Zalai Közlöny 1889 040-043sz október.pdf - nagyKAR

A legtöbb, ami tudható Nagykanizsa kistérségéről

Nagykanizsai Kistérségi Adatkezelő Rendszer

www.nagykar.hu
Működteti a Halis István Városi Könyvtár

nagyKAR honlapok:

* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

	Letöltés Előnézet Megnyitás
Méret:	4.71 MB
Keltezés:	2009-11-25 08:20:16

Fajta:
Láthatóság:	Nyilvános
Letöltések száma:	1548
Megtekintések száma:	5254
Leírás:	Rövid leírás \| Teljes leírás (271.47 KB) Zalai Közlöny 1889 040-043. szám október Zalai Közlöny Hetenkint egyszer, szombaton megjelenő vegyes tartalmú hetilap 28. évfolyam A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: NAGY-KANIZSA, 1889. október 5-éiu Előfizetési ér \'i int . . . ( fri-- tű rvrr . , ... 8 ír 50 kr bKji-<i?rre . 1 f rt 25 kr • Liyn szaa IC kr H Ii: Ii KT ES K K «Umm petitaorbaa T. :i,.w.i,7or mm... u tovabfej Msrért 5 kr. NYIlTTERBDí t •vrot\'íténl v> kr-rt «?tatMk -ao-iiE szám Huszonnyolczadik évfolyam. ZALAI KÖZLÖNY. !Á lup saetterai r&xét illfttíi fesd mény^k n nerbealtiiséfrhez, .riyaei riísr.>\'-: ÜWÖ fc Sulfuré ny et pedig a kiaJórnvaialln™ bérmMntvi in tesemi ük : -V« \'J II-K a niz %a n f takarékot;uttxri épület B.\'--.viitet!<\'n levelel Kéziratok vissza nem küldetnek : kereskedelmi A nagy-kanizsai „Kereskedelmi iparbank". a „nagy-kanizsai önkéntes tűzoltó-egylet, a , nagy - kanizsai kisdednevelö egyesiuetL ,nagykurm<az keresztény jótékony nőegylet\' t a „nagy-kanizsai ízt. jótékony nőegylet", a „szegények tápintézete", a „nagy-kanizsai tiszti-önsegélyző szövetkezei" / \\ iparkamara11 nagy-kanizsai küiválaszimányának hivatalos lapja HETENKIN\| EQYSJER, SZOMBATON MEGJELENŐ VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Előfizetési íelíiTSS \\ „ZALAI KÖZLÖNY\'- aktober-deczemberi évnegyedére. Laputik XXVIU-dik évfolyamának utolstt negyedére, midőn uj előfizetést nyitunk, tisztelettel felkérjük viivtáazokat, kiknek előfizetésük a Jiar-vindik évnegyexSdel, szeptember vegével ifjárt. hogy azt mielőbb megújítani szíveskedjenek, nehogy, a lap rendes küldésében jennakadás történjék, — I akik pedig hátralékban vannak, kérjük -az üsszey halapékialan beküldésit, mert a lapnál nékünk is. köte-b-\'Jistgeink levén, annak rendezése imüJuitlantd szükségessé vált. Üe az iii\'!Á>nt az .mindenkire nézve, mikor tartozási ügyeit könnyebb szerrel ren-dezíitti. Arról, hogy lapunkat kiváló ngyelmébe ajánljuk a t. közönségnek, tzirit Jelesleges szólnunk. ¦ A lap múltja, minden körülmény közötti .törhetlen fennállása, fktsafias iránya és lehetőleg minden nemes iránti ídkesüUsége biztos garantía a jövőre nézte is. Hirdetéseket gyorsan és jutányo-sa7i közlünk. Előfizetési ár: ;lt>89. Okc— decz. évnegyedre 1 frt 25kr. „ „ 1890. márcz. félévre2 , 50^* , , .„ „szept. egész évre 5 B — Afeíj/ összeg legczélszerübben 5 kros postautalványon küldhető be a uip kiadóhivatalához. (WajaHts Jó-ztj könyvkereskedése, Nagy-Kanizsán, takarékpénztári épület.) Hazafias tisztelettel Szerk. és kiadó. S ezt a hatást most még eló-adásokkails fokozzuk, erre hivatott : szakemberek minden oldalról megvi-; lágitják a kisdedeknek életét, egész-ségét és nevelését, hogy pedig az egésznek maradandó haszna is legyen; azért e fölolvasások\' olcsó füzetkék alakjában fognak megjelenni. Az első már meg is van Dr. Bókai Jánostól\': „A kisded ápolása az elsó életévben." Ára 5 krajezár. A kiállításnak máris nagy haszna mutatkozik egy másik irányban. Kis dedeink nyomorult állapota napirendre került, s nemcsak a közvélemény foglalkozik vele, de az intéző kö -reink is\'behatóan tanulmányozzák, a mi sok szép reményre jogosit föl a közel jövőben. , Gróf Teleki belügyminiszter nagy gonddal nézte át a kiállítást. S az \'ott tett megjegyzései annak a következtetésére jogosítanak föl, hogy ó nemcsak szivén viseli a kisdedek-sorsát, de nemsokára hathatós eszközökkel lép sorompóba a gyermekek érdekében. Bizony, bizony már itt is az ideje, hogy hazafias kesergések he-lyett komolyan cselekedjünk a kisdedeink életének, egészségének és nevelésének javára. Dr. Faragó Gyula. ujabb kimutatás , a nagy-kanizsai „Hadastyán Egylet zászlószentelése alkalmával történt adakozásról. \\ — Máeudik küzlenutiy. — a) Aranyban: Zala-Egerszcgi takarékpénztár 1 db 20 frankos arany. Budapesti I-sÓ hazafias nóse-gélyzó egyesület 1 db, Chabada János Bpestről 1 db. ( . ,. b) Bankjegyekben: Karczag Béla 50 frt, gróf Somssich József 50 frt, Nagy-KanÍ2S8.város 20 frt, Fried- \| keressük, akkor alig találjuk meg a hivatalos kimutatásokban. Hogy a difteritis, a skarlát es egyéb ragadós betegségek sok kisdedet Ölnek meg, az ott vau a hivatalos számok között — de a hivatalból kimutatott pár ezer ragadós bajban elhalt gyermekeknek száma csekélység az l/t millióhoz képest, pedig ennyi gyermek hal el évról-évre hazánkban! Tehát nem marad más hátra, mint hogy magyarázatul az orvosok-tapasztalatát hallgatjuk meg, a kik. egybehangzóan azt mondják, hogy a népnekjólete nincs olyan nagy befolyással a kisdedek halálozására, hiszen épen a leggazdagabb megyékben hal meg-a legtöbb gyermek ! mint a nem ezé! szerű és a gondatlan kisdedápolás. S itt van a dolog bibéje. Valljuk be ószintén: hogy a magyar nép jobban törődik a szarvasmarhájéval, mint a gyermekével, amannak ha" baja van, rögtőn hivatja az állatorvost — másrészt pedig hivatalosan van konstatálva, hogy körülbelül 100,000 gyermek halt el, a nélkül, hogy orvos gyógyította volna. Szinte . komikus, hogy a paraszt haldokló gyermekéhez igen gyakran csak azért hivat orvost és irat vele reczeptet, hogy ezt a halottkémnek fölmutathassa és ne fizessen bírságot a törvény értelmében, a mely. mindenkit kötelez a beteg gyermek orvosi ker zel tetősére. A gyomornak és bélnek bajai visznek legtöbb kisdedet a halálba, mert a szülök minden válogatás nélkül etetik a zsenge gyermekeket olyan ételekkel, a melyek nem nekik valók. Burgonyával, kásával, kenyérrel tömik meg gyenge gyomrukat, s hogy az etetési idó közben ne kiabáljanak, rongyba kötve dugják szájukba ezekét. Szóljak e még más száz okról, a melyek a kisdedek élete ellen törnek? A tullömőtt, piszkos lakások, a nyír- ^Kisdedeink pusztulása. Az orszigos kisdedaevelési kiállításban van ,egy sarok, a mely színesre rajzolt térképpel van beragasztva. Magyarországnak térképei azok, a melyeken a megyék hol világosabb, hol sötétebb színűek, a szerint, a mmt bennük a kisdedeknek halálozása kisebb vagy pedig nagyobb. Közelről nézve leolvashatjuk róluk, hogy akar háűy megyénk van, a hol száz halott közű! több mint hatvan a kisded, s a hol száz születésre ötven gyermekhalál esik. I)e é még sokkal tanulságosabb képet merünk, ha e térképeket néhány lépésnyi távolságból nézzük, mert akkor egyes megyék határai elmosódnak szemünk előtt s csak az egész Magyarorsz. képét látjuk. Ily , módon ama szomorú benyomást szerez-zük, hogy Magyarország szive a legsötétebb szint mutatja, hogy a Duua és Tisza között, a Tisza-Maros szög-! ben és a Duna "mindkét partjáu legnagyobb a kisdedeknek pusztulása. Mi az oka e jelenségnek, hogy: épen az o-sz&got főntartó legtaagya ¦ rabb vidéken hal el a íegtöbb gyér-; mek ? Weszclowszky már r igen föl- j hivta a nemzet figyelmét arra, hogy, a legáldottabb husz magyar megye- j ben, a melynek lakossága 45 száza-1 léka az ország népességének, a meghalt gyermekek száma 52 százalékát teszi ki az országban összesen elhunyt gyermekeknek ! Csecsemő halán -dóságunk a inult évtizedben í). gyermekhalandóságunk pedig 5 százalékkal volt rosszabb, mint átlag egész Európába. Nem, azt nem lehet nyugodtan tűrni, hogy hazánkban évenként több mint negyed millió gyermek pusztul el 625,000 születéssel szemben, tehát a gyermekhalandóság 40 százalék ! S ha eme halandóságnak az okát. kes padló, a bűzös levegő nem csak a ragadós betegségeknek legjobb terjesztői, de egyszersmind a tüdőba-jóknak, a görvéíyeknek okozói. — Télen a hóban, nyáron a pocsolyában fetreng a gyermek teljesen magára hagyatva, s akáfchány eset fordul elő, hogy/gyermekekig éget meg a kemenpíé tüze, a száraz malom ösz-szetör, sót disznók szertetépnek! Mindezeken a bajokon nem segít a törvénynek száraz betűje, pedig a mi közegészségi törvényeink kitűnőek, de 10 év óta vajmi kevés^ eredméoynyel vannak. Mert ily hasznos inteueziók elérésére olyan közegek kellenek, a kik a törvény megtartását ellenőrzik és oly nép, á mely azokat megcselekszi. Hogy pedig ez megtörténjék, csak egy mód van, s ez a népet nevelni. Minél szélesebb körben elterjeszteni a helyes kisdedápolásnak szabályait, megtanítani a népet arra, a mi a gyermekeknek javára válik s elszoktatni a babonától, kuruzslástól, szóval mind azoktól, a melyek a kisdedeknek ká-rára vannak. S az sem a legutolsó föladat, fülébreszteni a szülői szeretetet ott, a hol az meglazult, s be-oltani á népbe a tudatot, hogy a családnak a legértékesebb kincse a gyermek, a kit gondozni és megóvni minden bajtól a szülőknek szent kötelessége. Ezer módja van az e ezélokért való küzdelemnek. Hírlapok, röpiratok, könyvek kitűnő eszmék, de a leg-1 jobbak mégis azok. a melyek direkt \| szemléltetés és tanítás által hatnak a népre. E végett rendeztük az or- j szagos kisdednevelési kiállítást, a hol csillogó, mulattató, keretben megvau-Dak eredetiben a kisdedápol ásna tt minden eszköze és módja, a hol játszva lehet megtanulni a zsenge korú gyermekek nevelésének minden csinját-binját.. - Térest. Csalfa álmok, tárt remények. Kelbűtlen é% &xur ölébEl A fér.yeft uip motolyg !c rám; KftrQItfm ilUtcii riráeok, Stiremben b4n»to» eílv OIjui txíp itt ffitdöo, ¦ : VL_tií!lv:B» öukintalui A büa, rCDeoj-lf 1D jeleobCl A nmiii moltba HellenMn : Ö - . ¦ k ralik: nthiaj Uvano&k Alif[ ¦ledíin Tirágair, S már t«!Te atélí tgtgj\\ Stuví tündíri álmait. Egr asöp napoD megtMteillltek Stivfin lorirfó Tagjai, A Taló \'í - ! :. v::; ilmairanil; 4g kapuját tárta ki. As igböl a legixebbik angysl LfizílU boaxátn, hogj lelkemet KI tölti • lt«ta taerelemosel, >\' ; caak teremtbetett. Sxei+ttem f ¦\'. . mélren i angyalt * 6 U txeretett; Mejakavésk : egymaat «erCtve ¦ . -.-.\'uí át as cl Oh caalfa álmok; tört remények] Ctak haiBcor ballt le %\'l«»él, ?1 mai karján ; .. ..: » lányka . . . - Ma már caak bús emieke\'?1. Hol ragy\'ok boldog gyermekérek, Miért bántjátok aselUncm \'-Hol vagy gycrmektaJTem «iérelme, Mért nem maradtál meg neknm T MULATSÁGOS TÖRTÉNETEK" KANIZSÁRÓL Irt: HAUS ISTVÁN. Jaj, hogyan megijed ettől a czimtől az én barátom Bereczky Viktor! Mert „zikkerre" veszi, hogy ha már kanizsai mulatságokról van sió, azok bi-¦ zonyosan az „egyleti" mulatságok lesznek, ahonnan reggeli 8 órakor is „szökni" kell i a hivatalba. Pedig édes Viktorom, ingyen retteg-j tél attól, hogy csinyjeid köztudomásra jutnak, most eszem "ágában sincsen azokat ki publikál ni. ügy teszek, mint az egyszeri „két mesterlegény.¦ T. i. „csinálunk egy jó napot, bivjuk egymást nagyságos urnák." Meg akarom mutatni; hogy nemcsak Kappadócziában vannak leírni való dolgok, hanem városunkban is. Mert jellemző históriák.\'nálunk is történnek, bár leimi nem tartják érdemesnek. Innen van, hogy a Kékujju szerecsenek Kajmakámjáról tudjuk azt is, mikor vágatja ki felséges tyúkszemeit, a városunkbi.n történtekről pedig semmit sem-olvasunk. — Tudom jól, hogy nem tudom jól megirui ezeket a dolgokat, mert ritkán tudok helyes szavat j találni ahhoz, a mit kifejezni szándékozom. Azonban — gyarló emberek — mindennel így vagyunk. Lám j téged ís vörösnek hinak, pedig tiszta szőke vagy — és csak igen kicsit játszik a I szined vörösbe. Igen kedves barátom vagy, mert „a; ki nekem egy vidám órát szerez, az bará- [ tom"; tehát neked ajánlom ezeket az\| igénytelen történeteket. Reménylem, hogy \| majd te is előrukkolsz néhánynyal, bis: nagy készb-t van nálad. Ö AZ! Műkedvelők adják a „féltékeny férjet" a kanizsai városháza, nagytermében. Lionell ur — az udvarló — a sugó-lyuk előtt áll. Ezt a szerepet Guoth Zoltán adta, kiről máig is tudva van. .hogy képes volt hidegvérrel elkövetni a leg-v borzasztóbb ostobaságokat Ez idő szerint sógorának Györffy Jánosnak ügyvédi irodájában működött. Lionell tehát a sugólyuk előtt áll. Piskor kapitányné pincsi kutyájának a fotográfiáját tartja kezében éa elragadtatással csókolgatja. Egyszerre színpadra lép a féltékeny férj a Krátky József képében. Az krezkép-csókolgatásra sanda gyanú villan át a férj agyán\'; kikapja Lionell kezéből a fotográfiát és — a mint szerepében van — dühösen felkiált: „Hab. ő az, a fejeségem ! ö—ő—hö—hö—ő, hi—hi—hí, he—he— he, bü—hü—hü!" — és kaczag vadul, rémesen, pauza nélkül. A nézők leikésednek. — Bravó! — Nagyszerű nevetés! — Pompásan játszanak! Hanem a nevetés kissé hosszan tart! Lionell türtőzteti magit, félrefordul, hogy ne lássa a nevető férjet; de Krátky aonyira szívből kaczag, hogy a nevetési ingert nem tudja elnyomni, egyszerre elpukkan és elemi erővel kitör belőle is. Es kaczagnak ketten. A nagy kacza-gás között Krátky leejti kezéből a képet A fotográfia odahull a sugólyukhoz. A sugó, Horváth Gyűri már régóta töri fejét a fölött, hogy mi az ördögöt nevetnek ezek, hiszen nincs á szerepükben. Fölkapja tehát a fotográfiát és rákezdi ő is a hahotázást. Nevetnek hárman. A jó kedv ragad. A publikum között — először a-jó spéczik kezdenek nevetni, de hamar átszáll a nevetés mindenkire. És nevet uniszoló az egész kanizsai .közönség anélkül, hagy okát tudná. Nevetnek a színpadhoz állított tűzoltók, nevetnek az inspekeziós városi hajdúk, nevelnek valamennyien oly annyira, hogy a nagy csillárok -gyertyalángjai millióknak látszanak, amint Örült galoppot járnak a kaczagÓk szeméi előtt Csempész Kálmán és Pulay Károly „a nagy nevetők- mér ul-dalszurásokat-kapnak, és még mindig nem szűnik a kaczagás. Méítán Írhattak a lapok, bogy „ezen est egy fölséges napot szerzett a kanizsai közönségnek." a. • \' A SÁSKA. Tudvalevőleg Nagy-Kanizsa város VI. és VII. kerületének (a kis-kanizsai városrésznek) lakóit hívják sáskáknak. ! A sáska bátor és erőszakos. Munkás és jó gazda. Országöshirü verekedő. Dc csalás, vagy hamis eskütől tiszta. ^-Rendesen\' bárom, négy neve van, me-. lyeKei a rokonság neveiből és az egyéni útíajdoíiságokból állítanak Össze. — Deák Ferencz elé, — mikor még városunkban volt járásbirósági jegyző — (most Hajdú-Böszörményben aljárásbiró,) valami bécsületsérté3i perben tanuképen idézték meg Sauta Tököli Pista Jancsi Lászlót. Egyikét .a java sáskáknak. Ez a név jjgy értendő: Tököli a családnév;-László a tanúnak\' neve:\' apjának> Jancsi,"öregapjáaak Pista volt a keresztneve: szépapja sántított — s azért Sánta TökÖlinek hívták. Ekkép a tanú teljes neve: Sánta Tököli Pista Jancsi László. — „Ha nem vall igazat, — mondja a tanúhoz az éiőjrás szerinf Deák. — akkor börtönbe éQ^ják; azért figyelmeztetnem kell az eúii alatti vallomás szentségére és a hamis eskü következményeire 14 — „De, tekintetös uram mért mondja ezökeí neköm, — azólt a tanú megsértődve, — iszen nöm vagyok én kálomista, verné mög a magját is a kügyelmes Isten !* Deák kálvinista vallású levén, mér gelődik. Egyszerre rátekint a sáska becsületes arczára éL kiengesztelődve mondja : .No hiszen magát sem állítja ám az Isten, jobb kéz felől az utolsó ítélet napján, mert gyűlöli a felebarátját. Különben ne dísku -ráljunk, hanem térjünk a dologra; beszélje el, hogyan.történt a becsületsértés V — ,Hocy a komámuram azt a hitvány embort gazembernek mondta, a/t nöm mondom mög tekéntetös uramV Deák szép szóval kapaczitálgatja: nem haszoál. Ijeszt hogy becsukatja; nem használ. Bírságot ró reá; nerjj.usznáL Semmi sem imponál Tökölíoek. \\ A tisztviselő véijre furfanghoz folya módik, hogy az atyafit vallomásra ingerelje. — „Bátyó, .bizonyosan fél. hogy meg- * verik, azért nem mer vallomást tenni V" (Folyt, köv.) . hcszonnyolczadik évfolyam zalai közlöny OKTOBER 5-én. manu Mór 20 frt, 10—10 írttal : Ö Fensége József fóherczeg, Svastifs Beíró, Koüer János, Cs. kir. tisztikar, Güítta. polgármester, Türjei apátság, gróf Festetics Andor, Jőzipo dést felköitsék és az egyesület törekvését mozdítsák e!ö- Az egyesület czélja: sze gény gyermekek, ielenczek és fiatal anyák ápolása és segélyezése- — A hidra mj Öved elmek megadóztatása iráot az utóbbi időben kételyek rae- vicb minister, báró Duaireicher <Tr- \\ roitek fel. Ezek eioszlásacz&jából a kereskedelmi máiszter az összes torvénvna o-ságokhoz körrendeletet intézett, melysze-riot a vármegyék, városok és községek tu héten vadar. 5\'—5 írttal: Thomka Endre, Pannonhalmi főapát. .Giani junior Becs, Kozma György, Kohn Gáspár, dr. Szakíts Nándor, Kereskedelmi, bauk, Schüller fódirector. Hegedűs delein fölöslege ngyis közcélokra forditta Sándor. Dulánszky Nándor püspök, iliskoíczi hadastyán egylet, Taráim Sümegh. Rechnitz Vilmos. Ziegler Kalman. fíabochay György, Osztók-magyar bank, Olíay Guidó. Majdus Viucze, Klemi tanítói kir. Nagy kanizsai takarékpénztár. Lamoscb Mi-baíy Jípestról,\' Csertán Károly, Uj-ráry Henrik, Saller Jjajos> báró Augusz ,Ü/usztun, Kbenspanger Leo, KbenspaugíT Lipót, Hivataiszolgák, Thassy, Délzalai takarékpénztár, Torn a-egy 1 ei^ Fogy mn&sia m Sárszeg. 3-3 írttal: Dams, Mao ger József, Mayfort Gyula, Stern I. dr. Schreyer Lajos, Lengyel Bernát. Hubertus S. Kpest. Breitner testverek Bpest Grüohut .Mór, 2 írt 50 krt, Trojkó Péter. 2—2 frtot: .Fischer Sándor, dr. Greró, Beltlheim, Stirliug százados, Eper- jessy Sándor, Kuáusz líoldjzsár, Fiescbhacke.rv Petrics Buslakról, Kei- uiseb, .\'Varga Imre. dr. Beolzik kesültséggel és tiszteletteljes kőszö-l — Segély. Az országos tanítói nettel fogadta- mire nézve van sze-1 nyugdijalapból a vallás- és közoktatásügyi rencsénk az alapító tagsági okmányt; mi^% EoTV&t Venel ... I -. - \'olt kis-kaotzaaj koza. isk. tanító özvegye, átnyújtani, egyszersmmt jelez i, S2Ületett KuDCZ rég?ére éf. J^g bogy az alapító tagsági díjösszeg segélypénzt utalványozott, egyszáz forint készpénzben bevételez-; — Heti .biztosol tetvén, egyesületi pénztárunkba tény-\'. Kisdedoevelö Egyesület mind a három leg be is utalványoztatok [óvodájában Matpsb Józsefoé és Székely iíxi.- t j u . . \| Lajosne választmányi taL uraök. lajdonát képező s általuk feltartott hidak I . Méltóságodnak egyesületünk ala- \\ _ VéglegealtéT Fischer Endre vámjövedelmei adómentesek, mert a jövé-j pitó tagjai sorába tortéot belépése csáktornyai polg. iskolai reudes tanító által valóban nagy öröm ért ben-1 jelen áliásáoan a vallás és közoktatásügyi tik Más jojíbeli személyek, például egyhá-1 DQBket. mely öröm edzóleg hat to- \'-mioiszter által végleg megerősít teteti zakes magunfelek efeeni védelme azonban.; áfabj leTékenységünkre és áldáskéoen ~ Esküvő. $zirmav Béla alsó-lend ha a rog földbirtokkal áll kapcsolatban, já-; - " A\'I ^ aiaaskepen X - radékaláesikbanedigoem áll birtokkal ™ odesuokre mert a nemesb érzé- hoz cSETSÉ kapcsolatban, kereseudoköteles. Megjegy- jsuek álul alapított és. fentartott fcedves leányát, Csukics Irma kisasszonyt zeudu hogy ez az int és csakis jövőre \| ezen humánus em beróván\' intézmény Esküvő után az uj pár nászútra keit. \' felett csiliagfénvkép.n tündököl Mél-- Az ötszázalékos magyar -földte-. tósagod Be„ 8 kisdedeket védó és bérmentesítési kötelezvények beváltása nyi!edéw. « szirének gvön ü^vcbi>B a-pénzügyminiszter a következő tmv J \' 1 i rendeletet bocsátotta ki: ,Az 1888. évi I gédsége, hazafias melegsége s fenkoft XXXIL.t-cz. rendelkezései folytán a még I szellemének népboldogító ereje és eddi;; ki nem sorsolt összes ötszázalékos j dicsősége. •magyar földteSernientesitési kötelezve-j fogadja Méltóságod cz úttal isi a zatamegyei vasutak első j a lókötők. Nossza egyszerre egy lovaspós-táta novai csendörségre! Megindul azután a lázas nyomozás. De alig halad a kikül-födött 4 csendlegény félórányira a „berek" \' mellettílevö sűrűségben, im, ott áll mind a 14 eltűnt szökevényló egy terebélyes tölgyfa körül — élénken társalogva tx állatok .volapükjén" ---- Hát bizony megunták ők a ballgatag társaságot ott tx illatos krumplit sütő fényes parázs körül és egyet gondolván, más poziuótkérésének maguknak, ahol nem kell genirozódniók a saját mulatságuk miatt. a hűséges önzők1 csak ugy álmadtak az egész tólopási történetet.Miudez pedig megesett vala né hány k.-szigeri kocsi^gyerekkei, kiket,bogy milyen mértékben .jutalmazták" mtR a Jóvátételét a csend szolgálatkész öre;: nem tudjuk. Tanitó-gyülég, — A „Szombat ¦ nvek. beleértve a/, erdélyi és temesi föld ... . t . -!ro;4 i —r----v-j—~---------- —.....— -------. ««.ö».m..vj, w»u«o aquuuua o c^jum- fahbér tehermentési adósságot is és pedig a ma- ] tiszteletteljes hnúolalunkat es aitaia- f ^aó tö^l}ánt az első kapavágás megléte- megyei főtanfelügyeló úr és a két várme- Qnoepélyes kapavágása Zala-Egerszegen j hely-egyházmegyei róni. kaik tanító vasárnap történt meg. Előbb ünnepélyes! egyesület" f. é. szeptember bó 24.ee Xeni Saocte tartatott, mely után "a város tartotta közgyűlését Szombathelyen összes lakossága az állomáshelyre vonult j Barabás György sárvári főtaniió elnöklete ki. Itt az engedélyesek nevében Szlávy: alatt, mely úgy a tagok nagyszámú me^-Olivér országos képviselő szép beszédet í jelenése, mint. komoly lefolyásánál íog\\a intézett a közönséghez, mire egy ezilst^feltünöen impozáns vala. Jelen yollnagy&. kapa átnyújtása mellett felhívta Svastits dr. Stegmüller János kanonok s egyház- jyarországi és a temesi kötelezvények ez I »osan táplált köszöftetöoket maga\' év november hó 1-én s az erdélyiek Itíöü. j figyelméért, nagybecsű pártfogásáért, évi január I-én leendő visszafizetésre fel-1 melylyei minket és kisde^ovodáiúk mondattak, mely kötelezvények betáblázd-;áltai közvelvc polgártársaink kisde-sánál a budapestr magy, kír. állampénztár, , . _ , , _ , x ,. . .,, 5; - ¦. deit megörvendeztette és orok haiira a zagratn kir. állampénztár es valamennyi j " kir. adóhivatal is közre fog rauködni. \| kötelezte. — a tanítók fizetése. Az elemi isk. \\ Adja Isten, hogy nemes lelké-tanitők sanyarj helyzetén és nyomorán j nek, áldott jó szívének egyesületünk van hivatva segíteni az a rendelet, melyet j ftí\|vjragZ4sa álul minél nagyobb Örö- a kultuszminiszter az ország Összes tanfelügyelőihez intézett. A rendelet szerint — melyet a hivatalos Jap közöl — a miuisz-Ferencz. Simon Gábor, Neumann temebMidomása vau arról, hogy az elemi Adolf. Sartory Oszkár, Dubrin BeuÖ, iskolai tanítók fizetése az ország számos Zerkowítz Lajos, ifj. Osemíts Kárólv\' k\',zs<:-i és felekezeti iskolájában nem éri Tripammar Gyula, Bcutzik Fereucz el a ,nfrven-v^ h?ron\'f^ mini- \\í;sh-J íu \' i> i> r w V" mumot> a »»ert \'s felhívja a tanfeügye ő-M.iboter Ödön, I\'riger Béla, Verbo- ket, ho,y a tankerület ukbgnlevö azon vecz József, Oszterbuber László, kozsegi.es felek^mT^HkóTakatTn gróf Hugounay Kálmán, Kuortzer • a tanitó Hzetése a törvényileg dDegálIapi- SKanizsán okt 4-éő Frigyes. Cseresnyés Sándor, Vizlcnd-1tolt "\'"\'Diumou alul áll. az iskola jellegé met szerezhessünk. Mély tisztetettel sat. VIDOR SAMí\'NÉ BATORFJ LAJOS titkár. Kiret — Ö Felsége nevenapja tisztelettel Ünnepeltetett meg hódoló Nagy- lére. Az ünnepélyes aktust bankét követte, gyének (Vas és Xalaj több, mint Őüötanv melyen Baross.minisztert, Szlávy képvíse- ; tója. A lelkesítő elnöki megnyitóbe- löt, a főispánt stb. többszörösen éltették, széd és nagy figyelemmel összeállított. Az egész város ünnepi díszt öltött és: terjedelmes jelentés után a pályadijazott általános az üröm a munka megkezdése dolgozatok felolvastattak, melyek kitűnő felett, mely most már gyorsan fog haladni, tanúságul szolgálnak arra, bogy ez — a szüret vidékünkön általában egyesületnek igeu szép szakértelemmel megkezdetett; itt-ott még ugyan a jövő bíró tagjai^vannak. Volt továbbá egy igeu hétre balasztatotL Az időjárás kedvezőt- derék minta-előadás, mely után ralóhan len. sok az esőzés. A termés minősége gyönyörűség volt hallani a megindul: és meonyisége szórványos; néhol rosszabb alapos és tárgyilagos bírálatot, melyben és kevesebb a tavalinál, néhol ellenben számos tag vett élénk részt. Érdeke- kielégítőbb. A perouospora tette a legtöbb és élénk vitatkozást idézett elő egy ¦ kárt. A must literje 4—6 krajezár. egyleti ügyvezetésre vonatkozó indítvány: Ellenőrzési szemle. A cs ... o4. . v,„. k". ¦ x„ .nek feltűntetésével névszerint írja össze; a • kir. közös hadseregbeli tartalékos a3 Sándor, Nagy-Kamzsai tiszti 00-, meunviben a tanit(5i állomás be van töltve. Fe- segélyzó szövetkezet. 1 -1 frtot renczy körjegyző, Galamboki jegyzíó, mindenik iskolára nézve ajtanilóí állomás- és 11-én ritemmer Kálmán. Fischí F. Vailaer jS3Í egybekötött fizetés pénzértékét ponto-Samu, Kóbu Gábor, Keller lgnacZ) \| tüntesse ki. - Bizony jó lesz már egy-Mayerfaofer Henrik, Halpheíf Mór. ifj. iílau Károly, Schifler Kálmán, Fautl Jgnácz, Tass Simon, Keiehen-i feld Kde éstársa. Fasciattiné, 50 —\| tanító /nevét ís említse meg: továbbá \'\' I szer a sanyargók helyzetén is javítani. CS1R.NÜK íii) krajezárt: Kngl Adolf. JEreyler Adolf Mindezen kegyes adományokéit a nagy kanizsai lladastyán egylet részéről tisztelet teljes köszönet nyilváuít tatík. Tudnivalók. - Feliérkereszt-egj9űlet a vidéken. A belügyminiszter a fébérkerészt-egyesűleí érdekében körrendeletei intézett az ország u-szes törvényhatóságaihoz, melyben fölszólítja azokat högj- az egyesület iránt, mely most a vidéken fiókegyesü-h-iek felállítását vette tervbe; az érdeklő - Báró Hornig Károly megyés Püspök ur íi Méltóságához intézett köszönő levele a nagy-kanizsai Kis dednevelő KgyesQlet választmányénak. Méltóságos Báró ur! szabadságos katonák ellenőrzési szemléje N\'.-Kanizsán a „Zo«lfa kert "-ben okt 10. tartatik meg. Keszthelyen pe-lig mind a honvéd, mind a közös hadseregbeli katonákra ué/ve okt. 22-én lesz. — Megyei tanügyünket érdekli az a hír, hogy a tankerületi főigazgatóság Pécsről Székesfehérvárra helyeztetik át, minta hivatalos jelentés" tudtul adja: czélszerübb admíoistratio tekiutetéböi. K főigazgatóság működését Székesfehérvárott f. évi november l-éu ke/dr meg. — Derék építészeti vállalkozó ezé Künk (Hirsche! Kde és Bachrách Gyula) minta BPécs-beó\'olvasuk, elnyerték a Méltóságos és Főtisztelendő Pus-1 S2aba.i_kai _ itzazsá^üjo-i palota és fegyház • pök Ur! építési\'\'! 220.750 frt 3G krérL — a fillokszera már a badacsonyi , szőlőhegyekbe is befészkelte magát s i kanizsai ^ .Kisdedoevelö Egyesület" \\ annál nagyobb rémületbe ejté a szölögaz-alapító tagjai közé lépői, mely ma- dákat, mert a közös terület miatt több Kegyes volt Méltóságod a nagy- Tánczos Gergely, Tánczos Mária, unokák. — Szörnyen megijedt néhány gö- gas elhatározást tárgyazó nagybecsű í I10I]t011 oem szénkénegezhetnek. Különös, j cseji atyafi a mult hó 20-ára virradó reg- Gyászbir. A városi tanács egyik . továbbá Kovács Győző bagodi (Zalám.; tagja, kedélyes és thypikus magyar alak, tanítónak interpellátió-szerü felszólamlása keszthelyi születésű Pál Sahdor hosszas a salomvári és csébi tanitóválasztásoí szenvedés után meghalt. A Családi gyász- körül történt botrányos szabálytalanságo-jelentés következőleg szók Alulírottak a kat illetőleg. Azuíáa hivatalos keblű űg-yek maguk, ugy az összes rokonság nevében I tárgyaltattakje s délutáni 2 Órakor elaök fájdalomtelt szívvel jelentik édes atyjuk, zárszavaival azMp oly érdekes, mint fé-* ípjuk és nagyatyjuknak .Vi\\ Sándor nagy- ! nyesen sikerült gyüiés befejeztet élt. kanizsai városi taná&soáoak folyó évi októ-1 Igazán megelégültséggel és öszjote Öröm-ber 1-én délutáni 6 órakor, életének 65-ik 1 mel gondol vissza reá s kellemes szelieini évében, hosszas és kinos szenvedés után j emlékekkel távozott minden jelen volt történt gyászos elhunytát. A kedves halott- \' tagtára és vendég egyaránt, nak hült tetemei folyó hó 3-án délután V25 ; — Déli yasut A kőszeg-szombatórakor fognak a magyar-utczai saját ház-; helyi h. é. vasúton f. é. október hó 1-röl bóí a róm. kaiholikus egyház szertartá- ja Kőszeg és Szombathely között a nyári sai szerint a helybeli sírkertben örök nyu-1 idény alatt közlekedett 1603. és 160-í. sz. galomra tétetni. Az engesztelő szent-mise-; vegyes vonatok ismét beszűntettetuek s áldozat októberő-én délelőtt 9 órakor fog I a vonatforgalom ezen vasúton a Lé. július a helybeli szent-Ferenczrendü plébánia-1 hó előtt érvényben volt és közzé tett „ templomban az egek Urának bemuiattatni.! menetrend szerint fog közvetittetni. Kelt Nagy-Kanizsán, 1S89. évi október bó 1 -én. Áldás és béke lengjen hamvai felett! Páí Gyula. Pál Sándor, Pál Mária, férj. MurakÖzy Lajosné, Pál Terézia, férj. Tánczos Kálmánué gyermekei. Muraközy Lajos, Tánczos Kálmán, vők. Walter Terézia, — a uagy-kanizsaí iparos ifjúság betegsegélyzö egyletének szeptember havi kimutatása; Bevétel a mult hóról maradt Itíö frt 80 kr pénztári maradvány nyal együtt 313 frt tíő kr. — Kiadás, {beleértve 50 frtot, mely e hóban takarok pénz- férj . Pá! Gyuláné menye. Páí Viktória, Pál tárba helyeztetett) 159 frt 31 kr. eszerint Gyula, Tánczos Kálmán, Tánczos Lajos,! kezelés alatt maradt 154 frt 34 kr, — takarékpénztárban I nak. Kljfttt «r- i\'ii.imr a rintlor madárral BaiMitt úit <\' tájoftk bárnODj kis kexed, !11 mxrid hely.-t\'teil titkolt, nem* Uauat Üvázáb& ülUJ/.ütt bus t\'nitékcxit, Istea veltd ! Skrok<> lomlfokuitk kacsázó tündén-Jutfücirm rímiiiiyitili 1xvk«z> újul! M !j: pcdiüV ÍíckaJí, virxgid ölérs Osii itellű bnuaiot líi zu-\'douul Élj boldogul! Hcrvkdó virágid hazajáró lelke í.-: ¦uiugja sorum aagyort muvtoba. Lillák-; még ? — SíiMm B rwníny emelte— Hullú lomb, sirú azé!, azt mondj. .. »oh .. Talin sóba ! . . . NEUSIEíiLEB.JÓZSEF levelének felolvasását egyesületünk; választmánya f. évi szept. 14-ki \| üiésébeo méltó Őrömmel, kitörő lel- \| hogy csak most jöttek rá arra, bog}\' a fillokszera a hegy koronája közelében már öt évvel ezelőtt pusztított el egy szőlőt, melynek helyére tengerit ültettek. szó nélkül becsukta az ablakot, feküdt minden szó nélkül. ntánnunk kiáltani Viktor nagybátyját, bizo- raidön az éjjeli legeltetésről gyalog hazatérő cselédeik azzal a kinos hírre! állítottak be hozzájok, hogy éjfél körül l4 darab lovat a „berekből" eltolvajoltak — Jó, szólt komolyan Viktor, "górom- De, szólj hát, mi jutott eszedbe, vert és szomorú vo!.t uyosan ott fenn olvas, mert reggel is le- : báskodhatsz, a mennyitakarsz, de itt nem gy hát te. ki amúgy is beteges vagy, 3 mágj ingben állsz a.nyí/őö^jblakhoz? Semmi felelet^/ \\ — Jó, szóit neTíeztelve Viktor, ne felelj, ha nem akarsz í — Nagyon fáj a fejem, volt a kürt — Jóí gyógyítod, mondhatom, vi-szonzá Viktor haragosan. Az ünnep első napjának délutáuján Üktávia.sürgetésére olvasó próbát tartottak a kerti teremben. Sylvester estéjére volt az előadás kitűzve, melyben résztvettek: a katonatisztek, élükön Dahlennal, a doktorné, üktávia barátnői, a két szom széd baronesse, kik az ünnep első napján érkeztek mamájukkal. Oszkár és Margitka, Dévaj kaczagás, tréfa között folyt a 1 próba; Üktávia, mint egy szerelmes pil-; langó repkedett Dahlen körül; valósággal , hideg tüntetett vele barátnői előtt, kikről tudta, hogy egyikük élénken érdeklődött, a „szép hogy a; Dahlen" után a b . . . i futtatás óta. Noha Majd felvidítom én József bácsi, kiáltá vidáman Üktávia. Henrik, magán a sor! Kezdjük a jelenetet újra. Viktor a folyóson lutkosó cselédek egyikét kérdezte, hogy nem látták-e rokonát V Az egyik azt monda, hogy még ebéd után látta a parkba menni. — De merre ? — A tó felé ment, mert a kis kisasz-zony még egy pár korcsolyát is kínált S csakugyan a tónál találtuk, amint neki. hagyunk e hidegben. Édes apádnak meg ígértem, hogy vagy velünk jösz, vagy veled maradunk, de nem í:t, hanem benn szobában ! Jer hát, nagvon\'aggódik érted édesatyád! Szó nélkül kelt fel erce, s lassan, ingadozva követett bennünítet—Árcza majdnem ólomszinű volt, a lenyugvó nap vörös fényébeu. — Tessék, annyira átfáztál, hogy a lábadon sem tudsz megállni, várj, begombolom a kabáiod&t, Wután majd karra veszünk, szólt melegen Tiktor, csak valami baj ne legyen belőle; óh istenem, Kamatozás végett 350 frt van elhelyezve. —¦ Egy emberélet két blliug szólóért Aranyas Vendel söjtöri születésű 23 éves juhászlegény Boczkó pusztán Vizlendvay birtokos szolgálatában életveszélyes lövési sebekké! került a m. szeptember hó 24-én a kanizsai köz őrházba, hol ugyancsak erélyes bünvizsgá latra való dolgokat beszélt. Ugyanis a szerencsétlen ifjú gazdája által elküldeteti ürmöt szedni, mikor az erdőről hazafelé mtnt, utja az alsó-rajki szöllöhegyen vezetett keresztül, itt két fej szőlőt leszakított és szerencsétlenségére ezen tettén rajt érte aszölőtulajdonos, ki megragadja öt és zálogot kért tőle, ez zálogot adni.nem tudott, mert nem volt mit adnia, dtfíaegmoudta nevét és hogy hol szolgái, a leszakítottszőilőt pediga földre dobta; — e közben ért oda a szöllőpásztor. Mikor már ketten voltak egy ellen, a leg-alávalóbb gyávaságot követték el, a szőlősgazda erősen megfogta az ifjút, és biztatta a hegyhát törvényes őrét ana most csak Egy fiatal szív s?érelme. írta: B. DON ÁSZ Y KERENCZ (Folytatás.) v De. egyszerre, mintha íagyc szél érintetté volna arezomat A setétbeb is észrevettem, nagy ablak Kánákét szárnya nyitva van, s többet tréfáltak, kaczagtak, mint szerepet azon ömlik be a fagyos, zúzmarás, téli \| olvastak, mégis majdnem valamennyi ven- Az ablaknál áilt valaki, szellős, fehér dég köréjük gyűlt. Oktávia is, mint a többiek, csak akkoi \'éjjeli ruhában, s erősen kihajolt a setét" vették-észre, hogy Oszkár hiányzik, m hideg éjszakába \' C>ak nem Viktor áll ott Hisz ha- kor reá került a ; Hol van? Mikor ment el? iüsz Iáira hűti magát a vékony nyitott háló-; itt sem voltl hangzott összevissza ingben. Méj Viktor haiicját hallottam- Eszednél vagy, Oszk megakarsz betegedni? Zárd be az ablakot és feküdj le. Könnyebben lélekzettem fel 1 Oszkár Édesatyja is aggó.iva forgatta fejét mielőtt szólhattam volna, mar \| mindenfelé, fiát keresve. I Végre is minket kértei, fel. hogy ke-eröyel \| ressük meg, és hozzuk ide. — Ez a haszna, hogy bejöttünk, mormogá Viktor, mikor kifelé indultunk. — Ne hagyjátok magát, hallottuk kigombolt kaSaS ^10^01^- \\ hisz s^serT tadod "befödi, annyiraés a szöllőpásztor nagy bölcsen vaczognak a fogaid, te valóban rosszul &z ifju jobb karjahoz illesztette lofegyve-vagy, ugy átfáztáL rét, ugy, bogy a cső egészen elérte és bele- Jóformán ugy vittük karjainkon, alig lőtt Kórházba már csak akkor hozták mivolt jártányi ereje s lábai csak ugy csuaz- kor a roncsolt seb annyira genyedésbe ment át, hogy már amputálni semjehetett s igy a szerencsétlen ifjú f. október bó 1-én esti 8 órakor kiszenvedett Két biling rongy éretlen szőlőért tehát egy emberéletnek kellett elpusztulni. — Az elhalt ifjh hullája f. hó 2-án törvényszéki bou-czolás aíá vétetett és a kir. járásbíróság megindította a vizsgálatot: meit a befagyott tó sima lapjára függesztve. Arcza egészen kék volt á hidegtől, s tzemei alatt \'kék karikák setétlettek. Észre sem vett bennünket, mert a hideg éles szél, mi az embert csontjáig átjárta, elvitte lépteink neszét, noha a keményre fagyott hó ugyancsak csikorgott lábaink alatt. Egy befűtött kályha megdermedt volna a hosszasb künn idözésben, de Ö, ugy látszik, az éles hideget nem is érezte. Csak akkor rezzent fel, mikor Viktor keztyüs kezét vállára tette, 8 bágyadt, tört tekintettel nézett arczába. — Várnak rád a próbán jöjj, Oktáviá igen türelmetlenkedik. ¦— Hagyjatok engem, viszonzá reszketegen, nem megyek, nincs kedvem. — De hisz itt mégfagysz I Mi ütött hozzád megint ? Jer, . . . kérlelő Viktor. — Nem, nem akarok 1 Miért .nem bagytok békén, miért jártok utánnam? kérdé indulatosan, magam akarok lenni; én sem kereslek titeket, hát hagyjatok káltak, tántorogtak a fagyos havon Viktor aggódva pillantott koronként rokona színtelen arczába, mit e& csak üres, eihaló tekintettél viszonzott ügy-e nem haragszol reám ? kérdé elfuladó, szaggatott hangon Viktortól. Mi jut eszedbe, hisz- en szeretlek! Csak még egy kevéssé szedd Össze magadat, mindjárt szobádba leszünk, s "le kell feküdnöd tüstént, mi majd melletted maradunk. Csukló, sipolóhang szakadt íel melléből, s alig tudta e pár szót kinyögni: — Ne,-ne oda, vigyetek édes apáméba !. .. (Vége köv). — Megyei h. A tapolczai vas -! ut építését tavaszszal megkezdik. — A szent-iloíiai nevezetes vásár okt. 21-én tartatik meg. — KÍ3-komáromi körorvoS3á Ür. Hausner választatott meg. — Hazai r. h. A_ magyar költségvetés deficzitje jövő évre 3 millió frt. — Szept 25-én mult 20 éve, hogy a levelező lapok elősző-.". hozai tak forgalomba monarchiánkba - Balkány-Szabó Lajos HUSZONNYOLCZADIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY OKTOBER 5-én. í ,Káka tövén kőit a rucza" czimü dal >zerzöje meghalt\'Debreczeuben .67 éves korában. — A íövárpsi Rókus korházba apátiák fe-guak alkalmaztatni. — Dózsa l^uíel curiai.bíró. jeies székely iró meghalt. — . Veszprémmegyében általában k>tí Itattak a marba vásárok. • — Külföldi r. n. Edison megígérte, tiDgya\'jSvó évben Budapestéi meglátogatja. — Egy béc-.i magáayzó papírkosarában halála után SO ezer frt énékü papírokat találták,- — Nápolyban -gy berezegi pa ióte Összedűlt. — Orosz hadi készületekről írnák ismét a lapok. Budapesti levél. % • A z4a«ttríftáltal alkotót élénkebb ntsv zWai kedv, mind.-" Kixonnyal- nagyobb hasznára van fővárosnak .miut ai "gyes vidéki városok-Bak. Ez íunS«S ncra. »S lehet máakép, mert U or.Lié.k-:ii}K\'nti». i fővíros, bo! mindent olcsói «* C?élszr9n ^vásárolhatunk éi jól értéke aiiln-ijtib .téTriiftüaks\'íTgy egyéb eladói vaióo-jist a, ridékickre aétve tehát kétségkivttl jó í..;.!ctete(ai-k raóndhatL az ntiköltség cxi rüugjott petát, mevt & i\'jvircjiiir. tokát l-het ¦:>;:\'asitali.i ét S\'-ni aránylag .rövid id5 alatt é» a mi a fődolog, mindenki siflkségleteit]ki Viiiíátja szerint fedezheti. Bevásárlásainknál izzóban csak ió hi\'d üdéteket keressünk fel. >chanY ilyen megbízható ezeket a közönség tti\'vei figyelmébe ajánlani, caeljs. jelen sorainknak. A.E Üvegáru-Üzletik kóc: kiválóan ajint--vajuk Zjbo J. tíjörgy örökösei kir. . asab. zlatnéi üvegáruk\' raktárát Kir o ij-k o r-. uit> alatt. Mind<-nuemtl üvegáruk a legszebb\' kiállításban. Fajaráiét a giessbUbeli pi7cce)lán és ho-Sóházai kőedény gyárak, gyárt-¦Banyái taiá hatók fenti exeg nagy raktárhelyt-hiteiben. A Zabn J. György örökösei ezégel a i\'ft.n-:ikrit;iulö idényre tehát különösen figyol-\' au-be ajánljuk a t bevásárlóközönségnek. Levételi megrendelések gyorsan éj pontosan esz-.közöltetnek, árjegyzékek ingyen é bérmentve küldetnek. Csipke és vegytiattité int-iiet Lohr M á-n» ezrlŐtt Krjnfnsz. FÖüsat: Budapesten Ftrr«ncn«k terc-, isim, fiók-üzletek: váczi- UtC« IS, BZ. :\':->ist;i:- és -\'.Dfiritir-Ct 16. II. alatt. UisdeunemO ciínke, űársony, selyem. ;¦ ¦¦¦jutó, kalap, aislag ¦t^\'Söj ruba fejtve él lej tétlen ai jvegyileg lisztitlatik mérsékelt ár mellett. •üj Síl\'njiOeí megjelent, melylyel min-de\'okí moshat ii ujj\'á aranyosba! elavult túkör-ts kíp-rámi:,\' Bsobrot, virágautalt atb. üvegje ecsettel SO kr. Megrendelhet 5 Kertész Tódornál, Dcrottya utca 1 szám. Badapetten. & San g ¦ se r íp a r b a n kétségtelen a l a legel »6 helyek egyiké:, foglalja el Sc hunja V-s né z el J únef c». és kar. udvari szll-útó (magyar atcaa 25. sz.) h&agszergjára, melybe* nagyban ké&ai.tetoek. mindenféle réz és lafuyó, vouó és úUJcanggaerck, továbbá hí rea»í Tált és gySajöjpü hanga , fal Ül múlhat a tl& l edálcsimbalmsi is, Sc bunda a pedálezimbj-ion teitaJáMja, rlévülh.t-tlen érdemet láerzeUtna hittak nemcsak azáltal, hogy e hangszert ugy s fSari szalonokban, mint * polgár báxábAo JUbon, iV" ;a kfilföldöD is ismertté és kedvelt té tette,, hanem asaltal is mert mtntajzerü Kj^ra díszére vilik. magyar iparnak Ej iparág .terén ízérzet! érdemeit nemcsak síátno\' kiállítás, köztük & párisi, bécsi éá budapesti ismerte el elsőrendű kitunMésekk-1, hanem ¦ \'¦ felsége a király is, ki, mintán már korábban arany érdemkereszttel és a koronás arany \' i-rdemkeréLLtiel tüntette ki, az 18&5 évi orsz. -kiállítás alkalmából legmagasabb elismerését DyHVánitilta, legutóbb lejmag&s >bb kegye ji Kül : Fere\'űrz József rend lovagjává nevezte * Ncbnnda mindeneié hangszerei nemcsak i.i-líöldön 4-ltcrtrJésinek, de a kttiföldöu oaiey kivitelűmK o vendének, i. peüálczimbalom külfüidüni sjltorjedmal hüszünhett\' a kuünó • Zimlialom iakulauak, mely^kbS! Schunda ttibi mietct kiaiott. Uazdag választékú urt tart miudenneuiU húrok és hangszer alkat résxekbSl. Használt hangszereket javitáa vagy (¦terelés végwt elfogad. Árjegyzéket bérment-•« küld. nek megjelenése óta nem^smeretlen. Szer- Alsó Letidva s tágasb vidéke történetéhez, mint ö azt velünk tudatja — eddig ugy egyes történeti alakok életrajzához, körülbelül 7000 válogatott magyar köz- Előfizetési ára 1 frt 50 kr. Mellékelve moedást és példabeszédet gyűjtött össze, lesz.Alsó-Lendva és várának látképe is. betűrendben csoportosítva és rövid ma- így aztán valahogy csak elkészül Zalavár-gyarázatokkal kísérve azokat Hogy müve megye monographiája! lehetőleg az ÖRaáö-s magyar közmondásokat foglalja magában, az ország több vidékére irt egyesekhez magánleveleket\' Eddig több mint százan küldtek be hozzá az illető vidékről gyüjtöttmagyar közmnn-\' — Gyomorégés, gyomorgörcs és dásokat Ez alkalommal pedig mindazokat, vértohilas a fejben következményei ameg-kik bármi oknál fogva levélileg ez ü^yoen zavart emésztő szerkezetnek, ezek szabá: tol sem kerestettek, fölkéri — legkivált a lyozásáralegjobb eredménnyel használható vidék: papságot és tanitókat — hogy az a már ösmértté vált dr. Rózsa Életbal->.roüa!om érdekében minél többen legyenek zsama B. Fragner gyógytárából Prága 205. segítségére munkájánál. Küldjék be hozzá HL Raktár majd minden gyógytárban, a vidékükön ismert s főleg a nép ajkáról — Tartós gyógyslker. Fájdalmas ellesett magyar Közmondásokat, lehetőleg csúzuál a derék-, testrészek és a forg\' legrövidebb magyarázatokkal és legkésőbb köszvényes bántalmainál a „Moll-féle frant f. évi október 3l-ig. A kik több oly köz- czia borszesz és só-val való bedorzsölés mondást küldenek be, - melyek eddig sikerrel használtatik. Egy üvec ára 80 kr. szerző kéziratában nincsenek meg, azok Szétküldés naponta utánvétellel Moll A tiszteletpéldányt kapnak s az gyógyszerész és cs. k. udv szállító által összes munkatársak nevei, társadalmi Bécs, I. Tuchlauben 9. Vidéki gyógyszer-állásuk s lakóhelyük a mű vegéu betűrend- tárakban és anyagkereskedésekben hatá-ben ki fognak nyomatni. Nagy köszönettel rozottan Moll-féle készítmény kérendő az — Székesfehérvár:Buza 720— 50. Rozs 6—6-20. Árpa 5-80—6-50. Zabi G-G20. Kukoricza 5\'20—30. — Csáktornya: Buza 715. Rozs 580. Árpa 630. Zab 6. Kukoricza 520. Bab 5-50—7. — Pápa: Buza 7-60—80. Rozs 6—6-50. Árpa 6—7. Zab 6—6.90. Kukoricza 580—G. — Muraszombat: Buza 7:^—20. Rozs 5-20-50. Zab 540—SO. ¦ oricza 5-10—30. Köles 4-20—50. Bükköny 5 frt 5-50. — Mohács: Buza 7--10. Kétszeres 6-20. Rozs 6\'30. Árpa 5. Zab 5.70. Kukoricza 5. -í. Ki nyert? Iluzás szept 2S án veszi továbbá a mü szerző-kiadója, ha va-.-j Ö gyári jelvényével és aláírásával, laki e tárgyához hasznavehető kutfűrráso- \' kat nevez "meg s küld be hozzá ideiglenes használatra. Ez ideig Sfcirmay, Erdélyi.\' Wigaod-Czanyuga és ^"Zvorényi ide tartó- j zó müvei vannak birkában. A mü kéziratát egy jeles akadémikusunk fogja átvizsgálni s az előszót egy tehetséges nyelvé-. szü;ik írja hozzá. A könyv terjedelme IS\' —20 Ívre (2S8 —320 oldal) rug föl s elö- j fizetési ára 1 frtbau állapíttatott meg, mi! eper nem moudlutó magas árnak, tekin-\| tétbe véve azt hogy ily fajtájú irodaimi; termék íj^ínt csak igen kevesen érdeklödnek. Sirisaka leginkább a középiskolai ta- ] Bécs: Grácz: Temesvár 48 4G ** 1 Házasságízerzö szivar. Hollandiában a fiatal emberek a szivart használ-ázaasáf narokkozula.nyelvszakka foglalkozókra, a \|ják tíizjissá • k52vetitööL Még pedig ilyen népirodalom munkásaira továbbá apaosag, formán_ Ra egy fiatfl] ember beleszeretett irtarsai partlogasara szamit.A I egy leánybS) c\'seQg(;t imádottja és s törekvő kartársai pártlogására számit. Magyar Közmoi;dásokKönyve" legkésőbb 1890 jao. első felében hagyjáei a sajtót saz előfiz. bérmentve s az előre nem fizető meg-rendelőknek utánvéttel fog szélküldetni. Az esetleg megmaradt példányok bolti ára 1 ft 50 kr. lesz. Tekintve á szerző által kitűzött s kétség kívül el is érendő szép és nemes czélt. az irodalom érdekében készséggel adtunk helyet e megkeresésnek s ki-áojuk,hogy mindazok, kiknek úgy szellemi támogatására, mint anyagi pártfogására számit a szerző, minél előbb küldjék behozzákézirataikatiUetve előfizetéseiket Gyűjtők 5 előfizető utána hatodik példányt ingyen kapják. A kéziratok és előfizetési pénzek ily czim alatt küldendők: Sirisaka Andor, tanító, Pécsett — Uj zenemű. Táborszky Nándor nemzeti zenemükereskedésében Budapesten IV. kerület váczi utcza 30. sz. a. le; ujabban megjelent „Kossuth-dai" szövegét irta Ábrányi Emil, zenéjét énekhangra zongorakísérettel szerzé: íd. Ábrányi Kor nél. A diszes kiállítású és ép oly költő: tüzet kér szivargj\'ujtáshoz. Ez a szülőket csak figyelmezteti, ha a férfi másodszor is becsenget tüzért, már tudják hányadán vannak és tudakozódnak felöle. Mire pár nap múlva harmadszor jelentkezik, vagy becsapják orra előtt az ajtót, ami egyértelmű a kosárral, vagy udvariasan tűzzel kínálják meg és bebocsátják a házba. Ott a férfi csakhamar nyilatkozik szándékai felöl és megnevezi a szülőknek azt a leányt, kit feleségű! kíván. Ekkor bemutatják neki a leányt s a második szivart már menyasszonya nyújtja neki. Állítólag még egyszer sem volt arra példa, hogy ily szivarozás közben történt kézfogó felbomlott volna. — Melyik fózte le a másikat l A fiatal X.: aki meglehetősen rut, de szellemes ember akar lenni, egy barátjáva! sétálgat és meglát egy bájos aszonykát, a ki nagy sietve tipeg el mellette. — „ Ah, mily elragadóan szép! — kiált föl mindkettő. — Lelkemre mondom, folytatja X ur,— még nem láttam ilyen gyönyörű teremtést !B A menyecske erre viszafordul, megvető niintzenejü tiszta magyar jellegű pi\|jaotás8al raéri végig „ uracsokat és gu- — A Singer és Wolfner köuyvki bdÓ czeg kiadásában immár 4 év óta meg jelenő .Egyetemes Regénytér" legújabb két kötete "Lettm tf P. ,Anjuta\' czimü regényét tartalmazza Sasvári Ármin jeles fordításában. A minden részletében kilüuő jelíemfestés, a szép nyelvezet, az életnek átalábau és különösen az orosz nép- és főrangú életnek hű ecsetelése és az a párat-ian\'ügyesség, melylyel szerző a mesesaö-séa egyes azalatt a legérdekfes\'zitöbb mó--. dou kuszálja össze, hogy aztán meglepő éleslátással bonyolítsa le, méltán az ujabb regény iroda/lom egyik legkiválóbb helyét biztosítja utttneff ezen regényének. — E két kötettél az „\'Egyetemes Regénytár befejezte pályafutásának IV. évfolyamát Kötelességünket teijesitjük nemcsak olvasóinkkal, de a magyar irodalommal szemben is, a midőn ez alkalomból újólag is fel bivjuk minden irodalomkedvelőnek figyel Biét, ez ép oly olcsó,\'mint válogatott tartalmánál fogva minden családi könyvtár Piszét képező vállalatra. Az V. évfolyam — ép ugy mint az eddigiek — 18 kötetet log adni .3—4 heti időközökben; minden egyes kötet csinos vászonkötésben és 50 krnyi fölötte olcsó árban jelenik meg és a hazai s J-fÖlfojdi irodalom legjelesebb tarraekeit fogja hozni. Az .Egyetemes Iie-génytij- kiadóhivatala (Andrássy-ut 10. sz. a) előfizetéseket is elfogad és pedig bérmentes megküldéssel együtt 20 kötetre 10 frt, 10 kőjeire 5 frt és 6 kötetre 3 írtjával. . — nsUgyar Közmondások Könyve- czimü terjedelmes munkán dolgozik . Sirisaka Andor pécsi tanító, kinek De ve ,á babonáról- szóló jeles népkönyvé dalnak egy pompás díszpéldányát a kiadó a nagy hazafinak is megküldé születése évforduló napjára Szerző e dalt fér^négyes-re is átírta, mely a nevezett kiadónál legközelebb szintén meg fog jelenni a hazai magyar dalegyletek használatára. A lendületes szöveg első verssz;ka igy szól: „Szomorniág künnye ragyog A magyar nép szemében, Érted ragyog, Kossuth Lijos. , Hint csilrag -a setétben. a hány csillag, mind eltQnik, A diesG nap ha ífil kél: Könnyeink is eltűnnének Ha te hozzánk eljönnél." Az elegáns kiállítású kiadvány, melynek a czimlapját az agg hazafi hü arczképe díszíti, kapható a kiadónál. Ára 1 frt — A „Budapesti Újság" szerkesz-ését okt I-én Hentaller Lajos oszág-gyüiési képviselő ur vette át. E napilap a 48-as éa függetlenségi párt közlönye lesz, Ara negyedévre 3 frt, mely összeg Buda-pes re IV. küldendő. — „Budapesti sakkszemle czí-men havi folyóirat jelent meg, szerkeszti Makovetz Gyula, kiadja a ^Budapesti sakkozó társaság". E\'öfizetési ára egész évre 2 frt, félévre 1 frt. — Rnss Károly antíquariu mából (Bpest Deák Ferencz-utcza 12.) megjelent az 1-sö számú értesítő, mely 999 vegyesmü czimét tartalmazza. A tartalom buzgó] — Kaposvárott: Buza 7 10—25 szakavat oltóággal van feldolgozva, ugy,\' Rozs 5-80—G10. Árpa 5— 8. Zab 5.20— hogy az érdekelt szakmabeli könyvek j 50. Kukoricza 5.20—60. VtaSiití menetrend toiol Kanizsáról. Reggel. Prágerhof ő óra IS oerczkor postavonat Barcs 5 óra 28 Budapest 6 óra 4 Budapest 7 óra 30 Bécsújhely 6 óra 55 Budapest Prágerhof Sopron Barcs zt.-Iván Délben perczkor postavonat 2 ora 2 óra 2 óra 15 2 óra 25 5 óra 20 d. Este Bragerhof 12 óra 35perczkorpostavonat Budapest Pécsujh. 11 óra 44 12 óra 34 Értezit Kanizsára Reggel. Bécsujh. Budapest Prágerhof Szombatfi. Sopron Prágerhof Barcs Budapest 4 óra 16 perczkor postavonat óra 26 „ postavonat 5 óra 54 8 óra 9 Este. Budapest 10 óra 40 perczkor vegyesvonal Bécsujh. " 10 óra 26 g postavonat Budapest 12 óra 25 „ gyorsvonat Prágerhof II óra 44 „ postavonat Barcs 11 óra 34 D postavonat Felelős szerkesztő és kiadó: BÁTORÉI LAJOS. , Laptulajdonos: WAJDITS JÓSSSEF- HIRDETÉSEK 5261. érk. 1889. augusztus 12-én Árverési hirdetmény. A nagy-kanizsai kir. törvényszék telekkönyvi oszt. részéről közhírré tétetik, bogy a- dél-zalai takarékpénztár végrehajtatónak Nagy Antal és Rózsa Anna férj. Nagy Józsefné végrehajtást szenvedő któ-kanizsai lakos elleni végrehajtási ügyében a fentnevezett kir. törvényszék területéhez tartozó a nagy-kanizsai 5551. sztjkvben A. f\' 8313/a. hrsz. a Nagy Antal és neje Tizsai Mári tulajdonául felvett 568 frti-a becsült ingatlan a késedelmes árverési vevő Pintér Zzigmond kis-kanizsai lakos veszélyére és költségére a még fizetetleo 893 frt 20 kr vételár s ennek az árverés napjától, vagyis 1SS9. évi ápril. 25-töl járó 6% kamatai behajtása czéljából az 1881. évi LX. t. cz. 185. alapjáu I8SÍ). évi október hó 26 napján d. e. 10 órakor ezen kir. tszék. mint tjkv. hatóság hív. helyiségében postavonat gimon Gábor felp.\' ügyvéd vagy helyettese postavonat j közbejöttével megtartandó nyilvános postavonat ¦ árverésen eladatni fog. A viszárverési vegyesvont kérvény költségei 6 frt 50 krbáa állapit-[tatnak meg Píütér Zzigmond késedelmes árverési vevő ellen. Kikiáltási ár a fennebb kitett becsár. Árverezni kívánók tartoznak a becsár 10°/0-át készpénzben vagy óvadékképes papírban a kiküldött kezéhez letenni. Vevő köteles a vételárt bárom egyenlő részletbeu, még pedig: az elsőt az árverés jogerőre emelkedésétől számítandó 1 hónap alatt, — a másodikat ugyanattól 2 hónap alatt.\'— a harmadikat ugyanattól 3 hónap alatt, — minden egyes részlet után az postavonat ! gyarsvonat \'! íVegyesvon.1 postavonat postavonat postavonat I óra 44 perczkor postavonat 1 óra 15 1 óra 40 gyorsvonat \|árverés napjától számítandó 6% kamatok-vegyesvon. j kai együtt az árverési feltételekben megbatározott helyen és módozatok szerint lefizetni. Keit N.-Kanizsáu, a kir. tszék mint postavonat 1 telekkönyvi hatóságnál 1SS9. évi augusztus postavonat j hó 13. napján. Gr. HDGONNAY postavonat \| 3731 1 — 1 kirendelt kir. tszékibiró. OO0GO00O0000O00000O3C ooooooo nyos hangon szói: „Igazán sajnálom, hogy én is nem mondhatom el ezt önökről i" — X. ur boszankodva harap ajkaiba e megjegyzésre, degyorsan föltalálva magát, visz-szavág: ,Hogyanaszonyom, háton nem tud ép oly ügyesen, —hazudni, miut én?" ... — JÜ a turnüri Valaki erre az érdeke* kérdésre a következő választ adta: Ax általánosságban ismert turnür hasonlít i \'-¦ először is a jogtudomány szempontjáéból: na valódi tényállás túlzása"-hoz ; másodszor az orvostudományéból: „a megzavart agyműködés tűneté"-hez; harmadszor a theologiáéból: „az emberi testnek vétkes eltorzitásá\'-hoz; negyedszer a bölcsészeté-ből: Da negatív létapositivÍétfölott"-höz; ötödsizör a philologíáéból: ,idegen utórag a hon" törzsön"-höz; hatodszor a történeleméből: „a 19-ik század második félének ferde kinövésé-hez; hetedszer a physikáé-ből: „a súlypont természetellenes kihelye-zésé"-hez; nyolczadszor az épitészetéböl: ,nem illő helyen alkalmazott dekorátió-hoz; kilenczedszer az aesthetikáébói: ,í megtévelyedett szép érzet jelé"-hez ; tizedszer a világkereskedelem szempontjáéból „a közönség ámítása mÜ9zerekkelB-hez. Általában pedig a turnür .egynagy haszontalanság. " Hivatalos piaezi árak vidékünkön. hamar fellelhetők. Az értesítő kívánatra díjtalan és bérmentve megküldetik. — Dr. Toldy László által szerkesztett ,Tőrvényhatósági Naptár" U-dik évfolyamára előfizetés nyittatott vászonba kötve 1 frt 5\'í krjával, bolti ára 2 frt lesz. A naptár közölni fogja Magyarország alraiános czimtárát, ugy az Összes törvényhatósági czimeket Tőbb miniszter, fő- és alispán arczképét és életrajzát Az ivek Pesti könyvnyomda-részvény társasághoz zimezendők. — Egyháxasbükkt Dervarics Kálmán jeles történetbuvár ismét uagy-erdekű müvet rendezett sajtó alá Adatok — Boglár: Buza 7-50—80. Rozs 6—G-30. Árpa (cbevalier) 850—9. Árpi (serfőző) 7-50—8-50. Árpa (sárga) 5-50— 6-50. Bab 7—7-50. — Szigetvár: Buza G-80—720. Rozs 570—80. Árpa 650- 7. Zab ö\'őO1— 70. Bab 6-50—70. Kukoricza 5—5 20. — Pécs: Buza 7-20. Kétszeres G-40. Rozs 6 frt Árpa 6—7-10 Kukoricza 620. — Szombathely : Buza 7.60—80, Rozs 6-50—60. Árpa 7—8. Zab 6.20—70. — Felső EŐr : Buza 7-40—70. Rozs 6-50—80. — Árpa 630—70. Zab 6-20— 60. Kukoricza 620—40. O o o o 8 O o 8 O 8 O O A feltaláló dr. Meidlnger tanár ur által kizárólag fölhatalmazott gyár Meidinger kályhák készítésére, Heim EC. . nohlhigbeiiy Bécs melleit. 3C93 Bécsben: L Micbaelerplatz 5. Budapesten : Thonet-ndvar. Londonban : . Melborn Viaduct E. ( Prágában : Pria stergasse 5 Mailand bau: Curso Vitt. KmaiJiH-k Szabadalom valamennyi államban. állitisun a! tölte Koksz.-! első eremmel jntalmazntt legelőnyösebb és Bzelelis kályhák dupla kőpenynyel. ./abaiyozo- ¦¦aló tÜEelísnél kÖStífiLl\'i az égési idíitartd rjüi5 ttiEelf«n«\'l 2-i > Több szobának fütsso csak egy k ily ha által. Waggon-kályhák. j^y.1 A.-: utánzások kikerülése végett óva intünk mindenkit D O O o o o o o o o o o o c o G o o o o mellékelt védjegyünkre, mely a kályhák ajtainak belső felein beöntve vannak. EIDINBER-OFER^I HEIM ^1 O 8 O O o o o o 8 „Vesta" kályhák. Zajulanni tölthető. Pojmentet eltavolitiaa i köpenjek a pornak kitÍBstításánál oltávolithaték a széjjel kallene szedni és salakca» A. bogy a kályhát i Hi@lÍ0$4 kandalló vagy kályha, füsteraésztö. látható tűzzel. Egy kxndzilo vagy kályha több helyiségnek fűtésére fiigL»:i«\' hat. Tetszésszerinti égési: tartam koks-, kő- vagy barna mp\'-nueü Zajtalan töltet. A. hamo és salak pormentpa eltávolítása Rosszul fűlő kandallók átalakíttatnak. Füsteraésztö Csloriferek, kömponti légfűtések- éa sxelelökésxi\'Uékekhex Szárító készülékek ipar- és gazdasági czélokra. fsjff- Prop4otQsok éa árjegyzékek bérmentesen ésJngy^n. "V Cl sz..lgál-tü teles nél. a o o o o o o o o o o o 8 0OOOOOCXX3OOOOOÖÓOOOO HUSZONNYOLCZADIK EVFOYLAM ZALAI KÖZLÖNY OKTOBER 5-én. f-i Gyors éi biztos setítséí piBoriaJot s síit löretteaéíjei ellen. egészség- :\' iLírúii:?.. as éitKnedvefc ¦ essek folytán a vérnek !:sz-tiíí.ira és tíssta állapotban való fénUrtására ?1 a jó emésztés elfoeeiteaére a legjobb ¦ leghathatósabb sser a már u mindt-cLt: ismeretes é kedvelt életbalzsam Dr. KOSA-tol. Esec eletbaluani* a legjobb ¦ Uggrógyhctásosb (rjó(r\'fü»ekbCfr,a l«irgi>n-dosabban van késtitre. s különösen mindén ercés lés í bajok, gromorgftroí, éivágybiány, aavanyut felbüff.féí\'»értöia]á, aranyerei bajdc. atb. atb. ll«n teljéién bathatíinak bizonyul. Ily kitflnS hatásai köv-tk«téb«rc eaen életbalzsam eKJ- bebizonyult, raeicbizható bári»»íirévé lett., a népnek Ára efly »»gy IVffjiM frt, U» SveogefSO kr Eliaaero Irattk ezre! bárkinek betefciatéavt \'TTT^V reFdeikezetre ájlaak tS. ni\'flfi I Hsm is ;í>r>.k i-lkerülése végett mindenkit E-\\5f WV™^ rjlm>ztetek, hogy az egyedül általam ax )»í-^ Uredeü ntaaitás sierint ké«he:[ _Dr. ROSA-féle életbal-jzsaro1- minden iivngecakéje kék botokba van csomagolva, melynek hosszoldalain _Dr JtOfiA élet bal« ama a .fekete sashoz\' csinuett eyígyjxenkrt.01. FEAGNER B. Prága 205—III.• német. cseh, magyar és fguiczia nyelven olvasható, szélei felein peilig az fÖ* nyomott védjegy látható Védjegy f>r ROSA életbaliiaasa vzlódtan tíipbató csak a ktsz.-té r»ktifáfc>», ayágyszertir „a fekete sashoz" Praaiban 205—Ili., él BUDA PESTEK Törik Jezaef. bt gyágyazeréazaél, Király-utcza Ifi ax, Budai Emi! ur * fjízy«iertirábaa a Viro baa-téreo. Az osztrák-magyar monarchia minden nagyobb gyógysxertá-rában van raktár ezen életbalzsamból. Ugyanot: kapható: .prágai általános házi-kenőcs-. tBbb exer hálanyilatkoxattal elismert biztos gyógyswr mindenféle gynladások sebek éa genyedéeek ellen Ecea kenőcs biztos eredménynyel haaználható a nL emlő gyuIadáaáuáJ, a tej teipedéiónél * at emlő megkoményedéaénél szüléskor kel vénynél, vérdagacatoknii, yenyas fakadékoknál pokol varnál, körömgySk-nél, az ogyneveiett köröm féregnél, elkeményedéaeknéP4 felpurJadásoknál, mi-rigydagacatofcsái, zsirdaganátoknál, érzéketlen tagoknál atb. Minden gynla-dást, daganatot, elkeményed ént. felpafladájt a legrövidebb id$ alatt eltávolít; i a hol már geuyedís mutatkozik, ott a dagajget a legrövidebb id5 alatt fájdalom nélkül felazivja, kiériti éa kigyógyítja: 3565 11—26 W9~ Kapható 25 és 35 krajezaroa sze éneiéiben- ~%m ÓVÁS ? Mintán a prágai általános házíkenöcsflt sok-aaor utánozzák, mindenkit figyelmeztetek, hogy az -$mE&5a&> erde<i utasítás szerint caak nálam lesz készitre a csak akkor valódi, ha a aárga érczazelencze, melybe HjA, töltetik, vörös haaanáUtJ otaafti3ök-bs_jiBeirek~4~-nyel-fjg »" nyomvák) és k-ék kartonba, melyen az ide nyomott védjegy látható — burkolva van. Hallási balzsam a Jegbizonyultalib számtalan próbatét által legbiztosabbnak diámért szer a nehóihallia kigyóryitáaára s az" egészen elveiaeu baliáa-, tehetség, visszanyerésére Egy üveg ára 1 frt. „ MOLL SEIDLITZ POR Tavaszi gyógyítás Nyári és MOLL A ifokKoroiTtó őség látható Gyors ey\'gyhaiás makacs gyomor- éa alteatbaiok, gyomorgftm, nylk, gyomorégés székrekedéseknél májba-jok vértolulis areti yér és a lagkülöttfelébb nSi botejrsé gektié] Kzy eredeti dob<>s használati ntasitással 1 frt. Raktárak az Orflaig minden nevezetesebb gyógyszertáraiban JIOLL A. gyágyazeréaz cs klr. adviri szállité. Becs Stsdt Tnchlubei 9. Szétküldés naponta utánvét mellett. 2 doboznál, kehesebb nem küldetik EJlaaerés HOLL A. urfccz Beceüec. Clő foglalkozás ómnál fogra az Sn Moll fele ieidtitz porai igen jó hatást gyakorolnak; ismerem ezt egyszer t mindeniorra s sarvélyes ,\'.!\'. .¦ , fizetae meg-et mondok érte ezek a gyomrot jóra és föt k&nnyüvé teszik. Tisztelettel Stellkl P. Í. lelkész ¦¦ -;»cblagbati gyógyítás üszi gyógyítás Téli g^\'ógyitás Legjobb bedörzsölő szer és minden meghülósi be-t&gségek ellen. f OsoA aJchor valódi ha, minden üveg MOLL A. védjegyét éa aláírását viseli MedírzsölésÜI itkerss használat köszvény, csnz, mi a desíneouV teitfájdalmak és bésnlásuál; bnrogatás alakjában minden sérelem és sebnéL/dagMátok gyulladásoknál. Belsőleg viszel vegyttte hirtelei rosiulfét, hányás, kóUkE~éa hasmenéanél. t;y nvsf irt UizsiUti vUutálta! 30 kr. c é Baktárak az ország minden nevesetes gyógyszertár é* anyag kereskedéseiben. H3LL A. iyefyaztresz cs. klr. Búvarl sziüiíó Bécs, Stadt, TieblaikH 9. Szétküldéi naponu utánvétellel. Két üregnél kevesebb nem küldetik. E.\'iim érés MOLL A. yógyszereaz nrhos Bécs. Kitűnő Moll-ffle franeaia borszesz és sója vídékem«n nagyszerűen működik nekem 6Ü Üreggel, mivel az emberiség segitaégére készletet óhajtok tartani magamnál Mély tiactetettél 3i62 45-45 Hintf, lelkész Micholupban. Raktárak Kagy-fiaoizaáo Bosanfeld Adolf és Fesselhoffer József araknál. MOLL-FÉLE FRANCIA BORSZESZ ÉS SÓ KÖNNYENJOLDHATO KAKAO 1056.\'tkv. 889. Árverési Mrdetméíty. A letenyei kir. jbiróság, mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy Szekeres Márton kottorii lakosnak Bibanits Ignácz tót-szerdahelyi lakos elleni G0 frt tőke, ennek 1885. évi január hó 1-töi járó 8% kamatai, 11 frt 60 kr per, 5 frt 95 kr végrehajtási. 7 frt 85 kr ezutali költségek iránti végrehajtási ügyében a nagykanizsai kir. törvényszék (a letenyei kir. jbiróság) területén fekvő polai 233. sztjkv-ben At 1010. hrz. a. 414 frtra becsült váltságköteies ingatlan a polai közsécbiró házánál 1889. én október hó 28-dík napján d. u. 2 órakor Simon Gábor nagykanizsai lakos felperesi ügyvéd vagy helyettese közbejöttével megtartandó nyilvános árveréseti eladatni fog. Kikiáltási ár a fennebb kitett bec-^ár. Árverezni kjvánók tartoznak a becs-ár l0°/#-át készpénzben, vagy óvadékképes papírban a kiküldött kezéhez letenni. Vevő köteles a vételárt három egyenlő részletben, még pedig: az elágaz árverés I jogerőre emelkedésétől számítandó 1 hónap alatt — c másodikat ugyanattól 2 hónap alatt, a harmadikat ugyanattól 3, hónap alatt, — minden egyes részlet után az árverés napjától számítandó 6% kamatokkal együtt az árverési feltételekben meghatározott helyen és módozatok szerint lefizetni. Kelt Leíenyén a kir. tvszék mint telekkönyvi hatóságnál 1889. évi július hó 5. napján. F1LIPICS 3732. 1—1- kirendelt kir. tszéki biró. j A zala-szent-gróti nagyvendéglő összes épületei, a regalejognak történendő megváltása következtében, szabadkézből azonnal el fognak adatni. Venni szándékozók bővebb felvilágosítást Ber- I ger Jenő urnái Zala-Szt.-Gróton nyerhetnek. 3722 SCHLICK-féle vasöntöde és gépgyár részvény-társaság GYÁR és IGAZGATÓSÁG : ÜITn » DCQT VABOSI IRODA és RAKTÁR: 1"^-. Váozl-Körut 57. hz. DUUAfCűl. VI. Podmmiczky-ntran U. ram CÓZ- és JÁEGÁSYCSÉPLÖ KÉSZC LETEK. SCHLICK-féle mb. KÉT- és HÁR0MVASO EKÉK. SCHLICK-féle szab- .Haladás\' sorvetö gépek. Szórvavető-gépek. Sckllck-féle sisab. Kayol-ekék, Schlick- és Vidats-féle eredeti egyvasu ekék és talajművelő-eszközök, borsnak és rögtörá hengerek, szecskavágók, répavágók, répazuzok, tengeri morzsolok, csöves tengeri darálók, gabenatiez t it ros-, ták, őrlőmalmok stb. Az összes ekék tartalékrszei készletben tartatnak. Előnyös fizetési feltételek. Lego\'cs b árak; SJBf** Árjegyzékek ílr&nuin ingyen és bérmentve. ~sS . JEGYZET. V»n «wenciénk exetinel t. cz. flsletbftriuíiik beceB tadomis.-Lr-. bö«ai, hogj nob « VI. PodmxDiak Irxa 14 iz. UrE iroáiink l.gnKK/obb résiic a ktüió víc.i-uton lévS ; l: belyextük miodÁsoailt&l t. aslsibjritlfii< kénjeimé érd«- kébea egy .áron irodit Urtuok fenő, vilunjst, bogy ng7acoit épitéli cttkkeink éa gazdasági (epeinkből raktirt letaaitettQok. W Ei»áio tiiateUttel 3546 A 3chilck-töLs vaaöntőde és gépgyár résavónytáxsaság igaxgatósága. 3538 A SOOLAC-I APÁTSÁG < Francxia-OMiAg) Do«i MACUÍÍLOSNfc, pnvr. FítltrleleHí B»«eoek rendi tljti FOGVIZE, FOGPORA és FOGPASTÁJA 2 ARANY ÉREM : Bruititi f38Ö, Lsnlon 1884 A lagxiagagabb klltr.tersek « A {otiaztcleiidö benedekrendi atyák fogv:-zénck hatazni lata, naponkint néhány cseppet vizbe véve, mugakadály-zza és gj-Ogyitja a fag^k odvasiágát meljeknek feherseíret és szűárdaágot köícsönoz. a mennyibeo a foghaet eröeiti s te\'ljeaen egéezsíget&c váJtciztatja. « Szolgálatot teázunk t«hát olvasóinknak, midun őket ezen régi es pract.cua kénzitmt:nyek-re figyelineztt\'tjük, wiílyuk a l^obb gj\'ógy-szert és a fogfájás tilem egyedüli óvszert, k^p^zík\' vew rnaryo 6i UlIkMtA. IfttllZtlirZir A U S E R I EDE faralgómester cs. k. udv. kó franít-, jenit-, vátiyssobrok Bécs, II SpüaüTsse fc 19. Téitiagyarak, kőbányák, fŐBcsiazol-í é fOr ész- tn alom tala}dóoosa. Dusán fclsaereh raktára kést SIR- SZOBROK S A K kripufedók p-anitbol, kriptaricaozatok it ¦irtámpik atb. Kripták Uljes alké-készitéaére való mecbiaiaok, asobrek áthelyezése, valamint minden t ssob- \' rássatba vájó munkalatok pofíiosan éa \' olcsón esakftaöltétnek. Képac í\'fitJti-iníTen és bérmentve. L\'zietalapiláai ím g 1761. S643 a franczia Cognac-nemilekcéí, malyei tSbbnytxa — a cbaren*i borvidékek -lpa»«titáBa folytán — •gásaben vagyréí-ben sseazbólké««i!tti.k ril«r.AKK * valóban búrból elBallitott.de kotamsem jobn frauczia IJICSOOD Cognacnetnüeknél is, mivel etekért üvegeakiüt l.tW s frtnyi rám éa saáilitiai költség fizetendó. Sdiutáo Berger, Volk és t" Bécsben, személyesen jót állanak az iránt, bogy aa általak gyártott Cognac-tetnúek más, mint borból desatiliált álcbkolt nem tártaim ásnak, ez utóbbiak mar ezen körtilnitnyné! fogva minden egyéb C-.gnac-fajtáknak akár mint élvezeti aaerek, külSnoaen p>-dijf O -y ó & 3T c é 1 o le x su elébb vonandák. Es Okból a \'M*> Berger Volk és t" bécsi czég által gyártott Cognac-nemfieket a neveaett ezélokra baaanálják és ajánlják : Ángyán tanár, Kétli tanár, Késmárszky tanár. Korányi tanár, Kovác= tanár, Lumnitzsr tanár, Müiler tanár^ Réczey tanár, Stiiler tanár. TauffertaL. Budapesté n. Albert, udvari tanácsos tanár, Billrotb, udv. tan, tanár Bráun Károly, üdv, tanács-tanár, Branrriinszuv udv. taoács. unár. Ghrobák tanár. Kabler tanár. Oser egészségügyi tanáss, \'tanár, Scbnitzler, korm. tan. tanár, Winternitz csász. tanács, tanár Bécsben. Valamint a bel- és küU fold más kívá>á tanárai. 1.10, 70, 1.30, 80, 2.90, 3.90, 4.80 1.60. 2.10, 2.55 .90, 1.20, 1.40 Irak mindenütt egyenlób : 1 egész eredetTaveg (5 minőségben írt 1 90, 2.30 egy fél , , , „ egy negyed . , Kapható minden nagyobb csemege- et fUsMrorukoroakedósbon éa gy ógyszertárbaa, Raktár: Bécsben. I. Weiehburggasse 2. szám (a Karntnentraase sarkin.) ^ á legfőbb ait-üfitetcseL; i ^patytbo tiligkialtitasoLoL 1867-óU. Mindenkor határozottam Lielii«" társaság Ms-kivonata kérendő, GÉ attor Él A MrMk féle hútiklT-\' txat kititnö f# erótelie» h^-leves rogtCni eíóilfitAara. valamint leves, martit, fotelek és húsételek jam-. táaára éa fnszerczétére azolgi;. helyesen baaznaiva rendkírfili iénj t-lm— tégt meli fit, a biztartM-ban Igen nagy ¦.¦^í-ritáara is arait alkalmat. — A legkititnóbt. trösitiíter ¦ * gyengéik c<í<11t és betegek a inéi- ba minden datwvt 02 kéknyoiwsÍHl»an van^lütva i I.iebLr táraaig koíiytíi-nktán U ötii;ii-IirTi-B:rM» oo iujun: Berek Károly, esz\'r. :zu tir. Bdnri ailtiteui, Bécs. !.. S H i ~ ÉCapható tnriobá valamennyi nagyobb főzteT-eaemege és gjógyfnater tereakeáésb/n, * valamint, minden gyógyszertárban. ~W » 1 .ItgfiU kitüteténk, » leguo»b» liligkiáilitisakM. ISK-üa Wsjdita Josef könj-Tcyondijá\'oól Nsgj-Ksnimin. XAGY-KMZSA, 1889. ofelober 12-én. szám Huszonnyolczadlk éi folyam. Előfizet tsi ár \'géai í-ttv , . . 5 írt — — ?1 eirré . ... 5 ff ftO kr legyedéire . . . I írt 25 kr Egyes szán iQ kr , III 1; DKTÉ3KK b basából pt\'iiuorban 7. "másodszor ti i rmuiKt) további\' sorért 5 ki NYÍLT TÉRBEN I>rt:t. toronként 10 lefért v^tatnc birdrtl-sert 30 k.-.\' i. eey> s^tendők. ZALAI NÖM A lap siellemi részét illető kosi" lények a st-rk-xlö«ée;\'!iz. ianyaít resztét illető klzlésBesreh pe ] L- a «¦...:..¦«.. \'., bor%eotve iaaéscndCk -V a ff y-K a nistiti u takarékpénztári\'t-pilU: Bé\'rcrnttien Jerelek nem i»-Xéziratok vissza sem köpetnek Ta<:M Kanizsai í A nagy-kanizsai „Kereskedelmi iparbanka. a „nagy-kanizsai Önkéntes tűzoltó-egylet, a tnagy^kanizsaÍ kisdednevelö egyesület", i keresztény jótékony nőegylet* , a „nagy-kanizsai izr. jótékony nőegylet-, a sszegények tápintézete", a „nagy-kanizsai tiszti-Önsegélyzö szövetkezet11 ,a „soproni nereskedeli \\ iparkamara * nagy - kanizsai külválasztmányának hivatalos lapja. HÉTENKÍNT EGYÖER, SZOMBATON MEGJELENŐ VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Előfizetési leírás JALAI ŰllMT 1ís9: raoijim IWi, vagyis oiaóbeí-deczemberi évnegyedére. Lapunk XXVIll-dik évfolyamának utolsó negyedére, midőn uj előfizetést nyitunk, tisztelettel felkérjük mindazokat., kiknek elöfizetésÖ1: a Itar-nt\'ídik éftnegyedilel, szeptembervégével lejárt, kegy azt mielőbb megújítani szíveskedjenek^ nelwgy a lap rendes küldésében feniihkadds történjék, — akik petty hátralékban vannak, kér-j\'nk az oss.zey. haladéktalan -beküldé-sél; fiiért a lapnál nekünk is kötelezettségeink levén, annak rendezése mtdhatlannl szükségessé vált. Ez az időpont az mindenkire nézve, mikor tartozási Ügyeit könnyebb szerrel rendezheti. Arról, fkogy lapunkat kiváló figyelmébe ajánljuk a í. közönségnek, szirté felesleges szólnunk. A lap múltja, minden körülmény közötti törhetlen \' fennállása, hazafias iránya és lehetőleg minden nemes iránti .elkesiiltsége biztos ga-rmit iá a jövőre néz.é is. Hirdetéseket gyorsan és jutányo-- sa\'n közlünk. Elötizetési ár: löSlh Oki. — deczi évnegyedre 1 frt 25kr. „ „ 1S90. marCz. félévre 2 „ -r><> „ „ „ „ szept. egész évre r> „ — \'Mely összeg legczélszerühben 5 kros postautalványon küldhető be a lap kiadóhivatalához. (Wajdils József könyvkereskedése, Nagy Kanizsán, takarékpénztári épület.) Hazafias tisztelettel . Szerk. «?s kiadó. ny igaz szó iparunkról. A párisi kiállítás szintén igazolja, hegy a dtiiág^ ipara legutóbbi éveinkben ismét\' óriási haladást tetí. Az emberi elme szolgájává bilincselte a természet leghatalmasabb, legféktelenebb, Iegrontóbb elemeit s azok segélyével értékesíteni bírja még a leghaszootalanabbnak tekintett anyagokat is, melyek dúsgazdagokká bűvölik azon" nemzeteket, melyek ezen eszközöket czéljaik elérésére használni tudják. Nehéz az átalakulás ; de e nélkül • el kell a magyarnak vesznie, — még pedig nagy ellenségeink gunykaczaja között. Dicstelenül, nem erőszakos halállal, hanem sorvadás okozta végeígyöngülésben. Ugyanazon dob, mely csatákban hós tettekre lelkesité a haldokló vitézt, adja a jelt földbirtokos curiájának elhagyására, melyet idegenek foglalnak el nem aczéi, de papir fegyverekkel. Ujabbau ugyan divattá lett az iparról beszélni és írni. Az iparra buzdítani a szegény emberéket. De azért mégis csak némi tartózkodással, némi leereszkedéssel viselkedik az iparossal a született uraság: minek következményeként látjuk, hogy az iparos ügyvéddé, bíróvá, földbirtokossá stb. neveli fiát, ha csak módja van, vagy ha némi tehetséget fedez fel benne, mivel nem kívánja neki azon társadalmi sinylődést, melyben Ó maga átküzdi életét. így ezen osztály nem fejlődhetik, hanem marad a régiben. Mit is lehet várni oly szegény „emberektől, kiknek legva-gyonosabbjai, más pályákra térnek. Honnét jöjjön az eszme, a találmány, a tudás és a pénz a szükséges kísérletezésekre, melyek nélkül ipari haladás, felvirágzás, lehetetlen. Vagy talán pótolja ezt a kormány? Ha itt-ott akad egy élc.-ebb elme az iparos körökön belül, vagy azokon kivül, van valami gondolatja — nem-e .kénytelen honi pártolás hiá-cyáb&n külföráoo seresni támaszt? Ott érvényesül, még pedig gyakorta nem ritkán édes hazája megrövi düiésére, kárára és kizsákmányolására; mert itthon az iparos köröknek nincs pénzök vállalkozásra, a kormány pedig még hivatalnokainak idejét is inkáob más mindenfélére; mint a fölöslegeseknek tartott remek talál -mányok beható tanulmányozására használja. így folyik ez nálunk régóta és marad minden a réginél, talán addig, a míg majd késő lesz a mulasztások fölölt álmélkodni. Nem a párisi szégyenletes kiállításunkat veszem irányadóul; mert hiszen ott hivatalosan nem vagyunk képviselve, ámde tekintem össziparuok fejlődésének fokát s mepállapítom elmaradottságunkat. Hisz azon kevés, a mink van, még a/, sem igazán magyar; mert azt szinte kizárólag idegenek nyújtják, müvelik Magyarországon; mig a magyar faj gyermekei inajdiicni tüntetőleg nézik le az iparí foglalkozást, mintha azt méltóságuk alattinak tartanák. Ámde e botorság mindenkit, a ki az ipart műveli, érzelmeiben nagyon sért; a lenézés, kisebbítés. Kiég, hi elöveszszük a budapesti gyárosok névsorát ; ott látjuk, az iparosok mily csekélytöredéke bír, magyar névvel; ha köztök itt-ott találkozik ilyen, az legtöbb esetben vagy legújabban magyarosított név. ?sgy.pedig legszegényebb csizmadia, esetleg kovács-műhelyt nevezi magáénak, A vagyonosabb iparosok többnyire idegenek,. a kik csak ideig-óráig nevezik ez országot második hónuknak, de bizonyára nem .osztoznak annak Örömében és bánatában, Mihírlyt pár forintot szerzett e téren, zsémbelve az aristocrata magyar Gusztáv, ki gazdasági gyárát előbb szellem ellen, viszi magával mun- gépgyárrá^s legújabban tűzi fecskendő kajának eredményét régi hazájába, gyárrá fejlesztette és rövid idő alatt De háay vau ezek között - . már is annyira vitte, hogy amint végzett akadémikus, de yésxk olyan\\gy f. hóban tartott kisérlet-nél is, ki az ötödik középiskolát elvé- j személyesen meggyőződtem, fecskendői gezte? Mit várhatunk, mit réméibe-! nemcsak elérték az eddigi gyárakban tünk ezen osztálytól ?.. Nem látják1 készültek minőségét, hanem azokat még át irányadó köreink, .hogy itt felül is multák, igy azok, melyeknek a 12-ik óra, melyben segíteni kell e kísérlete mellett jeíeu voltam, amint veszélyes bajon? a gyárból kikerültek, ÍGt) mm. Nem gondoskodnak eszközökről, ciliiiderbóség mellett 3:! ¦ méter i melyek által az iparos osztály tekin-; távolságra lovelték a VNizet 12 mm. , téiyének emelése által az otí fejlődő: sugárcsővel. szellemi és anyagi erők ott tartás-- Igaz, minden uj gyárnak könnyű a tsanak és a többi osztályokból újab-1 régieket felülmúlnia, mert az ujak-bak oda édesget lessenek ? Inak a meglevők mintául szolgálnak. Nem küldenek nagyobb számú Ennek nem kell egyebet tennie, ; tehetséges fiatalokat külföldre kiké- i miut hogy a .létező legjobb rendsze-\\ peztetés végett, hogy onnét ne csak \| reket Összehasonlítsa és maga azt tudományt, de fóieg új szellemet és készítse, ami ezek között legjobbnak ; iparos önérzetet hozzanak magukkal, bizonyult, illetőleg a különféle i mely-lyeí sikeresen küzdhessenek a, rendszereknek legjobb részeit összefent ecsetelt előítéletek ellen; mert egyeztetve egy jó egészszé alakba az itteni légkörben nevekedett egyé- és az ujabb észleletekkel tökélyednek között csak ritkán találkozik bitse, illetőleg az ujabb talátinányo-: valaki, ki ezen lenézett, hálátlan kat ezeknél érvényre juttassa, ami \'feladatra vállalkozzék; ki pénzt és a régieknél a megszokott.\'megrögzött \'magasabb értelmi fejlettséget hozzon conservativ szellemen kivül mégrazou e térre, hogy\' ott vagyonával és \\ nehézségbe is ütközik, hogy ezek a/, nevével emelje áz ipar tekintélyét,\' aráuytalauul sok pénzbe kerülő \| mely a müvejt külföldön erre nem mintáknak megsemmisítésére cs ujak-! szorul, — \'de mely nálunk —\\ nak beszerzésére nem olyan könnyen emiitett okoknál fogva még mindig! határozzák el magukat: és igy bar nélkülözi azon állást a társadalom-; nekik meg van régi hírnevüknek i ban, mely nélkül onnét inkább j előnye, de minőség tekintetében szöknek a kik tehetik, hogysem oda \| soha sem .versenyezhetnek az uj vonzódnának az előkelő-osztályok. ¦ vállalatoknak tökélycsbített rendsze-Látunk ugyan ujabban egyes: réttel. K nélkül soha sem keletkéz-, kivételeket, de ezek olyan ritkák,! betnék uj gyár és a régiek a mint a fehér hollók, úgy Andrássy,\' versenytől! félelem, hiányában meg-Manó gróf /foglalkozik iparvállalatai-! Örökítenék régi, kéiyeíiues reudszerci-val, de amint hallatszik, az elért ket és lehetetlenné tennének minden sikerrel megelégedve, máris elakarja haladást, enélküi még ma i>. túzfa adni vasbányait és kohóit egy ide- fecskendőkkel oltanánk a tüzet, ugy-gen társaságuak, sót állítólag már mint azt őseink tevék-, meg is van a szerződés. Amint alkalmam voít arról Helyesebben cselekszik Tarnóczy meggyőződni, Tárnóczy nein kiméi T á v e %. a. tsten veted. EHába miűdei) : végp, régf van, KüzpI az óra már, mely eltemet; Ki kell izmom fenékig a pohirt! em végboeiara kéred. Kj n\|ti ügy fáj : Ls nagy. f. n-.ta tudok yujtsd édesir] Us tolod kedv. , nagyon s« üir küzdeni végb, Ni: r reményem, sirba tettem őt K«raényt>lenaéjg tépi lelkeínetj KSrül irbec af téten a balil : K-yujtS\'i édesem végbacsdra kezed. Alig bogy imérél, a mir válni kell, A mely annyit,"annyit szenvedett, Dobogni nem\'siikarámeg«flni>: hyujtsd. édeiem végbnosura kezed. Olyan nagyon, nagyon fi-adt vagyok, í>zet», meg kell píbenoi, fejedet Ör%k ilxnra kell már bajtanom : Nédesem, végbucsars kezed. Kgyetlenegytt vágyom tudni ieoég\': Meg\'fog«i-e majd siratni,engemet, Beülteted rizsával hantomat, Ba bn.esuc>a: nyujtotud kezed ? Ö« óh, milyen n&gyon önart vacyok ! biótM biii emlékem éltedet! (;>ak cíyre kér a »41oi kéazüló : ^í\'JjW td-et-m régbneaura kssed! MULATSÁGOS TÖRTÉNETEK KANIZáÁÍÍÓL. Irta: HALIS ISTVÁN. (Folytatás.) — .Micsoda! én félek fekéntetös uram — iiiKnrljt hatalmas mellére ütve Tököli és mint valami komor bika néz Deák sz.emébe — éu félek, a ki követválasztáskor a .vasas németet" leemeltem a lórul? De iszen a Pista Jaücsiék fami bájában, még nem volt olyan gyatra legény, ki félt volna, pedig eleget agyonvertek közülünk. Azért hát inkább mögrnomlom hogyan történt a dolog____ És vallott, mint a parancsolat. Talán a falnak is nekiment Volna, ba azt mondják, hogy ,nem meri" megtenni. Ilyen á sáskavirtus. III. EGY FOGADÁS. Máninger József bátyánk, a kanizsai \|,szegények atyja" bizonynyal jó szívű ember. < \' Méregbe.jönni képes ugyan rögtön, I de már a másik minutomban elfelejti harapjár. A törvényt tiszteli. Ennek kőveikez tében a rendőri záróránál tovább nem tűrte korcsmájábac a vendégeket, a mikor még.korcsmáros volt. Ha felszólítására szé- , pen el nem kotródtak : akkor kidobálta őket Különben a légynek sem szokott \' ártani. . Egykor szép társaság ült együtt nála ; az „extra szobában." I A jó kedv „sugárzott." A vendégsereg szeretett volna tovább maradni, pedig kö-zelRett a záróra. Mild Károly — ki jó hus, de rosz I csont volt teljes életében — ranezbaszedte \| homlokát, azt mondja a czimborákuak : j fiuk! itt maradunk tovább, majd én „beugrasztom" a Máuingert, hogy eszébe se jut a záróra. Épen ekkor lép kőzéjok Máninger a záróra tudtuladása végett. Mild Károly hátat fordít neki s mintha nern tudná a korcsmáros ottlétét azt mondja: „Urak. menjünk át a „Sas-\'ba; ott olyan bort mérnek, bogy a Máninger.: csak \'„kismiska" hozzá képest" Mindig jó borai voltak Máninger bátyánknak; nem csoda tehát, ha ilyen rágalomra ámuló pillantásokát vet maga körűi. De Mild Károly tovább dicséri a Sast; az urak pedig szemhunyorítva mosolyognak, mintha ők is tudnának valamit arról, hogy a Máninger bora silányabb. Hogyne futotta volna el a méreg ilyen impertinencziára József bátyánkat ? — „Micsoda V azt a kegyelmes suj-jantását annak a Sasnak, — az a hitvány Sas tudoa olyan bort mérni, mint én ? — Jöjjenek le az urak a pinczémbe, adok én bort, milyen a Gecsemánekertben sem termett soha. Ha pedig van olyan bor a a Sasban, akkor rögtön kétfejű sas legyeo belőlem!" Kiáltott a becsületében megtámadott korcsmáros. És az egész társaságot erőszakkal leviszi a pinczébe, bol a tüzes borokból fáradhatUinul traktálta .őket. A-dévaj sereg könnyeo megbarátkozott a pinczéveL Az igaz. hogy minden bordórul lekergették a „fekete macskát", hanem csakhamar énekelgették is: Eközben Mild Károly a vendégszerető korcsraáros kárára nem átallott újból csínyt elkövetni. Ugyanis felfö\'döitte, hogy a pinczében egy eleven nyul vagyon az ászokfához kötözve. Pecsenyének hidalta valami sátorbs ünnepre a házi gazda. És míglen szorgalmasan hébérezett Józsi bá ívelik : azalatt Mild Károly fülönfogta á nyalat és hazavitte: azutáo észrevétlenül visszasompnly^ott az ivó kompániába. Az urak pedig ittanak vidám tréfálkozás között. Máninger nem bánta ha az egész korcsmát megisszák. És az erős bor hamar mivelt vala csodákat. \'— „Nem cserélnék mostazz&l a mu-hamedánussal, a kit hetvenhétezer huri ölelget a paradicsomban!" kiáltott föl sziláján Rogyák Pista. . — „Ne ánzágolj nagyokat Pista, hiszen nem bolonditasz el senkit se közülünk!" kontrázott Tomsics tiszttartó. — „Dejszen beszélhettek nekem akármit: mostan tudósabb vagyok a Ve-hofsicsnál, pedig ő tagja a tudományos akadémiának!" — .Tagja ám a Kupa-egylétnek, nem az akadémiának" — feleli .Tomsics foghegyről. f\\ — „Ki meri/mcVida^i.-- — „Éo jserea N — „De mikor én saját szememmel láttam s tagsági okmányát rámába foglalva 1" — „Már pedig én mégis azt mondom, bogy nem igaz!" — „Hátfogadjunk fel száz pengőben, bogy akadémiai \' tag" — kiált az ellen- mondásokkal felingerelt Kutyák! s kivág-a hordóra egy roj»osős százas bankót. (Mérgében akár arra is fogadót! volna, bogy s pisai tornyot- elhozza Kanizsára.) .Tomsics pedig belenyúlt vala tárc:á jáoa és nemkülönben a hordóra^teritet egy százas bankót, azt mondvor „Tartom a fogadást, Jtt vati fciguberáiva!" \'Diktum. faktum, deliberátum: a két „nagy bankót" Máninger őrizetére bizzák s a fogadás eldóitéig inni foguak a depo-I nált pénzre. — Tomsics pedig a fogadás tárgyá-, ban másnap mindjárt irt az akadémiai titkárnak (Nehogy megivassék a .péiu-\| ősszeg egészen.) Leveléhez ó Irtot melié-j kelt a tudósítás dija fejében* Akkoriban Arany János volt az aka-i\'demia titkára, ki a tőle megszokott pedatis pontossággal rögtön felelt Válasza é$ volt: Véhofsica Adolf nem- tagja a Magvai Tud. Akadémiának. neve itt nem is I Ösmeretes. E. tudósításért dij nem jár, az öt-torínt mellékelve visszaküldetik. lípesten, 1»7G. május 20-án. Arany János főtitkár. Ez a kis levél bőven jellemzi a puritán be(3űletességü Arany Jánost, az el forintot nem fogadta el. attól félve, hogy nem illeti meg, mert a titkári ^teendőkért úgyis fizetést kap-az-akadémiatól. E szerint Rogyák vesztette d a fogadást Később, kiderült, hogy a földrajzi társaságnak volt Vebofsica tagja, s ez okozta Rogyák tévedését Különben tudhatta volna, hogy Zilavármegye, nein leiméi akadémiai tudóst Ezalatt az egész kompánia szórgal- Ht\'SZONNYOLCZADIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY OKTÓBER 12-éa. semmi áldozatot — meghozatta a leghíresebb világhírű fecskendő-gyáraknak legújabb gépeit, hogy ezeknek álapján construálhassa rend-; szerét. K czélból . személyesen tanulmányozta á párizsi világ, a viitdsöri ország-ís és a berlini mentő 8 tűzoltói kiállításokat és az ott legjobbaknak ítélt találmányokat nálunk meghonosította; .sajit maga részérói pedig <ét javítás szabadalmazásáért folyamodott ; t^ieK közölt van á vató ágós hiányt pótló uj dugat. í\\ uja, mely áz eddigi összes ösmcrí rendszereket messze Iiíi fülűimül}.., különösen fajuk; száináni, hol i fecskén dó kkeji bá ; uásiaód , spk iiváuui valót hagy — nagy liiáu; i pótol; mert ha éve-\' kig ís gondtáti au] áil ezen dugaty-tyű, mindig U ^mentesen fog mű-1 ködiri; de cs .kis ily utánjárásai ily költség ne i k:méléí>el és szak-gépé>zim:niök í-egélyével lehetett ezen credméi -eket elérni. Eddig ezen életbevag\' szakmával leginkább "csak harangon, ifc foglalkoztak, hogy e/éí; néni bírt k a külföldi versenyt krgyöziii, az termíszetes.; Ennek tulajd\'tiithaió. hogy ba Magyarországon Valai i biztosan jó fecskén-: dót kívánt v tsárólní, hát Bécsbe, Brümibc, vagy Prágába folyamodott, fia a SftVl szivattyú költségeit J sajnálja. K részben a statisztikai igen szomorú .idatokat tüntet fel, a hazánkban működő fecskendők feléné -több - külföldi, többnyire rósz cseh és morva gyártmány. .Most azonbau már segítve van e bajon és b rmit mondjanak is a megnyert ügyi.evezett szákértők —! még ha tüzoHoi mezbe rejtőztek is — bőgj: ma már nem kell külföldre vándorolnunk jó fecskendők végeit, sót bizton reoiélhetjűk. hogy a-\'külföld is ott fog vásárolni, ha a legtökéletesebb fecskéndót kívánja bírni Ebben a káros űr a lehető minimumra vau leszorítva,^ szelepház pedig oly egyszerű, hogy azt a legegyszerűbb falusi ember is kőt\' perez alatt felbonthatja és ismét beteheti a szennyes víznek használati áltál esetleg valami \' baja történt volna. • Bámulatos annak szerkezeti egyszerűsége. A gyár két tűzoltó parancsnok szakvezetése alatt áll, mélyből a fecskendő csak a legszigorúbb kísérletezés után adatik ki a vevőnek." Ára pedig a normális általános magyar csavarral ellátva körülbelül 200 frttal olcsóbb, mint az eddigi árak volt^Jc. I.ehgtetlen tehát, hogy a többi gyárak is ÍÖDtartbassák eddigi jogosulatlanul magas áraikat, melyekből aztán, a magyar szőjárás szerint — jutott is, maradt is. Már ez egymagában mutatja, hogy mily jótékonyan bat a verseny, különösen ha azt a műveltség bizonyos fokán álló egyén érvényesíti. A ,10 évi részletfizetési hitelkedvezmény pedig, melyben ezen kózkedveltségü czég évek óta réWMti vevőit, könnyűvé teszi a beszerzést; mert már a fecskendő ára bőven kikerül azon kedvezményből. melyben a tüzbiztositő társulatok részesitik azon kézségedet, melyek fecskendőkkel el vannak iátva. Már ez az egy péMa is eléggé igazolja, hogy mivé fejlődhetnék a magyar ipar ha más t\'-reu is akadnának, — kik hasonló miveltség mellett, azzai uem restelnének fog lalkozni. Nem, tisztelt olvasóim, így nem fogunk nagy ipart, fejleszteni; igy az iparral csak azok fognak foglalkozni, kik ".másként nem tudnak megélni. Ipar nélkül pedig magyar vagjjgjosság nem lesz; a mai haladásnak alapja pedig a vagyooosság — e nélkül elmarad a jó igazságszolgáltatás, a jó közigazgatás, a jó Közoktatás stb. s:b.. mert az mind csak sok pénzen ..szerezhető meg. Ezért vagy iparos-njppó ke!Ü lennünk, vagy Összefognak felettünk csapni a polgárosodás hullámai. Itt más választás nincs. El tehát az előítéletekkel — becsüljük mi is iparosainkat ugy, amint ezt a müveit nyugotiak teszik és fejlődni fog az ipar, mint haladásunknak egyedüli hathatós eszköze. Gr: Pálffy Jenö. 6. Polg. isk. tanári kar 7. Nyitrsi Jakab 8. Trojkó Lajos 2 frt. 2 . 2 „ Összesen: 29 frt. ZEINYI JÓZSEF egyl. főparaacsnok. Tudnivalók. ujabb kimutatás a nagy kanizsai „Hadastyán Egylet zászló szentelése aikal mával tortéot . adakozásról. — \'Ii.ftna.dik közlemény. — 1) Krucsay Ágoston m. kir. sótáruok 5 frt. 2. Vasúti mérnöki tisztikar 7 3. Hirschler Alsó-Domboru 5 4. Kutich Alajos - 3 5. Szegó Gyula (Schíesinger) 3 másán iszogatott a válasz megérkezéséig, s a diuom-dánom költségeit az/előleges megállapodások szerint a deponált pénzből kellett kifizetni. S bármennyire sietett vala Tomsit-s a-bizonyíték megszerzésével, mégis elkésett. Mert aköltség magasabbra rúgott száz íorintnál, s Így Tomsics ráfizetett a nyereségre. Az elviit nyulat pedig nagy vígság között fogyasztották el a czimborák. A Sasban ették meg. Mert nem merészelték ám MáningernéltuegsüUetiii. féltek méltó haragjától! Hiszen még a.róióai pápa is alighanem káromkodnék, ha ünnepi pecsenyéjét ellopnák. Csoda-e, ba Józsi bátyánk összeszidta a gazembereket? Mikor pedig tisz-¦tára megtudta az esetet, csuda e, hogy furiába jött és százszor is elmondta: „Meglőlek a nyúlért Mild Károly bizony meglőlek!" Amint meg is érdemelte volna, hogy meglöjje. De nem lakozik tartós harag Józsi bátyánk szivében. Kern lőtt meg senkit. Aztán nem is volt nála puska, a mikor elöazör találkozott Milddel az utczán. — Ekkor mit tett okos ember létére Józsi bátyánk? Elnevette magát és szívélyesen megrázva Milduek kezeit, azt mondta : „Vígyen el az ördög édes barátom !a Egy fiatal sziv szerelme. Irta: B. DONÁSZY FERENCZ (Folyt, és vége.) — Jó, add kezedet, szólt hozzám, s ültessük karunkra Oszkárt, s gyorsan osonjunk fel, különben a cselédek fellármázzák az egész házat, hogy tán valami szerencsétlenség történt. ; ; — Igen-igen, nyögé nehezen a beteg fin ! A szobában a pamlagra tettük, de eliszonyodva sikoltottunk fel, mert iszonya görcsös roham jött reá, szemei elmeredtek, halálos iszony, félelem csillogott amegtört, kikelt szemekben, melle hörgött, fuldok-lott s kezeivel görcsösen kapkodott szive-hez, mínek rohamos lüktetését a ruhán keresztül lehetéTt^jétni. . — MéghWk, ^ördelé sípoló lélek-zettel. Ész nélkül rohantam le! Talán még nem késő, :, I Jajgatva rohant fiához az apa, az orvos, velük magából kikelve, halotthalványan Oktávia. — Fíam, egyetlen gyermekem, borult reá kétségségbeesetten a hánykolódó, haldokló gyermekre; orvos,segítsen, még nem késő. fiam, édes fiam, hamar a csepp-jeidet azok seeitenek ... i — Iszonyú erőlködéssel, hörögve fonta karjait Oszkár édes atyjának nyaka köré, s elhalón, alig érthető suttogással rebegé: — Megittam egyszerre, édes atyám .. Nem. azt a szívfacsaró jelenetet leírni nem lehet! Az a kétségbeesett fájdalmas sikoltás, mi az apa szivéből tört ki, mikor gyermeke, karjaiban halt meg, az az irtózat, a mi mindenkit megdermesztett még ma is a fülemben cseng! — Hogy omlott térdre a pamlag előtt Oktávia, hogy ölelte, költögette zokogva azt a ho-: betegszivü gyermeket, a ki fiatal, beteg szivével annyira szeretni tudott, jóformán senki sem értette íl Hisz Oktávia jobban őrjöngött fájdalmában,magánál amegtört szivŰ apánál! Hát annyira szerette halvány, beteges, fiatal rokonát r Minő érző, minő arany szive van, mondogaták még a temetésén is, mikor Oktávia egészen megtörve, fájdalmában elmerülve zokogott, hogy alig lehetett ráismerni az elébbí ragyogó, életvidám teremtésre! S még a szegény megtö:t szivü apa is, zokogva roskadozva karolá át megtört szivében — Halászati tilalom. A földmive-lésügfi miniszter a következő rendeletet intézte valamennyi törvényhatóság közönségéhez: A halászatról szóló 1888. évi XIX. t-cz. 23. §. f) pontjában megállapított halászati tilalmat a hivatkozott törvény 24. §-ában nyert felhatalmazásom alapján oly-képen szabályozom, hogy a Duna folyamon Orsovától a Ferencz-csatomáig. a Tisza folyón a Duaábá való beömlésétől a Ferenci-csatornáig, Ferencz-csatornán, a a Dráva folyón és a Balatonon — a naptári év április hó 1-rÖÍ június hó 15-ig terjedő időszak kivételévsl, melyre az éjjeli halászati tilalom minden halfajra nézve tovébbri is érvényben marad — egyelőre ideiglenesen, vagyis további visszavonásig ezennel megszűntetem. Az előzőleg fel nemi sorolt vizekre, illetőleg vizrésztíre nézve\' az éjjeli halászati tilalom továbbra,is érvényben marad. Az éjjeli halászati tíl&ipm alnl kivett vizek, illetőleg vizrészek közelebbi meghatározása s a netán felmerülő félreértések kikerülése czéljából szükségesnek tartom egyúttal megjegyezni, hogy a tilalom megszüntetése a fentebb megnevezett folyóknál csakis az ezzel egybefüggő, illetőleg ennek kiegészítő részét képező mellékágakra, a Balatonnál pedig csakis a szorosan vett tó fogalma alá eső vízterületre szól; nem vonatkozik tehát az utóbbinál egyszersmind a tóba ömlő, illetőleg abból kiágazó folyóra vagy patakra is. A halászati törvény végrehajtása tárgyában hivatalbeli elődöm által f. évi február hó 9-én 5000 szánj alatt kiadott rendelet 40. §-ában foglalt &zoa rendelkezést, hogy az éjjeli halászati tilalom csak emberi közreműködést közvetlenül igénylő fogási módokra értendő, t i. a mennyiben ezen közreműködés napnyugtából napkeltéig terjedő időszakban alkalmaztatik — továbbra is érintetlenül hagyom. — A pénzügyi közigazgatási bíróság ujabban a következő elvi jelentőségű határozatokat hozta: A közigazgatási bizottságnak a vadászati én fegyver-adó elleni kihágási ügyben hozott felmentő határozata ellen a- feljelentő félnek fe-lebbezési joga nincsen. Azok az adóköteles egyének, a kiknek IV. oszt kt re-seti adóval megrovott állandó illetményük a fővárosban éppen 2000 frtot másutt pedig éppenlőOO frtot tesz ki, már átalános jövedelmi pótadó alá tartoznak. — Haszonhajtó czéiból nyereményre alakalt vállalatok, habár a nyeremény nem is kerül a tagok között felosztás alá, adómentességét nem igényelhetnek. — Az építőiparosok téli tanfolyama az állami középipariskolában f. évi november hó S-dik napján fog megnyitatni. A tanfolyam négy, téli félévre térjed s éven- hálát érezve, hogy fájdalmában annyira osztozik, s annyira szerette fiát. Arra nem gondolt senki sem, hogy a lelkiismeret furdalásának sokkal keserűbbek, sokkal kinzÓbbak a könnyei, bármely fájdalomnál I! Nem szólt egyikünk se arról senkinek, a mit láttunk, hallottunk, ha a halott magával vitte le titkát, nekünk nem szabad azzal nyugalmát háborítani! Hiába akart a szép, gyászos Oktávia Viktorhoz közeledni, pedig oly esdekelve, oly kérőleg nézett reá, ez mindig csak a legmélyebb gyűlölet izzó szemével nézett reá ; nem tudta azt megbocsátani neki, a mit tudott, s kerülte, a hogy tudta. Nem is állta ki soká ez örökös vádló tekintetet, a temetés ötánbarmadnapraei-utazott édes anyjával együtt, a Viktorék háza megint oly csendes, nyugalmas lett, mint volt azon időkben, a mi után a zajos ünnepélyek napjaiban Viktorral együtt annyit sóhajtoztunk, mert a vendégek már a temetés ntán mindjárt azétrebbentek. * De Oktávia könnye\'mü. felületes természete hamar feleditt, mert alig fél év múlva hallottuk, hogy nagy zajjal, pompával ünnepelték Dahlenoalí összekelését. Hogy Oktávia szerette-e ugy. vagy csak félig ugy Dahlent. mint ez Őt, azt kétlem, mertsokszor hallottam, hogy házaséletük egyike a legboldogtalanabbaknak. Szeszé lyeivel sokszor vérig kínozta férjét, s ez tűrte békém mert szerette igazán 1 De alig egy év múlva megkezdték a válópert Oktávia ez idő alatt elutazott Berlinbe, Dablen pedig azon nap. mikor a válást a bíróság kimondta, föbelőtite magár. Oktávia még mindig szép, és ünneplik mindenütt a hoi csak megjelenik, ezelőtt pár év vei Veieiiezében láttam, azAl fier képtárban. Egy fiatal nobili udvarolt neki hévvel, kitartással. De én fájdalmas szúrást éreztem szivemben, — ufikoi ként november hő elejétől márcziur. végéig tart; e tanfolyamon a télen szünetelő építő iparosok, a. m. komi vesék ácsok és kőfaragók rendszeres szakkiképeztetést s annak sikeres bevégzése után jogérvényes kómives mesteri bizonyítványt nyernek. Tanulókul felvétetnek a 15. életévet betöltött azon kömives,- ács és kőfaragó segédek, a kik folyékonyan olvasni, imi és számolni tudnak s legalább egy évig a gyakorlatban működtek. A felvételre jelentkezők erkölcsi bizonyitványt, továbbá munkakönyvet, vagy ha alkalmazásban vannak, munkaadóiktól \' bizonyítványt tartoznak előmutatni arról, hogy mely idő óta működnek a gyakorlatban és melyik \'szakban dolgoznak. Ez utóbbi bizonj itványt csak akkor lehet hitelesnek tekinteni, na azt az illetékes iparhatóság, vagy ipartestület hitelesítette. A beiratások az intézet helyiségében (VIII. ker. Népszinhaz-utcza 8. szám) okt. 15-től oov. 2-ig a köznapokon este 6 órától 7-ig, a vásár- ésünepnapo-kon pedig délelőtt 10 órától 12-ig tartatnak. A beiraf^i díj 2 frt, a tandíj 5 frt. Öl ven év előtt minő stylusban kerestettek meg az akkori szerkeztőségek ? T. Helmeezy Mihály Jelenkori és Társalkodó és í. Orosz József Honi Hiroöki Hírlapok Szerkezteinek. Tekintetes Szerkeztető TJr ! Ezen Tettes Nemes Zala Vár-megvében kebelezett Szabadalmas Kaoisa Város Községe sajátjai közé tartozó s ugyan Karmán tartandó 6 országos Vásárok közül az úgynevezett Tberesia Orsz. vásár megtartásának ez évi batárideje szükségképen változtatást szenvedvén — miután annak ezidei megtartását az illető Városi Klói járóság közbe jött fontos kőrnyüilállás tekintetéből e folyó évi 8 -ber hónak megesendő 5-dik napjára tűzte ki és határozta meg volna, hogy ezen a jelen eset ben megváltoztatott Vására batár Időt a Tettes Ur ön szerkeztetési Szorgalma által ayilváníttást nyerő Hírlapokban iktatva első alkalommai közhírré bocsijUui méltóztasson, alá zatosan könyörgünk, Egyeberánt nagyon^ böcsös TJri jóvoítiba ajánlottan\' tellyes tisztelettel vagyunk A Tettes Urnák Kanisán aug. 6 1840. tökélletes szolgái S. K. Priv. Kanisa Város/birája és Tacátsa. H i r « k. — Zalavármegye bizottsági közgyűlésén kevesen voltak jek-n. Elnöklő főispán meghallottam gerleszerü kaczagás&t mert magam előtt láttam azt a haldokló gyermeket ki fiatai szivével annyira szeretni tudott Pénzügymirúszterüuk mint poéta. (& •zékeafehénirí fSfymn. BnkéusŐkBrének ÍS67-ki ÍFkönyvébsii --\'Ivaiisaiű : . Ha bort Iszom. (Anakraeon gCröp •radetijébol ) Ha bort íizc(éq, tziram, lelkem Ugy felliafoj, majd elégek. Diadalokat énekelek. Ha bort iizom, mint a linllü, ToTuaiU térbe* biztatom. Minden fondora, — keaervemet Hely airba temetro Htom Ha bort iisom, Bakbuts a bá .Lincselt mind feloldozza; Újra virit iDatoaik / Ifjnkorom nép larascs. Ha bort iaeom, mimorot fira Havin illatén btbérok Szép koezorúba ffirSdnek, S én tidiei éltemről dallok. Hz bort iszom, Utea«kkel Fényét éfben malatoann, T-tem, — lelkem földi réirft Eláztatja a bililkom. S ba még esiltiu ia iaacm. Egyre ad a boldogságom. El alázom éa bosy ifj bljak, llindenfeUit att kivinom . VEKERLK SÁNDOR. nr Kovács Kálmán és Árvay István elhtun-táról kegyeleteden emlékezett meg. Az\'ui belügyminiszterhez felirat intéztetett A megyei vasúti kölcsön ügyben 21/, •/, adó szavaztatott minden egyenes adóforint után. Az uj megyei resUturatíó decz.-iaber 17-én tartatik. — Mozgalom a fŐgyninaiIoBért. Zak-Egerszeg város polgárai mintegy kétszáz aláírással kérvényt uynjtotuk be a. képviselőtestülethez, hogy tegye meg a lépéseket miszerint Zala Egerazegen egy tögymaázium felállítása engedtessék meg — A saent Ferencz rendi axerxet Rómában okt 3-án tartott áltaiánoe káptalani Ülésében generális miniszterré Aki-sius a Panna, Cauaii Alajost, a bolognai rendtartomány provincziálisát választottak meg. Magyarországot a választó ülésen képviselték: Dosztál Gaodeocz i Máriáról czimzett tartományfőnök, Zseu. bery Rudolf az Üdvözítőről cz. tartom, fonok, Sikircsevics István a Kapisztrán az, Jánosról cz. tart. főnök, László Polykám az erdélyi rendtartomány custoa éa végre Eger Zsigmond a sz. László ougvar IrjráJT ról czimzett rendtartomány custoaa, ^ után Lettinger Kelemen tartományi fónök ur betegsége miatt gátolva volt aortámat való utazásban. — Gyászhír. Hazai Gyula tapolcai kir. aljbiró ifjú, szép oeje szül.T&kács Laura, néhai Takács János megyei főorvos leánya Sümegen elhunyt Temetése nagy részvéttel történt. Áldás emlékezetén! — Báró Hornig Károly megvés püspök ur ö méltósága jövő tavaszszil So-mogyinegyébeu tesz nagyobb bérmakur- — Heti biztosok e héten a kisded/ nevelő egyesület mind a bárom óvodájában Garai Benőné és Weiser Józsefoé választmányi tag úrnők. — Érdekes irodalmi ujdonságkép közölhetjük, bogy Zaiavánnegye szülöttje Donászy -Ferencz t munkatársunk tói két oly mü van sajtó alatt, mely a legnagyocii mérvben figyelmet kelt. Első: Délafrikaí útirajz, három kötetben, ebből \'mutttvánvi is közlünk, mely az aequatorialis Afrika Nyakigamassa-tóvídéki élményekről szól. A drezdai Geogrsph. Illust. \'Revue már több hét óta hoz mutatványt. Második: A madarakról, mely nem csak hogy egyetlen lesz araagyar irodalomban, de a külföldiek e nemű munkái fölé is emelkedik. — Valamennyi eddig ismert hazai és ezotikus, kalitban tartható madárfaj le-lesz írva. ugy tudományosan, mint gyakorlatilag. Ezenkívül ugy a táplálkozás, tartás, a különböző étekkeverékek, alkalma* kiütök és fészkek, tenyésztés, gyógykezelés a betegségekben, keresztezés, énekre, beszédre tanítás, a kereskedelemre nézve fontosságuk, a fiatalok felétetése, a hím ít nőmadarak megkülönböztetése, a különféle fogási, szaporítási módok, honi érdekeinkben az alkalmas fajoknak azabadoaí meghonosítása stb. Bővebben lesz tárgyalva ezenkívül a költözködés és visszatérési ideje az egyes fajoknak, a fogási idők. módok, eszközök, s egy függelék a a tojások és gyűjtemények készítése, eltartása, a ki töm és, szóval mindent felölel a mit csak az Ornithologít megkíván. - — Útonállás. Okt 6-áu este 10 óra tájban Seb. A. könyvkötősegéde: hazamenőben a Teleki-utczán egy ismeretlen torkon ragadta és zsebeit átkutatta. De ez is olyan szegény Ördög levén, mint ellenfele s nem talált semmi elvenni valót nála, emiatti boszuságábao a megijedt köuyvköiősegédet arczul ütvén, elszaladt Az éjjeli rendőrség gyakoribb czir-kálása igen kívánatosnak mutatkozik. — Jótékonyság. A palini uradalom intézj&ége a nagy-kanizsai tapintézet, keresztény és izr- jótékony nőegyleteknek tüzelő fát ajándékozott miért lapunk utján köszönet nyilvánittatik. — Postatakarék pénztári forgalom. A m. k. postatakarékpénztár forgalmaszeptember hóbsa következő főbb számokat tünteti föl: 1889. évi szeptember havában 33,545 betéttel 316.626 frt7o kr tétetett be 11 535 felmondás a:t,/i¦ 298.706 frt 62 kr fizettetett vissza. Ai 1889 évi szép. havi tiszta betétösszeg 17. 920 írt 08 kr. A megelőző 18S8. év miféléié szakában 32,111 betéttel 268,412 frt 59 kr tétetett be. 9222 felmondás alapján 214,íi85 í?r. 65 krrfiaetíetett vissza At 1888. évi szaptember havittacts bététösz-szég \'53,626 frt 93 kr. Ax összforgalom 1889 szeptember havában 615.333 írt 32 krt, az előző év hason szakában pedig 482,798 frtűö krt tett ki. — legyebizottságf Ugok válasz tásm. A váÜBStott megy ebi iotteági tsgek felének (150) íüaodáluma^a törvény ériei-mébet/ez év deczember végén lejárván, a megyebizotsági ugok választásának hitáruapjául az október havi közgyűlés november bő 4-ikét tűzte ki. Az újonnan választandó bizottsági ugok a tisztújítási közgyűlésen jogaikat már gyakorolják. — WpttBJHüs. A =alavármegyei jegyz^egyret ui tisztikara következőleg válaaatatott még: Csirke Iván keszthelyi v. jegyző elnök, Stingly Károly gelsei jegyzS HÜSZONNYOLCZADIK ävfoltam ZALAI KÖZLŐN i OKTOBER 12-en. I. alelnök, Korufeiad Nándor dráva-vésár-1 özvegy Lerch Antalné, szül Simon Anna helyi jegyző II. alelnök, Horváth Gyula ! ngy saját, mint gyermekei: Mariska, férje- kápíalanfai jegyző; főjegyző, Starzsinazky György galamboki jegyző I. aljegyző, Szem-\' zú Gynla mura-keresztúri jegyző II-oó aljegyző, Scholz Károly szent-gróthi jegyző jj erjztárnot. — A Mura-fol;ő szabályozása. A Murának Stájerországgal határos magyar területét szeptember elején egy osztrák-magyar bizottság megvizsgálván, kocsís-tálta.. hogy e szeszélyes folyású viz j<5tt-szaggatáMival jelentékeny károkat tesz, misek következtében elhatározták, hogy szabáljozását illetékes Ipelyen javaslatoa hnizák. A javaslatot előterjesztették s ennek alapján s szabályozási terv is elkészült. A Mura folyó bzéchénykuttól Rácz-Kauiztá;: a folté jelenlegi medre szerint összesen. 27 kilométert tesz, mely azonban a szabályozási tervezet szerint 23 kilo-eseteire redukálódik és igy igen természetéé, hogy a meder és következő ártér hosz-sza kiterjedése kevesbedvén, a szabályozás terüieü haszonnal is járna. Megközeli-ró számítás zrint a szabályozás kíiomé-terenkint 38 000 írtba kerül. Vas- és Za-lamegyékbea 13 kilométer volna biztosítandó. Stájerországban & szabályozási költségek négy tizedrészét az osztrák államkincstár, négy tizedrészét Stájerország, egy tizedrészét az érdekelt járás és egy tizedrészét a közvetlenül érdekelt községek viselik. — Gyászhír. Részvéttel vettük a kÖvetk«.őgyás?je!entést: Özvegy Hegyessy Antalné sz. Veber Karolin, Veber Mari és Veber Károly ugy a maguk, valamint az összes rokonság nevében fájdalommal tudatják forrón szeretett anyjuknak, Özv. Veb^r Aatalné szül. Gőnczöl Karolina ur-üúiiük folyó-é. okt hó 7 én reggeli fél hat órakor végelgyengülésben 7! éves korában történt gyászos elí\'Jaytát. A boidoguitnak hűli tetemei e hó 8 án délután 4 órakor fognak a róic. kath. hitvallás szertartásai szerint a Magyar-utczai 4-ik számú házban b észen teltetni és Hild E. L. .Rész-vét\'-bez czimzetí temetkezési vállalat által a helybeli róm. kath. sírkertben örök nyugalomra tétetni- Az engesztelő szentmise-áldozat foiyó hó 9-én délelőtt 10 órakor fog a helybeli szent Ferenczrendüek plébánia templomában a Mindenhatónak bemutaíiatni. Kelt fi.-Kanizsan, 1839. évi okt. hó 7-én. Áldás béke és hamvaira! A dicsőült kitűnő anya gyengéd s mély érzésű honleány volt. Koporsóján következő felirjio szalagokat láttuuk: 1,) A legjobb anyának gyászoló gyermekei, 2) a nők mintaképének Hoffmann Mikfa, 3) kedves néninknek Tuboly család, 4) kedves néninek Píihál család. 5) Tbizlelet jeléül Seid inan Samu és neje. Eteken kívül számos felirat nélküli koszom. — Uj vasút A közlekedésügyi miniszterium Reiszig Ede Vasvármegye aiispásja és érdektársaioak előmunkálati engedélyt adott egy évre a Körmendről, Kádasdon, Káshágyon, Zala-Lövőn, Kozmadombon, és 3aksán át Rédicsig vezető helyi érdekű vasútra. Rédicsnél csatlakoznék a Zala-Egerszeg-Csáktornyai most épülő vasúthoz zett Dr. Fülöp Kázméraé, Katinka, fér jezett Komlóssy Kálmáoaé, Antal, Jenő, és István, nemkülönben vejei: Dr. Fülöp Eazmér és Komlóssy Kálmán, mégis unokái: Fülöp. Margit és Jolán, valamint az összes rokonság nevében fájdalomtelt szívvel jelenti a felejthetetlen férj, édes atya, após és nagyatya Lerch Antal volt vasúti- és körorvosnak életének 63-ik évében., f. évi október hó 11-én reggeli 3 örakor rövid szenvedés után történt gyászos elhunytát. Az engesztelő szent-miseáldozat folyó hó 12-én délelőtt 10 órakor fog a helybei; szent-Ferenczrendüek plébánia templomában a Mindenhatónak bemutattatni. A buldogultnak hűlt tetemei a hó 12-én délután 4 órakor fognak Vörosmarty-tér 8. számú házban & róm. kath. hitvallás szertartásai szerint beszenteltetni és a helybeli rom. kath. sirtkertben örök nyugalomra tétetni. Kelt Nagy-Kanizsán, 1889. évi október hó 11-én. Áldás és béke hamvaira! - Pályázatok nyittattak: Nagy-Kanizsán számtiszti állásra akir. adóbiva tálnál; Bánok-Szen%Györgyön segédtanítói-állásra, y ¦ A népkonyba^jövő évi november hónapban nyittatik meg az időjárás körülményeihez mérten vagy a hó elején, vagy közepén oly rendszer mellett mint tavai. — Terézia-napi országos vásár Nagy-Kanizsán október 14-én hétfőn artatik meg, mely egyike szokott a legélénkebbeknek lenni. — Hegyei r. h- Muraközben tavasz óta 945 egyén szenvedett trachoma-féle szembetegségben. — A n -kanizsai tornaegyletben a tornászati gyakorlatok megkezdettek. — Sümegen e hó elején erős mennydörgéssel hullt a zápor. — Dr. Klamarik cultusmioiszteri tanácsos látogatást tett Sümegen és Keszthelyen. — Zala-tárnoki körjegyzővé egyhangúlag Puly E. Gábor választatott meg. — Mikefán Szabó Antalné beretvával elmetszette gégéjét s mire észrevették, meghalt Hasad r. h. Az országgyülés\|ma okt. 12-én kezdte megüléseit.—: Abrudbányán gazdag aranyérre bukkantak.— A lugosi vasúti pénztár kiraboltatott, — Az országos gyermeknevelészeti kiállítás okL 15-én bezáratik, mert a helyiségek bérbe vannak adva. — Kéthelyen tűzoltó egylet alakult Bpesten Jezsuita templom és rendház épül. — Hizánkban 1883 végéig 1184 község szőlejében pusztított a pbylloxera. — Semsey Andor százezer fonntol adományozott tudományos tankönyvekre. — A bpesti kath. kör ünnepélyes megnyitása okt. 1-én történt. — Király kisasszonyunk esküvője jövő májusban lesz. — A 10-dik magy. jogászgyülés nagy érdeklődéssel tar-tatott megBpesteu.]—A muszkák Szegeden már 10 gabonaszállító nagy hajót vásárol tak. — Strossmayer püspök javai zár alá helyeztettek. — Külföldi r. h. A pekingi újság ! közelebb üli meg feunállásának ezer — Gyászhír. Egy nemes emberbaráti éves jubileumát, szerkesztői közül eddig és bazanas érzelmű polgártárs elhunytáról nyújt tudósítást a következő gyászjelentés: A marczali izraelita hitközség mély megilletődéssel jelenti felejthetetlen lelkipásztorának, fő tisztelem iő Marczali Mihály kerületi főrabbi urnák 1889. évi október hó 5-én életének 62-ik éa áldásdús működésének 37-ik évében, hosszas szenvedés után történt gyászos elhunytát A boidoguitnak hűlt tetemei 1889. évi október hó 7-én délután 3 órakor fogoak a marczali izr. sírkertben örök nyugalomra helyeztetni. Marczali, 1889. évi október , hó 6-án. Béke poraira I A marczali izr. hitközség. A dicsőült Marczali Henrik jeles, történészünk édes atyja-volt — A soproni kereskedelmi és iparkamara terjedelmes dolgozatot adott ki : azon ^kálómból, hogy Baross Gábor miniszter okt 5-re enquettet hívott egybe a kereskedelmi\' és ipari állapotok tüzetes javítására nézve. Sajnáljuk, hogy csak lapunk jövő számában közölhetjük, elismerésünknek azonban most adunk kifejezést — Pbylloxera. Zala vár megyében Tűrje és Csáford községek izfileiben a phylloxera jetenléte megállapittatván, a nevezett községek határa zár alá helyeztetett. — Elhárított vasúti szerencsét lenség. A déli vasút Kraljevecz1 állomásán, mint nekünk írják, e hónap 6-dikán este összeütközés veszedelmében forgott a pra-gerhon>:í>nat. A Kaoizsáról indult 275. számú tehervonatot ugyanis, mely nyolcz és kilebísóra közt éri el Kraljeveczet, ráeresz tették a Prágerhofból jövő vonatra. A tehervonat gépészének köszönhető, hogy ősze-öttösés nem történt, mert már három lépésnyire volt egymástól a két vonat, a mi-korlokűraotivjátnagy neJiezeo\|megállitotta. A bajt az okozta, hogy a váltót nem igazították még s a távoiságjelző." mely arra szolgál hogy a vonatot szűkség esetén megállítsa, BMbad bejárást mutatott — Következő gyászjelentést vettük: 1900-at fejeztek le. — A walesi hg. Indiába utazik. — Dresdában papírból készítenek órákat — Az uj franczia kamara 362 republícan\'us és 205 ellenzékiből áll. A mayerlingi kápolnában okt 6-án volt az első mise. — Mezopotániában eddig 5983 koleraeset fordult elő. — Az Editon család Hollandiából származik. — Magyar tudósaink a zultán könyvtárában nagyérdekú magyar könyvekre találtak. — A szerb királyoétanép lelkesedve fogadta Belgrádban. — Dr. Toldy Liisiló, a .Törvényhatósági Naptár" szerkesztője jelenti, hogy mivel a Naptár nagy terjedelme miatt október 15 -ike előtt nem fog megjelenhetni, az előfizetési, illetőleg megrendelési ár — 1 frt 50 kr. — október 15-éig érvényben marad, és 2 frtos bolti ár csupán a Naptár megjelenése után fog életbe lépni. — Uj zeneművek .Szerelem nem int nekem" czim alatt megjelent egy csino san kiállított Tipegő zongorára vagy énekhangra Weiss Vilmostól. Hattározottan azt állithatjuk hogy ilyen dallamos Tipegőt már régen hallottunk és ennek folytán a zenekedvelök tetszését hamar elnyerni fogja. Ajánljuk & zenekedvelő közönség figyelmébe. Megjelent és kapható a Budapesti Zeneműkiadó hivatalnál Budapest IV. ker. Károfy-utcza 3. sz. — Előfizetési felhívás ily czimü műre: Történeti egyveleg Alsó-Lendva s tágasb vidéke történetéből ugy egyes tört. alakok életrajzához sat hiteles források alánján összegyüjté E Derrarics Kálmán kir. aljárásbiró. A mű kürülbeiül 15 ívre fog terjedni; kiállítása díszes alakú leend uj betűkkel s egy-egy példánynak ára 1 frt 50 kr.; — a müvet érdekessé teen-di AIsó-Lendva\'mezóvárosnak s várának fénykép utáni látképe. Az előfizetési pénzek beküldési ideje f. évi november l-ig tűzetik ki, mindazok tehát, a kik a fenti hiteles tört adatokat bírni óhajtják, felkéretnek, hogy az előfizetési pénzeknek beküldését mielőbb eszközölni szíveskedjenek, hogy a nyomatandó példányok mennyisége iránt tájékozhassuk magunkat Az előfizetési pénzek Farkas János kiadóhoz Alsó-Lendvára küldendők. — Újpesten, Erschinger János gondos szerkesztéséhen most október hó 1-én B Fa tenyésztési Lapok" czimén igen érdekes tartalmú és csinos kiállítású lap indult meg, mely czéljául tűzte ki a vasúti vonalak, a hegylejtők és utak befásitását, valamint a faiskolaügy, fatenyésztés, gyümöl-csészet és kertészetet gyakorlati alapon — és a tárgy könnyebb megérthetése czéljábói számos illusztráczióval ellátva — előmozdítani. A lap mellé „Táreza" melléklet van csatolva, melyben a kertészeti és gazdasági írók, a szakegyesületek tisztikarának, a kertészet és gazdaság terén érdemeket szerzett férfiak életrajzai és arczképei lesznek közölve, továbbá a szakiskolák és min tafaiákolák éa minta-kertészetek írásban éá képekben ismertetve. Az első szám sok hasznos és érdekes czikkein kívül .Táreza" mellékletén Dr. Rodiczky Jenő kassai gazdasági tanintézet igazgatójának sikerült életrajza, művészi kivitelű arczképé-vel és a budapesti gyümöics-, szőlő-, bor-és szesz-kiallitás van közölve. A lap megjelenik minden ho 1-én és 16-án l\'/a —2 nagy ív terjedelemben és előfizetési ára egész évre 3 frt, félévre 1 frt 50 kr és ne-gyedévre75 kr. Az előfizetések aszerkesz-tő nevére Újpestre küldendők. — Az „Egyetemes Regénytár^-nak a.Singer.és Wolfner budapesti kőnyvki-adóczég e közkedveltségü vállalatának legújabban megjelent két kötete Beniczky-ué-Bajza Lenke a .Hegység Tündére" czi mü regényét tartalmazza. A jeles irónö e legújabb müvében is feltaláljuk mindazt, ami Beníczkyné regényeit a magyar olvasóközönségnek kedvencz olvasmányává tette: érdekfeszítő mese. könnyed irály, vonzó leírás és a jellemek éles kidombori-tása képezik a -Hegység Tündérének" fényotdalát Ekét kötettel az .Egyetemes Regénytár* ötödik évfolyamába lepett. E körülmény teljeset igazolja a vállalat életrevalóságát de egyszersmind igazolja a kiadók buzgó igyekezetét is, kiknek minden "törekvésük oda irányul, hogy e gyűjteményt minél magasabb színvonalra emeljék. A most megindult évfolyam eredeti regényeket fog hozni Jókaitól, Mikszáthtól, közölni fogja az „Egyetemes Regénytár" regénypályázatán dicséretet nyert eredeti regényt, és azonkívül a külföldi irodalom legújabb és legjelesebb termékeit Az „EgyetemesRegénytár" minden egyes kötete csinos vászonkötésben jelenik meg és 60 kraiczárjával egyenként is megvehető; a kiadóhivatal (Audrássy-ut 10.) előfizetéseket is ellogad és pedig bérmentes megküldéssel együtt 20 kötetre 10 forint, 10 kötetre 5 frt és 6 kötetre 3 frtjáva!. , — Mikszáth Kálmán munkáinak j füzetes kiadásaiból megküldötték nekünk Révai testvérek, mint e vállalat kiadói a 10—11..füzeteket E füzetekben t második kötet befejezését és a harmadiknak első iveit kaptuk meg, úgy, hogy most már ,Az apró gentry és a nép" teljesen fekszik előttünk és megkezdhetjük a .Nemzetes uraimék" czimü nagyobbszabásu, re-géuyszámba menő muuka olvasását Mikszáth munkáinál az élvezet egyforma és a füzetek iegföiebb az egyes művek közt szabnak határt, de semmiesetre sem abban a gyönyörűségben, mit az ő tolla alkotásainál Önkénytelenül is érezünk. A magyar szépirodalom művelői közt kevesen vannak, a kik szebb és maradandóbb becsű könyveket irtak, de Jókain kívül nincs egyetlen egy sem, a kinek minden sora azt az eredetiséget, azt a megkapó egyszerűséget, azt a gondolataemességet tükrözné, vissza, a mit Mikszáth munkáibao találunk. És ebben rejlik az ó népszerűségének, az ő gyors haladásának titka is, ez juttatta fel Mikszáthot a magyar Paníássusra oly rövid idő alatt, mely máskülönben ahoz is kevés, hogy valakinek nevét egyáltalán említeni kezdjék. — Révai testvérek érdemét e füzetes vállalat megindítása körül elég gyakran méltányoltuk, de a midőn a füzeteket oly gyors egymásutánban, oly páratlanul szép kiadásban halomszámra látjuk gyűlni asztalunkon, az elismerésnek legelőbb azzal akarunk kifejezést adni, hogy olvasóinkat a vállalat tömeges pártolására buzdítjuk. Egy-egy füzet 35 krba kerül és a diszkötésü kötet csak 3 frtba. Hisszük, hogy már az olcsó ár is serkenteni fogja a szép könyvek kedvelőit arra, hogy e díszmüvekuek beillő könyteket gyűjteményükbe sorozzák A kiadók ugy az egyes füzetekre, mint az egész soro zatra is elfogadnak előfizetéseket, miért is ez iránt legczélszerübb egyenesen hozzájuk fordulni. (Révai testvérek kiadóhivatala Budapesten, IV. Váczi-Qtcza 1.) i — Ax „Olvasó kör* szépirodalmi regény folyóiratban megjelent ,Oj párisi titkok" társadalmi regény 16-dik füzete, vsgyis a Vl-dik kötetnek kezdete, rendkívüli folyamban pedig .Szófia gyöngye\' történeti regény 7 dik füzete, mindkettőt Tőlgyesy Mihály magyaritá. Ára egy-egy fizetnek 25 kr. Megrendelhető Budapest, ullöi-ut, 21. sz. a. — A magyar büntetőeljárás javaslatáról, annak egyik szerzője, dr. Wlassics Gyub» kir. ügyész és akadémiánk tagja, hosszabb német tant n- yt írt a „Zeitschrift für die gesammtb 2crafrecbt-vrisssnschaft" czimü tekintélyes folyóiratba A tanulmányban, mely most külön lenyomatban jelent meg, Wlassics szabatossággal fejti ki. a javaslat alapelveit s annak fontosabb intézményeit A minden részletre kiterjedő .tanulmány azon helyzetbe hozza a német jogászvilágot, hogy ezen javaslat felett is önálló véleményt alkothasson magának. Vegyes. A leggyakoribb oka bármily természetű gyomorbajnak az emésztési zavarok Minden ilyen jel ellen legjobb „dr. Rosa élethal mamához\', Fragner B. gyógytárából Prága," fordulni. Ezen jónak Vasúti menetrend -¦. Indul Kanizsáról. ReKge!. Prágerhof 5 Óra 18 perczkor postavonat Barcs 5 óra 28 Budapest 6 óra 4 Budapest 7 óra 30 Bécsújhely 6 óra 55 postavonat gyorsvonat vegyesvon. postavonat Délben. Budapest Prágerhof Sopron Barcs zt.-Iván 2 óra — perczkor postavonat postavonat postavonat postavonat vegyes vont. 2 óra 45 2 óra 15 2 óra 25 „ 5 óra 20 d. u. Este tapasztalt és mindenütt méltatott házi Brftgerhoí" 12 óra 35 perczkor postavonat szer minden gyógytárban kapható. N^udapest ; P^csujh. Ki nyert? Húzás okt 5-én : Budapest: 41 37 51 19 22. Húzás okt. 9-én. Prága: 28 74 75 69 - 72. 11 óra 44 12 óra 34 Értfizil Kanizsára Reggel. postavonat postavonat Papírszeletek. Bécsujh. Budapest Prágerhof Szombath. — Kereskedő: No anyjuk, igaz hogy maguknál Horvát-szent-Miklóson marhavész van? — Mi az? kérem, nem tudok semmit Nem hallottam. — Hát, hogy a marnák betegek. •— Dehogy, hiszen láti az ur, nem vagyok én se beteg. — A. Hogy ízlik a sor? — B. Köszönöm, a szivar mellett megjárja. — A. S hogyan izük a szivar? B. Köszönöm a kérdést; ehez a sörhöz elég jó. — őrmester a katonákhoz, a kik a gyakorló téren az arra menő cselédek után néznek: „Ördög és pokol ti ficzkók! Itt nem szokás leányok után nézni! Itt csak velem és a hadnagy úrral szabad kaczérkodni. \' .\' — Találó. Asszony férjéhez, a ki a balett alatt nagyon is sokszor használja a látcsövet: „Te öreg, ne nézz olyan mélyea abba az üvegbe I* — Bíró a tanahoz. — Önnek is része volt a verekedésben? Igenis bíró ur, egy pár jó zamatú egészséges pofon képezte részemet __ Hivatalos piaczi árak H -Kanizsán. Október bó 11-én. — Búza 7-80—30 — Rozs 6-20 -6. Árpa 7-60—7. — Zab 7—6"40. — Tengeri 6. — Burgonya 1-80 frt. 4 óra 16 perczkor postavonat 4 Óra 26 , postavonat 0 óra 54 . gyorsvonat 8 óra a , vegyesvon; Délben. \'"\\ Sopron 1 óra 44 perczkor postavonal Prágerhof 1 óra 15 „ postavonat Barcs 1 óra 40 „ postavonat Budapest 1 óra 53 „ postavonat Este. Budapest 10 óra. 40 perczkor vegyesvonat Bécsujh. 10 óra ! Budapest 12 óra 25 Prágerhof 11 óra 44 Barcs 11 óra 34 Szerk. üzenet. hangok*! "uegk&ptuk ¦serken t5iégi<Sl — G. „Ré«Tét mielőbb kOz&ljdk. — E. B Amennyire Í^ÍSi ignorálni fogjuk. — V. B. Nem mindegy ai, p»jtii ! — S. Oy. Leveleink kerei«testék egy-mitt. E axép levílre mostoo&ban nem birok fcl.nzoici . — P: F. Ciik »iáo már readbe Unaink. — E. Gy. A kiadó&iriulbftn intezked tank. postavonat gyorsvonat postavonat postavonat Felelős szerkesztő és kiadó: BÁTOBFI LAJOS. Laptulajdonos: WAJDITS JÓZSEF- Nyllttér!) Nyilatkozat Aluliro\'.tak, boldogult atyánk: Pál Sándor volt városi tanácsosnak eihuyta alkalmából. ¦ a tekintetes városi tisztikarnak valamint a tisztelt kö/önsé^ minden egyes tacjának is legforróbb köszönetünket nyilvánítjuk azon meleg rész tv ét ükért, meiylyel a végtisziességnél megjelenni szíveskedtek. Nagy-Kanizsán, 1S89. okt. 4 én. A boidoguitnak gyermekei. Schwarze Seidenstoffe ven 60 kr. hi» B. 11.65 p meter — gl»tt unifgemmtcrt (c 180 ver»cb (?01.) Färbige Seidenstoffe von 60 kr. fl. 7 65 p; Meter - ia« «sd gemurrt (circa 2500 ver«ch _Frb«, od De. .ics Versendet robeli- und staick«r(«if ;por-10- und lolífrei del Ffrrikl-IIe$tt G Benoebcrg) ». K. Hvüief) Zünsi. M«:.\' \'Lr umgebend. Briefe koten ÍÜ kr porto } E ront alatt k6zlí fejel Osse get fé %-. ,C:; tir. mbaialíJíiisiiins készítmény a száj- és íoial észszeri apolasare- JDX-. PABBR C M. aéb.i M:ki eaiuir ö Fel^fének ndT.r. fo^orroiátút, a henül.tr.oá Iot.cj ¦tl\' BÉCSBEN. Különleges szsjszappan .PÜRITAS \\ . A rifeo fcircs é« egyedüli mir vi IS62. Loadooi k:» . . az érdtK-ereetne kitBntetett, mert }tqvyÍBQéitt6 é* leohithatgib keizltaaeny a izit apsliura és a f\|tk jékarbaa tartttára. — L%y tfsbei ara l frt .EUCALYPTUS-SZAJ-ESZENCZ1A Párrabaa 1878 bu kttflatttvi A legeasaierQbb, Urtalomdui 7- . . ,:^tzr-k) é elism-rt bygienikni uer a in ápoláaára, a kelteaetlea azaf legyoiéaért, a fogak ipavgban tar- taaira, évaztr aiariea ayakbaj - r- Ax \' orosz csasz. kormánytól 1BS1 január 28-aa\' kelt 681 il miniaiterí rendelete norist udvari éa min károdikban b«t«aelt«teU. Egy Sveg ara frt 120 kr • a PURITAS-FOG KEFÉK jótállás mellett. Saji^k pusipiinrfiból é» vegyeaietiieg ziirulaaitott Egy aarat) 50 kr ; \\ Fó nétkSldfai rklir: 19 NBées. I. ker. Banernnurkt 3. szám. Bs-ICUrtk Nny-Kaali»B Ko>»nleld Adolímil. Ki pá.iírr Pr»e>\'r Z a t i -K {trmr: Kasser A. gydgyts Keiitkely: Lub)- K HUSZOÍTSYOLÖZADIK ÉVFOLYAM J\'Ull KÖZ I ö K Y októbeh !2%. Hamburj-Amerätai Postahajózási-részvénytársulat ~ Közietlen sjprsr és jjófiUgózhajóJi Hamburg eli e w j « rh b a, Sontii&mjitoBt érintve i KöltUUBittl I MII. Azonkívül reodes postagőzhajó öVazeköttetés : Hawre-Newyork Hambnrg-Ní .India Ktettin- » í""\'!"m* Üambnrg BalUmore » «I\|C0 Bő.ebb felvilágosítást szívesen nyújt: GSCHLKHAkL JÓZSEF Bécs, Wloden Wejring-gasse S2. 84». 3662 3538 ASOULAC-I APÁTSÁG ( Franczia-Or«iág) j Umu MAGlXLOXNE, prL„r Főtisztelendő.Benedek rendi atyái 2 ARANY EHEU : Brvtsel 1880. London 1834 A lorsiacasalib kilfixtetMek Fel Latitatoti \| O sasj 0% lk frYea BOURSACrp PÉTER FOG VIZE, FOGPORA és FOGPASTAJA ÍHíU : Bn legnigtttl 1373 c A fii ti az telendO bcnedekn-ndi atyák fogvi-zének használata, naponkint néhány\' cseppet vizbe véve, megakadályozza és gyógyítja a fapak odvasságát melyeknek frlierseKet és szilárdságot küícaouüz. a mennyjben a fogbust erűsiti a teljesen eg(Dz3cgejioé változtatja. « Szolgálatot teszünk tehát olvasóiaknai, midőn ükét ezen régi (¦."¦fvracticua készítmények-re figyelmeztetjük, melyek a lugjobb gyógy-r-zert és a fog-fájás ellem egyedüli óvszert képezik. » 1 tua^i\'^ iu: i-t. ccr»lílI mn«.:»(r»v«-«"- Vezériiirynok OLUUl 11 BOlDlaVX HAUSER EDE CB. k. udv. kő .ait-, senit-, vái.yizobrok XXXXXXXXXXXXXKK««XXKXKXJCXX s X X ír X X Ä X X IE Ä. X X f faragómester porpbyr- " már- Bács, II Spiia&e Mr. 19. E Téglagyárak, kőbányák, g-öxc-MtzoIÖ ís fUrész-malom tulajdonosa. Dusán felszerelt raktára kéu S ] R-S Z O H H 0 K X A K kriptafedők gránitból, kri piarácsozatok •s sirlámpák stb. KriptAk uljei elké-készitésére való megbisssok, szobrok itbslyezíse, valamint minden e a»ob-rítsatba vágó muokálatok pontosan és ¦¦> M olcsón ess kosol tétnek. Képes árjfgyzé-¦.-— Ky. ingyen és bérmectfe. Cslelalapiiási év &BÜL2Jgaí& \' 5643 XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX ooocooooooooooooooooc ooooooo o A feltaláló dr. Beidlnger taniir ttr által kizárólag főihataimazott o Q O o o o o o o o z a o ? c c o ? Q o c s öí. o o o a a o a G O o c o G o o o o o gyár Meidinrer llübíIngben, Bécs mellet. Bécsben: I. Micbaelerplatz 5. Budapesten: TUocet-ndíai-. Londonban: 41. Heibora Viaduet E C. Szabadalom valamennyi államban, kiállításon az elzö éremmel jnUlmazott laoelíByistbb tölti- és tzeli.it kályhák dipli köpenynyel. Kok! Mailandban: Corso Vitt. Emanuele í O o o o o s o Q o szibályizé- való tüzelésnél az égési idStartam tttizéi (seri sia tüzelésnél 24 órai. Több szobának fűtése csak egy kályha által. Waggon-kálybák. Az utánzások kikerülése végett óva intünk mindenkit mellékeit \'védjegyünkre, mely a\'kályhák ajtainak belső felein, beöntve vannak. , yilDlKSER-ÖFEK i „Vesta" kályhák Zajtalanul tölthető. Pormentes ettárolitisa a üpenyek & pornak kitisztításánál el távoli thatók a /.éjjel ki-llene szedői. hamuikkal, is salakisi. A hogy a kályhát j-íídltöS4 kandalló vagy kályha, füstemésztö, látható tűzzel. q Egy kandalló vagy kályba tSbb helyiségnek fűtésért függetienfil szolga1" » TeUzéiszerinti égeti UrUm koksz-, kő- Tagy barna snceli tüzelésnél\' \\\\J ;tsUo töltés. A hamu és salak pormentes eltáTolitiaa Q Rosszul fűíö kandallók átalaki+taínak. O Füstemésztő Caloriferek, q köxixyruí légf-tUéeek- és sxelelökésrOUfcekhex Q Szántó készülékek ipar- és gazdasági czélokra. Q 8t&~ Prospectusok és árjegyzékek bérmentesen és ingyen. "VS jQ OOOOOOOOOOOOOOOCOOOOOOOOOCXTO Hirdetmény. Xenyész-blkák eladása. Széli Kálmán nr Ó Escellentiája héraházi és rátóti importált 8 i e-m e nt hal i tehenészetéből származott 9 drb tiszttvérü, már ieijéuíésrs altaiftas mt elaiöt. Értekezhetni, ki az eladást is eszközli, Pintér Mihály kasznár-nál, Hérsházáo a. p. Kis-TJoyom. Vasmegye.) 3735 Máriaielli gyomor cseppei. lllkizlBUisI EiéiTUir mindSE nsior iijnil Cti\'itérbetles bslisc sz étvátCT t«lsii»ig. (ryotnor frysnceséjc MizAs léhdct, uvuijí Seltii íüffés, szél rekedú, (Koliks gjotDor hnrot. z^otnor ér<-í. (CTOmor homok <•• dics képZO-ops, tnlnáiciis HnyAlkxaodxi, súnaái;. BDdor és túnruuer fM&Ibcn. mcciun tel 1 s fö fáj i s: ». a. Kji.mor elrontásaiul ízinn«EÍkj nyom<irKr,ri-«ot.ke isrnv jm-ki.\'i!, «z<-kr«liedirst, az rtel \'¦ itallzl lurti-rb!: pixn\'l ^tfrutitj. etuzl s bclfrrKFket. eg»i\'. 40 Kr ieltftl Üiíjt 70 S>. KOxponn urtiuium tWtár: BrSd, Kiről, gyojyUsrűi-s KrtsslK- (M<>rvz Oíii! A vst\'xll HArUS\'III Byo«Or . -^.jjí-tfl.- M,-k.^ii u:i,\')itiitn»k i bAiiiiiitztttzk, s ezért vjtlMJuk írjKMtot r»ik siók !iir»Jtswniik íl. RMiyak övezte. wr vOriks. « » feuti vrdjrK-vejei rn.il.i(!-,.,\|,;rl.a un rsuiü.i«..Ivji. « melyek aicl.ételt b»-iuil»!t Bi-ri:ijuin u ii fel rso tüntetve, Lojry Krem«lrrbrti, (iuzek II. kün.v vttjomdÁjsbJui mms i ¦. ae-enyziékUs s szésnkeese MaWflWlll r,-k "t» legjobb hatá- » 1 j V », vikfeie képen IistnlsItatnak. hZ. DíltlCSQ.rI ™k vetél.:.. 1 ís vlRjiml Xif olt. Krtmilen ptooyziartu név ali lri.»r», melyek iini.iirii ertnJr:. d^b-.uj^ l»ihat..k. Kjry dobos ra ukrr™ r- doeozaalint A ytnz elAlrit** bekuldcsr maii. t tekercs l írt. Sl Kr.T J tekercs "í frt. »i Kr. J tekerea 5 frt. 20 Kr. ért. cjom»ío!ij • U\'DUtwr ii.cntei«n küldetik mt>;. í A Manazeili gyomor CMpp«L é VUrlaialM anű»t-»<,k nem tltko. merek, a ryo(ryr»u.. aarácaiknak uusetetele. cúnden aasraaiatl irtasltásaan (SjTrac A kUrisielll ;;Cfr.i.-;i.p^ 44 aUriSMUT \'iküa.-- Nagy-Káalztt : Präger Béla éa Beins József gyógy-Bseresz óráknál Babe-üaa: Uias gyógyszerész. Baro: Kohn -Sándor gyógyszoréjs ornai. Mar&zall : Körös Victor gyógyszerész urnái. 01a-l\|ts: Bölcs Béla gyógyszerész nrnál. Sztrii-Gffttiárd : Tomcaáoyi Leopold gyógyszerész nrnál. 37 S-l CD -s fimiifit^ii\|\|Iiíir áfetsiíl? I MW? E Er 3 iilc 15 = - "=" " V — ¦ : — o - ; írni iWt-i-\'i JsNMi iíifl! ? - É-i ISI g CD c -3 aaacgtijjBjfl\' do hajcyt c>^g r gzvvarka Papi>, A VALÓDI * LE HOÜBLON T oijai ,\\ ^ CAWLET j. HENRY oírii "A., pámzaBAH ^.2?/ «flEs-l ¦rtttitulirmt4imBsa>i(i.:OTT0 laalTZfcO-.iJioidmH.t«»-^.* SS w es « CS c o ^ 5 3; 7" ?* I O O O E* w 5 - BS B g o g. » o 5 » ? 5 s 5~ Q. a E. O ft B 1 = 5- ? =3 ír Ed ea E ír <9> O .i= 1 OB 2 cr- LX a ii ? rT E3 L¦ H- SB o E = B -— B ^_ • «o •S or ?r S" - V o o b P- 1 T" ? -T1 ; © M ; 39 s- . © L : SÍ \'I 8" , r: 05 -09 «12! r5 » o fi,:.\' "fili Wijdits Josef kOnrrayomdijiból Nagy-Kioiaáii, \\ MGY-KAMZSA, 1889. október 19-én. Llöfite t isi dr n éorre . . . 5 frt — — ívre. .... 2 ír M kr negyedévre . . . - J frt i:i kr L«yet tán 10 kr K I U I) K T L 8 E K hasábot pctiuorban 7. misodaiorj 6. a miniPti további sorért 5 kr. HYILTTÉRBEN petit toronkéüt lU krert vS«B«fc el Kincstári illeték ^minden ce??» hirdetésért 3ü kr. naetaudök. HiMORnyoJczadlk évfolyam. ZALAI MM. A lap szellemi részét illetS kSsle- lenyek & erkeftxt&seghex, Isnyagi réuét ili-i0 kazlemenyekj pedig a kiadíMvaialboi bérmentve! inteseadSk taka/ékpénxtari épület , ¦¦¦mentetlen levelek nem f gadtatnak »1. \\ Kéziratok vliaxi ra kbudetaek 4 nagy-kanizsai m Kereskedelmi Iparbank\'. « „nagy-kanizsai önkéntes tűzoltó-egylet, a anagy-kanksai kisdednevelö-egyesület" a „nagy-kanizsai keresztény jótékony nőegylet" , a ,Ti^-A»ni»oi tzr. jótékony nőegylet",\'a „szegények tápintézete", a „nagy-kanizsai tiszti-önsegélyző szövetkezet^ „soproni kereskedelmi iparkamara" nagy-kanizsai külválasztmányának hivatalos lapja. . HETENKINT EGYSZER, SZOMBATON MEGJELELŐ VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Kivonat a söproaí kerületi kereskedelmi- és iparkamara 18S9. évi szeptember hó 25 én tartott rendes közös üléséről felvett jegyzőkönyvből. Ó nagyméltósága a kereskedelemügyi m. kir. miniszter úr \' f. évi július hó 6-án 17í>9. elnöki szám alatt következő leiratot intézte a kamarához : , Azon a 3 u iességszerün tú l uienó üdvözlés, melylyel a kamara az 1889. évi XVIlí. t.-cz. végre-hajtása alkalmából vett abbeli 7 értesítés nyoraáű, hogy a kereske-* delmi- és ipari ügyek intézését éo vettem át, hozzám fordult, azon őszinte és lelkes biztosítás, melylyel a kamara..támogatását és közreműködését kilátásba helyezte: a legjobb remónynyel töltenek el a tekintetben, hogy azon fontos feladatok megol-aásához, melyeket a törvényhozás bölcsessége ez idő szerint rám ruházott, egyesült erőkkel, hazafias buzgalommal és kitartással foghatunk. Az első sorban közvetlenül érdekeli köröknek eme szíves üdvözletért és bíztató érdeklődésért köszönettel tartozom és ezennel adózom is. Semmi esetre sem tévesztem Bzemelöl az ipari- és kereskedelmi ügyek rendkívüli fontosságát, melyet fokoz hazánk sajátos közgazdasági helyzete és érdeke, midőn ez alkalommal mellőzöm azon iránynak s azon módozatoknak részletes felborolását, melyben haladni és a melyekkel az ipari- és gyárt terhelést fokozni, bővíteni, a fogyasztást pedig biztosítani és növelni szándékozom. Az irány meg van adva, az eléggé ismert közgazdasági helyzet által; a módozatok és eszközök] pedig, melyek természete és együtt működése felől tisztában kell lennünk, a cselekvés terén jelentkezni fognak. De a közvetlenül érdekelt köröknek épen úgy, mint a többi hazafias tényezőknek hatályos közreműködése nélkül sikert elérni sehol sem lehefcLjHHíá] kevésbbé nálunk, hol ez a közreműködés a pillanatnyi fellobbanás közben szívesen kínálkozik ugyan, utóbb azonban rendszerint abban az óhajban nyilvánul, hogy a kormány még azon a téren is pótolja a kétségkívül meglevő, de az élénkebb tevékenységtől tartózkodni szokott elemeknek működését, melyen ez a pótlás nem lehet hivatásszerű, nem kielégítő és nem lehet üdvös. Épen ennek a viszásságnak lehető megszüntetésére kívánok közrehatni az által is, midőn a kamarának tevékenységét a magam részéről fokozottabb mértékben óhajtom igénybe venni; és keresni fogom az érintkezést a -hivatalos kötelesség körén tul ís. így az időközben írásbeli uton cocret ügyekbe, jelesen legközelebb a hazai iparnak adható kedvezményekről szóló 1881. évi XLIV. t.-cz. ügyében kívánandó nézet-nyíl vámtáson felül, némely kérdéseket szóbeli uton is részletes megbeszélés tárgyává kívánván tenni, szívesen meghívom a kamarának képviselőit f. évi október 5-én d. e. 10 órakor hivatalos helyiségemben tartandó értekezletre, melyen a következő kérdések felett kívánok tudomást szerezni a kamara nézeteiről : 1. A kereskedeími- és iparkamarák szervezéséről szóló 1868. évi VI. t. cz. módosítása szükséges-e, ha igen, mely irányban? 2. Az ipari- és gyári termelésnek terjesztése, fokozása, egyes iparágak meghonosítása s általában ipari- és gyártási tevékenységünknek szélesebb alapokra való fektetése érdekében minő további intézkedések lennének szükségesek?\'1 * * 3. Ipari termelésünk fogyasztása . saját területünkön miként lenne ¦ leginkább biztosítható és fokozható ? 4. Külkereskedelmünk tekinteté-\\ ben melyek a kamara nézetei és ; kívánságai ? Ezen általános kérdések kereté-¦. ben és kapcsán megbeszélés és ! kölcsöuÖ3 eszmecsere tárgyává lesznek i tehetők mindazon módozatok és nézetek, melyek % mindnyájunk által óhajtott czélhoz — ipari tevékenységünk megéiénkitéséhez s közgazdasági állapotaink fejlesztéséhez — vezethetnek. Annak megjegyzése mellett, bogy kívánatosnak tartom, miszerint a jelzett kérdésekre nézve a kamara műküdésének területén fen forgó viszonyok szempontjából a kiküldendő I tagok, magukat előzetesen ís tájékoz zák, felhívom a kamarát, miszerint la fent megjelölt időre két-három tagját hozzám küldeni és azokat kellő utasításokkal ellátni szíveskedjék* Szén magas leirat kapcsán a kamara elnökségének következő előterjesztése olvastatott fel: Tekintetes kamara! ó nagyméltósága az új kereskedelemügyi m. kir. miniszter űr ép most felolvasott magas leirata oly meleg érdeklődést tanúsít hazánk kereskedelmének s iparának viszonyai iránt; oly megtisztelő bizalommal fordul a kamaráknak, mint az ország kereskedő s iparos körei tör vényes képviselőinek, sajnos, nagyon is sokszor félreismert tevékenységéhez s munkásságához; s 0 nagyméltósága közismeretü erélye s faradhatatlan munkaereje, valamint azon meleg érdeklődésnél fogva, melylyel Ó nagy - {méltósága közlekedésügyünk élén a : hazái közgazdasági s forgalmi igények ; iránt mindenha viseltetett, oly magas i reményekre jogosít: hogy valameny-! öviünk közös érzelmének vélek j kifejezést adni. midőn azt ^dítvá-[nyózont, méltóztassék/"Ő nagyméltóságának a kamatoknak előlegezett bizalmáért s a hazai kereskedelem és ipar iránt tanúsított meleg érdeklődéséért jegyzőkönyvi köszönetet szavazni. ( A mi már most a felolvasott ; magas leiratban Ö nagyméltósága által felvetett kérdéseket illeti, van szerencsém ezekrir vonatkozólag a következő, részint a kamara irattárában fekvő ügyiratok, részint a kamarai kültag urak. az egyes ipartestületek, s a kamarakerület I kiválóbb kereskedő s iparos czégjei-rtőí ez alkalomból bekért véleménye-i zések s nyilatkozatok alapján szer-; készlett munkálatot előterjeszteni. I. kérdés. A kereskedelmi és iparkamarák szervezéséről szóló 1868. évi VI. t.-cz. módosítása szükséges-e ha igen, mely irányban ? Ezen kérdés nem első ízben foglalkoztatja a tekintetes kamarát. Már az 1871. évi deczember hó 16-ára egybehívott kereskedelmi s iparkamarai közgyűlés napirendjére is ki volt az tűzve, ó nagyméltósága az akkori földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. miniszter úr által s kílencz évvel később ismét egyik tárgyát képezé az 1880. évi szeptember hó 11-ére egybehivo\'t kereskedelmi- és iparkamarái tanácskozmánynak. Kamaránk, képviselői utján, mindkét esetben a kamarai törvény módosításának szükségessége mellett nyilatkozott, s ezen nézete alig szenvedhetett változási az újabban lefolyt kileocz esztendő alatt. \\ Máskép áll a kérdés, ha oda irányai, . hogy mely irányban érvényesüljön ezen módosítás; \\ E tekintetben is, nemcsak számos kiinduló pontot, hanem nagyobbrészt teljesen kész, valamennyi kamara által elfogadott javaslatot és- határozatot is tartalmaznak a fentemiitett kamarai tanácskozmányokrói .felvett jegyzökönyvek. Az 1871. évi d eczem ber hó 16-tól 18-áig tartott kereskedelmi-s iparkamarai \'értekezlet ugyániB r-pontről-pontra letárgyalta a kaxo&rai törvényt, minden oldalról megvilágította, hiányait s fogyatékosságait, megállapította erre vonatkozó óhajait a panaszait, s egy külön bizottságot küldött ki azon megbízassál,. hogy a tanácskozmányhan megállapított elvek alapján dolgozzon ki egy megfelelő törvényjavaslatot. Ezen bizottság megbízatásának 1873, évi január hó 17-én eleget tett s az általa kidolgozott tőrvényjavaslat képezé azután alapját egy, az összes haz»i kamarák kiküldöttei i által tartott magán tanácskozmány-\\ nak, melynek határozatait Dr. Gaái Jenő kamarai titkár úr a kamarai tanácskozmány ^1880. évi-^ szeptember hó 18-án tartott zár-Ülésén előterjesztő s behatóao indokol! Kész, a kamarák Összes képviselői által helybenhagyott s csak a keresztülvitelre váró munkálat fekszik tehát előttünk, s nem lenne ennélfogva értelme, ha ezt figyelmen kívül hagyva, ismeretlen alapon, njabbi, hosszadalmas tárgyalásokba s tanácskozásokba bocsátkoznánk. Mindazonáltal ezen, az ! 873. évben fogalmazott s az 1880. évben módosított mnnkálat némi újabb T á r e % a. Egy anyának. — r-l.s.:., ;Ok. — Van árva icivednek, van-e ca&k egy bnria, Melyet a fájdalom tn«-g ne tiipr>dt volna?! > a Bírj pusztaságban — .lelked sivatagán Van-e pihenésre bivigeto vírány .... L« aa emlekreset ixso-tág aaímei Még mindig kísértik nappalod .... éjjelid 1 Befvjllgilvo a mély imonyu üíbe 8\\nLma lakójára ... a\' korán latort™ , . . , Oh\' van, kell bojry sarjon egy keljet jft atived, Hova elvonnia törhetetlen hited, 8 vállá.od ereje, mely a vesztes anyát • Kelöleli, ¦ gyengéd vigasaszai \'fogva ;.i Sajoogo lelkeddel a titkol egekre AtrepQ), a na Árnyak kost Tőled kerBr« Oda ¦¦i<: ahox, ki drágád Tolt neked, 8 írig St Melideden ringatod . . olrled aaent találkocás boldog álma köxbtn, Kitompul a fóliánk, mely bentort szivedben. S méreteted, mely ugy éraed hamvban, hűlte Ei égnt alatt, kigyúl ¦ erősbülve Mefoattja .Idását asokka), kik Itt lem. Gyógyulásod várják; exert eadnek híven Majd nyájas réaxvéiük — melege, — harmatja, lelkedben tickon kifakasztja, Nyilni l^éarti vágyid axnnnyadó rdgyeit, 8 hrtluamunk enyhíti megsebzett helyei ha egykor, midőn air kisinnlt a sebhely, — fÜzz még a sáron ia, id5vul virág ke] -« Wné ii-.veá s bevallaná ajkad ; ö«tl tx én.r6wvétem" cseppját !1 is fakadt, «antüj4 tíkkaaxtó — egy irott levélke, 1 ,w»» Életem legdrágább emléke;\' i , GUOTH GYULV. j Utazás az Antropológusokkal.] Irta: szent-mártoni Darnay Kálmán. Vigan siklott a kis hajó Győrtől Gönyöre, hol egy órai várás után átszál-hattam a .Budapest" nagy hajóra, mely ; büszkén püfölte ma magából a fústöf. jhogy is ne, hisz rég nem vitt ennyi tudóst és ennyi kitűnőséget hátán. A nagy ebédlő zsufolyásig telve, ou ültek Európa első Antropológusai a patkó alakú asztal kerül éf. a csemegénél tartottak. A terembe pillantáskor, ritka látványt nyújtott a sok tudománytól megőszült és megkopaszodott fr-j, kik ma íélre telték komoly tudományukat, jó kedvű koeztugatás közt élvezték a jó magyar gyütnölcsöt. De hogy is foglalkozhattak volna most a tudatnáoynyal, hisz 10—15 hölgy ült köztük, mosolygó arczczal. kik most jól érezték magukat az öreg tudósok társaságában, eltelve azou Örömteljes gou-! dolattal, hogy csak pár óra választja el óket a magyar fővárostól. A hölgyek közül elsó -pillanatra feltűnt két fiatal I leányka, idősebb szőke mosolygó arczczal, élénk jó kedvvei, míg a fiatalabb ábrándos, barna leányka volt, egyébként kell, hogy első sorban róluk emlékezzem meg, ők vol-1 Lak Verhov Rudolf a nagy német libera-! lista, európai tudós tekintély \'leányai.: a hölgyek közt volt több éltes nő ís, mind-1 annyi a tudósok családja és hozzátarto-sóiból. A hosszú ebéd után kávéra a fedélzeten gyűlt össze a társaság, itt találkoztam I Pulszky Ferenczczel, ki szives előzékeny- \| •) B> megk\'wre k«í5ljük t lajnk meg mindig érdeket ItfirÁtit mkatár - seggel mutatott be Verhov, Itanke, Schaf-bausen, Heger stb. a tudós társaság corifeu-sainak. Az ismerkedés könnyen ment. lépten-nyomon kínálkozott alkaiotn felvilágosítással szolgálni a hajó mentén elterülő szép pontokról Majd elértük Esztergomot, öröm volt htllani a meglepetés és megelégedés hangját, melyet a 3zép Bazilika és a regényes vidék a német keblekbe felhangolL melyet csak fokozott a Visegrád szép romjaival, melynek történetét érdekkel hallgatták. A hangulat kitűnő volt, érdekes volt a társ. apró csoportjaid szemlét tartani, a fedélzet közepén a zászlótartónak dülesz-kedve, utazó selyem sapkában állt Verhov élénken beszélgetve Dr. Wosinszky lengyeli híres ásaiőval, valószínűleg a lengyeli kirándulást tárgyalták, odább élénk jókedv vei csevegtek Verhov leányai egy Öreg tu dóssal, a fedélzet középső ülésén pedig a társaság egy része szürcsölgette a fekete kávét. Legélénkebben folyt a társalgás azon csoportban, mely Pulszky körül gyűlt Össze, kinek egészséges humora nem egyszer ragadta a társaságot hahotába. A hajót mindenütt lelkesedés kisérte, mely fokozódott oly helyeken, hol aihnjÓ kikötött pár perezre, mindenütt intelligens közönség várt a hajóra, több helyen urak és hölgyekből álló társaság csolnakkal közeledett a hajóhoz, kendőlobogtatás közt éltették Verbovot, a társaság elnökét A lelkesedés átszállt a hajóra is, elég jellemző egy Ueicheoballi német tudós felsóhajtása, ki ép mellettem állt. „Most tudom csak felfogni, miért nem akarnak a magyarok osztrákokká lenni." Váczon kikötve, a társaságot gróf Festetich Géza és dr. Szeodrey János a fővárosi régészeti bizottság rendezői üd-lmazokat, csodálkozva kérdézíék, hol te-vözöltek, kik magokkal hozták a főváros I rem ez a\' sok szép dinynys. mely, náluk színeivel ellátott antropológus jelvényeit j 7» rész akkorára is csak üvegházoan. nö és a meghívókat a főváros ünnepélyessé- j meg. geire és a római fürdő hal vacsorájára. „Wil kommen-."nali üdvözlés után Majd feltámadt a szél,- hullámokat\'; Pulszky Ferencz érdekes magyarázatai kiverve a Duna vizére, nem kevés rémüle-\' séretében mutatta be a magyar nemzeti tére a hölgyeknek, kik sietve menekültek j omzeum gazdag régiségtárát, nem kevés a hajó s&lonjábá, a mily hirtelen jött a meglepetésére a külföldieknek,; kik nem vihar, oly :sebesen vonultak el a terhes í reméltek ily gazdag praechi^-ricus gyüj-feihők mii-Pestre érve, csillagos, ég, fel- teményre találni, legtöbbet főztek, raj-diszitett hajókikötő és a főváros küldött- zottak és jegyeztek a tekercses broazfíbu-\' sége várt az érkezőkre, kiknél- vezetői aj Iák körül, mely Magyarország spetiaütása, főváros részéről Havas Sándor, a régészeti j melynek díszes fonatai nagyon haaonlita-bizottság elnöke és dr. Hampel József J nak a későbbi magyar vitéikötéshez. museumi őr voltak, az üdvözlő beszédet \\ Ugyanez alkatomra FináJy H. kolozs-Havas tartotta, örömét fejezve ki azon ] vári múzeum igazgatója magával hozta szerencse lelett,, hogy a tudósok Pestet az apahidai aranykincset, mely most együt-meglátogatták. A lelkes beszédet hoch és [ tesen lett bemutatva a múzeum birtoká-éljenzés követte, mely után Verhov mon- i ban levő sziIá>y-somlyói kincsesei, ügyan-dott köszönetet a szives fogadtatásért,; itt volt elhelyezve e sorok írójának gyüj-hangsulyozva, hogy azzal bizonyították. teményéből kiállított ritka nagyságú és be, hogy mily örömmel jöttek a szép ma- alakú 2 Etrusk bronzedény is, melyek f é. gyar fővárosba, hogy az antropológiai j februári sümegh-ujhegyi leletből valók. Az cŐngressus majdnem teljes számban jelent (aranykincs gazdag és \'remek kidolgozása, meg. ¦ a bronzedényeim, szép alakja és fentar- Az. elszállásolás legnagyobb rendben \\ tása, báranlatot keltettek a tudósok közt. történt, mintán a főváros rendező bízott-1 Délután 4 óra tájban már élénk volt sága előre gondoskodva lefoglalta .Hun- ía lánczbjdfói lóvonatu állomás, a honnan gária szálloda6 összes helyiségeit Az ismerkedési estélyre a Vigadó termébe gyűltünk Össze, hol jó kedvvel késő éjjelig együtt volt a társaság- ProgrammlíoSt híven, másnap 10 óra-kor a Rém; kioazkoóliudult a menet hosz-szat a Dnnaparton^a Nemzeti mnseum régiségtárábü, gyönyörködve a budai oldalra nyíló szép kilátásban, érdekkel nézve! főváros által felbérelt ¦.; kocsi, Ó-Buda szent-Endrei vasúti állomásig szállította a vendégeket, a külföldiek teljes számban voltak, bozzá csatlakozva ax újságírók és egy szép társaság a fővárosi uri- éa bölgy-közönségből ugyancsak megtöltötte a kocsikat; indulás előtt az ünnepélyességek két ügyes rendezője dr.Szendrei János és Festetich Géza, a hölgyeknek rózsák - a rakpart gyümölcssátraínakhosszn sorát, kai, a külföldi tudósoknak pedig Buda-megbámulva a tengernyi görögdinnyehal-.[pestnek franczia nyelven irt ismertetó HÜSZONXYOLCZADIK ÉVFOLYAM ALAto KÖZLÖNY\' OKTOBER 19-én. vá!t<>\'.tatásra fog szorulni, mintán az j Most e téren is javulásnak ntolsó feiiencz 6v egész sorát lépteié nézőnk elébe s s kamarák is feléletbe a nagyfontosságú törvények-1 hivattak, hogy a javulás ntjára való nézeteiket terjesszék elő. Kamaránk már több ízben megragadta az alkalmat, hogy e kérdésben elfoglalt álláspontját kör-vonalozza. így- ntolsó föjelentése második kötetének bevezető részében a többiek között igy nyilatkozott: , Ha hazai iparunkat téry leg emel ui, élet- és versenyképessé tenni akarjuk: vagy a világszerte leghathatósabbnak bizonyult segélyezésben kell azt részesíteni s Amerika éVOroszország példájára bizonyos ideig szigorúan iiek és törvényes rendelkezéseknek, melyek részint a kamarák teendőit tetemesen szaporították, részint mint. például az ipartőrvény, egészen, új intézményeket teremtettek. -Mennyiben veendők tekintetbe ezen törvények és törvényes intézkedések az új kamarai törvény alkotásánál, hadd fontolja és álla-"pitsa meg a most egybehívott tánácskozmány. Indítványozom ennélfogva, méltóztassék a tekintetes kamarának ó nagy méi tósága a kereskedelemügyi m kir. miniszter úr által felvetett ] keresztül vitt védvámos intézkedések císó kérdés megoldásául, kiküldött- által a meglevő iparos csirákat következő utasitást adni: \| életerős, hatalmas, Kiterjedt vál- jeinek. A soproni kerületi kereskedelmies iparkamara, a kereskedelmi- fri iparkamarák szervezéséről \\ s»Stó 1&6S. évi yi. t.-cz, módositását égetően szükségesnek véli s ezen módosítás alapjául, az 1870. évi deczember bó iS-án tartott kamarai tanáeskozmáuyból kiküldött külön bizottság által . kidolgozott, s az 18«0. évi szeptember hó 18 án tartott kamarai tanácsközmányban megvitatott s módosított törvényjavaslatot ajánlja. II. kérdés. Az ipari- és gyári termelésnek terjesztése, fokozása, egyes iparágnk j hatónak ; kötelességünknek ismertük meghonosítása s általában ipari és[azonb&D, hogy róla megemlékezzünk: gyártási tevékenységünknek szélesebb1 miután ezen orvoslási mód ngy a alapokra való fektetése érdekében,\' kereskedő, mint az iparos osztály minő további intézkedések lennének \| tagjai között mind számosabb bivóre szükségesek ? J talál s ha csak közgazdasági viszo- Ézen kérdés, mely ezzel a leg-jnyaink egyhamar nem javulnak, a kö/.eiebbi kamarai tanácskozmány \| közel jövőben komoly megfontolást napirendjeire tüzetett, évtizedek óta\|igénylő követelménnyé fogja magát ialatokaá nevelni; vagy pedig a külföldről importálni az országban hiányzó avagy csak tengődő, de okvetlen meghonosítandó iparágakat.* Nem a közjogi ellenzék elveivel való kaczérkodás; hanem ipari és! gyári állapotainknak és viszonyaink-\' nak évtizedes kötelességszerű megfi ¦ gyelése volt az, mely akkoron tollúnkat vezeté. Hozzá ís tettük azonnal, hogy az eisŐ orvoslási móábt. melynek eiő-feltétele a külön s-vönálló vámterü-let jelen közgazdasági s politikai helyzetünkben nem tartjuk alkalmaz nemcsak az érdekelt köröket, mérvadó tényezőket és a hivatásszerű kinőni. - És ugyanezen kijelentéssé! ma is nemzet gazdászok a t foglalkoztatja szé- tartozunk az igazságnak, mert majd-fes e hazában: hanem egyúttal\\nem valamennyi, e tárgyban beér-a napi irodalom majdnem állandó! kezett nyilatkozaton veres íbn&lkint xov\'atát s a nagy. közönség különös \\ húzódik végig a külön önálló magyar kedvteiéssel lovagolt vesszőparipáját \| vámterület követelménye s mert is képezi. \| majdnem valamennyi véle raény nyíl- Tengernyi tinta fogyasztatott e! i vánitás ezt jelöli ki tengődő ipimak hivatott és bivatlan tollak által \| egyedü\'i panacaeájául. Kérdés tárgyalása közben, a nélkül hogy a forrón óhajtott czélt, az élet- és versenyképes hazai nagyipar eszméjének megvalósulását Csák egy hajszálnyival is megközelítettük Ezen, ez idő szerint nézetünk szerint teljesithetlen követelmény megállapítása után, immár a második gyógymód, vagyis azon utak és módok volnának megbeszélendők, melyek által az országban hiányzó avagy Keletkeztek ugyan itt-ott, el-\'csak tengődő, de okvetlen meghouo-szigetelten s mégis ujongó örömmel sitandó iparágak a külföldről impor-üdvözölve egyes nagyobb ipartelepek, tiltathatnának, s valóban kétségbe kellene esnünk, Ez irányú kísérletekben nem volt na másként volna hazánk nagy-i hiány. iparának rendszeres, megszakítás: Itt van mindenekelőtt a hazai ipar-nélküli s czéltudatos fejlődéséről; uak adandó állami kedvezményekről szonbau nem lehet szó. \|szóló 1881. évi XLIV. t.-cz., mely azon, a technika jelen fejlődése szerint berendezett gyáraknak, a melyek Magyarországon eddig elő nem álli-, tott czikkeket készítenek, ezenkívül pedig még a jelenleg már létező gyárak egész sorának 1895-ig adó , bélyeg- és illetékme tességet biztosít. E törvénytől, melyet kölőnben kamaránk; kezdettől fogva meglehetősen skeptikus szempontból ítélt meg, annak idején nagy eredményeket vártak. — Ezen eredmények, sajnos, elmaradtak. Az új gyárak, melyek ezen törvény közel nyolez évi hatálya alatt keletkeztek, majdnem ujjai n-kon számlálhatok el; mivel a külföldi óke a magyar iparvállalatokkal szemben, „ugy mint annakelőtte elutasító magatartást tanúsított. Ezeni körülmény, a e?a: viszonyok között, a midőn a tóaék összetorlódása kő-] vetkeztében, még a legkétségesebb vállalatok részvényei s a legkérdésesebb értékpapírok is készségesen jegyeztetnek, szinfe érthetetlen volna: ha a németországi kamarák közlönye, a „Zeitschrift für Handel tmd Gewer-be mult évi szeptember hó 30-áról kelt számában, egy rövidke közleményben, ez irányban nem nyújtana! kellő tájékozást. Ezen lap, a fent-emlitett kedvezmények felsorolása után, azt mondja: .Ipartelepeknek Magyarországon való felállítása a külföldire nézve mégis \'nagyon megfontolandó dolog, mert az adó-és illeték czimén való megtakarítás alig bírhat reá józaneszü embert, hogy oda menjen, eltekintve attól, hogy a hivatkozott tőr vény ezen kedvezményeket csak 1895-ig engedélyezi. Különösen hangsúlyozandó azonban, hogy minden magyar ipar-az ausztriai a tökély legmagasabb fokon álló gyártás által, agyon fog nyomatni. Az első vállalkozók áldozatul esnek, s ha egyszer egy nemzedék feláldozta magát, akkor lehetséges, hogy s következő arathatja gyümölcseit." így beszél a németországi kereskedelmi kamarák közlönye, tehát oly lap, melytől alapos tájékozás mellett, viszonyaink teljesen semleges megítélését várhat-nók. Nincs is azután mit ezodái-kozni azon, hogy viszonyaink ilyetén felfogása mellett, a tőke s vállalkozási kedv félve zárkózik el minden magyar iparvállalat elől és senki sem érez kedvet arra, hogy magát s pénzét feláldozza, ez által egy későbbi nemzedéknek egyengetvén az iparfejlesztés útját. E bizalmatlanságot, viszonyaink ezen téves megítélését kell mindenek előtt eloszlatni. Erre pedig csakis a magas kormány hivatott. Mert csak ő áll a nyugat európai iparállamok könyvével kedveskedtek, rövid utazás után kiértünk Aquincumba, melynek rom-jai közt elhelyezkedve, Havas Sándor, a i fővárosi régészeti bizottság elnöke ismer-tette az amphiteatrum törtéuetét. niéltá-liyolvaTorma Károly az ásatás előbbi ve-1 zetöjénes érdemeit, uiajd e nap emlékére \\ Klüsz fényképész gépje elé álH, a társaság, me\'y ügyes képben örökítette meg a kül-1 földi tudósokat. Később a római fürdő romjait dr. Ku/siuszky Bálint fiatal tudós kalauzolása mellett tekintettük meg. ki elmés és szak-, szerű magyarázataival a romokból kép- ¦ /.életben elénk tárta a nagyszerű fürdő j pazar és kényelmes berendezését. Majd a Mithras templom romjaiban iátuatú faragott oszlopuk felírásait és Mithras alakját ábrázoló oltárkövet mu-tatta be a öataltudós és &iásatások jelenléti: vezetője, honnan a Krempel malom egyik szobájából rögtönzött aquincumi muzeumot tekiutertuk uieg, hol az ujab-bau kiásott érdekes bronz és egyUb régiségei-: voltak elhelyezve. ; \' Kifáradva, tudományos dolgok élve ! zésetől kimerülve értütik a római fürdő j nyaralójához, mely e fővárosi közönség \| kedvelt mulató helye, kire ne lett volna jóhatásu a vírágokLal díszített 200 teritékes asztai, Radics baudája által, rázendíteti iíákóczy induló. De jobban érdekelte a hölgyeket, kik egyszerre megszüotek tudósokká lenni, előtérbe lépve a nőiesség, hogy mikéntfőzi egy halászmester szabad tűznél bográcsba a társaság részére a halpaprikást (a halászlével) siettek is körülülni a jóképű haláazgasdát, ki tán soha ily büszke uem volt tudományára, mint most, ennyi érdeklődő hölgy közepette. A vacsora vígan folyt mely halpaprikás, angolos marhasült, kirántott csirke, túrós csusza, krémek, dinnyék és egyéb gy ümólcsökből állott, a jó kedv indító elemei a czigány. jó bor (ma Szomorodni alakban) uem tévesztették el hatásukat, a czigány zenétől fellelkesült Verhov már a második fogásnál megbontotta az asztalt, a czigányok közé telepedve, kinek példáját íobbeu követve, czigányok köré gyűltek, Itadics nagy bravúrral játszott, igy uem csoda, hogy a uémet hölgyek vére is felpezsdült. Jellemző erre Verhov leányá-lak azon megjegyzése ,nem képzeltem, hogy a zene ily lelkesedésbe képes hozni a hallgató szivét és lelkét" Majd megindult a felköszöntök sora. Havas bemutatva Gerlóczy Károly polgármestert, neki adta át a szót, ki örömét fejezte ki a főváros nevében, hogy szerencséje vau a tadós társaságot üdvözölhetni, majd Verhov remek szónoki ihlettséggel beszélt a szép Magyarországról, annak rohamos haladásáról, sajnálatát fejezve ki. hogy az általa nagyon tisztelt Romer tudós barátját már nem láthatja az egybegyűltek sorábau. Schafbauseu bonni egyetemi tanár kitűnő beszéde hasonlóan Verhové-hoz. zajos tetszésben részesült A többi szónokok bosszú sorát Pulszky nyitotta meg, előadva, hogy a magyar tudomány, habár sokat köszönhet a németeknek, kiknek nyomdokaiban járunk, azért még sem Démetesedünk el. Élénk helyeslés és taps után több szónoklatot mondtak, éltetve Verhovot, viszost a magyar vendégszerete- tet, Budapest polgármesterét s a többit. Késő éj volt, midőn a mulatóhely fasorai közül kirobogtak a fogatok, melyek zajos éljen és hoch kiáltások közt érték el a prüszkölő különvonatot, mely őket a fővárosba szállította. A társaság fiatalságával magam is künn maradtam, kik jó kedvvel tánezra perdültek, melynek csak a reggeli órák vetettek véget, midőn az előzékeny állomásfőnök (a szent-endrei vsutnak) kíséretében felpakolva a Radics fekete társait, mi i? berobogtunk a fővárosba. A többi napok az antropológiai ipar, művészeti muzeumok, képtár, kisded-nevelési kiállítás megtekintésével teltek el szakférfiak kalauzolása mellett, niig a külföldiek egyrésze Verhov, Ranke, Heger, Schafhausen stb. Dr. Wosinszky Mór vezetése alatt Lengyelre rándult gr. Apponyi-boz Őskori barlangok és telepek megtekintésére, hol tiszteletükre ásatás is rendeztetett Hogy a külföldiek kedves emlékkel távoztak fővárosunkból, annak mi őrülhetünk legjobban, legalább megmondják az Gtthoniakuak, nem olyan barbár ország az a Magyarország, sőt talán még azt is megsúgják övéiknek, hogy kellemesebb napokat töltöttek r Budapesten,, mint Bécsben. Hogy az ünnepély jól sikerült oroszlánrész jut a dicsőségből a két natal rendező dr. Szendrei János és gróf Festetlen Géza uraknak, kik lankadatlan buzgalommal követtek el mindent, hogy a külföldieknek minél több kellemes órát koaznláiusaival folytonos érintkezésben ; csák Ő neki van befolyása németországi, belgiumi, angol* és francziaországi saját képviselőinkre; s csak ő rendelkezik azon eszközökkel s összeköttetésekkel, melyek által nyugateurófía szak-. és napilapjaiban, áj iparágnak Magyarországon való meghonosítást érdekében megfelelő mozgalom indítható és folytatható. \'. B czélből első sorban az 1881. évi XLIV. t. -cz. módosítása voüia szükséges. Meit az ezidő szerint már csak 5 évig tartó adó- s illetékmentesség magában véve nem igen csalogató. Ki kellene tehát mondani, hogy az 1881. évi XLIV. (.-csikkben megállapított kedvezmények, az ezen törvényben felsorolt iparágak számára, az 1895. éven túl is engedélyeztetnek, pedig a gáryi üzem kezdetétől számitvá 10—15 évre s hegy az adó és egyéb illeték alóli felmentés, az esetleg építendő hivatalok s munkáslakásokra is kiterjesztetik. Ezután azon iparágnak, melyeknek meghonosítása, illetve fejlesztése első sorban kívánatos, áttekinthető képét kellene nyújtani s egyúttal kijelölni azon helyeket, és vidékeket,v melyek ipartelepek létesítésére, a létező elemi hajtóerő, a szükséges tüzelő anyag beszerzésének künnyú volta, az olcsó, használható munkaerő, az egészséges fekvés s olcsó megélhetési viszonyoknál fogva, kiválóan alkalmasak. .\' A mi azon iparágadnak összeállítását illeti, melyeknek meghonosítása avagy fejlesztése első sorban kívánatos, az az országos m. kir. staí-\'8Z-tikai hivatal közleményei nyomán nem ütközhetík nehézségekbe. Ezek szerint az 1888. év folyamán behozatalunk tőn: Pamut, pamutfonalak és pamutárukban 63,835.362 frt Len, kender, juta s az ezekhói készült fonalak s árukban 30,233.356 frt. "Gyapjú, gyapjufonál és gyajuárukban 45 mii,-637.449 frt. 8eiyem és selyemáruk-bau 27^285.000 frt. Ruházatok, fehérnemű és pipereárukbsn 26 mii. 411.661 frt. Bőr és bőrárukban 29 mii. 101.660 frt. Fa és psontárukban 8,843,997 frt. Üveg és üvegárukban 2,375.570 frt. Kőárukban 3 mii. 328.069 frt. Agyagárukbao 3 mii. 184.376 frt. Vas és vasárukban 6,616.166 frt. Fenti tizenegy csoportból tehát összesen: 246.932.666 frtot. S ezen összeállítás még tetemesen bővithetö volna. ^/Igy például ugyan ezen forrás szerint az 1888. évben 1,195.600 frt értéfcY sajtot, 1,373.952 írt értékű kávépótló anyagot, 1.702338 frt értékű hordósört s 1,352.650 frt értékű rum és arrakot hoztunk be. (Folyt köv.) szén kéneg-raktáraknál méter mázsánkiüt 24 forintban volt megállapítva, ezentúl métermázsánkint 15 forintra szállíttatik le. A szénkéneg leszállított ára az emiitett raktárak helyén értendő; a raktárakból a megrendelési helyre való szállítás, valamint a kiürült edényekuekjrisszaszállitási költségei a megrendelőt terhelik. Azok, kik \'szénkéneget megrendelni szándékoznak, a minisztériumhoz, esetleg a ménesi raktárra nézve a ménesi a Urczali raktárra nézve a tarczali, a budafoki raktárra nézve a budapesti vmczeHériskólák igaz-gatóságához forduljanak, A szénkéneg ára utánvételezés utján szedetik be. — ZÓna-távIratok. Baross micisz-térnek egy ujabb nagyfontosságú terve van A vasúti zóna ugy-abosy sikerült - tao«t már a távirati.zónák behozatala fölött tana. kodik a miniszter. A terv mén, csak kezdetleges stádiumban van. Nincs megálU- -pitva, hogy az ország területét osztják-e fői zónákra, vagy pedig az egétz okzág összes táviró vezetékei távolság szerint lesznek-e felosztva. Annyi azonban bim-nyos, hogy a táviratozás költségeit r.W kisebbre redukálják. Helyi vagy szórásié-dos forgalmi sürgönyöknél egy szó ejj ^krajezár. A távirati alapdijat nem készpénzben, hanem bélyegekben kell majd a távirat!apra ragasztani. — Az Önkéntesek kiképzésére és tartalékos tiszti vizsgálatra vonatkozó aj utasítások elkészültek: azok a/, eddigiekkel szemben teljes rendszerváltoztatást jelentenek, még pedig dicséretes irányban Ezen ítéletet a „Katonai Lapok" monóji ki, s már csak azért is igazságosnak tekintendő, mert az említett lap szerkesztője mint volt katonatiszt szakértő, azonfelül pedig ellenzéki képviselő. Az uj utasításit szerint agyakorlati kiképzés afőczel. Azt; taukönyvek kitűnőek és legközelebb magyar nyelven is megjelennek, honvéd tisz-" tek fordításában. A sokat vitatott vizsgálati nyelvet illetőleg az utasítás azt renddi, hogy az elméleti vizsgálat német nyelven, mint a közös hadsereg szolgálati nyelvén, teendő le. Elég, ha a vizsgázók itt a szolgálati használatnak megfelelő módon képesek magukat megértetni. Azoktól tehát, kiknek nem anyanyelvek a német s óéin, folyékony, választékos előadás, seraazírás-beli kifejezésekben tökéletes nyelvészeti alaposság nem kiváltandó. Egyébként a vizsga további folyamában megeiigedeadű. \' hogy anyanyelvüket — a magyar koronái országaibau honodnak — a törvényes államnyelvet használhassák. — Zónajegyek árusítása a postahivatalokban. A zóna következtében annyira megélénkült a személyforgalom, bog) a vasúti hivatalok nem tudják elég gyorsan kiszolgáltatni a zónajegyeket. A magyar államvasutak igazgatóságánál a napokban tanácskozás volt, melyen részt vettek a kilencz posta- és távirdaigazgatóság képviselői is. Elhatározták ez alkalommal, hogy a zónijegyeket a postahivatalokban-is fogják árusítani s azok jövedelméből a posta bizonyos százalékot kap. ujabb kimutatás a nagy kanizsai „Hadastyán Egylet* zászlószen telese alkalmával történt adakozásról. ¦¦\' — Negyedik közlemény. — 1. Sormást körjegyzői hivatal 5 frt. 2. Ejary Lajos 5 „ 3. Lengyel Lajos főjegyző 3 „ Nagy-Kanizsán, 1889. okt. 17 én. ZRÍNYI JÓZSEF egyi. főparancsnok. Tudnivalók- — A szénkéneg árának leszállítása. A foldmivelésügyi miniszter a következő hirdetményt bocsátotta ki a fülokazera ellen alkalmazott gyéritési eljárásra a szőlőbirtokosok által szükségelt szénkénegárá-nak leszállítása tárgyában: A azéukéneg beszerzési ára, mely eddig az állami, nevezetesen a ménesi szénkéneg-raktárnál iné-termázsáükint 22, a tarczali és budafoki A Pelargonium. Eme általánosan elterjedt növény, a mely > közönségesen „Muskátli néven ismeretes, megérdemli, hog\' az ö mipemüségét és ápolását pár szóra méitas3uk. Ez a-május havától virítani kezdó és megtartva dús virágait késő őszig szakadatlanul, tulajdonképen Dél-Afrikából származott ho:zánk. És ez uj hazájában dus virágzása és szerény igényei által oly kedveltségre tett szert, hogy ritka az a kert vagy ház, a hol ez hiányzik. A .muskátli fajta és változatai iránt/\'eltérő a szeretet. Közöíiségesen csak a teljes virágnak Örvendenek nagy kedveltségnek, ámde áísz kertek ben, hol a szin c virágnak és levélnek különös előnybe jut, -^inte tekintetbe veendő. Ápolásra nézve szinlrj nagy eltérést mutat az egyszerű teljes Pelargonium. Mig a teljes és hronz-leveiü, kövér földet ós pedig egy rész gyepföld1, egy rész elkorhadt tehéntrágya, egy rész composztföld és fél rész összetört csigahéj avagy vakolat szinte jó szolgálatot tejlesit. Tehát kövér földet kivan, addig az egy szera,\' .ellenkező földet, soványa\' igényel.. Mert a kövér föld visszs-hatólag hat. A tarkalevelü Pelar- HUSZ0N1ÍY0LCZADIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY OKTÓBER 19-én. gouiának a legjobb föld egy rész jól elkorhadt tehéntrágya, cornpost, lápföld és csigahéj (törött) vagy vakolat. Ha tehát arra fősúlyt fektetünk, hogy Pelargoniáck kcílő földet kapjon, mind a cscrépmúvelÓs folyamán, mind pedig szabadbani kezelés alatt, akkor a föntemlitett földkeverékból adjunk, illetve ültessük be. Szaporítása dugvány áltál törté-fi k ; a dugványozás egész évbent Ör-lénbetik., de legjobban július, augusz-íus hóban eszkőzleni. Habár nem szükséges, hogy e műtét után üvegházba tegyük, de zárt levegőben tartani igen jó, mert sikeresen megered. Kihűlt melegágy e czéira igen jó A dugvány maga természetesen idei hajtásból lesz vágva, 3—4 rü-gyfl, beleértve a vekérrügyet is. Szorosan levélnyél alatt lesz elv; vagy kavicsot, vagy pedig ennek híján összetört tégladarabokat teszünk, és pedig ugy, hogy a nagy darabok alnlra, a kisebbek pedig felülre jöj- gyülés végrehajtó bizottságának Szt. 1st- í magukat. KrifjSj 1 4. Gyakorlata előadás a nyelvtanból a 3. leány osztályban. Rózsavölgyi-Paula k. a,-\| — B.-FDredröl írják lapunknak: . „ , .. -- I toVö. indítvány á járás tanügyi mpnogra- {Szomorú szüretünk volt Az óriás terület, ne. jennek tetejére ]o szecska- j gájának megírása érdemében. Hoffmanh \| melyen csak néhány éve ís gazdag ter- ttazdának 100— A Fackh Károly Őméltósága, az /község déli oldalán, az egyenes terüie-alsó-Iendvai választókerület országgyűlési j tekén van még csak " szomorúan néz ki: nap Falb jóslata szerint J is használható s szaktekintélyek által tett rt a 9-íki is annak volt J tanítási kísérletek \'feltűnő eredményre ve-jóslatában kiszemelve, de nem ütött be. \| zettek. A könyv könnyen érthető magyarsággal vau írva s zenei remekirókból vett számtalan példákkal ellátva s így nemcsak vagy szalmatörek, vagy pedig gyep-\'Mórtól. G. Tisztújító. 7. Netáni indítványok.] mésünk volt (egy-egy darabok, de ugy, hogy a gyökerük —"Hoffmann Mór, járásköri; elnök. . j 2dü—350—600- akó} ma;pusztaság, álljon fölfelé; erre rá pedig szinte egy I 15 czenüméter vastag maradék jön a \| b^öje folyó hó 11-én este Alsó-Lend-rostálástol visszamaradt részekből. [ vára érkezett s Lenek Ödön vendégszerető így jő aztán az elkészített jó Fe largoníam föld reá, még pedig ugy. hogy 5—8 czentimét magasabban, mint az ágy széle van. Ha így előkészítettük az ágyat, melynek kitűnő viz levezetője van, fáradságunk dus virágzás vagy szín-pompája által bőven meg lesz jutalmazva. Az öreg tövek metszése abban áll, hogy jó visszakurtitjuk (3—4 szemig.) A nyári kezelése pedig ab- házához szállott. Október hó 12 éh este a nagyvendéglőben választói az ő tiszteletére társasvacsorát rendeztek. Október hó 13-án részt vett a Lenek Ödön által rendezett vadászaton s az után a vidéken is öt helyen látogatást tett választói között. tanitóképezdék számára ajánlatos, melyeknek az szánva van, hanem azoknak is hasznos, kik játékukat könnyű szerrel megjobbítani, vagy kik a harmoniumon zőlŐnky de ez ís j való játékban akarnák magukat kiképezni, magasabb hegyek I Megrendelhető a szerzőnél Pécsett 1 frt kopaszak, csak - a sziklák látszanak. Az \| 50 kr beküldése mellett, boíti ára 1 frt idén sok gazdának már annyi termése \| .80 kr. sem volt, a mi magának elég volna, már így beszélünk a szüretről: elszürtek 4—6—10—20 akó mustot. — Helyi érdekű vasút közigazgatási bejárása. A kereskedelemügyi m. kir. — A szőlő-penészről (Peronos-! miniszter rendeletéhez képest a Sümegh- től Tapolczáig tervezett helyi érdekű vasút közigazgatási bejárása f. éri október hó 21-én tartatik. melyen Nedeczky. Gyula miniszteri titkár vezetése alatt a köz- pora) tudományos alapú czikket kaptunk Poór és Dr. Szigethy t. munkatársainktól. A nagyérdekű közleményre, melyet jövő számunkban megkezdünk, felhívjuk előre is különösen szőlős gazdáink figyelmét. I igazgatási .bizottságot Skublics Gyula \| ára 30 kr és „Rejtélye — A-Zalai Közlöny. Könyvtárának** Ötödik füzete megjelent „Gyöngyszemek" a szerelem t engeréből. Irta Bátorfi Lajos. 34 kis lyraí verset tartalmaz. Csinos kiáJiijaka az eddigi füzetekhez hasonlít. Aífggpí kr. Eddig megjelent füzetek is kaphatok. Nevezetesen „Claíre" Nyári Sándortól, ára 25 kr. „Hadik lovag" Vachott Sándornétól, ára 15 \' kr. „Lenke Szerelnie\', Molnár Samu Páltól a dágvány, a levélnyél pedig szintén; ban áll, hogy gyakori öntözés, tisztövig lesz lemetszve. Czéiszerű az i togatás és a csigák sokaságától meg-így .elkészített torzsás dugványt 7,— 1 védjük. - 1 napig hűvös helyen tartani, hogy kissé megfonynyadjon, mert így nem rothad oly sok meg. Öntözni mindig csak a szárazakat öntözzük, mert különben könnyen megrothad. Ha már. a ¦ dugványozásról szólni kezdtem, egyúttal a további, de különösen a téli és tavaszi kezelést is felemlítem. Midőn a dugvány megeredt, a mit a sziklevél nagyobbodásáról veszünk észre, nappal, ha zárt helyen tartjuk, pl. a. fentemiitett kihűlt melegágyban, akkor napos időben levegőt adunk neki, azaz az ágy ablakát eleinte egy araszt, később pedig ha az időjárás engedi 2 — 3 araszt-nyira felemeljük. Az árnyékolást pedig ritkásan eszközöljük. (A míg megered, sürün kell reá rakni az árnyékot.) . Szeptember hóban pedig, ha éjjel a hőmére 2—3* Reumurra süllyed le, akkor aztán mind a dugványt. A dugványok kiültetése mindig czélszerübb, mint az Öreg tőkéké, mert az öreg tövek nem mindig virítanak oly szépen és a lombozatuk is sokszor igen hiányos. A Pelargonium fajtái ím a következők : Borostyánlevelü muskátli (Pelargonium peltatum) kúszó, levelei borostyánéhoz hasonló húsos, többnyire közepe táján barna sávval, szára izeit, virága rózsavőrös színű, hosszú száron áll. Sok változványa közül Albert király és Duke of Edínbonrgh, ajánlatos ugyszinte Gloire Orleans. Egyik faja P. Capitatum, melyik\' — Gróf Széchényi Istvánnak háza I közigazgatási bizottsági tag. Lányi Kál-1 toníTy Imrétől ára lő "kr. volt Nagy-Kanizsáu, melyet 1835-ben 32 \| mán. a z.-megyei kir. építészeti hivatal évre zálogbaadott Ez elötüntető okmányt I főnöke, a vármegyét SoósPongráczsümeghi oly czélból közöljük mielőbb, .hogy igen ] és Szentmiklóssy Gyula tapolczai járási helyes lenne a házat emlékkővel meg-! főszolgabírók képviselik, jelülni. ______\' —- Heti biztosok e héten a kisded-nevelő egyesület mind a három óvodájában! — Hegyei r. h. Schön Hermán 78 Schmídt Frigyesné ésFesselhofer Józsefné j éves lendvai lakos a vizbe ölte magát — választmányi ttg urnök. A jegyzői szigorlat Zala Egerszegen okt. — Lapunk előző számának zártakor \| 25. és 26 án tartatik meg. — A cs. és kir. értesültünk Lerch Antal volt kiskomáromi i huszárszázad Zala-EgerszegrüT Bécsbe tá-körorvos és vasúti orvosnak elhunytáról s j vozott, helyűkbe honvédhuszárok érkeztek csak a gyászjelentést lehetett közölni a okt 16-án. — A csáktornyai dalárda el-nyomdavezetöség részérói, pedig a jó Öreg j nökeül Belányi Tivadar választatott meg. megérdemelt volna néhány szó jellemvo- \| — AlsóDomborun a csendőrség letartóz-násos megemlékezést is. Hosszabb idő óta tátott egy fiatal nőt, ki egy éves törvényismertük adicsööltet vidámító kedélyesege, I telén gyermekét gyufaoldattal megmér-szivélyes barátsága, s hivatalábani buzgó-1 gezte. — k n.-kanizsai kir. posta- és sága\'általköztiszteletetvivottki magának. \| távírda állomásnál 140 egyén van alkal-Cs&Iádját a legérzelmesebb gyöngédséggel mázva. — Mult vasárnap Szepetneken szerette, tapintatos figyelemmel nevelte. 12 pajta leégett, a sormási tűzoltók oda Hazai nyelvünket elsajátította és minden j siettek humánus törekvést buzgóan előmozdította.1 — Hazai r. h. Estei Ferdinánd fhg Második hazája s constitutionalis fejlődése ! Sárvárott GO ezer frt ériékben iskolát épit-iránt lángbuzgalommal viseltetett, megér- \\ tetett. — A fővárosban épülő Lipótvárosi mind pedig ama töveket, melyeket ] zöld levelei melyek czitromszaguk kitelelni óhajtunk, a hideg házba helyezzük el. Míg nappal szép meleg napos az idő, addig a házon az ablakot 2-3 lehúzzuk, nemkülönben sz ajtót is nyitva hagyjuk, ekkor azonban minden napra száraz növényeinket jól megöntözzük. Télen át a száraz levelektől"és rothadt részektől megtisztítjuk, az utóbbinál rothadt részeket az épig lemetszük és a metszési felülelet szénporral behintjük. Ha esetleg pinczéber vagy e czéira szánt szobában teleltetjük ki, akkor lehetőleg az ablakhoz közel helyezzük el és minden héten 2—3-szor, sót többször is utána nézzünk. Öntözésnél pedig tartsuk ¦ szem előtt, hogy e növény igen hamar rothad és éppen azért ritkán (lehetőleg akkor, ha már mintegy lankadni kezdenek a levelei) és mindig dél előtti órákban, nemkülönben, ha lehet, napos időben. Tavasz közeledtével mindig többet és többet öntözzünk, s ha oda künn napos és -y- 3—4° Reamurra a hőmérő felszökik, levegőt adhatunk neki, de csak addig, mig a hőmérő a&lyedui nem kezd. Mert ha stt-lyednikezd, akkor ablakot, ajtót csukjunk be. Télen át a pelargóniának a levegő hőmérséklete + 2—4° Kcamur nek levele rózsaillatú e miatt igeni<iemli> no^\' nu,t Porai 3 magvar föld- j bazilika eddig 3 millió írtnál többe került, keresett az illatszerészék által szinte ben békében nyugodjanak s lengjen áldás I- 633 technikus van Bpesten. - H»ynald ^M _s.,i„,. , nlr, - -.1, - - nyugvó helve fölött. Temetése mult, bibornok okt. 15-én ünnepelte 50. éves csinos .növény, különösen sötétvörös; 820moatOD íagy részvéttel történt ; papi jubeliumát, eddig 5 millió irtot aján-virágai is eléggé ajánlják. ~ Árvizek. A Dráva vidékéről: tlékozott jótékony czélokra. — Avasvári G. Odoratissimum (czitrommus- rendkívül nyugtalanító árvíz hírek érkéz-: apáczazárda vasárnap szenteltetett fel. — kátli, kis kerek szivalaku világos ueb- Prágerhof és Pettau közt egyik éjjel be Arádon mocsárláz pusztít. — A főrendiház kellett szüntetni a vasúti összeköttetést, i alelnökévé gróf Gsáky Albin helyébe gróf mert a két hely közt levő fahíd, nagyon \'¦¦ Károlyi Tibor1 neveztetett ki. — A sxaba-rozoga állapotban van és könnyen bedől-> daliái levéltár Bpest, Széchéayi-utcza 4 sz. ámbár jhet. Várasd közelében u. l)iáva rohamosan \| megnyittatott. — Az akadémia főtitkárává Szily Kálmán valasztatotL meg 7 szótöbbséggel Beöthy Zsolt ellenében. — Wohl Stephanie jeles iróaö meghalt — megmentésén. Magát a várost is a legna gyobb veszedelem fenyegeti. — Tüz. Egy ház és egy szalmás-pajta égett el Sümegben okt. 10-én délután egy és kél óra között. A tűzoltók első próbaoitása eléggé sikerült, csak viz volt által tűnnek banövények virágai nem sokat érők. ki, különben, mint igen tartósak, ara" K. Már-Összesen mind az öt füzet bérmentes küldéssel 1 Irt. Megrendelhető e lap szerkesztőségében. — Micsoda szert használjunk? mindig azt mely régen már mint jó ismeretes gyomorbetegség ellen, bizonyára Dr. líÓsa életbalzsama Fragner B. gyógyszertárából Prágában a mely régóta mint. a legjobbuak ismert, mert már 3Qév óta az egész birodalomban mindenkitől-kipróbáltnak becsültetik. Kapható mindeo gyógyszertárban. járad, s áluilánosan attól tartanak, hogy P.-Roseum (rózsamuskátli) igen ! városban lévő két híd beomlik. Ezidösze-kedvelt szobanövény, 1 m. 60 czmt "îO^iiii ,dr0Í_Rf.znak? a vizimaIinok — Természettudomány kuplékban. A „Nógrádi naptár" jövő évi kötete Csalomjai tollából a következő ügyes kupiét hozza: Darwin és Ytrcaow, Darwin (&2 emberhez :) Nem savától lettél, Kókuatíái, termettel; Forró ógiív alatt i Majoit-tol születtél. V i rchow (Darwinhoz): Híres uniós voltál, Sok üoloudot mondtál; De majom tanoddal c Végrt is megbuktál. — Megokolta. Miért utazik öű felesége nélkül a párisi világkiállításra V — kérdik a férjtől, mire az isry felel: A feleségem minap Kómába utazott s ö se vitt el vele engemet í is megnő; síára szőrös, levelei te-nyéralakuak, szélei visszahajlők, ¦> virágai vörösek, levelei rózsirflatuak ; változványai: P. qiiercifoliura vagy P. tomentorum. De a legkultiváltabb fajta a Pe-largonium Zonale. Ebből van legtöbb minden kertben, sőt sokan ennél több fajtát nem is igen ismernek, csupán ennek változváuyait. A legérdekesebb változványai: Oberlieutenant von Reí-bel amarant piros, Adolf Grimmiu-ger vérpiros, Admiral Seymur bíbor amarant színű, Baugníse fehér, La Jeannette fehér, Hortonse Delobel rózsaszínű fehér foltokkal, Princesse Stephanie tüzes rózsaszínű, The Lord Mayor élénk bíborvörös, Vilhelm Stor cziuoberpiros, Godefroy- skarlátpiros, Duchesse des Cars fehér, e két j pár napi utóbbi egyszerű, míg az előbb elő soroitak teljesek. Farklevelüek közttí Cloth of Gold, levele ragyogó sárga, Distinc-tíon sötét zöld alapon, fekete ke-réttel, Brilliant fehér szegélylyel, Brillíantissima széles fehérszegély ly el, rijappy thónght közép fehér, zöld szegély ly el, Mis Pollok. Tarka leve- Pataky Andor gyógyszerész megvette Kaposvárott a Czollner-féle gyógytárt. — Egy sínnel bíró közúti vasút létesíttetik pFÓbául Bpesten. — A kormány 500 uj vasúti kocsit csináltat,, egy , kocsi y ezer \| ho6) aoba .hagyjam a munkát, frtba kerül. — A nemzetközi brni — Szőlőben. Gazda a kapáshoz: Egy óranegyede már, hogy egy-kapavágást sem tett, mire vár ? — Munkás. Várom a déli harangszót. felkerekedett; tüotoS\'a cöngressusa jövő évben Bpesten lett volna) lesz. — A hgprimás okt. \' -\'!-- Nagy Péter czár jóslása az orosz én AÍcsuthon I birodalomról: —. „Mint patakot találtam, mint eleinte kevés, különbé: szél daczára a pajta is meu ... mentve. A szüret daczára a tűzoltók1 ^ÍÍI08"4?1^^ . • -\' fa 1 vóí hatrvom el de teneerré foc majdnem teljes számban megjelentek. I ~ Külföldi r. h, A román királyné ; ^yot hagyom tí, de tengerre Jog - Országos vásárunk hétfőn, kü-1 operaszöveget irt - Berlin lakossága a I va Ionosén a marhavásár igen gyéren volt látogatva, mert sok község marhabeteL- czárt hidegen fogadta. — Milán király megengetlte hogy fia az anyjával találkoz-hassék. — Kariutiábau nagy árviz pusztít ség miatt le van zárva, a Dráván és Mu rán meg az átkelés lehetetlen - Bignio Lajos hazánkfia cs. &: f! . ,JVU kir. kamarai énekes hangverseny körútja ; Berii[)oeil j^. — Furcsa távirat. Pápán egy ottani ismerős mészáros a napokban a következő Parisban világító házszámokat alkak! táviratot kapta Bécsből- .Disznók holnap ! máznak az éjjelekre. — A X-dik nemzetközi Irodaiam. közt válUkozhat, alább semmiesetreIlück, melyek teljesek is: Mrs. Par- se engedjük sülyedni, de -f- 6° R. \'tol sé engedjük emelkedni. Ha talán az az eset adná elő magát, hogy t. i. a hőmérő fagyponton,\' avagy pláne 1—2 fokra sülyedt, ugy rögtőn vízzel fecskendezzük be növényeinket és igen lassan fűtsünk, (a viz + 4—6° R. meleg lehet.) Az így kezelt növényeink már tavasz közepe felén igen dúsan fognak virágozni. Midőn azután kiültetjük, jói tesz-ha ama ágyat, a hova Őket szándékosuk ültetni, előkészítjük. Az előkészítés a következőképpen történik :az ágyat 60 cm. mélyen kiássuk s legelőször 15 centiméter vastagon alkalmából Nagy-Kanizsán november 14-én hangversenyt ad. Előre is felhívjuk > t. közönségünk figyelmét a ritka műéi- i vezetre. .1 • — Vachott Sándorné Sonépeltj _ Táborszky Nándor nemzeti ze-honleány és jeles írónőnk e hét elején j ne^airereskedésébeu Budapesten, váczi , ntcza 30. sz. a. megjelent: „Legújabb Bu-éretét, hogy lapunkat nem sokára egyik , (japesti dalok és népdalok", melyek a nép-j nagyobb müvéből mutatványko/.lemény- ^^-Xz^gj, a legkedveltebb uépszinművek-nyel megtiszteli. \|ben énekeltetnek Énekhangra zongora- — Gábriel Károly művészeti és \| kísérettel alkalmazta Ábrányi Kornél. Szá-tudomáuyos múzeuma és pauoptikuma \| monként ára 50 kr. 2 ik szám: Egszinü N.-Kanizsáról Székesfehérvárra távozott., kék a nefelejts levele. 3-ik szám : Biró uram — Eljegyzés. Beck\'Arnold szám-.aagy panasz van. 4-ik szám: -Szegény tiszt Boszniában eljegyezte Hochwahl1 Jiári.....ő-ik szám: Azért csillag,bogy Vilmos helybeli olasz nyelvtanár kedves ragyogjon. E-dalok akként vaunak zongo-leányát Júliát. rára alkalmazva, bogy azokat ének nélkül — A bécsi cs. kir gazdasági egyiet is el lehet játszani, miután á dallámhau-1800. évi május hó 15 tói október I5-ig gok a zongorarészben is benfogiakatnak. terjedő időközben Bécpbén a Hotundábau _ „Aa orgonajáték gyakorlati MAT ON GÉZA Iáltalános gazdamgi e^észeti kiállítást i tankönyve- jelent meg legközelebb Pe- az állomáson, Önt Ás várom, éir csak holnap augusztusban : JŐhetek; mivel személyvonatok ökröt nem ¦szállítanak.-Rósz vásár,szarvasmarha ára ker, fehér tarka levelek, rózsaszín vi rágok stb. Hírek. — Közgyűlés. A zalamegyei Ál. Tanítótestület nagy-kanizsai járási köre tisztújító Őszi közgyűlését november 7 én csütörtökön délelőtt U órakor fogja meg rendez. — Októberi kalendárium. Október hónap csillagászati szempontból nagyon uualmas: semmi nevezetes dolog uem történik az égen, kivéve azt a természetes s megszokott dolgot, hogy ^ nap ís. felkel, meg a hold is felkel és lenyugszik a maga idejében. A nap elsején G óra I p. kelt fel s 5Íra 37 p. nyugodott le a tő végéig ióraJE czél 38. p. fogy. A hold fényváltozásai a kö tartani Nagy-Kanizsán a polgári iskola vetkezők: első negyed 2-án volt, 2 óra 49 rajztermében, melyre úgy a járási kor t. perczkor reggel, utolsó negyed 17-én 1 tagjai, valammt tanügybarátok is ezennel óra 54 perczkor reggel volt; holdtölte 1) -én tisztelettel meghivatnak. Tárgysorozat: El- volt 2 óra 42 perczkor reggel, újhold 24-o\'Öki megnyitó és jelentés. A mult gyűlés én 3 óra 42 perczkor délután, első negyed jegyzőkönyvének felolvasása. Bizottsági je pedig 31-én 9 óra 47 perczkor reggel lesz. esett, 3zerzöje Németh lié\'ia ügyvéd. E könyv egy eddig nem használt, de .felelte könnyű módszerrel Lantija meg az orgona játékot, s vele együtt a zenelvarmoniaí ismerefökVt s akként vezeti a tanulót hogy képeOtgyVn saját zeneeszméit önállóan toVáon kifejteni é-t a billentyűzeten otthouias kellő jártasságra szert tenni. elérésére a hármas hangzatot \| használja fel alapul, melyből kadeocziát alkot s e kis zeneképletet az egész művön át fokozatosan idomítja .s\'\' bŐvilí fokról-fokra a rokoné.-- egyéb hangzatokkal, s azok haznála\'tí módjaira utalva a. tannlót, rövid idő alatt vezeti be a zene titk\\iba, miért e könyvet nemcsak hézag\' lentés a pénztár állásáról. 3- Hajgató Sán f A bolygók járásában -nincien semmi reud- j pótlóatik, de úttörő mjia&klehetiiu nevezni, dor tagtárs jelentése az egyetemes tanító-1 kívüli, miudannyían igen jámborul viselik \| A mü egyúttal addszertani vezérkö uyvül emelkedett, lássa el magát jó eleve; ha önnek szüksége leendőkrökre, gondoljon reám. jc^\' Az osztrákok keresztje : S 0 L F MAGENTA R N 0 Ki nyert? Húzás okt. 12-én ii.r) 73 23 13 6 2 Húzás okt 10-án Bécs: Gracz : Brüim : 70 Hivatalos piaczi .árak N-Kanizsán. - Október hó 17-én. — Buzá 780—30 — Rozsfi-20 -6. — Árpa 7-60-7.. — Zab 7—6\'40. — Tengeri .6. — Burgonya l\'SO frt. Piaczi árak Vidékünkön — Kaposvárott: Buza 710—2& Rozs 580—6 10. Árpa 5—8. Zab j.20— 50. Kukoricza 5.2Q — 60. — Boglár: Buza 750—80. ltozs 6—6-30. Árpa (chevaüer) 850—9 Árpa BUSZONNYOLGZADIK EVFOJ.YAH ZALA! K Ú 7. L ö K Y OKTOBER 19-én. : Vas (serfőző) 7 50—8 öQ. Árpa (sárga) 5 50 G\'íio. Bab 7—7\'50. — Szigetvár: Buza 6-80—720. ltom 5-70—80. ArpAGSO— 7. Zab.5 50 7u. Bab (!-50—70. Kukoricza 6—520. — Pécs: Baza 720. Kétszeres Prágeihof 640. Rozs fi frt. Árpa fi—7-10 Kukoricza Bai 6J0. liudapc.Mt — Szorn balhé ly : Buza 7.60— 80. Budapest H(,/h 6\'50—60. Árpa 7—». Zab 6.20— 70, Béi^ujhelv .— Felső Kór: Buza 740 —70. Köz 0 f,u_tío. — Árpa f>\'30—70. Zab 620-tio Kukoricza > 20—40. Budapest — Szé kesf ehérvá r; fíu/a 720 Pragerbof 50. Rozs C — G-20. Árpa .V8Ó — 650. Zab Sopron 6—6-20. Kukoricza p"20—30. Barcs — Csá k tor iiya: Buza 715. Rozs Szt.-Iváu 580. Árpa 6 30. Zab G; Kukoricza 5-20. i Bab 550—7. — Pápa: Buza 760—80. Rozs irpa 6-7. Zab 6-G.90. Kuko \'Budapesl F! Bécauili. raszombau Buza 7lo - 20. j -Rozs 5-20 - 50. Zab 5-40—80. .Kukoricza j .510—30. Köles 4-20—50 Bükköny 5 frt 5-50. — Mohács: Buza 740. Kétszeres Bécsujh. 6-20. Rozs 630; Árpa 5. Zab 5.70. Kuko- Budapest ricza 5. I\'ragerbof Szombati). uti menetrend. !00000000000000 iBtiil hmm. Ress«Í. 5 óra IS perczkor postavonat 5 óra 28 6 óra 4 7 óra 30 pos\'avonat gyorsvonat vegyesvoo. postavonat I télken. 2 ora ¦ 2 óra 45 - 2 óra 15 » 2 óra 25 „ 5 óra 2C d. u. Este - perczkor postavonat postavonat postavonat postavonat vegyes vont. Hirdetmény. Tenyész-I»ikák eladass. Széli Kálmán ur u Excellent iája héraházi és rátóti importált- S i e-m e n t hal i tehenészetéből származott 9 drb tisztavérü, már îGBvészieire tiiiim Mi eJaiot. Értekezhetni, ki az eladást is eszközli, Pintér Mi h á 1 y kasznár-nál, Héraházán u. p. Kis-Unyom. Vasmegye.) 3735 oooooooooooooo ricz;; -XVn Pra^frliof 12 óra 35 perczkor postavonat 11 óra 44 , postavonat 12 óra ;i4 , postavonat Szerk. üzenet. iji&zibae jobb isii át-Kritikin aluli versez* — „BelyemkAOt adui & siOt\'iCEiciuíi -— Ny. ÜpfiBim küldettük-. — F. és H. Csak íét példány van ké«. — rú«LLzel9 BHa meghalok\' nem közölhetők. — KI. ninca. — V. Irodalmi ror&tni.k elég gazdag, ba tír van. — i\'. Uem hit tűi! haljuk —¦ Z. 2 Mi it bailottank «i uj lap foISl. Iga* ráfi: Siegéoy publikum 1 — iló-Leódra. Felette •ajaálom. hogy liTolléteui miatt :..-..m txlilk ózhattunk. 8rjvélvrs ndvfialrt i — B. E. Amint nebbeo esik ki. 1 Erteiii" Kanizsára Reggel. 4 óra 16 perczkor postavonat 4 óra 26 „ postavonat 5 óra 54 „ gyorsvonal 8 óra 9 B vegyesvont Délben. óra 44 perczkor postavonat óra 15 , postavonat óra 40 , jMjsta vonat óra 59 , postavonat Este. Budapest 10 óra 40 perczkor vegyes vonat Bécsujh. 10 óra 26 „ postavonat Budapest 12 óra 25 . gyorsvonat Pragerhof 11 óra 44 , postavonat Barcs H óra 34 , postavonat Máriazelli gyomor cseppek. legbiztossabb íjámnr rtäindep s-ouier bajrtai. Sopron í Pragerbof 1 Barcs 1 Budapest 1 Felelős szerkesztő és kiadó : BÁTORFI LAJOS. Laptulajdonos: WAJDITS JÓZSEF- ttiatar borst, arywnur n,cnt Immole dr\\ kép/" -. NtJMI .\'Ij-JiiicJ-\'d:\'\'", ,n-»«.(-. uii\'i-r Mi limt-im-i-r BlfiWB .in- (--tui.U-ii » f.tfÁj*** cg>üt iQ Kr kd\'.u:. ü.sc 1 legbiztosabb ós leghatásosabb hashajtó szer a RENCZJÓZSEF KESERŰVÍZ, mint ezt a következő orvosi bizonyítványok tanúsítják : adaRl.an h* tA--.tr» :.-r:. kellemetlen izü " Or. Karaayi tanár ;¦; j.\'.. ¦¦ : ¦¦ ¦ „KórodarAOfl a legkedveltebb haabajtóviv" Dr. Kezajirazky tanár, Bndspeatei „Hatásosabb, mint a többi budai tizek-" Dr G eb bírd t tanár Budapesten Szétküldés 1889-ik óvbon X XXJlIIIIÓ Ti{i.la.c;z.li \' 10 arany és érdem-éremmel. ^P\'\'^" fflmoeaiHl-\| Kudipesten liniljli ulüti!itta! Bfáű\| Kuoli g-oginiTlíra Krennicr [MijTVa \\>.l.iJiak -Jtianl ,Hik ax«k nkK-tUaa-uk rí. Rwljrek 6r««e, r>-y v.-.rós. n a fenti rt4JKy«y«] l.iv".-n.iíi;i u:."i::u>:iT. n i. fel vm luittetvr, Iii>kj ai Krmiu>rl~i.. liaack H. kí.i-yviiynmdijiib»-i «: p , . ... - Knén>ueiil4« ht tiékrttkedíí Laboacsok. ar^i,!^-^ Xiroli. frcwUrl o-ogjusreii oérftliIrá&rft, melyek umxl\'n errA-:- d..h..n,„ láihumk. áotmx krx Sí Kr.. rKj L-k.\'.- ¦\'..>1>..«»J 1 irt. A uení dSkCM L.-kuld-" uiAh, i trkrrvi I frt. 2"> Kr.. 2 lekeres ¦J frt. i Kr., 1 trfcrrex 1 frt. »j Kr. ért. cnomagotis •> i —:^i..-r utrule.ieti uldi-Uk mec. tA lULnracUl (f.v..11M,r cseppek e. Mxr:»/tlM Utxla\'-ok ti:ko» -lerek. m iryoKytití.. Mijtxaik-n»k ílciíci^trlc, uumlrc humálal! utailliiban M ii; * kUriauOi (rtoiaorciep^ ti IbMaM Nagy-Kanizss.: Práger Béla f^s I<i« JÓ7.vef tvÓE.vSfií-sz urakból Babo-C8t : Uta* f^-ÓKyír.eriii^Barcs : Kbhn Sindnr ETÓgj-jízer^íii ttrná!. Kirczflli : Kiírna Victor cí\'úpy"7Pr^5Z ornil. Olo-Bjtr.: Bolen Béla cyógysierísr nrnál. Szent-6othard : Tomc»Auyi L«oi»oi4 Kî\'u^iszeresr. árnál. 3734 Magyarorszáo legnagyobb hajkereskedése KIS LIBOR-nál (Budapest. Kis-hid-utcza 8 ríik szára. Specialista uri- és női parókákban bátorkodik a mélyen tisztelt hölgyvilágnak dus raktárát hHJfonatokban, elő- és egész parókákban, úgyszintén mindennemű hajmunkákban ajánlani, még pedig . 3G94 olcsóbban, mint bárhol. kapualatti bejárattal különösen ajánlom. Vidéki niégrendelésekuél jó hajminta kéretik. 3538 ASOOLAC-I APÁTSÁG ( Franczia-Orsiig) Dum MAGt.\'ELONNt:, prior ¦ Főtisztelendő Benedek rendi atyái FOGVIZE, FOGPORA és FOGPASTÁJA 2 ARANY rBRLM : Brüssel 1880Í London F eltalül taton I37S e A főtiaztelendO benedekrendi atyák fogri-ztnek baezüálaüi. napoukiiit néfaaoy cseppet vízbe véve, megakadályozza óm gvóeyitja a fagak odvasságát melyeknek fehérséget és szilárdságot kü\'TcsÖnüz, a rxiíínayiben a foghuat erüsití e teljcseii egéozeégessé változtatja. « Szolgálatot teszünk tehát olvasójuknak, midiin ükét ezen régi eü practicus kéazitmények-re figyelmerte tjük, melyek a legjobb gyógyszert i"-s a~ fogfáját ellem egyedüli óvezert ki-p OOOCOOOO0OCX500 00OOO0C ooooooo Hölgytermemet, Tökéletes árjegyzékkel kivánatra ingyen és bérmentve szolgálok KÖNNYEN OLDHATÓ KAKAÓ Ar. f888 Párisi viláff-kiitliititMiii nraiij érem-iiiel kitüntetve. A relUlüIó dr. Mpidlnger Unár ar által Hzárólag rölhaUlm&zott gyár Meidiíiger kályhák kénzittaere, Heím H UŐfilinprheii, Bécs melleil. 3693 Bécsben: I. Michaelerplatz 5. Budapesten : Tbonet-tidvAr. Prágában : Pflaatwgame b Londonban : 41. Holborn Viaduct E> C. Szabadalom valamenoyi államban. Xallaudban; Vitt. ítmaiiuele 38 láltitáson ai el»6 érammel jntalmáiott legelőnyösebb szakalyazá -tölti- és szelelös kályhák dupla köpenynyel. ^1 aló Iii».«!««\' tel vtlí tüídésD ; U ¦ to\'.sr.éf lier. Több asobának fűtéso csak ogy kâlyiia által. Waggon-kályhák. , IVI o 1 c3.1T! s a r " - le aiy la Éi, It ; utiíuzisok kikéi ülfec végett óva intüok lnindeaki^ mellókeil védjegyünkre, mely a kályhák ajtainak beUü íeleiu beöutve vannak. y MEiDINBER-UFES féLH. H El jFiin Zajtalai ü^enyrk a, j] ii-jjcl kellene szed „Vesta" kályhák. lülthttö. P ormon te eiúvolitáaa a távolíthatók a haran- léÜFfll, d% salaknak. A bogy a kályhát kandalló vagy kályha, füsteméaztő, látható tűzzel ére fűgi E;cy kxndallc vagy kályha több helyiségnek f» hat TetSTtsaxerinli égési tartam koka»-, kö- »gj h ZtjUlan telteB. A hamu fs nalak pormontea «1 távolit fii .zalgil-tUteUtoól- Rosszul ffllö kandallók átalakíttatnak. Füstemésztő Caioriferek, központi légfűtések- és sseíelÖkéHxiílékekhex. Szántó készülékek ipar- és gazdasági czélokra. ¦r* Prospectnaok Ím áíjiígyiékek bérmontesec éa ingyen. tP 0 Z o o o G 0 0 0 0 a o ; G c z a z s a s a ooocoooooooooooooooooooooooo W»jdito József ioDj-vojomdijibi! Magy-Kiniiuia. NAGY-KANIZSA, 1889. október 26-án. 43-llL SSB&Xa. Hüszonnyolczaüik évfolyam. El 6 fietési dr ii évre . . . 5 frt — — fél évre . . . . 2 fr W kr. tegvedévre ... 1 frt 25 kr. Egyei szási 10 kr HIRDETÉSEK 8 hasábos pciitmrbun T. másodszor 6. % minden további sorért n kr, HYlLTTÉRBEN petit soronként IC krért vétetnek \'.\'el Kincstári i.letek niad«a egye* hirdetésért \'30 kr. fizetendők. ZALAI ÍÍZÍŐIT. _L A lap Biellemi részét illető kBtle" menyek a. szerkesztőségnél!, anyagi részét illető közlemények pedig a ki"ad\')hivtalhoí bévhieutvc intéteadok: Nagy-Ka n izsá u takarékpénztári épület. t\'rr.en tétlen levelek n>>m fogadtatnak ej. Kéziratok vissza Bem küldetnek "A nagy-kanizsai ,Kereskedelmi Iparbank. a „nagy-kanizsai Önkénles tűzoltó-egylet, a ^nagykanizsai kisdednevelő egyesület" a „nagy-kanizsai keresztény jótékony nőegylet\', a „nagy-kánjzsai izr. jótékony nőegylet", a „ szegények tápintézete", a „nagy-kanizsai tiszti-önsegélyző szövetkezet" ,a , soproni kereskedelmi iparkamara* nagy-kanizsai külválasztmányának hivatalos lapja. HETE IS KINT EGYSZERj SZOMBATON MEGJELENŐ VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Kivonat « soproni kerületi kereskedelmi- és iparkamara L8Sí\|. évi szeptember hó 25-én tartott rendtis közös üléséről felvett jegyzőkönyvből. - (Folytatás.) ! Az a kérdés már most, melyike ezen iparágaknak volna első sorban meghonosítandó, illetve fejlesztendő. Mert mi részünkről a ténykedésnek iparéletünk valamennyi elhanyagolt ágában egyidejűleg való megkezdését lehetetlennek, sót veszélyesnek tartjuk. Lehetetlennek, mert az ily nagy kiterjedésű területen való egyidejű ténykedés sokkal több anyagi, pénzügyi és szellemi erőt igényel, mint a mennyire a megindítandó mozgalom teljes sikerülte esetén is számithatunk ; veszélyesnek, miután egyik-másik kisebb vállalat bukása veszélyeztethetné a más téren legjobb reménynyel kecsegtető kezdeményezéseket és terveket. ,A. ki sokat markol, keveset fog", mondja a magyar példabeszéd s igaza van. Ép azért mi részünkről első sorban a fonó és szövőipar és a vele I kapcsolatos iparágaknak nagyszabású s megfelelő kiterjedésű meghonositá- j sát s fejlesztését ajánlanék ; mintán j ézfjfi iparágak azok, a melyek után a küi- j főidnek a legnagyobb összegekkel adó-1 zunk Se mellett még kívánatosnak tartanok, hogy az ország különböző részeiben felállítandó gyári telepek a termelés mennél kevesebb ágával foglalkozzanak, hogy ez által ekje vétessék a meglevő erők szétforgá-csolásának. Más szóval azt óhajtjuk, hogy például a pamut és gyapja előfouása, ezen fonalak s:-,ővette való feldolgozása, az így termelt szövetek festése s kikészítése, mindmegannyi egymással szoros összefüggésben álló külön-külön telep által eszközöltessék, mert csak ez uton érhető el a meglevő munkásanyag meg- felelő gyors begyakorlása s csak. ez uton létesíthető TŐvid időn élet-és versenyképes gyári termelés. Hogy az államnak, mint ilyennek, továbbá az egyes minisztériumnak, nevezetesen a katonai kincstárnak, ralainint a törvényhatóságoknak és az ország különféle vál lalatainak, az ily módon, széles alapon megteremtett gyári ipart tömeges megrendelések által támogatni kellene, magától értetődik. 3 hogy a nagy közöuség sem vonandja meg támogatását, szinte feltételezhető. Mert eltekintve az oly nagy előszeretettel hangozfatott hazafiaságtól, nem találunk reá okot, miért hozatnák kereskedőink szövött áruikat a külföldről, ha azokat hazai gyári iparunü ,ép oly jó minőségben s ép oly jutányosán szállítaná s ép ily .laptalan volna azon feltevés is, hogy a nagy közönség egyenlő mi nöség s egyenlő ár mellet a külföldi terméknek adna előnyt. Hasonló módon volnának azntán, ha az első nagy terv sikeresen keresztülvitetett, a többi iparágak is, mint a bór- és bőrárak gyártása, a kő-, agyag-, üveg- és üvegáru termelés, a vasipar, a fa- és csontára készítés, sajtgyártás, sörfőzés s a kávépótló anyagok előállítása, a rum és arrakgyártás stb. meghonositandók. S ennek kapcsán megjegyezzük, hogy a sajtgyártás, sörfőzés 3 egyáltalában mindazon iparágak meghonosítása körül, mely iparágak a mezőgazdasági termények feldől gozásával foglalkoznak, nagybirtokosainkra s egyházi nagyjainkra nemcsak haszonnal kecsegtető, de egyúttal hazafias feladat is vár, mely feladatnak eleddig csak igen kis mérvben feleltek meg. A mi már most azon helyek és vidékek megállapítását illeti, melyek ipartelepek felállítására kiválóan alkalmasak; kamarakerületünk e tekiti tétben kiválóan kedvező helyzetben van. i Majd minden részén gazdag vízerek húzódnak végig, melyeknek legtöbbje jelentékeny, könnyen hasznosítható hajtóerővel bir; az alpe-seknek kamarakerületünket átszelő végágazatait nagy kiterjedésű, hatalmas erdők ooritják, míg menük, részint már feltárt, részintmég kiaknázásra váró széntelepeket rejt; a munkásosztály, kivált Sopron, Vas és;; Veszprém megyékben számra nézve jelentékeny, a munkások maguk intelligensek, tanulékonyak, szorgalmasak és józanok, mi mellett azon körülmény tanúskodik legmeggyőzőbb módon, hogy az alsó-ausztriai és stejeror-szágt határmenti gyárak kiváló előszeretettel alkalmazzák őket; végül a kamarakerület egészségügyi és megélhetési viszonyai a lehető legkedvezőbbek bázisban székelő képviselői, vala-miut saját a külföldön székelő képviselőink utján Nyngateurópa szemei elé tárja; ha végül még a külföld szak- és napi irodaimát is megnyeri a magyar nagyipar eszméjének: kell, hogy a nyugoteu-rópai töke bizalmatlansága eloszoljék és felismerésével az előrelátható jövedelmezőségnek/ ezen nagy vállalat fiaanezírozása is sikerüljön. ÁttérünK most a kamarakerület területén már létező gyári iparágak megbeszélésére. Ezek, kevés kivétellel, kicsi kezdeményezésből, ugyszólva a kézművesség köréből erednek, s egyesek akaratereje, int elli gent iája és vállalkozó szelleme által emeltettek jelen fejlődésük magaslatára. Jellemező sajátsága ez gyári viszonyainknak, melyét nem szabad figyelmen kívül hagynunk mely mintegy útmutatásul szolgái s jövendő teendőinkre nézve. Mert az a gyári vállalat, mely létét egyes A mi magát a meghonosítandó ! kiváló egyének vagy családok aka-fotió- s szövőipart illeti, é tekintet-j raterejének, intelligentiájának s vál- ben is jelentékeny előfeltételekkel rendelkezik kamaránk kerülete, melyek a felvetett eszme reális keresztülvitele esetén nem hagyhatók figyelmen kívül. Léka, Várpalota és Veszprém még ma is a tanalt szövőiparosok jelentékeny törzsével rendelkeznék, kik manapság napszámon te igetik életüket; Pinkafő, Kőszeg s Veszprém városok pedig j hagyomány szerű leg arra látsiianak hivatva, hogy a magyar fonó- és szövőipar dicső palotájának mindmegannyi oszlopát képezzék. Ha már most a magas kormány mindazon adatokat, . melyeket itt csak futólag érintettünk, de a legnagyobb készséggel részletesen is ki lalkozó szellemének köszöni, csak azon határig fejlódésképes, a mely határig ezen akaraterő, intelligentia és vállalkozási szellem terjed. S tényleg gi\'ári iparvállalatainknak gyakran bámulatos gyors fejlődési menete hirtelen megszakad, a mint ezek a fejlődés bizonyos magaslatát elérték-Az eleddig folytonosan növekvő termelés állandóvá válik; a termékek elébb folyton szélesbitett köre bezárul; egyszóval a további fejlődés határa el van érve. Ezentúl rendszerint á hanyatlás korszaka következik, mert aki nyugszik, elmaradt Hazai gyári iparunk ezen stádiumában látnók már most idején valónak, ha a hazai tőke, melyről lesztett a tökély bizonyos fokiig s melyek akár az egj ^ egyén szellemi és phizikai munkaerejének elégtelen volta, akár a szükséges anyagi eszkőzök hiányánál fogva, a megállapodás lejtőjére jutottak: vagy egy hatalmas, nagy tőkével rendelkező országos részvény társa -ságnak, vagy pedig esetről-esetre aikotandó alkalmi kisebb részvény-társaságoknok kellene átvenni s tervszerűen tovább fejleszteni. Németország áí utolsó évek folyamán egé-z sorát létesité ez uton a nagy gyári telepekpJfi s a herendi porczellau-gyár-reszvénytársaság, valamint a szombathelyi bőrgyár-részvénytársaság szervezése által a mi kamaránk területén is tétettek ez irányban kísérletek. Nagyon is messze vezette, ha kanra -rakerületünk mindazon vállalatait, melyek ez\'uton tovább, fejleszthetők volnának, egyenkint fel akarnók sorolni. Nehezen is volna az ilyetén részletekbe való hocsátkozás egj* elvi "zsinórmértékül szolgáló utasítás keretébe beilleszthető, ftpen azért nem .s látjuk idejét annak sem, hogy a beérkezett nyilatkozatok során egyes I gyári vállalatok részéről emelt, inkább \' helyi jellegű panaszokat, e helyütt behatóan tárgyaljuk. A vonatkozó ügyiraton a kamara kiküldötteinek rendelkezésére fognak bocsáttatni srajtukálland annak megállapítása. valljon a tanácskozmány folyamán nyílik-e \'s mikor alkalom, ezen különleges óhajok és panaszok előterjesztésére. (Folyt. köv.). Tudnivalók. fogunk dolgozni, a magyar korona j eleddig még nem szólottunk, iparegész területére vonatkozólag ösz-; czélokra igénybe vétetnek. Mindazon szegyüjti s a fennt kívánt képben hazai gyári vállalatokat, melyeket egyesíti; ha ezen képet a külföldnek \|egyesek erélye hívott életre s fej- — GrófCsáky vallás- és közoktatásügyi miniszter rendeletére az iskolai értesítőkben ezentúl az izr. vallásúak nem Mózes, vagy héber hitüeknek, hanem _Izraelitáku-nak neveztetnek. Ti re % a. Sirvírágok. i. Miként a kis virág ha hervadóra lett — Lehajtja bús fejét csendesen, nesztelen, Ily csendes, neizteleu vírág halál vala A te halálod Ís, óh L4es kedvesem. I.agyxn Síelt karom, mis fej-d föl fitt Keaergó panaszként bíi köanjMo ho listám S mig lazas ajkaim hcziiíd rimánkod ék Halovány két <jrc~.-\'.d: régiSt mosolyga rám. S ír & sftp ha asáll a bérezés hegy mögí krégaranyozva azt régsfi * ugarival — \' Kani veted orczáduak tündér ragyogását, eltűnt a pir, mosoly szemednek bajival Lehullt a kéz, í az ajk mint hervadó rirág Mágvadt leve, nem volt az élet pirja rajt. A tündér kék szemek veszték sugarait Bágyadtak voltának, mint felbó födte nap Mint hajlik sírra le a bánatos füzá"g KI veszteit kedvelem, hajoltam én reád kondult a gyáazharaog, érted kondult meg az, Örökre hervadozó tizenhét Urazz. - - II. Kint t -.!•. a koporsó Aa udvarra tették, Ozifr* szemfödéllel le is teritették. S hol a feje nyugzik a hervadt virágnak, t-ehér koszorúból vánkost ia csináltak, Ne * Írjatok érte, a jog engem illet, j«n volt szerétéi at, a i. int szerettétek szerettem ot csak, szivem littz\' herével sírathath&tom mély keserűséggel. Ölel a koporsó, de azért enyém ragy, Knyém a halálos mosolya ajkadii.k. Tört virág, eDy?n> ragy, elhalt tetemeddel. ¦Mint ez írva élet, bánattengeréreJ. Siratlak, siratlak, mig nem árra lelkem, ¦m sírtam érted, elvesztett édenem. ^sakadj meg szírem, és hagyd keblem lélek el, Hadd temettessem a legszebb rirággal el. III. A nagy utczáo riszils a halottat, Kik kiaérik, szomorúan zokognák. He;, de a ki ott hátul lépeget, Annak lbet igaián csak Annyi búja, mint vize tengernek. Te vagy talán, a bánatnak lelke, A ki ballagsz Ott a temetőbe \'• ! Mint a sírra lehajtó fflz ága, Bú* fejedet úgy haitod le I A temető kapn \'él fájára. \| Ne kérdj t.k, ez az én hasam már. ; Árvahb vagyok az árra fiúnál. j Ott az a tér, annaK vagyok árnya x S mig bánatos idSm lejár: Annk leszek szórnom fuztája. A kik össze illenek. Elbeszélés. Irta: MÉSZÁROS SÁNDOR. — Én éles Istenem, hogy mi lesz abból a fiúból, én nem tudom, meg nem foghatom! így sóhajtott fel egy reggelen a raaj-sai főbíró, amint látta, hogy az Ogye-bájos emberek kitisztultak a tanácsteremből. A többi tanács uraímék, kik ott vol lak a teremben, már tudták, hogy főbíró uram egyetlen fiáról gondolkozik oly fennhangon. I — No-no. nemzetes főbíró uram. vélekedők egy tanácsbéli, nem kell mindjárt ugy kétségbe esni. Életre való az a fiu. — Ajh, életre vaíót Üres beszéd. Monda Dávid József főbíró uram ingerül- ten. Nincs annak a kölyöknek három lat esze sem. V— Dehogy nincs nemzetes föbirÓ uram; replikázott az előbbi szóló, Csontos József tanácsnok, van annak egy kun-font esze is. — Kegyelmed mindent jobban tud. Monda nevetve Dávid uram. f— Tudom bizony, monda amaz visz-sza. Már hogy ne kellene ilyenhez is sok ész, mint a mit elmondandó vagyok. Nem egy 19 éves suhancztól, de egy öregtől is szép lepipázás lett volna. t— Ne oly sok lét használjon, monda Dávíi; kevés lé, és sok kolbász. j-~ Jó-jÓ. Tegnap délután, amínt megyek a nagy utczán, előttem megy Térbe Pista; az a gőgös úrhatnám féle. Lassan lépeget előttem, mig fogait mődnélkül piszkálja. Amint főbíró uram háza elé ér, kilép a kis. ajtón főbíró uram fia, a Józsi, látja, hogyoly igen piszkálja Térbe Pista a fogát, oda szól a fin, hogy mit evett kend? Visz-sza felel nagy hetykén Térbe —; hogy galamb pecsenyét Látom, mond á fiu, mert ott vannak a galambnak tollai még most is akis mándtiján. Óda néz Térbe mánd-lijára, hát látja, hogy aludttej cseppek vannak rajta, magam szemeimmel láttam, mert akkorra én is oda értem. Nem kell ehez ész? .. .- <A bíró ábrázatja egy kissé felvidult ? —- Vagy nem kell ahoz is sok ész, hogy erről az imént emiitett Terbéröl oly nótát tudjtmkomponálni, mintminöt komponált? \' \|— Mifélá? kérdé bámulva Dávid uram. J— Hát nem tudja nemzetes főbíró uram ? .. - Elmondom. Oly rongyosan jár az á Térbe, Isten bűnül ne vegye a szavam, minek jár akkor oly gangosán, ha nincs módja? ... Látja bíró uram fia, hogy mily kese, vásott szélű kalapban jár az a Térbe, hát ilyen nótát ütött össze: Kalapom van, azéle nincsen Rajta még a szél is fuj, ssél is faj. Mégis ugy sétálok benne, Hint a méltóságos ur. Csizmám is ran, sarka nincsen Rajta még a szél is fnj, szél is fnj. Mégis ngy sétálok benne, > Mint a méltóságos ur. Nem kell az ilyennek igen sok ész?.. Terbéröl most már mindenki ezt énekli. — Hát hiszen, monda mosolyogva Dávid uram, nem mondom én, hogy ilyesmihez nincs esze, hanem a mire én akarom nevelni, ahoz hat ökör. " — Hát mit akar belőle nevelni főbiró uram ? — A mi magam vagyok, -jóravaló gazdát. Ha én nyolez bőidből tudtam teremteni háromszáz tíz holdat — látna már most hozzá, és kezdené hozzá teremteni a másik háromszáz tiz holdat Hanem ö kelme ezt nem érti, mert nem akarja, hanem inkább irkál-firkál, könyveket búj, meg mindig azt hányja, katona lesz. Lesz ám, hanem ha a ..... óh uram bocsa\', majd mit mondtam. — Ember lenne az ott. is, monda az előbbi — Inkább kitekerem a nyakát, minthogy országok kóborlója legyen. Van úgyis elég kósza legény, legyenek azok katonák, de ne az én famíliámból egy is valaha. — No ha nekem tjzenöt fiam volna is, mint a tizenötöt od\'adnám. Monda Csontos. — De igen jó, hogy az ily apáknak nem ad az Isten fiút, vagy fiukat. Ott van kegyelmednek néhány lánya, adja azokat a hadsereghez, jók lesznek markotányos-néknak, kibírják a hadviselést, jó csontosak. Ezzel föbiró uram felkelt, vette kalapját, ezüstös végű birói pálezáját és elhagyta a termet, mi annyit jelentett, hogy vége a mai ülésnek. Csontos azt hitte, bog}- megpukkad mérgében. Védi annak a bírónak fiát s az még neki olyanokat mond. No, de várj csak gondola magában. E történetke megjegyzendő, akkor játszódott le„ mikor még Anno 180ü-et írtak. , ísttnem, mi más volt még akkor az élet. De különösen azért, mert akkor rendült meg először a föld a szabadság dör-düléseitől. A franczia forradalom bevégzéséhez közeledett A franczyxkiáltványok egymást érték. Az urak rémibe valának, megrémítő őket a tudat, hogy hátha felkél\'a nép ellenök ? Ezer őrszem vala s a kiáltványok mégis egytöl-egyig a nép kezéhez jutott s ki nekik magyarázá, volt elég. Pedig hiába féltek az urak, nem kellett ettől a néptől félni, mert nem hitte a sok ígéretet mit a kiáltványok ígértek. Ott van: a kis gazda, Dávid főbíró uram Józsi fia n Veres tanyán. Ott van kezében á legutóbbi kiáltvány a péphez, azt magyarázza a cselédeknek. (Folyt, köv.) HÜSZONNYOLCZADIK ÉVFOLYAM zalai közlöny OKTOBER 26-án. -Am. klr. pénzügyi közlgazga- következő is vizsgálat tárgyává tettük.Megvizsgáltok tásl bíróság legújabban határozatokat bozta 1. Sorsjegy-nyereményéktől az illeték akkor is fizetendő, ha a nyeremény el nem adott sorsjegyre (ki nem bocsájtott nyeremény -kölcsön köt vényre) esett. -. 2."A pénzügyi hatóságok jogérvényes határozattal leirt illetéket újra előírni jogosítva Biuvsenek. 3. A javadalom-adományozások után járó illeték, — ha 20 frtot meghalad — 12 havi részletben lévén lefizethető, az utáD csak az egyes havi-részletek lejárat-szerű fizetésének elmulasztása esetén jár késedelmi kamat. 4. Bányahatósági lag engedélyezett ásványvízforrás kiakuázási jog bérbeadásából eredő jövedelem: járadék-adó tárgyát képezi. 5. Az előző birtokváltozás közelsége ezimén illeték-leengedésre igényt nyújtó iduköz a nagykorú örökö-ök kérelmére bíróilag tárgyait hagyatékoknál\'is az el3ö lejtár felvételéig számítandó. C. Államvasutak üzlet vezet őségén ez áru lerakodó hely nyitása végett intézett írásbeli megkeresés béryeginentes. 7. Kegyen ezeknek föltételes szabadságra bocsátása végett benyújtott kérvények: bélyegkötelesek. 8. Birói határozatok, a melyekkel az igazolási ügy, az igazolás; kérvény visz-szsvonása folytán megszűntnek jelentetik ki: illetékmentesek. 9. Ügyvédi költségjegyzékek, — habár azokba folytatólag több izben is történtek bevezetések — csak az ivek száma szerint járó mellékleti bélyegilleték alá esnek. 10. Agg papok ellátására rendelt alapítványok ingó vagyona: illetékegyenér ték-mentes. 11. Oly végzések lölüibírálására. a melyekkel a fél \\aiamely kincstári tartozásnak közigazgatási végrehajtás terhe alatt való fizetésében marasztalva nem lett, hanem csak e tartozásnak nem fizetés esetén, bírói uton való érvényesítése helyez: teteti kilátásba: a m. kír. pénzügyi köz igazgatási bíróság nem illetékes. 12. Fölszámított, de meg nem állapi totf, utazási költségek megtérítését czélzó kérvények: bélyegkötelesek. 13. Ha az illeték utólagos kiegyenlítés íentartásával lett kiszabva, ez a kiegyenlítés csakis a jogügylet teljes lebonyolítása, vagy időközben történt megszűnte után eszközölhető; időközben tehát leszámolásnak helye nincsen. 14. Földhaszonbérlők a terhükre 3 évi érvénynyei kivetett IIL oszt. keresetiadó elengedését azon a czimeu. hogy a kibérelt földterületet elemi csapás érte, nem igényelhetik. 15. Életbiztosítási Összeg után örökösödési illeték nem jár. 1G Földváltsági jogbiztositási illetmények kiulalványozása végett benyújtott kérvények illetékmentességben nem részesülnek. 17. A kicsomózási kérelem folytán ^megejtett tárgyalásrólfölvett jegyzőkönyv: bélyegköteles. 18.\'Illetéktelenül befizetett adótartozások visszatéritését czélzó kérvények akkor is bélyegmentesek, ha a törvényes fö-lebbezési határidőstül adattak be. 19. Ha igazolva vau, hogy a czélbavett kölcsönügylet, mielőtt foganatba ment volna, visszavonatott, a kötelezvényre fölhasznált fokozatos bélyegilleték visszatérítendő. 20- Az 1875. évi XXIV. tcz. 4. g-ának 10-ik pontjában emiitett törzsbetétek alatt kizárólag csak az elölegezési és önsegélyző\' egyleti tagok álul tett befizetések értetnek. 21. Ha az I fok szerinti bélyeggel ellátott váltó kisebb Összeg erejéig kebelez-tetik be, mint a mejyre kiállítva lett, csík a bekebelezett kisebb Összegnek megfelelő I. fok szerinti bélyegilletélt egészítendő ki a JI. fokozatnak megfele ű Összegre. 22. Ügyvédek által a jnáluk alkalmazott ügyvédjelöltnek az ügyvédi kamara lajstromáha való bejegyzése végett benyújtott kérvények és azok mellékletei bélyegilletékeért első sorban az illet6 ügyvédjelölt felelős. A szőlő-penészről. (Peronon pora viücola d(> By.) rOÓlt és Dr. SZIGETHY. A nyári hónapokban gyakran lehetett bahani szőlősgazdáinktól a panaszt, hogy ijesztő módon terjed egy betegség, mely a szólölevelet támadja meg, azt el-azáritja s így idő előtt megfosztja a tőkéket zöld részektől. Hogy azonban e betegség miben rejlik, azt kevesen tudták megmondani. Lehetett itt-ott phylloxera nevet is hallani; a kik közelebbről voltak érdekelve, figyelmesebben nézték a tökéket, azok észrevették, hogy a száradó k-veleken bizonyos fehér bevonat jelentkezett, melyet egészen helyesen penésznek mondottak. Kezeink közéjntottak ilyen megtámadott levelek, s mert kiváncsiSágunkat nem elégítette ki az egyszerű válasz, hogy valamiféle penész, érdeklődni kezdettünk mikroskoppal a fehér bevonatot, metsze tekét készítve, behatoltunk a levél szőve tébe, midőn így bevilágítva a rejtélyes ellenség lakába, megismertük őt, utána néztünk az irodalomban, s tapasztalatainkat a másokéval kiegészítve, egy kerekded képet szereztünk magunknak, melyet nagy vonásokban a szives olvasóval is Óhajtunk közölni Ha talán télen át kilesnök e penész bíráinak tartózkodási helyét, s raegngyel-nők tavaszszalazujrafeilépés körülményeit, talán határozottabb lenne a kép. Mentsen ki akörülmény, hogy vizsgálatainknak e nemét nem ejthettük meg. nem akarván ez idő-í erü ismertetést jövő évre halasztani. Mielőtt azonban a szőllöpenész; Peronospora viticoláról szóianánk, szükséges valamit mondani a peuészgombakról általában, hogy igy a kik szakismerettel nem is rendelkeznek, a dologról röviden világos előismeretet nyerjenek. A penészek a növényorszignak egyik alsóbbrendű csoportját alkotják, s egyszerű szervezetüknél fogva a többi növényektől azonnal megkülönböztethetők. Vannak közöttük olyanok, melyek már szabad szemmel, s olyanok, melyek csak nagyító-vizsgálhatók. Közönségesen csak azokat a szerves testeket nevezzük növényeknek, melyek jól kifejlett gyökér-, szár- és Jevélrészekkel birnak. Hogy mohokat és zuzmókat mindig a növények közé sorozzuk, aanak oka az a szár- és levélszerü képződés, s az ehhez járuló gyakori zöld szín, melyek okvetlen növényekre emlékeztetnek bennünket. "Nehezebb mára felismerés az úgynevezett telepes növényeknél. Itt bármiként keressük is az említett növényrészeket, nem fogjuk megtalálni, mert ezek többé-kevésbbé alaktalan tömeget, sejtbal-mazt képeznek. Ha van is valami rend az elemi részek, az úgynevezett sejtek egymáshoz való csoportosításában, ez csakis a legbelsőbb összetételre vonatkozik, kívülről semmi sem mutat gondos szerkesztésre. Lehetne talán a telepes növényeket egy szénaboglyához, avagy kőrakáshoz hasón-litani. szemben a magasabbrendü növényekkel, melyek inkább a téglákból s gerendákból gondosan Összeállított épületnek képét mutatják, s már kívülről elárulják a belső rendezettséget. A uövényországnak legalsóbb rendű egyedeit foglalják tehát magukban az úgynevezett telepes növények, melyek két fö csoportra osztatnak: moszatokra és, gombákra. Hogy melyek ezek közül egyszerűbb szervezetüek, nem lehet megmondani. Mind azok, mind ezek közt vannak olyanok, melyek csak egyetlen egy sejtből állanak, ismét, melyek sejtso rokat, fonalakat, szöveteket és szövettesteket alkotnak. Az álló vizeinken békanyál", avagy a rothadó anyago- kon jelentkező lisztes bevonat szintén ilyen egyszerűbb szervezetű növények. Az előbbi a moszatok, az utóbbi a gombák közé sorozandó. Ha kérdezné valaki, hogy a gombákat a moszatoktól míképen lehet megkülönböztetni, annak azt feleinők, nézze meg a kérdéses telepes növényeknek termő helyét, tisztán víz vagy nedves föld e az, vagy egy más szervés test; rézzé meg továbbá, van-e a kérdéses növénynek zöld színe, avagy fehéres, szürkés, barnás színe van ? Az előbbi esetben moszattal, az utóbbiban gombával.van dolgunk A gombák, melyek közé a penészek is sorozandók, zöld festörész (chlorophyll) nélküli növények, melyeknek sejtjei vagy magánosan állanak, vagy csak lazán függenek össze, s könnyen szétesnek, mint a borvirág, avagy a sörélesztö sejtjei. Általánosabb azonban az. hogy a sejtek Összenőnek hosszú fonalakká, mely fonalak ösz-szekuszálódva, lazább, vagy tömöttebb szövetet alkotva képezik a telepet, az úgynevezett myceliuraot Ha ez a telep laza, á magasabb rendű növények szövetét meg nem közelítő, akkor valódi penészekkel van dolgunk, ha pedig szorosan össze-füzödő sejtszálak halmazából áll, akkor azon, a közéletben is úgynevezett növényeket, a valódi gombákat alkotja. Keli tehát minden gombánál s igy a penészeknél is egy levélzöld, nélküli fonalakból szen aj egyed keletkezik. De na csak ílyen ugyanolyan conidiumok, mint a minőkről uton tudnák fajukat terjeszteni, bizony most szóltunk. bajosan tudnának olyan tért foglalni, bogy A conidiumok a gombának jelen tár-egy azon vidéken hirtelen beálló kedvezőt- gynnkban a Perónosporának a magjai; len körülmények kőzött végleg ki ne pusz- lefőződésük után szerte hallanak s uj és túljárjak. Ha nem volnának e növényeknek nj telepnek lesznek szülőivé; az e részben magvaik. melyeket vagy könnyüségüknél tett megfigyelések arra mutatnak, bogy a fogvaaszél, vagy hasznossági tekintetből conidiumok 3 nap lefolyása alatt már ké-az ember, vagy táplál ékül szolgáló raagbur- pesek a Peronospora terjedését eszközölni. kaikkedveértazállatokszétnemhurGzolná-, A burgonya Peronosporájának a Pornak, nem terjedhetnének el a föld színén topthora infestansnak terjedését több ter-ugy, a mint vannak. Ha az élősködő pené- ;mészetbuvár figyelte meg s kísérletezett szekcsak myceliumaik térbeli gyarapodn- erre nézve s mondhatjuk, hogy a termé sával terjedhetnének, az elpusztított nö-szet titkainak e parányi kis növény élete vénynyel macuk is elvesznének. Hogy .ez emezen első phasisának kílesése szépen ne történjék, a myceliuraoknak egyes szá- sikerült. Hogy miért épen a burgonya lai, melyek hypháknak is neveztetnek, Peronosporáját választották tárgyul s nem bizonyos helyen egy időben arra képesít- a szőlőét, azt megmagyarázva látjuk, ha tétnek, hogy olyan sejteket termeljenek, meggondoljuk hogy a burgonyán könnyen melyek nem maradnak a telephez kap- experimentálhatunk, télen csinálhatunk csolva, hanem attól elválva, vagy azonnal, neki nyarat, ha hömérsékre szabályoz-vagy bizonyos idő múlva más helyen hoz- ható kemenczékbe, tenyésztőkbe tesszük, zák tétre oszlás által az uj myceliuniot nyáron csinálhatunk neki telet, ba a no-Ezek a sejtek az úgynevezett csir-ok vagy véuyi élethez szükséges hőt megvonjuk spórák, melyek vagy a mycelium bizonyos tőle.. Mindezt a szőlő vernem tehették, sejtjeinek belsejében képződnek s azjmya- De Barry észlelése szerint á vízcsepp, sejt felrepedése utáu lépnek ki a szabadba ; legyen az eső vagy harmat, adja meg az vagy pedig a szálak végéről lefüzödés ákal első irapulsust a Jefüződött conidium fej-válnakelsvitetnektOYábbaviz-vagylevegÖ lödésére.-Az életfolyamatában megindítóit által. Néha ezen spórák bunkószerüleg csir legvalószínűbben a levélfelbám iég-egyszerfi, vagy elágazó nyeleken ülnek, s szájacsán, egyáltalán a növény epider-nyulrtak ki a telepből, ilyenkor ezeket coui- misen át a belső nedvdús szövet részekbe dmraoknak, nyeleiket pedig conidium tar- nyomul sejtszaporodása közben s telepet, toknak nevezzük. termőszálaC stb. alkot, mint a hogy azt Ezek volnának azok, miket általános fennebb elmondtuk. De Barry mestersé-tájékoztatóul elakartunk mondani, s most gesen is fertőzte a levelet, belenyomva a áttérhetünk a Peronosporák s igy a szőllö- conidiumota levélszövetbe, ennek is telep penész Peronospora viticola tüzetes ismer- j nycelinus fejlődés volt a következménye, tetősére. iSpeerschneider a gumókat ugy fertőzte. Tehát mik is azok a Peronosporák ? hogy a spórákat a burgonya gumót takaró gombák, melyek más növényeken, neve- földre hintette; itt eiegendö voit a gumó zefeen ezek leginkább életfontos szervein fertőzéséhez, hogy az átszivárgó viz a élősködnek, nagyon természetesen a tápot talajon át a eonidiumot a gumóhoz jut-nyujtő növényrész kárára; a Peronospo-1 tattá. rák élete a tápláló, illetve megtámadott! Ha jól megfoatoljrk a dolgot, a szőlő nÖvényrészhaláia-Leginkábbazöldnövény- Peronosporájáuál is csak ilyen tényezők részeken ütnek tanyát, minő a levél, a levél szerepeluek. A conídiumokat a szél szerte szára; azonkívül a szőlő gyümölcsét is szórja, sőt a leggyengébb légáram ie, igy megtámadják, sőt a burgonya földalatti reájutva az alkalmas talajra, mint p! gumóját és finom sarjait is. A levélen a \| szőlőlével, ennek bolyhais barázdái között Károly ! — tudtam, hogy kedélyed szivárványszín u drágagyöngyeit a rejtett fájdalom adja, — "tndtam, hogy bolond vagy, mert gondolkozói szoktál: hanem azért nem hittem hogy ilyen bolondság elkövetésére képes légy. Isten veled! Örökké ^iratom benned az embert, ki embertársai örömére élt s fájdalmára balt meg. Isten veled! Isten veled! Ha a szenvedett nélkülözésekért csakugyan kárpótlást kapunk a másvilágon, akkor a mennyországban elegáns öltözetben foglak megtalálni, amint gazdag lakománál ülsz — és boldogságtól ragyogó arczczal fogadsz: .Szervusz Pista! nézd csak, itt miudenki egyenlő: nincseuek hitelezők!\' HALIS ISTVi.V . Kirak. kir. Az alkotott telepnek lenni, melyet mi szaba- j milliméter hosszú conidiumok fűződnek tosság kedvéért botanikus néven myce- le. Tehát, araint mondtam, ezek ivartalan humnaknevezünksemyceliumnak sejtjei a termöbyphák, nincs tehát virágjuk, mely-tahj t képező élő vagy rothadó szerves tes-: nek bibéjére himpor szálihatua s igy ezen tekböl veszik táplálékukat, vagy egyszerű termékenyítés utján indulnának fejlődés-érintkezés által, vagy pedig finom nyulvá- nek a- magok, itt a myceliumtartók ágai-nyaik — hausthorinmáik — segítségével, nak végében ezek vastagodása, bunkódása Ezen igen egyszerű szervezetek gyarapo- közben rakódik le a szemcsés csirképes dását könnyű lesz megérteni, ha tekintetbe „protoplasraa" a nélkül, hogy idegen esszük, hogy mind az állatvilágban, mind helyről egy termékenyítő anyag közre-a növény országban ugy van az, bogy a játszanék, s mikor már a kellő nagyságot táplálékkal ellátott sejtek növekednek s elérte, akkor egyszerűen lefüzödik olymÓ-egy idő múlva megoszlanak, s a szétvált don — szabadjon egy hasonlattal élnem felek ismét mint külön értékű sejtek sze- — mint mikor az ember egy páleza végé-repelnek. Ez a gyarapodás azonban csak a röl egy gombot folytonos körül-körül faratelep testére, nem pedig térbeli elterjedé- gással levág. — Ez a conidium lefűző sére vonatkozik. Az a kérdés merül fel désesuccessiv egymásutánban újra és újra tehát, hogy egy gomba, például egy pe- történik, amint már az ág újra elérte néz, miként vitetik át egy más, az előbbi ismét kellő hosszát, fejlettségét, érettségét teleptől távolabbi helyre? Kertünk gyü- Talán emlékeznek tisztelt olvasóink a mölcsfái, tudjuk, terjednek oly módon is, penész rajzára ahpl egy ecset alak szára hogy a földben messzenyuló gyökereik a conidiumtartó, szálai pedig oly fonalak, fölfelé hatoló sarjakat hajtanak, s ez által melyek sok és sok, mintegy gyöngyszem az anyanövény szomszédságában egy egé- sorozatából állanak, ezen gyöngyszemek levél szövetéből előtörő conidiumtartói ál- meghúzódva, az esö-vagy harmatcsepp\' tal ezen szabad szemmel nagyon jól lát- \\ ben megkapja a csir első táplálékát ható* pikkely eket, majd pedig penészszerű 1 fejlődéséhez, egyszersmint a képes-bevonatokat képez, rendszerint, mint pél-1 séget a sejtszövetbe behatoláshoz é dául a szőlőn is a levél alsó, szörö3, eres megkezdődik a pusztítás: a Peronospora felületén. Ugy a burgonya-levélen, mint a j élete a szőlőlévé! halála, szölőlevélen egyes barna foltok lépnek fel, melyek kiszáradnak, zsugorodnak s i 0 ége köv.) teljesen elhatnak; ez csakhamar a fehér penészszerű bolyhos foitok fellépése után történik. A foltok szegélyén találhatók a legszebben, a leyélszövetben.a Peronosporák 0\'003—00045 milliméter vastag töm-löcskékből álló telepszátai a levélszövet sejtjei az úgynevezett mesophyllsejtek között, a levél külsején pedig a penészszerű külsőt összetevő conidiumtartók, melyek mintegy kisebb nagyobb tömegben csoportosult fehéres zóna övezik a barna foltot, illetve a már elhalt levélrészletet, melyben már táplálékot nem találva, ettől kifelé centrifugális irányban kúszik tovább az élősdi tömeg, lépésről-lépésre okozva a levélszővet halálát. Maga a gomba áll: telepből (hasonlítsuk a fa gyökeréhez), conidiumtartó bői (a fa törzse) és áz ezekrőljefüződö coni-diumókból (a fa gyümölcse). A telep vékony : fonálszerüen megnyúlt 0 003— 0\'0045 millimeter vastag sejtek hálózata, melyek a levélszövetben a sejteken és rostokon keresztül-kasul hatolva, ezekből kiszivják a tápnedvet, illetve úgyis fejezhetném ki magamat, hogy részben fel is emésztik ezeket. A telepszálak kifelé folytatásai a conidium tömlők után, mint ivartalan termóhyphák, a conidiunitartók, melyek a levéifeihám légszájacsain, mint kész nyilasokon át, a hol pedig ezek nincsenek, áttörve a feihámot (epidermist), a levél telszinére jutnak, egyesen, vagy csomóban. Ezen conidium tart ók ugy átlagosan 1 mm. magas törzsecskék; melyek különösen a szóló Peronospórájánál — Peronospora viticola — bugaszerüen 4 —G ágra oszolnak, mélyekuek csúcsain az ovális ellipticus hosszmetszetben 0 02—0-03 CSARHOK. Mild Károly, f Mild Károly csáktornyai telekkőnywezetó meghalt. önmagára emelte kezét, örökvidám kedélyű ember a zákányi vasútállomásnál öngyilkossá lett. Károly, Károly! volt szived igy megszórnod tani barátaidat, kiknek mindig vidám órákat szereztél ? Hát végre is legyőzött a nyomorúság. Pedig aranyos kedélyedet épen az mutatta, hogy sorsod fölött nevetni tudtál. Miféle nagyzás ördöge szállott meg? Taián nyugodt életre áhítoztál, melyet nem zaklatnak hitelezők? Talán azt akartad, hogy munkád után mindennap jóllakást ehessél, s családodtól a gondokat elűzd? Vagy még azt is kívántad, hogy jó ruhád legyen? Ejnye Károly, nem^hittem, hogy Öregségedre ilyen nagyra-7Ó légy! Látod, miért mentél el közülünk, barátaid közül, kik ép olyanok vagyunk, mint te voltál, — s kik között megfelejtkeztél a szegénységgel; észbontó küzdelmekről. Hogyan tudtad elfelejteni régi főnöködnek, Hngonnay Kálmán grófnak mondását, hogjy -a Beámter egy bolond óra; azért bolond, mert csak hónaponkint huzzálTfÖl egyszer, mégis szabf\'yosan jár, — pedig egy okos óra megkívánja, hogy minden 24 órában felhúzzák. Bolond óra! neked kötelességed szünet nélkül a közjóért fáradni. Ugy-e nevetséges lenne, ha az óra gondolkozni kezdene? Jól tudtad Károly, hogy a végtelen böTcsességü Isten a szamarat nem azért teremtette, hogy hintóban Üljön, hanem, hogy terhet hordjon és kórót\' egyék. Miért szóltál tehát bele az ó dolgába? , A cserép pedig ne mondja a fazekasnak: miért alkottál engen ilyenné.* Mélyen beláttam a szívedbe - 0 Felsége a király, legfelsőbb határozata folytán elrendeltetett, hogy a közös hadseregnél jövőre a császári és királyi elnevezés használtassék. - Cseresnyés Sándor törvényszékünk elnöke a hatásköréhez tartD/.ó járásbíróságoknál hivatalos látogatást tett s beható vizsgálatot teljesített — Hoffmann Mór ismert irótársuul-Zala" szerkesztőségéből kilépett és VYeiss testvérek kiadásában „Zalai Ilir-lapu-ot iodit meg. - Hynien. Somssich Katinka kisasszonynyal, saárdi Somssich Lőrinc/, ur bájos leányával Báránay István alapi főid-birtokos jegyet váltott. Kisérje áldás és boldogság a kötendő szent frigyet! , — Gyászhír. S^uer Jení déli vaspályatársulati ny. főfelügyelő meghalt. Alig 62 évet élt s mindenki áíta! tiszteit s becsült íérfiu volt. Ravatalát számos koszom díszítette, hült teteme Badara a Krisztinavárosi temetőbe szállíttatott Neje született Glocker Klára. Eugénia és Klára lányai, vejei és unokája gyászolják a számos rokonsággal együtt. Béke hamvaira! Hava-tálát számos koszorú díszítette a következő feliratokkal : „Szeretett nagybátyának Szetz család". — BHön szeretett atyának Clarisse ésCsongor" — „Kedvesjó sógornak Knáusz-család." — .Felejthetlen sógornak Rozi." — „ Felejthetlen férjének gyászoló neje." — Imádva szeretett atyjoknak Jenai és Béla." „Szeretett sógornak Friedl-család." — „A nagy-kanizsai vaspályái tisztikar" stb. — Váiár megtiltás. Zalamegye alispánja a Sümeghenf. hó 28-án és X.-Ka-pornaKon november 4-én megtartandó országos vásárokon az uralkodó száj- és körömfájás miatt a szarvasmarhák, juhok, kecskék é sertések, árusításit eltiirotta. — Öngyilkosság. Mild K; csáktornyai kir.jbirósági telekkönyvvezető folyó hó 14-én hétfőn főbe lőtte magát. Annál megdöbbentőbb e hir, mert Mild Károlyt mindenki mint kifogyhatlan vigkedélyü Öreg urat ismerte, ki egészséges humoraival a társaság lelke s felvi3ftója volt. Egypár hónap óta mintha elmetszették volna víg kedélyének humorát, napról-napra Igatagabb, magába vonuló s busább lett, s sajnálkozással tapasztalták rajta a búskomorság jeleit melyet? azonban beteges-kedésének s kinos fejfájásának, — melyről okat panaszkodott, — tulajdonitottak-Búskomorsága az utóbbi hetekben o.y feltűnővé lett magaviselete oly zavart, kedélye oly dultvoit, hogy környezete komolyan aggódni kezdett miatta s az elmezavartól féltették, melynek jelei többször mutatkoztak is rajta. Végre okt. hó ló-őn* csütörtökön azzal távozott elcsaládjá-tól, ho^\'v hivatalba megy: e helyett azon ban czéltalanul bolyongóit a környéken s a körül fekvő községekben, látták Sz\'trafeo-nineczen, Mihovlányba s viseletével mindenütt feltűnést keltett Üldözési mániája Varasdra hajtotti, hová gyalog ment, innen vasúton Zágrábba, majd Z.íkányoa üldözte szerencsétlen végzete; futott, menekült maga elöl. Családja s jóbarátai mindent elkövettek, hogy feltalálhassák s keresték a" szélróziA minden irányában — de eredménytelenül — inig végre 16-án szerdán értesítette a zákányi csendőrség a csáktornyai csendőrséget, hogy Zákánytól mintegy másfél órányi távolban lévő Droye község határában átlőtt fejjel megtalálták.^ szájába lőtt a szerencsétlen. Zsebében 15 krt és egy levelet találtak, melyben kéri Piichta Ferencz jó barátját, hogy egyszerű temetéséről gondoskodjék. Végzetes tettét most már bizonyos, hogy elmezavarban követte el, annyival is inkább, mivel az öngyilkosságra semmi ok uem kény szeri tette, anyagi helyzete jó rendben! volt, családi élete boldog, hivatalát pedig példás rendben hagyta, 5G évet élt vigasztal ha tlan özvegyet s hat gyászoló árvát hagvott maga után. — Gróf Széchényi Istvánról emiitettük; lapunk előbbi számában, bogy HÜSZONNYOLCZADIK ÉVFOLYAM ZALAI K ö 2 ;L ö_ N Y Kagy-Kauizsáu háza volt Igen, a főutczán, azon a helyei: volt, hol most a Rosenberg-féle ház áll s a telek beszögellik az úgynevezett Takarékpéaztári utczába. Ha emlékkővel nem jeleltetnék is meg, de min-• denesetre illedelmes és kegyeletes dolog lenne azt az utczát „Széchényi utczá\'-nak nevezőiéi, mely most Takarékpénztári ut-ciának mondatik. Ez elnevezésnek ugy sincs értelme s megvagyunk győződve, hogy a nagy-kanizsai takarékpénztár hazafias érzelmű igazgatósága szivei készséggel jóvá teszi az utczák uj nevezését rendezők figyelmetlenség ét ha az illetékes város atyái óhajtják. A legnagyobb ma»yar emléke megérdemelné, hogy a késő utókor is lelkesítő örömmel gondolna arra az időre, mikor a nagy Széchényi lsiván Nagy-Kanizsa városában is házbirtokos volt. Azért; „Éljen a Széchényi utcza"! — Dr. Mangin Károly Zalamegye köztis\'zteletü főorvosa okt 21-én hivatalos minőségben Nagy Ka-iizsán időzött Bírjuk ígéretét üuybu/.^óságáért közszeretetben részesülő főorvos urnák, hogy a megyei közegészségügyi állapotokat előtün-tftö jelentéseinek közlésével lapunkat időközönként megtisztelni szíveskedik. "x — Fű rdó vendégei a várasd-top U-czaí hírneves kénfürdöuek szept 29 ig 1^816-ra emelkedett a 23-dik számú kimutatás szerint. — Heti biztosok e héten a kisded-nevelő egyesület óvodáiban Morgenbesser Jánosné és Wittinger Antalné választmányi tag úrnők. — Czélszeru és ízlésteljes lakházat építtetett ifj. lilau Károly ur a Csei)g*ry utczában előbbi lakbázauak helyére. (Jt-rzáról nézve, nem hinné az ember hogy, négy egyforma nagy szoba létezik benne, pedig ugy van s mindezek szabályosságát emeli a jóizlés és kiválóan helyes és lakályos berendezés. Gratulálni lehet Moran-diní építésznek, de legkivált a tulajdonos-nak. Ajánljuk az uj házémtetökaek az e modorú elhelyezést a sok lyik-lyuk féle lakszobák helyett. — Dr. Frled Ödön köz- és váltó ügyvéd N.-Kauizsán, Városház\'utcza, Löwín-gerféle házban ügyvédi irodát nyitott. — Magyar szinészet. Polgár Károly jeles szervezettségű szintársula.ta készül Nagy-Kanizsára jönni. Jelenleg Szegszárdon működik. Megjegyezzük, hogy nincs semmi összeköttetésben a Polgár Gyula -féle színtársulattal, ki tavaly nem a legjobb emléket hagyott vissza ittraüködésük után. — Jávory Nándor ev. ref. lelkésznek a honvédségnél viselt segédlelkészi rangfokozatáról történt lemondása a m. kir. hoqvédelrai miniszter által elfogadtatott — Öngyilkossági kisérleiek. Mult héten a Telekí-utczában lakó A\'. József urasági gazda gyógyithatlan betegsége miatt saját fegyverével agyon akarta magát lőni. azonban idejekorán észrevétetvén megakadályoztatott. Okt 20-án este pedig a Batthyányutczai laktanyában e^y póttartalékos lőtte magát mellbe, de rosz-.-zul talált "s életben maradt. Tettének indokául az állíttatik, hogy öt napi fogságra lett elítélve. - — Helységnév magyarosítás Muraközben fekvő Felső-Aíihaiycvecz község nevének „Felső-Mihalvfalvára" kért magyarosítását a beiügyminisztérium megengedte. — Névmagyarosítás. Spitzer Gusztáv nagy-kanizsai illetőségű budapesti lakos vezetéknévéi „Szigeti"-re magyarosította belügyminiszteri engedélyijei. — Szabadságba rezünk egykori országos központi forradalonibizott mányiból már csak három tag él: Jókai Mór, Perczel Mór és Mocsáry János nyűg- kir. járásbiró, ki súlyos betegen fekszik Bellatinczen-1848-ban kapott s most kiújult lábsebe fájdalmában. Szivünkből kívánjuk felüdülését. — A Dráva rohamosan apad. Az árvíz Kursanecznél 9 malmot, temérdek gabonát és kunyhókat vitt el; egy malmot darabokra tört, kettőt pedig jelentékenyen megrongált A kár mioteey 4 ezer forint — Főigazgatói látogatás. Mészáros Nándor, kft tanácsos, tankerületi kir. főigazgató f. hó 21. 22. 23. látogatta meg a helybeli föirymnáziumot s annak szellemi és anyagi állapotát, mint minden i>kolai évben tenni szokta, tüzetes szemle alá vette. A látogatások és szemlélések után a tanári testülettel tartott tanácskozmány alkalmával a tanintézeti fölszerelések és elóhaladás iránt megelégedését nyilvánítván, a szerdán d. utáni vonattal hivatalos látogatását folytatandó, Keszthelyre utazott OKTOBER 2C-í ooooooooocoooo Hirdetmény. Tenyész-btkák eladása. Széli Kálmán nr ó Excellentiája héraházi és rátóti importált Sí e-ment hali tehenészetéből származott 9 drb tisztavérü, már ifiajéütesM altataas likát eladok. Értekezhetni, ki az eladást is eszközli, Pintér Mihály kasznár-nal, Héraházán u. p. Kis-Unyom. Vasmegyé.) 3735 ooooooooo ooooo — Uj vincellériskola. A töldmive-lési miniszter az 1890-ki költségvetésbe 2400 frtot vett föl a Tapolczán. Zalamegyében tervezett vinczellér-iskolára. Ezen intézetre nézvea zalavármegyei gazdasági egyesület kezdeményezése folytán még Széchenyi Pál gr. indította mez a tárgyalásokat az ottani érdekeltséggel, ugy, hogy az iskola remélhetőleg már a jövő évben megnyitható lesz. Ez iskola egy éves tanfolyammal szerveztetnék és tisztán gyakorlati kiképeztetést lenne hivatva nyújtani növedékeinek: felállítása annál is inkább indokolt, mert a budapesti vinczellériskolán kívül, más hasonló iskola az ország egész dunántúli részében nincs, mert továbbá ily iskolára épen a filsokszéra által annyira sújtott Balaton vidékén nagy szükség van s meri végül az államnak aránylag csekély áldozatán ikerül, mivel az iskola czéljaíra szükséges épületet s amerikai szölőtelep létesítésére 23 hold földet Tapolcza község díjtalanul ajánlott Tói, az érdekeltség pedig 10 növendék ingyenes ellátása czéljából megfelelő alapítványok létesítését helyezte kilátásba: — Ifjnan a halálba. Nagy-Kanizsáról a honvédségtől haza Sümeghre szökött Wescher Péter közhonvéd, hol okt 23. éjjel mulatott és utána fölakasztotta magát Mire az elfogatás sürgönye Sümeghre érkezett 24-én reggel az ifjú 21 éves honvéd halott volt. — Lopott lovak nem ritkán lelnek búvóhelyet Kis-Kanizsáu Mult szombaton virradóra valahogy tudomására jött a rendőrségnek, hogy egy pár értékes ió tévedt egyik ottani földmives istállójába, ki is ment rögtön és követelte a lólevele-ket de az ílietö ember magát igazoiui nem tudta; mire a lovakat lefoglalták és ezek szépen besétáltak a Korona szálloda istállóiba. — Az ügy a törvényszék elé került. — Elgázol ás. Németh Ferencz nagy-récsei lakos f. hó 18-án gabnát hozott be eladni s midőn már ezt eladta, a feli-ö templom mögötti téren a vevő raktára előtt a lerakáshoz fogott: óvatosságból a lovakról mindkét hámkötelet (népnyelven istráng) levetette és a lovak eonek daczára egyszer csak megvadultak és a puszta nyaklónál fogva elraga iták a kocsit Száguldás közben két asszonyt is elgázolták, kik azonban szerencsére veszélyes sérüléseket nem szenvedtek. — A loval: megvadulását egy az emeletből hirtelen alábocsátott szőnyeg okozta. — Ezen rósz szokás ellen lapunk már több izben felszólalt, de ugy látszik hasztalan. — ZaUmegye nyugati szélén, Felső-Muraközben, a lüczkanizsa és Luttenberg között fekvő vidéken. Magyarország és btyria között határt képező Presziká patak fölött egy malom van, ebben a molnárnak két szobája, a épen a két szoba elválasztó fala képezi a határt Ha tehát a molnárnak ugy tetszik, Styriában vacsorál és magyar földön alszik. E dolog hitelességét bizonyítja a falba illesztett kőtábla, melyen a következő felirat van : FRAN. ÍM PER. CORRE. MAR THE. REGN. M. I). S. 1754. Vagyis: Francisco imperatore corregente, Maria Theresia regnante Meta Dugatus Styriae 1754. — Megyei r. h. 14 egybenőtt csövű kukoricza látható a n.-kanizsai polg. i.sk. múzeumában. — Galambokon tanítói uj lak építtetett. — Kofbribau és Zrinyifaiván ujabb paralel tanosztály állíttatik fel s így két uj tanítói állás szer-veztetik. — A keszthelyi gazd. tanintézetnél az idén kevesebb a hallgatók száma az előző éviekénél. — Zala-Egerszegen .Kereskedelmi ifjak önképző egylete" alakult. Üdvözöljük! — Az allatok járványos száj- és körömbetegsége szünöfélben van. — Badacson-Tomajoti egy 5 éves-fiu játékközben \'felakasztotta magát s meghalt. — Rétfalunál egy női holttestet vetett ki a Dráva. \| — Hazai r. h. Pálmai Ilka nem megy Amerikába vendégszerepelni. — A királyi család budai palotájában tölti a karácsont — Gróf \\Venckbeim Rudolf kitűnő vadász meghalt — A dunántúli ev. ref. egyházkerület nov. 18 án.- Rév-Komáromban közgyűlést tart. — Berze-viczy Tivadar Ungmegye ny. tanfelügyelője meghalt. — Kis József jeles költőnk EA hét" czimü szépirodalmi lapot indit meg. — Szabó István hellenista 50 éves akadémiai tagságának évfordulója nov. 23-án tartatik meg. — A szombaihelyi laktanya okt 22-én avattatott .fel ünnepélyesen a hatóságok jelenlétében. 1 — Novemberre az arany árkeletpótlék 19%- — Tokaj-Hegyalján kitűnő bortermés van.— „Uj korszak" cz. politikai röpirat jelent meg. — A margitszigeti fürdőt okt. 24 én bezárták — Külföldi r. h. Portugália királya, I. Lajos Fülöp, ki magyarul beszélt s magyar könyveket olvasott, meghalt ^sEgy hollandus 30 évi munka után kiszabnia, hogy abibliában3.5GG.450betü van. — A párisi világkiállítás november 6-án záratik be. — Vilmos császár Konstantinápolyból jövet Magyarországon utazik keresztül. — Gróf Draskovicb György legidösb pensionatus altábornagy Gráczban meghalt. — A würtenbergi trónörökös ellen merénylet követtelett el pisztoly-lövéssel: a merénylő elfogatott. — Bulgária 30 millió frank kölcsönt vett fel..— Albrecht fhg. Madridba utazott Ki nyert? , - Húzás okt 19 én \' Budapesten: G2 9 49 41 77. Húzás okt. 23-án Prága: 40 63 26 25 13. Szerk. üzenet. — Ó. H. G7. Sajnáljak, hogy a senzátiói esetet nem közölted velünk. Más lapok meg előztek bennünket. — F. A napokban megküldjük. 8. JövÖ számra maradt. — P. P. ügy látszik, teljesen megfeled kezel rólnnk. — M. p. S. Következő\' számunk botra. Kösxönet. — B. A dallam megküldésének ctána Felelős szerkesztő és kiadó: BATORFí LAJOS. Laptulajdonos: WAJDITS JÓZSEF. 4987. érk. 1889.július 31. Á rverési hirdetmény. A n.-kanizsai kir. törvszék telekkvi osztálya részéről közhírré tétetik, hogy Tóth Mihály Erzsébeth férj. Tóth Péterné galamboki lakos vhajtatónak Kápolna Péter vhajtást szenvedő galamboki lakos elleni 27 frt 80 kr töke. 5 frt 90 kr vhajtás kérelmi, 9 frt 50 kr jelenlegi s még felme rülendó költségek iránti vhajtási ügyében a fent nevezett kir. törvszék területéhez tartozó, a galamboki 569. sz. tjkben A. I, 479/2, 479/5, 747/2, 1052/a, 1163/b, 1545/c, 1970/c, 2237/b, 2303/c, hrsz. a. Kápolna Péter tulajdonául felvett 368 írtra becsült ugyanazon tjkbeu A. f 253G/b hrsz. a. ugyanannak tulajdonául felvett 75G frtra becsült váltság köteles ingatlanok 62. a. Bedika Juli özv. Tóth Mihály Józsefné javára 30b. 28. ctl. buza, ugyan annyi árpa, 61b. 49. ctl. rozs ugyanannyi kukoricza, i. hecl. 49b. 77. ctl. bornak évenkinti kiszolgáltatásából álló szolgalmi jogának épségben hagyása mellett 1889 november hő 25. napján d. e. 10 órakor Galambok község házánál megtartandó nyilvános árverésen eladatni fog. Kikiáltási ár a fennebb kitett becsár. Árverezni kívánók tartoznak a becs-ár 10%-á. készpénzben vagy óvadékképes papírban a kiküldött kezéhez letenni. Vevő köteles a vételárt három egyenlő részletben, még pedig: az elsőt az árverés jogerőre emelkedésétől számítandó 1 hónap alatt — a másodikat ugyanattól 2 hónap alatt, — a harmadikat ugyanattól 3 hónap alatt — minden egyes részlet után az árverés napjától számítandó 6°/o kamatokkal együtt az árverési feltételekben meghatározott helyen és módo zatok szerint lefizetni. Kelt Nagy-Kanizsán, a kir. tvszék mint telekkönyvi hatóságnál 1889. évi aug. hó 1 napján Gr. HUGONNAY 3741 1—1 kirendelt kir. tvszéki biró. Hamburg-Amerikai Postahajózási-részvénytársulát Közvetlen gyors- és póstagózhajók Ilamburgbel-X ew j orkba, Sonthamptont érintve i m Azonkívül rendes postagözhajó összeköttetés : Hawre-Newyork Hambnrg-Ny .India Htettln- „ \' - Havanna Hamburg-Baltimore - Mexlco a Bővebb felvilágosítást szívesen nyújt: , GSCH1RHAKL JÓZSEF Bécs, Wleden WeyriBggasne 32. szám. 3G62 Cl tir. í28latali.&jfleii&! tészítmeny a száj- és fogai észszerű ápolására Dr. FABBR o. aac. néhai Miksa esaazar 5 Fellegének adtán fogorro.ától, a becsületrend lovagja ttb. BÉCSBEN. Különleges szájszappan „PURITAS A régen híres és egyedüli már íz 1862. Londoni kiállításon az érdem-éremmé", kitanteteit, mert leggyöngédebb és leghsthatásb készítmény a száj ápolására és a fogak jókarban tartására — Egy doboz ara I ftt. EÜCALYPTUS-SZÁJ-ESZENCZIA II Parisban 1878-ban kitüntetve. A legészizerübb, tartalomdns (78°/., hathatós alkatrészek) és elismert hygii-mkn szer * ssáj ápolására, a kellemetlen szag legyőzésére, a fogak épségbe-j tar ¦ tására, óvszer minden nyakba} elles. Az orosz csász. kormánytól : >31 jannár 23-án kelt 681. miniszteri rendelet" nzerint ndvxri és m.i koródákban bevezettetett. Egy üveg ára frt. 120 kr e. e. PURITAS-FOGKEFÉK jótállás mellett. -.etileg zsirtaianitott s szétküldeni ntktár: Sajtolt puszpángfából t-t vegy< Fó BsstT Bécs. I. ker. Banernmarkt 3. szám. "!90 Raktárak Nagy-Kanizsán Kosf-nféld Adolfnál. Kaposvár Pragcr Z a I x-E g c rss eg: Kaszer A. gyógyss. Keszthely: Laskav E b6l. Eey darab 50 kr 26 oooooooooooooooooooooooooooo O 21860 /ni. 88!). Zalavármegve alispánjától. o o o o O Zalavármegyc területén üresedésbe jött g \'400 frt évi fizetéssel, 100 frt uti-, 100 frt varaiefeje anspaajatoi. Pályázrf. o o o g o o o o c 8 o o o o o o o o o o o lakpénz- és 4 frt 80 kr irodai átalány nyal javadalmazott balaton-füredi utbiztosi állomásra pályázat hirdettetik. Ennek folytán az emJitett állomásra pályázni kívánók felhivatnak, hogy a katonai kötelezettség teljesítését, továbbá irás és nyelvismereteiket, szakképzettségüket, eddigi foglalkozásukat, valamint életkorukat és testalkatuk egészséges voltát igazoló okmányokkal felszerelt folyamodványukat folyó évi november hó 30-ig a mennyiben szolgálatban vannak, elöljáró hatóságok utján, különben pedig közvetlenül Zalavármegye főispánja Svastíts Benó ur ő méltóságához intézve, alulírotthoz mutassák be, — megjegyezvén, hogy az említett állás betöltésénél a kiszolgált és q igazolvánnyal ellátott altisztek az 1873. évi Il-ik t. cz. értelmében lehetőleg előnyben részesittetnek. A végleges kinevezésnek egyik feltételét képezi az állami utmesterek részére előirt képességi vizsgának egy év alatti letétele. Azon tárgyak iránt, melyekből., ezen vizsga leteendő, a zalamegyei m. kir. álr lam építészeti hivatalnál tájékozás szerezhető, r Zala-Egerszeg, 1889. október 18-án-CSEUTÁN 3737 i — i. Zalavármegye alispánja. o o o o o o o o o o o o o c o o o u o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o c o o o o o OOOOOOOOOOOOŰOOOOOOOOOC sooooo r:xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx xxxxn x »8 X Hirdetmény. x o Alulírott ezennel közhírré teszem, hogy Oltay E r.icsztin o férj. Dr. Szftkáts Manóné úrhölgy tulajdonát képező, Szent j{ Györgyvár községhez tartozó, (Keszthelytót fél órányira fekvó), ^ ^ 762 hold kitűnő minőségű szántó, rét és erdőből áilo agy- X X nevezett „Felső-Nándi" puszta, a rajta lévő gazdasági épn- X letekkel és felszereléssel együtt, kedveié feltételek mellett X V szabad kézből minden órán eladó. X \\f Szó, vagy Írásbeli megkeresésre szives felvüisositással V V szolgálok. x X Szombathely, 1889. okt. 22. x X nr- BTtftLINö EDE ügyvéd X X 4738 1 — 2. Szombathelyen. X OOOOOOCXXXXXXXXXXXX<XX XIKXXX\'J

Insert failed. Could not insert session data.