* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
15.55 MB | |
2010-02-13 21:41:33 | |
Nyilvános 1518 | 4943 | Rövid leírás | Teljes leírás (288.38 KB) | Zalai Közlöny 1902. 023-026. szám június Zalai Közlöny Hetenkint egyszer, szombaton megjelenő vegyes tartalmú hetilap 40. évfolyam A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: fóÁGVKAWIZSA, 8902. junius hó 7-én. 23-ik srám. XLI. évfolyam; Elöfizetési ár: E^ész evro . . 10 kor. — fiit. Fel évre ... 5 kor. — Cili. i\\i-Ky.-d4Tre . . 2 kor. 5o fill. Kgycs .szám 20 ÍIll. HIRDETÉSEK 6 h.vsAlxta petitsorban H.tnitaoiltznr 13, a minden további sorért 10 fill. NYILTTÉR8EN j>L-t.it soronkíut 20 fillérért vétct-uelc fel. A lap szelletoi ré$sét illető minden kiUlemény & felelős szerkesztő nevére, as anyagi ré$?-t illető kőz-leníények pedig a. kiadó nevére cimzetten Nagy-Kanizsára bí-r-mentre intézendök. Bírmentetlen levelek ,pom fogadtatnak el. Kéziratok visszanemkUldeTiiek A nagy-kanizsai „Ipar-Testület,fl „a nagy-kanizsai Takarékpénztár részvény-társaság,0 a „Kotori takarékpénztár részvény-társaság," „nagy-kanizsai és a galamboki öukéntes tűzoltó egylet," a ,nagy-kanizsai kisdedneveló egyesület,* a „nagy-kanizsai tanítói járáskör,u a „nagy-kanizsai keresztény jótékony nőegylet,* „n.-kanizsai izr. jótékony nőegylet," „szegények tápintézete," a „katonai hadastyánegylet," a „soproni kereskedelmi iparkamara," nagy-kanizsai kütyálasztmányának hivatalos lapja. ; HETEN KI NT EGYSZER, _SZ 0 UBATON MEfíJELK\'NÓ VEGYES TARTALMI); HETILAP. _ A dzsentri és a közgazdasági pályák, Xagjkaukfa, 1802. janin* „A siker liija, mondja Széchenyi t. a Hitel berekesztésében, végre a leg-álltataiusbat is eigyengiti. elijeszti; s az. ki tíszem 9 esztendeig bajjal s mindig kárral vetett bu át, 10-ben végre abban fogja hagyni.....Mi készen vágynak mind a becses búzát 10-edszer is elvetni, s ezen vakság, szép remény fejében minden hasztalan tOrekedést s fáradozást elfelejteni tudói s uj erővel mindig kiállni, teszi azon magyar szellemet, melyet ki-ki érez, de tán senki világosan még ki nem mondott s mely országunk egykori bizonyos felemelkedését, amit senki sem gátolhat, nyilván igéri!* Sem tudom, ha a legnagyobb magyar mai -viszonyaink között élne s látná ezt a vakságot, amit csökönös magyar konzervativizmusnak nevezünk, remélné-e országunk egykori bizonyos felemelkedését? Nem hiszem! Ő mondotta, hogy az igazi hazafiak azok, akik nem fényleni, hanem használni akarnak. Már pedig ami dzsentrink még ma is, a szép remény fejében mind a becses buziját elveti nem tudom hányadszor — de nem sikertelenség által nem csüggedve, hanem a siker által buzdítva. Köznapi nyelvre áttérve: minek menne a dzsentri kereskedelmi, reáliskolába? Minek készülne a közgazdasági pályákra, mikor a gimnázium imigy-aniugy való elvégzése, sokszor az utolsó hat ökör árán, még mindig elég neki arra, hogy akár a papi, akár a közigazgatási, akár bárrai más, még a közpályán is előre haladjon, még akkor is, ha tudatlan vagy hülye, sőt a tehetséges igaz törekvésű, alapos készültségíl, de közönséges halandókat megelőzze? Minden u. n. lateincr pályán, de még a közgazdasági intézmények irodáiban is igen gyakran még most is többet ér egy cimeres-név. mint a tehetség és tudás cimer nélklll s ipari és pénzvállalatok sokszor keresik a fényes nevet cégérül. Soha a demokratia jelszavával nagyobb visszaélést nem űztek, mint ma! S minthogy igv áll a dolog, panaszkodhatunk-e joggal amiatt, hogy a kereskedelmi iskolákat a dzsentri nem keresi fel. Konzervativizmusával amúgy is ragaszkodik a deákos iskolához s mert ma is épp ugy boldogulhat készületlenségével és nagyúri tulajdonságaival minden téren, csodálhatjuk-e, hogy az életet, a munkát ma aem veszi komolyan s még mindig abban a hitben van, hogy ő neki a haza mindennel tartozik, de ő semmivel sem tartozik a hazának, még munkával sem ? Csodálhatjuk-e, hogy a valódi kenyérker... |