Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

 
20.31 MB
2023-01-09 13:26:26
 
 

application/pdf
Nyilvános Nyilvános
10
20
Rövid leírás | Teljes leírás (540.94 KB)

Zalai Közlöny 1878. 088-095. szám november

Zalai Közlöny
Nagy-Kanizsaváros helyhatóságának, nemkülönben a „nagy-kanizsai kereskedelmi s iparbank”, a „nagy-kanizsai takarékpénztár”, a „zalamegyei általános tanítótestület”, a „nagy-kanizsai kisded-nevelő egyesület”, a „soproni kereskedelmi s iparkamara nagy-kanizsai külválasztmánya" s több megyei és városi egyesület hivatalos értesítője.
Hetenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap.
17. évfolyam

A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével:

NAGY-KA yiZS 1,1878. november 3-án.
Tizenhetedik évfolyam.
4
o
Előfizetett ár:
égést évre - . 8 írt. fél évre . negyed évre Egy szám 10 kr
Hirdetések
6 hasábos petitsorban 7, másodszor 6 s min.len további sorért 5 kr.
NYILTTKRKKN soronként 10 krért vétetnek fel Kincstári illeték minden egyes hirdetésért különf 30 kr fizetendő. k w^S&

ga^ Ö
1 A lap Melleim részét i íf illető költemények a szerkesztőhöz, anyagi részét illető közlemények pedig a kiadóhoz bérmentre intézendők : NAGY-KANIZSA. Wlasslcshaz.
Bérmentetlen levelek, csak ismert munkatár saktol fogadtatnak el.
el óbb:
O Z LÖN
^Kéziratok vissz*
i küldetnek.
nemr
^GöS
N^líaui''/saYáros "helyhatóságának nemkülönben a „n.-kanizftal kereskedelmis iparbank«, wn.-kaniz«iü takarékpénztár«, a „zalamegyei általános tanítótestület« a n.-kanizsai kisded-nevelő egyesület«, a „soproni kereskedelmi s iparkamara n.-kanizsai külYálasztmánya« s több megyei és yárosi egyesület hivatalos értesítője.
Helenkiut kétszer, vasárnap- s csütörtökön uiegjeleuő vegyes tartalmú lap.
A nőnevelés kérdéséhez. II.
Első közleményemben azon nézetnek adtam kifejezést, hogy leányainknak nemzeti irányban való neveltetése nincs minden tekintetben biztosítva s e részben kivált az otthonvaló neveltetést hoztam fel.
Ezt nem alap nélkül tettem, mert hiszen a legtöbb jómódú s előkelő háznál a leánygyermekek nevelésével külföldi nevelőnők foglalkoznak.
Az ily nevelónótól kívánni sem lehet, hogy magyar nemzeti irányban nevelje a növendékeket, mert erre képtelen, s ha az ily külföldi nevelőnő a nemzeti érzületet nem nyomja is el a gyermek kebelében, de nem is növelheti; sót leginkább a közönyt gyökerezteti meg.
Mig a kormány leányaink nevelése érdekében sokat tesz, addig egyesek — bizony nyal nem látva a veszélyt — mindjobban ragaszkodnak a külföldi nevelőnókhöz.
Innen van azután, hogy igen gyakran találkozhatunk magyar nőkkel, kik nem tudnak lelkesülni semmiért, a mi magyar s ezt nem is lehet csodálni, mert a külföldi nevelőnő oem taníthatja ót a magyar hazai történelemre ugy, a mint kell, sem a ma-gyár-irodalom móltatására egyszóval m a-gyarulérzésre sem!
n i/
Hogy régebben külföldi nevelőnőkre voltunk utalva — igaz; de ma már azon kellemes helyzetben vagyunk, hogy e tekintetben sem kell a külföldre szorulnunk, mert hazai nóképzó-intézeteinkben nem egy jeles nevelőnő nyer minden évben kiképez-tetést, kik minden tekintetben kétszeresen képesek betölteni a külföldiek által elfog-
lalt nevelőuói állásokat; kik képesek volnának leányainkat idegen nyelvekre is tanítani s emellett a nemzeti irány sem szenvedne rövidséget.
Hiába! régi közmondás az, hogy a magvarnak mindig jobban tetszik az, a mi külföldi. Ezt azon szülék nézete igazolja is, kik előtt nem az a fő, hogy jó leányokat neveljünk, hanem az, hogy leányaink idegen nyelveket beszéljenek, zongorázzanak s kik előtt mindaz, a mi magyar, csak másodrendű kérdés.
Valóban vétek be nem látni, hogy az idegen ncvelóuók által leányainkban — a kik az anya fontos szerepére, tehát a nevelésre, vannak hivatva, — a nemzeti szellem, a nyelv iránt való szeretet altatik cl. Ennek helyére a nemzetiség iránt való k ö-z ö n y lép.
Ko...