* DjVu fájlokhoz használható szoftverek - A "Következő" gombra kattintva (ha van) a PDF fájlhoz juthat.
| 410.26 KB | |
| 2006-06-06 11:20:36 | |
 | |||||||
Nyilvános  588 | 2044 | Rövid leírás | Teljes leírás (59.69 KB) | Zalai Közlöny Hetenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap Zalai Közlöny 1879. szeptember 4. 71. szám A következő szöveg az újságból készült, automata szövegfelismertető segítségével. NAGT-KAMZSA, 1879. Szeptember 4-én. 71-llc azAm. Tisennyolenailk évfolyam. » EKtutidv: 1 A lap lullul r«t«fc F / Ulelí kS.l.Bi.y.k a \' \' M«rka*rtLh&i. ! ZALAI KÖZLÖNY elóbb: .35 A L -A.-SO MOGYI :KlOziL.Or<r Y.* | n«rluM(i5h&t. aofaafi rét**k illetS 10 ** Egy 7 pf kiadóhoi btra«<UT« iatnendtk : NAQY KANIZSA Wlasslasaaz | Bérmtntetlaa lev«l»k. i c«ak lamtrt nonkalár aakfcil focadutaak el. Hlrsstéssk fiből p.titiorban .iúó.ior 6 ¦ minj.o fibbi torírt 5 kr. É | 1<) "ron.iui 10 krírt »*-\' i«tü«k fel íliuenan illeték minden l"y., bitdetéiírt kOIBo J 30 kr fiaeuodfi. -_ | L4&irmtok Tiawsft umm f k(Udeti.»k. k í-Kani/na\'árofl helrhalósá^ának, ^B.-kanizsal önk. ÍŰzoltó^gjUta, a "n.-kan.zfia. kAreakedelmi H iparbank*1, "n.-kanizaai takarékpénztár*, a vialamegyel általáaoa UaitótOt" t&let", B Mn.-kaiiÍKsal kluded-neTeló egjesQlet", a "soproui kereskedelmi s iparkamara n.kanixsal küiTAlaaitmánym- s több megyei és TÍTOS. egyesület hÍTatalos értesiUje. Uelenktnl kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú.lap. Deák Fereucz-jszobor leleplezés, ünnepélye. - Zala-Egerszegen, ízept. 1- -Í879- - Kegyeletes ünnepélyt tartott Zala-megye közönsége a székhelyen, melyet külső fény, külső pompa nem igen öve-zett ugyan, de annál mélyebb Tolt az ér-zelem, \' melynek őszintesége visszatükrö-zött a jelenvoltak arezin. Egy Deák Ferencz megérdemelte Tolna a külső fényt is, de ezt az inté-zők előidézni azért nem akartak, nehogy elébe vágni látszassanak a fővárosi or-szágos üunepélynek, mely majd a nem-zeté, az országé, a világé lesz. Szorosan véve tehát csupán szűkebb körű. megyei ünnepély volt. Mintegy 120 - 150 megyei bizott-sági tag kíséretében jelent meg a főis-pán 9 órakor a megye házánál, hol a bizottsági ülést rövid, de érzelmes sza-vakkal nyitotta meg, mondván; szép, nagy és nevezetes napra virradtunk fel, nemcsak megyénknek nagyszülöttje, de a szabad eszmék törhetlen harczosának di-csüitésére irányul kegyelete, érzésünk nyil-vánítása. Nem akarom a megállapított mudot megtörni, azért röviden üdvözlöm a szép számmal megjelent bizottsági tag urakat s kegyeletes megemlékezésünk a vallásos érzelemmel rokon, felhívom a tisztelt megye bizottsági tag urakat, hogy a plébániai székesegyházban tar-tandó isteni tiszteleten meglenni szíves-kedjenek; a gyűlést folytatjuk a leleple-zendő szobor mellett, de mielőtt felfüg-geszteném az ülést, kedves kötelességet teljesítek, midőn elődöm Gróf Szapáry Géza fiumei kormányzó ur ő excja távi-ratát felolvastatom. Erre Gózony László megyei főjegyző ur a következő táviratot olvasi fel: , Kedves Zalamegyém és nagy Deá-kunk emlékének tántorithatlan hive, mind-kettő iránti ragaszkodásom szivem mélyé-ből harsány él jenbe tör ki a mai napon, üdv önöknek ! és dicsőség a dicsőült em-lékében s szerelmük és tiszteletük által felállított szobor árnyában! Szapáry Géza. Isteni tisztelet után a szónoki emel-vény mellett levő asztalnál helyet foglalt főispán ur s az ülést megnyitotta. Me-gyénk köztiszteletü alispánja Svastics Benő ur a szónoki emelvényre lépett s lelkes hévvel tartotta a következő szép beszédet: Zalamegye közönsége e mai napra a hála és kegyelet ünnepét szentelte Deák Ferencz emlékének s íme a mindnyájun-kat egyesítő honfiúi áhítat benső érzete szellemkarral övedzi körül az emléket, mely egymagában ünnep, ünnepe az igazi honszeretet és polgári nagyság örö» pél-dájának. E példa fölé az erkölcsi jó és igaz-nak pártatlan mértékével ítélő történe-lem nyújtja hervadhatatlan babérját, me-lyet már nem utasíthat vissza az el ham-v-adott, ki e magasztos példának legdicsőbb szemlyesitője volt és habár minden hi-valkodástól teljesen ment lelki nagyságá-val nem érdemei polezán, hanem azok-nak kristálytiszta forrásában, ön lelkiisme-retében és a kötelesség hú teljesítésének öntudatában kereste és találta is egye-düli jutalmát, mégis reánk örökített szel-leme kell, hogy az ő végtelen szivjóságá-val ragyogja át a kegyelet ez ünnepét, melyet a közhála az ő emlékének szentel. Igen, a kőzhála, mely a történet-írást is megelőzve, törvényben sietett megörökíteni Deák Ferencznek közel fél-századon át vezéri szerepben és a leg-válságosabb körülmények közt szerzett hazafiui érdemeit. Ezen érzelmeknek, melyek mint a nap fénye és éltető meleg, mindenre ki-terjednek és a törvénynek, melynek lap-jára igtatta, fejedelem és nemzet Deák Ferencz emlékezetét, ugy ezen emléke-zetnek is egyetemes joga van minden szívhez, mert abban a haza és nemzet nevében mindenki osztozik. S méltán, mert a közhálának Deák Ferencz iránt és az ő emlékezetének teljes helye csak a haza és a nemzet egyetemének kegyelete és ezen kegyeletnek azon oltára lehet, mely-, lyel az igazi honszeretet legtisztább kul-tusának kiolthatlan lángja ég. Ámde feledhetjük-é mi és nem szi-vünk parancsolta kötelességünké megörö-kített honfiúi szent hagyományként adni át utódainkra annak tudatát, hogy ez egyszerűségében megható életnek száza-dok történeti magaslatán felülhaladott ntja e megyében a söjtőri bölcsőből vette kez-detét. - Zalamegyéhez csatolta őt a földi lét első köteléke, a származás, melynek ben-ső érzetét mindvégig híven megőrzé, ezen kötelékkel forrasztá egybe évtizedeken át megyéje közéletével szellemi nagyságá-nak kiapadhatatlan tárházát. Itt élt ő hatva, küzdve és alkotva létének válasz-tott és soha fel nem adott egyedüli szent czéljaért, a haza és nemzete boldogitá-saért; a szent czélért az ő bőlcseségé-nek gondjával megválasztott tárgyai sze-rint hangzottak fel e megye termében és jelen kegyelet helyén is meggyőző szó-noklatai s midőn Zalavármegyének 1833 évi april hó 15-én tartott örökre neve-zetes közgyűlésében országgyűlési követté megválasztatván a nemzet szóvivőinek vezéri karában foglalt helyet: azon idő-től fogva annyi nehéz küzdelmek és sú-lyos megpróbáltatások közt letűnt kor-szakoknak minden fokán, mely nemzeti érdekeink válságát és veszélyeit avagy emelését és üdvös érvényesülését jelöli, ott ragyog az ő igazi nagyságának örök tiszta fénye, melyet sem a küzdelmek vihara, sem a megpróbáltatásoknak meg-rendítő ereje soha el nem homályositha-tott. Mert midón a nemzet jogainak vé-delme és az átalakulás ezerszeres nehéz-ségei közepett oly gyakran sötétült cl politikai látkörünk és a kitűzött czélhoz vezető utakat eltalálni oly kétes volt, Zala Deákjának mély államférfid böl-csesége és fenkölt lelkének átható világa volt a biztos kalauz, mely a haza veszé-lyezett érdekeit a törvény, jog és örök igazság oltalmának megvivhatlan vedrei közé vezette. S miután ó. kiben a lélek nagysá-gának a sziv nemességének és a jellem szilárdságának egyensúlya az eszményiségig teljes volt és lelkének, szivének rendttlet-lensége a tévely lehetőségén is felül meg állt erősen, szilárdan, tántorithatatlanul a népszerűség és hatalom ellenében egyaránt, TÁRCZA. A harezok napjaiból. Török Ernőtől. (Folyt, és vége.) Marko hirtelen örömrivalgásba tört ki, Ákos szótlanul pisztolyát és handssárját ragadta elí, mij; Neua kétségbeeaetten sikoitott fel. Marko pisztolyai töltetlenek lévén, azokat sem használhatta, ezt észrevéve Akot as övét U a földre dobta. .Most tehát jer - kiáltott rá boszuaan Ákoa - jer te hiéna, számolj az\'élővel!\' a hir-telen reá veté magát. Nezea a földön heverő pisztolyt .ragadta fel, és sárkánját felházra remegve nézte a bó-szült viadalt. Marko derekasan védte magát, habár há-rom könnyű sebből vérzett; fogaikat esikor-gatták, alattok dobogott a föld, a handzsárok csattogtak. Ákos erejét fogyni éretvén egy merész vágást kocskáztatott, a vágás rémitő sulját Marko tántorogva fogta fel, s ugyanazon pilla-natban Ákos kardjának pengéje airitva repült fel a levegőbe, csak a markolat maradt kezeibe. Marko rémületet orditást tett, Ákos futott, a a< utána, őrületei boszavágj kétszeresen sar-kalá, egyre futott a kettó közti tér, Nezsa ész-revétlenül nyomukban repült. Már már három négy lépésnyi tér válaaitá el őket, mire Marko handzsárját egy halálos vágásra emeli. Ákos egy alkalmas letört vastag fadara-bot pillantván meg szerencsés oldalugrást tón, a tört póznadarabot keiébe ragadván ellenével szemközt fordult... Handzsár és pózna újra összecsaptak, újra megkezdődött a haláltusa, a következő percz-ben Marko handzsárja is kirepült kezéből s fegyvertelenül mardott. Ákos mint nemes ellenfél eldobá magától védőazerét. Ez sem térité becsületes gondolkozásra a rablót torét rántva elő, iámét a védtelen Ákoara tört. Megvillant a tőr a magasra emelt kézben, Nezsa felsikollott, egj dördIllés rázta meg a levegőt, és Marko vérbe borult fővel rogyott össze. "El innen, el ezen helyről, habár a világ végéig isi* aohajtá Nezsa szeretette! karolva át a nehéz küzdelem után megmenekült Ákost Két ssiv dobogott egymáson két ajak olva-dóit öaaze a legédesebb osókbaa... El, el tehát.... * o * Hideg ködös novemberi idő rolt, Az északi szél stlvőltve száguldott a leta-rolt mezőn a varjak szomorúan károgva csap kodtak a fák tetején. A feneketlen sáros utón Ogygyel-bajjal vontatott egy kocsit két sötét pej... Elől a kocsis, a hátulsó ülésben egy férfi és nő foglaltak helyet, AZ öltözet az un oaztál y hoz tartozókra mutatott, a nő aroza szép és nemes vala; - a férfiú aroza naptól barnitott halavány sok szenvedés sötét nyomora mutatkozék azon. Ákos és Nezsa voltak ... De hagyjuk hátra utasainkat, kik közel valának Bükkfajvához, éa a képzelet aasasár-nyain röpöljunk Kápolnaiékhoz. A kandallóban vígan pattog a tüi. Kápol-nai uram az újságokba mélyed, a jó Kápolnainé kötőget, L.rzaike kézi munkán dolgozik. A caalád kedélye borongó, ritkán válta-nak egy-egy szót, a mióta a tartalékos katonák megérkeztek. Erzsiké elkéssité a koszorút mindjárt Ákoa eltávozása után, csinált még azután is többet, egyik elhervadt a másik után, erre jött a megrendítő hír, hogy Ákos csatában volt éa eltűnt. Vége lett az egykori kedélyeeségnek, sz előbb pajzán eleven Erzsiké eltűnt, egy ide s tova mozgó néma árnynyá változék. Most is sóhajt csalt ki leikéből, a múltnak a feledhetetlen múltnak édes emléke lebegett előtte. Egy kocsi gördült u udvarra, a zajt a bennlerók is meghallották. Ki lehet a késő vendég? kérdezgették ön-magoktól ... Kápolnai leteré keiéből a hírlapot a az ajtó felé indult... Kopogtatás hallatasék. "Szabad" - volt az egyhangú válasz. Az ajtó feltárult, Kápolnai fejéhez kapott, vájjon nem álom üzi-e vele játékát egy öröm-kiáltás tört ki a rég elkomorult kebelből és Ákos nyakába borult... Kápolnainé és Erzsiké is felugrottak a váratlan jelenetre s a máaik pillanatban már mind hárman a vendégen csüngtek, Sr^mkönyek közt oaókolva azt össse-riasza... És Nezsa ott állt szótlanul, étire nem réve a boldogság kitörő perczeiben, neki is örbmkóny ragyogott szemeiben, s a legédesebb kéjrebegett át idegein. Mikor szóhoz jutottak, Ákoa kezdé a be mutatást, elmondva, bogy ót halottaiból a vele jött angyali lélek támasztá fel, a mit már ugy is tudunk, hogj két ízben a biztos haláltól ennek keze menté meg ... A hosszú elbeszélés wéf én, - mely termé-axeteaen a vendég iránti tiszteletből németnyel ven folyt - mindnyájan mintegy varázsütésre fel-ugrottak, s kelet leányának nyakába borultak, ki önélete koczkáztatásával hozta viasza az eltfta-tet s adta vissza ót ismerőseinek, hazájának.. * Ünnepélyes csend ión, Nezsa a legboldo-gabb haUndónak találta magát aa átélt viazon-tagságért ezerszer kárpótolva! meglepte a azi-vélveeség, meglepte aa egyazerü boldogság, mit hazájában soha sem látott... Erzsiké emelkedett föl, arozán megható magasztosság, és megnyugvás érzete ragyogott éa szolt: "Ákoa én kegyedet, mint holtat megai-rattam, meggyáaaoltam; nézze csak, itt vznuak a holtnak koszorúi; ön meghalt reám néave, életét nem adtam én vissza, hanem e kedves an-gyali teremtés; enyém a holl emléke, az élőhöz már ninca jogom;... nehéz szívvel... de szent kőtelességérzettel... visszaadom Önnek szabad-ságát ... - s Nezaához lépett ennek kesét meg-ragadva Ákoséval oaszefogá - legyenek boldo-gok I végzé fuldokolva... Öaazenéztek szótlanul... s Erzsiké diadal érzettel emelé fel tekintetét. Nezsa és Ersaike némán borultak egy* másra, a honvesztett és haaát nyárt leány szólni nem, csak zokogni tudott. * Pár hét muiva Ákoa oltárhoz veaeté Ha-vit, Kápolnai volt a náal o neje ¦ náauő, Kr- .Deák Ferencz becsületes ember volt! éhez, és hazánk dicső királynéjának az hamvai fiié ontott könyeihez rebegje el mi szivünk hálás érzése az Isten áldását, mely Deák Ferencz örök emlékén e hazára és abban e megyére áradjon! (Szűnni nem akaró éljenzés!) Viharos éljenzés kört lehullt a lepel a szobor látható volt teljes gyönyörűsége fenségében. A zala-egcrszegi dalárda ekkor szép öszbangzatban elénekelte a szózat két első versszakát. Főispán ur ékes szavakban adott ér-zelmének kifejezést s azon őszinte kívá-nással rekeszté be az ülést, hogy a nagy Deák Ferencznek szelleme uralkodjék köz-tünk s az emelkedett hangulatú alispáni beszéd nemcsak a jegyzőkönyvben örökit tessék meg, hanem nyomattassék ki minden bizottsági tagnak,. - Kovák fe rencz b. t. ur indítványára minden zala-nicgvei községnek küldessék meg. Erre az ünnepély véget ért A szobor fenségesen sikerült, fiatalkori alak, magyar öllözot, egyik kezében pergamen, jobb kesét kitárja; arczczal a főváros felé van alkalmazva, a megyeház előtti sétatér közepe* tájának szélén, ugy bogy a meghosszabbított sétatér- feli! teljesen látható. A .Vasárnapi Új-ság\' rajzolója a hely színén azonnal felvette. A nagyszerűen BÍk«rült szobort, ifj. Vay Miklós báró mintázta, Kihlich Józaef császári tanácsos, a caáaz. kir. bécsi műérezöntöde fő-nöke öntötte. A legfíoomabb mamhhauseni gránitból készült talapzat Streschnack Róbert akad. szob rász műve. Körülbelül a felállitási költséggel együtt 16 eztr friba került Diszmagyarban jelentek meg: Főispán ur, Iokey László (festői szép öltözetben) Besse-nyey Ernő, Horváth Mór; jelen voltak : Viaontai Kovách László országgyűlési háznagy, Kovács Kálmán miniszteri tanácsos, Toloay Károly, Szabó Imre (Muraközből) Széli Ignácz vasme-gyei .lispáu, B Pulbeiny Géza, Devics József kanonok, Dr. Horváth Karoly apát sat. Diszebéd tartatott d. n. 3 órakor, melyen 130 au jelentek meg. Főispán nr kezdette meg a to«ztokat, emelvén poharát őfelsége a király királyné, trónöróktw s az uralkodó házra. Gia-vina Lajos, Deák Ferencz emlékére, Dr. Hor-váth Károly Zila-Egersz-gnevében ,Ave mad gna anima" mottóval etnelkedettiszellemü beszé-det mondott szinte Deák Feren-z emlékére, Páli János plébános a főispánra, Davicj József kano-noka veszprémi pBspiik és káptalan megbízottja Daák emiekére, mint a politikai és erkölcsi függetlenség példányképére, Csertan Károly a vendégekre, kik meghívás nélkül is eljöttek, Kovács Kálmán a megye közönségére, hogy Deák Ferenczrői ily kegyeleteden megemlékezet Dr, Gúothera távollevőkre, mire Dr. Barger Ignácz plobánoB válaszolt, i^zéll Ignácz vasme-gyei aliapán mint egyszerű polgár s nem mint vasmegyei megbizotl beszélt. Svastics Benó Széli Ignácz vasmegyei alispánért, Hrabovszky Fló ris a hon fiaiért, Kroseu János Svaatics alispán-ért, Balaton Józaef a megye ifjúságáért tat. A szép rácaozattal elzárt szobor talapza tához szebbuél-szebb koszorút helyeztek : Nagy-Kanizsa város következő telirattal : ,Nagy-Kanizsa" város Kegyelet jeléül Deák Ferenoznek" Rosen-berg Ilennka elnöknő mesteri szép koszorút kövolkezí felirattal : Zala-eger.zegi nőegy let Doák Foreocznek. Továbbá: .zalaegerszegi dalárda Deák Ferencznek." S Széli Kálmán gyermekei küldöttek ko-izorut: Széli Jenő, Eruma és Ferencfke Deák Ferencinek feliratul. A díszét koszorúk és széles szalagok a megyeház termében levő arozképre fognak fölfüggesztetni. A kényelmes állványok, melyek a aörcsar-nok épület végén és a kis utczán állíttattak fel o diaxez hőlgyközónséggel telt meg Sturm ló-érnök ur tervezete szerint készültek. TIZENNYOLCZADIK ÉVFOLYAM a szerencse és dicsőség veröfényes napjain ép oly ingathatlanul, mint a bálsors setét éjjelén keresztül, valamint a kiszirt a hul-lámok tomboló írjában: ezen kőszirten Isten kegyessége, a hosszú és kinos szen-vedés után, mely a szabadság felvillant perczcit követé, menedéket adott e nem-zet reménysugarának és e remény suga-rat Deák Ferencz bölcsesége a jogvesztés karjaiba szorított alkotmányos szabadság visszaszerzésének naplényévé valósitá. Ez volt az 6 legfőbb érdeme.a legnagyobb magyarnak legnagyobb műre ! És a történe-lem felfogja jegyezni,hogy az isteni gondvise-lés, mely néha a népek sorsát szent hatalma érintésével irányozta, c szent hatalom nyilat-kozásával helyezte a honmentés nagy müvének létesítését Deák Ferencz kezeibe, ki azt léteské bölcseségének fegyverével, mely a törvény, jog és igazság volt, létesité önzeit nem ismerő hazafisága, meggyőződésé-nek és jelleniének rendülctlensége által, mely bizalommal tarti össze nemzetét, bizalmat gerjesztett fenn és az erőt adott lelkiis-meretes munkásságának. Isten áldása, a siker követte azt és a haza alkotmányá-nak birtokába jutott. íme! mindezekben vannak fűzve Zala-In egye történeti dicsőségének igaz gyöngyei, melyeknek ékessége tőle származik és ké-pezik azon alapot, melyen épült e szobor, melynek köveit e megye egyetemének köz-émületü azon benső meggyőződéssel hordta össze, hogy Zalamegye hálája lerovásának legközvetlenebb tárgyát képezi Deák Fe-renrz emlékének megörökítése ott, honnét ő eredetét vette, a helyen, melyről az ő bölcsessége és szellemi nagysága elsőben vefé fénysugarait a haza körül és melyet az 6 dicsősége egy örökre nevezetes kor-szakon át az országos kegyelet központ-jává emelt. Ennek emlékét birja Zalamegye e szoborban, Deák Ferencz alkotása, mely az összes művelt világot bámulattal tölté el, a nemzet tulajdona, - alapjai száza-dokra vannak rakva, századok vannak hivatva azt betölteni, csak az alkotás érdtme és tudata maradt az egyszerű polgárnak, kit ma már e dicsősége érzetétől is megosztott a földi lét kimért határa. Egyedül elfo-gadható jutalmát abban helyezte, hogy elhunyta után a magyar király, mint az alkotmány legfőbb őre mondja el sirjáu Miké at egyik nyoszolúlány ; - fényea vendég sereg ¦ egész Bükkfalva volt az esketésen. Busniának életmeQtő leányát mindenk vágyptt látni, ¦ nem volt, ki a legédesebb bol dogságot ne kívánta volna a mátkapirnak. Hogy Kápolnai tartotta a lakodalmat ugy bisuiük nem is szükséges említenünk Mikor a kölcsÖDÖs imádáaszerü szeretett gyümölcse megszületett, Nezsa már magyarul ódvözlé a csecsemőt, magyarul dadogott vele az anyai szeretel legmelegebb hangjain. * * > Egy óv múlva pedig Erzsiké lépett az oltár elé lemondásiért a végzet bőven kárpótolá, a vi-dék egyik legboldogabb és legkedveltebb nóje-kéot tisztelet és Meretet környezte lépteit. Mik a magyar nők? Tündér kert Magysrhon, melyben A n&k gyünj&rü virágok : tgjtol egyig mind oly ékes, Csupa 6röm uésnt rajok. Ocz*án Magyarbon, nelyben A uSk beess* igasvySngySk: Más hon eaer gyöngyénél u Többre néxO- k itt tgj gyimgyöt. Arany gyflrí Magyaronrág. Melybea a o6k brillantok\'; 8 óriuUk mint szenünk f«ayét, Bünkík ii v.gyunk reájok. ftgboltotat Magyaroniág. Ml\'lybea > nők tuuuillagok : SSl mcnyorjiiag Uagyarontig, Meljt>eu a nők mind angyalok. ¦ Egy tt«t Magyaror«ág, melyban A nSk Upaaik a lelket.. E le«t nem coda hogy él még < Ily "bteui azikra1 mellett VÍEO8V MIHÁLY. ZALAI KÖZLÖNY A rendezőség, melynek élén Árvay István ur állott, elismerést érdemel. Sajtó képviselői a fővárosból .Pesti Napló\' restéről Dr. Güniher Antal. .Peater Lloyd" ré ozérói Schwarz Ármin. "NeuesPester Journal* r.Klein Hugó. .Budapester Correap.\' r. Fattaky Gyula. .Ellenőr" r. Török Ernő. .Vaairaapi Újság" részéről Fents Árpád urak. Vidéki lapok részéről: .Sopron* Kisfalu-dy Árpád. .Vasmegyei KSslöny" Tórök Ernő. "Zala\' Hoffmann Mór. .Keszthely" Kuisz.Sán dor és a "Zalai Közlöny" r. BátoiÍE Lajos ur ak voltak jelen. Két bécsi hirlapiró is érkezett, de azok a birlaptadóaitók azámára kijelölt helyen nem mutatkoztak. . Este fényes kivilágilai volt, Zala-Egerszeg városa fény tengerben úszott. A dalárda díszelő-adást tartott, mely fényesen sikerült. 1876 iVbr. 8 áo (ártott mrgyel LSzg)! les állal kiküldött mofcorlétesilö bfioft- ¦iig :.év»or«. Csutor Imre, Svaztics Benó, Simon Zsig-mond apát, B. Putheany Géza, Bogyay lztván, Vadnay Kudolf, Barcza Sándor, Bessenyei Ernő Chernél Olivér, Eitner Sándor, Csesznák László, Bogyay Máté, Koller Iatváa, Reischel Venzel, Gr. Pejacsevich Gábor, Kis» Lajost, Koller Ig-nácz, Valentiny Marion, Modrovics Gergel apát Novak Ferencz, Tolnay Károly, Kajky Lajos, Skubiics László, Iaoó Forenct, Ssigethy Antal, Iaoé Alajos, Kaiser Zsigmond, Csillag Gyula, Dr. Breer Ignácz, Thassy Miklós, Egetváry Károly, Kisa János, Lénk Ödön, Horváth László, Molnár Pál, ifj. Isoó Feroncz, Szabó Imre, Molnár Elek, Deurbányi Klek, Láposy Márton, Túlér Jóisef. Szmodica, Elek, Pokomándy Elek, Hirsohel Miksa, Ssalaosy Farkas, Folly Bernát, "aigány Bertalan, Tamás Ferencs, Glavina ajoa, Inkey László, Sélley László, Talabér Zsigmond, itj. Svastict Károly, B«lus Józaef, Tóth Lajos, Martinkovics Károly, Eperjety Sándor, Babochay János, Gutmaan Henrik, Blau Pál és Lövinger Ignácz. Deák Ferencz a körben. Hogy tölté az időt a körben? A Deák-körben ? Tél volt. Négy-öt órakor már sötétség, üt és hat óra közt szokott eljönni a körbe. Valaki mindig kisérte. Délutáni látoga-;oi közt miudig volt vagy miniszter, vagy ml-ratrangu tisztviselő, vagy képviselő. Ók tudták DÓT, mikor szokott körbe menni s akkor kalap-ukat vették s búcsúzuk tőle. SemmiféU fon-os kérdés miatt se bocsátotta volna meg önma-gnak senki ia, hogy alt az időt, melyet az "Öreg or* szórakozásra szánt, tőle elrabolja. Leggyakrabban Széli Kálmán, Kvassay Lsczi, ~\'ólh Vilmos kísérték. De igen gyakran má ok U. - Deák Furencz évek óta beteg volt már. z asthma nem engedte neki, hogy a lépcsőn ;yorsan járjon. Minden negyodik-ötödik lépcsőn leg megállt egy p-rozre, hogy egy anekdotát mondhasson - pihenőre. Ugy ért föl a Lloyd-pfllet első ameletére. A kör komornyikja fut olt eléje kalapot, ilső kabátot tőle elvenni. Botot, esernyőt télen nem hordott magával, mert mindig fedett kocsin árt. - A körben akkor már sokan voltak. Poli-tizálás, bölcselkedés, kritika, emberszólás, ko-moly viták, törvényjavaslat megbeszélése, bal-közepi és vacsompirti dolgok tárgyalása napi rnndeu voltuk. Élet volt a körben, mintha a Deák-párt akkor lett volna fiatal, vagy mintha fölötte akkor akartak volna megosztozni élel-mes örökösök. Nyilik az ajtó. Belép Deák Ferencz. .Itt i as.öreg ur" - mondja mindenki. eg i abba a pillanatban feláll mindenki és elhallgat mindenki ai .öreg ur" elé siet min d-nki. Feloszlik minden csapat. Vacsorapárt el-stéled, határOrvidéki erdókonlorcsíum liquidal Wahrmann, Pulszkv, Szilagyi Dezai keltéha-rapják az clczet, miniszterek kettős lépésben sietnek előre, Sennyey báró (eláll magasra s meghajtja magát mélyen, a vasnyaku Paczolay is lassan előre nyomul; Z«edényi, KármáD, kis Pulszky futnak, hogy «k lehessenek .mellette" az elsők; kezdődik a .cercle." Igen is a cercle. Ha fejedelem lépne be koronájának dicsőségével: il idííné iel csak azt a mozgalmat, melyet felidézni tnd Deák Ferencs. Pedig Deák Ferencz egyazwu polgár, még csak nem is doktor, meg csak nem isexcel-lenczias ur. Hubája nem divatos, de nem is ki-fogástalan. Fekete kabát, végig gombolt fekete mellény, fekete selyem nyakkendő, mint ezelőtt ötven évvel, s bő fekete nadrág. Reszkető kézé ben égő szivar, mellényén sxivarhamufoltok nyomai. Szemöldöke haragosan áll előre, két nagy szeme komolyan és szelíden néz végig a SZEPTEMBER 4 <(B 1379 tömegen, egyeseknek fejbolintáeaal int, minden-kinek kezét nyújtja, ajkai alig hallhatólag Jó eltét" mondanak s laastt, apró, lépésekkel 14 rekszik éltre hatolni. Kyilás támad előtte ¦ az emberek sorfalat képeznek. Érkövy Adolfnak még a tákó ia a kezében van, mert épen billiárdozott Hor-váth MiháWlyal. A történetíró leteszi atákót ugy siet előre, de a mezőgazda nem teszi le, azzal szalutál. Az .öreg ur" előbbre megy. Néhány emberrel vált egykét szót. Sennyeynek, Szlá-vynak, Kerkapolynak éj F uttaky barátunk-nak egy kissé több figyelmet szentel, csakhogy Futtaky bará\'unk akkor még nem létezik, mert akkor még Maszák Hu^ó barátunknak nevest«tik. Ö az a szerenoaés ember, a ki néha egy futó mosolyra tudta az "öreg ur\' 2 hatal-mas bajuszát kényszeríteni. Még mindig áll és figyel mindenki, még mindig csend van a nagy teremben. Csak ha az .öreg ur" valakit beszélgetésre szólít, vagy bemegy a kártyázó terembe: csak akkor vál-nak szét s alakulnak újra az emberek külön-böző csapatokká, A nagy terem mellett balról van az olva-só-terem. Itt van az .öreg ur"-nak mellszobra carrarai márványból, életnagyságban, de lürü fehér fátyollal behúzva. Ide as .öreg ur" sohase megy. Csak egyszer tndom, bogy itt adottaudi-enciiát egy oláh küldöttségnek. A nagy terem mellett balra: itt van a kártya-terem. Ide jön be as .öreg ur." Ha katona a kardot, gazdasazony a fóao-kanalai, kártyázó a kártyát leteszi a kezéből: nagy esetnek kell akkor történni. Ha pedig be-lép az öreg nr: akkor asztalra tétetik a kártya, minden ember sietve fölkel a néma vagy han-gos üdvdxlettel meghajtja magát a nemzet böl-cse előtt. Mert aa öreg ur még a kártyában is a nemzet bölcse. ó maga sohase kártyáz, nem is sakkoz és soha semmi szerencsejátékot nem üz. Hanem a jókedvű kártyázókat üres óráiban szívesen elnézi s nincs az a tudós, a ki a játék törvényeit jobban ismerné, mint ő. Egyszer óaszedisputál-tak s Nedeczky Pista azt kérdi az öreg úr-tól. - - Mondja meg hát kedves bátyám, sem én mellettem szól e a logika? - Kártyában és asszonyoknál nincs lo- gika, felelte az .öreg ur." Ha az öreg ur egyszer leült a kártyáso-kat nézni, akkor aztán holmi apróaágos dolgo-kért ne igen menjenek hozzá tanácsot kérni. Tarnócsy Guszti kisérlette meg egyszer ezelőtt hét évvel megkérni, hogy miután Ló-¦ y ay gróf visszalépésre kényszeritt^tetl: .Ked-ves urambátyám, legyen kegyes megengedni, hogy a párt a visszalépett miniszterelnöknek nyilváoos elégtételt adj< n." No hiszen kikapott Tarnóczy az öreg ur. tói ugy, bogy el nem felejti, a meddig csak él. És mi akkor szentül hittük, hogy as öreg ur csupán csak nyugalmának megzavarása miatt lobbant olyan nagy haragra, s az ellenkezőt el sem hittük Z$edényinek és Tóth Vilmosnak semmikép. o** De hát tudott* Deák Ferencz haragudni 1 Kis dolgokért meg nem haragudott, s haragja néhány percznél tovább sohase tartott, de az alatt a néhány perei alatt meglapult kö rülötte minden, mint mikor a haragvó Jupiter megreszketteti O.ympus béreiéit. Tudna erről bessélni Andrássy gróf. Ló ny aiM< nyhért, Horvát Boldizsár, Gyulai Pál és Sala-mon Ferenci is. Sőt tudna még G h y c z y Kál-mán is, a kit, mint a balközép egyik vetirél láttam egyszer, a mint öaazetett kézzel, s lehaj-tott fővel némán hallgatta végig Deák Ferencz súlyos, haragos szemrehányásait. Valami fenséges hatalom volt az, mely az ő arczárói, az ő szemeiből kisugárzott. Léha \' lelkek olyan erőtlennek érezték magukat 6 mellette, mint a bodzafa a százados tölgy ár-nyékában. A Hungáriában tartottunk egykor rövid, öt pereiig tartó értekezletet. Akkor még ott volt a klubb helyiség. Esetleges volt az értekezlet, nem is vol. tnnk igen sokan, azért csak a Dunára néző billiardteremben tanácskoztunk. Az .öreg ur" ott állott a billiárd asztal egyik sarkánál, s egyik kesét teltette az asztalra, ugy beszélt. Mi körül álltuk az asztalt, s hallgatuk nagy figyelemmel. Mellettem állott D e d i n s z k y József, csa-nádmegyei képviselő. Az öreg ur egész beszéd-je alatt reá nézett véletlenül. Bsazédje közepén Dadínszky elment mellő-lem s hátra voanlt a tömeg háta mögé. Ez feltűnt nekem s értekesiet útin kérdettem tőle, miért ment el mellőlem. -Barátom, szolt, én gyönge ember vagyok. Az öreg ur mindig reám nésett s én nem tud- tam kiállani tekintetét. Rettenetes szemei van- .. nsk. * TIZENirrOLCZADIK ÍVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY. SZEPTEMBER 4 ta 1879. ny Dedinsskj igen jó ímbor rolt, de r n»gy Wk> b.j,kiooihata. Pir ér molva agyon- l\'itte magit, At öreg ur\' eaü üwnegy óráig amokott m,radni a körben, akkor mar a nagy urak, ex-csllenciás nrak miod ellavomtak régen. Négyen ölen aiokiok lekiaérni a lépc«ín. Feledbetlen irií voliak e Véti eaü órák. Ilyenkor néba f«l Driti at öreg ur határtalan gatdaatgu tselle-"ének kincae. ha*at a bestéit a maliból . a o múltnak titkaiból B alkotmaoyunk élet-harcsa-iból dopokat, melyek ninoaenek megírva ¦ meg nem leíinek írva soha. Ott aluawiak vele együtt a sírban - örökké. Egy kii Mreraaénye Tolt a> öreg ur-nák >éei divatu, melyet mar rem hordomtak 50 dv ota?Ebbíl vett elí «gy hatoat a egy frtos bankieejeU A ható. a kapuié lelt, a frlot a L¦ akk\'rkcUé lett, kinek kocsijab. .agy figye-lemmel aegitettiik beUlm. A kowioak ii « «ams volt egjiMr. A "egyvennyolcdik dolgokról betaélt a. ..te. _ Nézte ked«t urambatjám, a 48-at korai visti bata, mondám neki. _ Talán most ntm dólllnk fel vele. i eleié-EÖTVÖS KÁROLY. A földadd kataszter\'. Miután a napi lapok kévé. kivétellel hoi íik aton hirt mikép a fold adó cala.ter tárgya ban a pénzügyi mini.iterium egy enquette bisoitaagot fogegybehivnié.hogy ea.nbiaott.ag ülései njiiváoosak, benne a meghívottak a működésben levó kerületi c.tatten ig.íga\'.ókon kivul a megyéből erdekeit birtokotok csoporto-sításával lesi kiegéstítve, aton édes reményre ioeo.it bennauket, hogy eienenquette bixoUág maid tán roégi. meghallgattaük, hogy a megyék küldöltei, haeaigy lea. berendelve, mikép a megyék saját kebelükből eteo biiottsigba kül-döttet fognak küldeni, ugy majd agaida kö»öo-.íg érdeío megóíása siempotujaból eddigeló elküvett hibák felderítve, . aiok orvosolva leinek, annál inkább i« mert BieretjBk hinni, hogy ai eien vegye, biioltságoak elS terjeiitéaei azor.iá|T gyűlés elé kerülve, a mini.teríum kö-zegei által eddig elkövetett tulkapá.ok a törvé-nyes keretbe sjroitatnak,é. eleje vétetik annak mikép a fold adó cataater érdekében holott törvény végrahajtáaa a neki nánt alapon nyer megoldást. Csak aion érdekeltek nem leiznek kál-pótulva, kiknek adó alapja a cataster behotatala óu miveles alalt állományuknál u uj cataster rel, mely a törvény értelme azeriut caak w a változott miveléai ágak OMtályoiáaára lón uta-.itra, amazokra ÍB alkalmasva lóo. Kiránatos tehát akár a megyék küldik ki megbízottaikat, hogy azok a járáai bizolUágok elnükei meghallgatásával küldjék ki as illető bizalmi férfiút, akar a miaiazter hívja be, hogy ez ÍB megszeretve a megyéket aiok járási bizot- sígainak elnökei ajánlatára bivaaaanak be, mert minden ezzel ellenkezí eljárá. mint félszeg eljá- rás tekinthető, tőle a fontot czél megoldására sikert remélni nem lehet. . KOVÁTS. Bűnügyi tárgyalások jegyzéke yi nagy-kanizaai kir. törvénytzéktöl, 1879. szeptember havában. Szeptember i én. 1973/79 Jankulia Lukács biró zártörés-sel vadult elleni ügyben végtárgyalás. 2126/79. ifj. Tóth István és társa sulyo. \' teati sértettel vádoltak elleni ügyben végtar-gyalás. 2122/79. Caatárica József rablással vá-dolt elleni ügyben végtárgyalás, vjaeptember 5-én. 1971/79. Csóka István ét társa tolvajláa-aal vádolt elleni ügyben végtárgyalás. 2065/79. Zsibrik József birói sártörée-sel vádolt elleni ügyben II od bírósági Ítélet hirdetése. 2112/79. Keskeny Kálmán és társai in lyos testi sértéssel vádoltak elleni ügyben II od bírósági Ítélet hirdetése. 2129/79. Molnár József tolvajláasal vá doh elleni ügyben III-ad bírósági ítélet hír-d«tcf. - Szeptember 11 én, 1976/79. Üzv. Lakita Lorinczné ét tanai birói zártöréssel vádoltak elleni ügyben végtár-gyalás. - 2091/79. Dénes Sándor birói zártöréssel vádolt elleni ügyben végtárgyalás: 2136/79 Tisteriu Téréi hamis eaküvel tádojt elleni ügyben II od birfaági ítélet hir 1 detéa\'e. - Szeptember 12 én. 2075/79. RUÍH Sándor birói iart6r*tsel vádolt ellesi Ugy bon végtárgyalát. 2176/79. Gerencsér Jóaaef csalátul vá-dolt elleni ügyben III ad bírósági Ítélet hir-detése, - 2175/79. Horváth JósseUulyo.éa könnyű testi tértéasel vádolt elleni ügyben III-ad bír. i tétet hirdelése. 2139/79. Klein Ignáeué kö.hatóaigi kö leg szóbeli bántalmaaáaával vádolt elleni ugy-beu Il-od biróiági ítélet hirdetése. 2219/79 MráaoviU Mónika ét tárta csa-lással vádolt elleni ügyben III ad bírósági íté-let hirdetése. 2196/79 Körűnek látván ét György jö-vedéki kihágással vádolt elleni ügyben ítélet hirdetése. Szeptember 18-án. 2011/79. Nyári János ét tárta komható sági kösegek elleni erőszakkal vádoltak elleni ügyben végtargyalás. 2277/79. Rádi Gábor betöréses lopással vádolt elleni ügyben végtárgyaiás. Szeptember 19-én. 2242/79. Fábián István hazárdjáték vét-ségével vádolt elleni ügyben vég\'.argyaláa. 2243/79. Pátri Jósaef ét tárta bíró zár-USrétsel vádoluk elleni ügyben végtárgyaláa. Sseptember 2ö-én. 1762/79. Starbát litván ét társai birói zártöréssel vádoltak elleni ügyben végtár-gyalás. 1849/79. Zádrárecz Ignácz és társa jö-vndéki kihágáasal vádoluk elleni ügyben ité let hirdetése. Szeptember 26 án. 2283/79. Szabó György birói zártörés-sel vádolt elleni ügybnn végtárgyalás. 2282/79. Tóth ürzae köiuatósági közeg szóbeli bántalmazásával vádolt elleni ügyben végtárgvalás. 2276/79. Marzaa v. MaUliU Antal lopás kísérletének bűntettével vádolt elleni ügyben végtárgyalát. Kelt Nagy-Kaninán, 1879. aug. 28. Kiadta: WLASSiCS EDE, kir. trvcstki iroda igasgató. Büuflgji tárgyalások jegyzéke. a zala-egertzsgi kir. törvényszéktől 1879. évi tzeptember 6-én. 1844/B. 1879. Sí. 1. Marton Nénrath Ven-del ét társai tolvajláasal vádoltak elleni ügyben 3 ad bir. ítélet hirdetés. 1854/B. 1879, St. 1. Pap György ét társa tolvajláasal vádoltak elleni ügyben. 2 od bir. ítélet hirdetés. 2159/B. 1879. Sa. I. Balogh Gábor aulyoa tetti sértéaael vádolt elleni ügyben. 2-od bir. ítélet hirdetés. Szeptember 18-án. 2156/B. 1879. Sz. I. Kovács Zsigmond sikkasztással vádolt elleni ügyben. 2 od bir. ítélet hirdetés. 2184/B. 1879. Sz. 1. Szabó Mátyás szülő bántalmazással vádolt elleni ügyben. 2 od bir. ítélet hirdetés. 2185/B. 1879. Sí. 1. Egyed György köz-hatóaig elleni erőszak bűntettével vádolt elleni ügyben. 2-od bir. ítélet hirdetés. 2424/B. 1879. St. I. Ddulsch Ignácz ét tártai birói végrehajtásnak ellenszegülésével vádoltak elleni ügyben. S-ed bir. Ítélet hirdetés. Szeptember 25-én. 2078,2167/B. 1879. Sz. I. Virág Genovéva tolvajláast! vádolt elleni ügyben. 3 ad bir. ítélet hirdetés. 2205/B. 1879. Sz. 1. Fakó Ferenci lopás tal vádolt ellőni ügyben. 2-od bir. ítélet hirdetés. 2260/B. 1879. Sz. 1. Horváth Lizi ét tárta lopással vádlott elloui ügyben 2 od bir. Ítélet hirdetés. Z. .Egerszegen 1879. évi Szeptember 1 én. MUZSIK KÁLMÁN iroda i Helyi hírek. - Iskolai könyvek, valamennyi ka muai iskolára WajdiU Jóisef köuyvke re»kedé»ébra nsabott áron kapta tók t\'gy egyéb tansi«r julányos ároo adatik. - A nagy-kanimsai tinukör éri rendé* kóigyUléee iteptember 21-én Urtátik - Vambéry Ármin előadásiról. Fo- lyó éri augautas hó 30-in w. Srarru vendéglő na^y termében tartott* meg V. A. budapesti egyetemi tanir n*gj érdekű elfiadiait a mot- limkerakedelflmrÓl keleten, adraegy»ersmiod aa európai TörÖkonaag. torábbi Perssia s Kö- aépiaata kereakedelmi életének rajlát oly élénk ocinekbeQ o oly beható tijékocottaiggal, mioó- vel bitonyotan »enki sem rendek étik rajta ki rül Europiban. Nem ralami nagyaaimu kösöo- oég jelent meg, különösen hölgyeink kteül aránylag igen kerewa róluk láthatók. Vám- béry elóadiai modorinak tseretetreméltóciga ptídig a többek köat épen abban i» nyilranalt, k. a jelenlevő hölgyek iránt különös tekintettel tolt, a mennyiben a legtadominy oaabb maguk- baa rére uárai fejtegetéseket oly jellems^, as életből ÓÍ tájit tapautaUtaikrál merített példák-kal tót ssebbűél ssebb adomákkal tudiaéléaki-teni éserdekeaekkétonniés nem biaiMiik, hogy egjetlco egy jelen volt csuk köael is juthatott voJna az unalombux. Valóban érdemit SSTMU maginak a kereskttdelmt iíjak önképed köre ea elő&dái létre hoaatala által s mi réaiuukröl caak axt óhaj tjük, hogy a külön o cséira fel-kért gyorsíró jegyaetei alapján at egét*, köt-figyelemre méltó előadás minél elébb mátok gyönyörködtetésére i* a lapok utján közrebo-caáttaaaék. - Egyik forárotí hirlaptudotitó olrat- ni akart lapokat Zala-Egertaegen hétfón déí után a a piocaértdl előkérte ai ajaágokat a es odavetve fotelé: nincsenek lapok, nem hoztak el mir két napja a postáról; kinek volna moet kedre újságokat olraani, mikor annyi tok ssép látni való van. - Tárgyhalma* miatt a megyei tani- tógyülésról t a aala egertaegi tüsoitóünnepély- röl csak jövő számainkban szólhatunk. - Rövid hirek Rumburg mellett 7 embert tujiott agyon a villám egyaserre. - Eperjesen a Taros szinhisat építtet. - Tifiisben 140 évet nű halt meg. - NikiU fejedelem ki- rályunknál látogatást tett Bécoben. - Jótsef fhg. Alcsuthoo cstslédeiból t&soltó testületetater- vwett. - A* oroas-lengyel határtréli várakat erosit.k. - Ai olasa király talyot mellbajban orenved. - A bolgár nemieli bank megalakult - Lehner János birtokot Csákányban meghalt. - öeríÉoé beteg. - Szegeden földrengés ési- 1 elletett. - Andrássy gróf Bruckba érkezett. - B. Kaas Ivor Lónyay Honit el jegy ette. - Gr. Zichy Jenő a Lipótrend nagy kere»xtjét kapta. - Novibaaar occupatiója küszöbön ki nyert? Béc, aag. 30-in: 84, 12, 38, 82, 54. Grác« , w C7t 75, 38, 49, 31. Temeavir , 8, 5, 24, 10, 87. As 1864 ki iilamsorsjegyek tsept. 1 én történt húzásában következő sorozatok nyer-tek: 5G, 1037, 1132, 1870, 2078, 2102, 2351, 2434, 2502, 3050, 3223, 3564, 3578 ét 3690. Irodalom. (E rovat alatt mpgem\'itett manVák Najy-Ka-niuio Wajdiu Jóuef kOa^rkereskedéte által meg--dlhtSkj - Somogyi Ede szerkesztésében Raut* mann Frigyes kiadátában megjelenő #Magjar Lexikon" ói ét 35-ik füiete beküldetett hoi- zánk. A .Boszorkány" szóig terjed. Mellékletei ,Ht.sznoa hasi állatok,- és "Kocsialkatrészek." Ára egy-egy füzetnek 30 kr. - Fái Lajot Rimaszombatban előliieiést hirdet "Hulló levelek* czimü költemény füze- tére Ára 1 frt. - Mehner Viitnoí kiadásában megjelenő "Családi képes Lapok\' 23-ik füsete bekülde- tett hoxzáuk, Szép képekkel sgatdag tartalom- mal biró füzet ára 30 kr. - Ihiuch Sándor ur, lapunk külmunka- társán»k legújabb müvéről *) megjelent az el fi raji s az eltó hat füzet a napokban kerül ki a sajtó alul. E mü tiz évi szorgalmas tanulmány és adat gyűjtés gyümölcse t Európa legfonto sabb folyamának összes mondáit, regéit, történe tét, fejlődését adja elő. A szürkülő homályu ősidőkben játszott már szerepet a Duna, midőn a különféle népek Panonnia tikjain végig vo- nultak, a teutonok étcymnerek, a népvándor- lás hunyjai és avarjai, a gótbok s majd a ma- gyarok alatt lefolyt történetét érdekesen raj- tolja. A dunamelléki népek etnogrvphiai ét il- lustrá^siókbao való bemutatását, as 5atzet vá- rosok látképeinek, nevezőt ősségeinek, építkezési emlékeinek, a folyam feítöi partrészleteinek stb. leírását ée képeit adja mintngy 200 illustraczió ban. Míg ez egyrésit uti leirat gyanánt eeoIgái- hat, másfelől a Duna költészetének teljes an- thologiija is lesz, egyes eseményeihez füzódó balladák, románexok éi daluk gyűjteménye azon népek ajkairól, melyea a Duna mellett Uknak. Figyelmet fordít esenki.ül a kultúr- történeti ét kereskedelmi politikai szempontokra it, mire nézre épen bizonyos alkalomszerűség U fUsAdik e mü megjelenéséhez. T. i. 1880- nyarán lesz ép félszázad annak, hogy halhatat- lan Saechenyink ateitŐ szerény gózoskérel meg- kitérté a Dunát a hajózás szamára meghódi tani. Az érdekes mú beoMtáaáról caak annyit jegy tünk meg, hogy a külön bözó fejezetek az országok és a folyó sajátságai szerint oszlanak 11 részre. Szerző forrása gyanánt százra menő könyret és néhány kéziratot említ ió\\ előszava ban. A mü 25 Hiteiben jelenik meg, melyeknek ára 30 kr. Kapható lesz e mü minden könyv kereakedésben. o) A. P. H«ksch : D.e Donan voa thrern Ür«prnng bú ai die MoadoDC A. Hartleben. Pest, Wlu, Li Vegyen hirek. - Kinek mi a guututa. Francsiaornág- ban és Németordtágban megeszik a ló és IU márbuat. A katyahost nemcsak a chinaiak sze- retik, hanem az eaakimókoak it kedveci ételök ; de természetesen a kövér kutyakölyök becte- sebb mint a réu kutya. A maUbari coolik a póczegeret megeszik. Ceylonban a tővizdizznó kedvenoz csemege, olyan jóiaünek tartják mint mí a szopó malaczot. Siamban a krokodilhutta a piacton árulják. Amerikában, Afrikában és Ausztráliában a bantzütóttek az aligatorokat megeazik. Az indusok a golyvái gyíkot kígyó- fajnak tartják t kedvencz csemege jók. Az arab- tok ét görögök a táskikat megeszik, a hotttin- tották a hangyákat Ceylonban meheket, az an- golok a sajtkuksezot. - Kerkápolyi éi a horvát bán. Lukács Béla több lapban czikket ir a horvát pénzügyi egyezségről s ebben a következő adomát beaaéli el: Ahb.vénet évek elején Kerkápoiyí akkori pénzügy miniszter leiratot tutézett b Rauch horvát bánhoz hugy hajtassa be az adókat. Kauch viiMsairt, hogy kevés a pénz, uom ige a van keretet, a második évnegyedben tán job- ban fog menni. A második évnegyeduen Ker- kipolyt ujabb sürgetett küldött ; Rauch azon- ban ujobb haladékot kért, mert az emberek még nem arattak, a harmadik, évnegyeden az- tán Jeax adó. A harmadik évnegyedben Kerkápoly kérdi: az aratás meg vult, de hol az adó? Kkuch fdieli : az aratás rostául üiött ki, alig van vetőmag, de jön a pálinkafózés és szü- ret, akkor behajtja u adót. Az utolsó negyed- ben aztán jelentette Rauch, hogy a szüret ugyan meg volt, de a bornak, nincsen ara niucaen pénz ninc«en adó. Ekkor Kerkápulj » következő át- iratot intézte a bánhoz: "Excellenczud négy rendbuli átirataiból értesültem, hogy Horvit- Sslavonorsaigokban mikor nem hajthatók be a kötadók. Legyen txivet exceilencziad, érteait- sen most már, hogy tehát mikor tujthalók be?4 Erre azlan Rauch nem felelt semmtt. - A kdromkodátról dr. SchaiLbe német író a "Deutsche Stich- und Hiebworlo" czim alatt értekezési tett közzé, melyben ismerteti az egyoe nemzeteknél dívó tzitkozódásokat és arra az eredményre jut, hogy Európa az tkozódó népei közt a magyar nemzetet ilieti meg az el- sőbbség kétes értékű dicsósage, mert a magyar nyelv bírja a legretteneteeebb, jobban mondva, a legutálatosabb káromkodásokat. - Az bízón meg lehet; hanem mi azt hallottuk, az öregeink- től, hogy a magyar nép a bónyelvü káromko- dását a -némalektől tanulta el. - L^y arany egy aeréptálért. A franczia vendégek Szegeden Jó Le alkalmából egyik uj- tzegedi burákban a következő érdekes inter- mezzo történt. Szeged nemes jótevői nagy ér- deklődéssel néztek meg mindent, a mi a izege- di nép jelen életmódját t egyéb viszonyait jel- lemzi: igy figyelemmel erem léitek népünk pat- riarchális háztartását & szegényét barakkokban is. A mint ai ujszegedi barakkokat körüljárták szegedi kísérőikkel : egyik tiszta és familiáris berendezésű barakkban tzemökbe ötiöltök a fa- lakra tzép sorjában fölfüggesztett, kisebb na- gjubb cirmostarka c«erépodények. Á kedélyét U-ouziennek annyira megtetszett e magyaros konytuföltzerelés, hogy egy cteréptálat leka- pott a szagról s hóna alá csapta, hogy emlŐkül magával vigye, A tálára fejében egy Napóleon- aranyat tett le az asztalra, A barakk "haziasz- szonya*, egy tütrolpattaut Bzegedi menyecake megtudván, hogy a tranczia ur a tálat megvet- te egy aranyért: a lelkesedés bőkezűségével ai egét: konyha-fóiszerélést oda akarta adni Cou- zien-nek, leazedegette a nagy tálat, vájiingót s egyéb czirmoe cserépholmikat, hogy , ba ttük- tége van rá, lelkömadta: hát \\óttivvelodaadom az egészet,* - RéjUlyu e*ét a Vatikánban. Rómából irják, hogy a pápa legközelebb egy névtelen levelet kapott as amerikai egyesült államokban Baltimoreból, a melyben intik, hogy vigyázzon magára, mert megakarják mérgezni. A levelet eleinte nem méltatták figyelemre , de annyi tá- jékozottságot árult el annak írója a pápa ma- gánviszonyaira, szokásaira, valamint azon egyé- nekre nézve, a kik rendesen a pápa környeze- tében szoktak lenni, hogy ez azon gondolatot, keltette fól, vájjon a levelet nem szándékosan küldték e Amerikában keresztül, azért, hogy küldőjének aromát veszítsék. Most azon fára- doznak a ratikánban, hogy kisüssék a dolog mibenlétét. - Egy tanitónÖ kalandjai Oroszország- ban. A Géniben Üragominoff volt kievi egye- tem tanár szerkesztése alatt megjelenő "Obs- cseje Gyeló" ez orosz lapban Kafiró Olympiada volt népiskolai tanítónő a következő részlete- ket beszéli el életéből: A nevetett kisasszony 1877-ben Vnnij-Volocsokban (TTOT kormány zó- tág) népitkolát nyitott, H ott a paravstok gyer- mekeit két éven át ingyen oktatta, KafirÓt ju-. niua 16 án hirtelen minden ok nélkül eiíogták s börtönbe vetették. A nereaett Un i tó nő erről , következeket írja: Néhány napig a vÁauiJToLo- TIZENNYOLCZADIK ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY. SZEPTEMBER 4 én 1879. cauki börtönben voltam, midőn egyszer Szomoff a tveri kormányzó megjelent cseliámban, s kö-solte velem bebörtőoöztetéaem okát. Bűnöm abban álit, bogy a parasztgyermeket oktattam, a mi csak unitónak van megengedve, 8 bogy tizenöt évvel ezelőtt deákokkal csónakáztam. E büntettek miatt most el kell hagynom azorazá got. Volocsokból Petervirra vittek, hol egy egész belet töltöttem börtönben. - Ezután 50 máa rabbal Vilnába vittek. A vasútról későn este szállítottak bennünket a börtönbe, s ott egész éjjel szakadó esóben ac udvaron tartottak szabad ég alatt. Másnap egy teljesen sutét folyosóra vittek és ott megmotoztak bennünket. Az asszonyokat a zsandárok szintén megmotoz-ták, minél a legnagyobb gyalásalosságokat en gedték meg magoknak. Ha valaki ez ellen tiltako-zott, véresre verték s lábaikkal taposták. - A motozás több óráig tartott, a katonák általá-nos röhögése és gunyja közt. Én elájultam, s midin ismét magamhoz térte 2 sulyedt nősxe-mélv közt feküdtem, kik vigasztalni próbál-tak, s kik lopás miatt voltak bezárva. Ezután kezünkön meglánczoltak és Kovnóba vittek Itt a ník tömlöczében Pavlova porkolábnó fo-gadott bennünket, ki azta! fenyegetőzött, bogy a f .gát veri ki annak, a ki a börtönben vala-mit olvasni vagy irni mérésiéi. Itt csupa go-nosztevők, rablók, gyilkosok tolvajok közt 1 tétig ültem. Enni épen semmit sem adtak, s az éhség miatt már rosszul kezdtem nragam érezni. A rabasszonyok egyike egy darab ke-nyeret adott; a porkolábnő ekkor rám rohant és irtóztató szitkokkal balmazott el. 1 hét el teltével meglánczolva gyalog tovább kísértek bennünket Kovnóból. Kijelentem a vezetőnek, hogy \'tovább nem birok menni; ez azt felelte "kergetni fogunk kutya". Három napi menés után Marienpolba értünk; lábam tele volt sebbel, csípőim vérrel. Az állomásfőnökhöz vittek, ki-nek elpanaszoltam bajomat; ez azt felelte\': BHa három napig bírtál menni, negyedik nap is ki-állód,- Negyednaprt Volkoviszkibe értünk, honnét a határon át Poroszországba kellett vol na szállítanunk. Itt férfiakat és nőket kőifts bör tSnbe záruk bennünket. A börtönben sem pad, Bem szék, sót még szalma sem volt; mindnyá-jan a pisskos földön feküdtünk. A férgek soka aága és a büz kiállhatatlan volt. Éjjel hozzánk rekesztették az ntcxákon öasiefogdoaott rosi sze-mélyeket, részegeket, tolvajokat, sót egy őrül-tet is. A rabok boazantolták el utóbbit, ki taj-tékó száijal mindenkire rárahant s ütölt ver, mindenfelé. Innét irum Qurkó tábornoknak, hogy borzasztó helyzetemből szabadítson megt mire a pork oláb rögtön rendeletet kapott, en gem a porosi határon átszállítani . A poros rendőrség szabadon bocsátott, és én Páriába, on nét Genfbe utazum. Paplrszeletek. A kiállításon, a repek osztályában Megérkezik egy fiatal ember s as osstály el-nökeid kardé: - Pardon, aram, nem tadna ön nekem egy gépet ajánlani mely az alkalmatlan hitelezőket tá-Tol tartaná ? Modern mama. - Ali, madame, BÜly kedves kis leánykája Tan b\'anek .. . - Ugyan hova goudol nram, hisz még síig i éTeal... - Ok be soká várakozUttál magadra édea angyalom I - monda egy férfi a .legyott\'-ra kés5n érkezett imidottjához. - Boesása meg kedvesem! - menté as ma- git - de férjemtől oem tudtam aeaekolai! faaoem ssercDcsére lálogstoba jött a n$d s ott hagytam eket hadd mulassanak. X. urnS rsooget egyszer, kétszer, háromszor. A komorna végre megérkezik. | - Julié, miért várakozUt oly soká magára ? - Oh, nagyaád, biztosíthatom, hogy csak a j harmadik csöngetését hallottam. - Mi a legnagyobb szemtelenség ? - Ellopni egy-retdór óráját s aztán barátsá- gosan vállára ütve kérdeni toló : háuy óra ? Egy csinos >»tal hölgy a postatissti rhsgán > kOretkeaS kérdést kapu: - Mit fog lenni kisasszony akkor, ka egy «r önnek levelet nyújt át? - Azt nézem meg, váljon ason nr flsUl-e ragy idSa. - És sztáor j - Váljon gazdag--* vagy ssagenj. Czlet. Bécs, «ug. 26. A gabnsTisár rueryáltjelleg-gel birt. A forgalom caekélyebb rolt, mint at előbbi évekb«n. A tultjdouoaok látnaszkodrs Kelet-Európa aratási hiáoyaira, magas árakat kértek, mig a rerSIc tekintettel Németország ez idei csekély ssükségle-tére, nem toltak hajlandók a kiránt árakat meg-adni. A forgalom basában 50-60,000, rost-ban 20.000 árpában - nagy kereslet mellett - 111-120000, tengeriben 10,000, zabban 30,090, malátában 20,000 és lisztben 25,000 métermáziÁra rúgott. As árak átlagosan keTéaben koiönboauek a múlt heti áraktól, finom liszt 60 kraj-esárra) olcsóbb, mint as elmúlt héton vok. Vasúti meuetrend-A buda-pesti idömnutó óra szerint, Indul Ksuiliastról Vonat hova : ssám Or» Pere. 1J» 306 Ének, liohá«s>Dos>l>oTá> s Klánéba 4 18 regg«l 215 » . . 2 30 délut. 213 Buda-Pest.-? 4 58 reggel 902 » 6 délül. 104 1130 ealre 213Bécsbel!t.oi>b»Ii.ely, Baes-UjaeJy felé|5 S reg,.! 301 . 11 48 estre 315 Sopronba 3 38 délut. 303 Triestbe és Prágerhofon keresztal Orács é> Bécsbe 4 58 reggel 201 Triestbe és Prágerhofoo keresztül Grácz és Bécsbe 2 47 délül Érkezik Kanizsára honnH : 216 Essek, Mohács, Domborár s Fiúméból 1 41 délut. 206 , , . . 11 II estve 203 Buds P.sU-61 4 20 reggel 201 8 5 délut. 211 9 44 estre 3U Becsből (Szombati. Bécs-UjaelyjMol 10 27 estve 302 " " . .45 reggel 163 Soproorkól I. S» délei 214 Bécsből (sráca, Uarbnrg, Pragerhof felöl * 13 reggel 201 Trieazt- é< Bécabol SSarburg.Prager- bof felSl 1 Sl dílut. ¦JOsTm.at is Villackbol Prsgerbof íelol 11 - estre Marbargba esalUkozás VHLeb és t"rsnees\'estböl , . r\'iancesfeatbCl Felelős szerkesztő: Bátorfi Lajos. HIRDETÉS. ¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦ Árverési hirdetés. Vagyonbukott Pollik & Stein csód-választmioyának 1879. évi ang. 30-án tartott ülése alkalmival tett határozata folytán ezennel kőzhirré tétetik, miszerint az összes Pollik & Stein csődtömegéhez tartozó ingóságok és pedig a bolti, rak-tári és pincze helyiségben leltározott 7727 frt 85 kr.-ra becsült fűszer és lisztne-müek, nemkülönben a nádor-ateziban leró házban leltározott és 564 frt 30 krra be-csült bútorok 1879. évi szept. 10-én és kővetkező napjain mindenkor d. e. 9 óra-kor nyilvános árverésen készpénz fizetés mellett a becsáron alól is eladatnak. Miről a venni szándékozók ezennel értesittetnek. 919 1-2 Kelt N.-Kanizsán, 1879. évi ang. 31-én. - Kovács Lajos, csód rálasztmánri tag. Bapoeta 6) ula, tömeggonánok. |
