Zalai Közlöny 1903 010-013sz március.djvu - nagyKAR

A legtöbb, ami tudható Nagykanizsa kistérségéről

Nagykanizsai Kistérségi Adatkezelő Rendszer

www.nagykar.hu
Működteti a Halis István Városi Könyvtár

NagyKAR honlapok:

* DjVu fájlokhoz használható szoftverek - A "Következő" gombra kattintva (ha van) a PDF fájlhoz juthat.

	Letöltés Előnézet Megnyitás
Méret:	2.28 MB
Keltezés:	2010-02-14 20:19:40

Fajta:
Láthatóság:	Nyilvános
Letöltések száma:	1047
Megtekintések száma:	4287
Leírás:	Zalai Közlöny 1903. 010-013. szám március Zalai Közlöny Hetenkint egyszer, szombaton megjelenő vegyes tartalmú hetilap 42. évfolyam A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: liflGYICAMIZSAi, Í903. március hó 7-én. 10-üt szám. X1.II. évfolyam. Előfizetési á,rs Ke/-.ir. cvrc . \'. 10 kor. — 611. Kél évre . . . — fili. Nf«yodóyrc 2 k<»r.- JVo fiit. Kjjye* H/ám 20,-fllÍ. HIRDETÉSEK 6 husMo* petitsorban l4,iiiá>niJw»r 12, k miüdeu továl»l>i ?nrért 10 hll NYÍL TT ÉRBEN IM\'tit soronkéut íllltreil vetetnek te 1. A nagy-kanizsai „ Ipar-Testület,\' A lap szellemi részét illető tnio-den kiiílftroéoy afrlelös werkesito nevére, az anyagi résxt illető köz-Icuiényok a kiadó nevére cimzetien N agy-Kan Ixaárft bér-meotve inlrzendök.\' Bórmoritetlen levelek nco) fogadtatnak cl. K czirfxtok vissza ucm küldetnek V nagy-kanizsai Takarékpénztárt részvény-társaság," i „Kotori takarékpénztár j ~ részvény-társaság,"1 ,nagykanizsai \'és á galamboki önkéntes tűzoltó egylet," a .nagy-kanizsai \'kisdedneveló egyesület." a\'.nagykanizsai tanítói járáskör,«:a „nagy-kanizsai keresztény jótékony nőegylet \' „n.-kanizsai izr. jótékony nőegylet," „szegények tápintézete,* a „katonai hadastyánegylet," a „soproni kereskedelmi iparkamara," nagy-kanizsai külválasztmányának hivatalos lapja. HETENKINT EGYSZER, SZOMBATON MEGJELENŐ VfiGYfí.S TARTÁLMü HETILAP. Élet és iskola. Na«) kiiiii»», 190S. joirclus «. \' A közoktatásügyi miniszter tollából égy rendelet jelent meg a minap, a mely a középiskolai tanárok figyelmét felhívja arra, hogy a IV. osztály vizsgáinál kettőzött szigorral folytassák a vizsgát, hogy az V. osztályba, tehát oda, a hova már rendesen a magasabb iskolák előkészítése céljából lép a növendék, csakis az alsóbb osztályok, vizsgálatait teljes sikerrel letévó diák léphessen.- Ha ez a rendelet a tanároi: részéről épp oly komolysággal fog fogadtatni, mint a mennyi körültekintés és társadalmi viszonyainkat teljes mértékben ismerő alaposság diktálta a miniszter urnák ezt, akkor társadalmi bajáink egyik legfontosabbja ellen tették meg ezzel a rendelettel az elsó lépést. Higyjünk a komolyságában és próbáljuk ennek a rendeletnek a messze, haló horderojét ebben a pár sorban kifejteni, Jobban mondva csak vázolni is nagy vonásokban követni a miniszteri rendelet természetesen csak a jövőben mutatkozó, de előreláthatólag nagyon üdvös, hatását. Az elsó, a mi nálunk szokatlan komolyságra vall, hogy ezzel a rendelettel a tanárok hatásköre egyszerre megbővül. Beleszólási joga van ezúttal a hivatásos pedagógusnak a gyermek-pályája megválasztásában. Ha nem is döntő erejű, de a tanács, a mit a szülőknek ad, valószínűleg elfogulatlanabb. mint a mit a szülő, a maga gyermekével szemben saját magánakadhat. Azzal a felhívással, hogy a tanár közvotlen érintkezésbe iparkodjék lépni a szülőkkel, nagyot lendült a nevelés dolga. A sztlló nagy szeretetével szemben, a melylycl természetszerűleg gyermeke iránt van, szemben áll a tanár tárgyilagos megfigyelése. A szil-tök rendesen nagy véleménynyel van ■ nák- gyermekeik képességei iránt; ugyan melyik szülő az, a ki nem miniszternek vagy püspöknek neveli a fiát. A tárgyilagos felvilágosítások, eszmecserék vannak hivatva arra, hogy a tanár meggyőzze a szülőt egynéhány körülményről, hogy kíméletlenül hat-e ez és a szülők csak nehezen tudnak egy-egy kedvenc ideájukról lemondani, éppen a mellett szól, hogy a rendelet eme részére már nagyon régóta szükr ség lelt volna. A vizsgaszigoritás pedig sohasem volt annyira megokolt, mint épen a mostani napokban. Fájdalom, a társadalmi félszegségek között első helyen áll, hogy egyes pályákon nem a talentum, a munka és egyéb erény, hanem speciálisan a saját egyéniségének adminisztrálni tudása érvényesül.. A túlterhelt pályákon természetesen érvényesül az ököljog is, a talentumos emberek pedig,nem épeu az öklükre építették a pályájukat. Leszorulván tehát az az elem ezekről a pályákról, amely képességei révén nem oda való, egészséges, sót üdvös verseny fejlődhetik azok között, a kik tehetséggel és munkával iparkodnak ézt a v.ersenyt nemessé tenni. Az orvosok és ügyvédek alig pár hónap előtti nagy kongresszusa, a mely- kifakadt pályájuknak eme túlterhelése ellen, visszhangképen a fel-jájdulásra hallhatják ezt a rendeletet. Egyrészt számban megszorul a túlterheltség, de ezenfelül minőségben is D^gtisztul. Zugorvosok és zugügyvé- dek rostája ez a rendelet. Mennyire szükségünk volt erre a rostára! Természetesen ez a rendelet maga után fogja vonni a tanterv átdolgozását is. A mi tanterveink idegen mintákra készültek, lőleg a német iskolák nyomán. De mivelhogy azok a tantervek orgá\'nikus kifülyásai voltak az állam szükségleteinek, természetesen nálunk -iá: meg kell találni azt a tantervet, a mely Magyarország speciális viszonyaihoz jobban alkalmazkodik. Szó van erről is, természetesen nagy idő kell ennek a keresztülvitelére. Mindenesetre megnyugtató hogy a bajt felismerték és ezzel közelebb jutottak az orvoslásához. Ebből a rendeletből csak épen egy hiányzik ... Az az intelem, hogy a tudományos pályákon tul is nagyon sok olyan pálya v?n Magyarországon, amelyen tisztességgel, sőt pozícióval is lehet éi^dnyesülni. Gazdasági iskoláink megnövesztése és tudomiuyos. alapra való fektetése elsősorban feltétlenül előnyösen szívhatná fel a szigorítás által lemaradt elemet. Nálunk együtt nőnek fél az emberek, azok is, akik legkülönbözőbb páiyára készülnék és csak \'utolsó pár esztendő készíti elő, a szaktudományra. A mi sokféle\' iskoláink közül itt is lehetne megkülönböztetéseket tenni, fájdalom, ebben nem követtük a fcttl-: föld mintáját. Ismeretes a tréfa, hogy a mikor a tanár a növendéket vizsgáztatta, ezt a kérdést intézte hozzá: \'— Nos és mikor volt a tbermopilei ütközet? — Mire a deák a tőle iclhetö józansággal ezt válaszolta: — A .thermopilei ütközet? De kérem tanár ur, én bór ügynöknek készülök . .. Hogy hal odáig fejlődhetnénk az iskolai nevelésben, hogy a pályánkra . való készület nem volna egészen jelentéktelen az iskola elóttl Hála Istennek, egy rendelet, a mely gyermekeinek érdekében legalább, közelebb hoz bennünket ehhez az ideához. Ugor. A betű terjedése. Egy uj szépirodalmi lap látott ma világot a; mult héten. A lap első száma hetvenhat oldalra terjed, a legkiválóbb magyar Íróktól közöl cikkeket, kiállítása is megállja ii versenyt hírlapirodalmunk j bármely hasonló netnü termékével. Éa \| i mindez tiz krajcárért. Egy szátntlftk ennyi í : az ára. Netn maijáról az uj Ispról akarunk i beszélni; mi csupán a felett való örii-j müukel akarjuk kifejezni, bocy egy ilyen ! vállalat létrejöhet nálunk. Meglehet, hoi;y I űz uj\' lap nem fog existálni tudni és : rövidesen beadja a kulcbOt, mint sok : más derék lapvállalatuclj, melyek pedig j megérdemelték volna a közönség pártfogását, de örvendetes és kedvező I kritvriuraa műveltségi állapotunknak már maga az n : jelenség is, hogy e, vállalat megindítására komolyan gondolni lehetett. I Világos, hogy ez a lap, mely jót ad olc,ó pénzért, nagy olvasó közönségro i számit. Hogy a spekuláció beüt-e. nem ! tudjuk; mert ily erős próbára még nem j tették a Magyarország olvasni tudó I közönségét, de az kétségtelen, hogy e 1 tiz krajcáros lüzetek már megjelenésükkel ! a hazai közművelődés gyors és hatalmáé ! fejlődését regisztrálják. I Nem régi keletű nálunk a nyomtatott betű megoicsóbbodása. A batvHDas években mén tengődött az az. egy-két napilap, mely munkatársainak is alig tudott kenyeret ailni; akkori szépirodalmi, lapjaink pedig divatlapokra és hasonló jellcEÜ folyóiratokra szorítkoztak. Es mindezek méregdrágák és a mai újsághoz. viszonyítva ugy külső alakjuk, mint tartalmuk \'tekintetében nagyon szegé- nyesek Yoltak. Azóta meglepően fejlődött, a magyar zsurnalisztika. A lap\'ok többé neín kevesek áldozatkészségére, hanem a tömeg intelligenciájára számítanak és hogy em» épiteni lehet, mutatja zsurnalisztikánk fejlettsége. ■ szépirodalmi és tudományos folyóirataink, bár olvasó közönségük kisebb, megfelelnek a kiművelt Ízlés igényeinek, hirlapirásunk pedig egy nivón áll a nyugati nemzetekéivel. A műveltségi állapotok jobbra fordulását nagy.: részben köszönhetjük hírlapjainknak. A magyar olvasó közönséget az újságok nevelték maguknak. A sajtónak tagadhatatlanul nagy kulturális érdemei vannak és ezért a művelődés történetének fontos mozzanata a hirlapok megolcsóbbociása, mégis-\' ugy találjuk, hogy nem mindenben kívánatos az a műveltség, melyet n sajtó egyedül terjeszt és különösen nem lebet zavartalan örömüok a felelt, hogy a hirlapok olcsóságuk által a társadalom mitíden oaztálya részére, hozzáférhetőkké tették magukat, mert az a műveltség, melyet a hírlapok olyan embereknek nyújtanak, kiket intelligenciájuk még nem képesít arra, hogy az újságok tartalma felől önálló véleményt alkossauak, ez. a müveit- . ség az, erkölcs rovására megy. Az, újságokon táplálkozik a félműveltség, mely rosszabb a butaságnál, azokból veszi ízlését, véleményét és minden tudását. Az események rejtettebb okait nem ismeri meg az ujsieokból, az elvekből . pedig reá nem ragad inás, csak^az üres jelszavak. ít^y születik \'meg az. a szemérmetlen, követő csőcselék osztály, mely részt kór magának a -társadalom igazgatásának mindon ágában, politikában, nevelésügyben, gazdasági kérdésekben és vallási dolgokban egyaránt. így születik meg az a tömeg, melynek szájában szitokká aljasodnak a legmagasztosabb eszmék, mely tüntetőleg tipor lábbal mindent, ami az emberiségnek szentsége volt évezredeken -.át, amelyeknek megértéséhez azoubau az ő lelke\'nem bir elóg finomsággal. . " A hirlapok mindig egy bizonyos .értelmi fokon álló közönséghez szólnak és annak a közönségnek az intelligenciáját! mindenesetre fejlesztik, szélesbbitik az tárcza. Whe Lun rsgánJ6- — ina; Francii Hop«. — v — A .Zalai Köilany lárC&ja. — Whe\' Lun odanyomta fejecskéjét az ablak üvegéhez és hallgatva meredt maga elé. Annyit már megtauult, hogy nem szabad mindjárt sirva fakadnia és megtett mindent, hogy \' zokogást elfojtsa. Oh annyi történt már vele az ó rövid életében, hogy sokszoi- ugy érzi az ö tudatlan kis\' lelkében, mintha minden összézavaroduék elótte. Whe Lun még esak tizonöléves voú. de máris nagyon boldogtalannak érezte magát s a könyei sokszor peregtek végig festett arcoeskáján, a cifra kiuai frizurája minduntalan össze-borzolódott; amiut odanyomta fejecskéjét görcsösen Gee Gow Mott-streeti nagy kiuai áruházának üvegablakához. Whe Lun a sárga folyó partjáról jött New-Yorkba Idehozták á boldogságból a szomorúságba. Az édes apja\\ halász volt a Sárga folyó parijáu. Oh be szeretne , visszatérni, ebből a nagy palotából a kis barabusz-viskób\'a. Milyen kesern szemrehányások tépdesték kicsiny szivecskéjét, hogy olyan könnyen odahagyta a szöloi házat, mikor egy boukongi nagykereskedő Qgyuöke eljött, hogy őt gazdája számára feleségül kérje. Az az ember sok pénzt hagyott a szegény halász kunyhójában, többet mint száz,, dollárt és elvitte Whe Luut magával. - És azóta mi minden történt! Azt mondták neki, hogy egy nagyszerű palotába viszik, amelybon sok-sok szoba van és számtalan szolganépség fogja parancsait teljesíteni. Mikor Honkongba érlek, azt mondta neki kiséróje, hogy gazdája ttzletek miatt átment a nagy vízen, de. meghagyta neki, hogy WUe Lunt vigye utána New-Yorkba Azíán felnitek egy nagy hajóra és sok-sok-napig voltak a tengeren. A kis . Whe , Lun olyan nagybeteg lett. hogy azt >hitte. 1 soha sem hagyja c\\ a hajói többé. De : Wh.n megint, egészséges lett és fekete mandulaszemei a boldogságtól ragyogtak, mikor kísérője leírta előtte azt a nagyszerű életet, amely urának, (íee Gownak házában reá várakozik. A hajón sok fehér ; fiatalember volt. Whe Lun kiséróje íehér ördögöknek nevezte őket; azok a fiatal- j emberok érdeklődtek a kis kinai leány iránt és sokat voltak közelében. Az uton megtanult egy kicsit angolul, ugy hogy ; végOl a fobér ördögökkel. — akik azonban j éppenséggel nem voltak olyan gonoszak. \| mini aminőknek kísérője mondotta őket j — auyany el vükön\' beszélhetett. Végre I elérkeztek San-Franciscóba, ahonnan sokáig j kellett vasúton utazniok, amig New-Yorkot elérték. Hogy dobogott a Whe Lun kis , szive, mikor a nagy városhoz közeledtek, ( amelyben az ő ura és parancsolója j várakozik reá. Oh be hamar tudta meg, \| hogy megcsalták, Gee Gow egy fösvény öreg ember volt. akinek nem volt más ; vágya, mint sok-sok pénzt harácsolni j össze ós eszében sem volt, hogy Whe Lunt feleségül vegye. Whe Lun csak I elárusító nő lett a Gee Gow boltjában, miiA a többi -\'fiatal kinai leány, akiket elcsalt hazájukból. Neki kellettek ezek a fiatal kinai elárusitónők, akik olcsó munkaerők voltak abban a drága országban, ahol a fehér ördögök olyan magas munkabéreket követelnek. így csalták meg a kis Whe Lunt miudeu reményében és ezért peregnek áz ő könyei olyan sokszor frstetí kiesi kínai arcocskájáva. Whe Lun egyszerre észrevette, hogy egy rinber az utcáról erősen figyeli. Az az ember véletlenül észrevette, hogy könyököl törült ki a <zemébf)l. Az idegen belépett a boltba és Whe Luntöl legyezőt kért. Amiut kirakott elébe egynéhányat e fiatal fehér ember suttogva azt kérdezte iőK hogv miért síri. — Oli én olyan szerencsétlen leány voííyok! — mondta Whe Lun tört angol nyelven. — Ön nem ugy néz ki. mint hogyha bajomat akarná. Vigyen el engem innen. — Értesítem a missziót — suttogta a fiatal ember — • tudja mi az a misszió ? Whe Lun a fejével intett, hogy igen: már többször hallotta ezt az angol szót. — Krtesitem a missziót és ha ön nem 3kar itt maradni, nuyd tesznek róla. hogy szabadon elmehessen. . Az idegen barátságosan köszönt és távozott. A bolt ajtajában azonban még e<ry pillanatra megállott és visszatekintett, mintha a házat akarná magának jobban megjegyezni. \' . , Whe Lun reme.lui kezdett: pedig beszélgetésüket kihallgatták. Egy ferde- szeml\'i kinai éppen otl ődöngött a bolt előtt s az volt az első dolga, hogy Gee Gowot éítesitse. Wo Lcong — igy hívták a hallgatódzót — mint minden kínai nagvuti szerette a dollárt és rögtön helfttia. "hogy itt lehet egynéhányat szerezni. Úa a missziót az idegen értesiti. bizony elviszi a new-yorki rendőrség Whe Lunt. És \'a new-yorki rendőrséggel nem jó kikötni bég a gazdag Gee Gownak sem. -- I\'/gyl; jóbaiátod meg akar téged egy .. nagy veszedelemtől óvni — mondta Wo Leniig Gee Gownak. A ravasz kinai kereskedőt azonban ezek a nagyhangú szavak egészen hidegen hagyták; — Ugy jövök- hozzád mint jóbarátod — folytatta tovább az árulkodó — és iutelek. hogy az egyik elárusító leányodat el iikari\'&k venni. Íírre Gee G6w is felfigyelt és alkudozni \| kezdett a „jóbaráttal,4 mert hiszen ugy \| is tudta, hogy Wo Leong csak dollárt i akar. de azt is tudta, hogy fizetnie kell, \| hogyha t\\idni akar valamit. Wo Leong eleinte nagyon sokat követelt; Gee Gow azonban nem lett volna kinai kereskedő, hogy ha nem értett volna az alkudozáshoz ós igv hát csakhamar meg is puhította emberét, aki végre is tiz dollárért rábeszéltette magát\'az alkur^. Öt dollárt előre adott neki Gee Gow, ölöt azutánra igért, ha megtudja fontos e valójában a Wo Leong titka A ferdészemü Júdás előbb ovatosan övébe rejtette árulása bérét, aztán el-I mondott mindent Gee Gownak, aki a intézkedett « bá[ történetet hallva sietv* elhárítására. , Félórával, később Gee Gow boltjábá látogatók1 érkeztek: és pedig két megtermett, iyarkos rendőr, két jóságos arcú matróna — valószínűleg a misszió kiküldöttjei — és az a; fiatalember, aki Whe Lunt sírni látta. Goe Gow roppant nyugodtan fogadta látogatóit és megkérdezte,\'\' hogy. mivel szolgálhat V — Ax. ön házában egy leány van, aki :,em akar itt maradni— mondta az egyik matróna — azt a leányt mi védelmünkbe veszSaük. Gee Gow méltatlankodva jelentette ki, hogy tévedés lehet a dologban, mert üzletének valamennyi elárusitónője a saját, szabad akaratából" van házában. Amíg ezek. áz alkudozások folytak, az egyik rendőr be akart menni az üzlet belsejébe, hogy hu-,gát* a leányt elővezesse, az egyik hölgy azonban visszatartotta. — Öntőt talán majd niegrémül a szegény teremtés — mondta — m^jd inkább magam tiiegyek utána. Két pillanattal később fi bolt belsejéből hangok hallatszottak; a\\rendőrök odasiettek. \' /) — Ez a szegény lesány megörült — kiáltott a hölgy elébük — hallottak ilyet? Vonakodik itt hagyni ,ezt a házat. — Talán tévedés van a dologban? — mondta az egyik rendőr. — Az ki van zárva — vágott közbe Gee Gow, hevesen ~ más uj lány nincsen a házamban.. S XLII. ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY 1903. MÁRCIUS 14-én. olvasó látókörét,, művelik Ízlését és irányítják véleményét, azonban — mint mondtuk — szükséges. hogy az olvasó az értelmiség egy bizonyos fokát elérte légyeo. Felmerül tebát a kérdés: a civilizáció szempontjából üdvös-e a hírlapok szerfelett való olcsósága; a krajcáros újságok műveltséget és lelki nemességet, vagy sötétséget és mérget visznek-e magukkal a munkás kunyhójába? Mindakettőt vegyesen. Azonban ezért nem a napi sajtót éri a vád. Az a (baj nálunk, hogy az újságok olcsóság és hozzáférhetőség tekintetében a kelleténél is gyorsabban és nagyobb mértékben . megelőzték a szépirodalmat és a tudományokat. A krajcáros újságok közönségét a tudományok még nem emelték a szükséges értelmi nivóra és ebből származik az olcsó hirlapok káros hatása. A tudományok nálunk még m* is keveseknek a kincse és a tömeg számára hozzáférhetetlenek. A tudományos müvek méreg drágák és mert közönségük kicsiny, szoknak szélesebb körben Yaló terjesztése csak nehezen vihető keresztül. Vaunak ugyan olcsó füzetes vállalataink, mint az .Olcsó könyvtár0 és a .Magyar könyvtár," melyek helyei-közzel tudományos irodalmunk legkiválóbb termékeit is megjelentetik olcsó kiadásban, de e vállalatok, hogy prosperálhassanak, kénytelenek a nagyközönség kedvét keresni és neme.* céljukból eogedciök kell; a nagyközönség pedig ha már olvas is mást, mint hírlapokat, legfeljebb a könnyen élvezhető szépirodalmi munkákat kedveli, ellenben a tudományokból megelégszik azzal a minimális adaggal, mely a gyomrát nem terheli tul. Németországban — ,inn»-n veszszük a példát, mert hisz mindenben ezt az országot utánozzuk — virulnak a filléres könyvtárak és a 1 műveltség terjesztésében • nincs kisebb érdemük mint raaeuknak az iskoláknak.. Mi mén hijjával vagyunk egy ilyen válla atnak és bátran állíthatjuk, hogy ez a hiány is egyik fő oka annak, hogy Masyarorsyágoak nincs meg az a müveit középosztá;ya, mely a nyugati államok zsurnalisztikáját, szép és tudományos irodalmát áldozatkészségével felvirágoztatta. Bár örvendetes jelenség az olcsó hírlapok terjedése és hírlapirástínk fejlettsége, mégis tehát kívánatosabb leune, bs a betű közönségbóditó útjára, uem csupán az újságok, hanem a könyvek utján ia iDdulna, sőt ha. túlnyomó részben ezeknek utján. A tudományok népszerűsítése sztén ellensúlyozná a káros hatást, melyet a hirlapok részben keltenek és teremtene olvasóközönséget, mely fejlett zsurnalisztikánkhoz méltó volna. Taracküteg városunkban. • Arról értesültünk, hogy Soprou városa visszautasította a pozsonyi badtestparancs-nokság ama felhívását, hogy egy ott fel- A két rendőr azonban nem sokat teketóriázott. Dacára heves eílcntállásánafc» közre fogták a kis kinai leányt és az egész menet útnak indult a rendőrség felé. A leányt a sheriff elé vitték, ahol a következőket adta elő: — SÍDg Fa a nevem. Rokona vagyok a kitűnő Gee Gownak és mindezideig békében és barátságban éltem vele. Ezek a fehér ördögök ma ráptöttek júltevöm házára s .elhurcoltak onnan. Térden állva kérlek, nagy mandarin, küldj vissza Gee Gow házába. , — Különös! — mondta az az ember, aki a rendőrséget Gee Gow házához vitte. — Még sohasem csalatkoztam Ítéletemben. Az 3 leány tegnapról mára egé6zeu elváltozott. Azt hiszem. — mondta Gee Gow. mialatt Wo Leonguak még öt dollárt adott át — hogy szolgálatodat becsületesen megfizettem. , 1— Jól kihasználta értesítésemet, — felelt 3 másik —- hanem azt hiszem, hogy veszedelmes játék volt," Sing Fát elvitetni Whe Lun helyett. I — Ellenkezőleg. Tudtam én azt jól, hogy ezek^ fehér-emberek az Ó gyermekes szemeikkel meg nem tudnak különböztetni két kinai;,"leányt. Sing Fa régen itt él már New-Yorkban ós jól ismeri a fehér ördögök minden fortélyát Hanem, elis- merem, hogy jól csinálta a dolgát. S mialatt, ez a párbeszéd folyt, egy sötét szobába zárva várt Whe L\'un arra á jóságos fehér emberre, aki azt Ígérte, hogy kiszabadítja a Gee Gow házából. Hiába: várt .... állítat dó taracküteg számára kaszárnyát építsen, visszautasították azért, \' mert \'nem akartak egy kaszárnya felállítására egy fél millió koronát áldozni. Az Ügy fontossága késztet srra, hogy ezzel most újból foglalkozzunk. Tehát a pozsonyi hadtestparancsnok-ság a Danántulban és .pedig a nyugati-határhoz közel fekvő\'"vidéken akar egy taracküteget felállítani. Figyelmünk mindjárt városunk üresen álló régi houvéd-I akt anyájára esett. Itt áll Üresen, anélkül, hogy jövedelmet hozna. Az ezzel összefüggő következtetést józan észszel könnyű levonnunk. Városunknak mindent el kell követnie, bogy a taracküteget városunkban állítsák fel. Nálunk nincs ok arra, hogy a terv megvalósítása ellen akadályt gördítsünk. Kaszárnya építésre nem kell áldoznunk, s így miért ne tennénk meg mindent polgárságunk érdekében. Be kell látnunk, hogy városunk pangó iparának és kereskedelmének nem ártana egy kis uj lüktető erő. S ki meri állítani, hogy a katonaság szaporítása nem e hoz jövedelmet városunk polgárainak? Az a tekintélyes .összeg, mely ez I üteg eltartása révén jönne be hozzánk nagyon jótékonyan hatna városunk piacára. Sőt nemcsak azt az összeget kell tekintetbe vennünk, melyet a katonaság költ el nálunk, hanem tekintettől kell lennünk arra is, hogy a katonasággal\'folyton, bizonyos érdekkapcsolásból kifolyólag, érintkezni kell bizonyos hivatalos személyeknek és érdekelt magánosoknak, s igy jótékonyan bat ez az idegen forgalmunkra. 8 ezzel egyúttal; városunk vagyonosodására. De hisz azt bizonyítani, hogy városunk gazdasására, mily jótékonyan hatna a katonaság szaporítása, bizonyítanunk felesleges. S ba megáll ez állitásunk, akkor mindent el is kell követnünk, hogy megkapjuk őket városunknak. A pozsonyi hadtestparancsnokság nem hiszszük, hogy akadályt gördítene városunk e tervének megvalósítása elé. Hisz us:yis mondják, hogy ö fensége Frigyes főherceg ur érdeklődik városunk ügyei iránt a igy tán 6, mint a pozsonyi hadtestparancsnok, előbre viszi ügyünket. Különben pedig ök a Dunántúl egy nyugati megyéjében akarnak egy tarack-Üteget felállítani, s igy egész mindegy nékik, ba ez Üteget Sopronban, vagy városunkban állítják fel. Rajtunk. raulik tehát ez üdvös terv megvalósítása. S nem-e lenne balgaság ö jó alkalmat elszalasztanunk? .Ragadd meg a jelent, ha bár röptében is, mig éred. a boldogság félénk madár nem mindig jön, ha kéred 1" Mutassák meg városunk vezetői, hogy igazán atyai érzéssel viseltetuek városunk ügyei 8 észel egyúttal a polgárság jóléte iránt, b hogy megtesznek mindent ennek érdekében. Csak utána kell nvul-t.unk. bogy igy mondjuk és az üteg a miénk. Tegyük meg tehát, a folyton szegénylő és pangó kereskedelmünk és iparunk érdekében minden lépést, hogy e tarack-üteget városunkban állítsák fel, s ami a fő, tegyünk addig, mig ezt más város el nem veszi orrunk élői! Sétatereink rendezése. A tavasz kellemes levegője csókdossa már-már arcunkat. A verőfényes nap bivólag int a sápadt arcú kis babákra, «kik egész télen ott senyvedtok a szoba levegőjében. Derűs hang, bájos mosoly, pajzán kacaj, mind ott van a járó kelők arcán a közelgő tavasz üdvözjésére. S/óval vig tavaszi hangulat van nálunk és mindenki örömmel várja már a természet felébredését, Bennüaket is elragadott e tavaszi hangulat hulláma, de amely öröm-hullámokból magasra csapódik íel egy égető kérdés megoldása: sétatereink rendezése. Aktuális dolog, nem lesz felesleges tehát. pár sorral tisztázni az ügyet. Mi is teszi különben szükségessé a sétatereket? Ugyebár az, hogy legyen egy kis csendes, barátságos helyűnk, ahova elmehetünk a napi fáradalmakat kipihenni, legyen egy kis hely, ahol lerázva magunkról a napi küzdelem porát, szellemünk pihenést és szórakozást találjon, sőt, hogy legyen egy kis helyünk, ahol elmerenghetünk, mint a költő mondja, a természet örök szépségén. A sétaterekre küldik a* mamák kedves kis babájukat, abol a természet ölében —-8 nagyon okosan — vélik megtalálni a kis babák legjobb természetadta bölcsőjét. A sétaterek igy válnak szükségessé a kis gondtalan babáktól kezdve fel egész a küzdők seregéig. Az egyiknek kis értelme felcsigázódik és igy fejlődik, a másiké, vagyis a küzdés emberének szelleme pihen és erőt gyűjt a további küzdésro. A polgárság szellemi életének fejlődésével bigyjük el arán/oaan emelkedik a közóbajok egész Bora igy a Bétsterek szükségessége i8. Mi Bem természetesebb, hogy egy ily szükséges intézményt a közönségnek könnyen hozzáférhetővé kell tennünk, neb\'ogy ezek elérése nagy fáradeágba derüljön; s itt a tereken meg kell .\'enni minden kényelemnek, mert csakis igy valósulhat meg a kívánalom és cél, melyet sétatereinkhez füzünk. A mi sétatereinknél nem találjuk meg ezeknek az óhajoknak megvalósítását. Az egyik távol van városunk nagy részétől, a másik közel esik ugyan, de nincs semmi még ott a közönség kényelmére, a harmadik közönségünk előtt úgyszólván ismeretlen és nagyrészben rendezetlen. Nem nehéz e terekben ráismerni a temetői, 82 úgynevezett Egyletkerti és a volt Guttmanu-féle aétakertekre. A temetői sétatérnek gondozását a közszépre már oly sokat áldozó .Szépítő Egyesület\' vállalta el. E tér bár még nagyon fiatal, máris a közönség mindeu rétegében megkedveltetett. Kelíomes nyári napokban sűrű ember-tömeg hömpölyög ott a rendezett utakon. Csak. egy nagy kívánság ÍÜ/.ődik még e térhez, hogy tegyük könnyen hozzáférhetővé és árusítsanak oa frissítőt a közönség számára. Meri ino>t a temető felé nagy kerülővel érhető cak el, a O^eogeri-ut felől pedig nHtryon rosz a térre vezető ut. A Szépítő Egyesület már tavaly belátta o kőzóhj igazságát s elhatározta, hogy Gábor-utca folytatásánál levő területet megv^zi s itt egy a sétatéire átvivő hidat épit, mely utcát tudvalevőleg a vasúti mélyedé-* választja el a sétatértől. Csak Srtjuos, hogy e szép és nemes célú egyesület anyagi állapota nem engedte még megvalósítani e szükséges reformot. A második sétaterükhöz, vagyis az úgynevezett Egyletkerthez, először is ugyanezt az óhajt — a könoyü hozrá-férhetést — füzzük. Közönségünk nsgy része azt hiszi, hogy e kert csak mulatóhely, s nem tudja, hogy ez városunk tulajdona. Nekünk külön kell választanunk a város közönségének területét a magán tulajdontól, nehogy még ebből holmi félreértések is származzanak és egy külön kapunyitásával kell ezt a közönségnek átadni. Gyors orvoslást várunk arra is. hogy e kertben még padok sincsenek, ahol a fáradt sétáló megpihenhet. fagyon csekélybe kerül eunek megvalósítása, különben pedig megvalljuk sehol sem láttunk még sétateret pad nélkül. A harmadik sétaterünkkel, a Guttmann-féle kerttel nem vagyunk tisztában. Azt tudjuk, hogy e terület, a tulajdonos nagylelkűsége folytán a városé és mégis csodálkozva Játjuk\' e kert rendezetlen voltát. A téren levő ízléstelen magas kerítés bántja az ember szemét és ami a fő, oly külsőt ad neki, mintha magán tulajdoo volna. Itt egy alacsony ós ízléses kerítésre van szükségünk, nem pedig egy magas ajtós kerítésre. Ebből senki sem látja ugyan, hogy ez átvan adva a közhasználatnak! Orvosolnunk kell e bajokat s pótolni a hiányokat. Elejét\' kell vennünk a közönségnek nyáron meginduló panasz özönét. Mi jól tudjuk, hogy más városban a Szépítő Egyesületek ápolják a kisebb sétatereket. Mi is tőle várnánk a bajok orvoslását, ha nem" tudnók, hogy mily nehéz anyagi gondokkal küzd ez az egyesület. Pedig e már sok szépet megvalósított egyesület kinos anyagi ügyeit nem szabadna közönnyel szemléltünk. Mi . a közérdeket szolgáljuk, midőn a közönség figyelmét felhívjuk ez egyesület működésére, moly csak akkor tudja megyalósitani a tavaszi hangulat kívánságait, ha kiemeljük az anyagi gondok közül. Saját magunkkal teszünk jót, ha megvalósítjuk e tervek kivívását l a. B. hírek:. — Közgyülések.Nagykanizisa rendezett tanácsú város képviselőtestülete 1903. évi március hó 7-én délután S órakor kezdődőleg a városház nagytermében közgyűlést tart. Tárgysorozat: V. ö Fensége Erzsébet kir. főherceg asszony elhunyta alkalmából a város közönsége nevében felterjesztett részvét felirat és erre érkeze;t^köszönő válasz bejelentése. 2. Az uj honvéd laktanya és az előtte elvonuló útnak ö Fensége József kir. főherceg nevéről történt elnevezésének bejelentése. 3. Eloöki jelentés a választott és legtöbb adóf~"fizető v. képviselők jegyzékében beállott változások tárgyában. 4. Az 1902. évi v. gyámpénztári számadás megvizsgálása "alapján, a számadás jóváhagyása iránti tanácsi javaslat 5 A v. közkórhá^ 1900. és 1901. évekről összeállított záró számadásai helyben hagyása iránti tanácsi javaslat. 6. A v. közkórház alapszabálya és szolgálati utasítása módosítása iránti tervezet. 7. A két városrész közötti állami útszakasz módosított épitési terve iránti tanácsi javaslat. 8. Tanácsi javaslat a közvágóhíd melletti csatornához szükséges területek megvétele irábr, tanácsi\' jvaalat a Polgári Egylettől — határ kiigazítás céljából — 7 Q-öl terület megvétele tárgyában, illetőleg ezen vételi Ügyek tárgyalására határnap kitűzése érdemében intézkedés. 9. Dr. Plihál Viktor v. képviselőnek a választott képviselői tagságáról történt lemondásának bejelentése. 10. Áts József v. tanácsosnak eddig viselt aljegyzői állásáról való lemondását a v. tanács bejelenti. 11. Farkas Ferenc v^-alkapitány segély iránti kérvénye. 12. A katonai betegápoló ház évi. bérösszegének leszállítása érdemében tanácsi előterjesztés. 13. A katonai elemi lövőiér bérletére vonatkozó szerződés meghosszabbítása iránti tanácsi javaslat. 14. Kilenc darab bérleti szerződés- jóváhagyás céljából való belelentése. 15. A Turul cipőgyár, Horváth Kálmán, Fekote József felek által a v. közönsége ellen indított perek és Háry Ferenc által ioditott per befejezésének bejelentése. A nagykanizsai Izraelita Jótékony Nőegylet holnap tartja évi rendes közgyűlését. Tárgyai: Elnöki jelentés. Pénztárkimutatás és választmányi tagok választása. A uőegyIetnek 82 alapító tsgja van. A pénztárforgalom kimutatása szerint 3640 K. val segélyeztek szegényeket. Az, egylet vaeyóDa 33823 K. — Uj elnöki titkkr. Az igazságügyminiszter dr. Huszár Sándor nagykanizsai törvényszéki bírót a pécsi Ítélőtáblához elnöki titkárrá nevezte ki. Az igazságügyminiszternek ez a kitüotetŐ elismerése a birói kar egy kiváló tehetségű tagját érte. Dr. Huszár Pécsről jött Kanizsára, néhány éve, hogy a helybeli törvényszékhez került mint biró 03 most újból Pécsre megy abba a diszes állásba, melyet talán nemsokára mint törvényszéki elnök vagy kúriai biró\'íog elhagyni. — Személyi hírek. Gróf >Jaokovich László főispáu és Csertán Károly alispán e hó első napján városunkban tartózkodtak és résztvettek a lópatkolási tanfolyam záró vizsgáján. — Halálozás. Lówinger Ignác, a Lőwinger Izrael fiai gabnakereskedő cég egykori főnöke\' f. hó 4-én elhunyt. Két év óla betegeskedett. Utolsó éveiben sok csapás érte az áldott lelkű embert. A kereskedő ház összeroskadt és nagy veszteséggel likvidált Két óv előtt Lőwinger lábát törte és többé nem hagyhatta el az ágyat. Erőnek teljében életfeladatának ismerte, hogy jótékonysággal elismerésre igényt tarthasson \' hitsorsainál. A mely házban ő megjeleni, ott áldás kísérte nyomait, mert két kézzel adott. De betegség megtörte erejét, anyagi zavarok megbolygatták lelki nyugalmát és a hálátlan kor megfeledkezett a sok jóról, amit a ueme3lelkű ember .cselekedett, ö eze-gény lett és ez az állapot manapság nagy bün. A halál jóleső megváltás volt rá nézve megindulás nélkül nem yvebetünk bucsut az elhunyt ravatalától, akinek élete kifogástalan, működése áldásos volt — Kószorufpótló adomány. F. hó 3 án elhunyt Lőwinger Ignác ur iránti kegyelet jeléül adakoztak: Dr. Szabó Zsigmond 6 kor, Dr. Szabó Zsigmondné 5 kor., Özv. Recbnitz Vilmosné 10 kor. összesen 21 kor. A nagykanizsai Chewra kadisa. — Az utolsó zaur. Az Izr. Jót Nőegylet holnap rendezi utolsó zsurját Aztán kezdődik a zsurok. 8 hónapos vakációja, mely alatt csak a csendes jótékonyság fog működni, hogy a jövőben ismét & zajos jótékonyságnak adjon helyet. A- holnapi zsúrra, a zsurelnőknő, Dr. Rothschild Samuné szép programraot állított össze. Közreműködni foguak Hof-ricbter Emma é3 Broch Malvin kisasszonyok. Rosenthal mérnök, Sterneck Zsigmond tanár és Szigeti Kálmán. Ilyen erők mellett a műsor műélvezet \'ígér. Este társasvacsora lesz. — Eljegyzés..Taschner Károly nyomdai gépmester eljegyezte Grattó Netti kisasszonyt Nagykanizsán. - — Tanulmányi kirándulna. A helybeli felső keresk. iskola felső osztályának növendékei két tanár vezetése alatt megtekintették a Jozsífovics és Fasching félé gépgyárat. Jozsifóvics gépgyáros kalauzolta az ifjakat. Először a tengelygyártást mutatta be. Ezt a cikket a gyár egyedül állítja elő a Dunántul. Azután megtekintették a kovács- és esztergályozó-műhelyeket. Nagy érdeklődést keltett az elektromos erőátvitel is. A gyárban az összes gépeket dyoámok hajtják. A tanulságom mutatványokat az ifjak nagy érdeklődéssel nézték. — Nyomdászok tftrsasvacsor&ja. Azok, akik az egész farsangban izzadva szedték ki a sok báli tudósítást, s akiknek fáradsága révén került az újságok hasábjaira a fiatal lánykák szivének oly jól eső báli néveor, azok a munkások, vagyis városunk nyomdászai jöttek össze mult hó utolsó napján, hogy egy szerény kis társasvacsorával vegyék ki részüket áz idei farsangból. Vacsora felett Kircbknopf Károly a szakegylet elnöke mondott szép felköszöntőt szaktársai nevében. Vacsora végeztével következett a műsor. Oszeszly Yiktor elszavalta .Petőfi visszatér0 c. költeményt Váradilól. Schável Annuska két monológot adott elő. Kedves megjelenése és előadása elragadtatta a jelenvoltokat. Kirchknopf Károly felolvasásában humorizált Kecskemétivel és a rendőrséggel. Danis Jenő az .Udvarias ember" cimü monológot precizitással adta elő. Záradékul „A felsült szerelmesek 1 ^felvonásos vig. játék adatott elő Danis, Oszeszly és Székely által. A szereplők jól megállták helyüket, de különösen Danis Jenő, ki egész lényével színészi tehetségnek mutatkozott be. A műsor sikeres, lefolyása után, a fiatalság táncra perdült, mely csak a hajnali órákban ért véget. — A vármegyei tisztviselők mozgalma. Az állami tisztviselők fizetésének rendezése a közigazgatási tisztviselőket is mozgalomra serkentette, amely kétségkívül jogos, mert a közigazgatási tisztviselők anyagi helyzete tilostobább, mint az államiaké 8 ha a tisztviselői, kérdés megoldását elo\'dázhatatlaonak ismerte el minden tényező, akkor azt meg kell oldani a» egész vonalon. — A közigazgatás szolgálatában állók országos mozgalmat Indítanak, amelyhez már 60 vármegye csatlakozott. Zalavármegye tisztviselői most szervezkednek s az alispánt fogják felkérni, hogy érdekeiket \'képviselje. A nagy kongres6rust előkészítő értekezlet március 25-én lesz Budapesten, amelyen természetesen Zalavármegye tisztikara is képviselve lesz. —- Hamis kártyások. Városunk területén már évek óta egy 4—5 tagból álló kártya banda működik. Vasárnap, szerdán éa péntekon szokott a diszes kompánia akcióba lépni, amikor sok együgyű vidéki paraszt fordul meg városunkban. A rendőrségünk előtt is ismert alakok ugylátszik most erősen működnek. Egyik munkatársunk maga szemtanúja volt folyó hó 4-én egy ily kis .előjelenet-nok". A Kazincí-utcai sorompnál levő kis korcsma előtt állott az egyik jeles alak. Bácsi bova való? szólitot meg épp akkor egy arra haladó vidéki polgárt. A polgár válasza után előadta, hogy ,őa és a korcsmában levő .társai" borkereskedők, 8 az Isten különös véletlenje, hogy ők épp a polgár falujában levő korcsmárosnak akarnak bort eladni. Megkérte, hogy jöjjön be vele a korcsmába, shol ir majd egy kis levelet az odavaló korcsmárosnak. A polgár be is meöt — közben egy ablakon kinéző urnő, aki ugy-látszik már megfigyelte a banda működését igy szólt: szegény polgár, most biztosan kifosztják. — abol örömmel fogadták a „balekot\'. Rögtön bort akartak adatni az atyafinak b tán az ugra-tást is elakarták már kezdeni, de ekkor a polgár látásból felismerve az egyiket, s rögtöu elhagyta a korcsmát, Ismerem éa ezeket jegyezte meg nevetve künn a gazda munkatársuuknök. Most ha nem is sikerült 8Z ugratás, sikerül majd más száz esetbeu. A „levél* meséje mindig „hol a piroá, itt a pir03f" vagy ^magyar bors a gyüszü alatt" nevü\' játékokkal, vagy jobbao mondva a polgárok kifosztásával végződik. Felhívjuk a rendőrség figyelmét ^z alakok megfigyelésére. — A csiktornyal " Zrlnyi-emlőkmú ügyéről a következő tudósítást kaptuk: Arkay budapesti műépítész és Szász Gyula ezobormüvész által készített tervet a vallás- és közoktatásügyi .minisztérium által megbizott orsz. képzőművé- • szeti tanács szobrászati szakosztálya megbírálta b ez emlékmű tervét néhány jelentéktelenebb módosítással jónak találta. A képzőművészeti tanács ide vonatkozó észrevételeit Szász, Gyula szoborművész-szel személyileg közölte, melynok Szásx Gyula eleget is tett. Az emlékműnek szánt 1903 MÁRCIUS 7 ín. XLII. ÉVFOLYAM. Köhögés, rokedtség és elnynlkáeodáS ellen gjors és biztos hatásnál! Eljeu — Egy népszer. Mint ilyen van a fajdalom csillapító, izom és idcgerősitő bedörzsölő ser „Moll Ferenc-pálinkája és s<\\ja" elismerve, mely tagszaggatás és a meghűlések más követ kezményeioé a legáltalánosabban és eredményesebben less használva. Kgjr aveg ára 1 kor. 90 fül. Kaponti szétküldés utánvéttel Moll A. gyógyszerész cb. és k. udvari sállitó ál\'al Béc3, Tucblaubeu 9. Vidéki gyógytárakban határozottan Moll készitméoyét kérjftk védjegy és aláírásával. az étvágyát nem rontják és kitűnő izliek. jöoboza I kor. és 2 kor. ; Próbadoboz 50 fillér. Fő- és szétkOldési raktár; „NÁDOR" ■ GYÓGYSZERTÁR RuOápoit, V[., Váci-kürut 17. Ae e rovAt Alatt közl6tt.:kijrt nem TÍillfil felelősíöECt a BzerkeaatSség ISegfojt ez az átkozott köhögési Egger mellpasztiila csaibamariemWtotí. Vese, hURJ\'hőlyaz, hagy dara és a köszTénybántalmafe ellen, továbbá a légió és emésztési szervek hurutos báütalmainél, orvosi tekintélyek által a Llthlon-forrás Ka$ható Nagykanizsán: Bellis Lajos. Práger Béla, Reik Gyula és Csáktornyán: Pető Jenő gyógyszertárakban. illenes uii! \| Künnjeu eis\'tsuklö Kapható Mváiiyriaki\'resWósekheu ó gyitgyszerl&rakban A SalMtor-forrM ls«7.gatóssga Eporjcsou 3—4 középiskolát végzett jö házból való gyakornok szép kézírással, ki ? magyar és német nyelvet bírja, emelkedő fize--téasel azonnal felvétetik Ifj. Wajdits Józsefnél, Nagykanizsán. XXXXXXXXXXXXXX %dHIRDETE$EK (Wjlrw legolcsóbb torrá9aS.émrás-bcli jótállás fueSlttt JISgL HANNS KONRÁD JIÍVE ^ araoyát^ kiviteli háza Paffi^JAll BRUX8EN <C£Cbország) Kwtffl^M ■ Saját gyártelep óragyártas- \| ki03. és fétmon\'ikákhoz. «J) yjXIW J6 nickel Rcm.-óra Irt 3.75 Valódi esftstR.-óia S.2& ^PSf&W Valódi i-züstláüc 120 ^sáfi^ Jsickel ébresztő óra 1.75 Czégem a birodalmi czimerrel van kitüntet^ — arany és ezüst kiállítási érmek és ezernyi elismerőleyél van birtokomban. Képes árjegyzék ingyen és bérmentve. ANYAKÖNYVI HÍREK. Minden háziasszony Üdvözölhető, aki az egészség, takarókosság és jóizro való tekintetből a Kathreiner-féle Kneipp-maláta káv<jt használja. Tiszteletteljes kérelem: A bevásárlásnál ne kéljem egyszerűen »maláta kávét, hanem mindég határozottan — Katbreiner-fóle — Kneipp-maláta kivét, s azt cs&kiK az itt ábrázolt eredeti eaonxagokban fogadja el! terek iiL-kncl ll«5c, IcgíÍHOJIUllll\' ^v / / at ..ftchaiai" \'(\\ / C) /txMtermelii i;\'irsriNÍ«tOl 1 /-w / Patris-Si.il) (OSrOjj ) / / »Mavro.<!aj>hiie arany X / Imna és éden. »A<\'natu«* /• V / tehíu- nem óiles »Malyaier« / fel,úr és cd«. Vcxéi.képviselői / ség Ausaria.\' Magyar n. ristére / C. J. Schrauih Wisn. 1X3 Fraak«as3« 4. Rilctár Hsgykaniisáo MEÜ KLEIM-nil. Ara csomagonként 50 fillér. ftOO g\'ramm. — A Honi Ipar most megjelent legutolsó száma az érdekesebbnél-érdekesebb hirek egész sorozatát tartalmazza. így ez a lap ad először birt egy .Közszállitási Értesitóröl\', mely az állam kiadásában jelenik meg és mely valamennyi pályázati hirdetést és valamennyi közszállitási eredményt fogja tartalmazni. £ lap, mely minden másod-harmadnap jelenik meg, valamennyi állami szállítónak ingyen jár. Érdekes levelet közöl a „Honi Ipar* natáli tudósítójától Demeter Istvántól, továbbá a gyáralspitáei tervek egész sorozatát. Iparpíjrtolási tudnivalóit cím alatt a magyar acélirótoüosk és a magyar ceruzának csinál propagandát. Czikkeket közöl-a lap Sugár Ottó felelős szerkesztő, Kuoz József, nagyfalusi Fekete Qábor, kir. ítélőtáblai- elnök, Tsuk Sándor,Ab. tollából. \| (p kiadóhivatalában. # München SzerkaztGséff : lir. Villányt Henrik, iele!3« i.crkeiíH. Kiadí: Ifj. Wajdits JblKf. XI.II EYFOI.YA.M. 7. A I. A I KÖZLÖNY 1903. MÁRCIUS\' 7 én. — EGHIYÜ. _____ 1 Az Oltárczi keresztény fogyasztási szövetkezet folyó Óvl március hó 22-én délután 2 Órakor a szövetkezet üzlethelyiségénél tartja ÉV! RENDES KÖZGYŰLÉSÉT melyre a t. c. szövetkezeti tagok tisztelettol meghívatnak. Tárgy: 1. Az 1902. évi mérleg veszteség nyereség számla bemutatása. 2. A felügyelő-bizottság jelentése. 3. Az igazgatóság jelentése a lefolyt üzletmenetről. 4. A felügyelő-bizottság megválasztása egy évre. 5. Indítványok tárgyalása, ha az az igazgatóságnál a közgyűlés megtartása előtt 3 nsppál bejelentetnek. : A mérleg, veszteség és nyereség számla az üzlethelyiségben a közgyűlést 10 nappal megelőzőleg ki van függesztve és mindönki által megtekinthető. Oltárcz, 1903. március hő 5-én. ocxKxaopoooapooooaaaoaoo opooaooaoooo üoooonoao tv ö Z. K. V: 903. Ceak aiskor valódiak, ha mindegyik, dobos Moll A. vódjogyót aláiránát tünteti fel. A Moll A.-féle Setdlltz-porok tartó? yócyhat4s a leennknesabb gyomor- és al-t(ifbAnt«lma5c, gyom.orgarc-i ^s gvnmftr\'iév, röifzótt székrekedés, rajhÁn:%l-»n, vér toIuiÉs. aranyír és a U>gicid\\r,böxöhb nöl beteg»égek ollon, e jeles házissernek évtizedek óta roimlic oujryi.bb uerjedtat szorzóét. — Ár* egy Inpaoaetelt eredeti do-jozoat 2 kor Hamisítások törvényileg fenyittetnek. B~^oll-F ÉIETfraiNCTÁ] Csak akkor valódi, franozls borszesz ét só noTezetexcri mint fájdaiomostilapltó bedSrztSIésI szer köstrény, ciux a meghrtlés esyéS krtretkoxraéoycio^l lcgiíiutretcíebb néptxcr." — Esy ónozotf eredeti üveg árt I kor 90 1111. MOLL Gyermek szappanja. legfinomabb, legnjabb módszer szerint készítek gyermek és bftlgy s/.appao a bör okszerű ápolására gyeraiekek és felnőitek részére. Ara darabonklnt — 40 Ali. Öt darab — I kor, 80 flll. [ Miodca darab gyerrock-8zapp&n Moll A. védjegyével van eíUtva. AZ IGAZGATOSAG. ba Tninilpjryik nrpjf MOíiI, A. véJjeíyM tflnttttí (el „A. Moll* feliratú óoozatin] vau üárvíi. A Moll-íils F6sa étküldés: Moll A. gyógyszerész, cs. és kir. udvari szállitd által, Bécs: Tucblauben 9. a/.. Vidcki toegrendvlé? Dsponu posuuttavét mellett Icljcsitictnck. A raktárakban tessék határozottan MOLL A. aláírásával és védjegyével ellátott készítményeket kérni. Raktár: Nagy-Kanhsán Rosenfeld Adolf ÓS Fia. ScaaaaaacxxxxjaaaaaioaaQDGOuuaaatouaaa oouaönaa Alulírott ezenuel közzé teszem, hogy vagyonbukott ilj. fijj Fischer Ferenc, nagykanizsai kereskedő csődtömegéhez tartozó, fflj a csődleltárban 1 — 526.\'tételszám alatt felvett fűszerárukból ■ \|jj álló egész árutár, a hozzátartozó bolti felszerelvényekkcl együtt, ffij tueljek- 2505 kor. 79 fill. becsértéket-képviselnek, — nem- ffl különben a csődleltár 527 - 576. tételszám alatt felvett bútorok {$ és lakásberendezés, melyek 510 kor. 82 fill. becsértéket <g képviselnek, ajánlati uton eladatnak. <g Az írásbeli zárt ajánlatok mindkét csoportra külö.tirkülön É 250 kor. 57 -fill., illetve 51 kor. 8 fill. bánatpénz letétele B mellett legkésőbben, . HÜ 1903. évi március hó 20. napján d. e. II óráig ® alulírottnál nyújtandók be. Az ajánlati feltételek és a csödleltár alulírottnál, az S árutár és bútorok pedig alulírott közbenjöttével a helyszínén ® megtekinthetők. , . SS Kelt Nagykanizsán, 1903. március 4-én. !\| OROSZVÁRT GYULA \| ügyvéd, tömeggondnok. 3 életben sohasem fordul t -\'b "V többe elö egy hasonló ritka % alkalom, csak 2 frtOC kr. éi t i iáíM & a kRvetkexö pompás áru h\' gyűjteményt megkaphatni: 12 darab 2 frt 96 kr. 1 Nickel horgony rero zsebóra pontosan járö 8 évi jótálllssal. 1 valódi goldin vért lánc (VNfry nickel), 8 darab valódi gohlin gyürQ legújabb akku liaiili gyémántokkal, 2 nagyon fiuom goldin nyakkendőtű," 2 valódi goldin függő legújabb alakú, I tok a horgony órához. 1 goldin melllfi párizsi rendszerű, 1 goldin vagy cickcl Unc-dist. A meg nem felelő készséggel becterélteiik, vagy a péuz visszaadalik, miért it kockázat kizárva. — Hasonló hirdetések utánzatok. -- Miud a 12 pompás ékdxer a "horgony rem. óriva1. csak 2 f.t 9G kr. Megrendelhető elóro péuzküldés vagy utánvéttel KAPELLNER & HOLZER Óra és aranyáruk gyári en gro raktárában. KKAKaU, Dutél»gs«e $Ő, (Ausztria.) XjnvaljatÖréíi. Ki oeh^zkórbjio, aörcsökheD ós mán ideees áll»potok\'-Hti s/euvert, kérjen ezekről brocburái lu^en és bérmentve kapható Schwanen Apotheke, Frankfurt a].Vl\'.ini álial. Férfiak ingyen kapnak. olyan uj (alAlmánva oj\\»>Agot, mcSy v.i c!-c%/t«ti Cfwt újra fnognwi/a, IVól>ac«»iTAgol \' n egy ^x.v. oldnU\'i künyvijr \|.«><tnn, jűl\'licO\'X>maj;olv:i. iugyci.i kapják niuul*«!< a kiK ette imák. 1 :i l«:>;h.\'i-uiu!atrarnch<;>bb c«KJaoív»>s>ag. mely mcgiucatclt eirctcl. a kik tia\'&lkoii kii.á^^ok i\'olyiáii nemi l>ajvkl>an, siliSishcn, vjlautint elveszített fíilieríl l>Ci\\ SCHVoduck. Kv. okhol ellvjit.Vro/.t:i iu intézet, hogy egy (ugyen oivosftgwt nwgyarA/A kftnyw\'cl együtt\' mindenkinek ingyen küld. Kr./.cl a h^/.ior-vos^aggat a baj o:th«>n gyOgyithatO, s ininJ«ok a kik a fiatalkori kihAg.isokliól nírni bajokban, Mclletni elgyOngiilcsl>cn,vagy krónikus bajokban szenvednek, otthon gyógyíthatják magukat. a gyógyszer kóxvcscilcnül arokia a szervekre hat, a hol a mcgerCsOde< /ükieges c»oil.\\-latOi crcdmOnyaycl gyógyítja at évek óta taitó betegségeket. Öreg, llatal egyarAnt írhat State Medícal liutitutnak az alant jckctl címre, a honnan a csomagot róglön elküldik. A* inthet leg-inkibh siókat akarja megmenteni, a kik kezeiéi céljából otthonukat nem hagyhatják el. A próbacsontag megmuUtji, hogy mily kónnyen \'\'\'Kyógyithatók cbbOl a rettenetes bajból otthon. Az intézet ki vétek\'nem tesz. Mindönki irhát érette bárhonnan magyarul, ratre titoktartát mellett postafordultával egy ingyen csomag orvosságot kap magyarázó könyvvel együtt, Itjoii még ma. A Ciomag oly sé]>en bc van csomagolva, hogy. a tartalmát senki sem fogja megtudni. A levelet igy kell ciuiomí: State Medícal ln>li:ute. : 7 Elektron ISuilding, l-\'oit Wjyne, Ind. Amerika A levjlck miitdig Irérinciuc^itcudök. ^jánltattatnak, az eroésztéRt nem. zavar- q ják és teljesen ártalmat- o tanok. Cukrozott minősé- 5 Kük következtében méü gyermekek által is szívesen bevétetnek. ^ □ Epy 15 pllnlát tartalmazó doboz 30, egr tekercs, mírly 8 dobozt, c 5J tohát 120 pllnlnt tartalmaz, caat 2 kor. 2 k. 40 f. előleges beküldésénél C5 eer tekercs hérmentvo ozálíittótik. Cj Nenstoin F. hashajtó labdacsait. Csak akkor g valódi, ha minden doboz hátulján a mi törvé- a oytieg bejegyzett ,Szeut Lipót" védjegyünkkel van elláiva C vörös fekete nyomásiak A mi törvényiles! védett dobozaink K utasításaink és csomagolásainkon PHILIPP\'S NEUSTEIN g O APOTHEKKR aláírásnak kell lenni. C. NEUSTEIH FÜLÖP g nStflnt-Ltp6tho\' címzett gyógyisertira Z. K. ö WIKS, I., l>lankc»(r[L»«e 0. n u RíktAr S.fj-.Ksouiín: BELUS LAJOS íi BBIK OVtiLA gjógyiicréiickoél. g öaaoanaanoaaaaaaaoQaaaaanansőocJoaQOBaQDnooacj Ejomar hetegejknek I nj>r iu<:ghlit«>>e, vagy tisítcrhcl\'ise.,rossv,, nehezen emésilíieiU, ■k\'k élvezete .illal, vagy icudeitén clcti»iö<l kővctkexióben Mi.i,!;j/ok;»ak, kik í>j (jyiWuk\'tv\'jl\'íSf\'i mint Gyomor íjxxrut, gyomorgörcs. Gyomot f.ijdalom. nehéz .emésztés, vagy nyálkásodást kaptak aj;tithmk egy kítüHü.liázikzcrt, melynek ktlUno hálása nrtr évek óta ki vart pióbálva..Ki a iluboj\'t Ullrich\' íV\'lc no vény bor. I; Ezen nővénybor kit0n6, gyógyhatásúnak taljlt füvekből, jö borral van kószilvo és j crósiti, ólctre kelti »z ember omíszt^ síorvezetét, — A növénybor mogakadá- I lyoxra az emésztési zavarokat és előmozdítja az egészséges vér ujjákápzödését. j A nóvcnyl>oit idejok<»t.\\ii használva, gyotóiorhetegségek még a csirájukban elfoj-tatnak. Symptouiák mint: Pofájá^, felbófijgés, gyomorégés, íclfuvóitás. rosszullét hányásai, ineiyek cl>toinxu< (ÍiK\'.s gyomo.\'hetegségcknél j Oly gyakran előfordulnak elmúlnak néhányszori ivás után. ; <uuck kellemetlen kóvetkciményeí, mint >zorulás, kólika, «iv-O/XMv.M.Utb^,^ álmatlanság, valamint vértolulá-s a májban, epében és a nagy /.síger-érhon (Arany-ér bántalmak) a növényhor által gyorsan megszüntetnek. A iKVénylioi iliegs\'-Untétí ■ nx uiuésxthetlenségot és kónnyit Síékelé> áltAl .eltávolíttatnak a gyonturljót és hclckbül alkalmatlan részek. Sovány,halovány kinézés, vérszegénység.elerőtlenedés, lcglöbb^Or a rossz emésztés következményei, hiányos vérképződét és a máj betegei állajioiáe. r.tvágyhiány»á\|, ideges bágyaduág cs rossz kedélyhangulat, lovábbá főfájások, álmatlan éjjelek következtében ily egyének lassan egésxcn elpusztulnak. Kóvénybor az elgyöngült életerőnek aj lüktetést ad. M\' Xövénylwr fokoua az étvágyat, az emé.sziést cs táplálkozás előmozdítja, elősegíti az anyagcserét, gyorsltja a vérképződést, megnyugtatja a feldűli idegeket és életkedvet szerez.. Számtalan elismerés cs hálanyílvá-nisá.s igazolják ezt. , N\'övcnyhor kapható 3 és 4 koronáért a Nagykanizsai, Uju<l,viri, Kís-Komáromí, Cs-i kinyi, Ncmex-VJdi, TapsOnyi. líöhönyei, Nagy-Iíajomi, l\'elíő-Segesd^ Csurgói. Bcrzencíci, (Jólai, l.égrádí, Alsö-I>om1>o:ui, Kotorií, Muta-Csinyí, Ráikai, Podtureni, Szelniezaí, Alsó-LemUaí, Pákai, Haksai, Novai, Baki, Pölöskci, Pacsaí, Alsó-Kajki, Nagy Kadai, Kéthclyi, Marezalii, Kaposvári, Nagy-Atádi, \'larányi, Virjei, Sl.-Ceorgeni, Kalínovaci, Novigradi, Kaj>roneai, Perlaki, Csáktornyai. Varazsdi stb. gyógytárakban és f&szcriizlctckbcn, és az osztrák magyar monarchia legtöbb gyógytárában. A kanizsai gyógytárak 3 és több üveg nC vény bor rendelésnél\'eredeti árak\'mellett killdik szét mimlenúvé a monarchiában, « < . -j \' \' agíT Utánzásoktól óvatik. Kérjenek csakis ^ Hubert Ullrich\' féle növénybort. Nyotu\'fttcit U\'j W^idiis JoíhcÍ köuyvuvomdájibaií Nagy-Kauizsán. HAGYKANBZSA, 8903. március hó 14-én. lí-ik szám. Előfizetési ár; Egész ívre . . 10 kor. —fill. Fél évre ... & kor. — fili. Nogryí-dérre . . 2 kor. 5u 611. ftgyos «ára 20 flllü HIRDETÉS\' EK 6 hasábos petitíorbaa 14, másodszor 12, $ miudeo továb.bi «orírt 10 fill NYÍLTTÉ Rben petit sorookéut 20 fillérért vétetnek fel. ZALAI KÖZLÖNY. A lap szellemi ríszét illotö minden kötletaéűy a felelős 8zcrke?it5 nevére, asíojs^jí részt illető lemények pedig n kiadó nevére cimsettco Kagy-KaaUsáTa bérmentve ínlézeodok. Bérmentetlen levelek nem fogadtatnak el. - Kéziratok Ylssza&em küldetnek I A nagy-kanizsai „Ipar-Testület/ „a nagy-kanizsai Takarékpénztár részvénytársaság," a „Kotori takarékpénztár részvény-társaság," ,nagy-kanizsai és a galamboki önkéntes tűzoltó egylet,0 a ,nagy-kanizsai kisdcdneveló egyesület, a „\'nagy-kanizsai tanitói járáskör,* a „ nőegylet/\'„ű.-kanizsai izr. jótékony nőegylet," „szegények tápintézete,■ a „katonai hadastyánegylet," a .soproni kereskedelmi iparkamara/ nagy-kanizsai ki HETENKINT EGYSZER, SZOMBATON. MEGJELENŐ VEGYES TARTALMI Március 15. Kagyhaiilzsa, 1903. ra&rclus 18. Elérkezett hát megint a nemzet nagy ünnepe: az az ünnep, amelyen Jt neÉzet a maga öntodstra ébredését, erejének megismerését Ünnepli. A mostani komor, sötét időben agy fiat retok a visszaemlékezés azokra a meleg, verőfényes napokra, mint a sötét börtön lakójára a szük ablakon besütő napsugár. Emlékezteti reá, hogy van még szabad külső világ, a mely-\\ ben egy része volt és még része lehet; a dicsőséges múltnak emléke táplálja a jobb jövőnek reményét, e remény pedig edz, bátorit, támogít a jelennek nehéz küzdelmei közepette. A magyar nép e napot üli meg újjászületésének emléknapja, jövő fejlődésének kiinduló mérföldköve gyanánt. Országszerte kibomlanak a zászlók, ünnepi köntöst ölt a nép és felállanak a szónokok, és elmondják azokat a szavakat, a miket szivük érzése ajkaikra áraszt.. . Vigasztaló dolog ez nagyon. A magyar nép hűségének a bizonyítéka, annak a hűségnek, a melylyel a múltnak történelmi hagyományai iránt viseltetik. A mig e húséget látjuk, nincs okunk kétségbeesni e nemzet jövője felett, mert hiszen tradíciókat ápolni, hálás szívvel emlékezni a múltnak nagy, önfeláldozó alakjairól, hozzákapcsolni a maga érzését a nemzeti történelem megszentelt hagyományaihoz csak nz a nemzet képes, a mely élni akar és élni tud. És ha így, ebből a szempontból tekintjük a dolgot, valami csodálatosnak kell neveznünk azt az életösztönt, a melylyel a magyar nemzet éppen tábcza. ■ „Az Ü 8 í Ö li ö s," Irt.: Alfréd Gtpus. — A Zsl£ Köilíny. lircija. — Durandot, Páris egyik legtekintélyesebb újságjának kritikusát egy szép juniusi reggelen halva, találták az ágyában. A házmester, aki reggeleokint egy csésze csokoládét szokott felvioni hozzá, tette ezt a szomorú felfedezést. Ugyanazon a napon egy fiatal költő, névszerint Sergius Babin, önként jelentkezett a rendőrségen ós bevallotta, hogy 6 követte el a gyilkosságot. A rendőr-tisztviselőnek meg is mulatta a tört, amelyen még láthatók voltak az áldozat vérének nyomai. A rendórtisztviseló nyomban letartóztatta Babint és vallatóra\' fogta, de ei egy szóval sem mondott többet, mint: — Meg akartam magam bőszülni! Most bz esküdtek elótt áll. Az elnök. Babin, tiu huszonnyolc éves. Jó csalódból származik és mindig hajlama volt az álmodozásra. Fegyelmezetlen ós hajthatatlan jellemű émber volt Még alig volt tiz esztendős, amikor már verseket kezdett írogatni. Egynéhányat e verseiből sikeritlt is megszereznünk. Mindenképpen el kell ismernem, hogy versei jól rimelnek és tehetségre vallanak. Ön felolvasta verseit tanulótársainak, de a legszelídebb kritikát sem .torta el. Ötödik osztályos korában elverte az egyik társát, mert az illető tréfából megjegyezte, hogy az egyik március 15-ikét választotta ki nemzeti nagy ünnepnapjául. Bz a nemzet a maga erejéből teremtett itt magának hazát; a maga erejével védelmezte azt meg egy évezreden keresztül ; a mély sülyedésböl és a nagy elgyöngülésből, a melybe a pusztító török háborúk és a német hódítási kísérletek ejtették, a maga erejéből emelkedett föl. Szabadságát, nemzeti létét, állami voltát mindig a maga erejével oltalmazta meg. Joggal mondhatja tehát, bogy csak az a nap az ő ünnepe, a melyen a maga erejének fölébredése és kitörése nyer fölma-gasztosulást.. Benne rejlik ebben az a magasztos tudat, hogy a jövőben is — a Mindenhatón- kívül — csak a maga erejére számithat, csak a lelke mélyében fekvő, Istentől\' beléoltott nemzeti öntudat és államalkotó erő az, a melylyel a magához méltó állami létét és nemzeti jövőt megalkothatja. Hogy az ilyen egyedüllét ne keltse föl a nemzetben az elhagyatottság csüggesztő érzését: azért teremtette meg e nemzet magánam a március 15-iki ünnepet. Ezzel az ünneppel dokumentálja, bogy nincs egyedül, ha a maga ereje és öntudata vele van I És a kik a március 15-iki ünnepet elhomályosítani, akarják : azok--, megtámadják a nemzetnek ezt a fön-tar:ó, éltető öntudatát. Nem illojalitás az, há a nemzet ezzel a törekvéssel szemben ragaszkodik a maga ünnepéhez, hanem az egészséges életösztönnek tiltakozó- megnyilatkozása. Érzi ez a néniét azt, hogy ha e nemes öntudatot kiölik belőle, akkor veszve van. t Ápoljuk hát gondosan, lelkesedéssel március 15 ikének nemzetföntartó alexandrinus sorban egy verslábbal több van. ügy elverte á;szegény fiút, bogy — mint mondani szokás .— belekékült az ütlegelésbe. Ezek a tulajdonságai csak öregbedtekaz évek folyamán. Elfojtbatatlan gyűlölettel viseltetik minden kritika iránt és ezt a gyűlöletét a kritikusokkal is érezteti. Többször hallották, amint élesen kifakadt ellenük. — Ez a Borleau mégis csak egy nyomorult gazember! Ilyen szitkokban tört ki gyakrabban. Tanníótársai és tanárai nem is sejthették, hogy a kritikusok iránti ellenszenve milyen mérveket fog az idők folyamán ölteni . . . (Mo2gás a hallgatóság körében.) A vádlott. E részletek egyike-másika túlzott. Az elnök. Ne. szakitsoh félbe. Tizenhét éves korában érettségizett s aztán a földmivelésögyi minisztériumba került mint fizetestelen fogalmazógyakornok, számfeletti minőségben. Hevülékeny temperamentumára], hivatalában is csakhamar magára vonta a figyelmet. Többször hallották, amint újságolvasás közben hangos szitkozódásra fakadt. Sót egy napon dühében a Kevue des deux ilondes-nek egyik számát, amoly nem is volt az öné, a tűzbe hajította. (Mozgás.) — Végre kijelentette kollégái elótt, hogy „utálja a hivatalnoki mesterséget\' — ezek a saját szavai — és elbocsáttatását kérte. Azután sorra járta az összes újságok szerkesztö-ségét és felajánlotta verseit, amelyeket azonban mindenütt visszautasítottak .... Kérem, ne szakítson, félbei Én nem kiesmylem az ön képességét, csak a nagy eszméit. Merítsünk erőt és tanúságot ebből a magasztos összeolvadásból, a mely akkor á nemzet különböző rétegeit egy-étlen testté forrasztotta össze,, és képessé tette arr^ a világhistóriai küzdelemre, a melynek emlékezete örökké tónmarad. Húsárak drágulása városunkban. Koránkban csak nebéz munka árán tudjuk magunkat fentartani. Örökös harc, ez a közgazdaság jeligéje. S mig tesidnk agyoncsigázódik a nehéz munkabao, addig minden nap, s minden nap többet kell dolgoznunk; tehát\' a munka rohamos növekedése mellett, egyre jobban előtérbe lép a nebéz megélhetés. Az élelmi cikkek rohamosan drágulnak; de különösen drágul a hus, mely miut-egyik fö élelmiszere az emberiségnek nagyon fontos. Nemzetgazdaság tani szempontból . is fontos, amennyiben, mint egy nagyon tápláló tápszer, befolyássá] van a munkás erejére, s .ezzel egyúttal a munka batályára. Mi idézhette elő a.,husárak ily rendkívüli drágulását? Ha az egész országot egy piáénak nézzük, akkor a drágulás-" nak,egyik nagy oka, hogy az állatokat külföldre szállítjuk, ezáltal itt nálunk kisebb lesz a kinálat, e így az árak emélkednek. Vagy nem ídéztlk-e elő a különböző állati betegségek és járványok a hus drágulását? De a drágulásnak ezek ors2ágszerte okai, s mi inkább specialiter azokkal a dolgokkal akarunk itt foglalkozni, melyek s mi viszonyainkban gyökereznek, melyek tehát csak a mi húsáraink drágulását segítik elő. l£y például az állatni fogyasztóul adó megfigyelésénél szemünkbö ö\'lik, hogy ez a kisebb városokat, s így városunkat is, aránylag nagyon sújtja.\' Nem nebéz ezt bebizonyítanunk. Az állami fogyasztási adó egy darab szarvasmarha levágása ■ után 1080 korona. Igan ám, csakhogy mig Budapesten e^y 4 — 52 szarvasmarhát vágnak ért ez lilán fizetik a 10 80 korona állami fogyasztási adót, addig nálunk, a kis tőkével - rendelkező mészárosaink csak 1—1\'\|, q. szarvasmarhát vágnak le s u?v .-.ennyit fizetnek, így tehát világos, hogy mi — nránvlag — körülbelül 250—300°\|0-k»l több adót fizelünk, mint a fővárosiak. S, hogy ez az adó, mint minden fogyasztási adó, a fogyasztó vállára nehezedik, azt nem kell külön bizonyítanunk. Az állami, fogyasztási adó tehát városunkban nagy mértékben hozzájárul a bus drágulásához. Hogy hogyau kellene ezen segítenünk, arra még visszatérünk. Egy másik drágasági ok vizsgálatánál vissza kell mennünk az 1901 -ik évre. Ekkor rendkívül rossz takarmány termés volt vidékünkön. A gazdák nem tudták marha állományukat kiteleltetni a igy az egész állományt elkótyavetélték a mészárosoknak. Ez tartott .egészen az 1902 iki takarmány behordásig. Ebben az évhen jó termés volt, A takarmány bőven termett a gazdáknak, a igy moat jó\'alkalom van pótolni az előző években olc«ó árért eladott szarvasmarha -állományt. íla nem fizetnek nagy árt most a lábaa jószágért, akkor a borjukat felnevelik, a többit megtartják tenyésztésre. Itt, a gazdákban megnyilatkozó, egy kis \'kereskedő szellemmel állunk szemben, melyej_az 6 szempontúkból kárhoztatnunk nem szabad. Nagyon természetes, bogy a kínálat ilyetén való csökkenésével, melylyel ellentétben áll a kereslet megmaradása, sőt tán nagyobbodésa, növekedik az eladáai ár. Nagyon drágítja társsunk hasárait a városi húsfogyasztás! pótadó. Ennek keletkezése -- mint értesülünk — még abba az időbe vezethető vissza, a mikor a7, italmérési regálék megszűntök magántulajdon lenni és az állam vette kezébe ennek a kezelését. A városok e reRálé helyett kárpótlásul a törvényben előirt 25°j0 husfogyasztási pótadót kapták, mely 250f0-ból annyit vetettek ki, amennyit minden város jónak látóit. Városunk — sajnos — mindjárt élt e törvény adta jogával 8 él mind e mai napig. Fizetünk minden levágandó marháért 2 52 koronát, vagyis a 10.08 koronának a 25°\|0-át Székesfehérvár megelégszik 10°\|e-al, sőt Budapesten nincs is fogyasz- tási pótadó. Az egész országban pedig három hely van, akol 25°f0 ez az adó, természetesen közte, a mi kedves váro-» sunk Kanizsa is. így járul hozzá városunk a hus aránytalan drágításához. Vizsgáljuk a. vágóhídi dijakat. Budapesten, ahol egy nyugat európai nivón álló, mintaszerű, büttőkarorákkal ellátott vágóhíd van, ahova rendezett utakon könnyen el lehet jutói, 1 szarvasmarha vágatási dija 2 korona. A mi vágó-hidunknál pedig, amely egészében el van hibázva, a vágatási dij 3\'60 korona. Hol itt az arány?! Azok a mészárosok, akik zsidó ritus szerint vágatnak, fizetnek ezenkívül egy szarvasmarha levár gásért 2-80 korona, ellenben Budapesten megelégednek 1 koronává] is. \' Vagy nera-e helytelen \' és oknélküli drágítása a húsáraknak, hogy megengedjük a sok ügynöknek, hogy eláraszszák városunk piacát. A mészáros, aki 9—10 óráig el van foglalva a huskiméréssel, nem ér rá ilyenkor a piacra kimenni pld. borjut venni. A tiz óra felé piacra menő mészáros már csak az üeyuökök által lefoglalózott borjukat tudják megvenni s nagyon természetesen pár forinttal drágábban. S ennek is a fogyasztó iBsza meg a levét, mert a hatóságok nagy kegyesen lürik ar. áldatlan ügynöki intézménynek a garázdálkodását. Más, város, mint pld. Szombathely be tudja hozni az ügynökök működését korlátozó piaci szabályrendeletet. Ott 8—9—10 óra reggel előtt — aszerint, hogy milyen termék az — nem szabad vásárolnia ügynöknek. Nálunk ez drágítja meg a zöldség, baromfi és különösen a borjúhús árát. Itt különösen gyors hatÓBági intézkedésekre van szükségünk. Még egy dolog ejt bennünket gondolkodóba. Még 4—5 évvel ezelőtt, mikor tán még 10—12 mészáros állt künn a piacon, a legszebb borjúhús ára 80.fillér volt. Ma 1-50—1\'60 koronán alul nem kapunk. Tehát akkor, mikor a kinálat kevesebb volt, akkor olcsóbb volt a hus ára, mint napjainkban, mikor nagy a kinálat. Ugyebár, hogy ellentétben ájl ez a nemzetgazdaságtan elveivel. Mi a dolgot igy hallottuk magyarázni: Akkor az a 10 — 16 hentes és mészáro/mester, : történteket konstatálom. Az elmúlt esztendőben Páris valamennyi kiadójának fölajánlotta versgyűjteményét, a „Szálló sóhajok"-at és fény ege téssekkel akarta költeményeinek kiadását kierőszakolni. . . A vádlott. De ez már csak. . . Az elnök. Ne tagadja. Tanúim vannak rá. Revolverrel a kezében, borontott Lemerre (a legrégibb francia kiadó egyike) irodájába ós lelövéssel fenyegette, ha azonnal nem köt önnel egyezségei . . S araikor Lemerre azt felelte önnek, - hogy nála nem fegyverrel szokták a szerződéseket megkötni, ön elsütötte rá a revolverét és csak a cég egyik alkal-iuazoltja akadályozta meg abban, hogy. . . \' De menjűuk csak tovább. Végre mégis csak talátt egy kiadót és megjelent a „Szálló sóhajok." Hat hónap mult \\el azóta, anélkül, hogy csak egy újság kritikusa is tudomást vett volna a dologról. ... A vádlott. Persze ! Az elnök. Egy szép napon végre, amint egi újságban lapozgatott, hosszú kritikát talált benne a verseiről, amely telve volt dicsérettel és buzditassal. A bírálatot Durand, legjelesebb kritikusaink egyike irta. Egy héttel később, a szerencsétlen ember gyilkosságnak esett áldozatul és ön volt a gyilkosa ! (Mozgás.) Az esküdl-> szék majd itél . . . A vádlott. Csak egy S2Ót szeretnék a védelmemre \'\'mondani. Duránd kritikája ezzel a mondattal kezdődött: „Babin ur egy uj üstökös a költészet egén ..." Írónak kell lenni, hqgy valaki megérthesse ennek a kifejezésnek a jelentőségét. Ez a szó „üstökös," a legsúlyosabb sértés, amelylyel egy irót illethetnek! Ha valamelyik újságban védhettem volna magam, elhárítottam volna ezt a meg-bántást, de sajnos, akkor még nem voltak összeköttetéseim! Barátaim kicsúfoltak és joggal! Mindenki ujjal mutatott rám; „Nézzétek az üstököst!" . . . Vége volt boldogulásomnak és ezért bosszút kellett állnom. Az elnök. Miért nem kisérlette meg, hogy rábírja Durand urat. hogy vonja vissza sértő, kifejezését ? A vádlott. El is mentem hozzá és megmondtam neki, hogy ilyen sértést nem hagyhatok magamon száradni. Kértem, könyörögtem, bogy irjon egy másik cikket, amelyben egyszerűen csak annyit jelentsen ki, hogy a század\' egyik legnagyobb költő-tehetsége vagyok. De nem is kértem azt, hogy mint legnagyobbat dieíérjén .... Szóval, már olyan cikkel is meg lettem volna elégedve, amely nem sérti önérzetemet, amely nem csorbítja hírnevemét. — De nem és nem Nem tudtam rábírni. Az elnök. S. erre másnap egy tőrt vásárolt ... A vádlott. A többi az esküdt urakjra tartozik. Több párisi kiadó kijelenti az esküdtek előtt, hogy Babin tényleg több ízben halállal fenyegette őket, ha nem adják ki a „Szálló sóhajoku-at. Aztán az elnök kérdésére, az írók szövetségének néhány tagja kijelentette, hogy ez a kifejezés: „üstökös- egy íróra nézve a legnagyobb rac^báutás és hogy egy kritikus, aki csak valamire is becsüli* hivatását, soha, do soha nem használja ezt a kifejezést. — Egy iró, akiről azt mondják, hogy „üs.tökös," az el van veszve! — jegyezte meg X ur. — Attól a pillanattól fogva, amikor valakire rásütik, az .üstökös" jelzőt, lehetetlen, hogy müveinek csak egyetlenegy példányán is túladhasson! Következik a védőbeszéd. A védő gyönyörű beszédben egyenesen a vádlott fölmentésót kéri. Kérését azzal indokolja, hogy az az első esőt, hogy egy szerző megölt egy kritikust, holott a kritikusok már egy egész tömeg szerzőt öltek meg erkölcsileg. Babint most elhamarkodott tettének komoly következményei szelídebb fölfogásra birták. Ezentúl meg fog elégedni azzal, hogy megveti a kritikusokat. Egyébként a kritikusok már nagyon is elszaporodtak, mig nagy költőben igazán szükséget szenvedünk. Az .ügyvéd kéri az esküdteket, hogy adjanak vissza egy nagy költőt a társadalomnak. * Az esküdtek egy órai tanácskozás után visszatérnek a tárgyaló terembe és kihirdetik az Ítéletet, amelyben fölmentik Babint, akit azonnal szabadlábra helyeznek. (-) Művészet 3z öltözködés? Irta: Hajnal lliílj. — A »Zalai Közlöny* lircája. — Mintha halíanám, hogy sokan, akik ezen cikkely címét olv.issák, szinte megütődve kérdezik, hát az öltözködés is S XLII. ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY 1903. MÁRCIUS 14-én. ba kisebb árért ís adta el termékét, eleget njert rajta> mert sokat adott el. Ma midőn körülbelül 30 hentes és mészáros van, városunk husszükeéglete \' naponkint 20—22 q. Egy-két nagyobb . mester eladja ennek tekintélyes részét, ngy, hogy a többire esik átlag 50—60 kilő hun eladása. Ebből, ha kevés hasznot tesz hozzá, nem tud megélni- Inkább öutudatlanul is és minden összebeszélés nélkül, hallgatólag, mintha kartelt kötöttek volna, felemelik az árakat és oly hasznot szednek,, hogy ebből megélhessenek. Tehát a szabad ipar túltengése, az engedélyek ily nagy számú adása szintén — habár, hihetetlenül is — hozzájárul a hus drágításához. Összefoglalva az elmondottakat városunk hus drágulásának az okai a kővetkezők : az eimult évekbeu duló állatvész, .a kivitelre .való törekvés és a gazdákban feléledt kereskedő szellem. Ezek ellen nem tehetünk semmit. De igenis orvosolandó és reformra yan szükségünk az állami húsfogyasztás! adónál, mely a kis városok fogyasztóit aránylag nagyot: sújtja. Itt egy országos, mozgalomra volna szükségünk, mely legalább keresztül vinné a suly szerinti adóztatást Hozzájárul még jbhez a maíras városi fogyasztási pótadó. az aránytalanul uagy vágóhídi díj és az ügynökök túlkapásai. Roformálni kell ezek közül azt, ami a hatóságok körébe tartozik. $ ha ez állapoto\'k (adók, dijak, stb.) megváltoztatása utáu még mindig emelkedik a hus ára, minden közgazdasági ok nélkül, $ ha igy belátjuk, hogy. a mészárosok lelketlen kapzsisága drágítja a közélelmezést, akkor tudjuk mi lesz a teendőnk. Oda kiálltjuk a lelketlen embereknek: ne tovább. Mert ha kell, miért ne alaki-taoónk egy husfogyasztási szövetkezetet, ahol a tagok olcsón és tán csak a kezelési költségekkel drágábban kapná a bust, mint a beszerzési ár. Ezt szívleljék meg mészárosaink, a társadalom, ha boszantják, tud magán segiteni. Hisz ha igy megy tovább a hus drágulása, akkor maholnap ujjal mutatnak arra az emberre, akioek hus kerül az asztalára. Tennünk kell, hisz^ a „szegénység 8zülte" szocializmus már erősen döngeti a közvélemény kapuját, mintha azt kérdeznék, hogy tán a húsevés monopoliuma a gazdagoknak? Miért éljen az a sze-gény munkás, ha már nem tudja megszerezni azt sem, ami szükséges léte fentartáeához?! Nincs oly keserű és elfogult szemrehányás, amelyben egy csepp igazság nem volna. O. B. Szezon képek. — Atyaös&gok. — E rovat tisztelt olvasói bizonyára megszokták már, hogy e helyea kizárólag pillanatnyi aktualitásokkal foglalkozzunk, lelkiismeretesen megjelölve a vonatkozó személyeket, a helyet és az időpontot. . Ez a rovat sohasem volt gyáva, sem soha meg nem alkudott. Egy élclap bátorságával derítette fel mindenkor a nevetségest, a groteszket és ö tekintetben oem ismerte azt az eljárást, melyet kertelésaek neveznek. Mikor a vezércikk elmélkedett, a garmond célzott és a napihir tapíntatoskodott, a „Szezonképek" a hüvelykujjával rábökött egy alakra, ha az mindjárt a; villamos-világítás fő-intendánsa volt /is és kimondta a szentenciát. .Kendet X Y-nak hívják. Magának ez és ez a büae. Ezennel átadom becses személyét a közmegvetéBnek, vagy a köznevetségnek." Ez bizony kegyetlen eljárás és Szezon urnák volt is miatta sok kellemetlensége, de ami a vérben vagyon, azon Lindewiesen kúrája sem segit. Meg aztán joga is volt a Szezonképeknek igy cselekedni, mert tetszik tudni, a sajtószabadság! .. . március 15-ikel ... . . és a többi . . . . Szóval igazat szabad mondani. Kár, hogy betörik érte az ember koponyáját. Hát ez egyszer nem beszélünk sem személyekről, sem helyről, sem időről. De azért aktuális, sőt. lokális vonatkozású ez a cikk is. Aktuális már ezer év óta és az marad, mig csak a „Szőke Duna babjain egy hoofiszem pihen" ós lokális vonatkozású Nagykanizsán ép ugy, mint a széles Maayarorazág és kapcsolt részeinek bármelyik zugában. A dolog még valahol Dentumogériában kezdődött, ahol már nagy szerepet játszott a vérbeli összetartozandóság. Ha az összehasoolitó nyelvtudomány valamikor minden szónkra ki fogja is sütni idegen eredetét, még akkor is meg fogok rá esküdni, hogy az atyafi, sógor és koma kifejezések eredeti, ősmagyar szavak. Mert képtelenség, hogy a népnek, melynél e"" fogalmak oly nagy kelendőségben voltak és mely minden intézményét ezekre alapította, sőt alapitja ma is, legszükségesebb eszméi kifejezéséhez ne lettek volna meg a kellő szavai. De tegyük fel, hogy nem voltak megl Hát az bizony furcsa állapot lehetett, mikor Árpád házi minisztere az őt állásért ostromlóknak kénytelen volt ezt válaszolni : van uram, önnek megnyerő külseje vau, ballom, nagyon tehetséges, művelt és szorgalmas ember, tehát akceptálom,* holott amit a kegyelmes ur mondani akart, de kellő kifejezések hijján nem mondhatott, a kővetkező volt: „Sajnálom, uram, az egyik állást egyik atyám fiával már betöltöttem,, a másikra nagyon pászol a sógorom, a harmadikat pedig Hsdur ő szentsége is a komámra szabta." Világos tehát, hogy e kifejezéseknek meg . kellett lenniök, ha előbb" nem is, de ezer évvel ezelőtt mindenesetre, mert mai viszonyainkból látjuk, hogy a nepotizmus nélkül államot alkotni nem lehet. Hová lett volna például a Bok foglalkozásnélküli tauitónő, ha az atyafiság forgó kereke nem juttatja őket szép , sorjában a miniszter elé és onnan kondícióba? Az intézmények pedig öröklődnek. Kár h lenne ilyen vén fát kivágni, különösen pedig, ha az még ma is oly teljes egészségben virul. És ki tágadja, hogy a nepotizmusnak van létjogosultsága ? Hisz ez igen sok embernek válik előnyére, \'a hátrányára pedig kevésnek; mert ez mindenkitől csupán olyán kvalifikációt kíván, amelylyel mindnyájan rendel- mű vészét? Hiszen minden ember, kicsiny és nagy, \'koldus és király, a divathős ficsúr és a teste mezetlenségét rongyokba ; burkoló pária, mind minden áldott nap felöltözik, ruhát ölt magára. Jgún .ára, de tessék csak megfigyelni, milyen óriási külömbség van az egyik és a másik-ruházkodása közt, nemcsak ami az öltözet szövetének minőségét, elkészítését, alakját, m,eg egyéb külső körülményeket illet, a melyekről elmondhatjuk, hogy „még a vak is látja," hanem sok más "dolgot is tekintve, a melyet ugy egy-egy szóval nem ís lehet meghatározni. Az. egy szabó műhelyéből kikerült, ugyanazon szövetből készült ruhát két ember ritkán viseli ogészen egyformán, mindenki rányomja öltözékére egyénisége bélyegét. Az .egyiken az elegáns szabású, modern és. csinos ruha csak ugy áll, hogy elrejti teste mezítelenségét, megóvja a hidegtől; mig máson a közönséges, szerényebb öltöny is disztingvált sajátságos benyomással hat ^ : a szemlélőre. Az egyik ember alig vette magára kifogástalan kabátját, ennek háta ujja tele vau gyűrődésekkel, ráncokkal á melyeket a szabó bizonyára nem képzelt oda; máson meg a kevésbbé jó szabású kontos is simán, fessen áll. És ezt megtanulni nem lehet, ez vele születik az emberrel, akár a művész zsenije. 1 I)e nemcsak ebben van meg a rokón-voi.ás az öltözködés és a művészet között. Boileau azt mondja: „A művészet feladata kezünk: egy sógort, vagy komát. Mennyivel más lesne, ha például ft hivatalok éa egyéb tisztségek betöltéséhez a pályásóktól rátermettséget kívánnának J A baj csak az, hogy nem minden sógor egyenlő, sőt vannak sógorok, kik egyáltalában számba sem jöhetnek. Ezen segíteni kellene valahogy. Törvénybe kellene iktatni például, hogy ha minden ember nem is, de legalább minden sógor egyenlő. Ez volna aztán az abszolút egyenlőség, melyet a tizenkét pont közé is feíyettek ma ötvenöt éve, március 15-ikén. Az egyenlőség tehát rossz lábon áll. De nem baj; fogyatkozásait pótolja a szabadság. A szabadság tekintetében pedig egyenlő mindenki, kivéve azokat, - kik e drága kincsöket őoként elvetik. Feláldozzák például rangért, címért, vagy egy darab száraz kenyérért. Különösen ez utóbbiak vannak nagy számban, ami elég szomorú jelenség. Hát akkor miért következett be március híres idusa, ha ennek vívmányait mi oly csekélységért, mint a gyomrunk, nem vesszük igénybe? Jó érzésű és ideálisan gondolkodó ember valóban a falnak mehetne méltó felháborodásában, hogy e világon annak, ami szép, fenséges, abszolút uralma sohasem következbetik be. Az eszme útját mindig keresztezi egy nagyhatalom, melyre az sohasem számit: a gyomor. És e nagyhatalom makacuságáu és prózáján megtörik annak minden jó szándéka ős fensége. Nincsenek már rabszolgák, mint voltak az ó-korban és nincsenek jobbágyok, miot ötvenöt év előtt;\'de vannak szabad emberek, kik ha ambicionálják az éhen-halást, rendelkezhetnek magukkal, mint akár az orosz cár. SajDon azoobao, a hit kora letűnt, a túlvilág boldogságai kevesoket kecsegtetnek már azok közül, kik a trauscedentális boldogság vigaszára rászorulnának és igy mindig kevesebben vannak, kik a mártírhalálba magukban hajlandóságot éreznének. Ah, a túlvilág oly messze van, oly kevés a hiteles információ, melylyel annak viszoayai felől rendelkezünk és az azért való önfeláldozás aunyi rizikóval jár, hogy bizony nem vehetjük rossz néven senkitől, ha annak esetleges üdveit felcseréli e siralomvölgy egy darab száraz, de biztos kenyerével, mely legalább eltölti a gyomrot, ha nem is táplál. Ezért a darab kenyérért aztáo meg dolgozik a végkimerülésig és hogy megkaphassa azt, felidézi érte az egész ó-kort bámulatos intézményeivel. Feltűnik ismét a rabszolgaság, más köntösben, uj filozófiával, uj formában, de ugyanazon lényeggel. Nincs meg a paragrafusokban, de megvan a gyakorlatban. Az új kor rabszolga rendszerét nem őrzi és védi a szankcionált fegyveres hatalom, de egy sokkal nagyobb kapacitás, mely ma trÓDol a világ felett: a pénz. Ma március 15-iko van. Ne elmé^ kedjünk, csak ünnepeljünk____ De hiszen testvérek is volnánk 1 Nem: Mi csak 8Ógorok. komák ós atyafiak vagyunk, de testvérek nem vagyunk és. oem is lehetünk, önzés tartja fenn a társadalom szép rendjét és a széthúzó erők egyenlősége mindig szabályosabb formát tud fentartani, mint j az összetartó erőké. A megélhetés egyre nehezebb lesz, drágul a kenyér és növekszik a gyomrok száma. Ki bizik ilyen körülmények közt a testvériség jövőjében? A-bibliának már csak a vasárnapok és a piros betÜ8 napok jutnak; a hétköznap eltávolodott tőle oly messze, hogy a visszavezető utat is már alig lehetne megtalálni. Támadtak uj apostolok, kiket más Messiás ihletett meg;, van uj Golgotha, melyen nem a szeretetért halnak; van egy rabszolganép, mely nem elégszik meg az imával és van uj hitvallás, me\|y abban bizik, amit megfoghat és tagadja azt, miben csak hinni lehet, de aminek realitását nem látja. És az erkölcsök régi világa sülyed alá a feledékenység örvényébe...... Tolsztoj is\'haldoklik éjszaki hazájában. „Halljátok a cseogetyü hangját? Térdeljetek le, a szakramentumot viszik egy veszendő Istenségnek l" Ezzel az idézettel ne fejezzük be e mai cikket. Ahogy a vallásban, ugy a hazafiság kátéjában is meg van minden üunep alkalmi imája, melyet aki bűnös, mellét verdesve mormoljon le magában. Mai mulatozástokon, ha felülemelkedtek a hétköznap hangulatán, mikor azt érzitek, hogy a poharak csengéséből, a bor fényéből,\' a hogedü nótájából és sziveitekből is a hamisítatlan, ősi magyar tüz csap elő, akkor éltessétek újból a szabadság, egyenlőség és testvériség szentháromságát. Ha az élet prózájában nem élhet meg az eszme, hadd érvényesüljön a lelkesedés mámoros költészetében l X 8. HÍREK. . — Március 15, Az írod. Müv. Kör március lő-án ünnepélyt rendez. Nemzeti szioü kerettel ellátott falragaszok hirdetik az üönepélyt Éoekelni fog a kör dalárdája, Bzavalni Aigner Géza, ünnepi beszédet mond Banekovics János A Kiökanizsai Folgári Olvasókör saját helyiségében hazafiasan fogja megünnepelni a nemzet újra ébredésének március tizenötödikének nagy napját, mely ünnepélyre a polgári olvasókör-tisztelt tagjait délután 6 órára tisztelettel meghívja az elnökség. A nagykanizsai ev. ref. egyház március idusa emlékére vasárnap d. e. 11 órakor Battbáoy-utcai iraatermében^önnepi istentiszteletet tart, a következő sorrenddel: 1. Felálló ének. Isteutáldd meg a magyart. 2. Köz éoek XC. zsoltár (te benned biztunk eleitől fogva stb.) 3 Imádság. Tartja Forgács Endre budapesti ev. ref. 8. lelkész. 4. Im ma az egész égbolt. Alk^lini ének. Előadja az ev. ref. tanulókból alkotott vegyes kar orgona kísérettel, 5. Ünnepi beszéd, ima és áldás. Tartja Murányi János ov. ref. lelkész. 6. Vég ének. Hazádnak rendületlenül. Ez ünnepi istentiszteletre az érdeklődők tisztelettel meghívatnak. — Városi közgyűlés; Közepes számban jelentek meg a városatyák a folyó hó 7-én tartott városi közgyűlésen. Nem is tőrtént valami fontosabb mozzanat az egész ülésen. Tudomásul vették Ő fensége Erzsébet királyi hercegasszony halála alkalmából felküldött, illetve az erre érkező leiratot Jóváhagyták a gyámpénztár és a kórház zárszámadásait, valamint a városi közkórház alapszabályát és szolgálati utasítását mód08itó tervezetet. Tudomásul vették a képviselők jegyzékében beállott változást. A beérkezett bérleti ügyekre és perekre vonatkozó bejelentéseket \'tudomásul vették. Felhatalmazták a tanácsot a közvágóhidnál éB a polgári egyletkertnél szükséges telkek megvételére. A soká vajúdó két városrész közötti útszakasz ügyét a kereek. minisztérium terve szerint építik meg a tanács javaslata alapján. Általános helyesléssel* fogadták e sokáig húzódó ügynek ilyetén való elintézését és csak 2 képviselő szavazott ellene. Több bérleti ügy éa kérvény elintézése után a közgyűlés véget érc. — Gazdák közgyüléae. A kanizsai és a vidéki gazdák körében alakult „Gazda Kör, folyó hó 6-án tartotta elaő rendes gyűlését a városház nagytermében. A gazdák érdekét pártoló ifjú körnek, az elnöki jelentés szerint: 48 rendes és 157 pártoló tagja van. Szép szám ez, különösen, ba meggondoljuk, hogy kiekanizsai polgártársaink közül eddig egy sem jelentkezett a körben való részvételre. Pedig ezt rosszul teszik. Mert, mint a bejelentett 190$. évre szóló munkaprogramul mutatja, a kör jó utón halad, 8 meglesz az áldá8 dus eredménye. A gyűlésről tudósítónk a következőket jelenti: Tudomásul vették az alakuló ülés jegyzőkönyvét. Galubits Lajos titkár bejelenti, hogy az alapszabályok megalakításánál a pacsai hasonló célú és irányú kör alapszabályait veszik mintául, csakhogy ezeknek saját viszonyainkra való átdolgozása végett egy 6 tagu bizottság kiküldését kéri. Ezek megválasztása után egy 30 tagu választmányt választottak. A kör 1903. évi rounkaprogra romja ez: 1. Egy Kiskomáromban juoiusbaű rendezendő szarvasmarha kiállítás Énnek célja, hogy a fajok.díjazásával, útmutatással szolgáljanak a gazdáknak, a tenyész fajok megválasztásában. 2. A baromfi tenyésztés emelése végett elhatározták, hogy a tagoknak, olcsó pénzért nemes külföldi faj-baromfit szereznek be. 3. Felállítanak városunkban egy szénkéneg raktárt, ahol a tagok olcsón szerezhetik be ebbeli szükségletüket. Juk József galamboki esperes indítványára, h?\'gy a vidékünkön divó rendszertelen szőllőmivelésnek végett vessenek, elhatározták, hogy megkeresik a kormáuyt, hogy a csáktornyai bórásVati és 8zőllőszeti felügyelőséget helyezzék ét városunkba. (Élénk tetszés.) Vécöei Zsigmond, városunk polgármestere, városunk közönsége nevében kijelentette, hogy a" felügyelőség részére készséggel hajlandó a város egy szőllőjét átengedni kísérleti célokra kellő ellenszolgáltatások ellenében. Miután Vio8z főszolgabíró, Jerfi elnöknek, a tagok köszönetét tolmácsolta buzgó fáradozásáért, a közgyűlés az elnök éltetésével véget ért. . - A K. I, Ö, E, hangversenye. A K. I. ö. E. által; rendezett hangversenyek az évadnak mindig kimagasló eseménye szokott lenni. Lehozatták az ifjak már Küry Klárát, Pewoy Irént, Vazquez-net Hilgermannt Fedák Sárit stb. Az idén Í6 meg volt a törekvés arra, hogy művészi eseménye legyen a hangverseny a szezonnak, \'de ezt nem ttarokkal nem a természet utánzása, hanem annak eszményitése." Ezt teszi az igazi ruházat is. Befödi a . testet, megvédi az időjárás viszontagságai elleu, de amellett jobban érvényre emeli az emberi test formáinak szépségét, az idomok arányát, szóval a jó szabó éppen ugy idealizál, mint a festő vagy szobrász. Ks áll ez nemcsak a női ruházatra, hanem a férJiak öltönyeire is, bár ezek egyszerűbbek és látszólag nem nyújtanak anuyi tért a képzelet csapon-gásának. Szándékosan mondjuk, hogy látszólag, mert a jó szabó egyes apró részletekkel, a melyek sokszor alig tűnnek föl. a gombok elhelyezésével, alakjával, a zsebek formájával és irányával, a gallér fekvésével és még sok más egyébbel rá tudja egyéni karakterét-.nyomni a kezei közül kikerült ruhára, aminthogy ráuyomja azt a művész minden alkotására és isy a divat korlátai között is elég tere nyílik a képzeletük s annak, hogy mindenfciuek az öltönyén visszatükröződjék jellemének is egy-egy vonása. Az sem von le semmit a ruházkodás művészetének értékéből, hogy mindenki ruházkodik. Mert nem beszél-e minden ember? Hanem azért, ugy-e, nem mindenki jeles szónok .és ugy-e, a jó szónok művész, akinek ihletett művész voltában senki sem kételkedik. Nem akarjuk ezzel az öltözködés, értékét túlbecsülni, nem szándékunk bárkit is hiúságra csábítani, hogy a fess ruházkodás kedvééit minden j egyebet elhanyagoljon Ha akarnok is, j aligha sikerülne ezt egy szerény ujság-j cikkel\' elérni, mert hiszen a hiúság az I emberrel veleszületett tulajdonság, amelyet a nevelés enyhíthet vagy fokozhat, de a melyet senkibe egyenesen belenevelni vagy belőle kiuevelni nem lehet Mi is foltosabbnak tartjuk a férfinál a rendes foglalkozást, a kenyérkeresetet, a pályát, az élethivatást a kifogástalan ruhánál. Azonban fölfogásunk szerint a legkomolyabb, a legküzdolmesebb. a legtöbb gonddal járó életpálya sem zárja ki azt, hogy az ember egy kis gondot fordítson toalettjára és ne menjen embertársai közé ugy, mint az ágrólszakadt. Az utaliritás szempontjából is elég fontos dolog ez, inert ha az emberek\' uagy többsége nem is vallja nyíltan hogy milyen fontos dolog a rendes öltözködés, mégis mint „tolláról a madarat,- ruházatáról ítéli meg az ismerőst és az ismeretieut. Az első, a legfontosabb ós többnyire maradandó benyomásnál, amelyen azután a rokonszenv vagy autipatia fölépül, az irányt a ruházat adja meg, ha nem is magában, de bizony osan döntő mérvben, mert hiába rebesgetjük tanítgatjuk a még beszélni is alig tudó gyermeknek már, hogy a látszat csal. mégis édes-mindnyájan a látszat rabjai vagyunk. Nem föltétlen Jbiu, léha ember az, aki" ruházatára gondot fordít és amikor felöltözik, embertársai esztétikai érzékével is számol. A gonddal, divatosan való ruházkodás I annyira áll legalább is a piperkócködóstól, mint a takarékosság, a számolni tudás a \' fukarságtól, miut a nagylelkű bőkezűség í az esztelen tékozlástól. Mert viselhetünk ; divatos ruhákat, de1 azért mégsem kell piperkócöknek lennünk, a divat keretei : elég tágak ahhoz, hogy közöttük az ! egyéni ízlés, az egyes eiubér fölfogása \| is kellőképpen érvényesülhessen.. ; Különben a ruházkodás értéke abszolút, ! azt más dolgokkal összehasonlítani, ha ! lehet is, nem igazságos. Hiszen például a zene hasznos voltát, gyakorlati értékét sem szoktuk, teszem föl, a matematikával összevetni, hanem megelégszünk annak a tudatával, hogy \'az egyik is jóltevője az emberiségnek, a másik is. És minden egyébtől absztrahálva, tagadhatatlan az. hogy minden, kicsiny vagy nagy dolog egy arán\', amely az izlést finomitja, a szépérzéknek hizéleg, a kedélyre üditóleg hat és igy föltétlenül hasznos; elhanyagolása e szerint hiba, vagy talán még ennél is több, bün önmagunkkal és felebarátainkkal szemben Öltözködjünk ugy, hogy ruházatunk ne legyen egészen közönséges, majdnem színtelen, minden egyéni vonás hijján levő, mint például a lámpagyujtogató munkája, akinek a keze soha sem látszik meg az égő lámpán, ámbár hiszen ennek a munkája is különben elég hasznos és a modern nagyvárosban nélkülözhetetlen. Ne feledjük el, hogy csak az a ruha 1 tOiet igazán szép, amely céljának egészen megfelel, amely bennünket viselés közben nem feszélyez, amely jól áll, szóval egészen fit. A régi cívis romauus tógáinak festői ráncai, a görögök impozáns khitonja nem hat ránk az abszolút szép jóleső érzésével, hiányzik belőle valami ámbár a szép . iránt való törekvés meglátszik rajta és tudjuk, hogy a módosabb római nagyon is nagy gondot fordított öltözetére Hiányzik á klasszikus ruhából a gyakorlati érzék, a kényelom. a fit. IJjra meg újra ezt az angol szót kell használnunk, mert nincs olyan magyar kifejezésünk, amely ennek a fogalmát a maga egészében J visszaadná, kifejezvén a belső és külső i forma tökélyét és célszerű voltát egyetlen j szóval. Mennyivel inkább fit a mi köunyed I zakkó-kabátunk, a már megjelenésében j ünnepélyességet maga körül árasztó • frakkunk, a test szépségeit olyan előnyösen kiemelő zsakettünk. Szóval nem üros dolog az, ha az ember nem háuyja a ruháit magára, mint a szalmát\' á kazalra, ha figyol a szép szabású, elegáns ruhára, a disztingvált megjelenésre és ha az öltözködésnek nem ís adjuk meg azt az előkelő rangot, .amely a szépművészeteket ..megilleti, fontosságát letagadni sera okunk, sem jogunk. ^ S XLII. ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY ■kisérlelték meg. Yartin Pál fiatal kezdó művész, ki « rendelkezésére álló rossz ■ zooKoréu a legnehezebb darabokat is érrényre juttatta. Tannbáuser ouvertürje az eríioek, és tudásník nagy próbája volt. Sítér Gizella éuekojüvéazete kitűnő iskolára vall. de hangja nem üde. Ara-nj-ossy Janka előadása a .Kaland- zajos sikert aratott. Évekkel ezelőtt kedvence volt a kanizsai közönségnek és most kedvence a Vigsúubáz közönségének. — Kinevezés. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Haba Ferencet gitnn. fc. tápárnak nevezte ki Fehértemplomba. __ Az Izr. nóegjlet közgyűlése. Az izr. nöeíyletnek:/. hó 8 án mozgalmas közM\'ülése volt. Nem mintha az évi jplentés felolvasását közbekiáltásokkal téibeszakitották volna, vagj bizalmatlanságot szavaztak volna a megjelent \' hölgyek, nem, a választmány kitgészitése csiíiazts fel annyira a kedélyeket. Oly nagy volt az érdeklődés a választmányi tagok választása iriut, hogy két nappal a közgyűlés előtt miutefjy uj 20 tag jelentkezett csak azért, hogy szavazhasson. Kluők Vidor Saojutié megnyitója után Kivész Lajos titkár felolvasta lendületes Évi jeleulcsét. Ezt helyeslőleg vette tudomásul a közgyűlés. Dr. Schwarz Adolfné a választmáDy novében fejezte ki köszönetét Vidor Samuiiénak. Aztán következett a választás. A kisorsolt választmányi tagokot mind újból választották meg. Az elhuuyt Oilop Samuné helyébe peJig négy versenytárs közQI ltspocb Gyuláné jutott. Leadaiott 1.49 szavazat. Ebből Kapoch Öyuláué 66 szavazatot kapott,, a többi szavazat három jelöltre forgácsolódot szét. Este zsúr volt a Casiuóban, az utolsó ez évadban. A közönség gyöuyörködött Hoírichtcr Emma tökéletes hegedűművészeiében. Broch Malvin dalokat 1 énekelt, melyekkel zajos tetszést aratott. . A közöus&g addig tapsolt, amíg a szép-hsngu kisasszony ráadással meg nem toldotta énekszámait. Sterneck Zsigmond 1 tanár, Rosenthal mérnök \' és Szigeti Kálmán szép triót adtak elő, Radnai Jenő ppdig komoly dalokat és tréfás kuplékal énekelt.1 A zongorán kisérték Bariba Rózsi kisasszooy, Bornemisza tiados^y és Sterneck tauár. A közönség éjfélig maradt együtt jó kedvben. — Uj telep a Balaton mellett. A ííalatonpart örvendetes haladásának ujabb hirét halljuk. Gr. Zichy Béla lengyellőlii nagybirtokos a Fonyód- és Mária-telep között elterülő parti birtokát 1600 négyszög öles területi! részletekre eld&rabolta, a melyeket 1200 koronájával bocsát forgalomba. A feloszlott területen gyönyörű fenyves van, ugy, hogy a villákat árnyas helyre építhetik, a mi biztosítja a/, nj telep gyors fellendülését. A telep állomása egyik részeu Fonyód, raáaik részen Mária-telep. — Az 1. H. I, T. felolvasása. Az izr. magy. irod. társulat f. hó 22-én Nagykanizsán felolvasást rendez. Ez alkalomból lejönnek Budapestről, Slrausz Adolf, a hírneves geogralus ás balkáni utazó. Koboz Andor tanár és Gerő Odőn iró. StrauBZ Adolf Salonikiról, Gerő Óüön a hétköznapokról és Koboz Andor a Járgon költészetről fog értekezni. Koboz Andort olvasóközönségünk finom ízléssel megirt. legújabb irodalmi essay-jéről iameri. Nemrég Jőrn ühl-ról. a legújabb német regényről értekezett lapunk hasábjain. Az izr. roagy. irod. társulat a felolvasások rendezésével azt a célt tűzi maga elé, hogy, a zsidó irányú irodalmat teljesen megmagyarositsa. De a felolvasások nemcsak speciális, hanem általános érdeknek is. A felolvasások ingyenesek és nyilvánosak. Belépő-djjat nem szednek, — Jótékonyság. Az Izr. Jót. Nóegjlet kötelékébe mint aiapitó tagok ujabban beléptek: Hofmann Mórné Ollop Fáni Udinében, Rosenfeld Emiiné Belisceben . és Ripoch Gyuláné helyben 100-100 koronával. — Iskolai ünnep. A helybeli főgimnázium tanuló ifjúsága az 1818. eszmék emlékére foljó hó 16-án héttőn délelőtt 10\'t» órakor az Intézeti rajzteremben hazafias Ünnepet rendez a következő műsorralTiz órakor hálaadó istentisztelet a felsőtemplomban; utána 1. Hymous Kölcseytől, énekli az énekkar vezetésével az egész ifjúság. 2. Megemlékezés a szabadságharcról. Költemény . Acél Józseftől; előadja Kovács Boldizsár V. o. t. 3. Elmélkedés március tizenötödikén. Irta Milosits Károly VII. o. t. 4. Talpra magyar. Petőfi —, Hubay Jenőtől. Előadja a főgimnáziumi énekkar. 5. Ünnepi beszéd. Tartja SzaM \'Lajos VIII. o. t. 6. Kuruc dalok. Előadja a főgimnáziumi zenekar. 7. Petőfi a Hortobágyon. Melodráma Váradi Antal — Kun Lászlótól.- Szavalja Korber Ernő VIII. o. t„ zougorán kiBéri Tóth István VIII. o. t., hegedűn Gógl Vilmos, cimbalmon Sauermann Mihály VI. o. tanulók. 8. Rákóci induló. Előadja a főgimnáziumi zene- és énekkar, Külön meghívók nem lévén, városunk értelmiségét és az igen tisztelt szülőket ez uton hivja meg az igazgatóság. — A Szent-Egylet közgyűlése. F-hó C-án tartotta a nagykanizsai Chewra Kadisa közgyűlését. Az évi jelentésből, melyet Goldmann Samu egyleti titkár szerkesztett és olvasott lel, a következő adatokat emiitjük fel: Az egylet kórházában a lefolyt évb<u 32 beteget ápoltak 480 napon. A Schey-féle alapítvány kamatai 371 kor. két 8ote» vette igénybe. A kórház kiadása 1772 kor., bevétel 1130 kor., a hiányt az egyleti pénztár fedezte. Az aggok házának alapja 7934 kor. Koszorutpőtló adomány cinjén befolyt 2861 kor. flirschsohn Lipót 7 értékes részvényt ajándékozott az egyletnek. Segélyeket osztogatott az egylet 4108 kor. A két lemondott és egy elhunyt gondnok helyébe megválasztották Pollák Edét, Pollák Józsefet és OeBterreicber Bernátot. A választmánynak lettBk újságjai : Dl-. Neumann Ede és Klein Illés. — A lenbeváltó sorsa. A mát kiizel két éve húzódó lentelep sorsa a folyó hó 1.1-én a városháza nagytermében tartott gyűlésen sem jutót, dűlőre. A lenbeváltó és kikésr.itő telepnek szövetkezeti uton való létesitése sem Bikerült, mert mint Elek Ernő az értekezlet jegyzője jelentette, hogy be kell látnunk a miniszteri leirat ama részének igazságát, hogy nálunk még nincs túl a lentermelés a a termelési kísérletek első stádiumán, már pedig a miniszteri leirat szerint csak akkor hajlandó a 30.000 korona szubvenciót megadni, ha kész megállapodott terveket terjesztünk fel hozzá. "Ezért sajnálattal konstatálja az értekezlet jegyzője, hogy ilyen lormáu a szövetkezet még nincs a megoldás stádiumában s felhívja az egybegyűlt nagybirtokosokat, hogy karolják fel a lentermelést minél szélesebb mederben, A miniszteri leiratban biztosított szubvenciót egy válasz-feliratban fogják megköszöni és kérik ezt jövőre feutartani városunk részére. Ezután Füredi Lajos központi szakközeg szólalt még fel, amelyben felszólítja az egybegyűlteket, hogy ne ejtsék el a tervet, hisz a gyár építési és berendezési költsége, amely körülbelül 52726 koronába kerülne ez oly csekély, melyet az előre-látazólag szépen prosperáló gyár első éveinek hasznából kilehetne fizotni. Minden esetre szűkségesBé válik az összegnek előre való biztosítása. E szavak után sem lett a dolog dűlőre vive, hanem egy 8 tagu bizottságot küldtek ki, hogy e tervet a közvéleményben megszilárdítsák. Az értekezleten, melyen Jetii elnökölt, mintegy lő nagybirtokos jelent ínég. A kisgazdák sajnos nem voltak ott képviselve. — Felülflietések kimutatása. A Kereskedő Ifjak Öaképző Egyletének folyó hó 7-én megtartott estélyén a következők voltak szives felülfizotni: Elek Ernő. gelsei Gutmanu Vilmos, Reik Gyula 10-^10 kor., Tinágl Lajos 8 kor., Heltai József. Vécsey Zsigmond 5—5 kor., K. N. S kor., Bergstein Géza, Klein József 2—2 kor., özv. Vicentíné I kor., Reichenfeld Ede 80 fill., Moger N.,Kohn L. Lajos, Balázs Ede, Münz Jeuó, Baka Géza, Bogenrieder Károly, Steiijor Emil. Singer József, Bród Ignác, N. N.. N. N., N. N. 40—40 fiil. összesen 61 kor. 60 mely adományokért bálás köszönetét fejezi ki a rendező-bizottság. — Leány-gimnázium. Keszthelyen egy hölgy feisőbb leányiskolát, esetleg leánygimnáziumot akar létesíteni. A tárgyalások folyamatban vannak. A minisztérium az engedélyt megadja, ba legalább husz leány jelentkezik. Azt állítják, hogy ennyi tudomány-szomjas leány Keszthelyen nom fog jelentkezni. — Böjti bingnl&t. A hosszú farsang után most már a böjt uralja a kedélyeket. Anyakönyvi rovatunk is bizonyítéka ennek, ahonnan látjuk, hogy • héten egy házasság sem köttetett. A böjt ngylátszik még a szerelmesek szivét is lehangolja. — KItMő esetek bizonyítják, hogy a csuz és köszvényes bántalmak leghasznosabb gyógyszere a Zoltán-féle kenőcs. Üvegje 2 kor. Zoltán B gyógytárában Bpest A leghíresebb orvosok is ajánlják e páratlan kenőcsöt, mely nemcsak a bel-, hanem a külföldön is nagy elterjed-ségnek örvend. — Hamis kártyások. Már lapunk múlt számában felhívtuk a rendőrség figyelmét, egy városunkban működő 4—6 tagu kártya-banda megfigyelésére. Hogy nem ok nélkül mutatja az, hogy az elmúlt héten Nóvák Ferenc muraközi lakós is a kompánia kezei közé került. Természetesen itt is a levél \'meséjével kezdődött a dolog és végzőijeit ,hol a piros, itt a piros" nevű játékkal vagyis a paraszt pénzének elnyerésével. Mi csak újból felhívjuk a rendőrség figyelmét ez alakok állandó megfigyelésére, mert ha e fenti eset. tudomására jutott is a rendőrségnek, de nem ■ jut tudomására más tiz esetben, mert az áldozatot avvaí\\ fenyegetik e sipisták, ha feljelenti őket, akkor ö kapja a legnagyobb büntetést. A rendőrség teendőinek megkönnyítésére megjegyezzük, bogy a banda 2 — 3 hélyeu szokott működni.. \\ — Hirdetmény, Kereskedelemügyi miniszter ur értesítése szerint Gerster Miklós kir. iparfelügyelő és dr Jezsovics Jááos, kereskedelemügyi miniszteri segédfogalmazó .Azacetylen ipar szab%ü?á8á" cím alatt egybeállították, magyarázatokkal és gyakorlati útmutatásokkal látták el, az ezen iparra vonatkozó összes miniszteri reudeleték\' gyűjteményét. Tekintettel arra, hogy a szóban forgó munka mindazoknsjf, kik ezen ipar mikénti szabályozása felül meghízható tájékozást- óhajtanak, igen üasznos szolgálatot tehet a helyes beosztásánál, áttekinthetőségénél lógva különösen alkalmas arra, hogy kézi könyvül szolgáljon, melegen ajánljuk azt az érdekelt körök fieyelmébft A munka megrendelhető Budapesten Rákosi Jenő Budapesti Hírlap Újság vállalatánál. Ara 2 korona. Sopron, 1903. évi március hó 10-én. A. kerületi kereskedelmi éa iparkamara. — Mindenki tudja, hogy a Mauihner-féle impregnált takarmányrépamag. a legnagyobb termést adja, hogy konyhakerti magvaiból a legjobb főzelék és zöldség terem és hogy virágmagvaibó! fakad a legszebb virág. Szóval a Msuthner-féle magvak a legjobbak, készletei a legnagyobbak és árai igen olcsók. ANYAKÖNYVI HÍREK. Halálozások: — ÍSOS, március 6-tol—I2-ig. — Kiss Rozi rk, koldus, 67 éveB. Ifjovits Rozália rk. 14 éves. Paur József rk. drótos, 66 éves. özv. Pűspöky Graciánné rk, magánzó, 76 éves. Qrdotiita Juliánná rk.. 10 napos-Kucogi Imre-írk. 2 hónapos, Kiss József rk. földmives, 66 éves. Berec Juliánná rk. koldus, 83 éves. Hirscbl Lsjos izr. 6 hónapos. Szekeres Péter rk. vasúti lakatos, 32 éves. Szerkesitöség : Dr. rai&nyi Benrik, felelőt uerkeutő. Kiadó: Jfí. Wajctiis Jizsef. VEGYES. — Yárosl lakók, hivatalnokok atb. Emésztési zavarok és ás. QI5 életmód és megerőltetett szellemi mnnka következménye ellen .Moll, seidlitz pora" az emésztést hathatósan szabályozó és eny.béo hashajtó . tulajdonságai következtében teljesen nélkaiöxhctlen háziszer. •Egy doboz 2 kor. Naponti szétküldés utánvéttel Moll A., gyógyszerész cs. és kir udv szállító álul Bécs Tuchlauben 9. Vidéki gyógytárakban határozottan Moll késeitwéoyét kérjük védjegy és aláírásával. \' Nyilttér Az e rorat alatt kózlöttekért nem Tállal felelősséget a szerkesztőség. Vese, húgyhólyag, hngydara 69 a koszTénybántaímak ellen, továbbá a légró és emésztösí szervek huratoa bántalmainál,orvosi tekintélyek által a Llth ion-forrás SALIfATOR sikerrel rendelre lesx. Bugyii aj tó hatása! Kellerces u5l \| Könnyes emésiltietÓ Kapható ásványrizkereskedósekbon és gyógysxerlirakban. A Salvator-forrás igazgatósága Eperjesen Jó órák legolcsóbb torrása3 éri írásbeli jótállás mellett HANNS KONRÁD órx ós aranyáru kiviteli háza BRÜX8EN (Csehország.) Saját gyártelep óragyártás- hoz és fémmuokákhoz. Jó uiokel Rem.-óra írt $.76 Valódi ezüst R.-óra 5.25 Valódi ezüstlánc \' 1.20 Nickel ébresztő óra 1.75 Czégem a birodalmi czimerrcl van kitűntetve, — arany és ezüst kiállítási érmek és ezernyi élismcrClevél van birtokomban. Kópés árjegyzék ingyen ós bérmentve. Legfinomabb ncoic.\\o6l> Gyógy borok áldott állapotban lévőknek, betegek és l&bbadozóknak, legnevesebb / <1 sitii wcrck gyenge egyé- / nekuck. /j \' Legjobb, gyomorbetegek- / V"/ nck, legfinomabb cscmcgcborok „Achaiai" . bortermelő társaságtól Patras-b.™ (GOr&K o) / " / »Mavro/«laphnc< arany Yt, / liarna cs édes. >A«hano\\ / fehér net\' cilcs »Malvasier\'< fch<ir 6s é .■ . Vcíéc-képviselö- seg Aú»x(ria • iagy.u •j. rászérc G. J. Sühr^\'USh Wien, IX.3 Fraokgasss 4. Raktár Ragykínlzsán MEU ás KLEIM-aíl. Scliftlek Mexirlk HIRDETÉSI\' IRODÁJA. Bécs,!, Wollzeileli,íóUs2iiit és I. emelet: Alapíttatott 1873.\' $ Telephon 809. \\ J\'A cs k. póstőtakarékpénztár Clearing-szám- ; 1903. MÁRCIUS 14-én. Fcrfiak ingyen kapnak. olyan uj találmányú orvoságot, mely az elvesztett erőt újra meghozna, 5\'róbaeiom.igot s .egy száz oldalas k\'ónyvet postán, jol becsomagolva, ioí-yen • kapják mindazok a kik ette Írnak, ks a Icgbá-mulatramikóbb csoüaorvosság, mely megmentett cjtrcket. a kik fiatalkori kihágósok folytán nemi bajokban, snifiliilien, valamint elvesiitcU férfierő \\ben szenveditek. Es okból elhatározta az intézet, \'hóh egy ingyen orvoiágot magy.irazO könyvvel együtt mindenkinek ingyen küld. f^xel a házior-vossággal a baj otthún gyógyítható, s mindaiok a kik a fiatalkori kihágásokból swrmazO némi bajokban, szellemi elgyőngUlécben,vagy krónikus \' bajokban szenvednek; otthon gyógyíthatják magú-kat. Et a gyógyszer kózvetetlenü! axokra a szervekre hat. a hol a mcgerösOdéS szükséges cso<ii-latos ercdménynyel gyógyitja az évek őta tartó betegségeket, öreg, fiatal egyaránt irhát State Mcdicai .lustilutuak a\'z alant jelzett eimrc, a honnan a csomagot rógtón elküldik. Az intézet leginkább azokat akarja megmenteni, a kik kezelés céljából az otthonukat nem hagyhatják el. A próbacsomag megmutatja, hogy mily könnyen kigyógviihatók ebből a rettenetes bajból otthon. A intézet kivételt nem tesz, Miudenki irhát érette bárhonnan magyarul, mire titoktartás mellett postafordultával egy ingyen esomag orvosságot kap magyarázó kónyvvel együtt. Írjon még ma. A csomag oly szépen bc van csomagolva, hogy .\'a tartalmát senkisemJogja megtudni. A levelet igy kell cimezni: Stato^Medical ln^iitute, 17 Elektron Building, Fon Wnyne, Ind. Amerika. A lev.\'lck mindig bérmentcsitend8k. \' Genfi órák gyári raktára KAPELLNER & HOLZER Óraklvltel nagyban. KRAKAU, Dietelgassc 68. \' (Ausztria) aJánlják a Jelen legjobb óráit, valóságos 3 évi Jótállássá. U\| órák 36 órai járással gyári árakon. Nickel rcm, óra 2 frtX50 kr." Nickcl Rosskopf rendszerű óra ■i frt 30 kr. Valódi ezOst rcm. —- 6ra $ frt kr. Vatodi ezüst horgony rem. ora 3 ezüst fedéllel 5 frt 90 kr. 14 karátos arany rem. dra 8" frt 90 kr. Jó ébresztő ora 1 frt 85 kr. Nickcl vagy goldio lánc 35 kr. Valódi ezüst vér: láoc 1 írt 60 kr. 14 karátos arany gyűrd valódi kővel 2 frt 95 kr. Mint újdonságok kúlöoóson ajánljak a Herkules zsebórát ébresztővel, erősen ébreszt elalvás lehetetlen jól járó 8\' frt 30 kr. Meg nem felelő készséggel beceeréltetik, vagy pénz ; yissza adatik. így kockázás kizárva. Iája 804. 316. ajánlja magát hirdetési megbizások gyors \' és olcsó elintézésére bel-és külföldi újságok : > részére. 5 \\ Szaktanácsok, hirdetési tervezetek, árBz-\\ bások dijmentesen. í Legújabb nagy hirlap-árjegyzek hirdetóknek ; í ingyen és bérmentve^ í \\ Saját gyűjteményes-hirdető \\ í rovat a \\ 1 „üeue Freie Presse" és „Neaes Wr. TigHall" i \\ hírlapokban mindennemű hirdetés részére, s \\ mint: Adás-vételi közlések minden Dzlel- í \\ ágnak, Társ, képviseleti, ügynöki, állást- \\ kereső, ajánlati Wrdetesek «tb. \\ xxxxxnxunxxxn SijBvalyatorés. Ki nehézkírbeii, görcsökbon és niis idsces állapotokbao ezenved, kérjen ezekről brócburit. Ingyen és bérmentve kapható Schwanen Apotheke, Frankfurt alMain által. 3—4 középiskolát végzett jo házból való Gf A KOR/ífQK száp kézírással, kl a magyar és német nyelvet birja, emelkedő fizetéssel azonnal felvétetik: Ifj. Wajdits Józsefnél, , Nagykanizsán. T. cz. Örömmel tsd szereocsém a t. közönség szives tudomására hozni hogy könyv- és papir-kereskedésemet egy uj üzletággal \' Gyermek- és Iíjusági Kölcsöűkőnyvíárral bővitettem ki. Altalános óhajnak vélek ezzel eleget tenni, amikor egyelőre \'400 kötettel, de azzal a szándékkal nyitom meg kölcsönkönyvtáramat, hogy azt/állandóan bővíteni fogóm a MAGYAR GYEEMEK- és IFJÚSÁGI IEODáLOM legjobb megjelenéseivel. Nem az Yolt a célom, hogy msonél több kÖDjvst halmozzak ö^szc tianem, liogy csak kitflnó könyveket adjak az ifjúságnak, olyanokat, melyek az 6 számára íródtak, amelyekből szórakozik és tanul. Kölcsöndij egy hónapra 60\' fillér. Egy napra tehát mindössze 2 fillér esik. Számba sem vehefő csekély összeg ez, s méltán remélhetem, hogy minden házban, ahol ifjú olvasók vannak, igénybe veszik könyvtáramat 20—25-ször cserélheti ki a könyvet az ifjúság havonként, mindannyiszor ujabb örömöt, ujabb szórakozást szerezve magának. — Nyárban, ha a forró nap elöl menekül, télben a meleg szobában, egyaránt a legkedvesebb, leghasznosabb, legnemesebb foglalkozása" a fiúnak, leánynak a jó könyv olvasása. Aki csak teheti, minden szülő szerezze meg ezt az örömöt gyermekeinek. Magamat a t. szülők jóindulatába ajánlva maradtam Nagykanizsa, 1902. julius hó. Kiváló tisztelettel Ifj. Wajdits József könyv-, papír- 6b irőszer-kereskedfcs Nagykanizsa. 1903. MÍRCIÜS 14-én. XUI ÉVFOLYAM. A Rlchter-féle Llninisnr. Caps. com Horflony-Paln-Expeller egy régi kipróbált btaiszor, a mely már több mint 33 óv óta meg-bizliató bedomöléaül alkalmaztatik kiutíifaíl. ctiiail ós ntjbilHtkflíl r„fxB Silányabb utánzatok miatt iiíS bevrts/irláskoróvatosak legyünk <« csakis cri>deti_ üvegokot dobozokban a„Kcrg»nf\' vcdjegygyel és a„Rickltr" czégjcgyzóssel fújjunk ol. — 80 í., 1 Jf. <0 f- e* 2 k. árban a legtöbb gyógyszertárban kapható. toraktír: TÖrök József gyóg\'yszer6fóuél wjsQ Budapesten. ( hlcbterFJó.ésIársa, 1 B C«Uz. <« klr. •i«1t»í1 ttálliliSk. . ..--Ru<lot3t(idit. ^ VO1^ KULCS -----Legjobb, legkia-i-- ÍS\|N\|\|< dósabb és ezért Hűs! a I^gotcsobb _ szappan Mindan SS^^^^Öíw ^MJlö \' kártékony hoz- ™ ^ zákeveré8tttl —fflrSvIJaaü- mentős. -—-1 Mindenütt kapható. * v A bevásárlásnál vigyázzunk különösen arra, hogy minden darab szappan a „Schicht" névvel, s a fenti egyik védjegygyei legyen ellátva. Ugyes URASÁGI KERTÉSZ a legjobb bizonyítványokkal állást keres. Gime a kiadóhivatalban. Lagfiűomftbb, legttjabb míidszer swrint kúszitek gyermek ét M»gy szappan g a bör okszerB ápolásira gyermekek és frioittek reszére. g Ari dantbonklgt — 40 011. Öt darab — I kor. 80 flll. Q Minden darab (jyermefc.stftppan Moll A. védjenyével van ellAtva. Pöszét küldés: g Moll A. gyógyszerész, cs. és klr. udvari szállító által, a Bécs: Tuchlaubeu 9. sz. g Vidéki .megrendelések napunta postautanvét mellett teUostttetnefc. 5 Á raktárakban tessék határozottan MOLL A. aláírásával és 9 védjegyével ellátott készítményeket kérni. a Raktár: Nagy-Kapásán Rosenfeld Adolf é8 Fia, § iaaa^nsaeMaoocMniooaocfoDüoaaaic^oaooooooDqo iQoaDDQQDDoaEOtMOCxjatxxxstxxjnDoaaDoa ooaaoca __________jB melyek már ívek óta jók- 2 nO«TrU^I pak bizonyultak és hírneves g j^^^rtSiHyii\'forvosoktól, mint könnyű Q llpsiife^\'\'* iiMt^Hfi rwjrwmíSflri _ajánltattatnak, O Ifhashajíó labdacsai! m emésztést nem zavar- § ii i,-ifjMim^fflal ják és teljesen ártalmat- g ~- tanok. Cukrozott minősé- Ö ■gük következtében ■ még gyermekek által is szívesen bevétetnek. g Efy 15 pilnlát tartalmazó doboz 30, egy tekercs, mely 8 dobozt, p tehát 120 pilnlát tartalmaz, csak 2kor. 2 k. 45f. előleges beküldésénél Ő egy tekercs bérmentve szállíttatik. r* ÍS5Ü2K85! I^ÉD II IMI/ NenstelQ hashajtó labdacsait. Csak akkor g BÖ^i^tnJUllR valódi,\'ha minden doboz hátulján a mi törvé- Cl KB^jgS^j nyilsg bejegyzett .Szerit Lipót" védjegyünkkel van ellátva £ vörös fekete nyomással. A mi törvényi léc védett dobozaink g mQQHatasitásaintt és csoroagolásainkoi!_PHILIPFS NEUSTEIN R j\|s\|§Sl\|jí APOTHEKER aláírásnak kell lennt & NEUSTEIN FÜLÖP § „SzeDt-Lipóthoz* címzett gjígyszert&ra 2. K. \'/,, GS IVIKM, I., Plankcosasse 8. R ■ Raktár Nagy-Kanizsio: KELtS L1JOS és KEIK 6YÜLA gyógyszerészeknél. g íoaaoaoaoaaooaaaDaaaaaaoaöaüaaQűoöoaa opoono Köhögés, rekedtaég és elnynllíásodís ellen gyors és biztos hatásnak Éljen az étvágyat nem rontják és kitlinö izliek. Doboza I kor. és 2 kor. JMlfiadoiibi, 50 fillér. F6- és szétküldést rakt&r: „NÁDOR\' GYÓGYSZERTÁR Budapest, VI., Vád-körat 17. Teljes tejfel csokoládé — táblákban és hengerekben. — A legtejfelgazdagabb Tej-csokoládé, Megfojt ez az. átkozott köhögés! Egger mellpasztllla csalctiamar me£2rbjE7itott. Legutolsó újdonsága a világhírű csokoládégyárnak Kapható Nagykanizsán: Belus Lajos, Práger Béla, Reik Gyula és Csáktornyán: Pető Jenő gyógyszertirakban. PH. SUCHARD, Minden háziasszony üdvözölhető, aki az egészség, takarókosság és jóízre való tekintetből a Kathreinor-fóle Kneipp-maláta kávét használja. Tiszteletteljes kérelem: A bevásárlásnál ne kérjen egyszerűen >maláta kávét, hanem mindég határozottan ELathreiner-félo — Kneipp-maláta kávét; s azt csakis az itt ábrázolt eredeti csomagokban fogadja el! Ára csomagonként 50 fillér. f^eine^ Pályázati hirdetmény A nagykanizsai ipartestületi betegsegéljző pénzlárnál egy tis/.t iselói állásra pályázat hirdettetik évi 800 korona fizetéssel é 400 korona Biztosítéki összeg letétele mellett. Felhívatnak mi Hiazok, akik ezen állást elnyerni óhajtják, hogy pályázati kérvényüket folyó ér március hó 25-ig az ipartestület irodájában annál is inkább adják be, mert később érkezettek figyelembe vétetni nem fognak. A megválasztott tisztviselő folyó- év április hó 1-én hivatalát elfoglalni köteles... sz szemtídKü München AZ ELNÖKSÉG Nyomatott Ifj. Wajdits József könyvnyomdájában Nagj-Kanüsán. NAGYKAMZSA, 1903. március hó 21-én. I2«ik szám. XLII. évfolyam. JSlöfiattéai dr: Égéit <Wr« . . ÍO kor. — fill. Fél ér re . . . 6 kor. — fill. Negyedé™ . 2 kor. 60 fill. Kg/ex »xám 20 fill. HIRDETÉSEK fl haiábo» patittorbitB U, m£od*or 14, a mindeo további aorért 10 Öli Y I L T \'TÉ \'fi BEM petit ionjaként 20 fillérért tétetlek fel. A lap txellemi réatót illetó minden közlemény t telelSa szerkesxtö norére, az anyagi réaat illető kö/. lemények pedig a. kiadó nevére cimzetteo Nagy-Kanizsára bér-mentve iniéxendők. Bórmentetlcn levelek nem fogad-latnakkal. Kézi ratoV rl»$zanom küldetnek A nagy-kanizsai .Ipar-Testület," „a nagy-kanizsai Takarékpénztár részvény-társaság," a .Kotori takarékpénztár részvény-társaság," 0nagy-kanizsai ós a galamboki önkéntes tűzoltó egylet," a .nagy-kanizsai kiadedneveló egyesület," a .nagy-kanizsai tanitói járáskör," a „nagy-kanizsai keresztény jótékony nőegylet,* „n.-kanizsai izr. jótékony nőegylet," „szegények tápintézete," a .katonai hadastyánegylet." a „soproni kereskedelmi iparkamara," nagy-kanizsai külválasztmányának hivatalos lapja. HETÉNKINT EGYSZER, SZOMBATON MEGJELENŐ VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Maliim BS mmM x.rirkuiliu, 1908. mkrcluí 30. Nincs varosunk közéletében cég egy oly társadalmi kérdés, mely oly kevéssé érdekelné közönségünket, mint & szegényagy. Pedig ha szemügyre vennők & szegénység nyomán fellépi társadalmi betegségeket, amelyek a társadalom egészséges részét is mindjobban kikezdik, mondom, ha mindezeket megfontoljuk, még csak akkor tűnik ki ez ügy fontossága. Nem & szegénység-e az, amely az embert lassankint tOnkre teszi fizikailag? Nem a fizikailag tönkresilányult emberek közül Bzedi-e a halál nagy-izámu áldozatát? Vagy nem a szegény néprétegben mutatkozik e leginkább a nagy szellemi és erkölcsi sülyedés? Honnan kerülnek ki a bünpörök főhősei, vagy a leánykereskedelem boldogtalanjai ? . Mindennek bölcsője, melegágya a nyonior, melynek rendezésére tehát, a társadalomnak óriási szüksége van. Nézzünk csak körül városunkban, mely bár nem nagy, mégis mily szép számmid vannak oly egyének, akik nem tisztességes munka árán akarnak boldogulni, hanem könnyelmű, léha foglalkozás utján akarnak tova-vergődni. Vagy hányan vannak, akik alig hogy valamit keresnek, már a csapszékek és pálinka-mérések undorító légkörébe sietnek, hogy magukba szedjék az életet rövidítő alkoholt. S hova jutnak e léha jellemek? A szegénység tanyájára, ahonnan azután sóvárogva nyújtják kiaszott kezüket a mindannapi kenyér után. A társadalomnak pedig tűrni kell a nyűgöt a tostén, mert ez egyének a tisztességes munka elkerülése miatt, a szegénység körmei közé kerültek. Mily áldásthozó e téren a német törvénykönyv rendelkezése, amely kimondja, hogy aki nem tisztességes keresettel tartja fenn magát, (pld. kártyajáték, vagy más ily erkölcsi érzésbe ütköző dolog) vagy aki életmódjával kis keresetét elpocsékolja, amennyiben pld. iszákosságra adja magát, szóval az egész életmódja azt mutatja, hogy a tisztességes munkát kerüli és igy világos, hogy ez életmód a szegénység előszobája, s hogy ezáltal később majd a társadalom testén élősködik, az büntetendő vétséget követ el. Tehát a német törvénykönyv a monkakényszer elvét vallja és nagyon helyesen. Mert köztudomású dolog, bogy a szegénység igaz nyomorultjai legtöbbnyire « munkakerülőkből kerülnek ki. Nagy rokonságban van a munkakényszer elve a városi szegényügygyei. Rendezésük egy körben mozog. A 8zegényügynek mostani állapotában, amikor hetenként egyszer koldus csapatok járják be a várost, ez oly, kritikán aluli állapot, melyet nem Bzabadoa tűrni egy közel 25,000 lakosságú városban. A nálunk járt figyelmes idegenek nem egyBzer fejezték ki amiatt csodálkozásukat. Hisz mily nagy lelketlenség és nemtörődömség tőlünk, hogy e szánalmas alakokat a legcadarsbb időben is hagyjuk könyörögni azért a pár krajcárért. S mit tesz az ily szegény koldus? A pénzértékét nem ismerve, haza megy, sőt még haza sem megy 8 már az uton elisuza a pár forintot, amit összegyűjtött, A hét többi napján nyomorog, nincs még sokszor betevő falatja sem, a ruházatra pedig éppen nem költ semmit. Hol van itt segítve nyomorukon? De Éltekintve attól, hogy ők nem ismerik a pénz értékét, nem káros-e az, hogy e koldus tömeg egész héten munka nélkül van? Nem kiölése ez az erkölcsi érzésnek? Nem az a tév-biedelem támad-e ez emberekben, hogy a társadalomnak kötelessége őket eltartani. Ha gondosan mérlegeljük ez érveket, akkor tűnik még csak ki a szegényház szükségessége. Kívánja ezt a közerkölcsiség, a szegények szánalmas tömegé és a polgárok békés nyugalma. A szegényház nyugati államok mintájára volna szervezendő. Az asszonyok tollat fosztanának, harisnyát foltoznának és más ily hasonló könnyebb munkát végeznének a közönségnek olcsó pénzért, a férfiak apró fa csinálással töltenék a napot. Egy részük az utcaseprésre volna alkalmazható," mint ez Székesfehérváron is van, s akkor megszűnne városunkban az óriási utcai piszok is. Egy nagy megoldandó kérdés az, hogy miből építsük fel a szegényházat. Más városban nagy emberbarátok adakoznak és hagyományoznak egy ily szegényház építésére, nálunk sajnos ez hiányzik. A szegényházi épitésío alap 4058 korona, még úgyszólván semmi e célra. Ellenben van nekünk egy 35945-23 , korona takarékban kamatozó szegénysegé-lyezési alapuuk, mely egyesítve az épitéBÍ alappal már kitenne 40,000 koronát. Ezzel az összeggel és egy nagyobbszabásu jótékonysági mozgalom megindításával tán összetudnánk a szükséges összeget hozni. Nálunk is akadnának oly jó szívű emberek, akik némi anyagot adnának díjtalanul hozzá, vagy ingyen közreműködnének munkájukkal. A szegényház építése "nagyjában ily alapon létesítendő. • A szegényház, mint ez más városban is történik, pótadó utján volna fen-tartandó. Ne féljünk attól, hogy a miniszter a pótadó emelése miatt beleszól á város ügyébe. Beleszól igen, de csak akkor, ha felesleges a\'pótidő emelése. De a szegényház megépítése nem fényűzési kiadása városunknak, hanem igenis elsőrendű szükséglete. A szegénységi pótadó nagyságához nincs szándékunkban hozzá szólni. De meg volna határozandó, hogy ki fizeti e szegényadót. Mert e téren az általános adóztatási elvet nem lehet keresztül vinni. Mert nagyon sokan vannak, akik pld. 20 — 30 korona állami adót fizetnek és mégis tán oly szegénységben vannak, hogy maguknak is segélyre volna szükségük. Tehát (pld.) ki kellene mondanunk, hogy aki 30 korona állami adót fizet, az nem fizet szegénységi pótadőt. Ennek megvalósításán kívül behozandó e téren a fokozatos adórendszer. Az ügynek ilyetén való rendezése nemcsak azért szükséges, mert igy kevesebb teher lenne a polgárok nyakán, mint a mostani kolduló rendszernél, hanem tekintettel kell még lennünk ez intézmény nyomán járó erkölcsi áldásra, mert igy meg-\' mentenénk egy tömeget az alkohol pusztításától, a sok nélkülözéstől .és szenvedéstől- és megtanítanánk őket a munka becsülésére. Amikor pedig ily szép látképe van ez ügy rendezésének, amikor a józan emberi gondolkodás, a humanizmus ily erősen szólít bennünket cselekvésre, akkor a tett csak kötelességünk I o. B. A levélposta forradalma. Már birt adtunk Piscicelii Taeggí olanz rutírnök találmányiról, aki a leveleket kis dróivasuton akarja tovaröpiteni. De Taeggi messzibbre megy, ö uera éri be a magasságban tovaszálló drótvaaut-tal, ö át akarja alakítani az egész posta-forgalmat merész alapon, csodáé fantáziával. Találmányának 4 villamos sod-rouyvasut az alapja, a melyen akis postavonatok. levelekkel ís egyéb postai küldeményekkel megrakottan fenn a magasban, házmagaaságban, óráokint 400 km. sebességben tovaazáguldnának Elektromotorok segítségével a kis postakocsik motorkocsikká alakulnának át. Ez a légbeli posta Budapestről egy óra alatt azállitaná el a leveleket Bécabo, két óra alatt Berlinbe, bárom óra alatt Rómában és városról városra hihetetlen gyorsasággal bzállana tovább. Taeggi a találmányt csak ugy látja igazán értékesnek, ba az egész postaforgalom átalakul. Mindenik ország három postai kerületre oszlik. Az első osztályba lartozuak a legnagyobb és legfontosabb városok, a melyeket elsőrendű fövasut-vonalak kötnek egymással össze; ezekről az állomásokról szárnyvonalak vezetuek a másodrendű állomásokhoz, a második kategóriához; a másodrendű állomásoknak pedig összeköttetésük van a harmadik kategóriával: a legkisebb forgalmú helységekkel. Az üzem magas feszültségű, forgóáram segítségével történik, a melyet — a postakocsik indulása előtt — trans-formatorok alacsony feszültségű árammá alakítanak át. Mindén útvonalnak kettős drótja van, hogy a kocsik oda-vissza egyidóben közlekedhessenek. Egy-egy vonalon a kocsik 45 másodpercnyi idö-közben indulnak és egy magsmUködö készülék gondoskodik róla, hogy két kocsi között mindenkor legalább öt kilométernyi legyen a távolság _éa egymásba ne ütközhessenek. Minden főállomásnak tornya van, melyet a föld-színével sugaras drótok kötnek össze; ac induló éa érkező kocsik ezeken a diótokon siklanak föl és alá. A kocsik elsiklanak az állomások fölött, a hol nem kell megállniok és magamüködö szerkezettel TÁRCZ A._ Eg; hazugság. txu: tlfui (atzlailt. — A \' >/.lii K&ilOnyr tfcrcij., — No édes, most aludj. A nyugalom jót teáz majd neked és meglátod, tizennégy nap múlva semmi bajod. Az asszony jól betakargatta a láztól didergő betoget, aztáu kezével lágyan megsimogatta égő homlokát, mintha ugy akarná a jóltevó álmot odavarázaolni azokra az álomtalan szemekre. Esteledett, a lemenő nap sugarai fordén hullottak a nyitott ablakon át az ágyra s megvilágították a beteg sovány, beeaett, itenvedő arcát. A fiatal asszony ott állott a beteg ágyánál a arcára kiült > bánat és a gond kétségbeesése. Hosszan nézta a beteget, aztán sóhajtva elfordult, hogy elrejtse feltöri könhyeit. A beteg nom aludt, de behunyta azemeit, hogy felesége legalább egy pillanatra lepihenjen a nagy bőrkaros izékbe, amelyben már négy hete virraszt éjjel-nappal, türelmesen és biztatja őt a gyógyulással. Pedig a beteg; tudja, hogy\' ezúttal nincs számára gyógyulás. Érzi, tudja, hogy ez a rég; és mégis olyan borzasztó neki ez a gondolat. Nem azért, mintha u életen valami nagy vágyakozássá! vagy szeretettel csüggne — ahhoz nagyon is keveset nyújtott neki. Mikor más ember még a gyermekkor gondtalan boldogságát élvezi, ő már kint küzdött a mindennapi egy falat kenyérért M élet fogataiban. S azóta sem volt egyébben része, csak \' a rabszolgai mindennapos robotolásban. Az egyetlen fényes napsugár, amely életének szürke, ködös homályába eljutott ó volt: az asszony. Nem is tudja már hogy miként történt, kátta valahol ós egyetlen egyszer tekintett bele nagy kérdő szemeibe és z az egy tekintet mondta me^/ neki, bogy szeretni fogja egész életén ái. v Mennyit küzdöttek, mennyit dolgozlak, hogy egymáséi lehessenek! Aztán megjött a lakodalom napja. Nem volt nagy, díszes lakoma, nem voltak vendégek ós ők mégis boldogok voltak. Egymást kézen fogva, kacagva, enyelegve járták be a kis lakást szobárólszobára Megcsodáltak minden apróságot, az egyszerű bútorzatot, az ó keserves munka árán szerzett kincseiket. Ez volt az ó náazutazásuk ( És melléjük szegődött élettársul a boldogság. Néha, néha azonban a legtisztább égbolt felett is felhőbe borulhat a láthatár. Az ó életüknek is megvoltak a maga apró félreértései. Egysier az asszonynak egy ifjúkori barátnője került a házhoz. Asszony volt. Elvált asszony én szép. Eleinte csak ritkábban jött, később azonban mind gyakrabban. És ezek a látogatások boldogtalanságot hoztak a házastársak közé. Az asszony féltékenykedett. De ez a szomorúság sem tartott sokáig, a férfi maga küldte el a szép asszonyt. És az asszony boldog ?olt, hogy egyedül maradhatott az urával, akit a földön ! egyedül szeretett. Két esztendő telt el csöndes, odaadó boldogságban. Egyszerre azonban a férfi beteg lett. Egy régi betegség jelei mutatkoztak rajta, amit pedig már régen legyőzöttnek hitt. Erezte a bajt, de nem akarta maga felett elhatalmasodni engedni Küzdött ellene. A- láz emésztve rombolt benne, a ; szemei félelmes belső tűztől csillogtak, de a viselkedésén nem látszott meg a halálos kór hatalma. Elfogulatlanul enyelgett, tréfálódzoit az asszonynyal, járt rendesén a dolgai után és ugy tett, mintha semmi baja sem volna. Pedig már végét járta az ereje. De nem akart meghalni. Élni akart az asszonya miatt. Kétségbeesett a felesége jövőjén. Mi lesz az asszonynyal, ha ő itt hagyja egyedül, támasz nélkül az élet kegyetlen viharában? Nem . . . nem! Neki nem szabad meghalnia. Egy napon azonban megtörött az ó vas akaratereje is. Dideregve, lázas, üveges tokintettel támolygott haza egy délelőtt Négy héttel ezelőtt történt. Azóta tudja, hogy vége mindennek. A beteg fájdalmas nyögéssel tért magához álmodozátsaiból. Közben ki^t egészen este lett — Édes, mondd, jobban érzed magadat? — szólt ai asszony szerető gondoskodással. A beteg megpróbált mosolyogni, aztán újra lezárta szemeit. Beszéljen neki a halálról? Nem. Arról uem akar beszólni. Hiszen még maga sem mori végiggondolni azt a gondolatot I Nem akar a halálról gondolkozni, hiszen még él, még megszoríthatja a kezét, de mi lesz vele, ha mégis bekövetkezik a vég, az elkerülhetetlen bizonyosság? Az asszony még fiatal és szép; egy más férfi fog közeledui feléje ... A beteg összeszorította fogait ós megpróbálta elverni magától, ezoket a kínos gondolatokat. És inégis? ... Ha hü maradna hozzá ? . . . Nem lenne-e az egész élete egy egész hosszú nyomorgás? És hát ezabad-ö ezt neki követelni tőle? . . . Kétségbeesve gyötörte agyát, módot keresett rá, hogy felesége boldogságát biztosítsa. Eskesse meg, hogy újra férjhez fog menni? De biztositéka lenne-e ez az eskü a boldogságnak ? Nem 1 Ezt az tjsküt nem követelheti, hátha 3 boldogtalanságba kényszeríti vele az asszonyt. A beteg nyitott szemekkel feküdt. Az ablakon sötéten ásított be az éjszaka ós tompán szűrődött be a szobába az utca zaja, amely a haldokló, fájó idegeit még jobban megkínozta. Azokra az emberekre gondolt olt lent, akik erőtől duzzadva járnak élvezetoik után, vagy sietnek otthonukba, hogy lopihenjenek s holnap ujult erővel lássanak kenyerük után. Az ó számára nincs több holnap. Az ő számára már csak a sir van hátra. Egyszerre hirtelen a villamos csengő éles berregése verte föl a csendet. Valaki jött. áz asszony Kimem az fcioszooaoa. ahonnan valami ismerős hang hallatszott be. Az asszony barátnőjo érkezett" meg. Az, akit kitiltottak. A szűkség feloldotta a tilalmat s a barátnő eljött vigasztalást hozni. Hallotta, aniint az előszobában üdvözölték egymást a barátnő kérdezősködött a beteg hogyléte felől . . . A beteg kínosan összerándult. Egy j rettenetes goudolat villant keresztül az : agyán. Egy rettenetes, képtelen gondolat!, I De nem tudott többé szabadulni tőle. És mennél tovább forgatta élméjében, annál jobban megbarátkozott vele.-Megtalálta a módot . . . Epekedve várta, mig a látogató eltávozik. A barátoö nem is maradt sokáig. Búcsúzott és eltávozott. A beteg ezt a pillanatot várta. A szive ugy dobogott, hogy majd megszakadt; a homlokát belepte a hideg veríték, a torka összeszorult, de omberfeleUi erővel küzdött a gyöngeség ellen. Az asszony olt olt a karos székben, azt hitte, hogy a beteg nyugodtan alszik. — Irma! — kiáltott egyszerre csaknem durva hangon. Az asszony felriadt, ilyen nyersen még soha sem hallotta beszélni. — Gyújts lámpát! Beszélni -akarok veled y A Az asszony lámpát gyújtott s aztán szorongó kebellel üU vissza az ágy mellé. A haldokló tűnni érezte erejét. — Irma! — szólt rekedten, alig érthetóleg — én meg fogok halni . Tudom bizonyosan! Nem akarlak téged Lapunk mai számához negyedív melléklet van csatolva. XLH. ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY 19Ö3 MÁRCIUS 21-éo. állanak meg rendeltetésük helyén. A postakerűletek utcáiban magas vasoszlopok állanak. A vasoszlopoknak alul póataszekrényük van, a hová be lehet dobni a feladásra szánt leveleket. A levélszekrények időnkint felszállanak a magasba, a levelek odafen — automatikus médon — egy gjűjtőszekrényba kerülnek és az üres levélszekrény a vasoszlop belső üregében leszalad megint Fen a magasban egy-egy központi postahivatal van, a mely a leveleket osztályozza. le nem bélyegzi, a lebélyegzés történik a vasoszlopban. ugyancsak automatikus módon. A város központi hivatala továbbra is érintkezésben marad a fiókokkal. A fiókok veszik it az ajánlott leveleket, a csomagokat, a tömeges küldeményeket és a levélhordók is innen indulnak útjukra. A ffök-postahivatiilban gépekkel kezelik a beérkező leveleket, a melyeket mindjárt kihordanak ki,s kocsikon. A postásnak nem kell kínlódnia az emeletekkel. Minden házban levélfelvonó készüléket kell . berendezni, a mely a leveleket az eme* leire viszi, automstice megáll minden emeleten, a -melynek levelet visz és csöngéssel jelzi a lakónak, ha levele van. A feladott leveleket az első és második osztá\'yu postahivatalok osztályozzák. A levelek itt egy hosszú asztalra kerülnek és a postatisztek ellenőrzik, helyos-e a lebélyegzés és irányitják a leveleket. Az osztályozás után a levelek a magasba \' kerülnek a kis járómüvekre és innen indulnak légi uljukra. A tudomány szenzációi között nem kis jelentőségű az olasz mérnök eszméje. Manapság, a mikor a technika egyre balad és uj csodát látunk nap-nap után: a posta forradalom nem tűnik fel lehetetlenségnek. Ki hitte volna, hogy drót nélkül fog az emberi8ég telegrafálni? Mesének tűnt voioa föl az eszme, a mig a Marconi lángelméje ki nem pattantotta mint élő valóságot. És ba már postareformokról beszélőnk, tadd említsük föl, hogy Ausztriában másoló ceruzával (Copirstift) írják a feladóvevényeket a postahivatalokban, az eredeti feladó-vevényt az alája helyezett indigó-papir másolja és így nem szükséges, hogy a posta tisztviselője kétszeresen Írja meg a recepisse adatait, a miként az nálunk történik é3 a közönség kiszolgálását nehézkesebbé teszi. Arról is szokszor beBzéltek már, hogy a sürgöny-blanquet-tákat mindenütt a világon ingyen adják a publikumnak, éppen csak minálunk kell külön fizetni érte. Kicsinyes dolog ez, a melyen minden idegen megütközik. Az ilyen apró bajokon apró relormokkal lehet segíteni. A nagy reform a Taeggi találmánya lesz, ha kilép az álmok országából a használhatóság területére. A Magyar Nomzetgazda ismételten megemlékezett a technikai tudományok fontosságáról a gazdasági élet terén. íme, , Táeggi technikus szintén ezt a tételt ■ akarja a világkereskedelem érdekében diadalra vinni. (,) Sétányainkról. Konstatálom a tavasz érkezését és elismerem, hogy csakugyan zöldbe vágyik ember, állat egyaránt. Hanem bát nálunk Kanizsán ugyancsak hiába sóvárog ember, állat egy kis zöld után. A bölcs valószínűleg azt fogja mondani erre: ,ba már éppen annyira kívánsz természetes zöldet látni, boldogtalan kanizsai polgártárs, ott van a zöldséges-piac, ám menj és gyönyörködj a természet szépségében." I Az él) édes apám szokta mondani atlldő koromban valahányszor rászolgáltam srra, hogy holmi hosszabb prédikációban fejtse ki silány voltoma^: „hiaz úgyis tudom hogy neked akármit beszélek az csak annyi, mintha a falra babot hánynék" 1 — S meggyőződve e keserű tudat igaz voltáról, azért mindig hűségesen előadta a mondókáját. fin bizonyára nem vagyok az első, de nem is az utolsó, ki figyelmébe ajánlja addig itt hagyni, amíg valamit meg nem gyóntam neked . .. Kell! . . . Irma . .. én ... én megcsaltalak ... Te azt hitted, szeretlek . . . Nem igaz . . . Hazugság volt . . . Azt a másikat. . . Aki elment v . : Téged soha! . . . Nehezen, küzködve suttogta el a szavakat s aztán lehunyta a szemét. A szegény asszony félőrült sikoltással borult az ágyra és gyötrődve vonaglott a halott felett, akinek az az egy nagv hazugság mérhetetlen nyugodalmat vara, zsolt viaszsárga, elkínzott arcára az érdemes városi tanácsnak a drága pébzen vett Egylet-kertet, a sétateret, a Gutmaon-kertet és egyéb közhelyeit városunknak. Három évvel ezelőtt a város nagy áldozatok árán megszerezte a Polgári Egylet kerthelyiségét azzal a nemes szándékkal, hogy azt kellőleg kiigazítva és rendbehozva átadja a nagyközönségnek. — S-íaje mit látunk? Azt, bogyepom-pás kerthelyÍBég, amely azelőtt rendelkezésére állt a közönségnek,-Bőst egészen elhanyagolva, búsan várja egy jobb jövő érkezéBét. Pedig az a körülmény, hogy városunk közepén fekszik 8 hogy évszázados fái biztos menedéket nyújtanak nyáron a nap heve ellen, már magában véve megérdemelné a kert jókarban tartását. Jelenleg nem veszi hasznát senki sem, hacsak rövid idő múlva majd a cserebogarak és a szúnyogok nem, amelyek, — mint az előző években — itt fogják tartani gyűlésüket. A Gutmann kert terjedelmére nézve nem éppen felel meg a kívánt célnak; főolőnye azonban, épp ugy, mint az egyleti kerthelyiségnek az, hogy a város közepén és árnyékos helyen van. A város közönsége semmi hasznot sem buz belőle, legfeljebb a jó magyar-utcaiak, kik, néha napján megfeledkeznek róla, bogy az kerthelyiség és nem illemhely. A sétatér, — mely városunk egy igen életrevaló intézményének, a szépítő egyesületnek, köszöni létét — még csak öthat év múlva fogja a közönséget szolgálhatni. Tavaszkor ugyan, mikor még a napnak nincs olyan perzselő ereje, valamint nyári estékén már most is kellemes sétálóhely,\' azonban meg van az a malaeficiuma, hogy az oda vezelő utak egyike sem felel meg az aezthstika kívánalmainak ugy, bogy sokan már csak abból az okból sen) keresik fel a séta teret, nehogy kénytelenek legyenek esős időben azt a sok kátyút kerülgetni, vagy száraz időbén különféle illatok variációit végigélvezve az óriási porban lépegetni. — Többször hallottam már tervezni egy, a Battyányi-utca felől vezető hid építését, miáltal, a sétatér nemcsak közelebb lenne a városhoz, hanem az oda vezető ut is kényelmesebb lenne. Hanem bát ez is, mint annyi más, maradt csak a tervnél és bohó kanizsai polgártárs ne feledd el. ba másfelöl akarnád felkeresni a sétateret, mint a régi utakon, hogy: .Nem hid a«, mely összekötné Földdel a menny kapóját. Ujabban egy igen életrevaló eszme kapott lábra, t. i. a Kaziocy-utcának az őrháztól kezdődőleg való befásitás. Már akadtak is egyes netneslelkü adakozók, kik adományaikkal közelebb hozzák a nemes célt a megvalósuláshoz. i Mily jól fog esni elcsigázott testünknek, egy ilyen kies, zöld oázis. DoíS. Uj zálogház Nagykanizsán. A helybeli kereskedelmi és iparbank elhatározta, hogy zálogüzletet nyit Nagykanizsán. Elfogad pedig zálogba arany és ezüstnemüeket és uj árukat. A prospektus tárgya lesz nyilvánossá tennj, hány százalék kamatot fog szedői a bank pénze után, mi csak azt említjük meg, hogy e százalék mérsékelt lesz és már magában véve előnyös bizonyiléka lesz annak, hogy mennyire üdvös, ha a zálogüzlet tisztességes kezekben van. A bank, ha uj üzletága beválik, azt egyéb cikkekre is bi fogja terjeszteni. Több ízben kifejezést adtunk már ama közóhajnak, bogy Nagykanizsán zálogház létesíttessék. -Valóban a képtelenséggel határos viszonyok uralkodtak eddig náluok. Nem régen még volt három zálogházunk, amelyek közül azonban csak az egyik volt komolyan számbavehető. De rövid létezés után ez az egy is beszüntette működését és a közönség, mely a zálogházak intézményét nem nélkülözheti, a másik kettőnek volt kiszolgáltatva. Ezek közül pedig az egyik rosszhiszemű emberek kezében volt, mig a másiknak tulajdonosa kedvező vagyoni viszonyai folytán nem azorult arra, hogy üzletére gondot fordítson. Ilyen körűimé, yek közölt természetesen nagy zavarban voltak a szegény emberek, mert a legjobb akarat, mellett sem volt módjukban, hogy fejvánkosukat kenyérre felválthassák. Nagykanizsának ez idő szerint több, mint húszezer lakósa van és e tömegnek háromnegyed része szegény ember. Ha már most messziről akarjuk kezdeni az okoskodást, megkérdozbetjük • miért is társulnak az emberek, miért alakítanak községeket, országot és miért állítanak őröket társadalmi szervezetük fölé? Kétségkívül azért, mert a társss együttélésben érdekeik hathatósabb megvédését látják, mint a különélésben. Ha nem is az egyén, de a többség érdekének megvédését. Ezt legalább igy tanítják a szociológiai elméletek. Tehát ez szabály, mely alól következésképen kivételnek is kell lenni. Kivétel a mi váróink is, azonban sajnos, nem egyedül álló kivétel. Mint emiitettük, a kanizsai benlakík háromnegyed része szegény ember. Tehát a szegények nálunk abszolút többségnek örvendenek, mégis azt tapasztaljuk-e, hogy az ő érdekeik valami fenomenális módon meg lennének védve? Nem, még csak egy állatvédő egyesület sem gondol velük. Természetes, máshol sincsenek uralmon a koldusok, mert hisz akkor koldusok sem lennének, de nem hiszszük, bogy széles ez országban mostohább lenne a sorsuk, mint nálunk. Végig mehetünk városunk éjszaki szélétől ki a vasútállomásig és Kiskunizsától Bagola-Sáncig és alig fogjuk nyomait látni annak a szándéknak, hogy a szegények sorsa elviselhetővé tétessék, Látunk kaszárnyákat, látunk egy uj kaszárnya városrészt, mely óriási pénzáldozattal felépült a város egy félreeső zugában. Kívánta ezt a többség érdeke? Az elvesztegetett milliók biztosítanak valami előnyt a lakosság háromnegyed részének, annak az osztálynak, mely a városi ügyek vezetéséhez nem szólhat hozzá és melynek egyéb fegyvMe nincs, csak nagy száma, metylyel könyörületesebb intézőség előtt esetleg imponálhat? De nem is kivánnak ők milliókra mOnőáldozatokat; csupán egy kis figyelmet és jóakaratot. És ba mi az ő érdekükben korholólag emeljük fel szavunkat, bizonyára nem azért tesszük ezt, mert köztereinket nem ékesítik a szegénység monumentális palládiumai és mert azok, kikre a szegéoyügy rendezése bizva van. nem szentelik ennek mindeo idejüket és utolsó fillérüket is. Eléggé ismerjük mi a forumokat, kikkel dolgunk van és eszünk ágába sem jut tőlük nagyobb, áldozatokat követelni. Nem, csak — mint mondtuk — egy kis figyelmet és jóakaratot. Csak a legkisebb kis tanujelével szeretnénk találkozni aooak az érdeklődésnek, melylyol a szegények iránt azok ügyeinek intézői viseltetnek. Vannak szerény eszközök, melyek senki részéről sem kivánnak áldozatokat és melyek mégis bathatósabban segítik elő a szegényügy sokat hangoztatott rendezését, mint a magánosok és egyletek jótékony adományai. Ezek közé a szerény és mégis hathatós eszközök közé tartozik a zálogház- intézménye is. Nem egyszer beszéltünk már erről, kivántuk, hogy a város maga jöjjön e tekintetben a szegénység segélyére, létesítsen 6 zálogházat. Hijába beszéltünk. Akiknek feladata lett volna e tervet magukévá tenni és azzal foglalkozni, azok a zálogházat a maguk részére nem tartották szükségesnek, az önzetlenségnek és felebaráti szeretelnek az a foka pedig, hogy ők a váro3 kormányzatától kizárt osztály érdekében is gondolkodjanak és cselekedjenek, ismeretlen elöltük. Most létesül egy uj zálogház, ismét magánosok vállalkozási készségéből. Tekintve, hogy jónevü és megbízható társaság kezében van letéve a zálogház ügye, kifogást emelni nem volna okunk, mert hisz végeredményében mindegy, hogy kiadja a píjnzt azoknak, kik e drága kölcsönre rászorulnak. Azonban a régi tervet most sem vethetjük még el. A bank — mint említettük — uj üzletágát egyelőre csak szűkebb mederben fogja művelni és éppen azokat a szükségleteket r^Bfogja fedezni, melyeknek fedezése minősiti a zálogházat jótékony intézmécynyé. Kereskedelmünk szempontjából mindenesetre nagy jelentőséggel bir a bank uj vállalata és különösen nálunk, hol a kereskedelem rohamosan közeledik a teljes tönkre-jutáshoz, áldásos szerepet fog betölteni. A kanizsai kereskedőket már régóta érzékenyen sújtotta egy ily intézmény hiánya, mert eddigi zálogházaink nagyobb válogügyi operációk keresztülviteléhez tekintetbe sem jöhettek és remélhető, ha az uj zálogház megingott kereskedelmünket újjáteremteni nem is fogja, mégis nagyban hozzá fog járulni hitelviszonyaink rendezéséhez. Ámde ez nem elég. A lakósok háromnegyed részének ■ szükséglete ezzel nincs kielégítve. A bank zálogháza nagy slylü és nagy fontOBSágu, de nekünk sokkal kevesebb kell. Egy tisztességes kezekben levő, esetleg községi zálogház, mely fillérekben kőt összeget és mely zálogul elfogadja a szegény ember főzőedényét és a téli kabátját. Legyen egy intézményünk, mely , hitelt, záloghitelt nyújt annak, kinek máshol nincs hitele é3 amely nem uzsoráskodik, mikor a végszükségben levők segélyért hozzáfolyamodnak. E zálogház létesítése sem nagy tőkét, sem pénzügyi lángelmét nem tételez fel, ellenben létezésének előnyei megmér-hetetlenek- Csekélység az, melylyel a város nsgyot segíthetne polgárain. A bank igéri, hogy ha vállalkozása sikerül, azt ki fogja terjeszteni oly mértékben, hogy mindeo más zálogházat Nagykanizsán feleslegessé tesz. Nem kívánhatunk jobbat magunknak, városunknak, mint bogy szerencsésen üssön be a bank spekulációja, mert reméljük, hogy ezzel orvosolva lesznek Nagykanizsa zálogház ügyi mizériái. jv. S. "hírek. ~ — Sfnrcius 16. ünneplése. A márciusi nap emlékét diszgyüléssel ünnepelte a felső kereskedelmi iskola Önképzőköre. Az ünneplés Kölcsey Hymnu-szának eléneklésével kezdődött. Majd Hucbsbatim Dezső tanár szép, lelkesítő, hazafias" beszédben az ifjúságot a haza iránti nagy kötelességekre figyelmeztette, mely kötelességek teljesítésében a márciusi nagy nap hősei legyenek az irányadók. Délelőtt 11 órakor az állami polgári iskolai tanulók rendeztek ünnepélyt ezen emlékezetes nap emlékére, szépszámú közönség előtt ünnepély rendezése a tanári kart dicséri. Délután 3 órakor kezdődőleg az Általános Munkásképzö Egyesület saját helyiségében megtartott ünnepélye volt, melyen a nagyszámbab megjelentek, Dobrovics Miláo, az egyesület elnökének hatásosau előadott üunepi beszédét élvez-. ték. Vajda János .Talpra magyarl\'-jának elhangzása után, Molnár Irén „A hon-leány"s zavalata megragadta a közönséget. Délután \'[, 4 órakor az .Irodalmi és Művészeti Kör" a Polgári Egylet nagytermében rendezett ünnepélyt. Eiguer Géza a .Talpra magyart" — szavalta, Banekovits János pedig rövid, de hatásos beszédet mondott el. Délután 5. órakor a , Katholikus Legényegylet" a főgimnázium rajztermében rendezett a nagynapnak emlékezetére ünnepélyt. Itt az ünnepi beszédet Hajdú Gyula lendületes bévvel tartotta. Március 16-án délelőtt a kegyes tanító-rend vezetése alatt álló főgimnáziumi ifjúság, a nagy és nemzetes napok emlékének megfelelöleg rendezte az emlék ünnepélyt a főgimnázium rajztermében. — Személyi hlr. Dr. Knzsicska Kálmán, kir. tanácsos, .Zalavármegye kir. tanfelügyelője több napig Kanizsán tartózkodott és megvizsgálta az állami iskolák tanulmányi ügyeit. — E(jegyz%B, Barla Benő pécsi m. kir. posta- é3 távíró főtiszt eljegyezte Eger Etelka kisasszonyt Nagykanizsáról. — Házasság. Holzer Pál Keszthelyről f. bó 24-én torija esküvőjét Wort-mann Jó/.sa\' kisasszonynyal Worimauo Manó magánzó leányával Nagykanizsán. — Hatóságilag bezárt templom. A szigetvári izr. bitk. templomát annyira megviselte az idő vasfoga, hogy attól lehetett tartani hogy összedűl.1 Ezért a mult béteu hatóságilag bezárták. A hitközség elhatározta hogy a kornak megfelelő modern templomot épít. — A zalaegerszegi Izr. templom épitésést megkezdte Morandini Tamás építész a Wiassics-utcai telken. Még a legújabb időben is szó volt róla, hogy a templomot nem építik erre a helyre, hanem a hitközség a Vármegyeház terén vásárol telket, a tervet azonban elejtették s a templom építés ügye immár a megvalósulás stádiumába léfftt.t. — Halálozások. Tersánszky Kálmán, oki. gyógyszerész f. hó 16.-án hosszas szenvedés után elhunyt. A boldogult csendes gazdasági foglalkozással töltötte életét, mert szervi szivbaj gyötörte évek hosszú sora óta. F. bó 18-án temették, Halálát testvérei Tersánszky Gyula és József éa kiterjedt rokonság gyászolja. Mayerhofer Sándor magánzó f. hó 18-án éite 80-lk évében elhnnyt. Halálát özvegye és leányai özv. Schvrsrz Samuné és özv. Tauber Alajosné, valamint nagyszámú rokonság gyáazolja. Elbunytaáltalánosrési-vétet kelt, mert az elhunyt nemcsak kiváló jó család apa, hanem mindvégig becsületes, tisztes, aggastyán volt. F. hó 20-án temették 3 órakor. — I. M. 1, T. F. bó 21-én rendez felolvasást a városház gyüléstermében. Miut már emlitetlOk, mint felolvasók sze- repelnek Strausz Adolf, Gerö Ödön és Roboz Andor. A felolvasók tiszteletén ugyancsak f. hó 21-én este a „Casino\' dísztermében társasvacsora lesz, melyen nők is részt vehetnek. Egy teríték ára 4 K. — Kossuth Ferenc a kővetkező nyill levelet intézi a párthívekhez: Legyen szabad Önt arra kémem, hogy az Egyetértést, mennél szélesebb körben terjeszteni, és meDnél hathatósabban támogatni szíveskedjék. E lap, harminc év óta küzd B függetlenségi párt hazafias elvei meg-. valósításáért; és mig egyrészt a hírlapirodalom terén, nagy tekintélyt szerzett, másrészt a függetlenségi párt feltétlen elismerésére lett érdemessé.\'Mióta vissza tértem hazámban, rövid két megszakítással, e lapnak voltam főmunkatársainak egyike és most is az-vagyok; és vezércikkeimben, melyek nevem aláírásával, rendesen megjelennek e Ispban, találhatja meg mindenki törekvéseinek irányzatát. A ki velem szellemi, összeköttetésben akar lenni,- fizessen elő e lapra- Tisztelettel Kossuth Ferenc. Ar. .Egyetértés" előfizetési ára: negyedévre 10 korona, 1 hóra 3 korona 60 fillér. Ar. előfizetési összeg legcélszerűbben postautalványon küldhető be az „Egyetértés" kiadóhivatala IV. Vármegye u. 11. ez. — Befizetés. A délzalai takarékpénztárral egyesült önsegélyző szövet: kezetuél, a folyó hó 2í-ére vagyis Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepére éső befizetések e hó 26. áu tartatnak meg. — A Balaton tő részletes térképe. A Magyar Földrajzi Társaság Balatonbizottsága a földmivelésügyi és közoktatásügyi minisztérium támogatásával legújabban lóci Lócy Lajos tervezete szerint kiadta nagy Balaton-vállalatáoak egyik ujabb alkotását. A .Balaton-tónak és környékének részletes térképét" 4 lapon. A Balaton-tó fenékdomborzatának a földmivelésügyi minisztérium vízrajzi osztályának 1892— 96-ik évi félmérésein alapul. A felmérésekben riszt veitek Péch József rainiszteii osztálytanácsos felü gyelete alatt Erdős Ferenc és Hajós Samu kir. főmérnökök. A tó környékének térs\'zinrajza és topográfiája a cs. ós kir. katonai földrajzi intézettől kiadott részletes térképen alapszik. 8zámottevö pótlásokat eszközöltek azonban rajta Lócy Lajos, Cbolnoky Jenő, Jankó János dr. és Laczkó Dezső. A nagy, hatalmas térkép ára 5 korona, kapható Kilián Frigyes bizományában Budapesten. — Általánosan Ismeretes, hogy a csuz és köszvényes bántalmak legjobb gyógyszere a Zoltán-féle kenőcs, mely még a legmakacsabb csuz éa köszvényes bajokat is néhány nap alatt meggyógyítja, mit számtalan elismerő és köszönő levél bizonyít. Üvegje 2 kor. Zoltáo B. gyógytárában Bpesten. — llfi cseléd. Már jeleztük, hogy a földmivelési miniszter Dolmányos István gazdasági cselédet elismerő oklevéllel és 100 korona jutalommal tüntette ki. Értesülésünk szerint az átadás folyó bó 29-én egy kis ünnepség keretében lesz megtartva Az átadás előtt ünnepi mise lesz,\' amely után VI.—VII. kerületi polgári olvasó kör helyiségében át-.dják a jutalmat a kitüntetettnek. Az ünnepség után bankét lesz a nagyvendéglőben. A főispánt Hertelendy Béla fogja képviselni, s jelen leBZ Vécsey Zsigmond polgármester is. — Mindenki tudja, hogy a Mauiliner-féle impregnált takarmányrépamag a legnagyobb termést adja, hogy konyhakerti magvaiból a legjobb főzelék és zöldség terem és hogy virágmagvaiból fakad a legszebb virág. Szóval á Mauthuer-félo magvak a legjobbak, készletei a legoagyobbak és árai igen olcsók. — Az EIsó Magyar Általános Biz-tOSitó-Társaság folyó hó 14-én tartotta közgyűlését Csekonics Eodre gróf elnökr lésével. Az igazgatóság évi \' jelentése minden egyes üzletágban kielégítőnek mondja az eredményt.. Az évi ayorésség 4,040 374 korona 87 fillér, a melyből azonban csak 1,200.000 koronát osztanak ki a részvényesek közt, mivel még úgyis minden egyes egész részvény után négyszáz korona osztalékot fizetnek ki. A nyereménynek fönnmaradó, még jelentékenyebb részét következőleg használják föl: A tűzbiztosítás díjtartalékát öt millió koronára, a Bzállitmány-biztositását 100.000 koronára, abetörésellen valóbizto-Bitásét 65.000 koronára, az árfolyam-külön-bözeti tartalékot 3,913.140 korona 27 fillérre emelték 8 még mindezen fölüla külön tartaléko 1,781.799 korona 93 fillérre gyarapították. Az elmiilt évben az életbiztosítót uj szerzemények 57,317.558 korona 12 fillérre rúgtak, az érvényben Folytatás, a mellékleten. \\ V SS u X; r ■ 0F Melléklet a „Zalai Közlöny 1903. évi március hó 21-iki i2-tk számához. \\ j XLII. ÉVFOLYAM. ü A L A\\Í ■L A L A\\i KÖZLÖNY 1903. MÁRCIUS 21-én. iet6; életbiztosítási áliomáuy peJiy 293,922.310 korona 91 filléne uoveke-ilcti. A\' társaság tisztviselőinek nyugdij-».apj»t,\' mint az elő™ évben, ismét 50.000 koronával evarapitolták, valamim bó közzel adakoztak esveb jótékony ala-puk és. más közhasznú célokra. A köz mülés a jelentést egjhanpulag tudomásul vinio és,a lölmeuiést mindeu irányban niesailtai Az elért sikerért a részvényesek nevében -Jankovich János dr. miniszteri tanácsos részvényes . mondott az igazgatóságnak, az esésv. koimátiyzó testületnek, .különösen pedit; Ormódy Vilmos vezérigazgatónak meleg köszönetet. amit a közgyűlés élénk belyes-ié.-sel log.idott. Az osztalékot a tirsasá? pénztáránál már március\' IC ától, hétfőtől kezdve fizetik ki. anyakönyvi, hírek. Halfilozfiaok: — iSo:i. inircitis 12-töl—19-ig. — Polgár Erzsébet rk. 15 hónapos. Scbwarz Károly izr. 5 uapos. Kovács Mihály rk. napszámos. 67 éves Üzv, Sebők Jánosáé rk. 83 éves. Gruber Anna rk. napszámos, 04 éves. Vida Anna rk. 4 hóuspos. Steinitz Ignácné izr. 59 éves. Terscbáncky Kálmán rk. gyógyszerész, 42 éves. Korber Gizella rk. 14 hónapos. Nagy Mária rk. 16 hónapos. Eötvös Erzsébet rk. 42 éves. Vajda Ferenc rk. 81 éve.?. Scbindelberger Józ6eíné rk. 25 éves. Mayerhoffer Sándor izr. magánzó, 80 éves. Özv. Németh Jánosné rk. 75 éves. Házasságot kötöttek: Dr. Lecbner Antal orvos Kéthelyröl — Stierling Gizellával. Glázer Áron nyomdász Budapestről — Deutsch Minával, IRODALOM — A kis emberek szószólója. Ezt a nevet egy fővárosi lap sem érdemli meg olyan mórtékben, mint a Magyar Világ, amely decemberben indult meg Benedek Elek szerkesztésében és amely lennállásának rövid ideje alatt szinte páratlan sikert ért el. Nem ceodal A Magyar Világ-ot bátor szókimondás, lelkes hazafiúi érzés, törhetien szabadelvűsig jellemzik. A Magyar Világ minden politikai párttól függetlenül küzd a nemzet jogaiért, igazaiért és különösen j figyelemmel foglalkozik a nemzet zömét \' és igazi erejét képező kis emberek: az i iparosok, kisgazdák, tanítók,\'tisztviselők • érdekeivel. A Magyar Világ, melynek j minden rovata, minden közleménye magas színvonalon áll, mert ezt a lapot a magyar hirlapirásnak kiváló munkásai i?ják (köztük Balogh Pál, Éudrődi Sándor, Jancsó Benedek, Szabolcska Mihály, Gaál Mózes?. Földes Géza, Vérte^y Gyula, Lőrincy György, Jakab Ödön, Szeredai Leó, Papp Ferenc, Lengyel Laura, Palásthy Marcell, Somogyi Endre, Szalay Károly, Nagy László,\' Száva János, stb.) a szó szoros értelmében a családok lapja. Amellwt, hogy értesülései gyorsak, megbízhatóak és a közleményei érdekesek, gondosan ügyel rá, még a hirdetések szövegébea is, hogy minden családapa nyugodtan adhausa serdülő gyermekei kezébe ezt a lapot. Tárcái, regényei igazi irodalmi bec3Ű munkák. Ennyi előnye mailett a Magyar Világ, mely a fővárosban már esti 5 órakor megjelenik, ugy hogy másnap, reggelre már az ország legtávolabbi vidékein is ott van friss híreivel, mégig a legolcsóbb napilap, mert úgyszólván csak félannyiban kerül, mint a többi fővárosi újság. A Magyar Világ előfize- tési áratugyanis egész érecsak 8 forint, félévre 4 forint, negyedévre 2 forint, egy hónapra 70 krajcár. A Magyar Világ kiadóhivatala (Budapest, VI, Váci-körut 23i) készséggel küld mutatványszámot minden érdeklődőknek. Különösen figyelmeztetjük az iparosokat, hogy a Magyar Világ, jnely ^z országos iparpártoló szövetség hivatalos lapja, állandóan közli az ipari munkákra való szállítási pályázatokat. $zerkc$ztösc\'ff Dr. Villányi Henrik. felelős serkmtö. .Kiadó: Jfj. Wajdits József. VEGYES. \\ — Egy elterjedt hixl-icer. "A folyton emelkedő kereslete „Moll F»>reiicpál»»káj* és sójának\'- bizonyítja az eredményes használatát, ezen különösen mint fájdalomcsillapító bedörzsölő aniirbeumatikus szernek üvegenként 1 kor. 90 /Ül. Xap"»ti szétküldés utánvéttel Moll, A. gyógyszerész cs. és kir. itdv. szállító által Bécs Tucblauben 9 — Vidéki gyógytár&k-ban határozottan Moll készítményei kérjük védjegy és aláírásával. N y i 111e r Az e rovát. alatt közlöttvkert aero vállal felelősséget & szerkesztőség Köszönetnyilvánítás. Mindazon jó barátaink és ismerőseink, akik szeretett Kálmán övérünk temetkezése alkalmával megjelenésük által részvétüket nyilvánították és ez által fájdalmunkat enyhítették, fogadják ezen uton«hálás köszöuetünket. jDr. Tert&ttcky Gyula és Tersáncky J6z$<f. Vese, húgyhólyag* hugydara és a kÖözTényhántalmak ellen, továbbá a légző és emésztési szervek humto8 bántalmainál,orvosi tekintélyek általa Ltth ion-forrás SALVATOR sikerrel rendelve lesz. H n a y h aj t6 hatású! Kelte izu! 1 w^lüüttjeű emészthető Kapható ásTíinyvizkercakedésekbcn és gyógyszertárakban. A Salvator-forxás igjazgatósága Kperjeson HIRDETÉSEK. Jo drák legolcsóbb torrásaS évi Írásbeli jótállás mellett HANNS KONRÁD óra és aranyam kiviteli háza 8RÖX8EN (Csehország.) Saját gyártelep óragyártáshoz és fémmunkákhox. Jó uickel Rem.-óra Irt 8.75 Valódi ezüst R.-óra 5.25 Valódi .ezOatlánc 1.20 Jíickel ébresztő óra 1.75 Czégem a\'\'birodalmi czimerrel van kitöntetve, — arany és ezüst kiállítási érmek és .ezernyi el ismerőiévé! van birtokomban. Képes-árjegyzék Ingyen és bérmentve. Az életben sohasem fordul többé elö egy hasonló ritka alkalom, csak 2 frtítö kr.-ért a kivetkező pompás áru gyűjteményt megkaphatni : 12 darab 2 frt 96 kr. 1 N> ekei horgony rem. zsebóra pontosan járó 3 évi jótállással. I valódi goldin vért lánc (vagy nickel), 3 darab valódi goldin . gvürü legújabb alakú simili gyémántokkal, 2 nagyon finom goldin nyakkendőtű, 2 valódi goldin íüg^Ö legújabb alakú, l tok a horgony órához, 1 goldin uielltő párizsi rendszerű, l goldia vagy nickel láno-disz. A meg nem-felelő készséggel becserél étik, vagy a péoz visszaadatik, miért is kockázat kizárva. ~ Hasonló hirdetések utánzatok. — Mind a l2 pompás ékszer a horgony, rem. órival csak \'2 írt ÍMJ kr. Megrendelhető, előre pén^küldés vagv utánvéttel KAPELLNÉR & HOLZER Öra és aranyáruk Gyári en gro raktaraban. KKAKAü, Dietelsgasse 68. (Ausztria.) Sjavnljatörés. Ki nebézkórbsn, görcsökben és más ideKes állapotokban szenved, kérjen ezekről brocburát. Ingyen éa bérmentve kapható Scbwiinen Apotheke, Frankfurt \' alMain által. Férfiak ingyen kapnak. olyan «j uviátmanvu orvosagot, mely a« clvc>ilclt ctoi.ujra Próbacsomágot" s egy sxáx oldalas könyvet po?iJm, jöl becsomagolva, ingyen kapják inícus-ixok a kik crlo irn.ik. Kz a IcgbA-inutatTámékólili csmiaorvosság, mely megmenteit etreket, a kik Hatalkori kihalások folytan nemi l)í».j\'.>kban, sxijUi.<lien, valamim clvcsiitctl férlierö ben sícnveuncrc. Ks.o\'shól clnnlárOzta a/, intézet, hogy egy ingyen oi,vu>:igot nmgyarixó könyvvel .cgyiiu m:n<lcukinck ingyen killd. a hazior- a baj oithoii gyógyishalö, s mindazok, a kik a tii;tálkori kihag^okból sxaroa?ö némi bajokban, sxetiemi clgyöngUl6sbeú,\'vagy krónikus bajokban szenvednek, ottbon gyógyíthatják nj.\'.gu-kai. -líi ií gyógyszer küzvetctleniS. axokra a íjtof-vekte hat, a liol a megcrö.<ü<léi szüks<jge< c?ojlá-JatO> e;e%lniiinynyel gyógyítja a* evek úta t.\\:i6 l>etegségekct. Oscg, líaial egyaránt írhai Sia:c Mcilicál lu."{ítu:nak a>. alant jelzőit cimrc, a honnan a csomagot region elküldik. Az intézet leginkább azokat sxkarja megmernem, a xik kezelés: céljából az otthonukat ncin hagyhatják cl. A pxóbac-iomag . mcgmiitaij\'v, hogy mily könnyen kigyógyíthatok ebből a rettenetes bajl»ól otthon. Az intőiét kivételt nem teve. Mindenki írhat erétic bárhonnan magyarul, tnjte titok tar tás.nicUe\'i postafordultával egy ingyen csomag orvosságot kap magyarázó könyvvel együtt. írjon .még • mn. A csomag oly szépen bc van csomagolva, hogy "a tartalmát senkiiéin fogja, megtudni. A levetet if:y kell csrnciai: Medical lnstUutc,. lilcktron Hnilding, Fox; Wayne, Ind. "Amerika A levelek mindig bérmentesitcrijj&k. Gí k í . i / >> \' v; térő IjO" jen ára \'lill yen •et-»z-\' itai ld eg- ap- )tl, len 8Za lilái- rá-u>, ok XU1 Evi-\'OLVAM \'/, A I, A I K Ö 7. I, Ö y Y 1903 MARC1Ü$ én. MIÉRT van annyi utánzat ? MERT a Tiiaii EISEJSTlDIES-lili LINÓLEUM padló - zománc a türv. bej. «Yll!o»lB" vitíjcgjrgjrel a l«sj:hb is Itglartcsabb paba padlóknak ás ionyhaísutorckoak bemáíalflsára. Sejegyiotj ti tallér-félé \' - Lífioleuni padJözosnicc 1 e. L^ft efl óra alatt kerainy-tf ^ re szárad, bámultto- •í í tan $ztp fénjnyil bír \\\\ ss tartósíij ttkia- Jfl E\| ■>;. \\ teídhic eddig föl ül— ^^ laulhatflllso. Nagy $ 8 cüiMjcJ^tci.iél i\\.t- \|! ; í-fcV" jf va UStaWtS h.isó:.. ViFÍ ű > «ícíí slau v. <£.:i rf «>w!itt\'li. ««► /;\' Sí.\'i! hóinak\' forgalom- \\\\ W.....te. U kérjen \' nintítakí kiíinljj •TVr eiak EismtidUr-Ve4;«)y filt „\'.a.-.loyao; iiU,0LEU, \|rad ló-zománcot," li>;v. !-cj. .ViiloilJ- vóljc^Jiiyc]. Eisenstádte\'r Testvérek lakk- ei Ítlliljjirí KAPHATÓ: Nagykanizsán: Ncu !.] nn: XttXXXXX XXXXXXX ! \' ! i i i : EGY CSODA HANGSZERE i\\ \\ A Rlchter-íólű Linimtwf. Csps. crm. i . Horgony-Paiu-Expoller kiprótolt báziszer, a mely már több mint 33 óv <>ta mot-bizliatót\'Oili\'írzsyU^úlalkalniriztatil; kíszvésfodl. csútfJI ós esflij.\'éíelcil. Illtés. 5tLíuyabi> utánzatok nft<ut -- UiVhs-;\'irLl>5;i)rvvn\'o>«k !<■- « «.-s,ikU eredeti «veiket w R ..Fiicflcr" í\'^.\'jyxÖN.\'l fogad-juíik el. — SO í.. 1 k. iO f. os 2 k. KtUan a !•■;;;..M- £y.V;v</..»r?árt>an ícr«jili:i»ó. f\'0»;«\\t:\'«r:TÓr6k J.ózséf gyvgvm»réwi»GiJrO^S Budaposton. ; VI hlchlt/ F. 16. ú$ larw. V . »Sei nicht bij>» . \\\'cr!ass«ji, Vci-lasscn-. .Donau-wcllca-Walzc.--, -l.\'citn íwijjcí, .Dk l\'o« . im W-lJe-. • Kadcizky-Mtusch. .JagdsignaW. -Du iiicin C9rl\\ •I.ami^treichcf" «i mig JJW> mint 2ou »ná» ícncibrabot a\'aú lc}>ujál>Uan; tcltaliU S han«u kitCriöcn cs elegánsan nicfcctóctt hang-íicrilUíiCiji „A TROMBIRO N". A Trombiuo .1 jolcnVor Icgklilhiübh lalálmilnyft, s .uiindcuUtt wílasi tvltüíicsi kei:, annál in^AW.. ha a iái v-\\<ágl>au valaki c^y»icuc mini-Tionibiuo inüví->£ Jcji fcJ, iiüu\'.an scnLin-.-k %cm volt tchít- tu«lá%s. Tőit melóJia azonnal taoo-las nilViil játsí\'sító, minden fáradság is m»B- ereltítés r.élfec: o.i!;ún .-. hangjegy jwllagvV: í.ci;ícs.«c<évcl. Pompás zeni. tiif eros hasgjil. t.iulatsag ostidok, táríasájjoV; év .Jiuiej»Ci;ck rcízcrc. KirimduU.<vx, gya:og-t kerék- és k»>cs5 sétwk, oolnak kirAndu-lisoknál a vidám ki>vtö. \'l"ánc£cnét M^lgáltat az éiiekc: ki>ér: A l\'r.jsűbino gazdag áangjcgv v> kOunycn cithetü magyarázattal i. d>í-ní>»ég :iii«nn.m níckclezve 9 hanggal •"> frt ío kr., II. minőség finoman .nikkelezve hanggal ír:, l. uiinöséghcz ÚO. kr., a éghez kr. k2ldé< uiánvéitc!. KERTÉSZ, Wien, I. Flaisch-markt Kr. 18—235. OOOOOOOOOOCiCOOOOOOOOOOO\'JOOOO felvétetnek e 1 ap \| \| kiadóhlvaialaban # jlj 3—4 középiskolát végzett jó házból valö GYAKORNOK szép kézirassal, ki á magyar és német nyelvet bírja, emelkedő.fizetéssel azonnal felvétetik Ifj. Wajdits Józsefnél, Nagykanizsán. ssfüfearjíssii: "ÍT ODOOOOOOOOCOOOOOOOOOOOOOOCXXJ .. Sclmleii Henrik hH IRD Ét ESI IRODÁJA i I i \| Bécs, I., WollzcüD II Jltóit-esl. emelet \\ Alapíttatott 1$73 S Telephon 809 ) A » k. póstatakari-kpéoxtAr Clearinp-szim-\| • Iája $04. SltJ. < ajAnlja magAt hirdetési megbiaások gyors ; é» olo«ó elintézésére bel-éskQlfSIdi njságok részére ; Szaktanácsok, hirdetési tervezetek, árszabások di\|mentesen. ; Legújabb nagy hirlap-árjegyzok hirdetőknek ingyen és bérmentve \\ Sajat gyűjteményes-hirdető s rovat a I „Sfue l\'reir Pitsit" h Jtss VCr- feüali" i hírlapokban niudoancma hirdeti. _ részére, ! mim: Adás-vételi kS^léjek miodon Ozlal-:\' ignak, Tár,, képviseleti. ügynSkl, illáét-kereső, ajánlati hirdetőiek »tb ! I nunnxuxn****** nnxxxxxxnx^mx i, c/. Örömmel vau szerencsém a t. közönség szíves tudomására ho»ui, hog)-könyv- tís papir-kpr<>skudé$einec egy uj üzletággal Gyermek- és Ifjúsági Köfcsőiikőnyvíárml bővítettem ki. Általános óhajnak vtílek ezzel eleget tenni, amikor egyelőre 400 kötettel, de azzal a szándékkal nyitom meg kiílcsönköiiyvtáramat. hogy azt állandóan bővíteni fógom a MAGYAR GYERMEK- (is IFJÚSÁGI IRODALOM legjobb megjelenéseivel. Kern az volt a célom, hogy mennél több könyvet halmozzak össze, hanem, hogy csak kitűnő könyveket adjak az ifjúságnak, olyanókat, melyek az ö számára íródtak, amelyekből szórakozik és tanul. Kölesöndij out hónapra 60 fillér. Egv uapra tehát mindössze 2 fillér esik, Számba .seoi vehető csekély összeg ez, s méltán remélhetem, hogy minden házban, ahol iíju olvasók vannak, igénybe veszik könyvtáramat 20— 25-ször cserélheti ki a köpyvet az ifjúság havonként, mmddiiuyiszor ujabb örömöt, ujabb szórakozást szerezve magának. — Nyárban, hU a forró nap elől menekül, télben a melep szobában, egyarant a legkedvesebb, leghasznosabb, legnemesebb foglalkozása a fiúnak, leáuyuak a jó könyv olvasása. Aki csak teheti, minden szülő szereízé meg ezt az örömöt gyermekeinek. Magamat a t. szülők jóindulatába ajánlva maradtam Nagykanizsa, 1902. julius hó. Kiváló tisztelettel Ifj. Wajdifs József könyv > papír- 68 irószer-LereabedÉs Nagykanizsa. rUI. ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY 1903. MÁRCIUS 81-én C K Uj o. SS tu N s- C5 K. ^ N K 5 eo \'ki S* ce K. >C3 * « ^ C3 E- & 1 \'—í -p < <M O O 00 o Ooco->f O O O — o ó oó eő O O co —> o o ©> <£ cŐ _tt_ o OoiNO\'CMHn o o> « (D a o) co ií © ^(oqo«coo- o oojccc^ócocöt^ O O CC — e<> lOCO O © —- ^ <N <£> co co c© ©a t-- > ,o • "! 9 • 1 " « O o o - 51 O —\' o o , 5;:- « 5 sí, a ^ s-^ig ■i\'i-s-; >,_4 S <( K TJ.^O.Í;; L ^ i2 : « « • "5 o \' „ a <73 -CJ n; a » ™ —• ^ • to : .s - ,-S-S ! ; S^-1.2. g ; fltSM-i S? \'© O S "s J3 ~ 3\'S ^ c \' O —\' V. .O ..SW «> a, . "-•§ JPS •sssg ■ - -a ■ ■ M -m O í ■3 jí S .SP M-S § ■ ej? ■§,S „ 3 Ö 3 \| .2 3 ,g> 715 Otí N ^ \'A . 1 </> Í: ss^ll- .8°: 1H :\|iil í fM:s ■ t- 5 ^ is \'B. 0 IS ; £-g.«f33s 8J24-3 Eig a £ 1 u Ü JQ e co 00 to 00 co o <D lí> K> >0 eo o o <r> o o " 9 ^ có có o o - WOI\' o 000 •<< « CO •\'f Ifi Cvj O — CÓ C-5 r- ei t^ o o >0. o O co C5 Go -a 5 I OJ ítír I o< s tp IS S-J S .1 pl] i ös^isi; ° 1 ■- > O a Ss -s2 \' o o .2 3 o \'S ?> o i ó SÍ-Í5-" ö\'S " : o ^ 1- 2 -s o g r- f. s O _g = -55 « « g S ^ o , . W O c> ^ 2 5 ■ a o o " ^ < — C-J ^ I S ) O <b O a o Q> stí • \' -cí ^r KŰ . u, I És » O) .O »- 1. c-o 15 i .ft: , „ J ji «"o ^ , ú o = « £ 2 « S S- g _ " S cu « « — o ^ ¥ ^ & a <0 -o 22 ■ \'G E v-. tű— « Sr cSi\'j l^ll„ „ H Cl <l> ^ o ^ -3 \'0 s s "Ja 53.1 1 -II 1 0 1 S 3 1 CM <£> O O - 1 ss -§ 51 0 0 0© " g 0 o> 0 0 \|\| 0 00 s ■ ts 0 — 00 ^ il. * \\ ki -J <Nl - o> % \\ Oi N a .2 S « - M -xi -<Í:Ó ■ ^ e "5 \| E ű N « !ö N S-f E -O 3 - i d < •M \' OT . \' ^ .ti a W W 60 \' o 2 3 - .y .0 mi y. £ o ö = — -jj _ 5 8 « > H\|\|:;il\|i 3\|\|fái§! H11 jljlííi\'tl S\'l-slf \| " I flsi HÜ > 8 o 2 eo O) o o iT . Cl >ft g g oS CÓ ~ i ". 1 i-js \'i \'tllili , . >-S . 1 C • • « E ■ . .".s . ■ 23 ■ • 11-2 ■ i .1.5 § a. > a • 0 v = < 2 5 " .3 ij\' 3 -112 sí a - í -o 0 3 « JC • u ■ H w a _ «jc „ — ™ \| ■ 1 33\|-3 = > V O l-f 3 liá -á: I ■ - /s-s 5 :ii ■i •■5 • -0. • •á -2 § -S 2 •3 S a 3 ■2 o =d ü 10 .íi 5H « fc< M > [ i I 1 g 1 [ 1 1.1 mii; 1 sl- 1; 03 IO <£> O C oS n »O 55^ ^ 55 - N ■m ! Sö\'ü ! Tg" ! sl-5 u; "á c fl ,g o J 5 I? -l\'t » s 115.1 -as \|\| £ <0 S« í»í- 3 f . = ;• = 8sa\'S « - .2 o ^ íilfl •S .tí > § eo 12 ^ a s 2 ;> > -o > 2 Ü>. 2 -5 o ^ O OftW 2uoa © f o o o t s iíííS ? -■ - • - í ? 5 s ^ 2 íí\'ü £ ^ V ■ ■ - 2 S 1 S! g S . .ŐS isöjg Sfe .^x.EESS, >;>I>N X ■«» .i: X 6 B S S v \| c jo C O jt i • © • • © <?> ;c 0 CO ■ > 1 iílffl2! JC JC s s 5.> Íj \' ! J-ISH! • • • i s •s -U . . . f ^ !3 !S 3 se f* ? >u S 8-\| » s S 3S-5 8 J o. o.-\'í jc 5 6 v v Q. c k§ is : <0 200gg\|ö 11 Isí^i A . . > e d K i . ••? . „ ■.■i s « ; 2 s? ío :2 ía • JC Jf .2 I 11 llliii§ii\|l§tlitil.!\|s\|t\| is aásí 185.1 jw oooo »>oo«s> 3 - S I- CD £ s ~ e Ili \'O >0 3É « xs rS • >■ 0 t> a aj a VO >Tfcf5 G ■a íiű ^ t- 3 S- a s ^ ^ s ct iO lO O ^ CM to <0 gl § \\f5 O <0 O) O IN O O 00 C- — C? CO CO O C6 O 0<N O t O) " cc co o> 0 0 HWf-\'f\'tNOCl C^ ijí oö <ó íÓ ó ■tfOíMOOrt- éi \'.u -ó r© -c IS >.X> "« 4> ^ £ u. o S >.£ "O C Hí 2 Ti e " J XLII ÉVFOLYAM. i 1903. MÁRCIUS 2lén. inOOOOPPSOOOOqt MOLL SEÍDL1TZ POR r-Z.K. \'/„ 903. í Caak akkor valódiak, ho mlníegyllc dobon KoU A. vódjogyit és alídriVsftt tfimtotí fal, A Moll A,fél, Seldlltz-porak ttrtél pSpUU.. . l^k.^b is ál- teatbáolalatak, gjomorgdrca és-gyomorhé., rtgzMt utknkldil , májbáotalom, vér tolulás. ,».,(/(. a legkolnnbéxöbb nil bílM.éjek ellen. « jeles ésliaed.k ól. mindig nagyobb elterjedést sserKtt. - Ara e»y Hpsosétall ara-dttl doboznak 2 kor c H amit i tá sok törvényileg fenyíttetnek. BOLL-Ft Csak akkor valódi, b> mindegyik Ovcg MOI.I. A. v44jegy« tünteti lel ,A. Moll* felirata énoiattal van iim. A Noll-féll ---------.f. Moll teura.o ouvuimi trh borszesz és sí nevezetesen mint fájdalomoslllspltö bedírzaéléal Hl\' kbs,"» a mesbMé. ogyéb következményeinél legismerntoiobb népaaor. _ Egy éoozolt sredell Svej ára I kor. 90 «ll. . MOLL Gyermek szappanja. Lerfloomabb, legnjnbb médizor szoriot készítek gyónnak él Mlgj izappno t bér okszerű ápolására gyeraekek és fslnéttck részére. Art darabonklnt - 40 tlll- Öl darab - I kor. 80 íll. Minden darab gyermek-szappan Moll A. védjegyével «ao ellátva._ F őszétküldés: Moll A. gyógyszerész, cs. és kir. udvari szállító által, Bécs: Tucblauben 9. sz. Vidéki megrendülések naponta postanlánvét zoellott teljesíttetnek. A raktárakban tessék határozottan MOLL A.. aláírásával ét védjegyével ellátott készítményeket kérni. Raktár: Nagy-Kanizsán Rosetlfeld Adolf és Fia. ___o íooooonrrrjoooQDQODboDaQODtxioaaioQOoa oaooooaa SZARVAS JEGY KULCS Legjobb, legkiadósabb és ezért a legolcsobb szappan. Mindsn kártékony hozzákeveréstől mentes. Mindenütt kapható- A bevásárlásnál vigyázzunk különösen arra, hogy minden darab szappan a „Schiclit" névvel, s a fenti egyik védjegygyei legyen ellátva. aatxxJDOoaooDoootjaaotsDtxjoKtxxjnoonoDtJa ooooaac melyek már évek óta jóknak bizonyultak éa hírneves orvosoktól, mint könnyű hashajtó feloldó szer ajánlUttatnaL, _ az emésztést nem zavarják és teljesen ártalmat- _ laook. Cukrozott minősé- □ eük következtében mis gyermekek által is szívesen bevétetnek. □ Epj- 15 pllnlát tartalmazó doboz 30, egy tekercs, mely 8 dobozt, Q tehát 120 pllnlát tartalmaz, csak 2 kor. 2 k. 45 f. előleges beküldésénél 3 esv tekercs bérmentve szállíttatik. I/^D HIÚI/ Nensteln F. hashajtó labdacsait. Csak akkor IMUluUHIV valódi, ha minden doboz hátulján a mi törvé-oyiieí bejegyzett „Szeut Lipót* védjegyünkkel van ellátva ■őrös fekete nyomással. A mi tőrvényilec védett dobozaink ttUsitá-aink és csomagolásainkon PHILIPP\'S NEUSTF.IN ^POTHEKER aláírásnak kell lenni. NEUSTEIN FÜLÖP .Szcnt-Lipétlioz" címzett gyógyszertára Z. K. WIBd, I., Planksngasae 6. Raktár Nagy-Kanizsán; BELl\'S LAJOS és BEIK GIULA gjégyizcréixekaél. □ooaoooaDoaoaaaoaoooooooooQBüoaaaa oaoo Cs. kir. szab. Déli Vaspálya-Társaság. 4115./R számhoz. tf/RÜETMÉAFV. A kézbesithetlen s számfölöttes szállítmányok, valamint az 1902. évben talált tárgyak f. é. március hó 26 ^n délelőtt 9 Órakor Nagykanizsa állomásunk teheráru rakíárában az üzletszabályzat 7. §-& értelmében eladásra kerülnek, mihez a t. c. venni szándékozók ezennel meghívatnak. Budapest, 1903. március hé 10. , AZ ÜZLETIGAZGATÓSÁG Hirdetmény. Vb. Dr. Hauser János közadós csődtömegéhez tartozó a cnódlellár 1322. és 1323. tétel számai alatt leltározott kővetkező ingatlanok u. ra.: a okanizsal 702. sz. tjkvben 776. hrsz. a. felvett ház a 485. régi illetve házak a 9 é« 11. nj népsorszámok alatt udvar és kerttel, az ugyanazon tjkvben 1328,.-hraz. a. foglalt szántólöld az alsó kukoricás kertben, az ugyanazon tjkvben 2215. hrsz. a. foglalt szántóföld és pajta a szabadhegyen és az ugyanazon tjkvben 4513. én 4520. hraz a. foglalt rét a gondotai cyugoti djtiőben, továbbá a aomogy-szeut-miklósi\'^223. sz.--tjkvben 1601. hraz. a. \' felvett szentgyőrgyvári szőllő zárt Írásbeli ajánlati verseny utján szabadkézből eladal^ák. Az ajánlatok 1903. évi április hó % in \|ólután 4 óráig/ " az alnlirt tömeggondnoknál benyújtandók, hol az ajánlati feltételek is betekintőtök és az ajánlattevők által alálrandók. Dr. BentzLk Ferenc tömeggondnok. I,egíinomabb ucmtscbt. Gyógy borok ildott AlUpotban levőknek, betegek is libbadozőknak, lognevc«bl, / crősitü sicrek gyenge r,:yc - / rt \' neknek. \' t.egjolíl,, gyomnrbetcgek-legfinom.bb c«megeboiok „áebilal" \' boncrnicUi tiis.slgtí.1 Pltris-tun (Görbgw) , . .Mivro-dapbnc arany <X / bama cs edei. -Acbaiai. \'\'f- / Tohér nem ide, .Malvailer. U / feltár H édes. Vo(éi-kél>vl«li3-sig Ausetria Magyar o. risiére C. J. Schrauth (ls>, II 3 Fraakiissi 4. - \' Raktár ■siykillzlsa IEÜ és ILEH-iil. ÍMi jaj! Megfojt ez az átkozott köhögés! Köhögés, rekedtség és elny»lltá80dáe ellen gyors és biztos hatásúak Eipr melljaszlillái az étvágyat nem rontják és kitünö izllek. Doljoza I kor. és 2 kor. Próbadoboz 50 fillér. FS- éó ssétkoldési raktár: „NÁDOR.\' GYÓGYSZERTAR Bndnpest, VI., Vici-kérnt 17. Éljen! Egger mellpasztllla csaköamar msitejöjE/itott. Kapható Nagykanizsán: Belns Lajos, Práger Béla, Reik Gyula és Csáktornyán: Pető Jenő gyógyszertárakban. YÉRTISZTITÓ- LABDACSAI. Évtizedek óu ezen blxUcsok AltalinOt clterjedéiuek Örvendenek c« alig van csalid meM.cn ««, tfia„- », , volna „litha.6. S.ámt.lan or.o, iltal e.en, .atrfacok hiaiieKt. aiánlta^ak n.inden 4 bajokní .neTyef r ,\'s ■< z"lé.H / széíílís\'éSSY erednek, „un, sps-z.rirek, atálttjsk, kollks, rsrlalitlasok. aranyár, éiltsllisséi = h«onta betegrtgekíel. "taíX"!Luí„»l^ "eíí.an\' huá«al ,^nak lérszsisajlé) , a. a ,bj eredi b,jokn»l is. igy aáplir.ál, ideges-égl,31 tórma-í fairájásskail S olr Mm,yen hatnak, bogy a legciekelyebl, fijilaln.al sem okoíril e> ennek (olytln míg a leieyenEél.l, Uyínek L n,é<. íí,, mtl.t^ViT.i ■ ka V Eicn venisitiu. labdacsok cakis a fsirkslsr J.-Hls U „Ir.íy Ur./al.l «SÍS( wíSa »áíX I ÍÍV.Í\' \'<""! 5\' .V min5,égben , egy 15 «e=. labdacsé, t.rtalmaro dobOí ara íl kr Egy „ 6 ^ ■ etik. I ftl u Wba a, ,.„.„ .,,....„ ........„„ UW4 , ^ , ^ , f„ 2rL. 2 i\'.mág J 30 h I, » csomag 9 frt 20 krba kerül. \' , w labdaook a lesküíönftíébb ne«k ís aUkok alatt utaztatnak: ennek kóvetkeztében Wre.ik tátik, 1 írt 05 Scrba kerül. Az ösi/cg előzetes bekiUdííinél. bermontes küldéssel egyQtt t csomag \| f« 3 írt 35-kr., 4 csomag 4 írt 40 kr., 5 csomag 5 írt 20 kr. és tO csomag 9 írt 20 krba kerül n ^ ^Cy\'e^icdóíOk következtében ezen labdaook a legkülönfélébb nevek és aUkok ala., ulallWziatn: líil Fti? i\'1!C / UbdACiok,at. k^c!el.ni éi Ckaki< tekinthetők valódidnak, melyek baszni la ti utxslti,* a Pserhoíer I név- alitrissal^JTekete sitnben é» minden egyes dolgoz fedele ugyanwou aláir4«al, vörös színben van eliitva. a rjerftoler j. nev- A xzimtalan hilairatból, melyet a lalxlacsok fogyasztói a legkülönbözőbb és legnehezebb -„a s sí íolytin hozzánk intéztek, ezen helyen cs.kis néhiny: emlitünk azon megjegyzéssel, hogy nSe k ki Íen latlaC,oí., g 2 , visszanyerco vapvunk fvözödve. azokat tÁváhl. .MnU.t " mmaenkl, kx ezen labdacsokat egysxer hasalta, meg vagyunk gyözüdve, azokat tóvibb íogja ajinlani. Tisztelt Ferhoíer ur! Köln, 1SS\'. ipril. hó j\'^-in Legyen oly szive éí küldjön nokem ismét 6 tekercset »z ön felülmúlhatatlan vértisztitó labdacsaiból utinvétellel. Fogadj* ex uton is X legmélyebb köszönetemet labdacsai csodabatisiétl. Maradok teljes II"lolcUcl Pawlistik Ferencz, Köln, Lindentbal. Tekintetes ur! \' Ilrasche, Földnik mellett, IS87. szept. hó 12. Isten akarata volt, hogy az ón labdacsai kezeim közé kerUltek, melyeknek hatisAt ezennel megírom. Én gyermekágyban meghűltem olyannyira, hogy semmi mankit sem voltam többé képes végezni és bizonyira mir * holtak közt volnék, ha az ön csodálatraméltó labdacsai engem nem-menteitek volna meg. Az Isten áldja meg önt ezért ezerszer. Xngy bizalmam van, hogy ezen labdacsok engem is tökéletesen ki fognak gyógyítani, a mint mir másoknak is egészségük visszanyerésére segítségül szolgállak.__Knük* Teréz. Mélyen tisztelt urí Kécs-Ujhely, 1887. nor. 9-én. A legforróbb köszönetemet mondom ezennel önnek CO éves nagynéném nevében. Az iltetS 5 éven át szenvedett gyomorhurulban éí vizkó^sigban, már életét is megunta, melyről egyébként le is mon- V \'l0"\' vilotlcQUl egy dobozt kapod az ön kitünö vérlisitkó lab- * »wknak állandó használata folytán tökéletesen kigyógyult !v Legfőbb tisztelettel .... . , , \' . NNeinzottel Josefa • • y Eíchengraberamt, Oíöbl mellett, tS9S. mircx 27. Tekintetes ur! V »• « -r kér K csomagot az ön valóban hasznos és kitünö laMacsaíból. El nem mulaszthatom legnagyobb elismerésivel kifejezni ezen labdacsok értéke felett és azokat,-* hol csak alkalman. nyílik, a szenvedőknek legmelegebben fogom ajánlani, üzen hÜiiratoai tetszés szerinti használásra önt ezennel felhatalmazom. Teljem tisztelettel ííahn Ignict. Cótschdorf, Kolbacb mellett. Szilézia, 18$$. okt. 8-án. T. ur! Felkérem, miszerint az ön vértisititó labdacsaiból egy csomagot 6 dobozzal küldeni szíveskedjék. Csakis az ón csodAJatoi labdacsainak köszönhetem, hogy egy gyomorbajból, moly engem ót éven át gyötört, megszabadultam. Ezen labdacsok nálam sohasem fognak kifogyni s midőn legforróbb köszönetemet kifejezem, vagyok Zwickl Anna. Birnkardi alpul-fB llqíiiir, Biriiitrd I. •.-(»! Ir«\|i«rku. Egész üveg 2 frt 60 kr., fél üveg 1 írt 4O kr., negyed üveg 70 kr Uirlkal keszriijkuiet, gyors és biztos hatisu, legjobb szer minden köszvényes és csúzos bajok, ívm,: gerincagybántalom, tagszaggatis, ischiis, migraíne, ideges fogfájás, főfájás, ÍÜlszaggatás stb. stb. ellen f írt 20 kr. Aagel ciatfüaUiaa, Piarhoftr J.-tői égy üveg 50 kr. Faijbalzaaa, Pnrkofir J -tol. Évek óta a fagyos tagokra és minden idült sebre, mint legbiztosabb «er elismerve, ( köcsög 40 kr. Bérmentve 6$.kr. .St«ll"-féla Xolapraiparatanok, kitűnő szer gyomor és bélbetegségeVnél. lola-lllxlr tagy kar, 1 liter 8 írt, fél íiter 1 írt 60 kr., negyed liter 85 kr. Oilyra-kalzaaai, Psirkafar J.-től kitűnő szer golyva ellen, 1 üveg <0 kr., bérmenive 65 kr. Éllt-aiszaiezia, (prágai ctöppök), Pserhofer J.-töl, megrontott gyomor, rossz emésztés és mindennemű allesti bajok ellen kitűnő háxtszer, 1 üveg 22 kr., 12 üveg 2 írt. y ütUiaii^ Pserhofer J.-tőI, egy Alt ismert kitűnő háziszer huyli, re-kedtség, .görcsös köhögés stb. ellen. I Uvegecsko 5O kr.,/a üveg bér\'mentvel frt kr. - -.----- ---- óta Yala- a legjobbnak elismerve. PSERHOFER J. Tamekllll ka/kiaici, l\'serbnfer J.-töl. Évek hossíU sora mennyi bajnbvosrtö Kíer kütl orvosok által a legjobbnak Egy elegáns nagy srelenczevel 2 frt. állslssil II,asz, Steube] tanártól. C«s fs siludi által okoioll sebek-nil mérges daganatóknil, ujjkvikací, soboi, vagy gyulladt\' mell vagy más ily bajoknál, mint kitünö srer 15n Wpríbálva. I tégely 50 kr. Bérmentvo 76 kr. . iltslásil tliztlts-li, Bullrích A W -ISI. Kíttlnö hárUrer a ross. emfu-Ks minden kovetkermínyelnel u. m. K«il,. j^wale. gyomoreOrei, gyomorbév, .„nyír, dugulás, ilb. ellett. 1 csomag ára I frt" E.en Itt felsorolt kiullményeken kívül u os.tr, Upokban birdelell Jss.es bel. és kUll. gy0gys.er4s.etl kttliSnlegosiígek raklíron vannak es a kes.letben netán nem lo.Sk gyorsan e. olcsón megsaerertetnek. I osta, megrendelések a leggyorsabban esikíriltetnek, ha a Pen:5iSseg c bekoldetik; nagyobb megrendelések utánvinel ktlldelnek. p.IJi\'.f"U,a \'•kl\'tKlik. milyak kaszaálatl utasítása a Pasrksfsr J. ""aláírással és atlsl,, „,„ Ml! (un, ,„uazss alálráatal riria azlakia >u illália. . Víslve védjegy által. Védjegy utAmás.a szigorúan bOntettellk ✓ lyétjazarélz, .zata gildiaii Islikaaplal- (IEI, I: lliiirslrusa IS. Nyomatott Ifj. "Wajdits József köayvayomdájiban Nagy-Kanizsto. NAGYKANIZSA, 1903. március hó 28-án. !3-ik szám. Előfizetési ár: -Egész évre . . 10 kor. — fill. Fél érre . . . í> kor. — fili. Negyedévre 2 kor. f>ii fill. Kpycs nxáiit 20 flll. HIRDETÉSEK 5 hasábon peiitsorhao 1-4, má»oflíor 12, mitiiieu további sorért 10 fill NYI .L T T É R 8 E « pötii Soronkflut 2U JiJIft/órt vétetnek íeI. 1 a „Kotori takaiiékpéDztár XLII. évfolyam,. A.lap szellemi réstéi illető minden közlemény a felelős szerkesztő nevére, az auysji részt illető köz-leményck pedig a kiad6 nevére cimxtptcn Nagy-KanixKára bér-•\' mentve intézendők. Rémcntctlen levelek nem fogad-tatoak el. Kézlratokvlsszanem küldetnek A nagy-kanizsai „Ipar-Testület,c „a nagy-kanizsai Takarékpénztár részvény-társaság,0 részvény-társaság," „nagy-kanizsai és a galamboki önkéntes tűzoltó egylet." a „nagy-kanizsai kisdednevelő egyesület,\'? a „nagy-kanizsai tanítói járáskar," a „nagy-kanizsai keresztény jótékony nőegylet," „n.-k&nizsai izr. jótékony nőegylet," „szegények tápintézete/ a „katonai hadastyánegylet.41 a .soproni kereskedelmi iparkamara," iiagy-kauizsai külválasztmáayának hivatalos lapja HETENKINT EGYSZER, SZOMBATON MEGJELENŐ VEGYES TARTALMÚ PETI LAP. Nemzeti kereskedelem. Nagykanizsa, 1908. iriörcítiH 27. Örömmel látjuk, liogy a nemzeti kereskedelem kiépítésűre vonatkozó szellemi törekvések terjedelemben nőnek, intenzivitásban gyarapodnak. Igaz, hogy az arra vonatkozó törekvések egyelőre a theoria • keretén beiül mozognak, de remélhető, hogy a jövőben a nemzeti kereskedelemre vonatkozó aspirációk hatásukat az anyagi téren is éreztetni fogják és hogy annak idején az intézményes életben is hozzálátunk majd a nemzeti kereskedelem templomának íelépitéséhez._ Jelenleg még csat ázellemi csatározás folyik a nemzeti kereskedelem eszméje körül. A magyar kereskedelemnek nemzetinek kell lenni, hogy teljesítse hivatását a magyar ipar, a magyar nemzeti fejlődés körül. De hogy tulajdonképpen mi a nemzeti kereskedelem, azzal még nem vagyunk tisztában. A hány a szellemi harcos, annyiféle a meghatározás. Nemzeti kereskedelem az, mely nyelvére nézve magyar — mondja az egyik. Hibás definitió, mert képzelhető egy nyelvre nézve magyar kereskedelem, mely azonban még nem nemzeti. A nyelv fontos mozzanata a közgazdasági életnek, de nem döntő annak elbírálására. Ha egy magyar nyelvű kereskedőhadsereg idegen ipar szolgálatában áll, nem nemzeti ármádia az. Nemzeti kereskedelem az olyan, mely a magyar faj foglalata — mondja a másik. Veszedelmesebb definitiót ennél nem ismerek. A közgazdasági élet nem fajok és vallások szerint oszlik meg. A élet maga az egyetértés, a születési véletlenek, vagy kiváltságok által létesített akadályok lerontása. A közgazdasági életben résztvenni joga van minden tisztességes tényezőnek, ha őt erre egyéni tulajdonságai, rátermettség, tapasztalat, tőke kvalifikálják. Mi hát a nemzeti kereskedelem? Nemzeti kereskedelem az, mely szt a pénzt, melyet bevett, megmenti a nemzetnek. Nemzetivé teszszük a kereskedelmet akkor, mikor a tisztességes hazai kereskedelemnek megadjuk a természetes fejlődés és a természetes iparpártolás lehetőségét. A nemzeti kereskedelem a maga tökéletességében akkor áll elő, amikor a széles alapokon nyugvó magyar ipar, t. i. a mikor a magyar fogyasztó pénze a magyar kereskedő kezéből a magyar iparos kezébe jut. Az első lépés a nemzeti kereskedelem felé pedig az, hogy a magyar fogyasztóközöiség pénzét egy teljesen kifejlett magyar ipar hijján legalább a magyar kereskedelemnek mentsük meg, hogy aztán a megerősödött magyar kereskedelem alapján kiépülhessen a magyar nemzeti ipar, amivel aztán meg volna alkotva a magyar nemzeti közgazdasági élet utolsó láncszeme. A magyar kereskedői pálya szeretetének át kellene szállani apáról fiúra. De e szeretet alapja csak a közgazdasági boldogulás lehetősége leltet. Ha a fiu egy keserves, emésztő küzdelmet lát maga előtt, amelynek eredménye az igazsággal ellentétben van és nem áll arányban, a ráfordítandó kescrvesfáradsággal, nem vetheti magát annak a foglalkozásnak karjaiba. mely egész indokolatlanul, oly hálátlanul fizet. A magyar nen.t\'Oti kereskedelem i lyW e«yí\|tt a nélkülözés ia beköszöntött kiépítéséhez nem az szükséges, hogy l\'ajlékábn. Keresete egy pár krajcár ; olt csak. Ott őgyelgett az utcán munka j illán járvH. s majd megvette az Isten ! hidege. Az éhséü és hideg jmár majd \| ledöntötte lábairól, felélednek emlékeze-I ^tében azok az .érzések, amelyek ezen a napon déli harangszónál keblében támadlak, amidőn ekkor jól felöltözött emberek, ki gyalog, ki fogaton, siettek meleg otthonukba, elkölteni dus lakomájukat. Oi nein inent baza, hi,"z otthon barátságtalan deimesztő lakás várt volna csak róá. Akkor elfogta szivét a keserűség. Szivében működői kezdtek már aazocializ-U\'OS társadalmat felforgató eszméi. Buját elfojtandó, már-már a pálinkamérések szánalmas, rongyos látogatói közőákart sietni, ba eszébe nero jut egy hirdetés. Még reggel olvasta, amelyben jószivü emberek tudatják a néppel, hogy egy pár krajcárért egy egész kis lakomát lehet kapni. A röggel megnyílott népkonyha kapui felé sietett. Betérve, nyájas női arcok fogadták. Emlékszik arra, hogy mint simultak el arcáról a keserűség barázdái. Mikor jóllakva kijött a barátságos meleg helyről, milv más színben látta mindjárt az életet. Mát nem nézett irigy szemmel.a járó kelőkre. A csüggedést. szivében a remény sugara váltotta fél. Hisz látta, hngy a társadalom nem feledkezik meg azokról sem, akik a sors kegyellonségéből nélkülözésre voltak kárhoztatva. Ott egy csapat diák, akik egész télen át élvezték hz emberek jótékonyságát. ÍAz ■ egyik kis diák idegen. A szülői gondozást nélkülözve itt tanult városunkban, hogy legyen mivel majd: fentartani magát az élettan. Mily jól! esett kis szivéuek az a szép, szinte családias élet, amely ott a szobákban uralkódott, mily jót esett a szőlői becézgetést; nélkülöző lelkének az a néhány nyájas szó, mely-lyel az ott levő kegyes urrfők és ur-feányok egész télen kedveskedtek. Elcsüggedt kis lelke felvidult iitt. Lelkesedést és jókedvet merített, az itt levő meleg családias fészek barátságos hangulatából. De ki tudná leirni a sok egyénnek érzelmét, mely lelkükben hullámzott a kereskedői hadseregünk hazafiasabb Jegyen, mint eddig volt. Ez az érzés mindig ott volt kereskedőink szivében, csak meg- kell adni az érzésnek a teljes érvényesülés lehetőségét. Függetlenítsük a magyar kereskedelmét az öldöklő idegen versenytől, hozznk abba a helyzetbe, hogy mentesítve a kenyérkereső napszámos munkájától, a magyar iparpártolás ideálja felé fordulhasson, akkor meglesz a nemzeti kereskedelem, amely az általános nemzeti jólét fokmérője lesz. Akkor a kereskedő fia önönmagától szeretni fogja az édes apja pályáját, akkor nitics kifogásunk az ellen, hogy az erósebb elnyomja a gyengébbet, akkor á nemzetek közgazdasági harcában nem lesz ismeretlen többé a .magyar név. De amíg fogyasztásunk idegen kézen sínylődik, amíg kereskcdelmüuk csak napszámos- müukát végezhet idegen gazdáqak, addig nemzeti kereskedelemről — csak beszélhetünk. Jiuiis József. Szegények tápintézete. így tavaszazai, midőn a természet uj életre pezsdül, midőq az emberi kéz már jobban munkát talál az élet küzdelmében, ilyenkor egy áldásdus intézmény kapni csendesen becsukódtak. A kapuk becsukáaánál ott áll egy búcsúzé szegény embercsapat, akiket a sors, vagy táo jobban önhibájuk, a télviz idején nélkülözésre kényszeritett,, do akikről a társadalom ogy nemesen érző része gondoskodott, hogy amit künn az élet. megtagadott tőlük, azt. ott, a szeretet kapuin belül megtalálják. Ott állt a tömeg bálatolt szinel, szemük tele a kőszöoet könyeivel. Gondolatukban felélednek az elmúlt tél eseményei. A kérges kezű napszámosnak eszébe jut az a hideg téli nap, amely- a kapuk,bezárásánál? Ki tudná leirni és festeni! azokat a bánatokat és nélkülö-. zéseket, amelyeket ezek az itt elköltött ebédek, hacsak egy időre is elfeledtettek. Már négy hónapja, hogy ide jártak. Az. egyiknek: önérzete izmosodott meg azóta, hisz ime e cudar idei télben is fentar-totta magát, s ami a fő .saját erejéből I" Fizetett érte, ami járt (?) és ez keblét dagasztja. Hogy arra nem gondol, hogy abból a csekély összegből .kifutotta"-e az a jó ebéd, az ne bántson bennünket. Azért érzi, hogy hálával tartozik a kapukon belül működöknek, de mig ezt érzi, ismét előtérbe nyomul önérzete, hogy saját erejéből tartotta fenn magát. De vájjon bá: tó lehet-e az, hogy az önérzet, előtérben van a hála érzetével. Hisz nem lesz-e meg igy is az egylet áldásos eredménye, ha megizmosította a caüggedők szivét, akik most már bátran újból útra indulnak az élet küzdelmébe? . Vájjon nem-e az a jótékonyság a legmegfelelőbb, amely az önérzetet Dem öli ki a lélekből? Nem-e valószínű, bogy az igy megizmosodott önérzet már a jövő télig oly soréra küzdi fel magát, hogy nélkülözheti majd az emberek segítségét? Hisz nem jobb-e ez az önérzet, mint egy másik\'csapat érzelme, akikben netn érett tneg a remény sugara a küzdésre, s akiknek ntolsó szava is tán az volt: a viszontlátásraI De bármilyenek ezek az érzelmek, azért ez a hála köszönet érzóseiubk vegyüléke, hála éa köszönet azoknak, akik anyagi és erkölcsi támogatásukkal lelkesen működtek, hogy kitörüljék a szegények szivéből a bánatot és keserűséget és helyotte keblükbe öntsék az önbizalom, a remény nemes érzését. Minden jószivü uraaazooy, urleány, s emberbarát,. méltán kiveheti részét a hála szavakból és hála könyekből. De legnagyobb részt érdemel ebből az egyesület érdemdús elnöknője Vidor Samnné urnő, akinek fáradhatatlan munkásságának köszönhető a tápintézet működésének szép eredménye, mert ö volt az, aki, ha néha-néha a szép működésbe az aoyagi kérdések tolullak előtérbe, akkor az ö lelkesítő, buzdító szavaival ezeket az anyagi gondokat elsimította. TARCZA. Rom é 6 és Júlia. Irta: Serao Hadid. — A\' >ZaÍái, sKöxl5iiy* tArcája. — A Pasquali és Deriea-család következetesén utánozta a Montecchik\' és Capulettik viszálykodását csakhogy e viszály a modern kor köretében jelleget változtatott. Nem törtek egymás élete ellon, egymás vérét uem ontották, de egymás miatt eltékozolták minden pénzüket, jószágukat. Gyülölségük fegyvere a pörlekedés, harcmezejük a törvényszéki terem volt. Pörlekedtek szakadatlanul, dühvel, kéjjel, szívóssággal, ahogyan csak a vidéki ember pörlekedik a szomszédjaival. A pöröknek okát kérded? Akad arra ok ezer is! Vagy ha szeszélyből kiárad a kertünkön keresztül folyó patök. nem mindig a szomszéd területére csap-e át? A kecs-\' kénket bármily éberen őrizzük is, nem téved-é rendesen amazok legelőjére? Oknak elég ok a kerítésen áihajló szőlővessző is és kitör a háború. Hozzák a hajdúk nagy pöcsétes levelekben az idézést, megkezdődnek a tárgyalások, szaporodnak költségek, mindkét, fél bízik a sikerben, joggal csak az ügyvéd, mert minden jel arra vall, hö§y e pört az unokái öröklik tőle. Nem lehet pontosan megállapítani, hogy a két család közötti torzsalkodás mikor s miért kezdődött. A városban is, a birtokon is szomszédok voltak, de már időtlen idők előtt ökölbe szorult a kézük, ha egymással szemközt találkoztak. A csnlúd nóta&jai nem jártak ugyanegy időben a misére és ha a Derica-kisasszonyok kék ruhában jelentek mog a sétatéren, a Pasquali- lányok rögtön rózsaszínűt öltöttek magukra.. Ellenséges magatartásukat fokozta a vidéken divó sok sületlen mende-monda, rosszindulatú plutyka-beszéd, gonosz, kétértelmű példálódzás, szóval a kisvárosi élet mindama fullánkja, amely két .versengő család közötti barátságnak, békességnek biztos megölője. És képzeljétek, mindemellett Pasqualiék legidősebb fia. Carlo, meg a fiatalabb. Deriea-lány szerették ^.egymást! A kisvárosi szerelmi regények unalmasan egyformák. Vonzalmuk rendesen már gyermekkorukban nyilvánul, később a családi lakomákon, kiránduláson erősbödik s a pap áldásával végződik. Alig találkozott az első pillantásuk, már tud felőle az egész város. Az anyák hallgatag beleegyezésével a szerető nagyszülők vagy a számító nagynénék óvják, szítják, bátorítják e viaszlágyságu „gyöngéd érzelmeket,\' melyek egyhangúak, kietlenek, mert köny nem mélyíti, vihar nem acélozza s a lopott percek kéje-gyönyöre sem boldogítja. Oarlonak az volt a szerencséje, hogy egyizben két hetet Kápolyban töltött, ahol egyénisége annyira kifejlett, hogy visszatérve, a kisvárosi szokásokat megvetéssel mellőzte Távolléte alatt Derica Mária egész éjszakákat Obnet-regények olvasá- sával töltött, keserű könnyeket ontott a hősnek balsorsán, de szive mélyén irigyelte őket, Már ezekből is sejthetitek, hogy se Carlo. se Mária nem volt szürke, köznapi lény, a szerelmük sem lehetet szürke, köznapi. M\' ideig csak a szemük csillogása árulta el egymásnak érzelmüket, később az erkélyről ledobott rózsaszál, a piruló köszöntés, a zavart hallgatás beszéltek ékesszólóan helyettük. Végre egy kertészlány közvetítésével megkezdődött a levélváltás. Rövid, tartózkodó volt az első levélke, a második valamivel hosszabb, molegebb hangú, a tizedik már nyolc oldalra tegedt, a huszadik egész könyvvé fajult, számozott lapokkal, tartalomjegyzékkel s az apró mákbetük szinte lángot vetettek az izzó szerelmi vallomásoktól, őrült fogadalmaktól .. . De a boldogság álma mindenkor rövid s az ébredés mindenkor keserű. Lelketlen ^kérnek meglesték, elárulták a szerelmes párt s a szülők közt emiatt tizenegy ujabb pör támadt. Különben megtették a kellő óvóintózkedéseket, az ablakokat elfüggönyözték, az erkélyre nyíló ajtóra lakatot vertek, a rósisatő bimbóit nyilvántartották, a vasárnapi mise helyett a szombati vecsernyére kisérték el Máriát, hasztalan! — mindez csak olaj volt a tűzre, a fiatalok annál jobban lángoltak egymásért. Téli éjszakán Mária kicsi papucsban, vékony kendőben nesztelenül surrant ki hálófülkéjéből, le a lépcsőkön az első emeleti terraszra, hogy onnan két-három Óráig is elbeszélgessen az utjeaszögleten \|lló Carlojával. \| Közöttük öt méter távolság,\' körülöttük \| Hz irigy sötétség,;, mellettük; a riasztó I félelem, mely minden kicsi neszre el-I némította suttogásukat; szfel eibálta j jfflrtjeikftt, hó csapkodta arcukat, de mit ! törődtek ók mindezzel I Tavasz volt j lelkükben dalfakasztó, virágb<^ntó tavasz, i amelyre a rajongó szerelem niapja tűzött. Kárha az ezeregyéj ki^csesládáit kínálod nékik, Mária nem hagyta volna el idő ?Iőtt az erkélyt, Carlo az uticaszögletet. ij Egy holdas éjjel azonban vége szakadt ezen idillnek is. Történt, hjogy Mária bátyjának nyugtalan éjszakája volt. Fölkelt, ablakot nyitott; a folyosóra vetődő árnyék, ? halk suttogás, a félig nyílt ajtó "fölébresztették gyauujáti rohant el a lépcsőn, ;ki a terraszra. ! Egy perc csak nem nagy iciő, de még Ütnnyiba sem telt és Rómeó \' jbgy virágcserép tört fezer dbrabra ■megrémült Júlia szob\'ájába yolt (Másnap a hajnali órákban .terraszra nyiló ajtót, í Most titeket hivlák segítségül, ti jboldogtalan szerelmesek! Legyetek tolmácsai a két sorsüldözött lelki jgyötrelmei-jnek. Egyedül ti vagytok a megmondhatói, Ihogy betűik miért váltak olvashatatlanokká — könyeiktól, keserű; könyeiktől. Ti tudjátok szt is,, hogy rjíit jelent a felkiáltójelek végnélküji sorf. Egy-egy szurony az, amit a sorsra, a;végzetre, s eűyéb személytelen ellenségre szögeznek. És végre azt a sok megfontolatlan, vak- fején már merő tervet egyedül ti értitek meg, ti veszitek komolyan. Én csak"á két legszokoltabbját említem: a szökést s az öngyilkosságot. Carlónak nem lévén annyi pénze, hogy Nápolyig két jegyet válthasson, az elsőről le kellett mondaniok, a másodikról pedig csodálatos józansággal ugy vélekedtek, hogy ügyükön a halál nem lendít semmit sem. És lassan-lassan beletörődtek reménytelen állapotukba. A fohászok, könyek megszokottá válták, hiúságukat pedig cirógatta az a tudat, hogy az egész város érdeklődése feléjük irányul. Mindenki az ő hallatlan szenvedélyüket, példátlan hüségüket tárgyalta., mindenki az ő szavukat leste, s ha idegen érkezett t városba, hagyományos szokás szerint elvezették a római színház romjaihoz, s elmesélték neki Carlo és Mária regényét^ A szerelmesek népáerüségükhöz méltóan viselkedtek. Mária halovány volt és szomorú, körülte a szórakozást s a vidám társaságot; néma megadással tűrte végzetét,, mindenképpen igyekezett Ohnet.. egyik regényhősnőjéhez hasonlítani, A másik áldozat ezalatt gyászban öltözve tragikus arccal kóborolt a város elhagyatottabb helyein, titkos megelégedéssel viszonozva a részvétteljes köszöntéseket. Végre három évi szenvedés, siránkozás és sóhajtás :után a körülmények megváltoztak s leomlott a köztük meredő válaszfal is. . XMI. ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY 1903 MÁRCIUS 28-án. A társadalom minden rétege hálával tekint ez egyesület működésére, hisz ez egyesület minden tagja igazán elmond-. hatja magáról: aA jó cselekedetnek, vajmi gyakran csak az a tudat a jutalma, hogy azt önzetlenül és igazén cselekedtük!\' O. ii. Az I. M. 8. Td felolvasása. Az I. M. I. T, f. hó 22-én délután 5 órakor tartotta meg\' felolvasását a városház nagytermében. Egy egész had hallgató jelent meg, hogy meghallgassa Strausz Adolf von?ó előadását Salonikiról, Gerő Ödön (Viharos) hétközoapokjait és Roboz Andor felolvasását a jargon költészetről. A felolvasásokat Dr. Neumann Ede főrabbi vezette be rövid beszéddel. Ismertette az Imit célját, ami különben a társaság teljes nevéből: „Izraelita masyar irodalmi társaság* is kitűnik. E hosszú, ám kezdőbetűinek az összevonása adja az „Imit" szót, mely a Dmke, Kmki és Tmke nevek mintájára készült. Ez a cimősszevonás Magyaromágon a legutolsó divat, meg van az a/, eiőoye, hogy az igy Összevont nevek kiejtésére csuk előzetes nyejvigimnasztikai gyakorlatok utáo van képesítve az ember. A kö/őtiség szűnni nem akaró tapsai és éljeDzése körött foglalta el helyét a felolvasók közt elsőnek Strauss Adolf tanár. A szsloniki zsidókról értekezett. Ezek a zsidók nagyszerű emberek lehetnek. A felolvasó szerint a férfiak valóságos ortodox Appolók, impozánsan szépek arcban és termetben. Testalkatuk erősen kifejlett, izmos, plasztikus, mint Herkules szobra — ób borribile dictu — legnagyobb részt fizikai munkával foglalkoznak. Mesés izomerejük\'vao. A felolvasó látta, mikor egy* szaloniki zsidó egy zongorát, egy másik pedig egy bárom ajtós wertbeim szekrényt egymaga elvitt a hátán. (Pénz nem volt benne,) Munkájukat nagyra becsülik. Az asszonyokról már kevesebb, jót lehet mondani. Gyengék termetben és szépség dolgában sem versenyezhetnek a férfiakkal. $2Óval Szalonikiban vannak Appolók, de nincsenek VéDuszok. Strauss Adolf előadását különösen érdekessé és közvetlenné tették magyarázatai, melyeket felolvasásához fűzött. Mint a tanár növendékeihez, oly egyszerűen, világosan beszélt. Az érdekes tárgyat jóízű humorral fűszerezve a hallgatóság figyelmét mindvégig a legnagyobb mértékben le tudta kötni. Roboz Andor a „Jargon költészetéből" cimmol egy újonnan felfedezett zsidó poéta négy Yersét olvasta fel hosszabb magyarázat kíséretében. Morris Rosen-felről tartott előadást. Ez az uj csillag szabólegény, ki verseit oly nyelven irta, melynek irodalomképességére eddig gondolni sem lehetett: német-zsidó jargon->ban. Nem tudom milyenek lehetnek e versek eredetiben; Roboz Andor fordításában nemcsak tartalmilag, de alakilag is kifogástalanok. Alapos ugyan a-gyánu, hogy a fordító sokat szépített a poétika szabályaival ismeretlen költő versein, de ez a körülmény nem homályosítja el azoknak roagaB tartalmi értékét. A felolvasott négy versről bővebb kritikát nem mondhatunk; telve vannak azok szenvedélylyel, csupa szin és erői Ss mikor a felolvasó minden kéJjesBégével arra törekedett, hogy a költemények tartalmi szépségeivel a hallgatókat megismertesse, valóban senkinek sem juthatott eszébe, hogy megfeszített figyelmét a versek formáihoz kösse. A szabólegény-poéta verseit dicsérik ma mindenfelé, de dicsekedhetünk szzal> magunknak, hogy nem mindenki képes azokat ugy megérteni, ahogy Roboz Andor előadása és magyarázó bevezetése után mi megértettük. Midőn az Imit első plakátjai Nagykanizsán megjelentek, kétkedtünk beoné, hogy a felolvasók fáradozásának less eredménye. Ma, midőn a betű már ez ország lakósainak minden rétegét meghódította, szükségtelennek tartottuk, hogy egy egyesület részére élőszóval csináljanak propagandát, ami mindenesetre fáradsággal és költséggel jár. Ugy véltük, hogy e fe1 olvasások, kinyomatva és terjesztve a nemes célt, épp oly eredménynyel szolgálhatják, mint az írók által személyesen előadva. Erre a nézetre fényesen rácáfolt Roboz Andor. Tagadhatatlan, hogy az ő felolvasásának és fordításainak minden körülmények közt nagy értékűk van, azonban azok azta hatást, melyet előadva keltettek, olvasva nem érték volna el. E mélységesen szép versek megértéséhez és teljes méltánylásához szükségünk volt a fiatál tanár őszinte lelkesedéstől és igaz érzéstől áthatott előadására. Az üldöztetés és hontalanság fájdalmai, a nyomor ama legnagyobb fokának kínjai, melyet elképzelni sem tudunk, ismeretlen érzések előttünk. És hogy a versek nay hatást keltettek, az csupán a.felolyaBÓ érdeme. Legjobban tetszett a .Fiamhoz* című és legkevésbbé az elsőnek felolvasott vers. melynek a kidolgozásbán rejlő gyarlóságait a fordító Ügyes kezének sem sikerült elsimítani. A közönség valósággal Ünnepelte a különben is nagyon rokonszenves megjelenésű fiatal tanárt. Gerő Ödön felolvasásának sorsát a felolvasások Borrendje döntötte el. Közönségünk ugy vélekedett, hogy a jóból is megárt a sok és kellőképen meg nem edzett figyelmét . nem tudta még egy félórára lekötni, hogy Gerő Ödön felolvasását, mely a délután prograromjáuak koronája volt, meghallgassa. Szerencse, hogy a felolvasót a közönség nyugtalansága bem hozta, zavarba és okos, minden izében eredeti gondolatokkal telt értekezését a kevéB odafigyelőnek nagy gyö-\' nyőrüségére nem hagyta abba. A zsidó irodalomnak van egy hatalmas kincse, a zsidó tudományok összeségének letéteményes tára: a- Talmud. Ennek nagy anyaghalmazából keresett ki Gerő Ödön bárom, — mint ő mondta — hétköznapi történetet és ezeket egy művész ízlésével és képességeivel feldolgozva adta-elő. A bárom elbeszélést Mária egyik barátnője, aki igaz szeretettel csüggött a szegény \' leáuyon, — mert akad még ilyen barátuő is, — ékesszólással, példákkal, érvekkel meggyőzte. a szülőket, hogy a pörltikedés nagyon költséges és haszontalan dolog, hogy ez idő alatt a két szerelmes bánatában biztosan elsorvad, s hogy nem szükséges Krisztus urunknál szigorúbb erkölcs-biráknak lennünk, aki, ugye, megbocsátott az ellőne vétkezőknek ? \'A két család bajtolt az okos szóra, egyezkedtek s egyezkedésük első pontja Carlo ós Mária eljegyzése volt. Azt hiszitek, hogy e váratlan fordulat boldogította Okét? Nos igen, dé azt is meg kell vallanom, hogy az elsó nyilvános találkozás nagyon kinosan hatott rájuk. Milyen nevetséges! úk, kik eddig a homályhoz, a suttogáshoz, rettegéshez voltak szokva, egyszerre fényes nappal, a szülők jelenlétében beszéljenek egymással. Beszéljenek ? 1 Ugyan miről ? Hiszen á szökési s öngyilkossági tervek tárgytalanná váltak 1 És mert könynyel nem hígíthatták fel tintájukat, megszűnt köztük a levélváltás is. Menyasszony és vőlegény voltak, akik természetes, hogy szeretik egymást, akikből nemsokára féij és feleség lészen; nos. mi ebben a különös, ugyan ki törődik a boldog házasságokkal ? A város sasszeme már nem rajtuk függött, a biróné s a joggyakornok bűnös vonzalmát fürkészte könyörtelen éber- A jegyesek pedig egymás mellett ülve, végtolon elhagyatottan érezték magukat. Ilyenkor Oarlo, Mária csillogó erényeinek, amelyek az erkélyről is leragyogtak a sötétbe, még1-\'csak derengő nvoinára sem akadt. Viszont Mária bevallotta lelke mélyén, hogy Oarlo prózai hajlamú ember, aki nem méltó vőlegénye egy Ohnetért rajoogó leánynak. A lakodalom előtt ynár csípősen verték egymás fejéhez a „széttépett illúziókat," „csalóka délibábot," „az élet szines szappanbuborékait." s egyéb regényből kölcsönvett hasonlatokat. Az első civódást követte a második, a harmadik; egy este Mária drámai poseba állott Carlo elé, u elszánt hangon jelenté ki: — Carlo, mi nem egymásnak vagyunk teremtve, váljunk el 1 — Igazad van, Táljunk el, — sietett jóváhagyni a vőlegény. Másnap üzleti dolog örve alatt elutazott. Mária egyik rokonához költözött Nápolyba, hogy olt keresse a regénybe. illó s magához méltó hőst. A Pasquali- és Deriea-család közötti barátság ismét felbomlott. Mária apja egy ablakot vágatott a szomszédja udvarára, mire ez nyomban galambdúcot épített az egyik kőfalra . . . újra jártak-keltek a bajduk a na^y, pöesétes idézőlevelekkel,-újra megkezdődtek a tárgyalások, szaporodtak a költségek, mosolyogtak az ügyvédek ... az egyezkedésről többé szó sem eshetett." hosszabb tanulmánynyal vezette be. A történetírás ama rendszere ellen beszélt, mély a kimagasló tények éa alakok tanulmányozásából igyekszik a múlt idők bű képét megállapítani. Ez a rendszer helytelen; az eseményekben, melyeket ez okoskodása alapjául elfogad, s mait emberei nem őszinte valójukban jelennek\' meg; hogy megismerhessük, hétköznapi életük szürkeségében keressük fel őket. Ilyen hétköznapi egyszerű történetek azok, melyeket felolvasó a Talmud \' adathalmazából kikeresett. Felolvasásának is „Hétköznapok" volt a cime. Gerő Ödönnek kevés jutott a tapsokból. A\' közönség tódult kifelé és rohant a korzóra. lehűteni magát. Azt azonban"\' idóközbeu visszafoglalták már a bakák és szakácsnék, de a korzó jogos tulajdonosainak megjelenésőre iBmét. eltűntek, hogy egy héiig ne is mutatkozzanak. Tebát e délután sz intelligencia feltétlen győzelmet aratott a korzón. Este 100 terítékű társasvacsora volt a „Casinoban.* A felköszöntök egész özöne hangzott el, melyeknek tenorjaN volt, hogy gyengüljön a mi erős és legyen erős a mi gyenge volt. Grüobut Henrik a királyra, Dr. Neumann Ede az I. M. I. T,ra és leiolvasóira, másodszor-Geldei Guttmann Vilmosra, Strausz Ado\|f az összetartásra, Szommer Nátáu a\' felolvasó vendégekre, Gerő Ödön a nőkre, Dr. Scbwarz Adolf a község lelkipásztorára, Dr. Neumann Edére, Dr. Rosenberg Mór a hölgyekre, Roboz Andor Dr. Neumann Edénére. Murányi János az összetartásra, Dr. Fried Ödön pedig Murányi Jánosra emelte poharát. Mielőtt uj napja kelt a szárnyaló időnek, nyugodalomra tért az irodalomkedvelő HÍREK. — Ankét az nj gimnázium ügyében, A főgimnázium ügyében irt vezető cikkünknek ugy látszik megvolt a kellő hatása. Erre enged következtetnünk a városházán minap mengtartott ankét, smelyeu az elnöklő polgármesteren kivül megjelentek: Horváth Gjörgy főgimnáziumi igazgató, Dr. Tripammer Rezső, Lengyel Lajos főjegyző éa Bauscher János szombathelyi műépítész. Az ankéten, mely a késő esti órákig tartott, nem merült még felszínre semmi határozott terv ez ügyben, hanem csak inkább eszmecsere folytatódott. Értesülésünk szerint ez ügyben a közel jövőben újból lesz tanácskozás. Reményünk vau tehát, bogy 1904 szeptember havában már az uj gimnázium épületben elégíthetik ki ifjaiuk tudomány-szomjaikat — A Szépítő Egylet munkája. Szép csendesen végzi munkáját a Szépitő-Egyesület. A budapesti vonal mentén felfelé a szerb toroetőtől egész az első őrházig, már kész a szép gyalogséla ut. A vasúti mélyedés felől szép sővényke-rités van, ugy bogy ott kis gyermekek le nem eshetnek, az ut másik oldalán pedig szép fiatal fasor van. így még csak padokra van ott szükség s nyáron már kedvelt séta ut lesz ez majd közönségünknek. Igazán nagyobb anyagi támogatást érdemelne közönségünk részérő1, e közszépre oly sokat áldozó egyesület I — Halálozás. Péntek Károly v. f. adóellenőr t. hő 23 áo éjjel hirtelen elhunyt. A halál rátekintett arcára és elszólította ugy mint á detektív elszokta szólítani a körözött egyént a \'mulatók sorából. Derék hivatalnok volt és népszerűtlen bivatalát elég tapintattal és kímélettel látta el. F. hó 25-én temették nagy részvét mellett. — Közgyűlések, A nagykanizsai izr. hitközség folyó évi március bő 29-én, vasárnap délután 3\'/tórakor a bitközség tanácstermében évi rendes közgyűlést tart Gelsei Gutmann Vilmos éloöklete alatt. A közgyűlés tárgysorozata : 1. Elöljáróság! jelentés az 1902. évről. 2. Az 1902-évi zárszámadások előterjesztése; 3. Netáni inditváuyok tárgyalása. 4. Elnök, 10 előljárósági- és 5 számvizsgáló-bizottsági tag választása. A Nagykanizsai Kath. Legényegylet folyó hő 25-én délután négy órakor a főgimnázium rajztermében közgyűlést tartott,--mely alkalommal Horváth György elnök a gyűlést megnyitván, a jegyzőkönyv hitelesítésére Mikoss Géza és Rasztica Rafaelt kérte fel. Ezután Mikoss Géza emelkedett "szólásra, s köszönetét fejezte ki a tisztikarnak és mindazoknak, kik az egyesület félvirágzását tevékenységükkel elősegítették és javasolta, hogy a választmánynak jegyzőkSnyvilég szavaztassák köszönet az egyesület érdekében kitejtett buzgóságáért. Javasolta továbbá, bogy a választmány az alapszabály átdolgozásával bizassék meg. Mindkét javaslatot egyhangúlag elfogadta: a közgyűlés. Az évi zárszámadást és költségvetést a közgyűlés jóváhagyó tudomásul vette. Végül a tisztikar következőleg alakult meg: Alelnökök: Kalcsok Leo, Eperjesy Gábor. Pénztáros: -Áts E. Árpád. Pénzlári ellenőrök: Turek Géza, Gögli Péter. Titkárok: Li Orbán József, II. Ueffer Gyula. Választmányi tagok: Csányi János, Sebestén; Lajos, dr. Szekeres József, fői. Görög Iuce, Perger János, lőt Raaztics Boldizsár, Purger Márk, Németh Imre, Ring Pál. Schless Antal, Muzikár Vince, Szűcs József, Sp&nica Pál, Sebima János, Áts Józaef, Lichtfiuz Gyula, Mikoss Géza, Mosz-hammer Károly. Junker1 Rezső, Pálfy Alajos, ReitbolTer Lajos, Tompa Mibály, Kupó József, Sáodor Lajos, Linhardt Lajos, Gráf Károly, Novácky Imre, Velcsow Ferenc. Póttagul: Vince Gyula, Eibach József, Pávelkovics Kálmán. Wittmacn Mátyás. Számvizsgálók: Orbán János, Vojnovics Mihály, Anbofler Gyula. Póttagul Turek Gyula. — Házasság. Blau Béla a .Blau M. \\és fiai cognac-gyár beltagja április b\'ó \'5-én Urtja esküvőjét Böhm Jolán kis-assronynyal Pécsett. — A helységnevek címzése. Tapasztalat szerint a közönségnek, valamint az állami és helyhatósági hivataloknak az a gyakorlata, hogy a levelék és más postai küldemények címzésénél a rendeltetési bely nevét: o, en, ön raggal látják el — számos zavart idéz elő. így a Tura, Vaja, Röd, Bát, Topolya, Hornya stb. kőzségoevek ragozása folytán a Túrán, Vaján, Rüdöo, Báton, Topolyán, Horoyáo stb. alakok keletkezne, melyek ez alakjukban egy-egy más község nevének felelnek -meg. A poslai szolgálat biztossága és pontossága érdekében, de egyszersmind a helynevek rendezésének és a végleg megállapított helynevek általános elterjedésének érdekében is kivá-Dalos, bogy a postai küldemények címzésénél a helynevek fölösleges : és gyakran zavart okozó ragozása lehetőleg mellőztessék. — A villamos telep jövedelmezősége. A villamos telepek fontos közgazdasági jelentőségét kitűnően illostrálja az a körülmény, tSblyről az egyik fővárosi közlöny tesz említést a a. mely Bze-rint Nagybecskerek városának villamos telepe az elmúlt évben 42.000 K. üzleti felesleget szállított be a város pénztárába. Az előző évben 35.000 K volt a telep haszna. Ez az eredmény legmeggyőzőbb bizonyíték arra, bogya villamos világítás jövedelmező. — Előadás a: léntermelésről. Füredy Lajos m. kir-1 kender;éa lentermelési B/.aktanár f. hő 25-éo délelőtt 9 órakor E Koronában szabad előadást tartott a leutermelésről, de jieni Nagykanizsán, hanem Csurgón. — "Slmpllclus halálán van. Hogy ki az a Simplicius? Egy két évtizeddel ezelőtt nevezetes ombere volt ő ennek az országnak. Abol kedves vendég a magyar nóta, ma is sűrűn emlegetik a híres kaposvári cigányprmást, a kinek a hegedűje srófján nem egyszer fityegett a somogyi gentry ezres bankója. A derék, öreg Barca Jóskának a hetvenes évek derekáu néhai Sommssich Pál adta a Simplicius nevet, amikor a kaposvári banda elíszőr hajózott ki Londonyországba. — Uj apátjeJöltek. A panonhalmi bencések a megüresedett bakonybéli és zalaapáti két apátságra uj apátokat jelölnek. A .rendi ellenzék két jelöltje : dr. Vargha Sámuel, aki mint gimnáziumi igazgató a tanügy kőrtyl lűntelte ki magát és dr. Bierbauer Lipót, aki miut kitűnő fizikus Győrőtt és Pápán a vízvezetéket létesítette s most mint a bencések központi jószáskorményzója\' fejt ki nagy tevékenységet. — Boglár a gyermek-szanatóriumért, Boglár község, képviselőtestülete a Balatoo melletti szanatórium céljaira helyül 20 katasztrális holdat ajánlott fői, mit Széli Kálmán belügyminiszter köszönettel vett tndomásul. — Meghívó. A csurgói polgári Casinó március hó 28-án a „Korona* sz&loda nagytermében, a Csurgón felállítandó Csokonai szobor javára Heutaller Lajos orsz. képviselő és iró, Tóth Lajos zongoraművész, a budapesti nemzeti zenede tanára, a csurgói főgimnáziumi- és tanító-képezdei zene- és énekkarok a többeknek szíves közreműködésével zártkörű Csokonai-estélyt tartott. — Nagyon fontos, hogy fölhívjuk a csuz és köszvényes betegek figyelmét a világhírt Zoltán-féle kenőcsre, melynek páratlan kitűnő hatásáról ezer ás ezer elismerő levél tesz tanúságot. így pl. Laficár ezredes, Zsenáovita József kanonok, Dr. Wégh Jánosnó. Dr. Richnavszky, Fodor\' Gábor, Stranszky bárónő, gróf Nyáry, gróf Keglevich, gróf Auersperg stb. fejezték ki köszönetüket és háláju-kat e kitűnő kenőcsért, mely őket régi csuz és köszvényes bajuktól megszabadította. Üvegje 2 kor. Zolián B. gyógytárában Bpesten, — Koazorutpőtló adományok. F. hó 19-éo elhunyt Mayerbofer Sándor iránti kegyelet jeléfii adakoztak: Özv. Mayerhoíer Sándorné 25 kor., .Tauber Alajosné 20 kor, Schwarz Sainuué 20 kor.. Schwarz Gusztáv és neje- SO kor., Dr. Schwarz Károly, Dr. Steiner Józsefné, Tauber Hugó, Tauber Viclor, Danneberg Jakab és neje, Zerkovitz Lajos és neje. Scbwarz Oltó, Sommer Sándor és neje, Dr. Rothschild Samu és neje, Rosenberg Izraelné és Broch Adolfné 10 — 10 kor. Összesen . 205 kor. A Nagykanizsai Izr. Szentegylet. — Lőveraqny. A pécsi Lóveraetíy-Eaylet Pécsett, 1903. évi május hó 3-áo díjlovaglást, díjugratást, lóverseny- .és űgetőveraenyt rendez. — Mindenki tudja, hogy a Mautbner-f éle impregnált takarmányrépamag a legnagyobb termést adja, bogy konyhakerti magvaiból a legjobb főzelék és zöldség terem és bogy virágmagvaiból fakad a legszebb virág. Szóval a Mauthner-féle magvak ~ a legjobbak, készletei a legnagyobbak és árai\' igen olcsók. — Vörösmarty-Album, Kultur-míssziót teljesit a .Pesti Napló\' mikor minden esztendőben, díszes, ingyenes ajándékokban közelebb hozza, a nagy közönség szivéhez a hagy, örökbecsű irodalmi éa művészi alkotásokat és azzal, bogy megösmertetj, egyúttal meg is szeretteti e művészetet. Év-év után gyönyörű művészi ajándékokkal, ritka disz-müvekkel lepi meg karácsonyra olvasóit a .Pesti Napló-, ez a S2Ó legnemesebb értelmében független, Bzabadelvü és szókimondó lap és most Vörösmartynak, a Szózat és a Vén cigány őserejű költőjének életrajzával egyben legkiválóbb alkotásait (Szózat, Szép Ilonka, Csoűgor és Tünde és számos mást) foglalja díszes-albumba éa adja karácsonyra ajándékul. A Vörösmarty-Album a Zichy Mibály-Album alakjában és nagyságában készül és e tartalmas diszkönyvet 20 nagy, lőbb szinben nyomott műmelléklet;, továbbá 40—50 szövegkép fogja díszíteni. E gyönyörű könyvet karácsonyi ajándékul megkapja a „Pesti Napló" minden állandó előfizetője és díjtalanul megkapja mindama uj előfizetője, aki egész éven át fél-vagy negyedáveukint, vagy havonkint, de megszakítás nélkül fizet elő a „Pesli Napló"-ra. - Caoaoazujabbidőben nyitottállapotbau, mint rekeszek hordókban stb^bön lesznek kínálva. A vevőt érdekében figyelmeztetjük, hogy a cacao, mely nagyon, kényes, légmentesen elzárva tartandó, inert ellenkező esetben nemcaak aromáját veazti, baneűt minden más idegen szagot felvesz, azért a tisztelt hölgyek a cacaot csakis elzárt^ pléh dobozokban vegyék, mint a minőt az ismert Suchard cég hozott \'J„ l\|4. \'\|s és 2\'\|t kilós tartalommal forgalomba. ANYAKÖNYVI HÍREK. Halálozások: - 1903. mfccim 19-151—- i Istéf Károly rk. vasúti kalauz, 37 éves. Schwarz Cecília rk. 16 éves. Zsupácsics József rk. 8 hónapos. Pollák 8alamon izr. magánzó, 90 éves. Ye,szter György rk. 11 hónapos. Spiegel Ede izr. szabó-segéd, 23 . éves Molnár Jánosné rk. 28 éves. Bartol László rk. főldmives, 64 éves. Özv. Gnzaner Jánosné rk. 83 éves. Horváth Józsefoé rk. 42 éves. Jakabfi József rk. 4 napos. Ponti Rozália rk. 3 hónapoé. Lőwinger Izidor izr. magánzó, 57 éves. Vajda János rk. napszámos, 36 éves. Marton Józsefoé rk. 37 éves. Péntek Károly rk. iá. éves. Horváth András rk. 3 hónapos: \' Baranosics Márton rk. 32 éves. Özv. Alekker Jánosné rk. 64 éveB. k Házasságot kötöttek: olzer Lipót üzletvezető Keszthely — \\ Wortmanp Josefionel. Horváth József . zenész — Horváth Máriával. Scbneller Móric kereskedő Zágráb — Schipek Leopoldinával. XUI. ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLŐ N Y 1903 MÍRCIUS 2S ári. IRODALOM — Deák szerelmei, Eddig csak ugy iBmertük Deák Ferencet, mint a haza bölcsét és másban, mint a legkomolyabb helyzetekben nem kerlllt elénk az 4 alakja. Csupán nagy jórészt história ese- \' méuyek szereplője volt számunkra. És különben azt ki bitté volna mostanáig, hogy néki is voltak- szerelmi kalandjai ? Eötvös Károlynak köszönhetjük ezt a meglepetést. Hatalmas peonájával ő tárja fel Deák szerelmeit és e nagyérdekü .intimitásokat közölni fogja uj évnegyedében az Egyetértés, amelynek Eötvös Károly tudomás szerint szépirodalmi főmunkatársa. íi nagynevű jelesünk kiváló irodalmi tevékenysége mellett másik illusztris főmunkatársával Kossuth Ferenccel küzdi meg harminchét esztendős múltjához híven az Egyetértés azt az elszánt politikai harcot, amely most a militarizmus erőszakos követelései ellon folyik. Egyébként is az a törekvése az ország e legnagyobb lapjának, hogy olvasóinak mindenben a legjobbat adja. Regényeit a világirodalom legjavából választja, most is Ohnet György legújabb müvét közli, a Méregvásárt. Tárcarovatára különös nagy gondot fordit. hogy csak a legutóbbi hetet említsük, tárcát közölt: Mikszáth Kálmántól, Herceg Ferenctől, Fényes Samutól, Keltái- Jenőtől, Benic-kyné-Bsjza Lenkétől, Martos Ferenctől, Timár Szauisxlóiól stb. Az Egyetértés előfizetési ára különben negyedévre 5 frt., egy hónapra 1 frt. 80 kr. Honvédtisztek, tisztviselők, lelkészek, tanárok, tanitók, állauivasuti hivatalnokok kedvezményes . áron negyedévre 3 frt^SO kr.-ért, 1 hónapra 1 frt. 20 kr.-ért kapják a lapot, a melyhez a magyar háziasszony kívánatra jóval olcsóbban kapja a Divat-szalont is, félévre 2 frt.-ért, negyed évre 1 frt.-ért. — A magyar társadalmat mindig a nehéz idők szokták összetömöriteni. Ha miskor ezerfelé van is szétforgácsolva, mikor szükség vau a nemzeti védekezésre lehullanak a válaszfalak a pártok és félekezetek közt és siet minden hazafias magyar lélek a nemzet ügy védelmére. Most is az anyagi pusztulás és nemzeti jogainak ellen intézett kíméletlen támadások tömörítik" össze a nemzet sorait. Egy érzés hatja át ma már újra a magyar társadalmat. Az a tudat, hogy a tespédésnek, közönynek véget kell vetni, hogy védekeznünk, kell, és mitideu alkotmányos eszközt meg kell ragadnunk arra a célra, hogy a nemzeti pusztulásból kiszabaduljunk.;Az egész országra kihaló ezen nagy nemzeti harcban a Bajtóorga-numok közt ma az első zászlóvivő a „Magyarország". Ez az újság ébressti és rázza fel napról-napra kö2önyéböt a nemzetet és munkájának hatása már is meglátszik: reménység, öntudat száll a lelkekbe és az a bizalom, hogy egy 19 milliónyi nemzet igazságos ügyének elvégre győzni kell l De szükséges, hogy a magyar társadalom tömörüljön á nagy cél körül, hogy alulról is kifejezzük együtt érzéseinket és csatlakozásunkat a mozgalomhoz. Szükséges, hogy támogassuk azt a hazafias nagy akciót, amelyet a .Magyarország" vezet,.a nemzet jogaiért folytatott ezen országos küzdelemben. A .Magyarország" élén Holló Lajos, orszíg- . gyűlési képviselő, mint főszerkesztő áll; kivüle Bartha Miklós az ország első publicistája mint főmunkatárs, Lovászy Márton országgyűlési képviselő mint felelős szerkesztő. Lázár Pál műegyetemi tanár, mint közgazdasági szerkesztő állanak a lap éién és mellettük a kiváló éa illusztris munkatársaknak egé3z sora munkálkodik napról-napra azon, hogy a .Magyarország" ne csak politikailag, banem más téren megnyerje és kiérdemelje- a magyar társadalom támogatását. Most a\'negyedév küszöbén különösen felhívjuk olvasóink figyelmét a magyar hírlapirodalom ezen nagy és előkelő orgánumába, amelynek előfizetési ára: negyedévre 1 korona, egy hóra 2 korona 40 fillér. Az előfizetések utalványnyal csak erre a címre küldendők: .Magyarország" . politikai ntpilap Budapest. Más címzés fölösleges. Szerkesztőién : Jir. Víllánvl Henrik, felol\'ds j.erkMzlS. Kiadó: Jfí. WaJdUs Jbzseí. \'vegye S. ~ — Egy osztrák különlegesség. Gyomor bajban szenvedőknek ajáoíatós a valódi „Moll-.féle -jeidlitz por" használata, mint egy régen Levált bfcsigzer, mely. a gyomrot erősíti és az emésztési -tevékenységét fokozza. Dobozonként Jí korona. Napontí szétküldés utánvéttel Moll A. gyógyszerész C3, és kir. adr. szállító által Bécs Tuchlaubon 9. Vidéki gyógytárakban határozottan Moll készítményét kérjük t^djegy és aláírással. Nyílt fór \' Az e rovat alatt költöttekért °cm vállal felelősséget a sserkasitSség. Vese, hngyhólyag, hugydara és a köszvénybóntalmai! ellen, továbbá a légié és emésztési szervek hurntos báutalmainál,orvosi tekintélyit általa Litblon-forrág SALVATOH sikerrel rendelvo lesz. H u t; y h a j 16 h a t & 8 n ! Kellemes ízül -w \| w Kooip eanSszlheto Kapható ásvány viakereskedésekbeu és gyógyszertárakban A Salvator-forrás igazgatósága Eperjesen HIRDETÉSEK 681. ftz \|tk. 1903. A letenyei kir. járáebirósiSg mint tkvi hatóság közhírré teszi, hogy a Magyarországija közpouti takarékpénztár és társai végrehajtatóknak, Hozján György és társai végrehajtást szenvedők elleni 1681 kor. 20 611. töke és jáe\\ iránti végrehajtási ügyében a t,-szt rmártoni 186. 82. tjkvben f 1355. hrsz. alatt felvett 306 korouára becsült iugatlan, tekintve, hogy az ezen ingatlanra „az 5558\|1902. 8z. végzés folytán 1903a. február 16-án megtartott árverés a Németh János" t-szt.-mártoni lakós utóajánlata következtében hatálytalannak nyilváníttatott, az 1693 kor. kikiáltási árban, mint a melyet at utó&jánlattevő beígért Tót-Szent-Mártonban községbiró házánál 1903. évi április hó 14-én \'d. e. 10 órakor felperesi ügyvéd vagy helyettese közben-jöttével megtartandó nyilvános árverésen eladatni fog. Kikiáltási ár a fentebb kitett utó-ajánlati ár. Árverezni kiváöók tartoznak a becsár lOVát készpénzben, vagy óvadékképea papirban a kiküldött kezéhez letenni. Kelt Letenyén, a kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóságnál, 1903. évi márc. hó 7. napján. Hirdetményr Vb. Dr. Hauser János közadós csődtömegéhe/. tartozó a csődleltár -1322. és 1323. tétel 6zámai alatt leltározott következő ingatlanok u. m.: a okanizsai 702. ez. tjkvben 776. bnaz. a. felvett ház a 485. régi illetve házak a 9 és 11. uj népsor8zániok alatt udvar és kerttel, az ugyanazon tjkvben 1328- hrsz. a. foglalt szántóföld az; alsó kukoricás kertben, az ugyanazon tjkvben 2215. hrsz. a. foglalt szántóföld és pajta a szabadhegyeu éi az ugyanazon tjkvben 4513. és 4520. hrsz. a. foglalt rét a gondolái nyugott dűlőben, továbbá. a eomogy-szent-miklósi 223. -sz. tjkvben 1601. hrsz. a. felvett szentgyörgyvári szöllŐ zárt Írásbeli ajánlati verseny utján szabadkézből eladatnak. Az ajánlatok > 1903. évi április hó 2-án délután 4r óráig az alolirt tömeggondnoknál benyújtandók, hol az ajánlati feltételek is betekinthetők és az ajánlattevők által aláirandók. Dr. Bentzik Ferenc tömeggondnok. XXUHXXXXXXX1&KK Nyavalyatörés. Ki nebézkórbsn, görcsökben és más ideges állapotokban szenved, kérjen ezekről brochurát Ingyen és bérmentve kapható Schwanen Apptheko, Frankfurt alMain által. iA Rlehtér-féle Llnimenf. Cm. mmH- Horgouy-Paln.-Expíllar egy régi kipróMltházujzor, a moly már több mint \'33 óv óta nicg-bi xliatú WűiJrcsöIc^Ql alkalnsaztatik kcsjtíxjf.il. csúaMjiSs ncgKltsrtotl. Illtés. Silányabb; utánzatok miatt rr-—Uj vásárláskor óvatosak lc-gyíiuk ós csakis <{rodoti üvegékot dolxwkbnna „RcrjJJtj" vódjt\'gygycl cos ít „R!<bl<r" czcgífgvzó.vsol fogad-juqk ol — 80 ,U1 k. <01. ós 8 k. árban a legtöbb £vógvszűrtí-vi>~ kapSi-.tó. Ki raktári Török József gyógyixorOsznc! Budapesten. hmmFJáJs lúrsd, GRAND PRIX, . PÁR IS 1900. 6enfl órák gyári raktára KAPELLNEB & HOLZER ÓrakMtel nagyban. KRAKAU, Dietelgasse 68. (áu82tria> ajánlják a jelen legjobb óráit, valóságos 3 óvl jótállással. Uj órák 36 órai járással gyári árakon. N\'ickel rero. óra 2 Irt 60 kr iíickel Rosskopí rendszerű éra 4 frt 30 kr. Valódi ezüst rom. __óra S frt 65; kr. Valódi ezüst horgony rom. óra 3 ezüst fedéllel 6 frt 90 kr. H karátos arány rem. dra 8 frt 9.0. kr. Jó vébresztő órá 1 frt 35 kr., Nickel vagy goldin lánc 35 kr. Valódi ezüst vért láoc 1 frt 60 kr. 14 karátos arany fiyürü valódi kővel 2 frt 95 kr. Mint ujdooaágok kúlönöien ajánljuk a Herkules zsebórát ébresztővel, erősen ébreszt, elalvás lehetetlen jól járó 3 Irt 30 kr. Meg nem • felelő kéméggcl becseréltetik, va^y pénz vissza adatik, így kockázás k<zám. Kérje ön Ingyen .és bérmentve illusztrált árjegyzékemet több :m 1 n t 500 ábrával órák, arany, ezüst és hangszerekről HANNS KONRÁD óragyár ób kiviteli cég BRŰX 325. s. Csehország. Legfinomabb nemesebb Gyógy borok áldott állapotban levőknek, betegek / <s lábbadoOknak, legnevesebb / tL erősítő szerek gjenge egyé- / neknek. /éL \' Legjobb, gyouiorbelegck- » / nck, legfinomabl) Cen»cgcl>oiOk „Achaial" f l>Ortcrmclü társaságtól Patras-ban (Giirög o) f — »Mavro-daphne< arany fl^ X barna 6s edes.-. >Acbaiaí« / fehér nem édes, »Malvasiei\'< fehér és édes. Vczcr-kcpvSselő-ség Ausztria Mag)ar o. rísiérc C. i. Schrauth •Wien, IX 3 Frankgasss 4. Raktár Nagykanizsán HEU ás KLEIK-ntl. Férfiak ingyeu kapnak. olyan uj találmányú orvoságot, mely az elvesztett erőt újra mcghoita, Próbacsouiagot s egy siáx oldalas könyvet i>o$tán, jóJ becsomagolva, ingyen kapják mindazok 9 kik érte\' irnak. tíz a legbá-mulatramélióbb csodaorvosság, mely megmentett exrekec. a kik fiatalkori kihágások íolyláu nemi bajokban, szifilUbcn,\'valamint elveszített férfierő ben szenvednek; Kz okból elhatározta az intézet, hogy egy ingyen orvoságot magyarázó könyvvel együtt mindenkinek ingyen Uflld, tízzel a házfor-vossággal a baj otthon gyógyítható, mindazok a kik a fiatalkori kihágásokból származó némi bajokban, szellemi elgyöngalé$ben,va«y krónikus bajokban szenvednek, otthon gyógyíthatják magukat, Kz a gyógyszer közvetctlenül azokra a szervekre hat, a hol a megerősödés szükséges csodálatos credincnynyel. gyógyítja az évek óta tartó betegségeket, öreg, fiatal egyaránt irhát State Medical Inslitwtnak az alant jelzett cimre, a honnan a csomagot rögtön elküldik. Az intézet leginkább azokat akarja megmenteni, a kik kezelés céljából az otthonukat nem hagyhatják el. A \| próbacsomag megmutatja, hogy mily könnyen _ kigyógyíthatok ebből a rettenetes bajból otthon. Az intézet kivételt nem tc3z- Mindenki irhát érette bárhonnan magyarul, mire titoktartás mellett posta- j fordultával egy ingyen csomag orvosságot kap magyarázó könyvvel együtt. írjon még ma. A csomag oly szépen be csomagolva, hogy a tartalmát senkisem fogj* megtudni. A levelei így kell címezni: State Medical lastitute, 17 Elektron Building, Fort Wayne, Ind. Amerika. A levilek mindig bérmentesUendők. 3—4 középiskolát végzett jö házból való > GYAKORNOK szép kézírással, ki a magyar és német nyelvet bírja, emelkedő fizetéssel azonnal felvétetik Ifj. Wajdits Józsefnél, Nagykanizsán. jac . - VCD o. « uj : !■\'§ i 1 ^©halek Henrik HIRDETÉSI IRODÁJA; 1 Bécs,!., Wollzellé 11, íaiősiint és I, emelet\' ^ Alapíttatott 1873. S Telephon 809. U C8 k. póstatakarékpénztár Clearing-szám-> . Iája 804. 316. s ajánlja magát hirdetési megbízások gyors í és olcsó elintézésére bel-ós külföldi újságok \| részére. í SzaktaDáoaok, hirdetési tervezetek, áreza- i < b\'ások díjmentesen. I Legújabb nagy hírlap-árjegyzék hirdetőknek V [nnvon óo kÁrmAkfirA Ingyen és hórmentve. Saját gyűjteményes-hirdető rovat a „Neue Freic Presst" es „Stues Wr- Tag&laíl" j hírlapokban ffiindcnncjnQ hirdetés rószére, ; "int: Adás-vételi közlések minden Dzlot-. ágnak,.-Tára, képviseleti, HjynSkl, állást- \' kereső, ajánlati hirdetések etb. y- ——v Üf . \' j BERGER-féle 8Y0BY- Tn~ii •KATRANY-SZAPPAN S - mindennemű bőrköteg-ek •0«o, wrft«(t«i ktOlt pikk<lT->"rn5r, koszot Mt«. Wo on-mtM^i étritr, Imjdw;. lá^nadi. é* ___„^ eítea. A Hor(c«r-Mlo kilrAnrrztppan ;«rtalm»xia x ío-lrAtrAoy. bak 40 \'/,-étt ío mlnrf<n erYcb, a V<r«Vc»-ifJenibfa elír&rdoló kitrtef-tppasoVM lénTCffeaMi kOPnMzik. I<lfllt rlVarreS ilkalmav Lilik » kilrAttjízappan helyatt B. ?—TüT il 1 s Beroer-féle qyóqy-kátrány-kénszappan. A tfwtftii hitimiijniMppfln az arcbőr tfaxtátatanságai Ira, a rr»^i«kekncV r«i»mennyi íejt>«teg»ésfll (Jlga fol-QJ bírüotHi, momtW í« (flrdftiwppaB mladiMwl hMuttKtal tzolfil- MIT Bergar-fóle glyoerin-kátrányszappan »»•£ théída UrtiJo«Di«l 6« Stvam IllatUJ. In bUím l«l»«k hmaCU rtullíjuil eteyta U kr. KbM B«t«p-«J« rucf^nokt-U MI5n3«>a H^níJoada ---.-.----» fijv»nlticLn, p»ttxnUci -„jptua r bír itm!ti»ir* Wal«MT«fn4t 6 mlot foc- b BünMtie toajt för<16-»«í»pptvr\\ 6a 0ony6- ÍSw4t#<SGT) MOS Beraer-félo Potrosulfot-axappan rteto o», UttU»,b-5rTkik«t«í»éf ttktwWittig tüee (73 Ur.), Mopló ir—M HH „------ Sssesi a, b-Jrrkiket4««é\|; é* awr<5rt»»4r tüot Bxapp&n Ip«o hathatós, , Barger-féie kénss tejsx_rr— BitMm ii aietfcztátlansir tOta. Tiumlci. »a»pp&n léiWxaáii é« bajkth^llií «ÍIm. Berger-í6lo fog«paszti tubuszokbiin 1. Bt ren^M íc^tknaic. 1. «. dobinyo^kaak. Aia 80 kr., a l««Wbb .. i fc>ft«xtrt4 m. A MMJ B«t»>ra< nanpanokkt y .. y atalcmk a rtyitthbs. Aroay «r«m a pArSal klAUitA- fcató ■oa 1»00. - * Térntra ▼•Jtot^n «lk«rOI«M «<(eU <Jtr M TklMI Xc b«v(UC Borvo^üéle i Jiataok ktfreadOk, a> Itt lenyomott v«a-©jryro («u<k Bgyelaí 4a — zzUntAa >sü-mo« határtalan autiuA* I4t«»tk — mln<t«u vnlddl BwsorMto iwppM cbnk«Jo, T»-ItfdlaAjrak «gr " torAbbl joWOl Mlitleoyoroott c<K»liir4M ser «7o- mitbiD vtxili. _ Undkptmn najnrban ÍB ktcaüaybea UaphotOi TCrtk JftiMt gy^n^w^Arwaa lüriJj^itoa, Raktár Nagykanizsán: Práger Béla gyógyszertára, valamint Magyarország több győgytárábBD. tl-rí-^ XLII ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY 1903. MÁRCIDS 28.in. aa«x»{xxxaaoocxKX»iio{»ocx»o EBaa Csak askot valódiak, ha mindegyik doboa Moll A. védjegyét és aláírását tünteti fel. A Moll A.-féle SeldMtz-porok Uwtós gyógyhatása a leemakncaabb gyomor- é« al-teatbántalmak, gyomorgörcs gyomorhév, röjjzött azékrakídéa, májbioUlom, vér toluló®, aranyér és a Tegkfihnbör.öbb női betegiégek ellen, c jeles hizluernek énjzedek óta mindig nagyobb erjedést szorxetc. — Ara egy lepaoaételt erfr-dell doboznak 2 kor Hamisítások törvényileg fenyittetnek. Boll-fele francIaI Csak akkor valódi, h\'a mindegyik ftveg MOLL A. .ódjegyét tQntuti t«l, -A. Moll" feliratú ónozattal ysn zkrra. A Moll-féle - franozla borszesz él só nevezetesen mint fijdalomosillapitó hedSruiílésI szer köszvény, c8«z és a meghűlés egyéb kőrotkezmónyeiutfl lcgismoretesabb népsxer. - Egy ónozott eredeti üveg ara I kor. 90 fill. MOLL Gyermek szappanja. Legfinomabb, legújabb módszer szerint készitek gyermek ób hölgy szappan a b5r okszerD ápolására gyermekek és\'feloCttek részére. . j\' Ára d«rabonklnt — 40 1111. öt darab — I kor. 80 flll. Minden darab gyermek-szappan Uoll A. védjegyével aa ellátva. Föszétküldés: Moll A. gyógyszerész, cs. és kir. udvari szállító által, Bécs: Tucblauhen 9. .hz. Vidéki megrendelések naponta postaotánvét mellett teljesíttetnek; A raktárakban tessék határozottan MOLL A. aláírásával ét védjegyével ellátott készítményeket kérni. Raktár: Nagy-Kanizsán Rosenfeld .Atíolf ÓS Fia. Bcaoő •ügyes, tisztességes ügynökök magas jutaiák élleiióben felvétetnek litchard Jenke Hofzrouleaux & Jalousien Fabrik Braunau Böhmen. xxxxxxxxxxxnnx IPI_iái. !QaoDac»coaDoa:QÖDaaoooaaatítaood5aaQaDoac - MIÉRT van annyi utánzat? MERT i valódi ÍISEIStÍDJEI-fili LISOLEUI padló-zománc a törv. hej; „Villong" tódjíjjgyel R Ujjobb ói líjt\'írlósibk pabt padlekaak éi konyhabútoroknak beaizolátara. 8íjegyt»it Áí föseaifidteMéle Línoieum paMzosánc •U óra alatt kaaíay-r« szárad, bámulatosan szép féayoyil hír is tartósság tskli-\' tatébta addig tSl8l-nalkatatlaa. Nagy cltccjcdlsc^ónel fóg- ^ va kiUDjUtöxw hason- 25 hangzású nevek alalt értéktelen utánxaro- <>h jaj! Megfojt ez az átkozott köhögési Köhögés, rekrdtság és elnyálkásodás ellen gyors és biztos hatásnak az étvágyat nem rontják és kitűnő izűek. Doboza I kor és 2 kor. Próbadoboz 50 fillér. Ffl- é> reélkoldéii rttklSr: „NÁDOR\' GYÓGYSZERTÁR Bndap.il, YI„ VSci-kSrut 17. Éljent Egger mellpasztllla csatbaniar me£gyö27jtijti. Kapható Nagykanizsán: Bellis Lajos. Práger Béla, Reik Gyula ----* Csáttor?yán: Pető Jenő gyógyszertárakban. •/■v Í,wf"...N\',1,l<s\' Eak.r tragádlajat, Araaj Jz\'ioz balladáit £ichy Mihály illusztrációval, Katona József Bánk Ma-jit, a fflllj-ilbattlt, a Kiltok-« >>■». tavaly a remek kiviteli] Zlebj-lllíaal, slb. adta olvasóinak a könyvpiacon általános feltűnést keltű kiállitAsban, az idén eddigi kiadványait felülmúló fénynyel és pompával, a (iriltUftj Dlt.lj-llStnot fogja ^olvasóinak karácsonyi ajándékul adni. A Varasatarty-Albaa, a Zichy-Albumnil is díszesebb kiállításban nagy kvart alakban fog megjelenni, Magiban foglalja a költő életrajzát. ClflBIJOr ja TÍBdát. Vörösmartynak e kedves drámai költeményéi, a tzczitlt, a <in tijíttjl, tzáp llülUt ós TorosnartyBal legkiválóbb költői alkotisaít, kiváló művészek -.predeti festményeivel ós rajzaival, líu iiiőmcllékietbeu is számos szövegbe nyomott képpel ós illusztrációival, a valóban remek kiviiclil miitapokuak egy rész* gyönyörű színnyomású lesz, amilyen eddig alig jelent meg magyar rlisziniiben. A Vöröin.rty-ilhBB.t megszerezhetik minsLsiok, akik a Pesti Naplóra, amely a legrégibb, legfilggelleoebb ís egyike a Icgelterie.lettebb politikai napiUiwknak, egy évre elüfaelneV. jskik most lépnek az elófizetők soriba és akár havonta is, (te Állandóan, legalább egy évig elüíúelök mjradnak, siiatén megkapják a V.r.lnirty-ilbln.t. Minden félreértés elkerülése végett megjegyezzük, hogy akik a Zichy-Albumot az.l(i(j:i. évre való elohzetés alapj»n tehát ÍJOÍ. évi ajintlékul kapták, xtok a Virilnirll-JUlmiMf csak ugy kapjak meg,,ha újra egész óvre előfizetnek. A Pesti Napló olö.lretési ára: Egész ,évre 28 kor., félévre 14 kor., negyedévre 7 kor., egy hóra a kor. 4O lillér. Szerkesztísége és kiadóhivatala: BlIllUHt, ÍI-, Aitir.«ijt-Bl 27. izhh alatt Tan. melyek már évek óta jók-nak bizonyultak .és hirnevea orvosoktól, mint könnyű hashajtó feloldó szer __ajánltattatnali, az eméBztóst nem zavarják és teljesen ártalmat--»ai. >,a„.íi . iaD<>1[> Cukrozott minősé* guic SSvetieziében még gyermekek által is szívesen bevétetnek. fiíLI5,0A\'"If4, t!r£almazó dolH,z 30\' eSí tekercs, mely 8 dobozt, tenat Wll pilnlnt tarUlraaz, csak 2 kor. 2 k. 45 f. előleges beküldésénél eey tekercs bérmentve szállittatib. P\'\|\|\|U1/ Nenstein F, hashajtó labdacsait. Csak akkor l\\uiuunn valódi, ha minden doboz hátulján a mi törvényileg bejegyzőit ,Szent Lipót\' védjegyünkkel van ellátva vorSs fekete nyomással. A mj tSrvényile! védett dobozaink fSís,,^™3 csomagolásainkon PHILIPP\'S NEUSTEIN APOTHEKEK aláírásnak kell lenni. N E U S T E I N FÜLÖP „Szont-Llpóthoz* címzett gyógyszertára Z. K. ^ggg^^-^^^oomsQoaoagHSQiaaan aooaaoaoi -uappu Legjobb, legkia dósabb es ezért a legolcsobb szappan Minden kártékony hoz zakeveréstöl mentes. Mindenütt kapható. 8AzatV^^8nÍLly4ZZUnk k"lönii8en arra\' hogy minden darab szappan a „Schicht" newel, s a fenti egyik védjegygyei tegyen ellátva. YERTISZiTITQ\'. LABDACSAI. volna taHlhat/^Smuto\'lTil\'f\'^^M\'f\'\'0; Or»™l«nek « alig van csalid, melyben ezen kitllnö hiziszerbiil készlet nem volna található. SzSmtalan orvos által ezen lab.acsok hiziszerül a.inltattak minden oly bajoknál, melyek a rtljz imátztésbil il Iz.kmt.iiísbal naussal vannak nnniuyn\| » az abból- credo bajoki,SÍ ,s, ,gy Upitrail. idegességből szirmazó ftlUlia.MI stb Ezen vértisztitó lalílacsok olv • könnyen hatnak, bogy a legcsekélyebb fájdalmat seu. .okozzák ís ennek folytán méga leggyengébb íg&nTd. mé.VvL.ekTi tál f "veVctök készíttetnek valud. minóségben s egy .5 s.em fabdasaot.tarialmazó dotaz ára 21 kr Kgy "o" g, melyben 6 "olL arlaíi .Y-l ! \' L 05 M elíizetes bekitl,lésénél hérmenres küldéssel egyStt t cso.na? I frt 75 ír- í I t. M? tartalma. J frt 35 kr., 4 csómag 4 fri 40 kr.. 5 csomag 5 frt 20 kr. c.t tO csoinng 8 frl 20 krl>a kertll. \' s D>\' £ ,,.„, ,,, ..„, rN?F "\'^i^slk következtében ezen labdacsok a legkülönfélébb nevek és alakok alatt utinozlatnafc: ennek következtéién kéretik r . V tekinthetők valódiaknak, melyek liasznító , „aTto a í críoto „í ■ alair.i.sal, fekete sziabea és minden egyes doboz fedele ugyanazon alaliissal, vörös szinben van ellítvl\' utasítása a I serbofer J. nes Tisztelt Pserhofer ur.l . Köln, 18á\'. dprll. hó Jd-in Ugycn oly szíves és kiltdjön nekem ismét 5 tekercset az ön felülmúlhatatlan vértisztitó labdacsaiból utánvétellel. Fogadja ez utón is a legmélyebb köszönetemet labdacsai csodabatásiért. Maradok teljes "" _ Pawlistik Fcrcncz, Köbi, I.indenthaL Tekintetes url Ilrasche, Földnik mellett, !S8r. szept. hó 1?. Isten akarata volt, hogy az ön labdacsai kezeim közé kerüllek, melyekne< hatísit, ezennel megírom. Én gyermekágyban mcghüllent Olyannyira, hogy semmi multkit sem voltam töhbé képes végezni és bizonyira már a holtak közt volnék, ha az ön csodálatraméltó labdacsai engen nem mentettek Tolna meg. Az Isten ildja meg önt ezért ezerszer :sagy bizalmam van, bogy ezen labdacsok engem is tökéletesen kl fognak gyógy,uni, a mint mir .másoknak is egészségük vbszaiiy^. réaere segítségül szolgáltak,__\'K„,fic, Teréz Mélyen tisztelt ur! Bécs-Ujhely. 1S37. nov. 9-én. A lugforróbb köszönetemet mondom ezennel önnek Gü éves nagynéném nevében. Az illető S éven il szenvedett gyomorhu,útban és vi,kórságban, mir életéi is moguita, melyről egyébként le 1, mon- dott, nudon véletlenül egy doliozt kapott az ön kitUnö véitiszlitó lab. dácsáiból s azoknak allandó használata folytán tökéletesen klgyó.vult Legfőbb tisztelettel \' , , ,„ . ., , , , . il Vtentrettel Josefa 27, Ssrabardl alp.aWI \|\|,.,,r. B.rBh.rd W. 0-t.l Br.,,,zk... Egész Üveg. .___fi.lL- V-. "\'."\'ég I frt 40 kr., negyed üveg 70 kx ílSZli\'L""\'-<S bÍU°\' bM4su\' »« ■»""!«« köuvényes és csúzos bajok, u. m. : gorincagybántalom, lagszaggatás ellen l ST. ki Í°erí-,\'Í!\'- ,SfljSs- "f stb! «>M[ csadabalzaata, Pt.rk.t.r J.-tül egy üveg sn kr J\'lSI- tagokra é, minden SS .tS* TV*- meirónt9tt gyomor, r^ráittv^r ,aa ^"""p™ ^ PSERH0FER J. Eíchcnffraberaint, GfAbl mellett, t893. Tekintetes "ur! Alulírott ismételten kér 4 csomagot az Gn valóban hasznos és kjlQnö labdacsaiból. El nem mulaszthatom legnagyobb elismerésemet kifejeini ezen labdacsok értéke felett és flzok»t, a hol csak alkalmam nyílik, a szenvedőknek legmelegebben fogom ajinlani. fczen hálairatom tetszés szerinti hasxnilisira önt ezennel felhatalmazom. Teljes tisxtelettel Hahn Ignicz. Gótschdorf, Kolbach melle». Szilézia, 1886. okt. 8-án, T. ur! Felkérem, miszerint az ön Vértíntltó labdacsaiból egy csomagot 6 dobozzal küldeni szíveskedjék. Csakis az- ön csodálatos Labdacsainak köszöAeJem, hogy egy\' gyomorbajból, mely engem Öt éren át gyötört, megszabadultam. Ezen labdacsok nálam sohasem fognak kifogyni s midőn legforróbb köszönetemet kifejezőm, vagyok Usxtc[cUd " Zwickl Anna. Taoaochlaln faajkuíct, Pserhofer J.-t«l. Évek Üossxu sora óta vala-bajaövesztö szer közt orvosok által a íogjobbnak elismerve. . Ég/ elégíti nagy szelencével a frt.-Általános Upaaz, Steubel tanártól. C\'U Ütés és szúrás által okozott sebeinél mérges daganatoknál, ujjkukacr,\' sebes, vagy gyulladt mell vagy más Ily bajoknál, mint kltünö szer lön kipróbálva. 1 tégely 50 kr. Bérmentve .75 kr. Áltatám Uutltt-sé, BuUrich A W -tül. Kilünö hizí«er a rossz cméíz-tés minden következményeinél u m. föfájis, sw^ulés, gyomorgörcs, gyomórhév, aranyér dugulás, stb. ellen. 1 csomag ára .l frt. Ezen Itt felsorolt készítményeken kivQl az osztr. lapokban hirdetett összes bol- és katf. gyógyszerészeti kalönlegességek raktáron vaan»k és a készletben netán nem levők gyorsan és olcsón megszer«xtetn$k. fostál megrendelések a leggyorsabban eszközöltetnek, ha a pénzösruVs előre bekQldetik; nagyobb megrendelések utánvéttel küldeüiek. \\ lalíilakaak caakazik taklutüitak, nil/ak ftatziáliii alailtáia $J riarkaiar l naialálrásaal él ailadii aiyaa rfabaz fatfala nynizoq alálráiul raröa tzlabae iu allát»a. ] Védve védjegy álul. Védjegy utánzása szigorúan büntettetik 1 Ijréjytzirétz, noldsaea 8alelii«pfil- IIEI, I.. 8li\|ar«tr«tsa H. Nyomatott Ifj. Wajdits Jówe/ könyvnyomdíjában Sfagy-KanStoT