Zalai Közlöny 1897 049-052sz december.pdf - nagyKAR

A legtöbb, ami tudható Nagykanizsa kistérségéről

Nagykanizsai Kistérségi Adatkezelő Rendszer

www.nagykar.hu
Működteti a Halis István Városi Könyvtár

NagyKAR honlapok:

* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

	Letöltés Előnézet Megnyitás
Méret:	6.24 MB
Keltezés:	2010-01-25 14:57:03

Fajta:
Láthatóság:	Nyilvános
Letöltések száma:	1649
Megtekintések száma:	5052
Leírás:	Zalai Közlöny 1897. 049-052. szám december Zalai Közlöny Hetenkint egyszer, szombaton megjelenő vegyes tartalmú hetilap 36. évfolyam A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: 49-ik szám. XXXVI. évfolyam. Eló\'fisetéai ár: Eeai érre . . . S fn — kr. Fél érre - - . . 2 fn 50 kr. Ktfftáém . . . 1 frt 25-kr. Ecye» aram 10 kr. HIRDETÉSEK l> h&sábot petiuorb&a 7, aáaodaaor 6, ¦ micden taribfat torén 5 kr. .VVILTTÉRBEK j.rtit jorooként 10 krért Tétetaek fel. illeték minden egyet ciriieiwérí 3U kr. fizetendő ZALA KÖZLÖNY. —~ P \| " • A nagykanizsai „Ipar-Testfilet", ,a nagy-kanizsai Takarékpénztár részvény-társaság, a .Kotori takarékpénztár részvény-társaság,* a galambok^ önkéntes\'" tüsbltó-egylet, a .nagy-kanizsai kisdedeveló egyesület a anagy-kanizsai tanítói járáskor „n.kanizsai izr. jótékony nőegylet, .szegények, tápintézete", a katonai hadastyán egylet .soproni kereskedelmi iparkamra A lap lem: részét illető minden közlemény a felelős szerkesztő Derére, az anyagi részt illető közlemények pedig a kiadó neér<> cimzíUea Na^y-lúinizaara bérmentre intézendők. Bénaeutetlen levelek nm fogadtatnak"^ Veztrátok viaszaae m kBldetnek a keresztény jótékony nőegylet • nagykanizsai kalrálasztmányának hivatalos lapja. HETENKÍNT EGYSZER, SZOMBATON MEGJELENŐ VEGYES TARTALMÚ HETILAP. A piaristák ünnepe. Vagy-Kanizsa, 1897. dec. 3. Ünnepet 01 a piárista-rend- Szép és magasztos ünnepet mindenütt, a hol e szerzetes rendnek házai vannak. Ünoepel Magyarországon is, szent emlékű alapítójának. Galasanti Józsefnek, halhatatlan nevével kapcsolatban, a kegyes tanitórend megalapításának három százados emlékünnepét. A magyarországi piárista-rend is méltán ünnepel, kegyelettel megülvén annak emlékét, ki a rendet alapította s ünnepel velők minden művelt lelkű ember, a ki a kegyes tanitórend érdemeit a szellemi fejlődés és a tudomány, az erkölcsi nevelés, és az oktatás érdekében méltatni tudja. A piárista-rend az utolsó volt azon szerzetes-rendek között, melyek hazánkban megtelepedve, a tudományok művelésével, az ifjúság tanításával és valláserkölcsi nevelésével foglalkoztak. Tudjuk, hogy a bencések rendje volt az első szerzetes-rend, melyet Szt István Magyarországba hívott; apátsága Pannonhalmán már 100l-ben alapíttatott. A XíL szá-zadbau már a bencéseken kivül prae-"montreiak, cisterciták is lakják a földet, számos kolostoruk van s az oktatásnak szentelik magukat; de már templáriusokat és pálosokat is találunk, mely utóbbi (magyar eredetű) szerzetnek keletkezése a homályban vész el. Ezekkel szemben a kegyesrendiek nálunk csak később kezdik meg áldásos müködésöket Calasanti József, spanyol nemes, 1607-ben alapította a rendet Rómában, (mások szerint 1621-ben) 1597-ben nyílt meg iskolája, összeszedvén az elhagyatott, rongyos, neveletlen gyermekeket, tanítókat fogadva roelléjök. Ebben a tekintetben előzője és példaadója Pest-alozzioak, kinek szintén az oly elhagyatott, elroűgyollott gyermekeken e^ett meg a szive Svájcban a 18-ik században. Később nem volt szüksége Calasantinak fogadott tanítókra, hanem ingyen szegődtek melléje társak, kik vele együtt e gyermekek tanításával foglalkoztak. IX \'Kelemen pápa fogadta a szerzetes rendek közé ; Xíl. Ince és XII. Kelemen pápa jogaikat kibővítették s nagyobb hatáskörrel ruházták fel. A piaristák rendé nálunk az 1715. t. c. állal fogadtatott be; de ba fellépése hazánkban későbbre is esik, mint bármely más tanitórendé, érdemben az elsők között foglal helyet. Az ö törekvéseik a tudomány terjesztésében, az ifjúság nevelésében, még a népoktatás terén is, a humanizmus szolgálatában annyira dicséreten felül állanak, hogy ezt bővebben fejtegetni teljesen felesleges. Az ő érdemeiket csak az képes igazán méltányolni, a ki maga is szerencsés volt \'kegyesrendi iskolában járni s ki hazánk közoktatásügyi fejlődését az utolsó két században figyelemmel kiséri. Tudjuk, hogy a kath. iskolák hosszú időn át a piaristák kezeiben voltak. Mikor a kegyesrendiek Magyarországban letelepültek, azonnal éreztetövé lett ama jótékony befolyás, melyet a 18. században oktatási ügyünkre gyakoroltak. Báró K\'órver János piarista provinciális adott legelőször ösztönzést, hogy a jezsuita iskolákban divó tantárgyak mellett: főídrajzt, hazai történelmet, római régiség tudományt, kronológiát és még más tudományokat oktassanak. Az egyszerű latin iskolák a Rati szerint 3 osztályból állottak. A gimnáziumhoz két filozófiai évfolyam csatlakozott, melyekben a~ következő köteles tárgyakat tanították: teológia, metafizika, ethika, bölcsészet története; magyar, osztrák, német történelem; egyháztörténet, tiszta és alkalmazott mathematika; természetrajz, tekintettet az iparra és gazdaságra. Szabad tárgyak voltak: görög nyelv, általános történelem, a klasszikus nyelvek gyakorlása. És ismét egy piarista I volt, II. József császár történet-ta-í nára, Bajthay Antal, a ki a böicsé-; szetet az aristotelesi rendszer bilincseitől felszabadította. Azokat az előadásokat, melyekkel e világos, szellemes fő az arist. bölcsészeti rendszer tarthatatlanságát feltüntette Pes-. ten tartotta. Eitekintre azoktól a piarista fér-: fiáktól, kik a külföldön halhatatlan \\ nevet szereztek maguknak s kik közül csak az egy Konarski Szaniszlőt em-i ütem, ki a lengyeleknél a műit szá-\| zad elején az egész lengyel nemzetet ! hálára kötelező tevékenységével ki nem törölhető betűkkel vést"! nevét a lengyel nemzet történetébe s kinek emlékét máig is áldják az utódok, mert Ö volt ák. első Lengyelországban, ki a tanitás^ódjá.í jobb elvekre fektette, ki lelkesedésével és példájával másokat is tettre serkentett: í a páristáknak hazánkban kifejtett, tndományos és nevelési működéséről akarok megemlékezni, akkor, a midőn a hazai kegyes tanitórend a mult iránti kegyelet oltárán áldoz alapitója emlékének s ez oltár tüzénél kivánja felgyújtani a lelkesedés lángját a jövőre. Emeljünk kalapot azon férfiak előtt, a kik a tiszta vallásosság s a véle járó humanizmus, a hamisittatlan tudomány és a valláserkölcsi nevelés hármas fáklyájával világítva, érdemet tettek arra, hogy az elismerés szerény koszorúját nyújtsuk a valódi érdemnek, mely sohasem szorult az üres frázisok csengő hazugságaira. Első regényírónk, ki a tudománynak más téren is művelője volt, Du-gonÍcs\\ András piarista vala. 1790-re esik azaz élénk agitáció, melyet a Bessenyey után először Révay Miklós piarista, történeti nyelvtudományunk megalapítója, egy magyar tudós társaság megalapítása érdekében kifejlett; s habár ez eredménytelen maradt, s nagy "eVkölcsi bátorsággal és rendithetetlen meggyőződéssel megindított agitáció áldásos következményekkel volt a magyar nyelv fejlődésére s jobb idők beálltával végre győzedelmeskedett. Révay ^megérdemelte a „Nagy" jelzőt, mely-lyel Toldy kitüntette; mert a magyarnyelv ügye azóta lett állandó tárgya az országgyűlési vitáknak, folyton ébren tartva az iránta való érdeklődést, mig végre a hazafias eszme győzött. S ha Révayt emiitjük, említenünk kell Csap lár Benedeket is, Révay életrajzának nagy tudományú íróját s a magyarországi piárista-rend még éiö történetíróját, ki más téren is működött Karcsanyéki név alatt. A bölcsészeinek is kiváló művelői voltak mindenha a piarista rend egyes tagjai. Borváth Cyriil (1807—1884) éoáHó bölcsészeti rendszerrel lépett fel. Palotai (Purgstaller^ József, a kanizsai gimnázium eg^ rí igazgatója, az egész bölcsészetet dolgozta fel s a bölcsészeti műszavakat legelőször adta vissza teljesen magyarul. S ki tudná felsorolni mind, kik a nyilvánosságban becsült nevet szereztek maguknak! Azért nem kevesebb elismerésre méltók azok is, kik visszavonulva az élet zajától, a csendes tanteremben hintik el a tudomány és erkölcs magvait annyi ezer és ezer ifjú szivében, megedzve őket az élet útjára, a hol annyi a kísértés és oly sok a veszély, lelkükben felszítva a hazaszeretet szent tüzét, mert e-szerzetesrend iskoláiban a hazafias nevelésnek is meleg tanyája van. Bányán vannak, a kik nem keresik á -feltűnést, hanem szerény és zajtalan munkálkodásuk közepette, jutalmukat a tiszta öntudatban lelik! Ez Calasanti József szelleme, melynek humánus, minden szépre és jóra törő irányát életraj íirói mind dicsérik. Az ó szelleme három század homályán keresztül fényesen ragyog. Ne is veszszen ki a rend tagjaiból soha; mert ez a szellem az, amelynek nyomán üdv és áldás fakad, s mely a rendet fennfogja tartani a maga áldástosztó működésében, a mint az alapító tiszta lelke előtt lebegett Csak azt kívánjuk az ünneplő szerzetnek: Vivát cescíí. floreat.- Hoffmann Mór. Háromszáz év. A mostani örömtelen élet és a komoly gondok söftt fe bőin keresziü: - tör egy halvány fény tugár: az emlékezeté; ez a kis sugár bearanyozza, a fellegeket, bíborvörös fényt áraszt reájuk és jótékony melegével felidézi e rég letűnt arany napok mindennél boldogítóbb, feledhetetlen emlékezetét Még mint kis diáknak elszorult szivem, halva a piarista rend 300 éves történetét és fogékony kebelünk megpillantani vélte a branyickói piarista heroikus alakját ha a herkulesi Jaoky Károly tentori hanggá! hirdette a haza szeretet és böaeiBség példányképeit. Vagy, de ez már a mesék országába tartozik, menynyire elérzékenyült mindegyikünk, ha Rákócy, Kossuth. Klapka. Bom diadalait, az igazi Áldorfay Ince, Füredi János, hirdette. — Megrendült a gyúlékony, hevülő ifjúi sziv minden idege, a mikor ez az igazi szabású rónai eenator le-\\ mennydörögte a cathedráról, a Cslilina elleni vádbeszédeket és jóságos szemeivel : kmatta a gyanúsokat, kik szavaitól meg-i ijedlek: mert ezeket szerette legjobban, ; hisz ezek megértették a nagy szónok \| remekét. TÁRSA. A huszadik század küszöbén. Irta: Dr. NEUMANN EDE. — A .Zalai Közlöny" eredeti tárcája. -(Folytatás és vége.) Darwintól .csak egy lépésnyire van Herbert Spencer, korunknak talán legki valóbb gondolkodója és sok helyütt elismert vezérazelleme, a kit maga Darwin\'a fejlődés priocipíumának nagy magyarázójaként emlir. Spencer abból indul ki, hogy az emberiség mint része egy nálánál eokkal nagyobb egésznek, maga is azon törvényeknek hódol, a melyek a nagy világot kormányozzák. Az emberiség haladása részét teszi azon lejtődéinek, mely az összes lényeket átkarolja. Az erkölcsről szóló tant tehát nem lehet elkülöníteni a kosmologiától. A hasznos nem más, mint a kívánatos, a kivánat03 pedig nem más, mint a szükséges Ezen szükségesség alatt pedig nemcsak az értendő, amire nekünk van szükségünk, hanem az, ami a mindenség szempontjából szükséges, ami a dolgok természetéből és az élet törvényeiből foly. Spencer is megengedi, hogy a boldogság minden emberi törekvésnek végső célja, de azt nem engedhet? még, hogy legközelebbi céljának tekintsük. Az élet törvényeioöí és a lét feltételeiből kell megtanulnunk, hogy mely cselekedetek szolgálnak a bol dogság és melyek a boldogtalanság előidézésére. Az igy nyert eredményeket kell viselkedésünk törvényeiül tekioteaüuk, ezekhez alkalmazkodó a nK, tekintet nélkül arra, hogy a boldogság avagy boldogtalanság szempontjából milyen értékük van. Egy törvényből kell. hogy eredjen az egész erkölcsi rendszer és ezen törvény az élet törvéoye, az evolúció. Minden társadalomban élő egyénnek ugy kell viselkednie, hogy biztosítva legyeD ugy a társadalom egyes tagjainak, mint valamennyinek, mint a nagy egésznek boldogsága. Korlátolni kell tehát bizonyos állandó elvek által az egyesek szabadságát, hogy a társadalom mint egész a boldogság lehető legnagyobb Összegét elérhesse. Ezen elvek képezik az abszolút morált és erkölcsösnek azon ember nevezhető, a ki nem külső kényszer folytán, hanem önkényt benső kényszerűségből követi azokat Azon cél, a \| mely felé az élet fejlődése (evolúciója) törekszik, egyszersmind az erkölcsnek legmagasabb célja is. A mindenség a saját képmására alkotta az emberiséget külső dolgok ismétlődő benyomása idézi elő a belső állapotokat, a dolgok törvénye kell tehát, hogy az ember cselek* vesének is tőrvénye legyen. Az egészből a részhez, a mi a de őségből az emberhez kell leszállanuok. Spencer tehát azon ősrégi gondolathoz tér vissza, a melyet Epicur hívei és a stotkosok egyaránt hirdettek t. i, az embernek a természetnek megfelelően kell élnie. Ez nemcsak hasznos, hanem szükséges is. A modern tu- domány bebizonyította, hogy minden lénynek, a mely-élni akar, környezetéhez kell alkalmazkodnia, az ember az egész min-denséghez fog alkalmazkodni és az erkölcstan nem más, mint az ezen alkalmazkodás fokairól szóló tudomány. Az evolúció tanának alapeszméje az erő megmaradásának elve és ezen elv, valamint & természettanban és lélektanban, azonképpen az erkölcstanban is érvényes. De ha az erő sem nem kezdő dik. sem meg nem szűnik, minden ujabb erőnyilvinulás ugy magyarázandó, mint egy megelőző erő hatása. Innen ered az erők átalakulása (transformació) és kölcsönössége (corretació.) A társas erők, mint a fizikai erőkből átalakult életerők traosfor-maciói, a napsugarakból fakadnak. A társaság élete állati és uövényi termékeken nyugszik ezek a cap melegétől és fényétőt függnek. A társas és ezek foly tán az erkölcsi tünemények tehát á melegből erednek, abból alakultak át. Ha valamely erő ellenséges erőkkel találkozik, átváltozni kénytelen, minden mozgás, ha ellentálláara talál, rbythmikussá válik és ezen rhythmus törvéoye a társadilomra is alkalmazható. Kínálat és kereslet, az árak emelkedése és hanyatlása, születések, házasságok, halálozások, betegségek, büntettek, a~ pauperismus mindmegannyian a társaságban történő rhythmikus mozgásokat mutatják. Ezt a.rhythmnst, mely ugy a fizikai, mint az erkölcsi világ ösz-szes tőrvényeiben észlelhető, Spsncer evolúciónak nevezi. Az evolúció törvénye az egyformaság- ból az összhangzatos sokféleségbe való átmenetelt jelenti. Az egyéniség kifejtése az, a mi az emberi dolgoknál észlelhető változásokat magyarázza. Minthogy tehát az evolúció uj egyéniségek létesítését célozza, az erkölcsi törvécy nem más, mint azon törvény, a mely alatt az egyénítés tökéletessé válik, a mely megadja az embernek a legnagyobb szabadságot, azt a szabadságot a melyet az egyenlőség szabályoz és határol vagy még általánosabb alakban jelenti az embernek teljes alkalmazkodását a társas élethez. Az emberiség szükséges evolúciójának megfelel az egyénben az érzelmek és eszmék evolúciója. Ezen érzelmek és eszmék, a melyeket felhalmozódott és időjártával örökséggé vált benyomások keltenek, Összességükben az erkölcsösséget alkotják. Három fajuk van az érzelmeknek, a melyek az evolúció három fázisának megfelelnek. Azok, a melyeknek tárgya az egyén, önző érzelmek, azok, a melyeknek tárgyát más lények és a társadalom teszi, altruistikus érzelmek, a kettő között pedig vannak vegyesek (ego-altruistikus érzelmek) mint p. a dicséret szeretete vagy a gáncstól való félelem, tehát olyan érzelmek, a melyek az egyén és a környezet egymáshoz való alkalmazkodásának különböző fokait fejezik ki. A társadalmi jólét alapvető és változhatatlan feltételeinek az altruistikus érzelmek felelnek meg. Ilyen érzelmek a nagylelkűség, a részvét és mindenek felett az igazság, a mely nem más, mint a személyes szabadság szeretete, a mely- nél fogva nem törjük, hogy bárki is erejének nyilvánításában.és kifej lésében gátoltaasék. Ezen érzetuek alárendelni magát aooyit jelent mint oly állapot felé haladni.[a melyben minden polgár, a nélkül hogy a saját szabadságáoak csorbítását tűrné, önkényt elismeri polgártársainak igényeit és jogait, mint aggÓo>ó gonddal őrködni a felett, hogy egyetlen egy polgár törvényes cselekvési körén se történjék Bérelem, megvédeni azt minden támadás ellen ngy, a mint nem tűrjük, hogy máiok a mi birodalmuokba tőrjenek be. így létesül azon egyensúly, a mely az egé3z társadalomnak jólétét és boldogságát biztosítja. ApolitikábanSpeucer tana a legnagyobb szabadéi vüíégoek szószólója és ezen tekintetben túlszárnyalja Bentbam és Stuart Mill nézetét is. A kormány szerinte szükségesrossz, azon kényszereszközök Ő9szes- \' sége a melyek a társadalmat veszélyeztető hajlamok megfékezésére valók. Fenntartják az egyensúlyt a társas élet jelenlegi feltételei és az öröklött hajlamok, egy régibb társadalmi állapot maradványai között A kormány tehát egy a társadalom erkölcstelenségének megfelelő intézmény. Az erkölcsös érzés fokozatos fejlődébe az ilyen fékező intézmények megszűnését eredményezi. A tekintély tisztelete baoyatlik az egyéni jogok elismerésének és becsülésének, arányában. Ha ezen begsülés teljes lesz, a kormány megszűnik. Minden kormáoyreudszernek egyetlen haszna és hivatása a kormányozóttak oltalmazása a jog és igazságszolgáltatás XXXVI. ÉVFOLYAM. ALAI KÖZLÖNY 1697. DECEMBER 4-én. Jött március ídosa ; beszédével, szónoklatainak frappáns hasonlataival magával ragadta az ifjúságot, kigju.lt minden arcon a hazaszeretet lángoló pirjs, hősnek, katonának érezte magát minden tanítványa; ö csepegtette szivükbe a haza szeretet, ő tanított meg, miként őrizték meg e hazát és kijelelte az utat, melyen haladva -eljuthatunk az emberi boldgsághoz. De nem is lehet ő róluk méltóképen irni; 300 év dicső tanulsága tekint le reánk mennye; magasságból; az uralkodók kitüntető szeretete s a tanítványok enyészhetetlen hálája, bizonyságai annak a vég-nélküli jótékonyságnak, a mit a kegyeö tanilóreud ez országban mér gyakorolt Csak a hála rs a szeretet, meg az önfeláldozó ragaszkodás lehet méltó viszonzás az élvezett jótéteményekért, a melyeket meghálálni csak akkor leszünk képesek, haszivünketátengedjQkamafelemelÓ tudatnak, hogy tulajdonképeni létünket egykori tanáraioknak köszönhetjük, kik határt nem ismerő buzgalommal és lelkesítő nemes példákkal tették lelkeinket a szépre és jóra fogékonnyá és az ujjá születendő Magyarország le is fogja róni a hála legszebb áldozatát ő velük szemben a? által, hogy minden alkalommal törekedni fog az ő ntjukon haladni, hiszen a lángoló hazaszeretetnek, a függetlenségi eszméknek csiráit ők vetik el a politikai és társadalmi élet majdani vezetőinek az Ő gondjaikra bizott lelkébe és abból a hatalmas épületből, a mit consolidált magyar nemzeti állam néven fog az egész világ megbámulni, a piaristák joggal kérhetik maguknak az alapkő dicső letételét. Minden hazafias ünnepet méltóképen ülnek meg az ö iskoláiban, a nemzetet ért csapásoktól tanulságot, a dicsőségből lelkesedést merítenek, minden lényüket a booszerelem hatja által és az anyagiak égető hiányát, a lelkesedés nemes tüzénél elfeledik. — Uj világot tárnak ők fel a fogékony kebelnek, nagygyá növelik abban az ember és haza szeretet szent érzelmeit és sokszor egészségük árán vezetik tovább az ifjúságot az Ígéret földére. Akaratlanul és tollhegyre tolulnak ezek a szavak, mert igaz kifejezői a lélekben régóta meglevő és gyökeret is vert érzelmeknek, a melyek létezéséről tanúbizonyságot tehet minden tanítvány bensője, szó esvén azon szeretetről, a melylyel egykori tanárainkhoz ragaszkodunk. Csekélységem is, mint annyi ezer tanítványaik legszerényebbike, e helyütt nyújtom át a szeretet és hála legegyszerűbb nyilvánítását, de lehetetlen, épen ezen helyre való tekintetből, csak röviden elmondani azt, a mit illik. Ez az a hely, a melyre diák koromban mindig vágyódtam és e helyeu valósulnak meg ifjúkori reményeim és ezen a helyen érem meg azt az irigylendő sorsot, hogy egykori tanáraimmal együtt küzdhetek a n>elv s a nemzet érdekeiért. — Ez a megbecsülhetetlen, a mit elszoruló szívvel érezek, mert tudom, hogy a kegyes tanitórend vezérlete alatt jó régen eltöltött ifjúságomnak honorálása az a megtisztelő kitüntetés, hogy velük egy helyre tehetem le szellemi termékeim zsengéit; — felemelő és megtisztelő kitartást és erőladó ezen kitüntetés, a melylyel szemben nem vagyok képes többet nyújtani, mint a magam és társaim enyészhetetlen hála érzetét, őszinte szeretetünket, mert ezzel akarjuk megédesíteni az Ő életüket, nem akarván elkésni azon bizonyíték szolgáltatásával, hogy a mi szívből kitörő szeretetünk nem egyéb, mint az, hogy az ő tanításaik átmennek az életbe és mindenkor vezetőnkül ismerjük el őket, mert törekvésünk legalább félany-nyira kiérdemeloé az Ő barátságukat és szeretetüket, mint a mennyire ők a mi hervadhatatlan hálánkra rászolgáltak és ezen a reájuk nézve oly fontos napon biztosítjuk őket a mi törhetetlen ragaszkodásunkról, a melylyel irányukban miodig lenni togunk, — valameddig azt Urunk, Teremtőnk tudnunk engedi. . .....Leteszem a tollat és nem irok többé semmit; a művelt Magyarhon millióinak szivében fekszik a piarista rend ledöntbetetlen emlékoszlopa, a hazának annyi jeles, annyi derék és önzetlen hü ha, mind az ő dicsőségük hirdetője; száz harsona, száz torok nem képes a világnak tudtára adni azt a mérhetetlen dicsőséget és léleknyugodalmat, mely a piarista rend 300 éves jubileuma alkalmával őket joggal megilleti és eltölti. - A becsülettel teljesített munka nem kíván üres csillogást és vak lármát; önmagában éri meg legszebb jutaimit és nem kivan dicsőséget a hiu emberektől; de az örökkévalóság, fenséges nyugodalmával hirdeti a világnak, az Öntudatos, derék működés legszebb trofeumának büszke jelszavát. rExegl monumentum, aere peren-nlus. Egy hálás tanítványuk. Városi közgyűlés. Városunk képviselőtestülete f. hó 2. d. u. 3 órakor a városház nagytermében köz-gyfilésttartott a következő tárgysorozattal: 1. Az 1897. évi Bzept. 29-iki közgyűlés határozatából a regale kötvények eladása, iiánti intézkedés. 2. Az 1898. évre érvényes legtöbb adótfizetők névjegyzéke kiigazítására kiküldött bizottság jelentése. 3. Herceg György által megvett községi ingatlan eladása. 4. Koch József és a város közönsége közötti ingatlan birtok-csere, illetőleg ingatlan adásvétel. 5. Stern I. Mór téglagyáros által szállított tégla ára kiutalása. 6. Szántóföldek bérleti szerződése bejelentése. 7. Thornka Endre v. kültanácsos helyettes erdómesteri munkálatai utáu jutalmaztatása. 8. Lumnitzer Béla a v. erdőmesteri teendők ellátására felkért erdögondnok tiszteletdija. 9. A főgimnázium épületének terv- és költségvetésére pályázathirdetés. 10. Zalavár- megye törvényhatóságának határozata a főgimnázium segélyezéze iránti kérelem tárgyában, n.üferbach Jenögimn. rajz* tanár véglegesítés iránti kérelme. 12. A polgári fin és leány-iskolák államosítása tárgyában felterjesztett kérvényre a magas minisztérium válasza. 13. A kéményseprési v. szabályrendelet módosítása. 14. Az ország címere hiteles kiadmányának bemutatása. A gyűlés lefolyásáról a következő tudósítást kantok: Vécsey polgármester a közgyűlést 3 órakor megnyitván a tárgysorozat megkezdése előtt felolvasta Wlassits kulturmíoiszter meleghangú levelét, melybea az uj iskola épület felaratási ünnepélye alkalmából hozzá menesztett üdvözlő táviratra válaszolt. Ez-utáo következett a, napirend, melynek J. pontjánál kijelentette, hogy ennek érdemleges tárgyalásába a községi törvény értelmében csak a teljes számú közgyűlés hozhat határozatot, mintán a képvise ők-nek fele sem jelent meg, ennek tárgya lásába nem bocsátkozhatnak, tehát a jövő közgyűlésre halasztatik. 2. A főjegyző felolvassa a névjegyzék kiigazítására kiküldött bizottság jelentését és a virilisták összeállított névjegyzékét, mit. a közgyűlés tndomésul vett. 3. él 4-ik pontnál emiitett birtok eladás és birtokcserére nézve felolvastatik a városi tanács előterjesztése, hd^y a városi ügyész által elkészítendő szerződések bemutatása után 30 nap múlva ez ügyben uj tárgyalás tartassék. 5. poiit, a városi tanács előterjeszti, hogy a Csengery-utcai boltozott csatornák építésénél a munkateljesítés költségei a háztulajdonosokat, a téglaanyag előállítása azonban ily közcsatorna építésénél mindig a várost terheli. Stern I. Mór álul e célra szállított téglamenyiség árát a pénzügyi bizottság javaslata alapján a közgyűlés kiutalta. 6. pont. Több szántóföldek bérleti szerződése felolvastatván, helyben bagyó la g tudomásul vétetett 7. pontnál, egy kis vita fejlődött ki, amennyiben dr. Dick József képviselő Thornka Endre kültanácsos rendkívüli megbízatásának jutalmazását ellenzi. Elismerést szívesen megszavaz, de jutalmat nem. A pénzügyi bizottság javaslata szerint a megtakarított erdőmesteri fíze tésból 250 frt jutalmazás ajánltatik. — A dolog névszerinti szavazásra kerülvén besdatott 67 szavazat, melyből 58 igen, 9 nemmel hangzott. — A nem azócakák. Dick éa akiskanfzaai képviselő szavazatából került ki s igy a jutalmazás hatszoros szótöbbséggel megszavaztatott — 8. pont Lumnitzer Béla erdögondnok részére 200 frt tiszteletdíj vita nélkül megszavaztatott. 9. pontnál is hosszabb vita fejlődött. Fel kellett olvasnia mérnöki és építészeti egyesület, valamint BálintZoltán műépítész ajánlatát, valamint a tervbevett pályázati hirdetményt is, végre elfogadtatott azon javailat, hogy az uj gimnáziumi épületre pályázati hirdetmény bocsáttassák ki és a legalkalmasabb tervrajz 1200 koronával, a második 600 korona pályadíjjal jutalmaztassák. Elfogadták továbbá a mérnöki és építészeti egyesület által ajánlott mü tnegbirálás és felügyelet vezetést, melyért az építkezés összegéül felveendő 125000 írtnak 3\'6/o-a járult, ezen egyesület mellé a város részéről először egy háromtagú bizottságot ajánlottak, mely a városi mérnök az építészeti bizott-tág elnöke és a polgármesterből állaod; hosszabb vita és felállás utján törtéut szavazással azonban e bizottságot 5 tagra határozták kiegészíteni a igy a bizottság Eben-apanger Lipót és a főgimnázium igazgatójának beválasztásával egészíttetett ki 5 tagra. - 10. pont Zalavármegye hatósága a főgimnázium segélyezése iránti kérelem tárgyában azt válaszolja, hogy alap hiányában ebhez nem járulhat; erre újbóli kérelem felterjesztése határoztatott el. 11. Ufferhach Jenő főgimn. rajztanár véglegesítése egyhangúlag elfogadtatott 12. A polgári fin és leányiskolák államosítása iránt a városnak előterjesztett kérelme tárgyában a vallás és közokt miniszter válasza az, hogy e kérelmet fedezet hiányában ezúttal nem teljesítheti. Mire a közgyűlés elhatározta, hogy újból küldöttség menesztessék az illető szakminiszterhez, e küldöttség tagjai a polgármester, Gelsei Gutmann Vilmos, Ebenspanger Lipó , :perjessy Sándor és Mikos Géza v. képviselők. ire Tóth István. 1 Felső templom. Ujabb adakozások: Sebestény Lajos adománya 100 frt Eperjesy Gábor (6 részlet) 10 frt. Sommer Sándor adománya 10 frt Nagykanizsai Bankegyesület r. t. 25 frt Értékpapír kamatokból 10 frt. Miltényi Sándor gyűjtése 19 frt. (Freund F. és társa (Bécs,) Hallamitschek Ferenc (Bécs) 5 — 5 frt Gerhazdns és Fiai (Budapest) Drechsler Frigyes (Bécs) 3 -3 frt Pollák Dávid (Bécs) 2 frt, SchrerMiksa 1 frt) Mi kos Géza L gyűjtése 200 frt 50 kr, (S a r t o r i Oszkár 50 frt, Rapoch Gyulai Tinagl Lajos és neje 30 -30 írt. Dr. Rotscbild Samu 25 frt, Weissmayer Lipót) Ledofsky Ármin 15—15 frt, Strém Vilmos, Marton Ignác IO—IO frt Práger Béla 5 frt 50 kr., Pollák József, Nett és Klein 5-5 frt.) Mikos Géza IL gyűjtése 52 frt 50 kr. (N. 50 frt, dr. Kendi Elemér (2. részlet) 2 frt 50 kr.) Összesen 427 frt. Eddigbefolyt összesen 8002 frt 03 kr. Dr. Tnboly Gyula Eperjesy Oábor ellenőr. pénztáros. Néhány nappal ezelőtt jelentettük, hogy Tóth István városi tanítót hivatalos helyiségéből való jövetkor az utcán szélhűdés érte. A beteget a mentők haza szállították, hol családja gondosan ápolta. De minden igyekezet hiába volt mert a beteg folyó hó 2-án délben kiszenvedett Tóth István a városi tantestület igen tevékeny, rokonszenves tagja volt és kartársainak szeretetét birta. A nagykanizsai városi iskolát és ipariskolát is, melynek igazgatója volt, Tóth István halálával érzékeny veszteség érte. Haláláról a család a következő jelentést adta ki: özv. Tóth Istvánné, szül. Rady Anna a saját, agy gyermekei Vilma, Béla, István és Károly, valamint an összes rokonság nevében, mély fájdalomtelt szívvel jelentik szeretett férjének, áldott jó apának és rokonnak Tóth István uroak a nagykanizsai elemi iskola 4-ik osztálya tanítója, és az ipariskola igazgatójának folyó hó 2-án déli 12 órakor rövid, kinos szenvedés és a halotti szentségeknek ájtatos felvétele után életének 55-ik, boldog házasságának 24 ik, tanítóskodása 32 ik évében történt gyászos elhunytát A boldogult hűlt teteme folyó hú 4-én délután 4 órakor fog Petőfi-utcai 107. számú saját házában a róm. kath. hitvallás szertartásai szerint beszenteltetni és a helybeli róm. kath. sírkertben örök nyugalomra helyeztetni. Az engesztelő szent-mise áldozat ugyanaz nap dél-előtt fog a helybei szent-Fereocreodüek plébánia templomában az Urnák bemutattatni. Nagy-Kanizsa, 1897. december hó 2-án. Áldás és béke lengjen a drága halott hamvat felett A szeretett kollégát sirató népiskolai tanító-testület, e gyászjelentést adta ki: A nagykanizsai közs. elemi népiskola tanitó-teatüle mély fájdalommal jelenti szeretett kartársának, Tóth István élete 55 ik, tanítói működésének 33-ik évében, 1897. december 2 áo déli 12 órakor, bekövetkezett gyászos elhunytát. Temetése december 4-én d. u. 3 órakor lesz Petőn utcai saját házából. A gyászistentisztelet a tanítótestület részéről, december 4-én 9 órakor fog tartatni a róm. ksth. pleb. templomban. Nagy-Kanizsa, 1897. december hó 2. Béke Tengjen: pom fölött ; Az elhunyt koporsójára koaaomt helyeznek kollégáin kivöl a főgimnáziumi 7. osztályának tanulói is, kik közül sokaknak a boldogult tanítója volt egykor. — A pikristik ünnepe. A ke-gyes-tanitórend jubiláris ünnepsége iránt, melyet alapítása háromszázados évfordulója alkalmából a mi gimnáziumunk ifjúsága f. é. december 8-án d. e. 10 és fél óra- által. Az állam feladata az emberek jogait megvédeni és fenntartani és ezen hivatás betöltésére jelenleg legalkalmasabb a p ;r -lameotaris kormáujforma. De ez ia csak átmeneti jelleggel bír. mert csakis oly társadalomnak felel meg, a melyben a mult időket jellemző kegyetlen szokások még nem engedték át helyűket az igazságon alapuló (erkölcsöknek, a melyben conservstiv és reformatorikus hajlamok még küzdenek egymással. Mihelyt azonban az erkölcsi törvény kellően megerősödik, a kényszer el fog tüuoí és minden kormány-forma haszontalan, sőt káros lesz. Végleges kormányrendszer Spencer Bzerint csakisádemokracia lehet, mert ez felel meg az evolúciót befejező és az összességnek jólétét és boldogságát megalapító társadalmi egyensúlynak. A nemzet maga fogja intézni ügyeit, akaratát felhatalmazott képviselői által végrehajtani, minden egyén valósággal maga magát ^ kor\' mányozni. Oly kormányforma felé haladunk, ugy mond Spencer, a melyben a tekintély a legcsekélyebb mértékre szorul, a szabadság pedig a legmagasabb fokra emelkedik. A társadalmi fegyelem által az emberi természet ugy fog alakulni, hogy semmiféle külső kényszerre nem lesz szüksége. Az egyénnek élete összhangzásban lesz a társas élettel és ennek nem lesz más célja, mint az egyéni élet Bzteráját minden sérelem ellen biztosítani. Az emberiségben is éppen ugy mint a természetben a mesterséges egyformaság helyébe a számtalan különbség által változatossá lett általános hasonlóság fog lépni. Ezen egyensúly fejlődésével el fog tünai minden, a mi az egyénre nézve skadály és szabadságának béklója. Spencer rendszerében, melyei nagy vonásokban iparkodtam vázolni, nyerte tetőzetét az angol gondolkodás. Alapeszméi meghódították a müveit világ nagy részét ?2 sokan vannak, a kik azt vallják, hogy bennök ép oly kevéssé lehet kételkedni, mint Newton törvényében, hogy nétkülök erkölcsi rendszert alkotni annyit jelent, miot csillagászati rendszert azon feltevésre alapítani, hogy a csillagok nem mozognak. A mi rokonérzésüokkel különösen azért találkozik mert. folyományaiban a nemzeti élet kifejtésére és a haza szolgálatára buzdít. Spencer felfogásával nagyjában egyezik a Gomtd Ágosttól megalapított positivis-mos erkölcsi rendszere is. Az erkölcs Comte szerint is a társas ösztönön alapul, visszautasítja az önérdeket és Önzést és a cselekvés indítékának a \' mások javát (altruismus) kívánja tekinteni. A közjót föléje kell helyezni az egyén érdekének. Homlokegyenest ellenkezik Darwin és Spencer tanával Schopenhauernek, a nők szellemes, de durva ellenségének a bu<id cismus világnézetére emlékeztető rend szerű, a melyet azonban Hartmann, Wundt Steinthal és mások etbikai nézeteivel egyetemben fejtegetéseim körén kívül hagyok, hogy röviden még a legmodernebb és bizonyos tekintetben legeredetibb s legmerészebb gondolkodóról, a tragikus sorsú Nietzschéről emlékezzem meg. Nietzsche Frigyes, az aristokracia radikális bölcsésze, fejlődésének első korszakában Schopenhauer és Wagner R-kard behatása alatt állott. Az előbbinek bölcsészete és világnézete, az utóbbinak pedig művészeti és zeneaesthettkai felfogása szabta meg gondolkodásának irányát. De ezen befolyások alól fejlődésének második korszakiban teljesen felszabadul és mint önálló gondolkodó egy eredeti rendszerrel lépett fel, a melyről azt állítja, ho?y hivatva van az egész kultúrát átalakítani és megjavítani, a világtörténetet uj mederbe terelni. Nietzsche korunk idegességének mintegy klasszikus kifejezése. Irálya némelykor a legnagyobb irók tökélyeire emlékeztet? az emberi szív mélységeit és örvényeit kevesen ismerték nálánál jobban, éles szemének megfigyelései nemcsak meglepik, hanem gyakran zavarba ejtik az, olvasót és mintegy félelemmel tölfsk el, gyakran aznnban lul-csigázotc fantáziájának rémlátásai és nagyzási . hóbortjának kitörései előre sejtetilt velünk,""hogy a nagy gondolkodó génialitása közel van a tébolyhoz. Szomo raan bizonyítja Lombroso tanának megrendítő igazságát, hogy a genialitástól csak egy lépésnyire van a téboly. Azt mondja p. magáról, hogy tiz mondatba foglalja azt, a mit más egy egész könyvben mond el — a mit más egy könyvben sem mond el. „Én adtam az emberiségnek legmélyebb könyvé\', a Zaratbus\'rát, rövidesen meg fogom ajándékozni a leg-függetlénebbel is.* Ezen könyv pedig, valamint Nietzsche\' többi müvei nem egyebek mint aforizmák gyűjteményei, idegessége az előadásnak ezen módját parancsolta reá. Az erkölcsi ítéletek eredete és jelentősége és ezzel kapcsolatban minden kultúrának iránya és célja teszi bölcselkedésének tárgyát Az élet alapösztöne, ugy mond, a hatalomra való törekvés. Minden ember a saját énjét, saját személyiségét saját szándékait akarjs érvényre emelni és uralkodóvá tenni. Az élet alapösztöne a hatalom gyarapítására irányú: és ezen törekvésben gyakran kockáztatja, sőt feláldozza az önfenntartást Az élet tehát lényegében az idegennek és gyengének\' elsajátítása, megsértése, legyőzése, az élet keménység, erőszak, elnyomás és. legalább és a legjobb esetben kiaknázás, — kizsákmányolás. Olyanok, a kik tehetségeik élményeik, belátásuk,\' nézeteik és szándékaik folytán rokonodnak érzik magukat, egymáshoz csatlakoznak, közösségekben egyesülnek, hogy más közösségeket szolgálatukra kényszerítsenek. Ezáltal arisztokratikus tárdasáz, keletkezik. Magasabb kultúra csak igy létesülhet. Az emberi fajnak nemesítése, az ember typuiának emelése az arisztokratikus társaság müve. Ez minden társadalom eredeti ténye (Urfactum)\' és igy lesz a jö vőben is. Minden jó és egészséges ristokracÍá-nak, úgymond Nietzsche, lényeges ismertető jele, hozy maga magát tekinti, érzi az emberi társaság céljának és ezért nyugodt lelkiismerettel fogadja el számtalan ember áldozatát a kik az ö kedvéén hiányos emberekké, rabszolgákká eszközökké sü yednek. Az önzés tehát az előkelő léleít lényegéhez tartozik. Megengedi, hogy vannak vele egyenjogú emberek s ezek között ugyanazon biztossággal, szeméremmel és gyengéd tisztelettel mozog, a melylyel a maga magával való közlekedésben bír. Da a hasonlókkal való érintkezésben tanúsított Önkorlátozás hozzátartozik önzéséhez, magamagát tiszteli meg azokban, a kik hozzá hasonlók. Minden emberi társaságot tehát egy fajnak a maiik felett való uralma jellemzi. De az uralkodó osztálynak természetszerűen más világnézete, más életszabályzata van, mint a szolgáló osztálynak. Van tehát külön uri és külön rabszolgai morál, csakhogy et a kétféle erkölcs a kultúra . magasabb fokán nem látható a maga teljességében. — Az arisztokraták erkölcse öndiesőítés. A mit ök tesznek, az jő, a mi előkelőségükkel ellenkezik, az rossz és megvetendő. Ezen morálnak alapfogalmai tehát jó és rossz (gut und schlecht) A rabszolga erkölcsben azonban nem igy hangzanak n ítéletek, hanem jó és rossz helyett jó és gonosz (gut und bőse.) Jónak a könyörül etest, a segítőt gonosznak pedig a félelmetest nevezik. Az uri erkölcsben \'éppen ez a félelmetes a jó, mert az arisztokrata félelmet gerjeszt és akar gerjeszteni. A rómaiak az - uri morál képviselői voltak, a zsidók, a legszellemesebb rabszolganép és az attól feltalált keresztény erkölcs a rabszolga morál képviselői. Ezen két világnézet kö\'ő\'ti harcban a zsidó keresztény plebejui felfogás, ugy mond Nietzsche, győzedelmeskedett, innen ered egész Európa hanyatlása, mindenütt hiánya az egészségnek, különösen az akarat egészségének. Nietzsche az uri morál hiva, a mely- nek formulája: „jón és gonoszon tul* (jeaseitsvon Gut a.Böse.) Az arisztokrata igázza le ismét a nagy tömeget és aknázza ki a saját céljai számára, tartsa nagyra és fejleszsze tovább a büszke emberi ösztönöket, hogy ezáltal legalább magamagát óvja meg az elkorcsosuíás-lől, a dekadenciától. Ha az uj nemesség ezt elérte, akkor az embernek uj, magasabb, szebb, hit almásabb typusát fogja megalkotni, akkor meg fogja teremteni az .emberfeletti* embert (den Über-manschen.) Ellentétben tehát azon uralkodó szocialisztikn* elvvel, hogy a legtöbbek jólétét és boldogságát kell.megalapítani, az ő jelszava: Ba legkevesebbek java.* Ezeket szabad szellemeknek nevezi és .Alsospracb Zarathustra* cimü könyvében felszólítja őket, hogy a magányt keressék fel és műveljék ki előkelő ösztöneiket, a mig számuk növekedni fog és képesek lesznek világtör -teseti hivatásukat betölteni. Nagyok az ellentétek, melyek az imén bemutatott erkölcsi rendszerekben é* világnézetek ben kifejezésre jutnak. Tükrei nemcsak a gondolkodás korlátlan szabadságának hanem egyszersmind azon mély szakadásnak, mely a huszadik század küszöbén az emberiség szivén végigvonul. Az ellentétek korában élűnk, Röntgen sugarakkal bevi ágitunk oda, a hová eddig emberi azemPnk tekintett nem hatott és társaságokban egyesülünk, hogy szellemeket idézzünk, ismeretlen földrészek felkutatására indulunk és a saját lelki életünk törvényeit ignoráljak, évezredes symbolamokat lenézünk és a művészet jelképekben kezd ismét szólni, a vallásos kötelékek meglazulnak és nemcsak Amerikában, hanem Oroszországban is a már meglevő kétszáz vallási szekta mellett ujak alakulnak, a melyek még emberáldozattól sem riadnak viasza. Vallásos kötelékek. Szándékosan mellőztem mindeddig a vallás jelentőségének kidomboritását korunk erkölcsi felfogása nak és uralkodó rilágnésetéuek máltatá XXXVI ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY 1897. DECEMBER 4-én. tor rendéi, városszerte nagy az ér- \| \'deklódés. Az ifjúság ünnepében részt vesz a nagy közösség-is,- mert- igen • sokan vannak, kik a piarista iskolában nyerték művelődésüket, kik szeretettel és hálával gondolnak imn-_ denkor volt tanítóikra. Hogy\'ez" ünnepben, mely valódi kulturális ünnep, lapnnk is részt vesz, mai számával, bizonyára szívesen veszik olvasóink. A főgimnázium ünnepe a gimnázium nagytermében folyik le és -műsora ez: _ . 1. Részlet Bslliai SomnambnU c. operájából. Előadja a Zenekar. 2. Megnyitó beszéd. Mondja Beutscb Mór 8. oszt. t. 3. Himnusz a kegyes isicolák fennállásának báromszázados évfordulójára. Irta Bartha György, szavalja Györkös József 7. o. t. 4. Cigánykar Weber R. M. Preciozájá-ból. Énekli az Énekkar. 5. Kalazanti szent József és a kegyesiskotáfc. Irta és felolvassa Bagyary Béla 8. oszt. t. 6. A kefflari buosu Nemétől. ¦ Melodráma, szavalja Altentbaler Ferenc 8. o. t., zongorán kiséri Saller Aladár 8. o. t. 7. Trilby dala Rosenzweigtól. Előadja a Zenekar. 8. A magyar kegyesrend. írta és felolvassa Vveiser János 8. oszt. t, 9. Népdal egyveleg. Énekli az Énekkar. 10. A vallásos és erkölcsi nevelés alapja. Beszéd, mondja dr. Pachinger Alajo3 igazgató. 11. Rajta, alóre! induló. Énekli az Énekkar. Az iskolai ünnepséget hálaadó Istentisztelet előzi meg d. e. l/i 9-kor a felső templomban, hol ez alkalommal Nith Norbert, provinciális, fog ünoepi szent beszédet mondani. — Áthelyezés. Berkes Jáaos le-tenyei kirí járásbiróiági írnokot az igazságügyi miniszter hasonló minőségben a za la-egerszegi kir. törvényszékhez helyezte át. — Névváltozás. A belügyminiszter Löwy Adolf, helybeli kereskedő kiskora fiiinak Lajos és József vezetéknevének .Or.-zágra" valóviiltoztatását megengedte. — Az érdem elismerése."Szent-" mártoní Darnay Kálmán sümegi kereskedőnek a ki a régészet terén szorgalmas tudományos kutatásaival kitűnik, Ö felságe a király a koronás arany érdem--keresztet kegyeskedett küldeni. Ezt tűzte föl Sümegen a nemes .ifjú keblére gróf Jaukoficb László megyénk szeretett főispánja, folyó évi november 28-án a kaszinó termében, igen szép közönség jelenlétében. Az ünnep lefolyásáról eteket irja tudósítónk: A főispán diszbe-széde után az éljenzések csillapultával dr. Lukonich Gábor, a kaszinó elnöke méltatta az ünnep hősét és üdvözölte a főispánt: aki a bemutatások befejezésével megnézte Üarnay kiváló régiségtárát. A hetven terítékű bankett igazán gazdag volt szellemes fel köszöntőkben. A szó- sában, mert azon gondolkodók, a kik erkölcsi életünk Irányának kiszabásával és céljainak kitűzésével foglalkoztak, oly szempontokból és alapelvekből indultak ki, a melyek minden vallásos felfogás körén kivül esnek. De ha tisztelettel hajolunk is meg azon egyes igazságok előtt, a melyekbői ezeD rendszerek felépültek, vájjon, ugy kell kérdenünk, vájjon egyikök is alkalmas-e igazán erkölcsi életet teremteni és az emberiséget azon cél felé, a bol-dogság\'céija felé vezérelni, a mely saját bevallásuk szerint mindea emberi törekvésnek kiinduló- és végpontja ? Harmad éve, hogy egy kiváló francia író a legelőkelőbb traocia folyóiratban a tudománynak és a vallásnak jelentőségéről szólva egy kifejezéssel élt, mely a tcC^mányos\' világot lángba borította és a tndósok és féllndósok köréből a felháborodás legszsnvadélyesebb kifaka-dásaizuhogtak az áruió főjére. Brunetifere a tudomány csődjének nevezte azon kudarcokat, a melyeket aknkura az emberi boldogság megalapításának. ?em -. pontjából nap nap után vallani kénytelen. — VajjOG, azt kérdi Bnu«tie.re, hozzájárult-e a tudomány haladása és a természet erőinek kiaknázása az embe riség boldogságának gyarapításához? ÉV ezen kérdésre nemmel felelt. Nem vitatom, hogy mennyiben van igaza Brunetiére nek és mennyiben a tudomány hivatott vagy hívatlan véiőiaek, de azt kérdem és ngy vélem, ezen kérdés jogosultságát tagadni nem lehet, hogy a vallás, és itt nem egy\' bizonyos vallásról, hanem a lallásról általában beszélek, kérdem, hogy a vallás jelentőségét az erkölcsi életben miért hagyjuk tekinteten kivüf, f holott nokiatok mindegyike külön közölve is élvezetes és tanulságos olvasásul szolgálhatna. A toasztok sorát kezdte poharat emelve a főispán az uralkodó családra. Később az öt felköszöntő E i t n e r Sándorra emelte poharát. Dr. Kellemen Károly az ünnepeltre, Dr J e n v ay Géza Darnay szftleire és a családra, B á n f i Alajos igazgató, Fűzik Gyula fo- és Mayer István szoigabíróra, mint az ünnepély fö rendezőire, kiket a vidék Sümeg tisztéi becsül és szeret. Fűzik Bán- ; firól való megemlékezéssel a megjelent vendégekre, Barea László Darnay érdemeiről emlékezve mondott köszöntőt. A szép ünnepélyre megjött Darnay Károly huszár kapitány Kassáról. Darnai Béla kaposvári és Géza győri kereskedők, a kitüntett\'nek fivérei; kihez 100 nál tőbb üdvözlő Jevél és sürgöny érkezett Az érdemes tudósnak kivánjuk mi is, visel.e a díszmagyar ruhára kitűzött keresztet, egészségben és becsülettel soká, hatva-nyozódjék akarata, szorgalma a régiség és minden hasznos iránt, hogy nevét Sümeg térűai közé sorozhassa — A holnapi felolvasás. Az írod. és Müv. Kör holnapi, negyedik felolvasása sziotén olyan lesz, hogy méltán felköltbeti közönségünk érdeklődését. Műsora ugyanis ez: 1. Liszt XIV. rapszódiája. Zongorán előadja Blumeaschein Vilmosoé trnő. 2. A halhatatlanság. Irta és felolvassa Sáfrány Károly. 3. a) Róbert F.: Ősszel, b) Népdalok. Énekli Le-dojszky Mici k. a. Zongorán kiséri Blumenschein Vilmosné nroó. — A nagy-kanizsai népkonyha most küldi szét kilencedik péuztári kimutatását. Mikor a téliszelek megrázzák a fákat és ezeket megfosztják lombjaitól, megnyílnak a népkonyha kapui a sápadt és fonyadt gyenneksereg előtt, melv ott keres enyhűiést a szegénység elten, öröm néztií ezeket a gyermekeket, kik százával kapnak a népkonyhában eledelt. Megható látvány, mikor a remegő öregeket & jótékonyság némtői elhelyezik valamely csendes szobában és itt egy pár fillérért eléjö \'< rakják a tálakat áldásihozó kezekkel. Csak azok nem indulnak meg az ilyen látványon, kiknek keblében ntncien sóhaj, hogy megvigasztalják a részvét melegével a szerenc étleaeket. &. jótékonyság ez a neme igazán megérdemli a támogatást, mert a tápintézet rendszeresen\'és igazságosan osztja adomáuyait gyemekekoek és aggoknak egyaránt és nem egy kétkedő emberi lélekben kelti fel a remény-séget egy jobb sors iránt. Az intézet bevétele a lefolyt 1896/97. évbeu 2223 frt 20 kr. volt. Ebből segedelmek és adományokra esik 758 frt 82 kr. kisebbadományokra 88 frt 56 kr. A kiadások a következők voltak: konyhai kiadások 973 frt 24 kr. összkiadások 1927 frt ?3 kr. A forgalmi kimutatásból kitűnik, hogy 129 napán 15983 iskolás gyermek kapott ebédet, felnőttek részérd pedig 2043 fizetéses é* 1038 iugyeneiédet szolgáltak. Az étkezők száma tehát 19064 volt. A táp intézet élén Vidor Samnné áll, kinek a jótékony nők egész vezérkara segédkezik. éppen a vallás szolgálhatja a legükére\' sebben és legeredményesebben azon eszméket, a szeretet és igazság eszméit, a melyeket a mi modern világaézetűnk vezérei hirdetnek! Amerikában és Eorops néhány nagy városában egyesületek alakultak a melyek az etnikai knitura =asziaja alatt akarják az emberiséget boldogítani. Jelszavuk szeretet és igazság, de vallás nélkül. De a szeretet és igazság tanait a vallás hirdette először, .Szeretetet.és igazságot őrizz és remélj mindig Istenedhez," mondja Hoseás próféta (12, 17), vájjon mit veszítenek ezen eszmék bo\'dogitc" erejűkből, haaz Istenbe vetett hittel járnak karöltve, ha a vallásból merítik táplálékukat, életüket, hatalmukat, vájjon csorbát szenved vagy meginog-e sz ezen eszméken alapuló erkölcs, ha Istent tekintjük annak Őréül?. Ezen eszmék humanismaat és az emberi jogok, az emberi szabadság biztosítását s ezek révén haladást és az emberi lélekben rejlő erők és tehetségek korlátlan kifejtését jelentik, ezen eszmék érvéayre emelésére és diadalra juttatására pedig minden tudománynál sokkal alkalmasabb a vallás és azért azt hiszem, hogy azon század, a melynek küszöbére lépünk, a tudomány csarnokai mellé a vallás templomait lógja állítani, azt hiszem hogy a huszadik század a vallás segítségévet fogja elérni azon célokat és megvalósítani azon eszméket, a melyeket ez a mi haldokló századunk a vallás nélkül vélt szolgálhatni és ennek folytán abban sem kételkedem, hogy a tizenkilencedik századnál erkölcsösebb és boldogabb lesz a huszadik. — Emléket Bátorfi Lajosnak. Az írod. és Müv. kör igazgató tanácsa legutóbbi ületen elhatározta, hogy Bátorfi emlékének költségeire 50 koronát ad. — Az Írod. és jMűv. kör uj tagja. Az írod. és Műv. körnek pénteken este tartott?igazgató tanácsi ülésén nagy lelkesedést keltett Vé-c s e y Zzigmond elnök bejelentésemé lyet Csertán r^árolyt, megyénk szeretett alispánját, jelentette be uj tagul. — Ritka vendég Le tényén. Grói Andrássy Sándor,\' gróf Andrássy Aladár fia, november hó végén pár napig Leteoyén volt s az időt nagyoDb részt cserkészettel töltötte. Le is teritett egy 16-os szarvast, ez alkalommal elvesztette arauy zsebóráját. Keresésére sok bérest és béresgyereicet kirendeltek, kik közül mej! is találta egy fitr,Hri 20 frt jutalomban részesült. E fiatal gróf 1878. év óta nem volt Le tényén s bok megjegyezni valója volt igy a birodalom, mint a város változásain. — Az iskolaszék ülése. Szerdáu d. n. 4. Ólakor ülést tartott az iskolaszék, hogy Tóth (stvátrhelyét, kinek betegségét akkor még. csak solyosnak tartották, de nem gondolták, hogy oly hamar végez yele a halál, betöltség. \'Az ö osztályába ErdÓsy Bálintot helyezték, kinek osztálya tanítására Antm\'anu Jánost választották meg. A Magot Józsa kisegítő tanítónőnek megválasztásával szükségessé vált segédtanítói állásra Szabó Gizeli.i választatott meg. — A lioeinaneipáciö felé. Első eset bogy Nagy-Kanizsán no\' lép a felolvasó asztalhoz, bogy előadást tartson, üoffman Jó/.sa kisasszony. Hoffmann Mór tanár nagymiveltí-égü leánya Vállalkozott erre, Az egész női nem nevében fog beszélni mert themája: A XIX. század vége a női szellem világításában. A közönség ezt az érdekes kérdést szívesen fogja meghallgatni egy fiital leány szájából,aki mind az előrelátható, a szép nemet fogja védelmébe venni. Nem.akarom Hoffmann Józsa értékes fejtegetéseinek elébe vágni de ha igaz, hogy nő mindenütt uralkodik, a hol mutatkozik, akkor az is bizonyos,\' bogy az nrnő felolvasásával, mely decmb. 11 -én a Caszino nagytermében lesz az önképző ifjak segély-alapja j ivára mindvégig lefogja kötői hallgatóínak figyelmét. A meghívó a következő: A nagy-kanizsai kereskedő-ífjak önképző egylete felkérésére Ho ff ma un JÓzsa .úrhölgy 1897. dec. hó 11. szombaton este a Caszinó dísztermében a Síázdvég szelleme női világításban cira alatt felolvasást tart, kezdete pontban 9 órakor. A fejolvasást tánc követi. Belépti dijak: I. és II. sor 1 frt, a többi sorok 60 kr., családjegy I frt 20 kr., karzat 60 kr, állóhely. 50 kr. A tiszta jövedelem az egylet segély alapja javára szolgál. Jegyek ellore válthatók Beim Lajos nr gyógyszertárában. — Nyilvános nyugtázás. A ker. Jó-NŐegylet a karácsonyi felruházásához ujabban adakoztak: Dr. Szekeres Józsefné 10 frtoL Öiy. Haydecker An-talné 5 frt Mely adományokért ez uton is köszönetet mond özv. Zadubanszk y Lajosné elnök r. — Gyújtogatás. TJüz volt november hó 28 áo Egyeduta községbeD. Este 9 órakor elégett ZrinBzki István kovács mester pajtája és istálója. Minden biztosítva volt. Mivel a tüz gynjtogatásból erödt, a vizsgálat folyik. — Társasestélv., A nat>y kanizszJ niunkásképző egyesület sikerült vacsorát rendezett vasárnap esté a .Polgári Egylet* kis termében, az uj elnök és tisztikar tiszteletére. Ez voit a hivatalos megnevezés, de az estélyen ott láttuk nemetak a tisztikart és egyletet, hinem a helybeli társad-ttom majd minden osztályának képviselője\'. B:Ltatő jele ez az egylet népszerű égének és azon rokonszenvnek a melylyel a város közön-ége az iparos-ifjuság nemes törekvéseit körülveszi. Az estélyen s?áz személynél többen voltak jelen kik dacára, bosy anynyi különféle osztály és rendbeliéit valáuas;, valameay-nyíen esy érzeleimbén forrtak össze Az első íelköszöotótDobrovits Milán a kerületi betegseg^yzó pénztár igazgatója mondott a királyra és felséges családjára a mit az egész társaság áüv« hallgatolt végig. Rdsenfeld Miksa felköszöntötte Szalay Sándort az egyesület volt elnökét, mit Szalay meghatottan Icöszn-1 meg \'/. \\ ¦•/. .lá-io i az uj ejnőkőt Fi-chel Lajost kö.-öntötte fel, ki erre megtartotta sike rült programbeszédét, mélyet zajos él jenzéssel fogaduk.—Kárpáti Manó tanár — beszédében iijelölte az #Tt melyen hajadva, biztooelérik céljukat. — Nagy hatást keltett beszédének azon részé,- melylyel a hazafiságot állította oda eleő kötelességnek. — A sajtóra Rosenfeld Miksa köszöntötte fel és erre a sajtó nevében Kabos Jenő, lapunk belső dolgozó- társa válaszolt röviden, biztosítva az egyletet, hogy mindenkor számíthatnak a sajtó táiuoga^ara felkö-izÖulÖkMt mondottak még Samosly Ot\'.ó. Halvax Frigyes, Salgo* Sándor Rosenfeid Lajos, dr. Mayer Ferenc ÜobrovKr M;lán, Roseute!d Miksa. — Zongorázok fl;yeimébe, Lapnnk egy szorgalmas olvasója értesít bennünket, hogy Bischitzky Szidónia zongora raktárában a legjobb fajta zongorák,piáninok, cimbalmok és bármoniumok sokkal jutá-nyosabban kaphatók, mint bármi más raktárban, njak, vagy használtak egyaránt; valamit becsére; már használt zongorákat njakért csekély ráfizetéssel. Miért is ajánlja az érdekelteknek, bogy bármily távolból bizalmasan hozzáfordulhatnak Lakása: Nagy-Kanizsa, főtér, Oilop-ház. — Dr. Geró József városi- és pályaorvos eddigi lakását a varosházépü tétből, a Nádor- (Óvoda) utcába, saját házába tette át. Mi áttér,) Báli relyemszüreiekst sá krtól 14 írt 65 unj méterenként — Talamiot fekete, fehér, srines Henneberff-selrftii 85 krtól 14 frt SS krig méter énként sima, -síkos, koczkazou, mintásott, damaszt i. t. b. (mint ejj 240 különböző minöiég, tOOO aain és mintázatban t.. t b.) a megrendik ára posttbér és Támmentcsen a házhoz uállitva mi ntákat posta lordul tárai kaid: Henneberg G. (cs es kir. adván szállító} selfem-gyára Zürichben. Svájczba ciimzett tere-lekre 10 kros, levelező lapokra 6 kros bélyeg ragasztandó. Magyar nyelvenirt megrendelések pontosan ejk^ztetnek. •)Az e rovatban közlőitekért nem vállal magára felelősséget a szerk. Felelős szerkesztői I>r. Kiss Ertíö. Helyettes szerkesztő: Dr. VUíányiHenrik Kiadó: _Jfj. Wajdtos József. HIRDETÉSEK. 4712/lk. 97. A nagykanizsai kir. tszék tikvi osztálya részéről közhírré tétetik, hogy Oeutsch Ádám pécsi lakos végrehajtatóaak Rémáo József és neje Németh Erzse végrehajtást szenvedő nagy-kanizsai lakósok ellem. 7lTrf,\' htr. tőke, ennek 1897. évi február 20. tói járó 5%kamatai 15 frt 40 kr. per, 8frt 70 kr. vhajtás kérelmi, 7 frt ingó végrehajtás foganatositási, 7 trt 65 kr. jelenlegi s a még felmerülendő költségek iránti vhajtási Ügyében a fent nevezett kir. tszék területéhez tartozó és a nagykanizsai 330 sz. tjkvben f 3611 hrsz. a. felvett 4802 írtra becsült ingatlan 1897. évi december hő 9-én d. e. 10 órakor ezen kir. tszék tlkvi helyiségében dr. Ollop Mór felperesi ügyvéd vagy helyettese közbejtötével megtartandó nyilvános árverésen eladatni fog. Kikiáltási ár a fentebb kitett becsár. Árverezni kívánók tartoznak a becsár 10%-át készpénzben vagy Óvadékképes papírban a kiküldött kezéhez letenni. Kelt Nagy Kanizsán, a kár. tvszék mint telekkönyvi hatóságánál 1897. évi juliuá bó 22. uapján. Dr. NEDSZIDLER, _kir. tszéki bíró. 5388/tk. 97. \' Árverési hjbtáetaéay. A nagykanizsai kir. törvényizék tkvi osztálya részérői közhírré tétetik, hogy Zalamegye összesített árvatára végrehajtatónak Lajos András végrehajtást szenvedő szentlisz\'ói lakos elleni 367 frt tőke, ennek 1895. évi jnlim 1 - tói járó 5/„ kamatai 15 frt 05 kr. per, 9 frt 55 kr végrehajtás kérelmi 10 frt 15 kr. jelenlegi, s a még felmerülendő költségek iránti vágrehajtási üeyében a feutnevezett kir. törvényszék területéhez tartozó a azentliazlói 95 sz. tkvben f 185. hrsz. a. felvett ingatlannak Sipos Andrást illető és 360 frtra becsölt l/i réize 1897. évi december hő 27-én d. e. 10 órakor SzenPLiszló községházánál megtartandó uyiivános árverésen eladatni fog. Kikiáltási ár a fenntebb kitett becsár. árverezni kiváoók tartoznak a becsár 10% át készpénzben vagy óvadékképaa papírban a kiküldött kezéhez ietenoi. Kelt N.-Kanizsán a kir. tvszék mint telekkönyvi bató.ságnál 1897. évi szeptember bó 24. nspján GÓZOSY, kir. tszéki albiró. 5387/tk. 97. Árverési hirdetnél? A nagy kanizsai kir. tszék tkvi osztálya részéről közhírré tétetik ho^y a ra. kir. á\'lamkincstér végrehajtaiónak Vajda Vendel éi neje Seimes Terézia orosztonyi lakos végrehajtást szenvedő elleni 74 frt 63 kr. töke, ennek 1895. július l-ig esedékes 3 frt 75 kr. kamatai, a tökének 1895. július 1 löt járó 5/0 kamatai, 1 frt 48 kr. behajtási illeték, 8 frt 95 kr. végrehajtás kérelmi, 7 frt 85 kr. jelenlegi s a még felmerülendő költségek iránti végrehajtási ügyében a fentnevezett kir. iszék területéhez tartozó az or osz tonyi 219 sz. tjavbeo f G53 hisz. alatt felvett s 750 forintra becsült ingatlan 1897. évi december hó 24-én d. e. 10 órakor Oroiztony község házár.ál megtartandó nyilvános árverésen eladatni fog. Kikiátási ár a fenntebb kitett becsár. lOárverezni kivánók tartoznak a becsár pi%-át készpénzben vagy óvadékképes pirban a kiküldött kezéhez letenni. teKelt Nagy-Kanizsába kir. tszék mint hlekkőoyvi tutóiágnái 1897. évi szept. hó 24. napján. .GÓZONY, kir. tszéki albiró. 28 arany- és ezöst éremmel és elismerő Irattal kitüntetve. * Svájci zenélő művek f elismerve a legtökéletesebbek a világon. X .Zenélő dobozok, j\| Automaták, Necctairck, Svájci házaexkák. Szivar állványok, Xt )K Fénykép-albumok, Írókészletek, Kesztyűtartók, Levélnehezitök. X )K Virágvázák, munkaasztalok, Sétabotok, Üvegek, -SÖTÖspoharak, )K X Desszert-tányérok, Székek stb. )X Minden énével. — Mindig a legújabbat és \|K legkitűnőbbet. Karácsonyi ajándékul nagyon Q alkalmas tárgyakat ajánl « J. H. Heller, Bern (Svájc,) zenelőművek gyára. Csakis közvetlen me^reDiielés — kezeskedik a valódiságért. Képes árjegyzéket bérmentve küldök. ¦"sm Nagy ármérséklet. ¦¦¦¦¦ X X )X X X X Hirdetmény. Paliobao a Vajda nevű birtokrész. mely a förhenci, cserfói és bagóhegyi szólókkel határos és szö-ótelepnek igen alkalmas, holdanként! parcellákban árlejtés utján eladatik. A vételár kellő biztosíték mellett 10 —15 évi, illetőleg 30 — 50 évi részletekben törleszthetó. Az árlejtés 1897. december 14 en délelőtt 9 órakor Fór-henc mellett fog megkezdetni ét IS. 16. 17 18-án ugyanott, 20 21. 22" ét 23 án pedig a cterféi ét bagohegyi oldalon folytatta tm. i. A vételár tiz százaléka az árlejtés színhelyén azonnal le fizetendő. Kelt Palinban. 1897. december hó 1-én. XXXVI ÉVFOLYAM. UHI KÖZLÖNY 1837 DECEMBER 4-én g7»— <^TfW^^^ H-aiaku aczé? patkó-sarok. foljrtoa úles. a legjobb slyriai aczélbó], koronaiepes lehetetlen, biztos jaráí által a lovat kíméli,\' használatban olcsóbb, mint a közönséges patkó-sírok. Ariopok inxren és bérmentre, kapható KASZAB és BKXTOSK Bndapeat. VL, EötTBa-ntosa 42. patkoló-anyasrok ét tsavaráruijyár és miiidet. jobb . ya.ikerwkffi^ben. Fényképeket, melyek karácsonyi és újévi ajándékul kiválóan alkalmasak a legkisebb alaktól egész életnagyságig művészies kivitelben mérsékelt árért Maia fényképészeti műterme Nagy Kanizsán, jötér Dél-zalai takarékpénztár épületében készít. Különlegesség aquareii pasteil és olajképek, továbbá platino-typiák. Vidéki megrendelésekre különös figyelem fordktatik. Klüger NI.-féle m. kir. szabadalmazott SZT.-IVÁN TEA a legjobb és leghathatósabb tea, ezen úgyis kellemetlen hideg ködös időben Mindennemű mellbajoknál, (köhögés, katarhus, influenza és elnyálkásodás ellen.) Számos elismerő- és köszÖnönyüatkozat tanúskodik, ennek bizonyítékaid igy ir Berger F. ur Kapronczáról: Tisztelettel kérek posta-fordulattal újból 3 csomaggal az ön csodahatám teájából küdeni, mely valóban nagyon is és mindenkinek a legmelegebben ojánllható Kapható Nagy-Kanizsán: Práger Béla gyógyszertárában Keszthelyen; Dr, Boró Géza. Budapesten; TórÖk József és Dr. Egger Leó és J. uraknál / doboz tea ára 7.5 kr. 1 doboz ugyanezen tea-kivonatából készük és ,Szt.-lstván\' nevű mellpaszliilák ára 30 kr. Postai küldésnél postadíjjal több. KKXXXXXXXXXXJ X x x X X X X X XXXXXXXXXXXXX 1 (OTiMle ERZSÉBET LABDACSOK.) E pilvtlák hasonló készítményeknél minden tekintetben feljebb becaü-lendők; — mentek minden ártalmas anyagoktól, az allesli szerek bajáinál legjobb ered-vértiszlitók; egy gyógyszer ff- ménynyel használtatván, gyengéden hashajtók em jobb s metiette oly ártalmatlan, mint e\' pilulák a székszorulás a legtöbb betegségek forrása ellen. Cukrozott külsejük végett még gyer mekek is szívesen. 2 sW Kgy 15 pirulát tartalmazó doboz 15, ey tekére, melj 8 dobozt, tehát 120 pilnlat tartalmazó, csaa 1 frt o. é. Cí 17QO! UtÁnzásoktól ktlLőaöseii óvakodjunk. Kérjünk határozottá w Vda • Xensteln Kidébe t-pilalát. Yalrtdi oak, ba minden dobo» törvényileg bejegyzett védjegyünkkel piros-fekete nyomtatáaban „Szent Lipót- és „Nraiteii Faiop gyógyszerész- aláírással van ellátva. A kereskedelmi törvenyszéktleK védett csornaijaink aláirisunkkal raji ellátva. MEUSTEIM FÜLÖP -Szén t-Li póthoz- címzett gyógyszertára Wien, I., Plankeogaase 6. Raktár Nagy-Kanizsán; BELÜS L1J0S gyógyszerésznél. XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX XXXXXX védjegyet ó MOLL SEiDLlTZ POR Caak akkor valódiak, ha mindegyik, dobos Moll alairisat tünteti fal. A Hol> rV-féli Seldlltz-porok tartós gyógyhatása a leírnak . . gyansr- és alté t bánt ai«ak, gyomorgörcs ís ayomorhév, rögzült székrBkedés, májb áutalom. vér találás, aranyér ea a legkülönbözőbb sől betegláaek elleti, e jeles hdciszeroek év-tizedek óta mindig nagyobb elterjedést szerzett. — Ára egy lepecsételt sredetl ds bozaak I frt e. é. Hamisítások törvényileg fenyíttetnek. MOLL-FELE FRANCIAI BORSZESZ ES SO Csak akkor valódi. ,a f^T,0",ÖTCg ?.LL A- «Jj«t» túta fei. __„A. Helt" felirata onozattal van zárra. A Moll-féle ,>»¦- ozl borszesz ét ta nevezetesen mint fájdalomcsillapító b ed orz s ölési iier köszvény esne és a meehülés egyéb következmónyeiciái letpamereteaehb népszer — Egy óbo. zott eredatl üvegkára 90 kralczár.__ Moll Salicyl szájvize. (FŐ alkatrésze • füsolysaías szíkió.) i mindenna\|)i azájtisztításnál különösbe fouto* bArmely kom gyermekek, miül felöltek számára; mert e szájíz a fogak további épséget biz túrnia s egyszersmind vizer togfájaa ellen. — Egy Halt A védjegyével ellátott irjj ára : 60 krajaiár 691) FÓszétkQIdí Molí A. gyógyszerész, cs. és kir. udvari szállttá által, Bécs: I., Tuchlauben 9. sz. Vidéki negresdelések aapaata postantáovét aifUett teljesIttetnak A raktárakban tessék határozottan MOLL A. aláírásával és -védjegyével ellátott készítményeket kérni. Raktár : Nagy-Kanizsán Rosenfeld Adolf 08 Fia. Suchard csokoiádjni és ktikfiói Tévedések elkerülése czéljából a mélyen tisztelt közönség figyelmeztetik arra, hogy. Suchard Ph gyára úgynevezett törmelék csokoládét se nem gyártja sem kereskedelembe nem hozza. — SUCHARD PH. csokoládéiért a tiszta áüapotbani száUUásért kezeskedve van és csakis staniol csomagolásban gyári jegy és aláírással kapható. Nyilvános nyilatkozat! Alul irt arckép-mflintézet, hogy roüvé-stileg kitűnően iskolázott arckép-festőit ne legyen kénytelenitve elbocsátani és csak s azért, bogy azokat tovább fog-lalkoztatbassa, rOvid időn és csakis a TlawaTonásIc; elhatározta, bogy minden lee eteké: yebb hsszocról vagy nyereségről lemond. Csak 7 frt 50 kr -ért alig az előállitáii költségek feléért azálli-tnnk 1 életnagyságra arcképet (mellkép). GyöoyÖ ű elegáns fekete-arany ba-rak rámával, * melynek valódi értéke legalább 40.forint.\' Ki tehát saj.it vsgy felesége, nyer-mekei, szülői, les\'vérei vagy más drága akár rég eihunyt rokonai, ugy barátai arclképét óhajtja, csak az illető fényképét kQldje be, mindegy akármilyen állápban, sz 14.nap malva megktpja z arcképet, a mivel a legkellemesebben meg less lépetve Láda az arcképhez önköltségen lesz ¦zárni tva. Rendelések a fénykép melléklésével, mely az arckép elküldésénél visszaszár-mazutik. csakis — visszavonásig fogadtatnak el a fenti árért utánvéttel vagy a pénz előleges beküldése ellenében. Arckép műintezft „KOSMOS" Bécs, Mariahilferstrasse 116 SSaf Legkitűnőbb, lelkiismeretes kivitelén, valamint teraészethQ hasonlóságért kr-zeskedre lesz. üC-cy asisaea tó vedéi olkorölv» 1. ST an BXantttl c:ot b-atieig-ilag- I50-jocjzotl Ttiojc- CTst hanaalcm 5 Egyedül valódi angol [liláira fTEQctan b&Isamica) TIÍIERHY A., Prograia, Miücl-SlUiírill Illiöt ESswrá\'Z\'éirSaTltaaT aaetrrljua-ál-taJc «a T«l>ia«ny-t condottai: ré la. li. lecTétrlbb, lcs-itilaoaibbcai bt-tocynit és lagoloaóbb &éptu 1x4x1. ¦za.\', B»Ir a mell- ss tadéfajcalai a&at «abbiti stb. a bslsől«c sa ktlxoles alkalmaxbaü. éTil mindan iivcR t-ev o»Ü«t hu»0-.^ro! :iS>ra TklOTTy Adolf, syógy«icrtA.r ~idsa balxaamot, msly -; latódisigauik: ¦ VÖM .JlAt»». I- ,.ai Sraar y«IhoK" vari beroiv».______. asm a fsau xoidajoiaaaa vídöjopyiryol ¦itM&ak vusu. oiint hkimiitilt éi ms; 1 érti Ittel enetib Tehit mindig potitoaan fialít hat 6 ziSl\'i vWu «.vru. Kosiul validi b.lasa- ....... ----.f\'.cr. utinmtoi:, inííg targriTriitésirs mát batuamiaorgysl """"\'"- fJaruíitoit. Al!al»m TödGjeej-Uírvényalau. jftji turié».v«si-s h-n üiaűiv. Hol bitlusmum réiiéro aia-csea raktac r»n.l«li«niik kiaTcteilenü! elun a ciman: Thmrry A. Orangjal ©-ogy*-. ulrnak Prograda, HohiUch-áiii>rUr«rn inell-tt. Iü kii vsg.\' 9 JapUüvsg tra Hrnryn-"ríiie i* An.t!ri» b«rm.-ly po>t«liol>r9 i koronába, kerfil. Bornla, 6« H.rcoe..vii,ál,» 12 ti, c dapUü^sg ára i k?r\',\'I? \'V fl.\'r- kl1 vaö- 6 düpUüs-ognÉUereaebbatuBCi tót ^* il^ c"k piax elo"tB> bBküldoaa rajry aTla-íenkor íry\'«mrnsl legyflnk a xBld vádöíSRjaa, aaslylysi valddtság- Jslaöl mladan Qvr «1 van látva Cátibefigel-ApaifiáB A valódi angol ersi e é natáaui. Eiea ktaSce»! tfl U ira néjjltta lalliaank tartott casalaia UUetm »«t)0jjiüil«S!. ojabbia fata efj tt etiti rikaxarfi t.aj matarfé-aslblatl. ah aBxal CHidakaaici, cclj a aaaáahaaabh Miit bajokail • aiaauaí cwWrtaffscl a leRjoba eroa- «xinria a fájoalom oay-pDrcpAIlA bíléaábrn talülmulhatlaa; — rSalkat- rrttizKAUA re,„á, t piTO, rítM ^ «aatlsata. bu lit«(ö cioiiíierí zj-Mtj^í, iM.ekitleWrtea readUtall ACTaaUaak aiUU klUafikask eli»tri aiáa aajaa-okkal, kt- ai. Ai angol oodakanüct haíinálbatí : ... . A rysrmakáüMDÍi DjellbJ^anal. tajjrrftlélnlaaiiál. m«U-kamátiy«<t«uá]. orbane. mind.nnomü aérelmai, láb- vacr oionit^bcaiUéaak, sebek, ganyrduag, dagadt lábak, »ot eiontsia altan ; ütés-, «iuA>-, li-, vaja- éa saiodáai »-bak i-llen- Haaiiiilbatú miniitn id-gea rásiok a. m. üvag-, íatiálka, bomok, aailánk is tü.kák citavolitásara líia-dannemii dajeanat, kiniiváj, pokolvar. aijákapiödéa, töt rikbateKSÍig alJan. teamölci, kór; ím daganat, hólyag- és f«l-dflmolt lábak gyogy.tósiri. «iaaoBaeaia iCral sebak, fagyott tostrútiok. batogekuél hoaaaabb lekvíi által támadt asbak, nyakdaganat, rértorl^dia, lülzagá ec a gyermakak-nál alofordolo kiaebaaadaiek allén atb. «¦ asgel ciodikaaeca aitaal ragikb, aaaal kltlaSbb hatásábaa. Igen ajánlató* san sgradii állá listati riittgratati-pm miuden eaaládnál kesiioibfD tartanL Két dobomál ksvaaebb aem kQldetik; a caátkuldse ki-aárólag ai unte; alölegsa bsküJdéta vagy pedig ntánTé-tallal oukülöltetik. 3 tégely, \\ taomavoli. liállitolSTél és birmentss magkEildésaal S karaaa •> <0 flllér, Satamo* bijtanyitváni ált rendeikesésr-e, FigyalmaiUtak mindsnk-t, a határtalan hamisítványok mcgvétslétM, • karám szígoniati arra fi gyalui, hogy minden tégelyen a fVnti védjegy ai cégnek .ái iraagyal gyéfy--iertaraak< Pregnaib« beleígitve kell lonnia és minden t^galynrk agy hmmálati ntuitaaba keli bscsomagolva l»nni éa lent láthatd védi egy gyei ellátva. Ai egyedüli éa valódi aagol ciodakenöcsöm hamiíitoi él atániói, a védjegy-törvény érteimében aiigomaa üldöa-tatntk, épngy ezen bamiíÜTa-yok térj«Mtői. Ejjtdiil beaicriéai ferrai: Őrannyal-flyógytárg Thierry Aa Pregradibaa EohiUch^Saoerbrann mellett. . a> Eaktár a lagtöbb gyógyaiartirban, hol raktár ataca, letaék a megratidelémt koivetleniil ^li Sraaryal ai salini lirlMM- TlllK«hT 1BOLP Pragradábaa, KakiUeh-a^sraran ¦eiicU ciMciai. — Al oaztrik-magyar védiagy lai«te»in-[ náata: átSi. ALAPÍTTATOTT 1858 Budapesti Szivattyú- és Gépgyár Fiós zvény-TArsaBág (ettlütt WALSER FEREHCZ) BUDAPESTEN, Vi. ker.. Külső váczi-ut 45. szám. Sürgönyeim: SZÍV ATT YUGYAR BUDAPEST. GYÍET: mindenféle gőzgépet, Sckmidt-Jéle Jorrgözmotorokai (40/ szénmegtakariíásj, petróleum- és benzin motorokat. Keretjü-részeket, körfűrészeket és csertőtöket. Gőzkazánokat, elöme-légit őket, tartányokat. Hidakat és egyéb vasszerkezeteket. Mindenfele szivattyúkat gőz-, szij- és kézi hajtásra, valamint villamos üzemre. Artézi kutjelépitményeket vauból. Tüzfecskendőket és vízszállítókat, tűzoltósági jelszerelési tárgyakat. Köztisztisági szereket, öntöző-kocsikat, sárkaparó és seprőgépeket, hóekéket és úthengereket. Egészségügyi szereket, mint gözfertőtlenítő készülékeket és teljes fertőtlenítő telepeket. pö&gÖdör tisztító készülékeket. Vas- és ércöntvényeket, harangokat. Keményöntjfcü aczétfelületü tüzrostélyokat egyenes és kigyóalakban, valamiül polygon rostélyokat. LÉTESIT : viz müveket, csatornázásokat vízvezeték és légszeszberendezéseket, központi fűtéseket. . Árjegyzékek és kölUégverések ingyen és bérmeotve küldetnek. § Q 0 0 Q 0 G 0 c 0 0 0 0 0 0 0 0 0 o 0 0 0 0 a 3 0 2 E u 3 s POQUOOOOOOOOOOOUOOOOOOCOOOOOQ Kint lliaünoMa Ismeretes, a Eichter-féle Hortrony-kőépiíőszekrények i írenetct letteirelle). játéka. Az egyedüli játék, mely a gyermekek figyelmét tartósan leköti és mely nem lesz már egy pár nap múlva sarokba téve. Azért a legolcsóbb ajándék és magas nevelési értéke és kitdnö kivitele miatt egyszersmind a legelŐkelSbb ajándék is Általában a legjobb, mit gyermekeknek játék és foglalkozásiszerül ajándékozhatna k. A Horgony-Köópitőszekrónyek 40, .75, 90 krtól egészen 6 írtig és magasabb áron mieden finomabb játékszerözletben kaphatók és a valódiság jeléül „Horgonj" védjegygyel vannak ellátva. FiCjelmeiteió! Eerj#>dttl vaiödf köépitószekrényeink ismeretes ulanzoi a közönséget azáltal vezetik tévótra, hogy jó hírnévnek örvendő eredeti gyart-mánjnnkat drágának nevelik. Ilyen valótlan allitus által »M»nb»n s.e hairyjnk mngonkat-félrevezetni, hanem összehasonlítás czéljából tőlünk hamarosan a képes árjegyzék bekíváoandó és az oly durva és nagyon tolakodu módon felajánlott kőépitöszekrény mint keTefebbértt-kQ ntánia1 a minő is, keményen visszautasítandó. Csak a „Horir<m.0 védjegygyei ellátott kóepito-szekréuyek valódiak. Utoljára kitüntetve 1897-ben, Lipcsében az arany éremmel. KIcliter F. Ad és t«ra. Elsó osztr.-magy. cs. és kir. szabadalmazott kőépitÖszekrénygyár. Iroda és raktár: I. Operng. lü, Bécs, gyár XIII,\', (Hietzing). Rudolfstadt (I. hür i. Ölten, Rotterdam, London, New-York. 215 Pearl-Str.__ Horgony" c. társasjáték; bővebbel az árjegyzék ben találhatunk Üj 1 Türeíem-megróbáló és : oooöoööTOöőodoosöaooóooooöööoo o o o o o c HEIM. MEIDINGER KÁLYHÁK A feltaliió Prot. dr. Meidioger iltal egyedül teltiatalmázott gyár HEIM I. cs. és III Budapest Tiionet udvar. Bécs- Döbling és I., Kahlmarkt 7 PRÁGA : Hjbernergasse 7. asBBBBI HtBbLdalmczTa mlsáea államban: hiiiiiiiiéne : H1SD.".S XliLLIT-iSOS ELSŐ DÍJJAL EITCSTETVE. tik letüsiESBBb ionnanyoíliaíü tölti és szellőztető M\'uMt akarok, UkolAk ét íródik srAmara, a leeegjwerQbb ét legelegánsabb kiallitatban, telaseaueríiiti égési időtartam ssen-ptrral .aló fatesttel és 24 étiig terjedő égési kőszéttneli ta-iclésnél. Több szoba fűtése egj kaljháral. WaGGON kályhák .BE1S- Meid láljbil Öva ittunk az alánza-Wk ól, utalva akálrhi\' ajtókra ön;ott itt látható védjegyre: ik ,--- bat MEIDI INCER-OFEN ! O C ű c a ö s a c O : z 2 2 S 2 Njornatoti Ilj. Wajditi József konyvnyotnnijihan Nagy-Kanizsán. .Ileini" Heatla kályhái Heim fústemésztő kandallói A kortök foslnélköliek maradnak. Határtalan égési időtartam. — Uinden tfi.eloszer alkalmas. \'— A mar létező kandalló külsíkré alkalmazbató. — Kgj kandallá tobb belyitégt X íűggetlenal tothet. W HEIM fOstemésztő Caloriférei ^Bjaj O Központi fittes miaden rendszer szerint. y Szárító. alkalmajása ipari éa gazdasági czélokra. O Prospectasok és arje0sékek ingyen és bértoaatM. ^ O COOOOCKXXX?COrX30000000000000q HAGY-KANIZSA, 1897. december hó li-én. 50«ik szám. XXXVI. évfolyam. J. Elöfi zetéti ár; Égett erre . . . 5 frt — kr. Kél erre . - . . 2 frt 60 kr. Negyedévre . . . I frt 25 kr. Ea-yes ut>« 10 fcr. HIRÜETÉ3KK ." bazaboi petiuorban 7, miaodnior 6, i minden tOTibbi torért 5 kr. NVILTTKKBEK ptrtit torookeni 10 krr.rt Tétetnek lei. Kincstári illeték taindeii egyes hirileieérT 3U kr. Illetendő .................. SS II x " ZALAI I0ZL0IT. takarékpénztár részvény-társaság," a A nagykanizsai „Ipar-Testűiét" galamboki Önkéntes tn=oi tó-egylet ,& nagy-kanizsai Takarékpénztár részvény-társaság, a .Kotori , nagy-kanizsai kisdedeveló egyesület\' a .nagy-kanizsai uaitói járáskor A lip Kellemi részét illető minden közlemény t felelőt szerkesztő nevére, sz anyagi részt illető k6»-lemények pedig a kiadó nerére címzetten Xssgy-svanlzsira bérmentve intézendők. Bérmentetlen letelek nem fogadtatnak el. Kéziratok rfaszámén k Éldelnek ,a.ianixaaj iar. jótékony nőegylet", .szegények tápiutézete", a katonai hadastyán egylet* .soproni kereskedelmi iparkamra* keresztény jótékony nőegylet .nagykanizsai kül választmányának hivatalos lapja.* HETENKINT EGYSZER, SZOMBATON MEGJELENŐ VEGYES TARTALMÚ HETILAP. BorVisérleti állomást városunknak! .\\agy-Kanizsa, 1897. dec. IX. Régi átka városunk közérdekű intézményének, hogy bármily sokat-mondólag induljanak is, a polgárok kezdeményezésére, megfeneklenek, — vagy legalább akadályokkal küzdenek ott, ahol a legfersőbb „excquaturu-t adják, s honnan a szükséges morális vagy anyagi támogatást lehetne várni: az állam intéző köreinél. Ne firtassuk az okokat, s ne kommentáljak e helyütt a tanulságokat, haoem konstatáljuk a reánk oézve eléggé hízelgő tényt, miszerint éltető elemünk, a kereskedÓség eleddig képes volt mindennek dacára, saját erejéből érdekeinek megfelelő intézményeket létesíteni. Ezúttal azonban jogosnak véljük, szót emelni — ugy is mint a nagyközönség tolmácsa, s mint kereskedőink szócsöve — oly közérdekű institúció érdekében, melynek létesítésével éppen az állam segítené elÓ (előrebocsátjuk : csekély áldozattal) a törvények betartását kereskedelmi érdekekkel kapcsolatban; ez tehát olyasmi, hol nem lehet a stereotip .ninns fedezet-tel elfttni, s a polgárok vállára nehezíteni a kezdeményezést. Bor-vegykisérleti állomásról van szó, s városunk e szakba vágó kereskedői karáról, amely szintén köteles -betartani a műbortörvény üdvös határozatait, de sajnálattal kénytelen nélkülözni a fentemiitett s vele járó intézményt, — amit a következőkben általános példával világítunk meg: Szüretek idején egész szekértábor szokta elállni bornagykereskedóink pincéjetáját. Hál\' az Isten nem hizlalunk még vidékünkön filoxerát, s van is elég u. n. .parasztborank. A nagykereskedő számtalan prove-níenciáből összevásárolja ezen árut s céljai szerint felhasználván. kCiés-szerüleg tovább liferálja. De . nem addig áll a vásár .pógár" társainknál. A jó gazda ugy véli, hogy a kutivizet is megveszik szüretkor, csak .must formája legyen. S a kereskedő, ki a nagy portékát nem mérlegeiheti aprólékos figyelemmel, köti, veszi, s tovább adja az elkeresztelt portékát, mely ilyképen a műbortörvény-nyei hadilábon áll s a furfangos pőgár büntetlenül marad. Volnának ugyan közegeink az előirt vizsgálatok megejtésére, de azok mással tulon — tul vannak halmozva t. i. a főkapitányságnál. Érthető dolog, hogy a cselédnyílvántartás, gyorshajtás megfenyitése — és a borvizsgálat egy kalap (jobban mondva „vaskalap) alatt el nem fér. S a kereskedő ideje sem kamatozik annyit a mai gyorsélíü. gyors-forgalnravilágbanjhogy minden „parti"-büi mintát küldve Budapest hites vegyészeihez, 2—3 hétig lessé az analízist, pláne a szüreti vételek idején. Látjuk, hogy a borforgatmi törvények előidézték még szegény mellőzött városunkban is egy íaboraterram felállításának szükségét, ahol hiteles, s kizárólag erre szánt közegek szolgálják, ugy a borkereskedők, mint a nagyközönség érdekét. (Tollhegyre nyomul itt a vásári élelmiszerek vizsgálata is, de ezen ügyben is ügyi alszik erősebb nálunknál a kipusztit-hatlan Slendrián:) Egy ily .állomás, igényei korántsem olyan vérmesek, amint első hallásra gond-vlni lehetne. Városházunkban akadna még egy-egy üres kabinet, hová 2-^300 frt értékű műszert el lehetne helyezni, s az „állomás1 a maga rendje s módja szerint, — városunk igényeinek megfelelőié^ — be van rendezve. — S a .hivatalos közeg," kit ide beállítaninak? Eltekintve attól mily kevés kockázattal járna, (mert hisz a költségek, illetékek "Jakjában megtérülnek) egy hites vegyész? stabilizálni, szükség esetén találkoznék középiskoláinkban vegyészettel foglalkozó tanár, kit e küldetéssel megbízni lehetne. Ami pedig a külön e célra való képesítést illeti, — néhány heti kurzus a főváros valamely hasonló intézményénél elegendő volna az egész ördöngösség elsajátítására. Sőt tovább ís mehetünk: városunk gyógyszerészei is vállalkozhatnának a fenti feladatra már hivatásuknál fogra is. Mindezekkel korántsem előírni, csupán némi ujjiuutatással akartunk szolgálni s meg vagyunk győződve, hogyha az illető szakkörök figyelemmel kisérik ezen szőnyegre vetett ügyet, kellő irányba is tudják terelni. Az illető közbenső fórumok, melyek utján felfelé hatni lehet, hihetőleg képviselni hajlandók ily széleskörű\' érdekeket. Újólag hangsúlyoznunk kell, hogy nem bizalmatlanság, vagy gyanú vezérel bennünket, midőn szóvá tesszük ezen — csekélynek látszó, — de közfontosságu eszmét, hanem ellenkezőleg szolgalatjára vélünk lehetni, kereskedőink egyik nevezetes karának, melynek épen jó hírneve kívánja meg, hogy ez érdemben felszólaljunk. A nagyközönség pedig csak hálás lenne, ha neki .tiszta bort öntenének be." Tudjuk, nem hiányoznak olyanok sem, akiknek érdekük voins, hogy még az eddig fennálló hiányos intézmények is eltöröltessenek-. Nem ártana bizony, ha a titkon űzött csalárd alchimista borászat vegyi konyhájában is kicsit rendet lehetne csinálni. Lám, Fiúméban pl. ai olasz kormány hivatalos közege vizsgálja meg a számtalan borküldeményt s róla kimutatást közöl a lapokban. Talált is már a „Stazione enoiogica" vezetője visszaélést eleget, de amióta néhányan jól megfizették a bírságot, nyugodtabban élvezheti fogyasztó közönségünk az olasz borok nagy masszáját. Állomásunkon s kereskedőink pincéiben nagy mennyiségű áru kerül össze s talán belátják ott, ahol már oly sokat nem láttsi be, hogy felvetett kérdésünk figyelmet érdemel. A megye házából. — A megyegyülés tárgysorozat — Zalavánnegye törvényhatóiági bizottsága Zala Égerszögen 1897. évi december ; bó 33-áa s folytatva közgyűlést tart, \' melynek gazdag tárgysorozatából kiemel-\| jütc ezeket: r _ . Az 1876. "évi Vl-ik t c. 4 ik §-a értel-; mében a közigazgatási bizottság választott tagjai sorából kilépő 5 tag; név-szerínt Epesjessy Sándor, Farkas József, Dr. Gyömörey Vince, Koller István és Ziegler Kálmán helyeire, valamint a : lemonűott Skublics Gyula helyére nj . tagok választása. j Az 1886. évi XXI-ik t. c. 25. §-a í alapján az igazotó választmánynak 1898. I évre történendő újbóli megalakítása. "É. vái megyei állandó bíráló választ-, mány a vármegyei legtöbb adót fizető bízottsági tagoknak 1898. évre kiigazított névjegyzékét bemutatja. A vármegyei igazoló választmány a vármegyei választott bizottsági tagoknak kiegészített névjegyzékét bemutatja. Wlassics Nándor és társai megyei bizottsági tagok kérvénye, az Alső-Lendva Muraszombat—regedéi vasút kiépítési költségeihez törvényhatósági hozzájárulás megszavazása iránt. A Nagy-Kanizsa—alsólendvai h. é. vasút létesítése Ügyében megválasztott végrehajtő bizottság kérvéuye. a Nagy-Kanizsától—Alsó Lendváig tervezett vasút építési költségeihez hozzájárulás megszavazása iránt. A megyei közigazgatási bizottság a nm. m. kir. Belügy miniszter urnák két árvaszéki Ülnöki állás rendszeresítése, esetleg ideiglenes munkaerők alkaimarása tárgyában 81692/VlH.-a./97. sr. a. kelt " maeaa^eiratát átteszi. A mezőgazdasági szabályrendeletek elkészitésérekiküldöit bizottság javaslatai. A nm. maey. kir. Belügyminiszter ur 56889/V\'c/97. sz. rendelete a regálé alapján gyakorolt élelmezési üzletekről szóló megyei szabályrendelet módosítása tárgyában. A nm. kereskedelemügyi m. kir. Mi-nizter ur 46.792/1897. sz. rendelete a fogadó, vendéklö, kávéház és kávémérési iparokról szóló megyei szabályrendelet módosítása tárgyábao. Nagy-KaDÍzsa rend. tao. város taoácsa a várom képviselőtestületnek a pécs— varazsdi állami közút Nagy- és Kis-Ka-nizsa közt fekvő szakasza áthelyezése tárgyában 1897. évi szeptember hó 29-én 43. szám alatt hozott határozatát D r. Szekeres Jó zsef és társai fel eb-b ezé se folytáu beterjeszti. A nagy-kanizsai járás föszolgabiréja Eszteregnye község képviselőtestületének a községi erdő és legelő hasznosítása tárgyában folyó évi április hó 13-án hozott haiározatát Pitő Péter és társai, valamint Németh József és társai feleb-bezése folytán 2061/kig. 97. és 2626/kig. 97. szám alatt beterjeszti. A nagy-kanizsai járás főszolgabirája Légrád község képviselő testületének a községi pénztáros és gyám fizetése leszállítása- tárgyában folyó évi április hó 23-án tartott közgyűlésiében 51. szám alatt hozott határozatát ifi. Lubits István pénztáros felebbezése folytán 2572/kig. 97. szám alalt beterjeszti. Nagy Kanizsa rend. tan. város taoácsa a váró? képviselőtestületének a város által alkalmazott Hock János rom. kath. felekezeli káotortanitó elbocsátása tárgyában folyó évi március hő 26-áo 15/jk. a/ám alatt hozott határozatát Hock János és Varga Lajos képviselőtestületi tag felebbezése következtében 6774 — 6775/1897. szám alstt beterjeszti. Nagy-Kanizsa reod. tan. város képviselőtestületének a folyó építkezések költségei fedezése tárgyában folyó évi szeptember hó 29-én 46. sz. a. hozott határozata jóváhagyás végett bemutattatok. T A A halhatatlanság. Irta: Sáfrány Károly. — A „Zalai Közlöny* eredeti tárcája. - Budapesten tőrtéut a városligetben. Ott ültem egy padon a jázminbokrok között és elmerengve hallgattam a cigányzenét. Gyönyörű júniusi nap volt; fény és illat áradt szét a kellemes nyári levegőben. Mosolygó arcú sétálók vonultak el előttem; látszott rajtuk, bogy egész lényük élvezi a nem régóta újjáébredt természetet és annak Összes jelenségeit, örömben úszott minden és mindenki. A ki szenvedett, a ki báukódott, az bizonyosan otthon is maradt. A vidám összhangot tehát nem zavarta meg semmi. Az a darab élet, a mely szemem és összes érzékeim előtt megnyilatkozott, szép volt valóban, oly szép; hogy az egész lét, maga a létezés rózsás szioben tünt fel képzetemben. De ekkor lecsapott ráio hirtelen a mulandóság gondolata; Önkénytelenül a halál jutott eszembe, az a sötét halál, a mely előbb-utóbb véget vet nemcsak az élet bajainak, de örömeinek is. A halál gondolata most határozottan bántett; az az életkedv, a mely e pompás nyári napon megszállta lelkemet, a halálnak nem a vigasztaló, de a lesújtó oldalát idézte fel elmémben. Istenem I miért is kell hát meghalnunk, miért rontja meg sokszor legdrrültebb pillanatainkat ez a sötét gondolat, a mely épp;n akkor leskelődik körülöttünk, midőn legboldogabbáknak érezzük magunkat. Ez a borongásom nem sokáig tarthatott Egyszerre, minden átmenet nélkül, egy sajátságos gondolat cikázott végig aeyamon; hirtelen támadt, mint a villám és épp oly hirtelen illant volna is el, ha teljes erőmből utána nem kapok. Sikerült is megragadnom egy szálát és e szál éppen elég volt, hogy megalkossam belőle — teljes kényelemben — goodola-taím rendszeres szövedékét Nem t.e\'.t bele tíz perc és világos tudatára ébredtem annak, hogy az, a mit mi halálnak nevezünk, az a gyászos hatalom, a melyre oly rettegve gondolunk, nemcsak hogy el nem pusztítja az életet hanem azt ujjászüli, friss pezsgésbe hozza; igen, a halál nem ellensége az életnek, hanem annak legerősebb támasza és elő-segítője. Az a halál, a mely a közfelfogás szerint az életet lerombolja, csak üres káprázat, csalóka kísértet a mely a gondolkodás világánál semmivé foszlik szét. E perctől kezdve elvesztette a halál rám nézve rémes jelentőségét. Tisztán láttam, hogy élni fogok akkor is. ha már eltemettek; élni fogok mindaddig* míg egy ember vagy más öntudatos lény lesz n, földön vagy bármely más csillagon. Az az én, a mely beonem gondolkozik, ^megmarad énnek, míg csak egy őutudatos lény létezik a világmindenségben. A hány lény valaha azt fogja mondani: én, az mind én leszek; az és énem tehát megszakítás nélkül fog tovább folytatódni; ez az én nem ismer halált, ez az én halhatatlan. >* Ez a gondolatmenet bizonyára külö-nösoek és homályosnak fog feltűnni mindazok előtt a kiknek elméjében hasonló eszme még meg nemvillaut Megvallom, hogy eat a halhatatlanságot akkoriban magam sem tudtam megmagyarázni magamnak ; nem értettem, haoem inkább éreztem azt Ez áz érzés áthatotta egész lényemet, mondhatni, kiforgatott egész valómból. Az a tudat, hogy halálom csak látszólagos lesz és hogy én örök időkön át érezni fogom a létet, annak Összes tartalmával és változatosságával együtt, egészen más vUágnézletet teremtett számomra. Nem is késtem e felfödőzésemet egy jó barátommal közölni. Igen furcsának találta és nem értett belőle semmt. Kénytelen voltam magyarázatra fogói a dolgot. „LásóV— mondtam neki —egy ember sem vészi észre, hogy megszületett és azt sem veszi észre, bogy meghalt Születésünk, halálunk a nélkül megy végbe, hogy magunk tadnánk róla. Mi mindig csak azt látjuk, bogy élünk és létezüuk; az ellenkezőről nir.es semmi tudomásunk. Én, például, mióta az eszemet birom, azóta mindig létezem és létezni fogok mindaddig, míg az ellenkezőről tudomást nem veszek. Ez papig sohasem fog megtörténni, mert képtelenség föltenni, hogy valaki a saját megtörtént haláláról tudjon; biszea, ha tud róla, akkor még mindig él, következőleg nem halt meg. Ergo: én mindig élek, ha százszor eltemetnek is.a — Hogy1 — hogy\'? — Hát egyszerűen ugy, hogy, ha Fehér Pétert — tudtán kívül — eltemették, itt van helyette Fekete Pál, a megbol dognltuak hü mása; csak a nevfik különbözik, meg tán egy kissé az orruk, fülük, szfej-üi:: mesterségük és vagyoni állapotuk [közt is lehet némi eltérés; de, ha az e íajta jelentéktelen külsőségektől eltekintünk, lényegileg teljesen megegyeznek mind a ketten. Ember — ember. — Persze, ha neked ember és ember mindegy, akkor mindegy lehet az is, akár te élsz, akár más valaki él helyetted. Csakhogy én én vagyok, más ember meg nem lehet én. — Ellenkezőleg 1 Minden ember én; senkisem mondta még önmagáról: te vagy ő. — Csakhogy én és én között különbség van áml , — Megengedem, de még igy is oly sok száz millió én között, a kik e földet tapossak, akadhat akárhány olyan én, a ki szakasztott mása a te énednek, a kikben tehát te minden megszakítás nélkül tovább éjsz, igen, minden megszakítás nélkül, mert azt soha egy pillanatig sem fogod érezni, bogy nem vagy a világon. Argumentumaim nem igen fértek a fejébe; jónak láttam tehát abbahagyni a dolgot. De bántott mégis, hogy az, a mi előttem oly világos, mint a kétezer-kettő-négy, neki teljesen megfoghatatlan. Három évre e párbeszéd után (ezelőtt tiz évvel) újra elmondtam egy igen intelligens, uh embernek, hogy minő külö- nös tudat az, ha az ember érzi, hogy a léttel elválhatlaoul össze van kötve, hogy a halál rá nézve puszta külsőség, mert az élet őt a végtelenségig elkíséri. Csodálkozva nézett rám, s én jónak láttam, a mennyire tudtam, érvekkel előhozakodni. Megőrültem, bogy erre ő is pedzi már némileg a dolgot. Pár nap múlva elhozta hozzám Friedrich Zimmermann „Die Hoffoung von StavŐ* c. beszélyét és múltkori beszélgetésünkre hivatkozva, rámutatott abban egy passzusra, a melyet nyomban kiírtam s mai sápig megőriztem. Ebben egy szerencsétlen ifjúról van szó, a ki öngyilkossági gondolatokkai foglalkozik. A végzetes tett végrehajtása előtt feltárja sötét teivét egy tisztes aggastyán előtt a ki öt következőleg korholja: BTe még fiatal, tapasztalatlan vagy, szived melegen dobog; te azt gondolod, hogy az ember azért él, hogy boldog tegyen, s most, hogy a Bors kegyetlenül bánik veled, azt hiszed, meg kell halnod. Balga I Mintha ez használna neked {, Az élet nem ugyanaz minden alakjában Hogyan akarsz előle menekülni? Te a világnak még csak a külső oldalát ismered, nézd meg a másikat is. Az emberek tüuékeny nemzedékei olyanok, mint a mozgásba hozott tengerhullámok, a melyeket a vihar össze-vissza kavar; felvetődnek, tovahömpölyögnek, szétzúzódnak a szirteken, babokban fosztanak szét; — de mindig uj hullámok emelik fel fejeiket, hogy ismét szél folyjanak, mert a játéknak soha sincs vége .... Az a hullám, a mely ma a partot locsolja, ugyanaz a hullám, a mely évez- Lapunk mai számához fél, ív melléklet van csatolva. XXXVI ÉVFOLYAM. L A I KÖZLÖNY 1397. DECEMBER H-én. A nagy-kanizsai járás főszolgabírója az Eszteregnye község határában lévő Öreghegy, Cicelle és Kishegy szervezési és rendszabályait jóváhagyás végett 3959/kig- 9" sz. a. beterjeszti. Sárszeg község képviselőtestületének, a körjegyzői iroda- lak- és anyakönyv-vezetői helyiség bérbevétele tárgyában hozott határozata törvényhatósági jóváhagyás végett bemutattatik. Bakónak község képviselőtestületének, ingatlan eladása tárgyában hozott határozata jóváhagyás végett bemntattatik. Kts-Komárom község elöljáróságának kérvénye a Kis-Komárom község, mint jogisze\'mély részére kiállított 6000 frtos regale kártalanítási kötvény tulajdonjogának Kís Komárom község volt úrbéreseire leendő átruházása iránt. Küldötségi jelentés Csáoyi László szülőházának emléktáblává] történt megjelölése tárgyában. A vármegyei számvevőség áital megvizsgált községi költségtervek és birói számodások törvényhatósági jóváhagyás végett bemutattatik. A ba lat ón-füredi Erzsébet szeretetház igazgatóságának kérvénye, az intézet segélyezése iránt Föipán ur őméltóságának 388. számú rendelete az 1893- évi 23. t-c 31. §-a alapján megalakított borellenőrző bizottságok szervezeti szabályaiknak és Ügyrendjüknek megállapítása tárgyában. A magyar korona országai egyesitett címerének hiteles külön kiadváoy alakjában közrebocsátott rajzának és leírásának bemutatása. A foldmivelésügyi m. kir. Miniszter urnák felhívása, a vármegyei gazdasági egyesület téli vándor tanításainak támo gatára iránt. Az államilag engedélyezett és segélyezett „Központi Bányászati Intézet* igazgatóságának kérvénye, az intézetnek 5 éven át, évi 600 írttal leendő segélyezése iránt. A siketnémák kolozsvári országos inté-zele felügyelő bizottságának kérvénye, az intézetnek segélyezése, vagy részére alapítvány tétele iránt Zólyomvármegye közönsége, az 1848 -iki törrények megalkotása félszázados évfordulójának országos megünneplése tárgyában az országgyűlés képviselőházához intézett feliratát közli. Vigalmaink. Az Irodalmi és Művészeti kör utolsó tanácsülésén beszéd tárgyát képezte egyebek közt azon szomorú körülmény is, hogy ¦ társadalmi életünk ziláltsága következtében a városban fenállÓ bárom egyesü\'et közül egyik sem képes vigalmainak sikerét biztosítani. Társadalmunkban kihalt a társas összejövetelek iránti érzékís. Egyébként a lelkesedés lángja semmiféle alkalommal sem vehető észre. Ennek okát mégis csak társadalmunk intéző köreiben kell keresni. Azok a felsőbb körök tag-jairészbennebeztelve,részben közönyösen visszavonultak, átengedve a polgári elem n ek amindennapiélet sivárkopasz partjait Hol azonban a vezetők ajkain hiányzik a szeretetreméltó bátorító mosoly ott a kevésbbé szilárd ember, aki csak fáradsággal üzi egyhangú foglalkozását, sem vesz és vehet részt a közvetlenség melegével a vigaImakon. Komornak és elzárkozottnak találja ép azok kedélyét, akiknek kedvéért talán a társas összejövetelre elment, azért máskor szivesebben marad otthon, hol kénye kedve szerint a hátik és — pörölhet. Az érzület egysége Nagy-Kanizsán biz\' nincs meg. Azért ugyan nincs ok a kétségbeesésre. A szomorúság a vigalmak hiánya nem feg senkit sem sírba vinni és ha társadalmunk többel tartozik minden egyes tagjának mint a mennyit neki fizethet, akkor a hitelezők egyszerűen a társadalom ellen c-ődot fognak kérni---- Az egykori hires kanizsai társas élet nem létezik többé I Talán hazánk élénk parlamentáris élete abszorbeálja mindegyikünk érdeklődését vagy a mostoha idő nyom bennünket? Igaz az ipar kincseit nem cseréljük ki idegen országokkal, önálló vámterületünk még nincs, de lehet; addig is azonban nem vígaduuk, hanem kenyér és hivatal után nézünk, feleslegünkkel pedig társadalmi arisztokratáink nagy szükségleteit fogjuk fedezni. A polgár mégis csak közönséges ember, maradjon az tovább is otthon, mint a komondor. Mert az egyszerű puritán ember nem tartozhat ma már az előkelő társasághoz. És ki az előkeld? Előkelő az, a kinek otthonát nehéz selyemdamaszt függönyök díszítik a kinek függő órája 200 írtba került, akinek betenkint egy zsurja van, akinek toalettje nem készül Kanizsán- Pedig én előkelőnek tartom azt a családot, melyben a rendnek csendes szokásai uralkodnak, a hol nincs meg a hajlam tékozló kiadásokra, ahol a józan ész megóvja a családot, hogy kiadásaival bizonyos határokat tul lépjen. — Add oda hitelezőidnek névsorátmondja a férj. — Becsület szavamra fogadom, hogy nincs adósságom — felel az asszony. — Ne esküdjél, légy őszinte. — Minek hazudoám? Hisz nem találhatok fel adósságokat, hogy neked azzal örömet szerezzek ? — Végül mégis csak kitűnik, hogy az előkelő nő vagy megcsalja férjét, vagy csődbe szorítja. Az ilyen esetek már nem lepnek meg senkit A bajótöréstszenvedett családok pedig szépen viszavoouloak és a nagy tömegben nem ismernek többé senkit, valamint azokat sem akarja ismerni senkisem. Pedig milyen nebéz elhagyni a társadalomban olyan helyet melyet évtizedeken keresztül elfoglaltunk. De a társadalom nagyon szigorú és nagyon hidegen fogadja azokat, akik egy olyan nevet viselnek, mely nem elégséges arra, hogy azzal minden aljasságot befedjen. A megyei virilisták. ZlaTÍrraeKre állandó bíráló választmány a Utal végérvé nyeien összeállított vármegyei legtöbb adót fiietÓ bizc%sázi tagok névsor, az 1898. érre. Gróf Festetich Tassiló, Gróf Festetich Jenő, Ebenspanger Lipót, Rozmanich Richárd, 5 Gróf Zichy Ágoston, Halbik Ciprián, Báró Harkányi Károly, Iokey László, Tarányi Ferenc, 10 Kohn Gáspár. Koller István, Baronyi Ede, Baronyi Benedek, Linzer Béla, 15 Dr. Vizlendvay József, Péller Pál, Takách Jenő, Klein Lipót, Gróf Batthyány Ernő, 20 Bogyay Má"té, Oroszi József, Gról Batthyány Ervin, Bagyary István, Tóreky Aladár, 25 Freistádler Jenő, Somogyi Gyula, Gróf Batthyány József, Tamás Ádám, Vizlendvay Sándor. 30 Franki Samu. Malatinszky Ferenc, Clement Lipót, Dr. Cinder István, "Weiser József, 35 Balaton József, Laodau Horáck, Báró Treberszbury Gyula, Szentmthályi Dezső. Csesznák József, 40 Szommer Ignác, Lyka Sándor, Lázár József, • Dr. Háry István, -• HonerU Hermán, 45 Siily Dezső. Hertelendy József, Gróf Hugonay Béla, Hertelendy Ferenc, Barca László, 50 Dervarits Imre, Bozzay Pál, Gutmann Vilmos, Gutmann László, Gutmano Aladár, 55 Gutmann Ödön, Oítay Guidó, Berg Bódog, Csertán Károly, Mosszet Ferenc, 60 Dr. Szakig jándor. (Vég kör.) A Zalavarmegysí Gazdasági Egye sülét közgyűlése. Vármegyéok gazdasági egyesülete a tagok élénk részvételével tartotta meg f.hőS. Z.-Egerszegen közgyűlését. Háczky Kálmán elnök üdvözölvén a megjelent tagokat, előterjeszti, hogy az alapszabályok 36. § a értelmében az egyesületi tisztikar 3 évre terjedő megbízatása letelvén, maga és tiszti társai nevében állásaikat az egyesület rendefkezésére bocsátják. A közgyűlés a tisztikar lemondását elfogadja és a már most üresedésben levő egyesületi tisztviselői állásoknak választás utján leendő betöltése céljából megejtendő választás vezetésére elnökül Skublics Jenő és jegyzőül My»-iatínszky Ferenc* kérettek fel, kik ezen tisztséget elfogadván, megejtetett a választás. Beadatott 20 szavazati lap melyek szerint megválasztattak: Elnöknek : Dr. gr. Jankoricb László I. alelnöknek: Hácky Kálmán, I[-od alelnöknek: Koller István, titkárnak: Orosz Pál, pénztárnoknak: Csutor János, egyesületi tagok. A választás eredménye az elnök által kihirdettetvén, az helyesléssel fogadtatott Hácky Kálmán, alelnök a maga és tiszttársai nevében megköszöoi a bizalom ilyetén nyilvánítását és igéri, hogy teljes buzgósággal és odaadással fogja tiszttársaival együtt továbbra is az egyesület ügyeit vezetni. Az újonnan megválasztott dr. Jankovich László gróf elnökért 3 tagu küldöttség küldetett, mire megjelenvén őt a közgyűlés lelkes éljeuzéssel fogadta. Az elnöki széket elfoglalván szép és gazdag tartalmú beszédben köszönetet mondott a benne helyezett bizalomért s megígérte hogy habár ő nem tényleges gazdálkodó és a gazdasággal nem is foglalkozik, de mégis szívesen fog az egyesület és a gazdák Ügyeivel és érdekeivel foglalkozni és viszont kéri az egyesületet, hogy őt uj tisztében támogassa figyelmét mindenre felhívja, ahol esetleges változásokat óhajt, azt vele közölje és felhívja a tisztikart hogy vele egyetértésben intéznék az egyesület ügyeit Kijelentette, hogy semmiféle változást tenni nem akar az ügykezelés eddigi során. Hácky Kálmán alelnök felkérte Jankovich László gróf elnököt hogy mikor ideje engedi nz egyesületi üléseken részt v.enni és elnökölni szíveskedjék. Skublics Jenő tagtárs padig a70n reményének ad kifejezést, hogy ó-néltósága az egyesület ügyeit, a magas kormánynál támogatat fogja, mit az elnök szívesen meg is igén. (Folyt, kör.) Irodalmi gyomorkulcs. — Almanach 1898-r. — A karácsonyi könyvvásár olyan évről-évre megismétlődő ismerkedési estély- féle, ahol publikum és írók összejönnek. Hoi fényesebb a vacsora, hol meg egyszerűbb, a szerint mint jő vagy csak közepes aratása volt az irodalomnak (egészen rosz termés ma már nem képzelhető) és a \' .nevezetes a dologban az, hogy minél többet fogyaszt a vendégnek meghívott közönség, annál jobban örül a házigazda: az irodalom. Ennek a karácsonyi lakomának már -tizenegy esztendő Óta van egy különöseo jóizü előétele, a mi valósággal gyomor-kulcsnak is beválik. Benne van az elő-ételnek minden kivá\'-ó tulajdonsága: változatos, étvágygerjesztő, nem éppen (ul- , ságosan fűszeres, de mégis elü\'ö a mindennapi eledeltől, szóval olyan, hogy \' kedvet gerjeszt: megismerkedni azzal a lakomával, a mit a magyar irodalom a magyar közönségnek ad. Ez az előétel, ez a gyoraorkulca : Az Egyetemes Regénytár Almanachja. Egészben véve hü képe az illető esztendő irodalmi hangulatának. Visszatükrözik benne minden irány, minden eszme, a mely az írókat munkára ösztönzi. Mikor a százszor holtnak hirdetett romantika újból bebizonyítja életképességét és létjogosultságát, először az Almanachban szólal meg, mikor a modern iráayok fegyvert emelnek régi ellenségük a romantika ellen: megint cnak az Almi-nachban történik a próbamérközéf. Mert minden irányt bebocsátanak oda, csupán egyet nem: azt. a mely a jó izlés ellen vé\'. Igenis, az Almanach olyan olvasmány, a mely érdekes, modern, de azért e!oI-vashaija mindenki, még az az irodalomban sokat emlegetett hófehér ruhájú és karakterű fiatal leány ii». Az idei Almanach előétel után ítélve, pompásnak ígérkezik a karácsouyi ismerkedési lakoma. Az előszót, mint rendesen, Mikszáth irta. a ki az irodalom és a politika kölcsönös idegenkedését szati-rizáija. Szerinte a kibékülés azonnal perfekt volna, ha megint visszatérne a magyar lélek az irodalomba és az idealizmus a politikába. Bársony István, „Lidércnyomás" clraü rajzában egy mély jelentőségű históriát mond el a szerelmi kiábrándulásról, Thury Zoltán katonatörténetet moud el, a melyben erős a lélektan, Szomaházy István az ö könnyed stílusát ragyogtatja egy víg történetben, a melynek színhelye a bohém világ Tömörkény István feltárja előttünk az Al-löld világát egy pompás népies rajzban, Pékár Gyula, mint mindig hatalmas köveket hord ös«e egy lélektani analízis épületéhez, Rákosi Viktor Boszniában járt az idén és I-ften tudja hogyan, de redek előtt a sziklát csapkodta, ha ö maga nem is tud róla. A halál a nagy ősforrás; belőle származik minden élet, hozzá folyik vissza minden. L mult és a jövő csak látszat, a kettő egy, ha a vak ember nem látja is át" Ez a részlet elragadott; mintha a lelkem mélyébői írták volna ki: de megvallom, hogy teljesen érthetetlen maradt volna előttem, ba a benne kifejezett gondolatmenet nyitjára már előbb magamtól rá nem jövök. Sokszor, nagyon sokszor átengedtem magamat azóta annak az érzésnek, a mely a balhatatlanság e tudatával állandóan társulni szokott. Ha a természet tüneményei, a ragyogó vagy csillagos égbolt, a művészet alkotásai, a költők dalai a nagy gondolkozók eszméi, a szerető szivek melege mámorban ringatták lelkemet, önkénytelenül arra gondoltam, hogy én mindezt még számtalanszor, ezerféle alakban élvezni fogom. A tudományok vívmányai , a társadalmi átalakulások a messze jövőben, nem maradnak előttem ismeretlenek- Számos nagy gondolkodó, nagy költő, nagy művész alkotásaiban fogok még, beláthatatlan időkön át, gyönyörködni. A mint ezt a mai, minden izében érdekes korszakot megértem és aunak uralkodó eszméit magamba szívtam — különös! — éppen én, akként fogom megérni sok nagy eszme diadalát az élet számos, most még rejtélyes jelenségeinek megfejtését — megint csak éppen éa és mindig én, örökre én. Különösnek tűnt fel előttem azonban, hogy mások előtt ez az érzés ismeretlen; ez az érzés, a mely megszünteti a halálfélelmet, az élet elvesztésétől való rettegést és oly határtalanul széles perspektívát nyit meg előttünk. Sajnálat fogott el, valahányszor tannja voltam az élethez való görcsös ragaszkodásnak, valahányszor embert láttam, a ki azt hitte, hogy halálával mindent elvesztett, a világmindenségből örökre kiesett és ez rá nézve teljesen megsemmisült. Mi annak az oka, hogy a legtöbb embernek nincs tudata a hal hatatlan Ságról, arról a halhatatlanságról, a meiyaz emberi nem fen maradásában számukra biztosítva van? E kérdésre msgtaláltam később a feleletet Lassankint rájöttem, hogy az ok abban rejlik, hogy az emberek önmagukat egy elszigetelt külön egésznek képzelik; nem látják a titokzatos láncot, a mely őket embertársaikhoz fűzi; nem ismernek el más kapcsot maguk között, mint azt a külső, könnyen meglazítható köteléket, a melyet a kölcsönös érdek von köréjük. \| Természetes, hogy e szűk felfogás\' mel- 1 lett az egyéniségnek rendkívüli jelentőséget tulajdonítunk, és egy öröklött név, bármely kis rang, cím, vagyon, testi vagy lelki, akár reálisrakár képzelt előny elég arra, hogy bennünket embertársainktól elválaszszon és áthidalhatatlan ürt tá-maazszon közöttünk. A szubjektivizmus e túlbecslése vagy túltengése teljesen kizárja azt á képességt, ho^y magunkat másokban feltaláljuk, másokban önmagunkra ismerjünk. Ez az oka, hogy mostani egyéniségünk elvesztését halálnak, megsemmisülésnek tekintjük és szükségkép annak is kell tekintenünk. Ha belátnék, hogy ez az egyéniség legtöbbször mily szánalmas elemekből alakul, mily lényegtelen külaőségeken, mily iodoko latlao képzelődéseken \'vagy illúziókon nyugszik, legott azonosaknak, egyeknek éreznék maguukat as egész emberiséggel. Az azonosság ez érzetének teljes hiánya teszi az egyéni halált oly reálissá, oly rémségessé, minden bajok legnagyobbikává Az, a ki az egyéniség korlátain túlemelkedett, a ki egyedül az általános emberit tekinti lényegnek, míg az egyéniséget alkotó elemeket jelentéktelen járulékoknak nézi, az a halálban nem lát megsemmisülést, mert a halál a lényeget nem támadja meg, csak azt szünteti meg, a mi rajtunk külső és esetleges. Ha meggondolnék, hogy egyéniségünk, a melyhez oly szívósan ragaszkodunk, egy rövid élet folyamán is menoyit változik, hányszor veszítjük el azt teljesen és kapnak helyébtTujat ugy hogy jelenünket multunkkal összehasonlítva a kettő közt az emlékezeten kivül más kapcsot már fel sem fedezünk, — akkor a halált is más szemmel néznők ; hiszen már az-élelben is nem egyszer balunk meg, az az nem egyszer válik belőlünk egészen uj ember; a halál csak egygyel több alkalom r megújhodásra, az újjászületésre. Nem állhatok ellen a kísértésnek, hogy itt Edouard Rod Les sens de la víe c. remek lélektani regényéből egy részletet ne közöljek, a mely az imént tett észrevételt fényeseo illusztrálja. A pisszus így hangzik: „Sajnálom azokat az elfeledett szemeket a melyek fényét nem tudom újra feltalálói; azokat az elillant képeket, a melyeket hiába igyekszem felidézni; sajnálom végre azt az ént, a melyet mközben elvesztettem s a melynek külszínét is alig őriztem meg s a melyből egy tőmecs sincs már véremben . . és a mely már meghalt mínt a hogy megfog halni nemsokára az az én is, a mely amazt nyomon követte, mig végre elenyészik azon egymásra következő és összezagyvált lényeknek tarka egyvelege, a melyek személyiségemet alkotják. Szeretném a lehetetlent szeretném, ha egyszerre lehetnék az, a mi voltam, a mi vagyok a a mi leszek. Szeretném kezemben tartani mindazon húrokat, a melyek szivemben megrezdültek, a legélesebbektől a ieg lágyabbak lg. E helyett csak azt érzem, hogy állandó, mozgásban vagyok, mint a folyóvíz, vagy a homokóra porondja. Tudom épp" oly kevéssé ismerek majd magamra holnap, mint a mily kevéssé ismertem magamra ma este, és engem bánt ez a tünékenység, a mely nem engedi meg, hogy rövid életünk folyamin is változatlanok maradhassunk." De megtaláljuk e gondolatot Tóth Kálmán legszebb költeményeinek egyikében, a .Halál" címűben is, a melynek rö- vidség okáért csak ehő és utolsó szakát idézem: . ¦- Nem, nem az a halai, » hogy tU nevezik, Ha koporsónknak a tödelét sseger.ik; \'Nem, nem a: a halat, a mit a léha hisz, Midőn a gyaszszí-kér a temetőbe t«; Ét az >em a halál, midőn mar mit sirat: Öröm vagy fájdalom, bú vagy érdek miatt — Ab az! az a halál, midőn méf itt ragyánk. De halva és magunk siratják önmagunk. Igen,sokszor halónk; többször, mint az a hab, Mely, hogyha a folyón sár.s kórónak halad : Elpattan ¦ újra más alakban jő elő : Nem ott van a hálái, a hoi a temető ; If. is sokszor halunk itb. Tehát már sz életben is többször meghalunk ; előbbi egyéniségünket egj ujabb váltja fel, nem is egyszer, de kétszer, háromszor, többször is. Hány embertől nem halljuk lépten-nyomon, hol sóhaj alakjában, hol a megelégedés hangján eszivakat: „Nemaz vagyok már, aki voltam." Nos, mért rettegünk akkor mostani életünk elvesztésétől, ha tudjuk, hogy élnek még utánunk emberek, a kik már nem azok, a kik mi voltunk. Az emberi nem életét és fen maradását tehát még ily szük, a különbségeken fennakadó felfogás mellett is, egész logikusan, saját életünk rendes folytatásának tekinthetjük: még így is halhatatlanoknak kellene éreznünk magunkat. Hány embertói nem hallottam már ezt a jámbor fohászt: .Ha még egyszer gyerek lehetnék, ha még egyszer visszatérne fiatal korom!" Valahányszor ilyesmit hallottam, kedvem volt volna oda szólni nekít: „Boldogtalanok! Hiszen már ezerszer voltatok gyerekek, ezerszer voltatok fiatalok és számtalanszor lesztek még ezek is, azok is! Nem tudjátok, hogy, ba újjászületni vagy megfiatalodni akartok, annak egyetlen módja az, hogy közbeközbe meg kell újra és újra halnotok, el kell felednetek azt, a mit egy hosszú élet folyamán tanultatok, tapasztaltatok; feledést kell innotok Lethe vizéből, a melyet a nalái nyojt nektek; csak nem gondoljátok, hogy aggastyánfővel, vagy tudo- mány-és tapasztalattal megterhelt agygyal gyerekek, fiatalok lehettek vagy maradhattok Látjátok, a halál az a forrás, a mely megfiatalít benneteket: roncsolt testeteket elszedi tőletek, elrothasztja elcsigázott és túlterhelt agyatokat megfoszt emlékezi; tehetségetektől, de mindezt csak azírt leszi, hogy ép testi és\' lelki erőben a világot mindig újnak lássátok, újra és ujra örüljetek gyermekjátékaitoknak^ & virágoknak, a pillangók kergetődzésének. az ifjúkor ábrándjainak, az élet apró és uagy hiúságainak Xe búsuljatok tehát; lesitek még gyermekek, lesztek még fiatalok beláthatatlan időkön át de tudjátok meg, hogy ezt a halálnak köszönhetitek." Dübríng. a jeles pozitivista bölcsész, a kire senki sem foghatja rá, hogy ábrándozó, helyesen jegyzi meg. hogy, „az \' élet valódi folytatása annak teljes újságában és frisseségében áll; ilyesmi azonban csak az élet és halál váltakozása által történhetik." E szavakat csak az értbeti meg, a ki már egynek érzi magát az emberiséggel, a ki azonosítani tudja magát embertársaival, a ki saját énjét mindenkiben feltalálja, a kí már annyira objektív, hogy az egyéniség, a szubjektivitás szük korlátait szótrobautotta és az általános emberit, az örök, változatlan lényeget tekinti egyedül reálisnak, mert csak ez az. a mi maradandó, a mi halhatatatlan. „Oh mily édes az, ha az ember-a sa-ját meggyőződését idegen szájból hallja. mondja Goethe. E gyönyört sokszor érettem, de soha oly mértékben, mintákkor, midőn olvasmányaim folyamában tudomást szereztem arról hogy az, a mi ott a városliget cserjéi közt eszemben váratlanul és homályosan, de rendkívül intenzív erővel megvillant (abban az időben, mídón alig kerültem még ki az iskola padjaiból), — egész va\'Iások és bölcseleti rendszerek alaptanát képezi s hogy ez a tan több ezer éves és végighúzódik sz emberi gondolat birodalmán a legrégibb időktől kezdve mai napig ; igen, az emberi szellem legkiválóbb képviselői val- ZALAI KÖZLÖNY 1897. DECEMBER 11-én. arra a fölfedezésre jutott, bogy onnan csak tragédiát Lehet elborni. Irt hát olyan megkapó drámai történetet, a mely az olvasó lelkéig fog elhatni. Gárdonyi Géza, Murai Károly, Benedek Elek, Békefi Antal és Sas Kde külön-külön egy-egy vonásit mutatják be a magyar irodalomnak. Az asszonyi írók közüi Gyarmatby Zsigáné, Xotselc Anna és Benickyné Bajra Lenke mindegyik a maga irányit képviseli szépen, eredeti módon egy-egy elbeszéléssel. Végül p?dig külön ki kell emelnünk Herceg Ferenc elbeszélését", « me\'y egy kis bijou a maga nemében: könnyed, finom és mégis mély. , A mint látni méltóztatik, nem mondtunk -vkat, mikor az előétel utáa ítélve azzal biztatják ax olvasót, hogy « tudva !eTö ismerkedési lakoma jó lesz és íx-léses. A ki pedig az Almanachnak elkeresztelt • irodalmi gyomorkulcs iránt érdeklődik, annak elárulhatjuk, bogy most jelent meg Singer és YYolfner kiadásiban ée pompa.-; kiállításban ugy ott, mint minden könyvkereskedésben potom egy forintért kapható. Taloivalojs.. — Hirdetmény. A cs. és k;r. közös hadügyminisztérium különféle bőrnemü ruházati és főlszerelési cikkek (bakancs, félcsizma, dragonyos és buszárcsizma azijak, borjuk (báttarisznyák), tölténytáska stb) azon részének szállítására, mely a magyar kisiparnak tartatott lenn, pályázatot hirdet. Az Írásbeli ajánlatok f. é. december bő 17-tkéíg az ajánlattevőre nézve illetékes hadtestparancsnok-ágnál nyújtandók be. Mire az érdekelt iparosokat oly megjegyzéssel értesítjük, bogy\'a vonatkozó pályázati hirdetmény teljes magyar czővege a „Budapesti Közlöny" «mü hivatalos lap f, é. november hó -iki számában jelent meg. Sopron, 1897. évi november havában. A kerületi kereskedelmi és iparkamara. — Hirdetmény. A m. kír. pénzdgy-mÍnÍE!zter ur az egész vasúti kocsirak-mányként érkező egyes áruk tiszta !-ulyának meghatározása, valamint a hordókban szálhtot; ásványolajok telínlyí-nak megállapítása tárgyiban f. é. 70.775 sz. a. rendeletet bocsátott ki. Mire az érdekelt körök figyelmét oly megjegyzéssel hívjuk föl, bogy e rendelet hivatalom helyiségünkben, a hivatalos - órák alatt, bármikor megtekinthető. Sopron, 1897. évi november havában. A kerületi kereskedelmi és iparkamara. — Hirdetmény. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter ur értesítése alapján felhívjuk kamarakerü lelünk kiviteli kereskedőinek a gyárosainak figyelmét arra: hogy a koreai kormány Molipo és Cbi-mampo tengeri kikö\'őket f é. október hó 1 jével az idegen kereskedelem számára megnyitotta. Sopron, 1897. évi november havában. A kerületi kereskedelmi és iparkamara. — Hirdetmény. New-yorki cs. és kir. főkonzuli hivatalnok jelentése szerint a .Calmet Comp\' new-yorki cég az emli- lották azt é- annak ékesszóló kifejezést is adtak. Az a tan. hogy a sokféleség csak látszólagos, hogy e világ összes egyéniségeiben, forduljanak bár azok egymás mellett vagy egymás után bármily végtelen mennyiségben elö, mindig egy és ugyanaz a lényeg nyilatkozik meg, már a világ legrégibb szent könyveiben, a hindu vé dákban, lépten nyomon kifejezést\' nyer. Kzt a tant azok minden lapján megtaláljuk, számtalan fordulatokban megismételve, a legkülönfélébb képekkelés hasonlatokkal megvilágítva Csak azt az egy jelenetet eie^m meg, midőn a tanítvány különféle emberi és-\' más lényeket lát maga elótt e!vonulat, és a mester azok mindegyikére külön-külön rámutatva igy szól az ifjahoz : .Tat twam asi! Tatlwamasi!" (Ez te vagy! Ez te vagy!) Ezt a „Tat twam asi" szanszkrit mondatot a védik külön szóval mahavakyának, vagyis nagy szónak nevezik Természetes, hogy az azonosság e tanát akkor is nehezen fogta fel a nép, azért fejlődött ki utóbb e tanból a lélekvándorlás hite. a mely a közönséges értelem szarnám jóval megkö-zelithetöbb, könnyebben elképzelhető. A lélekvándorlás népies hite alatt lappangó valódi magvat, a mely nem más, mifit az emberiség egysége, azonossága vagy identitása, számos nagy gondolkodó felismerte. Ebből magyarázható meg\'az .\'a a tisztelet, a melyet Pythagorástól kezdje Lessingig vagy Schopenhauerig a léíek-vándoilás ősi hite iránt tanúsítottak Maga Hume Dávid, a nagy angol szkeptikus bölcsész, a legjózanabb és legmélyebb gondolkodók egyike, elismeri, hogy .a lélekvándorlás az egyetlen mithologikc. rendszer, a melvet a bölcsészet is meghallgathat. Liehtenber.\', a jeles szatirikus és kíváió természettudós, a ki esküdt ellensége volt minden miszticizmusnak, \' tett főkonzuli hivatal ismételt figyel mez -; tetése dacára, körülbelül egy év ót* ; kereskedelmi köröz vényeket küld szét-I melyekben a new-yorki c«. és kir. oszt rák magyar főkonzuli tusra, mint refe-l renciira hivatkozik. Miután ezen hivatkozás csak csalárd szándékkal történ, hetik, figyelmeztetjük érdekelt köreinket, bogy nevezett cégnek nem áll jogában \' a fökonzulátusra, mint referenciára hivat-! kőzni. Sopron, 1897. évi aovember havi-I ban. A kerületi kereskedelmi és ipar-\| kamara.. — Hirdetmény. VidosttaV Gyula és i Porcsalmy Sándor nagyváradi kamarai \\ alkalmazottak .Nagyvárad és Biharmegye ; cím- és névtára" cimmel egy mövat i adtak ki, mely felöleli Nagyvárad város \'és Biharmegye összes közigazgatási, ; igazságügyi, pénzügyi, egyházi, közgaz-j dasági, közlekedési, közegészségügyi, poli-\' ! tikai, katonai, csendőrségi hivatalainak \' személyzetét s azok lakhelyét; az összes \| pénzintézeteket, társadalmi, jótékonysági, ! sport stb. egyleteit, az egész kamarai j kerület gyárosait, kereskedőit, ipirosaii, \| sz&konkint és iparigonkint, betűk sze-! rint, csoportosítva s az utca és házszám i eltüntetéseiéi. Mely kimerítően tájékoz-\| tató cim- és névtárra o\'y megjegyzései _ hívjuk fel érdekelt köreink figyelmét\' bogy ezen mű, díszes vászon kötésben, Vidosits Gyula nagyváradi kamarai al-¦ kalmazottoát 1 frt 30 kr. megrendel-\| hetö. Sopron, 1897. évi december havá-; ban. A kerületi kereskedelmi és iparkamara. — Hirdetmény. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter nr L é. október bő 26 áu 65.309 sz. a. kelt értesítése alap ján a szerb váltótörvénynek következő iiatirozminyaíra hívjuk fel érdekelt köre- t iok figyelmét: 1. Az elfogadmáuy érvényességére nézve c-iupin az elfogadó aláírása nem elegendő, hanem az elfoga-i dónak a váltó első oldalán névaláírása j felett sajátkezü\'eg meg a .^simio" vagy j .elfogadom" szót kell rávezetni 2. a férjnek formaszerinti beleegyezéie nélkül nejének aláírása érvénytelen, miért is a váltó mindenkor & férj által is aláírandó, még pedig a kővetkező záradékkal: .Odobrovam ovaj poslupak moje zene* — „Ezen jogügyletet nőmnek megengedem;" 3. a vá tónak a. férjes nő álul harmadik személyre való forgatása esetéa a férj engedélye. a váltón a feontebb emiitett módon szinte kitüntetendő. Mely, a mi váltótörvényünktől eltérő rendelkezések annál inkább szem előtt tartandók, mivel az ezen rendelkezésekkel ellenkező módon vagy hiányosan kiállított váltók a szerb törvény értelmében érvéoyteleuek. Sopron, 1897. évi november havában. A kerületi keres-: kedelmi és iparkamara. .H i r s Jfc. Emléket Bátorfi Lajosnak:! Hálás Ör\'óm tölti ellelksinket, midőn azt a buzgóságot látjuk, melylyel annyian^ áldoznak a nemes célra, . L\' ii : önmagáról irtjellemrajzában igy nyilai-\| kőzik: „Nem tudok szabadulni attól a i gondolattól, hogy megvoltam halva, mielőtt í születtem, s hogy a halál által újra víssza-\| térek az életbe." A „tat twam asi* vagyis az „ez te \' vagy "-féle tan, a melynek szükségképi folyománya az a halhatatlansága mely az emberi nem fen maradásához van kötve, Piátótól kezdve egész Herbert Spencerig mindenkorjelesvédökre talált. Schopenhauer f tanra alapította erkölcstanát, a melyről Pru • netiére, a nagy képzettségű és rideg francia kritikus elismeri, hogy kevesen alkottak ennél tisztább, nemesebb, szigorúbb morált. A keresztény bölcsészek között a misztikusok két legnagyobbját, Eckhart Mestert és Angelus Silesiust említem meg, mint ama tan legtekintélyesebb : képviselőit. Az első a XIV-ik. az utóbbi j a XVII-ik század elején működött. Idevágó 1 munkáikat lehetetlen bámulat nélkül ol-\| vasnunk az azokban rejlő csodálatos mély-* ség miatt Legmagasztosabb kifejezést adott azonban az emberiség egységéből folyó halhatatlanságnak Spinoza, ez az óriás szellem. Ethikájának utolsó lapjain, miért is" Bené Worras Spinoza moráljáról Írt remek tanulmányában ezt a halhatatlanságot Spinoza-féle halhatatlanságnak nevezi s egyúttal kifejezi csodálkozását a íolöt\\ hogy Herbert Spencer, a ma élő legnagyobb angol bölcsész. Bacon tanítványainak legtudósabb]a, a tapasztalati ismeretek nagy mestere, a „Soeíologia alapelvei" e. munkájának végén meglepő módon ugyanazon eredményhez jut, mint Spinoza a spekulatív bölcsészet e kimagasló alakja. >pencer is a saját énünk és az idegen én-ek meget: ott látja az abszolút, végtelen és halhatatlan ént, a mely amazokat összeköti és egyetlen egységbe olvasztja. Amerika legnagyobb gondolkodója és moralistája, Emerson, szin- hogy Bátorfi jeltelen sírját emlékkő jelölje. Örömünk a már biztosra vehető sikert, hálánk az adakozókat illeti. Ezek sorában megható dr. Nyári Sándor kegyelete, ki, a nagyhírű tudós, ide áll sorainkba szintén ad-jmá- nyaival. ^ Bátorfi.....•\'. . :. engem 20 évvel ezelőtt bevezetett a magyar irodalomba — irja hazánk\' intézett levelében — ó\' egyengette pályajutásom első útjait, a „Zilai KÖztony-nél kezdiemmeg munkásságomat, s nagy figyelemmel kisérte külföldi utazásaimat, Engem tehát a barátságon kívül a kegyelet ét a\' hála is az ö emlékéhez kot. A kegyeletnek e szép jeléért köszönet neki, a nagy tudósnak! Ujabb gyűjtésünk ez: Dr. Jfyári Sándor, Bpest 10 kor. Hojf.na7xn Mór 2 kor. Vencel Hezső . "1 • r. Eperjesy Gál>or 2 kor. Hajgatő Sándor 6 kor. Hajgató Janka 4 kor. összestn 25 korona. Eddigi gyűjtésünk 129 kor. 60 fillér. — A piaristák jubileuma. A kegyestanitóre- d 300 éves fennállásának jubiláris ünnepe valóságos kulturális ünnepe volt városunknak I e hó 8 ái. Nemcsak a hálás tanítványok, nemcsak a n igy közönség ünnepelték e napot, hanem ünnepelte Nagy-Kanizsa város is. A nemzeti müv-etödésért mindég lelkesülő városi tanács, élén VéGsey Zsigmond polgármesterrel, testületileg vett részt az ünnepiégben, melynek féjye emelésére feüobogóztatta az egész várost. — Az ünnepség reggel fél 9-kor kezdődött hálaadó Isten tisztelettel, melyet fényes segédlettel dr..-Pachinger Alajos, főgimn. igaz-; gató, mondott, s melyen a városi tanács, nagy közönség és a tanulóifjúság vett részt. Mire közben Nith Norbert szent-ferencrendt provinciális ünnepi szentbeszédet mondott, vázolva Calazanct sz. József érd >-meit, s a vallás-erkölcsi neveié-alapelveit fejtegetve. Szépen kidolgozott beszédjével, melyet a figyelmet végig lekötő közetlenséggel és élénkséggel mondott el, nagy hatást tett a hívó közönségre. — Mire. a miséről a gimnáziumba visszatért az ifjúság, már sürü tömegekben vonult a közönség a nagy terembe, betöltve ennek egész a szorongásig .minden zugát. Itt az ünnepet az ifjúság zene- \\ kara nyitotta meg, előadva Vencel lén e felfogásnak hódol, midőn azon egységes világlélekrŐl szól, a mely az ént és nem- ént egyesíti s a mely mindeű emberben ugyanaz. A kiszabott idő rövidsége tiltja, hogy tárgyamnál hosszasabban időzzem. Befejezésül jónak látom egyet-mást idézni azon kiválóbb gondolkodók munkáiból, a kik a halhatatlanság szóban forgó neméről érthetőbb alakban nyilatkoztak. Mellőzve tehát Fiehtét és SehelHnget, mindenekelőtt • chopenhauer főművéból . közlöm a következő részletet: „Ha az ember Öntudatára hozhatná, hogy egyéniségén felül és kívül van ó benne valami más is még, akkor egyéniségét készséggel szélnek \' eresztené s ahhoz való ragaszkodásának szívósságát megmosolyogná és így szólana : „Mit bánom én ezen egyéniség \' elvesztését, hiszen számtalan egyéniség ; lehetőségét tftrdom magamban í" Be fogná j látni, ha egyénisége nem fog- is fenn-j maradni, mégis annyit ér, mintha fenn-! maradna, mert magában hordja annak tökéletes kárpótlását. Ezenkívül még azt is meg kellene gondolni, hogy a legtöbb embernek egyénisége oly nyomorult és semmirevaló, hogy valóban nem vesztenek vele. semmit és hogy a mi bennük még talán ér valamit, az nem egvéb, mint általánosan emberi; ennék pep? a halhatatlanságot meg lehet Ígérni. Sőt minden egyéniségnek, mint ilyennek, merev változatlansága és lényeges korlá tozottsága, ennek végtelen fennmaradása mellett, végre is egyhangúsága által oly nagy kedvetlenséget és unalmat szülne, hogy az ember inkább semmivé lenne, csakhogy tőle megszabadni hasson. — Az egyéniségnek halhatatlanságát követelni, voltaképen annyi, mint egy tévedést a végtelenségig folytatni akarni\'; mert alapjában véve minden egyéniség nem egyéb, mint speciális tévedés, hiba, olyan, a mi < Rezső, tanár, vezetése mellett Betűni \\ Somnambnla operájának egy részletét. Később még a Trilby dalát adta j elő >precizen és hatással. Igen szépek voltak Deutsch Mór, 8. o. t. megnyitó beszéde, Bngyari Béla : és Weiser János, 8. o. tanulók, felolvasásai, : melyek Ügyes kidolgozásban [méltatták- Calazanct sz. József életét és a magyar kegyesrendet. Hatásos volt . a két szavalat is, kivált A kewlári bucsu c melodráma, melyet Saller Aladár, 8. o. c, zongorajátéka mellett Altenthaler Ferenc, 8. o. t. adott elő. Közben az ifjúság énekkara énekelt egy-egy szép énekdarabot. Végül dr. Pachinger Alajo3, igazgató, ; fejtegette magvas beszédben a\' val-j lásos és erkölcsi nevelés elveit, megköszönve egyszersmind a közönség érdeklődését az ifjúság ünnepe iránt. Délben a kegyesrendi háL vendégszerető asztalánál gyűlt össze a városi tanács és több előkelő po\'gár Itt az első felköszöntőt dr. Pachinger Ala jos mondotta, hátápo emlékezve meg a pápáknak és kitú/ ainknak a kegyes-rend iránt tanúsított nagylelkűségéről, j XIII. Leó pipára és ö felségére, : FereDC Józsefre — ürite\'te poharát. — Ugyan Ö ünnepelte beszéd-I jében a kegyesrendi ház alapitóit, — a Batthyány családot, és a gimnázium fentartóját, a város közönségét, üdvözölve a városi tanácsot és fejét, Vecsey Zsigmond polgármestert Erre Vécsey Zsigmond a város köszönetét és háláját tolmácsolta a kegye3rend iránt, mely immár csaknem másfélszáz év óta működik városunkban buzgalommal és tudománnyal taniiva, nevelve a város és messz-i vidék gyermekeit. Fetköszöntő-ket mondottak még dr. Pachinger Nith Norbertre, az ünnepi szónokra, Nith a piaristáira, MikosGézadr. Pachin I gerre,Deák Péter a n.-kanizsai kegyes-\| rendi ház ház tagjaira, Eperjesy \'. Gábor a volt tanítványok nevében ! tanáraira, Járvás Mihály Deák fóka pitányra és még többen. A kegyestanitórend ünnepe alkal-j mával nemciak a városból fejezték ; ki igen sokan szerencsék!vánataikat, \| hanem meleg üdvözletet küldött a I zalaegerszegi állami és a csurgói áll. 8. ev. ref. főgimnáziumok tanári tes-; tülete is az itteni tanáritestületnek. — Eljegyzést. Ifj.Fieiscbacker József, eljegyezte Welliscb Berta kisasszonyt Wellisch Igoitzkedves leányát N Kanizsán. — Scherz Alberi halála. A keres-kedő világ egyik legrégibb, legmarkánsabb \| I bár inkább ne volna, sőt. miből bennünket kigyógyítani az élet voltaképi célja." ¦ Lorm Jeromos „Der Grundlose Optimis-mus" c. könyvében e kérdést illetőleg igy br: „Azok, a kik nem tudnak a fölött megvigasztalódni, bogy nem élnek örökké, gondolják meg. hogy legalább a földi halhatatlanság számukra biztosítva van, a mennyiben az én érzete mindaddig folytatódni fog. míg emberek születnek e világra. Csak el kell ejteni azt a káprá-. zatot, mintha a tisztán egyéni én önmagában objektív lényeg volna s be kell látni, hogy a pns7ta én-érzet, ha megfosztjuk ezt külső esetleges járulékaitól, sajái nevétől saját élményeitől, a jellem és tehetség sajátlagos hajlandóságaitői, minden emberben ugyanaz s hogy mindenki megvan mindenkiben Igy mindenki biztos lehet, hogy minden jövendő ember-I ben ugyanazon én lesz, mint mostani \\ személyiségében, s bogy mindenki ugy i érzi majd magát, mint minden jövendő király, mint minden jövendő Krőzus stb" , Hasonló értelemben nyilatkozik Renan j Spinoza fölött tartott híres emlékbeszédében : „Azon lelkek, a kiket az ész kormányoz, a bölcselkedő lelkek, a kik már í ez életben az egyetemesben élnek, mentek a haláltól; a mit a halál tőlük elvesz, : az értéktelen." Leconte de Lisle, a legnagyobb és legmélyebben gondolkodó francia költők egyike, e sötét és kiábrándult világnézetű lírikus, L\' Ecclésiaste c. köl-\'. töményében igy aposztrofálja a Biblia j Prédikátorát: „Te Öreg. ki annyira ked-; vélted a napsugarat, tudd meg hogy a i visszavonhat lan halál is hazugság. Boldog i az, a ki egy ugrással elmerülhetne benne, j Én mindig, örökre, rémülten uallgatom I a halhatatlanság mámora és borzalma j közepett az őrök élet hosszú üvöltését." (Vég. köv.) tagja, az öreg Scherz Albert. Scherz és Engláoder gabnakereskedő cég beltagja f. hó 7-éo, életének 85-ik évében e.huoyt. Vele a régi kereskedő tipikus alakja szállott Birba, kisek nem egy mondása, mely azonban a józan gondolkodásnak volt kifolyása, vált szálló igévé Nagy-Kanizsán. Munkás életét siker is koronázta. Nagy vagyont szerzett, mellyel helyesen gazdálkodott. Nem értet\' ugyan az emberi sziv poézisehez nem volt idealista, de nem is volt parveuu lélek, haaem igazi bonhomme. aki a szegény emberrel is szívesen azóba állt. Zilavár-megye földbirtokosai benne a becsű etes kereskedőt tisztelték, ki a terme\'ö érdekeit a kereskedőjével összhaug/ásba tudta bozni. Tematéae f. hó 9 én nagy részvét mellett ment vé^be. A graszháznál dr. Neutnano Ede főrabbi megindító beszédet mondott. A család a következő gyá-ix-jelenlest adta ki: Schertz Albérlőé szül. Löwentritt Irén mint hitves, özv. YYolbeim Ernőaé bzűI. Schertz Regina, Scbertz Ödön, ü/.v. Samuely Henrikué szül. Schertz Teréz. Scbertz Richárd Goldst<:in Jdqaesoé szfil. Schertz Matild és Schertz Géza mmt gyermekek, özv. N\'U.oaon Mórné szül. Scbertz Netta és Scbertz Ziigmo d mint testvérek a saját, valamint az i><zes többi rokonok nevében mélyen szomorodott szívvel jelentik a felejth ttetlen jó íérj, édes atya és testvérnek Scbertz Albert urnák, a Schertz Albert é\\ Eng iinder cég alapitója é- főnöke, a csurgói uradalom fóbérlőja, Ztlavármegye törvényhatósági bizottsági tag, N.-Kanizsa v. képviselő, &7 osztr.-magy. bank nagy-kanizsai fiókjának váltőbirálója.a nagy-kanizsai takarékpénztár rész vény társasig igazsa\'ó áji tagja, folyó hó 7-éo délután 5 órakor, munkás élete 85 ik évében ho-szas szenvedés után történt elhunytát. A bo\'doguUnak bült teteme folyó hó 9-é i du\'utin 3 órakor a nagy-kanizsai in temetőbeu helyezték örök nyudalomra. Nagy-Kanizsán, 1897. évi december hó 7-én. Áldás és béke hamvaira!Cieadds ré-zvét kéretik\| — Tóth István temetése. Megható részvét mellett temették el múlt szombaton az oly megrendi\'ö végétért Tóth István tanítót. Többen, mint ezren jelentek meg a gyászbázDii és mély megilletődéssel követték a lassú gyászkocsit., melynek koporsóját befedték a koszorúk. Következő koszorúkat olvastuk ösze: Az összes népÍ3ko\'.ák tantestülete, szeretett kartár-suknak. — A nagy-kanizsai Ipartestület tisztelete jeléül, az ipariskola igazgatójának — Hális tanítványai — szeretett jő tanítójuknak, — A főgimnázium VII. osztílya. kegyelete jeléül. — Feledhetetlen lelki rokoiáoak Liszner-család. — Utolsó üd.Öílet a Scbavel-családtól. — Felejtbetlen jó kománknak Polin c-a\'ád. — Szeretett sógornőd, Luj\'.a. — Felejt-betleo jó barátomnak. Fabick. Polgári iskolák tantestülete, részvéte jeléü . — Felejtbetlen hü férjének, kedves jó atyánknak: a család. — Koszorút küldött még a StirÜng család ét sok mi ok. A résztvevők nagy seregében ott ¦áttuk Vécsey Zsigmond polgárm stert a v. tanács élén, a tantestületeket, az ipartestülelet, a főgimnázium, a polgári iskoU ét a népiskolák tanu\'óit stb. A siroái S z a I a y Sándor tanító, but>uLl&iu el a beido ji\'ltat. — Egy szerencsétlen élet vége Kari JózseT csabrendekí ellemi oépUkolai igazgató tanító f. hó 5 éa az egerszegi . kórházban, mint e!me zavarodott befejezte í viszontagságos életét. 35 éves volt, két j évig élt boldog házasságban Cink Margit tanítónővel s egy kis leáayuk van. Béke j porain. ! — Az irodalmi és művészeti kör \| felolvasása. E hó 5-én tartotta az irodalmi és művészeti kör, nagyszámú közönség ¦ jelenlétében, negyedik felolvasását. A fel-: olvasást megelőzőleg Blumenscbein Vil -i mosná urnö virtuóí zongora játékában ! gyönyörködött a publikum. Ezután kö-! vetkezett Sáfrány Karo\'.y felolvasása a halhatatlanaigró 1, — melyet lapunk mai tárca rovatában közlünk, — A felolvasás mindvégig lekö tötte a hallgatóság figyelmét, mert alapos Indással és körültekintéssel irta meg szerzője, élvezetes előadás modorával min í-: egy magával ragadva minden hallga\'óját A felolvasás utin szűnni nem akaró lelkes éljenzés hangzott fel, a mely mindaddig nem csillapodott, mig a felolvasó meg nem jelent a dobogón. Végezetül Ledofsky Mící k. a. énekelt néhány gyönyörű dalt és kellemes szép hangjával páratlan élvezetet nyújtott a közönségnek. E felolvasás alkilmával a jótékony cél tekintetéből felülfizettek: Koho Emil 4 frt 40 kr., dr. Szukics Nándor 1 frt 40 kr., dr. Rocibild Simuné és Vécsey Zsigmond 70 -70 kr. A következő, egyszersmind utolsó felolvasás f. hó 19 én lesz, mely alkalommal dr. P e r é o y i József régi magyar nótákat (1538 — a XV1IL az. végéig) mutat be. A dalokat dr. Roschild Samucé urnö I fogja énekelni. — A kereskedő IQak önképző egyletének mai felolvasása iránt, a melyről XXXVI. ÉVFOLYAM. LAI KÖZLÖNY 1897. DECEMBER ll-én. lapunk legutóbbi számában is mecem-lékeltünk, városszerte nagy az érdeklődés", a minek magyarázatát adja egyrészről a felolvasó Hoffraa\'nn Józsa kisasszony egyénisége, másrészről pedig választott themája, mert legalább nálunk, mindeddig példátlan, hogy nő üljön a felolvasó asztalhoz és női szempontból világítsa tneK a haldokló századot, hiszen hogy miiyenek a siázadvégi nők és bogy milyen helyet foglalnak el az Ö speciális felfogásukkal ebben a felvilágo Bodott században, azt mindez ideig férfi aktól hal\'ottuk, a kik a saját tapasztalatuk után irták mtg a nők helyzetét És épen ezért közvetetlenség és morál szempontjából alapos kifogás alá estek. Szerelnök hinni, hogy a mai felolvasás szembe száll az eldurvult világnézettel éa pregnáns módon fogja megjelölni azt a helyet, a mely a nőket ebben az immorális században mégis megilleti. Hiszen lehetetlen, hogy a művelt nők ne érezzék jelenlegi helyzetük félszeg voltát, mert hihetetlen, hogy a gondolkodó nők figyelmét kikerülte az a sok abnormitas, a mi uton-ut féleo elébük botlik. — A tanfelügyelő látogatásai R u z s i c s k a Kálmán kir. tanácsos Zala-megye kir. tanfelügyelője, e hó 2-án Le-teoy\'ére érkezett s az nap délután Merkly Aníal főszolgabíró, FreytágGéza iskolaszéki fógondnok s több iakolaszéki tag kUíretében meglátogatta a letenyei róm. kath. iskolát, mely alkalommal számos kérdést intézett a tanulókhoz s azok szabatos és bátor feleleteivel nagyon megvolt elégedve, a tanító karnak elismerését fejezte ki. Ugyanaznap az egyed-utai állami iskolát is meglátogatta Merkly Antal fógondnok kíséretében. — Ballada. Sürü sötét az éj. de nem dühön? a déli szél és a városház kupolás tornyán petróleum lámpa halvány fénye pislog mutatva, hogy az idő még éjfélre nem jár de a villamos fény, a melyről a nagy Carnot azt merte hirdetni hoüy a jövő fénye, kialvó félben van, mert a földi szörnyetegek, a dinamogépek nem * adnak erőt és fényt. Izy hát Carnot mondása még megfordítva sem igaz, mert nálunk nemcsak nem a jövő fénye, de még csak fénynek Bem jövő, hanem tűnő, mulÓ. Ugy 9 Óra tájban, mikor a nap már rég lement, de csillagok nem jöttének, csak halvány mécsvilág és honszerelmünk égett, kávéházakban deprimált hangulat kezdett felülkerekedni (ez aztán paradoxon) és a tarok meg a klabrias partiék hirtelenében zűrré chaossza alakultának. Mint a nagy beteg utolsó lélekzetvételei, ugy villódzUk néha néha egyet-egyet a kis izzólámpák, aztán egy vörös fonál és bár senki sem parancsolá, nem lön világosság. De az eszmék hatalmasabbak az anyagnál: a meggyülölt petróleum és kigúnyolt sterain újra régi fényükben ragyogtak, a kártya asztaloknál kigyaltak az örökkévalóság lángjai, petróleum és stearíuból csak még a csipkebokor hiányzott, a pusztühstatlanság teljes dokumentálására. Szóval a tiz csapás egyike a sötétség, ráborult lomha szárnyaival váro3uokra. Az utcák, — hogy egy közkeletű szólamot használjunk — a régi fényben tündököltek, mert hála Tnomka tanácsos ur takarékosságának, a legutóbbi árlejtésen a régi lámpákat nem akarta olcsó áron vesztegetni — és igy ezek az emlékezetes estére maradtak fenn. Nem ajánlatos, azonban folytatni; nálunk talán igen sokan megsértődnének, ha még irnéDk a — sötétségről és éppen e miatt sem a polgári, sem a villamos sötétségnek okait nem kutatjuk, főleg azonban azért, hogy a villamos világítást ellenőrző bi Kottságnak is legyen egy kis dolga, meg aztán nekünk egyáltalában semmi köbünk a sötétséghez, melynek esküdt ellenségei vagyunk, származzék az akár hibás szerkezet, akár hibás szervezetből. A lényeg az, hogy hasonló eseteknek ismétlődniük nem szabad, mert irodalmi műfajokról olcsóbb uton is tudonást vehetünk, leg-fökép azonban furcsának talajuk, hotty minálunk a Jucus a non lucendo* oly nagyon virágoznak Villamos sölétaég 1 Noch oie da gewesenl! Heil dir im Síegeskraoj! — Komáromi Mariska. A Népszínháznak volt gyönyörűen éneklő primadonnája, művészi kőrútjában útba ejti városunkat is, hová t. hó 14 én érkezik meg s ax nap este hangversenyt rendez. Énekszámait Tarnay Alajos, a kitűnő \| zongoraművész fogja kisérni. — Nyilvános köszönet. Az edd tgkimutatott összeghez a ker. jót. Nöegye sülét karácsonyi felruházására legutóbb adott dr. T u b o 1 y Gyuláné 2 forinto\'. Melyért köszönetet mond özv.Z tdubánszky Lajosné, elnök. — „Polgári Olvasókör* alakult Zila-Koppinyban a helybeli tanító Stampay Sándor és Vida József földbirtokos buz-Kólkodása folytán. Az ujegyesület, melynek máris 35 tagja van, azonnal megkezdte működését. Elnökévé Békefi Elek államilag 9. közs. igazgató tanttót, jegyzővé Stampay Sándort, pénztárossá: Vida Józsefet, kör-gazdának Komáromy Istvánt választották meg. — Műkedvelői előadások Sümegen. Sümegi todősitónk írja: A sümegi iparos ifjúság egyesületei, évi dec. 4-éu a kasz-szinó termében műkedvelői színielőadást tartott. Szigligetinek ,A cigány\' ömü színmüvét adták elő igen szép készültséggel. Fáradságukat a közönség élénk tapsa és éljenzései jutalmazták. A közreműködő nők virágcsokrot. Kocsis Károly kántortanító, ki a dalokat betanította; értékes vezénybotot kapott. Elismeréssel adóztak Török József rendezőnek is s sikerült előadásért. Színház után tánc volt, mely reggelig tartott. A közönség azt kívánja, hogy az ifjúság az önművelődés eszközeit miné. sikeresebben használja föl. Az egylet Eitner Jenő bör-gyáros vezetése alatt szép fejlődésnek indult Még el sem felej\'jük az egyik élvezetes estét, már egy másiknak,, sőt harmadiknak is nézünk elébe. E hó 12 én a jótékony nőegylet javára sNők az alkotmányban" című darabot fogják előadni, — a kath. legényegylet tagjai pedig a „Sárga csikó" színmüvet tanulják s adják elő legközelebb. — Gyaszbir. Váguer Ignác tehenészet bérlő meghalt Pallóban december 8-áti 59 éves korában. A boldogult 30 éven át működött a tehenészet terén s a megyében úttörője vol t e fontos gazdasági iparágnak. Önzetlen becsületessége, minta szorgalma közbecsülést szerzett számára. Legyen áldott emléke. A részvéttel vett gyászjelentés a következő : özv. Vágoer Ignácné, szül. Ruesz Hedwig és leánya Ilonka, az összes rokonság nevében gyászbaborult szívvel jelentik, hőn szeretett férje, illetőleg édes atyjának Vágner Ignác Palini tehenészet bérlőnek f. hó 8-án esti 11 órakor rövid kínos szenvedés után életének 59-ik év\'ében történt gyászos elhunytát. A boldogalt hűlt tetemei f. évi decejnber 10-én délután 3 órakor fognak a palini- sírkertben örök nyugalom.ra helyeztetni. Az engesztelő szent-mise áldozat december ll-én délelőtt 9 órakor fog a nagy-kanizsai szent Ferencrendü plébánia templomban az Urnák bemutattatni. Palin, 1897. december 9. Áldás és béke lebegjen a szeretett drága halott hamvai felett. — Koszorutpótló adomány. Folyó bó 7-én elhunyt Scherz Aibert ur iránti kegyelet jeléül adakoztak: Az elhunyt családja 50 frt, Scherz Rikárd és neje 10 frt, Scherz Géza 5 írt, Scherz Ödön 10 frt, Löventritt Henrik 6 frt, Scherz Zzigmond 5 frt, Goidstein Margit és Ella 5 frt, Goidstein Jak. 5 frt. Löwenritt Gynla 5 frt. Sauer Ignácné 4 frt, dr. Löwentritt Ödön ö frt, dr. Rotsnschild Samu és neje 5 frt, Englauder Ottó 5 frt, és Scherz M. I. 5 frr. összesen 124 irtot. A n. kanizsai Chevra Kadisa. — Pályázat tani tói állásra. Amt-masn János letenyei rém. kath. iskolai osztály tanítójának Nagy Kanizsám történt távozása folytát* megüresedett osztálytanító állásra, az iskolaszék folyó hó 19 iki lejárattal a pályázatot kihirdette. Javadalmazás évi 360 frt fizetés, 50 frt lakás pénz és 20 frt öfa. — Baleset. Albert Margit nevű cselédleány, f. hó 9 én röggel, hajnali misére készült. Útközben azonban hirtelen rosszul lett és az Oroszlán-féle épület előtt összerogyott A rendőrség bevitette a városházba és orvo.se hivatott. — A megjelent városi orvos tulerős vérzés folytán beállt ájul.dosást állapított meg és utasítására beszállították a leányt a közkórházba. — Gnmlpnska és halál. A sáuci uton történt. Egy vásott fickó, a kinek nem igen volt alkalma tisztességet tanulni, gumípuskával végezte cél és lövő gyakorlatait és ezen uri passziója közben Kovács Rózsi béres leányt oly szerencsétlenül lőtte halántékon, hogy néhány percnyi kinoa vergődés után kiszenvedett — A jeles sportférfint majd gondozás alá veszik mindaddig, mig. — kalona lesz belőle; akkor aztán érvényesítheti művészetét a haza és emberiségjavára. Kaszabolni ugy is megtanul! — Bflre nem jó, mikor a taafel üffjeló látogat Fűzik Aranka egyed-utai állami tanítónőnek az alkalommal, midőn a kir. tanfelügyelő ur az osztályát vizsgálta, az ott jeleslevő szülők közül az egyik asszony kilopott a zsebjéből egy kis bőrtárcá\', melyben 30 frt volt A csendőrség letartóztatta a tolvaj asz-szooyt, de bűnjelet aem találván nála, tagadásával szemben bizonyíték hiányóban szabadlábra helyeztek. — Tftxl Andor János rátkaibegyi lakói háza, valamint a szomszédos szÖUő piacé e hó 4-én leégett A tűz keletkezési oka; az, hogy Andor János pálinkát főzött és vigyázatlanság folytán gyuladt megaháza,csekélyösszegre biztosítva volt — A (tgjvbb karácsony\' ajifltfék gyami-kik számra Majdnem óriáai sikert ért el az utolsó évtizedben egy játék-és íoglalkozUtószer gyermekek- azámára, mely külső alakjára! keve-set matat* melybea azonban minden mis játék-izerrel szemben oly sok előny foglaltatik, hogy neki ténvíeg agy magas, maradandó érték tulaj-donitható; Hí a Hichter F. Ad. éj társa bécsi cégnek Borgc iT-ntöépitÖszekréoyeit értjük A technika minden ágazatiban rtló baladás kor-aaakában igazán értékkel bír, ha már a gyermekben a torma és alaki szépség iránti érceit elesnénk- és hogy ez más íoglalkoztató szer állal haifalo tökéletes módon e! nem érhető azt bizonyítja egy tekintet az alaktelt mintalapokra, a melyek kftnnyü mintával kérdve, lassanként\'.nehezebb mintára temek át. Maguk a kövek ig-n tisztán Tannak kid .j\'rfozn és lehetőre teszik a gyermekeknek a köujű és biztos felállítást. Egy nem megvetendő elóuye továbbá a szekrényeknek azok nagy tartóság, mert esetiig elveszett kóvek mindenkor rútulhatok és\'.magok a szekrények it kiegészitö-azekréoyek bc-czá?ásáriáa álul terrwerüleg nag j obit íi ha tok. — Egy népszer. A moll* féle francÍaborzes és só által a betegeknek egy ép oly gyógyhatású, mint olcsó szer nyujtatik köszvényes és csúzos bánt almákban, sebeknél és daganatoknál. Egy a f-g ára utasítással egyiltt 90 kr. Szétküldés naponta ntin vétel M Moll. A gyógyszerész cs. és k. udvari isállitó ál\'al Bécs I. Tuchlau-oen 9. A vidéki gyógyszertárakban tatarozót an Moll. A. (éle készítmény kérendő az ö gyári jelfényérel és aláírásával. - A Heiler féle zenélőművek. A Heller-féle zen élő mű vekkel a zene az egész világban szétvitetik, hogy a boldogok örömét növe\'je és a szerencsétleneket vigasztalja és minden honfitársnak üdvözletet hozzon a hazába! szép melódiáival. Szálltdák, éttermekben stb. egy zenekar; pótolnak és nagy vonzerővel bírnak ; fentieknek még az automatikus hangszerek is különösen ajánlhatók, melyek egy pénzdarab bedobása után játszanak, mikkel a kiadások rövid idővel fedeztetnek. A műsorok nag)\' gonddal vannak egybeállítva és az op^ra, operett, tánc és dal zenegyöngyeit jatszák. Tény az, hogy a gyáros a kiállításokon a legnagyobb érmekkel lett kitüntetve, az összes európai udvarok szállítója s számos ezer elismerő irattal .lesz évente kitQutetve -A Heller-féle zenéló-művek kitűnő voltukns l fogva a legalkalmasabb karácsonyi név- ós születésnapi ajándé ok s mint ilyenek lelkészen, tanítók és betegek, valamint azok részére is, kik ilyenekkel nem bírnak, melegen ajánlhatók. — Kellemes meglepetést nynjt a gyár vevőinek a közelgő Karácsony alkalmával nagy árleszállításokkal, ugy, hogy mindenki egy valódi Heller-féle zenélö-mü birtokába juthat. Érdeklődők egyenesen Bernbe fordnljanak még kis rendeléseknél is; miután a gyárnak nincsen ek raktárai. Javítások mas gyártmányoknál is legjobban teljesíttetnek. — Kívánatra részletfizetések engedélyeztetnek és árjegyzékek ingyen küldetnek. — Agyármekbetegsógek keletkezéseinél: meggátothatása abban rejlik hogy a gyermek oly edzett ós erős i ellenálló képességet kifejtő szervezettel bírjon, mely a baj cifráját fejlődni nem engedi. Különféle ezt célzó gyógyszerkészítmények vannak forgalomban, de általánosan tudott dolog, hogy csak egyetlen szer létezik, \'mely a hozzá fűzött várakozásnak1 minden tekintetben megfelel; s e szer a csukamájolaj. A gyer mekek a, közönséges csnkamájolaj bevételétói undorodnak s ezért na-gyon hézagpótló á Zoltán-féle csnkamájolaj, melynek sem ize, sem kellemetlen pzaga nincs s gyermekek, valamin t-felnőttek szívesen veszik be. Raktár 2íagy-Kanizsán : Reich Gynla gyógyszélvésznél. Ára 1 frt Köszönetnyilvánítást Frlrj^eteüei! Mléfci miiÁM Sfcliertz Albert ur elhunyta alkalmából, a kegyelet és a jól eső részvét oly számos megtisztelő íjelét véltük, hogy ezekért az illető n&gyrabecsült testületek, intézetek és egyeseknek ez uton nyilrániíjuk mélyen érzett hálánkat. A gyászoló cs,lád. Budapesti levél. A ka-íá\'" -4nyi ünnepek közeledtével mindenütt Kezdenek már arról gondolkozni, hogy mivel kedveskedjenek az emberek egymásnak, hozzátartozóiknak Kb-ben a kérdésben t. olvasóink figyelmébe a következőket ajánljuk: Kertész Tódor múiparáru raktára (Budapest, Kristóf tér. gr. Teleki-palota) leggazdagabb tárháza a karácsonyt ajándékokat alkalmas tárgyaknak, s a napokban ráegje\'ent nagy. uj árjegyzékéből tájékoztatóul röviden lelsoroljnk mindazt mit ajánlani alkalmasnak tartunk. 1» ülöoösen kiemeljük a ragyogó karácsonyfa-díszeky-t, melyek egy dobozban öss-eállitva, egy fiira 5 lo 10 és 20 frtért is megrendelhetők. A legkedveltebb társasjátékok a Derby lóverseny. Petit cbevreaui. Tivoli. Roulette, sakk és dominó ; a lottó, négyes quartett, osztály sorsjegy és tombola játékok; a btlvészk-szlet, laterna magíka: mindenféle játékszerek, lomb -lürész-kéázlet, szen-zárakészl^B szitihá-zacskák alakokkal összerakható és felállítható vár. Richter kőépitŐ-szekrény, teljesen berendezett konyha, zenélő játékművek symphonionofc és intonák. Továbbá alkalmasok a sport és vadászati cikkek, fegyverek, korcsolyák, finom bőráruk, albumok, az Örökös naptár, a bronz és porcellán díszműáruk toil-tte cikkek, a varróasztal kellékei, különféle acéláruk kiválóan az uj hjjnyir.í-gép és a The star amerikai borotvál ó-gép: a háztartási cikkek a beteg ápoláshoz és az egészség fenntartásához, kívántató cikkek; ajándéktárgyak átnyujtásához alkalmas eredeti meglepetés! tárgyak ; kedélyderitó. meglepő tréfás tárgyak, türelem játékok, mind oly nagy választékban, bámulatos olcsó árakon ezer és ezer változatban, melyekről csakis a több ezer képpel ellátott nagy uj árjegyzék nynjt tiszta fogalmat, azért kérje mindenki egy levelezőlapon Kertész Tódortól s az ingyen és bérmentve megküldi Calderoni és,Társi ismert jó birnevü látszer raktárából (i\'udapest, Váci-utca 30. sz.) különösen alkalmasak karácsonyi és újévi ajándékokul színházi látcsövek alum níamból; női szalon lorgnettek, hosszú fogantyúval teknősbéka csontból, szemüvegek mikroskopok, stereoskopok képekkel, graphoskopok, varázslárhpák, fényképészeti készülékek hölgyek, turisták, festőművészek részére, sat. Képes árjegyzékek kívánatra díjmentesen küldetnek. Legcélszerűbb és hasznos karácsony ajándékul ajánlhatók a Berndorfi fémárugyár (tulajdonos Krupp Arthnr) budapesti raktárából megrendelni: alpaeca-ezüst, kina ezüst és alpacca asztalt készleteket eiőeszközökft tea forralókat és teázó készleteket gyertyatartókat melyek a legszilárdabb készítésüek fehér fentből, dús ezüstözéssel s teljesen pótolják a valódi ezüstöt: a kések pengéje szegecseléssel erősíttetik meg mi a nyélből való kitágulást meggátolja; a gyár áruinak szolidságáért jótállást vállai. Tiszta nickel főzőedényei és legcélszerűbbek és egészségi tekintetből\' a legjobban ajánlhatók. A Berndorfi fémáru gyár lS-13-bau Krupp Hermann és Sehoeller Sándor által alapíttatott ; 18;t0. óta K rupp Artbur az egyedüli tulajdonos. A munkások száma az .00. évi fennállása óta 200 személyről 3000-en felül emelkedett ugy. hogy Európában legnagyobb a maga nemében. A nagy. munkaképességet az bizonyítja hogy másnemű cikkek nagy mérvű gyártáson kivül évente több mint egy millió tucat evőeszközt kézit. A berndorfi fémárugyár budap.-stt raktára (Váci-utca 25.. a Kristóf-tér sarkán) leggazdagabban van felszerelve a gyár minden készítményével, melyekről képes árjegyzéket kívánatra díjmentesen küld. A német császár és román király látogatásainak ünnepélyei lezajlása után. ál-ta\'ános érdeklődés, tárgya volt. hogy ki díszítette a főváros utcáit melyek megragadó szépséggel impozáns pompával nagy közönség osztatlan tetszését nyerték meg, mit uton-utfélén lehetett halian a gyönyör nyilvánításai által. Az elmntt ünnepélyek emlékeit képekben és leírásokban megörökítették lapjaink, de azt a tényezőt ki e mesés szép látványosságot a bevonulás utvonalán felállított lomb-ffizéres árboc-erdőnek zászló- és eimer-diszitéseit, oly kiváló Ízléssel létésitettet, elfelejtették méltányolni. E mulasztást pótoljuk most, midőn Rombold B díszítő és zászlógyáros e fényes alkotásáról meg emlékezünk, mely azonban nem áll egye dftl mert Rombold díszítései adták meg eddig is az ünnepies fényt és jelleget minden ünnepélyes alkalommal az ország-bao. Igy a közelmúlt tatai hadgyakorlatok alkalmából Ö Felségének és a német császárnak ünnepies fogadtatására Komárom diadalkapnja Tata város diadalkapuja és díszítései az országban eddig rendezett kiállítások di<zitései a vaskapu ünnepélyes megnyitására készitett impozáns díszítések, mmd Rtimbold B művészies ízléssel párosult dekorálásával nyertek ki- fejezést. De Rumbold B. a heraldika ás dombormű vészét terén is oly alkotásokkal bír, melyek Ót méltán a művészek soráh emelik s erre, kívánjuk különösen irányítani t. olvasóink figyelmét, pa; ;r-dombor-műgyártas, zászlók cimeres és címer nélküli, farsangi kellékek és cikkek stbrd, mindezekről kívánatra árjegyzéket küld. Rnmbold B. címer- és zászlógyára, Budipest, IX., Liliom utca 52. A Siemens és Ü«Uke villamossági cég október hó 12-én ünnepelte meg 50 éves fennállásának jubileumát, mely ünnepélyen a cég cbarlottenburgi, bécsi, budapesti, szentpétervári, londoni stb. telepeinek küldöttei is részt vettek átadták Üdvözleteiket s ajándékaikat. Erre a cégtulajdonosok eeyike, Siemens Károly alapítványi oklevelet olvasott fel. melyben egy millió márkás alapítványt lesz a Siemens és Halske cég tisztviselői és munkásai javára s minthogy a cégnek Budapesten és Bécsben is önálló telepei vannak, eme nagylelkű alapítvány jótéteményéiben az Osztrák-magyar monarchia számos családja fog részesülni. A Siemens és Halske cég ieg.-elsőbb villamossági vállalat, melynek gyáraiban csak Berlin és Cbarlotten-burgban 6000-uél, Bécsben és Budapesten pedig 2000 oci több munkái éa tisztviselő működik. A Siemens és Halske cég szállította a szükséges gépeket & trieszti, salzburgi gráci, laibachl znaimi, warosdorfi, trauteuaui, friedlaodi, prze-misli, staoislaui, iglói, kaposvári, szatmári, rozsnyói, joslvai, salgótarjáni, se-rajevói villamossági kö pontok részére. Nagyobb szabású, öuálió erőátviteli telepeket a következő helyeken létesítettek: Neugedein. Torda, SchlÖgelmühl, Karwin, Beocsin, Resica Peterwardeiu, Kreninitz, Kalgburg Scbwanberg mellett, Kladoo, Brád, Dux, Mnszári Brád mellett, Hall, Mo-ony, Vrdnik, — továbbá Danubius-Schoenichen Hartmann hajógyárában Újpesten Dreher Antal serfőzdéjében. Kőbányán és Schwechatoo, a Blattnitzer Steinkoblengewerkschaft ain Z ieglercbaf[ telepén Xörschan mellett. Eilygrubec Seestadtl mellett stb. stb. A különböző villamos központokkal összefüggésbee s Siemens és Halske cég több mint 1000 villammotort áí\'itott fölkisiparosok üzeméhez. \\ylltter Köszönetnyilvánítás. Mindazok a nagyrabecsült testületek, egyesületek és egyesek, kik drága férjem leeujtó balá<a alkalmából kegyeletüknek és részvetők-nek bármi módon való kifejezésével kimondhatatlan fájdalmamat enyhíteni kegyeskedtek, fogadják magam és családom nevében hálás kösző s nezesaet. Nagy-K»nizsa 1897. dec. 5. Özv. Tóth Istvánné. Funlara selv^mrt 60 kr it 3 frt 35 krig méterenként — japáni, chinai stb. a leguj bb mintázattat és színekben, u ra fekete, fehér és színes Hesfawbsrg tefjrtset 45 kríoí 14 frt 65 krajozárii m- terenként — íims, csikós, koczkázett. mintáznit da-maaztolt >tb. mint egy 240 kolönboző minőségben és SOOO szin és mintázattal stb. a megrendelt árn pátUbér és visUMSttSSfl L aházbox szállitra, mintákat postafordultára! \| küld: Hennebergti. (cs. éa kir. ndr. szállító) j aelyemgyá al Zürichben. Srájczba cím- [ zeit lereíekre in kros és levelező lap okra 5 kros bélyeg ragasztandó Magyar nyelven irt megrendelőiek pontosan elintéztetnek Xyiiváíios köszönet. Wllbelm Ferenci gyösryaxereaz nraak Xeanklrchen A.-Ausztria. Feltalálója az Antirkeamattkns és Aotia h-illkns rértlaxtlló teának, köszvény éa raen n> árnál. Midőn én a nyilvánosság elé léptk, csakis azért történik, mintán kötelességemnek tart\'.m, Wilhelm gyógyszerész ttraak Neonkircheabeo, legmélyebb köszönetemet kifejezni azon ¦zolgálatokért, melyeket az ő vértisztitó teája fajdalmai rbeomaJíkai szenvedéseimben tett és hogy azokat, akik ettől a borzasztó >xenTedé«-151 felkerestetoek, figyc<sa«ssé tegyem. Nem ragyok képes azon fildoktő fájdalmakat leiro\', melyeket már S ér óta minden idŐTáltozáanál tagjaimban éreztem, s melyektől sem gyógyszerek, sem a Ba-deoi (Bécs mellett) kénfdrdök haazná-Uta szabadított meg Á\'matlaoul hánykódtam éjjelenkint ágyamban, étvágyam napról-napra fogyott, ktuéaésem szemlátomást rosasabodolt és egész testi erőm Teaailett. Négyheti használata után fenti teásak fajdal maim lói nemcsak hogy meg szabadottam s vagyok megszabadiva, mintán már hat hét óta, nem iszom é teából de egrsa les-i hogylétem javult Szoros meggyÖzödéspm, hogy mindenki, ki hasonló lájdslmakban vzenved és e» tea hssználaiáboz folyamodott, .szintúgy fogja Wi helm Ferenc nrat ádani. mim u Osziute nagyrabecsüléssel Busealu ^Streitreld rófoó alezredes uejf XXXM- ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY 1897. DECEMBER ll-Én. Vese, hnejbólja?, hngjdara és kőazTlDrbnntalra&k ellen, totábbáa légzó és emésztési szervek huratos bántalmsioál, orvosi tekioteljek általa Li t hí on-forrás SALVATOR sikerrel rendelte lesz. H n gy h aj tó hatása! kelta iii! lmja emészthető Kapható ásványvíz kereskedések ben és gyógyszertárakban A ?aivator-f orrát igazgatóiig Eperjese. Kelelós azerlti^zlö ; Dr. Kiss Ernő HAettes szerkesztő: Dr. Villányi Benrik Kiadó : Ifj Wajdit József. HIRDETÉSEK. Az élet megifjitása és meghosszabbítása a nires eíekíro — Volta kereszt viselése által éretik el. Egyéneknél/kik a tolta keresztet folytonosan tiselik, a tér és az idegrendszer szabályosan működnek, az énekek erősbödnek, miáltal kel-Jemea jólét éretik el. A test és szellemi erő aőtekszik és egészséges éi boldog érzés hatja át ai embert s ezáltal a* élet, mely legtöbb embernél röríd, meghosszabbittatlk. Minden gyenge embernek nem lehet eléggé ajánlani a Volta kereszt feljtonos riseléset. Kz erősíti az idegeket, megújítja a tért s az egész tilágon elismert egyedüli szer a következő betegségeknél: Sősztény, rhenma, neoralgic, ideg gyöngeség, álmatlanság, hideg kezek és lábak, lépkór, sárgaság asthma, bénaság, görcsök, ágybavlzelés , börfcetea^ég, hajhullás, aranyér, gyomor betegség-ok. Influenza, köhögés, sttkedtség Qlzogas, fej és fog fájás, stb. ellen. A folta kereszt egy villanyos oszlop min deuklben. Leányok és asszonyok, fiatal s idősb emberek, kik folyton egészségesek és vidorak akarnak maradni, ezen hirei éi kedvelt erősítő óvszert tiselik, fo ytocosan fejleszti ís notrli az ember- mint sz aaszonyi eröt > mintha újjászületne i ember kétszer oly erősnek s . Dtudai uruk érzi magát Stámlslan dicérő és elismerő irat ára darabonklnt 1 f. t 80 kr.. 2 trt beküldésnél bérmentve. Utánvétel 20 krral több. Az egyedül valódi Volta keresztek szétküldése csakis * hírneves Hygenikus J. H E I F Bécs I. Brandstűtte. Ssent templom melletti cég által történik nagyszerűen hatnak gyomor bajoknál, nélaŰlözhetrJen és áttalánoaaa ismerete házi és népszer. A gyomorbetegség tQnetei: érváayta-lansáa, gyomorgyeagesóg, bűzös letetet, letmjttáa, sarurru, icíoöBögé. hassstaes, gyomorégés: lehesleges, nyáJtakitálaaztás, sárgaság, nádor fa hányás, gyomorgörcs imBfa. • Halhatos gyógyszernek bizonyult lejlájásnáL, a menj-nyiber. ez a gyomortól származott, gyonortvKarbstésnél ételekkel és italokká!, giliszták, májbajok és himor-rhoídáknal. Emiitett bajoknál a Hati-IaezelII Cjonioreiieppek évek oU kito-nöknek bizsnyuitak, a mit száz meg száz bizonyítvány tanúsít. Egy kis üveg ara használati utasítással együtt 40 kr., nagy üvett ára 70 kr. Magyarországi főraktár: Tőrök József gyógyszertára Budapest, Király utcza 12 sz. A védjegyet és aláírást tüzetesen tessék megtekinteni! Csak oly cseppeket tessék elfogadni, melyeknek burkolatára zöld szalag tan ragasztva a keszjtö aláírásával ,C. Brády) és ezen szavakkal: .Valódiságát bizonyítom. A aUriaczsfli gyonorcseaptk valodiau kaphatók. NAGY-KANIZSÁN : Belus Lajoi és Priger Béla gyógyszerészekné!. — BaRCSQS : Kohut Sándor gyógyszerészül Legszebb és iegilhiHiasalil) Karicsöayi ajíacíéü. Zálogháztól kiváltott és árveréseken, továbbá alkalmi vételek utján beszerzett órák. arany- es ezíisí-netnüek és ékszerek nálunk bámulatos olcsón vásárolhatók. Aranyláncok grammja 87 kr., 12 drb. valódi ezüst evőeszköz 6 frt 50 kr., 6 és 12 személyre szóló teljes ezüst evökészletek. mennyasszonyi ajándékok, minden alkalomra megfe!e!ö ajándéktárgyak. Falódi gyémántgyűrűk 7 frttól, gyémán"fülbevalók 9 írttól, aranygyűrűk 2 frt 40-tól feljebb. Minden tárgy a m. kir. fémjelzéssel ellátva. Megbizhatő kiszolgálás. 6\'Unbsrger Arnrn Baia örökösei Bndapest, IV Városháztér 9. Harisbazár I. emelet 23. Képes árjegyzék kívánatra ingyen. Az eredeti SING EH * Central Bobiin családi vardgép a legjobb karácsonyi ajándék, minden családnál. A Singéi* varrógépek világhírüket, kiváló szerkezetüknek és nagy munkaképességüknek köszönik, mely tulajdonságuk a Sin-gtrr Co részvénytársaság gyártmányaikat mindenkor kitü»tették. The Singer Manufacturing Co részvénytársaság {ezelőtt Neidlii.ger (?) Nagy-Kanizsái.: Deák Ferenc-tór 46. szám Helyben Singer név alatt kínált varrógépek mint utánzott gyártmány. Piiőnix-Pamaflé Az 1890-ki Stuttgarti egészségi és betegápolási kiállításún kitüntette, orvosi szakvélemény ezer is ezer köszönet nyíltan). tfg szerintaz egyedül ié ezc vaishaa faiszass és ártal-sutltn azer, mely hölgyeknél és uraknál teljes és bajt hajnövétt elősegíti és & hajhullást és ksrptképzodést meggátol &; s már egész fiatal \'-mbersknél erős bajuszt nütcl. — Jótállás az eredményért \'és áruima tlanaigért. — 1 tégely 80 kr., pósts-koldéssel vagy utánvéttel 90 kr. K. Hoppé Béo XV Ponthongasse S. _ . 3^ \\^^k^^^^s^^^^a^^^^^^ 21645/1897. Patentült jégsarkantyu Törvényesen védett. Ezen igen alkalmas és praktikus jégsarkantyuk minden ma fölött előnyt érdemeinek, mert kicsinyek és könnyűek, nem sértik meg a cipősarkot, aem kell őket levenni és használaton kívül teljesen láthatatlanok. Postaután-vét vagy előreküldött 60 krért bérmentve. kaphatók. ifi Stanát G. i-iál Reichenbergben (Csebor.fz^g.) Kereskedőknek árengedmény. IfiilffllB\'f. Nagy-Kaoizsa város rendezett tanácsa ezennel közhírré teszi, hogy a város tulajdonát képező Felső Nyiresi erdőben a homok-komáromi nt mellett f. tii 14-én d. e. nyir és égerfák, f. M 16-án és 17-én d. e. Alsó erdőn a Bükkösben bükk, cser és tölgyfák. F. hó 21. és 23-án d. e. Alsó nyiresen az úgynevezett Cigányberekben nyir és egerfák nyilvános és szóbeli árverésen a legtöbbet igérö\'részére azonnali készpénz fizetés mellett eladatnak. Mire a venni szándékozok oly figyelmeztetéssel hivatnak meg, hogy a szálfák beepáron alól el nem adhatók. Nagy Kanizsán, 1897. évi december hó 8 ik napján. A városi tanács. -CD cl ríj* CQ ISI I—1 55 MM I PH <v 0 U > Cfi -< & G k o m ö C3 aVISi 02 Cd Hirdetmény. Alsó Lendva nagyközség részéről a kertek alatti patak 141391 méter hosszúságú 5729-33 köbméter föld kiemeléssel történendő ki-tisztogatása elrendeltetvén, — fplyö 1897. évi december 27-ik napjának délelőtti 9 Órájakor megejtendő árlejtés utján fog kiadatni; — mire a vállalkozók tisztelettel meghivatnak. Az áríejtési feltételek Alsó-Lendván a városházban megtudhatók. Kelt Alsó-Lendván, 1897: december 6 án. Baranyay Kálmán városi jegyzÓ. Toma János • városbiró. RieMer-féleHorgony-Pain-Expeller Liniment.Capsici comp. Ezen hirnetes háziszer ellentállt az idő megpróhálásának, mert már több :«m: 2? ér óta megbízható, fájdalomcsillapító taedfirzsiS-léakétrt aikalmaztatlk kőszvénynél, csázsál, tagazaggatasnal és meg-hülHeknél és az orvosok által bedörzsölésekre is mindig gyakrabban rendeltetik. A valódi Horgony- Pain -ExpeJler, gyakorta Horgony-. elnevezés alatt, nem titkos szer, hanem Igazi népszerű báziszer, melynek egy háztartásban sem kellene hiányozni. 40 kr., 70 kr. és 1 frt űvegenkenti árban majdnem minden gyógy-szertárban készletben tan-, főraktár: Tőrük József gyógyszerésznél Budapesten. Bevásárlás alkalmával igen óvatosak legyünk, mert több kisebbértékü utánzat van forgalomban. KI nem akar megkárosodni, az minden egyes üveget „Horgony" védjegy és Richter Megjegyzés nélkül mint nem valódit utasítsa vissza. # • RICHTER F.ATJ.és társa, es. it kir. oítin zOSOK lODíLSTABT. %XÍXXXKXXXX%XXXU%XXK%n*X e!jtólabdacsai\| (SECSTilK-féle ERZSÉBET ÍABDICSOK.) E pilulák hasonló ké~ szilményekoéi? miodeo te-kinteiben feljebb becsű-lendők; — mentek minden ártalmas anjagok-tólj az altestl szerek bajálnál legjobb ered-vértisziitók; egy gyógyszer ménynyel használtatván, gyengéden hashajtók aem jobb s mellette oly ártalmatlan, mint e- pilnlák a ék szóraI ás Jf a legtöbb betegségek forrása ellen. Cukrozott külsejük végett még gyer-mekek is szívesen. Ü> W Kgy 15 pllniát tartalmazó doboz 15, egv tekercs, mely S dobozt, tehát 120 pilnlát tartalmazó, csak 1 frt o. é. Ó i-Q - \' Ctánsísokió: különösen óvakodjunk. KérjOnk határozótU V/VIIS. xengteln Kntsébet-pIlaUt. Valódi csak, ha minden dobos történyileg bejegyzett védjegyünkkel piros-fekete nyomtatásban „Szent Lipót- és „\\eustein Fülöp gyógyszerész" aláírással tan ellátva. A kereskedelmi törvényszékileg védett csomagjaink aláírásunkkal vau ellátta. NEUSTEIM FÜLÖP -Szect-Lipuíhoz- címzett gyógyszertára Wien, I., Plankengasse 6. Raktár Nagy.Kanizsán: BELD8 LAJOS gyógyszerésznél. XXKXttKttttXttttttttXXttXXKKXXXXXX m m is. K a m m i m m. Hírneves elsőrangú kiviteli sörfőzde, mely világhirü sört gyárt, a következő városokban: Pozsony. Sopron, Szombathely, Nagy-Kanizsa, Veszprém, Győr, Komárom, Esztergom, Selmecbánya, Eperjes, körcsarnokokat összekötve palacksörüzletekkel, és nagybani raktárunkkal, óhajt nyitni. Pályázók e sörcsarnokokra és megfelelő helyiségek és pincék bérbeadói felkéretnek ajánlataikat német nyelven .Bierhalte W. E. 4712" Haa-senstein <fc Vcgbr-hez "Wien I. jel alatt beküldeni. Valódi brünni szövetek őszre ós télre Egy Coupoc 3.10 ¦ 4.80. jó méter hossza teljes, 1 fi— jobb ad öltözet (kabát, t 7.75. finom nadrág és mellény / 9.— finomabb csak * 10 50. legfinomabb Taiódl gyapjúszövet. Téli kaiaí szövetek, tadásr szöveteket, daróc kamgam kabát és nadrág Hoteleket, gyönyörű rálaaalelcbaxL Kő: szöveteket mind °a létező minőségben szétkQld u tantét lei. Szolidságáról és megbixfaatötá-gáról legjobban ismert szövetraktár Siegei lmhof Brünnben Xtnták ingyen és bérmentve. Mintahü szállitásoknál kezeskedve les;. A/ol előnyök, melyeket fesntí cég gyártási székhelyén, magán tetőknek köztetlen betásárlásnál nyújt, igen nagyok. XXXVI. ÉVFOLYAM. EALAl\' KÖZLÖNY 897 DECEMBER Ilin Fényképeket, melyek karácsonyi és tíjévi ajándékul kiválóan alkalmasak a legkisebb alaktól egész életnagyságig művészies kivitelben mérsékelt árért Hathaa Karolj fényképéízeti műterme Nagy-Kanizsán, jötér Dél-zalai takarékpénztár épületében készit. Különlegesség aquarell pastell es olajképek, továbbá platino-typiák. Vidéki megrendelésekre különös, figyelem jordittatik. Klüger M.-féle m. kir. szabadalmazott SZT.-IVÁN TEA a legjobb és leghathatósabb tea, ezen úgyis kellemetlen hideg ködös időben Mindennemű mellbojóknál, (köhögés, katarhus, influenza és elnyálkásodás ellen) Számos elismerő- és köszönönyilatkozat tanúskodik, ennek bizo-nyitékául igy ir Berger F. ur Kapronczáról: Tisztelettel kérek posta-jordulattal újból S csomaggal az Ön csodahatásu teájából küdeni, mely valóban nagyon is és mindenkinek a legmelegebben ajánüható Kapható Nagy-Kanizsán: Práger Béla gyógyszertárában Keszthelyen: Dr. Boró Géza. Budapesten: Torok József és Dr. Egger Leó és J. uraknál 1 doboz tea ára 75 kr. 1 doboz ugyanezen tea-kivonatából készült és wSzt.-István\' nevű mellpasztülák ára 30 kr. Postai küldésnél postadíjjal több. A. ródjegyet a Csak akkor valódiak, ha mindegyik dobó* Moll aláírásit tünteti fel. ft Moll A.-féia Seldllti-pirak tartoa gTÓgrhatása a legmakacsabb gyaatr- és al-tettbaatafMtit, gyomorgörcs és gyomorhét, rógzött szikrákat! és, majbántalom, vér találás, aranyér és a legkihűabözőbb »íl betogségak ellen, e jeles báziszeniek évtizedek óta mindig nagyobb elterjedést szerzett. — Ari egy leptcsétfllt trtdttt da fasznak I frt t. é. Hamisítások törvényileg fenyíttetnek. MOLL-FÉLE FRANCIA; r«Qk aLrLrnr Vftlftffí a& mindegyik üveg MOLL TedjeWét t(lnt-ti lel" dltKBr <B"""\' „A. Hill felirata dnozattaJ van zárTtTA Mail-féle Irt--ozla borszesz éa st nevezetesen mint fájdalasscsltlapité bedSrzsSfési szer koszvény csnz és a meebüié* egyéb kóvetkezmónyeinól Iegi«meretesebb népszer. - Egy 6ao zott eredatl Bvag ára 90 krajezár__,__ Moll Salicy) szájvize. (FŐalkatrésze ¦ fűzolvsaras szikaó.) mindennapi száj tisztitásnál különösen ffintos bármely kom gyermekek, m:nt felettek számára; mert e szájvíz a fogak további épségét biztosítja s egyszersmind őszer fogfájás ellen. — Egy Msll A. véd)Bgyével ellátott üveg ára : 60 krajozár 691) Fószétküldés: Holt A. gyógyszerész, cs. ós kir. udvari szállító által, Bécs: I., Tuchlaaben 9. sz. Vidéki aegreadBlések oaptuta BsataataAvét Kellett teljesittetnak A raktárakban tessék határozott-in MOLL A. aláírásával és védjegyével ellátott készítményeket kérni. Raktár : Nagy-Kanizsán Rosenfeltí Adolf és Fia. ooooooooooooooo ooooőöoooöoooo HEIM MEIDINGER KÁXYHÁK § A feltaláló Prot. dr. Meidinger által egyedül íelhaUimazott gyár 5 O 0 ? i C s i o c HEIM I. cs. és Br. tirtii Kohlmarkt 7 Budapest: Thonet udvar. Bécs—Döbling és PRÁGA: Hybernergasse 7. asBBBH SzabadalmnzYa minden államban, aan —— MIHSKK KIÁLLÍTÁSOK első díjjal kitCstetve. — letiisisselili tormatyoMó tölti es szellőzteti nálfMt lakisoV, iskolák és irodák számára, a leitegvazerobb éa ieg-eleganstbb kiállításban, tetasésszerintr égési időtartam szén-pírral való fűtésnél és 24 óráig terjedő égési kószénneli tüzelésnél. TSbb szoba fűtése egy káljrháTal. WA6G0N kályhák „hei»" seid káijhii 1 MEIDINCER-OFEN óva ictüok az atínza-toktól, utalva akilyha- ajtókra öntött itt latható védjegyre: „llelm\' Ileslla kályhái ME H - H E IM^ Hám füst emésztő kandallói A kfirtók fLuttnélkaliek maradnak. Határtalan égési időtartam. — Minden luielőszer alkalmas. — A már létező kandalló külsőkre alkalmazbaló. — Kgy kandalló több helyileg* függetlenül Iflthet HEIM füsiem észté Caloriférei Központi fűtés minden rendszer szerint. Szárító alkalmazása ipari és gazdasági czélokra, Prospectusok é* árjegyzékek ingyen és bérmentve. O o o Q O O O O a o o o o o o a o o a o o o b O O O o u o SucH\|ird csokoládjai és kakaói. Tévedések elkerfjléae czéljából a mélyen tisztelt közönség figyelmeztetik arra, hogy Suchard Ph gyára úgynevezett tSrmelék csokoládét se nem gyártja sem kereskedelembe nem hozza. — SUCHARD PH. csokoládéiért a tiszta állapotbani szállilásért kezeskedve van és csakis stantol csomagolásban gyári jegy és aláírással kapható Nyilvános nyilatkozat! Alulirt arckép-mttintézet. hogy raflfé-s.ileg kitűnően iskolázott arckép-festő:\', ne legven kénTteleortVe elbocsátani (S csak s azért, bog? aáokat tovább foglalkoztathassa, rövid időn és csakis a visszavonásié; elbatárnzta hogy minden ieecsekéiyebb haszonról vagy nyereségről lemond. Csak 7 frt 50 kr.-ért alig az előáJIitáai köhíégek feléért azálli-uink l életnagyságn\' arcképet {mellkép). GvÖnjőiű elegAns fekete-arany bank ramáTal, melynek valódi értéke legalább 40 forint. Ki tehát saját vagy felesége, gyermekei, szQlŐi, testvérei vagy más d.ága akár rég elhunyt rokonai, ngy barátai arclképét óhajtja, csak az illető fényképét küldje be, mindegy akármilyen állásban, az 14 nap múlva megkapja az arcképet, a mivel a legkellemesebben meg lesz lépetve Láda az arcképhez önköltségen lesz •zárni iva. Rendelések a fénykép melléklésével, mely az arckép elküldésénél visazaszár-maztaük. csakis — rlsszaroitáslg fogadtatnak ei a fenti árért utánvéttel vagy a pénz előleges beküldése ellenében. Arckép mnintézet „KOSMOS" Bécs, M^riahilferstrasse 116 ¦KS** Legkitűnőbb, lelkiismeretes kivitelért, valamint természeihü hasonlóságért kezeskedve lesz. Kog-y min cttttvo-des elkertlve lo-g-yao ezentúl exan bataaá a-iiaa; b«-Jefcyaett vedója- ETet ba.1 miiem. TI1IERRY A., Pzegrada, Minci-UtulIUI ISIUH ,1 gyigyaiortáraVból éa üoti í<>nit menyeit gyái Kz«s>«zatéz-AaT7ttr iMtTTizavil-táJk M vélaméajt znosdottak rolat. L. icETusitb, 2echa.tAao—hbaak M-toaynlt «¦ losolosóbb ncpioi Stázl-¦zr, B«l7 a. aeU- és tttAafáJAaO-isiit cavhlil stb. c bclEÖics éa •vlódiiAgáitaik jaléiU minden Qve\|> fj ezüat hHvtftyaí HAtvu. ifi^lvrn ca^m Tbi«TT Aflolf, ZTSTT»;SrtJ\' •runTávlhoz" van bovinc BElzulaa b« .fmmot, mtj aaia a faati x6ld.n70ma.aa -re dcj 05727 el vas •llazv, nt»-aitBattak vitiu, mint bauiisiliat «a utánzatot, mannái olcsóbb, annsil éciélttolonobb Tabát miadig pontoaa nzyol-j3iik aj itt ütiintó xül-i vidÜjeeyre. Ecyalnl valódi balxsa-mott. bümiaitoit éa ntAuióit, mlnnint értéktelen utinaatot, malyak a küíün-éj; migtévi-jitéiéra mii baUs»mi«j7zy»l vasnak rl látva, eikroaitoit, általára a védöJ6Lrtörvény alapján törviuycaen leaa üldiíivo. Hol bajxaamoni részére nfn-oxtn raktár, rendelisnek kóaTCtetlonfli exS a ciman: Tliiarrv A. Orális}\' cjójjjaz.-. látnak Pragrada, EohiUeS-Saaorbrucn mell.-tt. li ki* va^>- H duplaiivos: ára Magyar nraiáK éa Ausztria bármely poaUuelj ars * koronába kerül. Boaiuia és H.-re •tnvú .aba Vi ki* . 1.;.- 6 doplaŰTee ára i korona U) fillér. I\'J kia vaey 6 duplaüvejnél kevesobbut mo küidük. Sxéjjolküldés csak a pési •löietaí baküldéas vagy otánvárol mall.it. aXlBdaskor "syulamniBl leüttök a zSl* -rédaJOEjTa, malylyal a, Tal&diaáa; jaleU sasZtáaBi flvéa: al tu látva. «>t>«i« és hstásE. Sin keaSooel fj U (717\'** latlaaaak tartatt caaetna Leljtara ¦"\|CK7»Hlu»l»t,t "Jahaaa yr4lg w « évrt ataéi r»k««ri aaj megarte ifll.ifll. a aaaal e«4ak»«ar», awl) a !«rr..ivosikb éa Máit aajakail a ataavraí nahariarZEci a sred- deSÁ.THl ERRYÍn c/itU!\' Bz7asoir,lo^>fajdalom t? ppr&RáDA h.téaéb.-n íalülmulbatLaii; — töalki léteiü enMtaaaarí rj-tiia^o, éaajpkoltelíabva raadklvfill I,«(T.iUtik nltt kliensinek tUwrrl sic aaJáfákkal, ké-Í7ai anzol caodak-nbea baainéIható : A ryarmekicvaanü tselibajánil, r.«Jftyaiamlatóé], mailka reényodáai.él, orbánc rain^abnemt .ér^ok, láb- vagy caonta-bnülaaok, aebV. ganyaduiz. dagadt lábai, . aöt caontaan allan ; ütéa-, uaráa-, 16-, vácia és aniódisi sebek ellen. Hnixnilható mindm idec«n resaak n, m. Üveg-, tasxaJka, botnak, sciláuk ét tuakék elUvoIrtására. Hm-dennemü d«.»-M, ktnovés, pokolvar, nijalcépaödé, «61 rákbetartég atle.i, aiemülca, kdr."imd«ganat. hólyag- a« tel-.lörxiölt lábak gyigyitiaira, XI«ilt«Br& éféal aebak, ta-gvott teatréirak. batogaknél hoasiabb tekvéa által támadt ebek. ayaidi.ganit, vértorlodii, iülaagás és a gyonaakak- tél eISforáalo kia«be»adé»tk ellen stb. .1 aagol «a«d>keaíea mlaél rtglib, aaaál ktUatbb aatiaaksat. Ig-ea ajánlatos ez t-a egyeoal élt siarMi alfvlgjiiatií-• minden rsUádnél kéailotben tartani. Két dobom:.1 kevesebb notn küldetik; a eaatkaidé kitárolás; aa üí-ivg olülrges bekűloése vagy pedig utánTa-tallel esaköiult.t.k. H tégely, caomásolás, szállitólevél aa bérmmtea megküldéssel S karosa aa tO Kitér. 8x4m«s bizonyítvány aVU reia«lelst«és«». fígyelmntcuk mindenkit -* hatástalan kamisitvinrok megverni éti.!, t kérem >jigo{iitc arra iigyelm. hogy mis-dan tágblyen a f. nti védjegy éa cégnek .aa éraagyal gyég ^ertiraak- rrerra<léaa,« beleégetve kell lennie éa misd< _ tégaiynrik agy b. asm Alatt ntasilaaba kall baesomagolra ¦-* létható védiegygéal ellátva- éa vaJit és utinióí, a vóUjígy-töivéiiy értelmében Iiizoraan aldbs-tetnek. épngy ezen Ii am isit vény ok terjasilöL Egjedill bfiieriesl rnrraat jj Örsingy-al-Q,óotár, TTsnat«riM«y Frtgradáaaa Rohitsch-Sanerbrunn mellett. Baktár a laartobb sryÓEyszertArbaa, hol raktár nlnca, teisek a m.-gn.i..leli.f k.piv.tirtiúl iraajrja. ijagrsaaT- iérkec~ THII.RKI ADOLF rrvarattábaa, Kxkllvfe-Saatraream aaeíteU elattaal. — Az osztrák-magyar védjegy lajttrom- H-alaku aczéi patkó-sarok, folyton éles. a legjobb styríai aczélból. kc^^oalépesnebetetleo, biztos járás által a lorat kíméli, használatban olcsóbb, minta anyagok és GStirirgjéx és minden jobb wkereskeriéftben. "_ Hirdetmény. Palinban a Vajda nevü birtokrész, mely a torhénci, csertői, éa bagóhegyi szőlőkkel határos és szólötelepnek igen alkalmas holdanként, parcellákhan árlejtés utján eladatik. A vételár kellS biztosíték mellett 10—15 évi, illetőleg 30 — 50 évi részletekben törleszthető. Az árlejtés 1897. december 14 en délelőtt 9 órakor Fó\'r-hénc mellett fog megkezdetni és 15. 16. 17 Í8-án ujyatiott, 20. 21. 22 és 23 án pedig a cserfói és bagohegyi oldalon folytattad A vételár tiz százaléka az fizetendő. Kelt Palinban, 1897. árlejtés színhelyén azonnal le december hó 1-én. PICK VILMOS. Mint alfsUnosan Ismeretes, a Blchter-iYIe Hortrony-kőépií őszek rények m s Eyermeíek leaeinltelili Mtli Az egyedüli játék, mely a-gyermekek figyelmét tartósan leköti és mely nem lesz már egy pár nap mnlva sarokba tere. Azért a legolcsóbb ajándék és magas nerelési értéke és kitQnő kivitele miatt egyszersmind a legelőkelőbb ajándék is Általában a legjobb, mit gyermekeknek játékésfoglalkozásiszerQl ajándékozhatunk. ¦ A Horgony-Kóépitöszekrények 40, 75, 90 krtól egészen 6 írtig és magasabb áron mieden finomabb játékszerQzletben kaphatók és a valódiság jeléül „Horgon)" védjegygyei vannak ellátva. FíiryelmeztetéHl Egyedül Midii kőépitószekrényeirik ismeretes nláin.ói a közönséget azáltal vezetik tévútra, hogy jó hírnévnek örvendő eredeti gyártmányunkat drágának nevezik. Ilyen valótlan allltas által azonban ne haeyjnk magánkat félrevezetni, hanem összehasonlítás czeljából tolunk hamarosan a képes árjegyzék bekivánandó és az oly durva és nagyon tolakodó módon felajánlott köépitószekrény mint kevesebiiártAaü utánzat, a minő is. keményen visszautasítandó. Csak a „Horgon védjegygyei ellátott kóépitöszekrények valódiak. Utoljára kitüntetve lSflT-ben, Lipcsében az arany éremmel. Kiehler F. Ad és társa. Klsó osztr.-magy. cs. és kir. szabadalmazott kőépitőszekrénygyár. Iroda és raktár: I. Operng. lű, Bécs. gyár XIII/, (Hietzing). Badolístadt (I. hQr). Ölten, Rotterdam, London, New-York. :íl Pearl-Str. l)j ! Tdreiem-megróbáló és a ^Horgouy" c. társasjáték-ben találhatunk. bővebbet az árjegyzék OOOOOOOOOOOOOOOOOOOO3OO000O00 ö o Ö o ? o o Q G q o Q o o Q 3 0 Q o o o 0> o a o o o Q o ALAPÍTTATOTT 1858 Budapesti Szivattyú- és Gépgyár Rés KVóny-Társaság (fitliU WALSES FERÍSCZ) BUDAPESTEN. VI. kar.. Külsi váczi-ut 45. szám. SOrgönvctm: SZIVATTYUGYAR BUDAPEST. GYÁET: mindenféle gőzgépet, Schmidt-jéle Jorrgózmotorokai (40/. szénmegtakaritás), petróleum- és oenztn motorokat. Keretjü-részeket, körjürészeket és csertöröket. Gőzkazánokat, előme-legitöket, tarlányokat. Hidakat és egyéb vasszerkezeteket. Mindenféle szivattyúkat gőz-, szij- ét kézi hajtásra, valamint villamos üzemre. Artézi kutjeiépitményeket vasból. Tüzjecskendöket és vízszállítókat, tűzoltósági felszerelési tárgyakat. Köztisztasági szereket, öntöző-kocsikat, sárkaparó és seprőgépeket, hóekéket és úthengereket. Egészségügyi szereket, mint gözfertötlenitö készülékeket és teljes JertötUnítö telepeket, pöcegödör tisztító készülékeket. Vas- és ércöntvényeket, harangokat. Keményöntésü aczélfelületü tüzroxtélyokat egyenes és kigyóalakban, valami ut polygon rostélyokat. LÉTESI\'f: viz müveket, csatornázásokat vízvezeték és légszeszberendezeseket, központi fűtéseket. Árjegyzékek és költségvetések ingyen és bérmentve küldetnek. Iíj. "Wäydits József köuyvnyuiit iájaluu Xagj-Kauútafan 8poyoopoopot3oaouooooooc?oooQoo KAGY-KARIZ8A, C«97. december hó 18-áru 5\|-ifc szám- XXXVI. évfolyam. Előfi métémi ár: Egész évre . . . 5 frt — kr fél évre . - - . 3 frt 50 kr. Negyedévre . . . 1 írt 25 kr 1gyes Sláa 10 kr. HIRDETÉSEK 5 hasaooi petitiorban 7, másodszor 6, ¦ minden további sorért 5 kr. XVI LTTÉRBEN petit soronként 10 krért vétetnek ír). Kincstári illeték minden egyet biruetetér! 3ü kr. tizeieudő ZALAI KÖZLÖNY. A lap szellemi részét illető minden közlemény a felelős szerkesztő nevére, az anyagi részt illető közlemények pedig ki»d6 nevére cimzíttea Xagy.Kaafzxára bérmentve intézendök Bérraenieden levelek nem fogadtatnak el. Kéziratok vissza nem kfildetn«k takarékpénztár részvény-társaság,\' A nagykanizsai „Ipar-Testület1\', ,a nagykanizsai Takarékpénztár részvény-társaság, a .Kotori galaaiboki őnkéntea toroltó-egylet, a .nagykanizsai .kísdedeveló egyea-Uet" a ,nagy-kaoizsa: Unitéi járáskör, a fcere«té«y jótékony nőegylet „n.aamzsai izr. jótékony nőegylet, .szegények tápintézete\', a iatoiai hadastyán egylet\' .soproni kereskedelmi iparkamra* .uagykanizsaikülválasztininyának hivataloi lapja." HETENKINT EGYSZER, SZOMBATON MEGJELENŐ VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Sportköreink. S\'igy- Kanizsa. 2897. dec. 18. „Épség, erő, egyetértés!* Szép jelszó — ha követik. De nálunk arra valók a jelszavak, hogy ÜrescégérQl szolgáljanak. Különösen az a bizonyos társadalmi egyetértés „Épség* az van, háta egészséges vidékünknek, mert hi csak tőlünk függne, az se volna. .Erő* — csupán a nagyhangú beszédek kilóditásában nyilvánul néha-néha. De az ,egyetértés?" Avval még ennyire se vagyunk. Azon sokféle intézmény közül, melyeknél a jVlzavak eme legárvább-jára szükség volna, kiemeljük ezúttal a sportot. Tagadhatlau űzik nálunk több a\'akban, de csak divatból, hogy a .világ szeme" előtt valahogy Mu-csának ne látszassunk. E nemes Qgy lényege azonban nem a divatban keresendő. Önmagáért kelt azt fizui, magának a sportnak s nem a divatnak kedvéért, akkor nevezhető csak a maga nevén.Egy két biciklis, 15 —20 tornász s vagy kétszerannyi korcsolyázó (jelenleg csupán elméletben az) nem képez még „spor.üzo körők\'-et. Nem egyébb ez, mint egy kis változatosság a kártyás, zsuros világban. Mindennek oka a járványosán fellépő indolenciában keresendő. Csak ez ellen találnának fel valami helyi érdekű szérumot! Mi is tudnánk egy kis orvosságot; nem került ki a hangzatos frázisok, kivihetetlen ideák vegyi konyhájából, in nem csak amolyan egyszerű há/.i-szer az elposványosodás ellen. De lássuk a bajt, mielőtt az orvoslásra térnénk. Vannak sportegyleteink, ó igen, sőt zászlóink is; tagokat csak gyéren számlálnik, az igaz s a pénztárosok sem igen vágynak Amerikába a kasz-pzával, — de csak megvagyunk mégis. Mert hiszen — igy vélekednek a a tagok jórészt — ha fizetik is, ez mindenesetre kényelmesebb, mint működni s azért viselhetem a jelvényt, ©lég -ez -nekem. Már most enneíi az a lélekemelő eredménye, hogy: a tornaegyletben 20 (húsz!) működő tagot csak szökőévenként egyszer láthatni együtt a 60 közül, a korcsoly a egy létben ugylátszik „azért a pár emberért* nem érdfc-mes (még december közepén sem!) jeget csinálni, a kerékpáregyletekben szerencsésen eljutottak a . . . marakodásig, dc csak néhány önfeláldozó vitéz egész Keszthelyig, a vivóklubban (mely ugyan még ,non sünt") egész a megalapítás gondolatáig merészkedtek .haladni." Ez a diagnózis. Most lássunk az orvossághoz. Nem kérünk rá patentet, mert meglevő példák után indulunk. Az újságolvasó közönség előtt nem lesz uj ez a jelzés: „M A. C.\' A gyöngébbek kedvéért álljon itt egészében : „Magyar Athletikai Club.* Tudvalevőleg az ország legelső sportegylete tehát uem méltatlanról vesz-szük a példát! Angliából uem is akarunk példát idézni, mert szűk a helyünk. Nos hát, ennek a mi ,M. A. G-unknak nem csak szorosan vett athléták nevelése képezi célját, hanem megnyitá csarnokait valamennyi sport számára s létesített »vivó, evező, uszó, kerékpározó stb. alosztályokat . A ki tehát elég pzerencsés, magát ezen kör tagjának nevezhetni, részesül mindama sport nemekben, melyekhez komolyan hozzá akar fogni. Alkalmazzuk a szokásos kisebbítő mértéket s vigyük át ez intézményt saját viszonyainkra A snk széttartó és gyenge állományú egylet helyett egyetlen összetartó és erős tagszámú intézményt létesítsünk, ahol mindenki megtalálja a m-ga sportját és társaságit (Keserű dolog, de Uj." van; mindenki a .maga11 társaságát. Arról szólni se merünk, hogy mindenki egységes társaságba olvad.) Ebből többek közt a következő nagy előnyök származnának: egységes s méltányos magasságú tagdíjak mellett meglehetne a szükséges üzemalapot teremteni, a különböző sportágak egyöntetű és intenzív művelése lehetővé válnék, no és végül talán mé^is sikerütne az .épség, erő* mellé az .egyetértést" is összehozni. Az ilyen nagyobb szabású, s impozáns sportegylet adminisztrációja sem oly nehézkes, mint a bogv binai lehetne. Központi igazgatás és művezetés mellett minden alosztálynak meg volna a maga vezetősége; a financiális és kfilső képviseleti ügye ket természetesen egységessé tennék. Igy azulln, ha ma kerékpározni óhajtok, tartok az egylettel; ha holnap korcsolyázni, holnapután tornászni jön kedvem, mint az egylet tagja, hozzájuthatok e nemes élvezetekhez, míg ha egyenként kelt beira kőzni a sokféle klubba már nem szánom rá könnyen magamát... Ügy hisszük, fölösleges maiNíap-ság még a sport előnyeiről prédikálni, hisz ezt mindenki tudja — elméletben. Nem győzzük azonban eléggé lelkére kötni az .intéző körök"-nek. hogy ne engedjék csendes kimúlásban elhalni még azt a kevés a\'nimőt is, amelyet városunkban a testi nevelés é3 sport irónt éreznek. Azt fogják tán mondani: hogy is volna nálunk kiveszőben a sportkedv, mikor már női kerékpárosaink is vannak 1 Igen, de annyira még nem vittük, hogy ezekét útencsudájaként meg ne bámulják. Addig nem hiszünk a sporíüzőknek, mig oda nem jutunk, hogy mintegy életszükségletként jelentkezik nálunk széles körökben a nemes testgyakorlatok szeretete. De nehogy fán, ősi szokás szerint az alapító bankettel végezzék be a létesi\'.endó egyesület virágkorát! Uzsr avilág. Lapunkban a már jelzett belügymi-n\'azieri leirat az uzsoralörvény (1869. I. c) végrehajtása ügyében az ország ös-zes közigazgatási hatóságához címezve ugy látszik eitéveazté hatását. Soha törvény-oly BtnjOsaD nem kért ós követelt végrehajtást, miDt az az soratörvény. Mintha csak azért szentesítené a király a törvényeket, hogy azok végre ne hajtassanak. Pedig nem Így, A törvény utolsó betűjének érvényt szerezve, ezt végre kell hajtani 1 Ha ezt nem leszszük, akkor megrendül a népbeo a tőrvény tiszteletben tartása iránt való bizalom. Jelen ecetben a kifosztogatottak százezreiről van szó. á törvéoy azonban végrehajtatlak marad. Vau törvényünk, mely megó\\ja a szükségbe jutott népet az uzsorások karmaitól, de midőn a törvénynek működnie, a tettesekel, a kik magukat a törvéaynyel identifikálni oem akarják, nyomoiiii kellene ott a törvény csak Írott malasztnak bizonyul. A gaboa uzsora a fürge spekuláció gálád aknamunkája a hajótörött gazda felett. Törvényt nem ismer, rombol a nemzet kőz vagyonában. Megrendíti a nemzet gerincét tevő társadalmat: a parasztságot. A nemzet közjóléte e\'lén irtó háborút folytat. Törvénytelenségét a törvény tág lepedőjével takargatja. A törvéoy azonban végre mégsem hajtatikl Vármegyénkben is hallható a panasz hangos szava. A hatalom, azonban tétlenkedik. Minő makisáció folyhat ez országban s tegyük hozzá: e vármegyében is, ha már a belügyminiszter is kénytelen a közigazgatáai hatóságokhoz rendelettel fordulni, hogy azt a tokákra nézve kellemetlen izét: az — uzsora törvényt — alkalmazásba vegyék 1 Ezen aknamunkának, valahára elejét kell vennünk I Az mégsem járja, hogy a t udatlan, szellemben korlátolt nép töfceg ravasz konzorcium hálójában meg-fuliasztasséi: 1 Mert ne felejtsük, erre a nemzet fenntartó, aaó/.ó százezrekre nagyon de nagyon szüksége vau e hazának. Avagy tán annyiau volnánk e kis hadában, hogy bátran oélkülözhetuők az ország legerősebb, leghithitósabb társadalmát: a parasztságot?? Azt mondta egy világhírű nemzet-gazdász. bogy: .Szegény paraszt, szegény ország, szegény ország, s z e g é n y király." És mit látunk?,Azt, hogy hazánk alapépüiéből akarja áz utsorakoníorciuro a talpkövet kietneim. Avagy nem emelik e ki a talpkövet, lia a nemzet parasztságát erőntk-erejével tönkre akarják silányi-tani? Mert a mi a gabn a uzsorával tör téoik ez országban és bátran ismételjük e vármegyében, az vakmerőségnél alig egyéb 1 Eddig pénz uzsoráról beszélt a fáma. Ma midőn a péoznek csak híre van, hát van, ami nem volt és volt a mi \', nincs uzsora a gaboával. — Akárcsak a Miria Valeria-utcai börzét decentralizáltuk volna. Ez is határidő gseítet csinál, amaz is. Ezt törvény védi, amazt törvéuy üldözi — De azért e két eileniét mégis elfér egymás közt. De mi is tulajdonképp agabuauzsora? A .Köztelek* f. é. 94. száma szíves lesz nékünk megmagyarázni. .Általánosan elterjedt a gabnauzsora, mely abban ál), hogy a falusi uzsorás a. kölcsönügyletet adásvételi ügyletbe burkolja olyan formán, hogy megTeazi a megszorult kisgazda reménybeli termését előre métermázsáokéot 4 — 5 frt. csúf árban s ilyenformán a kisgazda 4—5 frt. helyében 6—8 frt. értékű terménynyel fize\\ A falusi bankár e módon teljes biztonsággal forgatbatja a pénzét 50. meg 100% kos kamatok mellett, mert hisz Ö egyszerű adásvételi ügyletet köt csupán és bizonynyal jót nevet azon, hogy nzsoratörvéoy ia van a világon. Eí évben egyfelől rossz lévén a terméseredmény, másrészről váratlanul magasra emelkedvén a búzaárak, fa -gyasztőan becsapódtak azok a szeren-esetlenek, akik előre eladták a buzájokat. * Azután elmondja nevezett laptársunk, — Hagara Viktor Beregvármegye főispánja eréiyes" fellépését, — amelynek eddigi eredménye ez: .Több mint <«er T A A mikor még szerelmednek örültem.) — A .Zalai Közlöny" eredeti tárcája. - Amikor még szerelmednek örültem, Könnyeidet keszkenőmmel törültem ; Könnyeidet selyemkendőm Jelitta, Mint liliom ugy hajoltál, ÍJay borultál vállamra. De azóta nagyot fordult a világ, Nem nyil nékem bazsarózsa, gyöngyvirág j Nem hull értem könnyeidnek Özöne, Szivemet is, mint a kendőt. Rég eldobták Örikrt. Halász Margit. A halhatatlanság. Irta: Sáfcáar Károly. — A .Zalai Közlöny\' eredeti tárcája. — \' (Fdytataa ét résje.) Hogy á" „tat twam asi" („ez te vagy") és a halhatatlanság érzete kisebb nagyobb tudatos-ági fokban majdnem minden emberben megvan, annak bizonyítására kölö- J Szöveg-mutatvány Haer Gyula .Mezei vl-ráfik\'cimu legoiab»in^eT»méoyéb51, melyről irodalmi rovatunkban ia raegtnilékeaao nősen három esetet fogok megemlíteni, a melyekben e tudat többé-kevésbbé előtérbe lép. A .tat twam asi* vagtis az „ez te vagy" és a halhatatlanság érzete él a szülőkben akkor, midőn saját életük folytatását gyermekeikben vélik feltalálni. Éz ösztönszerű és természetes érzet, a mely megfejtését abban leli, hogy itt már leomlott a válaszfal, a mely őket gyermekeiktől elkQlönözhetné, mert azokkal azonosítani tudják magukat; egyéniségüket már nem helyezik a gyermekekével merev ellentétbe, sőt a tényleg fenforgó ellentétek is el>ímólnak, elvesztik ilyenkor minden jelentősségüket. Innen már csak egy lépés választ el bennünket azon stádiumtól, hogy azt a válaszfalat, a mely megé egyéniségűnk rejtőzik, az egész emberiseggel szemben ledöntsük. A mi amott történt kicsiben, ugyanaz történnék most itt nagyban, és legott éreznók, hogy életűnk fenmaradása nincs gvermekeinké-; hez kötve, hanem megtaláljuk annak foly-: tatását minden egyes emberben legyen I az bárki na Sót tovább megyek és-egész következetesen állíthatom, hogy e folyta-: tá t megtaláljuk minden öntudatos lény-j ben, legyen bár a az embernél alacso-I nyabb vagy magasabb rendű lény és l lakjék bármely égitesten, mert az éo-ér-i zet aligha szorítkozik csupán az emberekre és a földre. I A „tat twam asi,\' azaz „ez te vagy" többé kevésbbé Öntudatunkba lép akkor is valahányszor a nyomorúság és szenvedés látása részvétet kelt szívünkben Kész vét nem keletkezhetik, bennünk, ha : magunkat embertársai a kkil azonos; Umi \\ nem tudjak. A „tat twam asi" érzetéből ¦ vagy tudatából folyik az agynevezett vifág-, fájdalom ts. ez a nemes érzés, a mely : azon gyöngéd lelkek\' sajátsága, a kik az \| emberiség baját épp oly élénken érzik, i miot a magukét és így egyéni jólétük ! mellett is érzékenyen\'szenveduek. A „tát twam asi" érzete él bennünk valahányszor ! igaz szívvel jótékonyságot, önfeláldozást 1 gyakorolunk, valahányszor a közjónak te-\\ szfl.uk szolgálatot valahányszor az embe-i ríség boldogabb jövőjének megalkotásán fáradozunk, oly célért küzdve a melyet i magunk már meg nem érünk, de megérnek mások. Ez esetben már a halbatat-; lanság homályos sejtelme munkálkodik bennünk Egy sajátságos, mélyen fekvő 1 ösztön haji bennünket, hogy a földet lakhatóbbá tenni, a létfeltételeket megköny-nyiteni igyekezzünk, mintha tudnók, hogy a mit a jövő számára teremtünk, azt tu-lajdonkép magunknak teszszQk. Hogy életűnk mostani egyéniségünk elenyészte vei nem ér véget, arról tanúskodik egy harmadik sajátságos tény is, a melyet lépten-nyomon ta asztalhatuok s a melyet legtanácsosabbuak látok példákká! megvilágítani. ^ Tizeikét éves lehettem, midőn Fay Andrásnak Az asszoaygyülöIŐ c. tréfás költeményét először olvastam, a melynek első szaka igy kezdődik: . Az asszony egy axakS[- ¦ rossz - Szép bőrbe kom pingált gonosz Hasi doromb stb. így megy ez tovább, nem tudom, hány strófán át. Természetes, hogy jót mulattam azokon bohókás ötleteken, a melyek e versben egymást érik. de midőn e befejező sorokhoz eljutottam: Ja>, de ha asszony nem volna; Az emberi nem kihalna, . Ezt gondold meg! itt egyszerre elhűlt bennem a vér; sajátságos rémület szállott meg; oly rettenetesnek tartottam e hirtelen fordulatot, hogy miatta az egész versre megharagudtam. Hát érdemes volt mindennek elmondani a nőket, hogy azután e borzasztó fordulattal élétjfgye a költő mindama gúnynak, a raelylyel versét oly pompásan fűszerezte? Kgyszer egy agglegény barátommal beszélgetve, fel magasztaltara előtte — inkább csak az ő kedvéért —- a magányos élet előnyeit, annak nyugalmát, függetlenségét, gondtalanságát. Ö helyeslőleg bólintott, de egyet gondolva, hirtelen hozzátette: — „Csakhogy ha mindenki igy gondolkoznék akkor kihalna ám a világ!" — Azután valóságos ijedt arccal, fürkésző tekintettel nézett rám, hogy tanuja legyen annak a hatásnak, a melyet e váratlan megjegyzése rám gyakorolhatott. „ Hát aztáu baj volna az ?" — Kérdeztem tőle a legnagyobb nyugalommal Észrevettem rajta, bogy szeretőé valamit válaszolni, de nem tudott semmivel sem előhozakodni: éa pedig, látva zavarát, kedélyesen folytattam: „lám a holdban sincs élet, ott sem laknak emberek és ott mégis egészen jó világ van, mert ott senkinek még a feje se fáj." „Igazad, van! felelte megköti lyebbült lélekkel és jóízűen felkacagott. Ez a meg- jegyzésem annyira megtetszett neki, hogy még évek inulva is előhozta. Egy másik jó barátomnak, a ki meg váíó-; szinüleg az én kedvemért a szerzetes élet I kellemes oldalait dicsőítette előttem, köte-] kedő célzatossággal odavetettem: „Bizony, barátom, legokosabb volna, ; ha férfiak, nők —;> a bányán vaunak — ; szépen kűlönváltau/zárdába vonulnának." j „Csakhogyakkorkihalnaavilág!^ felelte \| Ö rendkívül komoly ábrázattal. ! Csak éppen ezt a választ vártam és [ nyomban megkérdeztem tőle, hogy hát \| baj volna-e az. „Biz az barátom, nagyon rossz volna!" „De miért?" faggattam tovább Most elkezdett ötölni-hatolni és nagy nehezen csak ennyit dadogott: „Szörnyen furcsa volna az, nagyon, nagyon furcsa." „Már hogyan és kinek volna furcsa, mikor nincs már a világon senki?" Erre már határozottan zavarba jött, s én jónak láttam másfelé terelni a beszédet. „Hiszen akkor kihalna a világ!" Ezt az öukéuytelen felkiáltást különböző uton-módon t-zámtalanszor sikerűit provokálnom férfiak, nők részérSH, egyaránt. Tetszett nekem az a riadalom, amelyet provokáló beszédeim mindannyiszor élőidé tek. de még jobban tetszett az\' a zavar, midőn választ vártam e kérdésemre; „Hát aztán baj volna az?" „De hát akkor kihat a világ!" Ezt a pár szót mindegyik a megdöbbenés ha\'igjáo ejtetto ki és avval a tudattal hogy most valami ritka nagyot és nyomósat mondott: de e fölkiáltást Lajmnk mai számához fól iv melléklet van csatolva. XXXVI ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY 1397. DECEMBER I8-áo olyan kisgazda jelentkezett, akik 4 frt 50-ért adtak el előre búzájukat Szállítási kötelezettségüknek természetesen a rossz termés miatt nem tudtak magfelelni s ekként a lekötött, de be uem szolgáltatott 4\'50 forintos -buzit 13 írtjával kellett volna kjegyenlitenök. Az igy előállt árkülönbözet, helyesebben kamat fejében, — bíróilag megítélhető 500000 írttal váltak adósaivá az uzsorásoknak.3 Vajha főispánunk is követné kartársa példáját Ha már a törvényt nem akarjuk foganositani, legalább hajtsuk végre a humanizmus p araoc s-sza vá 11 A siker pedig alig maradna ell Havas Jákó. A vár-megye dolgai. — A megyei} kűrgyolés. — F. hó 13-án tartatott meg vármegyénk ^közgyűlése, melyről a következő tudósítást vettük: Főispán ur Őméltósága a szép számmal megjelent bizottsági tagokat meleg szavakkal üdvözölvén, előterjesztetett első ¦ sorban Darányi Ignác földmivelésügyi m. kir. miniszternek ik^eszíhelyi gazdasági uj tanintézet mégnyitása^ikalmából s kiválóan az elpusztult \\szólók felújítására irányult mozgalom sikeres és a gazda-közönség igényeit kielégíteni hivatott, éi-tekezlet megtartása céljából vármegyénket szerencséltetni s egyúttal kijelenteni méltóztatott, hogy a gazdaközőnség ez irányú munkálkodását hathatósan támogatni s a kormány részéről a legmesszebb menő segélyezéskieszközléséreközreműködni fog. Főispán urnák ezen kijelentését örvendetes tudomásul vette a közgyűlés. Ezek előrebocsátása után következett a közigazgatási bizottság választott tagjai sorából kilépő 5 tag névszerint Eperjessy Sándor, Farkas József, ár. Gyömörey Vince, Roller István és Ziegler Kálmán helyére, valamint a lemondott Skublics •Gyula helyére uj tagok választása. Főispán ur a törvény értelmében a titkos szavazást elrendelvén, a szavazatszedő küldöttségek megalakittattak és az eredmény szeriÉt Eperjessy Sándor 206, Koller István 192. Ziegler Kálmán 183, dr. Gyömörey Vince 174, Eertelendy Ferenc 166, Barca László 147 és igy az ű első 1898—1899- évre, mig Barca László pedig csak 1898- évre a közig, bizottság tagjává megválasztattak. A megyei igazoló választmány évenként újra alakítandó levén, főispán ur ó méltósága által, ezen bizottság elnökéül Skublics Imre megyei bizottsági tag, tagjaiul pedig Bosehán Gyula, dr. Czinder István, Nagy Károly megyei bizottsági tagok az 1898. évre kineveztettek, egyszersmind az emiitett választmányba 1898. évre Botfy Lajos. Csutor János, Fischer László, Haudler István és Krosetz Gyula megyei bizottsági tagok közgyülésüeg beválasztattak. követő kérdésemre nem volt rá eset, "hogy valaki választ tudott volna adui. Pedig a válasz ez volt volna: „Migaz emberi nem létezik, addig létezem én is; csak akkor halok meg. mikor az utolsó ember meghal, mert az az utolsó ember én leszek, a mint hogy már az első ember, Ádám is én voltam, a kinek büue tehát az én bűnöm, a kiuek bűnhődése az en-bünhódésem. a mint az a Bibliában meg is vau irva. Ha kihal a világ, akkor balok meg én is: de míg egy ember él addig én is élek." Még többféle esetet is hozhatnék fel a melyből kitűnnék, bogy az embeüség egységének és az abból folyó halhatatlanságnak érzete többé-kevésbbé homályosan vagy Öntudatlanul, de mindnyájunkban megvan. De látom, hogy be kell fejeznem már amúgy is hosszura nyúlj fejtegeté--seimet, befejezeti pedig azíkat Walt Whitman, a híres amerikai költő és író következő áradozó szavaival, a melyeket „Democratic Vistas" c. politikai müvéből szakitok ki: „Legv lágosabb óráinkban egy tudat, egy gondolat ragad meg bennünket, a mely a többiből kiválva, függetlenül száll fel, mint az örőkfényü csillagok. Az egységnek vagy azonossáírnak gondolata ez. Ez a csodák csodája a mely mindén bizonyításon felül áll; ez a föld összes álmainak legszellemibbje. leglógiesebbje és mégisalegszilárdab tény,sőtegyedüli belépő ¦ kapuja és magyarázata minden más ténynek. Ily áhitatteljes órákban minden dogmatikus, hagyományosés konvencionális dolog lehull rólunk s elveszti minden jelentősségét ezen egyszerű képzet előtt. A valóságos látás világosságában kizárólag ez kerít hatalmába bennünket, csak ez tartja meg értékét. Ha egyszer szemügyre vettük, akkor mint a mese árnyékszerű törpéje végignyúlik az egész föld. kerekségén és felnő az ég boltozatáig." Az 1898. évre összeállított vármegyei legtöbb adót fizetők névsora az állandó választmány által bemutattatott és az kinyomatva a vármegyei bizottsági tagoknak megküldetni határoztatott < Mait számunkban kezdtük közölni.) A vármegyei igazoló választmány a vármegyei választott bizottsági tagoknak pótválasztások utján kiegészített névjegyzékét a vármegye alispánja pedig a közgyűléseken hivataluknál fogra üléssel és szavazással biró tisztviselők névsorát bemutatja. Ezen névjegyzékek tudomásul vétettek az első a megyei biz. tagoknak megküldetni, az utóbbi pedig a belügyminisztériumhoz felterjesztetni határoztatott. Wlasics Nándor és társainak a alsó-leudva, muraszombat—regedéi b. é. vasútnak, — továbbá a u.-kanizsa—alsó-Iend-vai h. é. vasút létesítése ügyében megválasztott végrehajtó bizottságnak a Nagy-Kanizsától—Alsó-Lendváig tervezeit vasút épitési költségeihez törvényhatósági hozzájárulás megszavazása iránti kérvények, — ezekkel kapcsolatosan felolvastatott a vármegyei vasúti bizottságnak véleményes előterjesztése, mely szerint Nagy-Kanizsának Regedével való összeköttetést a\' közgyűlés tekintetbe vevé a tervezett vasút által érintett vidékek fekvését és különösen azt, hogy az érdekelt vidékek vasúti összeköttetéssel nem bírnak, szükségesnek tartja s különösen kívánatosnak jelenti ki, hogy Nagy-Kanizsa és az Ukk-Csáktoroyai vasútvonal Gráccal. minél rövidebb irányban összeköttessék: elódáz-hatlanul szükségesnek találtatott és segélyezésre a megyei utólap jelöltetett meg. Nagy-Kanizsa r. tanácsú város 1898- évi költségvetése ellen Oroszváry Gyula és társai által beadott fellebbezés elutasításával helyben hagyatott. A balaton, füredi szeretetház igazgatóságának kérvényére segélyt szavazott meg. A „ Magyarország Ezredik Éve" című mű a vármegye részére megrendeltetett Az 1900. éu párisi nemzetközi kiállításon a vármegye hivatalosan nem vesz részt A két napig tartó 0lés a főispán éltetésével ért véget. A Zalavarmegyei Gazdasági Egyesület közgyűlése. — (Folytatás és vége.) — Ez után az igazgató választmány megalakítása lett volna sorrenden, az alapszabályok értelmében, de mivel annak tagjai közül a megyéből többea eltávoztak vagy elhaltak, abba a közgyűlés ezúttal nem bocsátkozott, hanem a jelenleg beuu levőket addig megválasztottak nak tekinti, mig a legközelebbi közgyűlés az igazgató választmányt újból alakilji. Mielőtt pedig a tárgjsorozatban felvett ügyek tárgyaltatnának az egyesület belügyéi lettek megtárgyalva. Hácky Kálmán alelnök előterjeszti a tagsági és egyébb egyesületi követelések behajtása iránt tett intézkedéseit. Az egyesületi ügyvéd jelenti, hogy a perek általa folyamatba tételtek s fize\'ések már is tétettek, részben pedig a hátralékosokkal egyezség köttetett, Cétszerüuek tartaná a bátraiékosok kimutatását az eddigi gyakorlattól eltekintve nem az év végén, hanem minden év tavaszán behajtás végett neki kiadói, mert a tagok ezen időszakban könnyebbeo teljesíthetik fizetési kötelezettségeiket. A közgyűlés az ügyész véleményét elfogadja, s azt határozottá emelte, azza1, hogy jövőre a bátraiékosok kimutatása május hóban fog az ügyésznek behajtás végett kiadatni. A gazdakörölt elnökei újból értesíttettek, bogy az egyesületi rendes tagdijak 1898. évi január 1-tól kezdve mindig az anyaegyesületnél, uem pedig mint eddig a köröknél lesznek fizetendők A köröket illető Vs ré» tagdíj az anyaegyesület által a köröknek vissza téríttetik. Felkéretnek továbbá a körelnökök, hogy a körkebelébe felvett rendes tagok névsorát ugy az 1 frtos évdijas tagok névsor kimutatását az anyaegyesü\'éthez lehetőleg jövő év március hó 1-éig beter-jeszszék. Koller István egyesületi tag indítványozza, hogy miután az egyesületi elnök és első alelnöki állás hatáskörének meghatározása végett az alapszabály okban változás szüksége állna be, ezen revízió kére ztül vitelére és ennek alapján javaslat készítésére egy .bizottság küldessék ki. Az indítvány közhelyesléssel találkozván, a közgyűlés ezeo revizionálía bizottságot akként alakjija meg: elnök dr. Jankovich László gróf, tagjai Hácky Kálmán, Koller István. Csertán Károly, Szily Dezső. dr. Bosehán Gyula egyesületi ügyész éa Orosz Pál egyesületi titkár. — Egyesületi titkár megbízatott, hogy esetleges tájékozásul szerezze be Vas, Nyitra és Somogy megyék gazdasági egyesületéuek alapszabályait. Ezután kűlömböző miniszteri leiratok olvastattak fel, melyek kö.\'üi legfontosabb a földmivelésügyi miniszternek leirata, téli gazdasági tanfolyamok rendezése tárgyában. Végül efcatározták, hogy grf. Festetích Györgynek,* a Georgikon alapitójának, arcképe költségeihez, a nemes alapítvány 1000 írtján tul fennmaradt költségek fele részével járul az egyesület s hogy Festetich György szobrának költségeihez is h07zájátui. A megyei virilisták. Zalavaraegye állandó bíráló viiásstmánv* által végérvényesen ősaxealiitotrvannegjeHeig-több adót fiiető bizottsági tagok névsor* as 1898. évre. — (Foljtataa.) — Báró Poteáoi Géza, Schvarcz Gusztáv, Dobrin Benő, Dr. Gyömörey* Vince, 65 Dr. Krasovecz Ignác, Zichy István, Bogenrieder József, Knorczer Frigyes, Skublics Imre, 70 Hirechl Ede, Eperjessy Sándor, Juszt usz Izidor, Kemény Andor, Rapoch Gyula, 75 Lengyel Sándor, Hirechi Ármin, Gráner Géza, Plihál Ferenc, Fabiánics Károly, 80 id. Hácky Kálmán, Fürét Benedek, Fischer László, Szűcs Dezső, Dr. Arányi Gusztáv, 85 Matisz Lajos, Dervarirs János, Babdchay György, Peczek György,^ Reiscehl Vencel, 90 Neumann Miksa, Csertán László, . Nagy Károly. Csendes József, Lővinger Ignác, 95 Inkey József, - Talabér Kálmán, Csutor János, Vágner Károly, Dr. Tuboly Gyula, 100 Dr. Schvarcz Adolf, Königmayer János, Hetyei Károly, Nagy László, Neumann MÖr, 105 Gadó Mátyás. Rozenfeld Alajos, Gróf Batthyány Pál, Dr. Kaiser Emii, Breuer Bernát. 110 Thassy Imre, Bezerédy Lajos, GréíZ Lajos, Makray Sándor, Táncjs Lajos, 115 Oszterhuber Lajos. Skublics Jenő, Ziegler Kálmán, Leszner Ferenc, Steiner Ferenc, 120 Dr. Hauser János, Leszner Samu, Szabó Imre, Skublics Zsigmond,, Erényi Ignác, 125 Hajós Mihály, Lichtenstein Jenő. Botka János, Graner Béla, Oroszváry Gyula, 130 Vurglics Ágoston, Gyömörey Gáspár, Dr. Isoó Ferenc, FischI Pál, Szabó Lajos, 135 Küllei József, - Schlesinger Sándor, Unger Ullmann Elek, Bogyay Jenő, Szakmáry József, 140 Rozenfeld Adolf, Skublics István, Ámou Jakab, . Skublics Gyula, Fessslboffer József, 145 Pollik József, Sebestyén Lajos, Lichrétéin Sándor, Hirsch L^pói, Berger Jakab, 150 Kaufer Józset, Sebestény József, ifj. Hácky Kálmán, Zerkovitz Albert, Zerkovitz Lajos, 155 Ivanics György, Belus Lajos, Stera J. Mór, Stern Sándor, í "Wollák Rezső, ISO Baka Boldizsár, Dr. Szekeres József, Sanveber József, Thassy Kristóf, Vidor Samu, 165 Pollik. Lázár, v" Haba József, Schraidt Emil, Bachrach Gyula, Berényi Jenő, 170 Scherc Richárd, Mataszovich István, Szűcs Zsigmond, Dr. Kele Antal, Miltényi Sándor. 175 Mild Mihály, Priger Béla, Strem Vilmos, Strem Tódor. Dr. Dunst Ferenc, 180 Veltner Jakab, Neumark Ignác, Hertelendy Béla, Dr. Berger Ignác, Nunkövich Vilmos, 185 Bossinyi Ferenc, RiedI Ferenc, Schertz Albert, Dr. Hoffmann László, Kis Pál, . 19Ö Raszter Sándor, Deák Mihály. Sütz Sándor, Blau Lajo°, Veiszbakker János, 195 Ntubauer András, Krosetz "János, Veltner Adolf, Bezerédy László, Eitner Zsigmond, 200 Ley József,\' (Vég. köv) Figyelmeztetés a pottit igénybe vevő köaooaég érdekében. A karácsonyi posta-csomag forgalom fokozott mérvben veszi igénybe a postai alkalmazottak tevékenységét s oly rendkívüli mérveket szokott Ölteni, hogy ha a fennálló postai szabályok a közönség által szorosan uem tattatnak be, a királyi posta a legkiterjedtebb intézkedések és a legnagyobb erő megfeszítés dacára sem volna képes a közönség minden igényének eleget tenni, minek következtében a közönség maga szenved kárt, ha küldeményük vagy nem érkeznek meg rendeltetésűk helyére, vagy ha megérkeznek, nem kézbesíthetők, vagy végre ha kézbe sitbe\'ök is, a tartalom meg vas Bérülve romolva stb. A tapasztalat azt mutatja, hogy a szabályoknak1 a közönség részéről volt pontos betartása a csomag sorsát biztosítsa, ennélfogva a postát igénybe vevő közönség figyelmébe a kővetkezőket annál nyoma-tokosában ajánlom, mert ezeknek figyelmen kivül hagyása, az államkincstárnak kár-éritéai kötelezettségét megszünteti. ? M\'nden egyes küldemény a tartalomnak megfelelően, de minden esetre jő anyaggal és tartósan csomagolandó. Élelmiszerek, játékok gyümölcs,szövet, kalap, ruha, fehérnemű külön külön bur-kolaodők. Ezüst éa arany nem Üeket továbbá pénzt a íennebb fölsorolt tárgyakkal együvé csomagolni uem tanácsom, mert esetleg, kártérítésnél figyelembe uem vétetnek; s már a nyomozásnál ia a tényállás kiderítését hátráltatja. A csomagoknak általában ugy kéli göngyölve lenni, hogy egyrészt a gön-gyölet (burkolat) a kü demény tartalmát külső befolyás ellen magvédje, illetőleg, hogy tartalmukhoz a burkolat és a pecsétek megfértése nélkül hozzá férni ne lehessen, másrészt, hogy a tartalom más küldeményeken szállítás közben kárt ue tehessen. A csomag tartalmasak minősége, természete, a hosszabb vagy rövidebb szállítási ut, a vízen vagy szározon, vasúton vagy kocsin való szállítás majd egyszerűbb, majd erösebb és tartósabb csomagolást igényel. Ebhez képest: Jelentékenyebb értékű tárgy-Jc kivált ha nedvesség, dörzsölés, nyomás vagy ütés által könnyen megsérülhetnek pl. csipkék, selyem kelmék stb. és oly küldemények, melyek nagyobb távolságra és kivált tengelyen.szállittatnak, értékük, terjedelmük és szutyukhoz képest megfelelő módon, közönséges vagy fonókjával kifelé fordított viaszos vászonba, bőrbe szükség esetén vászonnal körülburkolt dobozba teendők és jól körülkötözeodök vagy jó szerkezetű erős faládába cso-maeolandók. Ékszerek drágaságok tokban elhelyezve, azon felül vászonnal körül burkolt erős fadobozba, vagy faládácskába zárva és jól körölkötöz ve és lepecsételve adandók fe I. Csekélyebb értékű tárgyak csomagolásához, ha azok nedvesség, dörzsölés, nyomás vagy ütés által egy könnyen nem sérülhetnek meg, elégséges, ha jó minőségű és többrétű csomagoló papírba burkoltainak és egy darabból álló erős zsineggel több.-zörösen kőiülkötöztetnek. Csomagolás nélkül, csak bezárt utazó tátikák, bőröndök, jól abroncsolt hordók, erősen beszerezett ládák; továbbá már nem vérző egy-egy darab vad adható fal. — Több drb. vad, péld. nyul, fácán, fogoly stb. csakis caomagolva adható postára. Bécs városba és annak kerületébe szóló bal küldemények göngyöletére — könnyű fölismerés céljából egy negyedrét vöröí papiros ragasztandó s a címzett lakásának pontos megjelölésére (kerület, utca neve, házszám, emelel, lakás száma) annál -inkább kell kiváló gondot fordítani, hogy az ily gyors romlásnak alávetett küldemények lehetőleg gyorsan kézbesithetők legyenek. A kosarakba helyezett tisztított szárnyasokat tartalmazó küldemények cim iratát ugy kell alkalmazni, hogy a leszakadás lehetősége kizárassék s e célból legcélszerűbb ha azok cim irata kereszt-kötésekkel erős zsineggel a kopárra köttetik vagy pedig a cimirat fatáblácskára ragasztatik vagy iratik, s a cimtáblácska sodronnyal vagy erős zsineggel mindkét végénél fogva a csomaghoz tartósan hozzáköttetik, hogy a szállítás alatt a cim el ne szakadhasson. Hogy főleg a romlandó tartalmú küldemény kézbesít hetese mindén eshetőséggel szemben biztosittassék célszerű egy cimirat másolatot a küldeménybe legfelül elhelyezni azon célból, bogy a küldeményre alkalmazott cimirat iesza-kadása esetén is, a bizottsági fölbontás alkalmával a címzett megállapítható s a küldemény-kézbesíthető legyen. A burkolat összefoglalása végett a küldeményre különösen a varrásra illesz-tékre és. zsinegre annyi pecsétet keli alkalmazni, a hány elégséges arra, hogy a küldeményt a pecsétek megsértése nélkül fölbontani ne lehessen. A pécsételésre egyáltalán csak jó minőségű, erős, tartós pecsétviaszt szabad használói. Vignetták csak a- csekély értékű küldemények lezárására használandók. A ki rosz minőségű pecsétviaszt basznál, mely könnyen levá\'ik annak következményeit maga viseli. Különösen elengedhetne fő tétel az, bogy valamennyi pecséthez, ugy a küldeményen, mint a szállítólevélét] egy és ugyanazon pecsétviasz és vésett pecsétnyomó használtassék. Minden csomaghoz bzállitőlevél Bzük-séges, melynek a csomagra irt összes cim adatokat kell tartalmaznia. A cimzés a szállítólevél adataival egybehangzóan tisztán olvashatóan és tüzetesen (vezeték és keresztnév, társadalmi állás, lakhely község vagy puszta, utolsó posta, vármegye, utca, házszám, emelet, ajtószám) magára a csomag göngyöletére írassék, hogy a címzett főleg ha a küldemény nagyobb városba szól is, könnyen és késedelem nélkül feltalálható legyen. Ha a göugyöletre írni egyáltalán nem lehet ez esetbea azon papírlapot, melyre a cím irva van, nemcsak széleivel, hanem egész lapjával kell a csomagra és pedig mindig az azt ösazekötŐ zsineg alá ragasztani. Aranyat, ezüstöt, pénzt, ékszert és drágaságokat tatai mázó küldeményeknél a cimet mindig magám a göngyöletre (vászonra, vagy faládára) kell Írni. Gyorsan romló tárgyaknál szükséges, hogyne záradék: „gyorsan romló", törékeny tárgyaknál pedig e záradék: „törékeny6 vagy a szokásos palack alak pzembetÜQŐleg kitétessék. Fődolog, hogy a cím oly szabatosan tisztán és olvashatóan legyen magén a csomagon lehetőleg jó nagy betűkkel kiírva, hogy a cimxett azonossága és tartózkodásai helyére nézve mindea két-, séget kizárjon; a a helyes irányítás céljából az első pillantásra a rendeltetési hely kivehető legyen. Melléklet a a Zalai Kfeftny\' 1897. december hé Igjkj 51-ik tzákmato XXXVt ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY I8D7. DECEMBER 18-án. A Budapest éa Bécs fő és stékvárosokba sróió élelmi szereket tartalmazó küldemények fogyasztási adó alá eauek. — A bor és húsféléi tartalmazók pedig bárhová szóljanak utólagosan fogyasztási adóval terheltetnek, szükséges tehát, bogy a szállító levélen és csomagon a fogyasztási adó alá eső kü deméoy minősége és mennyisége kilogramm darab vagy liter szerint megjelölve tegyen. — (Például: 1 pulyka. 2 klfer. szalooa, 3 kacsa, 2 klp. özbu* stb.) mert különben a küldemény a rendeltetési helyen megadóztathat ás céljából fö bon tátik, mi a kézbesítést felette késlelteti. Végre még fölemlítem, hogy a torlódás lehető csökkentése céljából, de még azért is. hogy a küldeményeket még az nap hirtosan tovább küldeni lehessen, igen kívánatos, hogy a küldemények .föladása a délelőtti időben történjék, e célból intézkedtem, bogy kerületem nagyobb hivatalainál folyó évi december hó 20—24-ig bezárólag a küldemények a déli órákban is felvétessenek. Pécsett 1897. december 2 án. Posta- és távírda igazgatóság. Fel só templom. Ujabb adakozások: j Szalay Sándorné uroÖ gyűjtése 23 frt. (Horváth Antal özv. Szabó Ferencné, Ujváry Mihályné 5—5 frt, Szalay Sándor 2 frt 20 kr. özv. Gudlin Ferencné 2 frt, Kengyel György, Sebestény Kirolio, Scbawrtz Sáudor I —1 frt, Cbioorany Bo dizaár 50 kr. Kollár Ferenc 20 kr. Pjrsovits Józxef 10 kr.) Hirschel Ármin adománya 5 frt. Reichenfeld Sándor adománya 2 frt 50 kr., Berger Adolf adománya 2 frt 50.. Tarányi Ferenc adománya 10 frt- Rosenfeld Adolf és fia cég gyűjtése 13 frt. K. Suchard é< társa Neu Cbatel Caldere Bankmann, (Bécs) 5—5 frt. Cbabos Károly (Béc ) 1 frt. Tnai C (Pécs) 2 frt. összesen 13 frt. Mobovics Péter gyöjiése 13 frt 10 kr.; (Tálosi István 50 kr. Szekeres Ferenc 20 kr. Tollár János 10 kr. Horváth József 20 kr. Dekán György 10 kr. Kolárics Ferenc 10 kr. Adrávics György 10 kr. Horváth litván 50 kr. Sípos Sándor 10 kr. Ózv. Posxovec Jánosné 10 kr. Haodló Józsefné 1 frt., Roth-mann Ferencné 20 kr. Gerócs István 10 kr. Vékási Pál 10 kr. Takács József 10 kr. I/ptk Anna 20 kr. Király Anna 10 kr. Acs Carolio 10 kr. Pap József 30 kr. Paulin János 20 kr. Özvegy Filákné 30 kr. Özv: Nyers Ferencné 50 kr. Kis Ignác 2 frt., Szabó Jó/sif 1 frt., Nagy József 1 frt., Hodics Ferenc 1 frt., Torma József 50 kr. Elizabcth Lőrinc 30 kr. Kovács Istváa 50 kr. Varga Ferenc 1 frt , Kreuus Bódi 50 kr.) Összesen 69 frt. Eddig befolyt Összesen 8167 frt 53 kr. Dr. Tuboly Gyula Eperjesy Gábor ellenőr. pénztáros. 1 i r e L . Emléket Bátorfi Lajosnak! Legutóbb a, Zalamegyei ált. Tanítókor* nagy-kanizsai járáskörének kegyelete jutott kifejezésre Bátorfi Lajos iráni, midön\\Sa jgatóSándornak, a buzgó elnöknek, Bátorfi régi jegyver-társának, indítványára 10 koronát szavazok meg a sir emlékre. Ehhez járult még következő gyűjtésünk: Dezső Béla 4 korona, Dr. Rotschild Samu 4 korona, fí. N. 4 korona, Dr. Rátz Kálmán 2 korona, Nagy Dezső 2 korona, Deák Péter 2 korona, Plosszer Ignác 2 korona, N. N. 1 korona, &Z. 0. 40 fdlér. Összesen 31 korona 40fillér. Eddigi gyűjtésünk 161 korona — Személyi hlr. Blaskovicb István a pécsi kir. ítélőtábla elnöke, f. bó 14-én Nagy-Kanizsára érkezett a helybeli törvényszék hivatalos megvizsgálása végett. — Házasság. K rausz Jakab nyom dász és papírkereskedő, a Wajdíts féle nyomda volt művezetője, f. hó 26 án tartja esketésí ünnepélyét Pollák Linda kisasszonynyal, Pollák Imre községi hivatalnok leáayával. — As utolsó felolvasás. Az írod. és Müv. Kör holnap d. u. fii 4 órakor tartja es évadban utolsó felolvasását, mikor, mtnt már mult számunkban jeleztük, dr. Per é n y i József régi magyar nótákat (1538-a XVIIL sz. végéig) mutat be és pedig nemcsak magyarázó szöveggel, haoem saját dallamaikkal együtt, melyeket dr. Rotschild Samuaé úrnő fog előadni. — A rendkívül érdekesünk ígérkező ielolvaaás részletes műsora ez: I. Farkas András: .Jeraxe emlékezzünk\' 1538. IX T i n ó d y Sebestyén : a) Ti szegény magyarok. b) Sok csudák voltának. c) Ti magyarok egy Istent imádjatok. Énekhangra zongora kísérettel átírta P e r é n y i -József dr. III. Kurucdalok: a) Te vagy a legény. b) Gályarabok éneke. c) Csínom Palkó. d) Rákócy-lal. • e) Kákócy-dal (U. verzió.) i) Őszt harmat után. IV. Horváth Ádám: a) Guny-dal. Énekhangra zongora kísérettel átírta Káldy Gyula. b) Napoleon-Íodu!ó. Énekhangra zongora kísérettel átírta P e ré n y i József dr. Végül az írod. és Müv. Kör dalosköre zárja be a felolvasásokat és az.Is tsu bozzád^-ot Rteger György-töl íojija e.öadnL A felolvasás iránt, mint eddig is hisszük, sziutea aagy lesz a közönség érdeklődése. — Komáromi Mariska hangversenyével indult meg e hó 14 én a: idei koncert évad, kedvező kilá ások mellett. Díszes közönség gyűlt esybe a „Nép színház" volt díváját meghallgatni ugy a hangversenyzők, mint a publikum, meg lehettek elégedve egymássá\'. A válogatott programm egész sorát hozta a zenei gyöngyöknek, s hálásak vagyunk, bogy oly avatott müréizoő ismertette meg azokat veiűnk, mint Komáromi. — Verdi mé.y érzelmű ,Ave Mária"-ját (olasz szöveggel) áhítattal hallgattuk, akar az ünnepi zsolozsmát. Majd egy játszi ko-loraturáju dalkeríngöt adott elő kiUuult művészettel s erre egy sorozat francia romáucot azon sajátos 8chirme"-al, melyet az énekesnő saját egyéniségéből merít. Különösen Vidal aP r i n t emps nouveau" ja (Uj tavasz) vált ki e zenei nippesek közül. Kísérő zongoraművésze, a náiunk előnyösen ismert ifjú Tarnay, .Milióra" c bájos szerenádszerü dalát a közönség zajos tetszésnyilvánítására meg kellelt újráznia & az ovációkból a stép tehetségű szerző ls elvitte a maga részét. Végezetül Káldi mélabús .Csalogány-dalát" hallottuk tökéletes interpretációban. Tarnay Alajos szolo-számaí is teljes műélvezetet szereztek a müérió közönségnek Schubert érdelem-teljes Impromptuje után Moskovszky .Momento giocoso" jának gyöngyöző uotivumait kifinomodott ujj technikával adla elő- Majd sajit szerzeményű »Noc-turne\'-jében a szenö s előadó kettős művészetével ragadta elismerésre közönségünket. E szövevényes kompozíció alapos képzettségre & feltaláló ta emumra vall. Lisztnek egyik legremekebb riup-sodiáját kitűnő technikával, a.jellemző részletek kellő kidomborításavaLstillián-sul adta eiő. A hangverseoyzö művésznőnek két ízléses kivitelű virágcsokrot nyújtottak fel itteni tisztelői uevéöen. Az egyik virágadomány az irodalmi és művészeti kör csokorja volt. Nem hagyhatjuk szó nélkül egyes rakoncátlan elemek bosszantó viselkedését, melylyel megmegrontják a közönség műélvezetét, s parterre - jegyeikkel egyszersmind arra vélnek jogot váltaoi, hogy éktelen zaj alakjában nyilvánítsák tetszésüket. Ugy -sziutéo zavarólag hatott a sok ajtéoyi-korgás ia; ideje volna, hogy némelyek ne csak a művésztől, bctoem önmaguk1 ól is megköveteljék a jó tó;u-t. Megemlítjük itt, hogy az írod. és Müv. Kör küldöttsége Vécsey Zsigmond elnök vezetése alatt a hangversenyt megelőzőleg tiszteigáit a művésznőnél, üdvözölve őt városunkban. A művészuű meghatva köszönte meg a szép ügyeimet a kör részéről. — Felolvasás. Hoff nana Józsa kisasz-szony e hó 11-én tartotta meg a kereskedő ifjak önképző egyletének felkérésére a .Kaszinó" dísztermében. aA századvég szelleme dói világításban* című felolvasását A közönség zsufoláiig megtöltötte a dísztermet és zajos ovációban része sitette a felolvasónőt, a kinek egyébként a rendezőség egy hatalmas bokrétával kedveskedett A felolvasás mindvégig lekötötte a hallgatóság figyelmét, mert körültekintéssel, alapossággal és nem minden.maiieia nélkül volt megírva. — Felolvasás után táncra perdült a fiatalság s csak a hajnali órákban kezdett a társaság oszladozni. Az estéiyen a következő felűlfizetések eszközöltettek: EbeaFpiQger Ernő 10 frt, Unger Ullmau Elek 5 frt, Dobrin Richárd, Kasztl Izidor, Reichenfeld Sándor, Sattler Mór 1—1 frt, Günsberger Jakab 80 kr. Ledofsky Ernő, Kotm L. Lajos, Klein Ignác. Fischel Lajos, Róna Lipót, 50—60 kr. N. N., N N., 40—40 kr. Kiss Zsigmond, Sattler Lajos 30—30 kr. összesen 23 fit 70 kr., mely szivea adományokért ezúton mond köszö-sete: á rendező bizottság. — Ssilveszter-eate. A .nagy- kanizsai Társas-kör* könyvtára javára 1897. december bó 31-én saját helyiségeiben, tombolával egybekötött zártkörű 8«1-veszler-estélyt tart; me\'yre a meghívott tagoknak a belépti díj 2 kor. Családjegy 5 kor. Kezdete 9 órakor. Tagok által hivott vendégek szívesen láttatnak. A tombolanyereményrárgyakal.31-én délután a Társas kör helyiségébe küldeni kéri a vigalomrendezö bizottság. — Mese. Lapunk legutóbbi számában ,Ballada" címen, egy közlemény jelent meg, a mely szóvá telte, a villamos sötétség szülte hangulatot. Hogy tehát jóvá tegyük, a mit legutóbb elkövettünk és hogy pótoljuk, a mit elmulasztottunk, egy ujabb irodalmi műfaj megteremtésén fáradozunk, a melyet a cim is elárul. Nem áü, hogy a város lámpái világítottak az elaőtétülés estéjén, hanem a magas gőzmalom engedte át kegyesen a városnak, hogy megvi\'ágitsa a tévelygők útjait ésilüízeazéj sűrű homályát. De nem ez a mese; az esetből, okulva az ellenőrző bizottság szigorú rendszabályok alkalmazásához folyamodik, felemelkedik hivatásának eddig elképzelhetetlen magaVatára és a vállalkozók bőkezűségével és áldozatkészségével vállvetve iparkodik & világítás jobbá tételén. A vállalkozók pedig félredobva, személye; és vagyoni érdeket, egyes egyedül a város közönségének mindennél jobban megóvaidó érdekeit tartják szem előtt és olyao világítást teremtenek, a\' mely beragyog a késÖ századokba is, és hazafi tágokkal, a magyar nemzeti eszméhez való törhetetlen ragaszkodásukkal maguk boz láncolják e város minden polgárát, kik is meleg szeretettel fogadják karjaikba az igazi nemzeti hősöket, kik a világosság apostolai megtisztelő jelzőjével ellátva, egybe, olvadnak a szerető magyar szivekkel. És a villamos világítás, a tökély magaslatára emelkedik, oszladozik az éj sürü homálya, fény és világosság derül még a hitetlenekre is. Létre jő az egyetértés: az ellenőrző bizottság és a vállalkozó H, teljes megelégedései teljesitik kötelességüket. — .....Ennél szebb mesét Aezopus sem irt még. — Nyilvános nyugtázás. A Ker. Jót. Nőegyesület karácsonyi felruházásához ujabban hozzájárultak: Segerc-Fesse 1-hofer Paulsuruő 5 frlial és Piihá! Ferencné uruő 3 frttal. Ez összegekért ez uton is köszönetet mond özv. Zadu-báuszky Lajosné elnök. — Hazafiság. Laptársunk a ,Zala" egyik legutóbbi számában, dicsérőleg emlékezett meg, Franz Lajos és Rudolf azon ténykedésükről, hogy az első magyar asztaltársaságot megjelenésükkel szerencséltették és hogy fejeuként 50—50 egész krajcárral gyarapították az asztaltársaság -tőkéjét — Ha ebben vau valami dicséretre méltó, akkor illő, hogy az illetők megdicsértessenek. Hanem az az érdekes, hogy laptársunk nem tartotta szükségesnek, megemlíteni, hogy Loser József, kucséber, — egy pengő forintot adományozott az asztaltársaságnak. — — Tévedés vagy lelkiismeretlenség. Egészségre ártalmas cukorkákat vett egy helybeli családapa egy föszerkeres-kedésben, a mitől egész családja ros.-zui letr. Az illető jelentés; tett a rendőr-ségnél, mely megindította a vizsgálatot. A boltot ezúttal nem nevezzük meg; bevárjuk, mit fog a vizsgálat kideríteni. — A locombil- és cséplőgépek tanfolyama az állami ipariskolánál Budapest, VIII. ker. Népszínház utca 8. sz. a.) január hó 2-án nyílik meg s ápril bó 10-ig tart. E tanfolyamon a gözmozgony (locomobil) és a különböző cséplőgépek Bzerkezete és kezelése fog taoitatni. Taouiókul felvétetnek a 18. életévöket betöltött, írni és olvasni tudó önálló lakatosok, kovácsok s a kü\'önbözö gépgyárak főbb munkásai, továbbá gazdatisztek, birtokosok, géptulajdonosok. A belépők erkölcsi bizonyítványt tartoznak előmutatni, a nem Önálló munkások ezen kívül, ha .munkában állanak, a munkaadótól kiállítandó munka bizonyítványt ha nem állanak muakábaa, munkakönyvöket tartoznak benyújtani. Á tandíj 8 foriot, a mit előzetesen a beiratkozás alkalmával kell lefizetni A beiratásokf. évi december hó 15-étöl, december bő 29-ig tartatnak az intézet helyiségében. Tidékiek a tandíj beküldése mellett levélben is iratkozhatnak. A vidékről jövő tanulóknak január 2-ig nem szükséges személyesen megjelenni az intézetben. —A gyermekbetegségek keletkezéseinek meggátothatásajithtan rejlik;, hogy a gyermek oly edzett éa erős ellenálló képességet kifejtő szervezettel bírjon, mely a baj csiráját fejlődői nem engedi. Különféle ezt célzó gyógyszerkészítmények vannak forgalomban, de általánosan tu- dott dolog, hogy csak egyetlen sze-létezik. mely a hozzá fűzött várar kozásnak minden tekintetben megfelel; s e szer a csukamájolaj. A gyér mekek a közönséges csukamájolaj bevételétől undorodnak s ezért nagyon hézagpótló á Zoltán-féle csuka.- 1 májolaj, melynek sem ize, sem kel- , lemetlen szaga nincs s gyermekek, , valamint felnőttek szívesen veszik be. Raktár Nagy-Kanizsán: Reich Gyula gyógyszerésznél. Ára 1 frt — Felhívjak olvasóink figyelmét a Santal Egger-féle hirdetésre. — A „Vagyaromig0 politikai napilap ez idő szerint a legjobban szerkesz- \\ tett lap az országban. legelső rangú iróink és publicistáink ma kétségtelenül a Magyarországba írnak. Első sorban ! Bariba Miklós, az országnak ma legra-gyogóbb tollú publicistája, továbbá Páz- 1 mándy Dénes, Hock János, maga a fó-szerkesttó HellÁJjajos, Hentaller Lajos, Incédy László stb. napról-napra a legélénkebbé és legelevenebbé teszik a magyar olvasóközönségnek ezt a kiválóan kedvelt lapját. A Magyarországban jelennek meg azonkívül Móra Istvánnak oiszág-szerte feltűnést keltő tárcái. Ugy. hogy a ki eleven jól értesült és igazán első rangú hírlapot akar olvasni, az bátran a Magyarországhoz fordulhat. A „ Magyar ország--ot nemcsak nemes, előkelő hangja, egyenes, nemzeti iránya és minden tekintetben hozzája hetlensége teszi a magyar olvasó ktr^/.jség előtt becsessé, hanem az i-, hogy a család minden tagjának nyújt kellemes szórakozást. Tárcái, regényei, eleven hirei, párizsi divatlevelei stb. a legkedvesebb olvasmányt képezik. A Magyarország az éjjeli postával küldetik, szét, ugy. hogy reggel már az ország legtávolabb részeiben is ott van. Mily előny ez a hivatalnoknak, földbirtokosnak, kereskedőnek, iparosnak és minden intelligens embernek, hogy más lapokat megelőzőleg olvashatja már reggel mindazt, ami az országban és külföldön történik. Az országgyűlést, a hivatalos közléseket, a bel-és külföldi tőzsdei zártatokat, szóval mindazt, a rai nemcsak érdekes, de az illetőnek állására és üzletére nézve is nagy befolyással van. Tudjuk, bogy mily előnyösen has uálják fel egyesek, ha valaki egy nappal, vagy félnappal el van maradva az eseményektől. A ki ma egy fontos hírt előbb tud meg, az őnérhe-tetlen előnyben van a többiek felett. A „Magyarország* mindenkire nézve lehetővé teszi ezt a korai és megbízható\' értesülést. Ez biztosította a Magyarország részére azt az óriási elterjedést, a minek ma örvend. A „Magyarország\'--ra legcélszerűbb postautalványon előfizetni akár egy hóra. (1 frt 20 kr.) akár egy negyedévre (3 frt 50 kr.) Cim: Magyarország ki idóhivatala Budapest, Sándor-u. 2. A félévi előfizetési dij 7 frt. az egész évi 14 frt. Vasúti menetrend. Érrényes 1897. etikaijai\'hó 1-től. Vonatok érkezése. Cudapwt _ 3 óra 52 p. reggel szemv - 11 , 45 „ délben gyorsv , 1 „ 24 „ délben szem- a 8 w 55 . este vegyesv , 12 „ 10 , éjjel gyorsv B.-Szt. Györgye , 9 , reggel szemv Bécs (Wien) 3 . 42 , reggel szemv-, 1,35» délben szemv , 11 , 01 , este szemv. - T , 05 i , gyorsv. Z. Ege rezeg 8 , 04 „ reggel vegyv. Pragerhof 5 „ 33 , reggel gyorsv. » 7 , 59 , reggel vegyv. B 12 „ "0 „ délben szemv. . 4 , 56 , d. u. gyorsv. , 11 . 22 „ este szemv. Barcs (Zák.Gyék.) 11 , 14 . d. e. szemv. , l , 23 „ á. u. B , 11 , 22 „ este , Vonatok Indulása-Budapest 5 óra 48 p. reggel gyorsv. ¦» 9 . 15 f, reggel vegyv. , \' 2 , — . d. u szemv. » 5 . 06 , . , gyorsv. \', 12 „ ;5 „ éjjel szemv. Bécs (Wien) 6 , 05 , reggel . , 12 a 20 , délben gyorsv. 2 „ 05 r , szemv. \',»¦ 12 . 45 , . , Z.rSzt;-I?án 5.15 d. u. vegyv. Pragerhof 4 , 42 p. reggel szemv. > 12 , — , délben gyorsv. . 2 , 35 , , szemv. , 7 B 33 . este vegyv. 12 „ 20 , éjjel gyorsv. Barcs . \' (Zik. Gyék.) 4 , 57 , reggel szemv. , 2 . 25 . délben szemv. 7 , 25 _ este ssemv. Iroáaloa - — Uj magyar dalok, Huber Gyula ismert nevű zeneszerzőnk ismét néhány szép dallal lepte meg a dalkedvelő közönséget Most jelent meg a szerző kiadásában „Mezei virágok" c. alatt bat kiválóan sikerűit szerzeménye. Egyik jobb mint a =iásik; a hamisítatlan magyar rhithmus és a kiválóan sikerült átirat közkedveltséget biztosítanak a nótáknak, melyeket a Bzerző Vince Alice úrhölgynek ajánlott. A dalok csinos kiállításban jelentek meg. Aruk két korona. — A Budapesti Napló karácsonya. Élénken emlékszik még a magyar közönség annak a tizennyolc mgyar-újságírónak, az esetére, akik, hogy függetlenítsék magukat minden politikai befolyás és minden vállalkozó töke nyűge alól, megalapították a maguk erejéből, minden vállalat mellőzésével a szerkesztőség saját tulajdona gyanánt a Budapesti Naplót. A lelkes kis csapat most, alig másfél év leforgása után, a szabadelvű magyar \|özönséguek legkedveltebb ujságszolgál-tatója lett. Magával hozván fényes és jőbirü irói neveket, bámu\'atos szorgalommal és kitartással gyűjtvén mindennap össze mind azt ami e szerkesztőség, e lap szabadelvű és feltétlenül minden iráuyban független politikájának, nemzeti érzületének és maga- ízlésének minden huszonnégy órában ismétlődő bizonyságát adja: — a Budapesti Napló ma már uem csak keletkézé ének történetében uj és eredeti, de a közönség szimpátiájának gyors felkölté^éqen is eddig nem látott példát mutat É.t minden szám arra vall, hogy a Budapesti Napló alapitói megérdemlik ezt a támodstást. A Budapesti Napló-nak friss és megbízható értesülései, komoly, tartalmas politikai cikkei, a melyek nyomatékossá teszik a fiatal, de politikai súlyra máris döntő jelentőségű újság véleményét, tárcarovatának magas irodalmi színvonala, gazdag informatív anyaga, kitűnő értesülései, kimerítő, ötletes, változatom, eleven rovatai s míndenrendü közleményeinek változatossága és folyton gyarapodó bősége: napról-napra ékesszólóan tanúskodik arról hogy a Budapesti Nap\'ó fényeseu meg, felelt a legvérmesebb várakozásnak is, a mely megjelenését megelőzte. A Budapesti Nap\'ó szerkesztősége és olvasóközönsége közt páratlanul meleg és szíves viszony fejlődött ki. Naponkint jelentkezik ez a Szerkesztői üzenetek rovatában. A magyar közönség: nekünk csa !áduuk. A Budapesti Napló szerkesztősége ugy akarja meghálálni hatalmas közönsége támogatását, hogy karácsonyra kivétel nélkül minden előfizetőjének, az ujonnao belépőknek is, olyan albumot helyez az asztalára, amely valóságos irodaimi kincs, a világ legnagyobb íróinak találkozó helye. Az album minden egyes cikke egy-egy irodalmi remek, közvetlenül a Budapesti Napló számára készült és nagy belső értékénél fogva esztendőkön át lesz öröme, disze minden család asztalának. A Budapesti Napló szerkesztősége, amely csakis addigi munkásságára, hírlapírói sikereire hivatkozva . és a közönség szimpátiáira appellálva fogolt hozzá bátor vállalkozásához, nem csalódott önbizalmában és nem csalódott a közönségben, amely nagy szeretettel karolta fel ügyét az első perctől fegva. És hogy a közönség se csalódjék becne, arra vállvetve, szakadatlao buzgósággal és lelkesedéssel törekszik. A szerkesztőség, amelynek belső tagjai: Vészi József, főszerkesztő, Braun Sándor, felelős szerkesztő, Ábrányi Emil, ifjabb Ábrányi Kornél, Ciair Vilmos, Cerri Gyula, Erős Gyula, Fái Béla, Gergely István, Holló Márton, Horváth Elemér, Janovics Pál, dr. Kovács Jenő Lyfca Károly, Márkus József, dr. Merkl > dólf, dr. Márton Miksa, Molnár Ferenc, Pékár Gyula, dr. Soltész Adolf, Sváb Tivadar, Thury Zoltán napról-\' napra egész erejét, egész lelkesedését, összes hírlapírói kvalitásait viszi a harcba. Hűséges szövetségese ebben a külső munkatársak fényes serege, amelyből csak Ágai Adolf, Balogh Pál, Beksics Gusztáv, Bessenyey Ferenc, Békefi Antal, Eötvös Károly, Feszi Géza, Gécy Istváa, dr. Hagara Viktor, dr. Halász Ignác, Kupa Árpád. Lengyel Laura, Malonyay DezsÖ, Mílkó Izidor, Munkácsy Kálmán, Szabóné-Nogáll Janka, Szaoa Tamás, Szántó Kálmán, Tömörkény István és Tutsek Anna neveit emiitjük most Ez a rugója a Budapeeti Napló eddigi példátlan nagy sikerének és biztosítéka jövendő szilárd exisztenciájáoak. És még egy. Annak az újságnak, amely senkié másé, csak a szerkesztőségé és a közönségé, amely semmiféle idegen tőke szol -gáiatáosn nem áll és csak a maga munkálkodó embereinek, meg a magyar közönségnek, a magyar hazának, a magyar nemzett ügynek és a magyar szabadelvűséinek az érdekeit szolgálja: ebben a függetlenségében semmihez sem hason- IXXVL ÉVFOLYAM. ZALA KÖZLÖNY 1897. DECEMBER 18-án. litható hatalmas erőforrása Tan. Olvasóink figyelmét újból is felhivjuk a Budapesti Napló-ra és ismételve a legmelegebben ajánljuk ez újságot. 01vasá«ra az újdonságok iránt érdeklődőknek és valóságos lelki épülésükre azoknak, akiknek a magyar hírlapirodalom magas színvonalában és magyar írók és újságírók hangyaszorgalmában kedvük telik. András a gazda. Gottheifuek, a kinek születése napját épp most ünneplik századik évfordulójában van egy hires regénye András a szolga legényről, mely évtizedek óta a magyar népnek kedvelt olvasmánya. Ennek a régi és sokat olvasott könyvnek a folytatását beszéli most el jó magyar nyelven Szívós Béla. A mily érdeklődés kisérte annak idején a szegény szolgalegény kemény sorsát, épp olyannal olvassuk most a tehetős gazdáét, a ki a maga erejével és becsületes szivével szerezte meg a jómódját Rosszindulatú emberek félrevezetik egy-egy pillanatra az egyenes útról, bsjba is keverik, mig az ö józan esze visza nem tériti és helyre nem állitja a megbontott nyugalmat. A könyv e részben kitűnő példával szolgál s miot a nép erkölcsét javító olvasmány, e téren a legkiválóbbak közül való. Az ily könyv terjesztése az arra hivatott közegeknek nemes feladata volna. Megjelent a könyvtár tetszetős füzetei közt, és Ízléses képei a Franklin Társulat ily olcsó munkánál igazán dicséretre méltó buzga.mára vallanak. Ára 40 kr. — A népszabadság könyvéből. Benedek Eleknek a Magyar nép múltja és jelene cimü méltán nagy érdeklődést keltett: két kötetes müvéből megjelent a második füzet, melynek elején mindjárt két uüvészi kivitelű műmelléklet köti le figyelmünket. Az egyik a magyarok bejövetelét ábrázolja, a másik-pedig eleven, mozgalmas kép: az I. Endre korabeli fejérvári népgyűlést idézi elénk, midőn a király az Ősi szokáshoz hiven a népet is gyűlésbe hivja. Eppezidöben tetőpontra hágott volt a bálvány és a kereszt küzdelme, n.elvet rendkívül érdekfeszítően ír le Benedek a nép vissza akar (érni a pogány bitre, 8 a táltosok lázítják a7. ország minden részéből összesereglett népet. Ezt a mozgalmas jelenetet őiiikiti meg a rajzoló. Külön fejezetet szentel az iró Szeat Lászlónak, ügyesen kapcsolván össze r róla szóló legendákat, hagyományokat a történeti tényekkel, kimutatván, hogy bár Szent László törvényei kegyetlenül szigorúak voltak, mégis Szent László emléke, Mátyás kivételével, a legszebben maradt meg a nép lelkében, mert törvényei nemcsak szigorúak, de igazságosak is voltak. Ebben a ff\'zetben indul meg még egy igen érdekes fejezet: a csirájában levő megyei és községi élet rajza, egyben megismertetvén velüukanépakkori életét,gazdálkodását, a löld mivé ését, annak eszközeit. A lebilincselő elbeszélést sikerült szövegképek élénkilik,melyek közt különösen érdekes a?, mely azt magyarázza, miként mérték őseink a földet — nyil-lövésekkel. Nagy előnye Benedek könyvének, hogy . a föld népének történetét irváo, nem feledkezik meg a nagyobb országos eseményekről sem s így az olvasó a történelem fonalán ismerkedik meg a parasztság történetével. Most, hogy a második füzetet is olvastuk, még nagyobb érdeklődéssel várjuk a további (özeteket, az elnyomott nép küzdelmeinek történetét A népszabadság e könyvét, igazi bibliáját, melegeo ajánljuk olvasóick figyelmébe. Egy egy füzet ára 30 kr. s elő is lehet rá fizetni a kiadó Athenaeumnál és minden könyvkereskedőnél, még pedig 5 füzetre 1 írt 50 krral, 10 füzetre 3 fittel, 20 füzetre 6 írttal és 40 füzetre vagyis az egéas könyvre 12 írttal. — Verne munkáinak illusztrált magyar kiadásából most kaptuk meg a 76—82. füzeteket és ezekben az uszó sziget cimü regényt. A mint a népszerű iró minden munkájában valamely nagy természeti probléma oldódik meg előttünk, jelen regénye is egy izgalmas, kalandos utazás leírása keretében a vizek titokzatos, mélységes világával ismertet meg. A költő képzeletének mig csodálatosan merész csapongását követjük, a tudás, az igaz észrevétlenül lopódzik elménkbe. Ez az, a mi Vernét minden idők legnagyobb irói közé emeli és a mi nagy népszerűségét megmagyarázza 1 — A regényt Gaál Mózes avatott ¦ tolla Ültette nyelvünkre és a füzetek : külön-külön is kaphatók 20 krjával \\ minden könyvkereskedésben. — ,Hangulatok" lesz a címe Bartha Miklós könyvének, mely a könyvpiacon karácsonykor frg megjelenni. Ez a könyv negyven darab prózában irt költeményt foglal magában ily cimek alatt: Ficasztás, A nó, Könnyelműség, Cá>ar győz, ősapánk, Bíróság előtt, Ki a hibás, , Az árva, Tapasztalás, Verőfény, Télen, A magának való, Jutalom, Vigasz. A holnap, A szerencsétlen, A halál, Megváltás, Templomban, A költő sorsa, A költő hivatása. Elvérzés, Pásztortűz, Emlékezet, Otthon, Födélzetén. Az árnykép stb. A ki Bartha vezércikkeit ismeri, az I fogalmat alkothat magának arról, s hogy mily nyelvezettel, mily szin-: gazdag festéssel és mily elragadó i fantáziával vannak megírva ezek a í költemények. A közönség körében \\ szokatlan érdeklődést, keltett az a i hír, hogy Barthától szépirodalmi dol-1 gozatok jelennek meg a könyvpiacon. Bárthát a „Magyarország" szer-I kesztősége birta reá köny\'véuek ki-, adására, s a „Magyarország" most azzal kedveskedik olvasóinak, hogy Bartha könyvét diszes kiállításban i karácsonyi és újévi ajándékul elő-i fizetőinek ingyen fogja megküldeni. A könyvet mindeuki megkaphatja, a ki a „Magyarországára egy ne-; gyedévre előfizet. Az előfizetési díj i (3 Irt 50 kr) bármikor beküldhető ! ily cím alatt: „Magyarország\' kiadóhivatala, Budapest, Sándor, Budapest, SáDdor-u. 2. Bartha művének bolti ára 2 frt lesz és külön is megrendelhető a „Magyarország" kiadó hivatalában. — Sándor Mátyás. Verne összegyűjtött munkáiból, az E i s 1 e r - féle szép és olcsó kiadásból, kissé hosszú szünet után egy ujabb kötetet k«ptunk a mely a gyűjteménynek immár XVI kötete. Verne egyik legbájosabb és legérdekesebb, bennünket magyarokat pedig szerfelett érdeklő regényének a Sáuaor-Mátyásnak első részét találjuk benne. A regény hőse Báthory László leghíresebb embereped igS\'athmár. a kiknek,kalandos, de mindig nemes iránya működése körül fűződik az egész mese, a melynek részleteit feszült figyelemmel kisérjük. A második kötet pár nap multán fog megjelenni és akkor teljes lesz ez a mű is, a melyet buzgó kiadója szépen i Mustrál t a t o 11 a né-kül, hogy a gyűjtemény árát csak egy krajcárral is emelte volna. Verne könyveinek kedvelői számára ez igen kellemes hir és soraik okvetlen szaporodni fognak. A fordítást most is Zempléni P. Gyula végezte óvatos és szép tollával. A könyv minden hazai könyvkereskedőnél, valamint a kiadónál fűzve 80 kr. diszkötésbeo 1 frt 20 kr. kapható. — Egy millió piros könyv. Egy millió könyvről van most szó. 0 yan könyvekrő\', a melyeket minden veszedelem nélkül be lehet bocsátani a családba, aggodalom nélkül lehet adni ast-zonyok és leányok kezébe goncüió. tzórakozUtó könyvek ezek, egybefoglalják a modern irodalom szioét és javát, amellett pedig mesés olcsóságuak. De mit íb részletezem? Hisr-mind ezeket elmondta volna maga az olvasó, ha csupán annyit adok tudtára, hogy az Egyetemes Regéoyiár egy millió kötetéről van szó. Enoyi kelt el belőle tizenkét esztendő alatt, minden esztendőre tehát csaknem kilencvenezer példány jut.Vajjon mi lehetett ennek az óriási Bikernek a nyitja? At, hegy a legjobb és legérdekesebb olvas mányt kapta a magyar közönség disze-kiállitásban és olyan érou. a mely eddig elképzelhetetlen volt a magyar könyvpiacon. Hogy egy te\'jes regényt kivá\'ó író müvét bekötve Ötven krajcárért adjanak neki, arról az Egyetemes Regény-tár megjelenése előtt álmodni Bem mert volna. A ki a modern magyar szépirodalomról tiszta fogalmat akar magának szerezni, vegye meg, az Egyetemes Regénytár köteteit — ott találjuk a gyűjteményben a legkiválóbb magyar írókat A külföldi irodalomban i«, a mi csak modern és számbavebetö regény jelent meg az utol-ó tizenkét esztendő alatt okvetlenül belekerült ebbe a piros könyvtárba. A teljes Ohnet-val az Egyetemes Regénytár révén ismerkedett meg a magyar közönség; Az idei folyam a Xlfl. is Ohnet regénynyel kezdődik a cime: „A faviéresí lelkész" Ezt a "j regényt a nagy iró egyik legérdekesebb alkotásának tartjuk. Az ára a két csinosan bekötött piros könyvnek 1 frt Az Egyetemes Regénytár 220 kötete közt nincs egyetlen sem, a mely a jő ízlés ellen vétene az erkölcsöt kijátszana, . pikantériával akarna hatni és ezekkel ; az eszkwökkel akarná fölkelteni az érdeklődélt. S ebben van a vállalat főereje, ez magyarázza meg az egy millió példány mesésen gyors elterjedését Az Egyetemes Regénytárt a Singer és Woffner budapesti könyvkiadó cég adjaki — A „Vasárnapi Lapok" legutóbbi száma minden tekintetben bizonyítja, hogy szakított azzal a régi sablonnal: : csak olyant közölni, a mi nem. oj s a : mi a hazai közönséget nem érdekli. A „Vasárnapi Lapok" az életből veszi azokat \| az érdekesebb jelenségeket, a melyeket ! képekben is megörökít. E heti számábin a királyi pár legújabb meliszobrát Stróbl Alajos kiváló művész mutatja be. Mind járt azu\'án a szeptemberi . királynapok egyik legérdekesebb emlékével kedveskedik olvasóinak, a mikor sikerült képek ben az emberszeretet alkotta nagyt>za-: bása intézetet a Fehér Kereszt egyesület országos lelencházát közli. A szegény diákok nemeslelkü pártfogóját, H rcegh Mihály egyetemi rektori, mint poétát állítja elénk a „Nőkről a nőknek" cimü szellemes csevegésével. Ezeken kivű Mikszáth Kálmán, L\'pcsey Ádám, Palágyi Lajos, Salamon öüön, Zboray Aladár, Prém József, Beaickyné Bíjza Lenke, Lázár Béla, Keszler József Papp Diuiel, Papp Zoltán, Gntius gazdagítják dolgo zataikkal a .Vasárnapi Lapok" e heti számának tartalmát. Előfizetési ára a lapnak negyedévre 2 frt Szerkesztőség és kiadóhivatal Budapest, VIII, Kere-pesi-ut 17. i Az e rovatban megemlített müvek megrendelhetők és kaphatók IFJ. WAJDITS JÓZSEF könyvkereskedésében Nagy Kanizsán. Szerkesztői üzenetek. — P. J. helyben. Sajnáljuk, hogy legújabb tragédiáját térezüke éi egyéb okok miatt nem közölhetjük. Pídig a cime igazán megható: A meghlpnotlzált : Bokkin, avagy: Mégis: huncut a híjuk. — CaraUMastv „Nagyot trtiszeoteU éa meghalt." Épp igy kezdte egykor Fáy Andris és az 5 novelláját a harmincas években; Akkor ez jó volt, mi már egy kissé idejét multa Hanem az Írói nevéhaz — gratuláluuk. — F K. Palin. Gratulálunk, hoey Göcsejtől megszabadult, s örömmel üivözöljük újra munkatársának közök. , . Ií I Bpest. Leveleink keresztezték egymást. — Sok évi ¦eflflayetát. Emésztésgyengese-geknél és ¦Hvágyhiinyná! áltai Iában minden gyomorba jnál, a valód „Moll-féle tiedlitz porok* bizonyultak a le^síkereb éknek a többi szerek fölölf mint gyomor erósitök és vértisztilók Egy doboz ára 1 frt. Szétküldés naponta utantellel Moll A. gyógyszerész cs és k. xzátlitó,\' Bécs, I. Tuch\'aubeo y. A vidéki gyógyszertárakban határozottan Moll A. készítménye kérendő az ö gyári jelvényével és aláírásává] lyilttéc) 1 Sslyesfl damatzUk 65 krlé! 1« frt 65 k»!< ! i méiereoké\'t valamint fekete, f^hiri !««íne» Henueberg selyem 45 krtúl 14 : frt 65 krig mét-renként imt, eaikos \| \\ k -j •:í:í:-ií: míntáaott, damuzt stb. (mint- ! ejty 240 küSnWizS minősé; 2000 e»in és ni .tázatbaa stb. a megrendelt áru postai ér ) és rimmaut«a<:n a házhoz szállitm valamint ; : mi itákit postaford ultival kuld : Hennebirg ; i (f. cs. 6k. udr. száll, (seljemgráral Zürich- \| j ben. Svájcéba ízimsett lerelekr 10 kro» I U»elEÖIapókra 5 kroi bély -g ragassUadó. \\ \| Magyar nyelven irt megrendelések ponto- j ! tan elintéztetnek V 64e, hugykolyap, hugjdara és kOszYénjbiintalmak ellen, továbbá a légió és emésztési szervek huruton bántalm tinál, orvosi tekintélyek általa Lithion-forré.s t SALVATOR sikerrel rendelve leax. Hugybajtó hatású! Kelta izí! KÖuth nésxUelö Kapható ásváoymkereskedétekben ét gy\'ty szertarakban A Salvator-forráz igazgatósága Eperjeten. )Ax e rovatban közlőitekért nem vállal magira felelősséget a uerk. A „SANTAL EGGER" kiváló gvógyerejn készítmény Feleslegessé teszi a Copaivit és Cubebirt. Felülmúlja pontos és biztos hatásban, cső, hólyag és vesebintat máknál a külföldi gyártmányok ¦etjobbikát. A HasatiilU Iijechevai egyetemben L:\'inaira a legmakacsabb folyiit megazűE e 1 üveg (40 darab) ára 1 frt 50 kr., a pé&z előleges beküldése mellett poatio bérmentve 1 frt 70 kr., 2 üveg 3 frt 20 kr, 2 üveg Injectió és 1 öve* Saotal Kgger bérmentve S frt 25 kr. Faraktár: Gyógyszertár a -Nádor hez Bldapaat Vl, ÍVaoi-Wnrt 17. Nyilvános köszönet. Wilhelm Ferencx gyögrarerésx nraak Seanklrchea A.-Ausztria. Feltalálója az Aatlrheanatlkas és Antla hrltikns rértiaztitö teának, köszvény eV rhenmáná). Midőn én a nyilvánosáig elé lép+k, csakis azért történik, mintán kötelességemnek tartam, Wilhelm gyógyzerész ur&alc Neunkircheuben, legmélyebb köszönetemet kifejezni azon szolgalatokért, melyeket az ő vértisxtitö teája fájdalmai rheumalikus szenvedéseimben tett és hogy azokat, akik ettől a borzasztó szenvedéstől felkerestemek, figyelmessé tegyem. Nem vagyok képes azon öldöklő ttMaimákat leirat, melyeket már 3 év óu minden időváltozásnál tagjaimban éreztem, s melyektől sem gyógyszerek, sem a Ba-deni (Bécs mellett) kénfnrdók haszna-Lua szabadított meg. Á\'matlanul hánykódtam éjjelenkint ágyamban, étvágyam napról-napra fogyott, kiuézéaem izem látomást rosszabodott és egész testi erőm Teaaitett. Négyheti basmilata után fenti teának fájdalmaituiól nemcsak hogy meg* ¦zabadultam s vagyok megtzabadjiva, miután mir hat hét óu nem iszom e teából, de egész testi hogylétem javult. Szoros meggyőződésem, hogy mindenki, ki hasonló fájdalmakban íxeuved és ezen tea haszoálaiihox folyamodott, szintúgy fogja Wilhelm Ferenc urat i\'dani, mint én. Őszinte nagyrabecsüléssé! Bulschln Streitreld grófnő alezredes neje államkincstár végrehijtatónak Horváth Jó Fereuc végrehajtást szenvedő nagykanizsai lekős elleni, 134 .frt 18 kr. tőke, ennek 1896. évi augusztus IM-íöi járó BVo kamatai, 8 frt 20 kr. végrehajtás kérelmi, 8 fit 85 kr. jelenlegi s a mé? felmerülendő költségek iránti végrehajtási ügyében a feot nevezett kir. tszék területéhez tartozó a nagy-kanizsai 4004 SI tkvben f 90/a hraz. a. felvett s 750 írtra becsült ingatlan 1898. évi január hó 12-én d. e. 10 órakor ezen kir. tszék tkvi helyiségében megtartandó l_v:;-. árverésen eladatni fog. Kikiáltási ár a fenntebb kitett btcjár. Árverezői kivánÓk tartoznak a becsár 10"/ át készpénzben vagy óvadékképp papírban a kiküldött kezéhez letenii. Kelt X.-Kanizsán a kir. tvszék miot telekkönyvi hatóságnál 1897. évi szeptember hó 25. napján GÖZONY, kir. tszéki albiró. Értesítés. Felelős szerkesztő: Dr. Kiss ÉrniT Helyettes szerkesztő: Dr. Villányi Henrik __ _Kiadó : Ifj. Wajdits József. " HIRDETÉSEK. Valódi brünni szövetek őszre és télre Egy Conpoo 3.10 4 80- jó méter hosszú teljes, \\ fi — jobb öltözet (kabit, l 7 75. fiuom nadrág és mellény / 9. — finomabb csak K 10 50 legfinomabb Valódi gy npjnszövet. Téli kabát szöretek, vadá&z szörefe-ket, daróc kamtja-n kabát és nadrág szöveteket, gyönyörű választékban. Női szöveteket minden íéterő minőségben szétkúld atánvéttet. Szolidságáról és megbízhatóságiról legjobban ismert izöretraktir Siegel Imhof Brunnben Minuk ing-yen és bérmentve. Uiotahü sziUitisi\'knil kezeskedne lest. A on előnyök, melyeket fennti cég cyirtási székhelyén, magán vevőknek közvetlen bevásárliáná! nyújt, igen nagyok 5426/tk. 97. Árverési hirdetipény. A nagy-kanizsai kir. tszék tkví osztálya részéről kö/fairré tétetik, hogy a m. kir. Van szerencsém köztudomásra hozni, miszerint kitűnő szerem, a tyúkszemek késnélküii eltávolítására, eláru^áüt Nagy-Kanizsa és környékére Mlltényl Sándor arra ruháztam át. Mindenki eltudja tyúkszemét 10 perc alatt távolítani kés nélkül fájdalmatlauni még a legrégibb tyúkszemeket h, vér-mérgezés kizárva. Ezen szer ára csentesz-közzel 60 kr. Tisztelettel J l T R ö V I T * W. _tyuksxemmtttő Bécsből. 5386/tk. 97. Árverési hirdetmény. A n.-kanizsai kir. tszék tkvi osztályt részéről közhírré tétetik, hogy a m, kir. államkincstár véprebajtatóoak, Cserenkó I-nre babóti lakos végrehajtást szenvedő elleni 100 frt 47 kr. tőke, ennek 1S9G. ápríl. hó 11-Íe 7 frt 20 kr. már lejárt ismét pedig 5% kamarai. 8 frt 80 kr. végrehajtás kérelmi, 9 frt 35 kr. jelen -legi s a még felmerűleudő költségek iránti végrehajtási ügyében a fent nevezett kir. tszék területéhez tartozó a hahót] 744 sz. Ijkvben f 120 brsz. alatt felvett s 520 frlra becsült ingatlan, továbbá a bánáti 740 sz. tjkvben f 4^8 brsz. alatt felvett 53 frlra ugyanazon tjkvbeu f 470 hrsz. a. felvett 41 írtra, agyanazon tjkvben f 568 hrsz. a. ftÍvelt 10 frtra — ugyanazon tjkvben f 583 brsz. a. felvett 05 frtra, — ugyanazon tjkvbrn f 585 hrsz. a. felvett 16 fnra. — ugyanazon tjkvben f 968 hrsz. a. felvett 150 frtra, — utyanazon tjkvben f 812/b hrsz. a. felvett 340 frtra, — ugyauazon tjkvben t (G09 —610)/45 hrsz. a. felvett 27 frtra, — ugyanazon tjkvben T 10 sorsz. alatt felvett 02 frtra, — ugyanazon tjkvben f 11 sorsz. a. felvett 30 frtra bee-ült ingatlanok 1S98. január 11. napjáu délelőtt 10 órakor Habot községházánál megtartaLdő nyilvános árverésen eladatta fognak. Kikiáltási ár a feutebb kitett becsár. Árverezni kiváuók tartoznak a becsár lO\'/o-át készpénzbeu vagy Óvadékképei papírban a kiküldött kezéhez letenui. Kelt Nagy-Kanizsán, a kir. tvszék mint telekkönyvi hatóságátiá 1S97. évi szent, bó 25. napj-in. GÖZONY, kir. tszéki albiró. Legújabb Dr. WALTHER GYULA kanonok .Üdvözlégy Mária\' imakőnyve, ára 81 krtól 3 frlig. T. c. A közelgő karácsonyi és újévi ünnepek alkalmával vagyok bátor \| ^ 2 legalkalmasabb * ^ AJÁNDÉK TÁRGYAKKAL \|{ dúsan felszerelt üzletemet szíves figyelmébe ajánlani. J i Raktáromon képos könyvek és ifjúsági iratok miuden nem és \'y \'- kor számára, aj-tndék és diszmúvek, pompís kötésű Imakönyvek, - emlékkönyvek, dlazlevélpapirok, írószerek, tárea és fali naptárait. társas-jiilekok, legújabb hangjegyek, nagy választékban találhatók. A b-tzai irodalom győngyeiu kívül a német irodalom keresett műveit is beszereztem, ugy, bogy minden tekintetben módot nyújtok becses igényiioek kielégítésére. Ez alkatommal szíves figyelmébe ajánlom H K NGSZERKERESKEDÉSEMET a hol különösen a tanuló ifjúság zámára szolgálhatok hasznos és ma-S raiiandó becsű ajándékokká1. Zoaéló-müveket és mechanikai hang- szereket, melyek diszes ajándékokat képeznek, szintéi raktáron tartok « ~ s esetleg részletfizetésre is sziveseo átengedem. Továbbá legyen szabad több uj betűfsjból dú an felszerelt KÖNYVNYOMDÁMAT becses figyelmébe ajánlani. Névjegyeket, esketésl ás í .»li meghívókat Ízlésesen, gyorsan s jutányos árért készítek el. Üzletemet szíves jóakaratába ajánlva vagyok mély tisztfiettej I\|3- Wajdits József könyv-, papír-, teaemű és hangszerkereakedő Teljesu fttizerelt meite--beaedü igeo flaon kivitelben, kltial baagos\', VMÓval é* zárkaté takkal CSAK 10 FRT. 1 s^««««<«««««««««s««c«a««««««s«««c««««««««««««ec«t PtlUs nfí Lexikona 16 kötetben félbőritdtesben ár. 9t frt, résxletfiieléjre ji megk^Jtátü ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖK! 1897 DECEMBER 18 in 5ÖOOOOUOOOOÓOOOOOOOO 3OO0OOO00 0 2 0 0 o o 0 0 ü o o lo o o o o o a o 0 ALAPÍTTATOTT 1858 Budapesti Szivattyú- és Gépgyár Rés zveny-TáraaHas («ei5u mm mmi) BUDAPESTEN VI. kar.. Kűlsó váczi-ut 45. szára SQruönjcini: SZIVATTYOGYAB BUDAPEST. GYiET: mindenféle gőzgépet, Schmidl-Jile jorrgözmotoroka- (40/. ^zénmegtakaritás), petróleum- és benzin motorokai. Keretjü-részeket, körjürészeket és csertöröket. Gőzkazánokat, elöme-legitöket, tartányokat. Hidakat és egyéb vasszerkezeteket. Mindenfele szivattyúkat gőz-, szij és kézi hajtásra, valamint villamos üzemre. Artézi kutjelépitményeket vasból Tüzjecskendöket és vízszállítókat, tűzoltósági Jilszereiéái tárgyakat. Köztisztasági szereket, öntöző kocsikat, sarkaparó és sei>rőgépeket, hóekéket és úthengereket. Egészségügyi szereket, mint göz/ertötleniiö készülékeket és teljes Jertötlenitö telepe ket. pöcegödőr tisztító készülékekel. Vas- és éreöntvényeket, líarangokut. Keményöittésü aczéljelülelü tüzrostélyokat egyenes és kigyóalakban, valamint polygon rostélyokat. LÉTESÍT: víz müveket, csatornázásokat vízvezeték és légszeszberendezéseket, központi fűtéseket. Árjegyzékek és költségvetések ingyen és bérmentve küldetnek. o o o o o a o G O o o o o o o o o o u o o G o o o o o a G G o KKXXKXXXKKXXKKXXXXXXXXK? XX Y. X H Előfizetési felhívás \' „SÍPSS CS ALIBI LAPOK\'4 * szépirodaimi és ismeretterjesztő képes hetilapra. A .Képt^ 0>aládí Lapok\' már a SX-ik évfolyamába iépett. önérzettel elemink ezt a tényt a magyar olvasóközönségnek akkor, midÖn egyúttal elhívjuk hogy legyen szíves továbbra is azou érdeklődést tanúsítani lapunk ráiit. melyet eddig tanúsított. A „Képes Családi Lapok" múltja legjobb bizonyíték a mellett, hogy niít egyrészt hézagot pótoltunk, másrészt az olvasóközönség igényeit töké-eteseo kielégítettük. Ismételten elmondhatjuk, hogy kitűzött célunkat elértük, nert lapunk jelenleg már az ország minden vidékén a legtöbb müveit magyar család kedvelt házibarátja. A rKépes Családi Lapok" fennállása óta már több basonirányu vál-ijlat támadt melyek részben megszűntek, részben tengődnek. Nem kutatjuk tz okokat, hanem egyszerűen megköszönjük az olvasóközönségnek bizalmát s újból kérjük: előlegezzék azt nekünk lapunk XX ik évfolyamára is. A .Képes Családi Lapok" a legolcsóbb és azért a legelterjedtebb kétes brtilap! Megjelenik minden héten bö szépirodalmi és ismeretterjesztő tartalommal és külön beköthetóregény mellék lettel. A r Képes Családi Lapok" havonként kétsz-r r Hölgyek Lapja" cimű félives mellékletet ad párisi díváik\'-pékkel és bó divat tudós itassál s igy egy külön divatlapnak tartást feleslegessé teszi. A „Képes Családi Lapok" olyan szellemben és irányban van szerkesztve, hogy ifjú és öregkQlön együttvéve élvezettel olvashatja. A „Képes Családi Lapok"-ba a régi és ujabb irói és költői gárda minden számottevő tagja dolgozik. A .Képes Családi Lapok"-nak regényei, elbeszélései, rajzai, humoreszkjei költeményei kedély nemesítő olvasmányok. Iránycikkeivel a társadalom minden kérdéseire kiterjeszkedik. Orvosi és egyéb cikkei pedig tanulságosak. A „Sépes Családi Lapok" minden évben négy külön beköthető regényt ad mellékletül előfizetőinek. A „Képes Családi Lapok\' boritéka szellemes és szórakoztató csevegési\'^ iíletye kérdések és feleletek tárháza. A „Képes Családi Lapok" előfizetői díjtalanul közölhetik gondolataikat az „Elöfizt-tók postája"-ban A „Képes Családi Lapok" képei lehetőleg alkalomszerűek, díszesek és tanulságosak. A .Képes Családi Lapok" a lehető legjobb cikkeket igyekszik nyújtani s bogy hivatásának megfelel, azt legjobban bizonyítja immár XX. éri fennállás** mít eddig hazánkban egyetlenegy hason\'ó irányú lap sem volt képes elérni; bizonyítják továbbá azon előkelő és kitunó irók és írónők nevei, kiknek nagybecsű műveit csaknert minden számban élvezheti az olvasó s a kik közül büszkén említjük fel dr. Tolnai Lajos szerkesztőn kivül: Jókai Mór. Mikszáth Kálmán. Radó Átitat. Rákosi Jenő, Temérdek (Jeszenszky Dániel) Latika Gusztáv, Rndnyánszky Gyula. Tölgyesi Mihály, dr. Feleki Sándor. Mérj Károly. Jámbor Lajos, Dombai Hugó Kenézy Csatár, Pécsi D. Anzelm. Kosa Ede: — Beniekynó Bajza Lenke. B. Büttnör Lina. G. Büttner Júlia. Tutsek Adds. Boday Sándoroé, Cseraeczky Gyuláné, Nagyváradi Myra. K. Beoiezky Irma, Mericzaí-Karossa Irma, Fanghoé Gynjtó Izab lla, Abrányiné Katona Klementin. H. Havassy Ilona, V. Gaál Karolina, Karlovszky Ida Harmath Lujza Kéray Elzs, Vörös Julianna neveit stb. A „Képes Családi L^pok előfizetési ára a „Hölgyek Lapja" cimű divatlappal és rpgénymelléklettel tgyfltí: Egész erre.....C frt — kr. Félévre......3 írt — kr Negyedévre.....1 frt 50 kr. A „\' épes G-aládi Lapok" annak, a ki az elt-fizetéii összeget és azonkívül még 8 • kr. csomagolási és postaszállitási dijat egyszerre beküldi, elismerésül A regényt küld dijtalanu". A „\' ép^s Családi Lapok" mutatványszámokat ingyen és bérmentve küld juindazoknak a kik eziránt - legcélszerűbben levelezőlapon — hozzáfordulnak. A ..Képes Családi Lapok" kiadóhivatala Budapest, V, Vadász-ntci 14. (Saját házában. Suchard csokoládjai és kakaói Tévedések elkerülése czéljiból 0 mélyen tisztelt közönség figyelmez tetik arra, hogy Suchard Ph gyára ugj nevezett tö r m e I e k csokoládét se nem gyártja sem kereskedelembe nem hozza. — SUCHARD PH. csokoládéiért a tiszta állapotbani szállilásért kezeskedve vun és csakis staniol csomagolásban gyári jegy és aláírással kapható. Nyilvános nyilatkozat! A Juli; t arckéf-m&íutézet, hopy művé-a>üeg kitűnően iskolázott arckép-festőit ue legyen kéoytelenitve elbocsátani < b csak a azért, bogy azokat tovább foglalkoztathassa, rövid időn és csakis & tls>\'aronasíg eluatárjzta bogy minden le.csek.é:yebb hmxonról vagy nyereségről letnoi.1. Csak 7 frt 50 kivert alig az előállítási köl bégek feltért szállítunk l életnagysága arcképet (mellkéj-) Gyönjö fi elegáns fekete-a a»y barát rámával, mely: ek valódi enéke legalább 40 fuiUt. Ki tehát saját ragy .\'e1eség<\\ gyermekei, stulöi, les\'vérei vagy mas d aga akár reg elhányt rokonai, ngy barátai arclképét óhajija, caak ax illető fényképét küldje be, mindegy akármilyen állásban, az 14 nap múlva megkapja >i arcképet, a mivel a legkellemeaebben meg less lépetve Láda az arcképhez önköltségen leaz azámitva. Ri-ndelések a fénykép melléklésével, mely az arckép elküldésénél vsszaszár-maztaiik, csakis — Tienzaronasig fogadtatnak el a fenti árért utánvéttel vagy a pénz előleges beküldést ellenében. Arckép műinlézet „KOSMOS" Bécs, Maríahilferstrasse 116 SJBS" Legkit&nŐbb, lelkiismeretes kivitelért, valamint terméazctbü hasonlóságért kezeskedve lese. Ho EJ minden té vedati elkerülve le- \'ea axaatal exact --.1.-1 balsamica) THIERRY A. PnptM, l<li: ítill uDitL Tehát min Ka z e^esza«a-&STflaar je e c-riss ffal -tak éa velemeajl znttnáottak rei.. A legrégibb, leghatásosabbnak bl-zocy&lt «i legolcsóbb népies házd-aztr, saalr a meli- éa tWoféJdtJ-raakat ecjbltl atb. a belaolef 4s k&lseles; alaalwaabat». Talódia.igiiiaV jeléül minden ut» bzj ezüat hfireiyirel van -Hatva, rriv-Iyi-ii tesoci Thierry A-dolf. ajyéa^asertar ,.Aa őrangytlhoi" ven beréave. ICiniea baixeamot, Baal; avo a font; ifii lcyotaaao Tédéjs#-y«;yal caobb, anné.1 értL jüuk mora huniaitúit és ntáuzúi^ valamint melyek a kösömég mrrtéreastesére mát URluacnjtEyeye! vannak ellátva, tla.ruaiti.it, általam a vvd&jefy torvény alapján tönényeseD Irai üldözve. Hol bálna mota részére cincién raktár, rendeljenek koxvetatluiiul ezen a címen: Tbierrr A. Orn«Ljal (o-óciatjitaxnsk Prepada, Bohitach-Saoerbrunn melh-tt. 12 kii va»y 5 JnplaÜvea; éra Haajraz-oraxae éa Anastria bármely pOataJieljér t koronába kerül. Boáznia éa Hercegovinába 12 kia 6 daplaüteg ára * korona CO öllir. VI kis vagy 6 dupla üvegei él kevesebbet nem küldök. Sféijelküldéa caak a pénz előzetes beküldési vaay Dtánvétel mellett. Mindenkor Pary.ieamal lerryfink a colt Tédéje^r. melylyol a Taiodiség- Jalcol minden fresa; al tu látra. ellátva, - ~- _____ . mertnél ol-, X pontoaan figyel-látható söll vWűiejrvrc. Eayelül valódi balzaa-\'-:"« ri«t.i»n «ténaatok. L^.-:::"::,.::::>:5 A valódi angol desA.THIERRYÍn i PRE&RADA ereje és batatssa. El»» heeecaciH rfí 14 éves prji :V.t tallasaak Urtett rsealaza UIJeara ».(tt7e(jlttal»tt, Rjakbaa eeslf; e» Ti Tir* srhéi r-¦- baj ««feri» »olt»Wlt.m secai ceéaheaé<s, axtj s laa-ialTeask » léslt bajossal a aieetede c»hrtarisrl a lefjehb ered-kairnálL sa«r. A sí bek fiyó-Byiiáes, naysaintén a fajdalom any-bitéaábcn felülmolliallan ; — fbaikat-réssil a ptroa rdzaa _rtti ceallfalában létező essaasaara -;¦ -.-.j. éaa/eitUeUabrs raadkírill IléaThalsaak atlaU kllialkawk el\'a»en ásás Bajátokkal, kr-1. Aa aiifOÍ esodakroCca h sav ti álható : A fyerroekág? aznö mell baj ansi, tejjryatara lésnél, meil-keménvedéanél, orbene, miadei.nemü »ér,lmek. Uh- tsd k, aebek, genyrdu<éz. dagadt lábak, zot : ütés-, szórás-. Ifi-, várás és xozodáji se-enilbaf.\' minder idecen részek u. m. Bve(-, taaxalka. homok, sxilAnk és ta«lék elUvolitáaara. Mindennemű d»jte,.-»t. kinövés, pokolvar, nüáképzödéa. söt rakbetOBSEE el en, aiemölca. ktirí-mdaganat. hólyag- éa fel-dűrzsöll lábak c>\'ógyitásixa. «iaévBa™i érést sebek, ia-ryott testrésre. bstoaeknél boasiabb lekvés által táxnadt bek, nyakdaganat, rértorlódás, tülsogá ás a arerm*01\' il előforduló kisebesedéaek eUen atb. : aagel csodtksaica aalaél rtEiit. sasai Utlatbb tetaaskaa. Igen ajanlatot etra eayesai álló turbo! elirttTiiatáí- « minden csaiádnéJ kéaziitbec tartani. Két doboznál kevesebb nem küldetik; a szétküldés kizárólag sz 3srteg előlege beküldése vagy pedig utácvé-tallal eszközöltetik. S Ugely> csomagolás, azailitolrvél bermrntea megküldéssel 3 korona és «9 ailér. Számos Uzosryltvafsy éli r«ndelk< Figytlmeztetek mindenkit a hatástalan hamiait _egvételétöl, s kérem zzigoman arra figyelni, hogy minden Ugelyen a frőti védjegy és cégnek .ás SraagjaJ gyérj «ertérask- Prerrsdíea. beleégetve keU lennie és mind.i térstynek egy használati utasításba kell becsomagolva Ianni éa lentliiható védiegyeyel elUtva- _ li egyedüli és valódi angol csodakenocsom hamisító; és otánzói, a védjegy-törvény értelmében taigoraan áldoztatnék, épngy ezen hamisítványok terjasxtSL Egjedill beaterréal ferrisi Orstiaayal-ayógytér, »71sitsB-rsr»y Pregradibsa Rohitsch-Sanerbrnnn mellett. sraJctár a lartsthb cTÓarBaart^rbas, hol raktár nincs, tessék z mocvendsréat kSzreUsnül 4i Srasgyal IfTSze»-Itrbw- taikket A DŐLT rrtaraaaáa, Kokf t«a-Saaf%ra» miait^yok aeltaU tizieaai. Kt osztrák-magja védjegy lajstrom- bpíM h lfg.llaloiasal.li Kariosaayi Zálogházból kiváltott és irreré- I se ken, továbbá alkalmi vételek utján beszerzett órák. arany- es ezüst- : neműek ós ékszerek nálunk bámu ; latos olcsón vásárolhatók. Arany- ! láncok grammja 87 kr., 12 drb. \| valódi fzQst evőeszköz 6 frt 50 Vr., I 6 és 12 személyre szóló teljes ezüst j evókészletek, mennyasszonyi ajándé-kok. minden alkalomra megfete\'ó : ajándéktárgyak. Falódi gyémántgyü- I rük 7 írttól, gyémántfülbevalók 9 I Érttől, aranygyűrűk 2 frí 40-tól fel- I jebb. Minden tárgy a m. kir. fémjelzéssel ellátva. M-\'gbizható ki^zolgáás. G őnberger Ármin Bala örökösei Budapest, IV. Városháztér 9. Harisbazsr I. eme\'et 23. Képes árjegyzék kívánatra ingyen Pstail-Pfilaíé Az 1890-ki Stutt-garti egészségi éa betrgápoláai kiál-Utison kttintetre. orvosi szakvélemény ezer és ezer k&szönet nyilvánítás szerintaz egyedfii lé sz valébaa haizait és árlal-mstlac szer, mely f hölgyeknél és araknál ttl]M és baja bajsovílt elősegíti és a -ajhailast és karpatapzádest meggátol a; s már egéaz fiatal f-mberek&éleröá tajuszt sörei. - Jótilláa az eredményért éa ártalmatUnságért. — 1 tégelv 80 kr., poata-kaldéasel vagy ntánvéttel 90* kr. K. Hoppé Béw XV. Pontnongaaae 8. aria- » « czelli Gyomor- cseppek nagyszerűen hatnak gyomor bajoknál, nílkaiözheietien és írtoliaotafi ismeretes házi és népszer. A gyomorbetegség tünetei; érvanyta-Lanság, gyomorgyengeség. büzSt lehe!\'.. Icftuftíáa, savanyu, fetböffSgés. hasmenés. rti. felesleges, nyálsakrteUasztir, sárgásig, undor és bírtfít, gyomorgfircz szűkülés. • Hathatós gyógyszernek bizonyult lejtájásnál. a menynyiben ez a gyomortól származott, gyoinortilterhetésaél ételekkel és italokkal, gllttzbik, májbajok és haawr-rhoidákrü. Emlitett bajoknál a bliárlaeceill sjomorrseppel. évek ota kitűnőknek bizonyulták, a mit száz meg száz bizonyítvány tanusit Egy kis Oveg ára használati ptasitássa] együtt 40 kr., nagy üveg ára 70 kr. Magyarországi főraktár: tőrök jozaef gyógyszertára bndapest. Király utcza 12 sz. A védjegyet és aláírást tüzetesen tessék megtekinteni! Csak oly cseppekel tessék elfogadni, melyeknek burkolatára zöld szalag van ragasztva a keaaátö alairásáTai (C. Brády) és ezen szavakkal: .Valódiságát bizonyítom. A Háriaczalii gjomorcseppek valodian kaphatók. NAGY-KANIZSÁX : Belna Lajos és Práger Béla gyógyszerészeknél — BlRCSON Kobut Sándor gyógyazeréaznél Patentalt jégsarkantyu Törvényesen védett. Ezen igen alkalmas és prsktikns jégíarkantyuk minden ma fölött előnyt érdemelnek, mert kicsinyek és könnyűek, nem Bértik meg a cipósarkot, nem kell őket levenni és használaton kiyüt teljesen láthatatlanok. Postautin-vét vagy előreküldött 60 krért bérmentve kaphatók. ifi. Sttllk G. i-lál Reicheubergben (Csehorázág.) Kereskedőknek árengedmény. 7 IfíG/tk. 97. PitMrditjaéay.\' A nagy-kanizsai kir. L«zék mint tkvi hatóság közhírré teszi, miszerint a Remete Géza nagy-kanizpai lakos éi társai csatlakozott véerehajtatóknak Horváth József és neje Zsálig Ágnes galauikoki lakos végrehajtást szenvedők elleni vbajfási ügyében, 3039/ik. 597 szám a. kibocsátott együttes árverési hirdetményben a galambok! 915 az. tjkvben I. 180 hrsz. alait felvett ingatlanoknak Horváth József és neje Ziálig Ágnest illető\' 3/» részére 183 írt kikiáltási árban, — ugy a galamboki 917 sz. tjkvben L 1—2, 5 és 7 fors.\'. tlatt lelvett egész ingatlanokra lo2 frt, kikiáltási árban Galambok községházához 139S. évi január -i-it napjának délelőtti 10 órájára kituzöu árverés az 1881 : LX t. c 167 § a alapjáo Szabó István galamboki lakd végrehajtató érdekében is 300 frt töke követelése a járulékai kitjlégiiése végett megtartatni íog. A kir. tszék, mint tkvi hatóiág. N.-Kani\'sán 1897.. november 29-én. GÓZONT, -kir. tszéki albirő. Cs. kir. szab. kölcsönös tüzkárbizlosiío intézet BÉCSBE \\. ¦V Alapíttatott 1824-ben. Magyarországi képviselőség: BülliPEST, V., íiagTiOroá-BÍfa i uia. At iotézet elfogad tűzkár elleni biztosításokat: a) épületekre azok tartozékaival együtt; b) Ingóságokra u. m. házi és gazdasági szerek, bútorok, ruhák, fehér-?emüek, áruk, gabona és takarmány-készlet, marhaállomátiy, mezei termények atb. c) gyárakra és azok tartalmára olcsón megszabott dijak és legelőnyösebb feltételek mellett. Az intézet\'fennállása óta károk fejében kiűzetett 23,717 96* frtot. Az intézet tartalékalapjai minden teher nélkül 1896. év végén: 3,763,746 frt Biztosítási állomány 1896. végén....... 867,668.240 frt. Az intézet biztositottait az évi tiszta nyereményben részesiti: 1895 ben 83 493 Jrt, 1896-ban 129.193 jrt térittettei a biztosítottaknak az évi üzleti jeleslegböí vissza. Az intézet Qgyvivosége : Fógonduok: Kari Sándor, melkt ÍÖapít síb. — FÖgonduok-helyettes: Gar-hardus Ármin »z Uuionbsch alelnöke stb. — Gróf Abensberg-Traun Ottó, val. belső títkoi tanácsa stb. — Báró Dablhoff-D\'ier Henrik, a cs. kir. mező-gazd. társ. elnöke stb. — Dreher Antal földbirtokos és rerfŐzdetnlajdoDOs atb. — Dqngl Adalbert, götw^igi főipát atb. — Fe\'.deggi báró Feliner Henrik, az Unionbank igazg. tagja stb. — Dr. Kiuger Konrád, a cs. kir. szab. déli vasút tár, főfelügyelője stb. — Kostersits ÍJbald, kiosterneahurgi pré-p) t stb. — Dr- Richer Vince, földbirtokos stb. — Báró Seidler Adolf: az Unionbaok igazg. tagja stb. — Bayer Rezső, vezértitkár stb. Az intézet felállít főügynökségeket minden nagyobb vidéki városban. Fóügyuökségek árvétele iránti ajánlatok intézendők: a cs. ki?, szab. kölcsönős tiizlártiztMitó-iitézet migjaíinzigi. iéfTisel&eiekr \' BUDAPKST, V.. Nagykorona utca 1. szám. XXXVI. ÉVFOLYAM. ZALAI S?ZLÖKI 1097. DECEMBER 1« , Az eredeti SINGER * Central Boblín családi varögép a legjobb karácsonyi ajándék, minden családnál. A Singer varrógépek világhírüket kiváló szerkezelüknek és nagy munkaképességüknek köszönik, mely tulajdonságuk a Singer Co részvénytársaság gyártmányaikat mindenkor kitüntették. The Singer Manufacturing Co részvénytársaság [ezelőtt NeidUnger (?) Nagy-KanizsatS: Oaik Fe^BBC-tér 46. szám Helyben Singer gév alatt kínált varrágépek mint utánzott gyártmány- Újságírók lapja ! Ujságirók lapja! BUDAPESTI NAPLÓ A magyar sajtóban páratlan az a siker, amelyet A BUDAPESTI NAPLÓ aratott és az egész világ sajtójában példa nélkül való, hogy egy szerkesztőség maga alapított volna és adna ki politikai napilapot, A BUDAPESTI NAPLÓ a szerkesztőség tulajdona nem adta magát semmiféle vállalkozás re.adelkezó hatalma alá. Független tebát és szókimondó. Felfelé is. lefelé is minién iráoyban. Az igazi szabadelvüségnek sok diadala I fűződik már a BUDAPESTI NAPLÓ pályájához és a reakcionárius törekvések kudarcai megaonyian a BUDAPESTI NAPLÓ egy-egy sikerét jelentik. A Bnilapesís Napló karácsonyi albuma. amelyet a szerkesztőség karácsony napjára kivétel nélkül a lap minden előfizetőjének,\'az újonnan belépőknek is megküldi, olyan irodalmi remek, amely az ország határán is messze túlmenő feltűnésre tart számot. A HUSZADIK SZÁZAD ASSZONYA Ez az a kérdés amelyről a világirodalom legragyogóbb oevü irói nyilatkoznak a Budapesti Napló albumában, közvetlenül > Budapesti Napló közönsége számára készült cikkekben. IV AN, ijjabb Ábrányi Kornél nagyszabásút remek költői elbeszélése követi ezt a remek cikksorozatot. A Budapesti \\apló Írásban és képben az album befejező része. A Budapesti Nap\'ó fő.zerkesztóje: A Budapesti Napló felelős szerkesztője: Braun Sándor. A Budapesti Nap\'ó belső dolgozótársai: Holló Márton Dr. Márton Miksa Hortiáth Elemér Molnár Ferenc Janovics Pál Pékár Gyula Dr. Kovács Jenő Dr. Soltész Adolf Lyka Károly Sváb Tivadar-Márkus József Thury Zoltán Merkl Adolf Vészi József. Ábrányi Emil ijj. Ábrányi Kornél Clair Vilmos Cerri Gyula Erős Gyidíi Fái Béla . Gergely István A szerkesztőséghez csatlakozik a külső munkatársak, cikkírók éa tárcaírók diazet sora. A BUDAPESTI NAPLÓ rovatai gazdagok, értesülései kitűnőek. Az egész újság friss, eleven, temperán- nlnmos és minden rovatában az Ízlést, az előkelőséget és a megbízhatóságot ismeri legjobb törvényének. IMÉS: ura ím 14 felém 7, mim S frt 50, UíralWt >liitntvanyszáinokflí nyolc napig invycn küld a kiadóhivatal Szerkesztőség és kiadóhivatal: IX., Úllői-ut 15. szám. Olvassa mindenki az újságírók lapját: Fényképeket, melyek karácsonyi és újévi ajándékul kiválóan alkalmasak a legkisebb alaktól egész életnagyságig művé* aurie/S kivitelben mérsékelt árért Xathea Karolj fényképészeti műterme Nagy-Kanizsán, főtér Dél-zalai takarékpénztár épületében készít. Különlegesség aquarell paatell és olajképek, továbbá platíno- typiák. Vidéki megrendelésekre különös figyelem fordittatik. H-alaku aczél patkó-sarok. folyton éles. a legjobb slyriai arzélból. koronáitpes lenetetien, biztos járás által o lovat kíméli, használatban olcsóbb, mióta közönséges patkó-sarok. Árlapok ingyen én iérmectre, kapható KASZAB és BREUIR *&nda.p«Bt,VX, EotTOs-ntcxa 42. patkoló anyagok és csararárogyir és minden jobb vaskereskedésben. - * mi Richter-féle^Horgony-Pain-ExpelIer Liiiiment.\'Capsici comp. Ezen birnoves háziszer ellentállt az idÖ megpróbáUsanak, mert már több mint 27 év óta megbízható, fájdalomcsillapító bedörzsö-lesként aikaimaztatik köszvénynel. csúznál. tag szaggatással és meg-¦sléseknél es az orvosot által bedörzsolósekre is mindig gyakrabban rendeltetik. A valódi Horgony-Pain - Erpeüer, gyakorta Horgony-Linimen: elnevezés alatt, nem titkos szer, hanem Igazi népszerű háziszer, melynek egy háztartásban sem kellene hiányozni. 40 kr., 70 kr. és 1 frt. üvegenkénti árban majdnem minden gyógy- G szertárban készletben van ¦ förakiár: Török József I gyógyszerésznél Budapesten. Bevásárlás alkalmává! igen óvatosak legyünk, mert több kisebbértékö utánzat van forgalomban. KI nem akar megkárosodni, az minden egyes üveget „Horgony^ védjegy és Richter czégjegyzós nélkül mint aem valódit utasítsa vissza, 9 • RICHTER F. AD. és társa, « kir. ziiir. riiHit.t. SDDCLSTíüT. XX XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX X m u m M. ; m i CÍEESTílK-féle ERZSÉBET LABDACSOKÉ E piulák haíonló ké-szitmenyeknél minden U-kinteibeu feljebb bec-ií lendök — mentek min den ártalmas anyagok lói, az allestl szerek bajiinai legjobb ered ménypjel használtatván, gyengéden hishajtók vértisztitók ; egy gjógyszer \'---- _——______. i-* ifiashajio labdacsaij 1 X sem jobb s mellette oly ártalmatlan, mint e\' pilulák a M székszorulás 5 a legtöbb betegségek forrása ellen. Cukrozod külsejük végett mé.j gyermekek is szívesen. X ssjr Kgj 15 pllulát tartalmazó doboz 15, eay tekére, mely 8 X dobozt, tebát 120 pilul.it UrUIm nő, cs«« 1 frt o. é. X ISSt^BI ! U\'««\'»klól kűlanSien órlkodjuuk. Kajlák hllíroaoiui. > fSj!.;Sífj W>ttS; Sea8leln Er,.ébet.pUulit. Validi cut ba Binde» iobo, T aBK5":>r.r .edjeajyűnkkel pirol-fekete nvomlatiibaa „brent 4% ^SStSl L;lu"-"" -»nstein Fülöp aróry<ieréiit" alüri.aal van ellátva. «# " jflQfll! kereskedelmi tfirreavsiekilee teUett Ciomaejaiuk alairásuaaka! ua e.ia\'.va X ?35» MEUSTEIH FÜLÖP 91 BSsSaBB »SieBt-Lipóthoz" címzett gyógyszertára KryilIB>J Wieo, L, Plaokengasse 6. - Rakiir Nagy.\'íaniziáo : BEL03 L WOS gyógyszerésznél. XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXxxxxxx Sí X X « X X X ä M X •- ff X X * X X X X X X M MOLL SElDLITZ POR Csak akkor valódiak, ba mindegyik dobos Moll A védjegyét é aláírását tünteti fel. A A.-fél« Seldlitz-porak tartót gyóg/hatása a legmakacsabb gyomor- es ll- tníbáitalatak. gyo-r.orgftrcs gyomorbér, rögzott azékrekedés, raajb ántalom. var tetiléá. aranyér ét & legkil.öi.bötőbb Pil betef«éa8k ellen, e jeles házitzernek évtizedek óta mindig nagyobb i-i-erjedés: szerzett. — Ára eiy lepecsételt ereottt do bazaak I frt •. i. Hamisiiasok törvényileg fenyíttetnek. fMOLL-FELE FRANCIÁI BORSZESZ ES SO Paialf aarkflr vftlárfi ha mindegyik flveg MOLL A. v«ij egyét tnntHi te WWK aaat>r Y»iwii, ^ ^j,, MinUx önozatul van zárva. A McC-rále frw-flzlaberutsz et lé nevezetesen mint fájdaltasotülapitá bedürztölttl szer köszvény esni es a meebalés tgjét következmény ein ji legitcaeretetebb népszer. — E\|y óm-zett sredjtl 5vbi Éra 90 krajezár._____ Moll SalicyJ szájvize. (FSalkatréaxe ¦ fCzolyaavaa izikac.) A mindeima, i tiájüsztiiásná! kdlöBösen fontot bármely kont gyermekek, miut-fel-nőttek lúmárs; mert e szájvíz a fogak további épségét biztosítja t egytzenmíud „er fogfájás ellen. — Egy Ht>U A vedjtflyevel ellátott uvíj ára : 63 krtjozár 69; i Y Ö s 7. é t k fi I ii í< s - Moll A. gyógyszerész, cs. és kir. udvari szállíte által, Bécs: L, Tucblaubeti 9. sz. Vidéki ¦•ffraadalttsk napsait pat-aatáavét ¦f-llitt leljasittetnek. A^ raktárakban tessék határozott-in MOLL A. aláirásáv<d és. védjegyével ellátott készítményeket kérni Raktár: Nagy-Kanizsán Rosenfeid Adfljf 63 Fia. Nyomatott Iff. Wajdits József kösyroyom/ijabao Nagy-Kanizsán. RAGY-KAMZSA, 1897. december hó 2B éta. Etéfi tteténTi ár; Etu én* . . . a* fn — kr Kél érre - 2 ín írt) kr. Xf-tytiiérr* . . I ín ís kr Klfje. was* 10 kr. HIRDETÉSEK b liasabos petitaorban 1. maa»d>x»r 6. i minden további ior.-r: & kr. nyi I.TTKBBKK petit torouként IU krén vetetcek lt-1 Kincstári illeték mindra eg-jfs . : • er 3U kr. Lzen-udö 52-ik szám. XXXVI. évfolyam. ZALA KÖZLÖNY. A iap szellemi rétiét ületfi minden közle.t-écy 4 felelős azerkeaztő ¦evére, az aoyafi rés> illető kö«-ieméoyek pedig a kiadó nevére firsiíiíeü nairj-k\'z.:; i/.sa a bérmentve intézendök Kérmeoteiles levelek tatnak fi. fogad. Kéziratok viasza ne tn klldetaek I I A DkgyluiDizsai „Ipar-Testület", ,a Dkgy-kanizsai Takarékpénztár réatrény-társaság", a .Kotori takarékpénztár részvény-társaság, * galamboki önkéntes tűroltó-egyUt", a .nagykanizsai kisdedevelő egyesület* a ,nagy-kanizsai tanítói járáskor" a kere«téay jótékony nőegylet „n.kanizaai izr. jótékony nőegylet, .szegények tápintézete\', a katonai hadastyán egylet" .soproni kereskeiolmi iparkamra .nagykanizsai külváh\'zt-Bánjának hivatalos lapja.* HETENKINT EGYSZER, SZOMBATON MEGJELENŐ VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Szeretet. tiatv-Kaniwa, 2897. t*e. 24 Karácsony, a szeretet Ünnepe, visz-szatér évről-évre; de vájjon megjön-e vele együtt a szeretet ? Az a szeretet, mely él és éltet. Az a szeretet, mely embertársaink és magunk irányában cselekedeteinket vezeti és irányítja. Az a szeretet, mely a magunk helyes szeretetéből kiiodulva jótékonyan árad ki embertársainkra. Az a szeretet, mely az emberben az embert látja és becsüli; mely nem huny szemet a nyomorúság előtt, hanem áldozni tudóan, enyhíteni iparkodik. Az a szeretet, mely nem üz Inxust a jótevésből, hanem melegségének életadó sugaraival segít és gyámolit mindenkit. .Nagy dolog a szeretet, igen-igen nagy jó, mely egymaga könnyít minden terhén és egyenlően elvisei min den egyenetlenséget. Mert a terhet teher nélkül viseli s minden keserűséget megédesit és megizesit. Nincs édesebb a szeretetnél, nincs hatalmasabb, nincs tágasabb, ninc örvendetesebb, nincs tökéletesebb, nincs jobb égeo-földön; mert a szereiét isten szivéből fakadt és nem nyugszik, míglen minden teremtmények felett !-.Lenben nem találja teljes nyugtát. A szeretet szárnyakat ölt, haladva halad, s röpdös örömében; szabad magival és nem hagyja magát letartóztatni. Jelszava: mindent mindenért! S midőn mindeuét odaadja, mindent birtokába vesz,- mert mindenek felett az egy legfó valóban nyugszik, abban, kiből minden jó forrásozik és szerte arad . . . .* (Kempis.) Kz a szeretet az, melyről azt kér- dezzük, visszatér-e közénk karácsony ünnepével. Nöjb akartiük pesszimisták lenni e nagy ünnepen s azt állítani, hogy az a mindent átható, mindent éltető, mindent értékessé tevő szeretet nem tér ma már vissza mi közénk még ez ünnepen sem. Nem akarunk pesszemtsták lenni, s azt állítani hogy magános érintkezéseinkben szeretet és barátság helyett érdekeink hajhászáaa, va^y megvédése vezet; társadalmi terékenysé günkben a hivalkodás serkent. Nem akarunk pesszimisták lenni, s azt állítani, hogy csak egy szeretet él még közöttünk, a magunk szeretete. Nem akarunk pesszimisták lenni, — hár okunk volna reá; mégpedig több okunk. Csak egyet hoznak ma fel. Aki társadalmi életünket megfigyeli, lehetetlen, hogy észre ne vegye, mennyire emelkednek — nem a társadalom oszlopai, hanem azok a kinii íalak, melyek szigorúan különítik el a kasztokat, a rétegeket egymástól és a társadalmi konvencionálizmus nyűgei helyett a társadalmi exkluzivitás bilincseit rakják reánk. Vájjon ez azért van így, mert szeretet, szeretetből fakadt bizalom, bizalom táplálta vonzalom él közöttünk egymás iránt? .... Bizony-bizony jogosan kérdhetjük e napon : Karácsony, a szeretet Ünnepe, visszatér évről-évre, de vájjon megjön-e vele együtt a szeretet? A Déli Vasút uj személytarifája ) Ha valaki, ogy a Déli Vasút társaság az, amely reá szolgált az ország elis mérésére; de főleg a Dunántúli vármegyék tartoznak neki elsősorban ezen } Azon alkalomból közöljük e cikket, hogy a Deli Vadainál is életbe lép január elsejével a zónadijezabá. elismeréssel, amiért ezen közgazdaságilag felette fontos reformot életbe lépteti. Zzea reform csak kenete lehet sónak az érának, amely a Dunátul kereskedelmét, iparát és a közjólétét hathatósan elősegíti, támogatja. Az utolsó évtized lanuíágot tehet arról, hogy a Déli Vasút mt-rer ragaszkodása a negác\'ó teréhez, miiő helyzetbe hozta, hogy C3ak közel maradjak, városunk kereskedelmét, s iparát. Hisz ez nemcsak a mi városunk hangos piaasza, hanem az egész Ducán-tu\'é, merre csak a Déli Vasút siopárjtí törnek utat Auszriába. Hogy mit jelent az ország legegészségesebb, legkultivál labb területét — mint ez a Dunántúl — forgalomképtelenné tenni, azt hosszadalmasabban bizonyítani alig kell. Holl az a statisztikus, aki számokban \' ki tedná fejezni azt a veszteséget, ami i által produkciónk oly felette sokat ve-\| szitett? Hát nem láthatjuk nap-nap : után, bogy ez a valaha oly hires -\'. zsai piac teljesen leszorul a verseny [ pályáról? Kinek, minek kellene ezt még [ bizonyítanunk? De ne rekriminá\'junk .. [ Elég, ha a bűnös belátva tévedését, : megtér. A Déli vasat személytarifája, ; amely a zóna rendszerre van alapítva, \| az csak a reform munkának legelső stá-; ciója lehet. Elvárjuk a reméljük, bogy \| ez üdvös reformot követni fogja miha-i marabb a teheráru tarifájának 1 ref 0 r mj a,mert ezen óadi alapon nyugvó \| számfejtés egyenesen példa nélküli 1 Mint lapunkban már közöltük a Déli Vasút igazgatósága az összes magyar vonalain uj, az utazó közönségre nézve nagyon előnyös személytari fát óhajt éleibe léptetni. Előttünk fekszik ezen uj tarifa, amelyet alább főbb vonásaiban az olvasó közönségnek bemutatunk és amely már 1898. január hó elaejévl életbe lép. Ezen uj tarifa teljesen a magyar állami vasutak zónarendszerén épül fel, amiért is célszerűnek véltük ezen két vasúthálózatnak tarifáját egymással szembe állítani. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy az alábbi kimutatásba hozott 2 különböző tarifa közül az első sor szám a dél. vasút aj díjszabása, mig ellenben a második sorban foglaltak az állam Varat tarifája: KHomtr. j Zta» 1 S«mél,tod»t. I GyonroDil at :i II 1 _I_1 II. 1-10 \| 1 Olt 1 010 j 0 18 I 016 j [0-86 030 -1 _ r ____i 11-15 1 0 18 0 15 0 26 1 0 22 1 048 0-10 - ¦ , — 1 ; 16—20 s 0-24 o-ío 03« 0-30 0 60 05O - - 21-25 \| ¦1 0 30 1 C-25 1 0 48 m-io 0 72 0 60 036 j 0-30 1 0 60 0 50 09» j 075 g \| U - 40 0 60 C 50 096 080 1 44 1 20 0-72 0-60 1 20 1-00 1 80 1K> 41 -55 0 90 0 75 1 44 I 20 _~ 21« l«l 1 08 0 90 1 80 1 60 sjo 2 25 5« -70 -1 1-2-1 1 00 192 1 60 2 88 2 40 -.44 1 20 240 200 160 I 8-00 71—85 V 1-50 1 25 S-40 200 3 80 800 1 80 150 3 00 2-50 4 50 3 75 81-100 TI 1-80 1 50 2-88 2 0 ,3, 860 S 16 I 80 3 60 300 5-4» 4 50 1(11 115 vn 2 10 1-75 8 3G 2-80 5 Ol ! 4-20 2 62 2 10 4-20 350 6 80 .. 625 116 130 VIII 240 2 00 3-31 3» 5-76 480 2-83 2-40 *0 4-0 720 600 131 145 1» \' 2-70 2 2j 4 32 8 60 6-48 540 3 24 " 640 450 810 1 1 676 ! , 146—16». fsa 4 80 [ 400 780 6-00 9-40 300 1 6-00 1 5 00 E »0» ! [750 I 1^1 175 r» 2 75 5 28 4-40 [ 7-12 \' 6 60 396 3 30 6 60 5 50 9-90 1 8 25. 1 176 200 XII 3 60 300 5-76 4 83 8 64 720 4 82 360 7 20 6-00 10 80 100 [ 201-225\' XIII 1 420 1 350 1 6-48 1 6-40 1 9 72 1 8 10 5 16 4-10 840 700 I 12 60 j 1050 226—250 XIV 4 80 4O0 7-20 600 10 80 900 600 5-50 1 9 60 j 8-00 1 14 40 1 12 CO 251—80 XV 6 40 790 11 90 6-30 10-80 j 16-iU SOI -350 XVI 6 00 860 13-00 760 12-00 1800 ,51- XVII 6 60 9 30 14-10 8 40 j 13-0 j 19-80 TABU. A szerelem. - A .Zalai Közlöny\' eredeti tárcája. - Mennyei fény a a földet átölelő lég; minden élet feltétele éa fentartója, szülője minden nagynak és szépnek. Nincs definíciója, ott él a berkek susogó lombjai közt, ott csattog a csalogány danájában éj ott zokog a gerlice bánatos turbéko-láaában. — Az eget-földet megrázó orkán vagy a zefír langy enyelgése, a csermely csöndes csörreoéae szerelemről beszél epugy, mint a hajnal pir, vagy ára-dat — A csöndes néma éjazaka, mint egy nagy szív, szerelemtől dobog, oem-tök ezrei csillognak a magasságos egekből, fényt, világosságot, boldogságot áratziva a földi nemre. — Az égboltozat minden csillagánál fényesebben ragyog a Venus, melynek megszületése Óta az volt a rendeltelése, hogy legtovább ragyog fon; ápoló kéz óvja azt meg, vigaszul a földi nemnek. Nincs tér és ide, a mely korlátolja; nincs az a korlát, mit le ne döntene; miként a levegő, eihit a fellegek közé, végig söpri a bércek viharedzett homlokát éa szelíden simítja meg a völgye ket. A legmagasabb palotában és a legszerényebb kunyhóban otthon van; sem társadalmi konvenc;ó, sem a szegénycég nem tartják fel n\'jában, e:haf, eljő mindenüvé, ahol csak tzerves lények laknak. Hiszen a természet legszebb alkotása, melylyel minden teremtményét ejlátta. — Az Ölelkező lombok, a nyárfák t,ujo-gása, a vizek csobogása, a szellő nyar galása, pillangók csatája, szerelmet lehel, a kondor keselyű szárny csattogása és a félénk mókus ugrándozása csak a szerelem szolgálatában áll. És az emberi A teremtés koronája, kiben a legfőbb lelki tulajdonok a legszebben jelentkeznek, nem-e forr egybe minden embertársával; nem-e a szeretet, a mi az á lamokat fen tarja; nem-e a szerelem rugója minden nemes ambíciónak? A szeretet üuuepén, az egész emberiség egy család; megtér a gouosz, a bűnös, a csaló; a nagy bocsáuat örök Istenének hivő szózatára miednyájan térdre borulunk, vigasztalást, reményt, erőt esdünk a Mindenhatótól. — Az a hatalmas akkord, mely az egész emberiség Ünnepén, minden érző szívből kitör, mély és -maradandó nyomokat hagy a lélekben és a kinek Istenén kívül még egyéb imádandó fölöttese is van. áhítatosabb érzéssel borul te az örökkévaló előtt, azon örökkévaló előtt, ki életét nem adta. de fentartja benne. — Ki utat jelel, követendőt, ki nem léha udvar\'ót hanem komoly embert követel; nem porban csúszó divatbáb az ideálja, hanem öntudatos, büszke ember; ki nemcsak rózsaberket igér, hanem a ki érte és javára küzd és .\'árad és ki fáradalmai jutalmazását abban leli, hogy az szegődik munkatársává kiért a kínos, de édes harc viva-tik. — A geníus, kinek szava minden küzdelemben harsányan vezényel a végcél felé; ő az a tűzoszlop, a mely népét vezeti, ö ar, ki az élet Összes fáradalmait megédesíti. — De legyen erös a vágy a nőben is, nő hivatása megjelölt körében, nővé lenni és olyan férfi oldalán, kinek van érzéke az iaeálok iránt, de ez ideálok hajháazása közben nem hagyja családját ében veszoi és ha tett -dúi élete zajában az égi sző el is* némulna, mégis feltudoá emelni magát a prózaiság alacsony porondjáról a nemes ideálokig. A felmagasztosult nöi ideál hideg csillag magaslatáig, csak forró szerelemmel lehet feljutni; émelygés, fitogtatás, századvég meg nem téveszti azo-kar, kik szivükön keresztül gondolkodnak és kik eszükön keresztül szeretnek. — Az igaz szerelemnek nincs próbaköve, nincs választóvize és nincs is akadálya Hát bol hallottuk azt, bogy az orkán megborkau tombolásában, ha gyönge gyöngyvirág hajlong utjain, hát hol hallottuk^ bogy a világot megrázó fergeteg elhagyj* pusztítását, ha ártatlan emberek kesergése indul könyörgésre az Egekbe. — Feltartóztathatatlanul, akadályt útjából elsöpörve, mint a szélvész, tör előre éa milyen jótékony a hatása: tisztul a látókör, fürdik a gyönyörben minden lény és letiportatik minden teremtmény, a mely a tisztító procedúra élet erős igazságának tiszta levegőjében megélni nem tudott. — S ha százados tők? roskad is le pusztító rohanáu előffT* ifLu szivet ez meg nem rendili; mert forrjon össze az anyafölddel, merítsen onnan ihletet és erőt; — több ám a mesénél Aotaensl — Ar, ki e löldbeo birja gyökerét, kit legföljebb cak a villám sujt- I bat le, de gyökere és belseje érintetlen 1 a kalmár szerelem rubrikáinak mérgétől, az, a ki a legnagyobb viharban is emelt homlokkal és nyugodt lelkiismerettel , rendületlenül megáll, az betölti hivatását. Annak jöhet még több Üröm a poha : rába, jöhet még több keserűség szivére Ós ha fulánk is neki minden piros ajak, i — ingadozás oélkűl áll meg a csatában. Dörögjön felette a vész, üssenek tá-\' tongó sebeket szivén, nem fog erötle-i nedni; ha erős lélek áll mögötte, moso-I lyogva fogad miuden csapást; a villám, > mely a szirtre csap, nem rendíti meg az alapot. Éí nem is siratja így el boldogságát; mert oem émelyitette el az örökös édesség tengere; viharokban és küzdelmekben erősödik a lélek és edződik a szív. A szerelmes lélek másként látja a boldogságot; de jól esik a szívnek a csöndes boldogpág, melyik nem ujjong és nem tombol az örömtől, hanem a melyik el-komolyit, mert a melyik kacag, az nem is a valódi. Nem excetríkus elvek ezek; igaz, hogy oem töltik meg a pénzes zsákot, nem is vezetnek a meggazdagodáshoz, de megszüntetik a lélek sivárságát, megte remük a lélek öntudatos életét, megtanítanak és segítenek felemelkedni, a minek elmaradhatatlan következménye a szellemi fensőbbség és ennek okozata, a — teljes függetlenség. Nagyra vágyás az ezek után való törekvés ; ezen magasabb erkölcsi vágy nem azonos a hivalkodással; mert a nagyravágyás erős szava a léleknek; a nyomorult lelkekben alszik, vagy azok szűk körében bűnné aljasul, de ha a függetlenség és szabadság tulajdon vérével táplálja, ugy, hogy érte és miatta kész ia elhu\'lani, — e tulajdonság nagyra nő, mint férfi erény és ez költ életre minden jót s nagyot. .....Idegen világból hangzanak e szavak; minta víllámfolyam; ugy robog el mellettem az eszmények varázsa és félek, hogy magukkal ragadnak; Őrület ez, de nem irigylem senki józanságát; szellembeszéd a szerelem szava, mely a magasabb körökből zeng telénk, hirdetve, hogy lelkünk rokon vele, kik megvetve e földnek hitvány porát, utat keresnek a magasabb körökbe. De van vigasztalásom is; az eszmék erősebbek az anyagnál, széket erőszak ledöntheti, amazok Örökkévalók ; eljő még az idő, hogy szent eszméim tisztoltabb alakban jelentkeznek, fejlődfiek mindig méltóságosan, mig lassan bár, de betöltik a világot. De legyünk őszinték; bármely ideális legyen a szerelmi barátság, vezesse gondolatainkat a legelvoatabb eszményi-ség, lehetetlen, hogy parancsolőlag fel na lépjen az a gondolat, hogy az idealizmus az élettel egyesüljön, mert hisz céltalan, ha nem akar testet ölteni éa az életbe átmenni, oly formán, hogy azok. kik lélekben rokonok, kik egymáshoz tarto-zaadóiágukat felismerték, kik érzik, hogy egymásra vannak utalva, miért ne valósíthassák meg azt az eszmét, a mely rugója és tetőzete az egész barátságnak, Lapunk mai számához egész iv melléklet van csatolva. XXXVL ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY 1897. DECEMBER 25-én. E felállítás elárulja «ogy a D. V. magyar vonalain 250 km. távolságig lesz a róoa s hogy a D. V. tarifáta 20V«-al drágább, mint a M. A. V.-é A 20\'/0-os különbözet abban leli magyarázatát, hogy a D. V. társaság bélyegilleték szállítási adó, illetve adó fejében kötele 20\'.\'t"o: az államkincstárba befizetni mig ^llenbeu a M. A. V. ezen illetékeken illetőleg adókat "saját jövedelméből fizeti. Ezenkívül a D. V. nem nyújt, portómentes zónát az utazó közönségnek mint a M. Á. V. ahol tudvalevőleg 226 km. távolságon tul — XVL zÓoa — a tarifa, mint látják, változatlan. Mint jeleztük ezen uj díjszabás már január hó elsejével lép életbe, amelyet mindenki siet üdvözölni, aki fel birjs fogni közgazdasági felette fontos jelentőségét. * • Hinni óhajtjuk, hogy ezen üdvös reformnál nem fog a Déli Vasút Társasága megállani, hanem mérlegelni fogja ama jogos kívánalmakat, amelyek egy uj, olcsóbb árudijszabásnik a beköszön tőjét hirdetik 1 Havas Jákó. A megyei virilisták. Zala varmegye Ülandó birálö választmánya által végérvényesen oasxeaUitoU varmegyei legtöbb adót fiíetü biiottsági tagok névsora ai 18«. évre. — (Folytatás.) — Zathurecky Márton, Juk József, Botka László, Henc Antal, 205 Fridrich Márkus Kitner Sándor, Varga János, Ebenspanger Leó, Banelli Sándor. 210 Varga Lajos. Imrech Antal, Grünbaum Ferenc, Stádel János, Frisch Lipót, 215 Benedikt Ede, Mayer Salamon, Ruzsics Károly, Farkas Gábor. Kis Sándor, 220 Hajik István, Hajba Mihály, l>r. Haony Ödön. Horváth Károly. Handler István, 225 Thomka Endre, Számek Adoff, Dr. Bárdió György, Somogyi Elek. Dr. Huray István, 230 Bogyay János, Presburger Aladár, Szommer Sándor. Tavasz István, Miltényi József, 235 Stefanec József, Deutsch Ferenc, Baranyay Ödön, Eisinger Henrich, Molnár Elek, 240 Löyy Adolf, Bübb Károly, Hegedűs Béla, Dr. Isoó János, Herceg Sulkovszky Viktor, — miért legyen csak őrök Bejtelem, a titokban óhajtott teljesedés, miért hervadjon el a duzzadó erőben pompázó virág a nélkül, hogy gyümölcsöket, teremne és miért emészszen az égi tűz, ha teremteni tud ? 1 ? -Ezengondolatok mindenkor felébrednek, bő óhajok alakjában és reá vezetik a szereimest arra az útra, a melyen az eszményiség eléri rég óhajiott"jutalmát; ez az égi fény, mely eddig előttük lobogott, mely különböző utakoű vezette a szerelmeseket egybe, most teljes díszében ékeskedik, rózsás fényben aszik a környezet, az igaz szívűek bál&imát rebegnek; a szent-szeretet örök Istene, ki a tüzet beléjük adta, beteljesülve látja akaratát, mert a szerető szivek egymásra találtak. S az emberiség, az őltsenének külőoös kegyelméből elérte azt. mit neki Alkotója még, illetve már akkor rendelt, a mikor nem volt anyagi érdek, csak tiszta le kesédét, nem volt állami parancs, csak lelki hajlam és nem volt tradicionális kényszer, hanem a szívben giökere/Ő szeplőtlen óhaj. .... Régi dal, régi dal, régi dicsőségről. — A szimpla ember, kit gőgösen lenézünk, kinek egészséges idegrendszerét 245 Rozenberg Mór, Büchler Jakab, Hirschfeld Sámuel, Gaál Ödön. Boschán Gyula, 250 Bech Gyuia, Morandini Román, Rozenberg Zsigmond, Plosszer Ignác, Hoffmann Béla, 255 Eóry Miklós, Mojzer Ferenc, Lanbhaymer Oszkár, Grüuhut Fülöp, Grttnhut Alfréd, 260 Grünhut Henrich, Hajmásy Ferenc, Dr. Bencik Ferenc, Krausz Lajos, Imrey Ferenc, 265 Osvald József, Steiner Simon, V Farkas József, Dr. Hajós Ignác, Berger Adolf, (Vég. köv ) Felhívás előfizetésre. Tisztelettel és bizodalommal fordulunk az uj év küszöbén m. tisztelt olvasóinkhoz, kérve őket, hogy vonzalmukat ne vonják meg lapunktól jövőre sem, ha azt a múltban kiérdemelni szerencsések voltunk. Bennünk, ezt nyugodt öntudattá\' mosdhatjuk, soha sem hiányzott a legjobb szándék, a legerősebb törekvés, hogy megfeleljünk a közönség jogos várakozásának és méltók legyünk továbbra is bizalmára és vonzalmára. Ez erős szándék és komoly törekvés nem fog hiányozni bennünk ez utánra sem s hisszük, hogy minden irányban meg bírunk a várakozásnak felelni. Törekvésünk marad a régi: emelni és fejleszteni városunknak és vidékünknek kulturális elóhaladását, megvédeni és istápolni szellemi és anyagi érdekeit, fáradni és küzdeni mindenkor és miodenben a legjobbért. Természetes, hogy első sorban Nagy-Kanizsa város érdekeit szolgáljuk, az ó javáért küzdünk, amennyiben a közjónak kára nélkül ezt tehetjük. De figyelmünket kiterjesztjük vidékünkre is, s mig egy részt szellem: és anyagi haladásán munkálkodunk, éber gondossággal őrizzük és védjük a magyarság érdekeit is különösen a Muraközben. Nagy gondot fordítunk vármegyénkre is, melynek középpontjával állandó és élénk Összeköttetést hoztunk létre, hogy mindenkor jól és kimerítően értesíthessük olvasóinkat a vármegye dolgairól. Túlzás nülkül mondhatjuk, ¦hogy e tudósításainkkal többi megyei japtársainkat megelőztük. Ezen felül kiváló gondot fordítunk tárcarovatunkra is, melyben azon igyekezünk, hogy mindenkor gyönyörködtető és irodalmi színvonalon álló dolgokat közöljünk. De ez a törekvés megbámuljak és kiből a rut önzés e!-szállását, mi magasabb rendű emberek csodálattal bámuljuk, inkább termet a tiszta szerelemre. — Mi soha sem fogunk egy egyszerű embert a szerelem kiuc-eire reá vezetni és de mennyi gyönyörtől van megrabolva a mi intelligens számító lelkünk. A természetesség, a konvenció béklyóiba szorítva, a kőzvetetlenséget a bontón, az igazságot a hazugság és az Őszinteséget az udvariasság tartja leszorítva. — Nem a szalonok parkettján vagy a bálterem illatos levegőjében uralkodik a szerelem ; parfümé, haj ék üres c-mlogás. csak paródiája; a szerelemnek küao a pusztán, hol árvalányhajat riogat ászéi, orgonabokorban, melynek tetejéről tiszta szívvel csattogtatja a (üremileaszerelem édes szavát; az erdőben, bol a lomb susog, hol a fűszál álmot lát- a szellő mesét cseveg és a haraszt zörög, hol a vadgalamb bugása és sólyom visítása szeretemről beszél A cicomázatlan, egyszerű női szivekben a tisztességes, Öntudatos, egyenes lelkekben, ott terem az igaz szerelem. — A mider nagyon sok igazságot nyom el és sok hazugságot emel fel. Kabos JenÖ jellemzi egész lapunkat, melynek legutolsó hirét is irodalmilag helyesen és jó ízléssel iparkodunk megírni. Mert mindenben méltóan igyekezünk megállani azt a helyet, melyre vállalkoztunk és oly lapot nyújtani olvasó-inkifcE, mely többi vidéki lapjainknak ne maradjon mögötte. Törekvéseink szíves párto\'ását kérjük még egyszer a közönségtől. Tisztelettel a Zalai Közlöny •ierkes.-.tÓége A .Zalai Közlöny\' előfizetési ára : egész érre 10 borona (5 frt.) fél évre 5 korona (2 frt 50 hr.) negyedévre 2 k. 50 fii. (1 frt 50 kr.) Előfizetéseket elfogad a Zalai Közlöny kiadóhivatala Nagy-Kanizsán. g i r a. Emléket Bátorfi Laj\'osnak! Ujabban adakoztak: Mágics Ferenc 1 kor. N. N. 1 kor. Vidos Józsej 1 kor. Baitdis EmÖ fökáptalani kasznár [Tapsony) 2 kor. Schless Márton 2 kor. A Jogim. Gyak. Iskolája 6 kor. Összesen 12 kor. Eddigi gyűjtésünk 171 korona. Olvasóinknak és munkatársainknak őszinte szívvel kívánunk boldog ünnepeket. — Vasutasok előléptetése. A déli vasút gyakornokai közül magasabb fi?e tési osztályba léptek elő: Báron Rezső, Baum Jenő, Klein Ignác, Kareton Kelemen, Kemény János, Pikéty Gusztáv, Szendrei Károly. SzÖllősy Ferenc Zimer-mann Gusztáv, Zuídll Adolf és Pummer Ferenc mérnök. — Házasság. Dr. Bród Tivadar helybeli ügyvéd, december 26-án délelőtt 10 órakor köt házasságot Jászberényben Lusztig Adél kisa33Z0nynyal, Lusztig Ignác előkelő kereskedő kedves leányával. — Az Irodalmi és Művészeti Kör utolsó felolvasása. E hő 19-én tartolta meg az írod. és Müv. Kör. legutolsó felöl vasasát, nagyszámú aüvelt közönség jelenlétében. Dr. Perényi József főgyimn. tanár rendkívüli nagy tudással, mutatta be a magyar zeneköítészet régi remekeit, a kuruc dalokat, mslyeket Dr. Rothschild S a ni u a é uroő az ő megszokott kellemes hangján, olyan elragadó bensőséggel ado: telő, bog) felgyújtottákazegésközön -téget, és minden énekszámát meg kei-lett ismételni sőt az .őszi harmat után" cimfit, hároms70r kívánta a közösség hallani. Végezetül a dalárda énekelta el. Rteger György .Isten hozzád" ját, olyan hatással mely eddig váratlanul áll. — Névváltozás. Rosenfeld Jenő, a fiumei hitelbank hivatalnoka, Rosenfeld Adolf helybeit nagykereskedő fia, nevét belügyminiszteri engedélylyel „Rádnat-ra változtatta. — Szegény gyermekek karácsonya A Ker. Jót Nóegyesület áldásos működésével sok szegény család gyermekeinek szerzett nagy örömet, midőn f. hó 18-án téli ruhát osztott ki köztük. A jótékonyság e megható gyakorlása az iskolaszék helyiségében meot végbe özv. Z a d n -b á n s z k y Lajosné elnök és sok jószívű hölgy jelenlétében. Látni kellett volua a kicsinyek arcáról leragyogó boldogságot, mely egész szivüket eltöltötte midőn a vadonat uj ruhát megkapták! Az öröm könnye, mely szemeikben csillogott, legszebb jutalma a Nóegyesületnemes munkálkodásának. Ez alkalommal 22 gyermek és 2 felnőtt kapott teljes öltözetet, többen pedig c\'pót, ruhát, vagy amire legnagyobb szükségük volt. A felruházáshoz többen járultak hozzá nagylelkű adományokkal, de 12 gyermeket egészen a Nőegylet ruházott fel a saját pénztárából-. Ez alkalommal özv. Zadubfánszky Lajosné. elnök, háás köszönetet mond agy a kegyes adományozóknak mint a?on t. hölgyeknek, kik szívesek voltak a leányok roháí elkészítésében fáradozni. — Legníóbb még ez adományok érkeztek: Mongenthaler Ltjoané 1 téli kabát, Fischer Jozefio 1 uj és 1 viselt \| rabat adtak. — A ker jót Nőegylet esteije. A nagy-kanizsai Keresltén j JótékonyNőegy I e t 1898. évi január 5-én, szerdán, a;,Polcári Egylet" he:yi-aégeikri műkedvelői előadással egybekötő;\' jótékony célú sártkörü táncestélyt rendez. Kezdete 8 órakor. Helyárak: Páholy 12 frt, I—HL sor 2 frt V—VI sor 1 frt 60 kr., a többi 1 frt Karzati ülőhely 1 frt, Belépőjegy 80 kr. A rendkívül érdekesnek ígérkező estély mű-ora ez: Mű or: I. A bét Gyarkovita leány élőkép. H. Barátságból vígjáték. Irta: Tájbor Tamás, angolból tordította Csiky Gergely. III. Apol\'o és a hét múzsa, életkép. IV. Jönnek a katonák, vagy lázadás a leányintézetben. Vig operetté. Irta és zenéjét szerzé Rieger, fordította Hoffmann Mór. Az élvezetes estélyről az előadás alkalmával kiosztandó programmok fognak bővebb felvilágosítást nyújtani. — Farsang. Az idei farsang rendkívül mulatságosan ígérkezik, ugy az estéljek sokasága, valamint azok változatosságánál fogva. A bálok sorozatát a keresztéoj jótékony nőegylet nyitja meg január 5-én, a mely műkedvelői előadánal egybekötött estély rendkívül élvezetesnek Ígérkezik. A jótékonyság apostolai minden évben megraklak a szegények asztalát és az idén is bizonyoyal roskadozni fognak ezen asztalok a földi javaktól. — Ugyancsak január elsőidében tartja meg az izraelita jótékony nőegylet farsangi mulatságát, a melyről csak annyit szabad eláruínunk, bogy rendkívüli meglepetéseket rejt magában és olyan lesz a milyenre a legrégibb egyleti tagok sem emlékeznek. Február első felében lesz a gimnáziam koocertje, a mely mint mindig, ugy az idén is elő csarnoka a nagy báloknak. Amolyan bakfis-bál, melyen azonban az öregek is felségesen mulatnak. A felső templom javára rendezendő bál szintén februárban lesz Nagy-Kanizsán dr. Jankó vich főispáu védnöksége alatt megtartva. — Ezúttal ez lesz a megyebál, melyen az egész megyei dzsentri egytől-egyig meg fog jelenni. Február hónapban a felső templom bizottsága maga rendez egy fényes concertet, a melyen szintén számos meglepetést fog hozni. — Egyet azonban már mos is eláiulnnk. Opris Péter, posta és távírda felügyelő gyönyörűséges szép leánya Hubay Jeuő tanítványa fogja hegedű játékával a közönséget szórakoztatni. A sorozatot az irodalmi és művészeti kőr fogja bezárni, egy szintén sokat igérő estélyéve\'. — Természetes, bogy az egyesületek házi kezelésében megmaradnak az apróob Összejövetelek és thea estélyek. — A farsanghoz tehát erőt, egészséget, publikumot és pénzt kívánunk. f — Szilveszteri mulatság- A nagy-\| kauizsai Casioo 1897. december 31 én, \| saját helyiségeiben hangversennyel egybekötött zártkörű táncestélyt rendez. Belépti [ dij: személyenkint 1 írt, családjegy 2 frt. j Kezdele pontban 9 órakor. .Vü-or: 1. j .Szállj ifjú bátran ..." a Kornevillei i harangokból. Énekli Böhm Emil ur. Zon-\| gorán kísért\' Ltdofsky Ernő ur. 2. „Az \'¦ első szerelmes levél." Mouolog. Thewrtwk I Árpádtól- Előadja Wehmr Klára k. a. 3. t) .Az elhagyott." Fe<>ca Sándortól, b) .Csendes éjben . . . Böhm EmiltŐ1. Énekli Ledofakj Mici k. a. Zongorán kiséri Ledofakj Ernő ur. 4. 9. sz. Coocert Benőt tói. Hegedűn előadja Prager Ilona. k. a. Zongorán kíséri Ollop Ernő ur. 5. .Csendé?, mint a tenger . ..* Götze tő!. Éneklik Ledofakj Mici k. a. és Böhm Emil ur. Zongorán kíséri LédoUky Ernő ar. 6 Magyar népdalok. Zongorán előadja Ollop Ernő ur. — Az általános mookásképzóegylet kolnapi estélye iránt rendkívüli az érdek-I lödé.". Ez az egyesület megtalálja a mod-: ját, miként lehet érvényesülni és bizony-1 súgát adja életre valóságának és képes-\' ségének. — Belevon körébe, minden ele-I mt-t. a mely a köznek szolgálatában áll egyesiü,a különböző osztályokat és teremt olyan társas együttlétet, melyet régi egylet társai alig fognak felmutatni. — Ledől minden sorompó és barátságos kézszorilással üdvözli az egyletet mindenki. — Becsűiet-birősag- Nem azoktól a becsület bíróságokról szól az érek, a melyek kétséges esetekben átveszik a közvélemény itéló szavát és megmásíthatatlan határozataikkal döntenek egy nagy kérdésben: hogy méltó e az illető ur, vagy nem? — Nekünk elvégre mindegy mert biszea, ha egy becsület elbírálás alá esik, az minden, csak becsület nem, de vannak olyan bíróságok is, a melyek becsületet nem adnak vissza, csak re-kostraálnsk, Távol áll tőlünk bírálat tárgyává tenni, egy a napokban a helybeli kir. böotetö-járásbiróság által publikált jogerős bün-telő ítéletet, mert ennek megbirálása részünkről, sértené, a törvénybe iktatott bírói függetlenségit, másrészt pedig jogerős ítélettel állunk szemben, a melyhex semmi szó sem fér. A tényállás ez: Asztalos Béla virág, kereskedőt a Salgó Sándoron leküpkö-déssel elkövetett\' becsület-Bértés vétsége miatt 20 frt pénzbírság lefizetésére kötelezte a helybeli Döntető járás bíróság. És itt nem tnbozaak kijelenteni, hogy ez a bírói ítélet t megtámodott becsületet semmiképen sem korrigálta ki, sőt azt kell hinnünk, hogy egyáltalában nem is ípirkodík a törvény teljes elégtételt szolgáltatni az ilyen becsület oek. Mi azonban honpolgári köteles, ségeinkhez híven teljes tisztelettel meghajolnak az igazság pártatlan kiszolgáltatását gyakorló biróság bö\'csessége előtt és csak jobb erkölcsöket kívánunk &z ifjúságnak. Victrix causa Diis piacait, sed Citoni non. — Kiigazít fis. A kereskedő ifjak Önképző egylete legutóbbi estélyen eszközölt felülfizetések kimutatásából tévesen kimaradt Tivoli Jánoa felolfizetése 2 Irt Neufeld Ödön felülfizetése 40 kr. Összesen 2 frt 40 kr. ezzel a felülfizetések összege nem 23 frt 70 kr. hanem helyesen 26 frt 10 krt. teíz ki. — Helyettes rab. Ma már ilyea i akad. Zadravetz István, Marőti-Majorlak lakost a nagy-kanizsai kir. törvényszék lopás és orgazdaság büntette miatt G hónapi börtönre ítélte, mikor az itélét jogerőre emelkedett és az elitélt megkapta a behívást büntetésének megkezdésére, ez gondolt merészet és nagyot és felfogadta Pecsics József ceposai lakos rovott multa embert, hogy ülje le helyette azt a hat hónapot kap, érte 60 forintot; az alku megköttetett Pecsics kapott 20 frt előleget azon ígérettel, hogy a 40 frtot megkapja, midőn kitöltötte a 6 hóuapoL Pecsics aztán annak rendje és módja szerint jelentkezett mint Zadravetz István, annak rendje és módja szerint be is utalták a rablétszámba és ö könnyű kitelelés reményében nyugalommal fogyasztotta a rabkosztot két egész hónapon at. ekkor valaki ezt a turpisságot besúgta az ügyészségnek, mire ez táviratilag utasította az illető csendórörsöt, hogy hozzák be az igazi Zadravetzet. A csendőrök be is hozták a furfangos férfiat f. hÓ 19 én és átadták az ügyészségnek. — Zadravetz uram most persze elölről kezdi a 6 hónapot, — a mit valószínűleg meg ia toldanak neki. —- A nelyettewét pedig kikergették. — Vigyázatlan gyakornok. Schwarz és Tauber helybeli nagykereskedő cég\' Scbwarc nevű tanonca e hó 19-én a postahivatal utalvány isiadó osztályánál 1180 frtot veszített el. — A pénz elveszése idejében zsúfolásig tömve volt a hivatal helyisége és mint mioden vasárnap, rendkívül nagy volt a forgalom, Bürgés, forgás, tolongás. — A reDdőrség megindította a nyoaiozást, de eddig pozitív eredményt felmutatni nem tud, minthogy az akkori nagy forgalom folytán, töméntelen sok embert kell ki hallgatni. \\ — Gyújtogatás boszubáe. Sindi István babőti lakos elég jómódú birtokos volt, de nem tudván megbecsülni jó módját vagy talán éppen mivel tal becs ülte, egyszer csak megütötték a dobot és ingatlanait elárverezték, neki pedig kitették a szűréi. Bandinak volt háza aztán nemsokára, kigyuladt és le is égett, az nj birtokos nagy Ügygyei bajjal felépítette, de biz az iomét kigyuladt. — A Böjtön csendőrség erélyesen kezdte nyomoznia makacs gyujtogatót és csakhamar megállapította, bogy ez nem más mint a birtok volt tulajdonosa 8andi István. Elfogták és folyó hó 19-én bekísérve átadták a büntető bíróságnak. — Poroljart tolvaj. Özv. Tóth Józsefoé helybeli napszámosnö, e hó 19-én j^leotéa* tett a rendőri hivatalnál, hogy agy hajnali 4 óra tájban, egy ismeretlen ember, behatolt az fl konyhájába. Ezen körülményre az által lett figyelmes, hogy » konyhában levő tyúkjai a szokottnál jobban kodácsoltak ; ki is ment & szokatlan zajra és talált a kemence mellé kuporodva egy neki egész ismeretlen egyént, a ki a tyúkokat jó részt már összeszedte és egy zsákba be is szállította. Hidegvérét azonban a tyukász nem veszítette el; tolvaj lámpáját eloltotta, az asszonyt lel-lökte; zsákmányát azonban visszahagytál — kalapjával együtt És ez lett árulójává mert ezen kalap segélyével a rendőrség, másnap le is tartóztatott egy hasonló kalappal bíró embert, egy Ferenc nevfl munka nélküli, kalapos segéd szentélyében- — FelMvjak olvasóink figyelmét Dr Egger-féle Injectíó Hamamelis Virgioica hirdetésére. köZLÖNY KARÁCSONYI MELLÉKLETE, Karácsony. .Parvulus Filius bodie natus ^st itobU et rocabitur Deus forüs! " Tiienkettót üt az óra, éjféli misére hivnak a harangok. Kezem önkénytelenül imádságra kulcsolódik. Érzem, liogy közegl az Isten: .deus, ecce deusl- Hintiia angyalszárnyak csattognának »levegőben és kherubok ajka zengene: „üicaóség mennyben az Istennek, békeség a fóldön a jóakaratú embernek ! „Szerte buli az angyali szózat és elótte megnyílnak a szírek. A hová a kereszten függő be nem léphetett, a mosolygó isteni kided. a „Krisskindh diadalmasan bevonul És a hová bejut, fölolvad a közönyösség, melej; szeretet önti . ki árjait és mosoly kel mindenütt. : Sokféle alakban láttalak, édes Jézuskám! Őrömtől repesó és reménytől dagadó szivvel vártalak, mikor aranyos diókkal megrakott karácsonyfámat behoztad. Láttalak a főváros fényesre világított hívságos nagy árucsarnokaiban, szelíd családi tűzhely enyhe melegénél és láttalak a pincalakások kékre fagyott éhes lakói között. Mindenütt mosolyt ültettél az arcokra, te a mosoly nagy kertésze, ki magad sohasem nevettél! Te vagy az emberiség nagy istene, te isteni kisded! A ki fél golgothai halvány orcádtól, tested „kékjeitől", bizalommal megy szegényes jászolodhoz. A ..Beteljesedett"\'\' nagy enun-ciacio, csak a ..Legyen" hozzáfog- j ható, de jászolod körül mégis több lesz a könyörgő bűnös, mint kereszt- j fád tövénél Több bizodalmunk van a bölcsőhöz, mint a sirhoz. pedig az utóbbiból kelt ki a valódi Elet. S vájjon mit tanulunk szegényes jászolodnál ?.Tőled, az alázatos Isten-tői semmit. Mert korunk feje gyémánt, szive büszke. Akadnak eni- j berek, kik elmondják magukról, mint Walt Witmann „Isten vagyok kívül és belül, istenivé teszekráin- ; ilent. a mi hozzám ér és/a mit j érintek. Fejem több a templomoknál: biblia és hitszímbolum egyszerre. •¦ Vannak, kik szerint „minden jelleni egy-egy eró, mint a \' súly vagv vízgőz. Nem szabad az 1 embert a bűnök vagy erények gyűjteményévé szorítanunk, melyek csak erkölcsi felinatok. Hisz a bűn és erény termékek épen ugy, mint a vitriol és a cukor." (Taine Hip.) Sót olyan ember is találkozik (Zola) ki „a lelkiismeret - mar-dosást egyszerű szervirendetlenségnek nevezi, a szakadásig i feszült idegrendszer fellázadásának" 0 édes Jézuskam alázatos Iste-nem. nem te\' vagy ennek a büszke \| kornak Istene! De mintha csak meg akarnók vallani, hogy: „Az ember is mennyből raló. Egy tiszta érből lett szennyes folyó," egyét5 mégis megtanulunk attól a mosolygó isteni kisdedtől. Biszen a mai napon mindenki szeret, legalább valakit, minden ember őrömet akar okozói, mindenki boldogítani óhajt . .". Ezért nem fagy meg ajkadon, édes Jézuskám. a hideg decemberi éjben a mosolygás, mert meg vagy elégedve tanításod eredményével. Hisz a ki szeret, annak szivében ott az Isten, a hol az Isten, ott a béke, a hol a béke, ott az áldás, s a hol az áldás, ott a boldogság. Te vagy a mi Istenünk, te. isteni kisded, szeretetnek nagy Istene 1 ..Parvulus Filius, qui vocabitur Deus fortis!" Hosanna in excelsisi Emlék dalok. /. Szebb a tzöke, mint a barna.\' Igaz az nem magyar fajta . — Bej! de az a kék kökény izem : Boldogságom, mindenségem! ... Ösz volt, mikor belenéztem Szőke kis lány szemedbe!... S úgy járt szivem, mint a fának Ezüst tanti levele! Hervadt. Jonnyadt szegény szivem! — Bizonyságom rá az Isten — Hogy nem volt egy nyugodt percem ; Valóságos rabod lettem. . . 02 vult, mikor belenéztem Szőke kis lány szemedbe! .. S kikelet lett, mire mtggyult Szivednek a szerelme. II Szegény vagyok, — nagyon szegény! , MU tehetek egyebet t StÖke kts [dny Untaimba Foglalom a nevedet . . . D ihlgatok, mint kis madár, H-i jön a szép kikelet — S dalaimban kérve-kérem Cserébe a szivedet! f 1 ud\\>m, tudom — dalaimra bzöke kis l-iny azt mondod: ,Ne keseregj! nem lehetünk Mi sohasem — boldogok! . .. Elmúlt az ösz, elmúlt a tél — Újra itt a kikelet! Dalolgatok s nem kérdezem: H-tgy a szived, kit szeret f ül Itt van az Ösz, itt van újra! És én megint dalolok... Eldalolom, hogy mi ketten Mégis lettünk boldogok! . .. Jer most édes, jer közelebb — Játszttk el a multakat! Boldogságunk mámorában Fájó multunk nem untat, ,Ne bántsuk azt, hadd legyen mult! Behegedt seb mindannyi — Nem akarok a jelenben Azokról már hallani — ... Kandallónkban pattog a tüz — Boldogságunk, mindenünk — Lángjainak a Jényénél Játszik két kis gyermekünk!\' Farkass Károly. Nemo. Karácsony-este. Hála íti.ii zengve jusson taz eszünkbe Az elet : Náxáreth. a halál: Golgotha - S azt az áldomol, 3 mit ertünk hozott, Öi méltón követve, ne feledjük soha. (Lanka) Már az ótestamentumi próféták megjósolták ezt a dicsó napot, hogy jönni fog mint ember, ki feloldja a bün átka alul a szenvedó emberiséget, s megnyitja számára ismét az elvesztett paradicsomot. Ez a szép nap az érnek legszebb napja, legmagasztosabb s legjelentőségesebb ünnepe, — mily zengzetesen hallatszik a szó hogy: „karácsony" — mintha vele nagyon soka mondtunk volna, oly lélekemelő, oly jól eső hang, ... De hogy is ne, hisz ma született a Megváltó, ki a sötétséget megvilágította, ki megtanított .bennünket arra az édes érzésre, a szeretetre, ki bele ültette szivünkbe, hogy szeressük Istenünket mindenek felett, s felebarátunkat mint magunkat, mert ő gyermekeinek oly helyet készített, hogy ha magas intéseit követjük, az ígért boldogság részesei lehetünk . . Oh! mily isteni rendelkezés 1 A mai napon született kisded, az Üdvöt hozó édes Jézus, ki megtanít bennünket szeretni hazát és nemzetet. Az oly kimondhatatlan öröm tölti el szivünket, érezve a hála ritka gyöngyét a kisded iránt, áldást hozó szent jövetelókor. Minden jámbor keresztény család, e nagynap jelentősége emlékére, karácsonyfával díszíti hajlékát, a boldog család örömtel\' szivvel gyönyörködik a gyermek-sereg felkiáltásaiban, s élvezettel nézi a mint babonás félelemmel közelit az égi fénnyel elárasztott, arannyal bevont ajándékokhoz, de előbb térdelve elmondják imádságaikat, közbe azonban felkiáltanak: „jaj ez az enyim" — s -folytatják, hogy „mindennapi kenyerünket adjad nekünk." Körülveszik a kedves fát, mindenki talál magának rajt valamit, s boldog ér- zéssel sóhajtja, hogy rólam sem feledkezet meg a „Kristkindlr. A gyermekek összesúgnak, az egyik virrasztott a kis Jézus jövetelét akarta meglesni, mint hozza azt a nagy lát, s hogy osztja el ajándékát Kint zord az idő, süvölt a téli fagyasztó csipós szél. ... De azért nézzüak el a vadon rengetegében, a mint egy gyéren világított viskó ablakából kisugárzik a fény. Ott is karácsony van . . Ott is ünnepelnek. Nincs ott megterhelve drágasággal a fenyőfa, mint a gazdagok termeiben, de meg van az ánitat, kegyelet éppen ugy . . Aszalt körte, szilva, aranyozott dió, alma ékesíti a gallyakat. Erről álmadoztak hetek óta a vadon gyermekei, kikhez a magas vendég ép ugy betért,--s oly szivvel lélekkel zengik, — a mint ki hangzik: „pásztorok pásztorok, örvendezve sietnek Jézushoz betlehemibe.- A szegény kesergő árvákat sem( hagyja el az ég ura, kik a hóför-getegbe fázva sírnak, s esdenék betevő-falatért, nem kérnek Ők mást a mindennapi kenyérnél, az egyrétü ruha mely oly keres védelem, gyéren takarja be Őket, s a metsző szél áthatol s didereg cet; szegényekéi. Bízzál te szegény anyátlan árra, imádkozzál, nem tudod hogy az inii mindent meghoz : s Istenhez emel vele összeköt. Kérd a te jó Istenedet, — ki a lehulló falevélről is tanúskodik, azt ís megszámlálja, téged sem hagy el . . Az erős hit meghozza szorongattató sódban a vigasztalást. Tapasztal hatjuk, ahol leg közelebb a veszély, nyomban ott van a isteni segély. A szegény imádkozó kicsinyeket meghallja egy jóltevő úrnő. ki övéi számára bevásárolta a sok drága holmit, jó akaró tekintettel kérdést intéz hozzájuk, s tudakozza sorsukat, mely oly mostoha. Azután meghatottan zsebébe nyul. s egy szánakozó fohásszal oda nyújtja a még folyton tömött erszényt. . . . Jerünk mi is, kiknek karácsonya mindig csak örvendetes s boldog volt. mondjuk el hálával az egek Urának kisdedeinkel s a felettünk őrködő angyalokkal hogy : I>iciö\'icL menyben az tttennek S liékcsscg iuliiön a: embernek. \'• Unger Jánosné Cassandrj. A bánatod mind elmúlna, S élnél, gyönyör tengerén, Kétség soha nem gyötörne: -¦> ¦ „Ha te tudnád, a mit én.\' Rózsás kedvben lennél mindig, S tulboldog e földükén Ha egy titkos szó megttigná: „Ki babája vagyok én. Felderülne halvány arcod. Örvendve egy szép mesén: Boldogságunk megnyíltakor „Te íj sirnálÖrÖmÖdben, nememkén.* Kabos Jenó. Heinédé* Rossini* Irte: Peréayi József, dr Nássen I. Heine életrajzának érdemes írója legújabban egy kis füzettel lepte meg a német irodalomtörténet kedvelőit. E füzetben teszt közre ujabb kutatásainak eredményét Sok eddig alig gyanított adat kerül itt a nyilvánosság elé. A füzet magában foglalja Heinénak eddig elé nyomtatásban meg nem jelent költeményét, Rousseannak Heine életéről irt kisebb dolgozatát, megismertet néhány Heíne-forditassál és érdekes életrajzi adatokat közöl Az utóbbiak alapján kísérlem meg Heinenak és, Rossininak baráti viszonyáról egyet-mást elmondani. Heine számkivetése alatt a kor majdnem minden nevezetesebb zenészével is megismerkedett A többek közt Rossini-val is. Bossiníról tudjuk, hogy életében az elismerésnek és kitüntetésnek annyi [ jeléről győződhetett meg, mint kevesen . a zenészek közül. Párizsban utcát és teret ! neveztek róla, á* nagy opera előtt már-: ványszobra állott, Bolognában és Itália \' városaiban emléktáblák jelezték a házakat, : melyekben a mester megfordult, Pesaro . főterén 1804-ben szobrot állítottak nekistb. \| Maga Heine rajongott Bossini zenéjéért és rajongásainak többször jelét is adá. ] Mig ez a nagy gúnyolódó alig kimélte meg egy barátját is gúnyos, satiríkus I nyilaitól, addig Bossinit mindig igen tisz^ ; teié. JF \\ Fájdalom* Heine nyilatkozatai Bossini-rói csak kevés útbaigazítást nyújtanak e két férfin személyes éritkezésére vonatkozólag, egymással váltott leveleik — > melyekről biztos tudomásunk van — elkallódtak. I Először 1824-ben emlékszik meg Heine - Bossiniról. snégy évvel utóbb alig talál elég dicsőítő\' szót a nagy olasz mester dicséretére. Isteni „mesternek" „Italia napjá^-nak nevezi. iL. Reisevön München nach Genua Cap. XIX.) Arra kéri, hogy bocsásson még szegény földiéinek, kik nem látják a m •lységst, melyet rózsákkal födött be, kik nem találják ót elég alaposnak és gondolatteljesnek, mert kőnyedén lebeg szellemének isteni szárnyaival. A lukkai fürdőben a Tancred bires áriája „Di tinti palpiti- bájolta el. Négy évvel utóbb megemlékezik a „pesarói hattyúról, melynek dicséretével nem tud eltelni Bossini tudvalevőleg mint zeneintendáns 18«—3tt-ig tartózkodott Parisban. Ez időkben vesztették el hirtelenül tekínté-lüket a legkitűnőbb férfiak Parisban. Erre vonatkozólag monda szatirikusán Heine „Von Ludwig Phüípp I- bis zn Alexander Chef des claqueurs, — von grossen Tallegrand bis zu Vidocq.--ron Cbe\'rubiníí Biiffi, von Rossini bis zum kleinsterr Maulaff, keiner welchem gewer-be er aueh sei, hat hier ein unbesrtrit-teues Ansehen." Hasonló nyilatkozatot találtunk Heinénak „Scbnabelewopzki ur emlékiratiiból\' cimü munkájában : rOh hányszor vágyódni irja tréfásan — a lombardiai stuffadók. a kedves Toscaua Tagliarinija és Broccolija után. Mind olajban úszik lustán és gyöngéden. Rossini édes dallamait énekelve és sir a hagyraaszagtól és a vágyódástól. Rossioinak igen tetszettek Heine tréfás nyilatkozatai. 0 magasi igen szellemes éi humoros emberfőit Mendelssohn azt Írja róla. hogy kevés oly szellemes, mulattató embert ismert, mint Rossmi volt Érdekes, hogy Heine mikép vélekedett Rossini hirtelen elhallgatása felöl. Tudjuk, hogy Rossini 37« éves korában letette a tollat. Heine ez alkalommal így ír: „Talán csak tréfál 0 azt akarta bebizonyítani, hogy a „pezarói hattyú elnevezés) nem illik reá. A hattyú, élete végén énekel, Rossini élte derekán hagyta abba a dalolást. És én azt hiszem, hogy éppen ezáltal bizonyította be, hogy genie. A műrészt, kinek csak tehetsége van, élete régéig ösztönzi, tehetségét kifejteni, az önérzet sarkalja, hogy tökéleteset alkosson. A geuíus azonban megteremtette a legnagyobbat, meg van vele elégedve, megveti a világot, és haza megy Stratfordba mínt egykor Shakspere. vagy nevetve és tréfálva sétálgat aBoulevand des Italiensen mint most Bossini loacbira I." Ha Heine nyilatkozatával összevetjük Troupenas kiadó ajánlatát ki 100000 frankot ígért Rossininak egy oj operáért kinek aztán igy válaszolt a .mester: „Dicsőségért nem irok többet, pénzem van elég" — igazat kell adnunk a költőnek\'\' !8I6-ban adták először Bossini Othelló-ját. Heine egész lelkesedéssel üdvözli a genialis mester művét. Elragadtatásában alig talál megfelelő szavakat a dicséretre. Heine legnevezetesebb nyilatkozata Bossiniról 18\'17-tŐl származik. Két egyént beszéltetsz akkori napi themáról: vájjon I Rossini- vagy Meyerbeer a nagyobb mű-: vész, aztán megjegyzi: „Mindakettőt szeretem, de egyiket sem a másik rovására. Ha az előbbivel talán jobban rokonszenvezem ez tisztán magán érzelem, de nem jele a nagyobb elismerésnek. Talán éppen fogyatékosságok azok a. melyek bennem rokonérzetet keltenek. Általában szeretem az édes semmittevés bizonyos nemét, szeretek a virágos pázsiton heverve a felhók járásában gyönyörködni; de a sors gyakran kíméletlenül zavart meg ábrándozásaiban, és kényszerűségből részt kellett vennem a kor küzdelmeiben, fájdalmaiban, derekasan vettem bennük részt, és derék embernek tartottam magamat.8 Miután a költő önmagát jellemzi és, elmondja mennyiben vett részt a pártküz-\| delmekbeu Így folytatja: „Ily embernek 1 inkább tetszhetik Bossini, iniot Meyerbeer, de időnkint tetszést találhat Meyer-i beér zenéjében is. Mert a Bossini zenéjében inkább az egyéni öröm és fájdalom, j szerelem, gyűlölet, gyöngédség, vágyódás, i féltékenység nyernek kifejezést. Innen van, hogy Bossini zenéjében túlnyomó a dal-j lara. mely mindenkor közvetlen kifejezése \| ily izolált éltetnek.- — Ezek után Meyer-< beér zenéjéről mond bírálatot s megjegyzi: 1 „Rossini zenéje a restaurációkor volt időszerű, midőn nagy küzdelmek és csalódások után, — az emberek törekvései az általános érdek iránt, háttérbe szorultak, és az én érzelmei ismét elfoglalhattak jogos helyüket......A forradalom alatt sohasem jutott volna ily nagy népszerűségre. A restauráció Bossini diadal ideje volt, maguk a csillagok is, melyek ekkor pihenőt tartottak és nem törődtek többé a népek sorsával, elbájolva hallgatták-" Érdekesebben nem is lehetne a kor viszonyait melyek közt a nagy zenész műveit teremte — vázolni. A fönnebb emiitett dolgozat végén, megemlékezik Heine arról a zenei kükről, melynek élén 1837-ben a hallei Man, az ismert zeneelmélet iró, — állott és a mely Bach S. múzsájának hódolt. Ez az kük az időben Bossini romlására tört. Erre vonatkozólag írja Heine, hogy Marx azért támadja meg Meyerbeer:. mert Bossini utánzója volt. Ez a rossinismas volt Meyerbeer legnagyobb vétke. Bossini életrajzából ismeretes, hogy Parisban tartózkodása alatt nemcsak Rot-schild báróval, hanem annak szakácsával is jó viszonyban állott. Különben kulináris hajlamai miatt gyakran kigunyolták. Schopenhauer mondja róla: „Lám menynyire irigykedtek a német muzsikusok, nem akarták elismerni Bossinit: egyszer tanúja voltam, hogv egy nagy daloskör az ó halhatatlan Di tanti palpiti dallamára az" étlap \'szövegét énekelte. Tehetetlen irigység! A dallam legyőzte, elnyelte a közönséges szavakat. S igy minden irigység ellenére Bossini csodálatos dallamai elterjedtek az egész földön, megnyugtattak minden szivet valamikép akkor \|jgy most is Örökkön örökké." Maga Hetne is megemlékszik egy párizsi szakácsról, ki szintén jó barátságban állott Bossinival. Tréfásan irj i le mint dicsérte Bossini szakácsbarátjának kitűnő főztét. Gourmandoak mondja Bossinit, pedig ő maga is az volt a feleségével együtt Heiny nem csak Rossinival állott jó barátságban, hanem Meyerbeerrel. Berlioz val. Paganinire!, Liszttel. Spontinivat. Munkáikat is jól ismerte, finom érzéke volt a zen-\' iránt, ezt az érzékét még jobban képezte zenész barátainak művein ; bizonyítják ezt talpraesett megjegyzései Rossinirő! és különösen Meyerbeerről. A hős ilma Alszik a táj mir. e<ecd honol rajta, Készül az ezre>l botot;-, btrera AmJe az álom lengeti szárnyár. Lomha sötétség szállt le a tájra, Ejti vadonban Ztí\\ az álmát. Hősi seregnek fedve a aáira. Es itn egyik hSs felsir az égbe. Mint m lid-rcfeny tűnne elébe. Ki & csa\'ódás húlefi kiuja Hnza eléSe kedvese képét. Fáj szive tája, visaza ha sirja Atkával sújtja önmaga 6.tét. .Italga ki hittem caalt\'a azavadnak. Dőre valék én, torja magamnak, Vtaazei el éltem, senki ae bánja, Am a tied ne, csalfa leányka !* És a mig ébren álmodik árván : Tárul á mult. mint égi azirárvány. Lankad a pillt s álmai képe Ködfá yolképpen elvűn\' az é^be : Ámde nj álom száll le reája; Tündéri szépség lényleli bája. Ls az alak jon, intve feléje, Mintbi a z a s z 1 6 n volna » k é p «. .Búslakod s közt ifjúi élted, Célja talán nincs, — hogy imígy éljed? Balga, ki hittél asszonyi szónak Lásd, ;bí előtted mennyei szózat 1 Nincs az elveszve, ho^y ha azeretve Eletét, vérét adja----feledve. Gyáva, ki fél moat, lankad a dőre. Bátran a harcba, liátrac előre! Oizlik az júom óh ! be mi szép volt! Trombita har«an, pirkad az égbolt, Ámde hő vágytól ver szive táj: Folyna tovább mé éjjeli álma ^ Ií. Pirkad a hajnal, trombita harsan, Hűs szél a zászlót lengeti lasisn. Harcra riadva törnek előre Gyáva ki fél most, lankad a dőre. Harcra kiszállóit hős sereg áll itt, Litják a várt, mit hő szivük áhít. Durva pogány had állott elébe. Bátor erőket vészre kitéve És a mocsárnak zsongást zaja : Zagyva kebelnek halk neszét adja Csókdossa egymást rajt a hab éle, Nádas a partj<, fodros a széle Hősi rezére harcdeli sornak Inti caapatját, állva a szót;ik : . Mar a vad horda f cl szók" 4 várba És ime lábunk roskad a sárba. Lészen-e bátor, tettre kiszállván Az, ki a zászlót elete árán Rejtve takarja mentve pogánytal Ki gyűlölettel néz le a várból?" Csend felel im most néma seregben, Kínos a lég is, - varja had reppen, — Pillanat elteli\' ámde serényen Törtet egy most és szól : ne vezérem! Bárba a sárba lankad a tettem, Adja a zászlót, adja ki nékem : És im a zászló h&ti kezekben, Rejtve takarja azéle se lebben. — Egy kit erő mg, — Össze ha szedve — Bősz 9og4nyaadtól zászlaja mentve. Hah t de mi történt senki se hinné ! Mintha a zászlót fölfelé vinné, Fogyj, nyelét most széle kitárva. Égve a vágytól, ront fel a várba. Nap diadallal tüz le ragyogva. Hői caapatnnk im tórtet rohanva. Lelkesedésnek nem lbet íratja. Harci zászlóját tűzve ki látja Ott van a zászlón Mária képe, Gloria-iénynycl nézz el a térre Lankadt erekben vér lüze éget, Halni mar kez mind, ös hona végett. Lelkesedé,se! zárják feléje: É>jen a hős, ki nemzete éke! Ugy, de a höa elér-e a vágyát: Vére patakján folytatja almit. Halász Margit. K»rtinai általában iréfátao .le cygne de Petsro- nevezték. XXXVI. ÉVFOLYAM. ALAI KÖZLÖK Y 1897. DECEMBER 25-Cn. Első fellépésem- 1876-ban mint érettségit tett kamasz kerültem fel az osztrák fővárosba. Egy szép őszi napon, mikor a nap már korán völgynek szalad, a bécsi Volksgarten egy virágos gyeppadján ültem, újságot olvasva, j Akkor még a szabadság lehelete vonult régig a bécsi légkörben, bár ez a szabadság is olyan ártatlan, jámbor fajta volt és az Auersperg kabinet már közel járt bokásához. De mindamellett telve hódo-lattal a német szabadság költőjének Schillernek lángelméje iránt, a jó bécsiek a Schiller szobor leleplezésére készültek, mely 1S76. november 11-én.. a költő születés napjának évfordulóján volt vég-bemenendó. E napon egyúttal Tel. Vilmos-t adták elÖ a városi színházban, egyetemi deákokkal a férfi szerepekben. Az elŐké- \| szüléteket a század legnagyobb színigaz- i gatója Laube Henrik tétette meg Strakos- j sal, a Stadtheater egykori bires előadó mesterével: Strakos az újságokban tette koszé a deák előadás eszméjét, vágyat gyújtva ezer szívben egy nagy irigyelt 1 színi pályára. A Paradicsom keleti kapuját véltem megnyílni, mikor ezt a komu-^ I nikét a bécsi Volksgarten virágos gyep-padján olvastam. Hulló^osillagok cikáztak ! a légben szemem előtt és egyszerre csak. kitört belőlem a meggyőződés, bogy én ezen az előadáson megfogom mutatni a bécsieknek fényes színészi tehetségemet akár Geszler. akár Teli vagy Melchthal szerepében Elmentem tehát a kiirt napon a bécsi \| városi színház bejáratához és kémleltem, vájjon nem juthatnék-e be lopva Tháüa házának kapuján, melyet azonban mint valami bástyát a kapusok egész őrsége őrzött. Ott táboroztak már kollégáim százai is. kik mind a tetszetős felhívásra el- , jöttek, hogy Tháiia virágzó birodalmában egy kis királyságra szert tegyenek. Be- \' szédbe elegyedtünk, mérlegelve, hogy 1 kinek-kinek, hol nyugszik reményének súlya. \'Végül este fele megnyúltak az ajtók, tömött sorokban vonultunk az igazgató szobájába, hol Strakos — a kis ember az orszlán sörénynyel már várt reánk. Enrfyi szomjas müvé^zlélek láttára mély gonddal kezdte méregetni a veszélyt, mely az előadást fenyegetni fogja. Azzal rögtön tisztában volt. bogy ennyi jelentkezőt csak vészes merénylettel lehet megtizedelni. Mi is összenéztünk és méregettük a mindenkit fenyegető veszélyt Mindenki tulaj-don csüggedését olvasta, a másik arcán Strakos is ránk meresztette szemeit, me- \\ lyek beláttak minden szinész szív legtitkosabb rejtekébe. Titkárát szólította azután, hogy azokat .kiket bemond neki. hivja fel. Most pedig uraim!" folytaié, _a jelentkezettek mindegyike szavaim" fog. igen, hallani akarom szavalatukat, bogy tudjam mindenkinek milyen szerepre van tehetsége." KöszörűIgettük torkunkat az erőpróbára. Az egyik elegendő erővel vágta ki a pattanós verseket, de az én sikerem romlásomat jelentette, mert Strakos nem akart magán-szereplőnek feliratúi. Vissza-tántorogtam tizlépésnyire. A mester látja zavaromat, melyet azonban csakhamar harci vágygyal cseréltem fel. kész agyonütni azt. aki engem helyemből ki akarna szorítani, intett titkárának:, „ No csak irja fel, jó lesz statisztának. Ez a kijelentés, bár egy pillanatra boldoggá tett. mégis nagyon lelohasztotta önbizalmamat, mert lebillentette vágyaira mérlegét és kételyt támasztott bennem az iránt, hogy belőlem valaha számottevő szinész lesz. Egy félórai hallgatás ufán, mely alatt még számos kiselejtezett kollegára akadt, végre így szóltam : Elfogadom a nekem kiosztott statiszta szerepet," most már nem hátrálok ha nem is jutok be a mennyországba, mégis bejntok a színpadra. Másnap már megkezdődtek a próbák. Feltárult előttem a színpad mezeje. Bele tekintettem az üres gépekbe, láttam a színpad hullámozó tengerét Kétes müér-telemmel bámultam a nagy tragika Fran k\\ Katalin bajmeresztő játékát Hedwig, szerepében. De színpadi ismeretségre nem tettem szert. Mert alig hogy közeledtem egyik vagy másik nimfához, már is kongó páthosszal szavalta: Szabad vagy, mint én, menj vissza honodba, és ezt ismételte mind a 18 próbán keresztül. Hiába igyekeztem a lebegő angyal féltékenységét felébreszteni. „Lemondok" felelém „és elmegyek szép szomszédodhoz, ha nem tágitsz.^ De 5 csak álhatatosan megmaradt meggyőződése mellett: Nem, nem tehetem, nem is akarok és mért akarnék ? A világ összes .kincséért sem akarnál ? .Nem," vágott vissza „a vadon eherubmja. Te zöld vagy meg, mint Svájcnak erdei. Nem engedelmeskedem. Sokát követelsz kevés szóval." — És érzelmeinek tettel adva nyomatékot egy mosolygó jónapot-tal ajkán egy készen álló esónakba ugrott és átevezett a vierwalsládti tó másik part jára. Végre felderült az előadás napjának hajnala, este 7 órakor. Ezen az estén láttam a színpadon Svájcnak szürkülő begy-ormait, részese voltam a Katii mezei összeesküvésnek. Ott voltam az előesapatban, mely fellázadt a gyűlölt Geszler ellen ; szembe néztem 1876. november 11-én egy ujjongó közönségnek, mely nem engem tapsolt és szembe áltam Laubével, a híres költővel és még bíresebb igazgatóval, aki hozzánk közel jővén, legke-gyesebben nyilvánította ki megelégedését, de azt is tapasztaltam, hogy másnap az újságok észrevétlen működésemről nem emlékeztek meg, amivel aztán dicsőségem is véget ért. mert azóta Tbespis szekerén nem ültem többé soha. Bomba dűltek magasztos terveim és nem vágyva többé a színpad magasságára elfogadtam a sors változatlan akaratát és — újságíró lettem Nagy-Kanizsán. Dr. Villányi Henrik. Emlékeimből. — F. P. úrnőnek ajánlva. — Épen jókor jón. Nagyságos asszonyom, bogy megszabadítson az emlékezés kínjaitól Nem is hiszi, mennyire nehéz nekem a mult. Átjárja egész valómat és mint a levegő, befurakodik mindenhová: ráfekszik agyamra, szivemre. Ha csak egy két percig időzöm magányos szobámban : a visszaemlékezés fénye, mint valami könnyelműen kinyitott Danison lámpa azonnal bevilágít szivem tárnáiba, bot a fájdalom vihederje jár . . .~0 miyen jól esik Önt látnom Nagyságos asszonyom, nyugalmamat azonnal visszanyerem. Nem először volt Ön békéltető angyalom, megérdemli, hogy mintegy hálából bemutassam szívem egy-két tárnáját, nézzen Ön is bele. Hiszen ezzel igéretemet is beválthatom. Igaz ugyan, hogy igéreterr. szerint Önről kellene írnom, de erre nem vál-lalkozhatom. MírŐl is beszélnék ? Nemes szivéről énekeljek, bájait dicsérjem, avagy a modem udvarlás jégvirágait, metsző hideg megjegyzéseit szórjam hevülékeny lelkére ? . . . (j nem, hagyjuk ezt, „az erényeseknek — Zola szerint — ugy sincs történetük.\'\' E helyett inkább másik ób ytását teljesítem : berastatom Önnek, leszerepelt" barátnőim — leveleit. On is ugy van mint Semele : nem tudja, mit kívánt ? Látszik, hogy újonc a szerelem iskolájában, kinek még nem voltak „csillagai." No de Ön óhajtotta és én kedvéért ugy teszek, mint a léghajós, ki hogy mentül magasabbra szállhasson, legértékesebb dolgait is kiszórja sajkájából. Jöjjön csak ide a kandalóhoz, kedvéért szakitok a múlttal és legkedvesebb leveleimmel fűtök be. . . Nézze csak ezt a kötegeli Minő kuszált vonások, valósággal sürgönybe való apró mondatok, tele az ó szenvedélyes léikének röppentyűivel. Mintha csak lelkem szárnyalásának akart volna irányt szabni ezekkel az erő.e.i markírozott gondolatokkal : csak erre és ne másfelé ! Ha hallgattam volna rá, mindig körülötte kellett volna keringenem, mint a bolygónak napja körül. Csak a sors keze volt elég erós, hogy kiszakítson varázskőréböl. Ez a másik az éri hozzá irt leveleimet tartalmazza. Gyászfátyollal vannak összekötve, így küldötte vissza hozzám egy olyan levél kíséretében, minőt csupán üzletemberek szoktak váltani: N. N. urnák helyben. Csak a fekete keret mutatta, hogy ez mégis gyászjelentés. Látja, bogy sziporkáznak a tűzbe egyes soraí ! Bizonyosan valamely szellemes ötletem pattant el, melyre olyan édesen, olyan gerlice módjára tudott kacagni szegény H........ Ott az a másik kék szalaggal átkötött halmaz az ábrándos I.....-tói való. Hogy pirul a fehér lap, hogy meghajlik, mielőtt lángra gyúlna! Mintha most is előttem látnám égő arcával, lángra gyúlt tekintetével és Amor előtt megroskadó fejedelmi termetével ! Mikor a sora elszakított tőle ugy omlott a földre, mint a táraasztékától megfosztott komló, vagy mint a repkény, melynek fáját ledöntötte a vihar. Csak a lemondásban volt erős. Nézze, azt a vastag papirosra irt levelet kaptam tőle utoljára! Még a betűk is vonaglanak a lángok között, mintha ar ó páratlanul nemes lelkének fájdalmas jajjal szabadulnának, ki újból betű-bilincseikből ! Meghalt már szegény ! .Emlikcict stillj le rája: S rajta, mint a tó sirálya, Csőik old meg a levegőt!* Azok meg ott a szegény kís M.....tói valók ! kezdetleges betűkkel és reszkető kézzel irta Őket és tele rakta egyszerű, tiszta lelkének igaz érzelmeivel. Mindegyik levélbe tett egy mezei virágot és folyton arra kért, kérdezzem meg virá gait, majd azok elmondják, mennyire szeret engem. Szegény kicsike, mikor egy szép őszszel virágai elhervadtak, ó is elment angyalai közé. Sohasem felejtem, bogy sokszor milyen bobóságokkal irta tele leveleit. Egyikbe ezt a megkapó kis epizódot blkzélte el: „Künn ültem az udvaron, szeWfánk alatt, mikor egyszer csak egy kis hamvas fülemile hullott le róla. Már napok óta élesen fütyölt a hideg szél, mely ellen vékony volt a kis fülemile nyári bandája Dermedten hullott elém szeg -nyke. Addig melengettem, mig magához tért. Kalitkába teltem, de véresre verte magát Ej, mit kínozzalak, gondoltam, szabadon eresztelek. Sohasem felejtem el azt a tekintetet, melyet reám vetett, mikor tenyeremen feltartottam, hogy repülj el hát, kis bohó."*M\'egrázta magát, felszállott félszerünkre, bele mosolygott a napba, aztán eltűnt Sokáig néztem utána. Szegény kicsikém, négy szál tollat hagytál emlékbe tenyeremen. Fülemile-tollak ! Ha költő rolnék, szivemre teríteném párnának, de igy csak emlék-könyvembe rejtettem el. Valahányszor rajok tekintek, mindig olyan féle éd s érzés fog el, mint mikor csillaghullást látok, mely a néphit szerint azt jelenti isteni gyorsírással: ismét egy lélek szabadult ki a purgatoriumból1" . ; Szegény kis M.......legyen könnyű sirhantod földje, mely telve1\'van kedves virágaiddal! ; Lássa, Nagyságos asszonyom, lassan-lassan hamuvá, pernyévé lesz z én sok szép emlékem ... De nézze csak, mily magasra szökik föl a láng, hogy pöröl a tűz haragos nyelve! Ott égnek az én B. . . .-hoz irt leveleim, melyeket sohasem küldöttem el. Vajami sajátságos élvezetet találtam abban, hogy neki irtam. Szerető remélő szivein adta meg csak , rá a választ, melyet ujabb meg ujabb levél követett. Betübarázdákba vetettem j szerelmemet, lett is termés, óriási nagyra nőtt, mely teljesen b töltöte szivemet Ö, ha eljuthattak volna rendeltetésük helyére, \| e lángoló sorok, bizonyára elolvasztották volna az ő büszke szivének jégkapuját is. De hát nem juthattak el. Hiszen régi igazság: • Szivünk azzal, a kirül mindig álmodik. Vagy soha, vagy már keton találkozik.\' A mint Önnek írtam. Nagyságos asszonyom, a havasok közé menteni a nyáron. Minden bérctetőről szélnek eresztettem egy-egy keblemet dagasztó sóhajt, minden hegyi patak smaragd zöld vizébe belefojtottam egv-egy zokogást, mínd_n völgyben eltemettem egy-egy bánatot, de ez a fájdalom még astracinai völgybe sem fért el; szivemben kell azt hordanom örök tehe. gyanánt. A merre jártam, Nagyságos asszonyom, főkép a sejtelmes esti szürkületben, az Ou nemes alakja mellett mindig az ö képe tűnt fői és rajzolódott a sziklafalakra, mind egy kinzó és csábító síréné. És sajnos, ezt a fantomot akaratom érckorbácsával sem tudtam mindig elűzni. lepattant róla minden ütés mintha sárká ty-vérben fürdött volns. . . De látom Ön sápad. Nagyságos asszonyom, jerünk el a kandallótól, mert Ön még rosszul lesz a levelekből kiáradó parfümöktől! Ugy is végére értünk már. Ennyi az egész. . - Öq persze azt hitte, hogy egész dioráma lesz. mely legalább ís egy óráig forog körbe és minden másodpercre esik egy-két arckép. Csalódik, asszonyom ! Az én eddigi életem e négy alak köré fonódott. Ezek az én életépEttetem legerősebb oszlopai, az ó emlékük nem engedj össze-omlani ezt a megrongált hajlékot. A tőbbt mind csak futó alak, árnykép volt, mínt a minők végigsurranaak szobánk plafondján, mikor díványunkra leheveredve a levegőbe bámulunk. Egy két percre lekötik figyelmüket ezek a redő-kőn át beszűrődő és tova lebbenő pillanatnyi utcai fölvételek is . . A mint haladunk az éle országútján, lábaink nyomán porfelleg támad, mindig sűrűbb és sűrűbb, mely lass n-lassan leszáll mindenre és betemet mindent a második szemfodóllel: a feledéssel mig végre a mi szemeinkre is vak kárpitot nem sző a halál! Nemde így van. Nagyságos asszonyom 1 ? Görög szellem a modern irodalom fényében. (Píerre L ovs könyvéről) Furcsa és halva született eszmének találok minden oly kísérletet, a mely valamely letűnt világot a költészet módjaival ugy akar rekontstrualni, hogy a modern olvasó ne csak lássa, hanem érezze is annak a világnak mozgató erőit. A görög szellem Odeségével, természetes szellemességével, sajátos, ránk nézve niajdnem teljességgel érthetetlen felfogásával ma már nagyobb részt a tudomány dominiuma. Csak költőik a nagy közönség egy kis részének tulajdonai, noha a görög világ hálása összes intézményeinkben él tovább. A görög szellem renaissanceát hirdeti, egy modern francia iró, — Píerre Lonys, a ki a görögök felfogását az--?rkölcsi nihulizmus minden határán tul is kiterjesztette, \\l~yve Aprodite, a századvégi dekadens ;ány legérdekesebb terméke. Ebben a könyvben megtaláljak Zola sok helyt kissé vaskos rajzait, Bourget I finom aualizisét, Gay de Matipassant dis- \| krét érzékiségét, Píerre Loti költői leírásait, s mindezekre ráborítja Louys a klas- j sikus himationt és cbitont, oda helyezi a hanyatló görög világ kellő közepébe s azt mondja: íme egy könyv, melyet oly egyszerűséggel iparkodtam megírni, mintha valamelyik atbení irta volna Píerre Louys könyve nem JÓ. de szép és érdekes könyv, de nem az minek szerzője mondja: nem a görög világ recon-strukcioja, hanem a modern tulságokba csapott érzékiség evangéliuma. Igen, a görög világ nem az a szigorú erkölcsű, rideg és puritán valami, minőnek az iskola hirdeti. Erkölcsei szabadosak, s felfogása a szerelemről 3 irányban hitá-rozódik, a nőknek egymáshoz való szerelme a lesbosi Sapphoról lesbost szereimnek nevezve: a férfiaknakegymáshoz való perverz vonzódása, a melyben ők semmi rosszat nem találtak, ugy hogy Platón . Symposoniába egy helyen ezt tartja az igazi Erosnak, ét csak harmadsorban a nemek szerelmét, melynek eszköze és célja náluk egyaránt az érzékiség volt. De ezeknek a fogalmaknak ilyetén módon való determínálása csak a görög dekadance napjaiban termett meg s Jvolt náluk is tisztább, magasztosabb szerelem. De eltekintve ettől, a kultúra minden tökéletessége mellett i még annyira fejletlen volt különösen ethikaí szempontból, oly kevés fogalmuk voltaz erkölcstani kérdések magasabb és tisztább felfogásáról, hogy ii.indazamittettek.nem mesterkélt öntudatos dolog volt. hanem az emberi természetes életfelfogás onkénytelen megnyilatkozásának kell tekintenünk. Ók nem tudták, bogy életfelfogásukitál valami tisztább, fenségesebb létezhetik, hisz mennyivel közelebb állottak az anyatermészet ringató bölcsőjéhez, mint mi! Maga a népfaj, politikai és társadalmi intézményeik, főid-rajzi viszonyaik az egyéniség fejlődését egyetlen irányban sem gátolták. A derült, örökön mosolygó égi átlátszó tárgyak körvonalait erősen határoló levegő, az anyaföld pazar bőkezűsége, az ölelkező mirtus, szerelemesen susogó olaj erdő, a nap intenzív tüze. mind csak azt látszott nekik mondani: szeressetek! S ők i szereltek sokat és nagyon szerettek, imád ¦ \' ták a tökéletes dolgokat, de legjobban a mindenek közt legtökéletesebbet az emberi testet, a mely a maga hamisítatlan szépségében, gyönyörű plasztikájában állott előttük, a mínt a teremtés mühe-jyéból kikerült. S nemcsak a szerelmet gyakorollak (egyedül ez a kifejezés közelíti meg az ö felfogásukat) hanem mindazt, a mí test és lélek harmonikus alakulását segítette ; mert ez a régí görög n?p pszüehé legsajátosabb vonása: az összhang, az isteni harmónia.mindenben: életben és művészetben, költészetben és szerelemben. S ez a pont az. a melynél Píerre Louys a modern szellemet becsempészi, s meghamisítja a klasszikus szellemet — Azok a görögök, a kiket az „Aprodite" rantat, nélkülözik az összhangot. elvük mindent a testnek, Feramít a léleknek. Szere\'tek a görögök, de nem ez volt csak az életűk csaptak Őrült Bacchanáliákat, de nem ez volt csak a szórakozásuk, voltak kourtisaneok, de a görög nő nem volt csak courtisane: tisztelték az érzékiség istennőjét, Aphroditét, de más isteniek is vollk; ünnepük között ott voltak az Aprodisiák de ott Panatbe-neák is; nemcsak szerettek, de dolgoztak is. A klasszikus görögvilág eszményi foglalkozásaként Taine a közügyekkel és hlo-zofiával való foglalkozást állítja s Benőn azt mondja „a görögre nézve a természet a finomság tanítónéja, az egyenesség és erény a királynője. A nemi vágy az ösztön ránézve nonsens Hol már most az igazság ? A görög szellem kimeríthetetlen őrök gazdagságának épen az legfényesebb bizonyítéka, bogy minden embernek és más és más alakban mutatkozik, olyan mint Saladdin királytörpéje, hízelgő leány ölelő karokkal az egyiknek, mélyen elmélkedő szellem a másiknak, vasizmn gladiátor a harmadiknak, de mindenkinek szép, tökéletes és halhatatlan I Ami már most Píerre Louys könyvét, mint irodalmi alkotást illeti, kétségtelen, hogy írójába jó nagy rész szorult a lírai költőből. A színek bősége és változatossága, a hangulatok megkapó ereje költői művé teszi. Palettájáról kimeríthetetlen bősé ben veszi ecsetére a színeket és mesemondó tehetsége, bonyolító ereje kétségbevonhatatlan. A mese szövésében legtöbbször eltalálja a klasszikus hangot, noha én azt hiszem, bogy, ha Perikies korában regényt írtak velna. más volna a felfogása. De olt. a hol a lélektani elemzésekbe bocsátkozik, kiesik a szerepből s ugyancsak nagyon stilsxerütlen dolog a természeti képeknek a hangulatok kifeje zésére való felhasználása egy klasszikus műben, mikor a regényirodalomr ik ilyen íranyu fejlődése csak Boasseau óta tart. De nem szabad elfelednünk, hogy Pierre Louys könyve nem más mint a §u de siecle szelleme görög öltözetben. Hogy ö nem a görög világot eleveníti fel, hanem a modern párisi erkölcsök igazolását, apot-heozisat akarta nyújtani. Mert ha nem ei lett volna a célja, bizonyára nem követte volna azt a kis tévedést, hogy a görög világot a teljes decadencia napjaiban raj olta, s nem virágkorában, {¦erikles idejében; azután pedig a földirat tanulsága szerint a görög világ tükörpontja nem Alexandreia, hanem Athéné. S csak még egy szót. Pierre Louys Aphroditéje élénk fényt vet a Parisban forrongó eszmék katlanára. Ujat, hatásosat keresnek mindenben", egyik a középkori bibliai mesék modorát követi a másik a romanticisraus karjteba veti magát, Pierre\' Louys a klasszikus világtól látszik a meg. váltó szót várnia —e az a világ nem az igazi régi világ, blftm a modern dekadencia, mely nagyWmély ethikai bukás, a mely azt állítja oda az erkőlesiség legfőbb tanának, hogy nő hivatása, hogy prosti-tualja magát, akár a művészettel, akár egyébként. (Aphrodite 145 lap.) Ez-már az erkölcsi nihilizmus minden képzelhető határán tul van, ezutáu csak már egy következhetik : az újjászületés ! Lőrinc Deák Kérdés. Zsibongó agyam képekkel van telve Küzdve hosszan ugyan, előtör az eszme BÖlcseség, tudomány hívságos dolog Szeretni bÖlcseség s én szeretni Jogok Igazság csak egy van; ott a te [szemedben, Bogy hirdesse nékem, mi az a [szerelem. Tanítson szeretni, Örök boldogságra. Fakaszsza lelkemet ijjn virulásra. Lelkem a lelkeddel egyforma lázban Szemem a tiédben kere$iy hol a vég f Kérdezi mondhatlan sóvárgva, epedve. Igazán vagyok-e, igacdn szsratvsf Melanie. Jancsi kocsis. la-ax történet. Jánosnak hivatni, vagy Jancsinak szerintem nem mindegy. Jánosnak hívjuk az öregebb házi szolgát, csordást, bérest stb: de a Jancsi titulussal többnyire csak a korhely ebb kocsisokat szoktuk megtisztelni. Egyik-másik gazda némi idegenkedéssel fogadja föl szolgálatába a Jancsikat pedig ók nem okai annak, hogy őket a pap Jánosnak keresztelte. így az én atyám is mindig idegenkedett tőlük s azt szokta mondani — habár nagy mondás — „bogy a Jancsik közt még nem látott rendes embert.\'\' — No de azért én ezt nem irom alá, mert miként nincs szabály kivétel nélkül, ép ugy lehetetlen, hogy a sok Jancsi közt ne lenne rendes, derék s józan ember ..... Sokan ezeket s Jancsi kocsisokat együgyű embereknek tartják; azért ba tarokkozás közben az egyik kimondja a toletroit négy királyt pagát ultímót s volátot s ezt becsülettel meg is csinálja, a resztőfel savanyu képpel azt mondja: „ezzel a kártyával a „Jancsi kocsis is eljátszotta volna." En ezt ismét nem hagyhatom helyben, mert van azok között is elég okos, mi több fifikus ember. De már tovább nem tne\'em védeni a Jancsikat, mert tisztelt olvasóim azt fogják hinni, hogy én is Jancsi vagyok, pedig bála az Istennek és a papnak, aki megkeresztelt, nem vagyok Jancsi .... Mivel nem szokásom másokat rágalmazni — habár csak kölcsön lenne — annál kevésbé a Jancsikat, elmondom tisztelt-olvasóimnak, hogy hogyan jártam néhány évvel ezelőtt egy Jancsival: * • * Z . . . .. bao tanulmányaimat végezre egy verőfényes áprilisi nap délelőtt egy sürgönyt adnak át. Habozva s majdnem félve vettem át s alig mertem fölbontani, hisz nem csoda, ez volt az első sürgöny, amit kaptam. Rövid volt a sürgöny, de annál lesújtóbb. A tartalma ex volt: „Józsi meghalt, holnap délután le z a temetés." Elgondolhatják tisztelt olvasóim, hogy mit érez az ember akkor, ba egy jó testvér hírtelen haláláról értesitik. Nem akartam hitel: anni a sürgönynek de másrészt azt nem hittem, hogy játékot űzzenek velem. O í XXXVI EVFOLYAS. ZALAI KÖZLÖNY 1307. DECEUÍiER 25-én Meghalt! Meghalt! az t_ . izmos jó öcsém, aki huaz éves korában ugy nézett ki, mint egy vasgyúró. Akire tán még büszkén nézhettem volna valaha s ma már a koporsóban fekszik. Az Isten akaratán megnyugodva rebegtem: „hodie mihi erastibi," ma nekem, holnap neked. A délutáni vonatra ülve, azon boszan-kodtim, hogv oly lassan haladunk - baza felé. Végre a tizenegy órai éjféli vonattal haza értem. A pályaudvarból kijőve, keresgéltem a kocsik kőzött, nem azért raíntba azt kerestet? volna, ki visz olcsóbban haza hanem bogy ott Tan-e atyára kocsija? Hamar reá ismertem sáros kerekeire, a Zivatar szép sárga szőrére, a Hollóra, a melyei bizony furán neveztek el hollónak, mert azon egy száll szőr sem volt fekete; no meg a Jancsira, aki ott feszel-gett az ülésben, az \'orrát félig betakarva pórge kalapjával, észre vettem, hogy türelmetlenül várakozik reám. No Jancsi! bát megvált.... . Meg. Volt a rövid felelet. Egy-kettőre felültem a kocsira. A míg a kocsin elhelyezkedtem, egy ismerős, tisztes kinézésű iparos s a mellett talpig becsületes, derék ember jön a kocsinkhoz. Jó estét kívánok Mánteleki ur! Jó estét kívánok! és engem tetőtől talpig néhányszor végig mért; s mikor már nem talált rajtam nézni valót kérdezi: -Kihez legyen szerencsém 1 ... Nem (ismer Mánteleki ur? — Én Végzetes Pál vagyok. — óh most már igen! Volt szerencsém ! Volt szerencsém ! Oda szóltam a kocsisnak, Jancsi me-hetünk! ¦ , Útközben kérdezősködni kezdtem öcsém haláláról. — Mikor halt meg a Józsi ? Nem tudom ! Mi volt a baja? Nem tudom! Megjőtt-e nővérem, meg a Gyuri Öcsém? Nem tndom ! Gondolva,, hogy nem volt akkor otthon, a mikor meghalt, azért nem kérdeztem tovább. Mikor a\' városházához értünk az - éu Jancsim ahelyett, bogy északnak tartott volna; keletfelé kanyarodott. Jancsi hová megy? Hát hova megy az ü> ? Haza akarok menni! — Hit nem erre lakik ? Persze hogy nem! Hit. nem maga \' Jancsi ? Igen Jancsi vagyok s Mánteleki József urnái vagyok szolgálatban. No akkor Jancsi én leszállok, mert amint látom mis\'kocsijára uttem. """" Csak maradjon az ur a kocsin majd elviszem. Hová is akar menni ? Megmondtam neki az útirányt és 5 engem rideüter haza vitt. Ekkor tudtam ¦ sak meg. hogy Mánteleki ur miért mért engem annyiszor végig. Másnap bocsánatot akartam tőle kérni tolakodásomért, de az időm nem engedte, később pedig elíelejtettem, most eszembe jutott, igaz. hogy későn s most bocsánatot kérek Mánteleki úrtól. Véti Péter. Munkácsy oihonában. Miitatian) Malonyay Deaaö .Muokácav Mibily élete éi mtinÜí úbaf nagy dísznmbÖ1. Számtalan jellemző apróság, sok érdekes élettörténeti adat kínálkozik Munkácsy Mihály biografosának, hogy animál határozottabb kontúrokban rajzolja meg az- ö uagy és kedves alakját,, de azok.az apróságok, azok az adatok nagyrészt magáu-tulajdonok még, szerető barátok és rokonok őrzik kegyelettel, — egy szivén sújtott asszony, az Ő gyászoló asszonya keres belőlük erőt, mialatt keservesen várja vissza maga mellé elmaradt párját . . . De hisz itt lesznek örökbecsű alkotásai, huszonöt év pazar irránkéja, melyek\' legértékesebb s legjellemzőbb oldalairól mutatják be egyéniségégek tüneményszerű fejlődését, a művészt, kit a gondolatok ré".diáinak s ki mint magénember is alkotásaival párhuzamosan fejlődik hasonlithatlan garandseigneurré. lelkének előkelősége, egyszerű őszintesége révén. Ka ezek beszé\'ik el, csudálatosnál csodálatosabb diadalokon keresztül, a tragédia történetét" is, azét a megrendítő kimerülését mely i89G-ban kiütötte kezéből az ecsetet. Huszonöt évet töltött Munkácsy Parisban, csak nyaranta ment ki Kolpachra vagy Lamalouba, de oda se pihenni, ott festette szép tájképeit. 1874-ben . aósült: meg s akkor költözött át a rue Parréebíl a rne Lisbonnebe, hol egyéviglakottafeleségérel, fölépitre ezalatt első párisi palotáját & rue Legendreban. a Parc-Monceau mentén. Milyen boldog volt ö akkor ! Hogy ó neki baza is van Parisban! . ... Naponkint eljárt oda,-nézte, mint építik, számtalanszor végig lépegette, mekkora a hossza és hinni" ía alig tudta, hogy ó belőle palotás piktor lett . . . Nem telt bele egy-két esztendő, szűknek bizonyult a kis palota, Paris egész előkelő társasága, a világ szellemi uralkodói, koronás emberek, nábobok jártak bucsut a magyar művész műtermébe, — aj házat kellett épiteoi s ekkor készült az Avenue-Villiers-n a kétemeletes palota. Mesés berendezésű otthon volt az, garmadában hevertek benne a műkincsek s minden fülke, minden szöglet megannyi gyönyörű kép. Egy-egy részletét meg-ŐrÖkiteüe családi jelene te fcet ábrázoló képein. A második emeleti nagy szalonban történtek a pénteki fogadások s ugyanott folytak le azok a fejedelmi estéi vek, a melyekben két-háromszáz meghívott vendég vett részt. Egy óriás kandalló áll ott a terem háttérben, akkora és olyan bogy csak a velencei dózsék palotájában akad párja. A" terem méreteiről némi fogalmat nyujthat--<ax, hogy az emelet raagasságnyi kandalló tetején még elfért egy páncélos vitéz lóháton, öles dárdával a jobbjában. És minden bútordarab műremek volt ott. Egy spanyol templom kórusát vásárolta meg a felső galéria folyosólyára, a Pyré-nekből került egy remekbe faragott régi templomi szószék a két ablak közé, az ajtók, az ajtófélfák.(mert hisz nem volt ott kilincsre járó ajtó), a mennyezet megannyi olasz és németalföldi régi vésett vagy magyar stílben próbáitfaragás ; a gobelinek, a keleti selyem szőnyegek, a márvány és bronz szobrok, az ezüst, elefántcsont és porcellán apróságok, a régi mesterek képei mind megannyi múzeumba való kincs; egy-egy bútordarab egész kis vagyoni ért. És mindezen Munkácsy Ízlése, ki olyan elragadó harmóniába rendezte el feleségével ezeket a kincseket érő tárgyakat hogy nem az értékükkel nyomták agyon egymást, hanem a szépségeikkel alkottak egy művészi meleg, barátságos otthont, melyben megfordult Lajos Viktor, a mi királyi hereegünk, — az angol trónörökös,"— a jelenlegi orosz cár apja eárevies korában, — a svéd király, — a dán uralkodó, — a spanyol királyné — a nápolyi királyné. — Frigyes herceg. ¦— a luxemburgi nagyhercegné, — Bonaparte Roland herceg, a francia, angol, német arisztokrácia, — a magyar főurak, hogy a sorrend kedvéért először a született méltóságokat említsük, mert ritka az olyan művész vagy író Parisban, ki ne járt volna nála vágy helye; ne foglalt volna vendégszerető asztala mellett. Liszt heteket töltölt Kolpachou, arcképét is ott festette meg Munkácsy : Haynaldot benső barátság fűzte hozzá; Daudet, Dnmas, Pailleron Müntz, a tudós mútörtéoetiró, Yriarte, Pitié tábornok, J. Comete rendes vendégei voltak s velők a Parisban élő művészek. írók s tudósok közül : J. Breton, Chaplin, Jules Lefebvre Duez, Stevens, Yíbert, Détaille, Roger-Jourdain, Schenk, Mosler. Antokolszki, LaguÜlermie, E. Renan Hébrard, Arséne-Houssaye.Nordau Gonconrt. L. Ulbaek — de Péne. Albert Wolf, Gonse, René, Delorme, Dézamy, Dérouléde, Desebane), Blowitz ; Brozik, Bruk Lajos, Charlemont, Jettel, Liebermann, de Tboren, Krieshaber, Mas-senet. Bertha Sándor, Fourcaud: nagyobb-szabásu alkotásainál még a műteremben tett látogatást a francia köztársaság elnöke Carnot annak idején meg Gambetta; Türr tábornok teritéke, a midőn Parisban időzött, rendesen az asztalon volt, s a magyar társadalom előkelőbb alakjai az ő szalonjában ismerkedtek meg a francia társasággal. Az angol és amerikai nábobok vetélkedtek Muckácsynénak egy-egy meghívójáért s ó nem egyszer gyűjtötte másra köré.a párisi magyar kolónia fiatal művésznövendékeit, kik a milyen elfogulva nyitottak be abba a fejedelmi palotába, annyi fesztelen lelkesedéssel érezték aztán a körében, hogy hiszen szerető jó barátjuk, segítő kollégájuk az az édes nagy ember, a ki embernek is akkora volt, mint művésznek.. Soha se felejtette ei, hogy milyen jól esett neki, mikor Knaus düsseldorfi fényes műtermében barátsá gosan kezet szorított vele s vissza ís adta o azt a kézszorítást kezdő társainak mindannyiszor, valahányszor csak alkalma nyílt reá, a mint nem feledkezett meg milliókkal fizetett vásznai közt azokról a szerény százasokról, melyekkel az ó sorsán "lendített annak idejében a magyar kormány: nemcsak stipendiumot bocsátott magyar művésznövendékek segélyezésére, de azt is hálásan lerótta, a mit néhai mestere, Szamossy vesződött vele valaha. Szamossy tehetséges fia ott dolgozott mellette s az ö műtermében állott egykor a Karlovszky és Bénái festőállványa is. * óriási műterme a második emeleten volt. a nagy szalon mellett. Ott érezte magát a legjobban, a „műhely" ben, mint ahogy ó szokta volt mondani Egy remek ¦nagy hollandiai szekrényt, — mely-tömve volt szebbnél szebb antik szövetekkel s kosztümökkel, a hatalmas vázlattartó polcokat, a breton faragású nagy kandallót leszámítva, nem volt ott egyébb bútorzat a festék- és ecsettartó asztalokon, a nagy kerekes lajtorján ás a festő állványokon kivűl.\' A falakat nagy képeinek első szin-és szénrázlataí borították. Az egyik szögletben .függött a „Krisztus Pilátus" színvázlata, odébb a^Kárvária"-alakok egyes képeiről, a kaadailó fölött „Mozart" színvázlata. Ket- csavaros jeruzsálemi .oszlop ¦íőzött egy gyönyörűen fakult gobelinen a centaurok harca, — a vázlatkönyvekkel megrakott polcok fölött\' egy másik nemesen fakult gobelin volt kifeszítve, melyen egymásnak rontó elefántok s tomboló paripák közt verekszik Nagy Sándor. Az ablak melletti sarokban volt az Ö karamám szőnyegekből feszitett, kedvenc, pihenő sátra, mely alól át lehetett tekinteni az egész műtermet; a szögietet betöltő kerevet fölött tükrök voltak s egy óriási tükör a sátor fölött ís, melyekben kétszeres távolról láthatta alkotásainak a szín és távlat hatását. Ott szokott pihenni, ott gondolkozott el esténkint. Mert folyton dolgozott. Reggel hét óra felé, a mint fölkelt, első utja a műtermébe vezette. Ott költötte el egyszerű reggelijét s utánna dolgozott délig; a rövid déjeuner után — mely ha vendégei nem voltak, hagyományosan egy szelet sonkából, kotlettből és sült krumpliból állott, melyre megivott két pohár szódavízzel kevert piros bort s utánna egy csésze fekete kávét, — álig pihent tiz percet s fogta az ecsetjét, dolgozott, mig reá nem alkonyodott. Akkor pedig, - - ha csak okvetlenül utja nem volt valart^rre, — a mikor már sötét volt az atelierceu éz nem látott a vászonból semmit, akk&r is ott maradt, behunyt szemekkel üldögélvén abban a sa-roksátorbau és nézte a képét akkor is és dolgozott rajta tovább, a lelkével Rendesen tizenegy Órakor feküdt le. Es ilyen volt az c élete csaknem zökkenés nélkül, mindig. Mialatt megcsinálta a maga nagy fejezetét a művészetek történetébe, észre is alig látszott venni, hogy az egész művelt világ ott rajong és lelkesedik körülötte, hogy ünneplik, magasztalják, — ha időnkint kiállt a munkából diadalainak elismerését fogadni, szinte Ő sokalta meg a dicsőséget, s a mint ugy mosolygott magában, legtöbbször arra gondolt: „No ezt se hitte volna Pista bátyám! . . . Miska és művész! . . . Mindenféle. — A réti rómaiak dohányoztak. Ez a rendkívüli fölfedezés az angol „Gent-lemens Magaziné" érdeme és valljuk be, hogy nagyon furcsa, Az idézett lap ugyanis azt irja, hogy: „Pompej ben érdekes domborműre bukkantak, mely római legió-beli harcosokat ábrázol, amint ?gyik nagy csata után Anglia ködös égboltja alatt táboroznak s eközben pipáznak. A honvágy elfogja őket s mialatt, fejőket búsan lehorgasztják. a pipából elandalító füstfellegek szállnak föl.* — Eddig az újság. Be bátorkodunk megkéi dezni: hogyan lehetett mindezt arról a régi dombormü-ról leolvasni, s főleg honnan tudható meg, hogy mind ez Anglia ködös éghajlata alatt történt? — H.myféle nyelv Tan » világon Egy francia geográfus m egál lapította, hogy az emberiség a földön ötezer tájszólás szerint beszél és 680 eltérő nyelvet használ. Európában 89 féle nyelvet, Afrikában 114, Ázsiában 123, Amerikában 417 s Ausztráliában, valamint a szigeteken 117 nyelvet beszélnek. A legsajátságosabb az, hogy a déli óceánban a közel szomszédos szigetek is egészen más-más nyelveket beszélnek, ugy hogy csak jelekkel érintkeznek egymással. — A két Dumas. Theuriet akadémiai székfoglalója ismét aktuálissá tette a két Dumast és a Figaro ez alkalommal fölemlíti, hogy mínt tréfálkozott a Karaéliás hölgy szerzője az atyjáról, a Három muskétás szerzőjéről. — Atyám nagy gyermek, aki már meg volt nekem, amikor még egészen kicsike voltam. Máskor meg igy szólt: — Atyám oly hin, hogy képes volna a kocsija bakjára ülni, hogy higyjék róla, hogy négert tart. Az idősebb Dumas maga nevetett legjobban az ólceken és ezt mondta fiáról: — Élcelődik rajtam egész elmésségével, de szeret egész szivével. — A levéiboriték eredete. A levél- ¦ boríték anyja nem a szükség és nem is ¦ a töprengő föltaláló szellem volt, hanem pusztán csak a véletlen. Az első levéí-boritékot 1820-ban Brewer brightoni papírkereskedő hozttr.orgalomba Angliában. Valami uj, eredeti dologgal akarta a járókelőket kirakatához odavonzani és az az eszméje támadt, hogy csupa apró papírlapokból piramist készit Csakhamar egymás fölé tornyosultak az egyre kisebbedő papírlapok és felül a papirgula legtetején egy, a\' mai látogatójegyeknek megfelelő nagyságú papírlapocska feküdt. Brewer kirakatának sok bámulója akadt, sőt az ^ lett a következménye, hogy a levelezésnél az eddig használt nagy ivek helyett ezek i a kisebb papírlapok jöttek divatba. E sport j föl virágzásával azonban kítünt annak hátránya is, mert a mikor levéllé hajtották össze a kis papírlapokat, kívül alig ma-radt hely a levélcím megírására. A papir-kereskedőhöz egyre több panasz érkezett és ó, a mikor, azon törte a fejét, hogyan segítsen a bajon, föltalálta a levétböritékot. Brewer minden egyes nagyságú levélpapírhoz megfelelő borítékokat vágatott, a melyek annyira tetszettek és olyan kele-tűk akadt, hogy Brewer rövid idő alatt tizenkét szállítót bizhatott meg a levél-boritékok készítésével. Ma millió számra készítik a le vél borítékokat és azok gyártása számtalan családnak egyetlen kereseti forrását képezi. — Egr fejezet a ör legrégibb törtenetéből. Már a legrégibb kulturuépek-rói olvastuk, hogy a gabonából erjedés által bizonyos italokat állítottak elő, melyek nyilván a mai sörnek elófutarjai. Tbeofrastus és Diodorus Siculus mondják, hogy az egi. tomiak „árpabort" készitet-tek. Mivel az egiptomiakat joggal számítjuk a legrégibb népek közé, föltehetjük, hogy a sör is egiptomi eredetű. A fáraók nem U voltak ellenségei a barna árpanedvnek; Pélusiumbau, Alsó-Egiptomban nagy sörfőző;ük is volt. Obeliskek feliratai, síriratok, sőt az Eufrates partjánál talált emlékkő is tanúskodnak a mellett, hogy régente sem vetették meg e „hig aranyat, mely nyakba Önthető." Xenofon is említi a sört, Krisztus előtt 400 esztendővel. Caesar és Tacitus pedig a müncheni Hofbrau és Spatenbriiu elődjéről mondanak érdekes dolgokat. Plinius szerint a gallok és spanyolok cerevisiának hivták ez itali Természetes;, hogy az elí-dök söre nagyban különbözött a mienké-; tói, főleg abban, hogy nem volt benne \| komló. A régiek komló hely/ít borókával, i zsályával, borssal, rozmai;^ .al, stb. tü-: szerezték árpasörüket. A komló haszná-\' latéról szóló legrégibb irott adat a szeut-dénesi apátságnak egyik adomány-levele 768-ból. Ebből kiviláglik, hogy Kis Pi-pinnek. Nagy Károly édesatyjának idejében már ismerlek a komlót. Németországban a IX. században kezdték a sört komlóval fózní, legelőbb 850. körül, Freisingban, j Bajorországban, Magdeburgban már 1070. táján termeszte ték a komlót nagyobb mértékben; ennek megfelelöleg nagy volt a magdeburgi sörnek ís a hire akkoriban. A XI. század óta, ugy létszik, általánosan elterjedt a komló termesztése és használata. Csak Angliában nem tűrték, bőt a törvénv is kitiltotta onnan a komlót I4ö0. 1530." és 1552-ben. Csak a XVII. században szüntették meg Angol országban ezt a komló ellenes törvényt. Csak divatosan. Versenyezünk nyakra-főre Jelszavunk, már csak előre Hadd forogjon a kerék De nem rokkáink kereke; Ne is gondolj már ezekre Biciklin a nő derék. A női élv olyan tarka Ftózsás ajk közt a szivarka Olyan sikkes, mennyi báj Szive hangosabban dobog ; Szeme fényesebben lobog \' Ha füstöl a pici száj Korcsolyázunk, vivunk, lövünk Nem is főzünk, varrunk, szövünk Ha mer szólni ellene? Hogy a sport, a sok hő kedv; Nem a magyar nőnek való. Szegyelje azt az ósdi hsd Mely ugy a kortól elmarad Hogy nem apostol a dőre. Azért legyen jelszavad; Ki nem halad, az elmarad Biciklire — előre. Volt és lesz előítélet Melyik bölcs s melyik téved Ki határozhatja meg? Az ár immár feldagad; Es sokat magával ragad Ezt ki akaszthatja meg? Hol az elég erős doktor Villámár és baccilluskor Divatjától védeni ? Hol a sportok tenger árja; A nőt csábítgatja, várja S a gyönyör oly édeni. Bicikli, lovas temnis jelmez illik francia jellemhez De nem a magyar\' nőnek E kornak kóros divatját; Köl nemzeteknek hagyjuk át Ott bármily nagyra nőnek. Magyar nőnek nincsen mása Tudja mi a hivatása 3 nemzetünknek ez remény Doktor a józan magyar ész; A levonással hamar kész Mi a magyar nóerény. Mi a szép? Keresem kutatom fogalmát a szépnek, Hogyan nyernék rámát e különös képnek. Szép a pici gyermek első mosolygása. Ha anyja keblébe kezecskéit ássa; Szép ha cirógatja annak arcát vállát, Tépi markolássza apjának szakáiét Hátha már gagyog is. vagy ha nem tanul Bár elesik néha ugy irgalmatlanul Szülőknek már szebbet, nem is nyújthat [ég Ez a legmagasabb lelki gyönyörűség. Müy szép szabadban a játszó gyermeksereg Ha az egyik ujjong, a másik kesereg; Futoak ide oda, kiáltuak egymásra Míg összekerülnek ismét egy rakásra. Akaratlanul is megállunk, ezt nézve Gyermekkorunkat így látjuk felidézve ; Kedélyünk csak ritkán talál ily szép képet Mint e tarka barka pajkos apró szépet. De szép a virág is, ha illatoz virul Szép a lányka is, hogyha irul-pirul; És ha az ifjú szív hó szerelemmel telt Legszebbnek véli, ha viszont szerelmet lelt. Édes ajkról hallva még édesebb szókat Mennyei hangoknak véli 6 azokat; Ha így kézzel-kézbe szeme a szembe néz A szívnek szebbet még képzelet sem idéz. De hogy örül szemünk a májusi zöldnek Bársony szőnyegét ha látjuk a vén földnek; Vagy télen í fehér ártatlan szín tavat Ha nézzük s élvezzük a jegeces tavat Szép a teli nap is. habár fázni látszik Csillogó villogó szikrácskákkai játszik, De hisz a sok szépnek nem Ís lehet véga Mennyi a világon a szemnek szépsége. A szép felfogása, hangulat, befolyás Mikép érzünk látunk, ez semmi-semmi [más. Josefa. — Tanulságos gavalléria. Az a ritka e-set történt ma, hogy a budapesti büntetőt örvényszék párviadalra való kihívásért a kíhivó fél segédeit ís elítélte. Gárdos Géza joghallgató, az egyik vádlott, azt mondja, hogy azért provokáltatja Csép József kir, zálogházi hivatalnokot, mert nem fogadta a köszönését s mert inzultu-sal fenyegetőzött, a mikor viselkedéséért felelősségre vonta. Segédei, Pusch Kourád és Halász Gábor voltak. A bíró (Pu-ch Kondrádhoz); Milyen megbízást kaptak Girdostól ? Pusch: Gárdosurazzál bizott meg bennünket, hogy elégtételt kérjünk Csép uriól. — Miféle elégtételt? — Első sorban szóbelit, tudniillik, hogy bocsánatot kérjen. — ba ezt megtagadná? — Akkor fegyveres elégtételt kértünk volua, de Csép ur nem engedett szóhoz : jutni. Azt mondta, hogy kidobat bennünket, h«. azonnal el nem távozuuk. Sokkal érdekesebb tényállás derül ki Csép József vallomá-ából. — Egy asztalnál ültem és vacsoráltam, beszéli Csép József, egyszer csak meglehetősen pityőkosan odajön Gárdos, a kit az előtt sohasem láttam s Így szól hozzám : — Szemtelen, bogy merted a szeretőmet fixirozoi a Hizám kávéházban. — Én kijelentettem, hogy sem ől, sem a szeretőjét nem láttam soha, de Gárdos ur nem tágított. Oda hívta egyik barátját a most ketten támodtak rám. Másnap pedig provokáltatott Pn^ch é» Halász urakkal. Noha mint állambivatal-noknak nem szabad párbajoznom, mégis megneveztem a segédeimet tt az ügyet kölcsönös sajnálkczáísaj befejeztük. Azt hittem, hogy most leszámoltam Gárdos úrral. De csalódtam. Ha találkoztam vele az u\'cán vagy a kávéházban, mindig sértő szavakkal illetett, elannyira, hogy szeméi) es szabadságomban is korlátozva éreztem magamat Igazán, nem tudtam, mit tegyek. Egyszer aztán egy vidéki földbirtokom \' barátommal bementem a Hazam kávéházba. Alig bogy beléptem, Gárdos ur, a ki egy asztalnál ült egy nagyobb társasággal, újra, elkezdett sértegetni Oda mentem hozéá a fölszólítottam, hogy fogja be a száját, különben pórul jár. Egyúttal kijelentettem, hogy éu ilyen dolgokért elégtételt nem fogok neki adni. Másnap mégis elküldötte hozzám Pusch és Halász urakat. — Mit akarnak? kérdeztem tőlük. — Elégtételt, felelték ők. — Maguknak elégtételt nem adok, kiálitottani s ha még egyszer idejönnek, kidobálom magukat a hivatalszolgával. — Ezzel eltávoztak s én megtettem ellenük a följelentést párviadalra való kihívásért. A bíró: ön állítólag azt is mondotta Gárdo.-uak hogy ÍÖ1 fogja pofozni? Csép: Meglehet, hogy mondtam, de nem emlékszem rá A (örvényszék pírviadalra való kihívásért Gárdost két heti, a segédeit pedig egyenkint három napi államfogházra ítélte. A vádiattak fölebbeztek. Üdvözöljük Csép urat ebből az alkalomból hogy akadt végre ember a ki bátran szembe mert szállni a társadalmi kényszernek c-sufolt társadalmi szamársággal- Tessék ezt utánozni és a kra-kéierek által felidézett párbajmánia csakhamar ki le-z irtva. XXXVI. ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY 1897 DECEMBER 25 én — KüUó haaznalatraL Testrészek fájdalmi, csüzok és köszvényes bajok és mindennemű gyuladáaok a „Moll féle francia b o rszes i--szel gyógyittatnaz biztos sikerrel. Egz üveg ára 90 kr. Szét-kQldés naponként utánvétellel Moll A. gyógyszerész cs. és kir. udv, szállító által Bécs L Tacblanbea 9. A vidéki gyógyszertárakban és anyagkereskedésekben határozottan Moll féle készitménv kérendő az ö gyári jelvényével és aláírásával. Jő karban levő ház! és kerti bútorok és hordók eWó kéxból jutányo-san eladók. Bővebbet a kiadóhivatalban. — A Budapesti Napló karácsonya. Élénken emlékszik még a magyar közönség annak a tizennyolc mgyar újságírónak az esetére, akik, hogy függetlenítsék magukat minden politikai befolyás és minden váüa!ko?ó tőke nyűge alól. megalapították a maguk erejéből, minden vállalat mellőzesével a szerkesztőség saját tulajdona gyanánt a Budapesti Naplót. A lelkes kis" csapat most, alig másfél év leforgása után. a szabadelvű magyar közöoséenek legkedveltebb uj^ágszolgál tatója lelt. Magával hozván fényes és jóhirü irói neveket, bámulatos szorgalom mai és kitartással gyűjtvén mindennap össze mind azt, ami e szerkesztőség, e lap szabadelvű é< feltétlenül mindeo irányban függetieD politikájának, nemzeti érzületének és magái ízlésének „minden huszonnégy órában ismétlődő bizonyságát adja: — a Budapesti Napló ma már nem csak keletkezéének történetében uj és eredeti, de a közönség szimpátiájának gyors felkölté íqen is eddig nem látott példát mutat. Éi minden szám arra vall, bogy a Budapesti Nap\'ó alapitól megérdemlik ezt a lámodetást.. A Budapesti Nap\'ó-nak friss és megbizható értesülései, komoly, tartalmas politikai cikkei, a melyek nyomatékossá teszik a fiatal, de politikai t-ulyra máris dönlő jelentőségű újság véleményét, tárcarova tának magas irodalmi színvonala, gazdag informatív anyaga, kitűnő értesülései, kimerítő, ötletes változatom, eleven rovatai s mindenrendü közleményeinek változatossága és folyton gyarapodó bősége: naprói-napra ékesszólóan tanúskodik arról hogy a Budapesti Nap\'ó fényesen meg, felelt a legvérmesebb várakozásnak is, a mely megjelenését megelőzte. A Budapesti Nap\'ó szerkesztősége és olvasóközönsége közt páratlanul meleg és szíves viszony fejlődött ki. Naponkint jelentkezik ez a Szerkesztői üzenetek rovatáéban. A magyar közönség: nekünk csa láduuk. A Budapes\'i Nap\'Ó szerkesztősége agy akarja meghálálni hatalmas közönsége támogatását, hogy karácsonyra kivétel nélkül minden előfizetőjének, az újonnan belépőknek is, olyan albumot helyez az asztalára, amely valóságos irodalmi kincs, a világ legnagyobb íróinak találkozó helye. Az album minden egyes cikke egy-egy irodalmi remek, közvetlenül a Budapesti Napló számára készült é.< nagy belBŐ értékéi, él fogva esztendőkön át lesz öröme disze minden család asztalának. A Budapesti Nap ó szerkesztősedé, amely csakis addigi munkásságára hírlapírói sikereire hivatkozva és a közönség szioipatiáira appellálva fogott hozzá ba^or áilalközáiáboz, nem csalódott Önbizalmában és nem csalódott a közönségben, amely nagy szeretettel karolta fel ügyét ai eUő p\'erctől fogva. És hogy a közönség se csalódjék benne, arra vállvetve. 8?akadatlau buzgósággal és lelkesedéssel törekszik. A szerkesztőség, amelynek belső tagjai: \\ észi József, főszerkesztő. Braun Sándor, felelős Bzer-kesatő, Ábrányi Emil. ifjabb Ábrányi Kornél Clair Vilmos, Cerri Gvula, Erős Gyula, Fái Béla, Gergely Isiváu, Holló Márton, Horváth Elemér, Janovics Pál, dr. Kovács Jenő, Lyka Károly. Márkus József tir. Merkl Adolf, dr. Márton Miksa, Molnár Ferenc Pékár Gyula, dr. Soltész Adolf, Sváb T.vadar, Thury Zoltán napról-napra egész erejér, egész lelkesedését, összes hirUpirói kvalitásait viszi a harcba. Hüsége3 szövetségese ebben a külső mnokatársak fényes serege, amelyből csak Ágai Adolf, Balogh Pál, Beksics Gnsztáv. Bessenyey Ferenc Békefi AnUl, Eötvös Károly. Feszi Géza. Gécy István, dr. Hatíara Viktor, dr. Halász Ignác, Kupa Árpád Lengyel Laura, Malonyay Dezső, Milkó Izidor, Munkácsy Kálmán, Szabóné-Nogáil Janka, Szarni Tarnáa\' Szántó Káimáo, Tömörkény István és Tutsek Anna neveit emiitjak most Ez a rugója a Budapesti Nap\'ó eddiei példátlan nagy sikerének és biztosi\'éka jövendő szilárd exisztenciáj ínak. Éh még egy. Annak az újságnak, amely senkié másé. csak a szerkesztőségé és a közönségé, mely semmiféle idegen tőke szol gálatáösu nem áll és csak a maga munkálkodó embereiuek, meg a magyar közönségnek, a magyar hazának a magyar nemzeti ügynek és a magyar szabad-elvüségnek az érdekeit szolgálja: ebben a függetlenségében semmibei sem hasonlítható hatalmas erőforrása van Olvasóink figyelmét újból is felhívjuk a Budapesti Naplé-ra és ismételve a legmelegebben ajánljuk ez újságot Olvasásra az újdonságok iránt érdeklődőknek is valóságos lelki épülésükre azoknak, akiknek a magyar hírlapirodalom magas szinvont-lában és magyar irők és újságírók hangyaszorgalmában kedvük telik. Kpíttéc) Fonlard selyemét 60 krtél 3 f>t S5 krig méteresként — japáni, chíoai stb. a legújabb mintázatút és színekben, m. fekete, fehér és színei HMieberg selymet 45 krtól 14 frt 65 kmjezárig méterenként — sima., csikós, koczkázott, mintámtl damasztok stb. imint egy 840 különböző minőségben és L000 tzin ét mintázattal itb. a megrendelt áru postabér ét vcmnentesen aházhoz sxállitva, mintákat postafordultával sala: Hennebera; G. (cs. és kir. udv. szállító) selyem gyárai Zünchber. Svájcába czim-xett levelekre 10 kros és levelezőlapokra 5 kros bélyeg ragasztandó Magyar nyelven irt megrendelések pontosan elintéztetnek ^ese, hngyhőlra;, hngyd ara és a koszvény bántalmak ellen, továbbá a Ugzö és emésztési szervek hurutos bántatmainál,orvosi tekintélyek általa LItb ion-forrás SALVATOR sikerrel rendelve lesz. H n gy h aj tó hatásul üelta izil Umw eaiésiíhelö Kapható ásványvíz kereskedéseieben és gy ógyszertárakban A Sabator-forrás igazgatósága Eperjesen- A Dr. EGÖKB-íéle Iojectío M melis 7irdiiíca a leghatásosabb külszer (befecskendezés) férfiak és nőknél, uj és idnlt folyások, valamint csöbántalmak orvoslására A Haaamelts Vir-g-iaica tropicos növény rendid vflli hatása a nyákhártyára orvosilag már régen el van iimerve, ugy. hogy ezen különben is szerencsés összetételű Injectió ennek köszönheti gyógyerejét. 2-3 üveg basiuá-ata a legmakacsabb bajt tetemeién javítja, illetve meggyógyítja. Egy üveg ára 70 kr., a pénz előleges beküldése mellett postán bérmentve: 1 üveg 1 frt 05 kr, 2 üv. 1 frt 75 kr , 3 üv. 2 fn 45 kr. Faraktár: Gyegysztrtár a .Nádor"-taoz Budapest VI, Václ-kérat 17 Nyilvános köszönet. Wilhelm Ferenci gyógyszerész urnák Neunklrchen A.-Ausztrla. Feltalálója az Autlrheamatifcns és Antia hrltlkus vértlsztitö teának, köszvény és rheumáuál. Midőn én a nyilvánosság elé lépek, csakis azért történik, miután kötelességemnek tartom, Wühelra gyógyszerész urnák Netmki rchenben, legmélyebb köszönetemet kifejezni azon azolgálatokért, melyeket az Ö vértiszthö teája fájdalmas rheumatikas szenvedéseimben tett és hogy azokat, akik ettől a borzasztó szenvedéstől felkerestetnek, figyelmessé tegyem. Nem vagyok képes azon öldöklő fájdalmakat leírni, melyeket már 3 év óta minden időváltozásnál tagjaimban éreztem, s melyektől sem gyógyszerek, sem a Ba-deni (Bécs mellett) kéoföróok használata szabadított meg Álmatlanul . hánykódtam éjjelenkint ágyamban, étvágyam napról-napra fogyott, kinézésem szemlátomást rosszabodott és egész testi erőm veszített. Négyheti használata után fenti teának fájdalmaimtól nemcsak hogy megszabadni tam s vagyok megszabadítva, miután már hat hét óta nem iszom e teából, de egész testi hogylétem javult. Szoros meggyőződésem, hogy mindenki, ki hasonló fájdalmakban szenved és een tea használatához folyamodott, szintúgy fogja Wilhelm Ferenc urat i\'dani, mint én. Őszinte nagyrabecsüléssel Bnt8cb!a=Streitreld grófnő alezredes neje. Felelős szerkesztő: 2>r. Kiss Ernő Helyettes aserkeaztö: 2>r Vill&nvi Henrik __ Kiadó :jy? WajdUs József. HIRDETÉSEK. PMnix-Poiiifi Az 1890-ki Stuttgarti egészségi és\' bet-gápolási kiállításon kitüstetve orvosi szakvélemény ezer és ezer köszönet nyilráni-tis szeríntaz egyedül láexi valóba* huzata es ánai-•aatlaa azer, mely hölgyeknél és uraknál taljtt és baja hajtiSvéat elősegíti és a hajhullást és karpakénzfidést meggátol a; s már egész fiatal \'mbereknél erős ¦ajaazt növel. — Jótállás az eredményért éi ártalma tlansígért, — 1 tégely 80 kr., pósta-küldéssel vagy utánvéttel 90 kr. K Hoppé Béca XV Ponthongasse S OCGQOOOOOOOOOO Patentélt jégsarkantyu Tőrrónjesen védett. Ezen igen alkalmas és praktikus jógsarkaníyuk minden ma fölött előnyt érdemelnek, mert kicsinyek és könnyűek, nem sértik meg a cipősarkot, nem kell őket levenni és haszoálaton kivűl teljesen láthatatlanok. Postantin-rét vagy előreküldött 60 krért bérmentve kaphatók. ifi. StaiBi C. 1-iíl Reichenbergben (Csehország.) Kereskedőknek árengedmény. OOOOOOOOOoOOOO H-aiaku aczél patkó-sarok. foly-f n éloa. a legjobb slyriai aczélból. koronalépes lehetetlen, biztos járás által a lOTat kíméli, használalban olcsóbb, mint a közönséges patkó-sarok. ÁrlRpok ingyen és bérmentve, kapható KASZAB és BBXTJZX Bra-aapstEt, VI., SetTöa-atcsfi 48. patkoló* anyairok és csavaráraíyár és minden jobb vaitkereskM ésben. X 28 arany- é* ezBsi éremmel is elismerő irattal kitűntetve Svájci zenélőművek elismerve a legtökéletesebbek a világon. Zenélő dobozok, Automaták, Necciairck, Svájci házacskák, SzivaráUványok, Fénykép-albumok, írókészletek, Kesztyűtartók, Levélneheziiök, Virágvázák, munkaasztalok, Sétabotok, üvegek, Sbröspoharak, , Desszert-tányérok, Székek stb. Minden énével. — Mindig a legújabbat éa legkitűnőbbet. Karácsonyi ajándékul nagyon alkalmas tárgyakat ajánl J. H. Heljpr, Bern (Svájc,) zenelősnűvek gyára. Csakis közvetlen megrendelés — kezeskedik a valódiságért. Képes árjegyzéket bérmentve küldök. a—mm Nagy ármérséklet. ................._ X \| X X I I í 1 1 l Újságírók lapja! Újságírók lapja! BUDAPESTI ÍNAPLO A magyar sajtóban páratlan az a siker, amelyet A BUDAPESTI NAPLÓ aratott és az egész világ sajtójában példa nélkül való, fiogy egy szerkesztőség maga alapított volna és adna ki politikai napilapot. A BUDAPESTI NAPLÓ a szerkesztőség tulajdona, nem adta magit semmiféle vállalkozás rendelkező hatalma alá. Független tehát és szókimondó. Felfelé is, lefelé is minién irányban. Az igazi szabadelvűségnek sok diadala fűződik már a BUDAPESTI NAPLÓ pályájához és a reakcionáríns törekvések kudarcai megannyian a BUDAPESTI NAPLÓ egy-egy sikerét jelentik. A Budapesli Napló karácsonyf ata»»,------ amelyet a szerkesztőség karácsony napjára kivétel nélkül a lap minden előfizetőjének, az njonnan belépőknek is megküldi, olyan irodalmi remek, amely az ország határán ia messze túlmenő feltűnésre tart számot. A HUSZADIK SZáZAD ASSZONYA Az az a kérdés amelyről a világirodalom legragyogóbb nevö irói nyilatkoznak a Budapesti Napló albumában, közvetlenül a Budapesti Napló közönsége számára készült cikkekben. IVAN, ifjabb Ábrányi Kornél nagyszabásn remek költői elbeszélése követi ezt a remek cikksorozatot. ¦ A Budapesti Mapló írásban és képben az album befejező része. A Budapesti Napló főszerkesztője: A Budapesti Napló felelős szerkeaxtője: Vész! József. Ábrányi Emil ijj. Ábrányi Kornél Clair Vilmos Cerri Gyula Erös Gyula Fái Béla Gergely István A Budapesti Nap\'ó belső dolgozótársai : BoU6 Márton Horváth Elemér Janovics Fái Dr. Kovács JenÖ Lyka Károly Márkus József Merkl Adolf Braun Sándor. Dr. Márton Miksa Molnár Ferenc Pékár Gyula Dr. Soltész Adolf Sváb Tivadar Thury Zoltán A szerkesztőséghez csatlakozik a külső munkatársak, cinkirdk és tárcairák díszes sora. A BUDAPESTI NAPLÓ rovatai gazdagok, értesülései kitűnőek. Az egész újság friss, eleven, temperamentumos és minden rovatában az ízlést, az előkelőséget és a megbízhatóságot ismeri legjobb törvényinek. Előfizetés: ep ém H léire l nepiém l frt 50, 1 Ifin Mutatványszámokat nyolc napig ingyen küld a kiadóhivatal. Szerkesztőség és kiadóhivatal: IX., Üllői-ut 15. szám. Olvassa mindenki az újságírók lapját: XXXVI. ÉVFOLYAM. I 1 ZALAI KÖZLÖNY 1897 DECFMBFR 25 én. Újonnan belépő előfizetők akik legalább egy negyedévre előfizetnek, megkapják a „Pesti Hirlap\' 1898. évre szóló nagy képes naptárát. "W§ PESTI HÍRLAP POLITIKAI NAPILAP. Példányszám -r-52,000. - MEGJELENIK NAPONTA 2Q-32 oldal tei^edelemben. Mutatványszám ingyen....... Munkatársak: Dr. Kenedi Géza felelős szerkesztő, ifj. Ábrányi Kornél, Beksies Gusztáv. Balogh Pál, Vázsonyi Vimos, b. Jósika Kálmán, Tóth Béla, Murai Károly, Bede Jób. Gerti Ödön. Kóbor Tamás, Tömörkényi István. Kálnai László. Krúdy Gyula, D\'Artagnan, Szabó Endre, Vertesy Arnoldé .empléni Árpád, stb. Karácsonyi ajándékul a „Pesti Hirlap" nagy képes Naptára. -* . ; Előfizetési dij: csak PESTI HIRLAP ~ PARISI DIVATTAL együtt } Fél évre ........is.— . . 7.— > Minden hóban jegyzéknapló: Kiadóhivatal: Budapest, V. ker. váci-körut 78. szám. ! IS í IS Báli, menyasszonyi öltözetek. Egyszerű öltözetek párisi Ízléssel. Mutatványszám ingyen. Párisi Divat Szerkeszti; Győri Ilona. MEGJELENIK HETENKINT EGYSZER. színes, élö modellek ütan készüli1 fény-nyomatü képekkel, szabásrajzok, kézimunkák. Illusztrált regények stb. Takarékosság izlés mellett- Kimerítő magyarázat. LEGSZEBB ÉS LEGOLCSÓBB MAGYAR DIVATLAP. csak PÁRISI DIVAT Egész évre Fél évre . . Negyed évre . ELŐFIZETÉS DÍJ: ».— Egész évre . 4.— . Fél évre . . 2. - Negyed évre PESTI HIRL AP-PA L egy tttt : Kiadóhivatal: Budapest, váci-körut 78 szám. XXXVI. ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY 1897. DECEMBER S5 én. Fényképekéi, melyek karácsonyi és újévi ajándékul kiválóan alkalmasak a legkisebb alaktól egész életnagyságig művészies kivitelben mérsékelt árért Mathea. Karolj fényképÓ8Z6ti műterme Nagy-Kanizfán, Jötér Dél-zalai takarékpénztár\' épületében készít. Különlegesség aquarell pastell és olajképek, továbbá platino-typiák. Vidéki megrendelésekre különös figyelem fordittatik. Értesítés. Van szerencsém köztudomásra hozni, miszerint kitűnő szerem, a tyúkszemek késnélküli eltávolítására, darusítását Nagy Kanizsa és környékére Miitónyi Sándor úrra ruháztam át. Mindenki eltudja tyúkszemét 10 perc alatt távolítani kés nélkül, fájdalmatlanul még a legrégibb tyúkszemeket is, vérmérgezés kizárva. Ezen szer ára csonteszközzel 60 kr. Tisztelettel JUTKOVITS M. tyukszemmüto Bécsből. OOOOCCOOOO-OOUOOOOOOOOOOOOOOO o o 2 2 ? O O o o o 0 G O o o o O a o o a Q O o c a o Q O Hirdetmény. Alulírottak, mint a tótszentmártooi volt úrbéresek megbízottjai által ezennel közhírré tétetik, hogy a tótszentmártoni volt úrbéresek tulajdonát képező, a tótszentmártoni határban az úgynevezett „korongi\'-dűlőben" fekvő területen lévő, összesen 691 db. nagyobb részt tölgy és néhány egyébb faja fából álló fa szabadkézből a volt úrbéresek által eladatik: Felhivatnak a venni szándékozók, hogy a most említett és összesen 9630 frt. becsértéket képviselő fa mennyiség megvételére* irányuló zárt ajánlataikat 1898 évi január hó l-ig alulírott község elöljáróságnál adják be. A beadandó ajánlatok fölött 1898 évi január hó 2-án délután 2 Órakor a tótszentmártoni körjegyzői irodában tárgyalás fog tartatni és ekkor az ott kifejleodökhöz képest lesz a volt úrbéresek által, azok közbejötte mellett az esetleges adás vételi jogügylet megkötve. A megjelenő venoni szándékozók tehát az adás vételi jog--ügylet meg nem kötése esetén sem igényelhetnek maguknak semminemű költséget, mert fenntartják a volt úrbéresek maguknak azon jogot, hogy a sikertelen tárgyalás után az emiitett erdőnek ujabban meghatározandó feltételek mellett árverésen leendő részletekben való eladását eszközölhessék. Kelt Tótszentmúrtonban 1897. december 8-án. Kantán Lajos Babér János körjegyző. bíró. OOOOOOOOOQOOOOOP 300C000300QOO MOLL SEIDLITZ POR Vmak akkor valódiak, ha mindegyik doboz Moll a. védjegyet é aláírását tünteti fel Y "« a M«l> a. féle SeldEltz-porok tartós gyéé/Hatás* a legmakacviMi gyamtV- ét at-testbáa tálaik, gyomorgflrcs ti gyomorhév, rögzMt székrekedés, majij ánialum, ver talKlái. aranyér és a legküif cbőzöbb ti\\ betegségek _ ellen, e jeles^hiziázeniek évtizedek .óta mindig nagyol t> tl\'.erjedést szsrzeit. — Ára egy lepecsételt eredeti do „ bazatk I frt o. é- Hamisítások törvényileg fenyíttetnek. \| MOLL-FELE FRANCIA Csak akkor valódi. J- !5^"!^ ciiabarazetz és nevezetesen mtut fs tíaloroc&i..apiió bedorz illési ixer koszrray csnz éa a meghűlés egyét) következményein il tegi^intTtíteseLítj népszer - Egy ómo zott ered)U flveg ára 90 krajczár____ Moll Salicyl szájvize. (Köalkatrésze ¦ fCzolvsavas sziktó.) . A mindeuuai i száj tisztit ásuál kftlouösen fontos bármely kom gyermekek, mint felnőttek ir-amára; mert e szájvíz a fogak további épségét biztosítja s exyszttrstuiud ser logfájas ellen. — Egy Mail a védjegyével ellátott üveg ára : 60 krajczár. V 0 » I. V L k ! : i li í ¦ v - gyógyszerész, cs. és kir. udvari 691) Moll A. o szerész, cs. és kir. udvari szállíts által, Ilécs: I., Tuchlauben 9. sz. Vidéki ategreadelések sapoata pos-aviiavét eV. teljes illetnek A raktárakban tessék határuzott-in MOLL A. atáirásáo. védjegyévei ellátott készít menyeket kérni. Haktár: Nagy-Kámzsán RosenfelfJ Adolf ÓS Fia. Suchard csokoládjai és kakaói Tévedések elkerülése czéljából a mélyen tisztelt közönség figyelmez tetik arra,-hogy Suchard Ph gyára úgynevezett törmelék Csokoládét se nem gyártja sem kereskedelembe nem hozza. — SUCHARD PH. csokoládéiért a tiszta állapotbani száüilásért kezeskedve van és csakis staniol csomagolásban gyári jegy és aláírással kapható. Nyilvános nyilatkozat! Aluliit arckép-műiulézet, hogy művészileg iilüJiően iskolázott arckép-festőit ne legyen kénylelenitve elbocsátani fs csak s azértj hogy azokat tovább fog-lalkozUlbassa, rövid Időn és csakis a visszavonásig elhatározta hogy minden le.cseké yebb hiezonról vagy uyereség-rói lemond. Csak 7 frt 50 kp,-ért alig az Liöillitási kölségek feléért szállítunk 1 életnagysága arcképet (mellkép) GyŐTjjő ű elegáns fekete-aiany ba-rak rámával, melynek, valódi értéke legalább 40 forint. Ki trhát sajit vagj- felesége, gyermekei, szülői, tes\'vérei vagy mis d ága akár rég elhunyt rokonai, ugy barátai arclképét óhajtja, csak az illető fényképét küldje be, mindegy akármilyen állásban, sz H nap mnlva. megk«pja az arcképet, a mivel a legkellemesebben meg lesz lépetve Láda az arcképhez önköltségen lesz •zárni iva. R-ndeléaek a fénykép melléklésével, mely az arckép elküldésénél visszaszár-maztatik, csakis — visszavonásig fogadtatnak e! a fenti árért utánvéttel vagy a pénz előleges beküldése ellenében. Arckép mííintízct „KOSMOS" líécs, Hariahilferstrasse 116 fffwW* Legkitűnőbb, lelkiismeretes kivileiért, valamint terraészetbll hasonlóságért kezeskedve lesz\'. Hos-ymlndontoT-dcu e\';io:Llvo Io-fry on ozantal «san hato-aigllag be-Jegyzett veioje-htaxaálcm (Tioctnxa balsamic) THIERRY A., Pregiala, %»hitSCk-Stie;artai ItllEtL E9zEÍau4aŰK7U«a- n«r1zarál- tü «¦ véleményt mondo\'.tak. róls.. A lo^Tésíbb, les-ha.tAaoabnnak bizonyait éa legolosóbb néplas bAzl-mxmr, mely a mell- éa tudofljdal-maiat eaybltl mtb. fl boliölcf; és kfilagloz; ilkslaiaxhsté j niMdJaAfi-aisak jelem minden üvor ejty mart a&vaTyryal >ha ultátv«, melyen cégm TbJerry Adolf, gyÓLy oterti-r , Az oraEg y»lboI" vaa bevési.-. Min-Jen b.ilMimot, mely aom a fonti zoldayoniásti vüdöjeeysyol van etUtva, \' ¦iiibb, i iU ériéitteli-aobb Tebit miadig poa MthrntA lüld védojoRjro. KeyalOl vi \'tért\' ~ .41 ol-itincaíok, «lidi bi lamiat érték téli. -«¦xtéiér» is balzi iltnjam a iridojegj-túrvény »l»p- SeiJak^Tk VKUnná-tlü jén töcióiij\'Cíea liii iUdÖzve. Hol balziamola rélcére ola-a i-n rakt.r, _ rendoljoaek kuEvctotlsoBl ezoa a cimaa : Tbierrr A. Orano al gyogy».-. marnak Presrad», Hobitaeh-SaacrLnirn ir.ulli.ii. 12 ki* vage I JuplaBveg éra Magyar-ori/.rtK És Aí-tiríi bármely j.usl»i,«l.i :4 t koronába kerö!. - \'saviakba kii ö dnpiaSreg éra 4 \' kis vagy 6 duplaüvcgnél kövesebbet aem ^ éi oaak a péaz előzete* bekOldé» i rmgy SttengelÄpoiritke- Jt valódi angol liili ti Ur »c<tj<JlItalo», ajaevaa pHIf eg) " étim urkií rik.íori baj morene titolt. ai =.-.;el ouoaXeaSca, atelj ecol;oa»bb e. Idilt brtokaiJ a letrdé tmWriatsaél a legjobb ered. desATHlERRYin Sil\'i"Ssau^\'iAiib.í Zí- PREfiRADA Rtéaébi-afeiaimnlliailwi; - föalkat-róiné\' a piroi rlm nfou ccatlfela" baa téu-zö etodaiierl rfitjvíE, é»ie«olitt<\')bca rtaeklrfili <-,i.S/h.(..«k ail.u Hli.íkífk rii«i(rl avii aaTifokkel, ké-pezl. Ai angui ciodnlionüu baiználbatu ; A cyermekégjaaau mellbajanél. tejeyQlemlesaél, mell-keményedéíi.il, orbine, mindenncrr.ü iiralrnk, léb- vagy Cíonli-Lii bléíek, (ebek, genyeduég, dagadt lébak, Iftt ciontiEU el tea ; ütéa-, azarás-. ló-, végéi ét zuzédéai sebek rlten. Hi>ixnéi.hat6 mindrr. ideges rétiek a. m. flveg-, taiiilka. homok, azilink éi tűitek cita voli ti séra. Mindennemű daKknat, k.növé. pokolvar, QJjéképzodéa, afit rékbeta«.\'-g ellen, nemölci, kúr^mdaganat, hélyag- éa tel-dSnai-lt lábak gyógyitiaira. «ladraaemS égéii acbek, fagyott teitrúizek, betegeknél botizabb lekvii által támadt iebek, n.iakduganat. vértorlédáa, lülingm « » gyarmeáax-aél elüfordolo kiiebatedéiek ellen stb. z aagol ciéd^keaSca ailaíl régibb, aaail kltiaCk-b hatiaiaaa. - lLen eira enedil allé nerMt aUvigrazaUé- ,m mlnder. ciLléilnél kéizleíben tartani. Két dobozáéi keveiebb nem küldetik; a caétkilldos kl-xérólag az öuirg elüleges beküMésa vagy pedig utánvétellel eizküzoHetik. 2 tégely, caomagoláa, izallitolevél éa béraiiínte* megküldésiéi S koroaa éi «0 fillér. Szamos bizonyítvány áll rendelkezésre. Figyelmeztetek mindenkit a hatástalan hamiaitványok megvételétől, ( kérem asigoman arra ügyelni, hogy minden téet-lytn a f.nti védjegy ét cégnek .i Sraagral rrérr-uartaraik» Prígridibui balcégetve kell lennie él minden U\'gelyn«k egy liaainílati utatitáaba kell becsomagolva lenni él tent léthaló védjegygycl ellétva. Az egyedüli ét valódi angol ciodakcnÖctom hamiaitoi ét ntánzói. a védjegy-tórvíny értelmében teigomaa fildös-tetaek, épogy ezen htm iáit vény ok tcrJBixtü; SgrediU betterceti forrit ; Őrangyal gyógytár, \'JTla Le rr-a^jr M^, Pregradébaa Sohitsch-Saaerbniiin mellett. K»ktár a legtöbb gyógyaxertArbaa, hol raktér taaték a megr»udelé«t kúivetjenül Sraagyal gyégTner- Urhox- Tllltkat IDOLf Pregrsdabaa, Kebilwk-Saaerttraaa ¦U«U eiattaal. — Az otstrák-mag-v-ar védj egy Uistrasvj KISS JÓZSEF LAPJA politikai és irodalmi szemle Kilencedik évfolyam. Belsü dolgozótársak: Ambrui Zoltán, Tóth Béla, Kóbor Tamás, Kozma Andor, Papp Dániel, Makai Emil, Ignotus, Beltai Jenő. Előfizetési éra; egész évre 10. frt Fél évre 5 frf. Negyed évre 2 forint 50 krajcár. A HÉT régi, megállapodott hitelű lap. A két kidoml orodó eseményeinek hú tükre. Politikai, társadalmi, művészeti és irodalmi kér-désekben a legszabadelvübb eczmék és iráoyok szóvivője. — Krónikái, Innen Onnan rovata, Irodalmi- és színikritika! már rég kivívtak a közönség elismerését. Mutatványszámokat ingyen és bérmentve küld A .HÉT- kiadóhivatala, Budapest, Erzaébe -kSnit 6. MEGJELELIK MINDEM VASÁRNAP. Mily elkerülhetetlenül szükséges a szőllők permetezése az elmúlt évadban bizonyalt be, midőn csakis a permetezett szőllők nem mentek tönkre. Ennek elérhetésére legjobbnak bizonyult Mayfarth Ph. és társa -^=== szabadalmozott jködö \'iS YPHQNIA* SZÖLLÓVESSZÖ és növénypermetezője mely az oldatot szivattyúzás nélkül önműködően a növényekre permetezi. Ezen permetezőkből már sok ezer van használatban és számos dicsérő bizonyítvány mulalja kininó voltát valamennyi egyéb rendszerrel szemben. Ábra és leirás rendelkezésére áll. Sayíarth ph. ss társasai meiögftiuasáj;i gépgyárak, különlegességi gyár bormjlúk és gyilm&lcs-éilékeii!é»i gépeli részére Bécs. II i, TaborsírassE 76 sz. Árjegyzékek é* számos elismerő levél ingyen. — képviselők és ismcick.-.-.^ i:\\an3iosak. 7202/lk 97. A nagy-kanizRai kir. Lszék miot íkv: bató\'ág réBréről közhírré tétetik, hogy a délzalai takarékpénztár végrehajtatónak Szűcs Mihály és neje Szép Anna elleni 5000 frt töke éa jarrjlékai iránii végrehajtani ügyében a nagy kanizsai kir. tszék ter&letéhez tanozó a szeut-balázui 104 sz. tkvben f 1662 hrsz. a. felvett 1316 fftra bec-üit iogatlan Szép János zala-ozeat-mihályilakóikorábbi árverésest vevőn é\' kist levő 369 frt vételár hátralék és ennek 1897 október 11 tőí j író 5°/, kamatai 5 frt 60 kr. viszárverés kérelmi a a még felrnsrülentió költségek behajlása céljából 1S98. évi január hó 14. nap jan délelőtt 10 órakor Zala Szt Ba\'ázs közüégbáxánil megtartandó nyilvános árverésen eladatni fog. Kikiáltási ár a fenotebb kitett bec-tár. Árvere7ni kiváoók tartoznak a beceár 10% át késjpénzben vagy óvadékképes papírban a kiküldött kezéhez letenni. Kelt Nagy-Kanizsán, a kir. tszék roiot telekkönyvi hatóságnál 1897. évi november hó 30 napján. GÓZONY, kir. tszéki albirŐ. 5641/lk 97. A nagy-kanizsai kir. törvényszék tkvi osztlya részéről közhírré tétetik, hogy a délzalai takarékpénztár végrehajtatÓDak, Poxagfti György végrehajfást seenvedő bönönc^i lakój elleni, 280 frt tőke, ennek 1895- évi november 29-íől járó B/i kamatai a lejárt kamatok S°/c kamaUi a lejárt kamatok 8c/c késedelmi kamatai 22 torint 70 kr. per 9 frt 80 kr. végrehajtás kérelmi, 10 frt 65 kr. korábbi árverés kérelmi 4 frt 70 kr. jelenlegi, — ugy a kir. kincstár csatlakozott végrehajtatónak u. azon végrehajtást szenvedett elleni az 1895. évi november 27-én fizetett 25 frt, beszámításával 71 frt, 14 kr. tőke. ennek 1892. december 12-től járó 6% kamatai 10 frt 60 kr. első árverés kérelmi a a még felmerQ\'eodő kő tségek iránti végrehajtási Ügyében s fent nevezett kir. tazék területéhez tartozó a börzöncei 267 sz. fjkvhen f 43 hrs?. a. felvett s 489 frtra becsült ház. udvdr és kert továbbá u. azon tkvben f 70 hrsz. a. felvett B 79 frtra bec-ült — mégis a börzöocei 131 sz. tjkvben f/595 hrsz. a. felvett éi 420 frtra becsült ingatlanok\' valamint a börzöncei 318 az. tjkvben f 653 hrsz. a. felvett ingatlannak ?;..:-.... Györgyöt illető 142. frtra..- becaü t Va részére n végül a börzöncei 272 sz. tjkvben I. 1—2 sorsz, a. \'/a részben Pozsgai György s Vi részben Móric György s neje Báofi Bozáliát illetőleg ez utóbbi jogán Móric Ferenc a Móric Terézia férj. Vajdai Károlyué tulajtlODául felvett 138 frtra becsült ingatlan még pedig az móbbi az 1881. LX. t. c 156 § a pontja értelmében egészen a Móric Ferenc és Móric Teréz Vi rész illeiő.égre Móric György javára bekeblezve levő haszonélvezeti szolgalmi jog fentar\'ásávaí 189S. évi jannir 18-án d e. 10 órakor Börzönce közséEházánál Simon Gábor és dr. Toboly Gyu\'a felperesi vagy helyetteseik közbejöttével megtartandó nyilvános árverésen eladatni fognak. Kikiáltási ár a fentebb kitett becsár. Árverezni kívánók tartoznak a becsár lO/.-át készpénzben vagy óvadékképes papírban a kikü\'dött kezéhez letenni. Kelt Nagy Kanizsán, a kir. tvszék miot telekkönyvi hatóságába 1897. éri szept. hó 25. napján. GOZONÍ, kir. tszéki albiró Xy.mi:.tntt \\ \\ Wajilit .Tóz-ef k ii»vvnvoindájban Sagy-Ka>ii^sán