* DjVu fájlokhoz használható szoftverek - A "Következő" gombra kattintva (ha van) a PDF fájlhoz juthat.
| 499.74 KB | |
| 2006-06-07 11:13:08 | |
 | |||||||
Nyilvános  592 | 2037 | Zalai Közlöny | Hetenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap Zalai Közlöny 1879. december 11. 99. szám A következő szöveg az újságból készült, automata szövegfelismertető segítségével. , 1879. deciember 11-én. évfolyam. EMuttalir Ül évr« a«<v«d lm . k lap K.ll.mi rét** \' illeti kSslaméaytk • 1 tserketvtoliaa, anyafi réraét IHíií kotlealiyek paal« • kiadőhoi bérntmtv* inteteodok : NAGY KAMIIBA Wlattfetkiz. Bérmantetlm Itnlak. eaak iámért mnnkatir- aaktol foradtauak el S trt.f a baaáboe petitaorbaa 7, Muodaior 6 • min>l«n további lorérl 5 kr. nkiot 10 krért lé- , leta.k fal. Eueetiri illetak atiadea 7aa hirietéeért ktl 30 kr intendő\'. ZALA KÖZLÖNY LON -I " N.-K»nlT.««t*rn« hflyhatonáeának, „n.-k*nll8sJ önk. tülot", ■ „n.-kauii»al kisrlPd-neTfilé •gTMúlftt1\', a .íoproni kureikednl ktldetnvk. elóbb: ,Z AL A-BO MOQ haaiswaJ km-Mkedolrai t Iparbaak*, ,n.-kanli«al Ukarékpénitár*, a .salamegrei álUláaoa Unltates • i « iparkamara n.-kanizsai kttlülaMtmanva" s töhb megyei én Táron! ecjeaniet hivatalos érte«ittj«. Helenklnt kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap. Phylloxera .Itt", phylloxera „ott!1 Tttz ran! Terik félre a harangokat ; országszerte! A phylloxera felgyújtotta • Magyarország bortermelésének épületét! -; A nemzet jelentékeny részének létkérdése : van megtámadva, az állami pénztárt ke-. \' rülgeti a lapos guta, mert a tízszeresen — húszszorosán megadóztatott föld, t "-\' Bzölötalaj válik majd nemsogira adóképte- lenné, aztán a pár millió munkás kéz, mely eddig túrta ezt a földet ve- het kezébe koldus-botot, és nyakába üres . tarisznyát, mehet a merre szeme lit, föl is ut, alá is nt. Váljon hogyan préselik ki majd ezesból a jövödelmi, — személy-kereseti sat adónemekel! ? Szomorú kilátás mind az állam, mind az illető állampolgárok részére. És mi, keleti származásunkat meg-■pecsétlő indolentiával még mindig bóven ékeskedve, az öblös tajtpipából való po-fékelés közben bodor fastöket eregetve, télen meleg kandalló mellett, nyáron pe-dig hús szobában olvasgattuk politikai la-pokból a hírek közt, hogy Francziaor-szág bortermelését miként támadta meg, — hogyan tette napról-napra jobban és jobban tönkre a phylloxera. Egés« meg- i. nyugvássá! vettük a híreket, hogy Spa-nyol, Olasz, s Osztrák birodalmakban Í3 j pusztít már, legföllebb azt dünynyögtük: * hm! a bizon baj, de hát ki tehet róla ! ? 8 ez alatt olyan kassai lelkiismeretlen és haszonleső Mathiász-féle üzérek háborit- lanul liferálták be országunk határain a külföldön potom áron össze vásárolt sző- lővesszőket, a legkülönbözőbb fajokból ! egész gyűjteményeket állítottak össze, hang-zatos, czikornyázott catbalogusokat szór- tak szét az egész hazában, zsebelték a könnyen hivóket, s a boldogtalan magyar, ha olvasta azokban hogy: .Satine verde Jialvasic háti re" aztán meg .Chasselas dore de Seine et Marne\' sat. neki gyü-rózködött, hogy de már abból ű is vesz, hadd lássa, miféle istencsudája lehet az, pedig ugyanazokat a fajokat már magya-runk nagy anyja eddegélte a maiglan i* létező szólótelepben még kis leány korá-ban mint csemege szőlőt, az előbbit .Mar-git szőlő" az utóbbit pedig .Jeruzsálemi szőlő" név alatt, de aiért vette ugyan-ezen vesszőket szálankint 30— 60 krjával sőt drágábban is, s megvásárolta drága pénzen, s betelepítette vele a phylloxerát is szőlőtelepébe! A lenézett jufark, sár-fehér, zöld szőlő, mézes fehér, kadarka sat. mely addig döntötte az áldást a hor-dóba, töltötte a pinczét jobbnál jobb mi-nőségű borokkal, egyszer csak elkezdett, vagy majd elkezd zöld levélzetük sárgulni, a gyümölcsöt nem érlelik meg, rövid két év leforgása alatt kivesztek vagy kivesz-nek, s akkor az állam kassájából drága pénzen fizetett tudósok vizsgálatokat tesz-nek, és constatálják, hogy biz itt és ott phylloxera pusztít, meg van támadva az egész ország bortermő vidékeinek mind-egyike! Ekkor elsütik az ágyút ős Bu-davárában, vész lövést jeleznek egy dör-gedelmes miniszteri rendelet alakjában, hogy most már .hatósági engedély nél-kül" egyik község határából a másik ha-tárába sem szabad semmiféle szőlővesszőt se szállítani. A szólók végpusztulását elő-idéző féreg által meglepett vármegyék közigazgatása ielriad a vészlövésre önkor-mányzati álmából, s két ágyút süt el szék- helyén, hogy mit-e? szőlóvesszőt szállí-tani egyik község határából a másikba!? de még ugyanazon község határában levő egyik szőlejéből a másikba sem vihet maga a tulajdonos sem !... így aztán meg leszünk mentve! El nem fog terjedni a phylloxera, ha van is, még ugyanazon község határában sem egyik szólőtelepből a másikba!! No de hát arról egyik jogtudós sem tehet, hogy Verbőczy elfelejtett vagy nem tudott hi-res tripartitumában a phylloxera szapo-rodása és elterjedéséfői dissertálni, s pa-ragrafusokat írni, tehát hogyan lehessen tolok kívánni, miszerint tudják azt is, hogy a phylloxera ha már be van hur-czolva valamely bortermelő államba, an-nak elterjedését nemcsak sima és gyöke-res vesszők széthordásával lehet eszközölni, hanem a tőke veoyegéin a földből, a tőke gyökereiről elóbujt, és magukat szellőztető szárnyas phylloxerákat felkapják a szelek, és liferálják nemcsak egyik község hatá-riból a másikba, vagy pláne a község ha-tárában levő egyik szőlőtelepból a má-sikba, hanem a szomszéd vármegyébe is! és a jogtudós urak csak bámulnak, mi-kor itt is, ott is, amott is majdnem ugyan-egy időben föllép a phylloxera rémséges pusztításával, s így kiáltanak fel: hja! mi nem tehetünk róla, ki adtak a rende-letet .kellő időben." A bus magyar pedig, kit a furcsa hangzású (mert ki se tudja mondani) nevű külföldi eredetű szőlővesszö elhajolt, és sajátkezüleg plántálta be vele dostermó. hálás szőlőtelepébe a veszedelmet, tenye-rébe ütve kiszitt tajtpipája hamuját, igy dünnyög: hm ! ezt még se hittem volna! Újra tölt sallangóa kostökzacskójából, rá-gyújt, s pöfékel tovább, eregetve a bo-dor fOstöket, s megnyugszik sorsában, mintha ennek éppen igy kellett volna megtörténni. Hanem azután következik majd a hadd-el-hadd! akkor aztán majd jajgat magya-runk, jajgat az állam, s kong az állam pénztára, mert a franczia könnyen ki he-ver ilyen nagy csapást is, népe nemcsak földművelő, de egyúttal iparos is, ha bora nincs, van pénze, azért pedig mindig le-het bort vásárolni, de a magyar borter-melő egész télen át a meleg kályha mel-lett nyújtózkodik, egyedüli sürgős dolga az, hogy jóllakott hassal, pipa szóval ki ballag mindennap a pinezébe a szőlőhegyre, s ott nagyokat iszik, s a sógor-komákkal sat. végig kóstolja egész pincze borát. Nincs pénz? Majd ad Mózsi, soli se bú-suljunk! adta pbylloxerája! aki meg is teremtette! áhá!... * * • A harangok félreverése nem is se-gít már akkor, ha ég a háztető, hanem elővigyázónak kellene lennünk, hogy meg se gyulladhasson, mert ha ugyan akkor orkán dühöng, mely a sziporkákat az egész község szalmatetcs házaira szét szórja, mint a phylloxerát még a szellő is ; nincs az a tűzoltó, mely megállítsa a veszedel-met semmiféle oltással, hanem bekövet, kezik a pusztulás előbb-utóbb egyszer egy. ben, másszor másban, ntóvégre mindenben, s valamelyik szorgalmas és takarékos, élei. mes előrelátó nemzet, mely helyűnkbe jő, vagy itt kinövi magát köztűnk, megira majd történelmében, hogy élt a négy fo\' lyam partjain egy nemzet, mely csiÚogn. szeretett, tündökölni vágyott, bulevardo\' TÁRCZA. Kedvesem slrhantjánál. Meease jártam tőled, mesaxe vitt a bánat, Hunt Hsott ennem, ta kiaéro árnyad: Ssomorn emléked, nyugtom Dem volt eVto, Bánatos ■■nemet > te átkod tépta. Hol bú 4« vigaiz «5«t uállott tova éltam, Hol a mait a k jelen sxenvedésit éltem. Hoasád jöttem ismét, rideg líroantodbox, Hervadt virágira ssemem harmatot bo«. Hogy tőled elváltam, legjobban fáj nékem, Alót* felhőket látok én ai égőn; Ramafve bujdostam etbnnjt édes leiken, Amerre én jártam, mély bánatot leltem. Óaii karmát gyomortól tfindoktik > letel, Zug ai ösii Mellű, tán a mnltrol regél; S bogyh* által enrran e xflldelfi halmon, Mintha jelen volnál, még txavad ta hailoav Hogyha lebornlok néma airhantodra Oly nehesen válók, szivem ide vonja; 8 még aa éjnek karja taemem le netl tárja; Hall e airhajonra koayuimnek árja! ., HEBERUNQ DÉNES. Egy tanár életéből. Baaély. (Folytatta.) .Mait játnak eszembe" viga közbe hirtelen Kákay „hallhatatlan köllink aaavai: A nap hatalmának mura, ha a fik aj laTelet hajtanak ét a virágok ilLtozva nyitják kály-háikat; de hány ibolya fonnyad, hány lletdni catia aaarad el a meleg sugarak alatt, mojyek-nek a viruliat kSaxSnjak ? Ilyen a njareleml —■ 3 raljon, moad édes barátom, minek kö-asönhetem éa éltem keaerUtégét, minek ast hogy éltemet testem kocikára ? — nem a saerelemért ? — de hát ennek igy kel] lenni. Némelyek síim ár» e ion nem mostoha, miaok ellenben ke*nyaierülnek a sserelem hevitó tflse alatt elenyéemi. Én aa utóbbiak kosé tartósom; nem va-gyok idealista, nem vagyok at, kit a képael-mek gyulluitának a aserelemre, de a valóság ! De ni ott jönnek ellenfeleink, kénül- jSnkl* — Mindketten fölemelkedőnek (ilíholyökról mialatt ai ügyvéd és egy fiatal ember értek a helyre. Ai ügyvéd arcia halviny, lépteiben in-gadotia mutatkoiik éa a pár nappal etelőtt még erőteljes férfiú tis évvel látaiott idóabOJni. As ércelmeket ecaetelni teljes lehetetlen , mik e pillanatban keblünket feaaiük, félelem fogja körül valónkat, midin ason gondolatra ébredünk, hogy par peres malva nem fogunk élni, tabbé. Oh mily nagy különbaáget találunk aaoa érceiméiben. A», kinek élte örömmel tála telve éa a véggyengalée léesólitja ot a* élők kSitl, mily igen Méretne még élni; ac ki-nek élte évei telve vajának nyomoraaig éa asükség fájdalmaival, mily tajveaen lit elébe ason pillanatnak, midin a kegyetlen halál ót magihoi ragadja: de aa ifjn vagy a virnló fér-fis midin kénytelen as élet Srómeirtl lemon-dani, midin itt kell hagynia mindent, mi ked-vea neki, kivilóan, ha maga oka mindennek, mily ssomoru gondolatok járják be eiméjét, féltékenyaég éa fajdalom fejlődik arcain « as ügyvéd hiven ecsetelt képe; van egy neme em-beriségünknek, kik ha magukat as örvény szélén litjik, honnan visssalépni, szegyen lenne rinérve, nyugodtan nés a jövófte, ac emberi-sége neméhes tartosik tanirunk. Bitran, nyugodt lélekkel állt M csel-jara tőle, a kitücött helyre az ügyvéd, honnan mindketten türelmetlenül virik secundinaaik jeladásit. Gyakran megtörténik, hogy annak, kit annyira gyűlöltünk, egy megbánó pillanatban kécsek vagyunk megbocaitani, a bossuvigy elenyéssik keblünkből éa ha épen nem állit-nók tettünket gyivaaignak, ugy baritaigot kötni képesek volnánk aszal, ki eselott gyű-löletünk tárgyit képesé. Hogy is gondolkod-hatott volna misként egy férfiú, ki ssiván hor-dosá as emberiség jólétét; ily gondolatok repültek tanirunk agyán keresetű], midin a jel adatott. Kevés pereiig tartó ssünet után a pUa-tolyok eldördolének és as ügy véd vértói istatva rogyott a földre. Ac orvos a sebesült sebeit gondosan bekötösé és it egy bérelt hintában lakására isillitik, hol gondot ápolás és vigya-sat alá tevék. aSsegény Emma I* asóla a tanár, midin hasafelé mentek, hogy fog örülni, ha ismét épen és minden baj nélkül hatatérni lit. Áldott egy teremtés es baritom, s hidd meg boldog leend ason férfin, ki kesét elnyeri, nem acért mondom est, mert nővérem, de meg vagyok gyisodve, scive tiaclaaigaról és jóeigarol; még egyacer mondom, boldog lese as, ki sseretetét bírni fogja. Valóban nem érdemli meg, hogy egy oly ember álul megsértették, mini ai ügyvéd." .Megbánta i mindeseket" tsola as orvos ,éa hiased-e ast, hogy i kibékülni kén lett volna; a párbaj számira elég nagy hitrinyt okosott, a gazdatisst azimomra megnyerve van és i be tagja ütni, hogy ac ügyvéd aem ason ember, kit a sors leánya szimira ki-ísemelt." „Ssenvedée as életben, olyan mint vé-stet éjszak a, miután as eleveníti reggel moso-lyogva virrad fel, mondja Kasincsy és es épen rim illik" mondi Kikay és bucsut vin as or-vostól, haza sietett . VIII. A párbaj kimenetelének hire csakhamar elterjedt a városban, mindenki ac ügyvéd bo-nui termétcetét itélé el éa szinte örülni lát-szottak azon, hogy a tanár, kinek csendet és sselid magaviselete iameretea vaia, megmene kült a golyótól. Egyfelil a gacdatiact és aa ügyvéd közti hidegülés és az orvoatali hosszabb értekezéee képesé a beszélgetés tárgyit; más feli! ismét as ügyvéd és tanár as estélyi őu-szeütközése került vitatás ali, szóval az egész varosban másról nem beszéltek mint as e-.tély ríl és párbajról. Hig a varosban esek igy tanakodtak, ad-dig a gacdatisst azon tőré fejét, váljon az or-voanak adott atavit megtartsa-e vagy nem; o a tanirt elég érdemesnek tarti leinyihoc, csakhogy attól félt, hogy terve Irénnél hajótö-rést fog szenvedni. Napok napok után multak al aasélkül, hogy valamire mehetett volna, nem akari linya botdogsigit megzavarni, miskor ismét, nem jó kedély állapotban vala s midin Irénje bozai simulva kedveani akart neki, nem akari e liny örömét egyszerre megnakantani s igy mából holnap lett ismét Egy napon síin tea: arról gondolkodott, váljon végett vessen e már TIZENNYOLCZADIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY IECZEMBER 11-Ai 1879- kit sat. épített akkor, mikor betevő falat kenyere sem volt biztosítva a holnapi napra sem, orrét niag&aan borává sóba se nézett előre, mindig csak múltjában gyönyörködött, a fatomban hitt, és bele nyugodott, a fitum el is érte, el posztóit, s azt <rta a soha fel nem támadó halott sírkeresztjére hogy; magyar! KEÖD JÓZSEF. A zala-szent-gróthl ag. ev. imaház és iskola felszentelése tikalmival mondott azentbeszédek: I. NAGY KÁKOLY kissomlyai ev. lel-késztől. Foháaz: Isten ! kitől alászáll minden jó és tökéletes ajándék, mint világosiig atyjától, oh szállítsd le reánk ssent lelked világítását, add ••iveinkbe lelked buzdítását, ámen. — Tisstelt hallgatóság! Hogy as ember kettős élettel bir, — ér-seki és szellemi élettel, est ugyan az ember minden tettében, életeljárásában tanúsítja. Gon-doskodik testi életének fenntartásáról. Táplálja, ruháisa magát; lakást készít 8 különbféle szükségleteiként felszereli azt, — moháját, éle-tesét, udvarát, lilái képzettségéhez képest le-heti kénjeimet a as által örömet, gyönyört neres abban magának. De bár egész a tiindériességig övedzta magát körül, — mint dusgazdagaink szokták — még sincs egészen kielégítve, nincs megál- lapodása, AZ a másik élet benne, a lelki élet ösztönzi ótet, hogy lelki, szellemi életéről is gondoskodjék. S ime, itt viliik el az ember as érseki, állatias világtol, — itt emelkedik az ég felé végtelen magasságba. Először: mert már érzéki, testi életének kielégítésénél is nagy szüksége van lelki tehetségeinek kifejtésére, tökéletesítésére. Ha pedig életre kel, felbuzdul benne az a gondolat, az as érzés, mely otet as anyagi világon felülemeii, ha belekevere- dik, beleszövődik a vallásos, erkölcsi érzés vi- lágába, ha áthatotta az a mondhatatlan, tit- kos went eró, mit nevezni ia alig bir, s e te- hetetlensége, szószegénysége között egyetlen egy szava van: az Isten nevének kiejtése, — mely rövid szavával jelzi benső azellemi életét; — ily állapotjában már aem az érzéki, testi ember áll előttünk, hanem a külső teremtett világ koronája. Azon lény, melybe az istenség — az irás szavaiként ~ u I lelkét lehelte. Azon emberi lény, kit Isten, míg egyfelől a a gyarló fb\'ldgörongyhöz kötött, másfelől magá- hoz is csatolta, s folytonosan vonza, emeli. Ilyszerü természete ösztönzi őtet arra, hogy míg testi érzékeit ezer gyönyörök közt szereti ingatni, gondoskodik arról is, hogy szelleméről ia gondoskodjék. Ez a lélek élet, ez a lélekerő vezetett, buzdított téged is tisztelt szentgróthi gyüleke-zet, hogy ezen díszes iskola ás imaházat emel- tetted S midőn itt körültekintve oly keres jelét látjuk annak, mely az érzéki, testi élet szükségleteire emlékeztetne; önkényt merül fel bennünk az a kérdés: tehát mi czélja, mi-csoda rendeltetése van ezen épületnek ? Lelkünk ezen kérdésére feleljenek meg nekünk az általam ez ünnepélyre választott alapigék. Mielőtt azonban ezekre figyelnénk, jertek, boruljunk le a mindenütt jeleilevő Isten lelke előtt, s eképpen imádkozzunk: Miatyánk, sat. Az alapigék irva találtatnak 4. Máté V, 14-16 IV. — .Ti vagytok a világ világosságai: nem rejtethetik el a hegyen épített varos. Ugy fényljék a ti világosságtok az emberek előtt, hogy lássák a ti jócselokedeteiteket és dicsőít-sék a ti mennyei atyátokat\' Ezen szavakat az Üdveritő első sorban közvetlenül az ő tanitványihoz intézte ; de az ő közvetítések által az emberiség egyeteméhez is. Mert egy más helyen meg azt az utasítást adta a világosság fiainak, hogy .elmenvén az egész világra, hirdessék az evangéliumot, ta-nítván minden népeket és megkeresztelvén őket az atyának, fiúnak és a ss. léleknek ne-vében." Ha tehát a tanítványok a világ világos-sága voltak, ők pedig közölték azt a világos-ságot az emberiség jó oagy részével, oly ter-mészetesen vonhatom le, hogy te is tisztelt ssent-gróthi evangélmi gyülekezet, mint Krisz tust és a tanítványokat követő keresztény nép mint világosságnak gyermekei, ezen iskola és imaházat saját világosságra törekvő szelleme-tek érdekében emeltétek, még pedig kettős óéiból! mely kettős czélt szinte választott alapigéink tüntetnek fel. „Nem rejtethetik el a hegyen épített vá-ros. " Ez a képlet, mint fényes, gazdag, tévé kény, mozgalmas helyiség utal, emlékeztet bennünket a külső élet oly feladataira, col-jaira, melyeknek eléréséhez — bár legnagyobb részben anyagi érd«küek — még is igénylik as ember szellemi tehetségeit is. .Ugy fényljék a ti világoaságtok az emberek előtt, hogy lássák a ti jó cselekedeteiteket, dicsőítsék a ti meny-nyei atyátokat.* Ezen azavak még fokozzák, szellemesitik as ember kötelességeit. Mintha azt mondotta volna: test és lélek vagytok; mind testi, mind lelki életetekről gondoskodjatok, de — Isten dicsőségére, — azaz mind külső, mind benső életetekre nézve mint világ világossága járja-tok el. A külsőben értelmesen, a bensőben egy-szersmind égiesen, vallásosán, erkölcsösen. • Vegyük tehát moet e felszentelendő épü-letet kettős ssempontból. 1. Iskolánál, 2. imaház, **vagy templom. 1. Iskola! Midőn ozt terveztétek, mintha ezt mondottátok volna : legyenek a mi növen-dék gyermekeink a világ világossága a külső élet nagy versenymezején is. Mily nagy szüksége van a mai kor gyer-mekének jól rendezett, értelmi világot nyújtó iskolára, egy futólagos széttekintés, különösen a miveltebb nemzetek során eléggé meggyózend • felől. Az Istennek mindeneket jóra s előbb és előbbre vezérlő szent lelke odáig emelte már az emberiséget, hogy kiemelkedve az ősmivelet lenaég gyarlósági állapotjáböl, testi és szellemi tehetségeit annyira kifejlesztette, hogy a mai nemzedék örömmel eltelve, baszkén tudja fen-sóségét az ősök felett, s mintegy ihletetuég ér-zetével vet pillantást előre a még tökéletesebb szebb jövő felé. Értem azon állapotokat, me-lyek as emberiségnek csak külső életére, a foldmivelés, ipar, kereskedés és as ezekhez megkivántató tudományokra vonatkosnak. — És itt mily nagy verseny, — minő óriási moz-galom ! ? A magas ég tüneményei kSzt, a ten-gerek mélységeiben, a földnek ezer szinü bár-sonyán, a setét bányák kincsrejtő belsejében, szellőben, viharban, napfényben, a jégvilág ri-deg hónában, a tikkasztó égöv alatt, — min-denütt hat, fárad, idomít, nemesit, tökéletesít. — Minő verseny van itt, minő vívmányai, gyümölcsei az ember világító eszének, létesítő ügyességének ! As egyes paloták, a nagyobb városok fénye, gazdagsága, kényelme mig egy-felől elbájol, kedvessen vonz, ingerel, másfelől aggódás fogja el az embert, különösen a gyer-mekes szülőket, hogy ezen nagy hullámzásban ezen nagy versenyben vájjon as ó gyermeke nem szorittat*k e háttérbe, \\«m sodortatik-e el ? Megélhet e ? Boldog lesz e ugy — * mint szerető szive óhajtja, s mely óhajtott boldogság ébredő és tünedezó reménye között a szerető szülő sokszor lélekben felsír, felremeg? — Azonban as értelmi világosság, melyre az embernek az élet nagy versenyében szük-sége van, több sugárzású. A fbldmives, iparos, kereskedő, művész világos értelmiségének kie-gészítő része még az az értelemvilág is, mely azt mutatja, hogy nekik az ernyedetlen szorga-lom, rendes, józan, mértékletes eljárásra, mások iránti megelőző gyengéd figyelemre ia azükaé-gök VHD, mert mit használna minden szakbeli lángész, ha csuk koronként vontatva, létián használná, fényletné azt. Ha csak össze-vissza, rendetlenül fáradoznék, avagy mértéken túl-hajtaná gyönyörélvezeteit; végre ha darabos kíméletlen modorú volna, (Folyt, következik.) Helyi hírek- — Hangverseny. A nagy-kanizs»i korcsolyázó egylet deczember 6-án hangver- senyt rendezett, feltűnt, hogy épen az egylet tagjai kevesen jelentek meg. A hangverseny- zók: Weiller Irma. Kohn Hedvig, Schreyer Berta és Gulyás Gizella kisasszonyok, ugy Bischitzky Mikía és Ollop Ernő urak zajon tapsvihart és általános elismerést arattak. — Műkedvelői előadás. I>ecz. 7-én a városháza nem dÍBs, caak nagy termében Szigligeti .Nő uralom* czimü darabját adták elő derék műkedvelőink. Az előadás igen sikerült volt, közelismerés illeti a fáradhatlan műkedvelőket : Berecs Imréné, Teraáncaky Gyuláné, Zalai Gizella úrnőket, Schíffer Jó-zsef, Tersánczky Gyula, Fülöp Kázmér, Guoth Zoltán és Kritky József urakat Előadás után a „Korona" termében tánca rőgtönöztetvéa, hajnalig tartott, kedélyes mulatság fejlődött ki. Bevétel mintegy 130 frt. — Felolvasások Vasárnap délután fá radhatlan jeles régészünk Dr. Lipp Vilmos pr. kanonok s gymn. igazgató-tanár tartott felöl vasast a társaskor teremében díszes közönség jelenlétében a régéaaetról. Az érdekes felolva- sás ssSvegét lapunk jövő száma közli. Másnap szinte volt felolvasás a kereskedelmi ifjak öa> képző egyletében Morgonbeaser János polg. isk. igazgató ur tartolta a rövidlátásról. Itt ia díszes közönség jelent meg a a lelkes felolvasót zajoá helyesléssel jutalmazta. — Hivatalos vizsgálat nyomán Ter eáneiky József nagy kanizsai és Handler Ist- ván zala-egerosegi szólejök phylloxeramente- seknek nyilváníttattak. — Molnár Pál bagladi birtokos. Alsó Lendva kerületi volt országgyűlési képvi- sel; a lenti r. kath. iskola javára 200 frt ala-- pitrányt tett, mely nagylelkű adományért a szombathelyi megyés püspök ur főpáaztori kö özönétét fejezte ki. — Csáktornyán no*. 25 én meg nem tárulhatott országos vásár helyett deczember 19 én miniszteri engedély lyel pótváaár tar- Útik. — GöcseffLnk ínséges népe érdekében Turgsnyi Lajoa baktakerüleli országgyűlési képviselő ur november elején a miniszterelnök árhoz interpellátiót intézőit, ez interpellatió alkalmával tartott beszédét nyomulásban ki- adu. Mint lapunk előbbi számának vezérczik- kéből kivehette közönségünk ez ügyben a kor- mány intézkedni kiváo és 15 ezer forintot ad Ínséges munkákra. — Meghívás. A keszthelyi m. kir. gazdasági Unintézet hallgatósága 1880-ik évi jan. hó 17-én a .segélyzó egylet* javára az .Amazon" szálloda nagytermében aorajátékkal egybekötött zártkörű táoczvigalmat rendez. A lendezőség: Semetke József b. b. elnök, Kng- ler János b b. alelnök, Csobán Istváu b. b. pénztárnok. St-regély István , b. b. jegyző, Cseh AnUl, Halmi Béla, Lnperabek Lajos, Tomka György, Egert Géza, Géczy Árpád, Szent-Imrey Imre, Choscheoazky Miklós, Ka pácai Kálmán, Németh Béla, Solymoey László. Kezdete 8 órakor. Családjegy f) frt. személy jegy 2 frt, egy darab sorsjegy 10 kr. Belépti és sorajegyek kaphatók aa intézeti olvasó te- remben napouta 1L—12 közt. — Kisorsolandó tárgyak és Mülfize\'ések köszönettel fogad- tatnak. — Hymen. P.kay Győző, « csákt áll. képezd" gyakorióiakoUjának tanítója eljegyezte f. bó 7-én Bárány Vilma kisasszonyt, a képeade igazgatójának k\'-dvea leányát. Tódor József csáktornyai kereskedő szinte e napokban vál- tott j<*gyet Bornyák Róza iiaasazonynyal. — RIMd hirek. Toldy István jeles iró meghall — Lnlu gyilkosa A bangó nevű a dologuak, felel és alá járt a szobájában és "gj nagy Ujtpipaból lehelé a füstfellegeket maga elé, arczán pedig megláthatjuk, hogy nagy tervek főzetnek e főben, melynek für-téit pár évi gondok egészen megfehérítének. Nem csekélység vala mindez, min a gaz-datiszt annyit gondolkodott, hisz egyetlen lá-nya jövője vala mérlegre vetendő és ha egy-szer a dolgot elhibáztuk, azt visszavonni a le-hetetlenség körébe tartozik. És ha mérlegre vetjük,hogy hány szülő lőn már terveiben meg-oaalatva, ugy csudálkoznunk épen fölösleges, hogy a gazdatiszt oly nagy \'teketoriát csapott oly kérdésből, melyet már más száz apa meg-oldott volna. A tanár gondola nem gazdag ugyan, de annál biztosabb a jövője és amellett ami sze-mélyi tulajdonait illeti sem elveteodók; szóval most már csak Irénen függ a kérdés eldöntése és míg ezeket mind latra veté. meghuzá a csen-getyüt, mely lánya szobájába vezetett; azu-tán leült a pamjagra, ismét rágyújtott pipájára és mély gondolatokba merült. Nemsokára az ajtó mognyilt és Irén lé-pett a szobába, kinek arczáu a reggeli pír fe-küvék és ajkain kellemes mosoly vonult el, oda sietett atyjához és megcsókold. .Reggelizni kíván édes atyám?, kérdé Irén atyjára tekintve, kinek arczán meglát-szott, hogy azt változtatni igyekezett. .Nem bánom" felele a gazdatiszt .külön-ben érdekes közlendóim vannak.\' Bármennyire is titkolni akará tervét, végre mégis kénytelenitve látta magát a dol-got felleplesni; nagy áldozat volt ez ugyan rá nézve, mert mindenkor kerttlé azt, hogy lánya boldogságát a legcsekélyebbel is homályosi taaá, Irén pedig nem vala ahhoi szokva, hogy atyja kemoly dolgokról értekezzék vele, azért megdöbbent, midőn atyját igy beszélni hallá. .Azonnal itt leszek édes atyám, csak a reggelit készítem el, azután szívesen meghall-gatom" szóla Irén és eltávozott .Szegény lányom!" szóla maga előtt a gazdatiszt, miután Irén a termet elhagyá, .nem is fogja talán álmodni, bogy ily tárgyrd kívá-nok vele beszélni, de hát egyszer csak megtör-ténni kell annak, ámbár nem szeretném ót há zamtól távol látni; de hisz igy együtt marad-hatok vele, ugy sincs senkim, kiben gyönyör-ködhetnék s ha a torv, melyet elég ozélszerü-nek találok, teljesülni fog, legalább megnyu-godhatom már a küzdelmes évek útin, melyeket éltemben eltolták.- — így gondolkodott a gondos atya, míg Irén belépett ismét és a reggelit az asztalra állitá; Irén atyja mellé ült és kíváncsi sze-meket vetett arra. .Kedves atyám !" tőré meg először a csendet Iréá .mit hallott as ügyvédről ? nemde már javulásban van ?" .Nem hallottam semmit sem felőle, mint tegnapelőtt, midőn az orvossal Ulálkosám* szóla az atya .különben én már meguntam ez em-bert, ki utálatos ez indulatos természete miatt szinte kiállhatatlan\' és már a legjobb ok volt arra, hogy lánya figyelmét róla elvonja és előtte őt megrója; a kemencze el volt fűtve, most csak ügyesen és szelideo kellé elbánnia, hogy a tervek jól süljenek ki. Amint az apa igy elő készíteni akará leányát arra, mit mondandó, a szolga lépett be és egy levelet nj ujta át neki ; gyorsan megnézé a csimzetet, melyet megis-mert, de hogy magát el ne árulja, megkéré Irént, hogy a reggelit vinné ki, azután ismét jöjjön vissza. Irén eltávozta után gyorsan a levelet feltoré, mely a következő sorokat tartalmazá : Tekintetes uram! Nem a bátorság, ha-nem önnek irántam taousitott bizalma indí-tott azon lépésre, hogy tekintségedet viasza-vonaltságában háborgassam, meg vagyok gyö- sődve, hogy sserény soraimat, melyeket fon tolni bíró ítélő tehetsége elé állitnk, nem fogja elvetni. Tapasztalt dolog ön előtt és nem egyszer győződhetett meg arról, hogy én Irént kinek szivét és kezét bírhatni tűztem ki tö-rekvésem czéljául, egész lényem odaadásával imádom, imádom mondom, mert nagyon őszin-tén kívánom érzelmeimet ön előtt kiontaoi, mint még »\'ha s igy befogja lá\'nt, hogy irá sómat a talór* fektetem. Remélhetem-e tehát hogy tekintséged, kin leánya boldegilása függ e czélhoz engem mielőbb közelitni enged; re-mélhetem e, hogy azt, kit oly forrón szeretek, valaha eoyimnek mondhatom ? és ha igen, botdog leszek? Ne ítéljen el, ha ily őszinte vallomásokat teszek önnek, legyen meggyő-ződve, hogy mindaz, mit említői bátor voltam szivem legmélyéből ered. Bocsánatot kérek, ha tekintségedet sorsaimmal háborgatom és mialatt azon őszinte óh ijomnak adok kiteje zést, hogy tekintséged sznréoy ajánlatomat fi-gyelmébe méltatja, maradtam alázatos szolgája Káksy Aladár. Mindenre el vala készülve, mégis bá-mulva tekintetett maga elé, midőn e sorokat végig olvasá, leült a pamlagra és mély gondo-latokba merült. Meg fogom kisérlení, gondola, de ha lányom őt viaszantaaitjs, a legkülsóre vagyok kényszerülve.A tanár «gyike azoknak, kik öntudatul eveznek kitűzött czéljok felé, nemes származás és jellem tulajdonai, mi kell egyébb. Igaa, hogy a nők nem teszik ezeket fontolóra, ők caak a külsőhöz ragaszkodnak es ha szép, udvarias elég nekik. No de ezen változtatni én agy sem togok , azért elfogom várni Irén feleletét. Hol is lehet, már mily rég hogy kiment és még nem tért viasza Hagyjuk most a gondos atyát gondo-lataiba mélyedve é> kövessük Irént, midőn atyja szobáját elhagyja. Irén atyja megjegyzéseit, m Ijeket az ügyvédről nyilatkoztatott, alig mélUtá figyel-mébe, szivébon élt még azon r*m<tay, hogy az ügyvéd ót elveendi, de koránt«em gondola, hogy sHyja -<tás tervek véghezvitelén dolgozik. ,András!" azok az ioaahos fordulva „ki hozU "a levelet V „Nem láttam ót, de majd azonnal meg-tudom, a kocsia tudni fogja, mert annak «dá át a levelet." Bem.-nt szobijába,, ledőlt egy székre és gondolkodni kezdi azoa, mi lehet ama levél-ben, melyet at)j-i titkolt előtte, mig aasolga be-lépett e* gondolaUit roegzavará. ,N.» hát ki hozu a levdet ?« kérdé kíváncsian Irén f-lkeit helyéről. , A kocsist nem találtam, de itt egy levél." .Levél?" kiállta mtgiii>bbenve én a te-velet kezébe vévé „távozhat." András midőn a termet elhagyá önkény telén moaoly vonult el ajkain, ő ki a házi viszonyokba avatva vala, azonnal észrevéve a változást, mi apa és leány között beállott, na-gyon jól tudta hogy gazdája ellenszenvvel van as ügyvéd iránt a hogy eléggé tö-rekedik, lánya naivét attól elvonni, tadu to-vábbá hogy a tanár levelet irt noki, tadU végre hogy aa ügyvéd kSzdedoi óhajl Irénhez azért, hogy nwgát el ne árulja, mixzennt a ház ügyeit ismeri, titkolá azt, h>gy kik hos-ták a levelet. Mindezen ne ctadálkoisunk. mert András már 25 éve, hogy a gazdatiszt szolgálatában áll, karjain herdozá Irént, kit a legnagyobb azülői azeretet és vigyázat mellett neveltek. Nem egyazer vala ssemtaaoja Irén és az ügyvéd közti viszonynak s igy Irést aem is félt attól, hogy András ót elárulja. ROSENBEROER IZIDOR (Folyt következik.) ZALAI KÖZLÖNY TIZENNYOLCZADIK ÉVFOLYAM iola volt. — Nagyváradnál > KírSs kiSntStt. — A jaasenov» oravicsai vunt ujbíl megnyi-tatott. — A zwickaui bányában 80 ember meg-halt. — Luthar Mirton jegygyűrűje Kothe ber-lini éksaerészuél van. — A c«ár elleni merény-let miatt 196 házmestert fogtak b«. — Wilt asszony Brünnból íelgyógyolva elataiott. — A ciár ellen Hont" mellett ujabb vaso.ti merénylet követletett el. — Hala* 94 eser frlot ajánlott fel vasútépítésre. — Mnkhtár ba-sát nem gyilkolták meg ai albánok. Athénban 130 éves asssooy halt meg. — Buukán 36 hál elégett. — Nagy-Kikindán deea. 5-én vil lámlott és menydSrgStt — Kossuth Lajoi nem pngedte mellszobrát elkéuittetni. — Verhovay uj lapjából decíemberben 3 muUtványMám jelenend meg. — ki nyert? Béét, dea. 6-án: 65, 74, 49, 13, 53. Orács, , , 23,43,29,77,66. Temesvár, , . 44, 90,38, 59, 24. Irodalom (E n»st aUtt megemlített munka Nsgy-Í»-i.iaán Wajdits Jóssef könyvkereskedése Utal meg-r»adelbetí.) — Naptár 1880 ro. Kilenosedik évfo. lyamban megjelent Wajdita József nagy ké- pet magyar népnaptára 1880-iki sxöko évre. A rendes naptári rées rovatot napiéval van ellátva, ai uralkodó ház, csillagvizsgálói éra- revételek, ssázesatendóe jövendómondé takaros versekben uj képekkel. Városytól : Uj évre , Zalay Lajoatól: ai uralkodó pár, Loeonczy Lászlótól: hyranus. Aa ikikei tengeri csata. Szeged pusztalása 17 képpel, Martonfalvi ügy- véd és gyilkosának arczfcépei; Harcz egy óri- ási kígyóval, a tartalékezred csatadala, Szé- kesfehérvár 2 képpel. Mulattató ördöngösségek : 12 képpel. stámos adoma- és eredeti leirással. 23 népdal. Meséi gazdáknak emlékeztető nap- tár, hasznos tudnivalók, több miuisxteri rendem let, majd a falu orvosa s rendes orsságos vásár teszik dús és változatos tartalmát. Ennyi ssor- gaiom- és figyelemmel kiállított nagy naptár ára 40 kr. Közkedveltséget nyert s mindinkább nagyobb nagyobb tért toglal el, agy hogy már 40 ezer példányban nyomatott Megrendelések Hionnal teljesittetnek. Megjegyzendő, hogy a naptár elejére Szeged veszedelméről nagy szidna kép van illeutve. — Uj könyvek. A Franklin-Társulat ki- adásában Badapesten, ujabban megjeieDtek: Olcsó könyvtár szerkeszti (Iryulai Pál. 89-^92 füzet. Tartalmuk : 89. Lord Lytton Bulver Ed- vard. A jövó nemsedéke. Regény. Angolból ford. Fáy Béla. Ára fűzve 40 kr. 90. Karr Al- fonz. A normandiai Pénelopé. Regény, Fran- cziából ford. Fáy Bála. Ára fűzve 50 kr. 91. Pulszky Ferenci. Eszmék Msgyarorazág tör- ténete philosophiájához. Ára fűzve 30 kr. 92. Macaalay T. B. A pápaság. Angolból ford. B. P. Ára fUzve 20 kr. Történelmi Könyvtár, a magyar népnek és ifjúságnak ajánlva. 63 — 68 facet. Egy-egy füzetnek ára fűzve 40 kr. 63. Erzsébet angol királynő ét kora. Irta Dr. Lá-zár Gyula. 64. At onnan birodalom fénykora ét hanyatlása. Irta Dr. Lázár GyaU. 65. Kkioa ét Japán. Történelmi ét művelődési rajt. Irta Dr. Látár Gyula. 66. A népvándorlás törté-nete. Irta Dr. Látár Gyula. 67. II. Lajor ét kora. 68. IV. Béla és a tatárjárás. Irta Aldor Imre. Dr. Nyári Ferenc*. A faiskolakezelét ét gyümölcsfa tenyésztés késikönyve. A magyar kisbirtokosok számára. Számos a ssöveg kosé nyomott fametszetü ábrával. Ára fűzve 60 kr. „Eötvös-naptár- ára 60 kr. — Aigntr Lajoé könyvkiadó hivatala utján vettük Gróf Teleky Sándcr; Emlékeim I. csirntt nagyérdekű munkáját, Kiadja a Pe- tőfi Társaság. Ára a csinos kiállításai 259lapra terjedő miinek 1 b-t 80 kr. — Pőta Lajot tehetségesebb fiatal köl- tőnk egyik .Ujabb költeményeire\' előfizetést hirdet. Fűzve 1 irt, disskStésben 2 írt. Megje- lenik deci végén. Vegyes hirek. — Bari, melylyel Frangepan Kristófot lefejelték. Érdekei régiség van — irja a .Függ Hírlap" — Vámosay István földbirtokos tulaj- donában : egy pallos, melylyel Franfrepáo Kristófot fejezték le. A pallos két és fél láb hotssn és három hüvelyk széles. Az egyik olda Ián feszület van e német felírással: .Még ma velem leszees a paradicsombanu, s » feszület alatt keresztben, a markolat fölött latinai es olvasható: .Fiat justitia et pereat mondás", továbbá: .Fürchte Gott Thue Becht". A pal- los másik felén vsn egy aktsttófa és egy kerék, ugyancsak a fenebbi latin felírással A pallos- hoz okmányok is vanaak, melyek a történeti hőséget igazolják. — YMjlátott magyar csigányok.\' Egy orusx lap beszéli hogy egy caigány banda, mily két férfiból, még egyszer annyi nóbSI ét há- rom gyermekből áll a napokban Abótól (Finnországban) másfél kilométernyire ütötte föl sátorát. A banda— mint vezetőjük beszéli — Magyarországból Ausztrián, Németországon, Dánián, Svédországon és Norvégián át vonult a bottni tengeröböl partján egészen Abóig. E vándorlás hét teljes évig tartott. Megjegy- zendő, hogy a banda felnőtt tagjai azon or- szágok nyelvét, melyeken kereaztűlvándorol- tak, többé-kevésbé elsajátították, s igy anya nyelvükön kívül beszélnek : magyarul, néme- tül oroszul, francziául, svédül, keveset dánul és olaszul. A legöregebbül azt állítja, hogy ó már ezelőtt Európa nagy részét, jelesül Francsiaországot, Olaszországot, Oroszországot, és a skandináviai félszigetet beutazta. Az utazás e módját ajánlja is jólétekkel mint .nem ogysn finomat* de „olcsót". A bandá-nak rao hat lova, melyeket holmijuk elszál-lítására baaanáln.k. A fogat igen primitív természetű, t a nagy syomoratigbas nem egyszer megtörténik, hogy s ló istráng helyett farkával kény tel eD húzni a szekeret. — Hdbonu hirtkktl vaa ismét tele s levegő. Ai angolok török synjpatbiájs nagyon megváltozott, látván ast amit Konstantinápoly-ban cselekeaznek, t miként rohan a magas porta megsemmisülése felé, kinek most ast ta-nácsolni, hogy térjen eszére : ép oly haszonta-lan és hiába való dolog volna mint megparan-osolna az eldobott kőnek, hogy le ne essék. Maga a szultán fejt ki legnagyobb nyakassá-got, mely ha végét nem éri hamar, legjobb barátai lettnek kénytelenek lemondani a re-ményről, hogy Törökország életben maradhas-son. Mindezeknél fogva érthető az angol hajó-rajnak adott legújabb indalati parancs. Paplrs Beletek. Egv éltes embax fiatal n&t Tett felsságttl. As elsC aóoapban gyermek tsuletvoD, « férj boldog ord-oebra IS bolesót vett; a boltos kérdezi: miért vtn Uj sokat? — Hm I legalább egr esztaudeif elég less lévén egj egv ívben 12 hónap. — Miért van e templomnak miadkát tornyán ora — kérdi egj parasst a fárosi embert. — Még ast sem tadja kend? — hát asért, hogr ha ketten J egyuerre akarják assni as órát. De keŰjea aa egyik - aek a másikra vármkosai — volt a felelet — Egv fösvény gazdag ember bessstt a vizb«, « ot kihozó szegénynek oébaor garast nyomott a markába: midin s miatt a kOrlllillók morogtak, sít monda sgy zsidó: „Ez aa or jobban tadja magáról, hogy mennyit ér." — .Itt nyugszik H. 8. ispánné." Est vésette ispán korábaa as én jo nrainbaty&in felesége sírkö- vére KésSbb hogy kssznirsagra vergődött, feleségét is részesítendő\' az ör0mb«n, utána vésette, hogj ,Je- lenleg aedig kasznáraé* 1 8 forintot vetített kirtjin egy ori ember, baaa ment, a tűkor elé állt és jól elpofossta magát mondván: 3zepi, Ssepi,! ilyesnUl többet ne tégy! Egy teendő állatorvos, iskolai bisonvUvanyirs hivatkozva egy jóftevA intézethet SPgélyért folyamo-dott s a barom és orvos sió közzé, kötjel helyett commát t^D, a kérelcmlevelét igy kesdé: „MiTel éo barom, orvos sseretnék lenni stb." iMost má> állatorvos kií«je»ést baszaálnaa.) A sasrk. Placri árak. 100 kilóg, számitva. SiekstrtkérvárBau 13So—13 60 EOM 9 20 9 4(1 Árpa 6-80— 76U Zab 6 60—6 80. Kttkoricsa 6.20 -B.4O. Sssrst: Bua 14.—.—14 00. BosslO-60.—II — Árp.9 60—10.20 Zab 770.—7 80 Knkortcza 7 7 50 DECZEMBKR U-ém 1879. SitakatksJy: Bou 13 13.10 Bon 9.-1U.40 Árpa 7.S0—8.10. Zab 6-80— 7.90JSnkori«*s 7-30—7*0 f*U Busa 12 40-18- Bozs 9.-9-30. Árpa 7.50.—7.80 Zab 7—7J0 Kukoricás iX—í.50. Vssjzrisj Boas 13.80—U-S0 Bou 9-80-lf>» árpa 8.60—9- Zab 7.*0—7.50 Kakoricza7.4O— T.SO MÉM : Bua 13. 13.-. Bou 930—.— Árpa 5- .— Zab 6.60—.— Knkorioa . BtM: Bua 1180—14.90 Bozs 10.30—10.6» Árpa —. — Zab 8- 8.10 Kokorlcsa 7^0.— 7.90 — I)szitui! Bnza la.80—14.40. Som. 9 75—9.90 Árpa 7.30—7.80 Zab 7.30-7.15 Eakoricza 7.70-7.75 Pasa: Busa 18\' 13X0 Bou 3 90—990 Árpa 8- 9-— Zab 6-40—7>_ Kuk. 5 80—6.40. Szerkesztői flzenet 8794. A. B. .A ss«relmes fohásza.* Otak M-metoben érvéojssithetS, lapban nem. Hibáit sok volna leírni. 3795. .A kororvosok\' felállítása ellen irt csikk koslése nem idossera. Sokkal helytelenebb módon kivetett Uher nyomja a nép vállát 3796. Csendéi vagyok\' Sokáig tartson. 3797. .Bejh kis tubicxám mért nevetsz ?" Nem vágyónk mi mdakotó intézet. 3798. Sz. Imre sfiadeokor Örömmel fogadjak. 3799. Pmstakovees. KSssönettal vettük. 3800. A .Függetlenség* szerkesztőségének Id. voaletonkkel megieditottuk lapunk cserepéldácyát 3801. Alexandria. Dees. 10. délig semmi sem érkezett. Vasat, menetrend A budi-pesti idómatató óra szerint, Insi-I Kas>ltsárál V.onat Aotxs: liln Ors Psro. Idí JO6 gaiek, sloaáes,Dosibovár s Ki.méb. 4 48 rargst 215 . , . . 2 30 delat 113 Boda-Psstre * ... . 4 58 reggel SOS . ..: 36 dtlat. 304 11 30 estre 813Béesbe(8«ombaiaely, Bíes-Ujhely felé)5 8 reggel 301 . 11 48 estve S15 Sopronbs i 38 dilnt 303 Triestbe ét Prágerhofon keresztül Gracz és Bée.be 4 58 reggel 20) Triestbe és Prágerhofoo keretatU .Orács és Bécsbe ...... 3 47 délat. Érkezik Kanizsára honnU 216 Essék, Mohács, Dombóvár s Fiunéból 1 41 délat 306 . . , , 11 11 estve 303 R„d« P~trol 4 20 reggel 301 „ tf, délnt 311 „ 9 44 estre 314 Héesbtl (8«,«b.t». BeM-UjhelytMSl 10 37 estve 302 ., „ . .45 reggel 163 Ropronyb61 . . , ... 11 53 tHel 314 Bécsből Oráes, Harborg, PcageraoC felSI 4 12 rens 201 Triesst- é. Béesbol Marbnrg, Pragw- hof fsJ6l . . . 1 31 délnt. 804 Triesmt- és VilUehbol Prágerhof felSl 11 - estve Marimrgba aaatlako.ú Villaeh é. Tranesafestbol Felelős szerkesztő: Bátsjrf LajtM. Van szerencsénk a a. é. közönségnek tisztelettel tudomására hozni miszerint: NAGY-KANIZSAN LÖV1N6ER féle házban Knortzer szálloda mellett budapesti- bútor- gyári raktárt kapcsolatban egy papirkárpit (Tapeten) raktárral ELLENBERGER és TÁRSA ezég alatt nyitottunk Ajánljuk ezen mindennemű fa és kárpitozott bútorok — butorkelmék, valamint fali szőnyegek (Tapeten) és éhez való diszitményeklien gazdagon felszerelt raktárunkat. _ 1946 lü-17\' Mindennemű kárpitos munkálatok agy helyben mint vidéken az általunk e régre felállított kárpi-tos műhelyben jutányos árak mellett pontosan eszkö-zöltetnek. Ellenberger és Társa, x budapesti- bátor gyárosok xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx FINOM ALMA kapható Oesterreicher testvéreknél Nagy K«niz«án. Kilója 14—20 kr. métermázsánkint 13-18 frt. Raktár. Dr. Pretsburger-féle házban a varooi temp wa 4_4) lom mellett lévén. XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX Vao szerenctMtai tudtára »dni m t. hiii asuooyoknak, hogy éu í kisebb mennyiségben diót, utalt szilvát, ra!amint boasniai, aserbiai ée magyar, to-vábbá száras kör tót igen jutányos ároo eladok, óe megreodeié-aekoél oagyobb kényelemre háshos ezállituk. Tisstelettal (967i-3) Kreisler Samu, Dr. Preasburger-féle háabao. Bécsi Waldstein systemája szerint a távol-rövid- nem különben a gyenge-szeműnek lát-erejéhez szorosan illő szemüvegek nyujtatnak. A szemüvegek én csiptetók különféle fog- lalatban, nem kevésbé egyéb a látszerészetbe vágó czikkek valamint javítások is jutányos áron kaphatók (966 »-*> HELFI B.-nél H. Kaniztán a „KORONA* átellenesen. xxxxxxxxxxxxxxxxxxxx Zenélő játékok, mely 4—200 darabot jitssaoak, disémflvss harang, dob,6s mu- dolin, birfsjatik mmo/oi hangokkal 954 1. 3—4 Zenélő szelenczék melyek 2—ÍR daribot játsmusk, tovibb* necaissere, ssivar-ÍIVÍOT, tvíjcii kúaokák, féovkipalbumok, ltvélnSbesitSk ssivarkánletek, iró pszkOsük. kesityUrtok, lerélnyomok, do-hiny it gynfstartók, dolgozd &sitsjok, pslacxkok, tirczak, szskfk stb. mtodenik seDéTel ellátva. A tsgvj&bb ilysemfl gyártmányokat ajáDlja J. H Heller, Bern. Csak egyeoes megrendelés matat valódisigot^ vi-déki gyártmány mindso mú, mely nemas én neve-met viseli. A gytr saját hasamban van. tromjaamjpq ^^S tno[*jnf iáim 3tn|ud< notnij) 000\'OZ n<n qq»*»2»I « 001 xxxxxxxxxxxxxxxxxxxx ^■^^^ss^VSl ^t^sv^niM—r 1 T ■ *#SBZ| 1VJJV4 1 órs alatt vessély ás fájdalom nélkül eltávolittatik. 4 írtnak beküldése vagy utánvét mellett a gyógyasar bermeotes elkOJdése eszközöltetik Syllwasefay gjógysse-réez Kauelban (Hessen). *) Eredmény feltétlenül biitosittatik, és sikertelenség esetén as összeg visssafizottetik, agyszintén minden elö és éheiéai sryös^bánás valamiot a ricinus olaj bevé-tele hzereranél Mexleges és a legkisebb gyermek is kitanien basználhatjs. E STÓgymer nem tartalmai kanala, kouHs é* árasát gyökért. (958 7-12) ZALAI TTZENirrOLCZADTK Megjelent 40,000 példányban. Erzsébet a magyarok királynéja i:z JIIZ-CI a magvam WUDITS JÓZSEF NAGY- ÉS KIS KÉPES MAGYAR MÉPMAPTÁRA 1880-IK ÉVRE. Kapható minden hazai könyvárus és könyTkötonel ^ ^ Ara a kötött és vonalozott irópapirral ellátott példánynak csak 50 kr. fűzve 40 kr. kis képes nepnaptarak csak 2o kr. Komárom kanizsai kalendáriumnak 20 kf, A nagy képes népnaptar tartalma: 1 Sieretett jó atyámfíai 2 Színezett czim kép, Stéged vésznapjai 3 Naptári rész veres nyomással 4 Felséges Uralkodó ház 5 Csillagvizsgáló észrevételei 6 Szál éves jövendő mondA 7 Boldog uj évet kdlteménj Városi Mihálylol 8 A magyar Király és Királyné 2 képpel Za- lay Lajostól. ií llymDiiB kőlteméoy Losonczy Lászlótól 10 Az ikikey tengeri csata H. N 11 Szeged a f>tép magyar város pusztulása köl- temény 17 képpel iria Váronsy Mihály. 12 Mar\'onfalvy Izidor a budapesti meggyü költ ügyvéd, 2 képpel. 13 Harci egy óriási kígyóval 14 A tartalék ezred csata dalm, 15 Székesfehérvár 2 képpel, Zalay Lajostól 16 Mulattató ördögségek 3 képpel 17 Gyönyörűséggel tele való kénsaenvedé* irta Mokány Bérezi költemény 8 képpel 18 Nevraünk 19 Magyar népdalok 20 Kmlékr.nou! naptár meséi gaidák nánira 21 Közgazdaság 22 HUZDOS tudnivalók 23 Iialmérési jog gyakorlatáról, talfigyminisz\' téri rendeletek 24 A falu orvosa 25 Országos vásárok 26 Hirdetések További: WAÍDIT8 JÓZSEF |sV 101 az az száz és egy éves naptara 1880-tól kezdve egész 1980 év végéig. ~^| <■ TARTALMA: Plútó ördög sánta fia. 101 éves naptár. As RrfikSs naptár. A hold változása s ennek magyarizsta ábrákktl A nap és hűld váltoaásuk. A nap reudsser ábrákkal, a. planéták ábrákkal. Üstökösök. Naptár történeti. ChaJdeai 19 éves holdkör vagy Cykliis. Julián-féle nsptár. Gergely-féle vagy javított naptár. Római adószám és ai uralkodó bolygó planéta. A négy évsük. 101 éves időjóelat. Északi télteke csillagistai. Az állatöv caillagzaUi. Az idójáris. Az idárás természete. Az állatok az idő változásának hirdetői. Paraszt regu-lák. A termékeny és terméketlen évek előjelei. A szerencse és szencsétlenségi napok. A kath. egyház szentéinek névnaptára. Az ember terméssete. Az egészségtan vagy életrendi szabályok. Gajdaszatr te-endók 12 hóra. A gyümölcsök eltartása. Házi szereK, ember és állat különféle betegségeiben. Haunos tudnivalók. Jó könyvek C9 msgin hirdetések, és végre toldalékul álmoskönyv kivonata. Ára díszes nyomata borítékban kötve csak 90 kr. Ismét eladók százalékban részesülnek, postai rendelések ennek fordultával küldetnek. Tiszteieltel Wajdits József. A jó három. A Szécheny tér s a varosban az arriz előtt. Nagy-Kanizsán. Nagy-Kanizsán, nyomatott a kiadó laptnlajdonog WajdiU Józaef gyorasajtójin, Élelmi azer kiosztása. |
