Zalai Közlöny 1879 04 17 031sz.djvu - nagyKAR

A legtöbb, ami tudható Nagykanizsa kistérségéről

Nagykanizsai Kistérségi Adatkezelő Rendszer

www.nagykar.hu
Működteti a Halis István Városi Könyvtár

nagyKAR honlapok:

* DjVu fájlokhoz használható szoftverek - A "Következő" gombra kattintva (ha van) a PDF fájlhoz juthat.

	Letöltés Előnézet Megnyitás
Méret:	400.18 KB
Keltezés:	2006-05-31 12:36:46

Fajta:
Láthatóság:	Nyilvános
Letöltések száma:	522
Megtekintések száma:	1768
Leírás:	Zalai Közlöny Hetenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap Zalai Közlöny 1879. április 17. 31. szám A következő szöveg az újságból készült, automata szövegfelismertető segítségével. KANIZSA, ISTfeipriUs 17 én. 31-llc azétno. Tizennyolczadik évfolyam. ""•OSI -- —. w jegén srr* . . 8 frt.[ ■ fél érre . * , 1fl(7»d évre . . 3 , A lap •■•□•mi réaUt illetS kSiUnéarck a anyagi réssét illet5 kSaUué\'Byak pedif a kiadóhoz bérnaant** Hlrttttsat • faaaibot pttiuorban 7, zaáiodivor 6 I min<l«D további lorért 5 kr. NYILTTÉRBES •otonkínt 10 krart <e- utnek fal Kincitari illeték minden «. birdetbirt kolOi 30 kr SutaadS. I , NAGYKANIZSA \\ Wlaislaafcáz. BérmtntetUa l«T«l«k. csak ímirt monkatar sakh&l fogadtatnak sl ZALAI KÖZLŐIT elíbb: ,25 A. JL. A.-SO M OGY I KÖZLÖNY.\' i \|E«siratok Tiana kUdatnak. t — — ^> S..K»nl7.»aTaro« helyhatóságinak, „n.-kanlzsal ónk. tazoltó-egylpf, » „n.-kanlz»»i kereskedelmi ■ Iparhank", „n.-kanizui takarékpénztár, a „zaUmegjei~általano» tanltótes tülef, a ,n.-kanlr.flai kiHdedneieló eejesület", a „soproni kereskedelmi 8 iparkamara n..kanizsai külTílatzlmánya- s több megyei és lárosi BKjesfilet hivatalos írtesltije. Hetcnklul kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap. Yiszhang a ,Hazai iparosaink érdeke" czimii czikkre. III. Némelyek azon nézetben vannak, hogy iparunk megfeneklésének egyik oka ipa-rosaink csekély számában rejlik. A másik nagy rész pedig azt hiszi s hirdeti, hogy iparosaink képzetlensége, s tudatlansága okozza hátramaradásunkat; tehát iskoláz-tatás, és nevelés által vélik fejleszteni az ipart. — Hogy az első nézet téves, azt bizo-nyitja maga azon tény, hogy a létező iparosok is épen a munka hiány követ-keztében nyomorognak s mennek tönkre. A másik nézet oly általános, annyira hangoztatott, hogy utóvógre már magunk is hinni kezdtük: természete lévén az embernek, hogy ha mindenki szemébe mondja, hogy rósz színben van, utóbb maga is el hiszi, hogy beteg, ha semmi baja sincs is. Pedig, hogy ezen tudatlan-ságunkról elterjedt vélemény sem egészen alapos, arról meggyőződhetett aki az ujabb időbeni országos, és világkiállításokat figye-lemre méltatta. Az ottani eredmények meg nyugtathatnak bennünket,? tudatlanságunk miatt, nincs épen nincs olyan nagy okunk pirulni, mert Magyarország ipara, ez árva mostohagyermek, a világ nemzetei között is méltóan meg állta helyét. A kiállitásokoni megjelené-sünknek, tehát ha anyagi haszna nincs is reánk nézve, meg van mindenesetre az az erkölcsi haszna, hogy ott illetékes bírák állították ki érettségi bizonyítványainkat. Meglesz az a haszna, hogy meg ismerjük erőnket s képességünket, s ezáltal sikc-riilend talán eloszlatni azon tév-s hitet, hogy Magyarország kézmü-ipara nem volna képes megfelelni Magyarország igényeinek, sikerülend talán megmutatni, miszerint nem volna szükséges évenként százmilliókat kül-földre küldeni olyan czikkekért, amelye-ket itthon sokszor jobb minőségben meg kaphatunk; mert ez nemcsak pazarlás, hanem a haza és nemzet ellen elkövetett bün: ez szeliden szólva megrövidítése a közvagyonnak. Azonban ha sikerülendett is a téves nézeteket eloszlatni, mind azonáltal mi elfogadjuk a tanácsot, tanulunk szívesen, törekszünk előrehaladni, csak nyújtsanak módot reá, de azt nekivánják, hogy a szá-razon uszszunk. ín igen szeretném, ha még tízszer annyi iparos volna Magyarországon, csak szükség is volna reá. fin igen örvendnek, ha az iparos osztály a kellő szakértelem mellett az ót megillető fokán állana a műveltségnek is. De az én csekély felfogásom szerint az életnek legelső és legnélkülözhetlenebb kel-léke a megélhetés, tehát kenye-ret először uraim! aztán majd köszönettel fogadjuk a tudományt is: mert nincs na-gyobb szerencsétlenség, mint tudományosan — koplalni — pedig a jelen viszonyok mellett csak erre lehet kilátásunk. Szük-séges volna tehát, hogy azon urak, akik az ipartörvényt módositni hivatvák, tanul-mányoznák az iparviszonyokat behatóan, alaposan, mert a tájékozatlanság kifolyása a mostani ipartörvény is. Ezen törvény alkotói azt hitték, hogy a ezéhrendszer volt fó akadálya iparunk fejlődésének; tehát ha ezen rendszer eltör-lésével a munka erőt felszabáditandják az iparnak lendületet, s az államnak egy nagy adófizető osztályt teremtenek. És mi lett az eredmény ? Az, hogy az előbbeni jó hirnevü iparosaink, akiknek műhelyéből csak jó munkát kaphatott, s nem a lefő-zetésnek volt kitéve a megrendelő, azon iparosok, akik solid munkájuk s szorgal-muk folytán gyarapodva a községnek tekin-télyes, az államnak hasznos polgáraivá lettek, s akiknek mühelyében segédjeik ]ó mesteremberekké képződtek, hogy később méltán léphettek mestereik helyébe.Ezen szo-lid tekintélyes iparosok nagy része eltűnt, s helyüket üzérek foglalták el akik szédelgő üzelmükkcl a szolid munkát maguk körül elölik, a tanult mesterembereket maguk alá tiporva dolgoztatják oly dijért, hogy alig képesek belőle családjaikat az éhenhalás-tól megmenteni. De ha e szomorú kép itt legalább bevégzödnék ; hanem a folytatása még szo-morúbb. Az ujabb ipaios ivadek, amely a szabadipar acrában hivatva lenne az ipart fejleszteni, a rendszertelenség következté-ben alig hogy tanoncz éveit kitöltötte s felszabadul, legelső feladata valamely nő-vel összeállni, s egy zugba meghúzódva folytatni azon iparágat, amelyet elkezdett ngyan tanulni, de amelynek mégcsak elemi ismeretével sem bir. Mivé satnyul az ilyen emberek ke-zében az ipar! mennyire rontják le az ilyenek a jó munka becsét is! De vég-tére mi hasznot hajtanak az államnak? Adót nem fizethet, mert a napikenyeret sem képes megkeresni. Vagy talán nevel családot hasznos polgárokul a hazának ? ezt körülményei nem engedik. Tehát ne- vel magához hasonló vagy még nyomorul-tabb embereket, akikből lesz proletár, nép s alak, pedig szerencsétlen nemzet az amelynek testébe ilyen fekély magát be-lé veszi. Az ipar és kereskedelmi törvényt tehát nem módositni, hanem gyökeresen átalakítani szükséges. Ezzel azonban még nem teremtettük meg az ipart, A törvény paragraphusai ha a körülményeknek megfelelően alkottat-nak nagyban előmozdíthatják azt, de megte-remtése és fejlesztése mindnyájunk feladata. Iparunk addig nem lesz, mig közöm-bös lesz előttünk hogy kitől, s honnan szerezzük be szükségleteinket. Nem fejlőd-hetik iparunk, mig kegyelemként éreztet-jük hazai iparosainkkal, ha náluk valamit rendelünk. De közgazdászati viszonyaink javulását se várjuk addig, mig soha visz-sza nem kerülő százmilliókat küldünk éven-ként külföldre olyan czikkekért, amiket itthon is megkaphatnánk. Arra meg éppen ne számítsunk, hogy ilyen viszonyok között rgy életerős pol-gári osztály képződhetik, amely a birtokos osztály vállairól a máris elviselhetlen te-her egy részét leveendi. Ily körülmények között az nem fejlődhetik, banem majd fejlődik más. Ezer szomorú példa mutatja, hogy csekély tartozásért értékes birtokok árve-reztetnek el nevetséges áron. Az eladott birtokok tulajdonosai legtöbbnyire ós csa-ládok ivadékai, s kik lesznek az uj birtoko-sok? A nagyobb uradalmok bérbe adatnak, kik legtöbb esetben a bérlók? Községi, megyei vagy állami vállalatoknál többnyire kik a válakozók ? Pénzintézeteinknél kik a TÁRCZA. A vész után. Megknmiiil harang míla búgó hangja. MeBe fut * rónán, semmi wm xnvarja; NyüMg"> zj. »id"sIT niiiitl rlní-nmUnak: Elnyelt liarufcja ** őrült TUsáuak. — Mfi<lu-)y mán júrnak Mxrí>gy«k ál árvák, Hol a vest?s»gn«k terbót It.suhannák. ÁH az Ist-n há«», majdhogy n»>m mapilmn. Oly ssomorűn ng must a harang turnyában ! f\'nnt-pre ••okolt ű tengni Üdvözlőket. S mikor lest itt ünnep, új őröro, nj élet V ! Hangjában maradt Un « sok exor jajazó Soha nem volt ilyen földet, eget-ráxú- — Dübbenve kap ltOxzá fájdalmas szivéhez, A ki hullja, ejet, napot együtt .\'rei .... Romba <iül( rcméi.yeu kél a hit ingára ; Ét a szegen? bú nép í5«sr.egyült imára. — Ai átkot tengerből gyöngyöt álduz néked : A ki elfelejted, nem leied el Téged. Megtelik A templom, mígis olyan néma, Mintha sz eg£« nak egy alélt RKÍV volna ; Pedig ennyi sóhaj soha ncin ixitU benne; — Istenem, mikor szánsz jobb kort e nemlétre?! Miud kciergilnk oU ! <le most ide né«, kérüuk, Kz a tünkre dúlt uúp a mi legjobb részünk. Kél az orgonának m«i!.ú« zenéje, S hajh! mikor az ének f-Ibiixng melléje: Zokogáíbxn \'őr ki gyermektől a vénig így tmrtntt a* el«5 Mentett mine végig. Nálad leit vigwl, hogy mg& kisirüatu-, Ne hagyj «1 bennünket, világ édes Atyjn! HAJOATÓ SÁNUOR. A sivatag virága. Bcwély. Cionipó l.ajoB-t»l. (Foljt. és vígé.) R.ivid idÖ alatt az oázon hilvont sátrak kőié rohan a 8<ire^. — Egy dühua orditás é» reU«Dt\'i átok hallatszik, most Tamer ajkniró! : a kiket titokban meglepni akart, csak sátraik tosílányát hagjták számukra, mintegy csaló gatóoak, magík pedig eltűntek. De nem sokáig kellé Tamernak a harcro-Baiuak várni, még bámulatukból fólsera ocsúd-tak, midőn a közeli bokrok mügül elötürű heves fegyver tűz soraik közt mppant pusztítást tett. — Tame.r harezosai pár perc* alatt rendeden gomolyban száguldottak tova, de itt ismét Fehrab előtörő csapatára bukkantak. Most már nem volt menekvés; kétségbe esett küzdelem-mel harciolt ember ember ellen. Fehrab a harcs hevében meppülantá Tamert, amint kardjai magasan villogtatva feléje rohan. Már szemköit állnak, tgyikök sem szól, de annál többet moo danák a boszu, a gyűlölettől lángnM szemek. Körülöttük megszűnt a harcz, mindkét fél némán bárouta a két híres küzdÓ élet-halál bar-czát. F<rhrab csapásait Tamt r könnyű mozdu-latokkal veri visaza s ugy látszik csak alkalomra vár, melybfn a halálos szúrást megtehpsie. Fuhnb borzasztó csapást intés Tamer fejére, azonban Tam r félre haj..l a kard légbesivit alá. Ekkor a pillanatig védtelen Fehra-b mellének irá nyozta vasát. De hasohasem csalta U meg Tamert mfst\' rsturása, most cserben hagyá. Hísi F>hrab is jól iamerte act, mert öt is ugyanazon kéz tamtá forgatni a kardot, mely Tamernak a szúrást ajánlá. — Egy gyenge nyomaira félre ugrik a gyönyörű arabs mén, do a másik pillanatban már ismét Tamer mellett terem, mig ázat előbbi sikertelen szúrás következtében elvesztett egyen-súlyt iparkodott vissza szerezni; ekkor villant Fehrab aczéla s Tamer élettelen bukott le lová-ról. F-hrub harcz<>aai örömriv.ilgásban törtek ki. — 1\'gvao azon pillanatban hátuk mögött is hntalmas Allah kiállás hangzott föl; de ez nem lepé mep Fehrab harezosait, valamint az sem, hogy az emtr é a Birel Baral törKS mintegy G0 harezosának kíséretében a küzdtéren títmett. Kló volj Ftfhrab e táraadásra készülve, gondos-kodott ő ia szövetségesekről, kiknek segélyével a szomszéd pmír bátor csapata légy )«etett. Csak az emtr küzd még néhány vitézzel, hogy magá-nak biztos utat nyisson a menekülésre ; de itt Fehrabbal találkozik, heves harcz kezdődik köttűk, mig végre Föbrab egy ügyes csapással messze röpité a kardot ai emir k«xébÓl, s ex most fegyvertelen állott a győző elítt; kö-rülvéve annak diadalmas csapatától. — To foglyom vagy emir — arólt Fehrab — s most rabszolgámnak tarthatnálak, vagy nagy váluágdijt kérhetnék megszabadul hatá-sodért. De nem! Mi egy atyának gyermekei, rokon törzs ivadfkai vagyunk, miért on\'suk tehát egymás vérét, miért irtsuk mi magunk mugunkatV Egyet óhnjtok én, hogy éljünk békében, s együtt szövetkezve, mint rokon törzshöz illő, egvesült erővel védjük törzsünket! Tudom kí vitt téged a harciba! Da ninca ő már az álnok Tamc-r; kígyó volt ö, kit keb [-■<l--n ra^l-n^-ltél, hogy később majd éltedet oltsa ki. — Ő igerelt téged a harcira, hogy as én el>>stem után, törzsem fejévé tedd, a aztán törzsedet eilenad lazítva, s téged Ali szolgád által meggyilkoltatva, mindkét töns fejévé lehessed. Da jöjj sátramba s halld tőlem a Ati szol-gádtól részletesen ez ördögi cselszövést. Ezzel roegforditva lovát az emir is küvetle őt, Fehrab harc2osaitól körülvéve. A sátorhoz megérkezve Fehrab leszállt lováról, • felhívására, velő az emir is, bár voaa- kodva, de méltóságteljes komolysággal a sátorba lépett A sátorban a régi rend ismét helyre volt állítva. Kgy szolga cibukokat hozott B így bo- 4Kr füstöt eregetve folytatá Fehrab beszédének megszakított fonalát. —tm~ — Mintegy két hóval ezelőtt — szólt — midőn Ben Gam törzs vendége voltam, egj szikla szorosban haladtunk élűre, midőn a kelő nap világánál, több ló nyomot vettünk ésire a homokban. Ez figyelmessé tett bennünket ■ én két szolgámat előre küldtem a sziklás hegy ki kémlésére. Rövid idő múlva az egyik visszatért, a jelenté, hogy egy azikla alatt több törisbélit látlak, Tamer s Ali azolgád társaságában. Ö visaia jött ezt jelenteni, mig a másik, elment, hogy ügyesen közelükbe lopósva beszédüket kihallgassa. Ettől tudtam meg, hogy ők elhatá-rozták, hogy engem útközben megtámadnak, vagy ha ez nem sikerül, téged fognak velem harciba keverni, e harcz kedvező kimenetele által Tamer törzsed szeretetét megfogja nyerni, s te őt jutáimul a legyőzött torza vezérévé teszed neki adva Kara a re t is Ezután törzsedet fogják, ellened tázitni s így ő a két törzs ura lesz. De ÍTrök már első iiben sem sikerült, mert én mindjárt kerülő utón, löriseinhes tér-tem visau, a így támadásukat kikerültem. Afóla pedig éber figyelemmel ki«értem türzsud TIZKNNYOLCZADIK feVFOLTAM. ZALAI KÖZLÖNY. ÁPRILIS 17 én 1879. részvényesek, is igazgató tanácsosok ? Ezek és ezekeukivttl még sok, mind olym kér-dés, hogy a felelet már bennők foglaltatik. Nemzeti indolencziánk, s cosmopo-lita nyegleségünk, s talin kimoml hatom aristocrata gőgös irigységünk szándékosan mellőzte saját fajú iparosainkat, nehogy szorgalma foiytán oda jnsson, hogy az intelligentia közé vegyülhessen. Ezzel saját kézműiparunk leszoritU-tott a túrról, s egy idegen elem közbe-vpgyülésc által egész társadalmi életünk oly irányba tereltetett, ahol minden egyéb lehet csak magyar nem lesz; s szomorú, de találó logadj istenként mondhatja az iparos osztály a többi osztályoknak. Hodie mihi crastibi. A magyar iparosztály nagy része már tehetetlen szegény. A kisbirtokos az uzsora körmei között vergődve küzd a létért. A nagy uradalmak gazdatisztjei az idegen földesúr által szélnek eresztve. Az alkotmány hatalmas törzsébe a szú belevette magát. De nem elemezem to-vább, mert azt mondhatnák suszter maradj a kaptádnál ! hanem egy kicsit jelezni akartam, bogy mi fejlődik. A magyarfaj léte Tan fenyegetve? amenyiben a koldus élet, a szolga élet nem, nemzeti lét. Ezeket egy egyszerű ?zcrény iparos mondja ugyan, de azért talán még is lelietue egy kicsit gondol-kozni fölötte mielőtt még nem késő. Szép szabad hazát szereztek nekünk űseink s megtartották azt napjainkig, el-nézzük-c mi, hogy húzzák ki talpunk alól utolsó darabját is ezen őseink vérével iztatotl földnek\'.\' s hogy tesznek földön futókká mindnyájunkat saját rövid látá-sunk által. Itt az idó az ébredésre! számláljuk meg hányan vagyunk, s mivel bírunk, összetartva, egymást támogatva most még kigázolhatunk a hínárból, uj életre kelt-hetjük a nemzetet, s virágzóvá tehetjük ■i hazát s biztosithatjuk jövőjét. De ha tovább is egykedvüen nézzük, hogy hull el egyikünk a másik után, gyermekeink szolgai átka kisérend sírunkba. Legyen tehát összetartás a jelsza-vunk, de kövesse aztán a tett is. Isten velünk! FÜLDY FEltEííCZ. minden mozdulatát, hogy a kellú perezbea ké-HZ>ÍO találjon a gaz áruló. 8 a mim tapasztaltad, nem is ?ott haszoonéllcüíi e f«iü^-vel«t. Ismer-tpm pjé« harczi tprvftteket, n i^y embereimet uzszennt helyeziein el. Mos, elmondtam, mi Tamur gyalázatos terveire vonatkozott, s a melyeket tudnod kellett. Mont njujlsd kezedet H ■ti\'ivet\'rfgr n eKri>aült erüv»I várjuk az elle uimk lazított tör/s támadas-ít. — M.;g él a gyalázatos szövetség; egyik r<-«e«« a gaz Ali, •■zt átadom, > büntesd meg te, ugy amint ér-demlalte. Komoran hallgatta végig a beszédet az emir, s ezután tfilkelt szooyegeVors megindul tan zárta karjaiba Fehrabot. — Kószfinöm, köszönöm törzsem éa saját erdekemben tett szolgálatodat. Te kétszeres jutalmat érdemelsz, mert nem cak saját tör-zsedet, de enyémet s vele éltemet is meg-mented. Jer most velem, hadd mutassam meg törném minden egyesének azt, kit eddig Taraer gyUlölni tanított, a ki emirjánek. s vele at egén törzsnek életét mentette meg. — Jer velem, nálam fogjuk megülni a kettős gyoie-lem és szövetségünk lakomáját. . Fehrab oromtól dagadó kibellel alt lóra ; mert hm igy megláthatja, megvigasztalhatja a«t, kit élténél jobban szeret. Pár perez múlva vidáman száguldott a gyozí s legyAxött sereg a Beo-Fay törw oáta felé. A közeledik harsogó diadal kiáltása csalta ki a bon maradtakat. Caak kelti! nem örült a gySzeltmnek, csak kettőnek sr-mébe tolultak a fájdalom s kétségbeesés könjUi, csak ketten nem siettek Üdvözölni a qyttlcs tereget s e kettő Kamare és anyja volt. Mint a párját Tesztelt g-rlicze zokogott Kamare; nem öröm, halálos ítélet volt 6 reá nétve a gyflzflic diadal kioltása, m<rt tudta, hogy csak Fr:brab holttestén átlépve ssaitit-hatták le atyjának harezotai a gyteelem babérát. Távirati dijak. KÖZÍ>IW\'£«B táviratuk az osztrák magyar birodalom távi ró állomásaira: 1 szóért 2tí krajezár. 2 „ 2 3 , 30 4 „ 32 0 - 34 6 . 3C> 7 „ 3H ** . 40 „ 9 , 42 10 „ 44 a igy tovább mindi-n szó két krajezárral több. Közönsége* táviratok a német birodalom távíró állomásaira: 1 szóért ijt\' krajezár. 2 - 36 3 . -42 ■i . 48 ó , 54 6 , GÜ 7 „ títí 8 . 72 . 9 . 78 10 . 84 „ » igy tovább mindnn szó hat krajczárral több-\' < >,y táviratoknál, mulyk aznn vasúti állomásoknál adatnak tel, h»-l állami láviri\'i hivatal is van, a kimulatott dijak még 1—1 krajczárral toidatoak meg szavanként. A táviráai dijak a kÖZt>iiBég-a táviratok-nál állanak a) a magyar-osztrák állomások küzti forgalomban 24 kr. alapdíjból és szavan-kénti •} krnyi szódíjból: h.) » német birodalom távíró áUmnas&ival 24 kr. alapdíjból éaükroyi azavaokénti díjból. Az összeegyeztetett távira luk dija m á a f é I a o u y i és az ujául ott* ke háromszur annyi, miut a rendes távirati/kó. Németországba ajánlott táviratuk uem iogcidtatnak ■:!. A rftktenyésztéshez. Egy állat faj tény észté* ér u, szükségo* elő-ször a tenyésztendő állat ölet módját alaposan tudnunk, mert minden faj tenyésztése abban áll, hofjy <>ly összeköttetett Im^uuk Jö-tr«, m<-ly az életmódjával megegyezik, de a természetben nem fordul elű. A zoológiái munkákban hat féle rák fajt találunk, a melyek közöl három Ameiikában-egy Uj Hollandiában és vígra egy Európában van elterjedve. A íolyó- vagy álló viz«kben előforduló rák, kétféle, úgymint: vannak olya-nok, a melyek fehéres lábbal biroak. Ezeknek ollója aló! fehérus szinü. Egéttz testük azonban sötét zöldes síioü. Ezen Rt in tartózkodási helyük változtatása folytán, szintén változó. Jgy pél-dául a melyek kemény, igen köves tal»ju vizekben Urt<izk<>dnak, sötét »zínn»l bírnak, a ezen szint még megfözén után csak némi rész-ben vesztik el. Ily rákokat kövi-rákoknak szokás nevezni. Elfeledte Ő már Fehrab biztató szavait, ott kesergett, zokogott ő Bátorának kerevetére buraivá; míg a törzs minden tagja a gyótők elé szaladt őket üdvözölni. Míg az óicg dajka ia magukra hagyta a busongókat s a Bátrak sikátorában tolongok közé vegyült. DB mily óriási lett bámulata, midőn az emir jobbján Tamer helyett, mint az mánkor történni szokott, most F.-lirabot látta bevonulni. Midőn hallotta az emir szavát: — Nézzétek éltemnek és a törzsnek mg- mentűjél. Lélekszakadva vitte kedves úrnőinek a hírt ; öröm kiáltások közt futott a sátor fttló, s berohanva a megrémült Kamnrenak csak ezt tudta kiáltani ő itt van, \'\', él! Kamare egy pillanat alatt felszökött kereveléről, de ájultán rogyott ismét viasza. Az oly rég óta fájdalomtól gyötört (kebély) kebel nem volt képes eunyi örömöt elviselni. Ezalatt a diadalmas menet ai emir sáto-rához ért. Ez az egy begyül tek nek rö v idén előadta Tamer gyalázatos árulását; mit meg-hallva borzasztó átokban törtek ki, majd Fehrabot dicsőitek. Az emir is Fehrabhoz köze-lítve kezét nyujU felé. — Jer — agy mond — ujitsuk meg itt szövetségünket! Jer fogadd el Q kezet; mely mindig vitézül harcsolt az igaz ügyért, csak most, most ez egyszer emelte kardját gyaláza- tos árulás folytán ártatlanokra. — Jer a nagy Allahra kössünk barátságot s szövetséget egy- mással. Fogadd el e jobbot, mely hü segítőd lesz, s vedd e szövetség esküjét csekély jutal- mul fényes szolgálataidért! — Megállj emír! — szólt Fehrab — barátságod s szövetséged gazdag jutalom ne kom, csekély szolgálatomért, s boldoggá test; de koronázd meg még e jutalmat ama szép csillaggal, mely vezérelt és bátoiitott a harci- ban, oinly édessé tette győzelmem örömeit. E Néha még teljes iehérekre ia akadhatni. Eien sokr.tUn wint akkor oyerik, ha igen világos Üregben tartózkodnak. Folyami rákot Európa mioden részében találhatunk, legnagyobb mérvben azonban Magyar, Poros/, Orosí és Üláhországban. A licgyes vidékeken nincs aunyira elterjedve, a hegyi patak< kban, a melyek nem forráa vi«ek, mélységek sem na^y, atjokat íssapoB helyen s lassan folytatják, csekély ssimban néha néha fellelhetjük. A rák tenyésttéflére leginkább as ala-c.ii>ny tavak alkalmasak. Lakhelyükül rendesen a to partján lévő fák gyökereik között kimosott üregüket szemelik, a melyek 30 — 60 centi-méter hoaazu-ággal bírnak, valamint a sziklás részekéi is kedvelik, a honnan zsákmány ok után leekelűdüi igen alkalmas. Etépkínt el hagyják vár üregeiket s a aikra másznak, hatalmas ollóikkal könnyen hatalmokba ejtik pródájokat. Napközben c^ak akkor hagyják cl bizlos laUhul^ökel, ha valamely csal étek által kicsitlogattatnak, vágyba a kellemetlen időjárás kényszeríti ókét. L-gizletesebb eledelőket. akis halacskák, bogarak, giliszták, má« allatok busa képezik. Oiy mérvben, mint ezt a termeaz-t híz tartás., ból kapják, csak az élet fenlartáaára szolgál. Ezért tehát, hogy ebben ne szűkölköd-jenek . nekünk szükséges részökre eledelt adnunk. Minden állat tenyészló-énél, — hogyha ió eredményt óhajtunk, — néiküluzhellen tel tétel, a j(> tartás. A rákok kedvenci eledelét a rothadt hus képezi. A tó fenekének, a melyben tenyészteni akarjuk a rákokat, — kissé agyagosnak, vagy homokosnak kell lenni. Ha a tó Üy talajjal bír, ükkor a rákok lakhely cainaía* buvó iirvgek kószithutéde igt;n meg van küuuyitve. Lehet azoaban, a tó taUjtt ni-isoemii, akkor mea\'er Reges utun nekünk tceü réazókre lyukakat készítenünk. A nagyon homokos, elmáló föld. melyet a víz hamar elhord, s ide s tova sodor, D\'tii alkalmán. Igen előnyös, ha a tó partján ták tenyésznek, s ha gyökereik a víz felé h»j laiuik. To--ább,i igen alkalmas lakhelyül szol gal a rákoknak, ha a tó partját kő halmazok képzik. Legjobban szeretik HZ 5 cintiméier átméróü é» mintegy &) centiméter hoaszuaágu ür>gekot. A tó vizének magasaága körülbelül l\'/a méíerünek kell lenni. Tekintettel kell lennünk a vizre is, azon oknál togva, ha oly vis folyik a tóba, a m<\'lyb\'?n HEÍDién rákok tartózkodnak, agy akkor biztosak luhetünk, hogy kísérletünk nem dűl dudába. T>?hát ha azt akarjuk, hogy házouialaum ne tegyiink Bemmit, legjobb elő-ször me^k.i.Hcr!eui azt, hi^y alkalmas e a viz a tunyésztésh\'rz v»gv uem. Erről pedig azáltal győződhetünk meg. ha a vizbe, áprilisban egy nagy kosárbi, rákokat teazüuk, a melyek közül epry harmad résznek, himoek éa kel harmadrésznek núvténnek kell lenoi, a vizbe elhelyezett kosarat igy 6 — H hónapig hagyjuk csillagot add nekem, s es fogja képezni diadal koronám gyémánt kövét; <>; Kamaret add nekem! Tőled törzs d-t, éa tÖlem pedig e cdiliagDt akarta elrabolni Tamer, de a nagy Allfthra esküvém, hogy ezt tenni nem engedem — — íme beváltam eskümet! s most — — — tőled kérem jutalmamat! — Jöjj vedd el diadalmad e méltó jutalmát, jöjj s bírjad őt. Ssólt az emir s Keh rabot a női sátor része felé vezeté. De előzzük meg Ókét, s lássuk mi tör-tént ez idő alatt Kamareval. A öreg dajka gyakorlott keze az anya segélyével csak hamar eszméletre hozta Kama-ret, B tn>mkÖnyekkel szemében hallgatta a dajka besredeit. Az öröm konyei mint enyhe eső hullottak Kamara szemeiből, s szivének örömvirágat is roét gazdag aziopompában emelek föl fejecs-kéiket, a már már bamvadú szikrák, a g-yo-nyörü BZemekben uj fényben ragyogtak, vetél-kedve a szép ékszerekkel, melyeket az öreg dajka túzdosott hullámos fürtéibe, s észre sem vévé szive túláradt Örömében, bogy az öreg a legszebb ruhákat ölti rá. — Türelmetlen várta a pereiét, melyben a dicső győzőt, a minden-nél jobban szeretettet vieiont láthassa. Nem sokáig kellett várnia. Szét nyílt a függöny s aton atyja még soha nem látott öröm sugánó arczczal lépett be Fehrab kíséreté-ben. Keién fogta Kamaret s Keh rabhoz vezette. — Jer gyermekem — monda — boldo- gítsd a dicaú győzőnek, éltem é* törsaünk meg- mcDtújéuek érted égő szivét! Kamare boldogan emelte szemeit Feh-rabra, elfdejté a múlt fájdalmait, azon boldog ságban, melyet szeretett Fehrabja karjai közt élvesett. As Öröm kÖnvüi hullottak ax anya szeméből is, látva egyetlen s oly sokat szenve-dett gyermeke boldogságát. B ezen idü alatt a mesterséges utoni táplilásho" \\Ó hozzá ke\'l kezdenünk. A hónapok eltelte után ha ae illatok kellú elevenséget árulnak e! sőt még néhány fiatal is látható köztök, akkor már nem kétkedhetünk, hogy rák tenyészté-sünk hiába való lesz. Ezuián howá kezdhetünk a rák tenyeaz-téahes. Legelőször, április hóban — a tóba rákokat helyezünk el, amelyek kÖwítt két har-mad nöetéonek kell lenni. A nyár közeledtével a tó vizét leeresztjük, hogy annál több tiszta viz folyhasson bele. Azután a 13 centiméter hosszúságú rákokat kífogdossuk. az apraját azonban benn hagyjuk, hogy a szaporodás ismét végbe mehessen. Ezt minden év nyarán elkeli végeznünk. Ha egy-szer ea igy megtörtént, akkor mar csak a táplálással kell gondoskodnunk. H,. a tóban békák is tartözk-jdnak, akkur nagyon elő van segítve a táplálás; mint tudjuk a békák midőn még tíatalok, azaz nem rég<;n kciiek ki a petékbői, — mint ebi-halaknak hivatnak, ekkor igen jó eledelül szolgálnak a leskelődó rákok régiére. Mentői gazdagabb a tó halakkal, gilisz-tákkal, annál jobban tenyésznek a rákok. Minden konyha és hus hulladékot szeretnek, s ha döglött kutyát, — macskát dobnak a tóba, akkor azon valóbág s lakomát tartanak. Lóhussal, — szükségben vörös répával, vagy zöldséggel is lehet őket táplálni. Ha a tóból kiszedve huzamosabb ideig csak kosarakba akarjuk eltartani, akkor tsle d«lül csalányt, salátát, vagy borsó leveleket adunk. A kosarat Ugjubb pinezébe, vagy vala-mely nedvea árnyékos helyre helyeznünk. Ha a tenyésztést igy végezzük el. és miudeobea igy járunk el, — rövid idó múlva teljesen m >g leszünk elégedve rák tenyészté-sünkkel, a melynél nagyobb hasznot fogunk tapasztalni mint a hal tenyésztésénél. Z . . . Tá LAJOS. lirlyl hírek. — Kovács Gábor na^y-kanizsai kar- mester, a messze vidéken ismert népzenészi gnniaütas hoBüzabb idó óta aggasztó mérvű betegségben szenved, melynek egyedüli sikere S) ógyuzereül Dr. Schreyír L >jos és Dr. Szu- kiu Nándor orvos urak, kik a beteget régtől minden dij nélkül gonddal gyógykezelik, nyu- galmat éd nyáron gyógyfürdő használatát ajáutották. — A gyógyfürdő1 költségei fedő zéaére egy kis kurbeu már megindult aláírás utján az :.dakozás, melynek folytatását azon- ban az pgéaz országra eujtólag hatott szegedi katastmpha, mely a jótékonyságot más oldal- ról nagy mérvben igénybe vetio, — meg- akasztá. Eddig Kováca Gábor gyógyítási költ- ségei fedezésére következők adományoztak : Torma Imre 1 frt, Oroszvárv (íyula 1 frt, Vucskica János 30 kr, Ktiesz Antal 30 kr, KOVÁCS Sándor 50 kr, X. N. 30 kr, Lobi 50 kr, Z. Z 50 kr, N. N. áO kr, Lukács 1 frt, Simon Uábor 1 Irt, Névteien 1 frt, 15. E. 40 fcr, C. Pascaletti 1 frt, N. N. 20 kr, Szalay Károly 20 kr, Weuz Jöísef 20 kr, Plihál Ferencz 1 frt, N. K. 1 frt, Lovak Ede 2 frt, gr. Hu£imnay K. 1 frt. Gombás ÓO kr. N. N. 20 kr, Tersanczky 50 kr, Gjíirffy János 1 frt, Kovác* Lüjos 1 írt, Névtelun 40 kr, Varga Lajos 1 frt, Dr. Tuboly Gyula 1 frt, Sztojko vics Szilárd 1 trt, Gózony Sándor 1 frt, Fessél- hoter 1 frt, Dr. Laky Kristóf l frt, Belus I frt, Eb^nspanger L^on 1 frt, llnu^er 1 frt, V. J. 1 frt, <JlemL-nt 5 frt. Összesen 33 frt 30 kr. Ezen öregből 13 frt 3ü kr. Kovács Gáboruak két részletben már átadatott, 20 frt. pedig a takarékpénztárba helyezteti, hogy a fürdó- idény bekövetkeztekor r*ndeltetése cséljára fordittassók. Kelt Nagy Kanizsán, 1879. ap- ril 15-én. — Gerő/y Aidor Bzíntársalata Kas- sáról, illetőleg Eperjesről városunkba érkezvén apr. 13-án kezdette meg előadásainak sorozatát. Vasárnap „Falu rossza", hétfőn „Piros bugyel- lária" zsúfolt ház előtt kerek deden ad a • ott elő. Kedden »E^y magyar huszár káplár Bécsben* czimü posse került színre. Általános dicséretet érdemelnek a szereplők. Miután kevés ideig tartózkodik itt a társulat, csak 12 előadásra nyit bérletet. Támlás szék 10 frt, elsőrendű zártszék 8 frt, másodrendű 6 frt. Felhívjuk a t. közönség pártfogását. Egyébként az elő- ad 4a ok kezdetén mielőtt tüzetesebben szól- nánk e társulatról, közöljük kassai collegánk idevonatkozó véleményét: Gerőfy mint ig»«- gató törekvő éa burgó vezetője volt színházunk- nak, a mennyiben ugy az uj darabok meg- szerzése, kiálli.ása és szinrehozatala körül oly nemes éB dicsérendő tevékenységet fejtett ki, a melynek kevés vidéki város tudná párját föl- mutatni. Társulatát kitűnően szervezte, a mennyiben a színművészet minden egyes ága megfelelő erőkkel rendelkezett és minden egyes erő alkalommal kellően érvényesült is. Mint az előadások részletes bírálataiban is az illetők- nek mindenkoron megadtuk a kellő elismerést, ugy ru\'.dt .i csak kellemes kötelességet telj esi- TIZENNYOLCZADIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖN T. APRILIS 17 én 1879. tünk, a mid\'a az érdameket öaszegeiiiik ás igy a kóivelötnenjp kifejexőivé lessünk. Sajnáljuk, hog? GerÖfyoé nem jöhetett a társulattal, de «gj halljuk, több vendégsserepre lejŐ Buda-pest ró 1, hol a „Pesti HirUp* követketflleg fugadta: Szinhási csevegés. A népeiiuhái Üröniiinnepet ül, a viszontlátás ünnepét. Meg-jött GerÖfyné, még pedig ugy, hogy el Bem távozzék löbbé körünkből, hol — remélem rövid idŐ alatt egészen otthonosan fogja éreioí magit és csillogó szárnyait megpihen tetői, hogy dnliw torkát annál jobban haasnalhaaM. l,\'gy-e most ugy illenék, hogy egy kis élet-rajzot adjak! Uram fia! Mit mondjak egyebet, mint hogy e kedves muvéssnő míud az Öt ér-zéke már kúria kifejlett. A látás, hogy bámulok lábainál pillanthassa meg; a szaglás, hogy a koszorúk és bokréták illata édes mámorba ringassa; az ízlés, hogy toilettejeivel meghódíthasson ée a tapintás — vagyis helyeseb-ben Upintat — hogy az aesthetikai Btépnek korlátait soha át ne lépje. flogy mikor é* hol született, azt bi/.onj nem tudnám megmondani, de aoksz<>r hallottam, amint tisztelői énekelték ablakai alatt a hold méla fényénél .Nem anyától lettél „Kózsaiaa termettél . . . Ugy-e ait is szeretnék tudni, hogy mily hasonlatosság éa mily különbség van Soldosné ái Uerúfyné küzöti V Krre már künayebb a felelet, mert mind H két művésznő rendkívül megzararta uyugalwamat. íxddosné a megtestesült báj, j míg (íerűtyné^ maga a chic! Ha Soldusné ját-\|í sztk, azl látszik mondani: Az én helyem rnoat lulajdouképeu az Olympon lenne, illatos rózsás telhók között ... de mert annyira szeretlek .istenadta paraszt népe\' ... hát csak azért is megmutatom, hogy mit tudok! Geröfyné pedig így szólt magában : „Juszt sem fog ki rajtam az a niáaík!" Soldosné játékával el-bájul . . . Oerúfyué elcsábít! Soldosné éneke csattogás, Gerúf) néé csicBergéa! Soldosoérót azt szerettek mondani, hogy operettben is „Fiuum Kózsi" ... a mit éu ba\'arozott taga-dásba veszek . . . Ueröíynérúl viszont éu mon-dom, hogy népszínműben is „Níniche* marad ... a mit senki sem tagadott. A kacsintáehoz mindkettő kuunúen i;rf. Suldosné aiemBugara del-jufi; míg (jurüfyué szemei szikrákat szúr nak . . . néha a kedélyes családi kandalíó tü».é-hez hasonlóan, néha a szüreti vig tűzijáték mudjára . . . s olykor mint egyedül a haragos uó szeme szokott. lía rtuldosnÓ mosolyog, oly szeiid ieny dereogi át egéía lényét, mint a hold télijében rezgó hegyi-patak tükörét. Oly jiil esik éa mégis — nem tudom miért — uf?7 sirhalnék, ha e mosoly ül Bzép ajkain. Qerúfyné arcza egészen felderül, ha mosolyog, kéifulül gödröcskék képződnek, szemei pajzau tűzben i\'gnek es kaczagnod kell — akár akarsz, akár nein — ha piros ajkai között gyöugy sorfogát felcsillanni latod. Hát még mii kívánsz, kíván-csi olvasó V Mindkét művésznő haja fekete és göndör .... mindkét orrocska pisze — gyönyörűen pisze — (itírőfyné orra még talán valamivel piszébb . . . talán fitosnak is mond-ható. Soldosné egy pir piros csizma steklivel magaBabb, de visioat t-lttrőiyué e^y centiméter-rel mollettebb. Jelleinzéeül még Dezső barátom nézeté\', is ide iktatom, aki azt állítja, hogy egy „Adjun isten* inuudáaból megtudja Ítélni az embereket. No hát, ha Soldoané azt mondja „Adjuu isten jó estét," ugy legott azt képzeled, hogy a jó isten már holtod napjáig ellátott jó estékkel ... ha pedig uerúfyné kívánja, hogy az isten neked jó estét adjon, ugy to azon meggyOzodéssül mondod rá a fogadj istent, hogy a udinlalan müvéssnű is megtudná azt adni . . . caak akarná! Egy látcsövei ur. — jMrt, csütörtökön, apr. 17-én délután van a nagykanizsai kópviseló testület ülése a felséges uralkodó pár ezüst ni.tuy.-g/.\'jéa^k meguunepiéíie tárgyibani inié^kcdes végett. — JCcttona-SXÚUitútt Boszniából vissza és Boszniába ki egyre tart, az a különbség, hogy kifelé háromszor annyi szállitatik, mint vissza. A közel napokban következő száilitás törtéül: apr. üí án éjjeli vonattal a Báróltodich oevet viselő 65 dik gyalogezredtől 1 főtiszt és 12" legényből álló s katonai zenével ellátott csapat érkezett Kaoiuára, 9-én délben tovább folytatták útjukat Tuzlába. Valamint a város- háza előtt, ugy az indóházban is több magyar darabot játszottak, közte a Kákóciy-indulót is. Babochay György polgármester ur saját er- szényéből szilvapálinkával vendégelte meg az egész csapatot. 14-én délután érkezett vissza a debreczem 311 ik gyalog ezred egy zisslóalja, 1 törzstiszt, 12 főtiszt és 31lJ közlegény nyel. Boszniában sokat szenvedeti ezen zászlóaljban voltak a 48-ik gyalogezredben szolgált Kunkul éa Tretter Mihály századosok is, ez utóbbi vitézségéért a vaskoroua teud iuvagkeresztjét nyerte. 15-én regg«l lipesire utaztak. Ugyan- csak 15 éu a 14 ik sz. gyalogezred („Hess" nevű liucziek) ifXKj embere vonult keresztül, 16 án pedig a íóSg. Salvator esred egy zászlóalja. — A% a hiren széd<)gú, ki Krammer Mór név alatt Nagy-Kanizsán ai indóháznál elfogatott, Pécsett a börtönben fehérneműjéből rögtönzött kötelén tel akasztotta magát B mim észrevették, megfuladt. V»lódi nevo AdUr Jakab, eseken kivUl még 8 hamis neve volt éa négy esküdt felesége, az ötödikkel most akart Pécsett hátasságra lépni. — Eljegyzés. Freitag GÓM kir. jbiró- sági irnok Letenyén f. hó 19-én tartja "ljegyzé sét a bájos rUdy Qisalla kisauzonynyal. — Keszthelyen .önsegélyt egylet* .lakul. — IMthŐH eb mutatkozott Zala-Szent- LÍMXIÓD, Udvarnokon és Kdrtvélyesen. — Jiobronakon postaállomás nyit- tatott. — Árverezés Zalamegyében. (Rövi- teK.: b. = becsült. I. = első árverés II. = második árverés Ing. = ingóság. Ingat]. = ingatlanok.) Gyórffy Ignácz 2910 frtra b. ingat). Köveskállán apr. 23. —Czibor Ferencz 1558 frtra b. ingatl. hzánlón apr. 19. Dukai János 2B23 frtra b. ingatl. Keszthelyen I. máj. 6. II. jun. f>. Síi Vendel Jótsef 1409 frtra b. ingatl. Alsó Zairén apr. 22. — Hymen. A múlt napokban Neog- rády Bertalan minist, fog. Hoz g o n y Í kir. m. főügyész O i z e 1 1 a kellem- dus és tiszteletre méltó leányát oltárhoz vezette. Övezze frigyüket maradandó boldogság! — A wKifaludy gózöa közlekedése Balaton Füred éa Siófok között april 17 én nyittatott meg, april hóban minden szerdán, május 1 tói heteukint kétszer, szerdán és szombaton fog közlekedni. — Kgy attttx&ny őrulési rohamban kis gyermekét megfosztotta életétol. — A fraiiczia köztársaság elnöke f. é. marcsiuB 17-án törvényt hirdetett ki, mely a köztársasággal szerződése, viszonyban álló álla- mok irányában a franczia vámtarifa némely tételeit módosítja. Kzea törvény szerint ugvanis az 1866. évi deczember 11 én Francziaország és ax osztrák-magyar monarchia közt kötött kereskedelmi sserxödés a), tarifájában ^bevitel Francziaországba) foglalt vámok, a gyapjufo- nalakra vonatkozók kivételével ismét életbe lépnek. Kzenkivül elrendeltetik, hogy bármi- féle nyersanyagok és iparczikkek, beleértve a gépeket és géprészleteket is, melyek külföldről hajóépités vagy hajófe\'szerelés czéljából Fran cziaországba hozatnak, vámmentesek, feltéve hogy egy év lefolyása alatt az emiitett czélra való relhasználtatisuk igazoltatik. Végre felha- talmaztatik a francsia kormány, hogy as 1879. évi január hó l-e előtt utunk indított, vagy ezen idő előtt kötött üzlet folytán Francnaor szagba bevitt áruk utón tényleg fizetett maga- sabb vámtételek az illetéknek visszatérítette. Mi ezennel közhírré tetetik. Sopron, 1879. april S-án. A kereskedelmi cs iparkamara. — JlÖritl hírek. Bulgáriai fejedelem-választás apr. 27-éu lesz. — A belügyininis-teriumhoz érkezett s heverő pénz, meh a viz-károsukak részére gyüjtetett, meghaladja az egy miliő forintot. — Btck Károly magyar-országi születésű osztrák költő meghalt. — A szék esftthcr vári kiállításra 20 ezer kiállító jelentkezett — A szegedi töltésszakadást D-^u\'sch vállalkoió 7X>,000 frtért tölti be május végéig. — Alsó Szolcsván egy 12;"> éves ember halt meg. — 1880 ban Mexikóban világtirlat lea«. — Singer 1). A. emlékérmeket készített B[>\'-sten a kiráiy ezüst lakodalmár. — (> felöége a banyaluk»i templomnak 10K) frtot adományozott. — Mácsay bpesti ügyvéd holttestét Uaczkeviuél a Dunából kihalá«zták. — Jókai Szegedre utasik. —As olasz király látogatást tett Garibaldinál. — A bolgár nem zeti szín függélyes irányú. — A székesfehér- vári püsp >k szék foglalása apr. 24 én lesz. — A czárra Szeut-I\'étervárott revolverrel rálóttek, sértetlen maradt, a tettes elfogatott. — Milán fejedelem ellen is kovettetett el merénylet pe- tárdával. Kinyert? Bécs, apr. 12-én: 27. 81. 57. 53. 87. ííracz „ „ 0. 47. 82. 7«. 8.\'). Temesvár , 28. 27. 4Q. ÍX). 7Ü Irodalom. — Uj. Vúrady Ferencz vertei. Pécsett 1H79. A közelmúltban e becses lapok száma jelezte a fonnevezMt versfüzér megjelenését. Midőn ti% alkalommal idA a bátorságot Testünk magunknak e versek rövid ismertetéséhez éd kellő méltatásához, teszszü ezt azért, mert a júakaratu törekvés raindeaha Hlyeimet érdé mol, bár tatán nem mindenkor elegendő a; üdvösségre is; de tescezük leginkább azért ro«rt a nem a központban megjelenő művek fé-lő i vajmi ritkán vess. tudomást azolvaaó közön-ség. Szerző szerényen állít be ac irodalomba, Negyvennégy verset bocsátott ezúttal közzé j;yújieményéb«n, de oly verseket, m-ilyekdera-kabbak, jobbak a manapság nagy hűhóval hir delelt és áruba bocsátott oly kötetecskéknél nrnlyek czioiUpjáu ököluyi bőtökkel <>" • — hiúság legyezhető szó: „Költemények.\' Mi \' igyan nem tnsrfink oly feltűnő különbteget a vers\' és .költemény" szavak érteménye te-kintetében, mint ezt tán a minőség fokozata megkövetelné, deui meggyökeresett viazáa gondolkotásmód ém eljárás, melyeknél fogva különösen bizonyos kétes értékű birálo-celebri-■ ások elég éles érteményi válaszfalat marnak vonni e wavak közé: bennünk csak melegebb est vétet és bizalmat kelthat ac ily szerényen megjelenő mfi iránt ifj. Várady Ferencié is. "gy astán a vád sem sújthatja aooyira a szer-zőt, ha a várakozásnak ne talán nem felelt volna meg teljesen. De lássuk mivel van dol-guok ! £ versek, egynéhány kivételével, job- ára népies dalok. Van bennök valami azon örökké méla, csöndesen bu»ongó alaphangból, mely az emberi kebelnek életviszonyai löm ke-egében hullámzó érzelmeit íogva tartja, áthatja, a szeiid megnyugvás lágy ölén m«gpihenteti. Nem is lehet ez másképen, húz: „minden örö műnk éa tzépségüok, boldogságunk és törekvé- ünk múlandó, mint a tavasz virága," —mondja egyik jelesebb irónk. De miként a szememk elötl elterülő mezőben különféle szinü, tarka-barka virágcsák is diszlenek a nélkül, hogy nak zöld alapszínét\' háttérbe nyomhatnák: agy a versek mélában alaphaugjába ís beleszü-vődnek a játszi, enyelgő lélok mosolygó, derűs és pedig minden hátrány nélkül. S ez adja meg határozottabb szinét a verseknek. Élvezhetőb-bekké válnak mindazon .költemények" nél, melyek meghaLározhatlau mennyiségben esi ráznak ki a világfájdalraas dötigicsélésathrnos-pharájában. Nnm az örökös .lemondás", „csa-lódás" szivfacsaritó dalai ezek Fia igaz fájdal-nát zengi bennök a költő, talál egy párvigaax-;aló, enyhadó szót is szívsebeire balzsamul. Életeivei s világnéxlete nem terjednek széles körre, aőt azt mondhatnék, némileg a korláto-zottság bilincsei közé szőritvák még. Innen van, hogy versei tartalom tekintetében több-nyire megelégszenek egy két s talán nem is uj gondolattal, sokszor csak egy kis eszme villa- attal vagy Ötlettel, ltj. Várady Ferencz költői lelkülete nem égbe szárnyaló sas, as árnyas bo-korban kedvesen csevegő kis madár csupán, melynek dalai mélyebb s tartósabb érzelem hullámzást nem keltenek ugyan a kedélyben, de azt mégis Kendéjében hatják át s megilletÖ-déare bírják O egyátaláo nem az ész, hanem a iziv dalnoka. Alaki szempontból véve e verse-ket, nem nagy változatosságot találunk bennök pedig hát: varietas delectat. Legtöbb gondot látszik fordítani a rímekre, melyekben, mond-hatni, teljesen otthon van, sőt nem minden virtuozitás nélkül, l\'gy csengnek, bongnak akár a penegő sarkantyúk csárdásközben. Ver-seleee könnyed, tiszta folyékony. — Nyelvesete népiea, magyaros. Jobb költeményei: „Hit, re-mény s szeretet" (7G. \\.), rLelkem,babám... (H2. I.), .Szeptemberben" (41. 1.), „Uiczai találkozás- («JU. 1.), „Megöl a bú\' (86. 1.). — Kevésbbé sikerültek : .As eszeveszett varga" . 1.) és „Séta Pista" ^17. 1.) Kimaradhattak volna: .Hozzá- (88. I., .Bekedy Kálmán bará tomho** (74. I.) éa a „Sokat sokat".. czimüek. A füzet le^\'hoiszabb darabja: .Siklós vára", mely nem teljesen sikerült ballada. Egyébként a tiatal és törekvő szerzőt e zsengéi után is csak buzdíthatjuk, igaz szivvel és lélekkel ajánlván őt egyszersmind as olvasó- és költé-szetet k<:dvelü közönség szives figyelmébe éa pártfogásába. K. Ipolyvölgyi 11. — Uj zenemüvek. Táborszky és Parch ZA nemük eres k ed éaé ben megjelentek : Riczacza nóta. Két eredeti dl. 1. Kozmarinszál jaj be illatos. 2, Kzerével .Akkor Bzép a kis lány" Koekhangra zongorákisérettel vagy zongorára külön szrzé Szentirraay Klemér. Ara ÜU kr. Kapható Wajdíts Józaef könyvkereskedésében. — Aíthner Vilmo .Képes Családi Lapok* czimü kiadványának 12 és 13. számai megj?- jelentek szegedi rvi»képekkel; ára 30—30 krajezár. — „Tarka világ" második füzete élénk tartalommal ra^gj\'tent, melyben a szerkesztő- B kiadók kijelentik, miszerint a W0A atád Lapja ez. vállalattal nem azonos ez a Tállalat. Vegyes hirefe. — Amerikáiul. A yankeek minden de- mokrata intézményeik mellett is, nem vétkes hétnek le bizonyé árutok ráta dölyföt, melyet a színes emberekkel minden előfordulható al- kalommal éreztetnek. — Szereucsé-e azonban az amerikai törvényuzékek gondoskodnak ar ról, hogy e rósz hajlandóig mély gyökeret ne verhwsnn, « erős repressív r^uddsabályokat alkalmaznak az elleu A múlt hu napban egy Cooper nevű négert kidobtak a Newhaven és N<-wyork közt közlekedő hajó étterméből. Mintán a fekete a brutális bánásmód ellen til- takozott, kidobták a kajütből is, ugy hogy a hajó Newyorkba érkeztéig a fedélzeten volt kényteloD idosni. Cooper sértve ér^zvéo magát jogaiban, port indított a goshajóiási társaság ellen s as 1875 diki polgári törvény alapján 500 dollárt követel átlói as étteremből való kizáratásert, s ismét 500 dollárt amiért a ka-j üt bői ú kirekesztették. As említett törvény asonfölül a bünfenyHŐ eljárást U lehetővé teszi as ellene vétók ellen, ■ 30 napi vagy 50 tói 1000 dollárig terjedhető birsig bünte-tést ssab eaekre. — Cooper ügyvédjének kér* téré Choate biró elrendelte, hogy a newhaTesi gőzhajó* társulat vagyona a birsigpénsek ere-jéig lefoglaltasaék, — Egy korábbi hasonló eseiboa, midőn egy színe* papot családjával együtt egy bostoni vendég lóból kidobtak, a biróeag a sértett félnek S000 dollár kárpótlást telt meg. — Üvegből kéizült egy forintos péuiek vannak most forgalomban Bécsben. A hamisí- tást igen ügyesnek mondják. Az üveg vastagon be vau esüstözve a csak akkor jöttek rá a ha- misításra, amikor egy darab a földre esve eltörött. — Kaufmann i* Simon hamburgi ciég hirdetésére hívjuk fel a 6gyelmet", szó van abban eredeti sorsjegyekről, melyek f6nyere- nyekkel bőven el vannak látva: exen sorsje- gyek nálunk is gyanithalólag kelendőségnek örvendenek. Ezeu vállalat méltó a teljes biza- lomra, miután állami jótállással kezeltetik s a ezég szoliditasáról országszerte hires. Üzleti szemle. N.-Kitnm.io, 1879. april 12. Az időjárás e héten többnyire boros i* «•&• ▼olt, mi minthogy a nesei munkákat B«B k«TÍ«bb4 viBsaLrt6«tati, jraxdiiak hÁtrinjáru rolt. Ütletflok e héten a ks«eller5 hturéti ann«pek ^ett csekély életet fejtett ki. HAtffii ortaigot vasá-rnak, ugyizintén hetivásáraink jól voltak ugy»n láto-gatva, de gabona kevéa jött pi»cxunkr. Mint min-dig ünnepek előtt, fsldmíveseink moit is iokább TÍ-airUtok, mint Baját tenné uy ei k árusitiaa cél-jiból látogatták a Tatárt- — Az irány«at ctökkenó k«rf-slet mellett ttUmtMQ lanyhult 8 as áx»k legtöbb czikkoél alább tiálltAk. Búza. Noha e czikkuél közép és finom fajok iránt folyton jú vetelkedr uralgott, behatolva a* által-lánoi lanyhább irányzattól árai magú ÍU—15 krra nyomódtak. Rounak csekély kelendősége volt; árak ha-nyatlottak. Árpa éa x»b Teglegeien elvoltak hanyagolva, Mig elsőbb cxikkben semmi Qsl«tank sem volt otób-bibol caak a belfogyasttás fedemésére keltek el egyes kiaebb pártick. Tengeri szilárd irányzatot követett éa könnye-den kelt el. Arai a mtülhétiek. Fehér ía Urka bab csekély üzletet jelentettek Árak változatlan maradtak. Bükköny s»intin nagyon caendea volt. Árak banyAtlottak. Uio^^l isertnt: PDI* . . . Rost . . . Árpa . - . Zab . . . Kukori<-a . Bab (fehér) Bab (tarka) Bükköny 7- 8 20 — , 530 — 5 50 — . 5- 6 80 ■— . 5 30 — 5 50 — . 4.40 - 4 80 — . 6-30 — 6.50 •- . 5- 5-30 ■- , 3 60 — 3dO , K. B Vasúti ui e u e t r e n d. A buda-pesti idömutató óra szerint, Indul KaiilsnÁrnl Vonat hova : ■ftám Or, Perc. Idő 305 Kmi^k, Hf.b4r«,l>..t«hnTár ■Finmíl.a 4 48 reggel 215 . , 3 íO d<l«t. >l"i Ba.U-Pe.tr. 151 reggtl H)i S t> delat. 204 , 1130 eitt« 31 ;Bécnhe (Rc.mhatl.ely, B4r.tJjh.ly foU)5 8 regV«! :1O1 . 11 48 eatre 315 Soprooyba 3 38 dílnt 203 TriPBKtbe éa PragcrbofoD kereaxUU Grácx és Bécsbe 4 50 reggel 201 Triembe éa PrágCrhofon keres>tfil GrácK éa Bécab« ^47 délut Érkezik Kanizsára htmnét. 216 Essek, Mohacc, Dombóvár a Fiaméból 1 41 délut. 206 „ . . . II 11 Mtva 803 B.id«-PMtrÓl 4 20 reggel. 201 M 2 5 délut. 211 „ 9 44 eit»e 3l4R<cabS]<8aonbath. B#«-Ujhely)f«-181 10 27 estre 302 „ „ • .45 reggel 316 8oprooyból 11 53 delel. 114 BfesbSl Oric, lUrbarr, Prajerkof felSI 4 12 reggel 205 Trieait- in BeeabÓl M.rburf, Praf.r- bof MSI 1 81 délot. Tnoit áa Villaclibol Prágerhof feiSI 11 — eatta. Marbortba cuÜakouLa Vill.cb e Krauctafeatbfl . , , KiancesfeitbÖl Jelentjük, hogy mi Rajnai frank-fürthi ezég Daube és társ urakkal szer-ződésre léptünk, ezen egyedüli ezég ál-tal fogadhatunk el jövőre hirdetéseket, Angol. Franczia és Belgium szamára, „ZALAI KÖZLÖNY" kiadó kivatala. Felelős szerkesztő: BatOrfi LajOí. Nagy-K»DÍzsin, nyomatott a kiadó laptnlajdonos Wijdits József gyorssajtóján.

Insert failed. Could not insert session data.