Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

 
4.06 MB
2010-01-25 15:55:30
 
 

application/pdf
Nyilvános Nyilvános
1073
3516
Rövid leírás | Teljes leírás (265.29 KB)

Zalai Közlöny 1898. 032-035. szám augusztus

Zalai Közlöny
Hetenkint egyszer, szombaton megjelenő vegyes tartalmú hetilap
37. évfolyam

A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével:

NAGYKANIZSA, 1898. augusztus hó 6-án.
32-ik szám.
XXXVII. évfolyam.
, Elén telíti ár:
\'Ef*«i "re . . 5 frt — kr
\'Kél i
fn 50 kr. 1 fn 2* kr. 10 kr.
HIEIIKTÉSEK 5 kiiaiboi peliuorb&a 7, mu<><i.z<>r fi, ¦ miudeo toribiii torért 5 kr.
XVI LT TŰKBEN uctit soroskeul 10 krén réteuwk fel. Kincstári illeték minden egyti hirdetéfért 30 kr. fiketendő
ZALAI KÖZLŐIT.
A lap szellemi részét illető minder: közlemény a felelős tzerkeixtŐ netére, az anyajri ré«i. illetó köm-lemények pedig a kiadó ne»é>e címzetten Ni>gr-K&aizji4ra. b*r-mentre intézendők
Bementeden levelek wm UtgtA-lata&k el.
li«zlrátok Tiuxanem klld«taek
" | A nagy-kanizsai .Ipar-Testfliet," „a nagy-kanizsai Takarékpénztár részvény-társasig,* a .Kotori takarékpénztár
részvény-társaság,* „nagy-kanizsai és a galamboki önkéntes tűzoltó egylet,¦ a .nagy-kanizsai kisdedneveló egyesület," a „nagy-kanizsai tanítói járáskor," a .nagy-kanizsai keresztény jótékony nőegylet," ,n.-kanizsai izr. jótékony nőegylet,* .szegények tápintézeíe,"\' a ,katonai hadastyán egylet,*- a „soproni kereskedelmi iparkamara,* nagy-kanizsai külválasztainyának hivatalos lapja.
HETENKINT EGYSZER, SZOMBATON MEGJELENŐ VEGYES TARTALMÚ HETILAP.
Mu rt ká sbi zto si tá s.
JJAjyktitlm. Jalíu i-ém.
A szociális politika barátait mindenesetre kellemesen fogja érinteni ama tevékenység szemlélete, melyet az utóbbi időben a munkásokról való gondoskodás terén a művelt államok majdnem mindenikében tapasztalunk. Annak fölismerése, hagy a tőkével nem bíró, dolgozó osztály szükségleteiről, anuak biztosításáról, hogy neki a tőkeszerzés lehetősége minden körülmények közt (tehát betegség, munkahiány esetére is) megadassák, nem éppen mai keleta ugyan; de ez irányelv következetesebb, hatályosabb keresztülvitelét mégis csak a legújabb időkben van alkalmunk tapasztalni. Sajnos, mi ebben a tekintetben is még nagyon hátra vagyunk miradva Dó hisszük, hogy a gazdasági élet fejlődése szükségsze-rüleg meg fogja teremteni nálunk is mindamaz intézményeket, — melyek szükségszerűségét gazdasági éj társadalompolitikai szempontból egyaránt kénytelenek vagyunk elismerni.
A munkásbiztositás, nevezetesen a munkásoknak baleset ellen való biztosítása terén ujabban Anglia tett euilitésreméltó lépést a most lefolyt pirlamenti ülésszakban megalkotott, munkás-balesetbiztosítási törvénnyel. Az iutézmény Angliában uj korszakot van hivatva jelezni. A biztosító-társulatok közt élénk tevékenységet lehet észlelői már most, ámbár a törvény még nem is lépett életbe. Olyau társulatok, melyek eddig egészén távol tartották magukat a balesetbiztosítás üzésétöl, erősen készülnek az uj üzletágra. Olyanok pedig, melyek már eddig is foglalkoztak ezen üzletággal, jelentékenyen megnagyobbítják, kiterjesztik működési körüket. Sót a gazdasági világ éi a jogászközönség egyenlő érdeklődéssel
tekint az nj törvény életbeléptének idejére, amennyiben a törvény nem valami szabatos, sok magyarázgatásnak, kételynek ád helyet, u;y hogy a különféle perek egész nagy sorozatára van kilátás.
Tudjuk, hogy Németországnak már régebb idő óta van birodalmi törvénye a munkásoknak baleset ellen való biztosítása tekintetében. Az angol törvényhozás a német törvényes intézkedésnek csupán alapelvét fogadta el, egyebekben azonban nem követte a német, kipróbált mintát Az angol balesetbiztosítási térvény ís kimondja alapelv gyanánt, hogy az ipari munkások, amennyiben a munka, üzem közben baleset érné őket, jogosítva vannak a munkaadótól kárpótlást követelni. Dd ha a baleset a* munkás hibájára vezethető vissza, nincsen helye semmi kár:alanitásnak. Ezenfelül az angol törvény nem alkot semminemű megfelelő közigazgatási szervezetet. A szövetkezés elvét nem ismeri. És amennyiben jogviták állanak elő a kárpótlás tekintetében, ezeket, ugy mint eddig, a rendes bíróságok ügykörébe utalja.
0 lyan irányzat mellett, a minő Sngliában a törvény alkotásánál érvényesük, természetesen nem is lehetett arról szé, hogy a munkásbiztositás, illetve balesetbiztosítás oly hatályos, Öntudatos, szerves egészet képező szabályozását teremtsék meg, a minőt a német birodalomban alkalmunk van szemlélni. — ók nem akarták a munkaadókat nagyon megkötni, féltek, hogy tulszigoruak lesznek, a miben főleg a szénbányabir tokosok természetesen teljesen egyetértettek a törvényhozókkal. — Most azonban kénytelenek belátni az elfogulatlanok., hogy vajmi tökéletlen alkotást teremtettek az uj törvény-nyet és azt mihamarább ki kell majd
egész;**ni. így nagyon kérdéses, mi lesz most a* kor-traktingout - okkal, melyek szabad, szerződésszerű megegyezések voltak a munkaadók és a munkások között, — melyek szerint ugyaiis a muakaadó bizonyos átalányösszeg fizetésére kötelezte magát a munkátlanság minden esetére nézve, fenálló munkásszövetkezethez és ennek ellenében aztán minden kártalanítási kötelezettség alól felszabadult.
Nagy hiánya azonban a törvénynek, mint már föntebb is említettük, hogy mindenféle jogvitát a kártalanítás helyelfogialása tekintetében a rendes bíróságoknak enged át. A német birodalomban az ilyen kérdéseket egyszerűen a birodalmi biztosító hivatal (Reichsversicherungsamt) elé terjesztik, mely rövidesen, minden hosszas peres eljárás nélkül, — meghozza a maga kötelező ítéletét. Mig ellenkezőleg, mihelyt a rendes bíróság van hivatva ily kérdésekben - ítélni, természetesen ezt csak az érdekelt felek költségére és jelentékeiyen hosszabb eljárás mellett teszi meg; ami éppen ellentétes az egész intézmény gazdasági és társadalompolitikai célzatával, a sikerekkel, melyeket éppen az intézmény elérni akar.
A munkahiány esetére való biztosítás szintén élénken foglalkoztatja a közvéleményt és érdekesnek tartjuk erről, a már e lapokban is nem egyszer tárgyalt kérdésről, illetőleg annak egy ujabb fázisáról röviden az alábbiakban megemlékezuL Az ujabb jelenséget is Svájcból kapjak, a hol Sít. Gallenben már próbát tettek a kötelező munkabiány esetére való biztosítással, de bizony meglehetős kudarc lett a vége a próbálkozásnak. A zürichi nagy tanács szintén még IB95. jan. 16-án megbízta a kisebb tanácsot, hogy egy javaslatot készítsen a \'kötelező inunk a hiány esetére
való biztosításról. Indító okol erre főleg az 1894. év telén bekövetkezett nagymérvű munkahiány és ennek következtében szegénység szolgált. Hanem az ilyen indító okok hamar feledésbe mennek, a hangulat is nagyon ingadozó^: ilyen kérdésekben és az engedmény az lett, — hogy Zür ch elutasította a kötelező munkás-, illetve munkahiány esetére való biztosítást. Felhozták, hogy sérti az egyéni szabadságot, megbénítja az önsegélyző erőt, a munkakerülő embereknek jogosulatlan előnyöket nyújt, sőt elősegíti idegen, selejtes munkások beözönlése^ Ezenfelül .azt mondták ellenesei, hogy a munkaadók kénytelenek a munkahiány esetére való biztosítás intézményeinek terheiben résztvenni, a nélkül azonban, hogy ezen intézményből valami közvetlen hasznuk lenne. Hanem a hiba éppen ott van, hogy a gazdasági élet folyamatának olyan magasabb, erkölcsi felfogása még nem foglalt helyet, hogy azok is belássák a hasonló intézmények szükségét, a kik utóvégre elsősorban húznak hasznot a munkásoktól. És kétségtelen, hogy éppen a kérdés csakis a munkások, munkaadók és az államnak együttes, — harmonikus közreműködése utján oldható meg.
Dr. Balogh Arthur.
Gyermekvédő kongresz-uut.
Üdvözlet a gyermekszeretet nevében!
Nemzetközi gyermekvédő kongresszus lesz a jövő évben, 1899. szeptember havában Budapesten. Az 1896-ban Firenzében tartott kongresszus határozta el ezt Budapest székesfőváros hatóságának Malcomes Jeromosné bárónő által tolmácsolt meghívására a a magyar székesfővárosban a gyermekvédelem ügyével foglalkozó negyvenkét egyesület és társulat nagyobb részének kiküldötteiből alakult előkészítő-bizottság megtette a szükséges előmunkálatokat.
Ma, — midőn J ó z a e f kir. herceg Ő Fensége az előkészítő bizottság felkérésére a kongresszus védnökségét elfogadni kegyei volt s Budapest székesfőváros halóságán kívül, mely .hazafias lelkesedéssel áthatott örömérzettel" fogadta a kongresszus megtartásának hírét, a nagyméltóságú vallás- és közoktatásügyi, belügyi, igazságügyi és kereskedelmi miniszter urak, továbbá Pest-Pilis-Solt-Kiskunmegye hatósága és a budapesti főügyészség külön kinevezet: kiküldöttek által is ré»ztvesznek a kongresszus előmunkálataiban s megígérik a további közreműködést, az előkészítő-bizottság április bő 26-án tartott nagygyűlésének határozata alapján elérkezettnek látjuk az időt, — bogy a hazai és külföldi szakférfiakat, ügybnzgó nőket, továbbá a gyermekvédelem ügyével foglalkozó hatóságokat és testületeket felkérjük, hogy ezen a kongresszuson közreműködni s e végből mindenek előtt tagokul jelentkezni a esetleg megbízottaikat megaevezni szíveskedjenek.
Mellékelve közöljük a kongresszus szabályzatának tervezetét és az előkészitő-bizottság által megállapított tételeket, melyekből kiki meggyőződbetik, hogy a kongresszus munkálatai nemcsak nagyfontosságúak, de közérdekűek is tesznek, mivel tárgyalásai minden fontosabb kérdést felöletnek, melyek a gyermekekre vonatkoznak s melyek alkalmasak arra, hogy a gyermekszeretet ápolva és terjesztve, az emberbarátok és kulturpoli-tikusok magasröptű eszméinek alapot éa közérdeklődést teremtsenek.
A tagsági dij a részvételre egyénen-kint 5 forint, — sőt tekintetbe réve a gyermekek ügyével kiválóan foglalkozó paedagogusok érdeklődését: gyakorló tanítók és nevelők, valamint tanintézetek számára csak 2 frt 50 kr. Oly csekély összeg, melynek egyedül a kongresszus naplója, mely körülbelül 50 ivnyi terjedelmű, s a gyermekügyre vonatkozó nagyfontosságú közleményeknek valódi kincstára lesz, teljes egyenértékét képezi.
De ezenkívül goodoskodui tog a rendező-bizottság arról is,* hogy a kongresszuson résztvevők mindegyike részesüljön az ily alkalmakkor szokásos kedvezményekben, — minők vasúti és hajózási dijmérsékl esek, kedvezményes részvétel kirándulásokban, kiállítás megtekintésé-
T ARCA.
Kemény Zsigmondról.
— A .Zilai Közlöny" eredeti tircij* —
Nyolc egyszerű köuyv, egyhangú sárga kön\'.ősben, minden külső ékesség nélkül s alig véve észre itt ott: íme Kemény Zsig-a)\'1" -nak uj bevonulása az irodalomba.
De hát, hogy ís lehetőé azt kiváoni, hogy meglássák ezeket a könyveket a kirakatokban, a melyekbea mindenfelől oem is kiáltanak, hanem ordítanak az Ízléstelennél ízléstelenebb kiállítású, de-corativ stilusn könyvek. Mit keres a mai magyar irodalomban Kemény Zsigmond, a ki oem csak egy nagy mull tiszteletreméltó hagyományait hozza magával, hanem olvan művészetet is, a melyet a mai író nemzedék vagy nem tul, vagy uem akar megérteni.
Igaz, képzelni sem tudok nagyobb ellentétet mint a kilő tbeákka), felső ka-háttal, és omletekkel szellemesen fűszerezett tárcairodalmat s Keménynek hatalmas, majdnem lesújtó hatása művészetét S mégis látok valami biztatót, reményre keltőt ebben az uj kiadásban, a mely — a mint valaki tálalóin megjegyezte — a magyar irodalom becsületbeli tirtózása volt, a mslyaek lerovására nem huszonnégy óra kellet, hanem majd aoynyi esztendő.
Kemény nem ax a regényíró a kit mindennapi olvasmányul lehetne használni; a munkától kimerült agyvelő benne nem találja meg azt az édes üdülést.
a melyben a lélek működik, befogadja ugyan a benyomásokat, dehogy megértse Őket, semmi nagyobb muukári vagy erő kifejtésre nincs szüksége. Ö egész embert kivan: nyitva kell tartanunk szemünket, minden gondolatot észrevenni, nem csak, de meg is érteni, sőt gyakran megérezni, a számtalan apró, de mindig jellemző adatokból megkonstruálni, megalkotni a teljes képet: ime, az a feladat, a mit Kemény minden olvasójának el kell végeznie, nem ha be akar hatolni szellemébe, mert hiszen az majdnem tehetetleo, hanem akkor is, ha megakarja érteni a élvezni is egyu tat, a mí különben \'elválaszthatatlan; a ki megérti, szereti, élvezi is.
S ebben, hogy az olvasónak is konstruálni kell. találom meg ama vonást, a melybea Kemény legjobban közeledik ahhoz a modern irodalmi irányhoz, a melynek főxépviselŐjéként Biurget Pált lehet megnevezői, csakhogy vau egy ba-tálmas és mindent magyarázó külötnb-ség: Boarget és az egész modern iroda lom az emberben az érzéki — inkább agy szeretném mondani állati — részt hangsúlyozza, t einek a nyilvinulásait kiséri nyomon megszületésétől egész legerőteljesebb megnyilvánulásán; Kemény sem vak az ember érzéki oldala, természete iránt, de ő a testet oem magában valónak, öncélnak tekinti, hanem csak a lélek eszközének, annak a közegnek, a melyben meg kell nyilvánulnia s ehhez képest náU a íömiy amarra a tényezőre esik.
Ilyen szempontból tekintve az irodalmi fejlődése kettős irányát, egyiknek a jogosultságát sem tagadjuk — egy bizonyos határig, a melyen tul az utóbbi merő pszichlogiába vész ; s a kü\'ömbség a kettő között körülbelül az, a mi az agyag szobor és a pirosi márványból készült művészi alkotá* között, a mely utóbbinak a szépségéből, ha a tarka erezet és foltok le is vonnak valamit, az összhatás mindig nagy és felemelő marad.
S éppen az a csodálatos, hogy irŐk, a kik oly mérhetetlen sokat tanulhatnának tőle, olvassák legkevésbé.
Hog7 nagyságáról csak megközelítő fogalmat nyerhessünk elég egyetlen pillantás a szomszéd német irodalomra, speciálisan a történelmi rdgéay fejődése, mert éhben volt Kemény tudvalevőleg legnagyobb. A német történelmi regény bosszú fejlődés után csak 1856-ban Richl Vilmosnak fellépésével jut el oda, — hogy a korok erkölcsi felfogásába és világ aézetébe állítsák bele a bőst, azjdig 10 esztendős magyar történelmi ^féay Kemény.,Gyulai Páljában" erre a magaslatra emelkedik, még pedig tudatosan, mert a mint a maga elméletében megírta a történet regényírójának arra kelt törekedni, kogy a kor erkö\'csi eszmék tegye munkája középpontjává
A mint az ifjú Németország regény írói kezdetben Hegel féle fi\'ozofia a francia júliusi forradalom és az emaocipati-onalís törekvések hatása alatt ax eszmék bőségének és túlárad ísának feláldozzák a regény művészi formáját, u,*y veti szét a ,Gyu:ai Páll\' is Kemény tudásának és
reflexióinak gazdagsága 8 teszik tönkre a müszerkezetét tevelek, valódi drámai jelenetek s naplók beszövésével. De\' busásan kárpótol bennünket azért az a nagy és gazdag világ, a melyet Kemény szelleme minduntalan feltár előttünk, kedélyének mélysége, szivének túláradó \'érzése, s tudásának kimeríthetetlen kincses bányája, s mind ez egy futa!, forrongó lélek háttere gyanánt, mert a snbjektiv vonások ebben a regényben még nagyon erősen túlsúlyra vergődnek, de egyuital benne vannak mindazon tulajdonságok, a melyek nagygyá és halhatatlanná tették.
Világnézetének alapköve: a fatalísmns a legpregnánsabb alakban nyilvánul meg, s művészi egyéniségének a költészetének legjellemzőbb vonása a tragikum, teljesen uj e regényben is. Olyan ^Gyulai Pálja* — ha ?zabad e kissé triviális hasonlattal élnem —mint a must, a melynek erjedésében benne van minden, a mi a bort majd a kiforrás után ajánlja.
Pessimista, mint majdnem minden nagy szellem, Buddhatói Schoppeohauerig, minden emberi törekvést és munkát, még a legnemesebb rugókból eredőt is, hivsáío-nak és célra nem vezetőnek tart, mert tapasztalatai s történelmi tanulmányai arról győzték meg, bogy ,az erény, az aljasságtól csak a körülmények választják el,* hogy hivatásunk a kiábrándulás és kárhozat; látta, hogy az élet itindec képek közt legkevésbbé ahhoz hasonlít, milyenné vágyaink festik, s beletörődött ezután: venni ugy, a mint van.
Szelleme, körülményei s egyéni hajlandóságai egyaránt arra utalták, hogy első
sorban a történelem költője legyen, aki a páncélos alakokba s poros termekbe nemcsak mozgató erőt tudott önteni és friss levegőt ereszteni, hanem lelket is, a mely cselekvésre eszmél és gondolkodik. Éppen olyan éles szemmel iát bele szivünk legrejtettebb redőibe s lelkünk feneketlen mélységébe és tomboló viharaiba, mint valamely korszak felfogásaiba, vezető rugóiba s indító okaiba.
Széles alapon megrajzolt s kifestett korképeinek, korrajzainak nem csak a mi -irodalmunkban, de a külföldiekben is alig találni párját.
Nincs történetíró, kinek müvéből a mohácsi utáni korszak, a török hódoltság meggyökerezése olyan plasztikával lépne elénk, mint a Zord időből, vagy mint I. Rákóczy György kora a Rajongókból, s]a Báthory Zsigmondé a Gyulai Pálból. Nagyon jól látja, hogy valamely korszaknak nemcsak nagy eszményei és szenvedélyei vannak, hanem kicsinyes törekvései és vágyai is, hogy az okok és következmények közt nincs logikns viszony, mert minden eseménybeo egy örök, kiismerhetetlen hatalom viszi a vezető szerepet: a sors, a mely könyörtelenül ront előre, ledönti álmainkat, megiemmisiti keserves küzdelmeink gyümölcsét a a mi a legrosszabb, megsemmisíti ábrándjainkat, a melyek nélkül pedig olyan bajos és sivár az élet
íme csak ugy tál alomra kaptam ki egyet-kettőt Kemény gondolataiból a emiitettem iróí jellemvonásai közöl tol\'.futtában egy néhányat. De hiszen a velők való foglalkozás köoyvet és nem egy
XXXVII. ÉVFOLYAM.
ALAI KÖZLÖNY
1898. AUGUSZTUS &-án.
ben » más társas összejövetelekben,1 — mindenek felett pedig gondoskodik egyes, a kongresszus céljaival összeköttetésben álló becses nyomtatványok kézbesítéséről.
Mindezekről a kongresszus értesítője fogja a beiratkozott tagokat részletesen tudósítani, mely értesítőnek ezentúl megjelenő számait minden tag megjelenése után azonnal megkapja.
A tagsági dijak a bizottság pénztárnokához: dr. Mandello Károly úrhoz (Budapest, V. ker., Sas utca 6.) küldendők be, — másnemű ügyekben pedig a kongresszusi iroda vezetője: Scherer István ur, (Budapest, VIII., Sándor-utca 38.) ad felvilágosítást.
Hisszük és reméljük, — hogy hazánk müveit közönsége és egyletei tömegesen csatlakoznak hozráok. A gyermekvédelem és a gyermekszeretet nemes eszméje nem egyéni feladat, ezreknek kell közreműködni, hogy biztosaD rakhassuk le a szebb jövő alapját, melynek munkásai a megmentendő gyermekek leninek.
Keit Budapesten, 1898. juo. havában-A kongresszus elökészitó-bizottsaga nevében :
"jüAKOVSZKY ISTVÁN, elnök.
Gróf TELEKI GÉZA. az igazgatóság elnöke Bíró DÁNIEL ERNÓNÉ, az ünnepély rende/ö bizottság elnöke.
Báró MALCOMES JEROMOSNÉ. a jótékonysági szakosztály elnöke. Dr. BÓKAI JÁNOS, az orvosi szakosztály elnöke. Dr. CSEMEGIIY KAROLY, a jogi szakosztály elnöke. Dr. KATONA BÉLA, &7 igazgatóság üsyvirö alelnöke. Dr. KOVÁCS GYULA, a kiállítási bizottság elnöke. PÉTERFY SÁNDOR, a paedagogiai szakosztály elnöke. RÁKOSI JENŐ, az irodalmi bizottság elnöke. Gr TELEKI GÉZA, az emberbaráti szakosztály elnöke. BV. MANDELLO KÁROLY, pénztárnok. SCHERER ISTVÁN, titkár.
TUDNIVALÓK.
— Hirdetmény. A m. kir. honvédelmi miniszter ur a honvédség 1899. évi lábbeli szükségletének 50%-át, vagy !3 10.000 pár bakancsot és 10 000 pár könnyű cipőt a megállapitott föltételek, továbbá a fővállalkozóval kötött szerződés értelmében ezúttal megállapitott árak mellett, nevezetesen a bakancsokat páronként 5 (öt) frt 2 (kettő) farért, a könnyű cipőket pedig szintén páronként 4 (négy) forint 27 (huszonhét) krajcárért, a hazai kis iparosok által szándékszik elkészíttetni, A bakancsok s kÖnoyü-cipŐk a szállító iparosok, illetileg alkalmi szövetkezetek saját költségén, legkésőbb 1S99- évi március végéig a honvéd központi ruhatárba Budapestre lesznek beszállitandók. A m. kir. bonvédelmi miniszter ur a kisiparosok által készített lábbelieknek a központi ruhatárba katonai teberáruként leendő beszállítására vonatkozólag tett engedményen kivüt a vállalat megköny-
tárca cikkely kicsiny keretét követeli, azután ha nem is kongeniálís, de legalább is kongruens szellemet, mély gondolkozást, alapos aesthetik&i és fílosofiai meg történelmi tudást és nagy kitartást meg szeretet, a meiy sok kötül e sorok szeréDy Írója csak e legutóbbival dicse -kedhik.
Vajha lenne ez az uj Kemény kiadás a nagy köitő szélesebb körű megismerésének kiindulási pontja, ízlésünk, irodalmunk egészségesebb fejlődése biztosabb alapokon nyugodna bizonyára I
Kemény előre tudta s megjövendölte irodalmi sorsát, s é szép és jellemző sorokkal legjobb lesz végeznem: .Nem érdem-e néha bizonyos éveken át feledve tenni, elaludni a telet, s mint a barázdába takart mag, kicsirázni tavasszal, hogy rajtunk hímezze első reményzöldjét a felmelegülö természet"
Vájjon ez a tavasz fakad-e most? . . Nem hiszem.
Kunfi Zsigmond.
nyitése, illetve a felmerülő költségek ujabb apasztása céljából, további kedvezmény gyanánt, az 50 kros bélyeggel ellátva addig beküldött kötelező nyilatkozatok kiállítását ée fölterjesztését a jövőre nézve beszüntette. Az ajánlatok legkésőbb f. é. augusztus hó 15-ig ott, hol ipartestület van, ennek utján, különben pedig közvetetlenfll kamaránkhoz nyújtandók be. A „Szerződési feltételek* és a bakancsok készitétére vonatkozó határozvány ok kamaránknál barmikor megtekinthetők. Sopron, 1898. évi au^-havában. — A kerületi kereskedelmi éj iparkamara.
— Hirdetmény. Kz Országos Magyar Gazdasági Egyesület, a Borsodmegyei Gazdasági Egyesület, a miskolci kereskedelmi és iparkamara és a Magyar Mezőgazdák Szövetkezete Miskolcon f. é. augusztus hó 25 én országos rörárpa vásárt rendez. Midőn e körülményre az érdekelt körök figyelmét ezennel fölhívjuk, megjegyezzük, hogy a sörárpavá-iár üzletszabályzatát az -érdeklődőknek, ha az iránt megkerestetüefc, — készzéggel megküldjük s hogy a vásárban résztveuni kívánók számára Igazolójegyeket is ál-lituuk kt. Sopron. 1898 évi juiius havában. A kerületi kereskedelmi és iparkamara.
— Hirdetmény. A magy. kir. állam vasutak igazgatósága pályázatot hirdet a f. év első felében felületként összegyűlt ócska fémnemü-auyagjai átvételére. Az ajánlatok f. évi augusztus hő 23-án déli 12 óráig a fönt nevezett igazgatósai anyag-és leltárbeizerzési szakosztályánál (VI. Andrássy ut 73. sz.. II. emelat) Budapesten nyújtandók be. Miről az érdeketeket oly megjegyzéssel értesítjük, hogy a részletes föltételek hivatalos helyiségünkben a hivatalo* órák alatt megtudhatók. Sopron, 1898. évi július havában. A kerületi kereskedelmi és iparkamara.
— Felhívás. A közegészségügyi I fofau hatóságtól 4792/896 sz. alatt nyert utasításból kifolyólag és a köiegészségü 1876. évi XIV. t c. 141 gyümölcselárusitást városuak területén következőleg szabályozom: A főtér, illetve zöldség piacon kivul csupio az alább következő e célra hatóságilag kijelölt helyeken eogedem meg: I, Magyar-utca és Árpád-utca sarok. 2. Arany János- é-Magyar-utca sarok. 3. Magyar-utcán a Gutmano-féle ház elötci liget éjszaki oldalán. 4. Sugár-ut meghosszabbítását képező újonnan nyitott utca torkolatánál (R-ikocy-uica.) 5. Honvéd utca bejaratácál a kut oldaláu. 6. Petőfi és Attila utca sarok 7. Petőfi utcai községi népiskola melletti ares területen. 8. a) Eötvö* tér Oroszváry és Szegő hiz közötti behajlás. 8. b) Eötvös tér Ollop ház sarkán a járda és bocsiat közötti téren a villám oszlop mögött. 9. sz. Eötvös tér a Szhárormág szobor mellett a gimnásium kert déli sarkai;. 10. Sasvendéglő átelleoi Vörösmarti utca sarok. 11. Szgyörgyvártér Kisfaludi utca végén. 12. Deák tér és íöut közt elvonuló.fasorba a, fák aiatt. 13. Köicsei utca bejáratánál a réiít egylet épület előtt. 14. Kisfa\'udi u:c* és Csented utca sorok a járda és szekérút kő*ö ti fák alatt. 15. Csengeri és Szemére utca sarok. 16. Zriuyi utca és Zírda utcasarok. 17. Casinó sarok. 1?, Kazinci utca és Fürdő utca sarok a Szferencrendi kert oldaián a fák alatt. 19. Kazinci utca a Bubik féle házban levő korcsma közeli fasorban. 20. Vasúti indöha*. A kik ezen itt kije.ölt helyeket már idő óta használják és arra igényt tartanak tartoznak e felhívás kibocsátásától számítva 3 napon belül a kapitányi hivatalnál ezt bejeleuteni, hol a jogosultak erről icazolváoyt nyernek. — líy igazolvány nélkül a város bármely területén (a zöldség piacot kivéve.) minden nemű gyümölcsárulás büntetés terhe alatt tilos. Végre a gyümölcscsel valő házalás csak hatósági engedély mellett eszközölhető; azok tehát kik gyümölcsöt házhoz, hordva elárusítani óhajtanak, tartoznak ebbéli szándékukat az elárusítandó gyű mölcs bemutatása mellett a kapitányi hivatalnál bejelenteni, hol a házalás ut-jáui eladásra igazolási bárca adatik ki részükre. — Ily engedély nélküli gytt-mölcsházalásOD ért egyénektől a gyümölcs elkoboztatik és ezen kívül 1—5 frtig terjedő pénzbüntetésééi! fosnak sújtani. Nagy-LtDizsán, 1898. évi Jntius hó 39-án. Deák Péter s. k. rendőrfőkapitány. ._
HÍREK.
— Kinevezés. A vallás és közoktatási ü^yi miniszter Ballá Mózest, a oagy-kanizsai középi kereskedelmi iskola volt mennyiségűn tanárát, a galgóci polgári fiaiskolához segéd tanítóvá nevezte ki
— Háziezredíink távozása. A három évig nálunk állomásozott 4. zászlóalj, e hó 5 én reggel hagyta el városunkat. Vasárnap mar Lovász-Patonán lesz és ott egyesöl & Pozsonyból útnak indult ezredtörzszsel együtt levő többi zászlóaljakkal, — míglen a^ nagy gyakorlatok befejeztével nj állomáshelyérc\'Sopronba vonul, helyét pedig nálunk a 2. zászlóalj foglalja el.
Ennyi az egész, a mit a „Garnisons-Wechsel* elnevezés alatt, érteni és elmondani lehet. \\— Ámde az ilyen .Garnisons-Wechsel" nek, a mely a nagy gyakorlatok befejeztével, majd minden ezredben előfordul, vannak olyan oldalai is, melyek sem a „Nor-\' mal-Verordnuogs-Blatt"-ban) sem a ; »Regiments-Commando-Befehl"-ben : nem fordulnak elő, hanem érzelmebet fakasztanak mindnyájunk lelkében, a : melyek arról tesznek tanúságot, hogy meleg szeretettel és a ragaszkodás számtalan bizonyitékaival öveztük a i 4. zászlóalj tisztikarát és legénységét Mert előttünk nem a szolgálati szabályzat, vagy a szervezeti utasítások szerint állott a zászlóalj, hanem ; mint vérünkből való vér, drága kin-! esünk, dédelgetett kedveltünk és jogos I büszkeségünk, melyhez bennünket, a ! rokoni, testvéri, faji és katonai kap-| csókon kivül, a tiszta és nemes ba-a alapján a j rátság ezernyi köteléke fűzött.
Háziezred volt a szó legteljesebb értelmében, hisz nálunk a tisztikar egész otthonosan érezte magát, mert a mi városunkban közismert ténnyé vált, a másutt csak phrasisként élő, katonaság és polgárság közti jő viszony.
Ez az alapjában tényleg benső viszony nem épült a conventiók és a külszin, minden őszinteséget nélkülöző látszólagos kapcsolataira, hanem az érzésben és gondolkodásban tökéletesen magyar tisztikar előzékenysége, lovágiassága és igaz, magyaros magatartása által fejlődött tiszta és tiszteletre méltó barátsággá, melynek ezúttal ránk nézve fölöttébb bánatos megszakítása, feledtetui látszik még az együtt töltött szép napok verőfényes és boldogító emlékezetét is.
Őszinte sajnálattal látjuk őket városunkból távozni, mert a körünkben eltöltött néhány esztendő emléke, kitörölhetetlenül éini fog baráti szivünkben és most a válás fájdaloaiíelt pillanatában tiszta szívből mondunk nekik „ Isten hozzádot*, bár a búcsúzás könyein keresztül törő remény sugarak megmutatják nekünk a boldog viszontlátás örvendetes szivárványát.
Kisérje Őket uj állomás helyükön is a polgárság nemes barátsága, mi mindenkor büszkeséggel és szeretettel emlegetjük daliás, délceg tisztikarunkat.
A szeptember közepén érkező 2-ik zászlóalj parancsnoka Pichler Őrnagy lesz. A 2 ik zászlóaljhoz áthelyeztetnek: Petrovics Miklós fóhgy és Tilkovsky Géza és GÖttlicher János hadnagyok.
— Sümegi alreiiliskola államosítása tárgyában kötött szerződésnek törvényhatósági jóváhagyása céljából több bizottsági tag kívánsága folytán folyó évi au-guaztus hó 9-én délelőtti 9\'/* órakor Zala-Egerszegen a vármegyeház gyűlés-termében rendkívüli törvényhatósági bizottsági közgyűlés fog tartani, melyre a törvényhatósági bizottság tagjai tisztelettel meghívatnak. Csertán Károly sk., Zalavármegye alispánja.
— Köszönetnyilvánítás. Gróf Zichy Aladár, kerületünk orsz. képviselője, «í?^n alkalomból, hogy a nagykanizsai iélső templom újjáépítése ügyében alakalt kath. nagygyü lés feliratot intézett hozzá, az alábbi nemes hangú levelet-intézte a nagygyűlés elnökéhez, Mikos Géza kir. itélő táblai biro úrhoz;
Nagyságos Uram!
Bármily érdemetlennek érzem is magamat acon kitüntető üdvözlésre, meiylyel engemet a r..-kanizsai kath. közönség a felső templom építése érdekében tartott közgyűlés alkalmával meglepett, mégis őszinteséggel bevallom, rendkivülileg jól esett.
örömmel eltelve fogadom ezen megtiszteltetést, mert ebben a nagykanizsai kath. társadalomnak a^je^-szebb és légnemesebb célból való cscportulása alkalmával, irányomban a rokonszenves jó akaratnak jelét találom. Ennél értékesebbre és kí-tüntetőbbre nem számithat senki.
Vajha ezen hitelezett bizalomra a n.-kanizsai közönség mindig érdemesnek biráljon.
Hazafias Üdvözlettel kész szolgája ZICHY ALADÁR
orsz. gy. kepv.
— Halálozás. Réizvéttel vettük a köveikező gyászjelentést: Egybézas-bükki Dervaric* János, ugy a mása, valamiot xyerrn Malviu ,Viktor,lrma Gizella, nemkülönben veje dr. Zárka Ziiga és unokája Vilma nevében fájdalomtól megtört szívvel j»nti a bü és példás hitvesnek, hőn szeretett drága anyának, jó anyósnak é* Örökre felejdhetetlen nagy anyának Egyházas bükki Dsrvarics Jánojné született: Tivolt Vilmának élete 44 ik. boldog házasságának 36-ik évében 1898. július 30-án este 9 órakor rövid, de súlyos szenvedés után történt gyászos elhunyta\'. A drága halott hűlt tetemei augusztus hó 1-én délután 5 órakor tétettek a szent-kozmadombjai sírkertben örök uyugal ómra — Ai engesztelő szent mise-ál-dozataugusztus bó 1 éti mutattatott zalatárnoki ró-ji. Kath. plébánia temlomban Áld.ís és béke drága hamvaira!
— Porciu.nk.ula. A szent Ferenc-rend bucsuQonepét hagyományos fénynyel ülte meg a helybeli sz.-ferenc-rendi ház f. hó 2 Lu. A vidékről igen sokan zarándokoltak e napon a plébánia-templomba, melyet az ájtatos-kodók serege egész nap színültig megtöltött. A rendház éttermébe pedig városunk színe-java hivatalos. volt, hogy élvezze a sz.-ferenc-rendi ház páratlan vendégszeretetét. Az ebéden igen jó hangatat \'uralkodott, melyet sok talpra esett felköszönte fűszerezett. Wéber Vince házfőnök kezdte a tosztok sorát, melyet ezután Eper jesy Sándor, dr. Pachí nger Alajos, Nith Norbert folytattak. Több főlkőszöntó hangzott el a Sz.-Ferenc-rendre, s mindenki azt óhajtotta, b írcsak megmaradnának igy ahogy vannak: a nép igaz papjainak és tisztelete tárgyainak. Hanem hát Róma másként akarja, & lassan-lassan a mai tiszteiére méltó, szent hivatásukat nemesen betöltő franciskánusok helyét elfoglalják a senkinek sem köllő fapapucsos barátok.
— A Balaton Kuzenm Egyesület f. évi angusztns hó 7-én d. u. 2 órakor a keszthelyi városház nagytermében tartja első rendes közgyűlését, melynek tárgyai: I. A végrehajtó bizottság álul kidolgozott alapszabályok tárgyalása. A tisztviselők a az igazgató vá.asztmány megválasztása. 3. Esetleges indítványok.
— Várasd Topllcán az idei fürdőidény alatt 18387 vendég fordult meg, köröttük uámosan Nagykanizsáról.
— Uj Tátrafüreden július 22. óta 117 vendég, Öweseu 1570.
— Tompa és Petőfi ünnep. M. hó 31-én délelőtt 10 órakor a ,S*unetidői Ifjúsági kör kegyeletesen ünnepelte meg Petőfi Sándor és Tompa Mihály koszorús költőink halálának évfordulóját, kz ünnepség a Nádor utcai kisdedovó nagytermében folyt le nagy közönségjeleolétébeu és a kitűnően sikerült ünnepség műsorának minden egyes pontját lelkes tapsai jutalmazta a közönség. Legelósrör Pollák Dezső t. ker. isk. tan. lépett az üunepi emelvényre s Petőfi „ Apostol" c költeményének ÍI. részét szavalta el uagy hatással, mely után .Petőfi Sándor étele s költészete" c. íelorvasás következet^. B>*rg«r Lipót fögimo. tsn. tol.ából A mű-bor 3. pontja volt Obláth R\'khárd fögimo. tón. Pdtőfi „E/y gondolat báut". . . . c. költeménynek hatásos e\'Őadáss; ma,i,I Weiszberger Béla fögimo. tan. a korelnöke szép .emlékbeszéd"-bei méltatta* Petőfi és Tompa érdemeit Ezután Kémét Györey fögimo. tan. ért el nagy hatást, Tompi. ,gályarab fohásza c. költeményének szavalatával, mit „Tompa Mil.ály élete és költészete" c. .<zépen megírt felolvasás követett, melyet Tauber Győző f. ker isk. tan. olvasott fal. Eután Má-csek Gyula fógimn tan. szavalta el mély érzéssel Tompa „Uj Simeon" c. gyönyörű költeményét Végre a műsort Shakejpn-ára tCoriolánus"-ának egy részlete egészítette ki. Előadtak; Németh György (Coriolánu-.) Weiszberger Béla (Aufidtas) Ecetes József (I-ső szolga) Obláth Rik-hárd (H-ik szolga, Mácsek Gyula (III ik szolga Az ünnepség, illetve a diszgyülés a közönség zajos tetszésnyilvánítása közbea déli 12 órakor ért véget.
— A hercegprímás nyaralása. Va-. szary Kolos hercegprímás ez időszeriut Balaton Füreden tartózkodik. A hercegprímás jól érzi magát gyönyörű villájában s mindin nap uagyobb sétát tesz a Balaton pariján. A hercegprímás eddigi terv szerint augusztus 1 O-ig maraii B.-Fflreden, onnan Esztergombi utazik és 18-án Ö felsége születése napján Budipesten pontifikálja a misét, Szent István napján pedig vezeti a körmenetet.
— Zászlószentelés és táncmulatság. Az 1898. évi tugntziDs bÓ 14-én megtartandó zászlószentelés alkalmából a .Nagykanizsai Mozdonyvezetők" a Polgári Egylet dísztermében zártkörű táncestélyt rendeznek. Jegyek arai: Személyjegy 1 frt. Családjegy (3 személyre) 2 frt. Karzat 1 frt Kezdete este 8 órakor. Felűlfizetések köszönettel to gadtatnak és hirlapila^ nyagtáztatnak. Jegyek előre válthatók Práger Béla és Beim Lajos gyógyszerész urakuál. — A zenét Horváth L:ci zenekara szolgáltatja. A hölgyek kéretnek mennél egyszerűbb öltözetben megjelenni. — Az ü mep sorrendje ez:
1. Gyülekezés és menelrendezés a helybeli Polgári E.kertjében reggel 7 óra.
2. A menet iudut reggeli 8 Órakor az egyletkertből és a főtéren vé^ig a Királyutcában a Zírda-utcáig és azon ál a cmtórium térre halad, — hol is állást foglal, mire a küldöttség a zászlóinyáért ehmlul. kinek megérkezte után:
3. Eaekes szent mise az &í-ó templomban, melyhez a helybeli kántor vezetése alatr, a székesfehérvári műhely dalárdája az egyházi dalokat énekli. A mise végén felszenteltetik a zászló.
4. A zászló szentelése után a tem plomb.io lévők is mind a térre vonulnak s ott elfoglalják kijelölt helyeiket, mit-e a székesfehérvári mühe\'y zenekara é< a többi egyleti zenekar a magyar oép-bymnuszt játszák, miközben kihozzák az uj zászlót a templomból és a záaztóauya díszsátrával szemben állítják fel.
6. Ezután a zászlóikkal résztvevő elvietek sorban felvonulnak a zászlóauva elé, lehajtják előtte a zászlót, melyet a zászlóanya megkoszorúz. Erre kt egylet ismét visszatér előbbi helyére.
6. Mikor már az összes zászlók meg-koszoruztattak, az irodalmi és mü.észeti kör dalárdája egy alkalmi dalt s azután az iskolás leánykák a .Szózatot ének ik.
7. A menet aztán az óvoda. Cseng\' rí-utcán át a Sugár-útra vonul, ott a zá= \'.o-anya lakása előtt állást foglal s az 6 tiszteletére a zenekarok egymásután egy-egy nótát fújnak; — végre befordul az egyletkertbe és ott feloszlik.
8. Délután 3 órától 8 óráig a szék: -fehérvári műhely zenekar és dalárda hangversenye az egyletkertben.
9. Este 9 órától reggelig táncmu^ -a Polgári Egylet termében.
Selyembásztruha
8 írt 65 krtól BLBSZ 14 frt 65 kríg fiö tl
Fali szüret -
valamint fekete, fehér «. színes Eenneberg-selvem 45 krtól 14 írt 65 krig ¦émnUn - iim>. cikoi, kőesőn, ¦«
tizou H duutxt tlb. (mintegy 2*0 kalöabótö í.ju et 2000 különböző >na- él irnyalitbu Hb )
Ruhák s blousokra a gyárból! Privát fogyasztóknak póstabér-, vámmentesen s házhoz szállítva. Minták postafordultával.
Hary«- lefelexei. 8rájcba kétszeres leTéibéljeg ragantaodó
Henneberg ti. selyemgyárai. Zürichben
(ca. H kir odrari atallito).
XXXVII. ÉVFOLYAM.
ZALAI KÖZLÖNY
1898. AUGUSZTUS 6-án.
Mindazok, kik nem kaptak meghívót éi erre igényt tartanak, — forduljanak P e r g er János nagykanizsai fütőházi alfóoökböz. ki a rendező bizottság el uöke. Az ünnepe iránt uay a Tárosban, mint a környéket] nagy az érdeklődéi.
— A nagy-kanizsai tüzoltöegyesület zenekara 1898 éri jutins hó 31 én a „Sáuci kert" helyiségében saját éi egy cigányzenekar közreműködése mellett a testület pénztáralapj i javára sétab&n&ver-seuyt rendezett, melynek mintegy 150 frt tiszta jövedelme i\'olL Az idő nagyon kedvezeit a hangversenynek és bizonyos, hogy a legöregebb emberek Bem emlékeznek arra, hogy a kü Önben dic-ó moltusánci kertben ennyi ember, együtt lett volna olyan kitartással, jó kedvvel és bőséggel. A két zenekar felváltva borta a szebb* oél szebb darabokat é- a hatalság még a holdvilág méla bm fénynéll is ropta a tüzes csárdást. A jó ételeken és italokon kívül (értve az áraka?) volt még coofetti dobálás és aerpentin h ijgálá- m, de ennek a két kedvteé-nek egész a tu zá*ig menő kicsap Wgái4 sokat levont a mulatság kedély ességéböl. Megemlítésre uiélió mép, hogy a pincérek legnagyobb része „utazott" a mai napra éi h\\ nem tudnók, hogy a bors merre terem, hát a/. Ö általuk Bzabott árakból kéoyteleoi-i ettünk volna megtanulni. E\'.ek u\'áa ha még hozzá tesszük, hogy Gililei hires mondásáról a hajnali órák társaaága szolgáltatta a legfényesebb bizonyítékot, nem eiulithetüuk fel egyebet, mint hogy — a mint már mondani szokták — a siker teljes volt.
—• A Balatoap&rtI rasutügy. A ba latonpart lakó nxk a gazdiknak, a fürdőhelyeknek a vasúttal elérendő elsó cél juk a/, hoz? közel érjék Budspe<tet. Ez pedig csakis a fej rrári összeköttetés révén lehetséges. A csaknem egészen egyenes vonal oly zseniálisán van kigondolva, hogyha gyorsvonatok is kő/.lt-keduek a pi lyán. a Balaton felső vidékét csaknem elővárosává teszi Bpestnek. olyan közel hozza az ország szivéhez. Ho^y gazdaságilag ez milyen fontos, arról beszélni is felesleges, ho^y a fürdőknek mit basznál, *7-i eléggé tuu\'atja Siófok pé\'dája amely semmiből emelkedett csaknem első fürdővé a budapesti jó összeköttetés révén. E terv ellenében kicsinyesnek, szegényesnek mondják azou tervet, mely rabszolgájává akarja tenni egész Felső Zalát. Veszprém egy h básan felfogott érdekének. Füred nem nyerne semmit a veszprémi direkt-összeköttetéssel és oly nehéz kesvolnaafővá rosból oda jutni, mint most; pedig aBa-laloopirlja e gyöngye nem btbyatlást, semmivé süiyedé»t, hanem minél nagyobb em^lkedéíit érdemel.
— Női kereskedelmi tanfolyam Zala Exerszegen. A vallás és közoktatásügyi miniszter ur nagy méltósága f. évi július hó 20-án 47.758 szám alatt kelt rendeletével megengedtp, hogy Zala-Egerazegen az 1898/9-ik tanévben is női kereskedelmi tanfolyam szerveztessék. A tanfolyamba oly Ieáoynövendékek vétetnek fel, kik a polgári iskola 4 osztályát sikerrel végezték, vagy pedig, kik a magyar ?yelvtan, löldrajz és számtanból leteendő felvételi vizsgálatban igazolják, hogy a tanfolyam sikeres bejezésbez szükségelt előtanulmányokkal rendelkeznek. A felvételi vizsgálatért 5 frt, dij fizetengő. Tandíj egész évre 50 frt. mely havi 5 frtos részietekben előre fizetendő- Szegény sorsú tanulók fél-, esetleg egész tandíj mentességben részesülnek. Az erre vonatkozó kérvények a unfolyam, igazgatóságának címezve szeptember hó 7-ig benyújtandók. A szabályszerű beiratkozások szeptember 7-én d. u. 3—5 ig és 8-áo d. e. 9 — I2-ig eszközöltetnek a felső kereskedelmi iskola földszinten levő középső osztályban, ugyanekkor tartatnak a felvételi vizsgálatok ia. A szülőket érdeklő bármiféle felvilágosítást készséggel az igazgatóság. — Zalaegerszegen, 1898. aug. hő. Biiassa Benő, igazgató.
— Ingyen utazás. Július hó 29-én az esti G1.\'. órai gyorsvonat, amidőn a gelsei pályabázbÓI kiindult, a legutolsó kocsi alatt euiberlábakat* látott himba-lodoi a pályaudvaron álló vasúti személyzet, majd pedig a kocsi alól kikandikált a különös ingyenes utas Zombori N. állomás-ellenőr rögtön vészjelt adott a megállíttatta a már az első őrháznál robogó vonatot. Gondoloi lehet az utasok rémületét, kik nem tudták elgondolni az okot, hogy miért áll meg a gyorsvonat künn a pályán. — Olt ült egész kényelmesen a hátsó kocsi légürfék összekötő rúdján egy 15 éves legényke, akit azon-ual leszállítottak és a gelsei csendőrségnek szolgáltattak át. A különös ntas csak annyit moodott hogy Striácki István, potocsi születésű 15 éves mezei munka-, aki Várhelyen aratott, de társai nagyon gorombán bántak vele, éheztették, amiért megszökött Hogy hol és miként sikerült észrevétlenül a rúdra felülnie, valamint hogy bova akart utazni, azt minden fag-
gatás dacára Bem mondotta meg. Másnap a csendőrség Kanizaára szállíttatta, de most már kényelmesen nem a kocsi alatt, de benn a kocsiban -utazhatott, természetesen .... iogyeo. Ugy látszik, különben nem első ily utazása volté mostani, mert gyorsvonaton minden előleges gyakorlat nélkül ez alig sikerű.betett volna.
— A jó testvérek. Cuppot Károly és Ferenc, gelsei lakósok és jő testvérek,
i akik nem rég jutottak Őrőkaégökhöz. Az 1 előbbi ismeretes verekedő természetérő! i s nem egyszer itta mér meg ennek levét. : Oly alaposan azonban még alig hagyták helyben, miut &ü\' 1-éo reggel a saját | testvére. Ugyanis az örökségen még meg I nem osztozkodváo, közösen arattak e-csépelték terméseket. 2-áa reggel a sze-, uiea osztozkodni akarván. — Károly az öregebb testvér, öca-csét, Ferencet meg akarta csalni. Erre összevesztek, minek ; az lett a vége, hogy Ferenc szekercével j összevagdalta bátyja homlokát, aki a su-: lyos sebesülés folytán igen sok vért vesz-; tett, ami azonban nem gátolta abban, ] hogy sebeit maga össze ne varrja, s csak a/.uii ment orvoshoz.
— Az Örökös klavirozáa. Valami hatalmas, édes érzés hatja át az ember lelkét a jó zene ballatára. De mit szóljunk arról a sok kis tündérről vagy fiatal
| Liszt Ferencekről, kik reggeltől - estig nyitott ablakok meliett pengetik a húrokat? Mindenki szereti Beethoven vagy Schubert zenéjének bánatos akkordjait, vagy a magyar dalbói áradó szomorúságot. ; Dd ma már minden házban cincog a bur, sőt némelyikben még a kürtszó is belevegyül a pokoli lármába az üda>ő em-\\ bertsé*; baliásidegemek erősítésére- Az \\ embervédő egyesület jóindulatára apel-1 láluok. könyörüljenek szenvedő ember -I társaikon!
— Szaporodunk el Franciaországban nagy gondot okoz a népesség last-u szaporodása. Mindeufé-e módokat kieszeltek már a házasodási kedv foko*ásár* és a szaporaság előmozdítására. Káluuk e tekintetben eddig tien volt panaszra ok. A katonai sorozásoknál ugyan szomorúan konstatálj-ik. hogy .satnyul az anyag," de azért az auyaköuywezetőkoek és a gólyáknak mé^ mindig elé j dolguk akadt... fájdalomba sírásóknak is. A halálozások
\'• nagy száma ad még mindig legtöbb okot ! az aggodalomra. Mindenfelé szedi áldo-i tatait a kanyaró, raeg a vörheny. E tekintetben lenne S4iikaég gyors, erélyes ; és folytonos intézkedésre. A statisztikai hivatal legújabb kimutatása szeriut az \\ elmúlt hóban Magyarországon és Fiumé-| ben 50386 gyermek született élve, a i halva szülötteit száma elég nagy: 1086. , A halálozá ok összes száma 41816, igy tehát a népesség 8570 fővel szaporodott ugyan, de a mult év hasonló időszakához képest mégis feltűnően kedvezőtlen < az állapor, mert 1897, első évharmadá-ban 63600 at meghaladt a természetes szaporodás, mig &c idén a 4 első hónap ter mészetes szaporodása csak 46500 ra megy. A legtöbb szü etés a Tiszán inneni megyékre, a legkevesebb a Tisza—Maró* szögére esik; legtöbben haltak meg a Tiszán tul, legkevesebben a Danán tul Fájdalom sok olyan községet találunk, ahol egyetlen születés se volt, de a halál azért megtartotta aratását. A Turócme-gyai Vrickón és a Szolookdoboka megyei Kismezőn 11, a Szatmár megyei oláh falun meg 12 halálozás történt a mult hónapban, holott egyik helyen sem volt egy születés sem. Sokan őszetüggést látnak e szomorú téuyés a nehéz megélhetési viszonyok között. Talán nem is ok nélkül.
— Egy 3-4 kj-episkolát végzett jó
házból való fiatal ember, ki a magyar éa német nyelvet birja , azonkivül szép irása is vau, előnyös feltétetek mel lett a?onnal felvétetik Ifj. Wsjdita Józsefnél Nagykanizsán.
— Teljes ellátásra jő családból
való jiukat elfogad egy helybeli tanár. Cint; a kiadóhivatalban.
HIRDETMÉNY! v
Heljben * Teleky arcában egy üzlet és gabona-raktár 1899 február hó i én kiadandó.
It éT Ó.U a legjobb forgalran-Qzlet és gabonakereskedés ax utcában.
Bővebb felvilágosítást ad R.ITHMA V\\ LiJOi* ur Teleki-utca saját ház.
A ház szabad kézből eladó
IRODALOM
— Legújabb vallásos költészetünk.
E címen Orbán Lajos, a keszthelyi főgimnázium rendes tanára, egy igen alapos tanulmány: irt, mely eredetileg
a keszthelyi gimnázium értesítőjében jelent meg, de külön is kapható 80 krért. — A mü nem kimerítő rajza a vallásos költészetnek, hanem c ak a legújabb vallásos költőket jellemzi. Amit azonban ezekről mond, az mind igen talpra esett és éles kritikai ésszel van megírva. Nem dicsőítő himnuszokat zeng a költőkről, hanem birál és minden szaván az a nemes törekvés érzik meg, hogy a vallásos költészetetbangban,szinben és sokoldalúságban minél magasabb fokra emelje Erre céloznak biráió megjegyzései és ezért olyan tanulságos müve. — A tanulmányt előszóval nyitja meg, mely ben helyesen rója meg, — hogy iskolai \\ irodalomtörténeteink nem foglalkoznak a \\ vallásos küllőkkel, holott egy Mmdszeoty, | Kemenes ntb. bizony megérdemelnének legalább nébái.y szót. Külünösen szép és tanulságos az. amit következőleg a vall. költészetről mond kiemelve fontosságát és meeállapitva. hogy a vall. költészet nem műfajilag, hanem csak tartalmilag ka\'ömV}/ik a profán költészettől. Mégis azt kell konstatálnia hogy a mai va!1. költők főként csak a lírát müvelik; az epikában alig nyújtanak S7ámba vehetőt, a drámában meg épp^n sémit sem adnak. Áttérve az egyes költőkre egyenként ismerteti Kalocsai Alánt. Csicsáky Imréf, Ru.luyánszky Gyulát, Pongrátz Bélát, Kannán Károlyt, Gyürky Ödönt, Lévai Mihályt, és Kemenes Ferencet, ki kétségteleuül a legtartalmasabb költők eeyike. Szói egy fejezetben a népies vall. költőkről és rövid áttekintéssel fejezi be művét, melyet örömest ajánlunk mindazoknak, kiket vall. költészetünk érdekel. Az e rovatban megemlített müvek mez-rendelhetök és kaphatók IFJ. WAJDITS JÓZSEF könyvkereskedésében Nagy Kanizsán.
Felelős szerkesztő: Dr. Kis* Eritö. Helyett*! szerkesztő : Dr VUlánvi Henrik _Kiadá : Sfj. WajdiU József.
VEGYES.
— Mikedveltk fényképezéséhez? Elismert legjobb i zslon ét utazási féuykepexo kétittlé-itek uj íelülmulhititUn pillanatnyi kézi-készülékek, tovább* miadeiiiiemu fécjképerökellékek A. Moll cs. éi kír udnri szállítóul], Bécs, I. Tuchlsuben 9 Fényképező kellék üzlet alapíttatott 185* — Kiráoatra n*zy képes irjei^-zék injyen.
Nyilttér.*)
Vese, húgyhólyag, hegy dara és a köszTénybántalmak ellen, továbbá.a légzŐ és emésztési szervek hurutos báutalmainál,orvosi tekintélyek általa LItb Ion-forrás
SALVATOR
sikerrel rendéire lesz. H n kj h sj tó hatása!
izi! i» I líujel emészthető
Kapható ás rán y tíz kereskedés ékben és gyiígysiertárakban A Salvator-forrás igazgatósigs Eperjesen.
•j Az e rovit alatt kózlölt kért nem rálkl felelősséget a szerk.
HIRDETÉSEK.
Gutnri Földes Kelemen
arad i gyógyszerész Margit-Crémeje.
Margit-Créme ^
iJü alalt ifjiija é* szépíti az UCtOC.
Margit-Créme ^ -
foltuk, paltanások büratka ¦ Mitesier} ellen.
Margit-Créme SSLS
arc é* keivűrósidct, napjarnítas ellen.
Margit-Créme
lik, hugy bőrre kenve « által rigtin fól-<rítelik, f ez oktua azon csodás iuU-kuláxi, hogy a &ze^luvel vagy májfoltokkal fedett arci S—I nap alalt alabástromfehérre lesz.
Margit-Créme
jetn zsiros, hanem igen finom, hamar fclíiixíj hatással bir. Az arcz nem lesz olyan fénye*, mint mis eremétől, azért ::l is használható.
Margit-Créme Margit-höl5ypor ^ „
créme 60 W.
Margit-szappan Margit-fogpép IT\'
Csakis akkor validi. ba mindeD doboz gutorí Földes Kelemen gyógyszerész Aradon felirattal és ezimerrel van ellátva Hamisításoktól óvakodjunk Főraktár Nagy-Kanizsán: Reich Gyula gyógyszerésznél.
g5t»5g
borai.
Főképviselő az Osztrák Magyar Monarchia részére :
WIE.\\,
IX. Fraakfrasse, Nr. 4. Elárusító : iSEÜ és KLEIN .\\.-Haui/.Káu.
! 1368 rxao./Eln. 1898-
Árlejtés! hirdetmény.
A nagy-kaoizsai kír törvényszék elnöke részéről ezennel közhírré tétetik, miszerint az alább megjelölt hivatalok, u. m:
1. A nagy-kanizsai kír. törvényszék és az ennek területén levő kir. járásbíróságok, és
2.-a nagy-kanizsai kir. ügyészség részére évenkint, mintegy 500. és szükség ecetén ennél nagyobb menynyiségben megkívántató 560 grammos (bécsi t:) csomag jó minőségű, az 1899-évben szükségleudö tstearin gyertyának biztosítása iránt a nagykanizsai kir. törvényszék 11 *z. hivatali helyiségében fotvÓ évi szeptember hó 24 Ik napján d. n. 4 órakor nyilvános árlejtés fog tartani, melyre a szállítást elvállalni szándékozók ezennel meghívatnak.
Az árlejtési teltételek a törvényszéki elnöki iroda II sz. hivatali helyiségében az árlejtés napiáig a hivatalos órák alatt bármikor megtekinthetők.
Nagy-Kanizsán, 1898 július hó 25 én-
TÓTH LÁSZLÓ kir. törvszeki elnök.
Ur. II Ü (i Y E S-fé 1 e
az egész világon szabadalmazott hygénlkus asbest lalpbetét
HIHCS TÖBBÉ LÁBFÁJÁS,
sem tyúkszem, sem ízsadós láb, sem bőrkémfoy*dé*, sem lábdagaa&t. sem fagyos láb. sem lábégés : rövid idei viselés u*an megkönnyebbül a járása annak, ki cipőjét Dr. Hur a< egész világou szaba-
dalmazott asbeat ulpbetéttel látja eL
Párja egyszerű — 60 kr., kettős rastastágn I frl 20 kr Az attbest talpbetét kitűnőségét legjobban bi onyitja, hogy & ci. és kir. hadseregének és a m. kir. honvédségnek eddig 22600 párt szállittatott Szétküldés csakis ntinrétellel. vagy a pénz előleges beküldése és kulűn 10 kr franco. — Felvtligosítások és prospektusok, köszönetnyilvánitások ingyen
Altalános Asbestam-sjyár betéti társaság Budapest VI., Sziv-ntcza IS.
\'. Viszonteladóknak megfelelő árengedmény 1
il y ii
f özíecskendőket
házi, ipari. mezőgazdasági, épitke¦ zésí és egyéb nyilvános célokra kéz-. járgány és erőbajtásra. """"
városi, községi, gazdasági és gyári tűzoltóságoknak,
harangokat és harangállványokat
templomok, Iskolák stb. részére. Biizmeníesen műkodö pöcegödör tisztító készülekeket, utcai Öntöző-kocsikat, sárkaparokat
-készit éa ajánl a =====—;—
Budapesti Szivattyú- és Gépgyár asáL («¦»" WALSER FERENC)
Budapest, VI., külső Váci ut 45.
Árjegyzékek és bőltségvetósok ingyen és bérmentve-
Fontos házi asszonyok részére.
\\\'ALÓDI
Borostjíili Faflíöfénymáz
PUHA PADLÓZATNAK
tartós befényezésére különböző színekben, mely 2—3 óra alatt tökéletesen száraz, továbbá
gyorsan száradó Spiritus padlófénymáz
4 szinben puha padlózatnak azonnali száradás melletti befényezésére.
SCHRAMM KRISTÓF
lahk- és fény-máz gyárából
Bécs (Simmering,) Offenbach a Majna m., Berlin. ALAPÍTTATOTT 1837.
* Továbbá
RBSkaté-zenáBCz festékek elegáns színárnyalatban
mindennemű házi szen-k befényezésére. melyet bárki szaktudomány hiányában maga dolgozhat lel. alkalmas mosdó szekrények, ajtók, ablakok, valamint falak bezomáuezozásúra konyhákban és fürdő szobákban
CopaU butorlakk, Copallakk belső használatra Damarlakk\' BŐrlakk, SzáritóflrnisE, Politurlakk, Vasslakk és Brunolin, mely utóbbi homályos bútorokhoz használtatik, úgyszintén a többi lakkfélék valamennyi iparágak részére.
KÜLÖNLEGESSÉG: kocsigyárosok és koosifényezok részére. Kutachenlakk, Práparationslakk, Gestellak. Schleif és La-zurlakk eredeti 1 kgramos dobozokban.
Kapható: Fesselhoffer József. Neu és Klein fűszer- és esemege kereskedésében Nagy-Kanizsán. Laskay Krnó. Marton Móritznál Keszthelyen. Siraeliia Testvéreknél Csáktornyán
?51473
XXXVII. ÉVFOLYAM.
ZALAI KÖZLÖNY
NESTLÉ Gyermektápjisztje
. Kitölttetve a bécsi jubileumi kiállítás mezőgazdasági osztályán _^===== Kipróbál?a az elf6 orvosi kapicitásoklól : 30 ér éta az összes gyermekkórházakban használtatik
legjobb alpesi tejet tartalmaz.
Régóta jónak bizonyult tápláléka a csecsemők és gyomc-betegeknek.
Minta dobozok, használati ntasIUsaal ingjén a küzponll raktártól
F. Berlyak Wien I. Xaglergasse I.
A ki a pénzét szereti, az csakis a
„STYRIA" kerékpárokat
vegye, ezen kerékpárok a szakértők és versenyzők gépje. Bámulatos könnyű népé*, tartósság és elegancia által az Összes gyártmányok felett uralkodik.
Képviselőség és raktár: |FJ. WAJDITS JÓZSEFNÉL Nagy-Kanizsán.
. J^^Uir^lereAetlner Legnagytbb raktár kerékpár Jelszereién *kk»km. Használt kerékpárok eladása és
tmcf<Dlteiáer|fcför! bec,erélé,e-
GRAND-HOTEL NATIONAL,
Béca II.
TaborsíraHHe 18
Regi hírneves családi szálloda, újonnan berendezve, 200 szoba I frttö! felfele, kiszolgálás világitassal, fürdöL cs. és kir. tivürda- cs telefon állomás a házban. Legkedvezőbb fekvéssel, a jubileum kiállítás látogatók számira. — A kiállítás alkalmával árfeleraelés nélkül. - Pálya udvarok cs güzhajjáliomá- közvetlen közelében. — Lovasut és társaskocsi összeköttetés a házból minden Ír nyban
Kitűnő étterem. — Személy felvonás.
F. M. Mayer, tulajdonos.
hírneves kénfürdő Horvátországban
\\ARAZSD TOPLICZA
Posti és Távirda
Régi
Vasúti állomás
¦\\ a Zagoriai vasút mentén (Zágráb-Csáktornya.)
w Vegyelemezve Prof. Dr. Ludwig udv. tanácsos által 1894 ben. -58\'íerk Celsius meleg torrás, a kén i«zapnak feiúlmul hatatlan hatása van izom és ízület rheuma. izület betegségek, gyulladásos és csonttörési üsszebuzódások. köszvé-y, neuralgikus bántalmak, mint isebias stb. női bajok, bór és titkos betegségek idült vesebajok, hólyagburat, górtélykér, angolkór, ólom éi higany mérgezéseknél stb stb.
IVÓKÚRA torok, gége, mell, máj, gyomor- és bélbajoknál, aranyérnél stb.
Villanyosság. — Mastage,
(iyögjintécet minden kényelemmel, egész éven at nyitva. Idény tartam májas 1-töl október l-ig. — Pompás nagy park, terjedelmes ültetvények, szép kirándulások — Állandó zenekar, a zágrábi kir. operaház tagjaiból Zene- és táncestélyek stb A Vararsd-TopHcai állomáson naponta társaskocsi várja a vendégeket -Külön fogatok is rendelkezésre állanak, de ezek odaal Ittasa előbb a türdö intéző-ségnél megrendelendö. Orvosi tudakozódásokat a fQrdöorvos Dr LOííGHIXO A ad Prospektusokat és broschurákat ingyen és bérmeoUe küld
a fűrööigazgatűssg.
Suchard csokoládjai ^
és kakaói-Tévedések elkerülése czéljából a mélyen tisztelt közönség figyelmeztetik arra, hogy Suchard Ph. gyára úgynevezett törmelék csokoládét1 se nem gyártja sem kereskedelembe nem hozza. — SUCHARD PH. csokoládéiért a tiszta állapotbant szállításért kezeskedve van és csakis staniol csomagolásban gyári -> jegy éi aláírással kapható. ^_
A BE
következő betegségeknél és bántál máknál haszDálbaló állandó >ikerrel: csipó fájás, ideefujdalom, helybeli csüz, hatazai-gatáfl, hálej öngeség, hátgerinc bántalmak, hörghurut, asthma, megrándnlások, fdegbán- ; talmak, az izületek bénasága s>b. | A hatás bámulatos közvetlen és tartó
1 darab ára 60 kr , a pénz e öleges beküldése mellett bérmentve 75 kr. Főraktár: Gyógyszertár a „Nádor" hoz, Budapest, VI., Váci-körut 17.
IA m. kir. innntjl pp-1 fitt iezériiifÉsÉp
I ss^S1 Budape§t, Váci-körut 3*. s*.
.?, Ajánlja a m. kir. illamTasatak gépgyárában készült gőzcséplőgarnituráit, ipari célokra alkalmas I .Compound* lokomobiljait, teljesen vasból készolt szalmakazaloző gépeit gőz kukoricamorzsolóit, I Stibor-félc körfűrészeit,
I ir .MILLEMIUMI* kaszáló és arató gépeit, ~mm
g továbbá S A C K-féle ekéit, ve tógépeit, boronált és egyéb gazdasági gépelt,
§,- - — Árjegyzék ingyen és bérmentve. — "—
ossssKssasssswsssacssssiij
13b7 szám./Eln. 898. K
ÁRLEJTÉS/ HIRDETMÉNY.
A nagykanizsai kir. törvényszék és területéhez tartozó 5 kir. járisbir»sag, ugy a kir ügyészség rés/érc szüáséglcndü 1869. évi alább réixletezett irodaszerek tiállltáaára, 1898. évi szeptember ió 24-ík napján d. e. 10 órakor a nevezett kit. u.r-vényMék elnöki irodájában zárt ajánlattal egyt>ekapcsoU szóbeli árlejtés fog tartatni az 1-893 évi 15510 Z. M sz. szabályrendeletben előirt eljárás szerint.
Folyó A beszerzendő anyag megnevezése A szükséglet valószínű mennyisége Egységi ár Folyó A beszerzendő anyag megnevezése A szükséglet valószínű mennyisége Egységi ár
\\ Irodai finom fehér papír S rizsma 6 _ - 13 Medián szürke papir 1 r lisina 12
2 , közönséges bordás fehér 45 4 ¦ 4 Különféle aczél tollak 90 doboz I —
3 ... vörös 4 ! is Totlnyél keményfa\'féiiycjctt iS tttezat —
4 Fogalmi KCzönséges szürke gép^ 70 » 3 — 16 . Fekete irón czedrus fában 18 — 18
S . famentes . vastag. lOo , 3 5° 17 Színes , kék és vörös IS , 33
6 . , kék bord. papir 25 , 4 30 iS Karmi a tinta 10 drb — lo
7 ¦\' ¦ , sárga I« . 4 I? Vegytinla <Mül)er-féle) 4SC . 40
8 Okmány papir fehér » a ¦ 0 ¦ - 20 Pecsétviasz piros \'S kg\'- \'¦ — So
9 Itató papir vörös merített a . U 40 31 Pecsételő ostya "piros 54000 drb
IO fehér 2 « I 40 22 Törlő górni 70 » . lo
11 Csomagoló papir pergament 6 , \'S ~ 33 Nyomdai festék « kgr 3 60
12 ," , sárga simito\'t 8 . 9 24 íiztvacs s ^. Io
Felhivatnak vállalkozni kívánók hogy a fent kitűzött napra és órára a megfelelő óvadék pénzzel ellátott zíh>. ajánlataikat okvetlen a későbben érkezett ajánlatok figyelembe vétetni nem fognak. Az anyagminták és a részletesebb feltételek a?, ii odaigazgat ónál
beatljá\'í, mer megtekintheti
- . Az ajánHtnak tartalmaznia keIK a) azon nyilatkozatot, hogy az ajánlattevő a feltételeket ismeri s magára kötéli
li az ajáalatt árt, hazai értékben kifejezve, mely százalékokban történik; — c) az ajánlattevő czimét; d többek részéről egyii a/.m nyilatkozatot, hogy az ajánlzt Ic\'rintetébitt e^yetemlejíseo felelősekbe) a sziHit»odú ezikle illetve anyagok beszerzési fi jelöléséi, mert csupán házal ¦jy-irakbin előállított anyagok fogadtatnak el Nagj-Kaiiiz-.au ISoS. évi július hó 25-
nck elfogadja; ¦eu tett ajinlaiokni isának pontos mejj
Tóth László
kir. ICrvsxcki elaak. <
SSfJ* Havonta 200—300 frt mellékkeresetet fSSJ
tudnak urak minden craltíljbó! szakismeret éi kockázat nélkül tagok szerzése által egj társaság részére értékpapírok kihasználására könnjen és becsületesen szerezni.
Ajanlatok stb. 7. F. 7Í36. Rudolf Mosse hoz
-_ BE RLIi S. US. intézendők. ¦
| Gyümölcs ás szöllő bor készítési gépek, g
GYÜMÖLCS-SZ0LL0 SAJTÓK, \\
folytonosan ba-ó kettős emeityü szerkezettel és g nyom erő szabályozóval. g
A munkaképesség 20% nagyobb, mint bármely más sajténál.
Szöllő és gyümölcs zúzok ~wm
és bogyó morzsolok.
Teljesen falszerelt szüretelő\' készülékek Szöllő és gyflmö\'.csörlók. aszaló keszii ekek gjümOlcs éj főzelék aszalásra, gyümölcs vá 0 és hámozd gépek, legújabb szerkezetű szabad, önműködő „Syphorra* gyümölcs és szöllövesszö permetezők, gyártatnak és ízállittatnak jótállás mellett a legjobb kivitelben
MAYFARTH P H. ÉS TÁRSA
cs kir. kizár, szabidalmaiott gizdtsá^i gpp,\'yárak, va;ÖQ!óde é^ gő^hámor.
\'BÉCS, II. Taborstrasse 76.
Kilantetvs 390 arany, ezüst és brsnzeressmei.
Igr
8ooc
: Árjegyzékek ingjén és bérmentve :- g
Képviselők és viszoxtárusitók felvétetnek. -«
J QOCXXÎO OOOC»30ŰOOOOOOOOOOOOOCXX)OOCi00003
oooooqoooo nnnnnoaaa s opaooa soano g
MOLL SEIDLITZ POR
Csak akkor valódiak, ha mindegyik dobos Moll A védjegyét e-
alairáaát tünteti fel. A Hal1 A.-fels Se i dl itz-por ok. tartós gyógrhatása a legmakacaabl) gyaaisr- él al-tEStbáatalatftk, gvonrtorgorcs és gyomorhév, rögsött azákrakadéa, m aj bántalom, ver találás, aranyér és a legicd^nbôsôbb ail betegaegek ellett, e jeles hâEisseroek évtisedek óu mindig nagyibb fiterjedést szerzett. — ára egy lepecsételt cre-"N" . dttl dtsaziak 1 frt a. e.
Hamisítások törvényileg fenyíttetnek.
MOLL-FÉLE FRANCIA!
BORSZESZ E S SO
mindegyik öveg MOLL A. vwJjegyét lOuU-ti teli ,A. ¦all\' felirata riDozstt&l vau zárva. A Mafl-ftlfl j
\'C«ak akkor valódi,
\\ fraiazla baraÁSZ él aé nevezetesen mint fajdaloracsüifipüo bedbrzsölesi szer
\' kössTény, esox ^éa a meghűlés egyéb Icftvetkezményeiorji \'.egiameretesebb népszer. — Egy oaeiatt araiaU Itrag ára 90 krajezar.___
Moll Salicyl szájvize.
(Főalkttrétze : ffitolriartB uiktö.) A miodeimapi tz&jtikxütisnil kQlöo&sec fuatos banaelr kora zyermekek, miot fel-oóUfek utmin; mert e uijrix a fogak toribbi épséget biztosítja 8 fíylzersmiaí mer fogfijt, eilec. - Ep Moll «¦ y«il|»iyaYel allitatl ivta ára : 60 kralcir.
Főszétküldés: Mail A gyögyszerész, ei. és kir. udvari szállító által, Bécs: Tuchlauben 9. az.
T:dű\'k megrendelések naponta posUntanrét mellett teljesíttetnek
A raktárakban Uuék határozottan MOLL A. aláírásával és > védjegyével ellátott készítményeket kérni. Raktár: Nagy-Kanizsán Rstenfeld Adolf e« Fia. *"
SoofjcMOoootViOtXioocxaaCT c
Nyomatntt |fj Wajdit^ .Inz«ef kAnyvnynindajában Nagy-Kanizsin,
NAGYKANIZSA, 1898. aug \'--te; hó 13-án.
33-ile szám.
XXXVII. évfolyam.
Elófi Utiéti ár: Kgcsz évre . . . 5 frt — kr. Kél évre . . . . 2 frt 50 kr. N ff rétié Tre . . . 1 frt 2& kr.
Egyes szám 10 kr. HIRDETÉSEK 6 haaáboa pftitsorl.au 7, masndsior d, ¦ minden továulii sorért 6 kr.
SV1 LTTEKBEN {jetit soronként 10 krért vétetnek fel. Kiocstsxi illeték mindet, efyes hirdetésért 30 kr. iittteudö
ZALAI KÖZLŐIT.
A lap szellemi részét illető minden közlemény & felelős szerkesztő nevére, az anyagi rész: illető küt-leménjek pedig a kiadó nevére rimz*tlen Na^v- Kji.i iz»a- a hpr-mentve intézendők
Bérzoentrik-a levelek t tatnak el.
Kéziratok tÍNKzaneiM kuMeluet
I ^ nagj- kani2S«i .Ipar-Testftlet," „a nagy-kanizsai Takarékpénztár részvény-társaság," a „Kotori takarékpénztár
részvény-társaság," .nagy-kanizsai és a galamboki önkéntes tűzoltó egylet," a .nagy-kanizsai kisdednerelő egyesület," a „nagy-kanizsai tanítói járáskor," a .nagy nőegylet," ,n.-kanizsai izr. jótékony nőegylet," .szegények tápintézete," a .katonai hadastyán egylet," a .soproni kereskedelmi iparkamara," nagy-kanizsai kükálaszt\'-
/ HETENKINT EG vSZER, SZOMBATON MEGJELENŐ VEGYES TARTALMÚ HET\'
keresztény jótékony inak hivatalos lapja.
AP.
A munkaközvetítés Ausztriában.
Nagykanizsa, 1898. Jolin* 12-éa.
A munkanélküliség orvoslására. — illetőleg enyhítésére a megfelelő eszközöket és módokat megtalálni, nem annyira az emberiség, mint a jelen társadalmi és jogrend épségben tartása szempontjából nagyfontosságú kérdés. Az eddig alkalmazott orvos-szerek alig hatottak. A munkaközvetítés rendezését tekintik oly eszköznek, mely sokat segíthetne e bajon, de ez intézmény mindeddig egy államban sem tudett erős gyökeret verni és nem hozta meg a várt eredményeket. Hazánkban alig mondhatni, hogy csirájában volna meg a közvetítés, egy-egy ipartestület, szakegylet gyakorolja legfeljebb.
A szomszédos Ausztriában komolyan foglalkoznak a muokakö vetítés rendezésének tervével, — a kormány azonban, mielőtt határozott javaslattal lépne elő. tisztán akarja látui nemcsak azt, hogy mily munkaközretitö szervezetek állanak fenn Ausztriában és mily nemű és mily mérvű működéi-ük. hanem azt is óhajtja megtudni, mily módon jutnak általiban véve a vállalatok munkaerőhöz a munkások munkához. Ezekre vonatkozó kutatásának eredményeit most tette közzé, melyek az osztrák munkás-viszonyokról érdekes képet nyújtanak.
A munkaközvetítés Ausztriában sokféle kézben van elosztva: gyakorolják első sorban ezt mint külön iparágat, foglalkoznak vele az ipartestületek, a munkásegyletek, kizárólag ezen célra is alakulnak egyletek, más intézetek pedig mellékesen űzik ezt tulajdonképcui rendeltetésükön kivttl.
Uaszevé dig 2358 intézmény gyakorolja \'nka közvetítést.
Legnagyobb kiterjedésű az ipar-szerüleg űzött munkaközvetítés, de ennek ügyköre löleg a cselédközve tités. Ezen iparág már meglehetősen bosszú múltra tekinthet vissza, történetében a kísérleteknek egész so-; rozatát látjuk, — melyek a körében uralkodó visszaélések orvoslására irá-I nyúltak. Már I. Lipót császár bo-| csátott ki 1688-ban egy cselédrend-| fzabályt, de az ennek értelmében alkalmazott hites cselédközvetitök ép | oly kevéssé váltak be, — mint az 1707-ben állami privilégiummal létesített Fragamt Becsben és az 1747-ben Prágában felállított Erag- und Kundschaftsamt. — Mindkét nevezett hivatal a már fennálló zálogházhoz kapcsoltatott és hirdető újságot adott \\ ki és mindkettő csakhamar bérlő kezébe jntott. Mária Terézia alatt is számos terv merült fel állami munkaközvetítő felállítására, de ezt csak II. József valósította meg, bár gyönge sikerrel.
A cseléd közvetítés ügyének rendezése különösen a szizad elején égető szükséggé Iőp, miután a háborús idők folytán a nagyobb városokban, főleg pedig Bécsben oly nagy volt a cseléd-hiény, hogy a gazdák teljesen ki voltak a cselédek kénye-kedvének szolgáltatva. Ezen bajokon segített végre az 1810. évi cselédrendtartás, mely a közvetítést kizárólag a rendőrség feladatává tette és a bármily más módon, akár díj nélkül történő közvetítést szigorúan büntette.
1848-ig rend uralkodott e téren, ekkor azonban újra kezdtek engedélyt adni cselédközvetitésre, ugy, hogy 1857 ben Bécsben már 24 ily cse-
lédszerző működött. 1863 ban már szükségét érezték. V\'^y az engedélyek megadását bizonyos föltételekhez kössék, a melyek iránt az ez év február 28-án kibocsátott miniszteri rendelet iutézkede\'t. Ez idő óta több izbeD tervben voi; a cseléd közvetítés törvényes szabályozása, azonban ez a mai napig sem valósalt meg.
A cselédközvetités mainap tul-.iyo-\\ mólag nők kezében van. Galíciát ki-| véve, minden örökös tartományban; i engedélyük legnagyobbrészt a leg-, utóbbi évtizedben kelt — Fóüzietük | természetesen a házicselédek elhelye-: zése, de olyanok is vannak, kik mezó-í gazdasági és ipari munkásokat is \\ közvetítenek. Dijakat rendesen mind-i két féltől szednek.
A visszaélések mai nap sem ritkák, sok esetben az erős konkurrencia készteti őket ezekre. — Megkönnyíti ugyanezen elkövetését az igénybeve-! vők alacsony műveltségi foka, viszont furfangosságra utalja őket a hatóságoknak reájuk irányzott figyelme. — I Közönséges fogás, üres állások hirdetésével rávenni az álláskeresőket a beiratásí díj lefizetésérc, — melyet semmi esetre nem térítenek vissza. Mások biztosítékot követelnek, melyet a közvetített, ha uj alkalmaztatásában csak egy napot is töltött, vissza nem kap. Nagy visszaélések tapasztalhatók a színházi ügynökségek körében. De minthogy e közvetítők a hatóság felügyelete allatt állanak, nem okoznak oly nagy kárt az igénybevevő közönség körében, mint a közvetítést engedély nélkül űzők.
Az ipartestületi munkaközvetítésnek nyomait már a céhek fennállásának idejében is megtaláljak, a 15. és a 16. században ezt leginkább a se-
gédek egyletei (Gesellen ver bände) gyakorolták; a munkásszá\'lók voltak ennek színhelyei. A vándorutjában a városba érkező segédnek a szállóban kellett jelentkeznie, a honnan az Altgeselle az illető mesterhez utasította, kinek szintén a szállóhoz kellett munkásért fordulnia. A 18. század vége táján azonban szakítottak ezzel a rendszerrel, azon elv alapján, hogy a munkások és munkaadók szabadon kereshessék fel egymást, a cóhköz-vetités pedig csak .isegitő eszköz maradjon. A céhek eltörlésével egyidejűleg megszűnik számos munkaközvetítő is s bár az 1859. évi ipar-törvény az ipartestületek feladatává teszi a munkaközvetítést, az meglehetősen lanyhán folyik és ezen az 1883.é. novella iskeveset változtatott.
Mai oap az 5345 ipartestület közül csupán 394 foglalkoaík munkás-közvetítéssel s ezek egyrésze is nem önállóan gyakorolja ezt, hanem az iparszeri\'1 leg űzőkre, vagy egyletekre niházza. A közvetítésnél különben több helyen megtartották a régi formát, a mennyiben az a munkás-szállóban való tartózkodáshoz fűződik és egyébnemü segélyzéssel kapcsolatos. Számos ipartestület irodahelyiségében, mások pedig külön e célra szolgáló helyiségben gyakorolják a közvetítést. Feljegyzéseket, könyveket vezetnek ugyan itt ott, de nagyobbára rendetlenül, vagy csak az álláskeresőkről, vagy csupán a megüresedett állásokról. A közvetítést nagyobbrészt dij-talannl teljesitik.
Az egyletek tevékenysége a munkaközvetítés terén a 17. századba nyúlik vissza, a iníkor is ezt a jótékonysággal kapcsolatosan gyakorolták. Az e téren mai nap működő egyletek
következő csoportokra oszlanak; a szakegyletek (Gewerkschaften), — munkás-Önképző egyletek, katholikos legényegyletek és végre egyéb egyletek.
Ausztriában 1896. közepén 1194 szakegylet állott fenn, ezek közül a munkaközvetítést csak 249 gyakorolta, ezek azonban az összes szervezkedett munkásoknak mintegy kétharmadát ölelik fel. Dijat a közvetítésért mindössze 6 egylet szed ; helyes fogalmat működésük mérvéről alig nyerhetni, mert suk helyen hiányos vagy egyáltalán semmi nyilvántartást nem vezetnek. Az üres helyek előjegyzése csak részben történik a munkaadók bejelentése alapján, ellenben gyakran a társak közlése alapján. A közvetítés nem csupán az egylet székhelyére szorítkozik, hanem sokszor az országhatáron túlra is. — Nagyobb részük csakis tagokat és férfiakat közvetit
Vannak szakegyletek, melyek kötelezővé teszik tagjaikra az egyleti közvetítés igénybevevését, mások a kijelölt állások elfogadását követelik meg az állástkeresötől, mások végre a nemtagoknak az egyletbelépés ígérete fejében szereznek állást.
Ez egyletek nagy része munkanélküliség esetén pénzsegélyt, vagy : utazási költséget nyújt a hozzájuk I fordulóknak, az előbbit leginkább saját ! tagjainak bizonyos várakozási idő le-; folyta után, a másikat gyakran szaktársaknak is, a minek tekintetében az egyletek között viszonosság szokott i fennállani.
A munkás önképző egyletek közvetítői tevékenysége jelentéktelen, de \' általában véve díjtalanul történik. A : munkaadók ugy ezeket, mint a szak-! egyleteket alig veszik igénybe.
TÁRCA.
Útközben.
— A .Zalai Közlöny" eredeti tárcája. —
Minden érben, mikor a nap fonón tüz le, Kanizsa téglavörös poros utcáira, mindenki, akinek a sors fölösleges pár bzáü forintot ad kezére, csomaeol. Vagy a tengerpartra, vagy a havasok\' közé, vagy pedig az igazi gyógy helyekre igyekszik az ideges, beteg emberiség. A tél fáradalmai után szükségűnk van nyugalomra. Sokan ugyan rászorultak erre a pihenésre, de némelyiknél a fürdőzés csakugyan valami exotikui ábránd: kiválói a többi közül, lefőzni őke\', eztán lenézni egy magaslatról a szegény otthon maradottját, ez ma napsál a divatos versenygés. Uiry július fele már nagyon lehangol bennünket férfiakat, a cagy gond, melyet feleségeink kivonulása a fürdőhelyekre okoz nekünk, A férfi hallgasson, ha az asszonynak baja van és nyáron minden asszonynak Tan baja. Még némi kárpót\'ást érzünk, ba jobb felünk egy fényes fürdő évadban mint üstökös tűnik fe! cih bimzelü brokátrubájában.
Lo mindezt nem tapasztalatból ismerem, haLem csak szent borzalommal hallottam vagy pedig színpadon láttam.
Azért nem is hiszem, hogy a valóságban a végletek annyira kicsúcsosodnak mint a színpadon.
Az igazán beteg ember, akinek szervezetébe a mindennapi kenyérért való küzdelem, vagy más fogyatkozás, léket
vágott, olyan helyekre vonul, hol mélységes csend uralkodik és a bol az ebéduél bQntetlenQlegy csirkecsontot szabad kézbe venni, annélkűt, hogy az asztal szomszédok elszörnyűködnéoek. Ilyen hely A bbázia nyáron. Elfelejti az ember a jelent a tenger láttára. Valami édes jólét halja át egész lényünket Szárnyaink megnőnek és felemelkedünk mint Ikarus a kék aetherbe, bogy ellássunk a végtelen mesz-szeségbe.
Sokkal ösmertebb Abbázia, aemhogy gyönyörű utaioak, parkjainak babérerdeinek és tengermelléki sétányainak leírásába bocsáikozoám, de hogy Abbázia pompás nyaralóhely is, annak nyomára csak most kezd jönni a szenvedő emberiség. Állandóan 800—1000 fürdővendég tartózkodik itt. A legtöbb köztük magyar, agy hogy bátran valamely magyarországi fürdőben képzelhetjük magánkat; ki tudja azonban, hogyha Abbázia Magyarország területén volna vájjon föidi-eiok eljönnének-e Abbáziába? Ez a tengermelléki fürdő ma már valóságos nagy város ennek igéoyei nélkül. A fővárosiak még most otthon hagyják fővárosi szokásaikat. A kávéházak üresek.
Mindenki az erdőhöz hasonló parkban tartózkodik, hol hűs szeliö lengedez egész nap, hol a térmérő tizennyolc fok R fölé nem száll, míg a napon még 30 fokot is mutat. A hölgyek nem pompáznak fényes toalettekben, kényelmes öltözet ben ülnek ax erdő sűrűjében és nagyon Ín házias munkával foglalkozni: kötnek és horjíolnak. A fi italok közt \'pedig ártatlan flirt fejlődik, melyhez a kitűnő
zene adja meg a taktust és a hangnemet: dur és moll-LA zene gondosan kerüli a nemzetiségi érzelmek érintését, nemzett dalokat nem játszik, csak olyan darabokat, melyek nemzetköziek: opera-részleteket és wiizert vagy polkát és nem is tapsolnak neki. A. gyógyhely fénypontja a tongerben van. nem csak azért, mivel a nap sugarai milliárd habokban tükröződnek benne rissza, hanem gyógyhatású miatt, mely messze felülmúlja a száraz földi vizek hatását. Az államié jó "idö lehetségessé teszi, hogy az ember következetesen minden nap Iüiödjék. A tengernek, de külöuösen az Adria vizének sótartalma oly nagy, hogy ez már magában véve is hatalmasan ingerli a testbőrt, minek következtében az anyagcsere élénkül, a lankadó életerő ismét fellendül és as étvágy emelkedik, nagy kárára a pénzerazéoyoek, mert az étkezés Abbáziában éppeo nem mondható olcsónak, de nem drágább mint, Siófokon és Füreden.
A tenger vize mellett hatalmas gyógy-poteocia a pormentes, sós, nedves levegő is, mely nemcsak annyit nyújt a tüdőnek, mint a mennyire szüksége vas, hanem többet is. Sópárákkal telve, kereszlül-batja a tüdő és a gége fő szöveteit és a beteg szövetrészecskéket bomlásra és felszívódásra, indítja. .Ez a természetes inhaláció. mely felér Gíeicheaberg és Ischt mesterséges permetező kamaráival.
Abbázia árnyékos oldalán van a leg^ élénkebb fürdőélet: délelőtt a parkban, mely vetekedik Nizza és Sao-Remo díszkertjeivel, délután pedig,: mikor az 1364
m. magas Monté Maggtore már 4 órakor a déli sétányra kiterjeszti hosz-szura nyúló árnyékát, akkor a fürdővendégek sétára indainak, melyet lkáig és Lovránáig is folytatnak. Sápadt arcú, cingár bébéket kocáiban tologatnak a dadák. Hig Fiume még 7 órakor este is ki van téve a hevítő napsugaraknak, addig Abbáziát már 4 órakor sötét árnyék borítja. Akkor kezdődik a tenger áradása is, mely a levegőt kellemes mozgásba hozza. A forróság csak déltől egész 4 óráig délután hat nyomasztólag. Ilyenkor legjobb, ba az ember nyári álomba merül.
Abbázia az illúziók vidéke. Amit a költők mirtus és babérról álmodnak, azt iit a természet valóságban nyújtja. Nem csoda, bogy az ember életének legábrán-dosabb korszakában, a mézes hetekben, ezt az osztrák Riviérát keresi fe!.
Dr. Villányi Henrik.
— Virrad. A Martinovits féle összeesküvés nyomán fakadt vérből nem nyílt ki a szabadság rózsája. Sőt mintha gyászolna a lö!d: az itt-ott festeni kezdő bimbók is mind elfonnyadtak, szirmaik színüket vesztve hulltak alá a porba és lön njra, mint azelőtt vala: síri néma csend és a merre a szem ellátott: kietlen, paszta volt a táj. Az ország, az édes magyar haza volt e sivatag. Az emberi jogokért folytatott küzdelem belefúlt a vértanok vérébe. A szegény magyar jobbágy tovább hozta a súlyos igát és tovább fizette a tizedet, kilencedet, testét befödte a verejték a .nehéz robotmunka alatt. Része volt minden emberi nyomo-
rúságban, de eey parányi sem jntott neki az emberi kincsek legdrágábbikából: a jogból. Az 1802-iki. 11-iki országgyűlések vajmi köveset lendítenek sorsán. Sűrű, sötét éj borul föléje; Alig-alig dereng a felhős égbolton egy-egy fénysugár. A merre néz, csupa vigasztalanság, mig aztán hirtelen, mintha égi kéz ragadta volna meg a sötétséggel terhes felhőket, hogy szerteszéjjel bajszolja: sugárözön omlik alá az éjszakába. Megnyílik az 1825-iki országgyűlés : és egyszerre érzik az elnyomottak, hogy közeleg a megváltás persze. Oszlik-foszlik a sötétség, — jön — piros hajnal. Virrad t Sötétség e mulátát. hajnal hasadását rajzolja Benedek Elek aA Magyar nép múltja és jelene" cimü hatalmas munkájának 18., 19. és 20-ik füzetében. Mintha a nagy események még jobban megihlették volna tollát, a kép, melyet fest: csupa szín, csupa élet. Ott lüktet soraiban a Széckenyik, Wesselényik, Kossuth Lajosok, Beőthyk, Deák Ferencek és a többi nagyok munkájának láza, lelkesedésük heve és a szent Ügy iránti szeretete. A titáni küzdelem rajza magával ragadja Benedeket, a költőt és a mint jellemzi az eseményeket, as alakokat: beszéde hol harsogó és lángoló, mint e kor nagy szónokaié, hol nyugodtan folyó mint a mérséklésre intő bölcseké. Ám Benedek, a történetíró: mindig higgadtan birál, megfontolva elemet. A történetírói objektivitás és az irÓi lelkesedés harmonikusan egyesül müvében. Olvasása tanulságos, mint tudós kutatásáé és élvezetes lelkesítő mint a költő szózata. Egy-egy füzet ára 30 kr.
XXXVII. ÉVFOLYAM.
ALAI KÖZLÖNY
1898. AUGUSZTUS 13-án.
Ugyancsak csekély terjedelmű ^a kathoíikus legényegyletek munkaközvetítése is, minthogy az egyletek leginkább kisebb községekben székelnek és csupán ujabb időben és mellékesen űzik a közvetítést.
Ezeken kívül még 227 másnemű egylet: jótékonyegyletek, munkaadók, munkások különálló és vegyes s\'znk-társulata, nemzeiiségi egyletek gyakorolják a munkaközvetítést, de ezek között csak 5 olyan van, mely ezt kizárólagos feladatául tfljte- ki, — a többi csak mellesleg foglalkozik vele,
Figyelemreméltóbb a természetben ellátást nyújtó állomások (Satural-verpftegsstationen) munkaközvetítői működése. Egyelőre cupán hét örökös tartományban vannak ily állo mások, melyek célja a csavargást meggátolni. A munkanélküli vándorlegényeknek ily helyekén éjjeli szállást és\' egy napi élelmet és esetleg alkalmaztatást is juttatnak. Ez ál!o-irások az 1SH5. évben mintegy másfél millió átutazót fogadtak be és több mint 43,000 munkást helyeztek ellátásba. í
A felsoroltakon kivttl még 229 más intézet: árvaházak, nevelőintézetek, szakiskolák, javítóintézetek, dologházak, cselédotthonok foglalkoznak mellesleg munkaközvetítéssel, mely természetesen nem nagy terjedelmű.
Eléggé ismeretes az újsághirdetések nagy szerepe a munkaközvetítésben, de erről, főleg pedig eredményességéről számszerű adatokat és igy helyes fogaimat alig nyerhetni. •— Az ipari munkások ezt valószínűleg nem veszik annyira igénybe, mint az álláskeresők más osztályai.
Habár a jau -kaközvetitö intézményeknek ily nagy és változatos sora áll fenn Ausztriában, valószínű, ho^y a munkaadók munkásaik zömét nem ezek igénybevételével, hanem más uton-módon szerződtetik. A kisebb községekben székelő gyáros a munkásokat a már gyárában dolgozók családjából szerzi. — A csaladbgok hiányában a községben lakók közül áz általa személyesen ismerteket alkalmazza. Nagyobb városokban pedig a munkanélküliek gyárról gyárra járnak, vagy bizonyos napokon megje lennek azokban, hogy szolgálataikat felajánlják Sokszor a gyárban alkalmazott munkás segíti oda be társát, vagy pedig ismerős cégek ajánlanak egymásnak munkaerőt. — A gyáros maga is megbízza esetenkint munkásait, munkavezetőit, — hivatalnokait, munkásszerzéssel. A vidéken, különösen ha egyszerre több munkást keresnek, nyilvános közzététel, vasárnap a templom előtti kihirdetés is szokásos. Sok helyen fennáll még a munkisvásárok intézménye, t. i. hogy a munkakeresők meghatározott napokon bizonyos helyen összegyűlnek, hol azután a muukaadók is megjelennek. Ritkább és inkább a szakképzett munkások körében előforduló módja az illásszerzésnek az írásbeli folyamodás.
Ezekből látható, hogy a munkaközvetítés rendezése körében nemcsak abból áll a feladat, hogy kellő számmal és helyes elvek alapján létesíttessenek a közvetítő intézetek, hanem meilózhetlen feltétel a munkaadókat ez ügy támogatására megnyerni, arra késztetni, hogy a munkaerő beszerzé sénél ez intézményt vegyék igénybe.
L>r l~i-n>icessy Jötsef.
Az ipar jogvédelme.
A nemzetek azon törekvésével szemben, búgy egymástól kölcsönösen elzárkózzanak, jóleső ellentétben áll az az
\\ iparkodás. hogy az Ipari jog teréo nem-
I zetközi özszbangot létesítsenek. A szabadalom áruvédjegy, mintaoltalom kér-
I déseiről van itt szó, melyekhez a származás megjelölése és a tisztességtelen
\\ verseny elleni védekezői járul. E víszo-nyok a dolog természete szerint nemzetközi szabályozásra szorulnak, ha nem akarjuk azt. bogy a legjobb törvény ha-
i tályu hü maradjon szök területi érvénye
, miatt.
Igaz. nem mondhatjuk, hogy o téren ; a baladáz rohamos. Már 25 évvel ezelőtt, i a bécsi világkiállítás alkalmával tartott kongresszuson kezdeményezték az ipari tulajdon nemzetközi szabályozását s csak 1883-ban a párisi konvención jött megállapodás létre, mely néhány államban biztosította a külföldieknek a belföldiekkel való egyenjogúságát és lehelóvé tette, hojy az iparos hazáján kívül is érvényesíthessen némi jogokat munkája oltalmára. Ezen egyezményekhez Ausztria, x Nemetország és Magyarország a mai na-| pig sem csatlakoztak A párisi konvenciót í a madridi értekezleten módosították oly i módon, hogy a gyári és kereskedelmi i védjegyek a berni nemzetközi irodában bejelentbe tök.
A fejlődés lassúságának nem az érde" keltek az okai. Kísérlet elég történt a , szervezésre. Mégis csak egy esztendeje, : hogy az ipari jogvédelem nenuetkö/i ; egyesülete létrejön. — Ez az egyesület : tagjait évenkint kongresszusra gyűjti \' össze, melyeken a tapasztalatokat cse-réik ki és ra«lyekoek hivatása a nemzet-; közi B/erződésekel tovább fejleszteni. Az I első kongresszust tavaly tartották Béss-! ben, a honnan egynegyed század előtt \' az impulzus kiindult. — A kongresszust ; nem készítették e:ő alapos tanu;mányok, i mégis jó lefolyást vett. Az előadások, felolvasások és értekezések az ipari tu-i lajdon kérdésére nézve becses anyagot i szolgáltatlak. A bécsi kongresszus mun-ká\'alaít legj-ibban jellemzi M ai liar J (Pá-| ris) föjelentése, melynek tartalmára ez okból bővebben redektálunk.
Kifejti mindenekelőtt, hogy az iparvédelmi unió, ha nem is felel meg a messzebbmenő kívánalmaknak, hátrányi sem foglal magában és előmozdítja a nemzetek békés együttműködését. — De még az iparvrdelmi unióhoz tartozó államokra sem gyakorolnak kényszert, hanem a diplomacia feladatává teszi, hogy az egyes államokat törvényhozásuk meg felelő kiegészítésre bírják.
Gyári jegyek tekintetében elvül állítja föl, hogy minden ilyen jegy, mely saját hazájában szabályszerüleg be van jegyezve, az unió többi államában is bejegyzendő | és oltalmazandó. Hangsúlyozza kü Önösen j azt, hogyha az egyes államok más-más ! módon fogják is föl e jegy lényegét, ez i ne szolgáljon okul arra, hogy más állam í a bejegyzésből és oltalomból kizárjt, — i ellenkezőleg a védjegy természete azon ; ország tőrvényei szerint bírálandó ki, : mely annak hazája.
\' A mintaoltalom tekintetében felállíttatik az az elv, hogy mennél több mintát oltalmaznak, az ipar annál inkább kénytelen nj mintákat teremteni. Elv továbbá
i az, hogy az unió államaiban bármely minta és modelt épp ugy oltalmazandó, mint saját hazájában.
Legnagyobe helyet foglal el a koog-
! resszus munkálataiban a szabadalmi Ügy. Elvül állítja itt fel Maillard, bogy az unió államaiban bejelentett szabadatom 6 hőig elsőbbségi joggal bírjon az unió valamennyi államában és ezt az elsőbb séget kiterjeszti-a feltaláló jogutódaira ís. A szabadalom megszűnése tekintetében álláspontja következő: ha a szabadalom egyik államban megszűnik akár érvénytelenség, akár idö lejárta folytán ez nem ok arra, hogy a szabadalom más államokban is megszűnjön; továbbá ba valaki szabadalmát nem. gyakoaplni, ez még nem ok atra, bogy a szabadalom töröltessék, kivéve ha a szabadalmát nem gyakorló feltaláló három év múlva meg tagadja még azt is, bogy egy másik ipa-rosoak, a kinek főtelepe a szabadalom gyakorlására engedélyt adjon. Nagyfon-
tosságú megállapodásokat indítványoz továbbá a szabadalmi formális eljárások egységessé tétele tekintetében.
A főjelentés tehát altpos munkálat volt minden érdek kellő méltatásával. A kongresszus tanácskozásai kevésbé becsesek, mert az előkészítő munkálatokat csak az ülések elején osztották wét éa igy azok taoefcányozása alig volt lehetséges. Behat lob vita fejlődött ki azon kérdés körül, a szabadalom gyakorlása kőtelezőnek mondassék-e ki. Habár a főjelentés álláspontját fogadra el a kongresszus, tekintélyes nézetek szóltak a mellett is, hogy a szabadalom nem-gyakorlása az érvénytelenséget vonja maga után. Magyar indítványt is fogadtak el a szabadalmi vitában, nevezetesen Bölcs-kaynek azt az indítványát, hogy a szabadalom elsőbbségének időpontja a bejelentéitől kezdődjék. — A kongresszus egyéb befolyásából ki keli emelni még azt a vitát, mely a tisztességtelen verseny körül kifejlődött. Határozatba ment, bogy a védjegy éa névoitalomra vonatkozó minden megállapodás terjesztessék ki a tisztességtelen versenyre is.
A kongresszus jelentőségét nem any-nyíra határozatai adják meg, mint az ott tartott előadások. E mellett gyakorlati céija is volt, a mennyiben előkészítette a nébány hónappal kéeóbben BrŰs-selben megtartott diplomáciai értekezletet. Ennek határozatai közül legfontosabb az, — mely kimondotta, hogy az ugyanazon találmányra különböző államokban kieszközölt szabadalmak egymástól függetlenek.
Mind a kongresszus, mind a konferencia megmutatta, hogy az ipari tulajdon kérdéseiben még nagy elvi ellentétek vannak az egyes államok között, melyek csak kölcsönös gyakori eszmecsere utján tisztázhatók. Ezen szempontból mindkettő jeletkeny sikert mutat föl.
(M X.)
Balatoni-Múzeum-Egyesület.
Mé^ a mult év nyarán történt, bogy a Balatoni Múzeum ügye iránt érdeklődő 21 lelkesférfiua nevezetes intézmény megteremtése szempontjából a keszthelyi városház nagytermében népes értekezletet hivott össze, a mely a Balatoni-Múzeum Egyesület megalakulását kimondta. Ez a/, alakuló ülés 12 tagú végrehajtó bizottságotdelegált azon megbízással, hogy az alapszabály tervezetet dolgozza ki s a taggyüjtést indítsa meg s az első rendes közgyűlés annak idején hívja össze. A bizottság élén dr. Lovassy Sándor gazg. tanintézeti tanárral éa Csák Árpád szolgabiróval, mint a Balatoni Múzeum lelkes apostolaival — az e ö-muakálatok befejezése u\'án az első rendes közgyűlést f. hó 8-ára hivta össze.
A közgyűlésen, a -mely a keszthelyi városház mgytermében folyt le, ixeo nagy szám tag és vendég vett teszt — Először dr. Lovassy Sándor, mint a végr. bizottság elnöke számolt be a feladatát immár befejezett végrehajtó bizottság működéséről, bemutatta az alapszabály tervezatet s jelentette, hogy a még be nem fejezett taggyüjtés eredménye már is negyedfélszáz tagot mutat föl, közöttük 50 alapító tagot. A tagok sorában főuraink s főpapjaink neveivel is találkozunk A taggyüjtés közül ax érdem orosz\'án része Csák Árpád szolgabírói Ezután a közgyűlés elnökéül dr. Lovassy Sándort, jegyzőjéül pedig Csák Árpádot választották meg.
Tárgyalás alá vette ezután a közgyűlés az alapszabály tervezetet, a melyet mist kellőképen átgondolt tervezetet egyhan-gulag elfogadott s a* záradékkal való ellátás majd kinyomatás s a tagoknak való megküldés céljából teendő intézkedés végett a megválasztandó igazgató választ máoyhoz utasitatta.
Következett e útin az egyesület tisztikarának és igazgató választmányának alap szabályszerű megválasztása a következő eredménnyel. Elnök lett dr. Lovassy Sándor, alelnök: Henc An-t a 1, titkár: CsákÁrpád, pénztárnok: Lehrmann Ferenc Múzeumi szak vezetők: azarchedogíái osztályban: Csák Árpád, a természetrajzban: dr. V a 11 -kits György, a tájrajzban: dr. 11-lés Ignác. Az alap szabályszerű 36
igazgató választmányi hely közül csak 29-et töltött be a közgyűlés, hogy a még folyó taggyüjtés alapján, körébe vehesse a jövő éri pótválasztáskor mindazokat, akiket a létesítendő Múzeum érdekében szükségesnek vál. Igazgató .tagokká választották: gróf Featetita Tasailó, gróf Széchenyi lom, róf Jankovich László, Talliány Béla, i^?ck Sándor, Bezerédy Lajos, dr. Bnrány Gergely, dr. Csanády Gusztáv, Darnay Kálmán, dr. Dezsényi Árpád Grünhut Fülöp, Gyömörey Gáspár. Győiffy Endre, Hertelendy Ferenc, Hoff-niauu Samu. Haszár Károly, Imrik János, Kráoitz Kálmán, Lénárd Ernő, Nagy István, Oitay Guidó. dr. Ováry Ferenc, Ramprecht Antal, Reischl Imre, Schnéner János, dr. Scbwarx Zsigmond, dr. Szűkíts Nándor, Takách Imre és Ullmanu Vencel.
Viharos éljenzést eredményezett az indítványok során C;ák Árpid azon kijelentése, hogy a Balatonvidékén évek óta folytatott dreheo ogiai áradásainak immár nem csekély eredményét az emelendő múzeum oltárára teszi, a művel annyira elősegíti az intézmény ügyét, hogy az bár egyelőre ideiglenes helyiségben, a jövő tavasszal már a nagyközönség számára megnyitható lesz. U^a-ciak éijenzéssel fogadta a közgyűlés dr. Illés Igoácnakazta bejelentéséf, hogy a keszthelyi csónakázó egyesület 150 koronával az alapitő tagok közé lép. Miután elnök jelezte, bogy a múzeum ügyében, igy a muz.eumoak országos bizottsága, mint más mágas tényezők ekközben is anyagi támogatást helyeztek kilátásba s igy a minden oldalról tapasztalt érdeklődés alapján, az ügy nem csak ideáli", — de a megváló litáa stádumában lévő kulturális intézménye a Balaton vidéknek, Keszthely várómnak, a melyben a tovább érdeklődést kérve a köz-gyülést berekesztesse.
Felső templom.
Ujabb adakozások:
Stirling Sándoreé gyűjtése: Brenner János (Szombathely) 50 kr, Brenner Tóbiás 10 frt, Mészáros Lajos (Esztergom) 5 frt, Csáoyi Jáuos 20 frt, N. N. 1 írt. összesen 86 forint.
Eddig befolyt Ssszesen 11,607 frt 80 kr. Dr. Tnboly &yxtla Kperjesy Gábor ellenőr. pénztáros.
TUDNIVALÓK.
— Hirdetmény. A keresked. m. kir. miniszter ur értesítése szerint, az alexandriai osztrák-magyar kereskedelmi kamara rendes titkár alkalmazását, tudakozó iroda szervezését és azonkívül az egyptomi kereskedelemről szóló havi közlemények kiadását határozta el. Az említett közleményekben, a melyeknek évi előfizeted! d\'ja 2*5 francot aranyba tesz ki, első sorban kiviteli kereskedelmünk érdekei tárgy altatnak. A szervezett tudakozó iroda, a melynek feladata lesz az ottani kereskedők felől tájékoztató fel világosi: á^t adni, minden egyes, értesítésért 5 arany fraucnyi dijat számit fel. Mely körülményekre ezennel felhívjuk érdekelt kereskedelmi a iparos köreink figyelmét Sopron, 1898. évi jalius havában. A kerületi kereskedelmi és iparkamara.
— Hirdetmény. Van szerencsénk vz érdekelteket ezennel értesíteni, hogy a volt milleoiutni kiállításnak a budapesti Városligetben -még lennálló Vtjdahuuyad-vár- s Kenaisance- épületében elhelyezett m. kir. mezőgazdasági múzeum g}fljte méuytárai április hó elejétől novemberig — a hétfői napok kivételével — nyitva tartatnak naponként <L e. 10—1 és d. u. 3—5 órák közt A múzeum látogatása ingyenes. A múzeum gyűjteményeire vonatkozó ag a jelvényekkel ellátott múzeumi föivigyázok és teremszolga adnak föl világosi tást, úgyszintén a muieum igazgatósága is, melynek irodája a románstüü épületcsoportban van. k múzeum gyüj-teménytárai elrendezéséaek leírását tartalmazó tájékoztató fűzet a múzeumi föl vigyázóknál díjtalanul kapható Sopron, 1898. évi jalius havában. A kerületi kereskedelmi és iparkamara.
— Hirdetmény. A bei usi m. kir. állami kosárfonó iskolának az imént zárult tanévben végzett 16 növendéke hazai kosárfonó mühelyokben keres elhelyezést Mire az érdekelt kosárfonó cégek figyelmét oly megjegyzéssé] hívjuk föl, hogy a kosárfonó iparban \'eljesen jártas e növendékek közelebbi címei, valamint a rájuk vonatkozó részletes adtok a fönnevezett iskola igazgatójánál szerezhetők meg Sopron, 1898. évi július havában. A kerületi kereskedelmi és iparkamara.
— Hirdetmény. Kováts István, a pécsi kereskedelmi és iparkamara fogalmazója „Ipari Közigazgatás" cim alatt az ipar-törvény életbelépte óta megjelent összes iparügyi, elvi jeientŐségü miniszteri rendeleteket és határozatokat ki- jja. A mü 25 ívnyi terjedelemben f. é. augusztus hó vé>;én fog megjelenni, 2 Irt. 50 krért szerzőjénél lehet megrendelni. Miről ai ipari köxigazgatássat foglalkozókat, nemkülönben az. iparosokat és kereskedőket o y megjegyzéssel é/Jeaitjük, hogy a/, emiitett mü könyvárusi u\'on nem lesz. megszerezhető és fölösleges példányo: sem készíttetnek belőle; minélfogva legcélszerűbb az esetleges megrendelésekkel minélelőbb a szerzőhöz fordu\'ni. Sopron. 1898. évi augusztus havában. A kerüleu kereskedelmi és ip trkamara.
— Hirdetmény. A besztercebányai keresked. és iparkamara Árva-, Bars-, Hont-, LiptÓ-, Nógrád- és Zólyomvár megyékre, továbbá Selmec- és Béla bánya sz. kir. városokra terjedő kerületének .Címtárát\' kiadta. E cimtár az emiilett kamarai kerület összes ipari és kereskedelmi vállalatainak pontos névjegyzéket tartalmazza a használatot szerfölött megkönnyítő többrendbeli c-oportositásbam Mely műre az érdekelt körök figyelmét ezennel felhívjuk. Sopron, 1898. évi juliius havában. A kerületi kereskedelmi és iparkamara.
— Hirdetmény. Figyelmeztetjük az érdekelt köröket, hogy a védjegyek o -talmára vonatkozó, 1894. május hó 12-én keit, németbirodalmi törvény 24 §-a értelmében f. é. OKtcber hó .1-én lejár azon haláridő, a meddig a bírósági lajstromokba bevezetett védjegyek a törvényben megállapított batálylyal a német birodalmi szabadalmi hivatal védjegylajstromába való bejegyei-hetés végett bejelenthetek. Az idejekorai bejelentésnek elmulasztása egyebek közi a törvényszéki bejelentésből származó időbeli elsőbbség, továbbá a díjmentesség elvesztését vonja maga után; miért is van szerencsénk az. érdekelteket említett védjegyeiknek, mielőbb való bejelentésére ezennel emlékeztetni. Soproni 1898. évi ju\'ius havában. A kerületi kereskedelmi és iparkamara. _
HÍREK.
— Kinevezés. A m. kir. posta- és távírda elnökigazgatója B a b i c s Lajos nagykanizsai lakos posta- és távírda gyakornokot, a X. fizetési osztály 3. fokozatába posta és távírda tisztté nevezte ki.
— Halaadó Istentisztelet. D.c-ő-é-gesen uralkodó királyunk ó Felsége I Ferenc József születése napjának évfordulója alkalmából f. hó 18-áu csütörtökön d. e. II órakor az izr. templomban ünnepélyes, hálaadó istentisztelet fog tartatni.
— Katonai szállítások. A cs. és kir. pozsonyi 5. sz. hadtest hadbiztossága a kereskedelmi szokások értelmében, alábt\' kitett helyeken és időben árakat vesz 1898.évi augusztus hó 25-én a pozso n y i katonai élelmezési raktár számára 3600 m. m. rozsot és 7650 m. m. zabot, a komáromi katonai élelmezési raktár számára 4000 m. m. rozsot és 8100 m.
[ m. zabot, a soproni katonai élelme-\\ zési raktár, számára 2300 m. m. rozsot [ és 7900 m. m zabot, a szombat helyi : katonai élelmezési fiók raktár számára 1700 m. ni. rozsot és 9500 m. m. zabot. A szállítási feltételek a pozsonyi hadtest had biztosságánál és az emiitett katonai élelmezési raktáraknál tudakolhatok meg.
— Iskolai értesítés. A zala-egers/egi felső kereskedelmi iskolába, melynek fenntartását a magas minisztérium folyó 1898. évi 23.741 bz. a. kelt rendeletével
! kimondotta, az 1898/9. tanévi beiratások
Foulard-selyem
65 kriól
3 frt 35 krig
valamint fekete, fehér ét színes Henneberg-selyem 45
krtól 14 frt 65 krig méterraként - rima, cikot, kockliolt. m«\' táxc-U rá dsmaut stb mintegy 240 k01c-aM,ö fajta 20CO kQlc-nbOzö Kin- él árnyalatban itb )
Ruhák s blousokra a gyárból! Privát fogyasztóknak póstabór-, vámmentesen s házhoz szállítva. Minták postafordultával.
Haivar le.eleiéi. Siíjcb. kéUMrtx lerélKéljn rig«iata»J6
Henneberg G. seiyemgyarai Zü ichben
(cs. é, kir. ainrí BxiUitó).
XXXVII. P.VFOLYAM.
ZALAI KÖZLÖNY
1898. AUGUSZTUS 13-án.
szeptember bó 1., 2., 3. napján lesznek. Egész évi tandij 15 írt, felvételi dij 5 frt. Szegénysor&u, jó viseletű szorgalmas tannlók tandíjeleogedésben részesülnek és a szecénregyetületiöl tankönyveket kapnak. Élcimezés havi 10— 20. írtért kapható. Levélbeli megkeresésre a szükséges felvilágosítást megadja Udvardy Ignác, felső kereskedelmi isk. igazgató.
— Hnckstüdt Irén hangversenye. Édes szavú földink mult heti hangversenyéről nem hozhattunk semmi tudó sítá-st, meri, — földink idegenkedvén a reklámtól — nem is tudatta velünk a hangverseny megtar ását. Minthogy az ő dicséretes működését, — mi mindenkor élénk figyelemmel kisérjük, ide iktatjuk a .Balatonvidék11 cimü laptársnuk reá vouatkoHj közlését: Augusztus 3. igazi n.üelvezetben részesült az a csekélyszámu közönség, mely Huckstedt Irén kisasszony gyönyörű dalait végig hallgatta. Rákosi Szidi hire-t szinitskolájának jeles készüit-Kégü és bájos hangú tanítványa bizony, bizony löbb- pártolást érdemelt volna, mert éneke a legfinomabb izlésü embert s a iegszigoiubb kritikust is elismerésre készteti Opera-részleteket hallottunk a rZ-tidónőbői" ét a ,BdfÖí vadászból". .Majd ,La fedele* c. szivhezszóló dal ragadta óriási tapsra a művésznő meghódított tisztelőit. C gyönyörű dalt köz kívánatra meg is kellett ismételnie. — Magyar népdalok képezték a hangverseny utolsó számát- Midőn legnagyobb elismerésünket fejezzük kí Huckstedt Irén kisasszonynak a műélvezetért, mit el ragadó dalaival most már raá-od Ízben uyujtott, a körünkből távozónik azt kívánjuk, kisérje dicső jég művészeti pályáján s arra kérjük, ne feledje el a mi kis városunkat akkor se, — in dÖ.i már mint elsőrangú művésznő egy nemzet elismerésével dicsekedhetik.
— Népünnep. A nagykanizsai katonai hadastyán egylet folyó évi augusztus hó 20-án vagyis Szent litván napján a .Polgári Eíylet\' kert helyiségében, kedvezőtlen idő esetén a nagyteremben saját árva- éj segélyalapja javára a katonai hadastyán egylet és Horváth Lici hírneves zenekara közreműködése mellett sétahangverseny és tombola-jáiékkal egybekötött jótékonycélu népünnepélyt rendez. Beléptidíj személyenkint 40 kr., melybe/, egy tombola-jegy is jár. Felülfizetések — tekintettel a jótékony célra — kös7Őnettel fogadtatnak és hirlapilag uyngtáztatnak. Az alkalmi kő teményt, mely e napon előadásra kerül, Tuboiy Viktor irótárstink irta.
— A Nagykanizsai Kereskedők Társulata |Kereskedelmi testület) szombaton, augusztus hő 13-án délután G órakor a városház tanácstermében tartja ez évi reudes közgyűlését. Napirend: 1. A választmány jelentése. 2. A zárszámadás és 3. a költségvetés előterjesztése. 4. Netáni indítványok tárgyalása, a melyek azonban aug. 10-ig az elnöknél Írásban benyújtandók. 5. Uj választás és pedig választandó: a) a sorrend szerinti kilépés folytán bat választmányi tag: Hir.-chel Ede, ifj Fes-selhofer József Loewy Ödöo, Löwinger Ignác, Stolcer Gusztáv és Halphen Mór, választmányi tag urak, akik azonban uj bői megválaszthatok; b) bárom tagból ál-ó számvi/süá\'ó bizottsá?.
— Mnnkásképzó egylet táncmulatsága. Azon rokonszenv, melylyeL ezen fiatal törekvő egyesület ez ideig mindenki részéről találkozott, a siker teljes reményével kecsegtethető a rendező bizottságot. Csakhogy (és roe\'-yik mulatságnál nem hiányzik e szócska) e/ek a remények nem váltak valóra, meit a köíöjjség iis.gy.on csekély számmal volt cssk jelen. E\'. azonban keveset vont le a mulatfág kedé yességébői, mert a j<-lenvoluk a legjobb hangulatban voltak együtt még virradatkor i*.
— A reformált ferenerendlek uj provinciája. A ferenciek négy reformált rendházat: a malackait, nagyszombatit, szombathelyit és széke fehérvárit a rend generálisa ideiglenesen egy tartománmá egyesítette s komisszarius generálissá P. Ozorai Izidort nevezte ki.
— V felvidéki tanügy. Dr. Ruzsicska Kálmán kir. tanácsos, tanfelügyelő július hó 22-én Dobronokra érkezett, hogy ezen fára uj iskoláinak építkezéseiről s egyéb dologi és személyi ügyeiről értesülést nyerjen. Onnan Bigooyára távozott, hol Filóc község iskolai elválása volt szóban. Ugy Bagonyán, valamint Filócon tartott helyszíni tárgyalás folytán azonban különválás helyett Bagonyán harmadik tanítói állas szervezése mondatott ki. Bellatincon egy rendszeres kisdedővoda szervezéséről értekezett az elöljárósággal. Ugyanezen kisdedóvodában a vendvidéki községek részére képeztetnének nyári és állandó gyermekmenedékházak vezetésére alkal-
kalmaa egyének. Filóc községben a járási főszolgabíró, az uradalom képviseletében Vlassits Nándor tiszttartó, s az érdekelt elöljáróság tárgyalt királyi tanfelügyelővel egy ottao a község által felállítani kért állami iskola ügyében. — Közép-Bisztrícén Felső-, Közép- és Alsó-Bísztrice községek iskolázása szervez-tetett olyképen, hogy Közép és Felső-Bif»ztrice együtt, Kb-Bisztrice különválva tartjt fenn iskoláját. — Csereccsócon a helyi, nemkülönben a csatlakozás Zsi-zs ékszer község iskolázása, rendezése miatt tartatott helyszíni tárgyalás az érdekelt lelkész részvétével. Zsizsekszer még három évig marad Cserencsóccal iskolailag egyesülve; ezen idő után megnövekedett iskvlai alap vagyonából egyedül állit iskolát.
— Színészet KrsekujvároíL Szalkay EzinigazgalÓ 10 nap óta Ersekujvárott működik társulatával a közönség lelkes pártfogása mellett. Tegnap a ,Coa!tsseia ur cimü francia bohózat került színre, melynek címszerepében Köveasy Albert vendégszerepelt nagy sikerrel. Csütönö-kö:i mutatta be a társulat a Hárotuláb kapitány cimü bohóságot, i címszerepben ugyancsak Kővessyvel. — A társulatnak Tábori Frida a primadonnájt.
— Fürdőink látogatottsága. Ujtátta-füredeu augusztus első felében 106 uj fürdővendég fordult meg; ez évadban összesen 1877.
A lipiki jódfürdőben pedi*, mely az idén kiváló keresettségének Örvend, ez ideig 1791 fürdőző lelt enyhülést és gyógyulást.
Ig ófüreden e szezonban 627 vendég fordult meg.
— A balatonmenll szólók FVlujMáia munkáján kétségkívül nagyon h-nduettek az „Agrárbank\' részéről a szőlők fölují-tásában butgólkodókoak nyújtott nagymérvű kölcsönök. Mai napig 165 kölcsön folyó littatott 259010 frtnyi, Összegben, azonkívül megszavazva tebát elintézés alatt van 34800 frtnyi, megszavazás alatt 15000 Irinyi kölcsön. A kölcsönök nagyságra nézve. 87 — 1000 frton alul. 60 — 1—5000 írtig, 15 kölcsön 5 — 10000 frtig. kölcsönvevőknek a kölcsönöket saját címűkre postád kútdi meg a bank. A legerősebben dolgoznak a szőlők fóluji-tásán (kisebb szőlőbirtokosok is) első sorban Rév Fülöpön azután Bácson és végül a Szt. Györgyhegy kerületben. Sok birtokos a kerületi biztosság elkerülésével folyamodik kö\'csönért és ekkor megtörténik, hogy a kérvény későn nyer elintézést, mert legtöbbkor hiányosan fölszerelvű, helytelenül fogalmazva küldik be a kérvényezők kérvényeiket Hogy kisebb szőlőbirtokosaink ily nagy mértékben belementek a szőlők feluji-tásába, csakis aauak tudható be, hogy i bu/.du va a nagyobb szőlők birtokosainak pjldáján és elért szép sikerein, a kőny-nyebben rá nézve is hozzáférhető jutányosabb kölc-Ön fölrázta öt lethargiá-jából és derekasan hozzálátott a munkához.
— Jó tanács. Egy falusi piotÓl megkérdezte valaki, milyen lábon áll egyházában az erkölcsiség.
— Ez a szőlőterméstől függ, felelte mosolyogva az egyház szolgája.
— A sí ölő: érméstől ? Hogyan lehet az?
— Hát csak ugy, hogyha szőlő terem, akkor bort csioálnak; ba van bor, akkor leisszák magukat az emberek s ilyenkor a férj-ek megverik nejeiket. így áll a dolog, csakhogy én kitűnő szert találtam fel ellene.
— És mi az?
— Igen egyszerű. Ha valamelyik aaz-szony eljön hozzám és elpanaszolja nekem, hogy részeges férje megtérte, kis gyógyszeres üvegben, melyre ez van irva: Aqua destillata, vizet adok neki s igy osztom ki: látja ezt a gyógyszert ? Nos, amikor látja, hogy a férje kapatosan jön haza, ebből vegyen egy kortyot a szájába. De vigyázzon, bogy le ne nyelje előbb, csak akkor, amikor férje már lefeküdt éa elaludt, tla ez megtöttéat, jót állok róla, bogy a férje nem veri meg.
— É* basznál ez a szer?
— Hasinál, mert az asszonyok megfogadják a tanácsot 8 amíg a víz a szájakban van, nem beszélhetitek. Felesel-getéssel igy nem boszanthatják a férjet, aki nem is bántja őket.
HIRDETMÉNY !
Helyben a Teleky utcában egy Üzlet és gabona raktár 1899 február Ilii I Ón kiadandó.
11 év óta a legjobb forgalmú üzlet és gabonakereskedés az utcában.
Bővebb felvilágosítást ad RITHtfAW LAJOS nr Teleki-utca saját ház.
A ház szabad kézből eladó.
A csecsemő- és gyermek táplálásról, illetve a N estié-féle gyermektápláló-liszt jelenségeiről mindenütt, hol az anyatej pótlása szükségeltetik, rövid idfi alatt igen fontos tapasztalatok gyűjtettek.
Ái ci irányban érvényre jutott következmények az alábbiakban foglaltatnak :
1. Az elméleti áll ás pontról. Itt első sorban kicjielendö a gyermek tápliszt vegyi összetétele és v ég)\' ele mezese. A szerves vegyészet és egészségtan bel- és külföldi lekintélyei megerősítik, hogy a Nestlé-féle gyermekiáplisri áll: egészséges alpesi leheucklül izárniaio friss tejből, vegyiive ezu-kornád- és kétszersült-porral, melynek hatása t eloldó, t állapotban cl van ismerve es bogy lej-keszinnényt,m a vegyi követelményeknek megfelel íj .*\'
i. A gyakorlati alkalmazásról számos elismerő okirat tanúskodik, minél fogva a gyeimé ktáj Iím szelokörü használat végett igen előnyösen fcjibl-! ható.
Einliiésre méttú, mi>zeríut idestova 30 éve annak, bogy a Nestlé-féle tejpor Au-ztria-Magyar-or*~ágoii alkalmazásban van és hogy ezelőtt egy uegyetlilázaddal Bécsben a legnehezebb viszonyok között terjesztve, ma mint esecsemoV és gyermek-tápszer az egész müveit világol meghódította.
A cél rávezető gyakoriari kísérletezések, melyek a fentem litcit idöszakbai. ezen végy készítmény-nyel letetlek, szerfölött cidokesek mindenkire nézve. A lelencházak és gyermek korházak elöljárói éi főorvosai s kcrrel alkalmazlak, miről az ezen humánus intézetektől folytonosan érkező elismerő okiratok tanúskodnak.
Mindezen bizonylatokból kitűnik, bogy a Nestlé-fele gyermeklápliszt a normális csecsemők vagy gyermekeknél eltük elvi honapjaiban egyedüli jó hatáiti tápszernek bizonyul,
hogy s jgyenge természetű csecsemők és gyermekeknél, melyek anyatejjel nem táplálkozhatnak, ugyanolyan si. tgálalot tesz,
hogy beteges állapotoknál, nevezeteién a gyermekeknél előforduló gyomorhurutos és bétgyulla-dások bántalmaknáL, gyermekkori cholcra nostras-nál kiváló orvosok által, alkatmazlatott és
hogy minden eselben helyén való, hol akár anyatej is rendelkezésre áll, azonban elégtelennek mutatkozik, avagy a csecsemő által nem mindig viselhető cl, továbbá na az anya szoptató ízesre zeiében gyakrabban beteges változás áll elő,
hogy c tápszerkeszitmenyünk ott is helyén való, hol a tehéntej használata eredménytelen maradt s kielégítő tápszer nem áll rendelkezésre, t. i. ha a gyermekek a mellett époly kevéssé fejlődnek, mint az ujabb időben különböző nevek alatt fellepő számos keményít öliszt s egyéb ártalmas anyagokat tartalmazó készítmények 1 ÖL
A feniebb kifejtett nézetünket a Nestlé-Jele tej-kívonatot illetőleg bizonyítékokkal támogatjuk, a mennyiben a gyermekgyógyíszat több kiváló szaktekintélye által kiállított okmányokkal rendelkezünk.
Jellemző ezen tápszer ériékére é> megfontolandó at anyák é< orvosok által, ha hangsúlyozzuk, bogy annak idején Fridinger lanir állította ki az első liizjnyijto; a Nestlé-fele gyermeL tápliszt gyakorlatba vételéről, körülbelül 25 évvel ezelőtt, a midőn a lelencházai ba használat végett bevitetett.
Ezen ídö óta az egész kontirsenf gyermekorvosai széles körök ben ajánlják és alkalmazzák táp-,, szerünké: - Felsorolunk néhány, a legutóbbi időben kelt okiratot, melyekből kitetszik, miau vélemény uralkodik ez irányban Ausztria-Magyarországon.
A Nestlé-féle gyermek láp liszt Deciben a magánhasználaton kívül majdnem valamennyi gye: mek kórházban használatban van.
A bécsi Karolina-gyermekkórház igazgatója ekként nyilatkozott lápszerünkről :
.hogy a Nestlé-féle gyerinektápliszt ugy a beteg gyermekek gyógyításánál, mint az egészségeseknél igen kitűnő hatásúnak bizonyult..
Bécsben kívül Prágában is hódított az ott -uralkodó nagy gyermekbetegségeknél, miért ts * né mei és cseh gyermek klinikán évek óta haszná-l.ttban van.
Az alábbiakban dr. Schwing K., az egyelem\' klinika elöljárója következőleg uyilaikuzik az újszülöttek es csecsemők lietegséyefiiél:
„Müutoa táplálkozó gyermekeknél a kHuikan é* annak több osztályaiban a Nestlé-féle lápliszt az első hónapokban folyós állapotban, a negyedik hónap mán kétszer kása al; kjában adatik be Eica vegykészitmény idüh gyomorhurui és bél-gyuladásoknál is hatásosnak válik be, melyeknél különben jobban viselhető el, mint a tej.<
Hasonló módon nyilatkozik üanghofer tanár\' a Kerencz-József gyermekk&rház elöljáiója és dr. Neurulher, a cseh gyermekkórház igazgatója Prágában, mely utóbbi alábbiakban a NcMlé-léle tejporokat a korosabb gyermekek életrendjénél is kitűnőnek nevezi\'
Az anyákat és orvos urakat érdekelni fogjak az alábbi okiratok, — melyeket nyilvánosságra hozunk: L
Lemberg, IS97. okt. 29.
Dr Merczinszky egészségügyi tanácsadó, a szobai gyermekkórház igazgat-ja hangiul) ózza:
-hogy a gyermekek müuiuii való táplálkozásánál készítményünkkel mindén esetben a legjobb eicdményeket érte el.*
Az igazgatónak tulajdon,gyermeke, mivel sem anya-, sem dajka-, sem pedig állatlejet elviselni nem tudott, néhány hönapon át kizárólag a Nestlé-féle tápliszttel találkozott, a mi mellett teljesen jól érezte magát; a szer hasznára vált. Nem mutatkozott sem gyomor betegség, sem Khachitis (angol kór. A gyermek jelenleg 3 éves s eiő-sebbert fejlődik, mint lestvére. ,
További megemlíti az egészségügyi tanácsadó ur, hogy tápszerünk rendkívül elterjedtségéhez nagyban hozzájárni annak készítési módja és hogy a gyermekek örömmel fogadják.
Hálás köszönetet mond Beriyak főraktárot urnák, ki.a kórházbeli szegény gyermekek iránti jóindulatában évenkint nagyobb mennyiségű dobozt bocsát rendelkezésre.
Hasonló értelemben nyilatkoznak bizonylataikban a gráczi, Unczí, klagenfurti stb. gyermek klinikák is.
A Nestlé-féle vegykészil menyről a Német, birodalom minden részéről is folyton érkeznek el ismerő okiratok.
Budapestről 1S97. okt. 7-iki kelettel dr Sza-ladi Mór tanár, a .Fehér kereszt" orsz. lelencz-intéiet főorvosa jelenti.
a Nestlé-féle gyermektáplisztet évek során át ugy az or«. lelenczintézetben, mint nyilvános orvost működésében igen kitűnő eredménynyel alkalmazta.\' ¦
Felelős txerkeszto: Dr. Kiss Ern& Helyettea s«rke*atő: Dr TiHányi Henrik Kiadó : ifj. WafditH Jóxsef.
VEGYES.
— Féayképező készRIetck dlletáasok szi-mára. Miodeukiaek, kik a fényképezés ezen kellemes és bárki alial kfi ínyen meg 1 a a alható sport iránt érdeklődnek ajánljak az 18M ér óta feoálló kQlöa&sea fényképezó készülékekké1 foglalkozó A. HÓM cs. és kir odr. szállító Bécs Tnclaacbea 9. eéget s ennek illusztrá t árjegy-sékének átoésését, mely kiváuatra ingjén koide -tik meg.
Nyilatkozat
Alulírott, miot a görbersdorfi tüdőbetegek klimaülrns gyógyintézet ének tulajdonosa segíteni akarrko a szenvedő emberiségen, öröm mei hozom nyilvánosságra, hogy gyógyintézetem ben x
..MARGIT11 gyógyforrást
Nyilttér.*)
Véne. hnejhólyaf, hngjdara és & köszTf-njbántalmak- ellen, továbbá a légző és emésztési szervek hurutos bántalmainál, orvosi tekintélyek által a Lithion-forrás
SALVÁTOR
sikerrel rendelve lesz. Hnayhajtó hatáan!
ntllcies iii! +m | a**- Könin ciésilhetö
Kapható ásvány víz kereskedés ékben és gyógyszertárakban A Snbator-forrás igazgatósága Eperjesen.
*; Az e rovat aUtt k&zlötU-kért nem vállal felelősséget a szerk
(Bereg-megye)
1879 ót* állandóan a legjobb eredményűje! alkalmazom a légutak huruton bántalmainál. A legtisztább lel Idia mérettel ajánlom ezen kiváló gyógyrlz alkalmazását orvostársaimoak éi a mellbajokban szenvedő emberiségnek ts.
A gorbersdorfa gyógyintézet, tüdőbetegek számára. Dr. Rompler Tódor.
HIRDETÉSEK.
A );SANTAL EGGER"
kiváló gyógyerejü készítmény Feleslege"^ teszi a Copaivát éi Cubebárt- Felülmúlja pontos éz biztos hatásbao, cső, hólyag és vesebántalmáknál a külföMi gyártmányok letjobbikát. A Hamimeüs lijeeliával egye-tetőben használva a legmakacsabb folyást megszünteti. 1 üveg (40 darab) ára 1 frt ; S0 kr., a pénz előleges beküldése mellett postán bérmentve 1 frt 70 kr, 2 üreg S frt \'?0 kr., 2 üveg lujeclió és 1 üvep Santal Egger bérmentve S frt 25 kr. Faraktár : Gysiyüzertár a „Nádor -baz Budapest VI. Vaol körit 17.
f 868-Ik év óta Ismert -aaai B EBÜERFÉLE hruht--
KÁTRÁNY-SZAPPAN
orvosi tekintélyek által rjánlva Ausztria-Magyarországban, Franciaország, Németország, Hollandban, Sichweicban, Romínban stb. már liz év óta fényes sikerrel használtatik.
mindennemű börküíeget
mint szinte az arcbőr mindenféle tisztátlansága! ellen különösen a rüh, az idüll cs pikkely sömör ellen a kosz, a sömör repedvéiiy, a íe; és szakái ellen, a szeplő, májfolt, úgynevezett rezes orr, a fagydag, a lábizzadás, a gyermekek valamennyi külső fejbetegségci ellen. Ezenkívül, mint a bőrt tisztitó mosdószer ajanltatik,
Ára darabonként használati utasítással együtt 35 kr. A Berger-féle kátrány szappan a0\'„-a tömény fákatrányt tartalmaz, felettébb gondosan van készítve s lényegesen különböző a minden egyébb, a kere>kedésckben előforduló kátrány szappanoktól mert ezen szappan 35*\'(, glicerin anyagot tartalmaz, rínom illatszeres.
Csalások kikerülése végett
gyógyszertárakbzn világosan BERGER-féle kátrány-szappan kérendő * ügyelni kell a zöld cs o mag o Iáira
Szíbos olirinjDjal kilűiileletell a lieVsi oeeizeltÖzi kíálliíisoD 1883-tii.
Egyedali helyettes a bel- és külföld részére:
G. HELL «»A«y- TROPPAUhűrl\' •*^^k°MMk is
Nagy-Kaniuán Práger Béla és Betűs Lajos gyógyszerésznél.
A felta\'4:ó dr. KEID1NGEB Unár ur álul kizárólag hitelesített g;ártmánju
MEIDIM G E R KÁLYHA
Bill I.
cs. és kir- udvari szállítónál
kapható.
BUDAPEST: Thonethof. — BÉCS I., Kohlmarkt 7. sz a PRÁG i Hybernergasse 7.
Minden állam által szabadalmazva. — Az első éremmel minden kiállításon kitűntetve. — Legkitűnőbb
kormányzói töltő éa azellözlethetö kályhák
lakások, iskolák és irodák számára, a legegyszerűbb éi legelegaaaabb kiállításban, tetszéaszerinti égési időtartam izénpirrsl való fűtésnél éa 24 óráig terjedő égés köszéoneli tüzelésnél.
55,000 kályha rorgnlomba hozva.
Egy kályha által tóbb szoba is fBthetó.
„M KID IN GE R\'\'-kályhák
Ö?a iotOok az atáazatoktól, utalva
kályhaajiákra onlöu kötetkező ,
védjmiyre : ^ H. H E I M -?^1
MEIDINGEROFEN
.HESTIA "-kályhák.
ZajnélkQH iQtés. PornélkQli eltávolitbatása a bamn és salaknak. Az, ellenzék tisztítás céljából a por elöl a nélkül eltávolíthatók, hogy a kályhát szétszedni kellene.
Fl\'STEMÉSZTEÖÖ H. *.\\D4IzaLŐH
A kartök lerakodás nélkül tiszták maradnak. — Határtalan égési időtartam. Minden égő anyaghoz alkalmas.
FÜ$TEMÉ%ZTŐ CáLORIFÉREK.
Kfizpooti fűtés minden rendszer szerint.
—------- Száraz alkalmazása ipari és gazdasági célokra. - —
#yay» Prospektosok és árjegyzékek ingyen éa berrot-ntve. "tajBJ
XXXVII. ÉVFOLYAM.
ZALAI KÖZLŐN-
NESTLÉ Gyermektáplisztje
Kipróbálva »z elf6*orvo»i kupicitlisoktól ; 30 év óta »?¦ óstz" ever!r,ekkórh<i>nkh»n li«»mill»lik
Miotin luionló kéuJtménjek cialodiiiz u.niott csom.goli.b.n Iramék forplomba bm.«, tigyisni kell « .aurlaiiiai, hojj minden dobói • leltaliló HESET-Se»tlí •U.MimI é« a feliö yipiWláo > küí|,onti raklíroi at-.d -F. Uerljak ™oj-
legjobb alpesi tejet tartalmaz.
Régóla jónak bl7.on)iiH tápláléka a eaecseniók éi gyomor betegeknek.
Kitauirlvt « bécsi fa\'.Urumi kMUit/b. melStinzdiis^ai osztály in Minta dobozok, használati ola-ltással ingyen a központi i aktáitól
F gerlyab Wien 1. ttaglergnssc I._
A ki a pén/ét szereti, \\z csakis a
„STYRIA" kerékpárokat
vegye, ezen kerékpárok a szakértők és versenyzők gépje. Bámulatos könnyű menés, tartósság és elegancia által az összes gyártmányok felett uralkodik.
Képviselőség és raktár: |FJ. WAJDITS JÓZSEFNÉL Nagy-Kanizsán.
ISfd^^V-ari^dereACÍlllCr &%>«pM raktár kerékpár Jelszerelési cikkekből. Használt kerékpárok eladása és
und(DKeisíer)Tabrlr! becserélése. ¦
m GLEICHENBERG IS
fürdőhely
Stájerországban. Tengeri magasság 300 m. Májastól Októberig.
íevényea-sósavas források Constantin és Emmaforrások. Ég-vényes só és vsssavas forrásvíz Johan n i s br ubn e n tiszta vassavas viz KI a use n q u el le. Savó. -Tej (száraz etetés) kefyr forráa-aó inhalació egyes kabinokban, fenyőfa gőz inháláció. Lélekzési készülék, pneumatikus kamarák, édes ásványvíz és habzó melegfürdók, fenyő és acÓIfÜrdök. Nagy hydro therapeutikus intézet, talajkura. Enyhe, nedves meíeg por és szélmentes levegő erdős dombtáj.
Tudakozódásod és prospekmsok ingyen. Lakásmegrendelések a fürdó-igazgatósagnái Gleichenbergben
házi, ipari, mezőgazdasági, építkezési éa egyéb nyilvános célokra kéz-. járgány és erőhajtásra.
f flztecskendőkei
városi, községi, gazdasági és gyári tűzoltóságoknak.
harangokat és harangállványokat ^
templomok, iskolák stb. részére.
;n működő pö\'cegödör tisztító készülékeket, utcai Öntöző-kocsikat, sárkaparókat
-készít és ajánl a -
Budapesti Szivattyú- és Gépgyár (««tt WALSER FERENC)
Budapest, VI., külső Váci ut 45.
Árjegyzékek és költségvetések ingren és bérmentve.
aogoapoooooexxípaocooo ocoococpoccracoooconoo
MOLL SEIDLITZ POR
Csak akkor valódiak, ha mindegyik, doboz Moll A. védjegyét ó;
aláírását tűnteti fel. A Mai\' A.-féle Seidiitz-porok tartói gyójíyhatása a legmakacsabb gyomor- ea il-tettbán tálnak, gyomorgörcs ?9 gyomorhév, rogzott székrekedés, rnajbáoulom, vér találás, aranyér és a legktl:Anbözobb nöi betegségek ellen, e jeles aáziazernek évtizedele óta mindig nagy bb elterjedést szerzett. — Ára egy lepecsételt «re-
Hamisitások törvényileg fenyíttetnek 1 MOLL-FELE FÍ^NCÍX
BORSZESZ ES SO
\'Csak akkor Valódi. h* tnindegyik nveg IIOIjL A. rwJjegyoL. iöuU-li telí
i-:- .A. ¦all* felirata önozattal vau zárra. A MoÜ-féle ,
Hriaozta borszeszéi aé nevezetesen mint fa}dalraetiilapité bedirzsölest szarj ¦ köszvény; caaz és a meghűlés egyéb következményei nm légit mf-retesebb népszer EgyOacztlt tredatl Svag ara 90 kra|czár___
Moll Salicyl szájvize-
(FŐalkatrésze : fOzolyaavas sziksó.) A mindennapi száj tisztításnál knl&nösen fontos bármely kom gyermekek, mist felnőttek számára; mert e szájvíz a fogak további épséget biztosítja s egjszersmint szer fogfájás ellen - Eay Mail A. védjegyévé! ellátott Uvea, ára: 60 krajcár.
Főszétküldés:
Moll A- gyógyszerész, cs. és kir. udvari szállító által.
Bécs: Tuchlauben 9. bz.
Vidéki megrendelések naponta postaatanvét mellett teljesíttetnek
A raktárakban tessék határozottan MOLL A. aláírásával és védjegyével ellátott készítményeket kérni. Raktár: Nagy-Kanizsán Rosenfeld Adolf és Fia.
r Suchard csokoládjai és kakaói-
ig
! ! Vis2aa.BÍad»kaak «agfelelu trtagedaény !
Tévedések elkerülése czéljából ! a mélyen tisztelt közönség figyelmeztetik arra, hogy Suchard Ph- gyára úgynevezett törmelék csokoládét se nem gyártji sem kereskedelembe nem hozza. — SUCHARD PH. csokoládéiért a tiszta állapotbani szállításért kezeskedve van és csakis staniol csomagolásban gyári
jegy és aláírással kapható.
m
Ur. H Ö WV E U-f.é i e az egész világon szabadalmazott h;génlkns asbett lalpbetét
NINCS TÖBBÉ LÁBFÁJÁS,
sem tyúkszem, sem izzadós láb, sem bőrkém -ny^dé?, sem lábdaganat sem fagyos láb. sem lábégés ; rövid idei viselés u\'an m gkönnyebbü! a járása annak, ki cipőjét Dr Högyes-Mo, w. egész vüágou szibi-dalm&xntt asbest talpbetéttel látja el.
Párja egyszem — 60 kr., kettős vastagságit I frt 20 kr Az abbesi talpbetét kítuaöségét legjobban bi onyitja, hogy a cs. és kir. közös hadseregének és a m kir. honvédségnek eJdig 23500 párt szállíttatott.
Szétküldés csakis utánvétellel, vagy a pénz előleges beküldése és külön 10 kr. franco. — Felrílágosi\'ások és prospektasuk, köszöoetoyilvánitások ingyen
általános Axbestárs-gyár betéti társaság Bndapest VI., Szir-ntcza IS.
! Viszonteladóknak megfelelő áreagedatray ! !
I
I
||||Mentes a babkávénak egészségre ártalmas alkatrészeiiöL Egyedül a Kalhrelner-fóle matátakóvé az, mely annak Illatét \'és kedvelt izét magában foglalja. A KaÚifemer-féta raajátákávé étvágygerjesztő, könnyen emészthető, évek során éffelnöttekéiv gyermekekre nézve egyaránt hasznosnak bizonyult. Legkitűnőbb pótléka a babkávénak, valamint ajánlásra logméKóbb vegyűléke \\U annak. Tekintettel áz egészségre és takarékosságra, a valódi .Kathreiner-nek többé egy háztartásból sem szabad hlSnyoJgiji
i > .Óvás az értéktelen stanzátoktól.
i
omatott Ifj. Wajditä József köojrnyomdájibao Nagy-KiDizsan.
¦AQYKAWZSH, Wsj^iugusxtu» ho 20-én.
34-ik szám.
XXXVII. évfolyam.
Elé fisttéli Ar: fcpeax évre . . . 6 frt — kr Fél érre . . . . J fn 50 ier. Negredévre . . . 1 frt Ji5 kr. Y.fjn «*» \'0 kr. HIRDETÉSEK -r) hasábos petiuorbaa 7, tmuoctuur 6, ¦ minden további lore.n i> kr.
Jí VI I.TTE Ufi E N petit soronként 1U krért vétetnek Ivi. Kincstári illeték Dundee egvn birJetwén 3U kr. üactendő
ZiiLil KÖZLÖNY.
A nagykanizsai , Ipar-Testület* „t nagy-kanizsai Takarékpénztár .részvény-társaság," a .Kotori takarékpénztár részvény-társasig,* ,nagy-kanizsai és a galamboki önkéntes tűzoltó egylet,\' a .nagy-kanizsai kiadedaevelő egyesület,u a „nagy-kanizsai tanítót járáskor," a nőegylet,\' „n.-kanizsai izr. jótékony nőegylet,* .szegények tapintézete," a .katonai hadastyán egylet," a .soproni kereskedelmi iparkamara,* nagy-kanizsai
A iap szellemi részét illető minden koile»ény a felelős szerkesztő Berrére, tz anyagi rész; illető koi-leméavek pedig s kiadó cerere címzetten Xagj-Ka^tiuara bérmentve intézendők.
Bérmeotetlea levelek u-m fogad -latnak **!.
Kéziratuk ri»*zaneai küitleUek
.nagy-kanizsai keresztény jótékony külválasztmányának hivatalos lapja.
HETENKINT EGYSZER, SZOMBATON MEGJELENŐ VEGYES TARTALMÚ HETILAP.
Nemzeti ünnep.
Nagykanizsa. 1898. asgmszta* 19-én.
Megzendülnek a harangok; megdobbannak a szírek.
Ünnep van: Nemzeti ünnep.
Ugy akarta a nemzet képviselete és a koronás király, hogy első királyunknak, kit a róm. kath. egyház szentjei közé sorozott. — érről évre visszatérő emléknapja ünnep legyen minden magyarra nézve, — nemzeti ünnep.
Szent István napját tehát megünnepeljük, mint nemzeti ünnepet. A katb. egyház hívei ősidőktől fogva mindenkoron kegyelettel ünnepelték e napot, mint vallásos Ünnepet. — Kegyeletüket azomban, mely a szent iránt lobogott szivükben, mindenkor áthatotta a nemzeti érzés melege, a hazaszeretet tiszta lángja, mert nemcsak a szentet ünnepelték, hanem a magyart is. István szent és sirály, nemzetünk apostola és első felkent királya. Ezért volt ünnepe mindenkoron a hazafias érzésnek ünnepe is.
Tisztelték és dicsőitették a nemzeti nagyság es szerencse napjaiban ; hozzáfohászkodtak, 5 utána sírtak a nemzeti gyász és nyomorúság napjaiban.
Az élő hit és az élő nemzeti érzés gynllasztotta a sziveket és töltötte el tisztelettel a szent király iránt Az idők forgó viszontagságában megfogyatkozott mindakettŐ. Számító ridegség és kozmopolita szellem ülte meg a lelkeket. Igy vájjon me^ül-hetjük-e méltóképpen e napot ?
A hit tisztasága, a nemzeti érzés lelkesedése nagy lettek véghez vitelére serkentette őseinket, kik nemcsak megvédték e hazát külső és belső
diesévé tették.. Ma mogfogyatboava
mindkettőben erkölcsi romlottság és világpolgárias, hazát, jogot, kötelességet tagadó és tapodó eszmék erjesztik meg idegeinket, rontják meg akaratunkat és szülnek bennünk elégedetlenséget.
A nemzeti Ünnep nem lelkesít többé, hanem rikító zászlók alatt üljük a .munka" ünnepét, átkot kiáltva a jogra és a jólétre, melyet munka teremtett.
A komo\'y, a lelkiismeretes munka és nem a nagyhangú izgatók köny-nyelmüen odadobott jelszavai.
Ha meg volna bennünk őseink hite, meg volna akkor a megelégedés is. Ha áthatna bennünket őseink nemzeti érzése, nem kapkodnánk világpolgárias eszmék után, de tennénk és dolgoznánk a hazáért
L két eszme hasson ma át minden magyar polgárt, a nemzeti ünnepen.
E két eszmében tesz a kereszténység ünnepe igazán nemzetivé, — mindenkit; ünnepévé, ki magyarnak érzi és vallja magát
Forrj on egybe e na port a haza minden polgára a nemzeti érzésben, melyet drága kincs gyanánt őrizzen szivében és hagyja örökségül utódainak is.
A felgyújtott ünnepi gyertyák a nemzeti érzés magasztosságát lobogják. Az ünneplő szivek ez érzésben dobbanjanak össze.
Változik az idő, — változnak az emberek.
Kibérelt lelkiismeret, — lanyhádé nemzeti érzés, a fényes történelmi mult elfeledése, a haza fogalmának, a nemzeti önállóságnak, függetlenségnek és szabadságnak tagadása, el-
szakadás az ősi erényektől a nemzet és- Bittagadü érzelmek burjánzása^ a
pózoló és üres hazaszeretet, a nemzet nyílt sebeinek meg nem látása: ime a törmelék, melyen diadallal száguld végig az uj idők divatos szelleme.
Nincs önzetlen hazafiság, — nincs öninc^tes nemzet, nincs tiszteletet parancsoló áldozatkészség, de van hazugság, hipokrízis, farizeuskodás és lealázott, — kufárkodó, haszonleső hazaárulás, ámító, üres jelszavak, nép bolonditó, üzérkedő, csalafinta demagógia: ime a vívmányok, melyeket ezer év b ŰzdeJ mes keservei árán szerezi ünk.
Fásait lélekkel, — kivetkőzött uj magyar érzelmekkel szent királyunk dicsőségéhez fel nem emelkedhetünk ; a törvénybe iktatott nemzeti ünnep, keserű gunykaca; a jelen idők hiu törekvéseire, az aj napok uj világa sárba ránt minden szentet és nagyot, az uj elvek romboló, pusztító, elszomorító következményei ijesztő rémekként nehezednek keblünkre. — A nagy király erőteljes, igaz nemzeti érzése, a népe javára eltöltött fáradtságos élet, nem- temette- meg méltó gyümölcseit, szent emléke és dicső neve, olcsó hh.elkedéssé fajult, gyarló erényünk leszédül a silányság pokoltengerébe és öoszégyenünkben még restelkedni sem tudunk: — ime az ünnepi hangulat, mely csak bűneinkről, hibáinkról, gyarlóságainkról tanúskodik.
De egy maradjon mindenkorra, az idők végéig változatlanul, a magyar nemzeti érzés! \'*
Ennek lángragyulását, fennen lobogását ünnepelje ma mindenki, e nemzeti ünnepen,\' Szent István király napján. -
Az anyákról.
Ha ugy esténkint elmélázom, i a távoli lélekharang boa zokogása imádságra serkent, lelkem mindannyiszor vissta-vissza száll a boldog gyermekkor édes álmaihoz, felidézve képzeletben amaz áldott lényt, ki bölcsöm mellett kedves danát dúdolva, — betegágyamnál buzgó imádságot rebegve, őrzöangyálként lebegett köröttem Ki ba ébredtem, boldog mosolygással, na érkeztem, csóközönuel halmozva a ha távoztam, keserves zokogással ölelt keblére, — e ki fájdalom, oly korán költözött el oda amaz ismeretlen hazába, magával vivén az általa dédelgetett ceaMjE boldogságát.
N:m esze, pzive által tündökölt Ó, — nem a nagy világ zajában, divatos hóbortjaiban, gyönyöreiben a élveiben; — csaladja boldog itásábau kereste, s lelte is fel aaját boldogságát. — Szenvedései közt vigasza, kétségbeesésének elháritója, örömeinek füszerezője, szerető édes anyja, nemesen érző szive volt Ű családjának.
I-ttenem, mily kevés gyermek dic*e-kedbetik ily édes anyával 1
Hány romlott, semmi emberrel, hány szívtelen zsarnokkal lenne kevesebb, ba minden anya feltudná fogai kellőképen hivatását!
Fájdalom azonban, csekély számban akadunk ilyenekre. Hanem igen is fölös számban könnyelmű élv s feltűnést hajhászó, divatos hóbortoknak hódoló mamáknak csrjfolt bábukra, ktkr inkább a nagy világ ujában s az úton-útfélen kínálkozó élvezetekben, — mintsem családjuk boldogitásában keresnék saját boldogságukat. — Kiknek az otthon teher, kiket a gyermeksiráa idegessé tesz, kik gyermekeiket mosdatlan szájú dajkákra, vagy mondjuk tán garason fogadott ne-velönőknek gúnyolt, neveletlen bakfisekre bízzák, s csak néha-néha engedik magukhoz közelíteni, nehogy díszes ruhájukat, avagy a szalon fényes bútordarabjait bepiszkítsák. — Kik gyermekeik apró bűnein mosolyognak, bennük gyönyörkődnek, — erőszakoskodásaiknak engedve, vágyaikat bárminő körülmények között s bármi áron is kielégítve, nevelik az elkényeztetett, tunya, élősdi fekélyeit a társadalomnak.
Kik leányaikat már fejlődő korban a fényűzés, táneiskole, báíozás, üres fejű tacskók-¦ BdtaioJga^á^ft, s rogéusw iér-
celmények olvasgatása álul elazédittetni engedik, s nevelik az önmagukhoz hasonló családi nyűgöket, a semmi hasznoshoz nem értő, kalandvágyó, s regényes vágyakozással telt anya csemetéket Kik a családjuknak élő, — erkölcsös, munkás, s józan gondolkozású anyákat kinevetve, holmi nyegle fráter csábító bizelkedései által eíszédittetve, tán pil-pillanatnyi örömekért nem szégyenlik önmaguk s a család becsületét is meggyalázni.
Szivök gazzal teli: elméjük üres. csak figyeljétek meg, mégis hogy erőlködnek erényeseknek, boldogoknak, okosaknak s irigylendőknek látszani; pedig ha tanúi lennétek csak egyszer is ama kínos családi jeleneteknek, de otthon lennétek egyszeribe.
Ilyen anyák példáinak befolyása termi a mai korcs jellemeket, — ilyen s ezekhez hasonló anyák térdein formálódnak, s ilyen anyák légkörében érnek a mai társadalom mételyei, kik Istent szülőt felebarátot, hazát nem ismerve, őrült hajszával, sokszor mások boldogságát feldúlva rohannak őnvágyaik zsákmányaik után. A természettől a gyermekekbeoltott, anyjuk után való vágyokozásnak legszebb ellenszolgáltatása az anyai kötelességek pontos teljesítése.
Ah, ü eltévelyedett, bárgyú -mamák ne a világ örömeinek, hivatás toknak éljetek 1 Keressétek a boldogságot ama négy tal között mely a csendes családi tűzhelyet övezi, tündököl szivetek, a ast szeretettel telve, minden önzés nélkül vigyétek be az élei zajába s bogy elébb másokat elégítsetek ki. másokat tegyetek, segítsetek boldoggá s csak a mások boldogsága fölöslege, boldogítsa önsziveteket is.
Igy lesz boldog a család, a társadalom s a jó anya is; — mert mint a költő mondja :
Ei szívben jó. lélekben nemes volt, -Ki életszomját el nem égeté. Kit gőg, mohó vágy, fény el nem varázsolt: Földön honit csak olyan lelheté. —
Banekovits János.
TÁRCA.
A fallal szemközt.
Irta Plerre Loti,
— A .Zalai KoVöny" számara fordította: — Villányi Henrik.
Az udvarban volt egy szerény, kicsi lakásuk. Az anya, a leánya, a nagynéue rokon anyai részről, már előrehaladt korban, mind együtt laktak.
A leány még nagyon fiatal volt tizennyolc évének múlékony frisses ég ébeo, mikor mindnyáján kénytelenek voltak a [ Rorsfordulat miatt, bezárkózni a családi háznak legelvonultabb részébe A drága lakás megmaradt részét bérbe kellett adni idegen, szeutségteienitő lakóknak, kik változtattak az egész látképen és kik lerombolták a régi emlékeket
Ege, árlejtés megfosztotta őket az egykori pompás bútoroktól. Berendezték uj kiesi szalonjukat egy kissé össze nem "illő bútorokkal: Az elődök ereklyéivel, a padlásról hozott ódooBágokkal és a ház tartalékbutoraival. De megszerették mindjárt ezt a szerény szalont a mely Őket evekre egye sité egy éa ugyanazon tűzhely közé, ugyan azon lámpa köré, téli estéken. Jól érezték magukat; a szobának családias, bizalmas arculatja volt
Egz kissé zárdaszerü volt ez a lakás, de szomorúság nélkül, mert az ablakok, ellátva egyszerű musszelín függöoyökkel. egy napsütötte udvarra mentek, melynek igen alacsony falai rózsákkal és bokrokkal voltak díszítve.
És már már elfelejtették azt az egykori fényűzést, kényelmet, boldogan éltek szalonjukban, mikor egy napon olyasmit közöltek velők, ami szomorú levertséget okozott.
A szomszéd bét emeletre építtette házát: egy fal fog tehát felemelkedni, ablakaik előtt, mely elfogj*, a levegőt, a nap sugarat.
És, bej, semmi mód, hogy ezt a szerencsétlenséget elhárítsák maguktól, kegyetlenebb érzé-, mint az a balsors, mely vagyonnkat elvette. A mi könnyű lett volna a jólét idejében: a szomszéd házát megvenni, most arra gondolni sem lehetett Meghajolni a végzel előtt, ez volt az egyetlen, amit tehettek szegénységükben. #
A kövek soronként emelkedtek; azo-rongatásaal látták növekedesőket. Hallgatag gyász uralkodott a kis szalonban, napról napra jobban és jobban szomorkodtak, a szerint amint ez a sötétséget okozó árnyék felemelkedett a magasba. Es be kellett vallaniok Önmagák előtt, hogy ez a magasba törő dolog nemsokára helyettesíteni fogja a kék eget vagy az aranyos felhőket, melyektől annyira elvált a valamikor lombos alacsony fali.....
Egy hóuap alatta kömivesek befejezték munkájukat sírna felület volt faragott kőből, befestve szürkés-fehér festékkel mely a novemberi napok szürke egéhez hasonlított, örökösen áttetsző, változatlan éa holt; — a kővetkező nyárban, a rózsafák, az udvar cserjéi újra virítottak, de a fal árnyékától sárgultan.
A szalonba a június és július égető nap heve tüzelt, de reggel Későbben hajnalodott, este korábban oyugodott le a nap.
*
* *
Eliramodott az idő, eltűntek az év-: szakok. Lámpagyujtás előtt az est de-: rengő, szürke Óráiban, mikor a bárom ! nö egyike is másika is felhagyott a hímzés munkájával, a fiatal leány, — már nemsokára vénecske — mindig rásütötte szemeit erre a falra, a melyet ott emeltek az ö bajdani ege helyett Sokszor azzal mulatozott, mint egy melankolikus, mert mélabús volt néha mint a rab, — hogy egy bizonyos helyről nézte a rózsafák ágait, a cserjék lombjait, amint a falról kidomborodnak és azt képzelte, hogy az a szürke fal as ő ege, egy kissé alacsonyabb, közelebbi ég mint a valódi, olyan mint az az ég, mely alaktalan látományokbao kisért éjjel. . *
* 1 *
Ők Örökséget is reméltek, melyről sokszor, beszéltek mikor a lámpa körűi Ültek, ugy m&t álomról mint egy regéről, annyira távolnak tűnt fel ennek az Örökségnek megvalósítása.
De ha egyszer megkapják ezt az amerikai örökséget, akkor a szomszéd házát minden áron meg kéU venni, bogy azt as uj részt lerombolhassák, bogy visszaállítsák az elmúlt idők állapotát bogy visszaadják szeretett rózsafáiknak es cserjéiknek a régi napot Ledönteni ezt---l falat, ez volt az ö földi kívánságuk,"%z volt rögeszlnéjök.
Es a véo nagynéni ilyenkor azt szokta | mondani: kedves leányaim, adja Isten, bogy addig éljek, míg erre a szép napra I ébredek.
Sokáig késett ez az örökség. Az esőzések a fal sima felületére már már | fekete tarkaságot rajzoltak, szomorú, szo-i moru látványosság voltak ezek a falra ! rajzolt árnyékképek. És a fiatal leáuy | sokáig elmerengett rajtok, minden nap, ; minden nap...
Egyszer, egy meleg tavaszi napon, mely a rózsák vihtását a fal árnyéka dacára síetteté, egy fiatal ember jelent meg az udvaron és néháoy estét töltött a bárom hölgy asztalánál. Átutazva a városon, körős barátok ajánlatára eljött, talán a házasság utógondolatival. Csinos volt büszke arcú, és lesülve a nyílt tenger szeleitől.
De ő azt a bizoayos örökséget ábrándnak tartotta, a fiatal leány szegény volt az ö számára és különben is arca a ntpfény bijján is oly sápadt voltl
Elutazott ismét ö ki egyedül egy rövid időre napsugár volt élet és erő ebben a családi körben. És azt aki magát már jegyeséoek képzelte, ez az elutazás a néma és bizalmas halál érzetével érintette. *
*¦ *
És az egyhangú évek folytatták változásukat, miot a szenvtelen folyam. Elmúlt Öt, elmúlt tíz, tizenöt husz év. A hozomány nélküli leány űdesége ia lassankint elmúlt At aoya megőszült As öreg néni feje már remegett és tel-
jesen elgyengülve ült a 80 éves asszony egy zsöliében ugyanazon helyen, az ablak mellett melyen a napfénye csak homályosan szűrődött át a magas fal miatt. Tiszteleti emelté arca kidomborodott * fal mellől.
A kérlelhetetlen fal jelenlétében elöregedtek mind a hárman. És a rózsafák és cserjék is megvénülének, bár még minden évben újból virítottak. — 0, kedves leányom, kedvei leányom monda az öreg néoi, megtört hangon, mert már nem fejezhette be többé mondatát csak
élhetnék még egy ideig, mig____ És
csontos keze a kőfal felé irányult fénye* gető mozgással.
Már tíz hónapja, hogy meghalt, irtózatos űrt hagyva a visszavonultak kis szalonjában. Siratták a szegény Öreg nénit mikor egy napon az örökség megérkezett, felbolygatva mindent olyankor, mikor már ezt az örökséget nem is várták. A vén kisasszony — negyven év nehezedett már reá — egyszerre megifjuhodott hogy az Örökség birtoklásába léphetett Most majd felmondanak a lakóknak, majd berendezkednek ugy mint azelőtt de ezentúl is a síb udvari szalonban fognak tartózkodni, mint a szegénység idejében, mert ez a szoba most már telve kedves emlékekkel és kűlöm* ben majd bevonul a napos derű, ba majd est a fogház falát ledöntik, a mely ma csak egy kényelmetlen légfogó volt, a melyet egy pár száz frankért el lehet távolítani.
XXXVII. ÉVFOLYAM.
ZALAI KÖZLÖNY
1898. AUGUSZTUS 20-án
A hódoló diszfelvonulás,
Olvasóink közül azokat, akik Szt-István napjára a fővárosba rándulnak, figyelmeztetjük arra, hogy Budapestnek jelenleg a legszebb, legcsodálatosabb látványossága az a körkép, mely az ezredévi hódoló diszfelvonulást ábrázolja.
A művészek egész kis serege — élén Eisenbut Ferenccel — közel két évig dolgozott e képen, amely ugy történelmileg, mint művészetileg remek alkotás. A művészek kitűnősége maga elég garancia ugyan arra. hogy a festmény, mely az, ezredévi ünnepélyek legnagyobbszerü mozzanatát örökíti meg — bámulatos legyen, de hogy annak becsét „kézzelfoghatóig" is kifejezzük, megemlítjük, hogy jóval többe került százezer forintnál.
A festmény a Városligetben {az And-Tássy-ut torkolatánál) látható egész nap, az esti órákba villanyvilágításnál.
A körképen arcképbüséggel látható Magyarországnak majdnem minden nevezetesebb embere, továbbá azok a ban-dertaták is szinte valamenuyien, akik a hódoló díszfelvonulásban resztvettek, — tehát a mi véreink is, — arcképuü-éggel saját dit^őltönyeikben, lobogóik alatt; a nézőközönség közé a művészek igen sok országszerte ismert, kedvelt kitűnőség és nevezetesség (hölgyek és urak) arcképeit föstötték le: lehetetlen, bogy közülünk bárki is, aki a fővárosba fölutazik ezt a festményt meg ne tekintse.
A nagyszerű körkép magyarázására, tájékozásul érdemesnek tartjuk elmondani a következőket. A föladat: megörökíteni, lefösteni a hódoló dfszfelvonulást egy képen, sokkal nehezebb volt a kivitel pillanatéban, semmint;-felületesen szemlélve a dolgokat, hihető volna. Mert a festmény egyik pontjánál elkezdeni a menet ábrázolását, s végig festeni az egészet ugy, hogy a menet vége és az eleje szükségkép összetalálkozzék, — eszmétlen. Üres szolgai kép, egyszerű unalmas lefestés leendett. S egyáltalán ugy kezdeni a lefőstés munkáját, mint más, például ipari munkát szokás: „az elején" — itt mér jó eleve kizártnak kellett lennie, mert ba az elejét látjuk a menetnek a festményen, előtte, még a . történelmi- hűségnek ia megfelelően, de. természetszerűleg is, — okvetlenül egy jó darab utcának üresnek kellett volna maradnia, ami pedig egy hasonló festményen, melynek nyüzsögnie, hemzsegnie kelt az élet, az akció mozgásától, elevenségétől, valóságos képtelenség.
Eisenbut tehát az egyetlen lehetséges módját választotta a megföstésnek és megoldotta a kérdést ugy, bogy képe híven visszatükrözi az eszmét, a minek kifejezésére a diszfelvonulás törekedett, de azért ráföstötte a képre az egész bandériumot, aoDak minden jelentős altkját portrait bű .éggel is ábrázolván.
A bandérium föl és elvonulásának legfőbb célja, legkiemelkedőbb mozzanata,
Végre a falnak ledöntése is megtörténhetett, megtörtént amit husz hosszú esztendő óta kívántak. Megtörtént április havában, az első tavaszi fuvalat idejében, a mikor az esték már hosszuk. Gyorsan ment ez, hulltak a dörömbölő kövek, énekeltek a munkások, por és mész fellegeket felverve.
A második nap alkonyán, mikor ez befejeződött, mikor a munkások már eltávoztak mikor a csend és nyugalom betért, ott voltak asztalok mellett az anya és leánya csodálkozva, hogy milyen világosság van. csodálkozva, hogy lámpára nincs szükségök, bogy elkölthessék e*lebédüket. Az elmúlt időkön tűnődve, szemlélték a rózsafákat, amint az udvaron a szabad levegőn terjeszkedtek. De öröm helyett, melyet vártak, valami sajátságos rosszulérzés fogta eV" őket: Túlságos sok világosság a szalonban, egy neme az elszomorító fénynek és felismerése annak, hogy valami véghetetlen változás történt Szótlanok voltak, mikor álmnk beteljesedett. Egyiket is, maiikat is növekedő búskomorság emészté, t:ém beszélgettek egymással, nem nyúltak az ételekhez. És lassankint összefacsa-rodott szivök, olyan szomorúság volt éz olyan sötét bánat, olyan reménytelenség.
kétségkívül a hódolat volt a király előtt; s a bandérium kígyózó vonalának, bogy ugy mondjuk, a legtartalmasabb részét, a szivét képezték az országok lobogóinak vivői. S ezek között is a legelső, legkiemelkedőbb mozzanatot annak kellett képezni, amint Magyarország zászlójával annak hordozója, Vay Béla, báró hódo latul elvonul a király előtt, —Vay mögött és előtt a többi zászlós urakkal. Ez képezi tehát a festmény magvát,
— jegecedési pontját, 8 e pont körül kellett sorakozoiok a többi mozzanatok nak, amennyire lehetséges volt, a történelmi büség szem előtt tartásával. -
A kép legfőbb mozzanata tehát a királyi várpalota udvarán a király elölt történt, amint ott a zászlós urak menete
— s előtte, mögötte a többi bandériumok elvonulnak. — Minthogy azonban a zászlós urak az egész menetnek jóformáé a derekán voltak, a menet elejének, a vezető Percei Dezsőnek és a mögötte levő vármegyék bandériumának más helyet kellett kijelölni a festményen, — olyant, a mely már nincs a várban, — minthogy az eleje már akkor onnan levonult
Eisenhut tehát ugy alkotta meg föst-ményét, hogy a bandérium azon részét, mely a menet elejét képezte é3 a várba az emiitett mozzanat kiemelésének nél-külözhetlenségénél fogva, elhelyezhető nem volt. — a Vérmezőre helyezte visz-sza, abba az időbe, amikor ott i diszfelvonulás már feloszlófélben van, —de azért ott szépen megfösthetó, s természetszerűleg szerves összefüggésbe hozható magával az egész millenniumi disz-felvoíiulással.
Egy másik ,költői szabadság", amivel az alkotó művész élni kénytelen, — sőt köteles volr, az, hogy mindazon állami, katonai és egyházi föméltóaágokat, akik részben disz hin tóikban, részben az uj országház kupolás-termében, részben a Mátyás - templomban és előtte vetlek részt az egész ünnepélyes aktusban, — melynek a diszfelvonulás képezte legkiemelkedőbb mozzanatát, — mint nézőket szerepelteti a királyi várpalota udvarán. Mert bizonnyal nagyon hiányos leendett e festmény, ha ép ezek az urak hiányoznak róla fölismerhető módon, — másrészt azután ez lehetett egyetlen módja annak, hogy a magyarság e valódi., leghivatottabb képviselői is ott szerepelhessenek e képen, mely az egész nemzet ünnepét és hódolatát fejezte ki a legékesebb módon. Ugyanebből az eszméből kiindulva, a néző közönségéé, különösen a várpalota udvarán, tribünjén és környékén, sok olyan előkelő hölgyet és urat föstötték le a művészek, akik mint nézők, teljes joggal tekinthetők a maeyar közönség képviselőiül, minthogy többnyire jelentős szerepet játszanak a közéletbea. Ismételten ajánljuk olvasóinknak a tauulságos megtekintést.
mint a melyet drága halottjaink után érzünk.
Mikor végre az anya észrevette, hogy leánya szemei megtelnek könyekkel, megértette azokat a gondolatokat melyeket ugyan nem fejezett ki, de melyek talán egyenlők voltak a saját gondolataival.
. — Hiszen újból fel lehet épiteni ezt a falat monda az anya. Kekem ugy tetszik, bogy az előbbihez egészen hasonlóan fel lehet épiteni?....
— Éd is gondoltam reá, moodá a leány. De látod, ez nem volna az előbbi fali!......
Istenemi hogy lehetséges 1 Hisz Ő volt az, Ö! aki azt a rombolást mégparancsolta, aki ennek a családi kép hátterének a megsemmipitését kívánta 11
Ebből a háttérből domborodott ki, egyszer tavasszal egy natal ember szép arca és annyi tél után, egy nagynéue tiszteletreméltó profi Ije?
És hirtelen, ezen visszaemlékezések közepette melyek elvonultak lelkében, mint a sebesen repülő madárnak árnyéka a földön, mikor belátta, bogy azokat a régi ereszeket nem fogja látni többé sóba, soha. soha, szive megtört: életének legfájdalmasabb könyei hullottak a többé helyre nem állítható lerombolt falnak láttára.....
HÍREK.
— Ö Felsége, I. Ferenc József, Magyarország dicsőségesen uralkodó apostoli királya, e hó 18-án töltötte be 68 ik életévét.
A mit annak a prófétalelkü költőnek évezredekbe látó jós szava, e n-mzet rendületlen erejébe vetett jogos bizodalommal\'megjövendölt, im valóra fordult mert eljött az a jobb kor, — .a mely után buzgó imádság epedez százezrek ajakán.
A szeretetnek és a rajongásnak legszebb jeleivel veszi körül e világhírű húségü nemzet az ó szerette uralkodóját és családjának minden egyes tagját — Felkent királynők szent neve az Összetartó kapocs, — mely\' a nemzetet egygyéforrasztja, mert lovagiassága és törvénytisztelete, őszinte, tiszta szeretete és odaadása, mint legfőbb magyar erények, benne nyilatkoznak a legta mi Iságoi abban és legtökéletesebben.
Megértett nemzet és szeretett király, — itt a magyar nemzet nagyságának alapja —¦ Istennek dicsőség, királynak hódolat, magunknak munka, itt a nemzet jövendőjének záloga.
Millió meg millió, hódolatteljes alattvalójának buzgó imája száll az Egek kárpitja felé, boldogságot, dicsőséget, hosszú életet kívánva az ezeréves nemzet, gondviselő, szerető édes atyjának.
Nagykanizsa város, közönsége az ő történelmi multu alattvalói bódolatával ünnepelte meg & mai napot. Az összes templomokban bálaadó isteni tisztelet tartatott, a városi, megyei és állami hitóságok képviselőinek jelenlétében. — A hadsereg részéről pedig a 20. honvéd gyalogezred vonult ki teljes díszben a plébánia előtti térre.
A tényleges állományú legénység 1-ső és 2 ik zászlóalja, két diazszázaddí alakulva pontban Vj 9 kor érkezett meg Mihokovics Márton százados t j. vezénylete alatt. Az ehö>zázadot Hrani-lovics Márk, — a másodikat Junga Sebő százados vezényelték. — A teljes díszben és az ezred zászlójával kivonult diszfélzászlóalj kiváló precizitással - adta meg a szokásos aisztüzet és katonás magatartásával mindenült a legjobb benyomást keltelte. ítésztvetlek az ünnepi misén a helyben áhomásozó Összes tényleges és nyugalmazott katonaállományú -lisztek, orvosok és csapatszámvivők. — A 48. gy. ezred pótkeretének tisztjei szintén resztvettek az üunepségen.
11 órakor az izr. templomban volt hálaadó isteni tisztelet, melyen a hatóságok képviselőin kivül olt voltak a helyőrség delegált tisztjei. — Dr Neumann Ede magasröptű, ékesen ?zó ó bazaöas beszédben méltatta a nagy nap jeleoiö-ségér, Ksrbchmaroff Leó főkántor pedig az ő áhítatot ébresztő gyönyörű énekével járu!t hozzá a lélekemelő ünnepiét; magasztost, ágához.
— Személyi hír. Bánáss László százados, Székesfehérvárra történt elvezényeltél és*1 tői bevonulván, ismét átvette 8/20. m. kir. bonvéd század parancsnokságát.
Vágó Ignác százados a Ludovika Akadémia tanára, ki ezelőtt éveken keresztül városunkban állomásozott, szabadságidejét Nagykanizsán tölti.
— Kitlilltetói Ő Felsége, dr. Csanády Gusztáv, keszthelyi gazdasági tanintézeti igazgatónak, a gazdasági szakoktatás terén szerzett érdemei elismeréséül kehiben 1898. aug. hó 6-án kelt legfelsőbb elhatározásával, a Ferenc József-rend lovag keresztjét adományozta.
— A bírósági szünet folytán a kir. járásbíróságnál nagyban folynak a szé pitési és tatarozási munkálatok. Szabadságon van a járáshirófág vezetője, — Oszterbuber László ítélő táblai biró és helyettese Katzenbach József kir. járás-
bíró i.a. Zsnbory István helyett áthelyezett Dreven Lajos még nem foglalta el hivatalát — A járásbíróság összes figyelt jelenleg Makara Iván awásbiró és a nyugdíjazott Lovak Ede helyett újonnan kinevezett dr. Berecky Viktor aljárásbiró intézik, ki e hó 14-én foglalta el hivatalát A kir. törvényszéknél dr. Huszár Sándor és dr. Kiss István már elfoglalták hivatalukat, 1\' azért még erősen érezhető a szünet a kir. ügyészségnél dr. Orosdy Lajos szabadságolása folytán, dr. Kendi Elemér alügyész vezeti az ügyeket
— A honvédség koréból. A nagy kanimi m. kir. 20. sz honvédgyalogezred tartalékosai e bó 13 án voou\'Uk be 35 napra terjedő fegyver gyakorlatra. Bevonult 830 legénységi állománju tartalékos. 18 tiszt éa 7 tiszthelyettes. Az ezred augusztus 24-ig fog városunkban időzni, a mikor is őszi gyakorlatra indul és csak szép*, közepén .érkezik vissza városunkba. — A multak példáira támaszkodva hisszük, hogy derék honvédőink az idén is ép ugy, mint eddig, az ezred jó hírnevének emeléséhez a kitartó menetelés és kifogástalan harcképesség ¦ gel, nemkülönben a legfelsőbb helyen is megdicsért példátlan fegyelemmel, hozzáfognak járulni és ebben av reméaybeu** sje*irijek: Jen* HrTtort^ 25*fri, W
Az énekkarról hasonló dicsérettel kei; megemlékeznünk. A .Polgári Egylet\' dísztermében megtartott táncesté y a legí sikerültebbek közé tartozott, — meKei, 300 nál többen ve\'tek részt és a hajnalt órákig a legjobb hangulatban maradt együtt az egész társaság.
A következő sorok közlésére kéreltú ik fel. Köszönetnyilvánítás. A f. hó 14-én rendezett zászló szentelési Ünnepélyünk fényes lezajlása után, nem mulasztbaijus el. hogy a részt vett egyletek szives kivonulásáért, valamint az irodalmi kör dalárdájának sikeres közreműködéséért a leghálásabb köszönetünket ki ne fejezzük. A zászló fzeotelés rendezése közül Pongrác Adolf torna tanár ur fáradságot uem ismerő buzgalmat fejtett ki, melyért a legőszintébb elismerésünket nyilvánítjuk. Deák Péter renqSr főkapitány ur személyes felügyelete alatt a kivonult rendőrség dacára az óriási néptömegnek, a rendet oly példásan tar totta fenn, bogy kötelességünknek tartju Deák Péter rendőr főkapitány urnák valamint a rendőrségnek legőszintébb köszönetünket kifejezni. A rendezőség nevében Perger János s. k. elnök, Szendrei Károly a. k. jegyző. — A t hó 14-én rendezett táncmulatságon fe\'ülfizelm ke-
kívánunk a nagygyakorlatokhoz, erőt kedvet, kitartást és sikert.
— A névtnagyarositis. — A hivatalos lap naponkint hoz legalább is 80 uévmagyarositási engedélyt; annál örven-deteaebbek a névmagyarosítások, mert legnagyobb részt közszolgá\'atban levők látják be, hogy nagyon is ildomos, hogy egy magyar tisztviselőaek magyar hang-zá.-u neve legyen. Nagykanizsán ez az érzék nem fejlődőt t ki; közhivatalaink csak ugy hemzsegnek az idegen hang-zám névvel biró tisztviselőinktől, egye-dűli kivételt csupáa a városháza képezvén, a hol alig akad 3—4 nem magyar nevű bivatattiok. Dd mi, kik oly büszkén bingoztatjuk. a magyar ipar és kereskedelem fontosságát némán tűrjük, hogy cégfelirataink közt egyetlen magyar nevet sem Utálunk, vagy legfeljebb csak nagyon ritkán. Az bizonyos, bogy Ausztriában helyható ági rendelet kötelezné a magyar Déva hivatalnokokat és kereskedőket arra, hogy azonnal változtassák meg nevüket, csak nálunk, mi barbár magyaroknál fejlődött ki aunyira az engedékenység, hogy L*jtántuli szomszédaink* joggal hihetik, hogy a magyar neVü kereskedő is csak vendégjogon tartózkodik nálunk. — Ha Arizonában élnénk, — megfenyegetnénk német nevű polgártársainkat azzal, hogy nem magyarosítás esetében, — halomra fogjuk őket lóm, Így azonban a békés indulatú és csöndé* magáoyu Nagykanizsán, csak azon kérelmünket adjuk elő hogy szíveskedjék minden magyar érzelmű polgár, jó hangzású magyar nevet viselni. ;— A belügyminisztérium a lehető leggyorsabban intézi el az összes kérvényeket. A kí nem hiszi, próbálja meg.
— Iskolai értesítés. A helybeli főgimnáziumban a fölvételi, javító és pótló vizsgálatok f. hó 30. és 31-én déie:ött 9—12-ig és d. u. 3—5-ig fognak megtartatni. A beírások az 1898/9 tanévre szept.bó 1. 2. és 3-án délelőit 9 — 12-ig. ás d. u. 3—5-ig eszközöltetnek. Párhuzamos első osztály lesz.
A tisztelt szülőknek az igazgatóság, tanácscsal szívesen szolgál. Szept. bó 4^én lesz a Veni Sance és a tanév ünnepélyes megnyitása. 5 ikéo.pedig kezdődnek a rendes előadások. Az igaz ga\'ó ág.
— A nag-j kanizsai mozdonyszemélyzet záizlószen\'telési ünnepe. Aug. bó 14-én ment végbe é szép ünnepség
; a nagykanizsai tűzoltó egyesület, — az i ipartestület és mindkét katonai badas-| tyáa egylet valamint a székesfehérvári I fűtőház zenekarának közreműködése. — illetve részvétele mellett. A zászlóanya Bogenrioder Józsefné urnŐ volt, ki remekmű>ű szalaggal ékesítette a felszentelt zászlót. — A zászló szentelése a plébáuia temp\'omban óriást közönség jelenlétében történt D.u. az ,Egylet-kert-; ben- hangversenyzett a s?.-fehérváriak i zenekara, melynek játékáról csak a di-! csérét és az őszinte elismerés hangján 1 szólhatunk.
J. 10 frt 80 kr., Bogenrioder József, Linzer Béla, Ujlaky, Hirschler tS .i-., Schubert A. 10—10 frt. Havas lm. Thomk* Endre, Piet?ch Jakab 5^-5 frt. August N. 4 frt, Franz Lajos 4 Irt 80 kr., Koch Ede, Grossek József 3 -3 frt, Breuer Mór, Komlóssy Lajos. Járos Jaros, Kreiner. Gyula, dr. R.c Kálmán 2—2 frt, Petrics Ödön Tausz Ignác 1 Irt 50 — 1 frt 50 kr., Miltényi Sándor, Zimmeritiaon Gusztáv, Büchler L;pót, Sommer Ignác. Ibi József, Giüemot Ferenc, Jacob Gusztáv, Klein József, Kalovics N. 1—1 frt, Rosenberg Paulina 2 frt, dr. Haussr Jáncs. Ábrahám József 80—80 kr, Singer Sándor. Babics Antal. Puscbofky Sándor 50—50 kr., N. N N. N. 30 kr. Kris (ofoletti József 40 kr, N. N. 10 kr. Összeser 134 frt 80 kr. A zászló alap javára adakoztak: Bogenrieder Józsefné 25 drb. 10 frt arany, és 60 frt 178 frt 75 kr., M. kir Államvasutak Dyugoti fűtőház 50 frt, M. kir. Aliamvasutak knleti fűtőháza 33 frt. Összesen 261 frt. 75 kr. A felülfizetések és adom áoy ok ért fogadják leghálásabb köszönetüuket
— Dal a szezonról. .Még egy bét és meghalt a bolt szezon;" igy kiált fei az uborkaévadot dicsőséggel végig barcolt ujságirÓ Pyrrhus, — egy megvető tekintetet vetve az életmentő -ollóra, mely most pihenni tér téli álomra és szakadatlanul fog gubbaszUai a jövő nyárig. Megnyílnak az iskolák, itt lesznek t-i-neszeink, azu án meg visszatérnek katonáink, a régiek és azonkívül jönn-k még. ujak is. Egyszóval gyökeresen átalakul-rainden és arra is van remény, — bogy beteg közegészségügyünk. — vajúdó cselédügyüuk és végtelenül szegény s/.e gényü^yüik is dűlőre jut. Ilyen alapos változások mellett merjük hinni, ho.y még sok minden át fog alakulni olyanná, a milyennek lennie kellette és elég naivak vagyunk azt hinni, bogy társadalmunk is, átlátva az eddig követett iráuy helytelen voltát, szintén előnyére fog megváltozni. — Ez azonban csak. utóp ¦-. melynek ilyetén voltáról évtizedek szamom tapasztalatai győzlek ineg benoű ket — MindazonálUl nem adjuk fel V:, reményt véglegesen, mert vannak Iülj-. : tek. melyek azt a feltevést engedik létre\' j jönni, — hogy nálunk még mindig pera | igen késő. — Igy az, hogy nálunk vsa-; nak hírlapok és hírlapírók és e két *é-; hye/Ő léte a mellett szól bíz-OQjtfsk^\'-.:-. i nánt. hogy érdemes a város érdekében, : bátor szívvel és erős lélekkel, önzetlenül harcolni. De igaz az is, hogy ezen hir-i tarok létezése csak azt bizonyítja, hogy 1 vannak néhányan, kik azon lapokat szer-. készt ik, de hogy az azon lapokban lefektetett társadalmi követelményeknek kö-I vetelöi lennének, ezt épen nem tanúsítják, { mert a régi panaszok sohasem veszite -I nek aktnatitá ukbó! és így soha sincsen I bolt szezon, — mert nálunk állandó e \\ fiumei cápa és a tengeri kigyó: a m; \\ gyógyíthatatlanul, nehéz beteg, kisvárosi . -társadalmunk.
— csak akkor valódi, ha közvetlen gyáraimból rendelik
feiete, fehér t. színes 45 krtól 14. frt 65 krig ¦»«•-
renkénl — .ima," caikoa, kockázott, mintázott éa damaazt atb (mintegy 2*u kalwubuzö fajú éa 20(X) különbc-iö azin és árnyalatban stb.)
Ruhás s b ouzokra a gyártót! — Privát fogyasztóknak póstsbar-. vámmentesen s házhoz szállítva.
Minták jíostafordalfával.
Btafyar; lexelezes. \' " Svájcba*íerizeres levélbéljes; rafrasstandu.
fleiiiieberg G. selyemgyárai. Zürichben
(cs. es kir. ndrari asallitó )
XXXVII ÉVFOLYAM.
ZALAI KÖZLŐN?
1898. AUGUSZTUS 20-án.
— Emlékezzünk régiekről. Ma: vezércikkünkben már rámutattunk az uj idők szörnyszülöttére, a nemzeti mull és hagyományoktól való gyatra elpártolásra, ezúttal csak azt említjük fel, hogy a világosvári fegyverletétel 49 évfordulóját egykedvűen hagyiuk fejünk felett elsurranni. — Öh, hát ennyire jutott, a bonszerelcmtől duzzadó nemzet emlékező képessége, hát ennyi az egész, a mit a mi dic-o multunkból tanulni lehet. — A mi nemzetünk felejt és nem tanul, a minek igen végzetes következményei lehetnek.
Kosru\'h Lajos azép imájának néhány sorát hozzuk a tanul?ág03 nemzettörténet buzgó müve\'őinek érzéketlen emlékezetébe: ,0b hallgasd meg ágyúink bömbölő Bzózatát, melyben vitéz népednek lelke menydörög" és söpörd le a föld szioéről, a magáról és múltjáról rútul megfeledkezett gyászmagyarokat, ó küldd le rájuk öldöklő nyilaid myriádját, bogy magva szakadjon a nemzettagadó, silány renyhe nemzedéknek. Némits el minden ajkat, — oltsd ki minden szem világát, — bogy ne legyen tanuja annak, — bogy él egy nemzet a föld hátán, a melynek minden előbbre való, mint múltja, jeleue és jövője hogy van egy nemzet, a mely tunyán és gyáván áldozza fel legdrágább kincseit.
— Meghívó. A .Zalamegyei Általános Tanítótestület" elnökének hivatalos értesítése szerint a megyei tantestületi évi rendes közgyűlés aug. bó 25-én d. e 9 .órakor. Balaton Füreden a gyógyteremben fog megtartatni. Hajgatő Sáodor, jköri elnök.
— Iámét az Illemhelyek. Félve sző lamiuok meg, tekintetes mérnöki hivatal, látva azon nevezetes többséget, a mely már-már betenkint megismétlődő panaszaink lolytán türelmetlenkedni kezd. — De a dolog annyira fontos, annyira szükséges, hogy mi még egyszer felemeljük esdő szavunkat az ügy rendezése érdekében, mert nem lebet tekintetes mérnöki hivatal, a jogos sürgetés Ösvényéről, az áldástalan Btiucpolitika örvényébe aü-lyedni. — És most egy elszánt csatakiáltással ujÓ!ag a tekintetes mérnöki hivatal fölébe dörögjük átkainkat, bogy immár kegyeskedjék akár miféle módon az iránt intézkedni, hogy ne legyünk kénytelenek olyan sok kellemetlem<éget eltűrni. Mivel a dolog nagyon is komoly, hát nem igen tréfálkozunk, csak azt kérdezzük, hogy nem e a tekintetes mérnöki hivatal szerzője annak a szép magyar cótának, mely imigyen végtödik. aSzagos lesz az utca, Merre, merre, merre járok."
A söprés elégiája.
És jönni fog, ba jönni kell, Egy jobb kor, mely után Pormentes lég íog vibrálni, Húszezrek orcáján. —
És jönni fog, mert jönni kell, A szürke porbalál, A melynek eljövetelén Oly sok magyar munkál.
Oh mi szépen szól e nyolc sor S minden szava oly igaz, . Hogy a földi léthez nekünk Nem marad egy csepp vigasz.
Környékbeli atyámfia Ne csudálkozzál ezeu Soh\'se birod megérteni Csak ba forgatsz eszeden.
S tehetned ezt virradattig S élted végső éjjelén: Megérteni csak ugy bírnád Ha te tuduád, a mit én. —
b
— Fürdóink látogatottsága. —
V a r e t q-T o p ;: c á o az idén sokkal na-kyobb az idegenforgalom, mint eddig bármely esztendőben volt; nemcsak az ér-ke- ő vendégek száma teszi a jelentékeny emelkedést, hanem a külföldiek nagy csoportja és ugy hihető, bogy a jövőben er.en kitűnő gyógyhatású fürdőnket még számosabban keresik fel. — Városunkból nagyon sokan időznek ott, de találunk a vendégek között, olaszokat, angolokat és franciákat i8. A hadsereg tagjai közül :s nagyon Bokán keresnek Üdülést ösazes fürdővendég eddig 22098.
— IgiófBreden augusztus havában 246 uj fürdővendég érkezett, eddig össz-szesen 921.
— A liplkí jódfnrdő az idea is ép oly látogatott*ágnak örvend. — mint az előbbi években. — E bő közepéig 2182 fürdövendége volt.
— l\'jlátrafűred különösen fellendült; a fürdő vendégek száma napról* napra emelkedik; eddig összesen 2265-an fordultak meg.
— Becsapott zarándokok. Néhány hónappal ezelőtt törté 11, hogy városunkból és vidékéről egy kit csapat katholikus hivő Lourdedba akart zarándokolni. A társaságot, melynek lelki vezetője Horváth Honor ferencrendi szerzetes volt, Nyit-rai Gjula képviselőházi tisztviselő és Beszedics Iván volt vacu i hivatalnok vállalták magukra, hogy az utoo mindennel ellátják. A 17 zarándoktól fejen kiüt bizonyos Összeget vettek át, amiből az útiköltséget és ellátást kellett volna fedezniük Lourdesig- A vállalkozók azonban már Rómában csődöt mondottak, kije-leutvéu, bogy vagy abbamarad a zarándokút, vagy pedig e Ő va-ami kis friss pénzzel. Persze a zarándokok méltatlankodtak s mert nem voltak hajlandók
\'rögtön a zsebeikbe uyulni, Nyitrai és Beszedics ott Rómában faképnél hagyták a társaságot. A zaráadokok, élüköa Horváth szerzetesatyával, fo\'ytatiák utjokat, de aztán Geuuíban jelentkeztek az osztrák magyar konzu átusnál, följelentvén Nyitrait éi társát sikkasztás miatt. A panasz megjött a budapesti törvényszékhez s itt azóta kihallgatták a két uraL Mindegyikük a másikra tolja most a felelősséget s Nyitrai azzal védekezik, hngy o teljesen kiadta a kezelésére bízott 2111 irtot s ha mégis lenne hiány, az Beszedicsnek a kezén tűnt eL A vizs-gá\'óbiró elé terjesztett számadásra nézve kihallgatták Horváth Honort is, ki abból 796 frtnyi kiadáot mindenesetre valótlannak nyilvánított s kijelentette, bogy továbbra is ragaszkodik a terheltek megbüntetéséhez. A kir. ügyészség legközelebb terjeszti indítványát a kir. törvényszék elé.
— Csányi László két levele. Ujabban Ciányi Lászlónak két levele jutott oyii-
1 váuo.sságra. Ezeket a népfölkelés gyors szervezése tárgyában irta a fószolgabí-rákhoz. A kéziratok eredetijét a még élő rokoocsaládokuál őrizik. Az egyik, : mely Varga Lajos tapolcai fótzolgabi-róuak szói, igy bangzik:
Mioél inkább követelik hazánk sújtott körülményei a nemzeti Őraeregnek gyors egymásutánban történendő felállítását, i annál aggasztóbban hatnak reám szeretett hazám némely köztisztviselőjének kőzö-I nyős és lanyha eljárisa, a jeleutéseiknek : feleűleteasége, melyekből csak azt ta-| pasztalom. hogy a vármegyénk nagy ré-1 Bzében a mielőbbi szervezkedés iránt itt | ott még ellenszenv Is mutatkozik. Miot-j bogy fogalmam szerint mi sem lehetne I károsabb a honra és vármegyénk szel-i lemére nézve annál, mintha a jelenté-[ sekben foglalt ellenszenv köztudomásra jutna: azért szükségesnek és elkerül-betlenüi szükségesnek tartom e tekintetben a megye tisztviselőivel való érintkezést, mihez képest hivatalosan, de barátságosan is felkérdm főszolgabíró urat, hogy folyó hő 27 ik napján kölcsönös tanácskozás végett is Kanizsán megjelenni szíveskedjék. Honunk percei drágák, drágábbak, mint valaha; a késédelem a hon iránti vétek, azért biz tosan kiszeh önnek hazafiúi buzgalmában, bogy a kitett n.<pon okvetlenül találko-zandunk, — magával elhozván e tárgyra szükséges irományokat
Kell Kanizsán, juniua 25 én 1848.
Csányi László s. k. k r. biztos. .
A kézirathoz csatolva olvasbatlan aláírással egy jegyzet is van, melynek sok latin szavakkal kevert magyarázatából azt vehetni ki, hogy az a gyű.és 1848. juníaí 27 én C-ányí János elnöklete alatt Nagy-Kanizsán csakugyan megtörtént Még pedig óriási horderejű hatással. A megyének főszolgabirái és egyéb tisztviselői elragadtatva Ciányi László szónoklata által a gyűlés tagjai felállottak s harsány hangon ezt kiáltották oda elnöküknek : .Megteszünk mindent, parancsaidat vakon követjük. Éljen Csányi László, a mi szeretett kormány-biztosunk!" — Nem kevésbbé érdekes C lányinak a novai járás főszolgabirajához a már megindult nép fő kelő seregek menetelése irányát és élelmezését tárgyaló rendelete is, mely igy bangzik:
A rendetlenség eltávolítása tekintetéből szükséges, hogy az átkelésben egyik járás a másikkal ö sze ne keveredjen, azért a holnapi napon azaz folyó hó 7-én a Kis-Komáromban megjelenendő szántói járásnak helyt adva. a tapolcai járás ide jövend. A körülményektől akadályozott késő jelentése miatt, a szálláscsinálók csak este indulhatnak el, de minden esetre megkívántatik, bogy ez éjjel bejöjjenek, az elszállásolás és élelmezés kell* elintézése végett — Jelentsék magukat a városházánál, a hol az elszállásolás és élelmezés tekintetében további utasítást axerzendnek.
Kelt Nagy-Kanizsán július 6 áu 1848.
Csányi László s. k.
kir. biztos.
— Kérelem. Nagykanizsa város erdőmesteri eskütételi bizonyítványom elveszett: ennek megtalálóját a kezemhez leendő átadásra, esetleg az illetékes közigazgatási hatósághoz leendő 15 nap alatti elküldéséra felkérem. Botfy Károly.
— Házeladás. Helyben, a Király-utcában a volt Tacbaner-féle főldszlntl-hix, kert, rét és nagy magtárral szabad kézből azonnal eladó. Bővebb felvilágosítással szolgál a Nagykanizsai bankegyesület résxvén;társaság.
HIRDETMÉKY 1
Helyben a Teleky uccábao egy
üzlet és gabona-raktár 1899 február
hó I én kiadandó. 11 év óta a legjobb forgalmú üzlet
és gabonakereskedés az utcában. Bővebb felvilágosítást ad
RATIi JIA V\\ LAJOS ur
Teleki-ntca saját ház.
A ház szabad kézből eladó. Szerkesztői üzenetek.
— Ö. Helyben. SíiTei elnézését kérjQk, jövő szagban okTetlenüi jönni íog. — Üdvözlet a nagy utf»-
— B. J. Helyben. Üdvözlet és köszönet; minél gyakrabban
— F. U Leteaye Meghaltál vagy görcs bántja kezedet imádott munkatárs:
IRODALOM
— Illusztrált Lapok. Egy újonnan megindult lapnak első példányát kaptuk ma kézhez. Nem leszünk szerénytelenek, ba azt állítjuk, miként ily díszes lappéldány még aem volt a kezünkben. A Budapesten megjelenő .Illusztrált Lapok" oly pazar diszszel, oly ssakértelemmel van összeállítva, bogy az még a legnagyobb igényt, a legmesszebb menő szigorú kritikát is kiállja. De szükség is van egy ilyen lapra, hiányát már régen éreztük egy olyan szalon-lapnak, mely a melleit, bogy díszére vilik bármely asztalnak, tartalma ii oly&n szalonképes, bogy azt bátran ajánlhatjuk minden intelligens, művelt olvasó figyelmébe. Már pedig as .Illusztrált Lapok* épen azt a célt tűzte ki magának de ezen célját oly praktikus módon fogja megvalósítani, mely már előre is biztosítja létjogosultságát. A lap ugyanis három nyelven szerkesztetik. I Magyar, francia éa német nyelven. Már ezen { körülmény is egyik vonzó ereje az .Illusztrált Lspok\'.nsJc s mondhatjuk, bogy már ezzel ii meghódította a nagy olvasóközönséget, hiszen alig van müveit csalid, hol e bárom nyelvet ne szeretnék, ne kultiválnák. A mi-pedig a lap munkatársait illeti, teljes megnyugvással ragyuak az iránt, bogy & lap belső tartalma teljesen méltó lesz annak díszes kiállitisábox. Az ismert írói gárdának — alig egy-két kivétellel — minden tagjától fog közölni érdekesnél érdekesebb dolgokat a lap, közölve egyszersmind az irónsk életrajzát és arcképét is, — ugy hogy e tekintetben is megnyugtathatjuk olvasóinkat A most megjelent első példány Herkales fürdő leírásit köali, gyönyörű izép \' illusztrációkkal. — Hozza Magyarország népszerű miniszterelnökének, báró Báoffy Dezsőnek I es bájos nejénak, valamint Nikolics Fédor báró ; és családjának, úgyszintén West Kde lovagnak, I a temesi agrárbank és Herkules fürdő vezér-! igazgatójának szépen sikerült arcképeit élet j leírásaikkal együtt. Hoz egy igen csinos köl-I teményt Róna Bélától & címlapon, — melynek berendezése igazán valódi műizlésre valt — és Zombory Gyulától egy kedves kis tárcáL Mind-, ezeket összevetve bizton reméljük és hisszük, \\ hogy az , Illusztrált Lapok" be fogja tölteni i azon helyet a szalonban, a melynek betfllté-i sére vállalkozott. Ezen nehéz, de nemes céljához \'. kitartást és erőt kívánunk a lap munkatár-! saia*k és a mi részünkről — a kollegialitás legmesszebb menő pártfogását — már előre ís előlegezzük. A lap szerkesztősége Budapesten, Vili kerület Kerepesi ut 63 szám alatt Van, ; előfizetési ár* egész évre 10 In, félívre 5 frt. 1 A lap főszerkesztője Laazky Albert, felelős [ szerkesztője llosvay Hugó. — A legközelebbi | számban — mint értesülünk — Márkul József, ! Szentes Gyula. Faragó Jenő, Gerő Lajos, s\'b. ; atb. szépirodalmunk e jeleseitőt jelennek meg ; kö\'temények. —- #
Közgazdaság.
A rozs, mint takarmány.
(K.) Kalászos növényeink között a | rozs anyiban bir nagyobb jelentőséggel a buza felett bogy azt nemcsak liszt készítésre használ na íjuk fel, hanem értékesíthetjük kitűnő takarmány gyanánt is. — A rozs, mint ilyen, kiváló jelentőséggel ! bir oly viszonyok között bol az állat-. tenyésztés jórészt istátlózásra van ala-\' pitva. Az istállón tartott állatok takarmányozásánál ugyanis igen gyakran merülnek fel .Valamitások a takarmányozás helyes keresztülvitele tárgyában; s különösen az ószí és kora tavaszi hónapok azok, melyek bekövetkezte nem.egyszer aggodalommal tölti el a gazdákat az iránt bogy tejelő marháinak tejelő képességét hogyan tarthassa fenn, A rozs van hivatva e tekintetben segítséget nyújtani ; Bőt nem nagyítunk, ha azt mondjuk, hogy rozs nélkül korai zöldtakaraány nem is igen létezhetik. TakarmásrJ^rozs gyanánt a különböző varietások közül legmegfelelőbbnek monobató a: Szt-Iván-rozs, mely a többi itakarmány-rozszsal szemben azon elő uy nyel is bir, — hogy korai nyári vetés mellett már azon Őszön is kaszálható, a mely a vetés évére esik s ezen kivül a vetést követő évben elég jó magtermést is adhat
A szt-Iván-rozs a talaj iránt nem nagy igényű, termelhető az bármily talajon, de különösen jó termést ad a köcnyebb minőségű homokos vályog talajon. Ilyen talajon többnyire zöld ugar után következik, melyet istállótrágyával, vagy még helyesebben nitrogén és foszforsav tartalmú műtrágyával trágyázunk meg. — Számos kísérlet bizonyítja, hogy ily trágyáknak alkalmazása a termés mennyiségben óriási, kat holdanként 30-40 m/m. többletet idézett e!Ő. — Vetése június derekától azeptember derekáig eszközölhető; és pedig leghelyesebben 12 cm. sortávolságra, kat. holdanként 115 liter mag felhasználásával; vagy esetleg szórva 140 liter mag alkalmazásával.
Ha a vetés jucius derekán történt, — akkor szeptember hó vége felé, vagy október bó elején már bő kaszálást nyerünk; ugyanez a vetés április hó folyamán még egyszer kaszálható, sőt július bóban. ha az időjárás kedvezett neki, még magra is aratható. Utóbbi eredmény elérésére kívánatos lesz kora tavasszal mintegy 8&—40 kg. chilisalétromot elszórni fejtrágyaként s azt aláboronálni.
Ha pedig a vetés szeptember bő folyamán történnék, akkor április hó elején nyerjük az első kaszálást, a melynek befejeztével a Szt. Iván-rozs még mag-nyerésre szolé,\'10 sarj óhajtásokat nevel.
Nagy kÖn-T-négre szolgál a Szt.-Iván-rozs termelése tekintetében a gazdának az is, hogy tenyész ideje alatt ápolási munkálatra nem szorul. Elvetésétől le-takaritásáig semmi gondunk sincs vele. Nem akarjuk azonban ezzel azt mondani, bogy az ápolási munkát egyáltalán nem tűri, sőt ellenkezőleg, ba a szeptember hóban lekaszált Szt- Iván-rozsot kora tavasszal megtogasoljuk, az csak előnyére válhat feltéve azt hogy a talaj nem túlságosan homokos.
A BZt-Iván-rozs letakaritásával késlekedni nem szabad, mert elfásu\'hat, meg-keményedbetik, már pedig az ily elfásult takarmányt az állatok nem szeretik.
Termés eredményül kat. boldanktént 130 — 160 q zöldtakarmányra számíthatunk.
Felelős szerkesztő: Dr. Kiss Ernő Helyettes szerkesztő; Dr. Villányi Henrik Kiadó : Jfj. Wajdits József.
VEGYES.
— Fényképező készületek diletánsok számára. Mindeukinek, kik a fényképezés ezen kellemes és bárki által könnyen megtanulható sport iránt érdeklődnek ajánljuk az 1854 ér óta fenálló különösen fényképező készülékekkel foglalkozó A. Moll cs. éi kir udv. szállító Bécs Tuclaucben 9. eéget s ennek illusztri t árjegyzékének átnézését, mely kiváuatra ingyen küldetik meg.
Nyilttér.
Vese. húgyhólyag, hugydara és a köszvény bántalmak ellen, továbbá a légzó és emésztési szervek hurutos bántál mainál, orvosi tekintélyek általa Lttb ion-forrás
SALVATOR
sikerrel rendelve leaz. H n k y haj tó hatású!
Kellemes írj! I ¦»> Kónojeii eraészthelo
Kapható isrinyrizkereskedésekben és gyógyszertárakban. A SaWator-forria igazgatósága Eperjeten.
\') Aie rovat alatt közlöttekért nem vállal felelősséget a szerk.
HIRDETÉSEK.
4089/tk. 898-
Árverési hirdetmény.
A nagykanizsai kir. törvényszéknek tkvi osztálya részéről közhírré tétetik, hogy Lengyel József kiskanizsai lakos végrehajtatonnk Budai József éa aeje Knausz Rozália végrehajtást szenvedő kiskanizsai lakósok ellen 490 frt birői letétbe helyezendő tőke, ennek 1898. évi április bó 7-től járó 5°/0 kamatai, ugy végrehajtató kezéhez kifizetendő 154 frt 35 kr. per, 11 frt 80 kr. eskütételi, 6 frt 32 kr. Jetéti, 10 frt 70 kr. végrehajtás kérelmi, 11 frt 65 kr. jelen-
: legi és a még felmerülendő költségek iránti végrehajtási ügyében a fent nevezett kir. törvényszék területéhez tartozó a nag}kanizsai 3002 sz. tjkvben f 7744fb. 1. hrsz. 581 frtra becsült leiskanizsai báz és belsőség 1898. évi gzeptember hó 12-én d, e. 10 órakor ezen kir. törvszék tkvi nemiségében dr. Bentzik Ferenc felperesi ügyvéd vagy helyettese közbejöttével megtartandó nyilvános árverésen eladatni fog.
Kikiáltási ár a fentebb kitett becsár. Árverezni kívánók tartoznak a becsár l0°/o-át készpénzben vagy óvadékképen
| papiában a kiküldött kezéhez letenni. A kir. tvszék mint tkvi katóság Nagy-
I kanizsán. 1898. június 20 án.
GÓZONY, kir. tszéki albiró.
| -.-
\' V. III. 155/4. szám 1898.
Árverési hirdetmény.
Aiuhrt bírósági végrehajtó az 1881. évi LX. t.-c. 102. § a értelmében ezennel
i ko/hirré leszi hogy a nagykanizsai kir. járásbíróság 1898. évi V. HL 155/1 számú végzése következtében dr. Boór Jenő
: ügyvéd javára Híid Ferenc képviselete alatt álló Hild Károly, Jenő és Lajos ellen 16 frt » jár. erejéig 1898 évi június hó 8 én foganatosított kielégítési végrehajtás utján lefoglalt és 3000 írtra becsült következő ingóságok, u. m.: a soproni 1202 sz. Ijkvben felvett ingatlanra zálogjogilag C. 12. sor sz. a bekeblezett 3000 frt követelés nyilvános árverésen eladatnak.
Mely árverésnek a nagykanizsai kir. járásbíróság 1898. évi V. IIL 155/4 sz.
: végzése folytán 16 f tőke, ennek 1898 évi március bó 3-ik Dapjától járó 5°J„ kamatai, :i30!„ váltó dij és eddig ösazesen 23 frt 60 krban bíróilag már megállapított költségek erejéig Nagykanizsán a kir járásbíróság helyiségében leendő eszközlésére 189S. évi szeptember hő 3. napjának d. e. 10 órája batáridőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy
: az érintett ingóságok az 1881. évi LX t.-c. 107. és 108. §-a értelmében készpénzfizetés mellett, a legtöbhet ígérőnek szükség esetén becsá on alul is el fcg-
, nak adatni.
Amenyiben az elárverezendő ingóságokat mások is le és felülfoglaltatták s azokra kielégítési jogot nyertek volna, ezen árverés az 1881. évi LX. t-t 120. §-a értelmében ezek javára is elrendeltetik. Kelt|N.kaoizsán 1881. évi aug. bó 16. u.
BARTS GYÖRGY, kir. bír. vhajtó. V. III. 164(5. szám 1898.
Árverési hirdetmény.
A\'ulirt birósági végrehajtó az 1881. j évi LX t.-c. 101 §-a értelmében ezennel 1 közhírré teszi, hogy a nagykanizsai kir. járásbíróság 1892. évi 8142. számú végzése következtében Baboss László Ügyvéd által képviselt Tóth Vencel kiskomáromi lakos javára Holcer Józsefné szül. Balog Aoua barcsi lakos ellen 300 frt 75 kr. s jár erejéig 1892. évi augusztus bó 1-én foganatosított kielégítési végrehajtás utján lefoglalt és 800 frtra becsült következő ingóságok, u. m.: a szent-jak-.bi i 43. sz. tjkvben Balog János, Balog József ! és Balog András szent-jakabi lakósok: A f 133)7 hrsz. alatti ingatlanukra bekeblezett 800 frt követelés nyilvános árverésen eladatnak.
Mely árverésnek a nagykanizsai kir. járásbíróság 1898. éyi V. III. 164/5 számú végzése folytán 300 frt 75 kr. tőkekövetelés, ennek 1883 évi június hó 24. napjától járó- kamatai. váltó dij és eddig ösczesen 67 frt 55 krban bíróilag már megállapított költségek erejéig N.-kanizsán a kir jbiróság Inv. helyiségében leendő eszközlésére 1898. évi szept. hó 3. n. d. e. 9 ó. batáridőül .kitüzetik és ahhoz a venni szándékozóit oly megjegyzéssel hivatnak meg, bogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX. t.-c. 107. éa 108. §-a értelmében készpénzfizetés mellett a 1-gtöbbet Ígérőnek szükség esetén becsáron alul is elfognak adatni. Ameonyibeu az e\'árverezendő ingóságokat mások is le és felüifoglaltatták s azokra kielégítési jogot nyertek volna, ezen árverés az 1881. évi LX. t.-c. 120. §-a értelmében ezek javára is elrendeltetik. . Kelt N. kanizsán 1898.évi aug. hó 16 n. BARTS GYÖRGY, kir. bir. vhajtó.
Cs. és kir. szab déli vaspálya társaság.
ad 10329/R. sz.
A kézbesithetlen és "fölös szállítmányok a vasúti üzletszabályzat 70. §-a értelmében nyilvános árverés utján folyó év augusztus 22-én d e. 8 Órakor Kanizsa állomás teheráraraktárában kerülnek eladásra, melyhez a t. c közönség ezennel aregliivatik.
X.-Kar.izsa. IS0 8", augusztus kő 16-an.
AZ ÜZLETIGAZGATÓSÁG.
XXXVII. ÉVFOLYAM.
ZALAI KÖZLÖNY
1898. AUGUSZTUS 20-án.
A. PALLAS
ast lex:
ész
Megjelent 16 díszes félbőrkötéstt kötetben}
F a teljes mű Ara 96 frt. Díszes fali állvány hozza csomagolással együtt 21 frt; íg- ¦ .
A magyar lélek mindennapi kenyere a Pallas Na^y Lexikona; el nem lehet nélküle senki. Kel^: a gazdagnak, szegénynek, tudósnak, tudatlannak.
Kapható: ifj. Wajdits József könyvkereskedésében Nagy Kanizsán, esetleg havi 5 forintos részletfizetésre is!
NESTLÉ Gyermektáplisztje
_^^a== Kipróbálva a* első orvosi kapicitásoklól ; 30 év óla az ömzi-s gyermekkórházakban h»arpáltatik
nnvce tar rrc-réo i >>»°»16 kéatstméaje* csajódáiig mászott cMm.goiá.bio ieiz»ek forpiomb» hozza, vigyázni ken » \'?5"*°":
FIGYELMEZTETÉS .\' hogy minden doboz • tettatilo HBnre-«<»U« attiratasi ü a (első vignettán a kóaponf raktiroi ne.ét „F. Berlyak» melje._
legjobb alpesi tejet tartalmaz.
Régóta jónak bizonyult tápláléka a csecsemők és gyomor betegeknek.
Kitüntetve « becsi jubileumi kiállítás mezőgazdaság; osztályán HlaU dobozok, kanalat! ataaltissal i«n»n: » központi . raktártól
F. Berlyak Wien I. XagleptasM 1_
ije. Bámulatos könnyű menés, tartósság és elegancia által
A ki a pénzét szereti, az csakis a f-f^ „STYRIA" kerékpárokat
vegye, ezen kerékpárok a szakértők és versenyzők az Összes gyártmányok felett uralkodik.
Képviselőség és raktár: |FJ. WAJDITS JÓZSEFNÉL Nagy-Kanizsán.
Legnagytbb raktár kerékpár Jelszereién cikkekből. Használt kerékpárok eladása és erffcüWr! becserélése.
! VI sz»t eladók iák augfelelí árengedmény \'.
Dr. H Ö U V L H-f é I e
az egész világon szabadalmazott hygénlkus asbest talpbetét
MIMCS TÖBBÉ LÁBFÁJÁS,
sem tyúkszem, sem izzadós !ib, sem bőrkém ^nyMés, sem lábdajanat. sem fagyos láb, sem lábégés; rövid idei viselés u\'áo m-gkónnyebbül a járása innak, Y>r cipőjét Dr Högyes-fele, a* egész világon szabadalmazott asbest talpbetéttel látja el.
Párja egyszerű — 60 kr., kettős vastagságú I frt 20 kr Az asbest talpbetét kitűnőségét legjobban bizonyítja, bogy a cs. és kir.
I közös hadseregének és a m. kir. honvédségnek eddig 22500 párt szállíttatott.
i Szétküldés csakis után vétel lel, vagy a pénz előleges beküldése és külön 10 kr. frioco. — Felvilágosítások és prospektusok, köszjnesnyilváaitások ingyen.
Altalános AsbesUrn-gyár betéti társaság Budapest VI., Szlr-ntcza 18.
! VIsztiteladiksak megfelelő áreagednéay !
GRAND-HOTEL NATIONAL,
Béc» II. TstbonttriuiKe 18
Régi hírneves családi szálloda, újonnan berendezve, Zoo szoba t ftttól felfelé, kiszolgálás ci világítással, fürdők cs. és kir. távírda- és telefon állomás a házban. Legkedvezőbb fekvéssel, a jubileum kiállítás látogatók számára. — A kiállítás alkalmával arfelcmelés nélkül. Pályaudvarok éi gözhajóáliomás közvetlen közelében. - - Lovasul és társaskocsí összeköttetés a házból minden ír nyban
Kitűnő étterem. — Személy felvonás.
F. M. Mayer, tulajdonos.
8Í*
ICOOOOCCXXXJOODOOOOO
MOLL SEIDLITZ POR
akkor valódiak, ha mindegyik dobos aláiraaát tünteti feL
Holl A. védjegyét és
A UoV A.-féli Seldtitz-parsk tartós gyógyhatása a legmakacsabb iy«s»r- *• »1-testbá-talaak, gyomorgörcs ís gyomorhév, rögzött székrekedés, m aj bántalom, vér tslalál, aranyér és a legkülönbözőbb pfi betegségek ellen, e jeles háziszernek évtisedsk óta mindig nagyebb elterjedést szerzett. — Ara egy lepteséttlt »rt-dttl dssizaak l frt a. é.
Hamisítások törvényileg fenyíttetnek.
[moll-fe leTfi^ncia]
^Csak akkOr Valódi, b* m.i«legyik Oveg MOLL A. védjegyét tar** tel í
|-- „A. Mail- felíratn ónozaltal vau zárva. A Ketl-fálS/
í fraaozla borszesz és sá nevezetesen mint fájdaltMBOsiHapits bedínséltti szer |
\' köszvény, csnz és a meghűlés egyéb következményeinél legismeretesebb népszer. Egy ostezitt treditl Ívta ára 90 krajezár___
Moll Salicyl szájvize.
(FÖalkatréaxe : fuzoiysavas sziksó.) A mindennapi szájtisztításnál különösen fontos bármely kora tryermekek, mist fel-?Óttek számára; mert e szájvíz a fogak további épségét biztosítja s egyszersmint szer fogfájás ellen. — Egy M#B A. védjegyével ellátott fcrgj ára: 60 krajoár.
Fftszétküldén:
Mail A- gyógyszerész, cs. és kir. udvari szállító által,
Bécs: Tucblanben 9. az.
Vidéki megrendelések naponta postautánvét mellett teljesíttetnek
A raktárakban tessék határozottan MOLL Ar aláírásával és védjegyével ellátott készítményeket kérni. Raktár: Nagy-Kanizsán Rosenfeld Adolf 68 Fia.
A nagykanizsai kir. törvénzszék tkvi osztálya részéről közhírré tétetik, bogy a kir. kincstár végrebajtalőmk, Varga József végrehajtást szenvedő kerecsenyi lakos elleni 29 frt 86 kr. illeték, ennek 1889. szeptember 15-től C% kamatai és 212 frt 98 kr. dézam a váltság tőke 9 frt 75 kr. végrehajtás kérelmi, 8 frt 85 kr. jelenlegi s a még felmerülendő költségek iránti végrahajtási Ügyében a fent nevezett kir. törvényszék területéhez tartozó a kerecsenyi 220 az. tjkv-ben — 665 braz. alatt foglalt ingatlannak Varga Józsefet iíletŐ és 590 frtra becsült Va része; — továbbá a kerecsenyi 222 sz, tjkvben -J- 667 kraz. 470 frtra és a 733 krsz. 318 frtra becsült török csapást szőlők 189$. évi szeptember hő 12 napján d. e. 10 órakor Kere-cseny község bázánál megtartandó nyil vános árverésen eladatni fog.
Kikiáltási ár a fentebb kitett becsár.
Árverezni kivánók tartoznak a becsár 10°/0-á: készpénzben vagy óvadékképea papirban a kiküldött kezéhez letenni.
Kelt N.-Kanizaán, a kir. tvszék, mint telekkönyvi hatóságnál 1898. janim évi hó 27. napján.
GÓZONT, kir. tszkt. albiró.
házi. ipari me/.ógazdasági. épitke zési éi egyéb nyilvános célokra kéz-járgány és erőtajtásra.
vároai, községi, gazdasági éa gyári tűzoltóságok ? a k,
harangokat és harangállványokat
templomok, iskolák stb. részére.
BÜzmanVesen működő pöcegödór tisztító\' készülékeket, utcai Öntöző-kocsikat, sárkaparokat
-¦ ¦ — készít és ajánb a \'"-
líudapesti Szivattyú- és Gépgyár
-Társasai («•»" walser fereno
f üdapest. VI külső Vaci ut 45.
Arjegt-zHek és költsegretésok ingyen éa"bérmealTe. ~T&s
l Ur. EtiGER-ífle
Iüjectio Ham lells! Virtinica
a leghatásosabb küiszer (befecskendezés) férfiak és nőknél, uj ét idült folyások, valamint csőbántalmak orroslásárs A Uamamelis VÍr< ginica tropicni növény rendkívüli hatása a nyákhártjára i r.. . .. már régen el vaa ismerve, agy. hogy ezen különben is szerencsés összetételű Injéctió ennek köszön-i heti gyógyerejét. 2-3 üveg hasznalata a legmakacsabb bajt tetemesen javítja, illetve meggyógyítja. K
Egy üveg ára 70 kr., a pénz előleges beküldése mellet: postán bérmentve: 1 üveg 1 frt 06 kr, 2 flv. 1 frt 76 kr, 3 üv. 2 frt 46 kr. Faraktár: Gyéfvazartar a .,hadtrl-| kW Budapest. VI, Yscl-kö-at 17.
J Suchard csokoládjni
éS kakaói-Tévedések elkerülése czéljiból a mélyen tisztelt közönség figyelmeztetik arra, hogy Suchard Ph. gyára úgynevezett törmelék csokoládét se nem gyártja sem kereskedelembe nem hozza. - SUCHARD PH. csokoládéiért a tiszta áüapotbani szállításért kezeskedve van és csakis ttaniol csomagolásban gyári jtgy és aláírással kapható.
HEIM E e
A fellatio dr. ME1DISGER tanár ur álul kizárólag hitelesített gjárlmáaju
M E i DlN G E R KÁLYHA
cs. es kir. udvari száll.tena kapható.
BUDAPEST: Tnonethof. — BÉCS I., Kohlmarkt 7. sz a HRÁG ; Hybernergasse 7.
Minden állam által szabadalmaira. — Az eUó éremmel minden kiáili::; kitlntetre. — Legkitűnőbb
kormányzó, töitö és szellőztethető kályhák
lakások, iskolák és irodák iiámára. a legegyszerűbb éi !ea\'ie«»=s-^ ki.Hitásbau. leiszéáizerioti égési idüurum széupirr.1 Tál* : liánét él 24 óráig terjedő égéi köázéuoeü tQzelésaél.
55,000 káljha forgaloiulin Iiokvn.
Egj kiljha által tübb szoba I» flitbet.i.
„MEIDIN G E Rfv kályha!-:,
Óva in\'ünk ax utánzatoktól, utalva a káiyhaajiókra ör.tött következő vedjeayre:
MEIDlNCER-OFt\'i
„HESTIA "-kályhák.
Zajnélkaii mis. Pornélkflli eltárolitbatása a barna és salakú Az ellenzék tisztítás céljából a por elól a nélkül eltáiolilba\'-• bog; a kályhát szétszedni kellene.
FtSTE WÉSZTEIJÓ Hl DALLOK
A kürtök lerakodás nélkül tisztik maradnak. — Határtalan égési iddtartani Minden égö anyaghoz alkalmas.
FÜSTEMÉSZTŐ CAL0R1 FÉREK.
Központi fittét minden rendszer szerint.
—áa^== Száraz alkalmazása ipari és gazdasági célokra. —SS— SSST Prospeklnaok és árjetyiékek Ingyen és bérmentre. *^SJ
Nyomatott Ifj. Wajdits József könyrayomdijaban Nagy-Kaniisán.
NAGYKANIZSA, 1898. augusztus hó 27-én.
35-ik szám.
XXXVII. évfolyam.
ELö fi zetéti ár:
Egész évre . ¦ ¦ 5 írt — kr
Vél évre . . - - ü ín r>Q kr.
Negyedévre . . - 1 fn is kr
Kgy/es I" kr.
HIRDETÉSEK f> tiaiaboipelimiriian ", ntai\'.d\'tx.ir
6. t niindt-n további w-n 5 kr.
N VI J.TTKKB EK j.t-tii mruukem 1U krert rételnek lel- Kincstári illetek minden egyes hír Jetei éri 3U kr. üaetendö
t
A lap szellemi részét ÜletÖ minden közlemény a felelős szerkeszti) nevén>, az anyagi rész illető kit-Iratényefc pedig a kiadó nevére rimzr-nen Sa-j-Kaii/.\'.sa it*f-nientve intézvndnk
részvény-társasig,* „nagy-kanizsai és nőegylet," „n.-kanizsai izr. jótékony
HETENKIN
ZALÁI KÖZLŐIT.
A nagy kanizsai .Ipar-Testület," „i nagy-kanizsai Takarékpénztár részréoy-tirsiság," a „Eototi takarékpénztár a galamboki önkéntes tűzoltó egylet,\' a ,nagy-kanizsai kisdedr.erelő egyesület,1\' a „nagy-kanizsai tanítói járáskor," a nőegylet," .szegények tápintézete,- a .katonai hddastyán egylet," a .soproni kereskedelmi iparkamara," nagy-kanizsai
T EGYSZER, SZOMBATON MEGJELENŐ VEGYES TARTALMÚ HETILAP.
, nagy kanizsai keresztény jótékony külválasztiaányinak hivatalos lapja.
A fegyencipar.
Nagykanizsa, 1898. m*asxta* 36 ám.
(K. Ö.) Régi panaszát képezi a kisiparosoknak, hogy a fegyencipar és rabmuukák temérdek kárt okoznak a kisiparnak és egyik akadályát képezi a válságból való kibontakozásnak. A panasz jogosult. A kisipanak amugyis súlyos helyzetét, — melyet szemérmetlenül aknáz ki az erŐsebb jogával a gyéripar és a nagytőke, csak növeli az állam, mikor a fegyencipar és rabmunkákkal a gyáriparnál is erősebb verse yt támaszt. Hogy a mitidcDüonen támadó v<r-sémiivel szemben a kisipar zöld ágra vergődni képtelen, csak természetesnek találjuk, mikor naponkint kell meggyőződnünk arról, kogy a kisipar nemcsak mostoha gyermekét képezi kormányzatunknak, hanem az iparfejlesztés címe alatt hozott intézkedései mind ellene irányulnak a kisipar megerősödésének.
A fegyencipar versenyképessége a következőkből tűnik ki; Az állam az egyes fegyházak szükségletét képező nyersanyagot nagyban vásárolja a gyárakból, sokkal olcsóbban jnt tehát hozzá, mint az egyes kisiparos, ki a közeit városban, talán az Ötödik kézből szerzi be a nyersanyagot. De meg sokszor pénze se lévén, hitelre kénytelen vásárolói, mert a vevői is adósak maradnak neki. Ilyenkor p?dig az áruuzsora miatt már előre a kereskedő zsebébe váudorol az a kis haszon, a mit a majd csak eladandó ipari cikken nyerni remél. Azután az állam munkaereje sokkal olcsóbb, mint a kisiparosoké. —- A fegyencek által készíteni szokott iparcikkek előállítása tebát olcsóbb, mint a kisiparosok cikkei. A fegyencipar cikkei, amellett, hogy jó készítmények, ol-
csóbb áron szerezhetők be, mint a kisipar cikkei. A kisiparos ugyanis sokkal j <bban kénytelen megfizetni segédeit, mint ennek előtte, már csak azért is, hogy a munkaerő megtartható legyen a műhely szárfára, melyet a gyárak onnan elvonnak, hol jobb bérekkel, hol ax erkö!c-ök szabadságával. A gyáros ugyanis édes keveset törődik a munkások erkölcseivel. — Végezzék el a kiszabott teendőket, ép ugy, mint a gép, a lobbi nem a.gyáros dolga. A kisiparos tehát sok oly körülményuyel küzd, melyek ezelőtt nem állták u\'ját boldogulásának. A nyersanyag megdrágult, áruuzsora címén pedig már eleve lehetetlenné teszi a kisiparosra nézve a megélhetést. A munkaerő megdrágult és emellett megbízhatatlanabb. A közterhek megnövekedtek, élelmezés, ruházat megdrágult. Verseny -nyel támadja a nagyipar, a nagytöke és állam. Érdekképviselete elhanya gólt. És mindenek dacára, olcsóbban kell neki cikkeit eladni, hogy életét valahogy tengetni képes legyen. Ily körüimények között ne csodálkozzunk azon, hogy az egykor oly erős kisipa rososztálynak a mai csak árnyéka már.
Előtétbe lép azonban annak a jo-?03 kérdésnek a felvetése, hogy az állam saját jól felfogott érdekei szempontjából konkurrencíát csinálhat-e a fegyencipar révén a kisiparnak, s társul szegődhetik e a nagytőkéhez és a gyáriiparhoz, amelyek jogosulatlan versenyükkel teljesen megbénították a kisiparnak a nemzeti muu kára a nagy befolyást gyakorló erőit. A Kisipar, ha azt egyáltalán fenn akarjuk tartani, aminthogy auuak fenntartása meggyőződésűuk. szerint uemzeti követelmény, első sorban az állam közintézményeiben, egy céltu-
datos ipjrpolitika által részesítendő abban a védelemben, melyet közgaz daságu k ezen ága jogosan igényel. Távol tartaudó tőle mindaz, ami létét fenyegeti, megvédendő mindattól, ami a versenyben gyeugiti. A közgazdaságnak feladatát tehát nemcsak az képezi, ami a kisipart a nagytőke és gyáripar ellen vegye hathatós pártfogásába, hanem az is, hogy megszüntesse a fegyencipar és rabmuukák jogosulatlan versenyét. Kiismerjük, hogy a fegyencipar megalkotása a legnemesebb szándékból fakadt. A társadalomból kiközösítettet csak az erős testimuuka képes megjavítani. — A börtönben a munka megerősíti leiköket és testűket, onnan kikerülve biztos keuyeret aduuk a kezűkbe valamely iparág elsajátításával. — A fegyeaciparuak azonbau csak addig vau jogosultsága, amig kárára niucs egy tisztességes foglalkozású ágnak. Amint ez az eset beáll, gondoskod-uuuk kell a fegyenceknek és a raboknak más uton való foglalkoztatásáról vagy ha már egyáltalán ipari cikkek készítésével akarnak munkát adui a fegyenceknek, goudoskoduunk kell arról, hogy a fegyencipar veszélyes versenytársává ue fejlődhessek a kisiparnak.
Az érdekelt körök is belátták már a fegyencipar káros versenyét a kisiparra nézve és kilátásba is helyezték a kérdésnek a kisiparra méltá-uyos megoldását. — Szerintük a fegyenceiét el kellene vonni a kisipar teréről s inkább a mezőgazdasági munkában foglalkoztatói. A tervnek ilyetén megoldása épen nem mondható szerencsésnek, mivel rabokat és fegyenceket a mezei munkában foglalkoztatni, nagy veszélylyel jár. Részint közerkölcsi szempontból, részint az
elégedetleu elemek, az agrár-szociá-listákra való-tekintetből. Ezeknek a rabokkal való érintkezése csak aj tápinyagot szolgáltatna az elégedet-leuUedő muokáselem izgatásainak. — Sokkal szerenc&fsebb a megoldás azon módja, mely V-fegyenceknek és raboknak a gyáriipari cikkek készítését javasolja. A gyáriipar nem szenvedne kárt, a kisipar pedig megszabadulna egy veszélyes konkurenstől. Elmélkedésre érdemes azon terv is, mely azt javasolja, hogy a fegyencekkel készíttessük a nálunk még kevésbbé meghonosodott, a külföld röl hozzánk importált ipari cikkeket. Az állam kezében ez nem lehetetlen és legalább a külföldi ipariak csinálnánk bciíőldi konkurenciát.
Különben akármely módját válaszszák is a megoldásúak, a kérdés a kisipar létére gyakorló hátrányos befolyása következtében okvetlenül be ható elmélkedést igényel. Mert a fegyenceket nem azért foglalkoztatjuk az ipar terén, hogy ezáltal a kisiparos-osztály nehéz helyzetój még nehezebbé tegyük.
Volna még egy másik mód a fegyencmunka versenyének megszüntetésére : — a fegyencmunka dijának felemelése és ennek következtében a fegyencek által előállított áruk árának felemelése De a mi elárusítóink a fegyencipar áruit éppen olcsóságuk miatt és a nagyobb haszon reményében veszik meg és azonnal beszüntetnék az etárusitást, ha a fegyencipar győzedelmest n nem áüaná ki a versenyt. Azért ml más módot ajánlani nem tudunk mint azt, hogy a fegyencipar szövetkezzék a gyériparral, és ne versenyezzen a védtelen kisiparral, mely amúgy is két nagy ellenséggel: a tőke és géphiányoyal küzd.
Pályaválasztás.
Mikor ipy a nyár vége felé hajlik, s közeledik az iskolai kapunvitás ideje, ugyanazzal a szabályszerűséggel és pontossággal, a melylyel a fecskék az Őszi idő beálltával útra kelnek, megjelennek a lapokban a panaszkodó cikkek, hogy nálunk mindenki ur akar lenni, hogy e gyakorlati pályák: iptr és kereskedelem rovására a tudományos pályákon tulzsu foitság tapasztalható, s mindezek ntán következnek bölc-t tanácsok és szózatos intelmek a szülőkhöz, hogy ne akarjanak mindenképen urat nevelni gyerekeikből. Ezek a cikkek annyira stereotypek, hogy az embernek eszébe sem jut igazságukban kételkedni, hanem hiszi s elfogadja őket kétzpéuz gyanántpedig alig mások, mint hamisított bankók; így vsn velők az ember, mint sok „igazt-ággal", melyeket forgalomba hoztak, de azok, akik először elfogadták, elfelejtették igazoló okmányaikat kérni; s ha u\'ólag ha eszébe jut valakinek, kiderül, hogy bizony azért jártak oly nagy garral, hogy eltakarják származá uk törvényes voltának fogyatékos:-ágát.
így vagyunk evvel is. Hiteles statisztikai adatok szerint az orvosok száma kiáltó aránytsltneágban áll a szükséglettel; kiírják a körorvosi és járásorvosi pályázatokat kétszer, háromszor — sikertelenül A középiskolai értesítők legnagyobb része taoái hiányról, s a kiirt pályázatok meddőségéről panaszkodik. — Hol van itt a túlzsúfoltság, a mely miatt vissza kellene rettenteni a szülőket gyermekeik taníttatásától.
Nem az a baj hogy sokan választanak tudományos pályát, értelmiségi foglalkozást, hanem az, hogy ilyennek majduem kizárólag a jogit tekintik; nem az a baj, hogy nem lesznek kereskedők és iparosok, hanem az, hogy a tudományos pályákat is amannak szempontjai szerint Ítélik meg, vagyis az nyomja le a mérleget, hol vau kilátás több, s nagyobb keresetre; nem a mennyiségben van a baj, hanem a minőségben; az a bökkenő, hogy a fogalmakat összezavarták, s meg ÍOíztották az értelmiségi foglalkozásokat attól a némileg ideális vis/álytól, amely elveszi tulajdonképeni lényeges jegyüket s a többi kenyérkereseti pályák szin-
T A, R C A..
Férjhez adjuk a Sárikát.
Ura: — ö. — A .Zalai Közlöny" eredeti tárcája — I
— De Manó, az Istenért, biszeu magad ia-^látod, hogy a Sárikát férjhez kell adnunk? ! . . Már szépen kifejlett, sudár nővé-ü lány; az 1 —i fiatalság Őrülten szeielmes beléje.
— No persze, édes Gizellám nem is várakozhatunk vele, még majd elvirul, azt\' az értéke nagyon meg fog csappanni ... Terméizetep, — hogy férjhez adjuk, hanem persze, hogy kihez — az megint más kérdés . - ¦ Pénze van, miit a mennyi tolla a leveli békának, . . . qualificatiója kifogástalan, hiszen 2 gimnáziumi osztályt íb el akart végezni,..\'. főzni tud, hiszen a te modern iskoládból került ki; . . műveltségére nézve felülmúlhatatlan, mert már egyszer el volt a jogászok báljára, ... a kelengyéje p\'áne.
Darvasy dr., — a kitűnő kriminalista tovább nem folytathatta, mert kedves neje hangos zokogáaa megakadályozta s tovább való elsorolásban.
Egy pillanatra mélységes csend.
Még az akaratos menyecske is elhallgatott. \\
Egyszerre csak felugrik ádáz dühvei, mintha kígyó marta volna meg, megáll fétje előtt és szemrehányó haogon folytatja:
— Persze, te ugyan töröd ia a fejed az után, hogy más lány férjhez mén-e. Neked csak az az örökös speknlatió, a börzeszámitás. ai pari, baisse, . . meg isién tátija mi nem, jár az esztdben.. . Majd patakzó könyüit törölve, az engesztelődöd tónusán szőtte tovább beszédét.
— Di> Manó, hát nincsen szived, nincsen lelked, tönkre akarod tenni egy serdülő leány jövendőjét, mikor úgyis tu-lod. hogy a mai, századvégi világban olyan bajosan lehet valakinek szereucséa s parihiet csicáltii.
Majd melléje üt a rococo-stylusu di-Yáora és megsimogatta áliát.
— Hát már nem szeretsz? . . . Meguntát? iszeu tudtam én azt előre, hogy megcsalsz .... Te mindig csak hitegettél . . . Nem is tudom, hogy miért kértél akkor hát meg. — ba nem szereltél ......És sir*, airt ke erveseu.
Darvasy Maró a rei legelt kriminalista hideg nyugalommal hallgatta felesége sopánkodó, sivalkodó beszédeit. Mikor a zivatar elesei desült. közelebb húzódott nejéhez, a ki balavány, szőke fejecskéjét a kerevetre fektette, és imigyen vigasztalt*:
— Igazán nem értem, hogy te miért hordozod annyira sziveden Somogyi Sárinak, annak a tricsli bakfiinak a sortat. Ugy sopánkodó! miatta, mintha legalább is a lányod — Uram bocsásd meg bűnömet! — vagy nővéred lenne . . . Tulajdonképpen mi közünk van nekünk hozzá, ba mindjárt Örökké pártában marad is, vagy ha apica-klastromba viszik is legott. . . Meg aztán föltéve, de persze
meg nem engedve, hogy rokonunk volna, honnan a . . . . — (majd rosszat mondok) — vész a síámára vőlegényt. . . Talán jómagád akarsz utána járai. . . . Már hogy én szerezzek neki, azt ugyan várhatja Ítéletnapig, de ha te találsz neki, — ám legyen! Bár nem örömest adom hozzá beleegyezésemet, végre is ?em vagyunk cenzálok, vagy mi a manó!! Elhallgatott.
A megsértett büszkeség daemona támadt fel az asszony leikében. . Tomboló fergetegdult szivében, a mely indulatossá tette, de azok a köoyük — ah!! — azok még a vihart a zugó orkánt is elnémítják. Néhány másodperc niulva Ő nagysága (elkelt helyiéről, csípőre tette kezét és duzzogva válaszolt.
— Hát ha itt csak te vagy az ur és én csak cseléd; ba a parancsadás jogát csak magadnak tartod fenn, s én csak vak engedelmességre vagyok kárhoztatva : ugy vedd tudomásul, hogy én holnap hasa megyek.
Igenis baza megyek, mert én feleséged vagyok és nem rabszolganőd, . jJbem vagyok . . . bábu, - akit..:?: oda do—bálj a bo—vá ne—ne neked — tetszik. . . . Él ismét fuldokló zokogásban tört ki.
Egy székbe roskadt le és ott öntötte ki szive mély részvétre induló fájdalmát.
Végre, mikor már a kérlelhetetlen köazivü ember is elunta a sok komé diázást, oda ment hoizá és lecsókolta lepergő könyüit, sápadt, falsziuü, érdekes arcáról.
Megkezdődött az expiatió.
Átölelte karcsú, silphid derekát, gyen- j géden magához vonta és félig komoly, j félig mosolygó ábrázattal szólt hozzá.
— Ugyan édes, hát haragszol V igazán u?y a szivedre vetted? Hát még én rám is meg lehet haragudni? Hiszen én olyan kimondhatatlanul szeretlek. . . . Szavai megerősítésére homlokára egy hosszú, kéjes csókot nyomott.
Az asszony felkapta Bzép, gondosan fésült fejét és egy tekintettel végig mérte urát. ezt a hajthatatlan, .vasembert,. Izzó szemeiben ragyogóit a boldogság fénye. . . Mégis, mégis az ember jön hozzá hogy vigasztalja. . . Egyszer csak megszólal: Te Manó! hát még akarsz szekérozni? — Nem én, soha többé.
— Hányad-zor mondod ezt írigykőté-sünk óta?
— Ma . . . csak először . . szólt ártatlanul az ember.
— És még hányszor fogod mondani? A férj gondolkozva: . . . Tudj\' Isten!
még sokszor!
— Hát szeretsz még ? Nem vagy hűtlen hozzám? Megteszed a kívánságomat?
— Igen. — Nem. — Igeu.
— Már meg mit beszélsz össze viss2a? —- Ugyan, ugysn, hát a kérdéseidre
válaszolok.
— Tebát ugy lesz, a mint én kívánom.
— Feltétlenül, monda nevetve a (érj. És ismét összeforrtak ajkaik.
Midőn a kéjes mámorból kibontakoztak, halkan súgja Gizella nagysám az euge dékeny Manó fülébe: ^y-e férjhez adjuk a kis Sárikát.\'1
Meghajolok nagyságod előtt oh 1 asszony 1
II.
Másnap alig pitymallott, pereputty03tól felrakódott egy hintára, maga mellé ültette a szép kis Sárikát és elindultak — hogy is mondjam? — férfinézöbe.
A doktorné elutazott haza L—ra, a szülőihez, gardírozva a Sári kisasszonyt.
Épp aznap este. mikor L-ra megérkeztek, a lelkes ifjusát; sikerült mati-&ée-t rendezett, a melyre Gizelláék és a pártfogott, meghivódtak s a hol meg is jelentek.
Karádi, meeyei aljegyző, a ki szintén közreműködött, s a kí régi ismerőse volt Darvasynénak. az egész matinéé alatt, előtt és után feltűnő sokat foglalkozott a — doktornéval és feltűnő keveset — Sárikával.
A kisasszony már ásítozni kezdett gyakran és olyan formán fészkelődött helyén. miotha nem bánná, ha otthon lehetne. Telt az idő. Az engedélyezett 5 nap iejárt és Gizella kedves emlékekkel tért haza.
Alig múlott el 2 hét, az asszonyka mér megint emlegette, hogy levegőváltozásra van szüksége, elmén szülőihez L—ra, — majd ott talál valakit Sári részére is.
Elment.
Karádi mindjobban udvarolgatott a fiatal menyecskének, a ki, ugy látszott, cseppet se haragudott meg ezért.
Rendez-vous. rendez-voust ért. Majd piknik, majd jótékonycélu hangverseny, majd ez, majd ama?, ugy annyira, hogy a férjem uram gyanakodni kezdett.
XXXVII. MfFOLYAM.
ALAI KÖZLÖNY
1898- AUGUSZTUS 27-én.
vonaléra sülyeszti le. A kereskedőnél a pénz eszköz és cél egyúttal a dolog természete szeriül; mig annál, a \'ki tudományos pályákra lép. nem szabad, cssk eszköznek lennie. Távol állok attól, hogy a pénz becsét kicsinyleném, meri fáj dalom, — nagyon is jól tudom, hogy minden materialis élvezel, a mely az életnek szebbé és élvezetesebbé lételére miDden esetre szükséges, csak pénzen szerezhető meg; devanmkazéletnek más gyönyörei is, a melyek — ha meg van az embernek, az a mire szüksége van — igazán élvezetessé és tartalmassá teszik az életet Csakhogy épen az eme élvezetek iránt való érzék van rohamos pusztulásban, s ez az oka, bogy az a pálya, melyen látszólag komoly munka ? élkül hamar „ur" lehet valakiből: a jogi pálya vau a többiek rovására túlzsúfolva. Látni való, hogy a baj szerves összefüggésben van egész világnézetünkkel s korunknak az életről való felfogásával; tehát merőben elhibázott lenne az a gyógykezelés, a melyet ajánlanak általában: a más pályákra való terelés, mert épen a*" baj lel nem ismeréséből származik. A középiskolai nevelés feladata volna, hogy az ifjúságban az idealizmushoz való felette gyenge érzéket és hajlandóságot növelje és gjar-ipitsa, tettel és szóval egyaránt: egye\'öre olyan kívánság, mely délibáb gyanánt lebeg egy néhány ábrándozó, s az életet nem ismerő ember előtt.
Majd ba megfordul a mostani arány : s annyi lesz a tudományos pályára lépő között az, a ki a tudományért keresi fel, -- mint a mekkora ma azoknak a száma, a kiket a könnyű pénz szerzés reménye csábit oda, akkor nem kell majd panaszkodni a tudományos pályákra io lulók nagy száma s a proletaria\'us szaporodása miatt; pro\'efárokká kevés ki-. vétellel csak azok válnak, a kjk mást várnak a pályátó , a melyre lépnek, mint a mi annak lényege: pénzt —^illetőleg helyesebben vagyonszerzést tudás és tu-doiuány helyett. Itt kell segíteni sasok panasz el fog némulni.
Amurat szultán, hogy orvosa Vesaiiu-, az erek vonaglását megfigyelhesse, leültette rabszolgáinak fejét. így tett a modern élet felfogás is, rabszolgává tette a tudományt, s leüttette fejét, — de nem hogy meglássa belsejét, hanem bogy kiszivjs vérét és lényegét S az igy meg maradt tetemnek csakugyan már is jó hasznát veszi. _ _„-f.
Egyszer ir egy levelel, a melyben fájó szívvel adja tudtára, kedves nejének, hogy kénytelen Pestre menni hivatalos ücyben a kéri, hogy addig csak mulasson jól. néhány nap múlva elmegyen érte és el fogja hozni.
A levelet természetesen Karádi is olvasta.
És lön nagy Öröm a szerelmesek életében.
Épp midőn zárt ajtók mögött a boldogság rózsás álmait szőtték: valaki erősen megzörgeti az ajtót.
Az asszony nem tudja hirtelen, bogy mit tegyen. Az aljegyzőtől kér tanácsot:
Az idő félelmetes gyorsasággal röppenik el.
Perc percet, pillanat pillanatot köve!; az ajlón döngetnek, a félelem rettenetes képpen növekszik.
És a szerelmesek mintegy megkörültem tétováznak. De az ajtón mind-jobban zörgetnek, a végső pillanat int, valamire el kell magukat batározniok.
És a szerelem találékonynyá teszi az embert.
Az egyik ablak az udvarra szolgált, éppen ellenkező oldalon, mint az a szerencsétlen ajtó van. Art kinyitani. azon kiugrani és a selétség leple alatt elillanni — momentum müve.
A menyecske még mind g haboz. A ku\'csot rempgve fogja, mig végre aty gondolat viilaoik át agyán. . . Ugy lesz, mintha most ugranék fel az ottománról, mintha alndt volna.
Szilárd lépésekkel megy az ajtóhoz é.s álmosan kérdezi, hogy ki az. — Egy morózus hang válaszol rá mérgesen : Csak nyissad ki!
Az asszony fogvacogva zárja ki az ajtót, a kulcs sivitva, nyikorogva fordul meg zárban és a férj — belép.
Népünnepély Szt. István napján.
A f. évi szent István napi népünnepélynek sikere — habár nem volt is oly fényes, mint az előző években az Nagykanizsán sikerülni szokott; mégis nagyban emelte ezen „nemznü űnnnep" — jelentőségét — és azonkívül nemcsak a közönség mulattatására szolgált, hanem anyagi hasznot is eredményezett
Az árnyas fasorok ligetes sorai közötti .Polgári Egylet" kerthelyiségében délután három órától kezdve estig és azootui ismét egész éjen át a reggeli órákig nagy és vidám társaság vett részt a közönség minden rétegéből. Délután kedélyei bohócok rögtönöztek a közönség számára nevettető versenyfutásokat, bárrier — ugrásokit » különfé{e kárri-katurákat. És emellett a .Polgári Egy\'él\' pincéjének jő és nemes laju bebütőit borai és sörei nyújtották az élvezetet: tü/elve Horváth Ltci kiiüuő zenéjének és a „nagykanizsai katonai hadastyánegylet" most szervezett uj zenekarának felváltva szóló nótái által.
K-:i 9 Órakor kezdődött a sok érdekes tárgyat tartalmazó tombola játék; melyen nemcsak finom sonkát, de élő malacot is lehetett nyerni; általában a programúi ezen része mindvégig lekötötte és jó hangulatban tartotta a publikumot
E/.után tánc következett szakadatlan és egész reggelig tartott. — A jótékony célrn s/ánt összes bevétel 198 frt GO kr. volt, melyből körülbelül 80 frt esik a kiadásukra. A nap hősei a „katonai hadasly. egyle-" — tagjai voltak. A rendezőség élén Piets Jakab éa Tuboly Viktor elnökök állottak és mindent elkövettek az ünnepély emelésére.
A programra rendje szerint Tuboly Viktornak, ezen alkalomra irt költeményét Horváth István egyleti jegyzőnek kellett volna elszavalni, de ó közbejött rekedtsége miatt Kénytelen volt visszalépni és igy a kö\'temény csak azélesebb korbeni felolvasás tárgyát képezte. Az alkalmi verset mi is megszerezvén, azt olvasóink számára itt- közöljük:
Ha Szent Ijtván jobb keze Ma életre kelne Tudom, sok gazt. bitangot Széttépne, leverne.
Látná, bogy nincs semmi szent A mai világon: Vallás, haza, becsület Fetrengnek a sárban 1
A nagy király boldogabb OrsWgot alkotott, Máskép sütőit a nap éa Más csillag ragyogott
Egy Istent és egy elvet Imádott a nemzet ! Egyetértés hatalma Verte te az ellent
Itt ujjá alkotott 0 Nekünk vallást s hazát; Alkotmányos szabadság Követte nyomdokát.
Századok multáu ezért Szent az ö emléke. Buzgó imát küld hozzá Magyarország népe!
Leborulnak mindnyájan Ma szent hamvainál; S első magyar ember itt Máig is a király I
Egymás karjaiba repülnek. A doktor nem mérges. Csak kissé boszus, meg izgatott, persze az utazástól.
— Hát te honnan csöppentél ide Manó, hisz; most kaptam levelet tö\'ed, hogy Pestre mégysz.
— Hja! édes, elhalasztották azt a bizonyos ügyet, igy tebát érted jöttem. Di n:oi, micsoda egy kőcsogkalap ez, hogy az Isten büntesse meg ?
Az asszony hebegve válaszol rá: a papa kalapja.
Ugy? . . . Dá nézzed csak, K. 1. van benne. No ja, valószínűleg kicserélték. Különben bogy vagy ? Már nincsenek görcseid ?
De hisz\' nem is csoda, pompás ám ez a levegő.
Magam is Bzivesen itt maradnék egy | ideig, ha ráérnék. De hm! hm! miért hagyod nyitva azt az ablakot, még megárt a zug.
— Csak egy kissé kinyitottam, mert a papa dohányzott itt benn, ozt1 nagy volt a füst Majd beteszem.
— Hagyjad csak, majd én becsukom hátha náthát kapsz.\'. . Hm! ... hát ez mi? . . . Csupa sár ez az ablak. Valószínűleg a szobalány tisztította, aztán elfelejtette lemosni. De hát mi lelt ? miért sápadozol ? Vagy csak a lámpa világtól vagy oly halvány ?
— Ne gúnyolj, Bocsáss meg! szólt resignatiőval a nő. Becsületem még meg van. D_> azért ne haragudjál édes fér-jecském, — „vétkezni emberi" és férje karjai közé vetette magát bűnbánóan, zokogva.
A rettegett kriminalista megsimogatta a megtért bűnös hajfürtjeit és mosolyogva kérdé: De azért férjhez adjuk a Sárikát?
Közlemény a levelezőlapokról.
Utóbbi időben közkedveltségnek örvendenek a magánvállalatok által előállított képes levelezőlapok.
Ezen levelezőlapok szállítása postai szempontból kifogás alá nem esnék ha az illető nyomdák nem vették volna fel azt a szokást, hogy azokat címlapjaikon „Levelező lap" feliraton kivül még „M. kir. posta" felirattal, sőt néha a magyar címer lenyomatával is ellátják, a mi a levelező-lapoknak azt a jelleget adja, mintha azokat a m. kir. posta bocsátotta volna forgalomba.
Eltekintve attÓ., hogy a jelzett képes levelezőlapok élces és gyakran a jobb ízlést sértő rajzaikkal, ha azok a posta hivatalos kiadmányainak tekiute\'nek a posta intézetet mint állami intézményt nem méltó színben tüntethetnék fel, a posta ép ugy mint bármily kereskedő nem engedheti meg, bogy az ő cégérét a m. kir. posta feliratot idegenek használják; a magyar cimer használata pedig épen törvénybe is ütközik. *
A most széltében használt képes levelezőlapok ígazí magán termékek, — s mint ilyenek a fenálló postai szabályok értelmében „Levelezőlap" feliraton kivül egyéb felírást tehát &em „magyar kir. posta" jelzést sem a magyar cimer lenyomatát nem viselhetik, mert ellenkező esetben a levelezőlapokra érvényes díjkedvezmény ben nem részesülnek s a nemzetközi posta egyezmény értelmében szabályellenes kiállításuk miatt zárt leveleknek tekiotetnek, — s mint ilyenek díjazta tnak.
Ez nem különleges magyar szabály, hanem a nemzetközt postaszerződés pou-tozata, mely a külföldön is érvényben van.
Felhívom tehát figyelmét azon nyomdáknak, a melyek ily képes levelezőlapok előállításával foglalkoznak, bogy levelezőlapjaikat „magy.-kir. po;ta" vagy más felirat cimer stb. mellőzésével tisztán a szükséges „Levelezőlap" felirattal ujo-msssák.
Nehogy azonban a már torgalomba bocsátott ily levelezőlapok ezen szabály-által használhatatlanokká válj inak azok kik vmagán ipar által előállított levelező lapokat baszná|nak a címlaptól a „Levelezőlap" feliraton kivül minden más felírást vagy címert erős tollvonással, vagy más alkalmvs módon távolitsanak el, b tegyenek olvashatatlanná.
Megjegyzem ebből az alkalomból, — hogy a magyar korona területén postára adott levelezőlapoknak magyar nyelven „Levelezőlap" feliratot kell viselniük a „Currespoodenzkarte* avagy más nyelvű hasonló feliratok nitxsenek megengedve. Horvát - Szlavonországbnn mindazonáltal a .Levelezőlap" felirat mellett ott legyen e szó horvát fordításban is. Megjegyzendő az is, — hogy illem vagy becsületsértő avagy büntetendő cselekményt involváló képet ábrát vagy közleményt tartalmazó levelezőlapot a posta egyátaláo nem szállít — Ezek figyelembe vétele mellet a képes levelezőlapok terjesztése a magyar posta részéről semmiféle akadályba nem üt kőzik.
Budapest, 1898. augusztus 5 án.
TUDNIVALÓK.
— Hirdetmény. A keresked. m. kir. miniszter nr Z-nta r. t város és Sátor-alja-Ujbely nagyközségnek a házalókereskedést a nevezett város, iffolve nagyközség területén elttl ó szabályrendeleteit jóváhagyta. Miről az érdekelteket ezennel éneaitjük. Sopron, 1898. évi augusztus havában. — A kerületi kereskedelmi és iparkamara.
— Hirdetmény. Temesvármegye közönségének azc a szabályrendeletét, a nieiylyel Detta és Lippa községek terű létén a háza ló kereskedés eltiltatott, a kereskedelemügyi m. kir. miniszter ur jóváhagyta. Miről az érdekelteket ezennel éne iljük. Sopron, 1898. évi ang. havában. — A kerületi kereskedelmi és iparkamara.
— Hirdetmény. A fóldmivelésügyi m. kir. miniszter ur a m. kir. állami ló\' enyész- intézetek katonai lajffcnysége részére szűkséges 1. egyedruházat, 2. vaságyak, 3. katonai ágynemüek, 4. katonai fehérnemüek, 5. buszárcsizmák és bákanciok, 6. lőszereivények és hámok és 7. istállószerek szállítására pályázatot hirdet Az ajánlatok f é. szeptember hó 15-ig nyojtandők be. Miről az érdekelteket oly megjegyzéssel értesítjük, bogy a részletes föltételek kamaránknál a hivatalos órák alatt bármikor megtekinthetők. Sopron, 1898. évi agusztus havában. A kerületi kereskedelmi és ip irkamara.
— Hirdetmény. Az érdekelt köröket értesítjük, hogy az 1900. évi párisi nemzetközi kiállítás magyar osztályában való részvételre kamaránknál is jelentkezhetni. Megjegyezzük azonban, hogy a kiállításra csak oly termékek fogadtatnak el, a melyek bizonyos értelemben világcikkek vagy a melyeknek bemutatásával hazai iptr életképes fej\'ödéee és jellegzetessége szembeötlően feltüntethető. A bejelentések 1898. évi szeptember I5éig eszközölhetők kamaránknál. — Sopron, 1898. évi augusztus havában. A kerületi kereskedelmi és iparkamara.
HÍREK.
— Kinevezés. A vallás és közoktatásügyi miniszter dr. Maotuanő ítezső kereskedelmi miniszteri titkárt a keleti akadémián a magyar kö jog és zemzet-gazdaságtan tanárára nevezte ki.
— Eljegyzés. A b e 1 e 3 z Jenő, fa-kereskedő Veszprémben eljegyezte Grosz Zsófi kisasszonyt, Grosz Mtkss helybeli kereskedő leányát.
— Esküvő. Dr. Fábián Zsigmond helybeli ügyvéd 1898- szeptember 3 án tartja esküvőjét, Nyuly Gizella kisasszonynyal.
¦— Halálozások, Városuok egyik közszeretetben ál ó polgára buuyta le e hő 24-én szemeit Örök álomra. B e r d i a Mánoa városi képviselő volí ama derék férfiú, a ki szorgalmával, munkásságával és puritán egysze.Ö.-égével minden embertársa becsülését kiérdemelte. Az elhunyt igen nagy jóltevője volt a szegé nyéknek, « minden nemes eszme és ue-: mes cél érdekébe\'u mindig szívesen áldozott. A közrészvét Kisérte e hó 26-án örök nyugvó-helyére. — A család által kiadott, gyászjelentés igy hangzik: Ö/.v. Berdin Mártonné, s/ül. Jáck Mária, a ; saját U0 fia Berdin Kálmán, valamint i számos rokonai és bo\'zátarlozói nevében I fájdalom\'ól megtört szívvel jelenti a fe-[ lejthetlen jó férj, édes atya és rokonnak. | Berdin Márton urnák váiosi képviselő, a segély-egylet igazgatósági tagja, 1898. évi augusztus hó 24-én d. u. V,4 órakor életének 56-ik, boldog házasságának 6-ik évében a haldoklók szentségének ájtatos felvétele u\'án történt gyás/o< elhunytát. Az engesztelő szent mise-á dozat folyó hó 26-án délelőtt 10 Órakor fog a helybeli szent-Ferencrendűek plébánia templomában a Mindenhatónak bemutattatiii. A holdognltnak bült leleteméi folyó hó 26 án délután 4 órakor fognak Teleki utca 425. számú saját házban a róm. kaih hitvallás szertartásai szerint beszenteltetni és a helybeli róm. kath sírkertben levő családi sírboltban örök nyugalomra be\'yeztetni.
Ledofsky Ármin, a helybeli „Weisz éa Ledofsky" cég főnöke és tulajdonosa,
1898. évi augusztus 26-án éggel 7,3 órakor, életének 56. évében hosszas szenvedés ntán elhuuyt. — A megboldogult köztiszteletben ál\'ó polgára ^ olt váro-Bnnknak, kit valláskülönbség nélkül miu-den körben szerettek és becsültek.
— A zalamegyei általános tanítótestület f. hó 25-én tartotta meg évi rendes közgyűlését Ba\'aion-Ftlroden, — melyen résztvett gróf Jankovics László dr. főisp in. dr. Ruzsicska Kálmán kir. tan. taofelügyelő és még számos vendég, a rendéi tagok koz.Ül pedig miniegy 200-ar. Szalay Sándor szép és tartalmas beszéddel az ü\'ést megnyitván, meleg hangon üdvözölte gróf Jjnkovich Líszló főispánt, dr. Ruzsicska Kálmán kir. tanfelügyelőt és a gyűlésen megjelent számos vendégeket, mire dr. Ruzsicska Kálmán kir. tan tanfelügyelő nálaiu^-szokott szónoki hév- és bensőséggel szép beszéd kíséretében üdvözölte a fói-ípáü és a megyei tantestületet. Gróf Jankovich László főispán megköszönve a szívélyes fogadtatást a melyben Zilamegye tanítósága Öt- részesítette, örömének adván kifejezést, — hogy a közgyűlésen ré-zt vehetett Isten á:dását kérte a tantestület működésére. — A mult ülés jkőiyvének fölo vasasa u\'áu Békefy Eleit z.-kopÍnyi ig- tanitó azabadeiöadást tartott. „A gazdasági tanfolyamokról," Breuner Alajos hodosáni ig. tan. „A néplanitók egységes képesítéséről," Poredus Antal n.-kanizsai tanitó pedig felolvasta. „A szocializmus és a Védegylet" cimü értekezését A kŐ/gyülés miud a bárom előadónak jkönyvi köszönetet szavazott és elhatározta, hogy crauoer Alsjot értekezé é: megküldi a Magyarországi tauitók országos bizottságának, bogy azt a revtsió alkalmával figyelemre méltatni szíveskedjék. — A toljóügyek .során felolvastatott az elnöki jelentés, melybeo hü képét adta az össte* járáskörök és a központ egész évi működeiének. Ezután a közgyűlés dr. Ruzsicska Kálmán kir. tanf. indítványára láviratban üdvözölte dr. WlasBics Gyula vall. és közoktatásügyi minisztert — Kertész József kpmtl pénztáros jelentése szerint a tantestület vagyona 2233 frt 29 kr. Hajgató Sándor központi alelnök a nagykanizsai jkör elnökévé választatván, helyette alelnök dr. Birtba Gyula valasz-t>tott meg választmányi taggá pedig Hoffmaun Mór. A közgyűlést, az ind t-ványok letárgyalása után 12 őrskor ért véget. A közgyűlést követő tirsasebéd a Vild szállodában vo\'t megrendelve, — melyen mintegy 250-eu vettek részt — A fölköszöntők sotát gróf Jankovich László nyitota meg. Ó Felségét\'és a/, uralkodóházat éltetvén. Dr Ruzsicska Kálmán kir. tan. taut.: dr. Wiassics Gyula ku\'iiiszminiszterre, — Szalay Sándor: — gróf Jankovich László főispánra; Poredus Antal: dr. Ruzsicska 4 Kálmán tanfelügyelőre; gróf Jankovich László: a tantestü\'etre; dr. Ruzsicska Kálmán: Szalay Sáodor tantestületi elnökre; Kováci Miklós: Kanovics György szeretetbázi igazgatóra; Kanovics György Zalamegye tanítónőire és tanítóira; Fe-leky Lijos: dr. Sághváry szolgabiró- és fürdőbiztosra.
— Holtra vert csendőr. Kecskés és Horvát caei.döiök f. hó 21 én órjáratou \\o tak. A Gáspár hegyen az úttól kifáradva betértek Kocsis János pálinkát égető szöllősnazda pincéjébe. Ott a csendőrök szóvitába bocsátkoztak a gazdával. A társaság megszaporodott nemsokára a szőllőpásztorral és a szomszédokkal. A parasztok ekkor már illendő gorombasággal gyalázták a csendőröket, mire ezek közül Kecskés kardját kihu\'.ta és Kocsis keze felé suj\'ott. Horvát csendőr rosszat sejtvén, lársát cserben hagyta és folytatta utjit. A vér láttára az atyafiak dühbe jöttek és duruogokkíl, botokkal megtámadták Kecskés csendőrt és addig ütöték mig eszméletlenül le nem rogyott Kocsis János sebe is suyos. Most a két verekedőt a városi kórházban ápolják. A vizsgálóbírót és a kérőiért csendőrparancsnokságot az esetről értesítették.
— Hofrlchter Emina zenetanárnő, szabad ág idejéről már megérkezett és szeptember hó elsején uj^ól megkezli a kezdők és haladók zenei tanítását. usy a Tóth Lajos-fée házban levő magánlakásán, valamint az illetők lakásáu
valamint fekete, fehér a szines Henneberg-selyem 45
krtÓl 14 frt 65 krig méterenként - ,imz, csíkra, kocktzott. ¦!»; tizott és damaszt ,tb. (mintegy 240 kulőnbo.ö fsiu és 2000 kötonbozo txio- és árnyalatban stb)
Ruhák s blonsokra a gyárból I Privát fogyasztóknak póstabér-, vámmentesen s házhoz szállítva. Minták postafordultával.
Magyar leselezét. Stsjcbt, kétszeres leséibélyeg ragasztandó
Heuneberg G. selyemgys.-ai. Zii íchben
(cs. és kir. udvari szállító;
Selyem-damasztok
75 krtól 14 frt 65 krig 1JMJ|| 6S
M«— saját
XXXVII. É\\ FOLTA E.
ZALAI KÖZLÖNY
18"8. AUGUSZTUS 27 ?r.
— Táros! közgyűlés. Nastykanizsa
rendezett tanácsú város képviselőtestülete 1898. évi augusztu* 27-én délután 3 órakor közgyűlést tart a következő tárgysorozattal: 1. A községi elemi népiskolák állami hezelésbe vételelárgyábaua oagym. vallás éa közoktatásügyi m. kir. miniss-terium által kötött szerződési pootozatok bemutatása. 2. A nagyra, m. kir. Belügyminisztériumnak 69843/IIL 98. sz. ala\'t keit masas leirata Nagykanizsa város 189S. évre készített költségvetése jóvá-bagvá-a tárgyában. — 3. özv. Németh Igoácué kegyiiij iránti kérvénye 4. A v. tanács javaslata az 1897 évi gyárnpénitári számadás megvizsgálásakor felmerült napidijaknak a v. gyámpénztár tartalék alapijából It-eudő kitalása iránt. 5. A Lagy-ruélióságu földmivelésügyi m k=r. mioisz-lerium 20337/98 sz. rendelete folytán tanácsi javaslat szénkéneg raktár felállítása tárgyában. 6. Vizeki Tallián Ede által a belyb- polg iskola tanú Ói javára léte.-ííttrtt ösztöndijról azóló alapító levél bemutatása. 7. Ország Istvánnak a Szt. János egyház volt, dékánjának feleb-bezése az állásától elmozdító tanácsi végzés ellen. 8. Horváth D -ák Teréziával a Koronaherceg utca mindkét oldalán levő és a város tulajdonát képező kert bérbe adása tárgyában kötött szerződés. 9- A kolozsvári siketnétea intézet felügyelő bizottságának kérvénye az intézet segélyezése tárgyában. 10. A kiposvári siketnéma intézet igazgató tanácsának megkeresése az iskola anyagi támogatása tárgyában. 11. Szilágyvármegye alispánjának megkeresése a szilágymegyei Wes aelényi egylet segélyezése tárgyában.
— Betöréses lopás. A déli va^ut egyik vagonját fosztották ki Schuch József segédfütő, Horváth József rovott multu vasúti munkás és Farkas József va-uti őr. E:ek a jó emberek az alkonyat ködében leverték a wagon lakatját és abbét 9 zsák lisztet, 8 süveg cukrot és meg nem határozott mennyiségű kávét és rizst hordtak el. A rendőrség Bücbler főrnktárnok följelentésére e gyanúsított munkásoknál házkutatást tartott és az ellopott áruk^agy rézzét náluk meg is taláüák. Horváth József, rovott multu egyén és rablás gyanúja miatt hosszabb ideig viásgálati fogságban is volt.
— Tánciskola — Neofeld Béla tánctanító, ki a tavaly őszkor „CasiuÓ" dísztermében tartott tánciskolájával jó biroevet szerzeit magának, szeptember hó I-én újból megnyitja a tanfolyamot, a mely 6—8 hétig fog tartani.
— Beírás az iparos Iskolában. A nagykanizsai alsófoku ipariskolánál a tanoncok beiratása szeptember hő I-től 11-ig, a köznapokon esti 6 -8-ig, flnnep-és vasárnapokon d. e. 9 tői 12-ig és d. u 2—4 óráig a városi központi oépis-kola 2-ik fiosztá\'yu helyiségében lesz. A tanonc köteles a beíratásoknál keresztelő levelét, illetőleg születési bizonyítványát és a himlő elleni beoltáai bizonyítványát is előmutatni. Köteles minden iparos alkalmazásban levő tanoncát a fennti kitűzött időben még azon esetben is beíratni, ha a tanonct még a próba időben van, vagy vidéken dolgozik. A később felfogadott ínatok a felfogadás u\'án nyomban beiratandók. A t. iparosoknak kötelességükké van téve, — hogy tanulóik igazoló és ellenőrző könyvét két hetenként egyszer sajátkezüleg aláírni.
— A csurgói áll. segély, ev. ref. főgimnáziumban a beiratások szept I—3. napjain lesznek és pedig 1-én I—IL, 2-án III—IV. 3 án V—VIII oszt. ta-uulókoak. Tandij, s más fizetni valók egy évre 33 frt 45 kr., köztarlái — convicius — tizhóra 62 írt:— bentlakás — internátus — tíz hóra 50, frL Tankönyveket az ifj. Begilő - egyesület ad minden tanulónak csekély díjért Mintái\' hogy az internálásba csak 62 tanu\'ó lesz
felvéve, az iduszándékozők mielőbb jelentkezzenek írásban az igazgatónál bizonyítványuk beküldése mellett. Aug. 3I-én javító vizsgálat. Szept. 2.. 3, 5.. 6, 7. írásbeli a 9-én azóbeli érettségi. Dr. Vida Károly igazgató.
— Leány ne ve ló-intézet, — Böhm Anna Uuárnö a szülőknek b. tudomására hozza, hogy leánynevelő intézetet nyit és a tanítást már augusztus 22-én megkezdi Kérdezzük már most, miféle jogcímen nyit Bőhm Anna tanárnő leánynevelő intézetet Nagykanizsán? Megszerezte a jogot arra, vagy csak egy közönséges zugiskolával van dolga a pub-likumnak ? Ext az állapotot ajáljuk a kir. taLfelügyelőiég egyetmébe.
— Iskolai értesf\'és. A helybeli izr elemi és polgári, valamint a felső kereskedelmi iskolában a beírások a jövő lantívre szept, 1.. 2. és 4. uapjaio i. e. 9—12.. d. u. 3—5 órakor eszközöltetnek. A felső keresk. iskolában az i-ásbeli,
érettségi, magán- és javitó vizsgák szept. 4-től kezdve tártainak.
— Fürdóink látogatottsása. Uj-Tátralüreden a fürdővendégek száma 2804 — A mult héten érkezett meg, Ferdinánd Bulgária fejedelme, 11 tagból ál\'ő kíséretével együtt.
Várasd-Toplicáu még mindig igen nagy az idegen forgalom; a legutóbbi héten 180 uj fürdővendég érkezett.
A llpiki jódfürdőt ujabban 460 fürdővendég kereste fe . A vendégek Bzáuu 2407.
— Ktlünó, teljéi ellátás kisebb diákoknak, — özvegy Aradi Aiajos-nénál Balt)áni-(Gábor-uiea), — Jack-téle házban.
— Házeladás. Helyben, a Király utcában a volt Tachauer-féle földszinti-ház, kert, rét és nagy magtárral szabad kézből azonnal eladó. Bővebb felvilágosítással szolgál a Nagykanizsai banLegyesület részvénytársaság-.
— KROSFELD Nővérei; folytatják á tanítást a magyar, német, francia, és angol nyelvben, Lakás: Kaziuey-nlca.
— Teljes ellátásra jó családból
való jiukat elfog-id egy helybeli tanár. Cim: a kiadóhivatalban.
— Szabadul inai ott drotkkveg. Ezen kiiüaő üvegező anyag elterjedése a bel- es kü\'fóldöo óriási mérveket oltott és az 183? éri forgalom az előző évihez képest l00\\-kal növekedett. — Az összes modem épn\'eteken manapság a recézett vagy nyers Qveg helyett, a azabalmazott drótaraget az Aktién GesélUchaft far Glaain-dnitne vorm. Friedr Siemens In Neo«attl{Böhmen)
; gyártmánya, használják — L« jobban át Teszt:
I a világosságot, mint más Qveg és hidegben, me
\' légben egyaránt egész ti után tartja magát. —
\'¦ Miután ezen üveg használatának a nyers és
. recézett üvegnél a törvény által előirt óvórács
I elesik, iiy ezen üveg semmivel sem drágább,
i mind a nyers vagy recézett üveg óvórács. -
i Továbbá balesetek törések által, melyek más üvegeknél oly gyakran előfordulnak, teljesen
. kivannak zárva. Miután esen drétüveg, a mi a
i praktikus használhatóságát és tartósságát illeti,
| egész kilhaöen bizonyalt, mindenkinek legme-
: legebben ajánlhatjuk.
— A cs és kir. szab. Osztrák Pliónir | cletblzloMtü-tursaság Bécsben f é janins ! 26-én tartotta meg SS-ik rendes közgyűlését.
A beterjesztett számadó jelentés metállapitja, ; hogy az üzlet fejlődése a lefolyt 1897 ik esztendőben örvendetes lendületet vett 6S92 aj j kötvény 9 758,700 írtnyi tokéról állíttatott ki és az összes biztosítási\' állomány az év végén I 5s.Ot6.285 frt töke és 73 410 ht évi járadékra I rúgott föl. Az összes díjbevétel 1.970,748,64 ! irtot tett ki, 2,606.718 frttal többet, mint 1SS6-¦¦ ban. A biztosítási szerzSdésekböl folyó kifizetések I 1 222,808 80 frtot vettek igénybe. A díjtartalékok felemelkedtek 12 7S6.520.15 frtra.
— Cs kir. szab Osztrák Phönlx biztosítótársaság Bécsben A f. éví janins 25-én tartott közgyűlésen beszámolt az 1897. évről. A jelentés komtatálja a lefolyt uiletév ered-ményéoeb kedvezó voltát és kiemeli, hogy ka-löoösen a tOzbiztositási. ágazatban igen örvendetesen mer növekedett. A díjbevételek kitettek a tűzbiztosításnál 6 892 188 46, a jégbiztosítás-uál T ll .435 10 — a szállítmány biztosításnál 829,101.12, a balesetbiztosításnál 366,371 28, frtot A kösgyalés elhatárolt*, bogy a tiszta nyer. tégböl ai alapszabálysierQ javadalmazások levonása atán 2.5*j,-nyi osztalékot fizet.
Közgazdaság.
Heti jelenléi a gaboaa&zletról 1898. augusztus 26 un.
A tegnapi napot kivéve, az elmúlt he en állandóan gyenge hangulat uralkodott üzletünkben. — Napo&ta 10—15 krnyi áresések voltak, míg végre tegnap némi szilárdu ás állott be és az üzlet tartva volt.
Dacára a lányba irányzatnak, a malmok nagyobb mennyiségű buzál vásároltak, \' agyszintén nagyobb árpa eladások is történtek a héten.
Sierdán élénk piaci forgalmunk volt\' | A piacra hozott gabonacikkek minősége ; rrost már határozottan jobbnak mondható, j mint a néhány héttel ezelőtt fogalomba 1 hozott cikkeké.
Kű Ö: ü-ea nagymennyiségű árpát hoz-I tak be gazdáink. — Ezen áiu minősége nagyon különböző éa e szerint annak ára 5—7 frt közölt váltakozik.
Ma következőképpen állanak a piaci árak :
Búza 840—8-60 frt
Ro/.s 6 40- 6 60 ,
Zab Ö---5-20 .
Tengeri 6 —
100 kgrammként.
Felelős szerkesztő: Dr. Kiss ErnS Helyettes szerkesztő; Dr. Villánifi Henrik Kiadó : Ifi Uajdits József.
VEGYES.
— Megbízható gyógykezelés Zavart emésztéssel \'látott egyének kik íágyaiáfiyban, a
felfúvódásban, gyomorgörcsökbea és rendetlen székelésben szenvednek, a .Moll-file sefdlitz por\' használta áital rövip idő maira visszanyerek egészségaket Egy dobos éra 1 frt Szétküldés oagon\'a ntáaréttel Moll. A. gyógyszerész, cs és kir odv. szállító által Bécs, I, TncUanben 9. Vidéki gyógyszer.árakban hatá rozottan Kall léié készirmény kélendő as 5 gyári jelvényével és aláírásával.
Nyiittér.*)
Vese, bugjbóljatf, hogy dara ét * köszTénybántalmak ellen, tovíbbá & légzó és emésztési szervek Lurutus bántál inainál, orvosi tekintélyek által a LUhion-forrás
SALVATOR
sikerrel rendelve less. Hnaryhajtd hatású!
Kellemes iii! +m \\ a» Könajen emésilbelö
Kapható ásványvizkereskedésekbeo és gyógyszertárakban A Salvalor-forrás igazgitósága Eperjesen.
BÚCSÚZÓ.
Zala ¦ Eger*z*gen másod-kántorrá \' megoálasztatván, Kanizsáról ang. hó : végével eltávozom. — Ez alkalomból \\ jo.ikarő barátaimnak I ÖsiÖnctet. is i meruseimnek pedig Isten hozzád-ot ! mondok azon kényelemmel, hogy tart-¦. sanak meg engem továbbra is jó emlékezetben.
N.-kanizsánJ 1898. aitgnszlus \'?7.
Weinberger Márk.
*l Az e rovat alatt közlött kért nem vállal felelősségét a izerk
HIRDETÉSEK.
giivattyukat
városi, községi, gazdasági és gyári tűzoltóságoknak.
házi, ipari mezőgazdasági, épitke-zési és egyéb nyilvános célokra kéz-. járgány és erőhajtásra
harangokat és harangállványokat
templomok, Iskolák stb. részére. Büzmentesen működd pöcegödör tisztító készülékeket, utcai öntöző-kocsikat, sárkaparckat
-koszit és ajánl a -
Budapesti Szivattyú- és Gépgyár (ezeiítt WALSER FERENC)
Budapest, VI., külső Váci ut 45.
Arjegvzel-ew és költségvetések ing.en éH\'bérraentve.
? opac 3CXX30 c ooo acop ooo o ooocoooocconcxsDc c c n c ?
J Suchard csokoládjai és kakaói
Tévedések elkerülése czéljából a mélyen tisztelt közönség figyelmeztetik arra, hogy Suchard Ph- gyára úgynevezett törmelék csokoládét se nem gyártja sem kereskedelembe nem hozza. — SUCHARD PH. csokoládéiért a tiszta állapotbani szállításért kezeskedve van és csakis staniol csomagolásban gyári -s jegy és aláírással kapható.
Jó mellékkereset.
Provízió u.cák, t á gensek, sib. részére egyköunyes eladható cikk eladásával köz vetteu magánosoknak. Eredménynél nx — fizatés. — Ajánlatok „Nebonverdienst" an H. Srbilek. WIEN I. intézendő*.
védjegyét e-
MOLL SEIDLITZ POR
Csak akkor valódiak, ha mindegyik dobói Moll alairását tünteti fel. Had\' A.-féli S«ldllt2-parek tartós gyógyhatása a legmakacsabb gyomor és altét tsái latnuk, gyoraorgflrcs ís gyomorbév, rögzött székrekedés, raajbántalom ver tsluiás. aranyér és a legkrtiftnbözőbb mii betegségek ellen, e jeles báziszernek évtizeiUk óta mindig nagy. bb elterjedést szerzett. — Ara egy lepecsételt eredeti dsbszaak I frt t. é.
Hamisítások törvényileg fenyíttetnek
rMOLL - FELE/F RANCI Al
BORSZESZ ES SO
\'Csak akkor valódi,
f. fraiazia ntrtiesz és sé
» köszvény, csnz ,és a meghűlés egyé Egy\'oaezett aredatl 3veg ára "
ha mindegyik Oveg MOI.I. A veJjrgyet iitnf-ii Wli BA. Hell\' feliratn dnozattal van zarva A Hoil-fele 1 vezetesen mint fajdaleatosillapitd bedbrisbiesi szer (
k6vetkezmenyeiiirti legi^mcretesebli nepazer! \' krajozar.
Moll Salicyl szájvize.
(Főalkatrésze : füzolyssvas sziksó.) A mindennapi száj tisztításnál különösen fontos bármely kom gyermekeik, mint felnőttek számára; mert e szájvíz a fogak további épségét biztosítja a pgyszersarint sz^r fogfájás ellen. — Egy Msll A. védjegyével ellátott üveg ára : 60 krajcár.
Föszétküldés: gyógyszerész, cs. és kir. udvari szállító ál
al
Moll A......
Bécs: Tuchlaubeo 9. 87.. Vidéki megrendelések niponta posuutánvét mellett .teljetttlelnek A Taktárakbnn tessék határozottan MOLL A. aláírásával védjegyével ellátott készítményeket kérni. Raktár: Nagy-Kanizsán Ro8enfeld Adolf 8S Fia
3\\
?oaoooaoooaoooooaaaoicxjaQoaooonDCiaaaQaucoan
MARGIT
GYÓGYFORRÁS
Margitforrás-telep (Bereg-megrye)
KitünÖ hatású szénsavas nátriumainál és csekély szabad szénsavánál forrva a lézutak s tüdő hurutos állapotainál sőt egyenesen nélkülözhetetlen, ha, mint a tüdövésze.seknél. vérzésekre való hajlandóság van jelen. Kiváló hatást látni tőle a gyomor éPbelek hurn-tos állapotainál, hol a fölösmennyiségben képződött sav oka a rossz emésztésnek. Előnyösen hat a hólyag hurutos állapotainál, mert akadályozza a húgysavas sók lerakodását és ifry" a kö- és homok képződést. Ezek eredményezték azt, hogy a legkiválóbb orvosi kitpaezítások mindig a legszívesebben használják és mindig előnyt adnak neki a hozzá hasonló összetételű gyógyrizek fölött.
^ Mint ivó víz 51
kárál* évAssm-sMk Uararmit jápvinyos betegségek idejön, föicc typhus ellen.
>Xint borviz ó.lta.lílnos ketlvclt^O^nelt örvend.
Főralrtár ÉDESKUTY L. Budapesten
V., Eraébet-ttr 8- _________! ...... V., Eritél»t-tér a
l «. ktr. tidvs.-J Bollii..
Kapható minden gyógyszertárban, faszerkereskedésben és vendégjükben.
ffl
XXXVII. ÉVFOLYAM.
ZALAI KÖZLÖNY
legjobb alpesi tejet tartalmaz.
Régóta jónak blzonjnlt tápláléka a csecsemők és gyomor betegeknek.
NESTLÉ G ye rme k t á p I iszt je , r,.........
* J . , , n l,.é,.iii.,;v itat. dobozok. Iiannilatl alattlUntal inejru a koxpí-tl
==. Kipróbálva az elfő ortoni k.picMsoklól : 30 év óta a?. oWz.s cyermetiWhar.kbur, h»»7náltatik ====— .aktártól
A7 g Y E LM EZ TE TES ! hop »h>dw dobó. . tt\'uíaló HEIllY.HMflí aláirinal é. ¦ (elli r.gn.ttit, « kö»,.0m. rnkt.ro, »r.el „F. Berljal vuej -__
A ki a pénzét szereti, az csakis a
„STYRIA" kerékpárokat
„rímeié......
und DlXeisíer|a
vegye, ezen kerékpárok a szakértők és versenyzők gépje. Bámulatos könnyű menés, tartósság és elegancia tiltat az ös\'zes gyártmányok felett uralkodik.
Képviselőség és raktár: IFJ. WAJDITS JÓZSEFNÉL Nagy-Kanizsán.
Legnagyobb-raktár kerékpár Jdszerelési cikkekből. Használt kerékpárolj, eladása és becserélése.
ís^\'afí^i^\'i^ ! \'¦ VlMWrtMtM» ««gtHeU ircagedaé.y : !
Dr. II Ö U V E S-fe I e
az eg^sz világon szabadalmazott hygénlkns asbest talpbeté
HINCS TÖBBÉ LÁBFÁJÁS,
V&\'t sem tyúkszem, sem izzad ói Üb, sem bőrkém oyedés, sem lábdaranat
„-^ícl sem fagyos lib, sem libeg és; rövid idei; viselés ti\'án m gkönnyebbfll
i=UC*-~**\' JsfJ a járása annak, ki cipőjét Dr Högyesfí-Ie, %/. egész vi.ágon suba-
.• •: dslmszott ssbest talpbetéttel látja el. \' "^f-f Párja egyszerű — 60 kr., kettős vastaRíágu I frt 20 kr Az
Z*** Stobest talpbetét kitűnőségét legjobban 1-i onyitja, bogy a cs. és kir.
közű* hadseregének és a m kir. honvédségnek eddig 22ü00 párt szállíttatott.
Szétküldés csakis utánvétellel, vagy a pénz előleges beküldése és külön 10 kr 1 fraoco. ~- Felvilágosítások és prospektusok, köszönetnyilvánítások ingyen.
Általános Asbestáro-pyár betéti társaság Budapest VI.. Szlr-ulc/a 1*.
^^í^pft^JtíJÍt: - : Vlsionteíadóknak negfelele árengedtaíny : !
A BENSON-féle tapasz
kovetkeíó betegségeknél és bántai máknál használható állandó Kikértél: cslpó fujág, ineefjíjditlom, hely bclí chúx. liutszaKCíitás, há(L>ön**e>ég, hátgerinc bántalmak, hörghurnl, asthrm, megrándnlások, Idegbán-t.ilmi.k, az Izületek béiinsúpa slb. A hatás bámuiatO\', közvetlen és tartó 1 darab ára CO kr, a pénz eöleges beküldése mellett bérmentve 75 kr.\' Főraktár: Gyógyszertár a „Nádorhoz, Budapest, VI., Yáci korul 17.
KÖVETELÉS
OSZTR. PHÖNIX c& és kir. szal). életbizlositó-lársaság Bécsben.
1897. é«fl vagyonmérTttg._
iTifl.iti jl!.*natiy IWsl-"" . R-tKlíltr^rf -álló kSvptri. A lar-a-a* int-al\'anai :
a> turasi bazbírtok ^ rttbBl terata a r^O Wirr
1>) íjiiW trlktk Tritt-ilb™ Ert.-ltjui.ir..k »1 1897. :il-il.i éi
E\'i-k kamatai ... J^I>al.wkí.Ío^ii« . . . . . K^m^íK Uzto-ilrkokra K\'.rí.1 a tár-a^ie kutv.ro vi ír . aOlc~..-.k -xöYriL-u-trfctn-] -Ai „.Yiivnda A--i.il alrMV- hal
klyo -a, . frt 3 Sv-
ia.» ¦ :i«5Ö23 6B7»7 ^rint 3ÍIMH1 <*1
sihm ; es
I VJjn.ir.\'tlit! Il-lfl
-v.-l.-Wk.....,
¦Adrii ft^z-!..!,
irfw,. It -MurWrkJt ét cv,
r(U.......
l\'..lria*-\\ajiyoB . .
ai&oota li vtni\'s , r*i
ghös
21833*1
SOfCH !
16**3 ; 3*>! !
Itiborsilütl rtemfttytHH
l>:jl.Lrt«i-k a viizmill\'izWt •
Dijátvttr) .1 V-17J .[[thl. !.,.(!¦
Iiíjíjrtji-i: rafani kfible/sHW T;r::ilcl fűi;\',-" kát»krj . A ,rír..:itir.,i,.|i frr,l,n^i,yin -(¦ortiila^ii alapú
\'.»-|"\'ilii:j«uk »lai^a íiuba.\'iivkrJi nyur-\'iji\'a » HjyB\'fM a vi-.\'ímtl,ii ,r-ili 10 Hhn^iúk fclyo »iajnl.1\'an
I i-
\'Vi Irin 1- é Mfrvir^ílLalutt « a L.\'nyveklti.\' m*m^f/n*m. tsUttsMI : A ¦ \' r
I>urst K. s. fc. HÖtilKHvald J. ». k. Am. Segatili s. k. Wclumann s. k. I-ainpcImeycr C. s k
l>itXKKVÖSEG
OSZTR. PHÖNIX c-?. és kir. szab. bÍztositó-társa?ág
_1897. évi vanyonmá\' Ieq, _
Bécsben.
%ilet
: Rei .lelkr-rr.r« aU„ knniiii-v.Wip* ! I p-i-t i UkarrkpJoiUn. Lidii
l"r-ipt. btzU><utéfcok — AmbknkMl
a) liti Bf-bm IV. Scluvindi»*-. 9. «aia bj hiz Tri>«itl>«ti. lia S^nU C»4«tína :t.
Altura- «a ért>kpipirok líOJ. iLrrmlvr 81-
Firk fuly. kaoutai 1MV7. ikvtubt-r 3l-*n . Vállak a Urruhai. . /_ ¦
E^i>-i:,nf> a bill», lii-lxll . KDnnlFviWvk a
KelsaMsjA aJu--«
f-a.-~.Kt.klal
tUsavénytOk».....
Xv-r-.^r UiLilék .... Arí.t vam-ltBl.\'.abűwl-k a\'apja Dijt-flairk a vútnnUiutwiti\'ik hsrluism TarUi-k ra«K^-» n-arjdt karokra.
Tl-KtH>l Lixltr^ll i*"\'t ttmxrt - . A hivatal fokuk ¦VMfilijalsfjs Fri li-i" vrll wzta r-iui. Licvrii)i-); il bizhnit-. Uraasipikkal v
\' r.-.. .:.-!«>!.....
H t^i«ik fotjú wamlaban . r«y>»*tűk óvaJ kai . - „— .
tXbai -rt kp;p\'r..fc .
Tirata nyanari ....
:s9sn I u misen ¦ 10 ;
mí:k 1 it \'
Tiriti* \' i« i
ssií "
M c :¦ c - v ¦.: t- i.: A jűvS ívben BMdAssK válandó dijkülvjt.y-áltanaay tn/en lUTTiG\'MO. Bír*. IS97. dMzember 31.«o.
Hartwig: Néudor s. k.
könyvelő
Iirgviiayiltat-ilt é« a fcÖByvakktl rpj-l rtiangzúnak- találta tot L Bra, 1B9S. juniua lo-Vn
Boísson E. 5. fc.
Dorsi* L. s. k.
HÖnigsvald J. s. k.
Welnmann s. k.
biztosítási ajánlatok a tűz-, jég-;*s éMbbttosítási ágazatokban a legszolidabb felU-teleíc és; legolcsóbb dijak melicíl
eszközöltetnek.
A nagykanizsai vezérügynökség: IxÚKÁCS GYULA titkár. \'
lllllililiiil ülüllilülil
ISfiS-üi év óta Ismeri
BEB0ERFÉLE ORVOSI
KÁTIlÁi\\Y-8ZAPPA\\
orvosi lekiaiélyek által ríinlva Ausztria-Magyaror*zágl ao, Frauciooritzájj, Németország, HoüatiJ-l»n. Schwi-iüliati, Kominlian stb. már tiz év üia íényc-; sikerrel hasztkállalik,
mindennemű börküteget
mint «zEnte sz arcltür uii.u len féle li-zlállansá^ai ellen kUöraöseri a rüh, i.itilt és pikkely sömör ellen*a 1(0«, a fcOindr repodréuy, a lej cs szakái ell a lueptü, Ltijjt\'.tlr. ugynevese;! re^e kek valamennyi kiiUü fejtietegsé^ iin>Mli>s/er .-íjáuliatik.
Ara darabonként hasznalati utasítással együtt 35 kr A Bcrger-féle kátrány szapfKUt 4o -a tiimény (akaliányl tartalmaz, feleliébh gondosai van késziive s IcnyegessM ktllöahözű a mioilen- egyébb, a-kercskcüéseLben előforduló kátián;
fagydag. a lábizzadas, -a gycrm=- §W.\\.íi. Kzeakivül, tniiiE a bűrt tiszt itó
anokt.a mert ezen szaj.part j;\' .. glicerin anyagot tarialmaz, finom ilbtszcres. Csalások kikerülése \'/égen
lirakbzn v lágosan bKRGEK-féle kálrany-szapi.fci Uérettdü s Ügyelni ke
him tilciiiljil lilwlrlfiftl a beisi wttMím liái:ilJso> IWiiu.
faj. tifili Itrltrtt.t. a bri- é. knlr..ld rrn/.rrt :
G. HELL av\'sy. TROPPAU ^ \' "\'^^J>™
A\' ijij Kani sán Práiyr Ila; is /.-\'»< L-j-\'s gyátfirre*:,l.
A felaáió A,: MKIOINGKR tanár ur á ul kiiáii\'tx bilelesitett gyárlmantu
M E IDIN G E R KÁL YHA
mm a
cs. es kir. udviri szállténál Skp W kaphat 0.
BUDAPEST: Tbonethof. — BÉCS I., Kohlma kí 7. sz a PRÄG : Hybernergasse 7.
Minden állsm .által
/abadalmazva. kitüiiteivi\'.
Az ebá rr>\'iDiti"l mimlen kiállításon Legkitűnőbb
kormányzó, t5ltö és szellőztethető kályhák
lakások, iskolák és irodák számára, a legegyszerübü és legelegánsabl-széiipirral vaio íötesnfl es leli tüzelésnél.
kiálli\'áshan. tc:szésszerititi égési időtartar 24 óráig lerjedÖ égés készéi
55.000 kál>iiu rorfftiloiultH héxvn.
EgyAalylia által 1Öl»b szoba Is fütbelíi.
„MEIDINGE R\'\'-kályhák.
u\'ánztitok\'ól. utalva
a ká\'VhxHJ ókrx öntött követke/<") -;-v^te.tr,:- H. HEIM
MEIDINGEROFEN
(HESTIA"-kályhák.
ZajnélkÖli lü é-. Pornélküü eítávoli\'batára a hanm és salakti^^ Az ellenzék tisztitás céljáról a por elöl a nélköl eltávolitbatok hopy a ká yhát svétszediii. kellene.
Fl\'STE HÉSXTEDÖ H.4^DAI,MIK
& k&rtök lerakodás nélkül ti-ziák maradnak. — Határtalan égési idÖt«r:ai». Minden égő anyaghoz alkalmas.
FUSTEUÉSZTÖ CALORI FÉREK.
Kö/ponti fűtés minden rendszer szerint.
— ¦ Száraz alkalmarása ipari és gazdaíági cé\'okra. —
Proi-peklusok és árjegyzékek Ittgyeg e* bérm«-n<TP.
llllllllllJlililllill
Nyomatott II}\'. Wajdits József könyvnyomdájiban Nagj-Kanizsán.