Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



 
422.16 KB
2006-06-01 10:24:12
 

image/vnd.djvu
Nyilvános Nyilvános
302
1607
Rövid leírás | Teljes leírás (67.85 KB)

Zalai Közlöny
Hetenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap

Zalai Közlöny 1879. május 22. 41. szám


A következő szöveg az újságból készült, automata szövegfelismertető segítségével.

NAOT-KA !TCZ8Ar 1879. május 22 én.
mss&rxx.
rizennyolezadlk éTfolyam.


8 huáboi p«tiuorban
7, aaáaoiiaftor 6 s minií.n
további forfa & kr.
SYILTTÉKREN toronkeat 10 kr*rt T*-
Mtnek fel.
Kjocitári illeték minden etyM hirdetésirt kOIö 30 kr BMUodS.
ZALA KÖZLŐIK
O r
: O
elíbb: ,Z AL A\'SO MOOTI
1 illett\' kMlwfa:
loysfi ríwét illetS k6z!flm407i>k p.dif ■ d4h bé
intfeeadtk : NAOYKAHIZ8A
Bérment«tl«o lerelsh. euk ttn.rt maakfttár ■aktól fogadtatnak el.
küldető U.
N.-KanlmaTAroa helyhatóságinak, „n.-kanizsai önk. tüzoltó-egylfta, a „n.-kanfimi kere«ke4elnil • Iptrbank*, „n.-kanixsal takarékpénztár*, a .zalamegyel ilUIánoa Unltéte«-tűlet", a ,n.-kanliaal kisded-neTelo egyeafilet", a soproni kereake4elni a iparkinara n.-kutluai külTilamtmány*\' • több megyei éa Tároal egyesület Urataloa értesiUJe.
Hetenklnt kétszer, Wsáruap- s csütörtökön uiegjeleuo vegyes tartalmú lap.
A Balatontó hasonlatossága a tengerrel,
és a balatontavi fürdők gyógylani értéke. (Vége.)
A Balatontó mellett tömör homokos part terül ki, melynek környékét dus tenyészet ékiti. Északnyugat felé nem összefüggő, hanem különálló hegyek hatá-rolják, melyek vulkáni eredetük legbizto-sabb jeleit viselik s melyeket részint szó-lók, részint erdőségek lepnek el; a mély-ségben Táltakoznak rétek szántóföldekkel, s csak itt ott emelkednek ki szürke ba-salt tömegek.
A Balatantó legérdekesebb 9 leg-szebb pontjai kétségkívül Tihany félszi-gete és Füred fürdőhelye; ez utóbbi tö-kéletes gyógybánási berendezéssel bir s a Balatontó által első sorban égalji túfürdö (Seebad) rangjába emeltetik.
A Balatontó enyhe s egyenletes hó-mérséke folytán nem hideg, hanem hű-vös, úgynevezett .állott" fürdő, mely gyengén hat elvonólag és pelagikus áram-lása s hullámainak chokja által a bór érző idegeire izgatólag hat; ezen izgatás összegezvén hatásában retíex működést hoz létre más szervekben, de hat a véredé-nyek falzataira is a hajszáledények össze-húzódása által. A höveszteség azonban nem sokára kiegvenlödik s pótoltatik, minthogy Weber szerint a hideg által okozóit edényösszehuzódást nemsokára edénytágulás, vérbőség és hóemelkedés követ, miáltal az eleinte csökkent kipá-rolgás s megszüntetett bórelválasztás fo-koztatik. Minthogy- a bór azon tulajdon-sággal bir, hogy érzékenységét kttlsö in-gerek ellen lassanként elveszti s tompult-
ságba ftínegy, mely tulajdonságot Faye ,a bőr mentességének ingerlés útin\' ne-vezte, — a hűvös Balatontó-fürdők első hatása s a bőr érzékenység emelkedése után, nemsokára fellép kellemes melegér-zet és az alanyi tünetek javulása vagy legalább jelentékeny enyhülése. A hol a szervezet ezen ellenhatása fellép, élénkebb lesz a közvetlen vagy visszahajlás ntján izgatott szervek vérkeringése s a hó el-vonás melegebb vér odavezetése által pó-toltatik. Egyenletes vörös, nem kékes, bőrszín, mely a fürdő használata alatt fellép, a szervezet rendes visszahatásának legbiztosabb jele. A Balatontó fürdők e szerint jó eredményüket a bőrre gyako-rolt izgató, vérárasztó és elvezető hatá-suknak köszöni De a Balatontó fürdők használatánál a fürödő alanyi érzete is tekintetbe veendő; ott a hol a bőr érzé-kenysége állandóan fokozódott és a hol tehát a test liömérscke a fürdő után állan-dóan leszállón, a Balatontó-fürdők okszerű alkalmazást nem is nyernek.
Izgékony idegeknél is a balatontavi fürdők legenyhébb alaknak tekinthetők, ha a hideg és a hullá...