* DjVu fájlokhoz használható szoftverek - A "Következő" gombra kattintva (ha van) a PDF fájlhoz juthat.
| 441.97 KB | |
| 2006-06-06 12:44:14 | |
 | |||||||
Nyilvános  569 | 1914 | Rövid leírás | Teljes leírás (68.42 KB) | Zalai Közlöny Hetenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap Zalai Közlöny 1879. szeptember 21. 76. szám A következő szöveg az újságból készült, automata szövegfelismertető segítségével. NAOl-KAMZtiA, 1879.szeptember 21-én. 76-US Tlsennyolcsadli érfolTam. Í3 OMntM ár fin tf . (41 int . >t7a4 íire . Hlrfattok i patitaorbaa : 7 aU*°4"or ^ * míB\'l*B . \'tortbbi iora>t 5 kr. « KYILTTÍBBBB f .orookíol 10 krért »«- ; tatDek M Eiaeitari illatik siódra O r> ZALAI KÖZLÖNY elíbb: ,!Z AL A-SO IWI O 1 A lap MDnl ttmkf f UlMt kSaln>iir<k a ^ j aajagi r*ts*t ülatS ; kB.i.minj.k padíf a >: kiadóhot b*m«atT6 mt»,.nd{k-. NAQY KAH118A Wlaailiikal Béra.oteü.o lm«Uk. esak usart moakatir-aakbSl fo^adutnak •). fKaairatok viaaaa a kSldatoak. S..K.nl*«T*ro. h«ly»atíiátának, „fc-kanixsai önk. tftzoltó.eCTl.t», a „B.-kanix«l k.r«ked.l„,i . Iparb.nk\', „n-kanlttal tak.rékpénUír*, . .„Umegj.i alUlano. Unitét, taief, » .n.kanlM.1 kl.ded-ne,el6 eWe.ület«, a .ioproni k.re.k.delmi , ip.rkam.r. n.-kanira.i kBl.ilu.t.anr*- . több n,e„ei é. tirosl eK7..aiet kiratalot érteaitije. \' ( Heteiikiut kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjeleuő vegyes tartalmú lap. Előfizetési felhívás t , Zalai Közlöny" lietenkint kétszer megjelenő lap f- &*> IV-dik évnegyedére. Az utolsó ez évi évnegyed köze-ledvén, tisztelettel felkérjük mindazokat, kiknek előfizetésük e hó végével lejár, hogy azt megújítani idejekorán szívesked-jenek, nehogy < lap rendes szétküldésé-ben akadályok támadjanak. Vidéki előfi-zetőknek legalkalmasabb a postautalvány igénybe vételével küldeni az összeget. Hirdetések gyorsan és jutányosán közöltetnek. Kérjük t. közönségünk becses párt-fogását s lapunk szíves terjesztését. Előfizetési ár: okt. —decz. negyedévre . . 2 frt. okt. —mart. 1880 félévre . 4 , okt.—ju». \' , 3 négy. évre 6 ; okt. —szept. , egész évre 8 , okt.-decz. , öt negy.évre 10 , WAJDITS JÓZSEF »*.***«*.. Fóutcza Wlassicsház. A hadapródképző intézet.*) Ha jól tudjuk, Magyarország négy kiválóbb helyén, Budapesten, Pozsonyban. Temesváréit és Kassán van hadapródképzó , •) 01; kSielról ird.k.l e UIT.I MuíU.l.. ide. ninderajttitkai, bogy v»laro.na>i n>ag7*ror»táfi l*p- nak át kcllcn* veuni üdvCxoljttk 4 aVegspré\'m° lelkei wrkuclSjét • bátor fellípiiéri; bauíai kéuaégc«l barctatuuk mllette. 8t.rk intézet, melyeknek, mivel Magyarország-ban vaunak, egyik főfelad&tuk, hogy a közös hadseregben a magyar ezredek szá-mára magyar fiukból tiszteket neveljenek. Érről évre mind sürübb lesz a pa-nasz, hogy ezen intézetekben a magyar fiuk mellöztetnek ; miért ? mert a német nyelvet nem- értik ugy, mint egy szüle-tett német, és a tisztin német nyelvpo tartott vizsgálatokon nem képesek ugy megfelelni, mint azok, akiknek a bölcső-dalát is németül dudolta a dajka. Ezen eljárás nem helyes. A hadapródképzó intézetek fclvét-vizsgalata tárgyainak sem mi,- sem meny-nyiségét nem akarjuk kifogásolni; minden vizsgálatnak megvan a maga mértéke, amely szerint követel és pedig joggal bi-zonyos foka ismeretet ebből vagy abból a tárgyból. Aki ennek meg nem felel, aki ennyi előismerettel nem bír, ám vettessék vissza, legyen az magyar vagy német szü-letésű, mindegy, nem bánjak. De oly nyel-ven követelni egy nemzet fiaitól a vizs-gálatot, amely annak nem anyanyelve, amely abban az országban, annál a nem-zetnél nem hivatalos nyelv, az nem jelent egyebet, mint azt, hogy tisztán magyar fiu oda ne mehessen, a közös hadsereg-ben a magyar ezredek oly tiszteket kap-janak, akik" sem nem magyarok, sem nem magyar érzelmüek. Tisztán magyar ajkú fiúnak hol lehet ma annyi alkalma, hogy németül ugy tudjon; mint egy született német. Az iskola mindenütt és pedig jog-gal magyar, az előadási nyelv magyar, a társalgási nyelv magyar. Tanul ngyan az a magyar fiu a gymnasiumban németül is, de nem tolja-e phoenix-szerü tantervünk a német nyelv megkezdését mindig felébb és felébb, míg végre az Í9 vagy a leg-felsőbb osztályokra vagy majd az egye-temre szorul, ahol azután magyar ifjúnk-nak kisebb gondjuk is nagyobb lesz, mint hogy a német grammatikát az abc nél kezdjék. De meg nyújthat e egy még oly tökéletes tanítása a német nyelvnek annyi és akkora képességet, hogy azon egy tős-gyökeres magyar fiu viszgálatot tehessen? Még kívánni is bün volna! És elkerül-hetlenül szükséges-e, hogy azon a felvéti vizsgálaton csakis kizárólag németek is németal examiniljanak ? Szükséges-e, hogy a magyar fink kivetkőzzenek magyar bő-rükből, és németet húzzanak magukra, hogy a vizsgálók előtt megjelenhessenek? Szükséges e elkerülhetlenül annak a német nyelvnek oly mérvű bírása, mely magyar fiukra majdnem lehetetlen? Mi nem lát-juk be, miért kellene ennek igy lenni és nem máskép. Iía határainkon kitül ily német mértéket alkalmaznak, nincs szavunk ellene; o(t joggal tehetik és aki azok elé megy vizsgálatra, az alkalmazkodjék azoknak nyelvéhez is. De itt benn, a határon be-lől, köztünk magyarok közt, hogy létez-hessék egy vagy több intézet, melybe magyar fiuk majdnem nemzetségük áldo-zata árán vétethessenek fel, azt seliogysem tartjuk sem a józan észszel, sem a mél-tányossággal összeférhetönek; kimagyarázni, kimagyarázhatjuk a magyarnak azon sa-játságos nem bánom-természetéből, mely szerint mindent eltűr, mindenbe belenyug-szik, amit nemzetisége és nyelve ellen a német vét. Nemzet volnánk-e vagy mi ? Magya-rok volnank-e vagy mi? Önrendelkezési jogunk volna-e vagy mi? Mind oly kér-dések, melyekre jobban szerétnők, ha a feleletet tettek adhatnák meg, mint szavak. Már a nemzeti öofentartási ösztön is azt parancsolja, hogy nyelvünket pusz-tulni ne engedjük, mert abban mi is el-pusztulunk. Mis meg, nincs-e jogunk a magyar elem jogosultságát meg a közös hadseregben is megvédeni és fenntartani? Többet mondunk, nemcsak jogunk van, de kötelességünk is odahatni, hogy a magyar végkép el ne enyészszék, hanem számít-son ott is, nyomjon is a latban. Nem olyan-e a magyar katona, aki a világ bármely fia mellé oda állhat, ha arról van szó, hogy harczolni, vért ontani és meghalni kell? Megérdemli-e tehát, hogy vele saját országában ugy bánjanak ide-genek, németek, mint az ntezán felszedett koldussal, akinek ajkai hálát rebegnek, ha az asztalról lehulló morzsát megkap-hatja? — De félre a keserűségekkel ! Ke okol-juk a németeket, hisz azok a maguk szem-pontjából helyesen járnak el, hisz azok százszorta jobban felfogják és meg tudják védeni érdeküket, mint mi magyarok, ha-nem okoljak inkább min magunkat és főbb-jeinket, akik oly kevéssé hordják szivü-kön nemzetiségünk életérdekeit, hogy az idegen befolyás minden arczpirulás nélkül megnyirbálhatja azt, ott és akkor, ahol és amikor neki tetszik. Tudjak, bwry gyenge szavunk el fog viszháng nélkül hangzani, de legalább megnyugtat azon tudat, hogy nemzeti kö-telességünket megtettük és ezen sértő el-járás ellen felemeltük tiltakozó szavunkat. V TÁRCZA. A vén pásztor regéje. (Mesés poetai bessély. Irtt: Ifj. Várad? Ferenci.) IV. (Foljt. ét vége.) KrdÓ, nseiő sárgult, eaipos uellA lengett A rét*k hervadó virágai felett. Ég-föld kösStt foun as áramló lég«n át Hangot danák is&lluk kereiT* sssbb haxat. A két ^yennek mégia Szilárd kitartással Nyár ót* barangolt h«gj>n, völgyön álul. Nappal megpihentek, • bőgj feljött a ciülag KgAsx éjen álul m»utek, rándoroltak. V^gre iflrü, itttét rengetegbe jutráa. Megállóit a c*il|ag a nUgas éf boltján ; A hold >i elérte a l#«foUo beljret, A tiai ii feon Tölt, ág? éjfél Inhetett Hegálton a caillag, 8k a megáJiotuk Gondoláiba Mtek, • aioo tanakodtak : TÉrjeoek-e TÍM»a, m«OjeDek e tora tt hogy ft* mennek i» hogyan, merre, kova ? Éleim ok elfogyott, elváeott ruhájuk, Nem volt » ki ujat adott rolua rajok ; A mist igy tflnSdtek, — ,fák kflet átufirodre Valami neti fiit fltMdtt fOlokbc. A mi a newt eftapta: állat roll-« vagr «, ? Tudja a manó a*t btaoftv nem UdbataJ; Kiég aa hoaiá, hogy a nyomán a hangsak Ménre, meodegelve egy lyukra akadtak. £ Irak vetetett a eiiktoár ««rébe * goaou vémopé kárhotoit helyére, Hol «ok ártaÜMUiak kiontatott vére Átokként oeheiQlt a gjilkua fejére. A mim viugálóduk, a nagyobbik látott Rgy haa&dékon át halvány mécivilágot Éi a falon ldgva ecebbo^l axebb ruhákat, Mindegyik earokbaa ar&oynyal Mit kádat, A kiaebbik u lelt egy wáa naa*d*kut 8 a mint átnézett rajt\' báta U boraösotl, Látott itt ott vérben he ver Ö hullákat Itt eg/ kesét, toraeet, ott egy fójet lábat. Oda iwé bátyját ■ uBroyQkodve néitAk, Hogy mi mindent m fi veit 1 fad k«gyetlesirg, 8 a mint némrlSdtek borudva turu.net Ftlliaaerék fttyjok mefkínosoU tuUL Ott feküdt ■ n*g*tiy uip pírot TÍríbeo, Hint hogy ka caak akkor halt volna m*g épen ; Két keié, kát lába le volt róla vigva. £■ egy howsn gyilok fénylett a nyakába\'. Mintha élet kéaael dofttk volna IIÍIN, Olyan ér»í» futott által miadegyikea; Pillanatra még a Tér ú mefállt benofik A ixemOk kápráaott • vjajd •Ifjúit aa eesok. Zokogva eirtak tón, de nem mertek ainii . . . . Saornyfl fajdalmokat M* lehet leírni MÍg\\M nagy nehei«*o magokhos jOvénck B a bdnbarlang torkán kimentek eseféeiyek Kinn ssáp vílágoa volt meg U viradott Már, A fák agái koat fényl«u a sapaugár Ét folttta *xop«a a harmat könyeket ( De nem melyeket a kot Sn könyeiett. Ügy hullott a köoyflk, mUi a aápar «e<5, A merre cmak jártak »eé>et l«tt «a ecrl*5; Kaeerret >irá«ul mentek, meadafáltek, Efytaer caak egy aaornvű uagy ároklMw ért*k. Árok oldalán a tSmÖtt avar Mett TisenOt fegyvere* uiváay alltkérpaett; R nogy a gyerekeket fenő aa árok pariin Eurevevik, igy uolt a aaivány kapitány : .IloDnan a pokolból! Mi a manó Ötött I Kltévedtefk tán ax erdőiig kOsOtt ? Mi hit a b*jotok, uúljatok, hadd hallom, Axtán, hogy ha lehet, ■cgitOnk a bajon. A kii«bbik fiu megtor9lf« nemét S meiteredt aa ajkán a panaaso* beaaid: .EaelStt egy évvel gyogyitUtáa végett Dtra indult apánk ét elhagyott minket Mi pedig a nyáron fölkeieini óu>t KÜudalink • jirtm-k tok begyet tok Tölgyet, Végre vatabAra, t5letek uem meaaae MegleltOk, de halra egy asfirnyu üregbe\'. Két keae, keU lába le van roJa vágva Ka egy nOW«H gyílok vigyoo a nyakába\' . ■ ■" Hogy eseket monda, elhontá konye 8 Utbbet nem Mondhatott, est is caak ngy nyögte. aNe tirjatok fiuk, hasstalan már a bú. Apátok véréért nagy léast\'n a boesú, Akár ki less ottan abban as Oreffben — Ssólott a kapiUoy — én radra f*««Um !■ Krre a wiványok fslbáborodának Kt-ki meotek rév a taásfejfi sárkánynak , Keik ere kedeaek. mint a vad sivatar, Mely caak poMUtani ei csak ólai akar. V. Sittéi, barna felhők tolongtak az égen irtosUtó vihar támadt a korayikea, Cröltre aaáilt a «*el a rengetegen át Tépve a vén tölgjek wáraa koasoraját. Vikanál isorayebben, aaiklavár elébe, Ttaenot natvány J6U fegyverrel kesébe\', Bossulo villámként ollogoU a ucmOk, Haláloa döfécre e»elSdctt kesok. A fiók vetették a böas Miváoy bandát Ai Öreg aujáhos árkon ét bokron át. Ottaa megáJlának, kívQl hagytak négyet A többi tisenegy ax üregbe lépett Ai üregbtn alig léptek kettSt-hirmat, Egyaserre a mélyben zakatol** támadt, Asért a seiványok főlajiott nyilakkal Mentek, egy caöpöt te féhe laaaaa, oalkal. A mit bellebb értek, — hát kit látnak ottan; A vén gouOMtévfi lapul egy sarokbao; Mvgitoppent a goooss, de nem is hiába Pár perei alatt kötve vaja kese, lába. Ugyan saiváoyosan el it bántak véle Orrán, izemén, sxáján caak úgy dalt a vére. .Irgaiom ! Kegyelem! — Kiabált remegve — Irgalom! Kegyelem A magaa Egekre !\' DorgStt a kapitány: .Ugata kutya, ugaaa! Késed alatt nem hal meg több beteg ataa! Zaioeget legúnyek a vén dög nyaliára Had ti hussam fol ott kOan egy iiárai caerlafS!" A ssiványok nyomba megragadták oégren t» kiesflpeiték a kivesatS résen S astáa «gyi61 egyig, kapitányt kivéve Kiákaáoyolni mentek a vár fenekére. Künn a világoson Unertek egymásra: A fiu atyjára, ax atya fiira, AI atya fiát jegyei homlokáról, A fiu as atyját arexa állásáról. ,FUui — nolt as öreg — apád vagyuk AB éu ereimből való a te véred, Igen. .. igen te vagy egyetlen gyermekem. Sok érvei as etftt elraboltak tőlem .. .• T6bb«C mondott volsa még a mondottaknál, Pe hOrOgai kesdett s megfogá a halál. A asiváay kapitány ráborult atyjára 8 S0kogott Mivel o kOldie náiviligra. ALAI KÖZLÖNY TBKNNYOLCZADIK ÉVFOLYAM -■■-■■■■■- \' .. <-m ■— * Jegyzőkönyv, a wzolciinegyei általános tanítótestületnek 1879, aug. hó 26-án Tapolczán tartott közgyüiéséröl. Jelen volt 80 tagtárs s néhány vendég. 1. Elnök, Scbmidt Károly megnyitván a g7ülést, bemutatja s melegen üdvözli Tapolcss, város küldöttségét, melynek szónoka Árray La- jos v. jegyző meleg szavakban adott kifejezést a város a feletti Örömének, hogy a megye nép- tanítóit falai közt üdvözölheti. — A szívből jött szavak az üaszes jelenlevők által lelkesült Örömmel fogadtattak sTapolcza vÁros n. é. ven- dégsaerető közönségének jegyzőkönyvileg kö- szöoet szavaztatott. 2. Múlt közgyűlés jegyzökönyvének hi- telesítésére a közgyülé-. beleegyezésével elnök Bánfi Alajos és Lob Ignácz kartársakat kére felt _ kik a ssóbun levő jegyzőkönyvet észre- vétel nélkül hitelesítek. 3. Elnök szóbeli jelentés\' t<>tt a tanítói- testület évi működéséről; jelentésében különö Ben kiemeli a n,•kanizsai, keszthelyi és s.-szL- gróihi jkrifii köröket, — mely tadomáiul vé tetetU — * 4. Pénztárnok, Venczel K*>z»Ő ngy hiszi, hogy Q.m tartozik itt jelentés tétellel, mert egyetlen |kur sem küldötte be a testület pénz- tárába az alaputabáiyílag megállapított tagsági dijakat. Ha azonban — j*gyzé meg tovább — a közgyűlés kívánja, a pénztárkönyvet b«*mu* tatja. — A közgvülés, Hoffmann Mór, Ferk Miklóé, Hock l\'áí és Hajgató Sándor tagtársa kat kére fel a pénztár megvizsgálására; mit axonnal meg ÍB tettek és kifogástalannak ta- lál tak. — 5. Hoffmann Mór az elóértekezlet áUal kiküldött 8 ae bizottság nevében az alapszabá- lyok revideálását illetőleg ajánlja, hogy a 11. §., mely igy BZÓI : „A testület pénztárába min- den rendes tag 2 frt tagsági díjt tartozik éven- kínt félévi elóleges részletekben (márczíus éfl szeptember I5ig) befizetni s tőle e tagdíj tör Tény utján ÍB behajtható" — módVsittassék a következőleg: ,11^. Minden rendes tag 1 frt- tagtágt dijt tartozik éveokint félévi elólr^os réazletekbeo (márcziue és szept. l-*>-ig) a járási körök pénztárába beszolgáltatni, 8 tőlük a ugdij törvény utján is behajtható." — A 23. §, mely igy szól: A központi váUszt- máoy székhelye ,Nagy Kanizsa* — igy módo siussék : ;23. ij. A központi választmány ezek helye időről-időre a közgyűlés által állapitU\'ik meg.* A 39.§. mely igy azól: „Minden járási-kör ♦gy évre választ egy elnököl, egy alelnökül.\'és egy jegyzút" — ekképmódosittassék, :* %2\'.\\. §. Minden járási-kör egy évre választ egy elnö- köt, egy alelnököt, egy jegyzőt és agy pént- tárnokot.* — 11. továbbá ajánlja hogy a 40. §.-hoz egy ujabb pont, mely igy szóljon : .0 A pénztári számadásokat átvizsgálja* — íü- zessék. - Ezen ftUpBzabályi módosítások a köi-gyűlés álul egyhangúlag elfogadtatlak B ine^-bizatott a központi választmány, hogy az alap-szabályuk módosításira vun»ikozó ezen köz-gyűlési határozatokat a mód ősit át t indokoló kérvény kapcsán a nagy méltóságú vallás és közoktatásügyi m. krir. minisiteriumhoa ter-jeazaM fel. 6. Elnök maga, tiszt társai s az egé*i vi lisztminy nevében beadja lemondását s miot- nogy K. Kanizsa Unitó-teataiete ~ úgymond elnök — a „zalamegyei ált. tanítói testalet" admioistratióját más város tanító karának óhajtja átadói, 6 is, ugy szintén H >ffmano Mór alelnök , mint az elóérteketlet által kiküldött bizottság előadója, inditványoaza: hogy a központi vá- lasztmány székhelye — » módosítások helyben hagyásáig is — Keszthelyre tétessék át és el nökül Caatbó Alajost ajánlja. — Erre Csatbó Alajos különbötf okokat hoz tel, melyek alap ján kéri a közgyűlést, hogy a központot ne to- gye át Keszthelyre, hanem nagyja azt meg Nagy Kanicaán és elnököt is onnan jelöljön ki. Ekker Beiányi Tivadar emel szót és udanyilat- kozik. hogy a központ inkább Zala Egerssegre 6 is elfogadja Ke*sthelyt központnak, ha ulti helyeztessék, vagy ha a közgyűlés épen Keszt- hely mellet óiujt maradni; ugy a keszthelyi tantestületek nevében a köxgyülés bizalmáúfr) matumkép kimondhatja, miszerint éten esetben az elnökséggel Caalbó Alajos ruháztassék tel. Felszólaló óhaját a közgyűlés egyhangú-lag örömmel osztja; mit\'s Csathó Alajos meg-köszönve a közgyűlésnek benne Összpontosult bizalmát, üdvözli a közgyűlést és elfoglalja as elnöki széket. Mielőtt azonban a további választás meg-ejtetett 7olna Lob Ignácz tagtárs inditvánvára a közgyűlés a lelépett tisztikarnak s az egész választmánynak jkönyvi köszönet szavastatott. Az uj tisztikar esután a következőleg ala-kult meg : elnök: Csathó Alajos, I. aleluuk Be lányi Tivadar, 11. alelnök Kovács Sándor ^Snj-torról), fŐjegyaÖ Erii Károly, aljegyzők Höltz Pál és Vörös János, utó^bí a könyvtár kezeié lésével is megbizatott. péoztárnok Keich Miksa. ,A köspooli váiasztuiányt a keszthelyi tantestületek képezik." 7. A magyarországi tanító egyletek szö- vetségének kérdéüét illetőleg Schmidt Károly, mint a most lelépett közp. válajztniánr megbí- zottja referált s inditványosá a szövetséghez való csatUkoUst. A közgyűlés I^öb 1. én Uánfy A. hozzá szólása után határozatilag kiioondá m csatlakozást s megbisá a közp. választmányt enock a szövetségnél való bnjeUntésér^. Ö. Löb Ignácz tagtárs „A családi nevelt»«Wí! és annak viszonyáról a családhoz" czimii érte-kezéftt olvasoU ful, mely tftUtftaaöl fogadta-tváo, felolvasónak jkönyvileg kö«tx>net fxavaxUtott. 9. Hánfy Alajos Sümegh járási tanítót kör el polc, annak nevében (as uloUó p. kivételével a\'czej;lédvidéki Uuiió egylet kidolgozás* után) eloterjt-sztést tett a nyugdíjtörvény revisióját illelúipg; ugy mond eiúadó: 1. A nyugdij törvény 7. ^. szerint 40 évi beszámítható orüködése után is csak akkor ígér a törvény teljes nyugdíjt, ha az illető Üó évét betöltötte. Erre nésve indítván} osta, hogy a kös-gyalés mondja ki: misserint tekintve a tanítói hivatal fáradságos voltát, másrészt azt, hogy a törv. 2. £ ban külöuben is a tanítói oklevél megsaeraeseto"! tnszi függővé ü 1, illetőleg a nőkre nézve 20 éves korukban a nyugdijképnaség^t, a mely oklevélnek megasenése pedig a napról-napra fokozandó igényekkel nemben, évről évre több nehézséggel jár, testületünk kéri a 40 ssolgálati évnek 30 ra leendő leszállítását, tekintet nélkül az életkorra. 2. A nyugdij évenkínti összegét illetőleg a törv. 9. § a intézkedik. Erre nó^ve indiiváoyoua, hogy mondja ki a kösgyülé*: miszerint 30 évi beszámítható szolgálat után óvó- és segédtanítók számára 300 írtban, elemi rendes tanítók •lámára kis községekben 350 írtban, nagy községekben, illetőleg városokban legalább 400 frt. — fel«í nép és polgári iek Unitóknak és azeretethásak igazgauSiaak bOO frtban kéri a oyugdijt meg-állapiaoi. 3. A 33. §. szerint az országos tanítói nyugdíj alap kiadására fordítandó ason összeg is, mely as 1868. évi 38. t. ca. 145. §-ának rendeletéből a községi tanítók £zetéséa«k 2*/* erejéig eddig befizettetett. Erre nézve kéri a közgyűlési, mondja ki: miszerint a községi vagy áll ami tanodákban muküdű Unítók által as 186* évi 38. t. ez. 145. §a értelmében befizetett 2*/B nyugdij, illetőségükbe bessámittassék. 4. A 41. §. 2. pontja szerint a nyugdíj- törvén) hatályba léptekor mir alkalmazásban IAVŐ bárminemű ne* elík. vagy Unitok 40 boszá- mitható ssolgálati év ntán is csak 250 frt évi nyugdíjban részesülnek. Erre nésve ajánlja elfogadás végeit, hogy mondja ki a közgyűlés, mísa-rint 30 évi mű-ködés után teljes nyugdijt nyerjenek ason tanítók is, kiket a nyugdíjtörvény már állomás ban talált. Végre a teaiQlet kérje, h<^v R nyug-díjtörvény minden korbelí Unitora ki terjesz-tessék. — 5. A 20. §. szerint „Ha az anya él és özvegyi segély pénzt hu*, akkor egy gyermekre nem számiUatik külön segéiypénz, hanem egy gyermeken felül mindegyik ssámára25 Irtot kap. Ezen pont módosítására B A * követke-zőt indítványozza : .Tekintve a csekély notzeget, a segély pénzt élvező özvegy minden gynrmeke után külön 25 frtnyi évi dijat kap.* Kién pontokban Bánfy Aiajom tagtárs által kifejtett nézeteket a .Zalám. áll. tani tói testület" magáévá teszi, kiizponti választmánya álul pedig a Budapesten alakult országos Uuitói szovotstighttx beküldeni határozza, hogy a siö-vétség utján a mimsterinm, s ha szükségeltetni fog, érvényre emelés végett as országgyűlés elé terjesztések ! Knnek kapcsán Bánfy Alajos fclemlíté, miszerint több tanítóiul a nyugdíj jáiulék vég rehajtás utján ís be lőn hajtva — ennek daczára erről hivatalos nyugta nem szolgáltatott ki. E végből megkeresi a BZaUm. ált. tanítói testűiéi" elnöksége a megyei taatflugyelúséget, hogy legyen kegyes a mltgu vallás és kös\'>ku tásügyi m. kir. ministerium által az 1875. évi 32. t. ca. értelme szerint kiállítandó befizetési ivek kibocsájtasát az illető helyen szorgolni s e jogos követelménynek kézhes jutását kiesz köxöluí. 10. Ugyaocsak Bánfy Alajos meggyőzően SIÓIL az irkuk boríték lapjainak a szemléleti SZEPTEMBER 21-én 1879 oktatás segéd-taneszkosétU leendő felhasználás tárgyában. A sam. ált tanítói testület köagyüléte csélszerünek látja as irkák boríték lapjait a szemléleti oktatás aegédlueeskösének fölhasz-nálására B B. A- indítványa alapján következő tétel kidolgosására kén a járás köröket: .AJliUassék okadatolással egybe ason áb rák jegy zeke, melyek a népiskola (I—VI.) egyes OBitályában a szemléltető oktatásból izüksé-geaek\'\' 11. Juhász Péter tagtárs a mozgatható belük bassnálatáról tartott sikerült gyakorlati előadást, mely bosszú Msmecserére nyújtott alkalmat, méhben résztvettek: Beiányi T. Tóih L. Keezier Qty. Záukay Zs. Cseizler Anna, Nagy, Stier stb. A közgyűlés előadónak jkönyvileg köszj-netet nyilvánít, 12. Indítványok. a) A jovo érí közgyűlés helyének és ide • jenek megállapítására nézve kéri elnök a tagok nyilatkozatát s a közgyűlés határozatát A közgyűlés egyhangúlag Keszthely vá-rosát tüze ki helyéül; a gyűlés megtartásénak idejéüi pwiíg augusztus vége határoztatik. b) Venczel R*tso tagtárs inditványoxá, bopy mondja ki a kózg^\'ülés, miszerint a járási körök a közgyűlést megelőzőleg egy hónappal - Urtuznak pénztáruk állásáról a közp. választ- mánynak jnlentést tenni s bevételeiknek epv harmad részét s közp. pénztárba bessálliUni. Helyesléssel elfcgadUtott. c) Friedmsnn A. Löb I. és Hajgató 8. Ugtársak Oberlüeder Samu kővágó eŐrsi izr. Unitó érdekében, kit as ottani isr. hitközség elöljárósága minden ok nélkül állomásától elmoz- dítani akar, indítványt adnak be, mely szerint kérik a közgyűlést, hogy a szerencsétlen üld<>- zíitt kartárs ügyében a megyei közigazgatási bizottságnál es önkénye* eljárás meggiUlása végett kérvényezzen. Az inditvány élénk eszmecserét keltett, melyben resztvettek : Schmidt K., Löb I., Stier, Friedman; különítsen pedig Hoífmano Mór kelt ki s hévvel szólt a szívtelen hitközségi nlőljáróságok indukulatlan eljárásai ellen. Az indítványt ő is etfogadá aznn pőtlással, hogy H megyei közig. bizottság arra keressék f«l. hogy ez az illető •zolgübiró utján a hítknr ség és tanító közt felmerült kellemetlen ügyet békés utón intézze el. ; A beadott inditvány ily értelemben elfő-gadUtvás, a közgyűlés a további lépéseket a közp. választmányra bízza. d) Elnök a jelen jkönyv hitelesítésére két Ugot kér a közgyűlés által tnegválaszUni. Errn\'Bánfr Alajos és Magyar József tag,-lársak kérettek\'fel. Több tárgy nem lévén, elnök a jelenlevők ügyliUzgóságál megkoszöné sd. u. 1 órakor ezzel a közgyűlést berekeszté. CÜATHÓ ALAJOS, m. k. eh>»k. Jegyzetté: ERTL KÁROLY, in. k. Majd meg feiugmvj, torkit álh&gitá És a vadon mgo vihart túl »r.litá: .Én rám a te véred, le r*d má*ok vére.-t Oh 1 jaj I epyÜtt naálluok pok >1 fVnrk&re l* VI. Mig esek tr.rtéotek ott benn ax Qrr;fe«n A k»]níi xniványRáK öntözött a kincirn De nem It-tl egyezség csúful összekaptak, Mint a hu!ladikon a károgó varjak. A két gyerek |»dig meRrikod-a t*épt,ü Erönttel, aranyn yal, kiilUot a résen. Alig, bi>gy kiűrtfk, jöttek a cftivánvok\'; De bú benu maiatluk, stikla Psakadt rájuk. Ok megmenten, tömve exQsttet, arányúval Mentek kiluncz bélig, foly rásL éjjel nappal • Végrt- mire lehullott a fayyoi tél hava, Szépen, icert>nc»ésen eljutottak haza. Otthon axtán mindent sorra elbmcéltek \' Hánysxor oAatek 8xemb«iaáx meg »sai veszélynek, S mi tortt\'ot atyjukkal és mi türtiat az*al A ki őt megölte, axxal a gonostazal. Aztán sírtak oiyet ke*ervc«et, hosozut, l)e a sok kiuca hamar fsledtet* a but; Gazdagok * boldogak lettek a aeegéoytk Es ha megnea haltak, hát nóf nt ia élnek ! Monteuegro gyöngyié. — Besavly. — Sxdinuier Sándortól. (Folytatás.) .Sephira! — kiáltáGirAli — hogy mersz 6 fensége szarának ellenszerülni ? *-" „Bocsánat, fenség; ha megsértettem, aka-ratom ellenére történt, monda Sephira, de ugy szeretnék atyám oldalánál küldeni it a hazá-nak, egy szolgálatot tanai 1" .Kedve* leányom, — monda a fejedéi «m — a hazának vannak I ér fiai, akik hivatva van- nak azt veszély eseten védeni, s szégyent hoz- hatnál a férfiakra tetted álul; a mi pedig a sér- téstilleti, megsértettél, de nem vt-szom sértésnek ; és mégia e sértést jóvá tehfeted, azaz e sértést el- nézem, ha Montenegró gyöngyétől egy csókot- nyerek. u —. ,É» kicsoda Montenegró gyöngye?" „Kis hanm! hát téged hívnak aa egész országban .Montenegró gyöngyének", szépsége-dért!- ,/vi i«at, a minap magam hallottam utá-nam kiáluni egy mellettem el lovag ló katonától: de nem hiszem, hjgy nálam ne legyenek szebb nők Montenegróban !?* — .Akkor nem tégedet hívnának Monte-negró gyöngyének?* „Hjah! Mindenkinek meg van a maga Montenegró g}üngye!u .Lám a hamis megint, hogy ki akar fogni rajtam; de megyek. Allah vezéreljen, jó Öregem — monda Gír Alinak kezét nyújtva — vigyázz csak, és ha győztél sie« hozzámOsettinjébe, ott bevárlak!1\' - .Allah legyen veled !" — viszonsá Gir Ali. - .Most Sephirának nyajta kesét a fejede-lem és mosolyogva kérdé: .Megváltod haragomat egy csókkal, leá-nyom ?u — „Ha fenséged parancsolja; nem szegülhe-tek parancsa ellen!" — „Nem parancsról, hsnem akaratról van most szó!* „Hakivánja Va... .Kívánom!" A lejedelem ajakát nyujtá a gyönyörű leány eper ajaka felé és már biztosnak vélte a csókot, midún s két sjak között vákssfalkért egy teher k«ndú lobogott alá. — As eddig hallgatag és mozdulatlan ifjú, f<-h-r kendőjét közbe tette, bátran a fejedelem elé lépett és ssilárd elhatározottsággal moudá: „Harcsban testtel és lélekkel fenségedé vagyuk es megadom jogait, — de ily esetben fenséget nem ismerek és saját jogaim védelmére kell kulnem!" A fejedelem egy lépést tett hátra leié. Mosolygó arczj rngtön, komoly ssint öltött és fekete szemei a harag és bossa jeleiként villá-mokat saórtak. — Villám gyorsan tekintett végig, as elŐtta álló ifjún, és ugy látszott, mintha szemeivel igyekexótt volna Őt keresztül szúrni. — A feje* delem, zavarából kibontakozva, gúnyosan szólt: .Vakmerő ifja! ki fejedelmed, urad és paranu«olód ellenében lépsz fel, jogaid megvé-désére atáilsz? — Hát nt-ra tudod, hogy sz or-szágban aft-jf-deleranek van mindenben afőjaga? — vagy nem tudod, hogy én Montenegró feje dflme vagyok?* — .Tudom fenség 1- .Tudod? — folyUtá gunynyal a fejede lem — ugy, vakmerő ifjú, bűnhődj vakmerő-ségedért. — Tedd le, gyalásaio*. M oldalfegy-vert, esnemocskitsd meg Montenegrócaimerétl" Hallgaug oldá le az ifjú kardját és ast a fejndelem lábat elé tévé ; a fejedelem íolytatá : .Halál, rat halál legyeo juulmad, vak-merő ifjú, kit csttk ifjú pessgé vére vihetett e tettre; a bitó, melyen 24 óra elteltére! lógni fogsz, késritessék el ssámodrs!* .Pezsgő, ifjú vérem!, — sohajtá az ifjú. .Nos, ugy Tánc- .Ignn, és dobogó szivem !k — .Dobogó szived ?" .Igen, fenség, mert a pezsgő vér és do-bogó síiv lestvér!" .Tehát már megbántad tettedet ?* „Soha, fenség 1- * .Átok reád, gaz fiu; el fo^od érni méltó juUlmad, hogy engem jogarnban meggátoltál; nem fogod elkerülni A halált, a bitót!" — .Fenség !" — esdeklének Qir Ali és Se phira egyszerre, — Az ifjú caeppet sem változott, hanem szi-lárd elhatározottságul válaszolá: .Nem, fenség! nem gátolUlak jogúidban, hanem gátoltalak ott, hol jogod nincs és nem is volt, mert... .* „Vakmerő! ssakitá félbe Nikita — Lám, hogy kikel ellenem ; hát mint fejedelemet nem engem illetnek a tó jogok?" — .Igen, fen»ég! a főjogok téged illetnek, de itt e helyütt engem illetnek, mert Montenegru gyöngye — jegyesem!" .Jegyesed ?■ — mormogá a fejedelem fogai között, míg mélyen ajkába harapott. — .Igen, fenség 1 — monda Sephira — Ali Achmed jegyesem !* .S hogyan került a vőlegény hozzád, öre gem?* — kérdé NikiU Gir Alitól. .A fiu már gyermek korától szolgálatom ban ran — monda Gir Ali — és valamennyi csatában, melyekben részt vett, kitüntette ma-gát; jó fiu volt, hazáját mindig szerette, mit elszánt botorságával bizonyitá be, szolgálatai rendesek voltak és szigorú volt mindig arra, hogy feladatát pontosan teljesítse. — A minap a hogy Csettinyetői keletre a törökök álul megtámaduttnnk, az ő Ügyes harcai vezérle-tének köszönhetem, hogy csapatom nemcsak, ZALAI KÖZLÖNY. TlZENNYOLCZADIK ÉVFOLYAM Hely, blrek. ^ _ — .4 min* jól értesülünk városunk aiü lultjeBrágal.Práger) Hermiua k. a. a bécsi ca. k. op«raninháil so rangú énekesnője, éaQrun. féld Alfréd hírneves aongora művész, e hó 28 án a .Szarrat" vendéglő sagy termében hangver- senyt rendeznek, mely élvezetéé eatélyre mar elóre is figyelmeztetjük a n. é. közönséget, min- den többit, lapunk jövó aaámai husxik. — Keller Ignác* n. kanizsai csipesz mester urat ujabban fényes kitüntetés érte; ugya- ois Felső AuBStriában a linczi országos ipar kiállításon a legnagyobb érdemérmet nyerte el kiállított ciipói- és csizmáival. A széke* fehér- vari kiállításon, mint emlékeznek t. olvasóink, aranyérmet Dyert. Örvendünk * szorgalmas ipa ros ujabb kitünte\'.ésén, annjiral isintábbmert uemcáak a hazában, de a haza határán kisül is versenyképesen dicséretea ösztönnel, meg- mérkőzik a külföldiekkel. Éljen ! — Ma mn a .Társaikor" kozgySlése, figyelmeztetjük az illetőket a Bzives megje — Képviselőink u\'ainak kerületeik ben. Igv Bessenyei Ernó, C«ertán Károly éa Szabó ímre kerületeikben tBhék a szünidőt. Veízter Imre mostanában utazott Alsó Lend- vára. Dr. Apáthy István a múlt hó végén tett körutat a letenvi választókerületben. — Lapunk elúbbi aiámában emiitett „Deáki" erdőségben tartott nagy haj\'ó vsdá- »zat vendégei Badacsonyba is átrándultak, hol Bogyay István földbirtokos fogadta őket szíves vendégszeretettel csinos uj villájában. Innen a aarvajji erdőségbe mentek s ott fejezték be a vadászatot. — Azon pályamunkák jeligéi, me- lyek a zalumegyei gazd. egylethez bekiildet- tek: l. ,Többet észazel, mint erővel.* ü. „Noeu 3. .Vannak Kézműveseid aranyra, ezüstre, rézre, Vasr». kelj fel azért éa épita, az ur veled leszea." 4. .Viuum aublUe facit in aene eor iuvenile, sed vinum vile reddit iuvenile seuile." ;). .Cs*k elóre! — Aki megállapodik, az elma- rad.\' ti. ,Ne hagvd el magadat éa megsegít az latén.* T. .Halmaidat koszoruzza borág." Bí- rálók : ModrovicB Gergely elnöklete alatt Gla- vina Lajos. Crrf. Deym Nándor, B. Putheáni Ciéza, Nedeczay Jenő, üarvaríos Ákos éa Baán Káinián urak. — Öngyilkos. Komlóasy László 50 éves beregszászi születénu magyar szerdahelyi volt kádárruester folyú szeptember hó 9-én -lakása- btij ismeretlen helyre távozott, — éa caakis e hó 13 án délután találtatott fel as urodalmi ju húsz által a német-szent miklÓBi nyiresben egy iára felakasztva; orvosi vizsgálatból kiderült, hogy már 4 napig lógott ; — az öngyilkoeaág nak oka részben asorult anyagi helyzete réazben peditj betegsége — volt, mert agy velű-gyula- dásbao szenvedett. — Gyáxxhir Concha Karoly ér gyér mekei: Margit éa Laura; dr. Concha Győző éa neje: Forster Emília, a gyermekeik: Erzsi éa Hedvig, a inasuk s az öar-ze* rokonság nevében zjyly bánattal jelealik forrón szeretett édee anyjuk, illetőleg napa és nagyanyjuk özv. Coucba JYmosné. született JárányiFání asszony- nak hosszai szenvedés éa a haldoklók Bzentségé- ■ n«-k ájtatos felvétele után f. hó 17 én délután 5 órakor életének C\'J ik évében történt gyáazOB elhunytát A szeretett halott földi maradványai hogy meg nem semmisült hanem mégatöröko-kel futatta meg; egyedüli kívánsága mindig a fejedelmi kegy volt, mit csatározásokban vélt elnyerni!" — .Jelea bizonyítványai Tannak e fiúnak ; amint mogorva fellépéséből gyanítottam, jó hadfiulehet!" — monda halkan, hogy Achmed nem ballá, -r \' .Igen jó hadfin, fenség! — é»é\'n — mint-hogy fiutódom nincs — megígértem, hogy a csa-ták után leányomat nőül adom neki, éa — minthogy a csapat által megszerettette magát — vénségemre átvehoti tőlem a csapatfőnök! tisztet; de minthogy az fenséged ellenére Tan — nem tehetem !■ A fejedelem habozott; szeretett volna már megkegyelmezni az ifjúnak, de ezt fejedelmi gögje éaelhirtelenkedett balilitélete nem eagedé. Sokáig ott némán állottak; a fejedelem szemei egy előtte álló ponton merenglek, mig az ífju folyton feaztelen, mindamellett azilárd éa határozott állásban tartotta magát. — Sephira ájuláshoz Tolt közel mindig aa ifjúra tekintett, kinek tekintetével gyakran ta-lálkozott ; mig az öreg Gir AU miskor tiszta homlokát, most mélyen tiántott . barázdák boriták el. — Némaaagukból a távoltól hallatszó kürt harsány szava által keltettek fel. A fejedelem gyorsan kibontaki zott gon-dolatiból ■ egy szolga belépett — .Uram! — monda — az elAórtdk meg támadtattak és az ellenség előre nyomni!" — .Osatakészen Tan a caapat?" — kérdé Gir Ali. - f. hó 19-én pénteken délután 3 órakor alól jegy-zett lakásban szenteltettek be a a Veesprénme-gy«-m*rozaltoi sírkertben — azelbuntt óhajtaaa szerint — boldogult férje hamvai mellé tétettek örök nyugalomra. — Az engesztelő szent mise-áldozat ugyanott a rnsrczaltói templomban fog aa Urnák bemutattatni. Budapest, 1Í79. szept. 18-án. Áldás éa béke a legjobb anyák egyike nelt hamvaira ! A jó honleány, nemetssivu jo-tevó a áldott lelkületű asszony elhunyta felett fogadja a sújtott család (szinte részvétünket! — Balaton Füreden aa idén szept. 15-ig 1273 folyó azámban 2079 furdívendég jelent meg. — A táhanyi éa harcai felügyelj or- vosi állomások beszüntettek ez állomásnak hat hélelóttazért azerveztettek, hogy a vasúton alul ról Nagy-Kanizsára érkező utasok küteges hagy - mázmente, állapotát megvizsgálják. — A Mwixt fürdővendégek száma ssept 11 ig 706. — SOvid hírek. — A láaczhidat javi táa alá veezik. — A temeai románok Dobrud aába vándorolnak. — Dnngi Jánoa Kolozavar- rúl nőaül. — Bécabeu egy vaanliszolga 60 ezer frtot sikkaazlott el. — Margitszigetet az idén 99.525 egyén látogatta. — Bismarck f. hó 20 án Bécsbe érkezett. — A brueki táborban egy dobos a napazuráaban megőrült. — A Kena circus Bpeatról nov. 15 én megy Berlinbe. — A kisbirtokoaok hitelegvesuleta okt. 19 Vn Urtja uj alakuló1 közgyűlését — Serajevo fel- építésére 8 millió* sorsjegy kölcsönt terveznek. — Szombathely még hÍTataloaan nem utasította Tiasza a vándorgyűlést. — Garibaldi Kómába hivatott. — A Czár haldoklik. — A menadiai erdöégéa megszűnt. — C.epreghy Ferenci uj népszínművet irt: .A síép aaszony kocsisa" oziroen — Borostyánkon leégett az ev. éa katb. paplak s 75 ház. — Puskás Ferencz telephon hálózatot akar a fővárosban létesíteni. — A bg. prímás Kómába uUzott. — .Jó barát" ez. lap megazüot. — Somoskeöy Géza nincselfogva, — A culu király elfogatott. — Horváth Gyula .Uj Zuhany" ez. élcslapjának mutatványszáma megjelent. Novibazár egyréazének occupatiója véroutás nélkül be van fejezve az idénre. — Cutta Bernát geológus meghalt. — Somogyme- gyei Gyarmaton caak a biró tud írni. — Bécs- ben az esti és ünnepi tőzsde tartása újra be- hoiatik. Ki nyert? Brünn, aaept. 17 én: 3ö, 46, 75, 46, 88, Irodalom. (E rovat alatt aecemlitrtt munkák N\'ajj Ka-nixaáu Wajdiu József köaj-rkereakodese által m*g-n-nj.-.hetök.) — Abaf-Aijntr Lnjot azerkeaztéae ét kiadáaában megjelent a .Figyelő" irodalmi köz-löny szeptemberi füzete következő tartalommal; Petrarca ée Kisfaludy Sándor, Kényi Rezsi tol. Szenczi Molnár Albert nyelvtudománya, Dr. Jancaó Benedektől. Kávai Szegeden, Csaplár Benedektol. Dávid Ferencz, Abafi LajoatóU A kis tomáji puszU Tendégei 1849 ben (^Vörös-marty éa Bajza) Beaze Jánostól. Bessenyei György ágens korából, Szinyei Gensontol. Irodalom történeti repertórium, Szinnyey Jó zseflől. Ara 1 frt .Igen!- .Azonnal künn leszek!" A szolga mélyen meghajtva magát távo zott. — " .Allah veled, fenség! monda Gir Ali — a caapat előre nyomul éd már egyes fegy verropo-gáaok hallatszanak ; a csapatnak főnökre van szüksége és minthogy Ali Achmed ma. már nem harezos, mennem kell, hogy kormányozhassak !" Mélyen meghajtá magát az öaz főnök a fejedelem előtt és gyorsan kisietett a szabadba. „Megállj !• — kiáltá a fejedelem utána, de az öreg már messze volt, nem hallá és viasza setn jött. — A csapat már nyugtalanul várakozott az öreg fúnok megérkeztére, ki ezt azonnal csata-késien egyea osztályokba o.zU fel. — Feltűnő Tolt, hogj ma Ali Achmed nélkül jött és egy uéhány tiszt kérdezte is as öreget Ali Achmed holléte felől. — As öreg különbölő kifogásokkal utasitáel magától a tiszteket, tcsak a valót nem monda meg; nehogy a caapat lelkesüiuégét elrabolja. Mindazonáltal a caapat nem látszott a rendes kerékvágásban lenni; mert szeretett harcsoea Ali Achmed hiányzott Nem volt sok idő a vesztegetésre ; a tő* rökök az előőrsöket megtámadták, azokat lever ték és már sori űzet adtak a csapatra. — A harca megkezdődött — (Vége következik.) — Somogyi Edé szerkezetesében megje-lenő .Magyar Lexikon" 36 és 37 fuUte bek ül-delelt hozzánk. Tarjed Bravais szóig. Mellék-léte: „H.aanos házi illatok\' és .Magyar ipar I- rajzai Ára 30-30 kr. Vegyes hírek. — Sajáttágot btleg. k londoni Sz. Thomsa kórház betegei között egy szép fiatal nő is je\'ent- krzett, ki azonban külön tanácskozást kért as orvoatél, minthogy betegsége nsgyoo kényes természetű. Az \'*rvo* természetesen nagyon kiváncai lett -. mi baja lehet a szép, csattanó piros fiatal nőnek, A hölgy aztán előadta — — hogy baja Tan ugyan noki,, de betegsége nincsen. A ba]a az, hogy egjik nagynénjétől tetemes összeget örökölt, de azon föltétel alatt, hogy még ez év befejezte előtt férjhez kell mennie. 0 pedig föl ötté járatlan, s attól remeg ho^y elvessti a vagyont, ha asssonynyá lennie nem sikerül. Kéri tehát az orvost, engedné meg, hogy valamelyik haldokló betegének hadd le- gyen néhány óráig boldog neje. A férj lehet fiául vagy öreg, sőt ha gyermekes, özvegy, hát még árváinak gondozását is magára vállalandja. Az orvos asonban a kérést nem teljesítette, s ninci tudva, vájjon sikerült-e a hölgynek fókőtő által menteni meg örökségét. — Megmérgtiett keretig. Már a távíró jelentette, hogy Muley Abbaa berciegtt, a ma- rokkóiszultán nagybátyját megmérgesték, mely hírt a .Kiad Ei TUHÍHÍ* czimA tuntsi lap is meg- er/ísiti. A megmér^ezett herczeg 56 éves volt. Hazájában bet-aülctességeért és jótékonyságáért igen szerették. A herczeg e mellett igen gazdag is volt; évi jövedelmét 10 millió frankra becsül- tül. Fez székvárosban kél palotával bírt, mert egy palotában nem fértek el feleségei, gyerme kei és szolgái. Minthogy a jelenlegi marokkói szultán igen be\'-ejres, Muley Abbas azt remélte, bogy nemsokára ó lép a trónra. Augusztus elején néhány hívével Tletaba rándult, hazatárt egy pohár zerbetet hozatott magának, melyet mohón ivott ki. Éjjel azután igen rosszul lett a pár óra múlva meghalt. Azt hissik, hogy ez italba egy azolga kevert mérget, kit Fezben megveszteget- tek. A h\' rezeg javait azonnal konfiakálták. — Suginy hitéUtS K. T. kölcsön adott egy házra, mely 20000 frtra volt becsülve, — első bekebelezésre — 10000 frtot s miután az adós nem fizetett, azt beperelte. A per öt évig folyt, raigntim az elrendelt árverésen ő kénvsse- rfllt a hazát megvenni 13.500 írtért. A vételár felosztás alkalmával azután kitűnt, bogy mig a per folyamatban volt, a ház 11 kézen ment ke- resztül telekkö\'ny vilegés hogy egyik vevő sem fizette ki *z illetéket mely a sok vétel után 15.400 frtra rúgott. így a szegény hitelező — miutáu az illeték előnyös tétel — nemcssk a 10OU0 írtját veazté el, de még a 21)00 frt bánat pénzt is, mert a vételárt nem tudván fizetői, ellene viaszárverés foganatosíttatott Bizony egy< kicsit furcsa állapot az ilyen. — As ügyvidi munkadíjra vonatkozólag a legfőbb itélőssék legújabb dőntTénye igy hang- zik : Az ügyvédi muukadij nem az ügyvéd ha- talmában nem álló eredmény, hanem az általa kezelt ügynek fontossága s abbani pontos a tör- vényszerű eljárás s fáradozása szerint mérlege- zendő, tehát tekintettel különösen az ügyvéd által kezelt jogügylet s eljárásáuak jelenteké nyebb minőségű tárgyaira. As ügyvéd ugyaoa zon fél részéről reá bízott többrendbeli ügyben járván el, abból, hogy az minden egyes ügyben eljárási dijait felszámítani, és biróiísg megálla- pittalni elmulasztotta korántsem következtethető hogy szokat utólagosan többé nem is köre- telheti. — — TudvaUvSUg íz oiaiz hazafiaknak többek közt Trieszt és Isztriára is nagyon fáj a foguk, no még Fiúméra is és egész Dalmátiára, mert ha módjukban áll a magyar barátság ked- veért Fiúméval sem tecnének kivételt. — Sce- rencsére nagyobb as aspiratiójuk, mint hatal- muk és bátorságuk lesik az alkalmat mikor le hetne megint egy pár vereség árán holmi fosz- lányokat elcsípni a korhadt Ausztria államtes- téből. — Bismarck azonban gondoskodik arról hogy Trieszt és Istris meg ne terhelje a macska delikateszhez szokott olasz gyomrot, mert arra Kémetorsságnak is nagy szüksége van. — Egye- lőre ezeket íratja a .Berl. Börzén Courir" által.1 .Kern kétkedünk abban, hogy Olaszország fog arra alkalmat és időt találni, hogy szövetsége- sek segélyével Ausztria Magyarország ellen há- borút kezdjen- De reméljük is, hogy osztrák: testvér-államunk skkor teljesen elég erős lesz arra, hogy jogait megvédje s Németországban is fog segítsége akadni, hol talán Trident sor- aáTal ugyan igen kevéssé törődnek, de azt sóba el nem tűrik, hogy az Utriai félsziget Trieszttel együtt, mely az adriai- és általa a közép-teuger parthosssán egyedül német hatalom alatt álló terület, olaaz kezekre jusson." — Nem rósz, aa igát. Parisban egy kofa megnyerte a nagy sorsjátékot és ebbéli őrömé- ben megnémult. A kofs férje pedig e kettős öröm folytán — megbolondult. SZEPTEMBER 21 én 1879. , — A magyartág ügye a szomszédságban. A „Bukaresti Híradó" figyelemre méltó felszó-lalást közöl a romániai magyar katholikusók érdekében Vándory Lajostól. Vándory kimu-tatja, hogy Romániában legtímegesebben Baks-testben. Ploeitben, Pitestben. Krajován éa Tum Sseverinben Isknak magyar katholikusok B Bu-karestben mégis csak egy katbolikoa pap Tan, az ősz páter Feliczián plébános, annak dácsára, hogy ott 10.009 magyar katholikus lakik. Ka-tbolikus iskola Tan elég Bukarestben ; de magyar tanító csak egyetlen egy: Vízi Dénes, Vándory egy úben a magyar nyelv és történelem ingye-nes tanítására ajánlkozott, de ajánlatát visszau-tasították. A többi fonnebb emiitett helyeken pedig sem magyar pap, annál kérésbe magyar iskola sincs, itf kizárólagosan német az uralgó elem. RuBzcsukban (Bulgária) szintén 1000 — 120U magyar katholikus lakik, de azoknak sincs sem magyar papjuk, sem iskolájuk. Min-dennek legnagyobbrészt Paoli Ignáez püspök az oka, azon püspök, kit a sz.-László társulat éven kint tekintélyes összeggel segélyez. Belgrádban van 5000 katholikus, "kiknek \'/, része magyar s itt három nyelven is hirdetik az iaten igéjét, csak magyarul nem Dr. Kiss hazánkfia ez ellen már föl is szólalt, de eredménytelenül. Igy áll a magyarság iskolaügye Rómániában és Szer-biában ! Paplnzeletek. — Szinhelr falán. Egj falosi nr alSBzSr m«n- vén uagj városba, kerdé tőle valaki, bogy: — Hegven 5D, saioháiba ? — Nem én, — felele a kérdett, — m«rt a miut \\ ssiuiapoD olvaiom, az égess dolog falon tör- ténik, — akkora utat meg már nem teletek Bia, lo- vaim igen fáradtak. — Taant Valaki a vasúti aeljeket kOretkasd- kép otitálroxta: .Az elaű helvAa az utaaok gorombák a veset-nftk iránt: a harmadik beivel] a eoBductenr az uta-sok iráut; a mátodik helyen pedig az utasok gorom-bák cg-ymás iránt. Szerkesztőt üzenet. 3634. ,F. E. bei- Névtelen ko.lemen, t aam fogadliatnnk el. Különben is a költemény gyenge. 363!>. F. Q. Paris. A lap szept. 1-tSl kezdve megindíttatott. Odvoalal 1 3«36. L. 3. Tálassoltunk. 3637. Sz. II. Bécs. Igen jó. S«3«. K. S. Zala-Eg«rs«eg. A« ünn.píly előtt megemlítettük ngyan, mindamellett njolag meglógnak emlékezni. 3639. Nagy-Réeae. Ax évdgat megkaptuk. 3640. Z. K. Csáktornya. Sajnáljak, hogy nem vehettünk réut s beose* saeghivánások ex úttal nem tehettfink eleget. I m u ti menetrend. A budi-pesti idómuUtó óra szériát, indul Kaniuárúl 7out hova : ssán Ura Faré. U! 205 K..4k, yoaáfli.Dombmár ■ Finroaba 4 48 raggal 215 . . . . i 30 aílot. 212 Huda-Putia 4 69 "gg»l SOi S 6 dalot, 204 11 30 astva 213 Bicsb. (Saombathelr, Bíca-Ujkaly M4)5 8 riggal 301 . lt 48 astve 315 Sopronba 3 38 délnt. M;i Trieztbe SB Prágerhofon keresztal (iracz ó> Béeabe 4 58 reggel 201 Trieatbe és Prágerhofoo keresztül liráca éa Becsbe 2 47 délit Érkezik Kanizsára ItonnM 216 Eaaík, Mohád, Dombóvár s Fi amiből 1 41 delnt 206 , . . . 11 11 estve 203 B..«la-P«.tr51 4 20 r.ggel 201 „ S 6 délnt. 211 9 44 estve 314 KarsbSI iSaombatb. Bacs-Ujne>r)fclSl 10 27 estve 302 , „ ■ • 4 5 reggel 1S3 Sopronybof 11 53 delet 214 Bícsbíl Órán, Harbnrg, Pragerhof felöl . . . 4. 12 reggel 201 Trioaat- U Bieabil Uarburg, Pragsr- kof felöl 1 21 d\'lnt. S04 Trieszt-és VUlaehbél Prágerkof falol 11 — es»T« lfarbargba esatlakoxás Tillacb «■ Francesfeatbfil , . . riaaeaafestMl Felelős szerkesztő: BatOrfi Lajot- TTZENNYOLCZADtt ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY. SZEPTEMBER 21 <* 1879. 0É3 SKIDLITZ-PORA.i g = 18-9 nim. Árlejtési hirdetmény. A salamefyebeli Poisooy-Varajdi államat Haraaserdahelyi ntmes-tertég szakaszán levS 240 és 242. ssám M árvíz által megrongált fabi-dak helyre állítása a nagyméltóaágu kOxmaaka ie közlekedési mi-nitteriom 1879. évi szeptem. hó II-én kelt 13,676 száma ta&gaa rendé létérel 3572 frt 32 krnyi öszszeggsl engedélyeztetett. Éten munka biztosítása tekintetéből alólirt hivatal irodájában folyó 1879 éri szeptember bó 3O-án reggeli 10 órakor, Írásbeli ajánlatok elfo-gadásával párosult nyilvánoi szóbeli árlejtés fog tartatai, melyre a vál-lalkozni szándékolok azzal hivatnak mtg, hogj az árlejtésben! réizt-Tevés eserére, magukat a fent kitett összeg 5°^-Tel mint bánatpénzzel elláaák, m°!y vállaJkozái eletében atonaal 10% biztosítékra leaz ki- Az inbbeli ajánlatok fennt kitett nap reggeli 10 óráig fogad-tatnak el, saekben^az ajiéUtteVő neve, lakása és polgári állása pontosan ttiteendő; továbbá számmal és szóval kiírandó azon náitóli elengedés, melyért eicn mank&latokat elvállalni szándékozik, világosan kifejezendő végre, hogy ajánlkozó a tnaakilatokat és feltételek tartalmát iameri éi elfogadja. Ai írásbeli ajánlatokhoz a vállalati Ütszeg 10*[„-je kéfzpénibeu vagy magyar állampapírokban csatol and 6. A mfiizerelvénvek és feltételek ax alulírott hivatal irodájában a szokott hivatalos órákban megtekinthetők (929 2—2) Zala-Egerazegen, 1879. évi szeptember bó l3-án. A zalamegyei magy kir. építészeti hivatal. Fontos a szabómester uraknak. Azon szabómester urak, kik gazdag minta-vilaszt-tékot a legújabb és legdivatosabb gyapjú szövetekből gyermek és uri-öltönyöknek kivannak, szíveskedjenek czimüket Günzberg János posztó kereskedésébe Grazba (Stájerország) beküldeni. A minta könyv bérmentesen küldetik, a reá kö-vetkezó megrendelések gyorsan utánvéttel teljesittetnek. Árak legolcsóbban. (918 6—6) Nincs több buzaüszög! A Dupuy N.-féle vatömagpácz használata mellett. Ezen rézgálicz (kékkő) s más maró sókból álló pácz teljesen elpusztítja — ha a minden csomagon olvasható egy Ezer ü kivitelű kasználati utasítás pontosan kovetettik, — a búza, árpa, zab, köles, tengeri, stb.-nél a vetőma-gon Uláltató Qszög csirákat, mint ezt szimos bizonyítván; erősíti. — A magas magy. kir. minisztérium gazdasági közle-ményei a Dupuy N.-féle paczot mint egyiket a legsike- j resebb szereknek ajániják a buzaüszög elhárítására. Áttekintések bizonyítványokkal kívánatra ingyen és bérmentve. 928 2 — 8 ■V Ára egy 2 heetollter (200 liter) magra való cso-magnak 30 kr. Kapható: Nagy Kanizsa, Rosenfeld Adolf. Alsó Lendva, Tomka, Lenti Tauss. - Muraszerdahely Gra-howecz. — Zala-Egerszeg Gráncr L. és fiánál. Hirdetmény. Legfelsőbb meghagyás folytán ezennel meginditutik egy rendkiVaH Magyar Királyi Álamsorsjátét, mflyaek ti«ta jartdelm. 3. n t* Apostoli Királyt Kelaéféo.k 1879. í>i «|)nl hó 2IÍD kelt \'«|f«U»aa alaatirazáaa folyttá • azetaaü » tiuavia\'éM árvil-károMltak Ja.in fa« fardlttitai. E somjitik 5M.et, — 3308-IU nnfállaal t»H ajibb koTQ^eaö játéktér faeriut 330.0O0 /orlntra rúgnak, m4sp»dig: u I. nayeriaéay 50 000 frt. a II. . 20 000 . a III. . 15.000 , I IV. , 10 000 . ••után 4 nyorcmefjenkint 0000 frl 20.000 . . 4 . . 3000 , 12 000 . . * . . 24(10 , 10 000 . nemkülönben 6 M ; . 70 200 51)00 lornzeti nyer. 2 Bjercméuj, egjreokint 1500 frt 3000 frt 1U00 . 6000 . 500 . , 7000 . 100 . 700* . 50 , 10 000 . 10 . 50.000 ■V * l">i«a viuaaronhatlamil 1SÍ9 éri leptonWr ho 30-án íof offUrtitni -^aj (9i) 5—6) BST * sonjeirjrk ára eccnkint í írttal v»n mc|5álUpitr». "Val ^"J\'r.V\'k kaphatók: a loitoijugatúaiünál l<adai>e>t.n (PeK f 3-vámhia, Klemplet); — valamennyi lotio-. só- é. adóhíraulnál; a legtr.bl). poauhivauloál, <• mindvn rároibao él neTe.etei.bb, he-Ivucgbon f.állitott egjíb sonjrD\'áruló kó«pc«knél. Sí. klr. lolloi|ratca<<H>«R Motu«i Alajos. Bud.pesun l«íi>._auf 2<). n. kir. o.ilálTunáca *« loUoij. (\\ tÁnnynmat nem dijaztatik ) valóíli h* nii"!" Joboi ci»i.pün > ui ViUUUl, it ,. én ,ok..oro«itou r*é,em ».E lenyon 80 év du a lesiobb tikerek mellett fennill miodeanemű §ytm»r-ffk él t»(«té»l «kld«ly»k, (roiot ttrigjhiiay. huaiornláil. >ér ■tl«|M «> ftr»yér ellt-n. Külónü.eu oly egyéneknek ajánlva, kik Qlü élet módot folyutn.k. HMliltáuk tírvíiylleg biotítfek tt. Egy lepeciételt eredeti doboz ára. I frt. o é. CRANCZIA BORSZESZ SÓVAL. | minden belsS •< kflUÖ ejulUdániiál, a lep\'óbb betoysíg ellen, min. firnneniü ■e.)OsQlJ*«k, fej-, ftl- es fogfájás régi «érvpk éa nyilt sebek-rákrekélyck. 0sz5k. szeDigyalladás. mindennemű bénulAji él sérQlvi stb, sth. ellen Qvegekbea használati utasítással együtt 80 kr. o. é. KrohnlésUrsátó; Bergenben (Norvégiában). Ezeu halmáj zsírói aj valamennyi, a kereskedelemben előforduló faj küxiiti az egjedüii, mely urvosi czélokr^ használnatA j(ra egy Üvegnek használati utasítással I frt © é, ooooooooooooooooocoooo Cs. kir. szabad. kőszvény csúz hárító E*eo újonnan i«rv«iett kitzvéay U ewu-fcárlt*, nel/nek hatá bysikai térvényen villanyotfágoD alapsaik, minek okretlen követkesuie kell, mintán miadeakinek ki k3«téay vágj ció»b»o stenved, nélkölöt betlen. Hatása már rörid faatsoálat után a fájdalmak enyhülésével mu- tatkostk; hoiuabb Titeléi után ezen kSureay es ciút tün«mínj>ti. egé- tzsa, alveazuek. Egy ilyen náritónak ax ára hajmálaU utasitáisal egy (it 4 frt. Yidikro pedig a 4 frt 30 kr. bekaldoetö. (878 M-16 EgyedSl kapható oak a szabftdaloai talajdonoaánij. \' Grátz Gyula, ftaea, II. karilat Prttefi-.it, Nr. 49 uelltt VI kariltt ■ raitt Nr. 79 Majdnem ingyen Azon megbízást kaptak a nem rég tönkre jntott nagy an-gol tiritánia-esiut-ffyár ctődtÖBeg igasgatúságiól, ratizertnt raU-uifiinyí a raktárnukbaa lévó b rí Un a-^zOst-árukat a saálitátásak cspkúlv Un tésé tét 1 munkabérnek % ré>z«nrt oda adjuk- A7; Qiisseg beküldése MtHet vagyis pedig oUi.*ételnél mely 6 frt 79 krkil áll, ezen önef ep«n csak a ssállitás. dijt Angol orsxágból Bécsbe és igen egekély részét a mankabérnek teszi ki, a miért minden ember a kíWetkezS tárgyakat vftlodi értékének *(, réizéo alal tebát aajd ii^yM kapjt (900 9-12) 6 drb. kitűnj jó illUli kei Británia eaüstnyél &* lódi l UUél él Kiniiiv J K V 4t WM ■ **• u av f» i a<aa<.>.^ a.. valódi angol eluntadéi pengével, biitaoia ezúnt karikánál legjobb mio5«ég. legfinotnahb villák Brit in U ezQtabot pgy flrb\' ao-Dcliéz Rríiár.ia etüst tvikaaál erős Britáoia ezüst nebéz Britinia uUtt ._ Britini* ezOat késtarté &Dgol Viktória táron finom véiSxete). hatásos Britinit ezflst fyertyt tárté. 40 drb. Mind «zen 40 drb. a legfinomabb Britinía exögtből vannak kétxilve mfly egye<lflli a világon létexendo érc, mely örökké febér marad éi a valódi ezüstül 20 éri bastnálat után külÖmbötb*t5 meg, miért jitélva leaz. Czim és egyedüli rendelóíi beír a cf klr. otatrik magyar városoknak. Generál-Depot éer I. PORI. BrlUnU-SUper Fabriken: Blau & Kann, Wien, I. GUsabethstrasse Kr. 6. GANZ és vasöntöde és gépgyar-részvénj-Ursnlat, Buda-pesten II. ker. Ajánljak (808 16-20) kérgontetti hengerekkel ellátott hengerszékeiket, melyek néhány év óta a bel-és külföldi malmok-ban eddig használatban leró köveket mindinkább hittérbe szorítják, és a kisebb malmokban is, az óriés kitüoöbb minősitése végett igen előnyösek. BBsf~ EzenkivDl mindennemű g#p és öntödei mun-, kálitokat, kéríönbenyn kerekeiket bányászati munkalatokat\'«lb. fkk * * * *..* *.*.*_*.* s Fő ftjxállitás Moll A. g}ógyszeré8z, cs. kir. udvari szAJlitóoál, Bécs Tucblaaben. Raktár ax átlam minJeu biraeves gyóitysiertAriban rag; flllser-kereskedénében. Raktár oelkülj bely>úe;ckbeD magiaes/yéoek nagyobb megrendeiéiiekn&l méjfelei8 árleeDgedéstien re»ze«Qlnek. A t. ez. köxöaaé*; kéretik határozottan lloll-lele kétsitmenyt rendelni és csak olyanokat elfogadni, m<\'lyek tajál ÓTJe^yea és aláírá-som mai raonak ellátva. Raktárak : Nagy-KaDÍZsa Práger Héla gyúicyiz. Bősenberg Kerenrs FeMvlliofer Józa«f Rcseafeld Adolf. — Zala-Egerxaeg .Oyógysaertár a tzeut U-lekhez-. — Barci Uomer S. Ciáktoraya Qöuc« L. T gyúgyate- résa Kapusvár Koba J. Schróder Sándor gygy- Th. Kecakéssy gy^gy. Kaproncsa Werli It. gyóg^y. Kösztsg C*arnincivics lat. gyógy. K üt tel Ist- gyc-gy Ke«Ttb«ly Srhlef.r A. Wüu#ch r\'. Körmend BáU Ján. Szombat kely Fíllifib Ferenci gyógy. Sopron Mezey And. gyógysaerén ((Bánok s«^nt.Gjöra;y A. C Píbici fjógy. Zagrab Mittlbach S. gyógy. Irlmaas- L<ox gyógy SzaJónak Scb»arc* Qmsstár gyógy. (765 38—52) Malom bérlet Gróf Festetiss Gj órgy nr 6 exéllentiája Ollári ura- dalmához tartozó Ördőg-Henyér három keretű Zala vizi | malom, folyó évi october hó 8-ikán reggeli 10 órakor, Ollári gazdasági irodában tartandó nyilvánOE árverésen, 1880-dik é?i april 24-tíl kezdódó 3 évre ki fog bérel- tetni. A bérleni kívánók kelló bánatpénzel ellátva ezen- nel meghivatnak. (925 2-3) Urodalai tisztség. nyomatott a kiadó laptulajdonos Wajdits József gyorssajtóján. |
