* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
5.04 MB | |
2010-02-13 20:19:29 | |
Nyilvános 1360 | 5613 | Rövid leírás | Teljes leírás (276.95 KB) | Zalai Közlöny 1900. 040-043. szám október Zalai Közlöny Hetenkint egyszer, szombaton megjelenő vegyes tartalmú hetilap 39. évfolyam A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: NAGYKANIZSA, 1900. október hó 6-án.j , 40-ife szám. XXXIX. évfolyam. Előfizetési Ar: Egísz évre . . 10 kor. — fill. Egl évre ... 5 kor. — Üli. NpgyvJévre . . 2 kor. 50 fill. Kgjea 8r.ám 20 nil. HIRDETÉSEK 5 hasábos potitiorban 14, m&aodf *or 12, b niiudcn továblii soréri 10 fill. NYILTTE R B EN petit soronként 20 lillérórt vétetnek fel. ZALAI IÖZLÖIY. A Isp szellemi részét illető minden közlemény a feleifis izerkesitŐ nevére, az anyagi réstt illető köx-lemények p\'-dig a kiadó nevére címzetten Naiíy-KanUiiára bérmentve intézendőlc. Dermentetlen levelek nem fogadtatnak cl. Kéziratok rima nem küldetnek A nagy-kanizsai „Ipar-Testület,- „a nagy-kanizsai Takarékpénztár részvény-társaság,■ a .Kotori takarékpénztár részvény-társaság,u Bnagy-kanizsai ,éé a galamboki önkéntes tűzoltó egylet," a .nagy-kanizsai kisdedneveló egyesület,\' a .nagj-kanizsai .tanítói járáskör," a anagy-kanizsai keresztény jótékony nőegylet,* „n.-kanizsai izr. jótékony nőegylet," ^szegények tápintézete,* a .katonai hadaátyán egylet," a .soproni kereskedelmi iparkamara," nagy-kanizsai külválasztmányának hivatalos lapja. i HETENKINT EGYSZER, SZOMBATON. MEGJELÉNÓ VEGYES TARTALMÚ HETILAP. A biztosításügy reformja. Nagy-Kanizsa, 11HX). ott. 5. A kereskedelmi törvény revíziója közgazdaságunk egyik leglényegesebb téuyezójét, a biztosításügyet is szabályozni fogja és alaposnak látszik azon remény, hogy az uj biztosítási törvény — mely nemcsak ki korrigálása, hanem .gyökeres átváltozása lesz a réginek meg fogja szüntetni a közönség ellenszenvét a biztosítás ügye iránt. Tagadhatatlan és magyarázatokra . nem szorul a biztosítás szükséges , volta. A legszegényebb parasztgazda sem meri ma már épületeit; takarmányait a tüz, lábon álló gabonáját a jég ellen biztosítatlan hagyni. Orvosok, ügyvédek, s más nyugdíjjal nem biró állású emberek közül nem egy tapasztalta már az életbiztosításnak nemcsak szükséges, de áldásos voltát is. A baleset-biztosítás előnyeit pedig legeklatánsabban a munkásokra immár nálunk is kötelezővé vált, tömeges baleset-biztosítás bizonyítja. És a biztositásnak megmérhetetlen előnyei dacára- is a társadalomnak azon rétege, melyet a biztosítással csak a falukra járó, lelkiismeretlen .mozgó ügynökök" ismertetnek meg, irtózik a biztosítástól, mint akár — az államtól, mert az előbbit csak az ügynökök, az államot pedig a fináncok és az adó-végrehajtók révén ismeri. Az ügynökök rendszerint percentben kifejezett provízióban részesülnek a szerzett üzletek tiszta dija után s igy természetesen érdekükben áll, hogy minél több biztosítást létesítsenek a lehető legnagyobb díj mellett. Bebiztosítanak ezek az urak fűt-fát, soha nem létezett személyek vagyonát és létező Bzemélyek nem létező birtokát. A parasztember pedig, bár huszonötször megforgatja a váltót, hogy tényleg sárga-e a 3zine, i legnagyobb lelki nyugalommal firkantja három jelzővel ellátott nevét asj üres blanquetták alá és várja a szllretet, a fizetés idejét. Akkor aztán azzal a panasszal fordul a tekintetes szejkurá-cióhoz, hogy ötet cudarul becsapták, kétszer annyit követelnék tőle. mint a mennyire kötelezte magát, pe a váltó beszél, ö meg fizet., I Ez az inkorrekt eljárás keltette aztán az egész biztosításügy Reszelt liirét, melyet nem tud tisztára (mosni a társulatoknak a károk alkalmával tanúsított lelkiismeretes magatartása sem. ,! Amit eddig az ügynökök íjissza-.éléaeiről mondtunk, az kizárólag csak a tűzbiztosítás eme apostolaira yonat-kozik, mert baleset és életbiztosítások szerzésével rendszerint maguk a társaságok hivatalnokai, vagy a öjirekte e célr... |