Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

 
5.09 MB
2010-01-25 14:53:59
 
 

application/pdf
Nyilvános Nyilvános
1320
4657
Zalai Közlöny 1897. 045-048. szám november

Zalai Közlöny
Hetenkint egyszer, szombaton megjelenő vegyes tartalmú hetilap
36. évfolyam

A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével:

M AGY-KA RIZS As 1897. november hó 6-án.
szám>
XXXVI. évfolyam.
i
KiÓfi meléti ár:
Kgesz évre . . . 5 frt — kr fél évre . . . . 2 ín 50 kr. Nrjtredérre ¦ ¦ 1 frt 2S kr. F.gje* szám 10 kr.
HIRDETÉSEK 5 basáboa petitsorhan 7, másodszor 6, i minden loráWii torért & kr.
NYILTTÍBBKH yvlit soronként 10 krért vétetnek lel. Kincstári illeték minden egyes hirdeti* ért 3U kr. üzetendo
i
takarékpénztár részvény-társasig,* s
A nagykanizsai , .Ipar-Testület1 galamboki önkéntes tr.roltó-egylet*,\' a
,a nagy-kanizsai Takarékpénztár részvény-társaság*, a .Kotori ,nagy kanizsai kisdedeveló egyesület* a , nagy-kanizsai tanítói\' járáskor*
A kp szellemi rétiét illető minden közlemény a felelős szerkesztő nevére, az anyagi részt ílJetÖ kös-leraéoyek pedig a kiadö serére címzetten Nagy-KanizsAra bér-mentre intézendő*-.
Bérmentetlen ierelek nem fogadtatnak el.
Kéziratok tíssxanemktldeUek
T
. ... . * keresztény jótékony nőegylet \'
„n.i»nizs»i izr. jótékony nőegylet\', .•aegények tipinté/ete*. a katoni hadastyan egylet\' .soproni kereskedelmi iparkamra\' .nagykanizsai kttlíilasatminyának hif&talos lapja.
HETENKINT EGYSZER, SZOMBATON MEGJELENŐ VEGYES TARTALMÚ HETILAP.
Iparvédelem.
Naffy-Kanizsa, 2S97. nov- 1.
Az országos iparegyesület hajléka nevezetes momentumnak volt tanúja.
Arról van bzó ngyanis, hogy a külföld tömeges importja a hazai ipar feliendültetése által megbéníttassék. Megbéníttassék ama körülménynél fogva, hogy a kisebb\' iparcikkeket leheióleg karoljuk fel. Mert épp az ily gyártásra alkalmatlannak, illetőleg c-ekélynek látszó iparcikk az: amely hatalmas behozatalnak örvendj Előttünk ezen körülmény már évek előtt oly annyira ismeretes volt, hogy erről már 1894 év júliusában ugyancsak e hasábokban következőkép emlékeztünk meg: .Különösen aki sebbszabásu ipirciskek azok, a melyeknek gyártására még ma sem fektetnek keilő súlyt s ezeket még mindig külföldről vagyunk kénytelenek beszerezni." Tehát midőn e kérdést annak idején tanulmány tárgyává tettük, mindjárt szemünkbe Ötlött ezen anomális. Elégtétel ez nekűok, hogy a vezető körök sem térhettek ki kifejezésünk előtt s csak buzdítást merítünk ebből, mert egyre jobban látjuk, hogy azok az eszmék és elvek, amelyekért a porondra kiállva, sikra szállunk, diadalt aratnak!
Sok nyomát hagytuk hátra azoknak az eszméknek és áthatott meggyőződéseknek, amelyeknek megvalósulása legfeljebb idő kérdése lehet. Több ízben reá mutattunk arra, hogy iparank mindaddig nem fog tudni elválni a bölcsőtől, mig kereskedelmünk más útra nem tér. Lehetetlen, hogy az ipar ebben az országban mindaddig életerős, versenyképes le-~ gyen, mig a kereskedelem nem szűnt meg nemzetközi lenni!
Amiglcn nemzeti kereskedelmünk csak álom, avagy utópia, addig nevet-
séges lenne honi iparra is csak gondolnunk ! Amiglen védvámok nem állják körül eme zsenge iparunkat, addig a külföldi áruk mindég lever nek bennünket saját hazánkban!! íme ezek azok a posztulátumok, a melyeket megvalósulva akarunk látni, mert ezen a nemzetgazdasági alapon lefektetett elvek uralma alatt születhetik meg, illetőleg bontakozhatik ki az az intenzív ipar, amelyre mint tartalékra szükségünk van! Készakarva a „tartalék" szót említjük, mert sokkal jobban kihegyeztük olvasónk előtt abbeli ideálunkat a közgazdaság tág terén, semhogy azt e helyütt tán bővebben fejtegetnünk kelleoe! Midőn mégis megemlékszünk egy pár szóban erről, tesszük ezt azért, nehogy a rosszakarat kibúvót találhasson magának, célunk, törekvésünk agyon-és félremagyarázásában
Tartaléknak kell, hogy tekintsük iparunkat még akkor is, midőn ez egymagában elég hatalmas volna nemzetünket eltartani. Már udvariasság bői is kell ennek lennie. Főldmive-lésünk háta mögött ezer év van, mig ellenbe?, iparunk mellett csak három — évtized áll. Nem pályázunk arra az agyra, amely Magyarországot a földmüvelés jellegéről lemondva,\' ezt iparállammá szeretné mintegy varázsolni. Föld mí vet esünk kipróbált, életerős, nemzetfenntartó, míglen iparunk a kezdetuek kezdetén áll, azt sem tudva, hogy mi a tulajdonképpeni hivatása.
Az az érv pedig, hogy a földmi-velés válságban van, még nem lehet ok arra, hogy róla lemondjunk, illetőleg hogy másodrangú faktorrá degradáljuk. Hisz ez a válság csak átmeneti lehet! — Hát fogadást mer-\' nék bárkivel s bármivel felajánlani, hogy abban a pillanatban, midőn föld-mivelésünk elegendő pénzt kap bud-
getjére. abban a pillanatban eloszlanak föld mivelésünk égboltozatjáról a ködös felhők! Mmáfen évben a pa-nasi szavát hallhatjuk főldmivelési miniszterünk ajka ól a pénzhiány miatt elhangzani. És minden évben süket fülekr. találnak e panaszok. Ha fö dmivelésönk részesül: volna abban a segélyben, amiben az ipar és kereskedelem 3 évtized óta, ugy válságról, a földmivelés válságáról sem kellene egyfolytában beszélnünk!
Mit fejtett ki iparunk az utolsó harminc esztendőben? Ugy szólván semmi olyat, amely a népjólét hathatós biztosítását elősegítette volna. Iparunk centralizálva lévén, decen-tralizáciájáról mit sem akarunk tudni. Pedig ha egy ipar nemzetlét fenntartási hivat&st akar teljesíteni, ugy ennek erejéből nem egy főváros bizonyos osztályának, hanem egy ország minden fiának kell tapasztalatig tudomással bírnia! Bir-e utóbbi erről ? Nem! Vagy ha igen, ugy nagyon kevés hányadban. Egy nemzet jólétét pedig tört számban nem szabadna kifejeznünk!!
Nézzük csak továbbá mi jót kap tutik mi iparunktól. A felelet erre ez: A szocializmust! Nézzünk csak I egy közeli nagy ipar állam Német-; ország felé. Mily rázkódtat ásnak van | itt kitéve az állam gépezete. — De \\ ne folytassuk torább. Mi igenis hívei | Toltunk és leszünk az ipar elóreha-; ladásának. De iparunkat, mint kez-j detlegest és fiatalt abban a keretben ; akarjuk látni, amely az ő terrénumában elég tág. Hívei vagyunk még \' annak az iránynak is, amely az ipar I autonómiáját a mezőgazdaság lenn-| hatósága mellett biztosítani akarja ! ! Heljes. De aztán már elég. Mert ; demonstrálnánk az ellen, ha a föld j művelést saját honában s hajlékában j az ip»r, avagy a kereskedelem elő
nyére leszorítani akarnák! Ha az ipar prosperálni akar, csináljon előbb nemzeti kereskedelmet, nemzeti társadalmat és védvámot! Csak ezután s csak ekkor válhatnak földmivelés, ipar és kereskedelem egy hatalmas nemzeti hármasszövetséggé! Előbb -nem !
Savas Jákó.
1848.
Dlszmü a szabadságharc jubileumira.
Még néhány hónap s nagy Ünnepre virrad Magyarország. Félszázados fordulója lesz március Idusának, a magyar szabadság bajnalbasadásénak. Törvény-I kezes, minden halóság az egész nemzet \\ ünnepre készül. De milyen lesz ez az ! ünnep? Méiló-e a nagy idők nagy em-! lékéhez? Ki tudná rnost megmondani. ! Mi csak annyit tudunk az ország ünoe-i péröl, hogy törvényjavaslatot fognak be-\' nyújtani a Háznak. Mí lesz benne ? egy-| előre titok. X egeodő bajosan mert már \\ jóformán az időből sem futja olyan nagy i nemzeti ünnep méltó elő készítésére, í Annál fényesebben, nagyszerűbben, ma-\' radandóbbaa ünnepei majd az irodaion; 1 éí művészet. S ez természetes is. A sajtó j szabadtág ünnepén a legfőbb kötelesség | a azabad sajtóra hazánk, s a magyar ; saj ó eddig mindenkor híven teljesttette . hazafi is kötelességét.
Még csak egy .fé! század rohant el 1 fölöttünk a nagy napok\'óta s a szabad j. ságharc tímiékei már is elmosódnak, szerte i foszlanak. Apáink még ott véreztek a , küzdők sorában, fiáink már csak mint í mesés legendát hallják a szabadságharc i vérrel, köoynyel, dicsőséggel teljes történetét.
Ami veszendőbe merül, homályba borul, íme most ércnél maradandóbban megőrzi egy niunk?, melyet örömmel üdvözölünk : március tizenötödikének ötvenéves ünnepe előtt, j Ezernyolcszáznegyvennyolc a cime a hatalmas diszmüaek, amelynek címlapján három országosan tisztelt Író neve j pompázik. Jókai Mór, Bródy Sándor és i Rákosi Viktor a munka szerkesztői. 3 ¦ melléjük szegődött az egész ország neves j író és művészgárdája, hogy megalkossák
azt a nagy, pompás müvet, amelyhez háson\'ó magyar nyelven még nem jelent meg. Nemcsak alakra, díszre, a megírás és kiállítás művészetére uj éa meglepő a mü, de az előadás megválasztott formája is a legalkalmasabb, talán az egyetlen, hdg) mélyen az elmékbe éa szivekbe vésse 1648/49. minden oldalról teljéi*, összefüggő és világos történetét.
A helyett, hogy több kevesebb művészettel elmondaná az irÓ legteljesebb értelmében elénk hozza az egész kort. Szemünk elé varázsolja az eseményeket, az embereket, tetteiket és eszközeiket, mindent, ami csak történt és hatással volt a történendőkre s mindent hiven ugy, a hogy volt, a hogy megtörtént. Másfélezer művészi nagyobbára egykorú képköveti egymást: a szereplő személyek, a nagy idők emberei, az események, csaták, ütközetek, emlékek, ereklyék, fegyverek, kéziratok, falragaszok, aztán a kor gondolkodását és hingulaiát mélyen jellemző guuy és torzképek i«. Amit csak művészet alkotott, szorgalom, tudás, becsvágy összehordhatott, a mi nagy nevek révén hozzáférhető volt, mind együtt van ott a szabadságharc emiékeiből s mindenki első szempillantásra láthatja, hogy ez a munka teljes \'és tökéletes, -ebből nem hiányzik\' semmi.
A képek mellé neves Írók adták a magyarázatot, röviden bár, de teljesen s oly művészettel, melyhez fogbatőt történelmi munkában nem találunk, nemcsak Magyarországon, de sehol Európában, írnak a munkába: Eötvös Károly, Mikszáth Kálmán, Beöthy Zsolt, HenUller Lajos, Szilágyi Sándor, Marcali Henrik, Hampeloé, Pnlszky Polyxéna, Kiss József, Varga Oltó. PÓsa Lajos, Mezei Ernő, Tóth Béla, Incédy László, Szederkényi Nándor, Ignotus, Lukáts Gyula, Feszty Árpád, Réthy László, Bársony I-tváo, Kálnoky Izidor, Beöthy László, Tímár SzaníszlÓ, Voniovach Géza stb. A képek között ott találjuk: Munkácsy Mihály, Zichy Mihály, Bencur Gyula, Vágó Pál, Roskovica Ignác, Feszty Árpád, Thorma János Petlenkoffen, Lietzeamayer, Gregnss János, Révész Imre, Papp Henrik, Lioek Lajos, Faragó József, Orlay Soma, Jankó Jánoa, Burger Lajos, Kollarz, Jaczka Ferencz, Sziooyei Merse Pál, Ábrányi Lajos, Huszár Adolf, Zala György, Stróbl Alajos, Fadrusz János, Kőllő Miklós stb.
A 1 8 A.
Metamorfózis*
— A .Zalai Közlöny* eredeti tárcája I
Kouojadóra fordult már \'a virágszál, Nem molat többé a nap sagáriaál; Panaszosra vált ujjongó énekem: .Ben! szórnom ez az élet énnekem." —
Dalos madár elhagyta a ligetet; Mikor jötx meg njra, te szép kikelet? Tört szíremre nem jó tavasz sohasem : ,A mióta elhagytál szép kedvesem.* —
Fakó vidék matatja már a balált, Fagyos ssele, rövidesen rám tatái. — Boros szivem\' t sxép végre biztatja: Ho&7 .Te voltál boldogságom csillaga."
Néma a táj, semmi zene, semmi fény, Akárcsak a holtak szentelt éjjelén; Hagy szerelmein legutolsót csillana. ¦-: #S csillag aélkui oly setét az éjszaka , -
1L
Napkeleti vándor madár Vitixajött a határba, A csalitot, a ligetet Boa da\'ával bejárja
Helyet keresgél magának,.....
Puha fészke, hol legyen. Éa is, én is, bej 1 de éo is: Puha fészkem keresem. —
Kabos JenÖ.
Őszi mese a melancholiáróL
Költemény prózában. — A .Zalai Közlöoy" eredeti tárcája. —
Cafrangokban, határozatlan darabokban lógnak alá a buta felbők; színük olyan, mintha mind az a piszok és szenny a mi az emberekben ugy a hónapok alatt összegyűl, beléjük szállt volna. Űzik egymást, most ez a sötét tárkányfarku mindjárt neki megy annak a lomha állani látszó lusta tömegnek, a mely boszantő szélességgel terpeszkedik a látkör szélén. Most összeérnek s valami rettenetes alak lett belőlök. a középen gömbidomu maggal, mely előre is, hátra is, jobbra, balra ronda, fűrészelt, szélű csápokat ereszt.
Nyúlnak ki a bosru lábak a a mint hosszabodnak, horog alakul a végükön, a mely leszáll, körülveszi, megfojtja azt a gyönyörű kis virágot, a mely tizennyolc tavasz televény földjéből nőtt ki, szerényen, mint a domboldali ibolya, sokat ígérve, mint a százados tölgy tövében henyélő makk: reménységemet.
Más idő volt, mikor ez a virág rügyezni kezdett. A nap sem mosolygott az égen, mint a mesebeli királyfi szemei, mikor keresett kedvesét megtalá\'ta, olyan vidám volt az arculatja; a természet nagy szive szépen ritbmikusan dobogott, a miuden dobbanása egy hajszállal kiljebb emelte az ártatlan liliomot és a szűz rózsafát. Mintha csak munkáját tanuló könyvnek szánta volna az emberek számára, hogy tudjanak dolgozni. S minden reggel, mi-
előtt Hitjnal úrfi ellopta a mézet az ő virágjától könnyeket, örömkönnyeket sírt, melyek ragyogó gyémánt alakjában villoglak bódító akácon, büszke lu\'ipáooo, elsusogó fűszálon. S adott hatalma teljéből az ember vérébe, szivébe, mely gyorsabban keringett, hevesebben vert S adott nekem két fekete szemet, ragyogóbbat az Inkák kincsénél, melyekből azt o\'vastam, bogy mindig tavasz lesz......
Hát volt tavasz ia? Volt édesen tüzelő nap, világot, eget kérő reménység ? Hogy lehet az, mikor most életerőt szivó polipként zsibbaszt valami: őszi idő, borús levegő ég, pocsék utca, tunya gondolat-talanság, elposhadt vér: a melancbolia.
A régi rege aggkor meséje a Medusa szörnyű fejéről beszél, a mely fagyos érzéstelen kővé változtatta egyszerre a szenvedélytől égő szivetrágyakért hevülő s küzdő embert Mennyi\' rettenetesebb a melancholia, a mely előbb szétszedi minden érzelmemet, felboncolja minden gondolatomat, bele ül az idegekbe s azután részeckint, egyenként Öli meg mindegyiket És azután megmarad valami: az űr.
aDe félre tőlem átkos hatalom keress mást, kinek kevesebb joga van remélni, küzdeni s talán diadalmaskodni 1*
Ne áltasd magad, fiatel barátom, a reménység csak a lidércfény, a mely csalja a hiazékeny embert, s a ki utána indul, az én emberem. Egy jó van: az apathia, egy édes haza: .Nirvána" I
Nem akartam neki hinni, de aztán elborult az az egy csillag is. Vájjon fog e újra világítani? Fog-e vájjon?? . . . .
Kitnfi Zsigmond.-
Könyv a magyar népről
— A .Zalai Közlöny" eredeti tárcája. —
(,A magyar nép múltja és jelene*. 2 kötetben. I kötet: A szolgaságtól a szabadságig; II. kötet: A bölcsőtől a sírig. Irta: Benedek Elek. Kiadja az Athenaeum irodalmi és nyomdai részvénytársaság.)
Alig múlt el a magyar nemzet ezeréves ünnepe, ujabb ünnepre készülünk: a jövő 1898 ik esztendőben lesz ötven esztendeje, hogy a magyar föld népe, a jobbágyság felszabadult, ura lett a földnek, melyre ezer esztendőn át hullatta vérét s verejtékét, a nélkül, hogy magáénak mondhatta volna. 1848 ban . lett igazán nemzeité a magyar, midőn a kiváltságos nemesség önként mondott le kiváltságairól s Önként osztozott meg a föld népével jogokban és közterhekben egyaránt.
Azóta nincs oaztálykülöabség ez ország polgárai közt, szabadon fejlődhetik a föld népe is, gyarapodhatik vagyonban, műveltségben a ma már bátran mondhatjuk, bogy Magyarország intelligenciájának jelentékeny része az egykor elnyomott föld népének fiaiból telik ki. A 48 iki törvények áldásos következése ma már szemmel látható s lút bálátlanság volna tőlünk, most élő nemzedéktől, ha közönyösen
engednők elsuhanni a közeledő évfordulót a népszabad-ág ötven éve; fordulóját.
Ünnepe lesz ez az esztendő az egész nemzetnek: az egykori nemességnek és jobbágyságnak egyaránt Csoda-e, ha ebből az alkalomból százszoros erővel ébred fel szivünkben a vágy, megismerkedni annak a népnek a történetével, mely csaknem ezer évig sinyiődőtt szolgaságban, vagy a szolgasigoál nem sokkal kedvezőbb jobbágyi állapotban ? Mert a magyar nemzet történetét sokan megírták már, de történetíróink csak mellékesen érintették a nép, az Isten adta nép állapotát, a nemeséggei való viszonyait, a felszabadulásért való véres és békés küzdelmeit.
Erre a feladatra vállalkozott Benedek Elek, ki csak most fejezte be Öt vastag kötetes munkáját, megírván a nemzet ezer éves ünnepére a magyar oép meséit, mondáit vagyis ezer év me^eköltését, most pedig megírta ugyanennek a népnek a történetét egy nagy kötetben, egy másik nagy kötetben pedig 8 nép ez idő szerint való életét. E héten repül szét a nagy érdekű könyv első füzete, — mert füzetekben jelen meg, hogy minden ember megszerezhesse — a jövő tavaszra, a nagy ünnepre a migyar közönség kezében lesz a köuyv első kötete: a nép története.
Olvasván a könyv gyönyörű előszavát ellenállhatatlan vágy ragad meg olvasni e könyvet, elejétől végig. Megragad az író melegsége, midőn ezt mondja: .Történetet írok, szivemben mély szeretettel a föld népe iránt, melynek véréből való
XXXVI ÉVFOLYAM.
ZALAI KÖZLÖNY
1897. NOVEMBER e-áo
műveit. A ki tehát végig megy e munkái), nemcsak látja, megtanulja a szabadságharc történetét, de végig is érzi, át is éli. Megmarná az emlékezetében kitörülhetetlenől minden időkre.
Dicséret érte a kiadóknak a Révai testvérek irodalmi intézetnek, amiért a mű árát oly oicsóra tették, hogy azt mindenki megczprezhfJi. Egy-ejey fűzet, — pedig vagy ötven művészi kép s ugyan anuyi kin cikk van b**nae — csak harminc krajcár. Ez okon bízvást reméijflk és hiss7tik hogy nem lesz család Magyarországon, a melynek asztalán az aj aíbumszérü diszmű helyet nem találna.
A munka első füzetét, a melyet most küldtek szét a márciusi napok egyik legnagyobb szereplője Jókai Mór a következő előbanggal nyitja meg:
Előszó.
Félszázad! Egy lépésnyi tér a világtörténetben. De a magyar nemiét történetében egy hosszú nt, olyan hossza, mint hontkeresŐ őseinké, kik Magyarországot megalkotni jöttek.
Mi is hazát kerestünk ötven év előtt, — mi is Magyarországot megalkotni jöttünk: a szabad Magyar-» országot.
Kerestük a szabadságot, mint egyedül boldogító hitvallást a iöldön. — És megtaláltuk.
Felszabadítottuk a földet a szolgalom alól, a jobbágyot a járom alól, a szellemet a rabbilincsek alól. Ledöntöttük a válaszfalakat nemes és nemnemes között: — nem ugy, hogy amazt lealáztuk volna, de ugy, hogy amazt fölemeltük.
Teremtsünk a népből nemzetet. S az újjá szült nemzet csodáit mutassa fel ifjú erejének.
ötven év előtt dicsőséget szerzett a magyar névnek a harcmezőn: ötven év alatt elismerést a munka, az alkotás mezején.
A szabadság dúsgazdag talajában a milyen magasra nőtt fel nemzetünk-. nek sziklafája, olyan mélyen verte le gyökerét — A szabadság-fája elültetésének félszázados évfordulóját, ünnepeljük ez évben.
A szabadság fájának nagy öntözés kellett, vérrel, verítékkel, keserű-könynyekkel. Mert a szabadságot, hazát, nemzet nagyságot nem adják ingyen az istenek.
Kincsek ért-kincseket adunk. — De ezek a kincsek nem vesznek el soha: megmaradnak utódainknak, maguktól tovább nőnek. — Ez uj korszakot alkotó év emlékeit gyűjtöttük Össze e könyvben, a félszázados évfordulóra.
vér vagyok én Íp, de nem gyűlölettel az iránt az osztály iránt, mely nemcsak ara b elnyomója tudott lenni a népnek, de szerető édes atyja is, s mely végül önként, kényszerítés nélkül, példátlan lelkesedéssel, maga küzdi ki a nép szabadságát, osztja meg vele jogait, osztozik vele a közterbekben."
Benedek a honfoglaló magyar nép életmódjának rövid rajzával kezdi könyvét, s agy megy át annak a megrajzolására, miként alakulnak a különböző rendek, osztályok, s mint sűlyed a tiszta magyar fajnak is egy része jobbágygyá. ,A föld népének a nemességgel való vi szonya — írja Benedek — a népnek állapota s küzdelme a szabadulásért: ez húzódik végig könyvemen. A paraszt-lázadások egész sorávak találkozik az„ olvasó, kezdve az erdélyi parasztság 1347-iki \'ázadásán, jön a Dózsa láxtdás, ez a nagy paraszt dráma; a PérÓ-féle lázads-; a Hóra- és Kíoska-lázadás, nem is említve itt kisebb lázadásokat
A könyvnek aránylag legnagyobb ré--szét te87ik ki a jelen század első felének története, mikor a nemességnek szioe-java hatalmas akcióba kezd a nép felszabadi táíáért. Nagy szerep jut a költőknek i?, különösen Petőfinek.
Íme nagy vonásokban az első kötet tartalma. Nem kevésbé érdekes a második kötet, mely a ma élő nép életének a tükre. Az iró, ki mint a nép fia, jó ismerős a néppel végig kiséri ¦ népet BzületésétŐI a haláláig, mindenféle foglalkozásában, lelki tehetségeinek minden megnyilatkozásában. A fészekrakáson: a házépítésen kezdi. Elmondja: hogyan építi házát a magyar ember. Mik a nevezetesebb különbségek e részben &z oraiág különböző vidékein. Mint fejlődött az épükezéá az idők Borán.
Aztán jön a családi élet megalapítása. ;
Ez évnek, örökké fennmaradó neve a .szabadságharc éve.*
Mig magyar él, míg szabad ember él e honban, kegyelettel fognak visszagondolni ez évre, annak történelmes s történetalkotő alakjaira.
Dicsőség a halhatatlanoknak Jókai Mór.
Az állást kereső és a szocializmus.
Százezerre megy azok száma, kik állás és foglalkozás nélkül tengődnek orszá guukbao s bizony-bizony tenni kellene valamit ezek érdekében, mielőtt e sokaság a büa Ösvényére lép, mielőtt a ragályos szocializmus martalékává lesznek, mely ha egyszer beléjük-oltódott nehezen, — de talán lehetetlen is onnan többé kiirtani.
Még alig néhány évvel ezelőtt szép hazánkban a szocializmust csak hírből ismerték és azt Bem tudták fán terem-e, vagy villával eszik ezt a szocializmusnak nevezett valamit Ma már agy fővárosunkban, mint az ország legmesszebb eső kis falucskájában i.«, ezren és ezren vallják e társadalmat rontó eszmét Eddig ugyan csak az alsóbb, vagy közép osztályba férkőzött be, de már az előkelő termekbe is kezd befurakodni, igaz, más alakban.
Elismert tény, hogy a szocializmus mindnyájunkra nézve káros, rossz következményeit minden magyar polgár egyenlő részben érzi, ismerje tehát mindenki kötelességének, ennek terjedését és terjesztését, tőle telhetőleg meggátolni.
A napi éd hetilapok eléggé bőven foglalkoznak ezen káros eszmével és küzdenek elnyomása érdekében. Lapunk tisztelt olvasói bizonyára nem egy kitűnő iró véleményét olvasták már erről. Nem is célunk, hogy a szocializmusról általánosságban beszéljünk, csak annyiban j reflektálunk reá, amennyiben a szocializmus szoros kapcsolatban van az állást keresőkkel.
Az éhező, a kereset nélküli, a legveszedelmesebb szocialista.Igyekezzék tehát mindenki, kinek tehetségében van, az állást keresőt egy állás elnyerésében támogatni, mert ezáltal a szocializmus terjedését és terjesztését csirájában fojtja meg.__________________._______________
Az állast keresők fontos ügyét első sorban is a tőrvényhozás hivatott rendezni. Elismerjük ennek helyes voltát és bizonyára soh\'aem tesz áldásosabb intézkedést a törvényhozás, mintha ezen sok ezer szerencsétlen állás kereső kétségbeejtő helyzetén javit illetve az álláshoz jutást valami módon megkönynyiti. Véleményünk szerint azonban a \'örvényhozás bármily intézkedése ie, még mindég kevés. Az állástadónak kell itt segíteni, ezek könnyítsenek némileg a dolgon-és akkor a törvényhozás támogatásával karöltve, segítve lesz az állást keresőkön is.
Az ezzel kapcsolatos szokások. A gyermek ápolása, nevelése. A falusi iskola. Milyen volt régen, milyen most?
És beszél a nép nyelvéről, hitérő\'-, erkölcséről, költészetéről, ruházkodásáról.
Hát még a katonaélet 1 Milyen volt régen? Milyen most? S mikor a legény ha?a kerül a katonaságtól, gazdaemberré lesz. Milyen az a magyar gazdaság ?
Hát a községi élet? Az alkotmányos jogok gyakorlása? A restauráció.
Közben a mindenféle szokások, foglalkozások eleven rajza, mignem elérkezünk a temetőbe, a hol még láthatók a sírkövek közt a régi, harcias világra emlékezte/Ő kópjás fejfák ...
Ennek a ritka érdekes könyvnek a megírására válalkozott Benedek Elek s vállalkozott a kiadásra az Athenaeam, mely alkalomhoz s a tárgyhoz méltóan állítja elénk e könyvet nagy kvart alakban, számos rajzzal, képpel, mümel-léklettel, köztük több színes képpel emelvén a kőoyv értékét s érdekességét.
Azt hisszük, hogy njabb időben aligha volt könyv, mely jobban érdemelte volna meg a közérdeklődést mint e könyv, s különösen az intelligens osztálynak az a része, mely a nép soraiból emelkedett a köiélet mezejére, bizonyára a rendesnél is nagyobb érdeklődéssel és kegyeletes szívvel forgatja majd e könyv lapjait.
A .Ma^ar nép mu\'tja és jeleié" két hetenként füzetekben jelen meg. Minden füzetben szöveg illusztráció b kópmeüéklet. Egy fűzet ára 30 kr.. a e őfizethetö akiadó Atheneaamnál 10 fa zetre 3 írttal (tz egész munka.j 40 füzet lesz,) vagy: negyedévre (6 fizet)
1 frt 80 kml, félévre 3 fit 60 krral.
fa,
Hogyan és miképeo, ennek száz és száz módja van, a módot mindenki a helyzethez alkalmazza.
Ha az állástadó egyes rossz szokásáról lemond, már ezzel is elősegítette az állást keresőt Ily rossz szokásról, illetve helytelen eljárásról irunk ide néhány példát és nem egy ily esetet tudnánk dokumentálisan beigazolni. Vannnk kivételek is, de sajnos, ez nagyon kevés.
Általános szokása az áüástadónsk, ha egy egyént felfogadni óhajt (kivéve a c.ielédszükség<eioél,) hogy kérvényeket küldet be a pályázóktól, ezekből kiválasztja a megfelelőbbet és esetleg felfogadja. :Ha a felfogadott nem lakik ott helybea, az útiköltséget a legtöbb esetben az állástkereső fizeti, pedig ez, különösen ha családos egyén és bútorral is költözködik a leghelytelenebb eljárás.
Viszont megfordítva is gondolkoznak sokan, ezeknek ajánlat (kérvény) beküldése nem kell, de megkívánja, hogy a pályázó személyesen mutatkozzék \' be nála, persze utikö.taég megtérítéséről szó sincs. Ily esetben azatan lehetséges, hogy 10—20, sőt több pályázó is utazik oda, mig egy megfelelő felfogadtatik, a többi pedig hiába vesztegette idejét és pénzét. Az állást adók ilyetén eljárása a leghatározottabban elitélendő.
Van olyan eset is, hogy az állást adó hónapokkal a beléped előtt tesz keresleti hirdetést közzé. Az ajánlatok balomszámra érkeznek, de ezek felbontatlanul — néha felbontva, de elintézetlenül — hevernek, mig az állást kereső kétségbeejtő bizonytalanságban várja a boldogító választ.
Egy nem megfelelő ajánlatra választ írni a pályázónak, az ismeretlen dolog az állástadóknál s örüljön egyes állástkereső, ha esetleg beküldött eredeti bizonyítványait bérmentelen levélben visszakapja.
Nagyon elharapódzott az a szokás is, hogy az állástadó biztosítékot követel a fejfogadottól. Méltányolható az állási adó ilyetén való kívánsága, ki a saját vagyona biztosítására követeli az Óvadékot, de sajnos soknak nem az emberre, hanem az óvadékra van szüksége. A szegény álláskereső nyugodt lélekkel adja főnöke kezébe pénzét, összes vagyonát, a mely esetleg pár nap, hét, vagy hónap múlva elvész és arra a keserű tapasztalatra ébred, hogy se pénz, se — állás és isméi áliástkerwSvé ibtr. — Az ity esetek joggal tehetik elkeseredetté az embert és ezekből válnak azután a legveszedelmesebb szocialisták.
Nem bocsátkoznak bővebb részletekbe e csúnya dologban, derék napi és hetilapjaink eléggé megismertetik az óvadékokkal való gálád visszaéléseket de nem mulaszthatjuk itt megemlíteni, hogy a törvényhozás a többek közt ebben Összpontosíthatná az állástkeresök érdekeinek megvédését ha tőrvénynyel megszorítaná az ily biztositékok átvevőjét ha a törvény legnagyobb szigorával sújtatnék a vissza élő s ha készpénzbiztosi tékot csak azok vehetnének egy alkalmazandó! ól, kik va-gyoi.akkal ezt ellenbiztosi tani tudják...
Nagy előnye volna továbbá, ugy aí állást adó, mint az állást keresőnek, ha a hirlapbirdetéssei jobban megbarátkoznék.
Kü fö\'dőn a hirdetés mindenütt oly magas színvonalon áll, hogy ezt ugy a legszerényebb viszonyok közt é\'Ő, mint a leggazdagabb egyén is, az életben bármily előforduló dologban nélkü özhetlen szószólójának tekinti.
Nálunk szinte bU\'ódnak a hirdetéstől, idegenszerüleg tekintik, nem bíznak benne, mint a hogy nem bízik semmi újításban a magyar.
Hüa a magyar sajtó áldozatkészségének és odaadó munkásságának, ma már oly elterjedt lapokkal rendelkezünk, hogy ha bármily jellegű keresletet vagy kínálatot óhajtank a nagyközönség tudomására hozni, egy rövidke hirdetés által, mely esetleg csak pár krajcárba kerül elérjük azt.
FŐtényezőjét képezi tehát — véleményünk szerint hogy az állást keresők könnyebben jussanak álláshoz, azon körülmény is, hogy agy az állást adók, mtut keresők, a lapok hirdetéseit bizalommal vegyék igénybe. — Ne vonakodjanak az állást adók az ajánlati hirdetés elfogadásától, mert az állást keresők ezen téoykedésére nem lehet ezt a közmondást használni: „Jó boro&k nem kell cégér" — vagyis .Bizonyára hasznavehetetlen mert magakinálkozik.. .¦
Ne idegenkedjen sem az -állást adó, sem tz állást kereső keresletét il letve kínálata t közhírré tenni és egyáltalán szüntessék be az állást adók azon rossz szokást, hogy egy alkalmazandó megszerzése iránt ügynökökhöz forduljanak.
Az ügynök többé-kevésbbé befolyással bír ez állást adóra s ez utóbbi szeu-tül meg van győződve, hogy az ügynök csakis az ő ki vána hsainak megfelelő
egyént hoz ajánlatba, pedig ez korántsem szokott így ItíDni, mert az ügynök azt az egyént pártolja legjobban, ki a legtöbb provisiót adja, — két üdvös dolgot követ tehát azon állástadó, ki nem ügynökhöz fordul. Megmenti az ál-lástkeresőt egy eset!©? horribilis összegű provízió megfizetését^ és — a mi a fődolog, maga is megbízható ós megfelelő egyént alkalmaz; mert ennek felfogadására nem befolyásolta senki.
Sok eset volt már arra la, hogy egy ügyoök által ajáflott egyén rövid, talán 2 — 3 bét am r&\'különböző okok miatt, kénytelen volt helyét elhagyni és akkor az ügynöknek adott províziója kárba veszett, mert hiába követelné vissza azt az ogyuöktöl, ez rá sem h-dérit többé.
Az ily szerencétlenekbÖl válnak ismét a legveszedelmesebb szocialisták, az elkeseredés, az oja*b helyoélkűtíség, esetleg a nélkülözés beköszöntése, mindmegannyi erős alkalom arra, hogy gyűlöletté tegyék előtte a tökét, meghasonlásba hozzák véle a törvényt.
Számos ily póruljárt egyén bolyong u\'cáitikoo, s bizony nem lehetetlenség, hogy egyik-másik, s mindég többes több hasonló bajban szeuvedő találkozik, illetve csoportodul és kész a — veszedelem.
Enoek létrejöttét mindenkinek tőle telhetőleg meggátolni kötelesség, mert igy megszabadulunk a szocializmus rossz eszméjét terjesztő tömeg legnagyobb és legveszedelmesebb részétől.
Tenni kell valamit, mert ha nem teszünk,, nem is várhatunk semmit . . .
GEBŐ SOR a ,M. K. U." szerkesztője.
Felső templom.
Ujabb adakozások:
Eglhoffer Kündergraber (Gráz) 2 frt, 8teinbrenn I (Wiotersberg) 5 frt, Eper-jesy Gábor (5. részlet) 10 fit, Blan Lajos ur 20 frt, Győri székes káptalan 20 frt, ösazesen 57 frt.
Eddig befolyt Összeg 7257 frt 29 kr. Dr. Tuboly Gyula Eperjesy Oábor ellenőr. pénztáros.
— Hirdetmény. A m. kir. államvasutak szombathelyi és zágrábi üzletvezetőségei a felügyeletük alatt ál-ó vonalak részére az 1898. és esetleg az 1899. és 1900. években szükséges pályafen tartási fák szállítására nyilvános pályázatot hirdet.
Az ajánlatok a szombathelyi üzletve-zetöségnél f. e? november hó 16 án déli 12 óráig, a zágrábi üzletvezetőségnél pedig ugyanazon hó 15 -ikéo déli 12 óráig nyújtandók be.
Miről az érdekelt feleket oly megjegyzéssel értesítjük, hogy a részletes szálütáú föltételek az üzletvezetöségek-¦nél, esetleg a m á. v. nyomtatvány tárában (Budapest, Andrássy ut 73/75) tekinthetőit, illetve szerezhetők meg.
Sopron, 1897. évi október havában.
A kerületi kereskedelmi és iparkamara.
— Hirdetmény. A franca kormánynak f. é. agasztos bó 9-én kelt rendelete a Franciaországba bevitt külföldi búzának az Őrlési forgalomban való időleges vámmentes kezelése tárgyában a következő rendelkezé eket tartalmazza:
1 Az Őrlésre szánt\' külföldi buza a gabona bevitel nek megnyújtott bármely vámhivatalnál hozható be. \' 2. Bu áaak időleges vámmentes bebocsátását csak molnárok kérelmezhetik.
Az engedély birtokosai ciutto mellett kötelezik magakar, bozy két hónapon belül kiviszik vagy vámraktárokba helyezik a behozott búzából nyert és kormány hatóságilag megállapított mennyiségű és minőségű őrleményeket
Százötven mécermázsáo alul nem adatik engedély hazának az őrlési forgalomban vámmentesen való behozatalira.
3. Midő.i 100 kgr. behozott baza után kormány hatóságilag megállapított mennyiségű liszt dara és korpa viendő ki.
4 A búzának ideiglenes vámment es behozatalára nézve jelenleg fennálló határozmányok a 70 és 80% kivonata lágybazása, a 70., 80 és 90*/t kivonat u keménybuzáia és a kemény búzából nyert 60., 70., 80 és 90*/# kivonatu darára vonatkozólag érvényben maradnak.
5. Azon esetre ha korpa nem vitetnék ki. a kormányható ágiiag ^megállapított korpamenyiségek után a beviteli fám fog szedetni.
6 Tiszta buzából^nyert liszt és daraminták, melyek a rendeletileg megállapított typusokkal megegyeznek, az Őrlemények megvizsgálása céljából, a visz-kivitelre feljogosított minden vámhivatalnál elhelyeztetnek.
Mire ezennel felhívjuk érdekelt kereskedelmi köreink figyelmét.
Sopron, 1897. évi október havában. A kerületi kereskedelmi és iparkamara.
Hírek.
Emléket Bátorfi Lajosnak !
Mult számunkban közzé tett felhívásunk, hogy lapunk egykori megalapítójának árját emlékkővel jelöljük meg. nem lett a pusztában kiáltó szózatává. A szeretet, melylyel oly sokan viseltettek Bátorfi iránt, m.g élt. siet lerónni iránta a kegyelet adóját, hogy meghalt.
Nem tehetjük, hogy ki ne emeljük, hogy az emlékkőre az első adományt Horvátországból kaptuk. Mintha a magyar ellenes törekvések közt élű hazánkfiai a magyar nemzeti eszme lelkes bajnokának áldoznának Bátorfi. ban, a magyar iróban, a nemzeti eszmék kitartó elöharcosában! Köszönet érette és hála a sziszeki magyaroknak, hogy ott a távolban is megőrizték hitüket és lelkesedésüket, s magyar érzésüknek ily szép jelét adták!
Az első adományozók ezek: Birschler Arnold, Sziszek, 20 kor. Mikolásch Bódog, Sziszek, 10 kor. Poüák Samu, Sziszek, 2 kor.
Hirschmann Henrik, Sziszek, 2 kor. Egy magyar asztaltársaság,
Sziszek.......!0 kor.
Összesen 44 korona.
Ugyan e célra küldött. Halász Imre és családja, Galambok, 4 kor.
Eddigi gyűjtésünk 48 korona. — Halottak napja. Nagy csoportokban bömpölyg a nép a temető körül, s megilletődött arccal áll mvg egy-egy sírdomb előtt. — Ki az, ki megállván az összes embert törekvések véghatáránái, nem hull srároyszegettea törekvéseinek romjára; ki az. ki erős lelkére és erejére hivatkozik; hol az a hatalmas, a ki szembe száll a göröngy erejével és hol az az égbe törő, világfelforgató lángész, mely a hantok hatalmát merné megostromolni. — Te gyönge ember, ki hírságodban, merész repüléssel a csillagok közé akarsz jutni, kinek nem tetszik itt a férgek közelség\'1, milyen szánalmas semmivé zsugorodói össze, ha a halál angyala ajtódnál kopog. — fis u megrovást nem szenvedő lovagok, kik önhitetekben a felmagasztosult női ideál hideg csillagmagaslatáig emelitek imádéttjaitokat és ezzel együt magatokat is, a hitvány göröngyön keresitek* kedveseteket, oda hullatjátok igazi, forró köoyüiteket és nem érti meg ö\'<et senki sem.
A mikor gondolatotok röpte a felhők közé viszen, akkor jusson eszetekbe a B Mementó," akkor hűljön ki kebled, a mikor az Égből akarsz tüzet lopni ; mert itt lenn a porban, itt van végcélja Összes cselekedeteiteknek; itt zárul be a pálya, ha bármily magasan jártál, még ha Hyperionná! ültél egy kocsiban is. — Hiába mioden erölködéstek; es az a hant mely mindnyájunkat ide köt, ez az élet kálváriájának utolsó stációja\'; a legtáogolóbb bu\'-galom és szenvedély nyomában is csak a megadás kél, nem marad számunkra más, mint egy hideg axióma és a hideg-sir.
Azon törnek szilánkokká a legvérmesebb remények, abba temetkezik, az erő és lé\'ek, azontúl nincs küzdelem, nincs élet és szánalmas moioly. me\'yet booo raríumkép kapunk szenvedéseinkért itt e földi körben.
. .. Dá azért légy erős; ember légy emberré; mert a mi téged nemesbe tesz az nem a hatalom tudata, nem a nyers erő uralkodása; a mi téged fölemel az éh ég légköréből és közelebb viszi lelkedet Alkotójához, az nem a mérhetetlen szenvedély az uralkodásra; csak egy, a mi (éged a föld urává t he\', a mi a világ minden lénye fölé emel, a goodo lat, az ige, ez eszme I Ez légyeo varázsszavad balsors és jószerencse kőit raind-egyaránt és ha mijd elkövetkezik az az idő. a mikor a munkáját tisztességgel eivégezett tested az anyafölddel egyesül, lelked kiszáll Teremtő jéhez, ugy s állj meg akkor, hogy ne sajnáld életedet és ne törődj az enyészettel. — Hadd átjön a tátongó mélység lábaidnál, ne rémle-gessen annak éje tégedet, a test azálli beléje csak, e fc :d szülötte, a lélek glóriával átallépi azt! Glória in Excelsíg Deo 11! I..................
— .. A szokásos ünnepségeknek ac idén is azooos volt a lefolyások, mint tavaly; a gimnázium ifja iája kivonult
ZALAI KÖZLÖNY
!897. NOVEVBER 6-án.
4 tanár\' >irbofifaoL és nieghaló gyászbe szédben méltatta az ifjniág szónoka Bagyary Béla 8 u. t. az elhunytak hetvadhatatlan érdemeit.
A polgári iskola ifju-ága is hasonló kegyelettel járult elhunyt igazgatójuk sírjához.
Áitalában pedig az egész ünnep az afahoz méltó komolysággal ünnepeltetett, a temetőben a legnagyobb csend és rend bonolt. 9 órakor este eloltották a Iá-apákat éi az ezrekre menó közönség lélekben megtisztulva tért vissza h izába. — Ez az ut, mely legtöbb józanságra taníthatni meg az embert, egy nagy csoportot a korcsmák fülé terel, a kiknek a jíemenio mori\'ép oly ismeretlen mint s józanság, De ha a vész ajtaján döröra-báí, gyáván, hunyász, ruíul kétsébe-eső.
— Személyi hirek. Gróf Jaokovich Tivadar, föi-pánunk bátyja, a napokban Zsia-Egerázegre érkezett öc^cse látogatására. — Dr. Pbilippsohn Márton, a brüszelli egyetem volt tanára és rektora, hírneves történetiró, rokonai dr. Neumann Kde főrabbi és családjának dr. Pbilippsohn Kanizsáról Szicíliába megy, hol a telet lógja tölteni.
— A főgimnázium király-ünnepe. Soha még akk-ira közönség nem szorongott a főgimnázium nagyterűében, — mint a mult szombaton megtartott király ünnep alkalmával. Városunk előkelő férfiai és nagyszámú bölgy közönség jelent meg itt, hogy részvételével ne Csak az ünnep fényét emelje, hanem királyunk, iránt érzett lelkesedésének ü kifejezést adjon. De maga az ünnep is méltó volt e nagy részvételre. A szépen összeállított programú minden egye*-pontja, az ének, a zene, a szavalat, precíz és lelkes előadásukkal zajos tapsra ragadta a közönséget. Dr. Pachioger Alajos ünnepi beszéde pedig, melylyel ó Felsége kéziratának felolvasását kísérte, nemcsak lelkesedést, hanem örömkönnyet ia fakasztó!.: nem ogy szemben. A rövid, de igen tartalmas beszéd nemcsak mély gondolataival hatott, hanem magasan szárnyaló, majdnem költői kidolgozásával is. Még ennél ia szebb és hatásosabb volt talán az igazgató második kis beszéde, mellyel az ünnepség tanulsigát tárta a tanu\'óifjuság elé. A hazaszeretet 10 parancsolatául mutatta be a király kézi rátát, s röviden, szinte ep grammatikus fordulatokkal fejtette ki. hogy multunk e tíz nagy alakja mire tanít bennünket. A hazaszeretet szívből jövő igéi szivekbe hatoltak, s kell is, hogy az ifjúság fogékony lelke vezérlő eszmék gyanáut őrizze meg a hallott tanácsokat.
— Iskolai ünnepély. Király ünnepet tartott október hó 31-én a helybeli izr. polgári és eíemi iskola, azon atkalomból, hogy dicsőségesen uralkodó királyunk, hazánkat tíz szoborral ajándékozta meg. Az ünnepség d. e. 10 órakor kezdődött az iskola nagytermében. Az ifjúsági énekkar Jókai ,Királybymnus8-áyal nyitotta meg az ünnepséget. A hazafias beszédeket az iskola igazgatója, Bún Samu és Kertész József tanár tsrtották, buzdítván a növendékeket a haza és király iránti szeretetre. Költeményeket szavaltak, Goldberger Béla polg. 3-, Rapoch Palika elemi 3., és Bemard Emil polg. 4. oszt, tanu\'ók. Az ifjúsági énekkar Kölcíey .Hyinnm" ával zárta be az ünnepet
— A nagykanizsai „Kaszinó" vigalmi bizottsága mult hó 31 én tartotta alakuló gyűlését Víg poharazás közt folyt le az alakuló Ülés, amint az vigalmi bizottsághoz illik. Horváth Laci zenekere 106 magyar nótát Jmtott az est folyamán, ami nem kisebb leisztung mint Dr. LeChernek 12 Órás beszéde. Horvá h Laci ezért egy cigány mecénás tói 60 frtot kapott. Végül a bizottság abban állapodott meg, hogy az idén is csak olyan tbea estélyeket tartanak mint tavaly és azokat, kik nem tagjai a .kaszinónak, nem hívják meg külön, de tagok által bevezetett vendégeket szívesen látnak.
— Családias táncestéi;. A nagy kanizsai .Polgári Egylet" vigalomrendező bizottsága 1897. évi november hó 13 án (Síombaton) az egylet helyiségeiben zártkörű családias jellegű táncestélyt rendez. A kedélyesnek Ígérkező mulatság keadete esti 9 órakor. Belépő-jegy 50 kr. családjegy 1 frt 20 kr.
—- A vármegye virilisei. Zalavármegye igazoló vá\'asztmánya m. hó 27-én tartott ülésében állította össze a vármegyei legtöbb adót fizető bizottsági tagok névsorát mely nov. 1-től 15-éig a vármegyei alispáni hivatalban közszemlére tétetett ki.
— A holnapi felolvasás. Az írod és Múv. Kör második felolvasását, holnap e programra szerint tartja meg: .Capriccio 3L Meadelsohn. (op. 22.) zongorán előadja.Deák Péterné nrnő. 2.) D.i s zfc r éc i 6 a m ű v é-s z e í h e n. Irta és felolvassa U f e r-
b a c h Jenő. 3. )B o m an ce sans paroles Wieniawszfci. (op. 9.) Előadja hegedűn Hotríchter Emma k. a és dr. zongorán P e r é n y i József. — A felolvasás fél 4 órakor kezdődik, b 5-re végződik.
— Háxassig . tSchâffer Artúr, a .Fonciere" biztosító társaság helybeli föügy-nőkségének titkára f. hó 4-én kötött házasságot M&schinzker Laura kisasszonynyal, Maschanzker Mór és neje Weiaz-mayer Eugénia leányával.
— Halálozások. Eckstein Mórné, Eckstein karmester neje, f. hó 1. éjjel szívszélhűdés következtében hirtelen elhunyt Roaenberger Győző felső keresk. iskolai tanuló f. bó 3. hosszas szenvedés után meghalt. Temetésére f. hó 4-én megjelent a felaő keresk. iskola^ ifjúsága tanáraik vezetése alatt. A volt iskolatársak nevében Steiner Ignác hu csuztatta el az elhunytat. Osztálytársai pedig pénz Összeget gyűjtöttek az ifjú korban elhunyt koljega emlékére.
— Sze^edy Bőza síremléke A ke gyeleteö S7ándék, mely Kisfaludy Sándor nejének megfelelő emléket akar emelni, ugy látszik, meg fog való-ulni. A napokban Szegedy Györgyoé, szül Gerlicy Irma bárónő, Sümegre Darnay Kajetánné urnoböz lelkes levél kíséretében 23 5 frtot küldött a kegye\'etes cé.ra, mint az általa eszközölt gyűjtésnek eredméuyét. Azt hisszük, a sümegi hö\'gyek e szép ősszeg birtokában még lelkesebben karolják fel a kegyeletes ügyet
— A nagy-kanizsai tornaegylet e hó 3 án tartotta Unger Dllmann E\'ek
S vezetése mellett évi rendes közgyűlését a polgárt iskola nagytermében. — A tagok majdnem teljts számban jelentek meg, a mi arra enged következtetni, hogy az egylet ismét olyan tevékenye éget-fog kifejteni, mint régebbi időkben. Az elnök és titkár jelentéseit, a közgyűlés egyhangúlag vette tudomásul. — A választások megejtene előtt lleltai JózBef eddigi titkár többoldalú elfoglaltságára való hivatkozásai, szép beszéd kíséretében lemondott, mit a közgyűlés „todomá-ul vett. — Ez után a tisztikar következőkép alakult meg : Elnök: Unger Uilmann Elek; Al-e\'nök: Weiazmayer L\'pót ; Tükár : Sion-nauer Péter, az osztrák magyar bank lisztviselője; Pénztárnok : Scbaíer Arthnr a „fonciére" titkára. Mű-felüg>elŐ : Tri-pammer Gyula, takarékpénztári igazgató ; Szertáruok: Lenk Adolf, az osztrák-magyar, bank tisztviselője. Választmányi tagok lettek: Ebenspanger Ernő, Weisz Tivadar, Weiasmayr Mark, Heltai József, Steiner Mihály, dr Hanser János, Samuely Ottó, Bachrach Samu. Ilyen tisztikar és választmánytól csak\' a legszebbet és legjobbat várhatjuk és semmi kétség az iránt, hogy a torna egylet ibmét fellendül ; eléggé sajnálatos, hogy az utóbbi években egyáltalán nem is lehetett műkő déséröl hallani, pedig ezen egyletnek ugy célja, mint a benne uralkodó testvéries szellemnél fogva hívatva van arra, hogy Öituetartsa a város intelligens elemeit, a mostani tisztikar minden egyes tagja garanciát oyujt arra., hogy az\' egylet kitűzött nemes céljainak, minden tekintetben meg fog felelni. — Kívánjuk is ezt tiszta szívből, mert épség, erő, egyetértés, nagy nemzetek hatalma.
— Tánc koszorúcska. Neufeld Béla tánctanító növendékei, ma este táncko-szorucskát rendeznek a Casinó dísztermében éi ezzel á mulatsággal bezáródik a tánciskola — és elszáll a mámor, az apró és nagydiákok viaszatérnek rég ei-hjgyott iBkolakŐnyveik mellé, a kis leánykák pedig édes anyjuk ölébe vagy
a — bábuhoz.....É< mennyi poézis
van egy ilyen tánciskolában, ez ennek a rideg, naterialis életnek egyetlen költészete, a hol még a deres fejek is izzadnak és a hová a kihűlő szivek el-el járogatnak,. hogy a tisztaság és kőzve-tétlenség Örök tüzéből lopjanak egy-egy szikrát hamvadozó szivükre; itt láthatni c*ak. — bár a kicsikék még nem értik, — hogy mit jeleut ez a szó ideál; itt tapasztalhatná csak a szerelemből kivénült és mind\'.nt át- éj kiélt roué, hogy ez az igazi élet ; a vörös stanoioloí durrogó pezsgős üvegnél százsyorta életet adóbb, egy az egészségtől kicsattanó gömbölyű arc, melyre azért még Öntudatlan széles-jókedvé b m is, kiül a Bze-mérem letörölhetetlen hamva; itt nincs festék, itt nincs- müáeszkedás, alakoskodás; igaz hangján ver a sziv és a szerelem sohasem beszélhet édesebb hangon, mint a kicsikék elcsukló, félve kiejtett szaván. Eöben a szerelemben niiicien politika, nincsenek merész pillantások a — jővö\'re; mintha csak pillangó párok csaponganának virágról-vi-rágra — melyek saját színeiknek káprázatos bubájától ittasodnának meg. — Cs»k a virág, a nagy gyermekek e kedvenc játékszere veszt át néha a közvetítő szerepét és a virág kibeszél, kifecseg mindent, szavainak illatától elbódul
| a fej, a mely Öntudatlanul hajol a szerelmet lehelő virágra és megc-ókolja. A ] gyönge nő tisztább lelkülete az érdekek \\ mocskától távolabb, meghallja az ártatlan | szívverését és e gyönge nő sziveréc keresztül szűrődik dallá, költészetté, szerelemmé. — Hiszen a mi a világon nagy és nemes volt, az mind ilyen Őrületből származott, a melynek a hideg megfontolás soha sem szab határt. Szellemek láthatatlan közlése és zajongása az, mely az Egekből jő hozzánk, azt akarván hirdetői, hogy azonos vele a mi lelk&uk. Telekkönyv, takarékpénztári betét, nincsen az árfolyamon jegyezve, vagyoni jólét nem biztosit előnyt és fölényt mert Ott megvetik e földnek hitvány porát, utat keresnek a magasabb körökbe.
— Köszönetnyilvánítás, A rendőrfőkapitány ur által mai napon hozzám küldött i frt 87 krért — mely ősszeg halottak előestéjén a temető kapunál leállított gyüjtöperselyből fenmaradt, — hálás köszönettel nyugtázom, s a szegény és áiva gyermekek karácsonyi felruházására fordítom. Nagy Kanizsia, 1897. nov. hó 4 én özv. Zadubánszky Lajoené u elnök.
— Keszthelyi Hírlap. Távol ált tőlünk ezen egyébként kitűnő laptársunknak reklámot csinálni, de bámulatunknak adunk kifejezést az ő jót értesültsége okából. Azt irjt. ugyanis október 3l-én megjelent számába?, hogy Bürger Zsigmond és Bárdossy Ilona .tátogatott hangversenyt* tartottak — és még a zongorakiséretet ellátókat is megoevezi. Mi a laptársunkat nem hibáztatjuk, mert hiszen nagykanizsai tudósítójáért csak az anyatermészetnek tehetnénk szemrehányásokat, de ha már tudóitokat tart magának, akkor olyanokat tartson, a kik tudnak és jó! tudósítanak. Hiszen a hangversenyről szóló tudósitá-i utáni 2-ik hirben meg azt irja ez a jeles (Ap) olló, hogy az írod. és müv.kör „eatéiyt* tartott a .Polgári Egyle.\'-beo, holott minden épeszű ember tudja, hogy az d. u. 4 órakor tartatott meg a városháza dísztermében. — Természetes, hogy ilyen chronolo^iai és topográfiai tévedések fenforgása mellett, a tudósítás többi része is végtelenül sántikál. — Sajátszerű csak az, hogy a fent tisztelt lapnak előttünk fölöttébb ismeretes tudósítója, merészli az összeválogatás vádját hangoztatni, a mikor öt irodalmi tolvaj-lásaiért notóriusán ismerik és tán azért van most annyira elkeseredve, mert plágiumaival ezen lapot bemocskolni nem hagyjuk. — Mi jól tudjuk, hogy miért honnan és milyen lyukból és milyen szél fú; és ha mások előadása nyomáu irta meg tudósítását, hát kérjen egy kissé több világosságot a seregek urától, mert így nagyon könnyen azt hiszi mindenki, hogy tudósító urnái be-öilegzett A mint hogy igaz is.
— Eltemette a föld. Szalay Ferenc bocföldi lakos Nagy Lengyel községben, kutásás alkalmával a föld alá temettetett. Rögtön hozzáláttak kiásásához, de már késő volt A ráomló föld kioltotta életét.
— Ajánlkozás. ,Kgy, a tanítással és neveléssel hossza időn keresztül foglalkozott egyén ajánlkozik N.-Kanizsa vidékéhez tartozó vagy távolabb is, de vasút közelében eső, valamely pusztáa lakó gazda, vagy gazdatiszt gyermekei mellé nevelőül s az elemi, és reáliskolai tantárgyakban oktatást adni. De vállalkozik műegyetemre készü Ö magántanu lóknak a felsőbb mennyiségtanból, ugy a gyakorlati földméréstanból, mérsékelt dijjazás mellett alapos utbavezető oktatást adni. A földméréshez szükséges mérő asztallal a hozzá való készülettel együtt mínt sajátommal rendelkezhetem. Bővebb tudomás a Zalai Közlöny kiadójától szerezhető."
— Az a] lizltataak, mely <ir. Prager elber* feldi orros szerint láz ellen kitn.no hatása, Kathreiner-féie malita ..kire, a nép között egyszerűen Kneipp-kávé * neve. Lázas betegeknél és pedig ugy gyermekeknél, mint felnőtteknél gyakran tapasztaltatták, hogy tartósabb láz esetében & tíz nem tesz jó szolgálatot, akár tisztin, akár málna- vagy citromszörppel vegyítve veszi a beteg magához. Sok beteg vágyakozik egy korty-kivé otan, melynek a torró vérmérsékletnél szintén csak káros hatása Tan, mintán a babkávé ta IvalerŐle? izgató ital és élvezeti cikk. Dr. Prager ez okból egy a babkivéhoz hasonló izö, ártalmatlan italhoz, a Kathreiner-kAvéhoz fordalt. s most ezt rendeli betegeinek, még pedig hideg állapotban. Ennek élvezete illat a betegnek nemcsak szom-jniiea csillapodik, de egyébként is jó hatással vaa reá, mert nem kell az-jasayira kivint kávét nélkülöznie. És az által Bögy vagya kielégítést nyert, kedély hangulata íj felvidul s igy a malita-kávé fontos tényező a betegségben, amint a gyors felgyógyulás szempontjib?1 ügyeimen kivül hagyni nem szabad Oly betegeknek, a kiknek nagyobb & Iázz., a hideg, illetőleg langyos milita-kivét egy, vagj több theiskanálnyi citrooaxorppel kelt vegyíteni Dj ezen iuloak bélgjuladásnil, influenza, dyphtheritii, maada\'a-gyulalAs, iz és izamrheama safc\'iz és gyomorfekély jél is kitilnő hatisa van. A Kithreiner-kivé olctósiránal fogra a legazegenyebbae* is a kilóm kinitkozik eten lizital elké<zitélére, a jobb móduaknak pedig meg Tan adva a lehet iség, hogy az egésxt -gre Ártalmas babkávét metlőzék s helyt adjanak a Eathreiaer-féle malita-k\'ivénak, mti- akar tisitia, akir bab
kávéval keverve, az ogéizseges embernek jó szolgalatot U.-SÍ.
— A Zoltán féle csnkam >jolaj kedvező hatásáról az orvosi kar igen eli-merő leg nyilatkozik, mert tudva leyö dolgot, hogy e készítmény teszi lehetővé ez áldásos gyógyszer használatba vételét, sküönö.-en szükséges, hogy meghonosodjék náionk is az az angol divat, hogy gyermekeink 2—3 éves korukban csukamájolsjat igyanak s ezzel a sok scrophulolicus bántalom kifejlődése meggátolható. A gyermekeket erőteljessé esek e szer neveli.
— Dj folttisstUöszer. Kartschmaruff Arnold fővárosi drogiaia, egy nj folttiaz-titószert talált fel, melynek Purus a neve és melynek kiváló tulajdonsága, hogy a zsir-olajgyümölcsfoltot mindenféle szövetből eltávolítja, annélkül, hogy a színnek ártana, vagy a szövetet széjjel ionc-olná. Oroszországban, hol a foltos ruha leggyakoribb, már az uj ,PurUi" nagy elterjedtségnek örvend Kart seb-ma r o f f Arnold drogistor Nagy Kanizsán is ő évig működött mint gyógyszerész. Most drogista üzlete van Budapesten s VIII. Kerepesi ut sarkán.
Vegyesek.
— Külső használatra. Testrészek fftjdaítni. csti/.ok és köszvényes bajok és mindennemű gyu\'adások a „Moll féle francia borszesi"-szel gyógyíttatnak biztos sikerrel. Egz üveg ára 90 kr. Szétküldés naponként utánvétellel Moll A. gyógyszerész cs. és kir. udv, szállító álul BYcs L Tuchlauben 9. A vidéki gyógyszertárakban és anyagkereskedésekben határozottan Moll féle készitménv kérendő az ő pyári jelvényével és aláírásával.
Felelős szerkesztő: j>r. kiss ernő Helyettes sxerkeaztő : dr villányi henrik. _Kiadó : ifi wajdus józsef
Henneberg-telyeb csakis akkor r&lódi, ha jkózretlen gyáramból rendelik — fekete, fehér es sziues 45 krtól 14 frt 65 krig méterenként — eima, csikós, koczkáxott mintázott, damasztot t. a. t. (miot egy 240 különböző minőség ós 2000 mintázatban) sat. a megrendelt Arukat, ponabérés vámmentesen a bazhoz szilütva valamint mintákat postafor-dultAval küldenek: Henneherfl 6. (cs. és k. udvari száliitó selyencyáva Zürichben Svájcba czimiett levelekre 10 kro«, és
levelező lapokra 5 kros bélyeg ráosztandó.
magyar nyelven irt megrendelések pontosan
elintézetnek.
Tette, hngyhólya?, hogydara és köszvénybántalmak elten, to»ábbá a légző és emésztési szervek hurntos bántalmsinál,orvosi tekintélyek általa Lltblon-forrás
SALVATOR
sikerrel rendéire lesz. Hngyhajtó hatásul
ítWtm \\ü\\ KÖBBjei esésitbetö
Kapható astiaymkereskedésekben ét gyógyszertárakban. A Sal7a(or-forrii igazgatósága Eperjesen.
Nyilvános köszönet.
YYUhelm Ferenci sryösryaxerész árnak Neonklrches A.-Asszíria. Feltalálója az Aatirhenmattkos és Antta hrltlkas ve; tisztító U&nak, köszvény és
rheamanál. Midőn én a nyilvánosáig elé léptk, csakis azért lórtenik, miatán kötelességemnek tartim, Wilhelm gjógyszerésx urnák Neunki rcbeaben, legmélyebb köszönetemet kifejezni azoa izolgalatokért, melyeket az ő vertisztiió teája fájdalmas rheumaiikus szenvedéseimben tett és hogy azokat, akik ettől a borzasztó izenvedés-tCl fel kerestetnek, figyelmessé tegyem. Nem vagyok képes azon öldöklő fájdalmakat leirai, melyeket már 3 év óta minden időváltozásnál tagjaimban éreztem, s melyektől sem gyógyszerek, sem a B&-deni (Bécs mellett) kéofürdök használnia szabadított meg Álmatlanul hánykódtam fjjelenk:ni ágyamban, étvágyam napról-napra fogyott, kínézésem szemlátomást rosszabodott és egész testi erőm veicitelt. Négyheti használata után fenti teának fajdalmajmtói nemcsak hogy megszabadultam s vagyok megszabadítva, miután már hat het óta nem iszom e teából, de egész testi hogylétem jaTult. Szoros meggyőződésem, bogy mindenki, ki hasontó tájdalmakban izeured és ezen tea hasznilaiihoz folyamodott, szintúgy fogja Wi beim Ferenc urat iidani, mint én.
Őszinte n»gyrabecsuléssel
llutsehln^-Streitfeld grófnő
alezredes neje.
*) Az e rovatban költöttekért nem váltai magira felelősséget a szerk.
38 kitüutetés, e«-k közt U diszokminy és 18 aranyérem [számtalan bizonyítvány első orvosi sza k tekinté lj éktől
Ijs/fiíöít
mmu,
kik anyjok által épen uem. vagy csak tökéletlenül lesznek szoptatva, Kestlé H.-féle gyermekliszt használata f<lytin okszerű módon fölnevelhelók Mlntaadagot, ntmkulömben röpiratokat, melyekb n a készitt-smód s a kondin ns legelső szaktekintélyeinek, menházak es gyermekkórházak számtalan bizonyítványa fog-altatik — kivánaira ingyen kaid e központi rskiir :
F. Berlyak I., Naglergazse Xr. 1.
Henri Mié-fék gjeraetiápliszl 90 fcra|eár. Henri Mié-féle mesterséges lej 50 knjeár-
Raktár minden gyógytárban es fttszexkem-
kedésben.
Orvosi körökben * tehéntej veszélyeire a Eüian fellépő száj és körömfájás következtében, különösen mint csecsemő tápszer és oly élvezeti szereknél, melyek tej hovziadisit kívánják, figyelmeztél nek és a tej Utal származható betegségektől) megóvás tekintetéből a , Nesüé féle gyermektiplisztet, mint a legrégibb gyermek tápszert és a leglökéletesb helyet* tesitőjo az anyatejnek ajinttatik. — Ulóbbi mar 1872. óta be van az osztrák-magyar monarchiába vezetve és tekintve Összeilütiait miudeu tej hozzáadást nélkülözhet.
Fzen liszt, eltekintve régi megkisériézését & tánadalom minden rétegében a gyermek tápszerek közt az első helyet foglalja el, sok ér után méL máig is használjak a Szeat\'Anna gyermekkórházban Pref. dr Widerhofer reze* tése alatt. A lipótváiosi, Karolín, Rudolf trónörökös gjeimekWrházakbai) Bécsben, az ors*. lelecházban Budapesten, a Ferenc József gyermekkórházban Prágában, az ottani klinikákon, szintagy a Cyrill és Hethud gyermekkórházak* batt, Krúonben a morva országos intézetnél 01-mtltzben, a Szt - Anna gyermekkórházban, GrÁc-ban, etc szimugj alsó-ausztriai orsz. lelenc házbao az 1872-ben az akkori igazgató dr. Fridinger iltal a leggyengébb gyermekeknél ia kitűnő eredménynyel használtatott.
Ez az egyedüli gyermektipszer, mely elleni tétbea mis készítményektől, a csecsemőnek folyton ugyanazon táp álékot nyújtja, csakhogy vízzel vegyitre néhány percig felfőzve kell lenne ellenben a többi készítmények mind tej hozzátételét ktvin;ik, mire különösen figyelmez-tessQnk.
Hirdetések.
H-alaku aczél patkó-sarok.
folytoa élea. n legjobb Btyrtai aczéiból. koronáié:jet lebetetlen, biztos járás iltal \'j lovat kíméli, használatbari olcsóbb, mint a közönséges pstkó-sarok. Árlapok ingyen bérmentTe,kaphatóKASZAB és .BREUXR Bndtpest. VI., Eötvüs-atcsa -12. patkoló-anyagok és csavararagyâr és minden jobb rTajtorresked ésben.
GyümŐiesfák, díszfák és cserjék. Csokrok, koszorúk
JANDA KÁROLY
mükertésznél Nagy-Kanizsán.
Távirat cim: JANDA NAGY-KANIZSA.
Árjegyzék és költségvetések bérmentve megküldetnek.
lIXXVI. ÉVFOLYAM.
ZALAI KÖZLÖNY
1897. NOVEMBER 6-án.
Suchard csokoládjai és kakaói
Téyedések elkerülése czéljából a mélyen tisztelt közönség figyelmeztetik arra, hogy Suchard Ph gyára úgynevezett tő nuelék csokoládét se nem gyártja sem kereskedelembe nem hozza. — SUCHARD PH. dakotádéiért a tiszta állapotbani szállilásért kezeskedve van és csakis staniol csomagolásban gyári jegy és aláírással kapható.
xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx**
Nyilvános nyilatkozati
AluÜrt arckép-mflintézet, hopy művészileg kitűnően iskolázott arckép-festőit ne legyen kénytelenitve elbocsátani 1» csak:s azért, hogy azokat tovább foglalkoztathassa, rövid időn és csakis a visszavonási;: elbarár>zta hogy minden leicaekélyebb hisionról vagy nyereségről lemond.
Csak 7 frt 50 kr.-éri
alig az előállítási kői ségek feléért szállítónk 1.életnagysága arcképet (mellkép)
Gyónjon elegáns fekete-arany barát rámával, melynek valódi értéke legalább io forint.
Ki tehát saji: vagy felesége, gyermekei, siölöt, tes\'vérei vagy más d ága akar rég e\'hunyt rokonai, ugy barátai arclképét óhajtja, csak az illető fényképét küldje be, mindegy akármilyen állásban, az 14 nap múlva megkapja »z arcképet, a mivel a lepkéilemesebben meg lesz lépetve
Láda az arcképhez önköltségen lesz ¦zárni tra.
Rendelések a fénykép melléklésével, mely az arckép elküldésénél visszazzár-maztatik, csakis — visszavonásig fogadtatnak el a fenti árért utánvéttel vagy a pénz előleges beküldése ellenében.
Arckép mű intézet
„KOSMOS"
Hécs, Mariaiilferstrasse 116 ¦aj** Legkitűnőbb, lelkiismeretes kivitelért, valamint természethQ hasonlóságért kezeskedve lesz.
j«crx«tt t»d«j*. «jet hitsttnelom
Egyedül valódi angol
csodalialzsam
C Tmlddisigiokk jeleöl niftdeti
flinctnra balsamica)
thierry a.,
Prearaaa, E»i:t;:t-Last:irui HUttL
7*1 j^i rríx e r tárából e* -illeti kasait menyek ZC6zacisxa«grfizTÍleg; m*a-VÍx*s+l-tü ém TelomeEjrt mosdottak róla. a. letractUb, les;tetá-eoaabbnak M-ro nyalt es legolcsóbb stplas fceíl-»«•--, mely a. mail- éa tftdo fájdalmakat enyhíti stb. a belaeleg 4a liülaoloff alkslmaUiato
vog eg-y txtamt híiveTyíyel
•m * f«ntl zftldsiyomáarB vcdöjcgyjr-yel vto ellátva, utiv-¦***n*á ví"*** mint hamisítást ói nuknistot, mutU ol-cióbb, maoit értéktelenebb Tehát mindit- pontosan fijrrol--flnk a* in látható tóid vMÖjezyre. Egy.\'ta valód: hatás*, aom hamisítóit ói ntánsoít. vaTamlzit értéktelen a ti ásatok, inaljak a köronseg mecteresatacera más b*iaeamiocy.7yel -»nn«Jc ellátva, olárasitolr, általam a vódíjegytörvóny alap. _4n törvényeién losi oldSsve. Hol bahssamom róatóre nincsen raktár rendeljenek kóivotetlooül ezen a címen-Tbiarry A. Oi-angye] g-rógy**-.. tárnak Prograda, RohiUcn-wbrnnn mállott. 12 kii vaty «5 JaplaÜTBí- ára ítaeyar-__áf és Aniitria bármely Po.t*l.ely4To t koronába kerül, Boaam* es HrrceRovmaba 1Y kis .aj/ 6 dap^ÖTat ára é " ? "ki* v**T 8 daplaíivegnél kevesebbet ttem
uí: , HfUuídés csak a péns eUzatas bektUdese vacy Tétel mellett.
Stlnúaakor fif-yelemmal learyftnk * iöIs vAdöJesyTe, ¦alxlyal » ˇ•Jóduá.a; JeUU minden bts>sj «1 vss lat* a.
Sckílzeng eí ^ si titke
A valódi asgo!
csoiatGiícs
ereje es hatass. Eiem keaicKsal rgj li Ma sréfTttna-laUaaaak tarlali eaesUxa űljeaaa »í,i tutoli, ajseaea p*«ij irti aura a eliti rakizeri bsj ni«SOri6-salutatu ás aai-al ctedaksxSci, sselj a lanal;eube « idiit bsjekail • ssaaredC caaberliegtít * lesjoab sr*d-
desATHlERRYin Siffi?^ríá^Sa5S:
PREGRADA Sttesóbea filülmulhatlaí; - föalkat, rósaét a piros rótta „roa« eeaUfola"-ban léletö csedaaierf cjaitcrt, OBSteaotteUsbtB reaikliill Sr»aT»atS.ak MlaU klIaeSkaak tllaaert sii Útitokkal, téli. As ana-ol esodakenoci hasxnálliató :
A eyarmekáicj ti ai. mellbajanii, tejryfilemlésaél, m«U-mÓDyedósnél, orbáac. miadet.nemil .er«lmak, láb- va-EJ onlscbesiilasek, sehek, eenytduós;, dagadt lábak, s^t onUsn alias ; utés-, sxuris-, 15-. vi(á» a* «oiódasi s*-: ik allaa. Hatxaalliató aiindei>4dvt-ecj-ósxek n. m. ftver-J tastai ka, bomok, szilánk ós tüskék /elU voli tájára. Mia-\' daanetcü daganat, ktaövas, pokolvay, oüaiips&dés, sot rákb«tcE**C alleo, sxemolcs, körilmdtfEaaat, bóíyar- ós íel-*«lt lábak gyózyitásAra- »la^*a«C égósi sebek, ia-zyott testróuak, bet»CekDÓI boaaaabb takvós által támadt sebek, ayakoacenat, Tértorlódáa, lülsagas ós a tyerccekek-?41 előforduló kisebesadósek aüea stb. s sara! ctfrajkeaec* mi.él ra^ibb, aaaál kltíaíbb hstiiibao.
I#;aa ajielatos aira rrjedal álló starkíl eKrtfjáxatké-w minden családaál kéaitaiben tartani.
Sót dobosnál kevesebb aom kaldotik; a saétküldes Kl-áróUj a* ötrtt-g e1<*I»es bekKldésa vágy pedig ntAavó-tellai esikúsöltetik. 8 tegrly. csomacolás, siállitólovéi tm i(küld*sael S kereaa *¦ 40 SÍI\'
Számos bizcotij-itvany sáli rétit! el késetté.
Ficyelmestetek miadenkit a Jxatlstalaa hamisítványok \'•fvételótbl, ¦ kírem salg-omaa arra Qgyalai, hogy min* dan Ugclyen a frati vódjeEy 4s oéfBak .Is óraagyal (7*87-•íartáruk- PrafTacáata beleígctve kell lennie ós miadan t*falyn.-k oay basxsálati ntasltljba keU becsomagolva lenni és leat látható vód^eyaycl ellátva.
Ai tcy.\'düLi és valódi ungol csodakeaAcsSm hamisítói ós ntániói, a védjegytörvény értclmóbea ssÍRornaa fildös-tetaeá, 4paa-y eaen hamiaítvaayok tarjesitÖL M Efieíill bestanósl ferrea :
Or>anB7al -fnog y tar, TT Szt ti es v zf y JBl»
Prefr*4abaa EohiUcb-Saaerbmna mellett- a
asJrtir a lairUbh S^erya»a*Ur*»aB, hol raktár ntoca,
(STOlK-fele
*
m m
i
ppiashajfó labdacsáig
E piiufák hasooló ké-ízilniéoyekiiél minden tekintetben feljebb becsü-lendők; — mentek min den ártalmas an> ásóktól, u ailesli szerek bajslníl legjobb srec-
ág méojnjel használtatván, gyengéden hashajiók Téniízlitók; egy gyógyszer S sem jobb s mellette oly ártalmatlan, mint e\' pilnlák a |g székszopuláa
Jf a legtöbb betegségek forrása ellen. Cukrozott külsejük tégett még gyer-
mekek is szívesen. .*
•» SaSr- Egy 15 pilótát tartalmnzó doboz 15, eajr tekére.-, mely 8 dobozi, tehát 120 pllnlát tarUlmasó, esak 1 frt o. é.
Ováe I Utánzatoktól kfitea&wo óTakodjunk. Kérjünk hatirorottan »BS. xenjtei, Bmsébet-pllulit. V«tódi cut, ba minden dobo. tórrényileg bejegyzett Tédjegyünkkel piros-íekete njomUtasban „Ssent Lipót- és „Venstein FB15p g-jógrsxeréíir0 aláirissal ran ellitr*. A kereskedelmi törrénysiékileji védett csomaoaink alkirasnnkkal van ellátva.
neusteim folöp
„Szent-Lipóthoz" címzett gyógyszertára Wien, I., Plankengasse 6. Rakiár Nagy-rfanizsáD: BELTJS LVJOS gyógyszerésznél.
Csak akkor valódiak, ha mindegyik dobó* Moll A. védjegyet á
aláírását tünteti fel, A Mai) A.-féli Seldllli-persk tartós gyógyhatász a legmakacsabb gyas.tr- és ai-tutbáatilsiak, gyomorgSrcs és gyomorhér, rógzótt székrakadés, májbántalom, vár tslaiis, aranyér és a legkülönbözőbb vei betegségek elleo, e jeles háziszernek évtizedek óta mindig nagyobb elterjedést szerzett. — Ára egy lepecsételt eredeti de beznak 1 frt e. é. 1
Hamisítások törvényileg fenyíttetnek.
[MOLL-FELE FRAI^JCtAi
BORSZESZ ES SO
P«alr aklffir vslririi ha mindegyik Qveg MOLL A. védjegyét tttnUtti féle aKKOr vaiPUl, A Hal|. feiirata 4nos%ltal van zárra. A Mail-félt tra.-ozlaborszeil és ti nevezetesen mint fájtjaiobicsülípitó hedeVzselésI ezer köszvény csnz és a merjbalés egyéb következményeinél \'.egi*méretesebb népszer. — Egy óeo-zett ertdatl nveg ára 90 krajozár._____
Moll Salicyl szájvize.
(FŐalkatrésze \' ÍCzolysavas sziksó.) A mindeunai i száj tisztit ásnál külónösea fontos haxmcly kom gyermekek, mint felnőttek számára; mert e szájvíz a fogak további épségét biztosítja s egyszorsuiind óvszer togfájás ellen. — Egy Mell A védjegyével ellátott üveg ára : 60 krajozár
691) Fószétkuldes-.
Moll A. gyógyszerész, cs. és kir. udvari szállító által.
Bécs: I., Tuchlaiiben 9. sz. Vidékl stegreadalések aapoata ¦es\'mtáavét sipllett teljesíttetnek
A raktárakban tessék katáruzott-ai MOLL A. aláírásával és védjegyével ellátott készítményeket kérni. Raktár: Nagy-Kanizsán Rosenfeld Adolf ÓS Fia.
OOOOOOOOOOOOOOOOOCOOOOOOOuOOO
heim meidinger kályhái
A feltaláld Prol. dr. Meidinger által egyedül lelbatalmaiott gyir
HEIM I,
cs. és Br. Usía
Budapest: Thonet udvar. Bécs - Döbling és I., Kohlmark t 7.
PKAGA: Hybernergaase 7. Bva"jaHB Szabadalmazva minden államban, aaaajpas = MISD-.S KIALLITÁSOS ELSŐ DÍJJAL KITCüTKTYE. <zoaa»
lofiamoMó Ulti és szellőzteti Mlfuát
lakások, iskolák és irodák számára, a legegyszerűbb és legelegánsabb kiállításban, tetszesszerinti égési időtartam szénporral való fOtésnci és 2í óráig terjedő égési köszénneli tüzelésnél.
Több szoba fűtése egy kályhával.
WAGGON kályhák----.
,heim" Meid láiyhái MEldIncer-ofen
Óva intünk az utánza- Ai^U U p I ML\'%K
toktól, utalva a kályha. lír> " n[lln ^ ajtókra önlöit itt lá\'ható védjegyre:
.Síelni- ilestin kályhái
Heim íustemésztő kandallói
A kürtök füstnélkQliek maradnak. Határtalan égési időtartán — Minden tüzelőszer alkalmas. — A már létező kandalló külsőkre alkalmazható.
C O
o o o o a o o
o o o
Q
s
íuggetl
Kgy kandallé ?al iotbet.
tabb helyisége
HEIM füsteméaztö Caloriférei
Központi fűtés minden rendszer szerint. Síáritó alkalmazása ipari és gazdasági czélokra. Q
Prospectosok éa árjegyzékek ingyen és bementve. Q
r* - O
Richíer-félelorgony-Pain-Expeller
Liiiiment. Capsici comp.
Ezffli hirneves haziszer ellentállt az ídó megpróWlisánax, mert már több mint 27 év óta megbízható, fájtíaJomcsilíapiíc bcdÖrzsS-léakéat alkalnaztatik koazvéoyaél, csiiznál, taaszagpatisaál és neg-hüTésekaél és az orvosok által bedörzsőLéeekre is mindig gyatrábban rendeltetik. A valódi Horgony- Pam-ExpeUer, gyakorta Horgony-Liniment elnevezés alatt, nem titkos szer, hanem Igazi népszeri aáziazer, melynek egy náztartáaban sem kellene hiányozni 40 kr. 70 i" és 1 frt."üvegenkónti árban majdnem minden gyógy- " ase?\'^rban készletben van; főraktár: Torok József gyógyszerésznél Budapesten. Bevásárlás alialmáTal igen óvatosak legyünk, mert több kisebbértérü utánzat van forgalomban. Ki nem akar megkárosodni, sz minden egyes üvegot „Horgony" védjegy és Kíchter czégjegyzés nélkül mint aess vatódrí utasítsa vissza. 9
RICHTER P.AD. éz tiraa, tt. Ét kir. sífan rdlütéL flUDflLSTlIfT.
ALAPÍTTATOTT 1858
budapesti szivattyú- és gépgyár
Esvóny-Társasas
(ezelőtt WiLSER élj BUDAPESTEN, VI. ker.. Külső vácziut 45. szán.
Sürgönyeim: SZIVATTYÜGYAR BUDAPEST. GYÍ.BT:
mindenféle gőzgépet, Schmidt-jéle Jorrgözmotorokat (40% szénmegtakaritás), petróleum- és benzin motorokat. Keretjü-részeket, k\'árjürészeket és csertöröket. Gőzkazánokat, elöme-legitöket, tartányokat. Hidakat és egyéb vasszerkezeteket. Mindenfele szivattyúkat goz-, szij- és kézi hajtásra, valamint villamos üzemre. Artézi kutjelépitmenyeket vasból. TüzfecskendÖket és vízszállítókat, tűzoltósági felszerelési tárgyakat Köztisztasági szereket, ÖntÖzÖ-kocsikat, sárkaparó és seprőgépeket, hóekéket és úthengereket. Egészségügyi szereket, mint gözfertbtlenitö készülékeket és teljes JertötUnitÖ telepe ket, pöcegödor tisztító készülékeket. Vas- és ercöntvényeket, harangokat. KeményÖntésü aczéljelületü tüzrostélyokat egyénei és kigyóal\'akban, valamint polygon rostélyokon.
LÉTESÍT: viz müveket, csatornázásokat vízvezeték és légszeszberendezéseket, központi fűtéseket.
Árjegyzékek és költségvetések ingyen és bérmentve küldetnek.
2
a Z
z.
2: Z Z 2 Z
z z z : : Z Z : I
Z
z
i
Z Z 1
z ű
Z Z
OOOOOOOOC OOOOOOOOOOOOOOOOOOO 3
Az élet rnegifjitasa és maghasszab-bitása a rires elektrt — Volta kereszt viselése által éretik el.
Egyéneknél, kik a volta keresztet folytonosan viselik, a vér és az idegrendszer szabályosan működnek, az ércékek erősbödnek miáltal kellemes jólét éretik el. A test és szellemi erő növekszik és egészséges él boldog érzés halja át az embert e ezáltal az élet, mely legtöbb embernél r&tld, meghosazabblttatik. Kin-den gyenge embernek nem lehet eléggé ajánlani a VelU kereszt feljteaot Tlselését Ez erősíti az Idegeket, megalltja a tért s as egész világon elismert egyedüli ater a következő betegségeknél: Köszvény, rheama, aesralgle, Ideg gyöngeség, álmatlanság, hideg kezek és lábak, lepke--, sá-gaság asthma. bénasAg. görcsük, ágybarlxelés\' bőrbetegség, hajhallás, aranyér, gyomor\' betegségek, Influenza, kóbógét, sBkedtség. tBlznsrks, fej és fog fájás stb. ellen.
A Tolta kereszt egy villanyos oszlop mindenkiben. Leányok és asszonyok, fiatal is idősb embetek, kik folyton egészségesek és vidorak aksrnsk maradni, ezen hires és kedvelt erősítő óvszert viselik, fo ytonosan fej eszti és növtli az emberi miot az asszonyi erőt B míaths. njjász&letne az ember kétszer oly erősnek a Öntudatosnak érzi magát Stata talán dicsérő éa eliamerő irat Ara dar&boakint 1 f t 80 k . 8 trt beküldésnél bérmentve. Utánvétel 20 krral több. Az egyedül valód: Volta ¦ kervastefc szétküldése csakis k hiraevet Hygenikns
aT* RE IF
Sees I. Branástütte.
Sseot-Istváü templom melletti cég által történik.
gyomor-
cseppek*
n:i);\'yszertlen baltiak gvomor aajokaál. néikaiozhsteben ét ínolinotiE tseseratet lázi éa népszer.
A gyomorbetegség tünetei: élvajyti tanság, gymorgyesgeaig, büzBi Matat, l«ttujUáy, savanyu, tetbólffioéi. hat ménét, tjjomoréoés, MeslAoes, Aválkaluvatasztái, víroaiág, undor ás bánvát, i jwaargBra
• Hathatós gjogysxernek bizonyult MIájásnál, a menynyiben ez a gyomortól származóit, gytjenirfrltOTbde.aéí ételekkel és italukkal, giliszták, máfftajok és Baator. rwWáknál. »
Említett bnjoknál a M*irí«c*elll sjotiioieseppek évek uU kitűnőknek bizoiiyuilat, a mit száz meg száz bizonyítvány Luiusit. Egy kis üveg ám hasznalali utasítással együtt 40 kr., nagv Qvetf ára 70 kr.
Magyarországi főraktár; T*r*t-J*»x*ef gyógyszertára Butistpeat. I Király utcza li ki
A védjegyet és aláírást tüzetesei i lessék megtekinteni! Csak oly cseppekel tessék .elfogadni, melyeknek burkolatain zold szalag van ragasztva a keszilö aláirásáral iC. Bráriy) és ezen szavakkal: .Valódiságát bizonyítom\'.
* stánaczaiU lyasseccssfiik raioduui ka|>hatók
NAGT-KANIZSÁN: Práger Bela és Belns Lajos gyógy szerésze kőéi. BARCSOK: Kohót Sá dor pyógyszeréstnél.
Nyrmafjtt Ifj Wajdiu József könyvnyomdájában Nagy-Kanizsán
NAGY-KAMIZSA, 1897. november hó 13-án.
4B«ik szám.
XXXVI évfolyam.
Előfizetési ár:
Egeaz érre . . . 5 frt — kr. fél évre . - - - 2 fn 50 kr. Negyedéire . . . 1 írt 25 kr Egyes »&m 10 kr.
HIRDETÉSEK 5 basabot petiuorban 7, másodszor 6, ¦ minden tOTibbi torért 5 kr.
NYILTTERBEN [jetit toronként 10 krért vétetnek lei. Kincstári illeték minden egyet birdetei ért 3í> kr. üxetendÖ
A lap szellemi részét illető minden közlemény a felelős szerkesztő nerére, az anyagi részt illető közlemények pedig a kiadó nevére címzetten Hagr.Kanixsávra bérmentve intézendő k
Bérmentetlen lereiek nem fogadtatnak ei.
Ke7.tra.toL t issza, nem küldetnek
.1 A nagyfctnizsai „Ipar-Testület", ,a nagy-kanizsai Takarékpénztár részvény-társaság*, a .Kotori
takarékpénztár részvény-társaság,* t galamboki Önkéntes toioltó-egylet\', a ,nagj-kanizsai kisdedeveló egyesület* a .nagy-kanizsai tanítói járáskor*, a keresztény jótékony nőegylet „n.kanizsai izr. jótékony nőegylet\', .szegények tápintézete*, a katouai hadastyán egylet* .soproni kereskedelmi iparkamra* .nagykanizsai kül választmányának hivatalos lapja.
HETENKINT EGYSZER, 8 50MBATON MEGJELENŐ VEGYIS TARTALMÚ HETILAP.
Tornác ur.
Xa ffy-Kanizsa, 1897- ntw. 12.
Ne vegye megtisztelleté-nek Tomsc ur. hogy nevét ide irtuk.
Nem is szívesen tettük mi magunk sem. De kényszeritett rá a magyarságért buzgó lelkünk, hazaszeretettől dobogó szivünk, nemzetünk szeretete és. féltése.
Mert amiért Tomac úrral foglalkozunk az, hegy ó van kiszemelve a Muraközben megÍDditandó magyar ellenes, horvát nyelvű újság szerkesztőjéül.
íme átcsapnak a Dráván az ultrahorvát törekvések, hogy csorbát ejt-^ senek magyarságunkon, hogy üszkőt dobjanak a muraközi csendes nép közé, hogy töakre tegyenek minden törekvést, mely Muraköz népét egészen, szívben és nyelvben, magyarrá iparkodott tenni.
Szomorú dolog ez nagyon. És erre a szomorú dologra vállalkozik Tomac ur! És még szomorúbb, hogy ezért a dologért lelkesedik egész Horvátország! SŐt nemcsak lelkesedik, hanem áldozatra is kész. Mert igen valószínű, hogy sokan, igen sokan lesznek a horvátok között, kik megfogadják a zágrábi ..Obzor" tanácsát, hogy minden intelígéns ember fizessen elő az aj lapra, de hagyja azt a sierkesztÖoél, ki olyan főld-mirelÖnek küldje meg lapját, aki nem bír előfizetni.
Álljunk meg itt egy kissé.
Mert ez a tény nemcsak arra jó, hogy elszomoritson, hanem arra is, hogy> okulást nyújtson.
Mi lapunkban több ízben irtunk már-Muraközről. Többször kifejtettük, hogy 73 ezer horvát ajkú nép él itt szomszédságunkban, kik jó indulattal viseltetnek irántunk, sot nagy bennük a hajlandóság, hogy a mint
szivük szerint magyarok, %zokká legyenek nyelvük szerint is. Azt is kifejtettük már, hogy itt miíy sokat tehetne a Dunántúli Közművelődési Egyesület egy kis jó akarattal és több áldozattal a magyarságért. Nem feledkeztünk meg arról sem, hogy ez Egyesület anyagi állapota és nagy kiterjedésű ügyköre sok tekintetben akadályozza nemes célja inegvalósi tását. De éppen mindezt fontolóra véve vetettük fel azt az eszmét, hogy városunk, mely a legintelligensebb központ a Murakőz szomszédságában, vegye kezébe a magyarság ügyét, talafcítsuk meg itt nálunk a Dunán-\'\'túli Közművelődési Egyesület fiók -körét, mely közvetetlen közeiből szemlélve a dolgokat ott tul a Murán, tegye m*g mindazt, amit tennie kell, hogy necsak a Muraközi magyarságot megmentse, hanem a Muraközi horvátságot is magyarrá tegye.
Szavunk azonban elhangzott.
Nem hallgatott rá senki s csendes letargiával néztük, hogyan folyik a rilág körülöttünk.
Mily boldogság is az, ha nem kell érdeklődnünk semmi iránt a világon, akármilyen szép, nemes, hazafias legyen is valami. Milyen boldogság is az, hogy a nyugodt szemlélődésen kívül nincs más, — még kötelesség érzet sem, mely arra buzdítana, arra sürgetne, hogy lerójuk hazánk, nem zetünk, magyarságunk iránt azt, amivel tartozunk.
Ha fáradtság, ha áldozat is az. nem kell kímélnünk.
Igaz, a fáradtság nagy, az áldozat csekély lenne.
De talán attól félünk, hogy sokat kell fáradoznunk és keveset áldoznunk.
Mert mí sokat szeretünk áldozni, — a^OPeíísmerés vár reánk, fáradozni\' annál kevesebbet.
Fáradozni is szeret közülünk, — de csak egy némely idealista.
S mivel e kettőt, kiegyeztetni nem tudjuk, hát inkább semmit se teszünk. Hadd menjen minden ugy, amint akar.
Jó politika ez s a mí fő — kényelmes.
íme itt az eredménye.
Tomac oV megindítja lapját, lapjában keresztül viszi célját, melyet az „Obzor" igy t§z eléje: Muraközben Isten segítségévei s a derék horvátok támogatásával a horvát eszméket és kultúrát terjeszteni.
íme, mily ártatlan szavak s mily rombolás lesz majd a következményük!
Dd hisz még nincs baj; majd ha éget, akkor tán megmozdulunk.
Addig előre Tomac nr! Várja a nagy munka, hol dicsőséget arat. Ha e dicsőség szomorú is reánk, fáj is nekünk, — sohse bánja! Előre a derék horvátok támogatásával!
.... Mert hisz a derék magya rok még mindég alusznak!
A mi kövezetünk.
Egy idő óta városunk gyalogjáróit uj ruhába öltöztetik. A háztulajdonosok jó ré3ze a régi csúnya kongó téglaburkolatot eltávolíttatja és helyette aszfaltot öntöztet
Igazi örömmel kisérjük ezt az újítást, mert valószínű, hogy ez a mozgalom jótékony hatással lesz városnnK kövezet ügyére egyáltalán és hogy már a közel jövőben egyes ut részeken el fog tűnni az a nyáron vörös, télen nyirkos kövezet, i mely egész: Magyarországon Kanizsának egyik kivívó specialitása. A szük utcákban immár az aszfalté a jövő. A mi pedig a főutat illeti, bát itt vagy a gránit, vagy a keramit fog győzedelmeskedni. Az egész ügy most már csak pénzügy- Ha ez el lesz döntve, akkor
nem kételkedünk abban, hogy a kövezet meglesz, ugy a hogy az városhoz illik.
A város jelenleg csak az utak fentartására 2446 frtot fordít, ez elég csekély összeg, de ha a 5895 frt kövezet vám illetéket gyarapítja oly módon, hogy a kövezetvám 1 krajcárról két krajcárra emeltetnék, ezzel oly jövedelem-forráshoz jutna a város, melylyel egy nagyobb kövezetmunkálat költségeit törleszthetné, ugy a hogy m03t törleszti azt a 80000 frtos kövezetkölcsönt, melyet ezelőtt 25 évvel vett fel és mely 8 év múlva teljesen le lesz fizetve.
A kérdés most már az, melyik kövezeté a jövő ? Az aszfalt makadám ellen az a kifogás, hogy a hőség behatása alatt nagyon puhul, a teher kocsik alatt erősen porladozik, azért annak gyakori öntözése felettébb szükséges. De éppen az Öntözés nálunk a nagy vízhiány miatt kérdéses, vagy pedig csak kis mértékbea teljesíthető. Azért az aszfalt makadám, csak szük, keskeny utcákban volna helyén, hol annak gondozása keresztülvihető, szintúgy javítása könnyen eszközölhető. A keramit gyalogjárdák kitűnőnek bizonyulnak, de a Budapesten tett észleletek bizonyítják, hogy még az utca oldalakon lerakott keramitban má r a lefektetés első évében is sok kő tönkre ment és kicseréltetett. Hogy a keramit a forgalomnak kevésbé alávetett uttesteken kitűnő kövezetnek bizonyult, az Nagy Kanizsán is tápasztalható és más vidéki városokban is észlelhető pl. Szentesen. A gránit talán a burkolat kövek közül a legtartósabb, de még mindig nagyon drága. Tekintetbe véve azonban, hogy a granitfélkocka tizenöt évi fennállás után is kitűnőnek bizonyult és amellett tetemesebben olcsóbb a kocka gránitnál, a burkolásnak ezen neme is
komoly kombinációba kerülhet.
Arad városa 30000 négyzetméternyi főútjának kövezésére nemrég hirdetett pályázatot és a versenyre a gránitot, aszfaltot és keramitot hívta fel.
Mi még nem vagyunk ilyen messze, de nem térhetünk többé ki a kövezetkérdés elől. A mi kövezetünk igazán rossz és célszerűtlen és még abból az időből való, mikor a városnak körkemencéi voltak és az anyag úgyszólván csak a munkabérbe került. De végre ez e porból és hamuból készített tégla már derekasan rászolgált arra, hogy valamely süppedékes talajban elporladjon. Valamikor ennek a szégyenletes kövezetnek is megkell szűnnie és a teret a gránitnak keramitnak, vagy aszfaltnak kell átengednie.
Ezzel a kövezetcseréltei hatalmas lépést tenne Nagy-Kanizsa a modern város mintaképe felé, melyet meg kell közelítenünk, ha el nem is érhetjük.
A vármegye dolgai.
— A közigazgatási bizottság élése. —
Zalavármegye közigazgatási bizottsága rendes havi ülését folyó évi november hó 9-ikén dr. Jaokovich László gróf főispán ur elnöklete alatt tartotta meg.
Főispán ur ö méltósága a bizottság tagjainak üdyöziése után az ülést megnyitotta.
Előterjesztetett az alispánnak jelentése a mult október hóról, mely szerint a felnőttek közegészségi állapota egyáltalán kedvező voit, habár szórványosan a h--sihagyméz, váltóláz, az emésztő és légzó szervek hurutos bántalma mutatkozott is, lefolyásuk azonban enyhe jellegű volt, s a közönséged halálozási százalékot nem emelték.
A gyermekek . közegészségi állapota azonban kielégítőnek nem mondható, nem pedig azért, mert a légző és emésztő szervek számos megbetegedése mellett, a fertőző betegségek szórványos esetei, az előző hónaphoz képest szintén szaporodtak, hanem azért is, mert Alsó-
fi
Diszkréció a művészetben.
Irta: TJferbach Jenő.
— A „Zalai Közlöny" eredeti tárcája. —
A világ haladtával bizonyos korokban a korszellem minden terén megváltozik, amint az illető kornak kimagasló nagy alakjai megadják az irányt.
Igy van ez a művészetben is. — Ha csak a jelen században uralkodó, úgynevezett modern koron végig tekintünk, látjuk, mily hatalmas erővel keletkezett a 30-as évek elején a reális irány,\' a melyben a művészet lemondott az eszményitekről és ngyszőlván bele bolondult a valóságba s legfőbb gondja volt, hogy azt aprólékos pontossággal és a kivitelben növekvő szabadsággal adja vissza. A fejlődés nj momentumaként azt gondolták, hogy a valóság a művészet valódi tere, nem kell megfeledkezni a legsilányabb tárgyakról s a legaljasabb lényekről bb. Föltevésük szerint egy tárgy már annál fogva is érdekes, mivel létezik; egy napszámos a ki létezik, több érdeket kelt, mint egy hős, a ki csak a művész képzeletéhen él.
A regényírók nagy gonddal láttak a fizikai tárgyak leírásihoz mintha csak akkor fedezték volna fel a világot; apróra leírták a ruházatot, a bútorokat s egyéb házi és természetbeli dolgokat. A
Színházban a díszletek által előidézett illúziót kévéseitek; valódi órák, kandallók kellettek; igazi tűz n igazi vacsora, a melyhez a színésznek igazi étvágygyal kellett hozzá ülni. — A tudományokban mindez haladásnak tekint he:ö, mert a tudományok arra vannak hivatva, hogy a dolgokkal megismertessenek s hogy mindent töviről hegyire megmutassanak. Ámde mástcéut van a művészetekben. — A művészet nemcsak való tárgyakból él, hanem annak azokat Össze kell válogatni, átalakítani, megeleveníteni s eszméket és érzelmeket fakasztani belőlük. A csupán önmagukért festett tárgyak nem ébresztenek bennünk eszméket, nem keltik fel érzelmeinket Kell tehát lenni a vásznon és könyvben egyaránt valaminek, ami megragadjon s fogva tartson. A művészetben nem miodig az a legbecsesebb és legvonzóbb, amint a művész mond, vagy mutat, hanem gyakran az, a mit nem mond, vagy uem mutat
Erre nézve több példát találunk a művészettörténelemben, fis a szellemnek igazi gyönyöre az, ha a formákon és a színeken kívül még valami gondolat sugárzik ki a műből, mely reánk bizonyos erkölcsi benyomást tesz. Ha van művészet, a mely képes kizárólag a valóságot ábrázolni a nélkü\', hogy hozzá teone valamit s megelégedni a formákkal és színekkel, az bizonyára a festőművészet; minthogy a formák és a színek az ő tulajdonkénjei nyelve. A dolgok utánzása amúgy is oly ügyesség, mely tetszik nekünk, s akárhány tárgy, a melyre nem
is tekintünk a. közoapi életben, mulattat, ha vásznon látjuk. De mégis oly festmény, a melyből- semmi gondolat sem sugárzik, a mely .csak annyit mond, a mennyit mutat, oly mű, mely nem bír sokáig lekötni.
A szemek csak a látás eszközei, melyek mögött a szellem van és ez a szellem táplálék után eseng a ha nem talál, nem fog késni, másfelé irányozni mindig szolgálatkész eszközeit. Szükséges tehát, hogy egy festményben legyen valami, a a mi a szellemnek tápot adjon, eszmét érzelmet keltsen, célzatot árnljon el, gondolkodási anyagot nyújtson.
A nagy festők gyakran keltettek fel érzelmeket a nélkül, hogy kifejezték volna, hanem bizonyos mesterfogásokat alkalmaztak. Pl. a régiek végtelenül elvoltak ragadtatva Tímanthesnek azon fogásáért melyet lphigenia áldozata cimü festményébe hozott. Az oltár előtt mutatta be a fiatal és királyi áldozatot, körülötte Calchast szomorúan, Ulyssest még szomorúbban, Menelaost lesújtva és kimerítve. A fájdalom minden .\'kát feltüntette ez arcokon; nem merte, vagy nem akarta festeni az atya kétségbeesését s Aga-memoon fejét fátyollal borította. Azt kell-e hinni, hogy Timanthes tehetetlenségből nyúlt e mesterfogáshoz, mert nem bízott magában, hogy fel bírja tüntetni Agamemnon arcán „az atyai fájdalom küzdelmét/ a fejedelem tekintélyét s az istenek irániitiszteletet* (Voltaire); vagy Lessing szerint hogy egy ily nem lévén kifejezhető más mödon, mint görcsös
vonaglásokkal a ez a fátyol áldozatnak veendő melyet a művész a szépség oltárán hozott? Qu:ntilianus nézete, az volt — hogy Timanthe3 ugy gondolkozott, hogy a hatás tragikusabb lesz, ha a nézőt a saját képzeletének adja át — Természetesen a festészetben nem szabad vissza élni e találékonysággal, mert ez azt bizonyíthatná, hogy a művésznek több esze van a kibúvók feltalálására, mint tehetsége.
A régi iratokban előszeretettel jelzik azon módokat, a melyekkel a művész csupán sejtette, a mire nem akart egyenesen rá matatni s úgyszólván csak tova-siklott azon aminek a feltűntetése kellemetlenné válhatnék. Azt bámulták Vnlcáe szobrán, Phidiás egyik tanítványának, Alcamenosoak müvén, hogy az isteni személy sántikáló lábait redözetbe burkolta s ezzel különös ismertető jelét sejtetni engedte ugyan, de egyszersmind el is rejtette szem elől. — Az ó-kori művészek fölkeltették bennünk azt, amit nem mertek, vagy nem akartak kifejezni s e diszkréciójukkal bámulatra ragadták a nézőt
A modern korban is akadtak egyes művészek a kik nem haladtak az áramlattal, hanem a valóság művészi utánzását tartották szem előtt Igy Protais, kinek képei igen kedvező fogadtatásban részesültek. Különösen a .Csata előtt és Csata után." E képek leírása a kővetkező. Egy vadászzászlóalj vár tüzelési jelre, a trombitás lesi a parancsnoktól a jelt, a ki fölemeli kezét hogy
embereit a rohamra vezérelje. A fősze-mélyiségek egyenkint remek alakok: a megindult önkéntes, á vén kipróbált katona, a ki kamásliját igazítja, de főleg meghat mindnyájnnkat az a bizonytalan sors a melynek ezek e pillanatban eléje néznek. A másik kép a Csata után, ahol az előbbi képből megmaradt alakok szerepelnek. A Strázsamester kezei közt levő ezüst vállrojtok — mint maradványok, — aejtetui engedik a parancsnok sorsát s ez erÖ3ebben hat a képzeletre, mint valamely megszokott holttest Egy másik kép az .Ágyúdörej*. Szinte meglepődünk a művész bátorságán, a ki egy csomó egyénruhát festett háttal fordulva, s egyéb semmi jellemző a képen nincs ami sejtetni engedné, hogy honnan jő az ágyúdörej. A néző kíváncsiságát azonban felkölti és egy nemcsak ismeretlen, de láthatatlan pont felé irányozza, mely tnl van a védmüveken, a jelenettől egy pár kilométernyi távolságra. Alig van festő, a ki ily rendületlenül számított volna a hatásra, melyet azzal ért el c. mit nem ábrázolt.
Kétségkívül a kép ne legyen rébusz, de a képen tul is nyújtson valami élvezhetőt s ne csak a szemet lepje meg az ismert világ utánzatával, mert a szemek hamar betelnek 8 csupán múló gyönyörben élnek.
Eddig főleg a művészet azon csoportjával foglalkoztam, melyek képzőművészetnek hívatnak. — De ha ezeknek, a melyek úgyszólván, teljesen formákból és színekből állnak, joguk és kötelességük
XXXVI ÉVFOLYAM.
ZALAI KÖZLÖNY
1897. NOVEMBER lS-án
Lendván az alhasi hagy máz, Eörsön pedig a vörheny járványszerüíeg lépett fel. — Külső hnlla szemle rendőri tekintetből végeztetett kétszer, súlyos sértés bejelentetett három, véletlen szerencsétlenség általi halálnak kilenc egyén esett áldozativá, szerencsétlen szülés be jelentetett egy, melynél ugy az anya, mint a gyermek elhaltak.
A hasznos háziállatok egészségi állapota — sertéseket kivéve — minden fertőző betegségtől ment, s teljesen kielégítő volt. A sertésvész még miodig uralkodik a jelenleg 28 község van zár alatt.
A személy- és vagyonbiztonság a lefolyt október hóban nagyobb bűn merénylettel megzavarva nem lett a kisebb tolvajlások tettesei a csendőrség állal részben kinyomozva, a: illetékes bíróságoknak átadattak, részben nyomozás alatt állanak s így a közbiztonság a vármegye egész területén teljesen kielégitőnek mondható.
A csendőrség által letartóztatott gyilkosságért 1, gyilkosság kísérletért 3, halált okozó súlyos testi sértésért 1, okirat hamisításért 4, lopásért 22. uikkat>z tásért 2, gyújtogatásért 1, igazolvány nélküli csavargásért 1, méhmagzat el hajtásért \'2. hatósági közeg elleni erőszakért 2 egyén.
Az eddig bejelentett tüzesetek száma 23, melyeknél az összes kár 19929 frt 90 krt tett ki, ebbel biztosítás á-tal megtérült 9260 frtnyi érték.
A vármegye tiszti főorvosának előterjesztésére a bizottság a nagym. m. kir. belügyminisztériumhoz feliratot intéz az iránt, miszerint tekintettel arra, hogy a dobronaki közegészségi körorvosa á lásá-ról lemondott, ezen kör trachoroás bete geinek gyógykezelése végett egy állami orvost kiküldeni kegyeskedjék.
ugyancsak a főorvos előterjesztésére felkéri a bizottság a aagym. kereskedelemügyi m. kir. minisztériumot, miszerint megengedni méltóztassék, hogy a törvényhatóság által szegények részére kért "5s kiosztandó, esetleg visszaküldendő dif-teria ellenes vérsavó, a m. kir. postahivatalok által díjmentesen szállittassék.
A m. kir. belügyminisztériumnak a cserencsóci állami trachoma orvosi állás ojbóli rendszeresítése tárgyában leiratát, a bizottság megfelelő eljárás és ellenőrzés végett a vármegye főorvosának éa az alsólendvai járás íőszolgabiróságának kiadta.
{Véj. kör.)
Tanítók közgyűlése.
Elénk érdeklődés mellett tartotta meg f. hó 11-én a .Zalamegyei 111. Tanítótestület* nagy-kanizsai járási köre őszi közgyűlését, melyen a vidéki tagtársak közül is sokan jelentek meg.
Altman ügyvezető alelnök üdvözli .a kört s a népnevelés egyik aktuális kérdéséről, a munka elvének megvalósításáról a népoktatás keretén belül mondott néhány s/ót. A néptanító magasztos hivatásáról beszél fejtegetve, hogy a néptanítók mint hódították meg a művelődésnek a népet.
Az Írás és olvasás tanítása mellett azonban népünk foglalkozásának főként a földmivetésnek tudományos, okszerű
tanításának is helyet kell foglalnia a népoktatás keretében.
Az ülést megnyitván üdvözli a vendé gekül megjelent dr. Nenmans Edét és dr. Kiss Eraót Központi elnökké 8 z a I a y Sándor meg választatott, a igy a járáskör elnökségéről lemondani kényszerült. A lemondó levél kapcsán az elnök szépen emlékszik meg a lelépett elnökről, kiemelve önzetlen fáradozását a járási kör érdekében és azon működését, mellyel ajárási kör működésébe erkölcsi tartalmat öntött.
S z a 1 a y meghatottan mond köszönetet az elnök üdvözlő szavaiért.
Elnök indítványára sajnálattal veszik tudomásul a körtö! való megválását. — Ugyanő sajnálattal emiékezik meg Németh Ignác haláláról, a a közgyűlés jegvzőkönyvileg fajezi ki kegyeletét.
Örömmel jelenti, hogy a királyi kegy H o f í m a n n Mórt c. polg. isk. igazgatóvá nevezte ki, kitüntetve a járási kör nagybuzgősága tagját, azért indítványozza, hogy a közgyűlés jegyzőkönyvileg adjon kifejezést örömének s üdvözlő átiratot intézzen hozzá.
A közgyűlés az indítványt lelkesedéssel fogadta el.
A tavaszi ülés jegyzökönyvének felolvasása után Banekovich János olvasta fel nagy figyelemmel hallgatott értekezését „Néhány szó a jelenkori nevelésről* címen. É\'énk diszkusszió indult meg a felolvasás után, a melyben dr. B art ha Gyulf. Szalay Sándor és Kert-ész ; taoitók vettek részt.
Neubrunn gyakorlati tanítására birá-[ lokol Papp Miklós, Scbultz Károly és Rozgonyi Lajos küldettek ki. Az előadás után a péoziárvizsgáló bizottság terjesztette elő jelentését, mire Kaán Irma pénztárosnak köszönet szavaztatott.
A napirend szerint Farkas Vilma olvasta fel A leányok tornázásáről cimü alapos rsmerettel megirt értekezését, melyet élénken megtapsoltak, s jegyzőkönyvi elismeréssel tüntettek ki.
A központi egyesület átiratát olvasta fel erre a jegyző, mire kimondta a közgyűlés, hogy a járási kör belép rendes tagaak a tanítók országos bizottságába.
Erre következett a legnagyobb érdeklődést keltő pont, a választás. A központi tisztikarba beválasztott elnök, főjegyző és 6 választmányi tag helyét kellett betölteni. A kandidáló bizottság jelentését dr. B art ha Gyula terjesztette elő. öriási lelkesedéssel egyhangolag H a j g a tó Sándor választatott meg elnökké. Főjegyző Banekovich János lett, választmányi tagok lettek:
Szauerman n Mihály, Papp Miklós, Kellert Lajos, Erdősy Bálint Man-tuano Janka és Wencel Rezső.
Szalay Sándor végül indítványozta, hogy egy szegény tanitÓ-özvegynek némi segélyt adjon a kör.
A tavaszi közgyűlés" helyéül Sormás jelöltetett ki, mire a közgyűlés véget ért.
*
Gyűlés végeztére) a járáskör tagjai mintegy Ötvenen, a Polgári Egylet ebédlőtermébe társas ebédre gyűltek, hol is a toasztuk tsorát Altmaoa Mór a járás kör elnöke nyitotta meg, poharat emelve
Wlassícs Gyula vall és közökt miniszterre, utánoa Hajgató Sándor a járás kör aj elnöke, a járás kör tagjaira, Szalay Sándor az ő megnyerő modorával Hajgató Sándorra, Boronkai veterán kartárs Altmann Mórra, Poredus Szalay Sándorra, Neubruoa Tibor pedig a hölgyekre mondottak toasztoL *
A. gyűlés lefolyásáról irt tudósításunkkal egyidejűleg közöljük e jegyzőkönyvi kivonatot:
Jegyzőkönyvi kivonat a „Zalamegyei Ált. Tanítótestület" nagykanizsai jkör választmányénak 1897. okt. 9 én Urtott üléséből.
3. Altmann Mór ügyvezető alelnök, a legnagyobb örömmel hozza a t. választmány tudomására, hogy Ő Felsége Hoff-mann Mór n.-kanizsai polg. iskolai tanárnak, a tanügy terén szerzett érdemeinek elismeréséül a polg. iskolai igazgatói címet adományozta. P
Ülés a legőszintébb lelkesedéssel veszi tudomásul a királyi kegy eme megnyilatkozását s Hofftnann Mórt, ki járáskörünk szervezése és tovább fejlesztése körűi is maradandó érdemeket szerzett magának, ezen jól megérdemelt kitüntetése alkalmából a közgyűlésen elnök által Üdvözölted. Ktűf.
,POREDUS ANTAL . jköri főjegyző. A választmány.elrendeli fenti jkönyvi kivonat közzétételét azon megjegyzéssel, hogy kínosan (? Szerk.) érintette a .Zalai Közlöny" 44. számában közzétett, kíméletlen (? Szerk) felszólalás, mely he sem várva a közgyűlést a járáskör tisztán házi ügyét képező intézkedésébe avatkozott, annál is inkább, mert ezen alkalmi üdvözlés a nyilvánossággal szemben a rögtönzés formájában volt kontemplálva.
Az ügyvezető alelnök. Aki elmlékezilr felszólalásunkra és ismeri H of fmann Mórnak fáradhatatlan működését, a járáskor megalapítása és felvirágzása körül, az magyarázat nélkül is tisztában lehet azzal, hogy felszólalások nemcsak kíméletlen nem volt, hanem valósággal olyan, melyet lelkiismeretünk sugalt, midőn egy érdemes férfiú meg tiszteltetéséről volt szó. A választmány tagjai ia érezhették volna, hogy ily esetben legalább az a kötelességük, hogy illő formát keressenek üdvözlésükre. Midőn mi ily értelemben felszólaltunk, az nem beavatkozás volt a járáskör tisztán házi Ügyébe, mert felszólalásunk a választmányi ülés jegyzőkönzvének hivatalos puhhkálá-án és az eddigi szokás figyelembe vételén atapu L
Válasz a keszthelyi dolgokra.
A „Keszthelji Hírlap" legutóbbi számában „Lapszemlénkből* c. alatt, a Nagy-Kanizsán megjelenő „Zala* újságnak a kath. papok társadalmi szereplését tárgyaló, cikkhői egy részletet közöl, mely a keszthelyi dolgokkal foglalkozik. Mint keszthelyi lakos, érdeklődéssel olvastam állapotainkról szóló tudósítást s önkénytelenül is összehasonlítást tettem a
közleményben foglaltak és a valóság között. És ez összehasonlítás eredményét vagyok bátor következő soraimban előadni: Igaz, hogy én nem tarthatom magamat olyan tekintélyes keszthelyi embernek, mint a minőkre a „Zala" hivatkozik, de a dolgoknak közvetlen közelről levén szemlélője, szavaim igazságért mindenkor és mindenkivel szerben el merem vállalni a felelősséget. És ez a tudat bátorít fel engem arra, hogy szemben a „Zala" téves információkból alkotott tudósításával, a .Balaton vidék * cimü újság keletkezésének hamis történetét megcáfoljam.
A „Zala" nevezett tudósításában azt mondja, hogy a premontrei ház fiatal tagjai, a keszthelyi iparos ifjak ön képző-körét, melyben belső viszály volt, kétfelé szakították s megalakították a kath. legényegyletet. Ennek az állitásnak egyik fele igazság, a másik fele pedig meg van fordítva. Igaz, hogy az iparos ifjak önképző körében viszály dult, de nem a premontrei báz fiatal tagjai szakították kétfelé az egyletet, hanem ketté szakította az a belső viszály, mely kőztük volt. A kath. legényegylet kezdeményezésének dicsősége nem a premontrei ház fiatal tagjait illeti, hanem azon volt Önképző köri tagokat, a kik ismerve a kath. legényegylet áldásos működését és célját, annak megalakítását maguk között elhatározták s midőn már 33-an együtt voltak, akkor felkérték a premontrei ház egyik tagját, hogy legyen vezére a legényegyletnek.
Egy kath. papnak azt, hogy élére áll egy kath. egyletnek, melyről mindenki tudja, hogy üdvös társadalmi missziót teljesít, a melyről csak a tudatlanság és a rosszakarat állithatja azt, hogy vallási súrlódásokat okoz és politikai szolgálatokat teljesít, senki szemére nem vetheti. Még ha ugy volna is, hogy az önképző-kör viszálykodását a kath. legényegylet megalakításával akarta volna megszüntetni annak jelenlegi elnöke, még akkor- is elvárhatna annyi nobilitást ellenségeitől, hogy beismernék saját hibájukat s a közvélemény megtévesztésére célzó alattomos csipkedésekkel, hazugságokkal ne támadnák.
A kath. legényegylet tehát igy alakult meg, nem pedig ugy, mint azt a „Zala" emiitett tudósítása előadja. És ez állitásom igazságát Isten és ember előtt mindenkor be merem vallani. Hogy a kath. legényegylet azután gyorsan izmosodott, hogy fél év ieforgása alatt egyleti helyiségét
teljesen felszerelte, könyvtárt létesített, zászlót szerzett s ezer forint tőkéje és körülbelül száz tagja lett, azt bátrahagyott ellenségei nem tudták békével nézni. Hogy miként viselték magukat az Önképző-kör tagjai a kath. legényegylettel szemben, az nem tartozik ide, de azt mindenkivel szemben elmondhatom, se -hírlapi, se másnenü támadásokra soha egy betűvel, soha egy szóval se reflektált a kath. legényegylet.
Húsvét táján törtónt, hogy a „Keszthelyi Hírlap* a két egylet viszálykodásáról emlékezett meg vezércikkében, melyre a kath. legényegylet elnöke válaszolt s a viszály-kodásnak még gyanúját is elhárít! a legényegyletről, mert az tényleg senkit semmiféle alakban sem bántott, egyedül csak célját tartva szem előtt haladt rendeltetése utján. Azt a cikket, aki teheti olvassa \'-el, nincs abban egy betű sem, mely viszály-kodásra vezethetne. Nem is lett volna a dolognak folytatása, ha a „Keszthelyi Hírlap" e választ mieden magyarázat nélkül közli, de olyan bevezetést és befejezést függesztett ahhoz, a mely ível ellenséges indulatát és viszálykodó kedvét nagyon világosan elárulta.
Ekkor született meg a ..Balatonvidékc, melynek keletkezését a „Zala* boszu művének mondja. Gondolkozzék mindenki a hogyan akar, magyarázza\' a dolgot kiki, a hogyan lelki világa diktálja, azért az igazság csak egy lehet. Az igazság pedig e dologban az, hogy látva a „Keszthelyi Hirlap"-nak ellenséges indulatát, egy üdvös társadalmi intézmény iránt látva a rosszakaratú ferdítéseket, melyekkel a közvéleményt megtéveszteni akarja, az\' igaz ügy védelmére sorompóba álltak azok a\' „hevűlékeny" premontreiek, s: megindították a „ BalatonvidékH c. újságot, mely az ö véleményük szerint a dolgokat a maguk valósága-ban tárja fel a közönség előtt Tehát nem a boszn műve volt az, hanem az igazságnak érdeke, melyet a „Keszthelyi Hirlap" megtámadott s a melynek védelmére a „Keszthelyi Hirlap" hasábjai alkalmatlanoknak bizonyultak.
Ennyit a „Balatonvidék" keletkezéséről. Ami annak működését illeti, az is teljesen megnyugtató. Hogy nem idézett elő semmi társadalmi zavart, azt maga a „Keszthelyi Hirlap", mint ellenséges kollégája is elismeri legutóbbi számában. Nem is tud senki egy betűt se felmutatni a
nem csak a szemei, de a szellemet is foglalkoztatni\' mennyivel inkább illeti meg az sz irodalmát, mely tisztán a szellemhez szó1. Itt van helyén különösen, nem mondani meg mindent, hanem rábízni, sokat az olvadó képzeletére. Mit ér az úgynevezett irodalmi fényképészet, a semmit mondó, untig ismert anyagi dolgok végnélküli leírásai, ahol a szenvedélyeket gcsupán fizikai kifejezésekre juttatják, a mit az első bzempillantásra is raárigen jól ériünk s a hcl semmi sincs, ahova a szellemnek be kellene hatolnia. Az emberek már a legrégibb időben érezték, hogy a szellem elszunnyad, ha valami olyasmit nem njujtunk e szárnyas lénynek, 8 mi mán esengjen. A pogány világban a mithoiogikus^feépek végtelen bája épen azon ingatag .filozófiában rejlett, mely e képeket magában hordta. Egyptombao a templomok kapuinál levő splybsek fölidézték a vallásos buzgalmat, csupán rengetegül rejtélyes alakjok által arra emlékeztetvén, hogy a bölcsesség kincséhez csupán talányokon át lehet jutni. Ilyen az eljárás a nagy irodalmi müvekben is. — A színházban a néző órákig csüng a kifejlődé en, mely színről-színre ígérkezik és elmarad. A hősköl-teménybeo a költő megzavarja az idők rendjét hogy minket tévútra vezessen és ezer ösvényen keresztül vigyen a költemény befej ezé íéh ez. A nagy alkotásokban éa a kia müvekben, az epostól le a madrigál ig, az emberek mindig szerettek bizonyos diszkréciót, a mi nem a keresett aég és a körmönfontság, hanem a dolog természetéhez es a szellem szükségletéhez ccért élvezet
A mikor modern drámáinkban egy nő kedvese nyakába ugrik-e kiáltással: Szeretlek 1 szeretlek I azonnal tájékozva vagyunk e hölgy felől; de mikor Hermione szerelmét és haragját \'büszkeségből rejti el, a mikor maga sem tudja, hogy szeret-e vagy gyűlöl, a mikor látjuk őt oda dobva a szerelem és a düh minden kitöréseinek, egyik meglepetésből a másikba esünk, s az ingadozás e viharában minden vers uj világosságot derít az emberi természetre. Hogy mily kevéssé képes mély érdeket kelteni a füzikai szenvedély, kiváló példák mutatják. C-ak egyet említek fel ilyet a Rousseau „Non vei le Heliose" cimü művet, melynél ékesen szólóbb könyv alig van a világon. S miért n«m ragad el e regényben a Rousseau ékesszólása? — Azért, mert a lélek rejtélyei tulkorán el vannak nyomva. — Egy fiatal ember, aki egyenesen vágyai célpontja felé tart, egy fiatal leány, a ki szerelme mindé n titkát dobra Üti, hogy, ne is törjük rajta fejünket, a ki tartózkodás nélkül, a helyett, hogy küzdeoe azivviharai ellen, azokat maga kormányozza, hogy biztosítsa erénye hajótörését; mindez meglepő, merész, de nem megindító. A szenvedélyeknek ez a beszéde bármily lázas is legyen, hidegen hagy bennünket
A kö\'tői diszkréciónak egy kitűnő példáját látjuk Sophokles Oedipns királyában e rettenetes történetben, a melyben Oedipus kikerülhetetlen végzetate-rüségénél fogva, saját apjának gyilkosa és saját aoyjáoak férje lett. — Az egész darab nem egyéb, mint egy hosszú tanúkihallgatás, a melyből csak lassan-
lassan derül ki a valóság s a melyben a személyek ugy következnek egymásután, mint a törvényszék előtt a tanuk, a kiknek tanúság tételei mindinkább sejtetni engedik a rettentő igazságot. Oedipus éa Jocaste is ugyan ezt teszik. De abban a pillanatban, a melyben Jocaste és vele együtt a közönség gyanítja, hogy ő fiának neje, eltűnik, hogy többé vissza se térjen: a költő eltávolítja szemeiok előtt Miodig a néző lelke előtt lebeg ő, a kit fürkész a nélkül, hogy megtalálna, de a ki annál inkább jelen van. hogy nem matatja magát.
Az e fajta gyöngédség és diszkréció minden nagy költőnél előfordul, a kik gondolkoznak tárgyuk felől. Felemlíthetem például Dantét is, aki bizony nem valami félénk költő és akinél akárhányszor láthatjuk, hogy nem riadt vissza a gondolat merészségeitől; de azt is, hogy mily kíméletes tud lenni, ha kell ! Gondoljunk csak a Pokol cimü müvéből a Francesca tragédiájára, melyben a féltékeny férj kedvesével egy üt leszarja öt —. Megrázó történetét beszélve el Francesca Döntenek és Virgilnek, elmondja, hogy aógororával együtt olvasták a Lanclot cimü regényt s ahhoz a fölötte kedves jelenethez értek, melyben a lovag megcsókolja a királynőt. — Pao\'ó megcsókolt — monda ó s mi nem oivasánk tovább. Ez egjszerű szavaknál állapodott meg az elbeszélés s itt U kellett megállapodnia. Hogy is beszélhette volna el kinő* piroláinélkül szerencsétlenségét, két férfinek, két ismeretlennek ? Ez egyszerű szemérmes szavak: B mi nem olvasáok tovább, magokban foglalják egész bánatát. Ennek az egyszerű mon-
datnak, oly hatása van, hogy olvasva, megállapodnak sokáig, s bámuljuk a gyöngédségét és. a finomságot, mely a költőt ez alkalommal vezette.
Különösen a vígjátékban kell íokat a nézőre bízni, hogy valamit kitaláljon, még pedig azért, mert a tárgyak közön séges természete olyan, hogy az irót a tisztesség határain tnlragadja. Kiváló pé da erre Moliére Amphítrionja, melyben igen sokat kell kitalálni a nézőnek a mit a költő elrejtett. Azt lehet mondani, hogy áz egébz mü átlátszó fátyolba van. burkolva. Éh ez helyes, mert a kaland bizarr voltának nem volna érdeke, ha nem magnnknak kellene bele hatolni.
E/ek a példák azt hiszem eléggé illusztrálták, mennyire, szükséges a mű-vészetbeu számítani a közönségre, kinek goodolatával kiegészítve válik a mű élvezetessé.
A reális kor már véget is ért; most már a művészet isméi átlátta, hogy nem csak a szemnek, hanem a szellemnek is kell élvezetet nyújtani. Nagy igyekezettel neki is kezdtek a jelen kor mű vészei, de a legtöbben túlzásokba estek, annyira, hogy az alapot is úgyszólván eltévesztették, maguk alól és csupán légbekapott semmiségeket alkotnak. A szellem többnyire fennakad rajtuk, nem hogy élvezetre jutna. Pedig ez a cél, mert a jelen kor felfogása szerint az a szép, a mi a legrövidebb idő alatt legtöbb eszmét ébreszt. Jelen korban különösen a szimbolikus dolgok hódítottak ; tért. — Azonkívül még egyéb, a leg- i kütömbözőbb irányok keletkeznek külö- 1 nősen a képzőművészetben. Minden mü- \'
vész feltűnni igyekszik s ennek következtében a túlzásba menő excentricitá-soltkal találkozunk. — Egyik a byzanci mozaik, a másik a zománc festés modorát utánozza. Egy másik csoport különféle benyomások alatt áll, — ezek az impressiooisták. Vao egy csoport mely c-upán a feltűnőt keresi; ők azt tartják, ami feltinik, az érdekes, b ez már elég, hogy* a tárgynak mübecse legyen. Mindazonáltal vannak, akik nem feledkeznek meg a művészet igazi céljáról, mely a valóság lehető hü de egyszersmind művészi utánzása. Jó példa erre Patak? Lászlónak az idei tavaszi tárlaton kiállított festménye melynek tárgya a bie-génység és a gazdagság közötti ellentét. — Sáros őszi ut terűi el hosszában előttünk, melynek távolba vesző végén fényes uri fogat robog; az előtérben pedig az odadobott alamizsnát keresik a koldus és. kis leánya. A kocsi és az ut vége már szinte el vész, elmosódik az őszi est ködében; azért figyelműnket külön le sem köti; de 8 kocsi meggyújtott lámpása, melynek pislogó, gyönge, fénye nagy nehezen áttör a szürkületen mégis figyelmeztet minket arra, hogy azzal ta van a művésznek mondani valója.
Könnyű volna még számos példát felhalmozni, melyek összefoglalva mind azon eredményre juttatnak, hogy az emberi szellem megkívánja, hogy a művészet eszméket és érzelmeket ébreszszeo, azokat saját tevékenysége révén élvezve; de épen tárgyam követeli, hogy ne áruljak el mindent
XXXVI. ÉVFOLYAM.
ALAI KÖZLÖNY
1897. NOVEMBER 13-ío.
Bal»toníi<iék*-bed) mely bárkit tá-itdni, sértene. Irodalmi szinvoDalon ?11 s a vidéki újságok között bármelyikkel kiállja a versenyt.
Hinem azért a .Keszthelyi Hir-|,o» nem hagyott békét. Még meg se jelent, már üldözte, mely eljárásnak megítélése felesleges. Mióta pedig él. azóta majdnem minden szákiban csipkedi, gúnyolja, támadja folyton erősödő alakban. Sót arról is gondoskodott, hogy a , Borszem Jankó\' és a .Zala" is üssenek egyet-egyet rajta. És, csodálatos, hogy aot i .hevülékenj" premonireiek bioileo gunyt és támadást békével tértek, a józan közönség bi álatára bizia a .Keszthelyi Hirlap" békét célozó sorait.
Ennek a folytonos erősödő csipke désnek, támadásnak a következménye az lett, hogy a .Balatonvidék* szerkesztősége a csereviszonyt beszüntette a .Keszthelyi Hirlap *-pal, a mit ez utóbbi hozzá illő finomsággal tett közzé legutóbbi számában A .Keszthelyi Hirlap\' itt is sajátos erkölcsi magaslaton áll. midőn azt mondja, hogy a csereviszony megszakítását a „Balatoovidék" haragjában tette. Dehogy tette haragjában ! Csak belátta azt a .Balatonvidék", hogy a .Keszthelyi Hirlap\' eey nagyon közönséges fickó, a ki másnak & létjogát se akarja el smerni; aki békéstársának — kinek a létnél egyebet nem tud szemére vetni — folyton kellemetlenségeket akar szerezni; a ki a türelmet és békét, — amelyet a .Balatonvidék* állandó nyugalmával eléggé elárult — fehogy se tudja respektálni, egyszerűen kiküldte szo bájából. És erre a .Keszthelyi Hirlap" ugy tett, mint az a vásott gyerek, aki folyton piszkálódik, folyton keresi az alkalmat az összeveszésre s midőn az nem sikerül neki, akkor ó megy panaszra, ö is benyújtotta panaszát a közönséghez, mert meg-uora jogtalan csipkelődéseit, egyszerűen kiküldték a „Balatonvidék\' szerkesztőségéből. Hanem annak a közönségnek is van ám annyi Ítélőképessége és igazságérzete, hogy el tudja bírálni, hogy az oktalan sértegetés volt-e jogosult, vagy pedig annak hallgatag visszautasi ása.
Befejezésül még csak egyet legyen szabad az igazság érdekében mondanom. A .Keszthelyi Hirlap\' a .Zaládból átvett közleményt egy vakmerő állítással fejezi be. Szerinte a keszthelyi premontrei társház tagjai nem helyeslik a .Balatonvidék" létezését és működését. Ezt. mint a közvélemény megtévesztésére felhozott vakmerő s az igazsággal ellenkező állítást, a leghatározottabban tagadom és visszautasítom.
Keszthelyi.
Felső templom.
Ujabb adakozások: Clemen t Lipótné urnö gj-Qjtőivéu 2-1 frt. (Cleroent Lipótné !0 frt, Clemeut Leopoldine, özv. Kollár Jánosáé 5—5 írt, Weidner Diesel Eroöné 3 frt Baranya? Ödönné 1 frt.) Simon Gáborné arnő gyöjtóivéo 36 frt. (Simoa Gáborné, Simon Gábor 10—10 frt, Gönc Árpád, özv. Gönc Lajosoé 3—3 frt. Gönc Ar-pádné, Szilágyi Gyula 2—2 frt. Horváth Ferencné, Pethő Jenöné, Bölcs Sándorné, Beranyák Károlyoé, Wraotsita Irén Fejér József l_i frt.) Köhler Testvérek cég gyűjtése 5 frt. (Fncbs Károly Bu-dape.t 5 frt.) Mair József gyűjtése 18 frt. (Fochs Ignác (Bécs,) Mendl és Lówy (Bécs) 5—5 Irt, Hermaoeci papírgyár, Müller testvérek 3—3 frt, Waldmann F. (Bécs) 2 frt Mi kos Géza ur gyűjtése 163 frt. (Hiracbel Ede 50 frt, Schwarz Gusztáv 20 frt Eosenfeld Adolf éa fia cég, Hazai általános biztosit társ. fő-ügyoökaége 15—15 frt, dr. Szukitsch Nándor, Dobrin Benő. Dobrin Bichárd, Metz István 10 — 10 frt, Boaenbere Iz-raeiné 5 frt, Metz József 3 frt, Benkő József, Vágner István 2—2 frt, László Ferencié 1 frt) Dr. Kuutz Adolf (Csorna) 20 frt. Összesen 256 frt.
Eddig befolyt 7613 frt 29 kr. Dr. Ttiboly OytUa Eptrjuy Oábor ellenőr. pénztáros.
i i r e L
Emléket Bátorfi Lajosnak.
A megindítóit mozgalom immár akadálytalanul lialad előre s nincs, ami gátat vessen eléje. Mindenki I erezi, mivel tartozik e férfiúnak, ki évtizedeken át tehetségét, tudását városunk kulturális elöhaladására fordította. — .Jól esik nekünk, hogy a nagy közönség megértette szavunkat s adományaival siet leróni elismerését a boldogult iránt.
Ujabban adakoztak:
Weissberger Zsigmond 4 korona.
A „Zalai Közlöny szerkesztősége és kiadóhivatala 26 korona.
Összesen 29 korona.
Eddigi gyűjtésünk 77 korona.
—^Ai első 28úr. F. hó 6 áo volt az el^p jótékonysági uzsonna a Casinó nagyferméhen, miután a mult télen oly nagyon megkedvelt összejövetelek egész nyáron szüneteltek. A hölgyek, kik a jótékonyság tüzét élesztették mindenkor, itt a terembea sem tagadták meg sze-retetrem él tógájukat és lebilincselő tekintetekkel csalogatták ki a piculákat a férfiak era/éoyeiböl. Itt igazán nyugodott az igények harca és mindenki megelé gedett, hogy a majdan alapítandó árva ház érdekében tehet valamit A szigora dölyf, mely a gazdagot ,_a szegénytől elválasztja nem pusztított ez alkalommal és a hölgyek érző lelke egyesitett minden elemet, mely külömben kerüli egymást Reméljük, hogy a jótékonyság nemtője, Vidor Samnné által elvetett mag meg fogja hozni termését Megemlítjük még hogy Boehm ur egy pár dalt kellemes előadással énekelt és hogy a társaság a viszontlátás reményében egy hétre, feloszlott
— A felső templomért. Tegnap d. u. 5 órakor Mikos G-éza és dr. Pachinger Alajos elnökök, vezetése mellett sok tagu küldöttség utt- I zott Budapestre, hogy ott megyés püspökünkkel, ki ma d. e. 10 órakor fogadja a deputáciőt, a felső templom ügyében tárgyalhasson. A küldöttség, melyhez Csert án Károly alispán és Zichy Aladár gróf iscsatlakozottandienciátkért Vaszary Kolos hercegprímása ál is. Ez alkalommal nyújtják át a többi megyés püspökökhözintézett folyamodványokat is a felső templom ügyének támogatásáért
— A második felolvasás. Az írod. és Műv. Kör második felolvasása iránt oly nagy volt az érdeklődés, hogy a városháza nagy terme színültig megtelt a legelegánsabb közönséggel Remélhető, hogy ez érdeklődés megmarad továbbra is, mert az írod. és Műv. KÖr valódi élvezetet tad mindenkor nyújtani. A mult alkalommal Deák Petemé, urnő kezdte meg a programmot bloadva zongorán Mendeías oho Capriccio (op. 22.) cimü müvét. Briliáns játéka, tudása éa érzése , mellyel a nehézmüvet interpretálta, oly lelkesedésre regadták aközönséget, hogy még egy dirabot elkellett játszania. Utána TJferbach tartotta meg felolvasását mellyel mindvégig lekötötte a hallgatóság figyelmét A zajos tápokkal jutalmazott felolvasást mai tárcánkban közöljük. — A felolvasás után Hofrichter Emma k. a. játszotta el hegedüa Wie-oiawski Románcát (op. 9.) Hofrichter hegedű játékáról nem mondhatunk mást mint hogy Hofrichter perfekt mü vés z, ki bámulatos technikai készséggel bánik vonójával és csodálatos hangokat tud kicsalni hegedűjéből. Midőn a darabot befejezte, szűnni nem akaró taps zúgott fel. Hofrichtert zongorán dr. P e r é n y i József kisérte finomul és nagy ügyességgel. — A következő felolvasás nov. 21 én lesz ugyancsak a városháza nagytermében, midőn dr. N e n m a n n Ede fog felolvasni A huszadik század küszöbén címen.
—Halálozás. Rauch Jakab a saját, valamint gyermekei és az összes rokonság nevében fájdalomtelt szívvel jelenti szeretett nejének Rauch Jaaabné szül. Fieischacker Katalinnak folyó hó 8 án é\'.etécek 55 ik és boldog házasságának 35-ik évében történt gyászos elhánytál. A drága halott hűlt tetemei folyó hó 9-én d. u. 3 órakor fognak a helybeli izr. Birkertbeo Örök nyugalomra tétetni. Nagy Kanizsán. 1897. november 8-án. Béke hamvaira I As elhunytban dr. Rauch Zsigmond oívos anyját gyászolja.
— Kjnematograph es pnonograph.
Zlinaki* András csütörtökön mutatta be először a Szarvas szálló nagytermében Edyzoií legzseniálisabb találmányait A
közönség, mely majdnem egészen megtöltötte a nagytermet élénk érdeklődéssel éa tetszéssel kisérte a nagyobbrészt sikerük produkciókat. Különösen tetszett a phonograph. melyből katonai indulók, orpheumi kuplék zongora kísérettel stb. hallatszottak .teljes precizitásiaL A kyne-matograph is jól működött. Szépen sikerüllek a .Szállodában* az .Elefánt etetés,* a .Megtréfált kertész," a „Vonat megérkezése" cimü képek. Zlioski ur előadásait megismétli, melegen ajánljuk pártolását olvasóink figyelmébe.
— A Welser J. C. Zala-DrIU vető-gépjének győzelme és ojabbi kitüntetése. Ritkán éri magyar gyártmányt az a szerencse, hogy mindem kiállításon melyen csak részt vesz, elsŐs ajakkal kitüatet-tesíék s a mint mo3t épen egy hozzánk érkezett rövidke távirat jelzi, a lévai verseny bízottság az eíső arany érmen kívül még két ezüst éremmel is kitüntette a Weiser-féle Zala-Drill aorvetőgépet s igy ismét a többi ver-, seny/ők felett a győzelmet vitte eL Ezzel kapcsolatban megemlítjük, hogy a ,Neue3 Peater Journal" és a „Köztelek" vasárnapi számai pedig arról adoak hirt, hogy ugyancsak a kisbeéri verseny-vetés kikelése után az első díjjal, az állami arany éremmel lett e nagy-kanizsai gépgyárban készült Zala Drill Yető-gép kitüntetve.
— Böjti színészet Szalkay Lajos akinek színtársulatáról közönségünk utolsó szereplése óta tájékozva van, előadási engedélyért folyamodott a főkapitányhoz, a ki az engedélyt a jövő év febroár és március havára megadta. Kíváncsiak vagyunk, milyen szellem fog megint kísérteni a nagy-kanizsai azinpadoa? Vájjon a darabos és száraz tréfának fogank-e tapsolni, vagy a könnyeket facsaró szomo -ruságnak? Akár mi lesz, jó lesz. Csak egyszer egy évben kísért nálunk Thalia felvértezett szelleme, akkor — pedig mindegy, akár hányásra erőltet bennünket az előadás, akár meg kacagtat a színpadi zenebona. A fő az, hogy a művészet lehető erős pongyolában mutatkozzék be. Jövel, oh jövel szép mázsa; jöjjetek jó ismerősök! A régi jó Thespis kordélynek igazi hónába.
— Bemington-Irógépek. A Glogowski és társa cég (Budpest Erzsébet-tér 16. szám) azon rendkívüli előzékeny ajánlatot intézi a venni szándéko7Ókhoz, hogy saját költségére szállít díjmentes próba-használatra az ország bármely részébe egy 7. íz, 1897-e3 modellö Reraington-irÓgépet vétel kő telezettség nélkül és a kezelésre ugy helyben, mint vidéken költség- és díjmentesen begyakorol bárkit Minisztériumoktól, megyei és városi valamint állami hatóságoktól, gyárosoktól, pénzintézetektől, ügyvédektől, számtalan cégtől eredő sok százra menő elismerő irat bárkitől betekinthető- Az irányadó szakemberek egybehangzó ítélete szerint a Remington írógép az Ö3szes ismert iró géprendszer között már egy negyedszázad óta elvitízhatatlanul a legelső helyet foglalja el. Egyébiránt beszéljenek a tények : M. k. földraivelési minisztérium használ 3 drb. Kemingtont a m. kir. honvédelmi minisztérium 5 darabot a m. k. igazság-Üeyminiszteriura 4. darabot, a m. k. állam vasutak igazgatósága és üzletvezetőségei 60 darabot Ganz és tárea 32 darabot, a Magyar általános hitelbank 2 darabot a New-York életbiztosító ¦ társaság 6 darabot, arímamurány-salgÓ-tarjání vasmű r.-t 3 darabot, a .Pesti Hirlap" kiadóhivatala 2 drbot Heinrich A. és fiai Bpest 2 darabot, Schimmelpfeng W. Berlin és Bpest egyéb fiókjaiban 180 darabot, Schopper J. C Bpest 1 darabor, Udvarhely vármegye, Temes-, Torontál ,Csi.k- Maros-torda és más vármegyék, töbl, város stb.
— Megbízható gyógykezelés. Zavart emésztéssel ellátott egyének, kik étvágyhiányban, felfúvódásban, gyomorgörcsökben és rendetlen székelésben szen-vedaek, a „Moll féle sefdlltz por" használata által rövid idő múlva visszanyerik egészségüket Egy doboz ára I irt. Szétküldés naponta utánvéttel Moü. A. gyógyszerész, cs. és kir. udv. szállító által Bécs, L Tachlanbeo 9. Vidéki gyógyszertárakban határozottan Moll-féle készítmény kérendő az ő gyári jelvényével és aláírásával.
¦Hálanyilafjkozat.
Istenben boldogult édes anyám halála és temetése alkalmából a jóleső baráti részvét oly mérvű megnyilatkozását tapasztaltam, melyért egyenkint nem — csakis ezúton mondhatok magam és családom nevében Őszinte hálás köszönetet.
Dr. Rauch Zsigmond.
A selyem el van éflve ! Xiwu
gyek mondani, ha ax illeti ruha darabok í igen sokszor már a 2-ik 3 ik viselet a tán \\ a hajtásokban elhasadnak vagy mint a-í vatta szétmálanak ; eien jelenség nem a ! .véletlen"1 által okotott elégés! baoem a . selyem, hogy ax vastagabbnak s meg is olcsónak tűnjék lel, tudatossá lesxe-i cinn és phosphor-sawal pácolva, melyek a nyersselyem érazálaít mintegy sxétrágják; ,az ilynemű festési eljárást .megterhelésnek* nerexik ! mentül jobban óhajtják a selymet megnehezíteni, innal több cinnfürdőn megyén az keresxtQl, h igy az esen mérget tökéletesen magiba szivja. Az igy festett selyem — a legnemesebb szövés ! — a halálesiráját tehát még mielőtt sz a izötöszékre kerülnek mir is magában rejti. As ilyen szálakból készalt ügynevezett selyem szöveteknek rövid használat után természetszerűen sxa-kadosmak kell mint a gynjtó kanócnak aszerint amint azok többé avagy kevésbbi terheltettek meg. — A drága öltözék készítési díjjal együtt tökéletesen értékrelen. Az én valódi selymeimből szívesen küldök posta fordaltával portó- és vámmentesen mintákat
HENNE8ERG G- Bt. es k udvar! szállíts •eiyesioyáral ZUrlobben
Vese. húgyhólyag, hugydara és köszvény bántalmat ellen, továbbá a légző és emésztési szervek hurutos bántalmainál,orvos; tekintélyek általa Lttfaton-forrás
SALVATOR
sikerrel rendelve lesz. Hunyhajtő hatásul
Kelta iia! KÖBBjen emésstbeío
Kapható asványvixkereskedésekben és gyógyszertárakban. A Sabator-fon-áa igazgatósága Eperjesen.
Felelős szerkesztő; Dr. Kiss\' ErnS. Helyettes szerkesztő: Dr VUl&nvi Henrik. .......Kiadó : Ifj Wajaits József
HIRDETÉSEK.
sfiafp sfaafisfi --f-^^ala^sfas^f^h^
38 kitüntetés, etek költ U diszokmány és 18 aranyérem. Számtalan bizonyitTány ellő orvosi szaktekintélyektől
Újszülött
kik anyjok által épen nem, vagy csak tökéletlenül lesznek szoptam, Nestlé H.-féle •ryermekllszt hasznalata folytán okszerű módon fólnevelhetók Mintaadást, nemkülőmben röpiratokat, melyekb*n a készitésmód s a komi nens legelső szaktekintélyeinek.\' menházak és gyermekkórhazak számtalan bizonyítványa fog-tltatik — kívánatra ingyen küld e központi raktár:
F. Berlyak I., Xafjlergatae lír. t.
Bciri Nfsllé-ftüe ^ermetiápltsit 90 krajcár-Ikri Hestlé-íélt mesterséges lej 50 krajcár
Raktár minden gyógytárban e> lüszerkeres-kedésben.
Orvosi kör&kben a tehéntej veszélyeire a sürün fellépő száj és körömfájás következtében különösen mint csecsemő tápszer és oly élvezeti szereknél, melyek tej hoszáadását kívánják, figyelmeztetnek és a tej által származható betegségek!öli megóvás tekintetéből & Nestlé-féle gyermektáplisztet mint a legrégibb gyermektipszert és a legt5kéletesb helyettesítője az anyatejnek ajánttatik — Utóbbi már 1S72. óta be van az osztrák-magyar monarchiába vezetve és tekintve összeállítását minden tej hozzáadást nélkülözhet.
Ezen iiszt eltekintve régi m*-gkísérlézését a tártadalom minden rétegében a gyermek tápszerek közt az e:so helyet foglalja el, sok év után még máig is használják a Szent-Anna gyermekkórházban Pref. dr Widerhofer vezetése alatt. A lipótvárosi, Ksxolin, Rndolf trónörökös gyermekkórházakban Bécsben, sz orsx. lelechizban Budapesten, a Ferenc József gyermekkórházban Prágában, az ottani klinikákon, stintngy a Cyrill és Hethud gyermekkórházakban, Krünnben a morva országos intézetnél 01-¦stOtabaB, a Sxt.-Anua gyermekkórházban, Orác-baa, ele uintugy alsó-ausztriai orsz. lelenc házban az 1872-bec ax akkori igazgató dr. Frídinger által a leggyengébb gyermekek"**! i* kitünS eredménynyel használtatott.
Ez ax egyedüli gyermektápszer, mely elleni tétben más készítményektől, a csecsemőnek folyton ugyanazon táp álékot nyújtja, csakhogy vizxel vegyítve néhány percig felfőzve kell lenne ellenben a többi készítmények mind tej hozzátételét kívánják, mire különösen ágyelmex-tesaünk.
Nyilvános köszönet.
TYilhelm Fefencz gyógyszerész urnák Xenaklrchen á.-Ansztrla. Feltalálója « Antlrheomatikna és Antlarhrltikns rértlsztító teának, kSazvény és
rhen mánál. Midőn én a nyilvánosság elé lépek, csakis azért történik, mintán kötelességemnek tartom, Wilbelm gyógyixerésx urnák Nennkirchenben, legmélyebb köszönetemet kifejexni axon szolgálatokért, melyeket az Ő vértiaititö teája fájdalmas rhenmatikus szenvedéseimben tett és hogy azokat, akik ettől a borzasztó *zenvedés-től felkerestetnek, figyelmessé tegyem. Nem vagyok képes azon öldöklő fájdalmakat leírni, melyeketmar 3 év óta minden időváltozásnál tagjaimban éreztem, s melyektől sem gyógyszerek, sem a Ba-dent (Bécs mellett; kéofürdők használata szabadított meg Álmatlanul hánykódtam éjjelenkint ágyamban, étvágyam napról-napra fogyott kinézésem szemlátomást rosszabodott és egész testi erőm resxitett Négyheti használata után fenti teának fájdalmaimtól nemcsak hogy megszabadni tam s vagyok megszabadítva, mintán már hat hét óta nem iszom e teából, de egéax testi hogylétem javult Szoros meggyőződésem, hogy mindenki, ki hasonló fájdalmakban szenved és exen tea használatához folyamodott szintngy fogja Wilbelm Ferenc urat á\'dani, mint én.
Őszinte nagyrabecsüléssel Bnlscbin=Streitieid grófnő
alezredes neje.
•) ii e rovatban köilöttekért nem vállal magára felelősséget a szerk.
Valódi brünni szövetek őszre és télre
Egy Coupcln 3.10 / 4.80. jó méter hosszú teljes, jobb
nri öltözet (kabát, / 7.75. finom
nvirag és mellény / 9. — finomabb
csak ^ 10.50. legfinomabb,
Valódi gyapjúszövet. Teli kabát szörf-lek. vadáax szöveteket, daróc kamgarn kabát és nadrágszöveteket gyönyörű választékban. Női töveteket minden létező minőségben szétküld utánvéttel. Szolidságáról és megbízhatóságáról legjobban ismert izövetraktar
Síegel Imhof Brunnben
Hinták Ingyen és bérmentve. Xintahü szállításoknál kezeskedve lest. Azon előnyök, melyeket fenntí cég gyártási székhelyén, magán vevőknek közvetlen bevásárlásnál nyújt, igen nagyok.
2893/tk. 97.
Együttes árverési hirdetmény.
A nagy kanizsai kir. tszék tkvi osztálya részéről közhitre tétetik, hogy a délzalai takarékpénztár végrehijtatónak, Tőke István végrehaj tást szenvedő dióskáli lakos elleni 200 frt töke, ennek 1896. évi február hó 8 tói járó 8*/, kamatai esetinek 8% os kés. kamatai, 18 frt 25 kr. per, 9 frt 10 kr. végrehajtás kérelmi, 9 Irt 55 kr. jelenlegi, ugy Sternberg Vilmos pacsai lakos végrehajtatónak ugyanazon végrehajtást szenvedett elleni 75 frt tőke, ennek 1896. június 6-tól járó 8% kamatai, 11 frt 15 kr. per, 6 frt 95 kr. végrehajtás kérelmi s a még felmerülendő költségek iránti végrehajtási ügyében a fent nevezett kir. tszék területéhez tartozó a dióskáli 128. sz. tjkv-ben f (230,231) hrsz. a. felvett 200 frtra, ugyanazon tkvben f 261 hrsz. a. felvett 35 írtra, ugyanazon tkvben f 610 hrsz. a. felvett 15 frtra, ugyanazon tkvben f 3353 hrsz. a. felvett 11 frtra, ugyanazon tkvben f 3535 hrsz, a. felvett 42 frtra, ugyanazon tkvben f 1678 hrsz. a. felvett 91 frtra becsült ingatlanok 1897. évi december hő 4 ön d. e. 10 órakor D óskál községházánál megtartandó nyilvános árverésen eladatni fognak.
Kikiáltási ár a fentebb kitett becsár.
Árverezni kívánók tartoznak a becsár 10*/0-át készpénzben vagy óvadékképes papírban a kiküldött kezéhez letenni.
Kelt N.-Kanizsán, a kir. tvszék mint telekkönyvi hatóságnál 1897. évi aug. hó 27. napján.
_GÓZON. kir. tszéki albiró.
10247/szám. 1897.
Árverési hirdetmény.
Alulírott kiküldött végrehajtó az 1881. évi LX. t c. 102". § a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a n.-kanizsai kir. járásbíróság 7890/97. számn végzése által Páhoki Ferenc végrehajtató javára, Balog József szent-jakabi lakóa ellen 43 frt 35 kr. tőke, enoek 1897. évi szept bÓ 2. napjától számítandó 5Ve kamatai és eddig Összesen 11 frt 95 kr. perköltség követelés erejéig elrendelt kielégítési végrehajtás alkalmával bíróilag lefoglalt -és 372 frtra becsült 2 ló, kocsi, takarmány, rosta, mérleg, bútorok és egyéb tárgyakból álló ingóságok, nyilvános árverés utján eladatnak.
Mely árverésnek a 10247./sz. 1897. kiküldetést rendelő végzés folytán a helyszínén vagyis Szent-Jakabon, alperes lakásán leendő eszközlésére 1897-ik évi november hó 24-ik napjának délelőtt 10 órája határidőül kitüzetík éa ahhoz a venni, szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok ezen árverésen az 1881. évi LX. t. c 107. § a értelmében a legtöbbet ígérőnek becsáron alul is eladatni fognak.
Az elárverezendő ingóságok vételára az 1881. évi LX. t c. 108. § ban megállapított teltételek szerint lesz kifizetendő.
Kelt N-Kanizsác, 1897. évi november hó 7. napján.
BARTS GYÖRGY, kir. bir, vhajtó.
XXXVI ÉVFOLYAM.
Z A I. A 1 KÖZ L O N i
1897. KOVEvBEK 13-án.
XXXttXXXXXKXXXKttXKXXKXttXXXttXXX
(KSTElKle ERZSÉBET LABDACSOK.)
E piluiák hasonló ké" szilrűényeknél minden tekintetben feljebb becsü-lendők; — meni ek min den ártalmas anyagoktól, az altesti szerek bajáinál legjobb ered-H ménjnjel használtatván, gyengéden hashajtók, "rénisziitók; egy gyógyszer 8 settKJohb\'a mellette oly ártalmatlan, mint é pilolák a $f \' székszorulás
$f ¦ legtöbb betegségek forrása ellen. Cukrozott külsejük végett még gyérig mekek is szívesen.
•a SaT- Egy 15 pilitiát tartalmazó doboz 15, egy tekercs, melr 8 Z* dobozt, tehát J120 pilnlát tartalmazó, csak 1 frt o. é.
fCTm^ íSvác 1 UtaDzasolctól kalöaösen óvakodjunk. Kérjünk határozottan Zf BMwaHjfc ^\'<*3- Kenstein Krzsébet-pilnlát. Valódi csak, ha minden dobó* *L ub^^^ffi tűrténviieg bejegyzett védjegyűnkkel piros-fekete nyomtatásban .Szent ^«SStBJ Lipót-\'es „Veustein Fülöp rvóg-yszerész" aláírással van ellátva. A kereskedelmi törvényszékilej! rédett csomagjaink aláirásnnkkal van ellátva.
NEUSTEIM FÜLÖP
_Szent-LÍpöthozu címzett gyógyszertára Wien, I., PlankengasBe 6. Raktár Nagy-Kanizsán: BELUS LAJOS gyógyszerésznél.
u m
XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX
lAMIK.I.inrJdJii
védjegyét é
Csak akkor valódiak, ha mindegyik dobos Moll
aliárasát tünteti feL A Kel\' A.-féls SeltHltz-porok tartós gyógyhatása a legmakacsabb gyomor- és al-leStoáitalBtak, gyomorgörcs és gyomorbév, rögzótt székrekedés, májb ántslom, vér telelés, aranyér és a legkülönbözőbb női betegségek ellen, tizedek óta mindig nagyobb elterjedést szerzett.
bezssk l frt e.
i jeles háziszeroek év-- Ára egy lepecsételt eredeti do
Hamisítások törvényileg fenyíttetnek.
Csak akkor valód:
ha mindegyik üveg MOLIi A. védjegyét tünt«ti íéle „A. kW!" felirata ónozattal van zárva. A MoH-féle frao-¦Ztt borszesz és só nevezetesen mint fájdalomcsillapító bedörzsöl esi szer köszvény esni és a meghűlés egyéb következményeinél légi*méretesebb népszer — Egy ónc-zott eredatl üveg árt\'90 krajezár.__,__
Moll Salicyl szájvize.
(Föalkatrészc ¦ fCzolysavas szikié.) A mindennapi Jsájtisztitásnál különösna fontos barmeiy korit gyermekek, miut felnőttek szamára; mert e szájvíz a fogak további épségét biztosítja s egyszersmind óvszer togfájás ellen. — Egy Hol! A. védjegyével ellátott üvej a.---. : 60 krajozár
691) Fószétkültivist
Moll A. gyógyszerész, cs. és Icir. udvari szállító által,
Bécs: I., Tuchlauben 9. sz. Vidéki aiegrendslések naponta postautánvét mellett teljesíttetnek
A raktárakban tessék határozottan MOLL A. aláírásával
ex
védjegyével ellátott készít menyekei kérni. Raktár: Nagy-Kanizsán Rogenfeld Adolf ÓS Fia.
3722 Pszám.
Cs. kir. szab. déli vaspálya-társaság magyar vonalainak üzletigazgatósága BUDAPESTEN.
Pályása
A cs. kir. szab. déli vaspályatársaság magyar vonalai részére az 1898-ik, esetleg 1899. és 1900. években szükségelt keritési anyagok és pedig:
14,000 darab keritési léc 7,000 . keritési oszlop és 18,000 . keritési karó szállítására
Az 50 kros bélyeggel ellátott ajánlatok legkésőbb 1897. évi deczeinber hó 10-éig, a cs. kir. szab. déli vaspálya-társaság üzletigazgatóságához, (Budapest I. kerület, Mé. száros-utea 17. szám II. emelet, pályafentar-tási osztály) nyújtandók be, a hol a szállításra vonatkozó különleges feltételek díjtalanul megkaphatok.
Budapest, 1897. november 10 én.
AZ ÜZLETIGAZGATÓSÁG.
Suchard csokoládjai és
kakaói-Tévedések elkerülése czéljából a mélyen tisztelt közönség figyelmeztetik arra, hogy Suchard Ph gyára úgynevezett termelek Csokoládét se nem gyárija sem kereskedelembe nem hozza. — SUCHARD PH. csokoládéiért a tiszU állapotbani szállilásért kezeskedve Vtm és csakis staniol csomagolásban gyári jegy és aláírással kapható.
Nyilvános nyilatkozat!
Alulirt arckép-tnüintézet, hogy müvé-atileg kitnnöen iskolázott arckep-festoit ne legyen kénytelenitve elbocsátani és csak s azért, hogy azokat tovább foglalkoztathassa, roritl Időn és csakis a visszavonásig elhatározta, hogy mioden legcsekélyebb haszonról vagy nyereségről lemond.
Csak 7 frt 50 kr.-éri
alig az előállítási költségek feléért szálli-tnnk 1 életnagysága arcképet (mellkép).
Gyönjö ü elegáns fekete-arany ba-rak rámáTal, melynek valódi értéke legalább 40 forint.
Ki tfhát saját vagy felesége, gyermekei, szülői, tes\'vérei vagy más d ága akár rég e hunyt rokonai, ugy barátai arclképét óhajtja, csak az illető fényképét küldje !>e, mindegy akármilyen állásban, az lt nap múlva megkapja az arcképet, a mivel a legkellemesebben meg lesz lépetve
Láda az arcképhez önköltségen lesz ¦zárni tva.
Rendelések a fénykép melléklésével, mely az arckép elküldésénél visszaszár-maztatik, csakis — visszavonási gr fogadtatnak el a fenti árért utánvéttel vagy a pénzelöleges beküldése ellenében.
Arckép rr. 1
„KOSMOS"
Bécs, Mariahilferstra3se 116 gpj||r~~ Legkitűnőbb, lelkiismeretes kiviteléri, valamint teraészethü hasonlóságért kezeskedve lesz.
Ho %y aiiii des tévedés •ikerftlv* legyei: oxentnl ezen
hatóságilag bejegyzett vodoje-
gyot használóin
Egyedül valódi- angol
THIERRY A.,
Pregrada, E4ilS!±-&ittllszl Itllett
ngyat gyogyszc
Közegészségügyileg mog-rlisgAl-tázt e> vclcaeoyt mondottak róla. A legrégibb, leghatásosabbnak bizonyait és legolcsóbb népiéi bAxl-szer, mely a mell- és tftdofajdnl-ciiit cnya\'.ti stb. ¦ belsőleg és külsőleg alkalmazható. gái>ak jeliiU minién üveg egy ezüst hüveTytyel ™—... nn-ly™ cégem Tblerry Adolf, gyógyszertár At oraniryaJhoz" tran bevésve. Kleden balzsamot, mely nem a fenti zö lányom ás o védöjegygyel van ellátva, uta-ittsanak .issza, mint hamisitást éa utánzatot, mennél ol-:sóbb, aanál értéktelenobb. Tahit mindig pontosan figyel-ünk az itt\'látható lütd védő jegyre. Egyelul valódi balzze-hamisítóit ét utániéit, valamint értéktelen utániatok,
Yalódis
.m^pgygyo
ján törvényo»en less OldSsve. Hol b*Ízsamo*m rétiért nin -jen raktár,. rendeljenek kÖtvotaC-onül ezen a. eimen; "liiorry A. Orangj »1 n-ógj\'au lámák Pregrada, Hohitsch-auerbrecn mellett. 12 kis v«k.f 1 dupUaveg .ára Magyax-\'M**C ét An-itria bármely poata-ttalyln 4 koronába, kerül, lo»ni« óit Hrreefcovtnába 12 kis 6 dnplaüveir Ara 4
SÍK!? C? fí-\'V" kil* v*«y 6 dtiplaüvognél követőbbet nem ulduk. Sxéj)elkuid6a ctak & pénz előzetes bokfildétfl vajrv tánvetni mellett. ^*
JtlniankOT flgTyelenuncl legyfink a X«ld Tódoíc.-rsc rselylyel a valódiság JelátU minden fiveg al van látva.
SrJuifzengd-Apuineke
A valódi smgoi
ereje és hatásai.
F.i« keaícacol egy 11 erto jTéttrltas tati».aak tartott ctaatixn tel}esee weSHTégyiItatott, ¦.;.;i\'„".>ir, pesila; ep) ÎI i-t,: arfaér rákuerö baj »(gorve-telUIott. Ai aaial oirdaLaaSct, melj a legialyoubb é. IKIt bajeknái a sie.trdu ca be rí léga cl a ledobb ered-
desA.THI ERRYin ShÜS? Sg&áSSS. Sí
PRE&RADA litté«*b«b f«lülitníll.»ti»n; - rSalk»,t-i-é(aét a piros rórsa -rota ovati fola-bau létotS cioáaaiirrS ctwjots, öuiaekSUrU\'ieva reaeklvill gjég7l.al>»k Baiali UtfiaSkaek eHaaaert Baia aaj.gokkal, ké-aezl. Ai anirol canrlnkenocs haasnálhat1
A gyermek ég? asili keményedéi tiél, orbii - \' ibrsiilések, sel
elIb*iánáL tej ey filém less éi. mell-mindacnema térelmek, láb- vsey genyeduég, dagadt lábak. Bot _ . jsaras-, 16-. Tágas és aozédási Se-H* tini Ihat A minden idegen részek n. m. üveg-, taszilka. homok, szitánk és tüskék elUvclitására. Stün-dannemfi djifcár-xt, kinövés, pokolvar. njjiltépiödés, sőt rákbetegség ellen, szemölcs, körii te dacán at. hólyag- él íel-dorzsőlt láhak syógj-ttásira. sliattrBBnal égéai aebak, ta-gyott testréazek. betogeknél hosszabb tetves által tAmsdt sebek, nyakdaganat, vértorlédás, IdUcgá* ós a gyermekeknél alöfordnló klsebesedések ellen ttb.
¦agat cseé^keBEet Bctaél régibb, saail kltaaSbb batásábess. Icon ajánlatos esea tprdi! illé saerbtl elSTlgjazatké-p»* minden csatiadnál készletben tartani.
Két doboznál kevesebb nem küldetik; a tsétkUldés ki. sártMag üsneg eMleges \'
téllel esskösöltetik. S Ugely< bérmentes megküldéssel S korona es tó Sllíi Sa^raos bizonyítvány áll rendelkezésre.
Fi gye lm eitntek mindenkit a hatástalan hamisítványok megvételéiül, t kérem szigorúan arra ügyelni, hogy minden tégelyen a ÍVnti védjegy és cégnek .is öraaJTTal jnéts-T-vtertsnuk- pMgrad»bi.a gileégetve kell lennie és mindén tégelynek pgy hasmklatí utasitáab* kall beesotnaJíülva lenni és lent látható védjagygyel ellátva.
Az egj-vdüli és valódi angol ceodaken&ciom hunisitéi és atánzoi, a véd]egy-tÖrvény értelmében szigorúan üldös-tetnek, épogy ezen harnisitvanyok terjtsztCi.
EgjuHli betierzésl rorraa t
őrannyal oyógytár. Tkierí°y á6U
PresTSdáasn Rohitsch-Saaerbrenn mellett. >, ataWár a legtöbb gy*ary«z#rtJrbaji, hol raktár nincs, (esaék a m.:gTBt.,le\'e,t kuzrellenül orurril rrórniu.
atlilU elnczai. - *- —----™vn>raas
h-alaku aczél patkft^arok. ;
folyton óir»* n tevj.ii.lí Btyriai afzéll" kőronaiepcs iwieteUeit, biztos járás által .. lovat kíméli, haszaálatbap olcsóbb, minta
lovai sünén, cusiaAiisujiSM ui^vi "
kóiöneégei psUtó-sarok. Ariepok ingyen és
l\'---—, knphRtóKASZAB és BWtlT»
, Vt, Etttvís-ntosa 42. patkoló*
Bndapset,\\ s.., í.uitu»-bh«» mm. i»n.»»%r*«-anyagflk es csflTttrarosryarésroinaecjobb
v.\'ifkerer\'ke\'lésben.
Ricbter-féle^Horgony-Pain-Expeller
Liniment. Capsici oomp.
Ezen hírneves háziszer ellentállt ar idó megpróbálásának, mert már több mint 27 év óta megbízható, f^dalíMrcsIllaplto bedürzsö-lésként alkalmazta ük koszvénynél, csúznál, tegsaggatásnál és meg-büléseknél és az orvosok által bedörzsölésekre is mindig gyakrabban rendeltetik. A valódi Horgony-Pain-Expeller, gyakorta Horgony-liniment elnovezós alatt, nem titkos szer, hanem Igazi népszerű bázíszer, melynek egy háztartásban sem kellene hiányozni. 40 kr.. 70 kr. és 1 frt. Üvegenkénti árban majdnem minden gyógy- 13 szertárban készletben van; főraktár: Tőrük József gyógyszerésznél Budapesten. Bevásárlás alkalmával igen óvatosak legyünk, mert több kisobbertékü utánzat van forgalomban." Ki nem akar megkárosodni, az minden e^yes üveget „Horgony^ védjegy és Richter czégjegyzós nélkül tfstnt nem valódit utasítsa vissza. #
RICHTER F. AD. és társa, ct. tt kir.cdian -rillüii. SBDOLSTADT.
OOOOOOOOUOOOOOOOOOOOOO 3OOOO00
ALAPÍTTATOTT 1858
budapesti szivattyú- és gépgyár
n«^s zvény-Táraasag
(fiíiflU wiLSEB urna)
BUDAPESTEN, VI. ker. Külső váczi-ut 45. szám.
Sörgöaycim: SZIVATTYUGYAR BUDAPEST. GYÁBT:
mindenféle gőzgépet, Schmidt-Jéle Jorrgözmotorokai (40% szédraegtak3ritás), petróleum- és benzin motorokat. Keretjü-részeket, korjürészeket és csertöröket. Gőzkazánokat, elöme-legitöket, tartányokat. Hidakat és fgyéb vasszerkezeteket. Mindenféle szivattyúkat gÖz~, szij- és kézi hajtásra, valamint villamos üzemre. Artézi kutjelépitmenyeket vasiból. Tüzfrcskendőket és vízszállítókat, tűzoltósági jelszerelési tárgyakat Köztisztasági szereket, ÖntÖzÖ-kocsikat, sárkaparó és se/jrögépeket, hóekéket és úthengereket. Egészségügyi szereket, mint gőzfertötlenitő készülékeket és teljes jertötlenitö telepeket pÖcegodÖr tisztító készülékeket. Vas- és ércÖntvényeket, harangokai. KeményÖntésü aczélfelületü tüzrostélyokat egyenes és kigyóalakban, valamiül polygon rostélyokat.
LÉTESÍT: viz "müveket, csatornázásokat vízvezeték és légszeszberendezéseket, központi fűtéseket.
Árjegyzékek és költségvetések ingj-en és bérmentve küldetnek.
a
s o
5
Z
c c ?
0
c
L 0 0
a c s a
o o z z c ?
0
z z
2 C
OOOOOOOOCOOOOOüOOOOOOOOQOOOOO
OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOsjOOO
heim meidinger kályhái
A feltaláló Proí dr. Meidinger által egyedül felhatalmazott gyár
HEIM I.
Budapest: Thonet udvar. Bécs-Döbling és I., Kohlmarkt 7.
práíía: llyberoergasse T. UBBBSSB Szabadalmazva minden államban.. sjBJBaaBJ = KIXUK.N KIÁLLÍTÁSOK ELSŐ DÍJJAL HTÜNTETYE. ii.j,
ltó és szellőztető MlyMt
lakások, iskolák és irodák számára, a legegyszerftbb és leg* elegánsabb kiállításban, tetszésszerinti égési idcUrum azén-pirra! való fQtésnél és 24 óráig terjedő égési kószénoelí ta zelésnél.
Több szoba fitése egy kálykátstt.
WAGGON kályhák .-------—,
„HEIM" Meid lâlyhâl M El 01 N CER"0F EN
" wfT" iát*** "HEJ MtrSa
toktól, utalva a kályha- k*^______Tzái
ajtókra Önlött itt látható védjegyre:
„Helin\' Ilesíirt káljhál
Heim füstemésztö kandallói
A kürtök fastnélkoliek maradnak. Határtalan égési idöurtam. — Minden lutelőszer alkalmas. — A már létező kandalló külsőkre alkalmszható. — Kgy kandalló több helyisége független &1 f üthet.
y HEIM füstemésztö Calorifere! f|
Központi fátés minden rendszer szerint. Szántó alkalmazása, ipari és gazdasági czélokra.
Prospecttisok és árjegyzékek ingyen és ^rmentve.
c
Z 0
a z a
3 Z
z z z z s
I I
z
?
c n
0
:
fi tó
c
OQQOQQQQOOOOOOOnf3QOOQQOOOOOOO
Wajdit" Jrtz\'ef könyvnyomdájában Nagy-Kancán
MAGY-KÁMZSA, 1897. november hó 20-án,
47-ilt szám.
XXXVI. évfolyam.
Előfizetési ár:
Eresz erre . . . \' í fn — kr Vél évre . ¦ . \' : 2 frt 50 kr. Nt>gvedévre - ¦ . I bt 24 kr. Kpj-e* száza 10 kr.
HIRDETÉSE K 5 haiaboi petitiorban 7, máa<xl»xor 6, ¦ minden további sorért- S kr.
N VI i.TTÉUBEÍí petit soronként 10 krért rétéinek ifi- Kincstári illeték minden egyet aínictetért 3U kr. fizetendő
ZALAI KÖZLŐIT.
A lap szellemi részét illető minden közlemény a felelős szerkesztő nevére, az anyagi részt illető köa-leinények pedig a kiadó nerére rinuetten Nagy-Kanizsára "bérmentve intézendő!:.
Bérmentetlen levelek nem fogad -tatnak el.
Kéziratok vissza nem küldetnek
H I A nagykanizsai „Ipar-Testület", »* rügy- kanizsai Takarékpénztar részvény-társaság*, a ,Kotori
tikár ék pénztár részvény-társaság, * a galamboki önkéntes tözoltó-egytet*, a „nagy-kanizsai kisdedevelÓ egyesület* a , nagy-kanizsai tanítói járáskor*, a keresztény jótékony nőegylet „n.kanizsai -ízt. jótékony nőegylet*, .szegények tápintézete*, a katonai hadasty án egylet* .soproni kereskedelmi iparkamra* .nagykanizsai fcttlválasztmányának hivatalos lapja.
HETENKINT EGYSZER, SZOMBATON MEGJELENŐ VEGYES TARTALMÚ HETILAP.
Pantheon.
S"ffu-Kanizsa, 169?. uov. 19.
Az emberiségnek egy nemzetet megtartani, sajátságai; mint ereklyét megőrizni és szeplőtlen minőségben kifejteni, nemesíteni erőit, erényeit, s így egészen nj. eddig nem ismert ala- ( kokká kiképezni, a.-, emberiség fel-dicsőitésébex vezetni, — ez Icgyra—1 föladatunk.
Széchenyi
A római császárság dicsőséges éveiben, midőn Kóma az egész világra kiterjesztette hatalmát, M. Agrippa egy hatalmas templomot építtetett minden isten számára. Oltára volt itt a római Jupiternek, az egiptomí Serapisnak, a méd Baalnak s mind azoknak, kik az óriási birodalomban imádásbao részesültek, hogy egyaránt oltalmakba vegyék a császárságot.
Ez a templom volt a Pantheon.
Nekünk is vannak isteneink, kiktől az egy igaz Isten kegyelméből oltalmat kérünk és várnak.
Multunk története, e történet dicsőséges és szomornságos folyamából elénk sugárzó eszmék, fzeréves fönnállásunknak alapvető eszméi, ezek a mi isteneink, kiknek számára Pant-heont kell nekünk is építenünk, honnan nemcsak oltalmat várhatunk, hanem ahol tanulhatunk, lelkesedhetünk, erőt és bizalmat és kitartást meríthetünk.
Ez a nagy gondolat vezette az „Országos nemzeti szövetséget * arra, hogy egy emlékiratot nyújtson be a magyar képviselőházhoz egy a szent Gellért-hegyen építendő országos Pantheon tárgyában. \' -
Nagyszerű gonduiat ez én minden magyar ember elismerését és háláját kell, hogy megkapja érette e Szövetség.
Vezérlő gondolata ez;
„Méiy igazság rejlik az államférfiak ama mondásában: hogy a mely politikai eszmék valamely állam alakulására ve-
zettek, ugyanaz eszmékkel legjobban fónr. ! is tartható. — A mi államunknak poli- 1 tíkai alapját a keresztény művelődés, a fölvi\'ágofodás és a szabad-ág e. zroéje képezi, — s -/alameddig ivadékaíuk át-lamu-k eme politikai sarkalatához hívek maradnak, hazánk fönnállása is biztosítva, lészen; mert ilyen államra Európa keleti részén mindenkor szüksége leazen az emberi művelődésnek.* ., Tervét pedig így okolja meg: „Szükséges, hogy a magyar nemzetnek egy oly épülete legyen, a mely magába fogadja fajunk történetének emlékeit — szobrok, képek és ereklyék alakjában. E Paotheonba mindenekelőtt honalapító ki rályaiDkoak fönmaradt teatereklyéi (ama honalapító királyok hamvai, melyeket 1862 ben és 1874 ben Hen színtan o Imre dr. a régi S/.t.-István-féle bazilika alapfalai közű S tékesfehérvároit kiásott s a melyeknek egy hozzájuk méltó nyugalmi helyéről míndeddigelé még semmiféle goodoskodás sem történt) lennének elhelyezendők, valamint hazánk ama nagyjainak tetemei, a melj éknek főn-maradásáról még Pantheon nem létéhen is okvetetlenül gondoskodnia kell a nem-zetoek. íme a kerepest temető, mely hazánk ujabb történetében működött legkiválóbb férfiunk (Deák, Kossuth, Batthyány, Arany János, Vörösmarty, Kisfaludy Károly stb.) hamvainak egész sorát rejti magában, székesfővárosunk rohamos terjeszkedése következtében maholnap már csak közegészségügyi azem pontból is ki kell,"hogy ürittessék és e kiváló férfiaiok tetemeinek újbóli elhelyezése egy országos Pantheon nem létében bizonyára igen nagy pénzáldozatot igényelne.
Egy országos Paotheonban eme drága ereklyéket épugy és époly rendszeres-béggel lehetne elhelyezni, a mint ezt az angolok a Thames parti Westminsterben (ették. A azt.-gellérthegyi Pantheonba zarándoklók lelki szemei előtt hazánk nagy alakjai elevenednének föl és e szent helyen való tartózkodás az igazi hazafias érzések fölébresztésére a legnagyobb hatással volna. Minthogy e Paotheonba az ország egyéb helyeio, valamint hazánk határain tul nyugvó nagyjaink tetemeit (pld. IV. Béla király két gyermekének tetemeit Spalatőbói, Rákócy fejedelem tetemeit Galatából stb.) is a lehetőség
szerint egybe kellene gyűjteni, az illető maazoleumi helyiségnek a területét akként kellene tervezni, hogy még \'a jövő kor nagyjai tetemeinek a befogadására is elégséges legyen. A Pantheon egy melléképületében elhelyezendők volnának á történelmi képcsarnok, valamint a ha-?ánk nagyjaitól fönmaradt ereklyék ís, a melyek természetesen ezután egészen tervrendszeresen egy begyűjtendők len -nének. (így a nemzeti mnzeamban levő Deák-szoba stb) Egy külön helyiségben volnának elhelyezendők királyaink és or-szágnagyjaiok szobrai; ugyancsak ide volnának elhelyezendők a többi között a 48-iki szabadságharc emiékgyüjtemé nyei is.
\' Nem kész terv az, természeten, amivel az Országos nemzeti szövetség ez idő szerint föllép, de hisz nem is.akarja, lehetetlen is volna, hogy ily* Örök időkre kiható munka egy szeribe létre jöjjön, hanem olyan eszmét vet föl, melynek ez ország minden hazafiasán gondolkodó űát érdekelnie keil,mely megérdemli, hogy a képviselőház, moly elé terjesztetett, necsak behatóan foglalkozzék vele, hanem meg is valósítsa.
Igazi hazafias tett lesz az.
Megerősödik általa nemzeti érzésünk, lángra lobban hazafias buzgóságunk.
A gyászos emlékezetű citadella helyén emelkedjék hát a mnlt dicsőségének hirdetője, a Pantheon!
Hadd legyen ez a hely a nemzeti érzésnek középpontja, mint az athéni Akropolis; hadd legyen egyszersmind a jelen művészi tudásának tanúja, multunk nagyságának hirdetője.
Pantheont a Gellérthegyre!
A vármegye dolgai.
— Közigazgatási bizottság ülése. —
(Vége.)
A zala-szent-gróti községi jegyzőnek segédjegyző, anyakönyvezető helyettesi állás rendszeresítése iránti kérvényét, a
bizottság pártolőlag a belügyminisztériumhoz felterjeszti.
Nagy-Kanizsa rendezett tanácsú városának, az állami anyakönyvvezetési teendők rendszeres ellátása, egy állandóan alkalmazott s az áüamkinestárból fizetendő anyakönyvvezető kinevezése iránti folyamodványát, a bizottság vélemény nyilvánítás végeit, Soós Pongrác állami anyakönyvi felügyelőnek adja ki.
Skublics Gyula tapolcai járási utibizott-ságí elnöknek, ezen tisztségről való lemondása folytán, a bizottság ezen állásra Hertelendy Ferenc Lesence-tomaji lakost választotta meg.
Kővágó Örs, Vizlazentgyörgy, Belica Dekurovec, Domasinec községeknek, második tanítói állások rendszeresítése, Fűzvölgy, Tormaföld, Zala-Szent-György, Döbréte, Hottó, Botfa- és a vászolyi egyesült protestáns iskoláknak államsegély iránti kérvényeit a bizottság párto-lólag a vallás- és közoktatásügyi minisztériumhoz terj\'jszti fel.
Vászolyi, hányi és meszesgyörőkí rk. iskolák államsegély ügyében leérkezett miniszteri leiratok tartalmáról az érdekelteket a bízottság értesiti.
Horváth János pesteshází tanító fizetésének behajtására, a bizottság az iskolaszéket utasítani fogja,
Keller István bakaai, Torday János, Mencsey Károly és Dohosy Elek csáktornyai, Farkas Károly német-asent-miklóii tanítók és Farkas Anna aiső-domborui tanítónő d:j leveleit a bizottság jóváhagyta.
Iványi Andor alsó-lendvai, Fischer Endre csáktornyái, Bíró József és Bíró Józsefoé keszthelyi tanítók, illetve tanító s.öknek évötödös pótlék utalványozása iránti kérvényeit, a bizottság a minisztériumhoz felterjeszti.
A vallás és közoktatásügyi miniszter urnák a zala-szent-gróthi polgárvárosi róm. kath. felekezeti iskola építése tárgyában! leiratát, a szentgrótbi főszolgabírónak azon célból kiadja, hogy azt Horváth Imre és társai felebbezőkkel közölje.
Monostor-Apáti körjegyzőnek írnok, vagy segédjegyző tarthatása ügyében államsegéljádása iránt, a belügyminiszteri-ómhoz felirat intéztetik.
A közig, bizottság álul Vaazary Kolos bíboros hercegprímáshoz, a Szent-Benedek
T Á a G A.
Perpetuum mobile.
— A .Zalai Közlöny" eredeti tárcája —
Keservesen, unalmasan,
Telik nékem minden nap;
Bú emészti, hö szivemet,
Erőim meg apadnak^ —
Elfonnyadok, elhervadok . .
Szánj meg Uram, Teremtőm:!!
Bull a levél, többé sem nő,
„: Szomorúan fttj a szellő az erdőn."
Ahol még csak nem is régen, Rózsás élet pompázott, Bércen, völgyön, hegyen, rónán, Futva szedtem virágot; Most bojtorján, aszott kóré,. Semmi zene, jájó lét, Eulló levél zizgö szava: „Mintha künn járnák a setét te-[metön
Borús szivem Jel se derül Jó anyámnak láttára; Hejh! pedig hogy áhítozom, Méznél édesb szavára. — ,Ne légy leveri, vigasztalódj* S szép szemeit kisírja, — ,De ha éget a szerelem,* „Fáj a szivem, sir a lelkem."
Édes anyám, kedves anyám, Ne sirassa a fiát; Kinek szívén minden könnye Olthatatlan sebet vág. Ezer orvos tudománya Sem gyógyíthat meg engem; Minek is sir, szomorkodik? i nAz hagyott e/, kit szerettem,"
Tőrként nyomtd a szivébe
Minden szava fiának,
Nem biztat már, sem vigasztal,
Csak könnyűi omlanak. —
.... Vadrózsafás kis kertemben
Csalogány cseng az ágon,
Egész szive azt csicsergi:
„Minek is van szerelem a világon\'1
Kabos Jenö.
Pr ábaházasság.
— A .Zalai Közlöny* eredeti tárcája. -
Kacér leány, — hotelen feleség — rossz anya!
már rég be lett bizonyítva. Én is ismerek egy ilyen esetet, és azt szándékozom híven elmondani.
Csak pár év előtt történt, hogy K. ... városában iszonyú tűzvész volt, mely aok szegény családot koldusbotra juthatott. Nem volt betevő falatjuk, sem volt egy kemény lóca, egy fedett tető,
mely alatt megpihenhettek volna. A könyörülő emberiség, jobban mondva a hölgyvilág segítségére sietett a nyomorultaknak és egy jótékony célú műkedvelői előadást rendeztek, mely míoden tekintetben pompásan sikerűit Előadás után tánc volt.
Ekkor történt, hogy a törvényszéki elnökné bájos anokahngát, ki pár héttel ezelőtt érkezett meg a fővárosból, négyen kérették meg.
A leány bámulatos szép volt, de nagyon kacér. Véous istennő nem fukarkodott, midőn ez a leány előtte megállt, hogy áldását kérve, szálljon le a földre!
Egy keringőt játszottak, midőn Kiss Elemér a fiatal mérnök, fülébe súgta:
— Szeretem, légy enyém I ne törődj a többivel 1
A tánc beve, a lázas suttogó hang, areme-gőkezek, vagy tán az igaz érzelem, nem tudom minek nevezhetem, erre a vallomásra Edith egy pillanatra gyönyörű fejecskéjét Elemér vállára hajtotta.
Ez volt válasza.
A keringő véget ért.
Árvay Ottó közeledik az est királynőjéhez és karján elvezeti.
A gazdag földbirtokos is azt sngja fülébe:
Nagynénje beleegyezett, hogy nőm legyen, mit felel Ön?
— Majd holnap, — veti oda könnye dén a leány, ma mulatni akarok.
Még kettő asgyanezt a választ nyerte. Otthon pedig leült a nénikével tanácskozni :
— Nekem E\'emér tetszik, de ha szegény mint lemondod édes oénikém, akkor márcsak inkább Árvayt választom.
— Boldog leszel?
— Igent Lesz kastélyom, fogataim, gazdag leszek, mit nekem a szerelem ? És ki tiltja meg nékem, hogy ne azeres-sek? Ebben a tekintetben ís hódolók a divatnak, lesz egy prózai férjem és egy eszményi szerelmem, ezzel nem vétek.
Megtartották az eljegyzést, és nemsokára az esküvőt.
Elemér szerényen félre vonult és kerülte a szép asszony társaságát, ki rávette férjét, hogy egy évre a fővárosban lakjanak I
Rettentő módon bosszantotta, hogy, Elemér még meg sem látogatta. Egy ízben hallotta, hogy a fiatal ember egy Balaton melléki fürdőbe utazott, rögtön ráunt a nagy városra, és kérte férjét, hogy menjenek fürdőbe.
Kívánsága teljesült.
Egy izben a parkban egyedül bétáit, és a legel hagyató ttabb részére ment, midőn Elemért látta közeledni. A fiatal ember udvariasan kalapot emelt és tovább akart menni, de Edith megszólította:
— Nagyot véthettem Önnek, hogy oly feltűnő módon kerül engem 1
— Nagyságos asszony, nekem nem véthetett, nem is kerülöm, de roppant mód el vagyok foglalva, időm igénybe véve, nem érek rá látogatásokat tenni?
— Megbocsájtok önnek, ha megígéri, hogy ezentúl vendégem közé tartozik.
Elemér a kezébe? lövő újsággal ját-
rendbe történt lépesének ötvenedik évfordulója alkalmából intézett Üdvözlő táviratra ő Emiszencíájs főispán ar ö méltó ságéhoz intézett táviratában, hálás köszönetét nyilváníttatta.
A kís-kunizeai árvatárban felmerült hiányokra vonatkozólag, a vármegyei árvaszék elnöke utasítást nyert, hogy az ügyet milöbb intéztesse el.
Kumper Márton légrádi anyakönyvvezető állásáról lemondása és hason minőségben, a murakirályi kerületbe történendő kine-veztetése iránt a bel ügy miniszter iámhoz felterjesztés tétetik.
Kongnia-tárgyal ások megyénkben.
A vallás- és közokt. miniszternek rendelete szerint a latin és görög bzertar-tásu katholikui lelkészek és begédlel-készek jövödelmének összeírása tárgyában az alispáni hivatalban a tárgyalásokra a köv. határnapok tűzettek ki:
November 15-ikén Tihany, CaicsÓ, Paloznak,Petead,Talliani Dörögd,Vászoly.
November 16-ikán Bud. Tomaj, Gyu-lakeszi, Halaji, Kővágó-Örs, Lesencze Tomaj, Monostor-Apáti.
November 17. Nemes-Vita, Szent-Békái la, Tapolca, Káptalantóti, Törde-inic, AszófŐ.
November 18. Alsó-Páhok, Karmacs, Szent-György vár, Nemes Bükk, Rexi, Sármellék.
November 19. Zala-Szántó, Zalavár, Tűrje, Zala-Szent László, Tekenye, ZaU-Saeot-Gróth. ...... ¦
November 20. Bezeréd, Zala-Caány, Kehida, Zala Koppány, Pakod, Zalabér, Kia-Gőrbfl.
November 22. Alsó Lendva, Bngonya, Belatinc, Cserencsóc, Csesztreg, Dobronak.
November. 23. Rédics, Szent-GyÖrgy-vöigy, Turnischa, Bánok-szent-György, Felső-Szemenye, Kerka-Szent-Miklós.
November 24. Letenye, Szécsi-Sziget, Tőt Szent Márton, Puszta-MagyarÓd, Mi-lej, Len ti-
November 25. Páka, Nagy¦ Lengyel, Tárnok, Alsó-Bagod, Háshágy, Nova.
November 26. Boncodföid, Salomvár, Söjtör, Zala-Égerszög Zala-Szent-György, Szépeinek.
November 27. Galambok, Kia-Kemá-rom, Gelse, Zala-Szent-Batázs, Mnra-Keresztur, Merenye, Homok-Komárom.
szőtt, össze-vissza gyűrte, ezzel akarta zavarát palástolni. Majd ismét felnyitotta a lapot. -. . .
— Érdekes lehet az az újság?
— Nagyon sikerült kis tárca van benn, felel gyorsan Elemér, örülve, hogy elejtheti az előbb beszéd fonalát. Három nőről van szó, kik mindennap máshol jönnek össze egy-gy csésze kávéra. De óh bocsánat érdekli önt, ha elmondom.
— Folytassa kérem, örömmel hallgatom, úgyis unatkozom.
Ezzel hanyagul belevetette magát egy közelben levő hintába, míg a fiatal ember előtte megállt és halk dallamos hangján elkezdő mesélni a tárca tartalmát, melyben három hölgy egy kártyavetőnőt hi meg, hogy segítsen nekik egy kedves férfi szivét meghódítani.
— Falima a szép cigány asszony a hölgyeket külön behívja a szobába és felkéri Őket, a férfi nevét egy papírra vetni és az ő hókusz-pókusz kendőjébe tenni, egy ezüst forint kíséretében.
— Olyan áhítattal teszik meg a hölgyek, mintha csakugyan meg lennének győződve arról, hogy annak mind így kéli lennie.
— Csókolom kegyes kezseiket, áza ezsüsv. forintok 6 napig nálam maradnak és csak ázsután hozsom vissa.
— Hát még ilyesmi is előfordul a 19-dik század végén?
—- Igen nagyságos asszonyom, sajnos, de igaz.
XXXVI. ÉVFOLYAM.
ZALAI KÖZLÖNY
1397. NOVEMBER 20-ár-
November 29. Dióskál, Orosztoay, Paca*, Rád, Szabar, Felső-Habot, Nagy-Hada.
November 30. Szentpéterur. Nagykapornak, Nemes-Apáti, Szepetk, Zala-Szent Iván, Zala-Apáti.
December I. Csatár. Gógánfa, Káptalanfa, Sümeg-Mihályfa, Nyirád.
December 2 GyÖmÖrő, Sümeg, Szegvár, Csehi, Csács, Szent-László-Egyház, Bncsn-Szent-László.
A tárgyalások plébániák szerint tör ténnek.
A piaristák.
A magysr kegyes tanitórend névtár* uc 1837/98. iskoUi évre.
A hazai középoktatásügy terén nagy érdemeket szerzett kegyes-tanitórend, mely a 192 középiskola közül, 24-et, tehát a középiskolák 12-5*/» százalékát látja el tanárokkal, az idén is kiadta rendes névtárát. A rend főnöke Frank Ferenc, királyi tanácsos, kit a mait tanév végén tartott kiakáp talán egyhangúlag helyezett a rend élére, 8 ki a rendfőnökök sorában az 51. A rend ügyeit az ő elnöklete alatt a 11 tagból álló kormánytanács intézi. A rend vezetése alatt álló 24 intézet között leg-iégibb a pódolini, mely 1642-ben jött létre. A nagykanizsai piarista ház 1765-ben alapíttatott, s igy 132 éves.
A rendnek most 390 tagja van, 258 áldozópap s.132 növendék. A növendékek Váczon töltik ki az úgynevezett próbaévet, mely idő alatt a rend. szervezetével ismerkednek meg, s mint magántanulók egy gimnáziumi osztályt végeznek. — Középiskolai tanulmányaikat részben a kecskeméti, részben a rózsahegyi főgimnáziumokban fejezik be. Az érettségi vizsgálat letétele után e rend az általa pár év előtt Budapesten és Kolozsvárt felállított úgynevezett Kala-zantinumba küldi őket, a hol 4 éren .át látogatják az egyetem bölcsészeti fa kultását s jgzyuttal elvégzik a theologiai tudományoHít is.
A tanítás terén működő tagok száma \'222. Ezek közül : Egyetemi nyilvános rendes tanár 1, egyetemi nyilvános rendkívüli tanár I. egyetemi magántanár 2. Az országos, középiskolai tanárvizsgáló bizottság tagja 2. A rend hittudományi és. tanárképző, továbbá újonc-nevelő intézetében 10 en foglalatoskodnak. A gimnáziumokban 165 rendes és 44 helyettes tanár működik, végűt az elemi népiskolában S-an tanítanak.
A mutó lanérben a piaristák intézeteit összesen 8760 tanuló látogatta. A legnépesebb intézetek: a szegedi 856, s a budapesti 737 tanulóval. A szegedi főgimnázium népességét tekintve az ország összes középiskolái között a második, a
— Ne mondja kérem oly határozottan, hogy igaz. hisz ön is csak olvasta, ninc-t meggyőződve róla.
Az író, az olvasók mulattatására gondolta ezt, ki szórakoztatni akarja a közönséget valami ujjal, nem mindig az elkopott szerelmi históriákat, a megunt leírásokat, az unalmas utazásokat hanem most halad a divattal, értesült tán hogy egy nagy más csupa mulatságból kártyát vettetett élénk fantáziája kiszínezte és mindjárt le is irta.
— Elemér nem szakította félbe, csak hagyta, hogy kibeszélje!
— Bocsánat asszonyom,\'ez egyszer tudom, hogy ez megtörtént Egy jó barátom irta a cikket, ki önkénytelenül bzem és fül tanuja volt az esetnek.
— Ha ezt a Ispot az illető hölgyek kézhez kapnák 1 De kérem fulytas^.
— Parancsára .... a szép cigány tehát elvette a kialkudott összegen kívül az ezüst forintokat is, elhelyezte ,a bűvös kendőbe és a hölgyeknek mindegyiknek egy agyag karikát adott, azzal a kijelentéssel, hogy,-ha az illető férfit meglátják tegyék fel a karikát a szemükre, mint egy monoklit.
— Hát nap múlva víssajövök a karikákért és visaábozsom á foritHokát Fatima ezzel eltávozott
— Másnap, a parkban katona zene játszott éi a hölgyek mrudhárman, de külön, szintén megjelentek.
— A zene közelében egy elegánsan Öltözött uri ember áHt, botjával egyked-vüea utánozva a karmestert Egy tiatal amatör fényképésznek eszébe jutott a parkot ebben a pillanatban lefényképezni és másnap csodálkozva vitt egy képet a két hölgyhöz, ama kérdéssel, hogy mióta viselnek a hölgyek ilyen idomtalan monoklit
budapesti pedig az Ötödik. A nagykanizsai főgimnázium a piaristák 24 intézete között népességre nézve a 8 dik.
A névtárban a rendtagok névsora be-öltözési korrendben is össze ran állitva. Megtudjuk belőle, hogy a rend legrégibb tagja a most 86 éves Faeth Alajos, tiszteletbeli kormánysegéd, ki 1828. okt 6-án lépett a rendbe. A tavalyi névtár kibocsátása óta 8 halottja volt a rendnek.
A rend egyes kiválóbb tagjai érdemeik elismeréséül különféleképen vannak kitüntetve. A magyar tudományos akadémia levelező tagja egy, vaa két királyi tanácsos, két címzetes királyi főigazgató, négy Ferenc József-rend lovagja s egy koronával díszített arany érdemkeresztes.
A kegyes-tanitórend tagjai között van 17 zalamegyei, kikből öt nagy-kanizsai.
Simonides István.
A jövő színi évad.
A két bécsi német komikas estélye ötletéből azt a kérdést vetjük fel, hogy a színészettől városunkban tulajdonképpen mit várhatónk ? Nem vagyunk elkényesztetve semmikép. De mégis tisztában kellene lennünk azzal, hoLy közönségünket tulaj donkép mi ronza a jelentőségteljes deszkák felé. Zsnfolt színültig megtelt házakat mi csak Goldstein Számi és a nagy-kanizsai varrólányok meg, vallják be trágár német zengereiok előadásánál láttunk. Hát miért van műpártoló közös négüok ép ilyen alkalommal, miért nem gyűlnek össze oly helyen, hol a poézis tisztult örömei virágzanak ? Erre is könny ü megfelelni. Közönségünk csak oda tódul, hol látványosságokon jóllakhat. A tömeg kevés pénzért sokat akar élvezni, szórakozni kivan, és csak olyan előadást néz meg, a mely kíváncsiságát fölzaklalja, Nem követi a költőt gondolkodása magaslatára és sokan éppen a kártya asztaltól egy rosszul Öltöztetett Thalia papnő szentélyébe szeretnének jutni, hogy Ott áldozhassanak a művészet oltárán. Az olyan szin\'ársulat, mély képes oly élvezeteket is nyújtani, nálunk biztosan számíthat támogatásra. Erős italra van szüksége elcsigázott idegeinknek ne
De ne követelje aztán közönségünk, hogy ha Szálkai Lajos ismét a tavalyi társulatával szándékoznék hoz-
bogy ilyen pompásan elmulattatott és kérem mielőbb látogasson meg.
Felkelt és könnyű léptekkel távozott Másnap Elemér bucsut intett a szép Balatonnak és visszatért a fővárosba. Két nap múlva Árvayék követték és a szép asssony rég kivetett hálójában megakadt a hal.
Elemér fogva volt.
~ Hát a harmadik hölgy?
— Mikor ezt megtudta, hangos habotárs. fakadt, mert ő szerencséjére a karikát rosszal tette zsebébe és elvesztette.
— És az ezüst forintok?
— Volt esze Fatimánakt
— No ez valóban sikerült. Köszönöm,
Árvay Ottót egy gyönyörű fekete fartő* kis üu várja haza. Parányi lábacskái alig látsianak a földet érinteni, midőn édes apját tátja nagy takarmány kalapjával haza ballagni.
Ilyenkor aztán a kis sziv kiönti keservét
— Apa, anya medvéit 1
— Rossz voltál kicsi fiam azért
— Nem voltam lossz, czat édes anya hafadszit, melt Eleméi bác-si nem jött med.
— Csitt fiacskám, mert mindjárt tőlem is kikapsz ezzel kapja kic-ti fiát és a szemeiben megjelenő nagy könnyek, a forró csókokkal Összevegyülnek.
— Menj édes aludni.
Ottónak sok. nagyon xok a dolga. Öriási könyvek feküszuek nyitva előtte. Nem is veszi észre, hogy kicsi fia be-dogja szép fejét és utána egészeo belép. Oda megy édes apjához.
— Édes papa!
Ottó tovább dolgozik!
— Édes papai Nmcs válasz I
— Édes papa, hát miért nem mondod, i hogy mit atalsz édes fiam?
Ki bír itt ellentállni ?
— Hát mit akarsz édes fiam ?
— Szádok valamit I Elemér báczi medcótolta . . .
— Pszt nem szabad édes fiam 1 Mocí meg Jánosoak fogjon be, még ma elo-tazunk. «
— Én isz? ™
— Csakis,
Csakis a fiacska ás nevelője ment a ház ura pedig ottbent fekszik átlőtt mellei a [ halállal küzdve. Nem volt ereje a kis ; fiúnak megcsalt apja lenni. I Jósika.
zánk jönni, hogy ezen színtársulat mellett hangulatot csináljunk és a társulat előadásait komoly bírálat tárgyává tegyük. Újból hangsúlyozzuk nem vagyunk elkényeztetve művészet dolgában, a szigorú bíráló szerepére sincs semmi kedvünk vállalkozni, de igenis közönségünk méltóságát akarjuk megóvni midőn felemeljük intő szavnnkat és kérjük, hogy teljes tartózkodással adja már egyszer értésére a színigazgatóknak, hogy az álmuzsát nem támogatja és hogy holmi színpadi durvaságokra semmi szüksé- günk nincs.
Felső templom.
Ujabb adakozások:
Szaiacsi Farkaimé adománya 20 frt UngerUIlmann Elek urgyűjtése 5 frt. (Martin Millers Sobn (Bécs) 5 frt) Kőhler testvérek cég gyűjtése 2 frt (Biba Nándor (Bécs) (2 frt.) Stirling Sándorné nrnő gyűjtése !7 frt 95 kr. (üjváry Mihályné, Marzsó Tiborné 5—5 frt, Szálioger Antal 2 frt, Knáusx Ferencoé. Csigaházy Antalné, Francsits István, Cinder János, Máy Mátyásáé l-l forint. Fehér Szidi 50 kr., Andri Ferenc, Hajgatő István, Farkas József, István Józsefné 10—10 kr., (N. N. 05 kr.) Pránger Károlin úrhölgy gyűjtése 31 frt 39 kr. (Dr. Miltényi Gyula 5 frt Keőmives Izidoráé 4 frt, Csizma Mária, Bogma Fáni és Lina 2—2 frt, Lőrinc József és neje. Egy valaki, Szilvay Pál 3-3 frt. Fábiánicsné, Topó lits Jánosné 1 frt 50—1 frt 50 kr., Bausch Hermina, Tóth Istvánné, Moger Treszka 1—1 frt, Sebestéoy János, Topler Ferenc Török Istvánné, Darvas Jánosné 50—50 kr. Madarász János, Ritler József 30—30 kr. Fiumborth Károlyné, Sárkőzy Kálmán 20—20 krn özv. Gerócs Istvánné 19 krt. Acs Jánosné, Sipics Jáaoscé 10 — 10 kr.) Udvardy Ilonka úrhölgy Zala-Egerszeg gyűjtése 12 frt 56 kr, Pallér József, Németh Béla, Gay Károly; Pauko-vicb Györgyné, Kiaa Lajos, Háky János, Winhoffer Dezső, Verbantsits, János 1 —I frt. Poláoszky, Szentgyörgyi Dezsőné, Szigelby Mariska, Udvardy Rafaelia, Ballaasa Benőné, Samits Sándorné 50—50 kr. Kantomé 1 frt 50 krt, U d v a r d y Ilonka 40 frt. összesen 128 frt 84 kr.
Eddig befolyt 7642 frt 13 kr. Dr. Tuboiy Gyula Eperjesy Gábor ellenőr. pénztáros.
_— A királyasszony neve-napja. A mindenfelé kitűzött nemzeti zászlók hirdették tegnap, hogy szeretett királyasszony un k névünnepét öli az ország. Ez alkalomból ünnepi Istentisztelet volt a plébánia templomban, hol megjelent a városi tanács élén Vécsey Zsigmond polgármesterrel, a közösek és honvédek tisztikara, a törvényszék és még több t hivatal és testület A mise alatt Musza Károly gyönyörű énekei vallásos ihlettel töltötték el a templomot zsúfolásig megtöltő közönséget.
— Hornig Károly adománya. A hét eseménye nálunk az a nagylelkű adomány volt, melyet Hornig Károly megyés pűtpökünk adott a felső templom újjáépítésére. Villámgyorsan terjedt el e nagylelkűség hire a városban lapunk rend-kivüli száma révén, melyben már az nap, szombaton, d. u. 6 órára hírül adtuk kühíöitségünk eredményes tisztelgését főpí sztornóknál. De jelentékenyet lendített e 15000 frtos adomány a felső-templom ügyén is nemcsak azzal, hogy most már oly összeg éli a bizottság rendelkezésére, hogy komoly tervezgetésbe fog hat, hanem \'azzal is, hogy mivel sokan, kik szerettek kételkedni megyés püspökünk nagylelkűségében, i ez a kételkedés az ő adakozó kedvüket lohasztotta, fényes példát láthatnak e tettben, melyet tehetségükhöz képest bizonnyárakövetni fognak. — Érdekesnek tartjuk felemlíteni, hogy e nagylelkű adomány elnyerésében Zichy Aladár grófot, kerületünk országos képviselőjét illeti az oroszlánrész, ki mindenben a legnagyobb előzékenységgel viseltetelt küldöttségünk iránt.
— Személyi hlr. Vécsey Zsigmond polgármester f. hó 15-én hazatért és a város üvjeinek vezetését átvette.
— Az üj leányiskola felavatása. Azuj épületben megkezdődtek immár az előadások, de a diszes épület felavatása csak most fog megtöténni. L felavatási Ünnepély egyik kimagasló
pontja az a történet íssz, melyet lapunk HaUs István avatott tollából megírva a már régebben közölt A felavatás f. hó 21-én d. e fél 10 órakor kezdődik, s részt Jvesz rajta megyénk szeretett főispánja, dr. Jankovich László és közlisztelet ü alispánja, Csertán Károly is. Ez ünnepre a következő meghívót adta ki a városi tanács: Meghívó: A nagy-kanizsai községi polgári és népiskolai leányiskola uj épületének f. évi november hó 21 én délelőtt fél 10 órakor a polgári fiaiskola rajztermébem tartandó felavatási ünnepélyére. Az ünnepélyt megelőzőleg d. e. fél 9 órakor a helybeli róm. kath. plébánia templomban hálaadé istenitisztelet fog tartatni. Az ünnepélyt délután 1 órakor a Szarvas szálló termeiben társas ebéd követi. Egy teríték ára 2 frt 50 kr. Felkéretnek mindazok, a kik a tár sas-ebéden résztvenni kívánnak, hogy f. é november hó 20-ii napjának déli 12 órájáig Halvái Gyula r. levéltárnok árnál jelentkezni szivesked jenek.
— Gjátzhir. Özv. Kis Mártonná elhunyt Csurgón november 9-én 78 éves korában. A tisztes matróua teme\'ése e hó 11-én történt nagy részvét mellett Nyugodjék békében.
— A holnapi felolvasás. Az Irodalmi és Müv. Kör holnapi felolvasása ismét sok élvezetet igér. Dr. Neumann Ede, főrabbi, fogja felolvasni az ő nagy tudományával és ékes stílusával megirt dolgozatát, melynek cime A huszadik század küszöbén. A felolvasás előtt Darázs Vilma és Tinka kisasszonyok több szép népdalt fognak játszani zongo ráu, utána pedig az írod Müv. Kör Dalosköre fogják Rieger György Alföldi legény c. darabját előadni. A felolvasás, melyre i-.metélten felhívjuk a figyelmet, d. u. fél 4 órakor kezdődik a városháza nagy termében.
— Emléket Bátora Lajosnak.
A nemes célra, melyet lapunk megindított a lefelyl héten adakoztak: BéXdy Mihály aendörhadnagy Csurgó 2 korona, Berényi József ékszerest helyben 2 korona. Dr. Pachinger Alajos 2 korona, Járvás Mihály 2 korona, Kalcsok fjeo t korona, Dr.f Perényi Józsej 1 korona, Porkoláb József t korona. Unaer Jánosné^ Felső Rajt 1 korona. Összesen 10 korona. Eddigi gyűjtésünk 87 korona.
— Közgyűlés, a „Üagy-franizssi Korcsolyázó Egylet6 ma délu án 5 érakor tartja a .Polgári Egylet" épületében (földszint) rendes közgyűlését Tárgysorozat: 1. Zárszámadások. 2. Költségvetés. 3. Vá\'aszcmányi jelentés. 4. Igazgatóság és választmány választása. 5. Ne tani indítványok.
— Gyűlés egy vicinálisért. A I s ó -Lendva, — Letenye, — Nagy-Kanizsa helyi érdekű vasút építése tárgyában az érdekeltség e hó 14 én tartott eyü\'ébt, melyen az engedélyesek közül Hajós Mihá\'y alsó lendvai ügyvéd ís jelen volt E-határoz tatolt, hogy a megyéhez segély megszavazása iránt kérvény intéztessék, továbbá egy bizottság választatott meg, hogy « nagykanizsai érdekeltséggel az ügyet tárgyalják a részvények aláírására, illetve jegyzésére az illetőket felkérje. Elhatároztatott, hogy nagy-kanizsai kiindulási ponttól Szépeinek, Tót-Szt. Márton — Becsehely, Letenye, Dobri községeknél rendes állomások, Petri Vente és Aligvárnál pedig rakódó állomási helyek javasoltatnak. — A vidéki részvények jegyzése körüli teendőkre az illető körjegyző és királyi birák kérettek fel azzal, hogy az eredményt jövő éri január hó I én bejelentsék.
— A „Polgári Egylet* Unevlgal-ma. Szép száma közönség gyűlt egybe e hó 13 án a .Polgári egylet kis termében és egész a korai reggeli órákig együtt íb maradt mert kedélyesség és fesztelenség okából, senkinek sem juthatott eszébe oda hagyni azt a kis földi paradicsomot. Szebbnél szebb hölgyek, elegáas tetszetős ruhában, a fekete szalon ruhák és frakkok ünnepélye! és impozáns volta, megtarkitra a közös és magyar hadsereg csillogó uniformisaival valóban szédületes látványt nyújtottak, ehhez most meg a keresetleaség, a köz vetetlenig, a rendezőség dicséretes buzgósága és a résztvevők törhetetlen kitartása, olyan estélyt teremtettek, melyet s vigalmi bizottság még a saizon derekán is vív-
mánynak tekinthetne. Éjfélkor érkezett meg a püspöki deputáció és az álta!-. elért siker a közönség zajos éljenzésével kapta meg a méltó elismerést, a mit a zenekar hatalmas tussaljés a „Rákócy" indulóval tett még hatásosabbá. — Zsolnay zenekara ismét rászolgált az elismerésre és tapsokra, melyekből bőven kijutott része. A négyeseket 28 pár táncolta. Jelenvoltak: Leányok: Cérna Irén, Darás Tinka, Darás Vilma, Farkas Vilma, Grunner Paula, Hrnska Terka; Heim Róza, Janda Margit, Juhász, Lujza\', Kondor Klára, Kohn Eugénia (Budapestj Lenkey Margit, Mikos Hedvig, Mikos Melánia, Mair Hermin, Mair Emészti^ Pongrác Irén, Róth Laura, Szálai Erzsike, Tőrök Rózsi, Wuaztl Mariska. Asszonyok: Dr. Bentzik Ferencoé, Cérna Istvánné, Darás Agostonné, Halvax Gyc-láné, Heim Petemé- Janda Károlyné. Juhász Györgyné, Kondor Józsefné, Lenkej Károlyné Mikos Géziné, Mair Józsefné, Pongrác Adolfné, özv. Rothné, Reiaitz Józsefné, Özv. Sikné, Szommer Náth\'.nué, Wusztl Alajosné.
— Kirándulás a sörgyárba. A\'-helybeli felső kereskedelmi iskola felső osztályának növendékei, hétfőn délután SomOsi Vilmos és Ballá Mózes tanárok vezetése mellett a sörgyárat látogatták meg, hogy az iskolában elméletileg tanultakat, gyakorlatilag is tapaszt a hassák. Ax ifjakat Ehrlich serfőző-mester volt szíves kalauzolni. A gyár összes helyiségeinek megtekintése után ozsonához ültek.
— Szövetkezeti közgyűlés. A le-
tényei Önsegélyző-Szövetkezet-Egylet e hó 1-1-én délután 2 órakor tartotta rendes közgyűlését, mely alkalommal a lejárt 5 éves cik\'nsrÓl az elszámolás megtörtént s ugy az igazgatóság, mint a felügyelő bizottságnak a felmentvényt a közgyűlés megszavazta. — Ennek utánoa következett az uj 5 éves ciklus igazgatóságának és tisztviselőinek megválasztása. E\'nőkké Fi Ii pi ch János kir. jbiró, alelnökké Merkly Antal főszolgabíró egyhangúlag, — igazgatósági választmányi rendes tagokul Zakál Gyuia 175, Oszterreiher József 159, Leit ne r József 146 dr. Hajós Sándor 132, Ptank Ferenc 123 szavazattal, — póttagokká Strasser Jakab 75, Keszler Géza 33 szavazattal, felügyelő bizottsági rendes tagokul Derics Jenő 164, dr. Kertész Arnold 134 és Leitoer Lipót 61 szavazattal, póttagokul S c h m i d t János 94, Vajda Adolf 52 szavazattal lettek megválasztva. Könyvelőnek Glosz Géza, pénztárosnak Vésel Manó az eddigiek. — Az alapszabályok néhány szakasza is módosíttat olt
— Pót vásár. Letenyén ehól5-éo engedélyezett pótvásár\'igen gyenge volt, mert a kereskedelmi minisztériumtól csak e hó 14-én jött meg az engedély sürgöny utján, s igy nem volt már idő a publikálásra.
— FetAfl-albnm. A Petőfi Társaság elhatározta, hogy a jövő év elején fényes kiállítású Petőfi-albumot bocsát közre a nagy költő életére vonatkozó közleményekkel és illusztrációkkal. Minthogy a kőröueég közt még mindig lehetnek olyanok, akik Petőfitől kiadatlan kéziratokat, leveleket és más emléktárgyakat Őriznek: a Petőfi-Társaság bizalomteljes tisztelettel kéri ezeket, hogy a náluk levő ereklyéket az albumban való bemutatás céljából a Petőfi Társaságnak átengedni szíveskedjenek. A tárgyak, lehetőleg rövid idő alatt, a társaság titkári hivatalába (Bástya utca 11. sx.) küldendők, amely azok gondos megőrzéséről és köszönettel való visszaküldéséről gondoskodik.
— Monte-Carlo. Ilyen cimü hírünkre, mely lapnnk 44. számában jelent meg a „Zala" legutóbbi nyilt terében a következő kedves kis dolog jelent meg.
Nyilatkozat.
TőlQnk oly me*sie esik s Zslsi Közlöny c hetilap, mintha tényleg Monté Carlo \'-ban laknék sőt messzebbre is mondhatnám, mert eddig tudomásom sem volt róla, hr>gy egy ily névre hallját* njsac is látásik, s ián nyugodtan meghaltam volna e tódat salka*. ha egyik dolgosó-tárta nem figyelmeztetett volna engem erre. 0 nyomta kesémbe a mai napon f. évi otóber Z0-ikÍ (44) számát ás ebben olvastam az 6 flíyelmes-tetésére valamit a lassoaki vendéglőről a melynek véleúeaul én vagyok s tulajdonosa. Megtette a mi szerény kis ha;lékaakat Monté Carlonak vagy jobban mondva (osztogató bandák, kosakok sipistak fészkének, b >1 tudatlan parasztokat, & hamis kártyások megkopaaztaask, mint állandó lakosok „ott hozták m<*g magokat és — másokat (asósserint a Zalai Köztöay ntáo) as én ren-déglSmben. — éc as igen tisztelt ojsagiró urnák azonnal ssóval ki jelentettem, hogy ennek a hímek minden szara merő haxugsap, vzlóUsn légből kapott rágalom éttutasított, h. gy for doljak, bs pasaszom van a sajtó-birtakghoc-Ezt egész feleslegesnektartoo, de a nyi Írásosság elfitt üzletem jó hírnevének érdekében ki kell jelentenem újból, faoty a Zalai ESslóay f. é. október SO iki 44 ik számiban .Monté Carlo\' amen megjelent nirkftsltmény a lassoaki vendéglőre vonatkozó része valótlanság és a legmerészebb rigalom — Szép, ha egy lap onset-lensl célol tozí ki, hogy ő a társadalmi élet kritikasa lesz, t hiratéggnak elvc igy igen nagv szolgálatot teljesíthet az embtriséggcl as embe-
XXXW. ÉVFOLYAM.
ZALAI KÖZLÖNY
1897. NOVEMBER 20-án.
rúónek ámde bt * hirrovat kicsinynek bisonyul U-itöltelekoek miit ii találhat, miat ilyes uemeaaxedett rosszaJfcaxatn TsJctlanságoka/. F«el ait hittem be is fejeződött ax én ismeret ¦éten s Zalai Közlönnyel, t nia.k 1897. november hó Ifi
STADLER HENBlií, vendéglős.
Erre vonatkozólag ciak annyit tartaak szükiégeioaks megegyezni, nem igsxoláí, haoem az igazság kedvéért, hogy a mit annak idején a lazaoaki korcsmában végbömenÓ fosztogatásról irtaak, ható-sagi akták alapjín irtak meg, és nem tehetünk egyebet, mint hogy múltkori cikkünket, egész terjedelmében fentartjak.
Mi i vendéglős expektoráciojára és egytt^emen-szedett darva támadására mír csak azért sem reflectáiaok, mert más a helyréigazitás Tormája és más az elégtétel kérés módja. Arra nézve, hogy a birrovdtot hozyan vezessük, a vendéglős úrtól utmatatátt nem kérünk; nekünk semmi érdekünk, egyes embereket lap töltelék kel boszantani, de igenis berántják a lep\'et minden rabló bandáról és -nem ijedünk meg semmi féle nagyhangú frázistól.
Nem vágyód-nok a vendéglős ismeretségére, mert embereket, kiket rendőri akták utján szoktunk megismerni nem igentisztelünk meg barátságunkkal, — hanem azt hisszük, hogy még találkoznak.
A mig a sajtópert psdig meg nem indítja, mindig azt fogjuk irni, hogy la sipisták a lazanaki vendéglőben húzzák meg magukat és-másokat
— Két komikus estélye. Nem becsült jük a kupiéművészetet sokra, de semmire, ha német nyelven, német szellemben adják elő. Magyar város, csak magyar mfivészoek legyen otthona, mi még nem erősödtünk meg annyira, hogy ideges bálványoknak áldozhassunk, de legkevéabbé fogjuk az álnagyságok pöffjszkedéseit istápolni. Azért c-iak szomorúsággal jelentjük, hogy a két német komikus estélye f. hó 16 án jól volt látogatva és begy Cornan ur kitűnő „imitátor"-uak bizonyult, d- a művészet ideálizmu\'át nem költötte fe-bennüok. .The ze.-a is sileoce".
— Kerekoldás. Déli István kis-kanizsai lakos f. hó 18-án virradóra arra a kellemetlen meglepetésére ébredett, hogy pajtájából a kocsijának két hátulsó kereke kerekét oldott. — A vakmerő tolvajt keresui a rendőrség ; lehet azonban hogy az egész valami gonosz tréfa.
— Táneeatély. A Nagykanizsai Kaszinó saját belyiségeiben ma e&te tár-sasestélyt rendez, kezdete 9 órakor. A kedélyes mulatságon tagok által hívott vendégek szívesen láttatnak.
— Öngyilkoság H>rváth József helybeli 60 éves napizános folyó hó 12 én dé urán Petőfi u\'cán Topolics János házában levő lakásáo feiaksztotta magát, és mire ezt észrevették már meghalL — Néhány évvel ezelőtt^már tett öngyilkossági kísérletet megmentették azonban, most alaposan, felkötötte magár.
— A cigaretta. Sasvári 14 éves cipész inas f. aó 16-án este az nrodalmi udvarban, hol a petróleum hordók egész phalanxt hever, rágyújtott egy cigarettára és egy égő gyufát véletlenségből egy nyitott petróleum hordóba dobta. A hordóba még maradék petróleum volt, mely kigyuladva iszonyú erővel robbaototts fel a hordót A kicsapó lángok semmitsejtő fiút megperzselték oly anyira, hogy arcán eulyos égési sebeket szenvedett. A vigyázatlan fiút a helybeli közkórházban ápolják.
— tj napilap A fővárosban november közepén uj politikai napilap indul meg .Országos Hirlap\' cimen. A lapot, amely nagyszabáiu] előkelő hirlap lett, negyven kOlönbózö pártállása, országos nera politikai adja ki, főszerkesztője pedig M kszáth Kálmán országgyűlési képviselő lesz. Az aj hírlapot a fővárosi hírlapírók olyan ulőkelő gárdája csinálja, amely teljes garanetia a vállaik <zás téoyes sikerére. Lipcsey Ádám, a lap felelős szerkesztője eddig
a következő neves-it-b hírlapírókat nyerte meg i az uj lap\'-os: Papp Dániel, Méray Horváth Károly, Papp Dávid, Loraasy Andor. Kes ler Józset, Kanos Ede, Lenvay Nándor, dr. Gutbi ¦ Soma, dr. Molnár Géza, Lakatos Sándor és ] még többeket A lap segédszerkesztője Kii- | noki ieidjr, a magyar Hirlap és P sti Xspló \' volt helyettes szerkesztője, aki tavaly az ez ed- [ *m kiállítás sajtóagyi előadója vol>. Az uj lap féojeieo berendezett szerkesztőseié és kiadóhivatala Vili., József körot «5. szám alatt lesz.
— Tűzvész, óriási tűzvész pusztított, amint tudósítónk irja, e hó 15-én a déli órákban Oltárc ietenyei járási községben. ElégeU 30 ház a igen sok melléképület,,, majdnem az egész község el* posztolt, a kár ónási, mert minden betakarított takarmány a lángok martalékául esett, elégett egy öreg beteges asszony és két kis gyermek is, — tűzbiztosítás nagyon csekély, ¦ tűz keletkezésnek oka eddig még ismeretlen.
— Minden gondos háziasszony bizonyára órómnel reazi tudomásai a .Báztartásí Xapló" megjelenését. Ennek a könyvnek megjelenése, miat tartalomjegyzéke mutarja a háziasszony észszerű gazdálkodását nemc«ak elősegíti, de lebetővé teszi azt, hogy kevés táradsággal csupán egy-egy szám bejegyzése által, kiadásait esbe-étele.t mindennap pontosan egybevette*ie; meggyőződhetik arról is, ha váljon a mi beszerzett cikkeket nem-e olcsóbbao vagy drágábban fizette már előbb, avagy némalv tárgy nem idegenittetett-e el esetleg hűtlen "cseléi által
A .Háztartási Napló" világosan kimatatja, hogy a szükséges lakás berendezések, élelmi cikkek, tisztogatás, javítás, ruházat, egy egy gyermek neveltetése, szórakozás, utazás, jótékonyság, gyógykezelét, kertészkedés, gazdálkodás, cselédfizetés stb. mennyibe került külön-külön. Ezen részletes kimutatás ha képét adja költekezésünknek és így abból okulást menthetőnk a jövőre. A .Háztartási rlapló\'-baa minden háztartási szükséglet címenként kólónkul öq rovatban ran megnevezve és ennélfogva a pontos veieteahez csak a kiadott összegnek az illető rovatban való bejegyzése szükséges. Esenkival a .Háztartási Napló" még igen sok hasznos jegyzék lapokat tartalmaz, a többek közt a mosásba kiadott ruha jegyzékét eg\'ész évre. Családi ösasekö tetézek, a családba-i előfordult születések, házasságok, halálozások- és egyéb családi események feljegyzésére Konyha receptek gyűjtésére ; ez természetesen idő múlva a házi asszony legjobb szakácskönyvét képezi, ^iég sok más hasznos jegyzék lapot tárta\'mai a .Ház aitasi Napló.\' Ennek a valóban hézagpótló könyvnek hangzatos szavakkal való ajánlása felesleges és hisuzük, hogy az a házi-asszony a ki férje jövedelmet ismeri s költekezéseiben a megengedhető korlátokat átlépni nem akarja, nt-hogy a családfőre öjtodatlanul -bajt hozzon, esetleg helyrepóto h tatlan kárt okozzon, — bízooyára sietni fog a .Háttartási Naplót* megszerezni. A .Háztartási NapAÓ* e bó folyamán jelenik meg csinos kiállításban. 1 frt előleges beküldőjének bérmentve küldi el a . Márauurosi Híradó* szerkesztő Bége M.-Siígetca.
— Tartós sryőgysiker. Fájdilmis csúzoál, a derék-, testrészek és a forgó köszvényes bántalinaiuál a .Moll-féle frauda borszesz és só - - vai való bedört-ölés sikerrel bascnáltstik-Egy Qveg kn 90 kr. Szétküldés napont*), után vétellel Moll gyógyszerész cs. és kir.*ttdvari szállító á\'ta\' Bécs I. Tachlsnban 9 Vidéki gyógyszertárak bau él anyagkereskedésekbea határozottan Moll-féle k->szitmény kérendő ai « gyári jelvényével és aláírásával.
— Zoltán-féle csnkaxaajolaj kedvező hatá iáról az orvosi kar igen elismerőleg nyilatkozik, mert tudva levS dolgot, hogy e készítmény teszt lehetővé ez áldásos gyógyszer használatba vételét, s különösen szükséges, hogy meghonosodjék nálunk is az az angol divat, hogy gyer-mekeíuk 2 — 3 éves korukban ciukamájoijat : ígyauak a esze) a sok scro^halotikai bántalom kitejlódése meggátolható A gyermekeket erőteljessé csak e szer nevel. Fora kt ir Nagy-Kanizsán: Reich Gyula gyógyszerésznél, ara üvegenként 1 irt.
Szerkesztői üzenetek.
H. L Budapest gratulálunk; de ne feledkezzék azért meg rólunk se.
J. L Egerszeg. E számnál már lekésett.
Addig is, míg a jövő számban megjelen, sok szerencsét kívánunk.
Báli xelyemszővetekat 85 kr tél 14: frt 65 árig méterenként — valamint fekete, feb\'-r, színes Henneberg-ielyr.n- b-j kríól 14 frt 65 kríg méterenként aima, csíkos, koczkázou, mintásott, damsatt s. t. b. (mint ejy 240 különböző minőség, tOOO ssin és mintázatbin s t b) a megreod ilt ám póatabér és vámmentesen a házhoz szállítva mintákat postafordultával kd\'l- Henneberg (.1. (cs és k<r udvari izállitói selyem-g-yára Zürichben. Svájczba ciimzett levelekre 10 kros, levelező lapokra 6 kros bélyeg ragasztandó. Magyar nyelveoirt megrendelések pontosan elintéztetnek.
Vese, hu^yhólyar, hngjrdara és koszvénj bántalmak ellen, továbbá i légzó és emésztési szervek hurotos búntalmainál,orvosi tekintélyek általa Ltthfon-forrás
SALVATOR
sikerrel rendelve lesz. Hnicyhajtó hatású!
i\'Mva ízi! KöflajeB emésitkíö
Kap ha:\', ásványvíz kereskedésekbe Q és gyógyszertárakban. A Salvator-forrás igazgatósága Eperjessn.
Valódi brünni szövetek őszre és tsfre
Egy Coupon 3.10 4.80. jó
méter hosízu teljes, t fi — jobb ,
nxi Öltözet (kabát, / 7 75. finom
n-idrág és mellény 19.— finomabb
csak ; 10 50. legfinomabb
Valódi gyapjúszövet. Téli kabát szövetek, vadási axörete-ket, daróc kamrára kabát és nadraig-
szöveteket, gyíDyÓru választékban. Női szöveteket minden léterő minőségben szétküld utánvéttel. Szolidaágáról és megbízhatóságáról legjobban ismert szőretraktár
Siegel Imhof BrQnnben
hinták ingyen és bérmentve. tCintahü szállitásnknál kezeskedve les\'. A on előnyök, melyeket fenoti cég gyártási székhelyén, magán vevőknek közvetlen bevásárlásnál
nynjt. igen nagyok.
") Az e rovatban kotlettekért nem vállal magára felelősséget. a szerk.
Felelős szerkesztő :~JDr~ Kiss Erito.^^\' \' " Helyettes szerkeaztő : Dr Villányi Henrik.
Kiadó: Ifj WaWte.Jós?$\'-
HIRDETÉSEK.
13302/szám. 1897.
Árverési hirdetmény.
Alulírott kiküldött végrehajtó az 1881. évi LX tc. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a n.-kanizaai kir. járásbíróság 12193/97. számú végzése által a déizalai takarékpénztár részvénytársaság végrehajtató javára Nink János és neje langviii lakóbok ellen 200 frt tőke, ennek 1896. év június hó 22. napjától számítandó 8*/„ kamatai óa eddig összesen 38 frt 20 kr. perköltség követelés erejéig elrendelt kielégitéai végre-najiás alkalmával biróilag lefoglalt és 444 frtra becsült 2 ló, 1 csikó, kocsi, szelelő rosta, pálinka főző kazáo és 75 kereszt rozsból álló ingóságok nyilvános árverés utján eladatnak. \'
Mely árverésnek a 13302/az. 1897. kiküldetést rendelő végzés folytán a hely szinén vagyis Langvizen alperesek lakásán leendő eszközlésére 1897-ik évi november hő 26 ik napjának délelőtt 10 órája határidőül kítüzetik és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingó-ágok ezen árverésen az 1881. évi IX t. c. 107. g-a értelmében a legtöbbet ígérőnek becsároa alul í3 eladatni fognak-
Az elárverezendő ingóságok vételára az 1881. évi LX. t. c. 108. § ban megállapított feltételek szerint lesz kifizetendő.
Kelt N.-Kanizsán, 1897. évi november bó 9. n. BARTS GYÖRGY, kir. bir. vhajtó. 3592/ik. 97.
Együttes árverési hirdetmény.
A nagy-kanizsai kir. tszék tkvi osztálya részéről közhírré tétetik, hogy Lóránt Pál lipsei, Leránt Klára férj : Cigány Péterné és Domonkos István mint kiskorú Domonkos Rozi Mári éa Teréz t. és t. gyámja szeotlászlói lakói végrehnjtatóknik Horváth Rozi férj. Rákos Ferencné szeutlásziői lakos végrehajtást szenvedett elleni 20 frt perbeli, 7 frt 70 kr. végrehajtás kérelmi 3 frt 70 kr. előző árverés kérelmi 6 frt 65 kr. jelenlegi, továbbá dr. Túboly Gyula Űgjvéd nagy-kanizsai lakos csatlakozott végrehajtatónak ugyan azon végrehajtást szenvedett elleni 6 frt per, 4 frt 40 kr. végrehajtás kérelmi, 6 frt 55 kr. árverés kérelmi^mégis Simon Gábor ügyvéd nagykanizsai lakÓs csatlakozott végrehajtató-nak ugyan azon végrehajtást szenvedett elleni 6 frt 60 kr. per, 4 frt 10 kr. végrehajtás kérelmi, s a még felmerülendő költségek iránti végrehajtási ügyében a fent nevezett kir. tszék területéhez tartozó a szentlászlői 103. sz. tjkrben f 397 hrsz. alatt felvett 174 frtra és ugyanazon tkvben y 24 hrsz. alatt.Leránt Alajosné végrehajtást szenvedett tulajdonául felvett 208 frtra becsült egész ingatlanok az 1881. évi LX t. c. 156 §. értelmében 1897. övi december hő 11. napján d e. 10 órakor Szent László községházánál Simon Gábor felperes ügyvéd vagy helyettese közbejöttével megtartandó nyilvános árverésen eladatni fognak.
Ke!t Nagy-Kanizsán, a kir. tvszék mint telekkönyvi hatóságnál 1897. évi szept. hő 24. napján.
GÖZONY/, kir. tszéki biró. 4569/tk. ,-07.
Együttes árverési hirdetmény.
A nagykanizsai kir. törvényszék tkvi osztálya részéről közhírré tétetik, hogy a delzalai takarékpénztár végrehajtató nak Senkó György és neje Pus Anna végrehajtás szenvedők kisradai lakósok elleni 300 frt tőke, ennek 1896. évi február hó 17-től járó 8% kamatai a lejárt kamatok 8"/„késedelmi kamatai 24 frt 36 kr. per, 10 frt 15 kr. végrehajtás kéreími, 9 ftt 85 kr. jelenlegi, ugy Klein Illés végrehaj tat ónak Senkó György végrehajtást szenvedett elleni 550 frt tőke, ennek 1896. évi október 24. napjától járó 8°/0 kamatai, 34 frt 20 kr. per. 13 frt 75 kr. végrehajtás kérelmi, Ifi frt 95 kr végrehajtás foganatosítás!, 13 frt 10 kr. ujabb végrehajtás kérelmi 10 frt 15 kr. ezuttali, mégis Takács Sándor végrehajtalónak, ugyaoezen végrehajtást szenvedők elleni 100 frt tőke, ennek 1893. évi december hó l-sö napjától járó 8°/o kamatai, 6 .fú 38 kr. zálogjog bekeblezési 13 frt 6t&kr. per, 8 frt 45 kr. végrehajtás kérelmi a a még felmerülendő költségek iránti végrehajtási ügyében a fentnevezett kir. törvényszék területéhez tartozó a kisradai 212 sz. tjkvben L 2 sorsz, 29/b hrszám alatt felvett s 193 frtra becsült egész ingatlan és pedig Klein\'.Illés követelésének behajtása céljából az 1881. évi 60. t. cikk 156. §ának alkalmazásából 1897. ér! december hő 13-án d e. 10 érakor kisrada községházánál megtartandó nyilvános árverésen eladatni fog.
Kikiáltási ár a fennebb kitett becsár.
Árverezői kívánók tartoznak a becsár 10%-át készpénzben vagy óvadékképes papírban a kikü\'dőtt kezéhez letenni.
•Kelt Nagy-Kanizsán, a. kir. tvszék mint telekkönyvi hatóságnál 1897. évi augusztus hó 16. napján.
GÖZONY, kir tszéki albiró.
Richter-féle\'Horgony-Paio-Expeller
Linimenl Capaici comp.
Ezen hírneves hlziszer ellentállt az idő megpróbálnának, mert már több mint 27 év óta megbízható, fájdalomcsillapító bedőrzso-féakent alkalmaztabs. kSarvénynél, caúsál, tagszaggatásnál és meg-Gűléseknél és az orvosok által bedörcsölcsekre is mindig gyakrabban rendeltetik. A valódi Horgony-Pain - Ezpeíler, gyakorta Horgony-Iinimeot elnevezés alatt nem titkos szer, hanem Igazi népszerű kirí szer. melynek egy háztartásban sem kellene hiányozni 40 kr.. 70kx.ee 1 frt, üvegenkén ti árban majdnem minden gyógy-szertárban készletben van; főraktár: Tőrök József gyógyszerésznél Budapesten. Bevásárlás alkalmával igen Óvatosak legyünk, mert több kísebbértékn utánzat van forgalomban. Ki nem akar megkárosodni, az minden egyes üveget ^Horgony" védjegy és Richter ezégjegyzes nélkül mint nem valódit utasítsa vissza. # i r
¦ RICHTER F-AD.és társa, ts. tt la. airin aillitit. RGBDLSTáDT.
OOOOOOOOOOO 3O0OO00O0OOCO00OOÖ
a o
O Ca. kir. szab. déli vaspálya-tártasag magyar Q
O vonalainak üzletigazgatósága Budapesten. Q
Q 4621/Pszim. Q
fL A cs. kir. szab. déli vaspálya-társaság magyar vonala: mentén f\\
q leve fakereskedók felkéretnek, hogy pályafeníaríási szükségletünk g
fedezése céljából, az általuk szállítható mindennemű fanemüekról A
q szóld árjegyzékeiket 1897. évi december hó 15-éig q
q a cs. kir. szabad, déli Taspályatársaság üzletigazgatóságához 5*j
S (Budapest, L kerület Mészáros-ntca 17. szám, II. emelet, pálya- X q fentartási osztály) benyújtani szíveskedjenek. Q Megjegyeztetík, hogy az árjegyzék méter mértékben álli-q tandó tel és hogy az egységárak fraoco déli rasnti állomás q értendők.
q Budapest, 1897. november 15-én.
Q Az üzletigazgatóság.
ooooooooooooooooooooooooooooo
KIDger M -féle m. kir. szabadalmazott
SZT.-IVÁN TEA
a legjobb*és leghathatósabb tea,^zen úgyis kellemetlen hideg ködös időben Mindennemű mellbajoknál, í [köhögés, katarhüs, influenza és elnyálkásodás ellen.)
Számos elismerő- és köszönönyilatkozat tanúskodik, ennek bizonyítékául igy ír Berger F. ur KapronczárÓl: Tisztelettel kérek posta-Jordulattal újból 3 csomaggal az On csodahatásu teájából kűdeni, mely valóban nagyon is és mindenkinek a ^legmelegebben ajánllható
Kapható Nagy-Kanizsán : Práger Béla gyógyszertárában. Keszthelyen : Dr. Boró Géza. Budapesten: Torok József és Dr. Egger Leó és J. uraknál
1 doboz tea ára 75 kr. 1 doboz ugyanezen tea-kivonatából készült és tSzt.-István" nevű meüpafztülák ára 30 kr. Postai küldésnél postadíjjal több.
Karácsony 1897.
képek, pastellképefc,! platinotypiák
Aquarellképek, pastellképek,|olajképek és platinotypiák
fényképészeti 88 festészeti műtermében
NAGY-KANIZSÁN, a nagykanizsai takarékpénztár részv. társ. házában fóldazint. Felvételek minden időjárásban vasir- és ünnepnapokon is eszközöltetnek.
Életnagyságú fénykép IS frt. Féléletnagyságu IO ,
) 28 arany- ét ezüst éremmel és elismerő irattal
kitüntetve. *
Svájci zenélóművek
elismerve a legtSkéletesebbek a világon.
zenélő dobozok,
Automaták, Neccsairck, Svájci házacskák. Szivar állványok,. Fényképalbumok, írókészletek. Kesztyűtartók, Levélneheziíök, Virágvázák, munkaasztalok, Sétabotok, üvegek. Söröspoharak,
Desszert-tányérok, Székek stb. Minden zenével. — Mindig a legújabbat és legkitűnőbbet. Karácsonyi ajándékul nagyon alkalmas tárgyakat ajánl
J. H. Heller, Bern (Svájc,) zenélóművek gyára.
Csakis közvetlen megrendelés — kezeskedik a valódiságért.\' ja Képes árjegyzéket bérmentve külddk.
^IOOO«KX»«XKI*i3O©©*aO0OOO0*3OOO
XXXVL ÉVFOLYAM.
I KÖZLÖNY
Fényképeket, melyek karácsonyi és újévi ajándékul kiválóan alkalmasak a legkisebb alaktól egész életnagyságig művészies kivitelben mérsékelt árért
Milli
fényképészeti műterme Nagy-Kanizsán, Jötér Dél-zalai takarékpénztár épületében készít.
Különlegesség aquarell pastell és olajképek, továbbá platino-
typiák. Vidéki megrendelésekre különös figyelem fordittatik.
xnxxxxxxxxxxxxxxxxnnxxxxxxxxx
(ÍEBSTKlMle ERZSÉBET
E püulák hasonló ké-ezitméoyekoél miodeo te-kintetten feljebb becsü-lendők ; — mentek minden ártalmas anyagoktól, az altesti szerek bajainál legjobb eredje ménjnyel használtatván, gyengéden hashajtók, vértisztitók; egy gyógyszer ag sem jobb s mellette oly ártalmatlan, mint e pilulák a X székszorulás
Jf a legtöbb betegségek forrása ellen. Cukrozott külsejük végett még gyer ^| mekek ís szívesen.
« tW~ Kgy 15 pirulát tartalmazd doboz 15, e»y tekerce, mely 8 J dobozt, tehát 120 pllulat tartalmazó, csak 1 frt o. é.
?! fjfM?wu^] (\\ vl c \\ Utánzásoktól különösen óvakodjunk. Kérjünk határozottan X BjBHBi KJya*>- Xensteln Hrzsébet-plinlát. Valódi csík, ha minden dobói <¦> |Vffj&9 tör.ényileg bejegyzett védjegyünkkel piros-fekete nyomtatásban „Szent *¦ Lipót- és „Jienateln Fülöp gyógyszerész" aláírással van ellátva. A kereskedelmi törvényszékileg védett csomagjaink aláírásunkkal van ellátva.
NEUSTEIM FÜLÖP
„Steat-Lipöthor" címzett gyógyszertára . - Wien, I., Plankengasse 6.
Raktár Nsgy.Kanizsán; BELÜS LAJOS gyógyszerésznél.
xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx xxxxxx
^50000
ORSZÁGOS HÍRLAP
Főszerkesztő : POLITIKAI
MIKSZÁTH KÁLMÁN. | tassadalxi hetilap.
Felelős szerkesztő:
LIPCSÉT ADAM.
November 20-án jelenik meg az Országos Hirlap első száma.
A magyar politikai és társadalmi közélet negyren előkelő férfia alapította oly módon, hogy ez a lap függetlenségét minden irányban állandóan megőrizhesse.
Anyagilag és izellemileg stolidal, jól fundált, erős, igaz magyar lap, mely egyetlen párt szolgálatában sem á:l; a kormánytól független: uiacs egyei rállal-koió kezében, tebát nem köret és nem kötethet egyéni czÓlt, üzleti érdeket
Egyetlen ara van, az igazság.
Tárgyilagos, komoly bírálatának tere a közélet egész mezeje s annak micd--n szereplője.
Modora, hangja erői, de nem durva ízléstelenség, személyeskedés belőle egy ssers minden korra azámuzve van
A srerencsés ét nagy nemzetközi jelentősége helyzetbe jutott, modem Magyarország haladásának útja & szabadelv ütegnek fokozatos fejlesztése a nemzeti közvéleményben, alapja és célja a magyarság faji megerősítése.
Ennek a nagyszerű, legfőbb nemzeti föladatnak ¦ az a körül forrongó küzdelmeknek munkára, hirczra kész bajaoka az Országos Hirlap.
Valódi magysr szellemének, tisztességes hangjának, magas irodalmi színvonalának elére biztositéka sz a körülménv, hogy sx Országos Hirlap főszerkesztője
MIKSZÁTH KÁLMÁN.
Felelős szerkesztő: LIPCSEY ÁDÁM
A 1-ip belső dolgozótársai: Káinoki Izidor segédszerkesztő, dr. Pap Dávíd, Keszler József, LoTSSsy Andor. Papp Dániel, Mérai Horráth Károly, Kabos Ede,
X X
X
dr. Gutby Soma, Lendrsy Sándor, Reiuiger Simon, dr. Molnár Géza, Lakatos Sándor, Siojanorics Jenő. Begyi Ödön. Fodor Oszkár, dr. Ualler Károly.
Az Országos Hirlap levelezőket tart az ország minden részében. Kivétel nélkül minden nagyobb Tárosban, azonkívül a külső országok metropolisaiban ugy, bo^y minden nevezetes eseményről gyor.*, kimerítő tudósításokat közölhet.
Mikszáth Kálmán az Országos Hirlap mindeu egyes számába fog irai, s körülötte lesz a legjelesebb tárcairók egész gárdája. A lap belső dolgozótársain kívül tárcaákat irnak: Tömörkény, Vámbéry Ármin, Ágai Adolf, Kozma Andor, Mar-czali Henrik, Homo (Pollik Illés), Június, Gárdonyi Géza, Sebestyén Gyula, Sz. Nogáll Janka, Beöthy Zsolt, Kálnay László, Szabó Emire, Kazár Emil, Vértesi Arnold stb
A Kózgszdssági rovat is s legtartalmasabb lesz. Dr. P&p Dávid jeles közgazdasági Író inted a lapnak ezt a részét, s közgazdasági rovatot Lendray Sándor vezeti. A tSzsdérSl Keszler Jóisef ir naponkint élénk szingaxdag tol\'ával tájékoztató képet, hétről-hétre összefoglaló kritikai szemlét Mezőgazdasági rovatunkat a rendes közleményein kívül főleg tartalmassá teszi Miklós Ödön, gtzdag tapasztalataival és széles látkörével. Az erdőgazdaság köréből Bedő Albertiül leszüuk szerencsések bozní csikkeket. Ezenfelül dr Bamberger Béla. György Endre és Szabó Jenő, mint a hárman elismert.tekintélyű siakférfiak gazdagítják lapunkst közgazdasági közleményekkel. v
A jeles erőkre bizott szakrovatokon kivQl kedves és toozó olvasmány is bőven lesz ai Országos ^i-riapnán. A Mindenféle* rovstában at olvasó meg fogja találni az érdekességek egész halmazát Töméntelen kedves és pikáns aj róa*gok idegen országok társadalmából, szintagy jelentősebb tudnivalók a külföld tudományos mozgalmaiból, számtalan komoly és derűs epizódja a közéletnek, kikapott sxihet részletek s nagy események kulisszái mögül: megannyi vonzó ojdonság s mely nem szenzációja bár a napnak, mindenkor friss és kellemes olvasmány.
Végül, elhagyva számtalan egyéb apró rovatot, szólunk a Regénytárrói- Gondoskodva mrgválogatjnk a világirodalomból a legszebbeket s művészi forditásban adjuk kózsá Legelső regé-yank egy friss, bájos külföldi munka: .Róka ut*, mely az ege.s világon nagy feltsnest keltett. Ext követi Mikszáth Kálmánnak ,Ax aj Zrínyiáss" cimü hosszabb szatirikus politikai rajza.
Az Országos Hirlap ez évi november 20-tól kezdve jelenik meg naponkint, ünnep és vasárnapokat követő napokon is. Az ORSZÁGOS HIRLAP előfizetési árai Egy\' évre 14 jrt. Félévre 7 jrt. Negyedévre 3 frt 50 kr. Egy hóra 1 jrt 20 kr.
Az előfizetési pénzek (legcélszerűbben postautalványon) * kiadóhivatalba. (Budapest, F///., József körút 66) küldendők. Előfizetéseket ezenkívül elfogad minden postahivatal, könyvkereskedés és ujságelárusitó
AZ ORSZÁGOS HÍRLAP
kiadóhivatala
VIII, József körút 65.
Suchard csokoládjai és kakaói
Tévedések elkerülése czéljából a mélyen tisztelt közönség figyelmeztetik arra, hogy Suchard Ph gyára úgynevezett törmelék Csokoládét se nem gyártja sem kereskedelembe nem hozza. — SUCHARD PH. csokoládéiért a tiszta állapotbani szállilásért kezeskedve van és csakis staniol csomagolásban gyári jegy és aláírással kapható.
Nyilvános nyilatkozat!
Aluüit arckép-müintézet, hogy roüvé-s*ileg kitűnően iskolázott arckép-festőit ne legyen kénytelenitve elbocsátani is csakis ízért, bogy azokat torább foglalkoztathassa, rörid időn és csakis a visszavonási): elUaiározta. hogy minden lét cseké yebb h-iaionról vagy nyereségről lemond.
Csak 7 frt 50 kr.-ért
síig az előálÜtáii költségek feléért szállítunk I életnagyságú arcképet (mellkép)
Gyöujö fi elegáns fekete-ai any ba-rak rasiatal, melynek valódi értéke legalább 40 forint.
Ki tthát saját\' TSgy felesége, gyermekei, szülői, testvérei vagy más d ága akár rég e.hunyt rokonai, ugy barátai arclképét óhajtja, csak az illető fényképét küldje be, mindegy akármilyen áliáaban, az 14 nap múlva megkapja sz arcképet, s mivel a legkellemesebben meg lesz lépetve
Láda az arcképhez önköltségen lesz számítva.
Rendelések a fénykép melléklésével, mely az arckép elküldésénél vlsszsszár-maztatík, csakis — tlssxatonásfg fogadtatnak el s fenti árért\' utánvéttel vagy a pénz előleges beküldése ellenében.
Arckép műintézet
„KOSMOS"
Bécs, Maríahilferstrasse 116 AflR*~ Legkitűnőbb, lelkiismeretes kivitelért, valamint természelhü hasonlóságért kezeskedve lesz.
Hogy mie don tó to-dia oik erf Ive legyen ezentúl a can
natisi gli**- bejegyzett vettója-
ST et hazánál cm
(Tinctnr* balsamic*)
THIERRY A.,
Fnsntia, i-kilsci-SluiIrui itUttL
Xozagiszsi gftgytl eg mag-vtsas^t-ták as véleményt mosdottak rila-A. l0Lr*glbb, legaatásosabbiiaS: bizonyait ci legolosibb népi** báaS-szar, mely a mail- és tadáfsjdal-mskat enyhíti stb. a belsőleg as aaisolasr alastfaaSisflfcsitS\'
"7 islodisúgáuak jeliül minden íívce «zy ezüst fcíiverfiyaí van ullátvK, melyen cágvm TbJerry AdolC, ^yósyssor^iir ..Sz öravn?y«.lhoi" var. beviire. stlildan balaaatnot, aaaly nem a faatl zfildnyotsasa ˇAdaJaaTsryal vsa ellAtva, nts-
»iUsaak visiis. mint hsaiialtsst ém tttiniatc* -----csóbb, annál Srliktclonebb Tehát mindig p<
jüuk sx itt lithstó xöld v*d6Íaej-ro- Eeyeiiíl „..............
mom hsniititóít as ntsazóit, vslsmlnt értiktelsti atsnzstolc melyek s köiStueg tnrgt évesítése re mis belLssmiez7Kyal rannsk ellátás, alsrusitoit, iltslsm s vödfijegytőrveny slip-jio tűn Ínyesen less üljóxva. Hol bulim mom risxire ztin-cirn rsktár, ratideljenek kisrotoíluiiill occu * cimsn: Tliiony A- Omnsja.1 (ty6ry».-itárnak Pregrads, Bobitacb-Saut-rbrucn mellrtC 12 kJ* va^y 9 dtiplaSveg árs líseysr-¦•niic is Amiiris bármely postialialyi:d i koronába korul, Uoszuis is H.rcoiroviitábs 12 kis 6 doplsüveg ára i
kornns IX) Sllir. 12 kis vsxy 6 dapls&ragnAl kövesebbet nem küldök. SziiJelkCtdis ossk s pénz olörotet beküldísB vstgy utánvétel melleit.
Kladenfcor Sayeleismal legyünk a sőld vádejaeysa, nalylyal a TalidUtáo; Jaléfil minden Sver al van. Latra.
noi! ol-I firyol-bslzss.
Sdvjízer.JEÍApsiíiíke
A valódi angol
enocs
ereje és hatAea.
Sin kesSc-Kiel rgj li ivei syicTltas tstlsassk tartott eteetsu taljasoa ¦wfSTisilttateU, >J>>hsa jeslj ez) E ér.s staii rát.icrt bsj mecorr*-aoIUlOlt. li ssrel caoáalenJcx, aelj a )eE**lT4"b* h leilt bsjakssl a ,AÍ raib«risíf s lezjees eraa-
uer. A aobek ryó-in s fájdalom any-IbatUn; — f3slkst-rissii a piros rizsa _roií ceatlfoU" bsn Utexo ceodssiert «j«E)orB, fiaiekSUeU\'sbea reaekiifill tTisybatásst al>U kitiaákaek elldaert taii aajaffokksl, ki-fésiVAs sn.s*oI csodakenCcs bsxznilbató :
A gj-ermekigj asnB moltbafánál, tojeyűlemlízníl, moll-keminjodisnil, orbiac, mindennemű airelmek, láb- vasj osontsebeatUisak, sebek, eanyeduie. dagadt lábak, Söt esontsxn elleti ; üti*-, azarás-, !&-, vifás- is sniidssi le-bek alias. Hussnálbató misdec idefen rissek n. m. Svog-, frT.4tv^ Lomok, szUáztk is tuskik eltávolítására. Mindennemű duesjisi, kinövés, pokol var, oijikipsodis, iflt rakbatacsic ellen, szemöles, korömdagsuat, hilysg- ét lel-dörzsölt líb.-
desA.THIERRTin gíSSfA
PREBRAOA Eté-ib.nlvlait
: 6~t;-: t*M, is.
\'- Ital támadj E7 ano ekek
retttlelfcesímm.
iuvtistalaa bsmísitványok
twbek, nyakdaganat, vártorlódás, íülsagts is nil clüíordaló kis ebes edisek ellen stb. is »«; esvatkeaSu Misét régibb, mail kltfaSab kstáaikaa.
Ifi-eo sjAnlstos sipb eryecfil itlé sxerMl ellTlgTszatae-?<-s minden családnál kisxletben tartani.
Eat doboznál kevasebb áem küldetik; a sstULŰldas ki. •Arólar as öuitg elülsires beküldése vagy podir ctiavétellel ftszkSsöltetik. 2 Mrely, ciomsgolii, szállitólevéí is b irmon tea megküldéssel S toros* ét *» altér. számos blzoetyltvatts^y áif
F igy* lm eltetek mindenkit megv ételitől, i kirsxo ssígornsa «rrs agy élni, bos-y minden tégelyen s finti védjegy és cégnek ,*i örsarral rrérr uerUrsalf PnzTsdabaa belsigctre toll lennie és midet tégelynek egy aasecálati ntssitásba kall bacsonaa-olv* lenni is lent ItiKaiA *.i^;«™w.i -iix*_.
Aa «syed Üli ._ ....... .......________............
is ntáozoi, a védjegy-törvény értelmében aaigornaa aldos-tetnek, ipagy esen ba-tnisitványok terjesztoL
EgredBll baassrctti rarras i őrangyal gyó«Tt>kr. scm&vsts\'s?^ m.»
Pregnsseaa Sohitscb-Sanetbruna mellett. ^ Xaktár a ISgtSbk gyójT-ixcrUrfc^:. hol raktár sines tessék a megrondeléit közvetlenül érsagrsl frikTSssr-
Ur**!" THIKKKT ADOLF ftsgrsdábaa, KMUU^^t^ KalleU tiniil — Az j^satrsk-magyar védjegy lsjítresn-
csak aiik
MOLL SEIDLITZ POR
yalódiak. hei mindegyils; dobol Moll A íédjegyét é aUirását tünteti feL A >•!< A -Kid S»ldlltt-|l.rsk utrtós sjógyhataaa a legmakacsabb rjar és .1-.„h.í.(il«.k ííomor/orca ia erowM\', röpMt azakrekadaa, majb iotalom, var friaí a^ér\'é. a Í^SsabSibb .« ..(.,..»* ellea, e i\'!t* ^1?"™-"„T H,«Uk ítTmiadla nauibb alletjedéat aaenett. - Ára m LüKaélalt arad.ll a. , . btzaak l frt a. e-
Hamisitások törvényileg fenyíttetnek.
LSS L\'l^ aSSl
pctak akkfir vq.liifii Da mindegyik öreg moll a. TeJjegyét tünteti m
ozlabara^eaz és sé nevezetesen mint fájdalanosiHasit6 bedSrzsaléal szer köszréBr csuz és s meghűlés egyéb következményeinél \'.egiameretesettb népszer — Eoy 6m*. ztlt ersdat! ive, ára\'90 krmlezar.__¦ \' _
Moll Salicyi szájvize.
(Főalkatréase - fuzolvsavaa szikac.) A miuiieun&i i szajtiszltiaaaal kQlÖD^Sea fontos bármely kom gyermekek, miut fel-aöuck súmira; mert í sxijvia a fogak további épségét biztosítja s egyjzersiui:;J óvaaer togfájáa ellea. — Egy Mail A vátfjajyável ellátatt íveg aca : 60 krsjesar
íl)
FÖS7. rtk&ldes\'
gyógyszerész, cs. és kir. udvari
Moll A. gyógyszerész, cs. es kir. unván szállító áital<
Béca: I., Tuchlauben 9. sz. Vidéki saegrandéléssk naponta aoa^aatáavát mellett teljesittetaak
A raktárakban tessék határozott-in MOLL A. aláírásával és védjegyével ellátott készítményeket kérni. Itaklár : Nagy-Kanizsán Resenfelrj AdJlf 8S Fia.
OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOO 3000000
o
2
o
ö s
O
s o o o e s s o o o o o a o a o o o
Q
s g
Q
c a
Q
ALAPÍTTATOTT 1858
Budapesti Szivattyú- és Gépgyár
Hés zvöny-Táraasag
(nelött WALSER fEEESCZ) BUDAPESTEN, VI. ker.. Külsc váczi-ut 45. szán.
SQrgönycim: SZIVATTYUGYA3 BUDAPEST. GYÁBT:
mindenféle gőzgépet, Schmidt-Jéle .Jorrgözmotoroka- (401/. szénraegtakaritás), petróleum- és benzin motorokat. Kereijü-részeket, h\'órjürészeket és csertöröket. Gőzkazánokat, elönie-legitöket, tarlányokat. Hidakat és egyéb vasszerkezeteket. Mindenféle szivattyúkat gőz-, szij- és kézi hajtásra, Talamint villamos üzemre. Artézi kutjelépitményeket vasból. Tüzjecskendöket és vízszállítókat, tűzoltósági jelszerelési tár-.gyakat. Köztisztasági szereket, öntöző kocsikat, sárkaparó és seijrögépeket, lióekéket és úthengereket. Egészségügyi szereket, mint gözfertötlenitö készülékeket és teljes jertötlenitö telepe kel, pöcegödör tisztító készülékeket. Vas- és ércöntvényekel, harangokat. Keményöntésü aczétfelületü tüzrostélyokat egyenes és kigyóalakban, valamint polygon rostélyokat.
LÉTESIT: viz müveket, csatornázásokat vízvezeték és légszeszberendezéseket, központi fűtéseket.
Árjegyzékek és költségvetések ingyen és bérmentve kaldelnek.
c o
o o ?
o
o
o c s o
qoooooooc OOOOOCJOOOOOOOOOOOOOO OOOOOOOOOOOOÖOOOOOOOOOOOOuOOO
HEIM MEIDINGER KÁLYHÁI
A feltaláló Prot. dr. Meidinger által egyedül felhatalmazott gyár
HEIM H,
s. és ür. nflvarl
o o o o
s
3 g
O
o
o o
o c y o o ? o
o o o
0
Boáapsrt: Thenet udvar. Bécs—Döbling és I., Kohíraarkt 7.
FRi6a: Bybernergaaae 7. aSSSZai Sxabad&lraazva minőén államban. uawawawam --KISDKN KIÁLLÍTÁSON ELSŐ DliJ.lL ÍITDXTETVE. —x
lenaisiesebs Hormaajazhatd tolta és szellőzteti Mirhái
lakások, iakolak éa irodák ezámárt, a leregjazerübb és legelegánsabb kiállításban, tetazésaieriiai égési időtartam szén-pirrat való fatéanéiéa 24 óráig terjedő égési kőszénnel! tüzelésnél.
Tübb szoba fltéae egy kályhával.
WAGSON kályhák .--—
„keim- irid kiiyaii j MEIDINGER-OFE.N
Óva intünk az ntínza- iíf^-*h • (4 e i M\'j^l toktól, utalva a kályha- Ié5? " " ± 1 ^ ajtókra SntStt itt látható védjegyre:
,IIeint\' Ilc.xtin kályhái
Heim füstemésztö kandallói
A korlök fQstnélkQliek maradnak. Határtalan égési időtartam. — Minden tüzelőszer alkalmas. — A már létező kandalló külsőkre alkalmazható. — Kgy kandalló több heijisége függetlenül lütbet
KEIK fQatemésztö Oaloriférei ~||bv Központi fűtés minden rendszer szerint. Szárító alkalmazása ipari és gazdasági czélokra.
Proapectasok é* árjegyzékek ingyen es bérmentve.
:
S
z z z z z
Z
z z
z z z z z
2 Z
z z z z
V
a z
í
c c
Njituaott lij. Wajdits József könyvnyomdájában Nagy Kanizsán
X
MAGY-KAHIZSA, 1897. november h& 27-én.
48-ik szám.
XXXVI. évfolyam.
Előfizetési ár:
Egész érre . . . 5 frt — kr. Fél érre . . . . frt 50 kr. Ste\\e<iém . . . 1 fn 26 kr. Eerje* uu 1(1 kr. HIRDETÉSE K 5 bzsabos petiuorfaic 7, másodszor 6, t minriea lovabbj torért 6 kr.
N VI l.TTJfiKB.KK jicti: toronként 10 írén Tétetnek -. . <¦¦¦¦?¦ illeték matdest egye* mnieu 8U kr. fiieteudő
íi MM
ZALAI KÖZLŐN.
I
uiiréfcpénztár részvény-társaság,* a
A nagykanizsai „Ipar-Testület" galamboki önkéntes tűzoltó-egylet*, a
,a nagy-kanizsai Takarékpénztár részvény-társaság", a ,Kotori .?agy-kanizsai kisdedeveló egyesület" a ,nagy-kanizsai tanítói járáskór"
A Í2p szellemi rési ét illető mis-deo közlemény a felelői sxerketttő nerére, sx sors • réaxt illető kös-lemények pedig a kiadó serére rimxettea X»w-Ka»rajt4r» berniemre iotéseadosL
Béraeotetlec leniek a tatnak el.
fogad-
a keresztény jótékony nőegylet 1
,,n.kanizsai izr. jótékony nőegylet", .szegények tápintézete*, a katonai hadastyán egylet" .soproni kereskedelmi iparkamra* .nagykanizsai k ül válasz talányának hivatalos lapja.
HETENKINT EGYSZER, SZOMBATON MEGJELENŐ VEGYES TARTALMÚ HETILAP.
Iskolaavatás.
Sayy-Kanizsa, 1897. nov. 2«
Néhány hónappal ezelőtt bontották le azt a régi házat, mely 1805 óta szolgált hajlékául a tanítás Ügyének városunkban. Mintha megszólaltak volna akkor az épületkövek: Hogy rombolhattok bennünket széjjel, hisz mi majd egy évszázadig a gyermeknevelés, az egyetértés szentélyének falai voltunk! Ismerjük egész nemzedékek örömét és fájdalmát és ime-! most pusztulásnak indittatok !•
De a kőszívű komi vesék hatalmas csákányokkal törték a falakat, omlott a vakolat és ledőltek a falak. De csak azért, hogy újnak adjanak helyet!
Most újból emelkedik a romokon az a szép épület, mely talán ismét"1 egy évszázadon keresztül a leány nevelés temploma lészen. Ezt a házat I avatta fel f. hó 2i-én Nagy-Kanizsa város közönsége a vármegye vezérlő férfiadnak jelenlétében. Vármegyénk aranyszájú tanfelügyelője Ünnepi beszédében egy megkapó eszmének adott kifejezést: Itt a határszélen nemcsak azt követeljük az iskolától, hogy értelmes, egészséges anyákat neveljen, hanem tetterős hónleányokat is, kik a magyar Jaj preponderauciáját minden körülmények közt és minden veszedelemben, mely bennünket fenyegethetne, meg fogja óvni. És valóban mit érne az ismeretek egész halmaza, ha a nevelés a hazafias jelleg hijján volna? Azért akaraterős, hazafias nevelésre van szükségünk. Az akaratban élünk. Nemcsak ismereteken alapol életünk szerencséje, hanem jellemünkön, hajlamainkon és kedély világunkon is. Ezeknek megadni a helyes irányt a leány nevelésnek is örök atapja.
Az uj épület hosszas törekvések és nagy áldozatok gyümölcse. Városunk közönsége saját erejéből emelte.
Derűs termeiben leányainkat megfogják tanítani arra, hogy hűséggel őrizzék meg a magyar nemzet hagyományait és figyelmeztetni fogják őket arra is, hogy a nőnek kezébe van letéve egész nemzedékek jő és balsorsa, mert a nő van főleg hivatva intézni mindazt, a mi az emberiséget legközelebb érinti: a család fentartása és a gyermekek nevelése.
Az ünnepély lefolyásáról a követ-.kezókben tudósítjuk olvasóinkat: A hálaadó Istentisztelet.
Mielőtt az aj épületben megkezdődött az előadás, fölszentelte azt V é b e r Vince h. plébános. A mai ünnep is iatentisztelettel kezdődött. Reggel félkilenckor bosszú sorban indáit az ünneplő közönség, élén dr. gróf Jankovích László főispánnal a plébánia templomba, melyet színű.tig megtöltött az uj leányiskola növendékeivel együtt Az istentiszteletet V é b e r Vince, b. plébáoos végezte fényes segédlettel. Fél tízre járt az idő, midőn az egész közönség visszatért a felavatandó épületbe.
A felavatás.
A polgáriiskola rajztermét eléggé megtöltötte a jobbára hölgyekből álló közönség, melynek si-raiból bizony a városi képviselőtestölet igen sok tagja hiányzott
Az ünnepet a leányiskola énekkara nyitotta meg a Himnuszai, melyet állva hallgattak végig. Utána Vécsey Zsigmond \' mondta el megnyitó beszédét. Üdvözölte Zalavármegye főispánját dr. gróf Jankovích Lászlót C s e r t á n Károly alispánnal és dr. Ruzicska Kálmán, kir. tanfelügyelővel együtt, megköszönve nekik, hogy megjelenésükkel városunk Ünnepének fényét emelni kegyeskedtek. A mai Ünneppel, — úgymond, — bezártuk ez évre azon alkotásakai, melyeknek megvalóaitását a millennáris városi díszközgyűlés oly méltóságos lelkesedéssel határozta el. A város egészen magára hagyatva a maga erejéből áldoz a kultúra oltárán, s nem retten vissza semmi áldozattól, melyet a művelődés érdekében meg kell hoznia. A maga erejéből hozts létre ezt a diazes épütetet is, hogy leányainak megadhassa azt a műveltséget, melyet korunk tőlük megkövetel. Nem
zárkózott el a város közönsége a múltban sem a kulturális á\'dttatok elől, mert hisz azt az épületet isi melynek helyén a mai emelkedik, a kultúra templomául maga emeltette még e század elején. — Vázolta azután az iskola történetét és azon sikeres törekvéseket, melyekkel a város közönsége az építkezés elé gördülő akadályokat legyőzte és a haza éltetésével fejezte be szép beszédét, melyet lelkes éljenzés követett
A polgármester beszédére dr. gróf Jankoví ch László főispán, válaszolt kijelentve, hogy Örömmel jelent meg ő is a vármegye első tisztviselőjével együtt es ünnepen, melyen Nagy Kanizsa fényes bizonyságát adta anoak, mint tud a kultúráért lelkesedni és áldozni. Szavait a leányiskola tanáraihoz intézte ezután fejtegetve a vallásos nevelés követelményeit. Mély eszmékkel teljes beszédét szépen egészítette ki
Dr. Buzslcska Kálmán
ünnepi beszéde, ki a honleányok neveléséről szólott Nagy lelkesedést keltő beszédét itt közöljük egész terjedelmében.
Méltóságos Főispán Űr ! Mélyen tisztelt ünneplő közönség!
örömteljes szívvel veszem ki a magam részét Nagy -Kanizsa város mai társadalmi ünnepének azon alkalmából, hogy ezen díszes s az oktatás mindeo igényének megfelelő, pompás épület,-^tpdaíik rendeltetésének.
Mint e vármegye királyt\' tanfelügyelője közel tizennégy év Óta, napról-napra tanuja vagyok Nagy-Kanizsa város ujabb és ujabb áldozatkészségének. — Ámde midőn az oktatásügy oly sokféle ágazatának fejlesztése közben, szerető lelkének ösz-szes gondjaival, leány oktatásának szervezése s "a benne rejlő eszmének külsőleg is méltó megjelenítése felé törekszik: engedje meg a 1 mélyen tisztelt ünneplő közönség, hogy nemcsak mint tanfelügyelő, de mint magyar ember is, forró hálámat, fejez-zem ki Nagy-Kanizsa város hatósá-
gának, iskolaszékének és társadalmának.
Mert ha áldhatja végzetét, ki magyar hölgynek született: áldott legyen minden szív, mely a maga lelkesedésének hitével, a mnnka és izzadás ; filléreivel idehozott egy-egy porszemet a honleányi erények templomához.
Rousseau egy egész rendszert egy mondásba foglalva arra biztat, hogy tegyük erőssé a gyermeket s jó fog az lenni.
Igen 1 De az Ö nemzete felé nem nehezedett egész tömkelege a faji és földrajzi veszélyeknek. — A mi leányainknak nemcsak erőseknek, jóknak, de első sorban magyaroknak kell lenniök.
A mi leányainknak itt e határszéli iskolában mindennap hallamok és érezniök kell, hogy e hazát nemcsak férfi vitézség, de vitéz nemzedéket nevelő magyar anyák őrizték meg számunkra.
A magyar történelem egéről a hős, szent, hű és Önfeláldozó leányoknak száz és száz fényes csillaga ragyog le ránk.
Az iskola hivatása: e ragyogó fényből egy meleg sugarat megtermékenyíteni a fogékony, ártatlan gyermek szívben.
Az iskola hivatása: felkelteni lelkünkben az első sejtelmet arról, hogy eszmények nélkül nincs az életnek becse, nincs a szeretetnek áldása, nincs a nagy elhatározásoknak ereje, a családnak boldogsága.
Az iskola hivatása: letenni az első szegletkövet a nő egyéni és társadalmi rendeltetéséhez; hogy majd egykor az erkölcsi világrendben neki szánt helyen ne ingadozzék gyámoltalanul, hanem találja meg önmagában egy nemes életbölcsesség támogatását.
Szivem mélyéből meg vagyok én arról győződve, hogy Nagy-Kanizsa
város hatóságának és iskolaszékének eddigi lelkes buzgekaa, a gyermekei sorsán odaadással csüggő szülők és a pályájukat szerető tantestület együttes munkája mindenkor oly szellemet fog ápolni ezen falak közt, hogy mioden növendék, ki egykor elhagyja ezen intézet küszöbét, szivébe vésve viszi vele az élet nagy iskolájába, a költő megható intelmét a „Magyar hölgyhöz:"
Hogy egy gyűrűvé forrjon ArpádriJc nemzete, S e szép araay gyűrűben A gyem in; gyöngye — tel
...... S lesz a nagy-kanizsai
polgári leányiskola egyik hatalmas végvára a magyar kultúrának; élő-jelképe a magyar állameszme diadalának s örök dicsősége Nagy-Kanizsa város hazafias erényeinek !.....
A szónoki hévvel előadott beszéd után Eperjesi Sándor, mint az iskolaszék elnöke, kezdett beszélni, örömmel veszi át az iskolaszék nevében az uj épületet, s visszatekintve Nagy- Kanizsa tanítási ügyére, melyet 32 éven át éber figyelemmel szerető gonddal kísér, ígéretet teáz, hogy az iskolaszék ezutáara is mindég azon lesz, hogy e város tanítás ügyét a kor színvonalán tartva mindeu jogos követelményt kielégítve vezesse és fejlessze.
Végűi dr. B a r t h a Gyula, a polgári iskolák igazgatója, igétte meg, hogy a tanítótestület áthatva a pedagógia magasztos hivatásától mindent el fog követni, hogy megfeleljen hivatásának és azon bizalomnak, melylyel a szülők féltett kincseiket, gyermekeikeket, az iskolára bízzák.
Az éljenezéssef fogadott beazéeV után. a leányiskola énekkara Sauermann Mihály vezetése mellett a Szózatot énekelte, s ezzel a felavató ünnep véget ért.
A bankett
Szép és méltó befejezése volt a felavató ünnepnek az a bankett, melyet aSzarvas-szálló nagytermében a városi tanács rendezett. Száznál többen vettek itt részt, kik mindnyájan a tanítás fontos ügyétől áthatva gyűltek itt össze. Valóbanape da-gogia jegyében volt a nap, mint dr. Bartha szellemes főiköszöntésében
TASSA.
A huszadik század küszöbén.
— A .Zalai Közlöny* eredeti tárcája —
Irta: dr Neumann Ede.
Csak néhány napja, hogy egy képsorozat vonta magára a művészet barátjaiaak figyelmét, a melyben egy nálunk sem ismeretlen kiváló orosz festó. I. Napóleon orosz hadjáratának emlékeitéleszti fel.Megvénfl t a század, melynek kapujára a fiatal Bonaparte láogbetűkkel itta nevét. A kik küszöbén állottak, sejthették, hogy a jövő nagy változásokat rejt méhében, de hogy miképpen fog alakulni, ezt csak prófétai szem láthatta volna előre.
Alig van időszak az emberiség történetében, a mely meglepő eredményekben és nagy sikerekben oly gazdag volna, mint ez a mi haldokló századunk, a mely most irja meg végrendeletét. A természettudományok hatalmas fellendülése, a termé szetbeo rejlő erők kiaknázása, a kultúrának uj birodalmakat hódított, a közlekedés bámulatos eszközei leküzdve az akadályokat a melyekkel nagy távolságok gátolják az emberek kölcsönös érintkezését és az idegennek megismerését, lebontják a korlátokat, a melyekkel térés idő határolták az emberi törekvéseket A műveltség áldásai mind szélesebb körökbea ter jednek, a nép alsó rétegeiben megfao-.dnak az elemi ismeretek, az aaal-ídbéták száma csökkeo, az egyetemek
kapui a nők előtt is megnyílnak, még ué hány év és nemcsak a kórágy mellett, hanem a fórumon is, az igazságszolgáltatás sorompói előtt találkozunk velők, a munka minden téren gyorsul, a szemkor tágul, az élvezeteknek uj forrásai fakadnak, az élet nap nap után pezsgőbbé, a versengők küzdelme lázasabbá válik. Milyen óriási haladás az emberi erő és tehetség érvényesüléíéoek minden ágában. És a fény mellett az árnyék. A gyors mnnka és az élvesetek sokfélesége mellett az idegesség, a század végének ezen folyton fokozódó és mindinkább bódító salyos betegsége és vele karöltve az ijesztő aráoyokban terjedő téboly, a kultúra vívmányai mellet a kinövések nagy száma, az oj bűnök aggasztó sokasága, — a szabadság mellett az anarkia, a parlamentarismus és szólása zab adaág mellett a szenvedélyek vad tombolása és a tizenkétőrás beszédek, az irodalomban és művészet-beu a naiuralismas és verísmos cégére alatt > nemteienségnek és romlottságnak dicsőítése, az elbukottak apotheosisa, a leplezetlenül járó léhaság, az emberben lappangó állatiasság amaga teljes mezítelenségében, a pikantériák következetes hajhászása, és mind ezek meilett a szív* nek elégedetlensége, békétlensége, nyugtalansága, fájdalmas vonsgJása, élei-unalom éa öngyilkosság.
De nem folytatom ez általános jellemzést, sokkal szűkebbre szabtam szerény fejtegetéseim tárgyát, korunk erkölcsi világnézetére és azon különböző felfogásokra akarom csak irányozni
szives figyelmüket, a melyek a huszadik század küszöbén a kor vezérszellemei révén kifejezésre jutottak és a müveitek köztudatában meghonosodtak. Századunk szellemi tevékenysége ezen téren is gazdag aratással kecsegtet és az az erkölcsi komolyság, a melylyel kiváló gondolkodók az idevágó problémákkal foglalkoztak, előnyösön különbözteti meg a tizenkilencedik századot elődjétől, a a melyet a történet a felvilágosodás századának nevével ruházott fel. A IS. század vezérszellemei nem az építésben, hanem inkább a rombolásban lelték ked-vöket. Törvényt Ültek az emberiség legrégibb és legszentebb hagyományai felett, azokat guny tárgyává tették és irgalom nélkül boncolgatták a társadalmi rend élő szervezetét A kétely kilépett a tudósok magános műhelyeiből és a tudatlan tömeg szemeláttára tégezte munkáját A hidegen fontolgató t\'.z uralkodott és a francia forradalom, mely a kor köztudatának gyakorlati kifejezést adott, eltörölte az istenséget, bezárta a templomokat és az ész kultuszát hirdette uralkodó vallásnak. Ezzel szemben a mi Bzázadunkbau a kutatás szabadsága, a gondolkodás korlátlansága és gyakran merészsége karöltve járt a mult iránti kegyelettel és csak a legritkább esetekben feledkezett meg.azon köteles tiszteletről, a melylyel atudományis miud-aonak tartozik, a mit az emberiség hagyományai megszeli leltek.
Az angol tudomány az, mely századunkban a müveitek világnézetének és erkölcsi felfogásának alakítására mélyre-
ható befolyást gyakorolt A század első felében, Bentham, az utilitaríamus megalapítója, uralkodott a szellemek felett. Erkölcsi rendszerének középpontja a hasznos Priestleynek egyik rég elfelejtett könyvében akadt azon formaiára, így beszéli fi maga, a mely egy erkölcsi rendszer keresése közben az igazság útjára vitte. ,A legtöbbeknek a legnagyobb jólétet", így hangzik azon nevezetes mondat, a melynek felfedezésekor Archimedessel felkiáltott:. Heuréka* megtaláltam. A természet, így okoskodik Bentham, két hatalmas untak rendelte alá az embert, ezek: a fájdalom és az öröm. Ezeknek köszönjük összes eszméinket, az ő uralmok alatt áll egész életünk. Az öröm az élet egyetlen célja és ennélfogva egyetlen szabálya és mértéke is.
Mint ilyen a hasznosnak nevét veszi fel, mint erkölcsi alapeszme pedig annyit jelent, mint a cselekedet megitélése azon szempontból, hogy vájjon az emberi jólétnek előmozdítására avagy hátráltatására szolgál-e. A mi az élet örömeit fokozza és sokszorosítja, a fájdalmat pedig apasztja és csökkenti, az ezen felfogás szerint erény, ellentéte pedig bün. Az erény nem más, mint okos, előrelátó gazda, a ki mindig szem előtt tartja érdekeit és jólétének biztosításéra törekszik.
Az utíliiarismua tehát az önzés erkölcsi rendszere, az önzésben látja Bentham az egyetemes jólétnek alapját, az egyesek érdekeit egymással öaszhangzasba kell hozni és el van érve minden er-
kölcsi életnek legmagasabb célja, a lehetséges jólétnek legnagyobb összege, más szavakkal: a legtöbbeknek legnagyobb java.
Benthamban az angol nép szelleme mintegy testet 5\' Ut és azon nagy befolyás, melyet er\' i.csi rendszere majdnem egy évszátadoq át különösen Angliában és Amerikában gyakorolt azon körülménynek tudandó be, hogy csak tudatossá tette azt, a mi az angol jellemben mélyen gyökeredzett, az angol politikában és a társadalmi élet minden nyilváoulásában kifejezésre jutott: az önérdek érvé nyesi tését, a személyes haszonnak mindenné! többre becsülését. A legkiválóbb szellemek csatlakoztak B. felfogásához és még sokáig nem fog megszűnni tanainak befolyása.
De az őrénél még sokkal mélyebbre és messzibbre terjedő hatással volt a hatalmas szigetország egy másik nagy fiáaik világnézete: a Danriníamus. Darwin előtt a természet egyes országainak fajait ugy tekintették, mintha azokat Bemmiféle kapocs nem fűzné egymáshoz, mintha jellegüket és typusnkat csak nagyon csekély mértékben változtatnák. Egyes kutatók, mint Lamarck ás Baer rámutattak ugyanazon körülményre, hogy életmód, szokás környezet és egyéb külső okok nagy befolyással vannak a test formáinak alakulására és hogy minden egyes egyén fejlődésében előbb a fajnak jellege és azután a szülők különös ismertetőjelei mutatkoznak, de a fajok eredetének tudományos Bzem-pontból teljesen kielégítő magyarázatát
Lapunk mai számához fel iv melléklet van csatolva.
XXXVL ÉVFOLTAM.
ZALAI KÖZLÖNY
1897. NOVEMBER 27 ^n.
mondta, mert mindenkit az az elismerés vonzott ide, melylyel a nevelés-ügy szerény munkásainak úgyis oiy ritkán szokott adózni a nagy közönség.
Természetes, hogy a diazea bankettről a felkőszőqtökínem hiányzottak.
Az első áldomást a főispán mondotta, ki szokott ékesszóláséval dicsői tette a királyt és királynét a poharat az Ő egészségükre emelte. Lelkes éíjeozés hangzott tel e beszédre melyet a körön-ség állva hallgatott. — Varga Lajos megemlékezve arról, hogy 40 évvel ezelőtt egy kis igénytelen fiu lépett a mai iskolai palota helyén állott régi épületbe, hogy ott az ismeretek elemeiben részesüljön, poharát e kis fiúból lett miniszr térre, Wlasaich Gyulára köszöntötte. E beszéd kapcsán Vécsey Zsigmond polgármester indítványozta, hogy a vallás és közoktatási miniszterhez Üdvözlő távirat küldessék. Lengyel Lajos főjegyző nyomban fel is olvasta a következő táviratot:
Nagy méltóságú d r. Wlass fch Gyula miniszter untak
Budapesten.
A nagy-kanizsai államilag segélyezett községi leányiskolák uj épületének mai ünnepélyes felavatása alkalmával rendezett ünnepségre gyülekezett közönség lelkes üdvözletét küldi Nagy méltóságodnak
a polgármester. Ezután Vécsey Zsigmond emelt szól Ürömét fejezte ki. hogy oly férfiút üdvözölhetünk, itt körünkben, ki az igazság legyőzhetetlen fegyverével, az önzetlenség kiolthatatlan lángjával és egyéni tulajdonságainak szeretetreméltóságával intézi vármegyénk ügyeit Lelkesedéssel, tisztelettel és szeretettel üdvözli a körünkben jelenlévő főispánt. Dr. Janko-vich főispán megköszönte a polgármester üdvözlését s köszönetét fejezte ki egyszersmind Nagy-Kanizsa város közönségének azon áldozatra való készségéért, hogy a polgári leányiskola számára azt a díszes épületet emelte, ö mindenkor fő kötelességének tartotta és tartja a városok elöhaladasát istápolni, mert ezek segítik virágzásra a vármegyét is. Élteti a város közönségét. — A következő felköszöotöt Eperjesy Sándor mondotta C s e r t á n Károly alispánra, kit mint a megye első tisztviselőjét, a pontosság éa igazság képviselőjét, kihez 30 évi barátság is fűzi, köszöntött fel. — Dr. Bariba Gyula kiemelve toasztjában, hogy Magyarországot a tanfelügyelők nyerték meg kitartó munkásságukkal és ügybuzgó lelkesedésükkel a műveltségnek, poharát dr. Ruzicska Kálmánra, a tanfelügyelők mintájára, a művelődés apostoli előharcosára emelte Dr. Rot-s c h i 1 d Jakab szépen átgondolt felkö szöntójét a polgáriskola tanárokra, mint a nemzeti női nevelés letéteményeseire mondotta. Nagy figyelmet keltett dr. Ruzicska Kálmán felköszöntője, ki szellemes fordulatokkal telt be-zédjébeo N agy-Kanizsa város hölgyeit éltette. Caertán Károly alispán, a város pol-.gárai kőzött fennálló egyetértést magasz-
talva poharát az egyetértés legkiválóbb eszkörlőire, a (örvényszékre a buzgó elnökére ürítette. Nitb Norbert igen szellemes felköszöntőben éltette a polgár-mes\'ert, míg Mtkos Géza régi vármegyei reminiszcenciák felelevenítésével fűszerezett beszedjében az alispánt éltette — Szép felkö-zöotót mondott ezután Hoffmann Móra piaristákra és Simon Gábor Deák Péter főkapitányra. — Poharat emelt ezután ifj. Hegedűs Láazló, kí az ö keresetlen egyszerűségével a főiapánt éltette. Milteunáris fákat ültettünk, úgymond, a mult esztendőben, szépen is virulnak már azok hazánk ezeréves múltjának emlékére. Zalavármegye is kapott ily millennáris fát, ki mindenkire árasztja szeretetéoek lombját, ki a legnemesebb fa e vármegyében. Éltette a főispánt, ki máris megnyerte minden polgár szeretetét, kit áld és szeret mindenki, mint az árnyékot adó fát. — Meghatva köszönte meg szavait a főispán, ki poharát a polgárok egészségére ürítette. ,Igyunk azért, hogy ne legyen boldogtalan a magyart" — Zugő éljenek hangzottak fel e szép szavakra s e hangulatban oszlott azét a társaság, melynek legnagyobb része az írod. és Műv. Kör felolvasására sietett
óhajtja megvetni a ezen célra valóban kívánatos az orvosok minél nagyobb számban va>ő csoportosulása, hiszen itt oly közős éa fontos érdekről van szó, a meiy elő1 bármilyen okból kitérni ep oly hiányára váltana a kollegiális éraüietuek, mint az egyéni aaját jói fölfogott érdeknek. E mellett az orvosok erkölcsi éa anyagi helyzetének javítására célzó indítványok fognak tárgyalásra kerflini a valóban e két tényező szorosan összefügg: az orvosok anyagi helyzetének javítása szakképzettségű* emelését jelenti a ennek a nagyközönség is hasznát fogja látói. A Fiókszövétségek legközelebb fognak megalakulni.
Az Országos Orvos-Szövetsége
Az orvosok mind saját érdekeik megóvására, mind a közegészség) és s szen-: vedő emberiségnek tett szolgálataikban j rendszeres és egyöntetű eljárás biztosítására, továbbá az orvosi tisztesség megvédésére már hosszabb idő óta Óhajtottak valamely országos egyesületet alkotni. A felmerült tervezetek közül a millenniumi kongresszus az Or»zágos Orvos-Szövetség eszméjét fogadta el jelentékeny szótöbbséggel; ezen szövetség a belügyminisztérium jóváhagyta alapszabályokkal f. hő 7-én megalakult s megválasztotta elnökségét és igazgató-tanácsát amelyben 10 fővárosi és 20 vidéki orvos foglal helyet. Ezen Országos Orvos-SzÖvétség tuiajdooképeo csak az összekötő kapcsa lesz az ezután, lehetőleg mindenütt megalakítandó Fiókszövetségeknek, a melyek az egyes megyék, továbbá nagyobb városokban fogják magukba gyűjteni az önként jelentkező orvosokat így tulajdonképen csakis az egyes Fiókszövetségbe léphetnek be a tagok, a kik azonban e belépésük által már az Országos Orvos-Szövetség tagjai is. Az igagató-tanács állandó összeköttetést fog fentartani az egyes Fiókszövetkezetek közt s á felmerülő indítványok, tervezetek közlésével alkalmat fog adni a függő kérdések lehetőleg általános megvitatására. Ezen célra szolgál továbbá asa^évenkint előre mbghatáro zacdó helyen tartandó általános kongresszus,, amelyen az összes Fiókszövetségek tagjainak alkalma nyílik közös tárgjalásra, rót tervben van ezen feladatra szolgáló folyóirat alapítása is, a mely még nagyobb mértékben létesíthet: az ügy érdekében kívánatos közős közreműködést Az igazgató-taDács legelső sorban a aegélyző- és nyugalomdij-alapját
Az uj igazgató.
Elismerést annak, aki reászolgált!
Soha sem vonjuk meg mi magunk sem az érdemestől azt, ami megilleti. Sőt (szószólói vagyunk mindenkor az órdemoek. Mert tudjuk, hogy korunk iránya csak nagyon gyakran nyújt koszorút annak, a ki rászolgált, míg szívesen tapsol az ideíg-óráig sikert aratónak.
a most mégis felszólalunk, midőn az iskolaszék választási urnájából, melybe majdnem húsz pályázó neve volt bele dobva, kik népoktatásunk vezetésére némileg is hivatottaknak és érdemeseknek tartották magukat, Réesey György neve került ki győztesnek.
Annak a nehéz kérdésnek, mely iskolaszékünk előtt állott, midőn az uj igazgató választásáról volt szó, nem megoldását, hanem ketté vágását látjuk ebben a választásban.
Pedig a gordiusi csomó ideje lejárt.
Mi s relünk a nagyközönség, fájó szívvel látja, hogy népiskoláinkban sok a kivenni való és erélyes kezekre volna szükség, mely tudatosan, pedagógiai elvek szerint vezesse ez intézeteinket,\'melyektől áldozatát soha sem tagadtunk meg.
Tudta ezt az iskolaszék is,\' mert hisz éppen igazgató választó ülésén mondta el egyik tagja ezt a jellemző esetet :
Nem hivatalosan, csak ugy esetleg, benéztem egyik kis-kanizsai leányosztályba,
— Kedves kisasszony a tanítónő? — kérdem.
— Igen, volt a válasz.
— Hány növendéke van?
— Biz én nem tudom.
— Hát hányat irt be?
— Azt sem tudom.
Néztem egyet e válaszra s mivel csaknem minden tanítónő ismerős előttem, megkérdeztem, hogy tán még sem ö a tanítónő. S erre bevallotta, hogy ö csak helyettesit már hetek óta, de erről sem az igazgatóság, sem az iskolaszék mit sem tud."
Imé egy kedves kis história, melynek talán, még sem lett volna szabad megtörténnie.
¦De ettól eltekintve is. hányszor halljuk a panaszt, hogy a gimnáziumba iratkozó tanulók oly csekély ismeretet visznek magukkal hogy mindent újra kell kezdeni velük, nem is szólva arról, hogy fegyelmezésük nagyon hiányos.
Tessék csak egypár apával beszélni, kiknek jeles, sót kitűnő bizonyítványt
nyert gyermekei a gimnázium\' első osztályában a megrovottak között vannak.
Hát bizony ez nem jól van. Olyan hiányok ezek, melyeken csak erélyes kéz segithetue. Mert nem vádolunk mi senkit, azt is tudjak, hogy tagságunk hivatása magaslatán áll; de az. zaéi\' az emberi gyöngeségben leledzik, hogy ahol nincs egységes és erős vezetés, ahol nincs tudatos kormányzás, ott az egyesnek, ha még oly buzgó is, meg van bénítva tettereje, kedve, ambic$ja.
Ézéit szerettük volna mi, ha népiskoláink elére erélyes igazgató kerül. Ezért irtuk, hogy helyesnek tartjuk, ha magasabb pedagógiai képzettségű férfin jut a népiskolák élére.
Az iskolaszék többsége azomban azt látta jónak, hogy a tanítói kar legöregebbjét, az egy Párost kivére, állítsa népiskoláink élére. Hogy ebben mi vezette, csak ; ugy magyarázhatjuk meg, ha azt tesszük | fel, hogy a dolog könnyebb végét lógta és senkit bántani s mellőzni nem akarván j azzal is takarhatja választását, hogy érdemet jutalmazott vele.
ízó sincs róla, évek hosszú sorát tölteni a tanítói pályán, nagy érdem. De jutalmazásának más.módja is lehet, mint az, hogy egy 63 érés embert oly nagy gondu, oly sok munkát követelő állásra helyezzünk, mint a népiskolák igazgatósága. Csak fiatalos ambíció tekintheti ezt kitüntetésnek, melynek tér és alkalom nyílik, az élet alkonyata felé közeledve már biz\' ez csak teher.
Terhet yiuni pedig soha sem gyönyörűség.
I Mit várhatunk tehát az nj igazgatótól ? | Erélyes vezetést, pedagógia belátást, is-| kóláinknak magasabb színvonalra eraelé-i sét? Várhatjuk a nehézkesen teljesített ! kötelesség panaszszavát. Egyebet nem. A kor, az nagy zsarnok.
Hanem most már hiába beszélünk; a | választás megtörtént Történt pedig; ígyen: j Az elnök felolvasta a pályázók korát, val-; lását, képzettségét értelmesen ugyan, de | gyors egymásutánban s azután felhívta az i iskolaszék tagjait hogy szavazzanak. S az ! iskolaszék tagjai szavaztak.
Tudták-e előre, hogy mire szavaznak ? f. Volt-e idejűk a megfontolásra? Ismerték-e a pályázóknak kérvényeikben kiirt képe-i sítését? — A kérvényeket az elnök őrizte ; s nem volt emberfia., ki előzetesen is tu-\' domást vehetett volna róluk.
Ily módon lehet markírozni a választás színe alatt a — kinevezést. .< a
De azért az iskolaszék s-avazolt s ma már B é c s e y György a népiskolák igazgatója. O
A keszthelyi dolgok.
Megint a keszthelyi dolgok! Ugyan-c-ak különös emberek lehetnek azok a keszthelyiek, hoty a tulajdon társadalmi ügyeiket hozzák ide a szomszédba s itt porolgatják, szellőztetik, mikor azokra Nagy-Kanizsán senki \' se kíváncsi. Hiszen nekik is van két I újságjuk, elég terük volna tehát el- [ intézni ügyes bajos dolgaikat a maguk r körében is.
És akinek ilyen gondolatai támadnak fenti cím olvasásakor, annak tökéletesen igaza van. Én is ugy górj. dolkodom, de azért ez egy és — ígérem — utolsó esetben szives elnézésüket kérem jó szomszédainknak. Szolgáljon mentségemül azon körülmény, hogy — ha szabad-e kifejezést használnom, — a küzdőtért nem én tettem át a szomszédba s ha hozzá akarok szólni a dologhoz, amint azt ig&zságérzetem parancsolja, ott kell védekeznem, a bol támadtak.
Ezeknek előrebocsátása után röviden válaszolok a , Zala * 92-ik számában megjelent s a keszthelyi társadalmi viszonyokat tárgyaló közleményre.
Hogy minél rövidebb és világosabb legyen Tálaszom, először a „Zafa" közleményében megnevezett egyének, azután pedig a kath. legényegylet védelmére hozom fel legjobb tudásom és meggyőződésem szerint el len érvei m et
Magasházy Antal dr. és Lakatos Vince premontrei tanárok tehát azok a .túlhevült" premontreiek, kiket a „Zala" cikkírója megnevez és odaállít a közönség elé, mint a keszthelyi társadalmi béke megrontok. Használhatnám e váddal szemben azt a már nagyon is elcsépelt mondást, hogy ők nem szorulnak védelemre; de ezzel azok, kik ókét személyesen nem ismerik, aligha érnék be. A váddal szemben dicsérni nem akarom őket, mert ettől — érdemességük dacára is — visszatart a velük való barátság, mely talán az elfogultság vádját hozná rám, azért csak azt jegyzem meg, hogy e vádak kétségkívül az ellenszenvnek szüleményei, melyeket én megérteni nem tudok. Hiszen az ő társadalmi szereplésük eléggé ismeretes Keszthelyen s mindenki tudja, hogy ők még szűkebb körben sem voltak békételen-ségnek okozói, annál kevésbbé voltak azok egy egész város társadalmi életében. Én abban a meggyőződés óen vagyok, hogy azok, kik ellenségei az általuk vezetett intézménynek, bennük támadták meg azt s midőn ók a támadások dacára is megálltak helyüket, elég helytelenül őket mondják a béke megrontóinak. Pedig hát nem kellett volna támadni, most nem kellene az elvesztett béke miatt panaszkodni.
Hogy Magasházy Antal dr. titkon szervezte volna a legényegyletet, azt az ő nevében, mint az igazsággal ellenkező dolgot, egyszerűen visszauta-
csak D. adta meg. Vizsgálat alá vetett számtalan egyént, átkutatta az egész természet háztartását és bebizooyitotta, hogy az u. n. fajok nem állandók, hanem változnak és hogy az általános for mák idöjártával egyéni alakot öltenek. Minden égvén változásoknak van alávetve, magával hozza, örökli ugyan szülőinek természetét, tulajdonságait, de azért bizonyom behatások alatt módosítja azokat. Ezen válto/ások ivadékainál már örökölt tulajdonságokként mutatkoznak és így idő jártával a faj egészen kivetkőzik eredeti jellegéből. Ehhez j.rul még egy másik körülmény is t. i. az egyének számának uÖYQkj»lé*e folytán a népesség annyira emelkedik, oocy az egyének csak akkor élhetnek meg, ha vagy a természet nyit uj megélhetési forrásokat, vagy pedig az egyéneknek csak egy töredéke marad fenn. a többiek pedig elpusztulnak. Megkezdődik tehát a létért való küzdelem és ezen harcban azok győzedelmeskednek, a melyek elegendő érövei bírnak, hogy az adott viszonyok között megélhessenek. Ezen küzdelem egyszersmind fejleszti a védelem eszközeit is és ellátja a testeket a feladataik végzésére szükséges szervekkel. Darwin lebontja tehát a válaszfalat, a mely eddig az embert egyéb lényektől elkülönítette és az élet minden nyilvánu\'iását, a testi és lelki tüneményeket, a társadalmi és politikai intézményeket, szóval mindazt, a miben az élet nyütanulásait látjuk, azon egy törvéoy alá helyezi, hogy csak az él és marad fe&n, a mi erre alkalmas és
kellőerővel brr, — minden lénynek meg kell vivoia az éiet, a létért való harezot, Ta*7 győz, vagy pedig elpusztul.
A fej ődés alapeszméje, mely Darwin egész rendszerén véeigvouul, terméazete-seorányomja bélyegéterkölcsi felfogására is. Azember Datwíu nézete szerint eredetileg oly állapotban é t, amelyeiigkülönböztette meg magasabb fejlettségű állatoktól és azon mód, a melyen érzelmei éa indulatjai még most is külhő kifejezést nyernek, azt bizonyít]* hogy állat ősember kö/.ött csak a fej .ódé* (okaira nézve van különbség. Hogy az ember dühében fo gáti vicsorítja, hogy h«jt felbor/ad, ha nagyon megijed vagy fél, mindez, arra mutat, hogy az ember eredetileg az állattal egy és ugyanazon fokon állott Az ember erkölcsi érzülete is lényegé-bei: már az állatnál megtalálható. Azt tapasztaljuk ugyanis, hogy már az állatoknál is nagy mértékben ki van fejlődve a társas ösztön, mely szeretetben nyilvánul. As állatok is szeretnek társaságban élni, a fenyegető veszélyről tudósítják és megvédik egymást. Az odaadásnak, sőt az önzetlenségnek is meglepő példáit idézi és az öröm, jólét, a boldogság kereséséből és a fájdalomtól való félelemből magyarázza ezen jelenségeket, ugy miként Bentham és Mill az embernői mutatkozó hasonló jelenségeket.
Ha ez a társas ösztön tudatossá válik, már erkölcsi érzésnek nevezhető és erényes cselekedetek kútfeje. Ehhez járul még egy másik mozzanat t. i. az emlékezet és a megfontolás. Ha p. a társas vagy erkölcsi Ösztönök ellentétbe jutus):
valami pillanatnyi vágygyal vazy indulattal p. az éhséggel vagy gyűlölettel, haraggal, le fognak győzetni. De mihelyt az éhséget lecsillapítottuk vagy boszunkat kitöltöttük, az ebből ere"dö elégedettség csakhamar megszűnik. A társas östtön azonban megmarad a maga állandóságában és élénkségében, hiszen az egész-, mnlt van mellette, ellene pedig- a gyönyörnek csak rövid és már el is mult pil anata. Ha már most az értelem a pillanat hevében elkövetett tettet össze hasonlítja a társas ősztön követelményeivel, a megbánás érzete fog ébredni bennünk. lelki furdalasaink lesznek. Az erkölcsi kötelesség tehát. D. szerint, nem más, mint annak tudata, hogy van egy ösztön, a mely vezérül kell, hogy szolgáljon, de a melytől meg is tagadhatjuk az engedelmességet Az állatnál megvannak ugyan az erkölcsi ösztönök. de.vaz emberben hozzájárul azokhoz az értelem és így keletkezik az erkölcsi kötelesség érzete, a mely megelőzi, követi és mintegy ostromolja a cselekedetet Az erkölcsi lényt azon képessége jellemzi, hogy öasze tudja hasonlítani egymással az elmúlt és jövő cselekedeteket, hogy mérlegelni tudja indítékait. Az erkölcsi érz-\'S tehát, a mennyiben az állatban ís meglevő társas ösztönökből ered, az állatra emlékeztet, a mennyiben pedig az ember értelmi tehetségének működéséből és azon benyomásokból származik, a melyeket az elmúlt események hagytak benne, az embernek sajátos jellegét teszi.
Ezekből természetszerűen következik D. erkölcsi világnézete. Az ¦ let feltételei
teremtették meg az állatban a társas Ösztönöket Midftn ezeknek engedelmeskedik és a saját vagy azon közösségnek jólétét keresi, a melyben ól, nem teszi ezt megfontolással, hanem a létért való küzdelem kényszere alatt. És mivel az emberiség is ezen küzdelemnek -hatalma alatt áll, az emberi törekvésnek célját D. szerint csak az képezheti, hogy a meglevő viszonyok kőzött mennél több egyént emeljen az épség legmagasabb fokára, mennél többnek fejleszsze képessegét a lehetőség legvégső határáig. A létért való küzdelelemre felfegyverezni az embert, öt erőssé és győzedelmessé tenni, fizikai és erkölcsi egészséget biztosítani, ez D. szerint minden erkölcsnek alapelve és vezéreszméje. Erkölcsi rendszere tehát alig külömbözik a Bentham és követőiétői.
Hogy Darwin tanát kellő világításba helyezzem és annak mélyreható hatását jellemezzem szives engedeimükke! rá akarok ntalni arra, hogy tanítványai miképpen vélik megoldhatónak a mester szellemében azt a nagy és nehéz problémát, a mely előbb-utóbb az !ös*zes művelt nemzeteket foglalkoztatni fogja: a soeialis kérdést. Malthus és Ricardo szerint a túlságos népesedés minden társadalmi baj kútforrása. De éppen ez a tuluépesedés az, a mely a létért való küzdelmet okozza. Ezen harcz az eró-teleneket, a fennmaradásra alkalmatlanokat elpusztítja. Kennél jobban növekszik a népesség, annál többen pusztulnak el a versenyben. Az ivadékok közül csak azok biztosítják fennmaradásukat, a kik apáikat tökéletességük által túlszárnyalják A harc
tehát az emberiség haladásának szempontjából is . okvetetlenül .szükséges Csak arra kell törekednünk, hogy ezen küzdelem felesleges va^ry céltalan kegyetlenségektől ment legyen. Helytelen volna tehát, ha oly egyének vennék fel a küzdelmet, a kiknek semmi kilátásuk a győzelemre, káros volna, ha az állam maga intézményei által az erősek és alkalmasak legyűrését, a gyengék és alkalmatlanok győzelmet, diadalmaskodását okozná.
És ezzel elérkeztünk a socialis kérdés kiinduló pontjához. Korunkban az örökölt tőke az, a mely olyan egyéneket, a kik-, nek egyéni tehetségüknél fogva egyálta-j Iában semmiféle jogcímük nincsen arra, i hogy a létért való küzdelemben ók győzzenek, az ezen győzelemre érdemesek rovására diadalra segit. A tőke birtoka felforgatja a természet rendjét, általa az egyéni - tulajdonságaiknál és értéküknél fogva gyengék letiporják azokat, a kiknek személyes becse és tehetsége az övék felett kimagaslik, általa a gyengék győznek és az erősek, az életrevalók nem bírnak boldogulni.
Ezen aránytalanság ellen fordul a népnek, különösen a munkás osztálynak természetes Ösztöne és az elégedetlenség napról-napra nő A socialdemokraták a | bajt csak ugy vélik orvosolhatónak, ha | minden magánvagyon megszűnik és az ¦ összes tőke az állam birtokába száll. Ezzel \' szemben a darwínisták csak azt követe-I lik, hogy a tőke ne bírjon többé azon hatalommal, hogy általa a tehetség és létre valóság nélkül szűkölködők legyűrhessék a győzelemre vagy mondjak: ér-
melléklet a ,Zaiai KSzlSny\' 1S97. ntvember ho 27-iki 48-ik uámaitoz.
XXXVI ÉVFOLYAM.
ZALAI KÖZLÖNY
1897. NOVEMBER 27-én
sitoni. Ö egy szervezett legényegylet élére állt s azt nyíltan vezette. Hogy tz önképző körben dnló viszályt más módon is megszüntethette volna, az olyan elhibázott állitis, melyet c-iak az írhat, a ki a dolgokat nem ismerte. Hogyan avatkozhatott volna ő az önképzőkör ügyeibe, mikor arra felszólítva nem volt? Különben is, annak a viszálynak az elnök személyében volt az °ka* *Jkinek a béke érdekében félre kellett volna állani, mikor látta, hogy a tagok egy jő, talán nagyobb részének bizalma nem támogatja. Ö tudta ezt jói, ejőre is Játtá a szakadást és mégis maradt. Tessék elbírálni már most, ki volt oka a szakadásnak, ki tette lehetetlenné az együtttnaradást? .
A kath. nöeg)iet rémétől. y_aló félelmén a cikkírónak, jóízűen mosolyogtam. Milyen erőlködés a vádakban! . Hát még az iparosok dalköréről elmondott frázissal. Igen csattanós és hangzatos vád volna az, ha el nem feledte volna a cikk irója azt, hogy a . Keszthelyi Iparosok Dalköre" ezelőtt bét évvel alakult és pedig mint keresztény dalkör, melynek célja kiválóan a templomi énekek tanulásában lett megjelölve. Bhez se a cikkíró, se Lakatos Vince, se én nem szólhatunk, mert az iparosoknak teljes szabadságukban állott egy ilyen dalkört alakítani. Lakatos Vince pedik csak három év óta elnöke a dalkörnek, tehát cikkíró ur szerint a gyermek idősebb volna az apánál.
Ezek után röviden a kath. legényegyletről. Ros<-zakaratot még ezek után se tételezek íel a cikkíróról, hanem azt tovább is bizonyltom, hogy olyan dolgot támadott, amelyet nem ismer annyira, - amennyire\' ismernie kellene, ha nyilvánosan hozzá akart szólani.
Azt a vádját, hogy a legényegylet gyűlöl minden másvallásnt, nagyon durva vádnak minősítem. Cáfolatára pedig csak annyit mondok, hogy volt már az egyletnek lutheránus meg zsidó tagja is, s hogy mig Keszthelyen tartózkodtak, az egyletnek buzgó és szeretett tagjai voltak. Tessék tőlük megtudakolni, hogy hallottak-e az egyletben csak egy szót is, mely személyüket vagy vallásokat sértette? Hogy a jelenben más vallású tagja nincs az egyletnek, annak nem az egylet az oka, hanem azok a „jó katholikusok," akik kígyót-békát kiál-
vényesülésre jogosultakat. A tőke a küzdelemnek jutalma lehet, de nem annak fegyvere. A magánvagyon tehát megmarad, de az egyén maga kénytelen a/.t szerezni és az állam törvények által gondoskodik arról, .hogy ez a vagyonszerzés ne történjék a közérdekek.rovására, ne járjon a közjónak megkárosításával. A verseny, mint a haladás egyetlen eszköze megmarad, mig a töke áilomositása mellett végképpen megszűnnék. Az öröklés joga azonban hatályát\' veszítené. A birtokos halálával minden szerzett vagyona az államra szállana, a mely az özvegynek és a kiskorú gyermekeknek gondját viselné. Az ajándékozás joga is megszűnnék, az állam pedig az öröklés utján reá szállott birtokokat eladná és azok árát arra fordítaná, hogy minden egyénnek természeti tehetségének és erejének kiművelését lehetővé tegye. A tanítás természetesen minden fokon teljesen díjtalan volna.
A kérdés ezen megoldása mellett sem szűnnék meg a gazdagok és szegények közötti különbség, mert hiszen ez emberi tehetség és erő különfélesége mellett a nagy versenyben az életre valóknak ezer meg ezer alkalmuk nyílnék a vagyonszerzésre, de a szegénynek még sem volna oka elégedetlenségre, minthogy belátná, hogy az érdemes nyertééi a jutalmat és minthogy megmaradna még azon reménye is. hogy gyermekei, a kiknek neveléséről az állam gondoskodnék egykoc- érvényre"* emelkednek és majd ót is -Járaogatni es kárpótolni fogiák Igy •iszik"[át tanítványai Darwin tanait a gyakorlati életbe, de hogy a socíális kérdés üyetén megoldásához nagyon közel volnának, ezt bizony maguk se hiszik. (Forrt köv.f
tanak az egyletre s nemcsak a más vallásuakat ijesztik el tőle, hanem még a katholikusok előtt is szeretnék azt befeketíteni Az pedig, ho^y a legényegylet vallási alapra van helyezve, józan ok a támadásra nem lehet. Mert azt mindenki tudja, hogy erkölcsi művelődés csak vallásos alapon lehetséges.
Az antiszemitizmusról szőlő vádját a cikkírónak, nagyon szerencsétlen gondolatnak tartom. Kezdetben „néppárti törekvésekkel* vádoltak bennünket, a mi vádnak elég jól hangzott abban az időben, de már elhallgattak vele. Most megkísértik az antiszemitizmus vádját. Ennek talán nagyobb hatása lesz. Ideig-óráig hathat, de a valóság majd megcáfolja ezt is.
Nem tudom, csak sejtem, hogy kí az a »másik keszthelyi,* a kivel szemben megírtam s egyúttal be is fejeztem védekezésemet. Bárki legyen, átengedem neki az utolsó szót, csak arra kérem őt, hogy miután annyi mindent elmondott arról a kath. legényegyletről, szerencséltessen egyszer bennünket az egylet helyiségében, hogy legalább lássa és ismerje is azt. És én itt a nyilvánosság előtt ígérem meg, hogy ha Iát, vagy hall ott bármit, ami az általa felhozott vádakat igazolja, akkor én leszek az első, a ki azt a kárhozatos egyletet ott hagyom és a cikkíró ur vádjait a nyilvánosság előtt megerősítem.
\\ Szántó László
A leányok tarnázásár*ói.*)
- Irta: Farkas*.Vilma.
Hogy a torna mily üdvös és mily szükséges intézménye az egészség és testi épség fenUrtásának. azt ma már minden müveit ember tudja. A tornázás a testet erősíti, edzi, nagy befolyást gyakorol a fejlődés szépségére és- közvetve a léleknek is elevenséget, határozottságot kölcsönöz. A lélek főuraimat és korlátlan rendelkezést nyer a test fölölt miből az öntudat önbizalom és önállóság, a bátorság, lélek-jeleolét és kitartás származik.
A nagyobbszámu növendékek együttes toroázása által az együvé tartozás, az egyetértés és * kölcsönös becsérzetoek tudata ébredtől az egyesekben. Tudatára jönnek annak, hogy az egyesek tagjai egy nagyobb egésznek, hogy az egyesek rendellensége, figyelmetlensége az egésznek rendjét megzavarja.
A növendékek nemsokára befogják látni, hogy minden egyes tagnak hozzá kei jámlmi az egész által elérni kívánt sikerhez. Ebből bizonyos becsületbeli versenyzés támad, mely-ugy a magatartás, mint az- iskolai fegyelemre fölötte jótékony hatást gyakorol.
A toroászattal a népek műveltségi történetében gyakran .találkozunk, sőt az némely korszakokban fontos szerepet ís játszott
Az ős népek kik még műveltségre szert nem tettek és életszükségletüket vadászás, halászás, földmivelés s ehhez hasotiló foglalkozással szerezték meg, már ezen foglalkozás által élvezték a testgyakorlásnak fentartó s éltető hatását. ,Az ember — úgymond Guta — Muths — mig a természet által az ösztön és természeti BZÜkség fékein vezettetek, folyton a testgyakorlás szigorú iskolájában, vala éa aoélkfli, hogy tudta vagy kiszámította volna, célja a azoknak kielégítése mindig összeesett testének gyakorlásával s tökéletesítéséveL"
A mini azonban a műveltség körébe léptek, az illem, jó modor, a kényelem őket teljesen elpuhította, \'
A testnek ezen elhanyagolása azonban megboszulta magát Mert a test és szellem között ax összhang fölbomlott, a test elsatnyult s oly betegségek támadták meg, melyeket az ős emberek nevükről sem ismertek-
A kultur-élet ezen hátrányait az emberi testre nézve már az ó-kor művelt népei észrevették. Azt a nagy paedago-giai igazságot, mely kell hogy legfőbb ideálja legyen minden tanítónak: „Mécs sana in corpore sano" (ép testben lakik az ép lé\'ek) az ó-kor nemcsak kimondta, hanem nevelési rendszerében alkalmazta is.
A görög nemzet az első. mely megbatározott alapelvek szerint, tisztán
•) A Zalamegyei Ált. Tanító testölet nagykanizsai jirasi kórének noT. Il-én tartott Őszi közgyűlésén előadott felolvasás
paedagogia céljából s a esthetikai ízléssel vezette a testgyakorlást. Csaknem minden nagyabb városában volt célszerűen berendezett gimnázium (tornacsar-uok) melyekben az ifjak testileg képeztettek. Görögország* legtöbb államában a leányok is tornáztak, a mi természetes, mert a görögöknek az összhangzatos nevelés volt céljuk.
Az ó-kor második müveit népénél, a rómaiaknál, a görög íbsgyakorláanak csakis némi utánzását \'találjuk, ök a testgyakorlást nem neveléstani, hanem hadképzés a mügyakorlatok szempontjából űzték.
A középkorban a görög-római műveltség és tudomány hanyatlásának korában, a nagy népvándoriási mozgalmak sokkal inkább elfoglalva tartották az elméket, hogy Bem az ember minden oidalu nevelésére csak gondolhattuk volna is.
Ezen kor derekán a kalandor lovagiasság szelleme a viadal mesterségét nélkaiö/hetetleoné -Cetté, uj életre ébredt ugyan a tornászat, de csakis a hadi tornászat. E kor tornagyakorlatait a lándzsa dobás kopja-, bárd-kezelés és lo vagjátékok képezték. Később a szigorú kolostori nevelés végkép kizárta a test rendszeres képzését.
Akadtak azonban .egyes kiválóbb férfiak e korban, mint a francia Moataigne (1533-1592), ki .Kísérletek* cimü jeles müvében már határozottan testgyakorlással való testi nevelést kiváot. Ugyancsak az ő nézeteit hangsúlyozta azáz évvel később Loce (1632-1704) angol orvos és bölcselő, -ki a cyermekuevelés felett való eszméiben ezeket mondja: ,Mens aana in corpore sanő.* Teljes bírása ez a földi boldogságnak, a kinél ez meg van, annak nem sok kívánni valója marad és a kinél az egyik hiányzik azon a másik nem sokat segit. Az kit lelke nem vezérel, soha sem fogja eltalálni a helyes ut*t és a kinek teste törékeny és gyenge, soha sem fog ezen az uton messze jutni. Jóllehet, a lélek főtárgya a nevelésnek, mindemellett a testet sem szabad elhanyagolni.
A testi nevelés utjának teljes kiegyenlítése csak Rousseaunak sikerült (1712 1778), ki korának láogelméjüférfim, a francia reális nevelésnek alkotója volt .Emiljében* különösen hangsúlyozta, hogy a szellemmel az ember teste együtt s egyszerre neveltessék. „Mindazok, — mondja Rousseau — kik a régiek életmódját vizsgálÓdásuk- tárgyává tették, megegyeznek abban , hogy azoknak 5?ei lemi és testi ereje, mely őket a jelen kortól oly szembetűnő.eg megkülönbözteti, toruászati testgyakorlásaiknak tulajdonithatók." A mód. mely szerint Rousseau ebbeli nézetét hangsúlyozza, világosan matatja niikép annak helyességétől át volt hatva.
Eszméi leghamarább Németországban találtak termékeny talajra. B a z e d o v (1774.) és Salzmann voltak, kik nevelő intézetük tantárgyai közé elsők vették fel a tesgyakorlást. Utáonok főleg Guts-Mut h s János (1759 — 1839 ) mint a tornászat tanítója\' volt az ki a testgyakorlást tudományos aUpra fektette. E tárgyban több jeles munkája jelent meg.
A tornászatot tovább fejlesztette John Frigyes (1778—1842.) lelkes német hazafi, berlini tanitÓ, ki a tornázást, mint népképző eszközt fogta föl s azt egy csapással nemzeti intézménynyé emelte. John a gyakorlatokat rendszerbe foglalta s a német toroamüízavakat megteremtette.
A neveléstani tornászatot olyanná milyenné azt a görögök vélték tenni Spiess Adolf, előbb svájci, később németországi tornatanitő tette; amiért ő épen agy, mint Gats-Malhs Ja ha korszakot alkot a tornászat történetében. Az eddig űzött gyakorlatok főleg az erő, kitartás és bátorság elérését célozták, ő ebben igen sok erőltetettséget találván, a gyakorlatokat egyszerűsítette s a szabad és rendgyakorlatokat, miot a azép testképzés előmozdítóit, úgyszólván föltalálta, fejlesztette s azokról irt kitüoö müveivel a tornászainak uj iráoyt adott.
Sokáig folyt a vita Jahn- és Spiess-féte rendszer felett, mig végre a németek a két rendszer egy beolvasztása folytán \'a Jahn-Spiess rendszerét követik, mely ma már oly alakban a civilizált népek álul mindenütt elfogadtatott. Ezen rendszerrel vétetett át hozzánk is.
A tornázás ma már legnagyobb mérték-ben Amerikában, az Egyesült-Államok ban és Németországban van elterjedve. Magyarországon a rendszeres tornázás egészen uj keletű. Kulturálté, ugyan egyes nemeit már ősidők óta kard- és fegyverforgató őseink, sőt rendeztek fényes tornajátékokat is, de ez a mai értelemben vett tornászainak nem tekinthető.
Nagyon el voltak maradva ezen évszizad utolsó negyedéig a nyugati nenuelek mögött épen ezen a téren, mely a nemietek műveltségének fokmértje: az egységes
szellemi és testi nevelés terén. Rövid 30 esztendő lázas munkája kellett hozzá, hogy többet pótoljunk, mint amennyire bármelyik müveit nemzet képesnek hitt bennünket.
Különösen leányiskoláinkban tör ne hezen utat a tornatanitás. A ki nőnevelésünk eddigi readazerét csak némileg is figyelmére méltatta : — annak tapasztalnia kellett, hogy a leányok testi fejlesztése érdekében nagyon kevés intézkedés történt és jóval hátrább vagyunk a külföldnél.
A nő más testi szervezettel, más életfoglalkozás és élet hivatással bir ugyan, mint a férfi, de épen oly szerves és eszes lénye a természetnek s hogy a műveltségi viszonyoknak minél tökéletesebb részesévé válbassék, testileg épen ugy kell ápolni és nevelni, mint az erősebb nemet.
A tornatauitásnak is, mint általában minden iskolai oktatásnak, alkalmazkodni kell az egyéniaéehez. A leánygyermek gyöngébb szervezete nem teszi megengedhetővé a fiuk nehezebb erőgyakorlatait A női tornászat különbsége általában magából a női szervezet különösségéből, életfóladatából folyik. S célja a könnyen elpuhuló, elsatnyuló női testet természet szerint való fejlődésében! ^nmnokásságra segíteni, a női egészséget föntartani; a testrészek arányos kifejlesztésével magát az egész testet valóban szép alkatává tenni.
A tornagyakorlatokat a növendék erejéhez, korához és felfogásához kell alkalmazni. Első helyen a szabad és rendgyakorlatok tornajátékokkal összekötve ajánlhatók A szergyakorlatokból föltétlenül mellőzendők azok, melyek nagy erőfeszítést követelnek, veszélylyel járnak, vagy a nőiességet sértik. Fiuknál az erőt az ügyességgel. leányoknál könnyűséget a kellemmel kell párosítani. Nagy gondot kell fordítani a szabályos tartásra és járásra, a taggyakorlatoknál a nőies kivitelre.
A tornászat azóta lett tulajdonképen a női nevelés hasznavehető eszközévé, mióta azt Spiess átalakította. A ki egyszer a Spiess féle tornási.atot látta, az azonnal meg fog győződni arról, hogy azzal a testi nevelés nyomasztó szükségén segítettek. A Spiess-féle leány tornászatot ép uey ajánlja vonzó alakja, mint gyakorlatainak célszerűsége és szépsége.
A szabad gyakorlatok, minthogy az összes testrészeknek egyenként való s több testrésznek egybekapcsolt mozgásából állanak, s minthogy ama mozgások a végtelenségig változtathatók és hatásuk az egész testre kiterjedt, azért különösen a nőtornászat egyik legfontosabb elemei képezik. De nemcsak ezekért hasznosak a szabad gyakorlatok, hanem azért ís, mert minden egyes torna-érán alkalmat adnak a test minden részének mozgájha hozására és ugy az izmok uj életműködésének felébredésére Í3; mert leginkább j annak folytán lesz a test mozgása kerekdeddé és ügyessé, mely eredményt egyrészről annak kell tulajdonítani, hogy a gyakorlatok szabályos időmértékből ismétlődnek s igy a test a rytmikns mozgást megszokja. E gyakorlatok előmozdítják a azép mozgást, a kellemes megjelenést és a leányoknál annyira és méltán megkövetelt testtartást
A rendgyakorlatok leginkább arra valók, hogy általuk a tornászok-\' a szabad és részben szergyakorlatoknál a/ megkívánható rendbe jussanak. Hasznuk az, hogy a vezénylet által/a\' rendeket uj meg uj mozgásba hozva, tornászoknak a vezényszót mindig figyelemmel kell kisérni. A rendgyakorlat oknál a tornászok ugyanazon időben bizonyos vonalakban u. m. sorokba, rendekbe, kettős rendekbe, oszlopokba, fejlődésekbe, végre füzérekbe jutnak.
A tornajátékok szintén mint fontos nevelési tényezők, hozzátartoznak a testgyakorláshoz. Játék által kell a tanuló szellemet a túlterheléstől megoltalmazni és játékkal kell a tanulásban, vagy más szellemi munkában kifáradt erőket uj fogékonyságra föleleveníteni.
Tévedés azt hinni, hogy merőben komoly tanítás, vezetés behatása alatt szabadon fejlődhetnek a lelki képességek. A gyermek lelkének, kedélyének mélyében szunyádnak oly erők, melyek csak akkor háthatnak belülről kifelé, ha azoknak szabad fejlődést, alakulást engedünk. Azért fontos törvénye a nevelésnek: minden engedelmesség mellett, melyet a gyermektől követelünk, gyermeki sajátosságuknak valódi szabadsagot engedni, s ezt a szabadságot csak a játék nyújthatja nekik.
Í e á u Paul szerint a játék a gyermek első költészete, W i e 1 a n d szerint gyermekkorunk első és egyetlen foglal kozása, Angerstein szerint a játék tevékenység, a nélkül, hogy munka volna. Eitner azt mondja, hogy a játék élvezetet és Örömöt nyújt, megnyilatkozása az öntevékenységnek, nem munka és nem pihenés, az egyetlen tevékenység, a mely a gyermek lelki erőit mozgásba hozza, öt vidámmá és boldoggá teszi.
Schmidt pedagógiai enciclopédiájában ezt Utáljuk: A gyermekek komoly munka nélkül gyermekesek maradnak, a játék nélkül idő előtt megöregednek.
E néhány mondás, kiváló Íróktól, igazolja, a játék fontosságát. A játéknak nagy hatása van a jellem fejlődésére is. Hogy a jellém leginkább játék közben ismerhető meg, már a rómaiak mondták: A gyermeket játék közben lehet leginkább kiismerni.
De nemcsak a jellem megismerésére szükséges, hanem a fejlesztésére, képezé-sére is. Az akaratos, dacos gyermek kénytelen alkalmazkodni társai akaratához, -mert kü\'önben kizárják e játékból, az elkényeztetettgyermek kény telen\'magát alávetni ajáték szabályainak, aveszekedó békülékeny, a büszke szerény lesz mert különben nincs játék. Az önzés, o y sok gyermek hibája, helyet enged a közérzetnek, közcélra törekvésnek. A félénk gyámolulan gyermek ezt a gyöngeséget csak játékban vetkőzheti le, a mely a verseny álul bátorságra kényszeríti. És a mely gyermeknek nincs kedve a játékhoz, abban később hiányozni fog az erő és energia. Így lesz a játék a test, jellem és lélek iskolájává.
A mi a szergyakorlatokat illeti, a mint fennebb isemlitettem, a leánytomázasban annyiban játszhatnak szerepet, a mennyiben nem igényelnek a nőiességet Bértő testtartást, mozdulatokat. Minden tanítónő saját legjobb belátása szarint fog e tekintetben eljárni, de mindenesetre szükségesnek tartom, szigorú birálat alá venni minden előveendő gyakorlatot
Kézi szerekkel szintén végeztethetünk sokféle gyakorlatot, akár mint Önálló szabad, akár mint ellenállási gyakorlatot
A Unóra menetét illetőleg megjegyzem még azt, hogy fokonként következzenek a nehezebb, illetőleg több időt igénylő gyakorlatok, hogy BOhasem kell mértéken tul kifárasztani a gyermeket s mindig arra kell törekedni, hogy a gyakorlatok minél változalossabban legyenek előadva s ez által mindig szórakoztatva igyekezzünk a kitűzött célhoz közeledni.
Pihenést kell engedni óra közben, az óra végén meg lehetőleg olyan mozgást végeztetünk, a mely közben már pihen a felhevült, felizgatott test, nehogy távozásnál meghűljenek.
Természetesen, a testgyakorlás helyes eredménye a Unitónak nem csupán szakismeretétől, paedagogiai képzettségétől függ. hanem legnagyobb részben Ügyszeretetétől, buzgÓságától is. A ki meggyőződésből hive a tornázás ügyének, az szeretetetbői humanizmusból minden lehetőt elkövet arra nézve, hogy növendékeivel megkedveltesse a testgyakorlást.
Reménységünk igy mindig lehet arra nézve, hogy a gimnasztika ná\'unk, Magyarországon is mind nagyobb és \'nagyobb tért fog hódítani, mindig nagyobb és nagyobb lesz azok száma, kik Athén bölcs törvényhozójának, Solonnak szavát magukévá teszik: Mi (hellének) nem elégszünk meg azzal, hogy mindenki ugy maradjon, mint ahogy a természet Őt alkotta, hanem gimnasztikai gyakorlatokra van szükségünk, hogy az, a mit a a természet szerencsésen alkotott töké-, letesedjék, a rosszabb tehetség pedig | megjavíttassák!
Munkácsy Mihály élete és munkája.
— Egy érdekes konjTről —
Mese sincs mesésebb, mint Munkácsy Mihály históriája: a vézna kis asztalos -inasé, aki elindult mezítláb, hogy meghódítsa a világot. Az igaz, hogy nem ment egyedül, hanem vele tartott a művészet Géniusza, akit tán már emlegetni sem szabad, mert kevesen hisznek benne: éppen csak a kiválasztottak.
Ezek között a legelsők egyike Munkácsy Mihály. Fájdalom, hogy az ő élete kezd már legendái alakot Ölteni, mert ereje és törekvése javában megrozzant hatalmas szelleme. Nem bírt vele a nyomorúság, pedig hányszor állotta útját: ő akkor is dolgozott Nem bírt vele a dicsőség, pedig de sokszor csábította el a festőál!váoytói: ő akkor is dolgozott De most kihallott kezéből az ecset. . .
Az igaz, már csak azután, hogy mesés kincsekkel gazdagította a művészetet. Hogy mennyivel, hisz el sem tndaók hamarjában képzelni, ha nem akadna egy ntmntató kalauzunk abban a nagy és pompás diszmüben, a melynek első füzetét most kaptuk. Egy olyan munka az, a mely méltó az ő nagy szelleméhez, az ő magyar lelkéhez. Itthon készült, átlengi a honi föld levegője és nem mondva csinált magyarság terpeszkedik benne, mint egynémely olyan műben, a melynek részeit külföldön összekapkodták és itthon magyarnak hirdetik.
"Munkácsy Mihály élete és Munkái ez lesz a címe annak a nagy munkának, 24 műmelléklet lesz benne, 108 nagyobb szővegkép, sok érdekes levél és okmány
XXXVI. ÉVFOLYAM.
ZALAI KÖZLÖNY
1897. NOVEMBER 27-én.
faksirnileben. A szövegét Malonyai Dezső irta: olyan érdekesen és inegkapóan. hogy lehetetlen érdekfeszi tőben és mégis a legszigornbb igazaághoz alkalmazkodva, ami annál könnyebb volt. mert a legtöbb adatot magatői a mestertől vette — még abban az időben, mikor tisztán ragyogott lángelméje.
A képek kőzött, amelyek a mnnkát diszitik, van akárhány, amelyeket itthon nem ismernek, soha sem láttak, mert nyomban, hogy a mester megalkotta őket, elvándoroltak messze főidre, Amerikába. Ezek a képek itthon egészen újság gyanánt fognak hatni.
De lássak most a mutatóba beküldött első füzetet: nagyon unom velinpapir, a nyomtatás bámulatosan tökéletes és a tartalom gazdag. Három mümellékietet találunk benne: A tépéscsináiók, a nagy mester egyik legzseniálisabb alkotása rézkarcban, a Siralomház, az a festmény, amely hírnevét megalapította és egészen Miltonig legnagyobb alkotásának tartatott és Hazafelé. Mind a barom olyan tökéletes kivitelben és a legfinomabb nüan-szig gondos kidolgozásban, aminőt magyar diszmü eddig alig mutatott E három- mümeilékleten kivül a szövegbe nyomatott két egészoldalas kép (Pillanatnyi fölbevülés és A pálmaházban) aztán egész csomó kisebb kép és vázlat. Ilyenforma\', már az első fdzet, amelynek ára 1 frt fogalmat ad arról, hogy mily das és magas műbecsű lesz az egész munka, amiről különben kezeskedik az a körülmény is, hogy az egész az Orazá gos Magyar Képzőművészeti Társalat égisze alatt jelenik meg a Singer és Wolfner cég kiadásában. A teljes munka ára diszkölésbeo 24. frt.
Felső templom.
Ujabb adakozások:
Keller Mátyás gyűjtése (Dreiler Fri--gyes Bécs) 3 frt. Mikoss Géza gyűjtő ivén 3 frt 50 kr. Dr. Csempész Kálmán (Letenye), Vajda Adolf (Letenye), Jeney G. (Csáktornya) 50—öQ kr. Stern Zsiga (Rátka), Stern Sándor (Rátka) Stern B (Bátk 10—10 kr. Siedelár József (Fin-tafa) 1 frt Erkinger István (Felső-Sze-menye) 50 kr. Filipics Ida (Letenye) 20 kr. Físchl Pál 10 frt. Weiszberger Zsigmond 2 frt. Cnger UHmann Elek ur gyűjtése 5 frt. Abeles Móritz (Prága) ő.-— összesen 23.50. Eddig befolyt összesen 76tí5 frt 63 kr. -N.-Kanizsán, 1897. évi november 25. Dr. Tuboly Gyula Eperjesy Gábor ellenőr. péuztáros.
Emléket Bátorfi Lajosnak. Kegyeletes célunkra az elmúlt héten a következő adományokat kaptunk: Vidor &amnnéurnö20koT. Simonides István 4 kor. Mtkós Géza 60 fillér, összesen 24 kor. 60 fillér. Eddigi gyűjtésünk !04 korona 60 fillér.
— Személyi hír. Szentgyörgyi Ja lila ncy Sándor a m. kir. csendőrség főparancsnoka Nagy-Kanizsán időzött a helybeli csendórszakasz megvizsgálása végett. A parancsnokot Hegedűs Sándor esendór-hadoagy fogadta. A csendőr laktanyán a legénység teljes díszben várta magas látogatóját.
— Anyakönyvvezető kinevezés. A belügyminiszter Zala vármegyében a zala szent-íváui anyakoryi kerületbe U j v áry Józsefet auyakönyweztövé, a a lurnischai anyakönyvi kerületbe Roz-gouyí Antal anyakönyvvezető helyettessé kinevezte.
— Eljegyzés, Záborsiky József megyei közigazgatási kiadó, elj-jgyezte Zala-Egerszegen őzv. Muzsik Kálmáoné kedves leányát, Msriskát.
— Halálozás. Özv. Bichler Jakabné szül. Ruszt Laura f. hó 19-én szívszélhűdés következtében elhunyt. A temetés f. bó 21-én délatáo 3 órakor ment végbe nagy részvét mellett. A család a kővetkező gyászjelentést adta ki: Fischer Ferenczoé, Özvegy Brückler Ignácné, Bichler Lajo-, Hirechel Arminné, mint gyermekek. Hirschei S. H. mint fivér, agy a maguk, mint uz összes rokon-ág nevében mély fájdalommal jelentik özv. Bichler Jakabné szül. Raszt Laara úrhölgynek e bő 19-én este 74 éves korában történt gyászos elhunytát. A boldogult hült tetemei f. bó 21-éu dé\'utón 3 órakor fognak a helybeli izr. sírkertben örök nyugalomra helyeztetni Nagy-Kanizsa, 1897. november bó 20 Béke hamvaira.
— A piaristák jubileuma. 1597 egyik ködös, borongós őszi napján vásott gyermekek vad lármája ütötte tneg a Róma utcáján csendes áhítattal baladó Calazacti Jó z sef füleit. Midőn körültekintve a bünbc sülyedt,
elhagyatott, rongyos meglátta, egyszerre megcsendült lel kében az égi hang, mely hazájából, Spanyolországból, Rómába hivta őt, hogy az árváknak atyja legyen. Végtelen szeretetével maga köré gyűjtötte a vásott gyermekeket, s atyai Örökségéből, mert ősrégi és gazdag nemesi családnak sarjadéka volt, iskolát alapított, melynek homlokára e szókat irra: Scbolae Piae, kegyes Iskolák. —Et volt kiinduló pontja a píarista-rend alapításának, Ez iskolákból terjedt el e rend az egész világon, s tagjai mindenütt a vallásosságnak és művelődésnek apostolaivá lettek. E kezdetnek háromszázados évfordulóját ünneplik a piaristák Olaszországban, Spanyolországban,— Németországban, Ausztriában 03 Ame-| rikában épp a mai napon, s ezt I fogják ünnepelni Magyarországban is • a magyar kegyesrend főnökének meg-i hagyására december 8-án. E napon ! fognak ünnepelni a nagy-kanizsai j piaristák is. Az ünnpre, melynek méltónak kell lennie azon nagy érde-! mekhez, melyeket a piaristák 300 i éven át mindenfelé szereztek, már is folynak a készülődések.
— Készülődés a megyegyülésre. Dr. gróf Jankovich László, főis-
! pán, mint az állandó választmány elnöke, a fennálló szabályrendelet értelmében folyó 1897..,évi december hó 13-án tartandó törvényhatósági bizottsági közgyűlésben felveendő ügyek közgyűlési tárgyalásának előkészítése végett az állandó választmány ülését folyó 1897. „évi december hó 4-én délelőtt 9 y2 órára össze hivta.
— A harmadik felolvasás. Az írod. és Müv. kör felolvasásai valósággal meghódították a közönséget, mely esetrőlesetre nagyobb számmal tódul reájuk. A harmadik felolvasás alkalmával immár alig bírta befogadni a városháza nagy terme a díszes hallgatóságot, melynek sorában megjelentek dr. gróf Jankovich László, föi-páo, Caertán Károly, alispán, dr. Ruzicska Kálmán, kir. tanfelügyelő és közéletünknek számos kiváló férfia. — A programmot Darázs Vilma és T i n ka kisasszonyok nyitották meg, eljátszva Légykézre egy pár szép magyar nótát, melyek oly lelkesedést keltettek, hogy ráadásul kellett szolgálaiok. Nagyon érdekeséé tanulságos volt dr. Ne urna na Ede felolvasása is, — mai tárcánkban közöljük, — mellyel mindvégig lekötötte a figyelmet. Végül a Daloskör pompásan adta eö Rieger Alföldi legény c dalát Valóban kár, hogy az érdemes karmester oly fukar és a közönség tomboló tapsaira sem ismételtet meg semmit — A következő felolvasás dec 5-én lesz. Ez alkalommal Bitime k sebein Vtlmosné uruö fog zongorázni, Ledofszky Mici k. a. énekelui és Sáfrány Károly telolvásni.
— A nagy-kanizsai általános munkás-képzőegyesület e hó 21-én tartotta évi rendes közgyűlését, melynek napirendjét a lemondott tisztviselők távozása folytán megüresedett állások betöltése képezte. Az eddigi elnök. Szalay Sándor lemondását a közgyűlés sajna attal vette tudomásai és helyébe megválasztották lap-tártunk kiadóját Fischel Lajos nyomda-tulajdonost, ki is, mint a városi társadalom kedvelt alakja, meg is tudja valósítani mindazon célokat, melyeket magának az egyesület kitűzött. Az nj elnök tiszteletére e hó 28-án este a Polgári Egylet helyiségeiben ismerkedési estély lesz. — Ezzel kapcsolatban megemlítjük, hogy az egyesület vigalmi bizottsága, melynek Dobrovita Milán az elnöke, december hó 26 án tánccal és előadással egybekötött vig estélyt rendez, melyre a meghívók jövő héten fognak kibocsáttatni.
— A népiskolai igazgatói állás betöltess. A helybeli iskolaszék f. é. november 23 án tartott ölesében a bold. -Németh Ignác halálával üresedésbe jutott népiskolai igazgatói állásra 30 szavazat közül 26 szavazattal Récsei György népiskolai ta-nitót választotta meg. A megválasztott 1856 év óta működik városunkban a tanítóidnál yán s akik ismerik e tövissel telt hivatást, tudják jól, hogy mit jelent a zsenge ifjúságot az első ok áfásban részesíteni, s egy egész nemzedéket bevezetni a tudás még nem ismert világába; de a tanügy terén szerzett elevülhetlen érdemei
mellett, népszerűsége emeléséhez nagyban hozzájárultak kiváló társadalmi sajátságai, melyek folytán szereti tiszteli és beosüli őt, az egész város közönsége rang és osztály különbség nélkül. E helyütt még fölemiitjük, hogy az iskolaszék Récsei György helyébe Poredus Antal tanítót, Poredas Antal helyébe pedig Magot Jőzsa eddig kisegítő tanítónőt választotta meg.
— Nyilvános nyug-tátán A ker jótékony Nőegylet felhívására szegény gyermekek karácsonyi felruházására ezideig adtak Klement Lipótnó uruö 3 frt. Linzer Béla ur 25 frt. Ez összeget ez uton köszöni ésnyogtázza özv. Zadubánszky La-josné, elnök.
— Tóth István balese e folyó bó 25-én délelőtti 1 i órakor kijött Tóth István 4-ifc elemi osztályú tanító osztályából és az iskola épület kapuja alatt Összerogyott. — A rendőrség bérkocsin hazaszállította lakására, hol a megjelent orvosok s élhüdést konstatáltak, mely egész balfelét megbénította. A rokonszenves tanító balesete barátai és ismerősei körében általános részvétet keltett Tóth István lapunknak régebben munkatársa volt Meterologiai statisztikája a gazdák figyelmét magára vonta
— Jegyzói vizsgálat. Az 1883 evi I. t c. 6 §--a értelmében tartandó körjegyzői szigorlatra jelenkezettek szigorlati vizsgálatára folyó évi december bó 6-ik és 7 ik napjatt tűzte ki az ali-páa.
— „Zalavármegye az 1848—49-Iki szabadságharcban\'\' cimü, 176 lapra terjedő (most különösen érdekes) munkából még kapható néhány példány, ötven évvel ezelőtt, hogy mi szerepe volt Zalának és fiainak a nagy drámában, ezt részletesen megírva kapta a könyvben ax érdeklődő 1 frtért Nóvák Mihály szerző kiadónál Aodráshidán, u. p. Zala-
— Keszthelyi Hírlap. Ezen egyébként jól szerkesztett laptársunk 1897. oov. 21-én megjelent száma a következő aprósággal kedveskedik nekünk:
Zalai Közlöny. Az Amerikai életről cím alatt, az ,olIó* alapos haszoálata< mellett N.-Kaoizsán egy felolvasás hangzott e\', — s a Keszthelyi Hírlap \' tudósítója ezt érdeme szerint méltatta. A Zalai Közlöny e miatt bősz haragra gerjedt s ama sorok iráját „irodalmi tolvajnak" nevezte, — E titulus azonban legkevésbé sem boazant, mert — hiszen a piacon is sokszor előfordul, hogy a tettes kiabálja a tolvaj elfogatása!. Ama kiderítésre vonatkozólag, miszerint a lapot közleményeim által .bemocskolni" nem engedik, csak annyit jegyzek meg-hogy Bátorfi halála óta a Zalai Közlönyt egyetlen sor írással sem kerestem fel s így a visszauttsithalásra alkalmat nem szolgáltattam. A .mocsok\' egyébként nemcsak a fehér papíron, de gyakran a fekete ruhán ís feltűnően látszik. — Ö —
Mindenekelőtt konstatálni kívánjuk, hogy a t. tudósító ur az ö ténybeli tévedéseit, igazolni nem tudta; téved továbbá aboan is, a midőn azt hiszi, hogy ezen és múltkori sorok írója azonosa felolvasó úrral. —• A felolvasó ur nem óhajtott a tudósító ur rosszhiszemű és félszeg kirohanására válaszolni, mert az ott elért Biker, minden támadás ellen megvédi. A felolvasó és a szerző tehát nem válaszol a tudósító uraak, hanem felelt és felei is magaaszerkesztőség, melynek sem a felolvasó, sem a szerző nem tagja, igy tehát a .fekete ruhára" tettcélzás egészen hiáb való volt és ilyen haszontalan lett volna akkor is, ha vélet lenségből a szerző vagy felolvasó válaszolt volna, mert áz Ö fekete ruhájukhoz ,mocsok" nem tapad, ha csak azáltal nem,hogy Bóa nrtolára veszi őket,
Ezeo sorok írója ismeri, EŐ" urat egészen a vesékig és ép ezért írja ujabban, hogy ,ő" urat irodalmi tolvajlása-iról notóriusán ismerik, a mit ugyan „ő* ur sem tagad, ha azonban est tenni merészelné, felhívjuk ellene taouságté-télre-„Zala" cimü laptársunkat és az \'5 kezének adjuk át a perosztást, a mi csak ,ő* úrra lehet kellemetlen.
Hogy Ó Bátorfi halála óta nem irt, ez csak azt bizonyítja, hogy tényleg nem mocskolta be lapuukat, de ebbeli félelmünk elég a\'apod volt azon oknál lógva, hogy Bátorfi halála előtt felkereste lapunkat és ezzel ia igazolva van a bemocs-koiás ténye, A visszautasításról mi nem beszéltünk mert erre nem volt alkalmunk, a bemncskolá-ró! pedig azért szóltnnk, mert ő neki erre volt alkalma, és ha visszautasítottak voloa ez is csak azért történt volna, hogy a bem>csko-lázban a folytonosság b* ne láthasson.
Álljon azonban ki „Ő1 ar, és bizonyítsa ránk a plágiumot, mi hallgatói fognak; de ha ,ö* nem hallgat, mi bizonyítjuk rá, a plágiumok szakadatlan láncolatát \'
Ne butor ultra crepidam.
— A tanfelügyelő látogatásai Dr.
Ruzicska Kálmán kir. tanfelügyelő, a leányiskola, fel avatása után is még néhány napig körünkben időzött és megtette hivatalos látogatásait az iskolákba, borra látogatta a polgári fiu és leányiskola minden os tólyát és az izr. polgári és elemi iskolát is. Az elért eredményért megelégedését és köszönetét nyilvánította a buzgó tanítóknak. Ugyan ő részt vett a szerdán d. u. tartott iskolaszéki ülésen is, melyen iskoláink államosítását hozta szóba.
— A kaszinó zsnrjnt L hó 21-én ieen diszes és előke\'ő közönség látogatta. Ott volt megyénk főispánja dr. gróf. Jankovich Liszló, Csertán "»rolv alispán, dr. Ruzicska. Kálmán Uuía%LrelŐ. Nagy Valéroé,VécseyZsigmonduéésmég tóbbea. A legszebb hő gyek öntötték a gyöngyöző bort az uraknak és olyan szépen csengő nevetést még nem hallottunk a teremben, mint ép e napon. A nyüzsgés, a pezsgős élet, hasonló volt a méakas apró életéhez A szegényeknek pedig szépen jövedelmezett a lakoma.
— A felső templomért. A felső templom újjáépítésére alakult bizottságnak díszes küldöttsége M i k o s Géza elnök, vezetése mellett vasárnap d. n. fél 1 órakor tiaztelgettdr. gróf Jankovich László főispánnál, ki a küldöttséget igeu szívesen fogadta ós erkölcsi és anyagi támogatását megígérte a nemes cél megvalósítása érdekében.
— öngyilkos jelölt. Folyó hó á>-éa délután egy ismeretlen ember oly hosszú ideig kóborolt a bécsi vo-jal vágányain, hogy ez végre feltűnt a Király-utca végén levő vasúti órnek és ez ól elutasította, de az idegen nem távozott, hanem tovább sé-t-ilt a vágányokon. Már sötétedni kezdett és az őr aggódott, hogy ez az ember rosszban töri a fejét; szerencsére jött a töltésen Kis-Kanizsa felől egy rendőr, ennek megjelentette az esetet, mire a rendőr az idegent bekísérte. — A kapitányságnál vallatóra fogták, de zavart feleleteiből csakhamar kiderült, hogy a szerencsétlen buskomorságokban szenved, a mit az orvos is megerősített. Minden jel arra mutatott, hogy e csendes elme háborodott ember a robogó vonat elé akarta magát vetni. — Iromámányaibol kitűnt, hogy az illető Wieser Sándor németujvári illetőségű facér pincér. — A városi orvosnak azon véleményére, hogy felügyelet nélkül nem hagyható, elszállították kiséret mellett
Megyénkben feltaláló. Meszléoyi Ferenc zalamegyei alsó rajki gépész, egy olyan gépet talált fel mely ugyanannyi gőz me llelt, mint a mennyivel az eddigi gőzgépek dolgozták, kétannyi tüzelőanyagok takarít meg. A gép szerkerete, mint tudósítónk Írja, a legegyszerűbb. A feltaláló szabadalmit kér találmányára.
— Hirtelen halál: H n u d e k János volt bozsoki lakó\', Dr. Haudek Ágoston Zala-ApUi jószágkormá oyró testvére folyó hő 19-ikén, amint kisgyermek játszó S\'ekerecskéjét igazította szivszé\'büdést, kapott é% nyomban meghalt.
— Szegény sormásnak! Bizony. Sormáson rossz világ. van. Nemcsak azért, mivel az idő hidegre fordult, sem nemcsak azért hogy. a mezei "egerek rengeteg pusztítást vittek végbe a mezőn; hinem főleg azért, mivel a patkányok annyira elszaparodtak, hogy saját házaikból kiüldözik a lakókat Hát biz ez elég keserves állapot, de egy kis patkány-méreg, meg a fütykös és kapanyél majd csak segít rajta.
— Korcsolyázó Egylet A na^y-kanizsai Korcsolyáíó Egylet folyó bó 20 án Grünhnt Hcnnk választmányi tag elnöklete alatt tartotta évi rendes közgyűlését. A zárszámodások tudomásulvétele és a jövő\' évi költségvetés elfogadása után megetetett az uj választás a következő eredméoyoyel.- Elnök: Unger Ulmann Elek, társelnököd; Gutmann Vtlmosné, igazgató: Franz Lajos, titkár: dr. Oilop Mór, pénztárnok: Roieofeld József választmány Franz Lajosné. GyÖrffy Jánosáé. Grünhut Henrikné, Prager Béláné, Bosenberz Rtchardoé, dr. Rothschil d Samuné, Weiser Józsefné. Unger Ulmann Elekné, dr. Eogel Sándorné, Rátz Aranka, Weias Tivadarné, dr. Neumann Edéné, Belus Lajos, ifj. Deutsch Lajos. Clement Lipót, Krizsán Miklós. Gntmaaa Vilmos. Grünhnt Henrik, Komióssy Kálmán, dr. Huszár Sándor, dr. Darányi Árpád, dr. Stolcer Henrik, Zerkowitz Lajos, Vécsey Zsigmond, számvizsgálók: Blau Bé\'a. Goidhammer Károly, Weiszmayer Lipót
— GrünwaJd S. és Tsa eíy Budapesten. Nagyrabecsült olvasóink szive* tudomására juttatják, hogy a 80 év ót* fennálló bel- és külföldön általánosan ismert ct. és kir asab. finom pipereszappan , illatszer- és vegyi termékek;; gyár Qrünwsld Vilmos ar kilépése folytán -a gyár eddig: tnlajdonotai, az alapi-ó Elein Jakab ar és estiek fia, Klein Gyula ar egyedali tulajdoniba ment át, a kik a gyári vállalatot saját gyári helyiségükbe:: Dobntca 13. ts. alatt Klein és Pia cég alatt tovább fogjak vezetni A milleooiami ktállitáaoa az állami éremmel ki tan te. ve, a ház idősebb tagja Klein Jakab ar, agyasakkor a jury tagsággal lett megtisztelve;
mindez kellő biztosítékot nyújt, ezen általánosan elismert régi cég versenyképességéről. Ennélfogva tehát felhívjak a figyelmet ezan t- or. sságbau tekintélyére nézve, agyizólvia egyedOI álló cégrt, mely gyártmányainak kitűnő minőség? által a kültöldi versenyt teljesen kiszorította, tehát gjártmAoyait a legmelegebben ajánljak.
— Családi arcképeket bírói, régebben csak a íel.-ö tizezerek kiváltsága volt, a magas árak következtében. Ha a a .Kosmos* arcképműintézet (Bécs. Mariabilferstrasse 116) legújabb találmányának kitűző arcképek étetoagy-ságban (mellképek), melyek legszebb kiviteleért és élethű hasonlatosságáért nevezett intézet kezeskedik, lesznek a nagy közönségnek kibocsájtva. miután a mü intézet elhatározta cégének gyors megismerésére, arcképeket rámával együit 7 frt 50 krért számtani. A ki tehát elhatározta saját vagy már rég elhalt rokonai és barátai arcképét elkészíttetni,
; annak csak a megfelelő fényképet kell beküldeni, s körülbelül 10 nap múlva oly arcképet kap, mely által nagyon meg less lépetve és el lesz ragadtatva.
— A Hsiler-fóie zMétóművek. A Heller féle zenélömuvekkel a zene az egész világban szétvitetik, hogy a
í boldogok Örömét növelje és a szerencsétleneket vigasztalja és minden honfitársnak üdvözletet hozzon a hazából szég melódiáival. Szállodák, éttermekben stb. egy zenekart pótolnak és nagy vonzerővel bírnak; fentieknek még az automatikus hangszerek is különösen ajánlhatók, melyek egy pénzdarab bedobása után játszanak, mikkel a kiadások rövid idővel fedeztetnek. A műsorok nagy gonddal vannak egybeállítva és az opera, operett, tánc és dal zenegyön gyeit játszák. Tény az, hogy a gyáros a kiállításokon a legnagyobb érmekkel lett "kitüntetve, az összes európai udvarok szállítója, s számos ezer elismerő irattal lesz évente kitüntetve. A Heller-féle zenélő-mű vek kitűnő
voltuknál fogva a le3alkalmasabb karácsonyi név- és születésnapi ajándékok s mint ilyenek, lelkészek, tanítók és betegek, valamint azok részére is. kik ilyenekkel nem bírnak, melegen ajánlhatok. — Kellemes meglepetést nyújt a gyár vevőiaek a közelgő Karácsony alkalmával nagy ér leszállításokkal, ugy, hogy mindenki egy valódi Heller féle zenélő mű birtokába juthat. Érdeklődök egyenesen Bernbe forduljanak még kis rendeléseknél is; miután a gyárnak nincsenek raktárai. Javítások más gyármányoknál is legjobban teljesíttetnek. — Kívánatra részletfizetések engedélyeztetnek és árjegyzékek ingyen küldetnek.
— A Richttr-félt Horgooy-Kóépitószekrények ez érben oly nagysaerű tökéletesítései: meatek keresstQl. hogy ralameanji szülő, mindegy, fiz már birtokában vannak egy kőépítöszekrénynek vagy zem, hozassa meg tüstént az aj gazdagon lélaaztrált kőépitöszekrény-árjegyzéket,hogy agj , a felette Fontos njitás*, yalamint az nj .Horgony c. társaa-játékot megitmerjék. Egyszerűen egy levelező lapon keressOk meg EUchter F. Ad. és társát, Bécsben, I. Operngaase 16, a mire a színpompás árjerjzék azonnal ingyen és bérmentesen bekuldetik. Bevásárlás alkalmával saját érdekünkben minden egyes kőépitöszekrény .Horgony* ffjrárijegy nélkül, mint nem T&"ódi Tísszaatasítandó.
— Biztos gyógybatas. Mindazok kik rossz emésztés vagy székrekedés következtében fel-faródásban szorn\'ásb^n, főfájásban étrgyh&ny-Tagy egyéb bajokban azenTednek, a Talódi„MolI fele soldllti porok* használata áltat biztos gyó-gynlást érnek el. Egy doboz áfa 1 frt. Szétküldés naponta utánvéttel Xoll A. gyógyszerész cs. éa k. adr. szállítótól Bécs. L Tnchlanban 9 A vidéki gyógyszertárakban határozottan Hall A. készítmény kéreodő az ő gyári jelvényére! és aláírásával.
Szerkesztői Üzenetek.
¦SVA, Baja, Kért feledkezett meg rólunk egeaaea? .
Bégi munkatárs ÖrOlüak, hogy a regi aseretetttl kopogtat be oálaok ismét; eaik ax kir, hogy versek helyett, nem prózát kaptánk. Est mindég szivesebben vesszük, a jobban is keríthetünk rei sort. Míg a versekkel sokszor bizony sokáig kell váratok. Bátorfi tirkövének agyét bizalommal ajánljak kegyességébe.
fty tittér.
Foalard selyemét 80 krtcM 3 M 35 .krif méterenként — japáni, chlnai stb. a ; legújabb mintázattal és szirtekben, a. m. fe- i kete, fehér és sziaes Henaeberg tttjresht 45 krtól 14 frt 65 krsjezárif méceceakéat -¦ sima, csíkos, koczkAaott, mintizntt -damasztot! ztb. mint egy 440 kai önhöz 5 minőségben és L000 szia és mintázattal stb. a megrendelt áru pAttaftér és vsaMtmtaaei a házhoz szAllttva, mintákat poctafordaiiival küld: Hesaeberg G. (r*. és kir. &dv. szállítói selyem gyárai Zürichbe;\'. Svijczba czím-zett levelekre 10 kroa és levelezőlapokra 5 kros bélyeg ragasztandó Magyarnyelven irt megrendelések pontosan elintéztetnek.
XXXVI ÉVFOLYAM.
Z l-t i 1 KÖZLÖNY
1897 NOVEMBER 27-én.
«8 IritOutetéi, e«k közt U diszokmsnj és 18 L Vrí»ul«» biz.oji..»»y «>•« •"•»\' \' szsitekioleljektol
Ijszüiött
kik snyjok álul épen Lem. viírj c«*k töké-let!euü.l teszitek azop-»¦ n tátva, XestM H.-fele
WennekH.sit haiinálau folyún okszerű módon íőlnrvelhetöL Minlaada^ot, otmkölömben röpiratokat, melví-kb ? a keszitcsmod s a kontí oenz lejtelső Vaktekinttlveinek. tneobatzak ?1 frrennekkórhiuzk srsmtalan biionyttvioy* fog-aítaük — kiíiDirra iugyen küld e köjponü raktár :
F. Bfilrak I., XaglerfTa^ie Xr. 1.
hiú Mí-ti\\i ^rensetíiplisit % krajcir-Henri Uilcítlt meiíerseVes lej 50 krajcár
Raktár miaden gvógytarliai) e» íOszerkeres-
kedésben
Orvosi körükben » tehéntej veszélyeire a itlrűo feJIépÓ szij és körömfájás kómkestóbg kii.uuüieű mint csecsemő tápszer ét oly él-vexeü szereknél, melyek ívj bosaáadaaat kívánják, figyelmeztetnek és z tej által szármáz-bstó bet-gségekfŐli megóvás tekintetéből s Nestlé féle gyermek tapljsztet, mint s legrégibb gytrmektápszen és s legtökeletesb helyettes*, tője sz anyatejnek sjinltatik — Utóbbi már 1672 óta be vau az osztrák-magyar mo-narcbiába vezelve es tekintve osszeátütasit minden tej bozzáadást nélkülözhet.
Ezen liszt, eltekintve régi m-gkisérlézését a társadalom minden rétegében a gyermek tápszerek közt az első helyet foglalja el, sok ér után még miig is batznalják a Szent Anna gjenaekkőrházban Pref. dr Widerhofer vezetése alatt. A lipótTirosi, karolin, Rudolf trónörökös gyermekkórházakban Bécsben, az or». leJecbázban Budapesten, a Ferenc József ryer-mekkórbizhan Prágában, sz ottani klinikákon szintagy a Cyrill és Metbud gyermekkórhazakban, Krűnnben a morva országos intézetnél 01-mQtzben, a Szt -Aon* gy ennek ki r házban, GrJc-bao, etc szinm^y alsó-ausztriai orsz. lelenc házban az 1072-ben az akkori igazgató dr. Fridinger álul a leggyengébb gyermekeknél is kitünS eredménynyel használtatott.
Ez-az egyedüli gyermektáp szer, mely elleni tétbea más készítményektől, a csecsemőnek folytén ngyanazon tap álékot nyújtja, csakhogy vízzel vegyiive néhány percig felfőzve kell lenni" ellenben a többi készítmények mind tej hozzátételét kívánják, mire különösen figyelmeztessünk.
651/szám 1897.
Felelős szerkesztő: Dr. Kiss Ernő Ueívettes szerkesztő: Z>r VUlanyiHenrikj Kiadá : Iff Wajdits József
HIRDETÉSEK.
50 79, tt. 97.
Árverést Mrdafaiéay.
A n.-kanizsai kir. tszék tlkvi osztálya részéről közbirré tétetik, hogy Bor János és neje Kenései Erzse galamboki lakos végrehajtatónak ifj. Sánta Istrán végrehajtást szenvedett részére kirendelt ügygondnok dr. Ollop Mór ügyvéd nagy kanizsai lakos elfeni 155 frt 55 kr, tőke. melyből a július hó ll-én fizetett 100 frt beszámítandó lesz — ennek és pedig 100 frt. után 189«. augusztus 9 tói 55 frt 55 kr. után pedig Iö9fi. augusztus ?5 tói járó ó*/„ kamatai, 10 frt 4 0 kr. végrehajtás kérelmi 17 frt 05 kr. végrehajtás foganatositási, 10 frt 20 kr. korábbi árverés kérelmi. 2 frt 8C kr. hirdetési 5 frt 50 kr. jelenlegi s a még felmerülendő költségek iránti végrehajtási ügyében a fent nevezett kir. törvszék területéhez tartozó a csapi 5-14 sz. tjkvbeo f 590/a hrszám alatt felvett s 1112 írtra becsült ingatlan öreg Sánta István és neje Németh Katalin javára C. 1 és 2. sorsz. alatt bekeblezve lévő haszonélvezeti szolgalmijog épségben hagyásával 1897 évi december hó 14. d e 10 órabor Csapi községházánál Szalay Lajos felperesi ügyvéd vagy helyettese közbejöttével megtartandó nyilvános árverésen eladatni fog.
Kikiáltási ár a fentebb kitett becsár.
Árverezni kívánók tartoznak a becsár 10°;,,\'-át készpénzben vagy óvadékképes papírban & kiküldött kezéhez letenni
Kelt N -Kanizsán, a kir. tvszék mint telekkönyvi hatóságnál 1897. évi aog. bó 27. napján.
GÓZONY, kir. tszéki albiró
PlÖflíI-POBáífi
Az 1880-ki Stuttgarti egészségi és betogapolasi kiállításon kitüntetve, orvosi szak véle-méoy ezer és ezer kőssönet nyilván:-tis szériataz egyesiül lé.ezé vaJshat kaszása és ártaJ- —¦
autln szer, mely hölgyeknél ét araknál teljéi és baja hajafivéat előieffti és a hajhallást és korpáképződést meggttoJa; ¦ mar egész fiatal embersknél erós bajairt tövei. - Jótállás az eredményért és inalmatJaniágért. — 1 tégely 80 kr, póata-küldeaafil vagy ntáavéttel 90 kr. K. Hoppá Bécs XT. Ponthong&sse S.
Alulirt bírósági végrehajtó az\'1881. évi LX. t-e\'. 102 §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a nagy-kanizsai kir. járásbíróság 1H97. évi 11904 p- számú végzése következtében di. Bencik Ferenc nagy-kanizsai ügyvéd által képviselt Balog András nemesvidi lakos javára Balog József ¦ szentjakabí lakos ellen ]0u0 frt, s jár. erejéig 1897. évi július hó 22-én foganatosított kielégítési végrehajtás utján le és felül foglalt és 322 frtra becsült lovak, kocsi, szobabútorok, buza, rozs, árpából álló ingóságok nyilvános árverésen eladatnak.
Mely árverésnek a nagy-kanizsai kir. jbúróság 16754/1897. sz. végzése folytán 1000 frt, tőkekövetelés, ennek 1894. évi juÜns bó 1 napjától járó 6*/0 kamatai és eddig összesen S6 frt 55 krban bíróilag már megállapított költségek erejéig Szent-jakabon a helyszínén leendő eszközlésére 1891. december hó 6.napjának délelőtti 9 órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1831 évi LX. t.-c. 107. és 108. §-a értelmében készpénzfizetés mellett, a leg többet ígérőnek becsáron alul is el fognak adatni.
-•-Keit Nagy-Kanizsán 1897. évi november bó 23. napján.
MAXlMOVITS GYŰ EGY, kir. bírósági végrehajtó.
3927/tk. 1897.
A nagy-kanizsai kir. tszék tkvi osztálya részéről közhírré tétetik, hogy Zala megye összesített árvatára végrebaj tatónak Cin-deri Rozi orosztonyi lakos végrehajtást szenvedett elleni 3 frt 13 kr. hátralékos tőke, ennek 1896 szeptember 4 tői járó 5a/0 kamatai, — továbbá ugya nazon végre baj tatónak Cinderi Kati orosztonyi lakói elleni 73 frt 59\'/a kr. tőke, ennek 1889. augusztus 17-től 1895 joliua l-ig 6% kamatai 1895 július 1 tői pedig a kielégítésig számítandó 5V«rkamatai, — mégis ugyan azon végrehajtatőoak mindkét végrehajtást szenvedett ellent 69 frt per, 9 frt 75 kr. biztosítási végrehajtás kérelmi 8 frt\' 40 kr. kielégítési végrehajtás kérelmi, 19 frt 25 kr. végrehajtás foganatosítás (a mely költségekből Cinderi Rozi 40 frtot már lefizetett) ogy 10 frt 90 kr. jelenlegi b a még felmerülendő költségek iránti vhajtási Ügyében a fent nevezett kir. tszék területéhez tartozó az orosztonyi 48. az. tjkvben L 1 —2 7—9 11. és 12. sorsz. alatt Cinderi Rozi és Cinderi Katalin tulajdonául felvett s 637 frtra becsült ingatlanok 1897 évi december hó 15 napján délelőtt 10 órakor Orosztony községházánál, — ugy a dióskáli 244 sz. tjkvben f 553. hrsz- alatt telvett ingatlanok Cinderi Rozi ésCicderi Katalin nevén álló 1204 frtra becsüt telerésze ngyanazon napon déiut.-m 2 órakor D.ó.-kál községházánál megtartandó nyilvános árverésen eladatni fogoak.
Kikiátási ár a fennebb kitett becsár.
Árverezni kívánók tartoznak a becsár 10% ~át készpénzben vagy óvadékképes papírban a kiküldött kezéhez letenni.
Kelt Nagy-Kanizsán, a kir. tszék mint telekkönyvi hatóságnál 1897. évi szept. hó 16, napján.
GÖZONY kir. tszéki albiró.
Karossier eladás.
HT 2 erős pej herélt-és kancza 170 ctm. magas, egészségesek, jnlhuzók, szép járásnak, nagyon jámborok 5 és 8 évesek, miután számfeettiek. olcsón eladók.
6G4Y6zám 1897.
ír?erési Mrtfetméay.
Alulírott bírósági végrehajtó az :t 881. évi LX t.-c. 10ü. g-a értelmében ezennel közbirré teszi, bogy a nagy-kanizsai kir. járásbíróság 181)6- évi 4lu p. számú végzése következtében dr. Jámbor Márton ay egerszegí Ügyvéd állal képviselt Kaiser József és társai javára Svastics Benő és társai ellen 457 frt 70 .kr s jár. erejéig 1 öíJH. évi Jaunár 30.-án foganatosított kielégítés végrehajtás utján lefoglalt és őj3 frtra becsült S\\^stícs Karolnál szobabútorok és ágynemüekbŐl álló ingóságok nyilvános árverésen eladatlak.
Mely árverésnek a nagy-kanizsai kír. jbiróságl710l/1897 számú végzése folytán 4 57. trt 7o kr. tőkekövetelés, ennek 1h93. évi január hó 29. napjától járó Ö" 0 kamatai és eddig összesen 62 frt 55 krban bíróilag már megállapított költségek erejéig Nagy-Kanizsán özvegy Svasücs Károlyné lakásán leendő eszközlésére 1897. évi december hó 3. napjának délután 2 órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az J8öl-évi LX t-c 107. és 108. g-a értelmében készpénzfizetés melleit, a legtöbbet Ígérőnek becsáron alul is el fognak .adatni.
Kelt Nagy-kanizsán 1897. évi november hó 22. nap án.
MAXIMOVITS GYÖRGY, kir. bírósági végrehajtó.
3549 tk. 97.
A nagy-kanizsai kir. törvszék telekkvi osztálya tettéről közhírré tétetik, hogy a kir. kincstár végrehajtató na k Molnár Jánosné szül. Tálosi Jnti mint Pintér Józsefné sz. Táiosi Rozália örököse hahóti lakos és Szalmay József Ügyvéd mint néh. Tálosi Rozália ismeretlen örökösei részére kirendelt ügygondnok végrehajtást szenvedő zalaegerszegi lakos elleni 42 frt 85 kr. tőke, ennek 1895. évi május 21-ig már esedékes 5 frt 10 kr. kamata és ettől tovább járó 5% kamatai 84 ur. behajtást illeték 7 frt 05 kr. végreh. kérelmi 7 frt 7ö kr. jelenlegi s a még felmerülendő költségek iránti végrehajtási ügyében a feutneve-zett kír. tvszék területéhez tartozó a pacsai 427. sz. tjkvben f 2399 hrsz a. felvett 236 frtra és a pacsai 659. sz. tjkvben f 2401 hrsz. a. felvett éa 144 írtra becsült ingatlan
189?. évi december hő 3-án d. e. ÍO órakor
Pac-a községházánál megtartandó nyilvános árverésen eladatni fog.
Kikiáltási ár a fenntebb kitett becsár.
Árverezni kívánók tartoznak a becsár 10a/o át készpénzben vagy óvadékképes papírban a kiküldött kézéhez letenni
Kelt N.-KmnizHán a kir. tvszék mint telekkönyvi hatóságnál 1897. évi július hÓ 29. napján
GÖZONY, kir tszéki biró.
An alle Zeitungsleser!
Djs Budapester Tagblatt tritt am 1. Jänner 1898 in seinen fünfzehnten Jahrgang und wird »ach wie vor seinen Lesern vom Goten das Beste und rom Interessanten das Interessanteste bieten. Die ersten Politiker und die besten Feuilletonisten bleiben nach wie vor seine Mitarbeiter. \' Bereichert wird aber nunmehr das Budapester Tagblatt um auserordentliche literarische und künstlerische Beilagen, und zwar werden : vorerst gratis allen Abonnenten gesendet werden. V
Im Dscemben.eme novellittischa Beilage mit sechs Meisterwerken der Weltliteratur ;
Im Jänner: eine Karikaturen AIbum mit satirischen Ceichnungen des berühmten Malers Ludwig Mark;
Im Feber: eine Karnevals- Geltung mit hum oristischem Inhalt und musikalischen Beiträgen. -
Tröstern bleiben die Abonnementspreise des Budapester Tagblatt unverändert 3 50 pro Quartal and jeder neusintratende Abonnente der diesen Betrag der unterfertigten Administration übersendet erhält
das Budapester Tagblatt im ganzen Monat Dezember gratis
zugesenget.
Ke^n deutsches Blatt der Hauptstadt kann demnach was Inhalt, Ausstattung, Reichhaltigkeit nnd Billigkeit betrifft. Aehnliches bieten und des hala ersuchen wir um je raschere Anmeldung des Abonnements.
Sie Verwaltung des BUDAPESTER TAGBLATT
Budapest, *l!tgas»e 12.
H-alaku aczél patkó-sarok.
foljtoM ále», a legjobb styriai aezélbol. titrunaliípcs miieteÜCn, biztos járás által a lovat kíméli, használatban olcsóbb, mint a közönséges patkó-sarok. Ariapok ingyen éa bérmentve, kapható KASZAB é* BRETJZB. Budapest, VT, BStToa-ntosa 42. patknlú-anyíig-ok és esavsrámgyár és minden jobb _vaíkerpj\'t\'-\'iMKír.
Karácsony 1897,
Aquareliképek, pastellképek, olajképek es platinotypiák
fényképészeti és festészeti műtermében
NAGY-KANIZSÁN, a nagykanizsai takarékpénztár réjzv. társ. hazában földszint. Felvételek [minden időjárásban vas&r- és ünnepnapokon is eszközöltetnek. -
Életnagyságú fénykép 15 frt. Féléletnagyságu 10 ,
Mint általánosan ismeretes, a Blehter-féle
Horíony-kőépiíőszekrények
Evermetek ieilemlteii játsta.
Az egyedüli játék, mely a gyermekek figyelmét tartósan leköti és mely nem lesz már egy pár nap múlva sarokba téve.
Azért a legolcsóbb ajándék és magas nevelési értéke és kitünö kivitele miatt egyszersmind a legelőkelőbb ajándék is Általában a legjobb, mit gyermekeknek játékésfogiálkozásiszerül ajándékozhatunk.
A Horgbny-Kőépitőszekrények 40, .75, 90 krtól egészen 6 fiiig és magasabb áron mieden finomabb játékszerüzletben kaphatók ós a valódiság jeléül „Horgony" védjegygyel vannak ellátva.
FiRyelmeíte.és! JB*TjedOI valődí kőépitőszekrényeink ismeretes nfánzói, a közönségei azáltal vezetik tévútra, hogy jó hiraévnefe örvendő eredeti gyártmányunkat drágának nevezik. Ilyen valótlan allitás által azonban ne babjuk magánkat félrevezetni, hanem összehasonlítás czéljából tőlünk hamarosan a képes árjegyzék belrivánandó és az oly durva és nagyon tolakodó módon felajánlott kóépitőszekrény mint kevesebbértektt utánzat, a minő is, keményen visszantasitandó. Csak a „Horgon)" védjegygyei ellátott kőépitő-szekrények valódiak. Utoljára kitüntetve 1897-ben, Lipcsében az arany eremmel. *
Ricliter F. Ad és társa.
Első losztr.-magy. cs. és kir. szabadalmazott kŐépitőszekrónygyár. Iroda és raktár: I. Operng. 16, Bécs. gyár XIII/, fHietzing). Budolfstadt (I. hür.). Ölten, Rotterdam, London, New-York, 215 Pearl-Str.
Uj ! Türelem-megróbáló és a
„Horgony" c. társasjáték; ben találhatunk.
bővebbet az árjegyzék-
OQOOQOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOaQ
Q HEIM MEIDINGER KÁLYHA 2
w A feltaláló Prot. dr. ateidinger Utal egyedül leUiatalmaioU gyar O
HEIM 1
cs. fls űr. lÉaii szállító
Budapest: Thsnet udvar. Bécs—Döbling és I., Kohlmarkt 7.
PRÁGA.: Hybernergaase 7. toiimiiiimii.li Szabadalmazva minden illámban, hiiimiiiiiiiiiiiée
_- XISDr\'.X KIÁLLÍTÁSON ELSŐ DÍJJAL KITÜNTETVE, mmmt
leesiszesebb tonaiyoiliatc töltő és szellőztető SályMt
lakások, iskolálc és irodák azimára, a ieg-egyazeruab éa legelegánsabb kiállításban, tetszéssserínti égési időtartam asén-pin-al való fülesnél és 24 óráig terjedő égési kőszénneli tQ-zelésnél.
Több szoba (ttése egy kályhával.
WAGGON kályhák
Heid, kályhái
. MEIfJlNCER-OFEN I g
Óvá intünk az otánza- /Í^U --. U C I M*\'»SaI X
toktól, utalva akáljha- lé*\' " n C 1 "* SÍI O
ajtókra öntött itt látható védjegyre: O
.Ilelm* Hestia kályhái O
Heim füstemésztö kandallói
A kürtök íustnélkGiiek maradnak. HatirtaJan égési időtartain. Q
— Misdes taielószer alkalmas. — A már léteio kandalló »
külsőkre alkalmazható. — Egy kandalló több helyisége W
függctlenQl ífithet. Q
U §W" HtLIM füstemésztö Caloriférei t^t§ Q
O Központi fűtés minden rendszer szerint. O
O Szárító alkalmazása ipari és gazdasági czélokra. O
O Froapectosok éi árjegyzékek ingyen és bérmentve. Q
O O
ocooooooo&ooooooooooooooooooo
XXXVL ÉVFOLYAM.
ZALAI KÖZLÖNY
1897. NOVEMBER 27
Fényképeket, melyek karácsonyi és újévi ajándékul kiválóan alkalmasak a legkisebb alaktól egész életnagyságig művészies kivitelben mérsékelt árért
• Mathea Károly ¦
fényképészeti niűterme Nagy Kanizsán, Jőtér Dél-zalai takarékpénztár épületében készit.
Különlegesség aquarell pastell és olajképek, továbbá platino-typiák. Vidéki megrendelésekre különös figyelem fordiltatik.
3 iá
O
s o
L 3 3 3 O
§
o o a o o o o s o
OOOOOÜ00000000000003000CCOOO
> 11
ALAPÍTTATOTT 1858
Budapesti Szivattyú- és Gépgyár
Rés zvény-Táraasag
Tfimi WALSER FEREIZ) BUDAPESTEN, VI. ker.. Külső váczi-ut 45. szám.
Sürgönyeim: SZ1VATTYDGYAE BUDAPEST. GYÁRT:
mindenféle gőzgépet, Schmidt-féle Jorrgőzmotorokat (408/, szénmegtakaritás), petróleum- és benzin motorokat. Keretjü-részeket, körfűrészeket és csertöröket. Gőzkazánokat, elöme-legitöket, tartányokat. Hidakat és egyéb vasszerkezeteket. Mindenféle szivattyúkat gőz-, szij- és kézi hajtásra, valamint villamos üzemre. Artézi kutjeiépitményeket vasból. Tüzjecskendőket és vízszállítókat, tűzoltósági Jelszerelési tárgyakat. Köztisztasági szereket, öntöző-kocsikat, sárkaparó és seprőgépeket, hóekéket és úthengereket. Egészségügyi szereket, mint guzferlötlenitö készülékeket és teljes fertötünitö telepeket, pöcegödör tisztító készülékeket. Vas- és ércöntvényeket, harangokat. Keményöntésü aczélfelületü tüzrostélyokat egyenes és kigyóalakban, valamint polygon rostélyokat.
LÉTESÍT: viz müveket, csatornázásokat vízvezeték és légszeszberendezéseket, központi fűtéseket.
Árjegyzékek és költségvetések ingyen és bérmentve küldetnek.
n
3 3 3
I
3 3 3 3 3 3 O
8
O
8
3\' 3 3 O O 3
a o o
o
3\' 3 3
OOOUOOOOOOOOOOOOOOOOOOC oooooo
Richter-féle^Horgony-Pain-Expeller
Liniment Capaici comp.
Ezen hírneves háziszer ellentiUt az idő megpróbálisánzi. mert már több mist 27 év óta megbízható, fájdalomcsillapító aedörzsö-lesként aikaimaztatia köazvénynél, csóznál, tB.gazaggatisr.ai és »ej-hSIéseknel és az orvosok által bedörzsölésekre is mindig gyakrabban rendeltetik. A valód- Horgony-Pain-Expetler, gyakorta Horgony-Iinimeat elnevezés alatt nem titkos szer, hanem igazi népszerű háziszer, melynél: oítt háztartásban sem kellene hiányozni 40 kr., 70 kr. ésl frt. üvegenként! árban majdnem minden gyógy- ~~ szertárban készletben van; főraktár: Torok József gyógyszerésznél Budapesten. Bevásárlás alkalmával igen óvatosak legyünk, mert több kisebbértékü utánzat van forgalomban. KI nem akar megkárosodni, az minden egyes üveget „Horooay" védjegy és Kíohter czégjogyzés nőikül mint nem valódit utasitsa vissza. S
RICHTER F. AD. és tana, ex. fct kir. rifan r-ttii!el. aDBDUTlBT.
MOLL SElDLITZ POR
a. védjegyét é
Csak akkor valódiak, ha mindegyik dobos Moll
sláirasát tünteti fel. A Mil> A.-féll Seldlltz-porok tartós gyógvhatáaa á leirmakacsabb gyav.tr- és aí-testbáa tálnak, gyomorgörcs és gyomorhév, rögzött székrekedés, májb ántalom, ver találás, aranyér és a legkülönbözőbb pől betegségek ellen, e jeles báziszeniek év-tisecek óta mindig nagyobb «:terjedéit szerzett. — Ára egy lepecsételt eredeti de bazaak I frt a. é.
Hamisítások törvényileg fenyíttetnek. ^OLL-FELE FRANCIA
BORSZESZ ES SO
Csak akkor valódi,
ha mindegyik üveg MOLL „A. Mali* felirata ónozAtUl .
l. védjegyét tünteti fel. Tárva. A Kell-falt traa-
eiltbaríiesi át sé nevezetesen mint fájdaleaeaillapitó bedlrzt6lésl izer köszvény csuz és a meghűlés egyéb következményeinél .egiimeretesebb népsxer. — Ejy óve-istt eredi ti üveg ára 90 krajezár.__\'_;__
Moll Salicyl szájvize.
(FÖaUcatrésze ¦ fűzolysavas szikéé.) A mindennapi száj tisztításnál különösen fontos bármely korit gyermekek, mint felnőttek laimira; mert e szájvíz a fogak további épségét biztosítja s egyszersmind^ ÓTsxer logfájáí ellen. — Egy Hall A. védjegyével ellátott üveg ára : 60 krajezár
Az élet megifjitása és meghosszabbítása a hires elektre — Volta kereszt viselése által éretik el.
Egyéneknél, kik a volta keresztet folytonosan viseUk, a vér és az idegrendszer szabályosan működnek, az értékek erősbödnek, miáltal kellemes jólét éretik el. A test és szellemi erő növekszik és egészséges és boldog érzés hatja át az embert s ezáltal az élet, mely legtöbb embernél rövid, meghosazabbittatlk. Minden gyenge embernek nem lehet eléggé ajánlani a Volta kereszt foljtonos viselését. Kz erősíti az Idegeket, megújítja a vért s as egész világon elismert egyedüli ssera következő betegségeknél: Köszvény, rhenma, nenralgie, Ideg gyöngeség, álmatlanság, hideg kezek és lábak, lépkór, sárgaság asthma, bénaság, görcsök, ágyba vizelés bőrbetegség, hajhullás, aranyér, gyomor betegségek, Influenza, köhögés, silkedtség Dlzogju, fej és fog fájás, stb. ellen.
A Tolta keresrt egy villanyos oszlop min denklben. Leányok és asszonyok, fiatal idősb embetek, kik folyton egészségesek é\' vidorak akarnak- maradni, ezen híres és kedve\' erősítő óvszert viselik, folytonosan fejleszti ét növtlí az emberi mint az asszonyi erőt s mintha újjászületne az ember kétszer oly erősnek s öntudatosnak érzi magát. Saámtalsn dicsérő és elismerő írat Ára darabonkint 1 frt 80 kr.. 2 trt beküldésnél bérmentve. Utánvétel 20 krral több- Az egyedül valódi Volta keresztek szétküldése csakis a hírnevei Hygenikus
J. REIF
Bécs I. BrandstStte. Ss<Istváa templom melletti cég által történik
691) Fó ¦ z é t k ü l d é a-
Mell A. gyógyszerész, cs. és kir. udvari szál íitc áita
Bécs: I., Tuchlaubea 9. ss. Vidék! stagread élések sapetts pasiaatáavét mellett teljesít tataik
-4 raktárakban tessék határozottan MOLL A. aláirás&val é védjegyéoú ellátott készítményeket kérni. Baktár: isagy-Kamzsán Rosenfeld Adolf és Fia.
Nyilvános nyilatkozat
Alalirt arckép-müintézet, hogy művészileg kitűnően iskolázott arckép-festőit ne legyen kéoytelenítve elbocsáuní es csakis azért, hogy azokat tovább foglalkoztathassa, rövid Időn és csakis a visszavonásig elhatározta, hogy minden levcseké\'yebb hsszonról vagy nyereségről lemond.
Csak 7 frt 50 kr.-éri
alig az előállítási költségek feléért szálli-tank l életnagyságn arcképet (mellkép).
Gy5nyo.fi elegáns fekete-ai any ba-rak rámával, melynek valódi értéke legalább 40 forint.
Ki tehát saj»i: vagy felesége, gyermekei, szülői, testvérei vagy más d.ága akár rég elhunyt rokonai, ugy barátai arci képét óhajtja, csak az illető fényképét küldje bet mindegy akármilyen állásban, az H nap múlva megkapja »z arcképet, a mivel a legkellemesebben meg lesz lépetve
Láda az arcképhez önköltségen lesz azámilTa.
Rt-ndelések a fénykép melléklésére!, mely az arckép elküldésénél vissssszár-maztatik, csakis — visszavonásig fogadtatnak el a festi árért utánvéttel vagy a pénz előleges beküldése ellenében.
Arckép műintézet
,,KOSMOS"
Bécs, Hariahilfersiraase 116. nsvsvr* Legkitűnőbb, lelkiismeretes kivitelért, valamint teraéazethtt hasonlóságért kezeskedve lesz.
Valódi brünni szövetek észre és télre
Egy Coupon 3.10 , 4.80. jó méter bosszú teljes, l 6.— jobb nrí öltözet (.kabát, .) 7.75. finom nidrág és mellény / 9. - finomabb
csak :» 10 50. legfinomabb
Valódi gyapjúszövet. Téli kabát szövetek, vadász szöveteket, daróc fcamgam kabát és nadrág szöveteket, gyönyörű választékban. Soi szöveteket minden létező minőségben szétkflld utánvétté.. Szolidságáról és megbízhatóságáról legjobbaa ismert szövetraktár
Siegei Imhof Brűnnben
Hinták ingyen éa bérmentre. Mintahű átállításoknál kezeskedve tesr. Aon előnyök, melyeket fenati cég gyártási székhelyén, magán vevőknek közvetlen bevásárlásnál nyújt, igen nagyok.
Suchard csokoládjai és !
kakaói-Tévedések elkerfise czéljíból a mélyen tisztelt közönség figyelmez-tetik arra, hogy Suchard Ph gyára úgynevezett törmelék Csokoládét se nem gyártja sem kereskedelembe nem hozza. — SUCHARD PH. csokoládéiért a tiszta áüapotbani szállításért kezeskedve van és csakis ttaniol csomagolásban gyári jegy és aláírással kapható.
aria-» «czelli
Gyomor
[ íj III Ut
!5; cseppek*
. balnak gyomor btJoltBál.
----JlözheteUen ét ártót in 0 un ismeretei
házi és népszer.
A gyomorbetegség tünetei: ítvágyta-ianság, gyomergyeRoaség, bOzÖs lefeelet, (elhJJUág, savaaya, IrittÖftoges, hasmenés, gyonorégés, felasleoes, n;álkakivalaszfii, sárgásig, undor és hanyáj, gyomorgörcí uQkules.
• Hathatós gyógyszernek bizonyult fejfájásnál, a menynyiben ez a gyomortól származott, gyomtjrttdterhelésnél ételekkel és italokkal, giliszták, májbajok és hiawr-rtraloaxnal. •
Emiitett bajoknál a .Tfárlaeiellt KTomoreseppek évek ota kitűnőknek bizonyulták, a mit száz meg száz bizonyítvány LuiusiL Egy kis üveg ára baszráiati utasítással egyQtt 40 tr., nagy üveg ára 70 kr.
Magyarországi főraktár: XAr<k J«x»«r gyógyszertára Budapest, Király utcza 12 sz.
A védjegyet és aláírást tüzetesen lessék megtekinteni! Csak oly cseppeket tessék elfogadni, melyeknek burkolatára zöld szalag van ragasztva a készítő aláírásával (C. Brády) és ezen szavakkal: .Valódiságát bizonyitom*.
A Máriaciallkgyomoreseppek valodiai; . kaphatók.
NAGY-KANIZSÁK : Préiger Béla és Bel" Lajos gyógyszereszeknél. BkfiCSON: Kob"1
rjs: csestsZ ax«n iatósiEiltjr So-
í o sj== « v*d ŐJ ST«t haaználowi
fTinotiira balsami c*)
THIERRY A.,
rYegrada, E»«iis:i-aitiinii uüül
T*j3gy*\\ K7ÓsTi**rtariból ia eyorj azoriUzoti kMsitináavttk: arirabűr
zUa«BÍaxaatacTtl«« SMa-vtuKü. tát ós vUMBfcayt sa««4*ttak rúU. A legroft-lsb, laa-aAtáaMavbbc^ u-xottyolt 4a l«oles4felt aapíe; hazl-az*r, m«iy a m«H- és tádofajdal.
m>vkLa.t onybltl atb. s h«U*l»[ t»
*; TalódJaácanak jbÍíÍII minden fivag »(tT »«!1*1 hüvetj^ai bh ^llatvs, mrlyen ctVROta TUtltT Adolf, créamwtár ..Az «raxtBT*ahoK" v-s4c bevtavf. MlMOa Sflaáiaot. m*ir nos a futl zölinyoaiíujn v6dóJsaTCT«l van olUii-a, iu-¦itaanak ritlta, mint bamtltta»t *• ntansatot, m«noiJ 0]. csóbb, annAl értele tolón sbb Tubit eoindir pootat»c flmj. iilni: u itt létiaté süld védBjeiryre. EgyíltLl tiiódi btúíu, .tánséit, valamint irtéktíleo otinmtok.
¦ir. ;o.- -;.:vv«- Hol baUtmmo^ríntr. uea raktár,, rendelionek kfttveMtlacül c« * cL»»a: TbietTT A. Oranzjal eyöfy**-.tirnaV; Pteimdi, at.bit»ch. Sauerbmnn »ellőtt. láTtls tt\\gy % Jnplaüvej tr» Mijj-ir íJt-née ÍJ An»Itria bármely po*t»\'.zol>«ra i koronfcb* terűi Rónai* él Heroe([0vin4b» IS kii »8 dapUürBE tra , korona UO fillir. Vi kii vajy fl dapUüveEnél kevr>ebbe; küldők. Siéjjelküldéi csak a péns elÖi»te» b»küld髦¦ vtv[. utánvétel mellett.
Elndontor Beyolonuaol legySak a cöld védeje^jic, aclyiToi c, valádxsár Jaleftl minden flv»r «1 *an
A valódi angol
ereje é» hatasia.
Zxn keaScKiel tfjj 14 ir— (7*er" Utluaik UrM.tt cieaUtia letjt-.. "•fsrogjitttioU, Bjebaa» pt-i-c tt IWet mckéi rikiieri baj scsono-•«lutati. *i aesel e»edalea6e«, »tlj » ler>alro»h. c, léGIt bijoksil . - —...... — timrtdi eBberii*RDél a Itelo*» "ti-
teA.THIERRYin S^\'ttSffir?«a~2,:
DDCCDina 5la*éb»-n relUlmulbalUn ; — lualk».
rrtttrKAU?\\ rt„éf t piro» rócsa ^t»" cMtlfel»\' ban l*Wx6 «od*tx.ri ST-SJ"»- faa»«t.att«Mt*ca re«dkiiBL. -.e,-, * ni».et aUtt klleaek.ek «11««..« bAi a*ia««kkal, ti-
ti. As ...gol «odakenOc» ba«nilható :
_.monyrdéa<i«l, orbane mindennemQ .orelm.a, lab- vaey eaonU.be«aI«*.k, «ehek, r.nyedw*B, dagadt libak. »6t ILen- Glé*-, iturat-, 16-, vaxéj- *• «oiodaju *e-
. - ______ rUamalbató mied^n id«Cen réauk a. m. ttv««-
faiwélka, bomok, aalUnk éi tU.kik .lUyoW**tra. JCn dennc»d dacanat, kinovil, pokoUar, uLakéwMfa, sit rakbeu.B.iK alien. «xernSlc. kSrj mdaganat, hélyaL W-deraaSl Tlébak rj-6gyita«ra. II. ««-I;*«JjJ «abak, ta-evott toitréMok, Woieknél hoa.rabb fekvé* aitai tamadt iabek. nj-akd»s»n.t. virtorlodis. ittUoja» é* a eyennekai -ji .u.-;«l„tAi.rl..sI..f!i!f!t alien stb.
¦ebek, nyak a» sanar., vanoriuuw aél előforduló kisebatediirk eu irol caodlkea&ci ailaéi rtalbb
¦¦il klUaCkb t^tiaibaa.
Isan ajantato» eira rpeéSl SVltd saaaMl aJlrifyataUé-minden caaládnál kínletben tartani. .,.„,.,
Eét doboméi kevwebb nem köldeük; a taé^uldií ki-¦arólax « S""!! •»Ui« baküldrHa vazy T^jí^1^ téllel eaiköseitetik. L tégely, c»omacoli», txallitolevél bérmentss m*ekfildia«el S koroaa *a «3 ttllér.
Szamos, bizonyítvány éli rentáelkezésr-e.
¦ FisT«lme*tet«k mindenkit a hatáatalan hamiaitvéayok mer.-*telétöl, S kérem aaiaoi-Tian arra ügyelni, nojy inin don tézolyen a fenti védjefy *• cégnek ,li •¦•¦UH fT**T «trté4.k> Prerrsdéka- b.leésetve keli lenni. ó. mi&dai tíeelyník ery haaraálaU ntaaitaaba kaU b^aomagol tenni éa iantTithaté védiegysrel llláWa. ,
A, arredHU éa valódi angol caod*tea»c»aB. hawIajttW é, ntLx^.TvédieSy.t8r,-énr%rtJ;lmeben «ifoman «de»-tetaak, épogy ambtaíaltvinyok tenaaatöi.
Egyeélll bmciTHl ferrai : Őrangyal-syóffvtstr, TlaÍ«»-»-y A.
Frerraétbaa EohiUci-Sanerbmnn mellett. %
Xaktár a lectfibb rT»aT««rtirbaii, hol raktér axaea, teliéklaVe^del*« kSiveUenSil ^.t Sraaíyal pó|r"«--íérbl^TBlíSSr ADOLF Fre,r.dib«, KeMUeb^etiraa. iSm clmtuL - AA OKtrék-magyar riá]*fy Ujstram-acáina: SUi.
Lajos gyógyazerészeitnei. Uitt^su.-»: non— sj . —
* (ÍEJSTElí-tile ERZSÉBET ?
E pilnlák haponló ké" fiziiméuveknél minden tekintetben feljebb becsű Jendók ; — mentek minden ártalmas anjagok tói, az -altost! szerek bajainál legjobb ered-méoynjeí használtatván, gyengéden hashajtók, vértiszlitók; egy gyógyszer. j* Bem jobb s mellette oly ártalmatlan, mint e pilnlák a g székizorulái
4^ a legtöbb betegségek forrása ellen. Cukrozott külsejük végett még gyer-»a# mekek is Bzivesen.
•a* AkssT* Kg-j 15 püniát tartalmazó doboz 15, egy tekercs, mely S doboal, tehát 120 pllnliit Urtalmaaó, csak 1 frt o. é.
(\\] Dtánzisoktól különösen órakodjunk. Kérjünk határozott* v Vcto • Seostein Krzxébet-pllalát. Valódi ciak, ha minden doboa törrényileg bejegyzett védjegyünkkel piros-fekete nyomtatásban „Szeat Lipót- és M\\ettsieln FttlÖp gyógyszerész" aláiráual tan ellátva. A kereskedelmi törvényszékilejt védett csomagjaink aláírásunkkal v&u ellátva.
MEUSTEIM FÜLÖP
„Szent-Lipóthoz" címzett gyógyszertára Wieuf I., Plankengaeso S. |H Eaktár Sagy.Kanizsán: BELÜS LAJOS gyógyszerésznél.
KíQger M.-féle m. kir. szabadalmazott
SZT.-IVÁiX TEA
a legjobb és leghathatósabb tea, ezen úgyis kellemetlen hideg ködös időben Mindennemű mellbajoknál, {köhögés, kutarhus, influenza és elnyálkásodás ellen.)
Számos elismerő- és köszönönyilatkozat tanúskodik, ennek bizonyítékául így ir Berger F. ur Kapronczáról: Tisztelettel kérek postafordulattal újból 3 csomaggal az Ón csodahatásu teájából küdeni. mely valóban nagyon is és mindenkinek a legmelegebben ajánllható Kapható Nagy-Kanizsán: Práger Béla gyógyszertárában. Keszthelyen: Dr. Boró Géza. Budapesten: Tórök József és Dr. Egger Leó és J. uraknál
/ doboz tea ára 7ö kr. 1 doboz ugyanezen tea kivonatából készült és ,Szt.-István\' nevü mettpaszlülák ára 30 kr. Postai küldésnél postadíjjal több.
3 <L
<H ~-r.
ái;
H 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3\' 3 3 3 3 3 3 « 3
Nyomatott Itj. Wajdit-s József könyvnyom dijában Nagy-Kanizsán.