* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 6 MB | |
| 2010-01-25 11:06:51 | |
 | |||||||
Nyilvános  1454 | 4770 | Rövid leírás | Teljes leírás (373.54 KB) | Zalai Közlöny 1895 031-035. szám augusztus Zalai Közlöny Hetenkint egyszer, szombaton megjelenő vegyes tartalmú hetilap 34. évfolyam A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: rc&GMAWZSA. 1895.Wusztns 3-á 31-llg azá.m. El6fl*eté*i ár: Egész évre . - - 5 írt — fa-Fél évre . . - . 2 fit 50 kr |jS\'egredévre . . . 1 frt 25 kr. Egye* azám 10 kr. li IK EVETÉ S E K p hasábos petitiorban ?. másodszor; mindec további mrért 5 kr. NYILTTKKBEN |petit Boronként I" krért rétetoefcj illKrk minden egye*! iirJí*e»<Tt nzetendö \' ZALAI KÖZLÖNY XXXIV. évfolyam. részvény-társaság . Dóesvlet*, jíD.kanizs&i iar. jótékony nőegylet A nagykanizsai „Ipar-Testület", B a nagy-kanizsai Délzalai Takarékpénztári , .Önsegélyző szövetkezet", a .Kotori takarékpénztár oagy-kaaíasai- és galarabokiönkéntes tűzoltó-egylet", a ,nagy-kanizsai kisdedneveió egyesület* .szegények tápintézete*, a „katonai hadaatyán egylet* A lap tzelkrui és anyagi részéi illető míoden közlemény Kitörd Lajos\' szerkesztő-kiadó, nevére czimzetten Xagy-Laj»iz*ára ber-mensve íntézendík ,Bérmentetlen levelük a*m fugad-tatnak el. Késiratok íisBzaaeiti klU.lelKek .nagy-kanizsai tanítói járáskor", a ,nagy-kanizsai k-resztén; jótékony , ©—j— —r----------^-j-m ^j.ok u .soproni kereskedelmi iparkamara* nagykanizsai külválasztmányán&k hivatalos lapja hetenkint egyszer, szombaton megjelenő vegyes tartalmú hetilap. Nemzeti költészet. A .18 ik század elején még kérdés tárgyát képezte, vájjon mi a költészet czélja ? mi feladata ? Áta-lános nézet volt. hogy czéljk a természetet utánozni, festeni (angol festi-költészet) a Lessing által elkélt, tájfestészet: költői leírások. A romantikus költészet azt állította feladatának, — hogy a költészetnek czélja egyesíteni a külömböző költői fajokat, \' továbbá magát a költészetet a filosofiával, a retorikára!, a költészetet aprózával, a népiest a mü, — a természet — költészetet ezekkel egyesíteni, s így a költészetet elevenné, a prózát költőivé, a társadalmat nemessé tenni, s hatalma alá fogni mindent, de önkényen kívül szabályt el nem ismerni. A romantikus irány is a század elején hajtotta legszebb virágait. Csak később kezdett mintegy vele karöltve, feltünedezni, egy szebb kor, a nemzeti költészet korszaka, amely a költészet körét kitágítva, tárgyai számára létező vagy nem létező helyet keresett a nemzeti talajban . s így költészete összeforr a nemzet életévei, szellemével, gondolkozásával, fegyver lesz a nemzet kezében, az idegen vész, elnyomás ellen. A nemzeti költészet a romantikus mesevtlágből a csudálatos és képzelt világok birodalmából a jelenhez, a való élethez, igazi talajra vezette vissza a költészetet, melyben minden élt, lehelt, létezett. Ha végigtekintünk a nemzetek irodalmán, mindegyiknél azt fogjuk találni, hogy a nyelv, irodalom, költészet, kezdetben idegen járom, formák: latinosság, görögösség, vagy valami más irányzat alatt nyög, s egész fejlődéstörténete nem más, mint kibontakozás az idegen Ián- czokból és megtalálása a saját nemzeti irányának. Csak igen rövid fametszetben tekintsük meg egynéhány nemzetét. A 16-ík században Francziaország-ban mint a latin költők utánzója tűnik fel a szerelmes és szellemes Marót, ezt követi a görögös Ronsard ezek ellen küzd s igaz atra tér, jó versektel, szebb irálylyal, Mahlerbe, Regnier. Corneille, Racine spanyolok latinok, görögök a 17-ik században ; — La-fontaine, Bai&lan: francziák. A. 18 ik század a Hugó Viktorral romantikus még — Chenierrel latin, de Beranger nemzetivé teszi. Az olasz költészet franczia befolyással küzd s oly szerencsés, hogy már a 14-ik században Danteje, Petrarchája, Boccacciója nemzetivé teszi. Az angol költészetet is, kez... |
