Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

 
23.23 MB
2023-02-22 10:18:51
 
 

application/pdf
Nyilvános Nyilvános
151
297
Rövid leírás | Teljes leírás (567.91 KB)

Zalai Közlöny 1879. 001-009. szám január

Zalai Közlöny
Nagy-Kanizsaváros helyhatóságának, „nagy-kanizsai önk. tőzoltó-egylet”, a „nagy-kanizsai kereskedelmi s iparbank”, „nagy-kanizsai takarékpénztár”, a „zalamegyei általános tanítótestület”, a „nagy-kanizsai kisded-nevelő egyesület”, a „soproni kereskedelmi s iparkamara nagy-kanizsai külválasztmánya" s több megyei és városi egyesület hivatalos értesítője.
Hetenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap.
18. évfolyam

A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével:

NAGY-KANIZSA, 1879. január 2-án.
f^EMfeftésI Ér
Je^éss érre . .
r*|
* frt f
jm.
l-BŐ
Tizennyolesadik évfolyam.
«
fél érre . . 4 nefyed ¿vre . . 2
Egy szám 10 kr.
Hirdetések
6 hasábos petitsorban 7, másodszor 6 s min.len további sorért 5 kr.
NYILTTÉKHKN soronként 10 krért vétetünk fel. Kincstári illeték minden egyet hirdetésért kfilönf 30 kr fisetendS. |
előbb:
-BOMOG
ÖZLON
lap (MÜerni rímét r illet« költemények a \ sserke«st£b5s,
anyagi rétiét illet« kOsleminyek pedig * kiadóhoz bérmentve inté*eud5k: . NAQT.KAMI18Á Wluiüikár.
Bénnentetlen lertlek. csak ismert moskatár
k vitm nemf küldetnek. |
S.-Kani7«a város helyhatóságának, „n.-kanizsai önk. tűzoltó-egylet", a „n.-kanizsai kereskedelmi s iparbaak«, „n.-kanizsai takar ék pénztár«, a „xalamegyel általános tanítótestület", a „n.-kanlzsal kisded-nevelő egyesület", a „soproni kereskedelmi s iparkamara n.-kanizsai külTálasztmluiya« s több megyei és városi egyesület hivatalos értesiftéje.
Hrjenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap.
Kérelem a lap t. pártolóihoz.
1879. évi jelen első számmal a
„Zalai Közlöny"
18-ik évfolyamába lépett, bizalommal felkérjük a megyében e legrégibb lap t. pártolóit, hogy valamint előfizetéseiket megujitani,ugy e lapot terjeszteni sziveskedjenek.
Hirdetések gyorsan s jutányosán közöltetnek
Előfizetési ár az eddigi, mely lapunk homlokán olvasható. Hazafias tisztelettel
A KIADÓ-IIIVATAL.
1879. január 1.
Ismét egy év merült az enyészet feneketlen tengerébe, — egy örökemlékezetü év, melyet Clio gyászkerettel vés a történelem lapjára.
És méltán!
Mert az egész év küzdés és szenvedés szakadatlan lánczolata volt. Küzdöttünk, fáradtunk, és mégis mennyi édes remény hiusult meg, mennyi szebbnél szebb terv dőlt dugába! Bíztunk, hogy ez az év majd megvalósitja óhajtásainkat, enyhíti sorsunkat, de a mostoha végzet kikaczagta várakozásainkat.
Minden megmaradt a régi kerékvágásban, csak a szomorúság, keserűség, elégedetlenség, czifra nyomorúság és földhöztapadt szegénység nőtt egy fejjel nagyobbra a társadalom minden rétegében.
Nehéz megpróbáltatásoknak voltunk kitéve, sok viszontagságon mentünk keresztül, — de ez ne lankaszsza életkedvünket, hanem inkább erősítse meg lelkünket, s munkakedvre serkentsen mindnyájunkat. A sopánkodással, panaszkodással nem segítünk magunkon, — tennünk kell megin-gathatlan elhatározottsággal. Ne feledjük el azt a közmondást: »Segíts magadon, s az Isten is megsegít. *
Sokat szenvedtünk, sokat küzdöttünk ! De hisz ez bére születésünknek. Mit is érne az élet küzdés nélkül, mikor vágyainkat a legcsekélyebb akadály legyőzése néR''ül elérhetnénk. Ez a küzdés adja meg az életnek az ingert, ez a küzdés teszi az embert igazán emberré, ez a küzdés próbaköve az egyéni jellemnek, ez a küzdés mutatja meg, hogy ki mit és mennyit ér? Csakis arra a kenyérre vagyunk érdemesek, mit verejtékünkkel szereztünk.
A lefolyt évben Pandora szelenczéjé-ből szükmarokkal hullott közénk a szerencse és áldás. Hanem e veszteségünket talán kárpótolják politikai sikerek. — Vessünk egy pillantást a politikai térre. Bizony itt is csak szomorú az emlékezet! Törökország, a mindent elsöpréssel fenyegető szlávtenger védgátja aligha megszűnt az európai diplomacziáb&n tényező lenni, s így minduntalar kivagyunk téve azon veszedelemnek, hogy a háborgó szlávtenger ádáz hullámai összecsapnak felettünk.
A történész könybemártott tollal teljesíti kötelességét. A legszentebb emberi jogok lábbaltiprásáról, a brutális erőszak és hatalomszomj féktelenségeiról, a politikai erény sülyedéséről lélekrázó tényeket jegyez föl, melyek nem a XIX. századba, hanem a barbár ököljog korszakába illenek és a melyekért méltán követ dob ránk az utónemzedék.
De félre e sötét képekkel, ne szak-gassuk föl a sajgó sebeket, — hegedjenek azok be, és borítsuk rájuk a feledés fátyolát.
Egy év kezdetén vagyunk. Előttünk egy bizonytalan jövendő. Ugyan mit rejtegethet méhében számunkra? Hoz-c sok jót, örömet, hoz-e irt a vérző sebekre? — Ne csüggedjünk. Szálljunk vele bátran szembe. Egyetértés, felebarátság, vállvetett munkásság, a haza Önfeláldozó szeretete legyen jelszavunk, s akkor bizonyára érünk még
Boldog újévet! VIRÁGHEGYI JÓZSEF.
Nagy-Kanizsa, deez. 31. 1878.
A mai nap letűntével ismét egy végzetteljes év költözött az enyészet örök hónába, hogy e mai nappal letűnt év a sanyarúság leggazdagabb évei közé tartozik, azt mondanunk sem kell, ezt általán mindnyájan egyformán érezzük és észleltük.
Ha tekintjük első sorban a foldmi-veló osztály helyzetét, mindenütt a legnagyobb nélkülözéseket, a legnagyobb elkeseredést találjuk, s hogy mi első sorban ez osztályról szólunk, teszszük azért, mert tudjuk, hogy ennek jóléte és boldogságától függ a koldusbotra jutott sorsa — a paloták boldogságát élvező honpolgárok édenével.
Hogy a lefolyt év a föld termésére nézve nem volt a legkedvezőbb, azt mondanunk sem kell, de hogy a föld termésének értékesíthető ára mennyire alácsökkent, azt érzi ez osztályba tartozó minden rendű és rangú honpolgár, — észlelhető ez osztály helyzete a kereskedésre terményének értékesítésénél. Hogy hol e nyomornak megoldandó kulcsa, azt az államok sorsát intéző közegek működési körében kell keresni; — hogy mennyire c téren keresendő a megoldás, mutatja parlamenti életünkben kifejlett harcz, hol mig egy részről kereskedelmünk lendületének előmozdítása érdekében oly beható vitán és ösztönszerű útbaigazítások parla-laraent ellenzéki férfiaink által megadattak, ép akkor a kormányok makacsságán szűk látkörükön tört meg a jóra és hasznosra törő eszme, — pedig ha a döntő körök tekintenék, mikép az állam egész gépezetének mozgósítására oly nélkülöz-hetlen pénzalapnak egyedüli fő forrása e téren létezik, nem hisszük, hogy igy e sok példa és nemes intentió, mely a teljes átalánosságban nyilvánul, más alap-rai térést nem involválna elő.
Ha tekintjük kereskedelmünk osztályainak pangását, itt ismét kivitelünk helytelen beosztását róvhatjuk fel és mivel ezek sorsa iparosaink sorsával oly
összefő rt, hogy ezt elválasztani alig lehet, legyen elég a fentebb elősorolt calamitá-sokra utalni és ezek sanyarú helyzetének előidézését szinte az állam intézői körében keresni.
Mit szóljunk ez év folyama alatt véghez vitt állami mozzanatról, hisz ez a tapasztalatok netovábbjára jutott, mert mig egyfelől kormányunk nyíltan hirdette, hogy határunk szomszédságában duló véres drámára egy gombot sem akar áldozatul ejteni, addig előkészíti a boszniai és her-czegovinai véres drámát, hol vitéz hadseregünk törhetlen hűségéről harcz edzett képességéről tett tanúságot, hogy szükséges volt-e ezen hadtesti mozdulat, hazánk ugy az öszmonarchia fentállására nélkü-lözhetlen-e, azt ez úttal még megbírálni nem tudjuk; mert a jövő titka Isten kezében van. De ahhoz, hogy egy alkotmányos államban ily viszás alaponi eljárás törvényes és jogos nem lehet, azt mindenki, kinek az alkotmány alap elveiről fogalma van, kell hogy beismerje.
Tudjuk és észleljük, hogy e két tartomány elfoglalása szempontjából mozgósított ezredekbe behívott hadfiak és azok családjai iszonytató szenvedéseknek és nélkülözéseknek voltak kitéve, és hogy az ösz monarchia lakói siettek az e téren ejtett csorba helyre állítása, vagy az innét felmerült nélkülözések enyhítésén segitni, azt országszerte alakult segély-egyletek eljárása fényesen igazolja, és hogy lelkes honleányaink vetekedtek e téren a szenvedők enyhítésére irányzott nemes működésben nemcsak résztvenni, de az áldozatokat is meghozni; az teljesen bepróbálva van, miből folyólag igazolva van, hogy hazánk hölgykoszorui az ősöktől öröklött nemes erénynél fogva ott és azon a helyen áll, a hol és a mikor a nemzet fiainak a legnagyobb vigasz és enyhülésre van szüksé-gök; legyenek áldottak e kezek, melyek a sajgó sekre a legüdvösb irt feltenni siettek.
Gazdag volt ez év a csalódásokban is, ugyanis alkotmányos országgyűlésünk megnyitására az 1849. évvel megszakított és ismét 1865. évben egybehívott országgyűléssel, most már az V-ik országgyűlési idény is megnyílván, mig egyrészt azon várakozásban voltunk, hogy alkotmányos kormányzatunk következtében a súlyos és terhes adó átalányunk leszállítását tettük lehetővé, addig e téren a folytonos emelkedést észleljük. Ne szóljunk másról csak tisztán a föld adóról, mig az absolut uralom alatt egy 60 kros forint után 15 kros adót fizettünk, most ugyan a 60 kros adó alap után 312tyl000 krt fizetünk, és amint jelen adó nines arányban a föld kulturális helyzetével, ép ugy nincs aránybán az adónak többi nemében tulságjg csigázott tételei, hogy mit hoz a jövő, az még a titkok fátyla alatt rejlik.
Bárha ez eltűnt évvel a nyomor tömkelege is az örök enyészet hantjai alá te- | mettetnének s igy édes hazánk szebb jftvóje, polgárainak boldogsága felvirulna az újévvel, melynek kezdetén midőn e nyomor és j
keserűséggel telt évtől elbucsuzunk, az qj-ban nagyon tisztelt olvasó küzönségdnket melegen üdvözölve, boldog újévet kívánunk!
K.
Keszthely, deczemberhö 1878.
a keszthelyi polgári olvasó-egylet választmánya a gyűjtőbizottság által bemutatott • a mozgósított katonák hátragyott családjai réssére ujabban begyfiit 12 Értőt a keszthelyi közigazgatási szolgabírósághoz oly kéréssel tette át, hogy ezen összeg fele részben Kozma Vida József Keszthely-paputezai lakós könnyesnek, ki a mozgósítás folytán a nyári munkától elvonatott, fele részben pedig Kutnyánszki Istvánná, szintén keszthelyi lakósnak, kinek férje még mindig a közös hadsereg tettleges állományában van, adomány oztassék.
A gyűjtő bisottság a pénzbeli adományokon kivfil tépós, sebkötők s más ilyféle a sebesült harezosok részére szükséges tárgyak gyűjtésével is foglalkozott
A gyűjtők fáradozását e téren is a legszebb siker koronázta.
Helyén találom itt azon nemeskeblfi hölgyek névjegyzékét, az általuk kfildött tárgyak minősége és mennyiségének megnevezésével együtt a nyilvánosság terén közölni s ez által az olvasó egyleti gyüjtőbisottsághos beérkezett tárgyakról, — melyek hova fordításáról már előbbi közleményemben szóllottam — nyilt számadást adni.
A sebesül te a részére tépést s más efféle tárgyakat a következő keszthelyi úrhölgyek voltak szívesek adakozni:
Csessnák Mariska 2 klg. 60 gr. tépést, 6 fáslit, 15 sebkötót Balázs Olga 1 klg. tépést, 11 fáslit, 7 félkendőt. Stocker Vilma 1 klg. tépést 5 fáslit, 6 félkendőt. A községi elemi leányiskola tanulói ö klg. 500 gr. tépést Schil-linszky Jozefa 820 gr. tépést 12 fáslit. Schvarts Rési 770 gr. tépést, 6 fáslit, 10 sebkötót. Med-gyesy Júlia és Tóth Nina 1 klg. 80 gr. tépést, 8 fáslit. Hanny Vassary Zsófia 1 klg. 480 gr. tépést, 24 fáslit, 20 félkendőt. Szabó Ilon 1 klg. 750 gr. tépést, 2 félkendőt, 4 sebkötőt Ösv. Svastics Jánosné 560 gr. tépést, 12 fáslit, 6 félkendőt 7 sebkötót, 2 inget, 3 lábravalót és 2 lepedőt. Ösvegy Ssabó Dávidné 950 gr. tépést, 4 sebkötót. Stieder Istvánné 1 klg. 900 gr. tépést, 18 félkendőt, 6 sebkötőt Hajgató Katalin 550 gr. tépést 20 rőf fáslit, 12 félkendőt, 8 sebkötőt Szabó Janka 800 gr. tépést. Ösv. Baross Ignáczné 1 klg. 350 gr. tépést 2 fáslit, 6 félkendőt. Mezner Ilona 1 klg. tépést Oppenheim Lujza 500 gr. tépést. Bő hm Róza 720 gr. tépést Fischl Johanna 280 gr. tépést Buchberger Károlin 1 klg. 200 gr. tépést. Reischl Károlin 820 gr. tépést Vajda Hon és Mari 750 gr. tépést Manovill Dávidné 1 klg. 500 gr. tépést. Károlyi Zsófia 900 gr. tépést, 8 fáslit, 8 félkendőt Ösv. Árvay Lásslóné 400 gr. tépést, 8 fáslit. Özvegy Vlasits Györgyné 250 gr. tépést 5 sebkötőt Emecz Ilona 200 gr. tépést. Hoffman Regina 550 gr. tépést, 10 sebkötőt Beck Hermin és Janka 2 klg. 3 gr. tépést, 4 fáslit, 5 sebkötőt. Pőltz Netti 850 gr. tépést, 6 fáslit, 6 sebkötőt. Vértessy Jolán, Gizella és Lujza 400 gr. tépést, 12 sebkötőt Nagy Sándorné 700 gr. tépést, 3 fáslit Grőber Halén 400 gr. tépést, 1 fáslit, N. N. 200 gr. tépést Hochmuth Tinka 200 gr. tépést Szegleth Mi-hályné 600 gr. tépést, 2 fáslit és 4 félkendőt Összesen tehát 36 klg. 790 gr. tépést, 138 fáslit, 89 félkendőt, 94 sebkötőt, 2 inget 3 lábravalót és 2 lepedőt gyűjtött a keszthelyi poig. olvasó egylet által kiküldött gyűjtőbizottság a ha restén sebesültek javára.
As itt felsorolt tépés • egyéb tárgyak, mint est már elébbi közleményeim egyikében is emlitém a budapesti es kir. főhadparancs-noksághoz küldettek el.
A jelen közleményemmel a keszthelyi gyűjtőbizottság álul eszközölt gyüjlésrőli híva-
TIZENNYOLOZADIK ÉVFOLYAM.
_. .. .__~ > • ._
taloa és a nyilvánosság előtt, t. i. e becses la-pok hasábjain történt számadást befejezem.
A mennyire erőm és a viszonyok engedték iparkodtam az általam közlött kimutatásban feltüntetni mindazt, amit a gyüjtőbizott-ság megbízásánál fogva a nyilvánosság előtt tett.
A kimutatásban megemliteltem ama szép összeget, melyet a bizottság Keszthely városa áldozatkész lakóitól ösozegyüjthetni szerencsés volt.
Tudta az olvasó egylet azt nagyon jól, hogy Keszthely lakói nem maradnak hátra az adakozásban, akkor, ha hönfiaink s egyébb
fontos körülmények ezt ugy kívánják. Ezért küldte ki. a gyüjtőbizottságot, mely bizottság feladatáról köszönet és tetszésnyilvánítás közt beszámolván a további felelősség terhe alól felmentetett.
Elmulaszthatlan kötelességemnek tartom e szerény sorok bezárása alkalmával, a keszthelyi polgári olvasó egyletnek a folyó évi de-czerober hó 15 én tartott ülése alkalmával a szíves adakozók irányában mondott a jegyzőkönyvbe felvett köszönet nyilvánítását e lapok ntján kijelenteni,ama nagyrabecsült figyelemért, melyben az általa kiküldött gyüjtóbizottságot hazafias pártfogásban részesitni szivesek voltak.
• Fogadják Keszthely neraeskeblü hölgyei és mindazon igen tisztelt urai, — kik a sebesültek, mozgósított katonáink hátrahagyott s a legnagyobb nyomor és ínséggel küzdő családjai, valamint az árviz által oly sokkárt szenvedett honfitársaink sanyarú helyzetét szivükön ho-dva, oly készséggel voltak kegyesek azok nyomora s a köztük uralgott ínség enyhítésére anyagi áldozatukat meghozni — a keszthelyi polgári olvasó egylet, s az ez által kiküldött gyüjtóbizottságnak a saját, ugy segélyezett honfitársaink nevében is e lapok utján nyilvánított legháiásb köszönetünket.
Végül, amidőn a keszthelyi polgári olvasó egyletnek, illetőleg választmányának, azon helyes, nagyrabecsült és hazafias eljárásaért, hogy felfogva ama snlyos veszélyt, melybe honfitársaink sodortattak, kebeléből egy gyüjtóbizottságot választott, elismerésünket nyilvá-nitanók, egyúttal köszönetünket kell kijelentenünk tek. Göde Lajos és" Gaál Miklós szolgabíró uraknak, ama szives fáradozásukért, melyet az olvasó egyleti gyűjtő bizottság által hozzá áttett pénzösszegnek kiosztása alkalmával tenni szivesek voltak, valamint tek. Lénárd Ernő, ügyvéd ur, olvasó egyleti elnöknek, ki sokoldalú elfoglaltsága mellett alulírottnak — mint gyüjtőbizottságilag — mindenben segédkezet nyújtott.
S most, amidőn a felsorolt hölgyeknek és uraknak újból köszönetet mondanék, azon óhajomat fejezem ki: „Adjon az ég hatalmas ura édes hazánk lakóínak állandó békéts óvja meg honfitársainkat ama veszélyektől, minők a jelen évben a szerencsétlen miskolcziakat és egrieket érték," mert csak igy teljesülhetnek egyik koszorús költünk eme szavai:
„Hass, alkoss, gyarapits!
8 a Haza fényre derül l*
PÖLTZ PÁL.
ZALAI KÖZLÖNY.
• 11
JANUAR 2-án 1379.
ÍÁRCZA.
Szylveszter-éjjel.
— 1«73. —
Líbog-lobog kis mécsem pisla lángja, Bágyadt fénye kwzd a* éjaötéttel; Majd 8en-r.cn egyet, nagyot, hatalmadat, Mitől k.''-pe is sötéten elborul . . . S mintha keble sóhajokkal vőn'' tele, Soro/en újra, o$»yre . . . szakadatlan — Serc-z.cn egyet . . . kettőt ... ós igy tovább. — I''Vj«-m kezembe hajtva, elmélyed ten Ülök könyvterhea asztalom mellett S gondolkozom... Tik-tak. az óra zajg Szüntelen . . . csöndesen ... altatón .. .
Lelkem nyílsebesen szárnyal, rohan
Vissza, vi3Sza — «ürü fátyolt bontva _
A titokzatos, mély éjszakába, Hol a kezdet a véggel ölelkezik. S nem tudva, sejtve, kinos vajúdás Útin újra egyesül fény és árny,
KjsOtétség hajnal bíborával. _
E végtelen chaosbau rögös az út • De ah! a szellemnek gátja nincsen : Fölszáll az aüther kétes hónába, Ott idői a gőgös emberagyban; A magas ég holtoiatján betör 8 lehat, meg nem nyugodva, az Orkusig . . : Bolyong . . . bolyong az idS nyomdokán, Örök, égő vágygyal a mult romja költ. És czéljához ér. Felkutat újból Mindent, * mi dicső, szép volt egykor, Hogy fájó köuyck árjába temesse ; 8 a rutát, gonoszt is feltalálván : Átkaival sújtsa a földporig.
Kikél airjábúl a nagyra törő
Oondolat s jogos panaszra nyíl az j»jk.
Ember, haza, Isten előtt szent volt
A czél! s ah! . . . mégis romba zflllt, elbukott
így végezték ezt, i g y akarák
A nagyuataimn s orvul támadók,
A sátán e romboló fajzati.
~ ¿ioat nyugodjál! ... föl fogsz támadni még!
Helyi liirek
— Nagy Kanizsa város képviseld testülete decz. 30 in tartotta 1878. évi utolsó közgyűlését, melyben az 1879 re szóló költség előirányzat lett némi módosítással elfogadva. Ezt megelőzőleg előterjesztetett a kis-kauizsaiak nyilatkozata a kiegyezésre nézve s ehes hasonló módon egy elkészített viszonti nyilatkozat bocsáttatott a nagy-kanizsaiak részérőli aláírásra. Az 1878-ki költségvetés 107.655 frt 87 krt krt tett, míg az 1879-re szóló előirányzat 87.651 frt 85 kr. s Így 20.004 frt 2 krral kevesebb, enek következtében a 97 ezer frt. államadó minden egyes forintja után 24 kr. városi magán pótlék esik.
— Svastics Benó alispán ur hivatalos vizsgálatot tartott decz. 29-én a Nagy-Kanizsán létező állami fegyintézetben.
— A 0Társas-K6ra választmányának utóbbi ülésében tett határozata élénk visszahatást szült, mi a dolog érdeméhez egyelőre nem szólunk, nehogy a január 7 ki vigalom sikerének levonásához hozzájárulni látszassunk.
— Mély gyáSM érte Morgenbesser János polgáriskolai igazgató urat és családját, ugyanis müveitlelkü leánya Bogdai Gyertyánfy Irén kisasszony 21 éves korában tüdővészben mult pénteken délután elhuny t. A temetés nagy részvét mellett decz. 29-én történt. Szolgáljon a tanúsított közrészvét a nagy fájdalom enyhítésére !
— A polgári egylet tisztujítását — tárgyazö közlemény hibás volt, amennyiben Gutmann Henrik ur póttagnak s Berényi Jó zsef ur rendes választmányi tagnak lőn megválasztva.
— Hymen. Darvas Lajos kir. távírda-tiszt deczember 30-án vezette oltárhoz Rajkay Berta kisasszonyt.
— J3osco lovag decz. 29 én tartotta bü-vészeti előadását a „Szarvas" vendéglő diszter-mében középszámu közönség előtt; nagy hátrány volt, hogy francziául beszélt, melyet kevesen értettek.
— Alsó-Lendva decz. 27-én. A karácsonyi ünnep, meiylyel egyidejűleg az idén, a jeges tél, teljes erejével beköszöntött, örömöt hozott kis városunk szegénysorsu néposztályára, keblünk pedig, hálaaatos érzelmekkel elárasz-tatott, mert az uradalmi főbérnökség nagy tiszteletre méltó képviselője, Tekintetes Lenk Ödön ur, nőegylétünk elnökségéhez intézett, magasztos nemesszivü és emberszerető gondolkozású indulatokban dúsgazdag levelével érte sitette az egyletet, hogy annak rendelkezésére tíz öl tűzi fát bocsájt. E nemes tett nem Bzorul dicséretre. Legyen szabad azonban ezen az uton, igaz tiszteletünk és kedves kötelességünk érzetében, egyletünk nevében, azon nagy ember baráti szeretet és kegyességért, a nagylelkű jó tevőnek, mélyen érzett hálánknak kifejezést adni. Az ég áldja minden javaival jótétemény eért, és engedje meg, hogy hazánkban a nemes példa számtalan követőre találjon. Király Roaa, nőegyleti elnök. Ilajos Teréz alelnöknő.
— Röind hírek. Az uj bankjegy magyar szövegét Csengery Antal szerkeszté. —
A távol ködhomályból nj kép dereng Felém. Oh! de ez sem vigasztalóbb. A kicsinyke magzat megszületik: A földre szállt mennyország záloga; Kapocs, mely két szerető szilt összefűz. De hol fény van, oda árny is oson, Az örömbe is legott üröm vegyül A mi parányi üdvöt ád a lét, Másik perezben hűtlen ei.-abolja; 8 hogy annál jobban fájjon majd a s«b, Mit szivünkön üt a születés Testvére, a kegyetlen — halál : Jő váratlanul, virágot tépve : A gyermek meghal, s vele romba
dől
•• nj v —* -— —--7 — ----
A tisztes aggság egyetlen reménye ! . .
De im, miféle zsongó csoport ez itt? A dics harsonája velőt remegtet! Deli ifjú, ajkán a honszcrelcm Gyújtó szavával, milljókat lelkesít. Dobbanó szivével egy nemzet érez, Minden szemben Veszta tüz lobog S igyjósolja meg a drága honnak Szebb jövőjét, biztos létalapját! Hajh l mit ér ? mit ér az egy apóstól. Kit, mint a Moasiást, Júdás árai el 8 lángsxellemót bilincsre verve, Pilátusok elé visz a csőcselék. Ó veszve ! Zsarnok most a „hatalom." Oh! el, el innen ! . . . úgy nyomaszt e lég
Tovább-tovább ! . . . Egy titkos szellem Bűvös hatalmát érezem ; ugy von Magával, ellen állnom nem lehet. Kietlen, néma pusztaságba visz, 8 látom az álla t-emhert, vad kaczaj közt, Mint gyilkolja meg a tiszta szűz erényt, 8 mint dőzsöl az élvek mámorában. Az igazság fénylő napja sérti Félhomályhoz szokott bagolysxcm^t, í^ inkább hallja a kufárzsivajt, Mint a szivbéke enyhe szózatát. Amott merész tervek rongyfosalányán A kétségbeesés áldozatja sir; Itt egy tört koboz, mellett« fílzfaaip, Dalnok, kontár, az Isten tudja hoL Kalmár világnak nem kell dal, se fütty;
A budai ördög árok építése 36 ezer frtba került. — 1879 ben Mexikóban, 1880-ban Ausztráliában lesz világkiállítás. — A dan király életét fenyegető levelet fogtak el. — Dél-Arábia uralkodója Oraar Abbas 80 évig volt a trónon. — B. Kristóf Veszprémmegye egykori főispánja elfogatott. — A bécsi magyar egylet báljának védnökségét hg. Coburg Ágoston elfogadta. — Krajnában az árvizek nagy pusztítást tesznek. — A spanyol király elleni merénylő Moncasi, halálra Ítéltetett. — Debre-czen város 50 ezer irtai a „Kisbirtokosok hitel-egyletének* alapitói közé lépett. — Olaszországgal kötött vám- és kereskedelmi szerződés aláíratott. — Bpest évi költségvetése5.600 000 frt körül van. — A vámházi öszekötő pályavonal január közepén nyittatik meg. — B. Böck Károly hadnagy fiakkerben agyonlőtte magát, 19 éves volt, altábornagy fia. — Ta-mássy népszinmü-énekes megnősült. — A korona herczeg balesete kocsi feldülésból eredt.
— Egy orosz oly puskát talált fel, meiylyel 3 perez alatt 55 lövést tehetni. — Ajkán üveggyár állitatott fel. — A „Bukaresti Hiradó* újból meg fog jelenni. — Verseczen a templom mellett sárba fulladt egy ember. — Kaposvárott „Balpárt" cz. politikai lap indult meg.
— Airoldi táborszernagy meghajt. — A pápa Szoldatics magyar müvészszel festeti le magát.
— Az angol-afghán háború befejezéséhez közeleg. — ü felsége Philippovicsnak 20 ezer frtot ajándékozott magán pénztárából. — Marocco-ban nagy az éhhalál. — Boszniában rablóban dák alakultak.
Ki nyert?
Bpest, decz. 28-án: 50.59.21.63.65. Triest „ „ 41. 50. 39. 37. 75. Linc-z „ „ 30. 19. 40. 41. 13.
Irodalom.
— Üj zeneviii. Palotási János ritka szép magyar dalai közöl 30 megjelent a Bzerzó arez-képévcl, kiadja Riszner József Jászberényben. A tiszta jövedelem szerző családjának segélyezésére fordittatik. Kiválöiag ajánljuk a zenekedvelő közönség méltó pártfogásába. Ara a két füzetnek 3 frt.
— Uj zenemii. Táborszky éa Parsch urak zenemükereskedésében megjelent a „Kakuk-polka" zongorára szorzó ifj. Fahrbach Fülöp. Ara 50 kr.
— „Pesti Hirlapu czímü politikai napi lap jelenik meg Légrády Testvéreknél. Felelős szerkesztő tehetséges fiatal írónk Csukásai József. Az uj lap az országgyűlési párton kívüliek közlönye, rövid, űc tartalmas czikkeket közöl, élénk és gyors tudósítást ad a napi eseményekről b nagy súlyt fektet a közgazdászatra. Ara negyedévre 3 frt 50 kr.
— A „Ctötides órák.* czimü hetilap utolsó száma a következő válogatott s érdekes tartalommal jelent meg: „A gyógy íthatlan seb" (ered. regény) Feodortól. — „A váczi utczá ról* (ered. költ.) Szabó Endrétől. — „Az igazi nagy hét", E. Illés Lászlótól. — „Heinéből" I.
Sokkal szebben cseng az arany, ezüst. PengS érez kell csak, melynek súlya van, A többi mind semmi, haszontalan.
/
Egy rém hamar fülembe sug; ily Borzasztó beszédet nem hallék — soha ! „Nézd — szól — mennyi holtt -tera hevor itt Temetetlen, e puszta, vad vidéken ; Mennyi vér kiált boszuórt az égre . . . Nézd emitt fej elvágva törzsétől, Amottl-a r tflrt fegyver közt nyugodva; Kezek, lái.ak egy őrjitó halomba, Rátapadt vérrel fedve; bemocskolva!
Nézd".....
.Hah! ne tovább ! elég . . . elég már !* Kiálték szavába s 5 elhallgatott.. . Homlokom lázba'' égett keblem feszült És sirni . . . sirn i kezdtem keservesen . . .
.....Fölébredék..........
Az átélt ijvaló" búcsúzó álma volt!
Végsőt, scolsét serczen mécsem . . .
Tik tak, az óra zajg .... I)e hallga l
Az óra kong : ogy . . . kettó .... tizenkettő 1. .
Néma csönd üdvöz légy újév hajnala !
Il''OLYVÜLGYJ BÉLA.
A csókról.
Önök aihalmasint valami érdekes, költői elmeíuttatást várnak tőlünk arról a thémáról, a melyről oly sokan oly sokat irtak, de nem eleget.
Csalódnak 1 Anakreon, ovidius, Petrarka és Dengi mesterségébe mi nem ártjuk magunkat; amit mi e tagadhatlanul kellemes tárgyról elmondunk, az nagyon reális, és gyakorlati.
A jövő egyik pénzügy mi nistere látván az állam szánandó anyagi helyzetét, valami ujabb luxus-adón törte a fejét, s ngy találta, hogy a legbusásabban jövedelmező adó lenne, melyet zúgolódás nélkül fizetne mindenki, a csókra kivettetett adó.
Csók-adó, — és mért ne? ! Ha adót lehet
II. Szabolcstól. — „Két virág története* (be-szély a franczia forradalom korából) Berecz Károlytól. — .Karácsonyi és újévi szokások Oroszországban■. — „Ne hidd* (tárcza-vera) Nagy Györgytől. — „Az ablak bezáródott* («.red. tárcza) Bulyovszky Gyulától. — „Nagyvilági hírek, adatok," „vegyes újdonságok," „apró hírek." — A borítékon: tartalom, Hymen. sakktalány, kép-talány, Bzámrejtvény (háromféle ju''-almakkal), szikrák, a szerkesztő nyilt válaszai, hirdetés. — E díszesen kiállított hetilap, — mely tiszta irányánál fogva is bármely családnál helyet foglalhat, — előfizetési ára negyedévre 2 frt. Az év végén egy díszes s éttékes mülapoi ád ingyen, és kiadó-hivatala van : Budapest, Sándor-utcza 23. II. emelet 15. ajtó. Kívánatra egy számot mutatványul bárkinek ingyen küld.
Vegyes hirek.
— Boszniában még sok mohamedán van, aki a régi állapotokat szeretné viszontlátni. Nem is fognak azok egyhamar beletörődni a jelen viszonyokba, áerajevoban éjjel folyton őrjáratok járnak az utczákon, éjjel egy polgári embernek sem szabad kimennie lámpa nélkül. A napokban egy Goradsiba menő zászlóaljra az utmellett levő cserjésből egy vakmerő bosnyák rálőtt de nem talált. Erre az futásnak eredt bár sürüen lődöztek utána, mégiB megmenekült.
— Á nevi evö és nem alvó hány. Brook-lyu város részből New Yorkból azon rendkívüli újdonságot írjákt hogy ott egy fiatal nő él, ki tizenhárom óv óta nem aiszik és oly keveset eszik, hogy tápláléka egy csecsemőnek vagy verébnek sem volna elég, A nő neve Misz Fancher. Kórállapotának eredeti oka egy bukás a lóról, melynek következtében két oldalbordája tört el. Kevéssel ezután egy omnibusz lépcső jén akadt meg ruhájának szegélye, a kocsi több ölnyire súrolta a kövezeten és ekkor hátgerin-cze annyira megsérült, hogy mindig ágyát őrzi és csak baloldalán bir feküdni, jobb kezét mindig nyaka mögött kénytelen tartani.
— Karácsonyi meglepetés. Egy elhunyt iró özvegye él a fővárosban szegenyen, elhagyottan. E napokban annyira meg volt akadva a szegény asszony, hogy — amit oly kegyelettel tartott idáig — a férjéről maradt könyvtárt fűnek fának 60 forintért. Akadt is egy vevő, aki előbb 30, majd 40 frtot igért érte az özvegy azonban, ki nagy szorultságában sem szívesen vált volna meg férje hagyományától, felszólította a nemzeti színház egyik tagját, hogy nézze meg az áruba bocsátott könyvtárt: nem ér-e az meg többet 40 frtnál ? A szinész elment az özvegy szegény eb lakására s nézegetni kezdte a könyveket. Egyszer egy vékony kis füze-tccske akadt kezébe: kinyitja azt, nézi cgy ideig, aztán kitörő örömmel fordul az özvegyhez; „Nem negyvenet, de néhány ezer forintot ér ez a könyvtár.* Az asszony elámul, nem biija megérteni, hogy ép»''n ez a kis füzet emelné annyira a könyvtár becsét. Pedig ugy volt. Az a kis füzet nem volt egyéb, mint egy takarék -pénzt, betéti könyvecske ezer és egynehány
vetni a szivar füstjére, ós egy játszma piqnettére mért ne lehetne megadóztatni a csókot! V
S hogy mennyire jövedelmező lenne ez uj adónem, arról a következő, csak futólagos számítás, tüstént meggyőzhet mindenkit.
Vegyünk csafc öt millió lakóst. Ezek közül legalább egy millió szerelmes, vagy jegyes. Nagyon kevésre teszszük, ha átlag egy-egyre tiz csókot veszünk naponkint, az tíz millió csók. Már most, ha egy csókra csak egy krajezár adót vetnénk is ki, naponkint száz ezer forint bevétele lenne az államnak, egy évben 305 millió forint; — ebből telnék csak igazán sápra, meg subventióra. Pedig hol az a szerelmes, aki. egy csókért egy krajezárt sokalna ''?!
A mi finácz genienk Készített egy szabályzatot is, melynek néhány pontját itt közöljük, abban a reményben, hogy az által a deficit fedezése fölött töprengő kormánynak jó szolgálatot teszünk:
1. Minden csók után, mely szerelmesek ajkáról elcsattan, egy krajezár adó fizetendő.
2. A váltott csókok száma lelkiismere''oa bevallás alapján állapittatik meg.
3. A kik egy napra száznál több csókot vallanak be, méltányos százalék leengedésben részesülnek.
4. Az öt peresnél tovább tartó csók két csóknak vétetik.
5. A ki egy fiatal leányt erőszakkal megcsókol, büntetésül három vén asszonyt köteles megcsókolni, természetesen az illeték lefizetésének kötelezettségével.
És a többi, és a többi. Mutatványul eny-nyi elég. Ha az eszme, mint hiszszük, a parlament fiatal és nem fiatal tagjai által tetaeés^ sel fogadtatik, nem késünk az egész, kimerítő szabályzat közzétételével.
TIZENNYOLCZADIK ÉVFOLYAM
ZALAI KÖZLÖNY
i »
JANUAR 2-án 1879.
száz forintról, melyet az elhunyt férj rakott be | sok évvel ezelőtt egy helybeli takarékpénztárba | a amely most már kamatostul összegre
nőtte ki magát. Az özvegynek e könyvecskéről eddig sejtelme sem volt.
Üzleti szemle.
. N a g y-K a n i z s á, n, 1878. dcczember 31. —
1Í0».S . . Árpa.
/.ab . . . Zab nj . Knknriry.a Rwpc-v.n Bal» it''ehér) U.1I1 (tarka) P.Ukkimv
Minőség s*erint:
(5 50 — 1 80''--kr.
:">•-- 5 30 --•— ,
4 50 —\ 6 50--•— *
5 20 — 5 50--— r
•1. -
4 20--■— „
7-40 — 7 65---'''' - ,
5.--5-30--■— „
4---4-20--''— ,
K. B.
Papírszeletek
Lakodalomból ifcen korán tért haaa a gazda;
— kérdő a ffilcsíg: Hát a/.tán. miórt jöttél h.n/.a
ily korán? , , , .
Mát édeí fiam, kidobtak. a*Uu cbz-ktem.
Anya- Lánykám adtál é már az aranyba
la.akáknak ma vj*et ?
Leány: oh anyám, minek aduek, mikor m«-g
a t.''gnapit som itták inog.
Szerkesztői |fizenct.
3200. Als«>-LcihIvára. A tevék«ny » lelke» no-,.R>l.t köréből kö.«y.ön>-ttet veszünk kör.loményeket. Fogadják nagysádtok hazafiúi UdvíJxIetünk sxives ki-
Je'' " 32<)l. „Sxercny fel«»ólamlásut jövő sr.ámunk hosxa. 3202. F. K Szinte.
3203. Á V. „Azt mondják ..." Sokszor el-
inon íták már.
3204. (X Pelemiára vezetett volna, magán né-rftet tárgyat^ polémiánál pedig nincs unalmasabb » ettől t olvasóinkat megkímélni kötelességünk.
3205. K. P. Szives köszönettel vettük.
Felelős szerkesztő: Bátorfi Lajos.
!! Vívmány!!
Wajdits József könyvkereskedésében Nagy-Kanizsán megjelent:
FARSANGI FÁNK,
bábakenyér
(Kugelhupf)
ésUtner-silt
készítési titka. Irta:
POUQTJET JAQUES.
ás IU-ik Napoleon n«hr*ri fTuzakic**.
K Reményi tol«''»lék- és szalon-
nás pogácsar-jó kxlác* és s«4-narétes készítési módjával
bővítette: egy uiagyar nő.
E díszes kiállítású müvecskének ára 60 kr. Postai rendelések 70 kr. beküldésével ajánlva bérmentesen küldetnek. Ezen több magyar nőtől megpróbált és tökélcteseu sikerült sütési módot ajánljuk hölgyeink figyelmébe.
FJ5LLNER JULCSA Pápa,
KEBISLEB SAMU
Nagy-Kanizsa, ajánlják magokat mint jegyesek.
Nagy Kaaizs*. deczember hó 1«78. Van szerencsém a n. é. közönségnek be-cses tudomására hozni, hogy üzletem felhagyása végett árukészletem teljes
végeladását
elrendeltem, és ezentúl csakis a műhelyt tartom fen.
Ennélfogva a n. é. - közönségnek most a legkedvezőbb alkalom nyujtatik a karácsonyi és újévi ünnepekre áruezikkeim-ból legjobban és legolcsóbban bevásárlásokat tenni*
Szives látogatásért esd
kiváló tisztelettel
Helfy A.
aranyműves. »
—--
Die
Msírirte Fm-Miu
bringt in dorn jetzt beginnenden nenen Quarta! die neaest00 und geschmackvollsten Winter- nnd Frühjahr s-T o i-letten für Gesellschaft, Haus und Promenade, sowie eine reiche Auswahl von Handarbeiten; ausserdem,
in den Unterhaltung s-N u m m e r nr Novellen und Erzählungen, ein interessantes Feuilleton, Wirtschaftliches, Briefmappe, Frauen-Gedenktage und zahlreiche Illustrationen ; ferner:
------L » . La . W
• E rovat alatt köalöttért felelősséget nem villái a flmerk.
3colorirte Modenkapfer. — Vierteljährlich erscheinen sechs Hefte in illottrirtaa Umsehlägen mit je einem grossen Portrait cum Preise von zusammen 1 frt 50 kr. Per Post franko 1 frt 80 kr.
Nei eintretende« Aknin-t • « I I 0 f • r e lik sliitllili, v 0 m 0 0 t 0 b e r bis D ( 21 l k l r I. J e r 3 0 h I e n e b e n Hefte fratla.
Dieselben enthalten unter vielem Andern: eise grosse Anzahl von Mostern su m 0 d e r-nenHandarbeiten von bleibendem Werth e, im ganzen :
508 Abbildungen von Bioden und Handarbeiten;
40 Schnittmuster;
64 Musterteichungen für Weiaattickerei etc.;
3 vollständige Novellen ;
8 Gedichte;
13 grössere Artikel;
13 kleinere Artikel;
35 nene Becepte für die Sache ;
39 Frauen-Gedenktage (knrae Biographien);
Briefmappe etc. etc.; endlich
31 Illustrationen der ersten Künstler.
.1 Mm®
bringt in, dem jetzt beginnenden neuen Quartal die n e ,u e % i » n und Jr geachmackvo listen W i n-t e r- und Frühjahrs-Toiletten für Gesellschaft, Haas und Promenade, sowie eine reiche Auswahl von Handarbe i-t e n. Preis pro Quartal 75 kr. pr Post franko 1 frt.
Nene eintretenden Abonnenten liefere loh eiamtllehn, vom Ooteber ble Dezeaberi. 1 ersohienen Nuneri gratis.
Dieselben enthalten unter vielem Anderen eine grosse Anzahl von Mastern zn modernen Handarbeiten von bleibendem" Werthe, im Ganzen :
508 Abbildungen von Moden- und Handarbeiten; 40 Schnittmuster;
64 Masterzeichungen für Weissstickerei etc.
J. Wjydlts Buchhandlung in Gr. IftmtTan.
(763 8—4)
1608 bz.
1878.
Árlejtési hirdetmény.
A nagyméltóságú vzllas ¿a közoktatásügyi m. kir. Ministeriaoi-nak 1S78 évi november hó 10 án 19G95 s* a. kelt rendelete folytán a vratisineczi (Murakőz) rom. kath. paplzk hdlyreállitása engedélyezte«.
Ezen építmény vállalkozás utjáni biztosítása végett 1879-ik év jannár hó 16-An délelőtti 10 órakor Vratisinczen az iskola házában k i-sárólag csak Írásbeli ajánlatok elfogadása mellett nyilvános árlejtés fog tartatni.
Az építkezési költségek 5480 frt 22 krt. tesznek. Ezenkívül a község részérói természetben kiállítandó 438s/t0 »gis és 707 kézi napszám van számítva.
Felhívatnak vállalkozni szándékozók, miszerint jogórvényes Írásbeli zártajánlatokat 10% bánatpénznek melléklése mellett, legkésőbb 187''J ik év junnár hó 14-ig alólirott hivatalhoz beküldjék, vagy pedig a kitűzött napon és helyen reggeli 10 óráig az árlejtéri bizottmányhoz adják be.
A tervek, költségvetés és építési feltételek alólirott hivatal irodájában a szokott hivatalos órákban megtekinthetők.
Zala Egersxeg, 1878. deczember hó 18-án.
t
Zalamegyei m. kir. építészeti hivatal.
A hallási olaj
Dr. Schmidt fö-tőrxM>rvoí»tól
gyógyít minden süketseget ha nem vele született. vNagyothallast füizugást azonnal elhárít.)
«r» üvegenként használati utasítással együtt 2 frt.
Provinciákból 2 frt 10 kr. portó mentességgel küldondo.
Főraktár 6rátz Gyulánál, Bécs VI. Ilariahilferstrasse Nr. 79.
Tanulevél. Több mint 12 év lefolyása óta fülbajom miatt balfülemmcl nem hallottam a mí üzletemben zavart és botrányt okosott; minden általam használt szer bajomon nem segített, míg nem 3 héttel ezelőtt egy Öreg barátom az Ön hallási olajára ligyelmemet felhívta ; mire gondolám, ha oly sokat meg-kísérlett^m, meghozatom ezt is 8 csakugyan 14 napi használat után névtelen barátomnak feltiinö eredményt mutathattam fel mert hallási szervem tökéletesen helyre volt állítva. Mindf-n hasonló betegségben Bzenvedóknek az Öe hallás, olaját a legjobb tudattal legmelegebben ajánlhatom.
Steinberg Gyula. Fflrstenwalde, aog. 8 1878. <772 2—10;
wird passende Gelegenheit zur Verhei-rathnng gegeben. Höchst diskrete, reelle and conlante Ausführung. Unauffällige Correspondenz. Feine Tieforenzen. Glückliche Erfolge. Rückporto erbeten, Für vermögende Damen entstehen keine Kosten. Adresse: J. Wohlmann, Breslau SchwerUtrasse No. 6. (754 4-*)
Janda Károly.
Mű és űzletkertész és faiskola tulajdouos. Minekután kertóezetomet öt növényházra inegnHgyabbi-tottam, bátor vagyok a n. közönség figyelmébe ajánlani, hogy bármely évszakban az árak előrei meghatározása mollett,
// OBokroK és koszorúk
csinos 4% legizléateljesebb elkészítésére vállalkozom. Cameliák •siuto Juphatók. (776 1_B)
Kert eszet: Bátori utczal7 szám.
, NAGY-KANIZSA.
MILHOFER JÓZSEF
ékszerész,
JÖutcza a városház át ell enében.
Ajánlja dúsan felszerelt gyémánt, arany és ezüst ékszer raktárát jutányos legolcsóbb árak mellett.
Nagy választék gyémánt s más körű gyfirükben, úgyszintén jegygyűrűkben, óralánczokban, garnitarákban, mcdallionok s keresztekben, ugy szintén ezüst álványok, gyertyatartók s egész ezüst készletekben.
!! Részletfizetésre is eladatik!!
Minden nálam vásárolt ékszertárgyak a kir. fémjelzó hivatal ellenőrző próbájával el vannak látva.
Vidéki megrendelések pontosan eszközöltetnek, nem tetsző tárgyak készségesen kicseréltetnek. (777 l —12)
XVII. Jahrgang, i- Alll 1. Jälinor 1879. XVII. Jahrgang.
beginnt ein neues gannzjnhrlges Abonnement auf den 17. Jahrgang des
„MEBCUR".
Autentischer Verlosungs-Anzeiger
aller österreichischen und ausländischen Lotterie Effekten, aller verlosbaren Staats- und Privat-Obll-gationen. Elsenbahn- un<i Industrie Aktien und Priorität« Obligationen, Pfandbriefe eot. ])«r rMERCURu erscheint nnmittclbar nach jeder wichtigen Ziehung mit den nutheiitinclion Zie-hungs-, Restanten- "iid Amortlsailonsllsten aller i''uropiischen Lose und Wertpapiere. Die Ziehung»-Hüten von fremden Platzen de« In- und Auslnndcs bringen wir telegraphlsch, wodurch neuer Verloavm^-Antoi(jer unübertroffen an Raschheit und Volsländlgkelt erscheint. — Die beiden Bellagen
FINANZIELLER WEGWEISER, mid ISSECURANZ,
| Zeitflehrift Mir Mank-, Fiiianx- u. Ki»eubHhti\ve8en M ^HfctMn. Vfrsicherungs-ZeituilK bilden dnreh unparteiische und getreue Wiedergabe aller wichtigen und intressanten Vorfälle anf den Gebieten de» Hank- »nd Bttrsewescns, ilor Kapitaln-Ai.lage und des Vorsielu''ruugsweso ein unentbehrliches Nachschlagewerk tiir jeden Kapitnlivten und Lonl»enil7,ei.
Gratis
erhalten die l\ T. Abotinuuten mit der 1. Nummer den »oit 17 Jahren rühmlichst bekannten
Universal-Verlosungs- u. Coupons Kalender für das Jahr 1879.
und ein
SWT " Verzelchnlss sUmmtlicher bis Eude 187S. gezogenen
Serien aller europiUseheu Lose. ^S^® tgpggffp» wodurch dieselbe ihre Lose aus allen früheren
Ziehnngeu selbst rerldlren können.
Für die zweukmäsiigkeit der panzen Einrichtung un»''>res Blattes sprickt wohl am besten die stetig xuuehmende Verbreitung desselben, welche uns oiuo anhaltende Verineliruug und Erweiterung des Iohalts gestattet.
Wir laden lik-tnit tur 1''iäunmeration ein und bitten um deutlich geachrieben«'' Adresse »nd Angabe dei lettteu Poststation. I»¡o Einsendung des Uetrages geschieht am besten «ud bi lig«:eu durch l''ostanweiiung,
Zur Vermeidung von Irreführt!noen erklären wir wiederholt u. nachdrücklichst, das* unser seit 17 J(ihren erscheinendes Journal „M e r c u ru mit dem gleichnamigen in Budapest bestehenden Unternehmen in keiner Weise identisch ist, weshalb
Abonuemeiits-Bestelluiigeti
einzig und allein: Wien, Wollzell© 13.
tu adressiren sind.
Gantjähriger AbonnenieQtsprei» für die österreichisch- fllll* fl 9 ßfl ungarische Mon»rcbio mit portofreier Zusendung IlUl II« ^»Ov« (767 3—4) Probenummern auf Wutisch gwitls und fwneo.
Die Administratloii des „MERCüR" nnfl „Finanzieller Wegweiser".
WIEN, Wollzelfe 13, WIEN.
TIZENNYOLCZADIK ÉVFOLYAM.
ZALAI KÖZLÖNY.
JANUARR 2 in 1879.

CnAsxár
kizárólagosan
királf/ilag szabadalmazott
Csak
PllRITAS
haj ifjitó-tej.
A Puritas nem hajfesték, hanem tajnemü folyadék, mely majdnem ar.on csodálatos hatással bir, hogy 6ss hajakat megifjit, azas lassankint még pedig iegkés6bh tizennégy aap alatt ama színt visszaadja, melylyel
eredetileg bírt!
Esen, Bécs váró» taaáosa álul a ssegé-nyek-alapja javára rendeseit sorsjáték nyerBi
iooo, 2os ) ttMinw Itt, Itt, ) darab esüat Itt, 10* ) anu7 Itt, Itt, ) forintos, 3 bécsi Strtjtgy, melyek
•ET 200,000 frt. >™r
más m&- és értéktárgy ezüstből, együttvéve
nem fest, hanem ifjitja és pedig a leghosszabb és legdúsabb női hajsa-tot és a férfi hajat és szakállát.
Egy üveg »Pirlta«* ára 2 frt (postai szétküldésnél 20 krral több.)
Kikeleti hóvirág.
A hatást tekintve, semmitéle toUlette-szer sem képes a kikeleti hóvirággal jóság és kitűnőségben versenyesni. Olsjos üdítő alkatrészekből állítva eló, rövid időn elhárítja ezen sser a sseplőt, bőrstkát, pör-senést, máj foltot stb. s az arczbőrnek vakitó fehérséget, üdeséget és gyöngédséget kölcsönös. — Ára palaczkonként 1 frt, tsállitással 20 krral több — Postautánvét vagy a pénz megküldése mellett kapható a készítőnél
Francz Ottó, B&cs, Mariahilfstrasse S8. szám.
Na«y-Kanisaán vJódi minőségben Práger Béla gyégytze-rész urnái." (730 10—25)
as ára egy
eredeti sorsjemei
a melylyel 1000 dr. aranyat
lehet nyerni.
3000 60,000 értékben.
A bozás a vátrtl taaáos ellenérzése «elit tt 1879. febraár 25-éa tartatlk aeg.
Vidéki megrendeléseknél az össseg bérmenteU és 30 kr. mellékelését kéljük a «őrhegyek, és husásl-lajstrom bérmentett megküldése fejében.
Az Union bank váltö Irodája, Béct Graben 13.
beküldését annak idején a (768 4-10)
Csássár király ilag orsságoian engedélyesett
mosd és vászonáru gyár.
W HM ■TVTsTTFt A BUDIÉ1
P. B. udvart ssállitók. — Főraktár; Béos, I. TncWaabea ■ r. 13.
Zongora-
kölcsönző-intézet.
Mindennemű zongorák dus raktára.
Ócska bangasereknek ujakért! becserélése. Mindennemű zene hangszer bizo-mány szerű eladásinak elvállalása.
zeae- és aükereskedése, Budapesten, váozl atoza 24 szám
nagy Kristóf átellesébea. Az íjtaaaa alakított
(769 3-6)
ugyanott van. Félemelet
(lfAgya? kiidi»)
Férflgjr«age»ég
37Ü
Ax Smsicyöt&s
Lnnreníius ui
T. nic«»Hó férfiak txámír* minden korban.
Gyöngességiállapotban
BixowyitÁMI. hojjr ti TÍUjjkirü jhO minJ»n a »xakban Mdi- m«iy»línlkónyr.t falöihalaJ.ele^rnd., feiPinliUni. bf>RT Lanrenliai műre már ■« 8 id*g*nnjr«lTi ferdít •■•khan m^jclnnl t enné! fos;»* rj-yrbh n*tn -rorol.
Aí rrrdcll kiada« Ijurrnllui Uill,|pe«r-hrn ».ryiirole»<h*tO l''SV lapnyi kőtftlwn fi0 bonciUm ibrakkal minden kOn?Tk«reskedéiL»a >1« a cz>-rz»B*l ia L ipiij. SophianstraaM 7 B. m«KT0nd<>lteUietik. Ara 60 Kr. o. é.
(752 9-24)
hírneves bevásárlási forrás, mindennemű / ari, sói és gyermek ''/t fehérrakák, vásznak, 7 asztali mbák és zsebkeadöbii a legolcsóbb eredeti gyári árakon.
A 115 lapból álló és 300 rsjssal, meny-asssonyí, gyermek és csecsemő rnbák mintáival ellátott minta árjegyzékünket ingyen éa bérmentve küldjük meg. Állandó raktár tö-
Megrendelések utánvétel mellett leljesittetnek-
mör menyasszonyi ruhákból.
Jelentékenyen leszállított áru 10.000 tncmat fehér és ssines vásson és batísst zsebkendők.
ff Külön-
1 e g e s g é g : ba-
tistkendők, beszőtt, valódi szinü sz-gély és stikkelt, elegáns nagy betűkkel, beszegve és megmosva 4 drb csak 1 frt. (As egész abc-e előiét-ben van.)
(761 6—20)
A legszebb párisi és bécsi
főző gyártmányok
,ZUR SCHÖNEN TAILLE''
Tuchlanben Kr. 17
Árak 6—8, egész 12 frtig.
'' V V» ^/N/ V
Levél általi megrendeléseknél kéretik a mérték centiméterekben megírni, és pedig:
1. Egész átmérete a mell és hátnak, a hónaalatt mérve.
2. Átmérete a deréknak.
3. Átmérete csípőnek. 770 3 -20
4. Hossza, a hónaaljtói a derékig.
A mérték a testen a rnhán át mérendő.
JWWWW.
Dijaztatott 1867. évben Párisban!
Fehér mell - Syrup
Mayer Q. A. W.-től Boroszlóban és
Bécsben.
Mintán különféle felhasznált szerek és gyógyitások nehézkes köhögésemnek sem enyhülést, sem szabadulást nyújtottak, tehát a Woitschenaui gyártulajdonos tanácsára as itteni Schir-hakl Jóssef raktárából való Q. A. W. II a y e r-féle m e 11-8 y r n p o t vettem igénybe és ennek kössönhetem a végké-peni megszabadnláat ross köhögésemtől. E ssert minden ha sonló szenvedőknek legjobban sjánlhatom
Kufstein, Tirolban. Dillersb erger, sörfőző.
A G. A. W. Mayer- féle fehér mell-Syrnp valódi minőségben Nagy-Kanizsán Práger Béla gyógyszertárában kapható. (785 V. 1—*)
»
IX. évfolyam
te
IX. évfolyam
B R C
hiteles sorsolási kizliays
as osstrák-magysr és a külföldi lutri értékpapírok kisorsolható állami és magánkötvényeknek, vasúti- gőshajózást- és iparréss-
vények és elsőbbségi kötvényeknek, záloglevelek stb.-nek. A baak-, péaz- é< vasutügy folyélrata 1879. Jaaaár I-vel aj egész éves előfizetést ayltaik a klleaozedik évfolyamra. A MERCUR «agyar ée német szöveggol 3-4 szer jelenik meg havonkínt, szükség esetén még többször is, és pedig minden jelentékenyebb húzás után; könnyen érthető rövidséggel csélsserü és táblázatos átnézetekkel hozza ez a hiteles huzási lajstromokat, valamint a maradványét Is, vagyis a kihozott és fel aem vett nyereményeket s ennélfogva as értékpapírokkal bíró közönségnek
aélkÜSzbetfea közege
Előfizetési dJJ béraentes házhoz küldés vsgy O f^^ínt postai szétkBIdésaél egész évre * lUriUU
A MERCUR kiadéUvataia
Budapest. Dorottya-utcza 12. Budapest.
Ezennel felhívjuk sz előfizetésre s kérjük sz érthetően irt Iakczim és ntolsó posta beküldését. Az összeg beküldése legegyszerűbben pobtautslványnyal történhetik. (764 5—10)
1878. évi november 1-től
a posta Hitték csomagokért egész 5 kilo teljsalyig Triesztből Osztrák -Magyarkoe minden postaálltmásába csak 30 kr, 8 igy mindenkinek sikálom adatik kávét, rizst, esemezét, főzeléket Stb kisebb mennyiségben - nagybas eladási irakért rendelhetni. (753 9—10)
• la Ceylon legfinomabb gyöngykávét kllénkint frt 1.80
I a „ , Plaat
la, . natív „
la n arab valódi moooa , a . legfinomabb Java kávét
krajozárért küldök 4*/« kilo teljsulyu
zsákben az ár
, 1.70 » 130 » 150 , 145
atánvételével.
Kimerítő árjegyzéket kívánatra bérmentes<n küldök.
Siager Triest
Hirdetmény.
Nemes-Vid mezőváros közbirtokossága részéről közhírré tétetik, hogyfa közös Nagy vendégfogadó 1679. évi január 19-én a hozzátartozó jogokkal, a városháznál tartandó nyilvános árverésen három évre bérbe fog adatni. — Bérelni szándékozók 400 frt bánatpénzzel ellátva a fentirt napon megjelenésre felszóllittatnak. Kelt Ns-Vid, 1878. decz. 26.
A közbirtokosság.
: t tjt t x x x x x x x x 1
Nagy-kanizsán, nyomatott a kiadó laptulajdonos Wajdits József gyorssajtóján.
KOLLARITS JÓZSEF és FIAI
M
1 e g e 1 8 ó
kész fehérnemű, vászon, asztalnemű ós szövött áru gyáriraktárukban az , YPBII. AN TI - hoz
Budapesten, váczi-utcza 5. sz. alatti áruházban
kaphatók
mindennemű kész ffcrfl-, női és gyermekfehérnemüek, vásznak és
asztalnem&ek
a legnagyobb válssstékbsn és kitüuő minőségben s legjntinyosb árakon
Férfi-lagsk, rumburgi, hollandi vagy irlandi vászonbrfl, darabja 8, 8.50, 4.—, 6, 7, 8, 10, 19 frt.
Férfi Itfltlu hímzettek, madspolsnból, melle vásson, darabja 3, 4, 6, 6, 7, 8, 10, 12, 14—20 frtig.
Férfi-maitMlai-lB«ek, darabja S, 2.60, 3, 1 8 tQ 4 frt.
Férfi szítta iafok, 1.60, 2, 2.50, 3, 3 50 frt.
Két külön gallérral 2.50, 3, 8 50 frt. Férfi sziass angol oxfbrd-iagtk« darabja 2.50, 4.75, két külön gallérral darabja
2.80, 6 frt.
Férfi gatyák. magyar, félmagyar vagy fran-esla sssbásra, pamutból 1.20, 1.30, 1.50, vássonból 1.50, 1.60, 1.76, 2 frt. rum-burgi vássonból 2.25, 2.50, 3, 8 Irt 50.
Fért-fbkérkarlsayák, pamutból fehér vsgy ■sines tuesatja 4, 4.50, 5, 5.50, 6, 6.50.
7, 7.60, 8—14 frtig, esérnábó), fehér tuesatja 3 60, 4, 4.60, 6, 6, 7, 8, 9 frt, 14 frtig. félharisnyák, fehéritetlen vászonból varrottak, tuesatja 4.50, 8. 7 frt.
Férfi zsebktadfk, fehér vásson tuesatja 3, 8.50, 4, 4.60, 6, 6, 7, 8, 9, 10, 12 frt. 20 frtig.
Férfi Zlbktadik, vássonból, fehér színes széllel 6 —, 7-50, 9 — frt. batisstból ssines lel 7 frt 8 frt 50, színes pamutssebken-dők dbja 80 kr, 35 kr, 40 kr. pamut batisstssebkendők ssines széllel tucsat-la 8 frt.
Férfi-gallérok, mindeu formában, legfinomabb tezatjs 3 frt, 8 frt 50.
Férfi-kéztllk, tuesatja, 12 pár 5 frt, ti frt
Nll lag*k, romburgi vássonból, sima, dbja 2.25, 2.60, 8, 3.50, 4*— frtig, slfc«alt
8, 8.50, 4, 5 frtig francsia mellvarrással és himsstte* 3.60,4 —, 4.50,5.50,6, 7, 8, 15 frtig, madapolanból sima 1.50, 2 frt slingelt 2.60.
Mi taálá-corzettek, madapolanból egyszerűek 1.30, 1.50, dissitstt 1.75, 2.25, 2.60 8, 3.50, 4, 4.50, 6, 10 frtig.
N4I lábravaldk, madapolanból, sima aze-gélysett, dbja 1.60, slingelt 1.90, díszített 2.25, 3, 3 60, 6 frtig.
N6J alaészokayák, madapolanból, ssegélyek-kel és dissitéssel, darabja 2.50, 8, 8.25, 8 50, 4, 4.50, 6, 15 frtig, uisálylysl 4, 5,
6, 7, 8, 20 frtig.
Nfti harisnyák, pamutból kitűnő minőségben tuesatja 6, 7, 8, 9, 10, 11,12, 14, 22 forintig ssinesek pamutból, párja 75, 80, 90, kr. 1.20, 1.80, 1.50, 3.50 krlg.
Ml zsebkendők, fehér vászonból, tucstja, 2.50, 8, 8.50, 4, 5, 6, 7, 8, 16 frtig, angol oséruabatisstból, fehér, 4, 4.50. 5, 6,
7, 8, 30 frtig.
Ml fraaozla derék füzJk, (Mieder.) dbja 1.30, 2 80, 8, 3.60, 4*—, 4 frt 50 krig.
Fii Ingek, ti évesek számára madapolanból, dbja 1, 1.40, szines, 1 frt 25, 1.40, vássonból 2.10, 2.40, félmagyar gatyák 1.10, 1.20, 8 éveseknek ingek madapolanból 1.10, 1.50. ssinesek 1.26, l.bö, vászonból 2.20, 2.45, gatyák, 1.80, 1.40 ; 10 éveseknek, madapolanból 1.25, 1.95 ssinesek 1 00, 1.75, vássonból 2.30, 2.60 gstyák 1.86,1.60, 12 éveseknek,
ingek madapolanból 1.30, 1.80, szinesek 1.66, 1.90, vászonból 2 frt 40, 8, 3.50, gstyák 1.66, 1.80; 14 éveseknek ingek madapolanból 1 frt 40, 1.90, ssinesek 1 75, 2.10. vássonból 2.65, 3.15, 4 frt, gatyák 1.66, 2frt; 16 éveseknek madapolanból 1.50, 2.10, isinesek 1.75, 2 20, vássonból 3, 3.60, 4, 4.50, gatyák 1.75, 2- 2.20.
Kész fehéraemüek leáavok száaara, minden n&gyaágban és minőségben, ugysslnte csecsemők számára, melyekről kivánatra nagy árjegysékflnket bérmentesen beküldjük.
Továbbá ajánljuk nagy raktárunkat vásson és asztalnemttekben.
Rumburgi vászon, 42 méter (54 röf) vége 23, 24, 25, 26, 27, 28, 30, 32, 35, 88, 40, 42 45. 50, 120 frtig.
Hollaidi vagy Irlaad. vászon, 39 méter (60 r8f) 2Í, 28, 24, 26, 28, 30, 32, 84, 38, 40, 45, 50, 100 frtig.
Hollaidi vászon, gyermek-fehérnemüekro és ágynemüekre 32»/4 méter (42 röf) vége 16, 17, 18, 19, 20, 21, 22, 23, 24, 26, 28, 30. 50 frt.
Creas vászsa 28''/, méter (30 röf) vége 10.60, 11, 11.50, 12, 13, 14, 15, 16, 17, 18, 19, 20, 30 frtig.
Lepedő vászon egy szélben, 29 méter (38 röf) 12 lepedőre vége 33, 36, 38, 40,42, 44, 46, 48, 50, 100 frtig.
Fehér pamiltoslavat, ágynemüekre, 1 méter 38, 46, 48, 68 kr.
Nadaptlaai vagv Chifíon, vége 40 méter (öl«/, röf) 9.20, 10.40, 10.80, 12, 13.50 14, 17, 18, 21.
Sziies kanaváftz, 23''/« méter (30 röf) 9, 9.60, 10, IV, 12, 13, 14, 15 frt.
8zlaes nbaperkálok, dus választékban i méter 36, 38, 48, 50, 52, 64, 56 kr.
Válioaziebkeadtfk, hölgyek és urak számára, tuesatja 2.50, 3, 3.50, 4, 5, 6, 7, 8,
9, 10—20 frtig. \
Törülk5z5k, tiszta vászon tuesatja 5.80, ti, 6.90, 7.50, 8 , 9, 10, 20 frt.
Asztal kendik, tiszta len, tuesatja 4, 4.60,
5, 6.50, 6 30, 7, 8, 9, frt, abroszok ti, 8,
10, 12, 18, 24 személyre, darabja 1 frt 90 krtól 14 frtig.
Damast asztali teritök, 6 személyre 6.50,
6, ti.60, 7. 7.50 9, 10, 24 frtig, 12 személyre 12, 12.50, 13, 14.50, 16, lti, 18, 20, 40 frtig. 18 személyre 25. 23, 32, 48 frtig. 23 személyre 32,34, 40, 50, 53, 75 frtig.
Kávéskendök, szines és fehér, darabja 8, 8.60, 5, 5.50, 6, 11 írtig, csemege-kendök tucsstja 3, 8.60, 4.50, 5.53 krig.
CsIpkefBfgtfnytfk, > ablakra 3, 3.50, 4, 4.50,
6, 5 50, 6.60, 7, 8, 9, 10, 15 frtig.
Agyterilök, darabja 4.60, 5, ti, finom ripe. b''»l 9.60; aszlalteritók 3.80, 4, 6 frt, ripsbtíl 7 frt 60 kr.
Agypekróozek, 4.50, 6.60, nagyobb 6, 6.50, <•60, 8.50, 11, 14 forint 50 kr. Meny-a s s | o n y i készletekkel 180 frtól 1800 frtig és feljobb, kész fehérnemű és vászonban a legszebb kiállításban szolgálhatunk, ezekről ArjegyiákUnket kiváu-ságra bérmentesen küldjük.
As áruk legjutányosban szabottak s ha valami a megvett vagy rendelt tárgyakbó'' skár mi oknál fogva tetszésre nem lenne, 14 nap alatt, ha sz árszelvényünkkel el van látva, nemcsak »aivesen kicseréltetik, de kívánságra as érte fizetetett összeg is vissz aadatik.
Levél általi megrendelések még az nap, melyen érkeznek, különös figyelemmel és pontosan eszközöltetnek és csomagolási dijt ne» számítunk. (560 21—*)
TUGY-KANIZSA, 1879. január 5 én.
■ .- i -L'' ■-
A
M /
Tteennyolefttálk évfolyam.
1
8 frt [
§®^EI«t2ité»l ir :
japéHS érre . fél érre . . * * negyed érre . . 2 ,
Egy **á.m 10 tor
fpTY -
fit
ír
=< suta é«.ét f •kai
lap wellemi rétaét ittetS kSalaéi én jak •MrkenrtShS«.
urar résaét illet« k Salem ínyek padif a kiadóboa bérmentve intéaendók :
NAGYKANIZSA
Wlsssloskáz-
. Bérmentetlen levelek. - ''csak tamert mnnkaUr I aaktól fogadtatnak el.
I
Hirdetések
6 hasábos petitsorban 7, másodsaor 6 • min«len további sorért 5 kr.
nyilttérben
soronként 10 krért vétetnek fel. Kineatirí illeték minden legyes hirdetésért kfilönf 4 30 kr fiaetendS. 1
ga—---
előbb: ,Z AL A-SO MOGTI KÖZLÖTT
N.-Kani/.savííros helyhatóságának, „n.-kanizsai önk. tfizoltó-egyM« a „n.-kanteaal kereskedelmi n Iparbank«, „n.-kantz«al takarékpénztár«, a .xalaraegyel általános ''tanítótestület", a „n.-kanizsai kisded-nevelő egyesület", a „soproni kereskedelmi a iparkamara n.-kanizaai külválaaztmánya" s több megyei és városi egyesölet hivatalos értesittje.
Iteioiikiiil kétszer, vasárnap- s csnlörtökOa megjelenő vegyes tartalmú lap.
[éairatok riini küldetnek.
Kérelem e lap t. pártolóihoz.
1879. ''évi első számmal a
„Zalai Közlönytt
18-ik évfolyamába lepett, bizalommal felkérjük a megyében e leg-rt''gibb lap t. pártolóit, hogy valamint előfizetéseiket megújítani,ugy e lapot terjeszteni szíveskedjenek.
Hirdetések gyorsan s jutányosán közöltetnek
Előfizetési ár az eddigi, mely lapunk homlokán olvasható.
Hazafias tisztelettel
A KIADÓ-HIVATAL.
Szerény felszólamlás
a nagy-kanizsai tekintetes mk. postaigazgatósághoz.
A világforgalom, a népek nyüzsgése, a kereskedelmi s társadalini^öszeköttetésoly lendületet nyert pár évtized óta, hogy az a kormányok figyelmét is felélesztette s felébredt bennök az egyesekben is uralgó kapzsiság a jövedelmi forrósok kútfőit saját előnyre szélesíteni.
A kormányok jövedelmi forrása jelentékeny volt már a posta-intézmények régibb körülményei között is, s ezen jövedelem fejlesztését az államok csak emeltek azáltal, hogy azt a közönség viszonyaihoz idomítva, a posta hireket és szállítási dijja-kat kisebbítették, s az által azon szerencsés fogást ejtették meg, a melyre specula-tiv eszméjök irányulva volt, t. i. a postai forgalom nagyságát.
Ki vehetné a bizonyított valósággal szemben tagadásba azt, hogy mig ezelőtt pár évtizeddel bent az országban is már 10 mérföldön tuli távolságra egy egyszerű levél szállítási dija fejében 6 pengő krajezár (mostani érték szerint 10 krajezár), — 20 mértföldön tul pedig 9 pengő krajezár és igy tovább (még korábbi időben a közlött távolságokra 10-15 pengő krajezár) volt fizetendő, — most a midőn a birodalom bármely távoli helyére is csak 5 krajezár o. é. viteldíj mellett levelezhetni, a levélforgalom oly nagyságát érte el, hogy a dij-jak leszállítása mellett is, a bevételi statis-tikai kimutatás mellett óriási összeggel emelkedett az állam postai bevétele ?
És ennek magyarázata igen egyszerű, de a kútfő kettőssé vált. Nevezetesen a szállitásidij csekélyebb volta által a kormány számító politikája abban, hogy sokkal nagyobb forgalom leend igy, mint volt addig ugy, és ezen sokkal nagyobb forgalom által beállandó különbözet nemcsak megüti a beviteli összeg addigi nagyságát, de azt tul is szárnyalja, — az eredmény által igazolva lón.
Ez volt egyik kútfője a postadijak
lejebbitésének.
De mert a kormány a nemzeti gazdálkodásra is figyel — most ugyan egyéb intézményeiben ezt nem igen tapasztaljuk — belátni néha azt, hogy postadijak csekélyebb volta mellett a népekben felébreszti,
vagy legalább is nem nehezíti a levelezések sokasága iránti hajlamot, mely a viszonyok
fejlődésével ugy a kereskedelmi téren mint magányosok életében is szükségessé, előnyössé, sót tagadhatlanul hasznossá is vált, és igy a levelezések azért mert részint a szükség hozza magával, részint mert csekélységbe is kerül, oly nagy mérvben indultak meg, hogy a posta intézetek nem voltak már elegendók kisded helyeikben a közönség által igénybe vett forgalomnak megfelelni, s azok sebes léptekben kezdettek nagyobbittatni, s a szolgálati személyzet szaporittatván, a forgalom pedig egyre nagyobbodott.
Ily nagyobbodás közepette láttuk a főváros mostani monumentális posta házát felépülni, s a vidéki nagyobb városok is oly épületeket nyertek ezen szolgálatra, hogy azelőtt azok még fővárosokban is fölösleges nagyságúak lettek volna. És a kormánynak igaza is volt. mert ma már a postai forgalom annyira megnagyult, hogy az abbeli jövedelem ezen hatalmas szolgálati épületeket nyereség mellett tarthatja fön; emellett a közönség a postán könnyen és olcsón köz-lekedhetik, s az rája nézve kényelmessé vált.
Ez volt a másik kútfő, mert a czél itt el volt érve.
Ezeknek előre bocsátásával most szút kívánok emelni abban, a mi tulajdonképpen ezen egyszerű előterjesztésem mint bevezetés után jelen felszólamlásomra okot adott; nevezetesen többször tapasztaltam már, hogy a n.-kanizsai m. kir. postahivatalnál a délutáni órákban 50 — 60, sót merem állítani, hogy az utczán is ácsorogni kényszerűitekkel, nem ritkán több egyén is várakozik részint azért, hogy az érkezetteket átvegyék, részint, hogy feladványaik elfogadtassanak; és ezen nagyszámú közönség olykor még d. u. 5 órakor is ugyanazon személyekből áll, kik küldetésüknek meg nem felelhetnek. Az ácsorgás,% a mellett. hogy a postán a közönség befogadására szolgáló terem, szobának is kicsiny és a postára menó minden egyén akár levelet kiván feladni, akár levélybélyeget óhajt venni, akár csomagos vagy pénzes levelet felvétetni, vagy ilyent kivenni, akár után-vételi ügyben van itt, akár postai utalványai vannak, akár hírlapokat várnak stb. — mind ugyanama kisded helyre kénytelenek betolakodni, s a kik be nem férnek, az utczán keli ácsorogniok, és sem egyik, sem másik dolgát nem végezheti.
Hogy minó kényelmetlenség a közönségre kivált ha esős vagy sáros idő van, vagy a postaház előtt meglehetős nagyságú hó, — arról szólni nem akarok; hanem igenis arról, hogy midőn a levelek felvételére a feladó helyen ki van irva, hogy d. u. 3 órától 6-ig a levelek felvétetnek, s azok kik ezen okból ott megjelennek 3 órakor, s még 5 órán tul is várakozásra vannak kárhoztatva, az szerény nézetem szerint valamely hibából származik, s bár a közönség ezen időnek elfecsérelése által sokszor hátrányt szenved, s néha küldetésével is elkésik, sót kénytelen olykor más dolgát elhanyagolni csak azért, mert egy
egyszerű nem képes előbb felvétetni, a mellett türelmében méltánytalanul van sértve, mert vagy igen nagy a kanizsai posta forgalom, és sem a helyiség sem a személyzet nem elegendő, ugy ezen lenne segítendő, vagy pedig — a mit éppen nem tapasztaltam, sót ellenkezőleg a posta tisztek legnagyobb előzékenységéről s készségéről teljesen meggyőződtem — a hivatali szolgálat beosztása hiányos.
Mindkét esetben a bajon segíteni kell, még pedig azért, mertén az osztrákmagyar állam igen sok főbb s nagyobb városait ismerem, s azokbani utazásaim alkalmával kisebb városokban is megfordultam, a postai kezelések felöl mindenütt azt tapasztaltam, hogy azok sehol sem adnak a közönségnek békétlenségre annyi és oly alapos okot mint éppen N.-Kanizsán, sőt minél erösebb posta forgalom van valamely helyen, annál gyorsabb a szolgálat is.
Ebből azon egyszerű okoskodást vettem ki, hogy az általános posta intézmény nem hibás, de hogy mégis van hiba az tény, és annak helyi hibának kell lenni.
Lehet azonban, hogy nézetem hibás ós a helybeli postaigazgatóság nem hibás, az esetben a fentebbiekben kifejezett hiányon segíteni még is ő van hivatva. Legyen tehát az ok, mely a közönséget ily félnapi türelmes ácsorgásra kárhoztatja az átalá-nos postaintézménynek éppen a n.-kanizsai postára nehezedő hiánya, vagy legyen — az igazgatóság elnézése vagy figyelmetlensége, mindkét esetben a közönség átalános óhajtásának vélek kifejezést adni az által, ha a n.-kanizsai tek. m. kir. postaigazgatóságot felkérem, hogy az érintett hiányt a közönség érdekében tapintatos eljárása által orvosolni méltóztassék.
Dr. FÁRNEK LÁSZLÓ,
n -kanizsai Qgyréd.
Buniigyl tárgyalások jegyzéke
a zaia-egerszegi kir. törvényszéktől.
1879. évi január 9 én.
2990.B/878. Ss. 1. Németh Jósnefés társa lopásául vádoltak elleni ügyben kir. t. ítélethirdetés.
Január 10 én:
2707.B/878. Sz. 1. Dömötör Ferenc« tolvaj 1 ás bani részességgel vádolt elleni ügy ben kir. t. ítélethirdetés.
2758. B/878. Sa. I. Ceeke Imre és társa tolvajláasal vádoltak elleni ügyben kir. t. ítélethirdetés.
2962.B/878. Sz. I. Kovács Vendel sik kasz;ássál vádolt elieni ügyben kir. t. Ítélethirdetés.
2984.B/878 Sz. I. Horváth Mihály és társa ellenszegüléssel vádoltak elleni ügyben kir t. itélethirdetéii.
2998.B/879. Let. Horváth József ssán-dékos kártétellel vádolt elleni ügyben kir. t. ítélethirdetés.
3001.B/878. Ss. I. Hegedűs Jósaef gyújtással vádolt elleni ügyben végtárgyalás.
Január 16 á n :
2989 B/878. Ss. 1. Fitos Farkas József súlyos testi sértéssel vádolt elleni ügyben kir. t. ítélethirdetés.
3176.B/878. Ss. 1. Káraán Zsigmond súlyos testi sértéssel vádolt elleni ügyben kir. t. ítélethirdetés.
Január 17 én:
2629. B/878. Sz. I. Führer Viktor sikkass tással vádolt elleni ügyben kir. t. ítélethirdetés.
2671.B/878. Ss. 1. Düh v. JDueh Évasn-lyos testi sértéssel vádolt eüeni ügyben kir. t. ítélethirdetés.
2739JB/878. Ss. 1. Pap Dániel súlyos testi sértéssel vádolt elleni ügyben végtárgy aiás.
2893.B/878. Ss. 1. Takács Pál tolvajláa-Bal vádolt elleni ügyben végtárgyalás.
2941.B/878. Ss. 1. Ssita János súlyos testi sértéssel vádolt elieni ügyben végtárgyalás.
3031.B/878. Ss. 1. Lovas Pál súlyos testi sértéssel vádolt elleni ügyben végtárgyalás.
3068.3083.B/878. Ss. 1. Forgács Mihály súlyos testi sértéssel vádolt elleni ügyben vég-tárgyalás.
3070.B/878. Krajcsics György és társa élet vessélyes fenyegetéssel vádoltak elleni ügyben végtárgyalás.
3167.B/878. Let. Pál Pali és társa tolvajláasal vádoltak elleni ügyben végtárgyalás«
Január 23 án:
2881.B/878. Ss. I. Wilicska Feroncs és társa nyilvános erőssakoskodással vádoltak elleni ügyben kir. L ítélethirdetés.
2900.B/878. Ss. 1. id. és if] Visi Ferencs súlyos testi sértéssel vádolt elleni ügyben kir. t. ítélethirdetés.
3186.B/878. Ss. 1. Nagy János súlyos testi sértéssel vádolt elleni ügyben kir. t. ítélethirdetés.
Január 24 é n :
2440.B/878. Sz. 1. Logár Adám sikkasztással vádolt elieni ügyben végtárgyalás.
2535.B/878. Sz. 1. Olaj Miklósné Nóvák Magdolna mérgesési kísérlettel vádolt ellen ügyben végtárgyalás.
3680.B/878. Sz. 1. Both Gábor tolvajlással vádolt elleni ügyben végtárgyalás.
2733.B/878. Ss. 1. Nóvák János tolvaj-lássál vádolt elleni ügyben véglárgyalás.
2895.B/878. Sz. 1. Kurues József tolvaj lássál vádolt elleni ügyben végtárgyalás.
2902.B/878. Sz. I. Káráss József és társa lopással vádolt elleni ügyben végtárgyalás.
2944B/878. Ss. 1. Dömötör Gábor »ik-aasztással vádolt elieni ügyben végtárgyaláz.
3019.B/878. Sz. I. Csepeles Horváth Pál orgasdaaág büntettévol vádolt elleni ügy ben vég tárgyalás.
3022.B/878. Ss. I. Németh Ferencz és társa súlyos testi sértéssel vádoltak elleni ügyben végtárgyalás.
3078.B/878. Ss. 1. Stífter Terezia bírói végrehajtásnak ellenszegülésével vádolt elleni ügyben végtárgyalás.
3156.B/878. Let. Illés József és társai tol-v aj lássál vádoltsk elleni ügyben végtárgyalás.
Január 30 án.
2905.B/878. Ss. 1. Saabé Máté és társai aulyos testi sértéssel vádoltak elleni ügyben legfőbb itaaéki ítélethirdetés.
J a n u á r 31-én:
2937.B/878. Ss. I. FOrst Ferencs és tácsá súlyos testi sértéssel vádolt elleni ügyben végtárgyalás. '''' •
3079.B/878. Ss. 1. Markovits Mátyás csa lássál vádolt elleni ügyben végtárgyalás.
3158.B/878. Sz. 1. József Nyiró István sikkasstással vádolt elleni ügyben végtárgyalás.
3164.B/878. Ss. 1. Nagy István súlyos testi sértéssel vádolt ellent ügyben végtárgyai ás.
3181.B/878. Sz. I. Réfi Pál és társa súlyos testi sértéssé! vádoltak elleni ügyben végtárgyalás.''
3182.B/878. Ss. 1. Zsizsek István és neje sikkasstással vádoltak elleni ügyben vég tárgyalás.
3183.B/878. Ss. 1. Fentós János hsd kötelezettség elöli meneküléssel vádolt elleni ügyben végtárgyaláa.
3218.B/878. Sz. I. Bogdán Katalin mag-zat el hajtásba ni részesüléssel vádolt elleni ügyben végtárgyalás.
Kelt Zala Egerszegen, 1878 decs. 3í-én.
MUZSIK KALMAN,
iroda igazgató.

TIZENNOLCZAD ÉVFOLYAM
Helyi hírek
— Csengery Antal orezággyüléri képviselőnk szép jérdeklődést tanúsított a nagy-kamatai általános ipartársalat ügy elránt; könyv* tára számára Kubinyi: „Házi ipar" könyvét díszpéldányban átadta Káply Antal alelnök urnák s megígérte, hogy a könyvtár gyarapi-tására több könyvet fog ajándékkép küldeni.
— Városunkban Sylvester estéje kedélyesen ünnepeltetett meg, vigan búcsúztak el több helyen az ó-év tói, mely vajmi kevée jót adott a hasának s mindnyájunknak, mind a mellett szeret as ember reménynyel teive tekinteni az ujévtelé sasért igyekezünk vigan lenni.
— A nagy-kanizsai távirda-ígazgató-ság beszüntettetvén, január 1-től kezdve a bu dapeati távírda igazgatóság hatáskörébe kebe-1 estetett.
— A „nagy kanizsai társaskör'', 21 tagnak írásban beadott kívánatára, 1879. január 6 án délután 3 órakor, saját helyiségéirán közgyűlést tart. Tárgy: As igasgaté választmánynak f. hó 29-én hosott határozata folytán támadt vitás ügy elintézése. Kelt Nagy-K aaisaán, 1878. decs 31. As elnökség.
— Hymen. G-arai Benő nagy-kanizsai ügyvéd Keszthelyen Beck Hermina kisasszonyt nőül vette.
— A nagy-kanixsai társaskör által 1878. decs. 31-ón rendezett Sylvester-estély tombolájához adományoztak : Babosa László : egy ssivartartót, ifj. Fesselhoffer József: egy albumot, Gózony Sándor: egy kaucsuk gyufa és hamutartót, Haas DessŐ: egy hamutartót, Orossváry Gyula: egy szivar tárcsát, A társaskör : egy fekete kávé aervíst, Tripammer Rezsó: egy óra vánkost és illatszereket, Dr. Tuboly Gyula: egy pálinka servist, Zlamál Gusstáv; egy dohány tartót, Bothó Imre: 5 Irtot, Dr. Bentsik Ferencz 2 frtot, Fülöp Kázmér 2 frtot, Hanny Elek 2 frtot, Varga Lajos 3 frtot. Fogadják a t. adakozók a rendező bizottság nyilvános köszönetét. Dr. Bentsik Ferencs r. b. elnök. Az estély vára-kozáson felül sikerült, uem nagy számú de szép és jókedvű közönség volt jelen egész reggelig, nevezetesen a hölgyek közül: Barabás Bélánó, Clement Lípótné, Dauscha Ottoné, Godina Jánosné, Knáusz Boldizaárné, özv. Mattosch Józsefné, Szabó Kálmánné, Szalmay Antalné urnök és Knáusz Margit, MattOBch Vilma és Szalmay Irén kisasszonyok.
— A nagy-kanizsai dalárda az év utolsó napján Sylvester dalestélyt tartott, mely tánczkoesorucskával volt egybekötne. Műsor a következő volt, mely teljes dicséretet aratott Hsabatossággaladatott elő. a) „Olyan a te dalod" Hubertől; b) „Die Drillinge" terzett Bachracli, Bischitzky ós Eckstein urak által, c) „Magyar népdalok", d) Basiton-solo éb e) Balscenen En-gelsbergtől. A táucz éjfél után 3 órakor ért véget. Kitűnő elismerésben részesült a törekvő dalárda jeles karmestere Berecz Imre ur, ki jelenleg egyedül vezényel.
— KÖZÖS állami sorsjáték a mozgósított tartalékosok és honvédek családjai réssére. A király f. évi október 25-tól kelt elhatározásával elrendelte, hogy a közös hadsereg mozgó-sitott tartalékosai és a két birodalomrész mozgósított honvédéi családjai javára rendkívüli közös sorsjáték foganatoaitassék. E sorsjáték kivitelével a bécsi lotto igazgatóság van meg bisva, mely az illető előmunkálatokat már meg is kezdette. A sorsjáték 7172 nyereményből összesen 226,200 frtból álland, 60,000, 15,000, 10,000 5000, 1000, 500, 200 ós 100 frtos nyereményeket tartalmaz. — A huzáa 1879 dik évi márczius 6-dikán lesz. — E kedvező játékrendszer mellett is egy sorsjegy csak 2 forintba kerül. — A sorsjegyek kiadása annak idejében köztudomásra nozatik.
— Városy Mihálynak „Hunyadi Költemények* könyve sajtó alatt van. E mü 15 iv (240 lap) s 48 költőnek 10*7 versét tartal-
tnassa.
Ára 1 irt, mely .Nagy-Kanizsára küldendő Wajdits József könyvkiadóhoz, ki a munkát nyomatja. Január hó folytán megjelenik a nevezett könyv."
— Székesfehérvárról érkező tudósi tátok értesítenek bennünket a jelen év tavaszán ugyanott tartandó országos kiállítás végrehajtó bizottságának buzgalmáról, különösen ki vannak emelve as elnök mólt. gr. Zichy Jenő és Lederer Sándor ur Budapestről, mint a II. csoport elnöke és as iroda s pénztárügy főnöke, kik mindketten a kiállítás körül lankadatlan és sikeres tevékenységei fejtenek ki. A bejelentések nem remélt nagy számban történnek és különösen minőségre nézve fényes eredményt helyesnek kilátásba. A kiállítás érdekében eddig as orsság minden részében 22 bizottság mü ködik, kiknek tevékenységét a legtöbb országos kereskedelmi kamara pártolás» hathatósan előmozdítja. As ajonan kinevetett minister urak gr. Szapáry Gyula és báró Kemény Zsigmond; kiknél a végrehajtó bizottság határozata folytán gr. Zichy Jenő, Lederer Sándor és Ma-tyue Aristid urak küldöttségileg tisztelegtek,
X
Z
ZALAI KÖZLÖNY.

? J iXJ/ f ;t-7 '' JANUÁR 5-én 1879.
ezen művelődési fejlődéseinket a legnagyobb mérvbea előmozdító vállalatot leghathatósabb pártfogásukkal bátorították, mint est hasonlag a t. kormány többi tagjai is, már más alkaiom-malt ették. Ha tekintetbe vessszük, s váratlanul nagy érdeklődést, a melylyel ezen kiállítás országszerte találkosik, azon lankadatlan tevékenységet és kiváló tapintatot, melyet a kiállítás rendesése és egész beosztása körül külö nősen as elnök gr. Zichy Jenő kifejti; ha tekintetbe ]vessszük végre azon körülményt, hogy sok és elismert ssiférfia egyhangú ítélete szerint ezen kiállítás a képzelhető legszebb térségekkel rendelkezik, már ma is csaknem hatá-rosottan állitható, hogy ezen kiállítás kitűzött cséljának tökéletesen meg fog felelni, a mennyiben hü és könnyen áttekinthető képét nyuj-tandja mind annak, mit szeretett hazánk és melléktartományai a művészet, kézmű, ipar, mező gazdaság és állattenyésztés terén előállítani képes, kifogja tüntetni továbbá as egy es ágak körül as utóbbi években történt haladásokat és javitásokst, valamint egyes czikkeinknél elért versenyképességét külföldi gyártmányokkal ssemben. Tekintettel a kiállítók nagy ssámára, - a kiállítók érdekében vélünk eljárni, őket arra figyelmeztetve, hogy bejelentéseikkel ne késsé nek, hanem azok mielőbbi foganatosításával ki állítandó tárgyaknak noéltó es czélirányos helyet biztosithassanak.
— A képes családi lapok 6-ik füzetét a kiadó Mehner Vilmos ur minden áríeleme-lé8 nélkül fél iwel bővítve adta ki. Képei e füzetben is szépek; tartalma élénk. Ára 30 kr.
— Gyászhír. A keszthelyi premontrei kanonokok s gymnásiumi tanárok közöl újból egy jeles férfiút ragadott ki a kegyetion halál. Mult hó 30 án, a kora reggeli órákban 3 óra kor szűnt meg élűi főtisztelendő ¿zailer Ármin ur, házfőnök és gymnásiumi igazgató. Levert, minden keszthelyi polgárt a kolostorra kitűzött gyász-lobogó látása, tudván, hogy ez egy jeles tanférfiui, jó barát és igen buzgó pap halálát jelenti. Alig pár hónapja, hogy a készt helyi társház egy fiatal tagja a hirtelen halállal kimúlt s ime mosi ugyanezen társház veszité c hón szeretett főnökét rend- és tanártársát. Kevés volté jeles férfiúnak, ki saját hiva talos teendőiu kívül a közügyek terén is oly élénk részt vett s Keszthely mindennemű közönsége előtt oly kedvelt egyéniség volt, az 50 éves életkor, kevés a tanit-ványai által oly forrón szeretett tanárnak az e pályán eltöltött évek száma. A sors azonban másként intézkedett. A halál nem kímélte meg e buzgó papot, jeles tanárt és jó barátot sem, s élté 50-ik, áldozárságának pedig 23 ik évében megtört e nemes sziv s dobogása örökre elné mult. Temetése 1878-ik évi deczember hő 31-én délután 3 órakor nagy részvét mellett ment végbe. A koporsót, mely a jobblétre szenderült nemes férfiú hült tetemeit fedé a számos koszorún kivül három igen széies szalag is lengett, melyek egyikét rendtársai, másikat a keszthelyi takarékpénztár, a harmadikat pedig a gazdasági tanintézet, — melyen nagjsá-ges Modrovics Gergely tala-apáti apát ur s e rend több tagja a nagy-kauizsai és szombathelyi főgymuasium tanárkara, a keszthelyen működő hivatalos testületek a tantestületek is részt vettek — nagyságos Svastics Károly apát ur — fényes segédlettel végzé. A gazdasági tanintézet dalárdája által énekelt gyászénekek ki tűnőén sikerűitek. Nyugodjanak békében e buzgó pap, jeles tanár és kitűnő emberbarát földi maradványai! A gyászjelentés igy hangzik; A csórna prérnontréí kanonokrend keszthelyi társ-házának tagjai szomorodott szívvel jelentik forrón szeretett rendtársuknak főtisztelendő Ssailer Armiu urnák, házfőnök-és gymnásiumi igazgatónak, életkora 50-ik, áldozárzága 23-ik évében, f. hó 30 án reggeli 3 órakor, a halotti szentségek ájtatos felvétele után letételes agy-lob következtében történt gyászos kimúlását. A boldogult tetemei f. hó 31. d. u. 3 órakor fognak a közsirkertben örök nyugalomra letétetni. Az engesztelő szt. mise áldozatok ugyanazon napon reggeli 9 órakor fognak az örökkévalónak bemutattatni. Keszthelyen, 1878. dccz. 30. Az örök világosság fényeskedjék neki!
— A Csáktornyái polg. egylet tisztikara 1879. évre a következő : Elnök: Szakonyi Zsigmond; Alelnök : Hirschmann Sándor; Ügyész: Konyáry Mihály; Pénztárnok: Fehér József; Jegyző: Margitai József: Konyvtár-nok és háznagy: Szántó Károly. A polg. egylet ez évben társas cstélyeket és felolvasásokat szándékozik rendezni.
— A Csáktornyái dalegylet Sylvester estéjét vigan tartotta meg Baját körében.
— Csáktornyán a polgárság 16 tagból álló zenekart szervezett. Természetesen fuvó hangszerekkel nagy dobbal és czintányérral. Kívánjuk, hogy magyar csigány zenészeink erszénye ne érezte meg azt.
— Rövid hirek. A Száva apad. — Mexikóban a torradalom elnyomatott. — Sir Ali orosz területre menekült. — Sopronban a közraktárak ez év elején megnyittatnak. —
Déván oláh-élczlap jelenik meg. — A hgpri-más 80 ezer irtot adott ióllkonycsélra a mult évben. — Pakson több nás esett az árvis mar talékaul. — Mosch bpesti illatszerész Aradén megmérgezte magát. — Blum Gyula bpesti születésüt az egyptomi alkirály basává s helyettes pénzügyministerré nevezte ki. — As uj bankfiókok Kassán, Szegeden, Győrött és Zágrábban létesíttetnek. — Jókai beteg. — Szerbiában az agglegényekre vetett adó a mult ev-ben 30 ezer dénárt jövedelmezett.
Ki nyert?
Prága decz. 31-én: 24.22.82.34. 5. Szeben „ „ 88. 38. 33. 40. 70. Lemberg „ „ 15. 82. 75. 27. 22. — A hitelsorsjegyek jan. 2 án tartott húzásában következő sorosatok nyertek: 775, 978, 1036, 1145, 1348, 1730, 1982, 2020, 2045, 2128, 3118 3200, 3204 és 3599.
Vegyes hirek
— A budapesti kir. tudományegyetemen az 1878/9 II. tanfélévi beiratások január 11-től 24 ig tartanak. — A szülésnői tanfolyamra való beiratások a budapesti egyetemen január 11 én kezdődnek.
— Gr. Batthyányi Lajos életéből az Abauj „K. közi." a következő érdekes episodot közli: 1848 ban, egy szép májusi reggeleu, elindult egy gőzös Budapestről lefelé. A forga lom akkor még nagyon kezdetleges volt, mindenki szerencsésnek érzé magát, ha gőzhajón utazhatott és egy górhajó kapitánya a közönség előtt — tél isten volt. — Az épen elindult hajón egy nagyszerű jelenet folyt le, ineiy a legelőkelőbb körökben roppant szenzácziót kel lett. — A hajón a többi közt volt három kereskedő n:»gy p''^dgyaszszal es egy idegen magas ur, hoszszu fekete szakállú!, ki egy sarokbau más idegennel beszélgetett. A kapitány a hajó todélzelén sétálgatott, oly tekintettel, mintha legalább is a félvilág ura lett volna. Egyszerre a kereskedők egyike majdnem kétségbeesve rohant ki egy kajütból. A hajó ugyanis egy állomáshoz ért s már indulóban volt tovább. „Kapitány ur, kérem" mondá a kereskedő, „várjon még egy kissé, mert itt ki kell szállanom," „Előre tehát, — a hajó áll még." „De málhámat is ki kell szállítanom.* „Addig nem várhatok." „Dc málha nélkül ki uem szállha tok s ha ki nem szállok, tönkre jutok." „Mit törődöm én azzal. — Előre." A jel megadatott és a hajó megindult. A kereskedő sírt, könyörgött, a kapitány lábaihoz veté magát. De a kapitány a helyett, hogy e kereskedő kérelmét teljesítette volna, még ingerült lett s azt mondá : „Ha mindjárt el nem hallgat, összekötöztetem és a vizbe dobatom." A kereskedő azonban nem nyugodott, tovább könyörgött, de a kapitány kérlelhetetlen maradt s végül még kijelenté, hogy Baján büntetésül, a miért ki nem szállott, magáért és málhájáért háromszoros árt vesz. A kereskedő csak annyit mondott: „Rósz ember." A kapitány erre fölemelt egy botot a azzal a kereskedőt hátba ab arta ütni, de nem tehette, mert hátulról egy vaskéz ragadta meg a kapitány karját. A kapitány előtt a méltóságos tekintetű idegen, a hosszú fekete sza kállai állott. „Kapitány ur, azonnal vissza fog térni az állomáshoz, hogy a kereskedő kiszállhasson, vagy nemesi szavamra moudom lelő vöm minden irgalom nélkül." Egy pillanatig megkövülten állott a kapitány, dc aztán leinté az alkapitányt. Az idegen két barátja ekkor fölkelt és nem eugedék közeledni a hivotiar. „Nos kapitány, mi lesz? dörgé az idegen, egy percsnyi gondolkozási időt seip engedhetek. Visszafordul, vagy két perez alatt megszűnt ön élni? — „Kicsoda ön ?" kérdé a kapitány. Az idegec nyugodtan haladt a helyhez, hol fegyvere állott, megtöité és visszatért a kapitányhoz. „Nyomorult gazember* kiáltáazonve-délyesen, „visszafordulsz, vagy lelőlek: nem szoktam tréfálni." A kapitány látta, hogy a fegyvert feléje irányozza, látta, hogy emberei megijedve hátrálnak, hallotta a fegyver kakas nak csattanását, mikor felhnzatott és parancsot adott a visszafordulásra. A hajó egy negyed óra múlva az áljkimáshoz ért. A kereskedő kiszállt és az ideáin a bírót hivatta. Ez megjelent s tisztelettudólag emelinté kalapját az idegen előtt, kit ismert. A hajó addig maradt az állo máson, mig a jegyzőkönyv föl nem vétetett, melyben kiemeltetett, hogy a kapitány vizbe akarta dobatni a kereskedőt és az idegen fegyverrel kényszerité kötelessége teljesi lésére. A jegyzőkönyv több jelenlevő által aláíratott. Midőn as idegenre került a s<>r, ez aláirta: Batthyány Lajos, nünisterelnök. Két nappal később a kapitány állásától megfosztatott és 6 havi börtönre ítéltetett.
— Ubrik Borbála férfi kiadásban. Borzasztó esetet beszél a „Győri Közlöny *-ben valaki A. A. ügyvédről, ki börtönben van « már egészen vadállattá aljasait- Éjjel-nappal félmeztelenül van börtönében, melyből undo
ritó bűz terjed. Ágyat nem lehet neki adni, mert azt össsetörí és széttépi, csak egy pokró* csot adnak be neki esténkint, melyben as éjen át hentereg, ételét beönti as éji edénybe a onnan habzsolja föl, más tálat, tányért s egyéb edényt pedig földhöz ver.
— Zsebóra egy sertés gyomrában. Egy oppelui polgár a minap elvesztette zsebóráját. Keresés közben az istállóba is tévedt s ekkor látta, hogy az egyik sertés szájából órájának láncsa csüng ki. Oda kapott, de a láncz elszakadt. A gazda most már tudta, hogy hol az óra s szemmel tartotta a sertést. A sertés nem adta ki az órát, de azóta semmit sem evett. A sertést levágták s a vastagbélben csakugyan megtalálták as órát, mely ott a láncz másik végével fönakadt.
— Hires favágó. Gladstone, a nagyhirü angol államférfin, szenvedélyes favágó, órákat eltölt erdejében fiával együtt, s azzal mulatja magát, hogy neki áll egy fejszével valami nagy fának, a nem nyugszik, mig le nem dönti. Barátai m. hó 29-én ünnepelendő 59-ik ssületési évfordulójának tiszteletére egy finom kidolgozású s ébenfa-nyelü tömör ezüst baltával akarják megajándékozni.
— Á hold lakói. Camille Fiamarion nevü hires franezía csillagász komolyan állítja, hogy a holdnak lakói vannak. Szerinte a hold arczu lata ujabb időben nevezetes átalakulásokou ment keresztül, e csak a kellő nagyságú telescop hiányzik, hogy az ottani élőt jeleit szemlélhessük. Ily telescop előállításához egy millió frank kivánt&tik s a tudós csillagász adako?á*ra hívja fel a közönséget, mily azóta már meg is indult.
— Régi pör. A Neumann féle aradi szesz gyárban 1862-ben kazánrobbanás történt, melynek alkalmával 20 emb-T meghalt, 17 megsebesült. Ezt az ügyet tizeuhét esztendő óta vizsgálták. A végtárgyalási most d-jezemb''T 23 án tartotta meg az aradi bünt''enyitő törvényszék. A gyártulajdonos, Neumann Ede, az életbiztonság elleni vétség miatt, az aradi árvaház ré szére fizetendő két ezer forint birságra ítéltetett Mind a vádlott, mind a kir. ügyész megnyu godott az Ítéletben.
Lzleti szemle.
— N a g y-K a n i z s á n. 187Í« ja* nár 4-én. —
K héti időjárásunk tóbbnyire kö.lfls és oly lanyha volt, hogy a nagy hótómcítok, melyeket a hóesésekben oly gazdag téleló feltorlaszolt tftbb-nyire elolvadtak.
1''zletttnknck e héten a közben eaö év fordulat vége?» csekély jelentősége volt ; a hangulat nem sokat változott, a forgalom <*f»kély és nehézkes volt
Ruza finomabb minőségekben valamivel kell«-m««<''bh volt, mig alábbvaló fajták kevés figyelm-t találtak.
Rozsban lanyha hangulat és fsekély forgalom volt, árak hanyatlottak.
Árpa végleges lauyha irányzatot követett , árak egészen alant állanak
Zab csekély mennyiségbon és változatlan árakon belfogyas/.tásra vásároltatott.
Ktikoric/a egész-''U el volt hanyagolva, elidá sok e csikkben cS"k legnagyobb nehézséggel és meglopó olcsó áiakou t?»rténhott«-k.
Fehér babban megszűnvén a kiviteli Clzlet, árai napyon csökkentek.
Minőaéi; szerint:
Huza .... linxa .... Árpa .... Zab .... Zab uj ... Kukon- r.a It«-pcze . .
Hab (fehér) Hah ^tarka) Hükkonv . .
7---8—--- kr.
5 -- 5 30^-— „
6--- 0 80 --•— „
5 20 — 540--„
• —. * __ •
4.-- 4 20 --
7 10 — 740--"
r>--V40--„
4--420--•— .
K. B.
Papírszeletek
Zágrábi toaszt: Bécs r o a z k e t, Bpegt rémül 3 Konstantinápoly bosul... a „Pesti Hírlap'' jrtl jegyzi meg e politikai toasztra, hogy ha a magyar országgyűlés raegyouja a «ubv«»ti<St i 2>g~ rib éhezik.
Hintót kellett a városba szállítani igazíttatni, a szekéren p«dig sót kellett a városból kiszállítani, a szakácsnénak mondá az urasig, üljön ffil »wek^ite.
Kn bizon nem ülök arra a piszkos szekérre — fcU''lé x .izakicsnó asszony, hanem a hintóba, ait meg akaszszák a szekér után.
Most nem attól lehet félni, hogy a hegyi piti-czékbdl ki, hanem, hogy belopják a bort.
Lálóhcgyeu egy tiz akós hordó bort loptak k a pin<-zébf»|, a hordó legurult a hegyről 8 ogy fáhox ütődve, ftssze tört, igy a bor elfolyván, másik 10 akósat loptak ki. Megtörtént
Megszóllitá a bak* a szamarat hajtó para*-tot: Hé bátya, mér verje kee a feleaégit.
Immár honná verném, miké mindétig a« bakák
után gyQn-mögy.
Anya ¿s kis kis lánya nézték a napuyugtát — Né*d lányom mont megy a nip aludni J A békák kuruttyoltak
__Ugyan anyám, nem a nap hortyog most?
TTZENNYOLCZADIK ÉVFOLYAM.
ZALAI KÖZLÖNY.
JANUAB 5-4n 1879.
Egy beteges némber elment Bécsbe egyik vílághiiü orvosbo*, kikérendő bölc» véleményét betegsége felől. Az orvos karlsbadi vizet javasolt, ami éppen »uny''t használt a betegnek, mint a kolera »•llen a nagybarang. Kővetkező évben turnét elrándult ugyanezen orvoshoz.
— Használté már valami orvosságot? kérdezi az orvos.
— Igen.
— Mit ?
— Karlsbadi vizűt.
— Ki volt az az ostoba, aki finnek karMudi v»zet ajánlott — pattant föl a világhírű orvos.
Apa : — Kdd meg fiam -•"> -ik » csoresnyé- ,
Btrk a magját is., .
Fin: — Kdos papám, de nem kel ki a |
hasamban ?
Egy közvitézt elküldött az őrmester a vésnökhöz, Imsy gyűrűjébe vésesse be nevének kezdőbetűjét. *
— Hogy hivják ** «rmoster urat? — kérdezi
a vésnök.
— Mit tudom én, hogy hívják. Azt ar. urnák kell tudni — felelt a megneheztelt fika.
Szerkesztői üzenet.
3206. Y. Brood. Igen örvendünk a találkozásnak. Hozza Isten 1
3207. 8z. 8 - r. Köszönet a nem érdemelt szép levélért.
3208. T. Lajos versei nem kösölhetők, különben mutatványnl :
„No mosolygj rám piros ajkaiddal, Mert szerelmem csak nagyobbodik, S mint a telt pohárba több már nem fér, Hfi szivem is széjjel pattanik."
Vagy:
.Hajad szőke, mint az árvalányhaj,
Arczod halvány ; mint a fénysugár, De szemedben kárhozat tüs lángol S oly fekete, mint as éj s bogár."
Rémséges szemű kis lány !
3209. K. Tihany. Megkaptuk, köszönet.
3210. K. Füred. A hiányzottakat megküldjük. A jelzett lapot figyelemmel kisérjílk.
3211. 8. Bpest. Köszönet s szives üdvözlet. E. nem lehet elküldeni s kívántat.
3212. Egy társasköri tápnak. Névtelenül beküldött közleményt nem fogadhatunk el; — a szerró nevét — bár titokban ÍS, tndnunk kell.
3213. P. B. A msgyar szótárbau ez a szó is henne van: tapintatosság 1
5-ftii
IH| 1879.
Hó- é« h*ti-
IlSp
Kath. és pr''.t. naptár
Görög naptár
r «tj
1. Meghalván Heródes. Máté II.
T 6
7
8 9
10 11
VaaárnapF Telesfor Hétfő Vízkor. Kedd Nikit* 8serda Sörény Csütörtök Julián Péntek Bea. Pá) Szombat Hyginm
124 A 29 Eug. 26 N. Kar.
26 B. ▲ elj.
27 István v. 18 2000 T.
29 Apr ss.
30 Anysa
m m
Felelős szerkesztő: BátOrfl Lajos.
i
!! Vívmány!!
Wajdits József könyvkereskedésében
Nagy-Kanizsán megjelent:
FARSANGI FÁNK,
bábakenyér
(Kufelhupf) .
és kétsz er-síilt
készítési titka.
Irta:
FOTJQUBT JAQUE8.
m-a Xapoteoo sdnii ffWVárm^ Reményi toldalék- és szalonnás pogácsa, jó kalács és hí-narétes készítési módjával
bővítette: egy magyar nő.
E diases kiállítású müvecskének Ara 60 kr. Postai rendelések 70 kr. bek&ldáslvel ajánlva bórmenteaen küldetnek.
Éten több magyar nŐt<51 megpróbált és tökéletesen aikerült sütéai módot ajánljuk hölgyeink figyelmébe.
r.
X
Csak
Ekok, BéCS váron tssácsi nlt.tl a «r.op.-nyrk-alapj.i javára rciulem''it sorsjáték nyftői
looo 2oo ) loo. (as. ) darab «-küsi
teo, loo ) ara,,y loo, loo, ) fori«it»s, 3 béosi ssrsjsgy. molyek
200,000 frt. -rr1
más mü- és értéktárgy ezQstból, egy öltvéve
3000 60,000
értókbeu.
A huás a váorsi taaaos eHsaőrzése sMile it 1879 febraár 25 én tartatlk msfl.
Vidéki megrendel éneknél az összeg bérmentett beküldését és 30 kr. mellékelését kérjük a sorsjegyek, és snnak idején a hnxásl lajstrom bérmentott megküldése fejében. (768 5 -- 10;
Az Union bank váltő Irodája, Bécs Graben 13.
50 kr.
hz ára
eredeti sorsjcsyüuk
a melylyel 1000 dr. aranyat
lehet nyerni.
1608 sz
• 1878.
Árlejtési hirdetmény.
A nagyméltóságú vsllaa és közoktatásügyi m. kir. Ministerinin-nak 1878 évi november hó 16 án 19695 sz a. kelt rendelete folytán a vratisinecai (Mur&kösj rom. kath. paplak hdiyreálütása engedélyestett.
Ezen épitmécy vállalkozás utjáni biztosítása végett 1879-ik év jannár hó 16-án délelőtti 10 Örskor Vratiaíncsen az iskola házában k í-s á r 6 1 a g csak írásbeli ajánlatok elfogadása mellett nyilváoos árlejtés fog tartatni.
Az épitkesésí kölUéfek 5480 frt 22 krt. tesznek. Ezenkívül a község részérdi természetben kiállítandó 438V10 ''fás és 707 kési napszám van számítva.
Felhívatnak vállalkozni szándékozók, miszerint jogérvéuyes uáj. beli zártajánlatokat 10°/o bánatpénznek melléklése mellett, legkésőbb 1879 ík év junuár hó 14-ig alóliroU hivatalhoz bekUldjék, vagy p«di* a kitflzott napon és h-lyen reggelt 10 óráig az árlejtési bizottmáuyhos adják be.
A tervek, költségvetés és épitési feltételek alólírott hivatal irodájában a szokott hivatalos órákban megtekinthetők.
Zala Egrrszeg, 1878. decsember hó 18-án.
Zalamegyei m. kir. építészeti hivatal.
Zongora^-
kölcsönző-intézet.
Mindennemű zongorák dns raktára.
Ócska hangszereknek ujakért!
becserélése. Mindennemű zene hangszer l«izo-mány8zerü e!»da sának elvállaláaa.
zene- és miksresksdéss, Batfapestea váozi atoza 24 szám, a ■ aagy Rristáf átetfeaebsa. Az ajeaaaa alakított (769 4-6)
ZON&ORATERE1
ugyanott van. Félemelet
h 4
1 V''/. •
K: K. iu>F:m

- V N
: '' / V , ^ . i • \\ v , . .. KARL THIES
EÜ8mert kitűnő hajfestékszer
■V* >zölke é s barua hajszínnek.
Baume Clreassien.
Ezrn balzsam ^z ősz hajtatnak előbbi »zinét visssas^ja. C3 A N«* fekete festésére Xegrln.
Ezen hajfestékszer minden hajnak szép és telji* fekete ■xint ád, mely_a mosás által egész tökélyben lép ölő (746 I 3—4) Ka|iliaiő minden elegáns kereskedésben, hol illatszerek ámltatnak.
Treu, Nn&ríhch és társa ntódaJ, Thies Károly
cy. kir üiívari illatt<»*«*r árn-evir B é r s b r n.
TITKOS BKTKfiSKGKK,
kdlönöson
férfi-tehetetlenség.
n-aíöntlí^srk, bngyrsőfi''lv ást)k (maró bi''frcskcudozés nélkül) bolyagbántalmak. bujakóros daganatok, bőrkiütések, ha mé;{ oly idnitfk is. továbbá kós«vény, fehérfolyás, hószámgörcsök, k hivatásbani megznvarás nélkül, s lí''ggyönRédebb módon, bason-szonví szerek alka!mazá>* által bámulatosan gyors és gyökeres gyógyításra találnak
Sok eser szerencst''^en kigyógyult egyén kö>zönŐ-irata kézzelfoghatóisg bizonyítja <>sen gyógyrondszír áldásossAgát.
A gyógykeselés levél utján is történhetik Gyógyszerek kívánatra megküldetnek.
Dr. SRXBT Ii. Pesten, két-aaauteaa, 24.
Ugyanott kapható a híres, mindenki számára nélkfllöz-hetícn köuyv: .A2 iassfély'', mely oktatást ad a nemi viszonyokról, ifjúkori bOoökről, tehetetlenségről, stb és bistos vád-szert tartalmas ragályozás stb. eHen, (Ára 2 frt) (779 1—*)
A legszebb párisi ós bécsi
fűző gyártmányok
.ZUR SCHÖNEN TAILLE* Bóob,
Tuc h lanben Nr. 17.
Árak 6—8, egész 12 frtig.
Levél általi megrendeléseknél kéretik a mérték centiméterekben megirni, és pedig:
1. Egész átmérete a mell és hátnak, a hónaalatt mérve.
. ^ 2. Átmérető a. deréknak.
3. Átraérete csípőnek. 77o 4 -20
4. Hossza, a hónaaljtói a derékig.
A mérték a testen a ruhán át mérendő.
.V
t
XVII. Jahrgang. Am 1. JÜ1111CT 1879. XVII. .Jahrgang.
beginnt i in neues gannzjährlges Abonnement au« den 17 Jahrgang de*
„MERCUE".
Autentischer Verlosungs-Anzeiger
aller österreichischen und ausländischen Lotterie Effekten, aller verlosbaren Staats- und PrlvatCbll gatlonen. Eisenbahn- und Industrie Aktien und Priorität« Obligationen, Pfandbriefe eot.
l)t-r „ MERCUR" erschein» unniittr Ibai nach jeder wichtigen Ziehung mit den authentischen Zle-hungs-, Restanten- und Amortlsailonslfsten aller eunij äitehcn Lese und Wertpapiere. Die Ziehungslisten von fremden Platzen de« In- und Auslandes bringen wir telegraphisch, wodurch unser Verlosung-Anseiger unübertroffen an Rasohheit und Volsländlgkeit erscheint. — I»if beiden Bellagen:
FINANZIELLER WEGWEISER, 0lld I SSECURANZ,
I Zeitschrift lilr Hank-, Kir.Hiix- u. Ki*enl>«hiiwe§eii §\ Allgem. VorsicherungsZeitung bilden dnri Ii unparteiische und gi''trcue Wiedergabe aller wichtigen und ir.trcssanten Vorfälle auf <len (iebieten des Hank- und BKrs« weneus, der Kapital«-Anlage und den Versiehornnui»we8e ns ein unentbehrliches Nachschlagewerk tili- jeden Kapitalisten und Lusbesitzer.
Gratis
erhali<»ji die I'' T. Abonnenten mit der 1 Nummer den seit 17 Jahreu rühmlichst bekannten
Universal Verlosungs- u. Coupons Kalender für das Jahr 1879.
und ein
IV^" Verzelelmiss silnimtHrher bis Kurie 1878. gezogenen fiäF-'' ™ Serien aller europäischen Lose. Kuflfk wodnreh dieselbe ihre Lose ans allen früheren
Ziehungen selbst revidiren können. ^J^a
Für die Zweckmässigkeit der ¿amen Einrichtung unsere* lUuttes spricht wohl am besten die stetig zunehmende Verbreitung desselben, welche uns eine anhaltende Vermehrung und Erweiterung d<*8 Inhalts gestattet.
Wir laden hiomit zur Pränumerationen» und bitten um deutlich geschriebene Adresse und Angabe der letzten l''oatftation. I)ie Einsendung dt s Petranc* geschieht am besten und biHi|/sten durch Postanweisung.
Zur Vermeidung von Jrrrfiihruuoen erkliirtn wir wiederholt u. nachdrücklichst, dasu unser seit 17 Jahren er scheinendes Journal „M e r c u ru mit dem gleichnamigen in Budapest bestehenden Unternehmen in keiner llref«e identisch ist, weshalb
Aljoniiements-Bestcllnngen
einzig und allein: Wien, Wollzelle 13.
zu adressiren sind.
(«aticjithriger Abounemeutspreis für >ie österreichisch- XI rt /JA uugnrisi-he Monarchie mit portofreier Zusendung Hill 11« ^«OLF» (767 4-4) BV* Probenummern auf Wunnch t/ratis und franeo. ^H
Die AflmmistTation t „MERCÜR" M „Finanzieller Mmf,
WIEN, Wollzelle I3f WIEN.
A hallási olaj ,
Dr. Sehinidt fo-türz*orvo»tól i
gyógyít minden sUketseget ha nem vele szüle- | tett. (Nagyothallást fülzugást azonnal elhárít.i
**ra Qvegetiké''it liMaxiiálati utasítással 1 együtt 2 frt.
l''roviucziákból i irt 10 kr portó uhu-tességgel ktlldendK.
Főraktár Grátz Gyulánál. Béos VI. Msrlahilferstrasse Nr 79
Taanlevel. Több mint év lefolyása Óta tUlbajooi miutt hult''iücmmt.l nem hallottam a mi «Eletemben sava:t ós botiAuyt okozott; minden általam használ! szer bajomon nem segített, inig nem 3 héttel ez*Uítt egy Oreg barátom az iiu hallási olajár;. !Í<yeliucui<.t felhívta ; mire gondolám, ha i ly kokat ineg-kisérlettem. meghozatom ezt i» » csakugyan • I napi haaználai után névtelen hniátniinak feitünó eredményt mulathattam tel inert iial-láni saervem tökéletesen helyre volt állítva, hlindt u hasonló betegségben Szenvedők.K''k az bn hallási olaját a legjobb tudattal legnielc-gobheu ajánlhatom
Hteinherg (íyul i. Kürstcuwalde, aug 8 l$7(>. (77i''3- lOj
TIZENNYOLCZADIK ÉVFOLYAM
ZALAI KÖZLÖNY
JANUAR 5-¿n 1879.
IX évfofyaa.
te
IX. év folyási
„M E R O
hiteles sorsolási kgzWsys
•«* osztrák-magyar éi a killí>".ldi lutri értékpapírok kisorsolható :ill.u»:i és magánkőtvény éknek, vasúti gőzhajózási 6a iparrésx-
vi"..ty-k i''i elsőbbségi kötvényeknek, xálogl<-vel«k stb.-n«k A hank-, pénz é< vasutügy folyóirata 1879. jaaaár I-vel aj egész éves előfizetést nyitónk a kllesczeílk évfolyamra A MERCUR magyar és aéaet szöveti 3 - 4 szer jelenik m.»g li.wonkint, szüks«''g »''Setén még többször is, és pedig minden jelentékenyebb hnzás után; könnyen érthető rövidséggel c*él«*erfl ¿s triblH/.aton ¿(nézetekkel hozaa p« a hitele* hnzási lajstromokat,
vülnmiut n Maradványét Is. vagyis a kihozott é« fel a«« vett
nyereményekét s ennelfogva az "értékpapírokkal bíró közönségnek nélkülözhetted közege
Előfizetési dlj bénaentes házhoz küldés vagy O firvrírit postai szétküldésnél egész évre * lUilUl.
A MERCUR kiadóhivatala
Budapest Dorottya-utcza 12. Budapest.
Ezennel felhivjnk at előfizetésre 8 kérjük az érthetően irt lakezim és utolsó posta beküldését Az összeg beküldése legegyszerűbben poctiutalványnyal történhetik. (764 6—lOj
M
OLL SKIDL1TZ - PORA.
Colsrtrto NsdeblMer vsa I iasaar

CMiffjru kiiiiij)
Férflfyftagesség
37? Kiadás
Az SraegftrAs
Laurentius «¡i
T>nácsa»M frrflak námán min.I»n korban.
Gyöngességiállapotban ....
ftix"tiyit*kii!. h<vfy « vilighiril mQ rnimlxn p k.jkÍMn •••Mi:; -!io^j«!pnt ki''injrot íe!ülh.-»lail.pli-?rni).. 1-s.z IftrmliUni. hoíjjr Liurentiaf mflr«< mar u ft i-I«^ícnnyelvi ferdKa.vkban magjelent " «nné! ''»Sva rj7«-bb fe!dim*rtsre »«m ''xornl.
Az eredet) kiatf aa UarfntluiU Llpctr. ben «¿ya;.*le»>irétrt 232 1.%pnyi kéUtVen SO fconcxt-ni iáikkal minden k<>nyvkere*kp<lc«''.«-n ■I* a »/<-n:¿n.*l i« I. ijiT;^. Sophienstra*»» 7 B mr-r«*n>lcitpUictik. An (fl Kr. o. <i.
(752 9-24)
Különösen figyelemre méltó a hírneves
Dr. Forti-féle
SEB-TAPASZ,
mely rendkívüli gjógyereje, elválasztó, érlelő s fájdalom csillapító hatása által leggyorsabb, legbiztosabb s egyszersmind gyökeres gyógyulást eszközöl különnemű bajok b — Ily bajok a torokgyulladás, légcsőhurut, b ó r k ó s-barnaság, hártyásgyik (Croup, angina) mindennemű megsértések, harapás, szúrás, vágás vagy égés által támadható sebek, megforrázások, daráss- vagy méhszurások, konok fekélyek, zúzatok (contusiók) raeg-lepő gyors fájdalomcsillapítással — rögsott daganatok, gümók, tályogok, pokolvar, (carbunculus pustula ma-iigua), megkeménykedések, genyedések, vérkelések, minden mirigy betegségek, görvélyes fekélyek, fagydaganat, ujjtéreg. körömméreg, vadhús, tagszivacs, csont-szu, kificzamitás és megrinduláaok, helyi csuz; továbbá a szülés folytáni lábfelfakadások és sebek, fájós, fekély -zett vagy már genyes női mell. — Sok nő már csirában volt emlőráktól, — a különben elkerülhetlen életveszélyes sebészi műtétnek mellőzésével — egyedül ezeu jeles sebtapasz használata által menekült meg.
Végre a testbe teljesen bemélyedt bárminemű szálka, vagy darázs és méh fullánkja csupán ezen tapasznak rövid idei használata íolytán annyira előtűnik, hogy azután a testből kösönségeaen sssbad kézzel, sebészi műtét és fájdalom nélkül könnyen kihúzható, mire a seb gyógyulása nem sokára bekövetkezik.
Ezeu inegbecsülhetlen gyógyszer, mely nek jeleasége leghitelesebb egyének számos s különös kívánatra bár mikor felmutatható bizonyítványai által már régen a legfényesebben elismertetett — rendkívüli s legkülönne. mubb esetekben megpróbált hatásánál és feltünü sikeres eredméuycnél fogva, melyek hsssnálata által még elavult bajokban is eléretnek, jól megalapított hírét kétségbe-vonbatlanul igazolja.
Egy csomag ára 50 kr, nagyobb csomagé 1 frt használati utasítással együtt, postán küldve 20 krral több. Egy forintnyi csomagnál kissebb ssállitmány asm teljesíttetik.
, Központi küldeményeső raktár: Pesten TÖRÖK JÓZSEF gyógyszerész urnái, király utcsa 7-ik ss. a. N a g y-K anizsán: Práger Béla gyógyszertárában, Belus József gyógysser-tárában, Alsó-Lendván: Kis Béla gyógyszertárában. Sümegen : Stamborssky L. Szombathelyen Pillich P. gyógyszertárban.
A t. cz. gyógyaserész urak, kik raktárt elvállalni hajlandók lennének, felszóllittatnak, miszerint e részbeni sjánlataikat ezen gyógysser készitőjéhes FORTI LÁSZ LOHOZ czimezve : Budapest (Ráczváros, Bocskay-tér, 719. szám) beküldeni szíveskedjenek, ki megrendeléseket is pontosan teljesít.
Vidéki bérmentes levelek általi megrendelések az árnak készpénzbeni beküldése, vagy postai utalvány, vagy utánvét mellett tüstrfnt és legpontosabban teljesíttetnek. (658 23-50)
Ooolr ol/lrnr -vcilÁHÍ m''n*en dobos cximlapján a sas
V>SaK aKJKür V<lJLUCll} ¿g At ¿n B0ksz>r>>*itott czégem van
lenyomva.
80 év óta a legjobb »ikertjk mellett fennáll mindennemű gyOSIOr-betsgségek é* emésztési skadályst, (mint étvágybiány. i.asszorulás). vér-tolslás és araayér ellen Különösen oly egy éneknek nján''va, kik ülő életmódot folytatnak.
Hamisítások törvényileg bintettetsek
Egy lepecsételt eredeti doboz ára I írt. o. é.
2
ro
®
la
Q.
i
]
1
1 I
e
k
i
s
EZ HM I
Der Bazar.
Iilii8trirte Damenzeitung.
25. Jahrgang. Präraiirt: Weltausstellung 1S7G.
Der Bazar ist die reichhaltigste Franenzeitung, das beliebteste uud nützlichste Blatt für Mode, ein Blatt für alle Stände.
Pränumer*tion«prei» vierteljährlich 1 f. 60. pr. Post franco 2 fl.
Jähr lieh ersehe! seo :
48 Nummern mit Mode und 24 Beilagen mit 8kixxen an>l Unterhaltung.
24 Supplemente mit .r)00 Schnittmustern. *
Annoncen. 12 color. Modebilder nnd {Urbige Beilagen.
Botellungen nehmen alle PostansUlten nnd dieBachandlnng von
Josef W^jdits in Gross-Kanizsa
jederzeit entgegen ; letstere liefert auf Wunsch
Probe-Nummer mit Modekupfer.
Ullllll
s 1
Doppelt te viel SchaittBlaster als andere Modeblätter
UE
RANCZIA BORSZESZ SOYAL.
C._______________________w bri4, k
~ A legmogl»ixh*t il»b >ins<>uélyKo «xere a ed») embenaegnck
J minden bel»ő ^s kíllso gyulladásnál, a loglotili lx-tognég ©ll«n, mindennemű üehesÜléaek, fej-, fül- éa fogfájás, régi «érvek és nyilt «ebek, rákfekélyek. üs*f»k, sisemgyüllrtdús, mitidennemü bét.ulá3 (''•• sérülés stK «tb. ellen.
Üvegekben használati utasítással együtt 80 kr. o. é
Haj-niá)ol;ij.
Krohn M. és társától llergenben
(Norvégiában).
E*en hilináj-surolaj valamennyi, a kereskedelemben i-lőfor-dul«S faj köarttt az egyedüü, m<*ly orvo»i « xélokra hasanálha''ó.
Ára egy üvegnek használati utasítással I frt o é.
Csáar.ár királ%ilag oraxágo an engedélyeiott
mosó és vászonáru gyár.
F. K udvari «»állítók — Főraktár: Bécs, i. TloUasbes nr. 13.
hirnevt-8 bevánirlási forrás, miiidennemii arl, aoi és (yersiek fsfcérmhák vSszssk, asztali rabák és zstbkssdSMl s legolcsóbb eredeti gyári árakon.
A 115 lapból álló éa 300 rajaial, meny-waonyi, gyermek éa csecsem5 rabák mintáival ellátott minta árjegyzékünket ingyen és bérmentve küldjQk meg. Állandó raktár tő-
Megrendelések atánvéU-1 mellett leljoaittetnuk.
mör menyasaaonyi ruhákból.
Jelentékenyen le-«állitou áru 10 000 tncsat fehér és saines vá*son és bat is» t aaebkendSk.
Különlegesség: ba-tistkendők, be&aött, valódi aainü aa gély és stikkeit, elegáns nagy betakkel, be-ssegve éa megmosTa 4 drb csak 1 frt. (A* egész abc-e ©ISlót-ben van.)
(761 7—20)
1878. évi november 1-től
a pssta illeték csomagokért egész 5 kilo tsfsslylg Triesztből Osztrsk-■s^yarhoa minden |MttsillssUsábs csak 30 kr, a Így mindenkinek alkalom adatik kávét, rizst, OSeaiSiíét, főzeléket Stb kisebb mennyiségben - sagybaa-eiadási Srskért readelbetai. (753 10-10)
Is Ceylss legflsoaiab » gyöagykávét kilónkint frt I 80
la „ - Pisát n . 1.70
la" . r sstlv „ w „130
Is „ arab valédi mocca . . „ 150
a legfinomabb Java kávét „ , 145
krsjezárert küldök 4*/4 kilo teljsulyn «sákben aa ár atásvétolével Kimeríts árjegyzéket kívánatra bérmontes-n küldök.
Sia^er (S. Trisst.
Fő szállítás
Moll A. gyógyszerész, c.s. kir. udvari szállítónál, Bécs,
Tuchlaubpn.
liaktár at állam minden hírneves gyógyszertárában vapy füsrer-kereskadéael.en linktár nélküli helységek!*eu n.xgánegyének n.ig)obb megrendeléseknél megfelelő árlecngodésben résaesülnek.
A t. cz. közönség kéretik határozottan Moll-féle készítményt rendelni és caak olyanokat elfogadni, m l^ek saját óvjegyem és aláírásommal vannak ellátva.
Raktárak : N.-Kanizsa Práger BéJa gyígy. Kosenb^rg Ferenci Feaselhofer József. R^senfeld. Schwarzeuberg József — Z a 1 a - E g e r-sxeg „Gyógyszertár a Szt. lélekhez — Barcs Dorn«>r S. Csáktornya Göncz L. v gyógyszerész Kaposvár Kohn J 8<-hröder I Sándor gyógy. Th Kecskéssy gy«''»Ky. ivaproucza Werli M gyógy. K 6 s z e g Csacaiiioviei Ist. gyógy. Kflttel Is; gyógy. Kesxthely Schleífer A Wünsch F. Körmend R-itr. Ján. Szombathely Pillich Ferenc* gyógy. Sopron Mer.ey And. gy«''-gy. M á n o k-S a -O y ö r g y A. C Fibic gvógy. Zágráb Witilbach 8. ¿yógy Irgalmashoz gyógy. 8a a lónak '' Schwarx Gukatáv gyógy. 1 — 12)
Mindenkinek
oda ajándékozzuk
a legszükségesebb hkzJ eszközöket, n m.: káv^s- és evőkanalakat, késeket és villákat, stb. stb.
A mostanában megbukott naify britania ezüst-gyár csőd-választmányáíól fólszólittattuuk, bog)- a n .lünk raktáron levő valamennyi britania ezüst-árukat a csekély fuvar- éa munka-''ij negyedén k megtérítése mellett elajáadékozzuk.
A niindeu egyes czikknél kiirt árnak beküldése, avagy iiiánvétele mel ett csupán az Argolors*ágból,Hécaig járó szállitási dij és a munkadíj egy csekély részének megtérítése melleit mindenki a következőket
flM^ Ingyen kapja.
fi drb. británia-ezüst evőkanál, 6 drb UKyauily ka véskasil, összesen 12 drb. ezelőtt G írtba került, most mind a 12 drb..................
6 drb. británia-ezüst asztali kés angol arzéléll«!, továbbá
6 ugyanolyan villa, összesen 12 drb, mely ezelőtt 9 frtba került, most mind a 12 drb.....
1 drb. tejszedő-ksasi. tömörsniyu, ezelőtt 3 trt. most . 1 drb. levesszedS kaaál, legsúlyosabb faju, legjobb britá-
nia-ezüstből, exelóti 4 frt. most.......... I 25 kr.
Kzenkivül díszes asztali gyertyatatartók, páronkint 1 frt, 2.—, 2.50, 3.— ; tálezák 50, 75, 80 kr , l frt és 1. 40 krajával; kávés vagy thoáís kannák á 2 frt, 2.50, 3.—, 4 frt ; ezukorfogók á 35. 50, 80 kr. és 1 frt; ezukordoboxok á 2, 2.80, 4 5.50,
7 frt; cxukorszórok á 25, 45, 75, 97 kr., 1 frt; ecset- és olaj-caraffinák á 2.50, 2 80, 3.50, 4.75, 6 frt; vajdoboxok á 75, 95, 1.70, 2-80, 3.25, 4.— és még számtalan tárgyak.
KOIöiiöhcu figyelemre méltó.
B drb. asztali kés leKÜn britán<a-ezastnyéllel, angol aexéléllel. 6 drb. ugyanolyan villa, G drb. nehéz kit inő ev^kasál-6 drb. Ugyanolyan kávéskanál, r.sszosen 24 drb., melyek ezelőtt 15 friba" kerültek, most Ssszesea mind s 24 drb 4 frt 60 kr. Mind az itt fölsorolt tárgyak a legfinomabb británia ezüstből vannak készítve s azoknak fehéren maradásnkért OT 15 évi jótállás vállflUatik. "mm Igyekezzék mindenki megrendelését lehető leggyorsabban beküldeni, mivel előreláthatólag ily roppant olcsóság mellett, minden csakhamar el fog kelni. Czim és a cs. k. osxf.-magyar tartományok egyedüli megrendelési helye : a britáaia-ezüstgyar főrsktárs: (726 12-12,
Blail és Kann I. Elisabetbstrasse G.
195 kr.
3 25 kr 85 kr
TOdovész és sorvadás
ellen mint leghatásosabb szer a Uoff János cs. kir. udvari szállító — Béca, Graben, Bráunerstrasse 8. — maláta vegy készítményei : malátakivonat-egén aégi Sör. maiáU-csokoládé ajánlt«tík, melyek több mint 50O<) orvos és végtelenül számos felüdült beteg elismerését vívták ki 30 év alatt. — Egy titkos szer, mely jeles értékű üdvsxer mindennemű mellbe-tegség éa sorvadás ellen: a Hoff-féle malátaazer. Tüdővészben ssenvedó 32 éves leányomat gyógykezeltem vele. A maláta-vegykéaaitmény, a ma-látacsokoládé és mell-malátabomboa folytonos használata föltűnően csökkenti a betegség minden - j»l«»i*Mt óe • gy^j^UM *elj<M»oo Hó-mozdítá. Dr. Sporrr, cs. kir kormánytanácsos Abbissiában. Utó rat. Házi orvosunk utasítása folytán kérek egy kis beteg részére 2 font malátacsokoládét és 1 font maláta-bombont küldeni.
JRöhmer, k. távirdatiazt. 735 8—8
- A valódi Hoff-féle malátabombon kék pabirban van.
Kapható Nagy-Kanizsán 8trem&Klein és Rosen-q e r g & Welisch, Tanber k Schvtri és PollU & S t e i n arak fŰaserkereakedéséb-n. — Zala-Egerszegen : D a r á * • József or gyógyszertárában.
Ismételadók kedvezményben részesülnek.
PILEPSIA
nyavalyatörés irás i lag gyógyittarik Dr. B
Killisch specialista által Dresdában g
Neustadt (Szászország). J*
Már tßbb mint 11,000 sikerrel gyó- U
gyittatoa 7317-12 Jj
.. ...
Nagy-k&nisgáo, nyomatott a kiadó laptulajdonos Wajdits József gyorssajtóján.
i
NAGY-KANIZSA, 1879. január &én.
* n
S^^BHwtédár; w
jegéaz ótt® . . 8 fri\
erre l. fél évre . |l negyed évre .
Egy mám 10 kr
i
q
Hirdetések
6 i.arabos petitaorban
7, masoduzor 6 s roirvlen további sorért 5 kr. NYÍLT TÉKBEN
soronként 10 krért Tétetnek fel. Kincktári illeték miadea
Cj hirdetésért kfll8nf 0 kr fizetendő. 1
Tteennyolczadlk évfolyam.

A lap hmIImí rém illeti kSsUaáayrt «•rkeMtShöi,
anyatf réttét illet« k özlemínyek pedig a kiadóhoz bér mentve intézendSk : NAGY-KANIZSA Wlssslssfcáz.
Bérmentetlen levelek, csak ismert mnnkatár Miktől fogadtatnak el.
^ Kémiratok tímu
J küldetnek,
fi®"""»-
előbb: ,Z A L A-S O M OGYI KÖZ LÖX Y/
N.^KanizsaTáros helyhatóságának, „n.-kanizsai önk. tűzoltó-egylet", » *n.-kanizsai kereskedelmi s Iparbank", wn.-kaiüxMü takarékpénztár«, a „xalamegyer általános Un i tó tea"
t fi let", a „n.-kanizsai kisded-nevelő egyesület", a v»<>Pr®ni kereskedelmi 8 iparkamara n.-kanixsai külTálasxtraíknya" s több megyei és Táros! egyesület hivatalos értesítője.
Heteiikiui kétszer, vasárnap- s csulörlököu iiiegjeleoő vegyes tartalmú 1 ap.
Kérelem e lap t. pártolóihoz.
1879. évi első számmal a
„Zalai Közlöny44
18-ik évfolyamába lépett, bizalommal felkérjük a megyében e legrégibb lap t. pártolóit, hogy valamint előfizetéseiket megújítani,ugy e Japot terjeszteni szíveskedjenek.
Hirdetések gyorsan s jutányosán közöltetnek
Előfizetési ár az eddigi, mely lapunk homlokán olvasható.
Hazafias tisztelettel
A KIADÓ-HIVATAL.
Nagy-Kanizsa, január 5. 1879.
Ez év elején, alig vehetnők kezünkbe a tollat örvendeztetóbb eszme ünnepélyesi-tésének eszközlésére, mint midón hazafias •elismerésünkkel adózunk a nagy-kanizsai „ Polgári Egylet* legújabb intézkedése iránt, hogy t. i. kebelében könyvtárt létesit.
Napjainkban egyesek alig-alig áldozhatnak megerőltetés nélkül a hazai közművelődés oltárára, mert a különféle teherviselés oly nyomasztó, az ezer és ezerféle kiadás oly súlyos, hogy a legjobb akarat, a leghőbb szándék mellett is az irodalompártolást szűkebb korlátok közé kell szorítani; pedig mindinkább érezzük, hogy nemcsak kenyérrel él az ember, s szinte kedélybeteg ?z ember, ha a naponkinti szellemi tápot nem találhatja fel s a lélek e szomját ki nem elégítheti.
Nagyon helyesen cselekedtek tehát a fentisztelt „Polgári Egylet" derék tagjai, midőn a tiszta jövedelem egyrészét a hazai irodalom pártolására fordítani elhatározták; amit egyesek nehezen tehetnek, azt egy társulat könyenés megerőltetés nélkül teheti.
Vajha e nemes ösztönből keletkezett határozat előbb érvényesült volna, hol állanánk most! Dunántul legszebb könyvtárával dicsekedhetnénk.
A jó egyébként soha sem késő. A jó mindig jó, a nemes cselekedet mindig nemes cselekedet.
Az alapkő le van téve, adja Isten, hogy fokozatosan épüljön s gyarapodjék, melynek bírásában hosszú évek során át szellemi örömet, szellemi szórakozást találjanak e város polgárai s polgárnői.
Kincses bánya az irodalom, melyet ismerni, tauulmányozni az élet legszebb öröme, legmagasztosabb ténye; ennek bírásában, okszerű használásában nemcsak önmagunknak szerzünk ártatlan szórakozást, de pártoljuk isegyszersmint hazai nyelvünket, nemzeti irodalmunkat.
Vajha minden egylet, minden kör, minden társulat minél nagyobb mérvben tenné magáévá e nemes törekvést s nemcsak városokban, de falu helyen is létesíttetnének közkönyvtárak, ennek használása mellett mennyi lelki élv boldogítaná nemzetünket !
Ismételt elismerésünket nyilvánítva, kívánjuk, hogy jólét s a polgári erény legszebb jutalmaul az utódok hálája koronázza a nagy-kanizsai „Polgári Egylet" nemes intentióból keletkezett hazafias intézkedését!
Jegyzőkönyv,
a nagy-kanizsai általános ipartársulat választmányának 1879. évi január hó 2-án tartott rendkívüli üléséről.
Jeleavoltak:
Elnök: Henc* Antal; alelnök: Kápli Antal; ügyé«: Lengyel Lajos; a választmányi tagok közül : Liber Ignácz, Bartoa János, Topo-lits József, Weiszberger Zsigmond, Kocsis Fe-rencz, Knorczer Károly, Hartmann Ignácz, Foldy Ferenc», Danca Kálmán, Benczik József, Nagy Károly, Kiss Ignác«, Fehér György, ör. Lőrinczy Pál és Vass Károly.
Tárgyai :
1. Elnök jelenti, hogy a pénztárnok tisztségéről lemondott; uj pénztárnok választását kéri megejteni.
Alelnök, Sallér Lajo3 pénztárnok ügy-buzgósága feletti öröme kifejezésé mellett sajnálattal veszi tudomásul lemondását; továbbra is óhajtaná tisztségében megtartani.
Tetsző helyesléssel fogadtatott.
2. Elnök, a hanyagul fizető tagok évi járulékaiknak mikénti beszedését tárgyaló bizottság kijelölését indítványozza, mire a választmány :
Lengyel Lajos ügyész ur elnöklete alatt Bartos János, Weiszberger Zsigmond, Topolits József, Kiss Ignácz és Hartmann Ignácz ura kat kéri fel kebeléből, kik erre vonatkozó nézeteiket a legközelebb megejtendő választmá-nyi gyűlésen írásban beadják.
3. Alelnök, az ipartársulat érdekében Budapestre tett utazásának örömteljes eredményéről értesíti a választmányt; különösen kiemelé azon magas férfiakat, kik a hazai iparra kiható pártolásukat a nagy-kanizsai ipartársulat szellemi és anyagi támogatásra vonatkozólag eleve megígérni szíveskedtek. — Ezek között felem-lité gróf Zichy Jenő ő méltóságát, kinél Székes- Fehérvárott a társulat érdekében tisztelgett; — továbbá Nagy Kanizsa város minden nemes ügye iránt lelkesülni tudó nagyérdemű országgyűlési kédviselőnk, nagyságos Csengery Antal urnái tett alázatos látogatását ecseteié,
ki — valamint az iparos tanoncsok szellemi fejlődése ugy as általános ipartársulat emelkedése feletti meleg részvétének adott nem csak szóbeli kifejezést; de egyszersmind saját könyvtárából az ipartársulatunk rétiére, Kubinyi: .Házi ipar* könyvét ajándékozá, melyet ez úttal alelnök bemutatott, mit
harsány éljenek és hála köszönet nyilvánítása mellett fogadott a választmány azon határozattal, miszerint erről ő nagysága jegyző* könyvi kivonattal értesíttessék.
4. Ugyancsak alelnök élénk tűzzel ecseteié a nagyméltóságú vallás és közoktatási mi-nister urnái tett lépéseinek eredményét, mely éppen a nagy-kanizsai iparos tan onezok szellemi oktatására hat ki, úgymond an. méltóságú minister ur, belátván az iparosok nyomor hely-zetetét, nemcsak az iparos tanonezok előmenetelét, de az ipar felemelését elősegítő magas kegyét megajánlani szíveskedett
Kápli Antal, társulati alelnök ebbeli értesítése, szűnni nem akaró éljenzékkel fogadtatott, 8 neki ez ügyben tett fáradozásaért elismeréssel párosult köszönet "nyilváníttatott.
5. A könyvtár rendezésére kiküldött bizottság eljárásának eredményére kéretett fel.
E bizottság jelenté, miszerint, megvizsgálván a könyvtárt, azt teljesen rendben találta a legkésőbb felvett leltár szerint, — a hol a volt könyvtárnok által be nem adott s most hiányzó könyvek nem találhatók.
6. Elnök felhívja a választmányt, hogy az évi rendes közgyűlés napját határozná meg:
mire a választmány kimondjs, hogy folyó évi január hó 26-án d. u. 2 órakor, a szokott helyen tartassék meg.
7. Elnök inditványózza, hogy a Székesfehérvári országos iparkiállitásra válalkosók, kötelező aláírási íven értesíttessenek, hogy beküldendő tárgyaikat f. évi mártius hó 15 ére az ipar társulat választmányához nyújtsák be.
Helyeslő tudomásul vétetik; as aláirási ivek elkészítésével jegyző megbizatik.
8. Elnök által olvaatatik, Gáspár Ferencz, választmányi tagnak a gyűléseken meg nem jelent elmulasztását betegség okosta mentő levele.
TÁRCZA.
Elfeledhetetlen.
Mint a virág harmat otán sóhajtor, Mint * xÁpor meleg után enyhet hoz, Mint a vihar nem hagyja el az eg»>t,
l''gy én őt s 5 nem felejthet engemet.
<
Ó volt fényes menyországom csillaga, O volt kínos fájdalmamon éjsaaka, 6 less magánéletemnek napfénye (3 lesz letflot Szerencsémnek reménye.
Szivem csakis beDne látja örömét Nélküle az életem is éj sötét, Szerelmében újra virit a rózsa, Hd meghalok, felébreszthet bo csókja.
r. n.
Hogy lett házas ember Pista bátyámból ?
— Hnmoresk. —
Irta: Kompelth.
Intenem, Teremtőm ! bát még olyan embert is teremtettél e föld hátára, kinek a világ gyönyörei, tel sem tűnnek, ki előtt más gyönyör nem létezik, mint a pipa, ki máshos nem ért, mint a füst és felhő eregetés mesterségéhez. Arról pedig, hogy még valami magasabb érzelem ''is van, ami két egészen idegen lelket a gyöngéd vonzalom alapján el választ hatlanul összeköt, amit ugy hivunk, hogy szerelem, nem csak, hogy ezt nem ismeri, de talán bizton mondhatjuk, még satsem tudta, hogy létezik-e.
Nem látta ss éa kedves Pista bátyámat senki szép világéletében nővel beszélni, kivéve édes anyját. De a midőn egy éjjel ezen is
megesett az, amit senki sem kerülhet el, ami mindenkin megesik, hogy elaludt, és pedig oly mélyen cs oly bosszú időre, hogy majd csak az angyalok trombitálása fogja felkelteni, megszűnt női ismeretsége Nem id beszélt ő azóta senkivel sem. azok közül akik szoknyát viseltek, kivéve kedves kereszt apjával a plébánossal, mert hiába ezeket is néhány órára mig a revereudát le nem vetik, szintén a szokuyás világba kell számitani. Nem biába mondta boldogult Bernát h Gazsi bátyám, hogy a reveren-dának igen furcsa magyar neve van.
Csak egy öreg szolga volt a háznál, aki még szépapjánál szolgált, aki nemcsak őt, atyját, hanem még nagyapját is kezén hordozgatta.
De ez is szegény már annyira öreg volt, hogy a hamut is mam u-nak mondta. Ez az öreg képezte egyedüli társát, ez volt az akivel beszélgetett.
Egyszer történt meg életében az, hogy a fiatal menyecskék tudván azt, hogy ő milyen vad, hogy jobban iél a nőktől mint az ördög a tömjén füsttől, megtréfálták. Ugyanis egy alkalommal édes anyját ekkor váratlanul meg látogatták, Pista bátyám körülbelül 18 éves lehetett, tehát azon korban, midőn a fiatal ember szive olyan mint a spiritns, hogy hamar meggyullad, olyan mint a lőpor, hamar lobbot vet. O éppen szunnyadozott a pamlagon, az emésztés kéjeinek átengedve magát, halkan horkolt; fejét hátra veté, kezében öblös tajt pipája volt. A menyecskék gyorsan melléje ültek, az egyik jobbról, a másik balról; s az asztalt, mely a pamlag előtt volt, közvetlen eléjük búzták.
Pista bátyám iszonyú szépet álmodott. Álmában virágOb mezőben feküdt; mellettekét
felül két szép almafa volt; mindkettőről gyönyörű piros almák lógtak le, és önmagukat kínálgatták. A langy szellő meg meg ingatta a fák leveleit, melyek ama sajátszerű susogásba jöttek, mely oly andalító a magasabb röptű szellemnek, mint például a szerelmesnek, aki aztán ugy elábrándozik, ugy elméláz, hogy valami goromba léleknek, vagy valami átkozott esetnek kell felrázni ábrándozásából.
A fa levelek ugy zsongtak, mintha azt mondták volna az én gyümölcsömet szakazd le, a másik is as enyémet.
Pista bátyám már kinyujtá az egyik után kezét, midőn hirtelen a liget goromba pásztora megjelent és őt egy nagy doronggal agyon akarta sújtani, de ezer szerencséjére megbotlott és így ő helyette a fát ütötte meg. Nagy koppanás hallatszott; Pista bátyám felébredt, de menynyire megütődött, midőn a két fa helyett a két fiatal menyecskét találta; — nem is a pásztor akarta megütni, hanem az egyik menyecske, ki a zsebkendővel megakarta legyinteni, hogy felkeltse, de véletlenül a pipát ütötte meg, amely aztán Pista bátyám keséből nagy zajjal a padlóra esett; — ennek koppanása keltette íel Pista bátyámat mély éa boldog álmából.
Amily boldognak érzé magát as álomban, époly boldogtalannak a valóban. Mellette a két menyecske; a szabadulásnsk még reményétől is meg lőn fosstva, amennyiben azt a szeren- j csétlen asztalt elébük húzták a menyecskék, ez pedig minden szabadulást elzárt.
Iszonyú egy helyzet. Dionysos (Bachus) midőn kedvencz szolgájával Xauthiaasaj as alvilágba lement, amint ezt a szellemdus Aris-tophanes vígjáték író a ,Békák'' czimü vígjátékában elmondja, nem érezhette magit ugy
akkor, midőn a korcsmárosok nemcsak szolgáját, hanem még őt is ellazsnakolták. Nem érezheti magát ugy még a szerelmes sem, akin megtörténik az a malheur, hogy a midőn holdvilágos éjjel a kedves ablaka alá lopódzik, és gitárján a kedvesek szokott dalát : .Képeddel alszom el" vagy „Ha a fecske útra kél" vagy „Te kedves szem, te szép csillag" stb. pengeti, és dalolja, ábrándozásaiból a hideg víz, amivel a kedves mamája nyakon önté, hogy gyógyuljon ki betegségéből, hirtelen magához térité.
Vannak fatalis helyzetek as életben, de még soha senki oly állapotban, oly iszonyú helyzetben nem volt, mint Pista bátyám. Miután rajta most ezen helyzetben emberi közbenjárás nem segíthetett, mert két oly őre volt, aki előtt még as ellenség is meghajlik ; magasabb szellemtől várta a csudálatos megszabadítást . Ssépen összerakta kezeit, szemeit az égre veté, mint a ki imához késsül, de 6 bátorítást és erőt kért a boldogságos ssüs Máriától, kihez így fohásskodott:
— Boldogságos ssüs Mária édes anyám segíts meg; — ördög ne kisérts;
Midőn a vele kötődő menyecskék (kik többek köat felhozták azt is, hogy már hása-sodjék is meg, mert már nagy) elkezdtek a mondottak felett iszonyúan nevetni, felhasználta Pista bátyám a zavart, feJburitotta as asztalt, és ott hagyta a faképnél a görcsös fuldoklásba kitört menyecskéket
Ezen eset óta több év folyt le; Piata bátyám már anyja Halála után teljesen Önálló ember volt, de minden Önállósága daczára mégis önállástalan, mondhatni gyámoltalan volt.
Végre az ég megkönyörült rajta. Adott neki három jó barátot, akikkel igen furcsa
TIZENNYOLCZADIK ÉVFOLYAM
Tudomásul vétetik.
9» Elnök állal készített. „Sagély pénztári" alapszabály olvaatatik.
Éljennel fogadtatik; a temetkezési rendszabályok elkészítésére pedig a fent jelzett bizottság kéretik fel.
10. A lakbér kifizetését sürgeté Knorczer Károly ur.
Első sorban kifizetendő, miről pénztárnok értesítendő.
11. Molnár Ferencz mükertész, as ipar-társulat tagjai közé óhajtja magát felvétetni.
Felvétetett. Kmf.
KÁPLI ANTAL,
társ: alelnök.
Jegyzette: JUHÁSZ PÉTER,
társulati jegyző.
ZALAI KÖZLÖNY
JANUR 1879.
Sylveszter estéje Sümegben.
— 1878. —
Ha igaz az a közmondás: ,hogy legjobb asszony ^ legszerencsésebb ország s legboldogabb város az, a kiről, illetőleg a melyről legkeves-sebbet beszélnek", ugy bátran el merem mondani, hogy mi, Sümegh városának lakói vagyunk a legboldogabb emberek az egész földkerekségén; mert rólunk bizony oly keveset beszél a chronica. mikép ma holnap azt sem tudják vagyunk-e a világon vagy sem ? — De hát mit is beszélnének felőlünk ? hisz oly unalmas egyhangúságban élünk, hogy — egyedül csak szép leányairól híres — városunkban Clio emboreiuek csak nagy ritkán akad dolga, hacsak társas életünk unalmasságáról, a virágzó „clique" rendszer árnyoldalairól, s a „ha te igy, ón azért is ugy" féle elv merev keresztül vitele hátrányairól nem akarnak az utókor számára memorandumot készíteni.
Ily esemény — szük világban, tehát nem csuda, ha minden kicsinységen kapva-kap a „Fama" s ha a kis dolgokat nagy lébe ereszti fel a kis városi „nyelvészet" s különféle varia tiokban adja szájról szájra. Gondoljunk csak a sümegi hölgyek több tagja által a közelmúlt év utolsó napján rendezett „batyubálra", hány és hány féle hir nem keringett e minden tekin-tetbeu kitűnően sikerült tánczestélyről ? Beszéltek azt megelőzőleg tartott üiések — gyűlések, tanácskozmányok — conferentiákról, sőt mintha csak a keleti kérdés eldöntéséről lett volna szó, még zajoB congressusokról is, melyen a különvélemények által felizgatott elnök a gyűlést állítólag fel is osztatta, volt szó a „megbízás nélküli ügyvitelről" is, amennyiben t. i. a balyubál előleges teendőinek keresztülvitelére felkért bizottmány, némelyek vélemé nye szerint szabályszerű meghatalmazás nélkül járt el s igy a haute voleé érdekeit jogosan
módon ismerkedett meg, amelynek elmondásába majd más alkalommal becsátkozom, mert most nagyuu messze vezetne bennünket, és igy nagy kerülőt kellene tenni fonalunk felvételére.
Ez a három jó barát megtette rajta azt az átváltoztatást,(hogy lassankint''nem ugyan női társaságba, mert ezektől nagyon irtózott, hanem férfiak közé -vitték, s itt annyira ameny • nyire kellemes társalgásuvá lett.
Különös előszeretettel beszélta pipáról, annak tisztítási módjáról a dohányzacskó készítéséről, a puskáról, kutyáról, vadászat és több efféle férfias dolgokról.
A társaságban nagyon megkedvelte egy öreg földbirtokos, aki szeretett vele ingerkedni, s folytonosan azzal ijesztegette, hogy a leányát neki adja nőül.
Megtarthatja, kedves uram bátyám ma gának, mondá Pista bátyám mérgesen, majd megélfk én magányosan is, az én öreg János bátyám sokkal többet ér, mint magának mind a négy leánya.
Ugyan ugy-e? kérdé gúnyos faggatód-zással az Öreg, hát aztán miért?
— Miért? — Csak azért, először, mert az én Jancsi bátyám már meg van. Aztán a maga leánya leány, ha férfi volna akkor talán elvenném, de igy szó sincs róla, mert én a nő ket kinem állhatom.
De egyszer aztán Jancsi bácsi is megelégelte a hosszú szolgálatot, és elköltözött az örök nyugodalom békés hónába. Ekkor érzé csak Pista bályám magát igazán elhagyatottnak. Jenkije sem volt az ég alatt. Csak egyik barátja könyörült meg árvaságán, ez Piatabá tyám hosszas kérésére hozzá ment lakni. Ennek a barátjának uri neve Peterdi Sanyi volt.
Peterdi nem szűnt meg őt folytonosan sar-kaJni, nógatni arra, hogy nősüljön meg. Les-sük meg egy ily beszélgetésüket.
Már késő éj volt. Mindketten nyughe lyeiken vannak. A szoba sötétségét a hold ezüst szinü fénye üzi el egy-egy helyen, amint a redőnyök közt be be pislantott.
— Ej-ej! Pistikám, ez már mégis sok, — kezdi Peterdi Sanyi — nem veszed-e szivedre azt, hogy mikép pusztul szép gazdaságod. Már
nem is képviselhette, sngtak-búgtak azután még arról is, hogy az .irányadó körök" már conailiumot is tartottak a «haldokló eszme* felett, sót mások meg ugy gondolák, hogy ez a consilium csak az „abeutodi" osztogatása vé gett ült volna össze. Nagy volt tehát a csudál-kozás, midőn a .haldokló eszme" még is egy oly felségesen sikerült tánczestélylyé nőtte ki magát, a minő Sümeghen már régen volt s hamarjában talán nem is lesz. S hogy a batyu-bál még a legvérmesebb reményeket is túlszárnyaló sikerrel ütött ki, ezért fóleg a bájos éa müveltlelkü háziasszony : Székely Gasztávné úrhölgy ő nagyságának tartozunk legfőbb köszönettel, ki a sok gonddal járó házi asszonyi szerepet magára vállalni s azt a legszeretetre méltóabbau betölteni s önzetlen áldozatkészségével a táncz-estély sikere elé gördülő akadályokat leküzdeni segiteni szives volt. Hogy azonban szépeink oly jókedvvel és oly sokat tánczoltak, ez a tapolczai, s egyébb vidékbeli fiatalság s a keszthelyi gazdasági tanintézet azon néhány hallgatóinak érdeme, a kik városunk néhány vigkedélyü seladonjával együtt fáradhatlanul áldoztak a Terpsichorenak s oly általános jókedvet varázsoltak elő, hogy éjfél után, a „damen wahlu-ban megpörgetett öreg urak is, ugyancsak kezdték aprózni a csárdásokat, egész reggeli fél nyolezig. amidőn végre szétoszladozott, a jókedvű fesztelen társaság, édes emlékkel, ébredező szerelemmel, sebzett szivve! — mert tudom, hogy voltak ilyenek is — térve hasa, hogy az álmos Morph jus karjaiban keressen nyugalmat.
A dolgok rendje — módja szerint refera-dámat az estély szépei legszebbikének meg nevezésével kellene végeznem, csakhogy tessék megmondani, melyik volt legszebb azon ko szómban, melynek virágait Babos Malvin, Babos Marcsa, Binder Etti, Binder Póternő, Gyömörey Vinczéné, Hladny János :é, Hor váth Iza, Jobbany Irma, Jenvay Cornelia, Jenvay Irén, Kecakeméthy Albertnő, Kecske-méthy Irén, Oszterhuber Péterné, Reile Józsefné, Surgóth Miksáné, Székely Gusztávnő, Takách Janka, Takách Margit, Takách Vilma, Tafier-ner Bélánó, Vörös-Menich Vilma úrhölgyek képezték és éppen azért mert eldönteni, hogy a sok szép közölt ki volt a legszebb még szótöbbséggel is vajmi nehéz, s mert magam sem tudnám megmondani, vájjon az akökényszemü barna kis lány — kinek s/intén nem kevés érdeme volt abban, hogy a Sylvester estét oly kedélyesen töltöltük el, vagy az a szende, setét fürtU szépség, avagy az az aranyhajú leányka, vagy az a bájos kis menyecske volt-e legszebb — aki a vacsora alatt oly jó akarólag gondoskodott rólam, hogy tartottam attól, miszerint összes táncz tudományomat a teritett asztal mellett feledem, igéző szemeinek
két éve, hogy zsidó kézen van, olyan csekély bért kapsz érte, hogy nem elég az élelmedre, amit itt a vendéglőben veszesz; — aztán olyan rendetlen az a te életed; már nem volna rósz, ha benőne fejed lágya, és elhatároznád magad végre valahára barátaidnak örömére, hogy nők közé mégy, mert azután majd csak a többi maga után jönne. Ha ezt tennéd.
Ugyan mi lenne akkor, szakitá félbe tü relmetlenül Pista bátyám a praelectiót, amely semmikép sem tetszett neki.
— Mi hát az lenne, felelt boszankodva Peterdi, hogy a leányok először is nem ijesztgetnék egymást teveled, mint a kis gyermekeket a mumussal; — aztán nem szolgáltatnál annyi élczre és gúnyolódásra alkalmat, mert megmutatnád azt, hogy mégis legény ám a talpán a Csóry Pista.
No hiszen akkor nevetnének ám aztán csak igazán szemtől szembe; akkor gúnyolnának ám csak ki, mikor ugy állanék köztük, mint amikor szegény boldogult anyám két ka-czér menyecske vendégje maga közé szorított, ós gúnyolódtak velem. Talán az a küiömbség lenne akkor, hogy nem futnék kí, és nem vetnék keresztet magamra.
— Tudod mit Pistikám, holnap bál lesz, elmenjünk oda, ott lesznek a környék szépei. Elmenjünk. Ugye te is eljösz.
— Már csak én el nem megyek. Engem ott ugyan nem láttok. Először is én tánczolni nem tudok, másodszor nővel még én anyámon kivül senkivel sem beszéltem, aztán kéztyü sohasem volt az én kezemen, harmadszor én bálban még sohasem voltam, s igy nem tudom mi mindent kell tenni az embernek.
Ó édes Pistikám nem is kell ott neked tánczolni, sem a nőkkel beszélgetned, sem kéztyüt húzni, hanem csak a mellék szobába mégy az öreg urakhoz beszélgetni, s a bor mellett beszélgettek, pityisálgattok, s közbe közbe a terem felé is pislantasz, majd ott látod a repülő tündéreket; egyet kiválasztasz, majd nekünk megmutatod, és mi elmegyünk, megkérjük asámodra, és elveszed.
Ugyan Sanyi, hát lenne olyan bolond a
gyújtó sugarai pedig .... no de csitt, hagyjuk csak e kényes kérdé« eldöntését a szivre, ez majd bizonynyal megfogja súgni mindenkinek, hogy ki volt a királynője.
- ? -
Az igazság érdekében!
Ai 1879. január 1-én megjelent „Zala" 1 ső számában, „ Tára *s körből" ezim alatt, egy szerény hangon kezdődő, de mégis véastjósló hang kondult meg a nagy-kanizsai társaskör
fölött, mely mintegy örvendezve hirdeti azon kevesek által álmodott véleményt: „hogy a társaskör immár azerencsésen eljntott azon lejtőhöz, melyen tul az eddigi körülmények közt fennállásának létjoga megszűnt.a —
Kinek-kinek a maga hite szerint, de aok-szor hallottam, hogy a kinek holt-hirét költötték még soká élt halála után, ós nagy valószínűséggel igy leend jelen esetben is, habár csikk iró jóslata csak ross siylogismusának eredménye, mert ha ismerné a társaskör választmányát vagy tudná kik vannak abban mint válaast-mányi tagok, nem hiszem, hogy maga is elhinné azon merész állítását, hogy as „nem áll feladatának magaalatán"; mert eltekintve attól, hogy azok mini óltesb a régibb válaastmányi tagok, nem tagadhatja meg tölők, hogy aoha virágzóbb, nagyobb számú s összetartóbb a társaskör nem volt, mint éppen ezen választmány alatt — s aat gondolom tisztviselőire se mondhatná; sót tovább megyek és kijelentem, ha olvasta volna valamikor a „Társaskör" alapszabályait s a tagok névsorát, maga is bámulna rajt, hogy dobhatta el ugy a sulykot, midőn ezen választmányt illetve annak néhányát terrorizálással vádolta?! —
A társasköri botrányokról czifckirón ki vül aligha tud valaki, ha csak azon balvóle-ményt nem akarja ezalatt értetni, mely a tár saskörön kivül éppen aaon müveit elemek által okoztatoit, kiknek megugrasztásáról czikkiró beszél, de a melynek, hogy a társaskörben hullámokat verni, igy a választmányt compro mitálni, az előítéletes szükkeblüséget paasiv és kihivó magatartással a társaskör ellen fölidézni volt czélja és kiszámított feladata, czikkiró is sejthette !
Ennek volt eredménye a jó egyetértés megzavarodása ie. Hic Rodus hic salta.
A kárhoztató Ítélete csikkirónak meg engedem, hogy sokak által — még maga a társaskör kebelében is helyeseltetik, de ez — azt gondolom legkevesebbé sem zárja ki azon jelentkezők hibáját és mulasztását, kik abban a véleményben voltak, hogy műveltség éa jelemmel, családias elvek és bevett szokások betartása nélkül is elég magukat as ismeretlenség köpenye alatt a jó sorsra és senki másra
világon, aki én hozzám jönne nőül, aki engem megszeretne.
— Már hogyne volna. De van ám. Még pedig több is, nem egy. De mond csak. hogy eljösz e velünk a bálba ?
Nó ! majd holnap reggelig megálmodom vaj:on elmenjek e.
Most mind a ketten a fal felé fordultak és egyesült erővel versenyt horkoltak.
(Vége következik.)
Tél, ne szállj le.
Tói, ne szállj le Mhgyarhonra ! Hisz itt háromszáz év óta Ugy i> tél vagyon : Beborulva egüuk boltja, N*m süt a napsugár róla Hőn és Bzabadon.
Tál, ne szállj le Magyarhonra ! Ne érezze hegy, völgy > róna Rabló kezedet : Hiszen úgy is kirabolták, Mindenéből kifosztották Rég 8 nemzetei
Tói, ne szállj le Magyarhonra ! Kezed földére ne vonja Hószem födeled: Hiszen ugy is eltemették, Rideg sirhalomba tették Már e nemzetet.
tA ne «zállj le Magyarhonra! X* tégy patakra s foljóra Jégbilincscket: Hiszen úgy is bilincs csftrög A négy folyam népe fölött ... Nézd. ha nem hiszed.
Tél, ne szállj le Magyarhonra ! Ne zúgjon orkánod torka Oly siralmasan: Hiszen ugy i* zúg e nemzet, Jajgat és nyög pyászketervet Fájón a untalan
Tél, ne ssállj le Magyarhonra! Hijz itt háromszáz óv óta
Ugy U tél vagyon.......
De reméljftk: lesz kikelet, 8ut jiap njra fejünk felett Hón ét szabadon.
VÁKOSY MIHÁLY.
bizni! mintha czim, rang, vagy táraadalmiállás szerinti merev elvek itt ia irányadók a jogot adók lennének; — azért amily könnyen bistak a „sors Sona nihil aliud" ban jelentkezők, gondolom oly könnyen számolnak azok ia lel-kiismere ükkel, kik reájuk is „nem''-mel szavaztak.
Ferdén idézi czikkiró az alapssabályokat, mellette felekesetiség és előítéletekről beszél, de én bátran kimondom hogy as a kísértet, melyet sokan a sötétségben látnak: valóban nem létesik, a az olcsó skandalumoknak — mint czikkiró fent is látta — nem mi vagyunk barátai. Hogy ferdén idés, azt azon szavai igazolják. „minden müveit és kifogástalan egyén felveendő a társaskörbe" es pedig nem áll, mert a 4. § csak a lehetőségről beszél azaz */3 szótöbbséget is kirán további kellékül de a minek meg nem nyerése ismét nem egy a .nem jellemesnek" declárálással, mert azért mindenki marad a mi volt", csak 2/s szótöbaége nem levén, kell a közgyűléshez eziránt folyamodnia, • s aat hiszem oem is kell azért leköszönni a választmánynak, hogy jelentkezők fel nem vétettek, s a^áraas kör létjoga sem szűnt meg ez által, s vitális érdekei sincsenek megsértve s a jó egyetértésainca megzavarva, mert ez csak azon esetben kellene, hogy megtörténjék, ha a választmány fölött nem volna egy fölebbezébi fórum, s az esetben ha oly tagot veak íel, ki fel nem vehető — ami ellen aztán közgyüléanél sincsen orvoslás.
Miuthogy pedig czikkiró maga ia meggyőződhetik, hogy azon kérjelek leginkább nem léteznek miket felhoz, s csak kiérteteket lát, a választmányt is helytelenül nógatja le-köszönésre, mert az addig míg lelkiismeretes emberek vezetik — mint Miltiades: biztos az Istennek kedvéséséről, mondom, meggyőződhetik, hogy jóslata hamis jóslat, mert a kör létjoga s vele a kör áll, mint a bibliai szikla, melyre urunk templomát épittetni parancsolta! Sapienti panca.
EGY TASASKÖRI TÁG.
Helyi hírek
í
Martiokovics Károly.
—- „Károly bácsi" nincs többé! Hónapok óta keserűen tapasztaltuk, h gy a fiatal kedélyű jó öreg, széles körben és sokak által csak „Károly bácsinak" nevezett kitűnő jó-barát a tősgyökeres magyar ember rohamosan halad airjáboz, feltűnően hanyatlott egészsége, 1878. évi november 20-ka óta pedig ágyába szegezte, s teljesen megtörte. Junuár 5-én eete megszűnt élni s szenvedni! A gyáazhir nem volt meglepő s mégis igen fájdalmasan esett; a „Társas Kör" helyiségén gyászlobogó lengett. Temetésén oly nagyszámú helybeli s vidéki közönség jelent meg, minőt itt nem láttunk. Megyénk figyelmes alispánja szép jelét adá kegyeletes érzelmének, midőn személyesen megjelent és a megyei közügyek derék bajnokának koporsójához diszőrize''.ül a megyei huszárokat rendelé. A kisdednevelő egyesület női választmánya mély gyászban testületileg jelent meg, őszintén osztozván az egyesület nagyérdemű elnöknőjének köztiszteletben állott férje halála által okozott tájdalmában ; testületileg jelent m*g a Társas-Kör, Tűzoltó-egylet aat. Os. kir. közöa hadaereg a m. kir. honvédség összes tiszti kara, állami, megyei ós városi hivatalok képviselői s mindenrendü s rangú közönség; kocsik végtelen sora lepte el a hosszú Teleky utcsát a a koszorúkkal, szalagokkal diazitett koporaót vivő gyánkocaí laa-san haladhatott a temetőbe a hullámzó néptömeg közepette. A gyászjelentés igy asól: Martin kovics Károly né szül. Gyóry Vilma és Misefai Fabiáoica Ignác« földbirtokos, mélyen szomorodott szívvel jelentik, a felejthetlen férj-uek, illetőleg sógornak Martinkovics Károly ügyvédnek f. évi január 4 én d. u. 5 órakor, hoaazaa szenvedés után életének 57 ik, boldog házasságának 33 ik évében, ssivhüdésben történt gyászos elhunytát. A boldogultnak hűlt tetemei f. hó 6-án d. u. 4 órakor fognak a hely beli sírkertben örök nyugalomra tétetni. Az engesztelő szentmise áldozat pedig f.évi január 7-én d. e. 9 órakor fog a helybeli Ferenczren düek templomában a Mindenhatónak bemutattatni. Kelt N.-Kanizsán, 1879. jan. 4. Béke hamvaira! A boldogult Pölöskén született, hol atyja tiszttartó volt: elemi iakoláit Bucau-Szent-Lászlón kezdette meg, felaóbb iakoláit Kanizaán, Győrött folytatta éa Peaten végeste; as ügyvédi visagát 1840-ben letevén, Zalamegye tiszteletbeli ügyéaze lón, majd gyámi aaolgabiróvá nerestetett ki a ekkor ismerkedett meg nagy hazánkfia Deák Ferencscsel, ki as időben a salamegyei árvaaaék. elnöke volt. A fiatal, tetterőa éa szorgalmas ügyvédet any-nyira megszerette Deák Ferencz, hogy halála
TIZENNYOLCZADIK ÉVFOLYAM
el ott pár héttel is tudakozódott Károly öcacse és nejének hbgylétóról, tanosága vonzalmának az is, hogy nemesi kardját és kócsagtollit Deák Ferenci Martinkovics Károlynak ajándékozz emlékül, e drága és becset ereklyék as özvegy birtokában vannak. Viszont Martinkovics Károly is lángoló sseretettel viseltetett Deák Ferenc* személye iránt, bár politikai elvében nem osztozott. 1848 ban nemzetőri kapitány volt 1849 ben pedig az 56 ik zászlóaljbeli kapitány s komáromi kapituláns. Az 50-es években Kapornakon ügyvédkedett. 1867 ben kapor oaki járási főszolgabíró volt, bet év leteltével ismét gyakorló ügyvéd lett s ez időben törhetlen egyik vezéreként működött az ellenzéki elvek diadala elnyeréseért; a fasio megtörténtével buzgó tAgja volt a szabadelvű körnek s uagy tiszte ője Csengery Antalnak. Testvérei elhal tak mind, Lóri, messze vidék kiváló szépsége, még Pölőakén elhalt, Béla szabadságharczi rettenthetlen tüzérhadnagy karjai közt Kapornakon, mig Terezia nővére Fabianicsné Misetán muh év végén Karácsony kor halt meg, kinek elhalálozása már nem adatott néki tudtul. — Nagy kedvelője volt a dicsőült a rózsák tenyésztésének, élt a barátságért s összetartó gyupontja volt a fiatalságnak. Benne a közügy 8 társadalmi élet tevékeny, becsületes, jószivü előmozdítóját vesztette el. Áldás emléicezetén !
— A hetediki tánczvigalom, (már csak igy nevezzük a január 7 kit) fényesen igazolta a hozzá kötött reményeket, a helybeli és a vidék szépei oly nagy számban jelentek meg, minőre eddig nem emlékezünk. Sajnáljuk, hogy igazolásul azonnal nem közöljük a jelen volt hölgy koszorú névsorát, időnk rövidsége miatt jövő számunkra halasztjuk. Csak annyit jegyzünk meg, hogy fény- és elegántiában, kedélyesség-ben az eddigieket túlhaladta.
— A „Társaskör11 január 6-ki rendkívüli közgyűlése a választmánynak bizalmatlanságot szavazott, minet folytán a választmány leköszönvén, jövő vasárnap uj választás lesz.
— CreUm bált tart tombolával egybe-kapcsoltan a kisdednevelő egyesület január 25. Belépti dij 1 frt 50 kr. s minden jegyhez két tombolakártya adatik. Óhajtjuk, hogy mind mulatságra, mind jövedelemre nézve örvendetes eredményű legyen.
— Zalainegyének közigazgatási bízottsági január havi ülését január 13-án tartja.
— A balatoti-filredi .Szeretet ház"-ban a kurácsonfa ünnepélye a lefolyt évben is méltólag tartatott meg. A műsor érdekes volt. Adományozni kegyeskedtek: Orbán Ignáczné Dákun Kosalia, Krausz Arminné és Hirschfeld Testvérek.
— Uj pénxünk lesz. E* évben uj bankjegyek jelennek meg és pedig mindenekelőtt az 1 frtos és 5 frtos államjegyek fognak a
forgalomból kivétetni s helyettök uj egyesek és ötösök, — természetesen szintén csak mint állami nem pedig mint bankjegyek — forgalomba hozatni. Logfogósabb kérdést képezett a czimer kérdése, melyen azonban a kormány szerencsésen átesett. — A papir jegyek kicserélése elfogja tüntetni a forgalomban levő tö mórdsk hamis egyes és ötösöket, azért ideje korán figyelmeztetjük a közönséget, hogy kész-letbea tartott pénzét váltsa be ezüstre még ezen és a következő hónapban, mert a bankjegyek kötött akadható hamUitványok, melye ket külön ben nem igen lehet felismerni, nem fognak uj bank- és államjegyekkel becseréltetni. Az ezüst most épen egyenlő áru a papírpénzzel.
— JOr. Lipp Vilmos prem. kanonokrendi tanár, a „Vasmegyei Közlöny* szerkesztője s a .Vasmegyei régészeti egylet" nagyérdemű titkára Szombathelyről Keszthelyre he lyeztetvén át, alg\m. igazgatóvá neveztetett ki.
— Rövid hirek. Veszprémben a ta vaszszal óvoda nyittatik. — Dr. Karika Antal Győrött „Győri Lapok" at aserkesst. — A mult évben 1527 hajótörés fordult elő a világtengereken. — Székelyföldön egy sorsjegy-ügynök fogatott el, ki fiatal leányok elárusitá-sával foglalkozott. — Kossuth Lajos nővére Bpesten van s kitüntetésekben részesül. — Moncazi spanyol merénylő jan. 4 én végeztetett ki. — A telephont Chinában már 962-ik évben ismerték. — Ó felségeik Bécsbe utaztak. — Rudolf trónörökös ,15 nap a Dunán" cz. müvet irt. — Bosniában marhavész ütött ki. — Gr. Eszterhásy Józaef Galantán végelgyengülésben meghalt. — Pécsett a lovak takony kóra megszűnt. — Grimm Rezső pécsi jeles rajztanár megőrült. — A magyar nyelv tanítása kötelezővé tétetik az országban. — Bécsnek 58 millió frt há«b6r jövedelme van. — 3200 zsandár leaz Boszniában. — Az első magyar hirlap megjelenésének jövő évben lesz 100 éve; as Athenaeum 100 aranyat tüz ki a magyar hírlapirodalom töaténetének megírására. — Frankén burg Adolf irói jubileuma fény ezen ünne peltetett meg Sporonban. — Gyöngyösön a szöllőmüvee osztály olvasókört alapit
ZALAI KÖZLÖNY
JANUAR -n 1879.
Ki nyert?
Bécs, jan. 4 én: 27. 14. 2. 29. 76. Grácz, , „ 55. 18. 7. 82. 12. Temesvár , 21. 51. 53. 84. 2.
Irodalom
— „Hárfa hangok* czimen adja ki költeményeit tehetséges fiatal költőnk Gajmossy Iván Szilágy-ssent-Királyon. Ára 1 frt. disz-kötésben 1 frt 70 kr.
— Á Gazdasági Mérnök czimü népszerű gazdasági és műszaki folyóiratból, — melyet Gond a Béla műegyetemi magántanár szerkeszt, — megjelent as ez évi első iám, igen csinos kiállításban, 10 fametsz tű ábrával a a következő nagyérdekü és változatos tartalommal: Miért nem gyarapodik nálunk az egyéni és nemzeti vagyon? Önműködő viz-lökő gép (2 ik ábr.) K. Jónáa Ödön műegyetemi magántanártól. — A talajjavítás kérdéséhez. Csontliszt e vagy superphosphát. Kosutány Tamás m. óvári gazd. akad. tanártól. — Jégvermek és jégházak (2-ik ábr.) — Uj szerkezetű kettős létra (4-ik ábr.) — Amerikai kukorteza-morzsoló szelelő vei kézi erőre (1-ső ábr.) — Egyszerű gép fatörzsek kiemelésére (1-ső ábr.) — Hasznos tudnivalók (hogy lehet megvédni a szivatós kutakat a befagyástól? A gabona zsákok tartóssá tételéről, óvszer a rozsda ellen.) Irodalmi értesítő (Építési tanácsadó. Handbuch des landw. Wasserbaus. Landw. Bauwesen.) — Vegyes közlemények (a magyarországi rizs-termesztés. Amerikai fák Párisban. Papiros hordók. Magyar asphalt. A hazai földöntözés.) Épitő anyagok és munkabér. Gabonaárak. Hirdetések. A Gazdasági Mérnök, — a mint az itt közlött tartalom jegyzékből is látható, — nem elméleti fejtegetések, de maradandó becsű, közhasznú dolgozatok tárháza s különös figyelmet fórdit arra, hogy közleményei a mezőgazdaság minden ágára kiterjeszkedjenek, folytonos tekintettel levén hazai viszonyainkra, hogy tehát ugy a talajjavítás, továbbá a gazdasági és ipari növények termesztése, valamint a gaz dasági eszközök és gépek helyes megválasztása és kezelése tekintetében, úgyszintén a gazda sági építkezés terén s végül a b^lső, a házi gazdaság s a mezőgazdasági és házi ipar körében felmerülő érdekesebb müveletek, gyakorlati értékű felfedezések és találmányok tekintetében mintegy utmutatója, részrehajlatlan és őszinte tanácsadója legyen a magyar gazdaközönségnek. A Gazdasági Mérnök előfizetési dija egész évre 6 frt, félévre 3 frt, mely összeg a lap kiadóhivatalába (Budapest, üllői ut 24 bz.) küldendő. — Ajánljuk e hasznos és életrevaló folyóiratot a müveit gazdaközönség szíves figyelmébe.
Vegyes hírek.
— A Puter Lloyd jubileuma. A „P. L.u mely nemcsak Magyarország, hanem a monarchia legelterjedtebb lapjainak egyike éa a magyar érdekeknek és viszonyoknak a külfölddel szemben hathatós véd imezője és ismertetője, újév napján ünnepelte fennállásának 25-ik évfordulóját febr. 6-án pedig diszlakomá-val. Mellékelve hozta ez alkalomból hü másolatát as első példánynak, mely 1854. jan. 1-én jelent meg s érdekes világol vet az akkori sajtó- és irodalmi viszonyokra. Meglehetősen sovány tartalma által eklatansan illusztrálja ez a szám azt, hogy mennyi nehézségbe ütközhetett akkor, a sajtó-szabadság hiányában s a rendőri cenzúra fönnállása mellett, egy lapot összeállítani. Az első oldal csupa börze hírekkel s néhány jelentéktelen újdonsággal van megtöltve. Tárcsája a kalendáriomok-r ó 1 diskurál. Kiválólag megérzik a cenzúra szaga a politikai rovaton. Jellemző, hogy első sorban itt is as orosz török viszályra vonatkozó hireket találunk. A lapnak akkori, tehát első sserkesstője Weiszkirchen Károly volt. Jelenlegi szerkesztője dr. Falk Miksa, kinek a lap mai tekintélyes állását voltakép köszönheti, számos üdvösletet kapott ez alkalomból, amely jó ktvánatokhoz a sajtó minden munkása őszinte örömmel csatlakozik.
— A csér haragja. Szentpétervárról Írják : A nyugtalanságok, főleg pedig a tanulók tüntetései, a csár és trónörökös közt fölötte heves és zsenvedéljez jelenetekre szolgáltak alkalmat. Bármennyire iparkodtak ezeket el titkolni, ma egéss Pétervár tudja, hogy a csár, middn a koronaörökös a tanulók kérvényét élas szavakkal támogatta, dühtől elragadtatva a Cezárevics trónörököst sétabotjával magfenyegette. A csár a nagy ingerültség folytán beteg lett, a trónörökös pedig palotájában, a melyet rendőrök és zsandárok állnak körül, fogva tartatik.
— 33-ik gyérmekénsk születését érte meg egy jámbor szászországi polgár Drezdában. A boldog apa jelenleg második házasságát éli s első nejétől csak 5 gyermeke volt, második neje asonban ki hataeor ikret szilit 28 gyer-
mekkel ajándékozta meg. Még as a legkülö nösebb. hogy az apa csak 40 éves s a nő
30-on felül.
Piacai árak.
100 kflof. számítva.
Péss: Busa 6-60—7 40. Boss 6 30—6 50 Árpa 4-80-5 —. Zab 6 40—5.60 Kukoricáz 8''8o—4 SzsabatMy: Busa 7 60—8. Boss 6 40—5-80 Árpa 5 20—6 60. Zab 5-20—5-60. Kokorícza 420—
4-60.
Veszprém : Busz 7 60—8 80. Rosa 6.20 —5.90. Árpa 5 20—6 50 Zab 5 10—5 40. Knkoricsa 410
—4 50.
Ssprsa: Bnza 7 50-9 30. Rom 580—6-60. Árpa 5 80—6 60 Zab 5-80—6 20. Kukorica* 4-80—5-20.
Sléfsk: Basa 7 55 -7 60. Árpa 5 40-6 50. Kukorica 3 70-3-85.
Székesfehérvár: Basa 7 50—8 20. Boss 5-50 6.70. Árpa 4-70—6 20. Zab 5 10—5 30. Kukoricsa 3-80-4.
Kapssvir: Busa 7-10—7 80. Ro*s 5-40-5-80. Árpa 5 20—6-60. Kakoricsa3 80-3-90. Zab 6 20—6 40.
Papírszeletek
Ebben aa a legérdekesebb, hogy X városban megtörtént.
Egy asszonyság temérdek ugorkát kflldött egy másik asszonyságnak.
— Miért küldött ilyen sok ugorkát a tens-asssonjod ? — mondja as asszonyság a cselédnek, mintha sokalná.
— Mert a piacson nem vette meg senki — felelt a kérdés ett.
Mért, mért nem, ne fQrkéssssflk as okot, elég se hozzá, hogy as ispán irgalmatlanul bele markult egy czigioy hajába, s rázta, mint a fát szokás, hogy lehalljon as érett gyümölcs róla. A cxigány as ok és okosat láncxolatának folytonossága alapján el-nyekkentette magát.
— Ördög bnjjék a kapcsájába — ereszti meg a cxigány as áldást as ispán fejére, mikor már sunyira elment, hogy nem tarthatott tőle,, hogy as ispán kese ismét érintkezésbe jöjjön hajával.
— A kspesámba belebujhatik — mondja as ispán nevetve.
— De az álkapcsájába ám — kiáltott vissza a czigány a tehetetlen boszu dühével.
Egy fShadnagy sokssor vezényelte legénységének, bogy a puskát emeljék válhoz, csélossanak, de ne süssék el, hanem csak ugy tegyenek, mintha lőnének, a lövést „márkirozzák." Es a szó annyira megtetszett egy parasstból lett őrmesternek, bogy beszédébe minduntalan kOzbe bökte, lett légyen alkalomszerű, vagy nem, aszal csipetet se törődött
Mikor a legénység nem hajgálta lábait a dob mélabús ütemei szerint, homlokát baljóslatú ránezokba szedve rákiáltott:
— Szedtevetteláncsoslobogós, „markírozzátok- kicsit a lépést, gyerekek.
Egy férj megesküdött féltékeny, de zsörtölSs-ködő oldalbordájának, hogy senkinek se udvarol.
— A te esküdnek nincs erkölcsi értéke, mert mindig hamisan esküdöl — mondja a n5.
— életemben egyezer esküdtem hamisan, akkor, mikor az oltár elStt arra esküdtem, hogy téged — szeretlek — válaszolt a férj.
Egy fösvény, hosszas lelki küzdelem után ráadta fejét, hogy elmegy a színházba. Előadás köz-beu egy barátja beszalad hoxzá azon SrOmhirrel, hogy a háza kigyuladt, — tehát siessen haza.
— Mon l meg a Szálinak, hogy oltsák a tüzet, mert én befizettem magamat a szinhácba, nem mehetek haza, mig vég* nem lesz — szabadkozott a fösvény.
Kérőbe küldte nőtlen barátját a házasulandó ifja, kinek keséről elcsipte a mennyasssonyt. 8 mikor kérdezék töle: mit cselekedett?
— Hja, aki másnak vermet ás, maga esik bele.
Mér: nem hivtok orvost abeteghe*? mondja a városi ember a falusihoz.
— Már mi csak természete« halállal akarónk kimúlni, jegyzi meg a falusi ember.
Egy vidéki város olvasó körében elnök egy orvos, alelnök ©gy gyógysseréss s szolga a sírásó. Furcsa véletlen!
A fiatal mama csukrot ad kis leányának, és illedelemre akarván saoktatni, kérdi tőle :
Mit kell mondani, ha caukrot ad valrki? Adjon még, — feleli a kicsike.
Szerkesztőt flzenet.
3314. G. Szilágy-szent-Kirájy. Felett« sajnálj nk t. példánynyal már aem szolgálhatunk.
8215. V. F. Pécs. Nem jelent még meg: terfink szűk. Egyébként az Ígérteket várjak.
3216. .A mi kedves uzsorásaink." Sok igazság van elmondva, de Zalra borsóhányás. Nem kösöljük.
3217. Zala-ssent-Gróthrs. Megalakult a .Segélyegylet"? Ha igen, kérjük ssives tudósítását.
3218. &. Pécs. Átadatott a kiadó hivatalnak.
3219. S. Budapest. Nincs semmi baj. Át nézték as osztrák bélyeget Üdvöslet!
Sí20. B. M. Gy. Verzei nem közölhetők, igen gyengék. Talán tanulmány után.
Vasntí menetrend.
A bada-pesti idótmutató óra szerint,
Imdml Ka.lssáról Voaat hova:
ssám Ura Pere. Idő
906 Eesák, Mokáea,Dombovár a Fiaméba 4 48 rsfgel
215 , . . 2 80 délut.
212 Buda-Pestre........ 4 58 rectal
...........2 6 ilSi.
204 ...........11 80 ectve
ilSBéccbe (Szombathely, Báes-Ujhely felé)5 8 rscgel *>1 . ....... . 11 48 eme
315 Soproayba ,......... 88 délut
203 Triesztbe *áe pragerbofon keresetül
Grács és Báesbe ...... 4 50 regfel
301 Triesztbe ás Prágerhofon kereestül
Gráee és Récabe ......J 4T dálnt
Érkezik Kanizsára honnét t
216 Eesék, Mobáee, Dombovár s Sióméból 1 41 dáfot
** ^ • . . 11 11 estee 308 Bnda-Pestről........4 20 rene
..........2 5 dSSt.
211 „ ......... 9 44 ectve.
314Bécsből (Szombath. Béc«-Ujhely)íelSi 10 27 eetve.
302 „ n a ,46 reggel
316 Sopronyból ........11 53 ¿¿lel
tl4 BécsbEI Grács, Marburg, Pragerhof
Mfl ........ 4 12 reggel
201 Trieszt- és Bécsból Marburg, Prager-
MN.........1 21 délmt.
204 Trieszt- és Villachból Prágerhof felöl 11 — estre. Marburgba esatlakosáa YUlaeh éa Fraaeeefectbe
• • , a PiaaeeefeetbSl
Felelős szerkesztő: Bátflrfl Lljtf.
t t t •
Vívmány!!
Wsjdits JÓZtef könyvkereskedésében Nagy-Kanizsán megjelent:
FARSANGI FÁNK
bábakenyér
(KageUmpí)
és te tsz er-sült
készítési titka. Irta:
FOTTQTJST JAQTJBS.
m-ík Kapoleoa odr*ri OwakZem Reményi toldalék- ée •saloa-nás pogácsa, jó kaláes ée seá-narétes késaitési módjávsl
bevitette: egy magyar nő.
£ díszes kiállítása mfirecskének irs 60 kr. Postsi rendelések 70 kr. bekaldfcérel ajánlvs bérmentesen küldetnek.
Ezen több magyar nőtől megpróbált é§ tökéletesen sikeralt sütési módot sjinljnk hölgyeink figyelmébe.

Die
Mrirtß Fran-ZBitii
bringt in den jetzt beginnenden neuen Quartal die neuesteu and geschmackvollsten Winter- and Frühjahr e-T o i-1 e t t e n für Gesellschaft, Haas and Promenade, sowie, eine reiche Auswahl von Handarbeiten; ausserdem,
in den Unterhaltung s-N Ummern: Novellen und Erzählungen, ein interessantes Feoifle-ton, Wirtschaftliches, Briefmappe, Frauen-Gedenktage und zahlreiche Ülustratioaen; ferner:
3colorirte Modenkupfer. — Vierteljibrlicb erseheinen seehs Hefte in illastrirten Umschlägen mit je einem grossen Portrait zum Preise von zusammen 1 frt 50 kr. Per Post franko 1 frt 80 kr.
Nes ilitritndei Aknin-tas liefere loh » 1 ■ ■ t 1 I • h s, vis Ootibir bis Denib er 4. J srssbiesssss Hefte | r • t I 1.
Dieselben enthalten unter vielem Anderen: eine grosse Anzahl von Mustern zu moder-nenHandarbeiten von bleibendem Werth e, im ganaen :
508 Abbildungen von Moden und Handarbeiten;
40 Schnittmuster;
Musterseichungen für Weissstickerei etc.;
8 vollständige Novellen;
3 Gedichte;
18 grössere Artikel;
18 kleiner« Artikel;
85 neue Recepte für die Küche ;
39 Frzaen-Gedenktage (kurze Biographien);
Briefmappe etc. etc.; endlieh
31 Illustrationen der ersten Künstler.
Die MoMt
bringt in dem jetst beginnenden nenea Quartal die neuesten und geschmackvollsten W i e-t e r- und Frühjahrs »Toiletten für Gesellschaft, Haus und Promenade, sowie eine reiche Auswahl von Hasdarbei» t e n. Preis pro Quartal 75 kr. pv Ppst franko 1 frt.
Nsss ilitpitiiin *!»■■••-tu Niftri Ith 1 I s s 111 • h 1, vsa Oetsbsr bis Dniibtr 4 J. 1 r 1 1 b I ( 1 1 1 Nniiri frttls.
Dieselben enthalten unter vielem Anderen eine grosse Anzahl von Musters an M«4#r* nen Handarbeiten von bleiben« dem Werthe, im Ganzen :
508 ALbildungea von Moden* and Handarbeiten: 40 Schnittmuster;
64 Masterseichungen für Weissstickersi etc.
J. Wsjdits Bnehhandliuig in Gr. __(763 4—4)
* B rovat alatt küalütUrt felelÖseiget nem villal a Saerk.
I
TIZENNYOLCZADIK ÉVFOLYAM
ZALAI KÖZLÖNY
JANUAK 9-<So 1879.
Csak
Ezen, Béot város taaáCSa által a szegények-alapja javára rendezett sorsjáték nyerői
100«, 2oo ) nranw 100. loo, ) darab ezQst loo, loo ) * * 7 loo, loo, ) forintos, 3 bécsi sorsjegy, melyek
tLT; 200,000 frt. ";:ri
más m ü- és értéktárgy ezüstből, együttvéve
3000 "7eri 60,000 érték beH.
A húzás a váorsl taaáos ellenőrzése melle it 1879 február 25-én tartatlk meg. , . „.,. ..
Vidéki megrendeléseknél az összeg bérmentett beküldését és 30 kr. mellékelését kérjük a sorsjegyek, és auuak >de]*n a huzásl-lajstrom bérmentett megküldése fejében. (<»» b-lü)
Az Union bank váltd Irodája, Bécs Graben 13.
ŐO kr.
az ára egy
ereieü sorsjegynél
a melylyel 1000 dr. aranyat
lehet nyerni.
Zongora-
kölcsönzö-intézet.
Mindennemű zongorák das raktára.
Ócska hangsze- \ reknek ujakérti
becserélése. |
Mindennemű ze-De hangszer bizo-mányszerü eladá | eának elvállalása. |
A legszebb párisi és bécsi
fűző gyártmányok
,ZUR SCHÖNEN TAILLE*
T uc h 1 a u hen Nr. 17
Árak 6—8, egész 12 frtig.
■ -- -- W
Levél általi megrendeléseknél kéretik a mérték centiméterekben megirni, és pedig:
1. Egész átmérete a mell és hátnak, a hónaalatt mérve.
2. Átmérete a deréknak.
3. Átmérete csipónek. 7?o 6 20
4. Hossza, a hónaaljtói a derékig.
A mérték a testen a ruhán át mérendő.
és ■öksreskedéss, Baáapesten, váczi atoza 24 szám, a
■agy Kristóf átoHenéban. Az ajoanan alakított
ZONBOEATEfiEM
ugyanott van. Félemelet
(7G9 3-6.

IX évfolyam.
11
IX. évfolyam
E R C
hiteles sorsolási közlönye
as osztrák-magyar és a külföldi lutri éitékpapirok kisorsolható állami és magánkötvéoyeknek, vasúti gőzhajózási és ijiarrész-
fények és elsőbbségi kötvényeknek, záloglevelek stb -n-k A bank-, péaz- é* vasatfigy folyóirata 1879. január I vei uj egész éves előfizetést lyltank a kllenczedik évfolyamra
A NERCUR magyar és német szöveggel 3 4 szer jHmik
meg havonkint, szükség esetén még többször is. és i>eui£ mién jelentékenyebb h uzás után; könt»ven érthető rŐvids*''íf^tl czeNzertt és táblázatos átnézetekkel hozza ez a hiteles huzási la_,strouiokut, valamint a maradványét Is. vagyis a kihozott és fel nem vett
nyereménvekt t s ennélfogva az értékpapírokkal biró közönségnek
aélküüzbetlee közege
Előfizetési dl] bérmentes házboz köldés vagy 9 forint postai szétküldésnél egész évre " IVIIUL.
A NERCUR kiadóhivatala
Budapest. Dorottya-utcza 12. Budapest.
Ezennel felhivjnk az előfizetésre s kérjük az érthetően irt lakcsim és utolsó posta beküldését. Az összeg beküldése legegyszerűbben postautalvanynval történhetik. (764 7 — 10)
^wwvAViWMwyv«
Dijaztatott 1867. évben Parisban l
Fehér mell - Syrup
Mayer Q A. W.-től Boroszlóban és
Bécsben
Miután különl- le felhasznált szerek ú< gyógyítások nehézkes köhögésemnek k-m enyhülést, s»m szabadulást nyoito''t-ik tehát a Woitacbeuaui gyártulajdonos tanácsára az itteni S-hlr-hakl Józs.f raktárából "való O A. W M a y e r-féle mell-S y r u p o t vetten igénybe és ennek kus-Önhetem a végké-jeni megszabadulást ro*>z köhögésemtől. K szert miuden ha sonló szcLvedükaek legjobban ajánlhatom
Kufstein. Tir-lbdu. hillersberger, sörtűz»
A G. A. \V M a v e r - t''éle fehér m e 1 1-- S y r u p vab.di miuőségben N''agy-Kanizsán Práger K v I a g\ ógyasertárá-■ ban kapható. ^755 VI. I-*)
WWJV/W V.VAVM1.
Wajdils József
ajánlja
nyolez különféle géppel jól berendezett
könyvnyomdáját
Prograramok, falragaszok, tánczvigalmi meghívók, stb. nyomtatványok gyors, pontos és hibátlan elkészítésére. Olcsó árt biztosit. Ajánlja továbbá e téli idényre díszesen felszerelt
könyvkereskedését,
melyben az iskolai s egyébb könyveken kiviil papir, rajz és Íróeszközök stb. a legjutányo-
sabb áron kaphatók. A leggyönyörűbb
lei ilpapir
10 dr. levélpapír és boriték 15 kr. nagyobb 2Q kr 20 levélpapír 20 boriték és tokkal 30 kr., szines monogrammal csak 50 kr. — 50 levélpapír 50 borítékkal csinos tokban 100 szines monogrammal együtt 1 frt 50 kr. — 25 levélpapír 50 60 — 1 frt 10 — 50 monogr. levélpapír boriték és tokban csak 90 kr. borítékkal gyönyörű arany monogrammal diszes tokban 1 frt 50 kr.
Mindennemű irodapapir;
1 rizsraa finom irodapapir csak i r rovátkos, duplán enyvezett I „ fél minister .... 1 „ egész miuister
. 2 frt 20 kr . 3 „ 10 , . 4,20, 8-9 . - „
Janda Károly.
Mü és lízletkertész és faiskola tulajdonos.
M inekután kertészetemet öt növényházra megnagyabbi-tottam, bátor vagyok a n. közönség figyelmébe ajánlani, hogy bármely évszakban az árak előrei meghatározása mellett,
csinos és legizlésteljesebb elkészítésére vállalkozom. Cameliák sainto kaphatók. (776 2 — 3)
Kertészet: Bátori u t c z a 17 szám.
NAGY-KANIZSA.
Császár kiráhilag or-
szágosan engedélyezett
moso es vászonáru gyar.
100 nagy negyedrétft lenboriték egész név és lakhely ki-uyomásával együtt 1 frt 10 kr. 500 példány 2 frt 50 kr. ezer példány 3 frt 40 kr. Havanna papíron 1000 példánynévnyomással együtt csak 3 frt50kr.
Postai megrendelések gyorsan és pontosan eszközöltetnek.
I
Végre ajánlja
4000 kötetből álló
magyar-német
kölcsönkönyvtár át
Olvasási dij havanként csak 50 kr.
R udvari szállítók — Fóiaktár: Bécs, I. Tachlauben ar. 13.
Császár Iftitótífc királyilag
kizárólagosan szabadalmazott
PURITAS
haj ifji.tó-tej.
A Paritas nem hajfesték, hanem tejuemü to!y; dók. mely majdnem azon csodálatos hatással bir, hogy ősz hajakat nipgifjit, azaz lassankint még pedig legkésőbb tizennégy nap alatt ama sziut visszaadja, mcVtyel eredetileg bírt!
nem fest, hanem ifjitja és pedig a leghosszabb és legdúsabb női hajlatot ós a férfi hajat és szakállát.
Egy °veg „Paritás- ára 2 frt (postai szétküldésnél 20 krral több.''
Kikeleti hóvirág.
•1 A hatást tekiatve, semmitéle loillette-szer sem képes a kikeleti hóvirággal jóság és kitűnőségben versenyezni. Olajos üditő alkatrészekből áU itva elő, rCvid időn elhárítja ezen szer a ¡»zeplőt, borátkát, pör-seaést, májfoltot stb. s az arcsbőroek vakitó fehérséget, üdeséget és gyöngédséget kölcsönös. — Ára palaczkonként 1 frt, sxállítással 20 krral több. — Posthutánvét vagy a pénz megküldése mellett kapható a készítőnél
Francz Ottó, B£es, Warfahilfstrasae 38. szám.
Nagy-Kaniwán valódi minőségben Práfler Béla gyógyszo ÍÉRlfT!* . ■ ^730 lt—25)
hirne^es bevásárhisi forrás. iniudennemU uri. nol és gyeraek fehérruhák, vasznak, asztali mbik és zsebkendőből a ipg-olosobb eredoti gyári árakon.
A 115 Npbdl álló és 300 rajzzal, meny- ^ asszonyi, gyermek és csec3emő ruhák mintáival ellátott minta árj»vgy. ékíla-ket ingyen és bérmentve küldjük meg1. Állandó raktár ttf-
Megrendélések utánvét
■1 mellett lcljcsittetnek.
mür menyasasonj i
ruhákból.
Jeleittékei yen leszállított áru 10 000 tuccat fehér és sxines vábzon és batiüst zsebkendők.
PT Különlegesség: l)&-tisikendők, besző: t, valódi szin& ss -gély és Stikke.t, elegáns nagy betűkkel, beszegve és megmosva 4 drb csak 1 frt. (As egész abc-e előlét-ben van.)
(.761 8—20)
(St»^nr UaJii)
Férflfyőngessfg
Az ünm^sotiu
Laurentius m
T DÁcsa-lo firflAk tzámára mtn>!fn turbán, "c^r''.j
Gyönsescégiállapotbai^
r.ft. «7t»Hiá''. h..gr « ■ ltjffiiirri TOil miü-u-n « »/a''.iiaB <!•■■ 3»eo«lent k njvut jihilaJ.íIf^tnU,, !• Icifinlit-m, h<>i;)r L^ttreiiUs« múri> mar 1« ft 1 lrk-. nnjrrliri fortiii ú<«ukbun mrcjelcBt. ■ eaaol • 1« June."i«i,ro r.cra ;oral.
Az crerfcll kUtfái I^urt nlin« tói Licitében «-TSvolfaJnHü ''.''32 lapnj-i kdUtbea $0 bunciUni ibróklui min ¡«n kOnyrksrejkedóibcn «« a rtínín^l ts L ipxif. Sophienitz**»* 1B. metfrca<l«:UMbeUk. Ara 60 Kr. 0. é.
r
(752 11 —24)
PILBPSIA
l-yaralyatörés irásilag gyógyíttatik Dr. Killisch specialista által Dresdiban KeusUdt (Szássorszáif).
Már tőbb mint 11,000 sikerrel gyógyíttatott. 734 7—12
_L
Nagy-Kanizsán, nyomatott a kiadó laptulajdoaos Wajdits József gyorssajtójin.
A hallási olaj
Dr. Scliuiidt rŐ-törí»«rvo(»1 oI
gyógyít alndea süketséget ha bsm vele született. (Nagystballiet fülzagást azonnal elhárít.)
,»ra Üvegenként haszn&lati utuniiáBsal együtt 2 frt.
l''roviucsiákból 3 frt 40 kr. portó mentességgel küldendő.
Főraktár firMtz Gyulánál, Béoe VI. Mariahllferstrasse Nr. 79.
Taaulevel. Több mint 12 év lefolyása óta tUlbajom miatt balfülemmel nem hallottam a mi üzletemben savnrt és botrányt okozott; minden általam használt szer bajomon nem segített, mig nem 3 héttel eselőtt egy öreg barátom az ön hallási olajára figyelmemet felhívta ; mire gondolám, ha oly »okat meg-kisérlettem, inegbosatom est is s csakugyan 14 napi hassnálat után névtelen barátomnak feltűnő eredményt mutathattam fel mert hallási szervem tökéleteseu helyre volt állítva. Minden hasonló betegségben szenvedőknek az öu hallási olaját a legjobb tudattal legmelegebben ajánlhatom.
Steinberg Gyula.
Fürstenwalde, aug. 8.1878. (772 4-10)
Damen n. Herren
wird passende Gelegenheit mir Yurliei-rathuug gegeben. Höchst diskrete, reelle und ooulante Austührm g. GiiHuflfiÜiig« Correspondviix. Kein« KeiVrenacu. Glückliche Krfulgi*. Rückporto erbeten, Für vermögende l)aim*ii entstehen keine hosten. Adresse: J. Wohlmann, Breslau Bchwertstrassu No t>. (,7M <> *)
yiGY^tlWraif 1879. jánn&r 12én.
E»tz«t««> ár
írre • fél évre • negyed erre . Egy 8*ám 10 kr
4
2
Hirdetések
6 hasábos petitsorban 7, másodszor 6 s min.len további sorért 5 kr.
nyilttérben
soronként 10 krért Tétetnek fel Kincstári illeték minden hirdetésért külö"''
30 kr fi«etend5
különf
A lap szellemi réuét illető közlemények •aerkesKtőbös, anyagi részét illető közlemények pedig * kiadóhoz bérmentre * intézendők : NAGY-KANIZSA. Wlasalosliáz.
Bérmentetlen levele\. csak ismert munkatér •aktéi fogadtatunk el. j
előbb:
ÖZLÖN
lKéziratok vissza küldetnek.
^Kéziri
nemi
N..KanirRaTáros helyhatóságinak, „n.-kanizsai onk. tüíoltó-egylet«, a „n.-kantesal kereskedelmi g Iparbank«, „n.-kaiÜMal takarékpénztár«, a *xalamegyel Általános tanítótestület«, a .n.-kanixsai kiided-neieló egyesület«, a soproni kereskedelmi s iparkamara n.-kanlMal kül választmánya« i több megyei és táros! egyesölet hivatalos értesítője.
Metenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökén megjelenő vegyes tartalmú lap.
Kérelem e lap t. pártolóihoz.
1879. évi első számmal a
„Zalai Közlöny*
18-ik évfolyamába lépett, bizalommal felkérjük a megyében e legrégibb lap t. pártolóit, hogy valamint előfizetéseiket megújítani,ugy e Japot terjeszteni szíveskedjenek.
Hirdetések gyorsan s jutányosán közöltetnek
Előfizetési ár az eddigi, mely lapunk homlokán olvasható.
Hazafias tisztelettel
A KIADÓ-HIVATAL.
A faültetés.
Népünk egy makacs betegségben szenved.
Könnyű eltalálni, de nehéz gyógyitani.
A vidéki hírlapirodalom e tekintetben hivatásszerűleg léphet fel; emlegesse sokat és sokszor e gyötrelmes betegséget, melyből aztán lassan-lassan csak kiépül, felüdül e különben fogékony, jóratermett magyar nép.
Ültessünk fákat! sngja folyton fülünkbe a haladó idó, hisz oly jó forró nyáron a hűs árnyban pihenni, s oly kedves az a gyümölcs, melyet a hálás fa terem és mily kellemes télen a fa melegénél legombolyitani a mogorva idó nnalomszálait; igen, ültessünk fákat, s mi dón ostornyélnek való nagyságú lett a csemete egy pimasz snhancz letöri s a kedves ültetvény recsegve átkozza a könyörtelen hóhért.
És mégis ültessünk fákat, de a közigazgatási hatalom legyen éber, őrködjék lehetóleg s kérlelhetlen szigorral büntesse a vakmerőt.
Nekem a nép egyes jobbszivü, ne-mesb gondolkozású részéhez van ez úttal szavam ; röviden szólva az: hogy maga a nép igyekezzék a hatóság kezére járni s ily fairtót jelentsen fel; ha ez csak pár esetben megtörténik, igen óvatos lesz a tömeg roszsza.
Másrészről a nép barátai, lelkészek, tanítók kifogyhatlanul magyarázzák meg a fatenyésztés előnyeit s a könyörtelen fair-tás veszedelmeit.
Iskolában a gyermekek szivéhez kell szólni s minél gyakrabban megmagyarázni nekik, hogy mily rut cselekmény akár szenvelgésből, akár daczosságból sérteni a fiatal fát.
Közakarattal ha a faültetést érvényesítjük, közfigyelemmel ápoljnk és éber ügyelettel védjük, az ellenkezőleg cselekvőt büntettetjük, gyönyörű kert volna ex a szép ország, hol minden terem, csak oksze-rüleg kell termeszteni.
Fölhívás.
Midőn a mostoha viszonyok s a közjóté-konyság sokoldalú igénybevétele dacaira kérelmet bátorkodunk intézni a nagytekintetü magyar közönséghez, azon tudat buzdit bennünket, miszerint a magyar nemzet még sohasem tagadta meg segélyét s pártfogását oly intézményektől, melyek hazafias és közművelődési czélokért buzgólkodnak.
Két éve, hogy Bécsben, a külföld egyik legbírnevesebb egyetemén, a magyar nemzeti ségü tanuló ifjak egyesületet alapítottak. A fő indok, mely tömörülésre késsteté ss akadémiai magyar ifjúságot, sson fájdalmas tapasztalat
▼ala, miszerint a magyar korona Országaiból évről-évre Bécsbe sereglő, as ezeret meghaladó s felében magyarajka tanuló ifjak nagy —dirr egy a hazafias lelkületet megőrző menhely hiányában önkénytelenül is, de jobbadán agitatió folytán besodortatván az itt fenálló számos, nemzetiségi czéln jellegű akadémiai egyesület ténykedési körébe a hazától elidegenülve vagy hszafiatlan eszmék szolgálatába lépett, vagy legalább a hasa ügye iránt való közönyösség által megmételyezve tért vissza ssülőhelyére. Jogosan fájlalták a hasai körök is a tanuló ifjúságnak különösen Bécsbe való tömeges kivándorlását és mi bátran kimondhatjuk, hogy ily körülmények közepette egy akadémiai magyar kör létesítése Bécsbe nem caupán üdvös és csélsserü, de elodázhatlan szükség és kötelesség volt
Megalakult tehát a „bécsi akadémiai magyar olvasó- és társaskör", hogy zásslaja alatt egyesítse az egyetem, műegyetem és as aksdé miák magyar ifjait és azokat, kik magokat magyaroknak vallják, megalakult, hogy megőrizze hiven a hazafias érzületet, hogy emelje a nemzeti öntudatot, hogy művelje a tagokat minden irányban, de mindig és mindenütt magyar szellemben. Ez volt körünk törekvése eddig, ez lesz programmunk ezután is.
De a szép czélu kör méltó fen tartása és katályea működévé anyagi áldozatokkal van
egybekötve és bár kétssás tagja van már egyesületünknek, a tagsági dijakból befolyó pár száz forint csupán rövid időre biztosítja annak fenállását. Alázatos kérelmet intézünk ennélfogva a hasai körökhöz, kegyeskedjenek pénzzel, könyvadományokkal vagy bármily csél-szerűnek ígérkező módon ügyünket gyámolítani és nagybecsű pártfogásuk által körünk fenállását lehetővé tenni.
Bizton reméljük, hogy hol kevésbé jelentékeny nemzetiségele, magokévá téve fiaik helybeli akadémiai egyesületeinek ügyét, dus gyámolitásban részesitik ezeket, a magyar nem-zet sem vonandja meg tőlünk áldosatkéss ha-safias réssvétét.
Kegyes adományokat elfogad a ,bécsi
akad. magyar olvasó- és társaskör" bizottsága (L, Teinfaltstrasse 6. Bécsben. )
Bécsben, 1879. január havában.
Gróf KÁROLYI LÁSZLÓ,
elnök.
MÁTRAY MIKSA,
fojegvz3.
ATAI ÖDÖN,
bi*. ug.
THOMÁN MIKLÓS,
bi*. tag.
Párbeszéd a buzanemesltésről
Ss . . . helységben a lelkész igen kedves ember volt, kit, noha a népszerűséget nem hajhászta, mégis igen szerették hivei. Amit meg is érdemelt, mert ő híveinek mind szellemi, mind anyagi jólétén egyiránt fáradozott. A kertészet* és gazdássatban jártas lévén, a hol csak lehetett és hasznot igért — érvényeaité a tudomány ujabb vivmáayait. A tisztaság-, rend és takarékosságban, jó példával ő ment mindig előL Meg is tanulták hivei tőle, hogy rend, pontosság és szorgalom melleit jut az embernek ideje még a tanulásra is. Hogy jó és pontod számító volt, hogy soha oly dologba nem kapott, melynek hasznossága felől meg nem v<>lt győződve — annak legmeggyőzőbb bizonyságai a helység határán keresztül folyó pataknak szabályozás általi rétek és földek öntözésére alkalmassá tétele, s a határban egy száz ho.dat tevő posványnak az alag csövezés és csatorna általi gazdag fÜTermő rét és legelővé lett változtatása. Azért ha bár hivei eleinte ujjitásaitól idegen kedtek is, utóbb minden gazdasági leendőikbeit lelkéssök tanácsát és utasításait követték. A lelkész figyelmét nem kerülte ki a buza nemeaiiós ügye is. Nagy kertjének egy alkalmas részén több év óta termesztett búzát, mint a kukori-czát vagy más kkpás növényt több ízben megkapálta. Ezt legértelmesebb hivei is titkoa ino-solyiyal nézték. Ez adott okot a következő párbeszédre is.
Éppen méhesében volt elfoglalva lelk<S-ssünk, midőn egy ugyan azon községbeli jó módú polgár köszöntött be hozzá. A lelkész a
TÁRCZA.
Érző szivem....
Érsö szivem, hogyha nem lett volna Olyan sötét, mint a Mleg, Hanem h8 éraelme beragyogja Hajnalpirként drága lelked'': Oh 1 valld meg, máskép mosolyogna Az ég5 nap most felettOnk, 8 nem vágyódnánk szivs*»ggatva A mait emlékét felednünk.
Ér»ö szivem, hogyha nem lett volna Olyan félénk mint a gyermek, Hanem hévvel, bátran kimondja : Én tegod, lányka, szeretlek . . . Oh I valld meg: e bűvös ssónak Nagy lett vón'' gyoselmi bére, Piros rózsát tűrnénk mostan Egymásnak a kebelére.
Érz6 szivem, hogyha nem lett volna Oly szótalan, oly hallgatag, 8 csevegtem vón'' szerelemről Mint a csobogó kis patak : Oh t valld meg, máskép folyna éltünk, Nem Ily búsan, boldogtalan, Reményiek köxt szertezailve, Miknek már csak but romja van.
Érző saivem, hogyha nem lett volna . . .
De ki tndja? . . . hátha mégis
így van jól osak, igy s nem másképen ?!
így édes a saenvedés is.
Oh! k i is m e r t e volna neked
Bevallani aat a titkot,
A mit én csak ¿remi tndtsm,
De megfojtani — »oh'' sem birok.
IPOLYVÖLGYI BÉLA.
Hogy lett házas ember Pista bátyámból ?
— Humoresk. —
Irta: Kompolth.
(Folyt, és vége.)
Reggel aztán Pista bátyám sségyenlős srczcsal ép oly érzelmek közt, mint a tizenhat éves lányka a szerelmi vallomásra mondja az igent, mondá Sanyinak:
— Te Sanyi! astán igasán nem nevetnek ki engem, ha a bálba megyek?
— Nem, nem.
— Nó Isten neki, hát elmegyek.
— Ez már derék, most már nincs Csóri Pistika, hanem Csóri Pista vagy, Csóri István ur. Most már ember vagy Pista.
— De aztán megmondom, hogy ne mond ám el boldog, boldogtalannak, ne kösd mindenkinek as orrára ast, hogy mikép vettél engem arra, hogy veletek megyek a bálba.
* *
Egész nap folyt a készülődés. Pista bátyámnak nem levén fekete ruhája, egyik barátja nadrágot, a másik frackot, a harmadik mellényt, a negyedik cilindert adott neki kölcsön, mert srra semmikép sem tudták rávenni, hogy saját pénséból vegyen öltözéket.
Mikor már teljesen fel volt öliózve indulni aksrtak akkor jutott Pista bátyámnak eszébe, hogy hiányzik valamije amit mindig magával vitt. Ez pedig nem volt más mint dohányzscs-kója és öblös tajt pipája.
— Ezt ugyan nem hozod magaddal, mondá Peterdí. Mit gondolnál oda a bálba öblös tsjtpipával éa dohánysscskóvsl belépni:
akkor astán igasán kinevetnek a leányok. Tedd la, és mára mondj le a dohány sásról, hagyd dohányzó szereidet itthon.
— De már enélkül egy lépést sem fessek. Esek voltak hü kísérőim nyárban, télben, viharban és záporban. Maradjanak maguknak kisasssonyaitok, tartsátok meg bálotokat magatoknak ; — mert kijelentem, ha pipámat és dohánysacskómat magammal nem vihetem, agy egy lépést sem fogok tenni.
Mit volt mit tenni, barátai bele egyeztek. Pista bácsi tnlboldog volt, hogy kedvencs szereit msgával vihette.
Amint a terembe léptek, iszonyú lett s bámulat. Mert arról, hogy Pista bácsit valaha bálban lássák, nem is álmodiák. Azt még előbb hitték, hogy a nyár után egyszerre következnék a tél es csak a tél után az ősz, de azt, hogy Pista valaha nők kösé főleg táncsmulatságba menjen ast álmodni sem merték volna.
Lett is mindjárt suttogás, nevetés, csélzás ét megjegyzés. Mindenkinek volt valami megjegyezni valója; mindenki tudott valamit Pista bácsi élettörténetéből, mert megjegyzendő Pista bácsit három vármegyében ismerték. Három vármegye leánytága áhítozott utána. Nem is volt bolondság, mert Pista bácsi nem mindennapi párthie volt As a gyönyörű tagoaitott nemesi birtok, az a nagyszámú nyáj, azok a pompás fekvésű ssóllőbirtokok; a pompás kerttel ellátott lak ház nem miodennapi hozomány ; — volt is ok srra, hogy Pista bácsi után, daczára annak, hogy egymást ijesstegették a leányok szegénynyel áhítozzanak.
Bezzeg nem tette most ast egyik sem, amit annyízzor mondtak, hogy cssk Pista bá csrvsl jönnének össze, majd igy meg agy ten-
nének. Mindegyik vissza húzódott, mintha félnének, pedig Pista bácsi nem, hogy meg nem harapta volna őket, de meg sem szólította volna, örült, hogy nem jönnek hozzá, mert azt goa-dolta, hogy most ismét megszorítják.
De bizony az nem történt.
Bement ssépen a mellékterembe, ott leült as öreg urak kösé; míg a többiek künn a teremben a keringőt, quadrille-t járták, vagy a osárdásban hevültek, sddig ó bor, pipa, és füsti fellsgek közt beszélgetett Kövérfy úrral, aki leányával ijesstegette.
Most is nagy beszélgetésben lehettek, mert mindkettő nagyon neki van hevülve.
Hallgassuk ki mit beszélnek.
— De Pista öcsém — mondja Kövérfy — már most igasán rá kell magadat a nősülésre szánnod. Már nem vagy gyermek, már benőtt fejed lágya; nem kell többé oly nevetségesen viselned msgadat. Látod as a szép bírtok egészen pusztulásnak indul. Aztán te is apád fia vagy, sz sem volt olyan mint te, as is mint mindenki a kinek esze és tehetsége van megnősült; — pedig as akkor fiatalabb volt mint te. Látod én is megházasodtam, és nem bántam meg.
— Hiszen hüm, hüm, — köszörülte torkát Pista bátyám, — uram bátyám könnyen beszélt, mert magának van felesége, de nekem még ninos.
— Ha csak ez a baj, ugy ezen lehet segíteni.
— Hogyan ? Én még nem beszélgettem nővel soha, kivéve »segény édea anyammal, akit az Isten nyugosztaljon meg és áldjon meg, hogy oly ssent életűnek nevelt. Ha nem volnék oiy bátortalan, hát isten neki, valahogy csak rá-
TIZENNYOLCZADIK ÉVFOLYAM
ZALAI
KÖZLÖNY
JANUR 2-n 1879.
köasöntéat Bzivesen viszonozva leüléssel kinálá meg az érkezettet.
Alig ült le azonban a földész, igy kezdé beszédét. Bocsásson meg tisztelendő ur 1 hogy egy ügy ü beszédemmel foglalatosságai közt fen-tartóztatni szándékozom. Bár mennyire megvagyok is győződve tisztelendő uram gazdag tudománya és mély bölcsessége felől, még is az a mint néhány év óta kerti búzatermelésnél eljár, — sehogy sem fér a fejembe. S megvallom el nem titkolható mosolylyal kérdeztem már magamtól: minek a butát oly nagy munkával megforgatott földbe szemenkint és sorba vetni, s ugyan annyi gonddal és munkával megkapálni? Hisz a búzatermés ekénti raiveiés mel-. lett nem fizeti vissza a reá forditott munkát és költséget.
Ebben önnek némi igaza van Fereucz gazda — válaszolá a lelkész. Az igy termelt buaa elárusítva csakugyan nem hozná a reá forditott költséget. De nem is ez a czél a mit elérni akarok, hanem a buzafaj "nemesítése. — Ne rázza fejét kétkedőleg. Értsen meg "J5T. 3T buza ha több év folytán kertileg .mivelve termeltetik, s évről évre mindig a legszebb kalászok hagyatnak magnak — a buza annyira átváltozik és nemesedik, hogy nem csakmeny-nyiségre majd kétannyit, de minőségre nézve is sokkal jobbat fog teremni, mint a közönsé gesen, mivelt buzafej. Ha majd ilyen nemesített búzával vethetem el mezei földeimet — reményiem, hogy sokkal nagyobb termést és igy több jövedelmet is hoznak földeim — a je lenlegi búzatermésnél. És akKor midőn saját szemeivel győződhetik meg a nemesitett buza gazdagabb termésképességéről — hiszem, hogy nem fog kétkedőleg mosolyogni.
Még ha ugy fog is történni mint a tisztelendő uram állitja t. i. hogy bővebb aratása leend, mind nekem, én előttem még akkor is kérdés marad váljon megérdemelte e a buza azt a sok vele való babrálást, melyet az uj nemesitett buzafaj létrehozása igényelt. — Mert bizén azt vettem észre, hogy sokat és sok idő óta vesződik tisztelendő uram a buza nemesítéssel. Mai nap semmiből sem pénzelhet a földmi-ves jobban mint a búzából, ha majd elterjed a nemesitett buza, hogy a nagy birtokosok is azzal magozhatják el földeiket, kétszerezett termés után a buza árának is felére kell szállni mit nyertünk akkor a buzanemesitéssel ? nem tudom, de azt tudom, hogy földünk termőereje igy sokkal hamarébb ki lesz meritve.
Megvallom — feleié a lelkész kételyeit kivált az utóbbit nem könnyű lesz eloszlatnom miután a buzanemesitésnek csak még küszöbén állunk s igy döntő okokkal még nem czá-folhatok. Mindazáltal lássuk meg mennyiben alaposak föntebbi ellenvetései. Eióször is nem állhat meg amaz állitása, hogy kétszeres termés mennyiségnél az árnak felére kellene leszállni. .Néhány, alig két évtized óta Amerika és Ausztrália földrészekből Európa népesebb or-
szánnám magamat a házas életre. Hiába rósz is ez az enyém féle élet. Szeretném is én ba lenne egy kis fe . . . fe . . . fe . . . feleségem. Erre aztán egy nagyot köhintett. Arcza elpirult, és lesüté szemeit, mint valami szemérmes vén kisasszony.
— No Pista öcsém csak bátran vágj neki. Ne resteld e dolgot, ha meglesz majd csak bele izled magadat.
— De én nem tudom, hogy mikep keil megnősülni.
— Tudod mit. Elmegy a leányosházhoz Bekoczogtatsz, mikor azután azt mondják, hogy lehet, Pista öcsém akkor bemégy, bemutatod magadat. „Én vagyok a Caóri István, nem ám Csóri Pista, mert akkor még mindig gyereknek tartanak — azért jöttem, hogy oda adják e a leányukat nekem feleségül" Most csak mond el utánam. Állj fel és gondold azt, hogy ón hozzám jöttél volna kérőbe. Igyni. A kalapot, pipát fogd a bal kezedbe, a jobb kezedet tedd szivedre. Igy; most mond el a mondókát.
Pista bátyám szemérmesen lesüti szemeit és halk hangon elkezdi;
— Én vagyok a Csóri István ; de nem ám Csóri Pista ....
— Ejnye, ezt ne mond ez nem tartozik • de. Mond csak újra.
Pista bátyám neki hevült. Másodszor már erőaebb hangon beszélt:
— Én vagyok a Csóri István, azért jöttem hogy oda adja e a leányát feleségül.
— Igazán mondod PiBta öcsém ?
— Igazán hát, legkomolyabban.
— No ha Isten ugy akarja, meg a leányom, hát istenneki fakereszt legyen meg, ne ked adom a leányomat.
Komolyan mondja uram bátyám.
— Komolyan.
Ekkor lépett bs Kövérfihoz csinos leá nya a barna Mariska. Amint meglátta, hogy atyja Pista bácsival beszélget, hamis mosolyt
szágaiba évenkint nagy mennyiségben hozatott be buza és roz«, mely Magyarország gabonakivitelét sokszorozva felülmúlja, mégis a buza ára, ha az 50 nes évekbeni árnál jóval alább szállt is, de még sem annyira, mennyi re a két előbb nevesett fóldrészekbőli gabona behozatal után várható volt. Ebből következtethető, hogy ha Magyarországnak gabona ki v itele kétannyira emelkedne is, az áron igen keveset, észrevehe-tőleg semmit sem szállítana.
De tegyük fel, hogy tetemes árcsökkenést okozna a nemesitett buza termelés, azért még az esetre is sok hassnot ígér az. Levén a nemesitett búzának az a tulajdonsága, hogy a szokásos sürü vetés után és gondos kerti mi-velés nélkül több év lefolytával előbbi állapotára vissza aljasul. Ez okból szükséges lesz a nagy birtokosoknak folytonosan oskolában és kertileg miveini nemesített busát, mely ly el földjeiket elmagozhassák. Ez pedig sók kézi munkást igépy el. Igy a nagyobb földbirtokotok nem győzvén a burát nemesítés a napszámosok hiánya miatt Tolytatni, kénytelenitve lesznek a kisbirtokosoktól a nemesített busát magnak másfél vagy két árán is megvenni. És ez igen jol van igy, legyen tér, hol a kisbirtokos még versenyedet a nagybirtokossal. Mert a sokféle gazdasági gép használatával ugy is igen le van szorítva a kisbirtokos a mesei gazdálkodás teréről a nagy birtokos által. Ama másik állítás» p :dig, hogy a nemesitett buza nagyobb termése által hamarább kimerül a föld termő erejéből, mint a közönséges búzatermeléssel, — tökéletesen igaz. Azért nagyon csalódnék az a termelő, ki azt hinné, hogy nemesitett buza hányszorozva nagyobb termest ád a közönségesnél, annyiszorozza a jövedelmet is, mert ezen hitben nem változtatva a vetésforgásban nemes búzatermesztés után nem sokat túlzok egy vagy legfóllebb két évtized múlva arra ébredne, hogy földjén nem- sitett búzával magozva is nem teremne annyi, mint a másnak közön séges búzával vetett földjén. Nem köszönnék meg ennek utódai az ilyen gazdálkodást. Szerintem a nemesitett buzávali magozas csak ugy engedhető meg, hogy az a gazda, ki közönséges búzával elvetett ''2 holdat, lóherese volt egy hold, ezután elvet egy holdat búzával, éa két holdat hágy takarmánynak. Még igy is nagy a nyeresége a gazdának, mert feltévé, hogy nemesitett búzája két annyi termést hoz, mint a közönségen, először két hold föld helyett csak egy holdat kell neki elvetni, megmarad másfél mérő mag busája holdankint, másodszor egy holddal több földdel több jutott takarmány alá, egy darabbal több marhát is tarthat. Na gyobb gazdaságban a mily saám arányban több földet fordítunk takarmány alá azon szám arányban emelhetjük marháink létszámát is. Ugy, de ha több mi.rhát nevelhetünk, több lesz a jövedelem is. A harmadik, nyereség pedig az, hogy az eladásnál a nemesitett búzát nagyobb árért adhatja el.
erőltetett magára, éa Pista bátyámat szólli-totta meg.
— Ugyan Csóri bácsi nem tudja hol van édes apám.
Pista még sohasem volt ilyen kellemes helyzetben. Az a kedves női hang rezgésbe hozta szive húrjait, és feltámadt, de mit mondok lángra lobbant beuue a szerelem.
Fülig pirult és a leány szemei közé nézett. Amint tekintete találkozott Mariskával azonnal elejtette a öblös tajt pipát, mert egészen ellágyult ós elérzékenyült. Most mar nem volt az a bárgyú Csóri Pista, hanem a férfiaa Csóri István, mert merészen mindamellett észrevehe-tőleg remegve mondá:
— Épeu azzal beszélgetek.
De még miről, mondá az örag, Pista öcsém épen most kérte meg kezedet éa kérdi, hogy hozzá mégy-e ? Felelj lányom, nem látod e, hogy milyen nehezen várja.
— Hozzá, persze hogy hozzá, csak vegyen el. De elvesz e Pista bácsi? mondá dévajkodva Mariska, ki azt gondolta, hogy mindez c«ak tréfa, hogy atyja csak Pista bátyámmal ingerkedik.
— Elveszem bizony, csak a szavát meg ne változtassa. Itt a kezem holnap után elme gyek, ha ugy akarják kézfogóra.
A történteknek csakhamar híre terjedt. Szerencse kivanatokkal halmozták el Pista
bácsit és dicsérték férfias viseleteért.
*
* *
Ha az Isten ugy akarja, meg a leányom, hát Isten neki fakereszt legyen meg, neked adom leányomat mondá Kövérti a bálban ; ez mégis történt nem sokára. Pisla bácsimból és a szép barna Mariskámból egy pár lett.
Ami eleinte tréfából indult meg, az komolyan végződött és hála Isten azerencaéaen. A gyengéd viszony később mindkét részről sze retette, majd kölcsönös szerelemmé, mondhatni bálványozássá váll; e gyengéd viszonyt még inkább növelte és őket mindinkább egymáshoz
Bisony-bisony utóvégre még kedvem lesz a buzanemesitéshez tisztelendő uram! Csak abban vagyok még Tamás, hogyan lehet-aégea a búzának annyira nemesítése, hogy az kétszerte nagyobb termést adjon, mint a közönséges.
Pedig meggyőzöm erről is kegyelmedet Ferencs gazda! ha figyelembe fo?ja venni amit mondandó vagyok.
ó én igen figyelmes hallgatója leszek, feleié Ferencz gazdánk.
Nem ragaszkodom — mondá a lelkész, határozottan ahoz, hogy a nemesitett buza épen
két annyi termést ád mint a közönséges. Lehet ennél maga&abb fokra vinni is a nemesítést, de megmaradhatunk még alantabbi fokon is. Hogy a nemesités lehetőségéről meggyőződjünk vegyük figyelembe a kertészek működését, hány féle gyümölcs és virágfajokat hoznak létre nemesités által.
(Vége köv.) • • ■
Helyi hírek
— ígértük, hogy a kiválólag fényeaen sikerült hetediki tánca vigalom ban részt vett
hölgykoszorú virágait meg nevezzük nem csak névleg, de néhányat az ízlésteljeáebb báli öltözék felemlitésével is. Be ismerjük, hogy e téren journalistikai tollúnkat félve kezeljük, mert oly gyengéd hibát követhetünk el, melyre szépeink jóízűt mosolyognak, node ez is vívmány ránk nézve, tudván, hogy az ep.''rajkakon ellebbenő egy-egy mosolyt mi idézhettünk elő. Knorcz.T bátyánk gyönyörű terme fényben usz.»tt, Kovács Gábor és Grünbaum egyesült 16 tagból áiló zenekara szebbnel szebb dara bokát játszott kifog/.staian szabatossággal, de ami legfőbb Zala és Somogy megyék ősrégi caaládai nagyreményű ifu sarjainak volt itt fesztelen uUikája ugy, hogy reggel 7 órakor is még Bzámos pár tánczolt lelkesült jókedvvel, szűnni nem akarón aprózva a csárdás frissét. A tapintatos rendezőség teljes dicséretet aratott, a tánezrenet sa füzériáucz jelvényei gyönyö rüek valának. A Il ik franczia négyest 84 pár lejtette. Köztük láttuk a bájos koszorú következő virágait: Auisics Julcsa, Belus Mili, Bosch Anna, Botka Angyalka, Botk* Erzsike, Botka Polin, C^épán Karolin, Dozsényi Ilona, Fábián Mariska, Fülöp Gizella, Fülöp Katicza, Gu-zony Marcsa, Hertelendy Józaa, Krízsanics Etelka, Lerch Mariska, LerántN. Lisziák Il&a, Starton nővérek, Marton Matild, Mattos Vilma, Marovics Irma, Merkly Gabriella. Perlaky N. Pető N. Portier Julcsa, Sárkövy N. Stefanics Aranka, SzentmiklÓsy Eteíka, íiólyomi nővé rek, Skublics Erzse, Szy Laura, Szigricz, Paula, Vasdényey Klementin. Továbbá: Be''us Jó zsefué, Daurbányi Elekné, Hencz Antalié, Laky Kristófné, Plihál Ferenczné, Stemmer Kálmánnó sat. úrnőket. A karzaton láttuk : Báró Rieffl-Horváth Gabriella úrnőt leányával
fűzte az a két visitó honpolgár, akik ha P.sta bátyám kedves kis feleségével mint Mariskáját hivni szokta, kür.n üldögélt a verandán bozou tos szakálába kapaszkodnak, vagy az öblös tajt pipát vagdalgntják földhöz, majd a dohány zacskót üritik ki atyjuk nem kis örömére.
Pista bátyámból a szó szoros értelmében ember lett. Már most maga is neveti azon életét a melyet a b<''l előtt élt, mert m<>3t ugyan csak furgolódik nemcsak kedves kis felesége körül, hanem még c*upa felebaráti szeretetből barátainak feleségei körül is, kik szintét, megnősültek. No de ez semmit sem tesz. Legfeljebb csak a kedves kis feleség hamis mosoly kíséretében ujjaival megfenyegeti Pista bácsit, aki mindenkinek főleg ilyen magány féle fiatal embernek örömmel mondja el házasodását, és boldog életét; elbeszélését mindig ugy fejezi be:
— Hej! még sem hittem volna, hogy ily jó a házas élet, éa hogy a nők még boldogítani irt tudnak.
A jó Istent ...
A jó Istent hejh be soksanr kértem, Ast ac egyet tenné meg csak értem, Hogy te lányka eszomadta szentem
Jó sx.uttodhél 37.eretnél meg engem.
De hasztalan a mint látom minden, Nem hallgat meg enjjem a jé Iirton; Megkérnélek téged i«, de félek, — Hogy kir.eveti* te kis hamis lélek.
Isten neki! . .. Elmegyek hát hosfád, Mffrpréhálok BKxkitani rózsát. Átkarollak, m«gc>«koU.-ik «sípon, És cserébe ki» ssivedet kérem.
Ha e dolog szerencsésen elnül, Kgyet mondok a megfogadom szentül Tudni illik : ha ténsnrrá tesznek, Hamis kis lány feleségül veszlek 1
Ifj. VÁR ADY FERENCZ.
Darás Zsigmondné úrnőt Josefa leányával, Per-czel-Veszprémi Katalin úrnőt unokái, Kováts Etelka éa Irén nővérekkel Unger Lórinosné úrnőt rokona Nendtvich Ninával, Kaproncsáról Verly gyógyszerész nejét és leányát sat. De ki tudná mind a tánezterem, mind a karzat viruló szépségeit a mosolygó garde-damejait előszámlálni, mikor nem győzte e sorok irója írni éa nésni, ugy, hogy tánezolni ideje nem ia maradt. Máa mulat, de a referensnek ekkor is dolgoznia kell a jaj árva fejének, ha ralaki nevét nem tudja, node mégia jutalmul a szás meg ásás co-til ionjel vény bői tán a legszebbet, ragyogó török jelvényt mégis a mellére tűzte egy gyöngéd kéz; — köszönet érte! De menjünk tovább, most jő még a csiklandós dolog ; a ragyogó, értékes és szebbnél-szebb báli ruhák leírása; nekünk leginkább feltűnt: Belus Emilía fehér atlasa, éa tárlatánnál díszítve, Dezsényi Hona fehér atlasz tárlatán és vegyes virágok, Herte-lendy Józsa sárga tárlatán vörös virágokkal, Gózony Mariska krémszín selyem vöröa virágokkal, Szigritz Paula fehér atlasz tárlatánnál, Lisziák Ilka világos rózsaszín tárlatán virágokkal, Marton Matild rózsaszín Belyem. tárla-tannál, Stefánits Aranka fehér tilangle rózsaszín virágokkal, Botka nővérek rózsaszín selyem tárlatánnál, Botka Polin világos rózsaszín tarlatán fehér virágokkal, Hencz Antainé világos rózsaszin selyem vegyes virágokkal. Laky Kristófné kék atiasz estist csipke és busavirággal, Stemmer Kálmánnó galambszin selyem vöröa bársony és ezüst csipkével. Plihál Ferenczné violaszín selyem vegyes virágokkal. Mattos Vilma világos rózsaszín selyem gásztróval és oefelejtsel. Marovics Irma fehér tarlatán vegyes virágokkal, Anisits Julcsa kék tarlatán vörös virágokkal, Szentmihályi Etelka rózsaszín tárlatán hasonlószinü atlasz és virágokkal stb. D^ le teszszük tollúnkat, mert a visszagondolás kéjittas állapotba sodor, elgondolva: meínnyi édes sóhaj, epedő vágy czikázott a tündérkert e fényes csarnokában e szokatlannál rövidebbnek tetsző éjben; szinte hallatszott a lázasan verő szivek dobogása, s hiába volt a szemüveg használása ennyi szemtüz andalító világításában ; messze hatottak ezek, s messze is gyújtottak; bizonyára ennek volt eredménye az is, hogy számos helyről távirat érkezett a vigalomrendező bizottsághoz, például az előbbi vigal-makban reudezői szerepet vitt Dr. Wlassics Gyula es Veazter Imréé sat. kik mindannyian jó mulatási kívántak. Meg volt! Jövőre ők is legyenek itt; tehát az 1880 ki hetediki bálra viszontlátásig. Isten velünk !
— A nagy-kanizsai főgymn. ifjúság segély- és zeneegylete javára 1879. február 5 én Nagy-Kanizsán a „Szarvas" czímü vendéglő nagy termében tánczvigalommal egybekötött zártkörű hangversenyt rendez. A renderő bizottmány: Bosnyák Zoltán rendező bi-zottmányi elnök, Balentics Imre b. ellenőr, Bárdio György b. pénzt., Bárdio László, Beze-rédy Miklós, Bosnyák Géza, Csurda Andor, Hauser János, Kiss Vilmos, Köhler Kálmán, Laky Árpád, Perger Gyula tánezr., Sólyomy István, Szigethy Elemér b. titk., Weber Pál tánezr. A meghívó másra át nem ruházható és ennek eiőmutatása mellett névre szóló belépti jegyek válthatók a „Szarvas" vendéglő I. emeletén, 18. sz. alatt február 3, 4 és 5-én d. e. 10—12, d. u. 4 —6 óráig bezárólag ós este a pénztárnál. Személy és karzat jegy 1 frt 50 kr. Fölül fizetések köszönettel fogadtatnak és birla pilag nyugtáztatnak. Kezdete 7 órakor. Müso rozat: 1. .Nagy Imakar." Berecz Edétől, harmónium kíséret mellett előadja a főgym. énekkar. 2. Egyveleg „A kornevilli harangok," czímü operetteből, előadja a főgym. zenekar. 3. „A kapolna." (Fis moll), Kreutzertól, olő adja a főgym. énekkar. 4. „Az apóstól sírja," Váradi Antaltól, szavalja Nagy István VIII. oszt. tan. 5. „Gondolsz e rám?" dal Sopran és
Altra Kückentői előadja a főg/mn- gyermekkar. 6. „III. Magyar ábránd." Ábrányi Kornéltól, zongorán előadja Tóth Károly, VII. oszt. tan. 7. „Népdalátirat," Tariczky Ferencz-től, előadja a főgymn. énnekkar. 8. „Hunyadi induló," előadja a főgymn. ének- éa zenekar.
— A „nagy kanizsai társaskör" t. tagjait, van szerencsénk a f. 1879. évi január 12-én d. u. 3 órakor a társaskör helyiségeiben megtartandó közgyűlésre meghívni. Tárgy : A lemondott helyett uj tiaztikar és igazgató-választmány választása. Nagy-Kanizsán, 1879. évi január 6-án. Az elnökség.
— A nagy kanizsai kaszinó tisztújító közgyűlésének eredménye: ElnökEbenspanger Lipót; Másodelnök: Maschanczker Mór; Pénztárnok : Wamberger; Titkár: Lengyel Ignácz. — Választmányi tagok: Ebenspanger Leo, Lőwinger Ignácz, Weiaz Manó, Bettelheim Győző, Grünhut Fülöp, Weias Manó, L^wingar Izrael, Blau Pál, OUop Imre, Stolcser Gusztáv, Reichenfeld Mór, Feaaelhofer Jóssef; Póttagok: Roaenberg Izráel, Richter Mór, Eogel Adolf, Báron Lajos éa Stern L M. urak.
_ Erős havazás folytán a járdák tisz-titása igen kivánatosaá vált; felhívjuk az ille-
tizennyolczadik évfolyam.
ZALAI KÖZLÖNY.
JANUÁR 124a 1879.
tök figyelmét, hogy a hanyag háztulajdonosokat szigoruau kötelezzék a hó gyakori eltakarítására. ,, _ .
_ £ cretOll oal, mely először január
25-re volt tervesve, ujabban 29-re halasztatott, mert az első határnapon Keszthelyen és Szombathelyen tartatnak nagy tánezvigalmak, hol a zalamegyei szépek a a fiatalság számossá jelen lesznek, s igy a kisdednevelő egyesület női választmánya által rendezendő eme kedélyesnek a | látogatottnak ígérkező vigalomban nem vehettek volna részt.
— Az ixr. hitközségi választások a következő eredménynyel tartattak meg: Elnök-Gelsei Guttmann Henrik; Községi tanácsosok: Lówinger Ignácz Dr. Pressburger Jakab, Grün-hut Fülöp, Rosenberg Izrael, Stern M. J. Bettelheim Samu, Weisz H. I., Rothschild Albert, Weiaz Samu, Reichenfeld Márk, Dr. En-gel Ármin, Engláoder Lajos, Dr Szűkíts Nándor, Hirachel Ede, Sommer Miksa, Lőwinger Izrael, Roseníeld Sándor, Walbach Mór, Ollop Samu, Weisz Manó, Ebenapanger Lipót, Bich-rach Gyula, Weiamayer Mór, Halpben Lázár, Weiser József, Blau Fái, Lang Henrik. Sommer Sándor, Lówy József, Wolheim Ernő.
_ „ Jíezei virágok* czim alatt rendezte sajtó alá Kelefi György válogatott költeményeit, s jövedelmének fele részét jótékony-czélra ajánlotta fel. Azonban a boszniai hadjárat annyira megtörte egészségét, hogy jelenleg a nagy-kanizsai küzkórhazban fekszik betegen. Az előfizetések kezelésével e lap szerkesztősége lévén megbizva, jelentjük, hogy i eddig 11 előfizető és 19 aláíró jelentkezett. 1 Az előfizetés határidő ennélfogva a szerző felgyógyultáig mcghosszabbittatik.
"_ Törők J£mö egykori Csáktornyái
levelezőnk, pár év óta szombathelyi lakós átvette a „Vasmegyei Közlöny" szerkesztését. Üdvözöljük a tövises pályán !
— A zala-eger szegi torna-tűzoltó egylet önkény tes tűzoltó csapata 1879. évi január l.s-án Zala-Egerszegen a „Bárány" szálloda nagytermében zászló avatási ünnepélye költségeinek fedezésére Kováts Gábor n.-kanizsai 16 tagu zenekara közreműködése mellett zártkörű tánczvigalmat rendez. Belépti dij : Sze-mélyjegy 1 frt, családjegy 3 személyre 2 frt 50 kr, 5 személyre 4 frt. Kezdete 8 órakor. Jegyek előre válthatók t. Ilorvátb Miklós ur kereskedésében és este a pénztárnál.
— A keszthelyi m. kir. gazd. tanintézet hallgatói által foiyó évi január hó 25 re kitűzött zártkörűtánczvigalom, közbejött akadályok miatt, ugyanez év-január hó 22-ik napján fog
megtartatni.
— Rövid hirelz. Oroszországban a forradalom növekedik. — Szeged város az adófizetésben eiőre van. — Vaamegyében a káu-cauezi templomot kirabolták. — 1880-ra ujabb éjszaksarki expedttiót terveznék Bécsben. — Hazánkban jelenleg 154 ezer iskola van, tiz évvel ezelőtt csak 13 ezer volt. — Frankenburg Adolfnak félszázados irói jubileuma alkalmával Sopronban arany tollat nyújtottak át. — Liszt Ferencs jan. 14-én Bpestre érkezik. — Chiná-ban gr. Széchenyi Béla nagy kitüntetésekkel fo^adtatik. — A kazáni forradalomban nők is fogtak fegyvert. — Asirachánban kiütött a pestis.— Az akadémiai Teleky pályázatra 14, Nádasdy pályázatra 3 mű érkezett. — A Rába szabályozási társulat elnöke Radó Kálmán lett. — Konstantinápolyban nagy a nyomor. — A királyné febr. 19 én utazik Irlandba. — Sá-tában egy adóvégrehajtóra rálőttek. — Székesfehérvárott egy vőlegény menyaszonya lakásán szivén lőtte magát. — 60 láda taneszköz érkezett Párisból a Köztelekre, hol kiállítva ]e8g< — Prága a világ legegészségtelenebb városa. — Eaparteró, Spanyolország nagy állam-férfia, haldoklik. — Abrudbányán decz. 21-én nagy zivatar volt meny dörgés és villámcsapással.
KI nyert?
Brünn, január 8 án : 46. 77. 14. 6. 64.
Vegyes hírek.
— Az emlékez8teheUég egyik csodája volt Duchet, fordító a müncheni nemzeti könyvtárnál. Egykor felhivá hallgatóközönségét, hogy írjanak neki 20 hosszabb, vagy 40 rövidebb levelet különféle nyelveken: németül, latinul, francziául, olaszul, magyarul, csehül, lengyelül, tótul, oroszul ; két nap múlva, midőn a leveleket megkapta, 20 vagy 40 egyénnek, egyidejűleg tollba is mondta azokat.
— A Bécs ¿8 Pozsony között közlekedő személyvonat mult évi deczember 27 én este hat óraKor Steibenbrunnál összeütközött egy megkésett tehervonattal, s ennek 3 utolsó kocsiját szétzúzta, míg a személyvonat kéménye letörött, s a gép használhatlanná vált. Az utasoknak nem történt bajuk, csak egy első osztályú kocsinak, melyben gr. Zichy Jenő ült, ablakát zúzta be egy nagy csavar.
— Véres családi dráma paraszt kunyhóban. Kalnijében lakott egy paraszt, Matija Kirín, akinek szép, de csalfa felesége volt. Gyakran inté a féltékeny Matija, hogy hagyjon fel Sebával, mert még baj lesz belőle. Éva nem hallgatott rá, elhazudta bűnös viszonyát s ti tokban tovább űzte. A mult hó 25 én azt mondta Matija a feleségének, hogy az erdőbe megy s csak másnap délben kerül hasa. Éva rögtön értesítette Sebát, hogy jöjjön, mert szabad a vártár. S Midőn Matija tizenegy óra tájban hazajött, feleségét a Seba karjai közt találta. Matija most folragadla a fejszéjét s egy hatalmas vágást mért Sebára, ki azonnal el veszté eszméletét. Erre a szörnyű férj egy éles kést húzott elő s levágta a Seba fejét. Éva sikoltva szaladt ki egy ingben s az ablakon keresztül nézte, mint tánezol Matija önkívületben, Seba véres fejét magasra tartva, föl s alá a szobában. Mire sikoltozására a csendőrök előjöttek, Matija már elrohant. Csak másnap találták meg, őrülten, felesége csábitójának fejét még mindig a kesében tartva.
— Moiicari ki végeztetése. A .Lanterne" néhány részletet közöl Moncasi kivégeztetéaé-ről, a mely Madridban történt. A király élete elleni merénylőt tömlöczéből reggel 8 órakor kisérték a börtönbeli bíró elé, az úgynevezett Saladero bórtónterembe. A bíró fölolvasta előtte a meg kegy el mezest kérő folyamodványa elutasítását, mit Moncasi a legstoikuaabb egykedvűséggel, minden fölindulás nélkül hallgatott végig, a nélkül, hogy arczának csak egy izma is megmozdult volna, sőt ajkai körül gúnyos mosoly vonaglott Ezután kezeiről leoldották a bilincseket és ő épp oly egykedvűen irta alá kivégeztetési ítéletét. Ujjai nem remegtek s irása igen jól olvasható. E/után a világi biróság átszolgáltatta ót az irgalmas barátoknak, az úgynevezett la Paz szerzet-belieknek, a kiknek tisztéhez tartozik már 142l-ik év óta, a halálra Ítélteket a vesztőhelyre kisérni. Moncasit a börtönből a szerzet kápolnájába vezették s ott maradt másnap reggeli 8 óráig, folyvást a szerzetesek társaságában. Itt vette át még fivérének és rokonainak búcsúleveleit, melyeket szintén a legnagyobb stoicismussal, de elérzékenyülve olvasott. Nyolca óra után a szerzetesek átszolgáltatták a bakónak, kivel a merénylő egy-két öszvértől húzott kocsiba ült és ezután roppant sokaság jelenlétében a garotta (fojtócsavar) által végeztetett ki.
— Annyira szenvedélye8 vadász Amerikában, Massachusettben bizonyos Marble Jeromos ur, hogy óriási vagyonának összes jövedelmét arra fordítja. Közelebbről egy sajátságos vadász kocsit építtetett, és a keleti vasutak igazgatóságával szerződést kötött, hogy kocsiját minden vonst csatolja magához, mikor
Jeromos ur akarja. Evvel a kocsival aztán ősz-szel családontél, kutyástól, macskástól keletre utazik nagy vadászatokra. A kocsi egész ház. Szőnyegekkel van bevonva; kényeim ez karszékek, divánok, zongora képezik az egyik szakasz bútorzatát. Van egy másik lakszoba ii, mely 24 láb hoszu, és egy külön ebédlő, melyet hálószobává lehet átalakítani. Különösen berendezett konyhája is. Van továbbá hely a fegyvereknek, vadaknak és ruháknak, és pompás jégverem, felséges borokkal. A kocsihoz egy másik kocsi van kapcsolva, a szolgaszemélyzet számára. A társaság mult évi szept. 2-ika óta utazik ide oda, ahol kedvezőbbnek ígérkezik a vadászat.
Üzleti szemle.
Nagy-Kanizsa, jannár 7. A faüalet kedvezőtlen helysete még mindig nem változott. A faelőállitási idény a nedves időjárás következtében hátra maradt, mert a gyakori esőzések folytán támadt árvisek, a mélyebben fekvő erdőben a munkát lehetetlenné tették, sőt még a kén áruban is nagy károkat okoztak. Áttérve üzletünknek egyes ágaira, némi élénkséget egyedül tölgyfából késiül t saálfákban veszUnk észre, melyek széles és hosaan darabokban írancsia házak számára még mindig kerestetnek. A vevők kívánalmainak megfelelő nagyság és alakban könnyen igen jó árak mellett eladható, de fájdalom, mint már legutóbbi tudósításunkban említettük, fürészmalmaink nem tudnak kielégítő mennyiséget ellőáliitani. Ezeket kivéve említésre méltó Üzlet piaezunkon csak egy'' fordult elő, ami pedig a déli vasúttársaság évi szükségletét fedező fr szállitás*, melyet egy helybeli nagyobb fakeresksdŐ vállalt el. A szükségelt mennyiség az idén kiváltkép igen tetemes, mint mondják, néhány 100 kubik-méter épitó és dologfa, ezenkívül nagymennyiségű talpfa. Bod-nárfa után nem kérdezősködnek, fraaczia dongák árai csakis névlegesek, Tüzelófából sincs üzlet, ebből csak igen kevés kelt el a helyi szükséglet fedezésére. £—s
Papírszeletek
Tanitó a földrajzból vizsgál:
— Mondd meg nekem fiam hogyan nevezik azon vízét, mely Ausztráliát a többi világrészektől elválasztja?
— Választóvíznek.
Sajtóhibák.
— Melyekkel a korrektornak kinlódnia kell. — A város kapnjánál diadalkapu volt emelve, melynek lámpáit azonban a nagy szél miatt nem nyújthatták (gyújthatták) meg.
Az erdőbe futva, a gaz lélek bizonyosan ta-találkozott az ott váró Marhával (Mártával.)
Egy suszteriegéay kér 30 tallért a mesterétől mert holnap nősülnie kell.
Szerkesztői Szenet.
3221. W. L. Már ezek jobbak, de még sem nyilvánosságra valók. A levél csak töredék, nincs értelme.
8222. Felkérjük tisztelt levelezőinket, hogy a farsangi híreket lehető röviden, de gyorsan közölni szíveskedjenek velünk.
3223. V. Magas vendégünk vsn. Jövő aaá-munkra maradt
3224. K. E. Köszönet, de kérlek tudósíts: mire szólt a mellékelt péna ?
3225. ,Hamis vagy« nem közölhető.
JsMár 12-től Jszzár 18-1« 1879.
Hó- és heti- Kath. és prot. ( Görög nap naptár naptár * atj
2. Midőn Jézus 12 éves vala. Lukács II.
12. Vssárzap 13 Hétfő 14! Kedd 15 Szerda 16 Csütörtök 17 Péatsk 18 Szombat E 1 Emészt Vidor Félix P. Mór apát Marcel P. R. Antal Piroska 81 A 30 M el. 1 Jan. 1879 2 Silvest. 3 Malach. 4 70 apóst. 5 Theofem 6 Epiph. át |
Felelős szerkesztő : Bátort) Lajos.

A tartalékosok elhanyagolt külsejüek voltak, de ennek daczára örültünk volna, ha mindnyájukat megölethettük (ölelhettük( volna.
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
8 0
0 §
A hallási olaj
Dr. Schmidt ío-törmorvostól
gyégylt Mindez süketseget ha its vele sz&le-tett. (.Nagyothallást ffilzsgást azsasal elhárít.)
Ara üvegenként használati utasítással együtt 2 frt.
Provincziákból 2 frt 40 kr. portó mentességgel küldendő.
Főraktár Britz Gyalásál, Bécs VI. Marlsbllferatrasss Nr. 79.
Taasievél. Több mint 12 év lefolyása óta f&lbsjom miatt balfülemmel nem hallottam a mi üzletemben zzvart ét botrányt okozott; minden általam használt szer bajomon nem segített, mig nem 3 héttel ezelőtt egy öreg barátom az ön hallási olajára figyelmemet felhívta ; mire gondolám, ha oly sokat meg-kisérlettem. meghozatom ezt is s csakugyan 14 napi használat után névtelen barátomnak feltűnő eredményt mutathattam fel mert hallási «ervem tökéletesen helyre volt állítva. Minden hasonló betegségben Szenvedőknek az ön hallási olaját a legjobb tudattal legmelegebben ajánlhatom.
Steinberg Gyula.
Fürstenwalde, ang. 8 1878. (772 5—10;
— Klasszikus adoma. Egy franczia lap beszéli a következő adomát: Az nap történt, midőn a sabi-nai nőket elrabolták. Egy sabin férfi sokkal jobban bunnlt többi társainál. Szomszédja már nem tudván elviselni siránkozásá*-, bosszúsan szólítja meg: „Mit bánkódol te jobban mint mi? Hiszen a mi feleségeinket is elrabolták." — "Igen ám,u válaszolt a megszólított — „ha ngy volna, de engem épen az bánt hogy az én feleségemet — nem rabolták el, mert otthon hagytamI
Ax apa, ki termetre nézve kicsi volt — egy kölyök kntyával lepte meg gyermekét, azon hozzá adással, hogy pálinkával fogjuk itatni, amely oly kicsinyen azaz czertlich formában fogja megtartani. Erre a gyermek mosolyogva kérdésé: talán apámat is pálinkával itatták?
Megtörtént. Ügyvédi irodában egy embernek a meghatalmazást, mint kizárólag örökösnek — — minthogy atyja, ki a pert megkezdte, elhalt — kellett volna aláírni. Ezt azonban a paraszt megtagadván, mondta: Mint „kizárólagos" örökös nem irja alá; hanem ugy „kizárhatatUn" alá aláiija.
0 0 0 0 0 0 0
Zenélő játékok
mely 4— 200 darabot; diszmüves harang, dob és mandolín játék ; menyei hangokkal. (740 I. 4-4)
Zenélő szelenczék
melyek 2—16 darabot játszanak ; necai-ssere szivar álvány, svájezi házacskák, fénkép albumok, író eszközök, keztyü tar tók, levélnyomók, szivarkészletek, dohány és gyufatartók, dolgozóasztalok, pa-laczkok, tárczák, székek stb. mindenik zenével ellátva. A legújabb ily nemű gyártmányokat ajánlja
Képesárjegyzékek bérmentve küldetnek.
Heller-féle gyártmányok egyenes megrendelésre kaphatók.
* S rovat alatt köalöttért felelőseget nem
* állal a gmk.
IX. évfolyssi IX évfolyam.
„M B R C ü R1
hiteles sorsolási közlönye
az osztrák-magyar és a külföldi lutri értékpapírok kiiorsolható állami és magán kötvén yeknek, vasúti- gőzhajózási- és iparrésx-
vénvok és elsőbbségi kötvénvekr.ek, záloglevelek stb.-n^k A bank-, pénz é< vasutügy folyóirata 1879. Jssnár I-vel sj egész éves előfizetést nyitunk s kllenozedik évfolyamra.
á MERCUR magyar és német szövésül 3 -4 szer jelenik mí? havonuint. *züks»g esetén még többször is, és pedig minden jelentékenyebb huz:is utan; könnyen érthető rövidséggel czél«zerü és táblázatos átnéz«tekkel hozza ez a hiteles huzási lajstromokat, valamint a maradványét Is, vagyis a kihozott és fel nea vett nyereményeket s enuelfogva az értékpapírokkal biró közónséguek aétkü''Szhetlea közege
Előfizetési díj bérmentes bázhsz küldés vagy O frvrirkt postsi szétküldésnél egész évrs A IUriUU
A MERCUR kiadóhivatala
Budapest. Dorottya-utcza 12. Budapest
Ezennel felhivjnk az előfizetésre S kérjük az érthetően irt lakczirn és utolsó posta bskflldiaét. Ax összeg beküldése legegyszerűbben postautalványnyal történhetik. (764 8—10)
Császár királjilag or
#
szágosan engedélyezett
mosd ós vászonáru gyár.
Sc tii i i %-rxn
F. R. udvari szállítók. —
hirne?es bevás irtási forrás, mindennemű ori, zöl éa gyermek feberruhák. vsszask, asztali ruhák és zstbkeadöMI a legolcsóbb eredeti gyári árakon.
A 115 lapból álló és 800 rajzzal, meny-asssonyi, gyermek és csecsemő ruhák mintáival ellátott minta árjegyzékünket ingyen éa bérmentve küldjük meg. Állandó raktár tö-
Megrendelések utánvétel mellett lelj esi ttetnek
Főraktár: Bécs, I. Tuchlasben ar. 13.
mür menyasszonj i ruhákból.
Jelentékenyen leszáll i tott áru 10 000 tuciat fehér és színes vásson ée batitzt zsebkendők. *
ttT Külön-
1 e g e ■ a é g : ba-tistkendők, beszőtt, valódi ssinü sz-gélj és stíkkelt, elegáns nagy hetükkel, beszegve óe aegmosra 4 drb csak i írt. (Az egéss abc-e előtétben van.)
(761 9—20)
\ K
VM\ MK UK j?

r/''A
-tl - . VS:
• '' 11 I - . K A k L T H i t S

• '' \v
Elismert kitűnő
Eau de Vie de Lavande ambrée
(LevenánlA-vlx). Kitűnő füatölősser éttermek, termek, háló szobák, előházalt lépcsőházak stb. illatftutölésére ; a fentemlitett szer a leghatásosabb as idegrendszer mérséklés ere, a levegő megjobbitására ée a bemrivót a legkellemesebb illattal tölti eL (746 II., 8 -3)
Kapható mhiden elegáns kereskcdé»Sen, hol illatszerek áruitatnak.
Tren, Nngllsch és társa utódal, Thies Károly
es. kir. udvari illattsser áni-gyir Bécsben.
TIZENNYOLCZADIK ÉVFOLYAM _ í n/, IZLL_
ZALAI Ii Ö N /Y

Különösen figyelemre méltó a hírneves
Dr. Forti-féle
SEB-TAPASZ,
mely rendkívüli gyógyereje, elválasztó, érlelő s fájdalom csílUpító hatása által leggyorsabb, legbiztosabb s egy-szersmind gyökeres gyógyulást eszközöl különnemű bajtikban. — Ily bajok a torokgyulladás, légcsőhurut, b ő r k é a-baruaság, hártyásgyik (Croup, angina) mindennemű megsértések, harapás, szúrás, vágáa vagy égés által támadható sebek, megforrázások, darázs- vagy méhszuráaok, konok fekélyek, zúzatok (contnsiók) meglepő gyors fájdalomcsillapítással —■ rögzött daganatok, gümők, tályogok, pokolvar, (carbunculus puatula ma-ligna), megkeménykedéaek, genyedések, vérkelések, minden mirigy betegségek, görvélyes fekélyek, fagyda-ganat. ujj féreg, körömméreg, vadhús, tagszivacs, osont-szu, kificzamitás és megrándulások, helyi csuz; továbbá a szü''és folytáni lábfelfakadások és sebek, fájós, fekély-zett vagy már genyes női mell. — Sok nő már csirá-baD volt emlőráktól, — a különben eikerülhetlen életveszélyes sebészi műtétnek mellőzésével — egyedül ezen jeles sebtapasz használata által menekült'' meg.
Végre a testbe teljesen bemélyedt bárminemű szálka, vagy darázs és méh fullánkja csupán ezen tapasznak rövid idei használata tolytán annyira előtűnik, hogy azután a testből közönségesen szabad kézzel, sebéazi műtét éd fájdalom nélkül könnyen kihúzható, mire a seb gyógyulása nem sokára bekövetkezik.
Ezen megbecsiilhetlen gyógyszer, mely oek jelessége leghitelesebb egyéuek számos s különös kívánatra bármikor felmutatható bizonyítványai által már régen a legfényesebben elidm?rtetett — rendkívüli s legkülönne. mübb esetekben megpróbált hatásánál és fehünü sikeres eredményénél fogva, melyek használata által még elavult bajokban is eléretnek, jól megalapított hírét kétségbe-vonhatlanul igazolja.
Egy csomag ára 50 &r, nagyobb csomagé 1 frt használati utasitassal együtt, postán küldve 20 krral több. Egy forintnyi csomagnál kissebb szállitmány nem teljesíttetik.
Központi küldeményező raktár: PeMen TÖRÖK JÓZSEF gyógyszerész urnái, király utcza 7-ik sz. a. Nagy-Kanizsán: Práger Béla gyógyszertárában, Belus József gyógyszertárában, Alsó-Lendván: Kis Béla gyógyszertárában. Sümegen : Stamborszky L. Szombathelyen Pillich P. gyógyszertárban.
A t. cz. gyógyszeréaz u«ak, kik raktárt elvállalni hajlandók lennének, felszóllittatnak, miszerint e részbeni ajánlataikat ezen gyógyszer készítőjéhez FORTI LÁSZ-LOHOZ czimezve: Budapest (Ráczváros, Bocakay tér, 719. szám) beküldeni szíveskedjenek, ki megrendeléseket is pontosan teljesít.
Vidéki bérmentes levelek általi megrendelések az árnak készpénzbeni beküldése, vagy postai utalvány, vagy . utánvét mellett tüstént és legpontosabban teljesíttetnek. (G58 25 — 50)
Zongora-
kölcsonző-intézet.
M indennemü zo:ij{orák dns raktára.
Ócska hangszereknek ujakért! becserélése. Mindennemű zene hangszer bizo-mányszerü eladá sának elvállalása.
zene- és műkersskedsts, Bsdapsstsa, váozl stozs nagy Kristóf átellssébss. Az ajosssi alakított
24 szási, 4
(769 6 — 6)
ZONGORATEREM
ugyanott van. F é 1 e m e 1 e
karácsonyi- és ujc i ajándékai
m
elyet
STRAUSS A., Bécs, Rothenthurmstrasse 21.
yászon és mosó-árn telen£yegyár
a bnkótt Charles Fréres ós tárna-féle gyári cxég csődtömegétől átvett összároraktér női, uri, leány és gyermekrubák, vásznak, asztali ruhák atb. esek kőzött kiállítási darabok a párisi világtárlatból, általában solid árukat, nagy é< kis mennyiségben a gyári áron jelentékenyen alul végeiád. Az utánvétellel megvett ¿a nem tetsző tárgyak készséggel visszaváltatnak vagy posta fordultával kicseréltetnek.
A szerencsének alkalom nyílik, mert minden t. megrendelő 30 frt áru bevásárlás után jelentékeny leengedésen részesül. A leengedések állnak a következő eredrti utalványokból, egyedüli tulajdonjoggal a* ezekre oső nyereményeknek az alanti sorshn-zénhoz, és pedig:
IW Egy megrendelésnél
3») frtig egy bécsi communál sorsjegy 200.000 frt főnyeremény.
4<> „ „ magyar jntaiéksorsjegy 150.000 frt. .
75 , „ lh64-iki hitelsnrsjegy 2(.K».00<> frt. 1«H) • „ eredeti mailandi sorsjegy 1(X)000 frc. „ 150 ,_, vejenczei sorsjegy 100.000 frc.
Kgy a kirakat ablakból öwszeálLátoU rész mindennemű férfi- és nő-fehérrnhák, úgymint: ingrek, nadrágok, corsettek, téli barchet és struxnadrágok, corset és mellénykék stb. dnrabonkínt csak 1 frt potomárórt adatnak el.
Uri és nói ín^ek * legjobb chiflonból, redős, fantasie és
stíkkelt mellel ft 1.50, 2.—, 2.50, 3 — és 3.50. Creton és oxfort ingek ft. 1 50, 2.—, 2 50 és 3.—. vászon ingek gazdag redő, fantasíe, gilet és stikk«lt mellel ft 2.—, 2 50 3.-, 4 —, 5.— és 6, Uri alsó nadrág a legjobb vászonból ft. 1.50, és 2—. Téli nadrág mellénykék parchet, strux, castor, flanell stb.-ból ft 1.50, 2.—, 2.50, 3.-, 3 50 és 4.—.
Nfli mieder, a l»»gnjabb és legfinomabb, fehér és hamuszín, valódi angol kapcsokkal, ft. 2 50 , 3.—, 3.50, 4.—, 5. - és 6—. Zsebkendők: 12 drb szogéhlycl ft. 1.-, 2.— és 2.50. 12 drb vászonból ft. 4.50, 5 —, 6.— és 7. . 12 drb fehér vászonból ft. 2. — , 3. — , 4 —,5, 6,7. Női ingek, uhitTonb<W gazdagon díszítve és stikkelve, ft. 1 50, 2, 2 50, és 3. — Legjobb vászonból egyszerűen ft 1 50, ''J és 3, — Ugyanaz ga*da-
2 50, 3.-, 3.50
Ugyanaz
o _
2 50. —
gon díszítve é* stikkelve ft.
__4.—, 5 — és 6.
Női hálóingek hosszú ujjal ft. 1.50, 2.—, és
stikkelve ft. 2J0, 2.50, 4.50 é» 5. Női alsó szoknyák chiffon és barcbetből tL 1.50, 2, és 2.50, gazdagon diszitve ft. 2. 2.50, és 3. Stíkkelt ft. 3, 3.50, 4 50 és 5. ffyapot szoknyák és flanoll nadrágok fl. 2.50, 3, 3.50 és 4. hálószoknyák ft. 6, 7, 3, 10, 12. 14, egész 20-ig.
Női coraettek és nadrágok cbiőorból, batíszt és par-chetb I gazdagon diszitve, stikkelve egyszerűen ft. 1, 1— 50, gazdagabb ft. 2, 2.50, 3. 3.50 4 és 5. Gallérok férfiaknak ft. 2 és 2.50 tuczatonként. . nőknek ft 3 és 3 50 „
Kécellők tuczatonként 4 frt. (759 3-7)
Uri és női harisnyák ft 3, 4, 5, 6 és 7.
6 drb. lepedő varrás nélkül ft 10, 11, 13.50, 15, 16, 18 és 20. I „ zsinórbarchet 30 rőf, p¡i[ueb*rf bet 20 rőf, chjtíon, giadl és
nankiugs 30 rőföt ft. 7.50, 8, 10, 11 és 12. 1 tuczat törülköző kendő vagy szerviották ft 3, 4, 5, 6, ég 7. 1 nagy asztalterítő, fehér vagy színes ft. 1, 1.50, 2, 2 — 50, és 3. 1 asztal teríték, fehér 6 személyre ft. 3, 4, 5 és 6, 12 személyre
10, 11, 12, 14, 17, 15» frt. 1 vég bázgzövetü gyolcs 30 rőfös ft. 1 vég creas gyolcs 46 rófös 16, 17, 18, 19 frt. 1 hollandi vagy irlandi gyolcs 50 rófós ft. 18, 20, 22, 24, 27, 30, 33 1 vég rnmburgi gyolcs 54 rőlös ft 24, 26, 28, 30, 34, 37, 40, 42,
5.50. 6.SO, 7.50, 8.
Hamisítás olleu minta és Tédjegygyel biztosítva.
jvütí.Afsu. ''A s^b
Gyomor-só
(Emó&ztópor:
OLL SEIDLITZ - PORA.
Csak akkor valódi, ^ ^¿EZüSfí&Z
lenyomva.
30 év óta a legjobb sikerek mellett fennáll mindennemű gyMMT-betsflséflek és esiésztésl sksdályok, (mint étvágyhiány, hawornláa), vér-tolslss és sraiysr ellen. RQlOnösen oly egyéneknek ajánlva, kik Qlő élet-| módot folyutnak.
Hamisítások tSrvénylIsfl bustettetsek.
Egy lepecsételt eredeti doboz ára I frt. o. ó.
SÓVAL
A legmegbízhatóbb "önsegélyző sjere a szenvedő emberiségnek _ minden belső és külső gyulladásnál, a legtöbb betegség ellen, mindennemű sebesülések, fej-, fül- és fogfájás, régi sérvek és nyílt sebek, rákfekélyek, üszök, szemgyülladás, mindennemű béi.nláa és sérülés itb. I stb. ellen.
¡Üvegekben használati utasítással együtt 80 kr. o. é.
_________
H^j-májolaj.
Krohn X. és társától Bergenben
(Norvégiában).
Ezen hilmáj-asírolaj valamennyi, a kereskedelemben előforduló faj között az egyedüli, mely orvosi czélokra használható.
Ara egy üvegnek használati utasítással I frt o é.
TITKOS BETMGKK,
különösen
férfi-tehetetlenség,
ma^ün.lések, hugycaőfolyások (maró befecskendezés nélkül) hólyagbántalmak, bujakóros daganatok, bőrkiütések, ha még oly idültek is, továbbá köszvény, fehérfolyás, hószámgfircsök, a bivatásbani megzavarás nélkül, a leggyöngédebb módon, hason-szenvi szerek alkalmazása által bámulatosan gyors és gyökeres gyógyításra találnak.
Sok ezer szerencsésen kigyógyult egyén küszönő-irata kézzelfoghatólag bizonyítja ezen gyógyrendwter áldásosaágát.
A gyógykezelés levél utján is történhetik Gyógyszerek kívánatra megküldetnek.
Dr. HRNST £4. Pesten, kót sasutcss, 24.
Ugyanott kapható a híres, mindenki számára nélkülöz-het!en kónyv: „Az önsegély*, mejy oktatást ad a nemi viszonyokról, ifjúkori bűnökről, tehetetlenségről, atb. és biztos *éd-szert tartalmaz ragályozáa stb. ellen. (Ára 2 frt) (779 2—62)
B o h a u
n n ayulátóL
Az országos gyógytár tulajdonosától Stockcran.
Orvosi tekintélyek elíamerő nyilatkozatai szerint a legismertebb fűszerek összetétele által, különös hatású gyógykivonatnak hizonynlt be az emé8Ziés és vértisztulásnál, vslamint ezek következtDényeinél, ngy-mínt a fölöslego* gyomorzavnál, étvágyhiány, gyomorhév és szorolások-nál Hatályos szer gyengeségi állapot ellen nők és gyermekeknél : halvány arezszin, lesoványodás, sárgaság és köszvény ellen. Folytonos használat által ez az egyedüli biztos szer, bnskolyrfg és lépkóros kedély hangnlatn ál.
A „Modicinísche Wohenschrift" április 15. száma a következőket irja : .A stockerani gyógytárból való gyomor-só ha«znos szer emésztési bajoknál, gyomorgyengülés és hurut« ál, valamint az étvágyhiány stb -nél igen jól működik, sőt több mint jó hatásúnak bizonyult bo. — Összetétele a iegpróbálUbb fűszerekből oly kitűnő hatásn, mely a legnjabb időkben először jntott köztudomásra. A jó sikert láthatólag idézi elő, és túlszárnyalja azokat, melyek eddig a haszonraforditáanAl éléretttek ; és így mindenki, ki tndja, mily határozottan károsítja az egészséget a háborgatott emésztés, és mint rontja le a testi állapotot, nem fogja egy ily srernek hatásosságát félreismerni.
Egy doboz ára 75 kr. Yidékre utánvétel mellett a legkevesebb két doboz rendelhető.
Valódi minőségben Nagy-Kanirsáo: eaak Práger Béla gyógyszer黫 urnái kapható. (708 8-10)
Fo ssállitáa
Moll A. gyógyszerész, cs. kir. udvari szállítónál, Bécs,
Tuchlanben.
Raktár az állam minden hírneves gyógyszertárában vagy füszer-kereskedésében. Raktár nélküli helységekben magánegyének nagyobb megrendeléseknél megfelelő árleengedésben részegülnek.
A t. cz. közönség kéretik határozottan Moll-téle készítményt rendelni és csak olyanokat elfogadni, melyek saját óvjegyem és aláírásommal vannak ellátva.
Raktárak : X.-K an i zs a Práger.Béla gyógy. Ro3enberg Ferencz Fesselhofer József. Rosenfeld Adolf. — Zala-Egerszeg „Gyógyszertár a Szt. lélekhez. — Barcs Dorner S. Csáktornya Göncz L. v. gyógyszerész. Kaposvár Kohn J Schröder Sándor gyógy. Th. Kecskéssy gyógy. Kaproncza Werli M. gyógy. Kőszeg Csacsinovics Ist. gyógy. Kűttel Ist. gyógy. Keszthely Schleífer A. Wünsch F. Körmend Rátz Ján. Szombathely Pillich Ferencz gyógy. Sopron Mezey And. gyógy. Bánó k-S z.-G y ö r g y A. C. Fibic gyógy. Zágráb Mittlbach 8. gyógy. Irgalmashoz gyógy. Szalonak Schwan Gusstáv gyógy. (765 2—62)
Csak
Ezen, Béos város tSSáCSa által a szegé-nyek-alapja javára rendezett sorsjáték nyerői
IMO, 2oo ) „Mf lao, Im, ) darab ezüat ItO, los ) a™7 loo, Ioo, ) forintos, 3 béosl ssrsjsgy, melyek
''X; 200,000 frt —
más mü- és értéktárgy esüstból, együttvéve
3000 60,000 értékben.
A bozás a vsorsl tartós etleslrzéss sietlsrt 1879 fsbniir 25 és tsrtstik sisg. , . ..
Vidéki megrendeléseknél az összeg bérmentett beküldését és 30 kr. mellékelését kérjük a sorsjegyek, és annak idején a hnzáal-lajstrom bérmentett megküldése fejében. (<68 7 — 10)
Az Union bank váltd Irodája, Bécs Graben 13.
50 kr.
as ára egy
ercieü sonjemet
a metylyel
1000 dr. aranyat
lehet nyerni.
(Magyar kiadit)
Férfigyungesaég
lx ünmtgóTÚ
Laurentius wi
T nócvnló foiflak náuám minden Vorhin.
«U>.
Győngessógiállapotban
BiznayitéMI. hofy e »ili-hirfl mfl mind«" •
«likban *ddi? raSfyelíllkAnyr«! Múlbalad.«!''«''"^4 \f*x lelcn»lit»ni, bogy Laar»mtia* m.''ir« m«r i» •
rerrfh»»»hl»iin tnez^I''-Bt » loevk ror«bb fe''.dics^rém aem -t*r»l.
As eredeti kl»«Us Laurentius Wen KTtiyolarfTétt 2*1 W
bonczUai ábrikkal mind« kónrrkw-k.ds.V''m <ta a orrtéiMl is LMyrif- Sopfcisastrws T B. tMfrandsltstbstlk. An «0 Kr. o. i.
(752 12—24)
Nagy-Kanizsán, nyomatott & kiadó laptulajdonos Wajdits József gyorssajtóján.
NAGreKAXIZSA, 1879. január 16 áa.
}

nsetmyolcwidllt Stfölyi*.
Hirdetések
ii
6 hasábos petiUorban 7, másodszor 6 a min.len további sorért 5 kr. NYILTTÉRBEN
soronként 10 krért Tétetnek fel. | Kincstári illeték minden ¡egyes hirdetésért külö 30 kr fisetendŐ
V.-Kani7HavAroR helyhatóságának, „n.«kanizsai önk. tfizoltó-egylet", a „n.-kanizsai kereskedelmi s iparbank«, „n.-kanizsai takarékpénztár«, a *xalamegyei általános Unitétes-
tület", a .».-kanizsai kisded-neveló egyesület", a „soproni kereskedelmi h iparkamara a-kanizsai kül választmánya" s több megyei és városi egyesület hivatalos őrtesitfje. ''
Heleiikíiit kétszer, vasárnap- s csiiloitököu megjelenő vegyes tartalmú lap.
Sagy-Kanizsa. január 4. 1879.
Kemény Gábor miniszter az ország törvényhatóságaihoz körlevelet intézett, melyben a íoldmivelcs és kereskedés nyomasztó helyzetét ecsetelte, megjelelvén azon irányt, melyet követendő miniszteri állásánál fogva elfoglalandó lesz.
Miután pedig ezen körrendelet főleg a földmivelés hiányai körül culminál lehetetlen, hogy hallgatagok legyünk és fel ne soroljuk azon okokat, melyek gazda közönségünket arra kényszerítik, hogy minden talpalatnyi földet mivelés alá véve, lehetőleg jövedelmezővé tegye.
Hogy hajdan gazda közönségünk fő gondját a marha tenyésztésre fordította, ez ott leli megoldását, mert földjeit a volt úrbéresek megszántották, teljesen fel munkálták, terményét nem csak betakarták illetve takarították, de még el is csépelték és a raktárba be hordták, fáját az erdőn nem csak megvágták, de haza az udvarába be is szállították, rétjeit lekaszálták, a füvet megszárították, azt a csűrbe be is takarították, ekkor azon területet, melyet az ily erővel megmunkáltatni nem tudott, azt a gulya legelőjéül, a ménes nyaralójául fenhagyta a volt úrbéresek munkájából csűrbe gyűjtött takarmánynyal szépen kiteleltette; az ekként képződött nyáj anélkül, hogy csak valamijébe került volna, felnevelkedett, a tinóból ökör, a csikóból paripa, vagy a négyes fogat vonó állata lett, a felesleget elárusítván az abból nyert hasznot saját ugy családja személyére használta, mert adót nem fizetvén, más kiadása sem volt, legfeljebb, ha osztozkodott, innét lett adósságát törleszthette, — ha ekkor legelő területei nagyok voltak, az a fentebb elsorolt
okoknál fogva szükség parancsolta helyzetben leié megoldását.
Bezzeg most hol állunk, a robot megszűnt, niucs ki a földet szántsa, annak termését betakarítsa, az adó nőttön-nó, hogy a gazda megélhessen a volt négyes fogat helyett kettős fogatú kocsin jár, néha még meg is süllyed, a sok roszabbnál-roszabb cseléd majd felemészti, mert mig egy dolgozó cselédnek conventiót ad, addig egyes cseléd tagnál egész családokat tart, mert nem ritkán eg\ családfő 7-ed magával él a birtokán, kik bizonyosan nem előre, de hátra felé segítik a gazdát, — birtok állománya is keves-bült, mert a volt úrbéresek részére nem a megvetendő legelő és erdő térséget kiadván azokat, hogy birtokán többé ne eklendezze-nek, megtagositá, legelő erdőrészüket el-különité.
Igaz, hogy ezzel csak jót és nemes tettet vitt véghez, mert hajolva a törvény intő szavára, a rabszolgához hasonló úrbérest magához lelemelve egyenjogúvá tette, kik most is a rétek lekaszálása és betakarításánál segédkeznek neki, de már most azon rétnek, melynek a múltban termését tisztán ura csűrébe takarította, részben munkadíj ja fejében saját csűrébe viszi, de bár mennyit is legyen képes betakarítani, mégis a nagyobb és nagyobb nyomornak néz elé, mert adójának lerovása csekély megtakarított terményének értékesítéséből nem törleszthetó. Ha nézzük a múltban egyes községek helyzetét a mostanival hasonlítva, látjuk, hogy mig a múltban ha nem is 4 ökörrel, de jóravaló munkaképes két ökörrel szántott, most csak két oly borjával vonatja az ekét, hogy a jó Isten menti meg, hogy a tinó a járomból ki nem búvik, ha
kérded tisztelt olvasó mindez miért van, miért kicsinyítette meg az Ökreit ? a felelet bizonyos az lesz, hogy a nagy adó miatt a jobb ökreim eladni, az árából az adó tartozásom, nehogy a gyermekeimet nevelő tehenet elárverezzek, megcsonkitnom kellett.
De fájdalom ! minderre • nem gondol senki, a népek bajainak enyhítéséről szó sincs, mi is a miniszterrel egyet értünk, ha bár magas is az adó, csak terményünk illő értékesítését foganatosithassuk, a nagy adót is elviselni tudjuk, mert ha jövödelem van, abból fizetni lehet, — mi nem azt tartjuk mint a miniszter ur, ha a majdan leendő borjúból góböl ökör lesz ugy jövödelműnk is lesz, mi azt tanácsoljuk, hogy a katonaság eltartására szükséges terményt szereztesse be a termelőtől, adja az állam a nyereséget a terhes adót fizető népnek, lesz mindjárt jövedelme, megkívánhatja ekkor, hogy az is az állam iránti kötelességét le-róvhassa; — erre világos példa a boszniai expeditió, tudjuk, hogy a vállalkozók Kanizsán a szénát, melyet Boszniába szállítottak meter mázsánkint 1 frt 60 kr. úgymond egyszáz hatvan kron vették, ugy tudjuk, hogy Bródban már az államnak 14 frton adták, hol itt az arány most? az a bizonyos vállalkozó a húzott haszon arányában fizette-e az adót, de a termelő megfizette, igy vagyunk mással is, igy van a bor állapota, a szóllős vidékek szívesen leróvják adó és dézsma váltságukat borban csak vegye át az állam és ahhelyett, hogy a katonaság részére 20 — 30 frton veszi hectoliterenkint a bort, a termelőnél bizonyosan 7« árba ugyanazt megkapja, tehát ha van nyereség legyen az államnak nyeresége, segítsen a szegény elhagyott földmivelőn is.
Ha igy fog eljárni az állam, biztosit-jak, hogy nem fog a nép zúgolódni, mert látni fogja, mikép a kormány segit rajta ott, a hol és amikor lehet, biztosítjuk, hogy az a falu bíró, ki az adót beszállítja és tes&e szedi, ezen terményt is beszállítja és össze szedi, hisz most vasutaink vannak, maga a miniszter ur sokat emlegeti annak hasznosságát, élvezze tehát a kormány is ezen jókat. —
Mi isaztmondjuk: a kormánynak csak akarni kell minden megtörténik anélkül, hogy hátramaradást akár az államnak, akár egyeseknek szenvedni kellessék. — Most ji hordók megli terez ve vannak, a gabonát métermázsánkint szállitni lehet, tessék kivetni az adó arányához, mennyi bort, mennyi gabnát és mennyi takarmányt kell beszállitni, tessék a szállítás idejére az állomás helyekre egy élelmezési tisztet rendelni, ki a szállítmányt átveszi, a hajon segítve lesz, ezzel lehet helyre ütni a vámpolitika miatt beállt hiányt.
KOVÁT8. .
Keszthely, január hó 1879.
Ha van vároe, melynek lakói a legközelebb lefolyt gyászos emlékű 1878 ik évben hazánkat ért többféle, súlyos csapás áldozatává lett honfitársainknak sietett tehetségébe«képest segélyt nyújtani, u?y Keszthelyt bizonyosan azok közé sorolhatják.
A keszhelyi olvasó egyleti gyüjtöbizott-ság e lapok hasábjain számolt be a keszthelyi oly szives adakozó közönségnek, kimutatván az általa gyűjtött pénz- és tépés adományok hova fordítását.
A keszthelyi járás tek. ssolgabirósága, a hoszá áttett, s a sebesültek javára forditaodé pénzből, a következő egyéneket részesítette segélyben:
TÁRCZA
A betyár.
Vágtat a mén, hasitja a Barna éjfélt száguldtában. Rajt'' a betyár ; villáin terem Szeme párja sugarában. Vágtat, vágtat, mert Ölében Rablott lányka leng fehéren.
Vágtat a méu, mint a Bzélvójz, Mintha fecske-s*áraya rolna. Róna-térség, béresek orma
Elmerülnek a távolba.......
Elnyúló föld rengetegje Fogadja a száguldót be.
Vágtat a mén; rajt'' a betyár; Megreng szive dobbantába! Alszik a szűz égő keblén, Mintha örök volna álma. Lengó fürtje éjhajának Bucaut int a tílnö tájnak.
Vágtat a mén ; elszórt nyoma Eltűnik a völgy sötétjén. — A béres-kebel sötétebb a Viharos éj éjfélénél. — Rejtett barlang siri lakja A betyárt ott befogadja ....
Nem vágtat a mén, elpihent. Semmi saj nem kél a légbe. Sóhajokkal népesül a Sötét barlang rejtek-íje. Reszket a lány égő ajka; Kéjt szik a betyár rajta.
„Anyám, anyám!" — sóhajt a lány.. Megrendül a betyár rája .... „Anyám, anyám 1" — sóhajt vissza, Mintha régi álmot látna. — Szegény » ülőm 1 . . . Hejh, de félre l Nem való *z ima kéjre.
„Jer leányka, jer galambom, Beszélj nekem sokat, szépet! Miként termett a mennyország, Hova piczi lábad lépett? Beszélj lelkem, látod ime : A betyárnak is van szive.*
„Volt-e babád, szép szeretőd? Csalt-e meg már legény-fajta ? Szólj édes szám, szólj kis szentem ! Hadd hallgatok szép szavadra. Hejh, mert látod, jó leányka, Szivemnek is volt virágja."
.Volt nekem is ssülő-anyám, Volt szeretőm, volt virágom. A betyár se nő magától As átkozott, rongy világon. De az Itten tndja már csak, Hogy szegények merre járnak."
„Nem adüám a mennyországért, Hogyha őket megtalálnám. Hidd el, rózsám : nem terem ám Nyugalom a betyár ágyán. A neve is «szegény-legény ; Nincsen nyugta a föld színén "
„Hisz láthatod: a beszédem
Most is merő litánia......
Késő bánat! .... Jer angyalom, ll»d<i ölellek össze-vissza. Maradj nálam, légy te nékem E világon üdvösségem ! . . .
Elhallgat a szegény-legény; A leányka reszket karján ; Reszket szive, rebeg ajka: „Szegény szülő, édes-anyám 1 Nincsen a ki gyámolitsa, Nyomorúság viszi sirba "
„Mit szólsz, leány?! Hisz téged a Rózsa-piros hajnal termett, Liliomról csókolá át Beléd, szivem, az élstst.
Nem teremthet a föld angyalt, Nem szentem, ezt ne is tagadd 1*
„Vagy, ha mégis van oly asszony, Ki emlőin angyalt nevelt: Hozd el őt is ! karjaink közt alál ő is nyugodt helyet, n örökre elfeledem, Hogy .betyár* volt egykor n*vem
l
. . . Énnekem is a ki régen
„Szegény ember! Volt testvérem,
— Ugy beszéli édes-anyám — Betyárrá lett keservében — Szegény szülóm, szégyenébe'' Bujdosott el e vidékre."
„Bátyád, neked?! 8 a te neved?"
— „Őrzal kének kereszteltek * — .Hah, mit hallok 1 Szakadj le égi És én téged sserettelek
Bűnös vágygyal! Ha van eród, Büntess, Ist*»n, zuzd s«ét e főt."
„Eredj leány, menj, felejts el! Kísérjen az ég szemével. Áldjon meg ugy, a hogy engem Agyonvert a két kezével."
— 9*ól a betyár, és elrohan 8zilaj ménjén a vadonban......
Halkan, halkan elrejtőzik A sótétség barna lánya; Rózsás képpel bsjnal pirkad Bércz-oromra, róna-tájra. Mint elhajló, tört liliom,
Halad a lány át a sikon.
* »
Évre ér jö, S elrepülnek, Tizaser hervad el a virág . . . Agg lépéssel, gondolkodva Járja ntját a nagy világ . . . Án a vadon; most már talán Farkas száll a betyár tanyán.
Tízszer hervad el a virág, S az utolsó hervadáskor Őszült fővel, öreg testtel Agg koldus jár át a tájon. A vadonba téved utja ; El-eltűnik s megjő újra.
El jő a tél ősz fejével, Leplet von a meghalt tájra — Kijő a vad barlangjából Fagyott koldus bullájára. 8iró hollók szállnak széjjel Szegény-legény agg testével.
SZALAY SÁNDOR.
A farsang eredete.
A bőjtölés annyira általános volt hajdan, hogy alig volt nép, mely ne böjtölt volna, Is-tent vélvén ez által kiengesztelni.
Történeti eredete napkelet vallási szokásaiban található fel; hol z papok orvosai íz voltak a népnek, s ugyanazért a melegebb éghajlat alatt oly igen szükséges szoros élstren-det egyszersmind vallás ügyévé tevék. A b<5j-tölés még ma is szokásban van ksleten, a per-zák, hindok, láma, mohamed és mózesvallásai a bfijtölésnek nagy fontosságot tulajdonítanák.
Átjött e szokás a keresztények közé b. A 2 ik század derekán Telesphorus római püspök rendelé legelsőben a 40 napi böjtöt. Nagy Gergely pápa 600 körül, hamvasé szerdát rendelé a böjt kezdetévé; s igy lett a keresztényeknek a „húshagyó kedd"; mert ezental nem volt zzabad hőst enni.
A böjt előtti bárom napot zajos vigadómnak szentelték stb. Ez a mai „CarnevaU ere dete, vagy mint nálunk nevezik a »Farsang* é, mely vízkereszt napjátéi, hamv azé szerdáig tart. A -Carneval* szó e latin szótól ssÜrmar*''
* • ii '' . • T .Pá «• *
TIZENNYOLCZADIK ÉVFOLYAM.
ZALAI K Ö Z:L Ö N Y.
JANÜAJB 16 in 1879.
A mozgósítottak hátrahagyott családjai restére gyűjtött összeg már régebben kiossUt-vin az illető nyomorral küzdő családok közt, arról már e lapok hasábjain is megemlékeztünk.
A sebesültek részére begy Olt s a tek. ssolgabirósághos áttett összegből segélyesre lett: Szántó Sándor alsó-páhoki illetőségű, mozgósított katona caaládja 6 írttal. Ezen egyén a mozgósítás folytán a nyári munkától elvonatott s a tél kezdetével történt hazabocsá-tatása alkalmával családja réssére egyelőre a zzükséges táplálékot sem volt képes jaegsze rezni; minthogy a mozgósítottak réssére begyült öasseg már régebben kiosztatott, as itt emiitett nyomorral küzdő egyén és családja segélyezésére a tek. szolgabiróság által az olvasóegylet! gyöjtóbizottság javaslata folytán, a sebesültek részére gyűjtött összegből segély eztetett.
Segélyben részesültek még a kővetkező sebesültek:
Pap Antal, gyenesdíási illetőségű egyén kapott 29 frt 75 krt. — Rózsa M i-h á 1 y, a.-szántói illetőségű kapott 29 frt 75 krt. — Süte Ferenos cserháti illetőségű kapott 29 frt. 75 krt. — Tompó János, keszthelyi illetőségű kapott 29 frt 75 krt. — Giber Ferenc z, cserszegtomaji illetőségű kapott 29 frt 75 krt. — Krisztián József, karmacsi illetőségű kapott 8 frt. 10 krt.
A keszthelyi járásból a bosnyák harcz-téren négy egyén esett el, ezek egyikének családja, a segélyzést megköszönvén, nem fogadta el. A többi három után segélyeztettek :
Vida József, keszthelyi illetőségű elesett édes anyja kapott 29 frt 75 krt. — Vajda Gábor rési illetőségű elesett neje Ács Katalin kapott 29 frt 75 krt. — ósy Gjörgy, keszthelyi illetőségű elesett testvére ósy Kosali a, Hermán Györgyné kapott 29 frt 75 kr. segélyt.
Az itt felirottak közt kiosztott összeg tesz összesen 252 frt 10 krt. o. é.
A keszthelyi műkedvelő társulat által a tek. szolgabírósághoz átte: t 144 írtból, segélyeztettek a következő egyének.
1. A még máig is Bosoiában levő katonák családjai közöl: Vincze Andrásné keszthelyi illetőségű kapott 14 frtot, K o-vács Józsefné keszthelyi illetőségű kapott 14 frtot. Kutyánsky Istvánná keszthelyi illetőségű kapott 12 frtot. Major Józsefné Végh Mári m. györki illetőségű kapott 10 frtot.
A sebesültek közül:
Molnár János, cserszeg-tomaji illetőségű kapótt 10 frtot.
Az elesettek családjai közül:
Vida József, keszthelyi illetőségű elesett édea anyja kapott 37 frtot, és Vajda
sik: carne vale. A „Farsang" szót a franczia pFarceae"-tól vélem átvettnek.
Bár honnsn származzék is a „Farsang, * ez mindig a vigalom idényét jelzé. A társas vigalom legjelentékenyebb kifejezései: a táncs
— bál — zene, dal. S mint a gyermek a karácsonyt, oly epedve várják, oly örömmel fogadják — kivált ífjaink a farsangot.
A báltermek megtelnek zsúfolásig, van öröm, jó kedv, zene, táocz világos viradtig!
De ott volt ám a kis „Ámor" is: nyilait ellové, nem gondolva ha sebzi is a sziveket!
Mi tagadás benne ? a bálismerettségből sokszor fejlődik házasság ! mort hiába! „a szerelem pápaszemet visel, a min keresztül a réz aranynak látszik, s a szegény ség gazdagságnak."
— „Szerelem és szenvedély igen könnyen elvakítják a józan ész szemét, melyre pedig nagy szükség van."
A mai ifjak — kik nősülni akarnak — két családot ismernek as éleiben, az egyik „van neki", — a másik »nincs neki." — Amas első nél egyik a másiknak nyitja az ajtót, — az utóbbihoz senki sem kopogtat be. Ah! mert nagyobb becsülete van ma a hozománynak, mint a mindennél drágább női erénynél. „Szebbet mutat az aranynyal megterhelt szamár, mint a felnyergelt paripa."
A ki meg akar házasodni, annak azt tanácsolom, inkább a jó hirre-névre nézzen, mint sem a vagyonra. A jó nő nem csak az álul nyer jó hirt, mivel igazán jó, hanem mivel jó nak látszik is. Ha jó asszonyt viszcsz haza, könnyű less megtartanod jónak, sőt még jobbá is tenned. De ha rosszat vettél el, nagy fáradságodba fog kerülni, hogy megjavítsd, mert igen bajos egyik ssélsőségből a másikbs menni át. Nem mondom, hogy lehetetlen, de mégis sebének tartom.
Nagy-Kanta*, 1879. január.
Magas vendégünk van.
Egy évi ctasáa után megérkezett a ma . mik ¿s leányok örömére, és a papik boszuaá-•ágára — CameváJ ur ő nagysága, hogy svo
Gábor rezi illetőségű elesett neje A c s Katalin kapott 37 frtot.
összesen 144 frt. S igy a keszthelyi műkedvelő társulat által áttett 144 frt teljesen ki-osststott.
A jelen kimutatásunk szerint tehát Kesst helyen újból kiosztatott: 396 frt és 10 kr. segély, melyhes, ha a mozgósítottak hátrahagyott családjai köst már régebben kiosztott 212 frt 90 kr, és egy darab cs. kir. aranyat hossá számítjuk, a segélyzésre fordított Összeg tesz összesen; 609 frtot és egy drb cs kir. aranyat.
PÖLTZ PÁL.
Párbeszéd a buzanemesitésről.
(Folytatás.)
A szőllótőkénél pedig maga is tapasztalhatta, hogy a mivelés áital a vadszőllő is nemes szőllővé változik idővel, az elhanyagolt mi velés által pedig elkorcsosul. Még az állatoknál is meg van a tökéletesülésrei hajlam. Ha tehát növénynél, állatnál meg van a nemesbü-lésrei ösztön, meg van az a busánál és a többi gabona fajnál is, mert nem volna igazság a természetben, ha egyedül a buza állana ellent a nemesítésnek, holott a természetben mindenütt a legszebb ősahangra (harmónia) találunk. Nemesíthető tehát a buzafaj is. És p<ídig nem csak egyféle tulajdonban. Ugyanis lehet a nemesítést ugy irányozni, hogy a buza fajban csak egyféle tulajdon emelkedjék magasabb fokra és tökélyre, vagy egyszerre két sőt bárom tulajdona is emelkedjék ki. Némelyek például a nemesítésnél arra törekszenek, bogy a buza minél bokrosabb legyen és több szálat hajtson, mások pedig arra, hogy egy-egy kalászban minél több szem legyen, ismét mások arra irányozzák a nemesítést, hogy minél teljesebb és több liszt tartalmú szemű buzájok legyen. De lehet a nemesítést e kettős irányban is vezetni, hogy minél több szem legyen egy-egy buzafejen és a szemek minél teljesebbek.
Ügy gondolom — mondá Ferencz gaz da, bogy ezen kettős czél vagy irány a leghelyesebb, az-az egy-egy kalászbansok és teljes busa-szemek legyenek.
— Helyesen fogta fel a dolgot, ón is azt tartom, hogy a nemesitésnél e kettős czélra kell törekednünk t. i. hogy minél több és teljesebb buza szemet kapjunk egy-egy kalászról.
Kiváncsi vagyok már hallani a buzane-mesités módjáról is, ha tisztelendő uram szíveskednék meg is ismertetni.
Szívesen csak meg ne unja hallgatni, mert egy kissé hosszas lessek.
A világért sem. Hisz ide jövetelemnek is egyedüli czélja ez volt, azért örömmel és figyelemmel fogom hallgatni tisztelendő urat.
moru napjainkban egy-egy vidám órát szerezzen, hogy sebeket gyógyítson, de annál több sebet ejtsen, és hogy számláinknak számát szaporítsa, mert Carneval ur megköveteli mindenkitől, hogy as ő tiszteletére kisebb-nagyobb „finánczoperácziót" végrehajtson. A papák nem igen szeretik becses személye iránt érvényesíteni a vendégjogot, de a mamák szeren cséré elég szép ékesszólással vannak megáldva, és megczáfolhatlan argumentumokkal tudnak előállani arra nézve, hogy a papáknak — nézetük szerint indokolatlan — haragját iránta lehütaék.
Ha már utóvégre a czirogatás, mézes-mázos szavak sem használható kulcsok a papa erszényéhez, hasemmi hízelgés, semmi rábeszélés nem vezet kívánt eredményhez, akkor jön a legbiztosabb fegyver, mely még talán soha se hibázta el aczentrumot: a köny, elérzékenyülés, ellágyulás, no meg az ultima ratio: az ájulás, Ekkor t. olvasó, felgördül a függöny, és elkez dődik a családi dráma első felvonása. Nem hiszem, hogy legyen erős akaratú felebarátom, kinek opposiczióját es meg ne törné. A papa is megvakarja fejét, esetleg fületövét, s elballag a kasinóba, hogy egy kis politikai eszmecsere és „néhány" pohárka bor mellett elfelejtse e földi élet keserveit, és hogy lassacskán hozzá-törődjék á ki nos gondolathoz. Otthon aztán meglágyult szivvel jó vacsora mellett — mert magától értetődik, hogy a mama leánya javára és sajat hasznára mindenben kedvét keresi ma a kérlelhetlen zsarnok papának, kihez a kőszikla megtestesült engedékenység, még a csibukját is sajátkezüleg tömi meg, szóval kiterjeszti gyengéd figyelmét a legapróbb részletekig — kimondja a békülés igéit: „ennyi meg ennyi összeg o. é. a költségvetés ide vonatkozó rovata terhére ezennel utalvány ozt atik."
Ezekből láthatja mélyen tisztelt Carne-vá! ur, hogy őn mennyi zűrzavarnak előidézője, — ámde mindennek daczára legyen üdvözölve körünkben !
VIRÁGHEGYI.
Elsőbben is válasszon a gazda, ki nemesítéshez akar fogni, tagjában olyan részt melyben a busa termései legjobbak szoktak lenni. Itt jelöljön ki mintegy 600 □ ölnyi területet. Oszssa hat szakaszba azért, hogy 6 év folytán minden évben más más helyre kerüljön a nemesítés végetti búzatermesztés. A földjét pedig ugy készítjük el, hogy a búzát megelőzőleg a földben valamely kapás növényt krumplit, vagy takarmány répát termesztünk. A földet pedig a kapás növény alá erősen széltében znegtrá-gyástassuk. Minek előtte busával elvetnénk a földet, hogy jó ''mélyen megporhanyosithassuk — kapával, mint a kertészek szoktak utasan fel kapálunk. As igy elkészített főidben egymástól 12 — 16 hüvelyk távolságra keskeny barázdákat huzunk egy kerti sinor és egy kis hegyes kapa segélyével. Ezen barázdákba azután elvetjük a búzát szemenkint egymástól két kéthüvely távolságra. Ha van csontliszttrágyánk, akkor ebből a barázdákba vékonyan hintünk még rá, s azután földdel vékonyan betakarjuk vigyázván arra, hogy két hüvelyknél mélyebben a mag ne kerüljön a földbe. JNem árt, ha a földet az elvetett mag fölött könnyen megnyomkodjuk. Tanácsos a földet két három nappal előbb kapálni meg, mintsem elvettetik. És szeptember első felében meg kell már a vetésnek történni, nehogy az érése későre essék. Á magbuzát ha nincs nemesitelt búzánk — ugy választjuk meg, hogy a legszebb buzafejeket akár a kévékből, akár még a mezőn a lábán kiválogatjuk. Az igy kiválogatott buzafejekből miután a szemeket kimorzsoltuk, igen ritka rostán még átrostáljuk az apróbb szemeket, hogy csak a legszebb szemek maradjanak megvetni. A kikelt buza-plántákat még az őszszel meglehet egyszer porhálni, ahol sűrűn talált kelni meg ritkítani, de vigyázva arra. hogy a beniuaradt szálak meg ne sérüljenek. A reá következő tavaszHzal minden gaziól és gyomtól megtisztítjuk, legalább egyszer megkapáljuk és a fa lesleges mellék ágakat lecsípdeljük, hogjVninél teljesebb fejeket és szemeket neveljenek. Hogy a jégverés ellen legalább is kél három száz ka lászt biztosithassunk, néhány százat a legszebb fejek közül elegendő magas karokhoz kötünk arra vigyázva, hogy a fejeknek legtöbbje a nyugati oldalról legyen megvédve a karó által, mivel legtöbbnyire a vészes felhők nyugot ról szoktak jönni, általában a dunáutuli me gyékben. Á kertileg mivelt buza aratásnál, mely a közönséges buza aratásnál későbbre esik, — a legszebb és teljesebb fejeket megint külön válogatjuk, és kimorzsoljuk vagy kicsépeljük, ha elegendőkép megszáradt. A búzaszemeket megint rostálás által megválogatjuk, szellős de egerektől védett helyre zacskóba a jővő vetés idejéig elteszszük. Második évben már a második szakaszt vetjük el, igy sorban minden következő évben odább megyünk egy szakaszszal, ugy hogy a hetedik évben vissza az első szakaszra kerül a sor.
(Vége köv.)
Helyi hírek
— Am ujonczo*á8 Zalamegyéb«n. Jan. 14—22-én Nagy-Kanizsán, polg. elnök Svas-tits Benó alispán, orvos Dr. Mángin Károly,. Jan. 23—28 án Letenyén, polg. elnök Szala-csy Farkas, orvos Dr. Mángin. Jan. 29 febr. 4 én Perlakon, polg. elnök Terbócz György, orvos Dr. Grész János. Febr. 6 —12-én Csáktornyán, p'')lg. eln. Kónyáry Mihály, orvos Dr. Grész. Febr. 13—19 ón Alsó-Lendván, polg. eln. Horváth Láazló, orvos Dr. Mángin. Febr. 20 — 24 én Boksán, polg. elnök Thassy Miklós, orvos Dr. Mángin. A sorhad részéről elnök Piskor Tamás százados, avató tiszt Wellan-schitz Andris főhadnagy. — Továbbá: Január 14—21-én Parsán, polg. elnök Árvay István, orvos Dr. Grész. Jan. 22—28-án Keszthelyen, polg. elnök Trstyánszky Lajos, orvos Dr. Grész. Jan. 29 febr. 5-én Tapolcaán, polg. elnök Svas-tits Benó, orvos Dr. Bcszedics Ede. Febr. 6 — 13 án Sümeghen, polg. eln. Svastits Benó, orvos Dr. Fischer Ignácz. Febr. 14 —20 án Szent-Gróthon, polg. jjn. Forintos Kálmán, orvos Dr. Grész. Febr. 2r marczius 4 én Zala Egersse-gen, polg. eln. Svastits Benó, orvos Dr. Grész. A sorhad részéről elnök Trautsch alezredes, avató tiszt Halva József százados.
— Meteorologiai észleletek a nagykanizsai főgymnaaíumuál 1878. évi deczember hóban. Közép légnyomás: 742 18 milliméter; legnagyobb légnyomás: 758 7 mm. 25 én délután 2 órakor; legkisebb légnyomás: 728" 1 mm. 18 án regg«l 7 órakor. — Közép hőmérséklet: — 2''37°C; legmagasabb hőmerséklet: -f-6-l®C31 én délután 3órakor; legalacsonyabb hőmérséklet: — 14 U°C 13 án reggel 7 órakor. — Közép páranyomás: 3*75 mm. — A levegő közép nedvessége százalékokban: 94*5®/0; legcsekélyebb nedvesség : 64*/» l-jén délután 2 órakor. — Közép felhőzet (Ótól 10 ig számitva): 7*5. Egészen derült ég (0-val je lölt) észleltetett 7-szer, teljesen borult (10 zel jelölt) 52 szer. - Közép szélerősség (0 lói 10-
ig számítva): 1*7. 93 észlelet közül jegyeztetett összesen 83 szél, és pedig: északi25,északkeleti 4, keleti 42, délkeleti 14, déli 17, délnyugati 2, nyugati D, északnyugati 3; szélcsend pedig 10-szer. — A légköri csapadék (eső, hó, köd) havi összege : 62 85 mm. Legtöbb csapadék (hó, 19 mm) esett 18-án. Eső esett 2 om»d, havazott 7 napon, köd volt 13 napon. A hónap elején 8-ig lágy idő járt, de már 9-én hidegre fordult, s a kemény téli időjárás kitartott 26 ig bezárólag; 27-től végig ismét enyhe idő járt; minek következtében a hólepel, mely 9 tői vastag rétegben borította a mezőket, 31 ig csaknem teljesen elenyészett.
F.
— A hetediki tánczvigalom leírásába tévedésből özv, Deurbányi Elekné úrnő neve is felvétetvén, tőle bocsánatot kérünk ; a tévedés onnan eredt, hogy egyik rokona részére válta tott jegy.
— A „Tárttá* Kör" január 12-ki köz gyűlésében kővetkező választás tőrtént: Elnök : Belus József. Alelnök : Gókony Ferencz. Titkár: Varga Lajos. Ügyész: Lengyel Lajos. Háznagy : Gróf Hugonay Kálmán. Könyvtárnok: Hanny Elek. Pénztárnok: Wágner Károly. Választmányi tagok: 1. Dr. Laky Kristóf. 2. Hauser János. 3- Dr. Szukics Nándor. 4. Erdődy Lajos. 5. Wachtel Zsigmond. 6. Zlamál Gusztáv. 7. Gutmann Vilmos. 8. Dr. Horváth Ferencz. Póttagok: 1. Dr. Őchreyer Lajos. 2. Simon Gábor.
— Nyilvános köszönet. A mult decz. hó egyik hideg esős délutánján beállit hoz zám egy beteges kinézésű nő, arczán a egész külsején a nyomor és nélkülözés félreismer-hetlen jeleivel, vele rongyokba burkolt 3 gyermeke s lakás ulán tudakozódik; elmondja, hogy férje junius óta Bosniában van, hogy naponta várja hazatértét. Azóta férje felől mit sem hallva, éhség és zord hideggel küzdve, csak egyesek könyörülete tartá benne életét. Karácsony előtti napokban érdekökben egy kérvényt nyujték be a városnál, melyben pártfogást kértem e szegény család számára; s valóban a tanács oly magasztos jelét adáemberszeretete- s könyörületeaégének, hogy az méltán megérdemli az elismerést; u. i. a kérvény beadását követő napon rögtön kiküldött kebeléből egy tagot a segélynyújtásra, s a nyomorultak nem csak a szükséges anyagi segélylyel lőnek azonnal ellátva, hanem a városi orvos által a beteg anya is azonnal gyógykezelés alá vétetett, azóta folyton ápolásban van. A midőn e nemess atyai buzgósággal véghez vitt tényt nyilvánosságra hozni kötelességemnek ismerném, fogadja egy-szersmint a nemes városi Tanács, ugy a hivatásszerűen eljárt Bartos János ur a megmentett szegény család nevében hálás köszönetemet. Ruesz Antal.
— Uj távirat tarifa. A távírda évről-évre növekedő deficzitet okos, mely az idén 300,000 irtot ért el. A távírda igazgatóságok azt állítják, hogy az állam minden 30 krajezá-ros avizónál — s ezen ávizók száma az össses sürgöny forgalom 27%-ára rug — 6 krt. ráfiset. Az osztrák és magyar kereskedelmi minisleríum között tehát tárgyalások történtek e baj elhárítása czéljából, minek következtében egy uj sürgony-dijárszabás életbeléptetése iránt történt megállapodás, mely szerint jövőre minden sürgönyért, tekintet nélkül szószámára, 24 kr. alapilleiék s e/enkivül minden szó után 2 kr. fog beszedetni. Ennél fogva 5 szóért 34 kr.. 10 szóért 44 kr., 13 szóért 50 kr., (eddig ez 20 szóért volt) 18 szóért 60 kr. stb. Ez az uj dij szabás rövid idő múlva életbe fog lépni.
— A xala-egersxegi önkénytes tűzoltó csapat, zászló-avatasi ünnepélye költségeinek fedezesére f. hó 18 án az „arany bárány" caai-nói helyiségében zártkörű tánczvigalmat rendez, mely alkalomra bálanyául Nagyságos Báró Rieffol Mária, férjexett Tarányi Ferenczné ő nagyságát kerte fel, s melyre a következő felelet érkezett hozzám, mint tűzoltó főparancsnokhoz: „A tegnapi póstával kapott szives levelére, melyben a zala-egerszegi tűzoltó csapat 1878. deczember hó 26-án tartott tiszti ülésénekabbeli nagj becsű határozatát tudatja, melyszeri ot a jan. hó 18-án tartandó zártkörű bálanyául nőmet megválaastani kegyeskedtek, kedves kötelességem szerint sietek válaszolni, és a nagy megtiszteltetésért, melyljel nőmet, az általunk, minden társadalmi osztályok közölt legtiszteltebb , mert legérdemesebb polgári osztály kitüntette — hálás köszönetünket kifejezni. Nőm a legnagyobb örömmel, és köszönettel elfogadta a bálanyaságot; egyedül azért, mert épen p«r hónapos kis fiát saját maga táplálj», kéri az igen tisztelt tűzoltó testületet, hogy ezen anyai kötelessége miatt azou kötelezettségtől, hogy a tánczvigalmon személyesen részt vegyen, — felmenteni kegyeskedjék. Bízva ezen körülménynek, azt megillető méltánylásában, kérem
a tekintetes urat, legyen szives nőm résséről az igen tisztelt tűzoltó csapatul, köszönetét és legszívélyesebb üdvözletét tudatni, egyssers mind az idezárt 50 frtot, a bál czéljának köis ségeihez elfogadni. Igen tisztelt tekintetes ur-
TIZENNYOLCZADIK ÉVFOLYAM
ZALAI KÖZLÖNY
JANA án 1879.
aak, Puszta-ait. Láaslón alázatos szolgája Ta-rányi Ferencz." Oly válasa ez, melyet midin a nagylelkű, adományért, a tűzoltó csapat nevében hálás köszönetet mondanék — egész terjedelmében, hogy ne közöltessék, — megbocaát-h&tlan közönyösségnek tartanám annál is inkább, mert abból, az ügy iránti legnemesebb, 8 legmelegebb érdeklődés sngárzik ki, mely követésre méltó példaként tündöklik; — a tűzoltó csapat szivéből fájlalja, hogy ő nagyságának nagyra becsült kedves személyét, eme Unczvigalmán, nélkülözni kénytelen, — de egyúttal szivea örömest fölmenti ót, mert oly akadály hátráltatja, mely a női hivatásnak legmagasztosabb feladatában rejlik, — fogadja Bzives jó hajlamáért, s pártfogásáért, a tűzoltó csapatnak, legmélyebb hódulattal párosuit köszönetét, — legyen boldogsága zavartalan, ¿s hosszantartó. Z.-Egerszeg, 1879. január 10-én.. Kovács Károly, tűzoltó főparancsnok.
— Sümegben ily tartalmú meghivók küldetnek szét: A sümegi „Polgári önképzőkör" f. 1879. év február hó 2-an a helybeli nagyvendéglő termében könyvtára javára zárt körű tánczvigalmat rendezend, Stand» szombat-heli zenekara közreműködése mellett. Kezdete 8 órakor. Belépti dij személyenkint 1 frt. Családjegy 3 frt. Jegy váltásnál a meghivó eló mutatandó, és másra átnem ruházható, akik pedig a tánczvigaiomba résztvenni óhajtanak és tévedésből meghivót nemkaptak, a rendezőséghez fordulni méltóztassanak. — Azon reménynek adunk kifejezést, miszerint hiazük, hogy a kör által évenkint rendezni szokott fesztelen vigalom ez alkalommal is sikerdus k-end!
— Szőkén a börtönből. A Fiacher Jakab gyilkosa, kit a „Zalai Közlöny" 1878. évi 92 ifc számában emiitettünk, és aki a „Zalai Közlöny" ugyanazon évi 94 ik száma szerint a zala-egerszegi kir. törvényszék rögtön bírósága állal tényálladék hiányában a rögtönbiráskodás alól felmentetett és a rendes bünfeuyitő törvényszéknek átadatott, — 12 és 13 iki közti éjjel zala-egerozegi fogságából megszökött. Amint azt f. hó 13-án reggel láttuk, a falban lyukat ütött, még azt akkorára nagyobitotta, hogy azon kifért; a falban csinált iyuk a földtől mintegy 10 láb magasan van. r. 1.
— Megkisérlet gyilkosság. A Z. «zt.-Iváuról Zala-i^gerszegre vezető utón f. hó 13 án reggel egy ember haladván, a távolból meglő vetett. £ g°lyó mellét fúrta keresztül, azonban még életében vitték a közeli korcsmába: életéhez kevés remény van. Erélyes nyomozást ké rüuk; mert a gyilkosságok gyakoriak ós a vizsgálatok ritkán vezntnok eredményhez. Ilyenek a már jdős póstai rablás ugyanezen az uton és a bogárdi csárdai háromszoros rabló-gyilkosság.
— A székesfehérvári országos kiálli-táb végrehajtó bizottságának megkeresése folytan figyelmeztetjük a kiáliitani szándékozókat hogy a helyek beosztásával foglalkozó bizottság működésének megkönnyítése czéljából, bejelentéseiket február hó 15 éig eszközölni szíveskedjenek. A bejelentések megtételének határideje marczius hó elsejéig terjed; az ezen határidőn tul bejelentett tárgyak elfogadása iránt — a mennyiben a tér engedi — a végrehajtó bizottság esetről esetre határoz. Egyúttal jelenthetjük, hogy ujabb megállapodások szerint az állatkiállitás nem a tárlat berekesztései^, hanem junius 2 ától ugyanezen hó 7-éig iog tartani.
— A keszthelyi műkedvelő társulat által mult évi november hó 30-án tartott azini-előadásról nevezett számadások a f. é. január hó 1 én tartott közgyüié* alkalmával megvizsgáltatván, helyesnek találtatott s Semetke József volt pénztárnok uruak a közgyűlés köszö netet szavazott. A műkedvelő társulat a számadásokban kimulatott 144 frtot a keszthelyi tok. szolgabiróság utjáu a hareztéren elesettek családjHi, — továbbá az olyan mozgósítotthar-ezosok családjai közt kéri kiosstatni, mely harezosok még jelenleg is Bosniában vannak. A műkedvelő társulat a fentebbi irt napon tartott közgyűlése alkalmával végleges megalakulását kimondotta.
— Rövid hírek. Deák Ferencz mauso-Jeumát a tavaszszal építeni kezdik. — A szeg szárdi törvényszék előtt 239.546 frt ügyvédi mankadij iránti kereset van. — A távirdánál 300,000 írt deficit volt tavai. — Chat. magyar bank osztáléka 23 frt. — A vranduki alagút Ferencz-Jó/8ef-alagutnak novezte''ik. — Győrött a peéri gyilkosok halálra Ítéltettek. — Londonnak 13.900 bérkocsija van. — Bpesten 094 ügyvéd van. — New-Yorkban 1889 ben világkiállítás lesz. — A berlini magyar egylet 1846 ban alapitatott. — Bécsben tavai 348 öngyilkossá^ történt. — Az oroaz-török háború kétmiliárd rubelébe került az orosznak. — Sárváry Ferencz törvényszéki elnök D?bre-czenben meghalt. — Joacbim a beg«d(ikirály hazánkban haug verseny ez. — Selmeczbányán 17 egyén fulad* a bányába. — Kecskemét vidékén vad disznót vertek agyon. — Makón
a pénzügyőröket a nép dohány miatt megtámadta.
Ki nyert?
Bpestjan. 11 én: 51. 27. 35. 60. 9. Line« „ 13.58.17. 2.75. Triest , 9. 73. 3. 37. 36.
Irodalom
— Somogyi Ede által szerkesztett »Magyar Lexikon" 17 és 18 dik füzete megjelent az emberi test Il dik, és az emberi fajok térképével az A. betűt befejezve B. betűben van s Bajorország leírásáig ért. Ara egy egy füzetnek 30 kr. A 18-dik füzet az ünnepek miatt 3 íven jelent ugyan meg, de a következő füzetben kárpótol tátik.
— „Házi kincstár* czimmel Dolinay Gyula családi és társadalmi heti lapot indított meg, mely ez év elsejével megkezdte pályafutását. Érdekes tartalommal, diszee kiáliitasban megjulen minden vasárnap. Előfizetési ára negyed évre 1 frt félévre 2 frt. Kiadóhivatal Bu-pest Sándor u. 1459. az. a.
— A „Lányok Lapja* és „Hasznos Mulattatóra" Dolinay Gyula ezen régibb ifjú sági lapjaira, szintén felhívjuk a t. közönség figyelmét. A „Lányok Lapja" 5 ik, a „Hasznos Mulattató" 7-ik évi pályafutását kezdte meg az uj évvel; mely egyetlen körülmény, élénken tanúskodik ezen folyóiratok életrevalóságáról Ára egyiknek egyiknek negyed évre 1 frt. Kiadó hivatal Budapest, Sándor urcza 1459 sz. a.
— Vittük Dolinay Gyula „Könyvet a népnek'' czimü röpiratát. Ezen mű nagy részletezesse^ s még nagyobb tárgyszeretettel az iskolai és népkönyvtárak kérdésével foglalkozik. Ezen fontos intézmény tervezői szamára nélkü-lözhetlen utasításokat, fejtegetéseket ad;ötivre terjed, díszesen van kiállítva, ára 50 kr. de csak szerzőnél Budapest Sándor u. 1459 sz. a. rendelhető meg. A füzet bérmentesen küldetik.
— Ab a fi (Aigner) Lajos szerkeeatése* és kiadásiban megjelenő „Nemzeti Könyvtár" 13 és 14-dik füzete elhagyta a bajtót. Mikes Kelemen : Mulatságos napok IV. és Kazinczy Ferencz költeményei V. részét tartalmazza. Egyszersmind a disztáblák elkészültét is jelenti, melynek ára csak 28 kr. A pártolásra való ban méltó kiadvány egyes füzete 30 kr.
Vegyes hírek.
— Ajánlható szavak ideg bajokról. Fel-tünóleg észlelhető a mai korban, hogy oly sokan szenvednek ideg bajban, nagyobb részt v*r szogóuyek, gyorsan testben és lélekben fejlődök, szellemei és testi munkában terhelteknél különösen tapasztalható. — Eddig ismert gyógyszerek közt, első rangú tudósok és orvosok Coca növény leveleiben észlellek bámu landó hatást, és Dr. Alvarez rendelvénye sze rint, friss levelekből készült labdacsai, könnyen vehető olcsó és nagy hatása által közkedvek-pé<;ben részesül. Hamisitlan állapotban Dr. Alvarez Coca labdacsai III. sz. 100 db. egy dobozban 2 frt. egyedül Budapesten V. k. Marokai u. 1. a magyar királyhoz czimzítt gyógyszertárban kapható.
— Etjy állá$nak a sokszor elátkozott boszniai okkupátió mé^is nagy előnyt hozntt nevezetesen a fuvarosoknak. Év<ík lolytak el, mióta ezek annyi pénzt mogkereatek, és hozzá valóban nem fgy hamar találkozik egy hasonló alkalom. Különösen az utóbbi időben rendkívüli fuvardijak fizettetnek. — Hogy egy fuvaros 16— 18 forintot naponkint keres, egészen közönséges dolog, sőt mpgjegyzésre méltó, hogy mult héten egy egész szakasz Bosniából visszajött, melyből minden tulajdonos még 24 frtot is keresett nap- és kocsinként. Ez*n kocsik a kincstári épitkezési szegeket és vasakat Bród tói Scrajevóig szállították és egy téli estére jó mulatság volna kiszámítani, mannyibe kerül egy ilyen szeg amire Serajevóba ér. Különben legyen a mint tetszik a fuvarosok jót nevetnek rajta s özönlenek derengő rakásban Broodba a pénzt zsebre rakni.
— üj amerikai párbajt találtak fel leg közelebb Detroitban, melyet minden párbaj-kedvelőnek a legmelegebb -n ajálhatunk. Két fiatal ember szerelmes volt egy hölgybe, ki nem voll képes köztük választást tenni, az imádók tehát elhatároziák. hogy a dolgot pár-harc/cz il intézik el. A hareztéren azonban a segédek egyike a következő javaslattal ált elő: „Gentlemans, ti — mig en a szerencsétlen szerelem össze nem veszejtett, — mindig jó barátok voltatök. Ha most egyitek a másikat meg öli, ez az életben maradandónak szerencséjét is zavarni fogja. Lójjetek mind a ketten arra a nyírfára ott, s aki a czélt jobban eltalálja, as elveszi a szépet, a másik pedig nem gondol többé rá, mintha meghalt volna s a mellett még as az előnye is lesz, hogy később talán más, jobb parthiet csinálhat." És ngy is történt. A. belelőtt a faderékba, B. pedig elutazott San
Franciakéba, hol 4 hét múlva csakugyan el is vett egy gaadag örökőenőt, mig A. most is nőtlen, mivel hölgye még most sem határozta el magát Az ilyen párbajok minden veazély nélkül valók, sőt még igen egéssségesek is.
Üzleti szemle.
— N ag y-K a n i z i á n, 1879. január 11-én. —
Időjárás. Míg a hát lanyha ködös napokkal köszönt be, as idő ntolsó napokban isisét merőben téli jelleget öltött. Tegnap és tegnapelőtt erős hé-förgeteg látogatá vidékünket, mely tanét jelentékeny hótömegeket torlaszolt fel, és melynek egy jé, és tartósnak ígérkező asánutat is köszönhetünk.
Azon stagnatio, mely lefolyt év utolsó heteinek üzletfolyamatát jelsó, as uj évre is át látásik terjedni; legalább e hét teljes mérvben annak bé-lyegietét viselé. A forgalom caekély jelentőségű volt, éa csak egyes ctikkelyeknek volt átengedve ast élénkíteni.
heti vásárainkra nagyobb hozatalok történtek agyán, de a felmerült kéazletek, a ross vételkedv mellett nehéskesen éa olcsó áron kelhettek csak el.
Busa, finom nemekért még mindig jé árak érhettek el, mig másod éa harmad osztályú fajok iránt csak csekély vételkedv mntatkosott.
Rózában lanyha hangulat uralgott ; árak hanyatlottak.
Árpa «sintugy Bérfőzési, mint takarmányi esé-lokra véglegesen el volt hanyagolva.
Zab nem váltoxtatá irányzatát Kivüli rendeletek e csikkben egéssen megszűntek, éa csak a bei-fogyasztásnak van átengedve e fajnak roppant készleteit, melyek még vidékünkön találtnak, némileg csökkenteni.
Tengeriben megmaradt as eddigi renyhe hangulat ; árak a mult hetiek.
Fehér bab a kiviteli üzlet megszűnése óta eladhatlanná vált ; árak naponta alább szállnak.
Bükköny e héton némi figyelemre talált, élénkebb üzlet e czikkben azonban csak a vetési idény közeledtével fejlődhetik.
Minőség szerint:
Rnza .... 7--- 820 --•— kr
Roza .... 5-- 5 30 --•— ,
Árpa .-.. 4 50 — 6 80 --•— „
Zab ... . 5 30 — 5 50 --„
Zab uj . . . •— — •---•— „
Knkoricza . . 4.-- 4 30 --— „
Repcze ... ''— — ''---'' — ,
Bab (fehér) . 7--7*16--•— ,
Bab (tarka) 5---6-30--— „
Bükköny . . 4---4-25--.
K. B
Piaczi árak.
100 kilóg, sxámitvs.
Péot: Buza 6 80 -7 50. Rosa 5-50—, Árpa
4-70-4 90. Zab 5 40—5 60 Kukoricsa 3"9v>. Szombathely : Baza 7 60—8.20 Roz« 5-20 - 5-60.
Árpa 4 60—6 20. Zab 5 20—5 70. Knkoricza 4 40— 4 60.
Veszpréa : Buz\ 7 70—9 10. Roza 6.30 —6. Árpa 5 20—6 40 Zab 5 20—5 40. Knkoricza 410 -4 60.
Slifsk: Baza 7-56-7 60. Árpa 5 40 -6 50. Kukoricza 3 70-3 80.
Mohács : Buza 7 —7-40. Rozs 5 -5-60. Árpa 6 - 10. Zab 5 —40. Kukoricza 3 20—3 30.
Pápa : Busa 7 —9. Roza 4 40 —5 60 Árpa 4 80-5-20 Zab 4 20—5 60. Kukoricza 3''80—120
Győr : Btixa 8 12-8 25. Roz* 6*10-6 35. Árpa
5-70—6-50. Zab 5 40—5 80.
Szerkesztői üzenet.
3226. Sz. Szeged. A bárom S/Ám azonnal elküldet««.
3227. Dr. F. L „A kor vívmányai'' köszönettel vettük ; mielőbb köz«ljük.
3228. Sz L. Jövő szára hozza.
3229. P. Csáktornya. Szinte.
3230. L. Csabrendek. A cxikk-t küasüiijak, közlése nem sürgős; a könyvet megküIdöUllk.
3231. S. Bpeat. Azonsai válaszoltam. Szakértő munkádat mindenkor síiveseü veszem, üdvözlet
3232. L K. Személyesen intézzük el.
3233. 8. S. Kger. Vártak.
8234. E. Bpest. írtam a gyászjelentésre.
Vanutl menetrend. A buda-pesti időtmutató óra szerint,
Indiai Kaaiisárál
Vonat hova:
szám Ora Perc. Idő
205 Eszék, Mohára,DomborAr ■ Fiúméba 4 48 raggal
215 . . . 2 30 délül. tl2 Bnda-Pestre........ 4 58 reggel
202 ,.......... 2 6 délnt.
204 . .......... 11 30 eatve
¿13 Bécsbe (Szombathely, Béca-Ujhely felé)5 8 reggel
301 . .........U 48 estve
315 Sopronyba ........ 3 38 délal
¿03 Triesztbe és Pragerhofoo kérésztől
Qrácz éa Hécabe ...... 4 50 reggel
201 Triesztbe és Prágerhofon keresmtül
Qrácz á. Hóeabe ...... í 47 dék.t
Érkezik kanianara
honnét .*
216 Essék, Mohács, l)o mbovár a Fiumébél 1 41 dáiat
206 . . , . 11 11 eatve
203 Buda-Pestről........ 4 20 regge
¿01 ..........2 5 délut.
211 „ ......... 9 44 estve.
314 Bécsből (Ssombath. BAca-lJj»tely)felŐl 10 27 eatve.
302 „ ,, „ . < 5 "gK*-l
316 8opronjbul ........11 5» ¿élei
(14 Bécsből Grács, Marburg, Pragerhof
felöl ......... * 12 reggel
201 Trieszt- és Bécaból Marburg, Pragar-
hof fslől.........1 21 délal
204 Trieszt- éa Víllachbél Prágerhof felől 1* — satve.
Marburgfea csatlakozás VUUek és Franeesíestbe B . . . Fiancesfesthől
Felelős szerkesztő : Báüri ŰjST
!! Vívmány!!
Wljditt Jéztef könyrkepeskedésében
Nagy-Kanizsán megjelent:
FARSANGI FÁNK,
bábakenyér!
(Kugelhupf) <
és kétszer sült
kéeritóeí titka. ^ 3
Irta:
FOUQUBT JAQTJSS.
m-£k Nzpoleon adrzri fBzsskieaa. Reményi toldalék- éa .saló«-náa pogácsa, jé kalács és tÉl-naréte« kétsitéci módjával
bővítette: egy magyar nő.
E dissea kiillitása müvecakének ára 60 kr. Poetai rendelések 70 kr. beküldővel ajáalra bérmenteaen küldetnek. Éten több magyar nőtől megpróbált 4a tökéletesen sikerült sütést módot ajinljtit hölgyeink figyelmébe.
HIBDETfeSE K.
Janda Károly. |
■ű és úzletkertész és ffciskola tnbydonqt.
Minekután kertéssetemet öt növény-báara megnagysbbitottam, bátor vagyok a B. kösönség figyelmébe ajánlani, hogy bármely évsaakban as árak elörei meghatározása mellett
cainoe éa legixlésteljesebb elkóasitésére Cameliák saiDte kaphatók 30 -50 krig. (776 3-4)
Kertétzet Bátori utcsa 17. $*dm.
NAGYKANIZSA.
5116
878
-i
Pályázati hirdetmény;
Nagy-Kanizsa rendezet tanácsa város kebelében ax 1876. XIV t. cz. 143 és 144.? §-ai értelmében választás utján betöltendő, s 150, — esetleg 360 Art évi físetéasel javadalmazott városi orvosi állomási* ezennel pályázat hirdettetik.
Felhívatnak ennélfog . a mindazok, kik ezen orvosi állomást elnyerői óhajtják, hogy eziránti pályázati kérvényeiket — a törvényes kellékekkel és okmányokkal támogatva — jelen hirdetmény keltétől számítandó 15 nap alatt a városi polgármesteri hivatalhoz nyújtsák be; később érkezendő ilynemű beadványok figyelembe vétetni nem fognak.-A városi tanács.
Nagy-Kanizsán, 1879. jannár 10.
Babochay %
(781 1—2) polgármester.
A hallási olaj
Or. Seütsídt fó-törxaorvMtét
flystyit silsdes tiketséget ha sesi vels szile-tett. (.Nsgysthallást fiizsoáat szsssal efkárft)
ra üvegenként használati ntasitással eg) Qit 2 frt.
Provincziákból i frt 40 kr. portó men-tességg«! küldendő.
Főraktár firatz 6yslásál, Bécs VI. MarlaUlferstrasae Nr. 79.
Tasslevel. Több mint 12 év lefolyásai óta (Qlbajom miatt balffllemmel nem hallottam | a mi nzletemben «avart és ^otfányt okozott; minden általam használt szer bajomon nem segített, mig nem 3 héttel ezelőtt egy öreg barátom az Ön hallási olajára figyelmeset felhívta ; mire gondolám, ha oly sokat meg-'' kísérlettem, meghozatom est is s csakugyan 14 napi használat után nérteled barátomnak feltünó eredményt mutathattam fel mfit hal-"! lázi szervem tökéletesen helyt« volt ''állítva. Minden hasonló betegségben ssenvedókAelc ön hallási olaját a legjobb tudattal Z»gT&ele-gebben ajáulhatom. '' v ÖHj
8telnberg Gymla.
FOrstenwalde, ang. 8 1S78.
.10;
-
Damen n. Herren
wird passende Gelegenheit tur VsSinii rathnng gegeben. HMlSt illfcrsts, RtWt ssd ossiaate AnsfUhrnug. ünauffUHge Correspondens Peine Referensen. GMtefc-liebn Krfolg«. Rückporto erbeten, "Pb vsrsiifsade Dza»n entstehen ksfaM Kosten. Adresse: J. WsfclMM, BrSSt» Schwertstrasse No. 6, (754 6—*J
K
TIZENNYOLCAIK ÉVFOLYAM
ZALA I v^fitrZ LÖNY
r w . V * - • * *

i
IX. évffoiyaa IX évfWyaas.
„M B R C U R
Wttfaa urtflÉil ktzltayo
as osztrák-magyar és a külföldi lutri értékpapírok kisorsolható állami és magánkötvéuyeknek, rainti- gőzhajózási ás iparréss-
vények ás elsőbbségi kötvényeknek, záloglevelek stb.-nek
A bank-, péaz és vasatBgy folyóirata 1879. Jaaaár I vei aj egész évea előfizetést nyitnak a klleaezedlk évfolyamra. A HERCUR magyar és aémst ssövegg.l 3-4-szer jelenik meg havonkint, ssükség esetén még tobbssör is, és pedig minden jelentékenyebb hozás után; könDyen érthető rövidséggel cxélsserü és táblázatos átuézetekkel boszs ez a hiteles hazási lajstromokat, valamint a maradványét Is, vagyis a klbazott és fel sem vett nyereményeket s ennélfogva as értékpapírokkal biró közönségnek aélkBlizbetlea közege
Előfizetési dlj bérmeates házbsz küldés vagy O fnvínt psstal szétküldésnél egész évre * 1U11UU
A NERCUR kiadóhivatala
Budapest. Dorottya-utcza 12. Budapest.
Ezennel felhívjuk as előfisetósre s kérjük as érthetően irt lakcsim és ntolsó posta beküldését As össseg beküldése legegyszerűbben postán talványnyal történhetik. (764 9—10)
(Magyar U*dá*>
stb.
Laurentiag w
T»nlm ié téxŰMk számán mindsn korban, »«yílj
Gyöngességiállapotban
Biionyitélrtl. hofy • nlá^hlrt aft minden • •t*kb»n «J<Hg ro«ej»Itnt kónyr*1 felfilkal»d,*leg«adó Ims f«UmliUat. hofy Lktrcrntma mftT» már ii 6 id«yennyfIrt r«r4ltái«ák*a o«o«leat « *nn*l
(offrm rfjébb taldicWrcxr» n«S) >inrol.
áz eredeti kiadás Laarentlaa Wl Llpce-
ben «jrynynlcxdrotO 3fJ Upnyl kdtotkfn 60 bonctUnl ábrskk&l minden kónTYkére»kedé< b*o ''i* a la Leipzig. SopnlanatrauM 7 B.
MgTtn<Ultett«Uk. ár* 60 Kr. o. á
(752 13—24
______ A legszebb párisi és bécsi
I '' m''pöi''aWIM/ füaő gyártmányok
„ZUR SCHÖNEN TAILLE1 Béos
Tuchlanben Nr. 17.
Árak 6—8, egész 12 frtig.
Levél általi megrendeléseknél kéretik a mérték centiméterekben megirni, és pedig:
1. Egész átmérete a mell és hátnak, a hónaalatt mérve.
2. Átmérete a deréknak.
3. Átmérete csípőnek. 770 6 20
4. Hossza, a hónaaljtói a derékig.
A mérték a testen a ruhán át mérendő.
A postai ssállitás-dij
^ 878. noTember 1-eeje óU 5 kiló sulyu csomafokért Trie»«tből Magyarország bármely postaállomásáig w csak 3u kr. "M ás igy mindenkinek kínálkozik a kedveső alkalom kis mennyiségben és aagybaal eladás szerinti árakon (en gros) hosatni magának bási ssQgséglete fedezésére kávét, rizst, déli gyflatflosit, zöldségaemflt és más e
I. readü
félét. 1 frt
Cnba T&T TTT -70
R»o kilo i frt
arab valódi mokka kávét «gy kiio i frt 56
legltaoambb Java-kávét kilo i M 44
tartalmú zsákocskákban auarit®n«i azán;«* mind<mf«ié
Részletes árjegyzékeket
Singer G.
Dijaztatott 1867. évben Párisban!
Fehér mell - Syrup
Mayer G. A. W.-től Boroszlóban ós
Bécsben.
Miután különféle felhasznált szerek és gyógyitások nehézkes köhögésemnek sem enyhülést, sem szabadulást nyújtottak, tehát a Woitschenani gyártulajdonos tanácsára as itteni Srhir-hakl József raktárából való G. A. W. II a y e r-féle mell-S y r u p o t vettem igénybe és ennek kössöuhetem a végké-peni megszabadulást rosz köhögésemtől. E scert minden ha sonlő szenvedőknek legjobban ajánlhatom
Kuffstein, Tirolban. Dil lerib er jrer, sörfőző.
AG.A.W. Mayer- féls fehér mell-Syrup valódi minőségben Nagy-Kanizsán Práger Béla gyógyssertárá-ban kapható. (755 VII. 1—*)
Császár királyilag or-K^tom sságosan engedélyezett
'' mosd és vászonáru gyár.
P. R. udvari ssállitók — Főraktár: Béos, I. Tioblaabei ar. 13.
Csak
Esen, Béos város taaáoaa álul a ssegé-nyek-s.la.pj* javára rendeseit sorsjáték
nyi''rői
looo, 2os ) arni loo, loo. ) darab esüst loo, loo ) ara * loo, loo, ) forintos, 3 bécsi sorsjegy, melyek
"zi:;; 200,000 frt. ™Ta>
más mü- és értéktárgy ezüstből, együttvéve
3000 o,eM 60,000 értékben. A hozás a váorsl taaáos elleaőrzése mellett 1879. febreár 25 én tartatlk meg.
Vidéki megrendeléseknél az összeg bérmentett beküldését és 30 kr. mellékelését kérjük a sorsjegyek, és annak idején a husási-lajstrom bérmentett megküldése fejében. (768 8-10;
Az Union bank váltd Irodája, Bécs Graben 13.
50 kr.
as ára egy
ereíeti iorsjesynet
a melylyel
1000 dr. aranyat
lehet nyerni.
Az anion bank ám
raktára Béos: Az Union-Baak Bécsben át-vessi a beraktározást, a „Bécs" va-sut-állomágokon fekvő pincséknek, melyek űrtartalma 20000 bectolit*r, s következő feltételek mellett: raktár-bér hectol. hstenkint 1''/« kr.
mm» havonkint 4 kr. Be- és kiraktál<>zás hectol. 6 kr. Biztosítás 100 hectol. he-
tenkint 4''/, kr.
(783 1—1)
hírneves bevásárlási forrás, mindennemű ■rl, női és gyermek febéi-ruhák, vSszaak, asztali ruhák és zsebkeadöb II a legolcsóbb oredeti gyári
árakon
▲ 115 Upból álló és 300 rajzzal, menyasszonyi, gyermek és csecsemő ruhák mintáival ellátott minta árjegyzékünket ingyon és bérmentve küldjük meg. Állandó raktár tö-
Megrendelések utánvétel mellett teljesíttetnek.
mör menyasszonyi ruhákból.
Jelentékenyen leszállított áru 10 000 tuczat fehér és szines ▼ásson és b&tiast zsebkendők.
ff Különlegesség: ba-tistkendők, bessőtt, valódi sxinü ss-gély és stikkelt, elegáns nagy betűkkel, be-ssegve és megmosva 4 drb csak 1 frt (As egész abc-e előtétben van.)
(761 10—20)
Malom eladás.
Kottoriban egy három kerekű patak szitás malom, minden hozzá tartozóval, jó lakhely-lyel és két hold földdel és 1200 f~| öl belsőséggel egyQtt szabad kézből és jó feltételek alatt eladó. (782 1 — 1)
Minden közelebbit a tulajdonosnál.
Patthy Antalnál,
Kottoriban tudható meg.
C*á*xár Mt^tttítt királyikig
kizárólagosan -o^^RSJpB^^®1 szabadalmazott
PÜRITAS
hajifjitó-tej.
A Parítas nem hajfesték, hanem tejnemü folyadék, mely majdnem a xon csodálatos hatással bír, hogy őbs hajakat meRÍfiit, azaz lassankint még pedig logkéaóbk tizennégy aap alatt ama szint visszaadja, melylyel eredetileg birtl
nem fest. hanem ifjitja és pedig a leghosszabb és legdúsabb női hajzatot és a férfi hajat és szakállát.
Egy üveg .Parltaa" ára 2 frt. (postai szétküldésnél 20 krral több.)
Kikeleti hóvirág.
A hatást tekintve, semmitéle toillette-szer sem képes a kikeleti hóvirággal jó''ág és kitűnőségben versenyezni. Olajos üdítő alkatrészekből állitva elő, lövid időn elhárítja ezen szer a szeplőt, bőratkát, pör-senést, májfoltot stb. s az arcsbőrnek vakító fehérséget, üdeséget és gyöngédséget kölcsönös. — Ára palacskonként 1 frt, szállítással 20 krral több — Postautánvét vagy a pénz megküldése mellett kapható a készítőnél
Franca Ottó, Bécs, Marlahilfstrasse 38. szám.
Na^y-Kanissán valódi minőségben PráflBr BéJa gyógyszeré« árnál. (730 12-25)
Nagy-Kanizsán, nyomatott a kiadó laptalajdonos Wajdits József gyorssajtóján.
KOLLARITS JÓZSEF és FIAI
1 e g e l s ő
kész fehérnemű, vászon, asztalnemű és szMtt áru gyáriraktárukban az , YPBP . A TV TI" - lioz
Budapesten, váOEl-utcza 5. sz. alatti árnházban
kaphatók
mindennemű kész ffer0-, nó! és gyermekfehérnemQek, vásznak és
asztalnemQek
a Ugnsgyohb válasatékban ét kitűnő mínóségbeu a legjutányosb árakon
Férf-lvgek, rumburgi, hollandi vagy irlandi ▼ássonből, darabja 8, 8 60, 4.—, 5, 6, 7, 8, 10, 12 frt.
Férfi Ingek, hímzettek, madspolanból, melle vásson, darabU 8, 4, 5, 6, 7, 8, 10, 12, 14—20 frtig.
Férfl-madapalab-lagek, darabja 2, 2.50, 8, 8.R0, 4 fr?
Férfl szloes Ingek, 1.60, 2, 2.50, 8, 8 60 frt. külön gallérral 2.50, 8, 8 60 frt.
Fénl szines angol oxford-logok, darabja 2.50, 4.75, két külön gallérral darabja 2.80, 6 frt.
Fér* gatyák, magyar, félmssyar vagy fran-czia sssbásra, pamutból 1.20, 1.30, 1.60, ▼ássonból 1.60, 1.60, 1.76, 2 frt. rttm-burgi vászonból 2.25, 2.60, 8, 8 frt 60.
Fért-fekérkarlsnyák, pamutból fehér vagy sslnes tucsatja 4, 4.60, 6, 6.60, 6, 6.60.
7, 7 60, 8-14 frtig, csérnából, fehér tu-osatja 9 60, 4, 4.60, 6. 6, 7, 8, 9 frt, 14 frtig. fél harisnyák, fehéritetlen vágsonból varrottak, tucsatja 4.50, 6. 7 frt.
Férfl zsebkeadók, fehér vásson tncsatja 8, 8.60, 4, 4.60, 6, 6, 7, 8, 9, 10, 12 frt. 20 frtig.
Férfl zsbkendők, vászonból, fehér silosa széllel 6 —, 7 50, 9 — frt. batisstból szines lel 7 frt 8 frt 50, szines pamutssebken-dők dbja 80 kr, 86 kr, 40 kr. pamut batisstssebkendők szines sséllel tucsatja 8 frt.
Féri-gsllérok, »ioden formában, legfinomabb tcsatja 8 frt, 8 frt 60.
Férfl-kézalik, tucsatja, 12 pár 6 frt, 6 frt
N4I lagek, rumburgi vászonból, sima, dbja 2.26, 2.60, 8, 8.60, 4>— frtig, slingelt
8, 8.60, 4, 5 frtig francaia mellvarrással és himsettek 3.60,4—, 4.50,5.60,6, 7, 8, 16 frtig, madapolanból sima 1.50, 2 frt slingelt 2.60.
MAI bálé corzettek, madapolanból egysse* rflek 1 80, 1 50, dissitett 1.75,2.25, 2.60 8, 8.60, 4, 4.60, 6, 10 frtig.
NfJ lábravalék, madapolanból, sima sso-gélysett, dbja 1.60, slingelt 1.90, dissitett 2.26, 8, 8.60, 6 frtig.
NÜ alsészokayák, madapolanból, .segélyekkel ás dissitéssel, darabja 2.60, 3, 8.25, 8 60, 4, 4.60, 6, 15 frtig, ussálylyal 4, 6,
6, 7, 8, 20 frtig.
MM harisnyák, pamutból kitfloő minőségben tucsatja 6, 7, 8, 9, 10, 11,12, 14, 22 fo-rintig ssinesek pamutból, párja 76, 80, 90, kr. 1.20, 1.80, 1 60, 8.60 krig.
Nil zsebkendék, fehér vássonból, tueztja, 2.60, 8, 8.60, 4, 6, 6, 7, 8, 16 frtig, angol csérnabatisstból, fehér, 4, 4.60. 6, 6,
7, 8, 80 írtig.
N«l frasozla derék fBzók, (Mleder,) dbja 1.80, 2 80, 8, 8.60, 4—, 4 frt 60 krig.
Fia lagek, 8 évesek ssámára madapolanból, dbja 1, 140, sslnes, 1 frt 25, 1.40, vászonból 2.10, 2.40, félmagyar gatyák 1.10, 1.20, 8 éveseknek ingek madapolanból 1.10, 1.50, ssinesek 1.26, l.b5, vássonból 2.20, 2.45, gatyák, 1.20, 1.40 ; 10 éveseknek, madapolanból 126, I 1.95 ssinesek 1 60, 1.76, vássonból 2.80, | 2.60 gatyák 1.86,1.60, 12 éveseknek,
ioirek madapolanból 1.80, 1.80, ssinesek 1.66, 1 90, vászonból 2 frt 40, 3, 3.50, gatyák 1.66, 1.80; 14 éveseknek ingek madapolanból 1 frt 40, 1.90, ssinesek 1 76, 2.10. vászonból 2.65, 3.15, 4 frt, gatyák 1.65, 2 frt; 16 évosek no k madapolanból 1 50, 2.10, ssinesek 1.76, 2 20, vássonból 3, 3.60, 4, 4 50, gatyák 1.76. 2- 2.20.
Kési fttéraemBek leáavok számára, minden * n»gy»égban és minőségben, ugyssinte cse-esemSk ssámára, melyekről kívánatra nagy árjegyzékünket bérmentesen beküldjük.
Továbbá ajánljuk nagy raktárunkat vászon és asatalnemüekben.
Hamburgi vészoo, 42 méter (54 rőf) vége 23, 24, 26, 26, 27, 28, 80, 32, 35, 38, 40, 42 46, 60, 120 frtig.
Hollaidl vagy Irlaadi vászon, 39 méter (60 rőf) 22, 28, 24, -, 26, 28, 30, 32, 84, 88, 40, 46, 50, 100 frtig.
Hollandi vászoa, gyermsk-fehérnemüekre és ágynemüekre 32''/4 méter (42 rőf) vége 16, 17, 18, 19, 20, Ül, 22, 23, 24, 26, 28, 30 50 frt.
Creas vászoa 28méter (30 rőf) vége 10.60, 11, 11.50, 12, 13, 14, 15, 1«, 17, 18, 19, 20, 80 frtig.
Leped* vászoa egy szélbea, 29 méter (38 röf) 12 lepedőre vége 88, 36, 38, 40, 42, 44, 46, 48, 60, 100 frtig.
Fobér pamutoaiavat, ágynemüekre, 1 méter 88, 46, 48, 68 kr.
Madapolam vagy CbifToa. vére 40 méter (51''/, rőf) 9T20, 10.40, 70.80, 12, 13.50 14, 17, 18, 21.
Stdtes kaaavász, 28''/, méter (80 röf) 9, 9.60, 10, 1», 12, 13, 14, 15 frt.
Szlaos rohsperkálok, dus választékban í méter 86, 38, 48, 60, 62, 64, 66 kr.
VáSZaaZtObkoadBk. hölgyek és urak ssámára, tucsatja 2.60, 8, 8 60, 4, 5, 6, 7, 8,
9, 10-20 írtig.
TlrBlklzők, tiszta vásson tucsatja 5.80, 6, 6.90, 7.50, 8 , 9, 10, 20 frt.
Asztal keadők, tiszta len, tucsatja 4. 4.60,
5, 6.60, 6 80, 7, 8, 9, frt, abrossok 6, 8,
10, 12, 18, 24 ssemélyre, darabja 1 frt 90 krtól 14 frtig.
Daawst asztali toritik, 6 ssemélyre ö.6o,
6, 6.60, 7 . 7.50 9, 10, 24 írtig, 12 személyre 12, 12.50, 18, 14.60, 16, 16, 18, 20, 40 frtig. 18 ssemélyre 26. 23, 82, 48 frtig. 28 személyre 82,34, 40, 50, 53, 75 frtig.
Kávéakeadik, szines és fehér, darabja 8,
8.60, 5, 5.50, 6, 11 frtig, csemege-kendők tucsatja 8, 8.60, 4.50, 5.58 krig.
CsIpkefBggiayök, 1 ablakra 3, 8.50, 4, 4.50, 6, 5 60, 6.60, 7, 8, 9, 10, 16 frtig.
Agyterltik, darabja 4.50, 6, 6, finom rips. bői 9.60; asst alteritők 3.80, 4, 6 frt, ripsből 7 frt 60 kr.
Ágypokréozok, 4.50, 6.60, nsgyobb 6, 6.50, 7 60, 8.60, 11, 14 forint 60 kr. Meny-asssonyi készletekkel 180 frtól 1800 frtig és feljebb, kész fehirnemfi és vássonban a legszebb kiállításban szolgálhatunk, ezekről árjegysákünket kívánságra bérmentesen küldjük.
As áruk legjulányosban szabottak s ha valami a megvett vagy rendelt tárgyakból akár mi oknál fugva tetssésre nem lenne, 14 nap slatt, ha as árszelvényünkkel el van látva, nemcsak ssivesen kicseréltetik, de kívánságra ss érte fizetetett összeg is visssaadatik.
Levél általi megrendelések még as nap, melyen érkeznek, különös figyelemmel és pontosan eszközöltetnek és csomagolási dijt nem ssámitunk. (780 1—*)
NAGY-KÁNIZ81,1879. január 19 én.
EUtutéll ár
igáas érre . . fél évre . □egyed érre . . Egy szám 10 kr
•r*|
8 frt [
4 « i
2 1
Hlrdstesek
6 hasábos petitsorban 7, másodszor 6 s minden további torért 5 kr. NYILTTÉRBEN
sorouként 10 krért tétetnek fel. Kincstári illeték minden egyes hirdetésért külSi 30 kr úsetendS.
kfllSnf
TijsennyoleiadlilérfolyaBi.
gpi * tám
J A lap sxellemi rM f } Illeti kSslemáaysk a \
türkül t/?hfl.
lap
Illet« kSalemáaysk rkesstőhös, anyagi rássét illető köslemánysk pedig a kiadóhoz bérmentve intésendők: NAGYKANIZSA Wlaaalaakáz.
Bérmentetlen levelek, csak iámért mnnkstár ■aktéi fogadtatnak el.
ÖZLON
éxiratok vimi küldetnek.
r
nemi
N.-Kanizsfttáro» helyhatóságának, „n.-kanizsai önk. tűzoltó-egylet", a „n.-kanitóai kereskedelmi g iparbank«, „n.-kanlzsiü takarékpénztár«, • „xalamegyei álUlános tanítótestület«, a „n.-kanizsai kisded-neveló egyesület«, a „soproni kereskedelmi s iparkamara u.-kanizsai ka I választmánya" s több megyei és Táros! egyesület hivatalos értesltóje.
Heteuklnt kétszer, vasárnap- s csűtOrtáköu megjelenő vegyes tartalmú lap.
A kor vívmányai.
i »
Az ember a természet ura; ezen minőségénél fogva tehát hatalmában tartja a rendelkezésére álló segédeszközök által meg az elemeket is, és találmányai s felfedezései által azokat fékezni yagy fejleszteni képes. A tudomány oly magas színvonalra emelkedett, az ipar és kereskedelem annyira fejlődött, hogy korunk nagyjai immár a régi görögök és rómaiak jeleseivel küzdésre léphetnek, s a versenyben a diadal kétségtelenül korunk előnyére hajlik.
Hogy századunk egyesei talán a világban nincsenek oly nagyon elhiresedve, mint egy Cato, Cicero vagy Sokrates, kik-aek nevei évezredek multán is fénylenek, annak oka természetesen abban keresendő, mert azon századok, melyekben ama jelesek éltek, habár gazdagok voltak is kitűnő férfiakban, de könnyebb volt ám akkor feltűnni s nevet dicsőíteni meg mint most, mivel akkor a tudomány titka csak kevesek birtokában volt, s a nagy közönség bámulatra ragadtatott — mély tudatlanságában : s nagyságuk ama jeleseknek nem kis mértékben tünt föl az által, mert mindenütt csak ugyanazon nevek voltak hangoztatva ; ók terjesztették a tudományt, ők fejlesztették a bölcseleti okoskodást, és ók voltak Moecenásokkal véve körül, s a nép, mely csak egy tömeget képezett, — félisteneket látott maga előtt, de nem okoskodott ; s bár vágyott a tudományok és művészetek nagyságát bámulni, de törekvései elmaradtak, s beérte azzal, hogy dicsőíthette azokat, kik helyettök is gondolkodtak.
Ma a tudomány és művészet már sokak kezében van, s a középkor iskoláit, — minőket a Rafael, Salvator Rosa, Angelo,
Correggio és mások állítottak fel, ma már nem egyesek vezetik; azon nimbust, melynek glóriája azok homlokát ékité, ma már egyletek által mintegy gyárilag kezelt szabadalmakban van elteijedve s aprónkint múlnak s ködkint enyésznek el az egyesek érdemei, helyt adandók az ismeretek terjesztése által az általános előrehaladásnak.
A tudományos akadémiák, és egyletek kezökbe ragadták a vezérszerepet és a siker bámulatosan nagy. Kivan a figyelem mindenre terjesztve, és az egyletek csaknem egyedárusokká váltak, de azért nem felelnek meg hiven feladatuknak. Mert bár felöltik is körükbe mindazt mi szép, jó, hasznos és szükséges, mégis sok tekintetben érezhető, hogy a hiány sok. Pedig kivált Angol és Frankhonban, a müveit Éjszak Amerikában keletkezett egyletek erélyesen törnek czél felé. s ezen törekvések az emberiség javát nemcsak előmozdítani, de megtartani is czélul tűzték ki.
Mi akadályozza tehát a hiányokat pótolni s a tökélyt elérni ? Mi áll útjában annak, hogy a világ nem élvezheti korának teremthető gyümölcseit ? Mi az, mi legyőzhetetlen korlátot látszik emelni a társadalom ama nemes törekvéseinek ellenébe? Mi okozza, hogy e kornak sok jelese elvesz ismeretlenül s nevök elhomályosodik midőn tündökölhetett volna? felelet: a hatalomvágy és az önkény.
Két szó, mely megsemmisít mindent. A hatalomvágy megkapta nemcsak a koronás főket, de a kormányok vezérférfiait is; az önkény pedig a hatalomvágj'' gyermeke, melyet a nagyok féltve pólyázgatnak. s hogy maguknak felnevelhessék, gondolkodó szelleműk nem retíen vissza semmitói, mi által
magsatukat nagygyá növelhetik. Felhasználnak e czélra mindent, kiaknázzák a találékonyság tárházát ugy anyagi valamint
erkölcsi értelemben; nincs semmi szent, nincs semmi, mit megkimélni akarnának, csakhogy utjok szabad legyen. Az eszközök, mig általa a czél elérve lesz a nyelv, melyre a nagy Talleyrand azt mondotta, hogy arra való, hogy általa gondolatainkat elrejtsük; — és a fegyver, mely népeket irt, s nemzetet törül el.
Az örökbéke eszméje már elvben sem él; a kor vivmányai: a felületes tudomány, és fölösleges hatalomvágy ; következése pedig a nemzetek elkorcsosodása és a népek jólétének elenyészése.
Az örök béke eszméje és hatalomvágy fölötti értekezletre talán külön czikkben fogok kiterjeszkedni.
Dr. FÁRNEK LÁSZLÓ.
Utóhangok a társaskörből.
Mintha csak szüksége lett volna a táraaa-körnek egy kis válságra, hogy tagjainál oly érdeklődést láasuuk, mely keletkezésének elaő idejében nyilatkozott; az utolsó közgyűlés oly népea volt, minőre nem emlékeaünk.
A válaaztáaaal, melynek eredménye máa helyen már közölve volt, a válaág ia véget árt; a nem hisrem, hogy utóhatáaa ia lenne. Hisz nem történt valami fontos mozzanat, csak egy kia cabinet csere, melynek tagjai azonban jobbára a mult választmányból valók, az ujak ia kevés kivétellel már valamely régibb választmányban működtek, csupán egy két aaerep változott.
Magával a restauratióval tehát keveeOt kell foglalkoznunk, annyival kevésbé, mert a társaskör ugy van constituálva, hogy a tagok öaszeaége által előre kijelölt korlátok közt a választmány kezelési dolgokat végez, tehát a választás alig bír jelentőséggel. c
mágia felaaóllalok, cau-pán az albdómasarttaágnél fogra a ax által indíttatom, hogy már ia hirek merültek fal, mintha a kör tagjai egyréaze a kör ellen küzdeni, az abban való megjelenéaét elnapolni, a vigalom rendező bizottság reaignálni akarna stb. effélék.
Ha eaen hirek közül caak egy ia való, aajnoa lenne; nem ngyan attól való félelem miatt, mintha egyik vagy másik tendentia a kör fennállhatáaát veazélyeztetné, czéljai vagy iránya eléréaétól elterelné, hanem azért, mert a kisebbség oly nemű elhatároaáaa által azt árulná el, hogy aa igazaág még mindig -Büket fülekre talál nálnk, a azért mert aajnálnók a fiatalságot ezen ferde irányban haladni.
A kisebbségnek vagy, hogy fiatalaágnak nevezzem, pedig ninca helyea indoka a stricko-láara, mert sem megsértve, sem mellőzve ninca, éa caak olyan téren szorult le a veséi-szerepről mely idóabbeknek bizonyult valódi feladatul. De azért nem veastette al tevékenységének tala-jat, hisz elevenségének, lelkeaüléaének elég tár nyilik magának a társaskör czéljainak megvalósítása iránti törekvésben, caak mérsékelni éa helyea irányban felhasanálni kell aaon sok esi-laj erőt, melylyel sok szép éa nemea feladatot megoldhatni.
Aa okoaaágnak meg nem felelő lenne a fiatalságnak a vigalom rendezéstől viaszalépni; mit tenne ezzel ? éppen azon működési térről lépne le, mely vérmérsékletének, csont éa izom rendszerének, kedélyének, <ehetaégeinek legmegfelelőbb. Nem akarom ezzel azt állítani, mintha a fiatalságnak ezen "tivül akár tehetsége, akár készültsége komolyabb, szellemibb feladatok iránt hiányoznék, korántsem, sőt igenis bevallom, hogy külöuösen a fiatalság ismert vezéregyénisége több oly tulajdonokkal rendelkezik, mint Bok alegmegcsoutosodotlabb, de a kedély amott még jobban ki van téve az érzelmek éa befolyásoknak, a szív viszi még a főszerepet.
Nem hihatjük azt sem, hogy a fiatalság * társaskör irányában határozná el magát vala" mely helytelenségre; ez hiba lenne, amely töb* bet is vonna maga után. Minő táraadalmi hely-
TÁRCZA
A keserv.
Csárda előtt búsan Áll a fakó, szürke; Rongyos szűr és ilye* Van rájok terítve.
Hosszú fejük csüngve Majd a földet éri, Mintha a»t gondolnák : Hol van aa a régi?! —
Vi* legény volt «gykor Oasdájok felette, Mikor még Juliskát Boldogan szerette.
Hejh! de most szoborként Ül a kancsó rm-llett, Pedig három barna llgyan m*<llé termett.
Húzzák tele szívvel, Vigaszt sir a nóta; De búja nem enged Cseppet sem azóta
Meghalt kedvesével Minden öröm, vigsíg ; A világot tőle Akár eladhatják.
Nem liasznál a zene, Nem srgit a bor sem ; Titkos könyre sóhajt: Jó lesz tovább mennem .
Indulóra végül Felkarjant keserve ; —
8 nevetőn kérdik, hogy
Szegényt mi lelhette^^^
Joachim József.
„A zene olyan mint valamely szellemi mennyei fürdő ; a beteg lélek öntudatlanul merül el a kedves hangok folvamáb&n a felüdülve s átszellemülve tűnik íb-mét elő.'' Zschokke.
Folyó évi január 8 éa 11 ón a főváros müveit közönsége ritka műélvezetben részesült; Joachim József hazáokfia s az egész contingen legnagyobb hegedűse hallatá csoda-szerű játékát a vígadó termeiben, melyek — képzelhetni — oly zsúfolásig tellek meg, hogy a legkényelmetlenebb helyzet környezzé a hall gatóságot. Ezen kellemetlen helyzeten azonban — azou pillanattól kezdve, melyben J o a c h i m hegedűjével az emelvényen megjelent — túltette magát minden hallgató. Hisz olyan mii vészszel volt szemben, ki a classicus zena legtökéletesebb magyarázója s ki a mellett a főváros szülötte s már tizenkét év óta nem lehetett hazánkfiai, barátai, rokonai körében.
Joachim a legilletékesebb kritika által a hegedű művészet királylyává avattatott föl. Ó nem aa a művész, ki — figurális játák által — port hintene a hallgató szemébe s ezáltal talán teijea elragadtatással gyakorolná művészetét, hanem olyan reprodukálója a nagy íreaterek müveinek, hogy habozáa nélkül állithatjuk róla a fönt elmondottakat, miazerint Joachim a claaaikus mesterek müveinek legtökéletesebb magyarázója. Plastikus játéka bámulatot keltő a ugy van vele a műértő hallgató mint az a néző, ki a régi legtökéleteaebh szobrot asemléli, a nem telik be gyönyörével aohaaom.
Ez a müvéez volt moat szülőföldjén megmutatni husafiainak, művészetének legtökéletesebb magaslatát, hogy igy a magyar iámét büszkélkedve mondhaasa el anya földjének azülöttjéről azon ritka becaü szózatot: „A magyar föld a művészet s a tudomány har-ezosai közé a legelső úttörőket, a legfrappánsabb ma g-y a-rázókat küldi aaét a világba.*
£ körülményre büszke ia lehet a magyar, mert valójában hazánk emlőjén aok olyan .világhódító* táplálkozott, kire büszkén tekinthetünk, hisz nekünk magyaroknak csak dicsőséget, jó hírnevet szeresnek. Csak tekintsünk — hogy többre ne is utaljunk— Liszt Fe~renczre, ki páratlan, csaknem hihete* l«»n technikai tökélye s merészségével kelté fel a világ bámulatát; hanem az előadással egybekötött ama szellemi fölény éa belemély e-déssel is, melyről mindeddig sejtelme nem volt a művészi világnak. *Joach imés Liszt egyaránt kora ifjúságukban hagyták el hazá jukat, hogy magaara törekvő művészetükben tökéletea képzést nyerjenek. Joachim a mióta elhagyta aaülővároaát Bpeatet a felment először Bécsbe, onnan Lipcsébe, Berlinbe, ké sőbb p^dig Londonba, caak igen ritkán látogatta hazáját, neki Berlin éa London voltak aaon sarkpontok, melyek között mozgott leg inkább. Talán vágya sem volt aaülővároaát látogatni, mert magaa foka művéaaetét nem hitte érvényeaithetni a moat ép tizenkét esztendeje annak, hogy körünkből távozott anélkül, hogy csak egy gondolattal ia felénk fordalt volna. Nem aaemrehányáakép mondjuk ezt,
• L., Ságh Jóssef .Magyar zenészét!
Dl. f 185. 1.
lexikon"
annál inkább aem, mert jól tudjuk a művész hazája az egész világ, de, hogy sorainkban esen körülményt felhoztuk nem ia ót, hanem magunkat magyarokat akarjak inkább vádolni aaon — majdnem hihetetlen — könnyelműséggel, melylyel méltán illetnek a külföldiek, hogy nagynevű művészeket, — kik még hosaá a mi aaülöttjeiak — nem tadjak kellően elfoglalni a müvéazi tehetaégüknek érvényesítésére elég tért nyitni. Aa egyetlen ,Országos m. k. zeneakademíánk" van, mely a legnyomorultabb viszonyok között jött létre a talán — ha Liaatünk nem volna, az is dugába dűlt volna, mint miaden a mi a művészet vilá-gához tartozik. De ha már akadémiánk van, azon kellene lenni, hogy az igazán meg is feleljen minden tekintetben feladatának s Jegyen szervezve legalább a külföldiek mintájára, hol nomcaak zongora és zeneelmélet tanultatik, hanem ezeken kivül a hegedű, ének s mindaa mi a zene körébe vág. Akadémiánk a fönt elsorolt zongora és zeneelmélet Unaxékeit a legjelesebb erőkkel—L int F., JE rkel Ferenc a, Ábrányi Kornél, Volkmann R. töltötte be a ez kezdetnek elég ia volt. Moat már azon kellene lennünk, hogy a zene többi ágai ia véteasenek a Un tárgyak aorába. Erre pedig legajánlatosabb volna elaő sorban a hegedű oaatálynak megnyitása, melynek vezeté-aét Joachimra kellene bízni, ki ilyen körülmények között biaonyára elfogadná a meghiváat a édea örömmel maradna övét körében. Ea által akadémiánk a világ elsőjévé alakulna át, mert Liaat éa Joachim biaonyára olyanná emelnék e magyar intézetet minőt máa állam produkálni hiába kísérelné meg. A külföldiek — habár Liazt ittlét«
TIZENNYOLCZADIK ÉVOLYAM
ZALAI KÖZLÖNY
JANUR án 1879.
sete lenn« városunkban ason egyénnek, aki a társaskör irányában akár actiT, akár passiv
antagonisraust igyekeznék gyakorolni ? Bármily független legyen valaki, senki sem nagy önmagában véve, bánom sok kicsinyek összege a nagyság; ezért nagyon hasznos, gyakran nél-külözhetJen is, hogy magunkat másokhos csatoljuk, ennek köszöni sok ember túlsúlyát te vékenységének eredményeiben, mig bizton állithatjuk, hogy az ellenkező icányu törekvés már sok jeles egyént középszerűségre kárhoz tátott.
Minthogy pedig a társaskörben lefolyt esemény alapja sem elvi eltérésben, sem feleke seti ellenszenvben nem gyökerezik} a további ujjhuzás merő képtelenség lenne. Faj vagy felekezeti különbséget ismerni fóleg Kanizsán, a legszerencsétlenebb gondolat volna. Emléke7-zünk csak t issza a városunkban nemcsak legközelebb, de hosszú évek során előfordult társadalmi mozgalmakra, s magára a társaskör helyzetére. Nem kell e bevallánunk, hogy azon felekezetnél mennyi méltánylást, áldozatkész aéget, lelkesedést tapasztaltunk törekvéseink nél, s nem kell-e más részről pirulva beismernünk, hogy eaját magunk fajánál még ma is bisonyos vaskalapos önzóséget észlelünk.!
Ha már azonban megkoczkáztattam ezen barátságos megjegyzéseket, nem hagyhatom emlités nélkül azon egyetlen dolgot, melynek felekezeti szaga van : a Cassinót értem. — Uraim, mindaddig mig ezen társas egylet ugy vezettetik, mint eddig, soha sem szűnik meg a felekezetek közti elszigeteltség, és ha a felvilágo sodottabbak felül is emelkednek a korszelleme által már rég megszünletett előítéleteken, a nagy közönségben mégis találkoznak sokan, a kik azt zsidó Casainónak fogják mondani. Hogy ezen látszólagos megkülönböztetés még fennforog indokoltnak tűnik fel ugyan az által, hogy az iparosok, a kereskedők külön olvasókört tartanak, és hogy a társaskör is léte zik; de ha már bizooyos körülményeknél fogva mindegyikuek fenn kell állania, óhajtom, hogy a Casainónak legalább külre való jellegén vál tozás álljon be ; mert a Cassinó bizonyos tekintetekben isolálja magát; tekintsünk csak az ott rendezni szokott tánczvigalmakat és estély eket; legyen szabad kérdeznem miért nem gondoskodik ai igazgatóság vagy rendezőség, hogy ezen mulatságok közös jellegűek legyenek ? Ennek ellenkezője okozza azt, hogy ez az egylet is, amaz is külön-külön rendez vigal-makat, estélyeket, s minthogy az ily vállalatoknak még sincs elegendő külön közönsége Kanizsán, sem egyik, sem másik kellőleg nem sikerül.
De ha már ennyire jutottam, kimondom a legigazabb szót is; ismét csak a ''ulsó oldalra fordulok, azonban most a nőkhöz. Ha a nemzet-
alatt is — csak ugy özönlenének mert a zon gora, zeneelmélet és hegedű legtökéletesebb kiképzésben csak hazánk határain belül részesülhetnének. Hagyjuk el e nem is ide való fecsegést s térjünk vissza ünnepeltünkhöz, ki bámulat tárgya volt és marad mindenkor előttünk. A hegedű művészet egész eddig csak két kimagasló pontot ismerünk Paganini és Joachimban. E két név a legragyogóbb fénypontjai a hegedű művészetnek, csak ők tündököltek ugy, hogy sugarai elhatottak min den irányban b mégis e két nagy név között óriási a különbség müvészetük egén. Paganini volt a legnagyobb rirtouoz, J o a c h i m pediga legtökéletesebb classiku*. Paganini bravouijával tündökölt s homályosított el mindent, J o a c h i m egyszerű játékával magyarázza a claseikust ugy mint aairva van. ¿> ép e komoly irány teszi Joachimot nagy -gyá s a jelen század történelmi hősévé.
* Joachim József, Dr. szül. 1831. jun. 28-án Kjtse nevü községben Po zsony mellett. Előbb a „Pest Budai" hangászegyletben tanult, később Bécsben Böhmtől. Mint elsőrangú hegedűművész szerepel egész Európa előtt; zenekari szerzeményei fölött a vélemények elágazók, mindazonáltal Schumann R->b. szerint fontos zenemüvek. 1852-ben Weimarban udvari hangversenymester; 1854-től mint ilyen Hannoverben. Később Dr. Schumann Clára asszonynyal nagyobb múutazáso kat tőn. J o a c h i m legérdekesebb composi ti ói közé számítjuk : „Magyar hegedű versenyét* (Op 11.), Ó egyaránt nsgy mint hangversenyjátékos és mint classikus mú vek előadója; Beethoven hegedű négyeseinek előadásában eddig tul nem szárnyalta senki sem. 1869 ben Hannovert fölcserélte Berlinnel hol jelenleg is működik Ugyancask 1869-ben a tanári czimmel dizzittetett s vezetőül neveztetett ki a kir. zeneakadémiához. 1877. már-cziuz hónapban a Cambrigde egyetem által a Dr. ri czimmel tiszteltetett meg. Néhány éven át nagyobb zeneünnepélyek in az ő vezetése ál tal emeltettek oly kiváló fontosságunkká. Neje
» J o a e h i m életrajsa Rágh J. Magy. zen. lexikonjának III. HUetíbíl vétetett fsl.
gazdasági szempontok nem is tudják meggyőzni a hölgyeket a luxus helytelenségéről, győzzék meg az opportunitási okok a fényűzés alapszál-litására nézve, mert a mi hölgyeink igen lényeges akadályt találnak a szorosabb érintkezés és kedélyes társas életre nézve éppen a luxusnál fogva. Nem mondom, mintha ezen az oldalon a nőket annyira meggyőzte volna a helyesebb gazdasági irány, azt sem íogom rájuk, hogy tisztán a hiúság beszél belőlük, csak mint uralkodó hangulatot említem fel, mely mindig elő térbe lépett, valahányszor társas összejövetelek kerültek napi rendre.
Vajha heverő tollamnak újból való felvé tele jelen karczolatoknak érvényre jutását eredményezné.
V. L.
Párbeszéd a buzanemesUésről.
(Folyt, és vége.)
Ha már eléggé átváltozott a buzafej az ekkénti nemesítés által, akkor már máskép kell eljárnunk. Két szakaszt foglalunk el a nemesitett buza-termelésnek iskolául. Az egyik iskolába még ezután is ugy miveltetik, mint fennebb elmondottuk, a másikba már azonban sürüebben vetve; de még itt is ugy, hogy meglehessen kapálni. E második iskola már valamivel nagyobb területet is elfoglalhat, hogy azon már annyi magbuzát termelhessünk, melylyel búzának szánt földjeinket elvethessük. Ettől kezdve azután mindig két iskolában kell búzát kertileg mivelnünk. Az egyikben, hogy a nemesített buzafaj el ne korcsosuljon, másikban pedig, hogy a nemesitett búzánkat kellő mennyiségre saaporithassuk. Arra is ügyelni kell, hogy buza-iskolánkhoz a közönséges buzavetés közel ne kerüljön, nehogy virágzáskor a virághimpor keveredés« által a nemesítésre zavarólag hasson.
Én a nemesítésre fordított hosszú időt még is sokalotn, — szólott közbe Ferencz gazda. — N^m volna e czélszerüebb kezdetben mindjárt nemesített búzát szerezni, cs azt kerti miveiés utján szaporítani annyira, hogy az ember a buza alá szánt földjeit mindjárt a második évben már nemesitett búzával vethesae el.
Erre én nem csak gondoltam, hanem ugy is tettem. Az én nemesitett busám, mikor én a nemesítést kezdettem, már nemesitett volt, csakhogy nem az első rendű, mert a buzaneme-sitők a vevőknek nem az iskolából valót adják el, hanem a szokásos sűrűn vetettből, ez pedig már nem első, hanem másodrendű, de azért még is többet ér a közönségesnél. Azonban én is nemesitettem már több éven rajta annyit, hogy nemesebb mint azé kitől én vettem. A nagyobbik iskolámnak termésével a jövő öszszel
Joachim (Schneeweiss) A m a-1 i a, ki Erdélyországban Marburgban szül. 1839. maj. 10 én, szintén hirneves dalmüvésznő. Atyja halála u''án a színpadon lépett fel, honnan azonban a nagyszebenbeni szinháshoz hivatott; később meg Bécsben énekelt nagy tetszés mellett. 1862 ben Hannoverbe utazott « működött mint dalmüvésznő. 1863 ban J o a c k i m nej<í lett, bucsut vévén 1863. májuB 10-én „F i d e 1 i o" dalmúelőadásával a színpadtól. Jelenleg hangversenyekben s jótékony-czélu előadásokban vess részt; hangja a legkellemesebb a 1 t.
SÁGH JÓZSEF.
Dalok.
i.
/> T >
Rózsa levél úszik le a folyamon Hejh, de mesne estem tőled galambom : Árva lettem mint a rózsa
Levele,
Pedig olyan forrón égek Forrón égek Érette . . .
Ugy elnézem azt a rózsát amint megy Kis angyalom, azivem érted haa&d meg Ugy et fogja lelkemet á bnbánfct, Amint el-el gondolkodom Gondolkodom
Utánad ....
Megmondtam az uszó r«*z«a-virágnak Rólam is vigyen hirt barna babámnak Mondja meg azt, bogy a szivem figéssen
Most is olyan változhatlan Mo*t Is olyan Mint régen . . .
n
Megvillant a hajnal csillag az égen Bubánatnak betege lett a lelkem. No de sebaj, his«em én a teremtűt, Ad még nekem egy igazi szeretőt.
Csókolom a hajnalpiros orezádat Nem leszek én búbánatos u''ánad, Jól tuHom én, nem léaz hozzám hfltelen Áldjon is meg az én édes Istenem l
V. SÁRFFY IGNÁCZ.
én már az egész buza földemet elakarom vetni. Csak annyit vetek el belőle közönségessel, hogy megláthassam mi külömbség van a nemesitett és a közönséges buzafaj termés mennyisége között. Csak akkor tudom megítélni saját tapasztalásból van-e nyereség a nemesitett búzatermelésen vagy nincs. És csak na saját tapasztalásom után győződtem meg a nemesitett busatermesztés hasznos voltáról, akkor merem én azt bárkinek is bátor léptekkel ajánlani«
Bocsásson meg tiszteüendő uram. Én még is előbb szeretnék egy kevés nemesitett busára szert tenni és megkezdeni a nemesitett búzatermesztést minekelőtte annak nyereségesebb ter melését mások is beismernék. Szeretném őket megelőzni.
Szívesen fogok adni kegyelmednek nemesített búzáimból egy literre valét, melylyel sorba szemenkínt vetve egy száz négyszögölnél nagyobbat is elvethet. Ebből jövőre már félholdat sünien is elvethet. Hanem ujolag figyelmeztetem, hogy a nemesitett busatermelést haszonnal űzhesse a 6 éves vetésforgást hozza be. Első évben ugyanis erős széltibeni tárgya-zásban termesszen krumplit vagy kukoriczát, öszszel vesse be nemesitett búzával, rá következő tavaszszal vessen polyvás lóhert, melyet még azon öszszel egyszer meg is kaszálhat, következő évb<-n pedig kétszer ezen lóher főidet őezszel egy szántásba vesse el rozszaal; a rozs után következő év tavaszán vesse el bükkönynyel. a bü-köny után pedig árpával. És igy végig menve mind a hat szakaszán földjének, — minden 7-dik esztendőben megint ugy an azon növény kerül a földbe mint az előtt 7 évvel milyen volt benne. Ajánlom továbbá, hogy jó mélyen szántson, csakhogy ne egyszerre kezdje el a mély szántást, hanem évenkint mindig egy kevéssel mélyebben, hogy két óv alatt elegendő 8 vagy 10 hüvelyk mély földje legyen. Árra pedig minden erejével törekedjék, hogy minden földje minden 6 évben egyszer széltében erősen, egyszer pedig csak felére trágyával megterítse. És pedig jó istállót trágyával, mert jó erős trágya hajtja meg a növényt.
Gondolom, hogy tisztelendő uram a jó ¡stálói trágya alatt azt érti, mikor a trágya jó májás és kellemetlen átbató szagú.
Igaz, hogy a jó erős trágyának ismertető jele az erős átható szag, mely abból elterjed. Ez az átható szag árulja el, hogy a trágya bőven tartalmaz ammoniakot, mely a növénynek legfőbb táplálékát teszi a szénsav után. Ha tehát mi azt tudnánk eszközölni, hogy a jó trágyából ezen átható szagot terjesztő amo-moniak tartalom ne terjedjen szét a levegőben, hanem maradjon meg a trágyában akkor a trágyánk sokkal hathatósabb erejű volna. Ezt eszközölni pedig nem valami nagy mesterség. Egy pár forint áru kénsavat veszünk a gyógyszertárból s ebből hetenkint egy-egy akó vizbe husz vagy harmincz gramnyit bele öntünk a jól elkeverés után rá öntünk a trágya halmazra és a trágyáié gödörbe. Ez által a trágyában az ammoniákot lekötöttük s trágyánk nem csak jobb hatású, de a levegői is megóvtuk az ártalmas gőzöktől. Ha pedig az ember a kénsavat nem akarja használni, akkor többször ré-tegenkint földdel terítse meg a trágya halmazt, mert ez állal is leköttetik az ammoniak.
Már én akkor inkább a föld mellett maradok, válaszolá Ferencz gazda, mert ezt kaphat az ember az udvar körül és semmibe sem kerül, de hol vegyen az ember annyi pénzt ebbe a szük világba, hogy még kénsavra is jusson.
Ebben igazat is adok kegyelmednek Fe" rencz gazda, már csak azért is, mert a kénsav val vigyázva kell bánni, hogy az ruhára vagy kézre ne folyjon, mert az veszélyes folyadék, s nem is kaphat mindenki. D<* elég lesz mára a beszédből. Ezsel fejezé be a lelkész beszédjét, szíves kézszorítás után Ferencz gazda haza távozott.
P. G.
Csáktornya, 1879. január 11-én.
Meg vagyok győződve arról, hogy a megye, sőt az egész haza hazafias érsületű közönségét érdekelni fogja, ha tudatom, hogy >Csáktornya a magyarság eme kicsiny, de hatalmas védbástyája itt a Muraközben, — mindeu tekintetben megfelelni igyekezik a magyar nemzeti közérzület ápolázában rejlő missiójának.
Tanúskodnak erről jól szervezett iskolái, melyekben a tanítást teljesen a nemzeties szellem lengi át, tanúskodik kassínója, tűzöl tó-egylete, dalárdája és számos oly közintézményei, melyek amig egyfelől a helybeli közérdekeknek szolgálnak, máafelői mindmegannyi eszközei a magyarosodásnak.
Ezen — minden szépért és jóért lelkesülő közönség — ujabban ismét fényes tanújelét sdta annak, hogy meleg áldosat-kéasséggel karol föl mindent, smi előmozdítja aat, hogy e város nem magyarajka lakossága megmagyarosodjék. A színművészet iránti érdeklődésen kivül ezen
törekvésnek kell tulajdonitanunk azt. a.rokona szenves felkarolást, melyben Csáktornya közönsége Balog Alajosnak mult évi no vem be-végé tői itt időző jól szervezett szintársulatát folyton folyvást részesiti. A zziotermet minden előadás alkalmával szép számú inteligens közönség tölti meg; az ujabb színdarabok pedig, minők a .Sárga csikó-, „Vöröshaju,« .Egy katona története* stb. zsúfolásig tett ház előtt adatuk. Öröm látni, hogy hazafias érzelmű, de nem magyar ajkn egyénekis tömegesen látogatják a színházat, s ugy szóval valamint tettel nem egyszer adták jelét a nemzeti sziaésset iránti érdeklődésüknek.
A színtársulat működése iránti érdeklődés aszinház tömeges látogatásán kivül még abban is nyilvánul, hogy sokat* — mint műkedvelők vesznek részt az előadásokban. Köselehb igy lett egy gyermekelőadás rendezve ifjú műkedvelők álul. Előadatott „Dobó Katicza" két felvonása; Közelebb pedig „Oh azok a férfiak* czimü szinmü leend műkedvelő hölgyek közreműködésével előadva.
Adjon Isten sok ilyen várost a hazának s engedje az ég, hogy tős gyökeres magyar városaink utánoznák Csáktornyának vegyes ajkú, de hazafias érzületű közöoségét! Vajha a Csáktornyán működő jól szervezett színtársulat Veszprémben is hova e hó végén át-költözend, hasonló szívélyes és haladásra buzdító meleg fogadtatásra Ulálna!
ÁRGUS.
Helyi hírek
— A nagy-kaninnai kisdednevelú egyesület 1879. január 29 én Nagy-Kanizsán a „Szarvas" vendéglő uagyterméDen alaptőkéje gyarapítására tombolával egybekötött zártkörű Creton-bált rendez. Belépti- és karzatjegy : személyenkínt 1 frt 50 kr. Minden belépti-jegyhez 2 iombolya-jegy ingyen adatik. Külön tom-bola-jegy ára 10 kr. Névreszóló jegyek kaphatók Belus József és Práger Béla gyógyszerész uraknál és este a pénitárnál. Felültizetések köszönettel fogadUtnak a hirlapilag nyugtáztatnak. Kezdete 8 órakor.
— Henc* Lajos alsó lendvai polgár iskolai rajztanár állásában a közoktatásügyi ministerium által végleg megerősíttetett.
— Hymen. Gelich Emma kisasszonyt születésnapján jan. 13 án vezette oltárhoz Pécsett Dr. Pogány Dezső. Jan. 15-én pedig Zalai Lajos tartá esküvőjét iPauIus Matild kisasszonynyal. Az esketési szei Urtóst főt. Berzay Elek k. r. házfőnök ur teljesité, ki ez alkalommal az ujpárhoz intézett szép beszédet tartott.
— A boldogult Martinkovits Károly elhunyta alkalmával közlött necrologban említettük, hogy Diák Ferencz nagy hazánk fia őt kiválólag szerette s szeretete jeléül legdrágább kincsét, nemesi diszkardját s kócsagtollas főve-gét neki ajándékozU; az elhunyt „Károly bácsi" a diszkardot a magyar nemzeti muzeumnak hagyományozU, melyet a boldogultnak köz-tiszteletü özvegye, Dr. Tuboly Gyula ügyvéd ur által Budapestre, illetékes helyre juttatott; kócsagtollát pedig még életében a nagy-kanizsai főgymnasium muzeumának ajándékozta. Ez ereklyék igy lettek nemzeti köztulajdonná. Szép vonása a boldogult hazafias érzületének \
— A korcsolyázó egyletnek folyó hó 13-ára tervezett s 14 ón megtartott jelmez es-télye kitűnően sikerült, a jégpályának az előző napi időjárás által már majd kétségbeejtett hőseit és illetve hősnőit, már reggel nagyon megvigasztaltatta a megváltozott száraz hideg idő. Már esti 7 óra előtt hemzsegett a nép a pályához vezető utczában s pont hét órakor kivilá-gitutott annak éjén környéke, valóban élénk látványt nyújtott amagicus világnál ide s tova lengő tündérek egész serege; ott láttuk a jégpálya nymphái s gyakori látogatói sorában Szabó N. m. k. h. hadnagy kedves nejét, Molnár Viki, Veliach Betti, Weisz Irén és Karolin, Rosenberg Sophie stb. kisasszonyokat, szebbnél-szebb jelmezekben ott volt továbbá a minden szép és nemesnek pártfogója a bájos L*ky Kristófné; de ki tudná elősorolni mindez éji szép alakokat, a kik oly buzgó pártfogói az e féle sport mulaUágnak. Társadalmunk életre valóságának egyik legfényesebb jelensége az, hogy az alig 3 év előtt alakult korcsolya-egy-let minő virágzásnak örvend.
— A casinói tánczestély január ll-én, minta „Zaiátt-ban olvassuk, fényesen sikerűit. 42 pár tánczolu a franczia négyest
— A keszthelyi fiatalság több tagja febr. 15 án jótékonyczélu táncavigalmat szándékozik tartani.
— A bucsu-szt.-lásxlái olvasó egylet febr. 2-án az ottani nagyvendéglőben szini előadással egybekötött Unozvigajmat rendez. Belépti dij 80 kr. Családjegy 1 frt 50 kr. A szini előadásra: 60, 40 és 20 kr. A hasafias törekvésű olvasó egyletnek e könyvtárs gyarapi-táaára czéisó törekvésének a legszebb sikert óhajtjuk.
TIZENNYOLCZADIK, ÉVFOLYAM
ZALAI KÖZLÖNY
— A Csáktornyái járás csendbistosa Barabás György lett.
— Jl letenyei ifjúság a mozgósított
harczosok, családjainak segélyezésére f. ó. febr. hó 1-én zártkörű tánczvigalmat rendez. Kez dete 8 órakor. Belépti díj : szeméi/jegy 1 írt. Családjegy 3 frt. Fölülfizetések köszönettel fogadtatnak s hírlapilag nyu<rtáztatnak. Szállásokról gondoskodva leend.
— SÜmeghen f. évi január hó 13 an megtartott város képviseleti ülésen Lukonich (iáDor jeles tehetségű orvostudor választatott
körorvossá.
— Sümegben * helybeli „CJassino41
javára f. évi febr. 2-án zártkörű tánczvigalom fog tartatni. Belépti dij: stemélyjegy 2 frt ,
családjegy négy forint.
-- Perlakon január 2o-én tartatik
tánctvignlom.
— RÖvid hirek. Gráczban magyar-olvasó kor alakult. — Jánosi Ferencz iró meg halt. — A- ligprímáa 20 ezer frank Péterfillért nyújtott át a pápának. — Beuat gr. páriei nagy követünk jan. 14-én volt 70 éves. — Oláhor-szágban három százezer magyar lakik. — Edi aon a phonograí feltalálója veszélyesen beteg. — Magyar korona tartományok az idén 40.933 ujouczot 4093 póttartalékost adnak. — 11 év alatt 2162 családtag magyarosította nevét. — Az angol királyné a trónról fia javára leakar köszönni. — Lábos Iinre szombathelyi iskolaigazgató meghalt. — Espartero meghalt. — Pápán korcsolyázó egylet alakult. — A »Vasmegyei Kégészeti egylet* titkára Kezsöffy G/örgy tanár lett. — A „Vasárnapi Újság* 25 éves jubilemut marcziusban tartja meg. — Debreczen mellett három rablógyilkosság követetett el egy éjjel. — Birmitighamban 80 ezer kötetes könyvtár égett el. — Győrött Var-gyasué Petz Vilma felső leányiskolája négy uaztályu polgári leányiskolává alakult. — Sop ronban „haladó párt" egylet alakult. — Nagyváradon magyarjelmezbál rendeztetik, hol ősmagyar viselet lesz bemutatva. — A királyi pár ezüst lakodalmának megünneplésére mind Bpest, mind Bécs erősen készül. — A vörheny több helységben felette pusztit. — A somogy-megyei régészeti és történelmi társulat alap szabályai megerőltettek.
KI nyert?
Prága, jan. 15-én: 81. 84. 30. 75. 22. Lemberg, „ 8. 70. 13. 2. 29. Sieben, . 48.16.30.17.24.
Irodalom.
— Abnfi. (Aigner) Lajos szerkesztése és
kiad sában megjelenő „Figyelő* Vl-ik köte téuek I bő füzete megjelent gazdag tartalommal. E folyóiratot a közoktatásügyi ministe rium a középtanodák, tanitóképezdék figyelmébe ajánlotta. Ara félévre 4 frt, egész évre 8 frt.
— Üj zenemű. Táborszky és Parsch urak nemzeti zenemükereskedésében megjelent és beküldetett hozzánk „Jogász (Soha) ii é g y e s" zongorára szerzé Ellenbogen Adolf. Ara 60 kr. Kapható Wajdits József könyvkereskedésében is.
— Prém József által szerkesztett „K é p-z ő-m üvészeti szemle" havi folyóirat első száma igen érdekes tartalommal jelent meg. Huszár Adolf arczKépe is közölve van. Ára félévre 2 frt.
— »Gróf Monte-Christo" füzetekben megjelenő világhírű regény 18. 19. 20 éa 2l-ik füzete megjelent Mehner Vilmos kiadásában, ára egy-egy füzetnek 25 kr. Ugy szinte ennek folytatása: a .Világ ura" 18-21 füzete is megjelent hasonló árban. Megrendelhetők és kaphatók Wajdita József köny vkersekedésében.
— A földmxvéUsi ipar éa kereskedelmi magy. kir. minié tertnm által kiadott „Kö«ponti értesítő* (melyre Légrády testvéreknél lOOiven-kint 7 frttal előfizethető) a kereskedelmi tör vény 8 és 9 §-ai értelmében a kereskedelmi czégjegyzékekbe történt bejegyzéseket oly joghatály lyal tartalmazza, hogy a bejegyzések harmadik ssemélyek irányában hivatalos lapban megjelent közzététel napjától birnak foganattal és as ott tőrtént közzététel nem tudásával senki »em mentheti magát. Minthogy utóbbi időben „Magyar ipar és kereskedelmi központi értesítő- czim alatt magánvállalat indult meg, mely a czimek hasonlatossága folytán tévedést jöhetne elő; ennélfogva az érdekelt üzletvi-lág figyelmeztetik, hogy az a magán lapban történt hirdetések a törvényben körült irt joghatállyal nem birnak. Sopron, 1879. január 16-án. A kereskedelmi és iparkamara.
Vegyes hirek.
— Legolcsóbb és leghathatósabb gyógyszer köhögés rekedtség és nehéz légzés ellen Dr. Alvartz rendelvénye nagy hirü tudós Humbold Sándor és sok mások által ajánlt, friss Coca leveleiből készült labdacsai. Eredeti minőségben
kapható egyedül Budapesten V. k. Marokka-u. 1. magyar királyhoz czimsett gyógyszertári ban Dr. Alvarez Coca labdacsai I. ss. 100 db.
2 forint.
— Kedélyes komoly polémia. A „Pesti Napló* agglegényei, szivükre vévén azon körülményt, hogy a szerbek „betyárszky* névvel adót vetnek ki az agglegényekre, a kővetkező kérdésekkel rémítgetik olvasóikat Hymen lánczainak fölvételétől: 1. Menyasszonyod személyét. kedélyét, vsgy — hozományát szereted-e ? Birsz-e annyi lelki erővel, hogy meggyőződésedet aa asszony kérelmei ellen is fönntartsad, vagy hogy ne éreztesd feleségeddel, ha valahol megbossantanak V 3. Tudaa e türelemmel az ebédre várakozni ? 4. Tudss-e dolgozni gyereksirás mellett? 5. Vígkedvű tudsz-e lenni nappal, ha éjjel nem aludtál ? 6. Tudsz-e szakítani korhely barátaiddal ? 7. Beéred e azzal ha tied az utolsó előtti szó ? 8. Megtudod-e állani mormogás nélkül a nagymosás és tiszto gatáa napjait és nem dümmögni, ha elsózott a leves V 9. Eltudod-e szívelni as ellenmondást, ha tudod hogy neked van igazad ? 10. Karjaidra tudod-e venni a gyereket s nyugodt maradni, ha a gyerek sir ? — Ennek ellenében a „Hon* „feleséges* emberei szintén a következő kérdéseket vetik föl nekik: 1. As egyedüli séget vagy a köszvényt szereted-e? 2. Van e lelkierőd. hogy ha a mosóné vagy a pinczér megboszant, azt magad elviseld? 3. Képes vagy-e türelemmel nézni más családok körében az „angyalfia" által karácsonykor okozott örömet ? 4. Tudsz-e küzdeni az élet csapásaival, ha embergyülőlet fészkelte meg magát kebled ben s nincs kéz mely homlokodról a redőt lesimítsa? 5. Lehet-e valódi örömöd, ha nincs senki a kivel azt megosztanád ? 6. Találhatsz e hőbb társat, mint feleséget, ki soha el nem hagy. 7. Nem tartóztat-e vissza családod boldogsága sok meggondolatlan tettől? 8. Nyugodt lehet-« állapotod, ha vándormadárként kell folyvást kóborolnod, s nincs fűtött szobád, rendezett lakásod s az apró kényelmekről is magadnak kell gondoskodnod ? 9. Agg napjaidban nem félsz e a magánossságtól? 10. Nem rettegsz-e a tudattól, hogy idegenek öröklik fáradságod gyümölcsét, s nem less, ki ssemeidet befogja? Bizony bátyám, ne habosaál, atyád ia papírkor-mány alatt nyögött — házasodjál meg.
— A javithatlan. Jellemző s mulatságos jelenet adta magát elő a zempléni törvényszék előtt. Ugyanis egy falusi atyafi állitatott elő, kit a dohánycsempészés kellemetlen vádja terhelt. Égre földre esküdözött, hogy ő ártatlan, csempészett dohány soha sem volt kezében még falamiájáoak sem. Történik pedig, hogy mivel az elkeseredésében jól bepálinkázott atyafi garázdálkodni kezd, a börtönőr parancsot kap kivezetésére. E műtét közben emberünk subája lecsúszik, s alula egy tisztességes nagyságú batyu tüaik elő, melyet idáig hóna alatt tartogatott. S vájjon mi lehet a pakaamétában? nem más, mint néháoy csomó „olyan* néhány veszedelmes dohány !!... Lett erre elszörnyül-ködés; emberünk azonban pillanatra sem jött zavarba, de hamisan kacsintva a birák felé, bi zalmaskodva szól nekik oda: „hát ezt a néhány csomócskát, — majd el is feledtem, — a tekintetes törvényszéknek hoztam.*
— A vérszopók felekezete. Oroszországban napról napra ujabbnál ujabb felekezetek keletkeznek. A lefolyt évben a zsinat statíss tikaí adatai szerint nem kevesebb mint 137 uj felekezet támadt, amelyek közül a legnevezetesebb a „vérszopóké". E felekezet hiveil Vo-logda kormánysóságban Grjasovecs kerületéből ssedi. Szertartásuk szerint, az újonnan szülöttet s azokat, kik közéjök állnak, nem vízzel, hanem embervérrel keresztelik meg, melyet a női emlőből fakasztanak. — A gyermekeket azonfelül nem tejjel táplálják, hanem állítólag — embervérrel.
— Egy pokoli asszony. Orossorsság Akn-lovka nevü falujában történt Borisov tehetős földbirtokos kénytelen volt a behivási parancs oak engedelmeskedve, megválni gyönjörü, fiatal nejétől, kiért rajongott. Mialatt a háborúban volt, neje egy fiatal emberrel élte világát, kitől még akkor sem akart megválni, midőn férje néhány hónap eselött visszatért családi tűzhelyéhez. A fiatal szerelmeseknek terhére volt a férj jelenléte, a ezért elhatározták, hogy elteszik őt láb alól. Egy napon, vacsoraközben leitatták szegényt pálinkával, s mikor ez holtrészegen feküdt, leöntötték spirituszs/al, s így meggyújtották. A szegény ember néháoy óra alatt s szó ssoros értelmében elégett, annyi ereje azonban mégis volt, hogy a segélykiáltásaira betódulóknak felfedez«« gyilkosait. A sá-tányi asszonyt és kedvesét moat a törvényaaék elé állították.
— Agglegények ellen. Egyik vidéki lap újdondásza olvasónőinek azon ígéretet tette újévi bekössön tőjében, hogy mind aaon megyebeli agglegények neveit, kik ea éven át is nőtlenek maradiak, gyásskeretben fogja as utókor rettentő példájára kössétenni. Csak astáa
használna valamit e mód, a t. collega bizonyára nem csekély érdemet sseresne magának aaon vidék hölgyeinál.
— A kolozsvári zenei conservatófinm tegnspelőtt tartott kösgyülésén Joachim Jóswo fet tiszteletbeli tagjává választotta. A kolozsvári conservatórium elnöke Simon Elek polgármester táviratilag kérte tel időab Ábrányi Kornélt, hogy a válasstást közölje a nagy müvéas-ssel, Joachim aaonban már tegnap elatasott Budapestről, s így a megtissteltetést csak távirati aton lehetett vele közölni.
Papírszeletek
ízlelgeti as uj bort egy borbarát, véfre kifa-kad: Borsasstó romlott ea a mai világ, es a bor is még milyen fiatal és már is milj rósz.
Férfi : Kedves Bósám ! ha te valami jót essel, annak á a örülök, és ka én Talarni jót essem, annak t e örül»*, azt tudom. — Tehát inkább legyen neked örömed | én easem meg a halat I
8segény tótok. Három tót csépelt a falusi szérűn.
„Apám aram ? kérdi a fia — mért ne« csé« peltet kegyelmed emberekkel."
„Hiss emberek csépelnek fiam I*
„Édes spám hát a tót is ember
Bérlő: Nem kaphatom meg ama lakást az el»ó emeleten? Stivesen fisetek ssás forinttal többet, mint a mostani bérlő.
Hásinr: Sajnálom, de ott egy fiatal ember lakik már 40 év óta és annak nem mondok feL
JANUAR 19-én 1879.
SÍ 0 • , . . . II tt ertr.
815 Sopronybs ........ 5 38 déhrt
«« Triessibe és Pragerhofou keresstül
_ U B4c"b® ...... 4 50 raggal
20! Trieestbe és Prágerhofon keresstül
'' *« Kéesbe ......,47 í4lut
Srkeaik kacUaura
hontiél :
216 Eaaék, Moháos, Domborár • Fiaméból 1 41 délat
SS R V p ■ , » • II 11 eetve »8 Bada-PestrSl......... &
* ......... . ¿él««-
• .¿«w . " .......... 44 estre.:
Béesból(8«o osbath. Bées-Ujhely)f«lől 10 «7 estve..
SS a * " • .46 reggel
Sí £pr^b61....... U 6J d&l
tU Bécsből Oráca, Marburg, Pragerhof
o^j*61 ■........ 4 12 reggel
201 Tnesst- és Bécsből Marburg, Prager- •
^ ¡¡* .........1 21 délut''.
204 Triesat- ás Villachból Prágerhof f«|K| 11 ..tv.,
Marburgba e«atlako«ás Villscb és Praaeesfestbs
• • • . PtaneesfestbSl
u
19 tél
254« 1879.
Hol a knlcsl/nk? — Micsc is kulcs as oU Péter apostol kesében ? — kérdi egj kis fiu atyját, toidőn vásár alkalmával, valamely kspu alatt a képeket szemlélték. — As a mennyország kulcsa, — feleié as apa. Este kimegy a fin as udvarra és tüsetesen látssék visagálni a csillagokat — Mit néseas? — kérdi as utána induló apa, hogy fiacskáját as ágyba kergesse, — talán a góncsöl sse-keret? — Nem én papám, azt már jól ismerem. Én moat a kulcslyukat keresem ahos a nagy kulcsbos, a mit Péter apostol hord és a melyről ma reggel mondái, hogy a mennyország kulcsa I
Szerkesztői özenet.
3235. .Erdei madárkához" Urasakor kösöl-jük. — ,L. 8. barátomkos" s a fordítást előbb adjuk.
3236 V. L. és B. Yetsprém. Mind a bárom költemény gyenge.
8237. .Uram bátyám elvei" és .Ast iseni" versek nem közölhetők.
3238. .Barna kis lány" és .Eszembe jutottál" kösöltetnek. As apróságoknak is haasnát vessszfik, csak as a kár, hogy külön papírra nincsenek írva. Nyomda réssére mindeu közlemény külön s a papir egy oldalára irattassék; ez a fóssabály.
3239. V. Bpest. Jftvfi ssámra maradt. A „Tátra-Füred" leírásának köslése, mint tólüuk mesuse e«3 helyé nem a mi helyi érdeket képviselő lapunkba való ; a külön leayomatás sem esskösölhető a betűk ódonsága miatt
3210. Több példányt a t. p.-uál nem küldhetünk ; az illetők ha bírni óhajtják a lapot, a kiadónál megrendelhetők akár ssás példányával.
3241. FI. Páris. 13-iki levélre magán válasst küldünk.
3242. 0. P. Alexandria?
3243. .Ssépen «»ól", dehogy szól ssepen.
3244. .Itt s farsang" Igasa van, és ebbSl elég ennyi
Hó- és hetinap
Kath. és prot naptár
Görög '' naptár
*
•ti
3. A kánaáni menyegzőről. János IL
Í5 20 SÍ
22
23
24
25
Vssáruaf
Hétfő Kedd 8aerda
Csütörtök Péntek
8sombat*
fTTJSTT
Fáb. Seb. Ágnes
Yincse Már. elj. Timoth. Pál ford
7 Q 1 Ker. J
8 György
9 Polyeuk.
10 N. Gerg.
11 Tódor
12 Tatian
13 Hermyl.
Felelős szerkesztő: BátOril Lajt.
! f • •
Vívmány!!
Wajdits József könyvkereskedésében
Nagy-Kanizsán megjelent:
^ FARSANGI FÁNK,
bábakenyér
(Kugelhupf)
és fcetsz er-süll
készítési titka.
Irta:
FOUQUBT JAQUSS.
m-(k Wspotooa adrsrl f8es*k*csa. Reményi toldalék- és .caloa-nás pogácsa, jó kalács és isé-____narétes késsitési médjával
bsvitette: egy magyar nő.
| E diasea kiállítású müvecskének ára 60 kr. j Postai rendelések 70 kr. beküldésével ajánlva bérmentesen küldetnek. Ezen több magyar nőtől megpróbált és tökéletesen sikerült sütési módot ajánljuk hölgyeink figyelmébe.
5116
Vasatl menetrend. A buda pesti időtmutató óra szerintt indul Katiisnáról
Vonat hova:
■sám Ora Pere. Idő
206 Essék, Moháes,Dombovár • Kinmébs 4 48 reggel
215 . . . . 2 30 délut.
2l2 Buda-Pestre........ 4 68 reggel
202 ........... 2 6 délut.
204 ........... 11 30 estve
313 Bécsbe (Ssombsthely, Bécs-Ujhely felá)5 8 reggel
878
Pályázati hirdetmény.
Nsgy-Kanizsa rendeset! tanácsa város kebelében as 1876. XIV t. cs. 143 és 144. §-ai értelmében választás utján betöltendő, • 150, — esetieg 3*0 frt évi fizetéssel jav.dalmasott várost orvosi ''állomásra esennel pályásat hirdettetik.
Felhivatnak Jennél fogva mindazok, kik esen orvosi állomást elnyerni óhajtiák, hogy esiránti pályázati kérvényeiket a — törvényes kellékekkel és *k-mányokkal támogatva — a jelenhirdetmény keltától ssámitandó 15 nap alatt a városi polgármesteri hivatalhoz nyújtsák be ; később érkezendő ilynemű beadványok figyelembe vétetni nem fognak.
A v árosi tan ács.
Nagy-Kanissa, 1879. január 10.
Babochay
(781 2-2) polgármester.
363
TITKOS BETEGSÉGEK,
különösen
férfi-tehetetlenség,
magömlések, hugycsőfolyáeok (maró bsfecskendesés nélkül) bólyagbántalnpk, bujakóros daganatok, bőrkiütések, ha méf Oly idültek is, továbbá kössvény, fehérfolyás, hószámgörcsök, a bivatásbani megsavarás nélkül, a leggyöngédebb módon, hason-saenvi sserek alkalmasása álul bámulatosan gyors és rröke-res gyógyításra találnak. ''
Sok eser sserencsésen kigyógyult egyén kössönS-irsta késselfogbatólag bisonyi^ja esen gyógyrendsasr áldásosságát.
á gyógykeselés levél otján is történhetik. Gyégysserek kívánatra megküldetnek.
BHUTBT Xs. Pesten, két-sasutcaa, 24.
Ugyanott kapható a hires, mindenki számára nélkülös-bstlen könyv: ,Al lasefély, mely okuUst ad a nemi vlsso-nyokról, ifjúkori bűnökről, tehetetlenségről, stb és bistos véd-ssert tartalmas rsgályosás stb. ellen. (Ara 2 frt) (779 8-58)
JANUAR 19 ¿a 1879.
Külöiínspn figyelemre méltó a hírneves
Dr. Forti-féle
SEB-TAPASZ,
m«ly rendkivüli gyógy ereje, elválasztó, érlelő 8 fájdalom csillapító hatáaa által leggyorsabb, legbiztosabb s egyszersmind gyökeres gyógyulást eszközöl különnemű ba jókban. — Ily bajok a torokgyulladás, légcsőhurut, b ő r k é s-barnaság, hártyásgyik (Croup, aDgina) mindennemű megsértések, harapás, szúrás, vágás vagy égés által támadható sebek, megforrázások, darázs- vagy méhszurások, konok fekélyek, zusatok (contusiók) meg-lepő gyors fájdalomcsillapítással •— rögzöU daganatok, gümők, tályogok, pokolvar, (carbunculus puatula ma-jigua), megkeménykedések, genyedések, vérkelések, minden mirigy betegségek, görvélyes fekélyek, fagydaganat, ujjféreg, körömméreg, vadhús, tagszivacs, cson''-8su, kificzamitás és megránduláaok, helyi csuz; továbbá a szülés folytáni lábfelfakadáaok és sebek, fájós, fekély mett vagy már genyes női mell. — Sok nő már csirában volt emlőráktól, — a különben elkerülhetlen életveszélyes sebészi műtétnek mellőzésével — egyedül ezen jeles sebtapasz használata .által menekült meg.
Végre a testbe teljesen beraélyedt bárminemű szálka, vagy darázs és méh fullánkja» csupán ezen tapasznak rövid idei használata folytán nnnyira előtűnik, hogy azután a testbői közönségesen szabad kézzel, sebészi műtét és fájdalom nélkül könnyen., kihúzható, mire a seb gyógyulása nem sokára bekövetkezik.
Ezen megbecsülhetlen gyógyszer, mely nek jeleasége leghitelesebb egyének számos s különös kívánatra bármikor felmutatható bizonyítványai által már régen a legfényesebben elismertetett — rendkívüli s legkülönne. mübb esetekben megpróbált hatásánál és fehünü sikeres eredményénél fogva, melyek használata által még elavult bajokban is eléretnek, jól megalapított hírét kétségbe-vonhatlanul igazolja.
Egy csomag ára 50 kr, nagyobb csomagé 1 frt használati utasítással együtt, postán küldve 20 krral több. Egy forintnyi csomagnál kissebb szállítmány nem teljesíttetik.
Központi küldeményező rsktár: PeMen TÖRÖK JÓZSEF gyógyszerész urnái, király utcza T-ik sz. a. N a g y-K anizsán: Práger Béla gyógyszertárában, Belus József gyógyszertárában, Alsó-Lendván: Kis Béla gyógyszertárában. Sümegen : Stamborszky L. Saombathelyen Píllich P. gyógyszertárban.
A t. cz. gyógyszerész urak, kik raktárt elvállalni hajlandók lennének, felszóllittatnak, miszerint e részbeni ajánlataikat ezen gyógyszer készítőjéhez FORTI LÁSZLÓHOZ czimezve: Budapest (Ráczváros, Bocskay-tér, 719. szám) beküldeni szíveskedjenek, ki megrendeléseket is pontosan teljesít.
Vidéki bérmentes levelek általi megrendelések as árnak kéaapénzbeni beküldése, vagy postai utalvány, vagy utánvét mellett tüstént és legpontosabban tel jesittetnek. (658 26-50)
OLL SEIDLITZ - PORA.
Császár királyilag or-
$
szágosan engedélyesett
moso ós vászonáru gyár
\JV MT.TIT.MH <fc
F. R udvari sr.állitók — Faraktár : Béos, I. Tacblsubes nr. 13.
í^oolr olrL-r^v volÁrll m*n<len doboz czimlapján a sas
V^SilK clKKUl YtllOLllj ¿g „ ¿n sokszorosított czégem vao
lenyomva.
30 év óta a legjobb síkerek mellett fennáll mindennemű gyomorbetegségek és emésztési akadályok, (.mint étvágybiány, hassxorulás), vér tolalás és aranyér ellen. Különösen oly egyéneknek ajánlva, kik ülfí életmódot folytatnak.
Hamisítások törvényileg büntettetnek.
Egy lepecsételt eredeti doboz ára I frt. o. ó.
RANCZIA BORSZESZ SÓVAL.
C____________________
A legmegbízhatóbb önsegélyző szera * szenvedi* emberiéinek j minden beim" és külső gyulladásnál, * legtöbb betegség ellen, inin-dennomü sebesülések, fej-, lül- é« fogfájás, régi sérvek és nyilt «ebek, rákfekélyek üszök, szemgy illladás. mindennemű bé-nlás ''"s sérülés stH stb. ellen
Üvegekben használati utasítással együtt 80 kr. o. ó.
hírneves bevásárlási forrás, mindennemű ■rl, mI és gyermek fehérrahák, vaszaak, asztali rnbák éa zsebkeidobél a legolcsóbb eredeti gyári árakon.
A 115 lapból álló és 300 rajzzal, menyasszonyi , gyermek és csecsemő rnbák mintáival ellátott minta árjegyzékünket ingyen és bérmentve küldjük meg. Állandó raktár tö-
mör menyasszonyi ruhákból.
Jelentékenyen leszállított áru 10.000 tuezat fehér és scines vásson és batiszt zsebkendők.
IV Különlegesség: ba-tistkendők, beszőtt, valódi színű szgóly és stikkelt, elegáns nagy betűkkel, be-ssegve és megmosva 4 drb csak 1 frt. (As egész abc-e előlét-ben van.)
Megrendelések utánvétel mellett leljesittetnek. (761 11—20)
OORSCH-FISCH

~7
Haj-májolaj.
K rohii M. és társától Bergenben
(Norvégiában"*, kereskedelemben előt''or-
Esen h-Umáj-zsirolaj valamennyi, a dnló faj kőzött az egyedüli, m"ly orvosi rzélokra használható.
Ára egy üvegnek használati utasítással I írt o é.
Fő szállítós
Moll A. gyógyszerész, cs. kir. udvari szállítónál, Bécs,
Tuclilaaben.
Raktár az állam minden hírneves gyógyszertárában vajy füsser-kereskedésébeu. Raktár nélküli helységekben magánegyének nagyobb megrendeléseknél megfelelő árleengedésbeu rójzo*üluek.
A t. cx. közönség kéretik határozottan Moll-tóle készítményt rendelni és csak olyanokat elfogadni, melyek saját óvjegyem és aláírásommal vannak ellátva.
Raktárak: N''.-Kanízsa Práger Béla gy>gy. Ro3enherg Feronez

Iv
A legszebb párisi és bécsi
fűző gyártmányok
„ZUR SCHONEN TAILLE'' Béos
T uc h 1 anben Kr. 17.
Árak 6—8, egész 12 frtig.
Levél általi megrendeléseknél kéretik a mérték centiméterekben megírni, és pedig:
1. Egész átmérete a mell és hátnak, a hónaalatt mérve.
2. Átmérete a deréknak.
3. Átmérete csipónek. 77o i 20
4. Hossza, a hónaaljtói a derékig.
A mérték a testen a ruhán át mérendő.
Fesselhofer József. Rosenfeld Adolf, szertár a Sst. lélekhez — B a n y a Güucz L. v. gyógyszerész Sándor gyógy. Th. Kecskéssy gyógy, Kőszeg Csacsínovícs lat. gy''igy. Schleifer A. Wünsch F. Körmend Fereucz gyógy. Sopron A. C Fibic gyógy. Z á g
n h k Schwarz Gn.-zt.iv gyógy.
— Z a 1 a-E g e r s z e g „Gyógy-r c « Dorner 8. C s á k t o r-Kaposvár Kohn J Schröder Ka proncza Werli M. gyógy. Kűttel Ist gyógy. Keszthely Rátz Ján. Seombathely Píllich Mezey And. gy^gy. B á n o k-8 z -G y ö r g y ráb .Vlitllbach S. győgy irgaimashoz gyógy.
(765 3-52)
IX. évfolyaai.
«
IX. évfolyam.
„M
hiteles sorsolási kdzlénys
az osztrák-magyar és a külföldi lutri értékpapírok kisorsolható állami és magánkötvúnyeknek, vasúti- gőzhajózási és iparrészvények ás elsőbbségi kötvényeknek, záloglevelek stb.-n»:k A bank-, pész- és vasutögy folyóirata 1879. jaaaár I vei aj egész éves előfizetést nyitnak a kilenozedik évfolyamra.
A MERCUR magyar és lémet szöveg*.! 3 - 4-szer jelenik meg havonkint, szükség esetén még többször is, és pedig minden jelentékenyebb húzás után; könnyen érthető rövidséggel czélazerű és táblázatos átnézetekkel hozza es a hiteles huiási lajstromokat, valamint a maradványét is, vagyis a kihozott és fel nem vett nyereményeket s ennélfogva az értékpapírokkal bíró közönségnek aélkllízhétles közege.
Előfizetési dij bérmsstes házhoz kildés vsgy 9 f^-í^t postai nMtíMimU egész évre * 1U1AUU
A MERCUR kiaáéWvatala
Budapest. Dorotíya-utcza 12. Budapest
Ezennel felhívjuk as e)5fi>.?tésre a kérjük az érthetően irt lakezim és ntolsó posta beküldését. As összeg beküldés? lejegy-saerűbb- n poi»t.inta!ránynyal történhetik (7G4 10—10)
az ára egy
eredeti sorsjecynek
a melylycf
1000 dr. aranyat
lehet nyerni.
Ezeu, Bécs város tSBáCSa álul a szegények-alapja javára rendezett sorsjáték nyerői
looo. 200 ) ,ronw loo. Itt. ) darab ezűsl loo, les ) ara"7 10«, 10«, ) forintos, 3 bécsi sorsjegy, melyek
200,000 frt.
más mű- és értéktárgy ezüstből, egj űttv éve
3000 njreró- 00,000 JtL
A kazás a váorsl taaács elleaérzése aoeltett 1879. fekraár 25 éa tartatlk aeg. ? .. ^
Vidéki megrendeléseknél az összeg bórmentett beküldését és 30 kr. mellékelését kérjük a sorsjegyek, ég annak^ idején a hnzásl-lajstrom bérmentett megküldése fejében. (768 9-10)
Az Union bank váltó Irodája, Bécs Graben 13.
ÇÛMfJV kUdií)
Láu3
As SsaMfSl
Lanrenting ui
TcnácMdÁ tirfUk raimárz mtoJ«a kortnn. ''N^Jjr
GyöngességiáHapotban ...
r.itonjiUikii!. bOfr » MU^hiiH mfl mti<<<«n 0 tnkban étidig
len !cle«»lit»«». hOfpr l.anrfntiq« mi\r« már 1* ñ »dc/cnnyrhrt f«rilil*<tkkaii m^ijjí''li n'' » er.uri fnjjT.i Ét''<i:mérMtr* xoral.
Az rre4eti kluSán l.aurrittiuH toi Llpr<r* ben e,pTjrolcA''lr»tü 152 bnnjri W.ctlwn firt bonex Uni ibrik lui min<Wo kóOfYktrmikrdéc^ii <te a mtUmü is Léptig, Sophipnvtra«** TB aefTsadelfetltttik. Ara 60 Kr. o. i.
(752 -24 u
A pestai sxáílsfás-áíí
1878. november 1-seje óta 5 kiló sulyu csomagokért Triesztből Ma gyarország bármely postsáJIoaiásáig BV csak 3o kr. "VI
ós igy mindenkinek kínálkozik a kedvező alkalom kis mennyiség
ben ós nagybani eladás szerinti árakon (en gros) hozatni magának házi szügséglete fedezékére kávét, rizst, déli gyösiölcsSt, zöldségnemüt és más e félét. I. rendű leafinoaabb gyönay-kávét egy kilo 1 frt
80
n Caba egy kilo 1 frt 70
w Rio egy kilo i frt 20
n arab valódi mokka kávét W kilo i frt 50
«• legfiaomabb Java kávét egy kilo 1 frt 45
0 0
43/» kilós tartalmú zsákocskákban utmv,Hen»i «uüiok minacnfoié
Részletes árjegyzékeket, SS
(784 2—20)
Singer G.
Triesztben
■\ i\
í /a. '' -

^IC r, J^ZT '' >
■■/>-. n?.
KARL TH IL S ......<
ro 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
Elismrt kitűnő fog- és szájtisstitó-sser.
Odontlne
Kitűnő fogpasta, tisztítja a fogakat a nélkül, hogy a fogak so-máncsát megsértené, frissíti és erősiti a foghust és mellőzi a sráj kellemetlen szagát
Kitűnő ssájví«, mely a fogkövek letelepedését, úgyszintén ereje folytán folytatólagos használat mellett a fogak lyukacsosságát gátolja. 746 III. 3-3
Kaphaló minden elegaus kereskedésben, hol illatszerek áruitatnak.
Treu, Nnglisch és társa utódai, Thies Károly
cs. kir. advari illattsser-áru-gyar Bécsben.
wm
laptnlajdonos Wajdits József gyorsssjtójáo.
A hallási olaj
Dr. Schmidt fo-t0rs*orvotlól
gyógyít mlndes süketséget ha jaa vtlo sxllo-tett. (Nagyothallást fBIzogást azosotl olhárlt.) /»ra üvegenkéut lissználati utasítással
együtt Ü frt.
pruvincziákból 2 frt 40 kr. portó mentességgel killdiMidfí.
Féraktár 6r«tz Gyulánál, Ééos VI Marlahllferstrssse Nr 79
Taaalevél. Több mint 12 év lefolyása óta tűi bajom miatt balfiilommel nem hallottam a mi űsletombeii savart és bp|ráuyt'' okozott; minden általam használt szer bajomon nem segített, mig nem 3 héttel ««előtt egy üreg barátom aa öu hallási olajára fiiyelmomet felhívta ; mire gondolám, ha oly bokát megkísértettem, nie^hozutom ezt fs s csakugyan 14 napi használat után névtelen barátomnak feltűnó eredményt mutathattam fel osert hallási szervem tökéletesen helyre volt állítva. Minden hatóidé botegséghen szenvedőknek az ön hallási olaját a legjobb tudattal legmelegebben ajánlhatom.
Stainberg Gyula. Fürstenwalde, aag. 8 1878. (772 7—10)
5AG Y-KA NIZ81, 1879. január 23 án.
7-lk azéim.
Tixennyolczadlk évfolyam.
O^^ErttMtWl fejelés* évre . . fél évre . . 4 negyed évre . . 2
Egy suám 10 kr
ff
8 frt.f
4 " I
V I''
Hlrdttéiek
6 hasábos petitsorban 7, másodszor 6 s min.len torábbi »őrért 5 kr. NY1LTTÉRBEN
soronként 10 krért vétetnek fel. j Kincstári illeték minden
¿egyes hirdetésért kfllönf
30 kr fizetendő. £
> - .
A kp szellemi rMt illet? köalemáayek a sserkesstShös, anyagi rácsát illető költemények pedig a kUdókot bérmentve intésendfik :
NAGY-KANIZSA Wlasalasfcáz.
Bérmentetlen levelek, csak ismert mnakatár saktól fogadtatnak el.
lKésiratok vissza nemi küldetnek. ^
SS®* * !Vl9
előbb: ,Z AL -A.-S OMOG7I KÖZLŐN Y/
N.-Kanlzsaváros helyhatóságának, „n.-kauizsai önk. tűzoltó-egylet«, a „n.-kanlfsai kereskedelmi s Ifarbaak«, „n.-kanizsai takarékpénztár«, a „zalamegyefáltalános tanltétes" tfliet*, a .n.-kanlzsai klsded-neveló egyesület", a „soproni kereskedelmi s iparkamara n.-kanixsal külválasztmknya" • több megyei és városi egyesület hivatalos értesítője.
Hetenklnt kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap.
Idealismos és valóság.
Tán nincs két eszme, mely oly nagy ellentétben állana mint az idealismus és a valóság; és mégis közeli rokonok: az idealismus magasztos csak akkor, ha egykor valósággá válhatik; mert máskülönben az idealismus magasztosságát, dicsőségét és nagyságát vesziti és nevetségessé fajul.
A valóság, mely előttünk fekszik, a valóság, melyet előrehaladott századunk nyújt, egykor tán az idők őskorában, midőn vad fanatismus, zajongó fajgyűlölet uralkodott, egykor egyes egyének agyában a mai valóság idealismus lehetett.
Megszoktuk általában, hogy az ide-alismust mint valami nevetséges életre nem képes tárgyat tekintsük, mely tárgy összeütközve a levő és valóval, nem tarthat jogot arra, hogy a higgadt, számitó és mindent mérlegezni szokó ember csak tekintetbe is vegye.
De téves felfogás ez; az idealistikus ember, ki egy tökéletes jó, egy tökéletes boldog és szerencsés világot alkot magának, ki az embert valóban embernek képzeli és ezen eszményképei mellett ó valósággal boldognak képzeli magát, mindaddig mig a rideg való jéghideg kezét forrón dobogó kebelére nem fekteti és csak akkor ébred fel; ?,z ily ember sajnálatunknak, de nevet-ségünk tárgya soha nem lehet.
Ha az idealismus magasb körbe ragad, a valóság visszaránt a földhöz, itt mutatja nekünk, hogy miként ütközik érdek érdekbe, miként aljasulhat a legnemesebb és legszentebb is az önérdekét hajhászó ember kezébe, miként aljasulhat le egészen az undokig. A valóság mutatja, miként kell az emberiséget és annak minden szent és
nemessét ön számitásunk tényezőjévé tenni; megtanít minket arra, hogy a valóság világában mindig az én a fófaktor.
A természet világában ismert törvény az, hogy két ellentétes tárgy egymást vonzza, miért ne lehetne ez az eszmék világában is? — Hogy így van-e. vegyük kissé az idealismust és valóságot korunkban fejtegetés alá.
Gondolat szabadság! Századunk a humanismus és szabadság százada, az emberiségnek megadá a gondolat szabadságát, feljogositá az embert, ki éppen gondolkozása által tűnik ki az állattól, megadá neki a jogot, hogy szabadon gon-dolkozhassék és gondolatainak szárnyat is adhat. Igen megadá, hanem ugy, hogy csak ugy gondolkozhatik, a mint egyes egyének, kik épen a hatalomra vergődtek, akarják, szabadon gondolkodhatnak, mig az őgondo-latjok a hatalmas érdekével, annak czéljávai összeütközésbe nem jó, de ha ez történnék, akkor igen gondolkodhátik szabadon továbbra is, dc oly helyen, hol gondoltjaival nem árthat. így tehát századunknak valóságos gondolat szabadsága nem más mint idealismus.
Népakarat! Századunk fennen nevezi magát az alkotmányosság századának ; egy század ez, melyben még oly nemzetek is, melyeknek politikai életük alapköve a despotismus vala, még ily nemzetek is alkotmányért kiáltanak, alkotmányért harczoitak és vivtak, mely század lehetett volna alkalmasb arra, hogy bebizonyítsa, hogy a nép akarata valósággal Isten akaratja is, mely század lehetett volna alkalmasabb, hogy a népnek kellő befolyást hagyjon, a nemzet életére és viszonyaira?
TÁRCZA.
Barna kis lány...
Barna kis láuy a mióta birlak, Felém ragyog két gyönyörű csillag, Tündöklő ég bnslakodva nézi ; Mert ha látja, szegénységét érsi.
Le is kfildőtt egy csillagot hozzám Esti szellő Langy fuvalmi szárnyán, 8 azt üzente cseréljek meg véle, Ide adja minden fényét érte.
Hold éa csillag maradjon az égen E» egyik se gyönyörködtet engem; Hejh mióta barna kii lány birlak, 8ötét nekem minden égi csillag!
Uj. VÁRADY FERENCZ.
A budaujlaki magyar társaskör
h ennek elsÖ, tánczvigalommal egybekötött hangversenye.
Az első mult évi dpcsember hó 5-én, aa utóbbi f. óvi január hó 11-én ment végbe.
Tudnia kell a t. olvasónak, hogy ez a Budaujlak, (németül NeSstift), egyik kiegészítő réaae uj, de már mégis elég régi tele-pitvénye, külvárosa a nagy kiterjedésű Budapestnek,
Sokban haaonlit ez egy cainoaan rendesett szatmármegyei, vagy bánáti aváb mezóváros vagy fal a hoz, s fekvése, — környezeténél fogva, sem fővárosi, sem mezővárosi, hanem egéasen azőllö városi jelleggel bir, a mennyiben előtte a Duna folydogál méltóságosan, s hátterében körös-körül kiea asőllőkertek-, hegyekkel van koasorusva. E sorok irója már majd-
nem két évtiaed óta lakik e csendes városrészben, itt dolgossá ki emlékiratait, s legújabb sainmüveit, éa egy nagy irányregényét, melynek 1-eő füzete a jövő héten kerül ki sajtó alól, — a ez alatt elég alkalma volt az ide való népet köselebbről kiismernie.
A budaujlaki nép, veleaaületett természeténél fogva igen takarékos, kuporgató, de munkás, szorgalmas, kedélyes, vidám nép, szereti a magyart, de csak ugy, ha jól és pontosan megfizeti, s nem ócsárolja borát, az ő termését, miután itt majd minden 3 ik, 4 ik házban van bormérés, s a vendégszerető gaada együtt boroz gat vendégeivel egész patriarchális modorban.
A budaujlaki nép legjobban gy ülöli a mindinkább emelkedő adót, as acciaet, a miatt, mert as előtt évek hoaszu során át előjogos polgári kiváltaága volt asabadon, adózás nélkül kimérni borát, törköly pálinkáját.
Boráért nagy adót fizetvén, viszont ő is nagyban adóztatja meg vendégeit, bel- és kül földi vevőit; s bár most a mult asüretkor bő és jó termése volt, a sok roas termén ü. év kár-pótiáaául egy fillérrel sem akarja alább ereszteni, lejebb szállítani borai diját, de most még jobbat ád mint aselőtt, a mi esért egy oaeppet aem haragszunk rájuk.
A budaujlaki polgárok a ssabad bormé-rési jog beasüntetése után, az adó és accise behozatala miatt asörnyen haragudtak előbb a Bach féle, utóbb a magyar kormányra, s egy réssben a Tisza vesetéee alatt állott ellenzék, — a balkösép párthoz oaatlakoatak, de a póti-orok, a virilisták által kormányzott többség, a Deákpárt a marséi]lese francsia köztársasági induló harsogó senéje mellett megannyiszor leszavazta őket, miért annyira bossankodtak,
És mégis századunkban is a nép szava egy hang, mely a pusztaságba szól, egy hang, mely hiába kiált, hiába jajdul fel, tekintetbe nem vétetik, sőt az a szárny, mely képzelt jog által nőtt és magas röptéhez készül, megcsonkittatik, hogy ólom nehézsége által földre rogy és igy belátják és azon valóságra ébrednek, hogy igen a nép akaratja megvan, de csak idealismuskép.
Egyenlőség] Egyenlőség volt az eszme, mely történelműnk uj korszakába vezetett; egyenlőség vala a jelszó, melyért egy Danton és Mirabeau dühöngtek, melyért Francziaország pusztította magát; egyenlőség vala az, mit a világ megváltója e szavakban: „Minden emberek testvérek !• hirdetett ; egyenlőség volt az, a miért a nyomott és lábbal tapodott emberek kiáltának.
A nép eme jajveszéklése félre értetett, ez akarat, c szent czél önérdek és személyeskedés által megfertőztetett, a születési aristokratia helyett rut pénzaristok-ratia állíttatott, mely minden szépet, nemeset magától tászit és csak a mammonnak tár karokat.
Egyenlőséget a nép mint ember követeié, egyenlőséget aJog előtt, egyenlőséget a polgári életben. Es hogyan adatott ez meg? A polgári életben a hivatal osztásában, a jog osztásában nagyobb vagy kisebb mérvben a protectió, nem a tudományosság, hanem a rokonság bir döntő befolyással. És igy kérdezzük, miért ontatott annyi vér, miért szenvedtek annyian kinhalált, miért fogott annyi kéz oly örömest a fegyverhez egy eszméért, egy eszméért, mely korunkig nem lőn más mint idealismus.
Igy tovább mehetnénk századunknak valamennyi vezér elvein, kimutathatnók,
hogy egyik» de egyiksem lőn a valóságig keresztülvive. Hogy mi ennek oka? — Nem mondhatunk mást, minthogy az emberiség, mint egység, nem érett még arra, hogy e magasztos elveket keresztül vihesse.
mEnnyi vér" jajdulhatnánk fel, hiába ontatott; annyi nemes hiába áldoztatott fel, szivünk fellázadna, a történelmet intéző kéz ellen, ki teremtményeit irtatja és pusztíttatja semmiért.
De e vád jogtalan, mert a természetben és történelemben minden pontosan kiszámítva ; a drága véren megvásárlóit és általánossá vált eszmét korunkban már nem tekinthetik idealismusnak, hanem oly valóságnak, melyhez eljutni minden müveit nép, minden müveit embernek törekvése.
Igy kapcsolódik az idealismus a valóságba és jaj azon nemzetnek, mely oly prózai, hogy idealistikus egyéneket szülni képtelen, annak jövője, életereje a hideg számításban, a rideg önérdekben örökké elbukik.
LÖB IGNÁCZ.
Felhívás
a hazai kolgy-közonséghez.
A jövő évben májua hóban Ssékesfejér-várott megnyitandó oraságos ipar-, termény-, állat- és mükiálli táaon a székesfejérvári „ Jótékony Nőegylet" a hölgyek foglalkosáai körének productumaiból gyűjtemény es-kiállitás alakjában óhajtván réestvenni, hogy ezáltal a magyar női-munkának a kiállításon való versenye minél inkább lehetővé tétessék, s illetőleg, hogy a női munka-körnek minél szélesebb mérvben elismerés szereztessék: ason hazafias éa tissteletteljea kérelemmel fordul as orsság összes nő-iskolái, nőképesdéi, zárdái, nőegyletei, gazdasszonyi egyesületei, valamint érdemteljes gazdasszonyai s általában as egéss hasa hölgy* világához, miszerint őt nemes feladatának ki.
hogy ujabban már nem is akartak élni szavazati jogukkal.
Éa caak midőn legújabban as éjssaki vaspálya derék igasgatóját, Ivanka Imrét léptették itt föl képviselőjelöltül, ki jól tud nyelvükön bessélni, s ki képviselő diját segélyezésül szegényebb sorsú válasatóinak ajánlá nagylelkűen, kezdtek iámét élénkebben mozogni, s a társas életben beállott pangáa, tes-pedés, as apáthia mindinkább elenyésaett.
Ivanka megválaaatásávai egéasen uj szellem, egy nemesebb jobb irány foglalt helyet a budauj lakiak közt, kik csak a miatt nem igen szeretik a magyar ásót, mert régi rendsserü növeltetésöknél fogva nem értik ast, s mivel a kormány és a városi hatóság caak is magyar nyelven közlekedik velők hivatalosan, holott as öregebbek kedveért kellett volna még egy-ideig a kettős szöveg mellett maradni, a hogy jövőre megértsék ast gyermekeik, a magyar nyelvre szives készséggel taníttatják asokat, a minthogy az ujabb nemzedék már nagyobbára érti s beszéli a hazai nyelvet, s rövid időn as egéss Neuatift uj magyar telepitvény leend.
E mellett mint busgó katholikusok a protestáns és móses valláauaknak nem igen nagy baráti, as utóbbiakat husavonával vádolják, holott ők maguk ia protestánsok, egyre protestálnak a tulcsigásott nagy adó, aociae ellen, s nem csak a bort, de as ételeket is csak oly drágán adják, mint as első rangú pesti hoteliérek, kiknek pedig igen sokba kerülő h ás tartásuk (regiejök) van, mig itt többnyire maga a család szolgálja ki a vendégeket a maga saját házában, a miért lakbért, magsa zinset nem fisét.
Egyébként mint már e mii tóm, a budauj -lakiak igen jó, kedélyes, barátságos nép, a én
köztük most már egéasen otthonosan érsem magamat s alkalmasint köstük fogok meghalni, a csássárfördó üditő, életadó gyógyforrásai mellett, s as egéssséges, lélekviditó, jó bort termő budaujlaki aaőllőhegyek tövében, aljában vég-sendembe ssép harmóniában egyesített irodalmi és ivodalmi pályámat.
És ha a bor láng hevétől
Örökre majd elslasom.
Ssőllő virággal födjétek.
Hü barátim, sirhantom.
A* jelzett viszonyok és körülmények közt ujabban sokkal könnyebb feladat volt Budauj-lakon egy oly társaskört létrehozni s több időre megalapítani, melynek esélja: a magyar nyelv s hasai mivsltség terjesztése, megkedvelte tése, finomabb táraaigáa, a paszta pénzolvaaáson, felülemelkedő könyv és hirlspolvasás utján. — Néhány magától megneveztetni, dioaőittetni aem kívánni lelkes férfiú buzdítása, erélyes működése folytán végre csakugyan megalakult as, mi több évvel eselőtt szalma tűsként lobbant fel és enyéssettel.
D acsára a kishitűek a gyengébbek véts jóslatainak, a budaujlaki társaskör most már teljea biztosítékokkal bir arra nésve, hogy nem-egyhamar fog feloaslani, sőt mindinkább virágzó állapotba jön, kitüsött magasa tos csajának mindinkább meg fog telelni.
E tekintetben egyik főbisiositék as, hogy a oaainó helyiségét az illető bisottmányi tagok igen jó tapintattal válasstották meg, midőn Budaujlak egyik legjelesebb bortermelő polgára as öreg Kümmerling Jósai bácsi kedvelt kávé-hási helyiségét alakították át casinóvá, oly
j
6
TIZENNYOLCZADIK ÉVFOLYAM
ZALAI KÖZLÖNY
JANUAR 2án 1879.
vitelében erélyesen támogatni s illetőleg a fentnevezett .Jótékony Nőegylet" készaégea közvetítésével a kiállitáaon részt venni
veskedjenek.
A kiállításon részt vehet minden honleány különbség nélkül. A kiállítandó tárgyakra nézve pedig a következők szolgáljanak mérvadóul :
1) Kiállítható minden tárgy, mely az általános női tevékenység eredményeként jelentkezik, tehát a varrás minden nemei, a müvarrás, fehérvarrás, továbbá szabásminták, hímzés, kötés, hörgoláa, gyöngyfűzés, hálózás, valamint szövés, fonás, a mennyiben házilag kezeltetnek, szóval: mindazon női cselekvények prodactomai, melyek a „n ö i munka" nevezet fogalma és köre alá vonandók.
2) Kiállítható minden tárgy, mely a n ő házi tevékenységének eredményét képezi, melyek tehát a háztartáshoz s illetőleg a nőnek, mint gazdasszonynak cselekvési köréhez tartoznak, mint péld. befőzöttek aszalt gyümölcsök, házi szappan a egyáltalában minden itt taxatíve elő nem sorolható házi Bze-rek és gazdasszonyi czikkek, amennyiben h á-zilag készíttetnek s külön Kiállítási csoporthoz utasítva nincsenek. — A székesfehérvári „Jóték. Nőegylet* kiállítási bizottsága rendszeresen szervezve lévén egyenes ösz-szeköttetésben áil a kiállítás végrehajtó bizottságával s így feleslegessé tesz minden más irányban teendő kérdezősködést, a mennyiben hozzáforduló egyeseknek, mint társulatoknak a legnagyobb készséggel a kivánt bejelentési iveket haladéktalanul kiazolgáltatja, bővebb fel világositásokkal szolgál, a jelentkezőknek a a kiállításon legjobb belátása s meggyőződése szerint előnyös helyeket biztosit, szóval, mindent elkövet, hogy a női munkaversenynek a kiállításon méltó s előkelő hely szereztessék.
Székesfejérvárott, 1878. nov. 19 én. SZÖGYÉNY-MARICH LÁSZLÓNÉ,
a >EÍke»fejérrári .Jóték. Nőegylet'' védnöke, mint kiállítási bizottsági elnök
FLATT GASTON,
a .Jót. Nőegylet" titkára, mint bizottsági jegyző.
Dr. NEUMANN ÁRMINNE,
bizottsági tag.
HOLLÁN ERNÓNÉ,
. bizottsági tag.
BAKÓ PUTHONNÉ,
bizottsági tag.
FOKINYÁK GYULÁNÉ,
bizottsági tag.
GEBHARD IGNACZNÉ,
bizottsági tag.
Észrevételek az »utóhangok a társaskörből" czimQ czikkre.
Valami V. L. fölvette rég heverő tollát, hogy megpróbálja, nem-e ette meg még a rozsda? S ugy látszik nagyon meg volt elégedve annak tökéletes épségével, mert véghetetlen sok egybe nem illő tárgy összekarmo-lására fölhasználta azt egy szuszra a Zalai-Közlöny 6 ik számában.
módon, hogy a kecske is jól lakjék, a káposzta is meg maradjon. Ugyanis a volt kávéház nagy termét szét szedhető s összerakható üvegfalakkal választották két felé, s most a caainónak is van tekéző, olvasó és kártyázó terme, s a kávéház is megmaradt valamivel kisebb, de azért elégséges körre szorítva. A hosszas tervezgetés közepett akárki gondolta ezt ki, felállította a Colurabus tojását s ketté vágta a gor-diusi casinót.
Ezen czélszerüen berendezett s csinosan felszerelt helyiségben tartották meg a társas kör ünnepélyes megnyitását, mult évi deczem-ber hó 28 án. Itt-ott a lapokban volt már em-litéa ezen, a mi vároaréasünkre néavSoly nagyfontosságú ünnepélyről egy két felületesen oda dobott szó, de mivel annak horderejét még eddig senki nem emelte ki kellően, nekem mint régi magyar írónak, ki az öaasea magyar társas és politikai élet kifejlődésére oly nagy befolyással volt. Pesti, nemzeti s ellenzéki körök egyik fóagitatióra, éltető lelke voltam, mindenki tudja, hogy ez nem hiu dicsekvés, — hazafiúi kötelességem e jelentékeny ünnepélyt hiven és irány adólag leírni.
A budaujlaki értelmiség aaine, java megjelenvén esen megnyitási ünnepélyre, a jól rendezett baoquett alkalmával legelŐazör is a társaskör derék tevékeny jegyzője s fentartója emelt Bzót, s örömét fejezte ki a fölött, hogy a szép czélu társaskör e megnyitási ünnepén a mi kerületeink országgyűlési képviselője, Ivánka Imre ur is szives volt megjelenni, s ezzel tanuaitani azt, hogy intézetünk iránt réas-véttel viseltetik éa tőle telhető hazafias buzgó sággal fogja szt ''pótolni. Iv&nka Imre, mint iránytapasztalásu, finom világfi, a protectori csimnek ráruhásását nem fogadta et; — azonban ő ia örömét fejezte ki a fölött, hogy a társaskör éteaült s ily szép és müveit társaaág gyűlt
Vannak emberek, kiket bánt as, hogy a .világ* sehogy sem akarja éssre venni, miszerint ők is itt mozognak a földön, eseknek minden áron szerep kell ha az még oly áldaa-talan ia; mert biaa ők nem azt keresik, hogy haaználjanak, hanem hogy moxgáauk folfö-döztessék. És ismét vannak emberek oly sze rencsétlenek, kiket mindig a jóakarat vezet, de mintha csak átok ütötte volna tel tanyáját környezetükben felpörzsölnek éa megsemmisítenek mindent a mit a sora arra kárhoztatott, hogy kezeikbe kerüljön.
E két fajtájú emberek csoportjának egyikéből való lesz okvetlenül a régen heverő V. L. is, ki, hogy öreg-e vagy fiatal azt természetesen tudni nem, osak combinálni lehet. Ha az ember a hang után itéli meg őt, melylyel a fiatalságról beszól, a kicsinylő fitymáló modor után, melylyel a fiatalsággal elbánik, korára nézve a vének közé kell őt habozás nélkül besorozni, de ha bírálatunknál abból indulunk ki a mit elmond, akkor emberi szivünk a kételkedés labyrinthjébe kell, hogy eltévedjen a fölött való töprengéaében, hogy élemedett eszű okos ember mondhat-e oly sok semmit, oly nagy önteltséggel, mint a t. czikkiró:
A válság — mondja — be van tejezve még pedig ugy, hogy — mint hiszi — annak semmi utóhatása nem lesz. Mi szükség volt hát akkor as .utóhangok"-ra ?
Hirek merülnek fel — mondja, — melyek valósulása sajnos volna, de egyúttal bizton reményű, hogy azok teljesedésbe menni nem fognak. Minek hát akkor azokat akkép újságolni s ellenük oly hévvel debatérozni, mintha azok nemcsak kisértetképen zavarnák czikkiró éji nyugodalmát, de bevégzett tények volnának ?
A fiatalság — mondja, miután már elcbb az igazgató választmányt csupán kezelési dolgokra állította hivatottnak — csak oly téren szorult le a vezérszerepről, mely idősebbeknek bizonyult valódi feladatul. Ha volna bennem roszakarat összehasonlítást tennék a volt és a mostani tisztikar között, de így csak azon malitiosus kérdést engedem meg magamnak, hogy nemde czikkiró benn van az uj választmányban ?
Odztogat azután tanácsokat jobbra és balra is a fiatalságnak, mit volna tenni okos és mit n**m, levén saját magával oly túlságosan eltelve, hogy megkoczkáztatja még azon szerény észrevételt is, miszerint a fiatalság ha tanácsait nem követi csak azt bizonyítja meg, hogy az igazság nála süket fülekre talál. Kár aczikk-irónak a fiatalság helyes irányba terelése mellett agy buzognia, tud a fiatalság nemcsak érezni hanem gondolkodni is s ha valamiben fennakad, nem szégyelt és nem is röstelt tanácsot kérni, csakhogy akkor megválogatja az arra hivatott embereket.
E néhány töredékes mutatványból kitűnik, hogy mindaz, a mit a czikk hosszú lében föleresztve a társaskörre vonatkozólag elmond, vagy fölösleges vagy még e mellett sértó és a tagok egy nem jelentéktelen részére nézve, s legfölebb, ha a fiatalság nem birna kellő mérséklettel s a sértést nem mindig a sértővel
egybe annak felavatási ünnepén. Szónokunk, mint lovagias jellemű férfiú, ki már a negyvenes években, midőn mi nemzetiségünk zászlója alatt hadat üzentünk a külföldi divatok maj-molásainak, az általános magyar fajbeli elkor-csoaulásnuk, — a divatba jött magyar körtán-czok, mint nádorezred''ieii huszár főhadnagy Prágában a legelső körökben elterjeszté s ez által nemzetiségünk iránt a csehországi delnő ket is részvétre hangolá, — tehát Ivanka Imre mint országos képviselőnk mellőzve a politika tanai önző érdekeit, a társadalmi térnek e körben történő ujabb fordulatára vezette a körfigyelmet, s poharat emelt a budaujlaki műveltebb társas élet örömeinek, magaaabb szellemi elveinek kifejleaatésére nem csupán a férfiak, hanem a szépjssámmal megjelent hölgyekkel együtt még kellemesebben élvezhető caaládiaa ösxpontositására.
Azután e sorok írója emelt poharat a nagy. gróf Széchenyi István emlékére, mint, a ma gyarhoni casinók, társkörök, dicső megalapítójára, ki ez által hazánkban as egyesülés* egy átértéé, a az ebből támadt nemzeties, hazafias egyesületek intézetek, vállalatok áldáaoa, üd vös eredményeit idéate elő teremtő lángszellemével, — s reális irányú, önzetlen hazafiságával. —
Ignatovica ismert jeles budai ügyvéd az ünnep emelésére, földiazitéaére megjelent szép és lelkes hölgy koszorúér* ivott áldomást.
Végül ismét e sorok irója jelölte ki e társaskör jövőjének egyik főbiztosítékát a kát elnök, Weissecbacher Endre éa Tóth Ferenca urak egy éniaégé ben, kik mint értelmes, szabadelvű, erélyea éa humánus férfiak jó tapintatokkal minden lehetőt elfog aak követni arra néave, hogy aa ily azépen megalakult budaujlaki táraaakör ne ephemer
viszonyban mérlegelné, ilynemű támadások, ily időszerütlenül csak aat eredményezhetnék mire néhány nap előtt egy V. L. nevű t. társasköri tag a fiatalságot ösztönözte. Elmondjam mire ösztönözte? Elmondom csak azért is, nehogy azon malitiosus tendentiával bírónak látaaasaam, mintha azon öaatönzéssel czikkirót akarnám gyanuaitani, mivel esetleg neveik kezdőbetűi találkoznak. Tehát arra ösztönözte, hogy váljunk ki a társaskörből és alakítsunk külön kört. Igas ugyan, hogy az erre ösztönző t. V. L társasköri tag asófaa társaskörben tit kárrá lett, de azér.t én mégsem akarom gyanúsítani őt az „utóhangok" Írásával, nem gondolván, hogy ily csekélység oly cardinalis nézet-változásokat okozhatna.
Megtettem ez észrevételeket nem azért, hogy a fiatalságot védelmezzem, az arra nem szorult s különben is vannak sértések, mik ellen nem szokás védekezni; de megtettem azért, hogy rámutassak hová vezetnének az ily .utó-hangok" ha ismételtetnének.
Dr. BENTZIK FERENCZ.
Helyi hírek
— Országos vásár. Nagy-Kanizsán az évi első országos vásár jövő hétfőn, január 27 én tarlatik meg.
— JDr. Wlassics Gyula megyénk jeles képzettségű szülöttje, lapunknak rég idő óta kedves munkatársa, s jelenleg igazságügyministeri fogalmazó január 21 én tette le kitűnő sikerrel az ügyvédi vizsgát. Óhajtjuk, hogy ezután, több ideje levén a nyilvánosságnak dolgozni, többször találkozhassak munkálataival.
— A nagy kanizsai 6nkén''.es tűzoltó-egylet f. évi február hó 22 én a .Szarvas" ven dé^lő nasry termében tombolával egybekötött tánczkoszorut rendez. Belépti dij 50 kr. Jegyek előre váhhatók: Wajdits József ur könyvkereskedésében, a „Korona" vendéglő kávéházában éa este a pénztárnál. Kezde 8 órakor. Mint-hogy a tiszta jövedelem zászló beszerzésére for-dittatik, tombola tárgyak, melyek Wajdits Jó zsef úrhoz küldendők, ugy szíves felülfizetések köszönettel fogadtatnak és hirlapilag fognak közöltetni. Felhívjuk a t. közönség figyelmét és kiváló párifogáaába ajánljuk önk. tűzoltó egyletünk igyekezetének va''ósitását, hogy mielőbb diszes zászlóval bírjon.
— Érdekes tudnunk, hogy a tavali mozgósítás alkalmával Nagy-Kanizsán a va suti állomáson keresztül Boszniába és Heroze-govinába 3416 tiszt, 150,516 közvitéz, 29,776 ló és 5758 ágyú s társzekér szállitatott.
— Serajevóből visszaérkezett nagyváradi tisztek január 18 án mentek keresztül Kanizsán, kik január 1 én indultak el Bosznia fővárosából s azt beszélik, hogy javában szán-tanak-vetnek a bosnyákok, oly enyhe időjá rás uralg ott. A drágaság nagy ; különben csend és rend van. A bosnyák hölgyek is általában katonásan szalutálnak tisztjeinknek-Egyébként az a körülmény is jelezheti a drágaságot, miszerint Nagy Kanizsáról Serajevoba
szerű tünemény, hanem mint szilárd alapra fektetett, a legszebb egyetértésben előre haladó testület minél virágzóbb s hosszabb életű legyen, s Budaujlak derék polgárait a kölcsönös szeretet becsülése a hasafis igban kemény ércz-kapocaként egybetartsa.
A kedélyes lakoma után az Öreg Horváth Marczi jó magyar zenéje mellett tánezra pattant fel a fiatalság s világos virradtig rakta a különböző fajú, de itt a jelenvoltak példájára teatvérileg egyesülő s ölelkező tánezokat, de legkivált a legnagyobb hév- és lelkeaedéaael a magyart.
A hölgyek a meghívó jegy jelzéae szerint egyszerűen, de igen finom, nemes ízléssel voltak öltözve, s leginkább kitűntek a két, Forgács grófhőlgy, Weiszenbulherné, Holrapuch Aadrásné, Wankóné, Führerné, Stumpf Friderika és Lídia, Fremmel Vilma s Kossovita Erzsike úrhölgyek.
A f. évi január 5-én ugyan ezen társaskörben tartott hangverseny és tánczv igalom szintén féoyesen sikerült.
A jó tapintattal saerkesztett megnyitó beszéd után a jelea zenetanár Koaaovita ur által ügyesen összeállított nópdalcaokrot, a kör , férfikarait ép össhangzáaaal és aaabatoaan da< lolta, Rlssini Teli Vilmoa czimü operájának nyitányát Dobay Erzai kisasszony és Péterfy Árpád ur songorán 4 kézre kitűnően s zajos tapsok kíséretében adták elő.
Baasó Tivadar orvoa növendék Vörösmartynak .Az uri hölgyhöz* czimü magasztos irányú költeményét ssépen, értelmeaen szavalta, hanem a helyi vissonyokhoa képest nem helyeselhettem a választást, a jövőre agy könyen megérthető humoristikus, tréfás költemény előadásával nagyobb aikert fog aratni. A Kunok czimü opera egyik legszebb duettjét
szállítandó egy métermázsa füstölt azalonnáér 40 frt fuvarbért fizetnek.
— Gyászhír. Boanyák Gusztáv, Bosnyák László, Bosnyák Károly, Bosnyák Sarolta féijezett Zsifkovita Elekné, Bosnyák Mária férjesett granasstói Rihmer Kálmánné, Bosnyák Lajos és Bosoyák Anna férjezett Ssalay Bertalan né fájdalmas szívvel jelentik azeretea fivérüknek felső pataki Bosnyák Fe rencr volt kir. aljárásbirónak sok évi szenvedé« után élte 43-ik évében Langyeltótiben f. évi január 15-én a haldoklók ssentaégének ájtatos fölvétele után történt gyászos kimúl lát. A hült tetemek január 17 én tétettek örök nyugalomra: az engeaztelő szt. mise-áldozat pedig ugyanott január 31-ón fog megtartatni. Áldás hamvaira! !
— Jótékony nőegylet yan alakulóban Csáktornyán és Keszthelyen. Üdvözöljük a ne-mea törekvést? A gyengéd női szívek honleányi érzületének egyik legmagasztosabb jele ez.
— Veszprémi születésü hazánkfia Liedl Ferencs heged&-tnü vész, ki Parisban a világkiállítás alkalmával kiváló elismerést nyert játékával, melyről mult évi juniusi egyik számunkban mégis emlékeztünk, mivel e lap szerkesztője őt a D''aboukir termé ben adott hangversenye alkalmával személyesen hallgatta meg, a azután Európa több nagy városában működött, hazánkba érkezett s f. évi marcziusban Dunántul nagyobb városait szerencsélteti látogatásával é? egyik kitűnő zongoraművésznőnk kíséretében hangversenyeket fog adni. Miről annak idejében bővebben szólunk. Előre ia felhívjuk a zenekedvelők figyelmét!
— A vizbe falt. Kosaras Péter, zala megyei, tüske-szentpéteri származásit molnár legény mint a V. L. ban olvassuk, e hó 10 én a gyeli malom rekeaztőjét felemelni akarván, megcsúszott, a a zsilipen le a kerék alá jutott. Belefúlt a vizbe.
JtíCeghivás. Az alsó-lendvai nőegylet 1879. febr. 5-én a „Casinó* nagytermében zártkörű tánczkószorucskát rendez, melyre uraságodat és családját tisztelettel meghívja az egylet nevében: Király Róza, egyl. elnök. Hajós Teréz, egyl. alelnök. Kezdete 8 órakor. Belépti dij 8zemélyenkint 1 frt. Fölülfizetések köszönettel vétetnek, és hirlapilag nyugtáztatnak. Belépti jegyek a meghívó előmutatása mellett Tomka György ée Freyer Fülöp urak kereskedésében és este a pénztárnál válthatók.
— Zala-Egerszeg a vidéke fiaalságá-nak több tagja Zala-Egerszegen, a „ Bárány *-hoz czimzett vendéglő termeben 1879. évi február hó 8-án zártkörű tánczvigalmat rendez. Arvay LajoB, Bánffay József, Boscháu Gyula, Boschán Emil. Botka Ferencz, Cseaznák Miklós, Csesznák József, Dr. Cz^nder István, Erdős Géza, Farkas József, Filos Márton, Gózony László, Dr. Háry István, Hertelendy József, Horváth Ferencz, Marton György, Nagy István, Nunkovics Sándor, Rajky Lajos, Thaasy Kristóf, Thaasy Ferencz, Tőttősy Béla, Vizlend-vay József, és Zarka Miklós. Kezdete 9 órakor. A meghívó másra át nem ruházható s kívánatra
két hegedűn és zongora kísérettel megható érzéssel éa művészi technikával adták elő Kosao-vits József, Zeadányi E. éa Guoth Gyula urak.
Ámde a zeneelőadások fénypontját a Dobay Erzsi kiaaaszony által a tánczvigalom vége felé zongorán rögtönözve igazi magyar zamattal és szívhez szóló magyar érzéssel eljátszott csárdás dalok képezték, — a utóvégre Rozgonyi Czeoziliák és Zrínyi Ilonák kicsi s mégis bájos alakjaira emlékeztető Dobay Erzsi kisasszony természetes kecsdus, fesztelen magyar táncza tetézte a kedélyea mulatság koszorúját, s ő a közönséget elragadva bebizo-nyitá, hogy nemcaak kezével, de lábaival is, s azaz testestül, lelkestül igazi derék müveit magyar hölgy; kire reáillik á költő ének:
Magyar hölgynek születtél Tedd hivatásodat! Egy hon nemtője lenni Ali szép egy gondolati , ; 0 hölgy, ki ezt betöltéd Mi szép vagy éa mi nagy Rendeltetés as égből 1 ^ A földön áldva vagy.
Még valamit. A Hon czimü politikai lapnak bevándorlottak féle ferde, eltorzított kifejezését illetőleg meg kell jegyeznem, hogy mi oem budaujlaki születésűek, nem holmi jöttment, bevándorlott, hanem Budaujlakon megtelepedett magyarok vagyunk, részint nsmes lelkű, szabad elvű vidéki magyarok részint meghonosult szabad, schvajcziak, némelh- és csehországiak, kik nem születésűnkre, vagyonúnkra, ámbár többen közülünk ezzel ia bírnak, hanem arra vagy unk büszkék, hogy eszüuk, értelmiségünk, tanulmányaink, a nagy világban szerzett tapasztalataink éa szorgalmas munkánk által becsületes qton tudjuk meg keresni kenyerünket, borunkat, sót a mi a világkiálli-
TIZENNYOLCZADIK ÉVFOLYAM
ZALAI KÖZLÖNY
A. '' '' ... v; J
s JANUAR 23-án 1879.
felmutatandó. Belépti dij: Személyjegy 2 frt. — Család jegy 5 frt. — Jegyek előre válthatók t. Horváth. Miklós ur kereskedésében. Atáncz-vigalmon Kontó Sándor kitűnő zenekar» fog
játBzani.
— Említve volt lapunkban, hogy f. hó 13 án a Zaia-Szen t-Ivántói Zala Egerszegre vezető uton egy egyén meglövetett; a vizsgálat öngyilkossági kísérletet constatált; ugyanis a nevezett napon Goldachmidt nevü egyén, ki princzipálisát meglopta, köröztetvén, öngyilkob akart lenni. Tettét önként bevallotta.
— A Csáktornyái polg. egylet f. hó 17 én tartott vál. ülésében elhatározta, hogy 2 tánczkoszorut rendez. Még pedig február 4-én és 22-én- A rendezőbizottságba Hirach-mann 3. biz. elnökön kívül Bernyák, Fehér, Király, Margitai, Séra, Szilágyi, Sztrahia,Tódor ¿8 Zakál urak választattak raeg.
— Tüz. Z.-Szt.-Grótbon Tibolt János polgártársunk pajtija közelebb az éj óráiban ismeretlen tettes által felgyújtatott és leégett. Nevezett károsult ur nyilváaoa köszönetet aza vaa Lohonya László és SzQca Imre uraknak, mint kiknek a hely színén történt rögtöni meg-jelenésók és az oltás körül kifejtett önfeláldozó erélyök mentette meg a közvetlen közelben lévő istállót és benne a marhákat.
— Tóth AlajOé népzenész Zala-szt.-Gróthon uj zenetársulatot szervezett; a társulat elismerésre méltó szorgalommal törekszik a közönség igényeinek megfelelni, eleget tenni éa azon helyet, melyet a megyénk területén jó hirnévnek örvendett, de nemrég Szombathelyre költözött, és ott Darázs Miska társulatával összeolvadt Tóth Imre-féle társulat üresen hagyott — lehetőleg betölteni. Miután ezen uj társulatról a közönség — a közel vidéken is — alig hallott valamit, alkalmat vessünk most ép midőn Carneval ur: in floribus! — e társu lat létezesét s a lakodalmazó és ebben az agyon exekváltó bosnyákos világban is bármi egyéb alakban vigadói akaró közönséggel tudatni.
. . . r ... 1
— Megemlítjük egyúttal olvasó kö zönáégünknek, hogy a sala-szt. gróthi kórház alap javára rendezeti sorsjáték húzása február hó 1-én leend megtartva. Alkalmunk lévén szemlélhetni a 150 drb. nyeremény tárgya», igazán dicsérőleg nyilatkozhatunk róluk, egy-től-egyig értékesek azok. Ily köze! lévén a húzás napja: áldozzék ki — ki nélkülözhető filléreiből ezen par excellencze jótékony czél oltárára! Egy db- sorsjegy ára 50 kr.
tásokon is legnagyobb kitüntetésekben része sült budaujlaki gőzmalmaink finom őrleményei által nemcsak kenyeret adunk asámoe helybeli szegény népnek, de az egész nagy világnak, nem csupán kenyeret, hanem legjobb minőségű kalácsot is, a e mellett a magyar haza éa szabadságért készek vagyunk minden ■ áldozatra.
VAHOT IMRE
Ifjú szépeinknek, kik boldogok akarnak lenni.
Ki tagadhatja, hogy a földi boldogságnak talpkövét, biztos alapját a családi élet örömei képezik ? Ki vonja kétaégbe, hogy ily családi élet örömeit éivezni nem minden ember van-e hivatva? Ki mondhat ellene annak, hogy az élet ezen kel''emes vigjátékának sikere nem e a szereplőktől függ? s bár az élet e nagy színpadán a szerepek lejátszására a végzet, e nagy szerep o»ztó hatalma ellen küzdeni kell ie, de mint árny elvonultával a felhőtlen ég szelid moeolylyal tekint le hozzánk, — a hatás hölgyeink hatalmában áll.
Nem a kor azon haeteráihoz kívánok én szólani, kik arany esőben fénylenek, s kik az első ősxhaj vagy elaő redő megjelenésekor a nyomor szele által, söpörtetnek el, nem; hanem azon ifjú szépeinkhez, kik arany-eső nélkül is tündökölhetnek s kiknél az első őszhaj vagy homlok redő megjelenése csak érdemeik nagyságát tünteti elő, s bár ha rejteni többé nem lehet is, de a dicsfény, mely e jelekben ragyog le magasztos homlokukról, s mint a haza védő hőseinek nyilt sebjei, — érdemjelek-kint tündökölnek ott, s megérdemlett büszke ségeiknek jelvényeivé válnak.
Mily varázs hatalom, rejlik bennetek ifjú szépeink! a világot kormányozzátok vele ha azt rendeltetéstekkint használjátok; hanem ezen erő csak akkor nagy, ha ast önérzet ve zérli; csak ugy lehet vele világot igazgatni ha a benső erőt érvényére vagytok képeaek emelni is. E nélkül mint a növényt a nap csak el hervasztja, s az eső elrothasztjs, — csak rom és kárhozat lépdel nyomaitokban.
Ne állítsatok magatok elé caalfa képeket, minőket az ábrándok s*Ütoek. — Az ábránd teljesülése hataros a képtelenséggel; megrontja az életet s megmérgezi a számatokra nyiló virágillatát; ti vagytok, kik az ily virág illatának körében elsők vesztek el, s nyomtalanul
— Zala snt.-Gróthon 25 kros heti betétekkel „Önsegélyző egylet« alakult, mft-ködését mint értesülünk — febr. elején kezdi meg, s egyelőre 3 évig tart; alapszabályai ssentesités végett az illetékes helyre már felküldettek, a részvényesek száma már eddig meghaladja as esret, de folyton sorakoznak s igy a meglévőnél nagyobb, tömegesebb részvét jósoltatik. Esv mindössze amit egyelőre ezen egyletről közölhetünk. Ssivből üdvözöljük keletkezésének hajnalán, mint oly egyletet, mely hivatva lesz a kivált e vidéken elijesztő mérvben graasáló uzsorát ezen a nép testét szörnyeteg szipjai- s csapjaival elbénitó százkaru poly • pot, ezen a nemzet életfajának gyökerein rá gódó veszélyes férget, melynek lelketlen igéje: „Nyúzni egész az erekig, egészen a csontokig!" ha nem is kiirtani, de hatását as által, hogy a pénzreszorult ember, enyhébb feltételek, kötelezettségek mellett juthat pénzhez szűkebb, kisebb térre szoritani, áldozatainak számát csökkenteni! Békéli.
— Rövid hirek A „Félvidék* részvét hiány miatt beszünt. — Bécsben egy házas pár tüdővéazben egy óra alatt halt meg. — Rossi a fővárosba érkezett 23 tagu társulatával.
— Saáron egy hadnagyot 3 paraszt agyonvert.
— Plener volt közös pénzügyminiszter a jégeo karját törte. — Zsebkendőn New-Yorkban lap jelenik meg; újság és zsebkendő egyszerre.
— Ne vadában megkövült erdőt fedeztek fel.
— A veszprémi mészáros ipartársulat j*n. 21-én fenállásának száz éves jubilaeumát tartotta. — Szerbiába a lókiviteli tilalom beszün tettetett. — Berlinben 1880 aprilbsn halászati kiállítás lesz. — A franczia katonáknál a vörös nadrág beszüntettetik. — Mária Terézia rendjelért 54-en pályáztak. — Simon Gyula mosonyi alispán édes atyja, János meghalt. — Kacs kovic§ Ignácz Somogy jeles fia meghalt. — 2000 communistának adott kegyelmet a franczia kormány. — Liszt Ferencz Bptstre érkezett és májusig a fővárosba marad. — Gróf Andrássy leánya Hona herczeg Monte-nouvo Alfredhez megy nőül s igy királyunk rokoua lesz. — A horvát tartoraánygyülés eloapoltatott.
Ki nyert?
Bécs, jan 18-án : 79- 23. 85. 26. 2-4. Grácz „ 90. 12. 21. 7G. 4. Temesvár „ 69.46.29. 11.62.
enyésztek el nem hagyva maga ok után áldá sos emléket sem. — Ábránd nélkül legyetek őrei a kertnek, melynek virágait ápolnotok kell; gondos kesekkel távolítsátok el a rózsák töviseit, s veszély nélkül élvezhetitek a varázs illatot, mely bűvös hatalmával egész körötöket elárasztja. Az ily virág szirmai tartósak és csak a természet következetes hatalmával enyéaz nek el, s a bájt hervadásukban is megtartják.
Az élet regény, de tárgya a valóságból kölcsönzött; szép de munkás, és kedves, de gondterhes. Ezen jellem-vonásokat nélkülöző élwt D''ím boldogító, ilyennek végen egy Cieo-patra azt állította, hogy szeretett volna nem születni, éa egy Pompadour utolsó szavai vol tak: ha még egyszer születnék csak anja szeretnék lenni.
íme a világ két legbámuJtabb hóigve, kiket fényes csipkéik között az e^ész világ irigyelt, s a szavak, melyekben a világtól és hatalmaktól elbúcsúztak, arról tanúskodnak, hogy ők is irigyek voltak a családi boldogságot élvező nők sorsára, — tehát mig a világ hitte, hogy boldogok, ők t u d t á k, hogy boldogtalanok.
A boldogság nem a bíbort, nem a drága csipkéket, sem nem a palotákat keresi fel, teremhet az szerény kunyhóban ugy, mint Aladin tündér meséiben.
As élet legyen költői, de kell, hogy a költészetet a nő varázsolja át a gyakorlati életbe; a nő, ki ily költészettel bír, az boldog; feladata a boldogitás, jutalma a boldogság.
És ti szép hölgyek nem vágynátok boldogok lenni? én azt hiszem, hogy igen. Az tőletek függ; övezzétek kebleiteket hármas paizszsal körül, s vértezzétek magatokat a hiúság, fényleni tetszés és munkátlanság ellen, ha ez sikerül s nem fogjátok tudni, hogy szó pek vagytok, de önérzettel: hogy fényesen jár hattok de szerénységgel, hogy munkálkodtok de akarattal, — ugy hivatástokat betöltőttétek s a kör, melynek vezetőjévé sorsolok kijelölt, égi fényt lát bennetek, s önalkotta világotoknak isteneivé váltok.
Feladatotok nagy és nemes. Töltsétek be azt szép hölgyek, s ha közleményem olvasása nem ssül bennetek visszatetszést, a „boldogság titkát" számatokra jövő közleményemben fel fogom jegyezni.
BIHARI.
Irodalom
— A nagy kanizsai zenemű barátok egyik kiváló, jeles tagja Ollop Ernő úrtól .Halifax" czimü polka française jelent meg zongorára alkalmazva és a nagy-kanizsai korcsolyázó egylet hölgy tagjainak ajánlva. Ára?
— A tiszta jövedelem szinte a korcsolyázó-egylet javára van felajánlva. Igen örvendünk midőn társadalmi életünkben a művészet terén valaki szellemileg is felemelkedni óhajt s rejtett kincsképen homályban nem marad; kétszeresen Örvendünk, hogy az ifjú s igy szép és nagyreményre jogoaitó Ollop Ernő ur kilép a nyilvánosság terére. Éljen! Óhajtjuk minél többször találkozzunk vele !
— Felhívd» az olvasó s & társaskörökhöz, valamint minden hazafihoz. A azomszéd Romania fővárosában Bukarestben ez év elején újból megindult — félévi hat forint előfizetési árral
— .Bukaresti Hiradó" czimü magyar Isp. Hazánknak kiváló érdekében van, hogy az ott. kétszázezernyi főt meghaladó magyarnak magyar lapja legyen ; valamint az is, hogy azon jóindulatu, hazafias szellemű lap, legyen szellemi összekötő kapocs Magyarország és Románia közt. Ez pedig az által biztosíttatik leginkább, ha e lap hazánkban minél nagyobb támogatásban réazesittetik. A legmelegebben ajánlom ennélfogva az egyleteknek, köröknek és átalán vagyonos honfitársaimnak, hogy előfizessenek reá minél számosabban. Kérem egyúttal mind a fővárosi, mind a vidéki lapok szerkesztőségeit, legyenek szívesek vagy e felhívásomat lapjaikban közölni, vagy ez ügyet olvaoó közönségük figyelmébe ajánlani. Budapesten, január 16. Madaráaz József.
— Táborszky és Parsch urak zenemü-kereakedésében megjelent „Studenten-grusa" polka-française, zongorára szerzé ifj. Fahrbach Fülöp. Ára 50 kr. Kapható Wajdita József könyvkereskedésében is.
— A „Gazdasági Mérnök'' czimü nép szerű gazdasági és műszaki folyóiratból meg jelent a 2-ik szám, a következő gazdag és közérdekű tartalommal : A talajjavítás egy elhanyagolt neme (1 ábrával) Diószeghy Sándortól
— - Magyar mérnöki tervek és rajzok kiállítása a párisi világtárlaton (I.) Mojsisovics Vilmostól
— Uj szerkezetű petróleum lámpa önműködő eloltó szerkezettel (1 ábrával). — Garrett R. és fiai aufíolki sorvető gépe (1 ábrával). — a fa mint építő anyag. Gonda Bélától. — Hasznos tudnivalók. (A czukorrépa műveléséről. Fa czölöpök tartóssá tétele. Hogy szennyeződik be a kutak vize?). — Irodalmi értesítő. — Szakegyesületek és társulatok működése (Te-mesvidéki mérnökegylet. — Oraz. gazd. egye sülét. Nemzetgazd. egyesület). Vegyes közlemények (M. Mérnök egylet közlönye. Angol gépgyárosok kitüntetése, a azékes(phérvári ki áliitás, öntözés Coioradoban.) — Építő anyagok és munkabér. Gabona árak. Hirdetések, a Gazdasági Mérnök megjelenik minden hó 1 én és 15 én két ivnyi tartalommal, csinos kiálli tásban, rajzokkal illusztrálva. Előfizetési pra, félévre 3 frt, mely összeg a lap kiadóhivatalába (Budapest, üllői ut 24 ) küldendő.
Vegyes hirek
— Mit isznak a különböző nemzetek ? A chinaiak theátisznak; a mohamedán népek kávét és rákit; az oroszok pálinkát, theát és kwasBt; a németek általánosságban sort, az északi németek mellesleg „Kümmel"-t, arajna-meilékiek jobbadára bort. Az angolok isznak theát, sört („porter" t ós „ale" t) pálinkát (whisky es brandy) és sherry bort. A francziák bort, almabort és absynthot fogyasztanak. A spanyolok nemzeti itala a csokoládé, az indiai népeké as »arak.* A turkománok és baskírok erjedésbe átment lótejet isznak. As egyesült államok lakói grogot, pálinkát és theát. Á magyarok bort, a lengyelek pálinkát. Cyprus sziget lakói fügéből kéazült borral, a közép afrikai néDek pedig pálmaborral élnek. Végre az eszkimód nemzeti itala a — halzsir.
— Harez emberevökkel. Birara-szigetén Ausztráliában, a mnlt áprilisban öt misszioná-rust gyilkoltak meg. A hittéritők Fidzsi-szigeti benszülöttek voltak, a Malikola parton a feketék megtámadták, agyonütötték éa — megették őket. Erre Brown misssionárus, az ottani misszió főnöke, egy aereg fehér emberrel, s néhány barátságos törzazsel a kannibalok ellen indult, egy napi harezot vivott velük, a közülök 80-100 embert megölt. A Duke of York-ssi-getek benszülöttei is fellázadtak a fehérek ellen s három fehér embert megöltek. A kannibalizmus egy másik esetét Queensland partjairól jelentik, hol egy kereakedő hajó sátonyra jutott. — A feketék a legénységet agyonütötték, s húsúkat megették.
— Sajátságos öngyilkossági eset fordult elő e hó éa Tarpán (Boregm egy ében.) Ottani levelezőnk irja a kővetkezőket: Egy tarpaiembernek, midőn fáért ment as erdőre, egyik lova bedőlt a sárba. Kezdte az ember szépen költögetni, de a midőn látta, hogy a ló nem akar
felállani, nyugodt hideg vérrel igy szólt: Nem kelss fel Pejkó? No jó, hát lefekszem éa is, pihenjünk el mind a ketten", s azzal ssépen haza ballagott. „Aaszony te! — szólott feleségéhez — add ide csak az istrángot." „Minek az ?u »Fel akarom magam akasztani." Persze az asszonynak kisebb gondja is nagyobb volt annál, hogy férje kérését esuttal teljesítse. „Jól van no — szólt az ember — van a város kut-ján egy kötél, jó lesz az is" és ezzel elment. Nem sokára azonban ismét visszajött s bezárta magát a kamarába. Az asszony roazat sejtve, beszólt hozzá: „Mit csinál kend ott?" — .Isten áldjon meg feleség, mindjárt készen leszek" — szólott az ember belölrőlhideg vérrel. Erre az asszony zörgetni kezdte az ajtót a erősen köve telte annak kinyitását. „Elmenj a f . . . egyen meg! hát már nem engeded az embert békében meghalni?" Ez volt utolsó szava, mert midőn a megrémült asszony a szomszédokat meghívta s az ajtót felfeszítették, már akkor az enrf)er meg volt halva. Mondja aztán valaki, bógy nincs a magyar parasztban is angol vér.
— Madd&n, aki az angol királynőt megöléssel fenyegette, e hó 13-án állt a londoni (Nevgate) fenyítő törvényszék előtt. A vádlottat senki sem védelmezte. A vádirát felolvasása után Gibson törvényszéki orvos kijelenté, hogy a vádlottat decz. 19-ke óta naponta észleli, s azt tapasztalta, hogy rajta tébolyodtság jelei mutatkoznak. Az esküdtek ennélfogva Maddent nem ítélték el. A törvényszék elrendelte, hogy a vádlott a broadmoori téboldába szállitassék.
— Elevenen eltemetve. Luzernban a mult héten életfogytiglani börtönre ítéltek egy Rennel nevü embert egy rendkívüli kegyetlenséggel elkövetett bűntett miatt. Rennel Churban megismerkedett Voegli Margit nevü leánynyal Utóbb Surseebe (Luzern kanton) ment lakni s itt nőül akarta venni Soelli Jósefát, a kinek kis vagyonkája is volt. Attól tartott azonban, hogy Voegli, ki érdekes állapotban volt, akadály lesz e tervében. — Meghívta tehát Surseebe. A nő el is jött. Rennel elvezette a helység melletti erdőbe, egy íélreeső helyen vas rúddal főbe verte, belökte egy sirgödörbe, me lyet már előre megásott a számára, a gödröt betakarta galyakkal és hantokkal, azután eltávozott. De a nő nem halt meg, pár óra múlva eszméletre ébredt és ekkor észrevette, hogy elevenen el van temetve, A kétségbeesés erejével kaparta szét a hantokat és sikerült is néki fejét kiszabadítani a sírból. De tovább nem bírta az iszonyú munkát. Hosszú ideig feküdt ott a sírban s időközönkint segítségért kiáltott. Végre egy arramenő meghallotta a segélykiáltást és kiszabadította a szerencsétlen nőt. De hasztalan. A nő az nap megbabázott éa azuton a szerelőjétől kapott sebek következtében meghalt.
— Hogy un különböztetik meg az asszo nyok magokat a leányoktól? Nálunk, mint az európai egyéb népeknél egyszerűen a főkötő a férhezment nők jelvénye b tudvalevő, hogy az uj asszony eszei a íejdiszszel nem minden büszkeség nélkül jelen meg. A kontyoláa vagy fú kötő feltevés pedig a menny egző föltétlen ünnepélyes folytatása országszerte. — A kis-oroázoknál az asszonyok még a legnagyobb melegben is sötét vastag gyapjukendőt csavargatnak fejökre, hogy a leányoktól megkülönböztessék magokat. — A mongoloknál a menyecskék egy fonadékba csavarják hajókat, mig a leányok két fonadékot viselnek. — Uj Guinea keleti szélén a férjezett nők rövidre nyírják hajókat, mig a férfiak és leányok hosszú hajat viselnek. — A „tsukatsuknál" az asszonyok hajókat oly mesterségesen fonják össze, hogy az valóságos kupsisakot képez. — A mautsék asszonyai (egy néptörzs es Mong ku és Hve-letsau közt elterülő fensikon) oly sajátságos azokást tartanak, hogy füleikre egy-egy gyapottal telt kosárkái akaastanak, melyekre orsó van szúrva. Ezzel valóssinüleg a hási nő hivatását jelzik. — „Afrikában* a babukuruk asszonyai nemcsak fül kagylóikat fúrják át s rakják meg fűszálakkal, hanem az ajkakat ia illető helyeken, annál díszesebb áz asszonyi ék. Az orrok hasonló ékitése is igen divatos az odavaló fiatal asszonyoknál — Más néptörzsek női meg abban keresik as asszonyi diszt a leányoké ellenében, hogy ajkaikat szerfelett festik, s hogy még tartósabb legyen a pipere akácstövisekkel beszurkálják s vssporral bedörgölik.
— Non plus ultra. .Zsebkendő" csim mel indult nem rég egy napilap New-Yorkban. Egyéb újságoktól annyiban különbözik, hogy nem papirra, hanem tarka ssélü vászonra nyomják. A praktikus hassna pedig az, hogy mikor az ember végig olvasta, ssépen zsebre dugja, s az nap használhatja zsebkendő gyanánt. A szerkesztőség igy mindennap tiasta zsebkendővel látja el olvasóit. A lap előfizetési - ára egy egy évre 10 dollár, s az előfizetők száma már is jelentékeny. Most ugyan egy másik kiadó viszont „Nyakkendő" csimü konkurens lapot akar meginditani, mely valamivel drágább
TIZENNYOLCZÀDIK ÉVFOLYAM.
ZALAI KÖZLÖNY.
JANUÁR ¿3 in 1879.
less ugyan, de aranyos nyou^ssal selyemre less nyomtatva. Est meg as olvaaáa után nyak-kendő gyanánt lehet majd haasnálni.
Placzl árak.
100 kilóg, számítva.
Pécs: Buta 6-80--7-50. Rom 5 20—5 40. Árpa 4 60-4 80. Zab 5 50—5.70 Kukoricsa 3 70—3-90.
Szombathely : Busa 6-40—8.40 Rozs 5 40-6 — 4-20—5 60. Zab 5-20 - 5 60. Kukoricza 4 40—
Árpa
Árpa
4-60.
Veszprém : Buza 7-50—9 —. Rozs 6.80''—6. 5--6-80. Zab 5 10—6-30. Kukoricza 4 10
-j-440.
1 Mohács : Baxa 7-—7-40. Rozs 5--5-30. Árpa
•--. Zab 5—40. Kukoricza 3''20—S 60.
Pápa : Bnza 7 —9. Rozs 4-80—5 60 Árpa. 4 80—5-20. Zab 4-15—5 50. Kukoricza 3 80—4 10.
Győr: Buza 8 12—8 25. Rozs 6 10—6 35. Árpa
5-70—6-50. Zab 5 40—5 80.
Sopron : Buza 7 50-9 aO. Rozs 5 90—6-80. Árpa 5 60—6 80 Zab 5-70—6 10. Kukoricza 4-80—5 20.
BéOS : Buza 9 10—9-15. Rozs 6-40—6 70. Zab 615- 6-30. Kukoricza 6 10- 6 20.
Badapsst: Buza 8 15-9 70. Zab 5 67- 5 72
Papírszeletek
Jáuos: Früstökölt-e már Péter szomszéd ? Péter : Még nem vert meg a feleségem.
Kisasszony : Igaz Pspike, bogy bátyád otthon mindennap emleget?
Pepi: Igaz bizony nénike, tegnap, is mondta, hogy csak a pénz i é r t veszi el
Sajtóhibák.
Mikor már vége felé járt Budavár r i v á s a
(vívása.)
Az elköltözött nem volt oly 1 á n y é s z
(lángész).
Mutatvány szerzőnek sajtó alá rendezett k ö teléből (kötetéből).
A. Ugyan bogy tudjátok est ss X-et követnek feléptetni, hiszen nagy Szamár az.
B. Nem illik mást a háta megett kissebbiteni.
B. egyetemi tanár nagyon élesei ember volt, és éleseit rendesen kétértelmülef alkalmazta: Egy-izben következő ssavakkal kezdé bessédét: .As első időssakban beszéltem a lovaknak és ssamaraknak, (egyet saippant), most pedig s szarvasmarháknak (egyet szippant) különféle betegségeiről fogok ssélani."
Pinkuss: Fáuilében festesd rá a képedet a pipámra.
Fáni: Miért édes Pinkusskám ? Piakusz : Le akarok ssokni a pípásásról.
Be szép foga vsn as én anyámnak, ásóit egy kis lány a másikhoz.
Az én anyámnak van ssép — felelt egy kis ftgyttgyü'' 11x1 még ki ii lehet ssedni.
Te, éu nem látom a lyukat sehol — szólt egy részeg a másikhoz — a kulcslyukat keresgetve.
— Azért''látok én hát kettőt, felelt s másik.
Zsidó: kérek egy darsb süteményt Csnkrász: Tezsék.
Zsidó : Még is inkább egy pohár liquert kérek. A süteményt visszsadja, a liquert megisssa és távozni készQl.
Czokrász: Még nem tetasett kifizetni a
liquert.
Zsidó: Nü hát nem adtam érte süteményt? Czukrász: Igen, de azt sem tetszett kifizetni. Zsidó: Nü hát megettem?
Tanító : Mondjál egy mondatot. Tanuló: A ló huz.
Tanító: Mondd azt parancsoló módban. Tanuló-. Gyí te bő! *
A kis Mariska 2''/, éves volt, S már akkor is ; mily lel ¿menyes eszű, bizonyítja a következő eset. Egy ízben a nagyatyjával sétálni ment, s midőn a sáros utczán végig haladtak igy szólt: Nagy apó! Itt el lehetne dalolni : „ez az utcza végig sáros"
As X-i kántor bajában a boritalnak adta magát. Egy isben nagyon hamar megártott neki az ital, éi még délutánra basatántorgott, a helyett azonban, hogy a pallón ment volna keresstül egyenesen a pocsolyáknak tartott. — Te részeg disznó, bát nem tndtá] a pallón koressttll menni, dorgálá neje.. — Hadd el lelkem, agy is bele estem volna, felelt amis . .
Bizonyos előkelő, igen ssép éa igen kedves de kalindos nő, bámulatos soká tartotta fenn népségét és fiatalságát. San Krisstián lipcsei tanár, hi-selegve is akarván, őt e ssavakkal űdvűsölte : Asszonyom! ön hasonlít a cremonai hegedűhöz, mentül tovább játssanak rajta, annál jobb 1" A nő hirtelen válassolt: aön pedig olyan mint a komisz poszté, mentül öregebb annál gorombább.*
Szerkesztői üzenet.
3245. V. P A versek roszak.
3246. M. Csáktornya. As alapszabályokat esak kedden adhattak postára távollét miatt.
3247. Sz. S. „Boszniába és vissza* mü bár miként van papirosra írva, egyre megy; átolvasás után ssólhatank hozzá.
3248. Zala Egerszegre. Egy adótisst magaviseletéről ssóló közleményt a szerkesztőség nem közölheti.
3249. V. M. A költeményeket kössönettel vettük; később visasatérflnk rájok.
3250. S. 8 Kassa. Intéskedtünk.
3251. H. Posony. Amit lehet, mielőbb.
3252. R. Budapest. Egéss terjedelmében közöljük As ügy fontos !
3253. »Elvira* közöltetik ; de mikor kerül rá a sor? azt nem tudjuk.
3254. Sz. Budapest. Magán levelet írunk ; s kívántat dijtalsn mcgküldöttük.
3255. B. Helyben. Máskép már nem leketett
3256. C. Persze.
Vasatl menetrend.
A buda-pesti időtmutató óra szerint,
Instil Kauiznnról
Vonat hova :
•«ám ()ra Perc. Idő
205 Essék, Mohács,Dombovár s Kluméba 4 48 reggel 215 . , „ , 2 80 délut.
SI9 Buda-Pestre .. .J ....''. 4 51 regjei
«02 ...........9 6 délut.
204 ...........1180 estve
818 Bécsbe (Szombathely, Bées-Ujhely felé)6 8 reggel
>01 . .........11 48 estve
815 Sopronybs ........ 8 38 délut
>08 Triesstbe és Pragerhofon keresetül
Grács és Bécsbe ......
201 Triesstbe és Prágerhofon keresstül Grács ás Bécsbe ^.....
Érkezik Kauizaara
honttét :
216 Eszék, Mohács, Dombovár s Fiúméból 1 41 délm
ÏS . ■ » • • 11 11 MtTe
203 Buda-Pestről........4 20 regge
201 ..........2 5 délut.
i» ......... 9 44 estve.
314 Bécsből (Ssombatb. Bées-Ujhely)felől 10 27 estve
4 50 reggel
* 47 délnt
816 Sodronyból " . . . * . . Î14 Bécsből Grács, Marburg, Pra*erhof
felöl ........
202 Triesst- és Bécsből Marburg, Prater-
hof felől........
204 Triesst- és Villachból Prágerhóf felől 11 — estve Marburgbs csatlakozás VUlseh és Francesfestbs • • , , FiancesfestbŐl
4 6 reggel
11 58 dél el
4 12 reggel
1 21 délnt.
Felelős szerkesztő : Bát»rt Lajt. H I R D E T É a
Janda Károly.

és úzletkertész és faiskola tulajdonos. Minekután kertészetemet öt növényházra megnagyabbitottam, bátor vagyok a n. közönség figyelmébe ajánlani, hogy bármely évssakban as árak előrei meghatározása mellett
csinos és legizlésteljesebb elkésaitásére Cameliák ssiote kaphatók 30-60 krig. (776 4-4)
Kértittéi Bdtori utcsa 17. itdm.
NAGYKANIZSA.
Császár királyilag
kizárólagosan szabadalmazott
PÜRITAS
haj ifj itó-tej.
A Puritas nem hajfesték, hanem tejnemü tolysdék, mely majdnem azon csodálatos hatással bír. hogy ősz híjakat megifiit. azaz lassankint m ég pedig legkétébh tizennégy lap alatt ama szint visszsadja. melylyel eredeiileg bírt!
nem fest. hanem iijítja és pedig a leghosszabb és legdúsabb női hajzatot a férfi hajat és sr.akállát.
Egy üveg „Piritas" ára 2 frt. (postai szétküldésnél 20 krral több.)
Kikeleti hóvirág.
A hatást tekintve, semmiléle toillctte-szer sem képes a kikeleti hóvirággal jóság és kitűnőségben versenyezni. Olajos üditŐ alkatrészekből állítva eló. rövid időn elhárítja ezen szer a szeplőt, borátkát, pör-senést, májfoltot stb. s az arcsbőrnek vakitó fehérséget, üdeséget és gyöngédséget kölcsönöz. — Ára palaczkonként 1 frt, szállítással 20 krral több — PosUutánvét vagy a pénz megküldése mellett kspható a készítőnél
Franci Ottó, Bfccs, Marlahilfstrasse 38. szám.
Na^y-Kanizsán valódi minőségben Práger Béla (yéfyszo-rész nrnál. -1 (730 13-25)
A legszebb párisi ós bécsi
fÖJtő gyártmányok
„ZUR SCHÖNEN TAILLE''
T uc h \ anben Nr. 17.
Árak 6—8, egész 12 frtig.
Levél általi megrendeléseknél kéretik a mérték centiméterekben megirni, és pedig:
1. Egész átmérete a mell és hátnak, a hónaalatt mérve.
2. Átmérete a deréknak.
3. Átmérete csípőnek. 770 8 -20
4. Hossza, a hónaaljtói a derékig. A mérték a testen a ruhán it mérendő.
Dijaztatott 1867. évben Párisban!
Fehér mell - Syrup
Mayer Q. A W.-től Boroszlóban és
Bécsben.
Miután különféle felhasznált szerek és gyógyítások nehézkes köhögésemnek sem enyhülést, sem szabadulást nyújtottak, tehát a Woitschenauí gyártulajdonos tanácsára az itteni Schír-hakl József raktárából való G. A. W. M a y e r-féle m e 1 1-8 y r u p o t vettem igénybe és ennek köszönhetem a végké-peni megszabadulást rosz köhögésemtől. E szert minden hs sonló ssenvedőknek legjobban ajánlhatom
Kufstein, Tirolbsn. Dülersberger, sörfőző.
A G. A. W. M s y e r - féle f,e h é r m e 1 1 - 8 y r u p valódi minőségben Nagj-Kanizsán Práger Béla gyógyssertárá-ban kapható. (155 VIII. 1—•)
Csak
Esen, Bées város taaáosa által a szegények-alapja j^váia ron.lezc''t sorsjáték nyerői
looo. 2oo ) loo loo. ) darab ezüst
iss, les ) ar*1''7 iss, los,) forintos, 3 bécsi sorsjegy, melyek
200,000 frt.
más mü- és értéktárgy ezüstből, együttvéve
3000 «r"i 60,000 értékben.
A hazái s váorsl tsaáos elleaérzése ■ellett 1879. fshraár 25 és tartatik aeg.
Vidéki megrendeléseknél az összeg bérmentett beküldését és 30 kr. mellékelését kérjük a sorsjegyek, és annak idején a hnzásl-lajstrom bérmentett megküldése fejében. (768 10-10)
Az Unton bank váltó Iredája, Bécs Graben 13.
50 kr.
as ára egy
eredeti sorsjemet
a melylyel
1000 dr. aranyat
lehet nyerni.
Csássár királjilag or- szágosan engedélyesett
mosü és vászonáru gyár.
F. B. udvari szállítók. — Főraktár : BéOS, I. hírneves bevásárlási forrás, mindennemű ■H, sói és gyermek fehérrahák. vászaak, asztali ruhák és zssbksadtbél a legolcsóbb eredeti gyári árakon.
A 115 lapbél állő és 300 rajzzal, menyasszonyi, gyermek és csecsemő ruhák mintáival ellátott minta árjegyzékünket ingyen és bérmentve küldjük meg. Állandó raktár tö-
Megrendelések utánvétel mellett teljesíttetnek.
TseWaabea sr. 13.
mör menyasszonyi ruhákból.
Jelentékenyen leszállított áru 10.000 tuezat fehér és saines vásson és batiset zsebkendők.
ttf Külön-legesiég: ba-
tistkendők, beszőtt, valódi színű sa*gély él stikkelt, elegáns nagy betűkkel, beszegve és megmosva 4 drb esak 1 frt. (As egéss abc-e élőiéiben vas.)
(761 18-20)
A postai sxálíitás-dij
1878. november 1-seje óta 5 kiló sulyu csomagokért Triesztből Ma-gyarorsság bármely postaállomásáig 0V csak 3o kr.
és igy mindenkinek kinálkosik a kedveső alkalom kis mennyiség-
ben és aagybaai eladás szeristl árakss (en gros) hosatni magának hási szükséglete fedezésére kávét, rlzit, déli gylarfloat, zlldségssa&t és más e félét
kilo 1 frt 80
• Ciha • "kBT T "ffT 70
■ ■ Rlt • Hf ü te i bi M
arab valéál mákká kávét •Py lüla i 5Ó
legisiaisbh Java-kávét iüls i frt 45
4*/» UJÓ8 tartalmú zsákocskákban «ttevswM -ant* -i»*«»«*
Részletes árjegyzékeket,
kivSutrs •es nlww
(784 3—20)
i küldők. Singer G. 0
Triesztben Q
0
(Mfya kiadás)
•tb.
it tmmtféria
Lanrenting ui
TSaéeseM ttriUk sxáaára minden Vorbia, »egél»
Gyöngességiállapotban
BiioariWknl. bogy • Tilifkirt mS mind*o • nakba* Mdif ToerMleat Wayr** fslílkaUd.«legenda lesz felemlíteni, nogy Lairentin» »ím már le ft iJerennjrelvt ftrdl(wekb»n mejpelent ■ ennel fefra rgyébh fsldics^résre nem •torai.
Ax ereSetl hinti ás Lsoresliot tói Up«*«. Sen Mjrsroleadreta 73S lapnyi kötetben no bonaUni ikrákkal minden könrrkmjkedés^a d« x txtnitUl it Leipzig. SopbioutrssM T B. issfT—SsHethOák. in (O b. o. i
(752 15—94

Nagy-Kanizsán, nyomatott & kiadd laptulajdonos Wajdits József gyorssajtóján.
*
A hallási olaj
Dr. Schuifdt fó-töriaorvoató!
■yégylt minden süketséget ha nem vele szilt-tett. (Nsgysthsllást ÍHIzagást azisaal elhárít.)
Ara üvegenként használati utasitánal együtt ''2 frt.
Provincsiákból S frt 40 kr. portó mentességgel küldendő.
Főraktár firltz Syaláaál, Béos VI. ■ariaWIftratratM Nr. 79.
Taaalivél. Több mint 18 év lefolyása óta fftlbajom miatt balfülemmel nem hallottam a ml üsletemben savart és botrányt okozott; minden általam használt szír bajomon nem ■igitett, mig nem 8 héttel ezelőtt egy öreg barátom as ön hallási olajára figyelmemet fel« hívta; mire gondolám, ha oly sokat megkísértettem, meghozatom est li I ciakngyan 14 napi hassnálat után névtelen barátomnak feltűnő eredményt matathattam fel mert hal* lási szervem tökéletesen helyre volt állítva. Minden hasonló betegségbea ssenvedőknek az ön hallási olsját a legjobb tudattal legmsle-gébben ajánlhatom.
8teinberg Gyals.
Fürstenwalde, ang. «.1878. (772 8—10;
NAGY-iajsnaSA* 18-79. január 26-án.
Tineunyolczadik évfolyam.
f^DItotétlárT^I
Jegész érre . . 8 írt.f ''fél évre . 4 „ i
negyed érre . . 2 , Egy ttzáan ÍO kr.
Hirdet ét sk
II 8 hasábos petitsorban jj 7, másodszor 6 b minden t 1 torábbi sorért 5 kt. '' NYILTT ÉRBEN
soronként 10 krért vitetnek fel. Kincstári illeték minden egyes hirdetésért külö 30 kr fizetendő i
küiönf
A láp szellemi résaét ! illet5 közlemények a szerkesztőhöz.
anyagi réssét illető közlemények pedig a kiadóhoz bérmentve intézendők : NAGY-KANIZSA Wlasslssbáz.
Bérmentetlen levelek, esak ismert mnnkatir . saktól fogadutnak el.
lKéziri
Kéziratok vissza nei küldetnek.
{
tílöbb: ,Z AL A-SO MOQ7I KÖZLÖNY.1
N-Kanlzsaváros helyhatóságának, „n.-kanizsai őnk. tűzoltó-egylet", a „n.-kanizsai kereskedelmis Iparbank«, „n.-kanlzsai takarékpénztár«, a „zaUmegyei"általános tanítótestület", a „n.-kanizsai kisded-neveló egyesület«, a „soproni kereskedelmi s iparkamara a.-kaniraai külrálasztmknya* s több megyei és Tárosi egyesület hivatalos értesiUje.
Metenkiiit kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap.
>''yilt levél az ipartársul*tokiioz.
az ez évben megtartandó országos iparos gyűlés tárgyában.
Midőn arról van szó, hogy a magyai-iparosok 7 év lefolytával ismét egybegyűljenek, hogy a törvényhozás és a kormány, — a nemzet figyelmét egy impozáns országos gyűlés erkölcsi súlyával felhívják azon érdekekre, melyek az ország érdekei, azon hanyatlásra, mely a nemzet anyagi jólétének hanyatlását jelenti: jól meg kell fontolnunk, vájjon a viszonyok olyanok-e, miszerint számítani lehessen azon mérvű közfigyelemre es érdeklődésre felfelé és lefelé, meiynek hiányában sokkal jobb még egy ideig várni, hallgatni és — pusztulni, mint igazainkat életbevágó gyakorlati eredményekre való kilátás nélkül hangoztatni.
Azon év, melyben az ntolsó országos iparos gyűlés a fővárosban megtartatott, a korlátlan iparszabadság proclamálása által forduló pontot, igen sokak meggyőződése szerint végzetes forduló pontot képezett hazánk ipartörténetében, s igyaz 1872-diki ipartörvény meghozatala, és tegyük hozzá, minden átmeneti rendszabályok nélkül történt életbeléptetése, úgyszólván kényszer okokat szolgáltatott az iparosok országos tanácskozására.
Ne foglalkozzunk most ezen gyűlés eredeti czékataival anuak lefolyásával és végeredményeivel; mindenki, a ki a dolgoknak csak némi ismeretével bir. consta-tálni lesz kénytelen azt, hogy az 1872-ki ipartörvény által teremtett alapokon is, a mi különösen a társulati szervezkedést és az eunek kifolyását képező némely hasznos intézmények létesítését vagy újjászervezé-
sét illeti, a mi történt, az nem legcsekélyebb részben tulajdonítható azon törekvé-sc^nck^ molx ok eme gyűlésből és a törvényes szervezetére bár papíron maradt, de azért erkölcsi hatáskörét sok irányban fen-tartott országos iparos szövetségből nyertek kiindulást.
Jelez-e az 1879-diki év iparunk tovább fejlődésére és az iparos osztály exis-tentiális érdekeire nézve szinte valamely forduló pontot ? egy oly uj helyzetet, mely vaskényszerűséggel utalja az iparosokat arra, hogy azzal szemben válvetve állást foglaljanak ? — Én erre határozottan azt merem válaszolni, hogy: igen.
Bár az Ausztriával létrejött uj közgazdasági kiegyezés egészében keveset változtatott az 1867. óta köztünk és Ausztria közt fenállott közgazdasági viszonyon, mégis az iparosokra annyiban uj helyzetként nehezedik e kiegyezés, mert most már véglegesen elzárvák előttünk iparunk verseny-képesitésének és felvirágoztatásának mindmegannyi első rendű tényezői. Egy önálló vámterülettel biró Magyarország (a független bank szükségszerű folyománya a vám elkülönítésnek) kezében tartaná mindazon leghathatósabbaknak bizonyult áilami eszközöket, melyekkel az iparfejlesztés terén egyedül lehetséges nagy és maradandó eredményeket elérni, de azért a vánközös-ségnek fentartása nem jelenti szükségképen ipari érdekeink feláldozását, mert a helyes szabad kereskedelmi irányú vámpoíitik?, ha megóvja az ország pénzügyi érdekeit, ha közeli jó piaezokat biztosit a/, ország ny^rs produeriója számára, ha olcsón és jó minőségben juttatja a fogyasztásnak mindazon iparczikkeket, melyeknek előállítására
a szükséges előfeltételek és erők nálunk egyelőre irányzanak: az ily vámközösség s az ily szabad kereskedelem — lassan és nehezen is csak közvetve ugyan, de még mindig sikeresen megindíthatja egy tulnyo-mólag földművelő államban a belterjes in-dnstrialismus fejlődési processusát.
Tehát akár önálló vámterület: okszerű mérsékelt védvámos irányú kereskedelmi politikával; akár vámközösség, a szabad forgalomnak valódi biztosításával és az eddigi pénzügyi károsodások megszüntetésével: a több éven at minden mást háttérbe szorított nagy kiegyezési kérdéseknek ezen egyik, vagy másik irányban való megoldására el kellett készülve lennünk.
De a megoldás politikai kényszerűségek következtében, sem az egyik, sem a másik irányban nem történt. A vámközösség fentartása mellett oly kereskedelmi politika inauguráltatott, mely a külfölddel szemben határozottan védvámos kizárólag Ausztria iparának javára, ellenben Magyarország és Ausztria közt a korlátlan szabad forgalmat fentartja és ezáltal beláthatlan időre továbbra is Ausztria ipari egyeduralmát biztosítja.
Nem lehet tehát joggal azt mondani, hogy az nj közgazdasági kieegyezés — akár a vi.mügyi, akár a bankügyi, akár az indireet adókra vonatkozó financziális ren-delkedést tokintjük, merőben uj helyzetet teremtett ? Akár fektetünk nagyobb súlyt az uj kiegyezésnek némely elvitázhatlan előnyeire, akár annak még inkább elvitázhatlan súlyos hátrányaira, akár bimak reánk nézve a tisztán politikai szempontok döntő sulylj''al: a fődolog az, hogy most már Magyarországnak a gyarmatihoz rend-
kívül hasonló függó közgazdasági helyzetére nézve csakugyan oly stabilitas állt be, mely vaskényszerüséggel más irányt kell, hogy adjon a hazai ipar emelésére, sót igen gyakran csak a létezőnek megmentésére czélzó állami rendszabályoknak. Mondjuk egészen világosan: a mely törvényhozás a vámtarifa megállapításánál és a kereskedelmi szerződések kötésénél fótekintettel lehet a nemzeti munka érdekeire ; avagy az a parlament, melynek nem kell állandó óriási deficitekkel megküzdeni, az bátran mellőzhet minden olyan kisebb szabású és leg-többnyire csak igen közvetett kihatással biró állami intézkedéseket, melyek a mi helyzetűnkben annál mellózhetlenebbek, mennél" inkább kezdenek az eddigi egy oldalú közgazdászainkból eredő veszélyek őstermelésünk mindmegannyi ágaira nézve kézzelfoghatókká válni.
Ha pedig ez így van, ha uj feladatok várnak törvényhozásunkra és kormányunkra, uj akadályok, súlyosbodó versenyviszonyok, uj terhek és uj erőlködések az iparosokra : akkor igenis helyesen van az idő megválasztva az iparosok országos tanácskozására.
Azonban még egyéb körülmények is kívánatosnak, időszerűnek, sót halaszthat-lannak tüntetik fel a vidéki iparosság részéről évek óta sürgetett második iparos ,Congressus*-nak ez évbeni megtartását, oly körülmények, melyek egyszersmind biztos reményt nyújtanak arra nézve is, hogy meleg érdeklődés és rokonszenv fogja kisérni a mozgalmat mindenütt ott, a hol érzék van az ország anyagi fejlődésének any-nyira elsőrendű tényezői iránt. Vegyük sorra, bár csak egészen röviden.
Először: mindazon kérdések, me-
takcza.
Volnék csak az, mi uem vagyok!
(1852)
Volnék csak a*, mi nem vagyok, Volnék csak én a felhő, Esővel teljes emló. Melyből a föld » a tengerek. Mint anjjoktAl a gyerekek Táplálatot remélnek, — Majd adnék tn kint a mezőnek Oly sok virágot fényűzésnek, Ragyogni kebelére, — Talán, hogy annál több kóró Legyen megint a télre! ? — Én annyi sok helyeit Hagynék canpán egyet S bosxojára a hűtleneknek Hívnám aztelfelejtanek.
Volnék caak az, mi nem vagyok,
Volnék caak én a büszke tas!
Mérkőzni sxárnyaimm&l
Nem volna bérez elég magas —
8 mi volna akkor a nagy ég! —
Még azt csodálnám rajt csopán, hogy kék. —
S nem lenne többé semmi mély
Előttem; hasztalan
Takarná el titkát az éj :
A tszárnyalnám véghetlenét,
Kikörmölném aötét szemét _
S nem lenne többé éjszaka, Uralkodnék a nap maga!
Volnék csak a*, mi nem nagyok, Volnék caak ón a nap I Beszélne bár miként a pap, De én nem lennék olyan jő, CsAk ingyen jött azerdék gyanánt, Hogy mindenekre egyaránt
Paxalnám azt a drága Bzép sugári — _
8 meglátnátok, mindjárt Nem lenne annyi naplopő!
\ ölnék csak as, mi n*m vagyok,
Volnék csak én a vülám !
Hová kell ütni. h»»j,
Majd én azt jobban tudnám !
Renditlen állra fenn a tölgy
Felhők kúzé mereng«*» ;
I)e a kúszó gaz nem szólna.
Istenre, hogyha gondolna :
Nem üt csalánba meuykő!--
De így ugyan mit árthatok, Ha jól felszámolom, Mindössze is több nem vsgyok : Axon a réten eg/ fűszál, A melyet a halál kaszál !
JENEVAY LÁSZLÓ.
A szőkékről és barnákról.
A női szépség oly tágas fogalom, hogy azt bizonyos korlátok közé szorítani, részint a fogalom széle« köre, részint az izlés különféle-sége miatt majd lehetetlen. — Már az ókor legnevezetesebb népei: a görögök s romaiak igyekeztek az ideális szépség határozott fogalmát megalkotni; azonban fáradozásaikat csekély s muló siker koronázta; mert ők som voltak képesek azon kérdésre határozott feleleteadni, vájjon a szőkéket, vagy a barnákat illeti e Aeris almája? Ámbár az őskorban mégis a szőkék rabolták el a diadalt''a barnáktól, főleg a görögöknél, kik e szőke hajat s a kék szemeket az ideális szépség mulhatlan kellékei gyanánt tekintették, sőt még a mythologia jótevő szellemei is szőkéknek képzel tettek, míg a gonosz lelkeket fekete, kuszált hajjal ábrázolták s azón meggyőződésben voltak, hogy a szőkék mint isten előtt kedvesek az égé, a barnák a íöldé s a gonosz szellemekéi lesznek.
A Középkorban, — a lovagias szellem s mély vallásos érzelem korában, melynek fő
vonását a hfisi jellem, valódi szerelem, szigorú erényesség képezék, — inkább a szelidebb szőkék, mint a kaczérabb barnák voltak ünnepel-tebbek. Az ujabb Korban különöseu afranoziák kifáradhatlanok a szőkék magasztalásában s az ókor classicus szépségeitől kezdve, az újkor I szőke szépségeiig kifogy hatlanok az ^arany-baj b a nefelejcs-szemek dicséretében, mig a svédek, 1 angolok, németek majd mindig a barnáknak f adták az elismerés koszorúját.
Nemzetünk e téren is lovagias akart maradni és sem a szőkék, sem a barnák részére ; nem döntötte el a diadalt s majd az előbbiftk-! nek majd az utóbbiaknak nyújtotta a babért; j különösen kedvesek előtte az úgynevezett j „ gesz.enye-barnák." kikben a szőkék szende-sége, őszintesége, a barnák elevenségével, kis kaczérságával szeretetre méltóan van egyesülve; azért mondja a népdal is:
„Se nem szőke, se nem barna: Az az igaz magyar fajta."
Azonban ezen hiu feszegetéaeknéi, melyek végra mit t>em eredményeztek, sokkal több figyelmet érdemelnek a phrenologok s a phy-siognomusok vizsgálódásai, kik a szőke és barna nők lelki szervezete, szellemi élete, arezvonásai z ebből következtetve értelmi, kedélyi s akarati működéseik között lényeges különbséget fedezt&k fel.
Állitásuk szerint a barna nők arcza a pathognomiaí jegyek határozottabb kinyoma-tát viseli, mint a szőkéké, s ez az oka, hogy & kevésbe szép barna nőt a kedély nemessége, szellemi müvelteége sokkai kedvezőbb -szinben tünteti fel, mint a szőkét; mig az erény-telenség szülte rosz lelkiismeret, kár minden
női arezot megfoszt bájától, de a barnákét fu-riákéhoz teszi hasonlóvá.
A szőkék homloka nagyobb, magasabb s mint a tapasztalás tanítja, a tudomány térén sokkal szerencsésebbek, mint a barnák; mert bár felfogó tehetségük nehezebben működik, mint az utóbbiaké; de mig azok caak felületes ismereteket szereznek, addig ők a dolog lényegébe hatolnak.
A nők képzeime általában élénkebb, mint a férfiaké s gyakran merész, túlzott, főleg a barnáké, kik gyakran észrevétlenül a bizarrba csapnak át, igazi elemök a phantas-ticum, kedvelik a regényest s általában az érzelem hevessége, kedélyesség, tetszvágy jellemzik őket, mig a szőkék ábrándosak, naiv ok, szeretetre méltók, őszinték i de nem a szerelem dolgában, — könnyen lemondani tudók, azonban az élet bajaival szemben kevesebb lelkierőt tanúsítanak a barnáknál, kiket e tekintetben bátorság, veszélylyel küzdeni szeret éz jellemez, a barna nő inkább keresi, mint kerüli a veszélyt, élénk képzeime egy ideát alakit, melyet valósitani élte feladatává tesz, azért ól, küzd, szenved s a győzelem még sem szerez benső megnyugvást; mert a barna nő a boldogság ódenébe jutva, innét az égbe vágyódik.
A szőke érzelgő, szelíd, gyengéd, résztvevő szenvedélye gyenge s inkább az indulatokra hajlandó, mig a barnák «zenvedélyesek, azenvedélyök romboló, mely egy pillanat alatt ''-- megsemmisíti a józanész alkotta müveket; az ily kedély állapotban misem tar^a őket vissza, ri: az észokok, tanács osak gúnyt s megvetést szülnek, a veszély pillanatában gyorsan határoznak, behatóbb megfontolás nélkül vetik
ZALAI KÖZLÖNY
JANUAR 26-in 1879.

kellemet, váltó tatot át szórakoiázteljes napokat hotau nekünk, hanem egytzertmiud H y m e n róttalánosaival it oly tok egyént füzesi Örökre össze.
Óhajtva vár téged a táncsvigalomért vágyó fiataltág. Epednek utánad ason — magukat »tép reményekkel kecsegteti — egyének, kik jövendő boldogságukat e te megérke-tésed áltál vélik valósulhatni. Átkosnak ások kik bistotnak hitt ttép reményük valótulhatá-tát megérkesésed alkalmával — maguk tem tudják, mi okból — nem lelhetik fel.
De hagyjuk e hiu ábrándokat, bizsuk as ilyfóle ssép remények megvalósithatását as illetékre, s térjünk át valódi tárgyunkra, a keszthelyi gasdáttbál leírására.
A keszthelyi m. kir. gasdasági tanintézet hallgatói által „segélyegyletük javára rendesett táncsvigalom folyó hó 22-én tartatott meg.
As intését hallgatói által választott bál-bizottság tagjait személyesen ismervén, előre it a legjobb tikért reményiettük.
De valamint a látssat csal, ugy csalt meg bennünket as esen bál kimeneteléhes fűzött hiu reményünk is.
A közönség nem karolta fel ez évben a keszthelyi gazdássbált oly melegen, mint est as elébbi években tevé.
Nem tudjuk s nem is akarjuk ama közönyt kutatni, melylyel valamint a keszthelyi, ugy a vidéki kösönség is a táncsvigalom iránt viseltetett.
Esti 8 órakor léptünk a gazdász czimer és különféle gazdasági eszközökkel is ig9n iz-lóateljesen és díszesen ékesített terembe.
Alig maradt időnk a teremben már jelenlevő hölgyeket egy pillanatra megszemlélhetni s ezek izlésteljes és Bzebbnél szebb választékú öltözékében gyönyörködtetni, amidőn a hirtelen megharsant zene a bálanya megérkeztét értésünkre adta.
Pontban fél 9 óra volt, midőn a bálanyai tisztséget viselő Balázs Árpádné, Csesznák Olga úrnő ő nagysága a gyönyörűen díszített terembe lépett b ünnepélyes megjelenésével a tánczvi-galmat megnyitá.
Üdvözöljük e lapok terén a bálbizottaág tagjait, azon tapintatós intézkedéseért, hogy Balázs Árpádné úrnő ő nagyságát, e szellemdus s minden jelenlevő iránt oly barátságos hölgyet volt szerencsés a bálanyai tisztség elfogadására megnyerhetni.
A terem ugy nézett ki, mint valami virágos kert, melyben egy válogatott virágokból összeállított csokor tünt szemeink elé. E csokor legszebb és legkiválasztottabb virágát a bálanyai tisztséget viselő Baláss Árpádné Csesznák Olga úrnő és testvére Csesznák Mariska úrhölgy tevék.
Az általunk emiitett csokor szebbnél szebb
virágait tevék továbbá t következő urliölg AmbergMatild (Keszthelyről.) Bittó Ilka (Mesztegnyéről). Gálba Emília Garger Eugénia, GlázerTink* (Kit-Komáromból), öleim t n Györgyik e, Juháts Vilma (Putita Kovácsiból), Pataky Lujza, Pethő Gabriella (Csurgóról), S t o o k e r Vilma ét Szabó Etel, mégia G a-raj Sándorné, Nagy Pálné, S''zép Látzlóné ét Villáty Pálné urnók.
A táncz vigalom igen kedély ezen folyt le t etti fél 9 órától reggeli óráig tartott
Elmulaatthatlan kötelességünknek tartjuk a rendező bizottságnak, de különöten Székely Ittván, Vértessy Kálmán, Semetke Józtef ét Engelbrecnt Károly uraknak, valamint a terem diazi''.éte, ugy a füzér táncz ügyet éa tapintatos rendezése körül tett érdemeikért is, elismerésünket a nyilvánosság terén kijelenteni.
A táncsvigalom tiazta jövedelme körülbelül 50—70 frt. lehet,
S . .. LEZI.
Helyi hírek
— A nagy-kanizsai tornaegylet elnökévé újból Valbach Mórur választatott meg, ki as egyesület létrejötte- t fentartáaában kiváló érdemeket szerzett.
— A nagy kanizsai tiszti önsegélyző szövetkezet január 31-én tartja közgyűlését délután 6 órakor a polgári iskola helyiségében. Mérlege 10.667 frt 18 krt. tüntet fel.
— Körvacsora, rendeztetik minden szombaton a „Polgári Egylet" helyiségében; egy teríték ára 60 kr.
— A creton-bál, mely a kiadednevelő-egyesület alaptőkéje javára rendeztetik, jövő szerdán, január 29-én tartatik meg. A tánczvi galom, tudvalevőleg tombolával van egybekapcsolva, e czélra Chinorányi Gézáné urnő igen szép toilette-dobozt küldött, mely a többi tombolatárgyhoz csatoltatott.
— Igen könnyű, szegletet angol irón kapható Wajdita József könyv keret kedétében, melyet jósága mellett az is ajánl, hogy olcsó, csak két krajcsár darabja. Szinte hihetetlen, de igaa. —
— Nyilvános köszönet. A mult év végén egy beteges anya segélyezésére hivatott fel a t. kozöuség részvéte. Az illető hálás kössö netét jelenteti ki általunk s Isten áldását kéri mindazokra, kik segélylyel enyhítették nyomorát. Befolyt 18 frt 18 kr. a következők kegyes adományaiban: Hauser 1 frt, Sommer József 1 frt, Wajdita József 1 frt, Bátorfi 40 kr, N. N. 20 kr, Leszner Hermina 20 kr, Rosenberg M. 20 kr, Valbach 40 kr, Msnhardt 40 kr, Grün-hut 40 kr, N. N. 30 kr, Berger Regina 50 kr,
TIZENNYOLCZADIK ÉVFOLYAM
lyek most kell, hogy a napirend tárgyát képezzék, teljesen mentek minden p o 1 i t i-k a i jellegtől, tehát teljesen kizárják a lehetőségét annak, hogy az úgynevezett iparos mozgalmakból ez idd szerint bármely politikai párt tökét csinálhasson. Mindenek elóttjajánljuk ezt szives figyelembevétel végett »felfelé.*
M á s o dszor. Az 1872-diki ipartörvény módosítása, s evvel kapcsolatosan az eddiginél életképesebb iparszervezet alapjainak megvetése, végre valahára törvényhozásunk által is — a kormánynak ez iránt még mnlt évi junius hóban adott utasítás folytán — határozattá van emelve. A szakministerium tehát továbbra el nem odázhatja ezen kérdés nyélbe Ütését, s mint hírlik, egy országos jellegű, bár a dolog természetéhez mért szűkebb körű enquéte-tanácskozmány fog már legközelebb egybehivatni.
Már most az enquéte által megállapítandó főbb elvek vagy megfelelnek az ország iparos értelmisége nézeteinek és jogos kívánalmainak, vagy nem. Az eisó esetben hivatva lesz a nagygyűlés ezen összhangza-tot a törvényhozás tájékozására constatálni, ellenkező esetben pedig feladatát képezendi a törvény módosítására vonatkozó eltérő javaslatait, szakszerű, higgadt megvitatás eredményeként az országgyűlés elé terjeszteni.
Harmadszor: Közel harmadfél évi provisoruim után a kereskedelem-és iparügyi ministeri tárczának akadt végre gazdája és van végre kihez szavunkat emelni. Rég leszoktunk már olyféle ártatlan ábrándokról, hogy ezen szaktárcza élén oly férfiat üdvözölhettünk, ki valaha életében az ipar- és kereskedelmi ügyeket speciális tanulmánya tárgyává tette, avagy pláne feladatául tekintette volna (azt mondják pedig C h i n á b a n van erre eset) e téren a gyakorlati élet igényeinek és fejleményeinek gondos megfigyelése által némi gyakorlati tapasztalatokra és szakszerű tájékozottságra is szert tenni. Részünkről sem férhet a legtávolibb kétely sem ahoz, hogy báró Kemény Gábor rainister ur a jóakaratnak és az ügybuzga-
oda magokat a sorsnak, hogy ez a kétségbeesés örvényébe sodorja őket, vagy kijelölje azon ösvényt, mely a boldogság hónába vezet. — Ellenben a szőke válsÁgos pillanatokban határozatlan, kétkedő, gyengesége érzetében hamar a kétségbeesés könnyeihez folyamodik.
A szőkék s barnák közös hibája a csacs-k a ság; de különösen a barnák nagyon bőbeszédűek, mig a szőkék között több a hallgatag, ellenben a duzzogás, daczosság as utóbbiak tulajdona. Hányszor nem látunk szelid kékszemű leánykát daczoskodní ? néha csekélység miatt, máskor szeszélyből, vagy, mert szép reményei meghiúsultak, összeredózi sima homlokát, kiduzzasztja piczi ajkait.
A barnák valódi, vagy képzelt érdemeik, szépségök túlbecsülése által büszkékké lesznek s érdemeik elismertetését illetőleg mátok iránt követőleg lépnek fel s igy fennhójázókká, gőgösekké válnak.
Az angolok a nagy nőket rendesen tétleneknek tartják, s minthogy a szőkék kösött több magas nőt találunk, általában a ssőkéket — az angolok után indulva —• mindenki tétlenebbeknek gondolja, mint a barnákat
A barnák mélyebb érzelmüknél fogva a művészethez, zenéssethes nagyobb hajlammal viseltetnek s általában finomabb Ízléssel bírnak mint a szőkék. Az affectáláaban valódi művésznők, gyakran mosolyg arczuk, midőn leikök sir, nevetnek mikor lehet, sirnak mikor akarnak. A barna nő megvetéét mutat aa iránt, kit leginkább körébe akar vonni.
Ámbár as affectálás főleg a barnák tulajdona, de a szőkéket sem lehet ezen hibától tökéletesen mentnek mondani; mert ók többnyire a komolyságot s a tudományoatágot tflFec-táiják, mig a barnák naivtágot bátorságot, érzékenytéget szenvelegnek.
Az akaratnak tétovásása, a gondolkodás ide-oda ctapongása, a szeszélyesség a barnák ross tulajdona, as ily aő észrevétlenül, oly any-nyira rabjává létz tsessélyének, hogy utóbb nem less képes önállóan gondolkodni, ingadozóvá leaz tettereje t szeszélye még ttabad etz-mélését is megsavarja. A barna és ttőke nő
lomnak egész gazdag tőkéjére támaszkodva fogott hozzá a tárcsájának hármas ressort-jában reá váró nehéz problémák megoldásához ; ámde az, mit hivatalba lépte óta is tőle hallottunk, az, őszintén megvallva, épen nem alkalmas a különben nagyrabecsült egyéniségéhez az ipari érdekek tekintetében fűzött igen mérsékelt reményeket fokozni.
Ha a t. minister ur valamely „ föld-mi velési, állattenyésztési és bányászati* tárcza vezetésére vállalkozott volna, legkisebb kifogásunk sem lehetne akár a ressort-beli hivatalnokaihoz intézett ismert be köszöntő, akár pedig a törvényhatóságokkal közölt terjedelmes közgazdasági Programm ellen; ámde tekintettel azon számos és nagy fontosságú feladatokra, melyekkel az ország közgazdászati ministerének az ipar terén is mulhatlanul foglalkozni keilend, azt már méltán rosz néven vehettük, hogy sem az egyik, sem a másik programm-szerü nyilatkozatban még csak nyomára sem akadtunk annak, hogy például az ipartörvény revisiójának immár elodázhatlan ügye az ipari szakoktatás országos szervezésének nem kevésbé állami fontosságú kérdése stb. ó exellentiája részéről ép oly melegen fel fog karoltatni, mint akár a birkatenyésztés, akár az arany- és ezüst bányászat. Szerencsétlenségre összeesett ezen reánk nézve nem épen kecsegtető enuntiatiókkal azon ridegen visszautasító, méltatlan fogadtatás, melyben az állami építkezések körüli sérelmes verseny-eljárás tárgyában legközelebb a közoktatásügyi minister urnái tisztelgett ipartársulati küldöttség részesült.
(Vége következik.)
Keszthely, január hó 1879.
— Gazdászatbál. —
Sok, víszontagságteljes vándorlás s egy évi hosszas távollét után bekövetkezett végre aa 1879 ik évi farsang s megérkesett vele az első fecske, a keszthelyi m. kir. gasdasági tanintézet hallgatói által — segély egy létük javára rendesett tánczvigalom.
Üdvözlünk téged, te bufelejtető s a fiatalságra oly kedélyes napokat hozó farsangi idény, megérkezésedkor, mely által nemcsak
azonban leginkább különbözik egymástól a sze retemben. A nő mindig előbb szeret mint a férfi, minek egyszerű oka az, hogy — bár a nő szervezete müvéssiebb s összetettebb, mint a férfié, bár alkotására nésve gyengébb s kisebb, — mégis előbb indul fejlődésnek az érzéki élet korábban fejlődik s midőn a lelki tehetségek kibontakozával a homályos érzetet, egy tisz-tább tudat váltja fel t a szellemi élet fejlődésével a gyermek át lép az ifjú korba, iiol a képzelem határozottabb működést kezd s az ingerlékenység s a fogékony tág a legmagasabb tokot éri el, midőn a fantázia hatalma, a kedély fellobbanása indulatokat, ssenvedélyeket szülnek, as érselmek sokasága között a ssüsi kebelben egy édes órset — a sserelem — előbb kesd kibontakozni, mint aa ifjú ssivében. Esen ismeretlen érzés less ezután, mint titoksserü hatalom, a lelki élet irányosója t a képzelem-nek kimerithetlen tápot ad. A természet eme kifürkészhetien működésénél as ifjú — nő talán ynyá lesz önmaga előtt, keblét eddig nem izmert érzések töltik be, s minden gondolata esen ismeretlen érzelemre van irányozva, (mig a szűzi ssemérem azt elpalástolni tőre kszik, az éss t kebel folytonos küsdelemben vannak egymással ; de a győselmet többnyire a ssiv érzései sratják. Boldognak, boldogtalannak érzi magát egy peres alatt, mindent szépnek talál t magát mindenek kösött legszebbnek, szépnek mint as örök tavassbsn viruló liliom, mely ssé-ditó illatát csak asért árasztja, hogy kedvesét: a szállongó lepkét elkábiihama. Ábrándos lélekkel mámoros boldogságot alkot, hol a kéj ölében halni óhajt asért, kiért oly soká élni sseretne, kinek érzéseivel as övéi s ttellemi rokontág homályábsn találkostak.
A barna nő keblében előbb kesdődnek meg esen benső hsresok, alig hogy gyermek-ttobáját odahagyja, ábrándot lelke egy lényt keret, kit eltő szerelmével megajándékozni óhajt.
A tzőkék igen toká csak a hiu ábrándo k kai kénytelenek megelégedni; mertttemérmök még csak sejtetni tem engedi mátokkal tsivök benső érzéseit, hallgatagok óvatosak lessnek,
nehogy s lég, vagy a néma falak árulóikká lehessenek keblök első fellángolásának, mig a barna nő, már as eltő szerelem felejthetetlen boldogságában szendereg, vagy csalódva a* életről lemondani tanul, minden érzés mintegy kihalni látszik az ily kebelből, előtte érdektelenné lesz a világ s a kit előbb a mindenség lé nyei között legtökéletesebb, legjobbnak gondolt most mint csábító daemont csak megvetni, gyűlölni tud.
Az ábrándos szókék ábrándjaik által a képzelgés tündér birodalmába jutva, többször kénytelenek csalódni, mint s barnák; mert a fantasia annyira feledteti velők a köznapi életet, hogy a valót az álomtól megkülönböztetni majd alig képesek. A képzelgés hatalma bűvös, körében fogva tartja őket, de gyakran egy félreértés, egy elejtett azé elégtéget arra, hogy as élet kopár tsiklái közé tsasitaatanak, hol már nem oly boldog a sserelem, nem oly édes a virágillat, madárdal, a honnét kietlen síkságon, elnyeléssel fenyegető tengereken át veset as élet utja as sayésasft felé, s a hol boldog álmok után többnyire ktamyes szemekkel ébredünk.
A barma a* a smsrslssi dolgában nyíltabb, Őszintébb, mist W''i»Me legrejtettebb érzéseit is feltátja szive válamstottja előtt, enyelgő játssi, a jelem mámorától elkábittatva örök boldogság édenébe képzeli magát, forró csókókkal borítja kedvese ajkait, melynek melegétől a legridegebb kebel jege ia felolvad.
A szőke mélyen érző, epedő, hallgatag, az ajkak csendesek; de a ttemek annál többet mondanak, az epedő ttemek kék egén feltűnik a ragyogó na^, melynek égető tugarai ellan-kasztják at idegeket, egéss lényén valami vonzó, magasztos különösség ömlik ssét, gyönyörittas ssemeiben a boldogság tüte ég, keble hullámai alatt tsive igaz szerelemtől dobog, a szerelem varázserővel övedzi körül, a kedvesnek mosolya egy gyengéd kézszorítás, egy forró csók feledtetik vele zz egéss mindenséget
A barna nők tetsselgók, hóditanivágyók, keblök nyílt a bókok befogadáaára, szerelmet mutatnak majd mindenkinek, valóban boldogok
ha sok udvarlóval bírnak, a solid férfiakat dicsérik : de nem szeretik: szívok végzete, hogy mindig tiltott s elérhetlen szerelem után vágyódik.
A ssőkék szeretnek, hogy szorettessenek. Igaz szereimért küzdenek, ezért élnek, ezért kísérik Amor vezércsillagát, mely ótet a boldog szerelem hónába vezotni ígérkezik; de gyakran ők sem oly szendék, mint arcsuk mu tatja, ajkuk édes sserelmet zeng; de gyilkos mérget rejt, érselgő ssivök sokssor a valódi sserelem befogsdásárs képtelen, kezök kicsiny de elégséges arra, hogy élted boldogságát örökre összesussák.
A szőkék többnyire gondos házi nők lessnek, t az örökfrigyben szeretetreméltók; mert mig a ttőke nő férjének mindene, addig a bárna nő sokszor férjét halálra gyötöri.
JENVAY GÉZA.
L. S. barátomhoz-
Mi füz engem hozzád, azt meg nem mondhatom,
Ah! de sx&m érzi a ki nem mondhatót.
Keresek szót, de Qresen cseng ajkamon
S nem testesiti meg az igazt — valót.
Oh, de te azért megértesz jó barátom 1
Megérted azt, a mire szót nem lelek.
Nagy ■ ssent titok — melynek kulcsát nem találom —
Szivemben az értted lángzó érezet
Begy szeretlek nagyon, kimondhatatlanul, Jól esik szivemnek; — de a gondolat, Hogy az én szivem is kihűl ■ áldatlanul Ott porlik egykor majd a sir hant alatt, S akkor a szeretetnek is vége . . .: Fáj, bár tudom, hogy esak kínos sejtelem, Mit lelkem alkot a jövő zord ködébe, De nem biss és nem hihet sohasem.
Mert oh! én hőn, lelkem mélyéből szeretlek, Szeretlek tisztán, szeretlek szabadon, Ámbár, a mi fogva tartja még lelkemet, Nincsen lerázva a nyügző porhon, De ha majd • bilincs is szerte s»4jj«l hull 8 lelkem a végtelenben ssárayra kel: Tudom lángérzeményea majd szavakra gyál 8 a nagy, S ssent titok is kulcsára »el.
IPOLYVÖLGYI BÉLA.
TIZENNYOLCADIK ÉVFOLYAM.
P. N. 20 kr, N. N. 50 kr, Fesaelhoferné 50 kr, N. N. 20 kr, Krompacher Irén 30 kr. Milhofer Lajos 20 kr, N. N. 10 kr, Tabolj Viktor 20 kr, Leipnik Emília 20 kr, Tarnay József 20 kr; Z. 20 kr, Nucsbc« Jóssef, 1 Ért, Gutmann 1 frt, N. N. 20 kr, JN. N. 30 kr, Grünhut 60 kr, Schreyer Lajosnó 50 kr, Kocsis Ferencsné 30 kr, Farkas Jáüos 30 kr, Lakyné 50 kr. N. N. 30 kr, ösv. Percsel Károly né 20 kr, Varga Imréné, 60 kr, Smettena Karolin 40 kr, Pál-fy né 20 kr, Berecs Imre 20 kr, Ráts Antalnó, 20 kr, M. M. 40 kr, Tersánczky Jóxsefné 20 kr, Tóth Jóssefné 30 kr, Bay B. 30 kr, Bank Bán 20 kr, N. N. 30 kr, Farkas 40 kr, W. M. 30 kr, D. Zs. 30 kr, N. N. 10 kr, N. N. 8 kr.
— Értesítés. A nagyméltóságú m. kir. kereskedelmi ministerium 1879. janaár 9 én kelt 621/IX ás. rendelete folytán a távirdai dijjegyes nyomtatványok használata 1879. év február utolsójával besziintettetik és f. é. már-czius 1 étől kezdve a távirási dijak készpénzben fizetendők. E naptól keid ve távirdai dijje gvek dijjegyes nyomtatványok vagy dijjegyek-k''el ellátott táviratok nem fogadtatnak el többé, hanem azoknak netán kívánt beváltása cséljá-ból 1879. Augusztus végéig a Budapesten, Kassán, Kolozsvárott, TemeBvárott és Zágrábban fennálló távírda kerületi pénztárak valamelyikéhez kell fordulni. 1879. szeptember 1 jótól november végéig a fennt megnevezett értékczikkek csupán csak a budapesti országos távírda pénztárnál váltatnak be, ezen utóbbi határidőn tul pedig értéküket teljesen elvesztvén, többé sehol sem fognak beváltatni. M. kir. távírda főállomás. N. Kanizsa, 1879. évi január Ló 22-én. Donáth.
— Vizner Pál, Zalamegye m. tanfelü-g\ülője jan. 25 én Nagy-Kanizsán a körébe tartozó tanintézeteket vizsgálta meg. E kitűnő tantérfiut üdvözöljük körünkben !
— Érdekes volt látni: mult pénteken 48 élő fiatal szarvast szállítottak roppant nagy rekeszekben Böhönyéről Nagy-Kanizsán keresztül egy vadas kert számára.
— Emlékirat. A „Zala-Szt.-Gróth járási tanító-egylet" egy tiszteletbeli tagját Bessenyey Ernő országgyűlési képviselő urat, kinek mint t. mihályfai földbirtokosnak áldozatkészségét és lelkesülését a tanügy iránt széles e megye ismeri és több elismerő irat, valamint a virágzó mihályfai községi néptanoda fennen hirdeti, — közelebb egy emlékirattal tisztelte meg, melynek szövegét is van szerencsénk egész terjedelmében közölni: Tekintetes Besaenyey Ernő országgy. képviselő urnák Budapesten. Igen tisztelt tekintetes ur! A „Zala-Szt.-Gróth járási tani tói-egylet" 1878 ik évi november 28-án Szt.-Gróthon tartott gyűlésén elmulaszthatlan s kedves kötelességének tartotta uraságodoak, mint egyletünk tissteletbeli
tagjának és a tanügy nemeskeblü barátjának a tanítók agy anyagi mint ssellemi s. társadalmi emelkedésén hévvel busgó ismert pártfogónak, e kerületben f. évi aug. hó 8-án történt képviselővé választatása feletti örömét éa egyhangú s őssinte üdvösletét kifejezni. Midőn uj szerepköréhez Istentől áldást, kitartó erőt, működésében teljes sikert s eredményt óhajtó egyletünk érselmeit, ea egyszerű alakban — e szerény keretben — uraságod tudomására hosni bátorkodunk, engedje meg,hogy legalásatosab-ban kérjük: legyen jövőben is — nagyobbult működési — s hatáskörében is — a tanügynek lelkes apostola; maradjon a tanítók — a szeretett közhaza ezen egyszerű napszámosai — igas és szent törekvéseinek ezentúl is — jelen magas, e befolyásos állásában is — támogató s védelő oszlopa. Magyarország néptanítóinak kegyeletes hálahangja és ama legszebb hang, mit saját nemes öntudata sugal, leend érte s legérdekesebb jutalom e világon! Végül midőn — kerületének néptanítói magunkat öss-szes, de minden ha csak igazságos és jogos érdekeinkkel együtt becses figyelmébe s pártfogásába ajánljuk, üdvösletünket megújítva kiváló tisztelettel vagyunk a tekintetes képviselő urnák. Kelt a f. n. gyűlésből Hock Pál egyleti elnök, alázatos szolgái egyletünk nevében 8 megbízásából Békefi Elek egyleti jegyző.
Közli: r. 1.
— Csáktornyán a nagy vendéglő termében kedden, 1879. évi január hó 28 án műkedvelők által „Csalódások" czimü jeles vígjáték adatik elő. Hely árak: Körszék 1 frt. Számzotthely 80 kr. Földszinti állóhely 50 kr. Gyermekjegy 30 kr. Jegyek előre válthatók Tódor József ur kereskedésében, s előadás napján este a pénztárnál. A mai elősdás tiszta jövedelme a csáktornyai »nőegylet" javára fog adatni. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak és hirlapilag nyugtáztatnak. Kezdete 7 órakor Előadás után tánczkoszoru leend. Jegyek a tánczkoszoruba este a pénztárnál kaphatók ára 50 kr.
— Rövid hirek. Wágner János vörös-vári apát meghalt. — Kuszt város nem csak lerótta 1878 ki adóját teljesen, hanem 1879 re előre is fizetett. — A Deák-szoborra eddig 126.206 frt 26 kr. folyt be. — Munkácsy .Milton" ját tebr. 8-án a fővárosba hozzák. — A budapesti értéktőzsdén csak két magyarnyelvű czégtábla van, a többi német. — Bécsben a mnlt héten 37 öngyilkosság történt. — Angliában 1878 ban 15.059 kereskedő bukott meg. — Fiáth veszprémi főispán le akar mondani állásáról. — Az afrikai expeditíóbani részvételre 200-nál több jelentkezett. — Szegeden a város 1000 frt subventiót szavazott a színházra. — A közös hadsereg hadgyakorlatai ez évben elmaradnak. — Hír szerint Erdélyben a pestis kiütött. — 3 győri polgár Serajevóban
ZALAI KÖZLÖNY.
hentes boltot nyitott — Laibachban nagy postasikkssstás történt
Ki nyert?
Brűnn, jan. 22 én: 68. 37. 79. 83. 36-
JANUAR 26-án 1879.
Üzleti szemle. -
Nagy Kssizsás, 1879. janaár 25.
Az időjárás, mely a hét legnagyobb résaán át száraz éa hideg volt a tol« 6 napokban annyira meglanyhult, hogy szántóföldeinket majdnem egészen megfősztá jótékony hólepeljttktől ás egy darab óta kitftnő orazágutainkat ismét feneketlenekké tevé.
üzletünk e héten is folytatá mólt tudósi tá-sunkban jelzett lanyha irányzatát. — A forgalom csak néhány czikkelyre volt rednkáhrs, mig a leg több gabnanemek, fSképen azok, melyeknek aa időszakban főszerepet kellene viselniBk elhanyagolvák, és kereslet nélkül vannak.
Buxa. Mig finom fajoknak még mindig jó keletjük van csekélyebb nemek iránt naponként növekszik az érdektelenség. Árak keveset változtak.
Rozsban némi eladások létesítettek; árak valamivel javultak.
Árpa tökéletesen lanyha irányzatot követett; árak névszerintiek.
Zab e héten némi figyelemre talált; árak as előbbiek.
Knkoricza még mindig renyhe irányzatot követ ; árak álhstatosak voltak.
Bab bágyadt; árak egyre hanyatlanak.
Bükkönyben még mindig nem fejlődik aa fiaiét; árakban változás nem törtétat.
Minőség szerint:
Bnza . . Rozs . . Árpa
Zab . . Zab uj . Knkoricza Repcze Bab (fehér) Bab (tarka) Bükköny
650 — 8 10--•— kr
5 — — 5 40 ---— 0
4-50 — 6 50 --•— ff
620 — 6 50-- 9
4.— — 4 25--•— m 9
• mm m — • ^ ___ • _
6 80 — 7---- a
5— — 6-25--— n
4 — — 4-20-- •
K. B.
Szerkesztői üzenet-
3267. L. Csabrendek. Jövő szám hozza!
3258 Ó. H. Gy. A hangjegyeket elküldöttem.
3259 H. Pozsony. Keveset szerezhetünk be. Amit lehet szívesen!
3260. 8 S. Kassa. Levelünk elment Kapja a lapot ren lesen?
3261. 8. R. Bpest: Köszönettel vesztzük s minden esetre megemlékesOnk róla.
3262. Grácz. Azonnal átadtok a kiadóhivatalnak. Üdvözöljük!
3263 H. Bndapest. Talán később.
3264. ö«v. M. Nagysád, lapja visszaküldetvén, aj czimen küldöttük el ismét.
3265 fcHát még egyszer«. Nem közölhető. Hiába ijesztget, hogy más lapba küldi. Tessék 1
3266. „Rajz a delegátióból«. A zöld asztalnál intéztess? el. Szó sincs róla, hogy a titkot elárnlnók.
3267. Keszthelyre. A kiadó hivatalhoz tartozik. Átadtuk
326«. E. Budapest. Két, ideérkezett levelet küldöttem meg.
3269. Sz. A. Arad. A kívántat ezpediáltnk.
ti
26-tél
Mfl »79.
II Hó- és heti-aa»
Kath. és prot. naptár
Görög naptár
3
2S
4. ▲ bál poklosról. Máté YIH
Vasárat E 3 Poiyk. Hét« Ar. sz. Jia. Kedd N. Károly Szerda 8. Ferenc* Csütörtök Adelgund Péntek N. Péter 1| 8zombat Ignács V.
3?
IT
281 29 80 31
¡14 G 2 Sab. ¡16 Pál f.
16 Péter fg.
17 Antal
18 Athanaa
19 Xakár
20 Enthym.
ff# 9*
Vasúti me
e t*r e n d.
A buda-pesti idótmntató óra szerint, indul Kanizsáról
Vonat hova:
«ám Ora Pere. ld<
205 Beáik, Mohács,Domhovár s Fiaméba 4 48 reggel
f J5 • „ - • • 2 30 délut. 212 Buda-Pestre........4 58 regg.l
gj ............ 6 délut
"04 „ ..........11 30 estve
818 Bécsbe (Szombathely, Bées-Ujhely felé)5 8 reggel
Hí • .......... 48 estve
815 Soprouyba ....... . 3 38 délut
203 Trieestbe és Pragerhofon keresztül
Gráca 4« H4eabe ......4 60 remi
201 Trieaatbe és Prágerhofon kereestttl
Grácz és Bécsbe ......1 47 ^élnt
Érkezik Kai.iz»ára honnét:
216 Essék, Mohács, Donabovár s Fiaméból 1 41 délut
** ss » . 1111 estve
203 Buda-Peströl.......4 20 reggé
201 .. ........2 5 délut.
211 ........... 9 44 estve.
314 BéosbSl (Scombsth. Bécs-Ujbely)fel5l lü 27 estve. 802 .» t* ■ ,45 reggel
316 8opronyk41 ........11 53 d élei
214 Bécsből Grácz, Marbarg, Pragerhof
falől ......... 4 12 reggel
202 Trieszt- és Bécsbói Marburg, Przger-
bof felöl.........1 21 délut
204 Trieszt-és Villachból Prágerhof felöl 11 — estve. Marbargba eaatlakozás Villach és Franeesfestbe
, • , , Fiancesfestböl
Felelős szerkesztő: BátOfÜ Lajos.
Egy tekeasztal
még teljesen használható állapotban; felszerelve 6 pálosa és pyramidli golyókkal stb. (csupán a három nagy lapda hiányzik) minden órán jutányosán megvehető Hadik Pál asztalos urnái Zala-szt.-Gróthon.
Bővebb felvilágosítás, feltételek stb iránti szíves megkeresések nevezett asztalosmesterhez, akinél as asstal minden idóben megtekinthető, vagy pedig alulírotthoz intézendők.
Megbízásból :
(788 1~2) Békefi Elek.
* E rovat alatt közlöttért felelősséget nem vállal a 8«erk.
TITKOS BETEGSEGEK,
különösen
férfi-tehetetlenség,
magömlések, hngycsőfolyások (maró befecskendezés nélkül) hólyagliántalmak, bujakóros daganatok, bőrkiütések, ha még oly idültek is, továbbá köszvény, fehérfolyás, hósxámgörcsök, a hivatásba ni megzavarás nélkül, a leggyöngédebb módon, hason-szenvi szerek alkalmazása által bámulatosan gyors és gyökeres gyógyításra találnak.
Sok ezer szerencsésen kigyógyult egyén köszönő-irata kézzelfoghatólag bizonyítja ezen gyógyrendaz''er áldásossagát.
A gyógykezelés levél utján is történhetik. Gyógyszerek kívánatra megküldetnek.
Dr. HR.XST T. Pesten, két-sasuteza, 24.
Ugyanott kapható a híres, mindenki számára nélkülös-botlen könyv: ,ÁZ Önsegély-1, mely oktatást ad a nemi viszonyokról, ifjúkori bűnökről, tehetetlenségről, stb. és biztos véd-szert tartalmaz ragályosás stb. ellen. (Ara 2 frt) (779 4—52)
0 A p©stat siáUit&s-dy
Q 1878. november 1-seje óta 5 kiló sulyu csomagokért Triesztből Ma-
Q gysrország bármely postaállomásáig csak 3o kr. m
Q és így mindenkinek kínálkozik a kedvező alkalom kis mennyiség-
Q ben és nagybaai eladás azsrlatl árakon (en gros)
A hozatni magának házi szügséglete fedezésére
0V kávst, rizst, déli gyBaSlostt, zSIdasgaemüt és más e félét
I. reada legfinomabb nin 1 m an
n Csbs •V TRT i frt 70
n Rio egy ki Is 1 frt 20
arab valódi mokka kávét egy idis l frt fco
• legfinomabb Java-kávét ••y kilo 1 frt 45
8 0
l
Részletes árjegyzékeket, kíT4nAt" Mnn*ot-
(78* 4—20)
ten uÍT«*«n küldök.
Singer G.
Triesztben
Hamisítás ellen minta és védjegygyei biztosítva.
Gyomor-só ^
(EsiisztS-psr)
0
0 43/* kiJós tartalma zsákocskákban nuarMeiiei tsámtok mindenfelé.
Bohau
a n n G- yulátóL
Az országos gyógytár tulajdonosától Stockeraa.
Orvosi tekintélyek elismerő nyilatkozatai szerint a legismertebb fűszerek összetétele által, különös hatású gyógykivonatnak bizonyult be az emésztés és vértisztulásnál, valamint ezek következményeinél, úgymint a fölösleges gyomorsavnál, étvigyhíány, gyomorhév és szorulásoknál Hatályos szer gyengeségi állapot ellen nők és _ gyermekeknél : J halvány arezsxin, lesoványodás, sárgaság és köszvény ellen. Folytonos használat által ez az egyedüli biztos szer, buskolyság és lépkóros ke-'' délyhangulatnál.
A „Medicinische Wohenschrift*.április 16. száma a következőket Írja : .A stockeraai gyógytárból való gyomor-só hasznos szer emésztési bajoknál, gyomorgyengülés és hurutaál, valamint as étvágyhiáay stb.-nél igen jól működik, sőt több mint jó hatásúnak bizonyult be. — összetétele a legpróbáltabb fűszerekből oly kitűnő hatású, mely a legújabb időkben elóször jutott köztudomásra. A jó sikert láthatólag idézi elő, és túlszárnyalja azokat, melyek eddig a haszonraforditásnál éléretttek ; és igy mindenki, ki tudja, mily határozottan károsítja as egéességet a háborgatott emésztés, és mint rontja le a testi állapotot, nem fogja egy ily ssernek hatásosságát félreismerni.
Egy doboz ára 75 kr. Yidékre utánvétel mellett s legkevesebb két doboz rendelhető.
Valódi minőségben Nagy-Kanizzá»: csak Práger Béla gyógyszerész árnál kanható. (708 9-10)
v
Ló árverés!
A cs. k. 15-ik huszár ezred szerdán t hó 29-én délelőtt 9 órakor 11 kisorolt katona lovat fog Keszthelyen a vásártéren elárvereztetni. (790 1 — 1)
la 40—50 százaiéval olcsd miit toap!
(791 1 — 3)
T. Cz.
Nagy-Kanizsa, január hó 1879.
Alulírott van szerencsém tudomására hosni, misze rint díva*, áru raktáramat megkisebbítettem s eczélból egy
■V egy havi végeladást
rendesek éa 30—50 százalékkal olcsóbban, mint ezelőtt elárusítom áruimat.
Különösen felhívom becses figyelmét folyó áru-raktáramban levő rumburgí vásznaimra, melyek közül:
Fonál vássnak 5»/» frt tói fölfelé.
Oxfort szépáru 18—30kríg.
Pecal . 16-25 ,
Creton; finom francai a s 30 kr.
Chiffon 16 kr, legfinomabb 30 krig.
Kanaváss 6 írttól fölfelé.
Zsebkendők 7 krtól ,
Szalvéták, asztalkendők, uri és női fehérruhák, különösen ssép párisi divatú derék-füsők, fekete ternó nagy válasstékban rendkívüli olcsó árért kaphatók.
Ekén kedvező alkalmat igen olcsó, jó és azép áruk beszerzésére elhalasztani ne méltóztassék.
Tömeges látogatásért esd és magát ajánlja:
Márkus Frigyes.
Jószág eladás.
Zala-S*ent-Mihálybau — vasúti álL — 260 holdat (12000) meg-hálladó birtok — 8 szobás tsáp kertben álló siri lakkal, major épületekkel , felszereléssel, szabad kézbél eladó Állománya: ISO h. jó szántóföld, mintegy 90 h. bő termésű rétség, 30 h azép erdő, 4 zsellér ház. Parczellázkató is, az ezzközlőnek jutalmasásával. Chernel Jgnácz Graz, Naglerg. 17. (789 1-2)
tizennyolczamk évfolyam.
A L AI KÖZLÖNY.
JANEAR 26 in 1879.
mim,
JJ11.íí » o
> . i <i
Különösen figyelemre íWlró a hirneves
Dr. Forti-féle
SEB-TAPASZ,
mely rendkívüli gyógyereje, elválasztó, érlelő s fájdalom csill*pitó hatasa által leggyorsabb, legbistosabb e egyszersmind gyökeres gyógyulást eszkŐSöl külőnnemü ba jókban. — Ily bajok a torokgyulladás, légcsőhurut, bór ké s-baraaság, hártyáagyik (Croup, angina) min* dennemü megsértések, harapás, szúrás, vágás vagy égés által támadható sebek, megforrázáaok, darázs- vagy méhszurások, konok fekélyek,, sasatok (contuaiófc) meg-lepő gyors fájdalomcsillapítással — rőgzött daganatok, gíimók, tályogok, pokolvar, (carbunculus pustula mi-ligna), megkemény kedések, genyedések, vérkelések, minden mirigy betegségek, görvélyes fekélyek, fagydaganat. ajjféreg, körömméreg, vadhús, tagszivacs, csont» szu, kificzamitás és megrándulások, helyi csuz; továbbá a szülés folytáni lábfelfakadások és sebek, fájós, fekély zett vagy már genyes női mell. — Sok nő már csirában volt emlőráktói, — a különben elkerülbetlen élet* veszélyes sebészi műtétnek mellőzésével — egyedül ezen jilea sebtapasz használata által menekült meg.
Végre a testbe teljesen bemélyedt bárminemű szálka, vagy darázs és méh fullánkja csupán ezen tapasznak rövid idei használata folytán annyira előtűnik, hogy azután a testből közönségesen szabad kézzel, sebéuzi műtét és fájdalom nélkül könuyen kihúzható, mire a seb gyógyulása nem sokára bekövetkezik.
Ezen megbecaülhetlen gyógyszer, mely Dek jeleeaég« leghitelesebb egyének számos s különös kívánatra bár mikor felmutatható bizonyítványai által már rég^n a legfényesebben elismertetett — rendkivüli s legkülönne. mübb esetekben megpróbált hatásánál és fehünü sikeres eredményénél fogva, melyek használata által még elavult bajokban is eléretnek, jöl megalapított hírét kétaégbe-vonb»tlanul igazolja.
Egy csomag ára 50 kr, nagyobb csomagé 1 frt hasznalati utasítással együtt, poétán küldve 20 krral több. £gy forintnyi csomagnál kissebb szállítmány nem teljesíttetik.
Központi küldeményező raktár: Pesten TÖRÖK •JÓZSEF gyógyszerész urnái, király-utcza 7-ik sz. a. Nagy Kanizsán: Práger Bála gyógyszertárában, Belus József gyógyszertárában, Alsó-Lendván: Kis Béla gyógyszertárában. Sümegen : Stamborszky L. Szombathelyen Píllich P. gyógyszertárban.
A t. cz. gyógyszerész urak, kik raktárt elvállalni hajlandók lennének, felseóllittatnak, miszerint e részbeni xi^nlaiaikat ezen gyógyszer készítőjéhez FORTI LÁSZLÓHOZ czimesve: Budapest (Ráczváros, Bocskay tér, 719. s/ám) beküldeni szíveskedjenek, ki megrendeléseket is pontosan teljesít.
Vidéki bérmentes levelek általi megrendelőik az árnak készpénzbeni heküldése, v«gv postai utalvány, v;.ir\ utániét mellett tüstént és If-gpon losabhan tel
i-t " efc (65S 27 50)
0
OUctxt ilUU)
FérflnŐBfesséf
37''^ aud-á.s
As iamefóvfa ''
Laurentius w
T.-nse«vJÖ r*r«ak »ximArm mmd«n Vor bao. »«xeij
«ti.
Győngességiálfapotban
Btsoajritekai, hofj • <iié«*trt mi «*4n •
szaktan ''ddij metJ.lMtkÄnjrr.t f«TfinuUd.«T^c.nd¿ lw f*ieralit>-ni. h<.|ry l-anr*ntia« mftr» mar t» S Meg;emy«l»i ("«rrfkn.okhan me(Q»l«ai ■ rnnel ''«»K*» ''lOrebk. t» ifccMirrávi »«a «toral
Ax rrt4e(tkb«it LaortnUa« US! Lipcr-ken «;yB.rolradreta 23 v lapnyi W.ttan 40 boncxt.-.ni ikrákkal minden kdnyTkei*«kedé<!-n » «-rid»« <• Hfti,. Sophiawrtraa* 7 B m^r«ad.:uu«uk. Ata SO Kt. o. 4
(752 16-24
OLL SEIDLITZ - PORA.
PgqV íllrlror VftMrK h* mind®n áobot «««lapján a »as VOan ttüJkUX VttlUUl, ¿^ u én sokssorositott cségem van
lenyomva.
30 év óta a legjobb sikerek mellett fennáll min dennemü gyOMOr-betegségek és earósztésl akadályok, (mint étvágyhiány, hasszorulás), vér-telilás és araayér ellen. Különösen oly egyéneknek ajánlva, kik ülő életmódot folytatnak.
Hsaüsltásek törvényileg biststtetsek.
Egy lepecsételt eredeti doboz ára I frt. o. é.
SÓVAL.
A legmeghixhst hb önsegélyző szere a szenvedó emberiségnek minden I>els5 és külső gyulladásnál, a legtöbb betrgség ellen, min-denoemfl sebesülések, fej-, fül- és fogfájás, régi sérvek és nyilt sebek, rákfekélyek üszftk, szemgyillladás, mindennemű bénulás és Bérülés stb. stb. ellen
Üvegekben használati utasítással együtt 80 kr. o. é-
Hitf-májolaj.
Krohn X. és társától Bergenben
(Norvégiában;.
Esen h tlmáj-ssirol&j valamennyi, a kereskedelemben előforduló faj között as egyedüli, mely orvosi ozélokra használható.
Ára egy üvegnek használati utasítással I frt o ó.
Fő ssállitáa
Moll A. gyógyszerész, cs. kir. udvari szállítónál, BéCS,
Tuchlauben.
Raktár az állam minden hirneves gyógyszertárában vagy füszer-kereskedésébeu. Eaktár nélküli helységekben magánegyének nagyobb megrendeléseknél megfelelő árleengedésben részesülnek.
A L cz. közönség kéretik határozottan Moll-féle készítményt rendelni és csak olyanokat elfogsdui, melyek saját óvjegyem és aláírásommal vannak ellátva.
Raktárak: X.-Kanizsa Práger Béla gyógy. Rosenberg Ferencz Fesselhofer József. Roseofeld Adolf. — Z a 1 a-E g e r s z e g »Gyógyszertár a Szt. lélekhez — Barcs Dorn er 8. Csáktornya Göacz L. v. gyógyszerész Kaposvár Kohn J Schröder Sándor gyógy Th. Kecskéssy gyógy. Kaproncza Werli M. gyó^y. KSszeg Csacsihoríc Ist. gyógy KHtiel Ist gyógy. Keszthely Schleifer A Wünsch F. Körme u d Rátz Ján Ssombatbely Píllich F''T''-nc« gyógy. Sopron Mezey \nd. gy-''gy Bino k-S z -G v tt r g y v. C Fii.ic g ógy. Zágráb Míulbach S gyógy Irgalmadhoz gyóg\ St a 1 o u a k Schwarz Gu.-Ziáv gyógy. (7t>5 4—52)
Császár királyilag or- szágosan engedélyezett
mosd ós vászonáru gyár.
F R. udvari szállítók — Főraktár: Béos, I. Tioblaabes sr. 13.
hune-es h-vástrlási fo''rás mindennemű srl söi és gyérnek fehérrshák. vaszsa* asztali ruhák és zsebkesdBbát a legolcsóbb eredeti gyári arakon
A 115 Uphól álló é« 300 rajzzal, menv-asszunyi, gyermek tit csecsemő robák mintáival ellátott minta árj gy éküa-k«t ingyen és bérmentve küldjflk meg. ÁlUndó raktár tö-
Megrendelések utánvétel meQstt teljesíttetnek.
mör menyasszonyi ruhákból
Jelentékenyen leszállított áru 10 000 tuc»atfehér és szines vászon és batiszt zsebkendők.
IV* Külön-
legesség:ba-tistkendők, beszólt, valódi szinü ss-gély és stikkelt, elegáns ns^y betűkkel, beszegve és megmosva 4 drb csak 1 frt. (As egész abc-e előtétben van.)
(761 13—20)
Asfsl
förssér-ksfezák
(786
Raktár
mindennemű
frasezts és aa|el
gnnimi-készletekbóL
Iaftßiai E T.
sérvhötö és ávszer-kfres-kedése Wies, I. Bognerflaj&eNr. l.
árjegyzékek bérmentve ét ingyen.
r42a»itólra rxktir mindeaíd« (Mr-teietü aérv kötókböl, asapfosortmnok, vUl. Ibs6k torttjutáí-offlronoattök, beJ<gz«ii kA-aaülákek, vlxallrtUrWk, r«pimorok, tíaa-taló »ráhányok 4a fceduadökbAL
Franezia Irrifatsarsk éa
30 éven klprébált!
cs. kir. udvari fogorvos Bécsben, belváros Bognergasse 2.
Minden más frgvisnek elibe teendő mint óvsser . fog és szájbetegségek ellen, a fogaknak romlása és luksssága ellen, kellemes ize és szaga által, srősiti s loghust és felülmúlhatatlan^^szerül használható a fogak tisztítására. (787 I. 1-12) Ezen kedveelt s nélkfllSzbetlenné lett készítmények megszerzésére mindenkinek megkönnyítessék különböző nagyságú . üvegek, u. m l nagy üveg 1 frt 40 kr, egy köséaszerü nagyságú 1 frt és egy kis üveg 50 krért ksphatók.
Anatherín-fogtapasz,
a fogaknak tisztítására és épentartására, eltávolítja a rosz szagot és a fogkövet Ára egy űvefl adagnak í frt 22 kr.
A Popp-féle szagos fogtapasz legkitűnőbb sser a szsJSreg és fsgak ápoitss és featartására. Egy
darab ára 35 kr. yővény fogpor. Megtiszitja a fogakat eltávolitjn a fogkövet és tiszta fehér fényt ad a fogaknak. Egy dobsz ára 63 kr.
Popp-féle fugplonbe
lukas fogaknak magunk általi megtöltésére.
Fűszeres gyógytani
növény szapanja vegytanilag vizsgáira s a osássári orvosi tadeaásykar által
Béosben és még számos gyógytani társulatok és kitünS orvosi egyéniségek által Kurópában mint a legjobb és legtisztább szer ismertetett el a hőr ápolására. Egy darab ára 30 kr.
Sziyes ífyelmezíetésiil!
A hamisítástól v»ló óvakodásra figyelmessé tesszük a tisztelt közönséget, hogy az Anatberin szájvíz minden üveg nyakán egy védjegy vsn (a Hygea és Anatherin készítmény cséggel) valamint Mlsdes 8veg egy kölsó borítékkal van körülvéve, mely után látható- viznynra-''sban a birodalmi sast és r.zéget mutatja.
Knpható : Nagy-Kanizaán : Práger Béla gyógyszerész urnái RnS.-nberg és Fessclhoffer József füszerkoreskedésflkben. — Pá. pán : Tschepen J., és Bermüller J.-nél — Kesztb'' lyen : Pfiszte-rer gyógyszerész. — Zala-Egyerszegcn : Isóó F. gyógyszerész. — Kapronczán : Werli gyógyszerész. — V:irasdon : Halter gyogysz.
— Sllmeghen : Doruer Kajet. — Szombath -lyen : Píllich Ferencz es Rudolf gyógyszer. — Határőrvidéki Sz.-Györgyön : Fibíc E. C
— Ves*pré«nben . Tuszkan és Társa, GntharU Tivadar és fiainál, ugy Ferenczi gyógyszerész. — Székesfehérvárott: Braun J., Brosz-mann, és Dieballa gyógysz.— Lovas-Berénybpn : Heísb''r gyógysr
— Kalocsán : Horváth K. gyógyszerész — Pakson : Flórián J. gyógyszerész. — Körmenden : Horváth J. Somzenrend gyógyszerész — Kaposvárott : Kohn J. Schrőder és Darás gyógysz. Szeg-szárd: Brabsay gyógysz. — Bonyádon : Kramolin J. — Baján: Míchitsch 8t , Herzfeld fiai, és Bőszek gyógysz. — Pécsett: Zsol-nay W. és E., Zách, Kans, Kovács, és Sipócz gyógysz. — Ká-rádon : Zzdubánszky gyó^ys«. — Marcxaliban Tolná : Fíchtl S gyógysz — Dunaföldvárott
— Szent-Györgyön : Nöthig. — Alsó-Lendrán : Robonczon : Simon gyógyszerész araknál.
Kiss gyógysz. — Lukács gyógysz. Kis« gyógysz. —
/;„ - -
i , ''''/ / -I . ! i ■
i\*. K !If >!•'' -


'''' !>I H V I '' Nxv
KARL THiíS

Elismert kitűnő hajfestékszer
szölke é s barna hajszínnek,
Baume Circassien.
Ezen balzsam sz ősz hajzatnak előbbi ssinét visszaadja. A hajzat fekete festésére.
CUj HUglUCU C3 WtlNI utuum, I UIÜS
cs. kir. udvari i!lattizer-áru-gyar B é c s b
e n.
A legszebb párisi ós bécsi
füao gyártmányok
„ZUR SCHÖNEN TAILLE4
T nc h 1 a üben Nr. 17.
Ezen hajfestékszer minden bajnak szép és teljes fekete szint ád, mely a mosás által egész tökélyben lép elő (746 I 4—4)
Kapharó minden elegáns kereskedésben, hol illatszerek árul tatnak.
Treu, Noglisch és társa utódai, Thies Károly
Árak 6—8, egész 12 frtig.
Levél általi megrendeléseknél kéretik a mérték centiméterekben megírni, és pedig:
1. Egész átmérete a mell és hátnak, a hónaalatt | mérve.
2. Átmérete a deréknak. ~
3. Átmérete csipónek. 770 9 -20
4. Hossza, a hónaaljtói a derékig. A mérték a testen a rnhán át mérendő.
-r r í
Nagy-Kanizsán, nyomatott a kiadó laptulajdonos Wajdits József gyorssajtóján.

A hallási olaj
Dr. Schmidt fó-tftrs-»«rvnR»tól
gyógyít sMadea süketséget ha nem vele szüle tett iNaiyetballást fBizugást azonnal elba''lt)
ara üvt''geiikéut hnaiináiati utasiiással együtt 2 frt.
Provincziákból ''i frt 40 kr portó mentességgel küldendő
Főraktár 8r|tz Gyulánál, Béos VI MarlaMlfsrstrssse Nr 79
Tssalevél ToM> mint 12 év lrfolyAs* óta tülbajom miatt balfUb''inmcl nem hallultim a mi nzletembe» *avart és botrányt, okor.ott; niiiidt''n általam hanznáu »zer bajomon nem ssgit-tt, mig nem 8 néit«l e»fl8U egy oreg barátom as ön hallási oliijári. fi/yelmcmet fel hívta ; mire gondolám lm i ly >okat m*''g-kisérlttt''-m niexhosstoin ezt Ih s rsakuvyau 14 napi haiisiiálai mán névtelen barátomnak fetünó eredményt mutMth ttam fel mert hallási • servein tQkelü''esen helyre voll állítva. Mind n haxonlo bi-tegRé^luMi ».«envedók.iek az ön hallá-i olaját a legjobb tudattal legmde-^ebbeu njáulbati<m
Sminberg Gyula. Fürstenwaldfi, aug. 8 187« (772 9-10,
NAGY-KA NIZ8A, 1879. j&ntaár SO &n.
9»Uc ■Kft.lTl
Tizennyolcadik évfolyam.
l-f
Ç^Ditxrté«! ár
Jégé« évre . . 8 frt [ fél érre . • 4 • !
fél érre negyed évre ! Eqv Mám 10 kr
ll

Hlréetéaek
6 hasábos petitsorban 7, máiodrtor 6 s min-len további torért 5 kr.
nyilttérben
1 soronként 10 krért tétetnek fel Kincstári illeték minden S egy m hirdetésért különT
j 80 kr fizetendő.1 ---------------------
fe^aváro« hely haté* ágának, „n.-kanizsai ónk. tűzoltó-egylet«, » „B.-kanizsai kereaked tület«, « .n.-kanizsai kladed-neveló
előbb :
A lap Kellemi rénit illírt« közlemények a szerkóé* töhö*:
anyagi részét illet« közlemények pedig a kiadóhoz béunsSetve intózeod« : ÍÍAOT-XANIZSA Wtaaateafcá*.
B érmen tétlen levele*. .1 euk 4*m«rt mnnkatár saktó! fogadtatnak el.
[ésiratok- tímm nmm{ küldetnek.
-------------- , ~ elmi s Iparbank*, „n.-kanlauű takarékpénztár", a „xalamegyei ál talán 0« tanitétet-
_____________________6 egjeattlet«, » »soproni kereskedelmi s iparkamara ».-kanizsai külrálaaztmknya" a több megyei éa városi egyesület hivatalos értesltfje.
Helenkliii kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap.
Deák Ferencz.
.Talán forradalom támadt as egekben?
Tán egy nj világteremtés készülóben ?
Éi a* örök «ellem megpihenni vágyott,
És legaseretóbb »«óraJ felhirU Deákot."
Gouth Gyula.
Évek jönnek, but és őrömet hozva az emberekre, a halandókra, kiket a sors üldöz és felkarol egyaránt, évek múlnak, idók meDnek, az örömet magokkal a semmiségbe sodorva; a jót, a nemest, a magasztost elviszik, csak a but, a nehéz fájdalmat hagyva meg.
Oh, mert egy cseppnyi bu az örömek özönét elfelejteti, de a sebet, melyet a fájdalom szivünkbe rágott, azt az idók hosszú sora, az elmúlt évek száma sem felejteti el. A behegedt seb is csak seb marad, melyet a leggyengédtelenebb érintés is felszakithat, újból vérzővé, újból fájdalmat okozóvá tehet.
Nincs halandó e földön, ki mondhatná, hogy éltében soha, de soha boldog órákat nem érzett volna, mig nincs oly ember sem, kit a végzet annyira Ölébe zárt volna, hogy ne tudná, mi a bú, hogy ne érezte volna szivében azon maró, nehezítő és keblet szorító valamit, mit fájdalomnak nevezünk.
És igy hozza ezt a világ rendje magával, az öröm csak a már szenvedett fájdalom által lesz örömmé, mig a bu is csak a már élvezett öröm által lesz valódi bavá. Folytonos őröm, folytonos kéj, folytonos jólét, folytonos bu, folytonos nyomor, az életet egyformává teszi, az embert egyenlően eltompítja.
És valamint az egyes emberekre alkalmazható, ugy alkalmazható ez egyes nemzetekre is.
Nincs nemzet e világon, kinek egész folytonos nap tündöklött volna, kinek tör •
ténelme gyásznapokat, szomorú eseteket ne jegyezne fel; mert a vihar ép oly szükséges mint a békés idő, csak a kiállott vihar után tűnik ki az életrevalóság; valamint az olvasztó kemeneze hév tüze hozza napfényre a tiszta színaranyat. Ha a csendesen álló vizeket a szélvész nem zavarná Össze, ha a vihar rajtok magasra tornyosuló hullámokat nem csapna, csakhamar ártalmasakká lennének.
Folytonos boldogságot, folytonos napfényt egy ember, egy nemzet sem kívánhat, de kérdés, milyen az öröm és bu közti viszony ? e viszony a mérvadó, ez az utmutató.
Ne csodáljuk, ha egy ember, kit folytonos szerencsétlenség üldöz, kivel örök bu jár,ki látja, hogy legnagyobb erő megfeszítése daczára élte egére az örömnek egy sugarát sem birja előidézni,* ne csodáljuk, ha ez egész valójában megrendül, ha jövójébeni reményét veszti, mint a mesebeli állat saját testét emészti feL
És ha egy nemzet a szerencsétlenség szülöttje, ha nemzeti rendeltetésének egy-egy fényoldalát sem képes előmutatni, ha mindent, de mindent csak vesztére kezd, akkor ne csodáljuk e nemzettől, ba vén megerőltetésében vesztét idézi elő.
Vessünk egy pillantást nemzetünk történelmébe! Gyászlapokat, fekete sorokat, véres pontokat találunk bennük, oly gyászosak egyes lapjai, hogy honfiúi keblünkbe majdnem a kétségbeesést idézik elő; de találunk benne rózsás fényű sugarakat, tündöklő csillagokat, melyek éltetve hatnak s reményt adnak szivünknek. Ott láttunk egy fekete lapot, mely Endrének gyásztettcit mutatja, látunk fekete sorokat, melyek a mongolok pusztítását jelelik, és oh, káp-
rázó szemeink elé egy vértenger tárni, mely a mohácsi vészt, a magyarok sírját mutatja. Ej, de minek e keserű viszaemlékezések, el e szomorú képekkel, fedjük fátyollal, fekete fátyollal, emlékeztesen ez, de ne sebezzen a való, mert hazánknak a bus idők, a szomorú napok között mindig támadt egy mentője, ki megjelölte a népnek azon utat, melyen haladnia kell.
Csak történelmünk utolsó lapjai oly gyászosak, küzdelem teljesek, és fény nem akart a korban mutatkozni; hosszas tartó éj volt az, melyből a szerencse hajnala nem akara kibontakozni, hosszas küzdelem, alattomos cselszövés, viszálkodó pártoskod ás hazánkat a végveszély elé állitá, e korra illők a költő szavai:
.Átok verte meg a magyart,
Mert az soha össze nem tart."
És mindez odavezette nemzetünket, nemzetünket, mely mindig hőn ragaszkodott fejedelméhez, hogy engedett a kor áramlatának s végerő megfeszítésnek adá magát, erővel akarta a régi hibákat jóvá tenni, vérrel azokat lemosni, a kar hatalmával nemzeti jövőjét biztositani. Megfeledkezett azon történelmi igazságról, hogy a kor, mely rontott és döntött, az nincs hivatva az építésre, megfeledkezett, hogy azon birodalmak, melyek kard által lettek alkotva, csakhamar összedőltek, megfeledkeztek arról, hogy csak oly állam tarthat igényt egy szép, magasztos szerepre a történelemben, melynek alapkövét a bölcsesség, az ész, a tudomány rakta le. És egy időben, midőn egész nemzetünk tévúton járt, midőn háta megett, szétrongált családi boldogságok, előtte egy vértenger mutatkozott; egy vér-
tenger, mely véres könnyekből állott, hullatva leigázott, lánczravert hazánktól, ekkor küldé a gondviselés hazánknak óyó, őrző angyalát Beák Ferenczet.
Mit szóljunk e bölcs, erélyes férfiúról, ez önzetlen hazafiról, keressünk-e példát hozzá, egy példát a czélra, hogy veszt es-ségünk irt kapjon, hogy utalhassunk arra, miszerint más nemzeteket is ért már hasonló csapás, minő minket ért, midőn a hazafiak ez eszmény képét elvesztettük. És ha keresnénk is, ha utalnánk is Wasshington, Cató, Aristides és a többire, nem hasonlók ezek Deákunkhoz, mert ő mindegyik erényét, mindegyik nemes tulajdonát, magába foglalá.
De minek számlálnék erényeit, nemes működését, hazaszeretetét elé? A történelem van erre hivatva, a mi tollúnk sokkal gyengébb, mintsem e nehéz feladatot magára vállalná.
De ha tollúnkat az érette hulló köny-nyek őzönébe márthatnék, ha kezünket az irók nemes geniusa vezetné, ha képesek volnánk is róla hű képet ecsetelni, ha méltó szavakba önthetnénk veszteségünk nagyságát, mi czélra tennők ezt? A halál, a | kérlelhetlen halál körünkből kiragadta ót, bár tudva, hogy élete minden honfi szivé- | hez a szeretet, a hála kötelékével van kötve; tudva, hogy halálával a nemzet árva, a hon atyátlan lesz.
Minek tehát a szivet újból keserűséggel tölteni, minek uj fájdalmat okozni az által, hogy előszámláljuk, hogy benne, mit és mennyit vesztettünk.
És mégis szent kötelességet tcljesi- | tünk, midőn halálának évfordulóján róla megemlékezünk, mert egy nemzet, ki nagy-
TÁRCZA.
Nincs többé a haza bölcse.
(1876. jan. 28-án)
Oh mi rázkódtatta agy meg Iámét sz árra orsxágot? Melyet kai- és belellenaég Annyiszor már buba mártott. Leütött a leggyilkosabb Villám a legdicsSbb tölgyre . . . Ez a szivrenditó hir rug : .Nincs többé a haza bölcse!*
Szép erény a honszeretet, Az erények gyémántéke; 8 ez vala Deák Ferencinek / Hiven őrzött szemefénye. Szive-leik® ezzel járt euk Utolsó peresig karöltve . . . Kesereghet a honoemtő : 0 Nincs többé a hasa bölcs« !"
Mint a mesés szirén hangja Lebilincseli a keblet: Deák Ferenc* szónoklata Ilyen nagy büverSt keltett. Minden szava figyelemnek S ámulatnak volt sserzffje •» . Kesereghet a honnemtó : „Nincs többé a haza bölcse!"
Mi volt Mózes és Józsua Régente a -zsidó népnek ? Az vala Deák Ferenc« is Árpád zilált nemzetének. De nem kardanknak volt, hanem Ssel lentinknek vezetője . .. Kesereghet a honaemtó : .Nincs többé a haza bölcse !*
Deák Ferenc* hire-nevs Kiteij edt a félrilágra !
Tndománya tündöklő nap S kifogyhatatlan kincsbáüoy*, Emlékére nem borulhat Feledésnek szemfedője... Kesereghet a honnemtS : „Nincs többé a haza bölcse!"
Gyászba merült a magyar nép, Szeme véres könynyel telve, Keblét sóbaj szaggatja fel, Dul abban a kinok ezre, Leütött a leggyilkosabb Villám a legdicsőbb tölgyre ... Ez a szivrenditó hir zng: .Nincs többé a haza bölcsei"
VAROSY MIHÁLY.
A gyorsiráazat történelme honunkban
1848-ig. Irta: Knneze Leo,
„Minden kornak megvannak a maga vivaiáayai, melyeket a tanodának számba venni kell. Ily vivaULnyek egyike kétségkívül a gyorsírás." Dr. Lntter N.
Valamint as egyetemes történelem, vagy annak bármely réase annyival bizonytalanabb adatokkal randelkeaik, minél tőlünk távolabb idöesakra terjeazkedik kutatásunk; ugy a gyora-irászat elaő időszakában is homályokon kereaa-tül hátai kikerfilhetlen. A történése feladata a ozélja a valót, vagy legalább a valószínűséget sgyenea források helyeaen okadatolt következtetések utján tévelyektöl menten napfényre bosni.
.Minden kornak meg vannak a maga vívmányai8 a minden vívmány minden iame-re tágnak mag van a maga történelme, törté-
nelmének meg a maga időszaka a korszakai. £ korszakok nem mesterkélt idő feloaztá-sok, hanem valamint a földrajzban is a termé-szetee határok önmagoktól kiuálkoznak, ugy as általános történelemben e szakokat maga a történelem alkotja, nemkülönben valamely részletes ismert ágban annak kifejlődéae a egyéb mossanatai határolják.
Jelen értekezéaünkben ia jónak láttuk ily időasakokat tartani azem előtt, nem alkotni; hanem felvenni ugy a mint a tárgy minősége kínált meg velők a. melyek jóllehet aséleaebb tájékozottsággal rendelkező egyének Ínyére talán nem leasnek, itt ideiglenea érvénynyel fen tartjuk.
A magyar gyorsírás történetének azon réaaét, mely vagy nemleges adatokkal aaolgál, vagy caupán a sejtelmek, követkestetéaek kor-szaka, előzmény es időaaaknak neveahetjük, s aa őa magyarok idejétől 1802-ig vessem. Azon idő, mely a aajtó segélyével úttörőnek tekinthető, a kezdem ényeséa időszaka, maly addig tart, mig a gyorairáa elöször haasnál tátott alkotmányunk cxéljaira, tehát 1832-ig. A gyors-iráanak alkotmányon időasaka legterraésseteseb-ben éri végét magának a magyar alkotmánynak megaaűntével, 1848-ig. Utána következnék a tanítáa, a viták, a as elaő virágsáa idöazaka, mint legterméaseteab feloaatáa. Felfogásom szerint tehát as
I. Bzak. vagyia a* előzménye® időszak aa őeidőktől 1802-ig terjed.
II. a kesdeményeséa idöazaka (Dancser-Kovács korszaka) 1802—1832 ; 30 évig.
ül. as alkotmányos időssak (Hajnik K. i) 1832-1848; 16 évig,
IV. A t a n i t á a (és elaő egyleti élet) idöazaka vagyisMarkovicakorasaka 1863 ig; 15 év.
V. A viták időasaka Fenyveaay elaő fellépésétől (Fenyvesay korszaka) 9 óv. 1872-ig.
VI. A virágzás (éa második egyleti élet) idöazaka, melyben a Markovica óe Fenyveaay rendszerei saerint tett tanári visagák kor-mányilag ismertetnek el.
£ szakok nem ugy értelmesendók, mintha caupán a czimökben kifejezett mossanatok képviseltetnének bennők,hanem mint kiválóan jellemző tények, melyek uralma alatt a többi mozzanat ia többé kevéabbé aserspelt. így pl. kezdeményesésnek a III. éa IV. asak iá ve* hető; a IIL szakban a tanítás ia siófordult. Maga a III. minden utóbbiban; as V-ik pedig aVIikbania fellelhető; a vissoat a VI. míó-asak, mint biston állíthatjuk, as Y-nak asüle-ménye a némileg folytatáaa.
Jelen értekezésben csupán aa elaő három korasakot fogjuk tárgyalni.
L
A magyar gyorsiráazat elősményea időasaka (őeidőktő^— 1802-ig)
Ha elfogadjuk Delaart, hirea francain gyorairó szavait, vele ast mondhatjuk : .Toute écriture abréviative eat une eapèœ de Sténographie" '') vagyia minden iráa, mely rövidité-aekkel jár, a gyorsiráazat egyik neme. Eaase-rínt, a csakis e tág értelemben, a magyar gyora- '' iráai jegyek legelső nyomsit az őamagy ároknál keresem, kikről Toldy *) azt mondja: .Van nyoma a történetben, hogy a magyarok elődei már as V. században ismerték asirást... (mely)
* Dictionnaire des inventions 1860. Ton CL 190. a A a agy. irodalonstArt 1868. L r.T. §.
V . g -
TÍZENNYOLCZADIK ÉVFOLYAM
ZALAI KÖZLÖNY

JANUAK 30-án 1&79.
.■ín-
jairól megfeledkezik, nem érdemli meg, hogy nagy fiai legyenek.
Szenteljünk egy könnyet emlékének, küldjünk érette a sziv mélyéből fakadó imát a Mindenhatóhoz, imádkozzunk érette mint a gyermek boldogult atyjáért, mert hisz ó a hon atyja volt, vesztét nem esik érezzük, " de tapasztaljuk is. Hazánkra vészes napok jöttek, örvények elé vagyunk sodorva és az a férfi, ki kimenthetett volna, nincs többé.
De leljünk vigaszt abban, hogy azon atya, ki egy nemzetnek egy Deákot adott, hogy az, ezen nemzetet, mely egy Deákot nevezhetett fiának, az magasztos jövőre van hivatva és e jövő elérése nemzetünknek _ boldogítása, nemzetünk nagygvá tétele, Deák példájának hü követése, ez legyen azon szent fogadás, melyet e nagy férfin ; halála évfordulóján szent fogadás gyanánt, szivünk mélyébe véssünk, mire minden magyart buzdítsunk és akkor elérjük azt, miért szivünk vérét oly örömest adtuk volna, f akkor Deák kőztünk él és élni fog örökké.
LÖB IGNÁCZ.
Nyílt levél az Ipartársulatokhoz
az ez évben megtartandó országos iparos gyűlés tárgyában.
(Folyt és vége.)
Említsünk-e fel más eseteket az e téren szerzett tapasztalataink, fájdalom, nagyon is gazdag tárházából? Hol széles e világon — szép magyar hazánkat kivéve, — hogy csak egyre szorítkozzunk, volna lehetséges az, hogy a törvényhozás utasitja a kormányt az iparos szakoktatás országos szervezése és egy felsőbb ipari tanintézet létesítése iránti javaslattételre; a szak-rainister egy évi enquéteirozás eredményeként bemutatja a javaslatot s aztán — nincs 25000 forint az estéli ipariskolai
felülről lefelé . . . pálczácakákba rovatott." Egyedül ebből ugyan nem teszek még követ-. keztetéat ; de ha analógiát felvenni nem tilos, a magyar pórnép közt divatozott szokásra hivatkozom, mely szerint nem betűkkel, hanem egyéni jegyekkel vóaett be egyet-mást, hogy emlékezetét segélyezze, az úgynevezett „rovás fába*. E rovásfa nem más, mint ,két felé hasított fapálezika, melyekre az iráat nem tudó köznépnél a caaplároaok a bort, vagyis az elvitt bornak ícze számát, a mészárosok a hust, a pásztorok a marhák számát stb. szokták feljegyezni, s egyik felét maguknak tartják, a másik felét pedig az illető félnek (adósnak, tulajdonosnak) adják." *)
Következtetésem ez: E jegyiró nem más, mint í/,iJL£''.cYpá5cí illető társa pedig jegyeinek olvasója; s bár e jegyiráa a legprímitív állapotú, legdurványosabb — még is az. Ámde ezen írás jobban mondva jegyzés, épen ugy eleje a gyors i; rá jszatnak, mintaren-d e s írásnak, miután feltehetjük, hogy őseink nem csak betűket s számokat, hanem egyéb jegyeket is. rovatoltak.
Későbbi századokban a közönséges írásnak bármily módoni megrövidítése minden egyéb nemzet nyelvemlékei ben lelhető fel, mely -tényekben, a szélesb értelemben vett gyorsírásnak fejlődését, a közönséges írásból való kibon i takozását, kiválását látom. Legalább is oly lépések ezek, melyeket a gyors(abb) írás fogalmától elválasztani nem lehet.
«
Igen sokáig, mert századokig tartott magyar elődeinknél e kibontakozási állapot, ezen előaményes időszak, melyben egyesekről e téren ''"nagyobb ügyeaséggel felvenni józan következtetéssel is lehet. Igen sajnálom, hogy meg nem ;iudom nevezni azon auctort, a ki egyik rend-társam állítása szerint, egy multszázadbeli plébánosnak ily ügyességéről tényleges említést tesz. A rendes írás egyéni jegyekkel való ily röviditéee természetesen némi következetességet tételez fel, a következetesség szabályosságot, a szabályosság szabályt, a szabály a rendsze resség, a rendszeresség pedig s rendszernek szülője. Mert mint a rendszeresség nem as egyes, : hanem az összes jegyekre terjesztetik ki, a gyors(abb) írás uj stadiumba lép, szűkebb értelmet vesz fel s gyorsírásnak mondatik Del-sartnak eme definitiójaszerint: »Ordinairement '' on entend par ce nom l''art d''écrire aussi vite qu on parle, avec d''autres caractères que ceux de i''ériture usuelle" 4) — S e megszo-


3 Csucsor, a magy. nyelv szótára V. k.
*) Prettbnrgor Zeitung 1867. Kollsr.
szervezet megindítására, és másik 25000 forini az első felsőbb tanintézet életbeléptetésére! Nincs tehát 50000 ft. egy 190 milliónyi budget keretében i 1 y ezó-lokra, akkor, mikor a boszniai .... De hiszen nem akarjuk, hogy dolgainkba bármiféle politikai vonatkozások elegyedjenek.
Mindez eléggé sajnos jelenség arra nézve, hogy épeq intéző körökben még mindig hiányzik a kellő érzék azon érdekek iránt, melyeknek erélyes és rendszeres felkarolása ez idő Bzerint nálunk inkább mint valaha egy nemzeti kormánypolitika elu-tasithatlan követelményét képezi. De másfelől mind e mozzanatok csak növelik azon indokok súlyát, melyek az iparosok czélba-vett országos manifestatiója mellett szólanak.
A még 1877. márczius hóban több vidéki társulati képviselő részvétele mellett a fővárosban tartott értekezlet megbízásából e tárgyban vezetésem alatt folytatott beható tanácskozások legközelebb azon egyhangú megállapodásra vezettek, miszerint f. évi junins hó 1-ső napjaiban Budapesten tartassék meg az országos iparos gyűlés, s hogy a szervezési módozatok és a tárgysoiozat végleges megállapítása czéljából egy f. évi f e b r u á r 16-á r a egybehívandóelóértekezleten tegyem mog a szükséges előterjesztéseket.
Egyelőre a következő, — még módosítható és kiegészíthető — tárgysorozat fog javaslatba hozatni: 1.) Ipartörvény módositása. 2.) Ipartársulati és iparkamarai szervezet. Központi ipartanács. 3.) Iparos szakoktatás. 4.) Az egyetemlegesség elvére alapított szövetkezeti intézmény fejlesztése, különös tekintettel a hitel és nyersanyag beszerzési szövetkezetekre. 5.) 1881-ben Budapesten tartandó országos ipa r-kiállítás. 6.) A hadfelszerelési és egyéb állami szükségle-
rított uj fogalom feljogosít uj időszaknak felvételére is.
II.
A magyar gyorsírás kezdeményes időszaka. (1802-1832.)
Ez időszak 1802-vel k.^dődik. Tágabb értelmében vesszük a magyar gyorsiráazatot itt is, a menyiben a magyarhonban kezdeménye zett, ámde nem épen magyar nyelvre alkalma-zott gyorsírást kell értentluk. De hisz kezdemé nyes időszakot vevénk fel, mire nézve nagyon is megelégedhetünk azon körülménynyel, hogy a rendszeres gyorsírást egyátalában hazánkba behozottnak tekinthetjük. T. C. D a n z e r kapitány ugyanis, ki Taylor angol rendszerét 1800-bau a németek számára adta ki 4) két évvel utóbb ugyanezen, munkát vagy jobban mondva rendszert e czim alatt: „Systema generala Stenographiae Samuelis Taylor etc. ad lingnam latinam accomodavit T. C. Danzer" ki Fenyvessy szerint ®) tulajdonképen caak latin szöveget irt Taylor rendszeréhez, s latin nyelven irt azért, mert „az volt akkor nálunk a nyilvános élet közege* 7)
Ily előzmények után elvégre magyar hazafi is akadt, ki Taylor rendszerét honi nyel vünkre alkalmazni időszerű vállalatnak tekinté, mely nem ugyan minőségénél fogva, hanem mint legelső kísérlet mindenesetre figyelemre méltó, minthogy Kovács Imre biharmegyei esküdt urnák ama hazafias érzületéről tanúskodik, mely a hasai tudományok tovább fejlesztését hordja szivén, s mely a gyorsirászat felvirágoztatását czélzó jutalom-dijak kivetésében később is elismerendő buzgóságot fejtett ki. Az illető kéziratról azt olvasom*), hogy hihetőleg ostrom okozta tűzben vessett el. Mindazonáltal van róla tudomásunk, mivel e vállalat mint érdekes czikk a „Tudományos gyűjteménybe felvétetett "), hol szerzője a gyorsirászat folya máról, történelméről, hasznáról, tanulás módjáról, Taylor rsndaserének résaletea szabályai s azok alkalmaztatásáról a magyar nyelvre, érte kezik, mely 19 lapra terjedő értekezését 5 tábla hozzácsatolásával bővíti. E czikk egyébiránt tanítványokat aligha szült, s róla Borsos M. is azt állítja10), hogy pártolást nem nyert.
(Folyt, következik.)
s) Ugyanott.
*) A m. gyorsírás kimerítő kézikönyve. l8i>3 1G 1.
7) Gasuner x gyorsírás. 1862. 11. 1.
*) Koller 1867. Pres,b. Zt.
Tudom, gyűjt. 1821. folyam.
") Oyorsirási oktatás. 1833. Pe«t 8 ad.
tek fedezései 7.) Vásárügy; 8) Iparos ifjúsági önmüvelódési és segélyegyletektámogatása; 9) A házalási ipar törvényhozási szabályozása. — Több oldalról fel vettetett a kérdés, nem e kellene az ez évi országos kiállítás alkalmából az országos tanácskozmányt Székesfehérvárt megtartani? Bármennyire figyelemre méltó indokok szólnak is e javaslat mellett, mégis azon nézet vergődött túlsúlyra, miszerint a főváros ez idő szerint as egyedüli alkalmas hely ugy a tárgyak alapos előkészítésére szükséges szakerők megnyerésére, és az előmunkálatok kellő Öszpontositására, valamint arra nézve is,, hogy egész ősszeal-kotásán&l és a külső rendezésnél fogva is mennél imponálóbb legyen a magyar iparosok második congressusa. Nem kell különben figyelmen kívül hagyni, hogy a létező közlekedési viszonyoknál fogva — vesz-szük akár a vasúti, akár a gózhajóközleke-dést — az ország túlnyomó részéből a fővároson át visz a legrövidebb ut a két órányi távolságú Sz.-fehérvár városába, ugy, hogy a gyűlésben részt veendő társulati kiküldöttek részéről a szomszéd kiállítás meglátogatása csak igen csekély idő és budget-megtoldást veend igénybe. — Gróf Zichy Jenő kiállítási elnök ur szívélyes meghívása folytán, különben már előzetesen is fel van véve a programmba a nagygyűlés tagjainak külön vonattal rendezendő együttes excursiója.
A mi a gyűlés szervezetét illeti, a következő elvekre nézve történtek előzetes megállapodások: a gyűlésen szavazati joggal az ipartársulatok, egyletek és körök kiküldöttjei (a meghatározandó számarányban) továbbá az iparkamarai kül-és beltagok és mindazon egyes iparosok vagy iparpártolók vehetnek részt kik, társulati köteléken kívül álló iparüzók valamely csoportja által a képviseletre hiteles megbizást nyertek.
Ugy a tárgysorozatra, mint a gyűlés egész szervezetére nézve a február 16-án tartandó elóértekezlet lesz hivatva végleges határozatokat hozni, nemkülönben azon előadókat is kijelölni, illetőleg megnyerni, kik az előkészítő központi bizottság elvi megállapodásainak alapján az egyes tanácskozási tárgyakra nézve tüzetesen indokolt előterjesztésekkel fognak a gyűlés elélépni.
Kötelességemnek tartottam az itt röviden felsorolt elóményekkel a t. ipartársulatokat, egy leteket és köröket e „nyílt levél* ntján megismertetni, midőn ezennel felhívom közös ügyünknek minden barátját: Keltse fel a legszélesebb körökben az érdekeltséget és rokonszenvet a magyar iparos osztály által czélbavett országos manifestátió iránt, s járuljon majdan a maga részéről is hozza, hogy a megvitatandó kérdések alapos előkészítése mellett, a tanácskozások azon szakszerűséggel és higgadtsággal folyjanak, a mely egyedül méltó ugy ügyünk nemzeti fontosságához, mint azon nagy társadalmi osztály képviselőihez, mely hazánk anyagi és culturális fejlődésének mind fontosabb tényezőjeként van hivatva szerepelni.
Levélbeli jelentkezések a február 16-án tartandó elóértekezletre hozzám czime-zendók: muzeum utcza, 19. sz.,oly végből, hogy az értekezlet tüzetesebb program inját a résztvenni kivánó ügytársakkal idejekorán közölhessem.
Budupesten, 1879. január 15-én.
RÁTII KÁROLY,
orss. képvisel 5 mint as 1872-ki orsságos iparos gyQlóiböl kiküldött küzpouti bi-
K-ittság elnöke.
Jegyzéke
a nagy karfásai kir. törvényszék bünjenyitö osztályának 1879-ki február havában elintézendő bűnügyeknek. Február 6án: 3350/78. Hetnrich Károly sikkasatiasal vádolt elleni ügyben végtárgyalás.
$347/78. Tompa Imre és társa vérfertőz-tetéssel vádolt elleni ügyben végtárgyalás.
3352/78. Ramgeless Jóasef és társai hatnia okirat késsitéaével vádoltak elleni ügyben vég-tárgyalás.
3324/78. Pavlics György jövedéki kihágásáéi vádolt elleni ügyben I-ső biróeági ítélet hirdetése.
3664/78. Samu Mihály súlyos testi sértéssel vádolt elleni ügyben II. bírósági ítélet hirdetéae.
Február 7-én:
3386/78. Somogyi Ferencz és társai súlyos teatisértéssel vádoltak elleni ügyben végtárgyalás
3424/78. Jambretics Imre idegen vagyon hűtlen kezelésével vádolt elleni ügyben végtárgyalás.
3425/78. Percsics Mihály idegen vagyon hűtlen kezelésével vádolt elleni ügyben végtár-gy a láb.
3491/78. Major István és társai tolvajlás-sal vádoltak elleni ügyben Ill-ad bír. ítélet hirdetése.
3492/78. Borsos Péter súlyos testiaértésael vádolt elleni ügyben II. bírósági ítélet hirdetéae.
3640/78. Dómján József betöréses tolvaj-lással vádolt elleni ügyben Il-od bírósági ítélet hirdetése.
Február 13 án.
3506/78. Topler István és neje bírói zártöréssel vádoltak elleni ügyben végtárgyalás.
3615/78. Kovács József és társai tolvaj-lással vádoltak elleni ügyben végtárgyalás.
3742/78. Rácz Jórbef súlyos teatisértéssel vádolt elleni ügy ben II. bírósági ítélet hirdetéae.
3702/78. Dolgos György közhatóság! kö seg bántalmazásával vádolt elleni ügyben II od bír. ítélet hirdetése.
3680/78. Makovecz Mátyás jövedéki ki hág ássál vádolt elleni ügyben I. bírósági Ítélet hirdetése.
53/79. Török (Tóth) György súlyos testi sértéssel vádolt elleni ügyben II. bírósági ítélet hirdetése.
117/79. Laitmann József gyujtogatással vádolt elleni ügyben végtárgyalás.
Február 14 é n.
3345/78. Németh Szerpák István életbiztonság elleni vétséggel vádolt elleni ügyben vég tárgyalás.
3479/78. Simon György betöréses tolvaj-lással vádolt elleni ügyben végtárgyalás.
3642/78. Szabó György és vársa tolvaj-lással vádolt elleni ügyben II od bírósági ítélet hirdetése.
59/79. Hamburger Jakab lopásbaní bűnrészességgel vádolt elleni ügyben II od bir. ítélet hirdetése.
58/79. Dani István azülő bántalmazásával vádolt elleni ügyben II. bírósági ítélet hirdetése.
54/79. Golub Ilona és társa tolvajlással vádolt elleni ügyben II. bírósági Ítélet hirdetése.
''Február 20-án :
3485/78. Horváth János súlyos testi sértéssel vádolt elleni ügyben végtárgyalás.
2969/78. Fülöp György ós társa hamis okmány készítésével vádoltak elleni ügyben végtárgyalás.
2987/78. Németh András és társa bírói zártöréssel vádoltak elleni ügyben végtárgyalás.
•«Február 21-én:
3511/78. Bazsul János és társai közhatósági közeg elleni erőszakkal vádoltak elleni ügyben végtárgyalás.
Február 27-én:
3483/78. Vínczek István -súlyos teetisér-téssel vádolt elleni ügyben végtárgyalás.
3486/78. Habula Jakab éa''társa bírói zártöréssel vádoltak elleni ügy ben végtárgyalás.
21/79. Nagy Vendel és neje gyermek gyilkossággal vádoltak elleni ügyben végtárgyalás.
Február 28 án:
3504/78. Kecs János biról zártöréssel vádolt elleni ügyben végtárgyalás.
3503/78. Kuli Imre és társa bírói zártöréssel vádolt elleni ügyben végtárgyalás.
101/79. Hertelendy József izgatással vádolt elleni ügyben I1L bírósági ítélet hirdetéae.
102/79. Bédike István éa társa hivatalos közeg szóbeli bántalmazásával vádoltak elleni ügyben II od bir. ítélethirdetése.
122/79. R^mboazek Jakabné és társai csábítás s kerítés bünkisérletével vádoltak elleni Ügyben Il-od bírósági ítélet hirdetése.
Kiadta: WLASSICS EDE, iroda igazgató.
Helyi hírek
— Zalavármeyye főispánjától. Do-
maainecT. községnek a községbelí úrbéreseket illető erdő vágatáaához a törvényhatóság engedélyeért benyújtott folyamodványok tárgyalá-sára az ügy sürgős voltánál fogva f. évi február hó 10 én d. e. 10 órakor Zala-Egerstegen tartandó rendkívüli bizottaági köagyüléa öszszehi-vását láttam szükségesnek, melynek tárgyát kisárólag a fenntériutett ügy elintéséte képe*
&&L. afci/áSfc.
-. immBSvaSK
■n,'' * Ji ■
.< . ''¿ÏG .TaSi: :5:v«2fc**£ tot''Tkf**. V .-«4SX, WSÏM.HW''
TIZENNYOLCZADIK ÉVFOLYAM:
ZALAI KÖZLÖNY.
\ ,'' ■ r
JANUAR 30-án 1879.
zeodi. Zala Egerszegen, 1879. január 23-án. Ürményi József, s. k. főispán.
— ji nagy-kanizsai körorvosi állomás betöltése némi halasztást szenvedett az által, hogy a két Kanissa csatlakozása előtérbe nyomult, ujabb megyei intézkedés várandó be, miután Kis Kanizsa másik körorvosi kerületbe volt beosztva.
— Lélekemelő ünnepet ült a nagy kanizsai polgári iskola f. hó. 28-án mint Zala-megye legdicsőbb fiának, Deák Ferencaüak halálozásának évfordulóján. A tanári kar, az iskolaszéki elnök s más ssámos vendég réssvéte mellett as örökssép „Hymnus" első strophájá-nak éneklése és Zichy Antal .Deák Ferencz halálára* irt költeménye elsssvalása után Solét György IV dik osztálybeli polg. iskolai növendék által, Hotfrnann Mór polg. iskolai tanár mint a toll- és szónak egyformán hivatott embere lépett a Bzószékre, lelkesen vázolva az ünnepelt nagy hazafi polgárerényeit, kiváiólag nemes egyszerűségét, igénytelenségét s minden viszonyok között rendületlen törvény tisztele tét, a mely talán példa nélkül áll a XIX. század történelmében, hangosan hirdetve különösen a jövő reménye, a hazai ifjúság által is érthető nyelven, hogy a népek jólléte, virágzása és boldogsága csakis az ily törvény tisstelet szilárd alapjára állitva képzelhető tartósnak mindenha. A polgáriskolai ifjúság énekkara Berecz Imre iigyes vezetése mellett Petőfi Sándor .Honfi dalát" is énekelte még, valamint befejezésül a „Hymnus" 2 ikatrópháját, mire az emlék ünnep közmegelégedésre véget ért.
— JZrtesités. Tekintetes Morgenbesser János polgáriskolai igazgató ur szombaton azaz február 1-én esti 87a órakor az L n.-kanizsai kereskedelmi ifjak önképző egylete helyiségében (Casinó) az .Időjárás* felül tudományos előadást tartand, melyre van szerencsénk a nagyérdemű közönséget tisztelettel meghívni. Az egyleti választmány.
— Országos vásárunk igen csendes volt, semmiben sem észleltetett vételkedv. Egy eset azonban zajossá tette a vásárt, ugyanis egy felbőszült marha futkozott, apróbb károk tétele mellett egy asszonynak teje sértetett meg és egy ló lett megsebesítve.
— Értesítés. A .zalamegyci általános tauitó testület" központi választmánya f. év február hó 1-én az uj iskola épület iskolaszéki helyiségében ülést tart, miről a vidéki választmányi tagok ia ezennel tudósíttatnak. Főtárgy leeud: „Az iskolai fegyelemről" ueveléstani fejtegetés Szalay Sándor tagtárstól. Az elnökség.
— Düliány-Csempészekkel találkozott két helybeli kir. pénzügyőr a .Sas" vendéglő udvarán hétfőn délután, mely tettleges fellépést eredményezett. A két pénzügyőr körülvétetett. egyik megsebesült, a másiknak kezéből a kard csav»rtatott ki, de a tettes futása közben a szolgabíró huszárja által elfogatott, két egyén megnehezült. A dohány nyal terhelt kocsi visz-szav áltatott Somogyba, honnan a dohány a kanizsai vásárra csempésztetett. A hivatalos vizsgálat folyamatba Jett véve.
— A társas vacsora, mely a „Polgári Egylet" helyiségében jan. 25 én tartatott meg, várakoaáaoníeiül jól sikerült, fesztelen kedélyesség, otthonias, ugy szólva családias, magyar érzelem ülte diadalát, mely csakhamar talpra esett felköszöntésekben is nyilvánult; igy Simon G.ibor a társus eszméért. Szakonyi József az egylet derék elnöke Darás Zsigmondért, Orosz vary Gyula Kovács Béla járásbiróért, Földy F-rencz a polgári egylet ujjá születéséért sat. emelte poharát. Kovács Gábor és Grüubaum egyesült zenetársulata vígan húzta s dallamra penderité a felvidult jelenlevóket.E társas vacsora minden szombaton ismételteti*, kivéve a febr. 1 sői szombatot, mely azért marad el, mivel
másnap, február 2-án este as alakulási évforduló alkalmával évenkint megtartatni szokott díszvacsora. la», és pedig tombolával égy bek ap-csoltan.
7- Gyászhír. Boaaányi Károly nagykanizsai m. kir. adóhivatali tiszt Bosniába rendeltetvén, mult évi Karácson/ napján ssGleihes betegen érkesett meg, s január 1 én meghalt; a jeles képzettségű s szorgalmas tisztviselő csak 24 éves volt, ő is egyik áldozata lett a boszniai okkupatiónak.
— Sajtóhibák. Mult számunkban megjelent keszthelyi levélben .gazdászat bál" helyet» .gaszdász bál" »S. Lezi" helyett .S. Lexi" értendő s Amberg Matild k. a. nem Kessthely-ről, hanem Kétholyről való. A hírek közt: kör-vacsora helyett .Közvacsora" értendő.
— 200 frt jutalomban részesül, aki a zala-egerszegi börtönből megszökött s rabló-gyilkolási gyanú miatt fogva volt Horváth Mihályt a bíróság hatalmába visszakeriti, vagy csak nyomára is vezet.
— Kapomaki plébánossá Szűcs Mórica somlyóvásárhelyi káplán neveztetett ki.
— A Csáktornyái polgári egylet 1879. évi február hó 4 én saját helyiségében zártkörű tánczkossorut rendez. A hölgyek tisztelettel kéretnek lehetőleg egyszerű öltözetben megjelenni. A tiszta jövedelem a polgári egylet könyvtára javára fordittatik. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak. Belépti dij 1 frt. — Kezdete 8Vz órakor.
— A sümegi Casino 1879. február 15 én a nagy vendéglőben a Casino alap javára zártkörű táncavigalmat rendez. Belépti dij : Személyjegy 2 frt, Családjegy 4 frt. Belépti jegyek előre válthatók Dorner Kajetán urnái. Kezdete 8 órakor. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak s hírlapilag nyugtáztatnak. E meghívó másra át nem ruházható.
— Meghívó. A keszthelyi és vidéki fiatalság több tagja által 1879. február 15-én Keszthelyen az .Amazon" szálloda nagy termében rendezendő zártkörű tánczvigalomra. Rendező bizottság: Csesznák Miklós b. elnök. Eglesz Péter, Hertelendy József, Horváth Antal, Horváth Károly, Lintér Pál Mezner Jenő, Oltay Guidó, Pölcz Pal, Simon Róbert, Somogyi Elek, Sparzam Pál, Vértessy Béla, bizottmányi tagok. Belépti dij: szem"élyj«gy 2 frt., családjegy 5 frt. Belépti jegyek előre válthatók "VVünsch Ferencz ur kereskedésében éa este a pénztárnál. Kezdete 8 órakor. A tiszta jövedelem jótékony czélra fordittatik s e tekintetből felülfizetések köszönettel fogadtatnak.
— JRővid hirelc. Uj műegyetemet építenek Budapesten. — Vasmegyei orvos- és gyógyszerész egylet alakult. — Pauer János székesfehérvári uj püspök 1814. aug. 1 én született. — A luxus-adó eltörültetik. — A pénzügyőri hivatalok uj szervezést nyernek. — Odessában dögvész eset fordult elő. — Veszprémnek villanyténynyel való világításán buzgóikodnak. — Azjorosz hadi kárpótlás 300 millió rubel. — A vámfizetések ezüstárkeletpótléka februárra 17%. — P.-Szóllő*ön 37 ház égett el. Konstantinápolyban szinte kiütött a pestis. — A marhavész monarhiánkban Slatinán uralg.
KI nyert?
Bpest, január 25 én: 35, 17, 4, 77, 53. Trieszt, , „37, (¡2, 75, 80, 55. Liucz, . .72, 9, 3, 40, 13.
4-50
Piaczi árak.
100 kilóg, számítva.
Pécs: Buza t> 80--7-40. Kozs 5 10—5 30. Árpa 170. Zab 5 40-5.150 Kukoricza 3 70—3-9o. Szombathely : Bnza 7 40—8.20 Rozs 4 10 -G —
-5 40. Zsb 5-20—5-60. Kukoricza 410—
Basa 7-50—8-90. Boss 5.10 -5 80 Zab 5 10—6-20. Kukoricza 410
Árpa
Árpa 5''-
4-60.
Veszprém
Árpa 6-20—6-20. -4-40.
Mohács: Busa 7 0—7-30. Rozs 5--—. --. Zab 5 —40. Kukoricza S-20—3*60..
Pápt: Basa T 10 -8 60 Rozs 4-80—6 50 Árpa ''--w . Zab 6-40—Kukoricza 3*50—3 00.
Byőr : Buza 8-12-815. Roz« 6 10—6 35. Árpa 6-70—6 60. Zab 6 -40—5 80.
BéOS: Buza 9 10-9-15. Rozs 0*40—6 70. Zab 6-10-6-20. Kukoricza 5 30-6 10. Rppeseolaj 3834. Szesz. 28 29.
Batfapest: Bnza 8-50 -8 55. Zab 6 SO - 5 70. Kukoricza 4 86—4 90 Repes«. 12.7-12 10
Kaposvár: Busa 7-60—7 80. Rozs 5 40-5-8O. Árps 5 20—6-60. Kukoricsa3 80—3 90. Zab 6 20 - 5*40.
Szerkesztői üzenet.
3270. M. Csáktornya. Nem lehet. Jő mnlatást kivánonk l
3271. 8 Sopron. Nincs értéke.
3272. „Ki bánatos*... Mindig örömmel fogadjuk. 3273 .Két feleség, • ba az egész, már t. i. a
költői elbeszélés itt less, akkor közöljük, üdvözlet!
3274. .Ape«tis, mirigyvész cz. korsserü czikket legközelebbi számunk bozza.
3275. V. L. .Válasz. Dr. Benczlk Perencz ur észrevételeire.* nem közölhetjük,
3276. Kottori. Egerszeg. Jövő számunk közli.
Vasúti meiie trend.
A buda-pesti időtmutató óra szerint,
Indul líanis»ár<»l
Vonat hova:
•sám üra Perc. ldö
206 Essék, Moh&rM|l)omhoTár ■ Kiumóba 4 48 «aggel
215 . . . 2 30 délut. 2l2 Buda-Pestre........ 4 58 reggel
202 ......................2 6 délut.
204 . ......... 11 30 estve
313Bécsbe (Szombathely, BAos IJjhely felé)5 8 reggel
301 . ......... 11 48 estve
315 Soprouyba ........8 48 délül
203 Triesztbe és Pra.g«rhofo!i keresztül
Qrácz és Hécsbo .... 4 50 reggel
201 Triesztbe ós Prágerhofon keresztül
Oníc« A* Birsbe ......1 47 délut
Érkezik Ksniissri
hóimét:
216 Eszék, Mohács, Dombóvár s Kinméból 1 41 délut 206 . . . . II 11 estve
203 Buda-PnstrRl....... 4 20 reggo
201 „ ........2 5 délut.
211 „ ......... 9 44 estve.
814 Bé«ab6l (Haombath. Bécs-1 Jjh.-ly)f..|Ő! 10 27 eatva.
302 „ „ . '' « 4 fi reggel
316 Sopronéból ........11 53 délel
214 Bécsből Grács, Marburg, Pragerhof
fel51 ......... 4 12 reggel
20* Trieszt- ét Bécsből M«rb»rg, Pragerhof felöl.........I 21 délut
204 Tri».ir.t- éa Villachből Pragerhof fd81 11 — estve.
Marburgba csatlakozás VíiUch és Fraaceslestbc , . f , Fiaoc»sf«stl>Sl
Felelős szerkesztő: Bátorfi Lajos.
Nyílttéri
Egy tekeasztal
még teljesen használható állapotban ; felszerelve 6 páleza és pyramidli golyókkal stb. (csupán a három nagy lapda hiányzik) minden órán jutányosán megvehető Hadik Pál asztalos urnái Z&la-szt-Qróthon.
Bóvebb felvilágosítás, feltételek stb, iránti szives megkeresések nevezett asztalosmesterhez, akinél az asztal minden időben meg tekinthető, vagy pedig alulírotthoz intéz«ndők.
Megbízásból :
(788 2-2) Békefi Elek.
• E rovat alatt köslflttért felelősséget nem vA1W * Szerk.
H • C C
!! Vívmány!!
Wajdits JÓZ88f könyvkereskedésében Nagy-Kanizsán megjelent:
FARSANGI FÁNK,
bábakenyér
(Kugelhupf)
GsMtsm-silí
készítési titka.
Irta:
POUQUET JAQTTBS.
m-lk Kipoleon udrzrf fBezakács*. Reményi toldalék- és »sálon-náa pogácsa, jé kalács és ssé-narétes készítési módjával
bővítette: egy magyar nő.
E diszes kiállítású raiivecskónek ára 60 kr. Postai rendelések 70 kr. beküldésével ajánlva bérmentesen küldetnek. Ezen több magyar nőtől megpróbált és tökéletesen sikerQlt sütési módot ajánljuk hölgyeink figyelmébe.
HIRDETÉSEK.
A hallási olaj
Dr. Schmidt fő-törzsorvostól
Úton slketséfst ha ita vsis szflle-
tett. (Nágysthallást fűlzsgást ussssl elhárít.)
ara üvegenként használati utasítással együtt 2 frt.
Provincxiákból 2 frt 40 kr. portó mentességgel küldendő. | Főraktár flritz Gyulánál, Béos VI.
, MaríaMIferstrasss Nr. 79.
Taaalevél. Több mint 12 év lefolyása I ÓU fülbajom miatt bal/ÜIemmel nem hallottam . a mi flsletemben zavart és botrányt okozott; 1 minden általam használt szer bajomon nem | segített, míg nem 3 héttel ezelőtt egy öreg , barátom as ön hallási olajára figyelmemet fel-1 • hivta ; mire gondolám, ha oly zokat meg-| kísérlettem, maghozatom est is s csakugyan , 14 napi használat után névtelen barátomnak feltűnő eredményt mutathattam fel mert hal-| lási szervem tökéletesen helyre volt állitva. I Minden hasonló betegségben szenvedőknek az ön hallási olaját a legjobb tudattal logmele-| gebben ajánlhatom.
Steinberg Gyula.
0
0 0 0 0
¥ Fürstenwalde, aug. 8 1878. (772 10-10; 0
8888888888888888 Pályázat.
A Csáktornyái uradalomban a rendes orvosi álllomás betöltendő léTén arra esennuel pálvázat hirdettetik. " r
Es állomással 200 frt készpénz, 6 hectoliter busa, 12 hektoliter ross, 10 öl tüsifa — 1*L hold ssántőföld « 4/s hold kert használata, — továbbá 2 szekér széna — 2 drb. szarvasmarha és 4 drb. sertés nyári legeltetésből álló rendszeresített évi fize-tés, s azon kötelezettség vsn összekntve, hogy a kinevezendő orvos az ursdslombeli összes betfg cselédeket - s azok családjsit — uradslmi fogatok használata mellett — mindenkori késséggel látogatni s gyógykezelni tartozik.
Felhívatnak tehát a pályázni kívánó orvostu-dor urak, hogy kérvényeiket — as aradalom tulajdonosa : Gróf Festetics György ur 8 nagyméltóságihoz czimezve, születési igazolványnyal — orvos-tndori oklevéllel — agy a magyar-német s a muraközben divó horvát nyelvekbeni jártasságukat, va-Umiut jelenlegi alkalmaztatásukat igazoló bizonyítványokkal gyámolitva — legkésőbb folyŐ évi fsfemár hó 20-ik napjáig, posu utján, alőlirt uradalmi tUat-séghez küldjék. __ (792^1^-4)
Kelt Csáktornyán, 1879. éri >anuár hó 25-én.
Az uradafiai tisztség.
4
A
1
Cotlllon-for datók.
Minden tánczmeRteri segély nélkül bárki is a legszebb és legpompásabb coül Ion-figurákat
rendezheti. Álarcz-fordulók ft 1.20 I 80
Fortuna-fordulók ft 2, 3 OstnkíMordulók H)
csőin.) ft I 50 Csőrege.fortlulók (12
csőm.) It 2 20
Jsokey-fsrduMk feietéhh pompásak ft. 3 60 Tombola-fordulók ft. 2
3, 4-6
KestyU-fordulók ft. I Humor-fordulók ft. 1.80 5 20
Világtá>;fordulók — 75 Halász-fordulók ft 2.50 Papncs- és dobor.-for-dulók , ft. 2 50 Hal- én rák.ford ft.2.50 Borospohár-ford ft. I tiO Páva fordulók uj ft. 5 — Margit ford. ft. 2 — ZeneszersC-ford ft 3 — Jósda és Delphi ft. 13 -Erdei.fordulo ft 1 60 Zenésze^i''forduló Unom ft 2.50 és 4.50
Iskolás gyerniek-t''ordnló ft 3 60
Tréfás msJoh forduiék
ft. 3 60
DsuevéNfordulók, tréfán ft. 3 60
Hsvanna-ford. ft. 2 20 Qnodlib«t*ford. ft. 2.50 (Lovag) paizs-fordulók ft. 1.25
Babérkoszorú és rózsa-fordulók, finomít. 7.20 Nagyapó-fordulók ft. 3 Lámpás és kulos-ford.
( ft. 3.80 Rsféi lifyezi-fsrdilék frt 5
8sázszomép-ford. finom . J: ! ft 5.50 YirágosSfép-ford. csinos . frt. 4 Arany fsvél- és gyümölcs-fordulók ft. 1 50 Arany ói ezilst-fórdulók
ft. 1.50, 2 50 0V* ásonkivfll még siámtslas ssk más forduló égés* 12 frtig.
Cotlllon-pattanéoziikor-
kák 12 darab flnoman begÖUgvöUive:
álarozsi sipkával 75
kr, ft 1. 150, 2. 2.80, álatfejeltkel ft. l.fiO, 2 •i ft. Ao kr
•fész álaro/os Ittizet-
tsl ft I, 9, 12 ft.
<
Egyedül csak Witte Ede.0"!
Rerendezve 1803.
Béot, I., vsri. Kftrntierstrassa 59.
Tréfás Cotllloii-forűulók és
rendelek,
mint sslnte valamennyi
báli csikkek; ékszer, legyező stb.
CstlITei-rendjelek
csoportosatokban 60 db.-jávai.
Mirden csoporto xathoz floom orepes fényes rendjelek vaunak
mpllékelve. 1 esoportoxat&Odrb -hal Nr^ 0 I II_III IV
U. ~~ "l ~ í 50, 27~2 M, 3. Nr. V VI VII VIII X
ít. 4, 6, fi 00, 7.60, 10 Cotlllon - vlrágosskroos-kák tnkéletesen pótolja
a friss virágokat, frt) darab ft 4.60, 5, 6, 7.r.0, 10, 12 M). Tánoz rendek.
100 drb. ft. 6.60, 10, 16. Díszítve ft 20, 26, 30,40. Lttvész- és tske-cgjrle-tek. tűzoltók-, rokkantak-, tornászok-, korcsolya-, polgár-egyletek ót kereskedők tzámára rgy teljes minta-gyüjte-mény 2.60 egész ő frtig. WB* A lefslosébb étkezési Jsfyek, meghívó Jegyek, tsrsaiMtzItékek, életnagyságú képekkel, Ismpleirsk és tászlék.
Kgy csoportozat td-
zlláték veszélvaiestes,
bUz nélkül égők 1 frt 00 ké, 8, 6 frt.
Ugysnaz a szabad-báni használatra a legpontosabban beszereztetik.
Pattanó szalagok, os-tlllen sortűz 50 egész KX«'' löv. s 160 és 3 ft.
Xlarozts öltözékek szá ■ára.
Farsaagi trsvblták 12
drb 76 kr, ft. 1, 1.60 ft. Más egyéb lárnás hangszerek 12 drb. 1, 2
egész 5 frtig.
Egész tlrik iwilki 3,
6, 10 frt. Alarox rsjxak, 60 drb-bói válogatva ér-10 ft Óriási éróemrerdek jeii-bével vagy anélkül drhja 60 kr» 1.60 2,
Lasaplossk 60 drb 6,
7.60. 10 és 16 írt. mr UJ 11 afrikai ékszer nyakék, fülbe-való, melltü 2.60 egész
DéVaJ—tombola
tombolajátékksl, gyakorlati és tréfás tár-gyakkal, 85 darab 4 ft. ktválóbb tárgyak-kai 6, 8, 7, 8, 10, 15 frt. 1
Bál legyezik.
Díszesek s »vet, selyem és atlaszból diszes legyez?) Uwol együtt 1 db. 76 kr, 1 frt 60 kr, 2 frt, 3 frt 4 frt 5 frt A legfinomabb 6 és 7 ft Gyakorlati ruhstsrtó. báli öltttzékokhes illő drbja 60 kr, 75 kr,
1 frt 50 kr, 2 frt. Illatszerek: rezodajoc-
key-club, esl)On«inet, viola 20, 80, 60, 75 kr, 1 frt. Utánzott gyémántgyűrűk, fülbevalók, gombok ¿n tük, ékszerész! foglalatokban, drbja 75 kr, 1 frt, 1 frt 50 kr,
2 frt, 3 frt 50 kr,4 frt. Franozls vlaszgySagyflk
1 füzér 8, 10,25, 80 kr. 6 karát, doublsarany
keresztek ft 1, 1.50, 2, 3, 4 frt. 6 karát, dosbslearany
madsillon 60, 80 kr, ft. 1.20,2, nagy 2.50,3. 6 karát, doublsarany nft és hosszú férfi óralánczok, a legfinomabb mnnka, darabjait. 4, 5 60 és 7 ft. 6 karát, donblssrsny rövid férfi óralánczok arany kivitelben 1.80,
2 60, t, 6.50, H frt. Ksnty fé»űk teknőc»
utánzat 20 kr. egé*ü
1 frt finotn arany dlszitúkkel 2.50 egész 4 frt. Hajtűk és ag-raffok 30 kr. egész
2 26 krig.
Báli és színházi ék-
sztrek. 1 garnltdra 60, 80 kr. Alarozek.
Gyermek, hnlgyok éa urak számára drbja 8,10,16.26,80,40,60 kr. Jeli «sí álarozok p. o. Napóleon, Bismark, Vilmoá császár, IX. Pins pápa stb. dbja 40,75 kr, 1, 160, 2 ft, a féfrs 60 kr, 1, 2, 3 frt. Bársony álsrozok dbja 16, 20l; 80, 50 kr., állat-álsrozek dbja 40,
50, 76 kr, 1 frt. állat négyetek 4, 5, 7.50 óriási fejjel 12.50 egész 16 frt. Orrok dlijs 8, 10, 15;
20, 40, 60 kr. Bshéoz-sspkik 50 db. 6, 8, 10, 12, 16, 20 frt.
Bsbóoi-rajzok 40 drb. válogstva 4, 6, 8. 10, 12, 16, BO frt.
HgyedtU OMJc WITTH S13DB-nélt
Béos. Stadt, veri. Kirtserstrasss 69. Eoks Biseltstrsse.
áürgönyezim: Witte, Wien, KSrntnerstrasse.
Megküldetik utánvét mellett. Egyletek és ismételsdóknak
árkedvezmiüny. (79Í1-3) "
V.__• >•
Jószág eladás, A
Zsla-Szent-Mibályban - vasati Wf-^ ''/őO hoidit'' (12000) jfasg-'' hsllsdó birtok
— 8 szobás szép kertben álló uri lakkal, major épületekkel , fel»r.ereléísel( szabadkaiból eladó. Állománya: 180 h. jó szántóföld, mintegy 90 h. bőtenné*ü rétség, 30 h. szép *»<Hfj 4 «lellée ház. ParoxelIázható ii, az eseközlőnek jtiMlmatásávsl. - Ohelrnel Jgnácfc-Graz, NSglerg. l7. ■ 1 (^g 2-2)
TIZENNYOLCZADJK ÉVFOLYAM.
ZÁLAI KÖZLÖNY.
JANUÁR 30 in 1879.
A legszebb párisi és bécsi
fCLaő gyártmányok
„ZUR SCHÖNEN TAILLE«
e
Béos
T ue fi l a üben Kr. 17
Árak 6—8, egész 12 frtig.
Levél általi megrendeléseknél kéretik a mérték centiméterekben megírni, és pedig:
1. Egész átmérete a mell és hátnak, a hónaalatt mérve.
2. Átmérete a deréknak.
3. Átmérete csípőnek. 77o 10 20
4. Hossza, a hónaaljtói a derékig.
A mérték a testen a ruhán át mérendő.
A postai sxállitás«4ij
187H. november 1-aeje ÓU 5 kiló snlyu csomagokért Triesztből Magyarország bármely psstaállsmásáif §0" csak 3n kr.
éa igy mindenkinek kínálkozik a kedvező alkalom kis mennyiaég-
ben és nagybasi eladás szerinti árakon (en gr..a)
hozatni magának házi stügséglete fedezésére
kávét, rizst, déli gyüssölosdt, zoldségaeaSt é* más e félét.
I. rendű
kilo 1 frt 80
« Cabs kilo "l frt 70
f» Rio egy kilo 1 frt 2Ó
9 arab valédi askka kávét kilo 1 frt 50
n legflaemabb Java-kávét eiy ktlis 1 frt 45
0 4*/k kilós tartalma zsákocskákban «tanrétou.i u&iutok mind«»™*- Q
0 Részletes árjegyzékeket, ^Ät ZS 0
8 Singer G. 2
^(784 5—20) Triesztben g
(Mtfjir kisdát)
Férflcylnceaség
37ÜE madás
Az SaaeegóTis
LaurentiuH ui
Tjoiesadó ferSmk nimin miadnn korbu, ««t-l?
6yöngessógiállapotban
P.iznnjritekál. hofj • tlláfkir« m® minden • • lakban »<ldig ®«Kj«)cot kinjrr.t felQlk»l»4.olegrndo lm íeleralit.ni. ho^r l^arantiu m3ra mar ta S idcg»nnye!»i r«rdila«kkin mejjeUnt a annál tojra rpy.bb UM:cs>n>*ra natn •torol.
Ax eredeti kiadás Lagrenlint tói Llpcae-Wen «7yi>Tolc»dr»Hfl 2J2 lapnyi kíUtb«n 60 íonaUm ábrákkal minden kőnyvk»i*skedé«bon >1« a axrrxónél i* Lrfipzlf. SophianatraaM 7 B. iMgrtadalUthatik. Ara 60 Kr. o. é.
(752 17-24
Hallatlan olcsóság.
Következő 10 czikk egy diszes dobozban elhelyezve
agymind:
1. 50 iv levélpapír
2. 50 hoaaá illó boriték
3. egy teljes dobos kitűnő actéltoll
4. három tol tartó
5. három igen jó irón
6. egy vonallap
7. egy iv szivópapir
8. egy darab pecaétviaszk
9. egy törlőgnmi
10. egy szép jegyzékkőny v.
Ára összesen Bécsien en forint és 5 tr.-ir.
és Nagy-Kanizsán Wajdits József könyvkereskedésében
I« ."Un .lit
Poatai rendelések bár ajánlva bérmentve küldetnek.
hova is l frt 5
beküldésével
(794 1—3)
S Dijaztatott 1867. évben PáHsban!
■jj Fehér mell - Syrup
5 Mayer G. A. W.-töl Boroszlóban és
Bécsben.
Mintán különféle felhasznált szerek éa gyógyítások nebéz-kes köhögésemnek sem enyhülést, sem szabadulást nyújtottak, tehát a Woitschenaui gyártulajdonos tanácsára az itteni Schlr-hakl Józacf raktárából''való G. A. W. M a y e r féle m e 1 l-S y r u p o t vettem igénybe és ennek krta*5nhetem a végké-peni megszabadulást roBz köhögésemtől. E svert minden ha sonló szenvedőknek legjobban ajánlhatom
Kuffstein, Tirolban D i 1 1 e r s b e r ger, sörfőző.
AG.A.W. Mayer- féle fehér mell-Syrup valódi minőségben Nagy-Kanizsán Práger Béla gyógyszertárá-ban kapható. (755 IX. 1—•)
Anatherin-sz^jvlz.
Dr. Popp J. G. cs. kir. udv. fogorvostói Bécsben Stadt,
Bogoergasae Nr. 2.
Véraő fogban, esiioi fogfájás é* fogképiódés ellen.
Sokféle gyógysser nem voK kép«« vérző fogbusomat, esusos fogfájásomat s a folytonoi fogkó-képződés megszüntetni, míg a híres ANATHERIN-SZÁJVIZET megkísértettem, a mely nemcsak 1 a fennebb! bajoktól mentett meg hanem fogaimat megélénkítette '' s a dohánybüzt elűzte. Érdemlegesen mondok ezennel e víznek dicséretet éa cs. k. udv. fogorvos Popp J. G. urnák legmelegebb köszönetemet. (787 U. 1—3)
Béos. Báró Blunen, s. k.
Kapható : Nagy-Kanizsán: Práger Bála gyógyszeré« urnái. Rosenberg és Fesselhoffer József fűsserkereskedóaükheu. — Pápán : Tsehepen J., és Bermüller J.-nál. — Keszthelyen : Pfizste-rer gyógyszerész. — Zala-Egyerszegen : laóó P. gyógyszerész. — Kap roncsán: Werli gyógysserész. — Varasdon : H altér gyogyss.
— Sümeghen: Dorner Kajet — Szombathelyen: PiHleh Ferencz es Rudolf gyógyszer. — HatárSrvidéki 8s.-Györgyön : Fibic E. C.
— Veszprémben : Tuszkau ée Társa, Guthard Tivadar és fiainál, ugy Ferenczi gyógyszerész. — Székesfehérvárott: Brann J., Broaz-mann, és Dieballa gyógysz — Lovas-Berényben: Heisler gyógysz*
— Kalocsán : Horváth K. gyógyszerész — Pakson : Flórián J. gyógyszerész. — Körmenden: Horváth J. Somzenrend gyógyszerész — Kaposvárott: Kohn J. Schrőder és Darás gyógysz. Sseg-szárd : Brahsay gyógysz. — Bonyádon : Kramolin J. — Baján: Michitsch 81, Hersfeld fiai, és Bőszek gyógyzs. — P''ácsett: Zsol-nay W. és E„ Zách, Kuns, Kovács, és 8ip6es gyógysz. — Ká-rádon : Zadnbánssky gyógysz. — Marcsaliban: Kiss gyógyss. — Tolna: Fichtl 8 gyógysz — Dunaföldvárott: Lukács gyógyaz.
— 8zent-György ön : Nöthig — Alaó-Lendván : Kias gyógysz. — Rohonczon : Simos gyógyszerész uraknál.
i .
CnáMzár
királyilag
Csáazár királyilag or-
szágosan engedélyesett
mosd és vászonáru gyár.
F. R. udvari zzállitók. — Főraktár: BéOS, I.
hirnevea beváairláai forrás, mindennemű ■ri, sói és gyermek febérrsbák, vaszaak, asztali mbák és zsebkeadibéi a legolcsóbb eredeti gyári árakon.
A 115 lapból álló és 300 rajzzal, menyasszonyi , gyermek éa csecsemő ruhák mintáival ellátott minta árj egy/, ékünket ingyen és bér-mentre küldjük meg.
Állandó raktár tö- _
Megrendelések utánvétel mellett teljesíttetnek.
TseMasbsa ar. 13.
mör menyasszonyi ruhákból.
Jelentékenyén le- '' szállított ára 10 000 tuezat fehér éa asinee vászon éa batisat zsebkendők.
|f Külön-
1 e g e a s é g : ba-tistkendők, beszőtt, valódi színű az-góly és stikkelt, elegáns nagy betűkkel, beszegve és megmosva 4 drb csak 1 frt. (As egész abc-e előíét-ben van.)
(761 14—20)
kizárólagosan szabadalmazott
PURITAS
hajifjitó-fcej.
A Paritaa nem hajfeaték, hanem tejnemü folyadék, mely majdnem azon csodálatoa hatással bír, hogy őss hajakat megifjit, aasz lassankint .. ég pedig Isgkésébh tizennégy sap alatt ama szint viaszaadja, melylyel eredetileg birtl
MT sFurltaa* "WÊ
nem fest, hanem iíjitja és pedig a leghosszabb és legdúsabb női hajss-tot és a férfi hsjat és arskállát.
Egy üveg .Paiitas" ára 2 frt. (postai azétküldésnél 20 krral több.)
Kikeleti hóvirág.
A hatást tekintvs, semmitéle toillette-sxer aem képes a kikeleti hóvirággal jóság éa kitűaőaégb«n versenyezni. Olajos üditS alkatrészekből állitva »lő, rövid időn elhárítja ezen szer a szeplŐt, bőratkát, pör-senést, májfoltot atb. a az arczbőrnek vakitó fehérséget, üdeséget éa gyöngédséget kölcsönös. — Ára pmlaeskonként 1 frt, ssállitással 20 krral több — Postautánvét vagy a pénz megküldése mellett kapható a készítőnél
Franca Ottó, Bécs, Mariahilfstrasse 38. szám.
Práger Béla uéfyszo
(730 14—26)
Nagy-Kanizsán valódi minőségben rész araái.
Nagy-Kanizsán, nyomatott a kiadó laptulajdoaos Wajdits József gyorssajtóján.
KOLLARITS JÓZSEF és FIAI
1 e g e 1 b ó
kész fehérnemű, vásztn, asztalnemű és szövött áru gyári raktárukban eus , YPBUj AN TI * > lioz
Budapesten, váczi-utcza 5. sz. alatti áruházbaii
kaphatók
mindennemű kész ftrfl-, női és gyermekfehérnemfiek, vásznak és * asztalnemnek
a legnagyobb válssstékban és kitűnő minőségben a legjutányosb árakon
i
Férfl-iafsk, rumburgi, hollandi vagy irlandi vászonból, darabja 3, 3 00, 4.—, 6, 6, 7, 8, 10. 12 frt. Fért isflsk, hímzettek, madapolanból, melle vásson, darabia 8, 4, 5, 6, 7, 8, 10, 12, 14—20 frtig. Fért-madapslaa-iaiek, darabja s, 2.50, 8, 3.60, 4 frt.
Fér« sziass Isgek, 1.60, 2, 2.50, 8, 8 50 frt.
Két külön gallérral 2.50, 8, 8 50 frt. Férd SZiBSS SSfSi sxflsrd-lsffsk, darabja 2.50, 4.75, két külön gallérral darabja
2 8(>, 5 frt.
Fért istyák, magyar, fé>masysr vagy fran-esla szabásra, pamutból 1.20, 1.3U, 1.50, vászonból 1.50, 1 80, 1.76, 2 frt. rum-bnrgi vássonból 2.25, S.50, 8, 8 frt 50. Fért-fMiérkarniayák, pamutból fehér vagy sslnss tucsatja 4, 4.50, 5, 5.50, 6, 6.60.
7, 7 60. 8—14 frtig, eséraábó), fehér tucsatja 8 60, 4, 4.60, b. 6, 7, 8, 9 frt, 14 frtig. félbarisnyák, feh^ritétlen vássonból
^ varrottak, tursalja 4.60, 6. 7 frt. Féri ZsefekUMllfc, fehér vásson tuesatja 8, 8 60, 4, 4.B0, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 12 frt. 20 frtig.
Fér« zsfeksatfk, vássonból, fehér ssines azéllel 6 —, 7-50, 9 — frt. baUsstból sslnss lel 7 frt 8 frt 60, szinss pamutzsebken-dők dbja 30 kr, 35 kr, 40 kr. pamut batiazUaebkendők saines széllel tuesatja 8 frt.
Fér« isllérok, minden formában, legfinomabb tcaatja 8 frt, 8 frt 60. Fér«^-kéltük, . tuesatja, 19 pár 6 frt, 6 frt N4I iafsk, rumburgi vássonból, aims, dbja
2.25, 2.60, 8, 8.60, 4-- frtig, slingelt
8, 8.60, 4, 6 frtig français msiiv.riással és hlmzetlbfc*8.60,4 —, 4.60, 5.ÖC, 6, 7, 8, 16 frtig, madapolanból sima 1.50, 2 frt slingelt 2.60.
Nil bálé-osrzsttsk, madapolanból egyszerűek 1.80, 1 50, dissitett 1.16, 2.16, 2.60 8, 8.60, 4, 4.50, 6, 10 frtig. Nü lábravalék, madapolanból, sima Bse-gélyzett, dbja 1.60, slingelt 1.90, dlssitsU
2.26, 8, 8.60, 6 frtig.
MM alsészskayák, madapolanból, szegélyekkel és dissltóssei, darabia 2.60, 3, 8.26, 8 60, 4, 4.60, 6, 16 frtfg, ussálylysl 4, 5,
6, 7, 8, 20 frtig.
NA harisnyák, pamutból klt0n8 minftségbea tucsatja 6, 7, 8, 9, 10, 11,12, 14, 22 forintig ssinesek pamutból, párja 75, 80, 90, kr. 1.20, 1.80, 1.60, 8.60 krig. Nil zsebktadlk, fehér vássonból, tuestja, 2 60, 8, 8.50, 4, 6, 6, 7, 8, 16 frtig, an-gol czérusbatisatból, fehér, 4, 4.50. 5, 6,
7, 8, 80 frtig.
MH frasozla derék flxik, (Misder,) dbja
1.80, 2 80, 8, 8.Ő0, 4—, 4 frt 50 krig. Fii ÍH*k> 6 évesek ssámára madapolanból, dbja 1. 1.40, ssines, 1 Art 26, 1.40, vászonból 2.10, 2,40, félmagyar gatyák 110, 1.20, 8 éveseknek ingek madapolanból 1.10, 1.60, ssinssek 1.26, l.b6. vássonból 2.20, 2.46, gatyák, 1.20, 1.40 ; 10 évessknek, madapolanból 125, 1.96 ssinssek 1 60, 1.75, vássonból 2.30, 2 80 gstyák 1.86,1.60, 12 éveseknek,
ingek madapolanból 1.80, 1.80, azineaek 1.68, 1 90, vászonból 2 írt 40, 3, 8 50, I gatyák 1.66, 1.80; 14 évnaeknek in- | gek madapolanból 1 frt 40, 1.90, ssinesek 1 75, 2.10. vászonból 2.65, 3.16, 4 < frt, gatyák 1.65, 2 frt ; 16 é v e s e k n e k ( madapolanból 1 50, 2.t0, színesek 1.75, 2 20, vászonból 3, 3.6U, 4, 4 50, gatyák < 1 75. 2- 2.20.
Kész fefcératmHsk leánysk számára, minden nagyságban és minőségben, ugysainte cae- 1 caemők számára, melyekről kívánatra nagy ( árjegyzékünket bérmentesen beküldjük.
Továbbá sjánljuk nagy raklárnukat vásson és aastalnemüekben.
RambMifJ vászsa, 42 méter (54 rőf) vége 28, 24, 25, 26, 27, 28, 30, 32, 35, 88, 40, 42 46, 50, 120 frtig.
Hsttaadi vagy irlandi vászoa, 39 méter (60 rőf) 22, 28, 24, -, 2b, 28, 30, 82, 34, 1 88, 40, 45, 60, 100 frtig.
Hstiaadi VáSZSR, gyermek-fehérnemUekre éa ágynemüekre 82l/4 méter (42 rőf) vége " 16, 17, 18, 19, 20, 21, 22, 23, *4, 26, 28, 80 60 frt.
Crta» vászsa 28''/, méter (30 rőf) vége lO.fiO, 11, 11.60, 12, 13, 14, 15, 1«, 17, 18, 18, 20, 80 frtig.
Lspsdl vászsa Sfy szélbea, 29 méter (38 rőf) 12 lepedőre vége 33, 36, 38, 40,42, 44, 46, 48, 60, 100 frtig.
Fsbér pamutoslsvat, ágynemüekre, 1 méter 88, 46, 48, 68 kr.
MaiapslAB vagy ChifTsa, vége 40 méter (6l»/, Vőf) 9720, 10.40, 10.80, 12, 13.50 14, 17, 16, 21.
Sllass kaaavász, 23''/« méter (30 rőf) 9, 9.60, 10. lt, 12, 13, 14, 15 frt.
Szlass rabaperkálok, dus válaaztékban i méter 86. 88, 48, 60, 52, 64 , 56 kr.
Vásztazttfcksadlk, hölgyek és urak aaámá-rs, tuesatja 2.60, 8, 3.60, 4, 5, 6, 7, 8,
9, 10—20 frtig.
Tirllklzfik. tiazta vásson tucsatja 5.80, 6, 6.90, 7.60, 8, 9, 10, 20 írt.
Asxtal kesdék, tiszta len, tucsatja 4, 4.60,
5, 6.60, 6 80, 7, 8, 9, frt, abroszok 6, 8,
10, 12, 18, 24 azemélyre, darabja 1 frt 90 krtól 14 frtig.
Damast asztali teríték, 6 személyre 6.6o,
6, 6.60, 7. 7.50 9, 10, 24 frtíg, 12 személyre 12, 12.60, 13, 14.50, lő, 16, 18, 20, 40 frtlf. 18 személyre 25. 23, 82, 48 frtig. 23 személyre 32,34, 40, 50, 58, 75 frtig.
Kávésktatfftk, sslnss és fehér, darabja 3,
3.60, 6, 5.50, 6, 11 frtig, esem ege-kendők tuczatja 8, 8.60, 4.50, 5.58 krig
Ctlpkefl«|»aylk, 1 ablakra 3, 3.50, 4, 4.50, 6, 6 60, 6.60, 7, 8, 9, 10, 16 frtig.
Afyttrttffc, darabja 4.50, 5, 6, finom rips, bői 9.60; aastal teritók 3.80, 4, 5 frt, ripsből 7 frt 60 kr.
áiypskréozsk, 4.50, 6.60, nagyobb 6, 6.60, 7 60, 8 60, 11, 14 forint 60 kr. Meny-I asszonyi készletekkel 180 frtól 1800 frtig éa feljebb, kész febérnemfi és vássonban a legszebb kiállításban ssol-gálhatunk, ezekről árjegyzékünket kívánságra bérmentesen küldjük.
As áruk legjntányosban szabottak s ba valami a megvett vsgy rendelt tárgyakból akár mi oknál fogva tetszésre nem lenne, 14 nsp alstt, ha ss ársaelvényüukkel sl van látva, nemessk saivesen kicseréltetik, d* kívánságra st érte fizetetstt összeg is
vjssssadatik.
*
Lsvél általi megrendelések még as nap, mslyeo érkeznek, különös figyelemmel és pontosan ssakösöltetnek és esomagoJáai dijt nem asámitunk. (780 2—*)
\ 1. .

Insert failed. Could not insert session data.