* DjVu fájlokhoz használható szoftverek - A "Következő" gombra kattintva (ha van) a PDF fájlhoz juthat.
| 422.83 KB | |
| 2006-06-07 10:52:55 | |
 | |||||||
Nyilvános  552 | 1955 | Zalai Közlöny | Hetenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap Zalai Közlöny 1879. november 13. 91. szám A következő szöveg az újságból készült, automata szövegfelismertető segítségével. SAGT-KAMZBA, 1879. november 13-án. &1-UK. mssAxxx. TteennyolcBadlk évfolyam. £» «*»"• •"> *•" Htrittéaafc * 6 buiboa petitaorbta ;, gja«od»ftor 6 ■ rain.icu további torirt 5 ar. SYILTTÉEB8S orookáot 10 krért T4 utu«k fel k Kincstári illeték miodeo lejjé" hirdet4«4rt k0l5 J 30 kr SuUodS. .i 1 A lap mllwl fMI f / ÍUetS ks«l»ter«k • • ujtfi r*n4t ülMÍ kí.l«mioT.k pedi< a kiadóból birmaam NAOTIAHIZSA ; Béraantetlm ter«l«k. 1 eMk tm.rt moakalár- el. o JL. o :\\r ZALAI KÖZLÖNY előbb : AL A-8O MOGTI N.-K«nliii«Táro8 helyh»té»at;ának, „n-kanizsal önk. Ulet", » ,n.-kanln»l kiaded-aevelft egjesfllet", a soproni kereakodel -kmnizMi kerenaedeln.i a iparbank*, „n.-kanliwi takarékp«nitir«, a .xalamegjel ÜUUnon Unitét** ai ■ iparkamara m.-kanlual kOliálasitmiaja* • több n«*7«i é« rirogi mJMaiet kiiataloi érte«lt4je. Hcii\'iiklni kétszer, vasárnap- s csfliörtükoii mejijeleuö vegfes larulnm lap. Uj társulatok alakulása. Szomorú gazdiszati viszonyok között (lünk, rósz termések, szerencsétlen vál-lalkozások, elemi csapások egymást kö-vetik! pénzügyi nehézségekkel küzködők az állam, a társulatok s az egyesei. A jelen sanyarú viszonyok közt aztán egy-szerre csak arra ébredünk egy szép reg-gelen, hogy két nj pénzintézet alakult fővárosunkban. Franczia töke alakította mind a kettőt, biztosító\' társulat mind a keltő ; csak az a különbség köztük, hogy az egyik napvilágnál, a másik gázvilág-nál alakult. S mi nem azért szólunk e tárgyhoz, mivel franczia töke szerepel mindkét társulatnál, hanem mivel bizto-; sitó társulat mind a kettő. Mert hogy •\' : franczia pénz jön hazánkba vállalkozni, • hogy elég bizalmat helyez belénk a fran-. czia pénzaristocratia arra, hogy fölös tö-- . { kéjét nálunk elhelyezze ; hogy közgazdá-I ; szati viszonyainkat elég egészségeseknek (ártja arra, hogy nálunk rengeteg össze-geket fektessen be kamatositás végett: ez magában vére olyan jelenség, mely bennünket csak kellemesen érinthet és meg-elégedéssel tölthet el. Hanem szöget üt fejünkbe, nagy szöget, hogy épen a biz-tosítás mezejét választották működésük teréül. Mert hiszen ki érzi itt szükségét uj biztosító társulatok alakulásának? Nin-csenek-e elég biztosító társulataink? Nem képesek-e a hazai, s azon számos kül-földi társulat eleget tenni a biztosító közönség igényeinek, melyek nálunk kép-viselőségekkel bírnak ? Olyan kérdések, melyekre mindenki bizonyára igennel vá-laszol. — . I \' S épen mivel tudjuk, hogy a mi ha-zai társulataink alaptőke, igazgatás és szilárdság dolgában elég biztosítékot nyúj-tanak közönségünk megnyugtatására; a franczia töke ezen a téren nem lehet re-ánk hasznos. Hasznos csak akkor lehetne, ha előnyösebb befektetések s olyan villa-latok által kamatosittatná a iranczia pénz-aristok ratia otthon el nem helyezhető fö-lös millióit, melyek szükségeinken enyhí-tenének, valamely általánosan érzett hi-ány betöltését czéloznák, szóval, ha olyan közhasznú iparvállalatokba fektettetnének, melyek nemzetgazdászati vagy kereske-delmi érdekeink hathatós előmozdításában, s a munka szaporodásában nyilatkoznának. Áz újonnan alakult két társalat ná-lunk nem pótol hézagot, nem enyhít szük-ségeinken, nem mozdít eló se nemzetgaz-dászati, se üzleti érdekeket, munkasrapo-rodást eló nem idéz, se pangó iparunkat nem fejleszti. Mire valók tehát? Ez a kér-dések kérdése. Gondolkozóba esünk. Mert ha figye-lembe veszszük az elébbi évik szórnom jelenségeit, a végtelen számú felesleges vállalkozások- sajnos eredményeit, s i-zek még sajnos^jb következményit, kdl, hogy gondolkozóba essünk akkor, midőn ismét felesleges vállalatokkal állunk s/cuiben. Parisban az idó szerint Ubra kap a szé-delgés; sok pénzük van a francziáknak, s ÓK vállalkoznak. Hever a töke, előtérbe lép a nyerészkedési vágy, 8 baján dísz-ük a .gründolás* szenvedélye, mint a pipacs virága, 1873-ban is ez volt a jő bécsiek bogara, s hová vezetett? Bejött ■i „krach", nyakra-főre buktak a társu-latok, messzeható következményeket, tönkre jutott tözséreket és jól berántott nyerész-kedőket hagyván maguk után. Vájjon az a franczia consortium, mely hazánkba jött olyan társulatot .gründolni\', melyre egy csepp szükségünk sincs, nem pusztán nyerészkedni jött-e csak hozzánk? Ilyen nyerészkedő ,gründolás* még több is jö het Mert nyerészkedni nemcsak jó mér-leg felmutatásával lehet. Nagy garral ki-hirdetjük a társulat megalakulását, mil-liónyi összegekről van szó, roppant alap-töke (parenthesis között légyen mondva, legnagyobb része csak papiroson van) van hűhó s a részvények felszökkennek, ha-szon van rajtuk, a párisi pénzpiaczon sok a heverő tőke, — eladjak a részvénye-ket jó haszonra. Ez jó ,gseft\', s prakti-sálUtifc is. Jó lesz tehát vigyázni; ne higyjünk vakon, s ne rohanjunk neki ajtóstjl. A „grüodolási\' düh következményeinek vol-tunk már tanúi. Kell, hogy óvatosak le gyünk hasonló jelenségekkel szemben. Ha-zai biztosító társulataink - legalább rész-ben — olyanok, hogy nincs okunk őket cserben hagyni. Két nj biztosító társu-sulat egyszerre ! Minek ? Talán, hogy a már meglévő társulatok biztosságát is veszé-lyeztessék a díjtételek erőszakos lenyo-mása által ? Kz álul több kárt tehetnek a biztosító közönségnek, mint hasznot. I Két évtized lefolyása alatt nem kevesebb, mint húsz hasonló társulat ment tönkre. Rakásra dőltek, s most aluszszák a kin-szenvedettek nyugalmas őrök álmát. Nem hagytak hátra egyebet károsodott felek-nél, s tán még ma is perlekedő atyafiak nál. Kellett ez nekik? 8 ha egész se-rege a biztosító társulatnak ment tönkre 2 évtized alatt, váljon van-e, lehet-e re-ménye ujabban keletkező hasonló társula-toknak sikerre? Ha tönkre hagyjuk menni azokat, mi szükségünk van emezekre ha szükségünk volna: élnének amazok is, de nem élnek és mivel nem élnek: ezekre nincs szükségünk. Ez világos. Vannak derék hazai intézeteink, pár-toljuk azokat. Ott van a ,Pesti bizto-sító társaság", a „Duna" .Tisza\' s má-sok. Ott van hazafias intézetünk, az ,1. magyar általános biztosító társulat", mely-nek nemcsak mint biztosító társulatnak, de nemzetgazdászati szempontból, mint ha-zai pénzintézetnek is nagy jelentősége van. Tisztán a magunk erejéből, becsületes szi-lárd kezelés folytan fel tudott emelkedni olyan magaslatra, honnan nemcsak a rész-vényeseknek nyújthat állandó, becsületes osztalékot, s a fi leknek roppant tartaléka által biztosítékot, hanem honnan a közjó előmozdítására, jótékony és hazafias moz-galmak gyámolitására is megtesz mindent azon közönség javára, melynek erejéből virágzik, s mely fennállását biztosította. Helyi híreink közt is olvasható egy igen üdvös intézkedése. Az ilyen hazafias in-tézetnek pártolása nemcsak hazatiasságból, de higgadt üzleti speculatióbó), saját ér-dekeink szempontjából is* előnyös, szük-séges. — Ne engedjünk saját kárunkra idegen növények felburjánzását a magok talaján, s ne lépjünk hiszékenységünk által ide-gen érdekek szolgálatába. Üdvözöljük a külföldi tőkéknek hazánkba özönlését, de hasznosabb, szükségesebb, hiánypótlóbb té- . ren. A biztosítás mezejéa nem lehet be-léjük bizalmat helyezni, mert nem látjuk ÍN TÁRCZA. Őszszel. O»x dorong a természetben; (iyisio* B«ellŐ sírva Iebben Peletta S apad a vidék kedve. Hideg az ég motiolygáaa; Nem éltet A oap sugara... 8 a meoDyet Ojakran takarja felleg. Fecske s gálya elköltözött. Dalát távol vidék fölött HaJUtj. Hol lakat tavasz tartja, A virágok hervadoznak, Miken UI- sék nem ragyognak ; Sem méhek Nem gyűjtenek ninínezet. Sárgulnak a falevelek; L«-leszaggatják a szelek 8 kergetik Azokat egy idáig. Zokog a patak ii egjre, Keb)« réuvéttel vao telve: Megetett Szive a bus táj felett. TÁKOST A nők érdemét, hibáik képezik. — HumorútikBS elmefuttatág. — - -.. ÉáelgŐ snsogáit könnyek szelíd Qmledetevel, Megszakadott sóhajok hangját,c*úkok melegével TAS8O. Gyakran azon váddá] lépnek fel eilenünk a nők, miszerint mi férfiak hibáinkat lehetőleg palástolni csekély érdemeinket padig égig ma-gasztalni, törekszünk: még a DÓ*, ellenébea kérlelbetlen birák. vágjunk, és esek mindeo tettét bűnül rájjuk fel. Sajnálatomra ugyan, de az igazság tekin teféMI, meg kell vallanom, hogy ez«*n vád jogosult; a férfiak a nők mindeo tettét >,Ütét sünben látják; a minek oka abban rejlik, hogy ama nyiit, k*zzel fogható igazság, miszerint a nők a földüu legtökéletesebb terem tménj ek, még eddig általános érvényre nem juthatoit. A nők ellenében az előítéletek egész törne ge féaskelte be magát, s oly mély gyökereket vert, bogy majdnem kiirthatatlaooknak tűnnek ások lel. — Ezen előítéletek örökségképpen apáról ti ura, fiúról unokára szállanak, anél-kül, bogy valakinek is eszébe ia jutna, azok jogosultságát kutatni. — Hogy ezen igaztalanságot némileg jovA tegyem, feladatomul tűztem ki, ma a nők mel-lett lándzsát tdrni, és ezen a téren az arany sar-kantyút (vagy nyilakat) kiérdemelni; azáltal, hogy a legelterjedtebb előítéleteket érvekkel megezáfolván, bebizonyítom : hogy a nőknek legnagyobb érdemét éppen azon hibák képezik, melyeket mint a női nem gyengéit feltüntetni a férfiak nem átalkodnak : — ,A nők nem bírnak hallgatni " — Helyik férfiú nem biszi és mondja ezt magáról, és ezen tudatban, pö&tszkedik minta pharisaeus a templomban? pedig ezen állítás legkevésbé sem lévén igazolva, a legnagyobb hazugságot képezi. Azon nő p. o. ki haragosait játszik, pedig a szép nő, szépsége tudatában gyakran ül erre alkalmat; inkább leharapná nyelvét, semhogy a aéma csendat megsavariá csak egy hanggal is. — Esek után azt kellene hinni, hogy a férfiúnak, kinek annyi oka van neje fecsegése miatt panaszkodni, ez Ínyére van, ob nem! „Istenem csak már beszélne isméi \\u — gondolja magában, és a hideg verítékét töröl-heti homlokáról; és: ,háU az égnek, ő ismét beszél" sóhajtja könnyebülten, ha a végzetes hallgatás megtaünt. — Kz oly romboló hatást gyakorolt, h^gy csak a legnagyobb ssükségb en tenné ki magit hasonló veszélynek, ét inkább az dsö jelnél, mely a hallgatag v thart jelenti, gyorsan kitűzi a fehér zászlót. Már pedig ha a férfiúra oly deprimáló hatás-sal bír a nő hallgatása; annak bestédessége nem lehet oly kellemetlen, mint a bogy velünk elhi-tetni akarja. — És valóban, nincs is kelleme-sebb mint a nfaek bnsséd folyama, mely reggel lágy morgással kezdődik, napközben gyakran hullámzássá és hangos csattogássá válik, és csak késő este lassú cserg^deséssel hal el; — mely folyam a homokban el nem vési, mely soha meg nem apadva, minden hitbelit kellően megistat, • ha senki nincs ii jelen, saját hasznára és szóra-hozására forr és bugyog. — Igen ■ nők bessé-dessége a legnagyobb csodálatra méltó ; a beszéd ugy illik a nŐhes, miat a moraj a ten-gerhez, a kalapálás a malomhoz, a ketyegés az Óráhoi; — s ba valaki avval áll elő: „hiss be-ssolni jó volna, csak ne vclna oly triviális és tartalmatlan ;a — ugy azt feleljük : tertnési^te sen, ég re törő nép boldogító tervekről nem bestéi het mindig a nÓ; azonban a beszéd nagy veret-len, s alakos aranyai, keveset használnak a hasi életben; ide apró pénz kall, méf pedig tiszta, csengő, s hogy ilyennel mindig kellően el van látra, at u érdeme a nőnek ; nbeszédesséfre erő, nem pedig gyengeség.4 SA nők csupa ellentmondásból állitvák össse, nem élhetitek anélkül, hogy mindennek ellent DJ mondanának;" — ez a második gyak-ran hangottatott vád, mely azonban, mint az előbbi minden alapot nélkülöz. Gellert mondja: „én is ismerek néhány nőt, és én gyakran m*gki*éftéra, hogy egyiket vagy másikat tsépnek neveztem, lett légyen az bármily rut; de csak azért tevém, hogy ellent mondjon; azonban ó nem mondott ellent, s így hamis, hogy mindegyik ellent moud." — Nos? — Csak általánosítsuk a jámbor költő siavait és azon eredményre jutunk : ha a férfiak a nŐk-nek kellemeset mondanak, ezek nem fogják meg hazudtolni úket. — fiát nem elég ez? aragy azt akarják, hogy a nők velők egy nézeten legyenek, ha oly udvariatlanok, nékik olyast mondani, amit m*m Örömest hallanak ? — Egy oly nő, ki mindenre igent mond, a Ugkiállhat-lanabb a mi létezik. — A nők ellentmondó jel-lege nem is becsülhető eléggé nagyra, ez az éltető éleny, mely a legényt képező férfiaknak természeti szükséglete, — nélküle gyakran ha-sonlítanának a királyhoz a sakk jiisnrábaa, melyc*ak akkor mozdul haa sakk reá kény saeriti Kiszámithatlannak és ellentmondónak kell a nőnek lenni, ha a férjet folyton ébren tartani akarja és előtte a na! mássá válni nem akar; — azért áldott legyen a nők ellentmondása. „Minden nő a uugoriságig takarékos ;* — h«tigoxtatják továbbá kicsioylóleg a férfiak. — Nem tagadjuk, hogy el/hen van valami. — A nők a megmaradott cmkrot és gyertyát, a ven-déglőben elteszik ; nem ismerik a borravaló nó értelmét, s ba valaminek az ára kél krajezár, ugy abból másfelet bizonyosat) lealkudnak. — A farfia mindazt nem tesxi j — ő u alkat sflé TIZENNYOLCZADIK ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY. NOVEMBER 13 U 1879- be szükségességüket. Van első rangú ha-zai intézetünk; minek hagynánk parlagon - beverni a magunk telkét azáltal, hogy szomszédét trágyázzak ! * EzeKet ajánljuk biztosító közönségünk figyelmébe. Kérelem volt emigráns társaimhoz. Az 1849-iki magyar emigráczió közéleté\' ben voltak moszanatok, melyek nemcsak nem\' cetünk történelmének kiegészítő részét képesik, hanem a világ eseményekkel is kapcsolatosak. Ide tartozó emigráczionálís irataim ren-desését vettem munkába oly czélból , hogy eteknek azon részei melyek indiskreczió nélkül mármost közrebocsáthatok, kötetenkint mihelyt éeak. velük elkészülhetek — a többiek pedig ánnsk idején, lehet csak halálom után — a Nyilvánosságnak átadathassanak. A kiadás iránt az „Athenaeűm* könyv kiadó társulattal már valósággal szerződtem is. Ez iratoknak egy jelentékeny résrét ké- pezik aaon levelezések, melyekel különösen 1859-ben s 1*60 én 61 ben azon emigráns tár- saimmal váltottam, kikkel a hazafiul kötelesség terén egjütt működni, B a köztünk feoállolt kölcsönös bizalom kötelékeinél fogva ugyssól- tán hivatalos viszonyban állaoi szerencsém volt. Ezek tudni fogják, hogy nem voltam azon helyzetben, miszerint írnokot tarthassak s igy saját leveleimről ritkán vehettem másol a tot; különben is hibáimhoz tartozik, hogy erre gondolni — uem csak az emigráczióban, hanem azelőtt Ís tegtöbbnyire eszembe sem jutott, t Történelmi érdekű dolognak látásik előt- tem, hogy a mit hazánk Ügyében teltünk, vagy tenni megkÍBérlettüiik, a tehetségig hézag nél-"kül álljon az utókor előtt, mely igyekezetünk felett ítélni hivatva less. Ennélfogva azon kéréssel járulok ason hajdani társaimhoz, barátaimhoz, kik hossájuk intézett közérdekű leveleimet netán megőrizték ; tegyék meg nekem a multak emlékénes. kedvé-ért ason szívességet, hogy engedjék át nekem Í£gy kis időre használatul ily tárgyú netán :megoVzött leveleimet, s méltóztassanak azokat £t!redetiben vagy másolatban saját költségemre \'postán mihamarább kezeimhez juttatni. Ssava-• matadom, bogy es eredetieket lemásolás után késedelem nélkül víaszaküldendem. Második kérésem az, hogy ha valakinek volt emigráns társaim közül, kikkel különösen 1859., 60. és 61-ben (mert most csak es idő-szakról van szó) levelezni volt szerencsém akár - mí oknál fogva kifogása volna az ellep, hogy neve kiirassék — méltóztassék engem erről értesíteni; kötelességemnek fogom tartani vagy cssk neve kezdő betűit, vagy ha ugy tetszik épen csak egy csillagjegyet használni. Tisztelettel felkérem a hasai lapok szer-kesstőit méltóztassanak e felszólításomat nyil-vánosaágra juttatni. Collég no (al Baraccone) Olaszország. No-vember 4-ón 1879. KOSSUTH LAJOS. Phylloxera-enqoete. Afóldmivelésí, ipar- és kereskedelmi mi-nis te riumban nov. 10-én délután Keneesy Kál-máa miniasteri osztálytanácsos elnöklete alatt a pbylloxera-ügyben enqaéte tartatott. Jelenvol-tak a minisztérium restéről Kenessey osztály ta nácsos, Máday Izidor miniszteri titkár, dr. Le derer Sándor miniszteri fogalmazó, továbbá Wartha Vincze , Friedvaleki János, Emi eh G asz táv, Hermann Ottó és Kernller Ferenc*. LAgelőatór Hermann Ottó ssól. Leghelye-sebbnek tartaná, hogy egy — habár kis stainu — bizottság küldetnék ki oly czélból, hogy az inficiált területeket tanulmányozza s tapaszta-latához képest javaslatot terjesztene elő, szük-ségesnek tartja azonfelül, hogy Pancsovara egy congreesas hivassék egybe, mely ott a baj fe lett tanácskoznék. Az értekezlet csatlakozik Hermann vé-leményéhez, mely jóváhagyás végett a minisz-ter elé fog terjesztetni. Emich Gusztáv ajánlja azonkívül a phyl-loxera elterjedésének meggátláaára ason mó-dot, mely Portugáliában követtetik s mely ab-bői áll, hogy nemcsak azon szülők, melyek a pbylloxera által el vannak lepve, hanem az egészségesek is folytonos vigilaúo alatt tartas-sanak; ezen organisatió oly képen vihető végbe, ha minden nagyobb borközséjeben egy állandó bizottság működik, melynek feladata a szőlő ket időről-időre megvizsgáló). Ajánlja azonkí-vül a vándorelőaaádokat éa a tanfolyamokat. Mindezek az értekezlet által a miniszter nek elfogadás végett ajánltatni fogn«k. Atiérve a napirendre elnök az értekezlet elé a következő kérdést terjessti: Foganatba velessék-e a ssénkéneggel való irtás még et őszön, vagy elhalasztásáé k-e a jövő tavaszra ? Kmich Gusztáv as első enquete által már megállapított módozatot kívánja alkalmazni, mely abban ál), hogy a tőkék, karók kivágat-nak, ssénkéneggel elboritta\'.oak a a télre cse-menttel bevonatnák. Az értekezlet éten irtási módban állapo dik meg ; a mi pedig as irtási időt illeti, arra nézve kimondja, hogy as még as ŐSSÖB veendő foganatba. A második az értekezlet elé terjesztett kérdés a következő: RoUchÜd leveleire tekin-tettel, melyben ez asséakénegezéaimódot, mely Francsiaoreságban is % legeredményesebbnek bizonyult be — ajánlja a magyar kormánynak, — küldessék-e ki valaki Fraocziaorsaágba, meg-ismerkedni az otUni irtási móddal, vagy as as eddigi mód szerint foganatusittasték-e? Erre névvé az értekezlet odanyiiatkosott, hogy ilyen kiküldetés nem stükséges. Uarmadik kérdés : Mit tartás értekezlet as „Egyetértésben" ajánlott villanyosság ál-tali irtási módról V At értekezlet e módot, mint semmi alap-pal nem birót, elvetette. Negyedik kérdés: Nem kellene-e a gyö keres vsssó forgalmát teljesen betiltani ? Az értekexlet kimondja, hogy * gyökeres szőlő vessző forgalmtegyelóreegéssen betiltandó. A sima vesszők forgalmát illetőleg as ér-tekesiet kimondja, hogy es csakis hatósági en-gedély mellett, előleget szakértői vissgáiat után engedtessék meg. Végre tárgyalás alá kerül Hermann Ot-tónak a peeri phylloxera-lepte terület kiirtá-sára ajánlott módozata, mely a következők ben áll- - 1. A tőkék most rögtön minél mélyebben kivágandők s legott a helyssiaén vagy elége- tendők, vagy nagyobb mennyiségekben m felölő ssalmarakásra fektetve a meggyujtott szalma tűsén megporkölendők. 2. A talaj minél mélyebben fordító ekével felszántandó s a kifagyásnak kiteendó. 3. Tavasskor újra felssántva takarmány - nyal bevetendő, hogy némi kárpótlást nyújtson. 4. A következő években a gyökérhajtá- soknak folytonos szorgalmas kivágása ssÜksé ges mindaddig, a mig csak a gyökére! nem hal — vele terméssetesen táplálés-híány miatt a phylloxera is. 5. Az egész compiexuson a metszésnek még o télen kellene megtörténnie, a venyigék as. 1. pont szerint kezelendők. Az ért«keslet e javaslatot illetőleg abban állapodik meg, hogy as a kísérlet tárgyává tétessék. Helyi hírek. g Zlamdl GtiSMtáv m. kír. houvédőrna^y ur ü sztéléiére a nagy-kanizsai .Társas-K.Ör" bucsu eatélyt rendesett az m Arany -ISzarvaa" vendéglő kisebb termében múlt szom-baton <-ate. A körünkből távozó őrnagy ur tisz-teletére ssép saámmal — (X)-ftO jelentek meg bucsut veendő a ssép és nemesért társadalmi utón is lelkesedő köstiszteletü férfiutói. Dr. Lnky Kristóf a „Társas-Kör* tevékeny s buzgó elnöke kezdé meg a pohárkössöntéseket. Irftép érzelemmel jelezvén a polgár és katona k6tti jelenlegi állapotot. A létesett phalanxot as álta-lános had kótelezettaég behozaUU döntötte ugyan le, de a társadalmi intézmények együttes virág záaáhuz hatékonyan közreműk (kitek a katuuK tisztek. A .Társas-Kör* kedves tagját, a város báni társadalmi intézmények buzgó pártolóját s a köztUsteletü férfiút — miuö I^ovag Zlaroál őrnagy ur, fájdalmasan esik körünkből távozni Ütni. Hasonló azeiiemgazdag ssörpigét mondott Plíhál Ferenczlcir. közjegyző ur in, kitüntetvén a polgárkatona nagyhorderejű nemes feladatát melyet ugy lát megoldva, ha szereti hazáját és tudományosan müveit, ekéi alap igacságotfen-séges erejében látja a körűnkből távozóban, mindkét pohárköezöntés őrnagy úrra mondat vio harsogó éljenséssel fogadtatott. Mire Őrnagy ur katonai rövidséggel de érzékenyen válaszolt megköszönte a jelenlevők részvétét, mondván : a kanizsaiak barátiága lángoezlopként fog ragyogni előtte, jó és balsorsában es oszlopra tekint, honnan erűt, bátorságot és örömet fog nyerni. Wachtel Zsigmond százados és zászlóalj parancsnok bajtársai nevében üdvözli őrnagy urat s szeri te t te Íj ea vonzalommá! búcsúzik A. Ssalmay Antal századot ur hatalmas érveléssel emel poharat a honvédség testvérei akösöa had-seregért, k ülünöeen jelen vő tagjaiért. KrdAdy Lajos kir. aljárásbiró ur a honvédség tiszti karaért <;melt poharat, s tapintatosan fr-jtvéü ki, hogy most már nemcsak fegyverrel, dr könyvvel is dícA(S8éget aratnak, a honvédség képzésében figyelmesek, fáradhatlanok és humá nuaak. Oroezváry Gyula Ügyvéd ar gyengéd ssép csávákkal tapintott őrnagy ur ssivéhes, melybea erő és bátorság meg van ugyan, de a másik téayeaőt a kitartást a Qói kesék adják, ssembe scállani a viharral, élteti szive boldog-ságát; kedves nejét és ssép leányát. Viharos éljensés kisérte a ssellemdus toastot. K lapok sserkesstójének indítványára nyomban a követ-kező távirat küldetett Budapestre. .Kedves férje tiszteletére rendesett bucsu-esiély számos jelen-levői őssinte üdvözletük szíves kijelentésével Nsgyságtd és kedves leányuk boldog és hosatu öleiéért poharat emeltek, egyhangúlag harsog\' tatott éljent mondanak !" — Horváth Lacsi és Grünöaum jelesen sservesett zenekara majd-nem szakadatlanul húzta a szebbnél-Bzebb dal-lamokat egész éjfél ut4n 3 óráig, mikor it azon meggyőződéssel távoztunk szét, hogy a kellemes társas együttlét nemesen fokozta a barátságot, a polgár és katona közti bizalom szilárdítását. Knortzer Frigyes vendéglős ur pedig általános eliamérést aratott a kitűnő servirozásért, finom éteiek, jó italok és serény szolgálatért. Ez alka-lommal is bebiaonyult, hogy termei ily banquet-tek adására a legnagyobb kényelmet adják, mind elszigeteltségre, mind pedig rendes, gazdag, szép és tigyelmés elrendezésre nézve. — Csetigery Antal országgyűlési kép- viselűuk állapotában mindekkorig semmi java- l*sn«m állt be. Orvosai dr. Bókay és dr. Kéthly mindent elkövetnek ugyan javulás előidézésére, de fáradozásaik ez ideig sikertelenek maradtak. J*:les tudottunk néha egy kis környebbülést érez, s ilyenkor as ágvon kívül tolt néhány órát, de azért a n*p legnagyobb részén át az ágyban fekszik. Óhajtjuk, hogy az aggasztó betegség mielőbb jóra forduljon, — Árverés Zalamegyében. Simon Já nos 6387 frtra b. íngtl. deci. 5. Kálósfán (al- só leudvai jbir.) — Bartuliis András 672 frtra b. ingatl. nov. 22 Csáktornyán. — Luksa Ba- lás 1010 frtra b. ingatl, nov. 21. Csáktornyán. Fritz János 709 frtra b. ingatl. decz. 5. Keszt- helyen. — lUoíi József !)36 frtra b. iogatí. d»cz. \'2 án Alsó-Szilváson (a.-lendVai jbir.) — Zvosecz András 1212 frtra b. ingatl. jan. 12- én Kotioriban. — Vilics Imre 1747 frtra b. in gatl. dect 29. Szoboticzán. — Sterbath And* ráanó l\')14 frtra b. ingatl. deci. 1 7-én Ctuko- <*en. — Víg József 1300 frtra b. ingatl. nov. -án Gyenesdiáson (kessthelyijbir.) — Lapunk Merkeaztójót mély gyáss érte, anyai nagy bátyja Husska Jóssef közbe caülés- és tiszteletid párosult szeretetben álló ügyvéd és városi tanácsnok nov. l án. életn 70-dik évében jobblétre szenderült. Tetemei általáno s részvét mellett tétettek örök nyuga- lomra Kun- Félegyhasán. Áldás emlékeseién, béke hamvain! — Iskolalátogatás. Említettük la- punkban, hogy Zalamegye érdemes másodtan- felügyelője Vizner Pál ur vidékünkön körutat tett, most alkalmunk van registráloi az ered- ményt. Petri-Vontén az iskolai tannyelv egé- szen magyar, e kitüoö iskolát Ssalacsy Farkas ügy buzgó inkolaszéki elnök áldozattal tartja f<:n. Sz*ípetneken a r. kath. szinte magyar, az ev. hitközségben türhetőlegtanittatik a magyar nyelv. Bajcsán, Fityehásán egészen magyarul, Tóth Szent-Márton és Tóth-Sisordahelyen szép gyesnek tartja, és inkább többet mint keveeeb-. bet fisét, mint követeltek vglna; 0 a szolgálónak ha valamit eltör, nem vonja le annak árát béré bői, sőt ellenkezőleg, még egy forintot ad neki, a kiillott ijedtség fejében, s becsületét bemocs-koltnak vélné, ha a pinezérnek nem volna, kellő fogalma bőkezűségéről. Szerencsére a nők ilynemü scrnpnlustól mentvek; a takarékosság velők született, és idővel náluk valódi művészetté válik. — Meg. birná- e tenni a férfiú, hogy egy hat éveo gyér* meket a vaspálya jegyet megkímélendő, két évesnek mondjina \\ — hogy Milánótól Bécsig egy selyem kendőt kabátja ujjaba dugva hordaná, hogy csak a vámot, ne kelljen érte megfizetni, svagy a koldustól kilenci krajezárt vissza kérne a hatosból; — nem, est nem bírná, ez természete ellen van; — a nÖ ellenében birja és teszi is; és es oly érdem, melyet a férfiak, noha as Ő elő-nyükre történik a legocsmányabb hál ad a ti an-ságban ócsárolnak. Olvassuk tovább s nők bün lajstrom át, és találjak: .A nők változékonyak, könnyelműek és feleletetek." - Vegyük esen vádakat egyenkint bones-kes alá; - előssör a változékonyságot. *- Igaz hogy a nŐ jelleme inkább változó és kevésbe egyforma mraden időben, mint a férfiúé; est nem vitatják, — de protestálunk as ellen, hogy es a nŐ gyöngéje volna. Mindig ugyanazon időjárás vagy hangulat kiállhatlan volna. — Hat heti folytonos napfény, — Isten mentsen ! efj kis tápor eső, vagy borús ég, melylyel a nők esem egy formaságot néha megszakítják valódi jótétemény. — Hogy pedig egy valódi égi bá-^X, midőn a felhők hosssas hőség után, dörög- ve ütköznek egymásba és a villanynyal megtelt lég, czikázó villámokban ürül; ba az eső nem is cseppekben hanem patakként Ömlik, hogy ez minő Üdítő, azt csak as tudhatja, ki már benne részesült. — Mily szabadon lélegsünk ismét, ha a vihar elvonult; mily édes illatot terjesstenek a házas-ság gyengéd virágai, ha a zápor cseppjei még a virágkehelybeo csillognak. Tisstelet a nőknek, kiknek változékony-sága hossa esen Üdítő elemet a házi átmos-phaerába! ,De a nők könnyelműek és felületesek is." — SaoctaClara Abr. mondja: .nőknél sirni és nevetni egy zsebben van;" és igaza van. — De van e valami kedvesebb, kellemesebb, mint egy tavaszi nap, midőn napfény és árnyék, egymást űzve, gyors változatosságban vonulnak át a földön; vagy egy nő, ki már ismét moso-lyog, midőn a könnyek még msemében csillog-nak. — Boldogok volnának a férfiak, ha a nők könnyű gondolkozás módjának egy részét bírnák ís, egyforma komolyságok, nem fajulna el a legkisebb oknál fogva komorsággá. — Hiss mindenki tudja, hogy gyakran egy légy is elég arra nézve, hogy a férfiút ro»z hangulatba ejtse, — annyira hogy megátkozza a természetet a rost ajtókat, a redőnyöket, vfere aztán magát is, hogy esen alkalmatlan állatkák békén nem hagy-ják. — Ssegeny, szegény férfiú! a nőnek a légy csak kesét nem pedig saírét szúrja meg ; asert Üdott legyen könnyelmű, fölületes modora. ,Nók sgymás kost összeférheti ének és irigyek;* — állítják továbbá kicsinylőlega íér-fiak. — Mi azonban kérdessük, miért nem férnek össse, t mit irigyelnek egymástól? Wielaod mondja: „inkább össsefér bárom pintyőke egy fészekben, mint két szép (nő)egyjférfi szívben.* — lm itt a felelet. A férfi szív az, mely a nők szeme előtt mint czél lebeg, s mely készteti őket mindeo eszközt felhasználni, hogy as* elnyerjék. — Ks ezen igyekezet ne tegyen nemes és elis- merésre méltó ? — Ha pedig egyik nŐ a másikat haretvágy tói elragadtatva, semmibe sem veszi és azt könyörtelen kiszorítja helyéből, as nagyon természe\'es; hiaz a ssépek, kik ismerik egymás cselssővényeit és fegyvereit, ugyanazon hely- zetben vannak, minta régi római áldoaárok, kik őrizkedtek egymásra nézni, nehogy elnevessék magukat. — Egy ifjú hölgynek hos&su, tömött hajtekercse, képes egy férfi szivet lángra lob- ban tani; — a ső ellenben, a ki látja a szala- gocskát, mery as ál hajat a valódihoz fűzi, már higgadtabban szemléli. —Avagy as egyik szép hölgy madonna tekintete imponáljon a másik nak, midőn es tudja, hogy e tekintet csak egy fekete kréta vonás műve? — Különben a nÖk nagyon keveset törődnek nővéreik csudálatával. — A férfiú kedveért csinosítják és díszítik ma- gokat s hogy »t teszik, hogy a férfiak ítéletét oly magasra emelik a női fölé, es oly megható Önmegalásás, Önmegtagadás, melyért s férfiak- nak csudáini, nem pedig ócsárolni kellene őket. Azonban folytassuk: „Nők csak kicsiny-ségekkel foglalkoznak, nem foghatják fel a ma gasstott, as általánost, nem látnak tovább or-rú ka ál." — No hála legyen az égnek, bogy igy van! minő istentelen zűrzavar keletkeznék, ha a nő, miként a férfin, a távoli miatt a legköze-lebbit nem látnál — A férfiú abba helyesheti élte föladatát, hogy kifürkéssze, mi volt egy ezred évvel a világ teremtése előtt, és mi lesz egy ezreddel pusstuiása után, a legfurcsább hypothesiseket állíthatja fel, a lét és nem létről a nőnek azonban csak a jelennel és a tényleges vjaszonyokkal van dolga. Ha gyermekei meg-mos vák, nem kell neki a kaffer^k civilíaatio-jával törődni és nem volna eléggé sajnálatra méltó, ha a helyett hogy családjaTebédjére gon-dolna, aszal bíbelődnék, hogy lehetne Teherán-ban a nagy nyomoron segíteni. — Az ember élete csak kicsinységekből áll, és tiszteletet kel lene bennünk gerjeszteni, a nők esen kicsinysé-gekhez való hajlamának. — Keltsetek fel egy nőt éjfélkor és kérjetek tőle egy gombostűt, min-den tétova nélkül fogja mondani: .hogy tul a taremben, a szék mögött, jobbról as ablakon egyet találtok." — Dicsekedhetik-e vele ason-ban férfiú, és legyen a legbölcsebb, a legtudó-tabb, hogy valaha talált volna egy gombostűt? — tán na ár irt értekezéseket a gombostű talál- mánya és térj-•dtségérúl, azonban hogy tényleg talált volna egyet, arról szó sincs, ép oly kevéssé mint a hogy képes volna a pustinakot a petre- sselemtől, a pintyőke hangját a csalogányétól, vagy egyik meséi virágot a másiktól megkülön- böztetni. — A férfiú soha sem tudja, minő öltö- nye volt atstal szomszédjának, avagy hány étekből áll\'jtt as ebéd, a nú ellenben tudja ás még sok más kicsinyest is, a mi előnyére van, s igy a kicsinységek iránti hajlama, érdeklődése erénye, nem pedig hibája!... „Nők csak éreznek ét nem gondolkotnak ;■ hasonlókép egy gyakran ellendok hajított vád. — .Hossza haj, rövid éss," — tsoodja sgy kös- mondás es egyik német író (Börne) panaszkodik: „nehéz megkülönböztetni, mi unalmasabb, gyer- tyát titsiitam, vagy nflt oktatni; minden peres ben kell ismételni a munkát, s ha türelmetlen* kedünk, ast a csekély lángot is eloltják." Tegyük fel hogy esen ssavak igasak ZALAI KÖZLÖK? TTZENNYOLCZADIK ÉVFOLYAM előmenetelt tennék, magyarból horvátra As vissont Ugveaen fordítanak a tanulók. El utóbbi helyen Erdélyi Mihály iskolaszéki altinak ur \'érdeme, hogy ai aj iskola felépult, a tanító fize-tésihez is szép adománynysl járul. Sormáson szép iakoliban jeles és buzgó tanító működik, llásodtanfelügyelő ur végül a gelsei uj iskolát vizsgálta meg Svattica Károly ssolgabiró or kíséretében. — Két nyilvános felolvasás a helybeli kereskedelmi iljak önképző egyletéből. Ha a fecskék elhagyják tájunkat é> egy boldogabb égalj felé vonulnak, ha a fáknak száraz lombja csörgedezve alá hull, egy sióval ha Lauttsze-rinl beállít as a „czudar uison" ekkor ünnepli tarsas életünk újjászületését, s mindaion egyesü letek és körökben, melyek annak előmozdítását és táplálását ciéljuknak tekintik uj élet, uj mozgalom támad. A helybeli kereskedelmi ifjak önképző egylete, mely ebbéli feladatának a múlt évadban többször oly sikeresen megfelelni bírt, ugy látszik ez uj idényben sem fogja csélját eltéveszteni Egyleti helyiségében a múlt szóm baton nyilvános felolvasások tartattak Lowy József és Weissmayer Henrik urak által egy nagyszámmal megjelent, előkelő hallgatóság cl itt. Lówy József ur, az egylet legújabb tisz-teletbeli Ugja, a themát fejtegeté: .Vágjon lehet e a zsidók szombati ünnepnapját vasárnapra át-tenni." Amint a czimböl is kitűnik, a felolvasás hitfelekezeti jelleggel birlugyao denera nélkűlőlé azért a lirs»dalmi érdeket, és a mély tudomá-ny u és köztiszteletben álló férfiú, előre haladt korinak daczára, a tárgyat annyi elmésseggel és friss humorral tudá elóadni, hogy felolvasása általános tetszésben részesült, és élénken meg-tapsoltatolt. — Weisamayer Henrik okleveles gazdász ur a fényűzés felül olvasott, párhuza-mos összehasonlításokkal, ahogy az as ó- és középkor különféle népeinél virágzott és a jelen korban gyakoroltatik. K felolvasása által Weissnmyer ur íényes és folyó előadási modor-ral itt először mutatá be nyilvánosan sok oldalú és nem mindennapi képzettségét és szép tehet-ségeit, melyek a hallgatóság teljus eKsmerésé-ben részesültek. A felolvasások befejeződtek, azonban dus számban képviselve volt hölgyeink akik tudvalevőiéi; nem igán szeretnek hitfele-kezeti k<*rdt«e-kkel foglalkozni, s melyeknek a fényűzés mérséklésének lanácsolána sem lehe tetett nagyon ínyükre, meg-nem egészen kielé-gítve látszottak az estélytől: midőn tehát egy elmés fó at amiét pendité meg, hogy a tisztán szellemi élvezetek után nem esne roszul egy kis műélvezet sem, ez a jelenvolt hölgyvilágtól emphatikusan felkaroltatott, és a jeles zenésieti tevékenységéről nálunk elegendőleg Ismeretes Ollop Ernő urnák noleoa voleos a zongorához kellé ülni". Ezt követé aztán egy kis szavalati és dal- intermezzo után a kedélyes Blau doc-tor bácsi hegedű előadása, és végre egy a fiatal-8ág kiváaatára improvizált tánczkoszorucska, mely a közönséget késő éjjelig együtt tartá. II K. B. — Ajtországhőuiból. Turgonyi Lajosa miniszterelnökhöz a Zalamegyében s különösen annak göcseji részében uralkodó ínséges állapo-tok miatt intézett nor. 8-án interpellácziót Kérdi tett-e az Ínség enyhítésére szükséges iatézkedé seket. vagy nem? szándékozik e a nyomoron pénz- és gabonakölcson által rögtön segíteni? A népet az adóvégrehajtásoktól megkímélni s végre szándékozik-e a kormány a Göcsejen ^keresztül tervezett utat államsegélylyel rögtön kiépíttetni, s.ekkép a népet keresethez juttatni? — Sok egy megyére. Csifra dolgok történnek szép Zalavármegyében — olvassak a P. H-ban: Kezdjük a megye székvárosán. Itt a nov. 4-érol 5-ere hajló éjjel három boltot tör- tek fel, s komótosan feltörhettek volna akár tizenhármat, mert a rendőrség nem tartja ast a szokást, hogy éjjel jó czirgálgatni a városban. Alusznak az Urak , mint a többi becsületes ember. Még gonoszabb dolgok is történnek a megyében. A baki biró, derék becsületes paraszt- gazda, sógorával a napokban a szőlőbe ment. Ott valamin összekaptak, a a bíró jól hátba ütötte sógorát. Es se volt rest, s a kesében levő furkósbottal ugy fejbe vágta a bírót, hogy es azonnal halva rogyott össze. A meggyilkoltnak özvegye és hat árvája maradt hátra. A gyilkos önként jelentkezett a bíróságnál. — Egy pakodi parustasssony gyűlölte a férjét. Addig- addig mesterkedett, míg rá tudta bírni bátyját, hogy valahogy tegye el láb alól a férjét. As asszony bátyja kicsalta a iérjet a ssolibe, ott csivakodáat provokált, melynek vége as lett, hogy agyonütötte a férjet — Dióskáldon a napokban, bucsu alkalmával a parasztok kövek- kel agyonütöttek két pandúrt. Ha a többit el- hissssük is, úc ez utóbbit nem. — Véres tett hírét vésniük Szigligetről. Szüreti idő lévén, Kápos Jánosné srra kérte Kovács István hegybírót, a ki egyúttal halász- mester is. hogy engedné meg neki a szüret ideje alatt a sióllőben való huamérést. A biró ezt nem akarta megengedni, mire as asszony ugy vála- szolt, hogy no jó, akkor ö is följelenti azokat, akik tilos időben halásznak. De már erre dühbe jött a hegybíró — aki maga üsi legnagyobb mértékben a tilos halászatot s felkspván egy eveső lapátot aszal ugy helybehagyta aszegény asszonyt, hogy az másnap belehalt. Az esett annál nagyobb izgatottságot kelt, minthogy a gyilkos hegybíró máig is szabadlábon van. — ROvid Mrek. Veszprémben a házaló kereskedéselültatott. — A Vénus csillag néhány uap látható volt nappal is. — A pestisről újólag aggasztó hírek érkeznek Oroszországból. — A luxusadó megszűnik. — Győrött a nepénekeaek (Volksaiingerek) vendéglőkbe™ előadásuk betil- tatott. Helyest — Debrecsen határában a phyl loxers létezése coustaláltatott. — Budapest jövő évi házbérjövedelme 18 milióra van téve. — Sarolta császárné szörnyű lelki bajából örven- detesen gyógyul. — Ifj. Fahrbaeh Fülöp zene- szerzőt a páriái nagyoperáhos a farsangra ner- zóatették. — Lauka Guastáv 40 éves írói jubi- laeumanov. 8 án fényesen sikerült. — Babochay János kaposvári vendéglős hirtaleo meghalt. — Verhovay- Gyula .Függetlenség" ez. lapot indit meg. — Tóth Kálmán koszorús költőnk felüdült. — Csongrádod a Tiazapart adataimkor egy láda ezüst pénz találtatott. - Nagyvárad környékén egy 14 éves paraazltitl a bagólói meghalt. — ki nyert? Becs nov. 8-án: 69, 52, 10, 60, 34, Temesvár . , 54, 70, 12, 28, 29, Orácz , . 57, 24, 75, 86, 31. Irodalom (E rovat alatt megemlített munka ríagy-Ks-niuáa Wajdits Jdzaef könyvkereskedése által meg-rendelhető.) \' — Aigner Abaji Lajos szerkesztése és kia-dásában megjelent .Figyelő" irodalom történeti közlöny VH-dik kötetének 4-dik vagyis novem béri füzete követkéz* érdekes tartalommal: Toldy Fsrencz és Kazinczy Gábor Jakab Elek-től. Petrarca és Kisfaludy Sándor Rényi Reaső tol A 17-dik század nyelvművelése Dr. Jancaó Benedektől. Révai Kecskeméten mint ujoncznS vendek Csaplár Benedektől Saarosi Márton költeménye 1606 Lévay Istvántól. Baesinyi Já nos levelei b. Orczy Lőriocahes Szilágyi Ist-vántól. Irodalom történeti repertórium Szinoey Józseftói. Ára 1 frt. — UjtmtmO. Táboruk; és Parsoh urak ■enemúkeretkedéaében Budapesten megjelent és bekuldetett kozzánk : Les belles Pariaiennas. Walse pour Piano composé par Philippe Fahr bach jr. Ára 80 kr. — Zdgonyi QyUrgy nagyharsányi tanító „Népiskolák Lapja\' havi füzetet indit meg. Ára 1 frt egén évre. — istenian boldogult Vshot Imre bará- tunk derék fia üyula, figyelmezteti általunk azokat, kik édes jó styja érdekes emlékirataira előfizettek, vagy előfizetéseket gyűjtöttek, hogy azokat hozzá : Budapest, Statió-atcza 20. szám alatt, mielőbb beküldeni szíveskedjenek, hogy a nyomatandó példányok számaránya iránt magát kellőleg tájékozhassa. — Villányi keszthelyi jeles tanár szer- keestéaa sla tt as országos gazdasági egyesület .Haszonkertészeti füzetek" czimü havi folyói- ratot indit meg jövő évi januárban. — .Aíajyar Plutarch" czimü na gyér - dekü vállalat indult meg Gyóröt Philaleth szer- kesstése és kiadásában. Kiterjeszkedik a magyar é>zf«jlodés fáklysv-ivóinek életére és munkál- L kodásárs. Több száz srcsképet közöl, igy sz .\' első füzetben Abday Asalrik,Ádám Iván, Ador- I ján Boldizsár, Albach József, Ágay Adolf, Aliaga Géza, Álmos vezér és Andrássy Gyula sikerült arczképeit, Ára csinos kiáll itásban csak 30 kr. Tagadhatlannl pártolásra méltó s oly vállalat, mely óriási munkát igényel. Azonban félünk, hogy a roppant költség nem térül meg, mert könyvárosi utón nem lesz kapható, pedig az az ut még, melyen az ily munkák közönsé- get Utálnak. Az egyesek előfizetése igen elzülött már nálunk. Azért óhajtjuk a köny várusi utón való terjesstését isi. Az első tűset szerkesztőségi irodánkban megtekinthető s reá előfizetéseket szívesen elfogsdunk. Vegyes hirek. — Hirdttmány. Weilbeim Károly ur, ki tóbb éven át Dél-Afrika kereskedelmi főváro- sában, Povt Erzsébeten (Algoa Bai) alkalmasva és ekként képesítve volt a gyarmatnak keres- kedelmi viszonyait, valamint beviteli czikkeit tanulmányozni, és a ki másrészt Bécsben való korábbi alkalmasásában as osztrák-magyar termelési vÍBsonyokkal is megismerkedett, arra figyelmeztet, miszerint következő osatrák ma- gyar csikkek előnynyel volnának a dél-afrikai gyarmatokba szállíthatok, u. m.vaj sűrített tej, ásványvizek (savanyu vizek) befőtt gyümölcs, sör, bor, lisst, gyufa, fa és tajtpipák, üveg, agyagáruk, porczellán, kesztyű, fehérnemű, női és férfi öltönyök. papir, szappan, közönséges vas- és bádog edény. Krröl az illető körök azon meg- jegyzéssel értesittetnek, hogy Weilheim Károly ur, ki röviddel ezelőtt Bécsbe visszatért késznek nyilatkozott sz érdekelt ezégeknek tüzetes tudó sitást adni. Nevezettnek czimeNeumüller József ur, cementáru gyárosnál Bécsben, IV. Wien- strasse 3. sz. a, megtudható. Sopron, 1879. november 8 án.A kereskedelmi és iparkamara. — Oross tiszts*: barát csuhában. A görög apók jelentései szerint mostanában számos orosz NOVEMBER 13-án 1879. tiszt érkezik Macedóniába. Mindnyájan as Athos hegységbe mennek, s as ottani kolostorokban beál Iának barátoknak. Ezek a jámbor barátok szubvencziót húsnak az orosz kormánytól. A por ta elrendelte, hogy a hatóságok tartsák szemmel az istenfélő pátereket, s esetleg igyekezzenek kitudni, hogy micsoda titkos czél hozza őket Macedóniába, i az Athos hegyére. — Aiuonyi praktika. Sajátos fejleménye lón egy peres ügynek, mely a szolnoki járásbí- róság fenyitó osztálya előtt a múlt napokban fejestetett be. Két házastárs állt a biró előtt, kik már régen külön válva eltek. Nemrég kíbékttl- tek, de ismét összevesztek, a mart a menyecs- kénél hosszú volt s nyelv, férjem uram keze sem maradt rövidebb, és mi tűrés tagadás, pofon ütötte az asszonyt. Nossa, lett ebből hadd el hadd ; a sértett fél rögtön panaszrs ment és a biró 5 frt birsággal megváltható 1 napi fog- ságra ítélte férjem uramat. Az elmarasztalt azt mondta, hogy jól van, pénze nincsen, tessék lecsukstni. — Nem ugy az asszony : , Az ő lelke férje urát ugyan ne csukássá be a tens járás- bíró ur, inkább kifizeti érte az 5 frtot.* És ki- fiiete szépen. * Szerkesztői üzenet. 3717. .Kaazárayai gondolatok- Nem koz SI hetok. — S718. H. D. KB«6ljlk. 3719. M. O. KtsiSnet; mikor josz be ? adiif is Ddvozlet! 3720. V P- Zala-Egarsaag. Várjnk a metss- vényt. MOrgoa! 3731. Prága. Hero lehat 3723. W. J. Bndapett. aumgal válaszoltuk 3723. Kolozsvárott. ? 372«. Alexandria. Megérkezett? Jo-é ? 3TS8 .Oeoeralii nrambátvám.\' Sségyelné SUlát, ha kiadnók. 3726. .Hamis a lány" gégén tudja azt e vilae Nem közölhető zengsmény. Vasúti meuetrend A budi-pesti idómutató óra szerint, irtai Kaaisa.ról Voaat . hmm! ■sást Ora Perc. idS *)6 Ji«.»k, Mabeee,D«mkovar a Fiaméba 4 48 regfel Sl6 • . . . S 30 délnt 113 B.da-Peatro t í8 reggé ** ....:. ..36 délit, 204 H30 estve 313Béc»be(*zo»bata«lT, Béee UJt»t> felél!) 8 regf»l 301 . . 11 48 estve 315 Sopronba 3 38 dönt 303 Triettbo és Prágerbofoo kere.ztdl Grácz é> Béesba ...... 4 58 reggel 201 Triestbe és Prsgerholbn keresztSl ürácz éa B4c.be 2 47 délat. Érkezik Kanizsára 216 Eszik, Mobács, Dombóvár s Fiúméból 1 41 délut ** . . . . 11 11 estve 303 Buda-PeelrSI « 20 r»gg«l *01 ., . J 5 dalát 211 „ 9 44 estve 314 Kitabftl (Szombatit. Béea-Ujb.«l,)M«l 10 27 eitv. *B „ „ . .45 r-ggel 1S3 Sopronyból 11 53 d,;,! 2U Bécsből O..J, Harburg, Pragaraof W8I 4 12 reggé Xri Tríiszt- *. Bécsből liarbnrg, Pragw- nol felül , | 21 délut. JIH Triesat- és Tillacbbol Prágerhof felSI 11 — estve slarbnrgba c«.Üa«„O. Villarh és >\'ranceafpstb«l Felelős szerkesztő: BátOrfl LajOS. noha a példa már egy kissé elavult; mert ma már hála Istennek sem hamvvevőtsem fagygyu gyertyát nem használunk; — és vegyük még hozzá ugyan azon írónak egy másik állítását: „a nók érzete tökéletes, de tudománya csak töredék;" s mondjuk, igaz, a nok éreznek a helyett hogy gondolkoznának ; de ne felejtsük el hoszá tenni: háia as égoek, hogy igy van ! A Sahara sivatagja, virány volna azon puszta-•ághoz képest, mely bennünket környezne, ha a nők is elfelejtenék az érzést! — Ha a mostani \' férfiak szivébe pillanthatnánk, mit lelnénk benne ? építészeti vállalatokat, politikai vitá-kat, vaspálya terveket, napi árfolyamot, talál mányi kiváltságokat, tőzsde híreket és tárcza csikkeket; — Hat nem szerencse, hogy van még szív, melyben erdő és mező, virág és madár hold és csillag hazára lel; hogy vannak még kik szánalomból egy színdarab hőse iránt könnyek-re fakadnak; kik a csalogánynyal sympathisál oak és kik elérzékenyülve szemlélik * nap Byugtát? Azonban el\'% a mondottakból; mert ha az eddigi nem győzé meg az illetéket, ugy a többi mit még mondhatnánk sem volna arra képes; — csak még azt akarom a t. férfi világ-gal tudatni; ahogy a férfiú csak próbamüve Is-tennek, a mntenafi azonban a nő I".. , HALASSI K. Gondolatok. I. A lány at égnek. . . A Ián; az égnek Isgbájlóbb virága, Mii angyal altét, ipol éa aerel; Itten kés haltat harmatot reája 8 árasztja el a napnak fénrivel. A tistta erényt adja illatául, S a szerelemmel festi szirmait : Avval gyönyörre hiv, ha tárni, Emevvel égA lángra gyújt, hevít H. Tudott e sít Tudod-e as, oú az álom? A szív titkainak kulcsa: Édesen fii szampilládon S mit szivünk rejt - elárulja. 111. Ha agy maggondolom Hz ogy meggondolom néha, Mégis Kép az ember élM: Egr toljto-oi szini pálja átélvén <4fif Népele jajjá - Dakotája Kíséri as orok révbe. IV. Szállt egr gólya Szállt egr gólja fent a légben, aláa baaába vitte szárnya, 8 míg röptét bámul1 am, lalkem Öokénytelea szállt atánna. Elértek as nj hazába, S tudjátok e mit láttak ott? Mint minálnnk — annyi a fény 8 ezen ngjanannyi piszok. GARAT SÁNDOR mtmtt TIZENNYOLCZADIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY. NOVEMBER 13 in 1879. JS3 Dr. LEJOSSE á Pirii. RAVISSANTE A t. Mlpyiiápat eoetlen ártalnatlai .ömépitö szere, 4a ásón jelei t«l.vjdon**g|t«J bir, hogy a bŐrixerT« pahttéai, MfrlMit6le| h*t innak möködéaére foko- %6 ilteto befolyáaaml bir. A UgdicsÓbb toiiatte-ner mm\'len höigy i«imári>. mely minden Wrbeteftéc*>t eltávolít ■ * bör Minit fiatalítja éa isépiti. Mint lát gyitó-, bSrfejletitS-axer n» indfen »*iriny»fot és ollj-félót fíMSlmol, miután a börtrendk.TüI hajUkonynyi, gySogfcidé él fehérré te»i Nagy a*eg in 2 Crt. 50 kr. kis ar«( I frt 50 fcr. SAVON RAVISSANTE i to|k«lvtltebb plpart-uitpaa a birula azapitúéra é> j»ltáiára Hanoálata után a bőr bAraoayalau \'eia *■ ig«o kellemes Ulato- (891 18—*) tar! mtj. EgJ dobosul (3 drb.) I írt 50 kr. darabookillt 50 kr. Valódi minólegben kapbatö a kSzpouti főraktárban, Scbwars Henriknél Budapest, mu*eam-k5rut 10. ti. Kftgv-Kaniiaáo : Priger Béla, nr gy«ij««ertáriban. Szőjed™ : Kavica Albert á« Baroaay UfHy arak gyó8viii.rUrih.n. DEBRECZESBfcN : Gotl Nándor <■ Dr Rntscbnek V. Emil urak gyógyMortáraban. KOLOZSYÁBTT Valeaáni A. gjógy«. éa oag-jobb g^ógytáraabao. Van szerencsénk a n. é. közönségnek tisztelettel tudomására hozni miszerint: NAGYKANIZSÁN ; LÓVINGER fele hájban Knortzer szálloda mellett budapesti- btitor- gyári raktárt kapcsolatban egy papirkirpit (Tapetén) ralitárral ELLENBERGER - TÁRSA czég alatt nyitottunk Ajánljuk ezen mindennemű fa és kárpitozott bútorok - butorkelmék. valamint fali szőnyegek (Tapeten) és ebez való diszitményekben gazdagon felszerelt raktárunkat. (94B \'2-17 Mindennemű kárpitos munkálatok ugy helyben mint vidéken az általunk e végre felállított kárpi-tos műhelyben jutányos árak mellett pontosan eszkö-zöltetnek. Ellenberger és Társa, bajap-»ti- botor gyárosuk Főnyeremény eMtieg 400.000 lUrk A njereméQyeket as ájlun btitosltj*. SirrrBesc- hirdetni (948 I. !—2) Felhívás a hamburgi állam által biitositott nagy pámlottaria oye remény-eaályeiboni réscvéteire, melyben többet mint 8 millió 900,000 márkát kelt nyerni. p*ni-lott«riiti*k, melyb«D tcnru«rfl1eg euk 94,000 j mn, oyereminyei a k8retkei8k: ayeremény esetiéi 4000,000 márka ■elréknyerMiénrek: M njer. 6000 márka 1 ov.r, 250,000 marka 150,000 100,000 40.000 60 000 40,000 30,000 25,000 W,000 15,000 12,000 10,000 8,000 6,(100 6 «5 213 12 2 S31 U50 S6.45O 9900 70 7800 7850 4000 3000 „ 2000 „ 1600 „ 1200 „ 1000 „ 600 „ 300 „ 138 „ 124 ., 94 és 67 „\' •0 ós 90 5 „ • ., a minda nyeremények pár hónap alatt 7 oaxiályü&o biitoaan huamtnak Az el»ó nyrreWny&uzai hirataloian meg van álU-pitra melyhes «gy egóax eredeti sorsjegy ira cak .1 frt. &ü kr o. é, •gí fél ., „ ., „I f«> \'5 kr „ „ •87 "»fj«l •■ M •\' .. .. í. e.pn ai tllui iltal ■l;te«ltetl ermleti unJafyit\'t .™ tiltott promo^k\'-ti éa u hu<| bén««« es kakildmi aellelt » » i.(rúvnUhl,i vidákre ii elkaldsni A réixtTevűk miadcf^yilce ax érolott sornjeij"!! kivfll meg-kapja lólem inejcn »T. iiiaHrziaMrrai «.i:ii.>tt eredeti tervet í« > mPirt.\'irl^nt &HZÁ4 után x Wvatale* n-rsntáM l»jiuri><n<v feHiivás ■dkil M aioanal. A ayereMayiéuek kitiatáu él aékiiaéie i ui«,» kfavat-laail a> érdekelt rA.»-r, i«ateMa éa leiuif*"\'* tltaktartáa aHllftt «nzk5x^ltetik. ?T~^. Me^r* ndeléat-k rjryaserüen p,isümt»lvji\'iy vaey ajánlott luvrUel tfhet^k. . __ _ A mftfrbiaanok aDnálfo^va a kflxeli hnaaa miau f évi MVeaiEer I5-«J bisalmana,* ax alnlirt cxéfrh«x iaiézead^k. Id Hekscher S&mael. Dijaztatott 1867. évben Parisban! íj Fehér mell - Syrup Mayer G. A. W.-től Boroszlóban és Bécsben. Mintán külónfclo felhasznált sierek és gyógyítások nehé>-kea köh5gt-s<-mnf>k sem enyhülést, senl ssataduiist nyújtottak, tehát a WoiUehenani gyártulajdonos tanácsára as itteni Sahir-hakl Jtzff raktárábcil rali O. A. W. H a y e r-féle m e 1 1-8 y r Q p o t rettom igénybe és eooek kKsaOnbetsm a végké-p*ni m«(aaahadaláat rost kAbegé^emtSI. E non mindan ha-aoali sxeDTedöknek legjobban ajánlhatom. Kaffttein, Tirolban. Di) ienber ger, aörfözS. AO l.W üittr.fila fehér n> e 1 1 • S y r u p Talódi mindséghen Ndgy-Kaniasán Prágar Béla gyoRyssertirá- ban kapható. (tS5 IX. 2-%) Hirdetés. Z«limegyei sz.-iványi vasúti állomástól V. órányira fekvő ollári erdő keleti szélen az ujmajori táblákhoz hozzá csatolandó 71 hold erdő és ezen levő különféle tora és nemQ fák f. hó 26-án délelőtt 10 órakor az Ollári tiszti irodában zárt ajánlat ntján háromszáz fo- rint bánatpéoz mellékeltével a becsértéket felül ígérő- nek eladatik. 953 1 - 2 Riedl Ödön, erdömester. HALLATLAN OLCSÓSÁG. WAJDITS JÓZSEF könyv- és papirkéreskedésében Nagy-Kanizsán következő tárgyak ■V feltűnő leszállított ártrt kaphatok. ~^| n. m: mindennemű iró, rajzoló, és levélpapírok, borítékok, rajzeszközök, iró, rajzoló, valamint szinus czeruzák, bel- és külföldi ruggyanta, (gumi) fekete, színes és ruhabeiró tinták, veres és színes peesétviasz»k, parafa, fa- és csont tollnyelek, bel- és külföldi irótollak, rajzdeszkák teljes kiállí-tással, három szeg és szegmérok, iró- és rajzminták, köszöntő kártyák és papirok; fehér és fekete, rajzkréták, festékek egyenként, valamint doboz-ban, ecsetek, notizkönyvek, különösen figyelmébe ajánlom a hallatlan olcsóságot. Következő 10 czikk egy díszes dobozban elhelyezve, úgy-mint 1: 50 iv levélpapír. 2. 50 hozzá illő levélboriték. 3. egy teljes doboz kitűnő aczrltoll. 4. három tolltartó. 5. három igen jó irón. G. egy vonal-lap. 7. egy lap szivópapir. 8. egy nagy darab pecsétviaszk. 9 egy törlőgumi. 10. egy szép jegyzékkönyv araiiynyomattal. Ára összesen Bécsben 1 frt. és 5 kr. és Nagy-Kanizsán Wajdits József könyvkereskedésében C*ak 85 kr 10 angol levélpapír 10 borítékkal egy színes csomagban ára csak 15 kr. nagyobb 20 kr. színes mouogramma! 25 kr., levélpapírok dobozban 40 kr. feljebb minden nagyságra, barna gyászpapirok, 50 gyász- papir és boríték dobozban 1 frt 60. 2 frt. Nyomtatványok nagy raktára. lelkészi-, községi-, ügyvédi-, jegyzői-, bírósági-, kereskedelmi- és iparüzleti-nyomtatványokat; továbbá étlapokat, árjegyzékeket, névjegyeket, meg-hívókat, körleveleket, gyászjelentéseket stb. stb, Pecsótviaszk Különlegesség, (Specialitát) \'/, kilo pecsétviaszk csak 40 kr •/, kilo finom csak 70 kr. (egyedül csak nálam kapható) továbbá di^z pecsétviaszok 1 frttól kezdve 4 frtig. írónők i Dct. finom irón irodák számára 22, 33 és 70 kr. Tinták két liter egy üvegben csak 60 kr. egy liter 35 kr fél liter csak 25 kr. 70 kr. 3 frt. 4 frt. 5 frt Irodapapirok 500 iv iroda papír csak — — — — — — — — Ifrt 500 iv „ finomabb — — — — — — — — 220 500 iv finom y, miniszter csak -^- — — — — — — 500 „ „ „ havana , . — — — RéZtoll egész dobozban (144, tollal) 50-tól kezdve feljebb MT* Postai megrendelések gyorsan és pontosan eszközöltetnek. tisztelettel Wjdit |
