* DjVu fájlokhoz használható szoftverek - A "Következő" gombra kattintva (ha van) a PDF fájlhoz juthat.
| 409.35 KB | |
| 2006-06-02 10:14:40 | |
 | |||||||
Nyilvános  591 | 1862 | Zalai Közlöny | Hetenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap Zalai Közlöny 1879. augusztus 17. 66. szám A következő szöveg az újságból készült, automata szövegfelismertető segítségével. NAGYKANIZSA, 1879. augusztuf> 17-én. 66-lk Tlíennyoleiadik évfolyam. ga^^ ■— ^Műfi 1 A lap mlUmi rea.it 1 f illeti ks<l«mtar«fc • „\' il eaerkamlghta, I asragi re»«el illeti I • Bil.ménv.k p.dic • kiadóból bermeotve iotesandfik : j NAQY-KAMZ8A ! Wlasslessai. Bérmentetlen leveUk. caak uinert annkatár-■aktol fogadtatnak el. Egy ním Hlrsstéssfc 6 baj-áboi patiuorbu 7, tnáaodisor 6 i min***) toTibbi torért 5 kr. t| NYILTTÉRRKN /Curoukiot 10 krért vt- / i i.tuefc f«l Kincstári illeték minden Víj-e. hirdetőért ki)f \' J 30 kr fiaet* ZALAI KÖZLÖM iéuratok VÍMSS köid.tn.k. dd*bb: ,Z AL A-S OMOQYI ECOzx.Or^ Y.\' N."KftnlM»Táro8 helyhatóságának, wn.-k*nk*»i ónk. tüxoltó-egjlet", * .n.-Uaiwiml kKregkedelmi s íparb*nk«, „n.-kanisuwi Ukar ék pénztár", s ,iaUme;yei általános Unitóles .n.-kaniisai kisded-neveló egyesület", a .soproni kereskedelmi s iparkamara n.-kanizsai külTáisWítmánTa* * több megyei éi városi egyesület hliaUlos érteslUje. tűlet« Helcnkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap. Beák Ferencz salai stobrin** l*lapktt»«« elStt. ii. Tarányi Ferencz nr birtokában van _ örökösödés utján \'— a söjtöri születési báz. melyet a tulajdonos urjókarban tart. Ismerjük Tarányi ur neniesszivüségét s nagynevű rokona iránti kegyeletes ér-zelmét, mind a mellett nincs szándékunk-ban nyomást gyakorolni érzetére ez indít-vány felemlitésével. Tett és tesz a nagy hazafi emlékére sokat, nem kerüli el figyelmét semmi. Tény, hogy nem örömest Tál az ember meg oly tulajdontól, mely páratfan becs-esei bir; de másrészről az ember, a rokon cgyszersmint honpolgár is, és egy nemzeti óhaj teljesítésére a hazafias készség nyil-vánulni szokott. Igénytelen nézetem szerint legczél-szerübb volna, ha a megye bizottsága venné kezébe ez ügyet s kémé isi a lelkes tu\'iajdonost, hogy Deák Ferencz születési házát engedné át iskolának akár pénzért, akar cserében a mostani iskolai épületért. Kezdeményezésére Zalamegye tevé-keny alispánját, Svastics Benő urat ezennel tisztelettel s hazafias bizalommal -felkérem. Akarat kell s önérzetes készség, a mélyen tisztelt tulajdonos ur bizonyára örvendeni fog, ha a megyének egy örök emléket ad át, melyre határtalan- örömmel tekint a nemzet. Vajba szerény indítványom ne hang-zanék el a pusztában, hanem nemzeti köz-kincsesé válnék az a hely, hol Deák Fe • rencz született. BÁTOEFI. Yészuapok Csabrendeken. Angautas 5, 6. 7 B 8 nap^aio. Dúlutini egy óra felé khetett, a fáradt munkás a kiazáradt földre hajtá le fejét, a sem-mittevő hüs helyet keresett magának, hogy a nap tikkasztó heve elöl menekülhessen, a din podig ép akkor ülhetett gazdagon terített aszta-lához, midőn egyszerre megkoudultak a vészha-rangok, melyukjelzik hogj felebar&taiük Tagjo HÍS éito tio vesxél^be forog. — A einbari nir nemöab augalraa kénjei-métől felri^sztá, a fáradt muokást, a henyélít, a gazdtigot; sietett mindenki oda, hol a tüz tá-madott, honoan a vé»t kiindult, hogy segiUen s mentsen a mit lehet, a mit tud. — A< egyesült erőnek eikerult i* a vósat hoeó elemet legyőzői a Djugüiom ismét helyre állt, csend szállá alá Csabrendek kies vidékére, kiki heljét felkereste, munkáját végeite; csak itt ott lehetett néhány embertói hallani a fontoi nap esemény otá; s lefolyását különféie variatiókbao, terméisetes nem egyarer ai igasság rováaára distitre ■ ékesítve. — Ac éj, melyről a nagy német költő monda „hogy as embernek nem barátja," nyugalmat hozott a felizgatott kedélyekre, az álum uj en*»t adott a fáradt embernek; a regg vidáman üd-vöitié e világ earándukait, kik mindeanitpi munkájuk után sietének. Azonban alig lehatott reggeli 9 óra, midőn a harangok siró hangja ujra a böss elem kitöré-sét jelsék. Á nap eUö pompájában ragyogott, a tistta égen egy felhő sem volt látha\'ó, a he-gjékről egr szellő sem lengedezett, a természet ritka szép képéhez, az égő házak felcsapó veres lángja rémületet colontot adott. Siró gyerme-kek, jsjveazéklö\' anyák, kétségbeesett család atyák, kik egy évi fáradtságuk alig haza hor-dott gyümölcseit elpusztulva látlak ; arczaikon oWasható mély bú, a résztvevő ember szivét majd megrepedték; e szomorú látniány kettős erőt ada a segitó embereknek a ennek köszön-hető1, hogy a tüe rövid idő alatt megfékezve volt, s a bóaz elem c*ak két házat pusztított el, de két családot tett tönkre, két családnak jóllétét kenyerét, mindenét semmisité meg. Délfelé a* emberek azon tudattal, hogy kStflleMégüknak eleget tettek, hogy a veazély elhárítva van; haza ménének, csak a kirendelt őrök, csak a kártvallott két család maradt ott; ac elsők (Vizemmel tekin\'ének kórul, hol keil még menteni, hol kell a m*>g lappangó tüzet ön-tözni; az utóbbiak pedig össtegjujtvén gyerme-keiket, fájriaJomteltsz.vvcl nézték vagyonuknak hamvait. És ki vállalkoznék arra, hogy azon gondolatokat, melyek e kárvallott szegények agyában keietkestek, hogy azon érzeteket me-lyek e szegények szírében egymást felváltak, leírja? Oh földi gyarlóságunknak, as emberi törekvések hiúságának eleven kópé, hÚ tükre feküdt előttünk. A mit az ember egy fársdttelt életén keresztül szerzett, a miért gyakran békét boldogságot sot gyakran jólelkiismerelét is fel-áldozza, azt a vigyázatlanság egy rövid óra alatt tönkre tesii, elpusztítja. — Mindegyikünk, meg volt győződve arról, hogy e veszélyt a vi-gyása\'Ianság, mi népünknél oly gyakori , szül- ttí VOlt. — Mig az okról ki ki saját módja szerint caaUdi kórében, asztala felett elmélkedett, s míg a munkás abban hagyott dolga után látni akart ugy délutáni két óra leié, ujrasegiuógrc hivák a harangok a lakosukat. A tüz, távol volt az első helytől, de u^yan ason aic«ában, ujra kitört, uj áldozatokat kért ! Rémülten szaladt a nép a veszély helyére, de irtósatua volt a látvány, mely ott eléje tá-rult, négy has, hoisá tartozó mellék épületei-vel együtt egyszerre lángban állott, a tüz irtó-tatos gyorsasággal terjedt tovább, csakhamar az állami iskola mellett álló csűrbe vergődett, hol a községi kántornak ez évi ega«* termese állott, a község nagyszáma oda sietett, hogy as iskolát mentse, mi sikerült is; da egyszerre egy sikitó hang hallatszott; ,a templom ég* eszeveszetten sietett oda a nép, rémülve látá, hogy a iü« mint harapódzott a templom tetejébe; legyen, hogy a nép fölfogta azt, hogy ha a tem plom meggyuladtaz egéts község menthetetlenül elvész; mert mint ha csak a veszélyt elősegítendő minden e szegény község eiUa Össxeesküdett volna, hirtelen szél is kerekedett; vagy legyen, hogy szorultságában drágává vált a népnek azon hely, hol istennek bajait elpanaszolja, szá-mosan a templom lótejére sietlek, hol sikerült is a bősz ebmet legyőzni; e bátor férfiak közül különösen kitüntette magát egy fiatal párasat legény, kit derék viseleteért, községünknek egy lelkes féitia a humanitásáról ismert Chernél Olivér ur, mint hallom anyagilag meg is ju-talmazott. Késő estéig ott maradt a nép a véss hely-színén, mentett, segített hol csak lehetett. Járá-sunk közszeretetben álló szolgabirája, Bogyaj Antal ur, mindenütt ott vala hol a veaaély legna-gyobb volt, erélyes intézkedéseinek köszönhető, bogy a tüz nagyobb mérvbea nem terjedi tova. Fáradtan ment a nép haza, hogy álomra hajtaa fáradt fejét; de félelem s rettegés támadt szivé-ben, mert ositönszerüleg mindegyik felkiáita : ,gyuj lógató van a községben." Az éj azonban, melyben bár aludni kevéa ember mert, nyugodtan múlt el, e hó 7. napjá-nak délelőtti szakában is semmi sem zavarta a csendet; de délután kél óra feié, panaszolva hirdették a harangok, hogy ujabb áldozatokat kivan a felbőszült elem. A templom dombján álló két ház lángban állott. Szivrází vérfagyasztó jelenet tárulta vészhelyre siető emberek szemei előtt, rémületéé volt látni, mint váottorog egy öreg vak asszony, ki beteg ágyán fetrengett, a tűzön keresztül, mintha csak égi kéz vezette volna, ki a szabad felé s miként düll ott le a lelki izgatottság, betegség s gyeogeeég miatt. Mindenki, ki csak tudott segíteni sietett, ott dolgozott, gazdag a szegény, öreg s ifjú, rang s nemi különbség nélkül. De rémületei hangot hallani egyszerre, jajveazékelve sikitják többen „a sinagoga ég* a mielőbb még kellő segítséget küldhették volna oda, a templom, mely a község díszét képezte, mely párját a vidéken ritkitá, lángokban állott; hamuvá lett, de íelgynjtá a templom mellett álló rabbi lakást is. Egy épü-let veszett el, mely a legszentebb czélnak, isten tiszteletének volt szentelve. Vajba mielőtt újra telepíttetnék istennek tiszteletére, az emberek üdvére 1 Ki vállalkoznék arra, hogy a ssomoru jelenetet, mely szemeink előtt ellárult leírja 1 mint dolgozott az erő legnagyobb megfeazitése TÁRCZA. Mit ér... Mit ér a rÚEsafa Ilogyh* nincs virágja ? A TÍrágUlau fát A kerléiz kirágja. AE én életem is Egy virág-talsu fa, Csxk a reményi g *91d Levele DÓ rajta. Se télen ie njáron Nem bot « virágot, — Nem is té»t r.le kárt. Halál ba kivágod. lfj. VÁKADY FERENCZ. Borara dcrU. HM.élj Irta: Szukáts Lajos. (Folyt, és vége.) Tamás keblét kimondhatatlan1 fájdalom lepte el, annyira, erőt vett rajta aj bucsurzó, hogy nem bírt szólni. — Itt van a levél, vidd szeretett gyám anyádnak, most már yégképen az lesz neked, i;C»ak arra kérlek, hogy két órai időköz elmulta atán add kezeihez. Isten veled Tamás !... Erre PaJánky gyorsan eltávozott az erdő sűrűjébe. E pillanatokban nem tudta hirtelen el-határozni, hogy köveaae-e titkon Palánkyt, hátha öngyilkosságot akar elkövetni, — vagy bontsa-e tel a levelet, — így legalább megtudja a történendő eredményt. Némi habozás útin az utóbbira hatirozá el magát. — Semmi kétség monda reszkető han-gon, — itt vagy pirbaj, — vagy öogyilkos-ság készül. Ugy van, Igen. Váralji valószínű-leg nem engedett, valamint Palánky sem, igy élénk szóváltás fejlődhetett köztfik, minők foly-tán párbsjtihivát lőn a végre. Vagy ... vagy. Ha nem bontom fel moet, meg lehet kéaőbb már ugy is hasztalan minden. Ezzel remegő kézzel feltörte a pecsétet. A levél borítékba zárt összehajtott papi-rost azonnal felbontotta felhangon s olvasni kezdé: - .Szeretett kedves nőm Bertha. A sors igy határozá el, — nem tehetek ellene. A csapás bekövetkezék, tehát tör-nöm kell. Ilyen az élet! Vsszélylől, szerencsétlen-ségtől megóv a nincs. Hogy igy történt, arról nem tehetek. Légy boldog, az Itten áldásos kese veaéreljeo. Tamásnak viseld gondját, — a mi gyer-mekünket Endrét kebledre már aligha ölelhe-ted. S ha u Isten jóakarata folytán még fel találnád. K saavak olvasása után keble szorulni kezdett, szive erősen dobogott, — fogadja atyai áldásomat ezen aorjkban. Vagyonom egy-részét ne sajnáld Tamás részére. Ha Endréi a sors ismét visszahozná ugy owtozzanak meg teetvérileg. A máaik réaz legyen tied. Ke kárhoztass, hogy ily halállal kellelt kimúlnom. Életünk fonala nem a mi kezünk-ben van. Ai Isten áldjon meg benneteket eseretó férjed. Padlós Fereaca.\' — Ah micsoda?! hogyan Padlóa, Padlós, ... mintha ... igen hallottam volna már vala- mikor e nevet. Oly ismeretes... ah Istenem.. . ha ő az, és ... és Eodre igen én vagyok I... oh Istenem. Már hogyan is tudok ennyire meg- feledkezni, hiiren más Endre is van a világon, a kit hasonló sors érhetett mint engem. De ezen sor : ,8 fai u Isten jóakarata folytán feltalálnád, — fogadja atyai áldásomat Hátha ... hátha mégis engem illet. Igen már most emlékszem a névre, — igen Padiós volt szüleim neve Tamis örömében ugrált, nevetett, sírt, — majd ismét a levelet nésegette. Végre minden erejét öeszessedve, as er-dőbe futott s e kétszót: .Padlós ur I. . atyám I folyton kiáltotta. Már jó darabig futhatott, midőn egy-Merre csak lövést hallott eldördülni. — Oh Istenem ! — talán már későn; — oh talán már meghalt. Lélekszakad tan rohan irány felé, a honnan a lövést hallotta. Kúvid idő múlva oda is ért Épen szem-ben állt már Váralji és Palánky s készülődtek a lövétre. Az előbbi durranás csak próba lövés volt. Palánky ur régi töltést lőtt ki pisztolyá-ból. Meg akarván győződni, hogy használha-tó-e fegyvere. Tamás lihegve futott s a mint Palánky urat elérte — karjai köaé veté magit. — Atyám 1 szeretett atyám... én fiad vagyok Endre, igen fiad... a ki a vasútnál el- veszett tőletek. — Hogyan szólj — miként ? — Oh Iste- nem te Endre, igen ... oh... szólt zavartan Palánky s eldobván f.gj vérét. Erre a jelenlevők nagy csudalkosaaára egymást ölelték, csókolták, majd sírtak, ne-vettek. — Váralji is oda sietett. — Fiam szeretett gyermekem Endre, a kit már elveszve hittem ... szólt Örömtől su- gárzó arczczal Palánky ur. Váraljit annyira ellepte Palánky és Ta-más öröme, hogy elragadtatva szintén keblére szoritá Tamást majd pedig Palánkyt. Az öröm áthatott, a kebleket. A két ellenségből ezen boldogpillanatban a legjobb barát lón. — Oh Istenem csak most mondhatom, hogy boldog vagyok — szélt vidám arczczal megelégedetten Váralji. — Vigyék e gyilkoló szereket oda a honnan hozták, -~ s ezzel át- adta a segédeknek. — Ma inkább kancaót fo- gunk a kezünkben forgatni, mint pisztolyt. Oh Isten... mily boldog vagyok, oh mily boldog. Mintha oak kicserélték volna Váralji urat, olyan ember le\'.t most belőle. Amint a helyszínéről, mely oly végsetes események színhelye volt, — elindultak Vár-alji ur hazafelé futott, hogy Térésnek elmondja a történteket. Tamáa és Palánky ur szintén hasa felé siettek. Palánky ur nevének miként történt meg változását beszélte el. Amint Váralji nr Térés szobájába ért őrömteljes arczczal igy saólt: — No gyere — siess ne gondolkodjál, egy-kettő 1 — Mi az, — talán ? — No ne talán, hanem csak gyere. — Ejnye be jó kedve van a papának 1 bora... hova megyünk? ZALAI KÖZLÖNY TIZENNYÓLCZADIK ÉVFOLYAM mellett minden ember, mint segítettek a szegény kárvallottakon izok, kik megkímélve maradtak a fölböszült elemtói. Nem itmerve nyugtot • fáradságot; mint sirt az inja, miként Haladt eszevetzetten a megijedt gyermek; sióval * kéUégbeeiét utánozhatlan képe állt előttünk. Minden ember csak egyet kérderett, csak egyet tudokoit egyik a másiktól; kilehet a gonosztevő ? Ai izgatottságot növelte még azon körülmény, hogy a papnak csűrében egy ká-véavindzsa mellett issó szemet uláltak mi a szalmát már felgyújtotta; de szerencsére egy arra menő asszony észrevéve, az oda siető em-berekkel együtt, eloltották ; Augusztus 7-élől 8 ikára való éjen, min-denki ébren volt, nyugalomnak adni magát senki sem mert; azonban as éjjen veszély nem támadt! de pénteken délután ismét kél órafelé ujjolag, segítségért kiáltanak a harangok, a kántornak méhháza gyujtatolt ekkor meg; de szerencsére a tus csakhamar megfékestetett. Leverten, kétségbeesve járt mindenki fel sala senki sem tudott tanácsolni, senki sem mert munkája után látni, már már terjedt a nézet, hogy a kö\'zBég veszve vaD ; az izgatottság nőttön- nőtt s már gonosz, aljas emberek terjeszteni kezdették, hogy a zsidók gyujtogatjik fel háza ikat, mert biztosítva vannak a tttz ellen az által a nép boszujának tárgyat kívántak adni. , De a gondviselés, ki előtt vallás kulömb- ség ninci, ki e vallási külómbséget, gátnak nem tartja az igaztág kellő kiderítésére, ezt itt , sajátságos módon kiderité: A megyei lócsendbiftos, Rendekre jőve, itt azolgabironkkal együtt a községi kantor, az elaggott mester házába vergődött, hoi véletle- . nüt azoo csészéhez hasonlókat látott, mely a pap csűrébe találtatott. Akiinduló pont megvolt! Rörid, czélszerU kihallgatás után kiderült hogy a gonosztevő, e szerencsétlen, becsületes, kántornak, alig 15 éves kisleánya volt, ki mint maga bevallá az egész községet fel akarta gyúj-tani. Vájjon e leány beszámolható állapotban - Tolt-e? kételjük, de mindenesetre az orvosi vizsgálat van hivatva ennek kiderítésére. De a szerencsétlen sgg kántornak, ki elűz által min den vagyonát elveszte, • ily boldogtalan atyává lett; őszinte részvétünket nem tagadhatjuk meg. — Es mintha csak teljesítené az Ur, profé-táinak szavait: a£n átváltoztatom gyásznadot örömnapokká" a köztég alig menekült meg, ez aggodalomtól, rá az örömnap, szt. Lőrincikor, tartandó bucsu napján jőve. LÖB IGNACZ. A párisi magyar egyletről. (Folytatás.) Kimutatás. A 200 drb. avant la lettre és as 507 feliratos rézmetszetnek eladott példányainakjövedel me. o. é. frt kr. Frc. ctm. Dr. Spilzerur 1 péld. 20 — BiedermanTiv. 1 , 20 — péld. o. é. írt kr. Frc ctm Porgett Károly l . 20 — Both Lajos 1 , 16 - KoHitch 1 . 50 - Ooldsmidt L. 1.8 , 70 — Kern Sándor 1 , 20 - Stein 1 , 20 — Kann 1 . 20 — Dreijfuiz 1 , 20 — Goldachmidt S. 1 „ 20 — Koth Camillo 1 , 20 — Lorgeat Gyula 1 , 20 — Rotonberg 1 „ 20 — Bartha Sándor 1 - 10 — Összesen 395 — Budapesten eladott pél: Dr. Farnady ur kimnt. 3 avant la lettre a 23 f. 00 C9 23 felirat. , a 9f.OO 218 Dr. Farnady ur által hitelbe eladott pél. orsz. képzőművészeti társulat 25 , .a 9f.O0 225 Kovács Láazld mgos, ur 9 feliratot j reo 5 avart la lett. ( 63 Kath polgármester ur. 7 íeliratot á 9 f. 00 120 Gróf. Zichy János H feliratos i 7 avant la lettre f Sopronyi irodalmi kiír. 1 feliratos 9 Nagy Miklós ur 1 feliratot 9 Báró Podmaniczky Frigy. 5 feliratot á 9 f. 00 45 591. — 11X2 — 2136 - 2531 — (Vége következik.) Helyi hírek. — József főhercteg aug. 22 én a déli vonattal Nagy Kanizsára érkezik; másnap dél-előtt Kit Kanizsán nagy honvédkalonai szem-lét tart, Jótékony cxélu műkedvelői előadási 1 nagy-kanizsai polgári iskola javára beszer-zendő zongora alaptőkéjének gyarapítására — több nagy-kanizsai műkedvelő — Országh István veterán színész szíves közreműködése meliett — a városház nagy termében 1879. évi augusztus hó 20-An egy tánczestélylyel egybe-kötött dal ét színi előadást rendet, mely alka-lommal adatik: A falusiak. (Vígjáték 3 felvo-násban Szigeti Józseftől ) Személyek: Óváry János földbirtokos Orazágh István. Özv. Óváry-né, fölbirtokosnő Bsrecs Imrénó astz. Irma le-ánya Bitorfi Emma k. a. Erdey gróf ZiUi La-jot ur. Halmay festesz Tersánczky Gyula ur. Gyuri huszár, inas Órárynénál Rolhmann Béla ur. Szoba leány, Óvárynénál Zalay Gizella k. a. Sugó: ifj. Tertánczky Józtef ur. Az 1. és 2-dik felvonás kost .Mein Lied" dal Gumberttól a 2. ét 3-ik felvonát közt .Alkonyodik acaillag-magán dal Dopplertől, mind kettót zongora ki-séret mellett énekli Payer Lenke k. a. a buda pesti nemzeti zenede végzett növendéke. Hely-árak: Köretek 1 frt zártszék 60 kr. Füldstint 40 kr. Karzat 20 kr. Az előadás kezdete pont 71/, órakor, a tánczestóly kedvező idő esetére a zöldfákért helyilégében tartatik, melyre alelő-adáson meg nem jelenők tzámára belépti díj 40 kr. Felülfiietések köszönettel fogadtatnak ét hirlapilag nyngtáz\'atni fognak. Jegyek előre váhhatók Wajditt Jótaef könyvkereskedésé-ben és este a pénztárnál. A t. ez. közönség az esetleges kellemetlenlégek kikerülése végett az előadási jegyek — coupontjai — mint a tanczettélyre szóló belépti jegyeknek megörzé téré kéretik. Felhívjuk a t. közönség szives pártfogását! — Támbéry Ármin nagynevű orientalistánk tzept. lén tart felolva- sátt Nagy Kanizsán. Tárgy: „A kereske- delmi világ, a mosslim keUten* azaz Török- ország, Perasia és Kösépáasia kereskedelmi éleléuek rajza, előadva szabad szóval, lehetőleg könnyen érthető nyelven. E nagy érdekű telol- felolvasás kár lenne, ha épen szept. 1-én tartatnék meg, mert az intelligentia nagyrétje Zala Eger- szegre utazik a Deák szobor lelepiésére. Egyébként e tárgyban bővebb értesítést közlünk A felolvasás jövedelme a kottori-i víz- ét lüi- károsultak javára fordittalik. Elismerés és köszönet a kereskedelmi ifjúság öoképző egyle- tének e szép figyelemért. — Gyasthlr. Szilvágyi Gyula ev. lel- kész urat s családját ujabb ess pás érte, ipja Stoczek Venczel aug. 14-én meghalt. Temetése aug 15-én részvéttel történt. — Sajnálattal értesülünk, hogy Pin- tér Klek tanár úron kívül még Farkas László igazgató ur közéletünk tevékeny, önálló 1 buzgó hive Kolozsvárra s Bertalan Aiajot tanár ur pe- dig Szegedre helyestettek át. — Ismét öngyilkosság. Ktrotetz Anna, guoynéveu Siomoru Nina, elpazarolt va- gyona utáni bánatában pénteken felakasztotta magát. Előbb egy jó pohár pálinkát ivott iiiv- erősitóűl. — Zalamegye monogrophiája érdeké- ben f. év aug. 8-án Sűmeghre érkezett mit. Nagy Imre akadémiai tag ét legfelsőbb itelő- ssékibiró; és Nagy Gyula országos levéltári; megtekintendő a helyben létező püapüki lóvé! tárt, reáltanodái könyvtárát; Dorner KajeUn kereskedőnél létező Kisfaludy Sándor kéziratai maradványát stb. — Somogyban Zala határjelén 6 fegy- veres csavargó garázdálkodik. Jól értesülünk, hogy Somogy megye erélyesen üldözi őket, igen kivántos, hogy Zalában te legyen nyugtok- Mind a hat n*ul erű teljét ember. — Eszteregnyén — ugy bálijuk — tüz volt aug. 15 éo. — A Deák szobor felállító bizottság Zala-Egerszegen erélyesen folytatjamüködését; AUGUSZTUS 17-en 1879 0-- ^ . ——— — a kövek és munkátok megérkeztek, a szobor felállítása kezdetét vette ; a leleplezel tzept. \\. okvetlenül megtörténik. A bizottiág fáradhat-Ián elnöke, tek. Svaitici Benó aliipán ur bok ros teendői közepett is oly páratlan erélyt fejt ki, hogy nem történhetik as ügyet érdeklő munkalatokban tzakavotott közreműködése ii önfeláldozó buzgalmáról nem tenne tanúságot. Ott látjuk őt majd a szobor terén, majd a bi-íotuág ülésein, hogy a nehézlégek ét akadá-lyokat, melyek az ily dolgoknál előfordulni tzoktak, tapintatos megjegyzése és tanácsaival eloszlassa, Éber figyelmét temmi tem kerüli ki. Van is reményünk, hogy at ünnepély a megys és a vidéki közönség igéDyeit teljesen kielégi, tendi. A rendező bizottság legközelebbi ülésé-ben az ünnepélyre vonatkozólag a növetkezú programmot állapította meg: Vasárnap, azaz aug. 31. a felső és alsó vonathoz kocsikon egy-egy tíál-látoló bizotttági tagfog kimenni,kik az érkezendő vendégeket fogadván a városházáig kitérik, hon-nan minden vendég a számára kijelölt szál-lásra vezettetik el. Másnap, azaz szept- 1. reg-gel 9 órakor a megyehát termében a közgyű-lés főispán ur ő méltósága álul megny\'ttattán, fel 10 órakor a városi templomban csendes is-aeni tisztelet tartatik, mely után — 10 órakor gyűlés a szobor előtt folytattatván, Svastics Benó alispán ur, mint a szobor állító bizottság elnöke — egy beszédben kitejti a szobor felál-lításának csélját, s a szebor átadatik a közön-ségnek. Délután 1 órakor az „Arany bárány" nagy termében 200 izemélyre banquette, mely banquette re vonatkozólag (elhivatnak a részt venni szándékozik, bogy magukat Czukelter József megyei fószimvevu\', — vagy Rigó ig-gnácz várót bíró uraknál előre beíratni szíves-kedjenek. Bödy; Józtef. — A bécsi nemzetközi hetedik gaboná- ét magvásár aug. 25. és 26-án tartatik meg Práterben a világkiállititi rotunda helyiségében. — Balaton Füreden a 19 dik számú kimutatás tzerint aug. 7-ig 1071 folyó szám- ban 1764 fürdővendég jelent meg. — Hévitröl tárcsa dolgot írnak: Nincs helyben tem fürdő orvos, tem pedig gyógy- Ur, Az orvot Keszthelyről jár ki, azonban ett« felé már elköltözik ai egy óra járásoyira fekvő Keszthelyre, Egy éjjel ba valamelyik beteg rosszul laláloa lenni, mig orvos vagy gyógy- szerekhez juthat, addig sippaj, dobbal mtschi- rozhat a más világra. Meiy eset jeleubea is megtörtént. Htlassy Aladár ur Peatrúl, ki is egészsége helyreállítása végett itt volt, folyó hó 5-én igen rosszul lett, orvos nem volt; de még csak egy kanálnyi thea ét orvosi eszköz vagy segódlett sem volt kapható\' A vendég között időz egy gráczi orvos, kit hivatva a ess lad, a szenvedőt meglátogatta. Kindeivény- irva, az éjjel Keszthelyre küldetett. A küldoncz, ki a gyógyszerészt felkerevén késő éjjel, a mi- dőn a rendelvényt neki átadni akárá, veszi észre, hogy fctt utkózbe elvesztette. Most vissza Hévízre, ismét fölkeresve az idegen orvost, hogy írja le újra a recipét. Mi megtörténvén, visiza Keszthelyre, onnét ismét Hévízre. így, nem — Hova, hova, más Kova nem is mint Tamásokhoz. — Hogyan,... oh micsoda, — szóljon mondja \'/! — kérdé örömtől sugárzó arczczal Teréz. — Váralji ur röviden elmondá, — a hogyan csak lehetett oly röviden — a történteket. No hiszen gondolhatjuk volt ezután ölel-kezes, öröm, boldogság. Épen akkor értek Palánkyékboz, midin 4>alánkyné Tamást ölelgette keblére. . \' \' \' Teréz sem mulasztott el részt venni a vi-szontlátás öröméből. Ki Tolt legboldogabb, mint Teréz és Tamás — — No Viralji ur — szólt Palánky ar — s ezzel vállát megveregette — oda é adja most már leányát fiamnak?... — Már hogyan is kérdezhet ilyesmit szóm szed ur. Ha már igy lelt a dolog most mar csak nem fogom ellenezni. Itten neki. — Éljék bol- dogságukat! .. — Ugy van, — ez már okosan van !.. • Míg PalánkyDé a konyhán a cselédek- kel sütött, főzött, addig a szobában oda benn folyt az élénk beszélgetés. Tamás viszontagságait mondogatta el, a melyet szeretett atya feszült figyelemmel, — néha közbe szúrt megjegyzésekkel hallgatta. — No fiam — sióit Palánky ur, midőn Tamás elmondotta történetét, — ezután, hogy ne mondják az emberek temmi foglalatottágod ■ina, — a gaadásiatnak szenteled magad. — Nagyon helyesen van 1 — szólt Vár alji ur. — Váralji most már megelégedetten adta oda leányát. A vagyon, meiy után annyira törekedett, — hogy leányának jövője bilto-sK»a legyen, — most kielégite minden ki. Tánságát. Tudta, hogy leánya mily állhatatos ha-tározatához, tudta, hogy bensőleg szereti Ta-mást, igy részére hasztalan keresne más férjt. Tamás pedig most már nem oly helyzetben van mint eddig volt. Tisztelettel mondhatja bárkinek, — ha kérdezni találják, — hogy kinek adta leányát. As ellenazenv, mely benne oly élénken nyilvánult eddig elé, most megtsünt. Az embe-rek irányában nem viseltetek oly ellenséges jó formán gyűlölő magaviselettel. Most látta, hogy mennyire csalódott. Ai emberek idegenkedését, rokonstenvetleusegét ő maga okozta, hiszen ó készteté, hogy irányá-ban ilyenek legyenek; í kényeierité, hogy vele akként bánjanak. A milyen volt a „jó na-pot* olyan volt a „fogadj Isten." Mott látta át, hogy Fanek ur tanácsai-nak követése mily káros volt reá. Perué az ügyvéd nr nem bánta, ha min-dennap östte veszett volna jó indulatn izom-■aédjával ét ismerőseivel, legalább igy jutott volna több foglalatosság. Néhány nap óla egészen boldognak érette magát. Haragudni oly csekélylégekért, mint eaelőtt — nevetséges dolognak tartotta. Gusztávot a hitelgót az álnok szolgát a kit csak hattonk\'sétból volt nála — elküldte. Olyan szolga — gondola magában — a ki ctak árulkodik azért, hogy mát embereket östze vetzejtsen s ő ezért jutalmat kapjon, nem kell. Azután tevékenység dolgában tem elé-gité ki Váralji követelményeit. A hol csak le-hetett, ott restelkedett Mindennap munka ke-rülobb lett Váralji mióta Palánky úrra! kibékűlt, azóta mindennap együtt mulatoztak. Egy né-hány parti kártya játék, a vagy dominó ez volt legkedvenczebb mulataagok. Perué Bea tsá- razon. Talán vizet kani-jó mellett? Ez kel lett volna. De hogy — a legjobb aszú bor mellett a melyek hol Váralji, — hol Palánky ur nagy pinczéjéból vándoroltak fel a világot-aágra a nagy palacskok. Észrevétlenül elérkezett a ipennyegző, a melyet perese Tamát és Teréz alig tudott már elvárni. — De ralaki még hiányzott — 1 ki legyen as a nogy ember? Senki mát miot Csillám ur, a kivel\' mint tudjuk Váralji ur utazása közben ismerkedett meg, — és a kinek egyszerstnint leányát is oda ígérte. Épen a mennyegző reggele volt, midőn ékesen felexiezomázva baktatott a kapun befelé. — Hohó Csillám ur — kiáltott Váralji ur, midőn az udvarban meglátta nemzetes ga- vallérját. — Oh igen is kérem oh igen, eljöttem, meghívásnak azon értelmében, hogy miután, midőn bár, ámbár, illetőleg, hogy mindazonál- tal nem tekintve, azaz ainíl fogra, minél fogva... — Ejnye, ejnye micsoda madár nyelven beszél 00?!... — Oh igenis kérem óh igen, a vasúton — gőzösön, — de nem a hajón — ments Is- ten, — gózvasuton, — két öreg ur oly annyira nagyon oly nagyon-e borzasztóan füntölt do- dohányozott a picsinyke pipából, — hogy még a tyúkszem is, — az enyim — nem az 8vék — fáj, valóban fáj, oh igen is... Az ördög vinné el est az embert, — gon-dola — mit hozta elő tyúkszemét, ha fáj hát gyógyitaa 1 — Valóban agy van igen is kérem óh igen. — — Hagyjuk ezt, nem erríl akarok most beszélni, majd máikor igen... — Oh igen is kérem oh igen — s ezzel ugyancsak járt a keze a fején mint akár a szecska vágó. — Engedje meg Csillám ur, leányomat, legjobb akaratom mellett sem adhatom önnek. A szomszédnak a fia. — Áhá alt a bogyis hinak 5tat, — a Sepl?... — De hogy. Tamás vagyis jobban mondva Endre annak a becsületes neve. — Tudom már áhá. — Ugy e nem haragszik ? — Már miért haragudnám, megmaradunk mi azért a hogyan vagyunk. — Ugy van. — No hál Itten áldja meg. De el jöjjön valamikor. — El el. — Itt is kifizettek tzépen, köszönöm alá- san az ilyen házaalág, no hiszen ez aztán a ni latiig tzérvui mikor nincs van feleség, — mor- mogta magában Csillám s ezzel betykélkedvs ránczigálta ide — 1 tova nyakkendőiének két végét. — — No hála az égnek, hogy megszabadul- tam eitől a madár ijeszti tői. Hiszen ez még magyarul tem tod, vagy csak tette magát? Hi- szen ugy beszél, mintha vergli után tanították volna. No hiszen ez lett volna a férje Teréznek Haha... ez valóságot komédia. Csuda, hogy meg bírtam tőle szabadulni. fizzel óvatoaan becsukott minden ajtót Még egyszer azonban viasza fordult a meg vizs-gálta, hogy jól csuku-e be a kapu ajtaját. — No mott már elmegyek a mennyeg- zősökhöz. Mott mar ctak a vigadátnak vai helye. — A mennyegző megtartatott a vidámke* dély kifogyhatlanul uralkodott köztük. TIZENNYOLCZADIK ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY. AUGUSZTUS 17 ía 1879. csuda ho^j a aiegénjr beteg alkSltSiStt a máa világra, áúüiva, a hévili gondatlanságot. H4 vii, ennek vendégei, é» mondhatom nagy pu-blicuma valóban saját pintéért megérdemlené, hogy ai uradalom állandó fürdő orvosról, U£j helvben felallitandó, ha nem ii Külön, legalább fiók gjóg; ■ Iáiról gondoskodnék. Egy számogató reflexiói. Talán liuu fog temem e lap némelj olvasójának, olvasni olv leiráat, melyben asala-uiegvei lóltsnyéaités korttli észrevételeimet nem kmunben a fuívó bó 10 éo Nagv Kaniiaán meg-ejtett iokialliusaal ha egyet mást elmondok; es luiután a Bajtó fonlus szerepe ma már elvitas-hatlan, ai emDeriség valainennvi Ügyeit ktpvi-selui, a*ért e lapuk hasábjaim még sem ssAudé-kunezutial megyénkben as annyira elhanyagolt lótenyésztés, meues kezelés, lóidomita* és bár-mely e tárgyba vágó intézkedések men rend-szeres létrejötét szelOztetoi, ; — azonDan szük-ségesnek latam, bogy a véleméuyok szabad la-saja ti«zlit>a, még i» a uerelckel, 8 érl-lje a mo\'TgYÓzüdé*ekut. £* ma már sxioma. Észrevé-teleim tehát a kóvelkczók : i Igen szükségesnek látum a lótenyész-tés miiillétérúl » megyében alapos és huelee tudomáít aierezni azou közegeknek, kik az ál-talános megyei statisllkai kidolgozaiokkal fog-lalkoznak, iliuden községnek anya kanczáit cs azok állal vettetett csikók számát évenként jegyzékben tartani. Feladatául lüzm ki a gazda-sági egyletuek a cmkok neveléséről ét azok guuilozasat meló e.jarasokat valamint hírlapi-la" egysiersmint korózvéuyek utján köztudo-másúi juualui, — e leKintetben egy fizetett szakértő egyént tartani, ki a megyében kerule-teukéut minden tenyésztő gazdának az ajánla-tot megtenné. Köztudomású dolog, hogy életének elsí idüszSKaban növekedik a csikó leggyorsabban. Magassági növekvésével szoros kapcsolatban vau a gyarapodása, szélesség, mélység és csont-jaMomórségeben is. Eisö évi táplálása gondozása tehát nem csak magas növésere, hauem tömör-ségére, izmosságára is sokkal nagyobb befolyás-sal v»n mint a későbbi években ; azért kellene tehát az ily díjazási kiállításoknál at egy év küzöit álló csikókra a legnagyobb súlyt fek-tetni. A zalamegyei lótenyésztésnél a hiányok mily nagy mérvben mutatkoznak act láthattuk az utóbbi kiállításnál ; a kiálliiott anya lovak csikóiraJ együtt a legssomorubb állapotban, réözint a doio^ állal lessarolt lehajtott, reaaint a takarmányozásban hiányostan tartott gebék-nek nevezhetők. Szerioiem a kiállítási térre csak oly lovakat és csikókat lenne okszerű be-ereszteni, a melyek eloleges vizsgálat után, oda alkalmasaknak nyilvánullak,- nem pedig oly „Tudi Miklós" féléket a melyek szemléleténél valóban oodálja az ember, hogy a világhírű .Kincsem* hazájában ily féle állatok is növekednek. Az eddig oly tétlenül és csak mérleg élet Toréiból és Tamásból boldog házas pár lat. — Váralji és Palánky ur között pedig a ba-rátság fonala ezután többé nem szskitatott meg. Mint jó szomszédok éltek vidám életet örömü-ket összpontosítván gyermekük boldogságán. (Vége) Richárd... „Bosiut kivin a sérelem! •) Vigyétek cl a várb* öt! ... Kicbard, — bosKiiro határtalan, — Mcgboszolom a mólt i d 5 t Rémülhet*! még, — de nem jÖvflt.? ... lg? «*61 » megWrtett Lipót S k»jin ürömmel felkacsag. — Richárd nyugodt, — tűrnie kall, — Caüriignek a bilincs vasuk .... 8 ML Űrben vicua lumgEanak. Az angol nép nem tudja, bogy Királya liol <5s éle még?. .. — A nép csak vár; sok így beatéi: • Hajóit a babok ujolék. , K magjihoE Tette őt as ég!. .. Csak egy nem hitt, — rsak egy remii Caupio csak 5 nem csílggcd el ; Ki legyen az ? — Ki lennr naa Richárdnak dalnoka: líloade), Ki rég uUz\' ót lelni fel. Bloudel a vár a]itt vagyon- — A virtiól lagr dal hangzik le, — I<7 dalt ki xe-Dg hitám njelven? Ki ó !...-« ü\' ... ei ín»k«!... — Egy hang IQBO( : ,Jo Bloudel te?1 — Kicliard szabad, •- hónába rnóo, IQMÁNDT MIBÍLY. * iticbard angol kir. Lipót osttr. bcrcseggel a Illik keronzt habomba iuduí; midőn l\'*l«tmtinát megrohanták, Lipót clSbb ért fel s kitdzék az otstr. *á*tiót, — Eiobard letépte *» tárba taposta. Ex * •érelen. jelt adó salai gasdatági egyletnek f<5 föladata lenne Őrködni a kfívetkexókre: 1-uftr. A f\'-destetóai idotsakban a vér-anyag párosítása végett meghatárotáit es«-kösoloi. 2-flior. Á fél vér kanosaknak két kulöo tPDvéstté*. irány exerint való eWáiaastiaa. 3 Bxor. A kancsáktiak teli vér Tagy felvér méuek által fedezendő csoportokra Taló osxtása t. t. b. 4 «er. A kiállítáti napnak határ ideje lfg«.iftbb is egy bóval dlöbb küröcendó ét hírla- puig u kö«é teendó a tenyéutftnek mihest tarláa végett; ac juri pedig a jövőben siakértó és minden érdeket ava^y boazuállist nélkülözd egyénekből válaartaaték kik nem valami Frits vagy Moríiz tempóktól veEérelletvéo esen hord erővel bíró ügynek csak árUni ét uem pedig használni törekedaek. 5 szőr. Csak is tökéletes ésseép alkalmas- ónk éa jóoak találtatott lovak és csikók dijasx- tasflaoak, a^w pedig mint ez utóbbi kíálliUa- nil tapasztaltuk, hogy hiánrAlían a csikós kanosaknak a még fenmaradott aégy dijöse^eg oly anyák és csikók lészére osrUtoH ki. a melyek a megemlitéut sem érdemlék meg. A tekintetben a jövóbeo többet. ki nyert? Prága, aug. 13 áo: 83, 74, 35, C2, 17. Magyar kir. dijkö!ca£o 35-ik búzásában aug. 13-éo, következő sorozatok nyertek : 59. 80. 97. 454. 482. 6ti8. 1)09. 1722 237Ü. 2582. 2673. 2785. 3306.3320. 3601. 3672. 3953. 4140.4155. 4437.4546. 5153. 5342. 5463. 5777. és 5931. Irodalom (E rovat alatt megomlitttt munVák Nagy-Ka-uissáu Wajdita József kSnyrkereakedéte által tnrg-renle\'bunk.) — Dr.Zaffiry Károly Siatmaroo .Elemi számtant" adottsajtó alá, melyet a mioiateri tan terv s utasítások alapján irt. Art 50 kr, — {Magyar könyvittet 1860—1875-ig.) Petrik Üera budapesti könyvkereskedő és anti- quáriut össceáliitotta as 1860 éa 1875 között megj-íent magyar könyvek fulyóíratok&lapok jegyzékét B azt, egy tudományos szak mutatóval ellátva, már a jövő bón*pu*n sajtó alá adja. Miután azonban irodalmi viszonyaink olyaook, hogy számos szerző munkáját saját költségén nyomtatja ki s ezek egy réssé nem is került könyvárust furgalomba, fölkéri miud ezen szer sokét, hogy a fentebbi időszakban megjelent müveik pontos csimót* lapok számával, ovttátn- m*l éa árral együtt, szíveskedjenek vele f. bó végéig közölni, bogy a mennyiben egyik vagy másik mÜ kéziratában még nem fordulna eló, azt belevobesse. — Ezen munka valóban rég érzelt hiányt íog pótolni s »»-irodalom érdekó- kívánatos volna, ba as illetú szerzdk ezen kérd lemnek megfelelnének. gy hírek. — Stéged javára. A magyar kormány, mint tudjak, egy rendkívüli jótékony sora játé- kot rendez Szeged és vidékének as árvis által oly nagy mérvben sújtott lakosai javára. Mint- hogy ezen sorsjáték számos nagy nyereményt (50.000, 20.000, L5.000, 10.000 frt aranyjára- dék, stb ) tartalmaz és egy-egy sorsjegy arány- lag csekély összegben, 2 frtban állapíttatott meg, remélni lehet, hogy ez a jótékony vállalat szép összeget fog eredményesni. I*-t tölemliijük egyuttol, hogy az utolsó magyar kir. állam sorsjáték főnyereményét, 80 000 frtot aranyjá- radékban, Sziléziában nyerték el. — Indián \\tánykéri§. Egy északameri kai indián törzsnél azon szokás uralkodik, hogy a házosulandó fiatal ember éjnek idején keresi fői a válass\'.ott leányt szájában egy égó hosszú fadarabbal. A Isnynyal ssembe ül, s as as é gA rőzsedarabot elfőj a, akkor ast jelenti vele, hogy hozzá megy, éj e* esetben rögtön megtar\'- ják a Ugzit, ha peds >g a leány nem siet el fújni a lángot, akkor a fiatal ember — valóságom in dus kosarat kapott, és hosszú orral megy haza, mint a vén udvarias Európában. — Adakoxát Licblfnts Nándor pécsegy-házi megyei áldnsár, buzgó segéd lelkész Szán-tén (Tolnamegyében), ki már több éven át buz-gó előmozdítója a vallásos nevelés- és tanügy-nek, és sokat áldozott szegény templomok dí-szítésére, több templomot megajándékozván misemondó ruhákkal, jótékonyságának újból iámét egy szép bizonyítékát adta a mennyiben 2 Hl iái is templomnak két szép oasulát a hozzá-tartozó 2 albákfcal és 5 fehérneműikkel, to vábbá 2 karinget szíveskedett csináltatni s aján-dékozni. A fiatal, buzgó éi jótékony káplán, mint a nevelés- és tanügy előmozdítója bőven megajándékozza éveukint a szegény iskolás gyermekeket ruhivul, péuzsal könyvekkel s ss. képekkel taneszközökké). Mint a pPécai lap" írja: Lichtfass Nándor, miatáo Stégeden végeste a fógymnásiamot, annak e ml ók esetére Ősegedre szegény árra gymaiiiumi tanulók- nak 25 frtot küldött ajándékba, könyveket azonkivül saját ruhatá/ából 6 inget, 6 mellényt 2 pár csizmát, 6 nadrágot éa 6 kabátot. A jó isten áldja s jutalmazza meg a nemt.-ss*ivn káp Un urat, aki nemcsak szószékről, mint jeles szó-nok hirdeti ai isten igéjét éa buzdítja a híveket mt-rt a nzÁntói hirek is *0 irtot a-iakozuk a szegedi árvízkárosultaknak, mely a belügymi-niszterumhoz lett küldve — haxrem baját pél-dája és jó tettei által is gyakorolja a jótékony-ságot. A uemes szivü káplán úr egypár elölt isme! másodszor ajándékozta szegény í\'ógjinná* ziutni tanulókai többféle fehérnemuekkei köny-vekkel pénzzel. Ezen tol is fogja évenkint a szi< ves adakozó a szegény togymn. taculókat pénz fel, könyvekkel rubával segélyezni s gyámoli-tani. A jó Isten fizesse meg » derék káplán uroak, ki már mind fiatal áldozár ketdi a jó téteményeket gyakorolni. *- A magyar kivándorlóknak, A gyön-gyösi .Közügy" közli Kossuth egy levelét, me-lyet as ottani vidék egy földbirtokosához inté-zett, a ki tanácsát kéne az iránt, vájjon letele-pedjek e OlaRZorsmágban. Kossuth válasza így hangzik: Collegno (al Baraccoae. 1 május 21. 1879. Uram ! Magyar ember, kit elv hűség kényszerít hazáján kívül élni, kénytelen ma-gát megadni köleíességérzetébol e keresztvise-lésnek, de mondhatom önnek — tapasztalásból mondhatom önnek, uram, — hogy e kereszt ierhe nagyon nehes teher, egy rideg, szomorú .passió" ut, a melyen nem nyilik örömvirág. N-; lépjen ez útra a magyar ember, ha nem kénytelen vele, vagy ha reá lép, legyen elké-szülve, hogy szivén egy mardosó érzés fog rá-gódni, a melynek neve „honvágy", a melyet nem enyhít idő, a m?ly caak nő as évek szá-mával, mint a pálmafa a teher alatt. —Ne lép-jen a búnak ez útjára, a ki nem kénytelen vele. — Igaz, olyanok a hon viszonyai, hogy jelené beu nincs vigasz; jövőjében nincs remény, s bi-zony érteni tudom, hogy magyar ember, a ki érzetével bír annak, aminek lenni kellene, de nincs, nem találja hónát a Hazában. De hát mégis csak Haza at, a melyen kívül magyar ember számira nincs a világon hely, melyen kívül magyar ember semmi földben nem ver gyökeret, s nincs az a jólét, nincs az a kénye-lem, hogy magát id<ig«nDek érezze. — Nagyon keserves érzet ez ; as ember rezignálja reá ma-gát, ha az elv hűség, hazafi ni kötelessége páran-Cflülja; de minden rezignáció mellett is ál-dozat marad az örökké. — Ne keresse az áldo-zatot, a kire azt a kérlelheüen fátum reá nem parancsolja. Boldog Isten! hisz mi magyarokul oly kevesen vagynnk s ellenségeink oly számo-sak ; a legyen ostobaság, legyen pulyaaig, azok, kik a magyarok hónának sorsát intézik, szelet vetettek, mslyből láthatólag készül, a vihar, mely a magyar faj ezredéves államéletét pusz-tulással fenyegeti. Nehéz munka lesx e viharral szemben helyt állani. és mi oly kevesen va-gyunk. Ne fogyasszuk számunkat önkéntesen, ha nem vagyunk reá erkölcsileg kötelezet-tek. — Gondolom, Széohenyi monda, hogy számunk csekélysége miatt még az apagyilkos-nak is meg kellene kegyelmeznünk. — Gon-dolkozzék ÓD e fölött, mielőtt magát e .passió\' útjára lépni elhatározná. — Rendjel-itaüixtika, As egész földön összesen 154-féle különböző rendjel létez, me-lyekkel 51 uralkodóboldogitja alattvalóit. Olyan halandó, ki mind a 154 rendjellel uirna: nincs; m»gának -A német császárnak is csak 88 féle rendjel ékesíti mellét, tehát csak mintegy felé-vel bir as összes rendjeleknek. Az egyes államok rendjeleik számát tekintve a következő rendben sorolhatók elő. Bijororssig: 13; Spanyolország: 13; Poroszország: 12; Ausztria: 9; Oroszország 8; Nagy-Brittania: 7. Brazília, Olaszország, Portugál, Svéd- és Norvégország mindegyik : 6. ílessen a Pápa és Szászország mindegyik: 5; HolUnd, Würtenberg, Sziam mindegyik: 4; Bádeo, China éa Törökország: 3; Belgium, Dá-nia, Perzsía: 2; régre Anhalt, Birma, Bran-schweig, Cambodga, Francziaország, Görögor-szág, Havai, Honduras, Japán, Monaco Monte-negró, Nicaragua, O-denbarg, Sachsen Weimar, Sannaríno, Sserbía, Tunís, K>manig, Venezuela és Waldccu egy-egy rendjellel bírnak. Vannak még fél rendjelek is, például a két Lippe, két Mecklenburg, Scbw.rzburg közösen bírnak egy rendjelet egyre tehát fél rendjel esik ; As Emészt rendjelből pedig Altenburg, Coburg és Meinin-génre egy harmadrész rendjel esik. — Ás olas* tör. Kóma egyik városkájá-ban páter Gíulio Mondi agoston-rendi szerzetes este 9 órakor hazatért a zárdába; — midőn a hosszú folyosón végig akart menni, kétbrigánti ugrott elő, a szerzetest torkon ragad lik s tŐrü ket ráemelve mondák: .pénzt vsgymeghalsz!" E pillanatban a folyosó másik végén megjelenik fráter Nikola Lambertucci, ki láiva o történte-kot, segélyért kiabált. A saiványok elbocsátot-ták erro Mondit, s Ltmbértuccira rohanva, szí vét tőrükkel keresztül döfték. A gyilkosok •zutio, anélkül, hogy Mondi atyát bántották volna, elfutottak. Papimeletek. .Endre báeJÍ*-D»k bírtak a )&, ktiilje* ssoU gabirót, ki aokiaor mtjánem a megpakksdisig meg-□«T.t«t!e a vela egy Nrol oera birtokol, s ki fsgy-Tereogtdtlrt sí Tidutjegjet k4rt kiutkOiBlteUll. Endre bácsi imugj odftTetSleg mftgisóülj* a kir-Tín?íi5i: .Mit gondol aram, ha mar s nyulak pú-kat bordának éi vadaisoi járnak,, mire leata.k as eddigi rslásaok." ViMgan. .Hány tsigst rao s fuk.ts tenger kös«-pán és bogr hivják ? .A fsk»te 1 köaép tesgsren sok súgflt van — engem pedig fakets Gáipamak birnakkéreBalasan." Üzleti szemle. , 1879. aagnsst. 10 Időjiránwk duUt es meleg ; Ai éjelek Bár iurevehelá hüvö.ödutk, A bét nSrel állott be, »ílj asonban csak a kélCo «ltetetl Ung.ri nSréoynak le-betett némi hassnárs. Uj gabuna már jeleotékeDy mennyiségekbeo jon piaciunkra, ktrájoképen as utolsó hetirásáro-kon él bettöi oruágos Tásárunkea nagr rolt a ho-nul. Mig a bet keid«uin élénk Tétolktdr mellett Szletflnk n»sjon ailárd tnlt ntoUó nnpokban kedre-iStlen fópiaczi birek.folytán lanyhább hangulati ja-tott ifrényre. VevJk ritt»at»r, torkodók lettek, árak baaralottak. BUM. Mialatt tiuoa minősegek iránt a* ntolaú napok árnanystlásainak dacsára míg mindig eiénk ax érdeklődés, másodrendű fajon csekély figyelemre találnak, árak múlt hét ellen általában 3O—3C kr ral nyomódtak. Boubao jelentéktelen hoaatalonk volt, mely Táltoxatlaa árait melleu könjeden kelt el Árpában rappaat nunnjieégek jöttek piaesonk-ra. E czikk, mely as utolsó hetekben oagy ekarepel jáuiott >okk«l l.nybább lett. As eliak kiriteli Oalctrr való kilátás, melynek egyedül tulajdonítható as arak sebes felbilenése, vektren raloiainOségea. As árak ismét jelentékenyen alább atáltak. Zab l\'j árubal még Clekély mennyiségek j«t-tek piacsuukra. A tniuöiég ultalan ssép és rilágoi ■linü. Arak f6Ubii BiillUk. Tengeri éléak ftxletet fejlesttstt a hét .tájén . Utolao napokban ciökest a kereslet, és árak is alább ■salltak. — MiDoség sseriat: Bnia .... 1050—1140 .— kr Bosi .... 6-80 — 7\'10 — , Árps .... 860— 860 — . Zab .... 5 80 — 6- — . Kukorica 6.40 — &50 •— . Cinquantin . . 7-60—8 — , K. B Szerkesztői Qzenet. S593. L. Knnnyeo ulálkosnak a megye seék- helyén 3594. F. N)iregyhita. Mi uonnal meguttüi kirán^t. 3J95. .TQsrész.\' Ismert tárgya feldolgosat es már. Jobbat kertiek 3596* U. .Barátomnak* jC, de AS allegória nem. 3567. Ss. L. Bpe.t. Rendeien küldetik s kül-detni fog. Többit majd sseméjyeien. V a g" u t 1 meuetrend. A bud»-pesti idómatató óra szerint, Indul Kauluarél Vonat hova: "ám Ora Perc. ldí 305 Essék, Moh»cs,Dombo»ár e Finméli. 4 48 rscgel 215 . . . , 2 30 délnt. 212 HodaPeslrs 4 58 reggel 20* . 26 délit. 204 u so ,„,, 213Béc.be(Ssomb.tB.ly, Bées-Ujbdy felé)5 8 reggel 301 . u 48 estre S15 Sopronba 3 38 délnt. 303 Triestbe és Prágerhofon kereastll Oráa é. Bécsbe 4 58 reggel 201 Triestbe és Prágerhofon kerasiUU Orács és Bécsb 2 47 délat Érkezik Kanizsára 216 Essék, Mohács, Dombóvár s Fiúéból 1 41 délut 2US 11 estre 203 Bude-Pe.Lr51 4 *01 J 2H 9 311Beoib5H8.omb.tl,. Bé«. UjkeljK\'lSl 10 *W „ „ . .4 163 Sopronjból 11 2U BécsbSl Orái-a, Uarknrg, Prag.rhof felíl 4 12 reggel 2\'II Tríesst. éi Béesbol Harburg, Pragar- bof f.HI 1 Jl délat. 204 Triusst-és Villacbbol Prágerbof MSI 11 — estr. Marbnrgbs esatltkosás Vill.ch éi FraneesfestbSl • a , . e*i aaeesfestbol Felelős szerkesztő: BátOrfl LajOt. HIRDETÉS. PILEPSIA nysTslTatoréi iráailag gyágyittatik Dr Killisch ipecialiits által Drsidábam Neustsdt l8iassorsság). Kár t5bb mint 11,000 eikeml gyé- gyitutott. 838 13—16 E 40 raggel 5 delut 44 estre 27 Mtre 5 reggel 53 delel. TIZENNYOLCZADIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY. AUGUSZTUS 17 ín 1879. D El oooooooooooooooooooooo oooooooooooooooooooooo SEIDLITZ - PORA. Pályázati hirdetmény. A fttzvölgyi községi iskola tanító állás betöltésére 1879. évi angusztns 30. reggeli 9 órija Fűzvölgyre pá-lyázat nyittatik. Ezen álláshoz van kötve tisztes lakáson és házi kerten kirül 350 frt a községek pénztárából \'/« évenkint utólagosan fizetendő készpénz, 4 hold föld haszon élvezete a nép álul munkálva 12 drb. marhára legeltetési jog, Langviz, Korpavár és Fűzvölgy községek szőlő bir-tokán szabad must collecto. Melyért a tanitó a gondjain bizott gyermekeket tanítani tartozik. A pályázni óhajtók • felkéretnek a kitűzött napig okmányaiknak alulirothoz beküldésére és személyes megjelenésre. Langvizen, l«79. aug. 7-én. Talabér Gyula Árverési hirdetés. A kis-komáromi uradalmi tisztség részéről közhírré tétetik, miszerint folyó évi szeptem-ber hó 9-én délelőtti órákban a kis-komáromi tisztartósági irodában tartandó nyilvános árve-résen 1880-ik évi január 1-töl számítandó há-rom évre haszonbérbe fog adatni a Galambok nevezetű községben levő urodalmi korcsma, mely napra a bérleni szándékozók a szüksé-ges bánat pénzzel ellátva ezennel meghiválnak. Kelt Kis-Komárom július hó 28. 1879. Az urodalmi tisztség. H»r MHI Mászár, királyi adván aa-áta kjvaaat-ftxdéjéaeii ÁS ♦ ♦ ■a\'áta-kész.t«Ry gyáráaak Becsben, Gnbei, BráiRerstnsse 8- ♦ ♦ Selp, ISTö. iliüu az óa kitQuő maiatm-csokoládéjilt isxo>n, * ♦ tniőbántxlinaim eltOatek, most illandáan tut itiom kire helyett. SeeQtr, lovas csendőr. T Grünbapen, 1878. Az 8n kit0n5 kéftitmínyeínek rualit*- A kivonat egésssígi »őré« UKiliU-egí-tnég és okolidéjának gyógjbatis* A 4 . ixímOí beteg«*g»-nél kí-wlismert tény, ■ nálam a* ÖD malíta-itiellezakork&iiiak kitOnű hutáss is valónak bisonrnlt. KiihögésbtD, ro*» •mőtstúfl- ea étvágytalüniágban nenvédtem, i a Hofféle ma-láUmclleaDkorkik esen bajokat meffyógjitoUik, : w firaaewsld. tiilábirtokoi. A letjelst, gyogyhatasst! bíró nyákoeds Hoff Jani fele amláta-Eeii-czikarkak kek papirosbaí vaaaak. HOFF-féle malátakivonaf. • A lefelss valódi nyákoidó gyógyhalással biró Hoff J fele nslátá-, kivonat csokoládé a 30 évi üzietfeatlas óta 44 szer lett kitüntetve. ■ EGÉSZSÉGI CSOKOLÁDÉ. \', Nagy-K»nizsán csak Stréa í Kitin. Ronaberj í Welllsot 1 , (889 10—12) nrsknál kapható. Vetőgép eladás. Négy darab számfölötti a legjobb karban levő Garrett-féle tizenhárom soros vetőgt?p igen jutányos áron eladó, minden közelebbit. H.-Szt.-Miklós u. p. Nagy-Kanizsa a bérnök-8égnél tudható meg, postai megkeresésekre azon-nal válaszol tátik. (896 5-6) Nagy-KanizsiD, nyonntott a ki»dó l«ptul»jdonos Wujdits József gyorss»jtój4n. |
