Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

 
5.86 MB
2010-02-10 20:41:02
 
 

application/pdf
Nyilvános Nyilvános
1730
7975
Rövid leírás | Teljes leírás (565.14 KB)

Zala-Somogyi Közlöny 1872. 070-079. szám szeptember

Zala-Somogyi Közlöny
Hetenkint kétszer, vasárnap s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap
11. évfolyam

A következő szöveg az újságból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével:

NAGY-KANIZSA, 1872. szeptembér 1-éii.
X
71-lk szám.
Tizenegyedik évfolyam.
ir

EUflzetéil ár:
egésr -irrö . . S frt. föl évre.... » negyed évre . - . Kgy utám 10 kr.
Hirdetések, jutányoson
NVILTTKKUKX joroukint 10 krórt vétetnek fel.
Zala-Somogyi Közlöny

•mi reniot íj lényok » J
Jk_______
sr—-\'—*
f A Up aii\'llomi reniot illetó közlemények t/.erkoiztóhci,
.tnvugi retxét illMA kou.inouyek pedig i kiadóhoz bérmentve In , if*> iidik:
NAGY-KANIZSA r„ Wlaiiloihiz. SS9t
(a „zalamegyei gazdasági egyesület" és a „nagy-kanizsai Kereskedelmi s iparbank" hivatalos értesítője.)
Hetenklnt kétszer* vasárnap- s csütörtökön, megjelenő vegyes tartalmú lap


A gyári vállalatok gazdasággal! ösz-szektfttetésóhez néhány szó.
z1
A XV. század első felében különösön uralgott az iparvállalatok összeköttetésének mániája a mezőgazdasággal, s nem hibásan ítélünk, ha ebbot kifolyónak tekintjük azt, hogy ily helyeken azon tóke, mely gazdaságunkban nagyon is elkelt volna, mezőgazdászainkra elveszett, birtokunk ezért fel-szereletlen maradt, s igy a kor követeiméinek megfelelő jövedelmet nem adta meg. Egy gyár felállítása óriási összeget kiván, s ez óriási összeg mindig a gazdaság rovására, illetőleg hátrányára, kárára fordíttatott ott, hol egy gazdasággal állt összeköttetésben a gyár.
Mindazonáltal korántsem lehet állítani, hogy soha a gazdaságban gyárakat ne állítsunk; igenis állítsunk, csakhogy tekintetbe vegyük azon kellékeket, melyeket most sorrendben lesz szerencséin itt leírni. —, Egy gyári vállalat felállításánál elke-rüllietleii tényezők:
,1. Tóke. Az oly gyár, mely csak részben is kölcsön vett pénzen állíttatott föl, soká nem állhat, s bukása nagyon hamar bekövetkezik. — Tartalék-tőkéjének is kell lenni minden gyárnak, mert feltesz-szilk, hogy az előállított anyagnak, terménynek nincsen — illetőleg csekély ára van, — hogy csak veszteséggel adhatnók el productiónkat a folyó áron, ekkor agyárosnak az előállított anyagát megkell tartani, s várni, mig ára ismét felemelkedik, de gyárának azért működnie kell, mert ha nem dolgozik, az is iszonyú veszteség; — bevétel nincs, kiadás van, tehát ekkor a tartaléktőkéhez kell folyamodnunk s azt igénybe vennünk.
2. Munkáskezek. Kzek a gazdaságban kellő számban vaunak, vagyis inkább kellenének lenni,,igen, de ha a gazdaságban vannak, azok még nincsenek a gyárban, - -a földműveléshez megkívántató erőt pedig csak nagyon ritkán használhatjuk, mert ennek a gazdaságtól! elvevése által többet
vesztünk, mint talán nyernénk a gyárnál, már pedig a biztos nyereséget bizonytalanért no áldozzuk fel.
Nagyon lehet a gazdasághoz fogadott erót télen át jó szeszgyárhoz alkalmazni; a szeszgyár úgyis circa oktober 15-tól május 1-sejéig-dolgozik rendesen, ekkor uiár nincs oly nagyon sürgős nuinka a gazdaságban, s a télen át ha npm is henyélő — ae kevés becsű munkát tevő erőt — nagyon jól értékesítjük.
3. Elegen d ó a u y a g á f e 1 d o 1 g o-z ás hoz. Oly vidéken, hol p. o. a burgonya nem terem meg, vagy csak nagyon sí lányán, s pláne még talán azon a vidéken a közlekedés is pang, igen nagy hibát kö -vetne az el, a ki ily helyen burgotíyából akarna szeszt előállítani. — Feldolgozandó nyers nnyng — kellő mennyiségben — egyik fókelléke az iparüzleti vállalatoknak. Nem szabad itt szem elől téveszteni,hogy a nyersanyag előállítása, termesztése vagy Vénzeni beszerzése arányban álljon a belőle előállított gyári c/.ikk pénzértékével ; mert ha a nyerstermény drága, — az előállított czikk pedig olcsó: akkor nemhogy nyeres...