposvárról irják nekünk: Soldosné assz. a mart. 27-iki osti vonattal érkezett Kaposvárra Miklós István, üruber János, Schrőder Sándor műkedvelő-társulati bizottsági tagok és férje kíséretében. Az indóház körül százakra menő közönség várta. Amint a coupéból kilépett, a közönség szíves éljenzéssel köszöntötte, melynek elhangzása után Roboz István szerkesztő, a műkedvelő-társulat elnöke, üdvözölte pár szóval az óhajtva várt mllvésznőt. Miután ő is szivelyeuen köszöntötte a közönséget, az éijenzés újra felhangzott. A művésznő Makfalvay Géza ügyvéd vendége, kinél este nagy vacsora volt tiszteletére, 28 án díszebéd, este előadás, utána a „Korona" vendéglőben társas vacsora és táncz. Távoli vidékekről, 7 — 8 mértföldnyiről is számosan jöttek kocsin, hogy hallhassák az ország csalogányát. A megyeház nagy termé ben, hol a szinpad felállitva van, a művészet ünnepét üli ez estén Somogymegye és szék-
varosa.
r
— A negyven szépség szabály között, melyeket a római költő a női báj megítélésére felállított, a tiszta, üde arczszin nem áll az utolsó helyen, és ézen szépségszabály a régi Roma idejo óta változatlanul fennmaradt mai napságig. Legyen a nőnek bármily szép termete és mégoly vonzó arczvonása— arut, tisztátalan arczszin elhomályosítja ez előnyöket. Nem csoda tehát, hogy a viruló arczszin fenntartása a hölgyvilág óhajának «gyik főpontját képpzi; fájdalom, hogy e ezélra gyakran oly szereket használ
Nyilvános köszönet.
Fogadják mindazok az én és családom forró köszönetét, kik Nándor fiam temetésén megjelentek s ez által a mély bánatot enyhíteni szíveskedtek. A tanúsított részvét sokszoros nyilvánulását újból igen-igen köszönöm. Mély tisztelettel N. Kanizsa, márczius 27. 1878.
TÓTH LAJOS, . j.; ügyvéd.
nak, melyek ép az ellenkezőt eredményezik, s | csak a pillanatra levén számitva, a gyöngéd i bőrt alapjában tönkre teszik. Mi tehát a hölgyvilágnak szolgálatot vélünk tenni as által, ha s? ilyszerü rosz készítmények, s különösen az ólomkészitményekkel elegyített rizsportól, mely a kereskedésben gyakran előfordul, s nemcsak a bőrre, hanem az egészségre általában rosz hatással vannak, — őket óvni törekszünk. Előnyös módon különbözik ezen ártalmas készítményektől a párisi Dr Lejosse'' féle „Ravissante" (főraktára Sehvarcz Henriknél, Budapesten, Mária Valéria utcza, — valódi, minőségben kapható csak Nagy-Kanizsán Práger Béla ur gyógyszertárában ) Ezen bőr-finomitó szer miuden ártalmas anyagtól teljesen ment, és lelkiismeretes vizsgálat után mint legjobb szer a szép üde arszszin fentartására ajánlt&tik. A szépségéről gondoskodó gyöngébb nemnek nem tehetünk udvariasabb szolgálatot, mintha ezen becses szépitőszerre a leghathatósabb módon figyelmeztetjük.
— Iszozyn kivé gzési jelenet folyt lenéhány nap előtt Evreuxben, hol egy Louchard nevü datál anyagyilkoson fölötte drámai módon hajtották végre a halálos ítéletet. Maga a pör h vádlott bambaságánál fogva semmi psy* chologiai érdeket nem nyújtott, csak annyi em litendő meg, hogy a meggyilkolt holttestét, melyet a tettes egy mészgödörbe vetett, annak Bismarck nevü kutyája födözte föl. Midőn a főprocurátor az elitéltet vasárnap meglátogatta, ez előre sejtette, hogy kegyelmezési kérvényét visszautasították s hogy készülnie kell a halálra. Egy órával a kivégzés előtt az elitéiten borzasztó halklfélelem vett erőt, folyvást ájuldozott, hányása volt b kétségbeesetten kiáltozta: „Ilyen r09znak nem képzeltem volna a dolgot." A szerencsétlen egész éjjel nem aludt s midőn reggeli 5 órakor érte mentek, alig tudták lábra állítani. Fehér ingben, feje — a szü-iógyilkosokról szóló törvények szerint — fekete fátyollal bevonva, már is félholtan érkezett a vesztőhelyre Louchard, a hol, miután az ítéletet még egyszer fölolvasták előtte — gouillo-tine-el kivégezték. S most rendkívüli jelenet következett. Louchard teste nem a szokásos kosárba, hanem egy készentartott koporsóba esett; erre fejétől megfosztott törzs vonaglással még egyszer fölemelkedik, majd balra dől, azu tán ismét fölemelkedik s így marad közel egy perczig. E hajmeresztő jelenet harmadszor is ismétlődött, midőn a hóhérsegédek az elitéltnek fejét lábai közé tették. A szomorú látványnak több mint 2500 ember volt tanuja.
— Üj keserilviz-forrát. Rév-Komáromból irjak: Komarom megye kocsi határában mult évben egy ásvány keserűvíz forrás fedeztetett fel, mely Stóger Károly tulajdonosának erélyes kitartása, áldozatkészsége, Balló M. tanar és Budapest főváros vegyészének megvizsgálása következtében, a legjobb eredményre vezetett. Emlitesre méltó, hogy a szóbanlovó, keserüviz, vegyi alkatrészeinek páratlan gazdag tartalmával az összes budai keeerüvizeket felülmúlja. A fővárosi kórházban megejtett vizsgálat is a legjobb sikerről tanúskodik. Tulajdonosa megérdemelné, hogy fáradozása az emberiség javára gyümölcsözne
— A láthatatlan kéz. „Mene, Tekel, Fáresz" irta a láthatatlan kéz Nabukadnezar király szobájának a faiára, és lón, hogy nem sokara ezután Nabukadnezar eszét elveszté és füvet evék. Mostanában egy ily láthatlan kéz ejté rémületbe Császár község lakóit. Ugyanis, egy reggelen a községház falán névtelen levelet találtak felragasztva, melyben fenyegető szavakban volt megirva, hogy Császár községnek lángok martalékává kell lenni az utolsó kunyhóig, nemkülönben három embernek — de kik nincsenek megnevezve"— meg kell halni. S csakugyan rövid idő alatt már négyszer volt tűz. A falu népe nagyon meg van rémülve a láthatatlan kéz fenyegetésétől.
Üzleti szemle.
Nagy-Kaaizsa, 1878. márczius 30.
E hét időjárása az évazakhozülő volt. Enyhe, tavaszias napok többszöri eaőzéaael, melyek a növényekre jótékony hatályt gyakoroltak.
Üzletünk emuit héten azon lanyha iránynyal nyüt, mely már két bét óta piaczunk kiváltaágát képezi ; az utolsó napokban aaonban ez «okkal szilárdabb hangulatnak engedett belyt, mely az angol piaczok kedvezőbb híreinek következete.
Búzában jelentékeny iorgalom volt; árakbta két nap óta 20 krnyi felebbszállás jelezhető.
Rozs- éa árpában méraékelt forgalom volt, elsőbb czikkben az árák szintén emelkedésnek indulnak.
Zab jobb irányt követett.
Knkoriczában élénk üzlet volt; e bemben naponta növekedik azintngy a külső «kérdezősködő* mint a belt''ogyasztáj
Minőség szerint:
Buza .... 10.50— 11.40--•— kr.
Rozs .... 7.80 — 8''—----.
Árpa
Zab . . Kakoricza Bükköny
mnsMMB

9--1020 ---
7— 7-20---
8-— 860 -
K. B.
Zsls-Egertzeg: Buza 10 frt — kr. — frt — kr. Ross 8 frt — kr — frt — kr. Árpa « frt 40
kr.- frt — kr. Zab 4 frt — kr.— frt — kr. Ten.
geri 8 frt 40 kr. — frt — kr.
Paplrszelet.
— Imre ! hogyan választanád el • szót kolbász ?
— Hát ugy, hogy egyik végét a számba veu-néon, a másik végét pedig & kezemmel hoznám.
— Hej komé, hány az óra ?
— Éppen tizenhat.
— Ne-te-ne, bát má hogy lőhetne tizenhat ?
— Már pedig een magam óv ástam meg az előbb, midőn négy kiaaebbet, oaxtán meg négy nagyobbat tltött, a pedig ugy hiszem Bécsbe is tizenhat-
Szerkésztől üzenet
2699. „Beköszöntött* nem köazöat biz az be.
27000. X. y. sokszor megvitatott tárgy, nincs semmi uj.
2701. „Megérkeztek-. Sajnos igaza van.
„Megerkeztek a dühöngő bőjtszelek. (Borzaa*tó !)
A rózsámnál biztos menhelyre lelek, (örvendünk !)
El sem hagyom galambomat mindaddig (No ?— )
Mig a csalogány dala nem hallatszik." (Bravó !)
2702. Az 1809-iki felkelő sereg névsorát az „Adatok ati»"-hoa uagy köszönettel vesszük.
2703. S S. Ne i értjük. Hiszen a kalló időbsn megjelent.
2704. .Ügy-e nem hagyjuk el ... . Nem hagyjuk ki Szives üdvözlett
2705. Ö. H. Gy. Helyea! a repartoirt közli lapunk.
3706. Az ,Uj Budapesti Napilap* szerkesztőségének a oserepéldácyt szivea üdvözlettel megindítottuk.
2707. T. Révkomárom. Azonnal válaszoltunk.
2708. B—y Zala-Egerszeg. Felelni fog ai illető mielő bb.
liUtfohuzás.
Prága márcz. 28 án: 49, 69, 8, 89, 6.
Lemberg „ „ 17, 73, 8, 70, 85.
Szeben , „ 55, 7, 8t>, 54, 74.
Vasúti menetrend.
Érvényes május 15-től 1876. A bnda-pesti iáótmutató óra szerint,
indái Kanizsáról
Vonat hova t .
"Am * Or* Porc. IdŐ
2t6 Eszék, Mohica,Domhovár s Fiúméba 4 48 reggel
215 . . - a „ 2 30 délnt 212 Buda-Pestre........4 :,8 reggel
202 ...........26 délut.
204 „ ..........a 30 tt9tTe
313Bécsbe (Szombathely, Bécs-Ujhaly felé)5 3 reggel
301 „ .........11 48 estve
815 Sopronyba . . . . . . . . 3 S8 délut
203 Triesztbe ée Pragerhofon kereaztiU
Grácz éa Bécsbe .......4 5ü reggel
201 Triesztbe éa Prágerhofon keresztül
Orácz éa Hécabe ..... . í 47 délu
Érkezik Kabinára honnét:
216 Eszék, Mohács, Dombovár n FititnélxM I 41 Jélul. 206 , „ . 11 11 eatve
203 Buda-Pestről........4 20 reggel
201 „ . ''.......2 5 délnt.
2U ........... 9 44 eatve
314 Bécsből (8zombath. Bóc»-Ujhely)íelŐl 10 27 eatve
302 „ „ „ „46 reggti
316 80pronj b61 ........11 53 délel
114 Bécaből Grácz, Marburg, Pragerhof
felől ......... 4 12 reggel.
20* Triászt- 4« Béoaból Marbnrg, Pragerhof felől.........1 21 délut.
204 Trieszt-éa ViUáchból Prágerhof felSl 11 — estve.
Marbargba ctatlakozáa Vtltach éa fc''rxncealestbe
. . Ft anaesfestb-''l
Mározlts 31-t« áprltis 6-ig 1878.
Hó- éa heti. uap
Kath. éa pröt. , G ö r ö g
naptár _. •. naptár |ntj
• • « ^ .
13. Jézus megvendégel 6000 embert. János VI.
. - • _ .
31; Vastrsa/p 4 LStáre 1 Hétfő i Hugó
3 Kedd - 1 p. Fereuor.. 31 Szerda Richárd
4 Csütörtök Ambrus Pántok i Vincze
6 Szombat Sixtus
19 a 3 Kriza. 55
,20 Sab ,35
21 Jzk. ap. fltf
22 V&zut /ft
23 Nikon 124 Artem
25 Gy. o. b. a. ?H _________________
Felelős szerkesztő: BátOrfi Lajos.
¿WDLYAM.
t A í A! I £ Ö Z L Ö» tf
maäczms si'' fe-im
K k « o««» Hur«*nu fflr *>p» engterhnik
Preisherabsetzung
OLL SEIDLITZ - PORA.
Pályázat.
ton
Kobe lschen Oynamiten
MT 1111(1 Zilndmitteln von 1 Marx 1878. .an I>yn*mit pr 1(H) Kilo ab Fubrlketi
Nr. I. II III. IV-PI7T53. — 127. — 98. - 78. —
Ansflihrlirhe Preislisten und Mahler« Handbnch fTir Spreng-tcchnik gratia Vor den gefahrlichen nnd «>nreria-.»lichen Nach-ahmungeti armorer Dynamite wird gewarnt (f>£»5 3—S)
Mahler ii Esehenbacher
Iiynamir tabrikanteu in Ungarn n R»hmeu Wten, Wallfiichgasse 4.
Csak akkor valódi, £ ni°4*n d"b" "lm"pi" 1""
lenyomva.
Büntető bírósági ítéletek ismételten cnimtaúlták caégi-ra él véd jegyom méghamisittatánát ; azért óva intem a kíiiílniíget a« ilyen hamij Hitványok vásárlása ellen , minthogy . ssáuiitva.
a« én snkssoroeított r?ég«m van
azok csak ámításra vaunak
Egy lepecsételt eredeti doboz ára I frt. o. ó.
Valódi minőségben se x-el jelölt ctégeknél.
RANCZIA BORSZESZ SÓVAL k
A legmegbízhatóbb önsegélyző szere a sr-enredo emberwegnek 1 <, . i < • ,.
n belső és knlső gyulladásnál, a lagtöbb betegség ellen, min- hÓ 1 3-Jg alulírottnál benyUjt&Ql.
Légrád mvárosban (Zalamegye) 300 frt. évi fizetéssel eg)rbe kötött város orvosi állomás f. évi april hó 15-én választás utján betöltendő.
A feltételek élőszóval vagy levélben alulírottnál megtudhatók.
Orvos tudoroknak előny nyujtatik. — Pályázni kivánó orvos urak felkeretnek felszerelt folyamodványaikat legkésőbb f. évi april
Bérbeadás!
Zaia-Istvándi 4. kerületi Zala vízi malom, az eddigi
blrló i''lliahilnzáta következtében í" évi april. 24 tói folyó három évre bérbe adatik ki. Válalko/.ni kívánói» april 1 ig jeb-ntke/heinek a tisztségnél Ollárban utolsó posta Zala-Szt.-Iván, hol a bérleti feltételek is megtekinthetők.
(566 3 3)
OOOOOOOOOOQOOOOOOOOOOO
núnde
dennemfl sebezülések, fej-, fül- és fogfájás, régi aérrek és nyílt sebek, rákfekélyek, üszök, szemgylliladás, mindennemű bénulás és sérülés stb. stb. ellen.
Üvegekben használati utasítással együtt 80 kr. o. é.
Valódi minőségben a ftel jelölt czégeknél.
Kelt Légrádon, 1878. márczius hó 20-án,
D
ORSCH-HALMAJ-ZSIROLAJ.
(567 3 -3)
llaller István,
k. postamester és bizottsági elnök.
♦ ■

Krohn M. és társától Bergeuben (Norvégiában).
Ezen halmáj-zsirolaj valamennyi, a kereskedelemben előfor-dnló faj között az egyedüli, msly orvosi czélokra használható.
Ára egy üvegnek használati utasítással I frt o é.
Valódi minőségben a *-al jelölt öregeknél
W
e i s z
M.
m a v e r %
hírneves uri-ruha-r aktára Nagy-Kanizsán,
ajánlj» a tav*«*i ¡«lényre jól berendezett raktárát mindennemű
legújabb divatú
uri- és gyermek-ruhák,
volavnnt gazdag raktárát a leg-ujabb s legjobb
kelméből kabát, nadrág, mellény, és egész
öltözetekre szokitlaa o!p*ó áron. Ugyanott megrendelések minden módon ari es yyermek-ru-hák llvrék sttr a legjobban és legolcsóbbtn lesznek keresztülrive. Nem különben ajánlja gar.dag válasr.íéku ¡egtijabb
uri- v* Kverniek-ing. tcnllér éa késelő, nyakkendő, kextyil, piáid, esőköpönyeg és esöernyők stb. készletét.
A»«»ii tendkirflli előnyhelyzetben levén, li»gy
rúna s egyébb áruit 25% a rendes áron alul
olcsóbban adhat}». A/ ür.let és raktárhelyig* * .Korona" sriilloda Átellenébe
tnláltstik.

Raktárak : N.-K a a í r. s a (x) Práger Béla gyógy, (xf) Bosenberg Józs. (x) Fesselhofer J.''.zs, (x) Kosenfeld Barcs (xí Dorner S. Csáktor n y a (x) Göncz L. v. gyógy. Kar á d Bernatzky A. gy^gy. Kapós-vár (*+•) Kohn J. (x) Schröder Sándor gyógy. Kapron cza (xfw) Werlí M. gyógy. Kószeg (x#) Csaczinovics lst. gyógy, (x*) Küttel lst. KJÓg7- Keszthely (x) 8chlaifer A. (x) Wünach F. Körmend |xf) Ráti Ján. S s o m b "a t h e ly (x) Pillich Ferencz gyógy. Sopron (*) Mezey And. gyógy, (x) Molnár L. gyógy. Vetücn (x*) Becs J. K. gyógy. Bánok-St.-G yörgy (x) A. C. Fibic gyógy. Zágráb (x) Míttlbach S. gyógy, (x) Irgalmasho* gyógy, (x) Hegedűs Qy. gyógy. (x#) Perklet Jáa. gyógy. Sz a 1 o n a k (x) 8chwarz Gnsztáv gyógy. K a r a d (x; Rochütz lst. (x) Bernátzky A. (.^62 3—40)
Az épiteizeti évad kezd«tén van sr.erdiicsénk kör-uidomásra hozni, miszerint magvarországi megbízottunk Sartori Oskár urnák N.-Kanizaán az egyedüli elárusitáat
hydraullcus-mész,
Román-eement
valódi p o r t 1 a ii d-c e ni e n t
kitűnő minőségben cementárak mint: járda- «»padozat-cement fekete és vftrfi« természeli sti''nben, különféle nagyságban templom, előház, foljosó. udvar istálM és járdák ki követésére ; cement-fedzsindely. lépcső, vítszí. vatjtju csövek, kanaltsok, ló vályuk slb. tázerÖS téglák es más tűzerős anyagokat nyugat Magvarország részére
RUdtu,k/ '' (T>6;i 2-6)
ugjan e szállító eredeti gyári áron szállit s h vag-gon szállítás is eredeti leszállitott áron számíttatik.
Steinbrücki cement-gyár.
INGYEN
Épen most jelent meg a maga nemében egyetlen mfi

ÍZ ÖNSEGÉLY
u
hfi és megbízható tauAcsadó a nemi részek minden betegségeiben Dr. ErnSZt L- basonszenvi orvostól.
E mű mindazoknak oktatást és segélyt nyújt, kik kora ifjúságukban titkos btlnt vagy túlságos kicsapongásokat követtek
el, b jelenleg gyöngeseg-, es szétbomlott idegrendszerben szenvednek. korai tehetetlenség által vannak Utolérve, ragy ennek kö-*pli bekövetkeztétől tarthatnak.
Azok is, k.k hajhullásban, bőrkiütések-, bujaseoyves köszvény . hólyag bántalom . nebéz légzés- és emésztes-hlanyban szenvednek, vagy, pedig kiknek te«to tnlságos higany-készítmény-adagolás álul el van gyöngítve, szenvedésükben teljes gyógyulást találnak.
Kzen könyv ugyan minden könyvkereskedésben 2 frtórt kapható, do azok, kik annak értekéről meg akarnak győződni, abból klváuatra igen érdekes, képekkel ellátott kivonatot kapnak
tőle« ingyr-n beküldve. (.r»3() 12—♦)
Dr. Ernst L. Budapest, kétsas-uteza 24.
Sohaae vesse magát alá a bet^g semmttiemü orvosi gyógykezeltetésnek. mlg ezen Ingysn-kivonatbol tamlságot nem nwritett
INGYEN!
MATTONI féle
BIOAI királyi keserűvíz
Írsz az el*, bel « külföldi gyógy tárból minden megrö* x..u s/ekszorulás é* minden ebWI kiloivó betegségek allen » legkfvewbb utóhatás uélköli hoiszabb használatra is a legmelegebben ajánlva.
Matíonl és Wille,. klr.
tiiajdoaasaJ 6 egys.ült klr. hadal-keseríl forrasaak •
^ÍT^l HnnVÄdi ^tyás.forrUs,
Henrik-forrás, Hildegard-forrá..
Nzéoheny-forrás, Istvhn-forrás.
A felső-lendvai faiskolákbél
(vasutállomás Gy^nafalva) az 1878- ik évi tavaszi idényre még több ezer darab
8 vieiiies fajú 4—5 éves alma l''a eladó.
Ár^ 100 db :ía frt., egyenként 40 — 60 kr.
(569 2-3)
Kóh lányai sör raktár
Wajdits József
könyvkereskedésében Nagy-Kanizsán
következő uj regények füzetekben kaphatók u. m.
A Gályarab vagy a velenczei rémes éj. Irta Brilkl G. a füzet 25 kr.
A házasságtörés drámái, társadalmi regény. írta Montepin
X. a füzet 25 kr. Háború krónika a füzet 30 kr.
Pór és mágnás vagy az újkor rabszolgái. Történ, regény.
Irta Dr. Rafael a füzet 25 kr. A Kalóz király és gályarab Marinelli Marino, vagy a velenczei Bertalanéj a füzet 25 kr. Az ördög fia és a három vörös ember. Társadalmi regény.
Irta Féval Pál a füzet 25 kr. Az ördög asszony vagy az élve eltemetett, a füzet 25 kr. Szuleika a hárem gyöngye, ■v agy a Sztembuli fekete leány rabló. Irta Brükl G. a füzet" 2 5 kr.
Minden fentebb regényhez 2 — 3 diszes olajnyomatu kép széles aranykeretben a melynek értéke 10 — 12 frt csekély után fizetéssel tartozik az utánfizetések minden hátulsó oldalán látható, postai rendelések gyorsan eszközöltetnek.
Továbbá megrendelhetők még ugyanott :
Mandl A. Verpfuscht. Polka franc. 50 kr. Münzer H. Im Wiener Genre „ 30 kr. Kaulich I. Jenny Polka franc. 30 kr.
„ Immer Grün Polka-Mazurka 50 kr. „ Masken Polka 50 kr.
In voller Wichs. Walzer 90 kr. In der Waldmühle , 90 kr. Minnellieder „ 90 kr.
, Vis a vis Quadrille 80 kr. Münzer H. Reischach. Marsch. 50 kr. Enslein K. T. Touristen Marsch 60 kr. Mandl A. Csak előre. Marsch. 50 kr. Zimay L. Rhapsodia magyar népdalok felett 1 frt 20 kr. Tarnóczy M. Eredeti magyar hangok 60 kr. Wolf M. Potpourri aus : die Portraitdame, Komische
Operette 1 frt 20 kr. Mendelssohn B. Märchen v. d. schönen Melusine 4 ms 60 kr „ Hochzeitsmarsch 18 kr.
„ Rondo Capriccioso 30 kr.
Andante & Variationen 4 ms. 72 kr. Ruy Blas30 kr. 6 Kindenstücke 30 kr. . Frühlingslied 18 kr.
Liszt F. Petőfi szellemének. 80 kr. Ábrányi K. III-ik magyar ábránd. 1 frt 50 kr. Doppler Ferencz. Ilka 1 frt 50 kr. Bátorfi-Horváth kis-komáromi emlék 60 kr.
Mindennemű irodapapir;
l rizsma finom irodapapir csak .... 2 frt 20 kr. 1 n rovátkos, duplán enyvezett . . 3.10,
1 . fél minister.......4 , 20 ,
1 . . egész minister .... 8 — 9
r> r ^6^ * hrochnrok íng^n.
Bin A PEST. Dorottya-„tern fí Raktár Nagy-hani/sán: Swarz és Tau
erna
DÍJEIIER ANTAL sörödéjéből
Blanke.ober g Vilmosnál fő ter (gabona piarcz) Kaiser-f^le házban.
Mirjdenj aemű sör 25, va*gy 50 literes hordókban és _ w __________
25, vagr 50 palaczkos ládákban a legjobb minőségben kap -! 100 nagy negyedrétü lenboriték egész név és lakhely ki luto. — Hei lybeli palaczksör megrendelések, házhoz szál- nyomásával együtt 1 frt 10 kr. 500 példány 2 frt 50 kr. ütva, ¿nindei ikor jégbe hűtve és különféle minőségben esz-¡ezer példány 3 frt 40 kr. Havanna-papiron 1000 példány-I közöltetnek. (425 35 - *) ¿évnyomással együtt csak 3 frt 50 kr.
oo

agy Kanizsa», nyomj (ott a kiadó laptulajdo.^jos Wajdits József gyorssajtóján.
■ ♦ ♦