* DjVu fájlokhoz használható szoftverek - A "Következő" gombra kattintva (ha van) a PDF fájlhoz juthat.
| 483.73 KB | |
| 2006-06-07 10:10:06 | |
 | |||||||
Nyilvános  562 | 1878 | Zalai Közlöny | Hetenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap Zalai Közlöny 1879. október 16. 83. szám A következő szöveg az újságból készült, automata szövegfelismertető segítségével. . október lS4n. B3-11CB niennyolcndlk évfolyam. ke -< évr 1 A l.p f mai I IB rész* ívre . . 2 . ." W nám 10 *r tartsUisk « búiból p.titiorbn a6 ■asdssl\' sssrkssstShSs, anjati rétsét Ulet8 kosltnéiirsk psdif s kiadóhos bérmsatrfl lotimeodik : NAGY-KANIZSA Wlttilszzéz BormenteUen levslsk. csak ismert mankatá>< saktil focsautaalt el. lEénratok kfild \'további sorért 6 kr. NriI/TTteBES ssronkéat 10 krért ré- letoek fal Kioestári illetek aündes ■ „TH hirdetésért kOJO i 30 to Ks í ZALAI KOZLOIY előbb: ,KAL A.-& O MOOTI KÖZLŐN T".\' <i..Samtuaviroa helr«at*«ágá»ak, ^.-kanizsai önk. ttlef, ■ ,a.-kamiM*i UiiMi-BCTeló a ,B..kaaUaal kereskedelmi a lparb»nk", .B.-kaslzaai Ukarékpémztir*, a álUlinoa Unltétes • »»*K»"I kereikeíel«l • ipartanra a.-k*alt*ai kUvalautamaara* i több m»%jel «. TÍTMÍ ehetőiét UraUloi értertttj*. .u. %j M ehetőiét UraUloi Hetenklnt kétszer, vasárnap- s csűtortököo megjelenő vegyes tartalmú lap. Előfizetési felhívás a .Zalai Közlöny" hetenkint kétszer megjelenő lap f. évi IV-dik évnegyedére. Az utolsó ez évi évnegyed megkez-detvén, tisztelettel felkérjük mindazokat, kiknek elífizetésök múlt hó végével lejárt, hogy azt megújítani idejekorán szívesked-jenek, nehogy a lap rendes szétküldésé-ben akadályok támadjanak. Vidéki előfi-zetőknek legalkalmasabb a postautalvány igénybe vételével küldeni az összeget. Hirdetések gyorsan és jutányosán közölteinek. Kérjük t. közönségünk becses pírt-fogasát s lapunk szives terjesztését. Előfizetési ár: okt.-decz. negyedévre . . 2 frt. okt. —mart. 1880 félévre . 4 , okt.-jun. , 3 négy. évre 6 , okt. -szept. , egész évre 8 , okt.-decz. , öt negy.évre 10 , WAJDITS JÓZSEF *»**~»*~. FSutcza Wlassicsház. A nép megrontásának egy aj módja. Az a keservcsen kiérdemelt .silány kereset, a mely hosszantartó kemény mun-ka után a szegény emberre nézve megakad: száz meg száz oldalról van megtámadva. \\ Nem elég a sokféle adá, a bélyeg, a szá-YzaJék, hanem ujabban holmi részsorsjegye-Vet eladó ügynökök is elindultak faluzni fe szép rábeszéléssel, czifrán kiállított papírok mutogatásával, fényes igéretekkri beugratják az ilyenekben járatlan népet a sorsjegy megvásárlásába. Eddig az efféle ígérvények, lóiok, részsorsjegyek (Partial Schein) 25-ődrénz állampapírok legalább nem hurczoltattak a falusi nép nyakára. Mióta belügyminisz-teri rendelet tiltja azoknak házalás utján való eladását, csak azért is kezd eláradni az ország minden vidékén. Hogy milyen betyárság ez az üzlet: példával fogom fölvilágosítani. A folyó évben volt a Rothschild-féle (1839-iki) sorsjegyeknek utolsó hozása. Kapják magákat a nagyvárosi bankházak (p. o. Pesten Bettelheimék, a budapesti kereskedelmi bank- és váltó-üzlet tulajdo-nosai, stb.) és megvevén egynéhány egész Bothschild sorsjegyet, azokat elébb fölosz-tották öt részre, azután minden ötödrészt megint húsz részre. Egy Rothscbild-sorsjegy-nek az ára 250 frt. volt; egy ötöde tehát ért 50 frt, ennek egy egy huszada pedig 2 frt 50 kr. Nyerni lehetett minden sors-jegynek 500 frtot, egy ötöd sorsjegygyei 100 frtot, ennek egy troszadáról szóló rész-letaorsjegygyel pedig 5 frtot. Ilyen, az ötödrészsorsjegynek egyhu-szadáról szóló, rész-sorsjegyekkel, Ígérvé-nyekkel árasztották el a bankárok a köz-ségeket, megyéket, egész Magyarországot; Nagy-Kanizsán is vettek eleget; sót tu-dok egy* községet, a hol a tanító rábe-szélésére 26 jegyet vettek meg szegény főldmives emberek. Azt verték az eszükbe, hogy .muszáj\' nyerni legalább 500 frtot; mert ez a legutolsó húzás, a mikor min-den sorsjegyet nyereménynyel húznak ki. Egy-egy ígérvénynek (egy czifrán nyomtatott értéktelen zöldéi papirost ne-veitek így el) 3 frt volt az ára; a ki ezt lefizette, jogot nyert arra, hogy kap-jon a postán 10 frt utánvétel mellett egy rész-sorsjegyet. A 2 írt 50 kr. ér-tékű sorsjegy tehát már el lett adva 13 forinton. Ki is húzták mind. Nyert is min-den sorsjegy 500 frtot; de ezt el kellett osztani ötfelé, lett 100 frt, s ezt ismét húsz felé, lett 5 frt; de ebből le kellett vonni a nyereményadót; 60 krt, az el-járási költségeket, meg a proviziót; ugy, hogy mikorra fizetésre került a dolog, kiadtak a bankárok a bevett 13 írtból 2 frt 8 krt, s 10 frt 92 krig mindenegyes embert behúztak; sőt a ki nem járt utána, nem irkáit rajok Budapestre, Bécsbe, stb., annak a 2 frt 8 krja is odaveszett. Az a 26 szegény ember, a kik 33 H frtot fizettek ki a\' rajok tukmált sorsjegyekért, 52 frt 52 krt kaptak vissza nagy ke-servesen. Ilyenekkel behúzzák ma is, a hol lehet, a vigyázatlan népet. Az árva tanítót, a ki maga sem ér-tette ezt a czifra komédiát, azzal vették rá a bankházak küldöttei az elárusitásra, hogy minden egyes sorsjegytől 3 frtot neki ajánlottak föl. Mikor a dolog kide-rült, a különben derék tanító szégyen-létében lemondott hivataláról s elhagyta a községet is. Azt hiszem, ez a példa elég világos és alkalmatos arra, hogy maga kárán ta-nuljon a magyar. Ne vegyük el az ilyen rész-sorsjegyeket még ingyen se. A tanító s más ilyen ember pedig ne egyelkedjék olyanba, a mi nem fér össze hivatalával. A közigazgatási hivatalnokoknak tu- domással kell arról birniok, hogy u em-berzsarolás ez uj módja keményen tiltva van, és azokat, a kik veszik, el lehet fogni és megbírságolni. — Meg kellene erre tanítani mindazokat a nadrágos em-bereket, a kik ügynökökként fölhasznál-hatók ; mert az efféléknek igen szomorú és kellemetlen következményei lehetnek, sőt voltak is már. Sokszor olvassuk- a hírlapokban ezt a hirdetést: .Minden rangú embereknek jövedelmező és tisztességes mellék kereset biztositutik,\' stb. Ez a jövedelmező és tisztességes (?) mellékkereset az, hogy a föntebb jelzett rész-sorsjegyek-féléket kell elárusítani, s mikor egy 2 frt 50 kr. érót rásóznak valakire 13 írtért, akkor a bankház nekik ád belőle 3 frtot. Szóval, a milyen emberbarát! köte-lesség, részt vennünk a jótékony czélokra rendezett hazai sorsjátékokban, ép oly bo-torság szóba is állani külföldi, vagy bár-hova való bankházakkal vagy azok meg-bizottaival, ha [bennünket rész-sorsjegyek (Partial Scheinok) megvételére akarná-nak fölhasználni, behúzni. A nagykanizsai klr. WrrényBiék tárgyalási terméből. — 1879. okt. 3. — (Folyt. és vége.) Ö Felsége a király nevében! A n*gy-kaniza*i kir. törvényszék — a kir. ügyész által gyilkosáig bűntettével vá-dolt — Kappel Kálmán oltani feuyitő ügyben •• 187y. éri október hó 3. napján tartott nyil-vános fenyitő ülésén következőleg ítélt: 1879. évi auguiitus hó 12. napjától fogva letartóztatva levő Kappel Kálmán születet TÁRCZA. A furulya. Rína tájnak míla ksltégxete, Illatos Ha lermrU m\\-mll\\r I Késeket a lég, ha visz\' bangódat ; Reszket a »ÍT, ba dalodra batlgat. A púztornak meghalt »xeretáje ; Ha lirasta -. kiment ax erdőre, Letörte a fa lefaiebb hujtAiat, Hogy majd ebbe rejtae zokogását D« érezte bőgj e burai tele : Megrepedne a galj axive bel* ; K mielőtt kélxitoé farnljranalr Legbeltejet kiveri a fának. fi moit rejtélv vagy méla faru!)aeaka, Jirorfiból keuOlt árén fácska: Miaetea szived, ■ a szívhez szólsz mégie, Baaatodat atéraaem én U I MAJTHÉSY1 FLÓRA. A klncsszomj. — Történeti elbelxéléa. — . Síulejminnak kemény dió volt Erdid vára. Minden évben megújította ellene s tá-madáat, de mindannjiasor sikertelenül. Kegjes uine elé hivatta Haazaxán pasát, kiaek had-veaéri tehetsegétől legtöbbet remélt, éassáxStven «w török éjén aion utasítással küldte Erdta bástyái alá, hogv ha a törők fegyvereknek hír-nevet nem uerei, ha ErdSdöt porrá nem égeti és földig le nem rombolja, akkor basa se jöjjön, hanem kötst fel magát a legelső fára, mert kü- lönben ugy leülteti kopan fejét torisokéról mintha ott se lett volna. A kevély Hssnáo pasa, mikor Erdódöt megpillantott*, elbizakodottságában megeskü-dött a próféta ssent ssakállára, hogy estére a lófarkot a vár ormain lobogtatja a asél; 6 majd megmutatja, hogy őseinek méltó sarja, annyira megalázza a büszke várat, hogy még hírmon-dónak se marad belőle egy kődarab. Hasszán pasa mident egy kardvágásra szeretett volna elintézni. Nem bitt akadályt, melyet A utjából elhárítani ne tudott volna, mert a handzsárnál még egy erősebb fegyver-rel is rendelkezett, — csábító fényű aranyak-kal, melyeknek segítségével már nagyra fonta fején a dicsőség babérkossoruját. Mert ennek a sárga fémnek olyan csodálatot buvös-bájoe fé nye van, hogy még az erényt és becsületet is elsséditi! Hol a kard gyönge volt, olt ■ csengő aranyak nyitottuk neki kaput. Hanem most az egyszer túlbecsülte ara-nyainak varásahatalmát, és számításából kife-lejtette a várőraég kipróbált vitézségét, pedig ez elét, tényező arra, hogy Hasszán terveit ke-resztül haiti Már harmincz nap óta ostromolta Erdőd varit. A várbeliek a legelkeaeredettebb táma-dásokat is győzelmesen verték viasz*. Hasszán pasa. alig engedett időt hordáinak a haroz fá-radalmait kipihenni, hogy astán megfeszített erővel rohanják meg a rendithetlen bástyákat. Hiába igért törik boldogságot a lulvilági para-dicsomban, hiába szította kincsekkel a vad hor-dák szivében a lelkesedés tüzet, hiába harcsolt halálmegretTeseregeélén, — a bástyák gonyo-san néztek a tehetetlenségében felbőszült csor-dára. Haassán nem emelhetett panaszt moali- mei ellen, mert átlátta, hogy nem a vitézség hiánya, hanem a vár kedvező fekvése okozza a támadások eredménytelenbégét. Itt ott már létrákat is támasztottak az idő viszontagságaitól megbámult falakhoz, ordítva tódult fel aiokon a turbános faika, de mikor közeledtek a bástyák tetejéhez, akkor iszonya-tos kíízápor és forró szurok hullott rajok, és lét-rákról aurübben potyoglak, mini őszkor a le-gyek. A vár körös körül megtelt eltorzított hul-lákkal, a vér patakként ömlött. Minden roha-mot kétségbeesett jajgatás, és halálküzdelem irtóstató húrgése követett. A folytonos kudarcs-vallásban katonáinak száma ugy olvadt, mint a hógömb, mikor a oap rálövelli sugarait. Gron-doskodnia kellett erősbitésról. A zultánt értesí-tette a veszteségről, egy futár által megizente neki, hogy a vár előnyös fekvése kétségessé teszi s török fegyverek diadalát. Ezt annyival inkább ezéiszerünek találta a zultánnal előre tudatni, mert tapasztalta, hogy ó felsége előtt egy alattvaló koponyájának nem sokkal van több értéke, mint egy töknek, így legalább a harcz befejezése után a sultán haragját elhá-ríthatni vélte fejéről. A zultán Hasszán pasát biztos győzelem re menyébe küldte Erdőd ost-román, a váratlan bír tehát kétszeresen lehan-golt*. As ártatlan futár, kire Hiisszán e rémhír közlését bizta, áldozatul esett a zultán fölhibu-rodásáaak : karób* huz*tt*, amiért örvendete-sebb eseménynek nem volt hírnöke. Hasszán psaa serege nemsokára ötvenezer harcs edzett törökkel gyarapodott, részére pedig ismételten azon hízelgő megtiszteltetés helyeztetett kilá-tásba, hogy ha Erdődöt hamuvá nem pörköli, akkor a halál legcsifrább nemével fog a földi kötelekoktól teloldosUtni. Az óriási sereg közeledtének hallatára Hasszán paas lelkében a remény fonnyadozó virágai fóléledtek. Katonáihoz buzdító beszé-det tartott, s a várt heves ostrom alá vette. Ret-tenthetlen orosslánkéat mászt*k a meredek szik-lákon. A sebesülteket és csüggedőket lelkes be-szédével bátorította; ha közéjük zuhant egy-egy hegynagyságu kő a várból, és százat teme-tett maga alá, az utánuk kuszók annál foko* zo\'ttabb elkeseredettséggel kapaszkodtak egyik kopár sziklából a másikba, de a ki szerencsé-sen feljutott a bástyákig, ott sístergő szurok égette össze. Hasszán pas* belátva, hogy az ostrom to-vább folytatása őrültség, bogy a vérontáa hasz-talan, sírt mérgében; mikor pedig megtudta, hogy a várban csak háromezer magyar van, azoknak is fele gyámoltalan öreg és kardot for-gatni nem tanult nő, szegy énében szeretett voloa a föld ilá bújni. Jobbra-balra szórta a szitkokat s ingerül-ten járt ides-lova seregében. Egyszerre rava-szul vigyorgott, öklével alacsony homlokára csapott, és sátorába szaladt. Az ajtót óvatoaan becsukta, az ablaktáblákat betette, s mécset gyújtott. Kémlelve hallgatózott, feszült figye-lemmel hordóst* tágra meresztett szemeit körül, •jután * padlózaton egy deszkát fölemelt, onnan elővett egy kulcsot, % deszkát gondosan vissza-helyezte élőbbem helyébe, és a falon kinyitotta egy kis rejtett fülkének titkos aj uját. A kulcsot egy terjedelmes vasláda záriba tolt*, * Iád* födelét erőlködve a falhoz támasztotts, és gyö-nyörrel vájkált a mée» fényében szemkápráztat-va csillogó aranyak közt, melyek * ládát csordultig megtöltötték. Elővett egy zsákot, bele olvasott eserd*rab TIZKNNYOLCZADIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY OKTOBKR 16-ia 1879. Kestthelyen 1862. év\\ október hó 5 én törvény-telen Ínyből, rom.cath. valla8u,bodnartanoncs, gy érmek korában gyümölcstől vajlásért fenyitve • Tolt, vagyona nincten, a\' gyilkOMág ^(intetté ben bűnösnek kimomiatik a*esért letartóztatása sápjától számított — betenkiot egy uapi böjt és testi erejéhez márt közmunkával szigorított — 12 u ai lilénkét évi börtön büntetésre ítél-tetik. — Elmarasstaltatik esen felül a magyar * államkincstár javára as ítélet jogerőre emeJke désétőL számított 15 D*p alatt — különbül védrehajtáB terhe mellett — Ufrt.20 kr. rás-gálati,,8 irt 28 kr végtárgyalási, mégis a már felmerült, valamint a még ezután felmerülendő rabtartási költségeknek megtérítésében is. Indokok: Vádlott Kappel Kálmán oda nyilatkozott, hogy körül-belül egy év óta Reinhold Mária keszthelyi hajadonnal — kit különben már kora gyermek korában iimert, vele egy épü-letben is lakott — szerelmi viszonyban élt, mi-, után axonbao unoka bátyjával kivel együtt * nagyatyjánál tartóikodott — békességben ma radni nem tudott, nagyatyja házát elhagyva f évi taarczius hóban Fehérvárra távozott, hol is 25 frt havi illetmény élvezete mellett egy itik , vises gyárban, mint palsezk töltögető alkalma-. zast nyert, s a távollét daczára is fen tartotta \' Reinhold Mariival a szerelmi viszonyt, vele le TsJezgetesben átlőtt, mígnem egy palaczkoeüveg szétrobbantsa álts! bal ssemére megsérülve e . ssemének látási tehetségét veatitve orvosi uta ( utasra helyét elhagyván ti orvosi segély igény-be vétele czéljából, ismét visszatért ez évi ju-; nius hó vége felé na^yatyjához Keszthelyre, [ hol csakhamar ellátogatott Reiohold Máriához, kitől vallomása szerint körül-bulül egy hétig *zíyé\\yea fogadtatásban re\'szesittetett ts — nem tapasztalván ennek az.ve vonzalmát irányában : hűlni. — Az egy hét eltekével azonban RÖÍD Í hold Mária maga viseletét vádlott irányában \' megváltoztatta, többé nem volt az irányábno, í ki eddig, sőt vádlott arról értesült, hogy ked-i vese nozzá hüllen lóu, e helyette egy nyerges | legénytszeret — kitkülönben vádlott IÉ ismert; i mert nála többazürinkint megfordult s álliUaa azerint — hihetőleg egy ily alkalommal veszí-tett el ennél egy Reinhold Mária által irt levelet, mit eseu nyerges legény megtalálva, t ibnnak tartalmát egész terjedelmében közölte ! Reinhold Mariával, ki vádlottal most már vég-leg szakított nemcsak, de eddigi rokonszenve valóságos gyűlöletté látssoU átváltozni; mert - vádlott állítása szerint - Rainhoid Mari őt kerülte, ha megssólitá, megszólítását hide-gen és többszőrönként durva szavakkal utasitá vissza, sőt hozzá menni szándékozván egy alka-kimmal, az ajtón keresztül hallván, hogy f.t .lumpnak, faczérnak éa hitvány embernek" tűn tété fel, miért is belépni a szobába nem meré szelt, e helyett levelet intézett hozzá, késóob ezután személyesen is találkozván véle, megszó itta, de az túle elfordulván az emiitett szavak kai 1« gorombitá. — Ekkor elhatárosa maga ban verseny társát agyonlőni, miután azonban fegyverhez nora juthatott e tervével felhagyott, helyette azonban el tőkéié" magát, volt kedve aének meggyilkolására, mely uzélból is nagy-atyja kései közül egyet előkeresvén azt .élesre köszörülte, elrejtette oly széndékkal, hogy mint •serét teheti e késsel fogja meggyilkolni Beio-hold Mariát, mint hatlen kedvesét. — Tervének ksrentül vitele czéljából f. év augufstfu hó 11 én magához véve ezen kést ■ esti 6 órakor - remélvén, hogy volt kedvesét kinn találandja a kukoricza földön — ide meg. indult s miután itt fel nem találta tusa felé vette útját, útközben azonban Össsetalálk ózott a vele szemközt jövő Keinhold Mária é* Etelká-val, kik kösül Máriát ekként asólitá meg .no jó madár hová mész* mire vádlott állítása sze-rint a megszólított oda nyilatkozott .faczér semmi szavam hossad" essél útnak eressté ők«t és maga is folytatta útját a város illetőleg haza felé, azonban nem ment haza hanem egy kerülő utón a Reinholdék kakoricsája mellett levő nagy-atyja kukoriczájába ment, honnan Reiahold Máriát magához szólitá, ki miután hoszá menni vonakodott, ő ment hossá és botjával hátba vágta ezt, 8 mert ezután ez a hatóságnak feljelentéssé! fenyegette vádlottat, ez az\', a n. la lévő késsel — állítás* szerint mellbe döfte, « mintegy 6 pjrczczel később, a mikor is ez a szúrást észre-vevén, s illetőleg Önmagát véneni látta, vádlot-tól elfordulva elszaladni igyekezett, vádlott ót ismét hátba Bzurta, mely második szúrás után is még mintegy 16 lépésnyi távolságra szaladt, a mikor összerogyott, mit vádlott látván nyom-ban ment magát a hatóságnál feljelenleni és pedig először a saolgabirói hivatalhoz, hol sen kit nem találván, a cwndbíztossíigbos ment a hol is letartóztatva a vizsgalóbirosagnak, illető-leg a fenyitő törvényszéknek átszolgáltatva lett. Hogy vádlott — Reinhold Mariával sze reimi viszony ban élt, az a vizsgálati iratok közt levő és Reinhold Mária aláírásával ellátott leve-iek tartalmából és kitűnik, sőt maga R^iohold Mária is magát az aláírásnál vádlott kedvesének jelzi, hogy azonban ezen viszony vádlottnak ÍTe-hérvárrolji megérkezte alkalmával megszűnt, azt vádlott vallomásán kivül, az iratok közt lévő és Kappel K. aláírással ellátott s Reinhold M. ciim zett lóvéiból, továbbá *zon körülményből, hogy mikor 1879. evi aug. hó 11 éo vádlott Reinhold Máriával a kukoricza földeken a bit alatt kíhali gatott Reinhuld Etelka tanú szemeláttára in összetalálkozna azt akként „no jó madár hová mész" azólita meg, mire ez tanú azerínt szót sem szólva, vádlott szerint pedig „faczér ttemmi szavam hozzád" adott feieiet után tovább ment, még is midőn később vádlott a kukoriczás föl-dön Reiohold Máriát hiába szólitgatá magához — kétségtelenné tétetvén. Vádlott ezen elhidegulésoek okát nem tudta, állitáaa azerínt időközben azonban meg tudván, hogy Reinhold Mária egy nyerges le-génynyel lépett ujabbi viszonyba, a ki is néki házassági ígéretet tőn. Vádlott euoek daczára io szerette míg Reinhold Mária*.és szívesen közeli tett hozzá, de ez öt nem csak kerülte, de sőt háta mögött agf, mint később szemébe is sértő szavakkal illette, — mik után — miután abbeli tervét, hogy verseny társát lelője keresztül nem vihette, arra határozá el magát, hogy hűtlen kedvesét s azután ön magát, is meggyilkolandja mely tervét 1S79. év augusstua hó 11-én a ku koriczás földeken kinn a városon kívül legalább részben t. i. Reinhold Mária meggyilkolásával végre is hajtotta. Reinhold Etelka hit alatt kihallgatott tanú előadja, hogy a teheneknek told kukorreza szári ■sédendó nenje Reinhold Máriával együtt meo tsk ki 1879 évi augusztus hó 11 én -este felé H földekre, útközben összetalálkóztak vádlottal, ki a énjét *sen szavakkal ,no jó madár hová mess" — szólitá meg, néoje feleletet sem adva tanával együtt folytatta útját, s javában szed-ték a kakoricza szart, midőn egyszer csak ka koricsa földjükön mintegy 6 lépésnyire távol-ságról vádlott magához ssólita nénjét, ki a ssólitásra nem is figyelve, tovább foglaiatos kodott. Vádlott esek után nénjébez jőve, ast egy bottal háton ütötte, ki magát egy kukoricza szárral igyekezett védeni s egyúttal kijelenté, hogy vádlottat eme tetteért a hatosával felje-lentendi, esek után pedig folytatta a kőkoriéra szedést, s a mint e czálból lehajolt tapasztalta, hogy vádlott egy késsel nénjet hátba döfte, .mire tana ijedve elszaladt, de futtában azt még hallotta bugy nénje akként kiáltott fel „jaj Kálmán ne bánta!" Ezekből is kitetssőleg vádlottnak teitesége kétségtelen és előadott ön vallomása,ahivatkosott tan lévai íegna gyobb restben megegyez, mégia a gyilkoftságvég bevitele tekintetében vádlottnak előadása tanúi vallomásáról eltér; mint vádlott ugv adja elő tényét, hogy Reinhold Máriát elő-«ör is mellbe s csak is később midőn ez tőle elszuladt döfte hátba, holott Kein hold Etelka határozottan azt vallja még a megtörtént szem besitée alkalmával is vádlottnak azeméb*; hogy az első döféV az alkalommal, midőn nénje kukoriczaszár után lehajolt ennek hátába iránysá. — — £ tekintetben tehát határozottan nem ni került a lényt kideríteni ; de mert vádlott maga beismerte, hogy ugy a test hátulján míui anunk mellső fülén tapasztalt SÍ urast 5 tette, s mert az orvosi vélemény azok közül a hátán értzMt-i sulyoknak a mell felőlit pedig feltétlenül halálosnak jelzé,s miután a halálosát s bonezvizsgálati jegyzőkönyv és as erre vonatkozó halottkonyvi kivunattai is begyÓsetett; mind a tárgyi, niiud pedig az alanyi tényálladék teljesen helyre állítva lévén, vádlottnak a gyil- koseáe bűntettében bűnösnek kimonda ni. s következményeiben marasstalni kellett. A büntetés kimérésénél rtdlotlaak — a gyümölcs tolvajlá* tói eltekintve — rqvatlan előélete, különösen annak nagyon fiatal kora, fazinte vallomás tétele, mégis hogy magát önként feljelentette, mint enyhítő körülmények vétettek figyelembe, mikhez képest * kiszabott sabadfág bünteted vádlottnak cselekményéhez iráoyeottnhk találtatott. — — Az eljárási kolbíégekre vádlottnak bűnös merénylete szolgáltatott okot, ebben mint a következmény okosója, a rabtartás költségekben pedig mint a bünteté* természe- tet következméyében a fent álló büntető jog gyakorlat alapján volt marasztalandó vádlott. — A kihirdetés alkalmával <-Z^D ítélet ellen ugy vádlott mint a kir. ügy és T fellebbe- \' it jelentett be, de különben is a bűnügy főben járó lerm^szetéoél fogva hivaUlbói is — .. a bttnper iratok felsőbb elbírálás végett a budapesti tettes kir. ítélőtáblára felterjesa tetni határostatUk. - Kmí. * WLASSICS ANTAL •. \\. klr. tOrrss^kt elnSk, GÓZONY FERENCZ a. k. kir. Utéki biró, el5*dó TEBSÁNCZKY GYULA s. k. kir t»6!ri aljerjiS, tanacsjagrio. Helyi hírek — Tanügyi jelentéi*. A nagy kanizsai Kath. fSgymnasiumban a pótló érettségi vissgá lacok írásbeli réne f. hó 20 és 21. napján, »só- beli része pedig 24»én fog megtartatni, melyről az érdekelteket maguk mihez tartása végett értesiti az igazgatóság. — Rémer Flóri* tettdúarégís^gbuvár tíümeghen okL 5—9-tg időzött; holÁdámlváo reál igazgató kíséretében római telepitvényeken tartott tudományos vizsgálódást; megnézvén a püspöki reáltanoda könytárát; inoea Kessth«ly- re távozott. Keszthelyről hírneves tudósunk oki 13-án Nagy-Kanizsára érkezett a régi ba- rátja tisztelt munkatársunk Uencz Antalhoz saált, kivel másnap Mara Kereszturba utasolt B onnan Léten vére. — Leérhetett a mimsieriumtól a hely benhagyás arra nézve, hogy Nagy- ét Kis Ka nizsa varosuk egyesüljenek. így tehát jogér vényre vau emelve a tobbtég akarata, most csak azt kívánjuk a magyarok Istenétől, hogy a két város fgyetériűleg haladván, művelődjék és kí- eérje áldás mioden szép és nemes törekvését. Kossoruzza polgárainak hazafiui erényét köz- boldogság és általános jólét. — ErelytM alispánunk azonnal ifitédce- deit Muraközünk Horvátországgal halárus ré szén katonai cordont húzni, amint híre jött, hogy Károly város * vidékén a keleti marna- vész kiütött. Nem kttll aggódni tehát, mert az intézkedés eleve megtétetett a vész terjedésé nik megg-itlására, amennyibe! as 1874 dik évi XX dik turvényezikk 4 ik §-a alapján, a szo- ros határtár rlr.-ndekotett. A Horvátoruzágban kiütött marhavész 0 községre terjedt hirtelen. — Zalameffyének nagy szülöttjei kőit egyik buszk^ségR, Osány László minisstert 184D okt. 10 éa reggeli 6 órakor Báró Jasieoák János kormánybiztos és Hercx^g Woronieczky bős lengyellel kisérték ki a pesti uj épület északi kapujád, a fapiacson felállított vesztő helyre, az embertelen Haynau vad haditörvény-széke által isteni eV. emberi törvények ellenár«i kötél általi haÜlraitélve. A szomorú eseményről Csány László családj.it Zalában az ,Uj Buda-pest" szerkesztőségénél levő eredeti levél szerint fecÓzony L*joe ügyvéd * nolczai hős, ki ezelőtt 3 évvel halt el Siklóson, követkesŐkben tudó-«iija: .Ssivvérezve iro-.i a iegszomorubb hírt, Lacii nincs többé — a Hámán fáján ma reggeli <> órakor adta ki lelkét — vele együtt báró Jeszenák in — a holnapi ll*dik okt. Pesatter Zeitungból nagysád az Ítéletét olvassa m*>g — nem vagyok képes írni — ÍBten! —" As Uj aranyat, a zsákot bekötötte, a ládát becsukta, a fülke ajtaját bereteuelte, a kulcsot a deszka alá dugta, az ablakokat kitárta, » a gyAzelem el6 érzetében kéjillaaan futott seregébe. A várpa-rancsnokot felszólította a var feladatára, mert 3 ol van határozva a várat utolsó emberig ostro-molni, és ha a várat bevette, akkoradiadalmá martál elkábitott katonák szörnytetteiért nem • Táll.l felelősséget. Hasszán pasas vitéz magvarok részérd nem várhatott egyebet, mint amit kapóit, — fügét. A várparancsnok azt izente Hasszánnak, «ogy 6 is elvan határozva a várat utolsó csepp Térig védeni, hanem ha épeo olyan igen nagy kedve van Erdúdöt birtokába keríteni, ám tették tle 6 egész várnépségével készebb inkább becsü lettel meghalni, semmint egy Szet^yengyalázat lal bélyegzett élet terhét hordozni. Ami pedig az e»er darab aranyat illrti, azt, köszöni nagy-lelkűségéi, tartsa meg magának. Haaszán pasa a csel minden eszközét ki-merítette, de a rár büszkén és sértetlenül emel kedett ki a sziklatömbökből, mint mikor a vár ostromlásához fogott. Felhasználta az éj sötét leplét, azon hiedelemben, hogy a várbelieken erdt vett a fáradság, és elszanyadlak ; — fel használta az elemek borz&sztj harciát; mikor az mi zuhogott, az égiháboru megrálkódtatu a földet, akkor is rohsmot intézett, igy akarván a várnépeaséget zavarba hozni, de azok éjjel-nappal talpon voltak. * * * . Erdőd vár löml^cztartojának, Denkó Dameternek volt egy Ilda nevű gyönyörű lei . UJ^> «gy fél\'K kinyílt bimbó. Szépsége nemcsak a vidéket szárnyalta be, hanem messze tájakon - ■■ beazéltek róla. Az általános közvélemény , abban öaszpontoialt, hogy az ország egyetlen várának falai sem r^jteu^k hozzá hasonló tün-dérszépséget. A környéknek valóságos áldása volt. Akinek panassa volt, *z résztvevő k*>b«lr* Utált benne; akinek segélyre volt szüksége, az bátran fordulhatott hozzá, mert ílda egy szegényt sem utasított el; aki köoytizett annak konyeit letörülte. Sok gazdag levente megkérte kezét, de Ilda fennkölt lelke felülemelkedett a hideg pénzen: ő őszintén érző szivet óhajtott, mely épen oly tisztán ttKere8sen,txiinlazövé. Herczigan, egy szegény, de nemes családból aaármasott tfju volt az, kit csókjaival boldogított, és kinek kesét ígérte Örök szerelmet esküdtek egymás-nak, és már a menyegzŐ napja is ki volt tűzve. Akik irigyelték Herei igán szerencséjét, azok alattomban e frigy megg állására nógatták Den-kó t, figyelmeztessék Herczígan szegénységére, intették, hogy éljen apai jogával, gyakoroljon befolyást Ilda választására, mert hátha nkkor bánná mrg e lépését, mikor már késő lesz. Denkó a választást leányára bízta, mert nem akarta, hogy ne\'.áni boldogtalan házasság esetén őt vádolja. A frigybe beleegyezését adta. H erez igán lélek gyökerét egy sorvasztó szenvedély emésztette, mely lelkére sötét árnyat vetett: a pénzt imádta. Ha kiballag.it az erdő be, ésire sem vette, hogy »c alkony leereszke-dik, a csillagok feltünedeztek, szüntelenül a pénvŐl álmadozotf. Annyira összeforrt Mk黫l e szennyes gondolat, hogy nem fairt tőle szaba-dulni, annyira lebilincselte essét, szivét, hogy szakadatlanul azon tépelődöU, hogyan szerezzen kincset? Addig o«m ismeri a boldogságot, míg egy nagy szobája n*ni lesz telistele aranyakkal addig nincs se nyugta, se Öröme. Ez as ő élet ciélja. És ha csélját egyszer eléri, akkor nem tesz egyebet, mint egész nap az aranyakat olvas-gátja, ÓH hat \'tnba rakosgatja. Az erdóD** kivin egy ásót, fa ihol beteges képzel-\'d^p art súgta, hogy itt régemén kincset rejtettek el, a földet feltúrta Háój:.val, és addig túrt, kt*restt* a kép-zett kinket, míg végre a fáraieág ledöntötte lábairól. - a/ álom lezáru azempillait. Hóbortos álmában órídsi kincsbalmazra bukkant, é# mi nél mélyebbre ásta a földet, annál ragyogóbb fényű arany került fölasinre; arait megíenés\'v dett stenvedélylyel kermett. roe^találu. Mikor áium rózial-ityolabol KJboutakózott, sa kincd helyett H telturt göroogyüt Ő leíi.% aridfg vató kínos gyötrelmétől menekülendő, felkapu ásóját és eszevescetteu futott hasáig. Itda szépségének híre Ha*z . . be jutott. Ámbár Hasszán már ötven U^azt Hioti iruloi. szivében még mindig ifjúi hev láogolt Ilda nzép^éVéri\'l a hallomások u*.4n racse* kép tet- alkotott magának, s midőn megtudta, hogy Ilda bűszkssége miatt m\'^közeliihitl-\'u, szívóban tiyökert-t vert a gondolat , hogy szerelmét felajánlja neki, » ha Ilda meg veti, ha ránezos arcsától elfordul, akkor tjőveatf egy tsák aranyat, e ha Ilda kép<-a less a kísér-tésnek ellentállai, — Hasszán p-sának van any-nyí szilird akar»ta és hatalma, hogy amit ki-,ü»ött, azt ki is vigye. Dtt hogyan éd\'^gesie a galambot hálójába, hogyan bex^élhesseo vele. hogyan, h<>l válthatna neki furré szerelmet? Ilda a várban küxd ellenség ellen, hogyan lat-hatná meg csak egy percére is ? Ha a várat be-vehetué, akkor a csapdát nem k-rüiné el, de a magyaroknak «tddig tanúsított v itésségéo meg hiúsul minden törekvése. Nincs kiUtáa, hogy H árat elfoglalhassa. Megtudta, hogy lldánnk V»Q kedvese, sok kutatás éa kérdesősküdés után azt is megtud ta, hogy H»*r^sigannnk hívják. Nem sok aikert remélt ugyan eszméjétől, de elhatározta, hogy Herczigant m«gkeresteti, fenyegetéssel kény-Bx^riti i>gy találkozásnak kieszközlésére Ildávaf ha f*z n«-m használ, akkor zsebeit megtörni pu-posva aranynyal, ha ez se használ, ha vonakodik kivnnsá^.v teljwitioi, akkor makacs fején pró-bira i^Mzi yaiagánja élét. Juxszufszolgájinak megparancsolta, Uogj H<Tc»ig«nt keresse fíil ^ Barangoljon be erdőt, hegyet, völgyet, ő nem bánja, ha in ind jár* «. föld gytimrából teremti is elő, de okvetlenül megh<"c« ha életr kedves. VIRÁtiHEGYI. (Folyt következik.) Talányok i. Hatalmas misgy uilaj ie»tvért éasrevettem, Mely, ha <áxáú, ront, bobt, nyal, fal é*iv«#*ettt;i). KohxraoSJin Tat ftx <-UÖ i el twm fárad; ■I»j minrkttiik, Hrt uedre ha kinzarad\' HÚK a miaik te«tvér uíki nxíUj nótát. Noha soha nem tanait au\'^ wnét, kÓtát. Zord, iád zeuL*jt*rc Többi két tc»tT«r« Oly jő kedret kap, Hogy lakomát csap. D« loha jAl ttem Lftkik, AkÁrmeaiiyit iszik a harmadik Itala aoha nem fogy Mámortól Qft%f uen rog>. A n*gy«dik még annyit enent fal, Hpirjr inüiuuQk kHl! II. HollA utáa viirö* « rák, Klct.\'-beo fekete. Mi a manó lehet>e? W1TT FÜLÖP. TIZENNTOLCZADIK ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY. OKTÓBER 16-4a 1879. Budapest okt. 10 ki 143 dik számában lent kép halvány vonásokban s*>u jslen<it«t tünteti föl, midin Oány a*, utolsó utón a gyön-gélkfdS Jesienákra gondos figyelemmel saját felső kabitját adja, hogy a hidegtol addig is barátilag megóvja, míg kisienvednek. Akisaen- \' védetteket azután a város közönséges saemetea kocsiján »iállitottak a Rókusi kórházba. Csány • és Wuroniciky a budapesti kerepest temetőben \' közel a „Mtámadás\'hoz tétettek késóbb örök nyugalomra. — A saüret általánosan kesdeiét vette ... héten; eredmény kevesebb miot tavai volt, de sokkal jobb a minőség. A must ára hectoliter- ként 6—8 frt. 0ngyií/con9ág Adámák János ssücs ligeny folyó hó lü én d. e. 10—ll órák kost \' "gy sifonérba (rurmsackrény) felakasztptta ma- gát, mire észrevették már meg volt halva. Mint- hogy a szekrény nem volt oly nagy, bogy benne , megférhetett volna, lábát a szekrényből jól előre nyújtotta a padlón s ugy eresztette magát ; \' U szekrényben levő fogasra kötótt kötélre. \' \' \' _ J, afáktornya-zipreiicti vasút kié- pítése ügyében, mint már említettük, a várasdi kereskedelmi testület a horvát regnieoláris bizottsághoz emlékiratot intéivén, ebben eml*-k.^etbe hoxta, hogy eaen összesen 99 05 kilómé tur (13 1 mértföld) hosszas vasul, lovag Mecie-jnvszky Lipót mérnök iltaJ már 1876 ban \' teljesen nyomjeleivé volt s ugyanannak számí-tása sz-rintaz egész épitkeaéei köh.ég4 688O00 írtra lett előirányozva, «mely ös-izeKb^l építési és for-aimi Cíélokra 2-824O00 írt. időközi Kamatokra 04O0Ü forint s elsőbbségekre 1-80U-OUO furinl számitta\'.ott. Ugyanez alka-■ l.,ramal puutos statistikai adatok es becslések nyomán az átlagos évi teher forgalom 4 287KX\'O i mázsára, a.pogyász és gyorsáru l.irgalom pedig ! •* 66-000 mázsára t az összes 22-í»97-OOO mázsa - mentőidre lett kiszámítása 6 az évi bevétel utánuk Í26-000 forintra léve, a m, lyből forgalmi kultaéei-.kre .\'J40000 leüttolvéu, a tiszta hoiadék . , 486-liOÜ forintra, vagyis a végk-Ke< t"ke I6"/o ! i jára vétetett. Végül kéri a kereskedőim testület ■\' .i r.-gnieolarií bizottságot, hogy az ügyet magá-,vi tevén ip»rk."ljék e vasul kiépittetését .Magyarországból kieszközölni, „mert hogy ma-gyarok és b«r»át"k között a nemieti kapcsolkt még inkább megenísödjék, az igazság és a lestvéri szeretet is azt kívánja, hogy Magyaror-szág a horvát oemzet e forró óhaját meghallgassa 4it • vasutat v<^r« kiépittnsc" Hát hiszen régen \'itdjuk mi azl, hogy h\'irvát .testvéreink" s*e inébru, »* az iu.zsán. h"gy Magyarország minél . \'lobbal\'aldózzék ére-ttük I minél több oha-jukát lcljcsi:8\', hu magának aztán fel is kopik :.z aila. . — Keszthelyen, mint aV K.. hullja: Koivumárue János ur a jryümölcsol mestenleg hzáriljü t« Hazaija, sót a gyünölcsbol a le^fíno- niHbl> Miijtot kfinziti. — Ongyilkoititáfii kerenlel dikváry József mulnár mester a liereencze melletti posta, malomban, öngyilkolásÍHxándikból magal m«g \' lőtte e kétségbe nj""i lépésre őt niml.itt anyagi viszonyok veaették. - Türjén a szeptember 29-rol elma radt országos vásár, október 21-én tartatik meg. — — Hymen ilorácsnk István, novai fő- t^rdős, K napokban váltott jegyet, Fintér Já nos, volt knt>zthelyi k<izgyám kedves leányá- val, Júliával. Az esküvő e hó 2l-én leeiid — üörííí hirek- Kárlíjcz^i Hzerb coo- greazusból küldöttség me^y a királyhoxMiletics kegyelrnezlt\'teaeért — A v-.lág állainaiuak adóssága 554 00O miliő foriut. — Lobkuvitz hercegnőt kél czigáoyaasszony megrabolta. — Hj.. Peruzel Béla Amerikába M.ikl.l!. — R.\'i * uhard székesíehérvári í^zukorgyára leégett. ^ Károly városban a marhavész kiütött. — China és Japán közt háború van kitörő félben — . Trauteuau vidékéu a műit héten hó esett. — ZulufoldöD emlékkel jelölték me^ az\'- a li\'lyet, ; kol Napoleoo hg. elesett. — Délmagyarország ban földrengések vt.ltak a mull héten. — Te-mesvárott 3-ik magyar Ispot létesítenek. KI nyert? Bécs, okt 11 én: II, 47. 41, 70, 9. (irácx, , „ 2, 12, 79. K. 84. T.raesvár, „ !), Hó, 70, 6, 34. Irodalom. — Wajditt Jóttéf lapkiadó tulajdono-sunk tevékeny nyomdájából 80 eser példány- <E rovat alstt megeniltb tt munkák XagyKa-i.issán WajdiM Jóxscf «l5ny<kcr.->k-<-ip állal meg- ban most jelant meg egyiserre négy naptár ia, éa padig valamennyi diase* kiállítáa- 4* érdeket tartalommal, a). Wajdits Jósaef 101 éves nap-tara 1880-tól kesdve égess l9*Ü-ig 244 oldal-dissea kemény kötetben ára 90 kr. b)Kom£rom-Kanissai kalendárium l8$0.MÖkd etztenddre. Ára 20 kr. c.) Wajdita Jówef nagy képes magyar nép naptara 1880 ra. Ára 40 kr végre d.) Wajditt József kis képes magyar nép nap-tara 1880-ki aeökö évre, ára 2b kr. E két utóbbi kiiencsedik évfolyamban. Ajanifuk a t. kósönség pártfogásába, kivonatig sse-dend*3. — Üj zenemüvek. AB „Apolló" seaemüfo-lyóirftt legújabb (októberi) ssáma következő tartalommal jelent meg: 1. Boccaccio francija négyea. Ksen íranosta négyest Suppé baaon czimü uptjtet\'.jti legscebb daHamaíból Hülzl Lúrind ügyesea állitá Ösase. At uperette a bu-dapesli oép»xinház legújabb repartoire darabja. 2. Emléklap Maguráoyitól. 3. Köt praludium Kapp Sándortól. 4. Tinódy Sebestyéu bUtóríás énekei, vegyes karra alkalmuzta Kapy Gyula. 5. Bordal, Palotáay Jánas elhunyt jeles veterán senesserkezónktól. £ mű egyike a legssebbbek-nek a aserzó hátrahagyott müvet kösül, íérfi négyesre aUalmazta HÍ«sner József; miot aiép s hütásos darabot ajftüljui: dalárdámt figyel-mébe. 6. A Uány keserve Petőfi Sándor költeménye, dallamát songora kísérettel ssorsé \' Ern«y Jónsal. As Apolló elófisetéei áraasoktú ber-dectemberi félévre 1 frL 50 kr , mely az Apu]ló kiadóhi<» aláhos (Budapuatan, vár Verbűcsy*utC£u 179. nzam) c*imetve küldendő be, Ifgczél*zeriit:bb\'m postautalvány utján. Ac Apolló CZOD t*gyntl<Mi hüvaiianéssRt. krtíiÖDjüok uyolez évi fenálláitA alatt már tt> egy <>>y bucae^ magyar i«oi;i odalini gyűjteményt -alkutott, mely ugy kiálliiáa tnint tartalomra nésve bár-mily zonegyüjteméiiy díscére válik, otcsóságra nézve pedig vet«k^dik a l«golcióbb külfntdi kiadmányokkal s ezért pártolásra méltán ajánl-hatjuk. Vegyes hir — UjÜbrik Borbála. A boakoni tartomá- nyi tanácsi hivatal múltkor névtalen levelet kapott, melyben as állt, bugy e<y Ktrkenbröl Dülmeobc vese\'ó ut mellett levú hasban egy fiatal leányt íánc&tn tartanak. A vizsgálat meg er\'MitPtte a füljol^ntés valódiságot. - A csind- úrök hosfizu kereerá utáa epy kitt ajóra buk kauUk, s * miltor rajta beleptek, bonasstö ssa^g Utotte meg az orrukat a iszonyú Jelenet tárult fol uem<ftk elútt. lÉgy kerek u^lküli uligán, nyakán éa két kezén 2—*á láb hosscu lánesczal meglancsoU leány f^kiwlt. A "ártól é* pinz<iktó! alig lehetett elmniTDi; piBskofi, rongyos icig volt rajta, pnoészeti s&énán és rongyuk k6s feküdt. A láncs oiy rövidre vult a taJigáhu* erúsitve, hogy a l«áuy legíulebb csak térdre üllhatott vagy fökh^tect. A* ételt H tizennyolez hiinnp ót* elzárt nyotn<trultnak keskeny nyilason hd ták bi*, a c«endArük erélyes folépésére a leány szülei azt vallották, Iwgy últtgbetftgsé^bfí ettftt a megörült. A caendörük beható jelentése ntán az állüiiiügvéei vette át a vizagálatoi Mikor a leányt u. szubad levsgöre vitték, fiájuk; térdeiu gornhanemu kelé vények a daganatok támadtak^ a nyakán, kél karján, mellén és csontjain szá- mos tuzódáx s rósz sza^u 8(;b volt. — Ae orvoa jelentedé szerint ulyaa állapotot » l«gegt:szsege eebb ember sem <*lhet át hnt hónapnál topább a nélkül, hugy (tlméjtí el ne tompuljon, lla eh ■« hussáBzániitjuk nz í«7.\'myu pínzkot, melyben a li-áo) volt.a. bizonyára sovány\' ■rlodeh, * báni» módul, a sz^rencdétleu Ü fóid legnyomorultabb, legssaaalomraméitóbb teremtménye. Azeraber t>:len szülékiíi Hfeuyitó törvényszéknek ndlak át. — Adót az uszályom ruhákra. A .Rozsnyói Híradó" étf.irevaló indítványt tesz ez essteUn divat kiirtása végett. Indítványozza: „Minthogy jósán okok mitsem hanználnnk s »záERxor elmondhatja »a ember, liogy es » divut ellen- kezik a szépség fugaimával, ho^y árt az egész- ségnek, megmérgezi u tüdőket, sok pénzb* kerül és semmit sem hassuál, — a nélkül hogy az ellenvetések a kívánt eredményt létrehoznák. ennélfogva nem marad hátra, mint hogy a városi hatóságuk prftgai koleráiknak nyomdo kait kövessék és vessenek az uszályra olyan összeg adót, a mely elvegye a kedvéi minden- kinek az uszályub ruhák viseletétől. Ez segíteni fug. Míg ez as adónem életbe nem lép, nem fog ártani uaaály elleni egyesületeket alakítani. „Hogy az iiy iatéskedések nem ujak, mutatja több példa. Lipcsében a sétányokon a a járókon büntetés terhe alatt van at usaalyos ruhák hordása tiltva, ■ méltán mert az által a váro- sokban különbén is annyira ártalmas por csak még jobban fölkavarlatik, a mi azutáu a mar úgyis mindenféle tisztátalansággal eléggé kevert városi levegőt csak meg inkább me^ront^a Angliában a hírlapokban folyvást erós láma- dásnak van as ussályhordozás kitéve, s ma mar tiwto—égés angol out assal aa utosán Bem is látni megjelenni. — Triestbea a városi ható ság már adét vetett as uszályos ruhákra, a prágai vároii tanác* i* föJasóUtotta * cseh höl-gyeket e divat elhagyására, ée ha ez nem üké-rt!, 20 frt adót ssáodékosik as usaalyos ruhákra kivetni. Végre A.usstria|több városá-ban aszály elleni egyesületek alakultak; másutt meg az elöljáróság egyenesen megtiltja nyilvá-nos kerteknek és sétányocnak ussájyos ruhák-ban való látogatását. As ily drákói szigor nálunk ú helyén volna. — A miniszterelnök a képviftelöhá* szer dai ülésén Szegedet illetőleg tett elő térj esstésé- ból, kiemeljük itt a következő adatokat: A mi- nissunumhos befolyt Sseged javára 1. 950, 800 frt, Szeged városa é* környéke javára 639,500 frt, a Tirtza vidéke javára Szeged kizárásával 41,100 frt. egyes községek és specziáliscsélokra 36,300 frt. vagyii szept végóig 2-622.700 frt Ebben nincseoek belefoglalva ason adományok, melyek nem a kormányhoz folytak be. — Eien ősasegek eredetét illetőleg: a királyi ház tagja- itól érkezett 72,800 frt. a közós hadderegtft 5000 frt. Magyarországból, illetőleg Ss.-István birodalmából, tehát Horvátországot is beleértve és as egyes honvédségi tisztikaroktól érkezett ajándékokat is: 872,800 fn. — A monarchia másik államából 529,900 frt. Boszniából és Herczogovinából 675, frt., Aogolországból 144,600 forint, Belgiumból 31,800 frt. Dániá- ból 700 frt, Franciaországból 270,700 frt. Görögországból 1700 frt. Helvócziából 30,800 trt. Németalföldről 29,100 frtt Németorsságbol 39ü,10Ü fit. OroezorszÁgból 30,500 frt. Olasz országból 50,301) frt. Fortugalliából 1300 frt. Romániából 37,000 frt. Szerbiából »64 frt. Spanyolországból 13« 0 frt. Romániából 37,000 frt. Szerbiából 564 frt. Spanyuloraágbó) 1300 frt. Svéd Norvégiából 2300 frt. Tőrük országból 14,400 frt. K«let-Iodiából 3100 frt. Chinából 4200 frt., P^rsiából 440 frt.. Egyiptomból 15,400 frt. TnnUbol 1200 frt a*ésukamarikai •^yenült államokból 63 100 trt. Mexicóból 350 Irt. Cuba szigotéral 1000 frt. Hayti asig^t ról 229 frt dlumbia egyosült államokból 600 frt az argentioi köztársaságból 100 frt. Nika- ragua köztársaságából 230 frt. Uruguay köstár saságból 42f) frt. — Dériua kine96. Roppant kincset talált egy béresgyerek. Szolnok város határában, a Zagyva folyó partján, a Zagyva kanyarulata nát az u. n. Zagyva malomhoz közel, ez év raárciius 30 kán. A béreegyereknt Tímár Jó- zsinak hívják; as említett helyen (mint maga beismeri) egy gránitkő alatt egy fasékban nagymennyiségű aranyal, arauy péuitésarany ékszHreket drágakővk<ít é» gs ómántokat ta- lált, y nem szegénynek még megkbzelítbotő f\'ogulina nem volt az értékről, mit a szerencse az \'ilébt- hullatott- Elmondta és megmutatta kiuoét Lübbekaek. Köztük Ssabú József Unya- ssom<zédnak ia, aki 1^79. márcziua 31 kén igért érte a gyermeknek egy rud földet, *gy házH-t e\'s a talált pénzből rész^ltetést. A BXB- S^ny gyerek legmerészebb álma volt. hogy 6 ueki valaha httza és «ey rét földje legyen, hát Szabó Józsefnek oda adta a kincset Hegssám- lálták mennyi ; — volt pedig 2(120 drb. arany három arany g>úrü, két füibo v»l(J 120 darab kiilíJD D^mü koczka alakú dntgakÖ és ragyogó gyémántok és volt még közte két darab ököl- nagyságu aranygomb. A mesés találásnak csak- hamar hire terjedt a tanyai embereknél, de ka putosember sukáígnem tudott róla semmit. A ssolnoki járásbíróságé hó fol} a más jött tud máá I-M ■ nyomban uiegid indította a kutatást,de Szabó Jutoet a hatósági oyomoxás megisditásakor elrejtette a kinciet és tagadta, hogy nála van, sót hogy H béreagyerck ezt neki fgyátalán adta. Miután feltnhetó, hogy ezen nagy értékű tár gy ak tírtéknsité\'sért} Szabó az arauy művesek, ékszerészek, zál >gházaknál s hasouanvü üzle tekbun i"g megfordulni, a ssolnoki járásbiró ság f. hó 1>< kán kelt kúrözvéayayel felkért as óssses hazai törvényhatoaágokitt, hogy ezen eseményt hatóságuk területén minél szélesebb körben h\'iszák kózUdomásra, és a közig, s rendőri hatóságokkal moros vigyázat végett közöljék 8 netáni gyanús jelenné gek esetében a járáBbiróságot azonnal értesítsék" IMaczI áruk. 1(K) kiloe. gsiinttTm. Pées Huu U 7U 1U-2U lloxi 7 S0~7 80. Árpi 6TX! 7 1(1 Z«l> 6J0— 7 - Kukoridu !< 40 — 6 — Siékrafifeép>ir Ku.» 1U U<H) Bou — ■ — — Árva fi*>— 6— Zab 6 15—6 20 Kakorioa i77 ScyM HU 1J.6Ü—14 20 Bo» 10-30—101» Árpa \'J-JO—lü.2UZ»b 6-4U—6GO Kakoncu 660—7.40 Vnzpréa »<"< ■\'-*> - 13M) Ro«"83U-880 Ar|.» «fiu—»■— Znbüao—640 Kmknrícu6.20-IS40 6y6r ltu«alí-«l.—I4i5B»»»»- 9 2S. Arp» 8 — —9 _ Zab 6. 6.30. Kokoricaa B.40.—6-46 Szaakatkaly: lluu Vi.n«—\\33u Koi>8 -M 8.80 Ar|i> "SO— 7-&I /.«!. II \' 6.2U.Ktikorícu "li»—7 40 SiaWfrl lla» II 60—lí — &\'•> —7 80 810 Árpn fi Ml—« 80. Zab 6 70—5 90 Kak. 6 50—<;.8O KnztMr Kuta 11 5O-14._ Ilo- 7 76 - 8.25 Árpa l:M—7.ÖO Zab 6.TO—7— Kak. 5^0—H. Taa«|e2> Bo» 11—11 60 Bau 7—7 50 kr- p« 6.-6 40. Yab 6 60-7— Kuk S.1O—«40. Zala£t<r*z*« »•>* U.70—11.90 1U» 160 7.70 Árpa 7.30—7,50 Zab 6.40—« 60 Kok. 6.8i>—7— Sserkesztol Qsenet 3659 „fájó haofulatok." Nem k5.01h.t5k. 3660. T. „S.nretkor " Ha a m—t !• olj roa< volva, mint o« a ren \\ aUmi hét caapái kOiai tartoaatk. 36*1. ..Halom alatt" Tnetkuaik alá t5.f«- \'«l •gjott. 3663. 8«—y. KütioojOi, igiajbe laiuaU 3663. Bikia. Rén>itn<l e^bbal sem rual-tothetflnk. Mi ii ron idóket élBnk, ai adóaok a«B 6í«tn«k. 3664 X i Istn. 3665. „Boroa kancád." Tartaa mag éa haaaoálja mi nem hamnaihatjak femmir« sea. 3666. K. U Itt rolt. 3667. Pirii. Sokba k«rt! a ktJd*. Saaféoj. cégflnk nem teheti. 3668. U. K. Detto. Gaidajabb bel/ea teu«k kopoktatni. 3669 8.—y. Kiadihoa fordaljon ; a izerkautS eaak a nellemi ríaXAkbe folj be, ha be folj. 3670 „Volt nekem" Jelenleg ninca ebbtl itílte — 3671. Z. K. Olyan oinct. 3(72. Tapolcia? ,E jel kerdő.jel iml) 3673. Gjor. Aa okmányokat magkaptak. Büreb-bea lerílilef. 3674. 8a—i. i. B. beubelieket aegktldsttllk, a tebbit i. r»rid idS mai™ 8675. E Bpeit Iateakedíaedet várom, hogy én il aaxeriot iotézkedheaaem. 3676. , EfT politücui uizmadia kalandja- jo, de a máaik nem. Mánk kit lapba való, léten ei idS neriot három lap Zalában. R á riértad rá í Ea egy aa kettő, kétaaer k«tt3 pedig — négy. Paplrszeletek. N6unitó\'kepCEdében kérdexte a tanító a kiiaax-Ixooyt, mibül áll a levegő ? — Egv réiz élenrbül i. két r«u legenjbBl, monda birtelea legény helyett. — DumaaadoBa. A ,61obe* egy eddig iarae-retlea adomát köiol az id&ab Uumaaről. Damaatmeg-latogatj« egy barátja, ki ot ívig volt UTOI KraDcii aoraxágbol. Hogy barátjának viuuérkeaeait m«fün-nepelju, a .Három tertSr*1 nenoje aaolgáját, Jeánt, kút Hv«g peaagSért küldte a piaciéba. — Mar ninca tübli pexago* Dumát ur," monda ax inaa. — Hogyan ? uincn több peaagő?... Hát ax a axás oveg, mely alig egy hdnapja érkexett. . . fölleexea, hogy uea eu ittam meg." — „Nem, hanem vendégei." — „Jól van menj tehát a pavillouba, itt a pénx." — A axolga Gt p4*rcx múlva viatxatér a két üvaggel, a mit Domaa a 100 üvsfbSl valóknak ismer fel. — „J«an, Jeao, monda ax öreg Dnmaj a kxemre^jányái hangjás : aemmi ronxat bem látok beune, bogy meglupod boraimat, de legalább aitrleabetnél e^rpár üveggel." — Tudod n>ár Kati, bogy a Ztuxai a minap leesett a padláaró] ÍB kitörte a nyakát? — Igaaán! V tír.egény ! bm, hm ! Oejaxea aaé> vqlt.ax atoleö időben olyan halorány \' Nem toródik relé. , — Nos Károly, bát ma háayssor kaptál a> Ukolában Teréat? — kérdi ai atya as ilkolából baxatiro fiát — Én suba sem atoktam azaal torodoi, ami a háUa mögött történ,k, - feleié a fiu Mikor egy bécsi axiobásban klleocxveoaaer egymálutáu aduk a „Sxam4rbőr"t, egy uract axom-sx^djáhox lordnlt exen sxavakkal - — Ma már két hónapja, hogy mindennap s ,,8xamárbnr"-ben vagyok — Hm! — feleli aa, — idősebbnek t.rtot- tan Snt! A debreeseni hetivásárról vígan hajtott haaa egy borjiiker#*ked\'1 Otthon kérdi tűla feleaége : — No apjuk, volt-e jó vásár? — Volt bis\' anyjuk, narmiscs forint a nyeraeég, kitencsvea a vesateftéa;. Este kínálták B. barátunkat finom siolorel. — Kóssoooa, éhomra nem ssokott jól esni. -- Jancsi te, nem Láttad a cxicsOskámat ? — De igen, most sétált a háiteton. — Tökfilkú, biss a lelexégemet értem. — Levelet kapott nénikém ? — Axt ám esxemadta Parisból, sitin milyen nagy és ssép titulussal. — Ne igen ürüljSo neki nénikém, hisaen a rximen rajta van hogy : vin. — Mi a manó! igaxán? Én pedig még nem vagyok vénaassony. Hadd néxxem caak Adta-vedte levél Írója ! A jelenlevők jóisQ mosolygása gyanút gerjess-tett a kedélyes jó néne sxÍTében s komolyan meg> néxé a eaimet s valóban ott volt: per Wien 1 (Bécsen keresxtui.) — eju eaxemadta, hiába bixonyitja Wien-nel még nem vagyok én vén. No lám, hogy aegijesxUtt, majdnem görcsöket kaptája. — Cham a nemrég elbalt TÍlághirQ rajxoló a mennji humort tudott carrieatnrüba Önteni, ép oly jAedva volt as éltben is. Egy napon egyik barátja meglátogatván egy sxéket elt&rt. Máxnap, hogy Cba. mbt kárpótolja gyfinynru kii Pompadour-fauteilt kfll-dQtt neki. Okam knvptkexS levélben válaxsotl: nR&-ssfinom kedves barátom x gynoySrű küldeményt Bi-xoayos lehetsz felSIe, bogy exeatul ha raeglátogaUx mind „ a legkéuaebb lohditáxn ssék kasul alád. Ko-sxőaom P. Minapában kesét ssoritván veled kestyum elfeslett Nem volnál hajlandó talán egy oj párt küldeni. Barátod Cham. TIZSHN¥OUSADIK ÍVTOLYAH Z.\'A\'1AH K 0 Z\'Ii\'O NT. OKVOBBB Vasúti menetrend, t A buda-pesti időmutató óra szerint, Indal Kanlasairnl Vonal hova : ••••> Ora Pere. Hí 206 Etttk, atohíe,,Do»boTÍr ■ piáméba 4 48 renel 2l 6 . 2 5Q \'déUixt 2IJ Dnea-Pettre .."..". 4 to regre »* .26 iéht. 304 II SO tMw, 31SBéesbe(8sonibatliel]r, Bées-UJhaly f.U)5 8 reggel 301 . 11 48 serre 315 Sopronbs 3 38 délot. 303 Trieitbe ét Prágerhofon kérésztől Grács é< Bécsbe 4 58 réttel I 201 Triestbe és Prágerhofor, kereutfl) - Orácz ét Bécsbe 2 47 délnt I Érkerik Kanizsára Fiúéból 1 41 o.tat , 11 11 estre . . . 4 » recgel . . S 6 Mint. 9 44 astre n estre 4 & reggel 11 53 delel. 21« Essék, Mohács, Doaakotár so» . SOS Bada-Psttrol »I „ 8UBéesb8l(8aosaha 802 „ ■ » 183 Sopronyból 4 H refg.l 1 SÍ Mint. S14 BáesbSl Orács, kUrbar,, Prafarkof fsISl ÍO» Triesst- és Bécsből sUrbnrg, Prager- bof feltl - 901 Triesst- és ViUachból Prágerbof (elöl 11 — est.e klarbartbs etatlskosás Tillsrh éi Pranceifettbol . Piaaeetfestbfil Felelős szerkesztő: Batári UJSS. Miután eddig minden írásbeli felsiílita som Ön tartosáiioai lefis»téa>ere hassontalan ▼olt, exannel érteaitem Ont, ha 8 nap lUtt tar-toaáaat oáUm le nem &aeti, u égte nevei «a lakhelyet nemcsak eieo, de saját költségemen még több lapban U njiitao kSiie fogom tanai. TÍMteiettel I WAJDITS JÓZSEF, \' Nagy Kaniasá. * E roral alatt kaelottirt felelteeéfal sem villái a 8«a»k I H I R D E T fe 8. Féri. ingek •d ea CretOsiokbtU 4^»r«s mell gallér és keaelokbol darabja 2 fH 50 kr. RaasikiVstI szép válautekban katytt, makaaa*, aariaayak, alas-aajak aasrank ftltÜKÜ olctó árakon kaphatók (936 1—8) LATZKOTltS A- Fehernama- ea uri dirat Oxletebea Badapesten vácnatosa 22. sa. .Mem- seti saálloda" epalet. Einladong zur Betheiligong ia deo Qewisn-Chanceo der vom Staste Hsakarg jarinürnn gro ■«D Qaldiotteri*, in ovelebar 8 MM. 940,000 R.-Mark von 10. D«\'e«mber 1819. bis 14. tini 1880. tlUtr gewonneo werdeo mOtsen. Der neue 7 Clanen á ngetheüte 8pielplan i •otbUt QQter 94,(10(1 Loo Ben 49 000 finrlan and iwir ev. 400,000 R.-Mark iperiell mbtr (934 L 2—7) I Oew. á la. 259.000 n Oew. a U. 8000 1 , í M I50J09B i a i M: 6000 1 . í U 100,000 54 . i M. 5000 1 . i H. N,eoo ! 6 . a at 4000 1 , i M 50,«00 1 se . í M 3M0 Sí . á M. 40,000 \' 213 á M. 2000 2 . á M 30,000 \' 12 i H. 1500 5 . i M. 25.000 2 i II. 1200 2 . i M. 20 000 631 i M 1000 12 , i M. 19,000 773 „ i M 500 1 . i 11 12,000 950 a M 3*0 24 , í U 10,000 a6,45O Á H. 138 etc. etc. Die Gtfwiooiiehuagen siód plavoiDÜMig untlicb feagegoUL Zur uiacluteD orsten QcwinoziebnQg dieser groMeo íi«ld-Tcrloosung kostct: du gaote OriginaUJoo* nur ti ll&rk od«r fi. 8\'/, •ÍM halbe , • 3 ■ - . !\'/. du Tértei . „ ÍV\', . , 90 Kr und werdeo diie yW StiltB fftruttrtlB OriftaallMSe (keiue varboteneo Promeueo) |«fH Ellie«t«a« d«l Bftrafíl ttf«r Pt»t EllUhlBBg nacl. dem cutfornteiteo Ocgeodcn TOH mir franco »er-landt. Klcine Betrftge kőimen auch in Pocunarkeo eingesuidt werden, Du HHt St«ÍBtf0Ofc«r bat bioneo kuner Zeit gr*Slt fitwlm TOI> Ma.Tk 125800, 80 000, 30,000, 20 000 mehrere TOD 10,000 u. s. w an ieine Interesaeoten aoBbeiahít and dadurcb viol iám QlQcke sahlreicher Faroilieu beigetr.vgeQ. Die EioUfeD liod im VerhXltoisB der groMeD Cba <cea •ebr uobedeatOBd On4 kano ein Oldckversacb onr empíohlen wérden. Jsder Tbeilo«hmer erhllt bei BnteUuig deo amüicheu Plán and-nacb der Ziebuag die of&ciellen GewionlÍBten Die AiiitahlaDg oder Verteodnag der Gewiime erfolgt planinftjaig uud nacb Wunjch der glticblicfaeD Ocwino«r. Auftrii^e béliébe mán urogehend nőd jedeüfalli V»r d«B 30-tM dlnei M«utn vertranoi^voll ea richten an die kiwUwit ■He Fim! Josef Steindecker, Dammtüorstrasse Bank- & Wecteelgescháft Hamburg. P. S. Da« Hu* Stelidteksr -- überall aU stlld iád rtell — bat tmoodere SwIaaeD nicht oöthig ; es uotcrbleibeo ■olcbe dahber, wor&of vsrehrl. Publikum aufmbrksajn gemacht wird. xttxuxxxttttvxuxxutttxtux 1342 Árlejtési hirdetmény. A pécs-varasdi államuton Nagy- és Kis-Kanicu kött léteeA 215 J&. AaMli a> áxvit iíUl megrongált fa bid hdyreÁlliUa* a nagjm^ltVi-jágn kfismonkav és kSxlpkedéti minijtoriam 1879. ÍTÍ október bó 6-án k«lt 15130 nimn magaa rendeletével 120G frt ~ krnyí Ösrsxeg^l oo- 7 Eseo mnoka bicioaitásj. tekiictexébűi aldlirt hivatal irodájában folyó 1879 éri október hű fl-i-n regg«li 10 órakor, irátbeli ajÍDlatok elfo-gadásával pároaalt nyiUiimi saóbeli árlejtét fog tartatni, melyre a vál-l&lkoaoi mándéko«6k aufcl biTatnak m«g, bon as árt»jtéfb*ni resat-itvAt ••étire, a azokat a fent kitett ö«*eff 5*%<Tel mint bánatpénssel •lláaik, meiy TÜlaJkoUi esetiben aaoniul IO°/O biatoiítekra le» ki idS A. irásbel. ajánlatok fennt kitett lAip reggeli lü óráig fogad- el, uaekben a^s MJinUttev\'! neve, lakása éi polgári állása pontosan-kiUendS; továbbá saámmal és axovai kiírandó aaon stáitóli elengedés, melyért eaen mankálatokat elíállalni ssándékosik, TÍIágosan kifeJMendS végre, bog; ajáalkozá a mnnkilatokat é» feltételek tartalmát ismeri én elfogadja. k* írásbeli ajáalatokhoB a vállalati Összeg 10°t,-je ketapéa^ben vágj magyar állampapírokban csatolandó. A mfiaaerelrények és feltételek at alulírott hivsttl irodájában a ■sekott bivsuloi 4rákban negtekintbettSk (988 1—2) Zajft-Bftmeffv, 1679. éri október b<S 12-*D. A zaitmegyei magy. kir. építészeti hrvtUI. Az wArany Koronához" ezimzett szál-lodában Nagy-Kanizsán. Nagy raktár képek-, (szent-, táj-, yadász és génre-)tükrök, függő-, keltő- és piriEgi Órákból részletfizetés mellett. A vásárlott czikkek azonnal kiszolgáltatnak. A legkisebb részletek is elfogadtatnak. Óraiért bárom éri jótállás lyijtatil. Butormintü mindenkor megtekinthetők. (937 l-l) Rwenthal Gyula, megbizottja DEITSCH S. F>rateratrasae 34. für ein •51 • a = i | or- I• •• I slils is, 9> -O -O M -*> C *> M sssasssl f« Eia anerkannt Bolides aeit tehn Jahreo bestehendes en gros Wsin Qaachaft in Wien im rigeurn ll«u»i mit einem nauh »llen LIndern de« Erdballa iShlendfn KundenkrPix aacht, da daa GMchSK immer mehr Auadehuoggewinnt &weg«n Kr&nktichkeit dee Chefa cinen kanfm&naiach gnbtldeten Aasocir (am liebsten vom Fache) mit disponibteai K»pital von f. 40/m, welchea entweder in Barea tnler in W&are (Weine) xu^eachoaaen werden kann. P«reónliche Mitwirkung orwunscht. — Zuachrií- ten belieb« man anter M. J. 1&61 an Haaaanateiit & Voglor ia Wien inasodén. (939 1-2) Előleges jelentés november l-jén nyitunk Nagy-Kanizsán Lővioger féle házban Knorczer szilloda mellett BUTOR-R AKTÁRT, P API RSZÖN YEG-R A KTÁ RT, KÁRPITOS-GYÁUT. EUenberger és társa, buda-pesti bátor gjaroaok. (932 2—3) OTTÓ FRANCI, ciég. különlegességei Bécs, MariaMlfsrstrane Nr. 38. királyikig kizárólagosan 4HgHBfEJ£SjP|Pa9S* szabadalmazott PURITAS hajifjitrt-tej. A Parttal nem bajíaaték, haa«m t«juerB tolyadék, mely majdo*m aaoo eaodálatoi hatással bir, hogy fehír baját megifjitani, aaas Inuankiat m«{ pedig laaMtiM tliaaaaty aa» alatt ama nini Tiauaadjit, neljlr-l •radetileg bírt! K.«, palack .Pnritfa- ára 2 Irt (elknldéaaél SO kr. koltaig.) U é*lrá|. Bgyetleo »épit5ia«r sem t«r.cny».bet kitanSaég ia jó hataara Q. .h.Wiraji.l" Olajon üdíti .lk»l,é.iokbjl .lSállitia, elUTolit «•■> ■•or rS.ld idó alatt neplöt, míjtoltukal, barátkákat. bőrpatUnáaokat alb. ál aa ardbúrnek foojlt febírié^t, Qde él Cnom>á|Ot kíllnOnS. L»cjobb védmr RK Ssci én téli mM \\»v*g& btthatáaa ellen, azért ué\\-külSiheUen DŰÍ i. ipitSiur kolOnlí«en a fananfban, ára 1 forint. ntui flatre rlaaar Sient O;örc; virág, fehér ». róua uinbeo, a bi-urSn Urlé. á« látbatlm. jóaágára a legkitOcíbli minő.é(rü A ríuport lafiskább a folrikon; nml ÍJiruj-Tirác baasnálata ntán ajtalkatjuk, aii as areaaainnsk f«ltanS gjngéd nin>msá|rot kAlesdnom. Egy dobua ára 6U krajraár. DrilaatkM as egyedOli sger a uakál uei>it*9« és pabán tartására, aaiti-a^den asiroaaág hátratiagjrása nélkül, ára egy palaciknak 80 kr. n alalat aaVTasmarha-hajksoSes orvosi ataiitás taerínt kásaitv*, a kaj BÍpitin. t, fennurtáaira, megot a bajbulláli korpakipaídáMol tm erüiiti a kajbSrt, irs^egj nagjr t^gtljntk 1 frt 60 kr PjKolaj lold üi.\'híjMI gondosan késlitvs, azon kitűnő tnlajdoDság-■á-\'gal, hogy a fehér, 8ss ét TfirOs hajnak agy teraésiatetnek látsso aotét saint kölcsönös, ára egy nagy paUesknak 1 frt. T • JOM ifen jsles aiakál-nltteisto, meljlyol a siakilt Igán atap a-\'fpkitP, barna, vagy ••őkírf leh«t festeni. Fek«t« >agy >lttétbsn>a haj aál a La Jenné igen eaélisrruen alkalaashato, ára egy levilkénsk a hosaá urtosöi.l i frt. TTraala (hajaiesi) kitOnö hatátsal s baj ét hajborra, a kigSiSIfést ali-<J segiti, megSris a korpa képsooestol és fakadiaoktil, elomoiditja a hsjnörétt kalonüsen kiállott betegségek atán, a. m. tyhas, bimt6t tftr-mekáfcy atb., ára egy nagy palacsknsk 1 frt 50 kr. , gyogyerejo tsájtis rótt taag olUTOlitására, randklTfil jol- •tevG és IlditS hatásul, ára egy palacskoak 1 frt ÜO kr. Béfal lyéfyan- (353 í3—it RAVISSANTE Nacj-Raniasan raiodi ainSaégbra rin araál i Parii. A t. lilnrilaíiiat egyetlen ártalmatlan bfiméjitö szere, ■\'n azon jelni taUjdonfígnal bir, bogy a bSrnerv* •aWtiMii, relfríttttéteg b*t annak működésére foko ió éltető befsljáasal bir. A Isgdicióbb toiletU-saer miaHen hölgy atámára, mely minden bt3rbeteg*ef*»t eltávolít « * bor síi né t fiatalítja és sxépiti. Mint Iá gjritó-, bSrfejtesitS-axer mtoden saírtuiyagat e* olaj-fAlel folQimol, miután a börtrendkivtll bajlékonjoyá, ebán-é te-ti Hugj üveg ára 2 frt. 50 kr. kia Qveg I frt. 50 kr. SAVON RAVISSANTE a laakaivtlMb alstrt\'Uaaau a HruJa aiaaitMsm •• )a»ltáUrs HassnálaU atán a Mr atTMaytlstl lo<s ét igen kellemes illato (891 14—*) tart mtf. Efy dobossal (3 drb.) t Irt 50 kr. darabonkint SS kr. Valódi minőségben kapható a kSzponti fSraktárban, 8«hwsrt Heariknél Badapest, masenm- korát 10. ta. Nafry-Kanissán : Práger Bála, nr gyófTssertárában. Snfeaaa: Hsrtot Alkart ti Baraaay IM) nrak tyorvnertárában, UEBRECZENRSN : Ootl Nándor éa Dr Botackuek V. Emil nrak gyiif jjsoruribso. KOLOZSVÁKTT Valentin! A. gjrófrysx. te nagyobb gyogytárakbsn. Nagy-Kaaiisáo, nyomatott a kiadó laptulajdonos Wajdits József gjorswytóján. |
