Zalai Közlöny 1879 04 10 029sz.djvu - nagyKAR

A legtöbb, ami tudható Nagykanizsa kistérségéről

Nagykanizsai Kistérségi Adatkezelő Rendszer

www.nagykar.hu
Működteti a Halis István Városi Könyvtár

nagyKAR honlapok:

* DjVu fájlokhoz használható szoftverek - A "Következő" gombra kattintva (ha van) a PDF fájlhoz juthat.

	Letöltés Előnézet Megnyitás
Méret:	402.6 KB
Keltezés:	2006-05-31 11:50:28

Fajta:
Láthatóság:	Nyilvános
Letöltések száma:	582
Megtekintések száma:	1934
Leírás:	Zalai Közlöny Hetenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap Zalai Közlöny 1879. április 10. 29. szám A következő szöveg az újságból készült, automata szövegfelismertető segítségével. 3AGT-KA3I8S4,1879. április 10 én. 29-1K BZéim !í ElHutill ár ttl érre . . 4 n«cyed évre . . 3 Eplí raáin 10 kr ■ ■ ■••H«si rfestt Uletí kSilu>i«r«k w«rk««rtShfii. •ny.fi rinlt illeti k&sl«intoy«k padir kid6h bi 9 frt Hlrlltétak 6 htaáhoa p«litaorhan 7, mftsodfsnr 6 t miiiieu további lorírt 5 kr KYILTTKRHEN seluek í»l Kiuc.liri illeték míodes intiieadSk : NAGY.KANIZSA WlltfltlMl. cuk itm»rt maMkat fogaduta&k ZALAI KÖZLŐIK fairttok iMt ■•■ kOld.to.k. a I O Z L. O 2XT 30 kr 6«eteud5. előbb: ,Z AL A-SO MOGYI N.-Knt7.MTíro« helylialósáeaiial-, „n.-kanizsai önt. tfiioltó-egylct", i „ii.-kiiimi.ai kereskedelmi ■ íparbauk", „n.-kanizsai takarékpénztár", a „zalaraegyel általános tanltétea-tiilet", a ,n.-kanizsai kisdert-neiflí) ee) eaülef, a „soproni kereskedelmi a iparkamara n.-kanizsai knitilasitniánya" 8 több megyei és idrosl egyesület hiratalos érteiltCje. Helenkiiit kétszer, vasainap- s csütörtökön me&jeleud vegyes tartalmú lap. Felhívás előfizetésre! Az clsö évnegyed m. hó végévellcjir ván, tisztelettel felkérjük mindazokat, kik- j nck düfizetésök ni. hó vígéig lejárt, hogy i azt megújítani sziveskedjenek ideje korán, nehogy a szétküldésben hiány merüljön fel. Előfizetési ár : apr jun. évnegyedre... 2 frt. apr —szept. félévre . . . 4 , apr—decz. 3 évnegyedre . . 6 , Nagy-Kanizsa, márcz. 27. 1879. A. „ZALAI KÖZLÖNY\' kiadó hivatala. Wajdits József könyvkereskedése. j Yiszhang ! a , Hazai iparosaink érdeke " czimü czikkre. II. I Az njabbkori társadalmi élet fogalma a viribus unitis jelmondatban talál kifeje-zést. Ennek következményeként a társa-dalom tényezőinek, ngy egyenként, mint osztályonkéní egymás irányában egyenlő jogi, és kötelezettségi viszonyban kell lenniök. És ez épen igy áll az állam, és polgárai közötti viszonyra nézve is. Az állam sem nem magáért, sem nem egyes osztályokért van. Az osztályok csak egymás által, s az állam az osz-tályok, illetve polgárai által tartatnak fenn. Ha tehát a polgároknak köteles-sége az állam terheit viselni; Az állam-nak szinte kötelessége törvényei s intéz-ményei által oda hatni, hogy polgárainak a megélhetés és teherviselés állásához képest lehetővé tétessék. Amennyire ezen elv, valamely nem-zetnél érvényre emelve van, a szerint gyarapszik vagy pusztul azon nemzet. Mi által vivta ki Anglia erkölcsi világ uralmát? Mi által lett a franczia nemzet a valódi finom izlés egyedárusává? Honnan merítette azon erkölcsi és anyagi kincsbalmazt, amelylyel a világot bámu latba ejtette? Onnan, s az által, hogy ott. ugy az illám, mint a társadalom mindenik osztálya felfogja hivatásai, is-meri kötelezettségeit, s annak mégis felel. A tőkepénzes ott nem arra hasz-nálja ezreit s miliőit, hogy lelketlen uzsorával a szegényebb osztálytól az utolsó fillért is ki zsarolja ; Hanem ter-mékenyitó harmatként árasztja szét, hogy maga után áldást hagyva folyjon ismét vissza medrébe. Az aristokriczia ha fé-nyeleg, fénye vissza sugárzik saját nem-zetére s éltető melegével jólétet, s dicső-séget áraszt maga körül. És a törvényhozó nem cast törvényt alkot, hanem hazája jóléte s nagysága lebeg szemei előtt. Ahol nem igy van, ott a társadalom a doctorok minden kumzsolása mellett megfenésedik, az államrend, a szuronyok százezrei védelme daczára felbomlik, a nemzet elpusztul, vagy rabigába sülved. A példa előttünk áll mind a két alakban, vizsgáljuk melyik utón hala-dunk mi? Egynéhány évtized előtt azon sopán-kodtunk, hogy saját zsírunkba fulladunk. Az az, hogy voltak akik sopánkodtak; de a nép akkor is szegény volt, éhezett sokszor, s dolgozott — ingyen. — Az ország árva volt s elhagyatott, városai piszkosak, rcndetlenek mint most is több-nyire, falvai nyomorultak, rongyosak, utai járhatlanok, életveszélyesek. Ipara! minek ? ! annyit tudtunk, hogy a köznép szükségleteit kielégíthettük. Jíagyjaink s tehetósbjeink pedig, hogy itt ne fullad-janak, külföldön laktak, s a sok fölösle-ges zsírral addig kenték más nemzetek kerekét, mig egyszer csak nyikorogni kez-dett itthon saját szekerünk. Ekkor össze-ültek a bölcsek kieszelni, hogy az üres vendéi miként volna meg tölthető. Mégis találták a módját, csináltatták a vasuta-kat némettel, francziával; s biztosították jövedelmét közadóbúi, hogy annál olcsób-ban vihessék ki nyers terményeinket, s hozhassanak be számunkra minéltöbb pi-pere s fényüzési czikket, s mindent ami a kényelem és szükségletnek meg felel; hiszen mi czivilizált nép vagyunk, s van mit eladnunk — mikor a jó isten ád. — De hát mikor nem ád? Majd ád a zsidó a jövő termésre. Ilyen gazdálkodás mellett „meg-iogyva, és megtörve is" eljutottunk oda ahol a magyar ember azt szokta mondani, hogy csehül vagyunk. És bizony csehül vagyunk ; mert habár valamennyi ellenségünktől megvédne is elismert vitéz-ségünk, a szép lendületet vett anyagi pusztulástól ez megnem ment. Ezen veszedelmes ellenséggel szemben más fegyverekre van szükségünk. Legelőször is félrekell tennünk nem-zeti indolenciánkat, félre cosmopolita hivalgásnnkat, mert mi nemcsak faji szempontból vagyunk a legszorosabb össze-tartásra utalva, ha mint nemzet fenn-állni akarunk, de anyagilag arra kell törekednünk, hogy minden fillér a lehető-ségig közöttünk maradjon; mert ha az eddigi könyelmü, s tékozló gazdálkodást tovább folytatjuk, menthetlenül veszve vagyunk. Az ipar és művészet az, ami az ós népek nagyságát még romjaiban is sze-münk elé tárja: ők magok rég letűntek a földszinéról szokásaik s törvényeikkel együtt. Évezredek pusztító zivatara zú-gott el fölöttük, de alkotásaik dirib-darab-jai mutatják mily fokán álltak a tudo-mány és műveltségnek. Volt akkor is aristokraczia mindenesetre, azonban jelzi-e valami létezésüket, hacsak a pusztí-tás nem ? Az ipar, a művészet és a tudomány az napjainkban is, ami országokat virág-zóvá, nemzeteket nagygyá, boldoggá, hatal-massá teszen, s ami egy nemzetnek hossza életet biztosit, ha neki a mód és alka-lom hozzá meg adatik. Ipar és művészet nélkül tengődhe-tik egy ideig, de sokáig fennállni nem képes. Ennyire függ össze az iparosok ér-deke a nemzet érdekével, tehát lássuk, hogy fogták ezt fel bölcseink? Belátták, hogy Magyarországban sem ipar, sem kereskedés nincs. Ami van nem fejlődhetik. Szükség lévén pedig reá, ha másért nem, hát azért, hogy legyen aki az adót fizesse. Miként lehessen pedig ipart és ke-reskedést, illetőleg iparosokat, és keres-kedőket teremteni? Igen egyszerű ! L e g y e n ! és lett szabad ipar és szabad kereskedés. TÁRCZA. Ború és derű. Prolog. A szegediek járira rendesett hangversenyen szavalta Stern Ignác. Vészterhes éj, a vihar egyre dul, Hulláin csapkodja a gátat vadul; Eiernyi kar csatáz a bSss elemmel, Ecernyi lélek kínos félelemmel Vár c»üggedéí és-tinpgadÁs közűtt 8 kiket a bánat még meg nem törült Ezreknek ajka njil1 panaszra jajra, — Felelve rá, sir nyftg a »él sóhajjá. Miud bajtsulau 1 A férfi fáradt karja A romboló árt ttíbbé fel nem tartja ; Miud hasztalan! A nS forró imája Nem meoto szú a vósxes posstalánra: MÍDil h as italán 1 hiába sír a gyermt\'k Zugáiitúl félve a fergetegoek; Uiítd hasztalan; vihar szárnyán kö;l< A {KMZlolás, a vési, kíuog halál, — É* annyi közt nincs egy halandó, kit Fájdalm 3 végzet IIÍTCD nem talál! Nyargalva fut a puszta rúuáa végig, (iyáaxos szolgái turabolva kisérik ; S a gátra érve, hol a fáklyák fénye Gyenge világot kflld a rémes éjbe, Kioltja gyorsan, s oh gyászos végeset Keresztül tori a töltéseket. Hiraog sngása, bas kongass, szól SMfedoek fényes, dic.C almiról S egy jajkiálltás hangtik sserte r\'gig Kelett51 nyugatig, éjszaktól déliff — Egy jajkiálltáa, mely tebeeve mélyen Haláloa gyánt kelt a magyar sstvJbcn; Egy jajkiáltás; Szflgtd. volt és nincs Alföld rónáin ékes, drága kincs Hullám sírjába eltemette van. Földön futJ népe, s vagyontalan. Oh édes basám drága nemzetem 1 Mi balsors Qlüöi tegvd szüntelen ? Adás csapások átka snjtva sújt, Fejed fölött az ég villáma gyújt, Kígyó és féreg marja kebledet Kaján irigység lei vesztedet — Az alföld gyöngyét szép magyar helyét Magyar folyódoak árja dűlj a szét Felkelt a nap él félre küldi gzér. Sz«ged fölött bágyadt sagárszeiBét. Keres élénk iajt oyüufro életet 8 elsápad, látva aa enyészetet Keresné azt a csendes hajiokot Hol kis család oly boldogan lakott -, Egy ngárt kQldne fényes melegé Hogy csókolná a drága gyermeket. Ki tegnap még az anya lágy ölében (iyonyürködött a pillangós regében . . Fcldnlva minden fészek, — s aki lakú Kommal borított iszapsir takarja ; £ ki megmenté a piissta életet — Hazátlan, ko1du, tsvegy, árva U\'tL De im, mikép a sírból kél AZ élet -A pusztulás nyomán nj remény éled. Az égből küldé isten angyalát. Hogy járja be a gyászoló hátit. S a részvét megjelent, szemében oU A bánat drága könnye csillogott De üde ajkin ac áUseHemult Kegynek, jóságnak égi ttny* fiit. Eltűnt a gyász, a hová 5 belépett 8 a szebb jövőnek szikrája feUU\'dt . . . És im as elpnutult város felett Virrasst az ember- és honsserttet. Maradj kötöttünk, részvét angyala Nyomorra, kínra, vigasz balzsama! A hol te vagy, könnyebb at élet terhe Reményre nyüik ott az ember lelke; A hol t« vagy, nem oly nehéz a bú Víggá vilik minden, mi szórnom; A pnsztftság virágzó táj lesz nyomban, Élet virít « kietlen vadoubao ; Te elttsöd a setét felleget, Kebiuted fénynyel a komor eget, S szelid lényednek édes derűjében Virág nyílik as emberek szivében : Illata édes, bájoló szine : Jótékonyság a ssép virág neve. Hol ez oyiHk, édes a keserU És a borot felváltja a derű. HOFFMANS MÓR. A sivatag virága. Beszély. Cionipó Lajos-tói. (FoljfUtáa.) £ stázd elején a beduinok két pártra szakadva harczisajjal töltötték be egét Ara-biát, a Perua birodalomig. — A Beo-Fay töru is élénk résit vett a harcsokbao, a töru bátor emirje, caak harciban találta örömét, 8 ezért gyakran uöretkesett máa törzsökkel ia as idegen betolakodók elleni harcira. Egy ily harcából tért visssa caapatával, mid6n a ssik* Iák közt haladva egy ifjút pillantott meg, mo-gorva, zord tekintete, foszláoyos ruhái, bár nem a legajánlóbb külsőt kölcsönözték ts neki, mind amellett as emir vele betsédbe ereaskedve, dacsot rövid feloletei dácsára annyira megked-velte, hogy magávai vive törnébe fogadta. — £■ ifjú Tamer volt. — Ügyeaaége, vakmerÓ támadásai, a a harcsbani bátoraágáért csakha-mar kösbámulat tárgya lett: as emir kegyével halmosta el, majd csapat ÍÓnökké tette; mig egy harezbaa saját élte vessélyesteteWévei menté meg aa emirt, a biitoe haláltól; étért neki há-lából saját leányát ígérte nóül. Ex busitotta el Kantárét és anyját oly méh en. Tamer i&merte Tehrabot, hús egy torsa tiai voltak, nem egyszer látta a harcában, vité-tül küldve; rut nagyrevágyáu megirigyelte Fehrab dicsőségét, s minden áron elvesttéaére törekedett; annál is inkább, minthogy Kama-revali szerelmét tudta. Elhatározott szándéka vult Fehrabot meggyilkolni, de ezt maga nem tehetvén szövetségesek után nésett, a szomszéd rabló törzsökkel akart szövetkezni, egy alka-lommal ugyan e czélból hosszasabban tárol volt törzsétől, ez alatt az emir szövetségeseivel fényes győzelmet aratott, s roppant zsákmány-nyal tért vissza a harczból. — Midőn Tamer visszatért épen a zsákmány elosztásival foglal-koztak, Tamer csapatától saját részére is köve-telt osztalékot, mit azok, minthogy a harcában nem vett részt megtagadtak. Tamer as emirnél követelte as osztalékot, mit az szintén megta-gadott. Ekkor rut lelkében véres boszut eskü-dött ugy az emir, mint a törzs ellen, a melynek ő oly sokat köszönhetett. Kevés napra ez eae-mény után ismét elhagyta a törzset. Visszatérve feledni látszott a zsákmány miatt kellemetlen-séget, sót as emirt uj hadra igyekezett bírni, a szomszéd vlron tanyázó törzs ellen. Hizelgéaei, s fényes győzelmet jósoló szavainak a különben is harezravágyó emir, nemsokáig szegült ellem s elhatározták, hogy a törzs tanácsosaival leg-közelebb megbeszélik a harezot. Mig ezek a hadi tervvel foglalkoznak, tekintsünk át a szomszéd oazon időző törzshöz. KeJet felé a Ben-Fay tonstől, egy fekete pont látszik a látbatár szélén, e fekete pont egy gyönyörű oás. Óriási pálmák és lombdus pla-tánok árnyában a buja fűre vasnak fÖl vonva a beduinok sátrai; közepett as emir sátrával. Nyugodtak a fák lombjai, osak olykor-olykor mozdulnak a susogó ssellő lágy szavára, mejy a szomszéd oázról » szép Kamare btu sóhajait TIZENNYOLCZADIK ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY. APKIUS 10 éa 1879. Elhiszem, hogy az eszme igen szép, s a szándék nemes volt, de ellett-e érve a czél? El az ellenkező, mert kül-piacz hiányában nálunk a kereskedés csak szatncsság, 3 mig máshol a kereskedés az iparnak éltető eszköze, nálunk megőlóje. Máshol a kereskedés az iparnak monkát ád, nálunk kiveszi azt a kezéből, meit nyers terményeinket viszi el, s kész czikkeket hoz a hazai piaczra. Tehát nemhogy teremtene ipart, de azon kis kézi mesterséget is megsemmi-síti, amivel az előtt birtnnk. í\'s mert általános jelszó a concurentia, keres-kedés helyett nyertünk hatást nemismerö szédelgést, ipar helyett nyomort, s adó-fizető polgári osztály helyett proletárságot. Örvendetes jel azonban mégis, hogy kezdenek gondolkozni az általános baj fölött. Kezdik fürkészni az okot, keresni a módot a dolgon segitni. Csak az a baj, hogy most is többen az okot nem ott keresik, ahol van, a a módot nem abban találják, amiben rejlik. FÖLDY FERENCZ. Na^y-Kanlzsa, apr. 7. 1879. %A ki hamar ad, kétszer ad." Jótékonyczélu hangverseny volt vasár-nap este a „Szarvas" cziiuü vendéglőben. Kinek lehetett volna az másnak rendezve, mint a szerencsétlen szegedieknek ! ? Igen, az árvíz által károsult szegediek ja-vára volt rendezve. És ha iga* a fenti jelmondat: „a ki ha-mar ad, kétszer ad," — upy Kanizsa várna kö-zönsége négyszer adott, mert azonnal M. veszély megtörténtével a városi hatóság 5000 frtnt ado-mányozott, aztán a nŐegyletgvujtött szép össze-get, és most a kereskedelmi ifjak hangversenye szaporitá az adakozások összegét. Derék ifjúság, mely így siet enybitni a nyomort; derék küzünség, mely igy verseny -zík filléreinek Öasszera kásában a szerencé<le nek javára! Nem hallgathatjuk el mindenek előtt a tényt, hogy felfogván a rendezőség a jótékony-ság fogalmát egész valójában és midőu egy igazán nagyszerű hangversenyt rendezett vál-tozatos és érdekben dus müsorozattal, mely míl-sorozat tokélylyel, élvezetet nyújtó müvéazot-tel lón megoldva, nem rendezett, a szegényebb sorsúnak a vagyonosokéval egyenértékű gara saít viszszautasitó .Zártkörű" hangversenyt, hanem rendezett versenyt a gazdagok és sze-gények adakozásira! Ez a helyes ut! így kell lennie minden jótékonyczélu összejövetelnek! Most a közönséget illeti meg a második dicséret, mely felfogva az ostsejövetel czélját. n«m fényes öltözékének mutogatását, hanem az ügy pártolását tekintette föladatának! Nagy-Kanizsán, hol at öltözködési fény-űzés versenyik bármely világváros hölgyeinek áthozva suttogja, hogy hallja meg azokat a törzs emirje az epedő szerelem boldog királya Fehrab. — De nem hallja ő most a szellő pa-naszos suttogását, sátrának árnyában, gazdag perzsa szőnyegen pihen. Szemeiből a férfias erő sugárzik, aztán az igazgatottság némi jelei lát-szanak, — ajkán, melyet szépen hajlott bajusz árnyal néba ábrándos mosoly já tsz adóz, B róla egy-egy Önkénytelen sóhaj röppen el. Csendes merengéséből, belépő szolga éb reszté föl; ki is egy a szomszéd oázról jövő nőt jelentett, ki mindenáron az emirrel akar be Bzélai. — — Bocsásd be őt gyorsan — azólt hirte- len aa emir .... — Hozott Isten, — mond a belépőhöz — bot ott Isten jó néniké, beszélj mily czél vezérló, ily távolról hossám agg lépteidet? — Uram — sióit a nő — stomoru körül- mények késztettek útra kelnem. Te tudod, hogy a kedves Kamaret karjaim közt — szivem kiolthatlan szeretettel fűződik e kedves leány hos, nem lehet boldog életem, ha őt szenvedni látom. Ismerem a köteléket, mely sziveteket egyt»efúzi,de tudom a kőszivü atya parancsát "is, mely Őt, — megvetve minden gyengédebb érzelmet, - - a durva idegen, a gyűlölt Tamer karjaiba akarja vetni; hol az öröm helyett csak bqt s kiolihatatlan fájdalmat fog érezni. — A •átor egyik sogában senkitől nem sejtve — haÜÁm a bánkódó HÍV panaszait, bugy inkább meghalni késs, mintsem Taooorral osztani meg órtfd égő ativét. Láttad csak — fulytati — milyen ő, Qiága hajait ugy hervasetja a folytonos bánat, mim a .Simára égető szele a sóid uás virágait. toilette-jável; meglepően teltünŐ, és magaszto-sán megragadó volt az itletes egyszerűség, mely itten tsokatlanságánál tbgra valami aj, — és mint minden újdonság, valami csábos erővel biró tünemény volt! Mindkét jelenséget haladásnak, mind-kettőt nyereségnek unjuk társadalmi viszo-nyaink alakulására nésve! És milyen jól beleillett u az Ízléses egy gzerti közönség ama térbe, melyben máskor csak susogó selyem ussálylyal, meg brüsszeli csipkékkel képzelte megjelenhetni! — És mert nem vonta el figyelmét siomssédnőjének ssebb, ujabb szabású és az övénél jobban kivágott mellű ruhája, szabadabban engedte át magát mindenki a művészet nyújtotta élvezet fölhasz-nálására ! Hendezőség, — közönséggel már tisztá-ban volaánk, és must következik a működők-nek átadni elismerésünk babérait és köszöne-tünket fejezni ki as árviz által károsultak ne vében! — Jó tettek nem szorulnak ugyan dicéret~e, de az elismerést megtagadni, vagy elhallgatni hálátlanság volna és nehogy a bűnbe essünk. sietünk « helyen teljes elismerésünket szavazni Joseffy Rafael zougorarnüvósz urnák, ki ön zeilenul, a nyomorban küzdők érdekében lehe-tővé tette Kanizsán egy olyan, ritka műélve-zetet adott zeneestély megtartását, melyre e kÖ zönBég sokáig fog a legkedvezőbben visszaem-lékezni, Joseffy ur remek zongorajátéka a leg-műórtőbbek várakozását is felülmúlta, és elra-gadta az egész közönséget, mely pedig finom müérrékkel bir ! Őrködjék fölötte a gondviselés és vezesse a művészet terén at Olympus legténveaebb fo kára, honnét e haza, e nemzet dicsődére tün-dököljék a tá%ol külföld minden irányában! Meghatóan szép. és költői ihletué^fl Írott költeményt szavalt Stern Iga^cz ur, Hcftmann Mi>r polgár iskolai tanártól, és a .Zala" szer-kesztőjétől ! E költeményt lapunk mai tárcsája ban közöljük. Jókai ismert „A bölcső cxirnü gyönyörű, alkalmi költeményét Boronkay Amália k. a. sok érzesse1! és sikerültén szavalta! Kartschraaroíl Leo ur gyönyörű ds jól is-kolázott bariton hangjával két opera részletet énekelt el teljes sikerrel és fóitétlen hatással! hs sajátságos! Midőn már teli voltunk élvezettel, — akkor támadt keblünkben egy érzemény, mely valaminek hiányát jelzé! Nem kel le sokáig gondolkozounk a< érsett hiány misége fölött, mert egy belső szózat megsúgta «zt nekünk: agy hiányzott egy kis magyar dal, vagy egy magyar zenehang a zongorából! No de ebben sem szenvedtünk aztán hiányt, mert az előadás után Kovács jó zene-kara ugy lelküo kből eredóleg játszá a csárdá-sok és magyar népdalok magyar érzékéhez leg-jobban hozzá szóllú dallamait, hogy bis egy óra vnlt éjfél után, midőn elhagytuk az ét-termet ! — Még csak arról kell raegemlékezoünk, hogy adandó alkalommal tigyelmextesae a rendezőség a vendéglő aemé!ysetét, hogy előadás alkalmával, midőn a kuiönaég feszült figyelemmel csüg£ a hallottakon, ne jár-káljon ki éi bt a karzatra vezető ajióknn, vagy ha már azi tenniök kell, ne sajnáljanak egy A keményszivü atya harczi készületekkel foglalkozik s én titkon »z éj leple alatt sietve jovék hozzád, tud a tej veled a szomorú jövút, mely reatok var; villámként sújtva akarja ez szivetek boldogságát megweramiaUtim. — Siess azért, mentsd meg őt, — hisz te hatalmas vagy, ne mígedd őt az örvényba dobatni, melynok szélére hurczolták már vsd gyilkosai. — Führab oetmn hal Igatá ■ nőt, beszéde alatt arczán a fájdalom s boszu j<lei mutatkoz- tak, végre kévéd szünet után szolt: — Köszönöm jó öreg szíves részvétedet, vedd fáradalmaid jutalmául ez ékszert, addigié mig Ka maré megmentése után méltó j mai má- dat megadhatom Mond meg Kamareaak, hogy legyen készen, te pedig as éj beállta előtt ai o.iz nyugati részén a pálmák alatt várakozz reám. — Hőst pedig siess viasza, hogy távollé-ted fölne tiinjék. At ég vezéreljen — — — Béke veled. A nő távozta után a sátorban csak az emir maradt, küzdve a szivében SAjgó érzelmek indulatok rohamaival. — Tehát Tamer! szólt hosszú szünet után — Ős vad szilaj lelkű lett vágy társam, — a gyilkos, ki mindig irigy az e mm el nézte szerencse csillagom ragyogását, — de minthogy ast el nem homáljosiihatá, most szivem legdrá- gább kincsét akarja elrabolni tőlem ! ? — — Allahra est nem teeodi. — De sietnem kell, a nő ezt kötötte szivemre. Kkkur háromszor tapsolt kezével, mire egy szolga lépett be, kinek meghagyá, hogy Mehemedet küldje hozzá. — A asolga Uvózott, kevés időre szét nyílt a sátor függönye s egy kis olajat az ajtók sarkaitól, mert bii az az gjtónyikorgáa épen oly kevéssé illik assavallst, — mint a zongora hangjaihosl REFERENS. Felhívás országos méhészeti egyesület alakítására. Egyesülés korunk jelszava. Az egyesülés Üdvös vultát, áldisdos következményeit min-denki érzi. Bármely téren tapasztaljuk azt, hogy minél többen s minél szorosabban közös munkára, közön elúhaladásra vállvetve sorakoz nak, annál nagyobb az eredmény annál biz tosabb a siker, annál gyorsabban érnek czélt. Egyesületünk czélja a méhéssetet, a gaz-daság ezfn aranybányáját azon polc/raföiernelni, melyet eeu gazdasági ág jelentőségénél és jö-vedelmező voltánál fogva elfoglalói hivatva van, czél]a a méhéssetet íelvirágostatni, s ok-szerű méhészeti rendszer ismertetése és térj esi tése által nemzetgazdasági Aggá fejleszteni. Mí a virágaink kelyheibŐl elillanó millió-kat összegyűjteni s hazánk javára saját ja-vunkra fordítani akarjuk ; mi egy fölötte ha** uos s mindenki által fontosnak elismert gazda-sági ágat akarunk elterjeszteni szék* e ha-zában. A kitűzött czélt elérni véljük szakközlö-nyök, értesítők, szakkönyvek kiadása és ter-jesztése, méhészeti múzeum alapítása, köz és vándorgyűlések tartása, kiállítások rendezése, váudor-taoitók alkalmaztatása, termelési és fo-gyasztási arucsarnok állítása, méhészeti termé-uyek és eszközök adásvételének elősegítése, méhi£8Z*ti eszközök, t. apátorok gyárilag való készítése, a méhészet tudományának és gya korlalának as iskolákbau tantárgyul való be-hozHtala által sib. stb. Az akarat szép, de A kivitel nehéz ! Az országos magyar gazdasági egyesület, a nsgymált. m kir. rainisterium pártolását bír juk, < alapstabály-lervesrt k) van dolgozva, a hadi terv kész, csakis az hiányzik, mi ezen nagyszerű occupáüónál föd dog — a hadsereg! Kitűzött czélunkhoz képest pedig, hogy egyletünk az egész országra kihasson, ax ország miiiden zugában kell, hogy képviselői legye nek. Egyesületünk sikeres működése egyedül a nagyérdemű közönség becses részvételétől függ. Teljes bizalommal fordulunk tehát az or-szág minden polgárából, szíveskedjék as orszá-gos méhészen egyesül*\' tagjául jelentkezni egy egy leveleső lapon. De felkérjük különösen a lelkéá tanító jegyző urakat, ugy a honoratio rokat általában, hogy a lakhelyükön gyűjtse-nek országos méhészeti egyesületbe tagokat. A rendes tagsági díj évenként 2 forint, az alapitó tagsági díj p-dJg egyszer minden-korra 30 frt. Egyelőre csakis a bejelentést kérjük Kriesch János műegyetemi tanárhoz (Bnd»peat VIII. ker. naputeza, 13. r.) mint a szervező bi-zuttság elnökéhez beküldeni. Az egyesület meg-alakulást napja a jelentkező tagok számához képest fog kösse tétetni. Azon biztos reményben, hogy az a mi más nemzeteknél oly fényesen sikerült. Ma-gyarországon is keresztül vihető leend, bátor- zord marezona alak lépett be, foszlányos ruhá-ban, arczán mély sebhelylyel, s szó nélkül hajiá mag magát Febrab előtt. — Mehemed — rzúlt Fehrab — válaszd ki két Ifgjjbb lovamat, szerezz ócska ruhát, magadat pedig fegyverrel lásd el, — ha hi-vatlak légy késsen. A szolga távozott, Fehrab t* elhagyta sátorát s türelmetlenül járt a sátrak közi. Végre hosszas bolyongás után visszatért sátorába, "ol m»gái a szükséges fegyverekkel bőven ellátva, a lovakat rendűié elő — s pár perez nmlva Mhemedd~l elszáguldott. (Folyt, következik.) Piros TÁV/MA, piros lány. Piros rózsa, pir<>n lány. Mt-rt kacsintott szemed rám V Hisz » is Oly hamu, Mint milyen vagy magad is. Kgj-dzcr néztem nemedbe, Szikra ugrott »i ivembe S most ugy é(t, S5rujUég — Kélk bixon porrí\' ég. Ii» nem hiszed jer ide, ívlj Bíépcn a» űlembi1 8 tekints be Smivemnek a melyébe, íHpp pillanat — s láthatod, Milyra oagy tiJ« Uugol ott! Du hamis ! Addig >g Megcsókollak síixtsor i»\\ l(j. VÁIUÜV PKHENOZ. kodik, mindenkit a közös munkálkodásra fellhivni. at ortságoa mébésseii egyesület aserveső bitottsága: BÁLIN 1FY PÁL, BORSZÉKI SOMA, DÖMÖ\'l\'ÜK LÁtíZLí), KKIEŐCÍI JÁNOS, KÜHNE FEKENCZ, Dr. HERTÖY FERENCZ. Helyi hírek. — Őfelsége a keszthelyi ág. hiu. 6ók egyháznak lempiomépitsére 1(X) írlot ado mány ózott. — Meteorológiai éasleletek a nagy karnisai fugymnasiumnái 1879. évi márczius hóban. Közép légnyomás: 74657 milliméter; legnagyobb láguyumás: 759 6 mm. 8-áa reg- gel 7 és délntán 2 órakor, legkisebb légnyomás: 736 i mm. 13-áo reggel 7 órakor. — Közép hőmérséklet: 4Ó5°C, legmagasabb hömérsék let:16ö°C 31 éo délután 2 órakor, legala- csonyabb hőmérséklet: — 5 6°C lö-én ruggel 7 órakor. — Közép páranyomás: 5 21 mm. — A levegő közép uedvességu százalékokban: ö23°/0; legcsekélyebb nedvesség: 35% 11-én délutao 2 órakor. — Közép felhőset ^0 iól 10 ig Bzámitva): 62; egészen derült ég ^0-val je- lölt) észleltetettt 6-szor, toljeseo borult (10-sel jelólt) 38-szor. — Közép siéieróssóg (Ótól 10- ig számítva): 2 ; D-nél erÓsebbszél nem jegyez- tetett. 93 észlelet köcül jegyeztetett össses^n 84 szél, é* pedig: északi 32, északkeleti 4, keleti 15, délkeleti 7, déli 14, délnyugati 4, nyugati 5, északnyugati 3; szélcsend pedig 9 szer. — A légköri csapadék (esd, hó, köd) havi Összege: 47 6 mm. Legtöbb csapadék. (,11 85 mm eső) méretett 2H-áu. Eső ese:t 8 oapou, havazott 7 napon, köd volt 3 napon. E hónap lefolyása hőmérséklet tukinletcbeu meg- lehetősen megfelelt aa évszak álalános jellegé nek; túlnyomó volt az északi légáramlat; különben pedig inkább nedves, mint száras időjárás uralkodott. A növényzet fejlődésének megindulása átaUban nem szeovedett hátra- maradást. F. — Értesítés. A n. kanizsai tiszti önse- gélyző szövetkezet t. tagjait tisztelettel értesi- lem, minzerint Krenauer Lajos, Rosenblüh La- jos s Simon Károly uraknál, valamint a szövet- kezeti pénztárnál mérsékelt áron első1 onífályn kád i gőzfürdő jegyek kaphatók. Nagy-Kanizsa, 1879. év apnlis hó 7-én. Manhart, szöv. elnök. — Méltó elismerés illeti városi ható- Ságunkat, hogy a főbb utczákat Balaton Fü- redről hozatott plataDoidesekkel ültette be; a fürdüintézet nagyérdemű igazgatója Écsy László ur kiváló ügyelőmmel eszközölte e stép fak ide juttatását az ottani faiskolából; jelezvén, hogy kora tavassszal hajtanak és csak késő ősusel vesztik el levelöket, de egyre <>kvetleu szuksé- gök van : szorgalmasan Öntöt- te s s e s^e k. Erre nézve megjegyezzük a azon óhajunknak adunk kifejezést, hogy a szor- galmas ón töltetest ason háztulajdonosoknak kellene teljesíteni, kiknek uások előtt vannak a ták. — A nagy\'kanizsai kisdednevelő egyesület tekintetes elnökségének. Midóu a f. évi marczius 20 án kelt becses soraikkal az itteni ár\\ izkárusultak részére segély képen kül- dött 760 forintnak átvételét ezennel elismerem, engedjék meg, hogy Szeged város végínségre jutott közönsége nevében aa utón is kifejezzem legforróbb köszönt temet nagylelkűségükért. Szeged, IS79. évi marczius bő 26 án Pálty Fe- rencz s. k. polgármester. — Hernyók pusztítása. &. város bel- területében a hernyók puaziitása nagyobbrészt már megtörtént; de mi történik aa ugy neve- tett lelek kuti téglaszio melletti néhány tölgy- fvl, melyek telve vnnuak hernyókkal, nem volna e ctélirányo* ezeket kivágattatoi, továbbá figyelembe ajánljuk íSvastics Károly szolga- bíró urnák, hogy a palini határban levó fasor- ban a szilvafák tulaágig tele vannak hernyók- kal, ezen kártékooy ru varok elpusztitáaára Clement Lipót bérló ur, ki minden jónak és nemes tetteknek barátja, fnlszólitandó volna. — Országos vásárunk oly silány volt, minőre senki sem emlékezik, eladó tárgy elég hozatott be, de vevő nem malatkuiott. Talán a másik jobb lesz. A marhavásáron mutatkozott egy kis élénkség. — SvaMtics Benő köstiszteletü alispá nunk a vasárnapi hangversenyre városunkba érkezett; tudva levó dolog, hogy alispán ur a zongora művészetében elismert, ritka eapacitá. — Árverezés Zalamegyében. (Rövi- dítések : b. = becsült. I. => eUó árverés II. = második árverés Ing. = ingóság. Ingatl. = ingatlanok.) Szabó Sándor 1727 írtra b. ingatl. Tapolcsán apr. 29. Kreutser Johanna 1418 trtra b. ingatl Salomvárott május 5. Zolko Anna 1067 frtra b. ingatl. Tüakeszeren 1. máj. 3. II. jun. 3. Weits Mórics 2870 frtra b. ingatl. Ü.-Tomajon apr. 18. Bernát Tamás 2796 tra TIZEÍTNYOLCZADIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY APRIUS 10-ín 1879. b. ingatl. Pribiszlaveczen spr. 15. Teasdale C. William -.2323 frtra h. ingatl. Balaton Füredeu 1. jun 3. II. jul. 3. Selei János 1812 frtra b. ingatl. Alsó-Leudváu I. maj. 6. II. jun. 6. Ge rics Mártonné 1101 frta b. ingali. Bregoriczin l. máj. 5. II. jun. 5. \'_ lOOfrtOH bankjegy. Egy köztiszta-letben álló féríu folyó hó 4 én 1 drb 100 frtos bjígyet elvesztett, a bankjegy tulajdonosinak, a helybeli kapitányságnál átadatott. — Majom és kutya drctts F. hó 8 án tartott a béo»i majom és Kutya circus az .Arany szarvas" vendéglő dísztermében egy nap két elöadá«t, mindeniket tele házzal; a négylábú működök, melyek közt kis lovak is szere-peilek, ügyességük falóban bámulatos, a kö-zönséget gvakran megkaciagtatták. — A déli vasúttársaság Kralyevecz- fridaui vasutvonalán, Csáktornya azékhelylyel rendsteresitett vasúti orvosi állomásra a csák- tornyai orvosi kar egyik tehetséges fiatal tagja, Ur. Scbwarz Albert neveztetett ki. Jíoliany-atetnpéstet. Múlt hó 13-án 2 pénzügyőr (iyömórö helységben 4 somogyi doháoycsempészre akadt, kik a pénz-ügyőrök láttára megfutamodtak. A pénzügy őrük által uldözletve, Medgyea faluuál azok ál-tal elérv) lettek, mit a csempészek észrevérén, a lovakat a kocsiból egy perei alalt kifogták és azokkal elnyargallak, hátrahagyván kél do-hánynyal meglerhelt kocsit, egy hosszú bun-dát, egy szűrt és egy kalapot. A két kocsi ezután Kigacsra lett bevontaivá, ea onnan foga-dott fuvarosok által Sűroeghre szándékoltatolt beszálliltatni. A beszállítás alkalmával L\'kki falun innen, az első kocsin ülök és pedig a luvaros ée tia (^gérczei méaxtuvarozó izraeliták) és egy pénzügyőr az ut melletti árokban el-rejtőzve volt, csempészek által váratlanul meg-támadva és több, frjökre iráuyzott csapás által a kocsiról leverettek ; mire a csempészek ezen kocsit magukkal elvitlék, A fuvaros tia a kap.>tt sérülés tilytán súlyosan megsebt-aitit. A másik kocsi a rajta volt tárgyakkal és 135 klgramm leveles dohánynyal Sümeghre be szállíttatott, hol u a szállító eszközök és a reuiemlitett viszshagyutt tárgyak f"Iyó hó IG-án elárvereztettek, a dohány pedig aí itteni dobáuy tőárudába beszámíttatott. Ez a teljesí-tett hivatalos vizsgálat alapján kiderített valódi tényállás. A megtámadás Ukk falu meliett lörtenl, és a pénzügyőrök nem voltak erre el-készülve, mert nem gondolhatták, hogy fényes uiippai, posta utón ily rabló módjára történt megtámadásnak kitéve* lehessenek. A meg-támadást a faluból többen nézték, de segít-ségre senki s-m jött. — Ily-n csak Magyar országban lörtéuhetik, hol az ország kincs tárának megkirnsitáaát anép közönynyel veszi, a,"it azt lehelóleg elő is segiii és a hol lehetséges, azt masa is miuden tartózkodás nélkül teszi, nm gondolván meg azt, hogy ez által több ti\'hir esik villáira. — Elég sajnos, hogy így van. Kelt Keszthelyen, 1Ö79. márczius 26 án. Strmovich, kir. pénzügyőri biztos. — J. Balaton taván a halászat as april hó lével bekövetkezett tilalmi időszak tol) tán be lett szüntetve. A tilalmi idő kez- detével jónak látjuk az illető hatóságok figyel- mét a Balaton majd minden pontján divó orv halászatra, mely a múlt évek folytán már annyira elharapódzott, hogy a halászok az alkony megérkeztél is alig várva be hajóra ültek, s az éj leple alatt egész bátran és biz tosan vct\'Mték meg hálóikat. — MegMvó. A Tisza áradása állal káro- sullak javára a tapulezai nagyveudégfogadó termében 1879. évi apnl 19-én tartandó tom bola játékkal egybekötött zártkörű bálra. A rendező bizottság: Gidró László elnök, Székely Emil jegyző, Győrify Pongrácz pénztárnok. Czapáry Boldizsár, Dienes Sándor, Kaszás De zsó, Kopácsi Sándor, Miloszávlyevits Ernő, Nagy Aladár, Kedl Gusztáv, St-fFanics János, Szita Elek, Viosz Béla. Belépti díj 1 trt. — Egy tombola jegy ára 30 kr. Kezdete 8 órakor. Felülnzelések és magánadakozások köszönettel fogadtatnak s a belügyminisztérium által a hi- vatalos hírlapban nyugiáztatnak. Felkérjük a nagyérdemű közönséget, hogy esen emberba- ráti czélra szánt tombola-játék nyeremény tár- gyait, kegyes adományaikkal gyarapítani szí- veskedjék. Ily nyeremény tárgyak april 17-ig Gídró László bizottsági elnökhöz (roe gyeház) küldendők. — Eljegyxés. Haránt Arnold, dráva- foki körjegyző e napokban váltott jegyet Kovács Laura urhölgygyel, Kovács Lászlóné bájos és müveltlelkü leányával Keszthelyen. — Gyásxhir Özvegy Hanty Lászlóné született Fábián Erzsébet, — nem különben Hanti Ferenci és neje Halasi Nagy Terézia maguk és gyermekeik nevében bánatos szívvel jelentik Bzeretetl férje, illetőleg fiuk és teat- vérjük Hanty Láazló okleveles mérnöknek munkás élete 40 ik boldog házasságuk 14-ik évében tolyó 1879. évi április ho 4-én d. c 7,12 érakor hosszas s»envedé» után történt gyászos elhunytál. A boldojjultuak hűlt tetemei folyó hó 6 án d. u. 4 órakor tétettek a zala-egerszegi sírkertben örök nyugalomra s a szent miseáldozat érte a zala egerszegi szentegyház ban folyó hó 7 én reggeli 8 órakor tarta-tott meg. Áldás legyen hamvai felett t — Nyilvános számadás a keszthelyi m kir. gazdasági tanintézet dalárdája által 1879. márcz. hó 29-én, felerészben a szegedi árvízkárosultak javára rendezett jótékony- czélu hangverseny bevétele és kiadásairól. Bejött belépti-jegyek ntán 205 frt 60 kr Felülfizetések után (T. Beck Sápdor ur 4 irtot, t. Caesznák L. ur 1 frtot. Kauschek Ilona urnfl sürgöny utján Kolosvárról 5 frtot) összesen 13 frt. Összes bevétel volt tehát 218 frt 60 kr. Ebből kiadás 119 frt 47 kr. Maradt tiszta jövedelem 99 frt 13 kr., mely összeget a dalárda t. elnöke Dr. Csanády Gusztáv ur 100 trtra volt szíves kiegészíteni. Ezen összeg- nek tele, vagyis D\'1 frt elkUldetett a szegedi Tiikárosultaknak : 40 frt a dalárda alaptőkéjé- hez csatoltalotl; 10 frt, a dalárda elóre nem látott kiadásaira tartatott fenn. — Fogadják a t. felülfizetők a átalában a hangversenyen réazt vevó n. é. közönség az intézet dalárdája névé ben nyilvánított hálás kószöuetemet. Keszthely, 187-t. apr. 3-áo. Semelke József, pénztárnok — Sümeghen apr. 16 an a nagy ven dégló termében mÜKedvelők által hangverseny tartatik a szegediek javára. — A nxeg&li é» vidéke vizkárosultai javára Eijerváry Jenő gyűjtése Alsó Leodván : Kovács Hodossy Berta 5 frt, Kulcs Gyula 5 frt, Vámosy Lajos 2 trt, Vámo«y Ilka 1 frt, Hirschl Miksa 1 frt, Pollák Lázár 1 frt, Wortman Benő 1 frt, Trsvic/.ky N. 2 frt, Brunuer Samu 1 frt, Tomka (i)orgy 5 frl, Egerváry Jenő 1 frt 30 kr. Deu\'ech Miksa 1 frt. Hagmásy Ferencz 1 frt, Keicheofeid Júlia 1 frt, Karabélyes Elek 10 frt, Kittenbacher Ferencz 1 frt, Dervarica Kálmán 1 trt, Lendvay Mátyás 5 frt, Rosenberg B. 1 frl, N. N. 1 frt, Schubel Mariska 1 frt, Petschin£«r Lajos 1 frt 50 kr, Petschinger Samu 1 frt, Raisz Kálmánné 1 frt, Barsch Henrik 5 frt, Feiglstok Vilmos 1 frt, Bogdán Lajos 1 írt, Szita Gyula 1 frt, Collognatb Ferencz 1 irt, Gompercz Emil l frt, Nábráczky Lajos 3 frt, Nagy Alajos 1 frt, Hajós Mihály 5 frt, Skublicd Imre 5 frt, Jakab Alajos 1 trt, Udvardy Elek 50 kr, Szijjarló Géza 50 kr, Günsberger Boldizsár 50 kr, Faisztl József 20 kr, Scb\'in Hermán 50 kr, Löbl Ignácz 2 irt. Odizesen 81 frt. Mely összeg mai napon a belügyi miníster úrhoz küldetett. Aisó-Leodva, 1879. april 5 én. — A Csáktornyái nőegylétnek, az izr. fiatalság állal roodezett műkedvelői színi elő adás tiszta jövedelméből 14 trt, a csákt. taka- rékpénztár által ugyanazou egylet száraára 24 frt 15 kr. adományoztatott. A netnrakebiü izr. fiatalságnak, úgyszintén a takarékpénztár tek. igazgatóságának nevezett adományaikért a vá- lasztmány nevében köszönetét fejezi ki özv. Deurbányi Eíekné nőegyleti elnök. Margilai József, egyl. titkár. — frovából írják nekünk. .A szegedi árvízkárosultak javára Novában f. évi márczius hó 29-én rendezett tombola tiszta jövedelme 57 trt 20 kr. volt, mely össseg a megyei alis- páni hivalal utján rendeltetése helyére külde- tett. Felülfizetések a következőt történtek: Horváth Alajos 4 frt. Balaton József 2 frt, Bubb Karoly 2 frt, Stern Zsigmond 2 frt, Zárka Miklós 2 frt, Kohn József 2 frt, Koutnyek Fi-reucz 1 frt 50 kr, Pais Kndre 1 frt 50 kr, Marton Pál 1 frt 50 kr, Eppinger Igoácz 1 frt 50 kr, Késmárky László 1 frt 50 kr, Eppinger Sándor 1 frt 50 kr. Gutmann Gyula 1 frt 50 kr, Zárka Júlia 1 frt, Zárka Zfigmond 1 frt, Pais Farkas 1 frt, Szilágyi József 1 frl, Peta noviea György 1 frt, Hannibál Sándor 1 frt, Deák Irma 50 kr, Miklós Mihály 50 kr, Flolcz- uaner József 50 kr, Plácsek Iguácz 50 kr, Ho- racaek István 50 kr. Az adományosóknak ugy Horváth József novai vendéglős urnák, ki a termet díjtalanul átengedni, a saját költségén feldíszíteni és kivilágítani volt ssivea, hálás köszönetet mond a rendezőség." — ROvid hírek Szatmár Németiben .Pinczér-egylet" alakult. — Biharmegyében gazdag márványtelepre akadtak. — Varsó vidékén egy paraszt hetedszer nősült; 34 gyermeke él. — Csávolszky Lajos Liptay Klementint nőül vette. — Gyöngyösön .Köz- ügy" cziinü politikai hetilap indult meg. — Schuk Náthán Ctnctnatiból irt levelet hitelezői hez. — Nagy-Szombatban emléktáblával jelö- lik meg azt a házat, hogy nagy Lajos kirá- lyunk 1382-ben meghalt. — Az olasz király 10 ezer frankot küldött a szegedieknek. — Az .Este" ezred tartalékosait nagy lelkesedéssel fogadták Budapesten és Kecskeméten. — As angol királyné Olaszországban van. — József fhg. Alcsuthon templomot építtet. — Tuzla mellett egy ezredest a rablók megöltek. — A szibériai bányákat 80 évre franczia társaság vette bérbe. — Bécsben 5 nihilista tanulót fogtak el. — Lisit Ferenci estelye Aodrássy termében fényesen sikerült, jelen volt a király jövedelem Szeged részére 4000 frt. — Fricke színész Berlinben a színpadon halt meg. — Szuper színtársulata Gráczba megy. — Armemaban egy 150 éves ember halt meg. — A Rothachild család külön vasúti kocsit készít teteti. — Ghyczy Kálmán valóságos belső titkos tanácsos lett Kinyert? Budapest, april 5-én: 33, 45, 55, 88, 2. Lincz, „ , 60, 22, 10, 62, 43. Triest, „ „ 32, 41, 11, 73, 55. Vegyes hírek. — Egy közt4.g magyarosodása. Szántóvá- ró! tudosttauak bennünket, hogy ezen majdnem tisztán sokacz ajkú községben már 10—15 év óla nem tanítják ac iskolában a sokacz nyelvet, hanem az elóadási nyelv kizárólagosan a ma- gyar; ugy hogy az ifjabb nemzedék kivétel nélkül szépen es helyesen beszél magyarul. Ezen eredmény leginkább Paul Józset ssánlovai jegyző ur érdeme, ki sok évi ügyszerelő és buzgó munkálkodásával a községet ugy meg tudta hódilani a maga részére, hogy ez minden rendelkezését készségesen jóváhagyja. Adóz- zunk tehát Paul urnák a jól megérdemlett elis- meréssel ! — Egy tUtánt hölgy. Múlt hó 28 án egy moszkvai un ember bált rendezett saját laká- sán, melyre egy Bajraszewazky nevű fiatal ember is megvolt hiva. A kilencz órakor oda- érkező vonattal egy Kaczka nevű kisasszony i« megérkezett a csalidhoz, hogy ott kimulassa magát. Egészen uyugodt volt az általános be- mutatás alatt, midőn azonban Bajraszerszkyt üdvözlé, egy revolvert vont elő zsebéből* s azt a fiatal ember szivének irányozva elsüté. Egy cseppet sem szabódott mikor elfogták, a legna- gyobb nyugodsággal követé a rendőröket, s kijelenté, hogy tettét jól megfontolva hajtotta végre, okát azonban nem adá. Egy orosz lap szerint politikai indokok vezérelték ót e termé- szetelleuea lépésre. A gyilkosnő alig van 17 éves, s szépsége vakító. Azt is állítják, hogy Bajraszevszky, ki hallva rogyott össze, két nappal e végzetes esemény előtt egy fenyegető levelet kapott a revolutionáriua végrehajtó bi- zottságtól. Irodalom. — Aigner-Abafi Lnjo$ aserkeaztése és kiadásában „Nemzeti Könyvtár" 13. 14. és 15. füzete megj\'-leot. Mikes Kelemen: MulaUágoa oapok IV. Katiocsy Ferencz költeményei V. és Kármán Júuef művei II. tartalmaua. Ára e tnélu) párolásra érdemes kiadvány egyes füze- teinek cak 30 kr. — T«ttei Ndndor U Tárta kiadásában P. Sxftihináry Karulyuak „Aremberi mivelödóa töriéuete" czimü műve füzetekben is kiadatik. Ára 30 kr. — Xantua JáiioHól megjelent .A fold- és térképkóniitéaről". Segédköny v népiskolák hasa oálatára. Ár4 40 kr. Aigner Lajos kiadása. — Uj zenemüvek. Táburasky és Parsch senemú kereskedésé ben Budapesten megjelen- tek : A bácskai rezervisták, Varga János ereduú látványos oépsziamftvÓDek legkedveltebb dalai. 1. Ctfipkebokor idres bodros virága. 2. A kis madár. 3. Megy a gdzos Karnisára, 4. Román oót»: („Ha a rózsa kikeletkor"). Énekbaogra xoQgor«kiséretteI (vagy zongorára külön) alkal- mazta Lrkel Elek. HU kr. — Stamp/el Károly Köoyvkiadóaál Po- ■oaybao megjelent „Rab Ráby" regény máso- dik füzete ia- Jókainak e birneve regényéből eg7 ég? füíet 50 kr. Kiállítás disses. — Mehner Vilmot kiadáaábau megjelenő „Képet c«aládi lapok* Ildik füzete érdekes 1 2. cíl Ja? -íj .ff .«•! •ej JS J ^ - "§ I ö j* a S á 13 alsl; s - •5 g a? —. *a > aj ■2 ö IS tartalommal és csinos képekkel megjelent. Árt 30 kr. it] — „Hitslvitzonyaink és a kúbirtoki föld- hitel\' czikk-cyklus külön is megjelent, kiada a .Magyar kisbirtokosok országos föidhitelasö- vetkezetének" létesitó bisotUága. — Vtitük a „Tarka világ\' ozimft szép. irodalmi és ismeretterjesztő képes hetilap első számát, melyről a leguagyobb elismerései ijyi- ■ latkoshalunk, miután határozott előnye van mind kiállítás, mint tartalom tekintetében min- den a hazában megjelenő hasonló lap fölött. A női közönség meleg pártolásába őszintén ajánl- juk. Van alapnak regény melléklete és egy \' umor czimu melléklapja. Oly gazdag éa válto-zatos tartalommal bír, hogy a lapnak csak szép jövőt jósolhatunk. Klónzetési ára félévre 3 frt, évnegyedre 1 frt 50 kr, mely Budapestre, váczi utcza 15 ik szám küldendő. — Szerkeszti Né-meth Béla. Piaczl árak. 100 kilof. számitTa. .SzékMfSkéFVir: Búza 8.10—350. Rozs 6 60. 5 80 Á\'pa 41U-4 90. Zab 4-70—4 90. Kukorica 4 lu—4 30. S;oaibst»ely Boza8 2a—8.60 Rozs 5 »— 6—. Arua 5 20—5 iU. Zab 5 iO -T) 60. Kakoricza 480— 60. Ai 4-9.1. 4-20-Árpa 460-570.-G 12- BMaptst : Basa 8SO—9-3O. Roia 620—«. :pa á JU-5 37 Zab 6.30-5 60 Kukoricta4 93— P»0i Buu 7 50—7 80. Ron 5 10—5 30. Arpa -4 50. Zab 5 20—5-30. Kakoricsa 4\' 4-30. Soprta bu> 8-50—9 50. Rou 6-30.—6 60 l\\ 40—B 70 Zab 6-05—6 20. Kakoricia 5-20—5 40. Mskáos: Buu 7 30—7\'80. Kou 5 20.5 40. Árpa -4 70 Zab 5 10—5 15. Kakoricsa 4 10-4 25. 6yör: Hu»« StO.-SSU Kou 6 10— 6 33. Arpa -5 90 Zab 5-40—5 55. Kakoricza 48O.—4"ö Becs Baza 9 40—9-4ö. Rou 6-40—6 aí». Zab -il-n. Kakoncia 5 25-5-30. Szerkesztői üzenet. \'MOS. Oltár. KauOnettel jKlok. Bendben ran minden. 3409. H. S. Komjath. Azonnal mcgküldetett. 3410. M. KI. .Esöa nap-. MeférkeietL A mottiÍD J&l mosolrogtank. Osziote iidvőtlet \'. 3411. B. ,Kf; aj épalet\' jö. MinJkoltő álla- potán iírvendaak ! 3412. P. Mikor jelenhetett meg az a rend- SEabál;? Ssivesen megkuldendem, csak tudjam, mely evibea kereiaem. MAsikra nesre megkéstünk. 3413. „A ligetbe", .Távolból", „Temetőben", Sor Herint koeoljflk. 3414. S. E. Budapest. H. H. mafával ritte a fálaast a papír minőségére vonatkozólag. 3415. Hz. .A kárt-fahoi" ez besi%t mef- kaptnk. MielSbb elolrassak s ovilatkosunk. 3416. Kottoriba. Jsrő saámaok hoxsa. Köuínft! 3417. L. Csabreodek et V. Kesitbelv. Síinte. 34ia V.. ,A« ordít leány" ea V. tL kMle- méayeít megkaptuk. Felelős szerkesztő: BátOrfi Lajos. Xagj-Kanizsán, nyomatott a kiadó laptulajdonos Wajdits József gyorssajtóján.

Insert failed. Could not insert session data.